Szolnoki Főiskola Szolnok
Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottság
Szervezeti és Működési Rendje
2012
A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottságának Szervezeti és Működési Rendje Az Esélyegyenlőségi és Fogyatékosügyi Bizottság (továbbiakban EFB) működését a Szolnoki Főiskola (továbbiakban Főiskola) SzMR-jének 18. §-a alapján a Szolnoki Főiskola Szenátusa (továbbiakban Szenátus) az alábbiakban szabályozza. 1. § Az EFB célkitűzése 1) Az EFB működésének célja – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a fogyatékossággal élő hallgatók, nők és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítása. 2) Az EFB működése során a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénynek, a 79/2006 (IV. 5.) és a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően a hallgatókra, valamint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénynek, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/a §-nak és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § 12)-nek megfelelően a Főiskola dolgozóira vonatkozóan látja el feladatait. 2. § Az EFB hatásköre 1) Az EFB döntés-előkészítő testület. 2) Az EFB tevékenységei a hallgatókra vonatkozóan: a. az intézmény fogyatékossággal élő hallgatóinak esélyegyenlőségét elősegítő mentességekre, kedvezményekre, technikai és személyi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmeinek elbírálása; b. ajánlások és javaslatok kimunkálása a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő normatív támogatások és intézményi alapok felhasználására; c. javaslat a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére d. javaslat a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenységekre. 3) Az EFB tevékenységei a dolgozókra vonatkozóan: a. az intézmény működésében figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét; b. javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére; c. ellenőrzi az intézkedések eredményességét; d. feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait; e. feltárja a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket; f. kezdeményezi a feltárt egyenlőtlenségek megszüntetését; g. dolgozói esélyegyenlőségi tervet dolgoz ki és azt a megfelelő egyeztetések végrehajtása után a Szenátus elé terjeszti; h. fogadja és kezeli a dolgozók által benyújtott, az egyenlő bánásmód megsértésére irányuló jogorvoslati kérelmeket. 4) Az EFB általános tevékenységei: a. jelen szabályzat szükséges módosításainak kezdeményezése; b. javaslattétel az intézmény más szabályzatainak az EFB tevékenységeivel összefüggő részeinek módosítására (pl. TVSZ, Térítési és Juttatási Szabályzat, stb.). 2
3. § Az EFB összetétele 1) Az EFB az elnökkel együtt 5 főből áll. 2) A bizottság elnökét a rektor javaslata alapján a Szenátus választja meg. 3) A bizottság további tagjait az alábbi delegálási rend alapján a Szenátus hagyja jóvá. 4) Az EFB további tagjai: a. a titkár; b. a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban HÖK) képviselője; c. a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (továbbiakban TOK) képviselője; d. a Hallgatói Szolgáltatások Központjának (továbbiakban HSZK) képviselője. 5) A jogszabályban meghatározott intézményi fogyatékosügyi koordinátor személyét a rektor bízza meg, az EFB nem hallgatói jogviszonyban lévő tagjai közül kiválasztva. 6) Az EFB a dokumentumkezelés elvégzésére adminisztrátort jelölhet ki. 7) Az EFB személyi összetételében bármilyen okból bekövetkező változás esetén a Főiskola bizottságaira vonatkozó eljárásrendet kell alkalmazni. 4. § A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenység intézményi rendje 1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. 2) Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt – és erre való tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült –, a szakértői vélemény kiadására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság jogosult. 3) Amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, a szakvélemény kiadására a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogosult. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatái szerve. 4) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról szóló szakvélemény kiadásához szükséges személyes vizsgálatot – kivéve a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló vizsgálatot – az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helye szerinti illetékes szakigazgatási szerv székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv illetékességi területe megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. 5) A diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el. 6) A hallgató jogviszony létesítésekor a beiratkozási lapon a. jelölheti be a fogyatékosság tényét, amennyiben erre már a közoktatási tanulmányai során is kedvezményben részesült, vagy 3
b. köteles bejelölni a fogyatékosság tényét, amennyiben erre kedvezményt kíván igénybe venni. 7) A hallgató fogyatékosságára tekintettel szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését a szakvéleményben meghatározott területekre vagy a fogyatékosság típusának megfelelően jelen szabályzat 5. §-a alapján. 8) Az intézmény jogviszonnyal rendelkező fogyatékossággal élő hallgatói a tanulmányi kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos kérvényeiket a szemeszter kezdőnapjától számított 15 napon belül kötelesek benyújtani a Neptun rendszeren keresztül az erre kialakított elektronikus formanyomtatványon. 9) A kérvényhez csatolni kell az igazoló szakvélemény elektronikus másolatát, az eredeti szakvéleményt – az eredetiség megállapításának céljából – az EFB titkárának vagy adminisztrátorának be kell mutatni. 10) Az intézmény egyéb státuszú hallgatója a honlapról letölthető aláírt formanyomtatvány és az eredeti szakvélemény postai úton az EFB-hez történő eljuttatásával nyújthatja be kérvényét, melyet a bizottság az intézmény iratkezelési szabályainak megfelelően kezel. 11) A kérvény elbírálására a bizottság döntése alapján az elnök jóváhagyó vagy elutasító javaslatot tesz a rektor felé. 12) A rektor az EFB elnökének javaslata alapján jóváhagyó vagy elutasító határozatot hoz a hallgató kérvényére. 5. § A különböző fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények 1) Mozgáskorlátozott hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. biztosítani kell a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését; b. helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel; c. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető; d. lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; e. szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. 2) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget; b. a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; c. aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d. a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, 4
e. az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; f. minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása; g. szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 3) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgatók esélyegyenlőségét biztosító kedvezmények: a. az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; b. aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c. a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető; d. a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e. a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 4) Súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. 5) A diszlexiás – diszgráfiás hallgató a. írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet; b. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d. a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; e. részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett; f. részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell; g. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól. 6) A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. 7) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján az (1)-(6) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.
5
8) Az (1)-(7) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. 9) A fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – kérvényezheti az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat. 10) A fogyatékossággal élő hallgató kérvényezheti a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználását.
6. § Az EFB eljárásának rendje 1) Az EFB szükség szerint ülésezik, de legalább szemeszterenként egyszer. 2) Kötelező ülést összehívni a tanulmányi év végén a fogyatékossággal élő hallgatók és az intézményi segítő munka helyzetének értékelésére, valamint a dolgozói esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatára. 3) Az EFB ülését az elnök hívja össze legalább a tervezett ülést megelőző öt munkanappal korábban, a tervezett napirend közlésével és az írásos anyagok megküldésével. 4) Az EFB az egyes megtárgyalt témákban véleményt nyilvánít vagy állást foglal a tagok legalább felének egyetértésével. A konkrét ügyekkel kapcsolatos szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5) Az EFB üléseiről emlékezető készül, amelyet a bizottság tagjainak meg kell küldeni. 6) Az EFB működésének feltételeiről az elnök gondoskodik. 7) Nem kötelező az egyes kérvények elbírálására ülést összehívni. Amennyiben az EFB tagjai egyhangúlag – aláírásukkal igazolva – javaslatot tesznek a kérvény jóváhagyására vagy elutasítására, ez alapján az elnök megteheti a rektor felé a határozati javaslatot. 8) A határozat hallgatóhoz történő eljuttatásáról az elnök gondoskodik. 9) A postai úton érkezett kérvény és a határozat eljuttatásáról a kijelölt irattári helyre a titkár gondoskodik. 7. § Az EFB elnökének és tagjainak felelősségi köre 1) Az elnök felelős: a. az EFB működési feltételeinek biztosításáért; b. az EFB jelen szabályzatban rögzített módon történő összehívásáért; c. az ülések emlékeztetőjének elkészíttetéséért; d. a tagok által aláírt javaslat alapján a rektor elé terjesztett határozati javaslat megtételéért; e. a határozat hallgatóhoz történő eljuttatásáért; f. a bizottság által kidolgozott javaslatok Szenátus elé terjesztéséért. 6
2) A titkár felelős: a. az elnök munkájának megfelelő előkészítéséért, segítéséért, b. a dokumentáció megfelelő kezeléséért. 3) A Hallgatói Önkormányzat képviselője felelős: a. a folyamatos, élő kapcsolattartásért a fogyatékossággal élő hallgatók és a fogyatékosügyi koordinátor között; b. a fogyatékossággal élő hallgatók beilleszkedésének elősegítése érdekében hallgatói segítők megkereséséért. 4) A Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ képviselője felelős: a. a TOK és az EFB munkájának összehangolásáért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartásáért. 5) A Hallgatói Szolgáltatások Központjának képviselője felelős: a. a hallgatói segítők tevékenységének megszervezéséért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók beilleszkedésének lelki-mentális elősegítéséért; c. a fogyatékossággal élő hallgatók tehetséggondozási tevékenységekbe bekapcsolódásáért d. a fogyatékossággal élő hallgatók pályakövetéséért.
történő
6) Az intézményi koordinátor felelős: a. a fogyatékossággal élő hallgatók intézményi szintű segítéséért; b. a fogyatékossággal élő hallgatók és személyes segítőik közötti kapcsolattartásért; c. szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezéséért. 7) Az adminisztrátor felelős: a. az elnök és a tagok munkájának segítéséért; b. az intézmény iratkezelési szabályainak megfelelően a dokumentumkezelésért. 8) A bizottság minden tagja felelős az adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével a bizottság tudomására jutott személyes információk titoktartásáért. 8. § Záró rendelkezések 1) Jelen Szervezeti és Működési Rendet a Szenátus a 2012. június 28-i ülésén megtárgyalta és a 56/2012. (VI. 28.) határozati számon elfogadta. 2) Az EFB SzMR-je a Szenátus által történő elfogadással hatályba lép.
S z o l n o k, 2012. június 28. Dr. Túróczi Imre rektor 7
