S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanulói munkatankönyv

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s

Tanulói munkatankönyv

1

A kiadvány a nemzeti Fejlesztési Terv humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

sZAkMAi veZeTÕk

p á l a k á r o lY

s Z A k M A i i g A Z g AT ó

p u S k á S au r é l

F e j L e s Z T é s i i g A Z g AT ó h e Ly e T T e s

rápli gYörgYi

Fejlesztési Programvezető

s Z A k M A i B i ZOT T s á g

a ProgramFejlesztési közPont vezetője

koránYi margit

B ó k aY a n ta l

eLnök

B á n r é t i z o lt á n cSerhalmi zSuzSa gYÕri JánoS Schein gáBor

vezetó Fejlesztők

a r at ó l á S z l ó kálmán láSzló

A L k OT ó s Z e R k e s Z T Õ

s Z A k M A i L e k TO R O k

Schiller mariann

a S z a k m a i B i z ot t S á g tag J a i PETHŐNé NaGY CsiLLa a r at ó l á S z l ó kálmán láSzló

FeLeLÕs sZeRkesZTÕ

BORíTógRAFikA TiPOgRáFiA

kóródi Bence

s z ű C s é D Ua Bárd Johanna

© S u l i n o va k h t. © Schiller mariann

A kiAdvány ingyenes, kiZ áRóL Ag Z áRT köRBen,

kiAdjA A suLinOvA köZOk TATásFejLesZTési és PedAgógus-TOváBBkéPZési khT.

kíséRLeTi-TesZTeLési céLL AL hAsZnáLhATó.

1134 BudAPesT, váci úT 3.

keReskedeLMi FORgALOMBA neM keRüLheT.

a kiadásért Felel: Pál a k ároly Ügy vezető iga zgató

MásOL ásA, TeRjesZTése sZigORúAn TiLOs!

nyOMdAi Munk ák: MásOLó FuTáR kFT., 200

a hétköznapi és

a

művészi

kommunikáció

Tanulói munkatankönyv

Fejlesztők

Beöthy Zsófia Rung András

T

5. o l d a l

A R TA LO M

a kommunikáció tényezőinek megkettőződése

2 5. o l d a l a k o n n atot í v j e l e n t é s

4 2. o l da l

a va l ó s z e r ű s é g l á t s z ata

62. o l da l

„ k ö lt ő h a z u d j ”

7 1. o l d a l

„hogy miért jó ez nekik?”

8 1. o l d a l

e n y é m i tt m i n d e n h atalom

A k o m m u n i k á c i ó

t é n y e z ő i n e k

m e g k e t t ő z ő d é s e

1 . A K O MM U N I K Á C I Ó T É N Y E Z Ő I N E K M E G K E T T Ő Z Ő D ÉS E A következő feladatokban a szó jelentésével foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy hány jelentése lehet egy-egy szónak, és arról is beszélünk, hogy pontosan meghatározható-e a szó jelentése. Kitérünk röviden az idegen nyelvre és az idegen nyelvből történő fordítás kérdéseire a többjelentésű szavak esetében. Szó lesz arról is, hogy az emberek közti párbeszéd létrejöttéhez milyen tényezők megléte szükséges. 1. Beszéljétek meg, hogy az egyes mondatokban a kutya szó mire vonatkozik, illetve mit jelent! Ha le tudjátok rajzolni azt, amire a kutya szó utal, tegyétek meg, ha nem, akkor indokoljátok meg, miért lehetetlen az adott jelentés képi ábrázolása! A) Etesd meg a kutyát!

Évi kedvenc játéka egy kutya.

Kutya hideg van.

Egyik kutya, másik eb.

Zsigmond gróf mindig is a király kutyája volt.

Irigy kutya!

Nem kutya a Feri barackja sem ám!

s z ö v e g é rt é s - s z ö v e g al k ot á s

Kutya baja sincs a feleségének.

Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot.

A kutya tatár betört az országba.

B) Etesd meg a kutyát!

Évi kedvenc játéka egy kutya.

Kutya hideg van.

Egyik kutya, másik eb.

Irigy kutya!

Kutya baja sincs a feleségének.

Kutya kötelessége megcsinálni a feladatot.

•

8 .

é v fol y am




2. Írjátok le az alábbi szavak minél több jelentését, és írjatok mindegyikkel egy mondatot is!

ár

ég

tanul


•

8 .

é v fol y am

hisz

3. Jelentés a) Beszéljétek meg, hogy hány jelentést találtatok az egyes szavakhoz! b) Nézzétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban is ezeket a szavakat! c) Melyek voltak azok a jelentések, amelyek ott szerepelnek, de nálatok nem?

d) Volt-e olyan jelentés, amire ti gondoltatok, de a Magyar értelmező kéziszótár szerzői nem?

A nyelvészetben egy szó jelentése alatt annak „szokásos használatát” értjük, így a kutya szó nemcsak a biológiai értelemben vett ugató, négylábú emlőst jelentheti, hanem akár a kutya képi ábrázolását vagy a kutyára hasonlító plüssállatkát is. A szokásos használattól – habár egy nyelv beszélői nagyrészt egyformán vagy nagyon hasonlóan használják a szavakat – lehetnek eltérések. Van, akinek a malac szó csak a háziállatra vagy annak ábrázolásaira használható, míg másnak esetleg csúnyán étkező szomszédja is az.

a

k omm u n i k á c i ó

4. Állapítsd meg, hogy miért nem működik a kommunikáció a következő háromkockás képregényekben! a)

A kommunikáció nem működik, mert

b)




10


•

8 .

é v fol y am

c)


d)


a

k omm u n i k á c i ó

e)


f)




11

12


•

8 .

é v fol y am

5. Fordítsátok le a következő mondatpárokat az általatok tanult idegen nyelvre!

a) A bástyát felépítették.

a) A királlyal leütötte a bástyát.

b) Károly kicsavarta a körtét.

b) Kati megette a körtét.

c) Kemény ez a munka.

c) Nehéz idők kezdődnek.

d) János felszáll a buszra.

d) Péter kávét iszik.

6. Alkossatok két rövid párbeszédet, amelyekben félreértés adódik abból, hogy egy szó több jelentésű!

Példa: – Sosem szerettem a barackot. – Mert nem finom? – Nem, mert fáj.




A hétköznapi és a művészi kommunikáció között – számottevő hasonlóságuk mellett – igen jelentős, lényegi eltérések vannak. Az itt következő feladatok célja ezek bemutatása. A legfontosabb eltérés, hogy az irodalmi vagy művészi kommunikáció esetében a kommunikáció tényezői megkettőződnek: a művészi kommunikáció megkülönböztetett két sajátossága az esztétikai konvenció és a polivalencia konvenció. Az alábbiakban bevezetjük ezt a két fogalmat, majd a mélyebb megértés és az alkalmazás érdekében a fejezet során többször visszatérünk rájuk. 7. Csoportmunka A) Asszociációk a) Készíts fürtábrát, melynek központi szava a szabály! b) Három perc múlva hallgassátok meg egymás asszociációit! c) Zöld színű tollal illeszd be a saját ábrádba azokat az asszociációkat, melyek nagyon tetszenek, és sajnálod, hogy nem neked jutott eszedbe! d) Készítsetek egyetlen közös fürtábrát csomagolópapírra filctollal! Figyeljetek arra, hogy mindenki megoldásából kerüljön a közös ábrára elem, a szerzők nevét vagy monogramját írjátok a jobb alsó sarokba ! e) A megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét!

szabály

13

14


•

8 .

é v fol y am

B) Mondatalkotás a) Alkoss hat egyszerű mondatot úgy, hogy az alábbi szavak közül kettőt helyezz be egy-egy mondatba! Egy szót csupán egyszer használhatsz fel. indulat

partner

terv

szerep

vereség

győzelem

fegyelem

játék

öröm

ellenfél

csalás

szabály

b) Ha elkészültetek, hallgassátok meg egymás mondatait, egy kettéosztott füzetoldal egyik részébe írjátok be azokat, melyekkel egyetértetek, másikba azokat, melyekkel nem. c) Válassz ki egy mondatot, amellyel nem értesz egyet, és két mondatban érvelj ellene.

d) Az elfogadott állítások közül válasszátok ki a négy legfontosabbat, lehetőleg úgy, hogy mindenki eredeti állításából kerüljön be egy! e) Ezeket írjátok le egy csomagolópapírra, a megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak munkátok eredményét! C) Merre?

A hatvanas években a budapesti közlekedésben (ahogyan napjainkban újból) használatos volt az átszállójegy.

a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget!




15

16


•

8 .

é v fol y am

Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos. b) Mi az átszállójegy?

c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e menetjegyed!

d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két perces, legfeljebb négyperces lehet. D) Érvényes jegy Bizonyára hallottál már arról, hogy tervezik Budapesten a metróhálózat bővítését. Az elképzelések szerint az új metróvonalak mellett a vonathálózat is részese lenne a budapesti közlekedésnek. a) Tanulmányozd a következő oldalon található térképet és a jegy hátoldalán lévő szöveget! Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni. b) Mi az átszállójegy?




c) Fogalmazz meg a térkép és a szöveg alapján három kérdést, melyekben útirányok kezdő- és végállomását határozod meg! A többiek arra válaszoljanak, hogy ebben az esetben érvényes-e menetjegyed!

17

18


•

8 .

é v fol y am

d) Befejezésül a négyfős csoport osszon ki szerepeket és készüljön fel egy szituáció eljátszására, amelyben kiderül az ellenőr számára, hogy az utas érvénytelen jeggyel utazott! (Figyelem! Mindenkinek kell szerep, tehát az utason és az ellenőrön kívül ki kell találnotok még szerepeket.) e) A közös megbeszéléskor előadjátok a jelenetet, előadásotok legalább két perces, legfeljebb négyperces lehet. E) Érvényes jegyek Az alábbiakban két átszállójegy hátoldalán lévő szöveget olvasol.

A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) elődje volt a FVV (Fővárosi Villamos Vasút). Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos. Érvényes a metrón, a földalattin és a belterületi vasúton egy utazásra egy átszállással (az átszálláskor nem kell újra kezelni), a kezeléstől számított 60 percig. Átszálláson kívül útmegszakításra, ill. visszautazásra nem jogosít. A jegyet ellenőrzéskor fel kell mutatni és az ellenőr kérésére át kell adni.

a) Hasonlítsd össze a két szöveget! b) Észrevételeidet rögzítsd az alábbi halmazábrában!

c) Hat perc elteltével készítsetek közös halmazábrát!




d) Válasszatok magatok közül egy képviselőt, ő csoportotok megoldását egyeztesse a többi csoport képviselőjével! e) A képviselők rajzoljanak csomagolópapírra egy halmazábrát, a közös halmazábrát a megbeszéléskor egyikőtök a tanteremben jól látható helyre kitéve mutassa meg a többi csoportnak! 8. Bemutatás a) Hallgassátok meg a csoportok képviselőinek beszámolóit az elvégzett munkáról! b) Füzetedbe írd be, hogy a bemutatások során ki mindenki szólalt meg, mi volt a célja a megszólalással! c) Figyelj arra, hogy minden megszólalást próbálj meg jegyzőkönyvezni (rögzíteni füzetedbe)! d) Ha saját feladatoddal kapcsolatban bármi most így, utólag eszedbe jut, azt is írd le a füzetedbe! 9. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! A kommunikációnak nyilvánvalóan célja van: a feladó valamit el akar érni azzal, hogy üzenetet küld a címzettnek. Bizonyára tanultál már arról is, hogy ez a cél, szándék többféle lehet. Ha például kijelentem, hogy a ló páratlan ujjú patás állat, egy tényt közöltem, ha ezzel szemben valakinek a nyakába borulok, és azt mondom: „Imádlak!”, ezzel nem csupán a tényt közöltem, hanem érzelmeimet is kifejeztem egyben. Abban a mondatban, hogy „Csukd be az ajtót!” egy felhívás, felszólítás fogalmazódik meg a címzett számára, amely szintén kiegészülhet érzelmi mozzanatokkal (mondhatom kedvesen, dühösen stb.). Irányulhat az üzenet a címzett figyelmének felkeltésére, azaz a kapcsolat megteremtésére vagy fenntartására (ilyenek például a „Figyelj csak!” jellegű mondatok), és irányulhat magára a kommunikációra, visszautalva korábban elhangzott kijelentésekre. (Például ilyen megszólalás a „Nem értem!” vagy a „Hallottad?” jellegű mondat.) Ez utóbbi célja elsősorban az üzenet pontos átjutásának biztosítása, annak tisztázása, hogy a feladó és a címzett „egy nyelvet beszélnek”, azonos kódrendszert használnak. 10. A fenti szöveg és saját korábbi jegyzőkönyved (8. b feladat) alapján töltsd ki úgy a táblázatot, hogy lehetőleg ne ismételj semmit! Tehát nem kell minden megszólalást beírnod a táblázatba, tetszésed szerint válogathatsz. K i mo n d j a ? ( f e la d ó )

K i n e k mo n d j a ? ( c í mz e tt )

M i v olt a m e g s z ó lal á s c é l j a ? (funkció)

leíró-közlő érzelemkifejező felhívó kapcsolattartó értelmező

19

20


•

8 .

