S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató szakiskoláknak

Szövegértés–szövegalkotás

Tanári útmutató szakiskoláknak

7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

Szakmai vezetõk

P á l a K á r o ly

s z a k m a i i g a z g at ó

P u s k á s Au r é l

f e j l e s z t é s i i g a z g at ó h e ly e tt e s

R á p l i G y ö r g y i

Fejlesztési programvezető

vezető fejlesztők

a programfejlesztési Központ vezetője

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

kálmán lászló

B ó k ay A n ta l

S z a k m a i b i z otts á g

elnök

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

A l k ot ó s z e r k e s z t õ

f E N Y Ő d. g Y Ö R G Y

S z a k m a i l e k to r o k

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i p e t h őn é n a g y c s i l l a

sc h l e i c h e r i m r é n é

t r e n cs é n y i b o r b á l a

Felelõs szerkesztõ

Nagy Milán

T i po g r á f i a

© s u l i n o va K h t.

© f E N Y Ő d. g Y Ö R G Y

b á r d j o h a nn a

A kiadvány ingyenes, kiz áról ag z árt körben,

Kiadja a z educatio társadalmi szolgáltató közhasznú társaság

kísérleti-tesztelési céll al használható.

1134 budapest, váci út 37.

Kereskedelmi forgalomba nem kerülhet.

a kiadásért felel: kerekes gábor ügy vezető iga zgató

Másol ása, terjesztése szigorúan tilos! nyomdai munk ák: Pátria Nyomda7 Zrt., 2008

a z

e m b e r

t i t k a i

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő

Békés Anna

TARTA L O M

az ember titkai

5

névjegy

7

T i to k f e j t é s

14

A s z ü l e t é s t i t k a i

24

C s a l á d i t i t k o k

42

A h a l á l t i t k a i

69

Az emberi lélek titkai (egy bűnbeesés története)

Névjegy 10. évfolyam 7. fejezet Fejlesztők: Fenyõ D. György Füköh Borbála

Képességfejlesztési

Cím

Az ember titkai

Ajánlott óraszám

10

Tematikus fókusz

Az emberi lélek titkai: születés, szülők és gyermekek, halál témájában internetes, ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek megértése, az emberiség önismerete

Poétikai fókusz

Részletekbe bocsátkozó prózaolvasás: regény, novella, irodalmi önéletrajz; prózapoétikai szempontok

Szövegértési fókusz

Belső képalkotás; a passzív szókincs bővülése (ismeretlen, régi és ritkán használt szavak megértése szövegkörnyezetből); információk közötti kapcsolatok felfedezése megadott szempontok alapján

Szövegalkotási fókusz

Időrendi sorrend kialakítása szövegtömörítéskor; a szöveg struktúrájának vázlata; a szöveg kiegészítése; a szövegkohézió megteremtéséhez szükséges nyelvi eszközök tudatos használata

fókuszok

Ajánlott tevékenységek

Ismeretek, tananyagtartalmak

Szövegértési feladatok irányított kérdésekkel, rövid fogalmazások saját élmények alapján, megszabott műfajban és terjedelemben, szóban és írásban

Művek, szövegek: versek, novellák, regény, ismeretterjesztő irodalom

Tartalmak, fogalmak: internetes szöveg (blog); dal; irodalmi önéletrajz; novella, regény

s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s

Modulok

Cím

(a fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje)

•

1 0 .

é v f o l y a m

1. Titokfejtés – 1 óra 2. A születés titkai – 1 óra 3. Családi titkok – 2 óra 4. A halál titkai – 2 óra 5. Az emberi lélek titkai (Egy bűnbeesés története) – 4 óra Szépirodalmi művek: Petőfi: Fiam születésére Örkény István: Nápolyi Radnóti: Ikrek hava Goethe: Vándor éji dala Bierce: Bagoly-folyó Popper Péter: Egy illúzió halála Fromm: A szeretet művészete Golding: A legyek ura

Ajánlott óraszám Alternatív megoldások Kapcsolódó kereszt(képességfókusz-váltás) tantervi modulok

Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Követelmények

TÁMOGATÓ RENDSZER

1–1–2–2–4 Európai azonosságtudat, énkép, önismeret, emberismeret Ember és társadalom, társadalomismeret: jelenismeret

Fejlődés a néma és a hangos olvasásban; gesztusok megértése képzőművészeti alkotásokban; a szövegből hiányzó információk megtalálása, szöveg kiegészítése; a szabatos nyelvhasználat és a szókincs bővülése • Magyar Elektronikus Könyvtár; Google: képkereső • Vári Péter (alkotószerkesztő): PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. • Golding: A legyek ura – Matúra olvasónapló munkafüzettel (Sajtó alá rendezte, a szöveg közti jegyzeteket és a munkafüzetet írta és szerkesztette Arató László). Ikon Kiadó, Budapest, 1994. • Dobszay Ambrus és mások: Magyar nyelv és irodalom 9. (Szerkesztette Schleicher Imréné). Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2002. • Popper Péter: Egy illúzió halála. Saxum Kiadó, Budapest, 2006 •R adnóti Miklós: Válogatott versek és Ikrek hava. Európa Diákkönyvtár sorozat, Budapest, 1996. •A pának lenni. Magyar írók novellái. (Szerkesztette Szabó D. Mária.) Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2003. • Sulinet Digitális Tudásbázis, Magyar nyelv és irodalom • Születés Hete internetes portál

1. TITOKFEJTÉS Bevezető gondolatok a fejezethez A fejezet az előzőekhez hasonlóan olyan kérdésekkel igyekszik foglalkozni, amelyek közelről érinthetik a tanulókat. A szövegalkotási feladatok elsősorban erre az érintettségre épülnek – vagyis sok a szóbeli feladat, amikor a diákok önálló véleményüket fogalmazhatják meg a szövegekkel kapcsolatban. Természetesen vannak a fejezetben írásbeli feladatok is, ezeket zömmel házi feladatnak szántuk. A képességfejlesztéshez fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek meglévő képességeik révén sikerekre tegyenek szert, s ezáltal önbizalmukban erősödve nekirugaszkodjanak a számukra nehezebb feladatok megoldásának is. A bevezető óra beszélgetésre épül. Ennek célja, hogy a diákok ráébredjenek: a témában olvasott szövegek közel állnak hozzájuk, róluk szólnak. Éppen ezért a nyelvhelyességi, fogalmazási hibák javításakor legyünk rugalmasak. Hagyjuk, hogy keressék a helyes kifejezéseket, csak akkor segítsünk mi, ha feltétlenül fontos. Az értékelés az órán szóban szövegesen, folyamatosan történik. Célja a visszajelzés és a motiválás.

r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

Titok és rejtély

5. oldal 35 perc

Ebből felkészülési idő 20 PERC, bemutatás 15

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk négyfős csoportokat úgy, hogy négy különböző feladatot kell megoldaniuk a diákoknak. A csoportalakítás szempontjait lásd a differenciálásnál! • Húsz percig dolgozzanak a diákok csoportokban, majd minden témáról számoljon be egy-egy csoport. • A csoportmunka eredményessége érdekében először osszák el a szerepeket a tanulók: legyen egy – feladatfigyelő (aki arra ügyel, hogy valóban a feladatra koncentráljon a csoport, és ügyel a logikus munkavégzésre), –�� időmérő (aki arra ügyel, hogy mindenre jusson ideje a csoportnak), –�� jegyző (aki jegyzeteket készít a majdani beszámolóhoz), –�� szóvivő (aki ismerteti a csoportmunka eredményét a többiekkel). • A megbeszélés során vélhetően nem kerül sor minden csoportra, de arra ügyeljünk, hogy minden feladatról számoljon be legalább egy csoport. Ha van annyi idő, hogy több megoldást is meghallgassunk, akkor a B) feladatból hallgassunk meg több különböző képről szóló ismertetést! • Az elhangzó válaszokat szövegesen értékeljük. A B), C), D) csoport megoldásának értékelésnél legyen szempont a kép részleteinek megfigyelése, az ötletesség. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kép és szöveg összefüggése; spontán, szóbeli szövegalkotás; írásbeli és szóbeli szövegalkotás; szókincsbővítés; kézikönyv-szócikkek használata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : csoportos feladatok


•

1 0 .

é v f o l y a m

• A) csoport – nyelvészeti információk feldolgozása és nyelvi példagyűjtés • B) és C) csoport – képi információk alapján fantázia megmozgatása • D) csoport – képi információk feldolgozása és kultúrtörténeti-történelmi ismeretek mozgósítása M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egy fogalom jelentésének több oldalról történő vizsgálata E s z k ö z ö k : a D) csoport munkájához földrajzi és/vagy történelmi atlasz, esetleg internetcsatlakozás Az ember titkai című fejezetben olyan témákkal találkozhattok, amelyek fontos részei életünknek, mégis keveset beszélünk róluk. Olvashattok internetes bejegyzéseket, regényt, verseket is. Mielőtt a témába belevágnánk, gondolkozzunk el azon, mi a titok titka! 1. Titok és rejtély A) Mit árul el a nyelv? a) Olvassátok el a titok szó magyarázatát a Magyar értelmező kéziszótárból! Titok (fn) 1. Mások elől elhallgatott, leplezett tény, dolog 2. Rejtélyes vagy rejtélyesnek látszó dolog (A Magyar értelmező kéziszótár nyomán) b) Keressetek példákat titkokra és a rejtélyekre! Mi a különbség titok és rejtély között? c) Olvassátok el az etimológiai szótár szócikkében, honnan ered a titok szó! Titok Valószínűleg ősi finnugor alapszó, pontosabban az ugor korból. Tit- kezdetű szavak megtalálhatók a vogulban, ahol elrejt, eldug, eltitkol jelentésben megvan ugyanez a szótő. Ehhez egy névszóképző (igéből főnevet létrehozó képző) járulhatott, a -k. (Ilyen -k képző található például a nyom  nyomdok, szán  szándék, ajánl  ajándék szavakban.) (A Történeti-etimológiai Szótár nyomán) d) Írjátok össze a titok szó minél több képzett változatát! e) Írjatok legalább öt olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyben szerepel a titok szó vagy valamelyik képzett változata! f) Olvassátok el a titokzatos szó jelentését is!

T i t o k f e j t é s

Titokzatos (mn) (vál) 1. Rejtett oka vagy összefüggései miatt érthetetlen vagy érthetetlennek látszó (pl. a tenger titokzatos mélye) 2. Titkolózást tükröző (pl. titokzatos arc, titokzatos mosoly) (A Magyar értelmező kéziszótár nyomán) Foglaljátok össze a többiek számára, mi derült ki a szó vizsgálata során! B) Házak titka Válasszatok egyet a házakat ábrázoló képek közül. Képzeletben nézzetek be az ablakokon, és meséljétek el, mit láttok! Kik laknak ott, mi lehet a munkájuk, mitől boldogok vagy mitől boldogtalanok, titkolhatnak-e valamit stb.? Találd ki valamelyik szereplő titkát!

Csontváry Kosztka Tivadar: Tavasznyílás Mosztárban

Hikádi Erzsébet: Sopron

10


•

1 0 .

é v f o l y a m

Van Gogh (ejtsd: van gog): Ház Arles-ban (ejtsd: árl) C) Egy titokzatos sziget Nézzétek meg Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képét!

Csontváry Kosztka Tivadar: A titokzatos sziget a) Milyen napszakot ábrázol a kép? b) Milyennek találjátok az alakokat a képen? c) Mi lehet a sziget titka? d) Meséljétek el a sziget titkát! e) Ismertek-e olyan mesét, filmet, regényt, amely titokzatos szigetről szól?


1 1

D) Stonehenge Nézzétek meg az angliai Stonehenge-ről (ejtsd: sztonhendzs) készült képeket!

Stonehenge a) Tudjátok meg, hova kellene jegyet váltanotok, ha meg akarnátok nézni! (Segíthet a lexikon, a történelmi atlasz, az internet stb.) b) Ha hallottatok már róla, írjátok le néhány mondatban, amit tudtok! (Mikor építhették, mi lehetett a funkciója stb.?) c) Miért tartják sokan titokzatosnak Stonehenge-et? d) Olvassátok el az alábbi ismertetést Stonehenge-ről!

HOSSZÚ GYULA – SEGESDI MÁRTA: STONEHENGE A világ egyik leghíresebb kőkori lelőhelye az angliai Salisbury-fennsíkon található Stonehenge. Legkorábbi építési periódusa i. e. 3300 körülre tehető. A 2–7 méter magas, hatalmas, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A ma látható hatalmas főkört a bronzkorban, i. e. 1800 körül állították.

12


•

1 0 .

é v f o l y a m

Valószínűleg templom volt. Az építmény kékes színű doleritból és szürkés homokkőből, 80 darab, egyenként 4 tonnás kőből állt. A hatalmas kőkoszorú középpontjából nézve a Nap június 21én pontosan a 80 méter távolságban lévő kőoszlop fölött kel fel. Tudósok úgy vélik, hogy az egyes szikladarabokat összekötő vonalak pontosan kijelölik a Nap és a Hold kelési és nyugvási pontjait. Ez valószínűleg lehetővé tette a nap- és holdfogyatkozások várható időpontjának előrejelzését. A kutatók már évszázadok óta törik a fejüket, hogy a kőkori emberek miként tudtak hatalmas és nehéz kőtömböket függőlegesen álló magas kőtömbök tetejére felhelyezni. Leghíresebbek a hármas kövek, hol a függőlegesen álló kőtömb-párok tetejére hatalmas záróköveket illesztettek nagy pontossággal. Az utóbbi időben egy cseh mérnök bebizonyította, hogy a művelet viszonylag egyszerű lehetett, mindössze pár emberre, kötelekre és valamennyi gerendára van szükség hozzá. Forrás: Hosszú Gyula – Segesdi Márta: Ókor. Debrecen, 2001, Pedellus Könyvkiadó, 30. old. e) Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, mi a különbség a két fotó hangulata közt! Melyik napszakban néznétek meg szívesebben Stonhenge-et? Miért?

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) Mit árul el a nyelv? b) A rejtély: rejtett összefüggései miatt különös, érthetetlen dolog. d) például: titkár, titoknok, titkos, titokzatos, titkosít, titkol, titkolózik e) államtitok, titokminiszter, titokvédelem, titoktartás, titokgazda, levéltitok C) A titokzatos sziget e) Pl. Carlo Collodi Pinocchio című meséjében (vagy a belőle készült rajzfilmben) a játékok szigete; Stevenson A kincses sziget c. regénye; Atlantisz legendája; vagy akár a fejezetben is szereplő Golding-mű, A legyek ura stb. D) Stonehenge A képmellékletek forrásai: Stonehenge: http://www.knowth.com/wallpaper/stonehenge-comet-800.jpg http://www.knowth.com/wallpaper/stonehenge-ms-1024.jpg Csontváry: Tavasznyílás Mosztárban http://hungart.euroweb.hu/kep/c/csontvar/muvek/1903-04/tavaszmo.jpg Csontváry: Titokzatos Sziget www.artmagazin.hu/.../cikk20060719-120147.jpg Van Gogh: Ház Arles-ban http://www.fotos.org/galeria/data/529/31888-La-maison-de-Vincent-a-Arles.jpg Hikádi Erzsébet: Sopron http://dunapart.hamlet.hu/051205/kepek/103.jpg


T/2.

1 3

13. oldal 20 perc

Gondolatok hétköznapi titkainkról

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ezzel a beszélgetéssel az eddiginél személyesebb tartalommal tölthetjük meg a titok szó jelentését. • Fogalmazzuk meg a négy vitakérdést, mondjunk hozzájuk egy-két ötletet, szempontot, majd a diákok döntsék el, melyik témáról akarnak beszélgetni. Így alakuljon ki a négy, különböző témáról beszélgető csoport. • A beszélgetések elkezdése előtt fogalmazzuk meg a jó beszélgetés néhány legfontosabb ismérvét, illetve azt, mire kell ügyelniük a beszélgetésben résztvevőknek ahhoz, hogy az együtt eltöltött idő hasznos legyen. Néhány ilyen szempont: ügyelni kell arra, hogy ne váljon a beszélgetés parttalanná, hogy ne legyen személyeskedő vagy ellenséges hangulatú, hogy mindenki szót kapjon a beszélgetésben, és ne egy-két nagyobb hangú diák uralja a terepet. • Amikor a négy csoport létrejön, mindegyik válasszon egy beszélgetésvezetőt, aki ügyel arra, hogy a beszélgetés kommunikációs és etikai normái (amelyekre az imént utaltunk) érvényesüljenek. • A tanár menjen körbe, és hallgasson bele minden csoport munkájába. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleménynyilvánítás, személyes kérdések megbeszélése, értő figyelem gyakorlása, szóbeli kiscsoportos kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vitakör 2. Gondolatok hétköznapi titkainkról Válasszatok ki csoportonként egy témát az alábbiak közül, és beszéljétek meg, mit gondoltok róla! A) Meddig titok a közös titok? Szerintetek hány ember tudhat valamiről úgy, hogy az még az ő titkuk maradjon? B) Lehet-e az embernek olyan barátja, ismerőse, rokona, akinek nem lehet titka a másik előtt? (Például ha azt gondolod, hogy van ilyen barátod, és ha kiderülne, hogy mégis van titka előtted, megsértődnél. Miért éreznéd sértve magad?) C) Szerintetek miért kíváncsiak az emberek mások titkára? D) Mondjátok el saját szavaitokkal, mit jelentenek a nyomasztó titok és a maga előtt is titkol valamit kifejezések! Véleményetek szerint mikor hasznos és jogos kíváncsiskodni, és mikor káros? Fogalmazzátok meg egy-két mondatban, miért nem szeretik egyesek, ha a titkuk napvilágra kerül! Gondolatok, feljegyzések:

2. A SZÜLETÉS TITKAI r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

15. oldal 5 perc

Otthon vagy kórházban?

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulói munkafüzet rendkívül sok kérdést �� sorol fel�� , mind olyan, amiről érdemes lenne sokat és hosszan is beszélgetni. Ám ennek a feladatnak a célja nem az, hogy mindről szó legyen, csak anynyi, hogy a következő, konkrét szöveghez megteremtse a hangulatot és exponálja a problémát. • Ezért ha valameddig eljutunk a beszélgetésben, hirtelen vegyük elő a következő szöveget (lépjünk át a 2. feladatra), és ígérjük meg a diákoknak, hogy ugyanezekről a kérdésekről még lesz szó a következő szövegek kapcsán. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : valóságismeret, problémaérzékenység, nyílt beszélgetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés 1. Otthon vagy kórházban? Hallottatok-e már arról, hogy milyen körülmények között lehet szülni? Hallottatok-e már arról, mit jelent az apás szülés és az otthon szülés? Mit hallottatok arról, hogy régen jelen voltak-e az apák a szülésnél? Ki látott már állatot szülni/születni? Melyikőtöknek mesélték már el, hogyan született? Hallottatok-e már arról, mit érezhetnek a babák, amikor megszületnek? Láttatok-e már képeket szülésről? Ki a bábaasszony, a védőnő, a dada, a dajka, a szülésznő, a szülőorvos, a szülész-nőgyógyász, melyikőjük mivel foglalkozik?

A

s z ü l e t é s t i t k a i

1 5

jelentésteremtés 2. lépés: 2. feladat T/2.

15. oldal 30 perc

Egy kisfiú születése

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az óra célja egy internetes szöveg tartalmának megértetése feladatok segítségével. Jó, ha tudjuk, hogy ez a levél a természetes (otthon) szülésért indított mozgalom portálján jelent meg. • A születés témaköre lehetőséget ad arra, hogy a diákok személyes viszonyban legyenek az olvasottakkal. Ma már alig van olyan gyerek, aki akár egy háziállat születését látta volna. Sok fiatal anya úgy szül, hogy fogalma sincs róla, mit fog érezni, mi fog történni vele és gyermekével. • A szöveg egyszeri, néma olvasása után az egyes feladatokhoz szükséges szövegrészeket olvastassuk fel hangosan! A személyes vélemények közül hallgassunk meg többet is. Ha bármelyikről vitatkoznának a diákok, legyünk rugalmasak. Nagyon fontos, hogy erről a témáról mindkét nembeli diákok halljanak! • A szöveg egy kanadai otthon szülés történetét beszéli el. Előfordulhat, hogy a diákok hallottak már azokról a vitákról, amelyek Magyarországon az otthon szülésről folynak. A kérdés vitatott – engedjük, hogy a diákok kifejtsék álláspontjukat. Az sem baj, ha őszintén beszélnek a szöveg idilli családképének ellentmondó tapasztalataikról. A szövegben megjelenő harmonikus családképben vitatható az idősebb testvér jelenléte a szülésnél. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : adatok gyűjtése szövegből, néma olvasás, kifejező olvasás, a szöveg elbeszélése más szempontból, reflektálás az olvasott szövegre; a szöveg szerkesztésmódjának felismerése, hangulatának, érzelmi hátterének érzékelése Célcsoport – differenciálás: A) csoport – A feladatban pontos szövegolvasásra van szükség. Azoknak ajánljuk, akiknek a figyelmét mélyíteni szeretnénk. B) csoport – A feladatban a szöveg szerkesztésének, felépítésének, a szöveghangulat megteremtésének elemeit kell szemügyre venni. Az érzékenyebb, alapos olvasóknak ajánljuk. C) csoport – A feladat a szöveg pragmatikai jelentésére hívja fel a figyelmet, belehelyezi a levelet a különféle kommunikációs helyzetekbe. Olyan tanulóknak ajánljuk, akiknek a szituációérzékét szeretnénk fejleszteni. D) csoport – Fogalmazási feladat. Azoknak a diákoknak adjuk, akiknek a kreatív írását, írásbeli szövegalkotó képességét szeretnénk fejleszteni. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szöveghez tartozó feladatok megoldása, kérdések megválaszolása 2. Egy kisfiú születése A Születés Hete Portál nevű internetes oldalon több anyuka is elmeséli szülése történetét. Kiválasztottunk egyet közülük. Olvasd el az anyuka, Hegedűs Vivien levelét fiához, Ábrishoz!

1 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

ÁBRIS SZÜLETÉSE Levél P.Á.L.-nak 2006. október 20. Te tudod a dolgodat. Erre kezdek felfigyelni, ahogy bordán rúgsz, nincs benned finomság, én vagyok törékeny, te földerős. Lám, ilyen az, kézzel-lábbal, s minden inaddal jönni. Lassan hagyom magam, akár egy megbűvölt szerető. Átadom neked az egész testem, felkínálom és jó. Drága Kisfiam! Itt fekszel mellettem, puha csomag, még minden zajra megrándulsz, aztán elsimulnak vonásaid, békésen nyugtatod gömbölyű fejed. Ötödik napja élünk együtt-külön. Gyermekágy, összefolyt nedvek és idő. Ismerkedünk. Várt fájdalom volt akkor este, jelezted nekem, hogy készen állsz, és én hívtalak. A fájdalom maga mégis meglepett. Egy széles lépcsőre számítottam, hogy így közeledünk egymás felé és találkozunk, valahol félúton. Kézen fogva gondoltam menni, bentről kifelé, én naiv, azt hittem, jobban ismerem az utat. Eltévedtem volna, ha nem segítesz. Mindenki alszik. A három ajtó mögött múlt, jelen és jövő és odabent te, a Pillanat. A sötét ablakokon táncot járnak a bokrok árnyai, felkenődnek a falra és elnyúlnak, keresztül a szobán. Lélegzés és csend. Apró tűzcseppek gyulladnak, két oldalról beborítják a méhemet. Jön a zuhanás. Egy éles acéllemez forog, nyikorog lángba borult ölem, nem hozzáérni, csak nem hozzáérni, hasít, vág, kaszabol a fémes fénycsík, marékra csavar a fájdalom. Szikrák pattannak szerteszét, ömlenénk ki együtt – és… Lélegzés és csend. Sötét van. Mélységes nyugalom járja át a házat, az alvók ringató bizalma körbelebeg. Mi ketten már tudjuk, hogy érkezel, ezer karácsony együtt, angyalok, örvendjetek! Képzellek, hogy milyen lehetsz. Milyen leszel. Sírlak. Várok. Lélegzés és csend. És jönnek a fészektüzek, a rianás, a nyikorgó hideg korong, én magam vagyok a vákuum, szippantva kifelé minden sejtemet. Nincs levegő, csak elakadt lélegzet van, hitetlenség, kapálózó, tehetetlen hánykolódás. Érinteni próbálom a vasat. Éget. Simogatnám a sorsomat. Dobál magával, fulladozva égek, ha nem tudnám, hogy vége lesz – és… Lélegzés és csend. Te tudod a dolgodat. Erre kezdek felfigyelni, ahogy bordán rúgsz, nincs benned finomság, én vagyok törékeny, te földerős. Lám, ilyen az, kézzel-lábbal, s minden inaddal jönni. Lassan hagyom magam, akár egy megbűvölt szerető. Átadom neked az egész testem, felkínálom és jó. Együtt éjszakázunk, halkan kitapogatva minden mozdulatot. Egy orr, egy áll, az ajkad, ujjak, hasad s az enyém. Izzadságcsepp gördül, hintázik, mielőtt lecsöppen. Mellénk esik, nincs köztünk már semmi. Tudjuk egymást.

