SAJÓSZENTPÉTERI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA VII. évfolyam, VII. szám Templom, Ikonok, Kozmosz, Újjászületés, Szent A szent tér egyfajta “erıvel feltöltött”, szilárd tájékozódási pont a kozmoszban. A vallásos ember arra vágyik, hogy rendet teremtsen a térben, hogy állandó és közeli kapcsolatban legyen a transzcendens világgal, ami nélkül nem létezhet. Ez a kapcsolatkeresés, letelepedés egyet jelent a terület megszentelésével. Akármekkora térrıl is van szó (egy ország, egy város, templom vagy lakóhely), az mindig a világ tükörképe, az Istenek példaszerő mővének: a teremtésnek a megismétlése. A templom szent, mert a világ tükörképe, a világ pedig az Isten mőve. A templom - az Isten háza - újraszenteli a világot. A templomoknak sérthetetlen, égi mintája van, amelyet az Isten kinyilatkoztatott (2Móz. 25;8-9,40). A vallásos ember másik vágya, hogy a kozmosz, amiben él, olyan tiszta és szent legyen, amilyen kezdetben, a teremtéskor volt. Ezt a vágyat a szent idı élménye teljesíti be: meghatározott ünnepek, amelyek egy múltban lezajlott szakrális eseményt újból jelenlevıvé tesznek. Így a keresztény liturgia azokat a történelmi eseményeket jeleníti meg újból, amikor Isten testet öltött Fiában, Krisztusban; életével megszentelte az emberi létet és halálának célja az emberek üdvözülése. A vallási ünnep résztvevıi ennek az eseménynek kortársaivá válnak: átlépnek egy másik, szent idıbe. Ezáltal élnek az Isten jelenlétében. Ezt a liturgikus idıt az Isten jelenléte szenteli meg. A vallásos ember számára a világ megszentelt, minden része a szentség hordozója, vallásos élmény létrehozója. A végtelen égbolt a transzcendencia tükre; a víz az újjászületés, a bőnöktıl való megtisztulás eszköze; de a fa, a kı, stb. egyaránt jelentést hordoz. A világnak már a léte is az Isten jelenlétérıl és cselekedeteirıl beszél, melyet csak a transzcendens felé nyitott ember ért meg. A vallásos ember nem csak az ıt környezı tér, az elfolyó idı, hanem az egész élete megszentelésére törekszik. Hisz a világ és önmaga megszentelhetıségében, mert e nélkül nem létezhet. A zeneiség, a költészet, a prédikáció, a liturgikus cselekmény, a téralakítás, a képek jelképrendszere egységet alkot, és mindez eszköz arra, hogy a hívı az igazsághoz eljusson. A képzımővészetnek nemcsak mővészi szerepe van, hanem szimbolikus, szakrális - misztikus, liturgikus és tanító - illusztráló funkciója is. Ez utóbbi szinttel függ össze a kanonizált ikonográfiai ábrázolási séma kialakulása a vallási információ helyes átadására.
2009. július-augusztus Ez a vallási szimbolika hosszú idın keresztül fejlıdött. Az a kép, amelyik az ikonográfiai kánonnak megfelelıen ábrázolja Krisztust vagy a szenteket, valóságosan is megjeleníti ıket: ez az alapja az ikontiszteletnek. Az ikon Isten megismerésének, a Vele való egyesülésnek az egyik módja. A szimbólum nem csupán jel, információ a beavatottak számára, hanem valóságosan a jelölt dolog. A liturgikus kép az archetípus olyan “képe”, amely annak erejével rendelkezik. Ilyen “képként” értelmezik a bizánciak például a templom mennyezetét, mint a mennyország “képét”; a gyertyákat, mint az örök fény “képeit” vagy a fıpapot, mint az Úr “képét”. A templomban lévı ikonok: Krisztus és a szentek ábrázolásai is bekapcsolódnak a liturgikus cselekménybe azzal a jelentéssel, hogy “Krisztus az égben is jelen van a szentjei között, meg itt is jelen van miközöttünk”. Bizáncban és késıbb az egész keleti keresztény világban az ikonok: az Isten által kinyilatkoztatott igazságok képi megnyilvánulása megbecsültebb volt, mint a szóbeli magyarázatok. A képek célja a lelki szemlélıdés serkentése, az ıskép szemlélésével az egyén és az ıskép közötti személyes kapcsolat kialakítása. Hogy a kép valóban betöltse ezt a feladatát, az idık során kialakult egy normarendszer, egy esztétikai kategória: egy ikonográfiai kánon, amely meghatározta a különbözı témák kompozíciós sémáit, az arányokat, a színeket, a feliratokat, a festészeti technikát. “A bizánciak tanítása szerint az Igazsággal való ‘egyesülés’ a szeretet, Isten önmagunkban és magunkon kívül - képekben, szimbólumokban, jelekben - való szemlélése révén valósul meg; Isten utánzása és a hozzá való hasonulás útján, végezetül pedig a vele való egyesülés aktusában. Isten ‘felfogásának’ mindezen módozatai kölcsönösen egymásba fonódva, a ‘tapasztalati’ megismerés szintjén három fı irányban realizálódnak: a misztikus ‘cselekvés’ útján, a liturgikus cselekvésben és a mővészi gyakorlatban.” “A vallásos ember kívánsága, hogy szentségben éljen, azt jelenti, hogy az objektív valóságban kíván élni, nem akar a szubjektív élmények végtelen viszonylagosságának foglya maradni. Ez a vágy a vallásos embernek abban a szükségletében fejezıdik ki legerıteljesebben, hogy egy megszentelt világban, tehát szent térben akar élni.” (A szent és a profán: A vallási lényegrıl / Mircea Eliade) Pacsai János parochus
KICSODA-MICSODA?