é v fol y am

11. Ki mondja? a) Képzeld el az alábbi helyzeteket! Kik lehetnek a szituáció résztvevői? (a) a lakásán éhségsztrájkot folytat a polgármester (b) a konyhában valaki a kezében tartja a leszakadt polcot (c) a vidéki házba érkezik a társaság, ott szeretnének szilveszterezni (d) gyerekszoba, a játékpolc előtt (e) valaki telefonál ½ 12-kor (f) hegycsúcs alatt áll a csapat 4000 méter magasan (g) koldus üldögél a templom előtt (h) nyáron a búzatábla szélén emberek állnak b) Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! 1. Tűz van! Ég a malom! 2. Egyre várlak! 3. Legalább húsz fok hideg van. 4. Óh, barátaim, hét napja nem ettem. c) Egy-egy mondatot illessz be a fentiek közül legalább két helyzetbe! Ha ügyesen dolgozol, mindegyik mondatnak lesz legalább két helye. 1. ...................................................................... , ................................................................................. 2. ...................................................................... , ................................................................................. 3. ...................................................................... , ................................................................................. 4. ...................................................................... , ................................................................................ 12. Vizsgáld meg, hogy a két-két eltérő helyzetben (11. feladat) mit vár a hallgatótól a megszólaló! Ha van már mindegyik helyzetre elképzelésed, beszéld meg azokat padtársaddal! 13. A kommunikáció tényezői A nyelvész Roman Jakobson szerint a kommunikációnak hat tényezője van: 1. feladó, 2. címzett, 3. szövegkörnyezet/beszédhelyzet/valóság, 4. csatorna, 5. kód és 6. üzenet.

Válassz ki a négy mondatból (11. feladat) egyet, és vizsgáld meg, mi a kommunikáció hat tényezője a két helyzetben!


A k omm u n i k á c i ó tényezői


eg y ik hely ze t


m á sik hely ze t

feladó címzett szövegkörnyezet/valóság csatorna üzenet kód 14. Fogalmazd meg előfeltevéseidet! Mi lehet a témája egy olyan novellának, amelynek az a címe, hogy Mi mindent kell tudni?

Örkény István úgy gondolta, hogy a 60-as években használt átszállójegy hátoldalára nyomtatott „használati utasítás” elég érdekes szöveg ahhoz, hogy – címmel ellátva – „irodalmi műalkotásként” is megállja a helyét, ezért lemásolta, címet adott neki, és a „mű” meg is jelent az író Egyperces novellák című kötetében. Olvasd el figyelmesen a novellát!

Örkény István: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd, és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos! 15. A novellát és az átszállójegy hátára nyomtatott szöveget összehasonlítva töltsd ki a táblázatot! á t s z á ll ó j e g y feladó címzett szövegkörnyezet

n o v e lla

21

22


•

8 .

é v fol y am

16. Megkettőződés Az előző feladatból kiderült, hogy az irodalmi kommunikációban megkettőződik a kommunikáció három tényezője. Most arra kell választ keresni, hogy mi történik a másik három tényezővel. Az eredeti átszállójegy szövegének valóságmegfelelése (referencialitása) egyértelmű. A régi Budapesten közlekedő ember számára ismert valóság a Duna-híd, az átszállás, stb. Az Örkény-novella valóságvonatkozása lényegesen bonyolultabb. Az biztos, hogy mi, olvasók nem szorongatjuk, nem tesszük zsebbe, tárcába utazáskor a kötetet, olvasás közben nem figyelünk arra, hogy egy Duna-hidat csak egyszer érintsünk. a) Az utazás szót a konkrét jelentésén túl milyen átvitt értelemben lehet használni?

b) Keress a szövegből olyan részeket, amelyek átvitt értelemben is értelmezhetőek! Sz ó t á r i , m e g s zo k ott értelmű jelentés

A s z ó r a a z a d o t t k ö r n y e z e t t ő l r á tapa d ó j e l e n t é s

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

c) Azzal, hogy Örkény novellának tekinti a szöveget, megváltozott annak jelentése. Gondolj végig három lehetséges – egymást nem kizáró – értelmezést! – A szöveg körülményesen aprólékos, fontoskodó, ezáltal önmaga és a hivatalos stílus paródiájává válik. – Egy adott társadalom túlszabályozottságának leírásaként olvasható. – Az életút ironikus jelképe. Melyik értelmezést fogadod el leginkább? d) Beszéljétek meg, milyen érvek szólnak egyik vagy másik értelmezés mellett!




17. Mitől irodalom? a) Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Az új szövegösszefüggésben a közvetlen valóságvonatkozás (referencialitás) felfüggesztése tapasztalható (ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztetett sajátosságának, esztétikai konvenciónak). Az irodalmi szövegösszefüggésben (kontextusban) az utazás szó átvitt értelmezése segített abban, hogy a végállomás szót halál jelentésben olvassuk. Tehát a szöveg egyik jele (utazás) a szöveg másik jelére (illetve a szöveg összes többi jelére) hívta fel a figyelmet (végállomás), az egyik jel tette lehetővé a másik jel újabb értelmezését. (Ez is lényeges jellemzője az irodalmi kommunikáció esztétikai konvenciójának.) Láttuk, hogy az üzenet is megtöbbszöröződött, hiszen a szöveg több értelmezése is elképzelhető. Ezt nevezzük az irodalmi kommunikáció másik megkülönböztetett sajátosságának, az úgynevezett polivalencia (többértékűség, több értelmezés) konvenciónak. b) A 15. feladatban a kommunikáció három tényezőjének megkettőződését már megvizsgáltuk. A fenti szöveg alapján próbáld meg kitölteni az alábbi táblázatot!

á t s z á ll ó j e g y

n o v e lla

valóság

teremtett, alkotott

üzenet

pl. az élet ironikus jelképe

kód

a nyelv, ahol egy jel a „jeltestvéreire” hívja fel a figyelmet

18. Nevezz meg olyan szöveget, ahol biztosan nem kettőződik meg a jelentés!

23

24


•

8 .

é v fol y am

19. Talált szöveg A) Most mi is Örkény nyomdokaiba lépünk. Adj másik címet az Örkény-novellának! Figyeld meg, változott-e a novella jelentése, üzenete!

B) Keress az átszállójegyen találhatóhoz hasonló szövegeket – olyanokat, amelyekben hasonlóképpen benne rejlik a többértelműség lehetősége –, és adjál címet nekik. Az órán olvassátok fel a talált szövegeket!

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

2 . A KONNOTAT Í V J ELENTÉ S Az alábbi feladatokban megnézzük, hogy mit tekintünk a nyelvben jelnek. Beszélünk arról is, hogy egy szó, kifejezés vagy mondat milyen körülményeket, helyzeteket idézhet fel, amelyek nem tartoznak a szó jelentésébe. Mondatok jelentését tanulmányozva olyan üzenetekkel is foglalkozunk, amelyek a mondatoknak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak. Látni fogjuk, hogy bizonyos mondatokból közvetlen jelentésükön túl további megállapítások is kiolvashatók. 1. A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 6. feladatában az általatok írt szövegek közül hallgassatok meg néhányat, és állapítsátok meg, melyek voltak a legsikerültebbek! A győztes párbeszédek kulcsszavait jegyezzétek le!

2. Találjatok ki minél több helyzetet, amelyek az alábbi szavakhoz kapcsolódhatnak! Engedjétek el bátran a fantáziátokat! Írj le olyan helyzetfelidéző szavakat, kifejezéseket, amelyek a csoport tagjainak többsége számára is elfogadhatóak.

jegy:

könyv:

birodalom:

hal:

tető:

25

26


•

8 .

é v fol y am

repülő:

3. Figyeljétek meg, hogy a fenti szavak mondatokba helyezve felidéznek-e bennetek újabb helyzeteket, vagy épp ellenkezőleg, kizárnak bizonyos helyzeteket!

Feri kilyukasztotta a jegyet.

jegy:

A szerzetes egy könyvet másol.

könyv:

Klári kertje valóságos kis birodalom.

birodalom:

Laci sosem eszik halat.

hal:

A tető a hó alatt beszakadt.

tető:

Ez az egyik leglassabb repülőnk.

repülő:

A

k o n n otat í v

4. Írjatok szavakat, amelyek a következő „világokat” idézik fel!

rendőrség

költészet

Spanyolország

otthon

vakáció

5. Írjatok mondatokat, amelyek a következő „világokat” idézik fel!

katonaság

ókor

buli

munka

j e l e n t é s

27

28


•

8 .

é v fol y am

Egy szó jelentésétől megkülönböztetjük azokat az egyéb körülményeket (például egy kifejezés használatának jellegzetes, szokásos körülményeit), amelyeket ennek a szónak a használata felidézhet. Ezeket a szó konnotációjának nevezzük. Így a viking szó jelentése ’skandináv lakos a középkor elején’ vagy ’hajón közlekedő marcona északi harcos’, konnotációja az egész kora középkor, Anglia és Skandinávia világa, a hajózás stb. 6. Gondolj egy szóra, melynek jelentését és konnotációját is el tudod magyarázni anélkül, hogy magát a szót használnád! Próbáld ki csoporttársaidon, hogy jó-e a magyarázat, tehát ki tudják-e találni, melyik szóra gondoltál. 7. Döntsd el, hogy az alábbi mondatok után írt állításokból melyiknek kell igaznak lennie ahhoz, hogy a dőlttel szedett mondat értelmes legyen! Húzd alá ezt a mondatot! (a) Sanyi meglátogatta az unokatestvérét. Sanyi egy gyárban dolgozik. Sanyinak van egy unokatestvére. Sanyi szüleinek nincsenek testvérei. (b) Visszavásároltam a lakásomat.

A beszélő gazdag. A beszélő sosem adta el a lakását. A beszélőnek korábban is birtokában volt a jelenlegi lakása.

(c) Feri bácsihoz néhány unokája hazajött karácsonyozni Magyarországra.

Feri bácsi külföldön él. Feri bácsinak legalább három unokája van. Feri bácsinak néhány unokája külföldön tartózkodott.

(d) A herceg 100 tallérral jutalmazta a kapitányt bátor tettéért. A kapitánynak a megjutalmazás előtt nem volt pénze. A herceget elszomorította a kapitány viselkedése. A kapitány valami bátor cselekedetet hajtott végre. 8. Mondj néhány állítást, amelyeknek az igazságát feltételezik az alábbi mondatok! Például: János újra elvált Maritól.  Jánosnak volt felesége. János kétszer is összeházasodott Marival. A sárkány jóllakottan dőlt le a lovag csontváza mellé.

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

Előfeltevésnek nevezzük azokat a vélekedéseket vagy tényeket, amelyeket nem mondunk ki

a mondatban, de ezek igazsága nélkül a mondat értelmetlen lenne: János elvette feleségül a barátnőjét.  Jánosnak volt barátnője. A herceg a király kisebbik lányát vette el feleségül.  A királynak legalább két lánya van, akik nem ikrek, hisz az egyik fiatalabb, mint a másik. Feri megnyugodott.  Feri ideges volt korábban. 9. Írjatok a következő kérdésekre három választ! Az egyik legyen egyenes, egyértelmű válasz, a második legyen olyan, ami jó válasz, de csak abban az esetben, ha nem szó szerint értelmezzük, a harmadik legyen oda nem illő válasz! Például: Eljössz velem ma meglátogatni Feri bácsit? 1. Persze, nagyon szívesen. 2. Ma még be kell fejeznem a munkámat.  Nem, mert nem érek rá. 3. Kész a vacsora.  A válasz nem oda illő, mert nem hozható kapcsolatba a kérdéssel. (a) Hogy vannak a testvéreid?

(b) Kész van a vacsora?

(c) Miért is nem vettél narancsot?

29

30


•

8 .

é v fol y am

Implikatúrának vagy implicit (rejtett, ki nem fejtett) közlésnek nevezzük azokat az üzenete-

ket, amelyek egy mondatnak nem a szó szerinti értelmezéséből adódnak, így amikor az Eljössz velem meglátogatni Feri bácsit? kérdésre valaki úgy válaszol, hogy Ma még be kell fejeznem a munkámat, elsősorban nem azt akarja velünk tudatni, hogy a munkáját be kell fejeznie, hanem azt, hogy nem jön, és azért, mert munkája van. 10. Írj 2 rövid párbeszédet úgy, hogy szerepeljenek bennük olyan mondatok, amelyeknek vannak előfeltevései. Az előfeltevéseket írd a mondatok alá zárójelben!

Az itt következő feladatoknak kettős célja van. Egyrészt lehetőség nyílik a korábban bevezetett fogalmak (a kommunikáció tényezői, a kommunikáció funkciói) gyakorlására, elmélyítésére, másrészt újabb példákon keresztül vizsgáljuk a kommunikáció tényezőinek megkettőződését az irodalmi kommunikációban.

a

k o n n otat í v

j e l e n t é s

11. Szavak és jelentések A) a) Az alábbi szavakból válassz ki néhányat, és alkoss mondatokat úgy, hogy a megadott szó a különböző mondatokban más-más jelentésben szerepeljen! közönséges

megrázó

út

búcsú

olvasó

b) Beszéld meg megoldásaidat csoporttársaiddal! Ha olyan jelentést is találtak a többiek, amely nem szerepel a saját megoldásodban, rögzítsd azokat is!

31

32


•

8 .