A


1 7

Felkeltem a Papát, halkan motoz. Nem csapunk zajt, hajnal van, a többiek még alszanak. Vizet ereszt. Mi csend nélkül fájunk, már csak a lélegzés van. Remegni kezdek, fáradok. Ő lágyan biztat, igaz szerelmem, velem rezdül, a medencéhez támogat. Belépek, belemerülünk. És jó. Körülfolyom magam, enyhülünk, az erősebb is gyengébb, és… Lélegzés és csend. Jön az alámerülés, négykézláb állok, kapaszkodom a peremben, fejem a víztükrön, abba mormolom bele, hogy mennyire fáj megszülni téged, elengedni, kinyílni, odaadni, kilökni, hogy menj! Nyüszítve vetem fel magam, szüntelen leránt a hideg fény és marja a húst belül, hogy ne maradjon ott semmi, se hűlt helyed. Hirtelen a Szépség, amilyen még soha. Ahogy vadállat elli a bozótban kölykét. Az Asszony, elvonulva, guggolva kapaszkodik gyökérbe, és arcába hull csapzott haja. Nincs többé a fájdalomban absztrakció. A Föld van benne, vadság, erő. Óceán-erő, vulkán-erő. Nap-erő. Föld vagyunk. Óceán. Csillag. S mindezek egy pontban egyesülő végzete. Kamilla megébredt. Csicseregve szalad, még pizsamában s kérdi: Ábris megszületett? Hogy vágyott téged! S most bemászik mellénk Papával és gyengéden simogat. Puszikat ad neked s borogatást, s közben csacsog. A vaskorongnál párduccá hajlik testem, kis keze derekamon pihen. „Mama énekel!” – szakad ki belőle a meglepetés. Igen, ez a születés dala. Váltva úszom vele s veled, a családunk, vidám együttlebegés. A testvéred és az apád… A lélegzés és a csend. Kamilla reggelizni megy, a kanapéról figyel, mikor érkezel. A szobában meleg szemek nézik, merre járunk, frissen lefőtt kávé illata érzi az otthont. Alig tudlak követni, úgy rohansz. Nyomni kell, tolni előre, ahogy préselődsz kifelé, még ocsúdok és az utolsó kanyar. Az alázaté. Sikítva tör ki belőlem, aztán feltárulok egészen. Ott a fej! Kamilla elkámpicsorodott arcába mosolygok: minden jó! Szétomlik benne a nyugalom és a következő őrült ordításnál a kis csengettyűt hallom: Ábris, gyere ki, nagyon várlak! Ááábris! Lélegzés és csend. A bába a hasamra tesz. Megérkeztél. 2006. október 1. Montreal, Canada Forrás: www.szuleteshete.hu, Születéstörténetek rovat A) Információk a szövegben • Hol, melyik országban történhetett a szülés? • Melyik városban? • Kórházban vagy otthon? • Keresd meg a szöveg elején Ábris monogramját! • Hány gyermeke van a levél írójának? • Kik voltak jelen a szülésnél? Mi a véleményed erről? • Vajon hogyan szólítja majd Ábris a szüleit?

1 8


•

1 0 .

é v f o l y a m

B) A szöveg hangulata és üzenete • Hányszor hangzik el a „Lélegzés és csend” kifejezés? Hányféle jelentése lehet ebben a szövegkörnyezetben? • Hányféle hang leírását olvashatjuk a szövegben? Jelöljétek be a megfelelő szövegrészeket! • Hogyan kommunikált egymással Ábris és édesanyja? • Szerintetek milyen lesz a testvérek közötti kapcsolat? Milyen utalást találtatok ebben a levélben? C) A szöveg mint emberek közötti kapcsolatok hordozója Mondjátok el a véleményeteket! • Mikor fogja Ábris ezt a levelet elolvasni? • Szerintetek miért osztja meg valaki saját szülésének történetét másokkal? • Nem vesztett-e bensőségességéből ez a történetet azzal, hogy nyilvánosságot kapott? D) Egy másik levél Írjatok hasonló tartalmú levelet Ábrisnak Kamilla vagy az édesapja nevében!

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) Információk a szövegben • Hol, melyik országban történhetett a szülés? Kanadában • Melyik városban? Montrealban • Kórházban vagy otthon? otthon • Keresd meg a szöveg elején Ábris monogramját! P.Á.L. • Hány gyermeke van a levél írójának? Kamilla és Ábris • Kik voltak jelen a szülésnél? Mi a véleményed erről? Az édesanyán kívül a bába, az édesapa és a testvér • Vajon hogyan szólítja majd Ábris a szüleit? Mama és Papa (a szöveg is így beszél a szülőkről, és Kamilla is így beszél a szüleivel) B) A szöveg hangulata és üzenete F elhívhatjuk a diákok figyelmét arra, hogy a szöveg írója nem csak szenvedésnek ábrázolja a szülési fájdalmat. A leírásnak ez a finomsága ábrázolja a szülés természetességét, azt a felfokozott érzelmi állapotot, amelyben az életet adás öröme fontosabb, mint a fájdalom. • Hányszor hangzik el a „Lélegzés és csend” kifejezés? Hányféle jelentése lehet ebben a szövegkörnyezetben? Hétszer hangzik el, ez tagolja a szöveget, jelzi az idő előrehaladását, jelzi a külső és a belső zajokat és érzeteket, jelzi a feszültséget és a végén az elernyedést, a megnyugvást, néhol jelzi a várakozást. • Hányféle hang leírását olvashatjuk a szövegben? Jelöljétek be a megfelelő szövegrészeket! külső zajok

A


kaszabol a fémes fénycsík, marékra csavar a fájdalom. Szikrák pattannak szerteszét, ömlenénk ki együtt a rianás, a nyikorgó hideg korong, Papa halkan motoz. Nem csapunk zajt, hajnal van, a többiek még alszanak. Vizet ereszt. Mi csend nélkül fájunk Nyüszítve vetem fel magam Kamilla megébredt. Csicseregve szalad, még pizsamában s kérdi … s közben csacsog. „Mama énekel!” Sikítva tör ki belőlem a következő őrült ordításnál a kis csengettyűt hallom • Hogyan kommunikált egymással Ábris és édesanyja? Figyeltessük meg a testek közötti kommunikáció ezernyi jelét a rúgásoktól a születő gyermekhez való beszédig. • Szerintetek milyen lesz a testvérek közötti kapcsolat? Milyen utalást találtatok ebben a levélben? A nővér ott van a szülésnél, várja a kisbabát, beszél hozzá, van kommunikáció a testvérek között is. Természetesen nem lehet megjósolni a kapcsolatukat, de az látszik, hogy mindenki, így a testvér is előkészült a kisfiú fogadására.

T/3.

21. oldal 30 perc

Petőfi Sándor üdvözlő verse

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók párban dolgozzanak. Azért nem érdemes nagyobb csoportokat szervezni, mert a hangos olvasást a legkönnyebb párban gyakorolni. (Ha páratlan számban vannak a diákok, akkor alkossunk egy háromfős kiscsoportot is.) • A páros munka után beszéljük meg a verset, a megoldásokat. A megbeszélés során először hangosan olvastassuk fel a verset. • Az e) feladattal kell eljutni a vers értelmezéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos és kifejező olvasás, a szövegfonetikai eszközök használata; érvelés szövegből vett idézetekkel, a szöveg struktúrájának felismerése; a vers szerkezeti és tartalmi összefüggésének felismerése; szociális kompetencia: az ambivalens érzelmek felismerése és elfogadása, az apai érzelmek, ambíciók felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka 3. Petőfi Sándor üdvözlő verse Olvassátok el az alábbi verset, Petőfi Sándor üdvözlő versét, amelyet fia születésére írt!

19

20


•

1 0 .

é v f o l y a m

PETŐFI SÁNDOR: FIAM SZÜLETÉSÉRE Ide, ide fiamat kezembe, Hadd szorítsam a szivemhez őt! Mintha volnék újonnan teremtve, Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága, Üdvezellek, édes magzatom! Sírásodnak bánatos zajába Beleolvad örvendő dalom. Kis parányom, milyen nagy örömmel Állok itt és nézem képedet! Kell-e még pap? örömkönnyeimmel Keresztellek én meg tégedet. Csillagász lett végre is belőlem, Itten állok csillagom előtt, Arcvonásit hosszasan szemlélem, S találgatom a távol jövőt. A reménynek nagy virágos fája, Mit e csillag fénye fölmutat; Csak ne szálljon kora dér reája, Mely leszedné e virágokat. Oh halál, te nem lész oly kegyetlen, Hogy magaddal rántsd idő előtt; Nem enyém lesz ő – tartsd ezt eszedben – A hazának nevelem fel őt. Úgye, úgye, kisfiam, ha majdan, Én a sorbul kiöregedem, Iparkodni fogsz túltenni rajtam, Vagy betöltöd legalább helyem? Vajha egykor ekkép szólanának, Nem busulva sírom szélinél: Meghalt! de nincs kára a hazának, Nincs, mert lelke a fiában él.

Debrecen, 1848. december 15.

a) Olvassátok el magatokban a verset! Ezt követően készüljetek fel arra, hogy hangosan és értelmesen, kifejezően fel tudjátok olvasni! Próbáljátok meg érzékeltetni a különböző érzelmeket!

A


2 1

b) Figyeljétek meg a vers szerkezetét! Mely versszakok szólnak az alábbi megszólítottakhoz? A fia – . ........................................................................................................................................... A halál – ......................................................................................................................................... Nincs konkrét megszólított – ........................................................................................................... Jelöljétek be a szövegben, hogyan tagolnátok a verset a megszólítottak változása alapján! Az alábbi kis kártyák a vers megszólítottjait mutatják. Tegyétek őket a megfelelő versszakok vagy sorok mellé. Az utolsó versszakhoz több kártya is illeszthető.

A fia

A fia

Nincs konkrét megszólított

A halál

A fia



c) A versben keverednek az érzelmek. Nevezzétek meg őket! Mely szavak mutatnak ezekre az érzelmekre a versben? Írjátok le őket! Mit figyeltetek meg a vers érzelemvilágával kapcsolatban? Keressetek olyan kifejezéseket, sorokat a versben, amelyek ellentétes érzelmeket fejeznek ki! d) A versben többféle utalás történik a fa képére. Keressétek ki és írjátok le az ezzel kapcsolatos szavakat, szókapcsolatokat! e) Foglaljátok össze néhány mondatban, hogyan várja, hogyan üdvözli Petőfi Sándor fia születését! Milyen érzelmeket fogalmaz meg, milyen érzelmeket takar el? Milyen jövőt, sorsot szán gyermekének?

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK b) és c) VERSSZAK

MEGSZÓLÍTOTT

ÉRZELEM

1.


pl. türelmetlenség

2–3.

A fia

pl. öröm

4–5.


pl. szorongás

22


•

1 0 .

é v f o l y a m

6.

A halál

pl. remény (elhangzik egy ígéret: a fiát a hazának adja)

7.

A fia

pl. remény és bizonytalanság (apai ambíciók, amelyek a nembeli azonosságon alapulnak)

8.

Lehet a fia (az előző folytatása) vagy nem konkrét megszólított

pl. optimizmus, saját ígéretének és ambícióinak megvalósulása

d) Hogy éltemnek ifju lombja nőtt! Üdvezellek, lelkem szép kis ága, A reménynek nagy virágos fája, Csak ne szálljon kora dér reája, Mely leszedné e virágokat.

reflek tál ás 4. lépés: 4. feladat T/4.

A vers háttere, a vers továbbgondolása

24. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanulók válasszanak egyet a megadott témák közül. A feladatok különbözőek: a) nyelvi feladat, szótár- és kézikönyv-használattal b) kultúrtörténeti, irodalomtörténeti feladat, lexikon- vagy internethasználattal c) különféle fogalmazási feladatok • A megoldásra elég néhány napot adnunk. • A megbeszélés során minden típusú feladatból hallgassunk meg legalább egyet, a különféle fogalmazási feladatok közül is minden típusból egyet! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek szerzése internetről, lexikonok használata; szótárak használata; a tömegkommunikáció műfajainak, technikáinak és hangnemeinek ismerete; szövegtömörítés, stílusváltás; alkalmazkodás különböző beszédhelyzetekhez C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – differenciálás a diákok egyéni választása alapján M u n k a f o r m á k : otthoni írásbeli feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : keresőmunka, kreatív írás 4. A vers háttere, a vers továbbgondolása Válasszon mindenki egyet az alábbi feladatok közül, és oldja meg házi feladatként!

A


2 3

a) Gyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, kifejezéseket, amelyek a fa képével jelenítik meg a családi kapcsolatokat. Használhatod O. Nagy Gábor Mi fán terem? vagy Magyar szólások és közmondások című könyvét. b) Nyomozd ki, mit lehet tudni Petőfi gyermekéről! Mi volt a keresztneve? Mi történt vele apja halála után? Mikor halt meg? Hogyan? c) Ha Petőfi most élne, a sajtó, a TV stb. bizonyosan hírt adna gyermeke születéséről. Válassz egyet az alábbi feladatok közül! • Készítsd el a Blikk vagy a Story magazin újságcikkét, amely Petőfi gyermekének születéséről szól! • Írd le egy, a gyermek születése alkalmából készült TV-tudósítás riporteri kérdéseit és Petőfi válaszait összesen 10 mondatban! • Írj cikket a vers alapján egy férfimagazin számára Egy apa érzései alcímmel! • Írj 10 mondatos ajánlót a versről a Pesti Est számára! • Írj egyoldalas verselemzést egy irodalmi lap számára!

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK a) Például: nem esik messze alma a fájától; családfa, családi gyökerek b) Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született. Apja halála (1849 augusztusa) után Erdődön nagyapjánál, majd Pesten mostohaapjánál nevelkedett. 1865-től Szarvason járta felsőbb iskoláit, azonban már a nyolcadik osztályt év közben el kellett hagynia, mert nagybátyja ekkor Csákóra vitte magához. Innen Debrecenbe ment, és 1867-ben színésznek állt. Bár hozzátartozói megpróbálták lebeszélni, hogy erre a pályára lépjen, ez sikertelen volt. Petőfi Zoltán gyenge szervezete nem is bírta sokáig a megpróbáltatásokat, és hamar veszélyesen megbetegedett. Rokonok körében, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva Pesten mégis meghalt (1870). Verseket írt, költeményeiből több meg is jelent. Egy drámafordítást is készített franciából, de az kéziratban maradt. (A Wikipédia nyomán)

3. CSALÁDI TITKOK r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

Nápolyi

27. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A bevezető megbeszélés célja a feladatra hangolódás. • Először írják le a diákok a maguk asszociációit, majd hallgassunk meg egy-két szót vagy gondolatot. • Ezt ismételjük meg azzal a többletinformációval, hogy ez egy novella címe lesz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előfeltevések megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ötletroham 1. Nápolyi Mi jut eszedbe erről a szóról? Sorolj föl minél több elemet!

nápolyi

Mi jut eszedbe arról, ha ez a szó egy novella címe? Mit vársz ettől a novellától – sorolj fel minél több ötletet!

nápolyi


2 5


Gyereknyelv – felnőtt nyelv

27. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Először olvastassuk el a novellát egyénileg minden diákkal, majd olvassuk vagy olvastassuk föl hangosan is. • Ezt követően alkossunk négy különböző csoportot. • Gondolattérképet a 9. évfolyamon már készítettek a diákok. Fontos, hogy a kirakás módját indokolni is tudják, és a gondolattérkép segítségével el tudják mondani a novella tartalmát a saját szavaikkal, tömörítve. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos olvasás; a várt tartalom és az olvasott szöveg különbségeinek megfogalmazása; információk keresése; lényeg kiemelése (címadással, gondolattérképpel); a szöveg belső összefüggéseinek megértése, kifejezések tartalmának meghatározása szövegkörnyezetből; reflektálás olvasott szövegre; a szöveg logikájának grafikus ábrázolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : csoportmunka A) A zok számára ajánlott, akiknek könnyebb konkrét válaszokat kikeresni a szövegből, valamint tisztában vannak a megadott nyelvtani fogalmak jelentésével. B) Azok számára ajánlott, akiknek könnyebben megy a szöveg globális megértése. C) Azok számára ajánlott, akik minden szinten értik az olvasott szöveget. D) A történetet értő, de a történetmesélésben könnyen elvesző diákok számára ajánlott feladat. M u n k a f o r m á k : mozaik típusú csoportmunka 2. Gyereknyelv – felnőtt nyelv Olvassátok el magatokban az alábbi novellát, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat, válaszoljátok meg a hozzá tartozó kérdéseket!

ÖRKÉNY ISTVÁN: NÁPOLYI A fiam, a gazember, nem akar beszélni. Nemsokára meglesz kétéves, de annyit, hogy papa is csak kegyes úri jókedvében hajlandó kimondani. Másfelől azonban hibátlanul érti az emberi beszédet, s a legbonyolultabb feladatoknak is játszva a végükre jár. „Eridj ki a konyhába, és mondd meg anyádnak, hogy el kell mennem, adjon ebédet.” Kimegy a konyhába, valamit muzsikál az anyjának, két perc múlva itt az ebéd. Az a legingerlőbb a dologban, hogy ő nem tanulja meg a mi beszédünket, de mi az övét igen. Szép lassan rácsalogatott minket az ő kézzel-lábbal, mutogatással kevert tolvajnyelvére. Ha valamit keres s megtalálja, fülsértő í-zéssel sikoltja világgá örömét; ha nem találja, egy hosszan elnyújtott nyee-vel adja tudtunkra bosszúságát, de azt is olyan idegtépő hanggal, mint amikor a porcelán tányéron megszalad a kés. Ha szomjas, odacibál a fiókos szekrényhez, ahol tavaly ilyenkor, amikor betegen feküdt, a szahari-

2 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

nos tea állt. Azóta odajárul vízért, s ha megkapta, jóleső hömmentéssel jelzi elégedettségét. Gondoltam, ebből elég. S tegnap, mikor csak ketten voltunk idehaza, leültünk szépen a szőnyegre, szemtül szembe, s azt mondtam neki: – Most pedig, kedves fiam, beszélgetni fogunk. – Höm – mondta elégedetten, s biztató tekintetet vetett rám. – Nem, fiam – válaszoltam határozottan. – Mi most magyarul fogunk beszélgetni. Meglóbáltam egy tízdekás papírzacskót, melyre az Édesség bolt címere volt rányomtatva, amitől az ő arckifejezése még barátságosabbá derült, azt a gyanút keltve bennem, hogy titokban nemcsak beszélni, hanem talán olvasni is tud már. Szedtem kifelé a nápolyiszeleteket, s bicskával még apróbb szeletekre szabdaltam őket, akkorára, mint egy mokkacukor. Mesterségemből kifolyólag tudom, hogy a magyar nyelv milyen gazdag szavakban. Az elsőt odatartottam az orra elé. – Mondd szépen: kérek. Kitátotta s becsukta a száját, jelezvén, hogy oda helyeztessék a nápolyi. Én azonban nem az ő szájába tettem a nápolyit, hanem a magaméba, s nagy gusztussal, ropogtatva kezdtem rágcsálni. – Nyee! – rikoltott fölháborodásában. Megmutattam a második nápolyit. – Mondd szépen: kérek. Nem mondta. Megettem. Elővettem a harmadikat. Mikor azt is megettem, azt mondta: bebbe, amit még sohasem mondott volt, de nyilván azt jelenti, hogy piszkos zsaroló. A negyedik és az ötödik nápolyi ment fel és ment el, amikor – a hatodik láttán – egyszerre így szólt: – Kéek. Drámai pillanat volt. Ha most odaadom a nápolyit, akkor húsz év múlva az ideggyógyászok hipnotikus álomban fogják leszoktatni a raccsolásról. Meglehet, bestiális apa vagyok: a hatodikat is megettem. – Csak a grófok raccsolnak, kedves fiam. Mi nem raccsolhatunk, mert a te apád csak egy nyomorult író. Vidáman elmosolyodott és így szólt: – Író. Gyönyörűen mondta. Mint amikor összeroppantunk egy diót, úgy reccsent az az r. Ismerek egy kopasz írót, aki két évre elmenne juhászkutyának, ha egy ilyen r-t ki tudna nyomni magából. Őneki alkalmasint odaadták a nápolyit. Most már én is odaadtam. Lassan és látható büszkeséggel rágta, talán mert érezte, hogy ez volt az első falat, amelyért megdolgozott. Megmutattam a következő nápolyit. – Mondd szépen: cukor. A szóvégi r-t kimondani már férfimunka. Kimondta. Kimondta, hogy kenyér, hogy virág, hogy alma, hogy madár, hogy rocska... Talán egy félóra hosszat csevegtünk kéttagú szavakban; amit mondtam, mondta utánam. Ekkor vérszemet kaptam és így szóltam: – Mondd szépen: reszkető rózsabokor. Nézte az én mindent tudó számat, és elkezdte utánaformálni az ő rózsaszínű, puha, szamócalevél nagyságú ajkával e két szót. De ők nem akartak világrajönni, megkapaszkodtak valahol, összegabalyodtak, csak valami alaktalan habarék bukott ki száján. Lehajtotta fejét, és elkezdett sírni. Bennem pedig előötlött valami, valami, amire sohasem gondoltam, amit már régen elfeledtem, s ami soha vissza nem ötlött volna az emlékezetembe, ha sírni nem látom a fiamat – az, hogy amit tudunk, milyen fáradalmak és kínok és töredelmek árán tudjuk. Elszégyelltem magam, kifújtam az orrát, kezébe nyomtam a nápolyiszacskót, és kimentem a szobából. Tíz perc múlva benéztem hozzá, még mindig a földön ült, eszegette a nápolyit, és hüppögött.

bestiális = vadállati, vadállatias, kegyetlen


2 7

A) Keressétek ki! • Melyik bekezdésben kerül elő a címadó nápolyi? Milyen más címet adnátok a történetnek? (Lehet több szóból álló cím is.) • Keressétek meg azt a mondatot, amelyik megmagyarázza, miért bosszantja az apát, hogy a fia nem beszél. Hol található ez a mondat? • Keressétek meg a pici fiú beszédét jellemző hangutánzó szavakat. Milyen mellékneveket, igéket, igeneveket használ az író e hangok jellemzésére? • Keressétek meg azokat a mellékneveket, amelyekkel az író önmagát minősíti! • Jelöljétek be, hol vált át a történet jelen időről múlt időre. Milyen időben beszél a szerző általános, és milyen időben egyszeri dolgokról? B) Válaszoljatok saját szavaitokkal! • Megérteti-e magát a kisfiú? Megérti-e, amit neki mondanak? • Írjátok le néhány szóval a füzetbe, mit jelent ennek alapján a „nem akar beszélni” kifejezés! • Melyikük nyelvén kezdődik a beszélgetés apa és fia között? • Milyen volt a beszélgetés hangulata attól kezdve, hogy a kisfiú hibátlanul kimondta az első szót? Mi törte meg ezt a hangulatot? C) Gondoljátok át és fogalmazzátok meg! • Szerintetek lehetett előre sejteni, hogy a beszélgetés így fog végződni? • Szerintetek hibáztatta-e magát az apa? Írjátok le a választ 2-3 rövid mondatban a füzetbe! Keressetek a szövegben olyan érveket, amelyek alátámasztják a véleményeteket! D) Alkossatok gondolkodástérképet! • Megadjuk egy gondolkodástérkép elemeit a novelláról. Az ovális keretekbe írjátok a kulcsfogalmakat, a téglalap alakúakba a kapcsolódókat. Néhány szót előre beírtunk. Töltsétek ki a többit, és rakjátok ki a saját ábrátokat. Ha lehet, pontosan annyi elemet használjatok föl, amennyit megadtunk. Olyan ábrát készítsetek, amelynek segítségével tömören el tudjátok mondani a novella cselekményét és tartalmát.

beszéd

nápolyi

2 8


•

1 0 .

