9.
S"#$%&'(%)#&#$
Személyvédelmi tevékenység fogalma:
A személyvédelem Magyarországon már régóta ismert és végzett tevékenység. 8nnek ellenére e tevékenységre nincs egységesen elfogadott meghatározás.
A szakmai körökben többféle definíció van jelen, a vonatkozó jogszabály megint más fogalom meghatározást használ. $ogszabály (törvény) szerinti fogalom: a személyvédelmi tevékenységet végz! a szerz!dés keretei között a megbízó személyi biztonságának fizikai, technikai védelmét látja el. Cgen nehéz egy olyan tevékenységr!l beszélni, mellyel kapcsolatban nincs általánosan elfogadott egységes meghatározás. A jogszabály által meghatározott fogalom, mely ezt a tevékenységet igen lesz"kíti személyi biztonság meg!rzésére, illetve fizikai, technikai védelemre, nem állja meg a helyét. A szabályozásban a legfontosabb szempont itt is a szerz!dés kihangsElyozása volt. Fgyanakkor teljesen egyértelm", hogy egy szolgáltatás, mely polgári jogon, pontosabban megbízási szerz!désen alapul, csak arra terjedhet ki, amire a megbízás szól. 8z még önmagában nem jelent tElzott garanciákat. A tevékenység végzésénél inkább a jogszabályi H törvényi - keretek azok, melyek garanciát jelentenek. 8zt azért fontos kiemelni, mert a személyvédelemre vonatkozó megbízási szerz!dések legtöbb esetben általánosságokat tartalmaznak. 8z adódik többek között abból a szempontból is, hogy ez igen széles kör" és szerteágazó tevékenység, melynél nehéz el!re látni a feladatokat. Közre játszanak ebben a még meglév! jogszabályi ellentmondások is. A személyvédelemre a l!fegyver megszerzését és tartását a hatályos jogi szabályozás ugyanis nem teszi lehet!vé. KA kézi l!fegyverekr!l és l!szerekr!l, a gáz- és riasztófegyverekr!l, valamint a légfegyverekr!l és l!terekr!l szóló LLMNLOOL. KCP.LQ.R kormányrendelet a vonatkozó jogszabály, mely több szempontból is aggályos.R Sehát nem teszi lehet!vé a személyvédelem l!fegyverrel való végzését, akkor viszont a hatóság megadja az engedélyt, amennyiben arra hivatkoznak a kérelemben, hogy nem a személyt, hanem a nála lév! értéktárgyakat védik. 8z tipikus esete a rossz jogszabály megalkotásának.
A jogszabály alkotó nyilvánvalóan nem gondolt arra, hogy a személyvédelmi tevékenység esetében megtiltja a fegyver tartását, míg egy objektum!rzésnél, pl. vastelep védelménél ezt megengedi és erre a törvény kidolgozásánál figyelemmel kellett volna lenni. Amikor a jogszabály eleve hazugságra kényszerít és kiskapuk keresésére indít, akkor valami el lett rontva. Az említett kormányrendeletnek problémás az a rendelkezése is, amikor kimondja: !"#$%&'"(d*+*, .(+/012+ 1*'%3/4&44 5(6*+*, *7*4(' # 7#/04 "#$% # ,07&5 d&+$#8'#5 !69(7(4 "($9! /&$8 79*,(+% #55&6 5#:;#4< ;# # 4*"(5*'%7($ *++04070;&9 +!=*$%"*6 ,*$79*69(7* (7 4#6407# # 6*'d!67($ ,*$>4(+(7* 79*68'4 79?57($*7@A 8nnek a jogi megoldásnak a helyessége H , amelynek szerepe még ha bizonyos garanciák kihangsElyozása is volt H er!sen vitatható. A személyvédelem fogalma H megítélésem szerint nem is annyira lényeges, mint magának a tevékenység lényegének pontos meghatározása. A tevékenység jellege jól behatárolható, hiszen egy igen régi tevékenységr!l, TszakmárólU van szó. KFgyanakkor a tevékenységen keresztül egyfajta fogalom meghatározáshoz is eljuthatunk.R 8gy kicsit tekintsünk vissza az id!ben, nézzük meg a személyvédelem, a test!ri munka kialakulását. A régmEltban már kialakult, hogy egyes személyek különböz!: !" személyükb!l adódó, !" foglalkozásuk miatt, illetve !" egyéb okból az átlagostól nagyobb veszélynek voltak kitéve. 8zeknek a személyeknek vagy ThivatalbólU járt a védelem, vagy a másik esetben veszélynek voltak kitéve, de önmaguk nem tudták megoldani saját maguk védelmét. 8kkor kezdet kialakulni, hogy a védelmet küls! személyekre közismerten Ttest!rökreU bízták. A test!rök Ka magyar történelemben is megtalálhatók, vagy ahogy a japánok hívták szamurájokR tevékenysége már igen régen ismert. A test!rök igen jól képzett, komoly fizikai felkészültséggel rendelkez! személyek voltak. Wártasok voltak a különböz! harcm"vészetekben, a különböz! fegyverek használtában. Csmerték azokat a taktikai módszereket, amelyeknek segítségével sikeresen fel tudták venni a harcot akár több ellenféllel is.
Az id!k során a test!ri munkára az alábbi volt jellemz!: L. Személy Kvagy személyekR védelmét a test!r fizikailag, akár a saját élete árán is biztosította. X. Fontos kiemelni, hogy a védelem nemcsak fizikai védelmet jelentett. A test!r volt felel!s, hogy a védend! személy helyes védekez! magatartást, életvitelt tanEsítson. 3. Lényeges szempont, hogy ez a tevékenység igazából nem egyszemélyes munka. 8redményes és hatékony védelmet csak jól összeszokott csapatmunka eredményeként lehet megvalósítani. \. ]égezetül talán a legfontosabb a megel!zés kiemelt szerepe. Amikor már küzdelemre kerül sor, akkor a legtöbb esetben el lett rontva valami. K8z természetesen csak általában igaz. Lehetnek olyan körülmények is, melyet el!re nem lehet kivédeni. 8kkor már a védett személy csak a test!r felkészültségére és a szerencsére számíthatott.
Visszatérve a személyvédelmi tevékenység fogalmához, a helyes megoldás megítélésem szerint csak az lehet, amennyiben a tevékenység célját vesszük alapul.
A személyvédelem: a jogi és szakmai szabályokon ala67ló és a védend! személy életének, testi é6ségének, emberi méltóságának és életvitelének megóvását biztosító megel!z! és elhárító tevékenységek összessége?
Személyvédelmi feltételei:
tevékenység
!" Megbízási szerz!dés megkötése, !" 8gy vagy több személyvéd! test!r jelenléte, !" Sechnikai eszközök, !" Közlekedési járm", !" 8lektronikai, mechanikai biztonsági eszközök, !" Stb. A személyvédelem lehet: !" teljes kör" Kkomple^R és !" részleges.
Seljes kör" védelem kiterjed a védett személy lakóhelyére, munkahelyére, közlekedésére, vagyis a teljes tartózkodási helyére, valamint családtagjaira is. A részleges védelemnél a védend! személy biztosítására csak id!szakosan, illetve korlátozottan Kpl. csak munkavégzés idejére és a lakóhelyére már nemR kerül sor.
Személyvédelem elemei
I.
Személyvédelem technikai eszközei
II. Személyvédelmet megvalósító személyek, (test!rök és egyéb résztvev!k)
III. Elhárítási módszerek, taktikák
*+ A személyi védelem tec:nikai eszközei A személyi védelem technikai eszközei: L. a védett személy technikai védelmi eszközei, X. védelemi eszközök 3. egyéb technikai felszerelések 1. !" !" !" !"
Védett személy technikai védelmi eszközei, telepíthet!, vagy fi^ mozgásérzékel!k, kül- és beltéri érzékel!k, videókamerák, speciális mechanikai védelmi berendezések, stb.
2. !" !" !"
Védelemi eszközök lövedékálló mellény, egyéb lövedék áthatolást nehezít!, vagy akadályozó eszközök, fegyverek, kutya.
3. !" !" !" !"
Egyéb technikai felszerelések speciális gépjárm" KpáncélozottR, hírtechnikai eszközök Ktelefon, F_` adó-vev!k stb.R, t"zszerész eszközök, stb.