A kenyér.. Az "eucharisztia elıképe" . A kereszténységben az eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus jelentését. A tipológiai szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az eucharisztia elıképének tekinti. A bor (Krisztus vére) és a kenyér (Krisztus teste) elfogyasztása a Krisztussal való egyesülést jelképezi. Ez az örök élet megszentelt kenyere: „Én vagyok a mennybıl alászállott élı kenyér. Aki e kenyérbıl eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért”. Az Utolsó vacsoránál Jézus a kenyeret kereszten való áldozatának jelképéül használta. Pál apostol a kovásztalan kenyeret a keresztény egyeneslelkőség példájaként említi. A Krisztusban való hit közösségét is kifejezi: „S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérbıl részesülünk”. Az egyházatyák a kenyér készítésében a megkeresztelkedettek „Krisztus kenyerévé”, azaz hívévé válását látják. Ez a gondolat már az ısegyház egyik eucharisztikus imájában megjelenik: „Ahogy ez a feltört kenyér a hegyeken szétszóratott és újra eggyé vált, úgy legyen a te közösséged újra eggyé birodalmadban.”
Szent Péter a tizenkét apostol egyike, Krisztus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma elsı püspöke. Eredeti nevén Simonnak nevezték. Jézus Krisztus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kıszikla szóból ered. Szent Pál mőveiben gyakran nevezi Szent Pétert Kéfásnak is, hiszen ez az arámi változata a kısziklának. Az apostolok között a legjelentısebb alak, nevét minden írás elıször említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait. Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentısebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ı került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikusok szerint Péter a pápák, a halászok és Róma védıszentje. Szent Péter háza Kafarnaumban áll. Péter az Újszövetség szerint Betszaidából származott (János 1:44; János 12:21), de Jézus Krisztus idejében Kafarnaumban élt testvérével, Andrással. Az is bizonyos, hogy Péternek volt felesége, de leszármazottairól csak késıbbi korok legendái írnak. Ezek szerint Szent Péternek volt egy lánya, de ez nincs kellıen alátámasztva. A Genneszareti tavon halásztak. Akkor is éppen hálót vetettek ki a tó halaira, amikor Jézus megkérte, hogy legyen a tanítványa. A Biblia szerint ekkor a következıket mondta Péternek: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!”. (Máté evangéliuma 4:19) Péter pedig ment, és Jézus legbuzgóbb tanítványává vált. Az írások szerint ezért is fogadta olyan hitetlenül tanítómestere azon állítását, hogy meg fogja tagadni. Péter ezt nem akarta elhinni, és így felelt: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.” (Máté evangéliuma 26:33) Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, vagyis: Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol, háromszor fogsz engem megtagadni. Miután Jézust letartóztatták, Péter valóban háromszor tagadta le, hogy tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Amikor a kakas megszólalt, Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, és megbánta tettét. Innentıl még buzgóbban hitt, és hirdette Jézus igéjét. A katolikus hagyomány azt tartja, hogy Jézus Krisztus halála után (33) Antiochiába ment, és ott hamarosan püspökséget alapított, amelynek ı lett a vezetıje. Több forrás szerint Korinthoszban is járt, de azt szinte egybehangzóan állítják a fennmaradt írásos emlékek, hogy térítı munkája Rómában teljesedett be. A hagyomány szerint itt alapította meg a pápaság intézményét, jelezve ezzel a legfıbb pásztori címet.
Halálával kapcsolatban két fajta elgondolás uralkodik. Mind a kettı vértanúként ismeri el Pétert. Az is közös a két forrásban, hogy Szent Pétert Nero császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. Az elsı történet alapján Pétert fejjel lefelé feszítették a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. A másik verzió szerint Péter menekült Rómából, a császár kegyetlen keresztényüldözése elıl, amikor megjelent elıtte Jézus, és a következıt mondta neki: Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek. Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot. Az írások alapján Pétert a mai Szent Péter Bazilika helyén temették el. A bazilika fı oltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén állítottak. Régészeti ásatások nyomán találtak ez alatt az alsó oltár alatt egy csontvázat, amelynek lábai hiányoztak. Az archeológusok szerint ez lehet Szent Péter földi maradványa, ugyanis a római katonák a keresztrıl úgy vették le a holttestet, hogy levágták annak lábait. A katolikus egyház egyik legfıbb szentjeként tiszteli Szent Pétert. A hagyomány szerint az elsı pápa, de ezt a történészek vitatják, mivel a pápaság intézménye akkor még nem is alakult ki. Tiszteletére viseli minden pápa a Halász Győrőjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki. Péter írásait az Újszövetségben találhatjuk meg. Úgy tartják, eleinte egy írnokkal, úgynevezett amanuensisszel íratta le tanításait, majd egy közeli ismerısével, aki pontosan ismerte Péter gondolatait. A két levelet görögül vagy arámiul írták. Elsı levele görög nyelven íródott. 35 utalást tartalmaz az Ószövetségre. Ezzel próbálta meg Péter átvezetni, és megalapozni Jézus tetteit az Ótestamentum alapján. Illetve ebben írja le Péter Jézus második eljövetelét. A második levélben 11 utalást találhatunk az Ószövetségre. Ezekben megerısíti az elsı levélben leírt tanításait, és pontosítja a második eljövetel fogalmát is. Sok utalás történik benne az apokalipszisre. Gyakran nevezik Márk evangéliumát úgy, mint Szent Péter tanításainak összegyőjtését, mivel a hagyomány szerint azt Péter diktálta le élete végén.
JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A búcsú megbocsátott bőnökért járó ideigtartó büntetések elengedése, amelyet a katolikus hívı, aki megfelelıen felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait" (A Katolikus Egyház Katekizmusa, n. 1471). A búcsúk tana lényegében három hitigazságon alapul: tartozás (a szentségi gyónás után is fennmaradhat a bőnökért járó ideigtartó büntetés, amelyet vagy itt a földön vagy a tisztítóhelyen kell levezekelni); kincstár (amelyet Krisztus kínszenvedése és érdemei alkotnak, a boldogságos Szőz és a szentek imáival és jótetteivel együtt és amelyet az egyház hivatalosan kezel), alkalmazhatóság (a szentek közösségében vagy Krisztus misztikus testének természetfölötti szolidaritásában). A búcsúk elnyerésének hasznosságát - melyet ünnepélyesen a trentói zsinat fogalmazott meg (Dekrétum a búcsúkról, 25. ülésszak, 1563. december 4.) - VI. Pál pápa is megerısítette az Indulgentiarium doctrina kezdető apostoli konstitúcióban (1967. január 1.): a lelkek üdvössége rendjében a búcsú javára válik nemcsak az egyes lelkeknek, hanem az egész keresztény társadalom életének, mert figyelmeztet a bőn gonoszságára; továbbá a szeretet gyakorlására serkent, amikor az elhunyt hívek javára ajánljuk; ugyanígy felébreszti az Istennel való teljes kiengesztelıdés reményét. A búcsú elnyerésének követelményei: Alapfeltétel a búcsú elnyerésének vágya. A "teljes felkészültség" . A kegyelem állapota nélkül nem lehet búcsút nyerni. A három "feltétel" : szentgyónás, szentáldozás, imádság a pápa szándékára (pl. Miatyánk, Üdvözlégy, de szabad más imát is választani.) A "feltételeket" húsz napos idıtartam során lehet teljesíteni annak a jócselekedetnek" a végrehajtása elıtt vagy után, amely a búcsú elnyeréséhez szükséges az elıírás szerint (a halálos bőn állapotában lévı hívınek azonban a "jócselekedet" végrehajtása elıtt kell meggyónnia). A húsz napon belül egyetlen szentgyónás is elegendı több búcsú elnyeréséhez (ha a hívı a kegyelem állapotában marad), miközben a másik két "feltételt" minden újabb búcsú elnyeréséhez teljesíteni kell. A jó cselekedet: A jó cselekedet lehet vallásos, irgalmassági, vagy bőnbánati. Vallásos cselekedet : egy templomban vagy más megadott helyen végezzünk vallásos zarándoklatot liturgikus szertartással vagy ájtatossági gyakorlattal egybekötve, vagy végezzünk egy vallásos látogatást. Irgalmassági cselekedet: látogassuk meg szükséget szenvedı vagy nehézséggel küzdı testvéreinket és megkülönböztetett figyelemmel forduljunk hozzájuk, "mintegy zarándoklatot végezve a bennük jelen lévı Krisztushoz". Vagy jelentıs hozzájárulással támogassunk vallási vagy szociális jellegő mővet; vagy szabad idınk jelentıs részét szenteljük közérdekő tevékenységnek, vagy válasszuk a személyes áldozathozatal hasonló formáit.
Bőnbánati cselekedet : legalább egy napon tartózkodjunk a felesleges fogyasztástól, vagy böjtöljünk, vagy tartózkodjunk a húsételtıl (vagy más élelemtıl az egyes püspöki karok utasítása szerint), arányos összeget fordítva a szegények javára. (Szükség van egy különleges teljesítményt jelentı "jócselekedetre": pl. a "bőnbánati cselekedethez". Nem nyerhetı el búcsú, ha a "jócselekedetet" nem a rendelkezések által meghatározott módon végezzük el - kivéve azokat az eseteket, amelyek a rendelkezésekben felsorolt törvényes akadályoztatások közé tartoznak, illetve amelyekben a gyóntató változtatja meg a feltételeket. Akit betegség, vagy más súlyos indok akadályoz abban, hogy zarándoklaton, vagy közösségében (családban, plébánián, stb.) ájtatossági gyakorlatokon vegyen részt, a búcsú elnyerése érdekében lélekben kapcsolódhat a résztvevıkhöz, felajánlva Istennek imáit és szenvedéseit.) Teljes és részleges búcsú : A búcsú lehet teljes vagy részleges: Amennyiben nem áll fenn a "teljes felkészültség" vagy nem teljesül a három "feltétel", a "cselekedet" végrehajtása után az elnyert búcsú nem lehet teljes, csak részleges. (Kivételt képeznek a törvényes akadályoztatottság esetei, amelyeket a rendelkezések felsorolnak, illetve azok az esetek, amikor a gyóntató megváltoztatja a búcsúnyeréshez elıírt cselekményeket vagy feltételeket.) A teljes búcsúkhoz szükséges továbbá a szív megtérése: vagyis hogy Isten elsı helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bőnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is. A teljes búcsú naponta csak egyszer nyerhetı el, saját magunk és elhunyt szeretteink számára. A tisztítótőzben szenvedı lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. Ezért számukra teljes búcsú nyerhetı el. Földön élı embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak - amíg a földön él - magának is van módja búcsú nyerésére.
Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb idıpontja az aratás kezdetének. Kevés népszokás főzıdik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentısebb eseményként tartották számon. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást, a Csallóközben pedig gyümölcsevési tilalom lépett érvénybe. Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, amelyet csak a 19. század végén váltott fel a kasza. A két aratószerszám egészen más munkamegosztást igényelt: sarlóval a nık és a férfiak egyaránt kivették részüket a munkából, erre utal a három nappal késıbb ünnepelt Sarlós Boldogasszony ünnepe is. Napjainkban hagyományırzı rendezvények elevenítik fel a sarlós és a kaszás aratást, és eleinkkel ellentétben aratóbálokat is rendeznek június végén, július elején.
EGYHÁZKÖZSÉGI ÉLET A Szentatya június 19-én nyitotta meg a papok évét a Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi vesperás keretében. Vianney Szent János halálának 150. évfordulója alkalmából. Vianney Szent Jánosnak, a papok védıszentjének ereklyéit erre az alkalomra Rómába hozta Guy Bagnard, a franciaországi Belley-Ars püspöke. Az év 2010. június 19-én zárul a Szent Péter téren a Papok Világtalálkozójával. Legyen ez az év a vallási és nyilvános ünneplés éve egyaránt, amely az embereket, a helyi katolikus közösségeket imádságra, elmélkedésre, ünneplésre és arra indítja, hogy illendıen tiszteljék papjaikat. Egy egyházi közösségben az ünnepség szívbıl jövı esemény, amely kifejezi és táplálja a keresztény örömet, amely abból a bizonyosságból fakad, hogy Isten szeret minket, és velünk ünnepel. Legyen ez lehetıség arra, hogy a papok és a rájuk bízott közösségek között erısödjék az egység és a barátság. Magyarországon minden egyházmegyében - több helyen a papszenteléshez kapcsolódóan - ünnepi szentmisével kezdıdik a papok éve, amelynek során számos programot, találkozót, konferenciát rendeznek országszerte. A papi és szerzetesi hivatás különleges isteni ajándék, amely szerves része Isten minden emberrıl és az egész emberiségrıl alkotott hatalmas üdvözítı szeretettervének. Azoknak, akiket Isten hív, figyelmesen kell hallgatniuk, és bölcsen megérteniük az isteni tervet, nagylelkően és készségesen elfogadni azt, komolyan el kell mélyíteniük a papi és szerzetesi hivatás sajátosságait, hogy felelısségteljesen és meggyızıdéssel tudjanak megfelelni. (XVI. Benedek pápa)
II. János pápa elıszeretettel és nagyon bátran használta Szőz Máriára azt a kifejezést, hogy ı a papok édesanyja. Természetesen Jézus minden tanítványa úgy tekinthet ırá, mint mennyei édesanyjára, de ez még inkább elmondhatják a papok, akik az Üdvözítı szolgálatára szentelik magukat. A papok az isteni szeretet nagyságát megtapasztalva mondanak igent a legszentebb hivatásra és Szőz Mária szeretetét is megtapasztalva végzik szolgálatukat. Példaképe ı minden papnak, hiszen az isteni akaratra igennel válaszolt, s ennek révén az üdvösség szolgálóleánya lett. A papok szintén elfogadják Isten rájuk vonatkozó tervét, hogy az emberek megszentelésén munkálkodhassanak, hozzájárulva ezzel a megváltás mővéhez. (Horváth István Sándor) imádság: Szőz Mária, a papok Édesanyja, vezess sok jó ifjút a papi és szerzetesi életre. Segítsd meg és szenteld meg mindazokat, akik papságra készülnek. Töltsd el minden pap szívét egyre növekvı életszentséggel, az elhunyt papok lelkének pedig add meg az örök nyugodalmat. Ámen.
HÍREK-ESEMÉNYEK 2009 nyár Júliusban - a reggeli liturgiák 8.00-kor kezdıdnek. Augusztusban - a reggeli liturgiák 7.00-kor kezdıdnek. Nyáron sem szünetel a Nyugdíjas klub. Összejövetelek csütörtökön 15.00 órától Gondnok elérhetısége: Kriston Péter 06-30/ 6776021 Sekrestyés elérhetısége: Linkné Jenyó Szilvia Július 5 –én Vasárnap 8.00 Parasznya 9.00 Szent Liurgia 11.00 Múcsony templombúcsú 12-én Vasárnap 8.00 Dusnok 9.30 Sajószentpéter Szent Liturgia 11.00 Múcsony 18-án Szombat Nyomár 17.00 Hangács 18.00 Szent Liturgia 19-én Vasárnap 9.30 Sajószentpéter Szent Liturgia 11.00 Múcsony 20-án Hétfı- Szent illés próféta ünnepe reggel 7.00 liturgia elıtte utrenye 9.00 Múcsony Irota 12.00 Csiszárik János atya gyémánt miséje 25-én Szombat Esküvı 26-án Vasárnap 8.00 Sajószentpéter Szent Liturgia 11.00 Encs templom búcsú Augusztus 31-1-2 Családi kirándulás- hétvége Nyíregyházán- Jelentkezés a szervezıknél. 2. Vasárnap Parasznya 17.00 Sajószentpéter 18.00 Szent Liturgia 1-14. Nagyboldogasszonyi böjti idıszak 6. Csütörtök Úrszínváltozás- vasárnapi rend 15. Szombat Az Istenszülı elszenderülése-vasárnapi rend 15. Szombat Nyomár 17.00 Hangács 18.00 szent Liturgia 20. Csütörtök István király emlékezete reggel 7.00 liturgia elıtte utrenye 21. Esküvı 29. Keresztelı szent János fejevétele 7.00 liturgia. elıtte utrenye Szeptember 6. Tanévkezdı liturgia Szeptember 13. Máriapócsi zarándoklat - jelentkezni a parókián lehet Templom búcsú liturgikus ünnepi programja Június 27. szombat: 7.00 Szent liturgia 18.00 Alkonyati zsolozsma- talentum becslés 21.00 Akatisztos Szent Péter tiszteletére és Panachida a templokert kereszténél Június 28. vasárnap: 10.00 Reggeli zsolozsma 11.00 ünnepi szent liturgia / ünnepi szónok- Iván Barnabás mátyóci parókus/ erdélyi emlékkı megáldása, gondnok beiktatása, Körmenet. Miroválás 18.00 alkonyati zsolozsma
„Kölyökkutya eladó”, hirdette a bolt kirakatába akasztott tábla. Az efféle feliratok mindig vonzzák a gyerekeket, s hamarosan fel is bukkant egy érdeklıdı fiúcska. – Mibe kerülnek a kiskutyák? – tudakolta. – Ezerötszáz és kétezer forint között – hangzott a válasz. A gyerek a zsebébe nyúlt, és egy marék fémpénzt húzott elı. – Négyszázötven forintom van. Megnézhetem a kölyköket? A kereskedı mosolyogva füttyentett, mire a belsı kis szobából elıkerült Lédi, nyomában öt pöttöm szırgubanc. A fiúcska azonnal észrevette, hogy az egyik kiskutya sántikál. – Mi a baja szegénykének? A férfi elmagyarázta, hogy az állatorvos szerint a kölyöknek hibás a csípıizülete. Az a lába használhatatlan, örökre nyomorék marad. A kisfiú izgalomba jött. – Ezt a kölyköt szeretném megvenni. – Ha tényleg annyira akarod, nem kell megvenned. Neked adom. A gyerek felháborodott. Szigorúan a boltos szeme közé nézett, és ujját figyelmeztetıen fölemelve, kijelentette: – Ingyen nem kell! Ez a kiskutya ugyanannyit ér, mint bármelyik másik. Teljes árat fizetek. Pontosabban most négyszázötven forintot, a hátralékot pedig havonta kétszáz forintonként törlesztem. – De tényleg nem kell pénzt adnod érte – ellenkezett az üzlettulajdonos. – Ez a jószág soha nem fog ugrálni, szaladgálni és hancúrozni, mint a többiek. A kisfiú erre lehajolt, és felgyőrte a nadrágszárát. Láthatóvá vált ijesztıen kifacsarodott, járókeretbe rögzített bal lába. Felnézett a boltosra, és halkan így szólt: Tetszik tudni, én se futok valami jól, és a kiskutyának is kell valaki, aki megérti ıt! (Dan Clark nyomán)
Dsida Jenı ALÁZATOS, KÖNYÖRGİ ZSOLTÁR Jóságos Isten, áldott szívő kertész, ki minden reggel átsétálsz a kerten, akit csodálunk gyökereket verten figyelj: egy dudva zsoltárt énekel! Jóságos Isten, áldott szívő kertész – Szirmaim nem szép, pompás csillagok; csak egy tövises, csúf növény vagyok, lekonyult, béna, bús, haszontalan. Dudvának hínak. Mindenek győlölnek: megtőz a nap és kínoz a hideg, mert nincs gyümölcsöm soha senkinek, s én – mégis élni, élni akarok! Mert, látod, mégis szép a madárének és mégis szép a tavasz, illat, fő, rög, s a kis méhecske énnekem is zümmög és élni, élni, élni akarok! Jóságos Isten, áldott szívő kertész! Nekem nem árthat, aki örömest öl, Csak Te ne bánts, ne tépj ki gyökerestıl: a kis dudvának legyen irgalom! A fájón-édes élet napjai legyenek mind-mind kiürített kelyhek, s Te légy, akinek zsoltárt énekeljek, míg lassudan a kerten áthaladsz! S a kis, szomorú, mihaszna dudvára – kérlek Istenem: – olykor rátekintsél, s az több lesz neki minden drága kincsnél. Ne tépj ki Uram! Élni akarok!
SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görög Katolikus Egyházközség Felelıs kiadó: Pacsai János parókus (Elérhetıség: 06-30-9536067, 06-48/708-474) Sajószentpéter 3770,Vörösmarty út 12.,
[email protected], www.szentpeter.hu Szerkesztés és nyomdai elıkészítés: dr. Bakonyi Judit Szerkesztıség emailcíme:
[email protected] Nyomdai munkálatok: Molnár Gábor, RAMKER Bt. (20-480-9723) Bankszámlaszám: CIB bank 10700086-48385408-51100005
