SÁLY KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság 3535 Miskolc, Bánki Donát u. 9..

tel: (46) 402-296, mobil. 06 70 9414604

Programfelelős: Demeter Zoltán Megbízó: Sály község Önkormányzata

SÁLY KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2006-2010

Miskolc, 2005. október

1

Sály község Környezetvédelmi Programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK, A PROGRAMKÉSZÍTÉS ALAPJAI .................................................. 4 1.1. A PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE ÉS FŐBB CÉLKITŰZÉSEI....................................................... 5 1.2. A PROGRAM FELADATA .................................................................................................... 6 1.3. A PROGRAM TERVEZETT ÉLETCIKLUSA ............................................................................. 7 1.4. A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ................................................................... 8 2. A KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA .................................................. 9 3. TÁRSADALMI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK.................................................... 11 3.1. TÁRSADALMI HÁTTÉR..................................................................................................... 11 3.2. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ............................................... 11 3.3. SWOT ANALIZIS......................................................................................................... 15 4. A HELYI KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT MEGHATÁROZÓ TEVÉKENYSÉGEK.. 17 4.1. GAZDASÁG ..................................................................................................................... 17 4.2. MEZŐGAZDASÁG ............................................................................................................ 17 4.3. OKTATÁS, MŰVELŐDÉS, SPORT ....................................................................................... 20 4.4. KÖZLEKEDÉS .................................................................................................................. 21 5. A KÖRNYEZETRE HATÓ KÖZVETLEN TÉNYEZŐK ÉS A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ......................................................................................................... 22 5.1. LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS MINŐSÉG .................................................................................. 22 5.2. VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZHASZNÁLAT ..................................................................................... 23 5.3. SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS ................................................................................................. 26 5.4. HULLADÉKTERMELÉS, -ELHELYEZÉS .............................................................................. 27 5.5. ZAJ, REZGÉS, ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS ................................................................. 29 5.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ................................................................................................. 29 5.7. KÖRNYEZETBIZTONSÁG, KATASZTRÓFAHELYZET ........................................................... 30 5.8. IDEGENFORGALOM ......................................................................................................... 31 5.9. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY............................................................................................ 32 5.10. ÉPÍTETT KÖRNYEZET, ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS ................................................... 33 5.11. ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG ................................................................................. 34 5.12. KÖRNYEZETI TUDATFORMÁLÁS .................................................................................... 36 5.13. TERMÉSZETVÉDELEM ................................................................................................... 36 Flóra ............................................................................................................................. 40 Fauna ............................................................................................................................ 42 6. FELADATOK A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN ................... 46 6.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA ......................................................................... 46 6.2. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS .............................................................................................. 47 6.3. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, -GYŰJTÉS, -ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS ..................... 49 6.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ............................................................................ 50 6.5. HELYI ÉS TÉRSÉGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS MEGVALÓSÍTÁSA ..................................... 52 6.6. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI FELADATAI ............................. 54 6.7. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE .............................................................................. 56 6.8. GAZDASÁGI JELLEGŰ HULLADÉKOK KEZELÉSE ............................................................... 58 6.9. ZAJ, REZGÉS ÉS SUGÁRZÁS ELLENI VÉDELEM .................................................................. 59 2


6.10. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ...................................................................................... 62 6.11. IVÓVÍZTISZTÍTÁS, VÍZBÁZIS VÉDELEM .......................................................................... 64 6.12. ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁGI FEJLESZTÉSEK, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FEJLESZTÉSE .......................................................................................... 66 6.13. ZÖLDTERÜLETI GAZDÁLKODÁS, TERMÉSZETVÉDELEM ................................................. 68 6.14. KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELLENI VÉDELEM .......................................................... 70 6.15. ÁLLATI HULLÁK SZAKSZERŰ GYŰJTÉSE ÉS ELHELYEZÉSE ............................................. 73 6.16. TÁRSADALMI TUDATFORMÁLÁS, KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS ................................. 74 6.17. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK BEVEZETÉSE . 76 6.18. PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MENEDZSELÉSE ....................................................... 79 6.19. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK................................................................................................ 81 7. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................... 82 8. IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 85 9. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 86

3


1. Előzmények, a programkészítés alapjai A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program, illetve a Phare HU 94012-01-01-L4 projekt keretében elkészült útmutató jó alapot adnak az 1995. évi LIII. Törvény 47. § (4) szerinti kötelezően előírt környezetvédelmi program kidolgozásához. Meghatározó dokumentum a Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezési terve, melyet a VÁTI Kht. készített el 1999-ben. Emellett figyelembe vettük a Mezőkövesdi Kistérség 1999-ben elkészült komplex fejlesztési stratégiáját, a 2001-ben elkészült Mezőgazdasági Integrációs Programot, illetve a jelenleg még készülő Sály Község Településrendezési Terve rendelkezésre álló anyagait is a miskolci Provincia Kft. gondozásában. A környezet védelméről szóló 1995. évi törvény kötelezővé tette az országos, területi és települési környezetvédelmi programok elkészítését. E programokat az országgyűlés, a megyei és települési közgyűlések, illetve a képviselő testületek fogadják el. A környezetvédelmi programok lefektetik mindazon irányelveket, amelyeket az adott településeken a továbbiakban követni kell területen. A programok elkészítéséhez ismerni kell az adott települések környezeti állapotát. Így a környezetvédelmi programok mellett, vagy azok részeként egy környezeti állapot felmérés is szerepel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti az állapotfelmérése és környezetvédelmi programja a megyei önkormányzat megrendelésére, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány gondozásában jelent meg 1999-ben. A szükséges adatokat, információkat a különböző megyei és országos szervek szolgáltatták. Az egyes kisebb települések közvetlen környezetével kapcsolatban már kevesebb információval rendelkezünk. Például nincsenek adatok a levegő szennyezettségével, a kisebb vízfolyások minőségével kapcsolatban. Ennek hátterében persze lehet kedvező ok is, hiszen az ilyen típusú mérések inkább a szennyezettebb területeken jellemzőek. Ennek megfelelően a következő szempontok alapján készült el az adott települési környezetvédelmi program: A program készítése során információgyűjtés és újabb tervezési szempontok felkutatása végett levélben kerestük meg a környezetvédelemmel kapcsolatba kerülő hatóságokat, hivatalokat, illetve szolgáltató cégeket. A tőlük kapott válaszok beépítésre kerültek a programba. A környezetvédelemmel kapcsolatos általános megállapításokat, a jogi szabályozás módját, egye adatokat más, külön feltüntetett forrásokból nyertünk. Itt külön kiemelhető a már említett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program, a KSH által kiadott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Statisztikai Évkönyvek kötetei, illetve a települési szinten már korában elkészült szakanyagok. A természeti környezetet bemutató részt irodalmi adatok, illetve saját terepi bejárások alapján készítettük el. Felhasználtuk a korábbi állapotokat, illetve a változásokat jól rögzítő katonai felmérések (1784, 1853, 1884) térképanyagát, illetve kikértük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság véleményét is. Az élővilágra vonatkozó adatok is a természetvédelmi hatóságtól, a szakirodalomból és saját terepi felméréseinkből származnak. A mezőkövesdi kistérségben a mezőgazdaság valószínűleg hosszabb távon meghatározó tényező marad. Itt külön említést kell tenni hazánk Nemzeti Vidékfejlesztési Tervéről, mely Brüsszelben 2004. nyarán került elfogadásra. E program pályázati és kifizetési rendszerének céljaihoz igazítottuk a helyi adottságokon alapuló mezőgazdaság továbbélésének formáit.

4


A helyi ivóvízzel, szennyvízelhelyezéssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos információk a helyi szolgáltatóktól, a polgármesteri hivataloktól, illetve az Északmagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségtől származnak. Adatokat szolgáltatott még több helyi intézmény képviselője, illetve magánszemélyek is. Az adatszolgáltatás kérdőíves felmérésen alapult, melynek során a következő személyeket, intézményeket kerestük meg: jegyző, falugazdász, hegybíró, erdész, őstermelők, helyi vállalkozók, helyi iskola és óvoda, háziorvos, állatorvos, közszolgáltatók. A település környezetvédelmi programjának elkészítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt Zöld Forrás pályázati program támogatása tette lehetővé.

1.1. A program szükségessége és főbb célkitűzései A csekély gazdasági potenciállal rendelkező bükkaljai községek helyzetén a rendszerváltozás sem sokat javított, leginkább a nagyobb infrastrukturális beruházások történtek meg. A mezőgazdasági szövetkezetek felbomlása, az adott formában lezajló kárpótlás és a jelenlegi, helyi értékeket kevésbé becsülő fogyasztói társadalom sem kedvez a hátrányos helyzetű falvaknak. Ezért is nagyon fontos a meglévő környezeti állapot megőrzésére, illetve javítására törekedni, melyhez remélhetőleg a települési környezetvédelmi programban megfogalmazott intézkedések, illetve azok megvalósítása is hozzájárul majd. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetének 46-48. §-a felsorolást ad a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól. A vonatkozó törvényi szabályozások alapján a legfontosabb önkormányzati környezetvédelmi feladatok:   

 

  

az önkormányzati hatáskörbe utalt környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatok szakszerű ellátása; a környezetterhelések hatósági/igazgatási szinten való szabályozása/ kezelése; a nem önkormányzati hatáskörbe utalt környezetvédelmi feladatokban a hatóságok munkájának segítése, a helyi környezetvédelmi érdekek érvényesítésével; a környezet állapotának, valamint annak az emberi egészségre gyakorolt hatásának a figyelemmel kísérése; az ezzel kapcsolatos adatok nyilvántartása és ehhez a települési környezetvédelmi információs rendszer kialakítása; az adatok hozzáférhetővé tétele, ill. a szükséges mértékű tájékoztatások biztosítása a közigazgatási területen a környezet állapotának értékelése és erről a lakosság rendszeres - évente legalább egyszeri - tájékoztatása a település területén a terület-felhasználási egységek övezetekbe sorolása és azokban a megengedett környezetterhelési határértékek meghatározása (a védőtávolságok és védőterületek meghatározását, valamint az igénybevételi, a kibocsátási és a szennyezettségi határértékeket a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése figyelembe vételével kell meghatározni) a meghatározott környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati határozatok és rendeletek készítése, betartásának ellenőrzése az engedélyeztetés, ill. a fejlesztési feladatok megvalósításánál a környezetvédelmi követelmények érvényesítése a települési környezetvédelmi programba foglalt feladatok végrehajtása; ennek részbeni anyagi forrásaként önkormányzati környezetvédelmi alapok létrehozása.

5


A feladatok között kiemelkedő jelentőséggel bír az, hogy a települési önkormányzat illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselőtestülete hagy jóvá. A települési környezetvédelmi program általános célkitűzése az életminőség folyamatos javítása c. főirányhoz csatlakozva a környezetminőség folyamatos javítása, mely a településen élők és környezetük harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását jelenti. Az ennek teljesítését szolgáló részcélok: 1) A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének a csökkentése, károsodásának megelőzése; a már károsodott környezet állapotának javítása / helyreállítása. 2) Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása környezeti feltételeinek fejlesztése. 3) A természeti erőforrások megőrzése / fenntartása és az azokkal való ésszerű takarékoskodás / célirányos gazdálkodás, valamint az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodás megvalósítása. 4) A társadalmi és gazdasági feladatok / folyamatok és a környezetvédelmi követelmények összehangolása. 5) A lakossági és a civil szervezeti kezdeményezések fogadása, a megvalósításban való részvétel feltételeinek a biztosítása.

1.2. A program feladata    

bemutatja a környezet állapotát meghatározza az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és a célállapotot meghatározza az ennek elérése érdekében végrehajtandó feladatokat a kitűzött célok megvalósításának eszközei, a pénzügyi források megjelölésével meghatározza azokat a területeket, amelyek különleges beavatkozást igényelnek.

Módszere:  a valós helyzet bemutatása rámutat a környezet állapotát befolyásoló (gátló illetve segítő) tényezőkre  alapot nyújt az elhatározott változtatási szándékokhoz  az összefogás hangsúlyozása térségen belül és térségen kívül  a szemléletformálás Várható eredmények:  javul a környezet állapota  csökkennek az emberi egészséget károsító hatások  erősödik a környezettudatos magatartás az itt élők körében  megszűnnek a már bekövetkezett környezeti károsodások  a program alapot ad a hazai illetve az EU-s strukturális alapok támogatási lehetőségének igénybevételéhez

6


1.3. A program tervezett életciklusa Sály község Környezetvédelmi Programját a 2006-2010 közötti időtávra tervezzük. A programot a megvalósítás során befolyásolhatják az új jogszabályok ezért feltétlenül javasolt legalább kétévenkénti felülvizsgálata. A programban előirányzott fejlesztések megvalósítása a főbb eredménymutatóknál: Növekedést jelenthet:         

az életminőségnél a környezetbiztonságnál a megszerezhető támogatási forrásoknál a versenyképességnél a GDP-nél (bruttó hazai termék) a foglalkoztatásnál az életszínvonalnál a települési infrastruktúránál a természetközeli állapotok fenntarthatóságánál

Csökkenést jelenthet:       

a környezetterhelésnél, -károsításnál az emberi egészséget károsító hatásoknál a térségi különbségeknél a hátrányos helyzeteknél az elvándorlásnál az élettér különbségeknél a krónikus halálozási okoknál.

A Rio de Janeiróban, 1992-ben megtartott Környezet és Fejlődés világkonferenciáján elfogadott „AGENDA-21” (Feladatok a 21. századra) című dokumentum a helyi hatóságok feladatai között a következőket fogalmazza meg: „Minden helyhatóságnak párbeszédet kell kezdenie a lakossággal, a helyi szervezetekkel és a magánvállalkozókkal, majd pedig elfogadni egy „helyi Agenda 21-et”. A tárgyalások és a közmegegyezés során a helyi hatóságok megismerhetik az állampolgárok, a helyi civil, a közösségi, az üzleti és az ipari szervezetek egyéni, sajátos kezdeményezéseit és megszerezhetik a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat. A tárgyalások nyomán növekedne a háztartások tudatossága a fenntartható fejlődés különböző területein. A helyi hatóságok programjait, politikáját, törvényeit és szabályozását az Agenda 21 céljainak elérése érdekében fel kellene mérni és módosítani kell az elfogadott helyi programoknak megfelelően. Ugyanakkor az Európai Közösség (EK) Bizottsága a maastrichti csúcson határozta el, hogy az integrációs politika kialakítása és megvalósítása során figyelembe veszik a környezeti hatásokat és a hosszú időn keresztül fenntartható fejlődés elvét. Ez a célkitűzés valósul meg az EK politikai cselekvés programjában (1993).

7


Sály község Környezetvédelmi Programjának megfelelően és hatékonyan kell integrálnia a környezet védelmének alapelveit, melyek az alábbiak:    

elővigyázatosság, megelőzés és a helyreállítás felelősség együttműködés tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

Könnyen belátható az, hogy a község fejlesztési koncepciójának megvalósítása, a megváltozott politikai-gazdasági körülmények között fellépő számos új típusú környezeti konfliktus kezelése, és a lakosság részéről fellépő jogos biztonsági igények kielégítése mindenképpen csak egy közösen megalkotott önálló környezetvédelmi program következetes végrehajtásával lehetséges.

1.4. A Nemzeti Környezetvédelmi Program Az önálló települési környezetvédelmi programnak összhangban kell lennie a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (NKP) céljaival és feladataival, ugyanakkor aktívan hozzá kell járulnia a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához (ezt az MKP, azaz a Megyei Környezetvédelmi Program tartalmazza), másfelől hatékony eszközként kell működnie az adott település (önkormányzat, lakosság, gazdálkodók) legfontosabbnak tekintett helyi problémáinak kezelésére. A Nemzeti Környezetvédelmi Program fő céljai:  az egészséges környezet feltételének biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése; a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása,  az élő és élettelen környezet természet közeli állapotának megóvása, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása a bioszféra sokféleségének megtartása a természeti folyamatokban rejlő információk megőrzése,  a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrásokkal (víz, föld, levegő) való takarékos, értékvédő gazdálkodás, ezeknek a következő nemzedékek számára való megtartása,  az előzőekkel összefüggésben a gazdasági fejlődés és a környezet harmonikus - az ésszerű környezet – igénybevételére és a minimális környezetkárosításra törekvő viszonyának megvalósítása

8


2. A környezetvédelem jogi szabályozása Mára az EU környezetvédelmi szabályozásának alapelvei beépültek a magyar jogi szabályozásba. Az EU kiemelt jelentőségű alapelvei:        

fenntartható fejlődés elővigyázatosság, megelőzés, károkozás esetén a helyreállítás, felelősség, együttműködés, tájékoztatás, nyilvánosság.

A környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Magyar Köztársaság Alkotmánya is deklarálja:  

18 §-a szól az egészséges környezethez való alapvető jogról és annak érvényesítéséről, 70 / D §. garantálja a környezet védelmét.

Ebből szélesebb értelmezésben a következők is hozzá tartoznak:    

az egészséges környezethez való jog, a biztonságos környezethez való jog, a zavartalan környezethez való jog, az esztétikus környezethez való jog.

A fentieken túl a környezetvédelmi szabályozásban kiemelt szerepe van az 1995. évi LIII. Törvénynek a környezetvédelem általános szabályiról, melynek céljai:            

az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása a környezet elemeinek és folyamatainak védelme a fenntartható fejődés feltételeinek biztosítása megfelelő keretek biztosítása az egészséges környezethez való jog érvényesítéséhez a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése a környezetkárosodás megelőzése a természeti erőforrások megőrzése és megújulásának biztosítása a gazdaság és társadalom működésének, fejlődésének összehangolása a környezetvédelem követelményeivel lakossági kezdeményezések és részvétel elősegítése a környezetvédelem terén információhoz jutás biztosítása a környezetvédelem intézményi rendszerének fejlesztése a nemzetközi környezetvédelmi együttműködések elősegítése

A fenti általános érvényű célok gyakorlatba való átültetését, programokra való bontását kell, hogy szolgálja a Települési Környezetvédelmi Program, melynek kiemelt tartalmi követelményeit az 1995. Évi LIII. Törvény 47§ (4) adja meg: 9


A Települési Környezetvédelmi Programnak tartalmaznia kell 

a települési környezet tisztasága (a köztisztaság fenntartása, a talaj- és talajvízvédelem, valamint a felszíni vizek védelme)  a csapadékvíz –elvezetés (kül- és belterületi lehetőleg egységes vízgyűjtő-területi kezeléssel)  a kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás (házi-, ipari és közműves szennyvízelvezetés / szennyvízelhelyezés és tisztítás; folyékony kommunális hulladék kezelése)  a kommunális hulladékkezelés (hulladékgazdálkodási program; kommunális hulladékgazdálkodás és annak közszolgáltatási feladatai; veszélyes és ipari hulladékok kezelése)  a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, és rezgés és légszennyezés elleni védelem  a helyi közlekedésszervezés (elkerülő, összekötő és tehermentesítő utak fejlesztése; önkormányzati utak fejlesztése; forgalomszabályozás)  az ivóvízellátás (víztisztítás; vízvédelem)  az energiagazdálkodás (energiatakarékosság; megújuló energiaforrások)  a zöldterület-gazdálkodás  a feltételezhető rendkívüli környezetszennyezés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének (környezetveszélyeztetés- és a környezeti biztonság védelme; katasztrófák, súlyos balesetek elleni védekezés) településre vonatkozó feladatait és előírásait. Az 1995. évi LIII. Törvényben vizsgálatra kötelező jelleggel nem előírt, de - figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a Helyi Agenda 21 ajánlásait - feltétlenül foglalkozni kell az alábbi feladatokkal is:            

természetvédelem, tájvédelem, földvédelem, vízkészletek védelme, az épített környezet védelme, árvízvédelem környezet-egészségügy a hulladék gazdálkodás további feladatai állati hullák kezelése társadalmi tudatformálás és környezettudatos nevelés minőségbiztosítás környezetirányítási rendszerek bevezetése, programok menedzselése

10

végrehajtásának


3. Társadalmi és természeti adottságok 3.1. Társadalmi háttér A KSH 2003. évre vonatkozó adatai alapján Sály község közigazgatási területe 25,56 km2, lakásállománya pedig 729. Ezzel a Bükkalja települései között a nagyobbak közé tartozik. Népsűrűsége 85,99 fő/km2. A munkanélküliség aránya meghaladja a 20%-ot. A lakosszám a következőképpen alakul az elmúlt 220 évben (fő): Lakosszám 1786 1850 1890 1920 1941 1332 1685 1691 2083 2230 Sály Forrás: Dr. Kápolnai I.., KSH 2004 Aktuális korösszetétel és foglalkoztatottság (fő): Korösszetétel -19 év 20-39 év 40-59 év 60 év-

Aktív kereső 600

2003 2198

Reg. munkanélküli 150

658 596 574 370 Cserépfalu Forrás: KSH A demográfiai helyzet terén a gyarapodó települések közé tartozik, ez azonban a halmozottan hátrányos helyzetű cigány lakosság arányának növekedése miatt van. Az elvándorlás valamelyest csökkenti a népességszám emelkedését. A kor szerinti megoszlásban az elöregedés egyelőre nem meghatározó.

Az infrastrukturális ellátottság terén az 1990-es években indult meg a hiányosságok pótlása. A 2003. évi KSH adatok óta tovább nőtt az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők aránya 80-90%-ra, illetve lezajlott a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is. InfraÁramfogyasztó Vezetékes Vízhálózatba Szennyvízstruktúra háztartások gázt fogyasztó bekapcsolt hálózatba száma háztartások háztartás bekapcsolt háztartások 748 323 612 394 Sály Forrás: KSH, 2004. A hálózatok kiépítésének finanszírozását az önkormányzatok, a lakosság, a címzett támogatások, a Területi Kiegyenlítő Alap, a Céljellegű Decentralizált Alap és a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat jelentette.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok Sály önkormányzat területe (2556 ha) a Miskolci-Bükkalja déli részén, a Sályi-patak völgyében található. A terület dombsági jellegű, melyet nyugatról a Kácsi-patak, keletről pedig a Geszti-patak völgyének vízválasztója határol. Északról a Lator úti Vízfő környéke, míg délről a Sályi-tározó területe jelöli ki a határt. A terület megközelítően középső tengelyét a Sályi-patak medre jelöli ki. A magyar tájfelosztás rendszerében az érintett önkormányzati terület a következőképpen helyezkedik el: Nagytáj: Észak-Magyarországi-középhegység Középtáj: Bükkvidék Kistájcsoport: Bükkalja Kistáj: Miskolci-Bükkalja

11


Domborzati, geomorfológiai adatok A tágabb környezet K-DK-nek lejtő hegységelőtéri dombság. Geomorfológiailag 300 m tszf átlagmagasságú hegylábfelszínként, ill. 150 m tszf átlagos magasságú hegységelőtéri lejtőként értelmezhető, amelyeket az eróziós-deráziós folyamatok völgyek és völgyközi hátak rendszerére bontottak. A kiemelkedések egyben a völgyben futó patakok, időszakos vízfolyások vízválasztói is. A tágabb terület északról déli irányába lejt. Az átlagos relatív relief 50-100 m/km2 közötti. A felszín jelenlegi arculatát a lejtős tömegmozgások, a csapadék- és lefolyó vizek felszínformáló hatása alakította ki. A csapadékvizek eróziós hatása jelenleg is aktív felszínformáló erő. Az önkormányzati terület K-Ny-i irányban, a Sályi-patak völgyét határoló dombháti vízválasztó irányába emelkedik. Itt a legmagasabb tengerszint feletti magassággal (302 m) a Vízfő-tetőt jelölik. Földtani adatok A terület jelentős részén a felszínt miocén riolittufa borítja. Lator út környékén eocén mészkő és oligocén agyag is előfordul egy foltban. A déli részeken pleisztocén-holocén lejtőtörmelék található, kisebb felső-miocén agyagmárga foltokkal, illetve pleisztocén teraszképződményekkel. A patakvölgyet alluvium tölti ki. Vízrajz Sály a Sályi-patak völgyében található, mely a Vízfő forrásnál ered és a Sályi-tározón átfolyva Bükkábrány és Mezőnyárád között torkollik a Kácsi-patakba. Mocsolyástelep felől a Tarizsa-völgyön keresztül kisebb, időszakos vízfolyás érkezik a Sályi-patakba, a Dankótelep nevű településrésznél. Az állandó vízfolyás vízjárásánál jól érzékelhető a karsztos vízgyűjtő kiegyenlítő hatása. Az áradások késleltetve követik a hegységi hóolvadást, illetve a nagyobb esőket. Az árhullámokat a 24 hektáros, halastóként funkcionáló Sályi-tározó tartalékolja. A Vízfő forrás vízhozama 16-6800 liter/perc között váltakozik. Azaz nagy a vízhozamingadozás, de még kisvízkor is bővizűnek mondhatók. A talajvíz mennyisége nem jelentős. Általában 6 méternél mélyebben helyezkedik el, míg a völgyekben 4 méter fölé emelkedik. Az általános kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos jelleghez a térségben egy nátriumos jellegű folt is csatlakozik, ami az általános mérsékelt keménység mellett erősen kemény is. A rétegvíz mennyisége sem nagy, 40-50 liter/s-ra tehető. Talaj A település jellemző talajtípusai: - a település területének közepén, 40%-os részaránnyal a barnaföldek(Ramann-féle barna erdőtalajok) fordulnak elő. Harmadkori és idősebb üledéken, riolittufán kialakult vályog fizikai féleségű, erősen savanyú kémhatású, közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. - a település déli területein, 25%-os részaránnyal a csernozjom barna erdőtalajok a meghatározók. Negyedkori nyirokon kialakult, agyagos vályog fizikai féleségű, erősen savanyú kémhatású, közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó talajok. - a Dankótelep környéki területeken, 15%-os részaránnyal szélsőséges vízgazdálkodású barnaföldek találhatók. Harmadkori riolittufán kialakult, vályog fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, sekély termőrétegű talajok.