é v fol y am

B) a) Megadjuk egy-egy szó három jelentését. Melyik szóhoz tartozik e három jelentés? a szó

1. j e l e n t é s

2. jelentés

3. jelentés

keverék, nem fajtiszta

mindennapi

durva, neveletlen

gyors mozgatással rángató

elektromos áram ütése ilyen

feledhetetlen élményt adó

közlekedésre alkalmas sáv, amely két vagy több pontot köt össze a térben

két életpillanat közötti idő

fantázia segítségével megvalósuló térvagy időváltás

emberi kapcsolat ideiglenes vagy végleges lezárása

távozáskor mondott szavak

a falu védőszentjének ünnepe

írott szöveget éppen dekódoló

jellemzi e tevékenység gyakorisága

az elmondott imák számolását segítő eszköz a katolikus vallásúaknál

b) Válassz ki a megtalált szavak közül legalább kettőt, és mondatokba helyezve érzékeltesd a jelentések közötti különbségeket!

c) Beszéld meg csoporttársaiddal megoldásaidat! Mik tették egyértelművé egy-egy szó aktuális jelentését? d) A közösen megfogalmazott választ rögzítsétek!

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

12. Szómagyarázat Négyfős csoportokban oldjátok meg az alábbi feladatot! a) Magyarázzátok meg a kiosztott kártyákon lévő szavak jelentését! b) Közös megoldásaitokat szócikkek formájában rögzítsétek! Példaként itt olvashatjátok a villamos szó szócikkét a Magyar értelmező kéziszótárból. villamos I. mn 1. Villamossággal kapcs., azt előidéző, azzal működő; elektromos. ~vezeték, áram, csengő 2. ritk vál Ingerült, feszült . II. fn 1. Városi villamosvasút. Ennek járata, szerelvénye, kocsija. Felszáll a ~ra. 2. kiv tréf: Zöld ~: jellegzetes bp.-i utcai illemhely

a jelzések magyarázata: mn = melléknév; fn = főnév; ritk = ritkán; vál = választékos; tréf = tréfás; ~ = a szócikk címszava; kiv = kiveszőben, elavulóban

c) Ha olyan szót is kaptok, melynek jelentését nem tudjátok meghatározni, segítségül hívhatjátok a Magyar értelmező kéziszótárt.

33

34


•

8 .

é v fol y am

Hetedik osztályban olvastál már egy részt Kosztolányi Dezső Esti Kornél című novelláskötetéből. A kötet itt következő utolsó darabjában Esti beszámol egy közönséges villamosutazásról. 13. Olvasd el magadban figyelmesen Kosztolányi Dezső novelláját!

TIZENNYOLCADIK FEJEZET, MELYBEN EGY KÖZÖNSÉGES VILLAMOSÚTRÓL AD MEGRÁZÓ LEÍRÁST, S ELBÚCSÚZIK AZ OLVASÓTÓL Ordított a szél – szólt Esti Kornél. – A sötétség, a hideg, az éj jeges virgáccsal verte végig s összekarmizsálta arcomat. Orrom sötétbíbor volt, kezem szederjes, körmeim lilák. Csorogtak könnyeim, mintha sírnék, vagy megolvadt volna bennem az élet, mely még nem fagyott jégkupaccá. Köröskörül fekete sikátorok ásítoztak. Én csak álltam és vártam, topogtam a kőkemény aszfalton, s körmeimbe fújtam. Télikabátom zsebébe rejtettem meggémberedett ujjaimat. Végre messze-messze a ködben feltűnt a villamos sárga fényszeme. A kocsi visított a síneken. Szilaj kanyarodással megállt előttem. Föl akartam szállni, de alig nyúltam a kapaszkodóhoz, barátságtalan hangok rivalltak rám: „Megtelt.” Emberfürtök lógtak a fölhágóról. Benn, a kétes homályban, melyet egyetlen fémszálas körte világított meg vörösen, élőlények mozogtak, férfiak, nők, karon ülő csecsemők is. Egy pillanatig tétováztam, majd hirtelen elhatározással fölugrottam. Semmi okom se volt finnyáskodni. Úgy fáztam, hogy fogaim összekocódtak. Aztán siettem is, nagy út várt rám: okvetlenül meg kellett érkeznem. Helyzetem eleinte több volt, mint kétségbeejtő. Belecsimpaszkodtam az emberfürtbe, s magam is egy láthatatlan bogyója lettem. Hidak, alagutak alatt vágtattunk el oly vad sebességgel, hogyha leesem, szörnyethalok. Olykor egy tűzfalat, egy deszkapalánkot, egy fatörzset súroltam. Életemmel játszottam. A veszedelemnél is több szenvedést okozott az a tudat, hogy útitársaim egytől egyig gyűlöltek. Fönn a villamos tornácán röhögtek rajtam, lenn a fölhágón pedig azok, akikkel összekovácsolt a végzet, nyilván a megkönnyebbülés sóhajával köszöntötték volna, ha lezuhanok, nyakam szegem, s ők ily áron szabadulnak egy kölönctől. Sokáig tartott, míg a tornácra kerültem. Csak épp a peremén jutott számomra talpalatnyi hely. De hát fönn voltam a szilárd talajon. Két kezemmel keményen szorítottam a kocsi külső vázát. Nem kellett immár félnem, hogy lerepülök. Igaz, itt a közhangulat ismét ellenem fordult, mégpedig viharosan. Ott lenn már félig-meddig megszoktak. Tudomásul vették létezésem, mint szomorú tényt, s miután összekozmásodtak velem, ügyet se vetettek rám. Fönn azonban én voltam a legutóbbi föltolakodó, a legfrissebb ellenség. Valamennyien közös gyűlöletben forrtak össze ellenem. Nyíltan és suttyomban, hangosan és halkan, szitkokkal, tréfás átkokkal, otromba, aljas megjegyzésekkel üdvözöltek. Semmiképp se csináltak titkot abból, hogy szívesebben látnának a föld alatt két méternyire, mint itt. De nem adtam föl a harcot. Csak kitartani – biztatgattam magam. – Állni a sarat, azért sem engedni. Konokságomnak meg is lett a foganatja. Elkaparintottam egy kapaszkodószíjat, s azon csüngtem. Nemsokára meglökött valaki. Oly szerencsésen buktam előre, hogy beljebb vágódtam. Már nem

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

közvetlen a kijárat mellett ácsorogtam, hanem a tornácon levő csoport kellős közepébe ékelődtem sziklaszilárdan. Minden oldalról szorítottak, melengettek. Néha a szorítás olyan erős volt, hogy elakadt lélegzetem. Néha egy tárgy – esernyőnyél vagy bőröndsarok – a gyomromba bökött. De a múló jellegű zavaroktól eltekintve nem lehetett panaszkodnom. Aztán eshetőségeim fokozatosan javultak. Jöttek-mentek, fölszálltak-leszálltak. Már fesztelenül mozoghattam, bal kezemmel kigomboltam télikabátomat, előhalásztam nadrágzsebemből erszényemet, s eleget tehettem a kalauz többszöri ünnepélyes, eddig eredménytelen felszólításának, hogy váltsam meg menetjegyem. Micsoda öröm volt legalább fizetnem. Utána ismét egy kis zűrzavar támadt. Fölmászott egy tekintélyes, kövér ellenőr, akinek száz kilójától a zsúfolt kocsi csaknem kicsorrant, akár az a csordultig levő kávéscsésze, melybe egy jókora cukrot dobnak. Az ellenőr kérte jegyemet. Újra ki kellett gombolkoznom, s ezúttal szabadon levő jobb kezemmel kellett megkeresnem erszényemet, melyet imént bal nadrágzsebembe süllyesztettem. De határozottan szerencsém volt. Amint az ellenőr alagutat vájva az eleven testek közt a kocsi belsejébe furakodott, egy viharos emberhullám engem is befelé sodort, és – eleinte nem hittem szememnek – én is benn voltam, benn a kocsi belsejében: „megérkeztem”. Közben valaki fejbe ütött, télikabátomról lepattant pár gomb is, de mit törődtem én ekkor ilyesmivel. Büszkeség dagasztott, hogy idáig jutottam. Leülésről természetesen szó se lehetett. Az ülők kiváltságos társadalmát egyébként se láttam. Eltakarták őket az állók, a szíjon lógók, akik váltogatva részint tulajdon lábukon álltak, részint másokén, aztán az a mocskos pára is, mely fokhagymás, gyomorsavas leheletektől beszüremkedő téli ködből, ruhák áporodott kigőzölgéséből verődött össze. E minden emberi méltóságából kivetkezett, összepréselt, bűzös állatsereglet láttán annyira megundorodtam, hogy a célhoz és beteljesüléshez közel az a gondolat kísértett, leteszek a küzdelemről, nem folytatom tovább utamat. Ekkor megpillantottam egy nőt. Az egy homályos sarokban álldogált, kopott ruhában, nyúlszőr nyakbavetővel, a falnak támaszkodva. Elcsigázottnak, szomorúnak látszott. Egyszerű arca volt, szelíd, tiszta homloka, kék szeme. Ha bírhatatlannak éreztem a szégyent és sajogtak a tagjaim és émelygett a gyomrom, akkor a rongyokban, az állati pofák közt, a dögletes levegőben őt kerestem, bújócskázva a fejek és kalapok között. Többnyire maga elé meredt. De egyszer találkozott tekintetünk. Ettől kezdve nem zárkózott el. Úgy rémlett, mintha ő is azt gondolná, amit én, s mintha ő is tudná, hogy mit gondolok erről a kocsiról és mindenről, ami körülötte van. Ez megvigasztalt. Engedte, hogy nézzem őt, s én úgy néztem kék szemébe, mint a betegek abba a kék villanymécsesbe, amelyet éjszaka gyújtanak meg a kórtermekben, hogy a szenvedők mégse legyenek egészen egyedül. Csak neki köszönhetem, hogy nem vesztettem el végleg harci kedvemet. Egy negyed óra múlva már ülőhelyet is kaptam a padon, melyet réztámaszkodók mértek ki négy utas számára. Egyelőre csak annyi hely jutott nekem, hogy a levegőben lebegve fél combomra ereszkedhettem. A köröttem ülők ronda nyárspolgárok voltak, belefészkelték magukat vastag bundájukba és szerzett jogaikba, melyekből semmit sem akartak engedni. Én beértem azzal, amit adtak. Nem követelőztem. Tettettem, hogy nem veszem észre silány dölyfüket. Úgy viselkedtem, mint egy zsák. Tudtam, hogy az emberek ösztönösen gyűlölik az embereket, és sokkal hamarabb megbocsátanak egy zsáknak, mint egy embernek.

35

36


•

8 .

é v fol y am

Így is történt. Miután látták, hogy közönyös vagyok, afféle senki és semmi, aki nem számít, kissé tovább húzódtak, s rendelkezésemre bocsátottak valamicskét a nekem dukáló helyből. Később már válogathattam is a helyek közt. Néhány megálló után egy ablakülésre tettem szert. Letelepedtem, és körülnéztem. Először is a kék szemű nőt kutattam, de az már nem volt ott, nyilván leszállt valahol, míg én az élet vad viadalát vívtam. Elvesztettem mindörökre. Sóhajtottam egyet. Kibámultam a jégvirágos ablakon, de csak lámpaoszlopokat láttam, szenynyes havat, sötét-ridegen zárt kapukat. Még egyet sóhajtottam, aztán ásítottam. Úgy vigasztalódtam, ahogy tudtam. Megállapítottam, hogy „küzdöttem és győztem”. Elértem azt, amit lehetett. Vajon a villamosban ki érhet el többet egy kényelmes ablakülésnél? Tűnődve, szinte elégedetten gondoltam vissza borzasztó tusám egyes mozzanataira, az első rohamra, mellyel birtokba vettem a villamost, a fölhágó szenvedésére, a tornác ökölharcára, a kocsi belsejében levő tűrhetetlen légkörre és szellemre, s szemrehányást tettem magamnak kishitűségem miatt, hogy már-már elcsüggedtem, hogy az utolsó pillanatban majdnem visszatorpantam. Nézegettem kabátom leszakított gombjait, mint harcos a sebeit. Mindenkire rákerül a sor – mondogattam egy bölcs higgadt tapasztalatával –, csak meg kell várni. A jutalmat a földön nem adják könnyen, de végül mégis megkapjuk. Most elfogott a vágy, hogy élvezzem diadalomat. Éppen ki akartam nyújtani zsibbadt lábaimat, hogy végre pihenjek és pihegjek, hogy végre föl is lélegezzem, szabadon és boldogan, amikor a kalauz odalépett ablakomhoz, kifordította az útirányjelző táblát, s ezt kiáltotta: „Végállomás.” Elmosolyodtam. Lassan leszálltam. (1932) 14. Értjük? a) Keresd ki a szövegből azokat a szavakat, amelyeknek a jelentését a 12. feladatban meghatároztátok. Egyeznek-e a ti szómagyarázataitok a novellabeli jelentésekkel? Gyűjtsd össze és írd le azokat, ahol eltérő a jelentés!

b) Keresd ki az értelmező szótárból a fenti szavakat, és vizsgáld meg, hogy a novellában használt jelentést tartalmazza-e a szócikk? c) Ha találsz olyan jelentést, melyet nem közöl a szótár, mi lehet annak az oka, hogy mégis érted a Kosztolányi-írásban a szó jelentését?

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

15. Mi a villamos? A) Utaztál már villamoson? a) Ha igen, keresd ki a novellából azokat a tárgyi elemeket, melyeknek alapján bizonyosan állítható, hogy a novella korának villamosa eltér a ma használttól!

b) Ha nem, próbáld meg leírni minél részletesebben a villamost!

B) Keresd ki a szövegből az olyan történésekre vonatkozó utalásokat, amelyek veled is megtörtén(het)nek, ha tömegközlekedéssel (villamossal vagy busszal, esetleg zsúfolt vonaton) utazol!

37

38


•

8 .

