S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A m á j u s

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

SÁRVÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2008. május

1


2

KÉSZÜLT SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL, A „VÁROSREHABILITÁCIÓ 2007-2013-BAN, KÉZIKÖNYV A VÁROSOK SZÁMA” CÍMŐ,

ÖTM ÁLTAL KIADOTT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÁS ALAPJÁN

KÉSZÍTETTE:

9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. Tel./fax: +36-96-314-222 www.hhp.co.hu

Közremőködık

Hegedüsné Mészáros Nóra Hermann Judit Csizmadia Zoltán


3

Tartalomjegyzék 3 ELİZMÉNYEK .......................................................................................................................................................................... 5 1. SÁRVÁR SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN............................................................................................................ 7

1.1. Sárvár szerepe országos viszonylatban ....................................................................................... 7 1.2. Sárvár szerepe regionális összehasonlításban............................................................................ 8 1. 3. Sárvár szerepe megyei összehasonlításban ............................................................................... 9 1.4. A sárvári kistérség ...................................................................................................................... 10 2. SÁRVÁR VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS.................................................................................. 13

2.1 Gazdasági helyzetelemzés .......................................................................................................... 13 2.1.1 A gazdasági szervezetek jellemzıi................................................................................ 13 2.1.2 Kereskedelem............................................................................................................. 17 2.1.3 Idegenforgalom........................................................................................................... 18 2.2. Társadalmi helyzetelemzés ........................................................................................................ 21 2.2.1 Demográfiai jellemzık ................................................................................................. 21 2.2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség................................................ 24 2.2.3 Iskolai végzettség és foglalkozási szerkezet .................................................................. 25 2.2.4 A lakosság jövedelmi helyzete...................................................................................... 27 2.3 Sárvár városának lakókörnyezeti jellemzıi.................................................................................. 28 2.3.1. Természeti környezet ................................................................................................. 28 2.3.2. A település története,, kialakulása................................................................................ 37 2.3.3. Jelentıs mőemlékek, helyi építészeti emlékek .............................................................. 38 2.3.4. Települési infrastruktúra.............................................................................................. 40 2.4. Sárvár város kommunális jellemzıi ellátottsága ......................................................................... 45 2.4.1. Vezetékes ivóvíz ellátás.............................................................................................. 45 2.4.2. Szennyvízcsatorna ellátottság, szennyvíztisztítás.......................................................... 46 2.4.3 Közmőolló alakulása.................................................................................................... 47 2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés............................................................................................... 47 2.4.5. Villamos energia ellátás .............................................................................................. 47 2.4.6. Földgázellátás............................................................................................................ 48 2.4.7. Távhıellátás .............................................................................................................. 49 2.4.8. Távközlés .................................................................................................................. 50 2.4.9. Kábel TV ................................................................................................................... 50 2.5 A közszolgáltatások helyzete a városban .................................................................................... 51 2.5.1. Oktatás-nevelés ......................................................................................................... 51 2.5.2. Szociális ellátás ......................................................................................................... 57 2.5.3. Egészségügyi ellátás .................................................................................................. 59 2.5.4. Települési hulladék közszolgáltatás ............................................................................. 60 2.5.5. Települési folyékony hulladék ...................................................................................... 63 2.5.6. Tömegközlekedés ...................................................................................................... 64 2.5.7. Egyéb elérhetı közszolgáltatások................................................................................ 64 2.6. Szegregációs helyzetelemzés .................................................................................................... 64 2.7. Közlekedési helyzet .................................................................................................................... 69 3. VÁROSRÉSZ SZINTŐ ELEMZÉSEK .................................................................................................................................. 71 4. SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................................................................. 74


4

5. STRATÉGIA......................................................................................................................................................................... 75

5.1. A város hosszú távú jövıképe .................................................................................................... 75 5.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása ............................................................................ 75 5.3. A város egészére vonatkozó stratégia beavatkozási logikája ..................................................... 77 5.4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája ................................................................................... 80 5.5. Illeszkedés a rendezési tervhez.................................................................................................. 80 5.6. Agglomerációs együttmőködések ............................................................................................... 81 5.7. Anti-szegregációs terv ................................................................................................................ 82 5.7.1. Általános kötelezettségvállalás: ................................................................................... 82 5.7.2. Integrációs pillérek ..................................................................................................... 83 5.7.3. Intézkedési terv.......................................................................................................... 88 5.8. Környezeti hatások kompenzálása ............................................................................................. 88 6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT INDIKATÍV AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE .......................................... 90 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...................................................................................................................... 112