12


- a Lator-út környéki területeken, 12%-os részaránnyal agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók. Harmadkori és idősebb üledéken, riolittufán kialakult, vályog fizikai féleségű, erősen savanyú kémhatású, közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. - a Sályi-patak völgyének, szélesebb déli területein, 8%-os részaránnyal réti öntéstalajok találhatók. Pleisztocén alluviális üledéken kialakult, agyagos vályog fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. A talaj védelme nemcsak a mezőgazdaság feladata, hanem az államé, az önkormányzatoké és a tulajdonosoké is. Az Európai Unióban a nitrát okozta talajvíz szennyezések, illetve a műtrágya és növényvédő szerek felhasználásának csökkentése a fő cél. Hazánkban hiányosak az ismeretek a talajszennyezettség mértékéről. A megyében meglévő talajdegradáció következményei a savanyodás, a szélsőséges talajvíz-gazdálkodás, a szikesedés, a szerkezetromlás, a biológiai degradáció, a kedvezőtlen tápanyagforgalom, talajmérgezés. A térségben külön kell foglalkozni a talajerózióval. Sály környékén közepesen erodált területek a jellemzőek, ahol leginkább a csapadékvíz lefolyása okozta talajlehordás figyelhető meg. Ez leginkább a nyári időszakban előforduló, nagy intenzitású és vízmennyiségű zivatarok idején tűnik ki. A termőföld tulajdonviszonyainak változásával nőtt a nem művelt területek aránya, a melioráció csökkent, a talajpusztulással fenyegetett területek veszélyeztetettségi foka emelkedett. A nagyobb távolságról származó ipari talajszennyezések hatásainak felmérése nem történt meg. Éghajlat A magasabban (250 m felett) fekvő területek éghajlata mérsékelten hűvösmérsékelten száraz, a sík területeké pedig mérsékelten meleg – mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma 1900 körüli. A nyári év negyedben 750 óra, a téliben 180 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 8,5 - 9,6 oC, a vegetációs időszaki átlag 15,5 – 16,7 oC, a tszf-i magasság és a kitettség függvényében. Ápr. 14-15 és okt. 13-15 között a napi középhőmérsékletek meghaladják a 10 oC-ot, így a vegetációs időszak kb. 183 napig tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga 33,0-34,0 oC, ill. – 16,4 és – 17,0 oC közötti. A csapadék évi összege 650 mm körül van, a vegetációs időszak átlaga 380-390 mm. 24 óra alatt a legtöbb csapadék Bükkábrányban hullott, 116 mm. A hótakarós napok átlagos száma 40-55, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási megközelíti az 1,15-öt. A leggyakoribb szélirányok a DNy-i és az ÉK-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. A terület éghajlata kedvez a szántóföldi és a kertészeti kultúráknak. Itt található a bükkaljai borvidék is. Növényzet A potenciális erdőtársulások a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum pubescentis), valamint a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubescenti roboris). Gyakoriak a nyílt mészkő-sziklagyepek (Diantho-Seslerictum) és a mészkő lejtősztyeprétek (CleistogeniFestucetum rupicolae). Növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány két flórajárásának, a Tornense és a Tokajense flórajárások határán található. Az erdészetileg hasznosított területeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Az évi átlagos folyónövedék az országos átlaghoz hasonló (3,5-3,7 m3/ha). 13


jellemezhette. Nagyobb kiterjedésű hegyvidéki gyepek (kaszálórétek Festuco rubraeCynosuretum) potenciális jelenléte sem edafikus, sem klimatikus okokból nem valószínűsíthető. Tájértékek A táj jellegét legfőképpen a domborzat határozza meg, a dombok által közbezárt völgy és a völgyben elterülő település. A tájkép jelenlegi megjelenése jelentős antropogén hatásokat mutat, de miáltal a mezőgazdasági termelés régóta jelen van ez nem zavaró hatású. A település meghatározó tájalkotó eleme a Sályi-patak és medre valamint maga a dombok által körülzárt völgy. A területre jellemző a mozaikos tájszerkezet: szántó, gyep, szőlő, erdőfoltok váltják egymást. A szántóterületek aránya alig éri el a 20 %-ot, a gyepterületek szintén ehhez a borítottsági arányhoz közelítenek. A 17,5 %-nyi gyepből 14 % természetes gyep, ebből 10 % fákkal és cserjékkel tarkított. A területre jellemző továbbá a gyümölcs és szőlőültetvény, ezek a terület 13 %-át fedik. Itt cél az extenzív művelésű területek megőrzése. A területen lévő erdők nagy része természetes lombhullató erdő. Az erdők térhódítást jelzi – a gyepterületek rovására – a spontán cserjésedő-erdősödő területek közel 6 %-os borítottsága. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg - mérsékelten száraz, cseres tölgyes és tatárjuharos tölgyes maradványos, agyagos-löszös lejtőüledéken kialakult barna és csernozjom barna erdőtalajú, mérsékelten tagolt alacsony dombság, helyenként már kultúrsztyep jelleggel. Nagyobb részén már mezőgazdasági igénybevétel alakult ki. Egykor híres szőleinek csak kisebb hányada került felújításra. A települések körzetét kertek teszik üdülővidék jellegűvé.

14


3.3. SWOT ANALIZIS ERŐS PONTOK

GYENGE PONTOK

Mikrotérségi szinten szép természeti környezet jelenléte A Bükki Nemzeti Park értékei A Sály-Kácsi forrásvízművek, a bükki karsztvíz bázis jelentős természeti érték A környezeti elemek tisztasága, jelentős mértékben csökkent a háttérszennyezés, jellemzővé vált a jó levegő, csend, jelentős vízkészlet Műemlékek (Eötvös-kastély) népi lakóházak, pincesorok, Régészeti jelentőségű területek, Latorvár Még mindig erős falusi közösségek Hagyományok ápolása, tájház Növekvő önbecsülés Fejlődő infrastruktúra (ivóvíz, gáz, szennyvíz, telefon,) Jó települési kapcsolatok Fontos közlekedési folyosók közelsége

Miskolc és a 3. számú főút felől időnként érezhető enyhe háttérszennyezés

Fontos ivóvíz bázis Jó infrastruktúra

A turizmus lehetőségei a Bükki nemzeti Park érdekeivel összeegyeztethető Közeli munkahelyek (Miskolc, Mezőkövesd) A térség jövőjéért tenni akaró települési menedzsment Jó színvonalú alapfokú intézmények jelenléte

Cigány kisebbség magas aránya, szociális problémák, belső feszültségek A vízgazdálkodási és a természetvédelmi értékek ütközése, karsztvíz védőidom érinti a külterületet. Gyenge minőségű termő talajok, nem működőképes mező- és erdőgazdálkodás A szőlő ültetvények pusztulnak. Gazdálkodási nehézségek Tőkehiány A születések számának csökkenése, a halálozási ráta növekedése, A fiatal munkaképes korú népesség kilátástalansága. A fiatal korú, propagatív korú népesség körében csökkenő házasságkötési kedv, a család intézményrendszerének gyengülése Infrastrukturális hiányosságok A faluközi utak hiányosak, nincs kerékpárút Nincs kellően működő kapcsolat az É-i és a Déli Bükkel A közutak állaga romlik, a mellékútvonalak gyakran kátyúsak és keskenyek Nincs biogazdálkodás

Műemléki és helyi védelemre érdemes épületek Értékes településszerkezet, pincesorok Hulladéklerakás rendezetlen Idegenforgalmi szempontból egy A jelenlegi turisztikai vonzerő nem csomagban megjeleníthető térségi kínálat elegendő jelenléte, jó lehetőség a bor turizmushoz A műemlékek és a népi építészeti értékek felújítása nincs kellően támogatva Nincs övárok rendszer a falu fölött 15


VESZÉLYEK Nem történik változás a gazdasági élet terén. Nem élénkülnek meg a vállalkozások. Tovább nő a feszültség a magyar és cigány lakosság között. A cigány lakosság aránya növekszik, tovább romlik a települési környezet minősége. Erősödik a környezetszennyezés. Nem lesznek új munkahelyek. A műemlékek és a népi építészeti értékek lepusztulnak. Az infrastruktúra nem fejlődik. A karsztvíz elszennyeződik Nem fejlődik az egészségügyi és szociális alapellátás. Nem lesz megfelelő, fizetőképes kereslet a falusi turizmus iránt. Romlik a környezetminőség. LEHETŐSÉGEK Hulladéklerakó rekultivációja megtörténik. A falusi turizmus és az ökoturizmus bázisa alakul ki. A kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a vadász turizmus stb. Miskolccal, Mezőkövesddel, Egerrel, és Déli-Bükkel jó minőségű erdei és kerékpárút kapcsolat épül ki. A falufelújítási programok által a települések archaikus jellege megmarad. Helyi védelem oltalma alatt a népi lakóházak megújulnak. A lakóházak külső homlokzata és tömegformálása megmarad, a belső korszerűsítések megtörténnek. Néhány helyi védelemre érdemes épületben a kulturális turizmus fogadására alkalmas intézményrendszer fog kiépülni. (kézműves tábor, néprajzi bemutató) A borturizmus, a lovasturizmus és az ökoturizmus bázisává válik a község. A lakosság korstruktúrája fiatalodik. A szociális jellegű problémák megoldódnak. Dankótelep felszámolásra kerül. Az épületállomány és a műemlékek megújulnak. Az erdőtelepítés, az organikus és biogazdálkodás meghonosodik, feloldódik a tájhasználati konfliktus. A Környezetileg Érzékeny (ESA) Természeti Területek mintaterületévé válik a település környezete. A szennyvízhálózatra egyre több ingatlan csatlakozik rá és a szelektív hulladékgyűjtés, a csapadékvíz elvezetés biztonságos lesz. Új munkahelyek jönnek létre A táji környezet értékeinek védelme biztosított A pincesori építkezés, valamint az üdülőterülete létesítése tájba illő módon történik. A falukép védelme érdekében a légvezetékek földkábelbe kerülnek.

16


4. A helyi környezet állapotát meghatározó tevékenységek 4.1. Gazdaság Az 1980-as évek végén, a 1990-es évek elején hazánkban bekövetkezett társadalmigazdasági változások (rendszerváltás) a gazdasági struktúrát gyökeresen átalakították. Megjelent a korábban szokatlan munkanélküliség, s a lakosság elszegényedésével csökkent a kiskereskedelmi forgalom és a szolgáltatások iránti igény is. Sály a mezőkövesdi kistérséghez tartozik, szűkebb környezetében a szomszédos Bükkábrány tekinthető mikrotérségi központnak. A település önálló jegyzőséggel rendelkezik. A vidékfejlesztési önkormányzati társulások közül a mezőkövesdi székhelyű Dél-borsodi Regionális Fejlesztési Társulás és a bükkszentkereszti központú Bükki Településszövetség tagja. Sályban soha nem volt nagyobb ipari tevékenység, hagyományosan a mezőgazdaság volt a meghatározó, illetve a korábbi szövetkezeti telephelyen egy üdítőital palackozó működött. A legjelentősebb foglalkoztatási egység a helyi önkormányzat, többen ingáznak Mezőkövesdre és Miskolcra. A bányászati tevékenység kisebb helyi anyagnyerő helyek formájában jelentkezett. Jelenleg 3 felhagyott bánya található a településen, illetve érinti azt a bükkábrányi lignitbánya bányatelke is: Bánya(telek) neve Működési idő Tájrendezés Zsellérek legelője-dűlői riolittufa bánya 1950-es évek Terv: 2000 Csavaros-dűlői riolittufa bánya 1970-es évek Terv: 1997-98 homokbánya 1960-as évek Bükkábrány I. lignitbánya bányatelke működő Tervezik a palackozó (ásványvíz) újraindítását a volt étterem helyén, ami akár már ettől az évtől 25 fő részére biztosítana álláslehetőséget. Mindemellett néhány kisvállalkozás is található a településen: 5 vegyesbolt, 1 ruhabolt, 1 zöldséges, 5 italbolt, 1 gyógyszertár. Egy takarékszövetkezeti fiók is van Sályon. A földek magánkézben vannak, a szőlő- és bortermelés többnyire mint kiegészítő tevékenység jelenik meg a helyi gazdaságban. Sajnálatos módon a rossz piaci pozíció miatt a területek egyre inkább elhagyatottá válnak. Latorvár környékén kisebb üdülőközpont alakult ki. 4 családnak a falusi turizmusból származik jövedelme. A hazai vendégek mellett, megjelentek a hollandok is. A KSH 2003. évi adatai alapján a településen 58 vállalkozás működik, amelyből 48 egyéni vállalkozás, 5 kft., 5 pedig bt. Helyi iparűzési adóból nincs bevétel, kommunális adó van.

4.2. Mezőgazdaság Földhasználat, növénytermesztés Az első, egész országra kiterjedő katonai térképezés felmérését 1783-ban készítették a Bükk hegység környezetében. A kissé sematikus térképek tanúsága szerint ekkorra már nagyobb részt kialakult a szántószerkezet, a völgyhátakon, illetve a települések környéki lankásabb oldalakon. Az erdők még jóval nagyobb területet foglaltak el, de az egybefüggő szántók zónájának határa körülbelül ugyanott húzódott, mint ma. A völgytalpi gyepek megszakítatlanul húzódnak végig a patakok forrásától a vizsgált terület határáig. A völgyek meredekebb partrézsűin gyepes, fás-cserjés vegetáció jellegzetes ívei jelennek meg. A szőlőhegyek egy része felismerhető megfelelő helyén, mai méretében és alakjában (pl. SályPolják-dűlő), egy részük kisebb területű, máshol ábrázolják, vagy hiányzik, illetve ma nincs megfelelője. A patakok a völgyek talpán helyenként – a kiszélesedő részeken - erősen kanyarogva haladnak. 17


A XIX. század közepére eső felmérés idejére nagy kiterjedésű erdők tűntek el a XVIII. századhoz képest, melyeknek helyén nagy területű legelők jelennek meg Sály határában. Gyakorlatilag mindenütt ábrázolták a településekhez kapcsolódó ma ismert hagyományos szőlőskerteket. Tehát ma még megfigyelhetőek a 150-200 évnél régebben kialakult agrárstruktúra elemei! Ezeket a hagyományos szőlőket kell a tájfenntartó gazdálkodás fő célterületeinek tartanunk. A térképeken több helyen megfigyelhető, hogy a szőlőket kaszálók övezik. Terepi tapasztalatok alapján ezek kaszált gyepes gyümölcsösök lehettek akkoriban is. A szántóterület nem növekedett jelentősen, de elindult a gyepfeltörés. A harmadik katonai felmérés idejére (1883), annak ellenére, hogy az előző felméréshez képest csak 23 év telt el, szembetűnő változások tapasztalhatók a térképeken. Megjelennek a legelőkön a vízmosások a kijáróknak megfelelően, feltehetőleg nagyszámú állat egy sávra koncentrálódó taposására visszavezethetően. A legelők jobban benyomultak a Bükk hegyei közé. A filoxéra pusztítása még nem igazán kimutatható, bár egyes szőlőhegyeken már nagyobb parlagon maradt részek figyelhetők meg. Ahogy az 1895-ös adatokból is látható, a következő évtizedben a szőlőhegyek addigi művelése összeomlott. A területhasználat 1895-től napjainkig történő alakulása: Sály Földhasználat (hektár) Szántó Szőlő Kert, gyümölcsös Rét Legelő Erdő Egyéb Összes Forrás: KSH, Földhivatal

1895

1935

1965

2004

1536 3 46 100 516 227 125 2553

1433 62 67 110 517 242 113 2544

1271 82 66 98 587 271 181 2556

1010 50,5 27,3 300,7 432,8 431 304,5 2556

A Bükkalja sajátos átmeneti, összekötő szerepet játszott a térség mezőgazdaságában. Egyfajta kevert gazdálkodású rész volt, amely különféle szolgáltatásokat vett igénybe és nyújtott az erdőgazdálkodó bükki és a szántóföldi gazdálkodásból és nagy kiterjedésű legelőiből élő alföldi települések számára. Ennek köszönhetően alakult ki a bükkaljai agrártáj mozaikossága, változatossága. A gazdaságok eloszlása TELEPÜLÉS

GAZDASÁGOK SZÁMA

Sály

EBBŐL GAZDASÁG

EGYÉNI

100 LAKOSRA JUTÓ GAZDASÁGOK SZÁMA

450

22

451

Forrás: KSH, ÁMÖ 2000 A település területe, a jellemző aranykorona-értékek és a területarányos lakónépesség TELEPÜLÉS

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET,

SZÁNTÓ TERÜLET

GYÜMÖLCSÖS TERÜLET

A SZŐLŐ TERÜLET

HEKTÁR Sály

2556

ARANYKORONA-ÉRTÉKE / HEKTÁR 18,67 29,13 24,67

Forrás: KSH, ÁMÖ 2000 18

100 HEKTÁRRA JUTÓ LAKÓNÉPESSÉG FŐ 73


A bükkaljai területek jellemző mezőgazdasági növényei a búza, az őszi és tavaszi árpa. Számottevőek még az ipari növények közül elsősorban a napraforgó, jóval kisebb jelentőségű a szántóföldi takarmány termőterülete, ami az állatállománynak a térségben betöltött igen szerény szerepével függ össze. A sályi mezőgazdasági termények főbb felvevője a Mályi Agroker, valamint a Raiffeisen Agrárház. A felvásárlási árak alacsonyak, a 3-5 évvel ezelőtti szintről nem mozdultak el. A Sályi TSZ jogutódja a Szente és Társa Kft., amely a gazdálkodáshoz jelentős szőlőterülettel, telephellyel, emberi erőforrással és technikai háttérrel rendelkezik, mégis „küszködik” a gazdálkodással. Sályon a gazdálkodók átlag 10 évvel fiatalabbak, mint Borsodgeszten, ugyanakkor a gazdálkodók között itt is sok a nyugdíjas, illetve sokan munka mellett másodállásként foglalkoznak a mezőgazdasággal. A gazdálkodás elsősorban saját területen történik, ugyanakkor a táblásítás miatt többen is bérelnek földeket. Állattenyésztés A Bükkalja területén bizonyos fokú takarmányhiány volt jellemző, ami egy éves vándorlási rendszert tartott fenn. A falvak zömében az erdei legeltetés (lombtakarmány, makk) volt az egyik legjelentősebb takarmánybázis. A II. világháborúig elterjedt volt a tarló és az ugar legeltetése. Szokásos volt a jószágot a Bükk erdeibe, mint nyári legelőkre hajtani, ezenkívül kaszálták is azok fűtermését. Az erdőgazdaságok úgynevezett mellékhaszna volt az erdei legelők haszonbérlete. De hajtották a növendék ill. a meddő állatokat az alföldi nyári legelőkre is. A hegyi falvakból pedig teleltetésre hoztak le állatokat a bükkaljai településekre. Az ebből származó haszon volt a pénzen kívül a trágya is. A legelőkön kívül az ugarokon, a termény lekerülése után a tarlókon és a réteken is legeltettek, de esős időszakban legeltetési tilalom lépett életbe a talaj védelme érdekében. A legelőterület a 19. században az erdőirtás (egyes források szerint gőzmozdonyok fűtéséhez kellett a fa) miatt megnövekedett, mivel az irtásokat legeltették, így az erdő nem újulhatott fel. A legtöbb helyen a legelők nagyon soványak voltak. Az 1935. évi állatállomány összeírás adataira támaszkodva a 20. század első felében Bükkalján főleg a „Egyéb piros-tarka” kategóriába sorolt és a „magyar-erdélyi” szarvasmarha fajtákat tartották. A szimmentáli fajta részaránya (10%) csak Sályban volt jelentősebb. Bivalyt is tartottak Sályban (2 db). Juhból főleg fésűs merinót tartottak, sertésből szinte csak zsírsertéseket. A bükkaljai sertéstenyésztés az erdőkhöz, legelőkhöz kötődött, a falvak makkos erdejében, legelőjén, vadgyümölcsén 3-400 sertést tartottak (mangalica) sokszor egész éven, s csak levágni hajtották haza. Az állatállomány alakulását 1895-től napjainkig az alábbi táblázat foglalja össze: Sály Szarvasmarha Ló Juh Sertés Forrás: KSH

1895 665 279 1902 686

1935 654 234 1442 1388

1957 880 101 358 767

1972 318 6 242 707

2000 73 8 35 503

A II. világháborút követően jelentősen csökkent a térségben hagyományos állattartás nagyságrendje. A rendszerváltást követően, a nagygazdaságok megszűnésével drasztikusan csökkent az állatállomány. A térségben a terület adottságaihoz képest rendkívül alacsony a szarvasmarha, a sertés- és a juhállomány. Ennek nagy része a kistermelők háztáji gazdaságában lévő, döntően önellátásra szolgáló állatállomány. Sajnos az Általános Mezőgazdasági Összeírás adataihoz 19


képest is már jóval kevesebb állat található a területen. Sályon 4 szarvasmarha és 2 ló található, a korábban jelentősebb juhtenyésztés teljesen megszűnt. Baromfi- és sertéstartás kizárólag saját felhasználásra jellemző. Egy gazdálkodó struccal kezdett el foglalkozni. Agrár-környezetgazdálkodás A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megalapozására készült környezetérzékenységi-agrártermelési skála alapján Sály környéke a kettős meghatározottságú területek közé tartozik, mely leginkább extenzív növénytermesztésre, gyepgazdálkodásra alkalmas. A község része a Bükki Nemzeti Park védőzónája Érzékeny Természeti Területnek is. Az európai uniós elvek alapján a szántóterületek csökkentése, a hagyományos kisparcellás szőlő-gyümölcsös területek megőrzése, a gyepgazdálkodás felélesztése, illetve az őshonos fafajokkal való erdőtelepítés adják a mezőgazdaság lehetséges irányvonalait. A szőlővel gazdálkodók jelentős része benyújtotta az integrált ültetvény programra pályázatát, illetve az alapfokú szántóföldi program is népszerűnek bizonyult. A pályázásnál Sály esetében a szűk keresztmetszetet a bérpermetezés jelentette, a permetezést végzők jelentős része ugyanis nem vállalta a vegyszer nélküli permetezést, „így rendkívül nehéz volt megfelelő embert találni erre a feladatra”. A szőlőtermelők egyik jelentős problémája, hogy a szőlőkivágás támogatására írásbeli hozzájárulás kell a hegybírótól, aki viszont mindehhez nem járult hozzá.

4.3. Oktatás, művelődés, sport Óvoda, Deák Ferenc u. 56. 3 csoporttal és 60 férőhellyel működik, de 86 gyermek van elhelyezve jelenleg az óvodában. Az óvodás korú gyermekek 60 %-a a cigány kisebbséghez tartozik. 6 fő óvodapedagógus és 3 fő dajka látja el a teendőket. A nevelési program alapján 1 hónapig a környezettel foglalkoznak. Az óvoda mellett egy konyhaüzem működik, mely felújításra vár. 250 főnek főznek. A HCCP rendszer működik, de a szűk kapacitás miatt mindenképpen szükséges egy korszerű, megfelelő kapacitással működő konyhaüzem működtetése. A ROP pályázat keretein belül az új közösségi ház mellett szeretnék megvalósítani a mintegy 160 millió forintos beruházást. Általános iskola, Tél u. 2. Gyermek létszám 214 fő. Pedagógusok létszáma 18 fő. Tantermek száma 8, de 14 tanulócsoport van, ezért kényszerűségből szertárból is alakítottak ki tantermet. Tornaterem és menzai ellátás van, melyet 40 fő, a napközit pedig 20 fő veszi igénybe. Az étkeztetés a központi konyháról történik. Számítástechnikai terem is rendelkezésre áll, 6 db számítógéppel. Kisebbségi oktatás biztosított. A fejlesztési tervekben szerepel a jelenlegi lapostető helyett magastető építése a tornaterem tetejére, továbbá az akadálymentesítés, kémiai és számítástechnikai szaktanterem létesítése. Az épület nyílászáróinak cseréje és belső korszerűsítés is szerepel a fejlesztési tervekben, melyet a ROP IV. pályázat keretein belül szeretnének benyújtani.

20


Megyei Mozgásjavító és Kisegítő Ált. Iskola és Szakképző Intézet (Megyei intézet), Eötvös kastély- Gárdonyi u. 18. Vonzáskörzete országos. Létszám 86 gyermek (80 férőhely) + 80 fő ellátó személyzet. Integrált oktatás folyik. 8+2 év a képzési idő. A környezeti nevelés szerepel a pedagógiai programban. Természetvédelmi szakkör is működik, rendszeres a madáretetés. Az 1967-ben telepített fás park felújításra szorul. Művelődési ház Kossuth Lajos u. 44. A községben egy 100 férőhelyes teremmel rendelkező művelődési ház üzemel, ahol a községi rendezvényeket tartják. Nyitva tartás igény szerint történik. Rendszeres rendezvényeik a társadalmi ünnepségek mellett minden évben a farsangi rendezvények, a karácsonyi ünnepség-sorozat, és kétévente a "Sályi Napok". Valamennyi rendezvény színfoltja a 30 éve működő Sályi Pávakör. A ROP pályázat keretein belül szeretnék az új közösségi házat, konyhaüzemet és a napközis ellátást megvalósítani. Könyvtár Kossuth u. 61. (a Polgármesteri Hivatal mellett található). Itt van a házasságkötő terem is (6x15 m-es helyiség). 1945 óta működő intézmény, amely kb. 11.800 db könyvet tartalmaz. A feljegyzések szerint jelenleg 140 tagja van. Az általános iskola kezelésében van, mely hetente két alkalommal fogadja az oda látogatókat. A tervek szerint átkerül majd az új művelődési komplexumba. Középiskola legközelebb Mezőkövesden és Miskolcon, felsőfokú tanintézet Miskolcon és Egerben található. A szervezett sportélet a Tibolddaróccal közös labdarúgó csapatban, illetve ritka tömegsport rendezvényekben testesül meg.

4.4. Közlekedés A közlekedés egyik legjelentősebb környezeti hatása a légszennyező anyagok kibocsátása. Ez a településen átvezető, nagyobb forgalmú utak mentén közvetlenül terheli a lakosságot és a növényzetet. Emellett a környező mezőgazdasági területeken is kiülepednek a légszennyező anyagok. Ezáltal a terményekbe és azokon keresztül a táplálékláncba is bekerülnek. A közlekedési eredetű légszennyezés függ a járműállomány nagyságától és minőségétől, a forgalmi körülményektől és az üzemanyagok minőségétől is. Az útpályákról a csapadék mossa le a kiülepedett port, kormot és az egyéb szennyeződéseket, amelyek a felszíni, illetve talajvizekbe kerülve fejtik ki károsító hatásukat. Ide kötődnek még a síkosságmentesítés során felhasznált szerek szennyvizei is. A gépjárművekből származó hulladékok is gyakran megjelennek az utak mentén, illetve a szilárd kommunális hulladék illegális lerakására is sokszor a közlekedési útvonalak közelében kerül sor. Ezek mellett a zaj- és rezgésterhelés emberi egészség, illetve épületkárosító hatása is jelentkezhet. A településeken áthaladó utak növelik a balesetveszélyt, illetve számottevő a járművek által az állatvilágban okozott kár is.