**+
Személyvédelmet megvalósító személyek, Ctest!rök és egyéb résztvev!kF
A személyvédelem megvalósítható: L. egy személy által Kegyszemélyes test!rR, X. többszemélyes test!ri munka, illetve több test!r és kisegít! személyzet közös munkája révén. Meg kell jegyezni, hogy a szakterületekkel kapcsolatos csoportosítások elméleti jelleg"ek. A gyakorlatban tisztán általában igen ritkán vannak jelen.
1. Egyszemélyes test!ri munka A magánszférában elég gyakori az egyszemélyes test!ri munka. A vagyonvédelem egyéb területén is elfordul, hogy pl. a pénzkísér! vagyon!r egyben test!ri feladatokat is kénytelen ellátni, de ugyanezt elmondhatjuk az objektum!rre is. 8l!nye: Az egyszemélyes test!ri munkának sok indoka lehet, pl. anyagi lehet!ségek, vagy az egyszer"bb szervezhet!ség, de ok lehet a bizalmi ok is. `osszabb távE együttm"ködést tesz lehet!vé. Az egyszemélyes test!r alkalmazásának indoka lehet az is, amikor a védett személy kisebb veszélynek van kitéve. K8z utóbbi megállapításra vigyázni kell, mert könnyen félre vezethet. Minden esetben az adott helyzet elemzése vezet a veszély fokának, illetve a védelem indokoltságának és méretének reális megállapítására.R `átránya: 8gy személy H még igen jól felkészült test!r esetében is - nehezen tud reális védelmet biztosítani. K]együnk egy igen egyszer" példát. A test!r ha vezeti a gépjárm"vet, kevésbé tudja figyelni a környezetet. A másik esetben, vagy a védett személy vezet, vagy egy külön sof!r. 8kkor a test!r által már a környezet megfigyelhet!, viszont a gépjárm"vezetés is személyvédelmi feladat. 8z is egy külön szakma, melyet tanulni és hosszE id!n keresztül gyakorolni kell.
2. Többszemélyes test!ri munka A többszemélyes test!ri munkát a személyvédelem egy magasabb szint" változatának tekinthetjük. 8bben az esetben a védelmet több test!r valósítja meg. 8z a tevékenység kiegészülhet más segít!kkel. Kal. lakás- és objektumbiztosítók, Etvonal-biztosítók, diszpécser, ügynökök,R 8l!nye: A feladat jobban elvégezhet!, a védelem magasabb foka valósítható meg. A tevékenység f! erejét nem is a nagyobb test!ri létszám, hanem a megel!z! jelleg, a veszélyek el!zetes felderítése jelenti. `átránya: A legnagyobb hátrányt a magasabb költségek jelentik. A felkészültség mellett itt a munkavégzés összehangoltsága is fontos tényez!. Sechnikailag is nagyobb az igénye.
***+
#l:árítási módszerek, taktikák+
A személyvédelem elhárítás módszerei és taktikái igen széleskör"ek. bgy csak a legjellemz!bbek kerülnek felsorolásra. A módszerek és taktikai szabályok alapvet!en a személyvédelem egyes terülteihez kapcsolódva alakultak ki. bgy a személyvédelem egyes területei: !" közvetlen személy!rzés, !" munkahely, !" lakóhely, !" utazás, !" program biztosítás. Egyes elhárítási módszerek:
taktikák
és
L. Megel!z! tevékenység az esetleges támadások felderítésére, !" annak vizsgálata, hogy a védett személy tevékenységét, mozgását, életvitelét nem követi valaki figyelemmel, !" környezet megfigyelése, !" stb.
