S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S. Tanári útmutató

S Z Ö V E G É RT É S – S Z Ö V E G A L K OT Á S

Tanári útmutató

7

A kiadvány ......................................... engedélyszámon ......................................... időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N

CSERHALMI ZSUZSA

GYÕRI JÁNOS

SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

MURÁNYI YVETT

S Z A K M A I L E K TO R O K

FELELÕS SZERKESZTÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

L E K TO R

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

BÁRD JOHANNA

A T A N K Ö N Y V V É N Y I LV Á N Í T Á S I

ELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ

SZAKÉRTŐK

© MURÁNYI YVETT

© F E N Y Ő D. G Y Ö R G Y, F Ű K Ö H B O R B Á L A

RAKTÁRI SZÁM:

© E D U C AT I O K H T. , 2 0 0 8

H - A S Z E 10 0 7 / T

K O R S Z A K , K O R S T Í L U S , S T Í L U S I R Á N Y Z A T

Tanári útmutató

Fejlesztők

Fenyő D. György Fűköh Borbála

TA R TA LO M

K O R S Z A K , K O R S T Í LU S, S T Í LU S I R Á N Y Z AT

5

10

A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ

42

A BA R O K K

68

A KLASSZICIZMUS

85

A RO M A N T I K A

115

A MODERNSÉG

147

A POSZTMODERN

NÉVJEGY

NÉVJEGY 10. ÉVFOLYAM 7. fejezet Fejlesztők: Fenyõ D. György, Füköh Borbála A FEJEZET CÉLJA

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

Az irodalom egy lehetséges tárgyalásmódjának, a korszakok szerinti elrendezésnek és vizsgálatnak a megismerése, elsajátítása A korszak – korstílus – stílusirány fogalmának és a különféle korszakoknak, stílusoknak és stílusirányoknak a megismerése Az irodalom történetében való eligazodás segítése, az időben való vizsgálat lehetőségeinek (és korlátainak) megmutatása Más művészeti ágakra, elsősorban a képzőművészetre való koncentráció A képből való olvasás tanítása A látvány lefordítása verbális jelekké A különféle korszakok szövegalkotási módjainak megismerése; történeti szövegtani vizsgálatok A különféle korok stiláris megoldásainak változásai; történeti stilisztikai vizsgálatok Tematikus fókusz: életformák, világnézetek és kifejezésmódok kapcsolata Poétikai fókusz: programszövegek, elméleti szövegek és a költői-írói gyakorlat összefüggéseinek vizsgálata Szövegértési fókusz: kiáltványok, programszövegek olvasása; vizuális jelek olvasása Szövegalkotási fókusz: az írás mint történeti kategória; hogyan tudunk belehelyezkedni más korok nyelvébe, stílusába, gondolkodásmódjába 1. modul: A korszakolásról. A reneszánsz – Óraszám: Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra – Tartalmak: Korszakok és korszakolás; reneszánsz képek; a reneszánsz elméleti törekvései; archaizmus és archaizálás; stílusimitáció és paródia – Szövegbázis: Francis Bacon: Az olvasásról; Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról; Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről; Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse; Szendrői hegedős ének; Esztergomi apokrif 2. modul: A barokk – Óraszám: Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra - 3 óra –T artalmak: Képek a barokk korból; nyomtatott és digitális lexikonok; szónoki beszéd elemzése; stíluskorszakok összehasonlítása – Szövegbázis: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (V.)

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

•

előző: Bűnügyi történetek

FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

É V F O L Y A M

3. modul: A klasszicizmus – Óraszám: Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra – Tartalmak: A levél műfaja; kötött és kötetlen szerkezetű szövegek; képek a klasszicizmus korából; filozófiai szövegek az emberről – Szövegbázis: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1773. április 8.); Descartes: Értekezés a módszerről; Winckelmann: Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról; Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?; Rousseau: Vallomások 4. modul: A romantika – Óraszám: Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 óra – Tartalmak: Képek a romantika korából; a romantikus elvágyódás; elméleti szövegek a romantika törekvéseiről; a romantikus stílus; stílusok összehasonlító elemzése – Szövegbázis: Novalis: Heinrich von Ofterdingen; Friedrich Schlegel: 116. töredék; Madame de Staël: Előszó Az irodalomról című művéhez; Victor Hugo: Az Hernani előszava; Heinrich Heine: A romantikus iskola; Wordsworth: Előszó a lírai balladákhoz; Petőfi Sándor Az őrült; Kölcsey Ferenc: Parainesis 5. modul: A modernség – Óraszám: Irodalom 4 óra + nyelvészet 1 óra = 5 óra – Tartalmak: A modernitás gondolata és a modernség mint művészettörténeti fogalom; képek a 19–20. század művészetéből; a modernség művészeti irányzatai; esztétizáló modernség, avantgárd modernség, klasszikus modernség; írói-költői szótárak; nominális stílus – Szövegbázis: Futurista kiáltvány; Tristan Tzara 1919-es kiáltványából; A szürrealisták három kiáltványából; Két expresszionista kiáltványból; Garcia Lorca: Részegség és éjszaka; Toller: Agyonlőttek fala; Tristan Tzara: Egy egész élet; Marinetti: Óda egy versenyautomobilhoz; Örkény István: Üveghalál 6. modul: A posztmodern – Óraszám: Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 óra – Tartalmak: Stíluskohézió; a szöveg fogalma; a posztmodern és a modern összehasonlítása; a jelenkor művészeti és nem művészeti jelenségeinek értelmezése; képek a posztmodern korból – Szövegbázis: Tandori Dezső: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot; Kálnoky László: XIX. Henrik; Romhányi József: A nagyralátó görény; Weöres Sándor: Fughetta; Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 10. évfolyam (15–16 évesek) ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ

1 0 .

Többek között: 5. évfolyam 5. fejezet 6. évfolyam 2. fejezet 7. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 8. évfolyam 1., 2., 6. fejezet 9. évfolyam 1., 3., 4., 5. fejezet 10. évfolyam 2., 3., 5. fejezet

N évjegy

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT

KÖVETELMÉNYEK

A filozófia, a történelem, az etika, a művészettörténet, a művelődéstörténet bizonyos tartalmai A kiemelt fejlesztési feladatokból: – Hon- és népismeret – Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra – Információs és kommunikációs kultúra A magyar nyelv és irodalomból: Érvelés A látottak/átéltek és a feltételezések tudatos megkülönböztetése A szöveg minél teljesebb megértését biztosító néma folyamatos olvasás A szövegértési technikák ismeretének bővítése Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére Különböző stílusok felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére A mai magyar nyelvhasználattól eltérő szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája Hosszabb felkészülést igénylő feladat megalkotásának gyakorlása Verbális és nem verbális (képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása Önálló jegyzetkészítés gyakorlása Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaiban Néhány különböző korban keletkezett mű jellegzetességeinek azonosítása Az ízlés kontextuális beágyazottsága az idő függvényében A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét a különböző korokban. Ismerje és alkalmazza a műelemzés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen képes gyűjtőmunkára a környezetében, legyen képes alaposan megfigyelni környezete épített kultúráját. Legyen képes portfóliót összeállítani, azt igényesen és szépen kivitelezni. Legyen képes elméleti szövegek legfontosabb állításainak azonosítására, logikájának rekonstruálására és kritikus vizsgálatára. Legyen képes azonosítani egy korszak művészeti törekvéseit. Legyen képes felismerni a műalkotásokban megtestesülő művészeti-esztétikai elveket, törekvéseket. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

7

8


ÉRTÉKELÉS

•

1 0 .

É V F O L Y A M

Folyamati: Portfólió összeállítása, kreatív írási feladat megoldása, feladatlapok kitöltése; önálló és csoportos irányított műértelmezések és képleírások megoldása Kimeneti: Nyelvi feladatlap Kreatív stílusgyakorlat

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka)

részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszerés eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

– Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. 2005, Korona Kiadó. – Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Budapest, 1998, Krónika Nova Könyvkiadó. –A 20. század építészete. Fordította Stern Gabriella, Budapest, 2001, Glória Kiadó. –A művészet története – A legújabb irányzatok. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. – A rokokótól 1900-ig. A művészet története. Budapest, 1989, Corvina. – Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. – Az expresszionizmus enciklopédiája. Budapest, 1987, Corvina. – Földényi F. László: Caspar David Friedrich. Budapest, 1986, Helikon Kiadó. – E. H. Gombrich: A művészet története. 3. kiadás, Budapest, 1984, Gondolat. –A korai reneszánsz. Budapest, 1990, Corvina Kiadó (A művészet története, 10 kötet). –M agyar építészet 5. Klasszicizmus, historizmus. Írta Ritoók Pál. Budapest, 2003, Kossuth Kiadó. – Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Budapest, 1972, Corvina Kiadó. – A rokokó és a klasszicizmus. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. – Charles de Tolnay: Michelangelo. 3. kiadás, Budapest, 1981, Corvina Kiadó. – A Holnap kiadó könyvsorozata középiskolás diákok számára: A művészet születése; Mitológia; Az antikvitás irodalmából; A középkor irodalmából; A reneszánsz irodalmából; A barokk és rokokó irodalmából; A klasszicizmus és szentimentalizmus irodalmából; A romantika az európai irodalomban; Népiesség és realizmus; Felvilágosodás és romantika a magyar irodalomban – Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Budapest, 1999, Osiris Kiadó. – Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben. Veszprém, 1992, OTTÉV. – Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László: Szövegtan és verselemzés. Budapest, 1993, PSZMP Programiroda. – Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László: Szövegtan és prózaelemzés. A rövid próza kreatív-produktív megközelítéséhez. Budapest, 1994, Trezor Kiadó.

N évjegy

SZÖVEGFORRÁSOK

–A reneszánsz irodalmából. Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest, 1993, Holnap Kiadó. – A barokk. Budapest, 1987, Corvina. –A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából. Összeállította Burgyán Attila. Budapest, 1993, Holnap Kiadó. – A romantika. Vál. Horváth Károly. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó. – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. – Parti Nagy Lajos: Grafitnesz.

9

1. A KORSZAKOLÁSRÓL. A RENESZÁNSZ IRODALOM 3 ÓRA + NYELVÉSZET 1 ÓRA = 4 TANÓRA A bevezető ráhangolódásra két alternatíva áll a tanár rendelkezésére. Vagy a korábban tanult műveket igyekeznek elhelyezni a korszakokban, vagy a korszakolással kapcsolatos fogalmakat tisztázzák. Ezért az 1. lépésnek két változata van, az a) és a b).

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–3. feladat T/1–3. a) változat

5. oldal 5+5+5 PERC

Mire emlékszünk?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a meglévő olvasói tapasztalat és az iskolában megszerzett tudás előhívása, az iskolán kívül szerzett ismeretek bekapcsolása a tanulás folyamatába, az iskolán belüli és iskolán kívüli tudás összekapcsolása, továbbá annak bemutatása, hogy a spontán szerzett tudás az iskolai fogalmakkal leírható, értelmezhető. • Az 1. feladat megoldása előtt szólítsuk fel a diákokat arra, hogy készítsenek listát azokból a művekből, amelyekről az előző öt-hat év során esett szó. Mindenki egyénileg dolgozzon, és törekedjen arra, hogy minél több művet gyűjtsön össze. Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy nemcsak teljes könyvek, hanem versek, novellák, könyvrészletek is szerepelhetnek a listán. • A 2. feladat előtt szólítsuk föl a diákokat, hogy gyűjtsenek más, szintén szépirodalmi, de nem a magyaróráról ismert műveket. • A 3. feladat a rendszerezés: a diákok próbálják elhelyezni a megadott irodalomtörténeti kategóriákban az eddig rendszertelenül gyűjtött műveket. • A megbeszélés során kategóriánként haladjunk: gyűjtsünk össze néhány, sok tanuló által írt műcímet, ami indokoltan szerepel az egyes rovatokban. • Ezt követően kategóriánként két-három művet vagy szerzőt beszéljünk meg, de nem többet. • Az ellenőrzés után gyűjtsük össze a munkafüzeteket, és javítsuk ki a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasói és tanulói emlékek felidézése, a korszakokban való eligazodás képessége, egy utólag mutatott kategóriarendszer használata; csoportosítás, besorolás, rendszerezés, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés, az írásbeli munka tanári ellenőrzése M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, kategorizálás

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

Ebben a fejezetben olyan fogalmak kerülnek elő, amelyeket sokszor hallottatok, akár értettétek a jelentésüket, akár nem. Reneszánsz, barokk, romantikus, posztmodern – az irodalomtörténetben rendszeresen használt fogalmak ezek. Azért érdemes ismerni és használni is őket, mert segítenek eligazodni a művek között. Ezek a korokra és stílusokra utaló kifejezések összerendezik az egy időben keletkezett műveket, és arra is tekintettel vannak, hogy milyen világképbeli és művészi elveket vallottak az alkotók. Természetesen nem ez az egyetlen rendszerezési lehetőség, de ez is fontos lehet az eligazodásban. A fejezet hat modulja hat egymást követő korszakot dolgoz föl: reneszánsz – barokk – klasszicizmus – romantika – modern – posztmodern. Feltűnhet, hogy a reneszánsz előtti korokról külön nem beszélünk. Ennek több oka is van. A reneszánsz előtt sokkal inkább a történeti korszakolást kellene követnünk, és kevésbé a művészeti korszakolást. Ezért ott kezdjük el az irányzatok áttekintését, ahol a művészeti-irodalmi szempont inkább előtérbe kerül. A második tartalmi megfontolásunk, hogy a reneszánsztól kezdve beszélhetünk terjedelmes és jelentékeny magyar nyelvű irodalomról. Hiába születtek már a középkorban is fontos alkotások Magyarországon, azok általában latin nyelvűek, és mai irodalomérzékünk kevéssé érzi őket szépirodalomnak. E két elvi megfontolás mellett volt egy praktikus szempontunk is: arra törekedtünk, hogy a tárgyalt hat korszakra több – és közülük is a hozzánk időben és gondolkodásmódban közelebb állókra a legtöbb – figyelmet fordíthassunk. Amikor az irodalom legfőbb korszakait áttekintjük, mindenekelőtt az európai irodalomra leszünk tekintettel, azon belül nagyobb hangsúlyt kapnak a nagy irodalmak, és leggazdagabban a magyar irodalmat tárgyaljuk. Tudnunk kell, hogy a világirodalom ennél sokkal gazdagabb, hogy léteznek környező országok és más kontinensek is, de a teljességről ezúttal le kell mondanunk. Először tehát a reneszánsz korral ismerkedünk meg: ebben az időszakban ismert magára az ember először mint önálló, a világot megismerő, formáló, alkotó egyéniségre. Kétarcú ez a korszak: egyfelől programszerűen visszanyúl az ókorhoz, és az antikvitás nagy kultúráit, a görögöket és a rómaiakat akarja utánozni. Másfelől a középkorból nő ki, és tagadja is, folytatja is azt. 1. Öt perc alatt írj össze minél több olyan művet a szerző nevével együtt, amiről szó volt már a magyarórákon! 2. Öt perc alatt írj össze minél több olyan szépirodalmi művet a szerző nevével együtt, amelyről nem volt szó az irodalomórákon! 3. Most nézd végig az alábbi kategóriákat, és próbáld elhelyezni az összegyűjtött műveket bennük! Ókori művek

Középkori művek

Reneszánsz művek

11

12


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Barokk művek

Klasszicista művek

Romantikus művek

Egyéb 19. századi művek

20. századi művek

Posztmodern művek

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A programtanterv, az osztály közös olvasmányai és egyéni olvasói tapasztalatok szerint.

T/4. b) változat

7. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. • Hívjuk föl a tanulók figyelmét arra, hogy akkor jók a meghatározások, ha az egyes fogalmak közötti különbségek kellőképpen kiderülnek belőlük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismert, részben a köznyelvben is használatos fogalmak áthelyezése a szaknyelvbe; fogalommeghatározás, rövid, tömör, kontrasztív megfogalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka írásban, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egymondatos definíciók írása, fogalmak meghatározása

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

4. Mit jelentenek szerintetek az alábbi kifejezések? a) nemzedék b) generáció c) emberöltő d) stílus e) korstílus f) stílusirány

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) NEMZEDÉK = (1) Egy korban élő és kb. azonos korú emberek összessége. (2) Egy korban élő, kb. azonos korú, hasonló történelmi-művészeti élményekkel és célkitűzésekkel tömörülő írók, művészek, politikusok, tudósok csoportja. b) GENERÁCIÓ = NEMZEDÉK (1). c) EMBERÖLTŐ = Egy-egy nemzedék felnövéséhez szükséges idő (kb. 25 év). d)

STÍLUS = (1) A nyelvi kifejezés módja (ugyanazon nyelvtani beszédmóddal). (2) A művészi (zenei, festészeti, építészeti stb.) kifejezés módja. (3) Bizonyos korok, közösségek, irányzatok, alkotók kifejezésmódja, közös beszédmódja, sajátos kifejezőeszközeinek összessége.

e) KORSTÍLUS = Egy-egy korszakban általános stílus, amely az európai országok legnagyobb részében elterjedt, amely a különböző művészeti ágakban egyaránt jellemző (l. STÍLUS 3.). f) STÍLUSIRÁNY = Egy-egy mozgalom, irányzat vagy nemzedék jellegzetes kifejezésmódja.

T/5.

7. oldal 15 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja az időbeli tájékozódás és a stílustörténet alapfogalmainak bevezetése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, problémák megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írott szövegben a lényeg kiemelése

13

14


•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. A korszakolás problémái Olvassátok el az alábbi összefoglalót a korszakolásról és a korszakolás problémás mivoltáról! Aláhúzással emeljétek ki a lényeget! Minden tudományban, de a hétköznapi életben is törekszünk arra, hogy az adatokat, a tudásunkat rendszerezzük. (Például: Ha valaki elmegy vásárolni a piacra, és sok mindent kell hoznia, önkéntelenül is rendszerezi, amit vásárolni fog: zöldségek, gyümölcsök, húsok, pékáruk, tejtermékek stb.) A tudományban különösképpen így van ez, hiszen a tudomány arra törekszik, hogy az egyes különálló jelenségeket megmagyarázza, és ennek legfőbb eszköze az általánosítás. Ha általánosítunk, akkor ugyanis nem kell minden egyes dolgot, tárgyat, jelenséget külön-külön minden elemében megvizsgálnunk, hanem néhány jegy alapján nagy valószínűséggel rámondhatjuk, hogy micsoda az illető jelenség. (Például: az orvos néhány jellegzetes tünet alapján nagy valószínűséggel megállapítja a diagnózist, és ezt azért teheti, mert egy-egy betegséghez hasonló tünetek járulnak.) A műalkotásokat szintén szokás rendszerezni, hiszen a művészettel foglalkozó tudományok (az esztétika, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a zenetudomány stb.) szintén sok egyedi jelenséget vizsgálnak, különféle egyedi művekkel foglalkoznak, de érdeklik őket a műalkotások közös jegyei. Ezért sokféleképpen szokás rendszerezni a műveket – például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján. Az egyik legfontosabb rendszerezési lehetőség az időbeliség szempontja, és ami leggyakrabban ezzel együtt jár, az egyes korokban, időben egymáshoz közel keletkezett művek kifejezésmódjának, stílusának hasonlósága. Ebben a fejezetben úgy közelítjük meg az irodalmi műveket, hogy az egyes korokhoz kötjük őket. A korszakolás azonban mindig mesterséges művelet is egyúttal. Hiszen korszakhatárokat jelölünk ki, és azt mondjuk például, hogy ez a mű még reneszánsz, de az már barokk – holott elképzelhető, hogy egyszerre készültek el, elképzelhető, hogy sok hasonló tulajdonságuk van, és így tovább. Nagy eltéréseket is találunk az egyes országok szerint: valamelyik országban jóval tovább tartott a középkor, a másikban hamarabb ért véget. Nagy az eltérés az egyes művészetek között is: például a zenei klasszicizmus jóval rövidebb ideig tartott, mint az irodalmi. Ugyancsak sok különbséget látunk az egyes kulturális rétegek között: a népköltészet évszázadokig megőrzött archaikus, kereszténység előtti elemeket, miközben az ún. elit kultúra már réges-régen középkori volt. Ezen az alapon beszélhetünk az egyidejű művek nem egyidejűségéről. Sokszor az egyes irányzatok maguk nevezik el magukat. Ezeket az elnevezéseket gyakran átveszszük, de már néhány évtized, hát még évszázad elteltével látható lesz, hogy az irányzatok rokonok egymással, és nagyobb csoportokba rendezve tárgyaljuk őket. Például a fauve-izmus, a kubizmus, az expresszionizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus stb. irányzatai egymás ellenében határozták meg önmagukat, de egy évtized múltával már inkább az avantgárdról beszéltek, összefoglaló névvel illetve ezeket az irányzatokat. És minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a más művekkel és más korabeli irányzatokkal közös jegyeket fedezzük föl bennük. A korszakok gyakran a történelemtől kapják nevüket is, határaikat is. Érezhető például, hogy az európai kultúrában a Római Birodalom gyengülése és bukása olyan határvonal, amely minden művészetre kihatott. De a művészetek történetében vannak belső változások és törvényszerűségek, az irodalom, az építészet vagy a szobrászat nem vezethető le pusztán egy-egy történelmi eseményből vagy korszakból (például az ívelt homlokzatok építése nem maradt abba a barokk kor elmúltával, hanem még sok száz évig a népi építészet egyik legfontosabb formája volt). Amikor tehát korszakokat állapítunk meg az irodalom és a többi művészet történetében, akkor tekintettel vagyunk a történelmi korszakokra, de nem tekintjük magától értetődően azonosnak a történelmi és a művészeti korszakot.

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Tudomány: a tudás rendszerezése egyes jelenségek – megmagyarázza – általánosítás A műalkotások rendszerezése – (például az alkotók, a műfajok, a felhasznált hagyományok, a terjedelem stb. alapján); – rendszerezési lehetőség: az időbeliség, az egyes korok kifejezésmódja, stílusa A korszakolás mesterséges művelet – eltérések: – ez még – az már; – egyes országok szerint; – egyes művészetek között; – egyes kulturális rétegek között; – az egyes irányzatok elnevezik magukat + összefoglaló név; – minél távolabb kerülünk egy korszaktól, annál inkább a közös jegyeket látjuk; – korszakok a történelemtől kapják nevüket – de a művészetek belső változásai és törvényszerűségei nem vezethetők le történelmi korszakokból.

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 6. feladat T/6.

9. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a későbbiekben előkerülő fogalmakat a diákok el tudják helyezni egymáshoz képest, segítséget kapjanak ahhoz, hogy eligazodjanak a térben és a fogalomhasználatban. • Olvastassuk fel hangosan a szöveget! • Figyeljék meg a táblázatokat: mennyiben fedik egymást, mennyiben különböznek? Kérdezzünk rá arra, hogyan követi a magyar irodalom története és korszakolása a világirodalmat. • A házi feladat a táblázatok idődiagramon való ábrázolása. Hívjuk föl a diákok figyelmét: az idődiagram készítése során törekedjenek arra, hogy a szemléltető ábra szép is legyen! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hasonlóságok és különbségek meglátása, következtetések megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy páros, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatok összehasonlítása, idődiagram készítése 6. A korszakolás alapfogalmai a) Olvassátok el az alábbi összefoglalást! b) Hasonlítsátok össze a világirodalom és a magyar irodalom lehetséges korszakolását áttekintő táblázatokat!

15

16


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A korszakolás mindenképpen önkényes: azért van szükségünk korszakok megállapítására, hogy könnyebben tudjunk beszélni a múlt történéseiről. Minden korszakolás konstrukció, ezért minden korszakolás egyben megkérdőjelezhető. Mi a korszakolás során három nagy kategóriát használunk: korszak – korstílus – stílusirányzat. A korszakot történelmi fogalomként használjuk: egy-egy korszakot nagyjából egységes vagy lassan változó világkép határoz meg. Korszaknak tekintjük az ókort vagy a középkort. Tudjuk, hogy ezeken belül is voltak különféle kisebb korszakok (vagy alkorszakok) és stílusirányzatok (például az antikvitásban a klasszikus kor vagy a hellenizmus), de ezekben az időkben az akkor ismert világ különböző részeinek művészete egészen más volt (például az egyaránt klasszikus Görögországban és Rómában), és ritkábbak, időben és térben szétszórtabbak a fennmaradt emlékek. Korstílusnak tekintjük azokat a művészettörténeti stílusokat, amelyek Európának a nyugati kereszténységhez tartozó felében (és az európai gyökerű, általában gyarmatosítással exportált kultúrákban) egy-két évszázadig meghatározóak voltak. Ezek a korstílusok egyaránt jellemzőek az irodalomra, az építészetre, a képzőművészetre, a zenére, kimutathatóan valamilyen szellemiséghez, világképhez kötődtek, és egy-egy korban egységes közízlést teremtettek. Ilyen korstílusoknak tekintjük a reneszánszt, a barokkot, a klasszicizmust és a romantikát. A legnagyobb nehézségek az előző két évszázad, a 19–20. század korszakolásával és értelmezésével támadnak. A romantikával megszakadt ugyanis a művészek és a közönség közös nyelve, a közízlés, s a romantika olyannyira az individuumot, az emberi személyiséget állította a középpontba, hogy az az érzésünk lehet, mintha megszűnt volna minden közös a művészetekben. Úgy is felfoghatjuk tehát a 19–20. század művészetének történetét, mint az egységes korstílusok eltűnésének korát, amikor egymás mellett élő stílusirányzatok léteznek, amelyek hol rövidebb, hol hosszabb ideig élnek, hatnak egymásra, de amelyek csak egy-egy művészeti ágra, egy-egy műfajra, egy-egy országra vonatkoztathatók. Így a 19. század első harmadában beszélhetünk a romantika mellett továbbélő klasszicizmusról és mellette a realizmusról, a népiességről, majd a szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió és a naturalizmus következett. A 20. század irányzatai még nehezebben átláthatóak: az avantgárd irányzatok uralták a művészeteket a század első harmadában, az újklasszicizmus és az újrealizmus a század közepének stílusirányzatai, míg az egzisztencializmus, az abszurd, a neoavantgárd a század második felében jelentkeztek. Ám kísérletet tehetünk arra is, hogy nagyobb összefüggésben lássuk ezt a két évszázadot. Akkor azt mondhatjuk, hogy a modern személyiség középpontba kerülésétől beszélhetünk a modern korszakról, és mindazokat a stílusirányzatokat, amelyeket imént felsoroltunk, ennek rendeljük alá, megkeresve azokat a közös jegyeket, amelyek rokonítják őket egymással. A modern korszak elmúlásával pedig néhány évtizeddel ezelőtt beköszöntött a modernség utáni, a posztmodern korszak, amely jelen korunk világlátását és művészetét jellemzi. (A posztmodern és a modern korszak viszonya elméleti vita tárgya, ami azért nem meglepő, hiszen a mai kultúráról és meglehetősen új jelenségekről van szó. Mi a különféle korszakolási lehetőségek közül azt követjük, amely egymás utáni korszakoknak véli ezeket. Más korszakok egymáshoz való viszonya szintén gyakran vita tárgya, így például a romantika és a realizmus kapcsolata.) Habár imént leszögeztük, hogy nincsenek merev korszakhatárok, most mégis megkíséreljük valahogy korszakolni a művészetek és az irodalom történetét. A – szűken vett – világirodalom egy lehetséges korszakolása

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

I. Az ókor A) Az antikvitás kultúrája

a) Görög kultúra

1. Archaikus kor – i. e. 8–6. század

2. Klasszikus kor – i. e. 5. század

3. A hellenizmus kultúrája – i. e. 4–3. század

b) Római kultúra

1. A királyok kora – i. e. 3–2. század

2. A köztársaság, a polgárháborúk és Augustus kora – i. e. 1. század

3. A császárkor – i. sz. 1–5. század

B)

Zsidó-ókeresztény kultúra

1. Az Ószövetség kora – i. e. 12–2. század

2. Az Újszövetség kora – i. sz. 1. század

II. A középkor

1. Az ókeresztény irodalom – 2–6. század

2. A korai középkor – a román kor – 6–12. század

3. Az érett középkor – a gótika kora – 13–14. század

III. A reneszánsz

1. A korai reneszánsz – 14. század

2. Az érett reneszánsz – 15–16. század

3. A manierizmus – 16. század

IV. A barokk

1. A barokk – 16–18. század

2. A rokokó – 18. század

V. A klasszicizmus

1. A klasszicizmus – 17–18. és a 19. század első fele

2. A szentimentalizmus – a 18. század vége, a 19. század eleje

VI. A romantika

1. A romantika – 19. század

2. A népiesség – a 19. század közepe

3. A realizmus – kb. az 1820-as évektől

VII. A modernség

Klasszikus modernség:

1. A szimbolizmus – kb. a 19. század 2. fele

17

18


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Az impresszionizmus – kb. az 1870-es évektől a 19. század végéig

3. A szecesszió – kb. az 1870-es évektől a 20. század elejéig

4. A naturalizmus – kb. az 1870-es évektől a 20. század elejéig

Késő modernség

5. Az avantgárd – kb. 1900–1930

6. Az újklasszicizmus – kb. 1930–1940-es évek

7. Az újrealizmus – a 20. század

8. Az egzisztencializmus – kb. 1930–1960-as évek

9. Az abszurd – kb. 1950–1980-as évek

10. A neoavantgárd – kb. 1950–1980-as évek

Utómodernség – kb. a 20. század utolsó harmada

VIII. A posztmodern – kb. az 1980-as évektől

A magyar irodalom egy lehetséges korszakolása I. Ősköltészet – kb. 1000-ig II. Középkori irodalom – kb. 1000–1450 III. Reneszánsz – kb. 1450–1600 IV. Barokk – kb. 1600–1772 V. Felvilágosodás – kb. 1772–1825 VI. Romantika és népiesség – kb. 1825–1849 VII. Realizmus, népnemzeti, romantika – kb. 1849–1905 VIII. Modern magyar irodalom – kb. 1905–1989

1. A Nyugat és az avantgárd – kb. 1905–1930

2. Újklasszicizmus és újrealizmus – kb. 1930–1948

3. A szocializmus korának irodalma – kb. 1948 – kb. 1989

IX. Posztmodern magyar irodalom – kb. 1980-tól

Ebben a tankönyvi fejezetben – mint azt a bevezetőben írtuk – csak a reneszánsszal kezdődő korszakokkal foglalkozunk. c) Házi feladat Miután áttekintettétek a fenti táblázatokat, készítsetek füzetetekbe idődiagramot! Ezen az idővonalon alul és fölül (vagy bal és jobb oldalon) jelöljétek a világirodalmi és a magyar irodalmi korszakokat!

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Érdemes megfigyeltetni a következőket: – mikor használjuk a magyar irodalom történetének leírása során ugyanazokat a fogalmakat, mikor használunk másokat; – mely korszakok maradtak ki a magyar irodalom történetéből; – mely korszakokban mekkora volt az időbeli eltolódás az egyetemes és a magyar irodalom története között; – milyen részletességű, mennyire aprózó a korszakolásunk; – mekkora átfedéseket látunk egyes korszakok vagy irányzatok között stb.

3. lépés: 7. feladat T/7.

12. oldal 13+12 PERC

Ismerkedés a reneszánsz életformával és képzőművészettel

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja információszerzés képről, illetve a megszerzett információk összekapcsolása az irodalomból tanultakkal. • A csoportmunkák prezentációjánál – ha mód van rá – vetítsük ki projektorral az egyes képeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 6 homogén csoport, érdeklődés szerint M u n k a f o r m á k : csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz (benyomások rögzítése, kérdésekre válaszadás) E s z k ö z ö k : projektor CD-vel 7. A reneszánsz alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy templomot, a másik egy palotát, a harmadik egy teret, a negyedik egy diadalkaput, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol! b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára!

19

20


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori-templom, 1420–1434

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Melyek az első benyomásaitok a templomról? Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? Milyen érzése lehet annak a firenzei polgárnak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? Azonosítsátok a templom három fontos részét! Mennyi fényt kaphat a templombelső? Milyen technikai-mérnöki tudás kellett e templom megépítéséhez?

B) Firenze, Rucellai-palota, 1446–

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Melyek az első benyomásaitok az épületről? Milyen lehet benne lakni? Milyen gazdag lehetett a tulajdonosa? Milyen foglalkozású lehetett? Milyen elemek adják a homlokzat ritmusát? Figyeljétek meg a különféle emeletek oszloprendjeit és azonosítsátok őket! Milyen típusú településen képzelhető el ez a palota (pl. városban, falun, birtokon, parkban stb.)?

C) Róma, Piazza del Campidoglio

(1) (2) (3) (4) (5)

Melyek az első benyomásaitok a térről? Milyen épületek szegélyezik? Milyen elemekkel díszítették? Milyen funkciója lehetett? Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret?

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, 1453–1458

(1) (2) (3) (4)

Melyek az első benyomásaitok az épületről? Milyen két nagy bástya veszi közre a diadalívet? Milyen funkciója lehetett a két bástyának? Milyen funkciója lehetett a köztük lévő kapunak? Azonosítsátok az alábbi elemeket a képen! Aragóniai Alfonz király Nápolyba való diadalmas bevonulása tiszteletére emeltette ezt a diadalkaput a fia, Ferrante. A kapu fölött két griffmadár tartja az Aragóniai-ház címerét. Fölötte egy dombormű Alfonz király diadalmas bevonulását mutatja Nápolyba: elöl harcosok menetelnek, utána trombitás hírnökök következnek, majd a király következik diadalszekéren, előtte láng lobog, amely az erényt jelképezi, a szekeret négy pompás ló húzza. Följebb egy nyitott erkélyt láthatunk, afölött négy, szoborfülkében álló allegorikus alakot. Legfölül is egy allegorikus figura áll: a Nagylelkűség szobra. (5) Milyen diadalív(ek)re emlékeztet ez a kapu? (6) Milyen anyagból készülhetett a kapu? Tulajdonítotok-e ennek jelentést? E) Raffaello: Athéni iskola, 1509–1510

(1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy freskó, amely II. Gyula pápa vatikáni lakosztályának falait díszíti. Miből látható a képen, hogy falfestményt, freskót látunk? (3) Hogyan kelti a kép a tér, a tágasság benyomását? (4) Ha a kép címe Athéni iskola, és a filozófiát kívánja ábrázolni, akkor ki lehet a két főalak? (5) Mit csinálnak a mellékalakok? (6) Miről szól szerintetek ez a kép? F) Michelangelo: Dávid, 1501–1504

(1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Ki volt Dávid? Mit tudtok róla?

21

22


(3) (4) (5) (6)

•

1 0 .

É V F O L Y A M

Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor? Figyeljétek meg Dávid arckifejezését! Mit láttok rajta? Figyeljétek meg Dávid testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Michelangelo? Véleményetek szerint mitől szép ez a szobor?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Firenze, a Santa Maria dei Fiori-templom, 1420–1434 (4) Főhajó, harangtorony, kupola. A harangtornyot (campanilét) Giotto tervezte, a kupolát pedig Brunelleschi. (Bár Giotto valószínűleg csak tervezője, de nem kivitelezője volt a harangtoronynak, a hagyomány neki tulajdonítja.) (5) Fel lehet hívni a figyelmet a nagy, kör alakú ablakokra: vélhetően nagy, fényes, ragyogó a templom belső tere. (6) A kupola formája (a nyolcszög alakzat) és főleg hatalmas mérete egészen rendkívüli mérnöki és építészi munkát igényelt. B) Firenze, Rucellai-palota, 1446– (4) Oszlopok, ablakok, párkányzat, homlokzati kövek, tetőpárkány, alatta fogazat. (5) A z alsó szinten dór, az első emeleten ión, a másodikon korinthoszi oszlopokat (pilasztereket) találunk. (6) A z épület jellegzetesen városi utcát feltételez, egy palotasor része lehet, kövezett utcát képzelhetünk elé. C)

Róma, Piazza del Campidoglio (2) Két oldalon egy-egy palota, a harmadikon egy szoborsor, közte lépcső. (3) Szobrok, díszburkolat (Michelangelo tervezte). (4) Igazi városi tér, olaszul piazza, magyarul piactér (a magyar piac szó innen származik). Gazdag városi életet, kereskedelmet, közéletet, kulturális életet, társasági életet feltételezett és tett lehetővé. (5) A tervező törekedett a szimmetriára, a formák, az arányok, a méretek összhangjára. Egyszerre figyelt az épületekre, a díszítésre és a természetre.

D) Nápoly, Castelnuovo főbejárata, 1453–1458 (2) A két kör alakú bástya középkori építmény, és volt védelmi funkciójuk. (3) A két bástya közé épített diadalkapunak, amelyet a városfal és kapu elé építettek, reprezentatív funkciója volt: a várost elfoglaló király dicsőségét hirdette. (6) A kapu márványból készült, szemben a bástyák alapanyagával, a kővel. E) Raffaello: Athéni iskola, 1509–1510 (2) A képet egy nagy félkörív foglalja keretbe, és ebben az – épület által adott – formában kellett elrendeznie Raffaellónak a gondolatait. (3)A perspektíva a reneszánsz egyik nagy felfedezése és látásmódjának egyik legjellemzőbb kifejezője. A képen a perspektívát nagyon sok elem erősíti: a lefestett épület ívei, boltozata és falai, a lépcső, a mellékalakok elrendezése, a kövezet mintája. (4) Platón és Arisztotelész

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

F) Michelangelo: Dávid, 1501–1504 (2) A z ószövetségi Dávid királyról van szó, de még mielőtt király lett volna. A fiatal pásztorfiút látjuk, aki legyőzte a filiszteusok hatalmas és kérkedő hősét, Góliátot. (3) Vélhetően az összecsapás előtti pillanatot ragadja meg: bal kezében ott a parittya szíja, jobb kezében egy kődarab. (4) Dávid arcának eltökéltségét, figyelmét, indulatait Charles de Tolnay úgy magyarázza, hogy Dávid alakjában Michelangelo a firenzei reneszánsz legfontosabb értékeit foglalja össze: az Erő és a Harag eszményi alakja Dávid. (5) A test ábrázolásában Michelangelo tökéletességre törekedett, vagyis arra, hogy az izmokat, az ereket, a test minden egyes részletét a lehető legpontosabban megfigyelje és visszaadja.


17. oldal 30 PERC

A reneszánsz eszményeiről

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja egyszerű filozófiai-elméleti szövegek értelmezése, a lényeg kiemelése. • A feladat kijelölésekor először hangosan olvastassuk fel a diákokkal a szöveget. Ezt követően alkossanak párokat, és a párok válasszák ki azt a szöveget, amely a leginkább megragadta őket (10 perc). Ismét elolvastatjuk a szövegeket, majd felszólítjuk a diákokat, hogy válaszoljanak a szöveghez feltett kérdésekre a munkafüzetben (10 perc). • A páros munka végeztével ismét olvastassuk fel hangosan az egyes szövegeket. Mindegyik szövegről mondja el egy-egy pár, mi volt szerintük a lényege, és mi volt számukra a legfontosabb benne, az azonos szöveggel dolgozó párok pedig kiegészíthetik a hallottakat (10 perc). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : filozófiai esszében lényegkiemelés, tematikus és logikai összefüggések megtalálása, reflektálás, kritikai viszony megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés, néhány reflektáló mondat megírása 8. Alább olvashattok négy szöveget, amelyek mind a reneszánsz egy-egy fontos gondolatát, eszméjét fogalmazzák meg. Olvassátok föl hangosan mind a négyet, majd párban válasszatok ki egyet-egyet, amelyet ismét és alaposabban végigolvastok, és válaszoljatok a részlethez tartozó kérdésekre!

23

24


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A) Francis Bacon: Az olvasásról Az alábbi rövid szöveg Francis Bacon angol reneszánsz filozófus, gondolkodó (1561–1626) esszéi közül való. Bacon gondolkodóként azt hirdette, hogy a megismerés legfontosabb eszköze a tapasztalat és a kísérletezés. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Ne azért olvass, hogy ellentmondj és összezavarodj, hogy vaktába higgy vagy készen elfogadj, hogy legyen miről csevegni vagy vitatkozni, hanem azért, hogy mérlegelj és határozz. Van könyv, amibe csak bele kell kóstolni, van, amin fecskemód átsiklani, és van egy kevés, amit meg kell rágni és emészteni, vagyis némelyik könyvből csak részleteket kell olvasni, másokat el kell elejétől végéig, mégpedig odaadással és figyelemmel. Némelyik könyvet elég valakivel végigolvastatni és másokkal kijegyzeteltetni; de ez csak a kevésbé fontos, csekély számú könyvre érvényes; egyes könyvek olyanok, mint a desztillált víz, átlátszó dolgok. Az olvasás egész emberré tesz; a vitatkozás talpraesetté; az írás pontos emberré; épp ezért, ha valaki keveset ír, nagy memóriára van szüksége; ha keveset vitatkozik, állandó jelenlétre; és ha keveset olvas, fortélyosnak kell lennie, hogy tudja, mit ne tegyen. A történetírás bölcscsé tesz, a költészet szellemessé, a számtan árnyalatossá, a természetbölcselet méllyé, az erkölcstan felelősségteljessé, a logika és a retorika tárgyalóképessé. Abeunt studia in mores*. (Fordította Gál István) *lat. A tudományok az erkölcsöt javítják. a) Mire nem való az olvasás Bacon szerint? BACON SZAVAIVAL

SAJÁT SZAVAIDDAL

b) Mire való az olvasás Bacon szerint? BACON SZAVAIVAL

SAJÁT SZAVAIDDAL

c) Milyen, az olvasással rokon tevékenységeket és tudományokat említ, és mi ezek célja? BACON SZAVAIVAL

SAJÁT SZAVAIDDAL

d) Mely tudományokat sorolja föl, és milyen erkölcsi-gondolkodásbeli értékeket rendel hozzájuk? TUDOMÁNYÁG

ÉRTÉK

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

e) Milyen reményt, milyen optimista tételt fogalmaz meg e bekezdés végén? Hogyan értelmezed ezt? Igaznak tartod? Bacon megfogalmazása: ........................................... Saját értelmezésed: B) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról Az alábbi rövid szöveg Pico della Mirandola olasz reneszánsz filozófus, gondolkodó (1463–1494) filozófiai írásai közül való. Mirandola sokat olvasott keresztény, arab, zsidó és antik szerzőket is, és arra törekedett, hogy gondolataikat egységbe foglalja, a világot egységben lássa. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Arab írásokban olvastam, hogy mikor megkérdezték Abdalát, a szaracént: vajon mi tetszik előtte a legcsodálatosabbnak e – bízvást mondhatjuk – világszínpadon, azt válaszolta, hogy semmi sem csodálatosabb az embernél. Ezt a véleményét megerősíti Mercurius kijelentése: „Asclepiusom, nagy csoda az ember!” Gondolkoztam a mondások okáról, végül úgy véltem, megértettem, miért a legboldogabb, s ennélfogva csodálatra a legméltóbb lelkes lény az ember, és hogy melyik az a tulajdonsága, melyet osztályrészül kapott a világmindenség rendjében, s amelyet megirigyelhetnek nemcsak az állatok, de a csillagok, sőt a földöntúli lelkek is. [...] A legfőbb Atya, az isteni Építőmester, az istenségnek e látható világi házát, e fölösleges templomát a bölcsesség titkos törvényeivel ácsolta össze: a földöntúli régiókat intelligenciákkal díszítette föl, az éteri szférákba örök lelkeket plántált, az alsó világnak termékeny, alakuló rétegét pedig mindenféle állatokkal népesítette be. Mikor azonban a Mester befejezte művét, elfogta a kívánság, hogy legyen valaki, aki e roppant alkotás értékét lemérje, szépségét szeresse, nagyságát csodálja. Ezért midőn mindeneket végrehajtott [...], végül az ember megteremtésére gondolt. Azonban az őstípusok között nem volt már, amiből az új sarjadékot kiformálhatta volna, kincsesházaiban nem volt semmi, amit új magzatjának örökül átadhatott volna, s mind a világ székeiben nem volt hely, ahová az univerzum e szemlélője beülhetett volna. [...] Elhatározta tehát a jóságos Mester, hogy mivel semmi sajátosat nem adhat neki, együtt legyen meg benne mindaz, ami a többiek tulajdona. Fogta ezért az embert, és e kialakulatlan teremtményét a világ közepébe helyezve így szólította meg: „Sem lakóhelyedet, sem külsődet nem határoztuk meg, Ádám, és semmiféle különös tehetséget nem kaptál tőlünk, hogy amelyik helyet, amilyen külsőt, amilyen képességet kívánságod és érzéseid szerint te magadnak megkívánsz, az legyen tulajdonod. A többiek természete a mi megszabott törvényeink közé kényszeríttetik, örökre meghatározva: téged nem köt semmilyen fék, a saját értelmes elbírálásod hatalmába helyeztelek, s magad vonod meg határaidat. Te vagy a világ közepe, hogy kényelmesebben körültekinthess mindazon, ami a világon van. Téged nem alkottunk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy mintegy önmagad szabad, feljogosított alakítója és alkotója azt a formát véssed ki magadnak, amelyik jobban tetszik. Lesüllyedhetsz az állatok alacsony fokára, és újjászülethetsz lelked elhatározásából a magasabb isteni fokon.” (Fordította Kardos Tibor) a) Milyen alaptétel bizonyítására született ez a részlet, a bibliai teremtéstörténet ilyenfajta magyarázata?