21


A településen - Bükkábrány felől - a 25115. számú közút halad keresztül, mely a BA.Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében áll. A 2004. évi forgalomszámlálás adatai alapján a 585 Ej/nap a forgalom nagysága. A tervek között szerepel a Sályt Tibolddaróccal összekötő helyi út megvalósítása is. A helyi személygépjármű állomány a KSH 2003. évi adatai alapján 326 darabból áll, melynek átlagéletkora viszonylag kedvezőbb, 6-7 év körüli. A helyi gépjárműadó az önkormányzat egyik fontos bevételi forrása. Az országos és európai közlekedési hálózattal Sályt a Bükkábrányon áthaladó 3-as számú főútvonal és a Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomáson át elérhető Budapest-Miskolc vasúti fővonal köti össze. A vasútállomáson időszakosan korlátozott menetjegykiadás és autóbusz csatlakozás áll rendelkezésre. Naponta 15 pár belföldi személy- és gyorsvonat érhető el. Autóbusszal Bükkábrány, Mezőnyárád és Mezőkövesd települések felől közelíthető meg, napi 9 járatpárral. Kijelölt kerékpáros úthálózat még nem alakult ki. A belterületi úthálózat 90%-ban szilárd burkolattal ellátott, de a fennmaradó hányad kiépítése is folyamatban van. A gyalogos forgalmat kiszolgáló járdák kiépítettsége az igények és a fizikai korlátok tekintetében teljeskörűnek mondható.

5. A környezetre ható közvetlen tényezők és a környezeti elemek állapota 5.1. Levegőszennyezés és minőség Magyarországon a levegőminőségi normákat és a levegőszennyezéssel kapcsolatos monitoringot a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. Az immissziós mérőhálózatot az ÁNTSZ üzemeltette, a közelmúltban azonban a hatáskör átkerült az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Rendszeres immissziós vizsgálat a település környezetét nem érinti. Jelentősebb ipar hiányában a Bükkalja területén a tüzelőanyagok égetése, a közlekedés és a mezőgazdasági tevékenységek miatt kerülhetnek szennyező anyagok a légkörbe. A lakások túlnyomó többségében napjainkig hagyományos fűtési módról gázfűtésre álltak át. A közlekedés adathiányait pótlandó, az országos átlagot elfogadva: a közlekedésből származik az összes NOx kibocsátás 50%-a, az összes CO kibocsátás közel 60%-a, a szilárdanyag kibocsátás 12%-a és a különösen veszélyes illékony (nem metán) szerves vegyületek kibocsátásának 48%-a. A lakossági elsődleges szennyező forrás a fűtés, amelynek kibocsátását egyértelműen az alkalmazott fűtési mód határozza meg. A fa, szén, olaj alapon vegyes tüzelés elsősorban kén-dioxidot, szilárd részecskéket és nitrogén-dioxidot bocsát ki. Ezzel szemben a gázhasználat nitrogén-oxidot kibocsátást eredményez nagyobb mennyiségben. A gázellátás belterületi kiépítettsége teljeskörű. A rákötések aránya 90%. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a rendszer kiépítése a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. révén. A fára alapozott szilárd tüzelés részaránya 10 % körüli. Korábban a jelentősebb légszennyezést okozó bükkábrányi lignitet is használták. Emellett a zöld- és egyéb hulladék rendszertelen égetése okoz légszennyezést, melyet helyi szinten tiltani, illetve korlátozni kell. A lakossági eredetű légszennyezések közül egy helyi vállalkozó tevékenysége okoz még problémát, aki rendszeresen illegális kábelégetést végez. Eddig nem sikerült a megfelelő intézkedéseket meghozni a helyzet rendezésére. 22


A mezőgazdasági tevékenység jelenleg igen alacsony intenzitású. Tipikus légszennyezési forrás a tarlóégetés, mely jelenleg csak indokolt növényegészségügyi helyzetben engedélyezhető, egyébként tilos, csakúgy mint bármilyen tűzgyújtás. A területalapú támogatást igénybe vevők számára betartandó Helyes Gazdálkodási Gyakorlat is tiltja a tarlóégetést. A település levegőminősége jónak mondható, több megkérdezett ezt is emelte ki, mint helyi környezeti értéket. A háttérszennyezés alig érezhető, mert az észak-déli irányú völgyből érkező szél gyorsan cseréli a levegőt. A településen regisztrált pontforrás nem található. A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. A rendelet alkalmazása során a légszennyezettség határértékei  egészségügyi határértéket  ökológiai határértéket  tűréshatárt  tájékoztatási küszöb értéket  riasztási küszöbértéket tartalmaznak. A riasztási küszöbértékhez A, B, C, D , E , F csoport tartozhat. Az alsó és a felső küszöbértéket külön jogszabály határozza meg. Az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás alapján a légszennyező anyagok lehetnek: I. különösen veszélyes II. fokozottan veszélyes III. veszélyes IV. mérsékelten veszélyes Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok:  Kéndioxid  Nitrogén dioxid  Szálló por  Ülepedő por  Egyes rákkeltő anyagok

5.2. Vízminőség és vízhasználat A felszín alatti vízkészletek - a megyei helyzethez hasonlóan - meghatározó jelentőségűek Sály és a térségben lévő települések ivóvízellátásának szempontjából. Az utóbbi évtizedekben felismerésre került az, hogy a vízbázis sem áll korlátlanul rendelkezésünkre, hanem mennyisége véges. Emellett - az előző (mennyiségi hiány) tényezőt - tetézi a túlhasználat, valamint a különböző szennyeződésekből egyre inkább limitként jelentkező helyzet, állapot. A felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást a Vízgazdálkodási Alaptörvény szabályozza. Ezekben a kérdésekben az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) jár el hatóságként, illetve az illetékes szakhatóságok (ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ B.A.-Z. Megyei Intézete). Ivóvíz minőségű talajvízkészlet a megyében csak a nagyobb folyók kavicsteraszainak területén találhatóak A kisvízfolyások, így a Sályi-patak jelentősége felbecsülhetetlen a helyi vízellátásban, a tájkép, a mikroklíma, a települési környezet és a természetes élőhelyek 23


megőrzésében. Általánosan jellemző a feliszapolódás, a szabályozás miatt csökkenő öntisztuló képesség, a helyi szilárd és folyékony hulladékkal való szennyezés. A vízfolyás állami tulajdonban és a mezőkövesdi székhelyű Bükkalja-Délborsodi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kezelésében van. A százezer forintos nagyságrendű évi tagdíj ellenére ritkán történik érdemi munkavégzés, mert a tagdíjak csak az időnkénti, főleg áradásokat követő beavatkozásokra elegendő. A korábbi állami finanszírozás 2005-ben megszűnt, így költségesebb beruházásokra nem nyílik lehetőség. A meder belterületi rendezése az 1960-as években történt meg, a patak azóta egyenes, de nem betonozott mederben folyik. Az utóbbi 10 évben két alkalommal történt áradás, nagyobb esőzésekhez kötődően, de a vízgyűjtőn történő nagyobb mértékű erdőirtások is hozzájárulhatnak az árvizekhez. Az áradásokat követően mederkotrást végeztek, de azóta nem történt újabb beavatkozás. A Sályi-patakon létesült a Sályi-tározó. A halastó hasznosítású terület jelenleg egy tiszafüredi vállalkozó magántulajdonában van. Gyakori a tulajdonosváltás és a vízhasználati díjak fizetése sem történik meg. Általában október elején megtörténik a lehalászás és télen kisebb vízfelületen folyik teleltetés. Kotrást nem végeznek. Az állóvíz főbb adatai: Tározó neve

Sályi

Hasznosítás Halastó

Építés éve 1964

Tápláló vízfolyás

Hasznos térfogat

Sályi-p.

m3 577 000

Tó- Vízgyűjtő felszín terület km2 ha 30 23,0

Az ivóvíz-szolgáltatásban jelentős szerepet kapó Sályi-forrás (Vízfőforrás), meredek felső-eocén mészkő letörés aljában, nagyrészt koncentráltan mészkő törmelékből tör a felszínre 201,0 mBf magasságban. A koncentrált vízfeltörési helyek köré épült 1973-ban a sályi forrásfoglaló műtárgy, amely egy vasbeton gerendás, födémbéléstestes födémű, téglafalazatú, beton medencére emelt épület. A forrásfoglaló műtárgy DK-i sarkában van elhelyezve a gyűjtőakna. Ebbe az aknába a vég- és oldalnyílásokon keresztül folyik be a víz, melyet a forrásfeltárásnál törmeléktől kitisztított, mosott kaviccsal feltöltött, nylonnal, agyaggal és gyepszőnyeggel lezárt, mesterséges talajréteg ereszt át. Ebben a rétegben hosszan kiképezve cső gyűjti egy csatornába a víz jelentős részét. A forrástér betonmedencéjén túlfolyónyílás van kiképezve. A forrástér leürítésére az elvételi vezetékből leágazó vezeték van kiépítve. A gyűjtőtérbe belépő víz, az elvételi vezetéken jut a fogyasztókhoz, a fölös vízmennyiség a leürítő ágvezetéken távozik. A forrástérben járószintek vannak kialakítva. Itt került elhelyezésre a műanyagtartályos hypócsepegtető berendezés, a víz fertőtlenítése céljából. A gyűjtőaknába történik a hypó becsepegtetése. A sályi forrás vizét fertőtlenítés után Sályi-patak völgyében lefektetett gravitációs fővezetékekkel Bükkábrány irányába vezetik, ahol nagyobb átmérőjű csővezetékben folytatódik Mezőkövesd város irányába. Az ellátott települési kör (Kács, Sály, Tibolddaróc, Bükkábrány, Mezőnyárád, Mezőnagymihály, Mezőkövesd, Szentistván, Tard) vízigényeinek kielégítése a kácsi forrással közösen történik. A szétosztásra kerülő vízmennyiség minimuma a Sályi-forrás esetében 2580 m3/nap, míg maximuma 9950 m3/nap. Az engedélyezett éves vízfelhasználás 941.700 m3, melynek kihasználtsága kb. 85%. A védőidom telekkönyvi bejegyzéssel lehatárolt, mint üzemelő, sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázis. A biztonságba helyezési program részeként szükséges diagnosztikai munkák, védőidom felülvizsgálat a közeljövőben szükséges.

24


Jellemző vízminőségi értékek a kácsi és sályi vízműtelep ellátási területén: MértékIvóvíz határérték Paraméter Átlagérték egység pH 7,3 6,5 – 8,5 Fajlagos elektromos vezetőképesség µS/cm 511 2500 m-lúgosság mmol/l 6,5 Összes keménység CaO mg/l 174 50-350 Vas µg/l 0 200 Mangán µg/l 30 50 Ammónium mg/l 0,01 0,2 Nitrit mg/l Kisebb mint 0,001 0,1 Nitrát mg/l 1,6 50 Nátrium mg/l Kisebb mint 2 200 Klorid mg/l 4 100 Arzén µg/l 1-2 10 KOI ps mg/l 0,21 3,5 Szulfát mg/l 15 250 Zavarosság NTU 0,4 Forrás: ÉRV Rt. 25


Sály a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelettel összhangban kibocsátott a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny minősítésű területen helyezkedik el. Emellett a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet értelmében nitrátérzékeny területnek is minősül, így az állattartásról szóló helyi rendeletet ennek megfelelően módosítani szükséges. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítése és a rákötések is teljes körűen megtörténtek. Az utóbbi időben többen leváltak a rendszerről. Az üzemeltetést a mezőkövesdi székhelyű Délborsodi Víz- és Csatornamű Kft. végzi. 6 db, mérőórával ellátott közkifolyó is található a településen; a kapcsolódó vízdíjat az önkormányzat téríti, illetve beépíti a kommunális adóba. A lakossági ivóvíz-szolgáltatás díja magasabbnak mondható: 319 Ft +15% Áfa/m3. Ezek mellett a falu déli végén található egy régi, be nem vizsgált közkifolyó, amelyet a helyiek rendszeresen használnak nem ivóvíz célra. Ivóvízhálózati adatok Sály Forrás: KSH, 2003.

Közüzemi vízvezeték hálózat, km 26,7

Lakosságnak szolgáltatott víz, 1000 m3 37

A csapadékvizet elvezető árokrendszer részben készült el. A nyári heves esőzések idején a Kisgyőrhöz tartozó Mocsolyás felé eső egyes településrészeken gondot jelent a vízelvezetés. Emiatt öt évvel ezelőtt 2 km hosszú árok kialakítása történt meg markológép segítségével. Ennek karbantartása folyamatos, de további területeken is szükség lenne a vízrendezésre. A külterületi árkok jelentős része benövényesedett, esetleg beszántásra került, így szintén nem alkalmas a csapadékvíz befogadására. A Cifra-rét környéke, mely részben kerteket is érint, belvizes területnek számít.

5.3. Szennyvízkibocsátás A keletkező szennyvizek a kommunális kategóriába tartoznak. A településen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése öt évvel ezelőtt megtörtént. A rácsatlakozók aránya eléri a 70%-ot. A szennyvíz befogadója a helyi szennyvíztisztító telep, ahol 2 medencébe érkezik a csatornahálózat által szállított szennyvíz. Egy külön medence a szippantott szennyvíz elhelyezésére szolgál. A közszolgáltatást a Délborsodi Víz- és Csatornamű Kft. végzi, mely a szippantott szennyvíz kezelését is ellátja. Korábban a kommunális hulladéklerakó területére, illetve a Borsodgeszt felé eső csapadékvíz elvezető árokba történt az ürítés. Ezt a gyakorlatot váltotta fel 2001-től a halastó feletti, korábbi gyűjtőmedencék szennyvíztisztító telepi fejlesztése, illetve a csatornaberuházás, mely csak Sály települést érintette. A kistérségi rendszer a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról szóló, 163/2004. (V.21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet 2.d.) számú mellékletében, a 2000-10000 lakosegyenérték közötti terhelésű területek között D345/1. kóddal szerepel. Felhagyott, üzemen kívüli kutakba a szennyvizek bevezetését szigorúan meg kell tiltani. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. A községben elválasztó rendszerű csatornahálózat építendő ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezetendők. A szennyvízhálózatra nem csatlakozó háztartások esetében a talajterhelési díj bevezetésre került. 26


5.4. Hulladéktermelés, -elhelyezés A településen lévő hulladéklerakó a tanácsi rendszerben került kijelölésre - a felhagyott riolittufa bánya területén - a község szilárd kommunális hulladékainak „tárolására”. A lerakó nem rendelkezik a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerinti engedélyekkel, ezért helyzete illegális. További problémát okoz a vízmosásban elhelyezkedő depónia szennyező anyagainak időnkénti kimosódása a Sályi-patakba. Az önkormányzat évente több alkalommal földtakarást, tömörítést végez. 1997-ben elkészült a felhagyott kőbánya tájrendezési terve is, melyet 2000-ben hagyott jóvá a Bányakapitányság. A közszolgáltatás keretén belül a beszállítást engedéllyel rendelkező lerakóra kell átirányítani, vagy pedig átmenetileg 2006-ig működési engedélyt kell kérni, hiszen a település csatlakozott a Tisza-Tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. A 42 települést összefogó rendszer központi lerakója Tiszafüreden épül meg. A próbaszállítások várhatóan 2006 elején megkezdődnek. A község szilárd kommunális hulladéka először a mezőkövesdi átrakó állomásra kerül majd. A projekten belül szelektív hulladékgyűjtő sziget kihelyezése, illetve a meglévő lerakó rekultivációja is szerepel. A beszállított hulladék összetétele a kistelepülésekre jellemző. A nagyvárosokra jellemző szerves, bomló hulladék hányadot nem, vagy csak elenyésző mértékben tartalmaz. A lakosság a papír, ill. fa alapanyagú hulladékokat fűtés céljára elégetéssel hasznosítja. Így a hulladék javarésze építési törmelék vagy ezzel kevert föld, háztartási eszközökből származó hulladék, műanyag csomagolóanyagok, valamint egyéb szilárd hulladék. A lerakó - elhelyezkedése:

Zsellérek legelője-dűlői felhagyott riolittufa bánya EOVX 769 488 Sály 0223 hrsz EOVY 292 943 A lerakó a természetben a Dankótelep és Lator út közötti külterület nyugati részében lévő domboldalban található. - elhelyezett mennyiség: kb.10.000 m3 - a lerakott hulladék típusa: háztartási szilárd hulladék ill. építési törmelék, amelyben 5% körüli a veszélyes anyagok mennyisége. Emellett több kisebb illegális hulladéklerakó is található a település közigazgatási területén: EOVX EOVY Település Hely 770885 289197 Sály Tsz teleptől É-ra, falu D-i vége 770647 291858 Sály Falu Ék, vízműtől 250 m-re ÉK-re Tagosok-legelőjétől É-ra 200 m-re, vízmosás, 769311 291653 Sály volt palackozó üveghulladéka 770235 290414 Sály Csavaros Dk-i része 769405 291281 Sály Tagosok legelője, vízmosás További problémát okoz néhány helyi lakos tevékenysége, akik hulladékgyűjtéssel és –értékesítéssel foglalkoznak. Így a Dankótelep és a József Attila utca környékének közterületei időnként kommunális és veszélyes hulladékkal szennyezettek.

27


A település közszolgáltatója - megnevezés: Unitransport Kft - telephelye: Bükkábrány - képviselője: Szepesi Nándor A közszolgálati szerződés - időtartama: 10 év (2006-ig) A közszolgáltatás - rendelet száma: 18/2002.(XII.13.).Kt. rendelet - díja: 71 Ft+áfa/110 literes gyűjtőedény/alkalom - rendszeressége: heti egy alkalommal - egyéb szolgáltatás /lomtalanítás/: van, évi egy alkalommal A közszolgáltatást a bükkábrányi székhelyű Unitransport Kft. végzi, heti egy alkalommal. Évente egyszer lomtalanítást is tartanak. Az önkormányzat emellett még egy lomtalanítást szervez évente. A hulladékgyűjtés az önkormányzat által, pályázati támogatással minden háztartás részére beszerzett 110 literes edényzet révén történik, amely kiegészülhet a közszolgáltató által biztosított heti plusz 1 gyűjtőzsákkal is. A gyűjtőjárművet a közszolgáltató üzemelteti. Az önkormányzat közterületi hulladékgyűjtőket is kihelyezett, amely ürítése környezetvédelmi közhasznú munka keretében történik. Sajnos több hulladékgyűjtőt eltulajdonítottak, ezek pótlása még nem történt meg. Veszélyes hulladékok főként a lakosságnál, a mezőgazdaságban, illetve az orvosi rendelőben keletkeznek kisebb mennyiségben. Az egészségügyi hulladék elszállítására a körzeti orvos kötött szerződést. Az állati tetemek ártalmatlanítására a Szatev Rt. szikszói telephelyén kerül sor, de Mezőkövesden is terveznek egy hasonló létesítményt. A borsodgeszti út melletti külterületi dűlőben lévő dögkút működését 2005. végéig meg kell szüntetni és érvényesíteni kell az állati tetemekre vonatkozó szabályozás előírásait. Emellett lehetőség van az átmenti tárolást biztosító hűtő-tároló berendezés beszerzésére is. Az óvodai konyháról szerződött vállalkozó szállítja el havi egy alkalommal a használt sütőolajat, illetve a keletkező veszélyes hulladékokat. Több, részben veszélyes, hulladéktípus begyűjtésére, hasznosítására és ártalmatlanítására koordináló szervezetek alakultak. Az ezekhez csatlakozó vállalkozásokkal kell felvenni a kapcsolatot a helyi hulladékok kezelésével kapcsolatban. Akkumulátorok és szárazelemek: E hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezetek: Hungakku Kht., Hungarohab Kht., Re’lem Kht. Elektromos és elektronikai hulladékok: E hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezetek: Elektro-coord Kht., Ökomat Kht., Elektro-Waste Kht., Re-Elektro Kht., E-Hulladék Kht. Kiselejtezett gépjárművek: E hulladékcsoport 2005-től gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Koordináló szervezet: Car-Rec Kht., melynek Miskolcon 1 db partnerszervezete található. Egészségügyi hulladékok: E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek várhatóan gyártói és forgalmazói felelősségi körbe kerülnek. Koordináló szervezet: Recyclomed Kht. Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik: E hulladékcsoport koordináló szervezete a Cseber Kht., de ők csak az üres és kimosott növényvédőszer-csomagolás begyűjtését és kezelését szervezik. Gumi: E hulladékcsoport koordináló szervezetei: Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesülete, Környezetvédelmi Koordinátor Kht., Öko-Gum Kht. 28


5.5. Zaj, rezgés, elektromágneses sugárzás Zaj és rezgéskeltő tevékenység a belterületen nincs, szabályozása nem indokolt. A településen olyan üzem nem található, mely e szempontból problémát jelentene. A közlekedés, mint zaj- és rezgést kiváltó forrás a településen átmenő kisebb forgalmú úthoz kapcsolódik. A helyi közút forgalma mérsékelt, tartós zaj- és rezgés ártalmat nem okoz. Egyes lakóingatlanokon időnként hangosabb zenehallgatás jelenthet gondot. A zaj, -és rezgésvédelmi követelményeket a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet határozza meg. A települési környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és zajtól ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj, -és rezgés ne haladja meg az országosan meghatározott zaj, -és rezgésterhelési határértéket. A zaj, -és rezgésterhelési határértéket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete tartalmazza, ami kimondja, hogy: - nappal 55dB és - éjjel 45dB a megengedett zajterhelési érték. A települések közötti hálózati áramátvitelt szolgáló rendszeren kívül nincs nagyfeszültségű távvezeték. A távközlési adó- és átjátszó tornyok közül egy külterületi mobilállomás található.

5.6. Energiagazdálkodás Villamos energia hálózat A településen az elektromos hálózat kiépítése és a bekötött lakások aránya 100%-os. A település elektromos ellátása az ÉMÁSZ 20 kV-os légvezetéki hálózatáról történik 20/0,4 kVos oszloptranszformátor állomások segítségével. A transzformátor állomásokból csatlakoznak a környező utcák kisfeszültségű légvezetékes, légkábeles hálózatai, melyekbe a fogyasztók vannak becsatlakozva. A terület közvilágítási hálózatai, igazodva a kisfeszültségű hálózatokhoz, légvezetékesek, légkábelesek, a lámpatestek típusai: Tungsram-Schréder nátrium ill. higanygáz izzós, valamint kompakt fénycsöves. Gázhálózat A rendszer kiépítettsége 100%-os, a csatlakozó háztartások aránya közel 90%. A települések hőellátása tehát átalakult és gázenergiával történik a megoldása. A szolgáltatást a Tigáz Rt. végzi. A gáz hajdúszoboszlói típusú földgáz, a belterületi hálózat középnyomású, pü = 4 bar (3 bar túlnyomás). A bükkaljai településeken is lehetőség nyílna az alternatív energiahasznosítási módokra. Ilyen a napenergia és biomassza hasznosítás, illetve kisebb, háztartási méretekben a szélenergia hasznosítása.

29


5.7. Környezetbiztonság, katasztrófahelyzet A környezetbiztonság nemzetközi és EU szinten kiemelten kezelt biztonsági kérdés, mivel az ökológiai, környezeti katasztrófák, csapások nagy része globalizált, azaz nem csak ott hat, ahol bekövetkezik. A környezet biztonsága jogi szabályozása, a megelőzés és kríziskezelés feltételrendszerének biztosítása tekintetében Magyarország a kezdeteknél tart, alapvető hiányosságok vannak. A környezetbiztonságot az alábbiak szerint lehet elősegíteni:  Az OECD és az EU követelményekkel összhangban lévő, a környezetbiztonság jogi hátterét megalapozó jogszabályok megalkotása  Egységes megyei környezetbiztonsági információs rendszer megszervezése  Ki kell dolgozni a környezettudatos irányítási rendszer cselekvési programját, ehhez kell csatlakozni az önkormányzatoknak  Az önkormányzatok éves környezeti tájékoztatójának elkészítése  Környezet irányítási rendszerhez, rendszerekhez való kapcsolódás A környezetbiztonság kérdéskörének területén jól alkalmazható a kockázatbecslés módszere. Ez a következő részekből épül fel:  a veszély felismerése  a veszély elemzése  a veszély becslése  a kockázat meghatározása A köznapi értelemben a kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, vagy veszteség lehetősége. Műszaki értelmezése és alkalmazása még nem teljesen kiforrott. A matematika kockázatként kezel mindent, ami hiányos információjú döntéssel kapcsolatos. A kockázatszámítás matematikai alapegyenlete: r=pxk, ahol r: a kockázat mérőszáma (0 és 1 között), p: az esemény bekövetkezésének valószínűsége (teljes bizonyosság esetén 1), k: az esemény következményének súlyossága (max. 1) A környezeti kár (szennyezés) az alábbiakban felsorolt környezeti elemeknél következhet be:  levegő  víz (felszíni, felszín alatti)  talaj Ezen elemek valamelyike jelentősen ki van téve a rendkívüli környezetszennyezés és az abból adódó környezetkárosodás igen veszélyes hatásának. A műszaki biztonság érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:  

29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték. 30


   

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás 1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés. A 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet szerint a község a érzékeny kategóriába sorolható a felszín alatti vizek veszélyeztetettsége szempontjából, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

Haváriák Az elmúlt 10 év során 2 alkalommal történt meg a Sályi-patak áradása a vízgyűjtőn történt felhőszakadásokat követően. A patak több ingatlan kertjét is elárasztotta. A nem megfelelő erdőgazdálkodási mód is összefüggésbe hozható az áradásokkal. Egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárású napokra. Heves árvizek várhatók a hóolvadás és a nyári esőzések idején. Számítani lehet még a talajerózióhoz kapcsolódó iszapfolyásokra, esetleges rétegcsúszásokra is a meredek, erózióra hajlamos domboldalakon. Ezért is fontos a talaj megkötése körültekintő gazdálkodás, illetve megfelelő növényesítés révén.

