S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató

Szövegértés–szövegalkotás

Tanári útmutató

2

a kiadvány a nemzeti Fejlesztési Terv humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

P á l a k á r o lY

szaKMai vezeTÕK

s z a K M a i i G a z G aT ó

P U S k á S aU r é l

ráPlI gYörgYI

A pRogRAMFejlesztési KÖzpoNt Vezetője

koránYI MargIt

Fejlesztési pRogRAMVezető

a r at ó l á S z l ó

Vezető FejlesztőK

F e J L e s z T é s i i G a z G aT ó h e Ly e T T e s

kálMán láSzló

B ó k aY a n ta l

s z a K M a i B i z OT T s Á G

eLnöK

B á n r é t I z o lt á n

CSerHalMI zSUzSa

gYÕrI JánoS

SCHeIn gáBor

a L K OT ó s z e r K e s z T Õ

s z a K M a i L e K TO r O K

Szarka JUDIt

a S z a k M a I B I z ot t S á g tag J a I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FeLeLÕs szerKeszTÕ

TiPOGrÁFia

kóróDI BenCe

BárD JoHanna

© S U l I n o va k H t.

© Szarka JUDIt

a KiadvÁny inGyenes, Kiz ÁróL aG z ÁrT KörBen,

KiadJa a sULinOva KözOK TaTÁs-FeJLeszTési és PedaGóGUs-TOvÁBBKéPzési KhT.

KÍsérLeTi-TeszTeLési CéLL aL hasznÁLhaTó.

1134 BUdaPesT, vÁCi ÚT 37.

KeresKedeLMi FOrGaLOMBa neM KerÜLheT.

A KiAdáséRt Felel: pál A K áRolY ÜgY Vezető igA zgAtó

MÁsOL Ása, TerJeszTése sziGOrÚan TiLOs!

nyOMdai MUnK ÁK: PÁTria nyOMda zrT., 2006

t ö r t é n e t e k á l l a t o k r ó l

Tanári útmutató

Fejlesztők

Fekete Gabriella Juhász Orsolya Kálmán László Molnár Cecília

TARTALO M

t ö r t é n e t e k á l l ato k r ó l

5

névjegy

8

Á ll atk e r t i s é ták

31

a fa r k a s é s a k e c s k e g i da

64

m a da r a k

95

t ö r t é n e t e k áll atok r ó l

névjegy A fejezet célja

Javasolt időkeret

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek segítségével ismerjék meg a ta nulók az állat és állat, állat és ember, ember és ember, ember és természet viszonyának lehetőségeit. A tanmese műfajának megismerése. Érvelő, leíró és magyarázó szövegek alkotása, meggyőzési technikák megismerése. A szövegek szerkezeti egységeinek felismerése, rendezése. Eltérő szövegtípu sok megismerése. 18 tanóra

Ajánlott korosztály

5. évfolyam

Ajánlott követő

Kapcsolatok

tananyag Modulkapcsolódási pontok

Környezeti nevelés; Földünk-környezetünk, Ember a természetben, Életvi tel és gyakorlati ismeretek Életpálya-építési kompetencia Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Énkép, önismeret

Képességfejlesztési fókuszok

Módszertani javaslatok

A hangulati elemek kifejezőeszközei Normaismeret és normaalkalmazás Szövegstratégiák köznapi és irodalmi szövegekben Az értő olvasás és a felolvasás Logikai-algoritmikus, problémamegoldó képességek Kreatív gondolkodás Reproduktív, félreproduktív és spontán szövegértés és -alkotás. A fejezet alapvetően a gyerekek tevékenykedtetésére épül, a pedagógus szerepe nagyrészt a tanulás szervezése. A csoportmunka, az egyéni képes ségek ismeretén alapuló differenciált fejlesztés lehetősége és elvárása fo galmazódik meg ebben a fejezetben is. Ennek megfelelően szövegekből és feladatokból bőséges a kínálat. (Példát adunk arra is, hogy egy szö veget hogyan lehet többféleképpen megközelíteni. A tanár az osztály érdeklődésének vagy saját beállítódásának figyelembevételével válogathat a feldolgozási módok közül.) Az értő olvasás tanítása, a szövegértési tech nikák megismertetése, a felismerés és alkalmazás képességének kialakítása a kiemelt feladat. Az Állatkerti séta című fejezet minden modulja a gyerekek előzetes ismere teire, élményeire, tudására épít. A fejezet szövegei építenek a gyermek ál latok iránti szimpátiájára, ugyanakkor a bennük élő előítéletek átgondolta tására is törekszik.

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a lkotá s

Módszertani javaslatok

•

5 .

é v fol y a m

A szövegek között fele-fele arányban található szépirodalmi és ismeretter jesztő. Ugyanilyen arányokra törekedtünk a vers és próza tekintetében. A versekkel nem a poétikai sajátságok leírása volt a célunk, főként a tartalmi kérdésekre helyeztük a hangsúlyt. Egyetlen esetben használtuk fel a vers mint forma vizsgálatát annak érdekében, hogy a különböző szövegtípusok eltérő lehetőségeit is érzékeltessük. A fejezetben több szólással, közmondással kapcsolatos feladat szerepel, melyekkel a szókincset bővítjük, a nyelvhasználatot gazdagítjuk. Kiemelt szerepet kapott a gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó tevékeny ségek, amelyek egyénileg, párosan, csoportban vagy projektként is elvé gezhetőek, elkészíthetőek. Ezek lehetőséget teremtenek a gyermekek szá mára a témában való széles körű tájékozódásra, kreativitásuk fejlesztésére, olyan tevékenységformák gyakorlására, amelyek órai keretek között nem valósíthatók meg. Ha lehetséges, szánjunk külön órát ezen munkák bemu tatására, esetleg a szülők, más osztályok előtt is.

Értékelés

Támogató rendszer

Feladatonként (tanár tanulót, tanuló tanulót a csoportban, a tanuló önmagát) A fejezet végén a kiemelt fejlesztendő részképességek és az alkalmazni képes tudás mérése idegen kontextusban.

Internet – www.zoo.hu – www.sulinet.hu

CD-ROM – Budapesti Állatkert. Virtuális séta a Budapesti Állatkertben. 1997. – Interaktív állatvilág. – Fészkelő madarak Magyarországon. – Magyarország flórája és faunája – sorozat. Kossuth Kiadó, Budapest – Vida Antal - Korsós Zoltán: Halak, kétéltűek, hüllők. – Ujhelyi Péter: Emlősállatok – A család kedvencei. A kutyák. Kossuth Kiadó, Budapest – Világörökségünk: A természet I. Magyarország madarai és lepkéi. Kossuth Kiadó, Budapest, 1996. – Alfred Brehm: Az állatok világa. Kossuth Kiadó, Budapest, 1997. –V égtelen világ. A természet enciklopédiája. Panem Multimédia, Budapest, 1995.

Könyv – Biológiai lexikon. Budapest – Képes gyermekenciklopédia. Park Kiadó, Budapest, 1992. – Larousse diákenciklopédia. Glória Kiadó, Budapest, 1992. –A blak-zsiráf. Képes gyermeklexikon. 27. jav. kiad., Móra Ferenc Könyvki adó, Budapest, 2001. – Egyetemes lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. – Kapocsy György: Az állatkertek világa. Minerva Kiadó, Budapest, 1984. – Kovács Zsolt: Állatok és állatkertek. Aqua Kiadó, Budapest, 1996.

N é v j e g y

Támogató rendszer

Könyv – Kovács Zsolt: Állatkert a lakásban. Minden, amit a társálatokról tudni illik. Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2003. – Köthe, Rainer: Természetbúvár. A Föld élővilága. Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003. – Szidnainé dr. Csete Ágnes: A 125 éves Budapesti Állat- és Növénykert története. 1866/1991. Budapest –H oldas Sándor: Gyere velem az Állatkertbe! 2. felújított kiadás, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1981. – Kormos István–Kapocsy György: Állatkerti séta. Corvina Kiadó, Budapest, 1977. – Pálfalvi Dorottya: Állatkerti mulatságok. Gyárfás Endre verseivel. Sajdik Ferenc rajzaival. RTV Kossuth Nyomda, Budapest, 1988. – Andrée Bertino – Fredo Valla: 366 és egy tucat történet az állatokról. Lo renzo Orlandi rajzaival. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1997. – Andrea Mertiny: Állatkertek. Illusztrációk: Reiner Zieger. Tessloff és Babi lon Kiadó, Budapest, 2001. – Darvasi László: Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború. Magvető Kiadó, Budapest, 2002. – Gerald Durrell: Állatkert a kastély körül. 2. kiad., Móra Ferenc Könyvki adó, Budapest, 1979. – Gerald Durrell: Vadállatok bolondja – Gerald Durrell: A bárka születésnapja – Uránia Állatvilág I-V. – Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje – Heck: Az állatvilág pillanatai fényképekben – Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Bp. Műszaki Könyvkiadó, 2000.

CD – Saint-Saens: Állatok farsangja – Muszorgszki: Egy kiállítás képei – Bird-song. Nature recordings. Arcadia, Bécs CD – Camille Saint-Saens: Az állatok farsangja. (Tyúkok és kakasok. Az elefánt. Akvárium. Kakukk az erdő mélyén. Madárröpte. A hattyú) = Prokofjev, Ravel, Saint-Saëns. Hungaroton Records Ltd. Ausztria, 2003. CD – A természet enciklopédiája. (Végtelen világ) Panem Multimédia. Panem Kiadó, Budapest, 1999. CD – Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató (részletek) = Kaláka: Varázsvirágok. Gryllus, Budapest 1998. CD

1. Állatkerti sétÁk 6 óra

kedves luca, képzeld, kiderült hogy a délamerikaiak itt nem is azok, hanem cigányok vagy romák. nem értem, mért van két nevük. Feri azt monta hogy ő cigány, nagyi meg aszt hogy ezt nem szabad mondani, csak azt hogy roma. állítólag a cigány az csunya. de hát nekem Feri monta. csak nem használ gúnynevet magára? de azt is lehet hogy ez olyan, mint nálunk a feketék, akiket nem szabad négernek hívni, de ők úgy hívják egymást. nem tudom. Ma voltunk az állatkertbe az osztályjal. Jó az a hej de sziveseben mentem volna a vidámparkba hullámvasutazni. Megnéztük az összes állatot, kangaroot, elephantot meg kígyókat, meg még sokat. A dél-amerikai cigány romák közül sokan most látak ilyen állatokat először. kérdeztem Ferit hogy miért de nem válaszolt. A többiekel még mindig nem beszéltem, kerülnek engem. kivéve lilit, ő aranyos lány, megkérdezte tudok-e magyarul. Montam neki, hogy igen, én magyar vagyok. Magyarországon születtem, csak anyáék Amerikába mentek, amikor kicsi voltam. Azt monta ő meg kínában született, és csak három éve lakik it. Megkérdezte, mi a kedvenc állatom, montam nem tudom. Az övé a kígyó mer olyan jegyben születet. te tuttad, hogy van olyan jegy? Én kos vagyok, nekem meg ez lesz a kedvenc állatom. lili azt monta, hogy nekik atól függ, milyen jegyűek hogy mijen évben születtek. Ez érdekes ezek szerint biztos én is kígyó is vagyok. ird meg nekem, hogy vagytok ábel

Á ll a tk e r t i

s é ták

r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

6. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a ráhangolódás, a hangulat megteremtése. • A feladat célja annak megfigyeltetése, hogy egy nem verbális művészeti ág segítségével is megje leníthetünk élőlényeket, illetve a zene kifejezőerejének bemutatása. • A tanulók párban dolgoznak, mindenki rendelkezik egyéni feladatlappal. • Az egyes zenei egységek után adjunk időt a pároknak a megbeszélésre, indokaik rövid lejegyzé sére. • Az értékelés közösen zajlik, az indokok meghallgatásával, azok összevetésével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : zenei eszközökkel megjelenített állati karakte rek felismerése; a képzelet, a kreativitás fejlesztése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : zenehallgatás, megbeszélés E s z k ö z ö k : CD-n: Saint-Saëns: Állatok farsangja; Muszorgszkij: Egy kiállítás képei 1. Hallgassátok meg a következő rövid zenei részleteket! a) Milyen állatokat képzeltek magatok elé a zene hallatán? b) Írjátok be az állat vagy állatok nevét a feladatlap megfelelő rovatába! c) Néhány szóval indokoljátok is választásotokat! Sorszám

Az állat(ok) neve

Indokaim

1–5.

Megoldás A zenei betétek sorrendje: hattyú, elefánt, kiscsirkék, akvárium, kakukk

10


•

5 .

é v fol y a m

jelentésteremtés 2. lépés: 2. feladat T/2.

6. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók rendelkeznek előismerettel az állatkertekről, szafariparkokról saját személyes élmény alapján, illetve olvasmányaikból, különböző kommunikációs eszközök segítségével. • Ezeket az élményeket, ismeretanyagokat kell felidéztetni a tanulókkal, és erre építve lehet szemé lyessé tenni a modul anyagát. • A térképen a gyerekek azt is bejelölhetik, hogy hol található Magyarországon állatkert és vadas park. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd fejlesztése, figyelem a kortárs beszélgetőtársra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés E s z k ö z ö k : Magyarország térképe, szókártyák városok nevével Győr

Budakeszi

Budapest

Veszprém

Kecskemét

Pécs

Szeged

Jászberény

Debrecen

Nyíregyháza

Miskolc

2. Válaszoljatok a következő táblázat kérdéseire! Jártatok már állatkertben? Melyik állatra emlékeztek a legjobban? a legszebbnek? Melyik állatot találtátok

a legkedvesebbnek? a legijesztőbbnek?

Melyik állat viselkedése lepett meg benneteket a legjobban? Melyik állatot képzeltétek el olvasmányaitok, fényképek, filmek alapján máshogyan?

Á ll a tk e r t i

s é ták

a hangjára? Melyik állatnak emlékeztek legjobban

a szagára? a járására? A mozgására?

Melyik állatot sajnáltátok állatkerti helyzetéért? Melyik állatot vittétek volna szívesen haza? Milyen táblák voltak a ketreceken, kifutókon? Mi mindent lehetett belőlük megtudni a mögöttük lakó állatokról? Magyarországon mely városokban vannak állatkertek, vadasparkok?

3. lépés: 3. feladat T/3.

8–13. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat során a tanulók a Budapesti Állatkert történetével ismerkedhetnek meg. • A szöveg az állatkert honlapján található, az érdeklődő diákok a további részletekkel is megismer kedhetnek. • A tanulók heterogén csoportokban dolgoznak. Minden csoport egy részletet kap meg, amelyet közösen átolvasnak, megkeresik a választ a kérdésekre, majd a csoportok tagjai helyet cserélnek, és beszámolnak egymásnak a saját részletükről, s összerakják időrendben az eseményeket. Így áll össze az egész történet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegfeldolgozás, szövegértés, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

11

12


•

5 .

é v fol y a m

M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás, megbeszélés 3. Oldjátok meg a feladatokat! A) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban kb. 5000 évvel ezelőtt hozták létre. Feljegyezték például, hogy az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak, s ugyancsak híresek voltak az asszír és egyiptomi uralkodók állatkertjei is. A távoli Kínában az egyik császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített, sőt a legenda szerint az uralkodó itt, a „Tudás Kertjében” fedezte fel a selyemhernyó gubójának fonalas szerkezetét, megalapozva ezzel a híres kínai selyemtermelést. A világhódító Nagy Sándor Alexandriában létesített nyilvános állatkertet, s a kert igazgatásával tanítómesterét, Arisztotelészt bízta meg. A rómaiaknál – kisebb magán vadasparkoktól eltekintve – nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátorviadalokon szerepelhettek. A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen nézhették meg, a különleges állatokat a vándorcirkuszok ketreceiben láthatták. Gyakran tartottak vadállatokat a várakat övező árkokban is. A világ első újkori állatkertjének tartják a Bécs melletti Schönbrunn zooját, bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit. Ezt a példát világszerte több nagyvárosban is követték: például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban és Pétervárott is. A Budapesti Állatkert – az újkori intézmények közül 32.-ként – 1866-ban nyitotta meg kapuit. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Hogy nevezik idegen szóval az állatkertet? c) Soroljatok fel ókori keleti államokat, ahol létrejöttek állattartó kertek! d) Milyen céllal tartották a rómaiak az állatokat? e) Miről nevezetes Schönbrunn? f) Hogyan erősítették meg a középkorban a várak védelmét? B) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint, amikor 1490-ben

Á ll a tk e r t i

s é ták

Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben. A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy „a szemet és lelket gyönyörködtesse”. Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a „Nyulak szigete” arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán vadaskertek létesítése. Hazánkban a reformkorban felvetődött, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkertalapítóknak. Az 1860-as évek elején azonban ismét napirendre került az állatkert alapításának eszméje. Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak nem volt könnyű dolga. Az ország irányítói, az osztrák hivatalnokok hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Csak hosszas huzavona után engedélyezték az állatkert megalapítását. A jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben helyezték el. Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az igazgatói állás betöltésére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban – negyvennyolcas huszár főhadnagyként – meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával. a) Adjatok címet a részletnek! b) Mely uralkodóink tartottak vadállatokat? c) Mi volt a szerepük a vadasparkoknak? d) Mi volt a Margit-sziget egykori neve, és miért? e) Mikor gondoltak először állatkert létesítésére Magyarországon? f) Miért nem pályázott Xántus János az igazgatói címre? g) Ki lett az első magyar állatkert vezetője? C) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben. Az állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken helyezték el. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is.

13

14


•

5 .

é v fol y a m

A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be. Gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a „kajdácsok”, vagyis a papagájok, kakaduk és az arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár – nevével ellentétben – nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borzaknak és farkasoknak is otthont adott. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, s igen költséges volt szállásuk kialakítása is. Bár az állatkert megnyitásakor sokkal nagyobb területű volt, mint manapság, sokkal kevesebb állatot mutatott be. Azt gondolhatnánk, ez úgy lehetséges, hogy a mai kifutók sokkal kisebbek, mint a múlt században. Ez azonban nem így volt, hiszen a múlt században az állatkert egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek. A közönség mindjárt az első napokban megszerette az állatkertet, ezért a kert vezetése úgy döntött, hogy további érdekes állatok beszerzésével igyekszik az érdeklődést ébren tartani. Néhány hónappal a megnyitás után egy elég nagy állatszállítmány érkezett. Sajnos, azok az állatok, amelyeket Xántus még Amerikából küldött, a porosz–osztrák háború miatt nem érkeztek meg Pestre, hanem örökre a hamburgi állatkertben maradtak. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Mikor nyitotta meg a kapuit az állatkert? c) Milyen állatokat láthatott az érdeklődő közönség az állatkertben? d) Melyik politikus kedvence lett a barnamedve? e) Hogyan helyezték el az állatokat? f) Hol maradtak a Xántus János által küldött állatok? D) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az 1860-as években a zsiráf nagy kincsnek számított. Az újkori állatkertek közül Schönbrunnban mutattak be először zsiráfot 1828-ban, majd pedig a londoni állatkert is szerzett a hosszú nyakú csodaállatokból. Erzsébet császárné mindig érdeklődést mutatott a pesti állatkert ügyei iránt, s több ízben is meglátogatta az állatkertet, amikor a magyar fővárosban időzött. 1867-ben az egyik ilyen látogatás során Xántus János, a kert igazgatója alkalmat talált arra, hogy elmondja: a pesti állatkertben még nincsen zsiráf, Schön brunnban, az uralkodói gyűjteményben pedig több is van. Bár azok a zsiráfok a császár tulajdonában álltak, a császárnő közbenjárására azonban levelet kapott az állatkerti igazgatóság, hogy válasszon zsiráfot, mert akár az idősebb anyazsiráfot, akár a fiatalabb nőstényt a pesti kertnek ajándékozza őfelsége. Így esett meg, hogy 1868 májusában egy „foltos nyakorján” – így is nevezték a zsiráfot a

Á ll a tk e r t i

s é ták

múlt században – érkezett Pestre. A schönbrunni állatok közül állatkertünk vezetői a fiatalabb nőstényt választották, ami – mint kiderült – igencsak jó választás volt. Nemcsak azért, mert ez az állat még hosszú évekig élt a Városligetben, hanem azért is, mert már vemhesen érkezett Pestre, s így 1868. augusztus 18-án meg is született állatkertünk első kis zsiráfja. Ezzel állatkertünk a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kis zsiráf született. A zsiráfborjú – amely sajnos csak rövid ideig élt – azért is különleges, mert ez volt az első olyan kis zsiráf, amelynek már az anyja is fogságban látta meg a napvilágot. A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban készültek megünnepelni, s e jeles évforduló kapcsán az egész ország lázban égett. Az állatkertben sem volt másként. A kert vezetői elhatározták, hogy számos érdekes és Budapesten korábban soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Az állatgyűjtemény megújítását még az 1890-es évek elején megkezdték. Ekkoriban vásárolták például Jónást, az első vízilovat, valamint egy már akkor is ritkaságnak számító szumátrai orrszarvút. A különlegességek közé tartozott a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve „leffentyűs” (ajakos) medvét is láthatott a közönség. Egy- és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, s bemutatásra került az elefántok mindkét faja. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Hogyan került az első zsiráf és víziló az állatkertbe? c) Miért volt különleges a Budapesten született zsiráfborjú? d) Milyen különleges állatokat láthatott a nézőközönség az 1890-es években? e) Mi volt az oka a fejlesztésnek?

4. lépés: 4–5. feladat T/4.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Devecseri Gábor Állatkerti útmutató című verséből a következő versszakokat mutassuk be a tanulóknak: cinke (1), cápa (2), gólya (3), kecske (6), fecske (11), hangya (14), bálna (19), nyúl (20), kukac (24), zsiráf (27), hód (31), sárkány (33). • Ezekről az állatokról készített képeket lehet csoportosítani majd a következő feladatokban. Ter mészetesen a vers egész szövegével is megismerkedhetnek a tanulók. • A tanári bemutatás fontos a mintaadásban, s azért is, hogy a megzenésített változat mellett a tanulók megismerjék magát a verset is. A vers bemutatása után beszélgetés következzen. Kiemelt készségek, képességek: a vershallgatás képességének fejlesztése, a hallott szöveg értel mezése

15

16


•

5 .

é v fol y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, beszélgetés E s z k ö z ö k : a vers megzenésített változata (Koncz Zsuzsa Kertész leszek c. albumán) 4. Hallgassátok meg figyelmesen a következő állatkerti útmutatót!

Devecseri Gábor Állatkerti útmutató (részletek) Ez a cinke oly picinke, Falevélből van az inge, Pókhálóból a szoknyája, Makkhéjból a csizmácskája.

– Apám – így szól a kis bálna –, Hadd mehessek el a bálba. – Nem mehetsz el, fiam, Péter, Nem vagy még egy kilométer.

Öreg cápa feddi lányát, mert riszálja az uszályát: – Bezzeg az a tintahal mintahal.

Megy a hajó, nézd a nyulat: Lepencéig rajta mulat. De a dühös orángután Kiszáll nyomban Horány után.

Nyílt tengeren jár a gálya, Épp felette száll a gólya, Szárny a karja, csőr a szája, Csőre hegyén csüng a pólya.

– Mars bele a cseresznyébe! – küldi fiát a vén kukac. – Addig rágod szépen, míg a másik felén ki nem lukadsz.

Kopogtatnak: – Nyitni tessék! – Ki az? – kérdik a kis kecskék. – Rajta, nyissátok ki, én a Megbízható, jó hiéna.

A zsiráfnak neve régen Ez volt: foltos nyakorján. Áll előtte egy kisfiú, Kinek neve Adorján. Beszélgetnék véled – így szól –, Csakhogy nincsen lajtorjám.

Mért cikáznak a kis fecskék? Hogy az eget kékre fessék, S ha mindenütt van már festék, „Kész a tavasz” – jelenthessék. – Szorgoskodnám – szól a hangya –, Ha a tücsök békén hagyna; De rázendít folyton s megint: Csak táncolok rumbát, bigint.

A hód, arcán enyhe pírral, Csókolódzik a tapírral. Rosszalja a jegesmedve: – Nem vagytok még megesketve! Fekete az ablakpárkány Rákönyököl a kis sárkány; Hat feje néz az utcára, Egy a leckét bent biflázza.

a) Valóságos állatkertet mutatnak be ezek a versek? Ha nem, miért, ha igen, miért? Indokoljátok válaszotokat! b) Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versben szereplő állatok? Valóságosak ezek a tulajdon ságok? Indokoljátok véleményeteket!

Á ll a tk e r t i

T/5.

s é ták


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók az eddigi ismereteik alapján tudják csoportosítani az állatokat a képek segítségével. Ha a képeket egy szempont alapján szétválasztották, jegyezzék ezt fel, majd egy más szempont alapján is alkothatnak csoportokat. • A csoportok külön-külön oldják meg a feladatot, az ellenőrzés közösen történik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : csoportosítás, indoklás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : gondolkodási képesség alapján M u n k a f o r m á k : homogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : Devecseri Gábor Állatkerti útmutató című verse alapján készült képek 5. Az alábbi feladatokban csoportosítsátok a versben olvasott állatokat! A) Gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen! Indokold, mi alapján végezted a csoportosítást! B) Gyűjtsd össze a versben szereplő állatokat, és csoportosítsd őket többféleképpen! C) A versben előforduló állatok közül melyekkel találkoztál/találkozhattál az állatkertben? Melyik állat él Magyarországon szabadon? Melyik házi, melyik vadon élő állat? Állatkertben élő állatok: Háziállatok: Vadon élő állatok:

reflektálás 5. lépés: 6. feladat T/6.

16. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a vizuális szöveg értésére vonatkozó, ún. vizuálisszöveg-értési képességek fejlesztésére irányul. • Fontos, hogy egy térképen is el tudjanak igazodni a tanulók. A térkép a budapesti állatkert terü letét mutatja be.

17

18


•

5 .

é v fol y a m

• A gyerekek egyénileg töltik ki a feladatlapot, melyet utána közösen értékelhetünk, vagy mi ma gunk ellenőrizzünk, hogy képet kapjunk arról, milyen szinten áll az egyes tanuló képessége ezen a részterületen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vizuálisszöveg-értés, eligazodás a térben C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 6. A térkép segítségével válaszolj a kérdésekre! a) Mely utak, utcák mellett található az állatkert? b) Mit jelölnek a térképen a következő színek? zöld, kék, piros, sárga c) Hány helyen tudsz információt kérni? d) Hány jelentős műemlék található az állatkert területén? e) Hol nem érvényesek a főkapunál váltott belépőjegyek? f) Hányas számmal jelölték a Kós Károly által tervezett épületeket? g) Melyik sétányon találhatók a volt igazgatók szobrai? h) Milyen állatokat láthatsz a Kis-szikla oldalában?