25

26


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Miként formálja át a teremtéstörténetet Pico della Mirandola? Hogy nevezi meg az istent? Mire utal az elnevezés? c) Mi az ember teremtésének célja e történet szerint? d) Mi hiányzott már az ember teremtésekor? PICO DELLA MIRANDOLA SZAVAIVAL

SAJÁT SZAVAIDDAL

e) Mi lett a hiányoknak a következménye? f) Mi lett e teremtéstörténet következményeképpen az ember legfontosabb tulajdonsága és lehetősége? g) Mi a véleményetek arról, hogy az embert ennyire szabadnak és a teremtésben ennyire centrális, középponti helyzetűnek írta le Pico della Mirandola? C) Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről Az alábbi rövid szöveg Montaigne francia reneszánsz filozófus, gondolkodó (1533–1592) esszéi közül való. Montaigne visszavonultan élt és írt, sokat olvasott, elmélkedett, figyelte önmagát és a világot. Esszéiben – ahogy ő értelmezte e műfajt: kísérleteiben – az ember és a világegyetem egyes kérdéseiről gondolkozott. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Szeretem az életet, és úgy mívelem, ahogyan Isten kegyes volt reánk mérni. [...] Én, aki bizony földön járó ember vagyok, gyűlölöm azt az embertelen bölcseletet, amely megveti és elnyomja a testet. Ne keményítsük meg szívünket a testi gyönyörök ellen, de ne is zárjuk őket túlságosan szívünkbe. Bizonyos emberek – mondja Arisztotelész – tompa érzéketlenségből utálkoznak a testi örömöktől; mások becsvágyból vetik meg őket. Ugyan miért nem mondanak le a lélegzésről? Talán a fényt is kerülni kell, mert ingyen fürdünk benne, s nem kell hősködnünk érte? Ám elégedjenek meg Marssal, Pallasszal és Mercurral Venus, Ceres és Bacchus helyett… Gyűlölöm a parancsot, hogy szellemünk járjon a fellegekben, mialatt testünk terített asztalnál ül. Nem mondom, hogy a lélek tapadjon a gyönyörökhöz, vagy pláne fetrengjen bennük, de simuljon megértően hozzájuk. Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom; ha egyedül sétálok egy szép kertben, s ha gondolataimat idegen ügyek-bajok kötötték le rövid időre, nemsokára visszaterelem őket a sétára, a kertre, a magány édességére és magamra. [...] Ha életed jól átgondoltad és helyesen rendezted be, akkor a legnagyobb feladatot oldottad meg: a természet karrier nélkül is érvényesül; otthonosan érzi magát minden szinten, és lehúzott függöny mögött is szívesen él. Jól megszerkesztetted erkölcseidet? Ez több, mint ha könyvet szerkesztesz. Az életednek nyugalmat hódítottál? Ez több, mint birodalmakat és városokat hódítani. Az ember legragyogóbb remekműve a helyes élet… (Fordította Kürti Pál)

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

a) Milyen kérdésre keresi a választ Montaigne ebben a részletben? b) Hogyan tekintettek a testi vágyakra a középkorban? c) Mely görög-római isteneket sorolja föl a szöveg? Melyikőjük minek az istene? Hogyan állítja szembe őket? Melyikőjük milyen érték szimbóluma itt? ISTENEK

FUNKCIÓJUK

JELKÉPES TARTALMUK A SZÖVEGBEN

A szembeállítás alapja: .................................................................................................................... d) Hogyan értitek az alábbi állításokat: „Ha táncolok, táncolok; ha alszom, alszom”? Mit jelentenek ezek a kijelentések? Nem puszta tautológia (üres, önmagát önmagából magyarázó állítás) mindegyik? Hogyan általánosíthatóak? e) Milyen, a testi örömökhöz való viszonyulásokat említ Montaigne? f) Hogyan értelmezitek azt a gondolatot, hogy az ember legfontosabb feladata a saját életének elrendezése? Egyetértetek-e vele? D) Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse Az alábbi rövid szöveg Leonardo da Vinci olasz reneszánsz festő, szobrász, építész, természettudós, gondolkodó (1452–1519) esszéi közül való. Értekezés a festészetről címmel megjelent feljegyzéseiben arról gondolkodott, milyen legyen a tökéletes művészet. Olvassátok el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! Ha a festő a más képeiből merít, műve nem lesz éppen kiváló. De ha a természet dolgaitól tanul, jó eredménnyel fog járni. Ezt láthatjuk a rómaiak utáni festőknél, akik mindig csak egymást utánozták, és minden korral lejjebb süllyedt az említett művészet. Ezek után jött Giotto*, a firenzei. Magányos hegyek között született, ahol csak kecskék és más hasonló állatok laktak. Ő aztán, mivel természete hajtotta ugyanilyen művészet felé, a sziklákra kezdte rajzolni a kecskék mozdulatait, amelyeket el-elnézett, majd nekifogott a többi állatok megrajzolásához, amiket csak látott, úgyhogy sok tanulás után nemcsak a maga korának a mestereit múlta fölül, de sok elmúlt század mesterét is. Utána a művészet újra lehanyatlott, mivel mindenki a meglevő képeket utánozta. Így hanyatlott a művészet évszázadról évszázadra, egészen addig, míg Tamás, a firenzei, akit Masacciónak** is hívnak, tökéletes mesterművekkel megmutatta, hogy aki nem a természetet, a mesterek mesterét választja mintaképül, hiába fáradozik. Még csak azt akarom mondani ezekről a matematikai természetű fejtegetéseimről, hogy azok, akik csak a mintákat tanulmányozzák, és nem a természet alkotásait, azok művészet tekintetében csak unokái, nem pedig fiai a természetnek, mely a jó minták mestere. (Fordította Kardos Tibor)

27

28


•

1 0 .

É V F O L Y A M

* Giotto: a középkor és a reneszánsz határán élt olasz festő (1266/1267–1337), akit a középkori festészet betetőzőjének tartanak, ugyanakkor képein a természet formái és alakjai jelennek meg, ezért az új festészet elindítójaként is tisztelik. ** Masaccio: olasz reneszánsz festő (1401–1428), a realista festészet művelője; vallási témájú festményein és freskóin arra törekedett, hogy az emberi érzelmeket megrázó erővel fogalmazza meg.

a) Milyen tételt fejt ki ebben a részletben Leonardo? b) Mit jelentenek ezek a szavak: mimézis, imitáció, kopírozás? Honnan erednek? Minek az utánzására használják őket? c) Milyen séma szerint írja le Leonardo a festészet fejlődését? d) Igaza van-e Leonardónak: valóban a természetből lehet-e leginkább meríteni a művészetben? Valóban a természet utánzása-e a művészet? És a festészet? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot, amelyik nem a természet után dolgozik, és mégis jelentősnek tartjátok? Tudtok-e olyan festőt vagy irányzatot mondani, amelyik úgy jár el, ahogy Leonardo jónak látja?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Forrás: A reneszánsz irodalmából (RI). Összeállította Trencsényi Borbála. 2. kiadás, Budapest, 1993, Holnap Kiadó. A) Francis Bacon: Az olvasásról (RI, 30.) a) Bacon szavaival: Saját szavaiddal: „ellentmondj” öncélúan vitatkozni „összezavarodj” a tudás értelem nélküli halmozása „vaktába higgy” tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit „készen elfogadj” tekintélyérvek szerinti elfogadás, vakhit „legyen miről csevegni társasági élet, felületes tudás, a műveltség látszata vagy vitatkozni” b)

Bacon szavaival: Saját szavaiddal: „mérlegelj” a gondolkodás serkentése, gondolkodtatás, elbizonytalanítás „határozz” a helyes gondolatok kiválasztása „mérlegelj és határozz” e két cél csak együtt értelmes: a döntés csak mérlegelés eredményeképpen jöhet létre

c)

Bacon szavaival: „olvasás”: „egész ember” „vitatkozás”: „talpraesett” „írás”: „pontosság”

d)

Tudományág: Érték: történettudomány bölcsesség irodalom, költészet szellemesség számtan, matematika árnyalatos, differenciáltan látó, a részleteket is észrevevő ember

Saját szavaiddal: mindenfajta filozófiában és tudományban való elmélyülés retorika, ékesszólás: önbizalom irodalom: éles ész, pontosság

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

természettudomány elmélyülő erkölcstan felelősségteljes logika, retorika tárgyalóképesség: egyenlő, önmagát jól kifejező, jól érvelő és jól gondolkodó ember

e) Bacon megfogalmazása: A tudományok az erkölcsöt javítják. Saját értelmezésed: ha a tudományok tanulmányozása valóban javítja az erkölcsöt, akkor ebből az következik, hogy a tanulás, a művelődés által az ember morálisan is értékesebb, erkölcsösebb lénnyé válik. Jobb ember tehát egy egyetemi tanár, mint egy földműves. Igaz-e ez? B) Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról (RI, 38–40.) a) Az ember a legcsodálatosabb lény a teremtésben. b) Atya, Építőmester, Mester. – A teremtéstörténetben azt hangsúlyozza, hogy egy építkező, munkálkodó istent képzel el. Ez nagyon közel áll a görögök démiurgosz elképzeléséhez, amely szerint az istent mint mesterembert kell elképzelnünk. c) A cél az, hogy a megteremett világ szépségét, működését, gazdagságát valaki értékelje, dicsérje, csodálja. d)

Pico della Mirandola szavaival: őstípus kincs („a kincsesházban”) hely („a világ székeiben”)

Saját szavaiddal: anyag tulajdonság hely, külön lakóhely, speciális tér

e) Minden anyag van az emberben, minden tulajdonságból részesült és a világegyetem közepe lett a lakóhelye. f) Az ember megformálhatja önmagát: míg a többi létezőnek előre meg van szabva a sorsa és meg vannak adva a tulajdonságai, addig az ember maga formálhatja a tulajdonságait, és maga alakíthatja a sorsát. C) Montaigne: Az életről és a testi örömök egészséges élvezetéről (RI, 31–32.) a) Hogyan lehet összebékíteni a test és a lélek igényeit, helyes-e, hogy az ember szereti a testi örömöket? b) A test igényeit bűnösnek tartották, a testet a lélekkel ellentétes, lehúzó, leküzdendő erőnek. c)

ISTENEK Mars Pallasz Athéné Mercur (Hermész)

FUNKCIÓJUK JELKÉPES TARTALMUK A SZÖVEGBEN háború az erő, bátorság jelképe bölcsesség tudás, műveltség, bölcsesség az istenek hírnöke mesterségek, tudások, művészetek; tud lantot készíteni és pengetni, a kereskedők és az utasok istene

29

30


Venus Ceres Bacchus

szépség gabona, termés bor, szőlő, mámor

•

1 0 .

É V F O L Y A M

női szépség, szerelem, testi gyönyör étel, evés ital, ivás

d) Amikor valamit csinálok, akkor teljes testi és lelki valómmal azt csinálom; amikor valahol vagyok, akkor egész lélekkel ott vagyok. Minden helyzetben a személyiségünk egésze vegyen részt, és kellő intenzitással foglalkozzunk azzal, amivel éppen foglalkozunk. e) A testi örömök lenézése – érzéketlenség miatt; becsvágyból; a test lenézése miatt A testi örömök túlbecsülése – élvezetből, az élvezetek hajhászása miatt D) Leonardo da Vinci: A festő a természetet kövesse (RI, 35–36.) a) A művészet fő célja, feladata a természet utánzása. Nem jó megoldás, ha a művész a már kész műveket utánozza. b) Mimézis: görög szó, Arisztotelésznél a természet (és az emberi természet) utánzása a művészet feladata. Imitáció: latin szó, a római művészet célkitűzése volt az imitáció, a görög művek minél hűségesebb utánzása. Kopírozás: latin eredetű német szó; eredetileg: másolópapír segítségével egy tárgy pontos másolása. Ma: egy eredeti mű, ötlet, gondolat ellopása, pontos másolása az eredeti feltüntetése nélkül (tréfás szóalakváltozata: koppint). c) Sémája: jön egy jelentős újító, aki a természethez fordul inspirációért – majd évszázadokig az ő művészetét utánozzák a többiek – ezalatt hanyatlik a festészet, amíg ismét egy jelentős alkotó nem nyúl vissza a természethez.

REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 9. feladat T/9.

25. oldal 2 PERC

Házi feladat

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A lépés célja a legfontosabb fogalmak tisztázása, rendszerezése, összefoglalása, elméleti szintre emelése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, tanulói kérdezés, visszatekintő megértés, információkezelés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : írásbeli házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : TTM-táblázat

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

9. Házi feladat Dolgozd fel a reneszánszról szóló ismeretközlő szöveget az alábbiak szerint! a) Gyűjtsd össze és írd a táblázat első oszlopába, mi mindent tudsz már a reneszánszról! b) Írj a második oszlopba néhány kérdést, ami foglalkoztat a reneszánsszal kapcsolatban, ami nem világos számodra vagy amiről többet szeretnél tudni! c) Most olvasd el az ismeretközlő szöveget, és írd a táblázat harmadik oszlopába a tudásodhoz képest új információkat! d) Pipáld ki azokat a kérdéseket, melyekre választ kaptál, a választ is rögzítsd a 3. oszlopban! e) Nézz utána a fennmaradó kérdéseidre kapható válaszoknak, végső esetben kérdezd meg tanárodtól a következő óra elején! RENESZÁNSZ TUDOM

TUDNI AKAROM

MEGTANULOM

A RENESZÁNSZ A reneszánsz Itáliában alakult ki, azokban az olasz városokban, amelyek a hajózás és kereskedelem révén hatalmas nagy vagyonokat gyűjtöttek össze. Ugyanakkor a kereskedők, a hajósok az akkori világ sok tájára eljutottak, sok népet megismertek, sok tapasztalatot gyűjtöttek, és ezáltal látókörük sokkal tágabbá vált. A gazdagság eredményezte a városi élet fellendülését, az ipar és a pénzügyek gyors fejlődését. E városok önállóak voltak, komoly belső szabadsággal, választott önkormányzattal. A gazdagabb és befolyásos családok nagy vagyonuk jelentős részét építkezésekbe, a városok fejlesztésébe fektették. Emellett ekkortájt csodálkoztak rá azokra az antikvitásból ottmaradt épületekre, amfiteátrumokra, ókori oszlopcsarnokokra, romokra, amelyeket korábban figyelemre sem méltattak. Megélénkült az érdeklődés az ókori művészeti emlékek, épületek iránt, de a szellemi hagyomány, az írott szövegek iránt is. A tudás és a műveltség komoly értékekké váltak, mégpedig nem kizárólag a középkori egyházi és latin nyelvű tudás, hanem egy világi, kulturális tudás is. A tudós humanista lett a korszak legfőbb embereszménye, az olyan ember, aki tud a jelentősebb ókori nyelveken, jártas a filozófiában, a filológiában (a régi szövegek értésében és magyarázatában), az archeológiában (régészetben), és mindezekre építve kiváló, választékos ízléssel is rendelkezik. Az ember által alkotott szépségek fölfedezése és nagy becsben tartása felerősítette azt az igényt, hogy az ókori műveket másolják is, így vált a kor művészetének legfontosabb forrásává, értékmérőjévé, ideáljává az antik művészet. Ebből a törekvésből született a korszak neve is: a reneszánsz szó újjászületést jelent a neolatin nyelveken (franciául, olaszul), s a szót az antik világ újjászületésére használták a kortársak. Így nevezték el az őket közvetlenül megelőző korszakot középkornak, vagyis valamiféle közbeeső, átmeneti kornak, amely a csodálatos kultúrájú ókor és az azt újjáélesztő reneszánsz közé ékelődött be. Természetesen az ókori világ pusztulása óta eltelt ezer évet nem lehetett zárójelbe tenni, megszüntetni, így miközben a reneszánsz egyfelől valóban az ókori kultúra újjáélesztése volt, másfelől

31

32


•

1 0 .

É V F O L Y A M

azonban a középkor szerves folytatása. A keresztény vallást a reneszánsz korai szakaszában és Itáliában semmi nem kérdőjelezte meg, s a reformáció is (a reneszánsz későbbi szakaszában és Itáliától északabbra) a keresztény vallás egy irányzata volt. A vallás szolgáltatta a művészet legfontosabb témáit, a templomok és gazdag egyházi méltóságok voltak a művészetek legfontosabb megrendelői, s a reneszánsz ember műveltségében az egyházi-bibliai és az ókori-antik elemek kiegészítették egymást, mégpedig úgy, hogy a kereszténység jelentette a világkép alapját s az antikvitás szolgáltatta a műveltségbeli anyagot. Nem hittek már az emberek az ókori istenekben, Zeuszban és Jupiterben, Marsban és Venusban, hanem mint kulturális hivatkozást, mint allegóriákat használták és idézték őket. A keresztény hit érintetlenül hagyása ellenére azonban az ember érdeklődése, látóköre kitágult. Sokkal jobban kezdett figyelni a természetre, mint a korábbi generációk. Gyönyörködött a természet szépségeiben, kivonult egy erdőbe vagy egy hegyre, kezdte megfigyelni, elemezni, vizsgálni, és a művészetekben elkezdte utánozni. Így jöttek létre az első, tapasztalaton alapuló természettudományos megfigyelések, anatómiai és mérnöki munkák, megfogalmazódott az igény az emberi test mélyebb, pontosabb megismerésére (például az igény a boncolásra). A természet szépségét úgy értelmezték, mint az Isten teremtette világrend egységének és harmóniájának kifejeződését – amikor például Petrarca az antik szerzők leírásai nyomán tett kirándulása során megmászta a Viharos hegyet, ott, a természet lenyűgöző hatása alatt Szent Ágostont kezdte el olvasni. A természet részeként pedig maga az ember felé fordult a reneszánsz ember tekintete. Felfedezte, hogy az emberi élet nemcsak siralomvölgy, hanem gazdag, önmagában is értékes létezés. Felfedezte az emberi test szépségét, és elfogadta az emberi test igényeit, mindenekelőtt a szerelmet. A reneszánsz ember szemében nem vált úgy külön a szellemi érzés, a szerelem és a testi kívánság, mint a középkor emberének szemében, aki a testi vágyakat az ördögtől valónak tekintette. Az ember, a természet, a műveltség – ezek a reneszánsz értékrendjének legfontosabb új elemei. A földi élet értéke megnőtt a reneszánsz ember szemében, az ember a szemét az égről a földre irányította. A reneszánsz világlátásának talán legkifejezőbb jegye a festészetben a horizont és a perspektíva felfedezése és alkalmazása. A képeken a horizontot ugyanis a látványt néző ember szeméhez igazítják, a perspektivikus ábrázolás pedig azt jelenti, hogy a látványt a szemlélő – a festő vagy gyönyörködő – ember nézőpontjából szemlélik. Nem valamiféle hierarchikus rend uralkodik a képeken, nem egy elvi jelentőség határozza meg, hogy mit fest a művész nagyobbnak vagy kisebbnek, elöl vagy hátul lévőnek, hanem az, hogy maga a művész honnan és hogyan látja a dolgokat. Az irodalomban a reneszánsz elsősorban azzal járt együtt, hogy az irodalom nyelve lassanként a latin helyett a nemzeti nyelv lett. A reneszánsz nagy alkotói gyakran kétnyelvűek voltak, és éppúgy alkottak latinul, mint például olaszul, németül vagy magyarul, de sokan már csak az anyanyelvükön írtak. Kitágult az irodalom tematikus értelemben is: a vallásos költészet továbbélése mellett egyaránt a reneszánszba tartozónak nevezzük például Boccaccio hétköznapokban játszódó és gyakran pajzán novelláit, Balassi szerelmes verseit, Shakespeare királydrámáit, az olasz commedia dell’arte szerzőinek komédiáit. Műfaji értelemben is tágultak az irodalom határai: a középkori vallásos műfajok mellett olyan új formák tűntek föl, amelyek alkalmasak voltak világi érzések és történetek kifejezésére: az olasz dal (canzone), a szonett, a novella, a nem vallásos drámai műfajok (tragédia, komédia). Ahogyan a képzőművészetre, úgy az irodalomra is jellemző az arányosságra törekvés, a harmónia szeretete. Kedvelik a mértani formákat, a szimmetriát és az aranymetszést (az aranymetszésben harmonikus arányban vannak a mű részei és a mű egésze). A képkincs anyaga egyrészt az újonnan felfedezett természet, másrészt az allegorikusan és metaforikusan használt antik mitológia. Törekszenek arra, hogy szép műveket hozzanak létre, mert a szépség a legfontosabb reneszánsz esztétikai kategória. Az olasz reneszánsz az európai kultúrtörténet egyik kiemelkedő korszaka (a 14–16. század időszakára tehető: a trecento, a quattrocento és a cinquecento évszázadaira). Ám a reneszánsz Itáliából

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

elterjedt egész Európában: haladt délről északra, találkozott a helyi körülményekkel, a helyi hagyományokkal és kulturális szokásokkal, és azoknak megfelelően módosult. Itálián kívül a reneszánsz egy bő évszázaddal későbbre tehető, később kezdődött, tovább is tartott. Jelentős volt Németországban, Angliában, Németalföldön, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon és sok más államban. A reneszánsz befejező szakaszát önálló névvel illetjük és önálló stílusirányzatnak tartjuk: ez a manierizmus. A manierizmus a 16–17. század fordulóján annak a válságnak a kifejezője volt, amelyet a reneszánsz eszményeiben való hit megrendülése okozott. Ezért a manierista művészet továbbra is a reneszánsz formavilágát használja, de nem a harmónia, a kiegyensúlyozottság, a nyugalom jellemzi, hanem a belső indulatok, a nyugtalanság, továbbá a keresettség, a formai bravúrok élvezete, a formai ötletek előtérbe állítása. A képeken az optikai virtuozitás előtérbe kerül a valószerűséggel szemben. A háttér és az alakok közötti feszültség drámai hatását előszeretettel aknázzák ki a festők. Az érzések felfokozottsága miatt többen Shakespeare-t és Michelangelót is manieristának tartják.

LEHETSÉGES MEGOLDÁS egyéni

R ÁHANGOLÓDÁS 6. lépés: 10. feladat T/10.

28. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók irodalomtörténeti ismereteiket felhasználva olvassanak el egy szöveget, és abból tudjanak bizonyos elemeket kiválogatni. • Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ebben a feladatban nem a régies szóalakokat kell megjelölni, hanem kifejezéseket, tartalmi elemeket! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, meglévő ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló 10. Olvasd el a szöveget, és húzd alá, hogy ismereteid alapján melyek azok a szavak, kifejezések, amelyek arra utalnak, hogy reneszánsz kori szöveget olvasol! A táblázat másik felében indokold, miért gondolod!

33

34


•

1 0 .

SZÖVEG

É V F O L Y A M

MIÉRT GONDOLOM?

SZENDRŐI NÉVTELEN: SZENDRŐI HEGEDŐS ÉNEK (részletek) Vagyok én kór ágyamban, Oly gyakor jajgatásban, Egy lovam betegödék, Vélem együtt nehezödék. Ü sokat nem mulata, Mert másnap lén megholta. Négy patkója kezemben, Vagyok oly reménységben, Bizodalmam Krisztusban, Azután krónikámban. És mind az sok urakban, Én bizott barátimban, Engöm gyalog nem hagynak, Patkómhoz lovat adnak! (1545 körül)

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Krisztus, krónika, vallásosság, magyar nyelvűség, de költői önbizalom is, urak, akik a barátaim, udvari kultúra

7. lépés: 11–12. feladat T/11.

29. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók saját nyelvi kompetenciájukat használva kell, hogy kiválogassák azokat a nyelvi elemeket, amelyekkel a mai nyelvhasználatban nem találkozunk. • Itt még nem kell differenciálniuk, majd a következő feladatban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi tudatosság, szelekció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegben keresés 11. Válogasd ki a szövegből azokat a nyelvi elemeket, amelyeket ma nem így használunk, nem így írunk!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A kiválasztandó alakok NAGYBETŰVEL jelölve: Szendrői Névtelen Szendrői HEGEDŐS ének (Részletek) Vagyok én KÓR ÁGYAMBAN, OLY GYAKOR jajgatásban, Egy lovam BETEGÖDÉK, VÉLEM együtt NEHEZÖDÉK. Ü sokat nem MULATA, Mert másnap LÉN MEGHOLTA. Négy patkója kezemben, Vagyok OLY reménységben, BIZODALMAM Krisztusban, Azután krónikámban. És mind AZ SOK URAKBAN, Én BIZOTT barátimban, ENGÖM gyalog nem hagynak, Patkómhoz lovat adnak!

T/12.

29. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk heterogén együttműködő csoportokat (egy csoportban lehetőség szerint 3-4 fő legyen) a tanulókból. • A feladat, hogy meglévő ismereteikre támaszkodva el tudják különíteni az archaikus és a nyelvjárási elemeket a szavak, kifejezések közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő ismeretek felhasználása, szelekció, differenciálás

35

36


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a Tanári instrukciót! M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 12. A kiválogatott szavakat, kifejezéseket osszátok két csoportra annak megfelelően, hogy archaikus vagy nyelvjárási alaknak ítélitek őket! ARCHAIKUS

NYELVJÁRÁSI

LEHETSÉGES MEGOLDÁS ARCHAIKUS Kór ágyamban, gyakor, vélem, mulata, lén, megholta, oly, bizodalmam, az sok, sok urak, bizott

NYELVJÁRÁSI hegedős, betegödék, nehezödék, ü, engöm


30. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a kiválogatott elemek segítségével a tanulók önállóan tudják a szöveget a mai nyelvhasználatnak megfelelővé alakítani. • Most megint dolgozzanak egyénileg, majd az átírásokat frontálisan beszéljük meg, néhányan olvassák fel a verziójukat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : átírás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg átírása 13. Írd át a szöveget úgy, hogy a szavakat olyan alakban, helyesírással használd�� , ami a mai nyelvállapotnak megfelel!


A

korszakolásról .

A

R eneszánsz


30. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ismét válogatás a feladat célja. Nagy Gáspár Balassi-évfordulóra írott szövege kiválóan alkalmas arra, hogy a stílusimitációt felfedezzék a tanulók. Önállóan képesnek kell lenniük arra, hogy felismerjék azokat az elemeket, amelyek archaikusak, de azt is, hogy a szöveg nagy mértékben különbözik az előzőleg olvasott valódi 16. századi szövegtől. • Alkossunk 3-4 fős heterogén csoportokat a tanulókból. Az A) csoportok a T-táblázat bal oldalát, a B) csoportok a jobb oldalát töltik ki, ellenőrzéskor pedig mindenki átjegyzetel a másik oszlopba. A táblára is kerüljön fel a táblázat! • A csoportmunkát közös ellenőrzés kövesse, amelynek keretében a következő kérdéseket tehetjük fel: Mi lehet a célja ennek a szövegnek? Mi lehet még a célja egy ilyen szövegnek? Találkoztak-e már hasonló szövegalkotással tanulmányaik során? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, alkalmazás, szelektálás Célcsoport – differenciálás: 3-4 fős heterogén csoportok, a különböző képességű tanulókból álló csoportokban legyen legalább egy csoportvezető, egy szóvivő, egy jegyzetelő. A jegyzetelő a gyengébb képességű tanuló legyen, a csoportvezető irányítsa a munkát, a szóvivő pedig a megbeszélés során ossza meg a megoldásukat a többiekkel. M u n k a f o r m á k : csoportmunka (lehetőség szerint páros számú csoport legyen, mert összehasonlító feladatot fognak végezni), frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat 14. Alkossatok 3-4 fős csoportokat! A csoportok egyik fele az A), másik fele a B) feladaton fog dolgozni. A) Olvassátok el a szöveget, és válogassátok ki, melyek azok az elemek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a szöveg reneszánsz korabeli! Észrevételeiteket rögzítsétek a táblázat bal oszlopába! A megbeszéléskor a másik feladaton dolgozók észrevételei alapján töltsétek ki a másik oszlopot is! B) Olvassátok el a szöveget, és válogassátok ki, melyek azok az elemek, amelyek arra utalnak, hogy a szöveg ma keletkezett! Észrevételeiteket rögzítsétek a táblázat jobb oszlopába! A megbeszéléskor a másik feladaton dolgozók észrevételei alapján töltsétek ki a másik oszlopot is!

37

38


JELLEMZŐK RENESZÁNSZ SZÖVEGRE

•

1 0 .

É V F O L Y A M

JELLEMZŐK MODERN SZÖVEGRE

ESZTERGOMI APOKRIF Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: „Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum.” („A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam.”) Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, így rakosgatta össze szavait: Tusakodván bévül        én igaz Istenem               soha nem is másokkal hajolj Te most fölém        egekből leszálló               minden angyalaiddal. Szívem humuszába        legszebb hónapodat               virágostul borítsad sebemnek üszökét        lázam futosását               erősen csillapítsad. Hűsítő kedvével        csobogó nagy vized               testemet ha megfolyná Danubius forrás        szikkadt nyelvem tövét               élesztené olyanná mivel Téged Uram        végcsatám porondján               híven dicsérhetnélek: katonád voltam itt        angyalid kürtszaván               táborodba megtérek.

(Lejegyezvén az Úr 1994. esztendejében)

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A vers szövege olyan, mintha reneszánsz lenne, azok az alakok, amelyek régiesek, nem a mai nyelvhasználat szerintiek, NAGYBETŰVEL vannak kiemelve. Azt, hogy modern a szöveg, pedig abból gondolhatjuk, hogy van egy bevezetője, ami mai nyelvállapot szerinti, ráadásul a végén 1994-es dátum szerepel. Itt is a legfontosabbak NAGYBETŰVEL kiemelve. JELLEMZŐK RENESZÁNSZ SZÖVEGRE

JELLEMZŐK MODERN SZÖVEGRE

Esztergomi apokrif Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: „Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum.” („A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam.”) Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. De Dobokai Sándor György évek múltán, emlékezetből, hogy a költőt megidézhesse hallgatóságának, így rakosgatta össze szavait.

ESZTERGOMI APOKRIF Dobokai Sándor Györgytől, Balassi gyóntatópapjától származik az első hiteles leírás a költő haláltusájáról. Utolsó szavai így hangzottak: „Tuus miles fui Domine. Tua castra secutus sum.” („A Te katonád voltam, Uram. A Te seregedben szolgáltam.”) Az értékes dokumentum a Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában található. DE DOBOKAI SÁNDOR GYÖRGY ÉVEK MÚLTÁN, EMLÉKEZETBŐL, HOGY A KÖLTŐT MEGIDÉZHESSE HALLGATÓSÁGÁNAK, ÍGY RAKOSGATTA ÖSSZE SZAVAIT.

TUSAKODVÁN BÉVÜL        én igaz Istenem               soha nem is másokkal hajolj Te most fölém        egekből leszálló               minden angyalaiddal.

Tusakodván bévül        én igaz Istenem               soha nem is másokkal hajolj Te most fölém        egekből leszálló               minden angyalaiddal.

Szívem humuszába        legszebb hónapodat               virágostul borítsad sebemnek ÜSZÖKÉT        lázam FUTOSÁSÁT               erősen csillapítsad.

Szívem humuszába        legszebb hónapodat               virágostul borítsad sebemnek üszökét        lázam futosását               erősen csillapítsad.

Hűsítő kedvével        csobogó nagy vized               testemet ha megfolyná DANUBIUS FORRÁS        szikkadt nyelvem tövét               élesztené olyanná

Hűsítő kedvével        csobogó nagy vized               testemet ha megfolyná Danubius forrás        szikkadt nyelvem tövét               élesztené olyanná

mivel Téged Uram        VÉGCSATÁM porondján               híven dicsérhetnélek: katonád voltam itt        ANGYALID kürtszaván               táborodba megtérek.

mivel Téged Uram        végcsatám porondján               híven dicsérhetnélek: katonád voltam itt        angyalid kürtszaván               táborodba megtérek.

(LEJEGYEZVÉN az ÚR 1994. ESZTENDEJÉBEN)

(Lejegyezvén az Úr 1994. esztendejében)

39

40


•

1 0 .

É V F O L Y A M


32. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók olvassák el az ismeretközlő szöveget. • Visszautalva az előző feladatra, beszéljük meg közösen, mi utal arra, hogy a szöveg nem paródia! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrahálás M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 15. Stílusutánzás és paródia a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! A stílusutánzás vagy stílusimitáció valamely más korból származó vagy más jellegzetes stílusban írott szöveg formai, tartalmi megidézését jelenti. A szöveg olyan hatást kelt, mintha más szerző tollából vagy más korból származna. A kezdő költők szívesen élnek ezzel az eszközzel, gyakran követik nagy elődjeik stílusát. A stílusutánzás vagy a forma követése lehet kritikai élű, humoros, ezt nevezzük paródiának. Ide tartozik még a szövegek tudatos archaizálása, egy régebbi nyelvállapot szimulálása. Erre szinte minden korból találunk irodalmi példákat, ezeknek a szövegeknek a célja általában az elődök előtti tisztelgés. b) Az előző feladatban olvasott szöveg a tudatos archaizálásra példa. Honnan lehet tudni, hogy a szöveg nem paródia? Milyen elemek utalnak arra, hogy a célja az előd előtti tisztelgés?

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Paródiáról akkor beszélünk, ha az utánzás kritikai élű vagy humoros. Ebben az esetben viszont a nagy előd előtti tisztelgésről van szó. Balassi stílusában íródott a szöveg, ráadásul egy bevezető is tartozik hozzá, amely azt a látszatot hivatott kelteni, hogy a szöveget maga Balassi írta, csak később került elő más lejegyzésében. A szöveg tulajdonképpen Balassi utolsó, valóban lejegyzett szavainak megverselése.

A

korszakolásról .

A

R eneszánsz


32. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A lépés célja a témához való személyes viszony kialakítása vagy elmélyítése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beleélés, reflexió M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : befejezetlen mondatok 16. Mitől érdekes a reneszánsz? Írj öt állítást a reneszánszról, illetve arról, mi volt érdekes abban, amit a reneszánszról tanultál, mi lehetett szép a reneszánsz korban! A reneszánsz . ................................................................................................................................. A reneszánsz . ................................................................................................................................. A reneszánsz . ................................................................................................................................. A reneszánsz . ................................................................................................................................. A reneszánsz . .................................................................................................................................


41

2. A BAROKK Irodalom: 2 óra + nyelvészet 1 óra, összesen 3 tanóra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat

Ismerkedés a barokk életformával és képzőművészettel

T/1.

33. oldal

25 PERC

csoportmunka 13 perc + prezentáció 12 perc; összesen 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja információszerzés képről, illetve a megszerzett információk összekapcsolása az irodalomból tanultakkal. • A feladat elvégzése előtt kérjük meg a diákokat, hogy nézzék meg a hat képet. • Szólítsuk fel őket, hogy alakítsanak hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább. A csoportok üljenek össze, és beszéljék meg a kérdések segítségével, mit mond el a kép a korszakról! • A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 6 homogén csoport érdeklődés szerint M u n k a f o r m á k : csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz E s z k ö z ö k : projektor cd-vel 1. kép: Róma, Szent Péter tér (EM 253–254.) 2. kép: Róma, S. Carlo alle Quattro Fontane, 1667 (Pevsner 239.) 3. kép: Bécs, Felső Belvedere-palota (B, 2999) 4. kép: Róma, Trevi-kút, 1732–1763 (EM 267.) 5. kép: Caravaggio: Szent Péter keresztre feszítése, 1700–1701 (EM 262.) 6. kép: Bernini: Szent Teréz elragadtatása, 1644–1652 (EM 266.) Rövidítések, albumok: – B: A barokk. Budapest, 1987, Corvina. – EM: Egyetemes művészettörténet. Budapest, 1999, Park Kiadó. – Pevsner: Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története. Budapest, 1972, Corvina Kiadó. A barokkról szóló modul ugyanúgy épül föl, mint az előző, amely a reneszánsszal foglalkozott. Képekből indulunk ki, hogy megpróbáljunk magunk elé varázsolni egy olyan korszakot, amely nag yon távol áll már a ma emberétől. Palotákat, templomokat, kastélyokat, kerteket, kutakat nézünk meg, hogy fölidéződjön a XVII-XVIII. század világa. Olyan gazdag pompájú és kultúrájú korszakról van szó, amelyben a vallás ismét fontos lett, a katolikus egyház, majd a protestáns egyházak is megerősöd-

A

B arokk

tek, és a művészetekre nagyon nagy hatást gyakoroltak. Ebben a gazdag világban épült föl például a legtöbb régi magyar templom és kastély. Azt próbáljuk meg rekonstruálni ebben a modulban, hogy milyen is lehetett ennek a világnak a gondolkodásmódja és embere. 1. A barokk alkotásai a) Nézzétek meg az alábbi hat képet: az egyik egy teret, a másik egy templomot, a harmadik egy palotát, a negyedik egy szökőkutat, az ötödik egy festményt, a hatodik egy szobrot ábrázol. b) Alakítsatok hat, nagyjából egyenlő létszámú csoportot aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább! A csoport üljön össze, és beszélje meg, mit mond el a kép a korszakról! Válaszoljatok az egyes képekhez kapott kérdésekre! c) A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára! A) Róma, Szent Péter tér, 1657 (1) Melyek az első benyomásaitok a térről? (2) A téren a következő épületek és díszek láthatóak: – a Szent Péter bazilika épülete (kupoláját Michelangelo tervezte) (1546–1564); – a bazilika két szimmetrikus szárnyépülete; – az ellipszis alakú nagy tér; – az ellipszis alakú teret a székesegyházhoz kötő kisebb, négyszögletes tér; – egy obeliszk (V. Sixtus pápa emlékére) a középpontban; – két szökőkút az ellipszis két fókuszpontjában. Azonosítsátok ezeket az elemeket a képeken! (3) Milyen funkciója és jelképes jelentése van a Szent Péter-bazilikának? Miért éppen Szent Péterről van elnevezve? (4) Milyen eszközöktől emelkedik, válik hangsúlyossá a tér és a bazilika? (5) Mitől láthatjuk szépnek ezt a teret? B) Róma, S. Carlo alle Quattro Fontane, 1667 (1) Melyek az első benyomásaitok a templomról? (2) Milyen érzése lehet egy embernek, aki ebbe a templomba megy imádkozni? (3) Milyen érzése lehet annak a rómainak, aki ezt a templomot látja nap mint nap? (4) Milyen elemek díszítik a templom homlokzatát? (5) Milyen formák találhatóak a homlokzaton? (6) Milyen lehet a templom belseje? Próbáljátok elképzelni a homlokzat alapján!

43

44


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C) Bécs, Felső Belvedere-palota (1) Mi lehetett a funkciója ennek az épületnek? (2) Mennyire lehetett gazdag a tulajdonosa? Hogy élhetett benne? (3) Figyeljétek meg az épület tömegeit: melyek a hangsúlyos részei, mire figyelünk föl? (4) Figyeljétek meg az épület homlokzatának díszítését! Mit emel ki? (5) Figyeljétek meg a főbejáratot, a kaput! Mi emeli ki? Milyen érzése lehetett annak, aki ide bement? D) Róma, Trevi-kút, 1732–1763 (1) Mi lehetett a funkciója ennek a kútnak? Miért építhették? (2) Figyeljétek meg a látvány négy elemét: – a háttérben álló épületet – a szoborcsoportot – a kőtömböket – a vizet! 3) Hogyan hatnak ezek együtt, erősítik vagy gyengítik egymás hatását? (4) Mit ábrázol a szoborcsoport? (5) Milyen érzés lehet elmenni ez előtt a kút előtt, ha az ember gazdag, és ha az ember szegény? E) Caravaggio: Szent Péter keresztre feszítése, 1600–1601 (1) Melyek az első benyomásaitok a képről? (2) A kép egy templom (a római Santa Maria del Popolo) számára készült. Miből látható ez? Hogyan hathat egy templomban? (3) Milyenek a fényviszonyok a képen? Honnan jön a fény? (4) Milyen a kép szerkezete? (5) Kik a szereplők, milyen érzelmek tükröződnek az arcokon? (6) Próbáljátok megfogalmazni, miről szól véleményetek szerint a kép! F) Bernini: Szent Teréz elragadtatása, 1644–1652 (1) Fogalmazzátok meg először az első benyomásaitokat a szoborról! (2) Avilai Nagy Szent Teréz, Spanyolország második védőszentje, 1515 és 1582 között élt. Apáca volt, a karmeliták rendjéhez tartozott, maga is sok kolostort alapított. Fiatal kora óta elhivatottan apáca akart lenni, több látomása volt. 1559-ben egy szeráf érkezett hozzá gyermek képében, és egy aranyhegyű dárdával átverte a szívét. Több misztikus élményben is volt része, így a misztika mesterének (doctora mistica) tekintik. Történetének mely pontját, pillanatát ábrázolhatja a szobor? (3) Figyeljétek meg Szent Teréz arckifejezését! Mit láttok rajta?

A

B arokk

(4) Figyeljétek meg Szent Teréz testtartását és testét! Hogyan ábrázolja Bernini? (5) Milyen az alak háttere, milyen mellékalak van rajta? (6) Szerintetek szép ez a szobor? Ha igen, mitől?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Róma, Szent Péter tér (EM 253–254.) (3) A Vatikánban található templom a pápaság temploma. A Biblia szerint Jézus az egyházát Péter apostolra építette, és Péter volt Róma első püspöke, minden későbbi pápa tehát Szent Péter trónján ül. Így a Szent Péter-bazilika a katolicizmus középpontja. A templomot Szent Péter sírja fölé emelték. (4) A templom hatalmas mérete, a kiemelkedő kupola, a nagy oszlopsor a templom főbejáratánál, a templom homlokzati tetején álló szobrok, a bejárati lépcső. A tér geometrikus elrendezése, az ezt a geometriát hangsúlyozó elemek: a földön lévő geometrikus díszítés, a szimmetria, a két oldalépület oszloprendje. A kupola, az obeliszk és a templommal szemközti sugárút egy vonalba esnek. A sugárút összekap csolja a teret és a várost. B) Róma, S. Carlo alle Quattro Fontane, 1667 (Pevsner 239.) (4) Nagy tornyok, hangsúlyos felső párkánydísz, ovális középső dísz, alatta angyalok, díszes ko rinthoszi oszlopok, a sarkon szoborcsoport, a bejárat fölött és két oldalán szobrok, ablakok és ablak körüli díszítések. Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a barokk továbbra is fölhasználja a reneszánsztól és az ókortól örökölt elemeket, csak más rendbe szervezi őket. Egyrészt más arányokban, más elrendezésben használja őket, másrészt kiegészíti a maga – új, sajátos, csak a barokkra jellemző – formáival, téralkotási-formai elemeivel (például: tört párkányzat, ívek, ornamentikus elemek). Ezzel fölhívhatjuk a diákok figyelmét arra, hogy a művészetek történetében a folyamatosság és a megszakítottság, a kontinuitás és a diszkontinuitás egyaránt állandóan jelen van. Az egyes korok megtagadják egymást, de tanulnak egymástól, átvesznek elemeket, de más rendbe szervezik őket. (5) Egyenesek (pl. ablakok), íveltek (pl. erkély, a tető íve, a bejárat és a bejárat melletti konkáv ívek), kör és ovális (középső nagy dísz, ablakok körüli díszítések), gömbök (pl. tetőn, balusztrád fölött). (6) Vannak olyan elemek, amelyek a templom belsejében nem folytatódnak, ezért nehéz lehet kitalálni (például az oldalfalon található álablakok). Ennek ellenére a templom érezhetően a környező házak fölé magasodik, ezért vélhetően nagy, tágas, díszes lehet a belseje is. C) Bécs, Felső Belvedere-palota (B, 299) (1) A magánreprezentáció fogalmát érdemes itt kiemelni. (2) A kastélyt Savoyai Jenő építtette nyári palotájának. A tervező Johann Lucas von Hildebrandt (1668–1745). (3) Szimmetria, a főbejárat, a tetőzet, a sarokrészek, a manzárdablakok. (4) Középhangsúlyos az épület, az ablakok erősen díszítettek. D) Róma, Trevi-kút, 1732–1763 (B 24.) (1) A közterek funkciója, a lenyűgözés, az illúziókeltés. (3) A négy elem egymást kiegészítő, tükröző, folytató hatású. (4) Antik vadászatjelenetet. (5) Valószínűleg egyaránt a csodálat érzését váltja ki, elkápráztatja az ott járót.

45

46


•

1 0 .

É V F O L Y A M

E) Caravaggio: Szent Péter keresztre feszítése, 1700–1701 (EM. 262.) (2) A témából; a festmény monumentális mérete és nagyon erőteljes hatása nagy teret igényelnek. (3) A barokkra általában, Caravaggio művészetére pedig különösképpen jellemző a fény-árnyék hatások, a sötétség-világosság ellentétek kiaknázása. A fényforrás nem azonosítható, a fényforrás helye azonban igen: balról fölülről érkezik az erős, a napszak sötétségében erőteljes fény. Erősen megvilágítja Szent Péter arcát és testét, a három mellékalak arcát azonban sötétben hagyja, bár nagy testfelületeket világít meg: a pirosköpenyes férfi homlokát és vállát, a kötélhúzó ember egész hátát és koponyáját, a földön térdelő ember tomporát, lábát, hátát. (4) Feltűnőek az erős átlók: a kereszt formája kirajzolódik a keresztből és a testekből. (5) Az éppen keresztre feszített, de még élő, éppen komoly erőfeszítést kifejtő Szent Pétert látjuk a kép közepén. Szent Pétert fejjel lefelé feszítették meg, az ő saját kérésére: nem akarta, hogy a Krisztus által megszentelt helyzetben feszítsék meg. Három erőlködő embert látunk még, akik jelentős fizikai erőt fejtenek ki, hogy sikerüljön felállítaniuk a keresztet, amelyhez Pétert már odaszögezték. F) Bernini: Szent Teréz elragadtatása, 1644–1652 (EM 266.) (2) A gyermek képében érkező szeráf ekkor készül arra, hogy a misztikus elragadtatásban lévő Szent Teréz szívébe döfje az aranyhegyű nyilat. (3) A földöntúli elragadtatás, a misztikus élmény, az isteni lelkesültség élménye látszik arcán, arckifejezése nem tart kapcsolatot a külvilággal. Ugyanakkor a misztikus elragadtatás pillanata olyan érzékiséggel van ábrázolva, amely a barokkot jellegzetesen naturalisztikus művészetnek mutatja. Szent Teréz úgy emeli arcát az ég felé, hogy azon az extázis nagyon földi, érzéki módon fejeződik ki. (4) A kifordult alak, az ernyedten lógó kéz és láb mind-mind arra utalnak, hogy nem földi élményben van része Szent Teréznek. (5) A háttér: hangsúlyosak a felhők, amelyeken Szent Teréz ül, egyúttal irreális, misztikus térbe helyezik a főalakot. A háttérben lévő sugarak az isteni kegyelem és szeretet jelképei. A mellékszereplő: a gyermek-szeráf arcán mosolyt láthatunk, amellyel szent Terézt nézi, bal kezével felemeli a leplet Teréz kebléről, hogy oda döfje a nyilat, jobb kezében pedig finoman fogja a nyílvesszőt.

A

B arokk


38. oldal 5 + 15 PERC

A feladat kijelölésére: 5 perc; a munka elvégzésére: kb. 2-3 hét; a feladat értékelésére, szép megoldások bemutatására: 10 perc. A feladat elvégzésére adjunk 2-3 hetet, tehát a modult már elhagyhatjuk, de a fejezeten belül kerüljön még sor mind a beadásra, mind az értékelésre és a szép munkák bemutatására.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • �� A feladat célja a tananyagbeli tudás összekapcsolása a lokális kultúrával; a gyűjtőmunka, utánajárás technikájának fejlesztése. • Azt adjuk feladatul a diákoknak, hogy nézzenek körül a környékükön, milyen régi épületeket találnak. A feladat projektmunka, melyre két-három hét áll a rendelkezésükre (lásd a tervezett időnél). • �� A következőkre hívjuk föl a figyelmet: különféle épületeket érdemes megnézni, például templomokat, kolostorépületeket, lakóházakat, kastélyokat, udvarházakat, parasztházakat, hidakat, feszületeket, pestisoszlopokat, egyéb kisebb építményeket. • Javasoljuk, hogy akinek van fényképezőgépe, az fényképezze le őket, aki szépen rajzol, az készítsen vázlatokat, rajzokat. Végeredményben állítsanak össze egy több oldalas (kb. 12–16 oldalas) anyagot, amelyben szerepelhetnek fényképek, rajzok, képeslapok, újságkivágások, mindenféle képi ábrázolások. • Javasoljuk, hogy rendezzék el az anyagot az ebben a fejezetben tárgyalt korstílusok szerint. Mivel a projektmunkával párhuzamosan haladunk előre az anyagban, célszerű, ha mindig egy már tárgyalt korszakhoz – a megszerzett tudás alapján – keresnek épületeket. Barokk és mo dern épületet valószínűleg könnyen fognak találni, klasszicista és romantikus épületet kicsit nehezebben, reneszánsz épületet vagy épületrészt alig. • A mai művészetről szóló utolsó fejezethez napjaink építészetéből kell válogatni, itt nem az épület megtalálása, hanem irányzathoz kötése lesz a legnehezebb feladat, vagyis annak eldöntése, hogy modernnek vagy posztmodernnek tekintsenek-e egy épületet. • Feladatul adjuk továbbá, hogy az egyes képekhez fűzzenek néhány mondatos magyarázatot is: mi a képen látható épület, hol található, mi volt a funkciója, lehet-e tudni arról, ki tervezte, építette, faragta, milyen alkalomból stb. • Fontos, hogy az elkészült munka maga is szép, mutatós legyen. Lehetőleg törekedjenek arra, hogy ne csak képen, interneten, könyvekben nézzék meg az épületeket, hanem – legalább a közelben fekvőket – élőben is! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatgyűjtés, fontos információk kiválasztása és képekhez kapcsolása, a tanultak alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : portfolió jellegű munka készítése E s z k ö z ö k : könyvtár, internet, fényképezőgép stb.

47

48


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Házi feladat Épületek a környékünkön – gyűjtőmunka a) Nézzetek körül a környéketeken – városotokban, megyétekben, lakóhelyetekhez közel –, milyen régi épületeket találtok? Nézzétek meg a templomokat, kolostorépületeket, lakóházakat, kastélyokat, udvarházakat, parasztházakat! Érdemes hidakat, feszületeket, pestisoszlopokat, egyéb kisebb építményeket is megnézni. b) Fényképezzétek le ezeket, és állítsatok össze egy több oldalas (kb. 12–16 oldalas) anyagot, amely ben szerepelhetnek fényképek, rajzok, képeslapok, újságkivágások, mindenféle képi ábrázolások. c) Rendezzétek el az anyagot az ebben a fejezetben tárgyalt korstílusok szerint! (Valószínűleg barokk és modern épületet könnyen fogtok találni, klasszicista és romantikus épületet kicsit nehezebben, reneszánsz épületet vagy épületrészt alig.) d) A mai művészetről szóló utolsó fejezethez napjaink építészetéből kell válogatni, itt nem az épület megtalálása, hanem irányzathoz kötése lesz a legnehezebb feladat (vagyis annak eldöntése, hogy modernnek vagy posztmodernnek tekintsetek-e egy épületet). e) Az egyes képekhez fűzzetek néhány mondatos magyarázatot is: mi a képen látható épület, hol található, mi volt a funkciója, lehet-e tudni arról, ki tervezte, építette, faragta, milyen alkalomból stb.! Fontos, hogy az elkészült munka maga is szép, mutatós legyen. Lehetőleg törekedjetek arra, hogy ne csak képen, interneten, könyvekben nézzétek meg az épületeket, hanem – legalább a közelben fekvőket – élőben is!



39. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • �� A feladat célja, hogy a tanulók megfigyeljék, milyen jellegzetességei vannak egy lexikon-szócikknek. • Milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni? Milyen jellegzetességei vannak a szövegnek? Milyen a tipográfiája? Mi által van biztosítva a stílus ökonómiája? Mi célt szolgálnak a rövidítések? • A szócikk szándékosan egy századfordulós lexikonból való, így lehetőség nyílik arra is, hogy a szöveget összehasonlítsák modern enciklopédiákkal, lexikonokkal. Emellett helyesírási gyakorlatként is használható.

A

B arokk

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, reflektálás, helyesírás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka, egyéni (b feladat) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés E s z k ö z ö k : Javaslat: A magyar nyelv értelmező szótára, Értelmező kéziszótár, Új magyar lexikon, Művészettörténeti enciklopédia 3. A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A mintegy 150 000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét. a) Olvassátok el az alábbi szöveget! Beszéljétek meg a szöveg jellegzetességeit! Milyen célokat szolgálnak ezek? ROKOKÓ (franc. rococo, mely vagy roc szóból [szikla], vagy rocaille-ból [kagyló] ered), az a sajátos művészet, amely a XVIII. sz.-ban különösen Franciaországban XV. Lajos alatt és Németországban dívott. A R. a barok ízlést váltotta föl. A R. első sorban díszítő stilus és főképen épületek, belső terek, butorok stb. díszítésére volt alkalmas. Külön R. építészet nem létezik, ama kornak épületei külsőleg klasszikus szigoruságot és józanságot árulnak el. A lakóházak legtöbbnyire patkóalakban épülnek és különösen az épületek központi része emeltetik ki. A belső díszítésnek jellemző vonása, hogy minden szilárd, erélyes formát könnyed, cifrán és többszörösen hajlított görbe vonalakba old föl. Változatosan hajlított, hullámos, szeszélyesen cikornyás vonalak alkotják fő jellemét, amit minden országban egyaránt megtart. Nálunk a vígszinház épült R. stilben. L. Építészet. b) Írd át a mai helyesírás szabályai szerint azokat a szavakat, amelyek alakja nem felel meg a mai követelményeinek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szócikk két fő részből áll. Magából a szóból, amit magyaráz (ez általában vastag betűvel van szedve), és a magyarázatból. A magyarázat a szó eredetével kezdődik, aztán rövid ismertetés következik. Ez lényegre törő és rövid, ezért sokszor rövidítéseket is tartalmaz. A magyarázat először általános, majd legtöbbször a végén magyar példákat is említ. A szócikk végén utalást találunk más szócikk(ek)re, ahol többet olvashatunk a témáról. Tipográfiai jellemzők még: az idegen szavakat dőlttel szedik, a jelentésüket szögletes zárójelbe teszik.

49

50


•

1 0 .

É V F O L Y A M


40. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A következő szócikk az Idegen szavak szótárából való. A tanulók először párban beszéljék meg, hogy mi a hasonlóság és különbség a lexikon és a szótár szócikke között. • A közös megbeszélés során tegyük fel a következő kérdéseket. Ezek a szövegek honnan származhatnak? Hogyan épülnek fel? Mi a hasonlóság és különbség az előzőhöz képest? Mit jelentenek a rövidítések? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, reflektálás, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés, közös megbeszélés 4. Olvassátok el a szöveget! Gyűjtsétek össze táblázatban, hogy mik a hasonlóságok és különbségek a fenti szócikk és e között! ROKOKÓ fr, műv I. a barokk késői fejleményeként a 18. század közepén virágzó stílus, amelyet cikor nyás, finomkodó díszítmények, kecses formák és negédesség jellemeznek II. erre a stílusra jellemző, ebben a stílusban készült HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

LEHETSÉGES MEGOLDÁS HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

A szó, amit magyaráz, nagybetűvel szedve.

Dőlttel a szó eredetének nyelve és a kategóriai besorolás van.

Rövid, lényegre törő magyarázat.

Itt két jelentést találunk, melyek római számmal vannak jelölve. A szócikk az előzőnél rövidebb, csak magát a szót magyarázza.

A

B arokk


40. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat elvégzésének feltétele, hogy a számítástechnika teremben legyünk, ezért ezt előre egyeztetni kell. Ha erre nincs mód, frontálisan, tanári bemutatással tudjuk csak elvégezni, ekkor projektorral kell kivetítenünk az internetes oldalt. Ha ez sem lehetséges, akkor ezt és a következő feladatot otthoni munkának adjuk! • �� Kérdezzük meg, hogy ki az, aki ismeri a Wikipédia internetes enciklopédiát! Párban vagy közösen nézzük meg a barokkról szóló szócikket! • �� A cél, hogy a gyerekek lássák, milyen egy online enciklopédia, ami ráadásul szabadon szerkeszthető. Beszéljük meg, hogyan kereshetünk benne, milyen linkeket találunk, és hogyan szerkeszthetünk. • Kérjük a számítástechnika-tanár segítségét, ha kell! Beszéljük meg, mire jó egy ilyen jellegű enciklopédia! Mik az előnyei, hátrányai? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : számítógép-használat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, illetve frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : számítógéppel támogatott oktatás E s z k ö z ö k : számítógép, internet, projektor http://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk 5. Nyissátok meg a http://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk internetes oldalt, és dolgozzatok párban! Keressétek meg a barokkról szóló szócikket! Mi szerepel benne? Milyen linkeket ad még a szócikk mellé? Mire jó ez? Miért lehet szabadon szerkeszteni? Mik ennek az előnyei és hátrányai?

51

52


•

1 0 .

É V F O L Y A M


41. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az enciklopédiában még nincs benne a rokokó szócikk. A Pallas szócikke, az Idegen szavak szótára és eddigi ismereteik alapján írják meg! • �� A feladatot frontálisan ellenőrizhetjük úgy, hogy néhányan felolvassák, és ezek alapján ös�szegyűjtjük a táblára felírva, hogy milyen tartalmi és formai elemeknek kellett a szócikkben szerepelniük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, meglévő ismeretek mozgósítása és alkal mazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írásgyakorlat E s z k ö z ö k : mint a 3. lépésnél 6. Írd meg önállóan a Wikipédiába a hiányzó rokokó szócikket!


41. oldal 40 PERC

Zrínyi beszéde

angos olvasás: 10 perc + csoportmunka: 15 perc + prezenH táció: 15 perc; összesen 40 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • �� A lépés célja a régi szöveg hangos felolvasása, értelmezése, továbbá a szónoki beszéd logikájának és felépítésének rekonstruálása, stilisztikai jellemzőinek vizsgálata. • Két versszakonkénti váltással olvastassuk fel a Szigeti veszedelem alábbi részletét. A részlet hangos felolvasása előtt olvassuk el a szöveg elé írott bevezetőt is. • Ezután alakítsunk ki négyfős heterogén csoportokat, mindegyik csoport a 3 kérdéskör (A, B, C) valamelyikén fog dolgozni. • �� A csoportmunka végeztével mindegyik kérdéskör megoldásait ismertesse egy csoport, az azonos feladatokon dolgozók pedig egészítsék ki az elhangzottakat. • A csoportmunkát kövessük nyomon, ha további szövegértési nehézségeik vannak, segítsünk a tanulóknak!

A

B arokk

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : régi szöveg hangos olvasása, egy szöveg részeinek azo nosítása, egy érvelés állításainak és példáinak megkülönböztetése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén négyfős csoportok, amelyekben különféle képességű diákok együtt dolgoznak M u n k a f o r m á k : csoportmunka, prezentáció M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangos olvasás, mozaik, gondolatmenet ábrázolása rajzban 7. Olvassátok el hangosan Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzának alábbi részletét! Igyekezzetek megérteni a régies szöveget! Zrínyi Miklós költő, politikus és hadvezér (1620–1664) egész munkásságát a török elleni harcnak, Ma gyarország fölszabadítása ügyének szentelte. E munkásságának része volt a Szigeti veszedelem című eposz megírása is, mert benne példát akart mutatni a magyaroknak arra, hogy a törököket önerőből le tudjuk győzni. Zrínyi a Szigeti veszedelem témájául Szigetvár 1566. évi ostromát választotta, amelynek során a várvédő Zrínyi Miklósnak, a költő dédapjának vezetésével sikerült megállítani a törökök előrenyomulását. Igaz, a győzelemnek ára volt: az összes várvédő, élükön a parancsnokkal, hősi halált halt akkor, amikor kirohantak a várból, annyi törököt ölve le, amennyit csak tudtak. A törököket akkor a legnagyobb hódító szultán, II. Szulejmán vezette, és ő maga is ott halt meg Szigetvárnál. A valóságban a szultán öregségében halt meg, de a költő úgy alakította át a történetet, mintha a kirohanó Zrínyi kezétől esett volna el, mivel ezzel is bizonyítani kívánta azt, hogy hősi küzdelemben a magyarok le tudják győzni a törököket. A következő részletben a vár parancsnoka, Zrínyi Miklós, miután felkészült az ostromra, összehívja a várvédőket, és beszédet intéz hozzájuk. ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM Részlet: Zrínyi beszéde (V. ének, 1–35. versszak) 1. Egyfelől Szulimán van nagy készülettel, Másfelől horvát bán1 várra gondot visel, Megtölt szorgos füle már császár hirével2, Hogy jün romlására minden erejével. 2. Áll rettenthetetlenül Zrini nagy gondokon, Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon3; Heába4 küszködnek nagy szelek azokon, Erejeket vesztik heában ostromon:

1 2 3 4

horvát bán: Zrínyi Miklós …Megtölt szorgos füle már császár hirével: megtudta a császártól a hírt. Késmárk: a Felvidéken a Magas-Tátra lábánál fekvő városka heába: hiába

53

54


•

1 0 .

É V F O L Y A M

3. Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés, Ha Atlas5 leromlik, ha az nagy ég leés6; Mert állhatatosra az félelem nem és, Az ki igaz üggyel s jó szüvel7 fegyveres. 4. Hadnagyokat, vajdákat 8 előhivatá, Az vitézlő rendöt9 mind elöl állatá10; Mikor együtt lenni őket mind meglátá, Ily szókkal hozzájok bölcs száját megnyitá: 5. „Nem véletlen dolgot szerencse11 ránk készít, Nem teszi váratlanul ránk, az ki épit; Kit nagy szüvel vártunk, vitézek, vagyon itt, Had, fegyver előttünk, melyek pogány készit. 6. Hatalmas Török császár szultán Szulimán Huzza ránk haragját, mint dühös oroszlán, Minket elveszteni és rontani kiván; Vagyon reménsége szántalan12 sok hadán. 7. Minden reménsége az sereg sokaság, Hatalma, ereje szántalan Jancsárság13; Biztatja veszélyünkre sok számu lovasság, Sok világszegletről öszvegyült pogánság. 8. Esztelen, ki veti ilyből reménségét14, Utoljára tartja az Isten kegyelmét; Elrontja haraggal Isten reménségét, Lovassát, gyalogját, s röttentő fegyverét.

5 Atlasz: görög mitológiai hős, ő tartotta az égboltot 6 leés: leesik; és: esik 7 szüvel: szívvel 8 vajdákat: itt: századosokat 9 vitézlő rend: katonaság 10 elöl állatá: előre állította 11 szerencse: itt: sors 12 szántalan: számtalan 13 jancsárság: janicsárság – török gyalogos fegyveresek, válogatott alakulat 14 …Esztelen, ki veti ilyből reménségét: esztelen, balga ember az, aki ilyenekben bízik (mármint a sereg nagyságában, a janicsárság és a lovasság erejében – l. 7. vsz.).

A

B arokk

9. Ezért ő Pharahot15 rontá keménységgel, Goliátot meggyalázá egy gyermekkel16, Philisteusokat17 rettenetességgel, Ronta pogányokat bosszuálló szüvel. 10. De irgalmat is tett alázatos szüvel, Az ki csak őbenne vagyon reménséggel; Azért tett irgalmat az zsidó népekkel, Sok szent királyokkal és Dávid gyermekkel. 11. Ime nem rövidült meg keze az Urnak, Kegyelmes fülei be nem dugattattak; Hányszor mi magunkon az Isten irgalmát Láttuk, s tapasztaltuk számos ajándékját. 12. Azon ellenséggel mi harcolni fogunk, Kit sokszor előttünk, mint barmot, hajtottunk; Fegyvereket, tisztességeket elvontunk, Isten irgalmábul sokszor elrontottuk. 13. Nem gondolhatjuk azt, hatalmas vitézek, Hogy az mi kezeink, bár készek s kemények, Véghez ily rettenetes próbákat vittek, Mellyekért tisztelnek minket az emberek: 14. Nagyobb erő volt az, mert az nagy Isten volt, Az ki miérettünk hatalommal harcolt, Kezünknek erőt, szüvünknek bátorságot Csinált, és az pogánytul elvette aztot. 15. Ihon mit cselekedett értünk Siklósnál Az kegyelmes Isten számtalan tatárral; Mint az terhes fölyhő18, jütt ránk sokasággal, Minket kész prédának tartott ő magánál: 15 P haraho: fáraó; utalás az Ószövetségre, amelyben a zsidókat elüldöző fáraót és egész seregét elnyelte a Vörös-tenger. 16 Goliátot meggyalázá egy gyermekkel: Góliát óriási termetű filiszteus harcos volt, de a nagyon fiatal, még majdnem gyermek Dávid legyőzte, később Izrael állam királya lett Dávidból. 17 Philisteusokat: filiszteusokat – a filiszteusok a zsidókkal állandó harcban álló kánaáni pogány nép volt. 18 mint az terhes fölyhő: mint a terhes felhő: mint az esőre vagy zivatarra álló, vízzel teli felhő

55

56


•

1 0 .

É V F O L Y A M

16. Az Isten azoknak elrontá rendeket, Megtompitá nagy szüvöket s fegyvereket, Azért nem akarának várni bennünket, Vágtuk le őbennek kétszer két ezeret. 17. Vér s fáradság nélkül megvertük Ulámát19, Mely nagy dühösséggel ránk hozá nagy hadát, De ott hagya Ulmán számtalan sok prédát, Ott hagya sok agát 20, s Gyáfert 21, maga fiát. 18. Most is babocsai Rinya22 török vértül Meleg, és fejérlik mező sok holttesttül, Budai török is futott, mint por széltül, Előttünk, mert Isten volt fegyverünk körül. 19. Mely acélyos paizs23 tartott meg magamat, Mikor Babocsáról ellövék lovamat Ágyubul, s másodszor fejembül tollamat Elszaggaták; közel láttam halálomat. 20. Ihon csak nem régen nem látánk-é csudát, Mikor Isten kezünkben adá Korotnát 24? Nem váránk ágyútul falának romlását, Illetlen megvévénk erős kűfalát, 21. Arszlán Jahiogli25 elfuta előttünk, Nem meré megvárni hadverő fegyverünk, Mert tudta, hogy nagy Isten vagyon mivelünk; Azért őket akkor untig vágtuk s öltük. 22. Az siklósi mezőn Tajeleri Mehmet 26 Ott veszté táborát, fiát és életét; Alig volt talám egy, az ki hirt vihetett Az török császárnak, mert többi elveszett. 19 20 21 22 23 24 25 26

Ulama: boszniai pasa, aki 1553-ban támadott, és Zrínyi parancsnoksága alatt Nagykemlecnél megverték. aga: török katonai rang, kb. a zászlóalj-parancsnoknak felel meg Gyáfer: Ulama boszniai pasa fia, Veszprém parancsnoka volt 1552-ben. babocsai Rinya: A Rinya patak partján fekvő Babócsa kis falu Somogy megyében. Az ott fekvő vár védői 1556-ban sikeresen verték vissza a törökök támadását. acélyos paizs: acélos pajzs Kortona: horvátországi vár, amit 1556-ban sikerült visszafoglalni a törököktől. Arszlán Jahiogli: Arszlán Jahja pasa fia; Zrínyi 1562-ben megverte. Tajeleri Mehmet: basa, aki a siklósi ütközetben meghalt.

A

23. Előbb elfogy éltem, oh, erős vitézek, Hogysem kimondhassam kegyelmét Istennek, Most sem hágy el nagy hatalmu keze tiktek: Ti is ő szent nevéjért serénkedjetek. 24. Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység, Mi vitéz kezünkön van minden reménség; Soha még mireánk nem jütt rút szégyenség; Azért rakva hirünkkel föld, tenger és ég. 25. Mostan megnevelnünk 27 kell az mi hirünket, Avagy tisztességgel végeznünk éltünket; El nem rontja üdő cselekedetünket, Valamig világ lesz, és lát ember eget. 26. Az is minekünk nagy tisztességünkre van, Hogy maga ellenségünk szultán Szulimán; Kit mi ha meggyőzünk, mint reménségünk van, Világbiró császárt meggyőztünk az harcban. 27. Harcolnunk peniglen28 nem akarmi okért Kell, hanem keresztény szerelmes hazánkét, Urunkért 29, feleségünkért, gyermekeinkért, Magunk tisztességéért és életünkért. 28. Előbb halva lássa pogány eb testünket, Hogysem elveszessük megszámlált kéncsünket, Hogysem ő porázon hordozzon bennünket, Szabadságunkkal együtt rontván hirünket. 29. Arra fogja vetni minden mesterségét, Hogy mint bolondokat hittel csaljon minket 30, Bolond az, ki török szavának ád hitelt, Mert várával együtt elveszti életét.

27 28 29 30

megnevelnünk: megnövelnünk peniglen: pedig Urunkért: királyunkért …mint bolondokat hittel csaljon minket: becsapva rávegye a várvédőket a megadásra.

B arokk

57

58


•

1 0 .

É V F O L Y A M

30. Ám vitéz Amadi erős Visegrádát Megadá31 töröknek nagy szomjuság miát, Éltével fizete, s későn báná dolgát. Igy vitéz Lossonci adá Tömösvárát 32. 31. Megadá Lossonci nagy kéntelenséggel Tömösvárnak falait, eggyügyü szüvel: De gyorsan megfizete kedves éltével, És minden vitézinek elveszésével. 32. Nincs mit hinnünk nékünk az török császárnak, Mert nem lén embere megeskütt szavának33; Meg nem adá Budát az király fiának34, De nagy hitetlenül megtartá magának. 33. De hogy adna hitet, kinek hiti nincsen? Töröknek hogy hinnénk, ki hazud mindenben? Minekünk meghalnunk kell ebben az helyben Avagy meg kell győznünk, bizván Istenünkben. 34. Ez a’ hely s ez a vár légyen dicsőségünk, Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk. Mindenképpen emberek s vitézek legyünk, Ugy marad meg örökkén az mi szép hirünk. 35. Fejem fennálltáig lészek én veletek, Esküszem seregek élő Istenének! Kívánom, hogy ti is igy cselekedjetek, Éles szablyát kézben tartván esküdjetek! A) Vizsgáljátok meg a beszéd felépítését! a) Az olvasott részletben meddig tart az elbeszélő rész, hol olvasható a főhős beszéde? Elbeszélői rész: …………versszak Zrínyi szózata: ………… versszak 31 …vitéz Amadi erős Visegrádát / Megadá: Amade Péter 1544-ben föladta Visegrádot. 32 …vitéz Lossonci adá Tömösvárát: Losonczy István 1552-ben a szabad elvonulás ígéretével adta csak föl Temesvárt, de a törökök hitszegő módon megölték a vár védőit. 33 Mert nem lén embere megeskütt szavának: mert nem lett embere megesküdött szavának – mert nem tartotta meg az esküvel megerősített ígéretét. 34 …meg nem adá Budát az király fiának: Szulejmán 1541-ben úgy foglalta el Budát, hogy a csecsemő János Zsigmondot kicsalta a várból, közben pedig a janicsárok elfoglalták a várost.

A

B arokk

b) Nézzétek meg részletesen Zrínyi beszédét! Úgy építi föl szónoklatát, hogy azzal meggyőzze a hallgatóságát, lényegében a retorika szabályai szerint. Azonosítsátok a beszéd alábbi részeit! (1) A pillanatnyi helyzet felvázolása: ………… versszak (2) Az ellenséges törökök jellemzése: ………… versszak (3) Bibliai példák arra, hogy a nem hívőket az Isten megbünteti: .............. versszak (4) A jelenbeli tanulság: ha Istent követjük, akkor ő megsegít bennünket: ………… versszak (5) Jelenkori, a katonák előtt is ismeretes példák arra, hogy a törököket Isten segítségével le lehet győzni: ………… versszak (6) Erkölcsi tanulság, felszólítás és fogadkozás: a harc értelme, célja: ………… versszak (7) Jelenkori, a katonák előtt is ismeretes példák arra, hogy a törököknek nem szabad hinni, hogy az árulók megkapták méltó büntetésüket: ………… versszak (8) Az ellenséges törökök ismételt jellemzése: ………… versszak (9) Fogadalomtétel, eskütétel: ………… versszak c) Nézzétek meg ismét a fenti vázlatot: olyan beszédet olvashattok, amelyben a tartalmi egységek jórészt szimmetrikusan helyezkednek el, az állításokat mindig példák támasztják alá. Ábrázoljátok a beszéd szerkezetét! B) Vizsgáljátok meg közelebbről a szónoklatot tartó Zrínyi érvelését! a)

Az érvek első köre Mit tekint ő a törökök legnagyobb bűnének? Miben bíznak a törökök? Milyen erkölcsi fogyatkozás jellemzi a törököket? Mi a magyarok legfőbb erénye? Miben bíznak a magyarok? Mi a magyarok legfőbb erkölcsi ereje?

b) Az érvek második köre Milyen hármas célt tűznek ki maguk elé a várvédő magyarok? Hogy viszonyul egymáshoz e részlet szerint az idő és a hírnév? c)

Az érvek harmadik köre Milyen bibliai példákat sorol fel Zrínyi? Mi a tanulságuk ezeknek a történeteknek? Mi következik ezekből a magyarokra nézve?

C) Vizsgáljátok meg a beszéd stilisztikai megoldásait! a) Nézzétek meg a részlet 24. versszakát! 24. Mindenfelől ránk néz az nagy kereszténység, Mi vitéz kezünkön van minden reménség; Soha még mireánk nem jütt rút szégyenség; Azért rakva hirünkkel föld, tenger és ég.

59

60


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Milyen eszközzel fejezi ki a harc méretét a szöveg? Mely szövegrészeket hozhatjátok erre példának? b) Nézzétek meg a részlet 26. versszakát! 26. Az is minekünk nagy tisztességünkre van, Hogy maga ellenségünk szultán Szulimán; Kit mi ha meggyőzünk, mint reménségünk van, Világbiró császárt meggyőztünk az harcban.

Hol tér el a szöveg a megszokott szórendtől? Ezt a grammatikai eszközt inverziónak (szórend cserének, a megszokott szórend fölcserélésének) nevezzük. Mi a szerepe a szövegben?

c) Nézzétek meg a részlet 13–14. versszakát! 13. Nem gondolhatjuk azt, hatalmas vitézek, Hogy az mi kezeink, bár készek s kemények, Véghez ily rettenetes próbákat vittek, Mellyekért tisztelnek minket az emberek: 14. Nagyobb erő volt az, mert az nagy Isten volt, Az ki miérettünk hatalommal harcolt, Kezünknek erőt, szüvünknek bátorságot Csinált, és az pogánytul elvette aztot.

Hogyan épül fel mondattanilag ez a két versszak? Hol következik a leghangsúlyosabb állítás? Mi a mondat ilyen fölépítésének a jelentősége?

d) Nézzétek meg a részlet 33. versszakát! 33. De hogy adna hitet, kinek hiti nincsen? Töröknek hogy hinnénk, ki hazud mindenben? Minekünk meghalnunk kell ebben az helyben Avagy meg kell győznünk, bizván Istenünkben.

Mi a kérdések szerepe a szövegben? Miért tesz föl ilyen kérdéseket Zrínyi?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Elbeszélői rész: 1–4. versszak Zrínyi szózata: 55–35. versszak b) 1. A pillanatnyi helyzet felvázolása: 5–6. versszak 2. Az ellenséges törökök jellemzése: 7–8. versszak 3. Bibliai példák arra, hogy a nem hívőket az Isten megbünteti: 9–10. versszak 4. A jelenbeli tanulság: ha Istent követjük, akkor ő megsegít bennünket: 11–14. versszak

A

B arokk

5. Jelenkori, a katonák előtt is ismeretes példák arra, hogy a törököket Isten segítségével le lehet győzni: 15–22. versszak 6. Erkölcsi tanulság, felszólítás és fogadkozás: a harc értelme, célja: 23–28. versszak 7. Jelenkori, a katonák előtt is ismeretes példák arra, hogy a törököknek nem szabad hinni, hogy az árulók megkapták méltó büntetésüket: 29–32. versszak 8. Az ellenséges törökök ismételt jellemzése: 33. versszak 9. Fogadalomtétel, eskütétel: 34–35. versszak c) 6. 5. 7. 3. 4. 2. 8. 1. 9. erkölcsi tanulság (eszmei középpont) példa példa példa tanulság az ellenség az ellenség beszédindító helyzetkép beszédzáró eskütétel B) a) Az érvek első köre Mit tekint ő a törökök legnagyobb bűnének? Nem keresztények, hanem pogányok. Miben bíznak a törökök? A seregük nagyságában, a fegyvereik erejében. Milyen erkölcsi fogyatkozás jellemzi a törököket? Nem lehet bízni a szavukban, hazugok. Mi a magyarok legfőbb erénye? Hisznek Istenben, keresztények. Miben bíznak a magyarok? Isten segítségében. Mi a magyarok legfőbb erkölcsi ereje? Szükség esetén még az életüket is feláldozzák. b) Az érvek második köre Milyen hármas célt tűznek ki maguk elé a várvédő magyarok? Isten és a kereszténység védelme. Az uralkodó és a haza védelme. A saját család, saját birtok, a saját élet és tisztesség védelme. Hogy viszonyul egymáshoz e részlet szerint az idő és a hírnév? A hírnév, amit a kereszténység védelmében szerezhetnek a katonák, legyőzi az időt; a nagy cselekedetek híre fennmarad. c) Az érvek harmadik köre Milyen bibliai példákat sorol fel Zrínyi? Az egyiptomi fáraó pusztulása; Dávid legyőzte Góliátot; A filiszteusok legyőzése; A zsidó nép és Dávid király megsegítése. Mi a tanulságuk ezeknek a történeteknek? Egyedül Isten erején és kegyelmén múlik a győzelem. Több olyan történet is van, amikor a nagy, a hatalmas, a számban vagy erőben fölényben lévő veszít az Isten által támogatott kisebbel szemben. Mi következik ezekből a magyarokra nézve? A keresztény várvédők le tudják győzni a pogány támadókat; a keresztény magyarok le tudják győzni a pogány törököket. C) a) Túlzás, egyetemes méretű képek. b) Inverzió: a 2. és a 3. sorban. Szerepe néhány szó kiemelése, nagy hangsúlyt kapnak ugyanis azok a szavak, amelyek váratlan helyen, illetve a mondat fókuszában következnek.

61

62


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Körmondat: a 13. versszakban olvasható egy előkészítő szakasz, a 14.-ben a lezáró szakasz. d) Költői kérdések az 1. és a 2. sorban: a szöveg eddig elemzett retorizáltságát emelik ki.


A barokk értelmezése

52. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a barokk legfontosabb jellemzőinek tisztázása, általánosítás, elméleti elmélyítés. • �� A diákok önállóan dolgoznak: elolvassák a szöveget, és elkészítik a szöveg jelentéshálóját kifejező fürtábrát. • Röviden beszéljük meg a feladatot, vázoljunk fel megoldásaik alapján egy lehetséges fürtábrát a táblára is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasott szöveg jelentéshálójának feltárása, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra készítése 8. A barokkról a) Olvassátok el az alábbi összefoglalást a barokkról! A BAROKK A barokk akkor alakult ki Európában, amikor a katolikus egyház ismét megerősödött, s a vallást vissza akarták helyezni az élet középpontjába. Sok kihívás érte ugyanis az előző évszázadokban a katolikus hitet. Az első kihívás a reneszánsz volt, amely egészében vallásos korszak volt ugyan, de az emberek látókörét kiterjesztette a földi világra. A reneszánsz után már nem lehetett a földi életet átmeneti állapotnak és siralomvölgynek tekinteni, mert az életnek önértéke lett. Az embert sem lehetett már pusztán az istentől származó erények és az ördögtől származó bűnök eredőjének látni, mert az ember is önértékké vált: középpontba került a személyiség, az ember egyéni képességei fölötti büszkeség, a sokoldalú személyiség öntudata, az élet lehetőségei közötti szabad választás igénye. A második kihívás a reformáció volt, amely megszüntette Európa nyugati felének vallási egységét, több felekezetet hozott létre (az evangélikus-lutheránus, a református-kálvinista, az unitárius, a baptista irányzatokat, az anglikán egyházat és további más, kisebb keresztény irányzatot és egyházat). Ezek ugyan a kereszténység keretein belül maradtak, de puszta létükkel megszüntették a katolicizmus abszolút mivoltát. A vallás ezt követően nem adottság, hanem döntés kérdése lett, még akkor is, ha sokáig és sok helyen nem érvényesült az egyén szabad vallásválasztásának lehetősége.

A

B arokk

Ilyen előzmények után a jezsuita szerzetesrend vezetésével a XVI. század közepétől a katolikus egyház vissza akarta szerezni az elvesztett híveket. Nagy térítő tevékenységbe kezdett tehát, és ennek része és talán leghatásosabb, mindenesetre legmaradandóbb terméke a barokk művészet lett. A barokk igazi propagandaművészet. Célja, hogy meggyőzze az embereket, lenyűgözze, hatása alá vonja őket. Ezért kedveli az erős érzelmi effektusokat, a nagy szenvedélyeket. Elsősorban a monumentális formákat részesíti előnyben, a hatalmas freskókat, a nagy olajfestményeket, a nagyszabású templomokat. A zenében az orgonaműveket, a fugákat, a zenekari darabokat, az operát, az irodalomban az eposzt, a világdrámát, a vallásos lírát. A monumentalitás nemcsak a műfajok és formák megválasztásában érvényesül, hanem az egyes műveken belül is. Szenvedély, pátosz, túlfűtöttség jellemzi a barokk alkotásokat: ennek megnyilvánulásai a csavart oszlopok, az ovális és ívelt formák, a polifon hangzás, a hosszú barokk körmondat. Halmozzák a jelzőket, a hasonlatokat, a díszítőelemeket, a különféle retorikai alakzatokat. (Az imént elemzett Zrínyiszövegben láthattunk példákat a körmondatra, a költői kérdésre, az inverzióra és a túlzó barokk képalkotásra is.) A képek a szövegekben gyakran túlburjánzanak, a hasonlatok felfokozott érzéki hatásokra törekszenek, nagy szerepet kap a kontraszt, a fény-árnyék-hatások és az egymástól távol eső fogalmak meglepetésszerű összekapcsolása. A képzőművészetben az alkotók használják az illúziókeltés különféle eszközeit (az illúziókeltő freskókat, például az álkupolát, a mélység festői érzékeltetését). A szenvedély, a pátosz, az elragadtatás kifejezésének igénye azt eredményezi, hogy a barokk inkább a nyitott, szabálytalan formákat kedveli. A barokk tehát az ellenreformáció korának művészete. Az erősen katolikus országokból indult hódító útjára, és ezekben tartott legtovább – különösen az építészetben és a festészetben – a hatása: Itáliában, a Habsburg Birodalomban Ausztriában, Csehországban és Magyarországon, Spanyolországban és Portugáliában, majd innen a dél-amerikai kontinensre is elkerült. A barokk ízlésvilág meghódította egész Európát, s részben a reformáció eszközévé vált, például Német országban, Hollandiában és több más európai országban (Bach például evangélikus volt és a protestáns egyházi zene legnagyobb képviselője). A barokk ideológiai kiüresedésével jött létre a XVIII. században záró korszaka, a ROKOKÓ. A rokokó megtartja ugyan a barokk formákat, de eltűnik mögüle az egységes és erőteljes világkép, az ideológia, a hatni vágyás szándéka. A magánélet felé fordul, az intim műfajokat, a kicsiny formákat és finom árnyalatokat, a pasztellszíneket kedveli. A pátosz helyét a báj, az indulatok helyét az érzelmesség, a súlyos mondanivaló helyét a kellem és a játék veszi át. b) Készítsetek fürtábrát a szöveg alapján!

63

64


•

1 0 .

É V F O L Y A M


54. oldal 20 PERC

Reneszánsz és barokk

soportmunka: 12 perc + megbeszélés: 8 perc; összesen 20 C perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a két modul összekapcsolása, a tanultak új szempont szerinti újrarendezése. • Heterogén négyfős csoportokat alkossunk. • A feladat megoldása előtt hívjuk föl a figyelmet arra, hogy lezárult két modul, ezzel két korszak megbeszélése. Most megpróbáljuk rendszerezni a megbeszélteket. • Mondjuk el, hogy szokás a különböző egymást követő korstílusokat párokban összehasonlítani egymással. Ez arra hívja föl a figyelmet, ami az egyes korszakok között a különbség. Össze lehet hasonlítani az egyes korstílusok mögötti világnézeteket, a művészetek vonásait, az irodalmi stílusokat. • A feladatban olvasható az eddig tárgyalt két korszakról 32 állítás. A diákok válogassák szét őket, és helyezzék el a táblázatban úgy, hogy párban álljanak! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, rendszerezés, összekapcsolás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a tanári instrukciót! M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, szempontsor és állítások egymáshoz rendelése 9. Reneszánsz és barokk – összehasonlítás Az alábbiakban az eddig tárgyalt két korszakról olvashattok 32 állítást. Válogassátok szét őket, és helyezzétek el a táblázatban a megadott szempontoknak megfelelően úgy, hogy párban áll janak! – A humor mellőzése, magasztos, patetikus hangnem – Evilági és túlvilági témák egyaránt – Középpontjában az ember és világa áll – Lényeges az egy, kiemelt középpont szerepe, hierarchia, alá-fölérendelés – Nyugodt, kiegyensúlyozott – Bonyolult megvilágítások, a fényforrás elhelyezése a kép kompozíciójában – Mozgalmas, felfokozott, átszellemült, indulatokkal teli – Világos, áttekinthető szerkezet – Túldíszítettség; a látvány és a díszítés előtérben van a szerkezethez képest – Természetesség – Törekvés a monumentalitásra, a hatalmas műformák kedvelése – A művészet célja evilági (a szépség) – A művészet célja a vallás, a hit szolgálata, propaganda – A polgárság művészete – Középpontjában az Isten és a túlvilági élet áll

A

B arokk

– Horizontális tekintet, egymás mellé rendelés – A megerősödő katolikus egyház és a nemesség, az arisztokrácia, az uralkodóházak művészete – Egyenes vonalak, gyakran geometrikus rend – Csavart vonalak – Zárt formák, a műalkotásnak határozott kerete van – Nyitott formák, a kompozíciónak nincs határozott kerete – A három dimenzió ábrázolásának fölfedezése – Törekvés a tér, a mélység érzékeltetésére – Különféle műfajok kedvelése – A monumentális, nagyszabású műfajok kedvelése (eposz, világdráma stb.) – Határozott körvonalak – Színpadiasság, pátosz, meglepetés – A méretek és formák összhangja – Elmosódott körvonalak – Egyöntetű világosság – A különféle művek különféle hangneműek, egységes hangnem az egyes művekben – Elsősorban vallásos, emellett történelmi, nagyszabású témák RENESZÁNSZ

SZEMPONT A művészet célja Társadalmi bázisa Érdeklődésének centruma Hierarchia vagy az emberi horizont * A művek hangulata Kompozíció A szándékolt hatás Méretek, formák * Formák a képzőművészetben Zártság – nyitottság A tér érzékeltetése a festészetben Körvonalak a festészetben A fény és a megvilágítás a festészetben * Műfajok az irodalomban Hangnemek az irodalomban Témák az irodalomban

BAROKK

65

66


•

1 0 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Reneszánsz

Szempont

A művészet célja evilági A művészet célja (a szépség) A polgárság művészete Társadalmi bázisa Középpontjában az ember Érdeklődésének centruma és világa áll Horizontális tekintet, egymás Hierarchia vagy az emberi mellé rendelés horizont * Nyugodt, kiegyensúlyozott A művek hangulata Világos, áttekinthető szerkezet Kompozíció Természetesség A szándékolt hatás A méretek és formák összhangja Méretek, formák * Egyenes vonalak, gyakran Formák a képzőművészetben geometrikus rend Zárt formák, a műalkotásnak Zártság – nyitottság határozott kerete van A három dimenzió A tér érzékeltetése a ábrázolásának fölfedezése festészetben Határozott körvonalak Körvonalak a festészetben Egyöntetű világosság A fény és a megvilágítás a festészetben * Különféle műfajok kedvelése Műfajok az irodalomban A különféle művek különféle Hangnemek az irodalomban hangneműek, egységes hangnem az egyes művekben

Barokk A művészet célja a vallás, a hit szolgálata, propaganda A megerősödő katolikus egyház és a nemesség, az arisztokrácia, az uralkodóházak művészete Középpontjában az Isten és a túlvilági élet áll Lényeges az egy kiemelt középpont szerepe, hierarchia, alá-fölérendelés Mozgalmas, felfokozott, átszellemült, indulatokkal teli Túldíszítettség; a látvány és a díszítés előtérben van a szerkezethez képest Színpadiasság, pátosz, meglepetés Törekvés a monumentalitásra, a hatalmas műformák kedvelése Csavart vonalak Nyitott formák, a kompozíciónak nincs határozott kerete Törekvés a tér, a mélység érzékeltetésére Elmosódott körvonalak Bonyolult megvilágítások, a fényforrás elhelyezése a kép kompozíciójában A monumentális, nagyszabású műfajok kedvelése (eposz, világdráma stb.) A humor mellőzése, magasztos, patetikus hangnem

A

Evilági és túlvilági témák egyaránt Témák az irodalomban

B arokk

Elsősorban vallásos, emellett történelmi, nagyszabású témák

67

3. A KLASSZICIZMUS Irodalom 2 óra + nyelvészet 1 óra = 3 tanóra


56. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvastassuk el az ismeretközlő szöveget, ezután a tanulók egyénileg oldják meg az a) feladatot. • A feladat célja, hogy olvasás közben figyeljenek a szöveg szerkezetére, és felismerjék azt a logikát, amely a szöveget építi. Ezután közösen beszéljük meg a b) kérdést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, analitikus gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasott szöveg szerkezeti egységeinek jelölése A klasszicizmus a 18. század és a 19. század első felének művészete. Ez az a korszak, melynek során a felvilágosodás a nagy francia forradalom szellemi megalapozását is elvégezte, és máig meghatározó eszméket, ideológiákat hozott létre. Ebben a modulban a klasszicizmust és a vele nagyjából egyidejű irányzatokat vesszük szemügyre. 1. Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, majd oldjátok meg a feladatokat! A LEVÉL MŰFAJA Nyugaton a 17. század végén és a 18. század elején vált a levél az irodalomnak szélesebb körben használt, befogadott műfajává. Beszélhetünk valóban elküldött, azaz misszilis és nem elküldésre szánt, fiktív levelekről. Az alábbi mű nem klasszicista, csak egyidejű a klasszicizmussal. A rokokó stílusirányzatához tartozik, ami a barokk kései, túlérett, kifinomult és finomkodó, utolsó fázisa. A rokokó alkotók kedvelik a miniatűr formákat, a meghitt hangvételt, az árnyalatokat, témájukat elsősorban a magánéletből, a társasági életből merítik. TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK Mikes Kelemen 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, később részt vett a fejedelem által vezetett szabadságharcban, majd ennek bukása után követte Rákóczit. Hosszú bujdosás után végül Rodostó-

A

K lasszicizmus

ban, Törökországban telepedtek le, ahol közel negyven évig éltek emigrációban. Ezekről az évekről tudósított Mikes leveleiben. Mivel igazából senkije sem volt, kitalált egy rokont, bizonyos P. E. grófnőt, aki Konstantinápolyban él, és akihez rendszeresen írja leveleit. A következőkben a fejedelem halálhíréről beszámoló levelet fogjuk olvasni. a) Olvasd el a levelet, és figyeld meg, milyen részekből áll! Jelöld a szövegben a szerkezeti és logikai egységeket! Rodostó, 8. aprilis 1735. Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a menynyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban. Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedési után a mennyei lakadalomban vitte, ahol a gyönyörűségnek és az örömnek pohárából itatja, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk. Ki sem lehet mondani, micsoda nagy sírás és keserűség vagyon itt miközöttünk még csak a legalábbvalón is. Ítéld el, ha lehet, micsoda állapotban írom ezt a levelet, de mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni, mint esett szegénynek halála, mind téntával, mind könyhullatásimmal leírom, ha szinte azáltal megszaporítom is keserűségemet. Úgy tetszik, hogy az utolsó levelemet az elmúlt holnapnak 25-dik napján írtam vala. Azután szegény mind nagy bágyadtságokot érzett, igen keveset, de másként mindent a szokás szerént vitt végben, abban a gyengeségiben is az esztergájában dolgozott első aprilisig. Aznap pedig a hideg erősen jött reá, és annál inkább meggyengíttette. Másnap jobbacskán volt. Virágvasárnap a gyengeség miatt nem mehetett a templomban, hanem a közel való házból hallgatta a misét. A mise után amely pap odavitte neki a szentelt ágat, térden állva vette el kezéből, mondván, hogy talám több ágat nem fog venni. Hetfün jobbacskán volt, kedden hasonlóképpen, még a dohánt is megkívánta, és dohányzott. De azt csudálta mindenikünk benne, hogy ő semmit halála órájáig a háznál való rendben el nem mulatott, se meg nem engedte, hogy őérette valamit elmulassanak. Mindennap szokott órában felöltözött, ebédelt, és lefekütt, noha alig volt el, de mégis úgy megtartotta a rendet, mint egészséges korában. Szeredán délután nagyobb gyengeségben esett, és csak mindenkor alutt. Egynehányszor kérdeztem, hogy mint vagyon, csak azt felelte: én jól vagyok, semmi fájdalmat nem érzek. Csötörtökön igen közel lévén utolsó végihez, elnehezedék, és az urat magához vette nagy buzgósággal. Estve a lefekvésnek ideje lévén, kétfelől a karját tartották, de maga ment a hálóházában. A szovát igen nehéz volt már megérteni. Tizenkét óra felé étszaka mindnyájan mellette voltunk. A pap kérdette tőle, ha akarja-é felvenni az utolsó kenetet? Intette szegény, hogy akarja. Annak vége lévén, a pap szép intéseket és vigasztalásokot mondván neki, nem felelhetett reája, noha vettük észre, hogy eszin van. Azt is láttuk, hogy az intéskor a szemeiből könnyhullatások folytanak. Végtire szegény, ma három óra után reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék, mivel úgy holt meg, mint egy gyermek. Szüntelen reá néztünk, de mégiscsak azon vettük észre általmenetelit, amidőn a szemei felnyíltak. Ő szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. Itt irtóztató sírás, rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztaljon meg minket. b) Beszéljétek meg, hogy miben követi és miben nem követi szigorúan ez a szöveg a levélformát!

69

70


•

1 0 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A szöveg két bekezdésből áll. Az első „in medias res” kezdéssel indul, a fejedelem halálhírét közli. Majd visszamegy az időben, és a második bekezdésben az előző hónap 25-étől elsorolja az eseményeket. Innentől kezdve kronologikus a történetmondás: hétfőtől péntekig elmeséli, hogy mi történt Rákóczival, hogy viselkedett, majd pedig azt, hogyan érintette őket a pénteki halála. A szöveg levél formában íródott, de nem követi szigorúan annak szabályait. Nincs megszólítás, de van dátum és helymegjelölés a jobb felső sarokban; nincs aláírás.


57. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók összegyűjtsék az általuk ismert kötött és kötetlen szerkezetű szövegtípusokat. • ·Az előző feladatban valószínűleg eljutottak oda, hogy a levélforma kötött műfaj, bizonyos követelményeknek meg kell felelni, de a magánlevél sokkal szabadabb, mint egy hivatalos. Innen kiindulva lehet elkezdeni kitölteni a pókhálóábrát. • 1-2 percig hagyjuk őket önállóan dolgozni, majd nyissuk frontálissá a megbeszélést. Ezután foglaljuk össze a tankönyvi szöveg segítségével, amit e két szövegtípusról tudni kell. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, meglévő ismeretek mozgósítása és csoportba rendezése, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra 2. Kötött és kötetlen formájú szövegek a) Milyen kötött és kötetlen formájú szövegeket ismertek? Egészítsétek ki a pókhálóábrát!

KÖTÖTT SZERKEZETŰ SZÖVEGEK

KÖTETLEN SZERKEZETŰ SZÖVEGEK

A

K lasszicizmus

b) Foglaljuk össze, amit a kötött és kötetlen szerkezetű szövegekről eddig megállapítottunk, összegyűjtöttünk! A kötött szerkezetű szövegeknek legtöbbször szigorú formai előírásoknak kell megfelelniük. Ezeknek sajátos indításuk, befejezésük van, formájuk a tartalmuktól független. A kötetlen szerkezetű szövegeknek nincsenek ilyen formai előírásaik, itt a tartalom határozza meg a formát. Ezekben is ügyelni kell azonban a szöveg kisebb szerkezeti egységeire, úgymint bekezdés, konstrukciótípus.

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Kötött szerkezetű szövegek: szonett, szónoki beszéd, kérvény, önéletrajz, hivatalos levél, lexikonszócikk stb. Kötetlen szerkezetű szövegek: magánlevél, vers, tudományos szöveg, novella, regény stb.


58. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A cél az, hogy a tanulók saját maguk alkossanak bekezdésnyi szöveget úgy, hogy ugyanaz a mondat máshol helyezkedjen el benne, és ezáltal tapasztalják meg, hogy milyen nyelvi szabályoknak engedelmeskednek az írás során. • 8-10 perc közös munka után a csoportok olvassák fel az osztálynak szövegeiket. A 4-5 fős csoportok maguk választhatják meg, hogy melyik feladaton dolgoznak, de ügyeljünk arra, hogy mind a hármat válassza legalább egy csoport. • A felolvasás után próbálják meg megfogalmazni, hogy a mondat kötött helye a bekezdésben milyen következménnyel járt a bekezdés megírásakor! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 3. Alkossatok csoportokat! Írjatok egy bekezdésnyi szöveget, amelyben szerepel a következő mondat: Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül. A) Legyen a bekezdés első mondata! B) Legyen a bekezdés utolsó mondata! C) Legyen a mondat a bekezdés közepén!

71

72


•

1 0 .

É V F O L Y A M


58. oldal

Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat levél írása egy barátnak egy eseményről, de nem valódi időrendben, hanem vagy a befejezés előrevetésével, vagy „in medias res” kezdéssel. • A cél tehát, hogy egy eseménysort a kronologikus időkezelés helyett más időrendi sorrendben írjanak meg. • Ebben a szövegalkotási feladatban azt is várjuk, hogy a tanulók a választott nézőpontnak és a levél műfajának megfelelően írjanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 4. Házi feladat Írj levelet egy barátodnak valamilyen, általad fontosnak ítélt eseményről, de nem az esemény valódi időrendjében, hanem vagy a befejezés előrevetésével, vagy „in medias res” kezdéssel!


59. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ezzel a feladattal a tanulók előzetes tudását mozgósítjuk. • Felvezetésként elmondhatjuk, hogy mielőtt egy új korszak tanulásába kezdünk, érdemes megismerkedni az új korstílus nevével. • Mondjuk el előre azt is, hogy a feladat b) része segítséget jelenthet az első rész megválaszolásában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szómagyarázatok és szószerkezetek alkotása, egymással rokon jelentések megkülönböztetése, nyelvi tudatosság C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értelmező meghatározások, szószerkezetek vagy mondatok írása

A

K lasszicizmus

5. Egy szóbokor értelmezése – hasonlóságok és különbségek a) Alább olvashattok néhány olyan szót, amelyek etimológiailag összefüggenek egymással. Tegyétek mindegyiket egy kifejezésbe vagy mondatba, olyanba, amellyel érzékeltetni tudjátok a jelentésüket és a szavak jelentése közötti különbséget is! – klasszikus – klasszis – klasszicizmus – klasszicizál – klasszifikál – klassz b)

Segítséget jelenthet az alábbi három kérdés megválaszolása: – Idegen nyelveken az osztály szó hogy hangzik? – Milyen nyelvet tanulsz? Azon a nyelven ez a szó hogy hangzik? – Mi köze lehet az osztálynak a klasszicizmushoz?

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) – Klasszikus = (1) a görög-római ókorra vonatkozó, azzal összefüggésben álló (a klasszikus szerzők). (2) Mintaszerű, tökéletes; virágzó (a klasszikus megoldás; klasszikus kapitalizmus). (3) Antik szerző (olvasom a klasszikusokat). (4) Kiváló, régi szerző (a magyar irodalom klasszikusai). – Klasszis = (1) kiváló minőségi fok (klasszisokkal jobb a többieknél). (2) Kiváló tehetség (a csapat tele van klasszisokkal). – Klasszicizmus = A 17–18. század és a 19. század elejének stílusirányzata, amely az antik görög-római (klasszikus) műveltség eszményét kívánta folytatni, az antikvitás művészetét utánozni (a klasszicizmus irodalma; egy klasszicista ház áll a téren). – Klasszicizál = Tudatosan az antikvitás formáit utánozza; tudatosan a régi nagy és elismert művekhez igyekszik hasonlítani (Radnóti klasszicizáló költészete). – Klasszifikál = Osztályoz, csoportokba rendez; minősít (klasszifikáló verseny). – Klassz = Kitűnő, remek (klassz ez a sál rajtad! – beszélt nyelvi). b) – Hogy hangzik idegen nyelveken az osztály szó? = német: Klasse; angol: class stb. – Mi köze lehet az osztálynak a klasszicizmushoz? = A latin classis szóból származik az egész szóbokor, jelentése: ’osztály’. A magyar osztály szó azonban szintén többjelentésű, csak az egyik jelentése az iskolai tanulói csoport, egység értelem; a többi jelentéshez lásd: oszt, osztályoz, hajóosztály stb. Az értéktartalmú jelentés (kiváló, remek stb.) az első osztályúnak megfelelő latin kifejezésből jött létre.

73

74


•

1 0 .

É V F O L Y A M


60. oldal 20 PERC

Ismerkedés a klasszicizmus világával

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat elvégzése előtt kérjük meg a diákokat, hogy nézzék meg a 4 képet. Szólítsuk fel őket, hogy alakítsanak 4-5 fős csoportokat aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább. Lehetőleg minden képen 2 csoport dolgozzon. • A csoportok üljenek össze, és beszéljék meg a kérdések segítségével, mit mond el a kép a korszakról! • A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz (benyomások rögzítése, kérdésekre válaszadás) E s z k ö z ö k : projektor CD-vel 6. Alább láthattok négy képet: egy festményt, egy kastély és kert képét, egy metszetet egy korabeli lakóépületről, valamint egy szobrot. Ezekkel a képekkel kíséreljük meg fölidézni a klasszicizmus világát. Alakítsatok négyfős csoportokat aszerint, hogy kinek melyik kép tetszik! A kapott kérdéssor felhasználásával értelmezzétek, amit láttok! A csoportmunka végeztével be fogtok számolni a többieknek vizsgálódásotok eredményéről. A) Appiani: A Parnasszus, 1811

(1) (2) (3) (4)

A kép a Parnasszust ábrázolja. Mi volt a Parnasszus, kik lehetnek a kép szereplői? Mit csinálnak az alakok, hogyan ábrázolja őket a festő? Milyen a környezet, a táj, a háttér? Hol tudod elképzelni ezt a festményt? Mit akarhat kifejezni?

A

K lasszicizmus

B) Kent, Mereworth-kastély, 1722–1725

(1) (2) (3) (4) (5)

Milyen célú épületegyüttest látunk a képen? Kik lehetnek a lakói? Hogyan rendezték el az épületeket? Hogyan folytatják a főépület formáit a melléképületek? Milyen a park? Hol képzelhető el ez az épületegyüttes?

C) Chiswick House, London, 1748

(1) (2) (3) (4) (5)

Képzeljük el az életet ebben a házban: kik lehetnek a lakói? Ha magának építteti valaki ezt a kertet és házat, mit akarhat kifejezni vele? Vegyétek sorra az épületet: milyen részeit láthatjuk? Vegyétek sorra a kertet: milyen részeit láthatjuk? Milyen korábbi építészeti stílusokra emlékeztet az épület?

D) Canova: Ámor és Psziché, 1783–1793

(1) A kép címe: Ámor és Psziché. Ki volt Ámor és Psziché (más névalak szerint Psyché vagy Pszükhé)? Mit tudsz a történetükről? (2) Milyennek mutatja a szobor a két alak kapcsolatát? (3) Mitől erotikus a szobor? (4) Mit emel ki a szobor kompozíciója?

75

76


•

1 0 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Appiani: A Parnasszus, 1811 (1) A Parnasszus (Parnasszosz) az antik mitológiában az a hegy, ahol Apollón és a múzsák laktak – átvitt értelemben tehát a művészet hegye. A kép középpontjában Apollónt látjuk, ezúttal mint a művészetek, a költészet, a lantjáték istenét. Trónusszerű kőszéken ül, és zenél. Körülötte a kilenc múzsa. Ha a kezükben lévő attribútumokat is megfigyeljük, akkor a múzsák a következő rendben helyezkednek el: – a jobb oldalon a táncoló alak: Terpszikhoré, a tánc múzsája (attribútuma a táncmozdulat); – a vele táncoló nőalak: Thaleia (Thália), a komikus színészet múzsája (attribútuma a komikus maszk, l. lent a földön); – a kezében szögmérőt tartó, az égre tekintő nőalak: Urania (Uránia), a csillagászat múzsája (attribútuma a mennybolt glóbusza, geometriai eszközök, szögmérő); – mellette, Apollónra vetett tekintettel: Melpomené, a tragikus színészet múzsája (attribútuma a tragikus színészet maszkja); – Apollóntól balra: Euterpé, a lírai költészet múzsája (attribútuma a fuvola); – elöl, Euterpé térdére támaszkodva: Erató, a szerelmes költészet múzsája (attribútuma a kithara, a görög pengetős hangszer); – a kép bal szélén Kleió (Klio), a történetírás múzsája (attribútuma a kezében tartott könyvtok); – mögötte, piros lepelben: Kalliopé, az epikus költészet múzsája (kezében attribútumaival, az íróvesszővel és a viasztáblával); – leghátul, félig takarásban elálmodozó tekintettel: Polühümnia (Polihimnia), a himnikus költészet és a kardal múzsája (mindig álmodozó tekintettel és a ruhájába burkolózva ábrázolják). (2) Mind Apollón, mind a kilenc Múzsa a művészet iránti elragadtatást fejezi ki. Azt teszik, amit mitológiai szerepük előír: énekelnek, táncolnak, zenélnek, az égre vetik tekintetüket. Apollónra figyelnek, az ő lantjátéka szervezi a kép jelenetét. Az ábrázolásmód eszményítő, mind a tíz alak a görögség és a művészet eszményét van hivatva kifejezni. (3) A táj sem egyénített, hanem a klasszikus világot igyekszik felidézni: egy ligetben látjuk a szereplőket, mögöttük olajfák, fejükön borostyánkoszorú. A háttérben az eget látjuk, semmi más tárgyat, épületet vagy növényt nem; ez is elvonttá és eszményítővé teszi a képet. (4) A görög istenek világa és általa a görög szépség eszménye jelenik meg a képen, a művészet átszellemültségét, tökéletes harmóniáját hirdeti. B) Kent, Mereworth-kastély, 1722–1725 (1) A képen látható egy előkelő, gazdag arisztokrata kastélya, parkja és a hozzá tartozó melléképületek. A kastély a teljes élet színhelye, a legkülönbözőbb célú helyiségek vannak benne (pl. fogadó- és hálóterem, kártyaszoba, bálterem, díszes lépcsőház, ebédlő stb.), s a kastély különböző szárnyaiban más és más családtagok laktak. (2) Az elrendezés geometrikus, legfőbb elve a szimmetria. Középen áll a kastély, annak is kiemeli a középpontját a kupola és a torony. A főépület körüljárható, tehát mind a négy oldala díszes, önmagában is szép látványt nyújt. A főhomlokzatot erősebben hangsúlyozza a lépcső és az előtte elterülő tér. A szimmetria kedvéért a páratlan számok uralkodnak (például öt oszlopköz a főépületen, három oszlopköz a melléképületeken). (3) Körüljárhatóság, timpanon, oszloprend, középen torony, a háromszögtető beékelődése a főhomlokzaton stb. (4) A parkban kevés a növényzet, nyírott sövények szegélyezik a sétányokat, rendezett a gyep. Az épület mögötti park más méretekben szintén a tervezettség, rendezettség és a jó karbantartás élményét adja.

A

K lasszicizmus

(5) A kastély Angliában van, de itáliai mintákat idéz. Az angol klasszicizmus építészei azt tűzték ki célul, hogy a nagy reneszánsz építész, Antonio Palladio műveit követik. Az irányzatot palladizmusnak nevezték. Ez a kastély is egy Palladio tervezte, Vicenza környéki olasz kastélyt idéz. E jelenség fölhívja a figyelmet egyrészt arra, hogy a klasszicizmus mintái nemcsak a görög, hanem a reneszánsz alkotások is voltak, másrészt arra, hogy mennyire nemzetek fölötti, internacionális volt a klasszicista művészet. C) Chiswick House, London, 1748 (1) Amit a megoldások után elmondhatunk: az épületet Lord Burrington építtette, és ő maga is tervezte. Az épület egy London melletti, mára London egy kerületévé vált kisvárosban, Chiswickben található. Az épületet Burlington együtt tervezte barátjával, Alexander Popepal, a költővel. A kertet egy festővel, William Kenttel együtt tervezte. Tehát nagyon művelt és ugyanakkor gazdag, előkelő lakók számára készült. (2) A ház az ember önreprezentációjának egyik legfontosabb eszköze; egy önmaga számára tervezett és építtetett házban egy ember ars poeticája, életfelfogása, kulturális beállítottsága nyer kifejezést. Ebben az épület- és kertegyüttesben a kultúra és ezen belül az antik kultúra szeretete fejeződik ki. (3) Az épület négyszög alaprajzú, leghangsúlyosabb része a bejárati front, amit a metszeten oldalról láthatunk. Ezen klasszikus oszloprend és timpanon fogadja a betérőket. (4) A kép középpontjában – és vélhetően a kertében is – egy nőalakot mintázó szobor áll. Körülötte geometrikus rendben kerti utakat látunk, az utak mellett nyírott fák és sövények; kiemelkedik közülük néhány egzotikus fa. A kép metszője a patak túlpartja felől nézi a kertet, de a patak maga is fontos része az ápolt, parkszerű kertnek. (5) A görög templomok építészetét idézi az épület. A park mitologikus és allegorikus figurái szintén az antikvitásra utalnak vissza, de egy barokk vagy rokokó kert elemei is lehetnének. D) Canova: Ámor és Pszihé, 1783–1793 (1) Pszükhé gyönyörű földi leány volt, akinek a szépségére Aphrodité, a szépség istennője is féltékeny lett. Ezért megparancsolta fiának, Ámornak, hogy Pszükhé szívét sebezze meg nyilával úgy, hogy a lány a világ leggonoszabb férfijába szeressen bele. Pszükhé apja időközben azt a jóslatot kapta Delphoiban, hogy lányát esküvői ruhában vezesse egy sziklára, ahová a vőlegénye egy undorító pikkelyes sárkány alakjában eljön érte. Ámor kérésére azonban a szél felragadta a lányt, és elvitte őt Ámor palotájába. Ott sokáig élt együtt Ámor és Pszükhé boldog szerelemben. De Ámor csak éjszakánként jelent meg szerelménél, és kikötötte, hogy Pszükhé nem nézheti meg sohasem. A lány nővérei azonban megirigyelték húguk boldogságát, és rábeszélték a leányt, lesse meg egy éjszaka, ki is titokzatos szerelmese. – Az elbeszélést részletesen (többek között a szép történet folytatását is) Apuleius római író Az aranyszamár című regényéből ismerjük. (2) A szobor a szerelmi vágy és extázis pillanatát ábrázolja. Ámor gyengéden átkarolja szerelmét, kezével a leány mellét simogatja, Pszükhé pedig teljesen átadja magát a férfinak. Teste megcsavarodik, arcát hátrahajtja, egész lénye a csókra vár. (3) A szobor ábrázolja a két szép testet, félig takarásban, de félig megmutatja Pszükhé mellét és ágyékát. A lábait fedő lepel, a félig nyitott száj tovább hangsúlyozzák az erotikus vágyat. Ámor arca és teste egy klasszikus szépségű férfit mutatnak. (4) A szárnyak meghosszabbításában, Ámor kinyújtott lábának meghosszabbításában, Pszükhé átkaroló mozdulatának középpontjában a két szerelmes csókja áll, amelyet nem látunk ugyan, mert a szobor a csók előtti pillanatot ábrázolja, de a középpontban a két ajak találkozása áll.

77

78


•

1 0 .

É V F O L Y A M


65. oldal 15 PERC

A klasszicizmus irányzata

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a klasszicizmus legfontosabb jellemzőinek tisztázása; általánosítás, elméleti elmélyítés. A diákok olvassák el magukban az ismeretközlő szöveget, és közben alkalmazzák a jelölés nevű szövegfeldolgozási technikát! • Első lépésként ismertessük a jelölés logikáját és a használandó jeleket, utána kérjük meg a diákokat, hogy használják a jeleket a lap szélén, majd a megbeszélés során először kiscsoportban (2-3 fő) beszéljék meg a szöveget. • Csak ezután adjunk választ azokra a kérdésekre, amelyekre a diákok egymásnak nem tudtak magyarázatot adni. • Ezt követően ismételjünk: gyűjtsük össze az osztállyal, milyen klasszicista művekről esett szó idáig (pl. Molière, Beaumarchais stb.), továbbá azt is, hogy milyen klasszicista jegyeket beszéltek meg a korábbiakban (pl. a drámaírás szabályai, a hármas egység szabálya stb.). Kössük ezeket a korábbi ismeretelemeket a most elolvasott összefoglaláshoz. • Jelöléstechnika A diákok a szöveg elolvasása során jegyzeteljenek a lap szélén az alábbi jelekkel!  = Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel. – Az elolvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak. + Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni. ? Az olvasottak további kutatásra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem. * Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, önellenőrzés, önkorrekció, memória C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg feldolgozása jelöléstechnikával, ismétlés 7. Olvassátok el az alábbi összefoglalást a klasszicizmusról! a) Olvasás közben alkalmazzátok a jelöléstechnikát! b) A szöveggel kapcsolatos kérdéseiteket először próbáljátok 2-3 fős kiscsoportokban tisztázni!

A

K lasszicizmus

c) Azokat a kérdéseket, problémákat, amelyeket nem tudtatok kiscsoportban megbeszélni, vessétek fel az egész osztály előtt, keressetek közösen válaszokat, s ezeket jegyezzétek le a szöveg alá! A KLASSZICIZMUS A klasszicizmus a 17–18. század meghatározó irányzata, de hatása még a 19. század első harmadában is érezhető. Alkotói egy művészi és világnézeti eszmény igézetében éltek: újra akarták élni és alkotni a klasszikus antikvitást. Csodálták a görögöket és rómaiakat, gyönyörködtek a fennmaradt romokban, olvasták a filozófusokat és a drámaírókat, próbálták utánozni és megismételni az ókori világ e csodáját. Nem egyszerűen csak a formák ragadták meg őket, hanem az a biztonság és nyugalom, amely az ókori művekből áradt. Vonzotta őket az a szellemi egység, amely az antikvitás sajátja volt: mítosz, vallás, művészet és életforma nem váltak el egymástól, hanem szerves egységet alkottak. A klasszicisták tudták ugyan, hogy ez a világ elmúlt, de nosztalgikusan, vágyakozva tekintettek rá, és minden erejükkel arra törekedtek, hogy ugyanolyan remekeket alkossanak, mint az ókoriak. Éppen ezért az antik minták tanulmányozását és az így kapott ismeretek alkalmazását várták el a művészektől. Szabályokat alkottak, amelyeket a tanulmányozás során állapítottak meg, de amelyeket a születendő művek elé már normaként állítottak. Legyen az eposz olyan, mint Vergiliusé, legyen a dráma olyan, mint Euripidészé, legyen az óda olyan, mint Horatiusé – mondták. Irodalomfelfogásukat normatívnak nevezzük, mert igyekeztek úgy alkotni, hogy a keletkező műalkotás megfeleljen az előzetesen megállapított normáknak. Azokat a műfajokat részesítették előnyben, amelyeket az ókorban már megalkottak: a lírában az ódát és a klasszikus időmértékben írott többi műfajt, a drámában a két klasszikus műfajt, a tragédiát és a komédiát, az epikában a verses epikát: az eposzt, bár mellette ekkor formálódott ki a regény műfaja. Úgy fogalmazták meg a művészet célját, hogy az tanítson és szórakoztasson, másként megfogalmazva neveljen és gyönyörködtessen. Kedvelték tehát a tanító célzatú, didaktikus műveket: a tanító állatmesét, az eszményekre nevelő ódát, a tankölteményeket, az értekező episztolákat, a tanulságokra kihegyezett epigrammákat. Úgy vélték, a művészet legfőbb feladata, hogy az eszményeket bemutassa és az eszmények követésére biztasson. Ezért emelkedett a klasszicista művek hangvétele, ezért szeretik a pátoszt, a választékos és kifinomult nyelvet. A zárt formákat és a szimmetriát kedvelték minden művészeti ágban: az oszlopsorral és timpanonnal díszített épülethomlokzatokat az építészetben, a háromtételes szimfóniát a zenében, az ötfelvonásos tragédiákat a színházban. A klasszicista művészet elsősorban az előkelő közönségnek szólt: Franciaországban, ahol kialakult és ahol a legnagyobb ereje volt, a királyi udvar volt a klasszicista művészet legfőbb központja; mellette főleg arisztokrata támogatói és közönsége voltak a művészeteknek. Magánszínházak alakultak ki, a szalonokban divattá vált egy-egy verset vagy nagyobb mű részletét felolvasni, a gazdagabb arisztokraták házi zenészeket alkalmaztak, esetleg egész zenekart. A válogatott közönség kifinomult ízlésvilágot jelentett. A színházban az illendőség és a mértéktartás volt a legfontosabb előírás: nem volt szabad véres jeleneteket előadni, a szereplők választékosan kellett, hogy beszéljenek, a cselekmény durva eseményeiről csak a szereplők elbeszéléseiből értesülhettek a nézők. A drámák szabályos és zárt szerkezetét a hármas egység előírása biztosította: az egységes cselekménynek egy napon és egy helyszínen kellett játszódnia. A klasszicizmus életformát, társalgási stílust, öltözködést, érzelmi kultúrát, a társas együttlét szabályait is jelentette, olyan szokásokat és előírásokat, amelyek évszázadokig normát jelentettek az előkelő világban. A francia udvar és arisztokrácia ízlésvilágát átvette a francia polgárság is, akárcsak a többi európai nemzet. Jelentős volt a klasszicizmus a németeknél, ahol a kis fejedelmi udvarok uralkodói igyekeztek kulturális centrummá válni.

79

80


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Abban a két és félszáz évben, amíg a klasszicista ízlés virágzott, léteztek más korstílusok is: a 17. században együtt élt a barokkal, a 18. században a rokokóval, a 19. században pedig már a romantikával. Ám meg kell említenünk három filozófiai és egy művészeti irányzatot is, amelyek mélyen összefonódtak a klasszicizmussal. (Igaz, létezett klasszicizmus ezen filozófiai irányzatok nélkül is.) * A 17. században alakult ki a filozófiai racionalizmus, amely a megismerésben az ész szerepét állította a középpontba. A racionalisták azt hirdették, hogy az ember legfőbb adottsága, veleszületett képessége a józan ész, amelynek segítségével a világ dolgait megismerheti és tudományosan rendszerezheti. Szakítottak azzal a gondolattal, hogy a Biblia a tudás és a megismerés végső mércéje, és a körülöttünk lévő világ megismerését az ember józan eszére bízták. A racionalizmus ismeretelmélete szerint a megismerés kiindulópontjául a velünk született eszmék, minták szolgálnak. (Az ismeretelmélet a filozófiának az a területe, amely azzal foglalkozik, hogy milyen módon, milyen eszközökkel ismerhetjük meg a világot, honnan származik a tudásunk.) A racionalizmus mellett, nagyjából azzal egy időben jelent meg az empirizmus, amely az előbbivel, a racionalizmussal éppen ellentétes elveket vallott a megismerés útját illetően. A megismerés elsődleges forrásának ugyanis a tapasztalatot tartotta. Azt hirdették, hogy az embernek azért vannak az érzékszervei, hogy azokkal közvetlen tapasztalatokat szerezzen a világ milyenségéről. Azt, hogy milyen a világ, onnan tudjuk, hogy milyennek látjuk, halljuk, érzékeljük – hirdették. Ezzel egészen új perspektívát nyitottak a tudomány előtt, mégpedig a tapasztalatszerzés és a kísérletezés útját. Ez teremtette meg a lehetőséget a természettudományok robbanásszerű fejlődésére. A racionalizmus és az empirizmus – egymással sok szempontból ellentétes – elveit és tudását felhasználva alakult ki a 18. században a felvilágosodás irányzata. A felvilágosodás egyszerre volt eszme, filozófiai irányzat és mozgalom. Lényegében ekkorra erősödött meg a polgárság annyira, hogy vagy már átvette a politikai hatalmat is (például Angliában, Hollandiában), vagy arra törekedett, hogy hatalomra jusson (például Franciaországban, Németországban, Közép-Európában). A felvilágosodás ezért gyakran a polgári forradalmak szellemi előkészítője volt, kiváltképpen Franciaországban, ahol a nagy francia forradalomban a felvilágosodás eszméit és jelszavát igyekeztek megvalósítani. A felvilágosodás harcolt a középkori gondolkodásmód ellen, a babonák, az egyház uralma, a papság (a klérus) ellen. Meghirdette az ész uralmát, és elutasított mindent, amit ésszel vagy tapasztalattal nem tudunk igazolni. Céljául tűzte ki, hogy egy új és igazságos világot rendezzen be, amelyben az egyenlőség, a szabadság és a testvériség uralkodik (ezeket tartották az ember természetes jogainak). Bízott abban, hogy létrehozható a jó állam, amely igazságos, pártatlan és a polgárok érdekeit szolgája. Meghirdette az állam és az egyház szétválasztásának elvét, továbbá a hatalmi ágak (a törvényhozás, a törvényalkalmazás és az ítélkezés) szétválasztásának elvét. Biztosítani akarta a polgárok teljes szabadságát, ezzel korlátozta is az állam szerepét az emberek életében, megfogalmazta a polgári szabadságjogokat: a lelkiismereti, a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadságot. Úgy vélte, a közérdek és egyéni érdek összeegyeztethető egymással, hogy a jó állam garanciája annak, hogy az egyén érdekei érvényesülhetnek, az egyén önérdeke pedig érvényesíthető úgy, hogy más emberek érdekét és szabadságát ne sértse. A felvilágosodásnak ezek voltak a célkitűzései, amelyeket az abszolút monarchia idején fogalmazott meg. Harcolt az abszolutizmus ellen, habár Európa legjelentősebb felvilágosult uralkodói lelkes hívei és támogatói voltak (Nagy Frigyes, Nagy Katalin, II. József stb.). Ők a közjót, amely a felvilágosodás fő célkitűzése volt, maguk akarták létrehozni, fölülről, uralkodói parancsra és akaratból. A 17. század utolsó és a 19. század első harmadában élt a klasszicizmus mellett, vele párhuzamosan és némiképpen vele összefonódva egy másik stílusirányzat, a szentimentalizmus. A szentimenta-

A

K lasszicizmus

lizmus az érzelmek művészete. Hirtelen felfedezték az ész mellett a szív világát is. Fontosak lettek az érzelmek, az egyéni törekvések, vágyak, bánatok. A szentimentalizmus a végsőkig, az érzelmességig fokozza azt a törekvést, hogy az embert a maga legbelső érzelmeiben mutassa be. Éppen ezért olyan témákat választanak a szentimentális művek, amelyekben az érzelemvilág a leginkább kifejeződhet: a szerelmet, a vágyakozást, a magány állapotát, a halálvágyat. Műfajai is a legszemélyesebbek: a lírában a dal és az elégia, az epikában a fiktív naplókra és levelekre épülő regény, a drámában a szomorújáték. Jellegzetes hőse a sikertelenül vágyakozó szerelmes, aki – jobbára a társadalmi különbségek, rendi korlátok miatt – nem kaphatja meg szíve választottját, és fájdalmába belehal. A klasszicizmus a 17. században a racionalizmussal, a 18. században a felvilágosodással fonódott össze. A szentimentalizmus szellemi előfutára az empirizmus volt.


69. oldal 40 PERC

A klasszicizmus irányzata

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja rövid elméleti szövegek értelmezése, gondolatmeneteinek rekonstruálása, üres és problematikus helyeinek megtalálása. • A diákok először olvassák el magukban a négy szöveget, arra törekedve, hogy meg is értsék őket. Az olvasás során használjanak ceruzát, ha valamit ki akarnak emelni vagy a lényeget megjelölni. • Ha az olvasással kész vannak, döntsék el, melyik szöveg melyik irányzathoz tartozik, és kapcsolják össze őket. Az összekapcsolást meg is kell indokolni – mindegyik kapcsolathoz írjanak néhány mondatnyi rövid indoklást is! • Az a) feladatrész megoldása után ellenőrizzük, melyik szöveget melyik irányzathoz kapcsolták, és azt is, hogy miért. Összesen négy indoklást hallgassunk meg – mind a négy kapcsolatról egyetegyet. • A b) és c) feladatrész megoldása után egy diákkal próbáljuk meg összefoglaltatni a vázlata segítségével az 1. szöveg tartalmát, majd olvassa fel hozzá másvalaki a kérdéseit! Ezt követően hasonlóan járunk el a többi szöveg esetében is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elméleti szöveg belső, csöndes olvasás során történő megértése, vázlatkészítés, kérdezés, reflektálás Célcsoport – differenciálás: A három feladat egyre nehezebb, elvontabb gondolkodást igényel, ezért a megoldás ellenőrzése során az a) részről azokat a diákokat szólítsuk föl, akiknek a megtanultak reprodukálása az erősségük; a b) résznél azokat, akik logikusan tudnak gondolkozni; a c) résznél azokat, akik problémaérzékenységükkel tűnnek föl. M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, feladatlap kitöltése, megbeszélés

81

82


•

1 0 .

É V F O L Y A M

8. Gondolatok az emberről, a gondolkodásról és a művészetekről Alább olvashattok négy rövid elméleti szöveget: mind a négy a 17–18. századból való. Az egyiket a racionalizmus, a másikat a felvilágosodás, a harmadikat a klasszicizmus, a negyediket a szentimentalizmus példájaként idézzük. Olvassátok el a négy szöveget, majd oldjátok meg a feladatokat! 1. szöveg

RENÉ DESCARTES: ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRŐL (részlet) Az első szabály, amit követtem, az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, míg nyilvánvaló módon nem ismertem meg annak; azazhogy gondosan kerüljek minden elhamarkodást és elfogultságot, és semmivel többet ne foglaljak ítéleteimbe, mint ami elmém előtt oly tiszta s oly határozott, hogy lehetetlen benne kételkednem. A második az volt, hogy vizsgálataim minden nehezebb tárgyát annyi részre osszam, ahányra csak lehet s kell osztani jobb megfejtése céljából. A harmadik, hogy bizonyos rendszert kövessek gondolkodásomban, mégpedig olyant, hogy a legegyszerűbb és legkönnyebben megismerhető tárgyakon kezdem a vizsgálatot, s csak lassan, fokozatosan haladok a legösszetettebbek ismeretéhez, s úgy teszek, hogy még ott is föltételezek bizonyos rendet, ahol természettől fogva az egyik nem következik a másik után. Az utolsó pedig, hogy mindenütt oly teljes felsorolásokra s oly általános áttekintésekre törekedjem, hogy biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam. (Alexander Bernát fordítása nyomán) 2. szöveg

JOHANN JOACHIM WINCKELMANN: GONDOLATOK A GÖRÖG FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT REMEKEINEK UTÁNZÁSÁRÓL (részletek) A görög remekművek általános ismertetőjele a nemes egyszerűség és a nyugodt nagyság mind magatartásában, mind kifejezésben. Ahogy a tenger mélye mindig nyugodt marad, bárhogy dühöng is a felszín: a görög alakok kifejezése is minden szenvedély ellenére nagy és higgadt lelket mutat. Ilyen lélek tükröződik Laokoón arcán, és nemcsak az arcán, noha a leghevesebb szenvedést éli át. […] A görög művészek egy személyben bölcsek is voltak; a bölcsesség kezet nyújtott a művészetnek, és a művészet alakjaiba a közönségesnél magasabb rendű lelket lehelt. […] A görög szobrok nemes egyszerűsége és nyugodt nagysága jellemzi a görög fénykornak, Szókratész iskolájának írásait; ezek a tulajdonságok adják meg Raffaellónak is azt a kiváló nagyságot, amelyet az antikok utánzása által ért el. Minden művészetnek kettős végcélja van: élvezetet akar szerezni, s ugyanakkor tanítani is akar; s ezért vélték úgy sokan a legnagyobb tájképfestők közül, hogy csak félig tennének eleget művészetüknek, ha tájaikat emberi alak nélkül hagynák. […] (Fordította Rónay György)

A

K lasszicizmus

3. szöveg

IMMANUEL KANT: VÁLASZ A KÉRDÉSRE: MI A FELVILÁGOSODÁS? (részletek) A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata. Restség és gyávaság okozza, hogy az emberiség oly nagy része, habár a természet már rég felszabadította az idegen vezetés alól, szívesen kiskorú marad egész életében, s azt is, hogy másoknak oly könnyű ezek gyámjává feltolni magukat. Kiskorúnak lenni kényelmes. Ha van egy könyvem, amely eszemül, egy lelkipásztorom, aki lelkiismeretemül szolgál, s egy orvosom, aki megszabja az étrendemet stb., akkor igazán nincs szükségem arra, hogy magam fáradozzam. […] E felvilágosodáshoz azonban semmi egyéb nem kell, csak szabadság, s annak is a legártalmatlanabb fajtája: nevezetesen az ész minden kérdésben való nyilvános használatának szabadsága. […] A felvilágosodásnak, az embernek a maga okozta kiskorúságból való kilábolásának a sarkalatos pontját elsősorban a vallási dolgokban látom, a művészetek és tudományok mezején ugyanis egyáltalán nem érdekük az uralkodóknak, hogy gyámkodjanak alattvalóik felett: ezenkívül a vallási kiskorúság a legártalmasabb és így a legmegalázóbb is mind között. Ám az olyan államfő, aki támogatja az elsőt, tovább gondolkodva azt is belátja, hogy a törvényadás területén is veszélytelen, ha megengedi alattvalóinak, nyilvánosan éljenek saját eszükkel, s nyilvánosan a világ elé tárják a törvénykezés egy jobb formájáról való, akár a már adottnak nyílt bírálatával együtt járó gondolataikat. […] (Fordította Rónay György) 4. szöveg

JEAN-JACQUES ROUSSEAU: VALLOMÁSOK (részletek) Olyan vállalkozásba fogok, melynek nem volt soha elődje, s utánzója se lesz. Egy embert mutatok be a maga természetes valóságában: s ez az ember én magam leszek. Csupáncsak én. Érzem szívem, és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok. […] Két majdnem összeférhetetlen dolog egyesül bennem, magam sem értem, hogyan: egyfelől lángoló vérmérséklet, heves és féktelen szenvedélyek, másfelől lassan születő, kusza gondolatok, amelyek mindig utólag jelentkeznek. Azt lehetne mondani, szívem és szellemem nem egyazon emberhez tartozik. Villámnál sebesebben betölti lelkemet az érzelem, de nemhogy megvilágítana, inkább megéget, megvakít. Mindent érzek, semmit se látok. Fellángolok, de megdermedek, véremnek le kell hűlni, hogy gondolkodni tudjak. […] Nem ígértem, hogy az olvasót valami nagy személyiséggel ismertetem meg: azt ígértem, olyannak festem magam, amilyen vagyok, és hogy megértsenek idősebb koromban, ahhoz jól meg kell érteni ifjúságomat. Minthogy a dolgok általában kevésbé hatnak rám, mint az emlékük, és mivel képekben gondolkodom, a legkorábban belém vésődött vonások a legtartósabbak, a későbbiek pedig összevegyülnek ezekkel, de nem homályosítják el őket. A vonzalmaknak és eszméknek van bizonyos folya-

83

84


•

1 0 .

É V F O L Y A M

matuk, ami hatással van az utóbb keletkezőkre, ezért ismerni kell a korábbiakat, hogy a későbbieket helyesen ítéljük meg. […] (Fordította Benedek István és Benedek Marcell) a) Kapcsoljátok össze az egyes szövegeket azzal az irányzattal (filozófiai iskolával, korstílussal, stílusiránnyal), amelyikhez tartoznak, írjátok az egyes pontok mellé az odatartozó szöveg számát! Döntéseteket mind a négy esetben röviden indokoljátok! – felvilágosodás: .............................. szöveg, mert – klasszicizmus: .............................. szöveg, mert – racionalizmus: .............................. szöveg, mert – szentimentalizmus: .............................. szöveg, mert b) Válasszatok ki egy szöveget, és próbáljátok meg rekonstruálni a gondolatmenet vázát! Készítsetek belőle néhány mondatos vázlatot, amelynek segítségével el tudnátok mondani az adott szöveg lényegét! A kiválasztott szöveg szerzője és címe: A kiválasztott szöveg rövid, címszavas vázlata: c) Fogalmazzatok meg kérdéseket ugyanezzel a szöveggel kapcsolatban! Kérdezzetek rá akár arra, ami a részlet körüli szövegben benne lehet, akár azokra a problémákra, amelyeket érint a szöveg, de nem fejt ki, akár azokra a pontokra, amelyekkel nem értetek egyet!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a)

felvilágosodás: Kant klasszicizmus: Winckelmann racionalizmus: Descartes szentimentalizmus: Rousseau

Az idézett szövegek forrása: 1. Kant: Mi a felvilágosodás? 1784 (Fordította Vidrányi Katalin) (KSZ 232–236.) 2. Descartes: Értekezés a módszerről, 1637 (Fordította Alexander Bernát) (KSZ 10–11.) 3. Rousseau: Vallomások, 1767–1770 (Fordította Benedek István és Benedek Marcell) (KSZ 253– 259.) 4. Winckelmann: Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról, 1755 (Fordította Rónay György) (KSZ 135–137.) KSZ: A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából. Összeállította Burgyán Attila. 1993, Budapest, Holnap Kiadó.

4. A ROMANTIKA Irodalom 3 óra + nyelvészet 1 óra = 4 tanóra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–3. feladat T/1.

73. oldal 10 PERC

Mit gondolunk a romantikáról? Mit tudunk már a romantikáról?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A ráhangoló feladat célja a diákokban meglévő ismeretek mozgósítása, egy hétköznapokban is használatos fogalom jelentésrétegeinek összegyűjtése, az érdeklődés felkeltése. • 1-2 percig minden gyerek egyedül dolgozzon, és írja össze az asszociációit. Ezt követően gyűjtsük össze együtt mindazokat az asszociációkat, amelyek ehhez a szóhoz kötődnek. Írjuk fel őket a táblára is! • Nagyon sok szó összegyűjtése után adjunk szempontokat az asszociációk elrendezéséhez: – közelebbi – távolabbi – sokaknak eszébe jutott – keveseknek jutott eszébe – irodalmi – művészeti – érzelmi jelentésben használtátok – gyakran használatos szószerkezetet alkot a romantikával – nem állandósult a szókapcsolat stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség, csoportosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociálás, pókhálóábra E s z k ö z ö k : a rendezéshez sokféle színes kréta A fejezet egyes moduljai egyre rövidebb élettartamú irányzatokat vizsgálnak: a romantika például, amelyről a most következő néhány óra szól, döntően a 19. század első felének-közepének irányzata volt, bár a 19. század legvégéig tartott. A romantikus életérzést és a romantikus embert kívánjuk elsősorban bemutatni ebben a modulban. Ismét képekből indulunk ki, majd megnézünk néhány rövidebb elméleti írást, ezekből megpróbáljuk összeállítani, hogyan gondolkozhattak a romantikusok. Néhány szépirodalmi szöveget – verset, regényrészletet – szintén szemügyre veszünk, hogy a korszak nyelvét is el tudjuk képzelni. 1. Gyűjtsétek össze azokat a kifejezéseket, szavakat, asszociációkat, amelyeket a romantika szó kivált belőletek!

86


•

1 0 .

É V F O L Y A M

ROMANTIKA


T/2.

X. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a diákok korábbi olvasmányélményeinek mozgósítása, az érdeklődés felkeltése könnyen olvasható, cselekményes regények iránt. • A munkatankönyvben lévő nevek mellé írja oda minden tanuló az(oka)t a regénycím(ek)et, amely(ek)et olvasott az illető szerzőtől. • Ezt követően gyűjtessünk további, a diákok által olvasott romantikus regényeket! Tüntessék föl a szerzőt és a címet is! • Az elhangzó regénycímeket feltétlenül írjuk föl a táblára (többek között azért, hogy helyesen rögzüljön a diákokban)! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : korábbi olvasmányélmények felidézése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtés, megbeszélés 2. Gyűjtsétek össze, milyen romantikus regényeket olvastatok eddig! Walter Scott: . ................................................................................................................................. Victor Hugo: ................................................................................................................................... Alexandre Dumas: .......................................................................................................................... Jókai Mór: . ..................................................................................................................................... E. T. A. Hoffmann: .......................................................................................................................... Heinrich von Kleist: ........................................................................................................................ Egyéb szerzők..................................................................................................................................

A

R omantika


T/3.

X. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja korábbi élmények felidézése és az új tananyagba integrálása, motiválás regények elolvasására. • Az ajánló faliújság elkészíttetésére kérjünk meg egy vállalkozó diákot! Buzdítsuk a diákokat arra, hogy olvassák el egymás ajánlóit, és feltétlenül kerítsünk időt egy későbbi órán az ajánlók közös értékelésére! Ennek során hívjuk föl a figyelmet az alábbi szempontokra: – mennyiben sikerült hűen visszaadni a regényt; – mennyiben érthető az összefoglalás azoknak is, akik nem olvasták; – mennyiben kelti föl az érdeklődést, mennyire csinál kedvet az elolvasáshoz; – mennyire olvasmányos, mennyire igényes; – mennyire illik a választott nyelv és megközelítésmód az ajánlott regényhez, a korszakhoz; – mennyiben igazi ajánlás, s így mennyiben felel meg a könyvajánló műfaji kritériumainak; – mennyiben ügyelt az író arra, hogy a szöveg a faliújságra kikerül (tipográfia, betűnagyság, olvashatóság, a szöveg elrendezése) stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : korábbi olvasmányélmények felidézése, szövegalkotás, érvelés, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : otthoni fogalmazás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás (könyvajánló) E s z k ö z ö k : faliújság az osztályteremben, a folyosón vagy a szakteremben 3. Szorgalmi feladat Az imént fölidézett, összegyűjtött regények közül válassz ki egy általad olvasott és szeretett regényt, olyat, amit magyarórán nem elemeztetek! Írj róla egyoldalas regényajánlót önálló lapra! Szépen, olvashatóan írj, és a papírnak csak az egyik oldalára dolgozz, hogy az elkészült regényajánlókat egy faliújságra ki lehessen tenni!


87

88


•

1 0 .

É V F O L Y A M


74. oldal 20 PERC

Ismerkedés a romantika világával

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat elvégzése előtt kérjük meg a diákokat, hogy nézzék meg a 4 képet. Szólítsuk fel őket, hogy alakítsanak 4-5 fős csoportokat aszerint, kinek melyik kép tetszik a leginkább. Lehetőleg minden képen 2 csoport dolgozzon. • A csoportok üljenek össze, és beszéljék meg a kérdések segítségével, mit mond el a kép a korszakról! • A megbeszélés után minden csoport döntse el, ki foglalja össze röviden az eredményeket az osztály egésze számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lásd a Tanári instrukciót! M u n k a f o r m á k : csoportmunka; később rövid, vetítéses prezentációk M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz (benyomások rögzítése, kérdésekre válaszadás) E s z k ö z ö k : projektor CD-vel 4. Alább láthattok négy képet: két festményt, egy kastély és egy középület képét. Ezekkel a képekkel kíséreljük meg fölidézni a romantika világát. Alakítsatok négyfős csoportokat aszerint, hogy kinek melyik kép tetszik! A kapott kérdéssor felhasználásával értelmezzétek, amit láttok! A csoportmunka végeztével be fogtok számolni a többieknek vizsgálódásotok eredményéről. A) Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger fölött, 1818

(1) Hol járunk? Milyen az a vidék, amelyet a kép ábrázol? Hol, merre lehet? (2) Milyen elemeket tudtok azonosítani a képen? (3) Ki lehet az a férfi, akit háttal látunk? Vajon miért áll háttal? (4) Milyen érzéseket, hangulatokat sugall a kép?

A

R omantika

B) Delacroix: A Szabadság vezeti a népet, 1830

(1) Milyen korszakot, melyik várost, milyen élethelyzetet tudsz a kép jelenetéhez kapcsolni? Mi történik a képen? (2) Ki a nőalak a kép közepén? Hogy ábrázolja a festő? (3) Ki a három legfontosabb mellékalak, akik a Szabadsággal együtt harcolnak? Mit fejez ki a ruhájuk? (4) Figyeld meg a hátteret: mit látunk a kép jobb szélénél, mit látunk háttérként középen? (5) Milyen érzéseket, indulatokat indíthat meg a kép a nézőben? C) London, Parlament, 1835

(1) (2) (3) (4) (5)

Milyen funkciója van általában egy parlament épületének? Milyenek ennek az épületnek a formái? Ismerősek-e a díszek? Milyen korábbi korszakot vagy korszakokat idéz? Milyenek a méretei, arányai az épületnek? Mit akarhat kifejezni? Mi látszik az épület környezetéből? Mennyiben fontos, esetleg mennyiben szimbolikus a helyszín?

D) Esterházy-kastély, Galánta, 1860

(1) (2) (3) (4) (5)

Milyen korba helyeznéd az épületet? Miért nehéz vagy miért könnyű meghatározni a korát? Melyek a homlokzat legfeltűnőbb elemei? Milyen életformát, családot, berendezést képzelsz az épületbe? Milyen technikai felszereltséget képzelsz az épületbe? Mitől lehet romantikus egy ilyen épület?

89

90


•

1 0 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger fölött, 1818 (1) Nem valós tájon járunk, inkább elvont az egész ábrázolásmód. Nagyon magasan, a sziklák és a felhők fölött áll a képen háttal látható férfi. A sziklák, a felhő, a köd nem teszi lehetővé – de nem teszi szükségessé sem –, hogy valós térben elhelyezzük. A szórt fény, a szürkés-fehéres ég is arra utalnak, hogy nagyon magasan járunk, de nem valamely konkrét helyen. (2) A kép talányosságára, titokzatosságára lehet felhívni a figyelmet. Kevés a tárgyi elem, és ezek is inkább jelzettek, sejtelmesek. Nem tájkép abban az értelemben, hogy nemcsak témája, hanem tárgya és célja is a táj ábrázolása lenne. A táj itt metafora, de talán még inkább lélekállapot, érzésvilág. (3) A főalak nagyon hangsúlyos annak ellenére, hogy arcát nem látjuk. Látjuk a kirándulóruhátcsizmát, a sétapálcát, a födetlen fejet. Főként pedig a szoborszerűen merev, a tájba – és a táj okozta lelki rezdülésekbe, megrendülésbe – teljesen belefeledkezett embert. Titokzatos ez a férfi, mert nem pusztán az alakját mutatja a festmény, hanem a figyelmét és a lelkiállapotát is érzékelteti. (4) A melankólia, az elvágyódás, a természet csodálata, az isten keresése, az isten és a természet azonosítása, a saját élet és sors átgondolása egyaránt eszünkbe juthat – amiképpen még sok más érzés is. B) Delacroix: A Szabadság vezeti a népet, 1830 (1) Forradalmi jelenetet látunk, egy barikád tetején átrohan a Szabadság, kezében a francia nemzeti színű zászlóval. (2) A Szabadság allegorikus ábrázolását látjuk. Ez a francia romantikára jellemző: sokáig hat a romantikában is a klasszicizmus pátosza és az allegorikus ábrázolásmód. Ez az amazonszerűen ábrázolt nőalak, aki a nagybetűs szabadság megtestesítője, fejét félrefordítja, és szinte hívja, biztatja a katonákat, hogy harcoljanak vele együtt a szabadság kivívásáért. (3) A három egész alakos mellékalak balról jobbra haladva a munkás, a polgár és az utcagyerek. Ők is allegorikus figurák annyiban, hogy az 1830-as párizsi forradalom legfontosabb szereplői voltak, s a kép e rétegek összefogását, a nemzet forradalomban való egységét is hirdeti: mindannyian a nemzeti lobogót magával vivő Szabadság mellett szállnak harcba. (4) A háttérben felrémlik a Notre-Dame jellegzetes kettős tornya, amely Párizs jelképe. A kép egyrészt allegorikusan kifejezi azt, hogy a szabadságért az emberek feláldozzák az életüket is, másrészt konkrétan utal a párizsi forradalomra. A háttérben port látunk, puskaportól zavaros a levegő: a háttér is kifejezi a kép egzaltált pátoszát, emelkedett és heroikus légkörét. C) London, Parlament, 1835 (1) A parlament épülete az államiság jelképe a parlamenti demokráciában. A népképviselet legfőbb szerve a parlament, amelybe minden polgár elküldheti a maga képviselőjét. Ezért a parlament épületének fontos reprezentatív funkciója van: kifejezi az állam erejét, méretét, történelmi hitvallását, történelmi előzményekre való hivatkozásait. (2) Az épület neogótikus: díszítése a gótikus katedrálisok formáit idézi (torony, támpillérek, ablakok stb.). Talán egy reprodukcióról is látható, hogy a falak itt a támpillérek nélkül is megállnak, sem az alaprajz (egy nagy téglalap), sem a díszítés nem vezethető le a statikai követelményekből, hanem tudatos építészeti döntés következményei.

A

R omantika

(3) Az épület a középkort idézi, a középkori brit történelmet, városokat és épületeket. Az angol szabadságjogok és az angol nagyság jelképe a középkor, az épület legfőbb történeti hivatkozása ez. A parlament tervezői, Barry és Pugin mindketten a régi korokat felidéző történeti építészet, a historizmus elkötelezett hívei voltak, egyikük a gótika, másikuk a reneszánsz értője, ezért az épület díszítésére és belső kiképzésére már nemcsak az eddig kiemelt gótikus, hanem a reneszánsz motívumok és megoldások is jellemzőek. (4) Az épület méreteit kell kiemelni: egy világbirodalmat, Nagy-Britanniát és az angol uralkodócsaládhoz, az angol korona alá tartozó egész világbirodalmat akarja jelképezni. Az erő, a nagyság, a hatalom, a dicsőség képzetét kelti az épület. (5) A londoni parlament a Temze partján áll, a folyó túlpartjáról tehát rálátás nyílik az épület egészére. Jelképes lehet a folyóparti elhelyezés (hiszen a világbirodalom a hajózás révén jött létre), de London szimbóluma is a rajta keresztülhaladó folyó. D) Esterházy-kastély, Galánta, 1860 (1) A bástya, a nagy építmény akár középkori is lehetne, egy várkastélyra emlékeztet. Ugyanakkor látszik, hogy nincs védelmi funkciója (lásd a nagy ablakokat), hanem sokkal újabb. A vakolat az erőt, a kőszerűséget sugallja, ám látszik, hogy téglaépületről van szó. (2) A bástya, a csúcsíves ablaksorok, az oldalhomlokzaton is végigfutó árkádok, az oldalhomlokzat kiemelkedő tetőépítményei. (3) Egy arisztokrata család kastélyáról van szó, és vagy egy még meglévő arisztokrata világot foglal keretbe, vagy egy régebbi, középkori világot idéz meg. (4) Vélhetően távolság lehet a középkorias formák és a XIX. század technikai berendezései között: a fűtés, a világítás, a vízellátás, a WC már az újkor találmányainak megfelelően alakulhatnak. (5) Múltidézés, gótizáló formák, várszerűség, robusztusság.


78. oldal 30 PERC

A romantikus vágy

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a romantikus életérzés rekonstruálása. • Először olvastassuk fel hangosan a regényrészletet, majd mindenki egyénileg válaszoljon a kérdésekre. • A b) feladat ismertetésekor hívjuk föl a figyelmet arra, hogy öt lehetséges értelmezési lehetőséget olvashatunk. A tanulók érveljenek egyik vagy másik mellett (esetleg több mellett is) írásban, majd hallgassunk meg néhány véleményt. • Ezután adjuk ki a c) feladatot: írjanak fogalmazást úgy, hogy továbbgondolják a jelenetet; írjanak lehetséges folytatást a részlethez. Tegyük hozzá, hogy természetesen nem kell kitalálni, mi szerepelhet a regényben (ezt nem is lehetne), hanem egy logikus és lehetséges folytatást várunk.

91

92


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a) pontos szövegolvasás, b) a konkrét elemek összeállítása érvrendszerré, c) fogalmazás és továbbgondolás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális, házi fogalmazás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap kitöltése, kreatív írás 5. A romantikus vágy Olvassátok el az alábbi regényrészletet, majd válaszoljatok a kérdésekre!

NOVALIS: HEINRICH VON OFTERDINGEN Első fejezet – részlet (A regény valamikor a 13. században játszódik, de a környezet nem hiteles, sokkal későbbi tárgyak, kellékek is szerepelnek benne, s ezek az anakronizmusok időtlenné teszik a művet. Alább a regény kezdetét olvashatjátok rövidítve. Szó van benne egy idegenről, aki előző este járt Heinrichéknél, és beszélt egy kék virágról. Ez vélhetően egy thüringiai monda a kék virágról, amely Szent János éjjelén nyílik, és aki leszakítja, kincset talál, ehhez azonban vezetőre van szüksége.) Szülei már nyugovóra tértek és aludtak, a falióra egyhangúan ketyegett, a zúgó szél zörgetett az ablakon; a szoba fel-felderengett a hold fényében. A fiú nyugtalanul hánykódott a fekhelyén; az idegenre és annak történeteire gondolt. „Nem a kincsek ébresztettek ilyen kimondhatatlan vágyakozást bennem – tűnődött –; a bírvágy idegen tőlem; hanem a kék virágot szeretném látni. Ő jár elmémben szüntelen, és nem tudok mást kitalálni, sem elképzelni. Soha még nem fogott el ilyen érzés: mintha csak álmodtam vagy egy másik világba szenderültem volna, mert ahol eddig éltem, ebben a világban ugyan ki vesződött volna virágokkal; ilyesféle, virágnak szóló, furcsa szenvedélyről sohasem hallottam azelőtt. [...] Hallottam valaha letűnt korokról, amikor az állatok és a fák és a szirtek szót váltottak az emberekkel. Nekem úgy rémlik, mintha most is meg akarnának szólítani minden pillanatban, és mintha leolvashatnám róluk, amit mondani kívánnak. Bizonyára sok szó akad még, amelyeket nem ismerek; ha többjüket ismerném, sokkal inkább felfognék mindent. Máskor táncolni szeretek; most inkább töprengek a muzsikán.” A fiú lassacskán elmerült édes ábrándjaiban, és elszunnyadt. Beláthatatlan távolokról és ember nem járta, vad vidékekről álmodott elébb. Tengeren kelt át felfoghatatlan könnyedséggel; csodás állatokat látott; sokféle-fajta emberrel élt együtt, hol háborúkban, ádáz tusákban, hol csendes kunyhókban. Fogságba esett, siralmas nyomorúságba. Soha nem ismert magasságba csapott föl benne minden érzés. Végtelenül színes életet élt át; meghalt és visszatért; a leghőbb szenvedéllyel szeretett, majd szerelmétől örökkétig elválasztatott. [...] Lágy pázsiton találta magát, szegélyén egy forrásnak, amely a légbe szökellt, és ott akárha szerteporlott volna. Sötétkéken színlő, tarka eredetű sziklák magaslottak valamivel messzebb; a körülöttük csillanó napfény szelídebb és tündöklőbb volt a szokottnál; az égbolt feketébe játszó kék volt, és makulátlan. Ami azonban őt minden erejével vonzotta, egy magas, világoskék virág volt, amely a forrás mellett állt, és megérintette őt széles, fénylő leveleivel. Számtalan egyéb virág nyílt körötte, mindenféle színű; pompás illat áradt szét a levegőben. Ám ő nem vett észre mást, mint a kék virágot; hosszan és elbeszélhetetlenül gyöngéden szemlélte. Már éppen odament volna hozzá, amikor a virág megmozdult és alakulni kezdett: még fénylőbbek lettek levelei, s hozzásimultak az egyre növekvő szárhoz; a virág Heinrich felé hajolt; a szirmok széles, kék nyakfodorrá váltak, amely fölött gyöngéd vonású arc lebegett. Édes álmélkodása mind magasabbra hágott a különös átváltozás láttán, amikor

A

R omantika

hirtelen fölébredt anyja hangjára, s a szülői házban találta magát, immár a reggeli napsütés aranykévéiben. Túlságosan lelkesült volt, semhogy álma félbeszakításától elszomorodott volna; kedvesen kívánt inkább jó reggelt az anyjának, viszonozva szíves ölelését. (Fordította Márton László) a) A részletet értelmező rövid kérdések következnek – mindegyikre röviden, egy-egy szóval, kifejezéssel, legfeljebb egy mondattal válaszolj! Milyen három elem jellemzi az éjszaka légkörét, hangulatát? Hogyan, milyen kifejezéssel vagy kifejezésekkel jellemzi Heinrich a hallott történetet? Milyen érzéssel fekszik az ágyban a fiú? Milyen vágyakat állít szembe külvilágbeli tapasztalataival a hallott történet alapján? A felidézett régi korokban milyen viszony volt az ember és a természet között? Milyen kétféle viszonyban lehet valaki a táncokkal? Milyen volt a fiú álombeli élete? Mikor, milyen állapotában látja meg a kék virágot Heinrich? Milyen dolgok, tárgyak veszi körül a virágot? Milyennek festi le a virágot, hogyan viselkedik a virág vele, az álmodóval? Mivé válik a virág? Milyen másik állapotba kerül Heinrich a részlet legvégén? b) Olvasd el az alábbi értelmezési lehetőségeket, gondold végig őket, és érvelj egyik vagy másik mellett (esetleg több mellett is)! – A virág a nőiség szimbóluma, Heinrich magával a szerelemmel ismerkedik meg ebben az álmában. – A virág a természet jelképe, és az ember és a természet újraegyesülését, szerves egységének újrateremtését, ismételt összetalálkozását látjuk a jelenetben. – A kék virág mindenféle nem körülhatárolható vágy szimbóluma, a kék virág maga a vágyakozás, a testetlen sóvárgás. – A virág az ebből a világból való elmenekülés jelképe, mert sokkal szebb és igézőbb, mint bármiféle földi virág bármikor lehetne. – A kék virág a képzelet játéka, a részlet az álom, a képzelet és a vágy világát állítja szembe a rideg valósággal. Véleményem, érveim: c) Írj fogalmazást úgy, hogy továbbgondolod a jelenetet, azaz írd meg e regényrészlet folytatását! Néhány (2-3) oldalas házi fogalmazást írj a füzetedbe!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Milyen három elem jellemzi az éjszaka légkörét, hangulatát? a falióra, a zúgó szél, a hold fénye Hogyan, milyen kifejezéssel vagy kifejezésekkel jellemzi Heinrich a hallott történetet? soha nem érzett érzés, soha nem hallott történet, furcsa szenvedély

93

94


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Milyen érzéssel fekszik az ágyban a fiú? nyugtalanság Milyen vágyakat állít szembe külvilágbeli tapasztalataival a hallott történet alapján? kincsek és a kék virág Milyen szóval jellemzi az érzését, ami a virág után elfogta? szenvedély A felidézett régi korokban milyen viszony volt az ember és a természet között? szót váltottak egymással; az ember értette a természet szavát, az ember része volt a természetnek, harmonikus volt a viszony ember és természet között Milyen kétféle viszonyban lehet valaki a táncokkal? táncolni vagy töprengeni rajta; csinálni vagy figyelni; cselekedni vagy megfigyelőnek lenni Milyen volt a fiú álombeli élete? végtelenül színes; kalandos, rendkívüli, végletes, szenvedélyes Mikor, milyen állapotában látja meg a kék virágot Heinrich? álomban Milyen dolgok, tárgyak veszi körül a virágot? idilli környezet: pázsit, forrás, számtalan más virág, sziklák, napfény, égbolt Milyennek festi le a virágot, hogyan viselkedik a virág vele, az álmodóval? pompás illat, tündöklő szín, mozgás, hozzásimul, növekszik Mivé válik a virág? gyöngéd arccá Milyen másik állapotba kerül Heinrich a részlet legvégén? felébred

4. lépés: 6. vagy 7. feladat T/6. vagy T/7.

81. oldal 20 PERC

A romantika önmeghatározásai vagy A romantikus stíluseszközök

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja az irányzatok néhány önmeghatározásának megmutatása és értelmezése. • Először olvassa el mindenki magában a négy szöveget. Az olvasás során használjanak a diákok ceruzát: húzzák alá, amit fontosnak tartanak, és jelöljék azt is, amit nem értenek. • Ezután dolgozzanak párokban. Minden pár válasszon ki egy-egy szöveget, és egy mondatban foglalja össze, mi az adott szöveg lényege. • A megoldások megbeszélése után írja le mindenki mind a négy szövegről azt a meghatározást, amit közösen a legpontosabbnak ítéltünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : pontos szövegolvasás, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csöndes olvasás, szövegtömörítés, megbeszélés

A

R omantika

6. A romantika önmeghatározásai Olvassátok el az alábbi öt szöveget! Mind az öt a romantika egy-egy jelentős alkotójától való, és mind arra törekszik, hogy meghatározást adjon a romantikáról. Természetesen mind az öt szerző azt emeli ki a romantikáról, amit ő maga a legfontosabbnak tart. Miután elolvastátok mindegyiket, párban válasszatok ki egy-egy szöveget, és egy mondatban foglaljátok össze a lényegét! A megoldások megbeszélése után írjátok le mind az öt szövegről azt az összefoglalást, amit a legpontosabbnak ítéltetek! a) FRIEDRICH SCHLEGEL: 116. TÖREDÉK (Athenaeum, 1798) A romantikus költészet az egyetemesség haladó költészete. Rendeltetése nemcsak az, hogy a költészet szétkülönült műfajait ismét egyesítse, és a költészetet összekapcsolja a filozófiával és a retorikával. Szándéka és feladata költészetet és prózát, zsenialitást és kritikát, műköltészetet és természetes költészetet is hol keverni, hol vegyíteni, a költészetet élővé és társassá tenni, az élcet költőiesíteni, a művészet formáit mindenféle alkalmas műveltséganyaggal megtölteni és telíteni, s a humor lendületével átlelkesíteni. Átfog mindent, ami csak költői, a művészet legnagyobb rendszereitől, melyek maguk is több rendszert foglalnak magukban, a sóhajig és csókig, melyet a költő gyermek sóhajt el művészet nélkül való énekében. (Fordította Rónay György) A szöveg lényege: A szöveg legpontosabb összefoglalása: b) MADAME DE STAEL: ELŐSZÓ AZ IRODALOMRÓL CÍMŰ MŰVÉHEZ (1800) (részlet) Ha még mindig az antik mitológiát akarnánk felhasználni, ez valóban egyet jelentene az aggkori gyermekséggel; a költő megittasult szelleme teremthet, amit csak akar, de hinnünk kell élménye igazságában. Márpedig a modern ember a mitológiát se elképzelni, se átélni nem tudja. Neki emlékezetből kell előkeresgélnie azt, ami az antikoknak megszokott benyomásuk volt. Ezek a pogányságból kölcsönzött költői formák számunkra pusztán csak utánzatok utánzatai; a természetet azokkal a hatásokkal festik, amelyeket másokra tett… A modern költészet képekből és érzésekből él. Képei révén természet-utánzás; érzéseit tekintve a szenvedélyek ékesszólása. (Fordította Rónay György) A szöveg lényege: A szöveg legpontosabb összefoglalása:

95

96


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) HEINRICH HEINE: A ROMANTIKUS ISKOLA (1830) (részlet) Nem lehet eléggé dicsérni ezt a könyvet [Brentano és Arnim A fiú csodakürtje című népi dalgyűjteményét]: a német szellem leggyönyörűségesebb virágai vannak benne, s aki nyájas oldaláról akarja megismerni a német népet, olvassa ezeket a népdalokat. Itt fekszik most is előttem a könyv, és mintha a német hársak illatát szívnám magamba. A hárs ugyanis nagyon fontos szerepet játszik ezekben a dalokban, árnyában enyelegnek esténkint a szerelmesek, legkedvesebb fájuk a hárs, talán azért, mert levele emberi szívre hasonlít… Csodálatos varázsuk van ezeknek a népdaloknak. A műköltők olyasformán akarnák utánozni ezeket a természeti termékeket, ahogyan a mesterséges ásványvizet gyártják. De ha kémiai eljárásokkal alkatrészeit ki is derítik: elillan előlük az, ami a legfontosabb, a pótolhatatlan szimpatikus természeti erő. Ezekben a dalokban a német nép szívverését érezni. Megnyilatkozik bennük borús vidámsága, bolondos okossága. Bennük dobol a német harag, bennük sziszeg a német gúny, bennük leheli csókját a német szerelem. Bennük gyöngyözik az igazi német bor, és az igazi német könny. S az utóbbi olykor becsesebb az előbbinél: sok benne a vas és a só. Mennyi naivság a hűségben! S a hűtlenségben mennyi tisztesség! (Fordította Rónay György) A szöveg lényege: A szöveg legpontosabb összefoglalása: d) VICTOR HUGO: AZ HERNANI ELŐSZAVA (1833) (részlet) Kitartás, ifjak! Bárhogy megkeserítsék is jelenünket: jövőnk szép lesz. A romantika, melyet annyiszor határoztak meg rosszul, voltaképpen, és ha ebből a harcos szempontból nézzük, igazi meghatározása szerint nem más, mint a liberalizmus az irodalomban. Ezt ma már többé-kevésbé minden jóravaló szellem megérti, és jócskán vannak ilyenek; s mert a mű már meglehetősen előre haladt, az irodalmi liberalizmus rövidesen éppoly népszerű lesz, mint a politikai. Szabadság a művészetben, szabadság a társadalomban: íme a kettős cél, amelyre minden következetes és logikus szellemnek egyaránt törekednie kell; íme a kettős lobogó, mely – néhány kivételtől eltekintve (de ezek is fölvilágosulnak előbb-utóbb) – maga alá tömöríti korunk oly erős és oly lankadatlan ifjúságát… (Fordította Rónay György) A szöveg lényege: A szöveg legpontosabb összefoglalása: e) WORDSWORTH: ELŐSZÓ A LÍRAI BALLADÁKHOZ (1800–1802) (részlet) Mert minden jó költészet az erőteljes érzések spontán kiáradása; és noha ez igaz, olyan költeményeket, amelyek egyáltalán értékesnek mondhatók, csak az írhat, ha mégoly sokféle témára is, aki – a szokásosnál több benső érzékenységgel rendelkezvén – előbb hosszan és mélyen gondolkodott. [...]

A

R omantika

A költő az emberi szenvedélyek szellemében gondolkozik és érez. (Mohay Béla fordítása) A szöveg lényege: A szöveg legpontosabb összefoglalása:

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Friedrich Schlegel: 116. töredék, 1798 (R. 145.) A kultúra, a művészetek egységét hirdeti meg, a költészet egyetemességét. b) Madame de Staël: Előszó Az irodalomról című művéhez, 1800 (R. 162.) A közös élmények megszűnése után a romantikus költőnek individuálisan kell megteremtenie a mitológiát, s ebben nem támaszkodhat az antikvitásra. c) Heinrich Heine: A romantikus iskola, 1833 (R. 198–199.) A népiesség elveit olvashatjuk: a német szellem fejeződik ki a népköltészetben. d) Victor Hugo: Az Hernani előszava, 1830 (R. 246–247.) A szabadság elvét hangsúlyozza mind a társadalmi életben, mind az irodalomban, az előbbinek a liberalizmust, az utóbbinak a romantikát feleltetve meg. e) Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz, 1800–1802 (R. 152 és 156.) Azt állítja Wordsworth a középpontba, hogy a vers nem a külső formán, nem a kész, megtanulható, átvett formákon múlik, hanem a költői érzésvilágon. A születendő vers ennek az érzésvilágnak adja a formáját, amely így az érzésvilághoz legjobban illő, abból szervesen levezethető forma. R: A romantika. Vál. Horváth Károly. Budapest, 1978, Gondolat Kiadó.

T/7.

84. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a romantikus stílus eszközeinek azonosítása, a romantikus líra hangvételének megismerése. • A feladatot 4 fős csoportokban végezzék el a diákok, osszuk ki a csoportoknak az A), B) vagy C) feladatcsoportot. • Először hangosan olvassuk föl a verset! Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy egy vers vizsgálatával csak az adott vers stílusát lehet igazán megismerni, de ezek egyben lehetnek a korstílus jellemzői is. • Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a vers témája, műfaja, beszélője is meghatározza a stílusát – ezek azonosítására szolgál az első három kérdés. A többi már stiláris jegyekre vonatkozik.

97

98


•

1 0 .

É V F O L Y A M

• Használtassuk a sorszámozást, hivatkozzanak a diákok konkrét szöveghelyekre! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : stiláris érzékenység, stílusmegfigyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, prezentáció M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap kitöltése, mozaik módszer 7. Olvassátok el figyelmesen az alábbi verset, Petőfi Sándor Az őrült című költeményét! Ezt követően csoportokban oldjátok meg a feladatokat!

PETŐFI SÁNDOR: AZ ŐRÜLT 1 5 10 15 20 25 30

– – Mit háborgattok? Takarodjatok innen! Nagy munkába’ vagyok. Sietek. Ostort fonok, lángostort, napsugarakból; Megkorbácsolom a világot! Jajgatnak majd és én kacagok, Mint ők kacagtak, amikor én jajgattam. Hahaha! Mert illyen az élet. Jajgatunk s kacagunk. De a halál azt mondja: csitt! Egyszer már én is meghalék. Mérget töltöttek azok vizembe, Akik megitták boromat. S mit tettek gyilkosaim, Hogy gaztettöket elleplezzék? Midőn kiterítve feküdtem: Reám borultak s könnyezének. Szerettem volna fölugrani, Hogy orraikat leharapjam. De nem harapom le! – gondolám –, Legyen orrok és szagolják, Hogy rothadok, s fúladjanak meg. Hahaha! És hol temettek el? Afrikában. Az volt szerencsém, Mert egy hiéna kiása síromból. Ez az állat volt egyetlen jóltevőm. Ezt is megcsaltam. Ő combom akarta megenni: Én szívemet adtam oda, S ez oly keserű volt, hogy megdöglött tőle. Hahaha! De hiába, csak így jár, Ki emberrel tesz jót. Mi az ember?

A

35 40 45 50 55 60 65 70 75

Mondják: virágnak gyökere, Amely fönn a mennyben virul. De ez nem igaz, Virág az ember, melynek gyökere Ott lenn van a pokolban. Egy bölcs tanított engemet erre, Ki nagy bolond volt, mert éhen hala. Mért nem lopott? Mért nem rabolt? Hahaha! De mit kacagok, mint a bolond? Hisz sírnom kellene. Siratni, hogy oly gonosz a világ. Az isten is felhőszemével Gyakran siratja, hogy megalkotá. De mit használ az ég könyűje is? A földre hull, a ronda földre, Hol az emberek lábbal tiporják, S mi lesz belőle? Az ég könnyéből? … Sár. Hahaha! Oh, ég, oh, ég, te vén kiszolgált katona, Érdempénz melleden a nap, S ruhád, rongyos ruhád a felhő. Hm, így eresztik el a vén katonát, A hosszú szolgálat jutalma Egy érdempénz és rongyos öltözet. Hahaha! S tudjátok-e, mit tesz emberi nyelven, Midőn a fürj azt mondja: pitypalatty? Az azt teszi, hogy kerüld az asszonyt! Az asszony vonzza magához a férfiakat, Mint a folyókat a tenger; Miért? Hogy elnyelhesse. Szép állat az asszonyi állat, Szép és veszedelmes; Aranypohárban méregital. Én ittalak, oh, szerelem! Egy harmatcseppnyi belőled édesebb, Mint egy mézzé vált tenger; De egy harmatcseppnyi belőled gyilkosabb, Mint egy méreggé vált tenger. Láttátok-e már a tengert, Midőn a fergeteg szánt rajta És vet beléje halálmagot? Láttátok a fergeteget,

R omantika

99

10 0


80 85 90

•

1 0 .

É V F O L Y A M

E barna parasztot, Kezében villámösztökével? Hahaha! És ha megérik a gyümölcs: lehull fájáról. Érett gyümölcs vagy, föld, lehullanod kell. Még várok holnapig; Ha holnap sem lesz végítélet: Beások a föld közepéig, Lőport viszek le És a világot a Levegőbe röpítem… hahaha!

(1846)

A) a) Mi a vers témája, tárgya, gondolatvilága? b) Mi a vers műfaja? c) Ki beszél a versben? d) Milyen témákról van szó? e) Milyen a vers felütése? f) Milyen a vers zárlata? B) a) Milyen monumentális képek vannak a versben? b) Milyen metaforákat találtok a versben? Jellemezzétek őket! c) Milyen túlzó, végletes állításokat, monumentális érzelmeket találtok a versben? d) Milyen halálképek vannak a versben? e) Milyen térbeli végletek vannak a versben? C) a) Milyen a mondatok ritmusa? b) Milyen a mondatok modalitása? Mi jellemzi a mondatok használatát? c) Milyen a vers szóhasználata? d) Milyen a sorok hosszúsága, a verssor és a versmondat viszonya? e) Milyen további megfigyeléseitek vannak a vers nyelvéről, stílusáról?

A

R omantika

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A) a) Egy őrült gondolatmenete, az őrültség mint emberi gondolkodásmód; az embergyűlölet, a nőgyűlölet, a világgyűlölet stb. b) Rapszódia – érdemes összegyűjteni a rapszódia műfaji jegyeit: a gondolatmenet csapongása, a versforma szabálytalansága, az érzelmi hullámzás, végletek stb. Monológ – egy ember magánbeszéde valós vagy vélt hallgatóságához. c) A beszélő maga az őrült, és ezzel a monológgal érzékelteti Petőfi az őrültség lelkiállapotát, csapongásait. A hallgatóság vélhetően fiktív, nem tudunk valóban megjelenő hallgatóságról. d) A világ megkorbácsolása – halál – mi az ember – az ég, az isten – az asszony – a világ felrobbantása. e) Töredékesnek hat a kezdés, ezt jelzi a két gondolatjel; erőteljes kezdés; váratlanság stb. f) Kinyíló, erőteljes zárlat, nyugtalanító versbefejezés; a refrén módosított használata stb. B) a) Lángostor (4–5. sor); isten, felhő, ember, könny (34–48. sor.); tenger (72–78. sor); vihar (79– 81. sor) stb. b) Ember – virág gyökere (35–39. sor); felhő és eső – isten szeme és könnye (47–53. sor); ég – kiszolgált katona (56–59. sor); asszony – aranypohárban méreg (70–75. sor); fergeteg – paraszt (79–81. sor) stb. Váratlan, erőteljes metaforák, korábbi metaforák átfordításai és teljesen eredeti metaforák stb. c) A világ megkorbácsolása – gyilkosok – halál – elrothadás – hiéna – keserű szív – megtaposott föld – az asszony mint veszedelem – a világ levegőbe röpítése stb. d) Eltemetés – hiéna, Afrika – megdöglött hiéna, lehullott gyümölcs stb. e) Ég – pokol; menny – föld alatti koporsó; a föld közepe – levegőbe röpítés stb. C) a) Hosszú és rövid mondatok szabálytalan és erőteljes hatású váltakozása. b) Különféle modalitású mondatok váltakozása (felkiáltás, kérdés, kérés); a kacagást imitáló refrén; gyakori kötőszavas mondatkezdés stb. c) Nagy érzelmi erejű szavak; egyedi szóalkotások (lángostor, felhőszemével); sok indulatszó és hangkitörés stb. d) Váltakozó sorhosszúság, egy-egy sorban akár több mondat is van, enjambement-ok – váltakozó és rapszodikus elrendezésben stb.

10 1

10 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M


90. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék egy szöveg leglényegesebb szavát, leglényegesebb mondanivalóját. • A kulcsszó fogalmát nem kell definiálni, várhatóan olvasási tapasztalataik alapján a tanulók tudni fogják, mi az. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, válogató olvasás, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 8. Mit jelent a kulcsszó kifejezés? a) Olvasd el a Kölcsey-idézetet, és állapítsd meg, mi a bekezdés kulcsszava! Húzd alá a kulcsszó ismétlődéseit! Kölcsey Ferenc (1790–1838) életművének utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Műfaja intelem, az ideális és az erkölcsös ember követelményei fogalmazódnak meg benne. A Parainesis központi kategóriája a „rény” (erény), ennek tartalma pedig „az emberiség, s kivált a haza szolgálata”. Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férjfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk. Ezreket fogsz láthatni, kik ajkaikon hordozzák a szent nevet; kik magasztalva említenek mindent, ami a honi föld határain belül találkozik; kik büszkén tekintenek az idegenre, s hálát mondanak az égnek, mely őket magyaroknak születni engedé: s véled-e, hogy ezeknek szíveik szeretettel buzognak a haza iránt? Véled-e, hogy ezen hazaszeretet az, mely a rények koszorújában olthatatlan fénnyel ragyog, s a történet évkönyveiben tisztelő bámulattal említtetik? A kulcsszó: ...................................................... b) Olvassátok el közösen az alábbi ismeretközlő szöveget! A kulcsszó a szöveg tartalmi összefüggését biztosító eszköz. Azt a szót nevezzük egy szövegben kulcsszónak, amely a legjobban összefoglalja a szöveg témáját, és ennek középpontjában áll. A kulcsszó a szöveg legtöbbször ismételt témaszava. Ismétlődhet változatlan formában, ismétlődhet a szó egy része, de rokon értelmű vagy ellentétes értelmű szóval is váltakozhat.

A

R omantika

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) A kulcsszó a haza, hazaszeretet. Mivel a tételmondat: „Szeresd a hazát!”, mindkettő lehet a kulcsszó, és mindkettő ismétlődik is a szövegben. Ezenkívül szinonimával is ismétli: honi föld, a szent név. (SZERESD A HAZÁT! Boldog leszesz, ha a férjfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. HAZASZERETET egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk. Ezreket fogsz láthatni, kik ajkaikon hordozzák A SZENT NEVET; kik magasztalva említenek mindent, ami a HONI FÖLD HATÁRAIN BELÜL találkozik; kik büszkén tekintenek az idegenre, s hálát mondanak az égnek, mely őket magyaroknak születni engedé: s véled-e, hogy ezeknek szíveik szeretettel buzognak A HAZA iránt? Véled-e, hogy ezen HAZASZERETET az, mely a rények koszorújában olthatatlan fénnyel ragyog, s a történet évkönyveiben tisztelő bámulattal említtetik?)


91. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a tanulók önállóan képesek legyenek egy szöveg hiányzó kulcsszavát megtalálni, majd közösen, frontális munka során soroltassunk fel ezzel rokon értelmű és ellentétes értelmű szavakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, rendszerezés, meglévő ismeretek csoportba rendezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 9. Keressétek meg a kulcsszót! a) Olvasd el a hiányos szöveget, és állapítsd meg, mi a kulcsszó! (A hiányokat egyelőre nem kell kitöltened.) Mi a boldogság? […] Boldogság fájdalommal, s keserűséggel együtt meg nem állhat. Mondhatod-e, hogy ember általánosan (1) .......................... lehet? Embernek időről időre lehetnek (2) ..........................�� ; de azok vagy hirtelen enyészve (3) .......................... váltatnak fel, vagy hosszasban maradva únalomba mennek által. Érzékeny szívnek több (4) �� ..........................�� jut, mintsem általános (5) �� ..........................�� számot tarthasson: érzéketlen sem (6) ..........................�� , sem (7) ..........................�� nem érezhet. A megadás nyúgal-

10 3

10 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

ma csendes érzemény; de (8) .......................... következése, és annak emlékezetét le nem vetkezheti. Megkeményedés a (9) .......................... iránt az (10) .......................... útát is bezárja; s érzéketlenséggé vál. Higy nekem, e szó: (11) ..........................�� , egyike a legbizonytalanabb, s legszűkebb értelmű kifejezéseknek; s ki (12) .......................... vadász, árnyékot vadász. b) Soroljatok fel a kulcsszóval rokon értelmű és ellentétes értelmű szavakat! ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK

ELLENTÉTES ÉRTELMŰ SZAVAK

LEHETSÉGES MEGOLDÁS A kulcsszó a boldogság. A Kölcsey-szövegben található szavak (lásd a következő feladat megoldását) lehetőleg kerüljenek be a táblázatba!

T/10.

91. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja felismerni azt, hogy a szövegbe hová illik a kulcsszó, illetve annak szinonimája vagy antonimája. • Több lépésben végezzük el a feladatot az osztály képességei alapján. Ha gyengébb képességűek, először közösen megbeszélhetjük, hogy hova kell rokon értelmű, hova pedig ellentétes értelmű szó. • Ezután egyénileg próbálják meg kitölteni a hiányokat, majd olvassuk fel az eredeti szöveget. A szavak szerkesztett alakjára hívjuk a figyelmet! • A lépés teljes egészében elhagyható, ha az osztály gyengébb képességű! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hiányos szöveg kitöltése 10. Most próbáld meg helyreállítani az előbbi szöveget! a) Hova kerül rokon értelmű szó, hova kerül ellentétes értelmű? Jelöld be a szövegben! b) Pótold a hiányzó szavakat! Ügyelj arra, hogy illeszkedjenek a szövegbe!

A

R omantika

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Mi a BOLDOGSÁG? (…) BOLDOGSÁG FÁJDALOMMAL, s KESERŰSÉGGEL együtt meg nem állhat. Mondhatod-e, hogy ember általánosan BOLDOG lehet? Embernek időről időre lehetnek ÖRÖMEI; de azok vagy hirtelen enyészve KESERVEKKEL váltatnak fel, vagy hosszasban maradva únalomba mennek által. Érzékeny szívnek több FÁJDALOM jut, mintsem általános BOLDOGSÁGRA számot tarthasson: érzéketlen sem JÓT, sem ROSSZAT nem érezhet. A megadás nyúgalma csendes érzemény; de SZENVEDÉS következése, és annak emlékezetét le nem vetkezheti. Megkeményedés a FÁJDALOM iránt az ÖRÖM útát is bezárja; s érzéketlenséggé vál. Higy nekem, e szó: BOLDOGSÁG, egyike a legbizonytalanabb, s legszűkebb értelmű kifejezéseknek; s ki BOLDOGSÁGOT vadász, árnyékot vadász.

T/11.

91. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassuk el közösen, és értelmezzük az ismeretközlő szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 11. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget! A kulcsszó a jelentés szintjén biztosítja a szövegösszefüggést, azaz a szöveg kohézióját. A kohéziót tehát a nyelvi jelek és a jelentésük biztosítják. Ha ez a kontextus és a szituáció adta összefüggésekkel is kiegészül, koherenciának nevezzük. A koherens szöveg jellemzője, hogy témája összefüggő, nyelvi elemeinek jelentései összefűzhetők, nincs ellentmondás a szöveg mondatai között, ezáltal a szituáció és kontextus világosan kikövetkeztethető.

10 5

10 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M


92. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék a mondatok közötti helyes sorrendet. • A mondatok közötti kapcsolóelemek, előre- és hátrautalások és a szituáció segítségével alakítható ki a bekezdés mondatainak helyes sorrendje. A szituáció és kontextus alapján pedig adjanak címet a szövegnek! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveg helyreállítása 12. Állítsd helyre a szöveget! a) Rakd sorrendbe Eötvös Károly szövegének mondatait! A szöveg két bekezdésből áll – a bekezdések első mondatai a helyükön vannak. b) Húzd alá a szöveg forikus és korreferens elemeit, illetve azokat, amelyek a szituációra utalnak! c) Adj címet a szövegnek! A szigligeti öböl mosolyog előttem................................... Az öbölre völgy nyílik................................... Amaz az öböl közepén, emez Szigliget mellett ömleszti malomhajtó, dalteremtő vizeit a Balatonba. Legnagyobb öble a Balatonnak. Napkelet felé, ahol megálltam a meszesgyöröki fokon, egy helyütt Badacsony zárja el a messzelátást. Badacsony félszigetként dől rá a Balatonra. Bal felől nyúlik be a szigligeti öböl messze mélyen félmérföldnyi távolságra. A Lesence és Tapolca patakok völgye.

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Utazás a Balaton körül A szigligeti öböl mosolyog előttem. Legnagyobb öble a Balatonnak. Badacsony félszigetként dől rá a Balatonra. Napkelet felé, ahol megálltam a meszesgyöröki fokon, egy helyütt Badacsony zárja el a messzelátást. Bal felől nyúlik be a szigligeti öböl messze mélyen félmérföldnyi távolságra. Az öbölre völgy nyílik. A Lesence és Tapolca patakok völgye. Amaz az öböl közepén, emez Szigliget mellett ömleszti malomhajtó, dalteremtő vizeit a Balatonba. […]

A

R omantika


92. oldal 10 PERC

Összefoglalás – A romantikus ember és a romantikus költészet

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a romantika legfontosabb jellemzőinek tisztázása, általánosítás, elméleti elmélyítés. • A szöveg elolvasása után hagyjunk pár percet arra, hogy a tanulók megkérdezhessék, ami nem volt számukra világos, tisztázzuk ezeket a kérdéseket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni olvasás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „ceruzás olvasás” 13. Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! Az olvasás során használjatok ceruzát: húzzátok alá, ami lényeges, és jelöljétek meg, amit nem értetek vagy amit meg kell beszélni! A ROMANTIKA A romantika az ember csalódásából, őszinte megrendüléséből született. A felvilágosodás korában ugyanis elhitték, hogy a világ megváltoztatható, és hamar létrejöhet egy új, jól berendezett és igazságos világ. A 19. század elejének embere azonban azt tapasztalta, hogy a forradalom – elsősorban a nagy francia forradalom – nemhogy elhozta volna az ígért jó világot, hanem olyan öldökléssé, véres gyilkolássá fajult, ami mindenkit visszaborzasztott. Napóleon pedig a szép eszmékkel lobogóján Európa megtámadója, leigázója, meghódítója lett, nem a jó világ követe. Az a polgári világ, amely a forradalmak nyomán létrejött, nem maga a szabadság és igazságosság világa volt, hanem pusztán emberi alkotás: jó és rossz, működő, de döcögő, bizonyos ellentmondások megoldása, más ellentmondások létrehozója. Csalódtak tehát a szép eszmékben, csalódtak a szép eszmék megvalósíthatóságában s a megvalósulásuk nyomán létrejött világban. De csalódtak a felvilágosodás filozófiájában is, pontosabban abban, hogy nagy filozófiai rendszerekkel meg lehet érteni és le lehet írni a világot. Csalódtak tehát az emberi ész mindenhatóságában, és ez ahhoz vezetett, hogy a világ megismerhetőségében is csalódtak, mindenfajta filozófia erejében és lehetőségében. Végül pedig ott lebegett előttük a klasszicizmus művészete, amely a maga harmóniára, tökéletességre, örök eszményekre törekvésével hazugnak tűnt a szemükben. Hogyan lehet, tették föl a kérdést, az örömhöz ódát zengeni (Schiller), az örök békéről értekezni (Kant), az emberiség tudását egyetlen nagy enciklopédiában összegyűjteni és rendszerezni (nagy francia enciklopédia), amikor az érzéseink kiismerhetetlenebbek, a vágyaink titokzatosabbak, a világ pedig ellenségesebb, roncsoltabb? A polgár, aki a 18. század zászlóvivője volt, a leendő jó világ megteremtője, a romantikusok szemében szürke és unalmas, hétköznapi ember, nyárspolgár, aki minden vonatkozásával, idegszálával, vágyával a jelenhez, a meglévő valósághoz tapad, és ezenközben nem veszi észre, hogy létezik egy mélyebb, kiismerhetetlenebb, izgalmasabb valóság, amely túl van a mi világunkon.

10 7

10 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Így fordul a romantika embere a rejtélyes és titokzatos dolgokhoz: az álomhoz, a vágyakhoz, a képzelethez. Fontos lesz neki mindaz, ami a ráció útján megközelíthetetlen: a transzcendens világ jobban érdekli, mint a környező, a metafizika otthonosabb számára, mint a racionalitás. A romantika embere itt, e világban nem érzi jól magát, elvágyódik innen: vagy a képzeletbe és az álomba, vagy más földi tájakra. Utazni kezd: elsősorban egzotikus vidékekre (egzotizmus), a távoli, alig ismert Kelet országaiba (orientalizmus), ki a természetbe, addig figyelemre nem méltatott területekre. A romantika embere fedezte fel a középkor világát, mert benne azt a miszticizmust vélte megtalálni, amire annyira vágyódott. Vonzották a középkori romok, csodálta a középkor látható emlékeit: a katedrálisokat, a tekervényes középkori utcákat, városrészleteket. Ha az antik világ emlékeit csodálták, akkor csodálatuk egy soha vissza nem térő tökéletességnek és harmóniának szólt, egy olyan világnak, amely után lehet sóvárogni, de csak azért, mert egy, a romantikus lélektől annyira idegen harmóniát és tökéletességet jelent. Amit viszont önmagukhoz közelinek éreztek, a lelkükkel rokonnak, az a kiismerhetetlen és titokzatos, varázslatos, misztikus középkor volt, és benne a gótika művészete, a lovagvilág kultúrája. A romantika embere tehát rosszul érezte magát kora világában, és elvágyódott belőle. Byron, akinek hatalmas volt a hatása egész Európában, ezt a rossz érzést spleennek nevezte, és otthagyta Angliát, hogy a keletinek, egzotikusnak, különlegesnek érzett Görögországban találja meg a vágyott teljességet, szabadságot – és a hősi halált. A fiatal Széchenyi István, aki rajongott Byronért, maga mögött hagyta azt a Magyarországot, amelyben konkrét ok nélkül is rosszul érezte magát, és nagy utazást tett az Al-Dunán, az egzotikus és veszélyes Balkánon. Byron részt vett a görög szabadságharcban, Széchenyi a magyar forradalom kormányában lett miniszter. És így voltak vele más romantikusok is: a szabadság eszméje vonzotta őket, harcoltak érte, gyakran a forradalmakban találták meg amúgy unalmasnak érzett életük értelmét. Romantikus elvágyódás és romantikus szabadságvágy egy tőről fakadnak tehát. A romantika állította a középpontba a nemzet gondolatát is. A 19. századi politikai nacionalizmus, a nemzeti ébredések együtt jártak a romantikával. Nemcsak a nyugati, nagy nemzetek irodalma, művészete, kultúrája lesz egyszerre fontos, hanem az összes európai nemzeté. Öntudatra ébrednek a kis, közép- és kelet-európai országok, a világirodalom részévé válik a lengyel, a magyar, a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, az orosz irodalom és így tovább. A nemzeti ébredések és a nemzeti irodalmak megteremtése együtt jár a népi kultúra, a népköltészet felfedezésével és értékként való kezelésével: gyűjtésével, kiadásával, a magas irodalomba való befogadással. Gyönyörködtek a népmesékben, a népköltészetben, a balladákban. A népköltészetet a régi költészet szinonimájának tekintették, úgy vélték, az ősi német-germán, kelta-angol, hun-magyar, ószláv-lengyel stb. kultúrát fedezik fel. Nagy hatással volt a kultúra egészére a népi képkincs, kifejezésmód, műfajok, nyelv fölfedezése és megbecsülése. A romantikus művészet az emberi lélek felé fordult tehát, a szív világához. De a szívben nemcsak fájdalmat és szomorúságot talált, hanem a legkülönfélébb, erőteljes érzelmeket: szenvedélyt mindenekelőtt vágyakat, dühöt, haragot, szerelmet, szabadságszeretetet, a barátság, az önfeláldozás, a hazaszeretet érzését és más ezer érzést, mindegyiket izzó, forró lávaként, szenvedélyesen, végletesen. Mindezekben a vonásokban fölismerhetjük a romantika előzményeit: a szív kultuszában Rousseau-t és a szentimentalizmust, a szabadságszeretetben a német Sturm und Drangot, de a romantikában ezek a különböző érzések egy érzésvilággá forrtak össze. A romantikus művészet az érzelmeket kívánja megszólaltatni. Elutasít minden tanulságot, utálja a didaxist, a tanító célzatot. Nem fogadja el a szabályokat a művészetben. Azt mondja, hogy az igazi művész a zseni, akinek egyetlen tanítómestere lehet: a természet, nemcsak a külső természet, de az emberi lélek belső természete. Vagyis a természet és a lélek szavára figyelve alkothatunk remekműveket, de nem az iskolamesterek szabályai nyomán. Nem szeretik a klasszikus, már kialakult és

A

R omantika

bejáratott műfajokat, s ha használják is, a maguk képére formálják őket. Állandóan felrúgnak minden konvenciót, megszegik a hagyományos formákat. Azt mondják, hogy a művek tartalma maga követeli ki és teremti meg a formát, vagyis nem a kész formát akarják összekapcsolni a kifejezendő érzéssel, gondolattal és élménnyel, hanem azt hirdetik, hogy a művészben érlelődő tartalom úgyis megteremti a maga formáját – ezt belső formának vagy szerves formának nevezhetjük (szemben a klasszicizmus eleve és kívülről adott formáival). Éppen ezért vonzódnak a szabálytalanhoz, a nem szimmetrikushoz, nem megtervezetthez. Szeretik a töredékeket, megbecsülik a nem befejezett műveket, gyakran írnak is töredékes műveket, vagy úgy adják ki, hogy töredékben hagyják. (Érdemes felidézni azt, amit Boileau mondott klasszicista Költészettanában – mennyire másképp gondolkodott ő a versírásról, mint a romantikusok! Vagy ellenpéldaként, a romantikus versalkotás kifejtéseként fölidézhetjük Petőfi A természet vadvirága című ars poeticáját – ő igazi romantikus esztétikát képvisel versében.) A romantika egyfelől szenvedélyes, másfelől ironikus. A romantikusok iróniája abból a kiábrándulásból fakad, amelyből az egész korstílus létrejött. Nem hisznek az örök emberiben, az időtlen eszményekben, hanem változónak és történelminek látnak mindent. Ha pedig semmi nem abszolút és örök, akkor ezt a relativitást, a viszonylagosságot, a részlegességet kell érzékeltetni, s ennek legmegfelelőbb attitűdje és hangvétele az ironikus hang. Egyszerre állítani és megkérdőjelezni, egyszerre hinni és kételkedni, egyszerre reménykedni és szkeptikusnak lenni – ezt fejezik ki az iróniával. Ez a zaklatott és ellentmondásos lélek a zenében közvetlenül fejezi ki magát. Egy romantikus zenemű az érzéseket a maguk szenvedélyességében mutatja meg, közvetlenül érzelemként. Az irodalomban is erős a zeneiség szerepe, és természetesen az intenzív érzelmeké és erőteljes képeké is. A regények gyakran játszódnak a középkorban vagy a nemzeti múlt valamely fontos korszakában, rendkívül cselekményesek, fordulatosak, végletes jellemeket mutatnak be, nagyon gonoszt és nagyon jót, angyalt és ördögöt. De kedvelik a meseregényt is, a képzelet teremtette birodalomban játszódó történeteket. Gazdag a romantika a verses epikában, elbeszélő költemények, eposzok, poémák és mindenekelőtt verses regények születnek, a népköltészet nyomán pedig balladák. A lírában mindenféle műfajú alkotás keletkezik, de kiemelkedik az érzelmeket közvetlenül kifejező dal, és sok művet már nem lehet besorolni egy konkrét műfajba. Lírai vers – efelé halad az irodalom. De sem az egyes műfajokat, sem az egyes művészeti ágakat, sem a hangnemeket nem különíti el egymástól a romantika. A verses regény egyszerre epikus és lírai műfaj, a meseregény egyszerre mese és regény, a filozofikus dráma egyszerre dráma, líra és filozófia. Talán az első romantikus gesztus két nagy angol romantikus költő, Wordsworth és Coleridge közös kötete volt, amelynek címe, a Lírai balladák is arra utalt, hogy a hangnemek és műfajok a kötetben egymással keveredve jelennek meg. De egy műfajban ötvöztek zenét és verset (zenei dal), zenét és történetet (programzene), és mindezek betetőzéseként Wagner az operában megkísérelte az összes művészeti ágat egy-egy műalkotásban egyesíteni (Gesammtkunstwerk). A költő gyakran önmagába zárkózó, a saját lelkét kutató, a saját érzelmeit megfogalmazó művész, de gyakran népvezér, szabadságharcos vátesz. A romantika költészete egyszerre magán- és közösségi költészet, s ezek egy-egy költőben is szerves egységet alkothatnak. Egyazon Vörösmarty írja a Csongor és Tündét meg a Szózatot, Petőfi a Felhők-ciklust, de A XIX. század költőit is. A romantikából nőtt ki, annak egy ága a népiesség irányzata. Az 1830-as, 40-es évek polgári ízlésvilágát, bensőséges, kispolgári divatját biedermeiernek nevezzük. A romantika úgy vált egy fél évszázadra Európa meghatározó érzésvilágává és korstílusává, hogy mellette más stílusirányzatok is éltek, s maga a romantika is egészen a 20. század elejéig létezett más irányzatok mellett. Ez azt is jelenti, hogy a romantikától kezdve nem lehet már egységes korízlésről beszélni, hanem csak egymás mellett élő ízlésvilágokról, s egyben ez a kezdete annak a szakadéknak, amely a művészt és a közönséget elválasztja egymástól – hiszen a művész már nem szükségképpen ugyanazon a nyelven beszél ettől kezdve, amelyen a közönség.

10 9

110


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A romantika mellett, azzal egy időben egy sok szempontból hasonló, sok szempontból ellentétes irányzat is virágzott, mégpedig a realizmus. A két irányzat nagymértékben hatott is egymásra. A realizmus a festészetben szakítást jelentett mind a klasszicizmus hűvösségével, mind a romantika érzelmi túlfűtöttségével, a különlegest, regényest, misztikust kedvelő egzotizmusával. A realista festők tudatosan a hétköznapokból merítették témáikat, gyakran a dolgozók, szegények, kétkezi munkások világát mutatták be komoly szociális érzékenységet tanúsítva. Törekedtek a pátosz nélküli ábrázolásra. Szívesen festettek portrékat és csoportportrékat, igyekeztek az alakok jellemét, személyiségét, sorsát bemutatni. A realizmus azonban elsősorban nem is a festészetben jelentkezett, hanem az irodalomban. Az a személyiség, aki a 19. század elején önmagára ismert, elég gazdag és érdekes volt ahhoz, hogy a regény- és novellairodalom központi témája legyen. A realista prózában, mindenekelőtt a realista regényben éppen ezért gazdag és összetett jellemeket látunk árnyalt bemutatásban. A személyiséget mélységében és mozgásában ábrázolták: a hősöknek van múltja, családja, gyermekkora, társadalmi háttere, vannak vágyaik, terveik, ösztöneik; motivációjuk összetett, személyiségük és belső világuk bonyolult, érdekes, rétegzett. Cselekszenek és gondolkoznak, reflektálnak saját magukra. A történetek általában a köznapokban játszódnak, reális térben, valós időben. A realista regényíró többnyire mindentudó elbeszélőt választ, hogy bemutathassa hőseinek gondolatait, érzésvilágát, rejtett indítékait is. A környezetrajz gazdag, megismerjük a kor legfőbb nyilvános és magántereit, helyszíneit és a korabeli szokásokat, érintkezési formákat, nyelvet, társadalmi viszonyokat. A főszereplők mellett mellékszereplők és háttérfigurák egész sora vonul föl egy-egy műben. A realizmus az 1830-as években jött létre, és az 1880-as évekig virágzott, de utána is megmaradt mint az irodalom, különösképpen pedig mint a próza folyamatosan legjelentősebb hagyománya. A realizmus fogalma és helye ugyanakkor nagyon vitatott, vannak, akik – a romantikával együtt – inkább már a modernitáshoz sorolják.


96. oldal 20 PERC

Összefoglalás – Klasszicizmus és romantika

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a két modul összekapcsolása, a tanultak új szempont szerinti újrarendezése. • A feladat felvezetése során hívjuk föl a figyelmet arra, hogy hasonló feladatot már végeztünk a reneszánsz és a barokk összehasonlításakor. • Értelmezzük a táblázat oszlopait, a munka elkezdésekor legyen világos minden tanuló számára, hogy a szempontokat és a klasszicizmus jellemzőit olvashatják a táblázatban, a romantika jellemzőit nekik kell beírniuk. • A megoldás során a tanulók használhatják a munkatankönyvben olvasható összefoglalást. • A feladat elvégzéséhez alkossunk 4 fős csoportokat. • A csoportmunka végeztével feltétlenül hallgassuk meg, és ha kell, korrigáljuk a megoldásokat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, rendszerezés, összekapcsolás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : négyfős heterogén csoportok

A

R omantika

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat 14. Az előző szöveg alapján egészítsétek ki az alábbi táblázatot! A szempontot és a klasszicizmusra jellemző állítást beleírtuk, de azt, hogy a romantika hogyan viszonyul ehhez a szemponthoz, nektek kell – a most olvasott szöveg alapján – megfogalmaznotok! KLASSZICIZMUS

SZEMPONT

A létrejövő individuum művészete

A személyiség kifejlődése

A hatalomra törő polgárság irányzata

Történelmi-társadalmi háttér

Elsősorban a déli népek művészete

Elterjedése Európában

Egyetemes, nemzetek feletti

Kötődése az emberiséghez, illetve a nemzetekhez

Átfogó világmagyarázatokban hisz, bízik a világ megismerhetőségében az ész és a tapasztalás útján

Filozófiája

Legfőbb értéke a műveltség és ízlés

Legfontosabb értéke

Magabiztos személyiségképe van

Személyiségképe

Nyugalom, hidegség, letisztult szenvedélyek

Érzelemvilága

Tanít és szórakoztat

A műalkotás célja

Eszményképe a minél tökéletesebb utánzás

A műalkotás mércéje

A szabályok tisztelete

Szabályosság a művészetben

Törekvés az objektivitásra

Objektivitás – szubjektivitás

ROMANTIKA

111

112


KLASSZICIZMUS

•

1 0 .

SZEMPONT

A zárt, kipróbált és tökéletes formákat kedveli

Zártság, befejezettség – nyitottság, befejezetlenség

Visszanyúl a görög-római antikvitáshoz

Kulturális hivatkozása

A műalkotás nem törődik a helyi sajátosságokkal

A környezet jelentősége a műalkotásokban

Szétválasztja a különnemű dolgokat, az egynemű, tiszta hangvételt és műfajokat kedveli

Hangnemek és műfajok

É V F O L Y A M

ROMANTIKA

LEHETSÉGES MEGOLDÁS KLASSZICIZMUS

SZEMPONT

ROMANTIKA

A létrejövő individuum művészete

A személyiség kifejlődése

A kialakult individuum művészete

A hatalomra törő polgárság irányzata

Történelmi-társadalmi háttér

A forradalomban csalódott polgárság irányzata

Elsősorban a déli népek művészete

Elterjedése Európában

Elsősorban az északi népek művészete

Egyetemes, nemzetek feletti

Kötődése az emberiséghez, illetve a nemzetekhez

Elsősorban nemzeti

Átfogó világmagyarázatokban hisz, bízik a világ megismerhetőségében az ész és a tapasztalás útján

Filozófiája

Nem hisz az átfogó világ- magyarázatokban, csalódott a filozófiában, nem hisz a világ megismerhetőségében

Legfőbb értéke a műveltség és ízlés

Legfontosabb értéke

Legfőbb érték a számára szabadság

Magabiztos személyiségképe van

Személyiségképe

Űzött, önbizalom nélküli, válságba került személyiség

Nyugalom, hidegség, letisztult szenvedélyek

Érzelemvilága

Szenvedélyes, végletes, túlzó

A

KLASSZICIZMUS

SZEMPONT

R omantika

ROMANTIKA

Tanít és szórakoztat

A műalkotás célja

A mű célja a személyiség önkifejezése

Eszményképe a minél tökéletesebb utánzás

A műalkotás mércéje

Eszményképe az eredetiség, a művész az eredeti zseni; hivatkozása a természet

A szabályok tisztelete

Szabályosság a művészetben

A szabályok elvetése

Törekvés az objektivitásra

Objektivitás – szubjektivitás

A szubjektivitás vállalása

A zárt, kipróbált és tökéletes formákat kedveli

Zártság, befejezettség – nyitottság, befejezetlenség

A töredéket és az egyedi műformákat kedveli

Visszanyúl a görög-római antikvitáshoz

Kulturális hivatkozása

Visszanyúl a középkor világához

A műalkotás nem törődik a helyi sajátosságokkal

A környezet jelentősége a műalkotásokban

Kedveli az egzotikus, a helyi, periférikus, keleti tájakat, különleges vidékeket

Szétválasztja a különnemű dolgokat, az egynemű, tiszta hangvételt és műfajokat kedveli

Hangnemek és műfajok

Kedveli a műfajkeveredést, a hangnemek keverését


98. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a tudás megváltozásának tudatosítása. • A romantikáról szóló modult azzal kezdtük, hogy olyan szavakat gyűjtöttünk össze, amelyek mind-mind a romantikához kötődnek. Most azt akarjuk megnézni, kinek mivel gazdagodott, gyarapodott vagy miben változott meg a tudása. Azáltal, hogy a diákok leírják azokat a szavakat, kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket az előző néhány órában hallottak, nyomon tudják követni a maguk fejlődését, tudásuk bővülését. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : saját tudás változásának nyomon követése

113

114


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra továbbépítése 15. Újdonságok a) Valószínűleg korábban is használtad a romantikus szót, hallottál már a romantikáról, a modul kezdetén pedig összegyűjtöttük, ami csak eszünkbe jutott a romantika szóról. Most nézzük meg, hogy hogyan bővült, árnyalódott vagy változott meg ez a kép! Gyűjtsd össze azokat a gondolatokat a romantikáról, amelyek újak voltak a számodra! b) Vedd elő a modul elején készített pókhálóábrát és egy piros tollat! Egészítsd ki a négy órával ezelőtti ábrát: pirossal írd bele azokat a fogalmakat, gondolatokat, amelyeket újonnan hallottál, jegyeztél meg!

5. A MODERNSÉG Irodalom 4 óra + nyelvészet 1 óra = 5 tanóra


99. oldal 10 PERC

Mi az, hogy modern?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a diákokban meglévő ismeretek mozgósítása; egy a hétköznapokban is használatos fogalom jelentésrétegeinek összegyűjtése; az érdeklődés felkeltése. • A feladat felvezetése során hívjuk föl a figyelmet arra, a modern melléknevet mindenki használja a hétköznapokban (pl. modern autó, modern berendezés, modern kép stb.) • A feladat elvégzése során a tanulók először egyedül dolgozzanak: gyűjtsék össze az összes olyan asszociációt, amit a modern szó kivált belőlük. • Ezt követően gyűjtsük össze az asszociációkat a táblán is. Ha már sok szó összegyűlt, nézzük meg, hogyan rendezhetőek el a szavak. Adjunk szempontokat, például: – milyen fogalomkörökben szerepelnek (l. technika, fejlettség); – negatív vagy pozitív értelemben használják a szót (l. gyakran kötődik hozzá erős érzelmi motívum) stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs készség; csoportosítási készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális, a diákok hozzászólásainak rögzítése M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra E s z k ö z ö k : a rendezéshez színes kréták A modernségről szóló modul a legterjedelmesebb. Ennek az az oka, hogy a 19. század nagyobbik felét és a 20. század nagy részét felöleli az a korszak, amiről itt szó lesz. Nem is szokták egy egységként tárgyalni, inkább külön az egyes rövidebb irányzatokat: például külön a szimbolizmusról, az avantgárd irányzatokról vagy a neoavantgárdról szokás beszélni. Most szemügyre vesszük először ennek a majdnem két évszázadnak azokat a jellemzőit, amelyek közösek, és így lehetővé teszik, hogy egységként beszéljünk erről az időszakról. Aztán részletesen megismerkedünk azokkal a legfontosabb irányzatokkal, amelyek külön-külön határozták meg önmagukat, és nemritkán egymással is ellentétben vagy vitában álltak. A nagy korszakáttekintés után három nagy tömbben beszélünk a modernség irányzatairól: először a 19. század második feléről, a klasszikus modernségről lesz szó a részletezésben, utána az avantgárd modernségről, a 20. század első három évtizedéről, majd az úgynevezett kései modernségről, vagyis az 1930-as évtizedtől az 1980-as évtizedig tartó időszakról. Bizonyára nem lesz könnyű követni azt a gondolkodásbeli és művészi fejlődést, azokat az utakat,

116


•

1 0 .

É V F O L Y A M

mellékutakat, tévutakat és kacskaringókat, amelyeket az emberiség az előző másfél évszázadban bejárt, de nagyon izgalmas is lehet, ha rá tudunk hangolódni ezekre a gondolatmenetekre és művészi törekvésekre. 1. Gyűjtsétek össze azokat a kifejezéseket, szavakat, asszociációkat, amelyek a modern szó hallatán eszetekbe jutnak!

MODERN


99. oldal 20 PERC

A fogalom tisztázása

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a modernitás legfontosabb jellemzőinek tisztázása; elméleti alapvetés. • A feladat kijelölésekor hívjuk fel a figyelmet arra, hogy először olvassák egyben a szöveget, majd a gondolkodástérképbe írják be a kulcsszavakat. A jegyzetelés befejezésekor nézzünk meg két elkészült térképet, és azok felhasználásával beszéljünk azokról a kérdésekről, amelyeket a diákok nehezebben értettek meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés; az irodalomról és társadalomról, filozófiáról, tudományokról szerzett információk összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodástérkép készítése írott szöveg alapján 2. Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! A szöveg elolvasása és megértése után készítsétek el a szöveg vázlatát gondolkodástérképen! A térkép természetesen csak minta, átalakíthatjátok, bővíthetitek. A modernség A romantikát követően megszűnt a közönség és a művész közös nyelve, a művészetek közös nyelve, éppen ezért úgy szokták tekinteni, hogy a 19. század elejétől vagy közepétől már csak stílusirányza-

A

M odernség

tokról lehet beszélni. Ezeket a stílusirányzatokat a későbbiekben át fogjuk tekinteni, most elöljáróban nézzük meg azt, ami az előző másfél-két évszázadban közös! A 19. század elejére kialakult a szabad, felnőtt emberi individuum. Az ember kiszakadt a korábbi korlátok közül, megszűnt a középkor hierarchikus függése (a hűbéri lánc) és megszűntek a rendi kötöttségek. A technika gyors fejlődése (az ipari forradalom) és az iparosodás eredményeképpen a városok nagyon gyorsan fejlődtek, és szétestek a hagyományos faluközösségek. Mindezek következtében az ember számára megnyílt az a lehetőség, hogy a maga életében a legfontosabb döntéseket maga hozza meg. A korábbiakkal ellentétben az ember már maga dönthette el, hol akar élni, milyen foglalkozást szeretne űzni, hol, mennyit és mit szeretne tanulni, kit szeretne házastársának. A polgári szabadságjogok gyors elterjedése következtében azt is maga dönthette el, milyen vallást válaszszon magának (vallásszabadság), milyen meggyőződést kövessen (lelkiismereti szabadság), milyen politikai eszmében higgyen és melyik pártra szavazzon (politikai szabadság, választáson alapuló demokráciák). Még úgy is dönthetett, hogy nem hisz semmilyen vallásban vagy nem tagja semmilyen felekezetnek (ateizmus), hogy nem házasságban él, vagy hogy nem vesz részt a választásokon. Vagyis az egyénnek egzisztenciális fontosságú döntések sorát kellett meghoznia, így személyisége is kifejlődhetett. Ennek a kifejlett individuumnak a világa a modernitás világa. Az ember e két évszázadban bízott abban, hogy képes valamilyen nagy filozófiai vagy még inkább tudományos rendszer segítségével megismerni, megmagyarázni és leírni a világot. A pozitivisták a 19. század közepén bíztak a tudományokban, és azt mondták, hogy ha az emberiség egyszerűen fölhalmoz minden tudást, akkor képes lesz arra, hogy a világot pontosan leírja. Darwin a 19. század 70-es éveiben az ember és az állatvilág fejlődését egyetlen elvben, az evolúció elvében akarta leírni. Marx ugyancsak a 19. század második felében az emberi társadalmak fejlődését az osztályharcok elvével, a gazdaság működését a tőke elméletével magyarázta. A 20. század elején Freud a mélylélektannal egységes magyarázatot hozott létre az emberi személyiség és lélek jelenségeinek magyarázatára. A 20. században a relativitás elmélete (Einstein) ugyanilyen átfogó elméleti rendszer volt a fizikai világ leírására. A modernitás hitt tehát a nagy elbeszélésekben, a nagy világmagyarázó rendszerekben. Ezekre azért is volt szüksége, mert azt az űrt, amit az egységes vallási világkép megszűnése hagyott, be kellett tölteni. Ezzel a hiánnyal és válaszszükséglettel a modernitás nagy gondolkodói tisztában is voltak, és tudatosan törekedtek arra, hogy válaszokat találjanak. A 18. század végéig az emberek nagyjából ugyanolyan technikai-civilizációs körülmények között élték le az életüket, mint amilyenek között megszülettek. A 19. században ez az ipari forradalom következtében megváltozott, és ettől fogva a technikai megoldások és az ember alkotta gépek, tárgyak nagyon gyors fejlődésen – és ezzel együtt nagyon gyors elavuláson is – mentek keresztül. Ennek a fejlődésnek volt jelképe a 19. század közepén a vasút, a 20. század elején az autó, később a repülő, majd az űrhajó. Ez a tapasztalat ahhoz a gondolathoz vezetett, hogy a tudomány és a technika segítségével minden probléma megoldható lesz, és hogy az emberi világ történetét fejlődésként lehet leírni. A fejlődés gondolata a modernitás talán legfontosabb gondolata. E két évszázadban egyre nagyobb területeket hódított meg az ember. A 19. század elején a Föld egy jelentős része még ismeretlen volt, legalábbis az európai ember számára, aztán a század során a nagy utazók feltérképezték az addig járatlan afrikai, ázsiai, óceániai, antarktiszi területeket, s ezzel együtt az európai kultúra és értékrend elterjedt az egész Földön. A 20. században pedig az ember más dimenziókban is egyre távolabb jutott: például a tengermély és a világűr felfedezésében vagy az anyag szerkezetének megismerésében. Az ember ebben a két évszázadban – a felvilágosodás eredményeinek következtében – egyre inkább úgy érezte, hogy ura lett a maga világának: teljes terjedelmében és mélységében megismerheti, sőt változtathatja, alakíthatja is azt. A vallás jelentősége, szerepe egyre inkább visszahúzódott: az állam és egyház elválasztásának elvét egyre több helyen és egyre mélyebben megvalósították, az állam és a társadalmi élet szekularizálódott, a vallás teljesen az emberek magánügyévé vált.

1 17

118


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Az emberek életének szervezését, irányítását, rendjének kialakítását már nem a hagyomány diktálta (hiszen a hagyomány nagyon stabil közösségeket és állandó életformát igényel), nem is a vallási rítusok és előírások (hiszen ahhoz az egy társadalomban élőknek ugyanazt a vallást kellene követniük), hanem az állam és az állam törvényei. Egyre inkább megnövekedett az állam szerepe, akár a polgári demokráciák képviseleti-liberális államáról, akár a diktatúrák abszolút államáról legyen szó. A nagy európai diktatúrák ugyanis szintén a modernitás gondolatával összefüggésben alakultak ki. Az ember ebben a fejlődésben, a technikában, a nagy filozófiai-tudományos rendszerekben való hitében eljutott oda, hogy megkísérelte megvalósítani az általa elképzelt jó államot. Nem pusztán tervek születtek, utópiák, hanem olyan államok is, amelyek egy-egy ilyen utópiát megkíséreltek megvalósítani. A fasizmus a fajilag tiszta, homogén államot, a magasabb rendű faj – az Übermenschek – államát akarta létrehozni. A kommunizmus arra törekedett, hogy az igazságosság és egyenlőség államát hozza létre, hogy minden dolgozó ember egyenlően és jólétben éljen. Ennek a célnak az érdekében azonban minden lehetséges eszközt, még a forradalmat és a terrort is felhasználhatónak tartotta. Így jöttek létre a 20. század első harmadában a nagy európai diktatúrák, s e század nagy részét ezek határozták meg. De a polgári demokráciák továbbfejlődése is a tömegtársadalmak irányában történt: a fogyasztói társadalom és az információs társadalom egyaránt ilyen. A modernitás tehát a 19–20. század nagy részének szellemi állapota. Nem korstílus és nem művészi korszak, hanem olyan történelmi-szellemi korszak, amely természetesen kifejeződik a művészetekben is. Az építészetben egyre inkább a funkcionalitás került előtérbe (főként a 20. század során). A fogyasztás növekedésével egyre fontosabb lett a tárgyak formája, díszítése, kinézete, így az alkalmazott művészetek – az iparművészet, a design (ejtsd: dizájn) – szerepe megnőtt. A zene a romantikát követően egyre inkább elszakadt a hallgatóságtól, és egy kulturális elit művészetévé vált. A komolyzene eltávolodásával és a népzene jelentőségének gyors csökkenésével (eltűntek a zárt, hagyományos falusi közösségek) kialakult a modern szórakoztató zene, és főként a 20. század második felében ez lett az igazi tömegművészet. A képzőművészet radikális változását a fényképezés feltalálása ösztönözte: a festészet és a szobrászat elszakadt a valósághű ábrázolás követelményétől, és ki kellett találnia a maga formanyelvét és feladatát e megváltozott vizuális közegben. A fényképezés ezenközben önálló művészetté nőtte ki magát. A 20. századra pedig megszületett a film, amely szintén önálló művészetté, másfelől a zene mellett, sőt előtt a legigazibb tömegszórakozássá vált. Az irodalomban az új, önálló individuum legfontosabb kifejezője a regény lett. Bár nagyon sokat változott, alakult e műfaj az előző kétszáz évben, vezető szerepét mégis megtartotta. A verses epika teljesen háttérbe szorult, a novella viszont jelentős műfaj maradt. A színház igazi polgári szórakozássá vált, a színházművészet pedig a 19–20. század fordulóján önálló művészeti ággá nőtte ki magát. A líra ennek az önálló, de magányos, szabad, önmagát megformálni kényszerülő és akaró embernek az egyik legfontosabb kifejezési módja maradt, ezért jelentősége nem csökkent, csak formái, nyelve, határai alakultak át sokszor és nagyon mélyen a modernitás korában. Különbséget kell tenni a társadalomtudományi értelemben vett modernitás és a művészi modernizmus között. A modernitás a felvilágosodással kezdődik, a modernizmus a művészetekben a 19. század második felében. A modernizmuson belül három korszakot szokás megkülönböztetni: a) esztétizáló/klasszikus modernség – a 19. század 2. felében; b) avantgárd modernség – a 20. század első harmadában; c) késő modernség – kb. az 1930-as évektől. A következőkben e felosztás szerint fogjuk tárgyalni a modernizmust, és külön-külön vesszük szemügyre az egyes korszakok irányzatait.

A

M odernség

A MODERNSÉG


103. oldal 15 PERC

A 19. század irányzatai (az esztétizáló/klasszikus modernség kora)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a 19. század legfontosabb irányzatai bemutatásának előkészítése; a látvány pontos nyelvi rögzítése. • Aki nem tudja az órán befejezni a leírást, az otthon fejezze be. A következő óra első feladatának (T/4.) megbeszélését kezdjük azzal, hogy minden képről hallgassunk meg egy leírást! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : részletek megfigyelése, a figyelem pontossága, a látvány átfordítása nyelvi kifejezéssé C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : képleírás

119

12 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

3. Képek a 19. századból – az esztétizáló vagy klasszikus modernség kora a) Alább láthatsz öt képet: mind az öt mű egy-egy 19. századi irányzat reprezentatív alkotása. A képek időrendi sorrendben szerepelnek. b) Válassz ki közülük egyet, amelyet a legérdekesebbnek tartasz, és írd le minél pontosabban, mit látsz a képen! Vigyázat: ezúttal nem kell arra törekedni, hogy értelmezd a látottakat, arra sem, hogy a személyes megfigyeléseidet vagy érzéseidet megfogalmazd, csupán arra, hogy minél világosabban, pontosabban és részletesebben közöld, mit látunk a képen. A képekhez tartozó kis szövegeket, háttérinformációkat természetesen felhasználhatod. (1) Daumier: Harmadosztályú kocsi, 1863–1865 A képen a francia harmadosztályú vasút egyik kocsijának belsejét látjuk.

(2) Neuschwanstein vára, 1869–1886 A Németországban, Füssen mellett található várat egy középkori torony maradványai köré építették. Tervezője Christian Jank, a bajor királyi színház díszlettervezője volt. A vár, amelyet a Wagner operáiért rajongó II. Bajor Lajos király számára tervezett Jank, termeiben, freskóiban a Wagneroperák világát idézi.

(3) Monet: Impresszió, a felkelő nap, 1873 Ez a kép szerepelt az impresszionisták 1874-es kiállításán, és a mozgalom ennek a képnek a nyomán kapta nevét.

(4) Moreau: Salome tánca Heródes előtt, 1876 Salome mostohaapjától, a kegyetlen Heródes királytól azt kérte gyönyörű táncáért egy lakomán, hogy vágja le és adja neki Keresztelő Szent János fejét. A képen balra elöl Salome táncol, középen a trónon Heródes király ül, a trón lépcsőjétől jobbra egy eunuch szolga áll, kezében karddal. Salome mögött egy guggoló asszony gitárt penget.

A

M odernség

(5) Klimt: A csók, 1908

T/4.

105. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a 19. század legfontosabb irányzataival való megismerkedés. • A feladat kijelölése után olvassák el a diákok csöndben az ismertetéseket, majd dolgozzanak párokban. • A megbeszéléskor gyűjtsük össze az érveket, és mindenki egészítse ki a magáéit a munkafüzetben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képek stiláris jegyeinek megfigyelése, verbális és képi információk összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 4. Képek és irányzatok a)

A fenti öt kép a következő öt irányzathoz tartozik: – historizmus, eklektika – impresszionizmus – naturalizmus (realizmus) – szecesszió – szimbolizmus

Olvassátok el az alább található ismertetéseket, majd párban dolgozva rendeljetek hozzá mindegyik irányzathoz egy képet!

12 1

12 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Egy-két mondattal indokoljátok is meg, miért kapcsoltátok össze a képet és az irányzatot! Irányzatok a 19. században, a romantika után – az esztétizáló (klasszikus) modernség Historizmus, eklektika A romantika felfedezte a múltat: a nemzetek korai történetét, a népköltészetet, a középkort, a lovagvilágot. Csak néhány évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy ezek az élmények átkerüljenek az építészetbe is – éppen ezért a historizmust szokás a romantika építészeteként is definiálni. Ám a historizmus nem arra törekszik, hogy a maga világát és formanyelvét megalkossa, hanem arra, hogy korábbi korok építészetét felhasználja, a korábbi formákat megismételje. A neo- irányzatok sorozata tartozik ide: a neogótika, neoromán, neoreneszánsz, neobarokk stílus. Eklektikának nevezzük azt az irányzatot, amelyben a korábbi korok építészeti stílusait vegyítik egy-egy épület kialakításakor. Ilyenkor legfeljebb egy-egy részletet tudunk korábbi irányzathoz kötni (például egy gótikus tornyot), az épület egészét azonban nem. Az eklektika gyakran használt fel nem az európai művészettörténetbe tartozó formákat, motívumokat, megoldásokat, például a mór stílust vagy keleti formákat. Akadémizmus, naturalizmus A 19. század közepén jelentős festészeti iskolák, akadémiák működtek azokban a városokban, amelyek művészeti központnak számítottak (például Párizs, München stb.), és ezekben az élethű, realista ábrázolást kötelezővé, normává tették. Ettől az elvesztette igazságszeretetét, életismeretét, és életszerű, pontos, de gyakran lélektelen, csak a mesterségbeli tudásra koncentráló művészet lett. Ezt nevezték akadémizmusnak. Az előző modulban tárgyalt realizmus pontosságra törekvése az 1870-es években találkozott a pozitivista filozófiával, s e találkozásból született a naturalizmus irányzata. Az emberre a naturalizmus nemcsak mint társadalmi, hanem mint biológiai lényre tekintett, és úgy vélte, a társadalmi és biológiai körülmények meghatározzák, determinálják az ember tetteit (determinizmus). Már nem a maga értékrendje, múltja és személyisége szerint döntő szabad individuumot mutatták be, hanem a családja, környezete, biológiai adottságai és történelmi körülményei által meghatározott egyént. A szenvedélyek bemutatásának helyét az ösztönvilág ábrázolása vette át, a gazdag társadalomrajz helyét az aprólékos, részletező környezetrajz, a döntések és a szabad elhatározások szülte tettek leírását a durva, kegyetlen, undorító, alantas cselekedetek bemutatása. A realista regény hőse a szabadság szülte személyiség volt, a naturalizmus hőse a külső és belső nyomorúságok és meghatározottságok között kényszerűen cselekvő ember. Szecesszió A 19. század második felében a városok és a polgári társadalmi élet hirtelen és rohamosan fejlődni kezdtek, a városok hatalmasra duzzadtak, a polgári jólét kezdett általánossá válni. Kialakult az igény arra, hogy a bérházakat is szépen, ízléssel építsék föl, hogy a lakásbelsők, illetve a leghétköznapibb tárgyak (a bútorok, az étkészletek, a ruhák, a szalonok berendezése) is díszítettek, elegánsak legyenek. Így lendült fel a formatervezés, az iparművészet, és így alakult ki a szecesszió irányzata. A szecesszió a tárgykultúrában és a képzőművészetben a díszítés, sőt a túldíszítettség irányzata. Kedvelték az indázó mintákat, a növényi leveleket, kacsokat, a növényi formákat, a szép, erős színeket, a geometrikus mintákat, az öncélú díszeket. Az ábrázolás igényét így nyíltan alárendelték a formaalkotás törekvésének. A festők nem törekedtek a perspektíva használatára, inkább síkban, két dimenzióban dolgoztak. Stilizált formákat alkalmaztak, nagy felületeket, erős színeket, gyakran keleti vagy más egzotikus díszítéseket is.

A

M odernség

Mind az irodalomban, mind a festészetben a legfőbb téma az erotika, a vágyakozás, a fülledt érzelmek. A szecesszió a szexualitásból szinte semmit nem ábrázol, de szinte mindent sejtet és érzékeltet. Ez az időszak a gazdag és előkelő polgárság virágkora volt, amikor az erkölcsöket nagyon szigorú szabályok védték, a testet ruha, kabát, kesztyű, kalap fedte, de a polgári otthonok vastag ajtaja és súlyos függönyei mögött érzelmi és szexuális viharok tomboltak. A jólneveltség egyszerre volt kultúra és álszentség, s a szecesszió erről a kettősségről, a külső díszítettségről és a gazdag díszítés mögötti, elfojtott érzelmi világról beszélt. A szecesszió legfőbb témája a szerelem és a halál, és általában e kettőt együtt, összefüggésükben mutatja be. A halálvágy és a halál kultusza összefüggött a századvég (fin du siècle) érzésével, élményével. Közeledett az évszázad vége, és ez egy korszak, egy kultúra végét is jelenthette. A dekadencia érzése kerítette hatalmába az európai embert, az elmúlás fenyegetését, a halál jelenlétét mindenhol és mindenben érzékelte, s a szépségben különösképpen. Impresszionizmus Az 1860-as és 1870-es években a festészet a fotográfia feltalálása nyomán hirtelen megszabadult a minél pontosabb, minél realistább ábrázolás kényszerétől. A korszak festői úgy érezték, hogy olyan dolgokat kell a festményeken megmutatni, amit másként nem lehet: a fényeket, a párát, a ködöt, a pillanatnyi benyomásokat, a víz rezgését, a levegő vibrálását. És nemcsak a természetben érdekelte mindez a festőket, hanem az emberi világban is: a tánc egyes pillanatait akarták megörökíteni, azokat a mozdulatokat, amelyek egyetlen pillanatig élnek csak, de az a pillanat önmagában gyönyörű, aztán a színházak, mulatók és orfeumok hangulatát, sörkerteket és kirándulásokat, bálokat és operaelőadásokat, a hinta röpülését, a kánkán szédületét, a csónak ringatózását. Nem örök, nagy témákat, hanem a természet, a hétköznapok, a szórakozás és a művészet eseményeit, s nem az egyes helyszínek lényegét, hanem az egyes helyszíneken szerzett benyomásokat. Impressziókat, az egyénre tett hatást, egyes pillanatokat. Monet harminc festményen örökítette meg a roueni székesegyházat, ezzel érzékeltetve, mennyire másnak látja az ember akár ugyanazt az épületet is napfelkeltekor vagy szürkületkor, délben vagy este, reggeli párában vagy reggeli napfényben – és így tovább. Az impresszionisták tehát szakítottak azzal, hogy a festészet a „lényegre” koncentráljon: ők a benyomásaikat, azaz impresszióikat akarták rögzíteni. Szakítottak az akadémiákkal és a műtermekkel, kimentek a szabadba, ott állították fel festőállványaikat, és azt festették le, amit ott láttak. Egybefüggő körvonalak helyett inkább foltokat ábrázoltak, amelyekből összeállt egy-egy helyszín, tárgy vagy alak. Szakítottak a hegyes ecsetkezeléssel, nem akartak minden részletet pontosan ábrázolni, hanem csak a benyomást megragadni. A korábbi festményeken minél közelebb kellett hajolni a képhez, hogy a legapróbb részletek, szép ruharedők, míves csipkék, háttérbeli részletek is jól láthatók legyenek – az impresszionista festménynél hátrébb kell lépni néhány lépést, hogy a foltokból, ecsetvonásokból kirajzolódjanak a formák. A korábbi festészet el akarta tüntetni a festő anyagát és technikáját, nem látjuk az ecsetvonásokat, a színek komponenseit – az impresszionisták láthatóvá tették az ecsetvonást, a festéket, az árnyalatok színbeli összetevőit. Az impresszionizmus eredményeit a század utolsó negyedében a posztimpresszionisták fejlesztették tovább. Fölhasználták mindazt a tudást, amit az impresszionizmus a látványról és a festői technikáról felhalmozott, de nem elégedtek meg a benyomások rögzítésével, és valami állandóbbat akartak megfesteni: egy táj lényegét, egy emberi érzelemvilágot, egy nagy szellemi tapasztalatot, egy eszmét. Ismét nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a formáknak, melyeket nem oldottak föl a fény, illetve az ecsetkezelés lebegésében. A kép rajzi elemei, elsősorban a vonalak és a formák kontúrjai újra fontossá váltak. A festészettől vette át az irodalom az impresszionista technikát. Lényege, hogy az irodalomban is lehet a pillanatnyi érzéseket, benyomásokat ábrázolni. Az árnyalatok kifejezésére törekednek az impresszionista művek, elsősorban a lírai alkotások. Finom tájleírásokat, pillanatnyi hangulatok rög-

12 3

12 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

zítését olvashatjuk az ilyen versekben. Az impresszionista költők kedvelik a képeket, leírásokat, a fölsorolásokat, előszeretettel használják a névszói stílust. Szimbolizmus A historizmus elsősorban az építészet stílusirányzata volt, a naturalizmus elsősorban a prózairodalomé, a szecesszió az iparművészeté, az impresszionizmus a festészeté. A szimbolizmus a költészetben volt meghatározó stílusirány. 1857-ben Baudelaire megjelentette A romlás virágai című kötetét, a szimbolista, tágabban az egész modern líra úttörő művét. A szimbolisták úgy gondolják, hogy mindaz, amit a világból látunk, nem lényeges, mert esetleges, változandó, viszont egyúttal kifejezője, hírhozója egy másik, láthatatlan és lényegi világnak. Amit látunk, szimbólum tehát, lényeges üzenetek hírhozója. Ám ez az üzenet nem mondható el, nem fordítható le, nem definiálható egyértelműen. A szimbólumok sokjelentésűek, sokrétegűek, összetettek. A szimbolisták ezt a lényeget akarják tehát megragadni különféle összetett képek, elsősorban a szimbólum, mellette a metafora, az allegória és a szinesztézia segítségével. A szimbolista költő nem élvezője ennek a jóléti világnak, inkább idegennek, magányosnak, meg nem értettnek érzi magát benne. Gyakran valóban nem értik: a közönség nemegyszer zűrzavart és érthetetlenséget érzékel csak, a költő, a művész viszont lenézi az értetlen, műveletlen, a bonyolult összefüggéseket átlátni nem képes vagy nem akaró közönséget. Ez az idegenség- és magányérzet fejeződik ki gyakran a versekben. Ezért a költői én a szimbolista versekben – mivel a szimbolizmus elsősorban a lírára jellemző – mindig egyes szám első személyű, sohasem vátesz, népvezér, hős. A szimbolista költő erősen ragaszkodik a költői hagyományhoz: a kipróbált, sok évszázados és zárt formákhoz, a hagyományos allegóriákhoz, képekhez. Ám mivel élményei merőben újak, témája gyakran szokatlan vagy felháborító, nyelve egészen újszerű, amiért szintén érthetetlenséggel vagy durvasággal vádolják. A festészetben a szimbolizmus összefonódott a századvég többi irányzatával, az impresszionizmussal, a szecesszióval, a posztimpresszionizmussal. Ami mégis megkülönbözteti: témái gyakran elvontak, kifejezésmódja áttételes. A szimbolista festők érzéseket, víziókat festenek le, nem a látványt vagy a benyomásokat, és az egyes figuráknak jelképes jelentést tulajdonítanak. – historizmus, eklektika: ....................... kép, mert – impresszionizmus: ....................... kép, mert – naturalizmus (realizmus): ....................... kép, mert – szecesszió: ....................... kép, mert – szimbolizmus: ....................... kép, mert

LEHETSÉGES MEGOLDÁS (1)

naturalizmus (realizmus) Érvek például: – Az ábrázolás pátosztalansága – A témaválasztás (helyszínválasztás, szereplőválasztás) hétköznapisága és jelenidejűsége – A társadalmi mondanivaló, a szociális töltet – A vonal, a formák nagy szerepe

A

(2)

eklektika Érvek például: – A gótikus, román és reneszánsz formák felhasználása – A vár funkciójának 19. században anakronisztikus mivolta – Az épület regényes, a középkort idéző hangulata – A romantikus táj felhasználása az épület regényes hatásában

(3)

impresszionizmus Érvek például: – A fények szerepe a képen – Az időpillanat szerepe a képen – A látható, sőt hangsúlyos ecsetkezelés – A levegő érzékeltetése, a pára

(4)

szimbolizmus Érvek például: – A kép sejtelmessége – A kép többértelműsége, sok meghatározatlan elem – A bibliai történet egyéni felhasználása – A kontúrok és a vonal szerepének háttérbe szorulása

(5)

szecesszió Érvek például: – A színek nagy ereje – A formák dekorativitása – A témaválasztás és az ábrázolásmód erotikája – A kép síkszerűsége

M odernség

4. lépés: 5–7. feladat T/5./a)

110. oldal 45 PERC

Az avantgárd irányzatai (Az avantgárd modernség)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a képek formanyelvének megfigyelése, a látvány és az elméleti szövegek összekapcsolása. • Alakítsunk 4 fős heterogén csoportokat. • A feladat felvezetése során ismételjük át azt a tudásunkat, amiről a fejezet során többször is volt szó: tudjuk, hogy az avantgárd művészet korántsem volt egységes, sőt, hogy a különféle művészeti törekvések hívei elsősorban a különbségeket látták és hangsúlyozták. Párhuzamosan születtek a művek és a programok, új és új formaelveket fogalmaztak meg az egyes iskolák képviselői. • A feladat elvégzése során hat avantgárd alkotást kell a tanulóknak az egyes irányzatokhoz kapcsolniuk.

12 5

12 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képek formanyelvének megfigyelése és megfogalmazása, elméleti szövegek értése, lényegkiemelés, a vizuális és a verbális információk összekapcsolása Célcsoport – differenciálás:

4 fős heterogén csoportok

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megfigyelés, elméleti szöveg olvasása, megbeszélés 5. Az avantgárd modernség a) Nézzétek meg alaposan az alábbi képeket, majd olvassátok el az egyes avantgárd irányzatok ismertetését! Beszéljétek meg a csoportban, melyik képet melyik avantgárd irányzatba sorolnátok, és indokoljátok meg, miért! Felhasználhatjátok az egyes képeknél szereplő információkat is. (1) Soutine: Önarckép, 1922–23

A

M odernség

(2) Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907 A kép címe vélhetően így értelmezendő: Lányok az Avignon utcai bordélyház ablakában, Barcelonában. Ez indokolja a nőalakok meztelenségét.

(3) Chagall: Én és a falu, 1911–1912 Chagall egy oroszországi faluban született, de 1910-től Franciaországban élt (majd néhány évig ismét Oroszországban, 1923-tól pedig végleg Franciaországban telepedett le).

12 7

12 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

(4) Duchamp: Kút, 1917 Ez a szobor másolat, remake: egy ugyanilyen WC-kagyló szerepelt egy 1917-es kiállításon, a közönség nagy megbotránkozásra.

(5) Theo van Doesburg: Szimultán ellenkompozíció, 1929–1930

(6) kép: Boccioni: A felkelő város, 1910–1911

A

M odernség

Kubizmus A kubizmus szó a ’kocka’ jelentésű latin cubus szóból származik. A kubisták célja az volt, hogy a látványt, a valóságban látható tárgyakat elemezzék, és egyszerűbb mértani formákra vezessék vissza. A kubizmus első korszakában, az analitikus kubizmusban a kubista festő elemző módon fordult az ábrázolás tárgya felé: kockákra, háromszögekre, néha körökre bontotta föl a látványt. Ennek az elemzésnek volt fontos eszköze, hogy a tárgyakat egyszerre több nézőpontból, különböző szögekből igyekezett egyazon képen láttatni. A mozgalom későbbi szakaszában, a szintetikus kubizmusban a festő a tárgyak megtalált, felfedezett elemeit új rendben rakta össze, új kompozíciót alkotott belőlük, felrúgva a fizika törvényszerűségeit. A kubizmus festészeti irányzat, és bár igyekeztek irodalmi megfelelőit megtalálni, az irodalomban nem használjuk e kifejezést. A francia festészetben alakult ki, és a nemzetközi avantgárd rövid ideig élő, de kedvelt irányzata volt. Expresszionizmus A latin eredetű expresszió szó ’kifejezést’ jelent: az expresszionisták arra törekedtek, hogy a bennük lévő indulatokat, feszültségeket, mondanivalót minél erőteljesebben fejezzék ki. Nem véletlen, hogy az irányzat neve éppen az impresszionizmus ellentéte: ez utóbbi képviselői arra törekedtek, hogy a külső látványnak az emberben keltett benyomását rögzítsék, míg az expresszionisták nem a külsőből, hanem az ember belső világából indultak ki. Az ember belső élményeit, látomásait akarják kifejezni, elsősorban az ember szorongásait, félelmeit, válságélményét. Törekszenek az expresszív, erőteljes, hatásos kifejezésmódra: erős színeket alkalmaznak, láthatóvá teszik az ecsetkezelést, a kifejezés érdekében deformálják a látványt. Az érzelmeket rávetítik a külső világra, a látványra. Az indulat áll az expresszionista műalkotás középpontjában, és ehhez a szorongó, fájdalmas indulathoz keresik meg a külvilágban a megfelelő tárgyakat. Az irodalomban szintén erős hatásokra törekszenek: a szó kerül a kifejezés középpontjába, minden olyan szó, amely asszociációkban gazdag, hatásában erőteljes. Az expresszionizmus nemcsak a lírában jelentős, hanem a drámában és az epikában is. Ennek részben az az oka, hogy nagyon erős az irányzat társadalmi töltete: gyakran a szegények, elnyomottak hangját szólaltatja meg, indulata, dühe sokszor társadalmi töltésű. Az expresszionista mű mindig olyan, mint egy kiáltás: követeli, hogy figyeljünk rá, nem elégszik meg azzal, hogy a költő vagy festő a maga érzelmeit kifejezze, hanem arra törekszik, hogy ez a nézőben-olvasóban is erős érzelmeket váltson ki. Az expresszionizmus az első világháború előtti évek válsághangulatában keletkezett, annak a szorongásnak a kifejezője volt, a világháborús és az azt követő évek pedig elmélyítették a mélyén rejlő rettegést. Mindenekelőtt a német és a közép-európai irodalmakban volt jelentős irányzat. Futurizmus A futurizmus neve a ’jövő’ jelentésű olasz szóból származik (futuro). A futuristák ugyanis a múlt helyett a jövőre tekintettek. Azt hirdették, hogy az embernek nem a múlt, a régiségek, a múzeumok, a hagyományok felé kell fordulnia, hanem a jövő, a cselekvés, a modern világ tárgyai és helyszínei felé. Az erőt, a mozgást, a dinamizmust, a haladást, a fejlődést hirdették. A festmények gyakran törekednek arra, hogy a mozgást ábrázolják, gyakran szerepelnek rajtuk modern, technikai tárgyak, gépek, vonat, autó, és általában valamilyen városi, modern teret mutatnak be. Az erő kultusza, a világ átformálásának vágya, a diadalmas jövő hirdetése, a modern ember megteremtésének szándéka vezette a futuristákat. Ezért gyakran valamilyen – a világot átformálni kívánó – társadalmi mozgalom, politikai párt elkötelezett hívei is voltak. Az irányzat elsősorban Olaszországban és Oroszországban hódított.