5.8. Idegenforgalom A település a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik, ennek ellenére mérsékelt turisztikai vonzerővel, illetve infrastruktúrával rendelkezik. Ennek egyik oka a helyi cigány kisebbség rendezetlen lakókörnyezete. Néhány szálláshely Vízfő településrészen található. Étterem nincs. A népművészeti hagyományok ápolása fontos része a Bükkalja életének. Híres a Sályi Pávakör, amelyet Dr Barsi Ernő népzenekutató, a Győri Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára vezet. Lehetőséget jelent a kulturális értékek védelme és megőrzése: Műemlék és népi jellegű épületek felújítása, hasznosítása Helyi kulturális és hagyományőrző rendezvények szervezése, illetve bekapcsolódás hasonló kistérségi és megyei eseményekbe. Hagyományos kézműves foglalkozások felélesztése Lovas- és agroturizmus elindítása, Őshonos magyar háziállatfajtákra alapozott rét- és legelőgazdálkodás Sportrendezvények, kerékpár- és turistautak kijelölése

31


5.9. Környezet-egészségügy A magyarországi Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) 1996ban készült el. A dokumentum kitér az egészségi állapot és a környezet hatásainak összefüggéseire is. Ez alapján a következő fő környezet-egészségügyi területek különíthetők el:  ivóvízminőség: mint arra korábban kitértünk Sály község esetében az ivóvíz minősége megfelelő minőségű a Sályi-forrás karsztvize révén. Jelentős rizikófaktornak tekinthető viszont az ivóvízben előforduló mutagén klórozási melléktermékek.  fürdők vízminősége: legközelebb Mezőkövesden található uszoda, mely modern vízforgató- és tisztító berendezéssel rendelkezik.  felszíni vizek minősége: a Sályi-patak és a halastó fürdésre nem alkalmas. Előbbi esetében kommunális szennyvíz és szilárd hulladék is jelentkezik szennyező forrásként.  levegőminőség: helyi vizsgálatok nem történtek. A fűtési idényben és a közlekedés hatására szénmonoxid terhelés jelentkezik. Kén-dioxid szennyezettséget a szilárd tüzelésű lakossági fűtés okoz, illetve a fűtési idényben vegyes hulladék elégetésére is sor kerül. A levegő kén-dioxid koncentrációja és a krónikus légúti megbetegedések között igazolt összefüggés van, a terhelés további csökkentése kívánatos. Az ülepedő porok a mezőgazdasági területekről műtrágya és növényvédő szer maradványokkal szennyezettek, illetve mikroszennyeződéseket és aromás szénhidrogéneket is tartalmazhatnak. A helyiségek nitrogén-dioxid szennyezettsége főként a konyhai és a szobai gázkészülékek használatával áll összefüggésben, a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bútorok és a gázszilikát építőanyag jelenlétével mutat összefüggést, míg a benzol koncentráció a dohányzó szobáiban a legmagasabb. A krónikus légzőszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a szobánkénti két főnél nagyobb zsúfoltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége a legfontosabb lakókörnyezeti kockázati tényező. Még nem történt meg a lakó- és munkahelyek átfogó környezetegészségügyi felmérése sem. Pedig az önkormányzat társadalmi szervezetek és szakhatóságok bevonásával viszonylag alacsony költséggel el tudná végezni az önkormányzati intézmények vizsgálatát. Ehhez nyújt például alapot az öko-térképezés, mely egyszerű és gyakorlatias módszer egy üzem, műhely vagy akár iroda környezeti felmérésére. Az önkormányzat 2004-ben 2 millió Ft értékben végzett belterületi fásítást a helyi levegőminőség érdekében is.  biológiai allergének: a Sály környéki nagy területű parlagokon és szakszerűtlenül kezelt kapáskultúrákban, illetve az utak mentén jelentős mértékben fordul elő a parlagfű és valószínűleg egyre nagyobb területekre terjed ki élőhelye. A helyi allergiás megbetegedésekről nincs információnk, viszont a jelenlegi helyzet alapján feltételezhető előfordulásuk. Az elhanyagolt gyepekben gyakori még a fekete üröm és a disznóparéj, mint allergén növények előfordulása is. Az önkormányzat 2005-ben részt vett az agrártárca parlagfűirtási pályázatán. A közhasznú munka keretén belül rendszeres kaszálást végeztek.  talajhigiéné: itt elsősorban a sályi hulladéklerakó, illetve a kisebb illegális szeméthalmok jelentenek problémát (fertőzésveszély, rágcsálók elterjedése). Esős időszakban felgyorsul a szennyező anyagok talajba mosódása is. Ugyanakkor további gondot okoz a Dankótelep környékén tapasztalható szennyeződések (szilárd és folyékony kommunális hulladék) hatása. Általában az itt található ingatlanok nem csatlakoznak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra sem.  sugáregészségügy: a településen e területen jelenleg nem ismerünk problémát. 32




élelmiszerbiztonság: a helyzet az országos átlaghoz hasonló. A városi településekhez képest több helyi eredetű és valószínűleg egészségesebb élelmiszert fogyaszt a lakosság. Ugyanakkor itt is terjed a főként allergiás tüneteket okozó egyes élelmiszeradalékokat tartalmazó élelmiszeripari termékek felhasználása. A mezőgazdasági termelés során el kell kerülni a genetikailag módosított növények (GMO) termesztését.

Az akcióprogram vizsgálja az egyes fő betegségcsoportok és halálozási okok területi, településcsoportok szerinti előfordulását is. A szívbetegségek az országos átlaghoz hasonlóan a férfiak körében magasabb arányban fordulnak elő, összességében átlagosan alakulnak. A halálozások aránya alacsony (a férfiaknál magasabb), csakúgy mint a májbetegségeké. A légúti betegségek aránya a férfiak körében magasabb, a hipertónia pedig mindkét nemnél gyakorinak mondható. A betegségek előfordulása az országos átlagnál magasabb értéket mutat. A daganatos megbetegedések aránya alacsony, egyedül a szájüregi és légúti daganatok előfordulása gyakoribb főleg az időskorú lakosság körében. Az egészségügyi ellátás terén 1 db orvosi rendelővel rendelkezik ahol a háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat működik. Állandó orvosi ügyelet Bükkábrányban található. Gyógyszertár is van, mint a bükkábrányi központ fiókintézménye. Fogorvosi ellátás nincs a településen. Az egészségügyi ellátás központja a miskolci megyei kórház és rendelőintézet, mely a megyei önkormányzat irányítása alá tartozik. Mentőszolgálat, körzeti állatorvos és tűzoltóság Mezőkövesden található. Rendőrörs Bükkábrányban működik. Az idősek étkeztetése a helyi oktatási intézmények konyhái révén megoldott. Idősek klubja működik 20 fővel A szociális étkezést is 20 fő veszi igénybe.

5.10. Épített környezet, zöldfelület-gazdálkodás Az utóbbi években megszülettek az épített környezet alapvető védelmét szolgáló jogszabályok, illetve folyamatosan készülnek a helyi településrendezési tervek is. A település arculatát a változatos tájkép, a belső környezet, a történelmi és az újabb kori épületállomány már nem egységes de még falusias összhangja határozza meg. A település a Bükkalja keleti részében a Sályi-patak völgyében alakult több különálló területen (Sály, Dankótelep, Lator út, Vízfő). Sály környékét már a bronzkori népek is lakták, akiket hunok, majd avarok váltottak föl. A honfoglalás után az Örsúr nembeli Sályiak birtoka, bár első okleveles említése csak 1348-ból származik. A szőlőtetűjárvány előtt a Bükkalja egyik legvirágzóbb szőlőtermesztő községe volt. A település eredeti típusa útifalu, amely a Sályi-patak, mint természetes szerkezetformáló elem bal oldalán alakult ki. A település jelenlegi szerkezete: egy egyutcás úti-falu szerkezet, kifutó zsákutcás mellékutakkal. A település utcái fésűs beépítésűek, soros kialakítottságú udvari telekkel vannak ellátva, amelynek hagyományos épülettípusa a hosszú, oldaltornácos, kontyolt vagy füstlikas tetőszerkezetű lakóház. A jelenlegi településszerkezetben a falu megnövekedése által megjelentek a „kocka” házak valamint a kétszintes nagyméretű épületek, amelyek illeszkedése a hagyományos típusú faluképhez megkérdőjelezhető.

33


Védett építészeti értékek A településen található, a kialakított szerkezetet és az arculatot meghatározó építményeket és épületeket jelentőségük alapján országos vagy helyi védelem alá vonják. A település területén az önkormányzat nem hozott külön rendeletet a helyi épített értékek meghatározásáról és megóvásáról, ez a készülő településrendezési tervbe lesz beépítve. Eötvös-Gorove kastély: A település központjában található. Itt született Eötvös József író édesapja. A 18. századi barokk épületben ma mozgásjavító intézet működik. Parkjában klasszicista sírkamra áll, melynek tetején obeliszk emelkedik. A kastély mellett 19. sz. eleji kőkereszt áll. Római katolikus templom: A település egyik büszkesége az 1793-94-ben épült késő barokk-copf stílusban épült. Tornyát 1824-ben eltették a főhomlokzat elé, amelyhez homorúíves falszakaszokkal kapcsolódik. Református templom: korábbi katolikus templom helyére épült 1826-1844 között. A torony a korábbi templomhoz tartozhatott. Temetői kereszt: az 1815-ből származó vörösmárvány kereszt az 1910-ben lebontott Eötvös-kápolnából származik. Latorvár: A falu határától pár percre a 15. századi huszita romjai emelkednek. SályLator a falu külterülete. A külterület régi aranymosó település, melyből már csak a patak van meg. A mai iskola egykor csárdaként működött. Itt emelkedik a Várhegy, melynek tetejéről kitűnő kilátás nyílik északra és délre egyaránt. A lakótornya messziről jelzi a vár múltját. Tájház: A valaha Gárdonyi Gézát is nevelő volt iskola épülete. A hagyományos népi kultúra eszközeinek és viseletének bemutatásán túl betekintést nyerhetünk itt a régi iskolák világába is. A Lator-vár ásatásainak dokumentumaival, illetve Gárdonyi Géza sályi éveinek, és írói munkásságának keresztmetszetével is megismerkedhet az ide betérő. Régészeti lelőhelyek Vízoldal, homokbánya: avar kori sírok Latorvár-tető: korai körtemplom, 15. századi temető, Örsúr nemzetség központja Zöldterület Sály község területén nem találhatók sem közparkok, útmenti fasorok telepítésére 2004-ben került sor. A templomkertek fenntartását az egyházközségek végzik.

5.11. Önkormányzati tevékenység Az önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköréről szóló törvény (az 1991. XX. tv.) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Igazgatóság fejezetében Környezet- és természetvédelem alcím alatt (85.§.) a települési önkormányzat feladat és hatáskörébe utalta:  a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítását,  a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodást,  területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítását,  csendes övezet kialakításának elrendelését a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül,  helyi zaj és rezgésvédelmi szabályok megállapítását,  védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítását,  rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (ún. szmog-riadóterv) megállapítását, 34


 az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítását,  önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezést és gazdálkodást. A polgármester környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe utalta:  a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv kidolgozását,  a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozását, felfüggesztését, illetőleg feloldását,  a légszennyezést okozó szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezését, a tevékenységnek időleges korlátozását vagy felfüggesztését,  védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység, legfeljebb három hónapra történő megtiltását és a tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítását,  a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig történő időtartamra megtiltását és a tilalom 30 nappal történő meghosszabbítását,  a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezést, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozását. A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg. Első fokon a települési önkormányzat jár el:  levegőtisztaság-védelmi,  zaj- és rezgésvédelmi,  természetvédelmi ügyben. A település önkormányzatánál a környezetvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek igen szerényen adottak. Ez a tény jelentősen determinálja a környezetvédelmi eszközök alkalmazását. Megfelelő környezetvédelmi végzettségű szakember jelenleg nem dolgozik az önkormányzati apparátusban és a pénzügyi eszközök szűkös volta miatt szakértő igénybevételére is csak korlátozottan van lehetőség. A környezetvédelmi ügyintézés az építésigazgatási feladatok ellátásához van kapcsolva. A települési önkormányzat helyi szabályozásait rendelet és határozat (esetlegesen utasítás) formájában készítheti el, amelyek esetében a vállalt feladatokra programokat készíthet a hatékonyság minél magasabb szintje érdekében. Rendeletek A településen a környezetvédelemmel kapcsolatos jelenleg érvényben lévő rendeletei - 4/2004. (III.9.) r. a települési folyékony hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról - 5/2004. (III.9.) r. a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról - 6/2004 (III.9.) r. az állattartásról - 11/2004 (X.28.) r. a talajterhelési díjról Környezetvédelemmel kapcsolatos rendelet tervezetek a 2005. éves időszakra - a település környezetvédelmi programjának rendeleti elfogadása - Sály község Településfejlesztési Koncepciója - Sály község Településszerkezeti terve 35


Jogszabályi előírás alapján elkészítendő dokumentumok: - Sály község Környezetvédelmi Programja: a programot a településnek 2005. december 31-ig az illetékes környezetvédelmi felügyelőség véleményét figyelembe véve el kell készíttetnie és rendelettel jóváhagyni. A program elkészítésére pályázat lett beadva. - Hulladékgazdálkodási terv: a tervet a településnek önállóan vagy település csoport szinten 2004. augusztus 10-ig el kellett készíttetnie. - Egészségterv: a tervet nem kötelező elkészíteni, de megléte egyes pályázatok esetében előnyt fog jelenteni. Fejlesztések (környezeti szempontú) - helyi hulladéklerakó bezárása, rekultivációja - belterületi utak rekonstrukciója, Sály-Tibolddaróc út kiépítése - a zöldfelületek folyamatos karbantartása, fejlesztése A közhasznú munka keretén belül 10-20 fő foglalkoztatása történik, több esetben környezetvédelmi céllal: köztisztaság, ároktisztítás, kaszálás. A lakosság tájékoztatását is szolgálhatja a község saját internetes honlapja, mely a www.saly.hu címen érhető el. Emellett a Bükkalja című újságban, falugyűléseken, illetve hirdetőtáblán elhelyezett tájékoztatók szolgálják az emberek informálását. További lehetőséget kínál a kábel tv-hálózaton egy helyi képújság elindítása is, illetve az éves környezeti jelentések rendszeres elkészítése és nyilvánosságra hozatala.

5.12. Környezeti tudatformálás Az óvodákban megjelentek a környezeti foglalkozások, melyek elsősorban a helyes viselkedési szokások kialakítására szolgálnak. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a környezet és természet szeretetére és gondozására való nevelést tekinti céljának. Széles körben lehetőségre áll az óvópedagógusok továbbképzése is. A gyerekek részére különféle nyári táborok, erdei óvoda programok állnak rendelkezésre, ahol az élményszerű, tevékenységen alapuló környezeti benyomások rögzítése a cél. Az általános iskolai oktatásban a Nemzeti Alaptanterv szolgál alapként a helyi tantervek és tantárgyi programok számára. A NAT 10 műveltségi területe közül a Földünk és környezetünk, illetve az Ember és természet blokkok tartalmazzák a környezeti ismereteket, amelyeket a többi tantárgyba kellene integrálni, ez azonban csak kevéssé érvényesül. Az általános iskolákban most készülnek az intézményi környezeti nevelési programok, melyek remélhetőleg hozzájárulnak az e célú tudatformálás markánsabb megjelenéséhez.

5.13. Természetvédelem A Nemzeti Környezetvédelmi Program II. fő természetvédelmi céljai az élővilág sokszínűségének megőrzése, valamint a védett természeti területek és értékek pusztulásának és degradációjának megakadályozása, helyreállítása és kezelése mellett az értékek felkutatása, feltárása, illetve ezek bemutatása, népszerűsítése. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv az NKP-val összhangban a természetvédelmi tevékenységek összehangolására született. Alapját a Nemzeti Természetmegőrzési Koncepció, a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Stratégia és a hatályos nemzetközi egyezmények, stratégiák, szakmai programok adják.

36


Hazánk az alábbi nemzetközi természetvédelmi egyezmények által vállalt kötelezettségeket:  Berni Egyezmény az európai vadon élő állatok, növények, valamint élőhelyeik védelméről  Az ENSZ Rio-i Egyezménye a biológiai sokféleség fenntartására  Ramsari Egyezmény a nemzetköz jelentőségű vizes élőhelyek védelmére  Bonni Egyezmény és részegyezményei a vadon élő, vándorló állatfajok védelméről  a CITES, vagy Washingtoni Egyezmény a nemzetközi kereskedelem által veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmének szabályozásáról További iránymutatással szolgál:  a Páneurópai Tájképi és Biodiverzitás-megőrzési Stratégia  az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) létesítéséről határozott deklaráció  az IUCN „Parks for Life” programja  Caracas-deklaráció a védett területek hálózatáról  ProGeo irányelvek a földtani-felszínalaktani értékek védelméről  az IUCN „River Corridors” programja  UNESCO MAB Program  UNESCO Természeti és Kulturális Világörökség követelményrendszere  Az Európa Tanács direktívái és az Európa Diploma követelményrendszere Az európai integrációs folyamat részeként gondoskodni kell a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Direktívákon alapuló Natura 2000 Program magyarországi végrehajtásáról is. E program térségi koordinátora a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Az Igazgatóság és a miskolci Zöld Akció Egyesület az utóbbi években alapos kutatást végzett a Bükkalja természeti értékeinek felmérése érdekében a tervezett Bükkalja ÉTT kijelölése végett is. A település közigazgatási területének északi, Vízfő fölötti része a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részét alkotja magterületként a nemzeti parki terület, ettől délre pedig pufferzóna található. A Sályi-patak völgye, a halastóval együtt, illetve az azt kísérő gyepterületek megszakított folyosóként funkcionálnak. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény meghatározza azokat a természeti vagy mesterséges (természetszerű) képződményeket (forrás, láp, barlang, víznyelő, földvár, kunhalom stb), melyek országos védelem alatt vannak. Sályon ezek közül 4 földvár található: Léleklyuk-tető, Latorvár-tető, Örsúr vára, Latorvár. A település területén természetvédelmi szempontból jelentős természeti jellegű területek jelenleg nincsenek kijelölve, de a jogszabályi előírás alapján a jövőben az alábbi főbb területek jöhetnek számításba: - mocsár- és kaszálórétek - természetvédelmi oltalomra javasolt terület a 46/1999. (III. 18.) Kormány rendelet alapján a felszíni vízfolyások hullámtere is, mint az országos ökológiai hálózat (zöld folyosó) része. Az Önkormányzat egyik jövőbeni feladata a település közigazgatási területén lévő természeti szempontból védendő értékek feltárása, kataszterizálása és védelmük megszervezése. A védelem alatt preventív (megelőző) és aktív beavatkozási munkálatokat is értünk, amelyek komplex használata révén a jövőnek meg tudjuk őrizni a helyi szempontból értékes természeti értéket.

37


A térség tájképét veszélyeztető degradációs folyamatok és tényezők:  Az egykori szőlő-gyümölcsös területek parlaggá válása, elgyomosodása.  Az egykori legelőterületek elgyomosodása, akácosodása  A tájat gazdagító tájelemek (fasorok, sövények, természetközeli erdők) megszűnése és ezzel kapcsolatban a faj- és fajtagazdagság csökkenése  Illegális hulladéklerakás  Eróziós folyamatok  Adventív növényfajok terjedése (pl. parlagfű, akác)  A kárpótlást követő területaprózódás és azok kezelésének eltérései Természeti értékek A terület természeti értékeinek a mintázata a földhasznosítási módokon kívül jelentős mértékben függ az alapkőzettől, illetve a mezoklimatikus adottságoktól. A Bükkalja potenciális növényzete az erdőssztyep, melynek számos természetes foltja maradt, illetve sok esetben másodlagos termőhelyekre szorult vissza (pl. pincetetők, mezsgyék, felhagyott gyümölcsösök). Az egész déli előtérre jellemző erdőssztyepfajok: törpe mandula (Amygdalus nana), macskahere (Phlomis tuberosa), piros kígyószisz (Echium russicum), árvalányhaj fajok (Stipa spp.), tavaszi hérics (Adonis vernalis), kökörcsin fajok (Pulsatilla grandis, P. nigricans), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), egy ponton a csajkavirág (Oxytropis pilosa), stb. Mind gerinces (pl. kígyászölyv, bajszos sármány, pannongyík), mind gerinctelen állatvilága (pl. Dioszegyana schmidtii, Apamea platinea bagolylepkék, Erannis ankeraria araszolólepke, Agapanthia pannonica cincér) a szubmediterrán-kontinentális hatás alatt álló erdősztyep jellegű élőhelyekre jellemző. A hegylábi előtér meghatározó alapkőzete a miocén eredetű riolittufa, amelyre pleisztocén eredetű, változó vastagságú lösz települt. Fragmentálisan mészkerülő szilikátsziklagyepek (Sály: Latorvár), kakukkfüves szárazgyepek és országos szinten is védendő hagyásfás legelők is kialakultak. Szintén fontos élőhelyet reprezentálnak a felhagyott gyümölcsösök, szőlők. A hegylábi zónától északabbra a déli erdőssztyep növényzet keveredik a száraz zárt tölgyesek fajaival, zömmel kontinentális jellegű karsztbokorerdők, lejtősztyepprétek díszlenek. A vizes területek területi kiterjedése nem jelentős, azonban ezen fragmentumok jelentős természetvédelmi súllyal bírnak. A délre futó patakokat tavasszal gyorsan felmelegedő mocsárrétek, magassásrétek és fűz-nyár ligeterdők kísérik. A gyorsan felmelegedő mocsárréteket karakteres mocsári fauna jellemzi. (pl. a törpeszender (Proserpinus proserpina). Egyes alföldi elterjedéssel bíró flórelemek feldúsulása is ezekhez a mezofil élőhelyekhez köthető, pl. vesszős füzény (Lythrum virgatum), bókoló sás (Carex melanostachya), kék iringó (Eryngium planum), hosszúlevelű veronika (Veronica longifolia), kecskeruta (Galega officinalis), réti iszalag (Clematis integrifolia) és sulyom (Trapa natans). A karsztforrásokból táplálkozó patakokban értékes vízi életközösség talált menedéket (kárpáti forráscsiga (Sadleriana pannonica), fekete csiga (Theodoxus prevostianus), folyamcsiga (Fagotia acicularis) vízicsigafajok). Az intenzív tájhasználat ellenére kisebb-nagyobb foltokban megőrződött az eredeti növényzet. Gyakran láthatunk sztyeprét jellegű foltokat a felhagyott szőlőkben, legelőkön is. A lejtősztyepek fajai zárt gyepet képeznek, állandó növényeik pl. a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a selymes boglárka (Ranunculus illiricus), hasznos tisztesfű (Stachys recta). Ugyancsak a felhagyott, irtáseredetű területekre jellemző a tollas szálkaperjés (Brachypodium pinnatum) gyepekben a nagy pacsirtafű (Polygala major) megjelenése, néhol tömegesen is. A legeltetett löszgyepek fajgazdag vegetációja a felhagyás miatt fokozatosan pusztul, szegényedik, a siska nádtippan (Calamgrostis epigeios) és a különböző fajú cserjék telítik a korábban fogtekercses (Danthonia alpina), háromfogfüves (Sieglingia decumbens) réteket. 38


A sztyepcserjések törpemandula (Amygdalus nana) és csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) alkotta állományai a szőlőparcellák mezsgyéire, utak mellé húzódtak, de fennmaradtak, s a felhagyások miatt szabaddá váló területeket újból be tudják tölteni. Persze nem minden felhagyás ilyen változatos. A fiatal parlagok meglehetősen fajszegények, gyomosak, jellemző a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) uralma. A 200 m feletti magasságú területek potenciálisan cseres tölgyesek. A meglévő állomány egy része erdősztyep elemekben gazdag, más része (a felszínre került alapkőzettől függően) mészkerülő jellegű. A cseres-tölgyes termőhelyeket sok helyen tájidegen fajokkal ültették be (fenyvesek, akácosok), de napjainkban az is egyre jellemzőbb, hogy a még nem régen szántóként, legelőként művelt területeken is megjelentek az erdészeti ültetvények (akácosok, magas kőrisesek, vörös tölgyesek, stb.). A hűvösebb völgyekben erősen elgyertyánosodott gyertyános tölgyes (Carici pilosaeCarpinetum) erdőket, sőt kisebb szurdokerdő jellegű foltokat is találunk. A patakokat kísérő, kiszélesedő völgyek aljában az üde körülményekhez kötődő réti csenkeszes kaszálók és mocsárrétek még ma is jellegzetesek. Különösen májusban látványosak, amikor még elvétve, de virít a gólyahír (Caltha palustris), a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), a szürke acat (Cirsium canum) és a bakfű (Betonica officinalis) lilái, valamint a kúszó boglárka (Ranunculus repens) fényes sárga virágai képeznek színes folyamot. A régi szőlőhegyeken a természetes vegetáció elemei és a mára megritkult kultúrnövények egyaránt otthonra lelnek. A fajok és fajták változatossága, a különböző típusú agrár- és féltermészetes élőhelyek mozaikjai az egészséges táj feltételei. A művelés felhagyásával beinduló gyors cserjésedés és erdősülés eredményeként ezek a színes foltok eltűnnek, egyhangúbbá, szegényebbé válik környezetünk. De eltűnhetnek a még meglévő, a Bükkalja környezeti feltételeihez alkalmazkodott, fajtanemesítéshez genetikai alapanyagként felhasználható termesztett tájfajták is, ha nem történik változás. A hagyományos művelésű szőlők teljes területe génbanknak tekinthető, és legjobb megoldás a fajták és változataik helyben történő megőrzése. A keskeny parcellák illetve a gyümölcsfák szórványos, a szőlősorok közötti elhelyezkedése is a táj sajátosságai közé tartoznak. Ezt a jelleget csak egy kisparcellás, extenzív jellegű gazdálkodás tudná fenntartani. A szőlőhegyek azonban éppen azért vannak ilyen állapotban, mert ez a birtokméret piaci szempontból nem életképes, az önellátás biztosítása pedig az életmód átalakulásával elvesztette jelentőségét.