é v fol y am

16. Helyszínek Milyen helyszínei vannak a novellának? Kik vannak Esti körül? Az utazás során kikkel kerül kiemelt kapcsolatba? Gyűjtésedet próbáld meg táblázatba rendezni!

h e ly s z í n e k

a t ö bb i u ta s

k i e m elt s z er ep lő

17. Két utazás a) Halmazábrával hasonlítsd össze Örkény és Kosztolányi írását!

b) Megoldásodat beszéld meg társaiddal! c) Írd be saját ábrádba zöld színnel csoporttársaid azon állításait, melyekkel egyetértesz!

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

18. Közönséges? a) Olvasd el nagyon figyelmesen újra a Tizennyolcadik fejezet alcímét. Találsz olyan szavakat, amelyek ellentmondanak egymásnak? Írd le őket!

b) Beszéld meg társaiddal az ötletedet! c) Keress a novellából olyan szövegrészeket (legalább hármat), melyek azt erősítik, hogy helyénvaló a megrázó szó használata az alcímben. Írd le őket!

19. Elsődleges és másodlagos jelentés a) A fentiek alapján szerinted mi Kosztolányi novellájának elsődleges és mi a másodlagos jelentése? Írd le röviden válaszodat!

b) Vitassátok meg válaszaitokat! c) Keress a novellából olyan szövegrészeket, melyek erősítik a másodlagos (konnotatív) jelentésértelmezést!

20. Gondold végig, hogy a fentiek alapján hogyan érvényesül ebben az elbeszélésben az irodalmi kommunikációnak az a lényegi sajátossága, hogy megkettőződnek a kommunikáció tényezői? Beszéljétek meg közösen a kérdésre adott válaszokat!

39

40


•

8 .

é v fol y am

21. Ki beszél? a) Ki szólal meg az első bekezdésben?

b) Ki szólal meg a második bekezdésben? Milyen lényeges eltérést fedezel fel ebből a szempontból a két bekezdés között?

22. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! „Ordított a szél – szólt Esti Kornél.” Ettől az – első – mondattól kezdve az elbeszélés egyes szám első személyben hangzik el. De az egyes szám harmadik személyű, az Esti Kornélt „ismerő” elbeszélő, noha ebben a novellában csak egy félmondat erejéig van jelen, az egész novelláskötetet jellemzi (gondoljunk csak vissza Esti Kornél első iskolai napjára a Vörös Ökörben). Az író, Kosztolányi kitalál egy névtelen elbeszélőt, aki ebben a történetben csak „idézi” a szintén általa kitalált Esti Kornélt. Ez a kettősség – író és elbeszélő, a szöveget megalkotó valóságos, és a történetet elmesélő fiktív személy(ek) kettőssége – minden elbeszélő mű jellegzetes vonása, noha nem minden esetben nyilvánvaló. Van olyan elbeszélés (vagy regény), amelyben az elbeszélő szinte azonosul az íróval, kívül áll a történeten, úgy „tesz”, mint aki mindent tud, mindenbe beavatott s tudásáról készségesen tájékoztatja az olvasót. Az ilyen elbeszélőt szokás „mindentudó elbeszélőnek” nevezni. Más esetben az elbeszélő nem kívülálló, hanem valamilyen formában részese az ese-ményeknek. Ennek számtalan változata lehetséges: lehet például „közvetítő” (hallottam egy történetet...), lehet tanú (ezt láttam...), lehet szereplője (ott voltam), sőt főszereplője (velem történt) is a történetnek. Ezekben a művekben az elbeszélő tudása nyilván korlátozott: annyit tud, amennyit szerepe megenged neki. Ez utóbbi esetekben az író vagy jelzi, hogy nem ő a történet mesélője (például nevet ad neki), vagy épp úgy tesz, mintha ő lenne, de ez persze csak játék: az író sosincs valóságosan benne a maga kitalálta történetben. a) Fogalmazz meg írásban két pontosan feltett kérdést, amelyekből azt szeretnéd megtudni, hogy társad érti-e a fenti szakszöveget!

A

k o n n otat í v

j e l e n t é s

b) Hallgassátok meg egymás kérdéseit, utána értékeljétek a feltett kérdéseket az alábbi módon: Nekem ................................................. kérdése tetszett a legjobban, mert ................................ ............................................................................................................................................................... Nekem ................................................... kérdése is tetszett, mert .............................................. ............................................................................................................................................................... 23. A novella továbbírása Válassz ki a novellából egy minihelyszínt (a novella egyik részhelyszínét), és bővítsd ki a szöveget úgy, hogy legyenek benne dialógusok is. Ügyelj arra, hogy a megszólalások érvényesek legyenek a villamosutazásra és az életút-értelmezésre egyaránt.

41

42


•

8 .

é v fol y am

3 . A VA L Ó SZ E R ŰSÉ G L Á T SZA T A

Ebben a részben a fejezet korábbi irodalomelméleti fogalmait fogjuk gyakorolni. Egyúttal arra a kérdésre is választ keresünk, hogyan árnyalódik a kommunikáció tényezőinek megkettőződése olyan irodalmi mű(vek)ben, mely(ek)ben a mű egyik leglényegesebb sajátossága a dokumentatív (a valós tényekhez hasonló) jelleg, a dokumentarizmus. A) 1. Hogy beszél? Nézzétek meg Quentin Tarantino filmjének, a Ponyvaregénynek (eredetiben: Pulp Fiction) a bevezető képsorait!

a) Mit árul el a beszédmód a két szereplőről?

b) Figyeld meg, hogy a trágár beszéd milyen eltérő helyzetekben jellemzi a szereplőket!

c) Figyeld meg, hogy a két szereplő testbeszéde hogyan vesz részt kettejük kommunikációjában? Milyen jellegzetességeket emelnél ki?

2. Vitassátok meg, hogy ha csúnyán beszéltek, ki szokott rátok szólni, és ki nem tesz megjegyzést!

A v a l ó s z e r ű s é g

l á t s z a t a

3. Hogy beszélsz?! a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a káromkodást! M i ly e n h e ly z e t(e k )b e n meg en g e d e tt a tr á g á r b e s z é d ? –

M i ly e n h e ly z e t( e k ) b e n t i ltott a tr á g á r b e s z é d ? –

–

–

–

–

–

–

b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek zöld színű beírásokkal. Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét! c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a többiekkel! d) Beszéljétek meg az osztállyal közösen a felvetődött érveket! B) 1. Olvassátok el Spiró György Csirkefej című darabjának második jelenetét! Egy bérház udvarán kezdődik a darab, az első jelenetben egy öregasszony monológja hangzott el. Éppen most jött haza a piacról, csirkefejet vett a macskájának. Második jelenet A kocsibehajtóból jön Srác és Haver. Srác Apa ajtajához megy, lenyomja a kilincset, rángatja, az ajtó nem nyílik. SRÁC Bazmeg. HAVER Mi? Nincs még? SRÁC A rohadt életbe.

43

44


•

8 .

é v fol y am

HAVER Nincs itthon, mi? Srác dörömböl, csönd. Nincs itt senki, mi? SRÁC Mér nincs itthon? Bazmeg. Mér nem jön? HAVER Korán van. SRÁC De mér nincs itthon? Hazajövök, akkor mér nincs itthon? Dörömböl, rugdossa az ajtót. HAVER Mér nincs kulcsod? SRÁC Honnan lenne? Mi? Hülye. HAVER Mér nem adtak? SRÁC Mert nem adtak. Csába. HAVER Nekem adott a fater. SRÁC Jó van, bazmeg, neked adott. Leszarom, bazmeg. HAVER Mér nem adott neked a faterod. SRÁC Csába. Kussoljá má, bazmeg. HAVER Na jó, akkor menjünk. SRÁC Mi a francnak. HAVER Most itt fogsz maj szobrozni, bazmeg? SRÁC Zavar, bazmeg? HAVER Maj visszajövünk. SRÁC Csába! Én elképzeltem! Hazaérek, itthon van, elképzeltem bent az egészet – jövök haza, és itt van Apu – egy csomószor láttam, bazmeg, és jó volt – kurva jó volt, bazmeg – elképzeltem, érted? Kimegyünk meccsre, sört iszunk, minden. HAVER Ma nincs is meccs, bazmeg.


l á t s z a t a

SRÁC Elképzeltem, bazmeg, érted? HAVER De ma sehol sincs meccs. SRÁC Leszarom, bazmeg. Én elképzeltem – egy csomószor – én mindenre emlékszek, bazmeg – mindenre – mér nincs itthon?! HAVER Maj visszajövünk. SRÁC Üljél le a seggedre, bazmeg. Menjél a francba. HAVER Most mi van? Most mi van? Mi a franc van? SRÁC Semmi, bazmeg. Hülye fasz. HAVER Mér, hát maj megjön. SRÁC Fogjad be a pofádat, hülye. Kis csönd, Haver leül. 2. A Srác és a Haver a) Mit tudsz meg a Srác és a Haver múltjáról a szöveg alapján?

45

46


•

8 .

é v fol y am

b) Szerinted mi a szerepe annak, hogy ebben a drámában a szereplőknek egyáltalán nincsen személynevük? Gondolj arra, hogy eddigi tanulmányaid során mely irodalmi művekben volt kiemelt szerepe a névadásnak!

c) – Osszátok ki a szerepeket egymás közt, és olvassátok fel a jelenetet! – Ha zavar a trágár, csúnya beszéd, amit a szöveg szerint mondanod kellene, írd le minél részletesebben a két szereplő külsejét!

– A dialógusokból töröld ki a trágár szavakat, és cseréld ki őket szalonképesekkel. Figyelj arra, hogy mindegyik szót helyettesítsd be másikkal! Milyen figurák formálódtak így, az átalakítás után?


l á t s z a t a

3. Hogy beszélsz?! I. a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a káromkodást! M i ly e n h e ly z e t(e k )b e n meg en g e d e tt a tr á g á r b e s z é d ? : –


–

–

–

–

–

–

b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét! c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot végző csoporttal! d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka eredményét! II. a) Amikor Spiró György darabját bemutatták, az első előadásokon igen sokan felálltak, és tüntetve, hangos zörgéssel, látványosan elhagyták a nézőteret. Fel voltak háborodva azon, hogy Thália templomában, a színházban durva beszédet hallanak. A két oszlopba gyűjts érveket, melyek szerint a nézőknek igazuk volt, és gyűjts érveket arra, melyek szerint a nézőknek nem volt igazuk. a n é z ő k n e k i g a z u k v o lt, m e rt: –

a n é ző k n ek n e m vo lt i g az u k , m e rt: –

–

–

–

–

–

–

47

48


•

8 .

é v fol y am

b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel (zöld színű beírásokkal). Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét. c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a másik feladatot végző csoporttal! d) A csoportok képviselői ismertessék és a csoportok beszéljék meg egymással az elvégzett munka eredményét! C) 1. Olvasd el figyelmesen az alábbi ismeretterjesztő szöveget! Szitkozódás, átkozódás, káromkodás, „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések

Majdnem minden kultúrában léteznek olyan nyelvi megnyilvánulások, amelyek a megszólítottal szembeni durva támadást fejeznek ki. Gyakori formája ennek a szitkok, átkok hangoztatása. Semmiképp sem helyeselhető a másik ember szidalmazása, de ha mégis megtörténik, akkor nagyon kell vigyázni arra, hogy a hallgatóság számára még elfogadható legyen a durvaság mértéke. Különböző hallgatók különböző durvaságot hajlandók elfogadni; ez az idővel is változik. Például az egyen meg a fene vagy az egyen meg a franc régen nagyon súlyos átkok voltak, a fene és a franc(kór) ugyanis nagyon súlyos betegségeket jelentettek. Ma már ezek nem a legdurvább szitkok, de még ezek se fogadhatóak el minden helyzetben (például a felnőttek csak akkor használják egymás közt, ha nagyon közeli ismerősök). A még durvább szidalmakat, amelyek ma főleg nem betegségekre, hanem testi dolgokra utaló, ún. „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések, a felnőttek csak nagyon csúnya veszekedéseknél (pl. kocsmai verekedés) használják. Igaz, a fiatalabbak körében ezek kevésbé minősülnek súlyosnak. Hagyományosan, a legtöbb kultúrában van a szidalmaknak egy olyan formája, amelyik nem más emberekkel szembeni támadást, hanem „a sorssal” szembeni tehetetlen dühöt fejezi ki. Ezt nevezzük káromkodásnak. Ezeknek tehát nem a támadás, hanem csak az indulat levezetése a célja, nem irányul egyes emberek ellen; ennek ellenére sokan bántónak találják, ha valaki csak ilyen formában képes az indulatain úrrá lenni. A legtöbb kultúrában a káromkodás is szitkozódásból, átkozódásból áll, csak éppen nem a hallgatóságnak van „címezve”. Nagyon gyakori a káromkodásban a különböző tabuk megsértése. Tabukifejezés az, amit egy bizonyos társadalomban nem illik kimondani (például szent dolgok neve, „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések). Sok káromkodás, amely ma már nem is annyira súlyos, eredetileg súlyos tabukat sértett meg (pl. a szentségit). Kultúránként nagyon eltérő, hogy mi számít tabunak, például a grúzban a kígyót jelentő szavak ilyenek (és más kultúrákban is előfordul, hogy veszélyes állatok neveit nem szabad kimondani). Mind a szitkozódásnak, mind a káromkodásnak szokásos kellékei tehát a tabukifejezések. Ezeket a mai kultúrában „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezésnek szokták nevezni. A mi mostani kultúránkban ezek mind testi funkciókhoz (kiválasztás, nemi élet) kapcsolódnak, a vallási tabuk, a betegségek vagy veszélyes állatok nevei ma nem számítanak tabunak. A „nyomdafestéket nem tűrő” kifejezések használata nagyon sokakat önmagában is bánt, még akkor is, ha egyáltalán


l á t s z a t a

nem is szitkozódásban vagy káromkodásban hallják őket. Különböző közösségekben nagyon változik azonban azoknak a kifejezéseknek a köre, amelyeket ezek közül szabad használni. Az udvariasság alapszabálya, hogy mindig a legérzékenyebbekhez kell alkalmazkodni, tehát semmi olyan kifejezést nem szabad használni, amely a hallgatóság bármelyik tagját bánthatja! Végül érdemes megemlíteni az eufemizmusnak nevezett jelenséget (ezt a görög szót finomításnak fordíthatnánk). Ezt a jelenséget is nagyon sok kultúrában megfigyelhetjük: sértő vagy egyenesen tabukifejezések eltorzítását jelenti abból a célból, hogy „szalonképes” maradhasson az, aki kimondja őket. Például a vallási tabut sértő az istenit helyett mondják azt, hogy az iskoláját, ugyanígy a hétszentségit helyett azt, hogy a hétszázát. Sokszor ezek az eufemizmusok megengedettek, annak ellenére, hogy mindenki ismeri az „igazi” tartalmukat, vagyis az eredetüket, és annak ellenére, hogy pontosan ugyanolyan indulatot fejeznek ki, mint az eredeti kifejezések.