12 9

13 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A futurizmus mind a képzőművészetben, mind az irodalomban kedvelte a harsány megoldásokat, a színeket a képeken, a felkiáltójelet a szövegben. A versek nemegyszer valamilyen technikai tárgyat dicsőítettek, a mozgást, a dinamizmust hirdették. Olyan versformákat használtak, amelyek maguk is az erő képzetét keltik, például szabad verset, lépcsős verset, prózaverset. A futurizmus és az expresszionizmus rokon irányzatok: mindkettő erőteljes eszközökkel él, mindkettőben erős az igehirdető gesztus és gyakran a társadalmi elkötelezettség is. Mindkettő világképében erőteljes az apokaliptikus elem: úgy érzik, a világ elérkezett egy döntő fordulathoz: vagy a pusztuláshoz, vagy a teljes megújuláshoz. Ez a világvége akár egy háború, akár egy forradalom képében érkezhet – innen mindkét irányzat erőteljes politikai érdeklődése. Dadaizmus A dadaizmus a dada hangsort tette meg az irányzat nevének, melynek a legkülönbözőbb nyelveken a legkülönbözőbb jelentése van, de egyik jelentésből sem lehet levezetni az irányzat tartalmát (például franciául: falovacska, oroszul: igen-igen, magyarul: dajka stb.). A dadaizmus az első világháború éveiben jött létre abból a csalódásból, kiábrándulásból és rettenetből, amit a háború Európában okozott. Sokan úgy érezték, hogy a háború megmutatta az európai kultúra csődjét, hiszen az európai szellem, tudás, technika vezetett el a történelem addigi legvéresebb és legtotálisabb háborújához. Éppen ezért a dadaisták megkérdőjelezték egész kultúránkat, benne a nyelvet és a művészetet is. A teljes kiábrándultságot fejezték ki civilizációnkat illetően. Polgárpukkasztó műveket készítettek, olyanokat, amelyek nem az értelemhez szóltak: a képzőművészetben ők használtak először ready-made-et (kész, a köznapi világban meglévő tárgyakat mint műalkotásokat állítottak ki), vagy például újrafestettek korábbi műveket, átértelmezve, gúnyolva azokat. Az irodalomban gyakran értelmetlen szósorokat fűztek össze, kizárólag a hangzásra és a ritmusra ügyelve. Elsősorban a lírában volt fontos az irányzat. Bár a dadaizmus csak néhány évig élt (az 1910es évek második felében és az 1920-as évtized első éveiben), hatása nagy volt: egyrészt komoly kérdőjeleket tett föl a korábbi művészet és kultúra érvényességét illetően, másrészt előfutára volt a későbbi irányzatoknak, elsősorban a szürrealizmusnak. Szürrealizmus A szürrealizmus egy francia szóból ered, jelentése: ’realizmus fölöttiség’. A szürrealista festők arra törekedtek, hogy azt ragadják meg, ami a kézzel fogható realitás mögött, azon túl van: az érzelmek, az asszociációk, az álmok, a véletlen, a szabad képzettársítások, a lélek mélyebb rétegeinek világát. A mozgalom nagyon sokat köszönhet a dadaizmus bátorságának, amellyel az egymás mellé helyezte a legkülönfélébb, racionális megközelítéssel össze nem kapcsolható tárgyakat, szavakat, gondolatokat, és még többet a pszichoanalízisnek, a mélylélektannak, amely megmutatta az ember nem tudatos lényének jelentőségét, és ráirányította a figyelmet a szabad asszociációkra, az álmokra, a tudatalattira. A szürrealista festészetben a megjelenő tárgyak egy új rendben kerülnek egymás mellé, és kapcsolatuk mindig jelentéshordozó. A szürrealista festmény rendje a meghökkentő, váratlan összekapcsoláson alapul, térélménye és térhasználata is ezt az asszociációs rendet fejezi ki. A szürrealizmus nagy teret enged az egyéni alkotói elképzeléseknek, mert a különféle asszociációkat és képalkotási technikákat egyaránt érvényesnek tekinti. Ez tette lehetővé, hogy az irányzat évtizedekig fennmaradjon, a legtermékenyebb avantgárd irányzat legyen. Az irodalomban is erőteljes a szürrealizmus jelenléte. A tudatos elem kikapcsolása, a tudat belső működésének versbeli megjelenítése elsősorban az asszociációkra épülő szabad nyelvhasználatban, a nyelvi játékok gyakori alkalmazásában öltött testet. A verszenének nagy szerepet tulajdonítottak, de még nagyobbat a képeknek. A szürrealista vers képekben gazdag, nehezen felfejthető, logikus jelentéssel nehezen azonosítható, de olyan műalkotás, amely a lélek és a tudat bonyolult működését

A

M odernség

van hivatva ábrázolni. Megfogalmazták az „automatikus írás” eszményét: a tudat kikapcsolásával, a tudat cenzúrájának megszüntetésével igyekeztek írni. A szürrealizmus az irodalomban is gazdag, termékeny irányzat volt, évtizedekig élt, mindenekelőtt a francia irodalomban. Absztrakt művészet – konstruktivizmus A képzőművészet a formák elemzése és egyszerűsítése során eljutott oda, hogy ne utánozza a külső világot, ne „fessen le” valamit, hanem csak a festészet anyagával dolgozzon: a formával, a színnel, a vonallal, a foltokkal, a felülettel, az arányokkal. Az elvont, absztrakt művészet tehát elszakad az ábrázolástól, és pusztán arra törekszik, hogy ezekkel az elemekkel, elsősorban a formával hozzon létre új kompozíciókat. A képeket megszerkesztik, megkonstruálják: innen ered az irányzat egyik neve. A műveknek gyakran nincs címük, vagy olyan címük van, amely nem utal az ábrázolt dologra – mivel nem ábrázolnak. Ehelyett új valóságot teremtenek, általában mértanilag megtervezett, megszerkesztett valóságot. Bár szokás megfeleltetni az absztrakt festészetnek irodalmi irányzatokat, mégis elsősorban a festészetben él. A konstruktivizmus kísérletezett azzal, hogy a képzőművészet és az irodalom határát elmossa, így keletkeztek a vizuális-tipográfiai hatásra is törekvő verskompozíciók, amelyek képként és szövegként is értelmezhetőek. kubizmus: .......................... kép, mert expresszionizmus: .......................... kép, mert futurizmus: .......................... kép, mert dadaizmus: .......................... kép, mert szürrealizmus: .......................... kép, mert absztrakt művészet/konstruktivizmus: .......................... kép, mert

MEGOLDÁSOK – kubizmus – 2. kép: Avignoni kisasszonyok, 1907 (EM 582.) – expresszionizmus – 1. kép: Soutine: Önarckép, 1922–23 – futurizmus – 6. kép: Boccioni: A felkelő város, 1910–1911 (EM. 586.) – dadaizmus – 4. kép: Duchamp: Kút, 1917 (EM. 591.) – szürrealizmus – 3. kép: Chagall: Én és a falu, 1911–1912 – absztrakt művészet, illetve konstruktivizmus – 5. kép: Theo van Doesburg: Szimultán ellenkompozíció, 1929–1930 (EM. 595.)

13 1

13 2


T/5./b)

•

1 0 .

É V F O L Y A M

117. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja képleírás olyan képekről, amelyek szaggatottan közölnek információt. • A vállalkozó diákok kiválaszthatnak egyet a megnézett képek közül, és fogalmazást írhatnak róla az alábbi címmel: Amit látunk és amit nem. • Hívjuk föl a figyelmüket arra, hogy azt próbálják megfogalmazni, mit láttak a képen, milyen elemek hiányoznak, milyen hatást kelt a kép, mi az, amit megértettek belőle, mi az, amit nem! • Körülbelül két oldalt várjunk el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képi információk meglátása, átformálása szöveggé, a hiányok érzékelése, kérdezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni szorgalmi házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : látvány leírása, hiányok megfogalmazása, problémák megfogalmazása b) Szorgalmi feladat Válassz ki egyet a most megnézett képek közül, és írj róla külön lapra fogalmazást az alábbi címmel: Amit látunk és amit nem! A fogalmazásban azt írd le, mit látsz a képen, milyen elemek hiányoznak, milyen hatást kelt a kép, mi az, amit megértettél belőle, mi az, amit nem!

T/6.

117. oldal 40 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja elméleti szövegek (programszövegek) olvasása, a célkitűzések és elvek azonosítása, szépirodalmi szövegek megfeleltetése esztétikai célkitűzéseknek. • Az előző feladat csoportjai dolgozhatnak tovább. • Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a programszövegek általában rövidített szövegek, két helyen pedig rövid összeállítás szerepel. Olvassák el egyénileg a szövegeket, aláhúzva a kulcsszavakat, majd beszéljék meg egymás közt, melyik szöveg melyik irányzat programja lehet, mik voltak a programszöveget megfogalmazó írók, költők, csoportok legfontosabb célkitűzései. • Ezt követően olvassák el a verseket, és kapcsolják össze az elméleti szövegekkel, indokolva is döntésüket néhány szóval, gondolattal. Nem kell egész mondatokban fogalmazni, de meg kell indokolni mind a versből, mind a programból, melyik verset miért rendelték egyik vagy másik kiáltványhoz.

A

M odernség

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés elméleti szövegben, versszöveg esztétikai elveinek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, párosítás, megbeszélés 6. Programszövegek és versek Alább olvashattok négy programszöveget és négy verset. A négy szöveg egy-egy avantgárd irányzat programját fogalmazta meg, a versek pedig jellegzetesen kötődnek egy-egy irányzathoz. a) Olvassátok el egyénileg a programszövegeket, és húzzátok alá a kulcsszavakat! b) Találjátok ki a csoportban, melyik művészeti program melyik irányzathoz tartozik! c) Ezután olvassátok el a verseket, és beszéljétek meg, melyik programszövegnek melyik alkotás felel meg a leginkább! Válaszotokat indokoljátok, írjatok néhány érvet is! PROGRAMSZÖVEGEK (A kiáltványokban gyakran szerepelt az éppen meghirdetett irányzat neve – ezeket természetesen kihagytuk a szövegekből, és kipontoztuk a helyüket.)

(1) KIÁLTVÁNY A veszély szeretetét, az erőre és merészségre való törekvést akarjuk megénekelni. A bátorság, a vakmerőség, a lázadás lesznek költészetünk lényeges elemei. Az irodalom mindmáig a megfontolt mozdulatlanságot, a révületet és az álmot magasztalta. Mi a kihívó mozgást, a lázas álmatlanságot, a futólépést, a halálugrást, a pofont és az ökölcsapást magasztaljuk. Megállapítjuk, hogy a világ nagyszerűsége új szépséggel gazdagodott: a sebesség szépségével. Egy versenyautó, kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos, vastag csövekkel díszített motorházával… egy bömbölő autó, mely úgy száguld, mint a kartács, szebb, mint a Szamothrakéi Győzelem szobra. Azt az embert akarjuk dicsőíteni, aki a kormánykereket tartja, melynek képzelt rúdja átéri a földet, rohanó futásban, földi pályájának körein. Kell, hogy a költő hévvel, nagyvonalúsággal és teljesen adja oda magát, hogy a leglényegesebb elemek lelkesítő hevét növelje. Nincs másban szépség, csak a küzdelemben. Egy mű sem lehet igazi alkotás, ha nincs támadó jellege. A költészetet úgy kell felfogni, mint heves támadást ismeretlen erők ellen, hogy azután az ember előtt megadásra lehessen kényszeríteni őket. A századok legkiemelkedőbb csúcsán állunk! Miért kellene hátranéznünk, ha ki akarjuk tárni a Lehetetlen rejtelmes kapuit? Tegnap meghalt az Idő és a Tér. Már a teljességben élünk, miután megteremtettük az örök, mindenütt jelenlevõ sebességet. A háborút akarjuk dicsőíteni – a világ egyetlen megtisztítóját –, a militarizmust, a patriotizmust, a felszabadultak destruktív magatartását, azokat a szép elveket, melyekért meghal az ember, és a nő megvetését. Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémiák minden fajtáját, és harcolni akarunk az erkölcsösködés, a nőmozgalom és minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen.

13 3

13 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Meg fogjuk énekelni a munkától, örömtől vagy a lendülettől felkavart nagy tömegeket: megénekeljük a forradalmak sokszínű és sokhangú áradatait a modern világvárosokban; megénekeljük a fegyvergyárak és vad villamos holdaktól megvilágított hajógyárak vibráló éjszakai tüzét; a mohó állomásokat, melyek füstölgő kígyókat nyelnek el; a csavart füstjük szálán felhőkre függesztett műhelyeket; a hidakat, melyek mint óriási tornászok kapaszkodnak át a folyókon s késpengeként villognak a napfényben; a kalandos gőzhajókat, melyek a látóhatárt kémlelik, a széles keblű lokomotívokat, melyek mint hatalmas, csövekkel kantározott fémlovak toporzékolnak a síneken, és sikló szállását a repülőgépeknek, melyek légcsavarja zászlóként csattog a szélben, s úgy tapsol, mint a lelkes tömeg. Olaszországból repítjük világgá a felforgató és gyújtogató erőszakosságnak ezt a kiáltványát, mellyel ma megalapítjuk a ......................-t, mert meg akarjuk szabadítani ezt az országot a professzorok, régészek, idegenvezetők és antikváriusok bűzös rákfenéjétől. Itália már hosszú ideje az ócskaságok piaca. Meg akarjuk szabadítani őt a múzeumoktól, melyek mint megszámlálhatatlan temetők befedik az egész országot. Múzeumok: temetők! Valóban azonosak, hiszen itt is szerencsétlenül vegyülnek össze olyan testek, melyek nem ismerik egymást. Múzeumok: nyilvános hálótermek, amelyben örökké gyűlölt vagy ismeretlen emberek mellé kell letelepedni! Múzeumok: a festők és szobrászok lehetetlen vágóhídjai, ahol a pályabérül kitűzött falakon színek és vonalak ütésével vadul egymást öldösik! Hogy valaki évente egyszer, mint halottak napján a temetőbe, ide is elvándoroljon… azt még megengedem. Hogy évente egyszer ajándékul virágokat tegyen a Gioconda elé, azt is megengedem… De azt már nem tűröm el, hogy naponta sétálva vezessék a múzeumokon keresztül szomorúságainkat, törékeny bátorságunkat, beteges nyugtalanságunkat. Miért kell megmérgeződni? Miért kell megposhadni? És mi mást lehet egy régi képen látni, mint a művész fáradságos vonaglását, amellyel az álmának teljes kifejezését gátló legyőzhetetlen akadályokat kijátszani igyekszik? Egy öreg képet megcsodálni annyi, mint érzékenységünket hamvvederbe önteni, ahelyett, hogy a teremtés és a cselekvés vad lendületével messzire hajítanánk előre. Azt akarjátok tehát, hogy a múlt örökös és haszontalan csodálásában, melyből végzetesen elgyengülve, kimerülten és megtaposva kerültök ki, elpocsékoljátok legjobb erőiteket? A valóságban, kijelentem nektek, a múzeumok, könyvtárak és akadémiák (felesleges erőlködések temetői, megfeszített álmok kálváriái, megcsonkított lendületek iktatói!) mindennapos látogatása ugyanolyan káros, mint a becsvágyó akaratuktól és elméjüktől megrészegedett ifjak szülőinek szívós gyámkodása. A haldoklóknak, a betegeknek, az elzártaknak hadd maradjon csak ez; a megcsodált múlt talán balzsam az ő bajaikra, hiszen a jövő előlük el van rekesztve… De mi nem akarunk többet tudni a múltról, mi, fiatal és erős ...................-k! A szenes ujjak dobják csak a vidám tűzvészeket! Erre! Erre! Gyorsan vessetek tüzet a könyvtárak polcaira! Térítsétek el a csatornák futását, hogy elöntsék a múzeumokat! Ó, milyen öröm lenne látni, amint ezeken a vizeken lebegve úsznának az árral, szétszaggatva és megfakultan, a régi dicsőséges vásznak! Ragadjátok meg a csákányokat, a fejszéket, a kalapácsokat, és romboljátok, romboljátok könyörtelenül a tiszteletre méltó városokat! A legidősebb közülünk harmincéves! Tehát legalább egy évtizedünk van, hogy véghez vigyük munkánkat. Majd ha negyvenévesek leszünk, más, fiatalabb és nálunk értékesebb emberek hadd dobjanak csak a papírkosárba bennünket, mint felesleges kéziratokat. Egyenesen ezt szeretnénk! Kiegyenesedve a világ tetején, még egyszer odahajítjuk kihívásunkat a csillagokhoz!…

(2) RÉSZLETEK EGY 1919-ES KIÁLTVÁNYBÓL …Vár a tagadás, a rombolás nagy munkája. Seperjünk, tisztogassunk. A világ gonosztevők birtokába került, akik gyilkolják egymást, s pusztítják az évszázadokat; majd ha a tébolyult világ kitombolta magát, akkor jöhet el az egyén számára a tisztaság kora… Egy reményünk maradt a vérfürdő után: a tisztult emberség győzelme.

A

M odernség

Akkor nem lesznek többé festők, irodalmárok, zenészek, szobrászok, vallásosok, republikánusok, királypártiak, imperialisták, anarchisták, szocialisták, bolsevikok, politikusok, proletárok, demokraták, hadseregek, rendőrségek, országok, egyszóval ezek az ostobaságok nem lesznek többé, nem lesz többé semmi, többé semmi, semmi, SEMMI, SEMMI, SEMMI. [...] [...] Eltöröljük a logikát, a tehetetlenek táncát: ...................; eltörlünk minden, szolgalelkeknek való hierarchiát és társadalmi képletet: ...................;�� a tárgyakat, minden tárgyat, az érzelmeket és az ösztönöket, a jelentéseket és a párhuzamos egyenesek metszéspontjait is felhasználjuk a harcunkhoz: ...................; eltöröljük az emlékezetet: ...................; eltöröljük a régészetet: ...................; eltöröljük a prófétákat: ...................; eltöröljük a jövőt: ...................; feltétel és ellenvetés nélkül hiszünk a spontán vágyakban: ...................

(3) RÉSZLETEK HÁROM KIÁLTVÁNYBÓL A ...................... forradalom, közvetlen kihatásait tekintve, nem annyira a dolgok látható, fizikai rendjén akar változtatni, mint inkább a lelkeket mozgásba hozni. A ...................... forradalom eszméje a belső lényegre, a gondolkodásmódra irányul… Minden jel arra mutat, hogy a léleknek van egy pontja, ahonnan nézve megszűnik az ellentét élet és halál, valóságos és imaginárius, múlt és jövő, közölhető és közölhetetlen, fenn és lenn között. S a ...................... cselekvés egyetlen lehetséges indítéka a remény, hogy sikerül ezt a pontot meghatározni. Egy eddig ismeretlen hatalom lepi meg őket (a ......................-kat), valami páratlan könnyedség, a szellem felszabadulása, példa nélkül álló képgazdagság és valami természetfölötti hang csendül fel írásaikban. Mindabban, ami így születik bennük, anélkül hogy felelősnek éreznék magukat érte, annak a néhány könyvnek és néhány szónak egyedülálló varázsára ismernek, amely képes megrendíteni őket. Egyszerre felfedezik a költészet rendkívüli egységét, amely minden népek próféciáitól a Színvázlatok-ig és Maldoror dalai-ig tart. A sorok közül kiolvassák töredékes vallomásait azoknak, akik egykor már e módszerrel éltek: felfedezésük fényénél az Egy évad a pokolban elveszti minden rejtelmességét, valamint a Biblia is és az ember néhány más megnyilatkozása, képmikroszkópjaik alatt…

(4) KÉT KIÁLTVÁNYRÉSZLET [...] A polgári korszak embere csupa fül, mellyel kifigyel a világra, de nem felel rá. Nincs szája, önmaga képtelen a világról beszélni, a lélek törvényét kimondani. Az ......................-ista azonban felnyitja az emberiség száját, elég sokáig csak figyelt, neszelt s közben hallgatott; most végre újra ki akarja mondani a lélek válaszát. Számára nem az egyes mű a fontos, hanem az embert akarja helyreállítani. A mi számunkra a művészet ne csak „megszépítse” az életet, és „elrejtse vagy átértelmezze a múltat”, hanem az életet kell elhoznia, önmagából megteremtenie, az ember legősibb és legsajátabb tetteként megvalósítania. [...] Amint az ősember a természettől rettegve önmagába rejtőzik, úgy menekülünk mi is vissza önmagunkba az olyan „civilizáció” elől, amely az ember lelkét megsemmisíti. [...] Az ......................-izmus sem lát tökéletesen. Amíg az impresszionizmus a szemet puszta füllé változtatta, az ......................-izmusban a szem puszta szájjá lesz. A fül néma, az impresszionizmusban a lélek hallgat; a száj süket, az ......................-ista nem hallja a világot. A néphit ezt mondja: akit felakasztanak, utolsó pillanatában átéli egész életét. Ez semmi más, mint ......................-izmus! Gyorsaság, szimultaneitás, szemlélt dolgok egymáshoz tartozásának legfeszültebb megérzései feltételei a stílusnak. A stílus maga: a gondolat kifejezése. A vízió túlzottan leegyszerűsített tömörségében igyekszik megnyilatkozni: ez minden stílus ......................-izmusa. Szín jelölés nélkül, rajz magyarázat nélkül, a ritmusba fogott főnév jelző nélkül...

13 5

13 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

• VERSEK, AMELYEK AZ EGYES IRÁNYZATOK ELVEIT KÖVETVE ÍRÓDTAK: (A)

RÉSZEGSÉG ÉS ÉJSZAKA Röpke cinege. Éj a lombod teteje. A dadogó kósza szellő s a nyögő ég éjjele. Borosan, gyászosan hadonászik az éj három részege. Ólomcsillagok forognak féllábon. Röpke cinege. Éj a lombod teteje. Sajgó percek abroncsában zúg a halánték ere. S a te csönded? Három pőre részeg ember éneke. Szűz selyemnek varrt szegélye a dalod. Röpke cinege. Cine-cine-cine-cine. Röpke cinege. (B)

AGYONLŐTTEK FALA Sikoly, kiáltás görnyesztette a falat. Mint Szent Sebestyén teste kínnal felfakadt ezer sebében az ezernyi nyílnak a kövek s rések sebei kinyíltak, mikor homokba fúlva vérük elapadt. Sápadt halál őrjöngött naponta, leköpött öl lett az anyaföld, Isten: szegény, csupasz, üldözött, de a fal vádolva vonta – minden kínok anyja –, vonta csak néma szívére az áldozatokat.

A

(C)

EGY EGÉSZ ÉLET mint a megtört fény mint a halott fény mint elkövetett bűnről szóló híradás a csend hulláma szobámba beloccsan nem ugat nem gondol semmire bennünket kutyába se vesz tíz év tíz év azóta az ajtó szárnyára nehezül a magány tömbje megfagyasztotta az emlékezetet szétázott utcák és hálótermek idézik a ködbe fulladt éveket hol gyöngykirálynők elégületlen folyama reszket tíz év gyermekkorunk megbosszulja magát tíz év a megkötözött csillag a feledés fölé hajlik: nem villog-e rajta lobogó hajkoszorúk gyöngyház bélyege vaksin ráhunyorít az elhagyott utcák odvaira – tíz év lámpák hűvös lángja az alvó ablaküvegen – fanyar ősz átkozza a kénsav-színű mandulafa titkát éjszakámba is behatolt: felbillenti emberségem mérlegét tűzvészként szétszaggatja csípőmet s a barbár vágyakat tizenegy év (D)

ÓDA A VERSENY-AUTOMOBILHOZ Te egy acél-faj szilaj istene, nagy messzeségtől részeg Autó, ki rémülten zörömbölsz és vicsorogva harapod a zablád! Hámor-szemű, iszonyú, japáni isten, te lángon és olajon élő, te messze csillagokért égő, feloldom ördöngös, töfötölő szíved és óriás pneumatikod, hogy táncolj, ujjongj a nagyvilág fehérlő ujjain. És meglazítom érc-fékjeid, robogj, robbanj ki részegen a szabadító Végtelenbe!...

M odernség

137

13 8


Ökröndöző és ugató lármádra... nézd, az alkonyuló Nap is nekilendül, véres lihegéssel futni kezd a szemhatár peremén... Ott lenn üget az erdők mélyein... nézd! Hajrá, jó démon, tiéd vagyok egészen... vigyél, süket a föld, a nesz hiába rezzen, vak az égbolt, csillag hiába lobban, sarkantyúzón a lázam és a vágyam, karddal verem érc-paripámnak orrát!... És minden pillanatban hátrahajlok, hogy érezzem – a tarkóm beleborzong – a szél pihés, hízelgő simítását. Kecsegtető, varázsos messze karok!... Ó szél, ez a te mohó lihegésed megmérhetetlen Végtelen, mely elnyelsz!... Ah! Ah! ...fekete malmok bicegve sietnek, mint hogyha futnának utánam hártya-szárnyikkal hatalmas lábakon... Ott a Hegyek, most az utamra dobják szendergő frissességük köpenyét. Ott! Ott! nézd... annál a baljós fordulónál!... Hegyek, ó szörnyű Állatok, ó Mammutok, kik lomhán totyogtok, görbítve iszonyú hátatok, már túlhaladtalak titeket... a semmibe rogytok, a köd zavarába!... És alig-alig hallom a döngést, a buta zöngést, mérföldlépő csizmátok messzi zuhogását!... Azúrköpenyes, friss, messze hegyek!... Holdfénybe derengő drága folyók!... Homályos lankák! Az őrült szörny rohan és elhagy benneteket is... Csillagok, én Csillagaim, halljátok a futását, a durva zúgását, acéltüdeje örökös pöfögését? Én állom a versenyt... ti Véletek, én Csillagaim!... Gyorsabban!... még gyorsabban!... előre! hajrá!... Lazítsd a féket!... Nem bírod?... Törd le!... Hadd zúgjon a motor, vágtasson a gépem! Hurráh! A mocskos földet elhagyom!... Szabad vagyok, az űrbe röpülök, az ég arany ágyán, a Csillagok szikrázó végtelenjén.

•

1 0 .

É V F O L Y A M

A

AZ IRÁNYZAT NEVE

MELYIK VERS?

(1)

M odernség

ÉRVEK

(2) (3) (4)

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Programszövegek (1) Kiáltvány Filippo Tommaso Marinetti: Futurista kiáltvány (1909) Szabó György fordítása, forrás: www.sulinet.hu (2) Részletek egy 1919-es kiáltványból Részletek Tristan Tzara 1919-es kiáltványából D. Görög Lívia fordítása, forrás: Századvég és avantgarde. 274. Budapest, 1972, Európa. (3) Részletek három kiáltványból 1. A szürrealisták 1925. január 27-i kiáltványából Forrás: Századvég és avantgarde, 277. 2. André Breton: A szürrealizmus második kiáltványa Forrás: Századvég és avantgarde, 278. 3. Aragon: Álom-özön (1924) Forrás: Századvég és avantgarde, 278. (4) Két kiáltványrészlet 1. Hermann Bahr: Az expresszionizmus (1916) – részletek Fordította: Koczogh Ákos, forrás: Századvég és avantgarde, 258–260. 2. Theodor Daubler: Expresszionizmus (1916) – részlet Fordította: Koczogh Ákos, forrás: Századvég és avantgarde, 257. Versek: A) Federico Garcia Lorca: Részegség és éjszaka Fordította: Weöres Sándor, forrás: Századvég és avantgarde, 219. B) Ernst Toller: Agyonlőttek fala Fordította: Orbán Ottó, forrás: Századvég és avantgarde, 147. C) Tristan Tzara: Egy egész élet Képes Géza fordítása, forrás: Századvég és avantgarde, 196. D) Filippo Tommaso Marinetti: Óda a verseny-automobilhoz Kosztolányi Dezső fordítása, forrás: www.literatura.hu Párosítás: 1. Futurizmus D 2. Dadaizmus C 3. Szürrealizmus A 4. Expresszionizmus B

13 9

14 0


T/7.

•

1 0 .

É V F O L Y A M

124. oldal 5 PERC

Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az írásbeli feladat célja a belehelyezkedés egy irodalmi irányzat légkörébe, ars poeticájába, illetve műfajpróbálkozás (röpirat, szabad vers, prózai ars poetica). • Az instrukcióadáskor hangsúlyozzuk a feladat játékos, kreatív jellegét. („Próbáljuk ki, milyen lehetett avantgárd költőnek lenni!”) • Írhatnak röpiratot az avantgárd védelmében vagy az avantgárd ellen, de kiválaszthatják valamelyik irányzatát is, például: „Röpirat a szürrealizmus ellen” vagy: „Röpirat a futuristák védelmében” stb. • A második lehetőség, hogy kipróbálják az egyik irányzatot. („Hogyan írnátok verset, ha dadaista vagy expresszionista költők lennétek?”) • A harmadik: képzeljék el, hogy egy újság számára megfogalmazzák a saját ars poeticájukat, esztétikai elveiket, ezúttal prózában. (Az elvek természetesen nem lehetnek egészen mások, mint valamely irányzat elvei általában, de figyelembe kell venni azt is, hogy az egy irányzathoz tartozó költők és írók nem egészen ugyanúgy dolgoztak, nem egészen ugyanazt gondolták.) • Az elkészült dolgozatokat a diákok kiscsoportokban felolvassák egymásnak. Lehetőleg úgy szervezzük meg a 4-6 fős csoportokat, hogy abban minden irányzat képviseltesse magát, illetve legyen az avantgárdot magasztaló és bíráló írás egyaránt. Tegyék ki a faliújságra is műveiket, hogy mindegyik hozzáférhető legyen. A legjobb szövegeket értékeljük! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : beleképzelés, asszociáció, kreatív írás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegek továbbgondolása, asszociáció 7. Házi feladat – az avantgárd Válassz egyet az alábbi feladatok közül, és írd meg kb. 2 oldal terjedelemben! a) Röpirat az avantgárd (vagy egyik irányzata) védelmében b) Röpirat az avantgárd (vagy egyik irányzata) ellen c) Szabad vers – valamelyik avantgárd irányzat stílusában d) Hogyan írok verset? – Képzeletbeli ars poetica valamelyik avantgárd irányzat elvei szerint

A

M odernség


124. oldal 15 PERC

A 20. század közepének és második felének stílusirányzatai (a késő modernség korszaka)

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : 7-8 perc egyéni munka után beszéljük meg közösen a felmerült kérdéseket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, problémák megfogalmazása, kitöltetlen helyek érzékelése, kérdések feltevése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasott szöveg megértése, pontos kérdések megfogalmazása, megbeszélés 8. Alább olvashatsz egy összefoglalást arról, ami az avantgárd után következett a 20. század közepén és második felében. Olvasd el a szöveget, és tegyél fel kérdéseket vele kapcsolatban! Ezek a kérdések jelentik majd a kiindulópontot az alábbi irányzatokkal kapcsolatos beszélgetéshez. Irányzatok a 20. század közepén és második felében – a késő modernség Az 1920-as évek végére az irodalom és a képzőművészetek története olyan pontig jutott el, ahonnan, úgy tűnt, nem könnyű vagy egyenesen lehetetlen továbblépni. Hogyan folytatható a festészet, ha a végeredmény a Fehér alapon fehér négyszög című kép? Hogyan folytatható az irodalom, ha teljesen értelmetlen szövegeket állítanak elő versként? Hogyan folytatható a művészet, ha az egyik kiállításon egy WC-csésze, a másikon a Mona Lisa bajusszal kerül az ember elé? Az 1920-as évek végére kifáradt tehát az a lendület, amely a művészet totális megújítását tűzte ki céljául. Sikerült megújítani a művészetet: de most hová léphetünk tovább? Ugyanakkorra kifáradt az a lendület is, amely a tömegmozgalmakban, forradalmakban, megváltókban és politikusokban munkált, és amely az emberi élet és az emberi társadalom totális megújítását tűzte ki céljául. Lett új művészet, lett új társadalom (a szocializmus) – és valahová ismét tovább kellett lépni. A 20. század közepén és második felében a művészet korábbi megoldások és korszakok felé fordult. Ez nem értékmérője az egyes műveknek: egészen zseniális alkotások születhetnek, kiemelkedő virágkorok jöhetnek létre korábbi stílusok talaján. Egy-egy műnek, alkotónak vagy korszaknak csak jellemzője tehát, hogy mennyire újító vagy folytató, újjáéleszt vagy szakít korábbi megoldásokkal. A 20. század közepe (az 1930-as és 1940-es évek) az újklasszicizmus és az újrealizmus jegyében telt, második fele pedig (az 1950-es, 60-as és 70-es évek) az új avantgárd jegyében. Az újklasszicizmus elfordult a művészetek megújításának programjától, tudatosan és vállaltan a klasszikus formák, a kipróbált műfajok és versformák felé fordult. Volt ebben a fordulatban egy komoly világnézeti és egy komoly morális elem is: az újklasszicizmus szembefordulást jelentett mindenfajta irracionalitással, és az embert mint tudatos és kultúrája által meghatározott lényt feltéte-

14 1

14 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

lezte. Eljött ismét a zárt formák, a klasszikus időmérték, a mitológiai, vallási és irodalmi-művészi hivatkozások ideje. Míg az újklasszicizmus inkább a lírára, addig az újrealizmus a prózára volt jellemző. A 19. század regényirodalma megteremtett egy olyan lehetőséget és hagyományt, a polgári regény műfaját bőséges cselekménnyel, gazdag jellemábrázolással és átgondolt motivációval, amely a 20. század egészében élő és termékeny maradt. Igaz, a regény sok szempontból megváltozott: a szereplőket már nem mindig lehetett koherens személyiségnek beállítani, a társadalmi motiváció gyakran megkérdőjeleződött, a lírai és az esszéisztikus elemek jelentősége megnőtt, a lineáris időrend gyakran felbomlott, a térkezelés szaggatottabbá vált, a mindentudó elbeszélő alkalmazása gyakran megkérdőjeleződött – mindezek ellenére az újrealizmus az epika legfontosabb stílusirányzata maradt. Az újrealizmus mellett az irodalmi egzisztencializmus hozott sok újat a prózában. Nem is elsősorban irodalmi, inkább filozófiai irányzat volt ez, és az ember létbe vetettségét, kozmikus magányát mutatta meg. Az irodalomban az egzisztencializmus hatására a regények parabolikusabbá váltak, nem konkrét térben és időben játszódtak, elvetették a megismerhető és elemezhető személyiség képletét. Azt mondták, hogy motivációink rejtettek, mások előtt, sőt önmagunk előtt is ismeretlenek és gyakran érthetetlenek maradnak. A második világháborút követő évtizedben a nyugati társadalmakban hirtelen és rohamosan megnőtt a jólét, a társadalom szervezettsége; az emberiség úgy érezhette, hogy túlélte – ha ki nem is heverte – a fasizmus és a világháború sokkját. Egyfelől tehát győzött az európai hagyomány és az európai típusú jól szervezett állam – másfelől azonban ennek az új rendnek egyre-másra feltűntek a hibái, embertelensége. Az ötvenes években indult neoavantgárd mozgalmak is egy hagyományhoz nyúltak vissza: a század első évtizedeinek avantgárd hagyományához. Merthogy hiába volt az avantgárd hagyományellenessége: két-három évtized elmúltával bizony ez is az európai kultúra egyik hagyományává vált. A beatirodalom Amerikában bontakozott ki az 1950-es években. Képviselői elégedetlenségüket, a fogyasztói társadalom iránti megvetésüket akarták kifejezni azzal, hogy kivonultak a társadalomból, hogy az elfogadotthoz képest más, alternatív életformákat hirdettek, hogy lenézték a konformitást, a fogyasztást, a rendet. Szerves nemzedéki ellenkultúrát alakítottak ki: a beatzene, a hippi életmód, a kommunák, a szabad szerelem kultúráját. Ez az ellenkultúra az 1960-as években teljesedett ki, és az 1968-as diákmozgalmakban érte el csúcspontját. A beatirodalom azonban csak egy időben és térben körülhatárolt része volt a neoavantgárdnak, az egész irányzat sokkal tágasabb annál. A dráma nagyjából ugyanazokat az utakat járta be, mint az epika és a líra: jelentős volt az avantgárd a század első harmadában, aztán megerősödtek a realista hagyományok a század közepén, majd az avantgárd újjáéledt az 50-es és 60-as években. Ennek a korszaknak a legfontosabb drámatípusa az abszurd dráma. Az abszurd drámában kiüresedik a párbeszéd, eltűnik az érvényes cselekvés, vagyis a dráma két legfontosabb pillére, a dikció és az akció egyaránt megkérdőjeleződnek. A nyelv már nem a dolgok kifejezésére, hanem elleplezésére szolgál, az idő pedig nem tartalom, hanem várakozás. Az abszurd dráma végállapotot mutat be, az emberi kapcsolatok, az emberi nyelv és az emberi személyiség végállapotát. Kérdéseim:

A

M odernség


126. oldal 20 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat kreatív gondolkodásra, értelmezésre alapul. A tanulóknak feltehetően nem okoz majd nehézséget a kontextusból kiragadott összetételek értelmezése. Kérdésekkel irányítsuk gondolkodásukat! Mit csinál egy álom-bakó? Hová lehet utazni egy mámorgályán? Milyen egy lélek-pók? Stb. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív gondolkodás, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés 9. Az alábbi szóösszetételek, szóalkotások Ady Endre költészetéből, illetve Karinthy Frigyes Ady-paródiáiból származnak. Beszéljétek meg, mit jelenthetnek! Milyen kontextusba tudnátok őket helyezni? Milyen a hangulatuk? álom-bakók, muszáj-Herkules, fény-ember, mámor-gályák lélek-pók, Álom-királyfi, Moslék-ország, Átok-város


127. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja kettős. Egyrészt lehetőséget ad az önálló szótárhasználat gyakorlására, másrészt pedig a költői nyelvhasználat szótárszerű feldolgozásának lehetőségeit ismerteti meg a tanulókkal. • Arra kell példákat keresniük, hogy egy-egy szót milyen jelentésben, szövegkörnyezetben, milyen módosítókkal használ egy-egy költő. A csoportmunka megkezdése előtt vizsgáljunk meg közösen egy szócikket, milyen információk szerepelnek benne. Ehhez használjunk projektort, de ennek hiányában fóliára is lehet másolni a szócikket.

14 3

14 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

• Alkossunk heterogén csoportokat! Mindegyik csoport kapjon lehetőség szerint más-más szótárt (az sem baj, ha egy szótárból több példányt osztunk ki) és egy-egy kártyát! • A kártyákra előzőleg írjunk két szót a következők szerint: a feladat a) és b) részéhez keressünk egy olyan szót, amin a diákok jól be tudják mutatni a többieknek azt a jelenséget, amit a feladat kér; a c) részhez minden csoport kapja ugyanazt a szót, hiszen itt az is cél, hogy össze tudják hasonlítani, ugyanazt a szót a különböző korokban milyen más módosítókkal, szerkezetekben használták a szerzők. • A csoportmunka megbeszélése után olvastassuk föl az ismeretközlő részt, és közösen értelmezzük! Visszautalhatunk a Hétköznapi és művészi kommunikáció fejezetre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív gondolkodás, elemzőkészség, összehasonlító készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 3-4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szótárral való munka, megbeszélés E s z k ö z ö k : kártyákon szavak; írói szótárak (pl. Benkő László szerk.: Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Budapest, 1972. [JuSz.]; Gáldi László szerk.: Petőfi-szótár. I–II. Budapest, 1973. [PeSz.]; Pásztor Emil: Toldi-szótár. Budapest, 1986.) 10. Alkossatok csoportokat! Válasszatok egy-egy írói szótárat! A kiosztott kártyán szereplő szavakkal fogtok dolgozni. a) Keressétek meg a szótárban az 1. szót, nézzétek meg a jelentését, és keressetek arra példát, hogy a költő a köznyelvivel megegyező jelentésben használja a szót! b) Most arra keressetek példát, hogy a költő újszerű szókapcsolatban, új jelentéssel használja ugyanezt a szót! c) Nézzétek meg, hogy a kártyán szereplő 2. szó milyen módosítókkal szerepel a költőnél! Mennyire szokatlanok ezek a módosítók? d) Olvassátok el az ismeretközlő szöveget! A köznapitól eltérő szóhasználat gyakran jellemzője a művészi kommunikációnak, kiváltképp a huszadik század eleji költőknek. Egy-egy szóalaknak különleges stílusértéket lehet adni azáltal, ha a hétköznapitól eltérő környezetben, eltérő jelentésben használjuk vagy újszerű, meglepő szókapcsolatokat alkotunk vele. A művészi szóhasználat vizsgálatára vannak speciális szótárak, az ún. írói, költői szótárak, amelyek egy-egy író vagy költő teljes szókincsét (pl. Juhász Gyula költői nyelvének szótára) vagy egy mű (pl. Toldi-szótár) szókincsét dolgozzák fel. Ezekben megtaláljuk a szónak az író által használt jelentését, szófaját, stílusértékét, valamint példákat a szóval alkotott szerkezetekre. Ezek azért is érdekesek, mert nagymértékben eltérhetnek hétköznapi használatú megfelelőiktől. Az is különleges stílushatást ad egy szövegnek, hogy milyen szerepű szó milyen arányban szerepel benne. Például ha egy szövegben nem (vagy kis számban) szerepelnek ragozott igealakok, stílusát nominálisnak nevezzük, ha a ragozott igealakok túlnyomó többségben vannak, akkor verbálisnak.

A

M odernség


128. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat önálló szövegalkotás irányított szempont szerint. • Elvégzése előtt beszéljük meg, hogy milyen módon alkothatják meg a szövegüket! • Foglaljuk össze, hogy milyen szófajú szavakat, milyen képzett alakokat használhatnak a nominális stílushoz (névszók, ragos névszók, igéből képzett névszók, infinitívusz). • Ha nem marad idő a megoldásra, akkor otthon is befejezhetik, illetve elkészíthetik a szövegeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás 11. Olvasd el a következő Örkény-egypercest, és játssz egy kicsit a szöveggel! Írd meg a történetet nominális stílusban!

ÖRKÉNY ISTVÁN: ÜVEGHALÁL Délután ötkor halkan zihálni kezdett, de senki nem vette észre. A családot a vendégvárás izgalma tartotta fogva. A zihálás erősödött, később hörgő hangokkal elegyedett. Most se figyelt rá senki, habár az idegek már jelezték, hogy valamilyen rendhagyó hangforrás működik a lakásban. Csakhogy van bennünk egy olyan jelzőrendszer is, mely mindent letompít, hogy késleltesse a rosszat. Amióta ösztöneink elzsibbadtak, csak a közvetlen veszélyre riadunk fel! Míg testet nem ér, nincs semmi különbség egy kiköpött cseresznyemag és egy kilőtt puskagolyó között. A hörgések sűrűbbek lettek, aztán elcsitultak. De éppen akkor, ebben a baljóslatú csöndben, megszólalt egy buggyanó hang, mint amikor megpattan egy ér, s a tüdőből habos vér tódul a szájba. Mind összeszaladtak. Olga mama lassan letette a majonézt, és azt mondta: – Istenem. Márti azt mondta: – Én nem tehetek róla, anyu kérem. Olga mama azt mondta: – Mert sohasem arra figyelsz, amit csinálsz. A nagymamóka közbeszólt: – Ne veszekedjetek, mert bezár a csemegebolt. Csakugyan, valakinek le kellett volna menni és kicserélni a szódásüvegeket. De nem bírtak mozdulni. Álltak és néztek, mert nincs lenyűgözőbb, mint a szenvedés.

14 5

14 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Az üveg belsejében pezsgett a víz; a pezsgés megremegtette testét. Száján buborékok buggyantak ki, elpattantak, lefolytak az oldalán. Néma volt, de lehet, hogy szenvedett; ebből a zárt rendszerből nem tudtak kiszökni a hangok. Egy idő múlva kipezsgett a szénsav, a víz föltisztult, az üveg elcsendesült. Nem szállt fel belőle egyetlen buborék sem. Olga mama fölébe hajolt, és hallgatózott, az üveg azonban nem adott többé életjelt. – Istenem, mi lesz velünk? – kérdezte a nagymamóka. Senki se válaszolt.


129. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja a saját tudás összegzése, új ismeretek és viszonyulás azonosítása. • Hívjuk föl arra a figyelmet, hogy a fejezet legelején már egyszer összegyűjtöttük, mi mindent tartalmaz a modern szó köznapi értelemben. Ez a feladat viszont alkalmas arra, hogy mindenki önmagának összegezze: mi mindennel bővült tudása a modern korról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, véleményalkotás, szintetizálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egymondatos reflexiók 12. Házi feladat Több órán át foglalkoztunk a modern korszakkal és művészettel. Foglald össze magadnak, melyek voltak azok a legfontosabb tanulságok, amelyeket a korszakkal való foglalkozás során felfedeztél. Írj öt kifejtett állítást! A modern szerintem . ...................................................................................................................... A modern szerintem . ...................................................................................................................... A modern szerintem . ...................................................................................................................... Érdekes volt benne az, hogy ............................................................................................................ Érdekes volt benne az, hogy ............................................................................................................

6. A POSZTMODERN Irodalom 2 óra + nyelvészet 2 óra = 4 tanóra


131. oldal 35 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k é s l e h e t s é g e s m e g o l d á s o k : • A ráhangoló óra célja, hogy a tanulók a szövegépítési és szépirodalmi konvenciók változását figyeljék meg szövegtani alapokra helyezve. • Az óra frontális, de közös megbeszélésbõl, véleményalkotásból áll, így a diákok várhatóan szívesen nyilvánulnak majd meg. • Első lépésben olvassák el egyszerre az első három szöveget, és állapítsák meg, mi a közös bennük és mik a különbségek! A közös, hogy mindegyik csak szavakból áll, különböző, hogy a 3. szövegben szerkesztett alakok vannak; az 1. és a 2. szöveg nagyon hasonlít egymásra, de a 2.-nak van valamiféle formája. Van benne két gondolatjel, aminek struktúra- és jelentésszervező szerepe is van. • Következő lépésben próbáljuk meg kitalálni, honnan származhatnak ezek a szövegek, mi jellemzi őket! 1. szöveg: szótár Az első szöveg esetében könnyen felismerhető, hogy szótárból vett részletről van szó, hiszen csak egy betűvel, az A-val kezdődik. Akkor ez szöveg? Mi adja benne az összefüggést? Lehet vers? Ha nem, miért nem? Ha igen, mi a címe? Lehet a címe A? Lehet a címe Szótár? Ha azt mondjuk, hogy a címe: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot, akkor mi adja a szövegösszefüggést? Milyen más szövegeket idéz fel? A cím része a szövegnek? Mutassuk meg a tanulóknak, hogy valóban létezik egy ilyen szöveg, mégpedig Tandori Dezső verse. Vigyük be a kötetet. A versben nem ezek a szavak találhatók, ezek egy másik szótárból kiírt szavak. Így is szöveg, ha megváltoztatom a szavakat? Miért? Miért nem? Hogyan lehetne idegen nyelvre lefordítani a szöveget? Fontos, hogy hány szót írunk ki a szótárból? Miért? Konklúzió: A cím a szöveg szerves része, ez különösen jellemző a művészi szövegekre. Ebben az esetben jelentésszervező szerepe van, nem csak címke. A cím más szövegek kontextusába helyezi ezt a szöveget, és ez teszi összefüggővé. 2. szöveg Sok az ismeretlen szó, mi az, amit felismernek belőle? Valószínűleg a Penicillin, Rutascorbin, Sumetrolim, Morphin, Formalin lesznek ismerősek. Így van valami szövegszervező erő? Ha gyógyszertári lista, akkor szöveg? Áruljuk el, hogy a Talkum egyfajta babahintőpor. Így milyen logika szerint épül fel a szöveg? Lehet vers? Ha igen, mi a címe? A vers: Tamkó Sirató Károly: Pályám emlékezete. Honnan hová jut el? Milyen másik szöveget evokál a cím?

14 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Konklúzió: a szövegnek nem kell mondatokból állni ahhoz, hogy összefüggő legyen, ha csak szavakból áll, akkor is képesek vagyunk a logikát felfedezni benne, megadni a szöveg témáját és egy összefüggő világot rendelni hozzá. Azt is tegyük hozzá, hogy annak ellenére meg tudjuk érteni a szöveget, hogy a benne lévő szavak nagy részét nem ismerjük. A hiányokat előismereteink és tudáskeretünk alapján az agyunk képes pótolni, a lehetséges világ, amit hozzárendelünk az értelmezés során, összefüggő lesz. 3. szöveg Lehet vers? Ha igen, mi a címe? Mindenféle virágnév lehet a címe? Mi igen? Mi nem? Miért? Milyen szövegszervező elvet ismernek fel? (Egyre hosszabbak a szavak, vizuális szerveződés. A szöveg két részre osztható: morfológiailag szerkesztetlen és szerkesztett szavak vagy melléknevek és főnevek. A főnevek ragos alakban állnak.) Hogyan változik a tér a szövegben? Mi a szituáció szövegszervező szerepe? (Közelítés, távolítás.) (A szöveg Sue Townsend Adrian Mole minden kínszenvedései című regényéből származik. Barry Kent verse, a címe: Tulipánok.) Konklúzió: nagyjából ugyanaz, mint az előző szövegnél. Itt is a szöveg szerves része a cím, amit az is bizonyít, hogy a szöveg tartalma alapján kikövetkeztethető. A feladat megoldása során a tanulók a T-táblázatba rögzítsék az elhangzottakat! 4. szöveg A tanulók elolvassák a 4. szöveget, esetleg fel is olvashatjuk nekik, így a hangsúlyozás által érthetőbbé válik. A kérdés ismét: ez szöveg? Mit jelent? Milyen szavak vannak benne? Mikor íródott? Ki írhatta? Milyen a stílusa? A tanulók előzetes ismereteik alapján várhatóan meg tudják nevezni Shakespeare-t mint lehetséges szerzőt. Honnan lehet rá következtetni? Ilyenek a Shakespearedrámák? Mitől összefüggő a szöveg? Konklúzió: idézzük fel a stílusimitációról, a kohézióról és az intertextualitásról tanultakat. Használjuk a STÍLUSKOHÉZIÓ kifejezést. Próbáljuk meg meghatároztatni a tanulókkal, hogy mit jelent. Annak ellenére, hogy a legtöbb szónak nincs jelentése, csak hangulatfestő szerepe, a stílus összetartja a szöveget. A feladat megoldása során a tanulók megint a T-táblázatba dolgozzanak! • Nagyban leegyszerűsítve a lehetséges világok elméletét, arra kell rámutatnunk, hogy bár ezek a szövegek nem állnak egymással összefüggő mondatokból, amelyekben a nyelvi elemek előre- és hátrautalása teremti meg a szövegösszefüggést, mégis szövegek. A szövegösszefüggés a kontextus és a szituáció segítségével – értelmezésük során – a befogadóban jön létre. A befogadás során működésbe lép a világtudásunk, és a szöveghez egy olyan lehetséges világot tudunk rendelni, amelyben az koherenssé válik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív gondolkodás, szövegértelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés, tanári instrukció E s z k ö z ö k : Tandori Dezső: Sátán körbemutogatja Krisztusnak a világot című verse; Kálnoky László XIX. Henrik című verse

A

P osztmodern

Fejezetünk utolsó modulja napjaink irodalmáról és művészetéről szól. Ez az a korszak, amiben benne élünk, aminek a hangulatától, tárgyaitól, technikájától, szellemi irányzataitól egyikünk sem tudja függetleníteni magát. Nem biztos, hogy értjük is a saját korunkat, lehet, hogy tíz vagy negyven év múlva másként látjuk majd önmagunkat, de mégis fontos megismerkednünk azzal, ami ma a mai művészetből, irodalomból jelentősnek tűnik. A régebbi korokhoz képest mi magunk is utókor vagyunk – ugyanígy lesz nekünk is utókorunk, amely megért vagy megmosolyog bennünket. Ez a modul tehát a leginkább kísérleti; amikor a posztmodernről beszélünk, akkor lehetünk a legkevésbé biztosak abban, hogy rálátunk saját korunkra és művészetére. De talán a legizgalmasabb felfedező utazást is ezen a – legkevésbé ismert – tájon tehetjük meg. 1. Szövegnek tekinthetők-e az alábbi részletek? Beszélgessetek róluk! A közös megbeszélés eredményeit rögzítsétek T-táblázatokban!

(1) A abajgat abbahagy ábécé abesszin ablak ábra abrak ábránd abrosz acél

(3) Szép Piros Magas Merev Vázában Asztalon Szobában Házunkban.

(2) Noszeda – Talkum Calomel Kalmopirin Birobin Jodaceptin Tofamin Pepsin Uliron Isolanid

14 9

15 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Noxiron Bupatol Penicillin Rutascorbin Rausedyl Miscleron Xavin Sumetrolim Prána Morphin – Formalin SZÖVEG

NEM SZÖVEG

(4) Downtar A franc király, ki – tudjuk – fő gyimót, S hétért kitesz, még morcolánkodik, Richárdot fölcihellve ellened, ennhorjodat, míg téged elsümérel, pihál, de csak kurtán s fonátosan. Mert hosszú nótát a cölöpmadár – hajósok tartják – ritka nap pityog. HENRIK Csitándiságomat csotválja még e purhonya, ez a pühös nyagóc! S Richárd, a nyekre? Hát ő? Mondsza csak! DOWNTAR Cáp cselkesiddel sunnyog és butog A Vérgonyasztón... ANYAKIRÁLYNÉ A Vérgonyasztón? Ó, süh, Pém! Piha! SZÖVEG

NEM SZÖVEG

A

P osztmodern


133. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Az előző feladat konklúzióit továbbszőve itt az a cél, hogy a tanulók lássák: vannak olyan szövegek, amelyek ugyan szerkesztett mondatokból állnak, és egymással is összeszerkesztettnek tűnnek, mégsem alkotnak koherens szöveget. Idézzük fel az inkoherens szövegről tanultakat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív gondolkodás, szövegértelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés, tanári instrukció 2. Miért nevetségesek ezek az újságból, illetve diákfogalmazásból származó megnyilatkozások? Szövegnek tekinthetjük őket? Hogyan javítanátok ki őket? Egyik hajónkat biciklista rongálta meg: földön feküdt és nekiment. A városunkban kutyaszépségversenyt rendeztek. Apukám is benevezett, és második lett.

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Az első mondat azért rosszul szerkesztett, mert az egymással mellérendelésbe állított állítmányi részek egyszerre utalnak vissza vagy a hajóra, vagy a biciklistára. Ebben a mondatban inkább a biciklistára, hiszen az áll előtte. Hasonló a probléma a második inkoherens szövegben is: a „második lett” az „apukám”-ra utal vissza, ami ebben a szövegkörnyezetben nem lehetséges.

15 1

15 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M


134. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Utaljunk vissza az előző óra szövegértelmezéseinek konklúzióira, és cáfoljuk meg Deme László szövegdefiníciójának második részét! • Mutassunk rá arra is, hogy a szöveg valóban a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, de ezzel a definícióval nagyon sok modern szöveget kizárunk. Tágabb definícióra van szükség. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, értelmezés, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés tanári instrukcióval 3. Olvassátok el Deme László szövegdefinícióját, és beszéljétek meg, hogy egyetértetek-e vele vagy sem! A szöveg a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.


134. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a diákok a szövegek segítségével saját maguk próbálják meg megfogalmazni, miért nem elégséges egy szöveg teljes megértéséhez a nyelvi jelek feldolgozása. • Ezután olvassuk el közösen az ismeretközlő szöveget, és idézzük fel a kooperatív kommunikáció szabályait! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, értelmezés, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés tanári instrukcióval, összefoglalás

A

P osztmodern

4. A magyar nyelv ismeretén kívül milyen ismeretekre van még szükség ahhoz, hogy az alábbi szövegeket megértsük? a) Tanár a diákoknak: – Mindjárt itt a félév, és jön a fásítás. Lesz téli tüzelőtök! b) Wehner Tibor: Szigorúan tilos a fűre líz! (versek) c) Futó Péter: Word Ctrl+C Ctrl+V Ctrl+PgUp Ctrl+V Egy szöveg tartalmának teljes megértéséhez nem elegendő a nyelvismeret. A nyelven kívüli tartalmat a világra vonatkozó ismereteink alapján értjük meg, dolgozzuk fel. A szöveg akkor informatív a számunkra, ha képesek vagyunk összeegyeztetni tudásunkkal, azaz követi a kooperatív kommunikáció szabályait.


134. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók rájöjjenek arra: a rím nagyban segíti a hiányos szövegek kiegészítését, azonban csak a hangzás oldaláról nem elegendő megközelíteni a szöveget, fontos az is, hogy jelentésében odaillő szó legyen. • Ezt és a következő feladatot párban próbálják megoldani a diákok! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, nyelvi kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hiányos szöveg kiegészítése 5. Állítsátok helyre a szöveget! Találjátok ki a rímelő szavakat! Egy görény felül akart emelkedni társadalmi ................................ E nagyralátó terv szerint feleségül kérte a nemes ................................

15 3

15 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

De a felső kasztba tartozó prémes ................................ Talált persze vigaszt csakhamar a görény: – Szép hölgy, de a bűze nem elég ................................

MEGOLDÁS Romhányi József: A nagyralátó görény Egy görény felül akart emelkedni társadalmi KÖRÉN. E nagyralátó terv szerint feleségül kérte a nemes HERMELINT. De a felső kasztba tartozó prémes KIKOSARAZTA. Talált persze vigaszt csakhamar a görény: – Szép hölgy, de a bűze nem elég TÖMÉNY.


135. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Itt is szövegalkotás a feladat, a szöveg logikáját kell felismerni. Emellett azt, hogy a pozitív eseményeknek mi lehet a negatív párjuk: milyen hatással lehet rájuk egy guruló gerenda? • Ha úgy gondoljuk, hogy gondot fog okozni a feladat megoldása, előzetes kérdéseket tehetünk fel. Hány versszakból fog állni? Hány soros egy versszak? Melyik az a sor, ami változatlanul szerepel minden versszakban? Milyen tipográfiai sajátosság támasztja alá a jelentést? Mely szavak változnak meg és miért, hogyan? • Végül mutassuk meg az eredeti verset! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegalkotás, kombinatorikus képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hiányos szöveg kiegészítése

A

P osztmodern

6. Próbáljátok meg befejezni Weöres Sándor Fughetta című versét! Először találjátok ki, milyen logika szerint épül fel a vers! Egy gerenda legurul Piros csörgők tündökölnek Kék tojások énekelnek Tarka csigaszarvak lengnek Piros csörgők összetörnek Egy gerenda legurul Kék tojások énekelnek Tarka csigaszarvak lengnek Piros csörgők összetörnek Kék tojások

MEGOLDÁS Egy gerenda legurul Piros csörgők tündökölnek Kék tojások énekelnek Tarka csigaszarvak lengnek Piros csörgők összetörnek Egy gerenda legurul Kék tojások énekelnek Tarka csigaszarvak lengnek Piros csörgők összetörnek Kék tojások SZÉTFRÖCCSENNEK EGY GERENDA LEGURUL TARKA CSIGASZARVAK LENGNEK PIROS CSÖRGŐK ÖSSZETÖRNEK KÉK TOJÁSOK SZÉTFRÖCCSENNEK TARKA CSIGASZARVAK TŰNNEK EGY GERENDA LEGURUL

15 5

15 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M


135. oldal 20 PERC

Ismerkedés a posztmodern felfogással

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja az ismerkedés napjaink művészi lehetőségeivel, művészetnyelvi és befogadási problémáival. • Alakítsunk négyfős csoportokat! Minden csoport 1 képpel fog dolgozni (ezt mi jelöljük ki), osztálylétszámtól függően több csoport is ugyanazzal a képpel. • 10 perc csoportmunka után kezdjük el a megbeszélést! • A prezentációnál ügyeljünk arra, hogy minden csoport meg tudjon nyilvánulni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuális információk azonosítása és értelmezése, kódváltás, egy életforma, látásmód és gondolkodásmód rekonstruálásának kísérlete C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka; rövid, vetítéses prezentációk M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz (benyomások rögzítése, kérdésekre válaszadás) E s z k ö z ö k : projektor CD-vel 7. Posztmodern épületek és műalkotások Alakítsatok négyfős csoportokat, és minden csoport dolgozzon a számára kijelölt képpel! A képeken napjaink, a közelmúlt vagy a jelen egy-egy műalkotását láthatjátok. A kapott kérdéssor felhasználásával értelmezzétek, amit láttok! A) Guggenheim Múzeum, Bilbao, Spanyolország, 1997 Az épület egy képzőművészeti gyűjtemény, a Guggenheim Múzeum épülete a spanyolországi Bilbaóban. Tervezője Frank Gehry.

(1) (2) (3) (4) (5)

Milyen az épületről kialakult összbenyomása a nézőnek? Milyen formákat használ az épület? Miből látszik, hogy múzeumépületről van szó? Milyen a falak és a bejárat viszonya? Milyen korábbi építészeti megoldásokat vagy stílusokat használ fel az épület?

A

P osztmodern

B) A Louvre nagy piramisa, Párizs, 1989 A Louvre egy hatalmas palota, amelyet a 16. századtól a 19. század elejéig építettek, mai kinézete zömmel barokk, de vannak reneszánsz és klasszicista jegyei is. Hatalmas és rendkívül értékes, egyedülálló gyűjteménye miatt a világ talán legismertebb múzeuma. Ennek udvarára építették 1989-ben ezt az üvegpiramist (tervezője Ming Pei), amely a képtár bejárata lett. Alatta, a föld alá helyeztek el sok közösségi funkciót (bejárati csarnok, múzeumi bolt, ruhatár stb.).

(1) Mire törekszik ez az épület: arra, hogy minél láthatatlanabb maradjon a palota közepén vagy arra, hogy fölhívja magára a figyelmet, és ezzel átformálja az egész Louvre látványát? (2) Milyen további elemekkel egészül ki a piramis? (3) Hogy viszonyul az épület a hagyományhoz? (4) Tetszik-e nektek ez az épület? Miért vagy miért nem? C) Mariani: A kéz engedelmeskedik az észnek, 1983

(1) Figyeljétek meg a képet: milyen ötletre épül? (2) Hogyan értelmezitek a festő és a modell, a festő és a festmény viszonyát a képen? (3) Milyen korábbi hagyományokra épül a kép? (4) Hogy tetszik a kép? D) A berlini Reichstag becsomagolása, Berlin, 1995 A Reichstag a német parlament épülete Berlinben. Egyrészt szimbolizálja a német demokráciát, másrészt Németország újraegyesítését. Ugyanakkor a fasizmusra is emlékeztet, mert felgyújtása Hitler uralomra jutásának mementója. Két művész, Christo és ’Jeanne-Claude 1995-ben becsomagolták az egész épületegyüttest. Ehhez speciális polipropilén csomagolóanyagot használtak föl, és mérnökök, építészek, hegymászók és munkások hada végezte el a munkát.

157

15 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

(1) Hogy tetszik a becsomagolás ötlete? (2) Hogy tetszik a becsomagolt épület? (3) Művészetnek tartjátok-e ezt? (4) Mennyire maradandó egy ilyen műalkotás? Ha igen, miért az, ha nem, miért nem? (5) Mit jelent, van-e művészi üzenete, jelentése? E) Videóinstalláció a Velencei Biennálén, 1993 A Velencei Biennálé kétévenként ismétlődő képzőművészeti seregszemle, amely a jelenkor alkotóit gyűjti össze. Minden kiállításon valamilyen előre meghatározott cím, téma, mottó, gondolat köré csoportosulnak a művek. Az 1993-as Biennálén egy művész, Nam June Paik egy egész falat telerakott videóképernyőkkel, ezeken különféle képek futottak különféle hanghatásokkal kísérve.

(1) Hogy tetszik a videófal ötlete? (2) Művészetnek tartjátok-e ezt? (3) Mennyire maradandó egy ilyen műalkotás? Ha igen, miért az, ha nem, miért nem? (4) Mit jelent, lehet-e művészi üzenete, jelentése? (5) Hogyan kell viselkednie a nézőnek egy ilyen műalkotás előtt?

A

P osztmodern

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Guggenheim Múzeum, Bilbao, Spanyolország, 1997 (3) Nagy zárt falak, sok falfelület, nincs oldalsó ablak. Az épület maga is figyelemfelkeltő, tehát bizonyos, hogy közösségi épületről van szó. Humora nem teszi valószínűvé, hogy gyár vagy hivatal legyen. Az, hogy önmaga is műalkotásnak néz ki, összhangban áll funkciójával. (4) A zárt falak között kiugrik a világos, nyitott, hívogató bejárat. A falak tömbszerűek, a bejárati rész levegős, átlátszó (transzparens). (5) Kevésbé látszik a képen, de elmondható, hogy a belső tér nem követi pontosan az épület külső képét, és belül van olyan kiállítási teremsor, amely a hagyományos európai galériák kialakítását követi, vagyis több egymásból nyíló nagyméretű termen visz át a néző, a tárlatlátogató útja. B) A Louvre nagy piramisa, Párizs, 1989 (1) Egy rendkívül erős építészeti gesztus ez a piramis, nagyon nagy a kontraszt az épületegyüttes többi eleme és a piramis között. Ugyanakkor érintetlenül hagyja a többi épületet, és olyan nagy a kontraszt e között és a többi épületszárny között, hogy azokat mégsem változtatja meg. Ugyanakkor nem is próbál belesimulni a már kialakult rendbe. (2) Ami látszik: két kis piramis egészíti ki a nagyot, továbbá egy szökőkút, amely játékos hatású, és kiegészíti a sok üvegfelület hatását. Ami nem látszik: a föld alatt van egy megfordított piramis, ami a fényt a föld alatti helyiségekbe közvetíti, az üvegfelületek által megsokszorozva. (3) Nem akar a hagyományba illeszkedni, ugyanakkor nem is törli el, nem építi át, nem formálja újra a saját szája íze szerint. Történeti annyiban, hogy meghagyja a sok száz éves épületeket a maguk formájában, viszont odateszi a jelenkor kézjegyét. C) Mariani: A kéz engedelmeskedik az észnek, 1983 (1) Eldönthetetlen, melyik alak a festő, melyik a modell, a festők teremtik a műalkotást, és egyúttal maguk is részesei. (2) A kép szerint nem lehet elválasztani egymástól a művészetet és az életet, az eredetit és a műalkotást. Ez azért fontos állítás, mert a posztmodern nyelvfelfogása is hasonló gondolatra épül: az emberi gondolkodás a nyelvben és a nyelv által él, a nyelv nem pusztán leképezi a valóságot, hanem maga is valóság. A festészet e kép szerint ugyanannyira valóságos, mint az, amit fest, hiszen eldönthetetlen, ki a művész, ki a műalkotás. (3) A kép festői technikáját tekintve visszatér a figurális festészethez. Ha az alakokat nézzük, úgy a klasszicizmus festészete juthat eszünkbe: kevés alakot ábrázol, azok a klasszikus görögrómai ókort idéző babérkoszorúkkal a fejükön jelennek meg, és egyikük lepellel a lábán. A testek megformálása is a manierista vagy a barokk festészet kidolgozottságát folytatja. Ugyanakkor nem akar olyan illúziót kelteni, mintha valóban egy másik kor műalkotása lenne: a két férfi pozitúrája, a kocka és a gömb, a háttér mind-mind jelzik, hogy nem a 16–18. század egyik festményét látjuk. D) A berlini Reichstag becsomagolása, Berlin, 1995 (3) A csomagolásművészet felveti a művészet létmódjának és határainak kérdését. A posztmodern művészet telis-teli van olyan művészi formákkal, amelyek rövid ideig élnek (például: fényfestés, csomagolás, installáció stb.). Maga a műalkotás létrehozása legtöbbször nagy csapatmunka eredménye, vagyis átalakul a művész szerepe, funkciója a műalkotás megterem-

15 9

16 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

tésében. Kérdéses itt továbbá az autonóm művészet és az alkalmazott művészet határa: vajon egy ilyen (vagy ez a) mű önálló műalkotás-e vagy csak az iparművészet egy változata, egyszeri próbálkozás. (4) Első pillanatban kézenfekvőnek tűnik a válasz, miszerint ez bizony nagyon is mulandó művészet, három napig, amíg be van csomagolva az épület, látható, utána soha többé. Ez persze nem szünteti meg művészet mivoltát, hiszen az előadóművészetek például mind ilyenek. Ám azért nem egyértelmű, hogy valóban ennyire múlékony lenne ez a mű, mert a mai korban a képrögzítésnek annyi formája alakult ki, annyira sok kép keletkezik egy-egy pillanatról, így annyira sok kép született erről a műről is, hogy ezáltal megőrződik a műalkotás. Sőt, például a légi felvételeken egészen más, sokkal tágabb perspektívából látjuk a művet, mint a jelenlévők láthatták. E) Videóinstalláció a Velencei Biennálén, 1993 (3) A műalkotás maradandósága és egyszerisége ugyanúgy felmerül ennél az alkotásnál is, mint a csomagolás ötleténél. Mivel a filmek megmaradnak vagy felvehetőek, ezért elvileg bármikor rekonstruálható a mű, ugyanakkor az egyszeri pillanat hatása (a kiállítás tere stb.) nagy szerepet játszik benne. (5) A mű fölveti a néző, a befogadó megváltozott szerepét a művészettel kapcsolatban. A passzív befogadó helyett a posztmodern aktív befogadóval számol, aki maga teremti meg önmagában a műalkotást. Ennek a videófalnak az esetében például a nézőnek állandóan mozognia kellett a térben, hogy a több-központú és sok önálló elemből összeálló látványt minél teljesebben megragadja és magában összeállítsa. Ez viszont azt eredményezte, hogy nem volt két nézőnek sem teljesen azonos élménye, mert az egyes képernyőkön a mozgó képkockákat minden néző máshonnan látta, máskor érkezett a terembe, mást látott közelről és mást távolról stb.


141. oldal 40 PERC

Egy posztmodern vers értelmezése

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja egy posztmodern vers értelmezése, a kezdeti esetleges értetlenség leküzdése. • Először olvassuk fel hangosan a verset. Ezután alakuljanak párok, és így próbálják megérteni a verset. • Az első tizenkét kérdésre röviden és tárgyszerűen lehet válaszolni, hívjuk föl a figyelmet arra, hogy ezeknél a kérdéseknél legyenek minél pontosabbak. (Ezért is van beszámozva a vers: a megoldás során hivatkozzanak mindig a konkrét szöveghelyre.) • Az utolsó kérdés egészen másfajta: miután konkrétan megnéztek sok mindent a versben, minden korábbi tudásuk felhasználásával, továbbá a saját élményeiket, gondolataikat, személyes érzéseiket is megmozgatva fogalmazzák meg, mit is mond, jelent, sugall a vers! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : pontos szövegkövetés, a nyelvi devianciák azonosítása, rájátszások azonosítása, a versforma mint rájátszás értelmezése

A

P osztmodern

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 8. Egy posztmodern vers A vers elolvasása után válaszoljátok meg párban a kérdéseket, oldjátok meg a feladatokat!

PARTI NAGY LAJOS: EGY HOSSZÚ KÁVÉ 1 5 10 15 20 25 28

Ma ősz van és vasárnap, avarszag és dohányzom, az asztalkán fajanszban még gőzölög az égbolt, egy öntöttvas fotelben ülök a cifra balkon, kavarva hosszú kávét, míg végre lusta tükrén eloszlok és bedrappul, mint kondenzált ökörnyál a kedvem égi mása. Pedig szép itt a Herbsttag1, ahogy körülkeríti, mint birtokát a gazda a parkot és a kertet, hogy majd planíroz, ásat, és télre házat épít e zöldből és vörösből, ahonnan úgy hiányzol, hisz csak neked ha egyszer, ha egyszer még, neked csak, valami házat, allét, napórát lusta tűvel, hová a hosszú árnyék magát befűzni boldog, s szakadt zakóm zsebébe a forró őszi holdat bevarrja éjszakára.

a) Mi az a hosszú kávé? b) Mi a vershelyzet, honnan beszél a versbeli én? c) Milyen, a helyszínre vonatkozó szavak, kifejezések szerepelnek a műben?

1

Herbsttag = őszi nap (német). A szó R. M. Rilke egy versének a címe (magyarul: Őszi nap).

16 1

16 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Milyen, időre vonatkozó szavak, kifejezések szerepelnek a műben? e) Milyen, a beszélő léthelyzetére vonatkozó szavak, kifejezések szerepelnek a műben? f) Hol fogalmazódik meg valamiféle negatívum, hiány a versben? g) Olvassátok el az alábbi versrészleteket, és keressétek ki, mely pontokon játszik rá egyikre vagy másikra a Parti Nagy-szöveg! Írjátok oda az egyes részletek mellé a Parti Nagy-vers vonatkozó parafrázisait!

RAINER MARIA RILKE: ŐSZI NAP (Herbsttag) Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. A napórákon fektesd el az árnyat, s szabadíts szelet a mezőkre már. A gyümölcsök még hadd piruljanak, adj verőfényt a beteljesüléshez, s forrjon a nyár utolsó méze édes, nehéz borrá, míg délies a nap. Kinek nincs háza, többé sohse épít, ki maga van, magára marad végre, virraszt, olvas, levelet ír az éjbe, s a fasorban bolyong, míg űzve végig zizegő szél kap a hulló levélbe. (Fordította: Tóth Bálint)

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: MOST HARMINCKÉT ÉVES VAGYOK (részlet) Most harminckét éves vagyok. Nyár van. Lehet, hogy tán ez, amire vártam. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel veri a nap, és lassan megyek fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kékes, halovány. A fák alatt egy kerti széken alszik szelíden feleségem. A küszöbön fiam. A szeme kék láng, nagy szőke fej.

A

P osztmodern

Álmos, puha száján csiklandva csorran a lanyha tej. Vad délután, a föld parázsló. Részeg virágok és darázs-szó.

BABITS MIHÁLY: A GAZDA BEKERÍTI HÁZÁT (részlet) Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyü szál dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban

JÓZSEF ATTILA: TÉLI ÉJSZAKA (részlet) mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa.

ARANY JÁNOS: VOJTINA ARS POETICÁJA (részlet) Nem a való hát: annak égi mássa Lesz, amitől függ az ének varázsa h) Milyen a vers versformája? Hangsúlyos vagy időmértékes? Állapítsátok meg pontosan a versformát! Melyik költőtől származik? Milyen tartalmak kapcsolódtak e versformához az idők során? i) Hol vannak nyelvtanilag rosszul használt szavak, kifejezések? Próbáljátok meg pontosan, nyelvtanilag is leírni, mitől furcsa a használatuk! j) Hol vannak váratlan, nyelvileg is meglepő részletek, szókapcsolások a szövegben? Próbáljátok meg pontosan, nyelvtanilag is leírni, mitől furcsa a használatuk! k) Hol vannak az alanyi és állítmányi részek? Mitől furcsa a mondat fő részeinek használata? Próbáljátok meg pontosan, nyelvtanilag is leírni, mitől furcsák! l) Hol vannak váratlan, nyelvileg is meglepő képek, képkapcsolatok a szövegben? Próbáljátok meg pontosan, nyelvtanilag is leírni, mitől furcsa a használatuk! m) Foglaljátok össze, mit mond nektek a vers! Hogyan hatott rátok? Milyen jelentést tulajdoníthatunk a szövegnek?

16 3

16 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Sok vízzel hosszú lére főzött kávé, általában nagy bögrében, gyakran sok tejjel szokás felszolgálni. b) Egy őszi kertben kávézik egy ember egy balkonon, és körülnéz a kertben. c)

A helyszínre vonatkozó szavak, kifejezések (előtte a sor száma): – A leírás képeiben: 2. sor: avar(szag) 3. sor: asztalka 4. sor: égbolt 5. sor: öntöttvas fotel 6. sor: balkon 10. sor: ökörnyál 15. sor: park és kert – A hiány és ígéret képeiben is: 16. sor: planíroz, ásat 17. sor: ház 18. sor: zöld és vörös 22. sor: ház, allé 23. sor: napóra 24. sor: árnyék 27. sor: hold

d)

Időre vonatkozó szavak, kifejezések: 1. sor: ősz és vasárnap 2. sor: avarszag 12. sor: Herbsttag 17. sor: télre 18. sor: zöld és vörös 24. sor: hosszú árnyék 27. sor: őszi hold 28. sor: éjszaka

e)

A beszélő léthelyzetére vonatkozó szavak, kifejezések: 1–3. sor: vasárnap, dohányzom, fajansz 9–11. sor: eloszlik és bedrappul, mint kondenzált ökörnyál, a kedvem égi mása 19. sor: úgy hiányzol

f)

12. sor: pedig 19. sor: úgy hiányzol

A

g) Rainer Maria Rilke: Őszi nap (Herbsttag) Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. A napórákon fektesd el az árnyat, s szabadíts szelet a mezőkre már.

P osztmodern

 12

 23

A gyümölcsök még hadd piruljanak, adj verőfényt a beteljesüléshez, s forrjon a nyár utolsó méze édes, nehéz borrá, míg délies a nap. Kinek nincs háza, többé sohse épít, ki maga van, magára marad végre, virraszt, olvas, levelet ír az éjbe, s a fasorban bolyong, míg űzve végig zizegő szél kap a hulló levélbe.

 16–17  19–21  22 (fasor = allé)

Kosztolányi Dezső: Most harminckét éves vagyok (részlet) Most harminckét éves vagyok. Nyár van. Lehet, hogy tán ez, amire vártam. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel veri a nap, és lassan megyek fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kékes, halovány. A fák alatt egy kerti széken alszik szelíden feleségem. A küszöbön fiam. A szeme kék láng, nagy szőke fej. Álmos, puha száján csiklandva csorran a lanyha tej. Vad délután, a föld parázsló. Részeg virágok és darázs-szó.

 az egész leírás: 1–7

Babits Mihály: A gazda bekeríti házát (részlet)

 13–15

Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyü szál

 4–7  5 és 19

16 5

16 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban József Attila: Téli éjszaka (részlet) mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa.

 14

Arany: Vojtina ars poeticája (részlet) Nem a való hát: annak égi mássa Lesz, amitől függ az ének varázsa

 11

h) A versforma: anakreóni strófa: u – / u – / u – / – A forma ismerős lehet Anakreóntól, továbbá a magyar Anakreón-követőktől, elsősorban Csokonaitól, esetleg Vas Istvántól. Az anakreóni életszemlélet kapcsolódik hozzá: az élet szeretete az elmúlás tudatában és árnyékában. Anakreón arról beszél, hogy az életünk rövid, tünékeny, ezért minél inkább ki kell használni, élni kell, a perc finomságát, szépségét, múló gyönyöreit kihasználni. i) 6. sor: ülök a cifra balkon  elmarad a helyhatározót jelölő toldalék (-on), pontosabban a szerző úgy tesz, mintha a balkon szó már magában toldalékolt lenne. 9. sor: bedrappul  a szerző egy sajátos szóalkotási módot (sárga – besárgul: csak akkor használjuk, ha egy betegség tüneteként történik valakivel) kiterjeszt egy olyan szótőre, amelyhez ez nem illik. 25. sor: magát befűzni boldog  a szórend szokatlan, boldog magát befűzni a megszokott szórend (inverzió), meglepő továbbá, hogy önmagát fűzi be valami a tűbe (l. a képeknél is!). j) 3. sor: avarszag és dohányzom  főnév és ragozott igealak egymás mellé rendelése, holott második tagként is főnevet vagy első tagként is ragozott igealakot várnánk. 12. sor: szép itt a Herbsttag  német vendégszó a szövegben, amennyiben fölrémlik Rilke verse, akkor különösen erős az utalás, amennyiben nem, akkor nagy feszültséget kelt, hogy érthetetlen, esetleg csak indokolatlannak tűnik a német vendégszó használata. 16. sor: planíroz, ásat  meglepő a sorrend, hiszen előbb szokás fölásni, utána elplanírozni egy kertet – meglepő továbbá a megszemélyesítés mint költői eszköz és a planíroz mint hétköznapi, sőt technikai kifejezés közötti kontraszt is. k) 8–11. sor: késlelteti az alanyi részt, nehéz összerakni a mondatot. 13–17. sor: félrevezetőn van megfogalmazva az alanyi rész. Egyértelműen a 12. sorbeli Herbsttag az alanyi rész, ám annak annyira erős az idegensége, hogy nehezen rakja össze az olvasó a mondatot. Erősebben halljuk benne a másik versre való utalást, és gyengébben az őszi napra való vonatkozást. 20–21. sor: nem egyértelmű, mi az állítmányi rész ebben a részben. 23. sor: nem tudjuk biztosan sem az előző, sem a következő sorhoz kapcsolni.

A

P osztmodern

l) 4. sor: gőzölög az égbolt  a kávé és az égbolt képe tükörképként felcserélődnek. 10. sor: kondenzált ökörnyál  a kondenzált (sűrített) jelzőt a hétköznapokban s a képbe is illő kontextusban a tejre szoktuk mondani (kondenzált tej, sűrített tej), s az ökörnyálnak így metaforája lesz a kondenzált tej. 23. sor: napórát lusta tűvel  a lusta jelző szokatlan a jelzett szó, a tű előtt. A kifejezés eredete: a lusta időt mutatja a napóra tűje. A jelző tehát átkerült a jelzett szóról (idő) a vele metonimikus kapcsolatban lévő időt mérő eszközre. 25. sor: magát befűzni boldog  meglepő, hogy önmagát fűzi be valami a tűbe. 26–28. sor: folytatódik a tű – befűzés képsor: szakadt zakó – bevarrja a holdat.


146. oldal 15 PERC

A posztmodern értelmezése

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a posztmodern legfontosabb jellemzőinek tisztázása, elméleti alapvetés. • Az utolsó 5 percben a tanulók vázlatai alapján írjunk fel egy lehetséges vázlatot a táblára is! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, az irodalomról és társadalomról, művészetekről, tudományokról, tömegkultúráról szerzett információk összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vázlatírás 9. O lvasd el az alábbi összefoglaló ismertetést a posztmodernről, majd készítsd el a szöveg vázlatát! A posztmodern A posztmodern gondolkodásmód az 1970-es években formálódott, körülbelül 1980-tól beszélhetünk posztmodern korszakról. A posztmodern elsősorban az őt megelőző korszakkal, a modernséggel szemben határozza meg önmagát. Már a korszak neve is erre utal: a modernség utáni kor. De nemcsak mint a modernség utáni, hanem mint azzal ellentétes korszakról beszélhetünk a posztmodernről. A modern kor embere még hitt a nagy elbeszélések, átfogó világmagyarázatok létezésében és létjogosultságában, de legalábbis ezek hiányát, elvesztését fájdalmasan élte meg: a posztmodern viszont már elvi lehetőségüket is kétségbe vonja. A modern világ akkor kezdett formálódni, amikor a francia felvilágosodás hívei azt gondolták, hogy az emberi világ, a társadalom jóra formálható, s ehhez az állam berendezkedését, a hatalmat, a tulajdonviszonyokat, a hatalmi struktúrát kell megváltoztatni. A modern ember nemcsak a társadalom, de az ember megváltoztathatóságában is hitt, azt gondolta, átformálható és

16 7

16 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

így boldoggá tehető az ember. A posztmodern kor nem bízik abban, hogy a társadalmat és az államot az ember formálja. Nem hisz sem forradalmakban, sem a nemzetállamokat létrehozó nacionalizmusban, sem a kommunizmust létrehozó egyenlőséggondolatban, sem a fasizmust eredményező fajelméletben. Nem véletlen, hogy a posztmodern a kelet-európai szocializmusok megroppanásával egy időben vált korszakká (1980 körül). A posztmodern erősen összefügg a globalizációval és az információs társadalmak kialakulásával. A klasszicizmus univerzális eszmékben hitt, a romantika a helyi és nemzeti jegyekben, a modern a tudományosban és a tervezhetőben. A posztmodern a világok és kultúrák, nyelvek és stílusok keveredését hirdeti. Az internet, annak szabadsága, nyitottsága, nemzetekhez, sőt földrészekhez nem kötött mivolta, ellenőrizetlen (vagy kevéssé ellenőrzött) információáramlása igazi posztmodern jelenség. A ma társadalmát nem a fogyasztás határozza meg, nem is a termelés, hanem az információs robbanás. Ez azzal is jár, hogy az államilag ellenőrzött információáramlás átadta-átadja a helyét az információk szabad áramlásának, a párhuzamos rendszereknek. A modern kor az építészetben a funkciót állította a középpontba. Úgy vélték, hogy az épület formáinak minél inkább ki kell fejezniük azt, hogy mire szolgál az épület, és minél takarékosabban kell bánni a térrel és az anyagokkal. A modern kor hozta létre a bérházakat, a lakás funkciójára redukált koncentrált épületeket, sőt ennek túlhajtásaként a lakótelepeket is. A posztmodern nemcsak a funkcióból indul ki, hanem a formákból. Élményt akar adni, éppen ezért keveri a színeket, formákat, látványokat, a meglepetésre és az ötletre épít. A posztmodern épület színes és feltűnő. A modern ház alapja a szerkezet, a konstrukció volt, a posztmodern ház alapja a forma és a látvány. A modern várostervezés át akarta formálni a városok arculatát, új településeket hozott létre, a régi településeket átformálta. A posztmodern sokkal inkább együtt akar élni a régivel, a maga teljesen új módján, de folytatni akarja a városok már meglévő szövetét. A posztmodern erős, feltűnő gesztusokkal dolgozik, meghagyja a régit, de nem akar belesimulni. A posztmodern képzőművészetben felszívódott az autonóm és nem nautonóm (alkalmazott) művészet határa, és felszívódtak az egyes képzőművészeti ágak határai is. A film, a videó és a DVD, a számítógép, a televízió, az animáció bekerült a képzőművészetbe. A posztmodern művészet (és nemcsak a képzőművészet) bekapcsolja a befogadót a műalkotásba, számol vele, figyelembe veszi, hogy a befogadóban válik teljessé a mű. Az irodalomban a posztmodern legfőbb jellemzői a korábbi kultúra nyelvként történő felfogása, az idézés és hivatkozás; a beszélő, az én megsokszorozódása és kérdésessé válása; a kultúrák, hangnemek és műfajok, stílusok és kulturális rétegek keveredése, az irodalom nyelviségének előtérbe kerülése; az erőteljes, feltűnő gesztusok szeretete, a hagyományból való önkényes, inkoherens és személyes válogatás. A 20. század állította a középpontba azt a gondolatot, hogy a kultúra a nyelvben létezik, tehát minden gondolat és megfigyelés, tapasztalat és érzékelés nyelvileg meghatározott. Ezért a nyelv került a posztmodern irodalom centrumába, a művek nyelvisége, az a tény, hogy a nyelv által determináltak az ember élményei és tapasztalatai is. Ezt a nyelvi megelőzöttség tapasztalatának nevezik, tehát hogy az egyént, az egyéni gondolkodást, a mű megalkotását megelőzi a készen kapott, a korábbi művek által formált nyelv. A posztmodern irodalom nyelvnek tekinti az összes többi, korábban keletkezett művet, ezért gyakran idéz más művekből, rájátszik egyes szavaikra, megoldásaikra, soraikra. Az idézet, evokáció, rájátszás, parafrázis, a posztmodern kifejezésével az intertextualitás a posztmodern művek legfontosabb és legláthatóbb jegye. A posztmodern már nem hisz a személyiség egységében: az emberi személyiség élményekben és tapasztalatokban létezik, töredezett, fragmentált. Éppen ezért a művek középpontjában áll az a probléma, hogy ki beszél. A szerepjátszásnak, a választott beszélőnek, a fiktív énnek a korábbi irodalomban is nagy volt a szerepe, a posztmodernben azonban minden egyes mű maga provokálja a

A

P osztmodern

kérdést: ki beszél benne? A válaszadást pedig a mű tudatosan megnehezíti, az olvasót elbizonytalanítja. S ha sikerül is azonosítanunk a beszélőt, korántsem biztos, hogy az mindvégig ugyanaz marad, hogy nem ölt újabb meg újabb alakokat, maszkokat, szerepeket magára. A posztmodern vers általában szerepvers, a posztmodern regény elbeszélője általában a regény kulcsszereplője. A posztmodern műben keverednek a különféle kulturális rétegek: slágerszövegek és képregényszövegek éppúgy bekerülnek a szépirodalmi alkotásokba, mint Dante vagy Homérosz szövegei. Keverednek a kulturális hagyományok, a műfajok és a hangnemek is: a mű gyakran nagyon különféle, széttartó elemekből építkezik. A posztmodern irodalom alkotásai sokszor egy-egy feltűnő, a mű egészét meghatározó gesztusra, mondhatni poénra épülnek, amely a mű alapjává, fundamentumává válik. Nézzünk néhány példát erre napjaink magyar irodalmából! Esterházy Péter Harmonia Caelestisének kulcsgesztusa, hogy az első rész minden külön bekezdése mindig egy-egy „édesapám”-ról szól; a Termelési regény műfaja termelési regény; az Egy nő papírtekercsre készült, és minden szövege ugyanazzal a mondattal – vagy annak egy variánsával – kezdődik. Parti Nagy Lajos A test angyala című művének alapgesztusa, hogy egy nőíró, Sárbogárdi Jolán a fikcionált szerző. Temesi Ferenc Por című regényéről mint szótár-regényről kell beszélnünk. Kovács András Ferenc Kompletóriumáról szólva kihagyhatatlan szempont, hogy ezernyi különböző szerepet ölt magára a költő. Ezekben a meghatározó gesztusokban közös az, hogy mind vagy a mű szerzőjére, vagy a szövegére vonatkoznak, tehát nem a mű világán belül vannak: a mű alkotóját (szerzőjét, elbeszélőjét stb.) vagy a mű mibenlétét (szövegtípusát, műfaját, eredetét stb.) határozzák meg. Másként gondolkodik az irodalomról a posztmodern, mint a modernitás. A modernitás az egyedi művet állította a középpontba, az öntörvényű műalkotást, és azt vizsgálta. A posztmodern viszont a művet nem mint önmagában álló, egyedi darabot vizsgálja, hanem mint az irodalmi folyamat, az irodalmi párbeszéd, az irodalmi diskurzus részét. A modern korban abszolútnak tekintették a műalkotást, a posztmodern a befogadót és a befogadást állítja a középpontba, és ezzel a műalkotás határait elmossa.


150. oldal 5 PERC

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a saját tudás gazdagodásának rögzítése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, önmegfigyelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önmegfigyelés, feljegyzés 10. Fogalmazd meg, mi az, amit a posztmodern tanulmányozása után jobban értesz napjaink művészetéből, társadalmi jelenségeiből, tárgyi világából, mint korábban!

16 9

17 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M


150. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A cél a stílustörténeti fejezet összefoglalása; a diákok által látott vizuális környezet stílustörténeti tudatosítása. • A portfóliókat előzőleg kérjük el és javítsuk ki. A megbeszélés során néhány diák mutassa be a munkáját. Amennyiben van rá lehetőség, a diákok közös alkotássá fejleszthetik valamilyen módon. Például: – kiállítás a portfóliókból; – kötet (egy példányos könyv) összeállítása; – osztály- vagy iskolai honlapon a portfóliók elhelyezése; – vetítés a portfóliók alapján stb. • A megfelelő forma kiválasztása függ az iskola és az osztály adottságaitól (pl. osztálytermi vagy kabinetrendszerben működik-e az iskola, van-e honlapja az iskolának vagy az osztálynak stb.), továbbá a diákok érdeklődésétől (van-e néhány olyan gyerek, aki szívesen megrendez egy kiállítást stb.). Ezt a közös produktumot mindenképpen a diákok (néhány vállalkozó diák) rendezzék, és ne a magyartanár. Biztosan túl fog nyúlni a magyaróra keretein, ezt előre egyeztessük a diákokkal. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : közös osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció, kreatív vizuális alkotás létrehozása E s z k ö z ö k : a lehetőségektől függ 11. Mutassátok meg egymásnak az elkészült stílustörténeti portfóliókat! Készítsetek belőlük közös alkotást valamilyen formában (például kiállítás, egy kötetbe fűzés, honlapra felhelyezés stb.)!

S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S. Tanári útmutató

Recommend Documents