39


Flóra Elsőként a Bükkalja természetvédelmi szempontból értékes fátlan növénytársulásait ismertetjük, melyek megőrzése részben a helyes gazdálkodás függvénye. A Bükkalja természetvédelmi szempontból értékes fátlan növénytársulásai (magyarázat: * - ÉTT szempontból prioritás társulások). Magyar név Latin név löszpusztarét Salvio nemorosi - Festucetum rupicolae bókolósásos Caricetum melanostachyae élessásos Caricetum gracilis mocsári sásos Caricetum acutiformis ecsetpázsitos mocsárrét Carici vulpinae-Alopecuretum ecsetpázsitos franciaperje- Alopecuro-Arrhenatheretum rét Hegyi száraz rét Agrostetum coarctatae-tenuis északi lejtősztyeprét Pulsatillo montanae-Festucetum rupicolae löszlegelő Cynodonti-Poetum angustifoliae pacsirtafüves szálkaperjerét Polygalo-Brachypodietum pinnati erdőspusztarét Campanulo-Stipetum tirsae csepleszmeggyes Prunetum frutoicosae törpemandulás Prunelletum tenellae

*

*

*

* * * *

A következő táblázat az EU Élőhelyvédelmi Irányelv élőhelyi függelékén szereplő élőhelyeket ismerteti (fátlan + fás társulások), melyek regionálisan előfordulnak a Bükkalján. Az EU Élőhelyvédelmi Irányelv élőhelyi függelékén szereplő élőhelyek (magyarázat: * prioritás élőhelyek az Irányelv alapján). Kód Megnevezés 40A0 * Kontinentális cserjések 6210 Szálkaperjés-rozsnokos xero-mezofil gyepek 6240 * Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 6250 * Síksági pannon löszsztyeppek 6440 Ártéri mocsárrétek 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek 8220 Mészkerülő sziklanövényzet 8230 Pionír, mészkerülő sziklanövényzet 91E0 * Fűz-, nyár-, éger-, és kőrisligetek/ligeterdők 91G0 * Pannon gyertyános tölgyesek 91H0 Pannon molyhos tölgyesek 91I0 * Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyesek 91M0 Pannon cseres-tölgyesek

40


A táblázat tartalmazza azokat a karakter fajokat, melyek regionális elterjedése elsősorban a Bükkalja erdőssztyepp területére esnek. A Bükkalja erdősztyepp karakterfajai. V! védett faj HD EU Élőhelyvédelmi Irányelv függelékén szereplő fajok BD EU Madárvédelmi Irányelv függelékén szereplő fajok Magyar név tatárjuhar tavaszi hérics törpe mandula cingár gombafű erdei szellőrózsa bárányüröm csillagőszirózsa aranyfürt csepleszmeggy fehér zanót magyar zergevirág magas kígyószisz piros kígyószisz hengeresfészkű peremizs kacstalan lednek magyar lednek magas gyöngyperje bugás macskamenta agárkosbor bíboros kosbor tarka kosbor sömörös kosbor nyúlánk sárma csajkavirág macskahere pannon perje leánykökörcsin hegyi kökörcsin fekete kökörcsin selymes boglárka gór habszegfű házi berkenye bozontos árvalányhaj hosszúlevelű árvalányhaj janka tarsóka bugás veronika hengeres vasvirág

Latin név Acer tataricum Adonis vernalis Amygdalus nana Androsace elongata Anemone sylvestris Artemisia pontica Aster amellus Aster linosyris Cerasus fruticosa Cytisus albus Doronicum hungaricum Echium italicum Echium maculatum Inula germanica Lathyrus nissolia Lathyrus pannonicus subsp. collinus Melica altissima Nepeta pannonica Orchis morio Orchis purpurea Orchis tridentata Orchis ustulata Ortnithogalum pyramidale Oxytropis pilosa Phlomis tuberosa Poa pannonica subsp. scabra Pulsatilla grandis Pulsatilla montana Pulsatilla nigricans Ranunculus illyricus Silene longiflora Sorbus torminalis Stipa dasyphylla Stipa tirsa Thlaspi jankae Veronica foliosa Xeranthemum cylindraceum

41

Védettség V! V! V! LJ V! LJ V! LJ LJ V! V! LJ V!, HD V! V! V! LJ LJ V! V! V! V! V! V! V! V! V!, HD V! V! V! V! V! V! V! V!, HD V! LJ


A táblázat azokat a karakter fajokat mutatja be, melyek regionális elterjedése elsősorban a Bükkalja vizes élőhelyeire koncentrálódik. A Bükkalja vizes élőhelyeinek karakterfajai. Magyar név Latin név Védettség Clematis integrifolia réti iszalag V! Galega officinalis kecskeruta LJ Lythrum apró füzény LJ hyssopifolia Lythrum virgatum vesszős füzény LJ Sonchus palustris mocsári csorbóka V! Trapa natans sulyom V! Veronica longifolia hosszúlevelű LJ veronika Fauna Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok. Magyar név Latin név Védettség Dioszegyana schmidtii magyar tavaszi V! HD fésűsbagoly Erannis ankeraria Anker araszoló V!, HD Fagotia acicularis folyamcsiga V! Isophya costata magyar tarsza V! HD Isophya modesta pusztai tarsza V! Plebejus idas északi boglárka V! Sadleriana pannonica kárpáti forráscsiga V! HD Saga pedo fűrészlábú szöcske V! Theodoxus fekete csiga V! prevostianus Madárfauna Magyar név Szürkegém Fehérgólya Feketególya Tőkésréce Darázsölyv Barnakánya Héja Karvaly Egerészölyv Gatyásölyv Parlagi sas Békászósas Kékes rétihéja Kígyászölyv Kerecsen Kaba Vörösvércse Császármadár Fogoly

Latin név (Ardes cinerea) (Ciconia alba) (Ciconia nigra) (Anas platyrhynchos) (Pernis apivorus) (Milvus migrans) (Accipiter gentilis) (Accipiter nisus) (Buteo buteo) (Buteo lagopus) (Aquila heliaca) (Aquila pomarina) (Circus cyaneus) (Circaetos gallicus) (Falco cherrug) (Falco subbuteo) (Falco tinnunculus) (Tetrastes bonasia) (Perdix perdix)

Magyar név Fürj Fácán Haris Vizityúk Bibic Szalonka Kékgalamb Örvösgalamb Gerle Balkáni gerle Kakukk Gyöngybagoly Kuvik Macskabagoly Fülesbagoly Lappantyú Sarlós fecske Gyurgyalag Búbosbanka

42

Latin név (Coturnix coturnix) (Phasianus colchicus) (Crex crex) (Gallinula chloropus) (Vanellus vanellus) (Scolopax rusticola) (Columba oenas) (Columba palumbus) (Streptopelia turtur) (Streptopelia decaocto) (Cuculus canorus) (Tyto alba) (Athene noctua/ (Stryx aluco) (Asio otus) (Caprimulgus europaeus) (Apus apus) (Merops apiaster) (Upupa epops)


Magyar név Nyaktekercs Zöld küllő Szürke küllő Feketeharkály Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Közép fakopáncs Fehérhátú fakopáncs Kis fakopáncs Mezei pacsirta Erdei pacsirta Búbos pacsirta Füstifecske Molnárfecske Sárgarigó Holló Dolmányos varjú Vetési varjú Szarka Szajkó Széncinege Kékcinege Fenyvescinege Őszapó Csuszka Fakusz Rövidkarmú fakusz Hajnalmadár Ökörszem Fekete rigó Őrvösrigó Fenyőrigó Énekesrigó Léprigó Kövirigó Hantmadár Cigárny csaláncsúcs Rozsdás csaláncsúcs Kerti rozsdafarkú Házi rozsdafarkú Fülemüle Vörösbegy Karvalyposzáta Kerti poszáta Barátka Kis poszáta Mezei poszáta

Latin név (Jynx torquila) (Picus viridis) (Picus canus) (Dryocopus martius) (Dendrocopus major) (Dendrocopus syriacus)

Magyar név Berki tücsökmadár Énekes nádiposzáta Kerti geze Sisegő füzike Fitisz füzike Csilpcsalp füzike Királyka Szürke légykapó Őrvös légykapó Szürkebegy Parlagi pityer Erdei pityer Barázda billegető Csonttollú Kis őrgébics Nagy őrgébics Tövisszúró gébics Seregély Házi veréb Mezei veréb Meggyvágó

(Dencdrocopus medius) (Dendrocopus leucotus) (Dendrocopus minor) (Alauda arvensis) (Lullula arborea) (Gallinula chloropus) (Hirundo rustica) (Delichron urbica) (Oriolus oriolus) (Corvus corax) (Corvus corone) (Corvus frugilegus) (Pica pica) (Garrulus glandarius) (Parus major) (Parus coeruleus) (Parus ater) (Aegithalos caudatus) (Sitta europaea) (Certhia familaris) (Certhia brachydactila)

Zöldike Tengelic Csiz Kenderike Csicsőrke Süvöltő Pinty Fenyőpinty Sordély Citromsármány Bajszossármány

(Tichodroma muraria) (Troglodites troglodytes) (Turdus merula) (Turdus torquatus) (Turdus pilaris) (Turdus philomelos) (Turdus viscivorus) (Monticola saxatilis) (Oenanthe oenanthe) (Saxicola torquata) (Saxicola rubetra) (Phoenicurus phoenicurus) (Phoenicurus ochruros) (Luscinia megarhynchos) (Erithacus rubecula) (Sylvia nisoria) (Sylvia borin) (Sylvia atricapilla/ (Sylvia communis) (Sylvia communis) 43

Latin név (Locustella fluviatilis) (Acrocephalus palustris) (Hippolais icterina) (Phylloscopus sibilatrix) (Phylloscopus trochilus) (Ph. collybita) (Regulus regulus) (Ficedula striata) (Ficedula albicollis) (Prunella modularis) (Anthus campestris) (Anthus trivialis) (Monticilla alba) (Bomhycilla garrulus) (Lanius minor) (Lanius excubitor) (Lanius collurio) (Sturnus vulgaris) (Passer domesticus) (P. montanus) (Coccothraustes coccothraustes) (Chloris chloris) (Carduelis carduelis) (Carduelis spinus) (Carduelis cannabina) (Serinus serinus) (Pyrrhula pyrrhula) (Fringilla coelebs) (Frigilla montifringilla) (Emberiza calandra) (Emberiza citrinella) (Emberiza cia)


Országos védelem alatt álló terület Sály község határában ilyen terület a 18/1976. számú OtvH határozattal védetté nyilvánított Bükki Nemzeti Park. A védett területtel érintkező szegélyzóna kiemelt, védőövezetként való kezelése természetvédelmi szempontból mindenképpen indokolt és szükséges. Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva többek között ún. ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, szikes tó, barlang, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok) 100 méterig is terjedhet (nagyobb földváraknál, lápoknál). Sály község területén 4 db földvár található, melyek mindennemű károsítása tilos. A településtől 2 km-re É-ra emelkedő ún. Latorvár-tető erődítmény-nyomai (azonosító: 030043-01, EOV: 294256, 768828, hrsz.: 0274, művelési ág: legelő) a fenti bekezdés hatálya alá esnek. A helyszínen egy nagy kiterjedésű (5,26 ha), sánccal övezett őskori telep található. Középkori földvárak: Latorvár (azonosító: 03-0097-01, EOV: 293970, 768980, hrsz.: 0274, művelési ág: legelő), Léleklyuk-tető (azonosító: 03-0098-01, EOV: 294350, 768395, hrsz.: 0258), Örsúr vára (azonosító: 03-0096-01, EOV: 294220, 768865, hrsz.: 0274, művelési ág: legelő) Natura 2000 (SCI; SPA) Sály község határában a Natura 2000 hálózat mindkét kategóriája (Különleges Természetmegőrzési Terület – SCI; Különleges Madárvédelmi Terület – SPA) megtalálható. Ezek a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet alapján, annak 5.számú mellékletében szereplő „Bükkhegység és peremterületei” nevet viselő különleges madárvédelmi terület (SPA) és 7. sz. mellékletében szereplő „Hór-völgy – Déli-Bükk” kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (SCI) terület részét képezik. Előbbi a külterület É-i részét, míg utóbbi a községhatár Ény-i sarkát foglalja magába. Bükk hegység és peremterületei SPA terület Sály: 0237, 0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0258a, 0258b, 0259, 0260, 0263, 0264, 0265, 0267, 0268, 0269a, 0269b, 0269c, 0270,0271, 0272, 0273, 0274, 0276, 0277, 0315. Hór-völgy – Déli-Bükk SCI terület Sály: 0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0258a, 0258b, 0259, 0260, 0261/1, 0261/2, .0263, 0264 Természeti területek A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. tv. 15.§-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket. Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelésű ágú földrészletek, melyeket a mellékletben részletezünk Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy kedvezőtlen átalakulást eredményezhet. Érzékeny természeti területek (ÉTT vagy ESA) A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Sály község határa a Bükk-hegység kiemelten fontos ÉTT térsége által érintett terület, mely a községhatár É-i és ÉK-i szegélyét foglalja magába. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kijelölésének az a célja, hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési

44


hagyományokkal harmóniában lévő termelési módokat honosítson meg vagy élesszen fel természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeken. A fent idézett 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 7.§-ában foglaltak értelmében a létrehozott/kijelölt ÉTT-re a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény természeti területekre vonatkozó előírásai – 18. § (3); 21. § (1,2)-érvényesek. Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei Sály határában a NÖH szinte valamennyi kategóriája megtalálható: a községhatár É-i részén ökológiai magterületként, megszakított ökológiai folyosókként és védőövezetekként nyilvántartott földrészletek találhatók, míg a külterület D-i részén megszakított ökológiai folyosóknak minősülő földrészletek helyezkednek el. Egyéb védettségi kategóriák és területek Sály község határában ilyenekről nincs tudomásunk. Egyedi tájértéknek javasolt területek adatlapjai a mellékletben találhatók. Sály község teljes közigazgatási területét érinti a Bükki Nemzeti Park és Térsége Területrendezési Terve (1998, VÁTI Kht.). A Terv a település közigazgatási területének a Bükki Nemzeti Park által lefedett részeit ún. kezelt övezetbe, míg a BNP és a település közötti területsávot tájképvédelmi övezetbe sorolja. A különféle védettségi kategóriákba eső területeken (a védett területen, a Natura 2000-es és természeti területeken, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területein, valamint az Érzékeny Természeti Területeken) természet- és tájvédelmi szempontból nem kívánatosak, és nem támogathatók jelentős fejlesztések, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházások. A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.), művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellenjavallt (gyepek erdősítése). Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartásameghonosítása. A településen legfeljebb extenzív vagy legalábbis félintenzív mezőgazdasági termelés (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítását javasoljuk. A települést övező hegylábi részek gyepein támogatjuk a hagyományos legeltetéses állattartás újjáélesztését és fenntartását. Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a település határában található állandó és időszakos vízfolyások megóvását. Ezek fontos ökológiai folyosók, amely összeköttetést teremt a hegységben és annak előterében található élőhelyek között. A vízfolyások „szabályozása”, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása nem kívánatos, természetvédelmi szempontból ellenjavallt. Javasoljuk a település közigazgatási területén található, jelentős számú természeti érték felmérést, azokról egy ún. természeti érték leltár készítését. Az EU Víz Keretirányelvének átvételével vállaltuk, hogy felszíni víztesteinket 2015ig jó ökológiai állapotba, illetve potenciálba hozzuk. Javasoljuk az ezt befolyásoló létesítmények, tevékenységek felmérését. Fásítások, fatelepítések során ellenjavalt a természetközeli gyepek bevonása, illetve az invázív és nem őshonos fajok telepítése. Az erdőterületek kezelése során a szálalásosszálalóvágásos kezelési módokat javasoljuk. Fákkal kapcsolatos intézkedések során javasolt a természetvédelmi és tájvédelmi hatóság bevonása.

45


6. Feladatok a környezeti elemek védelme érdekében 6.1. A települési környezet tisztasága Célállapot Kultúrált településkép, tiszta település. E célállapot elérése érdekében helyi környezet tisztasági program kidolgozása és intézkedési tervek megvalósítása. Szabályozottan működő települési köztisztasági, közszolgáltatói rendszer létrehozása. Szükség van a Dankótelep felszámolására és helyette megfelelő lakókörnyezet kialakítására. A program szükségességének indoklása  a lakossági szemléletformálás szükségessége  az illegális hulladéklerakás megakadályozása  a kultúrált településkép fenntartása  a ház körüli avar és fanyesedék nyílttéri égetések megszüntetése  az itt lakók egészséges életfeltételeinek biztosítása  törvényi kötelezés A program leírása Az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény 16.§ (1) bekezdésének előírásai szerint a köztisztaság és a településtisztaság fenntartása az önkormányzatok kötelezettsége. (A helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételét az 1995 XLII. törvény szabályozza) Ebből a legfontosabbak:  a köztisztasági közszolgáltatás biztosítása  a közterület rendszeres és megfelelő mértékű takarítása  hóeltakarítás és síkosság mentesség biztosítása inert anyagok használatával  kommunális hulladékgyűjtés, szállítás elhelyezés megszervezése, biztosítása  Sályi-patak medre, árkok, csapadékvíz elvezető művek karbantartása  illegális hulladéklerakók felszámolása  veszélyes, illetve nem azonosítható hulladékok hatósági bejelentése és felszámolása  parkápolás, allergiát okozó növények (pl. parlagfű) irtása, gaztalanítás,  közösségi célt szolgáló egyedi akciók meghirdetése, szervezése, lebonyolítása  településtisztasági önkormányzati rendelet alkotása, mely tartalmazza:  a szükséges intézkedéseket, kötelezettségeket  a hatósági szabályozást  a kötelezettségek ellenőrzését, szankcionálását  az állattartás szabályozása a rendezési tervek figyelembevételével. Várható hatás, eredmények  szabályozott rendszer, melyben minden érdekelt fél (lakosság, vállalkozások, önkormányzatok, intézmények stb.) feladatai tisztázottak  tiszta egészséges környezet, javuló életminőség  csökkenő környezetterhelés  egészséget, környezetet és az esztétikus tájat veszélyeztető gócok felszámolása  a térség vonzóképességének növekedése 46


Együttműködők  Önkormányzat  Lakosság  Szociális, esélyegyenlőségi és környezetvédelmi minisztérium  vállalkozások  a köztisztasági feladat ellátásába bevont szervezet  BAZ Megyei Közútkezelő Kht.  ÉKÖVIZIG Lehetséges pénzügyi források A tervezett tevékenységek forrásigénye 5 millió Ft/év. A Dankótelep helyzetének rendezése önálló, százmillió forintos nagyságrendű projekt keretén belül történhet meg. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Önkormányzati források  Címzett támogatások  Környezetvédelmi pályázatok  Területfejlesztési támogatások  Szociális és esélyegyenlőségi források  Lakossági saját erő  Vállalkozói források  Közútkezelői források Határidő, felelős Rövid, illetve hosszú táv táv (2007-ig, illetve 2010-ig). Felelős: Önkormányzat, jegyző. Nyomonkövetés  elszállított, begyűjtött, elhelyezett hulladék mennyisége  környezetterhelés csökkenése (illegális lerakók számának csökkenése)  allergiás panaszok csökkenése  kedvező egészségügyi mutatók  Az Önkormányzatnál jelentkező "vitás ügyek" csökkenése Megjegyzés: A település szilárd hulladékkal a további programok között foglalkozunk.

6.2. Csapadékvíz-elvezetés Célállapot A település kül,- és belterületein egyaránt javuljon a csapadékvíz elvezetés helyzete. A program szükségességének indoklása a.) Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. b.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. 47


A program leírása Az "önkormányzati" törvény írja elő a csapadékvízzel kapcsolatos önkormányzati feladatokat is:  a Sályi-patak medrének rendszeres, ökológiai szempontokat is figyelembe vevő karbantartása  Övárok meghosszabbítása és karbantartása, illetve meredekebb domboldalakon a hagyományos gazdálkodás, illetve fás növényzet helyreállítása  csapadékvíz elvezetési koncepciók kidolgozása, ehhez szükséges mértékű önkormányzati szabályozás megfogalmazása  a csapadékvíz elvezető művek üzemeltetése, fenntartása  a csapadékvíz levezetéséhez kapcsolódó önkormányzati, hatósági feladatok ellátása vagy beavatkozás kezdeményezése az illetékes hatóságoknál Várható hatás, eredmények  nő a kiépített csapadékvíz elvezető árkok hossza  csökken az árvíz által veszélyeztetett ingatlanok száma, területek nagysága  a belterületi utak állapotának megőrzése  eróziós károk, sárfolyások elhárítása Együttműködők  Önkormányzatok  ÉKÖVIZIG, illetve helyi vízkezelő társulat  ÉM-KTVF  Bükki Nemzeti Park Igazgatósága  Állami Erdészeti Szolgálat  földtulajdonosok  Vállalkozások Lehetséges pénzügyi források A tervezett tevékenységek forrásigénye 5 millió Ft/év. Az övárok meghosszabbítása és megfelelő kialakítása hasonló nagyságrendű, önálló projekt. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT és NVT minél előbbi megismerése.  Terület- és vidékfejlesztési támogatás  Címzett támogatás  Környezetvédelmi források  ÉKÖVIZIG, társulások forrásai  Önkormányzati források  Vállalkozói források Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: önkormányzat, ÉKÖVIZIG Nyomonkövetés  A karbantartott illetve új árok rendszer hossza, teljesítő képessége.  A megvédett területek nagysága, ingatlanok száma.  A megvédett területek gazdasági többlethozama.  A térség idegenforgalmi vonzerejének növekedése.

48


6.3. A kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás Célállapot A szennyvízhálózat rendszere teljes kiépítésre került. A még nem kapcsolódott ingatlanon szennyvíztárolóiból a közszolgáltató szállítja el a szennyvizet a rendszer szennyvíztisztító telepére.  A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.  A rendszerhez még nem csatlakozott háztartásoknál a minél előbbi csatlakozás kikényszerítése, esetleg korszerű háztartási szennyvíztisztító berendezés, vagy zárt szennyvíztározó medence kialakítása a cél.  A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.  A mezőgazdasági telephelyen keletkező szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. A program szükségességének indoklása Mivel a település a felszíni szennyeződés szempontjából kiemelten érzékeny területen, ivóvízellátásba bekapcsolt karsztforrás védőidomán, illetve élővízfolyás mellett található, ezért kiemelten fontos a víz- és talajszennyezések megakadályozása. Az esetleges közműpótló berendezések létesítésének műszaki szabályait műszaki irányelvsorozat tartalmazza, létesítéskor ennek előírásait kell figyelembe venni. A program leírása  a talaj- és talajvíz védelemmel kapcsolatos előírások teljesülésének biztosítása, különös tekintettel a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet által előírt monitoring rendszer kialakítására, a diffúz szennyező-forrásokból származó szennyezések által a talajvíz mennyiségi és minőségi állapotára gyakorolt hatás mérésére.  az üzemelő házi szennyvízkezelő berendezések rendszeres ellenőrzése, a szükséges intézkedések végrehajtása  a zárt szennyvízgyűjtők rendszeres ellenőrzése, a szippantóautók leürítő helyének biztosítása, leürítések ellenőrzése  hatósági feladatok ellátása 72/1996. (V. 22. ) Korm. r.  szakhatósági közreműködések elvégzése. Várható hatás, eredmények  A környezeti állapotok javulása a környezetterhelések csökkenése eredményeként.  Korábbi szennyezőforrások számának csökkentése.  Felszíni és felszín alatti vizek védelme.  Egészséges és egyenértékű életterek kialakulása. Az e téren végrehajtható fejlesztések minden ingatlannál lehetővé teszik a szennyvízkezelés szakszerű megoldását, ahol eddig erre nem nyílt lehetőség. A beruházás révén kialakítható egészséges életfeltételek megteremtése, ezzel a környezet terhelésének csökkentése egyértelműen pozitív hatást eredményez.

49


Együttműködők  Önkormányzat  Lakosság  DVCS Kft.  ÉKÖVIZIG  ÉM-KTVF  ÁNTSZ  Tervezők, kivitelezők  Üzemeltetők Lehetséges pénzügyi források A csatornázatlan településrészek fejlesztése kapcsolódna a Dankótelep rendezési programjához. A monitoring rendszer kiépítése és működtetése önálló projekt, melynek várható költségigénye 2-3 millió Ft/év. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Környezetvédelmi támogatások  Területfejlesztési támogatások  Önkormányzati források  Vállalkozói és lakossági források.  Környezetterhelési díj Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: Jegyző Nyomonkövetés  A tisztított szennyvizek mennyisége és minősége  Korábbi szennyezőforrások számának csökkenése  Környezeti állapot javulása.

