Salgótarján Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület Alapszabálya Alulírott Alapítók a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 63.§ (1) bekezdésében, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2.§-ban biztosított egyesülési joggal élve a Salgótarján Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület) alapszabályát az alábbiak szerint állapítják meg:
I. Az Egyesület neve, székhelye, jogállása 1.1
Az Egyesület neve: Salgótarján Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület.
1.2
Az Egyesület rövidített neve: Salgótarján HTDM Közhasznú Egyesület
2.
Az Egyesület székhelye: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.
3.
Az Egyesület a helyi turisztikai desztináció menedzsmentet az alapszabályban meghatározott egyesületi formában létrehozó önálló jogi személy.
II. Az Egyesület célja, tevékenysége 4.1
Az Egyesület célja: Az Egyesület célja a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló helyi turizmusfejlesztés.
4.2
Az Egyesület tevékenysége
4.21
Az Egyesület tevékenysége, szakmai illetékessége a teljes jogú, rendes tagsággal rendelkező települési önkormányzatok területére terjed ki. Az Egyesület tevékenysége: a) A turisztikában érdekelt vállalkozások, szolgáltatók tevékenységének összehangolása, támogatása, érdekképviselete; b) Az érintettek széles bevonásával a marketing stratégia kialakítása; c) Összehangolt és fenntartható turisztikai termékfejlesztés; d) Turisztikai szolgáltatások közvetítése; e) Turisztikai informatikai rendszer működtetése, hozzáférés biztosítása a tagok részére; f) A helyi turisztikai szolgáltatásokról, eredményekről, turista elégedettségről adatok folyamatos gyűjtése, statisztikák készítése; g)Turisztikai szempontból fontos rendezvények, programok kezdeményezése, megvalósítása; h)Tagság folyamatos informálása a tervezett programokról, az egyesület eredményeiről; i) Képzési igények felmérése, képzések megszervezése; j)Szakmai szervezetekkel és a környező térség más turisztikai egyesületeivel való együttműködés;
k)Turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel; l) A lakosok körében környezettudatos felvilágosító munka végezése m) Segítség nyújtás Salgótarján természeti és épített értékeinek megőrzésében, tudományos ismeretterjesztés végezése, kiadványok szerkesztése és kiadása a természeti és épített értékek megismertetése és megkedveltetése érdekében n) Az egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek környezetvédelmi kezdeményezéseit, programjait, o) kiemelt figyelmet fordít a fiatalok, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szakmai és társadalmi beilleszkedésére. 4.22
Az Egyesület tevékenysége során biztosítja az igényes és tartalmas szervezeti élet feltételeit a különböző szakterületeken és a különböző gazdasági közösségekben dolgozó szakemberek szakmai és emberi együttműködésének előmozdítására.
4.23
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül mások is részesülhetnek.
4.24
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, és gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, a Közgyűlés köteles befektetési szabályzatot készíteni.
4.25
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
4.26
Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) bekezdése alapján: ,,5. kulturális tevékenység 6. kulturális örökség megóvása 8. természetvédelem, állatvédelem 9. környezetvédelem 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.”
III. Az Egyesület tagsága 5.1
Az Egyesület tagjainak felsorolását az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.
5.2
Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesület tagjai lehetnek: a) települési önkormányzatok, b) szakmai szolgáltatók. A települési önkormányzat és szakmai szolgáltató tagsága lehet:
a) rendes tagság b) tiszteletbeli tagság c) pártoló tagság 6.1
Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és természetes személy, aki (amely) a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, és az éves tagdíjat megfizeti.
6.2
Az Egyesület tagjává választást a jelölt kérelmezheti a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával. Jogi személy tagfelvételi kérelméhez csatolni kell a jogi személy igazolását arról, hogy a nevében ki jár el képviselőként az Egyesület tagságában.
6.3
Az Egyesület rendes tagjává választásról első fokon az Elnökség dönt. Elutasítás esetén a Közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni a határozat közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezésről a következő Közgyűlés dönt.
6.4
Az Egyesület rendes tagjait az alábbi, egyenlő jogok illetik meg: a) részt vehetnek a Közgyűlésen, tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak, b) bármely egyesületi tisztség vonatkozásában választók és megválaszthatók, c) részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, d) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, e) a testületi szervek vezetőitől, és a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek, f) az egyesület bármely szervének határozatát a tudomására jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatják. Az Egyesület rendes tagjainak kötelezettségei: a) az Alapszabály és az Egyesület szervei határozatainak betartása, b) az önkéntesen vállalt feladatok, hozzájárulások teljesítése, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása, c) tagdíj késedelem nélküli megfizetése.
7.1
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet-az Elnökség felkérése alapján-az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki a turizmus területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja.
7.2
Az Egyesület rendezvényeire a tiszteletbeli tagok meghívhatók. Tisztséget azonban nem viselhetnek, nem rendelkezik szavazati joggal és nem terheli tagdíjfizetési kötelezettség. Jogaik és kötelezettségeik egyebekben megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel.
7.3
Tiszteletbeli tag felvételéről az Elnökség dönt.
8.1
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
8.2
A pártoló tag (annak képviselője) részt vehet a Közgyűlésen, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, tisztséget nem viselhet, és nem terheli tagdíjfizetési kötelezettség. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei egyebekben megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel.
8.3
Pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt. Elutasítás esetén a 6.3 pont rendelkezései irányadók.
9.
Az önkormányzati tagok sajátos kötelezettségei: Egy települési önkormányzat csak egy helyi TDM szervezetnek lehet teljes jogú tagja.
10.
A szolgáltató tagok sajátos kötelezettségei: A projekt megvalósításának időtartamára és a projekt befejezésétől számított 5 éven keresztül a résztvevő vállalkozások, szolgáltatók, magánszemélyek, civil szervezetek együttesen a TDM szervezet fejlesztési és működési feladatainak ellátására egyesületi tagdíj vagy egyéb pénzbeni hozzájárulás formájában a TDM munkaszervezet éves működési költségének legalább 10%-át biztosítják.
11.1.
A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, melyet az Elnökséghez kell írásban benyújtani, b) a tagdíjbefizetés elmulasztása miatt (11.2 pont), c) jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, d) természetes személy tag elhalálozásával, e) kizárással, f) az Egyesület megszűnésével.
11.2
Tagdíjfizetési késedelem esetén, amennyiben a késedelem mértéke az egy éves tagdíj mértékét meghaladja a Közgyűlés legalább 30 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a tagot kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén törlési indítványt terjeszt be az Elnökséghez. A törléshez az Elnökség kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tagdíj minden év január 1. napján esedékes, de az adott év április 15-ig teljesíthető.
11.3
Törlés esetén a tagsági viszony és az Egyesületben viselt tisztség megszűnik. Az elmaradt tagdíj utólagos teljesítése esetén a törölt tag tagsági viszonya helyreáll, kivéve a megszűnt tisztségét.
11.4
Kizárásra abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a tag: -megsérti az alapszabályt, vagy az Egyesület bármely szervének határozatát, -tevékenységével, vagy mulasztásával az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását veszélyezteti. Kizárásra a lefolytatott fegyelmi vizsgálatot követően kerülhet sor. Az eljárás megindításáról a tagot írásban értesíteni kell, s lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját védelmére észrevételeket, indítványokat tegyen. A kizárás kimondásához az Elnökség 2/3-os szavazati többsége szükséges. A határozat ellen a kézbesítéstől számított harminc napos határidőn belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
IV. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői A Közgyűlés 12.1
Az Egyesület szervei: a) Közgyűlés b) Elnökség c) Felügyelő Bizottság
12.2
Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) társelnök, c) alelnök, d) Felügyelőbizottság elnöke és tagjai, e) az Elnökség tagjai.
13.1
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni úgy, hogy az éves mérleg beadásának határidejét legalább 15 nappal megelőzze. Össze kell hívni a Közgyűlést, amennyiben a bíróság összehívását elrendeli. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A képviseleti jogosultságot igazolni kell. A Közgyűlés ülése nyilvános.
13.2
A Közgyűlés kizárólagos, át nem ruházható hatásköre: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása, b) az Egyesület elnökének, társelnökének, alelnökének, az Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, és az Elnökség tagjainak megválasztása, felmentése, c) az éves költségvetés kialakítása, elfogadása, d) döntés a következő évi tagdíj mértékéről, e) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása, f) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, oda történő belépésének vagy onnan való kiválásának, továbbá az Egyesület feloszlásának kimondása, utóbbi esetben rendelkezés az egyesületi vagyon felhasználásáról, g) megtárgyalja a tagok előterjesztéseit, h) dönt az Egyesület egyéb szervei által hozott határozatok elleni fellebbezések tárgyában, i) mindaz, amit az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
13.3
A Közgyűlés által választott tisztségviselők, testületi tagok megbízatása 7 évre szól.
13.4
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést évente legalább egyszer kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni ha azt a Felügyelő Bizottság, a rendes tagok 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével kéri, az Elnökség 2/3-a szükségesnek tartja, vagy a felügyeleti szerv indítványozza. A rendkívüli Közgyűlést a kérelem benyújtásától vagy a testületi döntés meghozatalától számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
13.5
A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a társelnök, illetőleg az Egyesület alelnöke, akadályoztatásuk esetén a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze a Közgyűlés időpontját legalább harminc nappal megelőzően. Rendkívüli Közgyűlés esetén ez a határidő tizenöt nap. Az összehívás és a napirendek közlése postai úton történik, ezzel egyidejűleg, a nyilvánosság tájékoztatása céljából, a Közgyűlés helyét, idejét, a napirendi pontokat,
valamint az arra való utalást, hogy az ülés nyilvános az Egyesület 21.5 pontban megjelölt hirdetőtábláján ki kell függeszteni. 13.6
A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a 13.5 pontban megjelölt tisztségviselők az ott megjelölt sorrend szerint vezetik.
13.7
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele jelen van. Szavazásra a rendes tagok jogosultak. A természetes személy tagok csak személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján szavazhatnak.
13.8
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban meg kell jelölni a megismételt Közgyűlés helyét, idejét, a változatlan napirendet, valamint tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 1/3-ának jelenlétében is határozatképes lesz. A meghívót valamennyi tagnak kézbesíteni kell.
13.9
A Közgyűlés határozatait-ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik- egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást lehet tartani, ha azt a tagok egyharmada vagy az elnök kezdeményezi. A titkos szavazásról egyszerű szótöbbséggel határoz a Közgyűlés. Személyi kérdésekben a szavazás mindig titkos. A 13.2 pont a) ; c) és f) pontjában megjelölt ügykörben döntés meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának szavazata szükséges.
13.10 A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a Közgyűlés elnöke és az általa felkért két tag hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, a jelen lévő tagok számát, a szavazás menetét, a leadott szavazatok számát, a szavazáson részt vevőket és a tartózkodókat, a meghozott határozatokat, és minden egyéb, a Közgyűlés menete szempontjából fontos körülményt. A jegyzőkönyvek lefűzéséről, kezeléséről, őrzéséről a titkárság gondoskodik; egyben gondoskodik a közgyűlési dokumentumok nyilvántartásáról. 13.11 A Közgyűlés (és más testületi szervek) döntéseiről és határozatairól az ügyvezető igazgató-a titkárság útján-testületenkénti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a döntés(határozat): a) meghozatalának időpontját, b) tartalmát, valamint, ha végrehajtási feladatokat is tartalmaz, a végrehajtás időpontját és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, c) a határozat személyi, tárgyi, időbeli hatályát, d) a döntést (határozatot) támogatók, ellenzők, tartózkodók számarányát és a titkos szavazás kivételével ezek személyét is.
V. Az Elnökség 14.1
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öttagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 7 éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az Egyesület elnöke, a társelnök, az Egyesület alelnöke, valamint a Közgyűlés által választott elnökségi tagok. Az Egyesület ügyvezető igazgatója az Elnökség állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja.
14.2
Az Elnökség szervezi, koordinálja, irányítja az Egyesület tevékenységét, kapcsolatot tart fenn más egyesületekkel, elősegíti a hazai és a nemzetközi együttműködést.
14.3
Az Elnökség üléseit szükséghez képest, de legalább negyedévente tartja. Üléseit az elnök hívja össze írásban. A meghívót a napirendi pontok megjelölésével legalább az ülést megelőző tizenöt nappal korábban kézbesíteni kell az Elnökség tagjai részére. Az elnök akadályoztatása esetén a társelnök, ennek akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze az ülést.
14.4
Az Elnökség ülése nyilvános. A nyilvánosság tájékoztatása céljából az Elnökség ülésének helyét, idejét, napirendi pontjait, valamint az arra való utalást, hogy az ülés nyilvános az Egyesület 21.5 pontban megjelölt hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
14.5
Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több, mint a fele jelen van.
14.6
Határozatképtelenség esetén az Elnökséget tizenöt napon belüli időpontra-változatlan napirenddel-kell összehívni. A megismételt ülés határozatképes, ha a tagok legalább egyharmada jelen van.
14.7
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, melyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Határozatait egyszerű többséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
14.8
Az Elnökség a két Közgyűlés között végzett tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek.
14.9
Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyeiben az Elnökség dönt. A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlésnél. A fellebbezésről a következő Közgyűlés dönt.
VI. Az Egyesület tisztségviselői 15.1
Az Egyesület tisztségviselői: az Egyesület elnöke, a társelnök, az alelnök, az Elnökség tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja 7 évre. A tisztségviselők újraválaszthatók.
15.2
Az elnök feladatai: a) a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása, levezetése, b) konferenciák és más rendezvények szervezése, c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítése, d) az Egyesület képviselete (képviseleti joga önálló), e) az Egyesület működésének irányítása.
15.3
A társelnök az elnök általános helyettese. Az alelnök a társelnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. Helyettesítés esetén a társelnök és az alelnök az elnök jogait gyakorolja.
15.4
Az ügyvezető igazgató-aki az Egyesülettel munkaviszonyban álló személy.-előkészíti az elnökségi ülések napirendjét és határozati javaslatait, gondoskodik azok előterjesztéséről. Vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek jegyzőkönyveit, működteti az Egyesület
titkárságát, kezeli az Egyesület vagyonát. Felelős az Egyesület jog-és alapszabályszerű működéséért, tevékenységéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek. 15.5
Amennyiben az Egyesület tisztségviselője feladatát nem látja el, a tisztség betöltésére méltatlan magatartást tanúsít, tevékenységét az Egyesület céljaival, alapszabályával vagy más dokumentumaival ellentétes módon végzi, vagy szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, bármely tag kezdeményezheti a tisztségviselő felmentését. A felmentést kezdeményező tag az Elnökségtől kérheti 3 tagú vizsgáló bizottság kijelölését. Amennyiben az Elnökség tagja a felmentésre javasolt személy, ő az Elnökség további eljárásában nem vehet részt. A 3 tagú bizottság kijelölése után köteles haladéktalanul értesíteni az érintett tisztségviselőt, akinek lehetőséget kell biztosítani az eljárás során személyes meghallgatásra, s arra, hogy álláspontját kifejtse, és védekezésének alapjául szolgáló bizonyítékait előterjessze. A bizottság a tisztségviselő értesítését követő 15 napon belül lefolytatja a vizsgálatot. és amennyiben a körülmények a tisztségviselő felmentését indokolják, javaslatot tesz a Közgyűlés összehívására. A tisztségviselő a közgyűlési döntésig tisztségét nem gyakorolhatja. A Közgyűlés a vizsgáló bizottság javaslata alapján dönt a tisztségviselő felmentéséről, vagy a felmentési javaslat elutasításáról. Felmentés esetén a felmentő határozatban tájékoztatni kell a tisztségviselőt, hogy a Közgyűlés döntése ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
VII. Összeférhetetlenség 16.1
Az Egyesület vezető vagy más testületi szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), vagy élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, vagy megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, megfelelő cél szerinti juttatás.
16.2
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, a) aki az Egyesület vezető szerveinek elnöke, tisztségviselője, az állandó vagy eseti bizottság, illetve egyéb szerv tisztségviselője, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül-kivéve a 16.1 pontban említett szolgáltatást, d) az a)-c) pontokban írt személyek hozzátartozója.
16.3
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be-annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
16.4
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIII. Felügyelő Bizottság 17.1
Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, melynek elnökét és 2 tagját a Közgyűlés választja 7 évre. Ügyrendjét maga állapítja meg.
17.2
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ezen belül alapvetően: a) az Egyesület jog-és alapszabályszerű működését, b) az Egyesület vagyonkezelését és gazdálkodását.
17.3
A 17.2 pontban foglalt ellenőrzési feladatai teljesítése érdekében a Felügyelő Bizottság jogosult az Egyesület tisztségviselőitől jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérni, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
17.4
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása, vagy enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
17.5
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára-annak megtételétől számított harminc napon belül-össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a Felügyelő Bizottság jogosult.
17.6
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
17.7
A Felügyelő Bizottság az Egyesület vagyonkezelését félévenként megvizsgálja, az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, könyveket, bizonylatokat megvizsgálja, és annak eredményéről jelentést terjeszt a Közgyűlés elé.
17.8
Ellenőrzési joga gyakorlása érdekében a Felügyelő Bizottságot minden testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni.
17.9
A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az az ülés időpontját legalább tizenöt nappal megelőzze. A Bizottság elnökének akadályoztatása esetén bármelyik bizottsági tag önállóan is jogosult az ülés összehívására.
17.10 A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. 17.11 A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Egyszerű szótöbbséggel bármelyik tag javaslatára elhatározhat titkos szavazást, illetve a döntéshez minősített többséget. 17.12 A Felügyelő Bizottságot az elnöke képviseli, de egyes ügyekben vagy ügycsoportokban a Bizottság más tagját is kijelölheti képviseletre.
IX. Az Egyesület gazdálkodása 18.1
Az Egyesület vagyoni eszközei: a) tagdíjak, b) tagok egyéb vagyoni hozzájárulásai, c) az Egyesület rendezvényeinek bevételei, d) külső szervezetek felajánlásai, e) vállalkozási tevékenységből származó bevételek, f) államháztartás alrendszereitől származó bevételek.
18.2
Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől-a normatív támogatások kivételével-csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
18.3
Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, továbbá az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
19.1
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása:
19.2
Az Egyesület éves pénzeszközeinek felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyásra.
19.3
A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
19.4
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok vagyoni felelőssége-a tagdíj megfizetésén túlmenően- az Egyesület tartozásaiért nem áll fenn.
19.5
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-os többséggel kimondják a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
X. Az Egyesület felügyelete 20.
Az Egyesület működésének törvényességét az alábbi szervek biztosítják: a) az állami adóhatóság az Egyesület adózásának törvényességét, b) a költségvetési támogatások jogszerű felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, c) az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve nemzetközi forrásból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a belső ellenőrzési szervezet látja el, d)a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el.
XI. Az Egyesület működésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok 21.1
Az Egyesület működése az Alapszabályban meghatározottak szerint nyilvános.
21.2. Az Egyesület vezető szerveinek határozatait az Egyesület Hírlevelében-a testületi ülést követő legközelebbi számban-nyilvánosságra kell hozni. Azokat a döntéseket, amelyek egyes személyekre vagy szervekre vonatkoznak, a közvetlenül érintett számára-a döntés meghozatalát követő nyolc napon belül-kézbesíteni kell. Az Egyesület Hírlevele bárki által megtekinthető az Egyesület 21.4 pontban meghatározott titkárságán, valamint ki kell függeszteni az Egyesület 21.5 pontban megjelölt hirdetőtábláján is. 21.3. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok nyilvánosak, kivéve azokat az iratokat, melyek személyes adatokat tartalmaznak, vagy amelyek nyilvánossága személyiségi jogot sértene. 21.4
A nyilvános iratokba-ügyfélfogadási időben-bárki betekinthet Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 203. számú szobájában működő titkárságon. Az ügyfélfogadás minden héten hétfőn, szerdán és pénteken 08:00-12:00 óráig tart. A nyilvános iratokról költségtérítés ellenében másolat kérhető.
21.5
Az Egyesület hirdetőtáblája Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal földszintjén, az Egyesület székhelye a Polgármesteri Hivatal 203. számú szobájában található.
21.6
Az Egyesület éves közhasznúsági jelentését az Egyesület Hírlevelében meg kell jelentetni, abba a titkárságon bárki betekinthet és arról-költségtérítés mellett-másolatot készíthet.
21.7
Az Egyesület Közgyűlés által meghatározott szolgáltatásait bárki igénybe veheti; az erre vonatkozó döntést az Egyesület Hírlevelében meg kell jelentetni, és az Egyesület hirdetőtábláján is közzé kell tenni.
21.8
Az Egyesület Hírlevelét a tagok az Elnökség által meghatározott formában kapják.
21.9
Az Egyesület honlapjának üzemeltetéséről, karbantartásáról az ügyvezető igazgató gondoskodik. Az Egyesület honlapját legkésőbb az Egyesület jogerős bejegyzésétől számított hat hónapon belül el kell készíteni.
XII. Záró rendelkezések Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény rendelkezései irányadók. Az alapszabály hatályos szövegét elfogadta a Közgyűlés 1/2010. (II.23) számú határozatával. Kelt: Salgótarján, 2010. február 23. …........................................... Egyesület elnöke
…........................................................ jegyzőkönyvvezető