é v f o l y a m

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK A) • Melyik bekezdésben kerül elő a címadó nápolyi? Milyen más címet adnátok a történetnek? (Lehet több szóból álló cím is.) A nápolyi a második bekezdésben kerül elő. Lehetséges címek: bármi, amiben a beszéd, beszédtanulás szerepel, esetleg utalás a beszélgetés kudarcára, a kisfiú sírására, az apa szégyenkezésére stb. • Keressétek meg azt a mondatot, amelyik megmagyarázza, miért bosszantja az apát, hogy a fia nem beszél. Hol található ez a mondat? „ Az a legingerlőbb a dologban, hogy ő nem tanulja meg a mi beszédünket, de mi az övét igen.” A második bekezdésnek ez az első mondata, lényegében a novella kiindulásának tételmondata. • Keressétek meg a pici fiú beszédét jellemző hangutánzó szavakat. Milyen mellékneveket, igéket, igeneveket használ az író e hangok jellemzésére? H angutánzó szavak: nyee, höm, hömmentés, í-zés, bebbe, igék: muzsikál, sikolt, igenevek: fülsértő, idegtépő • Keressétek meg azokat a mellékneveket, amelyekkel az író önmagát minősíti! bestiális (apa), nyomorult (író); elfogadható a „bebbe” piszkos zsaroló értelmezése is • Jelöljétek be, hol vált át a történet jelen időről múlt időre. Milyen időben beszél a szerző általános, és milyen időben egyszeri dolgokról? A történet az első bekezdés végén vált át múlt időre. Jelen időben beszél általános dolgokról, a konkrét történetet múltban beszéli el. B) Tudatosítsuk a diákokban, hogy a kisfiú a maga szintjén tökéletesen kommunikál. A „nem akar beszélni” kifejezés azt jelenti, hogy nem szavakkal kommunikál, író (tehát a nyelvvel dolgozó) apja emiatt neheztel rá. A beszélgetésben nyelvcserének lehetünk tanúi, a kisfiú saját nyelvét a felnőttekére cseréli, így tud megfelelni apja elvárásainak. A barátságos hangulat akkor változik meg, amikor az apa túl magasra teszi a mércét. C) Elfogadható, ha a diákok számára a beszédtanulás kudarca váratlannak látszik, hiszen az előjelek nem egyértelműek. Talán a legmegfoghatóbb jel, hogy a történet jelen időben kezdődik és múlt időben végződik, pedig fordítva lenne logikus. Az apa lelkiismeret-furdalását mutatja az elterelő cím is, tehát érdemes visszakapcsolnunk a bevezető feladathoz, illetve a T/3. erre vonatkozó megoldásához. D) Az ovális keretbe kerülhet pl. az apa szó, a téglalapokba a sírás, a kudarc/siker/elégedettség, az író, a szégyen szavak; ezeken kívül bármilyen más, jó megoldás is elfogadható.


T/3.

32. oldal 15 perc

Az apai szeretet természete

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ezzel a feladattal kapcsoljuk össze Petőfi versét, Örkény novelláját és a tanulók saját élményeit. Alkalmas a feladat arra is, hogy megvilágítsuk a tanulók számára a szépirodalmi és a tudományos ismeretterjesztő szöveg nyelvi különbségeit. • Először olvassuk fel hangosan a rövid esszészöveget. Ha azt tapasztaljuk, hogy a tanulók nem értik, segítsünk nekik. A feladatok megoldásához csak ezt követően kezdjenek hozzá! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különböző típusú szövegek összehasonlítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, majd megbeszélés 3. Az apai szeretet természete Olvasd el Erich Fromm pszichológus szövegét az apai szeretetről.

ERICH FROMM: A SZERETET MŰVÉSZETE (Részlet) Az apai szeretet feltételes szeretet. Elve ez: „Szeretlek, mert megfelelsz a várakozásaimnak, mert teljesíted a kötelességedet, mert olyan vagy, mint én.” A feltételekhez kötött apai szeretetnek éppúgy, mint a feltétlen anyai szeretetnek megvan a pozitív és a negatív oldala. A negatív oldala az a tény, hogy az apai szeretetet ki kell érdemelni, hogy el lehet veszíteni, ha az ember nem azt csinálja, amit várnak tőle. Az apai szeretet természetéhez hozzátartozik az a tény, hogy az engedelmesség a fő erény, és az engedetlenség a fő bűn – büntetése pedig az apai szeretet megvonása. Forrás: Erich Fromm: A szeretet művészete. Fordította Várady Szabolcs. Bp., 1986, Helikon Könyvkiadó a) Fogalmazd meg röviden, mi ennek a feltételes szeretetnek a pozitívuma a gyerek fejlődése szempontjából! b) Hasonlítsd össze Petőfi versét és Örkény novelláját ebből a szempontból! Fogalmazd meg a hasonlóságokat és különbségeket!

29

30


•

1 0 .

é v f o l y a m


Apa és fiú

33. oldal

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A fogalmazásokat szedjük be, és javítsuk. Az elbírálás során értékeljük, ha a diákok beépítik az olvasottakat is a véleményükbe. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló vélemény megfogalmazása megadott témáról; reflektálás olvasott szöveg alapján C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : egyéni érdeklődés alapján M u n k a f o r m á k : egyéni fogalmazás 4. Apa és fiú Válassz egyet az alábbi lehetőségek közül, és készíts róla kb. 20 mondatos fogalmazást! • Hogyan kell viselkednie egy apának, amikor gyermeke születik? • Hogyan kell viselkednie egy apának, amikor gyermeke beszélni tanul? • Milyen érzés lehet híres apa gyerekének lenni? • Milyen családot szeretnél felnőtt korodban? • Fogalmazd meg, te milyen anya/apa szeretnél lenni!

r áhangolódás 5. lépés: 5. feladat T/5.

Titkok a családban

35. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja a ráhangolódás. Személyes történetet dolgozunk fel, fontos tehát a személyesség megteremtése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : beszélgetés 5. Titkok a családban • Szerintetek miért szoktak családon belül eltitkolni valamit a gyerek vagy gyerekek előtt? • Említsetek néhány dolgot, amit nehéz lehet elmondani egy gyereknek! Indokoljátok is, miért!



Ikrek hava

35. oldal 35 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az Ikrek hava itt olvasható részlete egy családi titok, az örökbefogadás napvilágra kerüléséről szól. A titok felfedése fájdalommal jár. Az örökbefogadás többnyire nagy érzelmi megrázkódtatást jelent az érintetteknek. Mindnyájan találkozunk ezzel a jelenséggel, ezért nem csoda, hogy a téma a szappanoperákban is megjelenik. Az is lehetséges, hogy egy örökbe fogadott gyermek is ül az osztályunkban. Valószínűleg több diákunk él elvált szülője új házastársával. Várható tehát, hogy a gyerekeknek igen határozott véleményük, elképzelésük van a kérdésről. Éppen emiatt került a szövegrész a témakörbe: Radnóti személyes élettörténete lehetőséget teremt a projekcióra, vagyis arra, hogy valaki más személyiségén keresztül beszéljenek önmagukról. • A csoportok egymással párhuzamosan dolgoznak. A) Segítsünk, ahol szükséges, megtalálni a titkolózás jeleit. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nekünk az elbeszélővel együtt csak sejtéseink vannak mindaddig, amíg vele együtt meg nem tudjuk a titkot. Fontos, hogy a diákok a szövegkörnyezetből rájöjjenek, a kép Radnóti édesanyját ábrázolta. B) Ez a feladat eltávolít a személyességtől, műfaji, nyelvi ismereteket igényel. C) Kapjon hangsúlyt, hogy az Ikrek havában szereplő család igazi, meleg, szerető család volt. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a titokkal a gyereket védték, azért kellett kiderülnie, mert meghalt az apa. Ugyanakkor a fiú indulata érthető, tehát nem fogunk tudni „igazságot” tenni. Megtehetjük, hogy előzetesen megkérdezzük, ki akar az állítás mellett és ki ellene érvelni. Fontos, hogy mindkét álláspont megjelenjen az órán. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, hangos olvasás; hiányzó szövegrészek pótlása, információkeresés (kiemelés) megadott szempont alapján; elemző olvasás, olvasói tapasztalatok felidézése, fogalom meghatározása szövegkörnyezetből; reflexió olvasott szövegre, érvek keresése, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály A) Azoknak a diákoknak ajánlott, akiknek nehezen megy a szöveg egészének megértése. B) Az irodalom iránt érdeklődőknek; az életkornak megfelelő látás- és beszédmódra érzékenyeknek, esetleg azoknak, akiket féltünk a téma személye vonatkozásaitól. C) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik könnyen alkotnak – esetleg elhamarkodottan – véleményt. A megadott szempontok alapján véleményük megalapozottabb lehet. M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdéssor megválaszolása E s z k ö z ö k : ha szükséges, vigyük be a 9. osztályos munkafüzeteket

3 1

32


•

1 0 .

é v f o l y a m

6. Ikrek hava Olvassátok el az alábbi visszaemlékezés-részletet, majd oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat, válaszoljatok a róla szóló kérdésekre! (A visszaemlékezés címe, az Ikrek hava a május 21. és június 21. közötti időszakot jelöli.)

RADNÓTI MIKLÓS: IKREK HAVA Napló a gyerekkorról (részletek) Két hónapja halt meg apa… Három napja vagyok itt a néninél, sárgaságom van, szép és titokzatos betegség, ez még senkinek sem volt az osztályban, s nem is fáj. A néninek megvannak Jókai összes művei, olyan tortát ígért, amiben csak töltelék van, nekem adta a Költők Albumát és azt mondta, hogyha nagy leszek, nekem adja a Jókaikat is. Három ceruzát kaptam, és az iskolakönyveim otthon maradtak. Jó így betegnek lenni. Jól érzem magam az ágyban, hentergőzöm és tudom, hogy valami történik körülöttem. A család kitágult, sok új rokon járkál ki-be, olyanok, akiknek a nevét se hallottam eddig, apró ajándékokat hoznak, és mind rejteget valamit. Engedékenységet és meglepetéseket szimatolok. Valahogy fontos lettem, csábítanak, és egyre titokzatosabb minden. Újabb és újabb próbákat teszek, s a próbák sikerülnek. Csak a Frommer-pisztolyt nem kaptam meg, pedig már régen kérem, még itt se laktam, mikor felfedeztem az egyik fiókban. A néni a kályha mellett varr, felé fordulok fektemben és szigorú hangon jelentkezem: – Adja nekem a Frommert a néni! Sokáig csöndben voltam, azt hitte, alszom. Összerezzen és nemet int. – Akkor hazamegyek! – Eszem ágában sincs hazamenni, jól érzem magam, sehová sem kívánkozom, de zsarolni akarok. A gyönge tiltakozás megvadít, folyton hangosabban szótagolom, majd üvöltöm a két mondatot, a felszólításra a néni következetesen megrázza a fejét, s erre én újra és újra elharsogom a fenyegetést. Már nem is kell a néni tiltakozása, a két mondat összefolyik, az értelmet adó szünet eltűnik, már értelme sincs, egyes részek letöredeznek a folytonos ismétlésben, már csak a hangzás a fontos, a zaj, amit csinálok, üvöltésem betölti a szobát, melegem lesz, az erőlködés izzaszt, a hatalom tudata fűt. Ordítozás közben kinyílik a szomszédos szoba ajtaja, Lajos bácsi jön be, megáll és tűnődve néz. Hirtelen elfáradok, abbahagyom. Lajos bácsi egy széket emel az ágy mellé, leül. A néni kimegy. Nem szólnak egymáshoz, látom, hogy összebeszéltek, ünnepélyességet érzek a mozdulataikban, az ordítozás után valósággal suhogni érzem a csöndet, hűvöset legyint fülemre, zuhanni kezdek lefelé az ággyal együtt. Hirtelen homály és nyirkos hideg vesz körül, s mint egy mély kútból fülelek. S a bácsi megszólal fönn a magasban: – Szóval haza akarsz menni? – Haza! – válaszolok gyönge daccal, minden meggyőződés nélkül. Hirtelen értelmetlen ijedtség támad bennem, Hangomra az ágy emelkedni kezd, visszatér régi helyére, a bácsi mellé. – Te most már itt vagy itthon – válaszol, és a mennyezetre pillant. – Hová is mennél? – Haza, Anyához és Ágihoz. – Anyához, anyához... – csönd, a bácsi nem néz rám, mellém néz valahová. – A nevelőanyádhoz! – mondja hosszú szünet után, kilöki magából a szót, örül, hogy túljutott rajta, feláll és járni kezd a szobában. Ülök az ágyban, a torkom hirtelen bedagad, sírás fojtogat és düh. Nem igaz! – lobban fel bennem, és kiáltani akarok. – De, de... a nevelőanyád – jön a válasz,megelőzve a tiltakozást, most már a rémület kap el, érzem a nyugodt hang mögött az izgalmat, a járkálás gyorsabb lesz, követem a tekintetemmel. – ...Elég nagy fiú vagy már, megtudhatod. Jó asszony, szeresd is, tíz évig nevelt, az anyád is volt az anyád helyett, de...


3 3

– Nem igaz! – De igaz, fiam. Az anyád, az édesanyád meghalt, amikor te születtél. Egyéves voltál már te, szegény apád akkor vette feleségül az anyádat. – Hazudik! Leül újra a székre, az ágyam mellé és rámnéz. A hangja fáradt és meleg. – Miért hazudnék, kisfiam. Ez így van! És az anyád nagyon szegény, nem tud két gyereket nevelni. Ő nem akarja, azt mondja, hogy ő dolgozik és eltart téged is, de az nagyon nehéz. Mondd meg neki, hogy itt maradsz. – Nem maradok! – Édes, édes fiam, miért nehezítenéd az anyád dolgát! – De nem igaz, hogy anya nem a mamám! – Anna! – kiált a bácsi a szomszéd szoba felé és feláll. Ijedten jön be a néni, sápadt. – Felszökik a láza – mondja és elkapja rólam a tekintetét. – Hol a kép? – kérdi a bácsi, félszeg mozdulatot tesz és topog a lábával. Ülök az ágyban, szúrást érzek a szememben, didergek, és tudom, hogy igaz. Egyszer régen egy boltban voltunk anyával vásárolni, a kereskedő ismerősként üdvözölte, rokonokról érdeklődött, Ági is, én is megmondtuk a nevünket, s énrám azt kérdezte a kereskedő, hogy: ,,A fiút kapta, ugye?” – Kaptam? Szültem, uram! – és magához ölelt. Felnéztem anyára, láttam, hogy az ujját a szája elé teszi és haragosan ingatja a fejét. Sokat beszéltek még, s mikor eljöttünk, nekiestem: – Miért mondta az az ember, hogy anya kapott engem? – A bácsi összetévesztett téged valakivel. – Kivel? Kit kaptak? – Engem is kaptál? – érdeklődött Ági vékonyka hangon, ijedten. Anya méregbe jött. – Senkit sem kaptam! Ne butáskodjatok. A bácsi összetévesztett a Fazekasékkal, azok kaptak egyszer egy gyereket. – Kik a Fazekasék? – hallom a hangom és összezavarodik bennem a kapott gyerek és a szült gyerek, mert a szült is kapott gyerek, s minden gyerek előbb nagy tengerben úszkál, de a kapott gyerek Ági, mert őt kapta anya Istentől egyszer, még emlékszem is rá. A Bakács téren kapta, a klinikán. Apa virágot vett nekem, és oda kellett adnom anyának, mikor meglátogattuk. – Fazekasék nincsenek is – didergek –, a Fazekasék mi vagyunk... én vagyok a kapott gyerek! A néni jön be, kis mélyedést paskol a paplanon, s egy képet tesz elém. – Itt az anyád, látod, nem hazudtam! – morog csöndesen a bácsi. Nézem a képet. Egy szép, komoly, idegen asszony áll a képen, fehér rózsák vannak a kalapján, fodros fehér ruhája van és oldalt néz, elgondolkozva. Nem nyúlok hozzá, csak nézem. A néni az ágyhoz lép és a kép mellé fekteti a Frommert. Lassan kihúzom a kezem a takaró alól. Fölemelem a pisztolyt, az arcomhoz szorítom, behunyom a félszememet és célbaveszem az ablak kilincsét. A néni felsír. Leteszem a pisztolyt, hanyattfekszem. Nem gondolok semmire, magányt érzek és didergek. Aztán egy szó kezd motozni bennem, amit néhány napja hallottam egy hivatalban, ahol anyával jártunk, egy szakállas ember mondta rám, mert meghalt az apám. De nem azért mondta! – Teljesárva vagyok! – ordítok, feldobom magam az ágyban, a falnak fordulok és nyitott szájjal zokogni kezdek. Összekuporodom, a térdem fáj és a fülem hasogat. A párna nedves lesz, lejjebb csúszom, a takaró alá. A párna csücske kerül a szám elé, összeharapom és elszakítom, szédülök. Mikor felébredek, üres a szoba. A félhomályban fénylenek az ablakok. Fáradt vagyok és valahogy idegen magamnak. Úgyis meghalok – gondolom –, lesz majd itt ijedtség… Bosszú fészkelődik bennem, mert szeretnék büntetni mindenkit, mindenért. Összefonom a karomat a hátamon, mint az iskolában szoktam. Várom a halált.

34


•

1 0 .

é v f o l y a m

Az ablak előtt, a folyosón anya siet el, a gyászfátyol úszik utána. Csönget. A néni benyit a szobába, villanyt gyújt, felkapja az ágy szélére csúszott képet és a Frommert, egy fiókba dobja és szalad ajtót nyitni. – Hogy van a gyerek? – hallom anya hangját, beront, homlokon csókol és megtapogatja a kezem. Hideget hoz be s jó szagot. – Kezicsókolom! – köszönök. A hangomra megrezzen, lehajol, a szemembe néz. – Csókolj meg – mondja, és arcát az arcomhoz dörzsöli. Megcsókolom. Hirtelen felegyenesedik, a szeme villan s a nénire szól: – Ki mondta meg? Ki merészelte megmondani? Maga? – A Lajos – leheli ijedten a néni és hátrál az ajtó felé. – Az átkozott! – sziszeg anya. Leengedi a karját, fáradtan és tanácstalanul maga elé mered. Aztán az ágy szélére ül, és szeméből lassan peregni kezd a könny. Megsimogatom a karját, mellemre bújik, rázza a zokogás. Sírni akarok én is, de nem tudok, fejére teszem a kezem, vigasztalni szeretném. Valahogy segíteni kellene – gondolom, öregnek érzem magam és bölcsnek. – Úgyis meghalok, szeretném mondani, de nem merem. Egyedül vagyunk a szobában, akkor még idegen bútorok és idegen holmik között. Anya feltápászkodik, a székre ül, megtörli a szemeit, elsimítja a homlokába hulló hajakat. – De Ági azért a testvérem? – kérdezem. Bólint, szája elé kapja a zsebkendőjét és újra belezokog. S az akkor még idegen bútorok, idegen holmik közt éltem sokáig, az otthoni bútorok anyával és Ágival N.-re vándoroltak. S ha két-három évenként ott töltöttem egy-egy szünidőt, már barátkoznom kellett a régi bútorokkal. – Hogy halt meg anya? – kérdeztem három év múlva egy alkonyatkor a nénit. – Tanulj és ne kérdezz butaságokat! Meghalt! – Hogy halt meg? miért halt meg? – a hangom megijeszthette, mert felém fordult és összekulcsolta a kezét. – A szíve nem bírta, ikerszülés volt. – Ikerszülés volt? – mondtam ámulva utána. – Mi mindent rejtegetnek ezek még! – csikordítottam össze a fogam, s a kezem ökölbeszaladt… Micsoda család! Minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél! – Hol az ikertestvérem? – támadtam a nénire gyanakodva. – Meghalt, gyönge volt, egy-két percig élt csak. Az is fiú volt. – És? – Mit és? – És… és anya azért halt meg, mert ikergyerekei lettek? – Azért – törölt ki gyorsan egy könnyet a szeméből a néni –, de ezen már úgysem lehet segíteni, ne kérdezgess, és különben sem való ilyesmiről beszélgetni. Szégyelld magad! – Dehogyisnem való! – dühöngtem. – És apa? – Hát nem hagysz békén? Apád nem volt Pesten, egy órával később érkezett meg. Tanulj és hagyj békén! Egy nagy lélegzettel visszanyeltem torkomból a szívemet. – Huszonnyolc éves volt akkor szegény Ilona – sírta hirtelen a néni és kiment a konyhába. Rányitottam, de visszanyomta az ajtót és megfordította a kulcsot a zárban a konyha felől. – Tanulj és hagyj békén – kiabálta nedves hangon. – Én a falhoz vágtam volna apa helyébe azt a kölyköt, tudja? – ordítottam az ajtón át. – Bolond vagy? Milyen kölyköt? – nyílt ki hirtelen az ajtó. – Engem – sziszegtem összeszorított szájjal –, mindenki meghalt neki, csak én maradtam! És most


3 5

azt se lehet tudni, hogy én haltam-é meg, vagy a testvérem. Ha ikergyerekek vannak, honnan lehet azt tudni?! – Megbolondultál? – akadtak el a néni könnyei. – Gyere, elmegyünk a moziba! – Nem megyek a moziba! – tomboltam –, nem kellett volna engedni, hogy gyerekei legyenek anyának, ki volt az a hülye orvos, aki hagyta? Majd megölöm! – rúgtam bele a dívány sarkába s az utcára rohantam. 1939. augusztus végén A) Titokfejtés • Írd ki a naplórészletből azokat a jeleket, amelyekből a kisfiú megsejtette, hogy titkolnak előle valamit! • Ki volt azon a képen, amit a néni gyorsan eldugott a nevelőanya érkezésekor? • Mennyi idő telt el az első és a második titok napvilágra kerülése között? B) Visszaemlékezés Keress meg és húzz alá olyan szöveghelyeket, amelyekből látszik, hogy egy felnőtt emlékszik vissza gyermekkori önmagára! Az Ikrek hava irodalmi önéletrajz. Az aláhúzott részek segítségével értelmezd ezt a kifejezést! (Elevenítsd fel a kilencedikben szerzett ismereteidet az önéletrajzról.) C) „Micsoda család!” Igazold vagy cáfold az alábbi állítást. Gyűjts érveket a naplórészletből: „Micsoda család! Minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!” Figyelj arra: • mit mond a bácsi, miért ők veszik magukhoz a gyereket; • hogyan nevezi a fiú a nevelőanyját azután, hogy megtudta a titkot; • miből jött rá a nevelőanya, hogy valaki elmondta a titkot a gyereknek; • milyen jelei vannak a néni és a bácsi szeretetének; • milyen szövegkörnyezetben hangzik el a feladatban szereplő idézet?

Megoldási javasl at A) Titokfejtés • Írd ki a naplórészletből azokat a jeleket, amelyekből a kisfiú megsejtette, hogy titkolnak előle valamit! „A család kitágult, sok új rokon járkál ki-be, olyanok, akiknek a nevét se hallottam eddig, apró ajándékokat hoznak és mind rejteget valamit. Engedékenységet és meglepetéseket szimatolok. Valahogy fontos lettem, csábítanak, és egyre titokzatosabb minden.” „a Fazekasék mi vagyunk” (ez időben megelőzi az apa halálát) „Aztán egy szó kezd motozni bennem, amit néhány napja hallottam egy hivatalban, ahol anyával jártunk, egy szakállas ember mondta rám, mert meghalt az apám.” • Ki volt azon a képen, amit a néni gyorsan eldugott a nevelőanya érkezésekor? Az édesanya – feltűnő a leírásban mind a szépség, mind az idegenség hangsúlyozása • Mennyi idő telt el az első és a második titok napvilágra kerülése között? A második titokra 3 évvel később derül fény. Ennek a titoknak semmiféle előjele nincs.