6.4. Hulladékgazdálkodási tervezés Célállapot Helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítése. A program szükségességének indoklása A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény VI. Fejezete foglalkozik a hulladékgazdálkodás szervezésével, ezen belül hulladékgazdálkodási terv készítésével. Ennek megfelelően Országos Hulladékgazdálkodási Terv (minisztérium); Területi Hulladékgazdálkodási Terv (környezetvédelmi felügyelőség); Önálló Megyei Hulladékgazdálkodási Terv (megyei önkormányzat); és Települési Hulladékgazdálkodási Terv (önkormányzat) készítése szükséges a fenti sorrend szerint és egymásra épülő tartalommal. Sályon a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás koordinálásával - az ellátott települési körre - elkészült a helyi hulladékgazdálkodási terv, amely azonban még nem került a helyi képviselőtestület elé. A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület és a településrendezési tervek jóváhagyása, ill. más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. A B.A.Z. Megyei Önkormányzat már korábban elkészíttette a megye környezetvédelmi, ill. hulladékgazdálkodási programját, ill. a megyén belüli hulladékgazdálkodási lehetőségek előkészítő, ill. megalapozó vizsgálatait. 50


A program leírása Az elkészítendő helyi hulladékgazdálkodási tervnek a jogszabályi (126/2003. (VIII. 15.) Korm. rend.) előírások szerint tartalmaznia kell különösen:  a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét  a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket  az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket  a hulladék kezelésére alkalmas kezelőtelepeket és létesítményeket, a kezelésre felhatalmazott vállalkozásokat  az elérendő hulladékgazdálkodási célokat  a kijelölt célok elérését, ill. megvalósítását szolgáló cselekvési programot: - a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának)  racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásának sorrendjét és határidejét - a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások,  berendezések és létesítmények meghatározását - a becsült költségeket. Várható hatás, eredmények  A hulladék mennyiségének csökkenése, konkrét mennyiségi és összetételi adatok megismerése  A szükséges hulladékkezelő létesítmények meghatározása  A kezelt hulladék arányának jelentős javulása  Az újrahasznosítható, ill. hasznosítható hulladékhányad növekedése  A közös megvalósítás gazdaságosságának bizonyítása  A környezetterhelés csökkentése  Lakossági környezeti szemlélet javulása A megalapozó hulladékgazdálkodási tervben lehetőség van az összes körülmény és hatótényező vizsgálatára, ezzel a megfelelő méretek és technológiák kiválasztására. A korszerű megoldások optimális hulladékgazdálkodást tudnak biztosítani és így a pozitív hatások szinte maximalizálhatók. Együttműködők A hulladékgazdálkodási terv kidolgozásában az önkormányzatok, a tervezők és a hatóságok / szakhatóságok a közreműködők, az elfogadásban a civil szervezetek és a lakosság is aktív közreműködő partner. Lehetséges pénzügyi források A helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 év múlva felül kell vizsgálni. Mivel közös terv készült, ennek a településre eső költsége max. 100-200.000 Ft lesz.  Területfejlesztési támogatás  Önkormányzati források. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2005 és 2007). Felelős: önkormányzat, jegyző Nyomonkövetés A törvényi előírások teljesítésének a mértéke. 51


6.5. Helyi és térségi hulladékgazdálkodás megvalósítása Célállapot A helyi hulladékgazdálkodási terven alapuló, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer működtetése, illetve a meglévő települési hulladéklerakó rekultiválása, az illegális lerakás megszüntetése. A tervezett regionális hulladékgazdálkodási rendszer főbb települési elemei:  szelektív hulladékgyűjtés  korszerű gyűjtés és szállítás  válogatás, újrahasznosítás, kiegészítő technológiák: komposztálás, inert lerakó A program szükségességének indoklása Szükséges a korábban felhagyott lerakó rendezése a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásai alapján. A regionális rendszerben való részvétel és újrahasznosítás révén a hulladékgazdálkodási költségek csökkentése is lehetséges. Itt nyílik lehetőség az építési és bontási hulladékok kezelésének megoldására is a 45/2004 (VII.26.) Bm-KvVM együttes rendelet alapján. A program leírása Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felelősségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: - az intézményi hulladékkeletkezés megelőzését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyűjtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgyűjtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyező fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentő mértékű szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképződést növelő közterületi és önkormányzati médiában megjelenő reklámok korlátozása A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat, - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A zöldterületeken keletkező hulladék regionális lerakóra, illetve komposztálóra szállítása nem gazdaságos. Ehelyett megfelelő berendezés révén helyszíni aprítás után talajtakarásra, illetve helyi komposztálásra használható. Ugyanez az elv vonatkozik a lakosságnál keletkezett zöldhulladékra (szemléletformálás, komposztládák és egyéb edényzet beszerzése). Az egyéb, elkülönítetten gyűjtött szerves anyag szállítása és kezelése történhet a regionális hulladékkezelő komposztáló telepén. A veszélyeshulladék-tartalom csökkentésére lehetőséget ad egyes frakciók (pl. festékpatronok, szárazelemek, elektronikai hulladék) lakossági gyűjtésének és a hulladék ártalmatlanításának megszervezése a közszolgáltatón, vagy önkormányzati intézményeken keresztül. Emellett évente egyszer veszélyes hulladék gyűjtőjárat indítása javasolható 52


(festékes göngyöleg, növényvédő szerek és csomagolásaik, akkumulátorok, gyógyszermaradványok stb.). A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A kialakítandó háztartási szelektív gyűjtés mellett, folytatni kell az iskolákra alapozott papír- és fémgyűjtési akciókat, ki kell alakítani az intézményi szelektív gyűjtési módokat és a helyi/térségi hasznosítási lehetőségek felkutatását/kialakítását. Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Emellett szükséges a helyi lerakó felülvizsgálata, bezárása és rekultiválása, valamint az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása. A megvalósítás során az alábbi szempontok érvényesülését kell biztosítani:  a lakosság kapjon pontos tájékoztatást az új típusú hulladékkezelésről, illetve a folyamatban való részvételének részleteiről, fontosságáról  a hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozó településeken legyen rendszeres hulladékgyűjtés minimum 90%-os részvételi aránnyal  induljon be szelektív hulladékgyűjtés egyrészt a már jelenleg is hasznosítható hulladékok; ill. a hulladékot szennyező háztartási veszélyeshulladék-hányad elkülönített gyűjtésével  a beszállított hulladékot kezelni kell, melynek során a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítást kell elérni (komposzt, égethető anyag, újrahasznosítható hulladék)  lerakóra csak inert hulladék kerüljön Várható hatás, eredmények  A kistérségben keletkező szilárd kommunális és inert hulladékok komplex kezelhetősége  A megszüntethető lerakók környezetszennyező hatásának megszüntetése  Az illegális lerakók felszámolhatósága  Gazdasági lehetőségek bővülése  Foglalkoztatottság növekedése  Környezetállapot javulása  Önfenntartó rendszer kialakulása.

53


Együttműködők - Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás - közszolgáltató - ÉM-KTVF Lehetséges pénzügyi források A hulladéklerakó rekultiválása és a szelektív gyűjtés kialakítása része a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási ISPA projektnek. Költségigénye több tízmillió forintot tesz ki. Az illegális lerakók felszámolása éves szinten 1 millió Ft-os nagyságrendű kiadást jelent. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  ISPA támogatás  Címzett támogatás  Hazai kiegészítő támogatások  Önkormányzati, kistérségi forrás  Interreg Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2006-ig, illetve 2008-ig). Felelős: önkormányzat Nyomonkövetés  Keletkezett hulladék mennyisége  Összegyűjtött hulladék mennyisége, minősége, összetétele  Újrahasznosított hulladékok fajtája, mennyisége  Lerakott hulladék típusa és mennyisége  A megvalósítás előtti alapállapot mérési eredmények összevetése a létesítést követően mért adatokkal  Rekultivált lerakók száma, területe  Foglalkoztatottság növekedése  Gazdasági haszon.

6.6. Kommunális hulladékkezelés közszolgáltatási feladatai Célállapot, program A regionális hulladékgazdálkodási rendszer 2006. évi várható elindulása a közszolgáltatás felülvizsgálatával is járhat. Települési szinten a kommunális hulladékkezelés közszolgáltatási feladatainak szervezője, gondozója és szabályozója a helyi önkormányzat. Ő gondoskodik a helyi közszolgáltatás szervezett kialakításáról és működtetéséről, ill. szabályozza az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket önkormányzati rendeletben. Az ezzel kapcsolatos rendelettervezetet véleményezésre meg kell küldeni az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számára. A szolgáltatóra és a lakosságra egyaránt vonatkozik hulladékgyűjtő udvarok létesítésének lehetősége. A helyi önkormányzat rendeletben meghatározhatja, a hulladékok gyűjtésére alkalmas létesítményeket, úgyis mint a szelektív hulladékgyűjtés első elemei. A szelektív hulladékgyűjtést szintén helyi szabályozással lehet beindítani a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése-, ill. az újrahasznosítható hulladékhányad mértékének növelése céljából. A szelektív gyűjtés egyik legfontosabb eleme a kommunális hulladékba kerülő veszélyeshulladék-hányad különválasztása és elkülönített kezelése, ezzel a környezetterhelés jelentősebb csökkentése.

54


A program szükségességének indoklása A 2000. évi XLIII. törvény a települési önkormányzatok kötelező feladataként írja elő a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését; amely magába foglalja a települési folyékony és szilárd hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését. A törvény előírásai szerint a lakos köteles igénybe venni a közszolgáltatást és köteles megfizetni a felmerülő költségeket hulladékkezelési közszolgáltatási díj formájában. A költségek mértékét alapvetően a közszolgáltatás színvonala és az alkalmazott eszközök határozzák meg. A törvény alapján minden önkormányzat maga dönti el, hogy a település lakosai hogyan gyűjtik a hulladékot és azért milyen összegű díjat kell fizetniük. A díjnak fedeznie kell a felmerülő költségeket, tehát szinte mindenütt díjemelkedéssel kell számolni. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 364/2004. (XII.26.) kormányrendelettel módosított 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. szabályozza. A feladatokat ellátó közszolgáltató kiválasztásának módját a törvény, valamint a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet határozza meg. Ezek rögzítik, hogy milyen szakmai és pénzügyi feltételek szükségesek a feladat ellátásához. Felek a munkára szerződést kötnek legalább 10 évre szólóan. A hulladékkezelési díj meghatározásáról a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik, és annak arányosnak kell lennie a hulladék mennyiségével és minőségével, ill. a szolgáltatás színvonalával. A díjnak fedezetet kell nyújtani az üzemeltetésre, a felújításra, és a beruházást követő utógondozási munkákra egyaránt. A várható hatás, eredmények  A törvényben és rendeletekben előírt követelmények teljesülése  A települési környezet tisztaságának biztosítása  A környezetterhelés csökkentése  A térség vonzerejének növekedése  Foglalkoztatottság növekedése  Adó- és árbevételek növekedése. Együttműködők A kommunális hulladékgazdálkodás feladatainak megoldásában valamennyi érintett: a hulladékok termelője (lakosság, ill. termelő egységek); valamint az önkormányzat, ill. az általa e feladatkörrel megbízott közszolgáltató közvetlenül érintett. A tevékenységhez szorosan kötődik a hatóságok és szakhatóságok munkája engedélyezésnél és ellenőrzésnél egyaránt. Lehetséges pénzügyi források A közszolgáltatás esetleges újbóli megpályáztatása nem jár költségekkel. További – szintén költségmentes - feladat a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére és a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönző díjrendszer bevezetése, mely arányos a keletkező hulladék mennyiségével is.  Környezetvédelmi támogatás  Területfejlesztési támogatás  Önkormányzati forrás Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Elvégzett közszolgáltatási feladatok mennyiségi és minőségi mutatói  Települési környezet tisztasága 55


6.7. Veszélyes hulladékok kezelése Célállapot, program a) Jelenleg a veszélyes hulladékok tekintetében a meghatározó szabályozást a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (V.15.) Korm. rendelet, továbbá a 271/2001. Korm. rendelet. jelenti. A módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékét tartalmazza. b) A 2000. évi XXV. törvény szól a kémiai biztonságról, amely: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. c) Ezen túl több EüM-KÖM; EüM; EüM-FVM-KÖM-GM rendelet is foglalkozik a veszélyes hulladék kezelésének részterületeivel, például a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályozásáról, vagy a 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, ill. hulladékaik kezelésének részletes szabályairól. A vonatkozó jogszabályi helyek szerint az önkormányzatok részben üzemeltetői / kezelői, részben hatósági vonalon találkoznak a veszélyes hulladékok problémakörével, de minden esetben mint a közigazgatási terület jó gazdái kell, hogy eljárjanak e területen is.  Vannak/lehetnek ismert és még fel nem tárt környezetszennyeződések, illegális lerakások / tárolások.  Rendezetlen a kommunális hulladékban található veszélyes hulladékhányad kezelése. A települési szilárd hulladékba keveredő, lényegében a háztartásokból és intézményekből származó veszélyes hulladékok aránya mintegy 0,5-0,9 tömegszázalékra becsülhető az alábbi megoszlásban: típus % szárazelem 21 gyógyszer 13 fáradt olaj 24 növényvédő szer 2 festék, göngyöleg 12 akkumulátor 10 sütőzsiradék 4 fénycső 2 egyéb 12 Ebből szelektív gyűjtés esetén jelentős hányad külön gyűjthetővé válhat, érzékelhető környezetterhelés csökkenést eredményezve. Feladatok:  a már működő létesítmények előírás szerinti működtetése az előírt határérték tartása; nem megfelelő működés esetén korszerűsítés vagy bezárás  csak olyan létesítmények engedélyezése, amelyek minden szempontból megfelelnek egyrészt a szabályoknak, másrészt a térség komplex hasznosításának  minden feltárt környezetszennyezés azonnali és szakszerű kezelése  veszélyes hulladékok ártalmatlanításának lehetőségeinek felkutatása, igénybe vétele és az erről való lakossági tájékoztatás végrehajtása 56


A program szükségességének indoklása A veszélyes hulladék a hulladékok között is kiemelkedő jelentőséggel bír, mert e hulladékkal kapcsolatos bármilyen rendezetlenség vagy szabálytalanság hatványozott környezeti károkozás forrása lehet. A kistérség vonzerejének fontos része a tiszta környezet, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy a jelenlegi szint csak javuljon a jövőben is. A veszélyes hulladékokra vonatkozó hatályos rendelet igazodik a Bázeli Egyezményben elfogadottakhoz, így az jó keretet ad a veszélyes hulladékok minősítéséhez, szállításához és kezeléséhez. Az EU csatlakozás folyamatos jogharmonizációja fogja meghatározni az e téren elvégzendő további feladatokat. Várható hatás, eredmények  Megbízható alapállapotot tükröző adatok, változások nyomon követhetősége  A begyűjtött-, kezelt-, újrahasznosított és ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyiségének és arányának a növekedése  A kezelt háztartási veszélyeshulladék - hányad növekedése  Az illegális lerakások, és mennyiségek csökkenése  A térség környezetállapotának további javulása. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban felmerülő kérdések mindig különös hangsúlyt kapnak az emberek gondolkodásában. Minden olyan tevékenység tehát, amely javulást, ill. a probléma megoldását szolgálja kedvező társadalmi és gazdasági fogadtatást eredményez. A környezeti hatás minden megoldott problémával pozitív irányban változik, így támogatandó minden erre irányuló törekvés, beruházás, tevékenység. Együttműködők Hulladéktermelők - gyűjtők/szállítók - újrahasznosítók, ill. megsemmisítők közti együttműködés szerződéses formában. Hatósági együttműködés törvényi szabályozás szerint (engedélyezés; ellenőrzés; szankcionálás) Támogatási források felhasználása pályázati előírások-, ill. támogatási szerződés feltételei szerint. Lehetséges pénzügyi források A veszélyes hulladékok keletkezését elősegítő szemléletformáló, illetve az elkülönített gyűjtést/hasznosítást/ártalmatlanítást eredményező tevékenységek a regionális hulladékgazdálkodási rendszer és a közszolgáltató költségvetéséből fedezendő. Helyi szinten évi több százezer forintot lehet tájékoztatásra és szemléletformálásra költeni. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Szakminisztériumi források  Kiegészítő támogatások  Önkormányzati forrás  Vállalkozói tőke Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat, közszolgáltató Nyomonkövetés  Begyűjtött-, kezelt-, ártalmatlanított veszélyes hulladék típusa és mennyisége  Környezeti alapállapot mért értékeinek a javulása  Gazdasági haszon (ár- és adóbevétel növekedés). 57


6.8. Gazdasági jellegű hulladékok kezelése Célállapot A településen működő vállalkozások hulladékainak szakszerű kezelése. A program leírása A településen jelenleg néhány háztartásban folyik kisipari tevékenység, emellett a szántóföldi növénytermesztés és az istállózó állattartás – csökkenő mértékben - a jellemző. Az itt keletkező hulladékok jelentős része együtt kezelhető a kommunális szilárd hulladékkal. Külön figyelmet kell fordítani a trágya, a növényvédő szerek és csomagolóanyagaik, illetve az egyéb veszélyes hulladékok elkülönítésére. Az istállótrágya jelenleg felhasználásra kerül a szántóföldi gazdálkodásában, de további lehetőséget biztosít a nagy területű, felhagyott legelőterületeken folytatható extenzív gyepgazdálkodás is. A növényvédő szerek csomagolóanyagainak, illetve maradékainak begyűjtését a Cseber Kht. végzi partnerein keresztül. Legközelebb Mályiban a Borsod Agroker Rt. telephelyén nyílik lehetőség az ártalmatlanításra. Az egyéb veszélyes hulladékok kezeléséről az önkormányzat erre jogosult kezelő szervezet bevonásával éves begyűjtési akciók keretén belül gondoskodhat. A program szükségességének indoklása A vizsgált térség nem sorolható a tipikusan iparosodott térségek közé, de szinte minden településen működik, vagy tervezett olyan kisipari vállalkozás, amely egyben hulladékot is termel. Támogatásra érdemes tehát minden olyan beavatkozás, amely az itt keletkező hulladék mennyiségét csökkenti; hasznosítását megoldja, ill. megsemmisítését/lerakását szakszerűen biztosítja. Várható hatás, eredmények  Alapállapot feltárása, változások regisztrálása  Begyűjtött-, kezelt-, újrahasznosított és ártalmatlanított hulladék mennyiségének és arányának a változása  Technológiai és termékváltás  Illegális lerakók mennyiségének csökkenése  A környezetállapotban bekövetkező kedvező változás. A gazdasági szervezeteknél keletkező hulladékok kevésbé vannak szem előtt, problémákról is kevesebbet lehet hallani. Ennek ellenére e hulladékoknak is lehet káros környezetterhelési hatásuk, ezért szakszerű kezelésük fontos a településen is. A hulladék kezelésének társadalmi és gazdasági hatása csak pozitív lehet, a környezetterhelés csökkentése pedig szintén elvárt alapfeltétel a kistérségben. Együttműködők A településen nem keletkezik olyan mennyiségben ilyen típusú hulladék, amely önálló feldolgozásra elégséges mennyiség lenne, így megyei és régiós együttműködésre is szükség van. A szakszerű megoldás a hulladéktermelők; a gyűjtők/szállítók, az újrahasznosítók/megsemmisítők és a hatóságok mindenkori szoros együttműködését igényli.

58


Lehetséges pénzügyi források A szükséges költségek a vállalkozókat terhelik.  EU források  Szakminisztériumi források  Kiegészítő támogatások  Önkormányzati saját erő  Vállalkozói tőke. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Begyűjtött, kezelt és ártalmatlanított hulladék típusa és mennyisége  Környezeti alapállapot javulása  Foglalkoztatottság növelése  Gazdasági haszon (ár- és adóbevétel növekedés).

6.9. Zaj, rezgés és sugárzás elleni védelem Célállapot A zaj- és rezgésvédelem alapvető előírásait a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet tartalmazza. A rendelet célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések elleni védelem alapvető szabályait. A rendelet szerint zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő létesítmények esetén a polgármester, ill. a jegyző gyakorolja. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat a népjóléti miniszter által a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben meghatározott keretek között az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzatnak rendeletileg lehetősége van a határértékkel meg nem ítélhető, de zavaró zajok szabályozására is. Az erre vonatkozó rendelet korlátozhatja, ill. tilthatja a meghatározott településrészeken a zajos tevékenységek éjszakai folytatását; előírhatja a zajt okozó szórakozóhelyek nyitvatartási idejét. Korlátozható továbbá az állattartás; szankcionálható a csendháborítás. Az önkormányzat a közlekedési eredetű zajok csökkentése érdekében forgalomszervezéseket hajthat végre (egyirányúsítás; terelés; elkerülő útvonalak kijelölés; sebességkorlátozás; teherkorlátozás; behajtási idő korlátozása; stb.). A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet szól. A határértéket túllépőkkel szemben zaj, ill. rezgésbírság kiszabására van mód. Az elektromágneses sugárzás létesítményeivel kapcsolatban a 2004. január 1-én hatályba lépett elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény, illetve a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet és a 0Hz - 300GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII.26.) ESZCSM rendelet az irányadó. Utóbbi rendelettel meghatározott határértékek betartását olyan hatóságoknak kell ellenőrizniük, – nevezetesen az ÁNTSZ illetékes Sugáregészségügyi Decentrumainak – amelyek a rendelet hatálybalépésekor még nem működnek. A Sugáregészségügyi Decentrumok felállítása előreláthatólag jelentős késedelmet szenved így egy ideig biztosan nem fogják tudni ellátni ezt a feladatot 59


A program leírása  a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása, erre önkormányzati rendelet kibocsátása o a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítményekre zajkibocsátási határérték megállapítása o a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölése a lakó- és üdülőterületek, a gyógy- vagy természetvédelmi területek meghatározott részén o csendes övezet (-ek) kijelölése (egészségügyi, kulturális és oktatási intézményeknél, stb.) o zajgátló védőterületek, zajgátló övezetek kijelölése nagymértékű zajkibocsátású létesítmények környezetében o zaj -és rezgésbírsághoz rendelt határértékek, ill. bírságok mértékének meghatározása  a zajkibocsátó üzemek, intézmények, vendéglátó és kereskedelmi helyek nyilvántartása; azok rendszeres ellenőrzése és a szükséges intézkedések megtétele  a szolgáltató tevékenységet ellátó létesítményeknél a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozása, felfüggesztése, ill. feloldása  zaj- és rezgésbírság fizetésére kötelezés  ismételt határérték túllépés esetén a nyitvatartási idő korlátozása  a közlekedési eredetű zajok csökkentése érdekében szükséges beavatkozások elrendelése  önkormányzati intézményekben házirend megalkotása  települési zajvédelmi intézkedési program kidolgozása  jelenlegi elektromágneses sugárzó létesítmények működésének és helyének felülvizsgálata  nagyteljesítményű sugárzó létesítmények lakott területre való telepítésének tilalma, lakott területen kívül védőtávolságok, illetve tájvédelmi szempontok alapján telepítés alá nem vonható területek meghatározása A program szükségességének indoklása Az urbanizáció a lakosságra ható zaj-, rezgés- és elektromágneses sugárterhelést jelentős mértékben megnövelte és ez a tendencia napjainkban is tovább tart. A különböző rendeltetésű területek adott pontján megengedhető zajterhelési határértékeket, valamint a létesítményekbe behatoló rezgések megengedhető rezgésterhelési határértékeit -a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben- a népjóléti miniszter állapítja meg. A megállapított zaj és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A megengedett határértékeket folyamatosan meghaladó mértékű koncentrált zaj és rezgésforrás jelenleg nincs nyilvántartva. Eseti gondokat a településeken a közlekedés és a vendéglátás okozta zajok okozhatnak. Méltatlanul kezelt problématerület az elektromágneses sugárzó létesítmények környezet-egészségügyi hatása, melyet helyi szinten e létesítmények telepítésének korlátozásával lehet befolyásolni.

60


Várható hatás, eredmények  A zaj-, rezgés- és elektromágnese sugárterhelés csökkenése  A környezet állapotának javulása  Az egészséges élettér bővülése  Az életminőség javulása  A település vonzerejének, ill. megtartó képességének javulása A megengedhető határérték feletti zaj-, rezgés- és elektromágnese sugárterhelés nem csak az ott lakó emberekre, hanem a teljes élővilágra, ill. az épített környezetre is káros hatással van. A káros hatások csökkentése ezért mind társadalmi érdekből, mind környezetvédelmi érdekből egyaránt fontos. Együttműködők A terhelés csökkentésében/szabályozásában alapvetően a kibocsátók, ill. a terhelést viselők vannak közvetlen kapcsolatban. A szabályozások esetenként hatósági közreműködést, ill. önkormányzati beavatkozást is igényelhetnek. Fontos szerepük van e téren is a civil szervezeteknek, mint érdekvédőknek. Lehetséges források A közlekedésből származó kisebb zajterhelés mérséklését is szolgáló növényzettelepítések költsége 3 millió Ft. Karbantartási költség 400e ft/év. Az intézmények, technológiák felülvizsgálata 500e Ft kiadást jelent. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Szakminisztériumi források  Önkormányzati források  Vállalkozói források Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Zaj-, és rezgésmérések (ha kell)  Intézkedések száma és mértéke  Kirótt bírságok mértéke.

61


6.10. Levegőtisztaság-védelem Célállapot Cél a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása/javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése. A program leírása Az önkormányzat jegyzője:  környezetvédelmi hatósági hatáskörben eljár a háztartási berendezések forrásainak, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaságvédelmi ügyekben  ellenőrzi a háztartási berendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását  hatáskörén belül a levegőminőség-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben a szerinti bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez  hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelme érdekében más hatóságoknál és szerveknél  közreműködik - azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket a környezetvédelmi hatóság az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóságok és települési önkormányzatok jegyzőjének szakhatósági közreműködésével intézkedési programot készít és hoz nyilvánosságra- intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek  a környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzat rendeletben szabályozza: az állattartást; az avar, kerti hulladék és a tarlóégetését; a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezettséget; a tevékenységi korlátozások és felfüggesztések kritériumait; az ellenőrzések módját és gyakoriságát; a közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése érdekébe teendő intézkedéseket (fásítás őshonos fafajokkal, forgalomterelés/korlátás, stb.) a gaztalanítást (benne a parlagfű irtását), az egyedi védelmet; az engedélyezési előírásokat, stb. Emellett tekintettel kell lenni a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésére, illetve a pollenkoncentrációk környezet-egészségügyi hatásaira. E feladatokról, tilalmakról (pl. tűzgyújtás), környezeti információkról rendszeres tájékoztatást ad a lakosság részére, illetve szigorú ellenőrzést folytat. Alapvető szabályozási előírás: Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Ezért a levegőterhelést okozó forrásokra kibocsátási határértékeket, ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.

62


A program szükségességének indoklása A levegő környezetünk alapvető eleme, jó minősége/tisztasága a megfelelő települési környezet meghatározó feltétele. A levegő szennyeződése súlyos következményekkel járhat egyrészt az emberi egészségre, másrészt minden más környezeti elemre. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a "levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról" az EU direktíváinak (96/62/EGK irányelvek és a 97/101/EGK határozat) figyelembe vételével új alapokra helyezte a levegővédelmet. Ezzel párhuzamosan a kormányrendeletet követő - annak végrehajtását szabályozó - miniszteri rendeletek részletesen is szabályozzák mind a hatóságok, mind az önkormányzatok, mind a vállalatok ezzel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit. A rendeletbe foglaltak végrehajtása új szemléletmódot követel mind a jogalkotóktól, mind a jogalkalmazottaktól. A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, ill. társadalmi - gazdasági programok, tervek; a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjában, a gazdálkodó szervezetek tervében és a műszaki tervezésben - külön jogszabályokban foglaltak szerint - érvényesíteni kell. Várható hatások, eredmények  A szennyezőforrások számának és a kibocsátott légszennyező anyagok csökkenése  Az egészséges élettér feltételeinek a javulása  A térség vonzerejének a növekedése  Megbetegedések számának csökkenése  Gazdasági haszon. Együttműködők A levegőminőség védelme a hatóságok, a szakhatóságok, az önkormányzatok, a vállalkozások és a lakosság közös összefogásával részben hatósági kötelezések, részben önkéntesség alapján valósul meg. Lehetséges pénzügyi források Növényzettelepítés 3 M Ft. Fűtéskorszerűsítés önkormányzati intézményekben: 15 M Ft. Közvetett intézkedések (nyílászárócsere, hőszigetelés) költségei 20 M Ft. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Szakminisztériumi források  Területfejlesztési támogatások  Önkormányzati források  Vállalkozói források  Lakossági források  Interreg Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző Nyomonkövetés  Légszennyező anyagok koncentráció változása (SO2; NO2; NH3; Pb; Cd; CO; szálló por; allergén anyagok, stb.)  Bűzterhelés csökkenése  Betegségek számának csökkenése.