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja kettős: Egyrészt az, hogy a gyerekek gyakorolják tömören szavakkal is megfogal mazni mindazt az információt, amit a térképolvasás, illetve a térképhasználat közben mozgósítot tak. Másrészt az, hogy előkészítsük a névszói szerkezetek bevezetését. • Egyelőre csupán anyagot gyűjtünk, és egy előzetes csoportosítást végzünk – grammatikai kategó riák és magyarázat nélkül. • A feladat előkészíti a fejezetben a továbbiakban bevezetendő grammatikai fogalmakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, grammatikai kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

Á ll a tk e r t i

s é ták

M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás, feladatmegoldás A következőkben – amellett, hogy sokat megtudhatunk az állatokról, az állatkertekről – néhány nyelvtani (más szóval: grammatikai) jelenséget is fel fogunk fedezni. Az első fejezetben már megfigyeltük, hogy a beszélgetésben részt vevő és nem részt vevő (azaz harmadik személyű) szereplőket hogyan tudjuk megjeleníteni szövegeinkben. A továbbiakban arról teszünk megfigyeléseket, hogy a harmadik személyű, azaz nem részt vevő dolgokra, tárgyakra, helyszínekre, élőlényekre, fogalmakra stb. milyen nyelvtani szerkezetekkel utalhatunk a szövegben, illetve szűkebben véve az egyes mondatokban. 7. Tervezd meg és jelöld a térképen az útvonaladat! a) Látni szeretnéd a tigrist, az oroszlánt, az elefántokat és a vízilovakat. Szeretnél megsimogatni néhány állatot, és sétálni a Japán-kertben. Egy alkalommal biztos, hogy szomjas leszel, ezért vizet szeretnél inni, és örökbe is fogadnál egy állatot. Kevés időd van, ezért a legrövidebb, leggazdaságosabb útvonalat jelöld ki! b) Írd le az útvonaladat szavakkal! c) Húzd alá a szövegedben azokat a kifejezéseket, szavakat, amelyek a térképen is szerepelnek! d) Csoportosítsd az aláhúzott szavakat, kifejezéseket a végződésük szerint! (Az azonos vagy nagyon hasonló végződések kerüljenek egy csoportba.) e) Fogalmazd meg röviden, mi a közös a kigyűjtött szavak jelentésében. Ha tudod, röviden jelle mezd az egyes csoportok közötti különbségeket is!

jelentésteremtés 7. lépés: 8–9. feladat T/8.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a leírás készítését gyakoroltatja. • A szövegalkotási képességük alapján kapják a tanulók feladatokat. • Az ellenőrzés során a gyerekek közül, akik vállalkoznak rá, olvassák fel leírásukat, majd mindenki megoldását ellenőrizzük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtípus-specifikációk megállapítása, spon tán és félreproduktív szövegalkotás

19

20


•

5 .

é v fol y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : szövegalkotási képességek szerint: A) jó képességűek B) kevés segítséget igénylők C) sok segítséget igénylők M u n k a f o r m á k : homogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : képek 8. Jellemezd a kedvenc állatodat! A) Melyik a kedvenc állatod? Készíts róla leírást! B) Melyik a kedvenc állatod? Mutasd be a kedvenc állatodat élőhelye, táplálkozása, szaporodása, haszna, kára, természete, magatartása, szokásai alapján! C) Melyik a kedvenc állatod? Jellemezd az alábbi táblázat segítségével! Kedvenc állatom Hol él? Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik? Mi a haszna? Mi a kára? Milyen a természete? Melyek a szokásai?

T/9.

20. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyermeki kreativitás fejlesztése a célja a feladatnak. • Gyakorolják a heterogén csoportok az együttműködést, a közös tervezést, a munka megszerve zését és elvégzését. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önkifejezés, kreativitás, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka

Á ll a tk e r t i

s é ták

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemléltetés E s z k ö z ö k : csomagolópapír, színes ceruza, olló stb. 9. Milyen egy képzeletbeli állatkert? Tervezzétek meg saját állatkerteteket! Milyen állatokat helyeznétek egymás mellé, melyeket egy mástól távolabb?

8. lépés: 10–12. feladat T/10–12.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatokban a névszói szerkezetekkel kapcsolatos ismerkedést kezdjük meg. • A leírás szövegműfaja kapcsán adja magát a névszói szerkezetekhez való első közelítés. • Egyelőre nem célunk átfogó, rendszerezett ismereteket nyújtani erről a grammatikai problémáról; csupán ismerkedünk a jelenségekkel – mindvégig a gyerekek által létrehozott szövegeknél maradva. • A problémát a következőkben majd tovább vizsgáljuk, és fogalmilag is megközelítjük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, grammatikai kompetencia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 10. Olvassátok fel egymásnak a saját írásaitokat! a) Keressétek ki, és húzzátok alá a három írásban (két leírás és egy lista) mindazokat a kifejezéseket, amelyekkel a szöveg által ábrázolt valóság egyes elemeire (tárgyaira, élőlényeire, fogalmaira, tu lajdonságaira stb.) utalunk! Például: A macska, ha meleg van, szeret egész nap az árnyékban heverészni. – Ebből a mondatból a mondat által leírt szituáció önálló elemeire utalunk az a macska és az árnyékban kifejezésekkel. Az a macska kifejezés magát a konkrét állatot, vagy inkább az állatfajtát jelöli meg, az árnyék szerkezet pedig azt a helyet (illetve a helyeknek egy típusát), ahol a macska heverészni szeret. A többi kifejezés a leírt szituáció körülményeire utal. b) Cseréljétek ki a szövegekben az aláhúzott elemeket úgy, hogy a szöveg összefüggő és értelmes maradjon! (Az új kifejezéseket írjátok az eredeti szöveg fölé.)

21

22


•

5 .

é v fol y a m

c) Találjatok közös nyelvtani-szerkezeti tulajdonságokat, amelyek az aláhúzott és az új szerkezetet is jellemezik! Ha találtok ilyeneket, akkor valószínű, hogy ezek a szerkezeti tulajdonságok is biztosítják azt, hogy a szöveg mondatai értelmesek és hibátlanok legyenek. d) Csoportosítsátok az aláhúzott és a behelyettesített szerkezeteket nyelvtani szempontok szerint!

Megoldási lehetőség a) A névszói szerkezetek kikeresését várjuk, ugyanakkor egyelőre csak előzetes, jelentéstani meg határozással éltünk, ezért nem várhatunk senkitől tökéletes megoldást. Erre csupán a formai meghatározás után lesz lehetőségük a tanulóknak. b) Szintén a névszói szerkezet néhány szerkezeti tulajdonságának önálló felismerésére irányul a kérdés, de nem várható rá szabatos, teljes válasz. Jó eredmény, ha az osztályból közösen né hány tulajdonságot össze tudunk gyűjteni. c) Valószínűleg feltűnő az azonos típusú névelő használata, a szám egyezése, illetve az azonos funkciójú viszonyragok/névutók használata. Természetesen ezeknek a fogalmi megragadása nem várható el. Ha problémát okozna a kategóriák elnevezésének hiánya, tanácsoljuk, hogy egyszerűen a közös elemeket felsorolással adják meg. (Ez a továbbiakban, a kategóriák beve zetésekor még hasznosítható lesz.) d) A c) alapján könnyen megoldható. Előfordulhat, hogy a határozott-határozatlan, egyes-többes szám megkülönböztetése előkerül. De mindezeket továbbra sem várhatjuk el. 11. Olvassátok el az alábbi szöveget! A névszói szerkezetek felépítése A leírásban (például kedvenc állatunk vagy otthonunk leírásában) a legfőbb célunk az, hogy a befogadó az általunk adott leíró szöveg alapján minél pontosabban el tudja képzelni, milyen a leírt dolog (állat, helyszín stb.), amit láttatni akarunk. A leírás éppen ezért a leírandó tárgynak, helyszínnek stb. minél több fontos elemét igyekszik megemlíteni, egyes részleteket kiemelni. Érdemes ezt úgy felfognunk, mintha egy képen ábrázolt dolgot szeretnénk szavakkal leírni. (Az 1. fejezetben már végeztél te is ilyen feladatot.) A leírás elkészítése mindig a megemlítendő rész letek kiválogatásának és elrendezésének eredménye. Így a leírás sosem fedi teljes mértékben a valóságot. Az általunk készített leírások részleteit, az egyes elemeket, amelyeket megemlítünk a leírandó dologgal kapcsolatban, hasonló nyelvi kifejezésekkel jelenítjük meg. A leírásokban – nyelvtani fogalmakkal megragadva – legtöbbször harmadik személyű, a beszélgetésben nem részt vevő dolgokat említünk. Nyelvileg ezekre természetesen többféle kifejezéssel utalhatunk. Ezek közül elsőként a névszói szerkezeteket fogjuk vizsgálni. Névszói szerkezetekkel utalhatunk tehát a beszélgetésben nem részt vevő, harmadik szemé lyű dolgokra: élőlényekre, tárgyakra, elvont fogalmakra, tulajdonságokra stb. Névszói szerkezet például: egy kicsi nyúl, a békák, a barátság, a jobb oldali asztalfiók, néhány tanulság levonása, a kötelező olvasmány váratlan érdekessége. Láthatod az általad kikeresett szerkezetekből, illetve az itt idézett néhány példából, hogy a név szói szerkezetek szabályosan épülnek fel, azaz nem követhetik akármilyen sorrendben egymást a szerkezeten belüli elemek (szavak). A továbbiakban ezeket a szabályosságokat fogjuk vizsgálni.

Á ll a tk e r t i

s é ták

Előtte azonban gyűjtsük össze azokat az elemeket, amelyeket a legtöbb névszói szerkezetben megtalálunk: NÉVELŐ

egy

JELZŐI

A SZERKEzET

MÓDOSÍTÓ

FEJE (FEJ)

kicsi

békák

a

barátság jobboldali

néhány a

asztalfiók tanulság

kötelező

rAGOK/ NÉVUTÓK

nyúl

a a

VISZONY

olvasmány

levonása váratlan

érdekessége

Az egyes elemek elnevezésére, a szerkezetben betöltött szerepére, illetve a táblázat kitöltetlen helyeire hamarosan visszatérünk! a) Ellenőrizzétek az előző feladat megoldását a szöveg alapján! b) Jelöljétek csillaggal azokat a tulajdonságokat, amelyekre ti is rájöttetek a 10. feladat megoldásakor! 12. Írjátok át úgy az általatok készített leírást, hogy minden névszói szerkezet a következőképpen épüljön fel: NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ!


23. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Egy-egy állatot nemcsak képről lehet felismerni, hanem a hangjáról is. Erre ad példát ez a fel adat. • A feladat kapcsán lehet még beszélgetni arról, hogyan „beszélgetnek” az állatok, hogyan kom munikálnak egymással. Miért fontos az állatok közötti kommunikáció? Hogyan kommunikálnak az emberekkel? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás fejlesztése, az emberi és állati kom munikáció, kapcsolatteremtés, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén páros munka, frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : CD: állathangokkal

23

24


•

5 .

é v fol y a m

13. Találjátok ki, vajon milyen állat hangját hallottátok! Munkátokat segíti a következő táblázat. Az állat fajtája

Emlős? Madár?

(neve)

Hüllő? Rovar?

Lakhelye

Tápláléka

1–5.

a) Hogyan „beszélgetnek” egymással az állatok? b) Mit tudnak közölni egymással? c) Hogyan kommunikálnak az emberekkel?


24. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A gyerekek az előző feladat alapján önállóan hoznak létre névszói szerkezeteket. A feladat célja, hogy a két feladat összevetésével következtetéseket fogalmazzanak meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : grammatikai kompetencia, tanult ismeretek al kalmazása, következtetések megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 14. Alkoss névszói szerkezeteket! a) Alkoss teljes névszói szerkezeteket a táblázatba írt kifejezésekből! A táblázatban szereplő kifeje zés mindig a szerkezet feje legyen! b) Alkoss öt mondatot a táblázatban szereplő információk felhasználásával! (Minden állatról legyen egy-egy mondatod.) c) Vesd össze az a) és a b) feladat megoldását, illetve hasonlítsd össze a 13. feladat táblázatával! A mondatokban milyen kifejezések szerepelnek?

Á ll a tk e r t i

s é ták

Megoldási lehetőség A táblázatban esetleges, hogy milyen kifejezések kerültek. A c) pontban azt a következtetést vár juk, hogy a mondatokban (legtöbbször) teljes névszói szerkezetekkel találkozunk.

jelentésteremtés 11. lépés: 15–17. feladat T/15–17.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók rövid ismeretterjesztő szövegeket kapnak, amelyekben az állati kommunikáció egy-egy példáját mutatjuk be. • A szövegek a Kenesei István szerkesztette A nyelv és nyelvek című kötet első fejezetéből származ nak. (A szöveget néhány ponton megváltoztattuk.) • A tanulók háromfős heterogén csoportokban végezzék az A)–C) feladatot, majd prezentálják egymásnak a megoldásaikat. • A diákok a prezentációk és egymás beszámolói alapján közösen oldják meg a T/16. feladatot. • A T/17. szorgalmi házi feladatnak adható. Ebben az esetben módot kell adnunk, hogy a tanulók valamilyen (írásbeli vagy szóbeli) formában számot adhassanak a feladat megoldásáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, információk kiemelése szövegből, információk felhasználása kérdések megválaszolásához, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze háromfős heterogén csoportokban M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : csoportmunka, mozaik; feladatmegoldás, közös meg beszélés 15. Hogyan kommunikálnak az állatok? A) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt, amelynek során egy egyed (információfor rás) egy jelzést (üzenetet) bocsát ki, s ez a másik egyedet (címzett) válaszra készteti. Nézzünk néhány példát az állatok közötti érintkezésre! A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos madarak éles, átható kiáltást hallatnak, amikor ragadozó fenyegeti őket. Ez a vészkiáltás riadó a többi, általában azonos fajú madár számára. Kísérletképp magnetofonra vették egy seregély vészkiáltását, aztán felerősítve lejátszották egy olyan területen, ahol a seregélyek komoly károkat okoztak. Bár semmi látható veszély nem volt, a madárcsapat azonnal elröpült. a) A szöveg elején található kommunikációmeghatározás miben tér el az általad ismerttől? b) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint?

25

26


Ismeretlen szó

•

5 .

é v fol y a m

Jelentése a szöveg alapján

Jelentése a szótár szerint

c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! B) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A medvék rendszerint többféleképpen is megjelölik „birodalmuk” határait. Az egyik mód erre az, hogy a területük határainál hátsó lábukra állva mellső lábuk karmaival, valamint fogukkal mély nyo mot karcolnak a fakéregbe, és hátukkal hozzádörgölődznek a fához. Ha egy másik medve arra jár, megszagolja a fát, megállapítja, hogy hím- vagy nősténymedve területe-e, majd megvizsgálja a fán ejtett nyomot. Ő is két lábra áll, és megpróbál magasabban bevésni a fába, mint a „hazai” medve. Ha nem sikerül, akkor továbbáll olyan területet keresni, ahol az ő jele lehet a legmagasabb. Siker esetén ott marad a területen. Amikor a terület eredeti gazdája legközelebb a fánál jár, látja, hogy magasabbra érő, azaz erősebb medve van a területén, és ő távozik. a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? Ismeretlen szó



b) Milyen jelentősége lehet annak, hogy a medve hozzádörgölődzik a fához? c) Melyek a medvék közötti kommunikáció főbb lépései? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! C) Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj az utána következő kérdésekre! A hangyák egyik alfaja betolakodó közeledtére jellegzetes vegyi anyagot bocsát ki. Ezzel jelöli meg az idegen lényt, amelyet ily módon a boly többi tagja azonosítani tud, majd közösen megtámadják a betolakodót, és ezzel menekülésre késztetik. Ezt az anyagot sikerült a kutatóknak elkülöníteniük, majd egy keveset rácseppentettek belőle egy bolybeli hangyára, amelyet társai a szaga alapján soha sem támadtak volna meg korábban. A jelzés olyan erős volt, hogy az „ellenség” mellett három-négy centiméterre vonuló hangyák is azonnal támadásba kezdtek. a) Melyek azok a szavak, amelyeket nem vagy nem teljesen értesz? Milyen jelentésük lehet a szöveg alapján? Mi a jelentésük az Értelmező kéziszótár szerint? Ismeretlen szó



Á ll a tk e r t i

s é ták

b) Miért van szükség a hangyák között a szövegben leírt kommunikációra? c) Mit mutat, mit bizonyít a szövegben leírt kísérlet? d) Készülj fel arra, hogy társaidnak összefoglald a feladatok alapján a szöveget! 16. A beszámolóitok alapján töltsétek ki az alábbi táblázatot! A jelzés fajtája

Állatcsoport

Megvalósítás

Funkció

17. Arról, hogy hogyan kommunikálnak az állatok, sok érdekes megfigyelés van lejegyezve. Olvass utána egy általad választott állat kommunikációs rendszerének a Kenesei István szerkesz tette A nyelv és a nyelvek című könyvben vagy e kötet internetes kiadásában: http://www.nytud. hu/nyelv_es_nyelvek a) kutyák b) kakukkok c) méhek d) cerkófmajmok

Megoldási lehetőség 17. A jelzés fajtája

Állatcsoport

Megvalósítás

Funkció

szagok

hangyák

bizonyos szagos kémi ai anyagot termelnek

ellenség megjelölése

látás

medvék

a méretet tükröző jelzések a fán

páralkotás, terület kijelölése, elfoglalása (dominancia)

hangok

Madarak / seregélyek

hangadó szervek

riadó

27

28


•

5 .

é v fol y a m


28. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék a szövegkörnyezet és a rím szerepét a versszövegekben. • Beszélni kell arról, hogy milyen viszonyt fejeznek ki az egyes megszólítások és köszönési formu lák, utalva az első fejezetben beszéltekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikációs körülmények, a kapcsolattartás eszközei C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 18. Milyen állatok neve szerepelhet az alábbi versszakok kipontozott helyén?

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen Andris beszélget az állatokkal (részletek) …………….. úr, jó napot, Folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, Bedugult az ormányom.

…………….. úrfi, jó reggelt, Mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, Ez a hőség brekkenő.

……………… néni, kézcsókom, Mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, Sehol egy szép hangyanyom.

…………….. sógor, adj isten, Miért olyan raplis kend? Csak mert folyton túlásom Magamat a túráson.

…………….. testvér, helóka, Ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap A hangyák is lazsálnak.

…………….. öcsém, szevaszka, Mit tervezel tavaszra? Heverészek, fát mászok, Két pofára málnázok.

a) Kit szólít meg a szerző? Kihez beszél? b) Hogy köszönnél te az egyes állatoknak? c) Te milyen helyzetben használnád a versrészletekben olvasott köszönési formákat?

Á ll a tk e r t i

s é ták

Megoldás Elefánt úr, jó napot, Folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, Bedugult az ormányom.

Béka úrfi, jó reggelt, Mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, Ez a hőség brekkenő.

Hangyász néni, kézcsókom, Mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, Sehol egy szép hangyanyom.

Vakond sógor, adj isten, Miért olyan raplis kend? Csak mert folyton túlásom Magamat a túráson.

Hangya testvér, helóka, Ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap A hangyák is lazsálnak.

Mackó öcsém, szevaszka, Mit tervezel tavaszra? Heverészek, fát mászok, Két pofára málnázok.

reflektálás 13. lépés: 19–20. feladat T/19.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja mesék, történetek gyűjtése, előfeltevések az állatokról. • Lehetőséget teremtünk, hogy megismerjük, milyen történeteket ismernek a diákok, milyen szöve gekkel ismerkedtek meg az előző években, amelyek az állatokkal állnak kapcsolatban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : általánosítások, karakterjegyek megfogalmazá sa, szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka E s z k ö z ö k : az állatok képei 19. Milyen meséket, történeteket ismersz a képen látható állatokkal kapcsolatban? cinke, cápa, tintahal, gólya, kecske, hiéna, fecske, hangya, tücsök, bálna, nyúl, orángután, kukac, zsiráf, hód, tapír, jegesmedve, sárkány

29

30


T/20.

•

5 .

é v fol y a m

31. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A fejezet első modulja keretében sor kerülhet különböző feladatok meghatározására, amelyek házi feladatként, önkéntes vállalásként teljesíthetők, mind egyénileg, mind csoportosan végezhe tő tevékenységek. • Ennek bemutatása, értékelése folyamatosan történhet vagy a fejezet zárásaként, az utolsó modul keretében. • A kedvenc állatról készített tabló bemutatása is a fejezet zárásakor történhet. • Mindenképpen jó lenne, ha a szülők és más gyerekek is láthatnák az elkészült alkotásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, vizuálisszöveg-alkotás, együttmű ködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális, heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, gyűjtőmunka, prezentáció, kiállítás 20. Válasszatok a következő feladatok közül! (1) Faliújság készítése a témához illő hírekről, könyvekről, filmekről stb. lehet tájékoztatást adni. (2) Magyarország állatkertjeinek bemutatása – szóban vagy tabló segítségével (3) Könyvismertetés, könyvajánlás – szóban vagy írásban (4) Egy-egy film ajánlása a társak számára, akár egy részlet bemutatásával (5) CD-ROM bemutatása, amely az állatvilággal kapcsolatos (6) Tabló készítése a kedvenc állatról – bármilyen technika használható, a mérete A/3 (7) Plakát készítése bármelyik témához kapcsolódva, szabadon választott technikával

2. A FArKAS ÉS A KISGIDA 6 óra

kedves Anya és Apa, tegnap irtam házi munkát, és Ms Szalay néni ma nagyon megdicsért, hogy ügyes voltam, de nem írok hejesen, és ezért külön órára kel járnom, úgy hivják hogy kor repetálás. nem értem, mi köze ennek a koromhoz, annyi idős vagyok mint a többiek. Ezt írtam: Ezt az állatot 2500 évvel ezelőtt Egyiptomban istenek gondolták és nem volt szabad bántani. Ha meghalt, mummiát csináltak belőle. Aztán későb aszt gondolták, hogy boszorkány meg ördög és bajt hoz az emberekre. Főleg, ha fekete megy át az uton az ember előtt. nagyi szerint ez csak egy babona, de ha valaki nem mer valamit megmondani, akkor kerülgeti a forro kását, mint ez az állat. négy lába van, emlös, a szőre lehet hoszú meg rövid is a farka hoszú. A rokonai ragadozók, ő egeret eszik, ha van, ha nincs, akkor mást adnak neki az emberek. nagyon jól tud fára meg tetőre mászni, és ha leesik mindig a talpára esik. Amikor jól érzi magát dorombol. Sok mesében szerepel, például ő tom és kacor király is. kitaláltátok, melyik állat? ábel

32


•

5 .

é v fol y a m

r áhangolódás 1. lépés: 1–4. feladat T/1.

33. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szólások, szóláshasonlatok értelmezésén túl beszélni lehet a farkashoz kapcsolódó előítéletek ről, feltevésekhez, amely már átvezet a következő feladathoz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 1. Mit jelentenek a következő szólások? Értelmezzétek őket! Éhes, mint farkas Farkas lakik a gyomrában Farkasra bízza a bárányt Farkasul nevet Kegyetlen, mint a farkas Ordít, mint a fába szorult féreg

T/2.

34. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Három menetet játszhatnak a gyerekek, az győz, aki legalább kétszer tovább bírta, mint a társa. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, szabályalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék 2. Mit jelent a „farkasszemet néz” kifejezés? Játsszátok el!

A

T/3.

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

33. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat egy rövid ráhangolódás a modul nyelvi anyagára. Játékos formában az előző modulban bevezetett névszói szerkezetek formai sajátságait hívjuk elő. • A párok lehetőleg úgy álljanak össze a feladat elvégzésére, hogy a farkast jellemző névszói szerke zetek alkotását azok a tanulók kapják, akiknek jobban kell koncentrálniuk a grammatikai formára, a másik feladatot pedig azok, akiknek ez könnyebben megy. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek előhívása, nyelvtani fogalmak moz gósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : pármunka, feladatmegoldás 3. Alkossatok névszói szerkezeteket a megadott formára! Mindegyik névszói szerkezet a farkasra utaljon! Ügyeljetek arra, hogy ne legyen sok szóismétlés a táblázatban! Például, ha a forma NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ: Szokványos jellemzés: a gonosz farkas Különös jellemzés: egy kedves ordas Szokványos jellemzés

Különös jellemzés

NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ NÉVELŐ + FEJ (TÖBBES SZÁMBAN) NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ (TÖBBES SZÁMBAN) NÉVELŐ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + JELZŐI MÓDOSÍTÓ + FEJ

T/4.

34. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kérdések segítségével további általuk ismert, farkasokkal kapcsolatos történeteket idéznek fel a tanulók (pl. Piroska és a farkas, különböző népmesék, Jack London-történetek).

33

34


•

5 .

é v fol y a m

• Tovább lehet folytatni annak a képnek a felidézését, hogy milyennek ismerték meg eddig a far kast mint mesei szereplőt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli kifejezőképesség, empátia és tolerancia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 4. Milyen meséket, történeteket olvastál, amelyeknek farkas a főszereplője? a) Idézzetek fel egy-egy történetet röviden! b) Milyennek ismerted meg a farkast?


34. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az ismeretterjesztő szöveg segítségével megismerhetik a tanulók a farkast más nézőpontból. • Minden pár azonos feladatlapot kap, amelyet közösen oldanak meg, majd az osztály egésze el lenőrzi a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, vázlatkészítés, válogató olvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 5. Olvassátok el a szöveget, és tagoljátok bekezdésekre!

A farkas Két alapvető dolog derült ki erről a „gonosz fenevadról”. Az egyik, hogy valamennyi ma élő kutyafajta – legyen kövér vagy sovány, kicsi vagy nagy, mérges vagy jámbor – tőle származik. Igen, kutyánk, a hűséges barát, a kedves, türelmes, szeretetre méltó játszópajtás tulajdonképpen nem más, mint „szelíd farkas”! A másik, ami ezek után talán már nem is olyan meglepő, hogy korántsem „vérengző vadállat” – noha nem is „ártatlan bárány”. Egyszerűen ragadozó, amelynek a zsákmányért, a „megél hetésért” bizony keményen meg kell küzdenie.

