A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2
0
1
2
.
s
z
e
p
t
e
m
b
e
r
V I I I .
ÚJ LENDÜLET, megújulás a szolgálatban
T A A A H
úl vagyunk hét gyülekezeti táboron, melyek egyszerre voltak lelkesítőek és nagyon fárasztóak a szolgáló közösség számára. Lelkészi megbeszélésen augusztusban nem két kipihent, hanem két elfáradt lelkész adott hálát a sok jó élményért. fáradtság ellenére nem bántuk meg a sok szervezést, mert Isten jelenlétét tapasztaltuk többször is a nyári táborokban, a lelki alkalmakban vagy a résztvevők megszólalásaiban.
z is hasznunkra vált, hogy jobban megismertük korlátainkat és lelki ajándékainkat. Jobban látjuk, mit és meddig tudunk elhordozni, ill. hogyha kevesebbet győzünk, mint amennyit szeretnénk elkészíteni, akkor mire fordítsuk figyelmünket, és mit adjunk le, milyen területen vonjunk be másokat a szolgálatba.
3
0
.
é v f o l y a m
3 .
s z á m
A tartalomból Gondolatok London 2012 Megtérésem története Reményik Sándor versei Dávid Szemelvények gyülekezetünk múltjából Beszámolók Óvoda felújítás Nyári táborok
már meglévő gyülekezeti alkalmaink jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy mindenki megtalálhassa lelki és baráti közösségét. Gyülekezeti életünk szerkezete nagyjából kialakult az elmúlt években, de valószínűleg indul még ifjúsági és házi csoport meg alpha kurzus is, az érdeklődéstől függően, de ezekbe már a laikus szolgálókra fogunk jobban támaszkodni, saját korlátozott időnk és erőnk miatt. árom új missziós szolgálatot szeretnénk elkezdeni és egy nagyon fontos belső átalakulást a gyülekezeti diakóniában. Mindegyikben kérjük a testvérek imádságát, támogatását! Szeretnénk lelkész testvéremmel szakmunkás fiatalok között missziót kezdeni. Nem ismerünk olyan református gyülekezetet, amelyik a munkásosztállyal hatékonyan foglalkozna és fiataljaikkal, ezért talán új utakat kezdünk járni a szakmunkások közötti missziónak elkezdésével. (Volt ennek múltja: Blumhardt, Simone Weil, Niebuhr által, vagy akár id. Csákai Gyula és mások is fáradoztak ezen, de ma ez nem nagyon zajlik egyházunkban.) Isteni hívást és lehetőséget látunk most arra, hogy velük is foglalkozzunk, régi álmunkhoz kerültünk egész közel lelkipásztor testvéremmel együtt: Jézus azért jött, hogy az elveszettet megkeresse.
M
ásik missziós indíttatásunk a cigányság felé visz minket. Azt tapasztaljuk, hogy még a gyülekezetben is van harag, indulat és gyűlölet a cigányok, zsidók, románok stb. irányában. Gyakran közönnyel, megvetéssel és gúnnyal találkozunk, ha szegények, alkoloholbetegek és más, a társadalom perifériáján élők kerülnek szóba: „Mindenki maga felel a sorsa alakulásáért”– mondják. A cigánymisszión keresztül szeretnénk felébreszteni a szeretetet, a keresztyén felelősséget és irgalmat minél többekben. Örülnénk, ha gyülekezetünk a világ világossága lenne és hegyen épült város, nem pedig lámpa a véka alatt és hívők csapata az elefántcsonttoronyban. A cigánymisszió a szeretetre intő jel lehetne közöttünk. Szeretném, ha Isten egyre inkább irgalmassá és együttérzővé formálna bennünket is. (Folytatás a 2. oldalon)
1
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
A harmadik missziós tervünkben két isteni jelet is kaptunk akkor, amikor egy elvált testvérünk megkeresett, hogy támogassuk a válóhálóban való szolgálatát, és a zsinat új missziói vezetője is örömmel fogadta, támogatta ezt az elképzelést. Azt mondta, jó lenne, ha egy református gyülekezet is mellé állna az elváltak közötti misszió és lelkigondozás ügyének. A gyülekezeten belül nagyon fontos előrelépésre készülünk az idősek és elesettek közötti szolgálatban is. Az új presbitériumban új diakóniai csoport és munka indult el. Alapítványunk eddig főleg építkezéseket támogatott, de itt is kaptunk olyan szakmai segítséget és látást más gyülekezetektől, hogy pl. pályázatok révén hogyan tudnánk nagyságrendekkel több forrást biztosítani a szeretetszolgálatra. Lelkészi munkarendünket is úgy alakítjuk, hogy egy-egy nap tudjunk olyanokat látogatni, akiknek erre szükségük van. A nyár megerősítette gyülekezeti lelki közösségünket. Végezetül mindenkit kérünk arra, hogy éljen a missziós lehetőségeinkkel: hívja fiatal- és középkorú ismerőseit a most induló alpha kurzusra, tizenéves rokonait az ifire és szenvedélybeteg ismerőseit az iszákosmentő bibliakörbe. Ha ennyit teszünk, talán a legtöbbet tettük Isten országáért! Balogh Tamás lelkipásztor
EGY ÚT A MEGÚJULÁSRA Ismét indul alpha kurzus Ötödik alpha kurzusunkat szeretnénk elindítani. Ha valamit négy alkalom után is szívesen ismétel meg az ember, az jó lehet... Hát, az alpha jó. Jó a program, jó a társaság, finom a vacsora. Az alpha jó azoknak, akik részt vesznek benne, erről mindig kapott rövid beszámolót a gyülekezet első kézből a kurzus résztvevőitől, és jó a gyülekezetnek is. Sok ember talált magára, Istenre az alphán (l. felnőtt tanítványok és házicsoportok stb.). Az alpha egy eléggé alaposan átgondolt és sokszorosan kipróbált, állandóan frissülő evangelizációs program olyanoknak, akik bármi okból nem a templomban vélik megtalálni a válaszokat nagy kérdéseikre (pl. úgy látják, hogy az egyház elavult, unalmas, nem hiteles, vagy más okok is lehetnek). Ezzel együtt a gyülekezetbe már járók között is hirdetjük az alphát, mert többször elevenített meg olyanokat, akik nem is gondolták volna, hogy megújulásra van szükségük. Nem is gondolták volna, hogy Istent ilyen közelről megismerhetik, tapasztalhatják, és azt se feltételezték volna, hogy másokkal ilyen közeli, testvéri kapcsolatba kerülhetnek... Új minőségű hitet kaptak a csoportban! Akik pedig szervezői az alphának, azok minden alkalommal ezt újra és újra átélik. Mindig feltöltődünk, látva Isten munkáját közöttünk. Az utolsó ok, amiért alphára hívunk gyülekezeti tagokat, az, hogy megismerjék ők maguk is azt, és talán ügyesebben, bátrabban tudnak hitükről beszélni másoknak, ill. saját tapasztalataik alapján tudnak másokat is hívni a kurzusra. A következő alpha szept. 19-én, 18.30-kor indul a gyülekezetben. Többet a honlapról vagy lelkipásztoroktól lehet megtudni róla. Balogh Tamás lelkipásztor
2 SZEPT. 19-ÉN, 18.30-KOR INDUL A GYÜLEKEZETBEN. A KÖVETKEZŐ ALPHA
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
LONDON 2012 „Kiküldetésben” három hónapig A nyári hónapokat Londonban töltöttem tanulmányúton. Közgazdászként, egy nonprofit szervezet vezetőjeként itthon civil és egyházi szervezetek hatékonyabbá tételével foglalkozom. Célunk, hogy megtanítsuk őket ügyesebben felhasználni forrásaikat, eredményesebben tevékenykedni. Azért voltam kint júniustól, hogy külföldi példákat ismerhessek meg. De elsődlegesen a kinti gyülekezeti tapasztalataimról írok most. A hétköznapok a szakmai továbbfejlődésről szóltak. Rendszeresen részt vehettem civil szerveteknek meghirdetett képzéseken, általában hetente egy nap, amikor tapasztalt szakértők adtak elő egy-egy témában. Elmehettem civilek és tanácsadók közötti megbeszélésekre is. Interjúkat is készítettem világi és egyházi szervezetek vezetőivel, tanácsadókkal és nonprofit szakértőkkel. A maradék időben pedig szakirodalmat olvasgattam. Megérkezésem után elkezdtem gyülekezetet keresni. Internetes nézelődésem alapján a Watford Community Church volt a legszimpatikusabb. El is mentem vasárnap. Egy dinamikusan növekedő, fiatalokkal teli, életvidám és befogadó gyülekezetet találtam. Pár éve költöztek az új épületbe, de már a két istentiszteleti alkalom is kevés, a templombővítésen kell gondolkodniuk. Ide vasárnap délelőttönként jártam. A másik gyülekezet (St. Mary’s) egy tradicionális anglikán gyülekezet, sok száz éves templommal, padokkal, jóval kisebb gyülekezettel, inkább idősekkel. Őket úgy találtam meg, hogy elmentem egy ingyenes hétköznapi koncertre, megszólítottak, megismertem pár embert, és elkezdtem járni vasárnap esténként. Emellett még egy alkalommal elmentem a Holy Trinity Bromtonba is, mely onnan lehet ismerős, hogy a gyülekezetünkben is futó alpha kurzust ők találták ki vagy 30 éve, és népszerűsítették az egész világon. (Nicky Gumbelt is láttam élőben.) Tradicionális templomot és modern istentiszteletet találtam, tele emberekkel – a tájékoztató füzetük pedig telis-tele volt érdekes programokkal, különféle körökkel. Nagyon szimpatikusak voltak ők is. De mik is voltak azok a tevékenységek, amik megragadtak a három hónap alatt, és talán mi is példát vehetnénk? 