63


6.11. Ivóvíztisztítás, vízbázis védelem Célállapot A helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. §. (4) bekezdése az önkormányzatok kötelező feladatává tette a gondoskodást az egészséges ivóvízellátásáról. Ezt a feladatot Sályon teljesítették, így jelenleg településen megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz áll rendelkezésre hálózati vízellátással. Az ivóvízbázisok védelme olyan országos feladat, amelyet központi irányítással és finanszírozással lehet/kell megoldani annak ellenére, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény a települési önkormányzatok számára kötelező feladatként jelöli meg a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását. A program leírása Az ivóvízminőség követelményeit az EU csatlakozás előtt az MSZ 450 szabványsorozat és az MSZ 62 szabvány tartalmazta. A vízminőséget akkreditált laboratóriumok ellenőrzik egységes vizsgálati módszerekkel. Az EU csatlakozás következtében Magyarországra is kötelező érvényű az 1998. XII. 25.-én hatályba lépett 98/83/EK irányelv, amely az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségét szabályozza. Az elfogadás értelmében Magyarország is köteles az ivóvízre azokat a határértékeket megállapítani, amelyek az irányelvekben szerepelnek és megtenni minden intézkedést, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen az irányelv előírásainak. Átmeneti mentesség akkor kérhető, ha az eltérés nem jelent veszélyt az emberi egészségre és az ivóvíz ellátás az érintett területen más módon nem biztosítható. Az irányelv határértékei egyes paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a jelenleg érvényben lévő hazai szabályokban előírt határértékek, de számos olyan paramétert is tartalmaznak, amire nálunk jelenleg még nincs is szabályozás, esetenként pedig a mi határértékeink szigorúbbak (pl. nitrát). Az irányelv lényeges szempontja, hogy a vízminőséget nem a vízműtelepen, vagy a hálózatba táplálási ponton értékeli, hanem a fogyasztási ponton. A legtöbb paraméter esetében a hálózati változás kismértékű, de vannak olyanok, ahol jelentős változás várható. Ilyen pl. az ammóniumból képződő nitrit, a bakterológiai paraméterek zöme, ill. a klórozási melléktermékek. Az irányelv szerint az arzén, az ammónium, a nitrát és a nitrit esetében szükséges számottevő csökkenést elérni, ill. a vas- és mangántartalmat határérték alatt tartani. Az irányelv bevezetésének feladatai  jogharmonizáció (az irányelv átültetése a hazai jogrendszerbe: a minőségi követelmények és az ellenőrzések rendjének kialakítása, a műszaki és jogi háttérszabályozás megteremtése, üzemeltetői feladatok szabályozása)  ivóvíz-javító program kialakítása (a kormány részéről korábban jóváhagyott vízbázis védelmi program végrehajtása: a közegészségügyi kockázat csökkentése; a megvalósítás határidejének tartása)  intézményfejlesztés működtetés (jogszabályoknak megfelelő működés és annak ellenőrzése a meglévő intézményrendszer működtetésével: mintaszámok növekedése, részéletes vizsgálatok bővülése)  üzemeltetői szervezet- és eszközfejlesztés (felszereltség bővítése; akkreditált laborok számának bővítése; hálózati karbantartások / rekonstrukciók elvégzése).

64


A vízbázisvédelem tágabb értelemben a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét jelenti. A hazai gyakorlatban a vízbázisvédelmi programok az ivóvízminőségű felszín alatti vizek védelmére vonatkoznak; mert a vízbázisok több mint 90 %-át a felszín alatti vizek adják. Az utóbbi években egyre inkább ismertté vált a felszín alatti vízkészletek elszennyeződésének veszélye, és ez azt bizonyítja, hogy a vízbázisok sok esetben nincsenek olyan biztonságban, mint ahogy ezt korábban feltételezték. Ugyanakkor tény, hogy a megfelelő minőségű ivóvízellátás hosszú távú megőrzésének a legmegnyugtatóbb, egyben a legolcsóbb módja a vízbázis védelme. A térségben található vízbázisok zöme természet-földtani szempontból sérülékeny környezetben van (karsztvíz) ezért is fontos a vízbázis védelmi előírások maradéktalan megvalósítása. A program szükségességének indoklása A fogyasztók számára szolgáltatott ivóvíz minőségét alapvetően a vízbázison nyert víz minősége, a vízkezelés eredményessége és a vízellátó hálózatban bekövetkező másodlagos vízszennyeződés (a vízkezelés során, vagy a vízhálózatban létrejövő kémiai és biológiai folyamatok révén keletkező szennyeződések) határozza meg. A vízbázisból nyert víz minősége adottság, amely külső hatásokra kedvezőtlen irányban változhat. E kedvezőtlen változások megelőzését szolgálja a Kormány által korábban jóváhagyott vízbázis védelmi program. A másodlagos ivóvíz szennyeződést nagyban befolyásolja a csőhálózatba betáplált víz minősége, a csőhálózat állapota és karbantartása. Üzemeltetői feladat ezen tényezők szakszerű kezelése és a fogyasztási ponton megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatása. Az ivóvíz minőségének védelme és biztosítása kistérségi közös érdek, s egyben feladat. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályozza a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmének rendszerét és folyamatát. A rendelet hatálya alá az ivóvíz-minőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. A rendelet szerint ezeket fokozott védelemben kell tartani és a védelem érdekében a rendelet szerinti védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni. Várható hatások, eredmények  Az ivóvíz minőségének megfelelősége (hazai szabványoknak; EU irányelveknek)  Vízkezelő technológiák megvalósulása; meglévők fejlesztése  Hálózati rekonstrukciók elvégzése  Üzemeltetői szervezet fejlesztése  Akkreditált laborok számának növelése  Gazdaságos megvalósítás és üzemeltetés.  A környezetállapot javulása. Alapvető társadalmi-, gazdasági- és környezetvédelmi követelmény a megfelelő mennyiségű és minőségi ivóvíz biztosítása a térségben (az ivóvízzel való ellátottság alapvető jog). A fejlesztés szükségessége nem vitatható, megvalósítása létkérdés a teljes kistérségre vonatkozóan.

65


Együttműködők A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az egészséges ivóvízről való gondoskodás önkormányzati feladat. A kapacitások kiépítése csak jelentős támogatottsággal valósítható meg, az üzemeltetés bizonyos költségszint felett szintén támogatottságot igényel. A feladatkör tehát csak a kormány, a hatóságok, az önkormányzatok, az üzemeltetők és a lakosság közös együttműködésével valósítható meg. Lehetséges pénzügyi források Hálózati rendszer fejlesztése, karbantartása a vízdíjakból és a közszolgáltató fejlesztéseiből történik. Ugyanakkor szükség lehet közös önkormányzati pályázatok elkészítésére is, több tízmillió Ft/település költséggel. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT és NVT minél előbbi megismerése.  EU források, kohéziós alapok támogatása  Címzett támogatás  Kiegészítő hazai források  Területfejlesztési források  Önkormányzati forrás  Hitel Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Monitoring elemek  Tisztított vizek mennyiségi és minőségi paraméterei  Befektetett források nagysága és összetétele  Vízdíjak mértékének változása  Foglalkoztatottság növekedése  Gazdasági haszon (ár- és adóbevételek növekedése).  Környezetállapot mutatók változása.

6.12. Energiagazdálkodás, energiatakarékossági fejlesztések, megújuló energiaforrások fejlesztése Célállapot Az energiagazdálkodási és energiatakarékossági program egy rendkívül összetett kérdéskör fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Az energiával való takarékoskodás főbb részterületei közül jelenleg a közvilágítás korszerűsítése folyik a legintenzívebben a kistérségben. De e programkörbe tartozik pl. a szigetelések kezdeti vagy utólagos megvalósítása; a világítás, a közlekedés, a fűtés, a főzés, a melegvíz használat, a háztartási gépek, a hűtők és fagyasztók energia-felvételével való takarékoskodás éppúgy, mint a termelés és szolgáltatás energia felhasználása. Ide tartozik továbbá a megújuló energiaforrások részarányának növelése, mint pl. a hulladékokból származó hőhasznosítás, a nap-, szél- és vízenergia ill. a biogáz hasznosítás is.

66


A program leírása Az önkormányzatoknál készíthető energiagazdálkodási program főbb tartalmi elemei:  a jelenlegi és a távlati energia felhasználás meghatározása  energiatakarékossági beruházások (Termoüveg beépítése, Nyílászáró tömítés, Külső hőszigetelő vakolat alkalmazása, Tetőszigetelés elvégzése, Cirkokazán alkalmazása, Csőszigetelés elvégzése, Biogázhasznosító létesítése, Korszerű vízmelegítők használata, Víztakarékos csaptelepek beépítése, Esővíz hasznosítás, Világítótestek korszerűsítése, Időkapcsolók alkalmazása, Mozgásérzékelők alkalmazása, Vízkőtelenítés)  a megújuló energiaforrások lehetséges típusai, hasznosíthatósági területei és arányai  önkormányzati intézmények energetikai auditjának elvégzése  lakossági tájékoztatás megszervezése A településen a megújuló energiaforrások közül a nap, a szél és a biológiai energiaforrások, valamint a hőszivattyúk hasznosítására van lehetőség eltérő arányban. A hasznosításhoz szükséges technológiák már rendelkezésre állnak, ezek révén fűtés, melegvíz - ellátás, villamosenergia termelés, motorhajtás valósítható meg. Jelenleg a megújuló energiák használatát korlátozza azok előállításának költségessége. Környezetvédelmi célú támogatási rendszer alkalmazásával elterjedésük felgyorsíthatóvá válhat. A program szükségességének indoklása Az urbanizáció megváltoztatta az energiafelhasználás szerkezetét. A szilárd tüzelőanyagok helyett előtérbe került a folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok használata. A tüzelőanyagok minőségének változásával jelentősen módosulhat a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége és összetétele csökkentve vagy növelve a légszennyezettséget. Ezen energiaforrások felhasználása mellett elkerülhetetlennek, egyben halaszthatatlannak látszik a tiszta és környezetbarát megújuló energiaforrások részarányainak folyamatos növelése. A nap-, a szél-, a bio-, a víz-, és a geotermikus energia hasznosítása ugyanis hazai megújuló energiaforrásként jelentősebben csökkentheti energetikai függőségünket a hagyományos - de nálunk inkább vásárolt és behozott - energiaforrásoktól. Erre vonatkozik a 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat az energiapolitika főbb stratégiai irányairól, valamint a 28/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítéséről. Az Országos Energiatakarékossági, ill. az Energiahatékonyság - növekedést Elősegítő Cselekvési Program alapján megállapítható, hogy a helyi megújuló energiaforrások hasznosítása költségcsökkentést eredményezhet. Várható hatások, eredmények  Az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodás  A fajlagos energia-felhasználás csökkenése  Környezetterhelés csökkenése  Megújuló energiaforrások részarányának növekedése  Térség versenyképességének, imázsának növekedése  Gazdaságosság növekedése  Önkormányzati intézmények energiamegtakarítása  Lakossági energiahatékonysági beruházások növekedése

67


Az energiatakarékosságnak, ill. a megújuló energiaforrások hasznosításának rendkívül kiterjed szakirodalma van, és ezek között közvetlenül a lakosságnak szólók is vannak. Így tulajdonképpen mindenki hozzájuthat az őt érdeklő-, ill. az általa kívánt megoldás műszaki paramétereihez, hatásmechanizmusához. Az energiatakarékosság társadalmi- és gazdasági hatása jó, a környezetterhelés csökkentésében pedig kifejezetten kedvező hatással bír. Együttműködők A közvetlen kapcsolat a gyártók - szolgáltatók - fogyasztók között valósul meg gazdasági érdekeltség érvényesülésével. Lehetséges pénzügyi források Önkormányzati intézmények energetikai felmérése: 500e Ft. Fűtéskorszerűsítés önkormányzati intézményekben: 15 M Ft. Közvetett intézkedések (nyílászárócsere, hőszigetelés) költségei 20 M Ft. Napkollektor és hőszivattyús rendszerek megvalósítása önkormányzati intézményekben: 15-20 M Ft. Egyéb beruházások költsége felmérendő. Tájékoztató és szemléletformáló tevékenység legalább kistérségi szinten szükséges, költségeit nem az önkormányzatnak kell fedezni. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Minisztériumi támogatások  GVOP, KIOP  Önkormányzati saját erő  Befektetői tőke  Alapítványi tőke  Lakossági források. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Nem megújuló energiaforrások részarányának kimutatása  Fajlagos energia-felhasználás mérése  Környezetterhelési értékek változása  Gazdaságossági mutatók.

6.13. Zöldterületi gazdálkodás, természetvédelem Célállapot A község belterületén meglévő zöldterületek állapotának javítása, újabb közjóléti funkcióval bíró parkok, őshonos fajokból álló fasorok kialakítása. Külterületek természetvédelmi szempontú kezelése, extenzív gazdálkodási módok fejlesztése. A program leírása A helyi rendezési tervben (építési szabályzatban, szabályozási tervben, stb.) szabályozni kell a települések belterületén, valamint közigazgatási területén a zöldterületekből és erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakítását. Az önkormányzatok kezelésében lévő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról a jegyző rendelkezik; a fenntartás, a használat és a növényzet pótlásának szabályait a 2/1976. (I. 16.) ÉVM rendelet állapítja meg. 68


A zöldterületi gazdálkodáshoz szervesen kapcsolható -egyben részének is tekinthetőa települési természetvédelem. Ennek célja: megőrizni és fenntartani azokat az élőhelyeket, ahol az őshonos növény és állatfajok még előfordulnak. Fokozott védelmet kívánnak és élveznek az erdők és az erdőmaradványok; a fasorok, a parkok és a magányos öreg fák; a rétek és legelők; a vizes élőhelyek. Az önkormányzat természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. évi XX. törvény 85. § - a szabályozza. E szerint önkormányzati feladat és hatáskör:  a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása  a helyi jelentőségű természeti értékek megóvásáról, fenntartásáról, őrzéséről és bemutatásáról, valamint a helyreállítási feladatokról való gondoskodás  a helyi védelem alatt álló természeti területeken a jogszabályi előírások betartására való kötelezés, valamint a használat szabályozása / korlátozása a Bükki Nemzeti Parkkal együttműködve. A program szükségességének indoklása A településképet meghatározó zöldfelületek fejlesztése minden településen kiemelt fontosságú, de az idegenforgalmi célpontokban egyenesen szükséges. E területek prioritást élveznek mind a látogatottságnál, mind a településsel való azonosulásnál. A zöldfelületek létesítéséhez szükséges feltételek azonban korlátozottak mind területi, mind gazdasági oldalról. Ezért a már meglévők jelentősen felértékelődnek, a jelentősebb fejlesztés pedig kezdenek a külterület irányába tolódni. A zöldfelületeknek alapvetően háromirányú szerepe van: a) Esztétikai szerep: A növényzet gazdagítva az utcaképet kiemelhet építészeti értékeket vagy éppen eltakarhat környezetidegen elemeket és ezzel a települések látványának meghatározó elemeinek tekinthető. Ezen túl a széles zöldsávok tagolhatják is a településrészeket, ill. össze is köthetik a települések különböző elemeit. b) Ökológiai szerep: A nagyobb zöldfelületek hatással vannak a helyi klimatikus viszonyokra-, a légszennyezettség mértékére, a hőmérsékletre, a vízháztartásra, és fontos szerepük lehet a zajvédelemben is. Védik a talajt, segítik annak vízháztartását. c) Funkcionális szerep: Pihenőhelyet biztosítanak a lakók, ill. a turisták számára; erősítik az identitástudatot; rekreációs lehetőségeket biztosítanak. Kiemelt önkormányzati, de földtulajdonosi feladat is tehát a már meglévő zöldfelületek megőrzése, ápolása, minőségjavítása, ill. új zöldfelületek kialakítása településeken belül, ill. azokon kívül egyaránt. Várható hatások, eredmények  A meglévő zöldterületek minőségi fejlesztése, új területekkel való bővítése  A környezetállapot javulása  Az életminőség további javulása  A térség vonzerejének növekedése  A térségbe látogatók számának, valamint az itt töltött időnek a növekedése  Gazdasági haszon. Ezen fejlesztési irányt a természetközelség-, a természettel való összhang megvalósítása / javítása-, az egészségvédelem, ill. megelőzés-, a települési értékek fejlesztése ill. az életminőség javítása iránti érdeklődés generálja. E terület összhangban van a további térségi törekvésekkel, társadalmi és gazdasági haszna elvitathatatlan, illetve környezeti hatásai előremutatóak.

69


Együttműködők  Bükki Nemzeti Park  Önkormányzat  Környezetvédelmi szervezetek  Civil szerveződések  Idegenforgalmi szervezők  Vendéglátó egységek  Szállásadók Lehetséges pénzügyi források Zöldfelületgazdálkodás: 1 M Ft/év. Növényzettelepítés: 1 MFt/év. Önkormányzati tulajdonban lévő védett és védendő területek természetvédelmi kezelése: 2 M Ft/év. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elősegítését szolgáló tájékoztató tevékenység: 100e Ft/év. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NVT minél előbbi megismerése.  NVT  AVOP  Területfejlesztési alapok  Önkormányzati saját erő  LIFE program  Vállalkozói tőke  Lakossági saját erő. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Környezetjavító beavatkozási eredmények  A zöldfelületek mennyiségi és minőségi növekedése  Foglalkoztatottak számának változása

6.14. Környezetveszélyeztetés elleni védelem Célállapot A környezetveszélyeztetés elleni védelem Az 1995. évi LIII. törvény 28. §. (1) fejezete szerint: A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, ill. mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korróziv, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, ill. más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet. (2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják. 29. §. (1) A környezetterheléssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, ill. védőtávolságot kell kijelölni. 70


(2) Ha az (1) bekezdésbe foglalt védőterület, ill. védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni. (3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni. A program leírása Az önkormányzatoknak a település környezeti biztonságának érdekében szükséges teendői:  a veszélyeztetett területek valamint a szükséges védőterületek és védőtávolságok meghatározása vagy a meghatározások kezdeményezése;  a veszélyes anyagokat és technológiákat használó, azt forgalmazó vagy előállító üzemek / vállalkozások telephelyeinek nyilvántartása, tevékenységük ellenőrzése;  önkormányzati rendelettel szabályozhatók a megelőzés, a környezeti védekezés és a kárelhárítási feladatok; az azt végző szervezetek, ill. a védekezés koordinálási feladatai;  olyan települési környezetvédelmi információs rendszer létrehozása, amelynek segítségével a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhető és a szükséges intézkedések ez alapján megtehetők;  megteremteni, ill. biztosítani a környezeti védekezés feltételeit, ill. ellátni / szervezni a szükséges védekezési feladatokat. Katasztrófák, súlyos balesetek elleni védekezés A környezeti katasztrófák, ill. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait az 1999. évi LXXIV. törvény, valamint a 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletek tartalmazzák. Ezek írják elő:  a veszélyes létesítmény üzemeltetőinek bejelentési kötelezettségeit és egyéb feladatait, mint pl. az elemzés a biztonsági fejlesztések és a belső védelem kidolgozásának kötelezettségét  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés végrehajtására kötelezett szervezeteket és azok feladatait  a polgármestereknek a védekezéssel, ill. az arra való felkészüléssel kapcsolatos feladatait felkészülés és a megelőzés-, a védekezés és a helyreállítás időszakában 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 14. §. (1) - (3) A katasztrófák kategóriába sorolhatók azok a haváriahelyzetek is, amelyek mértéke ugyan nem éri el a katasztrófa léptékeit, de a kistérség, vagy a települések számára nem várt eseményekként jelentkeznek és saját erőből többnyire kezelhetetlenek. Ilyenek pl.:  az árvíz vagy a belvíz  a járványos fertőzések  a növény- vagy állategészségügyi zárlat  az esetleges természetkárosítások (erdőtűz, védett területek károsítása; szállítási balesetek, stb.)  illegális kommunális vagy veszélyes hulladék lerakás  korábbi környezetszennyezés ismertté válása és megszüntetése  térségen kívülről származó légszennyezés.

71


A program szükségességének indoklása A települési környezet biztonsága az életminőség egyik meghatározó eleme. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik az e téren szükséges teendőkről is. A település környezeti biztonságára veszélyt jelenthet minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítás idézhet elő. Ezek közül különösen veszélyesek lehetnek a veszélyes anyagok és technológiák; a nem megfelelő hulladékkezelésből, ill. szennyvízkezelésből származó környezetterhelések; a légszennyezést okozó hatások; az egészségkárosító hatások; a növény- és állategészségügyi járványok; a természetkárosítás és a természeti katasztrófák. Ezek előfordulása ugyan jórészt esetleges, ennek ellenére foglalkozni kell velük és fel kell készülni elsősorban a megelőzésre, de az esetleges kárelhárításokra is. Várható hatások, eredmények  A megelőzés hatékonyságának növelése  Az előfordulások számának minimalizálása  A védekezés hatékonyságának fokozása  A környezetállapot javulása  Az életminőség környezeti kritériumrendszerének teljesülése. A témakör közvetlenül, ill. közvetetten egyaránt érinti a térségben élőket, az ott dolgozókat, ill. az ide látogatókat. A megelőzés, az esetleges előfordulások szervezett és céltudatos kezelése és a kárfelszámolás lehetőségének biztosítása minden szempontból szükséges, egyben kedvező hatású a térségre. Együttműködők A kérdéskör szakszerű kezelésében minden térségben élő érdekelt. Az engedélyezési eljárásban-, a megvalósításban-, az üzemeltetésben és az esetleges kárelhárításban érdekeltek körét a törvényi szabályozások kötelező jelleggel határozzák meg. Lehetséges pénzügyi források Legalább kistérségi szintű projekt szükséges a rendszer kialakítására és működtetésére, településenként több millió Ft-os költségigénnyel. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT minél előbbi megismerése.  Szakminisztériumi források  Területfejlesztési források  Katasztrófavédelmi források  Önkormányzati források  Vállalkozói források  Interreg Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  A megelőzés érdekében végzett tevékenységek mennyiségi és minőségi adatai  Az üzemeltetés során jelentkező feladatok mérőszámai  Az előfordult környezetkárosítások elhárításának mennyiségi és minőségi mutatói.

72


6.15. Állati hullák szakszerű gyűjtése és elhelyezése Célállapot, program A település irányultsága Szikszó felé mutat az állati hullák ártalmatlanítása tekintetében, így elsősorban velük, későbbiekben Mezőkövesddel célszerű egyeztetni a javasolt megoldás, ill. rendszerelemek tekintetében. A hasznosítható állati hullák begyűjtésére és elszállításáig való tárolására a hűtőkonténerek megfelelő megoldásnak ítélhetők; a szállítás és a feldolgozás szakcég közreműködésével tervezhető reálisan. Ha kialakul és beüzemel a megfelelő rendszer, akkor további feladatként fel kell számolni a korábbi dögkutakat és elföldelő helyeket és területeket a szükséges mértékig rekultiválni kell. A program szükségességének indoklása Az állati hullák szakszerű gyűjtése /tárolása/ ártalmatlanítása az önkormányzati feladatok közül az egyik legnehezebben biztosítható tevékenység jelenleg megfelelő létesítmények, ill. az üzemeltetéshez szükséges források szűkössége / hiánya miatt. A korszerűtlen gyűjtőhelyek védelme szinte megoldatlan; azok kezelése és takarítása nehézkes; a szervezett és rendszeres elszállítás fedezete jórészt hiányzik; a tetemek elásása nem tekinthető sem biztonságos, sem környezetbarát megoldásnak. Szükséges tehát az e területen jelentkező feladatok részletes programszintű kidolgozása, ahhoz források szerzése és a létesítmények megépítése, üzemeltetése. A feladat mielőbbi elvégzését indokolhatják a közelmúlt eseményei, azok az állatbetegségek, amelyek szerte Európában pusztítottak és mind a mai napig jelen vannak. Ezek az események a kistérségen túlmutatóan a teljes gyűjtési - kezelési- hasznosítási / ártalmatlanítási rendszer újragondolását is indokolják. A kistérség méreteire tekintettel helyi ártalmatlanító kiépítése nem ajánlott, ezért inkább a feladatok szerződéses formában való kezelése a javasolt megoldás megyei, de még inkább régiós összefogással. Várható hatások, eredmények  Az állati hullák szakszerű kezelésének megvalósulása  Az egészségügyi és állategészségügyi kívánalmak teljesíthetősége  A környezetterhelő megoldások felszámolhatósága. Az állati hullák átmeneti tárolása, ill. ártalmatlanítása sok esetben káros környezetterhelés / környezetszennyezés mellett valósul meg. A szakszerű gyűjtés, szállítás és kezelés ezt a helyzetet megszünteti és ezzel egy környezetveszélyeztető forrás "tűnhet" el a kistérségben mindenki hasznára. Együttműködők A kérdéskör komplex kezelése az Észak Magyarországi Régióban való együttműködés egyik fontos feladata lehet. Szerencsés körülményként értékelhető, hogy a régión belül van Szikszón erre szakosodott üzem, ill. gyűjtőhálózati rendszer. A megoldásban minden térségben élő érdekelt közvetlen vagy közvetett módon. A feladat összefogását az önkormányzatok végezhetik.

73


Lehetséges pénzügyi források A települések ezt a feladatot a jelenlegi normatív rendszer keretén belül szakszerűen megoldani nem tudják. A technológiák ismertek, megvalósításukhoz és üzemeltetésükhöz külön forrást kell biztosítani. Ehhez kapcsolhatók a vállalkozói / gazdálkodói / lakossági források a szolgáltatás igénybevételének arányában. Dögkút rekultiválása: 2 M Ft. Átmeneti hűtő-tároló beszerzése, működtetése: 500e Ft. Szükséges a 2007-13 közötti időszakra készülő NFT és NVT minél előbbi megismerése. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Begyűjtött és kezelt mennyiségek  Újrahasznosítható hányad  Rekultivált dögkút  Foglalkoztatási adatok.