3 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

B) Visszaemlékezés • Keress meg és húzz alá olyan szöveghelyeket, amelyekből látszik, hogy egy felnőtt emlékszik vissza gyermekkori önmagára! Az Ikrek hava irodalmi önéletrajz. Az aláhúzott részek segítségével értelmezd ezt a kifejezést! (Elevenítsd fel a kilencedikben szerzett ismereteidet az önéletrajzról.)  általában: az események elbeszélésébe bekerülnek korábbiak is (lásd előző feladat megoldása)  az igeidők változása: az első titok napvilágra kerülése jelen idejű, a másodiké múlt idejű  a z érzések/érzelmek leírása érzékletes, a szóhasználat néha valóban olyan, mint egy tízéves gyereké („Három ceruzát kaptam és az iskolakönyveim otthon maradtak.” „Ki volt az a hülye orvos, aki hagyta? Majd megölöm!”, néha gazdagabb, mint egy tízéves gyerek szókincse (pl. „zsarolni akarok”, „öregnek érzem magam és bölcsnek”, „suhogni érzem a csöndet, hűvöset legyint fülemre”).  ö néletrajz: Vallomásos jellegű irodalmi műfaj, amelyben a szerző elsősorban a személyiségét formáló eseményeket beszéli el. Hangsúlyos az érzelmek, indulatok ábrázolása. C) „Micsoda család!” Igazold vagy cáfold az alábbi állítást. Gyűjts érveket a naplórészletből: „Micsoda család! Minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!” Figyelj arra: • mit mond a bácsi, miért ők veszik magukhoz a gyereket; „És az anyád nagyon szegény, nem tud két gyereket nevelni. Ő nem akarja, azt mondja, hogy ő dolgozik és eltart téged is, de az nagyon nehéz.” • hogyan nevezi a fiú a nevelőanyját azután, hogy megtudta a titkot; Továbbra is anyának nevezi, anyának emlegeti. • miből jött rá a nevelőanya, hogy valaki elmondta a titkot a gyereknek; Nem szavakból, hanem a köszönésből, abból, ahogyan megcsókolja. • milyen jelei vannak a néni és a bácsi szeretetének; Ajándékokat adnak, a bácsi hangja meleg, amikor beszél vele, a néni gesztusai gondoskodásról árulkodnak. Ő az, aki mindkét titok elmondása után valamivel vigasztalni próbálja a gyereket: nekiadja a régóta vágyott pisztolyt vagy moziba hívja. • milyen szövegkörnyezetben hangzik el a feladatban szereplő idézet? A második titok elmondása után hangzik el, feldúlt lelkiállapotban.

T/7.

40. oldal 20 perc

Nevelőszülők, örökbefogadás – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatsor aktualizálja, mintegy testközelbe hozza a műben felvetődő problémát. Engedjünk teret a diákok véleménynyilvánításának, ne erőltessük közös álláspont kialakítását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : (empátia), a szöveg megértésének elmélyítése és rögzítése; az olvasottak összekapcsolása meglévő ismeretekkel, reflektálás az olvasott szövegre, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat


3 7

M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vitakör 7. Nevelőszülők, örökbefogadás Csak napjainkban változik az örökbefogadó szülők szemlélete arról, mit kell mondani a befogadott gyermeknek származásáról. Ma már mind kevesebben titkolják az örökbefogadást, sőt, néhányan két születésnapot ünnepelnek: a valódit és a családba kerülés napját. Ti melyik álláspontot tartjátok elfogadhatónak? Miért? Keressetek érveket az olvasott részletben is. Gondolatok, feljegyzések:

T/8.

41. oldal 20 perc

„Nem kell a világ”? – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ha a diákokat nagyon megfogta az Ikrek hava olvasott részlete, akkor érdemes konkrét irodalmi szöveggel folytatni a megbeszélést. • Először frontálisan beszéljünk arról, milyen kapcsolatot találtak a tanulók a vers és a visszaemlékezés-részlet között, majd dolgozzanak egymást választó párokban: hangosan gyakorolják az értelmes, kifejező olvasást. • A végén olvastassuk fel a verset több párral is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : két irodalmi szöveg összekapcsolása, versbeli beszélők és nézőpontok azonosítása, kifejező hangos olvasás szerep szerint C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat M u n k a f o r m á k : frontális és páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés és szerepek szerinti felolvasás 8. „Nem kell a világ”? Olvassátok el Radnóti Miklós Negyedik ecloga című versét! Beszéljétek meg, hogy kapcsolódik az Ikrek havában olvasottakhoz, majd próbáljátok meg páronként, szereposztással felolvasni a verset! Az olvasást gyakoroljátok először, mielőtt a többieknek bemutatnátok!

RADNÓTI MIKLÓS: NEGYEDIK ECLOGA KÖLTŐ Kérdeztél volna csak magzat koromban... Ó, tudtam, tudtam én! Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba! tompán csap rám a sötét és vág engem a fény! És megmaradtam. A fejem rég kemény. S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.

3 8


A HANG S a vörheny és a kanyaró vörös hullámai mind partradobtak. Egyszer el akart nyelni, – aztán kiköpött a tó. Mit gondolsz, miért vett mégis karjára az idő? S a szív, a máj, a szárnyas két tüdő, a lucskos és rejtelmes gépezet hogy szolgál… ó miért? s a rettentő virág nem nyílik még husodban tán a rák. KÖLTŐ Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom. Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kisértek végig az uton. A HANG Jártál szellőtől fényes csúcsokon, s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát; láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet, s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár… KÖLTŐ Rabságból ezt se látni már. Hegy lettem volna, vagy növény, madár… vigasztaló, pillangó gondolat, tünő istenkedés. Segíts szabadság, ó hadd leljem meg végre honnomat! A csúcsot ujra, erdőt, asszonyt és bokrokat, a lélek szélben égő szárnyait! És megszületni ujra új világra, mikor arany gőzök közül vakít s új hajnalokra kél a nap világa. Még csönd van, csönd, de már a vihar lehell, érett gyümölcsök ingnak az ágakon. A lepkét könnyü szél sodorja, száll. A fák között már fuvall a halál. És már tudom, halálra érek én is, emelt s leejt a hullámzó idő; rab voltam és magányom lassan növekszik, mint a hold karéja nő.

•

1 0 .

é v f o l y a m


Szabad leszek, a föld feloldoz, s az összetört világ a föld felett lassan lobog. Az írótáblák elrepedtek. Szállj fel, te súlyos szárnyu képzelet! A HANG Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik; elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld. De haragod füstje még szálljon az égig, s az égre írj, ha minden összetört!

T/9.

(1943. március 15.)

42. oldal 20 perc

Mit mond az irodalomtörténet? – Alternatív feladat: választható egy feladat a 7–8–9. közül

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassuk fel hangosan Ferencz Győző elemzését. • Ezt követően a tanulók egyénileg dolgozzanak: fogalmazzák meg reflektáló írásukat az esszérészlettel kapcsolatosan. Hívjuk föl a figyelmüket arra, hogy használják mindazon ismereteket, amelyeket már megszereztek Radnótiról, illetve szükség esetén használják a 8. feladatnál olvasható rövid életrajzot is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irodalomtörténeti szöveg értése, irodalomtörténeti és szépirodalmi forrás összekapcsolása, reflektáló fogalmazás írása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektáló fogalmazás írása 9. Mit mond az irodalomtörténet? Olvassátok el az alábbi tanulmányrészletet Radnóti Miklós költővé éréséről!

FERENCZ GYŐZŐ: TRAUMA ÉS KÖLTÉSZET – RADNÓTI KÖLTŐVÉ ÉRÉSE (részlet) Radnótinak a szülei halálával foglalkozó versei tehát azt mutatják, hogy a trauma egész személyiségépítésére kihatott. Ez az élmény késztette versírásra: a költészetet ösztönösen olyan terepnek érezte, ahol traumáját feldolgozhatja. Költészete ennyiben terápikus funkciójú vallomásos líra – legalábbis indíttatásában. A trauma feldolgozása során azonban nemcsak lelki problémáját oldotta meg, hanem megalkotta önmagát mint Költőt is. Úgy is mondhatjuk, ebből a problémából alkotta meg önmagát

trauma = súlyos lelki megrázkódtatás; traumatikus = megrázó, beteggé tevő terápia = gyógyítás, gyógymód; terápikus = gyógyító

39

40


•

1 0 .

é v f o l y a m

mint Költőt. Ez az oka, hogy a halállal olyan sajátos viszonya alakult ki. Verseiben jól követhető, hogy a múltat feldolgozva egyre élesebben tudatosul benne saját rettenetes jövője. Zárt és élesen fókuszált életműve egyetlen ívet alkot: szülei halálának traumatikus élménye vezet el az utolsó, páratlan remekművekhez. A tragikus sorsú Költőnek valóban „mindennap újszülött borzalommal” kellett élnie. Forrás: Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete: kritikai életrajz. Bp., 2005, Osiris. Az eddig olvasottak ismeretében készíts fogalmazást arról, egyetértesz-e Ferencz Győző irodalomtörténésszel! (Az esszé elkészítése kedvéért alább olvasható Radnóti Miklós rövid életrajza.) Radnóti Miklós (1909–1944)

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Édesanyja belehalt a szülésbe, ikertestvére is csak néhány percig élt. 1921-ben édesapját is elvesztette, ezután textilkereskedő nagybátyja nevelte. Radnóti 1927-ben felső kereskedelmi iskolában érettségizett, majd egy tanévet Liberecben (Csehszlovákia) tanult textilipari főiskolán. Visszatérése után nagybátyja textilkereskedésében dolgozott. 1930 őszén beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia szakára. 1934-ben irodalomtörténeti doktorátust szerzett, de zsidó származása miatt nem kaphatott tanári állást. Visszaköltözött a fővárosba, fordításokból és kisebb munkákból élt. 1935-ben feleségül vette kamaszkori szerelmét, Gyarmati Fannit. 1940-től többször behívták munkaszolgálatra. 1944-ben a jugoszláviai Bor melletti lágerbe hurcolták. Augusztus végén a foglyokat Magyarországon át gyalog Németországba indították. A költőt november elején a Győr melletti Abdánál többedmagával agyonlőtték.

Radnóti Miklós


4 1

relek tál ás 7. lépés: 10. feladat T/10.

Radnóti emlékpadja

44. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat során reflektáljunk az előző feladatokban megtanultakra. Biztassuk a diákokat arra, hogy használják fel mindazt, amit tanultak, ugyanakkor fogalmazzák meg bátran véleményüket, esetleg ilyen élményeiket. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : árnyalt véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektáló rövid szöveg írása 10. Radnóti emlékpadja Az alsógödi vasútállomáson a Városvédők Egyesülete felállított egy emlékpadot Radnóti Miklós emlékére, és belevéste Radnóti Nem tudhatom című költeményének két sorát. Nézzétek meg az emlékpadot az alábbi képen, majd fogalmazzátok meg három mondatban, miért jó (vagy miért semmitmondó) az alábbi emlékpad felállítása!

Radnóti Miklós emlékpad (Alsógöd, MÁV-állomás, Városvédők Egyesülete) A versrészlet forrása: Radnóti Miklós: Nem tudhatom

4. A HALÁL TITKAI r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

Versek, könyvek, történetek, filmek, dalok a halálról

46. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az instrukció megfogalmazása során hívjuk föl olyan kulturális termékekre is a diákok figyelmét, amelyek nem jutnak azonnal az eszükbe, például dalokra (rockzenei művekre is), filmekre, mesékre. • Néhány perces egyéni gyűjtőmunka után hallgassunk meg néhány címet, majd ajánlást. Az elhangzó címekre reflektáljunk, igyekezzünk minél több művészi élményt – és ezzel megformált halálélményt – felidézni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kulturális emlékezet, felidézés, rövid lényegkiemelő fogalmazás szóban C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka emlékezetből 1. Versek, könyvek, történetek, filmek, dalok a halálról Sok és sokféle alkotás, történet, film, vers szól a halálról. Gyűjts össze minél többet! Gondold át őket, melyikre mennyire emlékszel, melyiket szereted. Egyet válassz is ki az általad összegyűjtöttek közül, és gondold át, néhány mondatban hogyan ajánlanád a többieknek!


Goethe: Vándor éji dala

46. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassuk föl hangosan a verseket. Alkossunk négyfős csoportokat, amelyek megkapnak egy-egy versfordítást, és a továbbiakban – eleinte – csak azzal foglalkoznak. Oldják meg az a)–e) feladatokat [és ne foglalkozzanak még az f) feladattal]. Ezúttal ne csak egy-egy jegyző írja a megoldásokat, hanem a csoportok minden tagja. • Ezt követően alkossunk szakértői csoportokat: ismét négyfős csoportokat hozzunk létre, ám ezút-

A

h a l á l t i t k a i

4 3

tal úgy, hogy minden következő négyesben minden diák előzőleg más versfordítást vizsgált meg. (Ha az osztály létszáma miatt nem jön ki pontosan ez az átrendezés, akkor törekedjünk arra, hogy minél több ilyen csoportot hozzunk létre, és a megmaradó diákok dolgozzanak párban vagy hármasával.) • Az így létrejött csoportban először minden diák olvassa fel a többieknek azt a fordítást, amellyel ő foglalkozott, majd hasonlítsák össze megoldásaikat. A megbeszélés során egészítsék ki az a)–e) feladathoz írottakat, majd beszéljék meg a műfordítások közötti különbségeket és hasonlóságokat! Ekkor válaszolják meg az f) feladat kérdését! • A feladat megoldása során – az önmegszólító vers definiálása kivételével – nem kell teljes mondatokban fogalmazni, elég szavakat, vázlatpontokat írni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szókincs bővülése, szabatos nyelvhasználat, fejlődés a hangos olvasásban; szövegváltozatok különbségeinek és hasonlóságainak megfigyelése; definíció írása: indukciós bázis alapján következtetés és általánosítás megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szakértői csoport T á m o g a t ó r e n d s z e r : http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2262 2. Goethe: Vándor éji dala Az alábbi verset a hagyomány szerint Goethe 31 éves korában, 1780-ban egy kiránduláson írta. Egy vadászház ablakdeszkájába karcolta be. Nem sokkal halála előtt újra elment, hogy megnézze, megvan-e még.

GOETHE: VÁNDOR ÉJI DALA Tóth Árpád fordításában: Immár minden bércet Csend ül, Halk lomb, alig érzed, Lendül: Sóhajt az éj. Már búvik a berki madárka, Te is nemsokára Nyugszol, ne félj… Móricz Zsigmond fordításában: Ott nyugszik a csúcsokon a csend. És itt a lombokon alig leng szellő, ha sejted is. Az erdőn is hallgat a kis madár, várj csak, nemsokára már megnyugszol te is.

44


•

1 0 .

é v f o l y a m

Kosztolányi Dezső fordításában: A szikla-tetőn tompa csönd. Elhal remegőn odafönt a szél lehellete is. Madárka se rebben a fák bogára, várj, nemsokára pihensz te is. Szabó Lőrinc fordításában: Csupa béke minden orom. Sóhajnyi szinte a lombokon a szél s megáll. A madár némán üli fészkét. Várj; a te békéd Sincs messze már. Goethe: Wanderers Nachtlied Über allen Gipfeln Ist Ruh, In allen Wipfeln Spürest du Kaum einen Hauch; Die Vögelein schweigen im Walde. Warte nur, balde Ruhest du auch. a) Vándorol – mit jelent pontosan ez a szó? • Milyen konkrét jelentése van (vagy jelentései vannak)? • Milyen jelentéssel használjuk átvitt értelemben? b) Ki a versben megszólaló ember, és ki a vers megszólítottja? • Kinek a megszólalását várjuk a cím alapján? • A vers melyik része szólít meg közvetlenül valakit? • Ki a vers megszólítottja? • Sokak szerint a Vándor éji dala úgynevezett önmegszólító vers. Gondoljátok végig, miért, és írjatok saját szavaitokkal lexikonszerű meghatározást a kifejezésről! c) Miért éjszakai ez a dal? • Utalnak-e színek vagy fények az éjszakára? • Melyik napszakra gondoltatok a vers olvasása során?

A


4 5

d) Milyen a táj? • Keressünk jelzőket arra, milyennek találhatja az olvasó a versben szereplő tájat! Segítségképpen javasolunk néhányat, de természetesen másokat is felsorolhattok. Jelentésük alapján csoportosíthatjátok is a szavakat.

IJESZTŐ BARÁTSÁGOS ELNYUGVÓ

ISMERŐS

SZEMET FÉLELMET GYÖNYÖR- KIES HAZAI ERDEI ESTI KELTŐ KÖDTETŐ

• Melyeket találtátok megfelelőnek? Keressetek olyan idézeteket a versből, amely alátámasztja választásotokat! • Miért van szüksége a vándornak a biztatásra vagy megnyugtatásra? A táj vagy a vándorlás ténye sugallja ezt az érzést? e) Formai megfigyelések • A vers műfaja dal, tehát közel áll a zenéhez. Vizsgáljuk meg a vers zenéjét! Írjátok le a rímképletét! • Milyen egyéb formai megfigyeléseket tudtok megfogalmazni a versről? f) Milyen különbségeket és hasonlóságokat figyeltetek meg a különböző műfordítások között?

Megoldási javasl at a) Vándorol – mit jelent pontosan ez a szó? • Milyen konkrét jelentése van (vagy jelentései vannak)? • Milyen jelentéssel használjuk átvitt értelemben? A kérdések a vándorlás archetípusára vonatkoznak: az ember mint vándor, az út mint az élet útja, a vándorlás mint az életút bejárásának örök feladata az irodalom és a művészetek egyik legrégebbi és legismertebb archetípusa. b) Ki a versben megszólaló ember, és ki a vers megszólítottja? • Kinek a megszólalását várjuk a cím alapján? • A vers melyik része szólít meg közvetlenül valakit? • Ki a vers megszólítottja? • Sokak szerint a Vándor éji dala úgynevezett önmegszólító vers. Gondoljátok végig, miért, és írjatok saját szavaitokkal lexikonszerű meghatározást a kifejezésről! A beszélő és a megszólított egyaránt a vándor – illetve az ember mint vándor. Az önmegszólító vers lényege, hogy az egyes szám második személlyel jelölt te maga a beszélő. A verstípus a legszemélyesebb tartalmakat hordozza: az ember számvetést készít, szembenéz saját életével, lehetőségeivel és azzal, mit kezdett az életével, miként valósította meg önmagát. Erről az egzisztenciális szembenézésről szól az önmegszólító vers. c) Miért éjszakai ez a dal? • Utalnak-e színek vagy fények az éjszakára? • Melyik napszakra gondoltatok a vers olvasása során? A vers elnyugvó, alkonyati tájat ábrázol, csak a cím utal közvetlenül az éjszakára. Akár ijesztő, félelmet keltő is lehet a vers; az erdőre a lombok utalnak; a nyugalom szó kelthet olyan pozitív érzéseket, amelyek átvihetők a tájra is. A táj és vándor elnyugvása egymással párhuzamos; az indok attól függ, hogy a nyugalmat átmenetinek vagy öröknek értelmezzük.

4 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

d) Milyen a táj? • �� Keressünk jelzőket arra, milyennek találhatja az olvasó a versben szereplő tájat! Segítségképpen javasolunk néhányat, de természetesen másokat is felsorolhattok. Jelentésük alapján csoportosíthatjátok is a szavakat. Magyarázzuk meg a ’kies’ szó jelentését: kellemes látványt nyújtó, derűs, kellemes, harmonikus, idilli hangulatú. Ellentéte a kietlen. Mindkét szót tájra, helyre, esetleg épületre, településre használjuk. e) Formai megfigyelések • A vers műfaja dal, tehát közel áll a zenéhez. Vizsgáljuk meg a vers zenéjét! Írjátok le a rímképletét! • Milyen egyéb formai megfigyeléseket tudtok megfogalmazni a versről? Rímképlete: abab/cddc. Felhívhatjuk a figyelmet a jambikus lejtésre, az egyenetlen hosszúságú verssorokra, az enjambement-okra, a kijelentő és a felkiáltó (felszólító) modalitás megváltozására stb.

T/3.

50. oldal 10 perc

Varró Dániel átiratai

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatnál figyelmeztessük diákjainkat az alcímre! Beszélhetünk arról, mikor van az átiratnak jelentősége, hogyan változtatják meg az egyes szavak a vers hangulatát. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a bunkósított változat nyíltan kimondja azt, amit a szöveg eddig elrejtett. • A diákok párban dolgozzanak, majd beszéljük meg a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meglévő szókincs előhívása, a stílus különbségeinek és az iróniának felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : kérdéssor irodalmi szöveghez 3. Varró Dániel átiratai Alább olvasható egy fiatal magyar költő, Varró Dániel két humoros mai átirata. Olvassátok el őket, és oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat!

VARRÓ DÁNIEL: VÁNDOR ÉJI DALA (a viccelődjünk azon, amit nem bírunk lefordítani sorozatból) Szelídített változat kisebbeknek: Minden orom csupa öröm, a lombokon, a lömbökön

A


4 7

szél szól: lihi. Madárdaltól nem zeng az erdő. Örvendj tekergő, itt a pihi. Bunkósított változat nagyobbaknak: A hegytetőn fent nyugi van, csak a szél böffent sutyiban a lomb közt, de slussz. A madárkák kussolnak a fákon. Belőled is, barátom, kifogy a szusz. Forrás: Varró Dániel: Bögre azúr. Bp., 1999, Magvető Könyvkiadó • Az első átirat (Szelídített változat kisebbeknek) a vers zenéjével játszik. Keressétek meg a kitalált vagy szlenges kifejezéseket! Mit árulnak el ezek a fordítás nehézségéről? • A magas vagy a mély hangrendű szavak vannak-e többször rímhelyzetben? Milyen érzést kelt ez a hangrend a komoly fordításokhoz képest? • Fogalmazzátok meg, miért kell a kicsiknek a Vándor éji dalát „szelídíteni”? • A második változatban keressétek meg a „bunkósító” szavakat! Milyen szavakat, kifejezéseket helyettesítenek? • Mit jelent a „kifogy a szusz” kifejezés? Miért tekinthetjük „bunkóságnak” a használatát? Keressétek meg, melyek azok a szavak, amelyek ugyancsak nem illenek a vers eredeti hangulatához!

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK • Az első átirat (Szelídített változat kisebbeknek) a vers zenéjével játszik. Keressétek meg a kitalált vagy szlenges kifejezéseket! Mit árulnak el ezek a fordítás nehézségéről? A lömbökön; lihi; • A magas vagy a mély hangrendű szavak vannak-e többször rímhelyzetben? Milyen érzést kelt ez a hangrend a komoly fordításokhoz képest? Magas hangrendű szavak • Fogalmazzátok meg, miért kell a kicsiknek a Vándor éji dalát „szelídíteni”? A dalszerű, éppen ezért elsőre könnyű forma ellenére a vers az elmúlás kérlelhetetlenségéről és egyetemességéről szól. • A második változatban keressétek meg a „bunkósító” szavakat! Milyen szavakat, kifejezéseket helyettesítenek? nyugi van; böffent; sutyiban; slussz; kussolnak; kifogy a szusz • Mit jelent a „kifogy a szusz” kifejezés? Miért tekinthetjük „bunkóságnak” a használatát? Keressétek meg, melyek azok a szavak, amelyek ugyancsak nem illenek a vers eredeti hangulatához! A halál megnevezésére és körülírására rendkívül sok szó és kifejezést használhatunk, a magyar nyelv végtelenül gazdag ezekben. A kifogy a szusz durvasága és direktsége ellentétben áll azzal az élménnyel, hogy az ember megérzi a halál közellétét.

4 8


T/4.

•

1 0 .

é v f o l y a m

52. oldal 15 perc

Egyéni értelmezés

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladattal arra törekszünk, hogy a diákok összeállítsák mindazt, amiről korábban volt szó, és megtanulják, hogy a tudományos elemzés és a szubjektív művészi élmény nem idegenek egymástól, hogy a műelemzés éppen azt az élményt igyekszik megragadni, amit a versolvasó (színházlátogató, regényolvasó stb.) ember átél. • Írassuk meg a diákokkal az egyéni értelmezésüket, és olvastassunk fel néhányat. • A memoritert adjuk házi feladatnak, és más alkalommal kérjük számon. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szempontváltás, a megértett szöveg újraalkotása, személyes hangú és értelmező műelemzés írása; a memoriterben: szövegmemória, a szövegfonetikai eszközök tudatos használata C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k : fogalmazás írása feladatok előzetes elvégzése után 4. Egyéni értelmezés Sokat foglalkoztunk ezzel a rövid, mégis rendkívül sokat idézett és hivatkozott verssel. A feladatok megoldása után fogalmazd meg 10-15 mondatban saját értelmezésedet a Goethe-versről! Olvasd fel kifejezően a verset, érzékeltetve a hangulatát. Tanuld meg kívülről az egyik műfordítást, amelyiket a legszebbnek találsz!

Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832) Johann Wolfgang von Goethe (ejtsd: johann volfgang fon gőte) Goethe 1749-ben született Frankfurtban, előkelő és vagyonos polgárcsaládban. Jogot tanult a lipcsei egyetemen, majd a fiatal német írók mozgalmának vezéralakja lett. Barátai közt tudhatta a filozófus Herdert (1744–1803) és a költő-drámaíró Schillert (1759–1805). Schillerrel együtt színházat alapítot-

A


tak, megteremtették a magas színvonalú német balladaköltészetet (pl. Goethe: A Tündérkirály), epigrammákat írtak, amelyekről máig sem tudni pontosan, melyiket melyikük írta. Schiller ösztönzésére készült el Goethe egyik ismert regénye, a Wilhelm Meister tanulóévei. 1770-ben, Strassburgban élte át élete első nagy szerelmét, amely a Friderika-dalokat ihlette. 1772-ben egy bíróságon volt gyakornok, és beleszeretett barátja menyasszonyába, Charlotte Buffba. Ennek a szerelemnek állított emléket Az ifjú Werther szenvedései című műve, amely hatalmas sikert aratott. Goethe 1775-ban lépett a weimari herceg szolgálatába. A herceg titkos tanácsosaként nemcsak irodalommal, hanem pénzügyekkel és természettudományokkal is foglalkozott. Weimarban ismerkedett meg Charlotte von Steinnel, aki érettségével, műveltségével jelentős mértékben hozzájárult a költő lelki-szellemi elmélyüléséhez. A nyolcvanas évekre belefáradt a hivatali gondokba, reformtörekvései nem jártak sikerrel. 1788-tól már csak a kultúra irányítását vállalta. Ebben az évben ismerte meg élettársát, gyermekének anyját, Christiane Vulpiust. E kapcsolat tükröződik a Római elégiák verseiben. 1803-ban meghalt Herder, 1805-ben Schiller. Bár Weimar már zarándokhellyé vált miatta, a sok látogató között Goethe szinte teljesen egyedül maradt. Nem élt már senki azok közül, akiket valaha szeretett. Meghalt a felesége, meghalt Charlotte von Stein, pártfogója, Karl August herceg és saját fia is. A költőfejedelem haláláig folyamatosan dolgozott, 1831-ben fejezte be a fő művének tartott Faustot. 1832. március 22-én hunyt el.

T/5.

53. oldal 30 perc

Ambrose Bierce: Bagoly-folyó

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A halál, haldoklás témájában diákjaink fejében – érthető módon – éppolyan rendetlenség, zűrzavar uralkodik, mint a születés témájában. Bizonyára izgatja őket, mit érez egy haldokló a halál előtti pillanatokban – ennek megválaszolására izgalmas kísérlet ez a novella. A mű elolvasása éppen szerkezete miatt nem egyszerű, ezért az osztály ismeretében a szaktanár döntse el, hogy otthoni olvasásra adja fel, kísérővel együtt, vagy az egyik órán közösen olvassák el a művet, beszélik meg a kísérő kérdéseire adható válaszokat, s a másik órán történik meg az értelmezés. A fogalmazásokat adjuk házi feladatnak. • Tartsunk bemutató olvasást. A kísérő legyen a diákok előtt, és a szöveget párhuzamosan hallgatva és olvasva keressék a kérdésekre a választ. A megfelelő szövegrészeket ceruzával aláhúzva jelölhetik a szövegben, vagy ragaszthatják a margóra a kérdéseket tartalmazó cédulát. A novella elolvasása után beszéljük meg a problémás kérdéseket. A kísérő kérdéseire adott jó válaszokat jutalmazzuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás vagy hallás utáni megértés, információk keresése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka és tanári bemutató olvasás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás kísérővel

49

50


•

1 0 .

é v f o l y a m

5. Ambrose Bierce: Bagoly-folyó Új típusú feladatsorral találkozol: a kísérővel. Ez a hosszabb vagy bonyolultabb olvasmányoknál segít a történet megértésében, a későbbi értelmezésben. Azért kísérő a neve, mert olvasás közben végig veled van, felhívja a figyelmedet egy-egy részletre, ami fontos lehet. A kérdések a történetnek megfelelő sorrendben követik egymást. A számok a novella egyes részeit jelzik. A kísérőt többféleképpen is használhatod: • elolvasod a kérdéssor első részét, majd úgy olvasod a novella első részét, hogy a kérdésekre keresed a választ; • elolvasod a novella első részét, majd válaszolsz a kérdésekre; • elolvasod a novellát, a kérdésekre úgy válaszolsz, hogy visszalapozol, és újraolvasod a megfelelő szöveghelyeket. A válaszokat • sorrendben leírhatod a füzetedbe; • a novella mellett a margóra írod annak a kérdésnek a számát, amelyik arra a szöveghelyre vonatkozik; • a kiemelhető lapocskákat odarakod a megfelelő helyen a margóra. Döntsd el, számodra mi a legjobb megoldás! Kísérő Ambrose Bierce �� (ejtsd: embróz bírsz)� Bagoly-folyó című novellájához 1. 1. Milyen helyszínen találkozunk a novella főszereplőjével? 2. Mi fog vele történni? 3. Miért nem moccan senki a katonák közül? 4. Csak most kapunk személyleírást a főszereplőről. Miből látszik, hogy „úriember”? 5. Figyeld meg, hányszor jelenik meg a folyó vizének leírása! Milyen a folyó vize? 6. Hogyan történik a kivégzés? 7. Kikre akart gondolni az elítélt? 8. Milyen hang zavarta meg gondolatait? Honnan származott? 9. Szerinted megvalósítható lett volna a szökési terv, ami eszébe jutott? 10. Milyen mozdulattal ér véget a fejezet? Mit jelent ez? (Segít a kivégzés mikéntjére vonatkozó kérdés.) 2. 11. Mi a főszereplő neve? 12. Mit tudunk meg róla, családjáról és politikai nézeteiről? 13. Megtudjuk-e, miért nem vehetett részt katonaként a harcokban? 14. Mit tudott meg Farquhar (ejtsd: fárkár) az érkező, porlepte katonától? 15. Megtudjuk-e, mit határozott el? 16. Ki volt valójában a katona? Megtudjuk-e, miért éppen Farquharékhoz ment? 3. 17. Kövesd végig, milyen fájdalmakat érzett Farquhar, amikor a vízbe esett! 18. Keresd meg, hányszor fordul elő a tűzzel kapcsolatos kifejezés az első – hosszú – bekezdésben! 19. Mit látott először, amikor megszabadult?

A


5 1

20. Miért fordult figyelme újra a katonák felé? 21. Szerinted mennyire figyelhette meg ellenfele szemének színét a folyóból? 22. A következő – rövid – bekezdésekben ismét többször előfordul a tűz szó. Mit jelent itt? 23. Hogyan próbálta Farquhar kitalálni a katonák gondolatait? 24. Van-e fokozatosság abban, ahogyan a katonák megpróbálták eltalálni Farquhart? 25. Milyennek látta a folyópartot, ahová kisodorta a víz? 26. Mennyi ideig menetelhetett? 27. Mit látott és hallott ezen az úton? Mit gondolt a csillagokról és a hangokról? 28. Milyennek látjuk most őt kívülről? 29. Milyenek voltak a fények, amikor hazaért? 30. Kit pillantott meg házának kertjében? Milyen ruhát viselt? 31. Mikor és hogyan halt meg Farquhar valójában?

AMBROSE BIERCE: BAGOLY-FOLYÓ 1. A férfi egy vasúti híd közepén állt, Észak-Alabamában, és letekintett a rohanó forgatagra, mely odalent örvénylett háromölnyire a lába alatt. Keze a háta mögött, csuklói összekötözve. Nyakán kötél, szoros hurokban. A kötél másik vége, a feje fölött, egy vastag keresztgerendához volt erősítve, közepe laza ívben a térdéig csüngött. A síneket tartó gerendázaton néhány szál hevenyészve átvetett deszka; ez szolgált dobogóul neki és kivégzőinek: az északiak két közlegényének, valamint az őket irányító őrmesternek, aki civilben akár alseriff is lehetett volna. Nem sokkal távolabb, a rögtönzött pallón egy tiszt állt, fegyveresen, rangjához illő egyenruhában. A híd mindkét végén puskás őrszem, a „fedezet” ismert testtartásában – a puskatus a mell előtt átvetett jobb kézben, a cső függőlegesen a bal vállnál –, mely természetellenes pozitúra, ahogy azt a szolgálati szabályzat előírja, az egész testet merev feszültségre kényszeríti. Szemmel láthatóan nem tartozott rájuk, mi történik a híd közepén; egyszerűen csak biztosították a híd gyalogjárójának két végét. Egyik oldalt teremtett lélek sem mutatkozott az őrszemen túl; a vaspálya vagy százölnyit nyílegyenesen futott az erdőben, aztán elveszett egy kanyarban. Valahol arrafelé még nyilván lapult egy előőrs. A folyó másik partja nyílt terep volt: enyhe emelkedő, melyet sűrű cölöpfal keresztezett, lőrésekkel a puskáknak, egy szélesebb nyílásából pedig rézágyú csöve meredt elő, a hídra irányítva. A híd és a cölöpsánc között, a lejtő közepén, vonalban fölsorakozva a közönség: egy szakasznyi gyalogos, „díszszemle” pihenj tartásában – a puskatus a földön, a cső enyhén a jobb váll felé hajlik, a kezek keresztben a závárzatnál. A vonal jobb szélén egy hadnagy állt, kivont kardja hegye a föld felé mutatott, bal keze a jobbján nyugodott. Kivéve a négy embert, a híd közepén, senki se moccant. A szakasz katona a hídra meredt, kőmereven, mozdulatlanul. A két őrszem a folyó partjaival nézett szembe – akár szobrok is lehettek volna, a hídfő díszei. A kapitány karba tett kézzel állt, csöndesen figyelve alárendeltjei foglalatosságát, se szóval, se jellel nem zavarta őket. A halál nagyméltóságú úr, érkeztét ünnepnapi tiszteletadással illik hirdetni és fogadni, még azoknak is, akik a legközelebbi ismeretségben vannak vele. És a katonai etikettben a csönd és a merevség jelenti a tiszteletadást. A férfi, akit hurokra szántak, harmincöt évesnek látszott. Civil volt, s amennyire öltözékéből megítélni lehetett, ültetvényesféle. Jó arcú, jó külsejű: egyenes orr, kemény száj, széles homlok, hosszú haja simán hátrafésülve, füle mögött a jól szabott császárkabát gallérjáig ért. Bajusza és hegyes szakálla volt, de barkója nem: szeme nagy, sötétszürke, tekintete szívélyes, pedig ezt bajos elvárni valakitől, ha nyakán a kötél. Nyilvánvalóan nem volt közönséges gyilkos. A nagylelkű katonai szabályzat sokféle ember fölakasztását engedi meg, s e kitüntetésből az úriembereket se zárja ki. Az előkészületek befejeződtek, a két közkatona odébb lépett, s mindegyik elhúzta azt a szál deszkát, amelyen az imént foglalatoskodott. Az őrmester a kapitány felé fordult, szalutált, és közvet-

52


•

1 0 .

é v f o l y a m

lenül a tiszt mögé állt, aki egy lépést oldalt lépett. E helyváltoztatások következtében az elítélt és az őrmester ugyanarra a deszkaszálra került, amely a híd három keresztgerendáján volt átvetve. A civil felé eső vége csaknem elérte a negyedik gerendát, de már nem támaszkodott rá. Ezt a pallót eddig a kapitány tartotta egyensúlyban, most pedig az őrmester. Az előbbi jelt ad, az utóbbi félrelép, a palló lebillen, és az elítélt a két gerenda közt a mélységbe zuhan: az ítélet végrehajtásának e módja éppoly egyszerűnek ígérkezett, mint amilyen hatásosnak. Az elítélt fejére nem húztak csuklyát, sőt a szemét se kötötték be. Egy pillantást vetett „ingatag támaszára”, majd szeme a folyó forgatagaira tévedt, melyek szédülten fortyogtak a lába alatt. Egy táncoló fadarab kötötte le a figyelmét: követte útját a sodrásban. Milyen csigalassúságú mozgásnak látszott! Micsoda rest a folyó! Behunyta a szemét, mert feleségének és gyermekeinek akarta szánni utolsó gondolatait. A víz, a kora reggel arany ragyogásában... a partok alatt párálló ködfátylak, ahogy szétterülnek sodor iránt, valamivel távolabb... a cölöpsánc... a katonák... a táncoló fadarab – mindezek fölzaklatták, elterelték a figyelmét. És most egy újabb kellemetlenség is zavarta. Szeretteinek képét egy hang hasította át: se megérteni, se figyelme köréből kizárni nem tudta: éles, különálló, fémes ütések sora, mint a kovács pörölycsapásai az üllőn; ugyanúgy csengtek ezek is. Szerette volna tudni, mi ez, mérhetetlenül meszsziről hallatszik-e, vagy a tőszomszédságában – mintha innen is, onnan is hallotta volna. Üteme szabályos volt, de lassú, mint a lélekharang kongása. Minden ütésre türelmetlenül várt, és – nem tudta, miért – bosszankodva. A csönd, a szünet mind hosszabbra nyúlt; a késés őrjítő volt. Minél ritkábban szólt a hang, annál erősebb és élesebb lett. Mintha késsel döfködték volna a fülét; félt, hogy tüstént fölsikolt. Órája tiktakolt a zsebében. Kinyitotta a szemét, és ismét a vizet nézte a lába alatt. „Ha ki tudnám szabadítani a kezem – gondolta –, lehúznám a hurkot, és a folyóba vetném magam. Lebukva nem érhetnének a golyók, s ha gyorsan úszom, partot érhetek, eltűnhetek az erdőn, és hazajuthatok. Haza! Hála isten, a házam túl van a fronton; a feleségemet és a gyermekeimet még nem fenyegeti a betolakodók előrenyomulása.” Amint ezek a gondolatok, melyeket itt szavakba kellett öntenünk, hirtelen végigcikáztak – egyetlen villanással inkább, mintsem szabatos formában – a halálraítélt agyán, a kapitány intett az őrmesternek. Az őrmester lelépett a pallóról. 2. Peyton Farquhar jómódú ültetvényes volt, nagy múltú és nagy tekintélyű alabamai család sarja. Rabszolgatartó lévén, mint osztályából mások is, politikusként magától értetődően és kezdettől fogva a déliek pártján állt, elszánt szenvedéllyel harcolt ügyükért. Bizonyos parancsoló körülmények folytán, melyek részletezése nem tartozik történetünkhöz, Farquhar nem vállalhatott szolgálatot abban a hős hadseregben, mely végigvívta a Corinth elestével végződő szerencsétlen hadjáratot, elképzelhető hát, mennyire bőszítette a tétlenség, mily hevesen vágyódott ereje, tudása bevetésére, a nagyszerű katonaéletre – egyszóval az alkalomra, hogy kitűnhessen. Ez pedig, érezte, nem várathat sokáig magára: háborús időben egyszer mindenkihez el kell érnie. Közben tette, amit csak tudott. Semmiféle szolgálatot nem érzett magához méltatlannak, ha hasznára lehetett vele a délieknek, semmiféle kalandtól nem riadt vissza, ha összefért egy civil természetével, aki lelke mélyén mégiscsak katona, s tiszta szívvel, és nem épp a legnagyobb rátermettséggel, de végül is kivette a maga szerény részét – legalább a gonosz szólásmondás teljesültében, miszerint a szerelemben és a háborúban semmi sem lehet tisztességtelen. Egy este, amint Farquhar és felesége a kertkapu melletti kispadon üldögéltek, egy szürke ruhás katona lovagolt a kapuhoz, és egy pohár vizet kért. Farquharné annyira örült, hogy a szolgálatára lehet, hogy tulajdon szép fehér kezével akart a kérésnek eleget tenni. Míg ő vízért volt, férje a porlepte katonához lépett, és mohón érdeklődött tőle, hogy mi újság a fronton.

ejtsd: pejton fárkár

A


5 3

– A jenkik helyreállítják a vasutakat – mondta a lovas –, s újabb előrenyomulásra készülődnek. A Bagoly-folyóig jutottak, már a hidat is helyrehozták, és megerősített állást építettek ki az északi parton. A parancsnokuk kiadott egy rendeletet, amit mindenütt kifüggesztettek. Azzal fenyegetőzik, hogy ha bárki polgári személyt elfognak a vasút közelében, aki kísérletet tesz a hidak, az alagutak vagy a vonatok megrongálására, azon nyomban felakasztják. Én is olvastam a hirdetményt. – Milyen messze van ide a Bagoly-folyó hídja? – Nagyjából harminc mérföld lehet. – S ezt az oldalt nem őrzik? – Csak egyetlen előőrs, fél mérfölddel idébb, meg egy őrszem az innenső hídlábnál. – És mondjuk, ha egy ember, afféle civil, aki szeretné kitapasztalni az akasztást, kijátszaná az előőrsöt, és elbánna az őrszemmel – találgatta mosolyogva Farquhar –, mit tudna elérni? A katona gondolkozott. – Egy hónapja jártam arra – felelte. – Láttam, hogy a legutóbbi tavaszi árvíz egy csomó uszadék fát torlasztott föl az innenső pillérnél. Az mostanra már kiszáradt, és úgy égnek, mint a zsír. A hölgy hozta a vizet, a katona megitta. Szertartásosan megköszönte, meghajolt a férj előtt, és ellovagolt. Egy óra múltán, mikor már leszállt az éjszaka, ismét átlovagolt a birtokon, északi irányba, amerről jött. Egy jenki földerítő volt. 3. Midőn Peyton Farquhar egyenest lezuhant a híd gerendái közt, nyomban elveszítette eszméletét, mintha máris halott lett volna. Ebből az állapotból – évszázadokkal később, úgy tetszett – éles szorítás térítette magához; érezte, tüstént megfullad. Sajgó, maró gyötrelem nyilallt végig a nyakán, a testén, minden tagján, minden porcikáján. A kín átütött az idegpályák csomópontjain, s elképzelhetetlenül szaporán lüktetett. Mint lobogó tűzáramok, fájdalmai elviselhetetlen lázzá forrósultak. A feje pedig, mintha nem is volna – csak valami feszülő nyomás, valami tompa vértolulás. Az értelme már elhagyta, csak arra volt ereje, hogy érezzen, s érezni maga volt az iszonyat. Mozog, ezt tudta. Valami derengő felhő burkolta be, s ő a közepén, egyetlen parázsló szív, minden anyagi valóság nélkül, s leng elgondolhatatlan ívben, mint valami roppant inga nehezéke. És ekkor váratlanul, rémítő hirtelenséggel fölcsap körötte a fény, hangos loccsanás hallatszik, fülében félelmetes dübörgés, azután minden sötét és hideg. A gondolkozás képessége visszatért: tudta, hogy a kötél elszakadt, és ő beleesett a folyóba. Fuldoklása most nem fokozódott: a hurok a nyakán már amúgy is szinte megfojtotta, és nem engedte tüdejébe a vizet. Fölakasztva meghalni egy folyó fenekén: a gondolat nevetségesnek tetszett. A sötétben kinyitotta a szemét, s halvány sugárzást látott a feje fölött – de milyen messzire, milyen hozzáférhetetlenül! Még mindig süllyedt lefelé, mert a fény mind tompább és tompább lett, végül puszta derengessé fakult. Aztán erősödni, ragyogni kezdett, s most már tudta, hogy a fölszín felé emelkedik; húzódozva vette tudomásul, mert most jól érezte magát. „Felkötöttek, és megfulladtam – gondolta –, ez még nem olyan borzasztó, de nem akarom, hogy harmadjára még agyon is lőjenek. Nem, nem lőhetnek agyon; ez nem volna tisztességes eljárás.” Nem volt a tudatában annak, hogy közben bármilyen erőfeszítést is tenne, de egy éles fájdalom hasított a csuklójába, s ebből rájött, hogy elkeseredetten igyekszik a kezét kiszabadítani. Úgy figyelt erre a küzdelemre, mint báva néző a mágus bűvészmutatványára: nem volt érdekelt a végkifejletben. Milyen csodálatos kísérlet, milyen nagyszerű, milyen emberfölötti erő! Ez már igen, ez finom fogás volt! Bravó! A kötél lecsúszott, kezei elváltak és fölfelé lebbentek; két tenyere halványan látható volt a növekvő fényben. Friss érdeklődéssel nézte, amint fél kezével, majd mindkettővel megragadja a hurkot a nyakán. Letépte, és vadul félredobta, az meg kanyarogva úszott el, mint valami vízikigyó. „Kössétek vissza, kössétek vissza!” – úgy hitte, ezt kiáltja a kezeinek, mert a hurok eloldását olyan iszonyatos kín követte, amihez foghatót még sose állt ki életében. A nyaka egyetlen halálos sajgás, agya tűzben égett, a szíve, mely az imént még alig-alig vert, most akkorát ugrott, mintha a száján

54


•

1 0 .

é v f o l y a m

akarná magát kilökni. Egész testét elviselhetetlen gyötrelem szaggatta és csavarta. De engedetlen kezei nem vettek tudomást a parancsról. Vadul, szapora csapásokkal verték a vizet, kényszerítve őt a fölszín felé. Érezte, feje kibukik a vízből, szemét elvakította a napfény, melle görcsösen kitágult, és egy utolsó, hatalmas erőfeszítéssel tüdeje levegőt nyelt, de az sikoltva mindjárt ki is sípolt belőle! Most már birtokában volt valamennyi érzékének. Sőt mindent természetfölötti élességgel és éberséggel érzékelt. Szervezetének szörnyű fölbolydulásában valami annyira fölcsigázta és kifinomította őket, hogy olyan dolgokról is tudósítottak, amikről azelőtt sejtelme se volt. Érezte a víz fodrait az arcán, hallotta külön-külön az apró csobbanásokat, amint a bőréhez csapódnak. Nézte a folyóparti rengeteget, látta külön-külön a fákat, leveleket, s minden egyes levél erezetét; pontosan látta a rajtuk mászkáló rovarokat, a szöcskéket, a fénylő testű legyeket, a szürke pókokat, amint egyik gallytól a másikig szövik hálójukat. Látta a parányi harmatcseppek szivárványos ragyogását a fűszálak miriádjainak hegyén. Hallotta a szúnyogok zümmögését, amint az apró forgatagok fölött keringenek, hallotta a szitakötők szárnyainak rezdülését, a vízipókok lábainak csusszanását, mintha aprócska evezők lettek volna, hogy testük csónakját surrogva lendítsék előre; mindez hallható muzsikába olvadt. Alatta egy hal úszott el, s ő hallotta testének siklását, amint kettészeli maga előtt a vizet. Sodor iránt került a felszínre, de egy perc, és a látható világ mintha megfordult volna a tengelye körül, ő volt a középpontban, s látta a hidat, a sáncot, a katonákat a hídon, a kapitányt, az őrmestert, a két közlegényt; kivégzőit. Csak árnyalakok voltak a kék ég előtt. Kiabáltak és hadonásztak, rá mutogattak. A kapitány előhúzta a pisztolyát, de nem tüzelt, a többieknél pedig nem volt fegyver. Mozgásuk groteszk és szörnyű volt, alakjuk óriásira nőtt. Hirtelen éles csattanást hallott, s alig arasznyira a fejétől valami a vízbe vágott, összefröcskölve az arcát. Hallotta a második lövést, s látta az egyik őrt, a puskatus a válla gödrében, a csőből könnyű felhő szállt fel. A vízben úszó látta a hídon álló szemét, amint az irányzékon át farkasszemet néz vele. Megfigyelte, hogy ellenfelének szürke szeme van, és eszébe jutott, hogy olvasta valahol: a szürke szem a legélesebb, a híres mesterlövészek mind szürke szeműek. Akárhogy is, ez elhibázta. Farquhart most egy ellenáram kapta el, s félig körbeforgatta; ismét az erdőt látta, de a sánccal átellenes oldalon. Magas, tiszta, egyhangúan kántáló hang rikoltott föl mögötte, s szállt át a víz fölött, olyan élesen, hogy minden más hangot elnyomott, még füle mellett a vízfodrok csobogását is. Bár nem volt katona, eleget járt már katonai táborokban ahhoz, hogy fölismerje e megfontolt, vontatott, elnyújtott kántálás vészjósló jelentőségét: a hadnagy a parton szintén részt akar venni a reggeli szertartásban. Milyen hidegen és irgalmatlanul, milyen sima, higgadt hangsúlyozással adja ki a parancsot, kényszerít nyugalmat a katonáira; milyen pontosan számítja ki a kegyetlen szavak szüneteit: – Figyelem!... Vigyá-áázz!... Vá-á-állhoz!... Céé-él!... Tűz! Farquhar a víz alá bukott, oly mélyre, amennyire csak tudott. A víz Niagaraként dübörgött a füleiben, mégis hallotta a sortűz tompa ropogását, és ismét a felszín felé emelkedve, apró, csillogó fémdarabok sodródtak az útjába; összelapulva, enyhén rezegve süllyedtek lefelé. Némelyik hozzáért a kezéhez, az arcához, aztán elsodródtak, továbbszálltak a mélybe. Az egyik a gallérja alá szorult; kellemetlenül meleg volt, odakapott és félrehajította. Ahogy fölbukkant lélegzetért, látta, hogy jó hosszú ideig lehetett víz alatt; észrevehetően távolabb vitte lefelé a sodrás – kis híja már lőtávolon túlra. A katonák újratöltöttek és már csaknem készen voltak; a fém puskavesszők hirtelen fölragyogtak a napfényben, amint kihúzták őket a csőből, megfordították a levegőben és visszadugták a hüvelybe. A két őr ismét tüzelt, egymástól függetlenül és eredménytelenül. Az üldözött mindezt látta a vállán át; sebesen úszott az áramlással. Agya éppoly lázasan dolgozott, mint a keze-lába; villámsebességgel gondolkozott. „A tiszt nem követi el újra ezt a katonai baklövést” – vélte. „Egy sortüzet kikerülni semmivel sem nehezebb, mint az egyes lövéseket. Nyilván máris kiadta a parancsot, hogy egyenként célozzanak és lőjenek. Uram, segíts, valamennyi golyó elől nem tudok kisiklani!”