7.1. Az önkormányzat ingatlangazdálkodási tevékenysége............................................................. 112 7.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem ingatlanfejlesztési jellegő tevékenységei.................................................................................................................................. 113 7.3. Partnerség ................................................................................................................................ 114 7.4. Az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások .......................... 114 7.5. A stratégia megvalósulásának monitoringja.............................................................................. 115 8. MELLÉKLETEK................................................................................................................................................................. 117


5

Elızmények Sárvár Város Önkormányzata 2006-ben készíttette el településfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját, melyben kiemelt figyelmet fordít a turizmusra, mint a város gazdaságának meghatározó elemére, a gyógyhelyi fejlesztésekre, a nemzetközi gyógyhellyé alakításra. A város önkormányzata 2007-ben úgy határozott, hogy indulni kíván Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében meghirdetett „Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban” címő, NYDOP – 2007- 3.1.1/A kódszámú pályázati felhíváson. Ennek érdekében azzal a megbízással élt a HHP Contact Tanácsadó Kft. felé, hogy készítse el a város számára a pályázathoz szükséges Integrált Városfejlesztési Stratégiát és Elızetes Akcióterületi Tervet. A 2006-ben készített településfejlesztési koncepció és stratégiai program készítésének módszertana között azonban alapvetı különbségek vannak. A 2006. évi L. törvény által módosított, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településfejlesztési koncepciót az alábbiak szerint határozza meg: A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsısorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-mővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntı szerepe. A településfejlesztési koncepciót az önkormányzat képviselı-testülete határozattal állapítja meg, részletes tartalmi követelményeire vonatkozóan a törvény 62.§ (3) bekezdése alapján a belügyminiszter rendeletet alkothat. A részletes tartalmi követelményekre vonatkozó rendelet azonban 2007. februárjáig nem készült, így a településfejlesztési koncepció tartalmára vonatkozóan a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl szóló 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet területfejlesztési koncepcióra vonatkozó útmutatásai kerültek figyelembe vételre. A város településfejlesztési koncepciója és stratégiai programja túlmutat a koncepció törvény által meghatározott fogalmi körén azáltal, hogy tartalmazza a stratégiai programokra (prioritások) és operatív programokra (intézkedések), valamint ezeken belül az egyes tevékenységekre vonatkozó elképzeléseket is, valamint alkalmazkodva az Európai Unió jelen tervezési környezetéhez, vizsgálja ezek illeszkedését egyéb területfejlesztési dokumentumok fejlesztési irányaihoz. Ugyanakkor a pályázathoz szükséges Integrált Városfejlesztési Stratégia készítéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban szakértık közremőködésével külön módszertan készült „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” címmel. A Kézikönyv szerint, amennyiben a város 3 éven belül készített városfejlesztési stratégiát és a ROP keretében városrehabilitációs akciót tervez, akkor elegendı a leírt módszertan alapján a meglevı stratégia kiegészítése. A kiegészítésnek minden olyan szempontot tartalmaznia kell, mely a fenti módszertanban szerepel, de a város 3 éven belül elfogadott városfejlesztési stratégiája nem tartalmazza. Ez esetben a város fejlesztési stratégiáját és a kiegészítı dokumentumot együttesen nyújtja be, és ez képezi az elsı forduló értékelésének alapját. Ez esetben természetesen a város döntése, hogy a meglevı stratégiáját kívánja kiegészíteni, vagy az abban foglalt információk felhasználásával új dokumentumot készít.