1. Meglepően befogadó, nyitott gyülekezetek. Ez sok mindenben megnyilvánult: van, ahol az újak egy kis csomagot kaptak, máshol néhány estés ismerkedős alkalmat szerveznek pár havonta az újonnan csatlakozók számára, ahol megismerkedhetnek a lelkésszel, és többet is megtudhatnak a gyülekezetről, alkalmakról, szolgálati lehetőségekről szendvicsek és üdítő mellett. Mindenütt jellemző volt, hogy szinte minden vasárnap legalább 1–2 ember odajött hozzám, mert látta, új vagyok, és megkérdezte, mióta járok, honnan jöttem… Nálunk is jó lenne ez. És rájöttem, hogy ez rajtam és rajtunk múlik. Nem a lelkészen, hanem akik vasárnaponként ott vannak. Mi fordulhatunk oda a másikhoz, és mutatkozhatunk be, mi kérdezhetünk. Ez csak először tűnik ijesztőnek… Mindenhol láttam azt is, hogy az istentisztelet után lehet maradni egy teára, kávéra, esetleg aprósüteményre. Ehhez viszont önkéntes segítők kellenek. 2. Az imádkozást nagyon fontosnak tartják. Ez megnyilvánult abban is, hogy az istentisztelet keretében fel lehetett írni imakéréseket vagy hálaadásokat egy kis papírra, és a lelkész a nem bizalmas jellegűek közül párat idézett ima közben. A kérésekért hét közben imádkoztak is, ill. a heti elektronikus hírlevélbe is beletettek néhányat. Nagyon jó volt látni azt is, hogy még a tradicionális gyülekezetben is van lehetőség a végén imát kérni: néhány ember bennmarad a templomban, oda lehet menni hozzájuk, pár percben elmondani a kérésünket, és ők imádkoznak helyben röviden értünk. Ez nagyon bátorító is tud lenni…
3
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
3. Mindegyik gyülekezetben volt alpha kurzus. Érdekes volt, hogy szinte mindenütt van alpha, sokszor utcán is, plakáton is látható. Kíváncsiságból elolvastam egy könyvet az alpháról, mely a Holy Trinity Brompton látogatással együtt megerősítette, hogy remek dolog. (Aki esetleg nem tudja: egy 10 alkalmas, rövid előadásból, csoportos beszélgetésből és vacsorából álló jó hangulatú sorozat, mely célja, hogy segítse a kereszténység iránt érdeklődőket, ill. a hitük alapjait megismerni akaró embereket Istenhez közelebb kerülni. Ateista és sok éve templomba járó is jöhet. Ősszel is indul, érdemes csatlakozni. Információ a honlapon és a lelkészi hivatalban.) 4. Modernitás és fiatalosság. A növekvő gyülekezetekben azt láttam, hogy a forma sehol sem gátja annak, hogy az új emberek is szívesen eljöjjenek, könnyű legyen megszólítani őket. Sokszor volt például pár perces színdarab vagy dráma részlet, hogy megvilágítsa az igehirdetés alapgondolatát. Főleg modern dalokat énekeltünk, általánosan jellemző volt a kreativitás. Érdekes, hogy még a tradicionális anglikán gyülekezetben is vasárnap esténként főleg az elmúlt 20 évben született dalokat énekeltük – sok ismerős volt ifjúsági körről vagy a MEKDSZ-ből. Azt is jó volt hallani, amikor az egyik idősebb gyülekezeti tag azt mondta: bár neki nem annyira tetszenek az újabb énekek, a régieket szereti, de elfogadja őket annak érdekében, hogy a fiatalabb nemzedék is jöjjön. Ezzel kapcsolatban olyan jó lenne, ha a saját ízlésünk, preferenciáink nem állnának útjába Isten munkálkodásának… Mi is ezekből a tanulság? Számomra az, hogy Isten bizonnyal a mi gyülekezetünkkel is sok jót tervez. A presbitereket bátorítandó sok kör-e-mailt írtam nekik az elmúlt hónapokban, részletesen is beszámolva a látottakról. Másrészt pedig úgy tehetünk a gyülekezetünkért, ha imádkozunk, és felajánljuk segítségünket. Mert minden növekvő gyülekezetben nyilvánvaló volt, hogy az emberek részt vesznek, vállalnak feladatokat. Bakó Csaba gyülekezeti tag
JÓ AZ ALKOHOLBETEGEK KÖZÖTT? Missziónk a kékkereszt Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos tiszta szeszfogyasztás 30 liter. Eszerint minden magyar megiszik évente 15 liter erős (50 fokos) pálinkát. Én kevesebbet iszom. Családom egyáltalán nem iszik. De a gyerekek sem isznak. Akkor hogy jön ki ez az átlag? Valakik dolgoznak ezen… megisszák a „mi részünket is,” 40–50–100 litert fejenként, hogy „javítsák” az átlagot? Magyarországon kb. 800 ezer–1 millió alkoholbeteg ember él. Minden második egy háztartásban élő családra és minden tágabb családra, rokonságra jut egy alkoholfüggő ember. (Ez is átlagolva értendő). Az alkohol megváltoztatja az agy működését, a kapcsolatokat, a munkaképességet, a fizikai erőnlétet és a személyiséget is. (Nem előnyére.) Ki segít ezeken az embereken és családokon? Ki hiszi azt, hogy ez csak X., Y. vagy Z. problémája? Ki gondolja azt, hogy ezt el lehet hallgatni, szégyenkezni kell egy lecsúszott rokon miatt? Ezen már rég túl vagyunk. Az alkoholizmus társadalmi szintű problémává vált! Gyülekezetünk egyik legfontosabb társadalmi missziója a kékkereszt csoport, amely az alkoholbetegek szabadításán munkálkodik. Jó lenne, ha minden gyülekezeti tag támogatná a kékkeresztet erkölcsileg, anyagilag is, mert az alpha kurzus mellett jelenleg ez a szolgálat fordul a világ felé úgy, ahogy ezt Jézus is tette, meghagyta nekünk a missziós parancsban és a Lukács evangéliuma 15. fejezetének példázataiban. Balogh Tamás lelkipásztor
4
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
FUTÁSOMAT ELVÉGEZTEM, A HITET MEGTARTOTTAM ( 2 T i m 4 : 7 )
Nt. Dr. Boros Gyula megtért teremtőjéhez
Az alábbi cikket Vacsora a holland királynőnél címmel 2008 őszi lapszámunkban közöltük; abból az alkalomból, hogy Nt. Dr. Boros Gyula 2008. június 30-án vette át aranydiplomáját. Most ezzel szeretnénk búcsúzni tőle; akit az Úr 2012. augusztus 20-án szólított magához. Dr. Boros Gyula 1935-ben született Budapesten. Az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd 1958-ban a teológián szerzett lelkészi oklevelet. Vidéki szolgálatokat követően 1961-ben került Gödöllőre és azóta is megszakítás nélkül gyülekezetünk teljes jogú tagja. Kéri Sándor vezető lelkész mellett kezdetben egy személyben látta el a segédlelkészi, a hitoktatói és pénztárosi teendőket. Emellett 1963 és 1968 között elvégezte az Agrártudományi Egyetemet; ahol 1967-ben doktorált. Betölthető lelkészi állás hiányában 1969 és 1989 között polgári szakmájában dolgozott; majd 1989-ben lépett ismét egyházi szolgálatba. Először a Budapest Frangepán utcai, Baross téri, majd a Fasori gyülekezetben lelkészként szolgált; mígnem 1993-ban elérkezett élete egyik legizgalmasabb kihívásához; ő lett az újjászervezendő Julianna Református Iskola igazgatója. Egy iskola beindításának nehézségeit csak az ismeri igazán, aki ilyenben valaha is részt vett! A technikai feltételek megteremtése mellett nagy figyelem kell a tanerők kiválasztásához, a felvételi követelmények kialakításához, végtelen nagy elszánás és türelem kell a különböző engedélyek beszerzéséhez; és sorolhatnánk a buktatókat, akadályokat! Ekkor vette igazán hasznát korábbi holland kapcsolatainak, melyeken át az iskola működtetéséhez nagyon sok tárgyi segítséget tudott szerezni. Ennek egyik epizódja, hogy egyházi delegáció tagjaként 1996-ban részt vehetett a holland királynő vacsoráján, amit ma is meghatódottsággal emleget. Iskolaigazgatónak lenni embert próbáló feladat, de a sok fáradozást bőven kárpótolták a csillogó gyermekszemek az évnyitókon, évzárókon és a következetes szigort később hálával elismerő szülői visszajelzések. 1962 óta – ugyancsak gyülekezeti tag feleségével, dr. Korchmáros Máriával – él boldog házasságban. Három gyermekük közül egyik szintén a lelkészi hivatást választotta; jelenleg a budakeszi gyülekezet lelkipásztora. Dr. Boros Gyula 2008. június 30-án vette át aranydiplomáját; amihez szívből gratulálunk, és további életére Isten áldását kérjük!