(Kálmán László)

2. Válaszolj az alábbi kérdésekre a fenti szöveg alapján! a) Mi a különbség szitkozódás, átkozódás és káromkodás között? szitkozódás, átkozódás:

káromkodás:

b) Mit jelent a tabukifejezés?

c) Bizonyítsd be, hogy a tabukifejezések koronként, kultúránként változnak!

49

50


•

8 .

é v fol y am

d) Gyűjts a mai magyar nyelvből olyan szavakat, kifejezéseket, melyek felismerhetően valamilyen tabukifejezés finomításai (eufemizmusok)!

3. Szabad? Tilos? a) A két oszlopba gyűjts érveket arra, hogy mely normák engedik, és mely normák tiltják a káromkodást! M i ly e n h e ly z e t(e k )b e n m e g e n g e d e tt a tr á g á r b e s z é d ? : –


–

–

–

–

–

–

b) Érveidet beszéld meg csoporttársaiddal, készítsétek el közös táblázatotokat! Dolgozzatok úgy, hogy saját ábrátokat kiegészítitek mások érveivel, ezeket zöld színnel jelöljétek! Apró monogrammal jelezzétek a szerző nevét! c) Jelöljetek ki valakit, aki fölkészül arra, hogy munkátok eredményét megosztja a többiekkel! d) Beszéljétek meg az osztállyal közösen a felvetődött érveket! 4. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, utána válaszolj a kérdésekre! én vagyok mindig a legmagasabb gépen, hogy ne érjem el, és ha szólok a gépbeállítónak, csak pofákat vág, mindig velem van baja, mit csináljon velem, alacsony vagyok, ezt azért figyelembe lehetne venni, biztosan el akar üldözni a műhelyből, két lábrácsot is odavonszolok magam alá, hogy az asztalt elérjem, akkor meg mindig le kell szállni, ha az anyagot fel akarom rakni az asztalra, majd elharapom a nyelvem. A nőket nem szereti a beállító, azt a nagy, behemót Jolánt kivéve, mert az olyan erős, mint egy férfi, egyedül arrébb tesz egy hatvankilós vasládát, és úgy dolgozik, hogy oda sem figyel, fütyörészik, bolondozik, amúgy nem rosszindulatú, engem is ő tanított be a marógépen, csakhogy én mindig zárat marok, ami rövid idő, állandóan váltani kell az irányváltóval az asztalt oda-vissza, délre már majd leszakad a karom, meg a szerszámot is oldani, kivenni a darabot, a másikat betenni, szorítani, forgácsot leseperni, ó, hagyjuk.


l á t s z a t a

a) Szerinted egy szöveg elejét, közepét vagy befejezését olvastad? Indokold válaszodat!

b) Milyen jellegzetességei vannak a szövegtagolásnak?

c) Mi mindent tudsz meg a megszólalóról?

5. Olvassátok el Tar Sándor Hangulatjelentés – Még csak című elbeszélését! Szempont az olvasáshoz: Mit jelent a cím két eleme?

TAR SÁNDOR: HANGULATJELENTÉS – MÉG CSAK én vagyok mindig a legmagasabb gépen, hogy ne érjem el, és ha szólok a gépbeállítónak, csak pofákat vág, mindig velem van baja, mit csináljon velem, alacsony vagyok, ezt azért figyelembe lehetne venni, biztosan el akar üldözni a műhelyből, két lábrácsot is odavonszolok magam alá, hogy az asztalt elérjem, akkor meg mindig le kell szállni, ha az anyagot fel akarom rakni az asztalra, majd elharapom a nyelvem. A nőket nem szereti a beállító, azt a nagy, behemót Jolánt kivéve, mert az olyan erős, mint egy férfi, egyedül arrébb tesz egy hatvankilós vasládát, és úgy dolgozik, hogy oda sem figyel, fütyörészik, bolondozik, amúgy nem rosszindulatú, engem is ő tanított be a marógépen, csakhogy én mindig zárat marok, ami rövid idő, állandóan váltani kell az irányváltóval az asztalt oda-vissza, délre már majd leszakad a karom, meg a szerszámot is oldani, kivenni a darabot, a másikat betenni, szorítani, forgácsot leseperni, ó, hagyjuk. Az elején egyszerűen nem volt hely, amikor reggeliztünk, leültem a helyére valakinek, mit tudtam én, hát egyszerűen odajött, felemelt, és kivett onnan. Azt mondtam, azért se sírok, rohadjatok meg, leültem egy vasládára, és ettem, ettem, de inkább magamat. Aztán a művezető is azt mondta, hogy nem való ez magának, picike, gyenge maga ehhez, aztán behívott, és megfogott, azt mondtam neki, ide figyeljen, én úgy tökön rúgom magát, hogy belezápul, a feleségét baszogassa, vagy rakja a forró zsírba, csak röhögte, magához szorított és feltett az íróasztalra, de láthatta rajtam, hogy belemártom a kezem a szemibe, mert elengedett, azóta nincs bajunk egymással, csak ez a rohadt beállító, ez utál, vagy nem is hogy utál, hanem el akar üldözni a műhelyből. Ha lemegy a szériám, szólok neki, hogy kész

51

52


•

8 .

é v fol y am

vagyok, már? azt kérdezi, éppen ideje volt már, teszi hozzá, hogy azért ne örüljek, na, akkor számold meg, azt mondja, azt is mondtam már neki, hogy ne tegezzen, nem ittunk pertut, de csak röhögi, nem számolom, meg mondom neki, ott van a segédmunkás, arra van, csak vállat von, akkor várjál. Várok. Teljesítményben. Ide megy, oda megy, még egy kávét is megiszik, a múltkor már bepörögtem, bementem a művezetőhöz, mondom neki, ide figyeljen, nekem két gyerekem van, annak is enni kell, szóljon ennek a hájfejűnek, hogy mozgassa magát, de nem szól neki, csak kinéz az ablakon a műhelybe, már csinálja, azt mondja, ezek nem mernek szólni a beállítóknak, azok az igazi urak a műhelyben, annyit keresek, amennyit ő igazol le, ő adja a munkát, ő osztja be az időmet. Tizenhat gép van bent a műhelyben, marógépek, mindenki hajt, mint a hülye, na, mindegy. Örültem pedig, mikor ide felvettek, azelőtt a savanyítóban dolgoztam kint, a város szélén egy hodályban, hát az egy őrület volt, a torma szagát ma sem tudom elviselni, a szemem állandóan be volt gyulladva, és a férjem is itt dolgozik, örültem, hogy egy helyen vagyunk, igaz, nem sikerült, hogy egy műszakba járjunk, éppen váltjuk egymást, de még talán jobb is így, amelyikőnk otthon van, az rendezi a gyerekeket, este találkozunk, a két mocskos kölyök rászokott teljesen, hiába fektetem le őket, ha jön az apjuk este, felkelnek, előmásznak, még esznek is velem vagy az apjukkal, egyikőnk kezdi, amelyik délutános volt, aztán mindenki rááll, zsíroskenyeret kenek, mikor mi van, a főtt étel azé, aki a munkából jön, aztán fekvés, négykézláb kell a kölyköket belovagoltatni a szobába, mi még várunk, míg elalszanak, aztán bemegyünk mi is. Ez a kicsike nyári konyha az otthonunk, albérlet, szoba-konyha lehetne, ha nagyobb lenne, de hát másnak még ilyen sincs, a férjem rekesztett le belőle egy pici konyhát, kint főzök, meg eszünk, az a nappali, ez meg a szoba, itt jár a busz egy méterre a fejünktől, hajnal négykor kezdi, az elején nem bírtam volna megszokni, meg itt van egy kocsma is, ide járnak hányni meg vizelni a részegek, az egyiket fejen is vágtam egyszer a palacsintasütővel, este, főleg nyáron, olyan húgyszag van, hogy nem merem az ablakot kinyitni, inkább a konyhán át szellőztetek, hát szóval éppen hogy elférünk, a gyerekek, meg mi ketten, csak Gabi az úgy alszik, hogy szétlöki magát, sokszor úgy nekinyom a szekrénynek álmában, hogy alig kapok levegőt. Most reggeles vagyok, én viszem a gyerekeket, reggel mindig hideg van, az egyik karomon, a másikat húzom magam után, sietni kell, nem akar jönni, aludna még, a kicsi már alszik is a vállamon, amannak meg már biztos ki van nyúlva a keze, mert mindig húzom, már akkor sírnak, amikor öltöztetem őket, istenem, csak aludhatnának, aludhatnánk még, ameddig akarunk, a karomon a kicsi sokszor olyan idegen, mint egy húszkilós csomag, rettenetes, hogy megfordult a fejemben, hogy belököm a kukába, amazt meg elengedem, én meg csak megyek, megyek világgá, istenem, de borzasztó, hogy ilyenre gondol az ember, a buszon is, mint az állat, egymáson, nincs ülőhely, nem adják át, azt mondja a múltkor egy hapsi, hogy asszonyom, én is gyerekkel vagyok, csak most nincs nálam, jót röhögtek, szóval ilyen, de akkor már gyűlölök mindenkit, meg engem is gyűlöl mindenki a buszon, mert erőszakos vagyok, taposok, nyomok, hogy a gyerek levegőt kapjon, meg a kicsi fel ne ébredjen a karomon, lökök le mindenkit leszálláskor, lekurváznak, mert nem akarnak leszállni, aki leszáll, nem biztos, hogy vissza tud szállni, mert más, új felszállók tolakodnak előre, ilyenkor a nagyot is fel kell kapni, mert nem tud leszállni másképp, a múltkor is majdnem fent maradt. Akkor már tiszta ideg vagyok, de nem csak én. Az öltözőben olyan a hangulat, hogy na, itt aztán mindenki elengedi magát, van, aki állandóan pofázik, ez is idegesít, a másik meg hallgat, csak a cigarettát szívja és néz maga elé, a harmadik meg a nemi életéről dumál, meg vakarja, minden idegesít már, az jut eszembe, hogy vajon adtam-e a gyereknek sálat, meg hogy az óvónő, az a festett kurva a nyakába tekeri-e, ha hideg lesz, mert az is csak kicsapja a gyerekeket az udvarra, és oda se figyel rájuk, csak hetyeg a fűtővel, ezek meg marják egymást, mert utálja a gyerekeket, de meg is értem, néha azon kapom magam, hogy bár ne lennének, ó, istenem,