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

a) Miről szólnak a szöveg bekezdései? A következő mondatok közül, húzzátok alá azt a mondatot, amely szerintetek megfogalmazza az első bekezdés témáját! A kutya hűséges barát. Minden kutyafaj a farkastól származik. A farkas egy gonosz fenevad. b) A további bekezdések témáját fogalmazzátok meg ti! c) Igazak-e az alábbi állítások? A farkas vérengző fenevad. Minden kutya a farkastól származik. d) A véleményeteket alátámasztó részeket válasszátok ki a szövegből! e) Keressétek ki a szöveg névszói szerkezeteiben a jelzői módosítókat! Húzzátok alá őket kékkel! f) Milyen kérdésre felelnek ezek a szavak? Fogalmazzátok meg, mi bennük a közös! A névszói szerkezetekben – mint láthattátok – a jelzői módosítók a fej által megjelölt dolog nak, élőlénynek, tárgynak, fogalomnak stb. általában valamilyen külső vagy belső tulajdonságára, jellemzőjére utalnak. Talán már tanultatok arról, hogy a szavakat nagy csoportokba, ún. szófajokba szoktuk sorolni. Ilyenek a főnév, az ige, a melléknév stb. A továbbiakban még sokat fogunk azzal foglalkozni, hogy a szavak milyen tulajdonságaik alapján kerülnek egy szófajba. Egyelőre elég, ha annyit megjegyzel, hogy a névszói szerkezetekben jelzői módosítóként szereplő szavak általában a melléknevek szófajából kerülnek ki.

Megoldás c) Minden kutya a farkastól származik: Igaz. A farkas vérengző fenevad: Hamis.


35. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyerekek kérdések segítségével dolgozzák fel a szöveget. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információfeldolgozás, hallott szöveg megértése

35

36


•

5 .

é v fol y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, megbeszélés 6. Hallgassátok meg a mesét!

La Fontaine: A farkas és a kecskegida (Fordította Áprily Lajos és Jékely Zoltán) Kecskemama legelni ment a rétre, s így beszélt a gidácskája lelkére: „Ajtót ne nyiss, amíg engem nem hallasz. Huss – mondom majd, ha zörgetek -, rút farkas!” A ház mögött beszédüket kileste, s amikor már jó messze járt a kecske, jött a farkas, kopogtatott egy párat, s kecskehangon beszólt a kisgidának: „Huss, rút farkas! nyiss ki, kedves; én vagyok!” De a gida érezte a vadszagot, s így szólt: „Megyek, mindjárt be is bocsátlak, csak a résen dugd be előbb a lábad.” „Hogy bedugjam? Én? A résen? – Hatalmas zavarában így hebegett a farkas. – Mért, gyermekem?” – „Csak – felelt a gidácska. – Anyukámnak szép hófehér a lába. Ha azt látom, a hangra se gyanakszom. De anélkül sose jössz be az ajtón. Huss, rút farkas” – Álnok eszén túljártak. Mit tehetett? Eliszkolt a vadállat. a) Milyen jó tanáccsal látta el a gidáit a kecskemama? b) Hogyan viselkedett a farkas? c) Hogyan viselkedett a kecskegida? d) Mit tanultál a meséből?

A

T/7.

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatsor kapcsán gyakorolhatjuk a vázlatkészítést, ezenkívül lehetőség nyílik az események megjelenítésére is. • A jobb képességű gyerekek folytathatják a történetet. • Mindhárom csoport munkáját közösen ellenőrizzük, hogy a diákok megismerjék egymás tevé kenységét (szöveg és illusztrációk). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vázlatkészítés, események időrendje, szövegal kotási képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok a vázlatkészítési képességek szerint, az A) csoport tagjai a legjobb képességű gyerekek M u n k a f o r m á k : homogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 7. Hogyan tagolódik a szöveg? A) Írjátok le az eseményeket négy pontban! Hogyan folytatnátok tovább a mesét? B) Készítsetek egy-egy diaképet mindegyik versszakhoz! Alkossátok meg a diafeliratot is, amely a képhez illik, és összefoglalja a versszak cselekményét! C) Összekeveredtek az események. Rakjátok sorrendbe a mondatokat számozással!

A farkas megleste a kecskéket. A farkas szégyenében eliszkol. A fenevad bekopogtatott a gidához. A gida megérezte a vadszagot. A kecskemama legelni indul a rétre. A kecskemama tanácsokkal látja el gidáját. A kiskecske kérte a farkast, hogy mutassa meg a lábát.

a) Válasszatok ki egy-egy eseményt, és tervezzetek hozzá egy képregénykockát!

Megoldás C) 3. A farkas megleste a kecskéket. 7. A farkas szégyenében eliszkol. 4. A fenevad bekopogtatott a gidához. 5. A gida megérezte a vadszagot.

37

38


•

5 .

é v fol y a m

1. A kecskemama legelni indul a rétre. 2. A kecskemama tanácsokkal látja el gidáját. 6. A kiskecske kérte a farkast, hogy mutassa meg a lábát.


37. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat azt a célt szolgálja a téma bevezetése mellett, hogy a tanulók megismerjék a fiatal álla tok külön elnevezéseit. • A megoldásokat közösen ellenőrzik a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 8. Hogy hívják a különböző állatok kicsinyeit? kecske, disznó, tyúk, ló, szarvasmarha, juh, farkas, szamár Milyen szófajúak a felsorolt szavak?

Megoldás gida, malac, csirke, csikó, boci, bárány, kölyök, szamárcsikó

T/9.

38. oldal 8 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olyan kifejezések szinonimáit gyűjtik össze a tanulók, amelyek a szövegben előfordulnak. • Nemcsak egy-egy szó fogadható el, hanem kifejezések is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 9. Mit jelentenek a következő szavak? a) Gyűjtsetek rokon jelentésű kifejezéseket! csúnya, leleményes, gonosz, kétszínű b) Milyen szófajba tartoznak a felsorolt szavak?


38. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A házi feladat ellenőrzésével kezdjük az órát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 10. A közös megbeszélés alapján ellenőrizd a 8. és a 9. feladat megoldását!



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az első feladat mindhárom csoport számára azonos, a második feladat mindenki számára más. • A feladatokat elég az egyes csoportokon belül ellenőrizni, megbeszélni.

39

40


•

5 .

é v fol y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok a gondolkodási képességek alapján, az A) csoport tagjai a legjobb képességű gyerekek K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, alátámasztó részek keresése M u n k a f o r m á k : homogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoporton belüli megbeszélés 11. Olvassátok el a következő állításokat, és döntsétek el, hogy igazak-e vagy nem! Döntéseteket igazoljátok a mese megfelelő sorainak aláhúzásával! A kecskemama féltette gidácskáját. A farkas zavarba jött a gida kérésétől. Sikerült a farkas terve. A) Kik a mese szereplői? Írjátok le! Milyen tulajdonságok jellemzik a szereplőket ebben a mesében? Szereplők

Tulajdonságaik

B) Olvassátok végig a mesét! Keressétek ki azt a szót, amelyet többször használ az író a farkas előtt! Gyűjtsetek még olyan tulajdonságokat, amelyek ebben a történetben a farkast jellemzik! C) A felsorolt tulajdonságok melyik szereplőre illenek? Miért? Csoportosítsátok őket! ravasz, leleményes, szófogadó, gondos, álnok, hazug farkas: kecskemama: kecskegida:

Megoldás A) farkas: álnok, hazug kecskemama: gondos kecskegida: ravasz, leleményes, szófogadó

A

T/12.

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

39. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A történet műfaja tanítómese. A mese egyik fajtája a tanmese. Ezt közöljük a tanulókkal, de a jellemzőinek az összegyűjtése, kiválasztása a diákok feladata. • Ennek alapján tudnak rövid meghatározást írni a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : definíció- és szócikkalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 12. Határozzátok meg a tanítómese (tanmese) jellemzőit! a) Az olvasott mese alapján döntsétek el, hogy igazak vagy hamisak-e a következő állítások! Az igaz állításokat húzzátok alá! A tanítómese terjedelme rövid. Egy mesében egyszerre sok állat szerepel. Az állatszereplőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel. Az állatszereplők semmit sem őriznek meg az állat eredeti tulajdonságai közül. A tanítómesében sok csodás mesei elemmel találkozunk. A tanítómese tanulságot fogalmaz meg. b) A válaszok alapján írjatok egy rövid szócikket a tanítómeséről!

Megoldás A tanítómese terjedelme rövid. Igaz Egy mesében egyszerre sok állat szerepel. Hamis Az állatszereplőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel. Igaz Az állatszereplők semmit sem őriznek meg az állat eredeti tulajdonságai közül. Igaz A tanítómesében sok csodás mesei elemmel találkozunk. Hamis A tanítómese tanulságot fogalmaz meg. Igaz

41

42



39–40. oldal

•

5 .

é v fol y a m

A következő szöveg feldolgozása kétféle módon történhet. Az osztály összetételét, képességeit figyelembe véve vá lasztható a T/13. vagy a T/14. feladat!

20 perc Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat szerepe, hogy a gyerekek, elolvasva egy szöveget, vitatkozzanak olyan témán, amely az adott szöveg olvasása után merül fel. • Olvasás után a tanár kideríti, hogy mi érdekelte legjobban az osztályt. A tanulók kérdések formá jában fogalmazzák meg a különlegességeket. (Ha túl lassan válaszolnak, nézzék át újra a szöve get, hátha valami különlegesség elkerülte a figyelmüket.) • A gyerekek kérdéseit fel lehet írni a táblára, hogy emlékezzenek rájuk. Ha a tanuló nevét is oda írjuk a kérdése mellé, kifejezzük, hogy nagyra értékeljük az egyéni ötleteket. • Ha egy diák nehezen tudja megfogalmazni a kérdését, kérdezzük meg a többieket, hogy szerin tük milyen témát akar felvetni a társuk. Arra biztassuk a tanulókat, hogy saját szavaikkal fogalmaz zák meg a kérdésüket. • A kérdések közül közös megegyezéssel válasszunk ki egy témát a megbeszélés kiindulópontjául. • Fontos, hogy a tanár semleges vitavezető legyen, az egész folyamat megkönnyítője és irányítója. Ugyanakkor az is a dolga, hogy „ha észrevétlenül is, szakadatlan ésszerűséggel táplálja a vitát”. • A semlegesség keretein belül bátorítsuk a gyerekeket, hogy építsenek egymás ötleteire; vezessük rá őket arra, hogy mi a következménye annak, ha mondanak valamit; tudatosítsuk a gyerme kekben saját feltevéseiket; arra biztassuk őket, hogy keressenek érveket, amelyekkel alá tudják támasztani véleményüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, vitakultúra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, vita 13. Olvasd el az alábbi interjút!

ROMHÁNYI JÓZSEF INTERJÚ A FARKASSAL, AKI ÁLLÍTÓLAG MEGETTE PIROSKÁT Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kért. Én leközlöm. Olvasd! – Igaz volna ama vád, hogy Ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? – Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese! – Hogy Piroskát Ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát!

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

– Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszelnek! Én még az almát is hámozva eszem meg. – Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten. – Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott. – Én úgy tudtam, Önnél szabály, hogy csak friss húst zabál. – Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze. – És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva? – Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka! a) Válaszd ki, mi az, ami a szövegben számodra érdekes vagy a meglepő! Válaszodat kérdések for májában fogalmazd meg! b) Vitassátok meg a kérdéseiteket!

T/14.

40. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szöveg másféle megközelítése is elképzelhető. A tanulónak tudatában kell lennie a saját gondol kodásán kívül azzal is, miként gondolkodnak mások. • Az embernek egyformán kell ismernie önmagát és megértenie másokat. Ez is egy lehetséges módja annak, hogy a gyerek meglásson és megtapasztaljon más szempontokat is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, tolerancia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, vita 14. Beszélgessünk a szereplőkről! a) Hogyan érzi magát a riporter az interjú kezdetén? b) Mit gondol a farkas? c) A narrátor szerint mi fog történni?

43

44


•

5 .

é v fol y a m

d) Vajon mire gondolnak a szereplők az után a sor után: „Én még az almát is hámozva eszem meg.” e) Hogyan változik az álláspontjuk? Mi a szándékuk? f) Mit gondolnak, mit éreznek, és mit terveznek?



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feldolgozás során az olvasástechnika fejlesztésére, a szóbeli és írásbeli szövegalkotásra kerül a hangsúly. • A feladatok egy részét az órán is megoldhatják a tanulók, a szövegalkotási feladatokat pedig házi feladatként végezzék el. • Vagy a tanulók választanak a lehetséges témák közül, vagy a pedagógus határozza meg a szöveg alkotási képességek alapján, hogy kinek mi a feladata. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasástechnika, szóbeli és írásbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok a szövegalkotási képesség alap ján, az A) csoport tagjai a legjobb képességű gyerekek M u n k a f o r m á k : homogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, házi feladat 15. Interjú a farkassal… A) Az interjú szereplői és hangvétele a) Vizsgáljátok meg az interjú szereplőit és hangvételét! Figyeljétek meg, kik a szereplői, kikről szól valójában ez a beszélgetés? Milyen hangvétel jellemzi az interjút? Lehet-e előre sejteni az interjú végét? Ha igen: mikor, miből? Ha nem: miért nem? b) A bárány számon kér, érdeklődik, olykor felháborodott hangon. A farkas fölényesen, magabizto san tiltakozik, gátlás nélkül letagad mindent. Olvassátok fel a szöveget megfelelő hanghordozással párbeszédes formában társatokkal, majd egyedül!

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

c) Meséljétek el a történetet a farkas vagy egy hallgató nevében! B) Az interjú szereplői és hangvétele a) Vizsgáljátok meg az interjú szereplőit és hangvételét! Figyeljétek meg, kik a szereplői, kikről szól valójában ez a beszélgetés? Milyen hangvétel jellemzi az interjút? Lehet-e előre sejteni az interjú végét? Ha igen: mikor, miből? Ha nem: miért nem? b) A bárány számon kér, érdeklődik, olykor felháborodott hangon. A farkas fölényesen, magabizto san tiltakozik, gátlás nélkül letagad mindent. Olvassátok fel a szöveget megfelelő hanghordozással párbeszédes formában társatokkal, majd egyedül! c) Írjátok le az interjút tömörítve, elbeszélő formában, párbeszéd nélkül! C) Milyen mondatfajtákat használnak a szereplők? a) Olvassatok fel belőle egy-két példát! Ügyeljetek a hangsúlyra és a hanglejtésre! b) Képzeljétek el ezt az interjút másfajta befejezéssel! Írjátok meg ezt az új befejezést!


43. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A házi feladat ellenőrzésével kezdjük a következő órát. • A tanulók olvassák fel az elkészített szövegeket. • Annak alapján alakítsanak csoportot, hogy melyik szövegalkotási feladatot választották. A cso porton belül hallgassák meg egymás szövegeit, és az általuk kiválasztott megoldást mutassák be a többieknek. Indokolják is a választásukat: miért azt a szöveget választották. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vélemény megfogalmazása, vita, érvelés, szó beli szövegalkotás, felolvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, felolvasás 16. Ellenőrizzétek közösen, ki mire jutott a házi feladat megoldása során!

45

46


T/17.

•

5 .

é v fol y a m

43. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A régen keletkezett és a ma íródott mesék összehasonlítása. • A megbeszélés segít ráhangolódni a mai meséknek a népmeséktől, tanmeséktől stb. eltérő han gulatvilágára, cselekményére, szereplőire. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : gyűjtés, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : magyarázat, megbeszélés 17. Mesék nemcsak régen születtek, ma is írnak meséket. A mai meseírók közül kinek melyik meséjét, meseregényét olvastátok már? Soroljatok fel néhány olyan jellemzőt, amiben különbözik a népmese és a mai mese! Mesefajta

Jellemzők

népmese mai mese



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A választott eljárás a szakaszos szövegfeldolgozás. Ennek során a meseregény választott feje zetének részletét szakaszokra bontjuk, s az egyes részek feldolgozásakor folyamatos aktivitásra késztetjük a tanulókat. • Emellett a hangos olvasás az olvasáskészség fejlesztését is szolgálja. • Tegyünk fel kérdéseket az olvasottakkal kapcsolatban. Kérdéseink kontrollálják a szövegértést, a gyerekek reflektáljanak az előzetes szempontokra, ugyanakkor ne szakítsuk meg a szöveg folyto nosságát túl sok kérdéssel. • A h) feladatot házi feladatként oldják meg a tanulók.

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irodalomolvasás, memória, megértés, megsza kításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, hangos olvasás, tanári bemutatás 18. Most Darvasi László Trapiti című meseregényéből olvasunk részletet, A nagymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskát se! címmel. Kinek melyik meséjét juttatja eszedbe a cím? Mit gondolsz, a megbeszéltek és a cím alapján milyen lesz a mese hangulata? Miről fog szólni a szöveg? Kik lesznek a szereplői? I. rész

Mi erre a bizonyítékod?

Mit gondolsz a meserészlet

Miből gondolod?

meghallgatása után?

Mit gondolsz, milyen lesz a mese hangulata? Kik lesznek a történet sze replői? Mit gondolsz, mi fog történni?

Darvasi László A nagymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskát se! Trapiti egy vastag, kissé viseltes meséskönyv előtt ült, és olyan riadt tekintetet vágott, mintha ki akar nák húzni a fogát. Olivér szórakozottan pillantott rá. Éppen egy tulipános festményen munkálkodott. Hány szirma is van a tulipánnak? – Mi baj, Trapiti? – kérdezte Olivér. – A farkas meg fogja enni a nagymamát! – vacogta Trapiti. Olivér nyomban megnyugodott. Fölsó hajtott, és részletes magyarázatba kezdett. – Ez már csak így van, Trapiti. Megeszi őket. Befalja. Hanem aztán, tudod, jön a vadász, és meg menti őket. Fölvágja a gonosz farkas hasát, és kihúzza belőle Piroskát meg a nagymamát, a vadállat nak meg kővel tömi tele a bendőjét, aztán pedig a patakba dobja. Trapiti még mindig remegett. Odarángatta Bánatos Olivért a mesekönyvhöz, és remegő ujjal a könyv egyik képére mutatott. Nem volt különös kép, Olivér sokszor látta már. Piroska gyanútlanul sétál az erdőben, kosara dugis-dugig mindenféle ínyencséggel, mazsolás ka láccsal, süteménnyel, boros palackkal, sült kolbásszal, almakompóttal, miközben egy málnabokor mögül a farkas leselkedik nem is annyira vad, mint inkább, milyen különös, bánatos pofával. Az erdei keresztútnál látni lehetett a vadász faházacskáját is, az volt ráírva: VADÁSZHÁZ Hoppla, csakhogy most az ajtón is függött egy táblácska! Ez a tábla eddig nem volt ott! Szentséges lekváros palacsinta! Olivér nagy szemeket meresztett, és olyan közel hajolt, hogy csaknem beleverte az orrát a könyvbe.

47

48


•

5 .

é v fol y a m

Micsoda?! Hohó?! Hiszen mi van a táblácskára írva?! ELMENTEM SZABADSÁGRA, KÉT HÉTIG LESZEK ODA, VESZEK ÚJ KALAPOT, CSÍKOS ZOKNIT, ÉS SOK FAGYIT NYALOK EL, KÉSŐN KELEK, ÉS SOKÁ FEKSZEM LE. A VADÁSZ Olivér megértett mindent. Ha a vadász szabadságon van, akkor senki se menti meg Piroskát és a nagymamát! A vadász elment szabadságra, mert a vadászoknak is kell a szabadság, nagyon elfáradt már a puskacipelésben meg az őzikeetetésben. Bánatos Olivér Trapitira meredt, aki a fejét vakarta. Nagyon gondolkodott. Aztán egyszer csak felkiáltott. […] a) Kik a részlet szereplői? b) Mi lehet Bánatos Olivér foglalkozása? c) Ki lehet Trapiti? Milyennek képzeled? II. rész

Mi erre a bizonyítékod? Miből gondolod?

Mi történt valójában?

Mit gondolsz, hogyan folyta tódik a történet?

– Megvan! Kitaláltam. Elmegyünk a mesébe! – Hova?! – bámult Olivér. Sok mindent tudott már Trapitiről, de az a képessége, hogy mesébe tud menni, nos, ez újdonság volt. – Megmentjük Piroskát! – Trapiti szeme lázasan fénylett. – Kíváncsi vagyok, hogy csináljuk! – ingatta a fejét Olivér. Trapiti azonban nem jött zavarba. – Gyere, feküdj mellém az ágyra, hunyd le a szemed, Olivér. – Itt vagyok melletted – szólt némi idő után Olivér. – Mondd háromszor egymás után, hogy trapiti! – mondta Trapiti. Alighogy elhangzott, trapiti, trapiti, trapiti, máris ott álltak a mesebeli erdőben. Még ilyen csodát! Olivér csodálkozva bámult Trapitire, aki a vállát vonogatta. – Semmiség. Ősi trapiti varázslat – jelentette ki. A következő pillanatban furcsa hangokat hallottak. Nem messze tőlük a farkas ücsörgött egy farönkön, és, nyugodtan kijelenthetjük, farkashoz méltatlan magaviseletet tanúsított. – Brühühühü – bőgött a farkas. […] d) Milyen a Grimm-mesétől szokatlan, furcsa események történtek az olvasott részletben? e) Az újabb részlet elolvasása után változott-e az elképzelésed Trapitiról? Mit tudsz hozzátenni ed digi véleményedhez?

A

III. rész

Mi erre a bizonyítékod? Miből gondolod?

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

Mi történt valójában?

Mit gondolsz, miért szomorú a farkas?

– Hát nem túlzottan ijesztő – nézegette Trapiti a rettegett vadállatot. – Fáj a foga? – tűnődött Olivér. – Vagy a hasa – bólintott Trapiti. – A mese végén, tudod, fölvágják, meg az a sok kő se valami egészséges. – Annyira unom már, brühühü! – bömbölte erre a farkas. Olivér egy virágmintás zsebkendőt nyúj tott át, mire a vadállat megtörölte a szemét, majd nagy trombitálással kifújta az orrát. – Köszönöm szépen, hüpp, nagyon köszönöm, hüpp. – Mi a baj, farkas úr? – kérdezte Trapiti. A vadállat csodálkozva pillantott föl, tekintete elidőzött Olivér festékes arcán. Nem szokta meg, hogy udvariasan beszéljenek vele. Ha valahol megjelent, sikoltoztak, kiabáltak, le akarták lőni. Olivér kinyújtotta a kezét. – A nevem Bánatos Olivér! – Trapiti vagyok – hajolt meg Trapiti. A farkas csodálkozva kezet rázott velük. Vagyis hát mancsot. – Én vagyok a farkas, a … a gonosz farkas… – motyogta, aztán elhallgatott. Félő volt, hogy újra elsírja magát. – Azért vagyunk itt, hogy segítsünk – szólt ekkor Trapiti. – Öntse ki a szívét, farkas úr – bátorította Olivér is. A farkas végre megnyugodott, és magyarázni kezdett. Néha vicsorgott is, de nem azért, mert ha rapni akart, hanem mert annyira zaklatott volt. Egy szomorú farkas is gyakran vicsorog. – Úgy unom, hogy meg kell ennem a nagymamát! Azt is unom, hogy meg kell ennem Piroskát. Nem tudom, kinek jutott az eszébe ez az egész, és nem értem, hogy Kínától Amerikáig miért meséli minden anyuka és apuka a kisgyerekének, hogy jön a farkas, és megeszi a nagymamát, aztán meg fölfalja Piroskát. Ó, ez olyan borzasztó! A farkas körbenézett, hallja-e őket valaki. De csöndes volt az erdő, csak egy rigócska énekelt a maga gyönyörűségére a szomszédos málnabokor tövében. Miután a farkas meggyőződött arról, hogy senki sincs a közelben, suttogóra fogta. – Elárulok valamit, pszt! Ebben a mesében a nagymama egyáltalán nem finom. A nagymama húsa rágós, és vaníliaíze van. Én ki nem állhatom a vaníliát! – emelte meg a hangját, majd csöndesebben folytatta. – Piroska meg íztelen, pszt! Én ezt nem értem. Megetetik velem a nagymamát és Piroskát, pedig nem is ízlenek. És aztán fölvágják a hasamat. Jaj, milyen szörnyűség, jaj! Szegény fejem!... Trapiti odaült a mélabús farkas mellé, és átölelte a vállát. – Jól van, farkas úr, ne bőgjön, kitalálunk valamit. f) Miért volt valójában szomorú a farkas? g) Mitől vált humorossá a szöveg? h) Írjatok mesebefejezést!

49

50


T/19.

•

5 .

é v fol y a m

47. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban az 1. fejezetben tanultakat mozgósítjuk a szövegértés-szövegértelmezés során. • A feladat elhagyható, ha úgy érezzük a gyakorlásra nincs szükség. • A c) feladat pedig otthonra vagy szorgalminak is adható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikatív kompetencia, kommunikációs tapasztalatok mozgósítása, következtetések levonása a szövegértés során C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 19. Húzd alá a szöveg párbeszédes részeiben kékkel a köszönéseket, üdvözléseket; pirossal a megszólításokat! a) Mi jellemzi Bánatos Olivér és Trapiti párbeszédét? Milyen viszonyban lehetnek egymással? Ezt honnan lehet sejteni? b) Mi jellemzi a fiúk és a farkas párbeszédét? Milyen viszonyban vannak egymással? Ezt honnan lehet sejteni? c) Írd át valamelyik, általad választott párbeszédes részt harmadik személybe! Választhatsz, kinek a nézőpontjából írod le a történetet. (1) a farkaséból

(2) Trapitiéból

(3) Bánatos Olivéréből


48. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A házi feladat ellenőrzésével kezdjük a következő órát. • A tanulók olvassák fel az elkészített szövegeket, a történet befejezését. • Heterogén csoportokban is megismerhetik egymás szövegeit, és az általuk legötletesebbnek ítélt szöveget mutassák be az osztály előtt.

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vélemény megfogalmazása, vita, érvelés, szó beli szövegalkotás, felolvasás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, felolvasás 20. Beszéljétek meg, mire jutottatok a házi feladat megoldásakor!



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Mindkét csoport más-más szöveggel dolgozik. • A feladatokat a csoporton belül önállóan oldja meg mindenki, és csoporton belül ellenőrizzék a gyerekek a megoldásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : néma olvasás, szövegértés, információfeldolgozás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok a szövegértési képesség alapján, az A) csoport tagjai jobb képességű gyerekek M u n k a f o r m á k : homogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoporton belüli ellenőrzés, megbeszélés 21. Állatok és állattartók A) Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, utána válaszoljatok a kérdésekre! Ide van kicsapva télen-nyáron a lápi gulya, gulyásával együtt, s éven át a lápok magányában csak a falvak harangszava látogat el hozzájuk, hírvivőnek a nagyvilágból. És megható, hogy milyen bizalmas viszonyt fejleszt ki ember és állat között az elhagyatottság. A lápok madara bevárja az embert. A pásztornál se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám a marha az ember szavát. Én magam is tanúja voltam, hogy a bivalyfalka, mely egész napon át kénye szerint járt a lápon, estére a Kraszna túlsó oldalára gyülekezett, és sűrű tömegben – legelöl egy hatalmas bikával –, fölemelt fővel várako zott valamire. Ekkor a gulyás, gyönyörű szálas fiatalember, az innenső partról odakiáltott a falkának: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És a falka abban a nyomban indult is, átgázolta a Kraszna medrét, s beállott a karámba. A többi marha ugyane szóra a pásztorkunyhó elé gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött.

51

52


•

5 .

é v fol y a m

a) Adjatok címet a szövegnek! b) Foglaljátok össze négy mondatban a szöveg tartalmát! c) Mit jelentenek a következő szavak? gulya, karám, Kraszna, bivaly d) Honnan tudta a gulya, hogy a karámba, illetve a kunyhóhoz kell mennie? B) Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, utána válaszoljatok a kérdésekre! A tengerimalac gyerekeknek és felnőtteknek a legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos kisem lős. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrik a simogatást. Élelmezésük nem sokban tér el az egerek és patkányok takarmányozásától. Dúsított patkánytáppal, valamint zöldségfélékkel, fűvel, gyümölccsel etethetők. Téves nézet, hogy a tengeri malacoknak állati fehérjére nincs szükségük. Ezért, ha kész táppal nem rendelkezünk, étrendjükbe kevés kemény tojást és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit jó étvággyal elfogyasztanak, külön ivóvízre nincs szükségük. a) Adjatok címet a szövegnek! b) Foglaljátok össze négy mondatban a szöveg tartalmát! c) Igazak-e vagy hamisak a következő állítások? Húzzátok alá az igaz állításokat! Döntéseteket iga zoljátok alátámasztó részek kikeresésével! A tengerimalacoknak nincs szükségük ivóvízre. Ugyanazzal etethetők, amivel a patkányok. A tengerimalac szelíd, barátságos állatka. Nem eszik állati fehérjét.

Megoldás B/d) – A tengerimalacoknak nincs szükségük ivóvízre. Igaz. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk ne kik, amennyit jó étvággyal elfogyasztanak, külön ivóvízre nincs szükségük. – Ugyanazzal etethetők, amivel a patkányok. Hamis. Élelmezésük nem sokban tér el az egerek és patkányok takarmányozásától. – A tengerimalac szelíd, barátságos állatka. Igaz. A tengerimalac gyerekeknek és felnőtteknek ajánlható jámbor, barátságos kisemlős. – Nem eszik állati fehérjét. Hamis. Téves nézet, hogy a tengerimalacoknak állati fehérjére nincs szükségük.

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

jelentésteremtés 13. lépés: 22–23. feladat T/22–23.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatban a tanulók a névszói szerkezetek egy grammatikai és egy szövegkoherenciát befolyá soló tulajdonságával ismerkednek meg. • A feladat megszervezése némi körültekintést igényel: Maradjanak az előző feladatnál kialakított csoportok. • Ezek a csoportok váljanak ketté. Az A) szöveget olvasottak közül most A1) és A2) szöveget olva sók, B) szöveget ismerők közül most B1) és B2) szöveggel dolgozók alkossanak külön csoportot. • Differenciálni lehetséges az alábbi, egymást is keresztező szempontok alapján – saját belátásunk szerint: A) szöveg bonyolultabb, mint B). A1) és B1)-ben a jelenségek felismerése és a szöveg el olvasása nehezebb, a tanulságokhoz szükséges absztrakciós lépés viszont egyszerűbb. A2) és B2) esetében pont fordítva van: A jelenség felismerése könnyű, az ebből való absztrakció és fogalmi megragadás nehezebb. • A1)-ben és B1)-ben grammatikai jelenségről van szó. A2)-ben és B2)-ben szövegtani jelenségről. Ennek megfelelően válogassuk össze tehát a csoportokat. • A 23. feladatot ezek a csoportok oldják meg. (A csoportok semmiképp ne legyenek nagyobbak 3-4 főseknél.) • A 24. feladat elvégzéséhez alakuljanak új, négyfős csoportok, méghozzá úgy, hogy minden szö vegnek [A1), A2), B1) és B2)] legyen a csoportban gazdája. Az időbeosztást tekintve ideális, ha a 23. feladat 30 perc alatt elvégezhető, és a magyarázatra, a közös tanulásra marad 15 perc. • Ha van olyan csoport az osztályban, amely elakad valamelyik lépésnél, segítsük őket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szöveg rekonstruálása, nyelvtani szabályosságok önálló felismerése és megfogalmazása, grammatikai kompetencia, szövegösszefüggőség felisme rése C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az előbbi csoportok dolgozzanak tovább, majd újraoszolva minden előző csoportból dolgozzon együtt egy-egy ember M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, szövegjavítás, mozaik, kooperatív tanulás 22. Az imént olvasott szövegeket most elrontottuk. A1) Olvassátok el az alábbi, nyelvtani hibákkal telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az erede tihez képesti változtatást) húzzátok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Ide van kicsapva télen-nyáron gulya lápi a, gulyásával együtt, s éven át lápok magányában a csak falvak harangszava a látogat el hozzájuk, hírvivőnek nagyvilágból a. És megható, hogy viszonyt bizal

53

54


•

5 .

é v fol y a m

mast milyen fejleszt ki ember és állat között elhagyatottság az. Lápok madara a bevárja embert az. Pásztornál a se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám marha a ember szavát az. Én magam is tanúja voltam, hogy bivalyfalka a, mely egész napon át kénye szerint járt lápon a, estére Kraszna túlsó oldalára a gyülekezett, és tömegben sűrűben – legelöl bikával hatalmassal egy –, fővel fölemelt tel várakozott valamire. Ekkor gulyás a, fiatalember gyönyörű, szálas, partról innensőről a odakiáltott falkának a: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És falka a abban a nyomban indult is, át gázolta Kraszna medrét a, s beállott karámba a. Marha többi a ugyan e szóra pásztorkunyhó elé a gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg megírásakor három szabályt változtattunk meg a magyarhoz képest. Add meg a három új szabályt! c) Add meg az ennek megfelelő három magyar nyelvtani szabályt! d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A névszói szerkezetek egyes összetevőivel kapcsolatban eddig nem figyeltünk meg különö sebb szabályosságokat, csupán egyes elemeivel ismerkedtünk. Ebből a feladatból az derült ki, hogy a magyarban a névszói szerkezet felépítésének és szórendjének szigorú szabályosságot kell követnie: 1) A névelő (a, az, egy) – ahogyan a neve is sugallja – mindig a névszói szerkezet legelején áll. 2) A jelzői módosító mindig megelőzi a fejet. (Előfordul, hogy a fej mögött szerepel, ez külön leges eset, erre ebben a feladatban nem láttunk példát. A későbbiekben még visszatérünk erre a lehetőségre.) A jelzői módosító soha nem előzheti meg a névelőt. 3) A jelzői módosítót nem kell ellátnunk ugyanolyan toldalékkal, mint ami a fejen megjelenik. Azaz nyelvtani fogalommal élve: nem kell a toldalék szempontjából egyeztetnünk a jelzői módosítót a szerkezet fejével. (A magyar nyelvnek ez a tulajdonsága sok nyelvtől különbözteti meg a magyart: például a latinban, a németben vagy a franciában is egyeztetjük a jelzői mó dosítót a fejjel.) A2) Olvassátok el az alábbi, szövegépítési hibákkal telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzátok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Javítsátok is azokat a helyeket, ahol a szöveg teljesen érthetetlenné vált a változtatások miatt! (Vigyázat: nem kell visszaállítani az eredeti szöveget!) Ide van kicsapva télen-nyáron egy lápi gulya, gulyásával együtt, s éven át lápok magányában csak fal vak harangszava látogat el hozzájuk, hírvivőnek egy nagyvilágból. És megható, hogy milyen bizalmas viszonyt fejleszt ki ember és állat között egy elhagyatottság. Lápok madara bevár egy embert. Egy pásztornál se bot, se ostor. Azt mondja: – Uram, megérti ám egy marha egy ember szavát. Én magam is tanúja voltam, hogy egy bivalyfalka, mely egész napon át kénye szerint járt egy lápon, estére egy Kraszna túlsó oldalára gyülekezett, és sűrű tömegben – legelöl a hatalmas bikával –, fölemelt fővel várakozott valamire. Ekkor egy gulyás, gyönyörű szálas fiatalember, egy innenső partról odakiáltott egy falkának: – Eriggyetek mán haza, mer ránk esteledett! És egy falka abban a nyomban indult is, át

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

gázolt egy Kraszna medrét, s beállott egy karámba. A többi marha ugyan e szóra egy pásztorkunyhó elé gyülekezett, s állva vagy leheveredve kérődzött. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg elkészítésekor egyetlen tulajdonságát változtattuk meg a névszói szerkezeteknek. Mi ennek a tulajdonságnak a nyelvtani jelölője a szövegekben? Próbáld körülírni a tulajdonságot is! c) Fogalmazz meg szabályosságokat a különböző típusú névszói szerkezetek szövegbeli használatát illetően! d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A fentiekből jól látható, hogy egy szöveg összefüggősége nagyban a névszói szerkezetek milyen ségén múlik. A feladatban látott mondatok mindegyike tökéletes volt nyelvtanilag, de a szöveg összefüggőségét megszüntette az, hogy a névelőket kicseréltük a névszói szerkezetekben. A névszói szerkezetek azon tulajdonsága, amelyet a névelő befolyásol és amely a szöveg össze függőségét (szakszerűbb kifejezéssel élve: koherenciáját) biztosítja, a határozottság. 1) H atározott a névszói kifejezés, ha határozott a névelője. Határozott névelő az a és az az. (Bizonyos esetekben névelőtlen névszói szerkezet is lehet határozott, pl. ha a szerkezet feje egy név – erre az esetre a későbbiek során még visszatérünk!) Határozott névszói szerkezeteket használunk: – ha az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. már korábban említettük a szövegben – amikor a leírt helyzetben az illető szereplőből, tárgyból, helyszínből stb. várhatóan éppen egy van. Vannak még más esetek is, ezekre eddig nem láttunk példát, de a későbbiekben még visszaté rünk rájuk. 2) H atározatlan a névszói kifejezés, ha határozatlan a névelője, vagy ha nincs névelője. Határozatlan névelő az egy. (Egyéb esetek is vannak, amikor a névszói szerkezet határozatlan, mivel ezekre eddig nem láttunk példát, a későbbiekben foglalkozunk velük.) Határozatlan névszói szerkezeteket használunk, ha: – az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. először említjük a szövegben. B1) Olvassátok el az alábbi, nyelvtani hibákkal telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az ere detihez képesti változtatást) húzzátok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott vannak a változtatások! Tengerimalac a gyerekeknek és felnőtteknek kisemlős legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos a. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrik si mogatást a. Élelmezésük nem sokban tér el egerek és patkányok az takarmányozásától. Dúsított pat kánytáppal, valamint zöldségfélékkel, fűvel, gyümölccsel etethetők. Nézet téves, hogy tengerimala coknak a fehérjére állatira nincs szükségük. Ezért, ha táppal késszel nem rendelkezünk, étrendjükbe tojást keményt kevés és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit étvággyal jóval elfogyasztanak, ivóvízre külön nincs szükségük.

55

56


•

5 .

é v fol y a m

a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg megírásakor három szabályt változtattunk meg a magyarhoz képest. Add meg a három új szabályt! c) Add meg az ennek megfelelő három magyar nyelvtani szabályt! d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására! A névszói szerkezetek egyes összetevőivel kapcsolatban eddig nem figyeltünk meg különö sebb szabályosságokat, csupán egyes elemeivel ismerkedtünk. Ebből a feladatból az derült ki, hogy a magyarban a névszói szerkezet felépítésének és szórendjének szigorú szabályosságot kell követnie: 1) A névelő (a, az, egy) – ahogyan a neve is sugallja – mindig a névszói szerkezet legelején áll. 2) A jelzői módosító mindig megelőzi a fejet. (Előfordul, hogy a fej mögött szerepel, ez külön leges eset, erre ebben a feladatban nem láttunk példát. A későbbiekben még visszatérünk erre a lehetőségre.) A jelzői módosító soha nem előzheti meg a névelőt. 3) A jelzői módosítót nem kell ellátnunk ugyanolyan toldalékkal, mint ami a fejen megjelenik. Azaz nyelvtani fogalommal élve: nem kell a toldalék szempontjából egyeztetnünk a jelzői módosítót a szerkezet fejével. (A magyar nyelvnek ez a tulajdonsága sok nyelvtől különbözteti meg a magyart: például a latinban, a németben vagy a franciában is egyeztetjük a jelzői mó dosítót a fejjel.) B2) Olvassátok el az alábbi, szövegépítési hibákkal telitűzdelt szöveget! Mindegyik hibát (illetve az eredetihez képesti változtatást) húzzátok alá! A névszói szerkezetekre koncentráljatok, ott van nak a változtatások! Egy tengerimalac gyerekeknek és felnőtteknek egy legmelegebben ajánlható jámbor, barátságos kisemlős. Bár kissé félénkek, félrehúzódóak, de nem harapósak. Ha kézbe vesszük őket, nyugodtan tűrnek egy simogatást. Az élelmezésük nem sokban tér el egerek és patkányok takarmányozásától. A dúsított patkánytáppal, valamint a zöldségfélékkel, a fűvel, a gyümölccsel etethetők. A téves nézet, hogy tengerimalacoknak állati fehérjére nincs szükségük. Ezért, ha a kész táppal nem rendelkezünk, az étrendjükbe kevés kemény tojást és sajtot is iktassunk be. Ha annyi zöldet és gyümölcsöt adunk nekik, amennyit a jó étvággyal elfogyasztanak, külön ivóvízre nincs szükségük. a) Mennyire volt könnyű elolvasni és értelmezni a szöveget? Vitassátok meg! b) A rontott szöveg elkészítésekor egyetlen tulajdonságát változtattuk meg a névszói szerkezeteknek. Mi ennek a tulajdonságnak a nyelvtani jelölője a szövegekben? Próbáld körülírni a tulajdonságot is! c) Fogalmazz meg szabályosságokat a különböző típusú névszói szerkezetek szövegbeli használatát illetően! d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A szöveg alapján készüljetek fel annak elmagyarázására!

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

A fentiekből jól látható, hogy egy szöveg összefüggősége nagyban a névszói szerkezetek milyen ségén múlik. A feladatban látott mondatok mindegyike tökéletes volt nyelvtanilag, de a szöveg összefüggőségét megszüntette az, hogy a névelőket kicseréltük a névszói szerkezetekben. A névszói szerkezetek azon tulajdonsága, amelyet a névelő befolyásol, és amely a szöveg össze függőségét (szakszerűbb kifejezéssel élve: koherenciáját) biztosítja, a határozottság. 1) H atározott a névszói kifejezés, ha határozott a névelője. Határozott névelő az a és az az. (Bizonyos esetekben névelőtlen névszói szerkezet is lehet határozott, pl. ha a szerkezet feje egy név – erre az esetre a későbbiek során még visszatérünk!) Határozott névszói szerkezeteket használunk: – ha az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. már korábban említettük a szövegben – amikor a leírt helyzetben az illető szereplőből, tárgyból, helyszínből stb. várhatóan éppen egy van. Vannak még más esetek is, ezekre eddig nem láttunk példát, de a későbbiekben még visszaté rünk rájuk. 2) Határozatlan a névszói kifejezés, ha határozatlan a névelője, vagy ha nincs névelője. Határozatlan névelő az egy. (Egyéb esetek is vannak, amikor a névszói szerkezet határozatlan, mivel ezekre eddig nem láttunk példát, a későbbiekben foglalkozunk velük.) Határozatlan névszói szerkezeteket használunk, ha: – az illető szereplőt, dolgot, tárgyat, helyszínt stb. először említjük a szövegben.

Megoldás A1) és B1) b) A z ismeretközlőben is szereplő három szabályról van szó. Az új szövegben a névelő a szerkezet legvégére kerül, a jelzői módosító a fej mögé kerül egyeztetve. c) A b) alapján könnyen megfogalmazható az ismeretközlőben is szereplő három szabály.

A2) és B2) b) A nyelvtani jelölő a névelő: a, az, egy. A tulajdonság többféleképpen is körülírható: azt várjuk, hogy a szövegben a sok határozatlan névelő értelemzavaró, mert mindig valami új szereplőre gondolunk, és így a szöveg összefüggéstelenné válik, míg a mondatok önmagukban nyelvtani lag tökéletesek. Azt várjuk tehát, hogy a tulajdonság valahogy a szöveg összefüggőségével lesz kapcsolatos, amit a diákok kiemelnek. c) Ezeket a szabályokat nem könnyű megfogalmazni. Azt várjuk a b) alapján, hogy a szöveg sze replőjének első említésén kívül a továbbiakban mindig a-t, az-t (azaz határozott névelőt) kell használnunk ahhoz, hogy ne tűnjön úgy, hogy új szereplőről kezdtünk el beszélni. 23. Számoljatok be egymásnak az olvasott szövegből levont tanulságokról! Addig ne haladjatok tovább, amíg mind a négyen nem értitek pontosan az összes problémát!

57

58


•

5 .

é v fol y a m


55. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a feladat azt a célt szolgálja, hogy a tanulók gondolkodjanak el azon, milyen gazdák lenné nek. • Ehhez nyújt segítséget a teszt. A kitöltés után a gyerekek párjukkal beszéljék meg, vajon a való ságnak megfelelően válaszoltak-e a kérdésekre, netán túl pozitívan vagy túl negatívan ítélték meg magukat. • Ezt követően gyűjtsenek még olyan tulajdonságokat, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy még jobb gazdákká váljanak. • A beszélgetés során arra is ki lehet térni, vajon miért ezeket a kérdéseket tették föl a teszt készítői, miért ezek a legfontosabbak az állattartás szempontjából. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, önismeret, kifejezőképesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló feldolgozás, megbeszélés 24. Olvasd el a tesztet, és válaszolj a kérdésekre igennel vagy nemmel! Azokat a számokat, amelyekre igennel válaszoltál, karikázd be! Végül számold össze: hány igen és hány nem választ adtál! Aligha akad olyan gyermek, aki ne szeretne valamilyen állatot. A szülők szíve sincs kőből, így aztán a kiválasztott kedvenc előbb-utóbb hozzánk költözik. Ám figyelem, arra minden szülő készüljön fel, hogy az állatok ellátása őrá szakad, a gyermekek életkorukból adódóan ritkán tudják ellátni őket. Az alábbiakban (Mirtse Áron cikke nyomán) olyan kérdéseket ismertetünk, amelyek kiértékelése segít eldönteni, vajon elég érettek vagytok-e a kisállattartásra, illetve mennyire számíthatnak szüleitek se gítségetekre az állatka gondozása során. 1. Leszoktál már arról, hogy az ujjadat a szádba veszed? 2. Tudsz-e legalább fél óra hosszat csendben ülni? 3. Képes vagy megtölteni egy poharat vízzel, és átvinni a szobán úgy, hogy ne lötyögtesd ki? 4. Meg tudsz-e fogni egy kifújt tojást anélkül, hogy összetörnéd? 5. Magadtól kezet mosol étkezés előtt vagy vécéhasználat után? 6. Képes vagy figyelmedet hosszabb ideig egy bizonyos pontra összpontosítani? 7. Mindig eszedbe jut-e magadtól, hogy evés után fogat kell mosni? 8. Van-e valamilyen szabadidős elfoglaltságod, amelyet rendszeresen űzöl? 9. Képes vagy-e lemondani valamiről valaki más javára? 10. Haza tudsz vinni a boltból egy teli szatyrot?

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

11. Tudsz-e egyedül biztonságosan közlekedni? 12. Meg mersz-e szólítani egy idegen felnőttet anélkül, hogy zavarba jönnél? a) A válaszaitokat beszéljétek meg a párotokkal! Mondjátok el egymásnak, hogy szerintetek őszin tén válaszoltatok-e a kérdésekre! b) Véleményetek szerint miért ezeket a kérdéseket választották ki a teszt készítői? Miért ezeket a tulajdonságokat tartották fontosnak? c) Szerintetek mely tulajdonságok fontosak még az állattartás szempontjából? d) Beszéld meg tanároddal a teszt értékelését!

Megoldás A teszt értékelése a) Ha tíz vagy annál több kérdésre NEM a válasz, akkor a gyermek még kicsi ahhoz, hogy saját állatkája legyen. Ha a szülők maguk is állatbarátok, a családi kedvencben ő is örömét leli, de ellátásában közreműködni még nem tud, és felügyelet nélkül hozzányúlnia még nem tanácsos. Már ekkor meg lehet vetni az állatokkal szembeni bizalom alapjait, ehhez azonban fontos, hogy ne érjék kellemetlen élmények (például harapás). b) Ha legalább az első négy kérdésre IGEN a válasz, akkor a gyermek már elég érett ahhoz, hogy felnőtt irányítása mellett aktívan segédkezzen egy kisállat ellátásában. Elég ügyes ahhoz, hogy megetesse, megitassa, és képes óvatosan kézbe venni anélkül, hogy kárt tenne benne, de még ne hagyjuk rá teljesen a gondozást. c) Ha a válasz a második négy kérdésre is IGEN, akkor a gyermek már képes lehet önállóan gondját viselni kis kedvencének. Már elég rendszeresség és felelősségtudat van benne ahhoz, hogy ne feledkezzen el a napi ellátásról, és nem okoz gondot az alapvető higiénés szabályok betartása sem. Természetesen azért támaszt kell nyújtani neki, és meg kell bocsátani, ha olykor kissé lankad a kitartása. d) Ha valamennyi kérdésre IGEN a válasz, akkor a gyermekre már rábízhatjuk az állatot. Elég önálló, megbízható. Képes a kedvencével való foglalatosságot más, az adott pillanatban von zóbbnak tűnő időtöltések elé helyezni, és nem jön zavarba, ha úgy adódik, hogy segítséget kell kérnie. Ez azonban rendszerint csak tíz-tizenkét éves kor után következik be.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a feladat azt a célt szolgálja, hogy a tanulók gondolkodjanak el először azon, hogy milyen alapvető szabályokat kell betartani az állattartásnál.

59

60


•

5 .

é v fol y a m

• A szabályok közül kettőt-hármat adjunk egy-egy csoportnak, s azt beszéljék meg közösen, s mondják el a csoport véleményét, állásfoglalását az osztály előtt. • Beszéljük meg, hogy a csoport által megalkotott szabályok egyeznek-e a többiekével, vagy eltér nek azoktól. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szabályértelmezés, érvelés, vita M u n k a f o r m á k : heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : a csoport véleményének bemutatása 25. Olvassátok el a társállattartás szabályait! A társállattartásnak is megvannak a maga szabályai, amelyek tíz pontba szedve a következők: 1. Mielőtt kisállatot veszünk, böngésszük végig a kiválasztott állatról szóló szakirodalmat! 2. Lehetőleg tenyésztőtől vásároljunk állatot, vadon fogott állatot, ha csak lehet, ne vegyünk! 3. Csak akkor vásároljunk állatot, ha megfelelő férőhelyet tudunk számára teremteni. A kis terrárium vagy kalitka (főleg ha még harang alakú is) kimeríti az állatkínzás fogalmát. 4. Állatot csak akkor vegyünk, ha valóban a tartásában szeretnénk örömet lelni, státusszimbólum ként semmiképpen se! 5. Tartsuk be a fokozatosságot! Hobbinkat kezdjük valamilyen könnyen tartható fajjal. Általában a drága állatok a legnehezebben tarthatók. Az esetek kilencven százalékában a sokszor „kommersz nek” tartott fajokban leljük a legtöbb örömünket. 6. Az állatokat táplálni is kell. Csak akkor vegyük meg a kiválasztott állatot, ha eledeléről is gondos kodni tudunk. Speciális táplálékot, főleg kisebb településen, olykor nehéz beszerezni. 7. Gondoljunk előre arra, hogy mi történik az állatunkkal akkor, ha nyaralni utazunk! 8. Csak akkor vegyünk állatot, ha van elegendő időnk foglalkozni vele! Kisállatot „idény jelleggel” sohasem szabad vásárolni! 9. Ismeretlennek vagy távoli ismerősnek ne vegyünk ajándékba társállatot! 10. Új állat beszerzésekor vegyük figyelembe a már meglévő kedvenceink érdekeit! Madár mellé macska, rágcsáló mellé vadászgörény nem szerencsés párosítás. a) Beszéljétek meg, hogy a csoport szerint mit jelent ez a szabály! Mennyire tartjátok fontosnak őket? Vagy szerintetek nem is szükséges betartani ezeket? b) Ti milyen szabályokat hoznátok, mit éreztek fontosnak? Alkossatok 2-3 szabályt a csoport közös megegyezése alapján! c) Vizsgáld meg a szabályok nyelvi felépítését! Segítünk néhány szemponttal. Nyelvtani szempont

Mondatok típusa Nyelvtan szám és személy Névszói szerkezetek

Példa

Sajátság

felszólító mondatok

A

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

d) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Gondold végig a határozott névszói szerkezetek hasz nálatáról tanultakat, és készíts vázlatot a szöveg alá!

Névszói szerkezetek az általánosító mondatokban A fenti szövegben megfigyelhettétek a határozott névszói szerkezetek egy, az eddig megfigyel tektől eltérő használatát. A szabályok szövege ugyanis nem úgy összefüggő szöveg, ahogyan például egy történet, mégis találtunk – szép számmal – határozott névelős névszói szerkezeteket benne. A határozott névszói szerkezetek e másik használatukban nem egyedi szereplők, tárgyak, dolgok, élőlények, helyszínek stb. jelölésére valók, hanem általánosságban egy-egy típusra vonatkoznak. A szövegben az a kisállat vagy az állat névszói szerkezetek nem egy konkrét kisállatra vagy állatra vonatkoznak, hanem általában a kisállatokra, illetve az állatokra érvényesek ezek a kijelentések. A törvényben vagy szabályban szereplő mondatok ugyanis nem egy-egy konkrét helyzet leírásai, hanem sok-sok helyzetre (minden helyzetre) érvényesek – megfogalmazójuk szándéka szerint. Az ilyen általános érvényességet kifejező mondatokat általánosító mondatoknak nevezzük. A törvények, a szabályok, a meghatározások és a közmondások gyakran ilyen mondatokból állnak.


58. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az egyszerű fogalmi térkép a kulcsfogalom szemantikai hálóját hozza létre. • A tanmese mint kulcsfogalom áll a gondolkodás középpontjában. Ehhez gyűjtsék össze a tanulók a csoportmunka keretében a hozzá kapcsolódó fogalmakat, és rajzolják fel egy pókháló ábra segítségével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kognitív képességek C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fogalmi térkép alkotása 26. Gyűjtsétek össze a tanítómeséhez kapcsolódó fogalmakat, és helyezzétek el őket egy pókháló ábrában!

61

62


•

5 .

é v fol y a m

Magyarázzátok el, hogy melyik fogalmat miért írtátok be!

Tanítómese

T/27.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat megoldása előtt közösen áttekintjük a fogalmi hálót, megállapítjuk, mit is tudunk a tan meséről. • Ennek segítségével alkossanak a gyerekek csoportokban a szabadon választott közmondáshoz egy rövid tanítómesét. A mesét mutassák be az osztály előtt. • Feladatként kaphatják, hogy otthon önállóan alkossanak tanítómesét egy másik közmondás segít ségével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutatás, megbeszélés 27. Az alábbi közmondásokkal nincs minden rendben! Tegyétek a helyükre az összekeveredett elemeket! Sokat akar a szarka, úgy alussza álmát! Addig jár a korsó a kútra, de nem bírja a farka. Ki mint veti ágyát, maga esik bele! Aki másnak vermet ás, míg el nem törik. Sokat akar a szarka, Addig jár a korsó a kútra, úgy alussza álmát! maga esik bele!

Válassz ki egy közmondást, és alkoss önállóan tanítómesét!

A

T/28.

f a r k a s

é s

a

k i s g i d a

60. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a szövegalkotási feladat az órán elvégzett feladatok megértését ellenőrzi, és további megérté süket segíti elő. • A tanulók megtanulhatják, hogyan lehet felhasználni ismereteiket egy más típusú szöveg megal kotásában. • A gyerekek önállóan dolgozzanak, ugyanakkor teremtsünk lehetőséget mindenkinek, hogy a saját szövegét bemutassa az osztály vagy a csoport előtt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán szövegalkotás: érvelő szöveg C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bemutatás, megbeszélés 28. Alkossatok egy olyan szüleiteknek szóló szöveget, amelyben arra kéritek őket, hogy ti is tarthassatok kisállatot a lakásotokban! A kéréseteket támasszátok alá érvekkel! Az érvek felsorolásában segítenek a teszt kérdései (mit tudtok már, milyen tulajdonsággal rendelkeztek), valamint a megismert szabályok (mit tartanátok be, mire figyelnétek).

63

3. Madarak 3 óra


61. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatsor a madarakkal kapcsolatos. • A nyelvtörő lehetőséget teremt a helyesejtés gyakorlására. A szóösszetételek a szókincsfejlesztést szolgálják. • A feladatokat csoportokban is meg lehet oldani. A csoportok homogén összetételűek legyenek, attól függően, hogy kinek milyen típusú fejlesztésre van szüksége (helyesejtés, szókincs). Így 3 csoporttal lehet dolgozni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, helyesejtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok a helyesejtési képességek és a szókincs gazdagsága szerint, az A) csoport tagjai a legjobb képességű gyerekek M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális vagy homogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 1. Mondjátok minél tovább, egyre gyorsabban a következő nyelvtörőt! Ügyeljetek a hangképzésre is! Tanuljátok meg a mondókát! Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka farkú szarka farka tarka. a) Az alábbiakban lehetetlen szóösszetételeket olvashattok. Mindegyikből két-két összetett szó al kotható. Írjátok le ezeket! Csillaggal jelöljétek, amelyik madárnév! emelődarumadár, ökörüvegszem, postalégigalamb, bikabölömvér b) Próbáljatok meg ti is kitalálni ilyen lehetetlen összetett szavakat!

Megoldás a) emelődaru – darumadár, ökörszem – szemüveg, légiposta – postagalamb, bölömbika – bikavér

M a d a r a k


61. oldal 5–10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a gyerekek beleérző képességére és játékos kedvére építve gyakoroltatja a kommuniká ció nem verbális eszközei közül a mimika, a testtartás és a gesztusok kifejezőerejét. • Mondjuk el a gyerekeknek a történetet (lásd: Eszközök). • A játékhoz szükséges szabad helyet biztosítanunk a gyerekeknek. A b) feladatnál rákérdezhetünk, melyik állat él vadon, az embertől távol, melyikkel nem találkozhatunk Magyarországon és így tovább. Az adott szituációnak megfelelően alakítsuk kérdéseinket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nem verbális kommunikáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék E s z k ö z ö k : a történet szövege: Képzeld azt, hogy madár vagy. Áprilisi kora reggel van, még szinte fagy. Egy faágon ülsz és va cogsz. Megéheztél, de a hidegben alig-alig mozdulnak a szárnyaid, kedved sincs igazán elhagyni a fészket. Egyszer csak kisüt a nap. Egyre inkább átjárja tollas testedet a meleg. Nemcsak a me leget, a fényt is élvezed, és boldogan röpködsz a napfényes áprilisi levegőben. A sok repüléstől kimerülten, de boldogan repülsz vissza a fészkedbe megpihenni. 2. Játékra hívlak benneteket. Álljatok fel valamennyien. Hallgassátok meg a történetet, s próbáljátok meg szavak nélkül, mint egy némafilmben, csak a mozgásotokkal, az arcotok játékával, a testtartásotok változtatásával eljátszani. a) Milyen madarak voltatok képzeletben? b) Az általatok választott madarak közül melyekkel találkozhattok a környezetetekben?

65

66


•

5 .

é v fol y a m


62. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Rövid felkészülés után egy tanuló olvassa fel Szilágyi Domokos Nádiverebek című versét. (A nádi veréb a nádirigó tájváltozata.) • Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a játékban „használt” eszközök (mimika, gesztusok stb.) mellett most a hangerőre, hangsúlyra, hanglejtésre is figyeljenek. Több tanulót is meghallgatha tunk. • Érdemes a hallgatókkal közösen véleményt formálni az előadásmódokról. Fontos, hogy a tanár ez irányú kérdései inkább a pozitívumokra hívják fel a figyelmet. Alakítsuk úgy a hangulatot, a véleménymegfogalmazás módját, hogy senkinek ne vegyük el a kedvét a további versmondástól! Ha a gyerekek véleményt alkotnak, azt társukra nézve, neki fogalmazzák meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : versolvasás, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói bemutatás, megbeszélés 3. Olvassátok el Szilágyi Domokos Nádiverebek című versét, s készüljetek a hangos bemutatásra. A felkészülésnél ügyeljetek a hangsúlyok, a hangerő és a hanglejtés megválasztására is.

Szilágyi Domokos Nádiverebek Tóban nádszál, nádon verebek, nádiverebekre napfény csepereg.

Ringó nádat tó vize mossa, nap tüze festi barna-pirosra.

Napfény csepereg, nevetik a verebek, szellő támad, lengeti a nádat.

Barna-piros nádon pihenő verebek, szárnyuk alatt elviszik a puha meleget. Nyáron hazaviszik, télen előveszik, s hónak-fagynak szemibe kacagnak.

M a d a r a k

T/4.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szövegfeldolgozásnak ez a módja arra irányítja rá a figyelmet, hogy a szépirodalmi szöveg, kö zelebbről a vers nem pontos ismereteket közöl, sokkal inkább hangulatokat közvetít. • Fontos, a további versfeldolgozások szemléletét előkészítő cél, hogy megéreztessük a gyerekek kel: a vers nemcsak a szavakkal „beszél”, hanem egyéb eszközökkel is képes a hangulat, a tar talom felerősítésére. Emellett segíthet kialakítani azt az igényt, hogy a versről való gondolkodás mindig a szövegből induljon ki. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a vers poétikai, stilisztikai eszközei C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : beszélgetés, zenehallgatás E s z k ö z ö k : CD: Szilágyi Domokos versének megzenésített változata 4. A vers alapján milyennek képzelitek a nádiverebet? Rajzoljatok és írjatok! a) Húzd alá a versben azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek segítettek elképzelni a madarat! b) Figyeld meg a vers sorainak hosszúságát! Ez a madár melyik tulajdonságával vagy szokásával lehet összefüggésben? c) Tapsoljátok el a vers ritmusát! Milyennek találod? Illik ez a ritmus ahhoz, amit a madárról gondol tál a vers olvastán, hallatán? d) Hallgassátok meg a verset a Kaláka együttes előadásában!



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat előkészíti az ismeretterjesztő szöveg olvasását, mert abban a madárnak egy másik, köznyelvi nevével találkozhatnak a gyerekek. A feladat másik egysége pedig a szókincsfejlesztést szolgálja.

67

68


•

5 .

é v fol y a m

• Attól függően, hány szótár áll a rendelkezésünkre, végezhetik a gyerekek a feladatot egyénileg vagy csoportosan, esetleg megkérhetünk egy gyereket, hogy a szócikk megtalálása után olvassa fel hangosan az ide vonatkozó szöveget. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szótárhasználat, szókincsfejlesztés, önálló isme retszerzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, házi feladat E s z k ö z ö k : szótár, lexikon 5. Keressétek ki az értelmező szótárból, lexikonból, hogy a magyar nyelv milyen néven említi még a nádiverebet? a) Keressetek madarakról szóló közmondásokat! Használjátok O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét! b) Húzzátok alá a közmondásokban a névszói szerkezeteket! c) A határozott névszói szerkezetek a közmondásokban milyen értelemben szerepelnek? Milyen, általad már ismert használatához hasonlítható ez a névszói szerkezeteknek? d) Összekeveredtek a közmondások. Keressétek meg az összeillő részeket, húzzátok alá őket azo nos színű vonallal! Írjátok le a közmondásokat helyesen! Sok lúd nem csinál nyarat. A szó elrepül, de nem bírja a farka. Sok jó ember is talál szemet. Egy fecske disznót győz. Sokat akar a szarka, de az írás megmarad. Vak tyúk kis helyen is elfér.

Megoldás d) Sok lúd disznót győz. A szó elrepül, de az írás megmarad. Sok jó ember kis helyen is elfér. Egy fecske nem csinál nyarat. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Vak tyúk is talál szemet.

M a d a r a k


64. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A házi feladat ellenőrzésével kezdjük a következő órát: a nádiveréb másik nevével és a gyűjtött közmondásokkal ismerkednek meg. • A gyűjtemények felolvasása történhet játékos formában is: az egyik tanuló csak a közmondás elejét olvassa fel, és az a diák fejezheti be, aki ráismer. • Azt is adhatjuk feladatnak, hogy magyarázzák meg a gyerekek, mit jelentenek a közmondások. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, memóriafejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, megbeszélés E s z k ö z ö k : házi feladat 6. Ellenőrizzétek a 4. és az 5. feladat megoldását a megbeszélés alapján!



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szöveg hangos felolvasása az olvasáskészség fejlesztését célozza. Mivel a gyerekek valamennyi en ugyanazon szöveggel dolgoznak, élhetünk ezzel a lehetőséggel. • A szövegértést kontrolláló táblázat kitöltését is célszerű egyéni munkával elvégezni, hogy vala mennyi gyerek biztosan végigolvassa és végiggondolja a szöveget. • A társasjátékhoz osszuk az osztályt három-négy csoportra. Ismertessük előre a játékszabályokat: A játékot a táblán dobókockával kell játszani. Minden csoport annyit lép, amennyit dob. Megáll a mezőn, és a csoport egyik tagja válaszol a másik csoport kérdésére. Minden alkalommal másik csoporttag a válaszoló. Ha valaki nem tudja a választ, a csoporttagok segíthetnek. Ha senki nem tud a kérdésre felelni, vissza kell lépni a dobást megelőző mezőre. Hogy mindenkire sor kerüljön, érdemes a játékszabályok közé felvenni azt is, hogy a csoporton belül a tagok egymás után, az

69

70


•

5 .

é v fol y a m

ülés sorrendjében válaszoljanak. Tehát az első dobás után a csoport első gyereke, s mikor újból rájuk kerül a sor, a csoport második gyereke válaszol stb. • A játék túl azon, hogy kontrollálja a szövegértést, a memóriát is fejleszti. • A táblázat kitöltése után a megoldásokat lehet ellenőrizni ezzel a megoldással egy-egy csoporton vagy az osztályon belül. Ha idő vagy alkalom adódik, használható ez a játék más feladatok ellen őrzésére is az év folyamán, vagy egy-egy szövegen belüli tájékozódásra is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasás, szövegértés, memóriafejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, megbeszélés, játék E s z k ö z ö k : ahány csoport, annyi dobókocka 7. Olvassátok el az ismeretterjesztő szöveget a nádirigóról!

A nádirigó A legnagyobb hazai nádiposzáta faj, teljes hossza 19 cm. Alakjában és színezetében a cserregő nádiposzáta nagyobb kiadása. Felül meleg olajbarna, a fejtető sötétebb, háta, farkcsíkja és felső farkfedői inkább sárgásbarnák. Sárgásfehér szemsávja a csőr tövétől a fültájékig húzódik. Álla, torka, valamint a has közepe fehér, az alsótest, valamint az alsó far- és szárnyfedők barnássárgák. Evezői sötétbarnák, farka erősen lekerekített, barna színű. A hím, a tojó és a fiatalok hasonlóan színezettek. Európa középső és déli tájain fészkel, hazánkban gyakori madár. Nemcsak a Balaton, a Velenceitó és a Fertő-tó és a nagyobb halastavak nádszegélyeiben fészkel, de megtelepszik csatornák keskeny szegélynádasaiban is. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Áprilisban, elsősorban a hó második felében érkezik, őszi vonulása augusztusban és szeptember elején zajlik. Többnyire májusban rakja le 5, kékeszöld alapon foltos tojásait. A tojó egyedül kotlik. Olyan mélyen ül a fészekben, hogy csak a csőre és a farka vége látszik ki. Időről időre elhagyja a tojásokat, hogy a közelben táplálékot keressen. Ilyenkor a hím a fészek közelében őrködik. A fiókák 13–15 nap alatt kelnek ki. A fiatal nádirigók 16 napos korukban kezdenek repülni, 23 naposan már maguktól esznek, de azért a csőrüket tátják, ha valamelyik öreg madarat megpillantják. A párok kis része júliusban is költ. Táplálékát (rovarokat, pókokat, apró halakat és békákat) a nád között, de a szomszédos bokrokon, fákon is keresi. a) Mit tudtatok meg a madárról az ismeretterjesztő szövegből? Töltsétek ki az alábbi táblázatot! A nádirigó méretei

19 cm

A madár színei

meleg olajbarna, sárgásbarna, sárgásfehér, sötétbarna, fehér, barnássárga

Fészkelési helyei

Európa középső és déli tájai

Fészekrakó helyei Magyarországon

Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, nagyobb halastavak, csatornák nádszegélyei

Vonulásának ideje

Április második felében érkezik, augusztusban, szeptemberben költözik el.

M a d a r a k

Költési ideje

Május, ritkábban július

Tápláléka

rovarok, pókok, apró halak, békák

Táplálékszerző helyei

nád között, nád közeli bokrok, fák

b) Játsszatok! A játékot a táblán dobókockával kell játszani. Minden csoport annyit lép, amennyit dob. Megáll a mezőn, és a csoport egyik tagja válaszol a másik csoport kérdésére. Minden alka lommal másik csoporttag a válaszoló. Ha valaki nem tudja a választ, a csoporttagok segíthetnek. Ha senki nem tud a kérdésre felelni, vissza kell lépni a dobást megelőző mezőre.

1

3

START

5

2

7

4

21

23

6 25

22

9

24

8 27

29

26

28 30 10

38

cél

36

34

32

20 39

37 18

19

35 16

17

33 14

15

31 12

13

11



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A kérdések arra irányulnak, hogy tudatosodjon a gyerekekben a szépirodalmi és az ismeretter jesztő szöveg célja, megformálása közötti különbségeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás

71

72


•

5 .

é v fol y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 8. Gondold át az olvasott szövegeket, s tapasztalataid alapján töltsd ki a táblázatot! Jelöljétek x-szel az alábbi állítások közül azt, amelyiket igaznak éreztek. Megállapítások

Vers

Hangulatot közvetít.

x

Ismeretterjesztő szöveg

Adatokat közöl.

x

Pontosságra törekszik.

x

Nem célja, hogy ismereteket adjon.

x

Jobb, ha kép is szerepel mellette.

x x

Rövidebb terjedelmű. Megismerteti a madár külső tulajdonságait. Utal a madár jellemzőire.

x x

Bemutatja a madár szokásait.

x


67–68. oldal perc 20

Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A gyerekek két madarat ábrázoló kép szétdarabolt szeleteit kapják meg. Az a feladatuk, hogy állítsák össze a képeket. Mindkét csoport egy-egy versidézetet is kap a képek mellé: Kiss Anna Madár és Nemes Nagy Ágnes Fekete hattyú című versének részletét. A feladatuk az, hogy találják ki: az általuk kirakott két kép közül melyikhez illik az idézet, s indokolják is választásukat. • A feladat célja, hogy az irodalmi szöveg ráutaló jellegét értelmezzék. • A feladat folytatása, hogy arról a madárról, amelyhez nem illik a versrészlet, ők készítsenek rövid, tárgyszerű bemutatást. Ebben – mivel a képen kívül más információ nem áll a rendelkezésükre – a külső tulajdonságokra kell hagyatkozniuk. • Az általuk alkotott szövegnek az ismeretterjesztő szöveg jellemzői szerint kell épülnie. • Így a feladat lehetőséget teremt annak összegzésére, amit a két szövegtípus összehasonlításából megérthettek a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irodalmi szöveg értelmezése, leírás készítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

M a d a r a k

M u n k a f o r m á k : heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportos szövegalkotás E s z k ö z ö k : 2 puzzle

73

74


•

5 .

é v fol y a m

M a d a r a k

75

76


•

5 .

é v fol y a m

M a d a r a k

77

78


•

5 .

é v fol y a m

M a d a r a k

79

80


•

5 .

é v fol y a m

M a d a r a k

81

82


•

5 .

é v fol y a m

M a d a r a k

9. Rakjátok ki a két madár képét a puzzle-ból! a) Olvassátok el a versrészleteket, s miután elkészültetek a képekkel, döntsétek el, melyik kép me lyik idézethez tartozik! Indokoljátok is döntéseteket! „Piros a csőre, piros a lába, mint a láng és mint a szén; lába lángja, csőr-hegye: fekete tulipán belseje.” „Nehéz a madárnak udvarokban állni koronás fejével piros magot várni Nehéz a madárnak pipék között élni zöldszemes tollának hullását megérni” b) A versrészlet csak az egyik madár képével volt párosítható. A másik madárról készítsetek leírást. Közösen gyűjtsétek össze, mi kerüljön a leírásba, majd válasszatok egy szóvivőt, aki bemutatja a másik csoport tagjainak a madaratokat.

T/10.

68. oldal 20 perc

Alternatív feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az Állatkert a kastély körül című Durrell-szöveg egy meghatározott részletét a terem különböző pontjain kiragasztjuk úgy, hogy az egyes csoportoktól a nekik szánt szöveg ne kerüljön túl mesz szire, de a helyükön ülő gyerekek ne is tudják elolvasni. • A gyerekek valakit nevezzenek ki hírvivőnek. Az ő feladata lesz, hogy a csoport számára kiragasz tott szöveghez fut, elolvas egy akkora szövegszeletet, amekkorát biztonsággal meg tud jegyezni. Visszafut a csoportjához, s diktálja nekik a szövegrészletet. Fontos, hogy diktálás közben minden helyesírási kérdésre hívja fel a figyelmet. (Pl. jelezze a szavakban a magánhangzó- és mássalhang zó-hosszúságot, a j-s, ly-s írást, az egybe- és különírást, az írásjeleket, a kis- és nagy kezdőbetűket stb.) • A többiek feladata, hogy pontosan úgy írják le a szöveget, ahogy a hírvivő diktálta! Egy szöveg részlet leírása után a hírvivő ismét a táblájához fut, újabb szövegrészt memorizál és diktál, mind addig, míg le nem írták a teljes szöveget. Az utolsó diktálás után a hírvivő leemeli a tábláját a falról, a csapathoz viszi, s ellenőrzik, nem került-e helyesírási hiba a szövegbe. Ha igen, javítaniuk kell. • A feladatra 5-6 perc adható, ennek megfelelően kell kiválasztanunk a szöveg hosszúságát. A fel adat alkalmas arra, hogy a gyerekeknek tudatosan kelljen megfigyelniük a szóalakok írásmódját, s bizonyos alakok helyesírása rögzülhessen bennük. • A gyerekek alkalmazkodási képességét is fejleszti a gyakorlat, hiszen ügyelniük kell arra, hogy olyan hangerővel beszéljenek, amelyet a csapattagok jól hallanak, de amely nem zavarja a szom szédos csapatot a munkában.

83

84


•

5 .

é v fol y a m

• Verseny formában is végeztethetjük a feladatot: itt a versengés tárgya az lehet, melyik csapat dolgozik kevesebb hibával. • A feladat a ráhangolási szakaszban is helyet kaphat az óra menetében, de a sok mozgás az óra bármely szakaszában „felrázza” a gyerekeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, helyesírás, alkalmazkodás, tolerancia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : szövegrészek külön lapokon Felhangzik a rigó vidám tilinkója, és amikor füttye elcsöndesül, a fehér fejű szajkó tör ki izgatott, locsogó monológban. Ahogy az égbolt világosodik, az összevissza kevert, nemzetközi zenekar lendületbe jön, a sárgarigó versenyre kel a kariama hangos, parancsoló vijjogásával, a szarka csapat boszorkányrikácsolásával felesel a libagágogás és a gyémántgalambok finom, panaszos sóhajtozása. 10. Válasszatok hírvivőt, akinek az lesz a dolga, hogy a csoport számára kiragasztott szöveghez fut, és elolvas egy akkora szövegszeletet, amekkorát biztonsággal meg tud jegyezni! Visszafut hozzátok, és lediktálja a szövegrészletet. A többiek feladata az, hogy helyesírási hiba nélkül leírják a történetrészletet.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat szövegértési és olvasási gyakorlatként is felhasználható. • A szövegből madárneveket gyűjthetnek ki, és azokat kell párosítani a hangokat utánzó szavakkal. A jól olvasó tanulók pedig gyakorolhatják a felolvasást. • A szövegalkotás lehetőségét is megteremthetjük a tanulók számára. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szókincsfejlesztés, olvasási, szövegértési képes ségek fejlesztése, szövegalkotási képességek fejlesztése Célcsoport – differenciálás: A) csoport a szövegértéssel küszködő tanulók B) jó olvasási képességekkel rendelkező tanulók C) kreatív tanulók M u n k a f o r m á k : homogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, feladatlap kitöltése

M a d a r a k

11. Olvassátok el Gerald Durrell Állatkert a kastély körül című írásának részletét!

Gerald Durrell Állatkert a kastély körül (részlet) Az átlagos állatkerti nap már hajnal előtt megkezdődik: az égboltot szinte észrevétlenül meg festi a sárga fény, amikor az embert felveri a madárdal. Először, még félálomban, nem tudjuk, Jerseyben vagyunk-e, vagy újra a trópusokon, mert ugyan a vörösbegy dalát halljuk a nap felé szállni, de ezt közben a turákó szapora, vaskos, kissé rekedt rikkantásai kísérik. Felhangzik a rigó vidám tilinkója, és amikor füttye elcsendesül, a fehér fejű szajkó tör ki izgatott, locsogó mo nológban. Ahogy az égbolt világosodik, az összevissza kevert, nemzetközi zenekar lendületbe jön, a sárgarigó versenyre kel a kariama hangos, parancsoló vijjogásával, a szarkacsapat boszor kányrikácsolásával felesel a libagágogás és a gyémántgalambok finom, panaszos sóhajtozása. Ha sikerül átvészelni ezt a zenei rohamot, és újra elszenderedünk, durva hirtelenséggel újra felriaszt valami zaj, ami nagyon hasonlít az erős szél korbácsolta távírópóznák furcsa, mély, vibráló zen géséhez. Ugyanolyan ütésszerű hatása van az emberre, mint az ébresztőóra csengésének; jelzi, hogy Trumpy megérkezett, és ha elég balgák voltunk ahhoz, hogy nyitva hagyjuk az ablakot, azonnali védekező állásba kell vonulnunk. Trumpy szürke szárnyú agámimadár, legbizalmasabb ornitológus barátai a Psophia crepitans néven ismerik. Feladata az állatkertben háromszoros: idegenvezető, beiktató és falu bolondja egyszerre. Az igazat megvallva rosszul sikerült csirkéhez hasonlít, komor tollruhája olyan nyomasztó, mint egy múlt századbeli gyászruha; teste nagy ré szét sötét tollak borítják, a torkán mintha színjátszó selyem nyakkendőt hordana. Az összhatást hamuszürke szárnyak enyhítik kissé. Sötét szeme nedvesen csillog, és magas, domború homloka olyan szellemi képességeket sejtet, amelyeknek nincs birtokában. Trumpy – valamely, csak általa ismert okból – szilárdan meg van győződve, hogy első és leg fontosabb kötelessége, minden reggel berepülni az ember hálószobájába, és tájékoztatót adni, mi történt az állatkertben az éj folyamán. Indítékai nem teljesen önzetlenek, mert azt is elvárja, hogy megvakarjuk a fejét. Ha túl mélyen alszunk vagy túl lusták vagyunk ahhoz, hogy üdvözlő kiáltásaira kiugorjunk az ágyból, az ablakpárkányról a fésülködőasztalra szökken, azt gazdagon felékesíti a maga módján, s a teljesítménye feletti elégedettségében erőteljesen rázogatva farkát, az ágyra ugrik, ahol fel-alá sétálgat, recsegve, mint egy megkergült cselló, míg csak nem biztosít juk, hogy teljes figyelmünk az övé. Mielőtt újabb érdekes emlékeket helyezne el a bútorokra vagy a szőnyegre, az ember kénytelen kimászni az ágyból, becserkészni és elkapni őkelmét (fölöttébb nehéz feladat, hiszen a madár igencsak mozgékony, mi meg borzasztó álmosak vagyunk!), kilök ni az ablakpárkányra és becsukni az ablakot, nehogy újra betörhessen. Miután Trumpy ekként felébresztett, álmosan töprengünk, vajon érdemes-e még visszafeküdni az ágyba, vagy inkább keljünk-e fel. Az ablak alatt most öt-hat éles sikolyból álló segélykiáltás-sorozat hangzik, felte hetőleg egy rossz szoprán visít, mintha épp a torkát metszenék el. Ha lenézünk az udvarra, a bársonyzöld gyepen, a levendulasövény mellett ünnepélyes pávatyúkcsapatot láthatunk, ahogy a harmatos füvön keresgélnek, míg körülöttük a pávakakas ragyogó farktollait magasra tartja: olyan, mint fantasztikus, rezgő szökőkút a napsugárban. Egyszer csak becsukja legyezőjét, hátraveti a fejét, és elnyomja a reggel hangjait idegtépő rikoltásaival. Nyolckor megérkezik a személyzet, halljuk, ahogy kiáltozva köszöntik egymást a vödörcsörömpölés, söprűsuhogás közepette, ezzel aztán végképp befullad a madárdal. Az ember belebújik valami ruhába, és kilép a friss, hűvös reggelbe, hogy megnézze, minden rendben van-e az állatkertben.

85

86


•

5 .

é v fol y a m

A) Keressétek ki a szövegből a madarak nevét és a hozzájuk tartozó hangokat! A madarak neve

A madarak hangja

turákó

rikkantás

rigó

tilinkó

rigó

fütty

szajkó

locsogó

kariama

vijjogás

szarka

boszorkány-rikácsolás

liba

gágogás

gyémántgalamb

sóhajtozás

Trumpy, agámimadár

zengés

Trumpy, agámimadár

recsegve

pávatyúk

sikoly

pávatyúk

visít

pávakakas

rikoltás

B) Készüljetek fel a szöveg felolvasására! Alaposan nézzétek át a részletet, majd osszátok fel egymás között, és közösen mutassátok be a szöveget! C) Sokan állítják, hogy az állatok és a tárgyak is beszélgetnek egymással. – Mit beszélsz, kis kacsa? – Hát, csak úgy hápogok, tátogok. – Mit csinálsz, pöttyös labda? – Repkedek, röpködök, pittegek, pattogok, hipp, hopp, pitt, patt, potty. – Miért sírsz, ajtó? – Kenetlen kesergek, nyekergek, nyikorgok, sírok, rívok. a) Hogyan „beszél” a macska, az egér, a kiskutya, a nagy kutya, a szellő, a vihar, az autóduda? b) Válasszatok a felsoroltak közül, és találjatok ki hasonló párbeszédet!

M a d a r a k


71. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A cél, hogy a tanulók alkalmazni tudják a meggyőzés, rábeszélés néhány módját a mindennapi életben különböző kommunikációs helyzetekben. Ennek elsajátításához ismerni kell a különböző technikákat. • Ehhez teremtenek lehetőséget a feladatok. Az első feladatban az osztály tagjai közül alakítunk csoportokat. • Írják fel mindig, hogy mi volt a felosztási alap, és hány gyerek tartozott egy csoportba. Lehetett-e to vább osztani egy-egy csoportot, vagy egy más elv alapján újra kellett kezdeni az osztály felosztását? • Az ábrák elkészítése már heterogén csoportokban történik, ahol a kiválasztás valamelyik felosz tási elv alapján történhet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : Szóbeli szövegalkotás fejlesztése, meggyőzési, rábeszélési technikák felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : Meggyőzési, rábeszélési technikák Olyan kommunikációs eszközök, nyelvi formulák, amelyekkel valaki a saját véleményét, állás pontját akarja elfogadtatni másokkal. A kommunikációs partnert értelmi és érzelmi ráhatással igyekszik meggyőzni. A nyelvi eszközöket segíthetik: 1. metakommunikáció 2. vizuális, képi eszközök Hol használjuk? 3. A reklám területén 4. A közéletben, a politikában, a nyilvános nyelvhasználatban 5. A mindennapi kommunikációban Fajtái: 1. Konvojtechnika: „sokan vagy mindenki így csinálja” 2. Csillogó általánosságok: mindenben a „leg” 3. Vidám szavak: szépítő módon beszélünk róla, csak jó tulajdonságai vannak 4. Szomorú szavak: elrettentő érvelés, a másféléről rosszat mondunk 5. A z egyszerű ember: „egy vagyok közületek”, az azonosulás hangsúlyozása egy magasabb pozícióban lévő vagy közéleti ember részéről 6. Tanúságtétel: híres ember személyes módon állást foglal valami mellett, ezzel befolyásolja a közvéleményt

87

88


•

5 .

é v fol y a m

12. Alakítsatok különböző csoportokat az osztályból! Például: a) Háziállattal/kisállattal rendelkezők:

b) Háziállattal/kisállattal nem rendelkezők:

Mi lehet még a felosztás alapja? Találjatok ki ti is felosztásokat! a) …………………………………

T/13.

b) ……………………………………………

71. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladattal elkezdődik a meggyőzési, rábeszélési technikák megismerése. • A tanulók először a saját életből vett minták alapján gondolják át, hogyan tudják a környezetük ben élő felnőtteket meggyőzni valamiről, rábeszélni valamire. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szóbeli szövegalkotás, C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, megbeszélés 13. Hogyan szoktátok a felnőtteket rábeszélni, megkérni valamire, amit nagyon szeretnétek? Hogyan szoktátok elérni, hogy az történjen, ami nektek jó? Gyűjtsétek össze a legjellemzőbb módszereket! Anyukádat mivel, hogyan tudod meggyőzni? Apukádat mivel, hogyan tudod meggyőzni? Nagymamádat/nagyapádat mivel, hogyan tudod meggyőzni? Testvéredet mivel, hogyan tudod meggyőzni? Osztályfőnöködet mivel, hogyan tudod meggyőzni?

M a d a r a k


71. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Alkossanak szöveget a tanulók! Téma: Hogyan sikerült elérnem… K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : írásbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 14. Alkossatok szöveget a következő címmel: Hogyan sikerült elérnem…


72. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az elkészült házi feladatok közül hallgassunk meg pár szöveget, és beszélgessünk a történetek tanulságáról. • A meggyőzési, rábeszélési technikák elolvasása után pedig karikázzák be a tanulók, vajon ők melyik technikát alkalmazták a gyakorlatban. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : felolvasás, szóbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, bemutató olvasás 15. Olvassátok el a Meggyőzési, rábeszélési technikák című szöveget, és karikázzátok be annak a technikának a jelét, amelyet alkalmaztatok a történetetekben!

89

90


•

5 .

é v fol y a m

Meggyőzési, rábeszélési technikák Ha valakit vagy valakiket meg akarunk győzni arról, amit gondolunk, amit szeretnénk, igaznak vagy jónak tartunk, akkor rábeszélési technikákat alkalmazhatunk. A rábeszélési technika olyan módszer (szövegalkotás, kép, gesztus stb.) alkalmazása, amellyel mások véleményét, viselkedését befolyásolni akarjuk. A leggyakrabban alkalmazott módszerek a következők: a) K onvojtechnika: „sokan csinálják” vagy „mindenki így csinálja”. b) Csillogó általánosságok: a legjobb, a legszebb, a legértékesebb stb. Tehát csupa „leg-”. c) V idám szavak: valamiről szépítő módon beszélünk, csupa jót mondunk. d) Szomorú szavak: elrettentő érvelés, a másfajta dologról csupa rosszat állítunk. e) Egyszerű ember technika: „Egy vagyok közületek” – egy magasabb pozícióban lévő sze mélynek a beosztottaival, ismert közéleti személynek a köznapi emberekkel való azonosulását hangsúlyozza. f) Ta núságtétel: egy közismert, híres ember személyes módon állást foglal valami mellett, ezzel befolyásolja a közvéleményt. Ezeket a technikákat elsősorban a reklámoknál használják, de alkalmazzák a közéletben, a poli tikában és a mindennapi kommunikációban is. Melyik technikát használtátok már eddig a mindennapi életben?



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A meggyőzési technikák felismerését gyakorolhatják e feladatsoron a tanulók. • Érdemes előzetesen a televízió műsorából egy-egy reklámot felvenni, s az órán lejátszani. A diá kok a szöveg segítségével könnyen felismerik a különböző rábeszélési technikákat. • Ugyanígy gyűjteni lehet plakátokat, reklámokat, amelyeken szintén megfigyelhetőek a különböző technikák. A tanulók továbbra is heterogén csoportokban dolgozhatnak. • Házi feladatként is végezhetnek gyűjtőmunkát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meggyőzés, rábeszélés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés E s z k ö z ö k : tévéreklám, plakát, újsághirdetés

M a d a r a k

16. Melyik szövegben milyen rábeszélési technikát alkalmaztak? Írd a vonalra a megfelelő technika nevét! Mamikám, úgy szeretnék egy walkmant! Jutka is azt kapott szülinapjára, tegnap Zsuzsinak és Katinak is megvették. Már mindenkinek van az osztályban. Vegyünk nekem is! A szuper kézifényszóró többet tud, mint bármely zseblámpa. Erős a fénye, 80 méteres körzetben mindent felismerhetővé tesz. A lámpa vízhatlan, nem merül el, és törhetetlen. Próbálja ki Ön is! Nyugodtan alhat, másnapra mégis szép lesz a frizurája! Ezek a lágy, puha hajcsavarók nem nyomják a fejét, mint a fémből készültek. A 12 hajlítható rudacska csat és csipesz nélkül tartja és formálja a haját. Próbálja ki, és felejtse el a korábbi kínlódást! Szenzációsan berendezzük otthonát! Kiváló minőségű ülőgarnitúrák! A legkülönlegesebb gardrób szekrények! Nálunk a legszélesebb választékban, a legkedvezőbb áron! Látogasson el lakásművészeti stúdiónkba! Kér egy csésze kávét? Ebben könnyen és gyorsan készül el minden kávé. Az eredeti olasz kávéfőző gép nem is remélt fi nomságú kávét főz. Alkalmas villany- és gáztűzhelyekhez is. Én mindig csak ilyen kávét iszom! Miként szüleim, én magam is fizikai munkásként kerestem az első kenyérre valót. Küzdelmes mun kával, kitartó szorgalommal szereztem jogi diplomát és lettem vállalkozó, de soha nem felejtettem el, honnan indultam. Ez ad erőt, biztonságot további munkámhoz és tiszteletet azok iránt, akik közt felnőttem. Közel 25 éve élek ebben a városban, annak mindennapi gondjaival, örömeivel együtt. a) Nézzetek meg otthon reklámfilmeket! Milyen technikákra ismertek rá? Indokoljátok is válaszotokat! b) Nemcsak a reklámok használják fel a különböző meggyőzési technikákat, hanem a szépirodalom is. Milyen rábeszélési technikát fedezel fel a következő szövegekben? „De nem gondoltak arra, hogy minden egyes kardviselőnek van egy anyja otthon; és ha kétszázezer anya elkezd jajt kiáltani, azt majd meghallja a nagy gyermek! Kiáltottunk! A pórnő, az úrnő ment, írt, beszélt, ahol fia volt. És meghallották szavunkat. És ez egy rettenetes parancsolat volt. Az anyák hazaparancsolták fiaikat. És a fiúk hazajöttek. Csak te nem hallottál meg minket.” Jókai Mór: A kőszívű ember fiai: .................................................................................................... technika „– …de mégis elmaradt öregember: Gyula nem tanulhat tőle semmit. – Terka, ez nem igaz. Matula tiszta szívű, bölcs öregember, akitől rosszat nem tanulhat a fia tok. Én nem szólok bele, hogy engeditek vagy nem, de a természetről annyit tud az öreg, mint két egyetemi tanár, és emlékezetem szerint az iskolában természetrajz óra is van.” Fekete István: Tüskevár: .................................................................................................................. technika „Fürjes csak gyáva tányérvaló! Vica engem szeret. Vica csak velem lehet boldog! Ne törjék össze a szívét!” Gárdonyi Géza: Egri csillagok: ....................................................................................................... technika

91

92


•

5 .

é v fol y a m

Megoldás a) konvojtechnika, vidám szavak, szomorú szavak, csillogó általánosságok, tanúságtétel, „egysze rű ember” b) vidám szavak, tanúságtétel, szomorú szavak

T/17.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók heterogén csoportokban előbb közösen alkossanak rábeszélő vagy lebeszélő szöveget. (Szabadon választhatnak, vagy véletlenszerűen kioszthatjuk a csoportok feladatát.) • Végül minden csoport két tagja jelenítse meg a szituációt, a többiek pedig találják ki, mely tech nikát alkalmazták. A szituációs játékot is lehet értékelni. • Házi feladatként is készíthetnek meggyőző, rábeszélő vagy lebeszélő szöveget. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : meggyőzési, rábeszélési technikák alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 17. „Én is szeretnék papagájt!” a) Készítsetek valamelyik technika felhasználásával rábeszélő szöveget, mely arról szól, hogyan tu dod anyukádat, apukádat rávenni, hogy tartsatok kisállatot a lakásban! b) „Elegem van ebből az állatseregletből!” Kistestvéretek mindennap hazahoz valamilyen állatot. Beszéljétek le erről! c) Osszátok ki a szerepeket, és adjátok elő a jelenetet társaitoknak!

M a d a r a k


75. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók a már kitöltött táblázat segítségével szócikket alkotnak a versről és az ismeretterjesztő szövegről. Ezzel ellenőrizhetjük a megértést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képesség: szócikk írása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 18. Készítsetek szócikket a versről és az ismeretterjesztő szövegről! A feladat megoldásában segítségetekre van a már kitöltött táblázat!

T/19.

76. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók megörökíthetik kedvenc madarukat a vers segítségével. • Egyénileg is végezhetik a feladatot, de párosan is vállalkozhatnak a vers megírására. • Mindenképpen teremtsünk lehetőséget arra, hogy bemutassák szövegeiket a diákok. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreatív szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni vagy heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, felolvasás

93

94


•

5 .

é v fol y a m

19. Írjatok egy ötsoros verset a kedvenc madaratokról az alábbi séma kitöltésével!

Az állat (1 szó) Milyen? (2 szó) Mit csinál? (3 szó) Miért szereted? (4 szó) Beceneve (1 szó)

4. TÖrTÉNETEK ÁLLATOKrÓL 5 óra

Szeretnék egy háziállatot. Montam kornélnak, aki monta hogy ő is akar. Én teknőst vagy papagályt szeretnék, kornél pedig egeret, vagy madárpokot, vagy kígyót. Abban egyesztünk meg, hogy legyen kígyónk, mert az szép és mindketten szerettyük. Elmeséltem kornélnak, hogy Amerikában vannak kígyófarmok, ahol rengeteg és sokfajta kígyó van, és lefejik a mérgüket, hogy gyógyszereket csináljanak belőle. nagyon tetszet neki, de amikor kiderült hogy én még nem voltam kígyófarmon, már megint kiröhögött, és monta, hogy ha Magyarországon lenne ijen, ő már biztos elment volna oda. Megmontuk nagyinak, hogy kígyót szeretnénk tartani, aki teljesen kiborult, az ő házába nem teszi be kígyó a lábát. nem merttem neki megmondani hogy a kígyónak nincs is lába, mert akkor még dühöseb lett volna. Azt monta hogy a normális gyerekek kutyát vagy macskát akarnak. Erre montuk, hogy akkor kutyát akarunk. de az sem lehet mert szerinte nem jó neki a hatodikon, meg ismer minket, és neki kéne sétáltatni a fájós lábával. Ez nem is igaz, én viném sétálni, meg más kutyák is laknak emeleten és jól érzik magukat. de nagyi akkor sem hajlandó kutyát venni. Haza akarok menni!

96


•

5 .

é v fol y a m


78. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az óra hangulatának megteremtése játékos formában, találós kérdések segítségével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 1. Milyen állatról szólnak a találós kérdések? Egy ember az erdőt járja, sötétbarna a bundája. Az udvaron egymagában sétál piros kabátkában, Hangoskodik eleget, mondjátok meg, ki lehet!

Megoldás a) medve, b) kakas



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanult ismereteket segítse alkalmazni a mindennapokban. • Az egyes állatok élethelye különböző földrészeken található, s mégis a történetekben, valamint az állatkertekben együtt lehetnek. Hogyan kerülnek az állatkertekbe? – erre keressék a választ a tanulók.

T ö r t é n e t e k

áll a tok r ó l

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : topográfiai ismeretek C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemléltetés, megbeszélés 2. Földrészek, állatok a) Írjátok be a földrészek nevét a térképre! Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália, Antarktisz, Észak-Amerika, Dél-Amerika b) Jelöljétek be a térképen, hogy a képeken látható állatok melyik földrészen élnek!

Megoldás láma – Dél-Amerika rénszarvas – Európa pingvin – Dél-Amerika, Déli-sark jegesmedve – Észak-Amerika, Európa oroszlán – Afrika barnamedve – Európa, Ázsia, Amerika grizzly medve – Észak-Amerika koala – Ausztrália kenguru – Ausztrália kacsacsőrű emlős – Ausztrália párduc – Afrika bengáli tigris – Ázsia


81. oldal 20–25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Nagy magyar utazók, felfedezők, vadászok nevének megismerése, hol, merre jártak, miért váltak híressé. • Előzetes feladatként választhatták a tanulók, hogy nézzenek utána a legismertebb személyek életútjának, tevékenységének, műveinek. A fejezet feldolgozása közben érdeklődjünk a diákok tól, hogy ki vagy kik választották ezt a feladatot. Beszéljük meg az érintett tanulókkal, hogyan haladnak a munkával, milyen formában dolgozzák fel az egyes személyek életútját (plakát, kis előadás, könyvek ismertetése, filmrészlet bemutatása stb.), és ezeket építsük be ebbe a feladatba, teremtsünk lehetőséget az egyéni vagy csoportos gyűjtőmunka prezentálására.

97

98


•

5 .

é v fol y a m

• A feladatra fordított idő így a gyerekek felkészültségétől függ. Ha nem választották a gyerekek előzetes feladatként ezt a lehetőséget, akkor az előző órák egyikén ismertessük a feladatot a gye rekkel: ki vállalkozik egy-egy személy bemutatására, életútjának ismertetésére. • Az önként vállalkozó tanulók vagy csoportok számára elegendő időt adjunk a felkészülésre, de azt is ismertessük velük, hogy hány percet kapnak az órán a bemutatásra. • Az osztály számára biztosítsunk lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a hallottakkal, látottakkal kapcsolatban az őket érdeklő témában. • Az előző feladatnál megismert térképen nyomon tudják követni, vagy akár bejelölni az utazók, vadászok útjait. Mindenképpen értékeljük a vállalkozó diákok munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információgyűjtés, önálló ismeretszerzés, könyv tárhasználat, szóbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportos, frontális M ó d s z e r e k : szemléltetés, megbeszélés, kiselőadás tartása E s z k ö z ö k : fényképek, könyvek, plakátok 3. Hallottatok már a következő személyekről? Mit tudtok róluk? Mikor éltek? Miről híresek? Benyovszki Mór, Jelky András, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Teleki László, Magyar László, Somssich Pongrác

T/4.

81. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A vadászatról megoszlik az emberek véleménye. • A vadászat az ember egyik legősibb tevékenysége. Minden korban más volt a szerepe, jelen tősége. • A tanulók formáljanak véleményt egy olyan dologról, mely bizonyos szituációban pozitív, más esetben negatív értékű. • Előbb párban dolgozzanak, majd frontális osztálymunkában foglalják össze a párok vitáját, és azt, hogy milyen konszenzusra jutottak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémalátás, erkölcsi ítéletalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, megbeszélés 4. A vadászatról megoszlik a vélemény. Hallgassátok meg, hogyan vélekedett Széchenyi Zsigmond a vadászatról!


áll a tok r ó l

„Ha vadászatról beszélek, nem a vadállatok lelövöldözésének felületes mulatságára gondolok. Akiknek a vadászat mindössze ennyit jelent, az csak azt árulja el, milyen reménytelenül messze esik mindattól, amit nekünk vadászembereknek jelent.” a) Miben értetek egyet Széchenyi Zsigmonddal? b) Mi a véleményetek a vadászatról? c) Gyűjtsetek érveket a vadászat ellen és mellette! Vitassátok meg őket! Érvek a vadászat mellett

Érvek a vadászat ellen


82. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A riport írásának elősegítése kérdésalkotással. A teljes riport elkészítése házi feladat is lehet a jó szövegalkotási képességgel rendelkezőknek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kérdezéstechnika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 5. A következő szöveg Somssich Pongrác életéről szól. Olvassátok el!

Gróf Somssich Pongrácz Született Budapesten, 1920. augusztus 12-én. Az 1938-as piusi érettségi után, a József Nádor Mű egyetem mezőgazdasági szakát végzi, 1942-ben diplomázik. Innen az útja egyenesen a frontra vezet, ahol 1944-ig szolgál. Az országot 1945-ben kénytelen elhagyni, de 1946-ban visszajön, reménykedve egy szerény, de emberhez méltó élet felépítésében. A határon letartóztatják, és mivel kiderül, hogy „mint osztályide gen” csak másodrendű állampolgár lehet, a vonatról leugorva – ismét átlépi a határt. Belgiumban először istállófiú, majd eladó. Hamarosan felveszik a leuveni egyetemre, ahol meg szerzi a trópusi agrármérnöki diplomát. 1948-ban leszerződik Belga-Kongóba egy jutafelvásárló és -feldolgozó céghez, melynek nem sokára igazgatója lesz. 1957-ben átvesz egy kávéfeldolgozó céget, Usumbura székhellyel. Munkája

99

10 0


•

5 .

é v fol y a m

Kongón kívül Ruanda, Uganda, Kenya és Tanzánia területére is kiterjed. A gyarmatok megszűnte után a független Rwanda-Burindiban marad évekig, a vadgazdálkodást irányítani. 1968-ban tér vissza Bel giumba, hogy három fiúgyermekének európai neveltetést biztosítson. 1985-ben a Mannesman Konszern belga főképviseletének vezetőjeként vonul nyugállományba. Aktivitása ezután is töretlen, megírja nagysikerű könyvét „Húsz év Afrika szívében” címmel. Ismét egyetemre jár, (ma is) grafológia, fotográfia és nemzetközi kapcsolatok szakokat hallgat. Utóbbi tárgy ban, főleg közép-európai tárgykörben előad is. Képzeljétek el, hogy találkozhattok a nagy vadásszal! Milyen kérdéseket tennétek fel a nagy Afrikautazónak? Fogalmazzátok meg a képzeletbeli riport kérdéseit!

T/6.

83. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók az előző feladatban csoportosan, majd frontálisan vitatták meg a vadászattal kapcsola tos véleményüket, hallgatták meg egymás érveit, vitatkoztak. • Most egyedül kell megfogalmazniuk ítéletüket, gondolataikat a vadászatról, úgy, hogy érveket keresnek véleményük alátámasztására. • Ez a feladat megoldható az órán, vagy megfelelő előkészítés után házi feladatként. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írásbeli szövegalkotás, véleményformálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k : feladatmegoldás, megbeszélés 6. Érvek gyűjtése Az én véleményem a vadászatról az, hogy… Érvek: Ezek alapján állítom azt, hogy...


áll a tok r ó l



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a szóláshasonlatok felhasználásával fejlesszük a tanulók szókincsét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok M ó d s z e r e k : megbeszélés 7. Találjátok ki és írjátok le a szólásmondások első tagjait! ..........................................................................................................................., mint a ma született bárány. ....................................................................................................................................................., mint a nyúl. ....................................................................................................................................................., mint a róka. .........................................................................................................................................., mint a tavalyi kos. .................................................................................................................................................., mint a farkas. ................................................................................................................................................, mint a szamár. ....................................................................................................................................................., mint a gyík. ............................................................................................................................................, mint az oroszlán. .................................................................................................................................., mint a templom egere. a) Melyik szólásmondásból alakult ki olyan összetett szó, melyet ma is gyakran használunk? b) Milyen szófajba sorolhatók a szólásmondások első tagjai? Azaz milyen szófajú szavakkal pótoltad ki a szólásokat? c) Alakítsd át mindegyik szólásmondást egy-egy névszói szerkezetté, amelyben benne van mindaz, amit a szólás megfogalmaz! Például: Ártatlan, mint a ma született bárány.  a ma született, ártatlan bárány d) Válassz ki az állatokat jelölő névszói szerkezetek közül hármat, és írj egy rövid mesét, történetet ezekről az állatokról!

Megoldás Ártatlan, mint a ma született bárány. Gyáva, mint a nyúl. Ravasz, mint a róka.

10 1

10 2


•

5 .

é v fol y a m

Okos, mint a tavalyi kos. Éhes, mint a farkas. Csökönyös, mint a szamár. Fürge, mint a gyík. Bátor, mint az oroszlán. Szegény, mint a templom egere. a) farkaséhes

T/8.

85. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat egyrészt arra szolgál, hogy felidézzük az előző modul témáját, hangulatát, valamint arra, hogy összegyűjtsük, milyen előfeltevések élnek a tanulókban az egyes állatokkal kapcsolatban, kinek milyen jellemző tulajdonságok jutnak eszébe. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, tény és vélemény megkülön böztetése, előismeretek előhívása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok, frontális munka M ó d s z e r e k : megbeszélés 8. Keressetek jellemző kifejezéseket a képeken látható állatokkal kapcsolatban! Írjatok minden kép alá egy melléknevet, egy névszói szerkezetet és egy mondatot az adott állatról!


áll a tok r ó l



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez a feladat egy ismeretterjesztő szöveghez kapcsolódik. • A tanulóknak különböző szinten kell vázlatot készíteniük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegrészek közötti összefüggések felismerése, vázlatkészítés, lényegkiemelés Célcsoport – differenciálás: A) jó szövegfeldolgozó képességűek B) kevés segítséget igénylők C) szövegfeldolgozáshoz sok segítséget igénylők M u n k a f o r m á k : homogén csoportmunka M ó d s z e r e k : megbeszélés 9. Olvassátok el az alábbi szöveget! A nőstény oroszlánok vadászni mennek Annak ellenére, hogy az oroszlánt még fél évszázaddal ezelőtt is az állatok királyának nevezték, igen kevéssé ismerték. Azután a biológusok első tanulmányai sok mindent kiderítettek, amit az afrikaiak már régen tudtak: például azt, hogy az oroszláncsapat élelmezése a nőstények feladata, ezért ők járnak vadászni is. A zsákmány egy gnú, zebra, bölény, zsiráf, antilop vagy egy Thomson-gazella. A nőstény oroszlánok általában csoportosan indulnak el vadászni, s ahhoz, hogy bekerítsék zsák mányukat, tervszerűen szétszélednek. Legyezőszerű alakban haladnak előre, szélárnyékban, úgy hogy az áldozatok ne tudják kiszimatolni a szagukat. Aranyló szőrük beleolvad a szavanna száraz füvének színébe. Mivel a ravasz nőstények arra is számítanak, hogy a szél megfordulhat, ezért indulás előtt meghempergőznek annak az állatnak az ürülékében, amelyikre vadásznak: ennek célja, hogy eltüntetve saját szagukat, ne riasszák el a zsákmányt. A csordát néhány lépés távolságból, szabályos alakzatban elhelyezkedve, egyszerre több oldalról támadják meg. Amikor elérkezik az evés ideje, az oroszláncsapat megosztozik a zsákmányon. A hímek, amelyek a vadászat alatt a kis oroszlánok dadái voltak, most érvényesítik családfői jogaikat. Lángoló sörényük kel követelik maguknak az oroszlánrészt! A nagy testű hímek esznek elsőként, ezután következnek a nőstények, és végül jöhetnek a kis oroszlánok is. A) A vadászat menete. Egészítsd ki a folyamat leírását! a) Tervszerűen szétszélednek.

10 3

10 4


•

5 .

é v fol y a m

b) c) d) e) Néhány lépés távolságban szabályos alakzatban elhelyezkednek. f) B) Írd be az összekeveredett bekezdések helyes sorszámát a négyzetekbe! Adj nekik címet! ......................................................................... Amikor elérkezik az evés ideje, az oroszláncsapat megosztozik a zsákmányon. A hímek, amelyek a vadászat alatt a kis oroszlánok dadái voltak, most érvényesítik családfői jogaikat. Lángoló sörényük kel követelik maguknak az oroszlánrészt! A nagy testű hímek esznek elsőként, ezután következnek a nőstények, és végül jöhetnek a kis oroszlánok is. ......................................................................... Annak ellenére, hogy az oroszlánt még fél évszázaddal ezelőtt is az állatok királyának nevezték, igen kevéssé ismerték. Azután a biológusok első tanulmányai sok mindent kiderítettek, amit az afrikaiak már régen tudtak: például azt, hogy az oroszláncsapat élelmezése a nőstények feladata, ezért ők járnak vadászni is. A zsákmány egy gnú, zebra, bölény, zsiráf, antilop vagy egy Thomson-gazella. ......................................................................... A nőstény oroszlánok általában csoportosan indulnak el vadászni, s ahhoz, hogy bekerítsék zsákmá nyukat, tervszerűen szétszélednek. Legyezőszerű alakban haladnak előre, szélárnyékban, úgy, hogy az áldozatok ne tudják kiszimatolni a szagukat. Aranyló szőrük beleolvad a szavanna száraz füvének színébe. Mivel a ravasz nőstények arra is számítanak, hogy a szél megfordulhat, ezért indulás előtt meghempergőznek annak az állatnak az ürülékében, amelyikre vadásznak: ennek célja, hogy el tüntetve saját szagukat, ne riasszák el a zsákmányt. A csordát néhány lépés távolságból, szabályos alakzatban elhelyezkedve, egyszerre több oldalról támadják meg. C) Készíts vázlatot a szöveghez úgy, hogy az összekeveredett vázlatpontokat számozással a helyes sorrendbe rakod! A vázlat alapján mondd el a történetet! ......Az oroszlánok élelmezése a nőstények feladata. ......Osztozkodás a zsákmányon. ......Hogyan vadásznak az oroszlánok?


T/10.

áll a tok r ó l


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szintű feladatokkal. • Az A) jelű feladat esetében a komikum forrását is fel kell ismerniük és azonosítaniuk a tanulóknak. Ezért célszerű a feladatok kiadása után ezzel a csoporttal közös megbeszélést folytatni. • A tanulók egyénileg dolgoznak a csoporton belül, előbb egymásnak olvassák fel a kész fogalma zásokat, majd a közösen legjobbnak értékelt az osztály előtt is bemutatásra kerül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : spontán, reproduktív és félreproduktív szöveg alkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Homogén csoportok fogalmazási képességek szerint, az A) csoportban lévő gyerekek a legjobb képességűek M u n k a f o r m á k : homogén csoportok, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 10. Oldjátok meg az alábbi feladatokat! A) Olvassátok el Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvéből a kutyáról szóló részletet! A kutya A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább. Különféle kutyák vannak, úgymint pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfund landi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem amint egy kiváló természettudós földerítet te, egy nő.) A kutya igen hű állat. Ha a gazdája megrúgja, akkor meglapul, és nyalogatja a cipőjét. Ha pedig meghal a gazdája, halála után nem eszik, nem ugat, lefekszik és ő is meghal, nem úgy , mint például a zsebóra, amely a gazdája halála után is közönyös ketyegéssel jár tovább, amiért is a zsebóra egy hűtlen kutya. A kutya örömének azáltal ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig levágják, akkor a fejét csóválja. A kutya valamennyi állat közül a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén. De a kutya nemcsak szellemileg fejlett, hanem lelkileg is, némelyik annyira mély lélek, hogy emlékeztet a lírai költőkre, ugyanis ezek a költői lelkű kutyák, ha feljön a hold, és az ég tetején szépen ragyog, szintén ugatni kezdenek. A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkap hatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát.

10 5

10 6


•

5 .

é v fol y a m

a) Írjatok rövid fogalmazást úgy, hogy próbáljátok meg utánozni Nagy Lajos írói módszerét! A cím ben megjelölt témát csak ürügyként használjátok! Írásotok legyen humoros! B) Állítsátok sorrendbe számozással az alábbi eseménysort! Írjatok Veszélyben voltam címmel elbe szélést! Alig kaptam levegőt a rohanástól. Az osztálytársaim körülvettek, és izgatottan kérdezték: – Mondd már, mi történt! Feldúltan szaladtam be a terembe. – Képzeljétek el, .............................................................................................................................................. C) Az alábbi mondatok halmazából válasszátok ki azokat, amelyekből rövid történetet tudtok írni, Megmenekültem címmel! Egészítsétek ki a történetet! A Balatonnál töltöttem pár napot. A kutya a leghűségesebb háziállat. Már a tanév során készültünk a nagy útra. Peti mára nem készült. Vonattal utaztunk. Este későn készítette el a feladatát másnapra. Sátorban laktunk. Az időjárás kedvező volt. A keret tavasszal felásták. Jót fürödtünk, napoztunk. Az őszi levelek sokszínűek.



Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók eddigi ismereteit felhasználva művek felismerése. • Csoportmunkában dolgoznak a tanulók, közösen oldják meg a feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alátámasztó bizonyítékok alapján művek felis merése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 11. Az ember és a kutya barátságáról sok műben olvashatunk. Vajon mely művekből származnak a következő részletek? Ki lehet a könyv szerzője? Milyen jelekből tudtatok a könyvre és szerzőjére következtetni? A hívásra két apró, közönséges juhászkutya mászott elő az ágy alól: hosszú szőrű, lompos farkú mind kettő, az egyik tiszta fehér volt, a másik tiszta fekete. – No, ugye szép állatok az én kutyáim? Gyere te fekete, te Bodri, úgy-úgy, nyald meg a csontos kezemet, milyen jó meleg nyelved van … hagyok neked három kemény tallért, ne mondd, hogy


áll a tok r ó l

rossz gazdád volt, teneked pedig Dráva, elég lesz egy tallér is, ösmerlek, azért hát neked egy tallért hagyok. Szerző, műcím: .................................................................................................................. *** A nyakörvére bevésett két betű: S. V. volt egyetlen emlékeztető a fel nem deríthető múltból. Dingó hatalmasabb volt, mint a pireneusi lejtők juhászkutyái; ha két lábra állt, majdnem olyan magas volt, mint egy ember. Mozgékonysága, testi ereje emlékeztetett azokra az ebekre, melyek habozás nélkül meg mernek támadni egy párducot, sőt jaguárt is, de a medvétől sem ijednek meg. Dús szőrének szí ne az oroszlánéhoz hasonlított, s olyan elszántság áradt belőle, mely joggal riaszthatta meg Negorót, amikor nekiugrott. Szerző, műcím: .................................................................................................................. *** – Gyertek be ebben a ronda időben – mondta az ember, és a kutyák megrázták magukat, hogy a vizet ne vigyék be az ember szobájába. Jól nevelt kutyák voltak. Ekkor még egy kutya tűnt fel a világosságban, nagy, fehér komondor volt. Farkát csóválgatta ez is, de fejét szomorúan lehajtotta, mert az ember rámordult: – Hát a házat ki őrzi? Takarodj! – és megfenyegette. Az öreg komondor eloldalgott, és sajnálta, hogy hízelgéssel nem vitte annyira, mint a többiek. Szerző, műcím: .................................................................................................................. a) Jellemezzétek a szöveg alapján a kutyákat! b) Olvassátok el az álabbi könyvismertetéseket! Figyeljétek meg, milyen információkat közölnek a művekről! A regény hőse a filmről is ismert kalandos életű juhászkutya. Az eb szülőhazája a puszta, az öreg Ga lamb Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magának mint a falka terelője. Egy napon azonban nyoma vész. […] Kalandos útja előbb egy vándorcirkusz porondjára vezet: terelő kutyából rövidesen „csodakutya” lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre a vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s az eb újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi, ősi gazdájához, az öreg juhászhoz. Szerző, műcím: .................................................................................................................. *** A skót hegyvidék erdeiben, vízmosásokon, vadcsapásokon át egy kutya vándorol dél felé. Persze ő nem tudja, hogy mintegy négyszáz mérföldes út áll előtte, csak azt tudja, vagy inkább érzi, hogy va lahol délen, egy bányászfaluban kis gazdája várja, s hogy neki el kell jutnia hozzá mindenáron.

10 7

10 8


•

5 .

é v fol y a m

A gyönyörű skót juhászkutya éhezve, fázva, kimerülten vonszolja magát, de célját nem adja fel. Tragédiája mögött emberi tragédia húzódik meg. Gazdája apja bányász, s már hónapok óta munka nélküli. Kénytelen volt egyetlen értékét, kutyáját eladni egy hercegnek. A fiú szíve majd megszakad a fájdalomtól, de már tizenkét éves, és megérti szülei gondját. Hogyan találkozik össze ismét a kisfiú és kutyája? – erről szól ez az érdekfeszítő, csodaszép re gény. Szerző, műcím: .................................................................................................................. c) Ha ismertek a fentieken kívül olyan könyvet, amely kutyáról szól, készítsetek róla könyvismerte tést!

Megoldás Fekete István: Vuk, Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák, Jules Verne: A tizenötéves kapitány b) Fekete István: Bogáncs, Eric Knight: Lassie hazatér


92. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A ráhangolódó feladat egyben az órán együtt dolgozó csoportokat is kijelöli. • Heterogén csoportok kialakítására kerül sor: a szétvágott képek darabjait húzzák ki a tanulók, és megkeresik a hozzájuk illő többi elemet. Egymás megkeresése hang nélkül történik. • Fel kell ismerniük a képen látható állatot, és a nevet egy lapra felírni. Így öt vagy négy ismert ál latszereplő kerül megnevezésre. • Ennek alapján kell a csoportoknak kitölteni a táblázatot. • A feladat megbeszélésekor minden csoport a saját állatszereplőjéért felelős: ők döntik el, hogy a többi csoport helyes vagy helytelen választ adott a kérdésre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködési készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k : megbeszélés E s z k ö z ö k : 5 rajz vagy kép a következő állatokról: Bagira, Ficánka, Frakk, Mazsola, Mirr-Murr


áll a tok r ó l

12. Ki látható a képen? Írjátok a táblázatba az egyes csoportok képein látható állatok nevét! Töltsétek ki a további oszlo pokat is! Név

Cím

Állatfajta

Barát

Műfaj

Bagira

Kipling: A dzsun gel könyve

párduc

Maugli

regény, film, mu sical, rajzfilm

Ficánka

Andersen: A kis hableány

hal

Ariel

rajzfilm

Frakk

Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme

vizsla

Károly bácsi

rajzfilm

Mazsola

Bálint Ágnes: Mazsola

malac

Tádé

bábfilm

Mirr-Murr

Csukás István: Mirr-Murr ka landjai

kandúr

Oriza Triznyák

bábfilm



Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • A tanulók továbbra is az előző feladatnál kialakított heterogén csoportokban dolgoznak tovább. • Minden csoport húz egy lapocskát, amelyre a párduc és a majom nevét írtuk fel. Attól függően, hogy melyiket húzták ki, gyűjtsék össze azzal az állattal kapcsolatos ismereteiket. • Utána az azonos állatot feldolgozó csoportok beszéljék meg, mit tudnak már eddig az adott élő lényről, és ezt prezentálják az osztály előtt. • Az első körben 5 percig dolgozhatnak a csoportok, majd az egyesítés után további 8 percig. • Ezután az egész osztály megismerkedik a párducról és a majomról szóló ismeretterjesztő szöveg gel. Ennek alapján a kiscsoportok kiegészíthetik a gondolattérképeiket. • Ezt már az osztály előtt ne ismertessék a tanulók, hanem a munkavégzés alatt figyeljük, segítsük a csoportok munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, előzetes ismeretek előhívása, gondolattérkép készítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k : megbeszélés, prezentáció, gondolattérkép készítése E s z k ö z ö k : képek, csomagolópapír

10 9

110


•

5 .

é v fol y a m

13. Ki látható a képen? a) Mit tudtok a párducról? A gondolkodástérkép segítségével rendezzétek ismereteiteket a párduc ról! Tervezzétek meg, milyen sorrendben követnék egymást az információk!

PÁRDUC

b) Mit tudtok a majomról? A gondolkodástérkép segítségével rendezzétek ismereteiteket a majom ról! Tervezzétek meg, milyen sorrendben követnék egymást az információk!

majom

c) Olvassátok el a párducról és a majomról szóló szöveget, és nézzétek meg a képeket! Milyen új ismeretekkel bővült tudásotok e két állatról?


áll a tok r ó l

A leopárd, vagy más néven párduc A leopárd egykor Afrika csaknem egészét lakta, valamint a Dél-Törökországtól Kelet-Kínáig húzódó területen, a Malájtenger szigetein és Srí Lankán is élt. Nagyon változatos a fol tozata, általában rozettákból áll, de fekete párduc is található egyes vidékeken. Gyakran lehet állatkertben látni. Az észa kibb területekén élő példányok bundája hosszabb, selyme sebb, mint a délieké. A fekete párducok nem képviselnek önálló fajt vagy alfajt, csupán színváltozatról van szó. Megfelelő fényben, a fekete szőrben is látszanak a foltok. Előfordult, hogy egyetlen al mon belül találtak fekete és foltos kölyköket. Fekete színváltozata a párduc szinte minden alfajának lehet, ám Afrikában nagyon ritka, míg Délkelet-Ázsiában viszonylag gyakori a fekete változat (pant hera pardus var. melanotica). A leopárd az egyik legnagyobb macskaféle, majdnem 2 m hosszúra nõ, farka is majdnem 1 m, súlya eléri a 85 kg-ot, de a méretek nagyon változatosak. A legtöbb helyen éjszakai életet él, kivéve Srí Lankán, ahol nappali állat. A leopárd a magányosságot kedveli. Zsákmánya különféle nagyobb emlősökből áll, amelyeket felcipel a fára, hogy a többi ragadozó ne férjen hozzá. A dög nem nagyon vonzza. Vemhessége 95–112 napig tart, kölykei száma általában 2-3, maximum 6. Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy évvel később pedig ivar éretté. Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken át. Korábban a vadászok keresett zsákmánya volt, és prémje is fontos kereskedelmi cikk, így napjainkban száma sok helyütt nagyon megfogyatkozott. Bundermajom (macaca mulatta) A bunder‑ vagy rhesusmajom a legjobban ismert főemlősök közé tartozik. Testhossza 45–64 cm, farkhossza 19–32 cm, súlya 5,5–12 kg. A hím mindig jóval nagyobb a nősténynél. Kelet-Afganisz tántól Észak- és Közép-Indián, valamint Burmán keresztül Délkelet-Kínáig fordul elő, a hegyekben 3000 m magasságig felhatol. Sok nagyvárosba is beköltözött, néhol szent állatként tisztelik. Leginkább a földön tartózkodik, ritkán mászik fára. 10þ100 fõs hordákban él. Tápláléka igen változatos, sokféle növényt, hajtást, gyümölcsöt, madárto jást, gerinctelen és kisebb gerinces állatokat is elfogyaszt. A nõstény 135–194 napig tartó vemhesség után általában egy kölyköt hoz a világra. Akár 38 évig is elél. Laboratóriumi állatként is gyakori. A vér rh-faktorát e fajnál mutatták ki először, és róla is ne vezték el (rh = rhesus).

111

112


T/14.

•

5 .

é v fol y a m


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A szöveg bemutatását beszélgetés előzi meg. A bevezető modul témájához térünk vissza, vagyis az állatkertekhez. Ez már a nagy magyar utazók kapcsán szóba jöhet, tudniillik hogy nemcsak vadásztak, hanem állatokat is fogtak be az állatkertek számára. • A történet a fogságban élő állatokról szól. A főszereplő egy majom és egy párduc. • Az előzetesen megadott megfigyelési szempontokkal irányítjuk a tanulók figyelmét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : irodalmi szöveg befogadása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári bemutatás, megbeszélés 14. Hallgassátok meg az alábbi történetet! Kik a mese szereplői? Hol játszódnak az események? Mennyi idő alatt történnek az események? Nemes Nagy Ágnes: Majomka Szádeli, a kisfiú, és a majomka nagyon összebarátkozott. Kint szaladgált Szádeli az udvaron, a kunyhó előtt, nyakán lovagoltatta Majomkát, és azt énekelte: Jó majomka drága kincs, Jó majomnak párja nincs. Majomka meg boldogan kapaszkodott a nyakába. Egyszer aztán esett az eső. De esett nagyon. Bent kucorogtak a kunyhóban, egyik a szalmazsák fejénél, másik a lábánál, és nem volt kedvük sem mihez. Kint suhogott, suhogott az eső, mint a súlyos zab aratáskor, pergett, pergett a háztetőn. – Figyelj csak – mondta egyszerre Majomka. – Mesélek valamit. – Szádeli fölült a szalmazsákon. – Az úgy volt – kezdte Majomka –, hogy akkor mindig sütött a nap. Mert az délen volt, egy nagynagy pálmakertben. Minden csupa zöld volt és csupa arany a naptól, és néha vékony, barna emberek mentek át a pálmafák közt piros meg kék ruhában. A fülükben arany fülönfüggő lógott le a vállukig, a lábukon aranyszandál, térdig fölkötözve, keresztbe-kasul, mint egy aranyinda. S felettük, körülöttük hullámzott az a temérdek pálma meg mirtuszbokor, mintha átlátszó aranyoszöld tengerben úsznának tarka, ünnepélyes halak. Néztem őket sokáig, aztán egyszerre felkúsztam a saját pálmafámra. Volt a ketrecemben egy külön kókuszpálma, egyenesen a földből nőtt. Mert akkor én a császári ketrecben laktam. Szádeli, te ugye árva vagy? – Az. – Hát én is. Sose ismertem a szüleimet. Én csak erre a pálmakertre emlékszem meg a ketrecre. Mondom, volt külön kókuszpálmám, de nekem mégsem tetszett igazán. Különösen, mert akkoriban egyedül laktam. Még szólni sem tudtam senkihez, vagyis hát… éppen erről akarok beszélni. A szom széd ketrecben lakott Párszandáta. Ugye, ki se lehet mondani a nevét? Pár-szan-dá-ta. Én Párinak


áll a tok r ó l

hívtam. Különben fekete párduc volt, nagyon gőgös. Csak járt körben a ketrecében, rám sem nézett. Ha éppen odatűzött a nap, látni lehetett, hogy a fekete párducon is vannak foltok, fekete folt fekete irhán, mint kis, fekete bokrok az éjszakában. – Milyen érdekes – mondtam neki illedelmesen –, rajtad is vannak foltok! – Nem válaszolt. Én fent ültem egy ágon, gondoltam, nem hallja. Meghintáztam magam, lejjebb ugrottam. – Nem fáradsz el, ha mindig körbejársz? – kérdeztem. Nem válaszolt. Megint nem válaszolt, egy kutya szót sem. No, gondoltam, süsd meg magad. Elkezdtem vízimogyorót enni, annak elég nagyocska héja van, azzal dobálóztam, feldobtam, elkaptam. Egyszerre csak átrepült a mogyoróhéj a rácson, Pári képébe. De ne hidd, hogy akartam, igazán… igazán véletlen volt. Erre Pári egyetlen ugrással ott termett a rács mellett, s akkorát ordított, hogy majd hanyatt estem. Láttam azt az iszonyú, vörös torkát-ínyét, benne az óriás, sárga fogakat. A szemfoga! Mint két kard, piros bársony közt. Odapenderültem a pálmatörzs mögé, s reszketett a hangom, alig ismertem rá. – De… de Pári, én csak egy kis majom vagyok – makogtam. – Te! Te! – hörögte Pári, a szemében zöld fény csapott fel, mint jelzőtűz a hegyen, aztán megper dült, hátat fordított, s a ketrec túlsó sarkából köpte vissza a szót: – Egy hitvány bundermajom! Ami igaz, az igaz, én bunder vagyok, a majmok közt is incifinci. Meg egy kicsit gyáva is vagyok. De azért nem kellett volna így ordítani velem. Attól kezdve én féltem Páritól, nem is szóltam hozzá többé. Akkor se, amikor Pári beteg lett. Az volt a szokása, hogy minden alkonyatkor fölugrott a rácsra, megkapaszkodott, pedig neki az nem könnyű, morgott-hörgött magában, és kibámult a pálmák közé. Aztán valósággal leesett a rácsról, elterült a földön, s úgy maradt egész éjszaka, egész nap. Az ételét sem ette. Végignyúlt a földön, nem emelintette a fejét sem. Egy éjszaka hallom, amint megszólal. Halkan beszélt, mintha dorombolna. – Majom – mondta. – Szólj egy szót, majom. Én féltem, reszkettem, még jobban összekucorodtam egy pálmalevél mögött, de nem válaszoltam egy szót sem. Ő megint csak kezdte. – Hallod, te bundermajom! – mondta hangosabban. – Egyetlen szót szólj hozzám. Sötét van. Magunk vagyunk. Nem válaszoltam. Aztán mégis mondtam annyit: – Én csak egy kis majom vagyok. Én nem akarok a Kés meg a Vés közé kerülni. – Mi az a Kés meg a Vés? – A két szemfogad. Erre visszaejtette a fejét a földre, és nem szólt többet. Én se. Persze az őrök is észrevették, hogy Pári beteg. Úgy gondolták, ketrecbetegsége van. A magánytól meg a ketrectől. Be is tettek mellé két gepárdot. A két gepárd eleinte a ketrec sarkában kushadt, onnan nézték Párit. Különösen akkor nézték, amikor enni kapott, rettentő nagy húsdarabokat. Őket külön etették. Aztán rájöttek, hogy amikor Pári alszik, elszedhetik a maradékot. Később már előre lemarták a hús felét, mert Pári csak feküdt, oda se nézett, talán aludt akkor is. És egyre soványabb lett. De, bevallom, erre én nem nagyon figyeltem. Mert tudod, milyen a ketrec? Páriék előtt csak pár huzamos rács volt, de előttem rézháló is. Mivelhogy én kicsi vagyok. De éppen mert kicsi vagyok, ki törődik azzal, ha naphosszat ott ülök a rézháló előtt, és kapirgálom a földet? Nekem kicsi a fogam, ki csi a kezem, és rettentően félek. De azért addig-addig ástam, míg a fölben elértem a drótháló végéig. Mi lenne, ha alávájnám a ketrecet? Csak egy kis darabon. Csak annyira, hogy kiszuszakoljam magam

113

114


•

5 .

é v fol y a m

rajta. Ástam egy nap, ástam két nap – harmadnap beleütköztem egy kőbe. Jaj, milyen nagy kő volt az, milyen nehéz kő! Átöleltem a kókuszpálmát, és csak ültem egész nap. Hát, amint nekitámasztom a fejem a törzsének, egyszerre csak észrevettem, hogy milyen is a pálma. Láttam én azt milliószor, de csak most gondoltam bele. Az a törzs pikkelyes is volt, meg szakállas is. Ha most egy nagy pikkelyt lehasítanék, akkor… Mindjárt elkezdtem feszegetni az egyiket. Fájt a körmöm, fájt a karom, s féltem, rettentően féltem, hogy észreveszik, mert tudod, én gyáva vagyok. Akkor jött az úton egy arany fü lönfüggős, bíbor ruhás ember. Erre én előreugrottam, fölmásztam a fára, hintáztam az ágon, ettem, lármáztam, csak hogy észre ne vegyen semmit. Azt mondta: – Kedves majom. – S elment. Rohantam vissza a pikkelyt feszegetni. Így ment ez egész nap. Alkonyatkor kezemben volt a pik kely. Alighogy az utolsó szilánkot is eltörtem, ami a fához kötötte, rettentő ordítás hallatszott a szom szédból. Megijedtem, bújtam a lomb közé. A két gepárd veszekedett Pári ételén. Most láttam csak, hogy már az egészet elmarják. Amint ott sürögtek, az egyik nekidõlt a párducnak, az meg hirtelen fölemelkedett fektéből, és pofon legyintette. Odarepült a társához. Akkor nem szóltak semmit. De hallom ám éjszaka a morgó suttogásukat: – Hajnalban – mondta az egyik. – Hajnalban – felelte a másik. Azzal csend lett. Csak a pálmafák zúgtak a kertben, csak egy páva rikoltott. Meg én neszeztem a ketrec alján. Mert mondanom se kell: egész éjszaka túrtam a földet a kő körül a pikkellyel – erős szerszám volt. De hát ki törődött velem? Pitymallat felé egyszer abbahagytam a munkát. Aztán nem is kezdtem újra, mert valami neszt hal lottam a szomszédból. Tudod te, milyen az, amikor egy gepárd hasa súrolja a földet? Olyan csöndes, pici nesz, mintha kígyó siklana téglán. Fölemelkedtem. Abban a szempillantásban láttam átvágódni a levegőn két fekete foltot. És fölharsant az ordítás, de úgy, hogy a környék beleremegett. A két gepárd ugrott rá Párira, egy a fejére, egy a gerincére. Pári aludt. A gepárdharapásra ébredt, földobta magát, és ordított. Összegabalyodtak. Én persze féltem, lapultam, úgyhogy a hasam is belefájdult. Aztán mégsem tetszett nekem ez a dolog, fölvettem egy kókuszdiót, s amennyire a félsötétben láttam, megcéloztam az egyik gepárdot. Pári már félig elnyúlt a földön, a gepárd a torkán. Megcéloztam, mondom, s hiába reszketett a kezem a félelemtől, jól kupán vágtam a kókuszdióval. Hörgött, bömbölt a gepárd, erre megint fölvettem egy kókuszdiót, s megdobtam a másikat. Pári valahogy feltápászkodott, és most kezdett csak igazán ve rekedni, én meg hajigáltam tovább a kókuszdiót. De már jöttek is az őrök, rohantak fáklyákkal, nagy rézdorongokkal, bezúzták a ketrecajtót, óriási fémhálót dobtak a gepárdokra, úgy húzták ki őket a ketrecből. Pári ott feküdt sebesülten. És én szerencsétlen! Akkor vettem észre, hogy a nagy hajigálásban a pálmapikkelyt is átdobtam a szomszéd ketrecbe! Lassan hajnalodott. Odalopóztam a szomszéd rácshoz. Világosan láttam a pikkelyt a földön. De ott láttam Párit is, hiába volt sebesült – ettől a mancstól elég egy legyintés. Megfogtam a rácsot, átdugtam a fejem – persze hogy átfértem. Kicsi vagyok. Majom nem osont még halkabban, mint én abban a hajnali ketrecben. Már kezemben volt a pikkely, amikor fölnéztem. S láttam a párducketrec rácsát feketén, amint belevágódik a piros, hajnali égbe. De ez a rács RITKA volt. RITKA RÁCS Mintha ez lett volna az égre írva. Mármint ritka volt nekem. Párducnak dehogyis. Csakhogy a RITKA RÁCS előtt ott feküdt a PÁRDUC. Most másszak át egy fekete párducon? Én? Egy kétarasznyi bundermajom? Akkor megmozdult Pári. Úgy megijedtem, hogy moccanni se tudtam. Felém fordította a fejét, rám villant a sárga szeme. Nekem akkor semmi nem jutott eszembe. – Jó reggelt – makogtam végre. – Jó reggelt – mondta Pári. – A pálmapikkelyt keresed?


áll a tok r ó l

Nekem erre leesett az állam a csodálkozástól. – Én… én csak egy kis majom vagyok – nyöszörögtem. – Én gyáva vagyok. – Úgy – mondta Pári, és fölemelkedett a két mellső lábára. – Úgy. Kiásod a ketreced földjét. Át jössz a ketrecembe. És gepárdokat hajigálsz. Erre nem szóltam semmit. Pári csak nézett rám. A torkából szivárgott a vér, csapzott volt a fekete foltos irhája. – Nélküled már nem élnék – mondta végre. – No, ugorj a fejemre. A fejére? Mármint én ugorjak a fejére? Gondolhatod, hogy reszkettem. De mit cifrázzam a szót? Ráugrottam a fejére. Ő meg fölemelt, odaemelt a rácshoz. – Isten veled – szólt utánam. – Sok szerencsét, bundermajom. Én akkor már messze jártam. Ugráltam, dobtam magam pálmáról pálmára, s legszívesebben rikol toztam volna, de azt azért nem mertem. Mert hiszen, tudod, egy kicsit gyáva vagyok. Így szöktem meg a császári ketrecből – mondta Majomka. Szádeli akkor fölpattant a szalmazsákról. – No látod! – kiáltotta. – Igaza van az éneknek! – S azzal gyorsan a nyakába kapta Majomkát, s föl-le ugrált vele, amennyire fért a kunyhóban, és megint csak énekelte: Jó majomka drága kincs, jó majomnak párja nincs.

T/15.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az első lépésben a tanulók érzéseire, véleményére kérdezünk rá: Hogyan hatott rájuk a törté net? • Majd az előzetesen feladott megfigyelési szempontok alapján röviden felidézzük a művet, majd a tanulók heterogén csoportokat alakítva foglalkoznak a mesével. • A csoportok azonos feladatlapon dolgoznak, és egy kijelölt tag számol be munkájuk eredményé ről. • Kiegészítéseket a csoport tagjai tehetnek, ha van még észrevétel, azt a többi csoport is jelezheti. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elbeszélői nézőpont, analízis, összefüggés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoport M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 15. Miért volt érdekes vagy meglepő a fenti történet? Kik a mese szereplői? Hol játszódnak az események? Mennyi idő alatt játszódnak az események? Szereplők

Helyszínek

Idő

115

116


•

5 .

é v fol y a m

a) Foglaljátok pontokba a legfontosabb eseményeket! b) Figyeljétek meg a történések és az elbeszélés időrendjét! Foglaljátok össze tapasztalatotokat! c) Jelöljétek aláhúzással, hogy számotokra melyik esemény volt a legizgalmasabb! Indokoljátok is választásotokat! d) Ki meséli el a történetet? Hol történik nézőpontváltás? e) Hogyan változik a két főszereplő kapcsolata? Kövessétek nyomon a változásokat! f) Hogyan beszél önmagáról a majomka? Ti milyennek ismertétek meg? g) Keressetek leíró részeket a szövegben? Vajon mi a szerepük? h) Vizsgáljátok meg a leíró részekben szereplő névszói szerkezeteket! Magyarázzátok meg a nyelv tani tulajdonságaikat a tanult szempontok szerint! i) Csoportosítsátok egy általatok választott szempont szerint a leírások névszói szerkezeteit! Fogal mazzátok meg a szempontot, indokoljátok a csoportosítást!

T/16.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó: • Önálló szövegalkotás keretében készítsenek a tanulók leírást vagy a párducról, vagy a majomról. • Döntsék el, kik a címzettek, milyen céllal készül a szöveg (felelet, kisebb gyerek, ismeretterjesztő előadás stb.), és annak alapján írják meg a szöveget a tanulók. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írásbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni munka M ó d s z e r e k : megbeszélés E s z k ö z ö k : gondolattérkép 16. Készítsetek leírást valamelyik állatról: vagy a párducról, vagy a majomról! A szövegalkotásnál támaszkodjatok az elkészített gondolkodástérképre!


áll a tok r ó l


100. oldal 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja kettős; egyrészt az, hogy az előzőleg megalkotott szöveget átalakítva javítsák ki a gyerekek annak hibáit, másrészt, hogy a jelzői módosítók szövegbeli funkcióját körüljárjuk saját tapasztalat szerzése útján. • A gyerekek egyénileg oldják meg a feladatokat. Ha úgy érezzük, szükséges, frontálisan egyeztes sük az a)–c) kérdésekre a választ. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegtranszformáció megadott grammatikai szempont szerint, szövegjellemzők felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : egyéni munka, feladatmegoldás 17. Írd át úgy a szövegedet, hogy minden egyes névszói szerkezetben még egy jelzői módosítót illesztesz! Közben javíts az eredeti írásodon (helyesírási, fogalmazási vagy nyelvtani szempontból), ahol szükségesnek tartod! a) Milyen hatású lett a szöveged az eredetivel összevetve? b) Fogalmazd meg, mi a szövegbeli funkciója a jelzői módosítóknak! c) Sorolj olyan, általad ismert szövegműfajokat, amelyekben gyakoriak a jelzői módosítók, és sorolj olyanokat is, amelyekben ritkábban fordulnak elő! SZÖVEGMŰFAJOK

Általában sok benne a jelzői módosító

Általában ritka benne a jelzői módosító

Megoldási lehetőség a) Annak a megfogalmazását várjuk, hogy első látásra is hosszabb, terjengősebb lett a szöveg. Esetleg annak megfogalmazását, hogy bonyolultabb olvasni. Sokféle módon jellemezhető a jelzői módo sítókkal telitűzdelt szöveg: lehet azt mondani, hogy emelkedettebb, irodalmibb, de azt is, hogy erőltetettebb (azaz a hétköznapi beszédtől távolabb álló). Mindenképp fontos, hogy a szöveg által ábrázolt/megjelenített dolgok színesebbek, részletesebben, pontosabban képzelhetők el.

117

118


•

5 .

é v fol y a m

b) A szövegben a névszói szerkezetek által megjelölt dolgokat írják le, részletezik a jelzői módo sítók. c) Gyakoriak a jelzői módosítók: regény, útleírás, hosszabb levél, lexikoncikk, ismeretterjesztő szöveg stb. Ritkák a jelzői módosítók: SMS, rövid levél, üzenet, interjú, hétköznapi beszélgetés stb.


101. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A fejezet elején külön feladatként kapták a diákok különböző cikkek, tanulmányok gyűjtését, amely az állatokról vagy az állatkertekről szólnak. Ezek segítségével lehet az állatkertek szerepé ről, feladatáról vitatkozni, hasznosságát, szükségességét megkérdőjelezni. • E téma megvitatásának módszere a vitaháló. Ta r t a l m a , l é n y e g e A vitaháló olyan kooperatív vitatechnika, amely a tanulók aktív részvételételét ösztönzi a vita folyamatában. A diákok párokban dolgozva, táblázatba gyűjtik érveiket: a tanár által felvetett kérdés mellett és ellen. A kibontakozó vita során a tanulóknak érvelniük kell. Ez a tevékenység fokozott gondolkodásra készteti őket, hiszen a kinyilvánított érvekkel valódi ellenlábasokat győz hetnek meg. Az alkalmazás menete 1. A tanulók párban dolgoznak egy függőlegesen kettéosztott papírlapon. Az eldöntendő kérdés vagy probléma középre kerül, míg a kérdésre adandó igenlő válaszok az IGEN szó alá, az oldal bal oldalára, a nemleges válaszok a NEM szó alá, az oldal jobb oldalára kerüljenek! 2. A tanulók megvitatják párjukkal a kérdést; érveiket és ellenérveiket a megfelelő oszlopba jegyzik. 3. Mindegyik pár csatlakozik egy másik párhoz, és megosztják egymással mind az IGEN, mind a NEM alatt felsorakoztatott érveket. Megvitatják mindkét érvcsoportot, és bővíthetik a saját listájukat. 4. Minden tanuló egyénileg eldönti, miként érez az adott kérdéssel vagy problémával kapcsolatban. 5. Ezt követően az osztályterem bal oldalára álljanak azok a tanulók, akik az IGEN mellett, a jobb oldalára azok, akik a NEM mellett foglaltak állást. A bizonytalanok a hátsó falnál gyülekezzenek! 6. A csoport együtt megbeszéli és kiválasztja a legnyomósabb érveket álláspontjuk védelmére (7-8 perc). 7. Ezután vita következik a két csoport között: egy önkéntes minden csoportból ismerteti cso portja álláspontját. A határozatlanok csoportja is hangot ad kételyeinek. A hozzászólásoknak a tanár szabjon időhatárt!


áll a tok r ó l

8. A tanulók a hallottak alapján még egyszer alaposan átgondolhatják álláspontjukat, és meggyő ződésük szerint csoportot válthatnak, vagy megmaradhatnak eredeti csoportjukban. 9. 10-12 perces vita után egy-egy a csoport által kijelölt személy megteszi a csoport zárónyilat kozatát. Ta n á c s Alkalmazható bármilyen felvetett kérdés, probléma vagy dilemma vizsgálatára. Elsősorban a ti zenöt főt meghaladó csoportoknak ajánljuk. Bármilyen oktatási szinten alkalmazható a kérdés vagy dilemma komplexitásától függően. Számoljunk azzal, hogy a folyamat időigényes, ám a technika hatékony és élményszerű. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, kritikai beszédkészség, együttmű ködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén párok, csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, megbeszélés E s z k ö z ö k : a tanulók által gyűjtött cikkek, tanulmányok 18. Hasznosak vagy feleslegesek az állatkertek? Csak szenvedés az állatok számára? Igaz, hogy az állatkert kihalóban lévő állatfajok megmentője? Vajon ti hogyan foglaltok állást ezekben a kérdésekben? „Az állatkertben figyelemmel kísérve a közönség megnyilatkozásait, szinte törvényszerűen azt tapasztaljuk, hogy érzelgős részvéttel fordulnak olyan állatok felé, amelyek remekül érzik magukat a bőrükben. A valódi szenvedésről – pedig ez is akad bőven – jóformán senki sem vesz tudomást.” (Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje, részlet) Vitazáró nyilatkozat: .....................................................................................................................................

119

12 0


T/11.

•

5 .

é v fol y a m

101. oldal 35 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A fejezet elején megbeszélt feladatok bemutatására teremtünk lehetőséget. A tanulók az ott hon egyénileg vagy csoportosan elkészített munkáikat mutatják be társaiknak, számolhatnak be gyűjtőmunkájuk eredményéről. Ez lehet egy könyvismertetés, egy dokumentumfilm-ajánlás, CDROM bemutatása. • Ezenkívül a kedvenc állatot bemutató tablók ismertetésére is sor kerülhet. A tablókat kisebb kiál lítás keretében az iskola többi tanulója vagy akár a szülők is megismerhetik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, szóbeli szövegalkotás, prezentáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, páros vagy csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : előadás, magyarázat, szemléltetés, kiállítás E s z k ö z ö k : a tanulók által elkészített produktumok 19. Mutassátok be egymásnak azokat a munkákat, amelyeket a fejezet során készítettetek, gyűjtöttetek stb.! Rendezzetek belőlük kiállítást a többi osztály, tanáraitok és a szüleitek számára!

Állatkerti séták Fejezetzáró feladatlap Név: ...............................................................................

Osztály: ........................................

Iskola: ............................................................................................................................................. Dátum: ........................................................................................................................................... 1. Olvasd el a két szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A) A sirályok az északi félteke legelterjedtebb madarai. Főként parti vizek mentén élnek. Kitűnően úsznak. A levegőben is ügyesen lebegnek a légáramlatok hátán. A legtöbb sirály tollazata alul jórészt fehér, a hátán és a szárnyain pedig világos vagy sötétszürke. Csőrük és lábuk fekete, sárga vagy piros. Lábukon úszóhártya van. 25-78 cm nagyságúak. Halakat, rákokat, puhatestűeket, férgeket, állattetemeket, tojást és madárfiókát esznek. Apró, pettyezett tojásaikat sziklára épített fészekbe rakják. A tojásoknak, majd a fiókáknak mindkét szülő a gondját viseli. B) A három gólya áll a kémény mellett. Hallgatja a vándorlás ismerős hangjait. Hallgatja az éjszakát, melyben tüzet rakott már a vágy a távoli tájak és utak sóvárgásából. Most még csak hárman vannak, de a csapatösztön végtelen szálai rendeződnek már, erősödnek, és minden gólya minden gólyát érez, múló testén túl az ősszületés ösztönében és törvényeiben. A messzeségnek könyörtelen, fájdalmasan édes hívogatása ott suhogott a levegőben. Egyetlen szava van csak, ami nem szó, nem fény, nem hang, neve nincs, mégis több, mint az ember kőbe vésett és elfelejtett emlékei.- Készüljetek! Döntsd el, melyik szöveg ismeretterjesztő, melyik szépirodalmi? a. ismeretterjesztő: .................

b. szépirodalmi: .................

Adj címet mindkét szövegnek! c. A szöveg: .................................................................................................................................... d. B szöveg: ................................................................................................................................... Készíts vázlatot az „A” szöveg alapján! A sirály mely jellemzőit tartalmazza a szöveg? e. 1. ................................................................................................................................................. 2. .................................................................................................................................................

3. ................................................................................................................................................. 4. ................................................................................................................................................. 5. ................................................................................................................................................. a.

b.

c.

d.

e.

2. Az előző feladat szövegei alapján töltsd ki a táblázatot! Egy X jelet tegyél abba a sorba, amelyik szövegtípusra igaznak tartod az állítást! szépirodalmi szöveg

ismeretterjesztő szöveg

a. hangulatot, érzelmeket közvetít b. adatokat közöl c. pontosságra törekszik d. nem célja, hogy ismereteket adjon e. jobb, ha kép is szerepel mellette f. rövidebb terjedelmű g. megismerteti az állat külső tu-lajdonságait h. utal az állat jellemzőire i. bemutatja az állat szokásait

a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

3. Olvasd el a következő szöveget! Aiszóposz: A holló és a róka A holló húst lopott, és egy fára telepedett vele. A róka meglátta ezt, és meg akarta kaparintani a húst. Odaállt hát, és dicsérni kezdte a hollót, hogy milyen nagy és szép; kijelentette, hogy leginkább őt illeti meg a királyság a madarak között, és ez biztosan sikerülne is, ha még hangja is lenne. Az meg akarta mutatni, hogy hangja is van, a húst elejtette, s hatalmasat károgott. A róka odafutott, elragadta a húst, és így szólt: „Nos, holló, ha eszed is volna, nem akarnál mindenki fölött uralkodni.” A mese illik az esztelen emberre.

(Sarkady János fordítása)

Mi a műfaja a szövegnek? a. ..................................................................................................................................................... Válaszolj a következő kérdésekre! b. Kik a szereplők? ........................................................................................................................ c. Milyen tulajdonságot mutat be a történet? ............................................................................. d. Hogyan viselkednek a szereplők? ........................................................................................... ..................................................................................................................................................... e. Mi a történet tanulsága? – Fogalmazd meg egy általánosító mondatban! .......................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... Írj egy-egy olyan szólást, amelyek a történet szereplőihez kapcsolódnak! f. ...................................................................................................................................................... g. ..................................................................................................................................................... a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

4. Igazak vagy hamisak a következő állítások? Karikázd be a választ! a. A tanítómese terjedelme hosszú.

igaz - hamis

b. Egy mesében egyszerre kevés állat szerepel.

igaz - hamis

c. Az állatszereplőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel.

igaz - hamis

d. Az állatszereplők semmit sem őriznek meg az állat eredeti tulajdonságai közül. igaz - hamis e. A tanítómesében kevés csodás mesei elemmel találkozunk.

igaz - hamis

f. A tanítómese tanulságot fogalmaz meg.

igaz - hamis

a.

b.

c.

d.

e.

f.

5. Milyen rábeszélési technikákat ismersz fel az alábbi szövegekben? (szomorú szavak, konvojtechnika, vidám szavak, tanúságtétel, „egyszerű ember”, csillogó általánosságok) A) Kövesse Ön is a Nobel-díjas tudós, George Smith tanácsait. George Smith a legragyogóbb elmék egyike napjainkban. Tudományos berkekben teljes egyetértés fogadta elismerését. Ő az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb embere. Fogadja meg tanácsait! a. ..................................................................................................................................................... B) Reggelenként nem kínoz szörnyű köhögés, ízesebbek a falatok és illatosabbak a borok. Szakmám minden percét élvezem. Remekül érzem magam, az életet szépnek találom. Semmi jelét nem látom, hogy kedvem lenne újrakezdeni a dohányzást. b. ..................................................................................................................................................... C) Gabi, gyertek el ti is kirándulni! Már mindenki jelentkezett a csoportból, éppen ti akartok kimaradni? Együtt leszünk valamennyien, játszunk, nevetgélünk, biztosan jól fogjátok érezni magatokat. c. .....................................................................................................................................................

D) A z olasz csempék és burkolóanyagok minősége kiváló. Fantasztikus a választék, versenyképesek az árak. A legcsodálatosabb színek, a legkülönbözőbb méretekben! Várjuk bemutatótermeinkben! d. ..................................................................................................................................................... a.

b.

c.

d.

6. Olvasd el a következő szöveget! A gólya és a bagoly gerinces állat. Mindkettő madár. A gólya költöző madár, augusztus végén Afrikába vonul, a telet ott tölti, március első felében visszajön. A bagoly nem költöző madár. Mindkét állat tojással szaporodik. A gólya a fészkét kéményekre, nádtetőkre, villanyoszlopokra építi. Csőre, lába hosszú és piros. Tollazata fehér, de szárnya fekete. Nagytestű madár. A bagoly nem épít fészket, tojásait elhagyott fészekbe rakja. Tollazata rozsdabarna. Kis súlyú madár. A gólya nappali, a bagoly éjszakai életmódot folytat. Mindkettő apró rágcsálókkal, békákkal táplálkozik. Hasonlítsd össze a két madarat! Keresd meg a hasonlóságokat és a különbségeket! A megoldásban segít a következő táblázat! Hasonlóságok

Különbségek Gólya

Bagoly

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

...............................................

a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

Összpontszám/Elért pontszám Érdemjegy

Szövegalkotási feladatok 1. Alkoss egy leíró szöveget a legkedvesebb állatodról! 2. Nyáron egyhetes, madarak megfigyelésével foglalkozó tábort szerveznek az iskolában. Szeretnél részt venni rajta, de szüleid nem engednek el. Valamelyik rábeszélési/meggyőzési technika segítségével győzd meg őket!

Állatkerti séták Fejezetzáró feladatlap – javítókulcs 1. Döntsd el, melyik szöveg ismeretterjesztő, melyik szépirodalmi? a. ismeretterjesztő: „A” 1 pont

b. szépirodalmi: „B” 1 pont

Adj címet mindkét szövegnek! c. A szöveg: ....................................................................................................................... 2 pont d. B szöveg: ....................................................................................................................... 2 pont Minden olyan cím elfogadható, mely a szöveg tartalmát tükrözi. A szépirodalmi mű (Fekete István: Kele – részlet) esetében a hangulathoz illő cím is jó megoldás. Az ötletes, rövid cím 2 pont, az átlagos, a még elfogadható 1 pont. Készíts vázlatot az „A” szöveg alapján! A sirály mely jellemzőit tartalmazza a szöveg? e. 1. Elterjedése, lakhelye 2. Mozgása 3. Külseje, nagysága 4. Tápláléka 5. Utódnevelés A vázlat keretében a tanulóknak általánosítást kell végezniük. Ennek ellenőrzésére szolgál a feladat. A javítókulcsban megfogalmazott kijelentésekhez hasonló általánosító kifejezések fogadhatók el. a.

b.

c.

d.

e.

1

1

2

2

5

2. szépirodalmi szöveg a. hangulatot, érzelmeket közvetít b. adatokat közöl

ismeretterjesztő szöveg

X X

12 8


•

5 .

é v fol y a m

c. pontosságra törekszik

X

d. nem célja, hogy ismereteket adjon

X

e. jobb, ha kép is szerepel mellette

X

f. rövidebb terjedelmű

X

g. megismerteti az állat külső tu-lajdonságait

X

h. utal az állat jellemzőire

X

X

i. bemutatja az állat szokásait

X

A g. állítás esetében akkor elfogadható a válasz, ha mindkettőnél szerepel az X jel, vagy csak az ismeretterjesztő szövegnél. Ha csak a szépirodalmi szövegnél, akkor nem adható pont érte. a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3. Mi a műfaja a szövegnek? a. tanítómese Válaszolj a következő kérdésekre! b. Kik a szereplők? c. Milyen tulajdonságot mutat be a történet?

A holló és a róka A hiszékenységet és a hízelgést

d. Hogyan viselkednek a szereplők? e. Mi a történet tanulsága? ........................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Írj egy-egy olyan szólást, amely a történet szereplőihez kapcsolódnak! f. Ravasz, mint a róka. g. Ritka, mint a fehér holló.

F e j e z e t z á r ó

f e l a d a t l a p

–

a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

1

1

2

2

2

1

1

j aví t ó k u l c s

4. Igazak vagy hamisak a következő állítások? Karikázd be a választ! a. A tanítómese terjedelme hosszú.

igaz - hamis

b. Egy mesében egyszerre kevés állat szerepel.

igaz - hamis

c. Az állatszereplőket emberi tulajdonságokkal ruházzák fel.

igaz - hamis

d. Az állatszereplők semmit sem őriznek meg az állat eredeti tulajdonságai közül. igaz - hamis e. A tanítómesében kevés csodás mesei elemmel találkozunk.

igaz - hamis

f. A tanítómese tanulságot fogalmaz meg.

igaz - hamis

a.

b.

c.

d.

e.

f.

1

1

1

1

1

1

5. A) a. tanúságtétel B) b. vidám szavak (első mondat: szomorú szavak) C) c. konvojtechnika D) d. csillogó általánosságok (vidám szavak) Egy-egy szövegben többféle technika is keveredhet. a.

b.

c.

d.

1

1

1

1

12 9

13 0


•

5 .

é v fol y a m

6. Különbségek

Hasonlóságok

Gólya

Bagoly

a. gerinces

e. költöző

e. nem költöző

b. madár

f. fészek

f. fészek

c. tojás

g. külseje

g. külseje

d. táplálkozás

h. nagysága

h. nagysága

i. életmód

i. életmód

A táblázatban jelölt módon adható a pont, a hasonlóságok esetében 4 elemet említhet a tanuló, a különbségek esetében csak akkor adható egy-egy pont, ha mindkét állat esetében említi az adott jellemzőt a gyermek. a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összpontszám

49

Érdemjegy 91%–100% jeles 45–49 pont 80%–90% jó 39–44 pont 65%–79% közepes 32–38 pont 50%–64% elégséges 25–31 pont

Szövegalkotási feladatok 1. Alkoss egy leíró szöveget a legkedvesebb állatodról! 2. Nyáron egyhetes, madarak megfigyelésével foglalkozó tábort szerveznek az iskolában. Szeretnél részt venni rajta, de szüleid nem engednek el. Valamelyik rábeszélési/meggyőzési technika segítségével győzd meg őket!

S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s. Tanári útmutató

Recommend Documents