Drága Uram, Légy ragyogó fényesség előttem, Légy vezérlő csillag felettem, Légy egyenes ösvény alattam, Szent Kolumbán imádsága (Szül: Írország, 525--543 között; Megh.: Bobbio, 615. november 23 Forrás: Jézus és a teremetett világ. MEÖT imafüzet, 70.o.)
Légy jó pásztor mögöttem, Most és mindörökké. Ámen
5
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
ISTENHEZ KÖZELÍTVE Együtt a hitben járunk Mielőtt belevágnék a megtérésünk történetébe, szükségét érzem, hogy egy pár szóval bemutatkozzam. Vajda Julianna vagyok, 34 éves. Férjemmel, Vajda Jánossal együtt neveljük két gyönyörű gyermekünket, Jancsikát (4 éves) és Hunort (1 éves). Immár 5 éve vagyunk Gödöllő lakosai, és egyre jobban érzem Isten óvó, védő, és irányító szeretetét. Amikor a felkérést megkaptam, pár szóban írjak magunkról, nehéz dolgom volt, mert már 15 éve, hogy megismerkedtem a férjemmel, Vajda Jánossal, és azóta tudom, nem csak én vagyok, hanem mi. Tehát magamról már nehezebben tudok beszélni úgy, hogy abba ne legyen benne János vagy a kicsi családom. Úgy éreztem, hogy a lelkem egy másik felét kaptam meg, de akkor még nem tudtam megfogalmazni, kitől és miért. János akkor már keresztény ember volt (megkeresztelve és konfirmáción is túl), hiszen alapvetően keresztény családban nőtt fel, legalábbis névlegesen. Amikor bekerültem a családjába, nagyon sok fogalommal találkoztam, amiket azelőtt elképzelni sem tudtam, úgyis, mint törődés, odafigyelés, gondoskodás és nem utolsó sorban szeretet. Bár ma már sok mindent másként látok „Jézus szemüvegén” keresztül, de akkor nekem ez a fajta családműködés újdonság volt, mivel semmiféle keresztény nevelést nem kaptam. Valamint János családjában találkoztam az igazi hittel és az abból fakadó szerénységgel, nagymamája révén. Sajnos, kevés ideig ismertem őt, de azok igazán tartalmas és lélekemelő pillanatok voltak. Mándi nagymama volt a szememben a megtestesült szerénység, jóság és kedvesség, amely nagyon megérintett és közelebb vitt Istenhez. Gyermekkoromat egy 4 gyermekes családban töltöttem (2 bátyám és egy húgom van), szüleim válása után édesanyám egyedül nevelt minket igen nagy erőfeszítések árán. Sajnos, mint említettem, Istennel való találkozásom nem a szüleimtől ered, sőt, apám élte a maga ateista, züllött, családverő életét. Már akkor is éreztem Isten hatalmát, és hallottam hívogató szavát, de értelmezni nem tudtam, merre és hova kell, hogy menjek az ő eléréséhez. Nehéz gyermekkorom sok tragédiával volt tarkítva. Idősebbik bátyám elvesztése mély sebet ejtett a szívembe – ekkor 17 éves voltam, kamaszkorom közepén. Folyamatos küzdelmem és kitartásom végül meghozta az eredményét, felkerültem Budapestre, és itt találkoztam Jánossal alig 20 évesen. Valahogy az első pillanattól tudtuk, nem véletlen, hogy összekerültünk. Aprólékosan, mindenre kiterjedően figyelte válaszaimat mind világnézeti, mind vallási téren. Vezetett, tanított és irányított mindenben, így utólag már tudom, hogy Isten munkálkodott általa. Úgy vélem ma, ez formált olyanná, amilyen vagyok. Bár sokat hadakoztam ellene és a világ ellen is, de végül, amikor Dunakeszire kerültünk, együtt mentünk el abba a református templomba, amelyet ma is az „anya gyülekezetemnek” tartok. Kicsi, apró templom volt (ma is az) egy falatnyi területen, de mint „Alice Csodaországban”, úgy éreztem magam benne. Először nem tudtam, mit kell tenni és hogyan. Éreztem, hogy jó helyen vagyok, de féltem az ismeretlentől, mégis mágnesként vonzott. Még ma is könnyeket csal a szemembe a gondolat, hogy beléptem Isten szent házába, és megérintett Jézus. Itt keresztelkedtem és konfirmáltam, ezt követően minden vasárnap az Úr napja lett, és folyamatosan építette a hitemet. Terelt a jó útra, ha le akartam térni, irányította cselekedeteimet, ha számára nem volt kedves, de legalábbis megmutatta a tetteim következményét. Úgy gondolom, életem végéig tanulok tőle, bár érettebb lettem, de a hitemben olyan vagyok, mint a gyermek, sóvárgok az Isten szeretete után. Mindig az a kép jut eszembe: életem célja az, hogy átmenjek egy veszélyes, erős sodrású folyó túlpartjára, mert ott az öröklét. De amíg átmegyek ezen a folyón, számtalan esemény vár még
6
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
rám. Figyelnem kell, hogy az útról, amelyet Isten rendelt nekem, ne térjek le, és ha megbotlik is a lábam, mert nem várt mélyedés van a folyóban, a fejem soha nem bukjon a víz alá, mert ott van az Úr, és mindig velem van, soha el nem hagy. Hogy miért nem említettem János gondolatait? Azért, mert ezek az ő gondolatai is. Hiszem, hogy Isten egymásnak teremtett minket, egymás segítésére, támogatására, irányítására. Igazi lelki társ ő, és minden nehézség ellenére együtt közeledünk Istenhez. Hálát is adok érte és a gyermekeimért mindennap, mert amit elértem eddig, nem a magam erejéből sikerült, hanem Isten szeretetével. El sem tudom képzelni, hogy ne egyféleképp gondolkodjunk, és ne legyünk egyek Isten előtt is. Mondhatom az ő nevében is, a mi hitvallásunk Pál apostol első levele a korinthusiakhoz: A szeretet himnusza. „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik.” (1Kor 13,4-8) Vajda Julianna gyülekezeti tag
“EGY LÁNGOT ADOK, ÁPOLD, ADD TOVÁBB..” Reményik Sándor (1890—1941) Akik Erdélyben jártak, bizonyára felkeresték a Házsongárdi temetőt, és megálltak Reményik Sándor síremléke előtt is, melyen a mottóul választott idézet áll. Milyen lángról beszélt a költő? Költészetét kicsit megismerve egyértelmű, hogy életét két tényező egymásra hatóan határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Kolozsváron született és ugyanott halt meg 51 éves korában. Egyéniségét Babits pontosan jellemzi: „Erdély leghangosabb hatású dalnoka ez a csöndes, tartózkodó, szemérmes jellemű költő lett: különös, de nem érthetelen… A versekhez ember kellett, s a költő értékei emberi értékek. Ember, erdélyi ember, és magyar.” Így a tovább adandó láng üzenete is egyértelmű. „Csak” azt mondja: légy hű gyökereidhez, nemzetedhez, szülőföldedhez, anyanyelvedhez, a nemzeti kultúrához, a templomhoz és az iskolához. S ha mindenáron el kell hagynod Erdélyt, akkor „eredj, ha tudsz! Én maradok!”,Erdélyben élni pedig úgy kell, „ahogy lehet”. Reményik Sándor istenkereső lélek volt. Hit és kétség, remény és kétségbeesés küzdött benne; ismerte és átélte a magány, a kivetettség mélységét. De ismerte a kegyelem, a rátalálás, az ima magasságát is. „Nem akarom, — és minden versbe mégis / a Te nevedet építem bele, / Isten, holt szívem élő Istene. / Nem enyém az a fény – csak bennem jár / Istennek köszönjétek, — ne nekem” (Azt mondják). Trianon sokk-hatása Reményiket ’Végvári’ álnéven írt versekre ösztönözte: E versekben a nagyszámú magyar lakosság sérelmét és veszélytudatát érzékeli, buzdító versei Petőfi formahagyományát követik.