l á t s z a t a

nem is tudom, mit csinálnék, de hülye vagyok, mikor elkezdett szopni az első, az olyan gyönyörűség volt, hogy azt csak az tudja, aki anya. Lent a műhelyben is utáljuk egymást, pedig vigyorog mindegyik, de azért fizetéskor nem a maga céduláját nézi először, hanem a másikét, meg hogy a másik milyen munkát kap, meg megy a susmorgás, mindig alakulnak klikkek, kifognak valakit, szekálják, engem is kifogtak, de azt mondtam, azért se sírok, nem fogok sírógörcsöt kapni, mint Szabóné, berohant a művezetőhöz, na akkor aztán, az meg letolt mindenkit, úgy látszik laza a norma, ha mindenre ráérnek, majd levetetek belőle, hogy ne legyen idejük egymást basztatni. Utál a hentes a boltban, mindig át akar verni, belevágja a mócsingot, gyorsan becsomagolja, én meg megnézem, visszaadom neki, még neki áll feljebb, akkor menjek máshová vásárolni, ott van, mondom, abból adjon, de ő ezt már levágta, nem érdekel, mondom neki, adja ide a panaszkönyvet, jön a főnöknő, végigmér gúnyosan, húzgálja a száját, meghallgat, szinte átszúr a nézésével, adjál neki másikat, mondja aztán, csak azt nem tudom, mitől ilyen igényes a hölgy, teszi hozzá, otthon veszem észre, hogy mégis hozzácsapott egy darab mócsingot, mert másodszor már nem mertem kibontani, de gyűlölnek a közértben is, mert verem a kávédarálót, hogy jöjjön ki belőle, ami benne van, ha veszek Gabinak két sört, mindig megkérdezik, hogy tán vendég jön? És hogy nyugodtan vigyem vissza, ha nem fogy el, visszaveszik. Mindenki gyűlöl itt mindenkit, pólót akartam venni Gabinak, ott állt mellettem, erre az eladó vagy nyolc számmal nagyobbat akart adni, egyszerűen elállta a többi polcot, én meg félretoltam, azt mondja, az kamasz méret, mit nézek rajta, mondom neki, drága, nem látott még kétszer akkora kamaszt, mint a férjem? Egyet kihajtott, mondom neki, nem jó, Gabi is mondta, valami egér van az elején, nekem egyszínű kell, nyúlnék a másik után, azt mondja, ő meg majd hajtogassa vissza a kedves vevő után, egyáltalán tudom, hogy mit akarok? Mondom, tudom, csak látni szeretném a többit, mind egyforma, azt mondja, az én kedvemért nem fogja kibontani mind a száz originál csomagolást, és a kenyérrel is, itt a mi boltunkban, a főnöknőnek minden ujján gyűrű van, olyan láncok a nyakában, hogy egy tehenet elbírna, mindig másnapos a kenyér, ott van a friss a raktárban, mondom neki, friss kellene, azt mondja, nincs, közben ott van, érzik a szaga a meleg kenyérnek, de amíg a száraz el nem fogy, nem tolja ki, hiába ácsorgunk ott, aztán azt is beírtam a panaszkönyvbe, és azt a választ kaptam, hogy a boltvezető helyesen járt el, mert a kenyér hetvenkét óráig fogyasztható, hát én szeretném látni azt a rohadékot, aki ezt leírta, amint hetvenkét órás kenyeret eszik, az a baj, hogy mindenki gyűlöl mindenkit, egymást is utáljuk, elesett a gyerek a múltkor az utcán, hiába fogtam a kezét, tele a kezem cuccal, a kicsi a vállamon, hát segített valaki? A gyalogosátkelőn még rám is dudált egy autó, hogy takarodjak már a francba onnan, a buszvezető is állandóan acsarkodik, az utcaneveket úgy mondja be, mint egy őrmester, de az állomáson is a bemondó úgy kiabál, hogy az ember megijed, mindenki utasít, parancsol, a tanácsnál is, az SZTK-ban is, mintha valami büntetőszázadban lennénk, a háztulajdonos is minden mondatát azzal kezdi, hogy meg ne lássam, hogy ez, meg az, már a gyerekek is gyűlölik egymást, nem tudnak játszani, rugdosnak, köpködnek, az enyémek is, itthon is, hisztiznek, nekem meg aztán végképp nincs idegem műszak után szépeket mondani, előbb-utóbb elverem őket, azt mondja múltkor a nagyobbik lányom, mikor a seggire vertem, hogy dögölj meg te kurva. Nekem. Mit mondjak erre, kitől tanulja, csak egymástól tanulhatják, kimentem az udvari vécébe, és elkezdtem bőgni, aztán nyugtattam magam, hogy biztosan nem úgy gondolta, az ilyen kicsi gyerek még nincs tisztába a szavak értelmével, de azért félek, mert azelőtt meg belerúgott a lábamba, az apjának nem is merem mondani, mert biztosan agyoncsapná azonnal nézem a posztert, sziklás tengerpart, fák, napfény, nyugalom, nemsokára indulnak a buszok, már tiszta nyirkos a párnám, Gabi horkol, a gyerekek szuszognak, még aludhatnék egy kicsit, még csak fél négy

53

54


•

8 .

é v fol y am

A következő feladatok kérdései a Tar Sándor-novellára vonatkoznak. A kérdésekre először egyedül próbálj meg válaszolni. Ha elkészültél, beszéld meg csoporttársaiddal megoldásaidat, válaszaitokat írásban rögzítsétek. Ha készen vagytok, az osztályban beszéljétek meg közösen is megoldásaitokat! 6. Ki? a) Hol, mikor, ki szólal meg? Keressetek a szövegből konkrét utalásokat a válaszhoz!

b) Az elbeszélés szövegében ki a megszólaló hallgatója?

c) Az előző kérdésre adott válaszod hogyan hozható összefüggésbe a megszólaló nyomdafestéket nehezen tűrő szavaival, kifejezéseivel?

d) Keress az elbeszélés szövegéből olyan állításokat, melyeket vélhetően hangosan, másnak soha nem mondana el Gáborné?


l á t s z a t a

e) Töltsd ki az alábbi kérdőíven Gábornénak azokat az adatait, amelyek kiderülnek a novellából!

55

56


•

8 .

é v fol y am


l á t s z a t a

57

58


•

8 .

é v fol y am


l á t s z a t a

7. Hogyan? a) A 4. feladatban már megvizsgáltátok a novella elejének egyik nyelvi sajátosságát. Jellemezzétek az egész elbeszélés írásképét, tagolását, írásjeleit, mondattagolását!

b) Bontsátok nagyobb szerkezeti részekre az elbeszélést! Egy-egy alegységnek adjatok címet! Milyen kulcsszavakat tudtok rendelni egy-egy részhez?

c) Vizsgáljátok meg az előző két kérdésre adott válaszaitokat! Mire lehet következtetni belőlük a novella szerkezetére vonatkozóan? d) Olvassátok el újra figyelmesen az elbeszélés első mondatát! Rajzoljátok le vázlatosan a képet!

59

60


•

8 .

é v fol y am

Értelmezzétek jelképként a rajzot!

e) Hol van az elbeszélés egyetlen új bekezdése?

f) Mi látható ott?

g) Milyen viszonyban van az ottani látvány a szövegegésszel?

h) Mivel indokolható az új bekezdés?

8. Megkettőzött tényezők Tar Sándor írt egy novellát, melyben egyes szám első személyben szólal meg egy betanított munkás asszony. a) Hogyan többszöröződnek meg a fentiek alapján ebben a novellában a kommunikáció egyes tényezői?

A k omm u n i k á c i ó tényezői

k ö t e tb e n , fol y ó i ratba n , m u n k ata n k ö n y b e n k ö z ö lt n o v e lla

a n o v e ll á ba n

feladó(ja) címzett(je) beszédhely ze t(e)/ valóság(a) b) Szó volt már róla, hogy a művészi, irodalmi kommunikáció egyik megkülönböztető sajátossága az esztétikai konvenció, azaz a közvetlen referencialitás (valóságmegfelelés) felfüggesztése.


l á t s z a t a

Gondold végig, milyen cselekvési lehetőségei lennének egy jóérzésű olvasónak, ha erre a monológra (Tar Sándor novellája) érvényes lenne a közvetlen valóságmegfelelés! c) Írj le egy-két cselekvési lehetőséget!

9. Írj! Mint már láttuk, a művészi, irodalmi kommunikáció másik megkülönböztető sajátossága a polivalencia konvenció, ami azt jelenti, hogy műalkotásokat több módon is tudunk értelmezni. a) A közvetlen, szó szerinti jelentésen – Gáborné életén – túl még miről szólhat ez az elbeszélés? Válaszd ki, hogy az alább fölsoroltak közül melyik jelentésréteg(ek)et érzékeled erősebben a műben! – egy társadalmi réteg, a betanított munkások helyzete a 80-as évek legvégének Magyarországán – társadalmunk betegségei, a rohanás, túlhajtottság, a szolidaritás hiánya – ép lélekkel egy torz, rossz világban – a nők elviselhetetlen kettős terhe: helytállás a munkahelyen és a családban, háztartásban – a világ nem az emberre szabott, túl sokat vár el tőlünk – egyéb (ha ezt választod, fogalmazd meg az általad gondolt jelentésréteget is) b) Az általad választott jelentésréteget add címként, és alkoss egy rövid írást, melyben értelmezed a novellát!

61

62


•

8 .

é v fol y am

4 . „ K Ö L T Ő H AZ U D J ” Műalkotás és valóság viszonyát vizsgáljuk a továbbiakban is. Kiindulópontként a hétköznapi kommunikációban megszokott referenciális viszony szolgál. Különböző műalkotások vizsgálatának során látni fogjuk, hogyan alakul mű és valóság viszonya a művészi kommunikációban. 1. Lapozz vissza A kommunikáció tényezőinek megkettőződése című rész 4. feladatához! Idézd fel az ott tanultakat, rögzítsd újra írásban az ott megállapítottakat!

2. Az alábbi mondatot illeszd be legalább két eltérő beszédhelyzetbe! Teremts szituációt: ki mondja, kinek mondja, mit tesz az, akinek mondja. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. 1. s z i t u á c i ó

2. szituáció

k i mo n d j a ? k i n e k mo n d j a ? m i é rt mo n d j a ? m i t t e s z a h all g at ó ? 3. Beszéljétek meg egymás megoldásait! Ha valamelyiket különösen szellemesnek tartjátok, osszátok meg a többiekkel, amikor erre lehetőség nyílik. 4. Talán többen felismertétek, hogy József Attila Tiszta szívvel című versében található a fenti mondat. Milyen lényeges változások történnek, ha tudjuk, hogy versben hangzik el? szituáció k i mo n d j a ? k i n e k mo n d j a ? m i é rt mo n d j a ? m i t t e s z a h all g at ó ? 5. Beszéljétek meg egymás megoldásait! Ha valamelyiket különösen szellemesnek tartjátok, osszátok meg a többiekkel, amikor erre lehetőség nyílik.

„ KÖLTŐ HAZUDJ ”

6. Olvassátok el figyelmesen a verset!

József Attila: Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.

Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök.

Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.

Elfognak, és felkötnek, áldott földdel elfödnek, s halált hozó fű terem gyönyörű szép szívemen.

7. Vers és valóság A) Az alábbi szöveg alapján válaszoljatok arra kérdésre, hogy miért utasította el a szegedi egyetem nyelvészprofesszora a verset! 1925. március 30-án reggel zajlott le az emlékezetes Horger-eset, melyet próbáljunk most megvilágítani Horger Antal szemszögéből is. Horger Antal egy konzervatív, vallási szempontból inkább közömbös, pozitivista* tudós volt, aki német alaposságával, szorgalmával jelentős műveket alkotott a magyar nyelvtudományban. Családi élete nem volt boldog. Későn házasodott, felesége nem akart vele leköltözni Szegedre, ezen gyakran összevesztek, kapcsolatuk elhidegült. Horger kevéssel József Attilával való megismerkedése előtt elvált. A magánossá lett ember ingerültségével gyakran fortyant föl, de hamar le is higgadt. A versre nyilván az Új Nemzedék** vasárnapi száma hívta föl figyelmét. A hétfő reggeli órán megpillanthatta József Attilát, erről juthatott eszébe újból a dolog, s természetesen anélkül, hogy a bölcsészeti kar bármely más professzorával megtárgyalta volna, hirtelen és jogtalanul, mint a bölcsészeti kar álláspontját közölte Attilával – a magáét. A költő később a Születésnapomra című versében és önéletrajzában is megörökítette a történteket. József Attilát nemcsak az téveszthette meg, hogy Horger a kar nevében látszott nyilatkozni: az átlagosnál nagyobb költői önérzet is megszólalt benne. Emberi méltóságában és költői öntudatában mélyen sértve maradt még egy ideig Szegeden, de lassan megérlelődött benne a gondolat, hogy Bécsbe megy. (Péter László írásai alapján) (http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/jozsefattila/1925.html) * pozitivista ~ pozitivizmus: olyan filozófiai irányzat, mely nem a tények magyarázatát, hanem a tények rögzítését, leírását tartja az elsődleges feladatnak. ** Új Nemzedék: szegedi folyóirat. Ebben támadták meg először József Attila Tiszta szívvel című versét

63

64


•

8 .

é v fol y am

B) Kérd számon József Attilától versbeli állításainak igazságát! (Pl. hogyan lehet, hogy azt állítja, nincsen anyja, hiszen minden földi halandó anyától születik?)

Beszéljétek a megoldásaitokról. Kié tetszett legjobban? Miért? Írd le értékelő véleményedet arról a kérdésről, amelyik legjobban tetszett!

8. Értelmesnek tartod azt, hogy verseken kérj számon konkrét életrajzi adatokat? Igen, mert:

Nem, mert:

Beszélgetésünk eredménye:

9. Fényképalbum Krakkóban voltatok kirándulni, a Mária-templomot is lefényképeztétek. Ez a négy kép készült. Beszéljétek meg, hogy melyik képeket tennétek be és melyiket nem a családi fényképalbumba? Indokoljátok, majd rögzítsétek válaszotokat!


1.

2.

3.

3.

4.

4.

10. Osszátok ki egymás között a képeket! Az a három ember, aki az 1., 3. és 4. képet kapta, keressen érvet arra, hogy mindenképpen beteszi a fényképalbumba! Az, aki a 2. képet kapta, keressen érvet arra, hogy semmiképpen nem teszi be! Az egymástól hallott érveket írjátok le. 1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

65

66


•

8 .

é v fol y am

11. Mi volt könnyebb? A 2. képről könnyebb vagy nehezebb volt érvelni? Miért? Tehát melyik feladat volt könnyebb, a 9. vagy a 10.? Közösen beszéljétek meg a választ, írjátok le az eredményt!