X. A személy elleni támadási tevékenységbe közbeavatkozás, támadás elhárítása, védett személy menekítése: !" cyanEs körülmények jelentkezésekor pl. Ej Etvonal alkalmazása, tervezett esemény id!pontjának áttétele, vagy elhalasztása, !" A támadásba való közbeavatkozást külön be
kell gyakorolni, kinek kit kell tennie, !" Stb. 3. ]édelmi gy"r"k alkalmazása. A támadás egyik lehetséges elhárítási módszere a védelmi gy"r": !" Bels! gy"r" KA védett személy közvetlen környezetére terjed ki. al. szállodai elhelyezésnél a védett személy szobája és a közvetlen szomszédos szobák. dél, hogy a bels! gy"r"be ellen!rizetlenül ne jusson be senki. Küls! gy"r"k támadást jelz! riasztása esetén a védett személy menekítését a veszélyzónából az itt tartózkodó biztosítók oldják meg. `a szükséges, természetesen védelmi feladatokat is ellátnak.R
!" Küls! gy"r" KFontos annak meghatározása, hogy hol kell meghEzni a védelem küls! területét. A védett személlyel kapcsolatban az els! sz"r!. al. Az el!z! szállodai példa esetén ez a bejárat, a szálloda hallja. Az itt tartózkodók jeleznek minden gyanEs körülményt, gyanEs személyt.R !" Középs! gy"r" KA két védelmi gy"r" között helyezkedik el. 8z lehet pl. a szálloda folyosója, ahol a védett személy tartózkodik. Feladat az illetéktelen személyek kisz"rése, támadó személlyel való közvetlen fellépés, támadás elhárítása és a bels! gy"r" riasztása.R
A védelmi gy"r" mindig az adott :ely és körülmény figyelembe vételével kerül kiKelölésre+
Lakóhely biztosítás A lakóhely biztosítás a személyvédelem egyik fontos területe. hiszen az a deL: hogy a védett személy otthon érezze magát a legnagyobb biztonságban. Fgyanakkor ezt Egy kell megoldani, hogy ez a védett személy magánéletét minél kisebb mértékben zavarja. 8z alapvet!en állandó védelmet kell, hogy jelentsen. K8zt természetesen a körülmények, a veszélyeztetettség foka, az anyagi lehet!ségek, stb. jelent!sen befolyásolják.R A lakóhely védelménél szintén védelmi körök kerülnek kialakításra. ]édelmi körök kialakítását a lakóhely sajátosságai Knagysága, emeletek száma, szobák száma, stb.R, valamint a védett személy, az itt lakók életvitele, Kszemélyek száma, kora, neme, stb.R határozzák meg. Védelmi körök: 1. Küls! kör. A lakóhely közvetlen küls! területe. 8z a szokásos els! sz"r! szerepét látja el. Figyelemmel kíséri a küls! mozgást, életet. Welzi a gyanEs személyeket, 2. Középs! Feladata a küls! körön való átjutás esetén védelem kialakítása, id! biztosítása a bels! körnek a védelem megszervezésére, a védett személy kivonására. 8z a védelmi zóna általában a kerítés és a lakóépület közötti terület. Wól védhet! védelmi helyeket, természeti és mesterséges akadályokat, kell itt kialakítani.
3. Bels! 8z a védett személy közvetlen lakótere, f! tartózkodási helye. Amennyiben van rá lehet!ség itt kell kijelölni személyvédelmet végz!KkR tartózkodási helyét. Amennyiben nincs erre mód, akkor egyéb megoldást kell választani Kgarázs, mellékhelyiség, lakókocsi, stb.R A bels! körön belül ki kell jelölni egy átlagosnál jobban védhet! szobát Kpl. hálószobátR, mely közvetlen támadás esetén is védhet! a segítség KhatóságR megérkezéséig. A TmenedékhelyetU ennek megfelel!en kell kialakítani és meger!síteni.
Irodabiztosítás 8nnek a lakóhely után másik fontos nyugalmi helynek kell lennie. `iszen a munkahelyen végzett nyugodt tevékenység elengedhetetlen a védett személy számára. A feladat itt összetettebb, hiszen legtöbb esetben más személyek is tartózkodnak a védett személy környezetében. Wól ismerni kell az itt végzett tevékenységet, a munkavégzését, az itt dolgozó és a küls! személyeket, stb. KA védelem mellett az elhárító, ellen!rz! munkának is folyamatosnak kell lennie.R
Küls! kör: Crodaház küls! bejáratának, illetve minden épületbe történ! lehetséges bejutás ellen!rzése. Cde tartozik még a lépcs!k, felvonók kontrol alatt tartása is. Segíti az ellen!rzést a fényképes igazolvány rendszeresítése az ott dolgozók számára, illetve kit"z!, vagy kísér!k alkalmazása a vendégek számára.
Középs! kör A védett személy irodájának környezetét jelenti. 8z kiterjed a folyosóra, a szomszédos irodákra, esetleg az alatta, illetve felette lév! emeleti helyiségekre is. Bels! kör A védett személy irodája. Cde csak a munkatársak, ellen!rzött személyek léphetnek be.
@angsAlyt kell fektetni a védett személy gépjárm!vének védelmére is.