6

A város döntése új dokumentum készítése volt. A dokumentum készítéséhez a város a kiadott módszertan alapján megkérte a Központi Statisztikai Hivataltól szükséges adatokat s összegyőjtötte az önkormányzati adatokat. A Kézikönyv javaslata szerint jelen dokumentum egyes tematikus pontjai rövid szöveges indoklásokat tartalmaznak az adatokról, tendenciákról, fı logikai kapcsolatokról. Az egyes témák részletes kifejtését a település fejlesztési koncepciója és stratégiai programja tartalmazza. A módszertan szerint az alacsony társadalmi státuszú lakosság azonosítására és problémáik kezelésére szegregátumok lehatárolása szükséges, valamint helyzetelemzés alapján un. antiszegregációs terv készítése válik kötelezıvé az IVS részeként. A környezettanulmány készítését un. anti-szegregációs szakértı segíti. A kézikönyvi módszertan és a korábbi településfejlesztési koncepció alapján szükségesség vált az intézkedésrendszer továbbgondolása, hiszen a gyógyhelyi karakter erısítésén túl a fokozott figyelmet kell fordítani azon elemekre, mely a tágabb környezeti hatásokon keresztül befolyásolhatják a város megítélést mind településképi, mind életminıségi, szemléleti megközelítésbıl. Ennek érdekében javasolták a tervezık, hogy a 2006. évben készített stratégiai célrendszer jelen IVS keretein belül továbbgondolt rendszerét a város vezetıi fogadják el, melyet a testület május eleji ülésén meg is tett. A korábbi, kissé egyoldalú stratégiai megközelítés feloldását tovább támogatta a négyéves gazdasági programban foglaltak célrendszere, továbbá a társadalmi-gazdasági problémák meglétének feltérképezésére, illetve az un. szegregátumok kialakulásának megakadályozására készült antiszegregációs program. A KSH hivatalos közleménye szerint nincs a városban területi alapú szegregáció, ennek ellenére ezen témakör a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által biztosított mentor kérésére kiemelt figyelmet kapott.

Sárvár városa a városrehabilitációt célzó fejlesztésekben eddig is törekedett arra, hogy valamennyi közilletve magánberuházás a lakosság és az idelátogató vendégek maximális kényelmét, jólétét szolgálja úgy, hogy a városképi megjelenés és a városi hírnév szervesen összekapcsolódva pozitív marketinget jelentsen a számára.


7

1. Sárvár szerepe a településhálózatban 1.1. Sárvár szerepe országos viszonylatban Az Országos Területfejlesztési Koncepció az OFK területi vetülete, az Országgyőlés által a 97/2005 (XII.25.) OGY határozattal elfogadott nemzeti fejlesztési dokumentum. Meghatározza az ország területi jövıképet, a jövıkép eléréséhez vezetı átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitőzéseket középtávú területi célokat, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. A dokumentum megalapozását több átfogó elemzés szolgálta, köztük az Országgyőlés által elfogadott, elsı és második "Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl" (elfogadva: 2001 és 2005), valamint "Az OTK felülvizsgálata" címő értékelés (elfogadva: 2005). Az OTK jövıképében megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlıdés biztosításához 2020-ig öt átfogó célkitőzés érvényesítése szükséges: 1. 2. 3. 4. 5.

Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem Területi integrálódás Európában Decentralizáció és regionalizmus

Középtávon, 2013-ig a következı országos területi célok kerültek megfogalmazásra: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerısítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Elmaradott térségek, külsı és belsı perifériák felzárkóztatása Országos jelentıségő, integrált fejlesztési térségek és tématerületek Határ menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttmőködésük erısítése Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai A különbözı szakmapolitikák területi prioritásai

Az OTK-ban szereplı különbözı területi besorolások alapján a kistérségi központként funkcionáló Sárvár városa – a rurális térségek közé tartozik, ahol speciális adottságának, a termálvízkincsnek, mint integrált térségi hasznosítása lehet az elsıdleges prioritás mind a turisztikát, mind a megújuló energiaforrásként figyelembe véve, valamint földrajzi elhelyezkedésének köszönhetıen a tranzitturizmus „megállítása” a következı célkitőzés, a termálvagyonra alapozott fenntartható városfejlesztés. A rurális térségek között az urbanizált területekkel rendelkezı vidékies területek ismérvei azok, melyek Sárvár számára a fejlesztési pontokat megjelölik: • • • • •

helyi széleskörő partnerségen alapuló kezdeményezések helyben koordinált területfejlesztési menedzsment központ kialakítása jelen kell lennie az innovációs transzfer, vállalkozásfejlesztés támogatására képes humán és infrastruktúra bázisnak fontos a foglalkoztatottság növelése egyedi fejlesztések, helyi adottságokra épített stratégiát kell véghezvinni.


8

Az ország hét tervezési-statisztikai régiójának fıbb fejlesztési irányait is tartalmazza az OTK, mely közül a Nyugat-dunántúli régióé a következı: „Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmőködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország – gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló – zöld jövırégiójává válik.” 1.2. Sárvár szerepe regionális összehasonlításban1 A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 29 városi rangú település van. Nagyságrendjüket tekintve a régióban egyedül Gyırnek van 100 000 fıt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fı közé esik. Az öt megyei jogú város környékén a településekre elmondható, hogy az agglomerálódás valamely állapotában vannak, a nagyvárosok vonzáskörzete az országhatáron túl terjed. A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el nyolc, 10-30 ezer fı közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat 15 (10 ezer fı alatti lakosságú) város. 12 város tartozik 5000 fı alatti kategóriába (a városok 40%-a), ami szintén tükrözi az elaprózódott településhálózatot. 1. táblázat Urbanizáltsági adatok a régióban, 2006 Területegység

Városok száma

Urbanizáltság foka (%)

100 000 felett

50 00099999

10 000-49 999

Gyır-Moson-Sopron megye

9

57,6

1

1

Vas megye

11

56,9

-

9 29

55 56,3

1

Zala megye Nyugat-dunántúli régió Forrás: KSH

Városok népességszám szerint 5000 alatt

3

50009999 1

1

4

1

4

2 4

1 8

2 4

4 11

3

A régió városainak leromlott hagyományos beépítéső területei, illetve a leromlással fenyegetett lakótelepei képezik a szociális városrehabilitáció célterületeit. A lakótelepekrıl általánosságban elmondható, hogy országos szinten a jobbak közé tartoznak, azonban ez nem jelenti azt, hogy esetenként ne lennének komoly helyi különbségek és szociális szempontból elégtelen státuszú lakótelepek. A leromlott státuszt elsısorban a munkanélküliségi adatok, és a foglalkoztatási státusz adatok igazolják. A nem lakótelepi szociális városrehabilitációs területek tipikusan rossz infrastrukturális ellátottságú területek, ahol magas a csupán általános iskolával rendelkezık aránya, a munkanélküliség szintje relatíve magas, és ezzel összefüggésben azon aktív korúak aránya is magas, akik jövedelemforrása 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzıinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erısségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok, valamint azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetık.

1

Forrás: Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013


9

2. táblázat A régió településeinek komplex funkcionális fejlettsége és speciális funkciói, 2006 Területegység

VÁROSOK

FALVAK

1

2

3

4

5

6

7

Gyır-MosonSopron megye

Gyır, Sopron

Kapuvár, Mosonmagyaró vár

Csorna, Tét

Fertıd, Pannonhalma Jánossomorja

33

83

57

Vas megye

Szombathely

Körmend, Sárvár, Celldömölk

Kıszeg, Csepreg, Szentgotthárd

Vasvár, İriszentpéter Répcelak

9

93

104

Zala megye

Zalaegerszeg, Nagykanizsa

Keszthely

Hévíz, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót

Zalalövı, Zalakaros

23

71

154

Nyugat-dunántúli régió (db település)

5

6

9

8

65

247

314

Kódok

4

Erısen hiányos szolgáltató és igazgatási funkció

1

Megyei jogú város

5

Funkciógazdag falu

2

Teljes körő városi igazgatási és szolgáltató funkció

6

Hiányos szolgáltató funkciójú falu igazgatási központ

3 Hiányos igazgatási vagy szolgáltató funkció 7 Gyenge szolgáltató, igazgatási funkció nélküli falu Forrás: Nyugat-dunántúli régió Területfejlesztési Program 2007-2013.

A 2007. évben Vas megyében városi rangot kapott Bük települése is, így a megyei urbanizáltsági mutatók javultak. 1. 3. Sárvár szerepe megyei összehasonlításban2 Vas megye az ország harmadik, a Nyugat-dunántúli régiónak pedig legkisebb kiterjedéső megyéje. 216 település található itt, amely az ország helységeinek 6,9%-át, a régióban lévık pontosan egyharmadát teszi ki. A megyében 11 település rendelkezik városi ranggal, Szombathely megyei jogú város. A megyében kilenc területfejlesztési-statisztikai kistérség kialakítására került sor. A településhálózat fı jellemzıje az 500 fı alatti települések dominanciája. A sajátos településstruktúrát jellemzi, hogy a 216 település közül 130 lakossága nem haladja meg az 500 fıt (települések hattizede sorolódik ebbe a kategóriába)3. Kistérségenként eltérı az aprófalvak aránya. A megyei átlaghoz viszonyítva részesedésük magasabb az İriszentpéteri (77%), a Körmendi (76%), a Csepregi (66%) kistérségekben, míg jóval átlag alattit a Sárvári (38%) és a Szombathelyi település-együttesben (42%). A különösen veszélyeztetett, 200 fı alatti települések (törpefalvak) hányada valamivel kedvezıbb, mint a hasonló településszerkezettel rendelkezı Zalában. Vasban a települések 16%-a sorolódik ebbe a csoportba, míg a szomszédos déli megyében már 28%-uk. Az elaprózódott településhálózati struktúra következtében magas a településőrőség. Minden 100 km2-re 6,6 település jut, ami közel kétszerese az országos értéknek, sıt a mutató nagysága meghaladja a Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja, helyzetelemzés 2007. május Hasonló településszerkezető megyéket a Dunántúl nyugati területein találunk. Zalában szintén 60%-t, Baranyában 68%-t képviselnek ezek a települések. 2 3


10

régiósat is (5,8 település/100 km2). A községek átlagos lakónépessége 551 fı, ami a megyék között a harmadik legalacsonyabb, régión belül pedig a második, ugyanis Zala megyében még ennél is kisebb (526 fı) a mutató nagysága. A városok átlagos népessége (15 237 fı) alacsonyabb az országos átlagnál. Egyik város lakosságszáma sem éri el a százezret. Egyedül Szombathely lélekszáma 80 ezer fı, Sárváré éppen meghaladja a 15 ezer fıt, három városé (Körmend, Celldömölk, Kıszeg) 10 és 15 ezer közötti, míg Szentgotthárdé valamivel tízezer alatt marad. Bük, Vasvár, Csepreg és Répcelak lakossága az ötezer fıt sem éri el. A megye legkisebb városa, İriszentpéter lakónépessége az 1 300 fıhöz közelít. A megyében jellemzı, hogy a kistérségek centrumtelepülései városok. Egy városra átlag 26 falu jut, ami hasonló a régiós átlaghoz, ugyanakkor 2,3-szerese az országosnak. A megye térszerkezete egészséges, megfelelıek a térkapcsolatok, a városok vonzása nagyjából lefedi a megyét. Lényegében csaknem egész Vas megye a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozik, sıt Szombathely kisugárzása kiterjed Burgenland középsı részére és kismértékben Zala megye északi területére is. Városhiányos terület a megyében csak a megye délkeleti részén található. A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálatai szerint agglomerálódási folyamat Szombathely vonzáskörzetében mutatható ki. A Szombathelyi agglomerálódó térséget 31 település alkotja és – a régióban egyedülálló módon – a központ mellett társközpont (Kıszeg) létezik. A településcsoportban az agglomerálódás elırehaladott, de még nem érte el a nagyvárosi agglomeráció kifejlett állapotát, amely már Gyır körzetében kimutatható. A települések fejlıdési dinamikájának vizsgálata során a településen zajló társadalmi gazdasági folyamtok tendenciáit kifejezı tényezıkre épül. A négy tényezı közül három (állandó népesség, lakásszám, személyi jövedelemadó alap) 2004-es értékeit az 1990-es, illetve a harmadik esetben 1996os értékekhez viszonyítottuk. A régiós városi és falusi átlagok megállapítása után a települések növekedés értékei alapján az átlag érték feletti értékek 1-es kódot kaptak. A vizsgálat eredményeként dinamikusan növekvı, növekvı és stagnáló-hanyatló kategóriák kerültek meghatározásra meg. Amennyiben a településen 3 vagy 4 tényezı átlagon felüli volt, dinamikusan növekvı kategóriába került besorolásra, 1 és 2 elem átlag feletti volta esetén növekvı kategóriába került, amennyiben egyik elem sem volt átlag felett a település a stagnáló-hanyatló kategóriába sorolódott. Vas megyében a 11 város közül egy (Szentgotthárd) mutatott dinamikus növekedést, míg a többi város – Sárváré is – némileg növekedése elmaradt ettıl. Elemzésünk szerint a megyében nincs stagnáló lemaradó városi település. A megyében a megyei jogú város (Szombathely) természetszerőleg, mindkét fı funkciótípust tekintve teljes körő ellátottságot mutat. A városnak van felsıfokú képzési intézménye, soproni intézményi központtal. 1.4. A sárvári kistérség Vas megye második legnagyobb kistérsége a sárvári kistérség, amely területe 590 km2. A kistérséghez 31 település tartozik, huszonkilenc község és két város. Sárvár 1968-ban, Répcelak pedig 2001-ben nyerte el a városi rangot. 2005. évi adatok alapján 37 352 fı lakossága van a kistérségnek.


11

A sárvári kistérség elhelyezkedése Vas megyében A harmincegy érintett település a kilencvenes évek közepétıl lát el különbözı szervezeti keretek között területfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Az együttmőködés kezdete 1996, amikor létrejött az elsı szervezet Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás néven, ebben a társulásban még a jelenlegi kistérségi határvonalon belüli településeken kívül hét másik község is részt vett. 2000. novemberében erre a társulásra alapozva Sárvár város intézményeként jött létre azonos néven a Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás, amely fı feladatának a térség gazdaságfejlesztését, turizmusfejlesztését tekintette. Még ebben a társulásban is 34 település vett részt. A társulás 2005. december 30-ig mőködött, azt követıen feladatait a jogutód Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás vette át. Mőködése során elkészítette a kistérség Területfejlesztési Koncepcióját, közremőködött az egyes települések területfejlesztési feladataiban. A Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás döntıen területfejlesztéssel foglalkozó szervezet volt, azonban a kistérség településeinek részvételével létrehoztak egy olyan szervezetet is, amely a Társulással együttmőködve a települések számára pályázati tanácsadást, az önkormányzatok számára pályázatfigyelést, amennyiben az adott település igényli a pályázat elkészítését is vállalja. Ez a szervezet 2004. május 10-tıl mőködik Sárvár Kistérségi Területfejlesztési Kht. néven. 2004-ben törvényi elıírásra létre kellett hozni a kistérségi fejlesztési tanácsot, amely szintén a kistérség településeinek fejlesztés miatt alakult. A Sárvár-Répcelak Kistérségi Fejlesztési Tanács 2004. december 1-jén alakult, és 2005. december 30-ig mőködött. Ebben a szervezetben nem csak a települések polgármesterei vettek részt, hanem tanácskozási joggal a gazdasági szervezetek, területfejlesztési szereplık delegáltjai is, köztük a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselıje. Az említett szervezetek mőködése mellett 2005 elejétıl az volt a legfontosabb feladat, hogy a sárvári kistérségben is létrejöjjön a többcélú kistérségi társulás. Korábbi kezdeményezések és hosszú elıkészítı munka után a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás 2005. május 9-én alakult


12

meg. A harmincegy érintett település többségének több kötelezı feladatot kellett vállalni, e feladatok közül ki kell emelni • • • •

•

a Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat kistérségi szintő megszervezését, a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását az Ikervári Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül az oktatási intézményi feladaton belül a kistérségi oktatási intézmények számára eszközök beszerzését (a 2005. évi kistérségi ösztönzı támogatásból) az önállóan fenntartott oktatási intézmények átszervezését társulási formába, (a tavalyi átszervezéseket követıen az idei évben újra át kellett gondolni az oktatási intézmények szervezeti formáit, s további együttmőködési formák kialakítása várható) a területfejlesztési feladatok további ellátását.

A fenti feladatok mellett a kistérségi társulás 2006. január 1-jétıl biztosítja az önálló könyvtárakkal nem rendelkezı településeken a mozgókönyvtári ellátáshoz kapcsolódó feladatokat. Az oktatás területén a kistérségi közoktatási intézkedési terv elkészítését, az egyes települések közötti oktatási együttmőködés erısítését, a pedagógia szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás olyan módon történı megvalósítását, hogy a kistérségben a társulás által megbízott logopédusok látnák el ezeket a feladatokat. A szociális feladatok közül eddig nem vállat fel egyet sem. A sárvári kistérség fı területfejlesztési céljai között a többcélú kistérségi társulás elnöksége 2006. áprilisában a következı beruházásokat nevesítette: • • • • •

86-os fıút elkerülı útjának megépítése A kistérség szennyvíztisztítóinak fejlesztése, megépítése A Rába és a Répce folyó vízi turizmusának fejlesztése 84-es fıút Sárvárt elkerülı szakaszának megépítése, befejezése A kistérség kerékpárút-hálózatának kialakítása

Sárvár városa egyértelmő centruma ennek a kistérségnek, mind funkcionálisan, mind földrajzilag, mely szerepvállalását a gazdasági-társadalmi és politikai erıviszonyok is jól jellemeznek.