6.16. Társadalmi tudatformálás, környezettudatos nevelés Célállapot A környezetvédelmi feladatok átfogó ismerete, egyben az ökológiai szemlélet kialakítása minden állampolgár feladata, hiszen csak ezek ismeretében várható el hozzáértő véleménynyilvánítás, érdemi kezdeményezés, ill. egyeztetés. Az oktatás, a képzés és a tájékoztatás alapvető feladata, hogy minden ember számára közérthetővé tegye, hogy az egyes döntéseknek milyen környezetvédelmi hatásai vannak és a döntéseket ne érzelmi alapon, hanem megalapozottan hozzák meg. Kiemelkedő fontosságúnak ítélhető tehát a felnövekvő generáció oktatása, képzése. A környezettudatos nevelésben rendkívül fontos szerepe van továbbá a civil szervezeteknek, melyek jelentős része éppen a környezet védelme érdekében alakult vagy programjában szerepel az e témakörrel való foglalkozás is. A reklám és marketing szerepét e témakörön belül azért kell külön kiemelni ill. szerepeltetni, mert a környezetvédelmi kérdések még az átlagostól is nagyobb figyelmet, gondosabb fogalmazást, ill. részletesebb bemutatást igényelnek. Mindenkinek óriási a szerepe, egyben felelőssége, aki e témához nyúl, mert a fogadási oldal is nagyon érzékenyen reagál minden hírre/eseményre. Minden korosztályt a maga nyelvén és szintjén kell megszólítani, ill. problémáit megválaszolni/kezelni. A program leírása  A gazdáknak évente egyszeri tájékoztatás (lehetőleg a téli hónapokban) az újonnan megismert környezetkímélő mezőgazdasági művelési módokról, illetve lehetőség biztosítása az egymás közötti tapasztalatcserére  Környezetvédelmi kérdések és ismeretek oktatási rendszerbe való beillesztése (egészségesebb életformára való nevelés, károk - veszélyek bemutatása, tervezett fejlesztések és azok hatásainak bemutatása, stb.).  Az általános környezeti kultúra javítása (partnerség elérése, köztisztasági morál fokozása, programok nyilvános meghirdetése elfogadtatása, információadás; öntevékenység környezetvédelmi kezdeményezések felkarolása, ösztönzési rendszer kidolgozása, elért eredmények bemutatása, egységes életmód propagálása, stb.).  Civil szervezetek bevonása a környezetvédelembe, környezetalakításba. 74


 Programok indításával, kiadványokkal, akciókkal, médiák bevonásával, stb. segíteni, biztosítani a lakosság tájékoztatását, ill. beszervezését.  Kapcsolódás a meglévő és rohamosan fejlődő környezeti információs rendszerhez, annak hasznosítása.  EU környezetvédelmi követelményrendszerének, ill. támogatási feltételeinek / lehetőségeinek a megismerése.  A tömegtájékoztatási eszközökön keresztül hiteles tájékoztatások adása, hogy a jelenleg inkább domináló negatív hatásokkal legalább egyenértékű pozitív, a megoldást elősegítő információk kerüljenek be a köztudatba. A feladatok elvégzését az önkormányzat segítheti és ösztönözheti  tananyag és oktatási eszközök fejlesztése a környezeti oktatás támogatására  környezetvédelmi előadások, ismeretterjesztő rendezvények szervezése  környezeti információk publikálása  médiakapcsolatok fejlesztése, sajtóközlemények készítése, tv műsorok támogatása  környezetvédelmi tanácsadás  környezetvédelmi üzletek nyitása és üzemeltetése  környezetvédelmi fórumok szervezése; lakossági beszámolók tartása, elért eredmények bemutatása. A program szükségességének indoklása Az 1995. évi LIII. törvény 54. §. (1) bekezdése kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A környezetpolitikának tehát megkülönböztetett figyelmet kell fordítani:  a környezeti oktatásra és továbbképzésre  a környezeti management központi - regionális és helyi szintjeinek a fejlesztésére  a döntéshozók környezettudatának formálására  a környezetvédelmi ismeretek átadására és ezzel az általános környezettudat szintjének és színvonalának a javítására. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia célja is a környezeti nevelés hatékonyságának a növelése. Várható hatások, eredmények  A kistérségben élők környezeti ismeretének és környezettudatos gondolkodásának fejlődése mellett olyan új generációk felnövése, akik a környezetvédelmet, a környezettudatos viselkedés - gazdálkodás - kikapcsolódás alapeszméjét magukénak vallják és tetteiket ennek figyelembe vételével irányítják.  Környezetterhelés csökkenése  Környezetgazdálkodás költségtakarékosabb megvalósíthatósága  Kevesebb hulladék és környezeti gond  A környezetvédelmi beavatkozások szakszerűbb megítélése és elfogadása  Gazdasági haszon. A természeti törvények alaposabb ismerete; a természet védelmének tudatosabb megvalósítása; az ökológiai gazdálkodásra való késztetés; a környezettudatos gondolkodás, stb. hatása a kistérségben, de azon túl is pozitív hatásúnak tekinthető. Együttműködők A kérdéskörben tulajdonképpen mindenki érintett, ill. mindenkinek van tennivalója a biztonságosabb jövő megteremthetősége érdekében. Külön kiemelést talán csak a "profi" résztvevők igényelnek, mert nekik több a dolguk és hatványozottabb a felelősségük. 75


Lehetséges pénzügyi források Kistérségi szintű tevékenység. Szemléletformálás: 300e Ft/év/település.  NCA  Interreg  EU-s források  Kormányzati források  Szakminisztériumi támogatások  Területfejlesztési források  Önkormányzati saját erő Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat, oktatási intézmények Nyomonkövetés  Környezetterhelés változása  Hulladékok mennyiségének csökkenése  Környezetvédelmi oktatás hatékonysága  Térség versenyképességének javulása  Környezeti biztonság fejlődése.

6.17. Minőségbiztosítás, bevezetése

környezetközpontú

irányítási

rendszerek

Célállapot, program A hagyományos jogszabálykövető magatartáson és a hatósági jogkörök gyakorlásán túlmutató, rendszer - jellegű irányítási programok közül kettő terjedt el az Európai Uniós országok önkormányzatainál:  az ENSZ "Helyi feladatok a XXI. századra" programja Az ENSZ 1992 - es Rio de Janeiro - i környezetvédelmi világkonferenciája "Feladatok a XXI. századra" címmel fogalmazta meg a nemzeti kormányok teendőit a fenntartható fejlődés érdekében. Az ENSZ dokumentum helyi önkormányzatokra alkalmazott változata megfogalmazza a legfontosabb tennivalókat: az önkormányzatok környezeti teljesítményének javítását, a fenntartható fejlődés elveinek integrálását a helyi politikába, intézkedésekbe, a környezeti nevelés, lakossági tudatformálás fejlesztését, a konzultatív módszereket, a lakosság bevonását, partnerségek, társulások kialakítását, működtetését, a haladás mérését, követését, jelentés készítését. A helyi önkormányzatok szerte Európában egyre inkább alkalmazzák a Helyi Agenda 21 folyamatot a fenntartható fejlődés helyi stratégiáinak egyeztetésére és megvalósítására. Ez egy partneri viszonyon alapuló folyamat a helyi közösségek életminőségének javítására, a környezeti korlátok figyelembevételével. 

Az Európai Unió EMAS rendszere. A 2001. március 19.- i 761/2001. számú Európai Parlament és Tanácsi Rendelet (röviden EMAS) lehetővé teszi szervezetek önkéntes részvételét a Közösség öko-irányítási és auditálási rendszerében. A rendelet egyfelől leír egy követelményrendszert vállalatok - vagy más szervezetek számára a környezetközpontú irányítási rendszerük (KIR) kiépítéséhez, másfelől az EU tagországok számára meghatározza a hitelesítés és ellenőrzés intézményi kereteit. 76


Az EMAS rendszer ma már nyitott az önkormányzatok számára is. Lehetővé teszi a települések irányítói számára, hogy a korábban is létezett, törvény által előírt környezeti politikájukat sokkal átgondoltabban, tudatosabban, nyilvánosabban, az összes érintett partnert bevonva valósítsák meg. Az önkormányzati döntések jelentős hatással vannak az általuk fenntartott intézményekre, a kis- és középvállalkozásokra ezért egy települési EMAS - program szélesebb kört érint, mint egy vállalati; katalizátor hatása lehet. Az Európai Unió számos városi önkormányzata EMAS rendszerét a "Helyi feladatok a XXI. századra" program keretében valósította meg. Mint látható mindkét rendszer megfelelő az önkormányzati munkához, sőt azok egymásra is építhetők. Az önkormányzatoknak lehetősége van választani és a számukra kedvezőbb megvalósítását tervezni. A rendszer kiépítése és működtetése költségigényes, ezzel a tervezésnél számolni kell. A települési társulások közösen is megvalósíthatják minőségügyi rendszerüket, amely így talán gazdaságosabban építhető ki-, üzemeltethető, ill. tartható karban. A program szükségességének indoklása Az 1946.-ban harmonizált és egységesített világszabványok megalkotására létrehozott Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) tevékenysége a vállalati menedzsment rendszerek területén az ISO 9000 minőségügyi szabványrendszerrel kezdődött. Ennek sikerén - elsősorban a minőségi menedzsment szabványok sikerén - felbuzdulva az ISO 1993.-ban kezdte el a 14000-es szabványsorozat kidolgozását. Az Európai Unió jogrendjében az 1836/93. Tanácsi Szabály tette lehetővé az ipari vállalkozások számára a közösségi környezeti menedzsment és auditális rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételt. Egy vállalkozást akkor jegyeznek be az EMAS-ba, ha a következő feltételeket teljesíti:  kialakítja a cég környezetpolitikáját;  környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztet;  környezetvédelmi programot készít;  környezetvédelmi auditálást végeztet;  a célokat a legmagasabb döntési szinten elfogadja;  működteti a környezetpolitikát-, programot és menedzsmentet;  akkreditált környezeti felülvizsgáló által jóváhagyott környezetvédelmi nyilatkozatát eljuttatja azon tagállam hatóságához, ahol a telephelye van. Az Egyesült Királyság volt az első EU tagállam, ahol az önkormányzatok körében is megkezdték az EMAS alkalmazását. A rendszer hazai önkormányzati alkalmazása egyértelműen javasolt. A kistérségben az EMAS bevezetése azt segítheti, hogy az Önkormányzatok a kötelező, ill. az önként vállalt környezetvédelmi feladataikat koordináltan és rendszerszemlélettel valósíthassák meg az alábbiak figyelembe vételével: Az EMAS fő eszközei és követelményei:  Környezetközpontú irányítási rendszer (teljesen ISO 14001 kompatibilis)  Környezeti teljesítmény javítása, terhelés csökkentése  Környezetvédelmi jogszabályok betartása  Nyilvános környezeti nyilatkozat (jelentés) kiadása. E minőségügyi rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer (auditálás, tanúsító, tanácsadó cégek; az auditorok képzése; a programok akkreditálását végző intézmények; stb.) egy fontos elemét adják a fenntartható fejlődés intézményrendszerének is.

77


Várható hatások, eredmények  Fenntartható fejlődési elemek javulása  Minőségi szintek javítása, elért szintek tartása  Versenyképesség növekedése  Befektetői biztonság garantálhatósága  Sztenderd minőségű szolgáltatási szintek garantálhatósága  Foglalkoztatottak számának növekedése  Környezetbiztonsági elvárások teljesülése  Ár- és adóbevételek növekedése. A minőségügyi rendszerek alapvető célkitűzései, mint: - a megfelelő minőségügyi-, ill. környezeti menedzsment rendszer működtetése - a teljesítmények, termékek, folyamatok folyamatos ellenőrzése és értékelése - a rendszeres karbantartás, a hibák javítása csakis pozitív hatással lehetnek a kistérségre vonatkozóan. Együttműködők A minőségbiztosítási- és környezetirányítási rendszerek kiépítése és működtetése szigorúan kötött rendszer szerint történik, mely a résztvevők szoros együttműködése nélkül megvalósíthatatlan. Nemzetközi szabványokról lévén szó a standard feltételeknek való megfelelés egyben a hasonló rendszereket működtetők közti közvetlen kapcsolattartás és együttműködés lehetőségét is biztosítja. Lehetséges pénzügyi források Önkormányzati intézmények ökotérképezése, illetve fejlesztések: 500e Ft, ill. 1 M Ft/év.  Szakminisztériumi források  Területfejlesztési források  Önkormányzati források  Vállalkozói források. Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Minősített szolgáltatások számának a növekedése  Foglalkoztatottság növekedésének regisztrálása  Környezetállapot javulás mérése.

78


6.18. Programok végrehajtásának menedzselése Célállapot A környezetvédelmi jogszabályokban előírt önkormányzati rendeletalkotási, szakhatósági és ellenőrzési feladatok ellátása, valamint a környezetvédelmi programban javasolt fejlesztések megvalósítása kistérségi-, ill. kistérségen túli együttműködést-, célirányos terveztetést-, többcsatornás támogatási pályáztatást-, koordinált megvalósítást-, szakszerű üzemeltetést és ellenőrzést igényel. A megvalósítás menedzselését az önkormányzat környezetvédelemmel foglalkozó szakértői és a kistérségi menedzserek a tervezők/szakértők/kivitelezők és az üzemeltetők bevonásával tudják megoldani. A feladatok sorolását, a megvalósítás lehetséges ütemezését évente célszerű elvégezni a folyamatosan változó feltételek mérlegelésével. Az ellenőrző monitoring keretében egyrészt a megvalósulás tervezett ütemének tartását, minőségi megfelelőségét-, másrészt a már megvalósult beavatkozások hatékonyságát kell ellenőrizni és arról a megfelelő döntési szinteket / társadalmi fórumokat tájékoztatni. A feladatok szakszerű és időbeni ellátásához szükséges lehet egyrészt az önkormányzati szakemberek létszámának és felszereltségének a bővítése, másrészt a térségmenedzseri iroda fejlesztése. A működési feltételek fejlesztése:  adatbázisokhoz való kapcsolhatóság (Internet, elektronikus levelezés)  prezentációs feltételek megteremtése;  asszisztensek és külső szakértők foglalkoztatási feltételeinek biztosítása  térségképviselethez, kiadványokhoz szükséges fedezet biztosítása. A szaktanácsadói szerep erősítése:  képzésben való részvétel (EU-s ismeretek hazai információk )  szakanyagok készítésének, szakértői foglalkoztatás és tanácsadás feltételeinek biztosítása. Mindez egy eredményes és színvonalas ügyintézést, ill. térségmenedzselés működtetését teszi/teheti lehetővé. A program szükségességének indoklása Az utóbbi évek felgyorsult környezetvédelmi jogszabályalkotása egyre több feladatot irányít önkormányzati hatáskörbe. A környezetvédelmi tárgyú önkormányzati rendeletek és határozatok megalkotása és karbantartása; a már lejárt rendeletek és határozatok aktualizálása; a témakörrel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok ellátása, valamint a szükséges ellenőrzések végrehajtása csak megfelelő képzettséggel és felszereléssel végezhető el megfelelő színvonalon. A kisebb települések körülményei nem teszik lehetővé, hogy e feladatokra mindenhol önálló szakembereket alkalmazzanak, tehát - a térségmenedzseri munkához hasonlóan - e téren is megfontolandó az önkormányzatok közötti munkamegosztás szélesítése.

79


A megvalósítandó fejlesztések számtalan kapcsolódó feladat elvégzését igénylik, mint pl.:  pályázatok, fejlesztési programok és projektek kidolgozása / kidolgoztatása; korábbi fejlesztési programok karbantartása / aktualizálása  terveztetés, kivitelezési pályáztatás, felügyelet  pályázatfigyelés, tanácsadás; kapcsolattartás; pénzügyi elszámolás segítése;  képviselet és térségmenedzselés  információs; informatikai kapcsolatok működtetése, stb. Ezeket a feladatokat a térségmenedzseri szervezet - együttműködve a környezetvédelmi szakemberekkel is - gazdaságosan (gazdaságosabban, mintha mindezt a települések külön külön és megbízásban végeztetik el) a közösség érdekét maximálisan figyelembe véve úgy tudja ellátni, hogy kihasználhatóvá válik a közös és összehangolt fejlesztés minden előnye. Várható hatások, eredmények  A törvényekben és rendeletekben előírt önkormányzati feladatok teljesíthetősége.  Megalapozott és színvonalas térségképviselet magvalósulása.  Eredményes pályázati részvétel; pályázati lehetőségek max. kihasználása.  Hatékony tanácsadói szolgáltatás és térségmenedzselés.  Rendezvények számának és hatékonyságának a növekedése.  Partnerkapcsolatok fejlődése.  Gazdasági haszon növekedése. A tervezett feladatok elvégzése révén az önkormányzati környezetvédelmi szakemberek, valamint a kistérségi iroda, ill. az ott dolgozó térségmenedzserek a környezetvédelem hatékony közreműködői szervezői és végrehajtói lesznek. Munkájuk révén a kistérség környezeti állapota, bemutathatósága és ismertsége jelentősen bővülhet. Pályázatmenedzseléseik, szaktanácsadó szolgáltatásaik révén sok olyan projekt összehangoltabb megvalósítását is segíthetik, amelyet eddig esetleg térségen kívüliek menedzseltek. A fejlesztés hatása tehát minden szempontból pozitívként értékelhető. Együttműködők Az elsődleges együttműködési szint a kistérségi társulás tagjai közti együttműködés, ill. a társulás működési területén élő érintettek igényének segítése / kielégítése. A térségen túlmutató fejlesztések megvalósítása kistérségek közti együttműködést (megyei - régiós több régiós) is igényel. Együttműködés szükséges továbbá: az információs hálózatokkal; hatóságokkal szakhatóságokkal; pályázatok kiíróival; szakmai szervezetekkel; szakértőkkel; beruházókkal; pénzintézetekkel; kivitelezőkkel. Lehetséges pénzügyi források Kistérségi szintű feladat; költségigénye: 300e Ft/év/település.  Kormányzati források  Működést segítő pályázati források  Önkormányzati / társulási források  Vállalkozói tőke  Működési árbevételek.

80


Határidő, felelős Rövid, illetve közép táv (2007-ig, illetve 2009-ig). Felelős: jegyző, önkormányzat Nyomonkövetés  Hatósági / szakhatósági munkában intézett ügyek száma  Rendeletalkotások  Ellenőrzések száma és eredményessége  Pályázatok eredményessége  Pénzügyi elszámolások megfelelősége  Térségképviselet hatékonysága  Szaktanácsadások száma és hatékonysága  Gazdasági eredmények növekedése.

6.19. Térségi kapcsolatok A feldolgozott adatok és információk szerint szinte minden programterületen vannak, ill. szükségesek olyan fejlesztések, amelyek teljesítése a településen kívüli együttműködést is igényelhet vagy terjedelme, vagy gazdaságosabb megvalósíthatósága miatt.  A települési határon túlnyúló felszíni és felszín alatti vízgyűjtőterületek egységes kezelése a vízvédelem érdekében  A tisztított szennyvizet befogadó vízfolyáson jelentkező terhelések hatása a térséghatáron túli területeken.  A több település közös fejlesztéseként megvalósuló hulladékgazdálkodási rendszer összetett hatása vízre, levegőre, talajra, talajvízre, élővilágra stb. környezettudatos kezelése. Közös létesítmények megvalósítása és üzemeltetése. Rekultivációs feladatok összehangolása.  Az esetleges légszennyezések községhatáron átnyúló hatása.  A megújuló energiaforrások közös fejlesztése és hasznosítása.  Zöldfolyosók kialakítása; erdőtelepítés.  Az országhatáron átnyúló események hatásának közös kezelése.  Az állati hullák gyűjtési és kezelési rendszerének együttes megvalósítása és üzemeltetése.  A természet- és tájvédelem egységes kezelése.  A környezet-egészségügyi helyzet javítására irányuló törekvések összehangolása, tapasztalatok átadása.  Minőségügyi együttműködések.

81


7. Jogszabályi háttér Általános környezetvédelem  1995. évi LIII. Törvény  2000. évi CXXIX. törvény  2003. évi LXXXIX. Törvény  4/2004. (I.13.) FVM rendelet Levegő  21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet  10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet  14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, módosítás: 4/2004. (IV.7.) KvVM-EszCsM-FVM együttes rendelet  17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet  4/2002. (X.7.) KvVM rendelet  7/2003. (V.16.) KvVM–GKM együttes rendelet  94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet Víz, talaj  1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése  1995. évi LVII. törvény  72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (24.§. 1/b.)  123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet  132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet  1998. XII. 25- én hatályba lépett 98/83/EK irányelv  46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet  21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM rendelet  120/1999.(VIII.6.) Korm. rendelete  33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet  10/2000. (VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet  8001/2000. (Kö.Vi.Ért. 5.) KÖVIM-KÖM együttes tájékoztató  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet  201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet  203/2001 (X. 26.) Korm. rendelet  204/2001 (X.26.) Korm. rendelet  36/2002 (III.7.) Korm. rendelet  14/2002 (V.9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet  219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet  220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet  221/2004. (VII.21.) Korm. Rendelet  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, módosítás: 7/2005 (III.1.) KvVM rendelet  28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet  367/2004. (XII.26.) Korm.rendelet  MSZ 450-es szabványsorozat és az MSZ 62 szabvány

82


Szennyvíz  4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet  3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés  4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés  2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM együttes rendelet  18/1992. (VII. 4.) KHVM rendelet  1995. évi XLII. törvény  38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet  72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet  16/1996 (VII. 15.) BM-KTM együttes rendelet  2168/2000. (VII.11.) Korm. határozat  Nemzeti Környezetvédelmi Program 2207/2000 (IX. 13.)  240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet  8/2001 (I.26.) FVM rendelet  50/2001 (IV.3.) Korm. rendeletet  204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet  213/2001 (XI. 14.) Korm. rendelet  7/2002. (III.1.) KöM rendelet  25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet  27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet Hulladék  1/1986. (II. 21.) ÉVM - EüM együttes rendelet  2000. évi XLIII. törvény  241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet  242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet  4/2001. (II. 23.) KöM rendelet  5/2001. (II. 23.) KöM rendelet  9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet  22/2001. (X.10) KÖM rendelet  98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet  16/2001 (VII.18) KöM rendelet  213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet  241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet  271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet  5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet  16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet.  94/2002. (V.5) Korm. rendelet  71/2003. (VI.27.) FVM rendelet  126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet  164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet  15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet  192/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet  23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet  224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet  45/2004. (VII.26.) BM-KvVM rendelet

83


Zaj-, rezgés- és elektromágneses sugárzásvédelem  12/1983. (V.12.) MT. Rendelet  2/1983 (V. 25.) OKTH rendelkezés  MSZ 21854-1990.  1991. évi XX. Tv. 85. § (1) bek.  29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet  29/2001. (XII. 23.) Köm-GM együttes rendelet  8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet  2003. évi C. törvény  63/2004. (VII.26.) ESZCSM rendelet Természetvédelem  EU 79/409/EEC Madarak Irányelv  92/43/EGK Élőhelyek Irányelv  1996. évi LIII. törvény  1996. évi LIV. törvény  33/1997. (XI.20.) KTM rendelet  1998. évi XXVIII. törvény  166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet  13/2001. (V.9.) KöM rendelet, módosítva 23/2005. (VIII.31.) KvVM rendelet  275/2004. (X.8.) Korm. rendelet  12/2005. (VI.17.) KvVM rendelet Környezet-egészségügy, önkormányzati tevékenység, egyéb  2/1976. (I. 16.) ÉVM rendelet  1990. évi LXV. Tv.  1991. évi XX. Törvény  21/1993. (IV. 9.) OGY határozat  28/1995. (VII. 25.) IKM rendelet  1999. Évi LXXXIV. Törvény  80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet  179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet  2000. évi XXV. Tv.  2000. évi CXXIX. törvény  25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet  26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet  189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet  41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet  44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet  20/2001. (II.14.) Korm. rendelet  74/2003. (V.28.) Korm. rendelet

84


8. Irodalomjegyzék A BÜKKI NEMZETI PARK ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (1999). Egyeztetési anyag. Váti Kht., Budapest BALÁZS BÁLINT et al. (2004): A Bükkalja Érzékeny Természeti Terület bevezetését megalapozó vizsgálatok. Szent István Egyetem KTI, Gödöllő BARÁZ CSABA (SZERK., 2002): A Bükki Nemzeti Park. BNPI, Eger BARSI ERNŐ (1987): Sály. Herman Ottó Múzeum, Miskolc BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (1999): A környezet állapota és alakító tényezői. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 1999. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2003, KSH, Miskolc DÉL-BORSODI (MEZŐKÖVESDI) KISTÉRSÉG MEZŐGAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA (2001), kézirat FEKETE G., MOLNÁR ZS ÉS HORVÁTH F. (SZERK.) (1997): Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer II., A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer, MTM, Budapest. FÖLDHASZNÁLAT MAGYARORSZÁGON A 2000. ÉVBEN (2000). Településsoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest HUDÁK KATALIN – VÁRNAGY DÁVID (2003): Az agrár-környezetvédelem lehetőségei a Bükkalján. Zöld Akció Egyesület, Miskolc DR. KALAS GYÖRGY (SZERK., 2004): Települési környezetvédelmi programok jellemző problémái. Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr DR. KÁPOLNAI IVÁN (2002): Mezőkövesd és környéke I-II. KSH Levéltára, Bp. KUN ANDRÁS - MOLNÁR ZSOLT (SZERK. 1999): Élőhely-térképezés, MTA Ökológiai és botanikai Intézete, Vácrátót LÉNÁRT LÁSZLÓ (SZERK., 2002): Karsztvízkutatás Magyarországon II. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei. Miskolci Egyetem, Miskolc MAGYARORSZÁG ÁLLATÁLLOMÁNYA 2000. MÁRCIUS 31-ÉN. (2000) Településsoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest MAROSI S. SZERK. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II.-MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest MÁSODIK NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2002), KöM, Bp. kézirat NAGY JÓZSEF ANDRÁS – SOLTÉSZ JÁNOSNÉ (SZERK., 1999): Dél-borsodi Komplex Fejlesztési Stratégia. Mezőkövesdi kistérség. Provincia kft., Miskolc NEMZETI AGRÁR KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (1999) NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV (2004) NOVÁKI GYULA - SÁNDORFI GYÖRGY (1992): A történeti Borsod megye várai. Magyar Várkutatók Egyesülete, Budapest-Miskolc ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV (2001) ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI CÍMTÁR IV. Tiszajobbpartja (1937): Kultura Könyvnyomda, Kaposvár ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉZIKÖNYV (2001), Magyarországi Zöld Kereszt Egyesület, Bp. SIMON T. (2000): A Magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok - Virágos növények) Tankönyvkiadó, Budapest TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI A KÖRNYEZET VÉDELMÉBEN (2002), REFLEX, kézirat DR TOMBÁCZ ENDRE – DR GERGELY ERZSÉBET (1996): A településfejlesztés és a környezetvédelem összekapcsolása, In: ÖKO 1996. VIII. évf. 3-4. szám ÚTMUTATÓ A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSÉHEZ (1998): (Az Európai Unió által finanszírozott HU-9402-01-01-L4 számú Phare projekt), Öko Rt., Budapest VÁRNAGY DÁVID (2005): Környezetgazdálkodás a Bükkalján a Bükki Nemzeti Park védőzónájában. Zöld Akció Egyesület, Miskolc 85


9. Mellékletek

Térképmellékletek: - földhasználat, - domborzat, - talaj, - hulladéklerakók, - természetvédelem Egyedi tájérték javaslatok adattáblái Agrár-környezetgazdálkodási javaslatok Természetvédelmi (Natura 2000) területek helyrajzi számos adatai

86

SÁLY KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents