Sajtószemle május 19. Mno.hu (HírTV)

Sajtószemle

2015. május 19.

Mno.hu (HírTV)

Június végéig kiegyenlíthetik a kórházak adósságainak jelentős részét Június 30-áig kiegyenlítené a kormány a kórházak adósságainak jelentős részét – mondta Rásky László. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára Magyarország élőben című műsorunkban kifejtette: az adósság többi részének rendezése elhúzódhat, ha minden egyes kórháznak és beszállítónak egyenként kell majd tárgyalnia egymással. „Minden kórházi vezető, minden intézményi vezető ma az Állami Egészségügyi Ellátó Központba jött, és azt a tájékoztatást kapták, hogy az ő nyilvántartásuk szerinti összegeket – ez pedig a 30 napon túl lejárt tartozásoknak az összege – megkapják az intézmények, és ezekből a cégekkel történt egyeztetést követően június 30-áig megtörténnek a kifizetések” – fogalmazott Rásky László. A linken megtekinthető az adás felvétele: http://mno.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/junius-vegeigkiegyenlithetik-a-korhazak-adossagainak-jelentos-reszet-1286888

Nol.hu

Nem tudják megállítani a kórházak eladósodását Csaknem kétszáz főigazgatót és kórházi gazdasági igazgatót rendeltek be hétfőn a fenntartóhoz, hogy aláírja a legnagyobb beszállítókkal lefolytatott központi alkunak az adott intézményre vonatkozó részét. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a legnagyobb összeget hitelező 24 beszállítóval kötött megállapodást, amelynek értelmében a cégek lemondtak a késedelmi kamatról, s ezzel a teljes követelés 10-15 százalékáról. Lapunk úgy tudja: legkorábban e hét közepétől utalhatják a kórházak a kincstári számlájukról a pénzt a hitelezőiknek, azaz május végéig a már említett 24 beszállító biztosan hozzájut a járandóságához. A kisebb cégekkel a kórházvezetők tárgyalnak egy újabb körben az adósságrendezésről, ők legkésőbb június–júliusban kaphatják meg a pénzüket. A most rendelkezésre álló 60 milliárd forintból az intézményvezetők a március 31-én már 30 napja lejárt adósságaikat fizethetik ki. Ez nem fedezi a kórházak teljes konszolidációját, április végén ez az összeg a Magyar Államkincstár adatai szerint meghaladta a 83 milliárdot. A Népszabadság információja szerint a kórházaknak a 60 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával szeptember végéig kell elszámolniuk. Úgy tűnik, hiába volt reménykeltő a 60 milliárdos mentőcsomag, az összeg nem oldotta meg az eladósodás problémáját. A kormányzatnak sem politikai bátorsága, sem elég forrása nincs ahhoz, hogy a nullszaldós gazdálkodás feltételeit megteremtse. A gyakorlatban ugyanis a járó- és a fekvőbetegellátások ötödére nincs fedezet. Az egészségbiztosító 2007 óta ugyanannyi, 145-150 ezer forint közötti összeget fizet az átlagos esetek ellátásáért a kórházaknak, miközben óvatos becslések szerint az legalább 180 ezer forintba kerül. Lényegében ez a kórházi eladósodás oka. De hiába voltak reménykeltők Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár nyilatkozatai is – például amikor arról beszélt, hogy a 60 milliárdos kórház-konszolidációs összeg beépül a központi büdzsébe –, a parlament elé került költségvetési törvényben ennek a pénznek nyoma sincs.

H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–1–

Lapunk úgy tudja: az ellátórendszer éppen most zajló átalakításához, melynek része a kórházi ellátásokat érintő finanszírozási reform, az OEP 75 milliárdos többletforrást jelölt meg. Az erről készült dokumentumban egyebek mellett jelzik azt is, hogy az összeg nélkül aligha lehetséges a kórházak eladósodásának megállítása. Eddig azonban lapunknak ezt a többletet sem sikerült megtalálni a törvénytervezetben. http://nol.hu/belfold/nagyvonaluak-voltak-a-hitelezok-1534809

Weborvos.hu

Támogatást kérnek az ÁEEK-tól a beszállítók A kórházi beszállítók döntő többsége még mindig hiába vár az adósságrendezésre.

Több száz orvostechnikai eszközbeszállító cég közül csak néhánnyal állapodott meg központilag az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a kórházi adósságok rendezéséről, noha a kötelezettségek felmérésére, és az adósságok rendezésére egy áprilisi kormányhatározat erre kötelezi az intézményt. Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerint a beszállítók nem kevesebb, mint 85 százalékát hagyták ki a központi tárgyalásokból - tudatták közös közleményben. Ráadásul ezek a központi egyeztetések az érdekképviseletek előzetes javaslatai ellenére sem zajlottak transzparensen, hiszen nem ismert, hogy a résztvevőket milyen szempontok alapján választották ki, milyen elvek mentén és milyen céllal zajlottak a megbeszélések. Tény ugyanakkor, hogy az eredetileg előirányzott 60 milliárdos összeg mindössze harmadáról, 20 milliárd forint kifizetéséről született eddig megállapodás. A központi tárgyalásokból kimaradt beszállítóknak egyenként kell majd egyeztetniük a kórházakkal. A kimaradt beszállítók többségükben olyan kis- és közepes vállalatok, melyek éves árbevételének nagyjából fele kintlévőség, követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy semmit nem tudnak arról, mikor kezdenek el újra fizetni a kórházak, illetve mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá kintlévőségeikhez. A kórházak lejárt tartozásai átlagosan ma már meghaladják a 270 napot, azaz a háromnegyed évet. Május közepére a teljes hazai kórházi adósságállomány kamatok és egyéb tartozások nélkül is meghaladja a 90 milliárd forintot. A kórházakkal történő, egyenkénti megállapodás jelentős mértékben elnyújtja a konszolidáció folyamatát. Az egyeztetéshez szükséges apparátus ugyanis nem áll rendelkezésre az egészségügyi intézményekben, amelyeknek egyenként is több tucat beszállítóval kellene tárgyalniuk. A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetek ezért azt kérik az ÁEEK-tól, hogy támogassa a kórházakat a konszolidáció mihamarabbi lezárásában. A felesleges adminisztratív és logisztikai terheket csökkentendő határozzon meg objektív, transzparens feltételeket, és nyújtson konkrét segítséget az adatok összegzése valamint az egyeztetések során. Az ETOSZ és az OSZ álláspontja szerint méltányos és objektív alapon kell történjen az adósságkonszolidáció, ezért van szükség a mihamarabbi fenntartói iránymutatásra és konkrét segítségre. http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/tamogatast_kernek_az_aeek_tol/223402/


–2–

Radiológia.hu

Varga: Talán az egyes kórházak vezetői is felelősek azért, ami folyik náluk A Magyarul Balóval című műsor vendége volt az RTL Klubon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, akit a 2016-os költségvetésről kérdeztek. A magyar kormány legfegyelmezettebb hivatalnoka viszonylag jól állta a sarat egészen addig, amíg a két legérzékenyebb területre, az egészségügyre és az oktatásra nem terelődött a szó. Az egészségügyről Varga kifejtette, hogy azért jut most arányaiban kevesebb pénz a területre, mert kevesebben vagyunk, és kifutottak a korábbi uniós beruházások. És hogy el kell fogadni, hogy Magyarországon ennyire van pénz. Valamint felvetette, hogy talán az egyes kórházak vezetői is felelősek azért, ami folyik náluk. A cikk az RTL klub műsora nyomán íródott, a teljes interjú a linkre kattintva tekinthető meg. http://rtl.hu/rtl2/magyarul/koltsegvetes-2016

VS.hu

Szégyellik a hálapénzt, de el kell fogadniuk Gyenge kísérletet tett a kormány a hálapénz rendezésére: lazított volna a büntető törvénykönyv erre vonatkozó szabályozásán. De mire a tervezet a parlamentbe, a képviselőkhöz jutott, az elképzelésnek lőttek – jogászok, kórházigazgatók és szakmai szervezetek szerint szerencsére. Magyarországon 50 éve fizetnek az emberek hálapénzt, a legtöbben és a legtöbbet a kórházi orvosoknak. A rendszert mindenki rühelli, de fenntartja, még ha ezzel bűncselekményt követ is el. Egymástól várnak segítséget és megerősítést a betegek az interneten, mert bár Magyarországon ötven éve gyakorlat a hálapénz, és szinte mindenkinek van saját története, éles helyzetben mindenki tanácstalan. A SZÜLÉSZETEN A LEGTIPIKUSABB Péternek 2004-ben született lánya az egyik fővárosi kórházban, gyorsan, komplikációmentesen. A fogadott orvos tette a dolgát, Péter pedig hálás volt. „Szóval ott volt a szülőszoba, a fickó, meg a szülésznő. Köldökzsinór-elvágás. Gyermeköröm. És ott volt nálam a baksis. Úgy ahogy kell, szülés után adtam neki, ha jól emlékszem kápé, talán nem is borítékban, ott a szülőszobában, az 50 rugót. Zsebre tette. Azt nem állítom, hogy véres kézzel vette át. Mindenesetre elég visszásnak és méltatlannak éreztem a szituációt. Mondhatni megalázónak. Saját magam, de a számára is. És egyáltalán. Még, ha hálás voltam is.” Kovácsy Zsombor egykori orvos, most már egészségügyi szakjogász szerint a szülészet-nőgyógyászat a hálapénzzel leginkább fertőzött területek egyike. „Rá van szánva a pénz, mint az esküvőre” – mondta a VS.hu megkeresésére. Akkor van probléma, ha végül nem úgy sül el például egy császármetszés, egy műtét, vagy maga a szülés, ahogyan arra a beteg számított. Az orvost, akinél Péterék lánya született, például már kirúgták a kórházból. Péterék csak találgatják, talán köze lehetett ahhoz az ügyhöz, amelyben 14 orvost és szülésznőt ítélt pénzbüntetésre és megrovásra idén májusban a Kúria, mert 2007 és 2008 között előre kértek pénzt a betegektől a szülésért. Ötven- és százezer forint közötti összegekről volt szó. A Kúria vesztegetés miatt büntette meg őket.


–3–

A HÁLA BŰNCSELEKMÉNY? Azt már kevesebben tudják, hogy ennél sokkal többen kaphatnának büntetést, akár börtönbüntetést is, hiszen 2013-ban a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének együttes változásával bűncselekmény lett a hálapénz elfogadása. A büntető törvénykönyv értelmében vesztegetésnek minősül az eset. Ezzel együtt a munka törvénykönyve is változott, úgy szól, a hálapénz elfogadása kifejezetten jogellenes, ha azt a munkáltató nem engedte meg. Magyarán, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem jár munkajogi következményekkel, és vesztegetésnek sem minősül. Ha azonban a kórház nem írta át a Szervezeti és Működési Szabályzatát, akkor a hálapénzt elfogadó orvost kirúghatják, és büntetőeljárás is indulhat ellene. „Jogbizonytalanság van” – mondta a VS.hu-nak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint hiába rendezi két jogszabály is a kérdést, egymásnak ellentmond a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének hálapénzre vonatkozó passzusa. Amíg a munka törvénykönyve tolerálja a hálapénz utólagos elfogadását, a büntető törvénykönyv minden előny elfogadását vesztegetésnek tekinti. Velkey nemcsak a kórházszövetség elnöke, hanem kórházigazgató is, ebben a minőségében azt mondja, ő sem az egyik, sem a másik jogszabályhoz nem tartja magát. Ugyanis nem fogad el hálapénzt. „Hogy mások mit csinálnak, nem tudom, nem jut el hozzám” – tette hozzá. Kovácsy Zsombor szerint a kórházigazgatók valójában két tűz között vannak: tudják, hogyan működik a magyar egészségügyi rendszer, ha nem nézik el, az orvos fogja magát és elmegy külföldre. SZEMET HUNYTAK VOLNA FÖLÖTTE Ezért kezdeményezte több szakmai szervezet is azt, hogy tisztázzák a helyzetet, és találjanak végre megoldást a problémára, legyen vége a jogbizonytalanságnak. Az Igazságügyi Minisztérium munkához is látott, elkészítette a büntető törvénykönyv újabb módosítását, amely – bizonyos esetekben – szemet hunyt volna a hálapénz elfogadása fölött. Az volt az eredeti elképzelés, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogad el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel az elégedettségét kívánja kifejezni. Mire azonban a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett szöveg a kormány és a parlament elé került, az elképzelésből nem lett semmi. A hálapénzre vonatkozó rész úgy, ahogy volt, eltűnt a szövegből. Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, miért. A kormányszóvivői irodától ezt a választ kaptuk: a kormány által elfogadott és az Országgyűlés elé került tervezet – a lefolytatott társadalmi és szakmai vitát követően – a nevezett módosítást nem tartalmazza. Hogy kivel folytattak társadalmi és szakmai vitát, nem tudni. A Rezidensszövetséggel biztos, hogy nem. Dénes Tamás elnök a VS.hu-nak azt mondta, annál többet, hogy a hálapénzre vonatkozó rész kikerült a Btk. tervezett módosításából, ők sem tudnak. „Nem voltunk az Igazságügyi Minisztériumban egyeztetésen” – mondta. Ugyanakkor megdöbbenve látták, hogy 25 évvel a rendszerváltás után törvényesíteni akarják – ahogyan Dénes Tamás fogalmazott – „ezt a kommunista gondolkodás által kifundált szoftkorrupt hálapénzrendszert". Most örülnek, hogy végül nem ez történt. Dénes Tamás szerint ugyanis rossz üzenete lett volna a hálapénz legalizálásának a fiatal orvosok felé. Szerinte ugyanis már most sincs megfelelő számú orvos a betegek biztonságos ellátásához Magyarországon, a frusztráló rendszer elűzi az egészségügyi dolgozókat az országból, a fiatalok pedig undorodva fordulnak el tőle. Dénes Tamás ezért úgy látja, meg kell alkotni azt a keretrendszert, amely mentén teljes mértékben ki lehet irtani a fekete pénzmozgásokat, ennek pedig szükséges, de nem elégséges alapja a bérek rendezése. Ezen kívül semlegesíteni kell azokat a motivációkat, amelyek a


–4–

hálapénz adására ösztönzik a betegeket: a félelmet, hogy nem kapják meg a megfelelő ellátást, vagy nem választhatják ki a saját orvosukat. „Semmit nem tudok hozzátenni, száz százalékban egyetértek” – így reagált Kovácsy Zsombor, Dénes Tamás szavaira. A jogász szerint a rezidenseknek igazuk van, a tervezett változás azért sem lett volna jó, mert a megengedő szabályozás visszavetette volna a hálapénz elleni küzdelmet. „Hamis illúziót kelt, hogy a jó hálapénz megengedhető” – tette hozzá. A Magyar Kórházszövetség elnöke is úgy vélte, sem megoldás, sem érdemi lépés nem lett volna a tervezett változtatás, a hálapénz problémáját ugyanis nem öt perc alatt és nem is egy jogszabállyal lehet megoldani. Velkey György azonban nem gondolja, hogy az egészségügyi kormányzat ezzel tovább stabilizálta volna a hálapénz rendszerét Magyarországon. A tervezett rendelkezésnek szerinte maximum annyi értelme lett volna, hogy átmenetileg megszűnjön a jelenlegi jogbizonytalanság. HA ROSSZ A BETEGNEK ÉS AZ ORVOSNAK IS, AKKOR MIÉRT ADJUK? Katalin 4 éve dolgozik fogorvosként. A kérdés, hogy megéri-e fiatal orvosként Magyarországon dolgozni, minden hónapban újra és újra felvetődik benne, a hálapénz miatt is. Most ugyanis szinte hónapról hónapra él. 28 évesen albérletben lakik, 4 év alatt annyi pénzt sikerült félretennie, hogy van egy autója, amelyre főként a munkája miatt volt szüksége. Különösen visszásnak érzi, hogy miután kikerült az egyetemről, nagyobb szüksége volt a szülei támogatására, mint az egyetem alatt, ugyanis a fogorvosirezidens-képzésért havi 53 ezer forintot kellett fizetnie, és féléves szakmai gyakorlatot kellett tölteni a klinikán úgy, hogy fizetést ott nem adnak. Heti rendszerességgel megkérdezik a külföldön élő betegei, hogy mit keres még itthon. Mire ő azt szokta mondani: “ Nem azért gyógyítunk, mert cserébe a betegtől fizetséget várunk el, hanem mert ez a szakmánk, hivatásunk, erre esküdtünk fel, és ezt szeretjük csinálni. De hasonlóan rosszul érzik magukat a VS.hu által megkérdezett ápolók is. Egyikük egy fővárosi klinikán dolgozik. Azt mesélte, nem attól végzi jobban a munkáját, mert hálapénzt kap érte, hanem mert szeret az embereknek segíteni. Környezetemben sokan keresetkiegészítésnek tekintik, mivel nem élnek meg a fizetésükből, több munkahely mellett sem. Mara szintén a fővárosban dolgozik, egy szakrendelőben, ott „nem nagyon dívik a hálapénz, esetleg egy bonbon, egy kávé, és boldog a beteg, hogy kedveskedhetett”. MI LENNE A MEGOLDÁS? A kórházszövetség elnöke szerint „szégyen, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a magyar társadalom még mindig ebben a helyzetben van, a hálapénz mételyezi az egészségügyet, tenni kellene valamit”. Kovácsy Zsombor nagyjából ugyanezt érzi, amikor azt mondja: „az államszocialista egészségügy él és virul”. Fiatal orvosként ő is találkozott egy vidéki kórházban olyan, hallatlanul rossz körülmények között élő nagymamával, aki arra akarta rávenni, hogy unokája közgyógyigazolványára írja fel a gyógyszerét. És nem csak a hálapénz szempontjából rémesek a viszonyok. A betegjogi szabályok betartásánál is általános tapasztalat, hogy a magyar egészségügyi intézmények úgy működnek, mint egy szocialista nagyüzem: örülsz, ha valaki hozzád szól. Abban mindenki egyetért, hogy béremelés, életpályamodell kellene, nem pedig a jog további csűrésecsavarása. Velkey György úgy látja, nem lehet kizárólag abban gondolkozni, hogy majd a Btk. mindent megold. Egy rossz jogi szabályozás könnyen súlyos ellátási zavarokhoz vezethet. Magyarul, idővel sem orvosból, sem ápolóból nem lesz elég Magyarországon.


–5–

Tudja ezt az egészségügyi kormányzat is. A VS.hu megkeresésére azt írta, tisztában van az egészségügyi dolgozók jövedelmi viszonyaival, ezért 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben nagyjából 95 ezren kaptak béremelést. És bár a jövő évi költségvetésből az olvasható ki, hogy arányaiban még 2016-ban is kevesebb pénzt kap az egészségügy, mint kapott 2010-ben, a szaktárca szerint jövőre több mint 15 milliárd forinttal több pénz jut az orvosoknak és az ápolóknak arra, hogy a korábbi bérkiegészítés bekerüljön az alapilletményükbe. Ezen kívül már dolgoznak azon, hogy a mozgóbérek is emelkedjenek, és legyen egy kiszámítható életpályamodell. A rezidensek szerint is meg kell egyezni a szakmai szervezetekkel a béremelés menetrendjéről. Csak így lehet majd jogos elvárás mind a kormány, mind a betegek részéről, hogy ne legyenek feketén mozgó pénzek az egészségügyben. A szakjogász viszont úgy látja, ez nem lesz ilyen egyszerű. Az orvosoknak erős az érdekérvényesítő képességük, sokuknak egyáltalán nem érdeke, hogy megszűnjön a hálapénz. 10-15 évig hajbókoltak egy főorvosnak, mire végre nekik is tejel a beteg. Miért pont most szűnjön meg? – teszi fel a kérdést Kovácsy Zsombor. A hálapénz szerinte mélyen beivódott már mind az orvosokba, mind a betegekbe, holott „nem hajbókolni kellene, hanem az orvosnak örülni, hogy segíthet a betegen, mert ez egy szolgáltatás. Olyan, mint a tankolás: amikor nagyapám kocsiját tankoltam, és az ember nem jattolt, örülhetett, ha nem vágta hozzá a kutas a tanksapkát. Ma már azért ez nem így van.” ÉVI TÍZMILLIÁRDOK A FEHÉR KÖPENYZSEBBE A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára a páciensek Magyarországon. A felmérés szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal átlagosan 3000 forintot kapnak, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forintnál is többet. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jut; ők alkalmanként átlagosan 2000 forintot tehetnek zsebre. Ha az orvosok közötti hálapénz megoszlását nézzük, akkor az látható, hogy a kórházi orvosoknak juttatott összeg az összes hálapénzből mindig is a legnagyobb részt tette ki, és ez a részarány folyamatosan nő: míg 2010-ben az összes hálapénzből 46 százalék volt a kórházi orvosok részesedése, addig mostanra 50 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a háziorvosoknak juttatott összeg csökkent: a 2010-es 42 százalékról 30 százalékra. Az ápolóknak adott összegek aránya a 2010. évi 5,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt. Az összes háztartás közül a legtöbb hálapénzt a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35%) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól. A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52%) és a házi- és szakorvosoknak (37%) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, náluk a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás. Minden más felmérés a KSH-adatoknál rosszabb helyzetről árulkodik: 30 és 100 milliárd forint közé teszi évente a hálapénz mértékét. http://vs.hu/gazdasag/osszes/szegyellik-a-halapenzt-de-el-kell-fogadniuk0519?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss&utm_campaign=main#!s7


–6–

Metropol online

Minden kórház lehetne gyerekbarát Habár jogszabály írja elő, hogy a szülő együtt lehessen gyerekével a kórházi ápolás idején, a gyakorlatban nem mindig érvényesül ez az egyébként minden egészségügyi intézményre érvényes szabályozás. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezért hívta létre a „Gyerekkel vagyok” akciót. Egyrészt 65 intézménytől kértek válaszokat a gyermekosztályok és szülészetek működését firtató 20 kérdésükre, másrészt várják a szülői tapasztalatokat is arról, hogyan működnek ezek az intézmények. A két alapkövetelmény A szülői jelenlét és a gyerek bevonása a kezelésbe – ezt nevezte a két alapvető követelménynek Bence Rita, a TASZ betegjogi programjának vezetője. – Bár a gyermek nem cselekvőképes, és a döntést a szülő hozza meg helyette, azért a lehetőségekhez képest be kell vonni őt is. A szülő bevonásával tájékoztatni kell arról, mi fog vele történni. Egy ijedt gyermek lehet, hogy az orvossal nem kommunikál, de a szülővel igen, így együttműködőbb lesz – mondta a programvezető. A szülői jelenlét biztosítása inkább hozzáállás, mint a körülmények kérdése. Igaz, ahol egy tizenkét ágyas kórteremben kell elhelyezni a kis betegeket, ott az adottságok is okozhatnak nehézségeket. Megkövetelt jelenlét Vannak olyan osztályok, ahol a jelenlét nem lehetne kérdéses, hiszen életek függnek tőle: a koraszülött-intenzíven nemcsak biztonságot, komfortot, de az anyatejes táplálás lehetőségét jelenti az anya 24 órás jelenléte. A Honvédkórház koraszülött-intenzívosztályán svéd mintára nemhogy lehetővé teszik, de meg is követelik a szülőktől a jelenlétet, akik így elsajátítják a gyermek gondozásának, ápolásának csínját-bínját, és a kórházi tartózkodás végére már tehermentesítik a dolgozókat. – Célunk olyan családot hazaadni, melynek tagjai képesek együtt megállni a helyüket. Ehhez óriási kompetenciacsomagra van szükség. A mi szülőinknél a háziorvos és a védőnő is kevesebb tapasztalattal rendelkezik – mondta Bodrogi Eszter, az osztály vezetőhelyettese. Fokozatos fejlődés A Honvédkórházban négy éve álltak át a korábbi napi pár órás látogatásról erre a módszerre, melyben anyjuk már a három-öt napos koraszülötteket is elkezdi gondozni. Először a látogatási renden változtattak, majd bevezették a kengurumódszert – az anya és a gyermek testi kontaktusa, kizárólagos anyatejes táplálás, az anya támogatása – és a babák számára egyre több inkubátoron kívül töltött időt. – A magyar szülők annyira megszokták, hogy ki vannak zárva az ellátásból, hogy nem is igénylik a részvételt – véli Bodrogi Eszter. – Mi a társadalom formálását is feladatunknak tekintjük, mert a rendszer magában nehezen változik. Az Európai Charta a gyerekek gyógykezeléséről Csak akkor kerüljön kórházba a gyerek, ha olyan ellátásra van szüksége, amelyet otthon vagy nappali ellátásban nem kaphat meg. Vele lehessenek a szülei, vagy az őket helyettesítő személy a kórházi tartózkodás egész ideje alatt. Szállást kell felajánlani minden szülőnek, és ösztönözni kell arra, hogy igénybe is vegye. Nem lehet a szülőket további kiadásokkal vagy a bevételeik csökkentésével terhelni. A szülőket biztatni kell az aktív részvételre. H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail: [email protected] Web: www.ccg.co.hu

–7–

Egyaránt joguk van a gyermekeknek – a koruknak megfelelő – és szüleiknek a tájékoztatáshoz. Minden döntésben kellő információ birtokában vehessenek részt az egészségügyi ellátásuk alatt. A gyermeket óvni kell a fölösleges vizsgálatoktól és kezelésektől. Azonos szükségletekkel rendelkező gyerekekkel kell együtt ápolni a gyereket, és nem szabad őket felnőtt- kórteremben elhelyezni. Ne legyen a látogatók életkorára vonatkozó korlátozás. A játékhoz lehetőséget kell biztosítani a gyereknek, akárcsak a kikapcsolódáshoz és a tanuláshoz, megfelelő eszközökkel és erre speciálisan képzett személyzettel. Az állandóságot kell kialakítani a kórházi tartózkodás alatt. A gyerek magánélethez való jogát tiszteletben kell tartani. http://www.metropol.hu/mellekletek/cikk/1320758

Weborvos.hu

Meghalt dr. Laky Zoltán, a tatai kórház vezetője Elhunyt dr. Laky Zoltán, a tatai Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet főigazgatója. Dr. Laky Zoltán 1952-ben született Tatán. Leningrádban, a KIROV Katonaorvosi Akadémián szerzett repülőorvosi diplomát, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végzett orvosdoktorként. Gyulafirátóton, később Tatán praktizált körzeti orvosként. 1983 és 85 között a tatai kórház neuropszichiátriai és addiktológiai osztályán dolgozott. 1985-től Oroszlányban végzett háziorvosi tevékenységet, később létrehozta Komárom-Esztergom megyében a gyógyászati segédeszköz-ellátási rendszert. Két cikluson keresztül a Magyar Orvosi Kamara megyei titkára és oroszlányi elnöke volt. Részt vett a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának munkájában és a tatabányai Szent Borbála Kórház szakmai tanácsadó testületében. 2009-ben a tatai Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet igazgató-főorvosának nevezte ki az önkormányzat. Később az önkormányzat humán és ügyrendi bizottságának munkájában is közreműködött külsős tagként. Dr. Laky Zoltánnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a tatai kórház az egészségügyben tapasztalható nehézségek ellenére is veszteség nélkül működik. A kor és a gazdasági környezet kihívásainak elébe ment: igazgatóként mindig arra törekedett, hogy a kórház fejlődjön, a betegek elégedetten távozzanak az intézményből. Nagy lelkesedéssel és töretlen energiával vitte végig az új szakrendelő építésének előkészítését, egy egészségügyi centrum létrehozásának kivitelezését. Ennek alapkő-letételén már betegsége miatt sajnálatos módon nem tudott részt venni. Dr. Laky Zoltán hatvanhárom éves volt. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/meghalt_dr_laky_zoltan_a/223379/


–8–

Magyar Hírlap.hu

Az Orvosi Hetilap kiadásának segítői A reformkor végén a gyógyításra felesküdtek a nemzeti erők mellett álltak Az Orvosi Hetilap – ma az alapítója nevét viselő Markusovszky Lajos Alapítvány adja ki – Magyarország egyik legkorábbi, máig élő orvosi szakfolyóirata. Az első időszakban leginkább a pesti orvosi iskola tagjai voltak többségben a szerzőgárdában, a lap később is elsősorban az egyetemi és a kórházi orvosok dolgozatait publikálta. Az első szaklapalapító, Bugát Pál A magyar kulturális örökséghez tartozik. Nevéhez híven, hetente, évi ötvenkét füzetben jelenik meg nyomtatásban és az online felületen. A lap a klinikai és a kísérleti orvostudomány területéről közöl tanulmányokat, és rövid összefoglalókat. Az orvostudomány minden szakágából fogad közleményeket, és helyt ad orvostörténeti munkáknak is. Alapításakor megjelenését Szelényi Lajos anyagi támogatásának köszönhette. A rendkívül kalandos sorsú magyar orvos élettörténetének néhány részlete arról árulkodik, hogy aki csak egy kicsit is megvizsgálja a 19. századi magyar történelmet, igen sok rendkívüli emberrel, élettörténettel találkozhat. A hihetetlenül változatos és nagyvonalú életút, amelyet Szelényi Lajos hosszú pályája magába foglal, mindenki számára tanulságos lehet. Kismartonban született 1794-ben Stessel Lajos néven, és 93 éves korában, 1888-ban halt meg, Tápiószelén. Orvosi diplomáját Bécsben szerezte. Ekkor írta meg fő tudományos művét, disszertációját a skorbutról. Magánpraxisa mellett több főrendi család háziorvosa volt, így a Széchényieké is Nagycenken. A magyar forradalom hatására változtatta meg nevét, azaz magyarosított. A bukás után bécsi házában és vidéki birtokán befogadta a menekülőket. Sok pénzzel támogatta az emigrációt. Ezért 1850-ben tíz év várbörtönre ítélték, amelyből öt évet le is töltött Kufsteinben. Kiszabadulása után eladta ausztriai birtokait, és Magyarországra, Tápiószelére költözött. A tehetős Szelényi Lajos vagyonából sok jótékony célú lapítványt hozott létre. Az Orvosi Hetilap a második orvosi lap volt hazánkban, az elsőt Bugát Pál (Gyöngyös, 1793–Pest, 1865) alapította, Orvosi Tár címmel. Bugát Pált 1820-ban avatták szemészorvossá. Sokfelé megfordult, és sokféle tisztséget töltött be az orvostársadalomban, tehetsége már 1824-ben Selmecbánya és Bélabánya főorvosává tette. Ebben az évben habilitálták a pesti egyetem sebészeti tanszékére, itt dolgozott huszonnégy évig. Az 1848-as forradalom idején Magyarország főorvosának nevezték ki. A világosi katasztrófa után minden tisztségétől, de még nyugdíjától is megfosztották. Gyöngyösre vonult vissza, szinte minden idejét a nyelvészetnek szentelte, komoly tanulmányokat hagyott az utókorra az összehasonlító nyelvészet tudományából. Bugát Pál már orvos korában nagyon komolyan foglalkozott a nyelvészettel, rengeteg műszót alkotott, tőle ered a mai orvosi irodalomban általában használt szavak nagy része. A jeles orvos nyolc csángó magyar fiút fogadott örökbe, akiket becsülettel felnevelt és kitaníttatott. Az időben visszaugorva, orvosi pályáját vizsgálva feltétlenül megemlítendő, hogy már 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Bugát Pál vetette fel a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét, az Orvosi Tár című, 1841-ben indított népszerű szakfolyóiratban. http://magyarhirlap.hu/cikk/25178/Az_Orvosi_Hetilap_kiadasanak_segitoi


–9–

VG.hu

Finisben a magánkórház szakrendelője A tervek szerint nyáron nyílik meg a leendő budapesti mega magánkórház, a Duna Medical Center szakrendelője. Joseph Priel, a projekt mögött álló egyik vállalkozó, az Euromedic cégcsoport elnöke januárban még áprilisi rendelőnyitásról beszélt. A teljes kórházberuházás majdnem 40 millió euróba – a jelenlegi árfolyamon csaknem 12 milliárd forintba – kerül. Ebből a Duna Medical Center szakrendelőinek és egynapos sebészetének kialakítása és felszerelése összesen 2 milliárd forintba kerül. A mega magánkórház fekvőbetegeket fogadó szárnya előreláthatólag csak a jövő évben készül el, a szakrendelő azonban gőzerővel épül, két házzal a tervezett kórháztól, ami utóbbi egyelőre egy szerkezetkész épület a IX. kerületben, a Duna partján lévő Millenniumi városközpontban. A Millennium Tower II. alsó és felső két-két szintjén kialakítandó szakrendelőben kapnak helyet a diagnosztikai és rehabilitációs egységek, a gyermek- és felnőtt szakrendelők, az épület legfelső szintjén lesznek az egynapos sebészeti műtők és az azokhoz tartóz őrzők, illetve kórtermek. A nyitást követően 27 szakterületen nyújtanak majd egészségügyi szolgáltatásokat. A beruházáshoz szükséges forrásokat teljes egészében magánforrásból biztosítanak. Az épülő új kórházba fektetett euró milliók révén egy ukrán vállalkozó, Igor Jankovszkij finanszírozóként lép be a magyar egészségiparba a holland International Medical Centers B.V-n keresztül. Ez a cég képviseli az Euromedic-elnök Joseph Priel és más befektetők érdekeit is. A Napi.hu értesülései szerint a műtrágyabizniszből meggazdagodott Jankovszkij által irányított Diamond Sphere Group eddig a pénzügyi szolgáltatásokban, a vasúti- és vízi szállításban, az agráriumban és a bányászatban volt érdekelt. Az Igor Yankovskyi Foundation néven futó szervezeten keresztül ugyanakkor egészségügyi és rehabilitációs programokat is szervez. http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/finisben-a-magankorhaz-szakrendeloje-450226


– 10 –

Sajtószemle május 19. Mno.hu (HírTV)

Recommend Documents