A


5 5

Alig két ölre tőle ijesztő loccsanást hallott, amit erős, visszhangzó dördülés követett, mely mintha a levegőn át visszaszállt volna a sánchoz, hogy végül egy robbanásban haljon el, fenékig megreszkettetve a folyót. Vízfüggöny emelkedett fölébe, majd rázuhant, elvakította, fojtogatta. Az ágyú is beleszólt a játékba. Ahogy megrázta a fejét, hogy megszabaduljon a rázúdult víztől, hallotta, hogy az elhibázott lövés végigzúg a levegőben, majd egy pillanat múlva, faágakat tördelve, messze előtte becsapódik az erdőben. „Ezzel se próbálkoznak még egyszer – gondolta –, legközelebb kartácsra töltenek majd. Rajta kell tartanom a szemem az ágyún: a füstje majd időben figyelmeztet. A dörrenése későn érkeznék, a hang a lövedék mögött jár. Ágyú ez a javából!” Hirtelen érezte, hogy többször körbefordul; pörög, akár egy búgócsiga. A víz, a két part, az erdő, a most már távoli híd, a sánc és a katonák: mind összemosódtak, elkenődtek. A tárgyakat csak a színük jelezte: körbeforgó, vízszintes csíkozás; egyebet nem látott. Elkapta egy örvény, s pörögve továbbsodorta, oly sebesen, hogy szédülés és émely környékezte. Pár pillanat múlva kilódult a folyó bal partjára, a kavicsra; ez volt a déli oldal, egy kiszögellés mögött, mely eltakarta őt ellenfelei szeme elől. Mozgásának hirtelen megszakadása, a kavicson fölhorzsolódott tenyere magához térítette, és elsírta magát örömében. Befúrta ujjait a homokba, teli marokkal szórta a feje fölé, hangosan áldva szerencséjét. A homokszemek gyémántokként, smaragdokként, rubinokként ragyogtak, hasonló szépet még álmában sem látott soha. A part fái mint valami kert óriásira nőtt növényzete; megfigyelte, hogy határozott rend szerint sorakoznak, beszívta virágaik illatárját. Törzsük között rózsás fény derengett, s a szél, mint aeolhárfán, muzsikált az ágaikon. Nem akart tovább menekülni; beérte volna azzal, hogy itt fogják el, ezen az elragadóan szép helyen. A kartács füttye és recsegése az ágak között, magasan feje fölött, fölébresztette álmodozásából. A pórul járt tüzér búcsúlövést küldött utána, vaktában. Fölugrott hát, fölszaladt a meneteles parton, s bevetette magát a rengetegbe. Egész nap csak ment, amerre a nap járása szerint az otthona lehetett. Az erdőség átjárhatatlannak látszott; sehol tisztásra, alléra nem talált, még a favágók ösvényére sem. Eddig sejtelme sem volt róla, hogy a tőszomszédságukban ilyen elvadult vidék terül el. Volt valami nyugtalanítóan rejtelmes ebben a fölismerésben. Az éj leszálltával már gyötörte a szomjúság, megéhezett, lába kisebesedett. Csak a gondolat űzte tovább, hogy szeretteivel találkozzék. Végül egy széles útra került, úgy vélte, jó irányba visz. Széles és nyílegyenes volt, mint valami városi sugárút, mégis úgy látszott, mintha sose jártak volna rajta. Föld, ültetvény egy se tűnt fel a mentében, sehol egy tanya vagy kunyhó. Árva kutyavakkantás se jelezte, hogy emberek élnek valahol a közelben. A fák fekete törzse nyílegyenes fallá tömörült mindkét oldalán, a horizont egy pontja felé mutatva, mint valami távlati rajz a mértanleckében. Ahogy a lombok hasadékán fölpillantott az égre, óriási arany csillagok ragyogtak vissza rá, sose látott, különös csoportosulásokat alkotva. Bizonyos volt benne, hogy valamilyen rend szerint helyezkednek el, melynek titokzatos és baljós jelentése van. Kétoldalt az erdőség tele volt különös hangokkal, köztük pedig egyszer, kétszer, újra és újra világosan kivett valami suttogást, ismeretlen, sose hallott nyelven. A nyaka elviselhetetlenül sajgott, s amint kezével végigtapogatta, érezte, hogy szörnyűségesen földagadt. Tudta, hogy fekete kör van a nyakán, ahol a kötél felhorzsolta. Pillája fölakadt; többé már a szemét se tudta behunyni. Nyelve fölpüffedt a szomjúságtól; forró lázát azzal enyhítette, hogy fogai között kipréselte a levegőt. Milyen selymes gyep borította ezt a járatlan utat: már a kerékvágást se érezte a lába alatt! Bármenyire is gyötörte a szenvedés, bizonyos, hogy közben elalhatott, mert íme, már más képet lát maga előtt; nyilván valamelyik lázálmából tért éppen magához. Otthona előtt áll, a kertkapuban. Minden olyan, mint mikor elhagyta, csupa csoda és ragyogás a reggel fényözönében. Biztosan

allé = út, ösvény, erdei út, sétány

5 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

az egész éjszakát átgyalogolta. Ahogy benyomja a kaput, s elindul a széles, fehér sétányon fölfelé, színes női ruha villan elébe: frissen, üdén és bájosan felesége lépked le a tornácról, elébe siet! A lépcső alján várakozva megáll, mosolya mondhatatlan elragadtatás, mozdulata csupa báj és méltóság. Csodálatosan szép teremtés! Kitárt karokkal lendül feléje. S amint éppen átölelné, kábító ütés éri a tarkóját, fehér vakulásba lobban, s mint az ágyútorok, akkorát dördül a világ – aztán sűrű sötétség és síri csönd... Peyton Farquhar halott volt; teste nyakaszegetten himbálózott ide-oda a Bagoly-folyó hídjának gerendái alatt. (1891) (Fordította: B. Nagy László)

MEGOLDÁSI JAVASL AT 1. 1. Milyen helyszínen találkozunk a novella főszereplőjével? Észak-Alabamában, egy vasúti híd közepén állt. 2. Mi fog vele történni? A felakasztására várt. 3. Miért nem moccan senki a katonák közül? „ A halál nagyméltóságú úr. … A katonai etikettben a csönd és a merevség jelenti a tiszteletadást.” 4. Csak most kapunk személyleírást a főszereplőről. Miből látszik, hogy „úriember”? Az öltözékéből és az arcvonásaiból. 5. Figyeld meg, hányszor jelenik meg a folyó vizének leírása! Milyen a folyó vize? A z 1. részben háromszor (1. bekezdés, 4. bekezdés, 6. bekezdés). A folyó rohanónak és lustának is tűnik egyszerre, attól függően, kinek a szemével látjuk. A 2. részben nincs leírás, a 3. részben a főszereplő a vízben van. A folyót nem kívülről látjuk, annyit tudunk róla, amennyit a főszereplő érzékel belőle. 6. Hogyan történik a kivégzés? Meglehetősen bonyolult. Nem felhúzzák a kötelet, hanem – akár egy mérleghintán – a palló elbillenése emeli magasba az elítéltet. 7. Kikre akart gondolni az elítélt? Feleségére és gyermekeire. 8. Milyen hang zavarta meg gondolatait? Honnan származott? Fémes ütések sora. A saját órája ütését hallotta. 9. Szerinted megvalósítható lett volna a szökési terv, ami eszébe jutott? Ha figyelmesen elolvassuk a kivégzés előkészületeit, akkor csak nemmel válaszolhatunk a kérdésre. (A keze összekötve, a nyakán hurok – mire kiszabadíthatná a kezét, megfullad.) 10. Milyen mozdulattal ér véget a fejezet? Mit jelent ez? (Segít a kivégzés mikéntjére vonatkozó kérdés.) „Az őrmester lelépett a pallóról.” Vagyis: az ítéletet végrehajtották. 2. 11. Mi a főszereplő neve? Peyton Farquhar.

A


12. Mit tudunk meg róla, családjáról és politikai nézeteiről? Lásd a 2. fejezet 1. bekezdését: „jómódú ültetvényes volt, nagy múltú és nagy tekintélyű alabamai család sarja. Rabszolgatartó lévén, mint osztályából mások is, politikusként magától értetődően és kezdettől fogva a déliek pártján állt, elszánt szenvedéllyel harcolt ügyükért.” 13. Megtudjuk-e, miért nem vehetett részt katonaként a harcokban? Nem. 14. Mit tudott meg Farquhar az érkező, porlepte katonától? 2 . fejezet 3. bekezdés: „– A jenkik helyreállítják a vasutakat – mondta a lovas –, s újabb előrenyomulásra készülődnek. A Bagoly-folyóig jutottak, már a hidat is helyrehozták, és megerősített állást építettek ki az északi parton. A parancsnokuk kiadott egy rendeletet, amit mindenütt kifüggesztettek. Azzal fenyegetőzik, hogy ha bárki polgári személyt elfognak a vasút közelében, aki kísérletet tesz a hidak, az alagutak vagy a vonatok megrongálására, azon nyomban felakasztják.” 4. bekezdés: a folyó mellett száraz uszadékfák vannak. 15. Megtudjuk-e, mit határozott el? Nem, csak sejteni lehet a kérdéseiből. 16. Ki volt valójában a katona? Megtudjuk-e, miért éppen Farquharékhoz ment? Jenki felderítő. Nem tudjuk meg pontosan, miért. Következtethetünk a 12. kérdésre adott válaszból. 3. 17. Kövesd végig, milyen fájdalmakat érzett Farquhar, amikor a vízbe esett! É les szorítás. Nyilallás a nyakában, majd az egész testén. A fejét külön érezte. Ezután a csuklója fájt, majd ismét a nyaka és a feje. (Az érzékei is felfokozottan működtek, elfogadható, ha a diákok ezt is fájdalomnak tekintik: dübörgött a füle, a fény vakította.) 18. Keresd meg, hányszor fordul elő a tűzzel kapcsolatos kifejezés az első – hosszú – bekezdésben! A kifejezések: lobogó tűzáramok, lázzá forrósultak, parázsló. 19. Mit látott először, amikor megszabadult? Figyeljünk a kérdésre: a szabadulás utáni látványra vonatkozik, nem a víz alattira. Először elvakította a napfény. Aztán egészen élesen látta a folyóparti rengeteget. 20. Miért fordult figyelme újra a katonák felé? Véletlenül vette észre őket. Azért figyelt rájuk, mert becsapódott mellette egy golyó. 21. Szerinted mennyire figyelhette meg ellenfele szemének színét a folyóból? Valójában egyáltalán nem. A lövész szemének ilyen megfigyelése az egész látomás irrealitásáról árulkodik. 22. A következő – rövid – bekezdésekben ismét többször előfordul a tűz szó. Mit jelent itt? A lövés rokon értelmű szava. 23. Hogyan próbálta Farquhar kitalálni a katonák gondolatait? Tudta, hogy mindenképpen meg akarják ölni, tehát olyan módszert keresnek, amit ő nem tud kivédeni (pl. sortűz, ágyú). Tulajdonképpen úgy gondolkodott, mint a stratégiai játékot játszók: előre ki akarta számolni az ellenfél következő lépését. 24. Van-e fokozatosság abban, ahogyan a katonák megpróbálták eltalálni Farquhart? Igen, először puskával, majd több puskával, végül ágyúval lőnek rá. 25. Milyennek látta a folyópartot, ahová kisodorta a víz? „…hasonló szépet még álmában se látott soha.” 26. Mennyi ideig menetelhetett? Nem derül ki pontosan, de legalább egy napot és egy éjszakát.

5 7

5 8


•

1 0 .

é v f o l y a m

27. Mit látott és hallott ezen az úton? Mit gondolt a csillagokról és a hangokról? E lvadult, néptelen tájat látott, különös hangokat hallott. A csillagok „valamilyen rend szerint helyezkednek el, melynek titokzatos és baljós jelentése van”. 28. Milyennek látjuk most őt kívülről? A szeme nyitva volt, nyelve felpüffedve kilógott. Furcsán lélegzett – igazából a haláltusáját látjuk. 29. Milyenek voltak a fények, amikor hazaért? Ragyogó, csodás fények. 30. Kit pillantott meg házának kertjében? Milyen ruhát viselt? A feleségét, aki színes ruhát viselt. 31. Mikor és hogyan halt meg Farquhar valójában? Abban a pillanatban, amikor az őrmester lelépett a pallóról.

T/6.

60. oldal 25 perc

Novella a halál pillanatáról

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot csoportmunkában végeztessük, a csoportmunka után feltétlenül hangozzanak el a megoldások. A kiemelhető kártyák térbeli rendezése segíti az időbeli sorrend megállapítását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : események sorrendjének megállapítása; szöveg és a szöveg alapján készült kép azonosítása, a belső idő megkülönböztetése a külső időtől; szempontváltás megfigyelése olvasott szövegben; cím és szöveg viszonyának megállapítása; reflektálás olvasott szövegre; szociális képességek: empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály három csoportban A) Azok számára ajánlott, akiknek nehéz egy-egy szövegben az időrend megállapítása. B) Azok számára ajánlott, akik szeretnek elmélyedni a szövegben vagy globális szövegértésük megfelelő. C) A globális szövegértésben jártasak számára ajánlott. M u n k a f o r m a : csoportos vagy egyéni 6. Novella a halál pillanatáról Alkossatok csoportokat, és úgy oldjátok meg az alábbi feladatokat. Az egyes csoportok számoljanak be munkájukról a többieknek! A) Az időről • Kis kártyákon a novella mozzanatait találjátok abban a sorrendben, ahogyan olvashattátok őket. Válasszatok ki belőlük ötöt, és rendezzétek őket a valóban megtörtént események sorrendjének megfelelően!

A


A vasúti híd leírása

a szereplők elhelyezkedése a hídon

a főszereplő külső jellemzése

az akasztás módjának leírása

a víz látványa

a katona (?) és farquhar beszélgetése

farquhar megmenekülése a folyóban

farquhar megmenekülése a szárazföldön

farquhar halála

59

60


•

1 0 .

é v f o l y a m

• Készítsetek a füzetetekbe időszalagot. A 9 kártya és néhány kép segítségével jelöljétek az egyes mozzanatok helyét! Szerintetek mennyi idő telt el a novella eleje és vége között?

• Ha valóság lett volna Farquhar látomása, mennyi idő telt volna el megmenekülésétől hazaérkezéséig? B) Az elbeszélőről • Hány nézőpont jelenik meg a történetben? Soroljátok fel! • Kinek a nézőpontja érvényesül, amikor a természeti szépségek leírását olvassuk? • Ez a különös nézőpontváltás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy belülről lássuk a haldokló Farquhar lelkiállapotát. Milyen szavakkal tudnátok jellemezni ezt az állapotot? C) A cím értelmezése A mű eredeti címe: An Occurence at Owl Creek Bridge. Szó szerinti fordításban: Esemény a Bagoly-folyó hídján. • Melyik címet találjátok megfelelőbbnek a novellához? Az eredetit vagy azt, amit a fordítótól kapott? Miért? • Mi a folyó szerepe a műben? • Miért „esemény” Farquhar kivégzése a polgárháborúban? Fejtsétek ki a véleményeteket!

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) Az időről • Kis kártyákon a novella mozzanatait találjátok abban a sorrendben, ahogyan olvashattátok őket. Válasszatok ki belőlük ötöt, és rendezzétek őket a valóban megtörtént események sorrendjének megfelelően! A valós eseményeket mutató kártyák lehetséges sorrendje (más jó megoldás is elfogadható) 1. A katona és Farquhar beszélgetése 2. A vasúti híd leírása 3. A szereplők elhelyezkedése a hídon 4. Az akasztás módjának leírása 5. Farquhar halála • Készítsetek a füzetedbe időszalagot. A 9 kártya és néhány kép segítségével jelöljétek az egyes mozzanatok helyét! Szerintetek mennyi idő telt el a novella eleje és vége között? A mozzanatok sorrendje az időszalagon: 1. A katona és Farquhar beszélgetése 2. A vasúti híd leírása 3. A szereplők elhelyezkedésének leírása

A


4. A főszereplő külső jellemzése 5. Az akasztás módjának leírása 6. A víz látványa Párhuzamosan futó események: Farqhuar megmenekülése párhuzamos Farquhar halálával A mellékletben található képek értelemszerűen illeszthetők • Ha valóság lett volna Farquhar látomása, mennyi idő telt volna el megmenekülésétől hazaérkezéséig? Körülbelül egy nap: egész nap gyalogol, látja az estét, az éjszakát, majd egy ragyogó reggelen érkezik haza. B) Az elbeszélőről • Hány nézőpont jelenik meg a történetben? Soroljátok fel! • Kinek a nézőpontja érvényesül, amikor a természeti szépségek leírását olvassuk? • Ez a különös nézőpontváltás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy belülről lássuk a haldokló Farquhar lelkiállapotát. Milyen szavakkal tudnátok jellemezni ezt az állapotot? A novella elbeszélője úgynevezett mindent tudó harmadik személyű elbeszélő. Az első és a második részben távolságtartóan, kívülről írja le az eseményeket, ez a nézőpont érvényesül újra a mű utolsó mondatában. A harmadik részben a haldokló Farquhar látomását belülről írja le. A harmadik személy használata miatt ez a nézőpontváltás csak az utolsó mondatban derül ki. A természeti szépségeket Farquhar szemszögéből látjuk, egyébként ezek a leírások ébreszthetnének gyanút az olvasóban. Farqhuar lelkiállapotát erősen befolyásolják fizikai fájdalmai és a menekülés vágya. Elutasítja a halált, az élet szépségét éli meg pl. a természet látványában. A valóságból eredő fizikai fájdalmak a látomás eseményeihez kapcsolódva tudatosulnak benne. C) A cím értelmezése • Melyik címet találjátok megfelelőbbnek a novellához? Az eredetit vagy azt, amit a fordítótól kapott? Miért? • Mi a folyó szerepe a műben? • Miért „esemény” Farquhar kivégzése a polgárháborúban? Fejtsétek ki a véleményeteket! Az eredeti címet indokolja, hogy Farquhar felakasztása valóban esemény; elfogadható a magyar cím, mert a novella tartalmának megfelelően titokzatos. A folyó szerepét hangsúlyozza, hiszen a látomásban nagy szerepet játszik a menekülést segítő víz. Farquhar korábbi tevékenységére csak utal a szerző. Kivégzése éppúgy lehetett elrettentő példa a déliek számára, mint egy veszélyes kém kivégzése – vagy egyszerűen emberáldozat a győzelem érdekében.

6 1

62


T/7.

•

1 0 .

é v f o l y a m

63. oldal 10 perc

Filmes feldolgozások – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot egyéni munkában dolgozzuk fel, majd beszéljük meg. A feladat egyik célja a képi ábrázolás sajátosságainak felismertetése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szöveg és kép összefüggésének felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás, majd irányított beszélgetés E s z k ö z ö k : Az internetről letölthető a Robert Enrico-féle változat (kb. 30 perc). Szinte néma, így nyelvtudás nélkül is megnézhető: http://tesla.liketelevision.com, An Occurence at Owl Creek Bridge (A lejátszáshoz szükséges programot is le kell tölteni ingyen.) 7. Filmes feldolgozások • A képek a novelláról készült különböző filmekből származnak. Nézd meg a képeket! Melyik kép hasonlít legjobban ahhoz, ahogyan te a főszereplőt elképzelted? • Illeszd össze a képeket a kártyákkal! Lesz olyan kép, amelyhez több kártya is illik, s lesz olyan kártya, amelyhez nincs kép. Mi lehet ennek az oka? A novella melyik része hiányzik? Szerinted miért? • Mit gondolsz, miért vitték többen is filmre ezt a történetet? (Az első változat 1962-ben készült, az utolsó 2006-ban. Az első film rendezője francia, az utolsóé magyar.)

A


Megoldási javasl at A képeken nem szerepel az előzmény: Farquhar és a katona beszélgetése. A képek ugyanis a haldokló látomására koncentrálnak. A képeken az olvasottnál is valóságosabbnak látszik Farquhar megmenekülése. Maga a menekülés mozgalmas, filmen jól ábrázolható, a fordulat a szöveghez hasonlóan megdöbbentő. A novella feldolgozásai: • Amerikai, 1962, rendezte: Robert Enrico • Amerikai, 2001, rendezte: Susan Odom és Brian James Egen • Magyar, 2006, rendezte: Varsics Péter A képek forrásai sorrendben: Robert Enrico filmjéből: http://www.johncoulthart.com/retinacula/other_comics.html www.globusz.com/ebooks/OwlCreek/cover.jpg http://www.flickr.com/photos/iamdan/ http://www.flickr.com/photos/iamdan/ http://www.scifi-universe.com/upload/dossiers/twilight/156G.jpg http://theoscarsite.com/pictures1963/occurrence.jpg http://content.answers.com/main/content/wp/en/9/9d/Tz_142.jpg Susan Odom és Brian James Egen filmjéből: http://www.thenandnow.net/cd/bios/aaronjackson.html http://www.cine.org/IMAGES/pics04/Owl_Creek.jpg Varsics Péter filmjéből: www.magyar.film.hu/.../bagoly4.JPG?0,81449

6 3

64


T/8.

•

1 0 .

é v f o l y a m

64. oldal 20 perc

Hiányzó részek – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ha szükséges, a feladatot feladhatjuk házi feladatnak is. • A megoldások meghallgatásánál értékeljük a színes, de a szöveg lehetőségein belül maradó fogalmazásokat. A jó fogalmazásokat osztályzattal is jutalmazhatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg hiányzó elemeinek megfogalmazása a szöveg adta kereteken belül; szempontváltás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szóbeli szövegalkotás 8. Hiányzó részek Az alábbi feladatokat a novella alapján, saját fantáziád segítségével tudod megoldani. • Fogalmazd meg néhány mondatban, mi lehetett az az ok, amiért Farquhar nem vett részt tevőlegesen a polgárháborúban! • Meséld el Farquhar történetét a jenki felderítő szemszögéből! (Pl. véletlenül vagy szándékosan ment hozzájuk? Ha célja volt Farquhart tőrbe csalni, miért volt erre szükség?) • Mondd el, hogyan számolna be Farquhar a feleségének arról, hogy miért fogták el! Jegyzetek, gondolatok:

T/9.

64. oldal 3+10 perc

Háborús hősök, háborús áldozatok – Alternatív feladat: a 7–8–9. feladat közül egyet oldjunk csak meg

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot házi feladatnak adjuk fel. Utána szedjük be őket, a legjobbakat olvastassuk fel. A házi feladatokra adhatunk osztályzatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi véleményalkotás, egy irodalmi szöveg problematikájának továbbgondolása, írásbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – alternatív feladat M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

A


6 5

9. Háborús hősök, háborús áldozatok Írj fogalmazást az alábbi szempontok alapján! Keress érveket a novella szövegéből! • Bierce véleménye a háborúról • Farquhar: hős vagy áldozat?

Ambrose Bierce (1842–1914?) Ambrose Bierce Bierce amerikai elbeszélő, az 1861-től 1865-ig tartó polgárháborúban az északiak (jenkik) oldalán harcolt. A polgárháború után San Franciscóban volt újságíró. Kiderítetlen körülmények között tűnt el Mexikóban. Írói egyéniségére a mindenfajta borzalom szinte kizárólagos ábrázolása jellemző. Több mint hatvan novellája közül csak kettőnek nem a halál a tárgya.

T/10.

66. oldal 30 perc

A meghalás kultúrája

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az óra témája valószínűleg nagyon foglalkoztatja a diákokat. Popper Péter ismeretterjesztő szövege segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy szempontokat és szavakat találjanak gondolataik megfogalmazásához. Éppen ezért a szövegre reflektálás és az érvelés képességét állítottuk a középpontba. Az órai munkát ezúttal nem javasoljuk osztályozni, mert a szöveg nagyon személyes területeket érinthet. • A tanulók dolgozzanak egyénileg, majd tartsunk beszélgetést a témáról. A beszélgetés irányítása során a beszélgetést vezető tanárnak valószínűleg kényesen kell egyensúlyoznia majd a csak a szövegre koncentráló, valamint az attól teljesen elkanyarodó megszólalások között. • A felkészülés során csöndes egyéni munkára van szükség. • A diákok megszólításánál figyeljünk arra, hogy – ha van ilyen – többféle álláspont hangozzék el. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a néma olvasás; reflektálás olvasott szövegre; érvelés szóban; annak megfigyelése, hogyan módosítja egy szó jelentését a szövegkörnyezet; szociális képességek: beszélgetés, meghallgatás, értő figyelem

66


•

1 0 .

é v f o l y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni felkészülés, frontális beszélgetés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felkészülés adott szöveg feldolgozásával beszélgetésre, majd beszélgetés 10. A meghalás kultúrája Egyénileg készülj föl egy beszélgetésre a halál mai szokásairól. A felkészülés során először olvasd el az alábbi írást, Popper Péter pszichológus eszmefuttatását, majd oldd meg az alatta található feladatokat!

POPPER PÉTER: EGY ILLÚZIÓ HALÁLA – A CSÖVEK (részletek) Világunk jóvátehetetlen bűne, hogy életünkből kidobta a halált. Nem lehet otthon szülni, nem lehet otthon meghalni. A halál már nem része a modern életnek. Milyen messzeségbe kerültünk attól az emberhez méltó haláltól, amikor összegyűlt a család a halálba induló körül. Megnézegették a gyászruhákat, felidézték a múlt képeit, az együtt töltött évek legjobb pillanatait. Velük volt a család barátja, az orvos, hogy segítsen, amikor szükség lesz rá. Hol az a család, amelyik a mai világban, a mai létformában ezt vállalni tudja? Az ápolást, a főzőcskét, esetleg a tisztába tevést. Azt, hogy valaki mindig legyen otthon a haldoklóval. A zavart, nyugtalan állapotok átvészelését. A félelmeket és keserűségeket. Régebben az ember mindenesetre tudhatta, hogy amint vállalták őt életében és ő is a rokonait, vállalni fogják halálában is. Ma erről szó sincsen. Ami a legkínzóbb: közömbös idegenek között kell elbúcsúzni az élettől. Remény és illúziók nélkül. Amikor a legnagyobb szüksége volna a távozónak érzelmi kapcsolataira, akkor bekerül az elfekvőnek, krónikus osztálynak nevezett halálgyárak egyikébe. Ha nem gyötrik éppen fájdalmak, miközben mindenféle csövek vezetnek ki belőle, fekhet az örökké ott szállongó büdösségben, a mennyország helyett a mennyezetet bámulhatja, a beázás foltjait, a lepergő vakolatot, s eszébe sem jut, hogy talán járhatna erre egy angyal is… Buddha azt tanítja, hogy halálakor az ember alkotóelemeire esik szét. Mint energiamennyiségek, tettei, gondolatai, érzései megmaradnak, s ezekből egy idő után összeállhat egy új emberi lény. Ő ugyanaz, mint a régi? „Itt van ez a mécses – feleli Buddha. – Egész éjszaka dolgoztam a fényénél. Reggel elfújom. Este újra meggyújtom. Az edény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanóc ugyanaz, de ugyanaz-e a láng, ami fellobban a következő éjszakán?” A meghalás lehet iszonyúan fájdalmas, csövekkel és kínokkal tele. De ez még nagyon is az élet. A halál nem fáj. Csak az élet fáj. a) Melyek voltak Popper Péter legfontosabb állításai? • Használj kétféle aláhúzást! Egyet arra, amivel egyetértesz, a másikat arra, amivel nem. (Természetesen szabad csak egyetértened és csak vitatkoznod is.) • Fogalmazd meg egy-két mondatban, a szöveg mely részével értesz egyet és melyikkel nem! Indokold meg, miért! b) Emlékezz vissza a születéstörténetre! Ott is kérdés volt, hol születik meg a gyermek. • Szerinted jó-e, ha az élet e két fontos eseményénél jelen vannak a családtagok? • Szerinted jó-e a haldoklónak, ha ott búcsúzik el az élettől, ahol élt? • Jó-e a családtagoknak, ha maguk ápolják a halálba tartó rokonukat?

A


• Mit gondolsz, magányos-e a szülő nő a kórházban? Magányos-e a haldokló? • Véleményed szerinted szabad-e általában közömbösnek tartani a kórházi dolgozókat? Miért? c) Értelmezd ezt a tagmondatot: „s eszébe sem jut, hogy talán járhatna erre egy angyal is…” • Mit jelenthet itt az angyal szó? Lehet-e többféleképpen megtölteni tartalommal? Mivel? d) Mit válaszolnál Buddha kérdésére? • Ugyanaz-e a mécses? • Ugyanaz-e az ember? e) Szerinted titok-e a mai ember számára a születés és a halál? f) Ha érdekel a téma, az alábbi helyeken tájékozódhatsz róla: Könyvek: • Polcz Alaine: Ideje a meghalásnak • Polcz Alaine: Meghalok én is? • Popper Péter: Fáj-e meghalni? Internet: http://halal.lap.hu Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések:

MEGOLDÁSI JAVASL AT: A c) feladat megbeszélése során teremtsünk kapcsolatot a haldoklót ápoló személye és a hiányzó angyal között. Az angyal szót a diákok az emberekre vonatkozó tartalom mellett vallási és ezoterikus szempontból is megközelíthetik.


Kilépőkártya

69. oldal 5 perc

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Kérjük meg a diákokat, hogy mindenki gondolja át, mit tanult a halál titkairól szóló órákon, és írja le egy kilépőkártyára azokat a gondolatokat, szempontokat, amelyek a legfontosabbak voltak a számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : saját tudás alakulásának nyomon követése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya

6 7

68


•

1 0 .

é v f o l y a m

11. Kilépőkártya Gondold végig, mit tanultál azokon az órákon, amelyek a halállal, a halál titkaival foglalkoztak! Írd össze a legfontosabb megfigyeléseket, gondolatokat, ötleteket az alábbi kilépőkártyára! Kilépőkártya

5. AZ EMBERI LÉLEK TITKAI (EGY BŰNBEESÉS TÖRTÉNETE)

T/1.

70. oldal 10 perc

Egy lakatlan szigeten

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A legyek ura egészének elolvasása több diák számára is nehéz feladatot jelent. Ezért feltétlenül érdemes sokkal korábban feladni házi feladatnak. • Ha úgy látjuk, hogy el tudják olvasni, akkor ezt a ráhangoló feladatot végezzük a megbeszélés legelején. • Ha azonban maga az elolvasás is gondot okoz vagy nagyon nem szívesen olvassák el a tanulók a feladott könyveket, akkor érdemes ezt a ráhangoló feladatot akkor elvégezni, amikor a könyv olvasását házi feladatnak feladjuk. • Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az olvasás maga is nehézséget okoz, akkor még egy közös olvasási órát is be kell iktatni akkor, amikor már minden diáknak kezében ott van a könyv, de még nem tudjuk megbeszélni. Ekkor érdemes egy-két fejezetet hangosan felolvasni a tanulóknak, hogy könnyebben átlendüljenek az olvasás technikai nehézségein. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : képzelet, társas folyamatok megfigyelése, végiggondolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított ötletbörze 1. Egy lakatlan szigeten Képzeld el, hogy elkerülsz egy lakatlan szigetre az osztálytársaiddal! Felnőtt nem lenne veletek, csak ti magatok. Mit gondolsz, hogyan viselkednétek, mi történne veletek? Írd össze az első ötleteidet, gondolataidat!

T/2.

70. oldal 20 perc

Kísérő a könyvhöz

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A kísérő használatát adjuk feladatnak a diákoknak már az olvasáshoz. Ezért a kísérők elhelyezése, illetve a kérdések megválaszolása otthon történik.

70


•

1 0 .

é v f o l y a m

Az órán azokat a kérdéseket beszéljük csak meg, amelyek gondot okoztak a diákoknak, amelyekre nem tudtak válaszolni vagy amelyek vitát váltanak ki közöttük. A kísérő íratása és megbeszélése egyúttal alkalom is arra, hogy a mű elolvasását ellenőrizzük, valamint az olvasás során felmerült szövegértési kérdések egy részét megválaszoljuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelmes, gondos olvasás, a részletek megfigyelése és megjegyzése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , eljárások: kísérő Tá m o g a t ó r e n d s z e r : • Golding: A legyek ura – Matúra olvasónapló munkafüzettel. Sajtó alá rendezte, a szöveg közti jegyzeteket és a munkafüzetet írta, szerkesztette Arató László. Bp., 1994, Ikon Kiadó. • Kollár Zsuzsanna: Szövegértés. Cselekménydolgozatok és megoldásaik. Békéscsaba, 2001, Item kiadó. 2. Kísérő a könyvhöz A kísérővel mint olvasást segítő eszközzel már találkoztál a Bagoly-folyó című novella olvasásakor. Ez a hosszabb vagy bonyolultabb olvasmányoknál segít a történet megértésében, a későbbi értelmezésben. Azért kísérő a neve, mert olvasás közben végig veled van, felhívja a figyelmedet egyegy részletre, ami fontos lehet. A kérdések a történetnek megfelelő sorrendben követik egymást. A számok a novella egyes részeit jelzik. A kísérőt többféleképpen is használhatod: • elolvasod a kérdéssor első részét, majd úgy olvasod a novella első részét, hogy a kérdésekre keresed a választ; • elolvasod a novella első részét, majd válaszolsz a kérdésekre; • elolvasod a novellát, a kérdésekre úgy válaszolsz, hogy visszalapozol, és újraolvasod a megfelelő szöveghelyeket. A válaszokat • sorrendben leírhatod a füzetedbe; • a novella mellett a margóra írod annak a kérdésnek a számát, amely arra a szöveghelyre vonatkozik; • a kiemelhető lapocskákat odarakod a megfelelő helyen a margóra. Döntsd el, számodra mi a legjobb megoldás!

I. fejezet 1. Melyik két szereplő jelenik meg a regény első lapjain? 2. Ki nevelte Röfit? 3. Miért előnytelen a külseje? 4. Milyen betegségei vannak? 5. Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre?

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s

6. Hogyan reagál Ralph (ejtsd: ralf) arra, hogy felnőttek nélkül maradtak? 7. Milyen eszköz segítségével szerzi meg Ralph a kagylót? 8. Hogyan hívják össze a többieket? 9. Kit választanak meg vezérnek?

II. fejezet 10. Milyen célokat jelöl ki Ralph a második gyűlésen? 11. Miről beszél az anyajegyes apróság? 12. Hogyan gyújtanak tüzet? 13. Mi lesz a tűzzel? 14. Mi történik az anyajegyes kisgyerekkel?

III. fejezet 15. Ki segít Ralphnak kunyhót építeni? 16. A sziget melyik részén építik a kunyhókat? 17. Mit csinál ezalatt Jack (ejtsd: dzsek)? 18. Kinek a gondolataival zárul ez a fejezet?

IV. fejezet 19. Milyen jelek mutatják az idő múlását? 20. Jót tesz-e az apróságoknak a gyümölcsevés? 21. Mivel tűnik ki Roger és Maurice (ejtsd: rodzser és morisz)? 22. Ki fest magára először maszkot? 23. Sikeresek-e a vadászok? 24. Miért nem veszik észre a gyerekeket a sziget mellett elhaladó hajóról? 25. Mi történik Röfi szemüvegével? 26. Milyen szertartással zárul a fejezet?

t ö r t é n e t e )

7 1

72


•

1 0 .

é v f o l y a m

V. fejezet 27. Mikor hívja össze Ralph a gyűlést? Miről beszél? 28. Miről beszélnek az apróságok? 29. Miről szavaznak végül? 30. Hogyan bomlik fel a gyűlés? 31. Mit akar tenni Ralph ezek után? Ki beszéli le erről? 32. Miről ábrándozik Ralph és Röfi?

VI. fejezet 33. Mi a szörny valójában? Mit tud róla az olvasó, mit tudnak róla a fiúk? 34. Kik találkoznak a szörnnyel és számolnak be erről a többieknek? 35. Kik és merre indulnak felfedező útra? Ki marad a kicsikkel? 36. A szigeten találnak valamit, amit eddig nem ismertek. Mit?

VII. fejezet 37. Kik vesznek részt a vadászatban? 38. Mi volt a szerepe a szörny megérkezéséig a hegynek? 39. Milyen napszakban és kik másszák meg a hegyet? 40. Miért szaladnak el onnan a gyerekek?

VIII. fejezet 41. Ki hívja össze az újabb gyűlést és miért? 42. Hol gyújtanak jelzőtüzet ezután? 43. Hány törzs él ezután a szigeten? 44. Hogyan védekezik Jack törzse a szörny ellen? 45. Miről beszélnek ezalatt Ralphék? 46. Hová megy Simon (ejtsd: szájmon)? Milyen látomást él át? Mi lehet a betegsége? Mivel fenyegeti meg őt a Legyek Ura?

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


IX. fejezet 47. Mire jön rá Simon a szörnnyel kapcsolatban? Mit tesz? 48. Mivel indokolja Röfi, hogy meglátogassák Jackéket? 49. Miért pirul el, miközben ezt mondja? 50. Hogyan viselkedik Jack mint vezér? 51. Milyen részekből áll a vadászok szertartása? 52. Milyen időjárási jelenséggel találkozunk ekkor? 53. Miért megy Simon a fiúkhoz? 54. Miért nem ismerik fel a fiúk? 55. Miért nem hallják, amit mond? 56. Mi történik vele?

X. fejezet 57. Hányan maradnak Ralph mellett? 58. Hogyan beszél Ralph és hogyan Röfi arról, ami Simonnal történt? Hogyan beszélnek ugyanerről az ikrek? 59. Mit mutat Robert a sziklavárba érkező Rogernek? 60. Hogyan mesélik el Simon történetét a vadászok? 61. Hogyan akarják a szörnyet kiengesztelni? 62. Miről álmodoznak Ralphék ezalatt a kunyhókban? 63. Kikkel verekszenek éjszaka? 64. Mi történik Röfi szemüvegével?

XI. fejezet 65. Ki akar elindulni Jackékhez? Miért? 66. Miért félelmetes Sam és Eric számára Jack? 67. Milyen eszközöket visznek magukkal? 68. Minek nevezi Ralph Jacket? 69. Mi történik kettejük között ezután? 70. Hogyan esik fogságba Sam és Eric?

7 3

74


•

1 0 .

é v f o l y a m

71. Hogyan hallgattatja el Röfi a törzset? Miről beszél? 72. Hogyan reagál erre a törzs? 73. Ki és hogyan öli meg Röfit?

XII. fejezet 74. Hajtóvadászat indul. Ki a vad és ki a vadász? 75. Hogyan menekül meg Ralph? 76. Hogyan látja a tengerésztiszt a gyerekeket? 77. Hogyan reagál Ralph a tiszt szavaira? 78. Mi a regény utolsó mondata?

MEGOLDÁSI JAVASL AT I. fejezet 1. Melyik két szereplő jelenik meg a regény első lapjain? – Ralph és Röfi. 2. Ki nevelte Röfit? – A nagynénje. 3. Miért előnytelen a külseje? – Alacsony és kövér. 4. Milyen betegségei vannak? – Szemüveges és asztmás. 5. Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? – Egy jövőbeni atomháborúban lelőtték a repülőgépet, amin utaztak. 6. Hogyan reagál Ralph (ejtsd: ralf) arra, hogy felnőttek nélkül maradtak? – Ralph boldog volt, örült, hogy „átszökhetik az igazi életbe”. 7. Milyen eszköz segítségével szerzi meg Ralph a kagylót? – Emelőt csinál egy pálmából. 8. Hogyan hívják össze a többieket? – Ralph – Röfi útmutatása alapján – megfújta a kagylót. 9. Kit választanak meg vezérnek? – Ralphot.

II. fejezet 10. Milyen célokat jelöl ki Ralph a második gyűlésen? – „Egyrészt: szórakozni akarunk. Másrészt: azt akarjuk, hogy megmentsenek bennünket.” Az utóbbi cél elérése érdekében raknak tüzet. 11. Miről beszél az anyajegyes apróság? – Egy kígyó-izéről. 12. Hogyan gyújtanak tüzet? – Röfi szemüvegével. 13. Mi lesz a tűzzel? – Elharapózott, átterjedt az erdőre. 14. Mi történik az anyajegyes kisgyerekkel? – Eltűnt a tűzben.

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


III. fejezet 15. Ki segít Ralphnak kunyhót építeni? – Simon. 16. A sziget melyik részén építik a kunyhókat? – Szemben a lagúnával, az erdőn kívül. 17. Mit csinál ezalatt Jack (ejtsd: dzsek)? – Vadászott. (Sikertelenül.) 18. Kinek a gondolataival zárul ez a fejezet? – Simonéval. Talál egy kis tisztást, amit eltakarnak a levelek. Egyedül akart maradni.

IV. fejezet 19. Milyen jelek mutatják az idő múlását? – A fiúk lebarnultak, megnőtt a hajuk. Az apróságok nagyon piszkosak. Egyikük két napig énekelt és sírt, azóta lefogyott. 20. Jót tesz-e az apróságoknak a gyümölcsevés? – Nem, fájt tőle a gyomruk és hasmenésük volt. 21. Mivel tűnik ki Roger és Maurice (ejtsd: rodzser és morisz)? – Mindketten nagyon vadak. Elpusztítják a kicsik várait. 22. Ki fest magára először maszkot? – Jack. 23. Sikeresek-e a vadászok? – Igen, megölnek egy malacot. 24. Miért nem veszik észre a gyerekeket a sziget mellett elhaladó hajóról? – Mert elaludt a tűz. 25. Mi történik Röfi szemüvegével? – Az egyik lencséje eltörött. 26. Milyen szertartással zárul a fejezet? – Eljátsszák a vadászatot.

V. fejezet 27. Mikor hívja össze Ralph a gyűlést? Miről beszél? – Alkonyatkor, a gyűlés szokott idejében. 28. Miről beszélnek az apróságok? – Az óriási szörnyetegről, állatról vagy kísértetről. 29. Miről szavaznak végül? – Arról, hogy hisznek-e a kísértetekben. (Hisznek.) 30. Hogyan bomlik fel a gyűlés? – Jack nekiront Röfinek és Ralphnak, majd a vadászatról kiabálva elrohan. A többiek utána. 31. Mit akar tenni Ralph ezek után? Ki beszéli le erről? – Le akar mondani a vezérségről. Röfi beszéli le erről. 32. Miről ábrándozik Ralph és Röfi? – Arról, milyen jó lenne, ha ott lenne velük néhány felnőtt. Pl. Röfi nénikéje vagy Ralph apja.

7 5

7 6


•

1 0 .

é v f o l y a m

VI. fejezet 33. Mi a szörny valójában? Mit tud róla az olvasó, mit tudnak róla a fiúk? – Egy halott ejtőernyős. Az olvasó tudja az igazat, a fiúk nem. 34. Kik találkoznak a szörnnyel és számolnak be erről a többieknek? – Sam és Eric (Samseric). Felnagyítva mesélik el a találkozást. 35. Kik és merre indulnak felfedező útra? Ki marad a kicsikkel? – Ralph, Jack és a nagyobb fiúk. Röfi marad a kicsikkel. 36. A szigeten találnak valamit, amit eddig nem ismertek. Mit? – Egy vörös sziklafokot, ami mögött víz csordogált.

VII. fejezet 37. Kik vesznek részt a vadászatban? – Ralph, Jack, Simon és a vadászok (Robert, Roger, Maurice). 38. Mi volt a szerepe a szörny megérkezéséig a hegynek? – A hegyen rakták a jelzőtüzet. 39. Milyen napszakban és kik másszák meg a hegyet? – Éjszaka, Roger, Ralph és Jack. 40. Miért szaladnak el onnan a gyerekek? – Meglátták a szörnyet.

VIII. fejezet 41. Ki hívja össze az újabb gyűlést és miért? – Jack. Ő akar lenni a vezér. 42. Hol gyújtanak jelzőtüzet ezután? – A fürdőmedence és a móló között. 43. Hány törzs él ezután a szigeten? – Kettő: Ralphéké és a vadászoké. 44. Hogyan védekezik Jack törzse a szörny ellen? – Ajándékot adnak az Állatnak: karóra tűzik a leölt disznó fejét. 45. Miről beszélnek ezalatt Ralphék? – Jackről és arról, hogyan lesz tovább ezután. 46. Hová megy Simon (ejtsd: szájmon)? Milyen látomást él át? Mi lehet a betegsége? Mivel fenyegeti meg őt a Legyek Ura? – A rejtekhelyére. Jackék otthagyják a karóra húzott fejet. Simon látomásában a fejjel, vagyis a Legyek Urával beszélget. Valószínűleg epilepsziás. A Legyek Ura azzal fenyegeti meg, hogy a többiek végeznek vele.

IX. fejezet 47. Mire jön rá Simon a szörnnyel kapcsolatban? Mit tesz? – Rájön, hogy a szörny egy halott ejtőernyős. Kiszabadítja a holttestet. 48. Mivel indokolja Röfi, hogy meglátogassák Jackéket? – „…, hogy megbizonyosodjunk, nem történt-e valami baj.” 49. Miért pirul el, miközben ezt mondja? – Mert érzi, hogy a hús vonzza. 50. Hogyan viselkedik Jack mint vezér? – Úgy viselkedik, mint egy teljhatalmú uralkodó.

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


51. Milyen részekből áll a vadászok szertartása? – Valaki (ebben a fejezetben Roger) vállalja a malac szerepét. A többiek hegyes szerszámokkal döfködik. Kört alakítanak, s közben azt éneklik: Öld meg az állatot! Vágd el a torkát! Ontsd ki a vérét! A malacot játszó személy is belépett a körbe, kisebb körök is alakultak az apróságokból. 52. Milyen időjárási jelenséggel találkozunk ekkor? – Kitör a vihar. 53. Miért megy Simon a fiúkhoz? – Szeretné elmondani, hogy a szörny csak egy halott ejtőernyős (talán azt is, hogy eloldozta a sziklától). 54. Miért nem ismerik fel a fiúk? – A szertartás, a vihar okozta félelem, Simon bizonytalan mozgása, valamint a sötétség miatt állatnak nézik. 55. Miért nem hallják, amit mond? – A saját sikoltozásuk elnyomja Simon hangját. 56. Mi történik vele? – A többiek megölik.

X. fejezet 57. Hányan maradnak Ralph mellett? – A nagyok közül hárman: Röfi, Sam és Eric. Rajtuk kívül néhány apróság. 58. Hogyan beszél Ralph és hogyan Röfi arról, ami Simonnal történt? Hogyan beszélnek ugyanerről az ikrek? – Ralph gyilkosságnak nevezi. Röfi kerüli a témát, végül balesetnek nevezi. Az ikrek ünnepségnek nevezik a történteket. 59. Mit mutat Robert a sziklavárba érkező Rogernek? – A szikla alá vert emelőt, amitől legurulhat a szikla. 60. Hogyan mesélik el Simon történetét a vadászok? – Az állat megöléséről beszélnek, hárítják a gyilkosságot. 61. Hogyan akarják a szörnyet kiengesztelni? – „…akkor majd újra körültáncoljuk.” 62. Miről álmodoznak Ralphék ezalatt a kunyhókban? – Arról, hogy jó lenne, ha rádiót, repülőgépet vagy csónakot tudnának készíteni. 63. Kikkel verekszenek éjszaka? – Jackkel, Maurice-szal és Rogerrel. 64. Mi történik Röfi szemüvegével? – Jack és társai ellopták.

XI. fejezet 65. Ki akar elindulni Jackékhez? Miért? – Ralph akar felmenni, hogy visszaszerezzék Röfi szemüvegét. Erre a tűzgyújtás miatt is szükségük van. 66. Miért félelmetes Sam és Eric számára Jack? – Azért, mert Jack kifesti magát, és ebben az álarcban nem korlátozza semmi a vadságát. 67. Milyen eszközöket visznek magukkal? – Mindegyiküknél lándzsa van és a kagyló. 68. Minek nevezi Ralph Jacket? – Tolvajnak. 69. Mi történik kettejük között ezután? – Ralph rátámad Jackre, és vívnak egymással.

7 7

7 8


•

1 0 .