A csoport beszélgetése után osztálykeretek között is beszéljetek erről! 12. Milyen lényeges hasonlóságokat és különbségeket fedezel fel a két képen? Megállapításaidat rögzítsd halmazábrán! A) Újszülött babák

B) Téli táj


Hallgassátok meg egymás megoldásait! Ha valami nagyon tetszett, és sajnálod, hogy nem neked jutott eszedbe, írd be zöld színnel saját ábrádba. Apró monogrammal jelöld a szerző nevét is. 13. Arany János egy hosszú verséből idézünk két részletet. A mű címe: Vojtina ars poétikája. Költő hazudj, de rajt’1 ne fogjanak; … Győzz meg, hogy ami látszik, az való; Akkor neved költő lesz, nem csaló, – Amint nem az volt rég az átheni2 , Malacvisítást tudva színleni; Ellenben a pór3, aki szűr alatt Ríkatta disznát, és kuhin4 maradt, Bár a visítót gúnyosan emelte, A hallgatók füttyét megérdemelte. Mert a közönség érzé, hogy amaz Úgy rí, miként legtöbbször a malac, Míg a valódi – csont és vér noha – Tán úgy sikoltott, mint másszor soha. Itt a különbség: hogy e látszatot Igaz nélkül meg nem csinálhatod. Csakhogy nem ami rész szerint igaz, – Olyan kell, mi egészben s mindig az. Talán nem való, hogy ez s ez úgy esett, Tán ráfogás a felhozott eset: Mátyás király nem mondta s tette azt;

rajt: rajta átheni: athéni 3 pór: paraszt 4 kuhin: szégyenben 1 2

67

68


•

8 .

é v fol y am

Szegény Tiborc5 nem volt élő paraszt; Bánk a nejével, megvénült falun, Sosem dühönge többé a szarun, Evett, ivott, míg végre elalún6: De mit nekem valód, ha ez esetben Bánk törpe lesz, Mátyás következetlen? Ha semmi évszám, krónikás adat Engem le nem győz, hogy nem tett vadat? Nekem egész ember kell és király, Vagy férj, nejéért aki bosszut áll, S ember-, király-, meg férjben az egyén: Csip-csup igazzal nem törődöm én. Tiborc, Bánk: Katona József drámájának (Bánk bán) szereplői. Bánk az ország nádora, méltóságteljes főúr, felesége Melinda, akit a drámában megölnek. Bánk a darabban összeroppan. Tiborc Bánk jobbágya. 6 elalún: elaludt, azaz örökre elaludt, meghalt 5

14. Négyfős csoportokban válaszoljátok meg a következő kérdéseket. Közös megoldásotokat rögzítsétek! a) Milyen módon jelenítette meg a két ember a malacot? Hogyan fogadta ezt a közönség? meg jel en í t é s

közö n ség v i sel k ed é se

az at h é n i : a pór: b) Milyen elvárásai vannak Arany Jánosnak a műalkotástól? Válaszaitokhoz használjátok fel segítségül a két kiemelt szövegrészletet is! Olyan kell, mi egészben s mindig az. Csip-csup igazzal nem törődöm én.

c) Mit jelent tehát a fentiek alapján az idézet kezdő sora? Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak


15. Olvassátok el az alábbi szöveget, és tegyetek fel egymásnak egy-egy kérdést, amely alapján arról szeretnétek meggyőződni, hogy társatok is érti az itt leírtakat. Ha te nem értesz valamit, fogalmazd meg a kérdést társad, tanárod számára. Arany János az irodalomtól nem azt várja, hogy tényszerűen feleljen meg a valóságnak, a krónikáknak, azaz a történelem által rögzítettnek, hanem hogy lényeg szerint, egészben és mindig legyen igaz, s hogy e lényegi igazság kifejezése érdekében bátran térjen el bizonyos részigazságoktól. Természetesen Arany János szövege is csupán egy meghatározott korszak és irányzat irodalomfelfogására, a realizmusra utal, amely a műtől a valószerűséget várta el.

Kérdésem:

16. Tartsatok ötletbörzét, és soroljatok fel olyan irodalmi vagy más műalkotásokat, melyekben nyilvánvalóan nem a valószerűség látszatát kívánja kelteni az alkotó!

17. Mit láttak régen? Bizonyosnak tekinthető, hogy az egyiptomiak, a középkoriak, a 19. és a 20. században élők ugyanúgy érzékelték a körülöttük levő világot, mint a mai ember, hiszen érzékszerveik pontosan úgy működtek, mint a mieink. a) Osszátok ki egymás között az ezen és a következő oldalon található négy képet!

69

70


•

8 .

é v fol y am

Gyűjtsön mindegyikőtök minél több érvet arra, hogy a művész célja nem a valóság szolgai másolása volt!

Érvek: – – – – b) Munkátok eredményét osszátok meg a többi csoport azon tagjaival, akik ugyanazt a képet választották, mint ti! Az új ötleteket, érveket írjátok le! Új érvek: – – – 18. Keress legalább két olyan képzőművészeti alkotást (otthon, az iskolai könyvtárban, Interneten, stb.), melyekben a művész célja nyilvánvalóan nem a valóság ábrázolása! Bizonyításodat rögzítsd írásban, művenként legalább négy sorban!

„ HOGY MIÉRT JÓ EZ NEKIK ? ”

5. „ H O G Y MIÉ R T J Ó E Z N E K I K ? ”

Az itt következőkben arra az igen nehéz kérdésre próbálunk választ keresni, hogy vajon miért van művészet. Megnézünk néhány részletet egy filmből, amely tiltakozik a kultúraellenes gondolkodás ellen, hitet téve az emberiség kulturális értékei mellett. A Mónika-show azért került be anyagaink közé, mert érdemes összevetni a filmbeli talk-show-t a mai kereskedelmi televíziózás egyik legnézettebb talk-show-jával. 1. Egy film eleje Egy francia filmrendező, François Truffaut 1966-ban forgatott egy filmet Fahrenheit 451 címmel. A film a jövőben játszódik. a) Nézzétek meg közösen a film főcím utáni bevezető képsorait! b) Kiket láttok a filmen? Mit csinálnak?

c) Fogalmazzátok meg előfeltevéseiteket! Mit fognak a következő percekben tenni? Írjátok le gondolataitokat!

d) Beszéljétek meg egymással előfeltevéseiteket. Ha társatoktól elhangzott valamilyen új ötlet, rögzítsétek!

2. Tovább a) Folytassátok a film megtekintését! b) Mit csinálnak a hősök? Honnan veszik elő a könyveket?

71

72


•

8 .

é v fol y am

c) Fogalmazzátok meg előfeltevéseiteket! Mit fognak a következő percekben tenni? Írjátok le gondolataitokat!

d) Beszéljétek meg egymással előfeltevéseiteket! Ha valamilyen új ötlet elhangzott társatoktól, rögzítsétek!

3. Tovább a) Folytassátok a film megtekintését! b) Meséljétek el a történteket!

c) A látott részletben a kisfiú felvett a földről egy könyvet. Képzeld magad az ő helyébe! Vajon mi jár a fejében? Írd le a lehetséges gondolatait!

4. Könyvek a) Neked vannak saját könyveid? Ha igen, írd le legalább háromnak a címét. Ha a szerzőt is ismered, rögzítsd az ő nevét is!


b) Ha neked nincsenek könyveid, szüleidnek vannak? Írd le legalább három címét lehetőleg a szerző nevével együtt!

c) Ha otthon nincsenek könyveitek, az iskola könyvtárában már bizonyára jártál. Írd le legalább három ott található könyv címét a szerzővel együtt!

5. Könyvégetés? a) Mit szólnál ahhoz, ha a tűzőrök bemennétek a lakásotokba vagy az iskolába, és elégetnék az ott talált könyveket? Válaszodat indokold!

b) Beszéljétek meg az adott válaszokat! c) Te égetnél el könyveket? Ha igen, melyik(ek)et és miért? Ha nem, miért nem?

d) Beszéljétek meg válaszaitokat! e) Ha hallottál olyan választ, amely neked is nagyon tetszett, írd le a füzetedbe, és apró monogrammal jelöld a szerző nevét!

73

74


•

8 .

é v fol y am

6. Könyvégetés a) A filmben az államnak szinte elsődleges feladata a könyvégetés. Kerekasztal-körforgóval beszéljétek meg, miért érdeke az államnak a könyvégetés! A cédulára felírt nyitott végű mondat a következő: „Az állam azért támadja a könyveket, mert…” Írjátok le az érveket!

7. Az állam a) Nézzétek meg a film kezdő képsorait! Értelmezzétek az ott látottakat! Hogyan függ össze az antennaerdő eddigi gondolataitokkal?

b) Ha kinéztek az ablakon, mit láttok a háztetőkön? Mi közös és mi eltérő a filmbeli és a mai látványban?

c) A rádiózás elterjedésekor egy-egy készülék igen drága volt. Németországban Hitler hatalomra jutása után kiadta a jelszót: „rádiót minden német háztartásnak”. Az olcsó tömegrádió aztán eljutott a legeldugottabb német falvakba is. Csak egyetlen adót, a német propagandaminisztérium adását lehetett rajta fogni. Miért tartották fontosnak a diktatúrák (politikai önkényuralmi rendszerek) azt, hogy az ilyen rádiók eljussanak az állampolgárokhoz?


d) A hetvenes évek második felében a kettéosztott Németország keleti felében, a Szovjetunió fennhatósága alá tartozó NDK-ban (Német Demokratikus Köztársaság) az emberek állítólag a televíziót gyakran képernyővel az utca felé állítva tették az ablakba. Vajon miért? Indokold válaszodat!

8. Linda Nézzétek meg együtt a film következő képsorait! a) Próbáld meg minél pontosabban jellemezni Montág és Linda kapcsolatát! Mi Linda legfontosabb tevékenysége?

b) Hogyan válaszol Montág kérdéseire, közléseire?

9. Családműsor? a) Fogalmazd meg előfeltevéseidet a családműsor lehetséges témájáról. Ebből következően milyen szereplőket vársz, milyen cselevések, gesztusok jellemzik majd őket?

b) Beszéljétek meg elvárásaitokat. Találtatok azonosságokat, eltéréseket? Rögzítsétek tapasztalataitokat!

75

76


•

8 .

é v fol y am

10. Családműsor Nézzétek meg közösen a film további részletét! a) Mi teljesült elvárásaitokból? Miért? Indokoljátok válaszaitokat?

b) Játsszátok el a jelenetet, lehetőleg úgy, ahogy a filmben láttátok! Könnyítésül mellékeljük a szöveget. Bemondónő:

Barátaim, testvérek! Titeket is vár a család. Bernard: Ugye, érted már, hogy milyen kutyaszorítóba kerültem? Bonyolult probléma, egyszerűen nincsen rá megoldás. Charles: Várj, várj, várj Bernard! Biztosan van megoldás. Eddig tizenhárman vagyunk, igaz? Meg akarod hívni Edwardot is, az már tizennégy. Bernard: De ha valaki megbetegszik, akkor megint tizenhárman vagyunk. Charles: Pontosan, tehát több embert kell meghívni. Bernard: Van benne valami. Charles: Mi van Lottyval és Jamesszel, velük tizenhatan lennénk, és ha megbetegszik valaki, akkor sem maradunk tizenhárman. Bernard: Viszont felmerül a helyprobléma, Charles. Lottynak van két gyereke, két fiúcska, Charles, két fiúcska, Freddie és a kis Jones. Charles: Nos, én itt nem látok problémát. Menjen a két gyerek, nos… teszem azt Helen szobájába. Mit gondolsz Linda? (piros lámpa villogni kezd, kinéznek a nézők felé) Linda hallgat, piros lámpa villog Montág: Szólalj meg, rád várnak! Linda: Hát…szerintem… Charles: Látod, Linda egyetért velem. Lotty gyermekei Helen szobájába mennek és pont. Lindának ebben igaza van.


Bernard:

Meg kell még oldani az ültetés problémáját. Erre lenne is javaslatom, miszerint ha Yvonne-t ültetjük az asztalfőre, a jobbjára pedig Richardot… Charles (közbevág): Óh, nem, nem Bernard, Richard mostanában szóba sem áll Yvonne-nal Leslie miatt. Bernard: Óh, Marlene-t kell az asztalfőre ültetni. Marlene idősebb, mint Yvonne, tán még Jackie-nél is idősebb, tehát ez nem probléma. Marlene ül majd az asztalfőn, igen, Madlene? (kifelé néz, piros lámpa villog) Igazam van? Linda: Tökéletesen! Charles: Ha Linda is egyetért, akkor legyen így. De még mindig van egy kis probléma a szobákkal. Bernard:

Nos, mi jöhet szóba? Charles: Ott a rózsaszín szoba, oda mehetne Lillianne, Susanne pedig a zöld szobába. Bernard: Hol helyezhetnénk el Monicát? Charles: Van ötleted, Linda? (piros fény villog, kifelé néznek) Linda: (kissé bizonytalanul): A kék szobában… Charles: Igazad van, Linda! Bernard: Igaza van! Együtt (kifelé nézve): Linda, Te egész egyszerűen zseniális vagy! 11. A műsor a) Mi volt a kétperces családműsor témája? Írjátok le a vázlatát!

b) Milyen szövegszerkezeti sajátosságot, hibát vettetek észre?

77

78


•

8 .

é v fol y am

c) Hány szereplőt említ a szöveg?

d) Mit tudunk meg a szereplőkről?

e) Felvetődik-e a beszélgetésben valamilyen emberi konfliktus?

f) Milyen okai lehetnek ennek? Feltevéseiteket (lehetőleg többet) írjátok le közös megbeszélés után!

g) Beszéljétek meg ötleteiteket! Mi a közös bennük?

h) Mit gondoltok, miért nem tért ki ezekre a kérdésekre a film családműsora? 12. Mónika-show? a) Szerintetek van a mai televíziós műsorok között olyan, amely sok szempontból rokonítható a Fahrenheit 451 család-műsorával? (Gondoljatok a sok keresztnévre, az emberi problémákra, illetve arra, hogy mély drámák húzódhatnak meg egy-egy félmondat mögött, de erre nem tér ki a műsor.)

b) Az alábbiakban a Hölgyvilág című újság egyik szövegéből idézünk. A Mónika-show egyik adásáról szól az írás, amelyben éppen az extrém, szokatlan öltözködés volt a téma. A beszélgetés döcögõsen indul. Aztán a kék fotelben ülõ férfi felemeli a hangját, erre a sárga fotelben feszengõ nõ megsértõdik, a fiú a bal szélen vitába száll, a középsõ ordít. És a Mónika show-ban tetõfokára hág a hangulat. Kint, a váróteremben hatalmas a sürgés-forgás. A sminkszobában percenként váltják egymást az emberek, a folyosón furcsa fazonok ácsorognak. Az egyik orrában, szemöldökében, fülében karika; a másik szemöldöke pirosba játszik; a harmadik haján – hajból – egy csónakforma lebeg. Kicsit ijedten nézelõdöm. A Mónika-show szerkesztõje megnyugtat, hogy a mai adás témája az extrém öltözködés. A meghívott vendégek mind egy-egy stílus képviselõi, akiket a hozzátartozóik is elkísértek.


A sok furcsa ember között végre találok néhány „rendeset” is. Leülök két középkorú nõ mellé. Kiderül, hogy mindketten a mûsorban szereplõ lányukat kísérték el. Mária bevallja, izgul. Izgul a lányáért, és izgul, mert lehet, hogy õ is szót kap. Elõvesz a táskájából egy fényképet. Gyönyörû szõke lányt mutat, aztán egy vöröset, még egy kép: a tincsek kékbe játszanak. Ugyanaz a lány háromszínû hajjal. Mária a fotókat a közönségnek hozta, hogy még érdekesebb legyen a show. A másik anyuka közbevág. Õ a lánya barátja miatt került a show-ba. Gyorsan megmutatja a fiút, a folyosón ácsorgó orr-, fül-, szemöldökkarikást. Csörsz Norbert, vagyis a karikás szívesen vállalkozott a feladatra, bár a szereplésért nem kap pénzt. Halkan hozzáteszi: sajnos. ... Mónika végre megérkezik. Az „A” bejáraton lép a stúdióba. Mozgása tökéletes, ruhája csinos, sminkje kápráztató. Rövid bevezető után már kezdődik is a show. Minden pontosan a forgatókönyv szerint halad, nincs baki, nincs ismétlés. A gépezet olajozottan működik. A vendégek jönnek-mennek, maradnak, vitatkoznak, a közönség pedig tapsol, nevet, húházik. Szópárbaj a színpadon, a közönség feszülten figyel. A hangulat tetőfokára hág. És akkor... vége a műsornak. Távozunk. Az arcunkon, mintha csak odaragasztották volna, még mindig ott libeg a mosoly. c) A látott filmrészlet és a riportrészlet alapján gyűjtsd össze a két műsor közötti hasonlóságokat és eltéréseket! Ha s o n l ó s á g o k

Elt é r é s e k

–

–

–

–

–

–

–

–

d) Mivel tudnátok magyarázni a különbségeket?

e) Beszéljétek meg osztálykeretekben válaszaitokat! 13. Könyvember a) Nézzétek meg a film utolsó 10 percét! Ha olyan világban élnél, amilyenben a film játszódik, lennél-e könyvember? Ha nem, miért?

79

80


•

8 .

é v fol y am

b) Ha igen, miért? Melyik könyvet tanulnád meg? Miért?

14. A művészetről Arra kérdésre, hogy miért van művészet, talán soha nem fogunk tudni egyértelmű, egyetlen igaz választ adni. De van művészet, és az emberi kultúrák kialakulásáig visszanyúló kutatások azt bizonyítják, hogy a művészet az emberi társadalmakkal egyidős. a) Olvasd el figyelmesen a négy idézetkártyát, és gondolkodj el azon, melyikről írnál egy 6-8 soros rövid esszét! Az esszében vitatkozhatsz a szerzővel, de egyet is érthetsz vele. b) Osszátok ki egymás között a négy idézetkártyát! c) Nagyon fontos, hogy közös megegyezéssel döntsétek el, hogy ki melyik kártyát kapja. Ha először nem tudtok megegyezni, mert maradt gazdátlan szöveg, gondolkodjatok közösen a szöveg által felvetett gondolatokról, ezután próbáljatok újra egyezkedni. d) Ha így sem sikerült megegyezésre jutnotok, sorsolással kell döntenetek az összes kártya majdani tulajdonosáról! A

B

Ne szóljatok a szükségről. A legalja Koldus is, bár teng, bír fölöslegest. Ha természetnek többet, mint mire Szüksége van, nem adsz, az emberélet Az állatéval egyenértékű lesz.

„Az irodalom nem arra való, hogy aszerint éljünk. A művészet semmiféle megváltást nem biztosíthat. Túl van a hatáskörén. Csak csábíthat, megvilágíthat. Utána tisztább a levegő. Nem tiszta, csak tisztább.”

(William Shakespeare) C

(Mészöly Miklós)

D

Az irodalom funkciója egy olyan laboratórium létrehozásában áll, amelyben a művész a fikció révén kísérleteket folytat az értékekkel.

(Paul Ricoeur)

e) Külön papírra (pl. A/5-ös írólapra) írjátok meg az esszét! f) Négy nagy csomagolópapírra tegyétek ki jól látható helyre a tanteremben az azonos témáról szóló írásokat.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? Minek a lélek balga fényüzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő.

(Tóth Árpád)

E n y é m

i tt

m i n d e n

h atalom

6. EN Y ÉM ITT MINDEN HATALOM A huszadik század második felében élt jelentős költő, Nagy László egy versének megközelítése és értelmezése során a versen túlmutató tanulságokhoz is eljutunk a következőkben. 1. Nagy László: Himnusz minden időben Ennek a versnek a soraiból kaptok most egyet-egyet. Minden kapott sor megszólítás; van, ahol szerepel a te szó, van, ahol nem, de mindegyikben odaérthető kezdetként. Minden sort egy fohász elejeként kell értelmezni. a) Egészítsétek ki a megszólítást egy kéréssel, hajtsátok vissza a papírcsíkot, majd újra hajtsátok vissza úgy, hogy a papírlapon csak a megszólítás szerepeljen, a ti kérésetek ne! b) Adjátok tovább a ti papírlapotokat, a mellettetek ülőtől vegyétek el az övét, és írjatok egy újabb kérést! A kétszeres hajtást ismételjétek meg, adjátok tovább a papírt, egészen addig, míg minden csoporttag fel nem írta mind a négy kérést a megszólítotthoz! 2. Kéréseitek a) Nyissátok ki a papírokat, és egyenként olvassátok fel a kéréseket! b) Vizsgáljátok meg a hasonlóságokat és az eltéréseket! A mellékelt táblázatban rögzítsétek megfigyeléseitek eredményét! hasonlóság

e lt é r é s

1 . m e g s z ó l í tott: 2 . m e g s z ó l í tott: 3 . m e g s z ó l í tott: 4 . m e g s z ó l í tott: 5 . m e g s z ó l í tott: 3. Sorrend 1 Siralomvölgyi datolya, Festmények rejtett mosolya, Templomon arany-kupola, Gyönyörűm, te segíts engem!

2 Piaci csarnok álmosa, Nyomorúságnak táncosa, Szilveszter-éji harsona, Gyönyörűm, te segíts engem!

81

82


•

8 .

é v fol y am

3 Te szivárvány-szemöldökű, Napvilág lánya, lángölű, Dárdának gyémánt-köszörű, Gyönyörűm, te segíts engem!

6 Te fülemülék pásztora, Sugarak déli lantosa, Legelső márvány-palota, Gyönyörűm, te segíts engem!

4 Béta-sugárban reszkető, Sok-fejű kölyket elvető, Tengerek habján csörtető, Gyönyörűm, te segíts engem!

7 Díjra korbácsolt versenyló, Lázadásokban lobogó, Csillag, dutyiba pillantó, Gyönyörűm, te segíts engem!

5 Harctéri sebek doktora, Hazátlanoknak otthona, Mézes bor, édes babona, Gyönyörűm, te segíts engem! A) a) Nagy László versének első 7 versszakát kapod meg összekevert sorrendben. Állíts fel egy logikus sorrendet, amelyben szerinted a szakaszok egymásra épülnek! b) Öt perc eltelte után próbáljatok meg közösen indokolható sorrendet felállítani! Milyen gondolati ív tartja össze az általatok kigondolt sorrendet? saját sorrend:

közös sorrend:

B) a) Nagy László versének első 7 versszakát kapod meg összekevert sorrendben. Keress az egyes versszakokban utalást történelmi korra (őskor, ókor, kereszténység megjelenése, középkor, modern, polgári társadalom, 20. század). Az utalások szerint próbálj meg időrendi sorrendet felállítani a versszakok között! b) Öt perc eltelte után próbáljatok meg közös sorrendet felállítani! saját sorrend: közös sorrend:


l á t s z a t a

C) a) Olvasd el a vers első 7 versszakát! b) Keress olyan szövegrészeket, melyekkel bizonyítani lehet, hogy a vers az emberi történelem idejében előre halad (a civilizáció hajnalától napjainkig)! c) Öt perc eltelte után együtt dolgozzatok tovább!

83

84


•

8 .

é v fol y am

D) a) Olvasd el a vers első 7 versszakát! b) Melyik történelmi korhoz tudod rendelni az alábbi, kiragadott szövegrészeket? c) Keresd meg ezeket a részeket a versben! d) Milyen logikai sajátosságot fedeztél fel? – napvilág lánya

...........................................................................................

– fülemülék pásztora

...........................................................................................

– legelső márvány-palota

...........................................................................................

– siralomvölgyi

...........................................................................................

– festmények rejtett mosolya

...........................................................................................

– templomon arany kupola

...........................................................................................

– díjra korbácsolt versenyló

...........................................................................................

– lobogó

...........................................................................................

– dutyiba pillantó

...........................................................................................

– harctéri sebek

...........................................................................................

– hazátlanoknak otthona

...........................................................................................

– nyomorúságnak táncosa

...........................................................................................

– béta-sugár… sok-fejű kölyket

...........................................................................................

4. Sorrend még egyszer Most a vers utolsó négy versszakát kapjátok meg összekevert sorrendben. Állítsatok fel egy logikus, szerintetek egymásra épülő sorrendet! Milyen gondolati ív tartja össze az általatok kigondolt sorrendet? A Jog hogyha van: az én jogom, Enyém itt minden hatalom, Fölveszem kardom, sisakom! Gyönyörűm, te segíts engem!

C Felragyog az én udvarom, Megdicsőül a vér s korom, Galambok búgnak vállamon, Gyönyörűm, ha segítsz engem!

B Iszonyattól ha szédülök, Ha a pimaszság rámdönög, Önmagammal ha kűzködök, Gyönyörűm, te segíts engem!

D Öröktől belémkaroló, Vánkosra velem hajoló, Varjakat döggé daloló, Gyönyörűm, te segíts engem!

E n y é m

i tt

m i n d e n

h atalom

5. Hallgassátok meg az egész verset! 6. Kérések a versben és a papírjaitokon a) Szerintetek ki(k) a vers megszólítottja(i)? b) A válaszhoz használjátok fel az 1. feladatban összegyűjtött kéréslistátokat is! c) Ha több ötletetek is van, próbáljátok meg a megszólítottak közös vonásait megkeresni!

7. Szerkezet a) Mivel tudnád bizonyítani, hogy a versben önálló szerkezeti részt alkot az 1–7 és a 9–12. versszak?

b) Hogyan kapcsolja össze a két részt a 8. versszak?

8. „Gyönyörűm” a) Beszéljétek meg osztályszinten, hogy a lírai alanyt mi mindenben segíti, segítheti a vers megszólítottja, a „Gyönyörűm” a 8. versszak alapján! b) Ha a versben erős hangsúlyt kapnak a korábbi történelmi korok, mi lehet a „Gyönyörűm”, azaz a múzsa, a művészet koronként változó szerepe? c) Mi(k) lehet(nek) a művészet koronként változó szerepe(i)?

85

86


•

8 .

é v fol y am

9. Múzsákról A) a) Járj utána annak, hogy kik voltak a múzsák!

b) Melyik múzsa „védelmi területe” nem tartozik ma már a művészetek körébe?

c) Születtek-e a görög antikvitás óta új, a görögség korában még ismeretlen vagy nem művészetként értelmezett művészetek?

B) Nagy László ebben a versében a művészet hatalmáról, végtelen erejéről ír. a) Alkoss egy rövid szöveget (7-9 sor), melyben te is a művészet erejéről írsz! Írásodban szöveghűen szerepelnie kell az alábbi idézetek egyikének. – szivárvány-szemöldökű – fülemülék pásztora – önmagammal ha kűzködök – festmények rejtett mosolya – siralomvölgyi datolya – fölveszem kardom, sisakom – hazátlanoknak otthona – legelső márvány-palota – csillag, dutyiba pillantó – templomon arany-kupola – galambok búgnak vállamon

E nA y év m a l iótt s z em ri űn sd ée gn

l há atalom t s z a t a

b) Amennyiben ezek a sorrészek nem tetszenek, választhatsz mást is, de figyelj arra, hogy a feladat ebben az esetben is ugyanaz!

87

S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents