S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s

Tanári útmutató

1

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

Szakmai vezetõk

P á l a K á r o ly

s z a k m a i i g a z g at ó

P u s k á s Au r é l

f e j l e s z t é s i i g a z g at ó h e ly e tt e s

R á p l i G y ö r g y i

Fejlesztési programvezető

vezető fejlesztők

a programfejlesztési Központ vezetője

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

kálmán lászló

B ó k ay A n ta l

S z a k m a i b i z otts á g

elnök

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

A l k ot ó s z e r k e s z t õ

Schiller Mariann

S z a k m a i l e k to r o k

Felelõs szerkesztõ

T i po g r á f i a

© s u l i n o va K h t.

© Schiller Mariann

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i pethőné nagy csilla

nagy milán

bárd johanna

A kiadvány ingyenes, kiz áról ag z árt körben,

Kiadja a sulinova közok tatás-fejlesztési és pedagógus-továbbképzési Kht.

kísérleti-tesztelési céll al használható.

1134 budapest, váci út 37.

Kereskedelmi forgalomba nem kerülhet.

a kiadásért felel: pál a k ároly ügy vezető iga zgató

Másol ása, terjesztése szigorúan tilos!

nyomdai munk ák: Pátria Nyomda Zrt., 2007

a

k ö l t é s z e t

n y e l v t a n a a

–

n y e l v t a n

k ö l t é s z e t e

Tanári útmutató

Fejlesztők

S. Varga Judit Molnár Cecília

TARTALO M

5

névjegy

11

K ö lt é s z e t é s n y e lv tan – n y e lv tan é s st í lu s

31

V e r s e k i g é k n é l k ü l – A h i á n y po é t i k á j a

63

A z i nf i n i t í v u s z a k ö lt é s z e t b e n

87

Öss z e t e tt m on dato k

111

V e r s m on dattan

13 4

Az ismétlődés szintjei

17 1

K ü l ö n l e g e s po z í c i ó k a m a g ya r m on dat b an

18 5

Ön á l l ó v e r s e l e m z é s i g ya k o r l at

névjegy A fejezet célja

A fejezet nyelvi nevelési anyagának célja kettős

A fejezet célja a 7. évfolyam Poétai iskola fejezetének ismereteire támaszkodva a lírai szövegek olvasásában való jártasság elmélyítése. Elsősorban a nyelvi eszközök stílusformáló, elrendezésük jelentésteremtő tulajdonságait figyeljük meg. A bevezető modulban a stílus létrejöttének forrásait, mibenlétét fogalmazzuk meg, majd tematikusan csoportosítva a verseket, egy-egy jellegzetes nyelvi eszközt állítunk a vizsgálódás középpontjába. A fejezet egy-egy vers több szintű elemzésével zárul. Tematikus fókusz: rend és szabály a művészetben, az alkotásban. Poétikai fókusz: a szófajok és a mondatszerkesztés szerepe a versben. Szövegértési fókusz: jellemző grammatikai jegyek mint versszervező elvek (’minden pont archimédeszi’). Szövegalkotási fókusz: csak adott szempont alapján való fogalmazás művekről; címadás. Egyrészt feladatunk az alá- és a mellérendelő viszonyok feltérképezése a szöveg egyes részei, illetve a mondat egyes részei között, és ezáltal a bonyolultabb szövegek/mondatok szerkezeti felépítésének elemzése. Másrészt, elsősorban a 7. évfolyamos mondattani ismereteket feleleve- nítve a magyar mondattani ismeretek bővítése a kérdő, tagadó, mennyiségjelölő kifejezést tartalmazó mondatok szerkezetének vizsgálatával. Az elsőként említett téma a szövegbeli jobb tájékozódást, bizonyos stiláris jegyek felismerését teszi lehetővé. A második téma játékosabb, elsősorban a tanulók kombinatorikus képességét és nyelvi megfigyelőképességét fejleszti. Általános és közös cél, hogy a megismert jelenségeken keresztül a tanulók tudatosabban tudjanak ránézni akár egy irodalmi, akár egy hétköznapi szöveg nyelvi megalkotottságára, nyelvi szerkezetére.

s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k ot á s

•

8.

é v fo l y a m

1. Költészet és nyelvtan – nyelvtan és stílus (2 óra) modulok címe Baudelaire: Romantikus naplemente és ajánlott óraszáma József Attila: Rejtelmek Tóth Árpád: Az arany park Ady Endre: Őrizem a szemed 2. Versek igék nélkül – A hiány poétikája (5 óra) József Attila: Klárisok Kosztolányi Dezső: Októberi táj Babits Mihály: Messze, messze Karinthy Frigyes: Így írtok Ti, A „Klasszikus Gyomorgörcsök” ciklusból: Futuram Exactum 3. A főnévi igenév a költészetben (6 óra) Ady Endre: Sírni, sírni, sírni Huszárik Zoltán: Szindbád Vajda János: A vaáli erdőben Adamis Anna: Menni kéne 4. Összetett mondatok (5 vagy 6 óra) 5. Versmondattan (4 óra) Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba Kölcsey Ferenc: Elfojtódás Babits Mihály: Esti kérdés 6. Az ismétlődés szintjei (4 óra) Vörösmarty Mihály: Ábránd Juhász Gyula: Tiszai csönd Pilinszky János: Infinitívusz Radnóti Miklós: Éjszaka Weöres Sándor: Variációk Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Radnóti Miklós: Két karodban Ady Endre: Párisban járt az Ősz Arany János: A walesi bárdok 7. Különleges pozíciók a magyar mondatban (3 óra) 8. Önálló verselemzési gyakorlat (4 óra) Ady Endre: A Tisza-parton, A Hortobágy poétája, A magyar Ugaron, Lelkek a pányván, A magyar Messiások Arany János: Reg és est A fejezetben lévő

Ajánlott korosztály

8. évfolyam

N é v j e g y

Fejezetkapcsolódási

Tantervi

pontok

I. A fejezet irodalmi anyagának kapcsolódási pontjai • 7. évfolyam, 4. fejezet: Poétai iskola • 7. évfolyam, 6. fejezet: Itthon vagyok II. A fejezete nyelvi nevelési anyagának kapcsolódási pontjai a) Kiemelt kapcsolódási pont • 7. évfolyam, 1. fejezet: Magyar mondattan I. b) Egyéb kapcsolódási pontok • 5. évfolyam, 3. fejezet: A névszói szerkezetek • 6. évfolyam, 1. fejezet: Igék, igekötők, igenevek • 6. évfolyam, 4. fejezet: Bővítmények és vonzatok • 9. évfolyam, 1 fejezet: Mellé- és alárendelő viszonyok a szövegben • 9. évfolyam, 7. fejezet: Disztribúciós elemzés

Kereszttantervi

Idegen nyelv

Kompetencia-

7. évfolyam, 7. fejezet: Más lettem 8. évfolyam, 2. fejezet: A sziget mint „kísérleti laboratórium”

területen (Ajánlott megelőző és követő fejezet) A képességfejlesztés Kompetenciafókuszai

területi

• Nyelvi tudatosság, nyelvérzék • Megfigyelőképesség • Analitikus képesség • Érvelési képesség (szóban és írásban) • Hipotézisalkotás és -ellenőrzés • Stiláris különbségek nyelvi összetevőinek felismerése, azonosítása


NAT (2003)

Egyéb műveltségterületi Kereszttantervi (pl. életpálya-építési, szociális)

•

8.

é v fo l y a m

• A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben • Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója • Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása • Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása • A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása • Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére • Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban • Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására • Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása • Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára • Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával

• Kombinatorikus képesség • Logikus gondolkodás képessége • Tolerancia, empatikus képesség • Kooperációs képesség • Problémamegoldási képesség

N é v j e g y

Követelmények

I. Irodalmi anyag • A tanuló legyen képes a stílus mibenlétének árnyalt megfogalmazására. • Tudjon különböző stílusárnyalatú szöveget alkotni. • Legyen képes a stílusban megnyilatkozó értékelés felismerésére. • Ismerje fel és legyen képes megfogalmazni a nyelvi eszközök szerepét a stílushatás létrejöttében. • Ismerje fel az alábbi sajátos nyelvi jellegzetességeket lírai szövegekben: igétlenség, infinitívuszi szerkezet dominanciája, hiány, hosszú, összetett versmondat, késleltetés, rendszerszerű ismétlődés. • Legyen képes ezek stílusértékének megfogalmazására. • Legyen képes a hangszimbolika, a ritmus szerepének felismerésére, a retorikai alakzatok és szóképek azonosítására és versbeli funkciójuk értelmezésére. • Legyen képes a nyelvi eszközökről tanultak alkalmazására ismeretlen szövegeken. •A fejezet végére tudjon önállóan (képességeinek megfelelő segítséggel) verset elemezni. II. Nyelvi nevelési anyag •A tanuló tudja megkülönböztetni az alá- és a mellérendelő viszonyok főbb jellemzőit. •A tanuló legyen képes szerkezeteket tagmondattá és tagmondatokat névszói szerkezetté alakítani. • Tudja, hogy az egyes szövegszerkezeti jellemzőknek milyen a stílushatásuk. • Legyen képes az összetett mondatok szerkezetéről tanultakat alkalmazni bonyolultabb szövegek elemzésekor. •T udja a magyar mondat speciális pozícióit (kérdő kifejezések helye, tagadószó lehetséges helyei, mennyiségjelölős kifejezések helye). •T udja összevetni a magyar mondat szerkezetét a tanult idegen nyelvi mondatok megfelelő szerkezeteivel. •T udja alkalmazni és mozgósítani a mondat szerkezetéről szerzett tudását irodalmi művek elemzésekor.

Értékelés

Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést ellenőrző mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő reflektáló esszé Kimeneti: Tanulói portfólió

Módszertani ajánlás

A fejezet mind az egyéni, mind a csoportos, mind a pármunkát ajánlja, nagy hangsúlyt fektet a kreatív munkákra, a meggyőző érvelésre és az igényes, árnyalt önkifejezésre. Ajánlott témafal kialakítása az osztályteremben, ahová a tanulók munkái kerülnek, segítve a korábban tanultak felelevenítését, az összehasonlító szemlélet kialakítását.

10


•

8.

é v fo l y a m

Támogatórendszer, Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005. szakirodalom Arató–Pála: A szöveg vonzásában II., Átjárók. Műszaki Kiadó, 2002.

Arató–Pála: A szöveg vonzásában II., Átjárók Szöveggyűjtemény, Műszaki Kiadó, 2002.

1. Költészet és nyelvtan – nyelvtan és stílus (2 óra) A modul célja annak megértése, hogy a nyelvi kifejezőeszközök hogyan alakítják közléseink stílushatását, hogyan árnyalják a jelentést. Az első modul a korábbi tanulmányokból a Poétai iskola és az Itthon vagyok fejezetekre (7. évfolyam) épít – az itt elsajátított ismeretekre, szókészletre, továbbá a nyelvi alapismeretekre (7. évfolyam). A fejezet ismeretanyagának elsajátításában komplex mérési, értékelési pont egy tanulói portfólió. Minden modulban jelezzük a kötelezően, illetve a szabadon választható feladatokat. A részletes feltételeket és értékelési szempontokat az utolsó modul végén közöljük. Bizonyára furcsának találtad, és elgondolkodtál a fejezet címén. Látszólag egymástól távol eső fogalmak kerülnek egymás mellé, szokatlan a társításuk. Valójában költészet és nyelvtan egymást feltételezik, szervesen összefonódnak. Ebben a fejezetben ezt az összefüggést vizsgáljuk, figyeljük meg. Az első órákon arra keressük a választ, hogy mi a stílus, mi hozza létre alkotásaink, megnyilatkozásaink jellegzetes hangulatát, hatását.

r áhangolódás 1. lépés: 1. és/vagy 2. feladat T/1. és/vagy T/2.

5. oldal 45 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Játékos, kreativitást és formaérzéket, látásmódot fejlesztő feladatokon keresztül közelítjük meg a modul során elsajátítandó ismereteket és fejlesztendő készségeket. A két feladat célja, hogy a tanulók előzetes tudásukat, kreativitásukat mozgósítva jussanak el a stílus fogalmának egyéni meghatározásához, váljék bennük tudatossá, hogy a stílussal értékelünk is. Válasszunk a tanulók érdeklődési körének megfelelően a két feladat közül. Úgy is eljárhatunk, hogy az osztály egyik fele az 1., másik fele a 2. feladaton dolgozik. Az alkotó munka közben hallgassunk halk zenét, természetesen a javasolt zenétől eltérhetünk. Az 1. c), g), illetve a 2. a), b), d) feladatok elvégzése után hallgassunk meg néhány megoldást, beszéljük meg a stílus összetevőit (felhasznált anyag, az anyag elemeinek egymáshoz való viszonya, jelentés, elrendezés, használati érték). Nem kell szakszerű definíciót elvárni, inkább az önálló belátásra, felfedeztetésre törekedjünk. A g) feladatok példamondatait egyénileg írják a tanulók, majd megbeszélés után közösen értékelik írásban.

12


•

8.

é v fo l y a m

Az f) feladat értékelési szempontjai: A tanuló Új szabályrendszer szerint töltötte ki a táblázatot. Elkészítette az új képet. Az alkotásnak megfelelő címet adott. Az alkotással összefüggésben indokolta a címválasztást.

igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, formaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : teljes osztály M u n k a f o r m á k : egyéni: 1. a), d), e) és 2. a), b), c), e), majd páros: 1. b), c), f) és 2. d) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : az osztálylétszámnak megfelelően gyerekenként mind az 5 db síkidom 7 színben (tehát mindenkinél 35 db), a legnagyobb mérete kb. 15 cm (négyzet, téglalap, kör, ellipszis, rombusz)

ragasztó; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (CD) 1. Alkoss! a) Készíts a megadott idomokból egy képet, tetszőleges színű és számú formát felhasználva! Dolgozhatsz egy színnel és egy formával is, egy elemet többször is felhasználhatsz, de akár az összes is szerepelhet a képen. Ha elkészültél, ragaszd be munkatankönyvedbe a képet! Adj címet alkotásodnak! b) Mutasd meg padtársadnak, hogy mit készítettél, mondd el, hogy miért ezeket az elemeket választottad, és miért ezt a címet adtad a képnek! Hallgasd meg őt is! Alkossatok véleményt egymás munkájáról! Mi tetszik padtársad munkájában és miért, milyen hatást vált ki belőled? c) Szerintetek mi a stílus? Beszéljétek meg, majd írjátok le az eredményt! d) Egészítsd ki alkotásodat a megadott kód szerint! Írd a megfelelő idomra a megfelelő szót! Olvasd fel padtársadnak az alkotást! Beszéljétek meg, mit tapasztaltatok! négyzet

kör

rombusz

téglalap

ellipszis

sárga

nap

áll

néma

lenn

sok

piros

tűz

alszik

fényes

fenn

néhány

kék

víz

él

kusza

kinn

kevés

zöld

kert

lélegzik

hűvös

benn

rengeteg

barna

fa

indul

meleg

most

hét

fekete

éj

vérzik

tompa

soha

száz

fehér

hold

néz

friss

örökké

ezer

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

e) Fogalmazd meg, milyen szabály szerint alkottuk meg a kódokat! f) Választható feladat a portfólióba Alkoss Te is egy, az eredetitől különböző szabály szerinti kulcsot! (Pl. szavak hangzása, szótagszáma, hangrendje, összetett szavak, képzett szavak, rokon értelmű szavak stb.) Tölts ki egy újabb képet! Megfelel az alkotásnak az eredetileg választott cím? Miért? Ha nem, adj másikat, indokold is meg! Hogyan változott a hatás? Írd le néhány mondatban! négyzet

kör

rombusz

téglalap

ellipszis

sárga piros kék zöld barna fekete fehér

Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Új szabályrendszer szerint töltötted ki a táblázatot Elkészítetted az új képet Az alkotásodnak megfelelő címet adtál Az alkotással összefüggésben indokoltad a címválasztást


g) Fogalmazd meg legalább háromféleképpen ezt a mondatot: Menj innen! durván: gúnyosan/ironikusan: finomkodva, szépítve: Hasonlítsátok össze padtársaddal, amit írtatok! Beszéljétek meg, mitől durva, finomkodó, illetve gúnyos az általatok írt kifejezés! Durva, mert: Gúnyos/ironikus, mert: Finomkodó, szépítő, mert: A feladatból nyert tapasztalat alapján egészítsétek ki a stílusról kialakult tudásotokat!

Megoldás 1.

d) négyzet: megnevező szavak vagy főnevek kör: eseményt, folyamatot leíró szavak vagy igék rombusz: minősítő szavak vagy melléknevek

13

14


•

8.

é v fo l y a m

téglalap: az események helyére vagy idejére utaló szavak vagy határozószók ellipszis: mennyiséget jelölő szavak vagy számnevek Mindkét megoldás jó! 1. c), 2. d) Stílus: válogatás és elrendezés egy eszközkészletből. Nem elvárt megfogalmazás, ugyanolyan jó, ha pl. azt írják le, hogy mit és hogyan használunk valamire. 1. g) Például: durva: Kopj le!, Húzz innen!, Húzd el a beled!, Akadj le rólam! gúnyos/ironikus: Odébb nincs hely? Rossz itt a levegő! Kérte valaki, hogy itt legyél? Leragadt a cipőd? finomkodó, szépítő: Nem lépnél a távozás mezejére? Picike lábaiddal néhány lépéssel eltávolodnál? Odébb fáradnál egy leheletnyit? Durva, mert negatívan minősít, gúnyos/ironikus, mert érezteti a feleslegességet, szépítő, mert nem nevén nevezi a cselekvést, hanem körülírja. 2. Képek stílusa a) Vizsgáld meg figyelmesen az alábbi képeket! Írd le, milyen formákat látsz! Használhatod az alábbi kifejezéseket: aszimmetrikus (részaránytalan), rendezett, fegyelmezett, arányos, hullámzó, játékos, égbe törő, díszített, cirkalmas, szárnyaló, színes, aprólékos, harmonikus (összhangban van), diszharmonikus (nincs összhangban), szimmetrikus (részarányos, a részek tükörképszerűen elrendezettek)! (Nem csak ezeket a szavakat használhatod.) Egy-egy kép leírása legalább 5 elemből álljon!

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

15

16


•

8.

é v fo l y a m

b) Hasonlítsd össze padtársaddal megfigyeléseidet! c) Szerintetek mi a stílus? Beszéljétek meg, majd írjátok le az eredményt! d) Választható feladat a portfólióba Alkoss két képhez az adott épületeknek megfelelő stílusú, legalább 6 mondatos szöveget! (A nyelvi eszközök, formák legyenek összhangban az épületek stílusával, formai megoldásaival!)

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

e) Választható feladat a portfólióba Írj 8-10 mondatos fogalmazást az alábbi témában: milyen zenét hallgatok, milyen zenét nem szeretek? Miért? (Elsősorban a stílusát írd le, ne azt, hogy kik és hol, miért hallgatják.) f) Választható feladat a portfólióba Tervezz különböző stílushatású, hangulatú ruhákat és sminkeket vagy gépeket vagy épületeket! (Legalább hármat.) Írd a rajzok alá, hogy milyen stílusúak, és néhány mondatban írd le, hogy milyen vonásai, tulajdonságai alapján sorolható be az adott stílushoz! g) Fogalmazd meg legalább háromféleképpen ezt a mondatot: Jaj, de csúnya! durván: gúnyosan/ironikusan: finomkodva, szépítve: asonlítsátok össze padtársaddal, amit írtatok! Beszéljétek meg, mitől durva, finomkodó, illetve gúH nyos az általatok írt kifejezés! Durva, mert: Gúnyos/ironikus, mert: Finomkodó, szépítő, mert: A feladatból nyert tapasztalat alapján egészítsétek ki a stílusról kialakult tudásotokat!

Megoldások A stílussal minősítünk, értékítéletet, viszonyulást fejezünk ki. a) Az első és a harmadik képen Hundertwasser-házak láthatók, a második a reimsi katedrális, a negyedik a firenzei Pitti-palota, az ötödik a budapesti Nemzeti Színház. g) Például durva: Fúj, de szar! Ettől behányok. De gáz! De tré! gúnyos/ironikus: Jó lenne gyerekmesének. Hú, de feldob! Az ördögnél is szebb. finomkodó, szépítő: Ó, egy kicsit kevésbé szép! Jaj, de érdekes! Durva, mert negatívan minősít; gúnyos/ironikus, mert érezteti az értéktelenséget, úgy tesz, mintha szépnek találná; szépítő, mert nem nevén nevezi a cselekvést, hanem körülírja. A stílussal minősítünk, értékítéletet, viszonyulást fejezünk ki.

17

18


•

8.

é v fo l y a m

jelentésteremtés 2. lépés: 3. feladat T/3.

12. oldal 30 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja nyelvhasználat, forma, elrendezés és jelentés összefüggésének megvilágítása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a lírai szövegek olvasásáról meglévő tudás mozgósítása, alkalmazás, kompozíciós összetevők azonosítása, nyelvi tudatosság. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős csoportok az alábbiak szerint: A) formaérzékeny, a verstanban jártasabb diákok B) egyszerűbb példák segítségével tanulók C) összetettebb, megalkotottabb szövegekben is könnyen eligazodók M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, szemponttáblázat 3. Jelentés és forma A) Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint, és végezzétek el a kijelölt feladatot!

Romantikus naplemente De szép a nap, mikor feljön a láthatáron és mint egy robbanás, messziről ránk köszön! Boldog, akinek épp ily baráti öröm a nyugovása, mely gyönyörűbb, mint egy álom! Emlékszem!… Tűz-szeme alatt tó, kert, virág s minden mint dobogó szív zihált a melegben… Fussunk feléje, óh késő van, sebesebben, fogjuk el legalább egy ferde sugarát! De sohse érem el az Istent, egyre hátrál; a győzhetetlen Éj már kifeszíti sátrát, birodalma sötét, borzongó, iszapos; sírok szaga kering a fekete homályban s a mocsár partjain riadozva a lábam kóbor varangyot és hideg csigát tapos.

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

Rejtelmek Rejtelmek, ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, Folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

Az arany park A fákon a virágzás fájó kéje Borzong végig: mélyen sohajtanak, Már lángkocsin zenitre hajt a nap, S tüzet lehell a bimbók szűzi mélye. Rád gondolok, ki vársz még rám, remélve, Ifjúságod fénylő fái alatt, Halk arany ágak hozzád hajlanak, S szived reszket, s zeng vágyaid zenéje. Ó, vársz s mosolyogsz a fák közt, drága úrnő, De arany parkod árnyán már a bú nő, Mérges bogyójú, vad, sötét növény… S jaj, tán mire elérlek, tépve, verten, Jajduló szél vonaglik át a kerten, S az esti fák közt kialszik a fény…

Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled.

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

19

20


•

8.

é v fo l y a m

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. a) Párosítsátok a verseket formai megoldásuk szerint! Melyik melyikkel rokon? Vizsgáljátok meg az egyes formákat (strófaszerkezet, rímképlet, verselés)! Jellemezzétek, mutassátok be! (A fejlécbe írjátok az összetartozó címeket!) 1.

2.

b) Hogyan függ össze jelentés és forma? Az 1. számú formából adódó többletjelentés

A 2. számú formából adódó többletjelentés

c) Vajon változna-e a hatás, ha ugyanazt a témát más formában alkotnátok meg? Tegyetek próbát! Az Őrizem a szemed vagy a Rejtelmek című verset alakítsátok szabadverssé! d) Miben, mennyiben változott a forma változtatásával az összhatás, a hangulat, a jelentés? e) Választható feladat a portfólióba Készíts illusztrációt két vershez úgy, hogy az utaljon valamiképpen a szöveg formájára is! (Lehet például a megfelelő technika vagy keret megválasztásával.) B) Olvassátok el a következő kifejezéseket! (1) A nap vörösen izzik a látóhatár szélén. (2) A nap legurul a látóhatárról. (3) A nap eltűnik az égről. (4) Kajla mosollyal, vidoran kacsint ránk a felhők között bukdácsoló nap. (5) Lemegy a nap. (6) A nap izzó tányérja búcsúzik a földtől. (7) Az ég peremén a nap tányérja haragosan lángol. (8) Feldöntött borospohár az égen. (9) Hervadtan piroslik a kései nap. (10) Hanyatló korong a világ peremén.

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

(11) A világ színpadáról legördül a véres tűzgolyó. (12) Mint a borissza ember orra, vereslik a nap a láthatáron. (13) A nap izzó tányér az ég peremén. (14) Búcsút int a nap. (15) Búcsúzó vörös korong az égen. a) Hasonlítsátok össze a kifejezéseket! Miben különböznek? Melyik mozgalmas, melyik állóképszerű? Melyik tréfás, komor, könnyed? Melyik metaforikus, melyik szó szerinti jelentésű? Rendezzétek a táblázatban megadottak szerint megfigyeléseiteket! mozgalmasabb

közömbös

ünnepélyes

statikusabb

metaforikus (képszerű)

tréfás

érzelgős, giccses

b) Mi a képek által létrehozott új jelentés az egyes esetekben? Töltsétek ki a táblázatot a következő kifejezésekre vonatkozóan! A harmadik oszlop választási lehetőségei: A = látott, jelen lévő, B = díszletező, C = látványt leíró, D = külső világ (kívülről behívott) a nap vörösen izzik a nap legurul a bukdácsoló nap a nap kacsint a nap izzó tányér a nap búcsúzik a nap tűzgolyó (a nap tányérja) haragosan lángol feldöntött borospohár azonosított

a nap

azonosító

értelmező, (behívott) elemek

vörös izzás

tűz, fény, szín,

legurul

lassú, tehetetlen mozgás

bukdácsoló

a behívott elem természete C

szo�� katlan – megszokott + +

lehetséges új jelentéselem/hangulat

élet, erő, energia, ragyogás, szépség

21

22


•

8.

é v fo l y a m

c) Foglaljátok össze a három táblázat alapján, mi mindentől függ egy kifejezés jelentése, hatása, értéke? d) Írjatok néhány újabb variációt a naplementére! Ha lehet, legyen a példáktól eltérő a nyelvtani szerkezet, a hangulat! e) Folytassátok néhány mondattal az alábbi három variációt a kezdő mondatok stílusát megtartva! Búcsúzó vörös korong az égen. Méltósággal lépdel lefelé az égboltozat grádicsain. Mint a borissza ember orra, vereslik a nap a láthatáron. Prüszköl, bukfencet vet. Lemegy a nap. Lassan este lesz. Mit figyeltetek meg? Miben különbözik az általatok írt három szöveg? C) Olvassatok el két naplemente verset! I. Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap az ég pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. II. A napnak hanyatlik tündöklő hintaja, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja. Haldokló súgári halavánnyá lésznek, Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek. Az aranyos felhők tetején lefestve Mosolyog a híves szárnyon járó estve; a) Hasonlítsátok össze a két naplementeleírást! Miben különböznek? Milyen hatást váltanak ki? a nap kifejtett metaforája (írd le a teljes képet!) I. II.

igék

jelzői minősítők

hangulat

K ö l t é s z e t

a naphoz kapcsolt képsor milyen jelentésekkel gazdagítja a jelentést

é s

n y e l v tan

hangok előfordulásának szokatlan gyakorisága

–

n y e l v tan

mondatok, sorok száma, hossza, viszonya

é s

st í l u s

hangulat

I. II.

b) Összegezzetek! Mi minden hozta létre az eltérő hatást? c) Írjatok egy harmadik, az előző kettőtől eltérő hatású és mondatszerkezetű leírást a naplementéről! (Nem baj, ha nem szeditek versbe.)

Lehetséges megoldások A) 1. a) szonett: Baudelaire Romantikus naplemente és Tóth Árpád Az arany park 14 soros, szigorúan kötött versforma. Rímképlete eredetileg abab abab cdc dcd. A négysoros szakaszokban gyakoriak az ölelkező rímek: abba abba. Alaptípusai a Petrarca- és Shakespeareszonettek. Ez utóbbi egy tömbös, csak az utolsó két sor különül el a többitől. Rímképlete: abab cdcd efef gg. A feladatban szereplő példák a petrarcai hagyományt követik. A két idézett példa rímképlete: abba abba ccd ccd. Baudelaire-nél 13 és 12 szótagos, Tóth Árpádnál 11 és 10 szótagos, többnyire jambikus lejtésű sorok váltakoznak. A szonett jellemzője a volta, a nézőpontváltás a két négysoros és a két háromsoros szakasz között. dal: magyaros ütemhangsúlyos 4/3: Ady Endre Őrizem a szemed, József Attila Rejtelmek: magyaros ütemhangsúlyos 3/4; rímképlet: abab A közfelfogás szerint a legegyszerűbb, legegyneműbb és legelterjedtebb lírai műfaj. Azért a legegyneműbb, mert dramatikus és epikus elemek alig vannak benne. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad, a költő közvetlenebbül szólal meg a versben, s így a leginkább szubjektívnek tekinthető. Szerkezete egyszerű, terjedelme általában korlátozott, hangulata egységes. Többnyire azonos típusú strófákból épül fel, s ezeket ismétlődések is rokonítják. b) Az 1. számú formából adódó többletjelentés S zonett: fegyelem, a fegyelmezettség, a kiegyensúlyozottság, a rend élményét nyújthatja, a formai szabályok korlátai feszültséget teremthetnek.

Az 2. számú formából adódó többletjelentés Dal: egyneműsége, szabályosan visszatérő ritmikája, rövidebb sorai a harmónia, egyértelműség érzetét kelthetik. Élőnyelvi beszéddel egyező ritmus: természetesség.

c) Például: Ha rejtelmek zengenek fel, én őrt állok, mint ahogy szoktak a mesékben. Ugyanis te bebújtattál engem talpig nehéz hűségbe örökre.

23

24


•

8.

é v fo l y a m

A szellő is szól, a víz is szól, olyat mondanak, amibe belepirulsz, Az én szívem is szól, a szám is szól, érted folyamodnak. Ugyanúgy, ahogy a szél és a víz, én is írok teneked, hiszen szeretlek, Kérlek, szánj! Tedd könnyűvé nekem ezt a nehéz hűséget! d) Megszűnik a rejtelmesség, a formafegyelemből és a hiányból (nyelvi kifejtetlenségből) adódó feszültség, a dallamból fakadó könnyedség, zeneiség, szépség. B) 1. mozgalmasabb b) A nap legurul a látóhatárról. d) Kajla mosollyal, vidoran kacsint ránk a felhők között bukdácsoló nap. e) Lemegy a nap. f) A nap izzó tányérja búcsúzik a földtől. k) A világ színpadáról legördül a véres tűz-golyó. n) Búcsút int a nap.

statikusabb a) A nap vörösen izzik a látóhatár szélén. (mert az izzik ige állapotot jelenít meg) c) A nap eltűnik az égről. (az ige inkább passzivitást fejez ki) g) A z ég peremén a nap tányérja haragosan lángol. (mert a lángol állapotszerű, a többi szószerkezet is képszerű) h) Feldöntött borospohár az égen. (befejezettség, névszói szerkezet) i) H ervadtan piroslik a kései nap. (mert a piroslik állapotszerű) j) H anyatló korong a világ peremén. (nincs ige, névszói szerkezet) l) Mint a borissza ember orra, vereslik a nap a láthatáron. m) A nap izzó tányér az ég peremén. (nincs ige, névszói szerkezet) o) Búcsúzó vörös korong az égen. (nincs ige, névszói szerkezet)

K ö l t é s z e t

közömbös c) A nap eltűnik az égről. e) Lemegy a nap.

é s

metaforikus (képszerű)

ünnepélyes a) A nap vörösen izzik a látóhatár szélén. b) A nap legurul a látóhatárról. g) Az ég peremén a nap tányérja haragosan lángol. h) Feldöntött borospohár az égen. j) Hanyatló korong a világ peremén. o) Búcsúzó vörös korong az égen.

n y e l v tan

b) A nap legurul a látóhatárról. f) A nap izzó tányérja búcsúzik a földtől. g) Az ég peremén a nap tányérja haragosan lángol. h) Feldöntött borospohár az égen. j) Hanyatló korong a világ peremén. n) Búcsút int a nap. o) Búcsúzó vörös korong az égen.

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

tréfás, vidám

érzelgős, giccses

d) Kajla mosollyal, vidoran kacsint ránk a felhők között bukdácsoló nap. l) Mint a boriszsza ember orra, vereslik a nap a láthatáron.

f) A nap izzó tányérja búcsúzik a földtől. i) Hervadtan piroslik a kései nap. k) A világ színpadáról legördül a véres tűzgolyó.

b) azonosított

értelmező, behívott elemek

a behívott elem természete

szokatlan – megszokott +

lehetséges új jelentéselem/ hangulat

vörös izzás

tűz, fény, szín

C

+

élet, erő, energia, ragyogás, szépség

legurul

lassú, tehetetlen mozgás

A

–

elmúlás, enyészet

bukdácsoló

esetlenség

D

–

komikus, játékos, groteszk, „nem akarok elmenni”

kacsint

játékosság, pajkosság

D

–

szövetség, üzenet, kapcsolat

izzó tányér

égés/evés/ kerek forma

D

+

alapszükséglet, mozdulatlanság

búcsúzik

emberi tevékenység

D

+

elmúlás

tűzgolyó

hő, égés, kerek forma, lövedék

C, D

+

pusztítás, félelem

azonosító

a nap

25

26


a nap

•

8.

é v fo l y a m

haragos lángolás

emberi érzelem, indulat, égés, lobogás

D, C

+

harag, szenvedély, pusztítás

feldöntött pohár

mozgás, befejezettség/ ivás/vörösbor

D

–

pusztítás, vég, részegség, mámor, fájdalom

c) névszói vagy igei szerkezet; igék, névszói azonosítók jelentése; a képi elem mit hív be a jelentéstartományba d) egyéni e) A jó megoldásban az első képszerű, emelkedett, a második tréfás, játékos, a harmadik közömbös. C) a) a nap metaforája (írjátok le a teljes képet!)

igék

jelzői minősítők

hangulat

I.

Országából kiűzött király, aki elveszti véres koronáját

visszapillant visszanéz elér leesik

kiűzött mérges véres

komor, fenyegető végzetes, tragikus

II.

Aranyló felhőkön, hűvös szárnyon járó, a horizontot pirosra festő, haldokló, halavány sugarú, az enyészetbe hajtó tündöklő hintó

hanyatlik várja (halavánnyá) lésznek elenyésznek mosolyog

tündöklő szép, haldokló, pirult, aranyos, (híves szárnyon) járó

légies könnyedség, báj, elfogadás

a naphoz kapcsolt kép milyen jelen-téssel gazdagítja a jelentést

I.

elbukás, forradalom

hangok előfordulásának szokatlan gyakorisága

r, sz

mondatok, sorok száma, hossza, viszonya

1 mondat, mellékmondattal kezdődik, ismétléssel (párhuzammal) folytatódik, áthajlás, hosszabb, rövidebb sorok

hangulat

súlyosság, komorság, fenyegetés bevégzettség

K ö l t é s z e t

II.

angyalok, kisasszonyok hazatérése

é s

n y e l v tan

h, l, n

–

n y e l v tan

3 mondat/hat sor; arányos; fordított sorrend

é s

st í l u s

lágy, játékos, bájos, könnyed

b) A hangok, a mondatszerkezet, a mondatok, tagmondatok és sorok viszonya, a külső világból behívott azonosító által létrejövő új jelentés. I. Petőfi Sándor: A puszta, télen Egyszerre mozgalmas és állóképszerű is. A lemenő nap hasonlatában egy koronáját elvesztő mérges király látványa jelenik meg. Antropomorfizálja a természeti jelenséget, ezzel közelebb hozza hozzánk. A véres korona a nap szinonimája, benne a vörös szín jelenik meg, a véres jelző viszont forradalmat, veszteséget, fájdalmat fejezhet ki. (A kiűzött jelző is hozzájárul ehhez az értelmezési lehetőséghez.) II. Csokonai Vitéz Mihály: Az estve Ez a részlet dinamikájában és intenzitásában ellentéte Petőfiének. Az első négy sorban a napszekér mitológiai toposzát szelídíti hintóvá Csokonai, a tündöklő jelzői minősítővel még légiesebbé varázsolja a képet. A hanyatlik, enyészet, haldokló, elenyésznek szavak mind az elmúlást verbalizálják megszépítve, a halavány, pirult – a h-k és l-ek hangzása – is hozzájárul a kép szelídségéhez. Az este mosolygó szárnyas égi lényként jelenik meg a zárlatban. Az aranyos jelzői minősítő fokozza a képszerűséget, és az égi jelenség szintén mitológiai jelenetet idéz kissé érzelgősen.

reflek tál ás 3. lépés: 4–6. feladat T/4., 5., 6.,

20. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A 4. feladat egyéni. Javasoljuk, hogy ezt a feladatot minden tanuló oldja meg a csoportos munka befejezése után. Kérjük, hogy véleményüket az olvasott szövegekből vett példákkal támasszák alá. Az 5. feladat csoportos. Az eddig együttműködő csoportokat alakítsuk át úgy, hogy minden új csoportba kerüljenek az A) B) illetve C) jelű csoport tagjai is. Az átszervezett csoportoknak kiosztjuk szókártyán a fogalmakat, és megkérjük őket rendszerezésre, összefüggések feltárására. Izgalmas tanulságokkal szolgálhat a csoportok eltérő rendszerezése. A 6. feladat egyéni, elmélyültebb munkát igényel, adjuk otthoni feladatnak a portfólió részeként. A munkákat az alábbiak szerint értékeljük. Mindhárom témát megírja. Megfelelnek a megadott stílusnak. Terjedelmük az előírtnak megfelel. Megvizsgálja az egyik írás nyelvi eszközeit.


27

28


•

8.

é v fo l y a m

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés, új ismeret saját tudáskeretbe ágyazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni illetve csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magunk számára, összefüggések megfogalmazása, rendszerezés E s z k ö z ö k : szókártyák az 5. feladathoz

stílus

forma

szavak hangzása

szavak jelentése

szavak elrendezése

stíluseszköz

stílushatás

szókép

alakzat

ismétlődés

hasonlat

metafora

mondatformák

megszemélyesítés

párhuzam

verselés

kihagyás

hiány

dinamika (mozgalmasság)

statika (állóképszerűség)

ütemhangsúly

időmérték

rím, ritmus

alliteráció

K ö l t é s z e t

é s

n y e l v tan

–

n y e l v tan

é s

st í l u s

4. Egyéni, összegző feladat Fejezd be a mondatokat! Hasznosítsd a feladatokból nyert tapasztalataidat! Véleményem szerint egy alkotás jelentésében nagy szerepe van az elrendezésnek és a választott szavaknak, mert/hiszen Véleményem szerint egy alkotás jelentését, hatását a következő dolgok alakítják, adják meg: 1. 2. 5. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Az alábbi szókártyákat kapjátok. Tetszés szerint rendezzétek el őket! Magyarázzátok el a köztük lévő kapcsolatot! alakzat, alliteráció, dinamika (mozgalmasság), forma, hasonlat, hiány, időmérték, ismétlődés, kihagyás, megszemélyesítés, metafora, mondatformák, párhuzam, rím és ritmus, statika (állóképszerűség), stílus, stíluseszköz, stílushatás, szavak elrendezése, szavak hangzása, szavak jelentése, szókép, ütemhangsúly, verselés 6. Feladat a portfóliódba Alkoss különböző stílusú, 6-8 mondatos szövegeket! Téma: Az unalom vagy Az öröm vagy A düh Válassz az alábbi variációk közül hármat! Variációk: Legyen mozgalmas Legyen lassú, állóképszerű Legyen töredékes, hiányos, talányos, rejtélyes Legyen koherens (folyékony, folyamatos, összefüggő) Legyen képszerű Legyen ellentmondásos Legyen emelkedett, ünnepélyes, fennkölt Legyen archaizáló (régies) Legyen fecsegő, szószátyár, bőbeszédű! Az elkészült három változat egyikét vizsgáld meg abból a szempontból, hogy milyen nyelvi eszközökkel érted el a hatást! Írj néhány mondatot erről is! Tanárod munkádat az alábbi szempontok szerint értékeli: Mindhárom témát megírtad. Írásaid megfelelnek a megadott stílusnak. Terjedelmük az előírtnak megfelel. Megvizsgálod az egyik írás nyelvi eszközeit.


29

30


•

8.

é v fo l y a m

Lehetséges megoldás Véleményem szerint egy alkotás jelentésében nagy szerepe van az elrendezésnek és a választott szavaknak, mert megfigyeléseink szerint ez a két dolog változtatja meg a hangulatot, a hatást. Például a borissza ember hasonlat mulatságosan mutatja be ugyanazt a jelenséget, amit az izzó napkorong szinte drámaian, a piroslik meg nagyon szelíden. Véleményem szerint egy alkotás jelentését, hatását a következő dolgok alakítják, adják meg: 1. a szavak, kifejezések elrendezése, nyelvi formája 2. a szavak, kifejezések jelentése, képszerűsége, megjelenítő ereje, hangulata Így is jó például: 1. Milyen szavakat, mondatokat használunk. 2. Mit jelentenek a szavak, milyen a hangulatuk.

2. Versek igék nélkül – A hiány poétikája (5 óra) Az 1. lépés alternatívát nyújt, vagyis az 1. és a 2–3. feladat között választhatunk. Mindkettő hasonló célt szolgál. Válasszuk a tanulócsoportok szempontjából a legkedvezőbbet! Dönthetünk úgy is, hogy az osztályt képességek szerint megosztjuk. Ebben az esetben legalább 18 tanuló kell az 1. feladathoz, a többiek párban a 2. feladaton, 4 fős csoportokban a 3. feladaton dolgoznak 40 percig, majd az elkészült plakátokat és szövegeket kiteszik a témafalra. Az 1. feladat egyrészt ismétli, felidézi a 7. évfolyamon a Poétai iskolában elsajátított ismereteket, másrészt az igétlenség, nominalitás és verbalitás, mozgalmasság kérdésére irányítja a figyelmet. A 2. feladat egyszerűbb, nem kívánja egyszerre több szempont nyomon követését. Eszközigénye nagyobb. Célja a nominális és verbális stílus megismerése, megtapasztalása. A 3. feladat kreativitást igényel. Ahogy az előző feladatok során megtapasztalhattuk, minden alkotás összhatásának létrejöttében szerepet játszik a kiválasztott anyag és annak elrendezése. Mindennek következtében lehet egy szöveg dinamikus, statikus, állóképszerű, lehet játékos, vidám, drámai, feszültséget vagy harmóniát árasztó – a hangulatok sora szinte végtelen. Az alábbiakban olyan versekkel fogunk megismerkedni, amelyeknek elsődleges jellemzője, hogy nem tartalmaznak igéket. Mit lehet elmondani a világról ebben a formában, és hogyan hat egy ilyen vers? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

r áhangolódás

„A” változat

1. lépés: 1. feladat T/1.

22. oldal 30+15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Alakítsunk 6 fős csoportokat. A gyerekek olvassák el a verseket, majd a dobókocka segítségével csoportokban egymás után beszéljenek a kigurított szempont szerint a csoportjuknak kijelölt versről! 1. Egy tanuló gurít. 2. A kigurított szempontról beszél. 3. Minden csoporttag hozzáfűz egy-egy kiegészítést. 4. Gurít a következő. (Ha olyat gurított, ami már volt, akkor továbbadja a kockát.) Ez a menet a 6 szempont befejezéséig tart. Munka előtt értelmezzük közösen a dobókocka feliratait! 1. Írd le a formát! = beszéljenek a versek strófaszerkezetéről, szótagszámáról, rímeiről. 2. Jellemezd a szókészletet! = beszéljenek a versek szóhasználatáról, milyen szófajú szavak vannak túlsúlyban, ez milyen hatást eredményez. 3. Különítsd el a részeket! = beszéljenek a versek kompozíciós egységeiről, valamilyen szempontból tagolják az egyes szövegeket, állapítsák meg, hogyan viszonyulnak a részek egymáshoz. 4. Jellemezd a mondatokat! = a versmondatok számáról, összetettségéről beszéljenek. Hasonlítsák össze a köznyelvi élőbeszéddel! 5. Mutasd be a legjellemzőbb nyelvi megoldást! = Formáljanak véleményt arról, hogy az adott versnek mi a legjellemzőbb, legdominánsabb nyelvi

32


•

8.

é v fo l y a m

megoldása, vagyis az az eszköz, amely meghatározza a vers hangulatát, erőteljesen alakítja vagy befolyásolja a vers jelentését. 6. Értékeld! = Jól vagy rosszul megalkotott? Érdekes vagy unalmas? Hatásos vagy hatástalan? Értékes vagy értéktelen? Mitől, miért? Hallgassunk bele a csoportok munkájába, és segítsük őket kérdésekkel, instrukciókkal! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beszédkészség, analízis, szintézis, értékelés, megosztott figyelem C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 6 fős csoportok (lehetnek 4-5 fősek is, ha úgy jön ki a létszám) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kockázás, jegyzetelés E s z k ö z ö k : annyi dobókocka, ahány csoport van. Feliratai: 1. Írd le a formát! 2. Jellemezd a szókészletet! 3. Különítsd el a részeket! 4. Jellemezd a mondatokat! 5. Mutasd be a legjellemzőbb nyelvi megoldást! 6. Értékeld! 1. Alkossatok hatfős csoportokat! Olvassátok el a csoportotoknak kijelölt verset, és beszélgessetek róla kockázással! A kocka kidobható utasításai (vagyis szempontok a beszélgetéshez): 1. Írd le a formát! = Beszélj a versek strófaszerkezetéről, szótagszámáról, rímeiről! 2. Jellemezd a szókészletet! = Beszélj a versek szóhasználatáról, arról, hogy milyen szófajú szavak vannak túlsúlyban, és hogy ez milyen hatást eredményez! 3. Különítsd el a részeket! = Beszélj a versek kompozíciós egységeiről, tagold valamilyen szempontból az egyes szövegeket, állapítsd meg, hogyan viszonyulnak a részek egymáshoz! 4. Jellemezd a mondatokat! = A versmondatok számáról, összetettségéről beszélj. Hasonlítsd össze a köznyelvi élőbeszéddel! 5. Mutasd be a legjellemzőbb nyelvi megoldást! = Formálj véleményt arról, hogy az adott versnek mi a legjellemzőbb, legdominánsabb nyelvi megoldása, vagyis az az eszköz, amely meghatározza a vers hangulatát, erőteljesen alakítja vagy befolyásolja a vers jelentését. (Ezt versszervező elvnek nevezzük.) 6. Értékeld! = Jól vagy rosszul megalkotott? Érdekes vagy unalmas? Hatásos vagy hatástalan? Értékes vagy értéktelen? Mitől, miért? A játék menete 1. Egy tanuló gurít. 2. A kigurított szempontról beszél. 3. Minden csoporttag hozzáfűz egy-egy kiegészítést. 4. Gurít a következő. (Ha olyat gurított, ami már volt, akkor továbbadja a kockát.) Ez a menet a 6 szempont befejezéséig tart. A beszélgetés közben jegyezzétek le megfigyeléseiteket!

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

A)

Szabó Lőrinc: Nyár Nyár. Kert. Csönd. Ég. Föld. Fák. Szél. Méh döng. Gyík Pók ring. Légy Jó itt. Nincs más, csak a kis Kint csönd és Bent te meg Forma: Szókészlet jellemzői: Szerkezet: Mondatalkotás jellemzői: Versszervező elv: Értékelés: B)

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 99 Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Forma: Szókészlet jellemzői: Szerkezet: Mondatalkotás jellemzői: Versszervező elv: Értékelés:

Dél. vár. száll. ház. fény. én.

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

33

34


C)

Nagy László Tengeritörők Izzik a sárga tengeri-tábla tűzpiros hajnali fényben. Jön a szél, jár-kel, ijesztő zajt ver a rendek rengetegében. Jönnek a lányok, jól szaporáznak, fújkálnak párafelhőket. Szélverte parton cimbalomhangon sürgönydrót sürgeti őket. Kezükben vesszőkosárban szőlő, kenyérrel ebédre lenne – hintázik, fordul, bő leve csordul, elvérzik tömzsi kis teste. Levelek ezre, ezerszer ezre, csattogtat sárga seregben. Megjön a lányhad, nagyobb zaj támad, egyszerre húsz tő is reccsen. Húsz tőnek drága aranybabája vesszőkosárba hanyatlik. Fönn jeges szárnyak, vadludak szállnak, vad riogásuk lehallik. Forma: Szókészlet jellemzői: Szerkezet: Mondatalkotás jellemzői: Versszervező elv: Értékelés: Tegyétek közzé munkátok eredményét!

•

8.

é v fo l y a m

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Tanárotok az alábbi szempontok alapján értékeli munkátokat: Helyesen írtátok le a formát. Helyesen írtátok le a szókészletet. Helyesen ismertétek fel a vers kompozíciós egységeit. Helyesen írtátok le a mondatalkotás jellemzőit. Helyesen neveztétek meg a vers legjellemzőbb nyelvi-stiláris eszközét. Meg tudták indokolni véleményeteket.

igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem.

Megoldások Szabó Lőrinc: Nyár 1. Forma: 8 soros, 4 szótagos sorokból álló strófa, szokatlanul 4 oszlopba tördelve. Belső rím: abbccxba, szabálytalan, a két szélső sor összecsengése összetartja az „oszlopot”; Sorvégi rím: aa bb cc dd, páros rím, szabályos, nyugalmat, harmóniát közvetít. 2. Szókészlet: Többségében megnevező szavak (1–2. sor, 5–8. sor). Az első két sorban az állítmányi rész hiánya (kifejtetlensége) = nominalitás 3. Szerkezet: 1–4. sor: látvány, élmény megragadása 5–6. sor: reflektálás 7–8. sor: összegzés, az első hat sor tartalmainak összekapcsolása; kint és bent, látvány és élmény. 4. Mondatalkotás: Első két sor: 8 főnév, hiányos szerkezet. Második két sor: 4 alany–állítmány szerkezetű (tő)mondat. Harmadik két sor: Határozóval bővített állítmányból álló kezdő mondattal indul, az ezt követő két tagmondatból álló összetett mondat átnyúlik a 6. sorba. Az utolsó két sor izokolón: azonos grammatikai szerkezet ismétlése részben ellentétes tartalommal. Szókincsük, szerkezetük tekintetében a köznyelvihez közeli, elrendezésük azonban túlmutat rajta. 5. Domináns nyelvi elem (lehet több is, hiszen néha eldönthetetlen, illetve az együtthatás következménye az élmény): tömörség, hiány, felsorolás, párhuzam. 6. Értéke: a benyomás, nyugalom, meghittség, harmónia kifejezése egyszerű eszközökkel.

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 1. Forma: egytömbös, 16 soros strófa, mondatszerkezetileg, megalkotottság tekintetében azonban 4 jól elhatárolt egységre bomlik. Szótagszám: 1–4. és 13–16. sorok: 4, 7, 7, 4 5–8. sorok: 4, 7, 7, 3; 9–12. sorok: 5, 4, 4, 3 Verselés: jambikus/anapesztikus és trochaikus/daktilusi sorok váltakoznak: ellentétes lejtésű sorok, amelyek a vidámságot, pergést vegyítik a szomorkás hangulattal; a kilencedik sor chorijambus; rendkívül dallamos a vers. Itt-ott felismerhetők ütemhangsúlyos sorok is, de nem következetesen végigvitt ez a szabály. 2. A szavak eloszlása (igék, megnevező szavak, jelzői és határozói módosítók) a beszélt nyelvinek megfelelő, szóképeiben (izzik, reszket, fátylat ereszt), illetve az elrendezésben (ismétlés, zeneiség) eltér a köznyelvitől. 3. Szerkezet: 1–4. és 13–16. sorok: keretet alkot, a látvány leírása; 5–12.: a galagonya állapotának változásai 4. Mondatalkotás: 1–4. és 13–16. sorok: 1 mondat 4 sor, amelynek 3. sora az alanyi és állítmányi rész fejének ismétlése.

35

36


•

8.

é v fo l y a m

5–8. sorok: 3 tagmondatból álló összetett mondat, viszonyuk mellérendelő; 9–12. sorok: 1 három tagmondatos összetett mondat, amelynek élén az alárendelt, kötőszavas tagmondat áll. 5. Domináns nyelvi elem: zeneiség, amely a ritmus, a hangszimbolika eredménye 6. Értéke: zeneiség, könnyedség és szomorúság együttes élménye.

Nagy László: Tengeritörők 1. Forma: 56 soros, 5, 5, 8, 5, 5, 8 szótagos sorokból álló strófa; 3/2 és 3/3/2-es ütemekkel, többségében daktiluszi sorok; rímelése: aabccb 2. Szókészlet: 4, 4, 5, 4, 3 ige versszakonként, a ritmus mellett ez is mozgalmassá teszi a szöveget. 3. Szerkezet: 1. vsz.: a hajnali táj, 2–3. vsz.: a lányok vonulása, 4–5. vsz. a tengeritörés. 4. Mondatalkotás: versszakonként 2 mondat, általában mellérendelő többszörös összetételek. 5. Domináns nyelvi elem: zeneiség, mozgalmasság, hangutánzó, hangulatfestő szavak, alliteráció (tőismétlés) 6. ritmusa, igehalmozása a munka ütemét adja vissza, lendületes, mozgalmas. Közzététel: ha elkészültek a feladattal, ismertessék megoldásaikat! (Három csoportot hallgatunk meg, tehát mindegyik versről egyet, a többiek jegyzeteljenek!) A beszámolók után végezzünk összehasonlítást beszélgetéssel, szóban. Javasolt kérdések: Melyik verset találtátok a legmozgalmasabbnak? Miért? Miből fakad ez a különbség? A beszélgetésben irányítsuk a figyelmet az igék szerepére! Értékeljük a csoportokat az alábbiak szerint: Helyesen írták le a formát. Helyesen írták le a szókészletet. Helyesen ismerik fel a vers kompozíciós egységeit. Helyesen írták le a mondatalkotás jellemzőit. Helyesen nevezték meg a vers legjellemzőbb nyelvi-stiláris eszközét. Meg tudták indokolni véleményüket.

r áhangolódás

igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem

„B” változat


27. oldal 15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja a verbális és nominális stílus közötti különbség felfedezése, megtapasztalása, illetve alkalmazása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : felismerés, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

2. Alkossatok négyfős csoportokat és oldjátok meg a feladatokat! Miben különbözik a két szöveg? Milyen nyelvi forma eredményezi a különbséget? Milyen hatást váltanak ki? I. Esik, fúj. Sötétedik. Hajladozik, feszül, tombol. Rombol. Dörög, csattan, zörren. Villan. Dobol, dübörög. Szétfut, özönlik, árad. Eláll, elcsendesedik. II. Fekete felhők. Hasító fények. Sötét hangok. Riadt fák. Óriás cseppek. Bömbölő szél, áradó zuhatag, szakadás, robaj. Zuhogó víz. Égi háború. Csend. I. II. Ez a feladat lehet a portfólió része. Írj hasonló (8-10 mondatos) variációkat Az élet vagy Életem címmel! Az értékelés szempontja: A két szöveg mind terjedelmében, mind stílusában megfelel a kiírásnak.

Megoldás I. Verbális, mozgalmas, a rövid mondatok ugyanakkor szaggatottságot, riadalmat közvetíthetnek. II. Nominális, igék hiánya, statikus, állapotszerű, benyomásokat közöl, mozaikszerű. Ez a szöveg is leírja a folyamatot.


28. oldal 30 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : beszéljük meg röviden a montázskészítés tapasztalatait! Ha a csoportok elkészítették a montázst és hozzá a szöveget, tegyék ki a témafalra! (Feltehetően a szövegek nominálisak lesznek.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, kódváltás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok, az osztály (vagy egy része) M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : montázskészítés E s z k ö z ö k : újságok, csoportonként egy ív kartonpapír, olló, ragasztó, színes filcek, gyurmaragasztó

37

38


•

8.

é v fo l y a m

3. Készítsetek montázst képekből, betűkből, feliratokból! Alkossatok szöveget a képhez! Ne azt írjátok le, hogy melyik kép melyiktől milyen irányban van, és milyen történetet képzeltek hozzá, hanem ugyanúgy, ahogy a montázson szerepel, rendeljétek egymás mellé átkötés nélkül a látottakat! Pl. felhők az égen, síró asszonyok, csikorgó, fényes, kopogó cipők a tükörsima márványlapon. Utazás, völgyek, hegyek, vakít a fény stb.


28. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k 4 fős heterogén csoportokban dolgozunk. A feladatok alkalmasak arra, hogy a gyerekek elmélyüljenek a szöveg összefüggéseinek megfigyelésében, megvitassák elképzelésüket a lehetséges formáról. A munka befejeztével a csoportok röviden számoljanak be az eredményről! (Nem az eredeti szöveg lehet csak a megoldás!) Tanulságos lehet az eltérő megoldások egymás mellé helyezése. Rávilágíthat a szöveg legjellegzetesebb vonására: az asszociációs technika működésére, illetve a grammatikai hiányosságokra. Kiindulásul szolgál a következő feladatokhoz, vagyis a szöveg alaposabb, irányított vizsgálatához. Ügyeljünk arra, hogy a D) feladatot rajzolni kifejezetten szerető tanulóknak adjuk. Ha nincsenek ilyenek, akkor bátran hagyjuk el ezt a variációt. A D) csoport feladatát javasoljuk úgy megbeszélni, hogy az elkészült képeket egyesével felmutatva minden csoport mondjon olyan érzéseket (nyugalom, félelem, halálfélelem, békesség, boldogság, keserűség stb.), amelyek a kép láttán felmerültek bennük. Írjuk fel ezeket az érzéseket a táblára, majd összegezzük! Kirajzolódhat ebből a versben megfogalmazott ambivalencia. Ezután beszélgethetünk a szerelemről, az érzelmi értékekről. (Javaslat: szerelmesvers-e a Klárisok?) Ha nem készülnek illusztrációk, akkor is beszélgessünk a versben megfogalmazott érzésekről! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasásértés, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok feladat szerint M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vak kéz 4. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Végezzétek el a kijelölt feladatot! A) Összekevert szakaszok József Attila Klárisok című versének versszakait összekevertük. Állítsátok helyre a sorrendet! Jelöljétek számozással!

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Indokoljátok meg, milyen összefüggések alapján döntöttétek el a szerintetek helyes sorrendet! (kláris: füzér, gyöngysor, lehet korallból készült nyaklánc) Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, Bárányganéj a havon. Indoklás: B) Összekevert sorok József Attila Klárisok című 4 versszakos versének sorait kétsoronként összekevertük. Állítsátok helyre a sorrendet! Jelöljétek számozással! Indokoljátok meg, milyen összefüggések alapján döntöttétek el az általatok helyesnek tartott sorrendet! szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása báránygané bárányganéj a havon rózsa a holdudvaron aranyöv derekadon folyóvízben néma lombok hullása. kenderkötél kenderkötél nyakamon.

39

40


•

8.

é v fo l y a m

folyóvízben két jegenye hajlása klárisok a nyakadon békafejek a tavon. szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása Indoklás: C) Forma József Attila Klárisok című versét központozás és sortördelés nélkül adjuk meg. Adjatok formát a szövegnek! Indokoljátok meg döntéseteket! klárisok a nyakadon békafejek a tavon báránygané bárányganéj a havon rózsa a holdudvaron aranyöv derekadon kenderkötél kenderkötél nyakamon szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása folyóvízben két jegenye hajlása szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása folyóvízben néma lombok hullása Az általunk megalkotott forma: Indoklás: D) Illusztráció Készítsetek versszakonként illusztrációt József Attila Klárisok című verséhez!

József Attila: Klárisok Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, Bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása.

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása.

R áhangolódás 4. lépés: 5. feladat T/5.

Mondatok a költészetben és a hétköznapokban

31. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az ezzel a lépéssel kezdődő 45 perces egység a József Attila-vers kapcsán felmerülő nyelvi jelenségeket járja körül: különböznek-e a hétköznapi szövegek mondatai szerkezetileg a „költészeti” mondatoktól, beszélhetünk-e egyáltalán ugyanolyan értelemben mondatról, mit enged meg az egyik és mit a másik a nyelvi szabályok alkalmazásában. Az egység első feladata ráhangolódásul szolgál a téma kiterjesztéséhez. A feladatokat 4–6 fős heterogén csoportokban végezzék a tanulók. A kerekasztal-körforgó technikát javasoljuk, ha a tanulók szívesebben, jobban dolgoznak szóban, az asztalterítőt pedig akkor, ha fontos az írásbeli rögzítése a tapasztalatoknak. Szövegek, „nyersanyagok” kereséséhez használhatják a munkafüzetüket, vagy bármi más segédeszközt. A feladatot nem szükséges frontálisan összegezni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tapasztalatok előhívása, megfogalmazása; a nyelvi szerkezetekre való érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : 4-6 fős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kerekasztal-körforgó vagy asztalterítő 5. Gyűjtsétek össze és vitassátok meg eddigi tapasztalataitokat a költészetben előforduló mondatokról és a hétköznapi szövegek mondatairól! Mennyire „igaziak” a korábban olvasott versekben a mondatok? Másfélék a nemrég megismert versek mondatai? Különbözik a költészet és a hétköznapi próza mondattana?

41

42


•

8.

é v fo l y a m

reflek tál ás 5. lépés: 6–8. feladat T/6–8.

A versmondatok elemzése

31. oldal 15–20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a Klárisok c. vers mondattani szerkezetének feltárása és ennek révén a vers hatásának magyarázata. Alapvetően a nyelvtani elemzés segít megvilágítani a vers mondatainak párhuzamosságát, amivel a vers hatása magyarázható. A mondattani leírás eszközeit fontos pontosan megkövetelni ebben az esetben, mert a feladat egyben – nyelvtani szempontból – elő is készíti a fejezet nyelvi modulját. A feladatokat párban vagy heterogén összetételű kiscsoportokban vitassák meg és végezzék el a tanulók. A 6. feladat b) részét és a 7. feladatban elkésztendő elemzéseket el is oszthatják a párok egymás közt, és párhuzamosan is dolgozhatnak, majd megbeszélhetik a megoldásaikat. Ha a megoldás nem megy könnyen, a feladatot frontális megbeszélés is lezárhatja. Kiemelt készségek, elemzőkészség

k é p e s s é g e k : anyanyelvi kompetencia, nyelvi tudatosság,

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, vagy csoportmunka; ha szükséges, végül frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 6. Vizsgáljátok meg a Klárisok című vers mondatait! a) Milyen mondattani érdekességet találtok a versmondatokban? Vitassátok meg, és soroljatok fel legalább hármat! b) Érveljetek amellett, hogy a versmondatok nyelvtanilag jó magyar mondatok, illetve épp ellenkezőleg, hogy nem jó magyar mondatok! A versmondatok nyelvtanilag tökéletes magyar mondatok, mert A versmondatok nyelvtanilag nem elfogadható mondatok, valójában nem is mondatok, mert 7. Most részletesebben fogjuk megvizsgálni a versmondatok szerkezetét. a) Adjátok meg az első két szakasz mondatainak szerkezeti felépítését a tanult mondattani eszközökkel! (Ha szükséges, nézzetek utána ezeknek!) Példa: Tegnap egy hatalmas macska ugrott be a kerítésen. [időhatározói bővítmény] + [alanyi részi szerepű névszói szerkezet] + [állítmányi rész] + [helyhatározói bővítményi szerepű névszói szerkezet]

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, báránygané a havon. Rózsa holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. b) Írjátok le a második két versszak két mondatának szerkezeti felépítését a már ismert módon! Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 8. F oglaljátok össze 5 sorban, hogy milyen mondattani párhuzamok (izokolónok) szervezik a vers szövegét! Térjetek ki arra, milyen hatása van ennek a megoldásnak!

Megoldási lehetőség 6. a) Bármilyen releváns válasz elfogadható – például: nincsenek igék, feltűnően hiányos a mondatok szerkezete, a mondatok nem fogalmaznak meg állításokat vagy kérdéseket, stb. b) Érvek a nyelvtani helyesség mellett: például: a névszói szerkezetek tökéletesen szerkesztettek, a mondatrészek sorrendje tökéletes. Érvek a nyelvtani helyesség (vagy akár a mondatszerűség) ellen: nincsenek állítmányi részek, ragozott igealakok.

7. Mind az a), mind pedig a b) kérdésnél fontos, hogy nincsen egyértelmű megoldás a mondatrészi szerepeket illetően (ezt jelzik a kérdőjelek). a) Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?], [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?] Báránygané, báránygané a havon. [névszói szerkezet – alanyi rész?], [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?] Rózsa holdudvaron, aranyöv derekadon. [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?], [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?] Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. [névszói szerkezet – alanyi rész?], [névszói szerkezet – alanyi rész?]+[névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?]

43

44


•

8.

é v fo l y a m

b) Szoknyás lábad mozgása [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?] harangnyelvek ingása [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?] folyóvízben [névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?] két jegenye hajlása. [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?] Szoknyás lábad mozgása [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?] harangnyelvek kongása, [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?] folyóvízben [névszói szerkezet – helyhatározói bővítmény?] néma lombok hullása. [névszói szerkezet – birtokos szerkezet – ?]

8. A mondattani párhuzamok teszik lehetővé az egymást követő a képek egymásra vetítését, egymásra kopírozását, egymásra montírozását. A képek így egymást értelmezik, egymást értékelik át: így vetül a szép klárisokra a rút, negatív hatású báránygané, így a szép aranyövre a nyomasztó, halált sejtető kenderkötél. A mondattani párhuzamosság exponálja a harang és a szoknya, illetve a harangnyelvek és a lábak közötti formai analógiát.


Kitekintés a hétköznapi szövegek felé

34. oldal 10–15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a versben megfigyelt nyelvi szerkezetet a hétköznapi kommunikációs helyzetekhez kössük. Nem kell, hogy a vita valamelyik álláspont mellett eldöntse a kérdést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelési készség, együttműködés, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, feladatmegoldás 9. Vitassátok meg, hogy a Klárisokban megfigyelt mondattani szerkezetek hétköznapi helyzetekben elképzelhetőek-e! Hozzatok példákat olyan helyzetekre, amelyekben elhangozhatnának hasonló szerkezetű mondatok!


A költészet és a hétköznapi szöveg mondattana

34. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja az eddigi tapasztalatok egyéni összegzése, saját vélemény kifejtése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tapasztalatösszegzés, önálló vélemény kifejtése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 10. Foglald össze öt sorban, hogy meglátásaid szerint miben különbözik, és miben egyezik költészet és hétköznapi szöveg mondattana!

Lehetséges megoldások A mondatrészek belső szerkezetében, az egyeztetésben stb. nem lehet eltérni a nyelvtani szabályoktól, de költészeti alkotásokban pl. bizonyos mondatrészek elhagyhatók, a mondatrészek sorrendje is szabadabban variálható – ha a szűk értelemben vett mondattani szabályokat nézzük. A versforma „szövegszerkesztési szabályai” azonban sokkal kötöttebbek, mint a prózáéi. A vers „szabadsága” csak látszólagos, hiszen a jelentést éppen a nyelvi elemek rendje (hangzásuk, ritmusuk, egymáshoz való viszonyuk, esetleges eltérésük a hétköznapitól, párhuzamok stb.) teremti meg. Egy szöveg nem attól vers, hogy másféle mondatszerkezeteket használ, mint a hétköznapi.

45

46


•

8.

é v fo l y a m



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A gyerekek képességeit felmérve a táblázat feladatait meg is oszthatjuk: néhány csoport az első 6 szemponton, néhány csoport az utolsó 5 szemponton dolgozik (tehát egy feladat mindkét csoportnál szerepel). Lehet hármasával is felosztani a szempontokat (így tartoznak szorosabban egybe), talán ez a legidőtakarékosabb megoldás. Lehet kontrollcsoport is: pl. a nagyon jó képességűeknek az egész táblázatot felkínálhatjuk. A megoldás 105 perc, az eredmények megbeszélése 15 perc (ekkor mindenki egészítse ki a táblázatát). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudás alkalmazása, információkeresés megadott szempontok alapján, hatásértelmezés, összefüggés-teremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok, vagy egy homogén és több heterogén csoport M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 11. Töltsétek ki az alábbi táblázatot a tanárotok által megszabott rendben! 1. és 2. versszak mozgást sugalló szavak a mozgást sugalló szavak szótöve, jelentése Pillanatképek a képek hatása a képek térbelisége, egymáshoz való viszonya (közeli, távoli stb.) a képek hangulata (érzelmes, vidám, játékos stb.) a képek közötti kapcsolat Összekapcsolható motívumok

3. és 4. versszak

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Megoldás 1. és 2. versszak mozgást sugalló szavak

–

a mozgást sugalló szavak szótöve, jelentése

3. és 4. versszak mozgása, ingása, hajlása kongása, hullása mozog, inog, hajlik, kong, hullik – igéből képzett főnevek, egyszerre érzékeltetnek mozgást és állapotszerűséget

Pillanatképek

klárisok a nyakadon békafejek a tavon bárányganéj a havon rózsa a holdudvaron aranyöv derekadon kenderkötél nyakamon

szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása két jegenye hajlása szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása néma lombok hullása

a képek hatása

állóképek, montázsszerű, kimerevített, mozdulatlan, statikus

dinamikusabb, szorosabb kapcsolat a képek között, lefelé tartó mozgás

a képek térbelisége, egymáshoz való viszonya (közeli, távoli stb.)

klárisok a nyakadon – közeli, a tere irányuló békafejek a tavon – távoli bárányganéj a havon – távoli rózsa a holdudvaron – távoli – fent aranyöv derekadon – közeli – a te-re irányuló kenderkötél nyakamon – közeli, az én-re irányuló

szoknyás lábad mozgása – közeli, a te-re irányuló harangnyelvek ingása – távoli két jegenye hajlása – távoli szoknyás lábad mozgása – közeli, a te-re irányuló harangnyelvek kongása – távoli néma lombok hullása – távoli – lent

a képek hangulata (érzelmes, vidám, játékos stb.)

klárisok a nyakadon – közömbös v. érzelmes békafejek a tavon – játékos bárányganéj a havon – taszító, kellemetlen, undorító rózsa a holdudvaron – érzelmes aranyöv derekadon – érzéki kenderkötél nyakamon – keserű, kétségbeesett, lemondó

szoknyás lábad mozgása – érzéki harangnyelvek ingása – vészjósló két jegenye hajlása – kecses, szomorú szoknyás lábad mozgása – érzéki harangnyelvek kongása – félelmetes néma lombok hullása – riasztó

a képek közötti kapcsolat

képzettársításos, lehet emlékképek sora, lehet forma szerinti kapcsolat (kör alak, a felszínből kiemelkedő gömbforma),lehet fény illetve fénytelenség, foltszerűség, lehet érzelmek ellentéte; az ellentétes érzelmi hatás érzékelteti az ambivalenciát (többértelműséget)

a képek párhuzamba állíthatók, az asszociáció alapja a szerelem és elmúlás összekapcsolása

Összekapcsolható motívumok

nyak, derék, láb – a női test, érzékiség, vágy; szerelem kenderkötél, ingás, hajlás, kongás, néma lombok, hullás – félelem, elmúlás

47

48


•

8.

é v fo l y a m

reflek tál ás 9. lépés: 12. feladat T/12.

35. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat az órai munka személyessé tételére, az íráskészség fejlesztésére, az önálló verselemzés (a fejezet végén elvárt tudás) előkészítésére szolgál. A gyerekek válasszanak egyet a négy lehetőség közül. Az elkészített munkát beszéljék meg padtársukkal, majd tegyenek ajánlást a felolvasásra, ha társuk munkáját nagyon jónak ítélik. Hallgassunk meg az ajánlásokból néhány megoldást! A tisztázott rövid írás a portfólió része. A z alábbiak szerint értékeljük A tanuló a választott témának megfelelő címet ad. Munkája tükrözi az órán elsajátított ismereteket. Helyesen szerkesztett, összefüggő szöveget alkot. A tájelemek túlmutatnak a puszta leíráson, valamilyen létélményt, hangulatot, állapotot közvetítenek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összegzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé 12. Ez a feladat a portfólió része Válassz egyet az alábbi lehetőségek közül! Írj 5 mondatot – személyes véleményedet is megfogalmazva: a) az 1–2. és 3–4. versszak összehasonlításáról! b) a vers képeinek asszociatív kapcsolatairól! c) a vers képeinek hatásáról! d) a vers nyelvtani szerkezetéről, mondatairól! Adj a választott témának megfelelő címet írásodnak! Mutasd meg padtársadnak írásodat, kérj tőle véleményt, majd javítsd, egészítsd ki javaslatai alapján munkádat! Te is hallgasd meg és formálj véleményt az ő munkájáról!

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: A választott témának megfelelő címet adtál. Munkád tükrözi az órán elsajátított ismereteket. Helyesen szerkesztett, összefüggő szöveget alkottál.

r áhangolódás 10. lépés: 13. feladat T/13.

36. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : adjunk a tanulóknak 1-2 percet egyéni munkára, majd beszéljük meg a felidézett asszociációkat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra 13. Mi jut eszedbe az őszről? Készíts fürtábrát!

jelentésteremtés

„A” változat

11. lépés: 14. feladat a) – i) T/14. a) – i)

36. oldal 30 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : akár egyéni, akár kooperatív formát választunk, kövesse rövid megbeszélés, egyeztetés a feladatmegoldást. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : részletek megfigyelése, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : lehet egyéni, páros, csoportos illetve ezek variációja M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 14. Olvassátok el legalább kétszer az alábbi verset, majd oldjátok meg a feladatokat!

49

50


•

8.

é v fo l y a m

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndben lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék. a) Miben hasonlít, miben tér el József Attila Klárisok és Kosztolányi Dezső Októberi táj című verse? hasonlóság

eltérés

b) Hogyan viszonyul egymáshoz Kosztolányi versének címe és első sora? Mit ígér a cím? Mit teljesít ebből az első sor? c) Csoportosítsd a vers szavait jelentésük, viselkedésük (megneveznek, jellemeznek) alapján! megnevező szavak

minősítő, leíró szavak

d) Milyen szavak nincsenek a versben? Milyen hatást eredményez ez a hiány? e) A fenti táblázat betűjelét behelyettesítve írd le a vers képletét! Mit tapasztalsz? f) Mely szavak, sorok árasztanak nyugalmat (beletörődést, elfogadást), melyek nyugtalanságot (izgatottságot, tiltakozást, elutasítást)? nyugalom: nyugtalanság: g) A venyigék kép mely fogalmakkal azonosítható a versben? Mire vonatkoznak ezek a fogalmak? Mikor, mire használjuk őket? h) Milyen magánhangzók és milyen érzékletek szerepelnek az 1., illetve a 2–3. sorban? i) A szimmetria és az aszimmetria a vers több szintjén (hangok, szavak, mondatok, elhelyezkedés, jelentés) megnyilvánul. Összegezz! Sorold fel, miben tapasztaltál szimmetriát, miben aszimmetriát, mi ezek hatása? Írd le véleményedet is!

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Megoldások a) hasonlóság

tematikai: elmúlás tudata grammatikai: igétlenség, hiány, nominalitás képzettársítás

eltérés

a forma szabadabb, szorosabb kapcsolat a képek között

b) A cím tájleírást ígér, az első sor egy részletet ragad ki, rész-egész logikai viszonyán alapuló kép: szinekdoché c) Csoportosítsd a vers szavait jelentésük, viselkedésük (megneveznek, jellemeznek) alapján! megnevező szavak

Levéltől Venyigék Csöndben Vallomások Szavak igék

minősítő, leíró szavak

Piros Vérző Sárga Lázas Kiáltó lángoló

d) Nincsenek eseményt, folyamatot kifejező szavak (igék) – statikusság, állóképszerűség, egy állapot, élmény, ambivalens viszony rögzítése képben. e) B A B A B A B A A B B A szimmetria, párhuzam és aszimmetria, az első két sor izokolón (azonos nyelvtani szerkezet ismétlése jelző + határozó + jelző + alany), az utolsó sor keresztforma (chiazmus) f) nyugalom: piros levél, venyigék, csönd, vallomások, szavak, igék; a vérző szót kivéve az első sor leginkább nyugtalanság: vérző, sárga csönd, lázas, kiáltó, lángoló; 2–3. sor inkább; növeli a hatást az utolsó sor fokozásként is értékelhető jelzőhalmozása: kiáltó, lángoló; a szavak és igék szintén fokozó jellegűek, a szakrálisba emelik a befejezést g) képi sík = venyigék, fogalmi sík = vallomások (személyes, bensőséges, érzelmes, titokzatos), szavak (tárgyilagos, közömbös, szigorú), igék (kinyilatkoztató, szent, sugalmazó). Valamennyi a beszédre vonatkozik, de jelentéskörük, hangulatuk tulajdonképpen a létezés több szintjét bejárja. Vonatkoztatható a természetfeletti és természeti/emberi rejtélyes kapcsolatának megsejtésére, megsejtetésére. h) 1. sor = magas; látáshoz kapcsolódó szavak 2–3. sor = mély; halláshoz kapcsolódó szavak, illetve az utolsó sor lángoló szava ismét beidézi a látványt (aszimmetria)

51

52


•

8.

é v fo l y a m

i) 4 hiányos mondat. 1. és 2. sor 2 négyszavas mondat (közlés), melyek egymást értelmezik, a közvetlen képre felel egy metaforikus, persze az 1. mondat vérző szava már metaforikus. Piros levéltől vérző venyigék (vannak + vonzat = hol?). A sárga csöndben lázas vallomások (vannak, hallhatók, hangzanak). Szavak (a vallomások szinonimája; vannak, hallhatók, hangzanak). Kiáltó, lángoló igék (vannak, hallhatók, hangzanak). Az első két mondat szimmetrikus, azonos nyelvtani szerkezetű, a harmadik (legrövidebb) mondat megállítja, megtorpantja ezt az érzelgős, nyugalmas pillanatképet. A vallomások és szavak egymást értelmezik. Mintha visszavonná az előzők hangulatát, önfegyelmezést, kételyt áraszt ez a megoldás, amely aztán átfordul megrendülésbe, tiltakozásba. Tovább növeli a disszonanciát a mondatszerkezet megváltoztatása, az utolsó mondat fokozó jelzőit követi az isteni kinyilatkoztatásra asszociáltató főnév.

jelentésteremtés

„B” változat

12. lépés: 15. a) feladat T/15. a)

39. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A T/14. a–i) feladat helyett választhatjuk ezt. Talán nehezebb (más képességeket kíván), mint az, hiszen itt nincs irányítás, önállóan kell érveket gyűjteni, viszont lehet, hogy izgalmasabb, termékenyebb, s talán motiváltabbá teszi a gyerekeket. Ezt a változatot csoport- és önértékelés követi. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés, érvelés, kritikai gondolkodás, önértékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvek kártyán és eszmecsere 15. Alakítsatok négyfős csoportokat, és olvassátok el legalább kétszer a verset! KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndben lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék. a) Vitassátok meg az alábbi, Kosztolányi Októberi táj című versére vonatkozó állításokat! Gyűjtsetek a szöveg összefüggéseit megvizsgálva érveket és ellenérveket az állításokhoz!

V e r s e k

állítás

i g é k

n é l k ü l

–

érvek mellette

A

h i á n y

po é t i k á j a

érvek ellene

A vers címe félrevezető A vers dinamizmust, nyugtalanságot sugall A vers hatásának egyik kulcsa a metaforikusság A versbeszélő elfogadja az elmúlást A vers legdominánsabb jellemzője az aszimmetria

Lehetséges megoldások állítás

érvek mellette

érvek ellene

A vers címe félrevezető.

Nem tájleírás, hanem inkább vallomás az elmúlásról. A versben egyetlen tájelem van: az első sor.

Nem, hiszen színeiben, hangulatában valóban az ősz, az elmúlás toposzaként jelenik meg. Ha tájleírást is ígér a cím, lehet szólni az ősszel kapcsolatos érzéseinkről.

A vers dinamizmust, nyugtalanságot sugall.

A szóhasználat: vérző, sárga csönd, lázas, kiáltó, lángoló; 2–3. sor inkább; növeli a hatást az utolsó sor fokozásként is értékelhető jelzőhalmozása: kiáltó, lángoló; a szavak és igék szintén fokozó jellegűek, a szakrálisba emelik a befejezést. Az elrendezés BABA/BABA/ ABBA aszimmetriája. A hiány, a nyelvi kifejtetlenség szintén feszültséggel telíti a szöveget.

Nincsenek igék, az állóképszerűség érzetét kelti fel a szöveg. Nyugalom, elfogadás jellemzi a versbeszélő viszonyát az elmúláshoz: piros levél, venyigék, csönd, vallomások, szavak, igék; a vérző szót kivéve az első sor leginkább a tudomásulvételről vall. A szavak elrendezése az első két sorban kiegyensúlyozott, a rend élményét nyújtja.

53

54


•

8.

é v fo l y a m

A vers hatásának egyik kulcsa a metaforikusság.

Vérző venyige: alliterációval is kiemelten bevonja a jelentéskörbe a fájdalmat, halált; sárga csönd: a betegség, halál képzetét kelti fel; a lázas vallomások a betegséget, a tagadást, a félelem érzetét fokozzák, mindez hatványozottan jelenik meg az utolsó sor kiáltó és lángoló jelzőiben. Az igék a szakralitás körébe emeli a témát.

Legalább ilyen fontos versszervező elv a hiány, a nominalitás, az elrendezés (párhuzam és keresztforma). Csak ezekkel együtt születik meg a sajátságos élmény.

A versbeszélő elfogadja az elmúlást.

Elfogadás, tudomásulvétel: piros levél, venyigék, csönd, vallomások, szavak, igék.

Tiltakozás: vérző, lázas, kiáltó, lángoló. Kettős játék> mivel a jelzők és a jelzett szavak összetartoznak, egybefonódik a két élmény, kiegyensúlyozódik.

A vers legdominánsabb jellemzője az aszimmetria.

Elrendezés: utolsó sor. Magas és mély hangrendű szavak elhelyezkedése, látványhoz és halláshoz kapcsolódó érzékletek.

Elrendezés: első két sor. A sorok végén elhelyezkedő, egymást értelmező szavak: venyigék, vallomások, igék.

reflek tál ás

„A” változat

13. lépés: 14. j) vagy k) feladat T/14. j), k)

38. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Kínáljuk fel választásra a két feladatot! Készítsék el órán, majd mutassák meg padtársuknak, kérjék ki egymás véleményét! A javított változatok kerüljenek majd a portfólióba. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, íráskészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, rövid esszé, portfólió

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

14. j) Választható feladat a portfólióba Írj rövid esszét az alábbi témában! Hogyan viszonyul az elmúláshoz a vers beszélője? Adj címet is írásodnak! k) Választható feladat a portfólióba Írj az Októberi tájhoz hasonló verset! Próbáld tartani az eredeti nyelvi és formai eszközeit! Javasolt témák: Téli táj, Tavaszi táj, Márciusi táj, Januári táj. Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Betartod a mintául szolgáló formai jellemzőket: 3 (vagy 5 soros), soronként 8-12 szótagos vers. Betartod a mintául szolgáló nyelvi jellemzőket: igétlen, hangrendjében aszimmetrikus, metaforái-ban (jelentésében) egymásra vonatkoztatható szöveg. A tájelemek túlmutatnak a puszta leíráson, valamilyen létélményt, hangulatot, állapotot közvetítenek.

reflek tál ás

„A” változat

14. lépés: 15. b) feladat T/15. b)

40. oldal 10 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : ezt a lépést akkor válasszuk, ha a 12. lépésnél a „B” változatot végeztük el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csoport- és önértékelés, önreflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értékelőkártyák 15. b) Értékeld csoportodat és saját munkádat! A csoportos és egyéni munka értékelése. A csoportmunka értékelésére: Név: ....................................................................... Ma ....................................................................... dolgozott leghatékonyabban. Ma ....................................................................... volt a legegyüttműködőbb. Ma ....................................................................... működött csoportvezetőként.

55

56


•

8.

é v fo l y a m

Ma ....................................................................... nagyon jó hozzászólásai voltak. Ma ....................................................................... magyarázata volt a legvilágosabb, legkövethetőbb. Csoportunk jól csinálta: .................................................................................................................................. A csoport munkájában problémát okozott: ................................................................................................. Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell figyelnünk: ..................................................................................... Kooperatív tanulás egyéni értékelő lapja: Név: .......................................................................

Igen

Részben

Nem

Átgondoltam az állításokat. Átgondoltam, hogyan építsem fel mondandómat, hogy csoporttársaim a lehető legjobban követni tudják. Figyelmesen meghallgattam a többieket. Rákérdeztem arra, amit nem értettem. Az új információkról jegyzeteket készítettem magamnak. Aktívan vettem részt új szempontok hozzáadásával az érvelésben.

r áhangolódás 15. lépés: 16. a) feladat T/16. a)

41. oldal 3 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : írják le egyénileg a tanulók saját vágyukat, majd hagyjunk kis időt, hogy megosszák padtársukkal elképzelésüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : valóságismeret, képzelőerő C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni 16. Utazás a) Ha tehetnéd, a világ mely részére utaznál most el, és miért éppen oda?

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

jelentésteremtés 16. lépés: 16. b) feladat T/16. b)


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A mozaik lényege jelenleg, hogy minden csoport más szempontból vizsgálja, dolgozza fel ugyanazt a szöveget. A C) feladathoz válasszunk jó ritmusérzékű gyerekeket, az E)-hez szívesen rajzolókat. Az E) csoportot osszuk meg, kilenc fő legyen a két csoport, mindenkinek egy versszak jusson. A D) csak igényes csoportnak javasolt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés részszemponttal, egymástól tanulás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladatonként differenciált 6 csoport M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik E s z k ö z ö k : az E) feladathoz színesceruza-készlet vagy zsírkréta, egy kilencképes leporellóhoz elég fehér kartonpapír b) Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a csoportotoknak kijelölt feladatot!

BABITS MIHÁLY: MESSZE… MESSZE… Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyújt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: harapni friss a levegő.

57

58


•

8.

é v fo l y a m

Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, labdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek. Ó mennyi város, mennyi nép. Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!

(1907. június)

A) Keressetek párhuzamokat a versben! Vizsgáljatok minél több szintet (hangzók, szavak jelentése, mondatszerkezetek, strófaszerkezetek, alakzatok, pl. felsorolás)! B) Keressetek ellentéteteket a versben! Vizsgáljatok minél több szintet (hangzók, szavak jelentése, mondatszerkezetek, strófaszerkezetek, alakzatok, pl. felsorolás; hangok, színek, dimenziók)! C) Vizsgáljátok meg a vers ritmusát! Hol lassabb, hol gyorsabb? Hogyan függ össze a megjelenített képpel, hangulattal a ritmus? Hol, hogyan játszanak szerepet a hanghatások? D) Hasonlítsátok össze Karinthy paródiáját a Messze, messze című verssel! Gyűjtsétek össze azokat a stíluseszközöket, amelyek mindkét szövegre jellemzőek!

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a

Futuram Exactum* Karinthy Frigyes Így írtok Ti A „Klasszikus Gyomorgörcsök” ciklusból Plutó* e torzót* márványból szoborta Ó torzók torza, börző Dunakorzó Ó korzók* korza, őrző dunnaorzó Mind ferde torta és megint retorta*. De Afrikában fú az ántipasszát* És négerek masszálnak pántlimassszát* És ott az ég oly régi, égi méla. S tán pápuákok pengetnek poros fát* S nem lesz Nyugat már, sem Fenyő, sem Osvát S még él Balázs, még él a méla Béla*.

Futuram Exactum: „szabatos jövő idő” – a latin nyelvtanból ismeretes futurum perfectum és futurum imperfectum mintájára Plutó: Plutón – akinek neve a plutosz, azaz gazdagság szóból származik – a Föld termékeny mélyének istene volt a görög mitológiában. Hádésszal, az Alvilág urával azonosították. Latin megfelelője Pluto. torzó: végtagok, esetleg fej nélküli csonka szobor; töredék, befejezetlen mű korzó: társasági érintkezésre is szolgáló divatos sétány retorta: hevítésre és lepárlásra használt edény, kémiai berendezés ántipasszát: magassági légáramlás a passzátszelek mellett, csak anti- (előtagként valamivel való ellentétességet, szembenállást jelöl) pántlimassza: ha egyáltalán konkrétan valamire, Karinthy talán a hosszú, szalag alakú pántlicukor alapanyagára (massza) gondolhatott pápuák: Új-Guineának és a közeli szigeteknek negroid jellegű őslakossága poros fa: a „szent fa”, a költészetet jelképező lant gunyoros ellentéte; ócska hangszer Nyugat, Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Balázs Béla – a Nyugat a XX. század elején meghatározó, haladó szellemiségű folyóirat; egyik alapítója és szerkesztője Fenyő Miksa; a lap arculatát meghatározó másik szerkesztője Osvát; Balázs Béla: költő, író

E) Készítsetek leporellót (harmonikaszerűen kinyitható képeskönyvet) a vers alapján! Figyeljetek a versnyelv által meghatározott hangulat visszaadására! Az utolsó versszakot is illusztráljátok! Hol lehet a legjobb helye egy leporellóban? Miért?

59

60


•

8.

é v fo l y a m

Megoldások A) – azonos strófaszerkezet – belső címként értelmezhető országnevek – névszói (hiányos) mondatok – felsorolás: jelzős szerkezetek: Tarka hímü rét Göndör fellegek Tört márvány, fáradt mirtuszok (mirtusz: fehér virágú örökzöld dísznövény; menyasszonyi koszorú) Sötétzöld völgyek hízott polgárok, szűk utak Vidám, könnyelmű nép – főnévhalmozás: Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár Zerge, bércek, szédület Cégérek, kancsók, (ó) kutak masina, csengő, kürt, harang Kastélyok, parkok, labdatér – kapcsolatos mellérendelések: Hidak és ködök; Nagy fák és kristálytengerek – állapotszerű, mozdulatlanságot sugalló igék: mereng, lanyhul, nyújt – azonos élmény: tört árny, tört márvány; tarka – mennyi nyüzsgés, mennyi város – szaggatottság, szűkszavúság, képváltások, mozaikszerűség B) – képek egymáshoz való viszonya – statikus képek, dinamikus váltások – hangulati: Spanyolhon: melankolikus (mély magánhangzók); Olaszhon: melankolikus, fülledt; Göröghon: komor, kihalt; Svájc: üde (magas magánhangzók); Némethon: merev, groteszk (szűk  hízott); Frankhon: nyüzsgő, életteli; Angolhon: szürke (ipari  történelmi múlt); Svédhon: hideg méltóság – tempóváltások: 1. és 6. a legdallamosabb, 7. és 8. a leglassúbb C) – 4-es, alapvetően jambikus sorok sok spondeusszal, néhány trocheus (a 7. és a 9. szakaszban) A 9. vsz. minden sora spondeusszal kezdődik: megállítja az áradást, felerősíti a sóhajt, 1. és 6. a legdallamosabb, 7. és 8. a leglassúbb; Svájc 1-2. sora a hegymászás ritmusát adja, Némethon 3-4. sora: a 3. rendkívül lassú, monoton, a 4. sora szimmetrikus, Angolhon 2. sora szintén nyomasztóan egyhangú, a komorságot fokozza. aabb páros rím, néhány asszonánc: balkonon, alkonyon; a föld kopár, fenyő, gyopár; hull a fjord, durva folt; tengerek, emberek; mostoha, láthatom soha. alliteráció: 1. vsz.: b + mély hangok (is) hozzák létre a melankolikus hangulatot 2. vsz.: f hangok: levegőtlenség 7. vsz.: k hangok: kopogó, ridegség, komorság D) Elsősorban a mívességet, a formai, hangzásbeli tökélyre törekvést és az antikvitás iránti vonzalmat, a latinos műveltséget parodizálja. Feltűnően erőltetettek az alliterációk, a figuraetymologikák, a mélyen benyúló rímek, belső rímek.

V e r s e k

i g é k

n é l k ü l

–

A

h i á n y

po é t i k á j a


44. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Olvassanak fel néhány verset, tegyék ki (azét, aki szeretné) a témafalra! Ez a feladat a tanulói portfólió része. A z alábbiak szerint értékeljük A tanuló betartja a mintául szolgáló formai jellemzőket: 4 soros, soronként 8 szótagos páros rímű vers. Betartja a mintául szolgáló nyelvi jellemzőket: igétlen, felsorolásszerű, hang- és látványelemeket tartalmazó képeiben visszaadja a választott táj jellegzetes hangulatát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása, kreativitás M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 17. Ez a feladat a portfólió része Folytasd a képsort! Törekedj hasonló stíluseszközökkel dolgozni (szótagszám, ritmus, rímképlet, betűrím, színek, hangok, nominalitás stb.)! Lehet képzeletbeli táj, ország is, a település is, ahol élsz. Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Betartod a mintául szolgáló formai jellemzőket: 4 soros, soronként 8 szótagos páros rímű vers. Betartod a mintául szolgáló nyelvi jellemzőket: igétlen, felsorolásszerű, hang- és látványelemeket tartalmazó képeiben visszaadod a választott táj jellegzetes hangulatát.

kutatómunk a

T/18.

45. oldal 0 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez a feladat a tanulói portfólió része kutatómunka részének egyik választható feladata. Kérjük a tanulókat a forrás megnevezésére, a választott három haiku rövid elemzésének beadására, választásuk megindoklásával. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : internethasználat, ízlésformálás, önállóság, véleményalkotás

61

62


•

8.

é v fo l y a m

M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka 18. Választható feladat a portfólióba Kosztolányi pillanatképeinek (amelynek egyik darabja az Októberi táj) egyik mintája a haiku. Maga is fordított ebből az ősi japán formából. A haiku eredetileg japán versforma, amely egy vagy több 17 szótagú mondatból áll, amelynek belső felépítése 5/7/5. A haiku versforma jellegzetessége, hogy rendkívül rövid, és a nyelvi egység szélsőséges lerövidítése egy időtlen költői-nyelvi síkot feltételez. A haikunál is a természet tölti be a legfontosabb szerepet, mind a természetes dolgok és események formájának, mind a kigo „évszakszó” tekintetében, mert ez utóbbi nélkülözhetetlen, hiányában a 17 szótagból álló költői sík nem tarthat igényt arra, hogy haikunak nevezzék. Végezz kutatómunkát! A http://haiku.hu/japanind.html címen hatalmas gyűjteményt találhatsz ebből a versformából. Válassz a gyűjteményből három neked tetsző haikut, rövid fogalmazásban írd meg, miért, milyen nyelvi megoldás miatt választottad ki a három verset! Ha ezt a feladatot választod, jelöld meg a forrást, írd le a három haikut, majd röviden mutasd be őket, és indokold meg választásodat. Az indoklás tartalmazzon nyelvi szerkezetre vonatkozó megfigyeléseket, megállapításokat is!

3. Az infinitívusz a költészetben (4 + 2 óra) Az előző órákon megtapasztaltuk az igétlen versek stílushatását. Most olyan verseket ismerünk meg, amelyeknek jellegzetessége az igéből létrehozott infinitívuszi igealakok halmozása. Először nyelvtantudásotokat elevenítjük fel, azután rövid filmrészletekkel is összevetve, megfigyeljük három vers infinitívsz-halmozásának stílushatását.


46. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A játékos feladat célja, hogy a tanulók felelevenítsék az igékről, az időről és a módról, a számról és a személyről való tudásukat. Szervezzünk 4-5 fős heterogén csoportokat. A játék a szokásos tabujátékhoz hasonlít. A tanulók a tabuszavakat tartalmazó kártyán találnak egy nyelvtani elemet is – a tabuszavak mellett ezt a nyelvtani elemet sem szabad használniuk a fogalom körülírásában. (Természetesen a megfejtésben szereplő szavakat sem szabad kiejteni.) A többiek feladata, hogy a kártyán leírt fogalom mellett a tabuvá tett nyelvtani elemet is kitalálják. Minden körben minden csapatban legyen egy olyan ember, aki ismeri a tabuelemet, és azt ellenőrzi, hogy nem történt-e tabusértés. Egy-egy magyarázatra 1 perc jusson, a játék pontozását tetszés szerint alakíthatjuk ki. Használhatjuk az eredeti játék kártyáit is, de a nyelvtani tabukat tartalmazó kártyákat is osszuk ki. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m a : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : tabu-kártyák, óra, pontozótábla

64


•

8.

é v fo l y a m

Tabukártyákon (például): A medve előbújik a barlangjából

Homokóra

Iskolaigazgató

Hangfal

1. maci/mackó 2. brummogás 3. tavasz 4. téli álom 5. alszik

1. idő 2. mér 3. lepereg 4. telik 5. megfordít

1. vezető 2. évnyitó/évzáró 3. intő 4. tanár 5. nő/férfi

1. lemezjátszó/CD= lejátszó 2. magnó 3. fülhallgató 4. zene 5. hangos

NY: jelen idő

NY: kijelentő mód

NY: múlt idő

NY: egyes szám 3. személy

A kedvenc regényem

Íróasztal

Kesztyű

Boríték

1. könyv 2. olvas 3. történet 4. szól valamiről 5. oldal

1. lap 2. fiók 3. tanul 4. tolltartó 5. lámpa

1. tél 2. kéz 3. ujjak 4. melegít 5. fázik

1. levél 2. bélyeg 3. posta 4. címzés 5. papír

NY: egyes szám 1. személy

NY: igeidő

NY: igeidő

NY: igeidő, szám és személy

Kifogy a festék a nyomtatóból

Padlás

Képkeret

Esti mese

1. számítógép 2. tintapatron 3. nyomtat 4. kicserél 5. újratölt

1. ház 2. tető 3. gerenda 4. cserép 5. beépít

1. festmény 2. fénykép 3. fal 4. kiakaszt 5. dísz

1. gyerek 2. tévé 3. olvas 4. alvás 5. lefekvés

NY: feltételes mód

NY: igemód

NY: idő, mód, szám, személy

NY: igeidő

Zuhanyrózsa

Csúszda

Karácsony

Felvesz videóra

1. kád 2. fürdik 3. szappan 4. víz 5. fröcsköl

1. játszótér 2. hinta 3. lecsúszik 4. felmászik 5. játszik

1. ünnep 2. december 3. ajándék 4. díszít 5. tél

1. kamera 2. lejátszó 3. rögzít 4. kazetta 5. megnéz

NY: kötőmód

NY: szám és személy

NY: többes szám

NY: kijelentő és feltételes mód

A

f ő n é v i

i g e n é v

a

k ö l t é s z e t b e n

1. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Játsszatok tabujátékot! A kártyákon a tabuszavakon kívül egy-egy nyelvi tabut is találtok, amit nem szabad használni, és a csoporttagoknak ezt is ki kell találniuk.


43. oldal 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanulók tapasztalják meg, hogy a különböző szövegtípusokra mennyire jellemző vagy nem jellemző az igéből képzett szavak használata. A feladat szövegei nem egyforma nehézségűek: Az A) csoporté Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (ford.: Ottlik Géza) című regényéből van. Ez a szöveg könnyen átalakítható szinte tökéletesen, de nehéz rájönni a „trükkre”, amit az átalakítás során alkalmazni kell, ezért olyan tanulóknak érdemes adni, akiknek jó a stílusfelismerő képességük. A B) csoport szövege egy rövidhír (forrás: www.index.hu), ez a legkönnyebb szöveg, bár nem lehet tökéletesen nominalizálni. A C) csoport szövege Jókai Mór: Az arany ember című regényének indítása a Vaskapu leírásával; ez a legnehezebb szöveg, és az átalakításhoz fogalmazási gyakorlat és kreativitás is kell. A tanulók közösen oldják meg a feladatokat. Majd olvassák fel az egyes csoportok a szövegeiket. Beszéljük meg közösen a tapasztalatokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén kiscsoportok (l. a tanári instrukcióban) M u n k a f o r m a : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, feladatmegoldás 2. A következő feladatban szövegrészleteket kell átírni a megadott szempontok szerint. Oldjátok meg a csoportotoknak kijelölt feladatot! A) Olvassátok el az alábbi szöveget!

A fiú elment. Sötétben vacsoráztak, lámpa nem állt az asztalon, s az öreg halász most a sötétben levette a nadrágját, és lefeküdt. Összegöngyölte a nadrágját vánkosnak, belerakta az újságot is. Magára csavarta a pokrócot, lefeküdt az ágyára, amelynek sodronyát szintén régi újságpapír fedte, s elaludt. Hamar elaludt, és álmában Afrikában járt, mint gyerekkorában, a hosszú, aranyszínű partokon, meg a fehér partokon, amelyek úgy fehérlettek, hogy káprázott tőlük az ember szeme, meg a nagy parti hegyfokokról álmodott, és a nagy barna hegyekről. Ott járt mostanában ezen a tengerparton minden éjszaka és álmában hallotta a bömbölő hullámverést, látta a hullámok taraján vágtató bennszülött csónakokat. Álmában tisztán érezte Afrika szagát, amit a reggeli szél hozott mindig a szárazföld felől.

65

66


•

8.

é v fo l y a m

a) Milyen szövegtípusba tartozhat a szöveg? b) Keressétek ki a szövegből a ragozott igealakokat és az igéből képzett szavakat! Melyikből hányat találtatok? Ragozott igealakok: Igéből képzett szavak: c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy a lehető legtöbb ragozott ige helyén igéből képzett szót használtok! (Természetesen a mondatokat a szükséges mértékben átalakíthatjátok.) d) Hasonlítsátok össze a két szöveget az alábbi szempontok szerint! Eredeti szöveg

Átalakított szöveg

Szöveg típusa Milyen a stílusa, a hatása? Ki beszél? Honnan tudjuk? Az eseményeket hogyan mutatja be? B) Olvassátok el az alábbi szöveget!

Az Európai Bizottság (EB) nyomására az uniós országokban betiltották az üdítőital-hirdetéseket a kisgyerekeket megcélzó médiumokban. A nagy üdítőforgalmazó konszernek Brüsszelben megállapodtak, hogy az uniós országokban nem teszik közzé hirdetéseiket a 12 év alatti korosztályt célzó felületeken. Nem látunk majd reklámokat a gyereklapokban, a gyerekeknek szóló honlapokon és a rajzfilmcsatornákon. Ezenkívül a korlátozás a kereskedelmi csatornákra is érvényes, amelyek a gyerekeket megcélzó idősávban – például hétvégén délelőttönként – nem sugározzák majd a hirdetéseket. a) Milyen szövegtípusba tartozhat a szöveg? b) Keressétek ki a szövegből a ragozott igealakokat és az igéből képzett szavakat! Melyikből hányat találtatok? Ragozott igealakok: Igéből képzett szavak: c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy a lehető legtöbb ragozott ige helyén igéből képzett szót használtok! (Természetesen a mondatokat a szükséges mértékben átalakíthatjátok.) d) Hasonlítsátok össze a két szöveget az alábbi szempontok szerint!

A

f ő n é v i

Eredeti szöveg

i g e n é v

a



Szöveg típusa Milyen a stílusa, a hatása? Az időt hogyan fejezi ki? Ki beszél? Honnan tudjuk? Az eseményeket hogyan mutatja be? C) Olvassátok el az alábbi szöveget!

Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. […] Mintha egy templom közelednék felénk, amelyet óriások építettek, pillérekkel, amelyek kőszálak, és oszlopokkal, amelyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra, mikben a képzelem szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négymértföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei tarkítják. a) Milyen szövegtípusba tartozhat a szöveg? b) Keressétek ki a szövegből a ragozott igealakokat és az igéből képzett szavakat! Melyikből hányat találtatok? Ragozott igealakok: Igéből képzett szavak: c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy ahol lehet, ragozott ige legyen az állítmányi rész! Ügyeljetek arra, hogy a szöveg régies elemeit lehetőleg hétköznapiakra cseréljétek le! d) Hasonlítsátok össze a két szöveget az alábbi szempontok szerint! Eredeti szöveg

Szöveg típusa Milyen a stílusa, a hatása?


67

68


•

8.

é v fo l y a m

Az időt hogyan fejezi ki? Ki beszél? Honnan tudjuk? Az eseményeket hogyan mutatja be?

Lehetséges megoldások A) a) elbeszélő próza b) ragozott igealak: 21, képzett igealak: 3 c) A fiú elmente után sötétben vacsorázni a lámpa nélküli asztalnál. A sötétben levenni a nadrágot, és lefeküdni. Összegöngyölni a nadrágot vánkosnak, belerakni az újságot is. Felcsavarni a pokrócot, lefeküdni a régi újságpapír fedte az ágyra. Hamar elaludni, és az álomban Afrikában járni, mint a gyerekkorban, a hosszú, aranyszínű partokon, meg a szemkápráztató fehér partokon, meg a nagy parti hegyfokokról álmodni, és a nagy barna hegyekről. Járni ezen a tengerparton minden éjszaka, és az álomban hallani a bömbölő hullámverést, látni a hullámok taraján vágtató bennszülött csónakokat. Tisztán érezni az álomban Afrika a part felől jövő reggeli szél hozta szagát. B) a) hír b) ragozott igék: 5, igéből képzett szavak: 7 c) Az Európai Bizottság (EB) nyomására az uniós országokban az üdítőital-hirdetések a kisgyerekeket megcélzó médiumokban való betiltása. A nagy üdítőforgalmazó konszernek brüsszeli/ Brüszszelben történt megállapodása arról, hogy az uniós országokban nem teszik közzé hirdetései- ket a 12 év alatti korosztályt célzó felületeken. Nem láthatóak majd reklámok a gyereklapokban, a gyerekeknek szóló honlapokon és a rajzfilmcsatornákon. Ezenkívül a korlátozás a kereskedelmi csatornákra is érvényes, amelyeken a gyerekeket megcélzó idősávban – például hétvégén délelőt-tönként – a hirdetések sugárzása tilos. C) a) leírás b) ragozott igék: 16, igéből képzett szavak: 9 c) Az óvilág óriás folyama, az Ister, a Duna egy hegylánc közepén tör keresztül tetejéről talapjáig, négymérföldnyi messzeségben olyan sziklafalak közepette, amelyek kétoldalt hatszáztól háromezer láb magasba emelkednek. Mintha egy templom közeledne felénk, amelyet óriások építettek. Emeltek rá kőszálakból pilléreket, és toronymagas oszlopokat állítottak fel rajuk. Ez utóbbiak csodálatos kolossz-alakokat emelnek a párkányokra, amelyek az ég felé törnek. Ezekben a képzelet szentek szobrait látja. E templom csarnoka négymérföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal. Az egyik falat simára csiszolták, így olyan, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta. Rejtelmes istenírás betűire emlékeztetnek. Másutt rozsdavörösen ég az egész hegylap, mintha igazán vasból volna. Néhol pedig a gránit rétegei, amelyek rézsút dőlnek, mutogatják a titánok merész építkezésmódját. S ahol egy újat fordul/kanyarodik a folyó, már egy gót templom porticusa jön elénk. Látsza-

A

f ő n é v i

i g e n é v

a


nak hegyes toronycsúcsai, karcsú bazaltpillérei, amelyek egymáshoz torlódnak. A kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az őszi bokrok tarkítják, amelyeknek sárgák és pirosak a füzérei, mert megcsípte őket a dér.


Vers igékkel és infinitívuszokkal

51. oldal 10 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : ebben a feladatban a következő versek olvasását készítjük elő. A tanulóknak két szöveget kell összevetniük, és a címadáshoz fel kell ismerniük a két szöveg jellegzetességeit. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformációs képesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 3. Ez a feladat a portfólió része Olvasd el az alábbi két verset! Elcsodálkoztam a csillagokon elcsavarogtam a földön hazaértem a szerelemben fönnakadtam a világ rendjén előbb halok meg, mint szeretném Elcsodálkozni a csillagokon elcsavarogni a földön hazaérni a szerelemben fönnakadni a világ rendjén előbb halni meg, mint szeretnénk a) Adj címet a két variációnak! Magyarázd meg a címválasztást! b) Készíts egy harmadik változatot is, másmilyen átalakítással! Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Címválasztásod érzékelteti a két variáció közötti különbséget. A címválasztást kielégítően indokolod.

igen/nem igen/nem

69

70


•

8.

é v fo l y a m

Az átalakításod különbözik a két variációtól. Az átalakításod nyelvileg helyes, következetes.

igen/nem igen/nem

Lehetséges megoldások a) Az életem Otthonra lelni – személyesség, személytelenség, általánosítás, időtlenség, a címadás is kifejezi a nyelvi különbséget b) Elcsodálkoztak a csillagokon elcsavarogtak a földön hazaértek a szerelemben fönnakadtak a világ rendjén előbb halnak meg, mint szeretnének A b) feladat után, ha marad idő, olvassanak fel néhány változatot. Az értékelés kritériumai: A címválasztás érzékelteti a különbséget. Kielégítő a címválasztás indoklása. Az átalakítás különbözik a két variációtól. Az átalakítás nyelvileg helyes, következetes.



52. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : hallgassunk meg néhány megoldást, írjuk fel a táblára a közös tudás eredményét! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra 4. Szerinted kiről, miről, hogyan fog szólni az a vers, amelynek címe: Sírni, sírni, sírni? Készíts pókhálóábrát!

A

f ő n é v i

i g e n é v

a




T a n á r i i n s t r u k c i ó k : hagyjunk időt a beszélgetésre, kövessük nyomon a gyerekek munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmező olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló 5. Olvasd el Ady Endre versét! a) Használd a kettéosztott naplót! A bal oszlopba szedett versben húzz alá számodra fontos, érdekes, rejtélyes, szokatlan részeket (a szokatlanság lehet a nyelvi forma eredménye is), képeket, gondolatokat, a jobb oszlopba pedig írd be személyes reflexióidat, értelmezésedet!

ADY ENDRE: SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI Várni, ha éjfélt üt az óra, Egy közeledő koporsóra. Nem kérdeni, kit temetnek, Csengettyűzni a gyász-menetnek. Ezüst sátrak, fekete leplek Alatt lóbálni egy keresztet. Állni gyászban, súlyos ezüstben, Fuldokolni a fáklyafüstben. Zörgő árnyakkal harcra kelni, Fojtott zsolozsmát* énekelni. Hallgatni orgonák búgását, Síri harangok mély zúgását. Lépni mély, tárt sírokon által Komor pappal, néma szolgákkal.

71

72


•

8.

é v fo l y a m

Remegve, bújva, lesve, lopva, Nézni egy idegen halottra. Fázni holdas, babonás éjen Tömjén-árban, lihegve mélyen. Tagadni múltat, mellet verve, Megbabonázva, térdepelve. Megbánni mindent. Törve, gyónva Borulni rá egy koporsóra. Testamentumot, szörnyűt írni És sírni, sírni, sírni, sírni.

(1906)

Zsolozsma: szerzetesek, papok számára előírt, naponként (közösen) elmondandó vagy elénekelendő ima. b) Beszéljétek meg padtársaddal feljegyzéseiteket!


53. oldal 7+13 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A filmrészlet megnézése után beszélgessünk kicsit a látottakról, benyomásaikról! Pl.: Milyennek találtátok a filmrészlet hangulatát? Miért kapcsolható a részlethez Ady verse? Milyen nyelvi eszközök rokonítják a képsorokkal a verset? Mi az, amit a szöveg nem, a film viszont képes közvetíteni? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kódváltás, összehasonlítás, részletek megfigyelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : filmnézés, megbeszélés E s z k ö z ö k : Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének részlete

A

f ő n é v i

i g e n é v

a


6. Nézzétek meg Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének virrasztási jelenetét! Kapcsoljátok össze az olvasott verssel! a) Készítsetek listát! Milyen hangulati hasonlóságokat találtok? Milyen nyelvi eszközök hozzák létre az írott szövegben a hasonló élményt? hasonlóságok

nyelvi eszközök

b) A listátokat felhasználva fejezzétek be a mondatokat! Folytassátok is néhány mondatban a megkezdett témát! Véleményünk szerint a filmrészlet és a vers hangulata Véleményünk szerint a vers a következő eszközökkel éri el c) Csoportosítsátok Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versének alább felsorolt nyelvi eszközeit! ismétlés: halmozás: fokozás: párhuzam: keretezés: szokatlan szórend:

Lehetséges megoldások a) hasonlóságok

komorság halál, elmúlás, mulandóság virrasztás, siratás monotónia félelem álomszerűség (kísértetiesség) archetipikus helyzet

nyelvi eszközök

infinitivus és határozói igenév halmozás metaforák hang- és látványelemek halmozása fokozás kétsoros strófák ismétlések a köznyelvitől eltérő szórend névelők hiánya

b) Véleményem szerint a filmrészlet és a vers hangulata közel áll egymáshoz. Talán a legmeghatározóbb élmény, amit a film a sötét színekkel, jajgató hangokkal, öreg, ráncos arcokkal fejez ki, a félelem és a fájdalom érzete. Lehet ez az élettől és a haláltól való félelem egyaránt, olyan mintha elveszett lelkeket siratnának. Közös élmény a személytelenség is, tömeget látunk, általános, archetipikus helyzetet. Ez az egyetemesség a versben a infinitívuszok halmozása által jön létre. Véleményem szerint a vers a következő eszközökkel éri el a hatást: ismétlés, halmozás, fokozás, különösen aszemélytelen infinitívuszos szerkezetekkel, képalkotás: kísértetiességet, szorongást árasztó díszletek, pl. a színek: fekete, ezüst; zörgő árnyak; hanghatások: orgonák búgása, síri harangok búgá-

73

74


•

8.

é v fo l y a m

sa, zsolozsmát énekelni. A bizonytalanság (a félelem) kifejeződésében szerepük van az idő megnevezetlenségének (éjfélkor, de ezenkívül nem tudni semmit), a határozatlan névelőknek és a határozott névelők hiányának (komor pap, néma szolgák, holdas, babonás éj). A hatás, hangulat, élmény kiváltásában meghatározó szerepük van az állapotot és módot kifejező határozói igenevek halmozásának, fokozásának. Régiességet (időtlenséget) árasztanak a vers köznyelvitől eltérő szórendformái is. c) ismétlés: infinitívuszi alakok, cím és utolsó sor, rímek halmozás: komor pap, néma szolga; várni, nem kérdezni; remegve, bújva, lesve, lopva; lihegve, mellet verve, megbabonázva, térdepelve, törve, gyónva; fokozás: állni, fuldokolni, harcra kelni; párhuzam: azonos szó- és mondatszerkezetek, pl. ezüstsátrak, fekete leplek; keretezés: cím és záró sor (a kapcsolatos kötőszó az utolsó sorban azt is érzékelteti, hogy abbahagyhatatlan ez a sírás, azonban, hogy feloldódna a fájdalom, az nyitva marad. szokatlan szórend: 1. szakasz (közbevetett tagmondat, amely szétszakít egy szintagmát), 3., 4., 5. szakasz: az infinitívusz hátravetése, 7., 9., 10. szakasz: infinitívusz kiemelése, hangsúlyos helyzetbe állítása; 11. szakasz: Határozói igenevek kiemelése (Törve, gyónva/Borulni rá egy koporsóra.)

7. lépés: 7. feladat a)–c) T/7. a)–c)

Az Ady-szöveg szokatlan szórendje

55. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladatban az Ady-szöveg nyelvi megformáltságára reflektálunk. Az előző feladatban szereplő állítás szerint az Ady-vers nyelvi megformáltságából ered különös hatása. A tanulók ebben a feladatban ezt a szöveg átalakítása révén tapasztalhatják meg. A felolvasásokra kérjünk jól olvasó tanulókat. A csoportok, miután elkészültek az átiratok, olvassák fel a megoldásaikat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformáció megadott nyelvi szempont szerint, szintézisalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : csoportmunka, 4-5 fős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, szövegtranszformáció, rövid esszé 7. A csoport egyik tagja olvassa fel a verset! (A felolvasó ügyeljen arra, hogyan hangsúlyozza az egyes versmondatokat! Minden mondatot külön egységnek olvasson, hagyjon kis szünetet minden mondat után!) a) Mi a vers minden mondatának legszembetűnőbb nyelvi, megformálásbeli jellegzetessége? b) Írjátok át a verset úgy, hogy a vers minden mondatának legyen állítmányi része! (Nem kell, hogy ez ragozott igés állítmány legyen! Mindig olyan állítmányi résszel egészítsétek ki a mondatokat, amely versértelmezésetekhez a legközelebb áll!)

A

f ő n é v i

i g e n é v

a


c) Hallgassátok meg a csoportok elkészült szövegváltozatait! Mi változott, vagyis mi az Ady-versnek az a megoldása, amely a jellegzetes hangulatot megteremti?

megoldások a) Hiányosak a mondatok: Nincs a mondatoknak állítmányi része. b) Bármilyen (grammatikus) átirat elfogadható. c) Nincs kifejezve az idő, és az alany, a cselekvések végrehajtója, a történések átélője. Ezért személytelen és időtlen.

8. lépés: 7. feladat d)–e) T/7. d)–e)

56. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez a feladat az előzőekben végzett feladatok során szerzett ismereteket mozgósítja. A két feladat egyikét adjuk egy-egy csoportnak. 10 perc közös munka után beszéljük meg munkájukat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, meggyőzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : csoportos, 4-6 fős heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita d) Vitassátok meg az alábbi állítást! Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versének stílushatása nem elsősorban a képekben, hanem inkább a nyelvi elrendezésben rejlik. Érvek az állítás mellett

Érvek az állítás cáfolatára

Álláspontunk az állítást illetően: e) A vers utolsó sorát többféleképpen lehet kiegészíteni. Vitassátok meg, hogyan változik a vers jelentése az egyes esetekben! És sírni, sírni, sírni jó volna. És sírni, sírni, sírni szeretnék. És sírni, sírni, sírni kell.

75

76


•

8.

é v fo l y a m

Lehetséges megoldások d) Érvek az állítás mellett

Érvek az állítás cáfolatára

A szokatlan szórend, az infinitívuszok elhelyezése, a kétsoros strófák határozzák meg elsősorban a siratás megrendítő élményét. A határozói igenevek halmozása, elhelyezésük az infinitívuszokkal együtt jelentős szerepet játszanak a siratás hangulatának, állapotának létrehozásában. A páratlan szótagszámú, kétsoros strófák a zaklatottság, töredékesség (kimondhatatlan fájdalom, veszteségérzet) hatását keltik. A névelők hiánya is jelentős szerepet játszik.

A képek (színek, látványelemek) nélkül nem születne meg a hangulat. A hangokat megidéző képek (fojtott, zörgő, búgás, zúgás) jelentősen hozzájárulnak a megidézett élményhez. A határozói igenevek megrendültséget közvetítenek. A különös hatást az infinitívuszos szerkezetek hozzák létre: hiszen az idő, az alany, a cselekvések végrehajtója, a történések átélője nincs megnevezve, mindez a személytelenség (álomszerűség), időtlenség érzetét kelti. Ehhez járulnak hozzá a befejezettséget, állapotot érzékeltető határozói igenevek a vers második felében.

e) És sírni, sírni, sírni jó volna. – feloldja a feszültséget, megszünteti az álomszerűséget, konkréttá teszi a vágyat. És sírni, sírni, sírni szeretnék. – személyessé teszi az élményt, megszünteti a sirató és siratott közti lehetséges azonosságot. És sírni, sírni, sírni kell. – általánossá teszi a leírt élményt, megszünteti az igétlenségből fakadó rejtélyességet, kívül helyez a leírt élményen.

A

f ő n é v i

i g e n é v

a



57. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Az összehasonlítást egyénileg végezzék, adjunk időt a gondolkodásra, majd készítsünk egy közös halmazábrát a táblára. (Esetleg csomagolópapírra, előnye az, hogy kikerülhet a témafalra.) Beszéljük meg észrevételeiket, és közben egészítsék ki halmazábrájukat más színnel! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, kritika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra 8. Összehasonlítás a) Olvasd el Vajda János versét, majd halmazábra segítségével hasonlítsd össze Ady olvasott verseivel!

VAJDA JÁNOS: A VAÁLI ERDŐBEN Odabenn a mély vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében, Sűrü árnyak enyhhelyében; Oh, milyen jó volna ottan, Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni, szépen, Békességben, csöndességben!… Nem törődni a világgal, A világ ezer bajával. Meggondolni háborítatlan, Ami immár közelebb van… Illatos hegy oldalában, A tavaszi napsugárban, Nézni illanó felhőkbe, Mult időkbe, jövendőkbe…

77

78


És azután, utóvégre, Észrevétlenül, megérve, Lehullani önmagától, A kiszáradt életfáról…

•

8.

é v fo l y a m

Sírni, Sírni, sírni

A vaáli erdőben

S ismeretlen sírgödörbe’ Elalunni mindörökre… S ott egyebet mit se tenni, Csak pihenni, csak pihenni… 1875

b) Beszéljétek meg közösen észrevételeiteket! A megbeszélés alapján egészítsétek ki halmazábrátokat más színnel!



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Minden csoport kapjon egy állítást. Gyűjtsenek érveket és ellenérveket, majd ezek alapján alakítsák ki álláspontjukat. Ezután tegyék közzé munkájukat. (Ha kicsúsztunk az időből, akkor minden állításnál csak egy csoportot hallgassunk meg.) A B) csoportfeladatot kihagyhatjuk vagy egyes csoportoknak ezt adjuk, esetleg használhatjuk egyéni felzárkóztatásra feladatonként megosztva. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, meggyőzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4-6 fős heterogén csoportok (A) és (B) M u n k a f o r m a : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita 9. Nyelvtani szerkezetek a versekben A) Vitassátok meg az alábbi állításokat! Gyűjtsetek érveket és ellenérveket, majd összegezzétek, fogalmazzátok meg álláspontotokat! a) A vers egyetlen mondatból áll, olyan, mint egy hosszú-hosszú sóhaj.

A

f ő n é v i

i g e n é v

érvek

a


ellenérvek

Összegzés: b) A vers az elvágyódás, „a természeti folyamatba való besimulás időtlenné egyetemesült vágyának kifejeződése” elsősorban az infinitívszos szerkezetek tulajdonságai által. érvek

ellenérvek

Összegzés: c) A vers „alapvető mondanivalója az idilli állapotnak beállított halál utáni vágyakozás”. érvek

ellenérvek

Összegzés: d) A vers lírai tartalmát, jelentését elsősorban a nyelvtani szerkezet hozza létre. érvek

ellenérvek

Összegzés: B) Az alábbi kérdések alapján térképezzétek fel a vers nyelvtani szerkezetét! a) Hány mondatból áll a vers? És hány állítást tartalmaz? b) Keressétek meg az állítmányi részeket! c) Keressétek ki az állítmányi részekhez tartozó bővítményeket! d) Mi ezekben a bővítményekben a közös? e) Mi adja a vers konkrétságát, tárgyiasságát? f) Vizsgáljátok meg a bővítmények módosítóit! Hány van? Hol helyezkednek el? g) Mit eredményez az, hogy a versben nincs egyetlen ragozott ige sem? h) Mit eredményez, hogy a fő állításhoz kapcsolódó bővítmények mind igéből képzett szavak és felsorolásszerűen követik egymást? i) Hétköznapi beszédben előfordulhatnak-e hasonló szerkezetű mondatok? Ha tudsz, írj egy példát, és magyarázd el, mikor, milyen szövegkörnyezetben hangozhatna el!

79

80


•

8.

é v fo l y a m

Lehetséges megoldások A) a) A vers egyetlen mondatból áll, olyan, mint egy hosszú-hosszú sóhaj. érvek

ellenérvek

A főmondat a 2. vsz. „jó volna” sora, amely a 3. sorban folytatódik: élni, éldegélni, és ennek bővítményei a helyre, módra, állapotra Vonatkozó bővítmények. Ehhez kapcsolódnak a mellérendelések: 3. vsz.: nem törődni; 5. vsz.: és azután lehullani; 6. vsz.: s elalunni mindörökre, s csak pihenni. A sóhaj-élmény éppen ebből a láncszerű, késleltetett alanyi-állítmányi szerkesztésmódból és az újabb és újabb hozzátoldó mellékmondatos szerkezetből következik.

Az 1–2. vsz. egy mondat. Újabb szövegmondat a 3. vsz. első két sora (mondatzáró írásjel a pont). Újabb mondat a 3. vsz. 3–4 sora, a három pont újra zárlatot jelent. A 4. vsz. újabb mondat. A magyar nyelv sajátossága, hogy az újabb mondatban nem szükséges megismételni az állítmányi részt. (Pl. Jó volna megkeresni Katit. Aztán csak beszélgetni vele.) Így az 5. vsz. újabb mondat, a 6. vsz. 2 újabb mondat.

Összegzés: Olvasható egy, de több mondatként is. Ha több mondatként olvassuk, inkább érződik a melankólia, a szaggatottság. Ha egy mondatként, akkor inkább a vágyakozás. b) A vers az elvágyódás, „a természeti folyamatba való besimulás időtlenné egyetemesült vágyának kifejeződése” elsősorban a főnévi igenevek tulajdonságai által. érvek

ellenérvek

Időtlenné egyetemesült vágy kifejeződése éppen az infinitívuszok által lehet a vers, hiszen pl. ha átírjuk időt, módot, számot, személyt kifejező formába: De szívesen élnék odalenn a mély vadonban, stb. – érzékelhetjük az időtlenség, álomszerűség megszűnését, egyszeri vágyképzetté, álmodozássá válna a szöveg. Az 5. vsz. lehullani (észrevétlen az életfáról) egyértelműen utal a természetbe belesimulás vágyáról: az ember egy fa terméseként jelenik meg, s hasonlóan a természeti folyamatokhoz természetes a „megérése”, elmúlása.

Az elvágyódást nem csak az infinitívuszos szerkezet, hanem annak bővítményei is megteremtik: Az első versszak odabenn, vadon, öl, enyhhely, iharos helyhatározói a védettségre, a nyugalomra, a természeti világ háborítatlan békéjére asszociáltatnak. A 2. vsz. békességben, csöndességben szavaival folytatódik ez a vágyképzet. Az „abban a kis házikóban” úgy beszél egy számunkra ismeretlen helyről, mintha az közismert volna, nyilvánvalóan egyetlen hely. A 4. vsz. a felhőképpel feloldja az időhatárokat (belesimulás a természeti világba).

Összegzés: A természetbe olvadás időtlenné egyetemesült vágyát nem csak az infinitívusz hozza létre (bár jelentős szerepet játszik az időtlenség és egyetemesség megteremtésében), hanem a bővítmények (hely, mód) sokasága is részt vesz az összhatásban. c) A vers „alapvető mondanivalója az idilli állapotnak beállított halál utáni vágyakozás”.

A

f ő n é v i

i g e n é v

a


érvek

ellenérvek

A halál idilli állapot: lásd a lehullaniról írtakat az előbbiben; az eufémizmus is erre utal: elalunni; vágyott állapot, hiszen a világ ezer bajával törődni nyűg. Már az első versszak képei a nemlétre utalnak: vadon, enyhhely(!), mély öl (anyaméh, mint a visszafogadó természet). Olyan vágyálom jelenik meg a versben, amely nem létezhet: teljes passzivitás, léttelenség.

Nem csak a halál után vágyódik, hanem a természettel egynek lenni. Nem igazán halálvágyról van itt szó, sokkal inkább a létbe való beleolvadásnak a vágyáról, a nyugalom iránti vágyról, az emberi léttől való megszabadulásról.: l., 2. vsz.! Egy folyamatot ír le: elbújni a világ elől, nyugalomban élni a békés öregségig (kiszáradt életfa), s csendesen meghalni, ha eljön az ideje.

Összegzés: Ez a vers olyan halálvers, amely a békés lét látszataként jeleníti meg a halálvágyat. Úgy tűnik, hogy csupán nyugalomra vágyik a versbeszélő, valójában minden részlet a nemlét állapotát festi le. Olvashatjuk azonban az elvágyódás verseként is, amely nem feltétlenül egyenlő a halállal. d) A vers lírai tartalmát, jelentését elsősorban a nyelvtani szerkezet hozza létre. érvek

ellenérvek

Az elvágyódás, halálvágy kifejeződésének jelen-tős forrása a láncszerűen kapcsolódó, egyetlen mondatként olvasható szöveg, az arányosan elhelyezett bővítmények, az infinitívuszok. Ha különálló, eltérő szerkezetű mondatokra bontanánk (pl. nem infinitívuszi szerkezetek mindvégig), megszűnne az álomszerűség, a nyugalom, békesség élménye.

A késleltetett állítmányi rész várakozást, feszültséget kelt. Az ismétlések (élni, éldegélni; csak pihenni, csak pihenni) megszakítják álomszerűséget, vágyakozást. A hosszas felsorolások inkább dalszerűvé, játékossá teszik a szöveget. Az elvágyódás, halálvágy élménye elsősorban a szavak jelentéséből adódik, a forma, a szerkesztés legfeljebb felerősíti. (Pl. szenvedélyes vadsággal is lehet vágyakozni a halálra, illetve elvágyódni.)

Összegzés: ebben az esetben az elvágyódás álomszerű, léttelen időtlen állapotba fogalmazódik meg, s ezt valóban felerősíti a nyelvtani szerkezet, az elvágyódásnak, halálvágynak lehet más hangvételű, formájú kifejeződése is: pl. Petőfi: Egy gondolat bánt engemet. B) a) Egy sokszorosan összetett mondatból áll, de sok állítást tartalmaz. (A 8 infinitívuszi bővítménynek megfelelően 8 különböző állítást foglal magában ez az egy mondat.) b) jó volna ottan c) A 8 infintívuszi bővítmény: élni, éldegélni, nem törődni, meggondolni, nézni, lehullani, elalunni, pihenni d) Mindegyik infimitívusz, mindegyiknek több bővítménye is van. e), f) A további bővítmények, amelyek az infinitívuszokhoz kapcsolódnak. g) Időtlen, általános, személytelen. h) A felsorolásszerűség mégis azt a képzetet kelti, hogy múlik az idő, hogy az „események” időben zajlanak. Ezzel némi feszültséget okoz. i) Előfordulhat; túlzó, vágyakozó felsorolásokban, de mivel a hétköznapi nyelvtől ez idegen, sokszor ironikus hatású.

81

82



•

8.

é v fo l y a m

Rövid esszé

60. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez az esszé a tanulói portfólió része. Amelyik tanuló igényli, annak munkáját olvassuk el, segítsük munkáját javaslatokkal. Javasoljuk, hogy egymás munkáját is olvassák, segítsék építő kritikával. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek rendszerezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : esszéírás A z értékelés szempontjai A megadott terjedelmet teljesíti. Mindkét témát kifejti . Állításai lényegre törőek. A szöveg összefüggő. Találó cím. Felhasználja az órán szerzett ismereteket.


10. Ez a feladat a portfólió része Készíts 10 mondatos esszét Vajda János A vaáli erdőben című verséről! Adj olyan címet írásodnak, amely utal a vers véleményed szerint legfontosabb vonására! Írásodban két témát fejts ki: egyrészt a vers lírai tartalmáról, mondanivalójáról, másrészt nyelvtani szerkezetéről írj összefüggően! Tanárod az alábbi szempontok szerint értékeli munkádat: A megadott terjedelmet teljesíted. Mindkét témát kifejted. Állításaid lényegre törők. A szöveg összefüggő. Találó címet adsz. Felhasználod az órán szerzett ismereteket.


A


f ő n é v i

i g e n é v

a


Adamis Anna: Menni kéne

61. oldal 15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : ha elolvasták a verset, hallgassák meg zenei feldolgozását, miközben a kérdésekre válaszolnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása új szövegre C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz E s z k ö z ö k : Déry–Pós–Adamis–Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, CD 11. Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényéből Presser Gábor készített musicalt Adamis Anna versszövegeivel. Ebből olvashatod az egyik dal szövegét:

Menni kéne Menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne oh, oh, oh… menni kéne, lökdösődni, dörgölőzni, összejönni, lábnyomodban lépegetni, egy levegőt lélegezni, menni kéne, mindig menni, még egy percet sem sietni, menni kéne, nem kérdezni, csak érezni, csak érezni, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne oh, oh, oh… menni kéne, minden lépést, kipróbálni minden érzést,

83

84


•

8.

é v fo l y a m

szállni kéne szárnyak nélkül, álmodozni álmok nélkül, menni kéne, ringatózni hópehelyként szállingózni, menni kéne megéhezni, vérző lábbal megérkezni, menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne oh, oh, oh… a) Véleményed szerint milyen társadalmi csoport, melyik korosztály életérzését közvetíti ez a szöveg? Miből gondolod? b) Milyen nyelvi eszköz teszi lehetővé, hogy egy csoport általános élményét fejezze ki a dal? c) Gyűjtsd össze az infinitívuszokat, s fogalmazd meg, milyen vágyat fejeznek ki, mi ellen tiltakozhatnak! d) Hallgassátok meg a zenét is!

Lehetséges megoldások a) lázadó fiatalok, közösség, a lendületességből, a nyugtalanságból (a menni kéne sokszoros ismétlése), a vágyakból, az elutasításból, az összetartozás vágyából b) a hiányos szerkezetek, illetve az infinitívuszok, melyek nem fejeznek ki időt, módot, számot, személyt ebben az esetben c) menni, lökdösődni, dörgölőzni, összejönni, lépegetni, lélegezni, nem sietni, nem kérdezni, érezni, kipróbálni, szállni, álmodozni, ringatózni, szállingózni, megéhezni, megérkezni a szabadság, a függetlenség, az értelmes lét vágya, tiltakozás a konvenciók, a földhöz ragadtság ellen

A


f ő n é v i

i g e n é v

a


A portfólió gondozása

63. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ne felejtsünk el szólni az ezt megelőző órán, hogy a tanulók hozzák el portfóliójuk elkészült darabjait! Alakítsunk az együttműködést leginkább biztosító 4 fős csoportokat. A tanulók mutassák be egymásnak munkáikat, és értékeljék is. Ellenőrizzék, hogy az egyes feladatok értékelési kritériumainak megfeleljenek a munkák. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : visszatekintés a saját tanulási folyamatra, kritika, önellenőrzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : csoportos E s z k ö z ö k : a tanulói portfóliók elkészült darabjai 12. Mutasd meg csoporttársaidnak portfóliód elkészült darabjait! Kérd ki véleményüket! Te is nézd meg munkájukat, és jó szándékú, építő kritikával járulj hozzá, hogy minél jobbak legyenek! Egyeztesd az értékelési szempontokkal a munkákat!


63. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : nem kötelező mind a négy pontot kitölteni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : visszatekintés a saját tanulási folyamatra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 13. Töltsd ki a kilépőkártyát! 1. Néhány számomra fontos gondolat az elmúlt órákon megismert nyelvi eszközökkel kapcsolatosan: 2. Néhány számomra fontos gondolat az elmúlt órákon megismert versekkel kapcsolatosan: 3. Egy kérdésem a tananyaghoz kapcsolódóan: 4. Személyes megjegyzésem, észrevételem:

85

86


•

8.

é v fo l y a m

kutatómunk a 14. feladat T/14.

József Attila: Ülni, állni, ölni, halni 64. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez a feladat a tanulói portfólió része kutatómunka részének egyik választható feladata. Kérjük a tanulókat a forrás megnevezésére! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ízlésformálás, önállóság, véleményalkotás, tanult ismeretek önálló alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k : tanári kalauz 14. Ez a feladat a tanulói portfólió része lehet. A kutatómunka egyik választható feladata. Keresd meg és olvasd el József Attila Ülni, állni, ölni, halni című versét! Végezd el az alábbi feladatokat! a) Mi a szerepe a versben az infinitívusz halmozásnak? b) Csoportosítsd tetszőleges szempontból a vers infinitívuszait! Indokold a csoportosítást! c) Magyarázd meg a vers alábbi két sorát: s ha világ a számadásom, Úgy itt hagyni, sose lásson – d) Az utolsó négy sor szintén igéből képzett szavakat halmoz, de nem infinitívuszokat. Mi indokolja a váltást?

Lehetséges megoldások a) Egyrészt dinamikussá teszi a verset, kifejezi a lázadás, konvenciókkal való szembeszállás dacos, hetyke magatartását, másrészt általános, akár egy nemzedék létproblémájának kifejeződése lehet személytelensége miatt. b) Pl. állapotok, mozgások, mozgások iránya, pusztítás vagy építés; lázadás vagy szeretetvágy. c) Ha ez a világ elítél, fittyet hányok rá, nem fogadom el ítéletét. d) Nem csak nyelvileg, hanem tördeléssel is elkülönített rész: a folyamatos melléknévi igenevek halmozása a versbeszélő jelen állapotát írja le, megindokolja a vágyait. Itt nyer magyarázatot a vágysor szélsőségessége: az emberi lét kínja a választás szabadsága és lehetősége.

4. Összetett mondatok (5-6 óra)


A „testes alászerkesztés” mint stílusjegy

65. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja annak felismerése, hogy a nominalizált szerkezetek (igeneves, illetve birtokos szerkezetté alakított igés szerkezetek) egy jellegzetes stílusjegyet hordoznak. Az ilyen nominalizált szerkezeteket nagy mennyiségben tartalmazó szövegek formálisnak és bonyolultnak tűnnek – még akkor is, amikor a tárgyuk egyébként egyszerű. A túlbonyolított mondatok formális hatást keltenek. Az ilyen szerkesztésű szövegek sokszor fordulnak elő hírekben (a tömörítés eszköze is lehet a nominalizáció) a rádióban vagy akár a tévében. A feladat megszervezésében ügyeljünk arra, hogy minden csoport a b) feladatot csak akkor kezdje el, ha sikerült jól összeállítaniuk a két szöveget. (Ellenőrizzük ezt; ha nem megy a feladat megoldása, segítsük a tanulókat szempontok megadásával, hogy mire érdemes odafigyelniük.) A d) feladatnál annak megfogalmazását várjuk, hogy a szöveg mondatainak szerkezetében rejlik a különbség. (Ne várjuk a tanulóktól, hogy ennél részletesebb nyelvtani indokokat adjanak.) Egy-egy csoportban három-négy főnél többen ne dolgozzanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szöveg rekonstruálása stílusjegyek alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kooperatív tanulás E s z k ö z ö k : két szöveg, amelyeket a tanár mondatokra vág és összekever

88


•

8.

é v fo l y a m

Szövegek I. A május elseje alkalmával szokás szerint megtartott színpompás ünnepséget a budapesti Felvonulási téren, illetve a Városligetben tartották. A hangulatos esemény ebben az esztendőben is megmozgatta a szabadba vágyó városlakókat. A rendezők a látogatókat színes vetélkedőkkel, élőzenével, színi előadásokkal örvendeztették meg. A városlakók mintegy 60%-át a szabadba csábító programokra az ország minden sarkából, sőt, még a határokon túlról is érkeztek érdeklődők. A hatalmas tömeg által elfogyasztott étel és ital rekordmennyisége még a kereskedőket is váratlanul érte. Senki által nem várt tételben fogyott a virsli és a sör. A Ligetet és környékét hajnalig takarítani kényszerülő, a tisztaságért és a higiéniáért felelős takarítószemélyzet dupla bért kapott a Városliget szokásos tisztaságának a megadott időre történő visszaállításáért. II. Május elsején megint ünnepség volt a Felvonulási téren, illetve a Városligetben. Idén is sokan mentek ki. Vetélkedőket, élőzenét, színi előadásokat szerveztek. Nemcsak a pestiek többsége ment oda, hanem vidékiek, sőt, határon túliak is voltak. A kereskedőket is váratlanul érte, hogy mennyi étel és ital fogyott el. Senki nem gondolta volna, hogy ennyi virsli és sör fog elfogyni egy nap alatt. Az utcaseprők hajnalig takarítottak, és dupla bért kaptak azért, hogy másnapra minden tiszta legyen.

Az elkövetkező néhány órán újból a mondatok kerülnek vizsgálódásaink középpontjába. Az eddigiekben sok mindent tapasztaltunk már a mondatok szerkezetéről: vizsgáltuk a mondat részei közötti viszonyokat, az egyes névszói szerkezetek lehetséges nyelvtani szerepeit, a magyar mondat szórendjét és hanglejtését. Ezekben a vizsgálódásokban az volt a közös, hogy az esetek túlnyomó többségében mesterségesen, az egyszerűség kedvéért olyan mondatokat válogattunk össze, amelyekben mindig csak egyetlen állítmányi rész szerepelt. A most következőkben azok a mondatok állnak majd a megfigyelés középpontjában, amelyekben több állítmányi rész is előfordul. Ezeket nevezzük öszszetett mondatoknak. Hogy mi is számít összetett mondatnak, és hányféle összetett mondat van, nagyon nehéz kérdés. A következőkben azért néhány lényeges tulajdonságukat megfigyelhetjük. Elsőként lássuk, milyenek azok a szövegek, amelyekben kevés az összetett mondat! 1. A lapon, amit kaptatok, két nagyon hasonló szöveg mondatai vannak összekeverve (így a szövegben két-két mondat hasonló dologról szól). a) Állítsátok helyre a szövegeket! (Leírhatjátok, vagy akár be is ragaszthatjátok ide a mondatokat.) I. II. b) Milyen stílusúak a szövegek és milyen hatást keltenek? I. II.

Öss z e t e tt

m on d ato k

c) Hol olvashattátok volna az első, illetve a második szöveget? Hol hangozhatott el az egyik, hol a másik? I. II. d) Próbáljátok megfogalmazni a feltételezéseiteket arról, hogy miből eredhet a két szöveg különböző hatása!


Játék „kimódolt” mondatokkal

67. oldal 10-15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja annak megtapasztalása, hogy a bonyolult szerkezetű, sok nominalizált kifejezést tartalmazó mondatokra nem könnyű emlékezni, és nem könnyű őket szó szerint reprodukálni, mivel a hétköznapi nyelvben ritkán használunk ilyen szerkezetű mondatokat. Minden csoport egyik tagja kapjon egy papírt, aminek a tetején egy „kimódolt” mondat van. (Példák láthatók alább.) Sorba adják egymásnak a papírt; mindenki elolvassa a legfelső mondatot, aztán lehajtja, és emlékezetből a lap tetejére írja, továbbadja, és így tovább. A játék addig menjen, amíg az utolsó ember is felírta a mondatot. Utána hajtsák szét a papírt és olvassák fel, hogy hogyan alakult át a hosszú, kimódolt mondat, hogyan egyszerűsödött. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, emlékezet, stílusészlelés és -azonosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok (8-9 fő) M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : papírlapok 1-1 kiinduló mondattal, például: 1. A z elmúlt napokra jellemző erős havazást a holnapi naptól a sarkvidéki eredetű légtömegek benyomulása miatt derült, rendkívül hideg, száraz időjárás váltja fel. 2. A szupravezető segítségével lebegtetett, áramvonalas kocsikból álló új japán gyorsvasút 400 km/ó sebességgel száguld a városok között. 3. A napokon át az Alpokban bolyongó alpinista csapatra a helyi tűzoltókból szervezett speciális hegyi keresőcsapat talált rá. 2. Egyikőtök olvassa el a papíron kapott mondatot, majd hajtsa le, és emlékezetből írja le a mondatot. A következő ember már csak ezt a mondatot lássa, hajtsa le a papírt, és maga is írja le, amire emlékszik és így tovább. A végén olvassátok fel, hogyan alakult át a mondat!

89

90



•

8.

é v fo l y a m

Kimódoltból hétköznapi

67. oldal 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a tanulók szembesüljenek igen bonyolult, formális szövegekkel, amelyekkel majd a mindennapokban is találkozhatnak. Adjunk időt a részletes elolvasásra. (Valószínűleg erős tanári segítségre, közreműködésre lesz szükség a feladatok megoldásához. Egyénileg segítsük az olvasást, ha szükséges.) Az átírandó bekezdést is segítsünk kiválasztani, ha nagyon nehéznek bizonyul a szövegek elolvasása. A feladatok megoldása valószínűleg visszamenőleg segíti majd az elolvasást, illetve az értelmezést, ezért ezt a lépést semmiképp se hagyjuk ki. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformációs képesség, stílus-regiszter észlelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok az írásbeli szövegértés és -alkotási képessége szerint (A): nagyon bonyolult, B) közepesen bonyolult, C) legegyszerűbb) M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg-átírás 3. Olvasd el az alábbi szövegek közül azt, amelyiket tanárod kijelölt a számodra! A) Részlet egy megbízási szerződésből A Megbízott jelen szerződés teljesítése során a Megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal köteles eljárni. A Megbízott a Megbízó kívánságára köteles tájékoztatást nyújtani a tevékenységéről; különösen, ha újólag felmerült körülmények az utasítások módosítását igénylik, illetőleg ha ezen új körülmények veszélyeztetik, késleltetik vagy gátolják a vállalt kötelezettség teljesítését. A tájékoztatás elmulasztásából eredő kárért a Megbízott felelősséggel tartozik. Jelen szerződést bármelyik fél a másik fél jelentős szerződésszegése esetén mondhatja fel, ha a másik fél írásbeli felszólítás ellenére sem tanúsít szerződésszerű magatartást. A felek jelen szerződés teljesítése során kötelesek kölcsönösen együttműködni egymással; a szerződés változtatását igénylő körülményről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni egymást. B) Részlet egy hírből Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja a Vöröstenger partján fekvő szaúd-arábiai Dubából indult el csütörtök este. Péntekre virradóra kellett volna megérkeznie a Kairótól 600 kilométerre délkeletre fekvő Szafaga egyiptomi kikötőbe, azonban éjfél és hajnali két óra között, alig 90 kilométerre Dubától, s megközelítőleg ugyanekkora távolságra az egyiptomi Hurghadától, elsüllyedt.

Öss z e t e tt

m on d ato k

A túlélők számára vonatkozó adatok eltérnek egymástól. A 35 éves komphajó célállomásának, az egyiptomi Szafaga kikötőnek egy neve elhallgatását kérő rendőrségi illetékese azt mondta, hogy szombat reggelig mintegy 450 embert mentettek ki, míg az egyiptomi szállítási minisztérium szóvivője 327, a MENA egyiptomi hírügynökség 389 túlélőről számolt be. A halottak számát legkevesebb 185-re teszik. Forrás: www.nol.hu C) Részlet egy időjárás-előrejelzésből A felhőátvonulások mellett országszerte várható több órás napsütés, de keleten kezdetben még gyakran lesz erősen felhős az ég, és itt főként délelőtt várható még szórványosan hózápor, kisebb havazás, majd délutánra itt is csökken a felhőzet. Az északi, északnyugati szél főként a Dunántúlon és az északkeleti megyékben időnként viharossá fokozódik, de estére jelentősen mérséklődik a légmozgás. Éjszaka többnyire derült idő várható, csak északon növekszik meg kissé a fátyolfelhőzet. Többfelé erősen párássá válik a levegő és köd is képződik. Hideg lesz az éjszaka, általában –5, –�� 10 fok közé süllyed a hőmérséklet, de északkeleten a vastagabb hóval borított tájakon �� –�� 10, –�� 15 fokos hideg is várható. A tegnapi csapadékot és átmeneti enyhülést hozó légörvény tovább távolodik kelet felé, így ma már elsősorban a Fekete-tenger térségében okoz csapadékos időt, és a ciklon mögött rendkívül hideg levegő zúdul erre a térségre. Nálunk ilyen rendkívüli lehűléstől egyelőre nem kell tartani, ugyanis már az éjszakai órákban nyugat felől újabb melegfront közelít meg bennünket. A hidegfronti hatás ma napközben fokozatosan megszűnik és éjszakától már melegfronti hatás kezdődik.

Forrás: www.metnet.hu

a) Válassz ki a szövegből egy bekezdést, és próbáld meg úgy átalakítani, hogy könnyebben lehessen érteni, hogy hétköznapi(bb) szövegnek hangozzon! b) Sorold fel az általad kicserélt szavakat, kifejezéseket! Ez volt a szövegben

Erre cseréltem

c) Sorold fel a szövegből az általad átalakított szerkezeteket! Ez volt a szövegben

Erre cseréltem

d) Hasonlítsd össze ezt a listát az 1. feladat d) pontjánál adott válaszoddal! Az olyan jelenség mellé, amelyet mindkét helyen említettél, tegyél egy * jelet! e) Most olvasd el újra az egész szöveget! Könnyebben tudtad elolvasni, jobban értetted? Ha igen, szerinted miért? Ha nem, szerinted miért nem?

91

92


•

8.

é v fo l y a m

Lehetséges megoldások A) A Megbízott, amikor ezt a szerződést teljesíti, köteles a lehető leggondosabban eljárni aszerint, amire őt a Megbízó utasítja, illetve, ami a Megbízó érdekeit szolgálja. Ha a Megbízó azt/úgy kívánja, a Megbízottnak tájékoztatnia kell őt a tevékenységéről. Különösen akkor, ha felmerülnek olyan új körülmények, amelyek miatt az utasításokat módosítani kell, illetve, ha ezek az új körülmények veszélyeztetik, késleltetik vagy gátolják a Megbízó kötelezettségeinek teljesítését. A kárért, ami abból fakad, hogy a Megbízott elmulasztja a tájékoztatást, ő felel. A felek csak abban az esetben mondhatják fel ezt a szerződést, ha a másik fél jelentősen megszegte a szerződésben foglaltakat, és annak ellenére sem tartotta be a szerződést, hogy írásban szólították fel őt erre. A szerződés, teljesítése során a feleknek együtt kell működniük egymással. Ha előállnak olyan körülmények, hogy a szerződést meg kell változtatni, akkor erről egymást azonnal tájékoztatniuk kell. B) Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja csütörtök este indult el a szaúd-arábiai Dubából, ami a Vörös-tenger partján fekszik. Péntekre virradóra kellett volna megérkeznie Szafaga kikötőjébe, ami Egyiptomban Kairótól 600 kilométerre délkeletre fekszik. Azonban éjfél és hajnali két óra között, amikor alig 90 kilométerre volt Dubától, s megközelítőleg ugyanekkora távolságra lehetett az egyiptomi Hurghadától, elsüllyedt. Az adatok, amelyek a túlélők számára vonatkoznak, eltérnek egymástól. Az egyiptomi Szafaga kikötőjéből, amely a 35 éves komphajó célállomása lett volna, egy rendőrségi illetékes, aki a neve elhallgatását kérte, azt mondta, hogy szombat reggelig mintegy 450 embert mentettek ki, míg az egyiptomi szállítási minisztérium szóvivője 327, a MENA egyiptomi hírügynökség 389 túlélőről számolt be. A halottak számát legkevesebb 185-re teszik. C) Annak ellenére, hogy felhőátvonulások lesznek, több órára is kisüt majd a nap országszerte. Keleten azonban, főleg kezdetben gyakran lesz erősen felhős az ég, és itt főként délelőtt lesz még szórványosan hózápor, kisebb havazás. Délutánra itt is csökken majd a felhőzet. Az északi, északnyugati szél főként a Dunántúlon és az északkeleti megyékben időnként viharossá fokozódik, de estére jelentősen mérséklődik a légmozgás. Éjszaka többnyire derült idő várható, csak északon növekszik meg kissé a fátyolfelhőzet. Többfelé erősen párássá válik a levegő és köd is képződik. Hideg lesz az éjszaka, általában –5, �� –�� 10 fok közé süllyed a hőmérséklet, de északkelen, ahol vastagabb a hótakaró �� –�� 10, �� –�� 15 fokos hideg is várható. A légörvény, amelyik tegnap csapadékot és átmeneti enyhülést hozott, tovább távolodik kelet felé, így ma már elsősorban a Fekete-tenger térségében lesz csapadékos az idő és a ciklon mögött rendkívül hideg levegő zúdul erre a térségre. Nálunk ilyen rendkívüli lehűléstől egyelőre nem kell tartani, ugyanis már az éjszakai órákban nyugat felől újabb melegfront közelít meg bennünket. A hidegfronti hatás ma napközben fokozatosan megszűnik és éjszakától már melegfronti hatás kezdődik.

Öss z e t e tt

m on d ato k


Kimódolt stílus és nyelvtani szerkezet

69. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy az előző néhány lépés tapasztalatait összesítse, és összefüggésbe hozza az itt tapasztaltakat a fejezet első moduljában látottakkal. A tanulóknak hagyjunk időt arra, hogy elolvassák az ismeretközlő szöveget, és hogy feltegyék kérdéseiket. Ha nincs több kérdés, csak akkor kezdjék el megoldani az a)–c) feladatot. Ha a c) feladatba nem tudják beleélni magukat, nem kell megoldaniuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tapasztalatösszegzés, reflexió, önreflexió C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 4. Olvasd el az alábbi szöveget!

Az összetett mondatok: a tagmondatok lehetséges viszonyai Az előző feladatokban azt láttuk, hogy az „egyszerű”, ragozott igealakot nem tartalmazó kifejezések jelentése sokszor mondattal is kifejezhető. Ilyen kifejezések például a jelzői módosítók: a magas torony – (az) a torony, amelyik magas (volt, lesz stb.) a vízbe esett horgászbotot – (azt) a horgászbotot, amelyik a vízbe esett Az így átalakított kifejezésekben jól látható, hogy már két ragozott igealak, pontosabban két állítmányi rész található, azaz az így kapott mondatok összetett mondatoknak minősülnek. Az összetett mondatok annyi részre, kisebb egységre bonthatóak, ahány állítmányi részt találunk. Az összetett mondatok saját ragozott igealakot tartalmazó egységeit tagmondatoknak nevezzük. Az összetett mondatokban a tagmondatok különböző viszonyokban lehetnek egymással. A továbbiakban ezeket vizsgáljuk majd részletesebben. Azokat a tagmondatokat, amelyekkel a fenti példákban a jelzői módosítókat helyettesítettük, vonatkozó mellékmondatoknak nevezzük. Az összetett mondatoknak azt a fajtáját, amelybe ez a típus is tartozik, alárendelésnek is szokták nevezni. Innen jön a mellékmondat elnevezés: az alárendelésben ugyanis a tagmondatok nem egyenrangúak, a mondat egy főmondatra és egy mellékmondatra bontható. Ma reggel megtalálták (azt) a fiút, amelyik tegnap este tűnt el. FŐMONDAT VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT Észrevehetted, hogy ezekben a szerkezetekben az az nem mutató értelmű, hanem grammatikai „egyeztető” szerepe van (rajta is megjelenik a névszói szerkezet viszonyragja; nyelvtani neve utalószó. A fenti példákból jól látható, hogy a vonatkozó mellékmondatok esetében az

93

94


•

8.

é v fo l y a m

utalószó általában elhagyható. (A továbbiakban találunk majd arra is példát, amikor nem lehet szabadon elhagyni.) Az emelkedett stílusban sokkal ritkábban használunk vonatkozó mellékmondatokat, mint a hétköznapi nyelvhasználatban. A hétköznapi beszélt nyelvben ugyanis ritkábban használjuk például az igeneveket és más, toldalékolást igénylő szerkezeteket módosító szerepben (pl. az elveszett igazolványt, a több tulajdonosú cégek), helyettük inkább vonatkozó mellékmondatot mondunk (pl. azt az igazolványt, amelyik elveszett, azok a cégek, amiknek több tulajdonosuk van). a) Sorold fel az írott szövegeknek néhány olyan tulajdonságát, amely befolyásolja, hogy milyen stílusú egy szöveg! b) A stílust befolyásoló tulajdonságok közül sorolj fel olyanokat, amelyekre az előző órákon figyeltél fel! c) Figyeld meg, és jegyezd le, hogy a tagmondatok határait milyen helyesírási (központozási) szokásokkal tudjuk érzékeltetni az írott szövegekben! d) Képzelj el egy olyan helyzetet, amikor élőszóban emelkedett stílusban kell beszélned. (Például az iskolai ünnepségen váratlanul a színpadra szólítanak, mert kitüntetést kaptál valami miatt.) Szerinted sikerülne hirtelen emelkedett stílusban szólnod (megköszönnöd a díjat)? Milyen módszerrel próbálkoznál?


Az átalakítások megnevezése


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a fenti szerkezetek összefüggését részletesebben is feltárjuk. Nem kell ragaszkodnunk minden átalakítás szakszerű leírásához. (Példákat lásd a feladatokban.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : poszterkészítés E s z k ö z ö k : a poszterkészítéshez szükséges eszközök 5. Vegyétek elő újból a 3. feladatban olvasott szöveget és olvassátok el! a) Beszéljétek meg, milyen benyomást kelt az eredeti, és milyet az átfogalmazott!

Öss z e t e tt

m on d ato k

b) Keressétek ki, és írjatok fel a csomagolópapírra egymás alá tíz olyan szerkezetet, amelyben a két szöveg eltér egymástól! Ha tudjátok, röviden jellemezzétek az átalakítást nyelvtani kifejezésekkel! Például így: I. szöveg

II. szöveg

Átalakítások

A tegnapi csapadékot és átmeneti enyhülést hozó légörvény…

Az a légörvény, amelyik tegnap csapadékot és átmeneti enyhülést hozott

jelzői módosító  mellékmondat határozói módosítója; melléknévi igenév  mellékmondat állítmányi része

I. szöveg

II. szöveg

Átalakítások

c) Mutassatok be, és magyarázzatok el két példát a poszteretekről az osztály többi tagjának!


Ugyanazt másképp – gyűjtőfeladat


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez a feladat készíti elő a későbbiekben elvégzendő formai elemzést. A tanulóknak ki kell gyűjteniük az előző feladatok összetett mondatait, és ezekre parafrázisokat kell alkotniuk. (Természetesen tetszőleges, összetett mondatokat tartalmazó szöveget is kioszthatunk ugyanezzel a feladattal.) A feladatnak az a célja, hogy a parafrázisok megalkotásával a mondatok szerkezetét, a különböző összetett mondati szerkezeteket a gyerekek elkezdjék felismerni. Segítsük a csoportokat abban, hogy hogyan tudják beosztani egymás között a munkát; gyűjtsenek közösen mondatokat, a parafrázisok megalkotását egyenként is végezhetik mondatonként, vagy minden mondathoz írjon mindenki egy-egy parafrázist. A tanulók dolgozzanak külön lapra vagy csomagolópapírra. Az átfogalmazásokat a következő lépés után, a csoportosítás közzétételekor tegyük közzé. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok (4-5 fő) M u n k a f o r m á k : csoportmunka, adatgyűjtés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : az előző feladatok szövegei, feladatlap, filctollak, csomagolópapír

95

96


•

8.

é v fo l y a m

A következő feladatok során tovább vizsgáljuk az összetett mondatok fajtáit. Arra leszünk kíváncsiak, milyen sokféle szempont szerint lehet az összetételeket csoportosítani, illetve hogy milyen sokféle mondattani elrendezési lehetőségünk van ugyanannak a kifejezésére az egyszerű mondatoktól a többszörös (sok-sok tagmondatból álló) összetételekig. 6. Gyűjtsétek ki az 1., a 2. és a 3. feladatból az összetett mondatokat! Mindegyiket fogalmazzátok át többféle módon! Például: Eredeti mondat: Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja a Vörös-tenger partján fekvő szaúd-arábiai Dubából indult el csütörtök este. Lehetséges átfogalmazások: 1. Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja csütörtök este indult el a szaúd-arábiai Dubából, ami a Vörös-tenger partján fekszik. 2. Az esz-Szalaam Maritime Transport egy hajózási társaság Egyiptomban. Egyik kompjának Szalaam 98 a neve. Ez a hajó csütörtök este indult el Dubából. Ez a város Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partján fekszik. 3. Az esz-Szalaam Maritime Transport egy egyiptomi hajózási társaság, aminek a Szalaam 98 nevű kompja csütörtök este indult el a Dubából. Ez a város Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partján fekszik.

jelentésteremtés 7. lépés: 7–8. feladat T/7–8.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A T/7. feladat az előző lépés folytatása. Az a) részben egy intuitív csoportosítást várunk. Erre határozzuk meg, hogy mennyi idő áll rendelkezésre (5 percet javaslunk; 7-8 percnél semmiképp se legyen hoszszabb). A b) feladat előtt osszuk ki a csoportoknak az alább olvasható szempontokat: egy-egy csoport kapjon egy szempontot; egy szemponttal (az osztálylétszámtól függően) akár több csoport is dolgozhat egyszerre. A feladat itt már a közös megvitatáson alapuló szisztematikus csoportosítás egy megadott szempont szerint. A tanulók csomagolópapírra dolgozzanak. Erre a feladatra szánjunk 10-15 percet. A kész „táblázatokat” helyezzük el a táblára vagy a falra jól látható helyekre. A T/8. elvégzéséhez rendezzük át a csoportokat úgy, hogy minden csoportból egy-egy ember alkosson egy újabb csoportot (a lényeg, hogy minden új csoportban minden régi csoport képviselve legyen). Ebben a fázisban új csoportokban történjen meg az előző feladat tapasztalatainak az összegzése: a csoportok készítsenek egy-egy posztert, amelyen az összes szempont képviselve van a csoportosításban. A posztereket később összehasonlíthatjuk, megvitathatjuk közösen. Erre a feladatra elég 10 percet szánnunk.

97


•

8.

é v fo l y a m

Szempontok a csoportoknak 1. Formai: igeidők és igemódok 2. Formai: kötőszavak 3. Formai: tagmondatok sorrendje, a tagmondatokon belüli szórend 4. Használat: Milyen stílusú szövegben fordulhatna elő? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, rendszerezés, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok (4-5 fő) M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző lépés csoportjai, majd új csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaikmódszer E s z k ö z ö k : eszközök a poszterkészítéshez 7. Figyeljétek meg az előző feladatban összegyűjtött változatokat! a) Próbáljátok meg a mondatokat csoportosítani: melyik mondat hasonlít melyikre inkább és miben? Ennek alapján mik lennének a főbb szempontok a csoportosításnál? b) Most a megadott szempontból vizsgáljátok meg a mondatokat és csoportosítsátok őket! 8. Készítsetek egy posztert az összetett mondatok csoportosítási lehetőségeiről!


A csoportosítás megbeszélése

73. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a lépésben az elkészült posztereket hasonlítsuk össze, beszéljük meg őket. Kérdezzük meg a tanulókat, hogy mely szempontok tűnnek releváns csoportosítási szempontnak az összetett mondatok esetében, és melyek „nem váltak be”. A beszélgetés során hagyjunk helyet a csoportok munkájának értékelésére. Minden csoport értékelje a többiek munkáját, mindenki mondhasson személyes reflexiót a feladatról, illetve a feladatban való saját részvételéről is. Ha marad idő, az új csoportosítást összevethetjük az első, T/7.-beli intuitív csoportosítással; ez is nagyon tanulságos lehet. Az alábbi ismeretközlő szöveget otthoni feldolgozásra adjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, tapasztalatösszegzés, önreflexió C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális

Öss z e t e tt

m on d ato k

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : az elkészült poszterek 9. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Tegyél pipát a már ismert, csillagot az új információk, kérdőjelet a nem világos fogalmak, részletek mellé!

A hogy kötőszós mellékmondatok A fenti feladatokban azt láttuk, hogy az „egyszerű” kifejezéseket a mondatokban többféle mondattal helyettesíthetjük hasonló jelentések kifejezésére. A már látott vonatkozó mellékmondatokon kívül másfajta mellékmondatokat is használunk. Ilyenek például a hogy kötőszós mellékmondatok: értesültem a betegségéről – értesültem arról, hogy beteg A hogy kötőszós mellékmondatok jelentésükben nem módosítóknak, hanem teljes névszói szerkezeteknek felelnek meg. Ebben az esetben is igaz, hogy a mellékmondatok használata az élőbeszédben sokkal gyakoribb, mint az emelkedett vagy írott nyelvben. Megfigyelhetted, hogy az összetett mondatok ezen fajtájában is találunk utalószót, akárcsak a vonatkozó mellékmondatos összetett mondatok esetében. A hogy kötőszós összetett mondatokban azonban ritkábban hagyható el az utalószó, mint az előbbiek esetében. Elhagyatóak az alanyesetű (névszói viszonyrag nélküli) és a tárgyragos utalószók, de mások nem. Például a fenti értesül mellett általában nem hagyhatjuk el (értesültem arról, hogy... vagy élőbeszédben értesültem róla, hogy...), míg a tud mellett általában elhagyjuk: tudom (azt), hogy miben sántikál. A vonatkozó mellékmondatokban az ami, amely, amelyik, ahogy stb. szavakat, a hogy kötőszós mellékmondatokban pedig a hogy szót kötőszavaknak nevezzük.

98

99



•

8.

é v fo l y a m

Szövegátalakítás

74. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja annak felismerése, hogy a mondat egy-egy szerkezete akár egész állítást is magában rejthet. A gyerekekkel közösen tekintsük át a példát, esetleg arra mondjanak alternatív megoldásokat is. Majd oldják meg a feladatot. Szakítsunk időt a közös ellenőrzésre. (Bár a feladat ismerős lehet ötödik osztályból: a feladatban nem kell mást tenni, mint egy mondatot helyettesíteni kell a háttérmondatai halmazával.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 10. Fogalmazd meg az alábbi történetet úgy, hogy az egyes mondatok helyett minél több (akár rövid) tagmondatból álló mondattal helyettesíted az egyes mondatokat! Például: Az Egy szál ingben vágott neki a fagyos hidegben a hosszú útnak mondat ilyen sokféle állítást foglal magában, így fogalmazható át: Egy szál ing volt rajta. Hideg, fagyos volt az idő. Az út, amit meg kellett tennie, hosszú volt. Nekivágott (az útnak). Hárman indultak neki a dzsungelnek. A nő a férjére támaszkodva sántikált. A harmadik előttük haladva csinált utat. A bogarak ellen előzőleg mindannyian hálóba burkolták az arcukat.

Lehetséges megoldás Hárman voltak. Nekiindultak a dzsungelnek. (Vagy: Elindultak. A dzsungelbe mentek.) A nő sántikált. A férjére támaszkodott. A harmadik előttük haladt. Közben utat csinált. Előtte hálóba burkolták az arcukat. Azért tettek hálót az arcukra, hogy a bogarak ellen védekezzenek.

Öss z e t e tt


m on d ato k

Bonyolult mondatok


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy az összetett mondatok miatt milyen bonyolultságúvá tud válni egy szöveg. Ebben a feladatban egy olyan szöveggel szembesülhetnek, amelynek esetében a gyors olvasást nehezíti, sőt lehetséges, hogy megakadályozza az összetett mondatok „furcsa” megszerkesztése. A tanulóknak valószínűleg ahhoz, hogy az elolvasottakat értelmezni tudják, muszáj lesz az összetett mondatok formai és használatbeli tulajdonságairól tanultakat aktivizálni és alkalmazni. (A feladatban megadott szövegek hossza és bonyolultsága alapján lehet egyénileg differenciálni.) A feladat önálló elvégzése után beszéljük meg frontálisan a nehézségeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, ismeretalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 11. Az alábbi szövegrészletek Márton László, egy kortárs magyar író regényeiből származnak. Olvasd el egyszer gyorsan a számodra kijelölt részletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! I. Ahhoz azonban, hogy a mégoly csekély súlyú cselekményt mégannyira önkényesen bonyolítani lehessen, szereplőkre van szükség, vagy pontosabban (hiszen a szereplők már megvannak, ott állnak a főutca két oldalán) ki kell jelölnünk azt a nézőpontot, amelyből szemléljük az eseményeket, és meg kell találnunk a hozzá tartozó arcot. Nem az ő szemével akarunk nézni, mert akkor az arc és a hozzá tartozó szempár teljes mértékben a mi képzeletünk szülötte volna, mint a regényekben és az elbeszélésekben lenni szokott, s nem az ő hangját akarjuk megszólaltatni, se észjárását közvetíteni, mint a riportok vagy szociográfiák, mert az a hang a valóságban már elszállt, és a valódi észjáráshoz fölösleges volna képzelegni; nem, hanem szembe fogunk nézni vele, és olvasni fogunk az arcvonásaiban, és a szeméről is leolvassuk a benne tükröződő képet. Márton László: Árnyas főutca II. Azért ember, ha ártatlan legyen is, mindazonáltal az ellene tett hamis vádat ne hallgassa el, de ne is mentegetőddzék, mert aki mentegetődzik, egyszersmind vádolja is magát; hanem igyekezzék megtudni, kik terjesztenek róla rágalmakat, s rágalmazóit hazudtolja meg, hogy ezáltal ő maga tiszta maradjon. Márton László: Testvériség I. Kényszerű szabadulás

10 0

10 1


•

8.

é v fo l y a m

III. Szatmár megye főispánja, báró Károlyi Sándor 1697 szeptembere elején érkezett Bécsbe. Miután megtudta, hogy Kollonich bíboros, akinek levelét a városkapuban is felmutatta, és ennek következtében nemcsak hogy pénzt nem kívántak tőle, de tisztelettudóan meg is hajoltak a pecséttel megerősített okmány előtt a kapuőrök, az események feltorlódása miatt egyelőre nem tudja őt fogadni: elküldte szolgáját, vigye a lovakat és a szekeret a poggyásszal együtt a Hollóhoz címzett fogadóba, ott foglaljon szállást, ebédre pedig rendeljen csirkehúst. Márton László: Testvériség I. Kényszerű szabadulás a) Miről szól a részlet? – Foglald össze egy összetett mondatban! (Ne olvasd el újra, az első olvasás alapján próbálj válaszolni!) b) Nehéznek vagy könnyűnek találtad a szöveget? Miért? c) Most olvasd el újra a szöveget és állapítsd meg a tagmondatok közötti viszonyokat! Írj le három olyan szerkezeti tulajdonságot, ami szerinted számodra megnehezítette az olvasást! Azt is írd le, hogy mi a feltételezésed, miért?


Rövid esszé a tanultak hasznosíthatóságáról


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Ebben a feladatban az előző feladatok tanulságaira reflektálunk. A T/11. feladatban olvasott szöveg feldolgozási mechanizmusára kell reflektálniuk a tanulóknak. A fogalmazásokat be is szedhetjük, és szövegesen értékelhetjük őket, visszacsatolhatunk, reflektálhatunk rájuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, szintézisalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé 12. Fogalmazd meg röviden, 5-10 sorban, hogy szerinted segített-e a fenti irodalmi szöveg megértésénél, hogy felismerted a tagmondatok közötti viszonyokat! Gondold végig, hogy szükséges volt-e használnod az összetett mondatról tanultakat a szöveg feldolgozásához vagy meggyorsította-e a szöveg feldolgozását (vagy épp ellenkezőleg: lelassította)! Mi az, ami az összetett mondatokról nemrég tanultak nélkül nem jutott volna eszedbe ezzel a szöveggel kapcsolatban?

Öss z e t e tt

m on d ato k


Egy szöveg összeállítása mondatokból


Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat célja a mellérendelés fogalmának megalapozása: a független mondatokat az első lépésben csak értelmes sorrendbe kell állítani (ez természetesen többféleképpen is megtehető). A következő feladatokban a sorba rakott szöveg elemzésére és átalakítására kerül majd sor. A mondatokat osszuk ki külön kis papírokon, úgy könnyebb őket variálni, több lehetőséget ki lehet próbálni. Az összeállított szöveget hangosan még ne olvassák fel. Ha úgy gondoljuk, hogy ennyi mondattal túl hosszúra nyúlhat a feladat elvégzése, előzetesen vegyünk ki néhány mondatot (de ügyeljünk arra, hogy továbbra is több különböző koherens szöveg legyen összerakható a mondatokból). Mondatok Ma reggel szépen sütött a nap. | Nagyon hideg volt. | Az utak már napok óta járhatóak voltak. | A havat eltakarították, minden a sótól volt fehér. | Az idő is némileg enyhült: már nem sülylyedt –5 alá a hőmérséklet. | A téli hétvégékben az a legjobb, hogy el lehet menni szánkózni a hegyekbe, vagy korcsolyázni a közeli jégpályákra. | A téli hétvégékben az a legrosszabb, hogy sokszor mindkét nap ki se dugjuk az orrunkat a meleg szobából. | Már reggel elhatároztuk, hogy ma korcsolyázni megyünk. | Reggeli után felkaptuk a korcsolyákat és már indultunk is. | Órákat töltöttünk a jégen. | Peti elesett és kiszakadt a nadrágja. | A jég véresre horzsolta a térdét. | Hétfőn az első dolgunk az lesz, hogy orvoshoz megyünk vele. | Szerencsére nem történt nagy baj. | Végig bírta, nem kellett hazamennie. | Jól éreztük magunkat. | Nagyon megéheztük. | A büfénél lehetett venni ho tdogot és hamburgert. | Ittunk egy forró teát. | Későn értünk haza. | Finomat ebédeltünk. | Délután pedig én nagyot aludtam. | Elfáradtam. | Jólesett kimozdulni ebben a hidegben is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : koherenciateremtés, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : feladatlap A következő feladatokban már áttérünk az összetett mondatok másik nagyobb jellegzetes típusára, az ún. mellérendelésre. Ezekben az összetett mondatokban – többnyire szemben az eddig tárgyalt alárendeléssel – a tagmondatok többé-kevésbé egyenrangúak, önálló mondatok. A mellérendelést és az alárendelést azonban tapasztalni fogjátok, nehéz szétválasztani egymástól: sok egyértelmű és sok átmeneti eset is van. Az elkülönítés nem lesz célunk tehát.

10 2

10 3


•

8.

é v fo l y a m

13. Egyszerű mondatokat kaptok kis papírokon a) Állítsatok össze a kapott mondatokból egy értelmes történetet! (A mondatokon nem változtathattok, csak a sorrenden.) b) Most olvassátok el egyben a szöveget! Ha találtok benne valami furcsaságot, próbáljátok megfogalmazni, hogy miben áll, és hogy mi lehet az oka!

Lehetséges megoldás b) Hiányoznak a mondatokat összekötő elemek, amelyekből a mondatokban leírt események egymáshoz való viszonyát tudnánk. (Így csak a témából tudjuk kikövetkeztetni.) Furcsa a kapcsolóelemek nélküli, csupa rövid, egyszerű mondatból álló szöveg.


Különböző mellérendelések


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a gyakorlatban a csoportok tovább dolgoznak az általuk elkészített szövegen. Először érvelniük kell az általuk választott sorrend mellett: milyen nyelvi vagy jelentésbeli sajátosságok miatt döntöttek az illető sorrend mellett? Ezután fel kell ismerniük, hogy az általuk választott sorrend az egyes mondatok között milyen viszonyokat takar (pl. időrendi, magyarázó, felsorolás). Ezeket az ún. retorikai kapcsolatokat egyelőre nem kell megnevezni, csak körülírni (9.-ben és 10.ben ezekkel részletesebben fognak foglalkozni). Végül kötőszók segítségével explicitté kell tenni a feltételezett retorikai kapcsolatokat. Így valójában mellérendelt tagmondatokból álló hosszú összetett mondat keletkezik, a megfelelő értelmű kötőszókkal összekapcsolva. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előbbi heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 14. Most olvassátok el újra az előző feladatban elkészített szöveget! a) Írjátok le, hogyan állapítottátok meg a mondatok sorrendjét! Írjátok le az egyes mondatok közötti kapcsolatokat!

Öss z e t e tt

m on d ato k

b) Az előző kérdés megválaszolása alapján próbáljátok meg összegyűjteni, hányféle kapcsolat lehetséges a mondatok között! (Vigyázzatok, talán nem fordult elő mindegyik a szövegetekben, de ki lehet következtetni.) c) Most „nevezzétek meg” a mondatok közötti kapcsolatokat úgy, hogy a mondatokat a megfelelő kötőszókkal kapcsoljátok össze! (Most, ahol szükségesnek érzitek, kihúzhatjátok a mondatok némelyik elemét.) d) Válasszatok a szövegetekben előforduló kötőszók közül négyet! Próbáljátok összegyűjteni, hányféle használata van a kötőszónak, milyen kapcsolatokat lehet vele kifejezni! e) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget!

A mellérendelésről A vonatkozó és a hogy kötőszós mellékmondatokat azért nevezzük mellékmondatoknak, mert az egész mondaton belül alárendelt szerepük van, és sok vonásukat az ún. főmondat határozza meg. Sokszor azonban úgy is használhatunk mondatokat egy-egy jelentés kifejezésére, hogy mindkét mondat megőrzi az önállóságát. Alárendeléssel:

vacsora után lepihentek – miután (vagy azután, hogy) megvacsoráztak, lepihentek Önálló mondatokkal:

vacsora után lepihentek – megvacsoráztak, aztán (és utána) lepihentek Ha a mondat két önálló mondat összekapcsolása, azt mellérendelésnek nevezzük. Az egymás mellé rendelt tagmondatok esetében is kötőszónak nevezzük az őket összekapcsoló elemet (a fenti példában: aztán). Minél önállóbbak az egymással összekapcsolt tagmondatok, annál inkább hasonlít a viszonyuk a szövegeken belül egyes szövegrészek, mondatok viszonyához. Így az egymás után következő tagmondatok alkothatnak felsorolást, időbeli egymásra következést, kifejezhetnek ok– okozati viszonyokat (magyarázat, következmény, bizonyíték, példa) stb. A kötőszónak gyakran az a szerepe, hogy pontosabban kifejezze, mi is a viszony a tagmondatok között, bár vannak olyan kötőszók is, amelyek erről semmit se árulnak el (pl. a leggyakoribb, az és), és olyanok is, amelyek másmilyen viszonyt fejeznek ki (pl. a de azt, hogy az első tagmondat ismeretében nem várnánk, hogy a második igaz, mégis az).

10 4

10 5



•

8.

é v fo l y a m

Alárendelés és mellérendelés

79. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja annak felismerése, hogy az alá- és a mellérendelés funkciójában is hasonló, és formailag se mindig élesen elkülönülő kategóriák. A feladatban a kezdetben „független” mondatokból úgy alkotnak összetett mondatokat, hogy nincs megszabva, alá- vagy mellérendelést alkossanak-e. A megoldások megbeszélésénél hívjuk fel a figyelmet azokra a helyekre, ahol az alá- és a mellérendelés egyaránt jó megoldás, vagy a megoldás a kettő közötti „szürke zónába” esik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformációs képesség, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 15. Olvasd el az alábbi rövid szöveget!

Három delfin úszott a sziget mellett. A nyílt tenger felé tartottak. Egy cápa tartott a férfi felé. A delfinek irányt változtattak. Körülvették a férfit. A cápa visszariadt. Több delfint sosem mernek megtámadni. a) Fogalmazd át úgy, hogy összetett mondatokat alkotsz a mondatokból! b) Fogalmazd át úgy, hogy minél bonyolultabb szerkezetű egyszerű mondatokból álljon a szöveg!

Lehetséges megoldás a) Három delfin, akik a nyílt tenger felé tartottak, úszott a sziget mellett. Amikor egy cápa a férfi felé kezdett tartani, a delfinek irányt változtattak, és körülvették a férfit, amitől a cápa visszariadt, mivel a cápák több delfint sosem mernek megtámadni. b) A nyílt tenger felé tartó három delfin úszott a sziget mellett. A férfi felé tartó cápát észrevéve irányt változtattak. A delfinek által körülvett férfi láttán visszariadó cápa nem mert támadni.

Az alá- és mellérendelés megkülönböztetése Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy tagmondat mellé- vagy alá- van-e rendelve egy másiknak. Például a ha ..., akkor ... szerkezetű mondatokban (ezeket feltételes mondatoknak is szokták nevezni), nehéz megmondani, hogy a feltételt kifejező tagmondat (ha ...) alárendelt szerepet játszik-e a másik tagmon-

Öss z e t e tt

m on d ato k

dathoz képest, vagy önálló mondatnak tekinthető-e. Hasonlóképpen a mikor kötőszót tartalmazó mondatokat felfoghatjuk alárendelésnek (akkor, amikor ...), de a két tagmondat meglehetősen önálló is maradhat: Miért panaszkodsz, mikor neked is új ruhád van? A teljesen önálló (pl. és, vagy kötőszókkal összekapcsolt) tagmondatok között is lehet olyan, amely a szöveg szempontjából alárendelt szerepet játszik. Ennek ellenére nyelvtanilag ezeket mellérendelésnek szokták tekinteni.

1�� 5. lépés: 16. feladat T/16.

A topik, a kontrasztív topik és a fókusz kifejezése mellékmondattal

80. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a feladatban azt ismerhetik fel a tanulók, hogy bizonyos nyelvi eszközök alkalmasak arra, hogy egyébként önálló tagmondatot igénylő jelentéseket fejezzenek ki. Például ha a fókuszt, kontrasztív topikot stb. nem tudjuk szórenddel és/vagy intonációval, prozódiával megkülönböztetni, akkor önálló tagmondatot kell használnunk a kifejezésükhöz. (Írásban előfordulhat, hogy csak így tudjuk egyértelműsíteni egy-egy mondat jelentését.) Ha a feladat nem elég világos, magyarázzuk el, a megoldásokat beszéljük meg közösen. A feladat megoldásához magasabb fokú nyelvi érzékenység, kifejezésbeli jártasság szükséges, ezért csak jobb képességű tanulóknak ajánljuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 16. Ha szóban hangzanak el az alábbi mondatok, sajátos hanglejtésükből egyértelműen kiderül a jelentésük. Ugyanezek a mondatok leírva többértelműekké válnak, mivel többféle sajátos intonációval is kiejthetjük őket. Képzeld el, hogy az alábbi mondatokat írásban egyértelművé kell tenned (aszerint a kontextus szerint, ami utánuk szögletes zárójelben szerepel). Fogalmazd át őket úgy, hogy a szerkezetükből írásban is kiderüljön, hogyan kell őket értelmezni! Például: Gizi néni a vombatokat szereti a legjobban [de a koalákat is ő látja el]. Akiket Gizi néni a legjobban szeret, azok a vombatok. A vombatokat Gizi néni szereti a legjobban [az egész állatkertben]. Gizi néni az, aki a legjobban szereti a vombatokat.

10 6

10 7


•

8.

é v fo l y a m

a) A szerelő légtelenítette a féket [... nem pedig én magam csináltam]. b) A szerelő légtelenítette a féket [... de elfelejtette feltölteni olajjal]. c) A szerelő légtelenítette a féket [... de én nem]. d) A szerelő javította a féket [... amikor odaértem].

Lehetséges megoldások a) A szerelő volt az, aki a féket légtelenítette./Aki a féket légtelenítette, az a szerelő volt. b) Ami a légtelenítést illeti, azt megcsinálta a szerelő, de az olajjal való feltöltést elfelejtette./Légteleníteni légtelenítette a szerelő a féket, de olajjal már nem töltötte fel. c) Ami a fék légtelenítését illeti, a szerelő megtette, de én nem./Ami azt illeti, hogy ki légtelenítette a féket, a szerelő igen, de én nem. d) Az történt/folyt, amikor odaértem, hogy a szerelő javította a féket.

16. lépés: 17–18. feladat T/17– 18.

Körmondatok


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a lépésben két gyakorló feladatot adunk a körmondatokkal kapcsolatban. Az a)-ban meg kell birkózniuk azzal a feladattal, hogy az eddig tanultak alapján értelmezzenek egy valóságos körmondatot. A b) esetében a cél annak a felfedezése, hogy a megismert eszközök segítségével a tanulók maguk is tudnak olyan körmondatot alkotni, amit egyébként csak nagy nehézségek árán értenének meg. Ha túl nehéznek találjuk a megadott szövegeket, válasszunk egyszerűbbeket, és alakítsunk ki homogén csoportokat, ha nagy az olvasási rutinkülönbség az egyes tanulók között. Az időbeosztást szintén a csoporthoz kell mérni, ez a lépés elfoglalhat akár egy tanórát is, ha hasznosnak ítéljük a gyakorlatot. Ha a tanulók jól tudnak párokban dolgozni, párosával is csinálhatják a feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisalkotás, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály (ha a szöveget nehéznek ítéljük, akkor könnyebb szövegekkel kialakíthatók a szövegértési rutin szerinti homogén csoportok is) M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

Öss z e t e tt

m on d ato k

17. Az alábbiakban két nagyon hosszú, bonyolult összetett mondatot, ún. körmondatot olvashattok. a) Bontsátok tagmondatokra (vagy még kisebb, önálló állítást kifejező egységekre) a szöveget! Attól tartok, megkeserüljük, hogy végzetes erők sugallta politikánk által egyszerre kerültünk szembe a lélekszámban leghatalmasabb s ráadásul forradalmi lendület által fűtött nagyhatalommal meg a termelési kapacitásban legelöl járóval; amellett úgy tetszik, ennek az amerikai termelési gépezetnek nem is kell a végsőkig felfutnia, hogy a harci eszközök lesújtó tömegét produkálja. És hogy a fáradt, erőtlen demokráciák még használni is tudják e szörnyű fegyvereket: ez megdöbbentő, kijózanító tapasztalat, amelynek hatására nap nap után hovatovább kiábrándulunk abból a téves hitünkből, hogy a háború német kiváltság, mindenki más dilettáns és kontár az erőszak művészetében. b) Jelöljétek be vagy írjátok le vázlatosan, hogy az egymást követő tagmondatok milyen viszonyban vannak egymással!

Lehetséges megoldások (Például, de messze nem várunk el ilyen részletes elemzést) „Attól tartok,” – hogy-os mellékmondat következik, amely kifejti a tartok vonzatát (amitől tartok): „megkeserüljük,” – hogy-os mellékmondat következik, amely kifejti a megkeserüljük tárgyi vonzatát (amit megkeserülünk): „hogy végzetes erők sugallta politikánk által” – ez módosítója a következő tagmondatnak; tartalmazza azt az állítást, hogy „politikánkat végzetes erők sugallták”. A módosítás tartalma: a politikánk (milyensége) az oka annak, amit a következő tagmondat leír: „egyszerre kerültünk szembe a lélekszámban leghatalmasabb s ráadásul forradalmi lendület által fűtött nagyhatalommal meg a termelési kapacitásban legelöl járóval;” – az állítmányi rész (szembekerültünk) vonzata (az, amivel szembekerültünk) két részből tevődik össze: mintha két nagyhatalommal kerültünk volna szembe, a „lélekszámban a leghatalmasabbal” és „a termelési kapacitásban legelöl járóval” (ez retorikai fogás, valójában mindkét nagyhatalom az USA). Az első nagyhatalom módosítója tartalmazza azt az állítást, hogy „forradalmi lendület fűti”. A következő tagmondat az előző mellé rendelve egy felsorolás következő eleme: „amellett úgy tetszik,” – hogy-os mellékmondat következik, amely az úgy tetszik (értsd: „úgy látszik”) vonzata: „ennek az amerikai termelési gépezetnek nem is kell a végsőkig felfutnia,” – a következő tagmondat a kell-hez kapcsolódó bővítményt fejti ki („ahhoz, hogy”; vitatható, hogy vonzat-e a kell mellett a semmiképpen sem kötelező valamihez); az is arra utal vissza, hogy „a termelési kapacitásban legelöl járó” nagyhatalomról van szó, de ez több is, mint amennyire ennek a nagyhatalomnak a győzelemhez szüksége van: „hogy a harci eszközök lesújtó tömegét produkálja.” – a következő tagmondat az előző mellé rendelve egy felsorolás következő eleme: „És hogy a fáradt, erőtlen demokráciák még használni is tudják e szörnyű fegyvereket:” – ez a tagmondat a következőhöz tartozó hogy-os mellékmondat (közelebbről a tapasztalat-hoz kapcsolódik, vagyis az, hogy „használni tudják a fegyvereket” az, amit tapasztalunk). A tagmondat jelzői módosítóknak köszönhetően tartalmazza még ezeket az állításokat: „a demokráciák fáradtak”, „a demokráciák erőtlenek”, „ezek a fegyverek szörnyűek”:

10 8

10 9


•

8.

é v fo l y a m

„ez megdöbbentő, kijózanító tapasztalat,” – a következő tagmondat a tapasztalat jelzői módosítóját kifejtő alárendelt mondat; ez a tagmondat a jelzői módosítók révén tartalmazza azokat az állításokat, hogy „ez a tapasztalat megdöbbentő” és „ez a tapasztalat kijózanító” (megdöbbent, illetve kijózanít valakit, feltehetően az elbeszélőt, illetve a hozzá hasonlókat): „melynek hatására” – formailag ez („a tapasztalat hatására”) határozói módosítója a következő, egyben utolsó tagmondatnak, amely azt írja le, hogy az említett tapasztalat mihez vezeti az elbeszélőt, illetve azokat, akiknek a nevében beszél: „nap nap után hovatovább kiábrándulunk abból a téves hitünkből,” – a következő tagmondat a „téves hitünk”-höz tartozó hogy-os mellékmondat (akárcsak a fenti, tapasztalat-hoz kapcsolódó): „hogy a háború német kiváltság,” – ebben áll „a téves hitünk”; a következő tagmondat az előző mellé rendelt, egy felsorolás második eleme (vagyis szintén „a téves hitünk”-et kifejtő hogyos mellékmondat része): „mindenki más dilettáns és kontár az erőszak művészetében.” Forrás: Thomas Mann: Doktor Faustus. Fordította: Szőllősy Klára. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977. 308. o. 18. Alkossatok egyetlen hosszú mondatot (ún. körmondatot) az alábbi mondatok felhasználásával! (Ehhez persze kapcsolóelemeket kell felhasználnotok. Az ismétlődő részeket természetesen nem kell megismételnetek!) A piacot csak a kereslet és a kínálat vezérli. Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, a nehezebben megszerezhető dolgok drágábbak. Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, a hozzáférhetőbb dolgok olcsóbbak. A kereslet és a kínálat szerepe ebben a tiszta formában ritkán valósul meg. Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, az eladók és a vevők egyenrangú partnerként állnak szemben egymással. A legtöbb esetben időlegesen az „eladók piacává” vagy a „vevők piacává” válik minden piac. A piacot törvényekkel próbálják szabályozni. Azért szabályozzák a piacot törvényekkel, hogy az eladók és a vevők egyenlő esélyekkel rendelkezzenek. Gyakran a politikai nyomásgyakorlást vagy a titkos háttérmegállapodásokat sem tudják jogi úton megfékezni. A politikai nyomásgyakorlás és a titkos háttérmegállapodások szinte már erőszakos eszközök.

Lehetséges megoldás Ha a piacot csak a kereslet és a kínálat vezérli, tehát a nehezebben megszerezhető dolgok drágábbak, míg a hozzáférhetőbbek olcsóbbak, ami ebben a tiszta formában ritkán valósul meg, akkor az eladók és a vevők egyenrangú partnerként állnak szemben egymással, de a legtöbb esetben, még ha a piacot törvényekkel próbálják is szabályozni, hogy az eladók és a vevők egyenlő esélyekkel rendelkezzenek, időlegesen az „eladók piacává” vagy a „vevők piacává” válik minden piac, sőt, gyakran a szinte már erőszakos eszközöket, például a politikai nyomásgyakorlást vagy a titkos háttérmegállapodásokat sem tudják jogi úton megfékezni.

Öss z e t e tt

m on d ato k


Kilépőkártya

82. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Töltsék ki a tanulók a kilépőkártyát. Szánjunk időt arra, hogy a modulra való személyes reflexióikat is elmondhassák szóban a tanulók – akár a kilépőkártya kérdései mentén. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, szintézisalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 19. Töltsd ki a kilépőkártyát! 1. Tegyük fel, hogy egy ismeretlen szövegről meg kell állapítanod, hogy milyen jellegű szövegről van szó, anélkül, hogy végigolvasnád. Milyen sajátosságait néznéd meg, mire figyelnél, hogy nagyjából helyesen meg tudd ezt állapítani? 2. Sorolj fel néhány példát alá- és mellérendelő viszonyokra a nyelvtől és a szövegektől teljesen különböző területekről! 3. Szerinted segíteni fog bonyolultabb szövegek megértésénél az, amit a mondatok felépítéséről megtudtál? Mondj három érvet a válaszod mellett!

110

5. Versmondattan (4 óra) Ahogy a fenti címből is kiderülhet, ebben a részben a versek mondatalkotási sajátosságait, abból eredő hatásukat vizsgáljuk. Mégpedig olyan versekét, amelyeknek jellemzője a többszörösen összetett, hosszú versmondat és a tagmondatok köznyelvitől jelentősen eltérő, szokatlan sorrendje, vagyis a főmondatot megelőző mellékmondatok halmozása. Az elemzett versek – Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba, Kölcsey Ferenc: Elfojtódás, Babits Mihály: Esti kérdés – stílushatásának egyik kulcsa éppen ez a jellegzetesség: a késleltetésből fakadó nagyfokú feszültség.


A Guttenberg-albumba

83. oldal 10 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat a mondatszerkesztésben rejlő, késleltető mondatszerkesztés stilisztikai hatásának megértését, megtapasztalását célozza meg köznapi szituációban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analízis, összehasonlítás, helyzetfelismerő képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párbeszéd kiegészítése 1. Azonos szituációban három eltérő választ olvashattok. Írjátok le, egészítsétek ki a párbeszédeket az előzményekkel és a következményekkel! I. – ..................................................................................................................................................................... – Majd ha kitakarítottad a tengerimalacot, majd ha levitted a szemetet, majd ha összeszedted a szennyest, majd ha megírtad a matekot, majd ha elmosogattál és felhívtad a szerelőt, akkor engedem meg a számítógépezést, csak ez válik javadra. II. – ..................................................................................................................................................................... – Akkor engedem meg a számítógépezést, csak ez válik javadra, majd ha kitakarítottad a tengerimalacot, majd ha levitted a szemetet, majd ha összeszedted a szennyest, majd ha megírtad a matekot, majd ha elmosogattál, és felhívtad a szerelőt.

V e r s m on d attan

III. – ..................................................................................................................................................................... – Akkor engedem meg a számítógépezést, majd ha levitted a szemetet és összeszedted a szennyest. Csak ez válik javadra. És majd ha kitakarítottad a tengerimalacot. És elmosogattál, és megírtad a matekot… – ..................................................................................................................................................................... b) Olvassátok fel egymásnak az elkészült párbeszédeket úgy, hogy az tükrözze a beszélők állapotát, viszonyát a témához és egymáshoz! c) Jellemezzétek stílusa, fogalmazásmódja alapján a három válaszadót! Miből lehet következtetni a beszélő tulajdonságaira, pillanatnyi állapotára? I. II. III.

Lehetséges megoldások I. – Számítógépezni akarok! A válaszadó türelmetlen, elvárásai nagyok, a késleltetett főmondat nagyon feszült állapotra enged következtetni. – Persze, még mit ne csináljak? II. – Szeretnék számítógépezni, engedd meg, kérlek. A válaszadó kevésbé feszült, viszont a mondatrend azt sugallja, hogy megingathatatlan. Ez a hatás a főmondat élre helyezésében, s a felsorolásban rejlik. – Ezt mind meg kell csinálnom? III. – Hadd számítógépezzek, kérlek. A válaszadó ebben az esetben tűnik a legmeggyőzhetőbbnek. Nyugodt és engedékeny, esetleg bizonytalan, maga sincs egészen meggyőződve arról, amit elvár. Minderre a mondatok rendjéből lehet következtetni. A válaszadó csak adagolja a feltételeket. A második mondat beékelése ekképpen magyarázatot ad, szeretne ezzel hatni a kérdezőre. A harmadik és negyedik feltétel szétválasztása, majd a le nem vitt hangsúly elbizonytalanodást sugall, akár azt is feltételezhetjük, hogy elneveti magát a válaszadó. – Na de papa… Ezt ugye te sem gondoltad komolyan? Természetesen más egyéb különbség megfigyelése is jó lehet, a feladat célja, hogy megértsék a mondatszövésből következő eltéréseket, lélektani helyzetet, stílushatást.

112

113


•

8.

é v fo l y a m



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A csoportfeladat a mondatszerkesztésben rejlő stilisztikai hatás megértését, felfedezését célozza meg. Az A) és B) csoportfeladatot olyan tanulóknak adjuk, akik szívesen mélyednek el a részletekben, fogékonyak nyelvészeti problémákra, szeretik az aprólékos munkát, a C) jelű feladatot jó logikai képességű, kreatív gyerekeknek. Minden csoport válasszon egy tanulót jegyzőkönyv vezetésére! A jegyzőkönyvvezető számoljon be a munka befejeztével a csoportban végzett munka folyamatáról! (Hogyan kezdtek hozzá, hol akadtak el, mi okozott nehézséget, mi volt könnyű, ki segített, ki nem vett részt az együttműködésben? stb.) Értékeljék is munkájuk eredményességét! Kritériumok Sikerült megoldani a kiszabott időn belül a feladatot. Mindenki részt vett a munkában. Ki kellett kegészíteni a megoldásokat.

igen/nem igen/nem igen/nem

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analízis, összehasonlítás, összegzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály homogén csoportokban M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 2. A következő feladatokban költői alkotásokban figyeljük meg, milyen hatása lehet a mondatok eltérő szerkesztésének. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Válasszatok jegyzőkönyvvezetőt! Feladata, hogy nyomon kövesse a csoport munkáját. Erről a munka végeztével be kell számolnia. Munkavégzéseteket a következő szempontok alapján értékeli tanárotok: Sikerült megoldani a kiszabott időn belül a feladatot. Mindenki részt vett a munkában. Ki kellett egészíteni a megoldásokat. A csoport tagjai: A jegyzőkönyv készítője: Az óra témája, ideje: Feljegyzések:

igen/nem igen/nem igen/nem


A) a) Hasonlítsátok össze a három szöveget! Fogalmazzátok meg az eltérést, és az ebből fakadó hatást! Melyiket találjátok hatásosabbnak, miért?

A számodra és a neved szavak Johannes Gutenbergre (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltalálójára vonatkoznak.

I. Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ: Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég. II. Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. III. Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek, Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből, Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról, S a kitörő napfény nem terem áltudományt; S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;

114

115


•

8.

é v fo l y a m

És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával, És eget ostromló hangon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. Eltérések: Hatás: B) a) Hasonlítsátok össze mondattani szempontból Vörösmarty versét Petőfi versének részletével! Írjátok le a két vers mondatait a tanult módon: különítsétek el az alanyi, állítmányi, tárgyi részeket és bővítményeket, majd írjátok le a tagmondatok egymáshoz való viszonyát! Összegezzétek tapasztalataitokat!

Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. Guttenberg: Johannes Gutenberg (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltalálója; (Vörösmarty Guttenbergnek írja.) A vers a könyvnyomtatás 400. évfordulóján Gutenberg tiszteletére kiadott emlékalbumba készült. Vörösmarty versmondata:


Petőfi Sándor: A XIX. század költői (részlet) Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! Petőfi versmondata: Mi a hatása a hasonló mondatszerkesztésnek? Összegezzetek! C) a) A vers utolsó két sorát elhagytuk. Fejezzétek be a verset (nem kell feltétlenül versbe szedni)! A cím és a lábjegyzet is fontos támpont.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A GUTTENBERG*-ALBUMBA Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: .................................................................................... ....................................................................................

Guttenberg: Johannes Gutenberg (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltalálója; (Vörösmarty Gut-

tenbergnek írja.) A vers a könyvnyomtatás 400. évfordulóján Gutenberg tiszteletére kiadott emlékalbumba készült. b) Indokoljátok meg az általatok írt zárlatot! Indoklás:

116

117


•

8.

é v fo l y a m

Nyelvtani szerkezetből fakadó: Jelentésből fakadó: c) Keressetek egy-egy példát a szövegből az alábbi stíluseszközökre! metafora/ metonímia

ellentét

ismétlés

késleltetés

A fenti stíluselemek közül melyiket találjátok a legmeghatározóbbnak a versegész szempontjából? Miért?

Megoldások A) a) Az I. szövegváltozatban a főmondat áll az élen, ezt követik a feltételes időhatározói tagmondatok. A II. az „eredeti” szöveg, a főmondat áll a zárlatban – ez a megoldás eredményezi a legnagyobb feszültséget, hiszen a késleltetés fokozza a kíváncsiságot, fenntartja a figyelmet. A III. szövegvariánsban a feltételeket megadó mondatok nem alkotnak szigorú rendet, váltakoznak a majd ha kezdetű mellékmondatok és a kapcsolatos kötőszóval kezdődő feltételek. Ez a megoldás talán listaszerűbb, talán zaklatottabb állapotra utal a tömbösítés. A feszültség ugyanúgy megteremtődik, hiszen a főmondat itt is késleltetett. Az eltérő hatás kulcsa a szöveg tagmondatainak sorrendje. Azt tapasztalhatjuk, hogy ez is jelentős stilisztikai eszköz lehet. B) A főmondat mindkét esetben hátravetett, megelőzik a feltételes időhatározói, anaforikusan sorakozó tagmondatok. (Ha majd…) Mindkét szöveg retorikai erőssége ez, feszültségteremtő hatású, a hallgatóság figyelmét fenntartja. Petőfi: Három tagmondat Ha majd kezdettel a negyedik tagmondat (akkor mondhatjuk) alárendeltje. A negyedik tagmondathoz kapcsolódik az ötödik és a hatodik tagmondat magyarázó kiegészítése. Ismétlődik a „Ha majd”-on kívül a mind/mindenki/minden általánosítás is. Érdemes felfigyelni az áthajlásokra is. Talán a Ha majd sorrend – szemben Vörösmarty Majd ha szórendjénél sürgetőbb, felszólítóbb a teljesítésre. Vörösmarty versének mondatrendje: (nem elvárás a viszonyok pontos megnevezése) 1. tagmondat – 2. tagmondat kiegészítő mellér. 3. tagmondat – 4. tagmondat kiegészítő mellér. 5. tagmondat – (itt az s kötőszó nem tagmondatokat, hanem szintagmákat kapcsol össze) 6. tagmondat – 7. tagmondat kiegészítő mellér. 8. tagmondat – 9. tagmondat kiegészítő mellér. 11. magyarázat – 12. kapcsolatos 13. tagmondat főmondat – 14. tagmondat főmondat időhatározói feltételes alárendeléses viszonyban állnak vele az 1– 2. tagmondatok


C) A feladatban arra kell rájönni, hogy hiányzik a főmondat, illetve, hogy tartalmilag a befejezésnek kapcsolódnia kell Gutenberghez. b) Indoklás Nyelvtani szerkezetből fakadó: a „majd ha” mondatkezdések megkívánják az „akkor mi lesz” folytatást, enélkül nincs befejezve a mondat. Jelentésből fakadó: a feltételek a sötétségből, rabságból, viszályból a világosságba, szabadságba, egyetértésbe forduló világ vágyát fogalmazzák meg egy olyan tudósra emlékezve, aki találmányával jelentős mértékben járult hozzá a haladáshoz, tehát csak egy ilyen világ méltó hozzá. c) metafora/metonímia erőszak durva keze

ellentét

ismétlés

késleltetés

éj – napfény erőszak – béke

feltételes időhatározói a hiányzó főmondatot mondatok, kapcsola- megelőzi a felsorolás tos mellérendelések

Domináns hatáselem: a késleltetés (ehhez kapcsolódik az ismétlés), hiszen ez az eszköz hozza létre a vágyak intenzív átélését, a rájuk irányuló figyelmet.


89. oldal 10 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a tanulók párokban folytatják a munkát K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyűjtés, csoportosítás, átfogalmazás, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap 3. A vers jövőképe és a jelen a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal és csoportosítsátok A Guttenberg-albumba című versben szereplő feltételeket! b) Mit jelent ebben a versben a sötétség és a világosság motívuma? c) Mi az, ami véleményetek szerint mára megvalósult a versben felsorolt feltételekből?

118

119


•

8.

é v fo l y a m

d) Fogalmazzátok meg néhány mondatos írásban saját szavaitokkal, hogy milyen világot képzel el, milyen jövőképet rajzol a versbeszélő!

Megoldások a) kifárad az éj (megszűnik az ostobaság, korlátoltság, ésszerűtlenség) hazug álmok papjai szűnnek (a tévhitek, hamis képzetek és hirdetőik eltűnnek) nem lesz áltudomány (ész diadala; babonák eltűnnek) nem lesz erőszak, nem lesz gyilok (szereteten, megértésen alapuló emberi együttlét) lesz szent béke az ember emberhez méltó életet élhet létrejön szív és ész összhangja világosság (értelem diadala) együttműködés (a demokrácia alapja) igazságosság Lehetséges csoportosítás: értelem, érzelem, társadalmi, jogi egyenlőség programja szerint. b) világosság: értelem diadala; társadalmi igazságosság; sötétség: butaság, babonaság; társadalmi egyenlőtlenség, igazságtalanság c) egyéni d) jogi, gazdasági, szellemi egyenlőség, amelyből társadalmi igazságosság, szellemi felemelkedés következik


90. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat a portfólióba választható. A z alábbi kritériumok alapján értékeljük A tanuló találó címet ad írásának. Alkalmazza a versből megismert mondatszerkesztést: mondata legalább 14 tagmondatból áll, főmondata késleltetett.

igen/nem igen/nem

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : íráskészség, tanult séma alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé


12 0

4. Választható feladat a portfólióba Ha majd… vagy Majd ha… ismétlődő mondatkezdésekkel fogalmazd meg, mikor lennél elégedett a világgal, magaddal, az iskolával! (Válassz a három lehetőség közül!) Adj találó címet írásodnak! Alkalmazd a versből megismert mondatszerkesztést! Legalább 14 tagmondatból álljon a mondat, a főmondat álljon a végén! Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Találó, a tartalomból következő címet adsz írásodnak. Alkalmazod a versből megismert mondatszerkesztést: mondatod legalább 14 tagmondatból áll, főmondata késleltetett.

igen/nem igen/nem

r áhangolódás 5. lépés: 5. a)–b) feladat T/5. a)–b)

b) választható

91. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : az összehasonlítást egyénileg végezzék, adjunk időt a gondolkodásra, majd készítsünk egy közös halmazábrát a táblára. (Esetleg csomagolópapírra, előnye az, hogy kikerülhet a témafalra.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, kritika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra E s z k ö z ö k : csomagolópapír 5. Kölcsey csaknem 100 évvel korábban írta versét, mint Ady a Sírni, sírni, sírni címűt, amit nemrég olvastunk. a) Olvasd el ezt a verset! KÖLCSEY FERENC: ELFOJTÓDÁS Ó sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsűlyedt boldogság után; Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud?

12 1


•

8.

é v fo l y a m

Ah, fájdalom – Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű* szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen?

Bényétől Pécelig, 1814. aug. 16.

könyű: könny b) Írd be a halmazábrába, milyen hasonlóságokat és eltéréseket találsz Ady és Kölcsey verse között!

Lehetséges megoldások közös: a sírás témája, a fájdalom átélésének vágya; az infinitívusz hangsúlyos szerepe, lezáratlanság, veszteségélmény eltérés: az infinitívusz gyakorisága, pozíciója; forma, személyesség, mondatformák, modalitások, rím, szókészlet, feszültségteremtés módja

6. lépés: 5. c)–e) feladat T/5. c)–e)

92. oldal 75 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ha tartunk tőle, hogy a tervezett időből kifutunk, minden párnak csak egy szakasz vizsgálatát adjuk; majd megbeszéléskor egészítsék ki a másik két szakasz megoldásaival munkájukat. A címadást mindenki végezze el! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, részletek megfigyelése C é l c s o p o r t – d i f f e r n e c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros és frontális, majd egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, szemponttáblázat


c) A következő kérdések a vers három szakaszára vonatkoznak. 1. szakasz: – Hány mondatból áll ez a szakasz? – Próbáld meg megkeresni az ige–vonzat kapcsolatokat az első szakaszban! (Ha segít, le is rajzolhatod, mi mihez tartozik!) – A z utolsó sor (Ki tud? ki tud?) önálló mondatként különösen, hiányosan hat. Ilyet a hétköznapi nyelvhasználatban nem is mondunk. – Mi hiányzik belőle? Hol találod meg a tud hiányzó bővítményét? Mi a szokatlan a mondatszerkesztésben? 2. szakasz: – Vizsgáld meg ugyanolyan szempontból, mint az elsőt! Miben hasonlít rá, miben különbözik tőle? Hasonlóságok az 1. és a 2. s zakasz között

Különbségek az 1. és a 2. szakasz között

– Mi az a furcsa, nem hétköznapi szerkesztésmód, amellyel az első szakaszban nem találkozunk? 3. szakasz: – Mi okozza a lezáratlanság, nyitottság érzetét? Milyen kifejezőeszközök növelik a hatást? d) A versben negatív és pozitív képzetek állnak ellentétben, ez is az egyik eszköze a feszültség megteremtésének. Foglaljátok táblázatba ezeket! Mit tapasztaltok? pozitív képzetek

negatív képzetek

Összegzés:

e) Adjatok másik címet a versnek! (Lehet mondatcím is, metaforikus is.) Magyarázzátok meg választásotokat!

Megoldások c) 1. szakasz Egy hosszú mondatból áll a szakasz. Az utolsó sorban levő tud bővítménye a sírni, amelyhez mellérendelődnek a két hasonlat szerkezetei. Szokatlan, a köznyelvitől eltérő szórend, a bővítmény megelőzi az állítmányt. (Sírni ki tud?) 2. szakasz Itt is a végére van hagyva az állítmányi rész, de itt felfogható az előtte levő alanyesetű névszói szerkezet kontrasztív topiknak is; az ún. értelmező az az eszköz, amely az első strófában nem szerepel.

12 2

12 3


•

8.

é v fo l y a m

3. szakasz Két szónoki kérdés, meghosszabbodnak a kérdések, lelassul a tempó. d) pozitív képzetek

negatív képzetek

magasság – boldogság legfelsőbb pont, boldogság

mélység – fájdalom sűlyedt, mély, sírni, lángoló, fájdalom tagadás eszközei: nem, senki, miért nem (7 tagadószó), funkcionálisan a kérdő mondatok is tagadások

Összegzés: Egyértelmű aránytalanság a negatív képzetek javára. Valamennyi képzet a síráshoz kapcsolódik, ez is növeli a koncentráltságot, lélektani sűrítettséget. A negatív képzetek túlsúlya azt erősíti fel, hogy nem érhető el az eszményi állapot.

e) egyéni

7. lépés: 5. f) feladat T/5. f)

93. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A 4 szerep (1-es halkan olvas, többiek követik, 2-es összefoglal és címet ad, 3-as kérdéseket tesz fel a szövegrésszel kapcsolatban, a többiek válaszolnak, 4-es vázlatot diktál) bekezdésenként körforgásszerűen váltakozik. A feladat nehéz, de a technika nagyon termékeny. Ha még nem ismerik ezt a módszert, mutassuk meg. A jó kérdés nem a tényekre, hanem a megértésre, szövegösszefüggésekre, esetleg ki nem fejtett részekre vonatkozik. Pl. : 1. bekezdés: Egy köznapi, tipikus beszédhelyzet nyelvi-lélektani tényezőit, tulajdonságait, energiáit szűri, töményíti, fokozza föl ez a vers. Mire vonatkozik ez a mondat? – Összefoglalóan leírja a vers alapvető tulajdonságait. Mik ezek a kiemelt tulajdonságok? Mit jelenthet a „nyelvi – lélektani tényezők töményítése”? – Lélektani helyzetet koncentráltan mutat be, ez nyelvi megoldásaira ugyanúgy vonatkozik. Milyen lehet „egy köznapi, tipikus beszédhelyzet”? –Például üdvözlünk valakit. Milyen kapcsolat van az első és a második bekezdés között? – Az első összefoglaló, a második ezt részletezi, fejti ki. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, kérdezni tudás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős csoportok M u n k a f o r m a : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reciprok tanítás


f) Olvassátok el a versről az alábbi összefoglaló elemzést! Alkalmazzátok a reciprok tanítás módszerét! Kölcsey verse tipikus hétköznapi beszédhelyzetet jelenít meg. Ez a beszédhelyzet egy sírni akaró, de arra képtelen ember gyötrődése, kiáltása. Rendkívülivé azáltal válik, hogy ennek a tipikus helyzetnek nyelvi-lélektani tényezőit, energiáit sűríti, fokozza fel a vers. A vers beszédhelyzete tehát a kiáltás, görcsös, síró kiáltás, a kiáltó sírás, mely itt, ez alkalommal a vágyott állapotnak, a boldogságnak megsejtése s rögtöni s végleges elenyészése érzetében szakad föl. Ezt a kiáltást, ezt a sóhajtást szeretné a költő olyan kiáltásra, olyan sírásra fölfokozni, melyben a kimondással föloldódhat ez az életérzéssé lett érzet. Kiáltás tehát ez az igazi kiáltásért, sírás az igazi sírásért, […] amelyben minden összegződhet, minden megnyilvánulhat, minden föloldódhat. Amelyben belső tartalom és külső megnyilvánulás, tett és szándék, lényeg és jelenség egészen egy, egészen azonos lehet. Azaz e vágy kimondásával együtt az igazi kiáltás, az igazi sírás lehetetlenségének kimondása is ez a vers. Vagyis Kölcsey egyik legállandóbb költői lélekállapota van benne jelen. A tárgytalan, a megfoghatatlan, a középpont, a mag nélkül gomolygó fájdalom, mely tárgyát, keretét keresi, hogy benne testet ölthessen, a formát, hogy benne megnyilvánulhasson, az alkalmat, hogy általa beteljesülhessen. Azt az egyed fölötti eszményi tárgyat és formát, mely az egyeditől az egyetemesbe, az esetlegesből az abszolútba, a jelenségből a lényegbe emel. […] Az első szakasz személytelenre egyetemesíti a helyzetet az infinitívuszi szerkezettel. A feszültséget a végsőkig fokozza a késleltetéssel: a hétköznapi nyelvben elképzelhetetlen szórenddel találkozunk, az állítmányi rész (tud) a mondat legvégén áll, míg a szorosan hozzá tartozó infinitívuszi vonzat (sírni) a szakasz legelején, tőle távol. (A hétköznapi nyelvben is használunk szokatlan szórendet a hatás növelésére, például a 7. évfolyamban megismert ún. kontrasztív topik is ilyen eszköznek tekinthető: Hát az edényeket ki fogja elmosogatni?) A hasonlító mellékmondat (Mint nem sírt senki még), illetve az infinitívusz háromszoros (sírni, sírni, sírni,), a hozzá tartozó, négy sorral késleltetett állítmányi rész kétszeres megismétlése (Ki tud? ki tud?) ugyancsak része e lélektani helyzet megteremtésének. A zárlatban a kérdés is hozzájárul ehhez a magas fokú intenzitáshoz: nincs föloldódás. A második szakaszt áthangolja a személyes névmás birtokjeles alakja (lángoló, mint az enyém) a személyesség irányába. Itt hozzájárul a hatáshoz a hétköznapi nyelvben szintén szokatlan úgynevezett értelmező használata (ez olyan módosító, amely a névszói szerkezet után, külön szerkezetet alkotva, a helyesírásban általában vesszővel elválasztva következik): fájdalom – lángoló, mint az enyém, csapongó s mély. Ráadásul a három értelmező háromirányú: a felfelé, a szerteszét és a lefelé mozgással érzékelteti: ez az állapot mindenre kiterjed, nem lehet megszüntetni. A harmadik szakaszban a személyesség a teljesség felé törekszik: itt már három birtokjeles alak nyomatékosítja ezt (szememben, keblemen, szívem). De eszközei nem alkalmasak a teljesség megteremtésére. A versben törés keletkezik, esés jön létre. Fájdalma kimondásának lehetetlenségét, az igazi sírás, az igazi kiáltás lehetetlenségét indirekt módon, szónoki kérdéssel tagadja (S mért…nem reped meg …?). Ezt az eszközt használta az első szakasz

12 4

12 5


•

8.

é v fo l y a m

is (Ki tud? ki tud?). A második szakasz direkt tagadással tovább fokozta s egyértelművé tette az első indirekt tagadását (Nincsen több, nincs sehol!). Itt viszont csak a mondatforma ismétléséről van szó, nem pedig fokozásáról (S mért nem forr? … S mért nem reped meg?). Különösen gyengíti a mondatforma erejét, hogy ismétlése, a versszak második sora, nehézkes, szónokias kettős kötőszóval üt fel. (S miért, hogy…). Ez a versszak az előzők egyedivé formált, hátráltatott, magas lélektani feszültségű körmondatát a sablon retorika szintjére ejti vissza.

(Németh G. Béla elemzésének felhasználásával)


Esti kérdés

94. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ne lepődjünk meg, ha az esti kérdés pl. „Mi lesz a vacsora?”. Ez is jó, viszont akkor kérjük meg a tanulót arra, hogy írja meg művészi formában. (Lehetséges, hogy nagyon termékeny lesz, hiszen ez a próbálkozás csak parodisztikus szöveget eredményezhet, s ennek megbeszélése is elvezet a témához, mondatalkotási szempontból pedig ugyanolyan jó lehet, mint az elképzelésünk szerint adekvát témákból írt szöveg.) Vagy beszéljük meg, miért nem valószínű ez a téma. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előismeretek mozgósítása, asszociáció, kérdésfeltevés, szempontok összehangolása, előfeltevések fogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés, kérdések megfogalmazása, szemponttáblázat 6. Meditálás a) Szoktál este, lefekvés után fontos kérdésekről gondolkodni? Ha igen, milyenekről? Készíts listát! b) Miről gondolkodhat, milyen kérdéseket tehet fel este egy költő? Írj néhány ötletet! c) Hogyan, milyen nyelvi eszközökkel, minek a bemutatásával teremtenéd meg az elgondolkodás, meditálás állapotát? Milyen típusú szöveget írnál? Milyen hangzású szavakat, milyen mondatfajtákat használnál? Írj néhány ötletet! téma

szövegfajta

d) Beszéljétek meg közösen válaszaitokat!

hangzás

mondatfajták


Lehetséges megoldások EST – merengés, pihenés, elnyugvás, elgondolkodás, elmúlás, valaminek a vége, alkonyat, naplemente, magány, Mi lesz holnap?, Mi történt ma?, összegzés, leltár, önértékelés, ábrándozás stb. Érdemes visszautalni az első modul naplementés feladatában Csokonai est leírására. c) téma tenger vagy hegyvidék

szövegfajta leírás

hangzás

mondatfajták

lágy, zeneiséget teremtő hangkapcsolatok, (l, ny, gy, ng, b-k alliterálása)

tőmondatok váltakoznak többszörösen összetett mondatokkal

Tulajdonképpen bármilyen ötlet elképzelhető és jó, pl. egy racionális gondolkodású vagy sajátos érdeklődésű gyerek meditálása kiindulhat akár egy hulladékfeldolgozó leírásából, akár egy sportmeccs igazságtalan döntéséből. A cél, hogy a gyerekek saját elképzeléseinek teret adjunk, tegyük motiváltabbá őket, és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy szövegfajta, hangzás, mondatszerkesztés mind része a téma kidolgozásának, illetve az összhatásnak. Vagyis előkészítjük őket arra, mit fogunk a következő szövegben vizsgálni.



T a n á r i i n s t r u k c i ó k : osszuk az osztályt 3-4 fős heterogén csoportokra! A csoportok számoljanak be munkájukról! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasásértés, szövegösszefüggés felismerése, kódváltás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 7. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint, és végezzétek el az alábbi verssel kapcsolatban a számotokra kijelölt betűjelű feladatsort!

12 6

12 7


•

8.

é v fo l y a m

BABITS MIHÁLY: ESTI KÉRDÉS Midőn az est, e lágyan takaró fekete, sima bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden fűszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, sima, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a napfényű gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat; vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Riván, hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze multba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is: ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis csak arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok, s miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető?

1

5

10

15

20

25

30

35

40


minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok¹ s a nap, ez égő sziszifuszi² kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?

45

50

53

1909. ősz

Danaidák: a görög mitológiában Danaosz király ötven lánya, akik a nászéjszakán megölték férjüket.

Bűnhődésül az alvilágban egy mély kútból kell vizet hordaniuk egy lyukas hordóba. Sziszifusz vagy – mai átírással – Sziszüphosz: görög mitológiai alak. Büntetése, hogy egy nagy követ kell egy meredek hegyoldalon felgörgetnie, de a csúcsról a kő mindig lezuhan, így Sziszüphosz szenvedése is újra kezdődik. A) a) Mi a szokatlan a felütésben ( a verskezdésben)? b) Ebben a versben is nagy szerepe van a késleltetésnek. Mit tudunk meg késleltetve? c) Hány mondatból áll a vers? Indokoljatok! d) Hogyan függ össze a vers mondatszerkesztése a címmel? Mi az esti kérdés? Írjátok le minél rövidebben a vers mondatszerkesztését követve! e) Hol helyezkednek el a főmondatok? Húzzátok alá a szövegben! Milyen hatást ér el a költő ezzel az elhelyezéssel? B) a) Hány szerkezeti egységre bomlik a vers? Hol kezdődik új egység, és milyen mondattani eszköz jelzi ezt? új egység tartalma

idézet

nyelvi eszköz

b) Miben tér el ennek a versnek a mondatszerkesztése a Húsvét előtt-étől, és mi az eltérés hangulati hatása? c) A két mitológiai utalás (Danaida-lányok, sziszifuszi kő) hogyan kapcsolható az esti kérdéshez?

12 8

12 9


•

8.

é v fo l y a m

C) a) Milyen típusú mellékmondatok szerepelnek a szövegben, és hogyan kapcsolódnak a főmondatokhoz? mellékmondat típusa

kapcsolódás

b) Hogyan jelzik a mellékmondatok a kérdés megfogalmazásának körülményeit (helyét, idejét)? c) Keressetek azonos sorkezdeteket (anafora), ismétlődő mondatszerkezeteket (izokolón) a versben! Mi a szerepük a szöveg egyes pontjain? anafora

izokolón

Hatásuk:

Megoldások A) a) Kötőszóval kezdődik, itt is késleltetett a főmondat. b) Az első része a kérdés feltevésének idejét (1.), a második a helyét (2.), a harmadik magát a kérdést (3.) fogalmazza meg. Itt a kérdés(ek) feltevése késleltetődik. c) Egyetlen mondat (53 soros), amelyet 3 névmás tagol: midőn, olyankor, ott. Midőn az est elszáll (dajka képében megjelenítve) – 1–12. sor – olyankor bárhol járj – 13–33. sor – (otthon, úton, múltban, emlékeid közt), ott mégis csak arra gondolsz, hogy – 34–53. sor – mi a lét értelme. (Mi ez a hanyag tékozlás, ha van nemlét.) A sorok mindvégig kisbetűvel kezdődnek, az írásjelek: ;  félig lezáróak. d) A cím: Esti kérdés egyes szám: egyetlen kérdés mondattanilag a vers (de olyan mondat, amely úgy kígyózik, halmozódik, torlódik egymásra képeivel, tagmondataival, mint a létezésünk.) „Esti” a kérdés jelzője – az első részben óvó dajkaként és a fény eltűnésével megjelenő est – az elmúlásra figyelmeztet lágy szelídséggel, majd azt bontja ki, hogy a lét varázslatos sokszínűsége, gazdagsága hogyan egyeztethető össze az elmúlással, a nemléttel. „Teher is, kincs is.” e) 1. és 4. sor: Midőn az est, …, a földet eltakarja 13. sor: Olyankor bárhol járj 35. és 38. sor: Ott (…) mégis csak arra fogsz gondolni, hogy…. Hatása: Az egyetlen, de szerteágazó, anaforikus tagmondataival mégis rendet sugalló mondat a lét átmenetiségét tükrözi. („még itt vagyunk, de már mindent magunk mögött hagytunk.”) Múlt (2. rész) és jövő (3. rész) fonódik egybe, rétegződik egymásra a versben. Pillanatnyiság és végtelenbe olvadás. Mulandóságában is időtlen pillanatként láttatja a létet. Az ember „gyáva” és „árva” ezzel a nagy kérdéssel szemben.


B) a) (lásd az A) csoport válaszait!) b) A tagmondatok rendjében; itt nem bontja fel Babits a szórendet, nem szabálytalan, rapszodikus az ismétlés, hanem anaforikus, illetve grammatikai szerkezeteket ismétel sajátos rendben (l. C) csop. c) feladata). Ez sokkal nagyobb rendezettséget, nyugalmat sugall, szemben a Húsvét előtt zaklatottságával. c) Az örök változásban rejlő állandóság kifejezői. C) A feladatok a mikroszerkezetet vizsgálják. a) Az első rész: Midőn az est, a féltett földet lassan eltakarja és oly óvatosan, hogy … és úgy pihennek, hogy mondatba közbeékelődik egy azonosító (est = e lágyan takaró ….,) és a takaró tárgyi bővítménye mellékmondatban kifejezve (melyet terít…), majd az óvatosan bővítményhez kapcsolódik annak jelzői minősítője mellékmondatban (hogy minden fűszál…), ehhez kapcsolódik egy mellérendelés (és úgy pihennek…), illetve a lepelnek birtokos jelzői szokatlanul a jelző mögött állnak (e könnyű, sima, bársonyos) majd a pihenés módhatározói bővítménye következik a hogy-os mellékmondatban (hogy nem is érzik…) A második rész: Időhatározói alárendelések váltakozva, választó és hozzátoldó, kapcsolatos mellérendelésekkel követik egymást. A harmadik. rész: Az ott helyhatározói utalószóval kapcsolódik az előző rész tagmondataihoz, majd az arra utaló szó tartalmát, hogy-os mellékmondatokban sorakoztatja, (arra fogsz gondolni, hogy miért, minek). Az utolsó két ilyen alárendelt mellékmondatot egy választó mellérendelés előzi meg, kiemelve a záró részt. b) Az első rész az estét jeleníti meg, ehhez kapcsolódnak a második rész időhatározói bővítményei olyankor bárhol: otthon, kávéházban, domb oldalán, országúton, hajó padlatán, vonatnak pamlagán, idegen várost bolyongván, sarkokon, a vízi városban, a Ríván; illetve a kitágított időre vonatkozó bővítményei: messze múltba, elmúlt korokba. A harmadik rész ott névmással utal vissza az előző felsorolásra. Vagyis bárhol és bármikor a kérdés ugyanaz: mi a létezés értelme a mulandóság tudatában. c) anaforikus ismétlések: 13–27. sorban a vagy kötőszóval kezdődő mellékmondatok hétszer fordulnak elő a 30–35. sorban a melynek kötőszóval kezdődőek háromszor ismétlődnek, itt izokolón is található: 40–45. minek a … négyszer 43–53. miért a … kilencszer izokolón: (grammatikai szerkezet ismétlése) 30. és 34. sor melynek emléke teher is, de kincs is, lámpának képe van is már, de nincs is 38. és 40. sor mégis csak 41. sor a selymes víz, a tarka márvány 43. sor: miért a dombok, s miért a lombok 45. sor: minek az árok, minek az apályok, 46. és 47. sor: s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő sziszifuszi kő? 48. és 49. sor: miért az emlékek, miért a múltak miért a lámpák és miért a holdak 52. és 53. sor: miért (…), hogyha majd leszárad? miért (…), hogyha újra nő?

13 0

13 1


•

8.

é v fo l y a m

Megállapíthatjuk, hogy a vers utolsó harmadában sűrűsödnek az ismétlések: egyrészt az állandóság és pillanatnyiság jelentését erősítik, másrészt a zeneiséget fokozzák, illetve a kezdőképek finálészerű gyorsított visszapergetése történik. A vagy kötőszóval kezdődő ismétlődések a tudatban megőrzött emlékképek mozaikosságát és esetlegességét, a világ sokszínűségében a teljességet érzékeltetik. A minek a … és a miért, miért a … ismétlődése (számszerűen a legtöbb) a rácsodálkozást, a kérdés megoldhatatlanságát, beláthatatlanságát érzékeltetik, s egymásra torlódva szelíden kioltják végül a feszültséget. Ehhez a hatáshoz az izokolón is hozzájárul. Az első izokolón (30. és 34. sor) távol esik egymástól az ezután következőkhöz képest, azonban a vers kulcsszavait teher is, de kincs is, van is már, de nincs is emeli ki. A következő izokolón szintén kulcsmotívumokat rímeltet: gyáván és árván – az ember viszonyulása a lét értelméhez – , itt már csak egy sor választja el ezeket. A 41. sortól vagy soronként, vagy sorokon belül található izokolón, s egybe is esnek az anaforikus ismétlésekkel.


99. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : válasszanak a tanulók a két lehetőség közül, és néhány mondatban fejtsék ki véleményüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : következtetés, összegzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni 8. Az Esti kérdés mondatszerkezete a) Keress összefüggést a vers és az alábbi Babits-idézet között! „Egy álló kerék küllőit külön megszámolhatjuk, külön látjuk, és állandó egyszínűeknek. Ha a kerék forog, a küllők egybeolvadnak, az egész kereket folytonosnak látjuk, s a küllők száma, nagysága és sebessége szerint más-más színűeknek.” (Babits Mihály) b) „Szereti a félig befejező írásjeleket, így a gondolatjelet és a kettőspontot, hogy a pontok számát megcsökkentse; a sok gondolatjel, pontosvessző és kettőspont után végül a mondatvégző pontnak már nincs semmi feszültsége, a mondat a végtelen felé elhullámzott” – írja Szerb Antal az Esti kérdés kapcsán. Egyetértesz-e ezzel a vélekedéssel?

Megoldások a) A küllő mozgásának hasonlata összefüggésbe hozható a változásban is jelen lévő állandósággal, a világ sokszínűségével, illetve a mozgó kerék a vers mondatszerkesztésével.


b) A végtelenség érzetét kelti a mondatszerkesztést, az áramlás véget nem érő élményét. Az utolsó, összegzésként olvasható kérdés ugyanazt ismétli meg, amit a vers eddigi képei közvetítettek: a változásban az állandóságot.

11. lépés: 9–10. feladat T/9.

100. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : házi feladat – a portfólió része A z értékelés szempontjai A tanuló által javasolt előadásmód összhangban van a vers értelmével. Ha egyéni értelmezést ad, azt meg tudja hitelesen indokolni. Felismeri a vers szerkezeti egységeit. Javasolt előadásmódja illeszkedik a vers hangulatához. A javaslatoknál figyelembe veszi a mondatalkotás sajátosságait.

igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analízis, metakogníció, önállóság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, otthoni munka 9. Ez a házi feladat a portfólió része Válassz az ebben a részben megismert versek közül egyet! Tegyél javaslatokat arról, hogyan adnád elő! Az előadásmódra vonatkozóan használd az alábbi fogalmakat: hangerő, hangszín, hanglejtés, tempó, szünet. Hogyan lehetne, milyen eszközökkel visszaadni a mondatszerkesztésből következő sajátosságokat? A vers szerkezeti egységei, a mondatszerkesztés jellegzetessége szakaszonként, kiemelt pontja

A javasolt előadásmód, az előadásmód indoklása

Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Az általad javasolt előadásmód összhangban van a vers értelmével. Ha egyéni értelmezést adsz, azt meg tudod hitelesen indokolni. Felismered a vers szerkezeti egységeit. Javasolt előadásmódod illeszkedik a vers hangulatához. A javaslatoknál figyelembe veszed a mondatalkotás sajátosságait.

igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem igen/nem

13 2

13 3


•

8.

é v fo l y a m

kutatómunka T/10.

101. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Választható feladat a portfólióba a kutatómunkák közül. A z értékelés kritériumai Helyesen választja ki a hasonló mondatszerkesztésű, hangulatú verset. Megindokolja a hasonlóságot. Helyesen írja le a hasonlót és a hasonlítottat. Három helytálló példát ír a feszültségteremtés eszközeiből.


C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály 10. Kutatómunka – választható feladat a portfólióba Keresd meg és olvasd el József Attila Mint a mezőn című versét! Oldd meg az alábbi feladatokat! a) Melyik e modulban megismert versre hasonlít leginkább? Miért? b) Mit hasonlít mihez a versbeszélő? c) Mi teremti meg a feszültséget a szövegben? Írj legalább 3 dolgot példával is alátámasztva! Tanárod az alábbi szempontok szerint értékeli munkádat: Helyesen választod ki a hasonló mondatszerkesztésű, hangulatú verset. Megindokolod a hasonlóságot. Helyesen írod le a hasonlót és a hasonlítottat. Három helytálló példát írsz a feszültségteremtés eszközeiből.


Lehetséges megoldások a) Az Esti kérdésre dinamikája, áramlása miatt. A versmondatok is hasonlóan felépítettek a felsorolás, késleltetés szempontjából. Szintén alárendelt tagmondattal kezdődik, a főmondat csak a 25. sorban következik. b) A mezőn viharba került, félelemtől megriadt gyermek sírni akaró, de nem merő állapotát a felnőtt szerelmes férfi állapotához. c) A főmondat késleltetése. A halmozások, a vihar leírásában az igék: dörög, pörög, nyöszörög – ezek hangutánzó szavak is, így intenzívebb az élmény. A hosszú versmondat: 27 sor. Zeneiség: tanya, anya, földeken, zöldeken, réten, éren, téren. A bonyolult rímszerkezet, az egyre többször, hosszan visszatérő rímek.

6. Az ismétlődés szintjei (4 óra)


Az ismétlődés a művészi nyelvben

103. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A munkát négyfős csoportokban kezdjük, ez a tanegység alkalmas a tanulássegítés fejlesztésére is, gyengébb és jobb képességűek alkossanak csoportot. Az első feladatot egyénileg kezdjék kétperces gondolkodással, aztán más színnel egészítsék ki munkájukat a csoport tudásával, majd egy harmadik színnel az osztály tudásával. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : teljes osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd csoportos és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : listakészítés Szinte bármerre nézünk, bármit teszünk, találkozunk az ismétlés, ismétlődés élményével. Minden reggel felkel a nap, minden reggel felkelünk, dolgunkra sietünk. Az ismétlés a művészi alkotásoknak is ősidőktől fogva jelen lévő, legalapvetőbb eleme. A művészi hatást az ismétlődés valamilyen szabályossága, szabályszerűsége váltja ki. Az alábbiakban az ismétlődés szempontjából vizsgálunk meg verseket. Eddigi tudásotok kiegészül újabb elemekkel, pédául megtanulhatjátok, miért ismétlés a rokon értelműség vagy az ellentét. 1. Idézzetek fel emlékezetből, illetve könyveitek tartalomjegyzékéből, eddigi olvasmányélményeitekből olyan szövegeket (műfajokat vagy konkrét műveket), amelyekben a formai vagy tartalmi ismétlésnek, ismétlődésnek meghatározó szerepe van! Saját példáim

A csoport példái

Az osztály példái

Megoldások Lehetséges, elvárható szövegfajták: csalimese, varázsmese, mondókák, kiszámolók, viccek, népdalok, himnuszban az ABA szerkezet (Itthon vagyok), ritmus, rím a verses művekben, anaforikus ismétlés Arany János: A világ (Poétai iskola), refrén: pl. József Attila: Altató, szerkezetismétlés például J. A. Klárisok, keretes szerkezet: Himnusz, Szózat; Harry Potter stb.

13 5


•

8.

é v fo l y a m

jelentésteremtés 2. lépés: 2. a), b) feladat T/2. a), b)

104. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A csoport egyik tagja olvassa félhangosan a feladatot, a többiek követik. Minden verset más-más csoporttag olvasson, először az olvasó tegyen javaslatot a megadott szempontra, majd minden csoporttag egy-egy észrevétellel egészítse ki. A példákat folyamatosan írják közben az a) feladat táblázatába is. A munka végeztével tegyünk fel néhány átfogó ellenőrző kérdést. Pl. Melyik versben szerepel motívumismétlés, melyikben anaforikus? Az anaforikus ismétlésnek mindegyik versben ugyanaz a szerepe? Melyik versekben támasztja alá a jelentést a ritmus? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irányított szövegolvasás, ismétlődésfajták azonosítása, ismeretalkalmazás, szerepük értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős tanulássegítő csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulássegítés 2. Az ismétlés a művészi nyelvben az egyik leggyakrabban előforduló stílusalakzat. a) Keressetek példákat az ismétlés különböző formáira az alábbi szövegekben! Írjatok egy-egy megjegyzést arról is, hogy mi az ismétlés szerepe, hatása az adott esetben! Segítségül felidézzük az ismétlés leggyakoribb eseteit: – szóismétlés – szótőismétlés (figura etymologica): a szótő ismétlése más toldalékkal – sorismétlés; variációs sorismétlés – alliteráció: betűrím – ritmus, rím, belső rím – refrén: a versszakok utolsó sorainak ismétlődése – keretes szerkezet: ismétlődés a szöveg nyitó és záró szakaszaiban, lehet szó szerinti vagy variációs – variációs ismétlés: ismétlés eltérésekkel, változtatásokkal – inverzió: fordított sorrendű, felcserélt szórendű ismétlés – izokolón: grammatikai szerkezet ismétlése – anafora: strófakezdet (szavak, szókapcsolatok szó szerinti) ismétlődése – poliszündeton: kötőszóismétlés – halmozás: azonos mondatrészek felsorolása – fokozás: növekvő vagy csökkenő intenzitású (erősségű, erejű) dolgok felsorolása – motívumismétlés: egy jelentésmezőbe tartozó dolgok ismétlődése – párhuzam: azonos szerkezetek, hasonló dolgok egymás mellé állítása

A z

i s m é t l ő d é s

s z i n t j e i

– szimmetria – ellentét: A megszokott fogalmi ellentét második eleme mindig felidézi saját már említett párját is. Ezért érezzük ismétlésnek. – szinonima: A szinonimákban mindig van azonos jelentésmozzanat. Ezért tekinthetők az ismétlés változatának. Töltsétek ki a táblázatokat! Néhány elemet segítségül megadtunk.

Radnóti Miklós

Két karodban

Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. . Két karommal átölellek, s nem félek. Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem. Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. az ismétlődő elem Két kar csönd/félelem/ijeszt/halál mondatszerkezet én–te

Kosztolányi Dezső Azon az éjjel (részlet) Azon az éjjel az órák összevissza vertek. Azon az éjjel

az ismétlés fajtája anaforikus/variációs

hatása

13 6

13 7


•

8.

é v fo l y a m

holdfényben úsztak mind a kertek. Azon az éjjel kocsik robogtak a kapunk alatt. Azon az éjjel könnyben vergődtek a fülledt szavak. Azon az éjjel égett szobánkba gyertya, lámpa Azon az éjjel féltünk a borzasztó homályba. Azon az éjjel arcunk ijedt volt, halavány. Azon az éjjel halt meg szegény, ősz nagyapám. az ismétlődő elem

az ismétlés fajtája

jelentése, hatása az élmény kitörölhetetlenül rögzült

rímek

hangzók egybecsengése, itt sok asszonánc anaforikus

összevissza

vertek/vergődtek; féltünk/ borzasztó/ijedt gyertya, lámpa  homály

Petőfi Sándor Szeptember végén

(részlet) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár, S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. . Elhull a virág, eliramlik az élet…

A z

az ismétlődő elem



s z i n t j e i

jelentése, hatása

nyílik  elhull megüté, vegyül  eliramlik párhuzam

A természet rendjének elfogadása, tiltakozás az emberi mulandóság ellen.

Petőfi Sándor Reszket a bokor, mert (részlet) Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál. Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja. az ismétlődő elem kicsiny kis

az ismétlés fajtája fokozás

párhuzam

jelentése, hatása

13 8

13 9


•

8.

é v fo l y a m

Petőfi Sándor Orbán Komor, mogorva férfiú Oka egyébiránt maga Volt Orbán, Volt Orbán, Bár oly vidám hajnal pirult Hogy oly vidám hajnal pirult Az orrán. Az orrán. De hisz mogorva ép azért Temérdek borfélét ivott Volt Orbán, Meg Orbán, Mert oly vidám hajnal pirult Vidám hajnal azért pirult Az orrán. Az orrán. az ismétlődő elem


jelentése, hatása

játékosság, komolytalanság

Áprily Lajos

Március (részlet)

Selymit a barka már kitakarta, sárga virágát bontja a som. Fut, fut az áram a déli sugárban s hökken a hó a hideg havason. az ismétlődő elem

az ismétlés fajtája ritmus

József Attila

Örökkön háborog a tenger

Örökkön háborog a tenger Örökkön zúgnak a lombok Örökkön fájdalmas az ember Örökkön kicsik a dolgok

jelentése, hatása

A z




s z i n t j e i

jelentése, hatása

ellentét háborog/zúg fájdalmas/kicsi(k) szóismétlés

Ady Endre

Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold, Minden egész eltörött, Az éj milyen sivatag, néma, Minden láng csak részekben lobban, Milyen szomorú vagyok én ma, Minden szerelem darabokban, Milyen csonka ma a Hold. Minden egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. az ismétlődő elem


jelentése, hatása

motívumismétlés csonka  egész

Weöres Sándor Variációk a hangok illata az illatok íze az ízek színe

a színek hangja a hangok íze az ízek illata

az illatok színe a színek íze az ízek hangja

a hangok színe a színek illata az illatok hangja

14 0

14 1



•

8.

é v fo l y a m


jelentése, hatása a világ sokszínű a világ teljes

központozás hiánya

Radnóti Miklós

Éjszaka

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. az ismétlődő elem


jelentése, hatása

sz hangok ismétlődése lopni lopakszik időleges terméketlenség

Pilinszky János Infinitívusz Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még föl lehet kötni. És le lehet vágni Még meg lehet szülni. És el lehet ásni. az ismétlődő elem az infinitívuszok


jelentése, hatása

A z


s z i n t j e i

Vörösmarty Mihály: Ábránd Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal Kihalhatatlan fájdalommal És némán szenvedő Szerelmedért. az ismétlődő elem

Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén, Szerelmedért Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra visszakérném, Dicsőbb erénnyel ékesítném S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért! az ismétlés fajtája

keret strófaforma

Juhász Gyula: Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól. Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

jelentése, hatása

14 2

14 3



•

8.

é v fo l y a m


jelentése, hatása

b) Írjatok egy-egy példát a versekből aszerint, hogy a nyelv melyik szintjén fordul elő az ismétlés! A csoport minden tagja mondjon egy-egy példát! hangok, szóelemek

szavak

szókapcsolatok

mondatok

nagyobb egységek

Megoldások a) Radnóti Miklós: Két karodban – variációs ismétlés, izokolón, párhuzam: az én és te váltogatása az összetartozás élményét mélyíti el. Az utolsó két mondat megnyújtása fokozó hatású, az emberi lét legfélelmetesebb tényén is átsegít a szerelem. A szerkezetismétlés játékos, dalszerű (elringató) hatást is kivált a témához illően. A rímhelyzetben lévő szavak vagy ugyanazok, vagy kis változtatással ismétlődnek. Kosztolányi Dezső – Azon az éjjel: bár nem szakaszokra tördelt szöveg, anaforikus ismétlés. Szerepe az esemény kiemelt jelentőségének nyomatékosítása, az emlék kitörölhetetlen rögzülése. Az emlékképzetet erősíti, hogy pontos időmegjelölés nincs, azonban a mutató névmás ismétlése éppen egy megmásíthatatlan esemény idejét fixálja. A mondatkezdetek ismétlése és a mélyen benyúló tiszta rímek is az andalító monotóniát erősítik. Ezt ellensúlyozza az azon mutató névmás megtorpantó hatása (mert nyomatékos). Petőfi Sándor: Szeptember végén� – �� motívumismétlés: nyár/tavasz – tél || ifjúság – öregség ||�� élet – halál. Az igehasználatban is ez a tendencia érvényesül: nyílnak, zöldel, virít �� ||�� őszbe vegyűl, megüté. Párhuzamos a mondatszerkezet, az időhatározók és az ellentétes kötőszók ismétlése is nyomatékosítja a párhuzamot, a természet rendjének ciklikusságát és az ember mulandóságát. A második szakasz első sora összefoglalóan, sűrítve ismétli meg az első versszak mondandóját, képszerűsége is kapcsolódik az első szakasz természet metaforikájához. A mondaton belül is ismétlés fokozza a hatást, különösen az, hogy az el igekötő ellentétes mozgásokat kapcsol egybe: (passzív, lassú, természetes – gyors, megfoghatatlan, megállíthatatlan), egyben izokolón is, hiszen az alany–állítmányi szerkezetet ismétli.

A z


s z i n t j e i

Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert� – �� variációs ismétlés, párhuzam (először tartalmi és mondattani párhuzam, azután, második szakaszban már csak tartalmi, izokolón nélkül), sorismétlés, tőismétlés, ellentét. Áprily Lajos: Március� – Ennek �� a versnek a hatása leginkább a zeneiségben rejlik. Az ismétlődő choriambusok (– ∪ ∪ –) hozzák létre a boldog, felszabadult, friss tavaszi hangulatot, a tavasz szökkenő ébredését. Az utolsó sor alliterációja (h) a tavasz telet eltakarító leheletét imitálhatja. Petőfi Sándor: Orbán� – �� mondatpárhuzam, a mondatzáró részek (szavak) ismétlődnek, a variációs ismétlés a játékosság érzetét kelti, az ábrázolt személy súlytalanságához illő az ismétlések rendje, a szöveg alig halad előre, illetve nagyon kis lépésekben. Utánozza kicsit a nagyot mondás köznyelvi fordulatát: úgy tűnik, a beszélő valami fontosat fog mondani Orbánról, de valójában egyetlen tulajdonságát járja körül. A vissza-visszakanyarodó ismétlés ezt érzékelteti. József Attila: Örökkön háborog a tenger� – �� izokolón, párhuzam. Egy gondolatot fejt ki tömören, pontosan. A világ néhány dolgának lényegét próbálja megragadni, amelyek nélkül a dolgok már nem lennének azok, amik, így az első két sorban két természeti elemet vesz szemügyre, mindkettő a szél mozgásával és hangzással van összekapcsolva (ez is ismétlődik). A második két sor ellentéten (nagy és kicsi) alapul, a világ dolgai mind kicsik az emberi lét fájdalmához képest. A versforma is szimmetrikus: 9, 8, 9, 8-as szótagszám és ab rím ismétlődik. A szimmetriát növeli a mondatszerkezetek ismétlődése: időhatározói bővítmény, állítmány (háromszor mély hangrendű, negyedszer magas), névelő, alany (itt a hangrend váltakozik: magas, mély, magas, mély), továbbá az első két alany konkrét, a második kettő általános jelentésű szó. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában� – �� A versszakok keretes szerkesztésűek, a végérvényességet, tudomásulvételt rögzítik. A vers motívumaiban a hiány, a töredékesség (fragmentáltság) variálódik: csonka, eltörött, részekben, darabokban, félig csönd, félig lárma, a szenvedőtől kísértetiesen elszakadó jajszó. Azaz itt többek közt szinonimák hordozzák az ismétlést, hisz a szinonimákban mindig van azonos jelentésmozzanat. Ezért tekinthetők az ismétlés változatának. Az első és a második szakaszban nyomatékos a minden (az egész világot átfogó) és a milyen (mindenre kiható, a beszélőre nyomasztóan nehezedő érzés) anaforikus ismétlése. Weöres Sándor: Variációk� – �� Ahogy a cím is jelzi az érzékek játékára írt, mégis logikus rendet tartó ismétlődés írja le a világot befogadó én tapasztalásait. Birtokos jelzős szerkezetek variálódnak, s egyben ezek meghatározzák a képalkotás módját is: szinesztéziák sora írja le a világegészt. Ha végigjárjuk az utat, egy önmagába záródó kör képzetét kapjuk. (Ez is a világegészre utal, de mindez nem nyomasztó súlyként, sokkal inkább játékként van jelen.) Az önmagába zártság és mégis nyitottság, a folytonosság, időtlenség, tárgytalanság a központozás hiányának ismétlődésében is jelen van. Radnóti Miklós: Éjszaka� – �� Az alszik ige ismétlődésére fűződik fel a világállapot rajza. (Szinonimája a csönd, a vihar, a változás előtti feszült némaság.) Az alszikhoz kapcsolódó lények, jelenségek a fenyegetettségre, a félelemre és a termékenység időleges elfojtódására vonatkoznak. Érdemes végignézni és értelmezni, mi minden alszik: a szív (az érzések: itt még lehet bármely érzés, inkább az elaltatottság jelentésre hívja fel a figyelmet a következők alapján), az aggodalom, a pókháló közelében a légy a falon (a veszélyeztetett gyanútlanul a veszély közelében), a természet (kert, faág), mindenki a maga természeti rendje szerint megszabott helyen. Az alvó nyár és láng az élet átme-

14 4

14 5


•

8.

é v fo l y a m

neti, kényszerű szünetelését fejezi ki. Az utolsó sor az alszik ellentéte: fölkel mellé rendelt negatív tartalom, a tőismétléssel megerősített megfosztás-, pusztulásélmény. A lopakodás, a felszín alatt megbújó fenyegető változás ellentmondásossága feszül a tartalom és ritmus ellentétében. Az uralkodó verslábak a choriambus és anapesztus, lebegő és emelkedő jellegűek. A sejtelmességet fokozza az, hogy minden sor choriambussal indít, egy spondeus következik, megállítva a tempót, aztán két anapesztus gyorsítja fel a sorokat. A riadozó szív verését is mintázhatja. Pilinszky János: Infinitívusz� – t�� eljes szerkezetismétlés, szimmetria és ellentét, kötőszóhalmozás és egy jellegzetes toldalék (képző) (infinitívusz) ismétlése rímhelyzetben. A talányosságot növeli a hiányos mondatszerkezet. A szimmetria és ellentét az élet – halál, kezdet – vég jelentéskörében mozog, amelyek számos egyéni asszociációt hívhatnak elő, a döntés kényszerét is kifejezik. Juhász Gyula: Tiszai csönd� – a�� z énnel azonosított tiszai hajók motívumismétlése szervezi a szöveget. A magány, hiábavaló, kényszerű veszteglés és erőtlen, mélabús vágyakozás jelentéséhez kapcsolódnak az est képei. A földi vesztegléssel szemben állnak a külvilág mozgásai, hangjai. A negyedik szakasz alliterációja a külvilág néma részvétét fejezi ki. Az utolsó szakasz ismétléseiben (ma még nem, de holnap már lehetséges, távolok – itthon) összegzi a versben végigvonuló állapotot. Vörösmarty Mihály: Ábránd� – a�� versszakokat keretezi a szerelmedért szó ismétlése. A sorok hoszszúságának szabályosan ismétlődő rendje hordoz hangulati többletjelentést. A 4, 6, 9, 9, 6, 4 szótagszámú sorok a mélyről feltörő, megnevezhetetlen élmény kiáradását, majd a lelkesedés elvesztését érzékeltetik: azt a ki nem mondott élményt, hogy nem lehet elmondani szavakkal, mit tenne az ember a szerelemért. Visszautal ez a szerkezetismétlés a címre is: képzelgések, s mint ilyen állapot, az ember hajlamos elragadtatni magát, aztán visszaterelni gondolatait, érzéseit a valósághoz: az értelemmel megfegyelmezett érzelem jelentését is hordozza ez a strófaszerkezet. Értelem és érzelem, égi és földi motivikája, lángoló szenvedély és szenvedés ismétlődik a képzelmekben. b) Például: hangok, szóelemek Áprily Lajos: Március, bármely vers rímszavai Radnóti: Éjszaka: sz hangok

szavak Pilinszky: Infinitívusz

szókap csolatok Weöres Sándor: Variációk

mondatok Kosztolányi: Azon az éjjel Petőfi: Orbán

nagyobb egységek Motivikus ismétlések Ady: Kocsi-út az éjszakában

A z


s z i n t j e i

3. lépés: 2. c) feladat T/2. c)

111. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : ezt a feladatot ismét egyénileg oldják meg. Az előbbi feladat tanulságait kapcsolják össze a valóságismerettel. Hallgassunk meg néhány javaslatot! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, valóságismeret, érvelés, íráskészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni c) Értelmezd az alábbi két bölcs mondást! „…Semmi nincs új dolog a nap alatt.” (A Prédikátor Salamon Könyve. 1,9. Károli Gáspár fordítása) Panta rhei. (Minden folyik.) Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. (Hérakleitosz) A két állítás tartalma: 1) 2) A két állítás ellentmondásának feloldására javaslataim az előbbi versekből választott példákkal megmagyarázva:

Lehetséges megoldás 1. Minden állandó, újra és újra ugyanaz történik. Minden valami másnak a megismétlődése. 2. Minden folyton változik, semmi sem állandó, semmi nem ugyanaz. Soha semmit nem lehet megismételni. A világ rendjének alaptermészetét mutatja a két állítás. Csak látszólag mondanak ellent egymásnak, hiszen minden állandóban is benne foglaltatik a mozgás, a változás maga az állandóság. Szinte bármely verssel alátámasztható a magyarázat: az ismétléssel ugyanis ugyanaz a dolog kap nyomatékot, a leggyakrabban valamely változtatással, ezzel újabb jelentésárnyalattal bővítve ugyanazt. Felhívhatja a két gondolat a figyelmet a világ és az értelmező én szembeállására is, továbbá a világban és a műalkotásokban uralkodó utánzásra.

14 6

14 7


•

8.

é v fo l y a m

4. lépés: 2. d)–g) feladat T/2. d)–g)


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja intenzív eszmecsere létrehozása az olvasók között, továbbá az ismétlés szerepének tudatosítása, elmélyítése. Itt szükséges a szoros tanári nyomon követés. Járjunk csoportról csoportra és segítő kérdéseinkkel tartsuk mederben az eszmecserét. A munka végeztével kérjünk meg minden csoportot, hogy mondjon egy mondatot a választott vers ismétléseinek szerepéről, hatásáról. A többiek egészítsék ki más színnel a 2. feladatot ezek alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló jelentésteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni majd csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló, majd megbeszélés az utolsó szó joga technikával a feladatlapon megadottak szerint. d) Válassz a fenti szövegek közül egyet, és értelmezd a magad számára kettéosztott naplóval! A bal oszlopba írj ki olyan idézetet a versből, amelyik érdekes, fontos, meglepő a számodra, és az ismétlődéseket! A jobb oszlopba írd az idézethez megjegyzéseidet, kérdéseidet! Választott versem: Választott idézeteim

Az idézethez fűzött megjegyzéseim, kérdéseim

e) Alkossatok maximum 4-5 fős csoportokat úgy, hogy egy-egy csoportba az azonos verset választók kerüljenek! Beszélgessetek a versről kettéosztott naplóitok alapján a következőképpen! 1. Csoportotoknak az a tagja kezdje, aki a vers szövegének legelejéről választotta első idézetét! 2. Olvassa fel idézetét, kérdezze meg, kiemelte-e még valaki ugyanezt! 3. Ha nem, akkor kérjen néhány észrevételt a többiektől a szóban forgó idézetre vonatkozóan, majd zárja le a megbeszélést saját megjegyzésének elmondásával!

A z


s z i n t j e i

4. Ha többen is, akkor adjon szót csoporttársainak, végül mondja el saját, kettéosztott naplójába írt reflexióját, övé az utolsó szó joga! 5. Az értelmezői kör végén adja át a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva olvasson fel újabb idézetet kettéosztott naplójából, és vegye át a következő értelmezői kör irányítását! 6. Folytassátok így tovább mindaddig, amíg a vers végére értek, vagy az idő le nem jár! f) A beszélgetés közben készítsetek néhány feljegyzést is társaitok észrevételei vagy a vitás kérdések, értelmezésbeli különbségek alapján! Feljegyzéseim: g) Ez a feladat a portfólió része. Válassz egyet a felsorolt versek közül! Írj róla 6-8 mondatos rövid esszét Az ismétlődés szerepe a jelentésteremtésben címmel! Vörösmarty Mihály: Ábránd Juhász Gyula: Tiszai csönd Pilinszky János: Infinitívusz Radnóti Miklós: Éjszaka Weöres Sándor: Variációk Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában Radnóti Miklós: Két karodban Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat: Az ismétlés valamennyi előfordulását felismerted. Össze tudtad kapcsolni az ismétlődést a jelentéssel. Összefüggő szöveget írtál. Helyesen szerkesztetted meg mondataidat.

5. lépés: 3. feladat T/3. a)

Az ismétlés szerepe a jelentésteremtésben – Ady: Párisban járt az Ősz


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a vers ismétlődéseinek szerepét megismerni a jelentésteremtésben. A csoportokat a következők szerint alakítsuk! A): összehasonlításban gyakorlásra szorulók B): pontos, aprólékos munka végzésében, a részletekből levont következtetésben fejlesztendők C): motívumok értelmezésében, mögöttes jelentéstartalom felfejtésében fejlesztendők D) és E): elvonatkoztatásban, jelentésadás árnyalásában fejlesztendők A feladatok megoldására 10 percet szánjunk, értelemszerűen több csoport is foglalkozik ugyan-

14 8

14 9


•

8.

é v fo l y a m

azzal a kérdéssel. 15 perc a közzététel, ekkor mindenki jegyzeteljen saját munkafüzetébe! Hívjuk fel rá a figyelmet, hogy a vers jelentését feltáró kérdések és válaszok segítségükre lesznek abban, hogy a következő, a b) feladatot sikeresen megoldják. Közzétételnél válasszuk azokat a tanulókat, akik szóbeli megnyilatkozásban szorulnak fejlesztésre! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a differenciálásban rögzítettek szerint C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 5 csoport M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 3. Az ismétlés szerepe a jelentésteremtésben – Ady: Párisban járt az Ősz a) Olvassátok el a verset, majd oldjátok meg a kijelölt feladatot! A munkavégzést közzététel követi. Tanárotok az alábbiak szerint értékeli munkátokat. A szemponttáblázatot hiánytalanul kitöltöttétek. Társaitok számára követhetően, világosan ismertettétek a feladatot és megoldását. Összegeztétek a csoport munkáját. Ady Endre: Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útján suhant nesztelen, Szent Mihály újra beleremegett, Kánikulában halk lombok alatt Züm, züm: röpködtek végig az uton S találkozott velem. Tréfás falevelek. Ballagtam éppen a Szajna felé Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: S Párisból az Ősz kacagva szaladt, Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Arról, hogy meghalok. Nyögő lombok alatt.

1906

A) Az ősz szó a címet leszámítva háromszor jelenik meg a versben. Mi a közös mozzanat és mi az eltérés a három megjelenésében? Milyen tendenciát figyelhetünk meg az Ősz mozgásában? Hogyan viszonyul e tendencia a vers címéhez? az Ősz

közös mozzanat

eltérés

A tendencia címhez való viszonya

B) Vizsgáljátok meg a versben a mozgást kifejező igéket, s azt is, melyik milyen alanyi részhez kapcsolódik! Mit figyeltetek meg?

A z

ige


alany

s z i n t j e i

megjegyzés

C) A szöveg fontos motívuma a lomb (falevél). Figyeljétek meg, hogyan és hányszor jelenik meg! a lomb (falevél) megjelenése

megfigyeléseink a bővítményekre v onatkozóan

D) A második versszak több szempontból is eltér a többitől. Hol, hogyan jelenik meg ebben a szakaszban az ősz? eltérések

az ősz jelenléte

1. 2. 3.

E) A rőzse-dalok jelzői módosítói is az ismétlés egy változatát képviselik. Melyik változatát? Értelmezzétek is az ismétlésben rejlő hatást!

Megoldások A)

az ősz beszökött, suhant, találkozott elért, súgott kacagva szaladt, itt járt

közös mozzanat

eltérés

múlt idejű eseménysor, megszemélyesítés, mozgást jelentő igék, észrevétlen, hirtelen közvetlen kapcsolata csak a beszélővel van

általános: beszökött, suhant, szaladt személyes: találkozott, elért, súgott, itt járt, a�� három állomás a találkozás 3 mozzanata, fázisa

A tendencia címhez való viszonya A címben megjelölt esemény folyamatát bontja ki a szöveg, az utolsó versszakban ismétlődik kétszer is, névmási helyhatározóval is nyomatékosítva a címben szereplő ige, ezzel keretbe is foglalja, le is zárja az eseménysort.

15 0

15 1


•

8.

é v fo l y a m

B) ige

alany

megjegyzés

beszökött

az ősz

suhant (nesztelen)

az ősz

találkozott (velem)

az ősz (és én)

ballagtam

én

égtek

rőzse-dalok (ez is én)

meghalok

én

elért és súgott

az ősz (és én)

beleremegett

az út

röpködtek

a falevelek

A megszemélyesített ősz és a versbeszélő kapcsolata, valamint a külvilág érintetlensége rajzolódik ki. Találkozás az elmúlással. A halál lehetőségének felvillanása egy pillanatra, ennek megrendítő élménye. Az ősz cselekedetei és a beszélőben kiváltott hatás váltakozik az ismétlődésben. Az ősz hatszor alanyi rész a mondatban, az én háromszor, és háromszor más az alanyi rész. Az út, falevelek, nyár jelentéseiben is ott az élet. (életút, életfa, termékenység) Az ősz mozdulatai könnyedek, az éné nehézkesek, súlyosak.

meg sem hőkölt

a nyár

szaladt, itt járt

az ősz

tudom

én

C) a lomb (falevél) megjelenése

megfigyeléseim a bővítményekre vonatkozóan

kánikulában halk lombok alatt

a változást nem érző, arra nem számító, szinte elaltató, elbujtató védelem

röpködtek tréfás falevelek

Az ige is játékosságot fejez ki, a jelző többféleképpen értelmezhető: a változással mit sem törődő; ironikusan: nekünk tréfa az egész, nevetünk az emberen; megtréfál a természet, az élet, valami olyan következik, amire nem számítottunk.

nyögő lombok alatt

Az a kifejezés visszautal a verskezdetre (izokolón: halk lombok alatt) így a változást kiemeli; innen visszafelé értelmezve a halk jelző tudatlan, a halált nem ismerő jelentéssel bővül; a nyögő jelző a versbeszélőre vonatkozik, hiszen csak ő tudja, hogy itt járt az ősz, őbenne állt be változás, a halál tudatának terhét fejezi ki Innen olvasva gyanússá válik a Szent Mihály útja beleremegett is: nem inkább arról van szó, hogy a halál tudásának megrendítő, katartikus élményébe beleremeg (megrendül) a beszélő, s az út is vele remeg? Hiszen a nyár és a falevelek fittyet hánynak az egészre.

A z


s z i n t j e i

D) eltérések

az ősz jelenléte

1. A beszélő helyzete, állapota a téma. 2. Az ősz csak közvetetten van jelen, míg a többi részben (a címnek is megfelelve) ő a főszereplő. 3. Itt fogalmazódik meg az ősz üzenete, vagyis a versben megfogalmazott élmény magja.

rőzse-dalok  a rőzse a tűzgyújtást, az őszt, a melegségre vágyást, a hideggel szembeni védekezést idézi föl, szembeszállás az elmúlással, tiltakozás a ballagtam igében a lassúság is utalhat az elmúlásra (életút, öregedés) furcsák, búsak, bíborak  a halállal való szembenézés meghalok  az ősz az elmúlás ősi jelképe (kronotoposz)

E) alliteráció, szimmetria; különös az alliterációval összekapcsolt szavak viszonya: az érzéki benyomás értelmezőjeként olvasható a második jelző, és ezek az értelmezők ellentétben is állnak egymással: értetlenség, szokatlanság (furcsák) az első reakció, ezt a hang fizikai jellemzői is kifejezik (fujolás, levegőprés); a bíborak (fennkölt) pedig a szenvedés, fájdalom elfogadásaként is olvasható. (A b mélyen zengő, meleg hang.)

T/3. b)

115. oldal 10 perc

Választható feladat a portfólióba

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : egyéni munkát igénylő feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek rendezése adott szempont szerint C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : rövid esszé b) Választható feladat a portfólióba Írj megfigyeléseid alapján rövid (8-10 mondatos) összefoglalót! Az ismétlődés szerepe Ady Párisban járt az Ősz című versében

Megoldás egyéni, az előbbi feladatokból következő. Ha hamar végeznek, mutassák meg egymásnak munkájukat, kérjenek véleményt, javítási javaslatot. Az értékelés kritériumai: Összefüggő szöveget alkot.

15 2

15 3


•

8.

é v fo l y a m

Mondatai a magyar nyelv szabályai szerint megalkotottak. Összegzése tartalmazza az órán elhangzott megfigyeléseket. Az ismétlődés vizsgálata a szöveg minden szintjére kiterjed.

6. lépés: 4. a)–b) feladat T/4. a) vagy b)

Az ismétlődés mint kompozícióalkotó elv – Arany János: A walesi bárdok

116. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó Válasszunk a két feladat közül! a) A csoport minden tagja kapjon 2 percet gyűjtőmunkájának bemutatására. Ezután mindenki tehet még egy fél perces hozzászólást a többiek munkájára vonatkozóan. Ha idő szűkében vagyunk, ez a feladat kimaradhat, ha azonban feladtuk házi feladatnak, akkor nem szabad elhagyni. A feladat azt célozza, hogy az ismétlődést mint kompozícióalkotó elvet figyeljük meg, előkészítve a vers elemzését. b) A filmrészlet különösen alkalmas arra, hogy egy kompozíciót létrehozó motivikus ismétlés szerepét lássák a gyerekek. Virág, tánc, óra (több változatban), tűz (több változatban), emésztődő fahasáb, víz több változatban, asszonyok, lányok, fényképek – szerelem, szenvedés, szenvedély, emlékezés, halál, elmúlás. Lassú, andalító tempó – szemlélődő, meditáló magatartás, viszont elég gyors vágások. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőkészség, ismeretalkalmazás, előadói készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : beszélgetés 4. Hozd el a következő órára egy olyan alkotás (épület, szobor, festmény, fotó stb.) reprodukcióját, amelyen nagy szerepe van az ismétlődésnek! a) Alkossatok 4 fős csoportokat! Mutassátok be egymásnak a reprodukciókat! Mindenki mondja el, kinek milyen alkotását hozta, miért választotta! Mondjátok el egymásnak azt is, hogy mi ismétlődik az alkotáson, és mi az ismétlés szerepe, milyen hatást vált ki, hogyan értelmezi a kompozíció egészét! b) Nézzétek meg Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének első öt percét! Figyeljétek meg az ismétlődéseket! Ezek alapján teremtsetek összefüggést közöttük és jósoljátok meg, miről szólhat a film! Ismétlődések: Jóslás: Indoklás:

A z

7. lépés: 5. a)–c) feladat T/5. a), b), c)


s z i n t j e i

Műfaji ismeretek, történetséma

117. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat célja a vers alapvető stílussajátosságainak áttekintése, a történetséma megalkotása. A tanulók dolgozzanak párban. Minden pár egy feladaton dolgozik, majd szóban megbeszéljük a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, alkalmazás, narratív séma működtetése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros 5. Arany János A walesi bárdok című versét már ismeritek a 6. évfolyamról. Most az ismétlődések kompozícióalkotó szerepe szempontjából elemezzük a verset. Olvasd el a keletkezés legendáját! A walesi bárdok keletkezésének történetét legendák övezik. A köztudatban úgy él, hogy Ferenc József 1857-es magyarországi látogatása alkalmából felszólították a költõket, írjanak köszöntõ verset az uralkodó tiszteletére. Arany verse e hiedelem szerint mint bátor, dacos válasz vonult be hazafias költészetünk történetébe. A történeti és irodalomtörténeti kutatások azonban nem igazolják ezt a legendát: nem tudunk ilyen hivatalos felszólításról (ámbár tudunk Ferenc Józsefet a látogatás alkalmából dicsőítő versről), s az sem bizonyos, hogy Arany „dacos válasz”-a a császári látogatással egy idõben született. Sokkal valószínűbb, hogy belekezdett ugyan egy kelta-skót balladai modorban megalkotott s a bárdok mártíromságát feldolgozó vers írásába 1857-ben Nagykõrösön, ám szinte bizonyos, hogy a művet már Pesten fejezte be az 1860-as évek elején, feltehetõen 1862-ben. Ám nem is az a fontos, milyen alkalom ihlette meg a költõt verse megírására, hanem az, hogy A walesi bárdok nem egyszerűen politikai célzatú alkalmi vers, s mondanivalója több, összetettebb az idegen uralom és zsarnokság elleni tiltakozásnál. Hallgassátok meg a verset Latinovits Zoltán előadásában!

ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK Edward király, angol király Léptet fakó lován: „Hadd látom, – úgymond –, mennyit ér A velszi tartomány.

1

Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin a fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér?

2

15 4

15 5


S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?”

3

„Felség! Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.

4

S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir.”

5

Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány.

6

Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery a vár ura, Vendégli a királyt.

7

Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh;

8

S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren.

9

„Ti urak, ti urak! Hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?

10

Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.

11

•

8.

é v fo l y a m

A z

Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd!

12

Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag.

13

Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. – Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik.

14

„Itt van, király, ki tetteidet Elzengi” – mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap.

15

„Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt király!

16

Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz, aki él: Király, te tetted ezt!”

17

„Máglyára! El! Igen kemény – Parancsol Eduárd – Ha! lágyabb ének kell nekünk”; S belép egy ifju bárd.

18

„Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé.

19

Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!...” S int a király. S elérte még A máglyára menőt.

20


s z i n t j e i

15 6

15 7


De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik:

21

„Elhullt csatában a derék – no halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.

22

Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.”

23

„Meglátom én!” – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest!

24

Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. –

25

S Edvárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány.

26

Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. –

27

„Ha, ha! mi zúg?... Mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz!”

28

Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: „Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.”

29

•

8.

é v fo l y a m

A z

„Ha, ha! Elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma…”

30

De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.

31


s z i n t j e i

1857. jún.

a) Miben különbözik ez a vers a fejezetben eddig megismert versektől? Miben egyezik? Példát is írj! b) A walesi bárdok ballada. A műfaj egyik meghatározása szerint: „Tragédia dalban elbeszélve”. Értelmezd Greguss Ágost meghatározását az olvasott verssel kapcsolatban! Mindhárom elemre hivatkozz! Feleltesd meg a műnemeknek a három szót! (Ezt írd a második sorba!) tragédia

dalban

elbeszélve

c) Készíts a vers alapján történetpiramist! .................................................

(a főszereplő) .............................................................

(2 szó jellemzés) .......................................................................

(3 szó a helyszínre) .................................................................................

(4 szó a problémáról) ...........................................................................................

(5 szó az egyik eseményről) ...................................................................................................

(6 szó egy másikról) ..........................................................................................................

(7 szó a megoldásról) ...................................................................................................................

(8 szó személyes vélemény, reflexió)

15 8

15 9


•

8.

é v fo l y a m

Lehetséges megoldások a) Különbözik: Elbeszélője, története, cselekménye (cselekményének helye és ideje), szereplői vannak; párbeszédeket, drámai jeleneteket tartalmaz. egyezik: verses forma, poetizált szöveg, vagyis a jelentésteremtésben fontos szerepük van az alakzatoknak (ismétlés, hiány, párhuzam, ellentét stb.), szóképeknek. Pl. Mint akarom, s mint a barom; „Ti urak, ti urak! Hát senkisem / Koccint értem pohárt? / Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! / Ne éljen Eduárd?; Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik. – / Ajtó megől fehér galamb, / Ősz bárd emelkedik stb. b) A ballada műfajának hármas vonására utal: Tragédia: drámai sűrítés, jelenetezés, párbeszédek, jelen idejűség a dráma műnemével rokonítja; dalban: a lírai vonásokra utal (lásd előbbi feladat); elbeszélve: az epikus vonásokra vonatkozik (lásd a) feladat). c) Edward király zsarnok, öntelt Wales elpusztított vidékei a zsarnok elvárná, hogy dicsőítsék (nem elégszik meg a fizikai hódítással) a walesiek a vendéget nagy lakomával fogadják A királyt egyetlen bárd sem hajlandó dicsőíteni, kivégzik mindet A királyt őrületbe kergeti a walesiek ellenállása, fejvesztve menekül. A zsarnokot is meg lehet semmisíteni hősies, öntudatos ellenállással, bár halál az ára.

8. lépés: 5. d) feladat T/5. d)

A versszöveg, illetve az illusztrációk több szempontú elemzése


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja az ismétlődések szerepének vizsgálata a kompozíció egészében különböző szempontokból, illetve a szereplők motivációinak feltárása. 4-5 fős csoportokban dolgozzunk. Lehet, hogy egy feladatra több csoport is szerveződik. A csoportokat a következők szerint alkossuk: A) a kompozíció egészét folyamatában és részleteiben átlátó képességben, alapos és kitartó munkavégzésben fejlesztendők B) képolvasásban gyengék fejlesztésére C) és D) mögöttes jelentéstartalmak felfejtésében, ember- és önismeretben fejlesztendők E) aprólékos megfigyelésben és abból levonható következtetésekben fejlesztendők F) Csak akkor adjuk ezt a feladatot, ha van, aki nagyon szeret rajzolni, illetve kedve van hozzá. Azoknak, akik kevésbé szeretnek és tudnak olvasni, motiváló és sikerélményt jelent egy-egy ilyen

A z


s z i n t j e i

munka. A feladat alkalmat ad arra is, hogy a szöveg kompozícióját, ismétlődéseit is megfigyeljék. A közzétételt is értékeljük a diákokat is bevonva. A z értékelés kritériumai A szemponttáblázatot hiánytalanul kitöltötték vagy minden kérdést megválaszoltak. Feladatmegoldásukat legfeljebb 3 helyen kell kiegészíteni vagy helyesbíteni. Társaik számára követhetően, világosan ismertették a feladatot és megoldását. Összegezték a csoport munkáját. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : fejlesztendő képességek szerint M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, feladatmegoldás

d) A következő feladatokat csoportmunkában végezzétek el! Úgy dolgozzatok, hogy munkátok eredményéről be kell számolnotok a többieknek! Értékeljétek is munkátokat! Tegyetek javaslatot csoportotokban két dicsérőkártya odaítélésére a legeredményesebb munkatársaknak! Lehetséges szempontok a dicsérőkártya odaítélésére: A mai csoportmunkában: A legszorgalmasabb és leghatékonyabb volt. A legjobb ötletadó volt. A legegyüttműködőbb, legsportszerűbb volt. Közzétételeteket tanárotok az alábbi szempontok szerint értékeli: A szemponttáblázatot hiánytalanul kitöltöttétek, a kérdésekre kielégítő választ adtatok. Feladatmegoldásaitokat legfeljebb 3 helyen kell kiegészíteni vagy helyesbíteni. Társaitok számára követhetően, világosan ismertettétek a feladatot és megoldását. Összegeztétek a csoport munkáját.

A) Töltsétek ki az alábbi táblázatot a vers alapján! helyszínek, események 1. 2. a) 2. b) 3. 4. 5.

versszakok

jelenetek (párbeszédek)

párhuzamok, ellentétek

16 0

16 1


•

8.

é v fo l y a m

B) Feladataitok Lotz Károly és Zichy Mihály illusztrációjához kapcsolódnak. Versrészlet: Versrészlet: Válasszátok ki a versnek azt a részletét, amely a leginkább illik a képekhez! Jelöljétek meg a vers összes olyan versszakát, amely a képen ábrázoltakhoz kapcsolható! Hasonlítsátok össze a két rajzot! Miben különböznek? Melyiket tartjátok kifejezőbbnek? Miért? hasonlít

különbözik

Kifejezőbb, indoklás

Mindkét képen kiemelt a lant. Mit jelképez? Miért van kiemelt szerepe? Mit fejez ki az alakok térbeli elrendezése? Az alakok térbeli elhelyezkedése

A térbeli elrendezés jelentése

Lotz Károly Zichy Mihály

Magyarázzátok meg, hogy miért fejezhetik ki ezek a képek a vers mondandóját! Milyen eszközökkel teremtik meg a képek a feszültséget, drámaiságot? Lotz Károly

Zichy Mihály

Milyen eszközökkel teremti meg a szöveg a feszültséget, drámaiságot? C) Feladatotok a királyban lejátszódó lelki folyamat megfigyelése. A király szavai mellé írjátok le, mit gondolhatott, érezhetett, mi volt a szándéka, vagyis szólaltassátok meg belső hangjait! Edward király szavai „Hadd látom, – úgymond –, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin a fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?”

belső hangjai

A z


s z i n t j e i

„Ti urak, ti urak! Hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd!” „Máglyára! El! Igen kemény – Ha! lágyabb ének kell nekünk” „Meglátom én!” – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! „Ha, ha! mi zúg?... Mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz!” „Ha, ha! Elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma…”

Írjátok le néhány összefüggő mondatban, mi történt a királlyal, hogyan változott meg! D) Feladatotok az udvaronc (a király közvetlen szolgálatában álló ember) és a bárdok magatartásának megfigyelése. Szavaik mellé írjátok le, mit gondolhattak, érezhettek, milyen szándékuk lehetett, vagyis szólaltassátok meg belső hangjukat! Az udvaronc szavai „Felség! Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir.”

belső hang

16 2

16 3


•

8.

é v fo l y a m

„Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.” A bárdok szavai „Itt van, király, ki tetteidet Elzengi” – mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. „Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz, aki él: Király, te tetted ezt!” S belép egy ifju bárd. „Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!...” S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; „Elhullt csatában a derék – no halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.”

Hol találtok ismétlődést? Mi a szerepük? E) Feladatotok a vers ismétléseinek vizsgálata: Mi, hol, milyen formában ismétlődik, mi a hatása, szerepe az egyes ismétléseknek? a) Hasonlítsátok össze az 1., 6. és 26. versszakokat! Mi a szerepük a kompozíció egészében, mi a variációk hatása? b) A 2. és 4., a 3. és 6. versszak ismétlésének mi a szerepe?

A z


s z i n t j e i

c) Figyeljétek meg a 8. és 11. versszakot! Ki beszél? Mi a jelentősége az ismétlésnek? d) A 10. és 12. versszak variációs ismétlései mit fejeznek ki? e) A 14. szakaszban az ismétlés melyik formája van jelen, mi a hatása? Hol ismétlődik ez a mozzanat a későbbiekben? f) A 15. és 16. versszak ismétlésében csak a beszédhelyzet változik. Mi a hatása? g) Vizsgáljátok meg a bárdok szavaiban az ismétlődéseket! Mit tapasztaltok? h) Hasonlítsátok össze a 27. és 31., illetve a 28. és 30. szakaszt! Mi, hogyan ismétlődik? i) A harmadik kompozíciós egység fontos eszköze az ellentét. Gyűjtsétek össze az ellentéteket! Felfogható-e az ellentét az ismétlődés egyik típusaként? F) Készítsetek képregényt a vers alapján! A képregény minimum 6, maximum 10 kockából álljon! Tagoljátok a képregényt az ismétlődések szerint! A szereplők (az elbeszélő is) szavaiban figyeljetek az ismétlődésekre, emeljétek ki ezeket a buborékokban, a képaláírásokban!

Megoldások A) helyszínek, események

versszakok

jelenetek (párbeszédek)

párhuzamok, ellentétek

1. útban a leigázott földre

1–6.

Edward király és az udvaronc párbeszéde mindenütt némaság

angol – welszi (az alapellentét) – leigázó és leigázott Mint akarom, s mint a barom, belső rím – megvetés Az udvaronc megismétli ironikusan a király szavait. keret: variációs ismétlés; a csend és néma A hallgatásban rejlő ellenszegülést készíti elő.

2. a) Montgomery

7–13.

készülődés a lakomára, a király pöffeszkedő magatartása sürgő vendéglátók

bőséges lakoma – hallgatás (látszólagos behódolás) A király provokációjában az ismétlés a sürgetést, a fokozás (velsz ebek, hitvány ebek) a feszültséget teremtik meg.

16 4

16 5


•

8.

é v fo l y a m

2. b) Montgomery

14– 18– 20– 24.

a király és a három bárd

fokozás: 14. vsz., és a három bárd szavaiban: mindent elpusztítottál, a jövő nem élhető így, a szellemi javakat is megölted szó szerinti ismétlés: az elbeszélő szavait ismétli az első bárd; inverzió: Te tetted ezt, király!/Király, te tetted ezt! – a vád, a felelősség fenyegető nyomatékosítása ellentét: a magasztalás helyett vád; a bárdok megszólalása és a király néhány szava, majd szótlansága (csak int)

3. országszerte

25.

A király katonái megtorlásra indulnak a király parancsára.

A 7. versszakkal tart kapcsolatot a lakoma ironikus lezárása: Montgomeryben így esett a híres lakoma.

4. útban hazaf- 26 – elé 27.

Edward király hazafelé vágtat, mindenütt máglyák festik vörösre a horizontot.

Az 1. és 6. versszak variációs ismétlése a 26. A léptetésből (elbizakodottság) vágtatás (menekülés, félelem) lesz. A 27. vsz.-ban olvashatjuk a király provokációjára (Ne éljen Eduárd?) adott késleltetett választ: De egy se bírta mondani/Hogy éljen Eduárd.

5. London, 28– a király szobája 31.

A király hallucinál, a csöndet, a belső hangokat akarja elnyomni zajjal.

zaj és csönd ellentéte (félelem és bátorság) A 29. vsz. a bárdok előlépését megelőző feszültséggel áll párhuzamba (14. vsz.) Szó bennszakad, hang fennakad,/Lehellet megszegik. Áll néma csend; légy szárnya bent,/Se künn, nem hallatik síp, dob, zene: fokozás harsogjon harsona: tőismétlés A 27. és a 31. versszak szintén keretezi a vers utolsó kompozíciós egységét (Ötszáz, bizony… = Ötszáz énekli hangosan): az ellentétes ismétlés a zárlatban hangsúlyozza az erkölcsi győzelmet, a megtörhetetlen ellenállást.

B) ZICHY MIHÁLY a montgomery-i vár termét ábrázolja, tömegjelenet. A kép középpontjában egy lehajtott fejű, szolgálatkésznek, de megtörtnek láttatott alak (talán a vár ura, a házigazda) fejezi ki a helyzet ellentmondásosságát. A kompozíció bal szélén a bárdok fenyegető csoportja látható, aggok és ifjak. A zeneszerszámok között kiemelkednek a lándzsák, erőszak és költészet ellentétét is kifejezve. A jobb szélen a király dühödten hajol előre, testtartása és a többi alak föléje magasodó rendületlensége tehetetlenségét érzékelteti. A földön ülő udvari bolond lábmozdulatával ironizálja, teszi nevetségessé a király parancsát. A középpontban üresség van, ez is hangsúlyozza a feloldhatatlan ellentétet, a két erő közti átjárhatatlanságot.

A z


s z i n t j e i

Javasolt képaláírások: „Meglátom én!” – S parancsot ád/Király rettenetest: vagy: „Ne éljen Eduárd?” Lotz illusztrációja sűrítetten ábrázol. Az utolsó jelenet a versből. A király („nem alhatik”) fekszik a kép előterében, vergődését, lelkiismeret-furdalását fejezik ki mozdulatai, elsősorban a szemét eltakaró keze és a levegőbe meredő görcsös ujjai. Figyelmeztető, fenyegető hatású a csupasz kard. A háttérben felhőkön a három bárd kísérti a királyt. Testtartásuk vádló, hármasuk csoportja az összetartást fejezi ki. A lent és fent viszonyában a hatalmi és értékrendbeli hierarchia fejeződik ki. A drámai feszültség az alakok testtartásában és a térbeli elhelyezkedésben rejlik. A lágy, hullámos vonalakkal ellentétes a kard merev, egyenes vonala. A lant, amelyet most is pengetnek, a mindhalálig tartó hűséget, a helytállást, a zsarnokság elleni tiltakozást jelképezi. A szöveg feszültségkeltő eszközeit lásd az előző feladatnál. Nem kell minden példát felsorolniuk, elegendő az alapellentéteket hordozó, a komponálást megszabó ismétlések, ellentétek felsorolása. Jó, ha szóba kerül a kihagyás, a hiány is. Javasolt képaláírások: „Te tetted ezt, király!” vagy: „Fülembe zúgja átkait/a welszi lakoma…” C) Néhány lehetőség: Edward király szavai

belső hangjai

„Hadd látom, – úgymond – , mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin a fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?”

Szemlét tartok a leigázott népen, vidéken, megnézem, mi használható belőle, látni akarom a behódoló, megfélemlített népséget. Én vagyok az úr, bármit megengedhetek magamnak, meg is alázhatom őket. Nyomorult vesztesek! Ezek csak barmok, akiket állatként kell terelni. Most megmutatom, ki vagyok.

„Ti urak, ti urak! Hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?” Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd!”

Ejnye, hogy képzelitek, hogy nem ünnepeltek?! Ne csak etessetek, dicsérjetek is! Senkik, semmik vagytok hozzám képest. Ravaszkodtok? Szembe akartok szállni? Mi van, nem tetszik, hogy én győztem? Mi lesz már? Hogy meritek? Na majd meglátjátok, mire vagyok képes, ha nem vagytok hajlandók megalázkodni. Gyerünk, nyomorultak, dicsőítsetek!

1 66

1 67


•

8.

é v fo l y a m

„Máglyára! El! Igen kemény – Ha! lágyabb ének kell nekünk”

Megvetlek benneteket. Én parancsolok! Kivégezni! Kicsit idegesítő is ez a szemtelenség. Hogy meritek! Dühös is vagyok. Na, próbáljunk egy másikat.

„Meglátom én!” – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest!

Felbőszítettetek! Na ezért szörnyen meglakoltok! Kiirtok mindenkit! Még hogy le tudtok győzni! Na abból nem esztek!

„Ha, ha! mi zúg?... Mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz!”

Megőrülök, nem lehet itt nyugodni. Mi ez a rettenetes zaj? Hogy meritek zavarni a királyt? Mindenki hallgasson, mert szörnyen meglakol!

„Ha, ha! Elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma…”

Csapjatok iszonyú zajt, mert megbolondulok! Azok a nyomorult bárdok nem hagyják abba a szidalmazásomat. Segítség! Megőrülök! Zajt, zajt, zajt, ne halljak semmit! Nem akarom hallani!

A király fokozatosan veszíti el fensőbbséges, pöffeszkedő, provokáló önteltségét, magabiztosságát. A szinte fecsegő bőbeszédűsége egyre csökken, végül meg sem szólal, majd menekülőre fogja, megverten távozik, majd megőrül a történtek hatására, idegei felmondják a szolgálatot, kényszeres, irreális cselekedetei, hallucinációi mutatják megbomlott tudatát, egyensúlya elvesztését. A bűnt bűnhődés és büntetés követi. Az isteni igazságszolgáltatás helyreállítja a rendet. D) Az udvaronc szavai

belső hang

„Felség! Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir.”

Azt akarod, hogy dicsérjelek, hallani akarod, milyen nagyszerű vagy? Azt hiszed, mindenkit legyőzhetsz, megalázhatsz? Persze, minden a tiéd, ami kézzel fogható, de a nép nem! Őket nem tudtad legyőzni! Elpusztíthatod őket, de akkor sem fognak dicsérni! Na csak figyelj, nem hallod, milyen fenyegető a csend? Szerencsétlen welsziek, sajnálom őket. Hogy várhatod, hogy boldogan ünnepeljenek?

„Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.”

Jobb lesz, ha hallgattok, a királyt rémálmok gyötrik, bármire képes!

A z


s z i n t j e i

A bárdok szavai „Itt van, király, ki tetteidet Elzengi” – mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. „Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz, aki él: Király, te tetted ezt!”

Hát hallani akarsz? Tessék, majd én elmondom, milyen dicsőséges, milyen nagyszerű vagy. A te tetteid a pusztítás, nyomodban halál és szenvedés jár, te, egyedül csak te vagy érte felelős! Hogy várhatnád, hogy dicsérjelek, minek gondolsz te engem? Csak vádolni tudlak. Nézz körül, mindenütt vér, jajszó, így nem lehet élni!

S belép egy ifju bárd. „Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!...” S int a király. S elérte még A máglyára menőt.

Lágyat akarsz? Tessék, hallgasd, mit hord a szél Wales legdélibb csücskéből is! Lányok, anyák, özvegyek jajgatását. Ez a leglágyabb hang: panaszos nyögésük. Hallgasd! És ti is mindannyian: Nem élhetünk leigázva, rabságban, így nem kell az élet! Tiltakozunk! Vádolunk!

De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; „Elhullt csatában a derék – no halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még – No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.”

Akkor is folytatom, ha meghalok! Látom, már nem akarnád, annál inkább pengetem, a barátomért fizetned kell. Elvesztettem a legnagyszerűbb barátomat, költőtársamat. Ezek után azt várod, hogy köszöntsünk, magasztaljunk? Soha, egyetlent sem találsz, aki ezt tenné! Átok rád! Légy átkozott!

E) Lásd az A) csoport megoldásait! Az ellentét (antitézis, antonímia, kontraszt), ellentétes jelenségek szembeállítása a mondaton belül (hangok, szavak, kifejezések) vagy azon túlnőve, akár az egész művet meghatározva. Pl. S kedv emel vagy bú temet, / Szépnek s rútnak hunyj szemet. Kölcsey: Vanitatum vanitas Sarkító, dinamikus ábrázolásmód. Tulajdonképpen nemüket, jellegüket, lényegiségüket tekintve azonos dolgok ellentétes előjelű, tartalmú ismétlése.

1 68

1 69


•

8.

é v fo l y a m


Az ismétlés az irodalmi szövegekben

129. oldal házi feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat lényegét rövid megbeszéléssel tudatosíthatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasásértés, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, otthoni munka 6. Olvasd el az alábbi visszatekintő összegzést az ismétlésről! Emelj ki belőle 12 kulcsszót, kifejezést vagy kulcsmondatot és tanuld meg! Az ismétlés az irodalmi szövegekben a nyelvi egységek, hallható vagy látható elemek visszatérése változatlanul vagy módosult formában. Alapfeltétele a folyamat tagoltsága, az egymástól különböző jelenségek váltakozása. Az ismétlés tehát elválaszthatatlan a változástól. A klasszikus retorika szemszögéből tekintve az ismétlődés bővítésen alapuló alakzat. Az ismétlődésen alapuló alakzatok elsősorban a szavakhoz fűződnek, a szavak mozgásformáit rögzítik. A szó teljes ismétlésén alapul pl. Babits Mihály Fekete ország című verse (43-szor ismétli meg a fekete szót): csontig, velőig fekete fekete fekete, fekete, fekete. Fekete föld és fekete tenger… Az ismétlés jellegű alakzatok számát megsokszorozza a kifejezés vagy a jelentés módosításán alapuló variáció. Az alakzatok egy része megőrzi a szó fogalmi magvát tartalmazó szótőt, és szabadon variálja a toldalékokat. A szó jelentését módosítják kisebb-nagyobb mértékben más alakzatok. Az ismétlődés-élmény mindenekelőtt szót vagy szótőt alkotó hangsor visszatérésén alapul, mint pl. József Attila Az én szívem című versében: „Aki halandó, csak halandót / szerethet halhatatlanul.” Ismétlésnek számít a szinonim (hason értelmű) szavak halmozódása is. Mivel a szavak mondatokba foglalt kijelentésekben ismétlődnek, a szóismétlés voltaképpen részleges mondatismétlés. A mondatok ismétléseire épül pl. Ady Endre Májusi zápor után című verse: Ott, a záporverte mezőn, Piros dalra gyújtott a vér, Piros dalra gyújtott a vér. A jelentés szintjére korlátozódó ismétlés kevésbé szembeszökő, mint a mondatok teljes vagy részleges visszatérése. Az értelmi ismétlés egyik formája, amikor a mondatok tartalmi azonosságát a szavak különbözősége leplezi. Ezen az eljáráson alapul a Bibliából jól ismert gondolatrit-

A z


s z i n t j e i

mus. Az esztétikai élmény létrejöttében fontos szerepet tölt be a hangok, ill. hangtulajdonságok ismétlése. Szabályosabbá teszik a hangok elosztását tudatosan alkalmazott költői játékszabályok, pl. a sorvégi szótagok magánhangzójának vagy a teljes szótagnak a megismétlése vagy egy szókezdő hang, többnyire mássalhangzó visszatérése a sor vagy a versszak más szavainak élén. Ez utóbbin alapul az alliteráció, amelyre Áprily Lajos Március című versének ez a sora is épül: „És hökken a hó a hideg havason.” A verses költői szöveget elsősorban a prozódiai (ritmikai: hangsúly, hosszúság, mérték) sajátságok ismétlődése különbözteti meg más természetű szövegektől. Az irodalmi művek szövegszerkezetében az ismétlésre való törekvés a grammatikai szabályok mellé lépő egyik formaalkotó alapelv, de az ismétlés az alkotások határain is túlvezet. Ennek legegyszerűbb formája a közvetett vagy közvetlen idézet.

Lehetséges megoldás hallható vagy látható elemek visszatérése  elválaszthatatlan a változástól  bővítésen alapuló alakzat  elsősorban a szavakhoz fűződik  a kifejezés vagy a jelentés módosításán alapul a variáció  szinonim (hason értelmű) szavak halmozódása  a szóismétlés részleges mondatismétlés  az értelmi ismétlés egyik formája, amikor a mondatok tartalmi azonosságát a szavak különbözősége leplezi  gondolatritmus.  esztétikai élmény a hangok, ill. hangtulajdonságok ismétlése  prozódiai sajátságok ismétlődése jellegzetes  az ismétlésre való törekvés formaalkotó alapelv

17 0

7. Különleges pozíciók a magyar mondatban (3 óra) Újra a mondatok szórendjét vizsgáljuk a következőkben. A módszer már ismerős lehet hetedik osztályból: mindenféle lehetséges szórendekkel fogunk kísérletezni. Azt fogjuk részletesebben megvizsgálni, mi változik a szórendben, ha tagadást, kérdést csinálunk a mondatból, illetve abban az esetben, ha a mondat egyik vagy másik névszói szerkezete olyan kifejezéseket is tartalmaz, amilyen például a minden, a néhány vagy a legalább kettő.


Kombinatorikus játék


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A modul első feladatának az a célja, hogy felelevenítsük a magyar mondat szerkezetéről tanultakat egy játékos gyakorlatban. (Ilyen jellegű feladatot már végeztek a program szerint tanuló diákok a 7. évfolyam 3. fejezetében.) A feladat jó arra, hogy a diákok észrevegyék, az ugyanúgy leírt egyszerű mondatokat a szövegkörnyezettől függően nagyon másképpen intonálhatjuk és ekkor más is a mondatok jelentése. A feladat felvezeti a következő lépésekben előkerülő problémákat. A feladat lebonyolításához szervezzünk 4 vagy 6 fős heterogén csoportokat, ellenőrizzük a munkát. Ha nem találnak meg minden variációs lehetőséget, akkor segítsük őket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kombinatorikus képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén kiscsoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : szavak kártyákon 1. adag kártya: János, a földön, alszik 2. adag kártya: Kati, eteti, a vombatot 3. adag kártya: Mari, a hegyre, indult 4. adag kártya: az osztályban, szól, rock 5. adag kártya: Józsi, beteg, volt 6. adag kártya: Petinek, sikerült, megszöknie 1. Rakjátok sorba a kártyán kapott szavakat a lehető legtöbbféle módon! (Nem kell, hogy jó magyar mondat legyen!) a) Jegyezzétek is fel a lehetséges sorrendeket!

K ü l ö n l e g e s

po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

b) Jelöljétek csillaggal az olyan mondatokat, amelyek semmilyen intonációval, semmilyen szövegkörnyezetben nem fordulhatnak elő! c) Jelöljétek felkiáltójellel azokat a mondatokat, amelyek többféle intonációval, többféle szövegkörnyezetben is előfordulhatnak! d) A többféle szövegkörnyezetbe illeszthető mondatokra írjatok egy-egy rövid párbeszédes példát!

Megoldások a) 1.�� 2. !János a földön alszik. �� !Kati eteti a vombatot. !János alszik a földön. �� !Kati a vombatot eteti. Alszik János a földön. �� Eteti Kati a vombatot. Alszik a földön János. �� Eteti a vombatot Kati. !A földön János alszik. �� !A vombatot eteti Kati. !A földön alszik János. �� !A vombatot Kati eteti. 3. �� 4. !Mari a hegyre indult. �� !Az osztályban rock szól. !Mari indult a hegyre. �� *Az osztályban szól rock. Indult a hegyre Mari. �� *Szól az osztályban rock. Indult Mari a hegyre. �� Szól rock az osztályban. !A hegyre indult Mari. �� Rock az osztályban szól. !A hegyre Mari indult. �� Rock szól az osztályban. 5. �� 6. !Józsi beteg volt. �� !Petinek sikerült megszöknie. Józsi volt beteg. �� Petinek megszöknie sikerült.� Volt Józsi beteg. �� Sikerült Petinek megszöknie. Volt beteg Józsi. �� Sikerült megszöknie Petinek. Beteg Józsi volt. �� Megszöknie sikerült Petinek.�� !Beteg volt Józsi. �� Megszöknie Petinek sikerült.

A magyar mondat szórendjéről (emlékeztető) Korábban tanultátok, hogy a magyar mondat alakjának egyik fő meghatározója, hogy a benne lévő kifejezések hogyan kapcsolódnak az előzőekben mondottakhoz (és ahhoz, amivel folytatni fogjuk a beszélgetést). Így volt szó a topikról (amit lélektani alanynak is neveznek): ez jelöli azt a dolgot, amelyről mondani akarunk valamit (maga a mondat is erről szól, de általában még a folytatása is). A topik szerepet betöltő szerkezet tipikus helye (mondatbeli pozíciója) a mondat elején van. A komment (lélektani állítmánynak is nevezik) fejezi ki azt, amit a mondatban a topikról vagy a topikokról állítunk. Például: Jóskát felhívták az iskolából. Topik: Jóskát – róla fogunk beszélni, nem az iskoláról; komment: felhívták az iskolából. A magyarban a legegyszerűbb (semleges) mondat két részből áll: a topikból, ami a mondat első felét alkotja és a kommentből, ami a mondat második felét alkotja.

17 2

17 3


•

8.

é v fo l y a m

Sok magyar mondatban találunk fókuszban álló kifejezést. Ez olyan kifejezés, amelynek nagy hangsúlya van, és közvetlenül a ragozott igealak előtti mondattani pozícióban áll (úgy, hogy ha az ige igekötős, az igekötő az ige után kerül). Például: JÓSKÁT hívták fel az iskolából. A fókusznak is a mondat elhangzásának körülményeihez van köze. Az ilyen mondat mindig valamilyen (kimondott vagy kimondatlan) kérdésre válaszol, vagy szembe van állítva egy hasonló mondattal. Például: Kit hívtak fel? JÓSKÁT (hívták fel). Mivel a fókuszos mondatban csak a fókuszos kifejezés hordoz új információt, a mondat többi része általában elhagyható. A fókusz egyben kimerítő értelmű is: ha azt mondom, hogy JÓSKÁT hívták fel az iskolából, akkor azt is mondom, hogy mást nem hívtak fel. Fókuszos mondatokban gyakori az úgynevezett kontrasztív topik is. Ez olyan kifejezés, amely a fókuszhoz hasonlóan szembeállítást fejez ki, de nem kimerítő értelmű. Például: TEGNAP (viszont) JÓSKÁT hívták fel. Itt a tegnap nyilván szembe van állítva valamivel (például azzal, hogy tegnapelőtt vagy ma kit hívtak fel), de nem kimerítő értelmű (nem biztos, hogy Jóskát csak tegnap hívták fel).

jelentésteremtés 2. lépés: 2–3. feladat T/2–3.

Mivel egészíthetők ki a mondatok?


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Az előző lépésben kialakított csoportok dolgozzanak tovább. Ebben a feladatban az előző feladat tanulságaira és mondataira építünk. A tanulóknak néhány „különleges” szót kell a meglévő mondatokba illeszteni, majd önállóan kell hipotéziseket megfogalmazniuk arról, hogy mi lehet az oka annak, hogy bizonyos szórendek nem adnak jó mondatot. A feladat megszervezésénél figyelmeztessük a csoportokat, hogy a mondatok leírásánál megoszthatják a munkát, csak arra ügyeljenek, hogy összesen huszonnégyféle sorrend lehetséges. Arra is figyeljünk, hogy a hipotézisek megfogalmazásánál mindenki legalább egy ötlettel járuljon hozzá a csapat feltételezéseihez. (Javasolhatjuk például, hogy T/3.-nál mindenki írja fel a nevét és mindenkitől egy-egy hipotézist jegyezzenek fel!) ha az önálló hipotézisalkotás nehéz feladatnak bizonyul, mondjunk egy-két szempontot, ami alapján el lehet indulni a mondatok megfigyelésében. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kombinatorikus képesség, hipotézisek önálló megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : ugyanazok a heterogén csoportok, mint az előző lépésben M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : ezek a szavak szerepeljenek rejtuk: miért, nem, ritkán, csak, gyakran, hogyan


po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

2. Húzzon minden csoport egy szókártyát a következő szavak közül: miért, nem, ritkán, csak, gyakran, hogyan! a) Illesszétek be az új szót a meglevő mondatokba! Írjátok le az összes lehetőséget az alábbi táblázat szerint! Megoszthatjátok a munkát: legyen, aki a lehetséges sorrendeket írja, legyen, aki a rossz sorrendeket; segítségül megadjuk, hogy 24 mondatnak kell lenni összesen. Jó sorrendek

Rossz sorrendek

b) Jelöljétek felkiáltójellel azokat a mondatokat, amelyek többféle intonációval, többféle szövegkörnyezetben is előfordulhatnak! 3. Nézzétek át a táblázat jobb oldali oszlopát! Vajon miért rosszak ezek a mondatok? Mindenki fogalmazzon meg egy feltételezést! Feltételezéseink:


Újabb szavak beillesztése


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ez a lépés szerves folytatása az előző kettőnek. Tovább bonyolódik a probléma, amit eddig vizsgáltak: most egy újabb szóval egészülnek ki a mondatok. Ennek a feladatnak szintén az a célja, hogy önálló megfigyelések alapján a tanulók tudjanak megfogalmazni hipotéziseket a grammatikai szabályra vonatkozóan. A feladat lebonyolítása némi szervezést igényel: Minden csoport oszoljon kétfelé, és minden „félcsoport” keressen magának egy másik felet. Ők alkotnak egy újabb csoportot. A csoportok vigyék magukkal a szavaikat is. Mindkét „félcsoport” mondataiba a másik „félcsoport” szavát is bele kell illeszteniük. A feladat nem más, mint megfigyelés és a megfigyelések alapján önálló hipotézisalkotás. Ismét ügyeljünk arra, hogy a hipotézisek megfogalmazásánál minden csoporttag ötlete fel legyen jegyezve. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kombinatorikus képesség, megfigyelőképesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok az alább leírt módon megszervezve M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : az előző lépésben elkészített mondatok

17 4

17 5


•

8.

é v fo l y a m

4. Most egy másik csapattal fogtok együtt dolgozni. a) Próbáljátok meg az eddigi jó sorrendekbe beleilleszteni a másik csoport szavát! Írjatok le néhány lehetséges és néhány nem lehetséges variációt! (De nem kell minden lehetőséget leírnotok.) b) Figyeljétek meg, hogy hová tudtatok és hová nem tudtatok újabb szót beilleszteni! Fogalmazzatok újabb feltételezéseket arról, hogy mi lehet a nyelvtani szabály! Feltételezéseink:

4. lépés: 5–6. feladat T/5–6.

A hipotézisek megbeszélése

134. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a lépésben az előző néhány lépés tanulságait fogjuk összefoglalni. Elsőként szerveződjenek spontán kiscsoportok (3-4 fő). Csoportonként vessék össze, hogy milyen feltételezéseket írtak fel az előző lépések feladatainál. Keressék meg, hogy van-e olyan feltételezés, amely mindegyiküknél szerepel, vitassák meg, hogy jók-e, tarthatóak-e a feltételezéseik. (Minden esetben próbáljanak ellenpéldákat kitalálni.) A közös megbeszélésre, vitára hagyjunk körülbelül 10 percet a csoportoknak. Végül válasszák ki a három legjobb feltételezésüket és írják fel a táblára a számukra kijelölt helyre. (Minden csoportnak hagyjunk helyet a táblán.) Ezután az egész osztály közösen vizsgálja meg a feltevéseket. A legegyszerűbb formában próbálják megfogalmazni a szabályokat; ha nem megy, akkor vezessük rá őket, hogy mik a fő „minták”. (L. az ismeretközlő szöveget.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hipotézisek igazolása, következtetések önálló megfogalmazása, szabályalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén kiscsoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka, megbeszélés 5. Vessétek össze az összes eddigi feltételezéseiteket! Gondoljátok át újra őket és írjatok fel két feltételezést a táblára a nektek kijelölt helyen! (Írjátok le ide is!) 6. Fogalmazzátok meg a szabályokat! Lehetséges szórendi minták A magyar mondatokban bizonyos fajta kifejezések csak bizonyos helyeken állhatnak (ezt láttuk például a topik és a fókusz esetében). Bár a magyar nyelvre gyakran mondják, hogy „szabad a szórendje”, ez csak a ragozott igealak után álló bővítmények sorrendjére igaz. Azt is láthattátok, hogy bizonyos kifejezések (pl. miért, nem, ritkán, csak, gyakran, hogyan) csak néhány helyzetben állhatnak a mondatban, ezeknek egyáltalán nem „szabad” a sorrendjük. Például nem lehet így mondani: Hogyan Pista megmenekült?



po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

Kombinatorikus játék

135. oldal 15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanulók az előzőekben látottakat gyakorolják, illetve hogy újabb tapasztalatokat szerezzenek a magyar mondatban a „különleges elemek” (kérdő- és tagadószók, kvantorok) szórendi pozíciójáról. Szervezzünk 4 fős heterogén csoportokat, üljenek le egymással szemben két sorban. Minden csoport kapjon egy-egy bővítményekkel már nem nagyon bővíthető mondatot. A feladatuk az, hogy a mondatba egyre több újabb szót próbáljanak beilleszteni (a szórend megváltoztatható). Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne rettenjenek meg a „furcsa jelentésű” mondatoktól, ha azok nyelvtanilag jók. Minden mondat elhangzása után az átellenben ülő mondjon egy szituációt, amelyben a mondat elhangozhat, vagy magyarázza el a mondat (akár „furcsa”) jelentését (ez különösen a bonyolult, több tagadást, több kvantoros kifejezést tartalmazó mondatoknál fontos). A játék közben nem kell írni (mert az nagyon lelassítja a játékot), de hívjuk fel a figyelmet arra, hogy jegyezzék le azokat a mondatokat, amilyenekre eddig még nem láttak példát, ami például az előző lépésekben megfogalmazott szabályok alól kilóg. A játék után hagyjunk időt arra, hogy ezek a „kérdéses” mondatok elhangozzanak és az osztály többi tagja is jegyezze le őket. (Ezekkel egyelőre nem kell tovább foglalkozni.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi kreativitás, megfigyelőképesség E s z k ö z ö k : feladatlap (vagy mondatok kártyákon) C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék 7. Bővítsétek minél több kifejezéssel a következő egyszerű mondatokat! (A szórend megváltoztatható.) Üljetek le egymással szemben. Minden egyes, valamilyen módon kibővített mondat elhangzása után a szemközt ülő magyarázza el annak jelentését, mondjon egy olyan szituációt, amelyben az adott mondat elhangozhat! Ne ijedjetek meg attól, ha egy mondatnak furcsa a jelentése, vagy egyszerűen értelmetlennek tűnik, próbáljatok arra koncentrálni, hogy formailag lehetséges-e, elképzelhető-e az adott mondat! Az elhangzottak közül csak azokat a mondatokat jegyezzétek le, amelyek kilógnak az eddig felállított szórendi szabályaitok alól! a) Jóska délután bevitte a zebrát a ketrecbe. b) Egy érdekes cikket olvastam az Élet és Tudományban a cibetmacskafélékről.

1 76

1 77


•

8.

é v fo l y a m

c) Joli nekem adta örökbe a sárga tollát. d) Az angolóra elmarad.


Kérdések

135. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a tanulók minél több, minél többféle kérdő mondatot alkossanak, hogy megtapasztalják, milyen sokféle körülményre lehet rákérdezni. A szöveg bekezdéseihez tegyenek fel 3-3 kérdést, majd olvassák össze a történetet és jelöljék azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolódtak a történet során. F o r r á s : Rejtő Jenő: Az ellopott futár. http://mek.oszk.hu/01000/01033/01033.htm K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, információkra való rákérdezés képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás E s z k ö z ö k : Két szövegrészlet kártyákon:


po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

Ez a történet első része. – Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli anaemiás1 egyén, causa mortalis:2 előrehaladott atrophia3... A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva, így szólt: – Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam. A tanár szigorúan összevonta két szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett. – Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt női hulla, a középkorúnak jelzett negyvenöt év körüli egyén helyére. Uraim! – És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: – Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend. – Nem is szólva az ablakokról – jegyezte meg egy tetemtől szokatlan, szemrehányó hevességgel a halott –, amelyeket legalább két hete nem pucolt senki. Nevem Prücsök, mely titkos megjelölés nemzetközi kémnők számára. – Hogy kerül ön a boncolóasztalra? – kiáltotta a kórházi szolga. – �� Belopóztam, kérem, éjszaka, mivel hírhedt kémnő vagyok, és fontos hadititkokat akartam itt kilesni. Ez kötelező, mert megbízóm, akinek rém vastag a szemöldöke, miszter Iksznek hívják, olykor kacag, mindenkit megölet, és egy feltűnően tuskólábú illető, beteg rokonaim révén zsarol. 1 vérszegény 2 a halál oka 3 zsugorodás Ez a történet második része. – Még mindig nem értem – mondta az orvos kollégáinak. – Úgy tudom, hogy a katonai ügyészség kórházának nincs elmeosztálya. – Lehet, hogy más helyről szökött el. Közben Marcel, a szolga telefonált az őrségre. A boncolásra szánt halott természetesen ott volt a helyiség sarkában, egy koporsó mélyén, csakúgy, mint máskor. Ez a leány egyszerűen a helyére feküdt. – Kérem, tessék elhinni, hogy én az ágyúgyártás vegyi receptjéért lopóztam be... – állította türelmetlenül, kissé siránkozva a jól nevelt tetem. – Feltéve, hogy a legfelsőbb katonai körök valami rejtélyes oknál fogva a hullakamrában őrzik fontos irataikat – felelte szigorúan a tanár –, mondom, még ebben az érdekes esetben is ragaszkodnom kell ahhoz, hogy ön nyomban elhagyja a boncolóasztalt, hátborzongató tervét későbbre halassza és egyedül vagy ápolójának kíséretében távozzék. – Juszt sem – felelte a halott, és kiöltötte a nyelvét az orvosok felé, ami helyénvaló, ha valaki lázas, vagy gyomorrontásáról szeretne véleményt, de a kislány nem volt lázas, és gyomorrontásban sem szenvedett. Az orvosok egyhangú villámdiagnózisa szerint itt egy igen súlyos, „előrehaladott neveletlenség” csúf kísérő tünete lépett fel. 8. Rákérdezés a) Egy történet részletét kapod meg kártyán. Olvasd el bekezdésenként, és minden bekezdés végén írj fel egy-két kérdést a folytatással kapcsolatban!

1 78

1 79


•

8.

é v fo l y a m

b) Most olvasd fel azokat a kérdéseket, amelyeket lejegyeztél! Társad ebből megpróbálja kitalálni, hogy mi lehetett a nálad lévő részletben!

7. lépés: 9–10. feladat T/9–10.

Kérdések – összegzés

136. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a kérdő mondatok szórendjének megfigyelése, illetve a kérdő mondatok intuitív csoportosítása. A T/9.-et és a T/10. a) részét önállóan oldják meg a tanulók. Ezeket beszéljük is meg közösen, majd közösen töltsük ki a T/10. b) részét. Ügyeljünk arra, hogy az előző lépésnél nem biztos, hogy mindenkinél minden típusú kérdés előkerült. Ezért a csoportosítást közösen is végezzük el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, hipotézis megfogalmazása, szabályalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, majd közös megbeszélés 9. Csoportosítsd az előző feladatnál leírt kérdéseket az általad választott szempontok szerint! a) A szempontok: b) A csoportosítás: 10. Kérdő mondatok a) Fogalmazz meg önállóan egy feltételezést, hogy mi lehet a kérdő mondatok szórendjére nézve a szabály! b) Fogalmazd meg precízen a szabályt!

A kérdő mondatok szórendje Ezekben a gyakorlatokban kiegészítendő kérdésekkel is találkoztatok. Ezek olyanok, amelyekben kérdőszó (pl. ki, hogyan, mit) jelöli, hogy mire kíváncsi a kérdező. Láthattátok, hogy a kérdőszavak a fókuszhoz hasonlóan közvetlenül megelőzik a ragozott igealakot (ha az igealak igekötős, az igekötő is hátra kerül): Hogyan jött ki a barlangjából? Mit vett észre a szabómester? A fenti kísérleteitekből az is kiderülhetett, hogy a Miért? kérdőszó kivételes, mert őt még egy


po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

18 0

fókuszos kifejezés is követheti: Miért Julit hívtad el? A többi kérdőszó esetében azonban nem lehetséges, hogy fókusz is legyen a mondatban: *Mikor Julit hívtad el? Olyan kérdések is vannak, amelyekben nincs kérdőszó: azt kérdezik, hogy egy bizonyos állítás igaz-e vagy sem. Mint tudjátok, ezeket eldöntendő kérdéseknek nevezik. Az eldöntendő kérdések a magyarban ugyanolyan szórendűek, mint a kijelentések, csak az emelkedő–eső dallam jelöli, hogy kérdésről van szó (a helyesírásban meg a kérdőjel): Pista elment a buliba? Elment Pista a buliba? Pista ment el a buliba? Szokott télen esni a hó? Télen szokott esni a hó? Végül alárendelt mondatban is lehet kérdéshez hasonló tagmondat, például: {Azt szeretném tudni, (hogy) beteg-e Mari; Megmondta, hogy hol találom meg a pólómat.}� �� Ezeknek a tagmondatoknak az alakja majdnem olyan, mint a kérdő mondatoké. Az alárendelt eldöntendő kérdéseknek van egy jellegzetessége: az állítmányi rész után álló -e szócska.

8. lépés: 11–13. feladat T/11–13.

A mondathangsúly

137. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a magyar mondat hangsúlyviszonyait megtapasztalják, megfigyeljék a tanulók. Alapvető megfigyelendő jelenség, hogy a fókusz nélküli („semleges”) mondatokban „lapos” a hangsúly, azaz minden tartalmas szó elejére körülbelül ugyanakkora hangsúly esik, míg a fókuszos mondatban a fókuszon egy nagy hangsúly (ún. irtóhangsúly van), és a mögötte levő szavakon már nincsen hangsúly. A feladat lebonyolításában ügyeljünk arra, hogy nem mindenki egyformán „hallja” a hangsúlyokat, ha kiderül, hogy egy-egy pár nem tud dolgozni, rendezzük át a párokat. A feladat az, hogy a pár egyik tagja felolvas egy egy-két mondatos szöveget, a másik pedig aláhúzással megpróbálja bejelölni, hol hallott hangsúlyt. (Majd cseréljenek.) Ezután négyesével beszéljék meg, miket tapasztaltak. (Esetleg újrapróbálhatják a felolvasását.) A feladat elvégzése után hagyjunk időt a tapasztalatok megbeszélésére: összegezzük a tapasztaltakat és mondjuk ki az alapvető szabályt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén párok M u n k a f o r m á k : pár-, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

18 1


•

8.

é v fo l y a m

11. Dolgozzatok párban. Az egyikőtök olvassa fel az alábbi szövegek valamelyikét, másikótok pedig aláhúzással próbálja meg bejelölni, hol hallott hangsúlyt. (Ha elkészültetek, cseréljetek.) – Elmegyünk holnap moziba? – Nem, holnap Pistáéknál lesz buli. – Hívtátok a Katit a verseny ügyében? – Nem, azt mondta, hogy nem akar indulni. 12. Most üljetek össze egy másik párossal és négyen beszéljétek meg, hogy ki hol hallott hangsúlyokat! 13. Fogalmazzatok hipotéziseket arról, hogy mi lehet a magyarázata a hangsúlymintáknak!

Irtóhangsúly és lapos hangsúly Azt is megfigyelhetted, hogy a magyar mondatban a szórend a hangsúlyozással is összefügg. Például láttátok, hogy a fókuszban álló kifejezésnek mindig nagy hangsúlya van. Most az is kiderült, hogy a fókuszos kifejezést más hasonlóan hangsúlyos kifejezés nem is követheti; a fókusz mintha „kiirtaná” maga után a főhangsúlyokat. Ezért az ilyen hangsúlyozású mondatokat irtóhangsúlyosnak nevezik a nyelvészek. A fókusz nélküli mondatok hangsúlyozását laposnak mondjuk, mert viszonylag egyenletes, egyforma nagyságú főhangsúlyok követik egymást benne.


Mennyiségjelölők a névszói kifejezésekben

138. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy átismételjük az ötödik osztályban a névszói szerkezetekben előforduló mennyiségjelölő kifejezésekről tanultakat (ezt a tudást később összefüggésbe hozzuk a mondatokban szereplő „mennyiségjelölő” kifejezésekkel, a kvantorokkal). A feladatban alkalom nyílik a meny- nyiségjelölős kifejezések egyeztetési tulajdonságainak és belső felépítésének felidézésére is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás


po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an

14. Mennyiségjelölők a) Alakítsd át az alábbi szöveget úgy, hogy a többes számú névszói szerkezeteket mennyiségjelölősökkel helyettesíted! Ahol kell, húzd ki a zárójelbe tett toldalékot! A focisták bejöttek a pályára. Percek múlva már gólokat lőttek a vendégcsapatnak. Nemsokára már melegítettek a kispadon ülő tartalékosok. De a bíró a legjobb hazai játékosokat kiállította. Ekkor lett izgalmas a játék, percek múlva már döntetlenre álltak a csapatok. A nézők közül a vendégszurkolók tomboltak, ki kellett őket vezetni. ____________ bejött(ek) a pályára. ______________ múlva már _______________ lőttek a vendégcsapatnak. Nemsokára már melegített(ek) a kispadon ülő _____________________. De a bíró __________________________________________________________ kiállította. Ekkor lett izgalmas a játék, ___________________ múlva már döntetlenre állt(ak) _____________. _______________ közül ______________________ tombolt(ak), ki kellett _______________ vezetni. b) Csoportosítsd az általad beírt mennyiségjelölős kifejezéseket a felépítésük szerint! A fej főnév

A fej melléknév

A fej számnév


Kvantorok

139. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a gyerekek felismerjék a fentiekben már látott kvantoros mondatok jelentéstani jellegzetességeit, bonyolultságát. Ez a feladat igen nehéz, némelyik mondatnak nincs is egyértelműen egyetlen „ellenkezője”; a cél csak az, hogy a mennyiségjelölésben rejlő bonyolultság nyilvánvalóvá váljon. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

18 2

18 3


•

8.

é v fo l y a m

15. Pozitív és negatív mennyiségjelölők a) Próbáld meg megalkotni a következő mondatok ellenkezőjét! 1. Sokan nem vesznek esőkabátot. 2. Majdnem mindenkivel sokan táncoltak. 3. Pistát ritkán látták egyedül. 4. Gyakran senki se hoz sok virágot. b) Figyeld meg, hogy mit változtattál a mondatban! 1. 2. 3. 4.

Lehetséges megoldások 1. Sokan nem vesznek esőkabátot.

Kevesen nem vesznek esőkabátot.

2. Majdnem mindenkivel sokan táncoltak.

Majdnem senkivel nem táncoltak sokan.

3. Pistát ritkán látták egyedül.

Pistát gyakran látták egyedül.

4. Gyakran senki se hoz sok virágot.

Gyakran mindenki sok virágot hoz.

A pozitív és a negatív értelmű mennyiségjelölők helye a mondatban A fenti gyakorlatokban olyan kifejezések is előfordultak, amelyek azt fejezik ki, hogy egy bizonyos esemény, folyamat, állapot hány alkalommal fordul elő. Az ilyen kifejezéseket is mennyiségjelölőknek nevezzük, mint a névszói szerkezeten belülieket. A mennyiségjelölőknek sem „szabad” a szórendjük: mindig a komment elején, a ragozott igealak előtt állnak. Megfigyelhettétek azt az érdekes jelenséget, hogy a negatív értelmű mennyiségjelölők a fókuszhoz hasonlóan közvetlenül a ragozott igealak előtt állnak: Ritkán jön el látogatóba, nem pedig Ritkán eljön látogatóba. A nem negatív értelműek nem így viselkednek, sőt, őket még fókusz is követheti: Mindig meglátogatom Pistát. Mindig Pistát látogatom meg. Végül maga a tagadószó (nem, ne) felemás módon viselkedik, valahogy úgy, mint a miért kérdőszó: Nem látogattam meg Pistát. Nem Pistát látogattam meg.


po z í c i ó k

a

m a g y a r

m on d at b an


Kilépőkártya

140. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a lépésben a magyar mondat különleges funkcióiról szóló modul tanulságaira reflektálunk. A tanulók egyénileg töltsék ki a kilépőkártyát, majd beszélgessünk velük a válaszaikról, gondolataikról. Jusson idő az órákon a személyes szöveges értékelésére is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, szintézis C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 16. Töltsd ki a kilépõkártyát! 1. Mi volt számodra a legérdekesebb az elmúlt pár órán? 2. És mi volt a legkevésbé érdekes? 3. Szerinted az, amit a magyar mondat felépítéséről most megtudtál, hasznos lehet majd különböző szövegértelmezési helyzetekben? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? 4. Szerinted az, amit az elmúlt pár órán tanultál, hasznos lesz majd a hétköznapi kommunikációs helyzetekben való boldogulásban? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? 5. Milyen kérdések merültek fel az anyaggal kapcsolatban az elmúlt órákon, amelyekre nem kaptál választ?

18 4

8. Önálló verselemzési gyakorlat (4 óra)


142. oldal 7 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat egyrészt az eddigi tanulmányok felidézését, másrészt a több szempontú elemzés előkészítését szolgálja, olyan rendezőelvet hoz létre, amely alapján önállóan értelmezhetnek verset a tanulók. 5 perc páros munka után beszéljük meg a szempontokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzési szempontok értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a z egész osztály M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 1. Dolgozzatok párokban! A megadott lehetséges elemzési szempontokat töltsétek meg tartalommal! Lapozzátok át a fejezetet ismereteitek rendszerezéséhez! A szempontok tartalmát kérdések formájában is megfogalmazhatjátok, pl. milyen a verselése? szempont

Mi tartozik a szemponthoz?

szerkezet, kompozíció szókészlet versmondatok forma és hangzás értékszerkezet érték-szembeállítások

Lehetséges megoldás szempont szerkezet, kompozíció

Mi tartozik a szemponthoz? a szöveg részeinek elkülönítése tartalmi, gondolati egységei alapján, a részek közötti viszony megállapítása; cím és szöveg kapcsolata, a kompozícióban uralkodó legjelentősebb grammatikai eszköz megállapítása

Ön á l l ó

v e r s e l e m z é s i

g y a k o r l at

szókészlet

a szavak hangzásának, hangulatának, szófajának megfigyelése, gyakoriságukból levonható következtetés; elrendezésük és annak hatása

versmondatok

versmondattani jellemzők leírása, a mondatszerkesztésből következő jelentés megfogalmazása

forma és hangzás

a szöveg megjelenési formája, ritmus, rím, strófaszerkezet

értékszerkezet

a szóválasztás által kifejezett értékekről, értékelésről, értékrendről (a stílus mint értékelő gesztus: eszik, nem = zabál = fal, hölgyike, nem = nő); mely szavak fejeznek ki határozott értékelést pl. a szinonimák közti választás által? Ill. Milyen érték-szembeállítások, értékellentétek, értékszerkezetek fedezhetők fel a versben? A vers szerkezete mit mond az értékek sorsáról: pl. látszatokkal leplezett értékhiány, hirtelen vagy lassú értékpusztulás, értékhalmozódás.

érték-szembeállítások

jelentésteremtés 2. lépés: 2–5. feladat T/2.

Ady Endre: A Tisza-parton – motivikus kapcsolatok az életművel

155. oldal 12+15+6 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Egy feladatra létszámtól függően több csoport szervezhető. A csoportszervezés szempontja a tanulássegítés: jobb és gyengébb képességűek, jobban és kevésbé motiváltak alkossanak egy-egy csoportot. Az A) – E) feladatokat végezzük el így, majd a csoportok számoljanak be megfigyeléseikről, a többiek jegyzeteljenek. Javasoljuk, hogy az A) B) C) csoport megoldásainál a párhuzamba állítható idézeteket a versekben húzzák alá különböző színekkel, a táblázatba összefoglaló megjegyzéseket írjanak. A közzététel sorrendje: E), A), B), C), D). Külön differenciálási lehetőség az E) feladat: a mögöttes jelentés felfejtésében, ember-, és önismeretben fejlesztendők számára alkalmas. A b) feladatot a közzététel után végezze el minden csoport! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értő olvasás, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos, tanulássegítés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat

1 86

1 87


•

8.

é v fo l y a m

ADY ENDRE: A TISZA-PARTON Jöttem a Gangesz partjairól, Gémes kút, malom alja, fokos, Hol álmodoztam déli verőn, Sivatag, lárma, durva kezek, A szívem egy nagy harangvirág Vad csókok, bambák, álom-bakók. S finom remegések: az erőm. A Tisza-parton mit keresek? 1905 2. Elsőként Ady Endre A Tisza-parton című versét elemezzük. A szöveg megértéséhez közelebb visz, ha Ady hasonló témájú verseihez kapcsoljuk. a) Olvassátok el az alábbi Ady-verseket! Keressetek a csoportotoknak megfelelően A Tisza-parton címűhöz illeszkedő gondolatokat, olyan témákat, kifejezéseket, poétikai eljárásokat, értékszemléletbeli egyezéseket, amelyek ismétlődnek az itt közölt versekben! A csoportban elvégzett feladatot közzé kell tenni, erre minden csoportnak 3 perce van.

A HORTOBÁGY POÉTÁJA

A MAGYAR UGARON

Kúnfajta, nagy szemű legény volt, Elvadult tájon gázolok: Kínzottja sok-sok méla vágynak, Ős, buja földön, dudva, muhar. Csordát őrzött és nekivágott Ezt a vad mezőt ismerem, A híres magyar Hortobágynak. Ez a magyar Ugar. Alkonyatok és délibábok Lehajlok a szent humuszig: Megfogták százszor is a lelkét, E szűzi földön valami rág. De ha virág nőtt a szívében, Hej, égig-nyúló giz-gazok, A csorda-népek lelegelték. Hát nincsen itt virág? Ezerszer gondolt csodaszépet, Vad indák gyűrűznek körül, Gondolt halálra, borra, nőre, Míg a föld alvó lelkét lesem, Minden más táján a világnak Régmult virágok illata Szent dalnok lett volna belőle. Bódít szerelmesen. De ha a piszkos, gatyás, bamba Csönd van. A dudva, a muhar, Társakra s a csordára nézett, A gaz lehúz, altat, befed Eltemette rögtön a nótát: S egy kacagó szél suhan el Káromkodott vagy fütyörészett. A nagy Ugar felett.

Ön á l l ó

LELKEK A PÁNYVÁN

Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben, Mert hiába korbácsoltam, Hiába űztem, hiába űztem.


g y a k o r l at

A MAGYAR MESSIÁSOK Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások.

Ha láttok a magyar Mezőn Ezerszer is meghalnak Véres, tajtékos, pányvás ménet: S üdve nincs a keresztnek, Vágjátok el a kötelét, Mert semmit se tehettek, Mert lélek az, bús magyar lélek. Óh, semmit se tehettek.

A GARE DE L’ESTEN

VÍZIÓ A LÁPON

(részletek)

(részlet)

Én elmegyek most, hazamegyek, Ez itt a láp világa. Szürke, Már sziszeg, dohog a vonat, Silány, szegény világ. Megülte Még itt van Páris a szívemen. Az örök köd, mely egyre rémít. S elránt az alkonyat. A láplakók közt várom én itt Az én szép, fényes reggelem. Most fűt bolond-sok álmom alá A füttyös, barna szörnyeteg. Rémek között, gomolygó ködben Holnap fehérebb én leszek-e, Elszürkül minden itt a lápon, Vagy a svájci hegyek? A lelkem villan néha-néha, Szikráit a rémekre hányom Holnap fehérebb én leszek, én, S hogy el ne izzék, hogy legyen: Téli sírkertek szele jő, A szürkeségből néha-néha Küldi már a csókjait nekem Kidugom büszke, nagy fejem. A magyar Temető. Vagyok fény-ember ködbe bújva, Óh, az élet nem nagy vigalom Vagyok veszteglő akarat, Sehol. De ámulni lehet. Vagyok a láplakók csodája, Szép ámulások szent városa, Ki fényre termett, s itt marad Páris, isten veled. Ködomlasztó reggelre várva, (…) Várván, jön-e a virradat. Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég, Küldi már felém. Fagyos lehellet és hullaszag Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám. A naptalan Kelet. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom. S aztán meghalok, Megölnek a daltalan szivek S a vad pézsma-szagok.

1 88

1 89


•

8.

é v fo l y a m

A) párhuzamba állítható sorok, témák

értékszerkezet, értékelés, értékkifejezések

azonos poétikai megoldások

párhuzamba állítható sorok, témák



párhuzamba állítható sorok, témák



A Tisza-parton A Hortobágy poétája A magyar Ugaron

B)

A Tisza-parton Lelkek a pányván A magyar Messiások

C)

A Tisza-parton A Gare de l’Esten Vízió a lápon

D) Minden versből két meghatározónak vélt jellemzőt válasszatok! A közzététel során fűzzetek rövid magyarázatot a kiemelt részekhez, az ezekben megnyilvánuló értékelésre! a lírai én jellemzője A Hortobágy poétája A magyar Ugaron

a környezet jellemzője

Ön á l l ó


g y a k o r l at

Lelkek a pányván A magyar Messiások A Gare de l’Esten Vízió a lápon

Jegyzetek a versekből vett idézetekben megnyilvánuló értékelésről: E) Értelmezzétek a hat vers egy-két részletét a megadott szempont szerint! Mit mond a beszélőről?

Mit mond a környezetről?

I. De ha virág nőtt a szívében, A csorda-népek lelegelték. Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. II. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül III. Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben véres, tajtékos, pányvás mén IV. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, V. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom. S aztán meghalok, Megölnek a daltalan szivek S a vad pézsma-szagok. VI. Vagyok fény-ember ködbe bújva Vagyok veszteglő akarat, Vagyok a láplakók csodája, Ki fényre termett, s itt marad Ködomlasztó reggelre várva,

Közzétételetek során utaljatok arra is, hogy a választott kifejezések hogyan értékelnek! Értékelés, értékszerkezet (környezet és beszélő):

19 0

19 1


•

8.

é v fo l y a m

I. II. III. IV. V. VI. A megbeszélés után valamennyi csoport végezze el az alábbi összegzést! b) Tekintsétek át eddigi munkátokat és összegezzétek! Törekedjetek most a részletekből következő általánosabb megállapításokra! párhuzamba állítható sorok, témák



Lehetséges megoldások A) párhuzamba állítható sorok, témák A Tisza-parton

A Hortobágy poétája

A magyar Ugaron


álmodoztam, finom remegések: az erőm, szívem egy nagy harangvirág, sivatag, lárma, durva kezek, bambák, álom-bakók A Tisza-parton mit keresek?

Én: érzékenység, szépség, finomság

méla vágy, alkonyatok és délibábok…, ezerszer gondolt csodaszépet, ha virág nőtt szívében, szent dalnok csordanépek, piszkos, gatyás, bamba társak, Eltemette rögtön …

Elvágyódás, korlátozottság, elkárhozás

Hát nincsen itt virág?, Régmult virágok illata / Bódít szerelmesen dudva, muhar, vad indák, alvó lélek, vad mező, égig nyúló giz-gazok, csönd a gaz lehúz, altat, befed Egy kacagó szél suhan el

Szépség, termékenység, mámor terméketlenség, pusztulás, megsemmisülés

Ők: durvaság, káosz, földhözragadtság

Az élet kifinomult élvezete   mocsok, tudatlanság, igénytelenség

azonos poétikai megoldások virág – motívum én kiemelt szerepe, felnagyítása, mitizálása halmozás, fokozás ellentét, én és a környezet, értéktelített, értékvesztett metaforizálás, szimbolikus, szecessziós versnyelv

Ön á l l ó


g y a k o r l at

B) értékszerkezet, értékelés, értékkifejezések


az én hiábavaló törekvése, tétlenségre kárhoztatás, tehetség elvetélése S finom remegések: az erőm álom-bakók A Tisza-parton mit keresek?

Én: meg nem értett, idegen, érzékenység – önsajnálat, felértékelés

Lelkek a pányván

az én hiábavaló törekvése, tétlenségre kárhoztatás, tehetség elvetélése lélek az, bús magyar lélek Kipányvázták a lelkemet, / Mert ficánkolt csikói tűzben, hiába űztem Vágjátok el a kötelét

Én: szabadulásra, változásra vágyó, megbéklyózott ifjú erő – öntudat, a környezet hibáztatása

A magyar

az én hiábavaló törekvése, tétlenségre kárhoztatás, tehetség elvetélése Sósabbak itt Ezerszer Messiások Óh, semmit se tehettek

Keresztre kell feszülni a változásért Hiábavaló szenvedésre kárhoztatott tehetségek én és a környezet, értéktelített, értékvesztett

én kiemelt szerepe, mitizálása ismétlés, halmozás, fokozás: Sivatag, lárma… véres, tajtékos, pányvás / Sósabbak, fájdalmak, Messiások, kereszt hiába űztem, hiába űztem, Ezerszer Messiások Ezerszer is meghalnak A magyar Messiások Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek. ellentét: én és a környezet, értéktelített, értékvesztett metaforizálás, szimbolikus, szecessziós versnyelv

párhuzamba állítható sorok, témák A Tisza-parton

Messiások

önsajnálat

19 2

19 3


•

8.

é v fo l y a m

C) párhuzamba állítható sorok, témák

A Tisza-parton

A Gare de l’Esten

Vízió a lápon


én és környezet ellentéte én kiemelt szerepe, elkárhozottsága, mégis küzdése környezet durvasága, tetszhalottsága A szívem egy nagy harangvirág, S finom remegések: az erőm Álmodoztam déli verőn Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók

Én: meg nem értett, idegen, érzékenység, kárhozatra kényszerített – önsajnálat, rendkívüliség öntelt tudata

szegény (fia Párizsnak, melyhez a pozitív értékek tartoznak) Még itt van Páris a szivemen; dalolj mámort Megölnek a daltalan szivek Téli sírkertek; daltalan táj, koldus zsivaj; Fagyos lehellet és hullaszag; elátkozott hely, naptalan Kelet

Sajnálatra méltó, részvétet ébresztő én-ábrázolás.

fény-ember, veszteglő akarat, fényre termett büszke, nagy fejem A lelkem villan néha-néha Szikráit rémekre hányom láp világa, Szürke, / Silány, szegény világ; köd, szürkeség, örök köd

Kiválasztott én, rendkívüli; istenítés – kilátástalan, jövőtlen környező világ – nagy fokú elítélés

Érzéketlen, durva, elítélt és elutasított környezet.

Halál, fagyottság, reménytelen, terméketlen, a művészetet elpusztító, megátkozott hely – megvetés, elutasítás

azonos poétikai megoldások ellentét: Gangesz, Párizs – Tisza-part, láp, naptalan Kelet Gangesz || Párizs, (itt és ott) dalolj mámort – daltalan táj fény – köd; álmodoztam – álom-bakók én – környezet élet – halál szerkezetben párhuzam ismétlés, halmozás, fokozás szimbolikus – szeceszsziós versenyelv

Ön á l l ó


g y a k o r l at

D) a lírai én jellemzője

a környezet jellemzője

A Hortobágy poétája

Kínzottja sok-sok méla vágynak Szent dalnok lett volna belőle

A csorda-népek lelegelték piszkos, gatyás, bamba társak

A magyar Ugaron

A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok Lehajolok a szent humuszig Vad indák gyűrűznek körül

Hej, égig nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed

Lelkek a pányván

ficánkolt csikói tűzben véres, tajtékos, pányvás mén

Kipányvázták a lelkemet Vágjátok el a kötelét

A magyar Messiások

Ezerszer Messiások A magyar Messiások Óh, semmit se tehettek

Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások S üdve nincs a keresztnek

A Gare de l’Esten

Még itt van Páris a szivemen S elránt az alkonyat Visszakövetel / A sorsom .S aztán meghalok, / Megölnek a daltalan szivek

Fagyos lehellet és hullaszag Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám. A naptalan Kelet.

Vízió a lápon

Vagyok fény-emberködbe bújva, Vagyok veszteglő akarat Ki fényre termett, s itt marad

Ez itt a láp világa. Szürke, Silány, szegény világ. Megülte az örök köd, Rémek között, gomolygó ködben Elszürkül minden itt a lápon,

E) I. szépség, finomság, érzékenység, nagyra hivatottság – állatias, szépség iránt érzéketlen környezet; felmagasztalás – megvetés II. számonkérés, felsőbbségtudat – önsajnálat III. a környezet hibáztatása, felelőssége (kipányvázták) – az én rendkívüliségének tudata, az elfogadás hiányán érzett sértettség IV. a hiábavaló szenvedés túlzása – a környezet hibáztatása V. önsajnáltató önfeláldozás – lenézett környezet (pézsma-szagok) VI. az én kritikátlan istenítése (fény-ember, csoda) – fájdalomteli elítélés (köd, láp, veszteglés) Mit mond a beszélőről? I. De ha virág nőtt a szívében, A csorda-népek lelegelték. Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle.

többre, másra vágyik, mint környezete, megsemmisítik elvetélt, nagyra hivatott tehetség

Mit mond a környezetről? közönséges, durva, arctalan tömeg fojtó, visszahúzó, nem értékeli a tehetséget

19 4

19 5


II. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág?

8.

é v fo l y a m

elhanyagolt, elvadult, gondozatlan, igénytelen

Vad indák gyűrűznek körül

fájdalmas – dühös kifejezője a jobbra törekvésnek, az elégedetlenségnek tehetetlen

III. Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben

veszteglésre, szenvedésre ítélt, vad, tüzes, ifjú erő

korlátozó, megzabolázó

véres, tajtékos, pányvás mén

űzött, szenvedő, a sajnálat, részvét felkeltése

IV. Ezerszer Messiások A magyar Messiások.

szent ügyért mártíromságot vállaló – felmagasztosult szereppel azonosul

S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek,

•

hiábavalóság érzete, passzivitásra, tétlenségre kárhoztatott

durva, fojtó

megváltást követel tagjaitól, elviselhetetlen, hiábavaló fájdalmakat és áldozatokat követel nem ad tért az értelmes cselekvésre, nem értékeli az önfeláldozást

V. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom. S aztán meghalok, Megölnek a daltalan szivek S a vad pézsma-szagok.

a reménytelenség, a halálra ítéltség biztos tudatának ellenére elkötelezetten, sorsát elfogadva küzd

durva, igénytelen, az értékeket elutasító

VI. Vagyok fény-ember ködbe bújva Vagyok veszteglő akarat, Vagyok a láplakók csodája, Ki fényre termett, s itt marad Ködomlasztó reggelre várva,

kényszerűen elfedett tehetség, kiválóság, nagyra hivatott, elkötelezett, makacs, kitartó, tántoríthatatlan

tehetséget, értelmes cselekvést megsemmisítő, fénytelen, kilátástalan, jövőtlen

Ön á l l ó


g y a k o r l at

b) párhuzamba állítható sorok, témák rendkívüli tehetség, érzékenység és elkötelezettség – dacos magatartás, reményvesztettség, sikertelenség tudata, mégis küzdelem (mégismorál) – virág, Messiás, mén - sivárnak, elhanyagoltnak, elvadultnak, durvának, tehetségek eltékozlójának, visszahúzónak láttatott haza, mégis mély szeretet, ragaszkodás iránta - lárma – értelmes cselekvésre lehetőséget nem adó tér – sivatag, láp, elvadult táj, temető, naptalan Kelet – a haza és a hazai viszonyok értékellentéteként szimbolikus terek (Hortobágy, Tisza-part   Párizs, Gangesz)

értékszerkezet értékelés, értékkifejezések – önsajnáltató, a környezeténél mindenben különb – sematizáltan – feldicsért hős, – rendkívülisége érzékenységéből, szenvedéséből fakad – számon kérő, a helyzetekben felülálló – a környezet lenézett, elutasított, csak negatív képzetekre – jövőtlenségre, pusztulásra, tehetségek megfojtására , durvaságra, érzéketlenségre – utaló kifejezésekkel méltatott

azonos poétikai megoldások én kiemelt szerepe, mitizálása ismétlés, halmozás, fokozás: két pólusú szerkezet ellentét: én és a környezet, értéktelített, értékvesztett metaforizálás, szimbolikusszecessziós versnyelv

1 96

1 97


T/3.

•

8.

é v fo l y a m

148. oldal 15 perc

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás, íráskészség, értékelés, önreflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : a) egyéni és csoportos, b) egyéni, házi feladat 3. Összegzés a) Összegezd saját magad számára az előző feladat tanulságait 8-10 soros összefüggő szövegben! Minden második sorba írj, hogy legyen helyed javítani! Ha elkészültél, olvasd fel írásodat csoporttársaidnak és hallgasd meg véleményüket, Te is adj tanácsot, hogy minél világosabb, pontosabb legyen, amit írtak! b) Lapozz vissza a múlt órai házi feladathoz, olvasd újra az utolsó két bekezdést! Az ismétlés mely fajtáira találhattál példát az elvégzett feladatsorban?

Megoldás b) Ismétlés a jelentés szintjén, motivikus ismétlés, szövegek közötti ismétlés.

T/4.

149. oldal 7 perc

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információ visszakeresése, reflektálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, írás, reflektálás, megbeszélés

Ön á l l ó


g y a k o r l at

TÖBB NYELVI SZINT ELEMZÉSE EGYÜTT – ADY ENDRE: A TISZA-PARTON Adynak ez a verse az 1906. február elején megjelent Új versek című kötetéből való. Versei kiérlelt társadalomszemléletről és jelképteremtő módszerről tanúskodnak, ahogy az előző feladatokban megfigyelhettük. Ezzel Ady nyomban élvonalába került annak a csatározásnak, amelyet a magyar feudalizmus ellen folytattak a polgári átalakulás hazai képviselői. A Párizst frissen megjárt Ady az Új versekben külön ciklust szánt ennek a problémakörnek A magyar Ugaron címmel, mutatva, hogy vállalja a harcot a „Hortobágy”, a „magyar mező”, a „Puszta”, az „Ugar” ellen. Ez egyben a költő lázadása is, hiszen a „lelkek temetője” ez az elmaradottság: nem tudja kibontakoztatni a benne rejlő képességeket, nem tudja megalkotni önmagát, személyiségét. A Tisza-parton eszmei mondanivalója, művészi üzenete tulajdonképpen ennyi, s hogy az adott időben ez a legfontosabb problémája lehetett a magát megalapozó, képességeit megszervező Adynak, mutatják a rokon motívumokat hordozó költemények ugyanebből a kötetből, amelyek közül ötöt az előző feladatban olvashattál. 4. A vers és szerzője a) A képektől, helyszínektől elvonatkoztatva, azokat nem használva fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy A Tisza-parton lírai hőse, beszélője milyen alapérzését, milyen a világhoz és önmagához való viszonyulását fogalmazza meg! b) Szükséges-e egy vers megértéséhez a keletkezés körülményeinek ismerete? Írd le indoklással véleményedet 3 mondatban!

Lehetséges megoldások a) lázadás a társadalmi elmaradottság és az egyéni érvényesülés lehetetlensége miatt b) Ez a kérdés foglalkoztatja a gyerekeket, meg kell beszélni. Tisztázzuk, hogy minden alkotás többféleképpen megközelíthető, értelmezhető. (Hivatkozhatunk a fejezetben vizsgált szövegekre). Mi elsősorban mint önálló valóságot, fikciót, a szöveg által létrehozott jelentést vizsgáljuk. A szövegen kívüli információk is árnyalhatják a jelentést, tágabb összefüggésekbe ágyazzák be a szöveget. Ahhoz azonban, hogy egy szöveget megértsünk, mondandóját felfogjuk, nem szükséges a körülmények ismerete, az adott korszak történelmi, szellemi áramlatainak ismerete, azonban a szöveg mélyebb vonatkozásainak megértésében segíthetnek.

1 98

1 99


T/5.

•

8.

é v fo l y a m

150. oldal 8 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A már korábban kialakított csoportokban dolgozzanak a tanulók. A négy szempont értelemszerűen több csoportnak is lehet feladata. Először készítsenek jegyzeteket a megadott szempontból, majd vessék össze a szöveges elemzéssel. A menet a következő: Az 1. tanuló olvas egy bekezdést, a 2. saját szavaival összefoglalja a bekezdésben szereplő információt, a 3. megállapítja, hogy az ő jegyzeteikben szerepel-e ez, a 4. javaslatot tesz a jegyzet kiegészítésére, ha erre szükség van. A kör így folytatódik a szöveg végéig. A munka utolsó fázisa, hogy a csoportok elolvassák és jegyzetelik azokat a részeket, amelyekkel nem ők foglalkoztak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasásértés, elemzés, szintézisteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : tanulássegítés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reciprok tanítás 5. Ebben a feladatban azt vizsgáljátok a megadott szempontok szerint haladva, hogy milyen nyelvi tényezők befolyásolják a jelentéstulajdonítást. a) Végezzétek el a csoportotoknak kijelölt feladatot! A) Vizsgáljátok meg a vers szerkezetét! Hogyan szerveződik a kompozíció? Milyen kapcsolat, viszony van a szerkezeti egységek között? B) Vizsgáljátok meg a vers szavait (elrendezés, jelentés) és mondatszerkesztését! C) Vizsgáljátok meg a vers hangzását! (szavak hangrendje, a sorok ritmusa, rímek) D) Vizsgáljátok meg a versben megjelenő értékeket!

Ön á l l ó


g y a k o r l at

200

b) Vessétek össze kutatásotok eredményeit az alábbi értelmezésekkel! Használjátok az alábbi jeleket: = nálunk is szerepel, + = csak a szövegben szerepel, új információ Egészítsétek ki az olvasottak alapján jegyzeteiteket! A munka menete csoportonként a következő: Az 1. tanuló olvas egy bekezdést, a 2. saját szavaival összefoglalja a bekezdésben szereplő információt, a 3. megállapítja, hogy az ő jegyzeteikben szerepel-e ez, a 4. javaslatot tesz a jegyzet kiegészítésére, ha erre szükség van. A kör így folytatódik a szöveg végéig. A munka utolsó fázisa, hogy a csoportok elolvassák és jegyzetelik azokat a részeket, amelyekkel nem ők foglalkoztak. A) A szerkezet A szöveg – a címet leszámítva – két nagyobb kompozíciós (szerkezeti) egységre, két szakaszra tagolódik. Az első egy eszményi, idilli táj és egy ennek megfelelő lélekállapot rajza, a második ennek ellentéte: sivár, durva, érzéketlen környezet s az ebben a környezetben helyét nem lelő beszélő elkeseredett költői kérdése. Mindkét egység további alegységekre bomlik. Az első szakasz és a második szakasz utolsó sora ugyanis inkább kommentár, kiegészítés, értelmezés az általuk közrefogott, keretbe foglalt, és egymással ellentétben álló leíró részekhez képest. A keretjelleget erősíti az e sorokban megjelenő és – mint azt látni fogjuk – jelképessé váló két folyónév. A két szembenálló hangulatot és értékrendet sugárzó leíró szövegrész és a két reflexió szimmetrikus A–B–B–A szerkezetet alkot (ahol az A, illetve a B részek természetesen csak jellegükben azonosak). A két versszak, az „ott” és „itt” ellentéte a vers leglényegesebb kompozíciós elve. Azt is mondhatjuk, ez a két négysoros egység mindenben ellentéte egymásnak, ami csak költészetben elképzelhető. B) Szóhasználat és mondatszerkesztés Az első versszakot teljes szerkezetű mondatok alkotják, míg a második szakasz első három sora egyetlen hiányos mondat (kilenc, olykor jelzővel kiegészített, bővített alany – állítmány nélkül). Az első szakasz mindkét összetett mondata harmonikus, kiegyensúlyozott felépítésű. Az első két tagmondatban a párhuzamos, izokolón jellegű, a második kettőben a chiazmus (keresztforma) jellegű szerkezet biztosítja ezt. Az első két tagmondatban – ahol a második az elsőnek alárendelt helyhatározói mellékmondat – az állítmányi rész – helyhatározói részszerkezet ismétlődése teremti meg a nyelvtani, mondattani harmóniát: 1. Jöttem a Gangesz partjairól. 2. Álmodoztam déli verőn. Ugyanezt a szimmetriát tapasztaljuk a második két sorban, három eltéréssel. Az egyik az, hogy itt nem igei, hanem névszói állítmányok szerepelnek, a másik, hogy ezekben a mondatokban nem rejtett, hanem főnévvel kifejezett alany található. A harmadik, hogy a két tagmondat viszonya nem alá-, hanem mellérendelő:

201


•

8.

é v fo l y a m

1. A szívem egy nagy harangvirág 2. S finom remegések: az erőm. A megforduló szórend (a chiazmus) ugyanakkor elbizonytalanítja ezt a szerkezetet. Ez a szerkezeti megoldás a harmónia, a szimmetria mellett a szöveg változatosságát, színességét is biztosítja. A második szakasz első három sorában nincs ige, nincs állítmány: jelzõk és fõnevek (állítmány nélküli alanyok) sorakoznak itt egymás után. A három sor ettől egyhangú, monoton lesz, s e nyelvtani egyhangúság nyilvánvalóan egybeesik a tartalmi ürességgel, sivársággal. Az igék hiánya mozdulatlanságot, változatlanságot és változtathatatlanságot sugall. A szakaszt záró költői kérdés erre a kilátástalan, értékszegény állapotra reflektál. Érdemes felfigyelni arra, hogy a vers első és utolsó mondata szerkezetében is utal egymásra: a szórendet tekintve ellentétesek egymással, pontosabban egymás tükörképei, összekapcsolva, egymáshoz rendelve szabályos chiazmust alkotnak az állítmányi rész bővítményeinek sorrendje miatt: Jöttem a Gangesz partjairól [...] A Tisza-parton mit keresek? C) A hangzás

A magas és mély hangrendű magánhangzók arányát vizsgálva első olvasásra is föltűnik, hogy az első szakaszban ez az arány a magas, a másodikban a mély hangok irányába tolódik el, bár nem azonos mértékben. (Az első szakaszban az arány 19:16, a másodikban 10:25.) Mint általában, a magas hangok itt is kellemes, derűs, a mély hangok komor hangulatot árasztanak.

A Tisza-parton ritmusáról, verseléséről sokat vitáztak a verstan szakértői. (1979-ben tudományos vitát is rendeztek a kérdésről.) Mint Ady legtöbb verse, ez a szöveg is szimultán verselésű: a sorok hangsúlyos és egyben időmértékes ritmust is mutatnak. A hangsúlyos értelmezés szerint a vers hangulati-tartalmi fordulópontján elhelyezkedő 4. és 5. sor kivételével 5 + 4 osztású kétütemű sorok alkotják a művet. A kivételt képező két sor háromütemű és szimmetrikus elhelyezkedésű (2 + 4 + 3, illetve 3 + 4 + 2). Az eltérő ritmus is, a szimmetrikus felépítés is kiemeli a két szakasz közötti váltást, ellentétet.

Az időmértékes értelmezésben daktilusok és spondeusok (mások fölfogása szerint choriambusok) váltakoznak jambikus lejtésű sorokkal. A vers aprólékos verstani elemzésétől itt természetesen el kell tekintenünk, néhány összefüggésre azonban mindenképpen érdemes fölfigyelni. Az első szakasz kezdősorának képlete ez:

Jöttem a Gangesz partjairól ∪∪∪∪

A sor ritmusa követi tartalmát, hangulatát. Az első versláb, a daktilus – a rövid szótagok révén – friss, pattogó indítást ad a versnek, s ezt erősíti a harmadik láb. A második szakasz kezdősorában megcserélődik a verslábak rendje (noha itt is a daktilus és a spondeus a jellemző versláb), ennek hatására a sor elején a szöveg lelassul, „elnehezül”, mintegy kiemelve az új, az előzőtől eltérő hangulatú szerkezeti egység kezdetét:

Gémes kút, malom alja, fokos ∪∪∪∪∪

Ön á l l ó


g y a k o r l at

A vers első és utolsó sorának keretjellegére is utal a verselés, e két sor ritmusa ugyanis megegyezik (az utolsó sor első szótagját, a határozott névelőt ugyanis értelmezhetjük hosszú szótagként): Jöttem a Gangesz partjairól [...]

A Tisza-parton mit keresek? ∪∪∪∪ D) Az értékszerkezet

A Tisza-parton két szakasza értékek szempontjából is élesen elkülönül egymástól.

Az elsõ szakasz költői eszközei mind az értéktelített állapot idilli hangulatának megteremtését szolgálják. Az első sor távoli, egzotikus tájat mutat, ebbe a környezetbe helyezi a második sor kellemes hangulatú miniatűr életképét. Ez utóbbiban a cselekvés tartalma pozitív értékekre utal (álmodozás), csakúgy, mint a szövegben jelölt körülmények (déli verőn). Az egész képből nyugalom, harmónia árad, s ennek az állapotnak összegezése a harmadik sor metaforája. A negyedik sor még egy értékkel gazdagítja az idilli hangulatú képet (erőm), de úgy, hogy ez az érték – a szó jelentése ellenére – nem rombolja le az idillt, hanem harmonizál vele, illeszkedik hozzá. Ez utóbbi hatást az erő sajátos meghatározásával, definiálásával éri el a költő (finom remegések).

A második szakaszban ezzel szemben negatív értékekre utaló szavak, kifejezések sorjáznak, méghozzá egyre erősödő mértékben. Az első sor önmagában nézve akár közömbös értékű is lehetne, ha a bemutatott jelenségekkel jellemzett táj nem állna kontrasztban az első sor idilli-egzotikus tájával. A kontrasztot természetesen kiemelik a már említett hangtani, verstani, mondattani eszközök. A felsorolás monotonsága és a táj monotonsága egybemosódik. A második sor képei – csakúgy, mint a korábbi példákban – rávetülnek az elsőre, ám ezek a megjelölések már határozott – negatív – értékelést is magukban foglalnak. A sivatag szó egyrészt átvitt értelménél fogva a táj ürességét, terméketlenségét sugallja, másrészt visszautal – kontrasztként – az első szakasz Gangesz-partjára. A lárma és a durva kezek barbár hangulata párhuzamban áll az előző sor fokos szavával, és ellentétben az elsõ szakasz finom idilljével. (A durva kezek és a finom remegések egyaránt az erõre utaló kifejezések, csak éppen az erő értékelése, értékvonatkozása változik meg.)

Ez a tendencia folytatódik a harmadik sorban. A vad csókok kifejezés a durva kezek hangulati párja, s egyben tagadása, ellentéte az első szakasz harmadik sorában megjelenõ metaforának. Külön érdekesség, hogy mindkét mozzanat kapcsolódik a szerelem motívumához, ám míg az egyik (a harangvirág-metafora) finoman, szépítve és jelképesen, addig a másik fizikai értelemben, durván és szó szerinti utalással. A bambák szó kétféleképpen értelmezhetõ, kétféleképpen kapcsolódik a szakasz többi szavához. Tekinthetjük a vad csókok értelmezőjének, s ekkor a szerelem-motívum kap újabb negatív értéket. Ám tekinthetjük önálló, a többi alanyhoz tartozó szónak (a felsorolás részének) is, ebben az esetben jelentése, hangulata, negativitása (éppen a többes szám révén) általános érvényűvé válik, az egész szakaszra rávetül. Ezzel voltaképpen elõkészíti a szakasz legnegatívabb kifejezését, a felsorolás leghangsúlyosabb pontjára, a végére helyezett álom-bakók szókapcsolatot, amely az elsõ szakasz idilljének (álmodoztam déli verőn) teljes tagadása. E szókapcsolat végletes negativitását Ady – a rá egyébként is jellemzõ – szóalkotással emeli ki.

S itt még egy megjegyzés erejéig vissza kell térnünk az első és az utolsó sor keretszerűségére. Láttuk, megegyezik a két sor ritmusa. Említettük, hogy mindkettő kommentárszerűen, reflexiószerűen kap-

202

203


•

8.

é v fo l y a m

csolódik a szöveg többi részéhez, szerkezetükben pedig egymás tükörképei. Mindkettőben megjelenik egy-egy metaforikus folyó, amely környezetének, a körülette elterülő tájnak s fõként az ezekhez a tájakhoz kapcsolódó értékeknek jelképévé válik. A Gangesz-part az idill, az értékek, az értelmes lét helye, a Tisza-part a durvaságé, a kietlenségé, az ürességé, az értelmetlenségé. A versben megszólaló beszélő otthonosságát (ott) és otthontalanságát (itt) összegezi a keret két mondata.

reflek tál ás 3. lépés: 6–7. feladat T/6–7.

155. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : végezzék el a tanulók a 6. feladatot, a 7. feladatot gyakorlásra, egyéni felzárkóztatásra javasoljuk vagy szorgalmi feladatnak. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a z egész osztály K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás, értékelés, önálló elemzés M u n k a f o r m a : egyéni 6. Állapítsd meg a korabeli kritika alapján, mi okozta a szöveg meg nem értését, a nagy fokú elutasítást!

„Természetesnek kell vennem, hogy a költő ismeri a Tiszát. Hiszen valahol a kanyargásai közt vagy közel oda született. Sok magyar vers énekel erről a folyóról. Mind reszkető, ábrándos szeretettel. […] Azért, amit Ady Endre ott meglát, Ady Endrének nem érdemes odamenni, vagy kínos ott lenni. Petőfinek testilelki gyönyör volt, amit a Tisza partján látni tudott. […] De volt-e valaha Ady Endre a Gangesz partján? Nem tudom, hogy lett volna. […] Mit gondol vajjon magában Ady Endre? Azt-e, hogy a Gangesz partján nincsen fokos, durva kéz és álombakó és a Tisza partján nem lehet nagy harangvirágot látni? Nem tudja Ady Endre, hogy a Gangesz partján néhány ezer angol ül zsarnokul sok millió bennszülöttön, kik közt a lepra és a pestis és az éhhalál krónikusan pusztít és osztozik az angollal a zsarnokságban? Hej, micsoda úri nép, testben és lélekben a tiszamenti halász, csikós és földműves ez indus rabnéphez képest!” (Budapesti Hírlap, 1908. december, Rákosi Jenő) 7. Készítsd el A magyar Ugaron című vers elemzésének vázlatát az órán tanultak szerint! A vázlathoz két pontot egészítettünk ki. A kettéosztott napló technikájával dolgozz! Jobb oldalra a vázlatpontokat, bal oldalra a ponthoz tartozó kifejtendő tartalmat fogalmazd meg tételmondatokban! Használd a modul elején szereplő táblázatot is! Vázlatpontok 1. Bevezetés A versben kinyilvánított életérzés, alapgondolat

Tételmondatok

Ön á l l ó

2. Szerkezet


g y a k o r l at

Az első három versszak a lírai én és a megjelenített táj kapcsolatát írja le. Szerkezetük párhuzamos stb.

3. 4. 5. 6. Összegzés Megállapításaim összefoglalása


Arany János: Reg és est

157. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat első részének célja az elsődleges olvasói tapasztalatok, reflexiók feltárása, az olvasottakhoz való személyes kötődés, a belső motiváció megteremtésének segítése a háromlépéses interjú technikájával. A háromlépéses interjú során a felek egymás olvasmányélményeire kérdeznek rá. Olyan kérdéseket tesznek fel egymásnak, amelyek az olvasottakkal kapcsolatos, az eddig tanultak alkalmazására vonatkozó véleményekre, megítélésekre, kritikákra, problémákra vonatkoznak. Kérjük a tanulókat a nyelvi megalkotottságra vonatkozó kérdések megfogalmazására. Lépések 1. A diákpárok tagjai egy időben, de külön-külön kérdéseket fogalmaznak és írnak le a füzetükbe a vers nyelvi megalkotottságára, értékszerkezetére vonatkozóan. (3 perc) 2. A páros tagjai külön-külön rangsorolják saját kérdéseiket, és kiválasztják a három legizgalmasabbat. (1 perc) 3. Interjúzás: Először a páros egyik tagja teszi fel kérdéseit a páros másik tagjának, majd szerepet cserélnek. (3-3 perc) 4. Tanári irányítással, frontálisan megbeszéljük az interjú néhány fontosabb eredményét és tapasztalatát. (10 perc) Például az alábbiakból válogatva kérdezhetünk: Mi a vers alapgondolata? A címben jelölt idő milyen jelentéssel bővül a vers végére? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a szakaszok? Mi a vers kompozíciós elve? Mi jellemzi a szöveg mondatszerkesztését? Egységes-e a szöveg ilyen szempontból? Ha nem, mit közvetít a mondatszerkesztésbeli eltérés?

204

205


•

8.

é v fo l y a m

Mi a verset szervező domináns nyelvi elem? Hogyan viszonyul a beszélő a versben közvetített élményhez? Honnan tudható ez? Miként olvasható a szöveg? Vallomás, világértelmezés, életfilozófia, állapotrajz? Miért? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexiós képesség, tanulói kérdezés és az elsődleges olvasói tapasztalatok megfogalmazása, értő figyelem gyakorlása, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén párok, tanulássegítés M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : háromlépéses interjú 8. Olvasd el a verset, majd készíts padtársaddal interjút a verssel kapcsolatos olvasói élményeiről, tapasztalatairól a következők szerint!

Arany János: Reg és est Szeretem a reggelt, Ah, az est! Mikor a jegenyék sudarára Bágyad akkor elme, test; Legelébb esik a Hazaszáll a megtört lélek; Születő nap arany sugára Nő a lombárny… félek, félek. S kiderűl a vidék, Mit hozál ma, vándor szellem, Szine, illata, hangja föléled: Hogy holnapra fölemeljen?... Tova még, tova még! Boldog, ha visszanéz a mára Enyim a nap, enyém az élet… Öntudatod nyájas sugára! –

1854

a) Írj fel magadnak minél több kérdést a vers nyelvi megalkotottságára és alapvető gondolatára vonatkozóan, amit szívesen feltennél a párodnak! b) Rangsorold számozással a kérdéseidet! c) Interjúzzatok! Tegyétek fel egymásnak sorban a három legfontosabb kérdést, és figyelmesen hallgassátok meg egymás válaszát! d) Rögzítsd az interjú során felmerült legfontosabb gondolatokat, véleményeket, reflexiókat, szempontokat!

Ön á l l ó


g y a k o r l at

206


Önálló verselemzés

158. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A programcsomag Arany versének önálló elemzésére, értelmezésére 4 bejárási utat kínál. Válaszszuk ki tanulóink számára képességeik alapján azt, amit a legeredményesebbnek ítélünk. Mintavétellel ellenőrizzük a tanulók fejlődését! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása, önálló értelmezés C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály, heterogén csoportokban A ) megadja a tételmondatokat, ezek részletező kifejtését várja el. Azoknak a tanulóknak javasoljuk, akik – bár számos helytálló megfigyelésük van – bizonytalanok, ebből fakadóan sikeres munkavégzésük akadálya a kezdő lépések megadása. B ) megadja a tételmondatok megfogalmazásának tartalmi kereteit és egyben szerkezeti sémát is nyújt. Ezt a variációt az előbbieknél önállóbb, de gondolataik rendszerezésében támaszra szoruló tanulóknak javasoljuk. C ) A legönállóbb, legkreatívabb tanulóknak javasoljuk, ez a variáció adja a legkevesebb támpontot. D ) A leginkább vezetésre szorulók, a legbizonytalanabbak számára javasolt útvonal: irányított kérdésekkel tárja fel a vers értelmét. Ez is nagyon komoly munkát igényel! A sikeres munka jelentős önbizalomnövelő hatású ebben az esetben. M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vázlatírás, anyaggyűjtés, irányított szövegalkotás 9. Készítsd el Arany János versének több szempontú elemzését a tanárod által megadott betűjelnek megfelelően! A) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül megadunk öt tételmondatot (a lényeget öszszefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást). Ezeket a tételmondatokat kell kifejtened összefüggő mondatokban az egyes bekezdésekben, végül egy összegző lezárást írnod. Először olvasd el a tételmondatokat, majd adj találó címet elemzésednek! A vers egy életérzéssé vált, körforgásszerűen ismétlődő lélekállapot-hullámzást, és annak legyőzésére tett erőfeszítést formál meg két – szinte mindenben – eltérő jellegű képsorban. A fent megállapított lélekállapot-hullámzás két ellentétes hangulatú: egy felívelő, nekilendülést, indulást és egy megtörtséget, elnehezülést kifejező szakaszban formálódik meg: ez a kettősség a vers legfőbb kompozíciós elve.

207


•

8.

é v fo l y a m

Szóhasználat, képiség és mondatszerkesztés tekintetében is érvényesül a kettősség: egy poétikai eszközökben szerényebb, szerkezetében szokványosabb, kiegyensúlyozottabb, személyesebb megszólalás fordul át általánosabb, képgazdagabb, mondatszerkesztésében változatosabb lezárásba. A két szakasz mind hangzásában, mind ritmusában, mind rímszerkezetében, mind sorhosszúságban eltér egymástól a kétféle hangulatot megteremtve. Az első szakasz költői eszközei mind az értéktelített állapot idilli hangulatának megteremtését szolgálják, a második szakaszban ezzel szemben a negatív értékekre utaló szavak sorjáznak, kivéve a lezáró két sort, amely pozitív értékeivel visszacsatol a nyitóképhez. Írj összegző lezárást elemzésedhez! Összegzésed a fenti pontokban kifejtett gondolatokból, megállapításokból kiindulva értékelje a verset! B) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül támpontokat adunk. Törekedj arra, hogy a tételmondataid is kapcsolódjanak egymáshoz! Ha átgondoltad tételmondataidat, adj találó címet elemzésednek! a) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) arról, hogy a vers lírai hőse, beszélője milyen alapérzését, milyen, a világhoz és önmagához való viszonyulását fogalmazza meg! Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat! b) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers kompozíciós elvéről: szerkezetéről, szerkezeti egységeinek viszonyáról! Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat! c) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers szóhasználatának és mondatszerkesztésének sajátosságairól! Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat! d) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers strófaszerkezetéről, hangzásáról, ritmikájáról, rímeléséről! Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat! e) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers értékszemléletéről, érték-szembeállításairól! Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat! f) Írj összegző lezárást elemzésedhez! Összegzésed a fenti pontokban kifejtett gondolatokból, megállapításokból kiindulva értékelje a verset!

Ön á l l ó


g y a k o r l at

208

C) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül megadunk öt vázlatpontot (szempontot). Ezeket kifejtve készítsd el elemzésedet! Először gyűjts gondolatokat, megállapításokat a vázlatpontokhoz, készíts jegyzeteket! Ezután dolgozd ki az összefüggő szöveget! Adj összegzésedből következő címet elemzésednek! 1. A vers lírai hősének, beszélőjének alapérzése, a világhoz és önmagához való viszonyulása 2. A vers kompozíciós elve 3. Szóhasználat, képalkotás, elrendezés, mondatszerkesztés 4. Strófaszerkezet: hangzás, ritmus, rímszerkezet, sorhosszúság 5. Értékszerkezet 6. Összegzés D) Elemzésed elkészítéséhez végezz gyűjtőmunkát az alábbi kérdések segítségével, majd rendezd a megadott vázlatpontok szerint összefüggő szöveggé megfigyeléseidet! Adj összegzésedből következő címet elemzésednek! I. A vers lírai hősének, beszélőjének alapérzése, a világhoz és önmagához való viszonyulása a) A címben két toposz szerepel. Mi az általánosan hozzájuk kapcsolt jelentés? b) Mit kapcsol a vers beszélője a reggelhez, mit kapcsol az esthez? (Haladj sorról sorra!) c) Milyen nyelvi eszközök teszik lehetővé, hogy az időélményt ne egyszeri, hanem általános élményként értsük? Ki beszél? d) Hogyan viszonyul az idő múlásához a vers beszélője? e) Az idő múlásához való viszony milyen életérzést fejez ki? II. A vers kompozíciós elve a) Mi jellemzi a két szakasz egymáshoz való viszonyát? b) Mi mindenben nyilvánul meg ez a viszony? III. Szóhasználat, képalkotás, elrendezés, mondatszerkesztés a) A szóhasználat az egyes szakaszokban hogyan fejezi ki a napszakhoz való viszonyulást?

209


•

8.

é v fo l y a m

b) Értelmezd a szövegösszefüggésben a Nő a lombárny képet! c) A szóhasználaton kívül az első szakasz mely nyelvi eszközei közvetítik az életkedvet, lendületet? d) A szóhasználaton kívül a második szakasz mely nyelvi eszközei közvetítik az életkedv elvesztését, a csüggedést? e) Mi jellemző a versmondatok és sorok viszonyára az első, illetve a második szakaszban? IV. Strófaszerkezet: hangzás, ritmus, rímszerkezet, sorhosszúság a) Mi jellemzi a sorok egymáshoz való viszonyát az első és mi a második szakaszban? b) Hogyan szolgálja a két szakasz eltérő rímszerkezete a két eltérő hangulat kifejezését? Mi nehezíti el a második szakasz 1–2. sorának rímeit? c) H ogyan szolgálja a két szakasz eltérő verselése (ritmusa) a két eltérő hangulat kifejezését? V. Értékszerkezet a) Mi bizonytalanítja el az első szakasz egyértelműen pozitív értékképzetét a versben? (Miért nem egyértelmű a reggelek, az élet boldogsága?) b) Fordítsd le saját szavaidra a második szakasz utolsó 4 sorának kérdését és válaszát! Fogalmazd meg a mögöttes jelentést! VI. Összegzés

Lehetséges megoldások D) (A megoldásaik irányt adnak a többi csoport megoldásainak megítéléséhez is.) I. a) Reggel: kezdet, remény, új élet, új lehetőség, születés, újjászületés; est: vég, elmúlás, megérkezés, befejezés, önvizsgálat. b) Reggel: születés, szépség, bizakodás, életkedv, zsongás, lendület. Est: bágyadtság, megtörtség, félelem, kétkedés a folytatáshoz való erőben, megelégedés, belenyugvás, vigasztalás, hogy legalább az aznapot megélte. c) A második szakasz 2., 3. sorának általános alanya (az első szakasz megszólalója E./1.) – a kontraszt is hozzájárul a lelkiállapot-hullámzás megteremtéséhez – illetve az utolsó négy sor önmegszólító formája, amely valamennyi olvasót személyesen érintheti (E./2.). d) Az idő ciklikusan, de lényegét tekintve egyhangúan, ugyanúgy telik, valójában nem múlik. Bizakodás és elfáradás, újabb erő merítése az aznapból egy ugyanolyan naphoz. e) Kételkedés a haladásban, törekvés a csüggedtség legyőzésére.

Ön á l l ó


g y a k o r l at

II. a) ellentétesek b) Mondatszerkezet (írásban központozás), elrendezés, beszélő száma, személye, képalkotás, strófaszerkezet: sorok hosszúsága, rímszerkezet, ritmus, hangzás. III. a) Reg: pozitív, értéktelített szavak: sudár, arany sugár, kiderül, rímhelyzetben kiemelve: sudár, sugár; föléled, élet. est: negatív, értékvesztést kifejező szavak: bágyad, megtört, lombárny, félek b) nő a sötétség, a félelem, az aggodalom; lomb • fa •� �� életfa  fogy az élet; a halál árnyéka vetül ránk; növekedés és fogyás is összekapcsolódik paradox módon a képben. c) Nyugodt, egyszerű kijelentés: szeretem a reggelt; érzékletek halmozása: színe, illata, hangja; felkiáltás, kétszeres ismétlés: Tova még! Tova még!; Enyim a nap, enyim az élet. A szakaszzáró három pont itt a folytatást, várakozást érzékeltetik. d) Lemondó, általánosító sóhajtással kezdődik. Párhuzamba állított halálképzetek (vagyis nem árad, halad előre a történéssor, mint az első szakaszban): bágyad akkor elme, test, megtört lélek, Nő a lombárny – ezt a párhuzamosságot a sorvégi írásjelek, a pontosvesszők is érzékeltetik. A vers középpontjában a szünetet, hiányt, elbizonytalanodást érzékeltető három pont. A félek kétszeres ismétlése rímhelyzetben. A kérdés is elbizonytalanodást, kétkedést fejez ki. e) Az első szakaszban az első hét sor egy összetett mondat (5 tagmondat), amelynek második tagmondata 3 soron át ível áthajlásokkal, aztán ezt az alárendelő viszonyt felváltja két mellérendelés, az utóbbi kettősponttal zárul, mely grammatikai jelöletlenséget, poétikailag hiányt jelent (és azt üzeni, azt mondja, arra biztat, hogy – ilyesféleképpen egészíthetnénk ki). Az utolsó két sor két, két mondat, az ismétlés párhuzamos. A második szakasz első négy sora 5 mondat. Nincs áthajlás, amely folyamatosságot sugallna, itt a lemondó magatartás, a befejezettség érzete uralkodik. Nagyobb a hiány szerepe, ezt az írásjelek is mutatják. Sóhajjal kezdődik, majd két sor egy-egy mondat (laza mellérendelések), a felezőponton levő 4. sor két mondat, amelyek között a viszony szintén jelöletlen. Tovább fokozza a hatást, hogy a második mondat egyetlen ige megismétlése, amely keresztező szerkezetet hoz létre, hisz tartalmában az első szakasz első szavával, illetve az első szakasz utolsó sorának ismétlésével tart kapcsolatot. (Szeretem; Enyim, enyém   félek, félek) Az utolsó négy sor 2 összetett mondat, tagmondatok és sorok határa egybeesik az első mondatnál, a másodiknál áthajlás van (ezzel is visszautal a kezdésre), modalitásuk is eltérő (kérdés, felkiáltás). Az első mondatba beékelődik egy megszólítás a sor végén (vándor szellem). IV. a) Első szakasz: 6, 10, 6, 9, 6, 10, 6, 9: szokatlanul nagy az eltérés a sorhosszúságban, ugyanakkor az eltérés, rendszerszerűen ismétlődik. A lendületvétel, megtorpanás, aztán lépegetés, majd újra és újra – ezt érzékelteti a forma. Második szakasz: 3, 7, 8, 8, 8, 8, 9, 9: az első két sor között erős diszharmónia (mintha az ezután következők ennek az egy sóhajnak a tartalmát bontanák ki), majd kiegyenlítődés, monotónia, rezignáltság, nincs érzelemhullámzás. b) Első szakasz: xa, xa, bc, bc – (esetleg xa, xa, xb, xb, hiszen a vidék, tova még egyetlen hangban cseng össze, míg a többi rím legalább két szótagra terjed ki) a ritmussal, verseléssel kiegészülve a változatosságot, bizakodást, lehetőségeket fejezi ki.

2 10

2 11


•

8.

é v fo l y a m

Második szakasz: aa, bb, cc, dd páros rímei a verseléssel és a mondatok rendjével összhangban az egyhangúságot, egy helyben topogást, lemondást fejezik ki. Az első és második sor rímeiben két dolog is súlyosságot, nehézkedést kelt (szinte húz le a mélybe): az est – test két olyan fogalmat kapcsol össze egyetlen fonéma különbséggel – természet, idő múlása és emberi létezés, amely ezáltal kiterjeszti a halál képzetét az emberre is, másrészt a meglepően rövid estre az elme is rímel, így tovább fokozza azt a megbillenést, ami a két sor szótagszámának különbözőségéből ered. (Hasonló egyébként a helyzet a 3–4. sor lélek – félek, félek rímszavaival.) c) Első szakasz: harmonikus, rendezett a forma és a rímszerkezet is. A félrímek is a tartalommal összefüggően a nekilendülést érzékeltetik, pattogó ritmust adnak, ahogy az anapesztuszok is. Ezt emeli ki a sorok szótagszámának rendje is: 6, 10, 6, 9, 6, 10, 6, 9. A második szakaszban megfordul a dallam, ereszkedő lábak (trocheusok), páros rímek, diszharmóniát (megtorpanást, aztán beletörődést) tükröző sortagolás (3, 7, 8, 8, 8, 8, 9, 9) amely 4 sorban a 8 szótaggal, a lezáró két sorban 9-cel a monotóniát, melankóliát erősíti. V. a) A minden estével érkező csüggedésben, félelemben kifejeződő állandóság. b) „Értelem (te örök ismétlődésre kényszerített bolyongó), tudsz-e valami vigasztalót az elmúlással szemben?” „Van-e valami racionális ellenérv a csüggedtséggel, állandósággal, mulandósággal szemben?” „Csak az elmúlt nap megélése nyújt vigaszt.” „Csak a racionális elme látja be, hogy másnap újra kezdődik valami, az est tapasztalatának birtokában ez csupán illúzió.”

T/10.

170. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Hívjuk fel a tanulók figyelmét az esszé jelentőségére. Tisztázzuk elvárásainkat a portfólió küllemét tekintve. Adjunk pontos útmutatást! Pl. méret, borítás, tagolás (témánkénti szerkesztés), margók, illusztrációk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, visszatekintés a saját tanulási folyamatra, önértékelés, önreflexió M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : esszéírás

Ön á l l ó


g y a k o r l at

A portfólió értékelésének általános szempontjai A tanulói dosszié a megadott dokumentumtípusoknak megfelelő 13 rövid tanulói munkát tartalmaz a következők szerint: 1. modul 1 kreatív írás: stílusgyakorlatok (3 rövid szöveg azonos témában) (6. feladat) 1 választható önálló szövegalkotás vagy stílusvariáció a következők közül: 1. f) , 2. d), f), e), 3. /A) csoport/ 3. feladat 2. modul 1 rövid esszé a Klárisokról a megadott témákból választva (10. feladat) 1 kreatív szövegalkotás, a Messze, messze egy újabb „képeslapja” (15. feladat). 2 választható dokumentum: a 12 k) vagy l) és a 2. vagy 8. feladat. 3. modul 1 értelmezés: Címadás, indoklás, önálló átirat (3. feladat) 10 mondatos esszét Vajda János A vaáli erdőben című verséről (11. feladat) 5. modul Javaslat egy a modulban megismert vers előadására (12. feladat) 1 választható dokumentum a három kutatómunka közül: 2. modul 16. feladat: 3 haiku indoklással vagy 3. modul 15. feladat: József Attila: Ülni, állni, halni, ölni vagy 5. modul 13. feladat: József Attila: Mint a mezőn 6. modul 1 rövid esszé szabadon választott versről Az ismétlődés szerepe a jelentésteremtésben címmel (2. g) feladat) 1 választható dokumentum: 5. modul 4. feladat: rövid irányított fogalmazás megadott mondatszerkezettel vagy a 6. modulból rövid esszé: Az ismétlődés szerepe Ady Párisban járt az Ősz című versében. 8. modul A portfólióra reflektáló záró esszé (10. feladat) (Ha a tanulók ismeretében ezt a feladatsort teljesíthetetlennek találjuk, akkor csökkentsük a dokumentumok számát, de ügyeljünk arra, hogy minden témakörből legalább egy reprezentatív darabot elkészítsenek és a záró esszé semmiképp ne hiányozzon!) – A dosszié tartalmazza a záró esszét a megadott szempontok szerint – A beadott dokumentumok megfelelnek az értékelési szempontoknak – A dosszié esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, megfelel a formai és nyelvi követelményeknek. 10. Házi feladat – A portfólió záró esszéje Készítsd el portfóliód záró dokumentumát! Írásodban tekints vissza saját tanulási folyamatodra!

2 12

2 13


•

8.

é v fo l y a m

Írd le, melyik dokumentumot miért választottad! Mi okozott nehézséget az egyes dokumentumok elkészítésében? Mi okozott örömöt az egyes dokumentumok elkészítésében? Hogyan oldottad meg az egyes esetekben felmerülő problémáidat? Melyik dokumentumokról, miért érzed úgy, hogy tükrözik tudásodat? Mely dokumentumokkal vagy elégedetlen, miért? Hogyan tudnál változtatni ezeken? Összességében hogyan ítéled meg portfóliódat? Beadandó portfóliód darabjai 1. Költészet és nyelvtan – nyelvtan és stílus 1 kreatív írás: stílusgyakorlatok (3 rövid szöveg azonos témában) (6. feladat) 1 választható önálló szövegalkotás vagy stílusvariáció a következők közül: 1. f) , 2. d), f), e), 3. /A) csoport/ 3. feladat 2. Versek igék nélkül – A hiány poétikája 1 rövid esszé a Klárisokról a megadott témákból választva (10. feladat) 1 kreatív szövegalkotás, a Messze, messze egy újabb „képeslapja” (15. feladat). 2 választható dokumentum: a 12 k) vagy l) és a 2. vagy 8. feladat. 3. A főnévi igenév a költészetben 1 értelmezés: Címadás, indoklás, önálló átirat (3. feladat) 10 mondatos esszé Vajda János A vaáli erdőben című verséről (10. feladat) 5. Versmondattan Javaslat egy a modulban megismert vers előadására (12. feladat) 1 választható dokumentum a három kutatómunka közül: 2. modul 16. feladat: 3 haiku indoklással vagy 3. modul 15. feladat: József Attila: Ülni, állni, halni, ölni vagy 5. modul 13. feladat: József Attila: Mint a mezőn 6. Az ismétlődés szintjei: 1 rövid esszé szabadon választott versről Az ismétlődés szerepe a jelentésteremtésben címmel (2. g) feladat) 1 választható dokumentum: 5. modul 4. feladat: rövid irányított fogalmazás megadott mondatszerkezettel vagy a 6. modulból rövid esszé: Az ismétlődés szerepe Ady Párisban járt az Ősz című versében. 8. Önálló verselemzési gyakorlat A portfólióra reflektáló záró esszé (10. feladat) Portfóliód értékelésének általános szempontjai – Dossziéd a megadott dokumentumtípusoknak és számnak megfelelő rövid tanulói munkákat tartalmaz a fent megadottak szerint. – Dossziéd tartalmazza a záró esszét a megadott szempontok szerint. – A beadott dokumentumok megfelelnek az értékelési szempontoknak. – A dosszié esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, megfelel a formai és nyelvi követelményeknek.

Ön á l l ó


g y a k o r l at

reflek tál ás

T/11.

172. oldal 15 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : a következő tanítási egység elején reagáljunk a kilépőkártyákon olvasottakra! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 11. Gondolkodj el a fejezetben tanultakról! Töltsd ki a kilépőkártyát! (Nem kell minden ponthoz írni.) – A legfontosabb dolog, amit megtanultam ebben a fejezetben: – A legfontosabb problémám, kérdésem, amelyre nem kaptam választ ebben a fejezetben: – Legpozitívabb élményem volt: – Legrosszabb élményem volt:

2 14

S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató

Recommend Documents