é v f o l y a m

70. Hogyan esik fogságba Sam és Eric? – Jack megparancsolja, hogy fogják le és kötözzék meg a fiúkat. Arra számít, hogy Ralph ki akarja szabadítani az ikreket. 71. Hogyan hallgattatja el Röfi a törzset? Miről beszél? – Magához veszi a kagylót. A civilizáció és a vadság ellentétéről beszél. 72. Hogyan reagál erre a törzs? – Megtámadják Röfit és Ralphot. 73. Ki és hogyan öli meg Röfit? – Roger az emelőrúddal megemeli a sziklát, így Röfi lezuhan a mélybe.

XII. fejezet 74. Hajtóvadászat indul. Ki a vad és ki a vadász? – Ralph a vad, a törzs tagjai a vadászok. 75. Hogyan menekül meg Ralph? – Megjelenik egy felnőtt – a tengerésztiszt. Ralph mellett áll meg. 76. Hogyan látja a tengerésztiszt a gyerekeket? – Piszkosnak, elhanyagoltnak. 77. Hogyan reagál Ralph a tiszt szavaira? – Zokogni kezd. 78. Mi a regény utolsó mondata? – „Szemét a távolban horgonyzó, kecses formájú cirkálón pihentette, és várt.”

T/3.

74. oldal 20 perc

Folyamatábra

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Különösnek tűnhet a vállalatvezetési gyakorlatból átvett folyamatábra alkalmazása szépirodalmi mű feldolgozásakor. A legyek ura esetében azonban a gyűlésekre fókuszáló döntési helyzetek megvilágítják a szereplők közötti különbségeket. A képi ábrázolás arra is lehetőséget ad, hogy a szöveg struktúráját valódi térbeli szerkezetként lássák. Világossá válhat az is, hogyan halad a regény szinte feltartóztathatatlanul a végkifejlet felé. • A tanulók három fős csoportokban dolgozzanak. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg struktúrájának megértése és ábrázolása, egy eseménysor alternatíváinak megfogalmazása M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : folyamatábra készítése, megbeszélés

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


3. Folyamatábra Talán hallottatok már arról, hogy valamilyen esemény tervezésekor úgynevezett folyamatábrát használnak. A folyamatábra utólag is elkészíthető, hogy elemezni lehessen, mi történt, mikor, lehetett volna-e másképp haladni – vagyis történhetett volna-e másképp valami. Ismerkedjünk meg először a folyamatábra-készítés eszközeivel és lehetőségeivel!

ebbe az ábrába írjuk az egyes eseményeket

ezekben az ábrákban a gyűléseken hozott döntések szerepelnek

ebbe az ábrába azt írhatjuk, mi lett volna, ha másképp döntenek a gyerekek

ezzel lehet összekötni az eseményeket Készítsétek el A legyek ura folyamatábráját! Segítségképpen megrajzoltuk az ábra egy részét, és beírtunk néhány adatot! Az egyes fejezetek adataihoz is hozzátehetsz, az üres helyeket nektek kell kitöltenetek.

79

80


•

1 0 .

é v f o l y a m

Megoldási javasl at A megoldási javaslat csak példa, a döntések alternatíváit a diákoknak kell kitalálniuk! Jack elégedett, jól vezeti a törzset.

I. fejezet A gyerekek első napja a szigeten

I. gyűlés Vezérválasztás; a gyűlések szabályainak lefektetése

II. gyűlés A cél: megmenekülni és jól szórakozni

Jacket választják meg vezérnek

Pl. Ralph céljaival senki nem ért egyet, nem gyújtnak tüzet

Pl. Az egész törzs megvadul, Ralph és Röfi magukra maradnak.

Véletlenül menekülnek meg.

Nem menekülnek Nem menekülnek meg. meg.

II. fejezet Az apróságok a kígyóról beszélnek. A tűz átterjed az erdőre. Egy apróság eltűnik.

III. fejezet Ralphék kunyhókat építenek, Jackék vadászni próbálnak.

Ralph és Röfi

IV.fejezet

V. fejezet Ralph és Röfi a megmenekülésről ábrándozik.

VI. fejezet Talákoznak a szörnnyel. Megtalálják a sziklavárat.

VII. fejezet Sikerül a vadászat. A szörny miatt nem tudnak a hegyen tüzet gyújtani.

VIII.fejezet IV. gyűlés Jack szeretne vezér lenni, de nem választják meg. Új törzset alapít.

Mindenki Jackhez csatlakozik , Röfi is.

Ralph egy idő után csatlakozik Jackhez

Jacket megválasztják

Jack bosszút áll Ralphon és Röfin

Jacket elkergetik. Magára marad

Eltűnik az erdőben.

IX. fejezet Simon megtalálja a halott ejtőernyőst. A többiek nem ismerik fel a sötétben és megölik. X. fejezet Jackék éjjel megtámadják Ralphékat . Elviszik Röfi szemüvegét. XI. fejezet Ralphék megpróbálják visszaszerezni a szemüveget . V. gyűlés Röfi beszéde: vadak vagy civilizáltak legyenek?

XII.fejezet Hajtóvadászat Ralph ellen. A tengerésztiszt és a gyerekek beszélgetése

A gyerekek rádöbbennek, hogy Röfinek igaza van.

A z

T/4.

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


8 1

76. oldal 5 perc

Döntések a regényben

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat többcélú. Részben visszakanyarodik a folyamatábrához, értelmezi annak elágazásait, részben átvezet a regény értelmezéséhez. A diákok fantáziáját kell megmozgatnunk, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, ne találjanak ki olyan alternatívákat, amelyeket a szöveg nem enged meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a lehetséges emberi döntések számbavétele, értelmezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 4. Döntések a regényben A folyamatábrán látható, hogy az egyes gyűléseken más döntések is születhettek volna. Az ötödik gyűlés után azonban nincs más döntési esély. Beszéljétek meg, mi indokolhatja ezt az ábrázolást – vagy mondjátok el, volt-e még más lehetőségük a gyerekeknek, hogy másképp döntsenek a továbbiakról. Mi a véleményetek, melyik gyűlés után folytatódott volna egészen másképp a regény? Miért?

T/5.

76. oldal 5 perc

Ami titokban maradt és ami nem…

T a n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat többcélú. Részben visszakanyarodik a pontos regényolvasást felmérő kísérők megbeszéléshez, részben átvezet a regény értelmezéséhez. A diákok fantáziáját kell megmozgatnunk, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, ne adjanak olyan magyarázatot, amilyet a szöveg nem enged meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szöveg kiegészítése a szövegben kódolt információk összerakásával C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

82


•

1 0 .

é v f o l y a m

5. Ami titokban maradt és ami nem… Leolvasható a folyamatábráról az is, hogy keveset tudunk meg arról, miért és hogyan kerültek a gyerekek a szigetre. Arról pedig semmit, mi lesz velük ezután. Beszéljétek meg, milyen magyarázatok lehetségesek arra, miért tudunk meg ilyen keveset.

T/6.

76. oldal 35 perc

A helyszín, az idő, a motívumok és a szereplők

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Előre tervezzük meg a csoportokat. Lehetőleg heterogén csoportokat szervezzünk, legfeljebb 5 fővel. • Egy-egy feladaton több csoport is dolgozhat. A D) feladat kérdéseit osszuk el több csoport között, mert vélhetően a főszereplők jellemzése, a köztük lévő viszonyrendszer elemzése és értelmezése fog leginkább vitákat kiváltani az osztályban. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – mindenki a regény egy-egy dimenziójával foglalkozik csak K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : regénypoétikai szempontok használata, a tér, az idő, a motívumháló és a jellemek jelentéshordozó szerepének tudatosítása, a szöveg mögöttes tartalmának megértése M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik típusú csoportmunka 6. A helyszín, az idő, a motívumok és a szereplők Egy regény legfontosabb jellemzői a tér, az idő, az ismétlődő motívumok rendszere és a szereplők. Vizsgáljátok meg ezeket! A) A helyszínről: • Keressétek meg a szigetről szóló leírásokat! Mit tudunk meg a sziget éghajlatáról és alakjáról? Tudjuk-e, mekkora? • Melyek a sziget fontos, kitüntetett helyei, pontjai, helyszínei? • Milyen színekkel írnátok le a szigetet? Soroljatok fel néhány olyan tárgyat vagy jelenséget, amelyről tudjuk, milyen színű vagy árnyalatú! • Keressetek egy rövidebb (kb. egy bekezdésnyi) leíró részt a regényből, és olvassátok el! Aki tudja, próbálja meg lerajzolni. Feljegyzések, megfigyelések:

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


8 3

B) Az időről: • Tudjuk-e pontosan, mikor játszódik a regény? Beszéljétek meg, miért fontos vagy nem fontos konkrét időponthoz kötni a cselekményt! • Mennyi időt töltenek a gyerekek a szigeten? Érzékeljük-e mi az eltelt időt? Érzékelik-e a szereplők? Keressétek meg a szövegből azokat a részeket, amelyek segítenek az eltelt idő meghatározásában! Soroljátok fel ezeket! Feljegyzések, megfigyelések: C) Az ismétlődő motívumokról: Gyűjtsétek össze, hol és milyen jelentésekkel találkozunk az alábbi tárgyakkal, motívumokkal: kagyló – szemüveg – állat/malac – maszk – vadásztánc – vadászat – tűz – D) A szereplőkről: • Soroljátok fel a regény 4 kulcsszereplőjét! Írjátok le a nevüket! • Csoportosítsátok az összes megismert szereplőt! Kik a magányos figurák? • Beszélő nevek a regényben: Röfi Simon – a Simon név a Bibliából ered. Simon eredetileg halász volt, csatlakozott Jézushoz, és egyik leghűségesebb tanítványa lett. Jézus később kősziklának (Péternek) nevezte. „A Legyek Ura” – a kifejezés Belzebubot jelöli (Ószövetség, Királyok könyve). Belzebub maga a Sátán. • Beszéljétek meg, mi a jelentősége annak, hogy Röfinek soha nem tudjuk meg az igazi nevét! • Röfi neve az eredetiben „malacka”. Milyen mélyebb jelentése lesz ennek a műben? • Keressétek ki azokat a részeket, amelyek arra utalnak, hogy Simon kimondatlanul is a jézusi sors beteljesítője a műben! • Olvassátok el még egyszer azt a részt, ahol Simon látomásában megszólal A Legyek Ura! Beszéljétek meg, miért ördögi, amit mond! Feljegyzések, megfigyelések:

84


•

1 0 .

é v f o l y a m

MEGOLDÁSI JAVASL AT A) A helyszínről: • Keressétek meg a szigetről szóló leírásokat! Mit tudunk meg a sziget éghajlatáról és alakjáról? Tudjuk-e, mekkora? A sziget méretéről nincsenek pontos információink. Éghajlata trópusi, alakja szabálytalan. • Milyen színekkel írnátok le a szigetet? Soroljatok fel néhány olyan tárgyat vagy jelenséget, amelyről tudjuk, milyen színű vagy árnyalatú! Rózsaszín pl. a gránitfennsík, fehér (tejfölszínű, illetve sötét vajszínű) pl. a kagyló, zöldek a fák levelei, gyémánt és arany a fények színe, barna a talaj színe. B) Az időről: • Tudjuk-e pontosan, mikor játszódik a regény? Beszéljétek meg, miért fontos vagy nem fontos konkrét időponthoz kötni a cselekményt! Nem derül ki pontosan, mikor játszódik a cselekmény. Az elemzők egy része a második világháborút említi, mások – s ez a regény szövege alapján a valószínűbb álláspont – egy elképzelt, közelebbről meg nem határozott időpontban zajló atomháborúról beszélnek. A regényt nem fontos konkrét eseményhez kötni, hiszen általában szól az emberben rejlő indulatokról. • Mennyi időt töltenek a gyerekek a szigeten? Érzékeljük-e mi az eltelt időt? Érzékelik-e a szereplők? Keressétek meg a szövegből azokat a részeket, amelyek segítenek az eltelt idő meghatározásában! Soroljátok fel ezeket! Közelebbről nem határozható meg az eltelt idő. A gyerekek külseje, hajuk, körmük hossza lehetséges támpont. Mi magunk sem érzékeljük az eltelt időt, ahogyan a szereplők sem. Nehezíti az idő múlásának érzékelését az is, hogy a szigeten nincsenek évszakok. C) Az ismétlődő motívumokról: Gyűjtsétek össze, hol és milyen jelentésekkel találkozunk az alábbi tárgyakkal, motívumokkal: kagyló – A civilizáció, a demokrácia, a rend jelképe, nem véletlen, hogy a gyűlésekhez, mindenekelőtt pedig Röfihez és Ralphhoz kötődik. szemüveg – Röfi szemüvege egyrészt jelzi az ő betegségét, furcsaságát, másrészt azonban szintén civilizációs jelkép. Vele sikerül meggyújtani a tüzet, az elvadulás során eltörik a szemüveg. állat/malac – A vadászat tárgya; először nem tudják leölni, az eldurvulás eredményeképpen azonban egyre inkább képesek véres gyilkosságokat végrehajtani. Röfi neve is az áldozati malaccal hozza kapcsolatba, Simont pedig mint állatot ölik le. A legyek ura is egy karóra tűzött disznófej, az agresszív ösztönök elhatalmasodásának és győzelmének jelképe. maszk – Az arc eltakarása a gátlások megszüntetését, felfüggesztését, a civilizáció tiltásainak elhagyását jelentik. A vadászat maszk mögött, kifestett arccal sikerül először. vadásztánc – A rituális, extatikus táncok a sikeres vadászatot, az ösztönök győzelmét, az erőszakot, a visszavadulást jelképezik. vadászat – Eleinte mint a létfenntartás racionális módja jelenik meg a vadászat szükségessége, a kórusból így lesznek vadászok, a Jacket követő fiúk legfőbb foglalkozása pedig a vadászat lesz. Nem véletlen, hogy éppen az első sikeres vadászat idején megy el a hajó, annak kedvéért hagyják kialudni a tüzet – vagyis a vadság értékei és tevékenysége győzedelmeskedik az emberi civilizációba való visszatérés lehetősége felett. tűz – A tűz kétarcú jelkép: egyrészt jelképezi a jövőre koncentráló, előrelátó gondolkodást: Ralph szinte mániákusan ragaszkodik ahhoz, hogy a tüzet ne engedjék kihunyni. Ugyanakkor a tűz a vadság és pusztítás-önpusztítás jelképe is lesz: az elszabaduló tűz leégeti a fél szigetet.

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


D) A szereplőkről: • Soroljátok fel a regény 4 kulcsszereplőjét! Írjátok le a nevüket! Röfi, Ralph, Jack és Simon. • Csoportosítsátok az összes megismert szereplőt! Kik a magányos figurák? Az egyik csoport középpontja Ralph. Ide tartoznak: Röfi, Sam és Eric és az apróságok, valamint Simon. A másik kör Jacké. Ide tartoznak Maurice, Roger és a vadászok. A műből az sem derül ki, pontosan hány gyerek volt a szigeten. (Pedig Röfi szerette volna, ha ezt valahogyan nyilvántartják.) Magányos figura Simon is, Röfi is. Talán tartós betegségük is magányossá teszi őket. • Beszéljétek meg, mi a jelentősége annak, hogy Röfinek soha nem tudjuk meg az igazi nevét! A valódi név hiányának több szerepe is lehet. Például önkéntelenül is a figyelem középpontjába helyezi a külsejére vonatkozó ismereteinket. Senki nem kíváncsi a valódi nevére, így pl. Ralph sem fejezheti ki szeretetét azzal, hogy nem szólítja a gúnynevén. Röfi ezáltal is kilóg a sorból, magányossága hangsúlyos. • Röfi neve az eredetiben „malacka”. Milyen mélyebb jelentése lesz ennek a műben? A vadászok malacra vadásznak, vagyis előrevetíti Röfi halálát. • Keressétek ki azokat a részeket, amelyek arra utalnak, Simon kimondatlanul is a jézusi sors beteljesítője a műben! Simon mindvégig kiismerhetetlen, rejtélyes betegsége ezt az érzésünket erősíti. Egyedül ő meri megközelíteni a szörnyet, s megmenteni tőle a fiúkat. Éppen akkor ölik meg a többiek, amikor a jó hírt viszi nekik. • Olvassátok el még egyszer azt a részt, ahol Simon látomásában megszólal A Legyek Ura! Beszéljétek meg, miért ördögi, amit mond! „Tudtad, hogy én belőled vagyok, a részed vagyok? […] Én vagyok-e az oka, hogy minden felborul? […] odalent is csak velem fogsz találkozni […] Itt nincs szükség rád. […] Szórakozni akarunk ezen a szigeten. […] Különben végzünk veled.”

T/7.

81. oldal 30 perc

Értelmezés

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ismét csoportokban fognak dolgozni a diákok, legfeljebb négy fő legyen egy csoportban. Néhány mondattal magyarázzuk el, mit jelent egy regény értelmezése, mennyiben kell ezúttal továbblépni, mint ahogy eddig elemző szempontjaikkal vizsgálták a szöveget. • �� A különféle értelmezések egymás mellé helyezésével jelezni kívánjuk, hogy egy-egy műnek több, egymástól nem idegen, ám mégis egymástól független, egyenrangú értelmezése lehetséges. • �� Két módon dolgozhatunk: vagy minden csoport kap előre egy-egy értelmezést, amivel kapcsolatban meg kell fogalmazniuk érveiket és ellenérveiket, amit bizonyítaniuk és cáfolniuk kell, vagy minden csoport foglalkozhat az összes értelmezési lehetőséggel. • �� A csoport saját értelmezésének megfogalmazására feltétlenül szánjunk időt. C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

8 5

86


•

1 0 .

é v f o l y a m

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a szerzett ismeretek értelmezése, rendszerezése, egy regény teljes értelmezése, egy regény metaforikus jelentésének azonosítása, érvelés valamely vélemény mellett és ellen M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflektálás értelmező gondolatmenetekre 7. Értelmezés Alább olvashattok néhány értelmezést a regényről. Gondoljátok őket végig csoportokban, keressetek érveket és ellenérveket arra, hogy az egyes értelmezések mennyiben helytállóak. 1. értelmezés: A regény az embert összetett lénynek mutatja be, négy főszereplője az ember négy oldalát testesíti meg. Több különböző módon is fel lehet fogni a négy főhős szerepét: a) Ralph – a szellemi tekintély, Jack – az erő, Röfi – az értelem, Simon – a lelki-szellemi hősiesség b) Ralph – a teljes és valós ember, Jack – az ösztönvilág, Röfi – a tudatos ember, Simon – az ösztönöket is megismerő ember c) Ralph – az isten, Jack – az ördög, Röfi – az apa, Simon – Jézus/az áldozati állat d) Ralph – a demokrácia/a demokratikus vezető, Jack – a diktatúra/a diktátor, a katonai vezető, Röfi – a szabályok képviselője, Simon – a magányos kívülálló e) Ralph – a szív, Röfi – az ész, Jack – az izomerő, Simon – a lélek 2. értelmezés: Az ember képtelen arra, hogy józanul rendezze be a világát: a felnőttek háborúznak, a gyerekek éppúgy. Nem sokon múlik, hogy el nem pusztítják az egész világot (a felnőttek fel nem robbantják atombombával a Földet, a gyerekek föl nem égetik az egész szigetet és ki nem pusztítják egymást). 3. értelmezés: A regény a civilizált ember visszavadulásának története: a civilizációból érkezett angol gyerekek lépésről lépésre levetkőzik civilizációs gátlásaikat, és egyre vadabbak lesznek. Ebben a visszavadulásban nagy a szerepe az emberi arcot eltakaró maszknak (az arc festésének), a törzsi táncokra emlékeztető rituális táncoknak, a vadászatnak, a vér szagának-ízének. 4. értelmezés: Az ember egyszerre civilizált, értelmes, a jövőre is gondoló lény és ösztöneinek, állatias, gyilkos belső világának rabja. Tőle függ, melyik kerekedik felül. 5. értelmezés: Az ember nem akarja igazán megismerni a dolgok valódi okát, hanem inkább természetfölötti és alatti erőket keres és talál a világ magyarázatához. Éppen azt a Simont ölik meg a fiúk, aki el tudná mondani nekik, hogy nem létezik szörny, de ők inkább saját félelmeik rabjai maradnak.

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


8 7

6. értelmezés: A regény az emberi történelmet foglalja össze a bibliai Édenkert harmonikus állapotától a világot elpusztító atomháború fenyegetéséig. A boldogság, a harmónia, a természettel való összhang képeivel kezdődik, és a totális pusztítás képeivel ér véget. Feljegyzések, gondolatok: További értelmezésünk:

William Golding (1911–1993) Sir William Gerald Golding (Ször villiem zserald golding)

Golding 1911. szeptember 19-én született Angliában. Regényíró és költő volt. Oxfordban természettudományokat, valamint angol nyelvet és irodalmat tanult. 1934-ben jelent meg első verseskötete. A legyek ura 1954-ben jelent meg, ezért a művéért 1983-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 1961-től visszavonultan élt, 1993-ban halt meg. A legyek urát magyarra Déry Tibor fordította. A regényt többször is megfilmesítették: 1963, angol film, rendezte: Peter Brook (A film remekmű, megtekintését nagyon ajánljuk!) 1990, amerikai, rendezte: Hook Harry.

88


•

1 0 .

é v f o l y a m


Tanulságok, tapasztalatok, továbbgondolandók

84. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A kilépőkártyák kitöltése során hangsúlyozzuk, hogy irodalmi művek olvasása, elemzése és végiggondolása során az ember tapasztalatokat és tudásokat szerez nemcsak az adott műről, de általában az emberről, az irodalomról, valamint önmagáról is. • Ugyancsak hangsúlyozzuk, hogy soha nem a kész eredmények a legfontosabbak, hanem a felvetődő kérdések, a kinyíló lehetőségek, a megoldatlan problémák. Golding nagyon sok emberi tapasztalatot – és sok keserűséget – hordozó regénye kapcsán mindezeket érdemes összegyűjteni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás egy műre, műelemzésre, a saját tudás fejlődésére C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya irányító kérdésekkel 8. Tanulságok, tapasztalatok, továbbgondolandók Írj néhány gondolatot arról, milyen fontosabb tanulságai voltak számodra A legyek urával való foglalkozásnak! Milyen tapasztalatokat szereztél az emberről, önmagadról, az irodalomról? Milyen kérdéseken, gondolatokon kell még gondolkodnod?

T/9. Kreatív írás – Alternatív, elhagyható feladat Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A fejezet lezárásaképpen feladhatunk néhány fogalmazási feladatot, olyanokat, amelyeket a diákok megírhatnak otthon. Ezek mindegyike kapcsolódik a fejezetben tárgyalt valamelyik műhöz vagy problémához. • Keres olyan festményt, amelyik kívülről ábrázol egy házat, épületet! Írd meg hozzá a benne élő emberek élettörténetét, titkát! • Egy apa levele születendő fiához • Gyermeknyelvi szótár (Figyelj meg huzamosabb időn, néhány héten át egy kisgyereket, aki most tanul beszélni. Gyűjtsd össze azokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyeket használ. Készíts belőlük szótárt, és fogalmazd meg néhány mondatban, mi mindent tud már ez a kisgyerek a nyelvről, mit nem! Hogyan kommunikál a külvilággal?)

A z

e m b e r i

l é l e k

t i t k a i

( e g y

b ű n b e e s é s


• Írj irodalmi önéletrajzot életed egy meghatározó eseményéről! • Írj Goethe nevében levelet vagy rövid naplórészletet arról, miért nézte meg a halála előtt újra ezt a verset a költő Ilmenauban! • Érvek az eutanázia mellett – érvek az eutanázia ellen (Gyűjts minél több véleményt a kegyes halál, az eutanázia engedélyezése kérdéséről! Írj olyan röpiratot, amelyben nemcsak az egyik vélemény mellett érvelsz, hanem sorra veszed a legfontosabb érveket, amelyeket mellette és amelyeket ellene lehet felsorakoztatni!) • Készítsd el A legyek ura folyamatábráját Röfi, Ralph, Jack vagy Simon szemszögéből! • Képzeld el, hogy nem fiúk, hanem lányok kerülnek egy lakatlan szigetre! Írd meg annak a regénynek egy részletét! • Naplóm egy lakatlan szigeten (Képzeld el, hogy egyedül vetődsz egy lakatlan szigetre, úgy, mint Robinson! Írd meg néhány első napod történetét napló formájában!) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív írás, a megismert műfajok valamelyikének kipróbálása, egy felmerült probléma továbbgondolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladat egyéni választás szerint M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : otthoni fogalmazás

89

S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató szakiskoláknak

Recommend Documents