7
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
„A tépett zászló szent foszlányait, Ha vihar volnék, most ragadnám innen. S oh be jól esnék zúgva, bőgve vinnem. Nyargalnék velök, a négy égi tájnak; Mint terhes fölleget Vinném, amelyből villámok cikáznak; —————————————————————— Hogy álmából a békés kisded is Riadjon fel a rettentő rengésre! (Ha vihar volnék). Reményik – sorsot, kisebbségi létet vállalva – nemzetépítő munkájában olyan barátokra talált, mint Olasz Lajos történész és Makkai Sándor református püspök. A valamikori Végvári-versek szerzője testvér jobbot nyújt az erdélyi románságnak, és hitet tesz amellett, hogy csak a megbékélés és együttműködés jelentheti a Duna-menti népek jövőjét. „Mindig csak elnyomott és elnyomó, / Kis különbség a módszerek között../ S meztelen önzés mindenek mögött.”(Egymás mellett soha?). Istenes verseit Kenyér helyett címmel (1932) rendezte sajtó alá. Bölcs élettapasztalat, rendíthetetlen erkölcsi értékek és mély hit fogalmazódnak meg egyik szép versében: BÉKESSÉG ISTENTŐL Nincs nyugalom, nincs nyugalom, — a szív Amíg ver, mindörökre nyugtalan. De mindörökké nyughatatlanul, Istentől mégis békessége van. Nyugalma nincs, de Békessége van. Békesség Istentől.
Az Isten Békessége is ragad. Békesség Istentől. Reggel mondd, délben mondd, és este mondd A Feltámadott első szép szavát. És ragyogóbbá lesz a reggeled És csillaghímesebb az éjszakád. És békességesebb az éjszakád. Békesség Istentől.
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, — vihar, Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger, s az ember szíve. Hadd hullámozzék a víz felszíne. Békesség Istentől.
Békesség Istentől: mi így köszönjünk, Hogy köszöntésünkben lélek legyen Vihartépett fákágainkon mégis Vadgalamb búg és Békesség terem. Békesség: köszöntésünk ez legyen. Békesség Istentől
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, — s ez a Nyugtalanság, mint a járvány, ragad. Te sugarazd szét békességedet És szóval, kézfogással másnak add.
Az életében több neves díjjal kitüntetett Reményik Magyarországon viszonylag ismeretlen volt a legutóbbi időkig, mert 1945 után őt és költészetét politikai megfontolásokból évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Jó lenne, ha minket is fölmelegítene a költő lángja, hogy ápolva mi is tovább tudjuk adni. Snekszer Károlyné ny. tanár, gyülekezeti tag.
8
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
DÁVID Arcképek a Bibliából Dávid személyiségét egy viszonylag kis terjedelmű cikkben megrajzolni – szinte lehetetlen vállalkozás. Vannak azonban a Bibliában olyan események, amelyek segítenek megismerni őt; s ami talán még fontosabb, a rajta keresztül cselekvő Istent. Az első, ami szembetűnő, hogy Dávid személyében Isten olyan valakit választ tervei végrehajtásához, aki a betlehemi Isai legkisebb – nyolcadik – fia, és délceg, katonaviselt bátyjaival szemben semmivel sem szolgált rá Sámuel próféta figyelmére. Úgy kell a juhok mellől előhívni, hogy a próféta – különleges áldozásnak 1. Michelangelo: Dávid legyőzi Góliátot, 15 álcázva – titokban felkenje mint az Istennél kegyvesztett Saul utódját. „Akkor az Úr lelke szállt Dávidra és attól kezdve vele is maradt” (I Sámuel 16:13) Aztán – még szinte gyermekként – azzal szolgál az udvarban, hogy az idegbeteg királyt lantjátékával nyugtatgatja súlyos depressziós rohamaiban. Szolgálatai végeztével visszatér az atyai házba, és tovább őrzi a juhokat, miközben bátyjai egy része már a filiszteusok támadása elleni katonai védekezésben vesz részt. Nem akármilyen lelki erőről tanúskodik, ahogyan a királyi udvari szolgálatok után újra a juhok mellett pásztorkodik anélkül, hogy felkentségével akár egyik, akár másik helyzetében visszaélne! Édesapja sem azzal a céllal küldi a filiszteusok ellen felálló csapatokhoz, hogy harcoljon, hanem azért, hogy élelmet vigyen bátyjainak, és hírt hozzon róluk. Ám amint meghallja, hogy az ellenség nevében párviadalra kiálló Góliát hogyan „gyalázza az élő Isten seregét”, elkezd pontosabban tájékozódni a helyzetről. Nem is igazán érti, hogy miért nem mer senki kiállni Góliát ellen, hiszen ez a párviadal tulajdonképpen már eldőlt! Aki Istent káromolja, az vele találja szemben magát, és ellene nem győzhet. Éppen ezért jelentkezik a párviadalra. Amikor ezt hírül viszik Saulnak, és ő magához rendeli, már maga Dávid az, aki igyekszik lelket önteni a királyba azzal, hogy ugyanúgy fog elbánni az óriás filiszteussal is, mint a pásztorkodás közben a medvével vagy az oroszlánnal. Dávid Isten iránti alázatát mutatja, hogy nem saját erejével kérkedik, hanem Isten mindenható erejében bízva nyugtatja az aggódó királyt: „Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmából, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is.” (I Sámuel 17:37) Saul megengedi Dávidnak, hogy felvegye a harcot Góliáttal, de azért óvatosságból felöltözteti saját páncélzatába. Amikor kiderül, hogy ezekben a nagy és nehéz hadi ruhákban Dávid még lépni sem tud, leveti őket, és – csak Isten erejében bízva – pásztorbotjával és tarisznyájával, benne parittyájával – indul a küzdelembe. Dávid ezzel mutatta meg igazán, hogy mit jelent Istenben hinni. Nemcsak a földi erőviszonyokkal számolt, hanem a mindenható Isten mindenek fölötti erejével is. És nemcsak számolt vele, hanem számított is rá! Ez volt az a hit, ami Dávidot elkísérte és hozzásegítette ahhoz, hogy Saul seregeinek fővezére legyen, később kiállja a féltékennyé váló király összes ármánykodását, majd pedig átvegye tőle a trónt, és sikeresen irányítsa Júdeát, később pedig egész Izraelt. dr. P. Tóth Zoltán presbiter
9
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
ŐRIZZÜK MEG ÉRTÉKEINKET! Szemelvények gyülekezetünk múltjából Ebben a rovatban gyülekezetünk múltjából válogatott kisebb epizódokat szoktunk bemutatni, jórészt a korabeli presbiteri gyűlések jegyzőkönyvei alapján. Váratlan esemény tette aktuálissá annak a szemelvénynek a közreadását, amelyet eredetileg is e lapszámunkba terveztünk. A történet előzménye, hogy az első világháborúban a hadiipar céljaira begyűjtöttek nagyon sok harangot. Ennek esett áldozatul a mi 1744-ben épült templomunk nagyharangja, amely 1832ben készült, az 1768-ban öntött kisebb mellé. Először a nagyobbakat gyűjtötték be, de aztán a háborús igények növekedése miatt sort kerítettek a kisebbek rekvirálására is. A hadiipart támogató szükségintézkedéseket az egyházi vezetésen keresztül igyekezett érvényesíteni az állam. Ennek keretében érkezett gyülekezetünkhöz az az esperesi levél, amelyről az 1917-ben tartott egyik presbiteri gyűlésen született döntés; az alábbiak szerint:
„jkv. 4. Elnök bemutatja az esperesi hivatal 178/1917 sz. levelét a még meglévő harangok rekvirálása tárgyában. A presbitérium megállapítja, hogy a még meglévő egy harang 1768-ból való ugyan, de mivel történelmi emléke az egyházközségnek, s mivel a helybeli rom. kath. hívek részére átengedett kápolna harangjai és a máriabesnyői zárda harangjai közül még egyet sem rekviráltak, igazságtalannak tartja a harang elvitelét, ezért felkéri a lelkészt, hogy ezeket hozza tudomására az Esperes úrnak, s kérje meg, az Esperes urat, hasson oda, hogy a harangot ne vigyék el.”
Istennek legyen hála, a presbitérium kérése akkor meghallgatásra talált, elődeinknek sikerült megvédeniük a gyülekezet történelméhez szervesen kötődő, muzeális értékű kisharangot; amely így túlélte az első, majd később a második világháborút is. Az elvitt nagyharang helyére pedig a gyülekezetnek csak 1923-ban sikerült egy újabbat öntetnie. A hosszú évtizedek alatt kialakult harangozási rend szerint a kisharang a naggyal együtt 10 órakor szólt az istentiszteletek kezdetekor; egyedül csak fél tízkor, valamint temetések alkalmából a gyászmenetnek a sírhoz vonulása idejére szólalt meg. Sajnos, ez év tavaszán templomunknak ez a sok vihart megélt – immár 244 éves – kisharangja váratlanul megrepedt, elvesztette korábbi szépen zengő hangját; így kényszerű nyugalomba kell vonulnia. A presbitérium augusztus 26-i gyűlésén döntött egy új harang beszerzéséről és a régi kisharang történelmi értékéhez méltó megőrzéséről. Mivel a harangok felfüggesztésével, működtetésével kapcsolatban egyéb korszerűsítési munkálatokat is el kell végezni, a váratlan költségek fedezetére szóló céladományokat az egyházközség elnöksége köszönettel fogadja. dr. P. Tóth Zoltán presbiter
10
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
CSALÁDIAS ÉS IGÉNYES ISKOLA Egy érettségi elnök tapasztalatai Örömmel adjuk közre azt a levelet, amelyben Snekszer Károlyné érettségi elnök foglalja össze a Líceumról szerzett tapasztalatait: Gödöllői Református Egyházközség Gödöllői Református Egyházközség Presbitériuma Presbitériuma Balogh Tamás Lelkipásztor ÚrÚr Balogh Tamás Lelkipásztor Kedves Nagytiszteletű Úr! Kedves Nagytiszteletű Úr! Bár nem minden esetben szokásos, hogy érettségi elnökök értékelést adjanak az intézményt fenntartónak, én most mégis úgy érzem, megosztom a Pesbitériummal a Líceum 12. A osztály érettségi vizsgáin szerzett tapasztalatomat. Bár nem minden esetben szokásos, hogy érettségi elnökök értékelést adjanak az intézményt fenntartónak, én most mégis Rövid feljegyzésemet ajánloma figyelmükbe: úgy érzem, megosztom aszeretettel Pesbitériummal Líceum 12. A osztály érettségi vizsgáin szerzett tapasztalatomat. 1. Azfeljegyzésemet írásbeli vizsgák megszervezésétől kezdve tudtam figyelemmel kísérni a kollégák munkáját. Feltűnt a családias, Rövid szeretettel ajánlom figyelmükbe: egymás munkáját segítő odafigyelés a napi munkák során, ugyanakkor a következetes igényesség, pontosság. 1. Az írásbeli vizsgák megszervezésétől kezdve tudtam figyelemmel kísérni a kollégák munkáját. Feltűnt a családias, 2. A szóbeli vizsgáksegítő (2012. június 18–19–20.) ideális,során, kulturált légkörbenafolytak. Mind a igényesség, vizsgabizottság tagjai, mind a egymás munkáját odafigyelés a napi munkák ugyanakkor következetes pontosság. vizsgázók komoly felkészültségről tettek bizonyságot. Kiemelem a tanárok kérdéskultúráját. 2. A szóbeli vizsgák (2012. június 18–19–20.) ideális, kulturált légkörben folytak. Mind a vizsgabizottság tagjai, mind a 3. Szinte lehetetlen – és talán felesleges is – kiemelni 1–1 kollégát, most mégis megkísérlem. vizsgázók komoly felkészültségről tettek bizonyságot. Kiemelem a tanárok kérdéskultúráját. Az osztályfőnök, Kampfl Orsolya tanárnő határozott, közösséget formáló személyisége, és szeretetteljes igényessége 3. Szinte lehetetlen – és talán felesleges is – kiemelni 1–1 kollégát, most mégis megkísérlem. biztos, hogy meghatározó volt a 12.A osztály eredményeiben. Persze, mint matematika–informatika szakos kolléga is Az osztályfőnök, Kampfl Orsolya tanárnő határozott, közösséget formáló személyisége, és szeretetteljes igényessége kiváló. biztos, hogy meghatározó volt a 12.A osztály eredményeiben. Persze, mint matematika–informatika szakos kolléga is Ugyancsak elismerésre méltó Csobán Pál tanár úr történelemtanítása, hazaszeretetet közvetítő szemlélete, Borbáth kiváló. Gábor fizikatanítása és vizsgáztatása. Ugyancsak elismerésre méltó Csobán Pál tanár úr történelemtanítása, hazaszeretetet közvetítő szemlélete, Borbáth 4. Tudatos, folyamatos folyik a Líceumban (kötelező órák, fakultációk, külön foglalkozások). Ennek Gábor fizikatanítása és tehetséggondozás vizsgáztatása. lehet az eredménye, hogy sokféle tantárgyból tettek emeltszintű vizsgákat ( kémia, biológia, történelem, magyar nyelv 4. Tudatos, folyamatos tehetséggondozás folyik a Líceumban (kötelező órák, fakultációk, külön foglalkozások). Ennek lehet és irodalom), és tudatosan élnek az előrehozott vizsgalehetőségekkel az alsóbb évfolyamokon (angol, német nyelv, az eredménye, hogy sokféle tantárgyból tettek emeltszintű vizsgákat ( kémia, biológia, történelem, magyar nyelv és földrajz). irodalom), és tudatosan élnek az előrehozott vizsgalehetőségekkel az alsóbb évfolyamokon (angol, német nyelv, földrajz). 5. Az országosan jellemző gyakorlattól eltérően ebben az intézményben nagy hangsúlyt kap a magyar nyelv oktatása: 5. Az országosan jellemző gyakorlattól eltérően ebben az intézményben nagy hangsúlyt kap a magyar nyelv oktatása: külön külön szaktanár tanítja a nyelvtant, és külön az irodalmat. szaktanár tanítja a nyelvtant, és külön az irodalmat. A vizsgázók feleletében jól mérhető volt a magasabb szintű nyelvtantudásuk az érettségin. A vizsgázók feleletében jól mérhető volt a magasabb szintű nyelvtantudásuk az érettségin. 6. „Családias és igényes iskola” – ritkán mondható ez el manapság – erre az intézményre jellemző. Biztos, hogy nagy 6. „Családias és igényes iskola” – ritkán mondható ez el manapság – erre az intézményre jellemző. Biztos, hogy nagy szerepe volt ebben az iskola első igazgatónőjének, Barthos Zoltánnénak és a munkát folytató, szeretetteljes emberi szerepe volt ebben az iskola első igazgatónőjének, Barthos Zoltánnénak és a munkát folytató, szeretetteljes emberi kapcsolatokat erősítő jelenlegi igazgatónőjének, Bajusz Árpádnénak. Hűek maradtak Szente Péter nagytiszteletű úr kapcsolatokat erősítő jelenlegi igazgatónőjének, Bajusz Árpádnénak. Hűek maradtak Szente Péter nagytiszteletű úr szavaihoz, melyeket a 2002-ben megjelent Évkönyvben olvastam: „Kaptunk ajándékba Istentől 96 gyermeket – 1992szavaihoz, melyeket a 2002-ben megjelent Évkönyvben olvastam: „Kaptunk ajándékba Istentől 96 gyermeket – 1992-ben ben – … Nagy felelősség…. nagy kiváltság… nagy öröm … köszönet Istennek, és mindazoknak, akiket Ő ebben a – … Nagy felelősség…. nagy kiváltság… nagy öröm … köszönet Istennek, és mindazoknak, akiket Ő ebben a munkában munkában felhasznált.” felhasznált.” Én is hálát adok Istennek, hogy úgy igazgatta utamat e szép feladattal, hogy részese lehettem ennek a felelősségnek, Én is hálát adok Istennek, hogy úgy igazgatta utamat e szép feladattal, hogy részese lehettem ennek a felelősségnek, kiváltságnak és örömnek. kiváltságnak és örömnek. Áldás, békesség! Áldás, békesség! Snekszer Károlyné, a 12. A Snekszer Károlyné, a 12. A osztály érettségi elnöke
11
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
A KÁNTORKÉPZŐ GÖDÖLLŐN Mi is az, hogy kántorképzés? És mit keresnek Gödöllőn? Ez év július 29-én vendégül látta gyülekezetünk a Dunamelléki Református Egyházkerület Kántorképző Tanfolyamát, sőt, az aznapi perselypénzt is fölajánlotta a gyülekezet presbitériuma a kántorképzés céljainak megvalósítására. Ezen a szép vasárnapon a Kántorképző Tanfolyam hallgatói, tanári kara szolgáltak hangszerrel és énekhanggal. Röviden ennyi a hír. De mi is az, hogy kántorképző/kántorképzés? És hogy kerültek Gödöllőre?
A kántorképzés újkori története a XX. századtól datálódik. 1948-ig a kántori szolgálatot az ún. kántortanítók látták el. A tanítóképzőkben volt külön fakultatív kántorképzés, és aki itt oklevelet nyert, tanítói állása mellett külön javadalom ellenében végezte, végezhette a kántori feladatokat. Egyes állásokat eleve úgy hirdettek meg az egyházi elemi iskolákban, hogy a kántori oklevél szükséges. Ezekben a tanítóképzőkben a hangszeres színvonal nem volt túl magas – 5 korál orgonálása már elegendőnek bizonyult –, de az éneket, éneklést igen komolyan vették. Ennek eredményeképpen a gyülekezetek idősebb tagjai nagyon nehezen tudják elsajátítani a ritmikus éneklést, mert a kántortanítók igen alaposan és lelkiismeretesen megtanították nekik az akkori ízlésnek megfelelő lassú, nyújtott stílusban a zsoltárokat. 1948-ban, az iskolák államosításával egy időben megtiltották a pedagógusoknak, hogy kántori szolgálatot végezzenek. Akkor a kérdést megoldotta az, hogy egyik napról a másikra tömegesen váltak állás nélkülivé a volt hitoktatók, akik vagy tudtak orgonálni, vagy néhány hetes, hónapos tanfolyamokon képezték át őket kántorrá. Az államosítás után Debrecenben még működött egy zenei tagozatú osztály, ahol az érettségivel együtt kántori oklevelet kaptak a diákok. Itt heti 5–6 órában tanulták a zenei tárgyakat, a délutáni órákban. Sajnos, ez nem oldotta meg a volt hitoktatókból képzett kántorok idősödésével fellépő kántorhiányt. Az itt végzetteknek kimutathatóan csak a 4–5%-a használta később egyházzenei tudását, ugyanis más, polgári állásokban elhelyezkedve nem volt mindig ajánlatos templomi szolgálatot vállalni. Talán ennek is tulajdonítható, hogy ez a tagozat fokozatosan elsorvadt. 1957-ben Fóton az evangélikusokkal együtt indult kántorképző tanfolyam, ez karácsony előtt és után 6–6 hetes bentlakásos képzéssel járt, komoly követelményekkel, a tanárok között Dr. Gárdonyi Zoltán és Dr. Csomasz Tóth Kálmán is szerepelt. A hároméves képzést (6-szor 6 hét) csak öten fejezték be. Különféle gazdasági problémák miatt nem lehetett folytatni ezt a közös evangélikus-református képzést, így ez 1960-ban megszakadt. 1965-ben indult el Debrecenben újra kántorképzés már azzal a nyári intenzív mintával (2,5–3 hét), ahogyan azóta is működik. Ennek a tanfolyami keretnek a rendszerét Dr. Gárdonyi Zoltán, volt zeneakadémiai tanár dolgozta ki.
12
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
A kezdeti nagy érdeklődés miatt később Budapesten és Pápán is indult a debrecenihez hasonló felépítésű tanfolyam. Ezeknek a műhelyeknek a megjelenését az is indokolta, hogy néhány éve Református Egyházunk Zsinata egyházkerületi hatáskörbe helyezte a kántorképzés ügyét, így indulhatott el 1990-ben Budapesten is a Tanfolyam Máté János orgonaművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának hymnológia professzorának irányításával. Máté János 1998-ban bekövetkezett halála után tanítványai vették át a kántorképzés szervezését, vezetését. Az utóbbi években Tarnóczyné Varga Csenge, a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájának a tanára a Tanfolyam vezetője. Akit a budapesti tanfolyam érdekel, sok információt találhat a www.kantorkepzo.zsoltar.hu oldalon. A képzés rendszere úgy épül fel, hogy a diákok nyolc csoportban (A1, A2, B1, …, D1, D2), mintegy osztályokban tanulnak. A csoportok átugorhatóak, a lényeg, hogy a hallgató valamilyen módon birtokba vegye azt a tudást, amelyet az adott csoportban kell elsajátítani. Aki a D2 csoportot elvégzi, kántori vizsgát tehet, melynek tananyaga: 1. gyülekezeti énekből az énekeskönyv mind a 330 dallamát ismernie kell, több mint a felét kotta nélkül, a többit énekeskönyvből. A könyv nélkülieket el kell tudni énekelni más szöveggel is, akár ugyanannak az éneknek egy későbbi versével, akár „ad notam” egy másik éneket ezzel a dallammal. Az énekekkel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalók is szóba kerülnek (pl. kapcsolat a Bibliával, az ének keletkezésének története – ha ismert –, az ének szerzőjének rövid életrajza – ha nevezetes személy –, stílusismeret, az egyes dallamok besorolása – középkori, genfi zsoltár, régi magyar ének stb., az ének használhatósága – ünnepkörök stb. –, a dallam továbbélése a klasszikus zenében stb.). 2. hangszerből lehet választani, hogy valaki orgonás, vagy harmóniumos vizsgát tesz-e. A korálkönyv valamennyi letétjét játszania kell, tehát 330 korált valamennyit könyvből. Emellett könnyebb orgonadarabokat is el kell tudnia játszania a vizsgázóknak. 3. zenei ismeretekből (szolfézs) lapról éneklés középnehéz dallamokkal, írás ugyanilyen nehézségű 1 szólamú és könnyű 2 szólamú dallamok leírása. Egyházi hangsorok, hangközök, összhangzattan – főleg elemző módon –, sőt, moduláció is elméletben és írásban. 4. zenetörténet: az egyházi zene története sok zenehallgatással. 5. énektanítás: tudjon gyülekezeti éneket tanítani a gyülekezet tagjainak, legyen tisztában az énektanítás módszertanával. 6. orgonaismeret: az orgona szerkezete, működési elve, orgonatörténet, sípok, regiszterek, regisztrálás. 7. karvezetés: ütésnemek, előbb homofón, majd polifón 2–3–4 szólamú kórusművek, kánonok vezénylése a tanfolyam kórusa előtt, természetesen, az egyházi zene repertoárjából. Idén a Dunamelléki Egyházkerület Kántorképző Tanfolyamán 50 hallgató vett részt, akiket 14 tanár oktatott. Isten kegyelméből 2002 óta magam is minden évben meghívást kaptam arra, hogy az alacsonyabb csoportosokat zeneismeretre, míg a felsőbb csoportosokat karvezetésre tanítsam. De más kötődése is van a Tanfolyamnak Gödöllővel: egyrészt gyülekezetünk tagja, Csúr Gábor hallgatója a tanfolyamnak, reménységünk szerint jövőre fog kántorvizsgázni, másrészt másik gyülekezeti tagunk, Gémesi Boglárka, aki szintén itt tanult, most már tanít is a Kántorképző tanári karában, évközben pedig az aszódi gyülekezet zenei életét segíti, harmadrészt idén két licista is tanult a kántorképzőn, akik a saját gyülekezetükben kamatoztatják a Tanfolyamon tanultakat. Azt gondolom, ennyi kapcsolat magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért tartja a Kántorképző Tanfolyam és a Gödöllői Egyházközség is fontosnak az egymással való kapcsolattartást. Kérem az Istent, hogy áldja meg a Gyülekezetet és a Kántorképzőt is! Adjon az Isten lehetőséget, hogy a Kántorképző lehessen zászlóshajója egyházunk zenei életének, és ennek gyümölcsei meglátszódjanak gyülekezeteink életén is!
Felhasznált irodalom: Máté János: A református kántorképzés felépítése (1993.) Gombos Viktor presbiter, kántor
13
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
BESZÁMOLÓ a Gödöllői Református Óvoda folyó évi felújítási munkálatairól és bővítéséről Ismeretes, hogy óvodánk a tavalyi induláskor egy csoporttal kezdte meg működését, amelynek nevelési feladatait két óvónő és egy dajka mellett egy félállású pedagógiai asszisztens látta el. Az átvételt követő hónapban így az erősen „lelakott” épület azon részeit kellett – jelentős ráfordítással – felújítanunk, amelyek az első csoport számára szükségesek voltak: a csoportszobát, az öltözőt, valamint az összes vizes helyiséget. Ezekben az elhasználódott ablakok cseréje is megtörtént az öltöző és az iroda kivételével. Ez évi feladatunk a felújítás befejezése, a kötelezően létesítendő, de még hiányzó helyiségek kialakítása, valamint a II. csoport fogadásához szükséges kiegészítő beszerzések elvégzése volt. Ezek legnagyobb tételei az épület hővédelmének biztosítása, ezen belül az ablakcserék befejezése, az északi fal külső szigetelése és a födém pótlólagos hőszigetelése voltak. Ezen a nyáron kicseréltük a tavalyi ablakok stílusával azonos kivitelben a hátra lévő nyolc ablakot. A kert felöli homlokzat az új ablakokkal Kialakítottuk a melléképület megosztásával – nedvességés hőszigetelés után – az orvosi szobát, a kezelőt és a körpolcos rendszerű raktárt. Elkészült az északi fal hőszigetelése, a padlásfödém hőszigetelésének padlástéri megerősítése, valamint az első homlokzat helyreállítása is. A belső berendezések, eszközök között beépítettük az ipari mosogatógépet, beszereztük a konyhai munka- és tálalóasztalt, a csoportszobába pedig nagy tárolószekrényt készíttettünk. Jelenleg folyik még az udvari játékok javítása, kiegészítése és festése. Örvendetes dolog, hogy – szülői felajánlásból – komplett, gumi aljzatú, műfüves „ovi-foci pálya” épült az udvaron. Ez testnevelési foglalkozásokra, foci- és Az „ovi-foci” pálya a felújított északi homlokzattal kosárlabdajátékra is igen alkalmas, kerítése körül pedig biciklikörpályát alakítottak ki.
14
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
A szülők parkolási gondjainak megoldására elkészült egy új személy-bejárat a Tábornok utca felől. Most építik ennek levezető lépcsőjét, járdáit, valamint a teherbejárat felőli járda burkolatát. Ezen munkálatok helyszínei a játékterektől leválaszthatók, így a feladatok az óvoda működése alatt is befejezhetők lesznek. Augusztus folyamán vezető óvónőnk, Zászkaliczky-Móritz Dóra felvette a kiválasztott új munkatársakat, M. Gajjas Andrea és Ferenczi Ildikó óvodapedagógusokat, valamint Bíró Kinga dajkát. A második évtől így négy óvodapedagógus és két dajka foglalkozik a gyermekekkel. Jelenleg az új kiscsoportba felvettek beszoktatása folyik, szeptember végére pedig – 50 gyermek feletti létszámmal – várhatóan teljes lesz az óvodai csapat.
Az utcai homlokzat helyreállítása Mészáros György presbiter
LELKÜNK ÉPÜLÉSÉRE Beszámolók gyülekezetünk életéből Gyülekezeti tábor. Minden eddigit felülmúló érdeklődés övezte ez évi nyári gyülekezeti táborunkat. Közel kilencven fő jelentkezett és vett részt az ezúttal a Felvidéken – Párkány közelében, a Duna bal partján, egy dombon fekvő, panorámás üdülő komplexumban – július 17 és 22 között tartott táborban. Külön öröm, hogy nagy arányban vettek részt gyermekes családok! A hét fő témája az imádkozás és az ehhez szükséges csendesség megteremtése volt. Az előadásokat tartalmas és mély kiscsoportos beszélgetések követték. A kisgyermekeknek és az ifiseknek külön voltak a foglalkozások; de az esti áhítatokon – szokás szerint – mindannyian együtt vettünk részt. A jól felszerelt üdülőben lehetőség volt sportolásra, fürdésre és jó – éjszakába nyúló – beszélgetésekre. Egy napot ez alkalommal is kirándulásra, kikapcsolódásra szántunk. A csoport nagyobbik része felkerekedett, és meglátogatta Selmecbányát, majd Garamszentbenedek csodálatos szép templomát. A tábort bensőséges hangulatú úrvacsorás istentisztelettel zártuk.
15
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
TÁBOROK FÖLDÖN ÉS VÍZEN Ifisek nyári beszámolói Idén abban az örömben volt részem, hogy négyen azok közül, akik év közben készültek az ifjúsági szolgálatra, segítőként jöttek velem a fiatalabb ifisek táborába. Somogyi Bence és testvére, Vera a minifisek között szolgált, Györke Gábor és Dányi Leonetta pedig a konfirmandusok csoportjában. Az ő beszámolóikat olvashatják. Tar Zoltán beosztott lelkész
M I N I F I T Á B O R . Dunaszentbenedeken táboroztunk egy kényelmes ifjúsági szállóban. A napok zenés tornával kezdődtek, mindenki nagy örömére. Reggelivel, majd egyéni csendességgel folytatódtak. A délelőtti alkalmakat az ottani nagyon kedves lelkipásztor, Zita néni tartotta, melyeken Ruth történetével ismerkedtünk meg. Utána kiscsoportokban beszélgettünk a hallottakról és egyéb kérdésekről. Ebéd utáni szabadidőnket is tartalmasan kihasználtuk, rengeteg mindenre volt lehetőség. Gondoljunk akár a röplabdameccsekre, a helyiekkel való focizásra, kellemes sétákra, társasozásra vagy a tájház megtekintésére. Jobb fürdőhely híján a Dunában pancsoltunk, a hideg víz ellenére. Egyik délután Kalocsára is beutaztunk, több múzeumot meglátogattunk, és egy cukrászdába is betértünk. Az esti áhítatok után, bár kissé kimerülve, de érdeklődve hallgattuk/olvastuk az afrikai emberekről szóló történeteket. Utolsó este egy imasétára is sor került. Szép befejezése volt ez egy nagyon jól sikerült tábornak, mely során többünknek mélyebb lelki élményben volt részünk. Az egész táborra jellemző volt a jó hangulat. Különösen élveztük az énekléseket, étkezéseket, a sok játékot, sőt még a mosogatást is, amit zenével tettünk élvezhetőbbé. Köszönet Zoli bácsinak a szervezésért, reméljük, ő is ugyanolyan jól érezte magát, mint mi! Somogyi Bence és Vera
F E L Ü G Y E L Ő , V A G Y B A R Á T ? (Ifi tábor július 30. – augusztus 3.) Július vége felé, egy vidám, bár kissé csapadékos nyári reggelen álmosan érkeztem a vasútállomásra. Az járt a fejemben, hogy milyen fáradt vagyok az előző három tábor után, és ide nem pihenni jöttem, hanem szolgálni mint tanítványképzős a Dezső ifiből. De mit fogok én csinálni ennyi tizennégy éves gyerekkel? Hallgatnak majd rám egyáltalán? Istenem, kérlek, segíts…! A rövidnek nem mondható úton a csapat néhány tagjával megismerkedtem már a vonaton, majd a hét végére mindenkivel baráti viszonyba kerültem. A hangulat remek volt, mert nincs is szebb, mint egy átbeszélgetett éjszaka után az angoltáboros dalokra reggeli tornázni, közben egymás álmatag arcát tanulmányozni és a karnyújtásnyira fekvő reggelire áhítozni! A napi programhoz hozzátartozott a délelőtti egyéni igeolvasás, áhítat, kiscsoportos beszélgetés, esti áhítat, mese és játék. Számomra az egyéni igeolvasás harmadmagammal történt. Két lánnyal tanulmányoztuk az Igét, és mindig mi fejeztük be utoljára, mert találtunk benne valami újat! Ez nekem azért is volt csodálatos, mert mint Dezső ifis, tanítványképzős, „gödöllői ős református”, kiskorom óta járok hittanra és vasárnapi iskolába/istentiszteletre, így minden történetet hallottam elemezve is… De ezeken a reggeli beszélgetéseken olyan dolgokat mondtak a lányok, akiknek még egy-egy történet teljesen új volt, és nem tudták, mit szoktak az adott Igéről prédikálni, amik nekem sosem jutottak volna eszembe! Remek volt a tábor, és közben nagyon hálát adtam Istennek, hogy ilyen jó kis csapatot adott az ifi-utánpótlásba, és hogy sokan voltak, akik támogatták a tábort vagy szervezték! Mindenki nevében köszönjük, hogy együtt fürödhettünk a Balatonban, vízi biciklizhettünk, ebédlőben ehettünk… Egyszóval mindent tehettünk, mi szem-szájnak ingere (és persze, köszönjük Tamás és Zoli bácsinak is).
16
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
E tábor is jól példázza, hogy a keresztény fiatalok is tudnak felszabadultan szórakozni, fürödni, poénkodni… És mint minden ifi tábor végére, most is igazolódott a tapasztalat: nem is olyan rossz dolog keresztény fiatalnak lenni! Dányi Leonetta D E Z S Ő I F I É S M É G S O K A N M Á S O K A H E R N Á D O N (Vízi túra július 9–13) A hideg nem az, ha -20 fok van, esik a hó, és fázik az ember orra, mert kilóg a sálból… A hideg az, amikor 35 fokból 15 perc alatt az ember nyakába zuhan egy komplett 15 fokos viharfelhő, és az egyébként hideg folyót langyos simogatásnak érzi a combjain, miközben „pro hatásfokon” (vagyis elég gyorsan) veszti el a test hőjét annak ellenére, hogy összebújva és 21. századi sufni tuning szemeteszsák divat ruhában feszít a meredek partok között, mert kimászni nem oly egyszerű. Ez a hideg, ezt élte túl a Dezső ifi és még sokan mások a Hernád folyóban. Az ég estére tiszta lett, így minden este tudtunk tábortűznél jó hangulatban közösen főzni, történeteket mondani, imasétára indulni vagy akár a csillagokat nézni. Egyik nap meglátogattuk Vizsolyt, ahol a helyi lelkész mesélt a lakosságról, életszínvonalukról, oktatásukról, munkájukról. Megdöbbenve hallgattuk, milyen sanyarú sorsa lehet annak, aki ide születik vagy csak megfogan, hisz már magzat korában kapja az alkoholt, a cigarettát, a verést, hogy fogyatékos legyen pusztán némi anyagi támogatás reményéért. Hálát adtunk Istennek a mi sorsunkért, és kértük segítségét, hogy az ottaniaknak is adasson meg a mindennapi betevő mind ételben, mind tanulásban, mind lelkiekben. Másnap meglátogattunk egy vízi erőművet, ami nagy élmény volt a műszaki érdeklődésűeknek, a többiek pedig meglátogattak egy igen jól termő, sudár sárgabarackfát. Később megint jött a vihar, de itt már hordókból, vásznakból és a jól bevált szemeteszsákokból épített menedékben húztuk meg magunkat, és tartottunk egy áhítatot. Izgalmakkal teli hetet hagytunk magunk mögött: volt ázás-fázás, tábortűz, paprikás krumpli, jó hangulat, jó társaság, gulyás, imaséta, lebbencs, borulás,egy majdnem jól sikerült zsilip-úszás és így tovább… Köszönjük Tamás bácsinak és Zoli bácsinak, hogy velünk tartottak (kiállták bőven a próbát…), megszervezték a tábort, és köszönjük Istennek, hogy vigyázott mindannyiunkra, és épségben hazatérhettünk. Dányi Leonetta
KERESZTELTEK: Patruna Sophie (04.09.) Bezeczky Csongor (04.09.) Papp Ádám (04.22.) Gentischer Zsigmond Sándor (05.13.) Gentischer Nándor István 05.13. Léber Levente (05.13.) Mihályi Elvira (05.27.) Kurucz Péter (07.22.) Kovács Benedek Rezső (07.22.) Dobai Dávid László (08.12.) Berger, Jacob (08.12.) HÁZASSÁGOK (08.11-IG): Kovács József & Molnár Katalin 05.05-én Dr Sipos István & Dr Ágó Katalin 05.26-án Horák Norbert & Nagy Izabella 07.07-én Révész Tamás László & Guba Anna 07.21-én Nyisztor Attila & Majorits Mária Ilona 08.04-én Guba András & Somogyi Eika 08.11-én Lévai József & Dr Rosta Andrea 08.11-én ELHUNYTAK: Kiss Károly (04.04.) Balogh Árpádné sz Petrovics Ida (04.20.) Tibold Attila (04.23.) Dr Losonczi Gyula (04.26.) Borsos Tiborné sz Vadon Erzsébet (04.26.) Guba László (06.01.) Cseke Vincéné (07.16.) Nt Dr Boros Gyula (08.28.) Zágonyi Lajosné (08.29.)
17
A
GÖDÖLLŐI
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG
HÍRLEVELE
FŐBB GYÜLEKEZETI ALKALMAK RR EE NN DD SS ZZ EE RR EE SS
AA LL KK AA LL MM AA KK ::
Kórus próbák: vasárnap 9:00 óra (templom) Istentisztelet: vasárnap 10:00 (templom) Gyermek istentisztelet: vasárnap 10:00 (gyülekezeti és ifjúsági terem) Konfirmációi előkészítő vasárnap 9:00 (gyülekezeti terem) Felnőtt konfirmáció és tanítványképzés vasárnap 11:00 Ifjúsági körök péntek délutánonként korcsoportos bontásban: Konfirmációi ifi 1. évfolyam péntek 17:00 „Örökzöld” Bibliakör (50 év felettiek bibliaköre) – minden második pénteken 17:00-től a 2. gyülekezeti teremben Minden hónap első vasárnapján úrvacsora, minden hónap utolsó vasárnapján presbiteri gyűlés. Gyülekezeti bibliaóra: szerda 18:00 (gyülekezeti terem) Kékkereszt bibliaóra: csütörtök 18:00 (gyülekezeti terem) Baba-mama kör: szerda 10:00–12:00 (ifjúsági terem) (időpont egyeztetés Dányiné Bak Zsófiával) Női imakör (kedd 9:30) Női imakör – kisgyerekeseknek (szerda 19:00) Házi bibliakörök: Szeretettel várják az érdeklődőket. A csoportok vezetői: Bak János (csütörtök 18:00, Alvég – Lovarda u. 24.), Boros Gyula lelkipásztor (hétfő 18:00, Körösfői u. 55.) és Balogh Tamás lelkipásztor (hétfő 18:00, Szabadság tér 8.) Györke Gábor (csütörtök 18:30). Somogyi Gábor (hétfő 18:30, József Attila u 12.) Érdeklődni a lelkészi hivatalban vagy a vezetőknél lehet (elérhetőségük a hivatalban megkapható). Népi hímzés, szövés oktatás minden csütörtökön 16:00–20:00 óra között a II. emeleten Kunszt Veronika vezetésével
E G Y E D I
A L K A L M A K :
október 19-21. szolgálói hétvége, Mátraházán
|
november 16-18. Alfa hétvége, Galyatető
november 9-11. ifihétvége, Vámosmikolán | december 1-2. házas hétvége
Az alkalmakra mindenkit sok szeretettel várunk! Bővebben érdeklődhet a 28-410-191-es számon. Bővebb információ telefonon, emailen (
[email protected]) vagy személyesen a hivatalban.
H O N L A P – www.refgodollo.org
org
I M P R E S S Z U M ŐSZI KÖSZÖNTŐ – a Gödöllői Református Egyházközség kiadványa – 2012; VIII. évfolyam, 3. szám Felelős kiadó: Balogh Tamás lelkipásztor ● Főszerkesztő: Bakó Csaba, P.Tóth Zoltán ● Design: Bakó Csaba ● Tördelés: Györke Erzsébet Terjesztés: Bak Gábor, Greif Péter Lektor: dr. Lábadiné Kedves Klára Megjelent: 1050 példányban (a Kommunikációs bizottság gondozásában) Következő lapszámunk várható megjelenése: december 23. Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. Tel.: (28) 410-191 Internet: www.refgodollo.org E-mail:
[email protected] Gyülekezetünk számlaszáma: 10700196-44800507-52100008
18