13

2. Sárvár város egészére vonatkozó helyzetelemzés Jelen helyzetelemzést a Kézikönyvben meghatározott mutatórendszer alapján készítettük el, lehetıség szerint felhasználva mindazon adatokat, korábbi elemzéseket, alátámasztó munkarészeket, melyek valamely városi szintő dokumentumban, szakértıi munkarészben már megjelentek. 2.1 Gazdasági helyzetelemzés A gazdasági élet, különösen az ipar a rendszerváltást követıen jelentısen átalakult. Az 1990 elıtt jelentıs üzemek egy része megszőnt (ÁTEV, Cukorgyár, Óvár Tej Rt. gyáregysége, Pepsi-Cola üzem, téglagyár), vagy dolgozóinak száma jelentısen csökkent (vagongyár). A gazdaság fejlıdésében a fordulópont 1995-ben következett be, amikor az önkormányzat a fejlesztések mellett döntött. A gazdasági beruházások alapvetıen a könnyőiparban (pl.: H-DUCK, Lafuma), az élelmiszeriparban (pl.: Sága Foods Rt., Taravis Kft.) és az elektronikai iparban (Ipari Park üzemei) történtek. A kedvezı földrajzi helyzet, a beruházásokat segítı kedvezmények, korszerő infrastruktúra, a munkabérek mellett Sárvár iskolarendszere is vonzónak bizonyult a befektetık számára, mert jól felkészült és magas munkakultúrájú dolgozókat bocsátott ki falai közül. E gazdasági fejlıdésnek köszönhetıen napjainkban Sárvár Vas megye második legtöbb munkahelyet kínáló települése. A föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételő 40-44 oC, illetve 86 oC –os alkálihidrogénkarbonátos gyógyvizet rejt. E mozgásszervi és krónikus nıgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas hévíz, és az erre épülı idegenforgalom a város fejlıdésének kiemelkedı gazdasági alappillére. 4 2.1.1 A gazdasági szervezetek jellemzıi A helyi gazdasági mezı, mint vállalkozói környezet dinamikus növekedési pályára állt az elmúlt egy évtizedben. Ez nem csak a regisztrált vállalkozások számának abszolút értelembe vett növekedése alapján állítható, de a fajlagos mutató régiós és országos adathoz viszonyított viselkedése alapján is (1. ábra). Nagyságrendileg közel négyszázzal volt magasabb a regisztrált vállalkozások száma 2006-ban, mint a kilencvenes évek elején: 1997-ben 1303, 2006-ban pedig már 1758 regisztrált vállalkozás mőködött a településen.

Forrás: A Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás és Sárvár Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja, 2007. 4


14

A regisztrált vállalkozások számának alakulása, 1995-2006 Vállalkozások száma - Sárvár

Vállalkozások 1000 lakosra jutó száma

Forrás: KSH TSTAR

A nyers adatoknál érdekesebb trendet ír le a fajlagos mutató. Sárváron a vállalkozások számának növekedése intenzívebb volt a régió és az ország átlagánál. A kilencvenes évek második felében még jelentıs különbség figyelhetı meg a három adat trendvonalában. A vállalkozások számának intenzívebb növekedése révén napjainkra lényegében szinte azonos az 1000 lakosra jutó vállalkozásszám mindhárom adatszinten (összeérı trendvonalak). Így, ha a vállalkozások számával mérjük egy település gazdasági fejlıdését, akkor ebben az esetben Sárvár gazdaságának egy évtizedes növekedése egyszerre kiugrónak és egyben felzárkózó jellegőnek is minısíthetı egy fejlett gazdasági térségben. A regisztrált vállalkozások között átlagosan 70-80% volt mőködı vállalkozás (2. ábra). Az arányok idıbeli változása viszonylag egyenletes és szinte pontosan követi a régiós átlagértékeket 10 év távlatában. A térségben az országos átlagnál minden évben 4-5 százalékponttal magasabb volt a mőködı vállalkozások aránya, de az elmúlt években csökkent a különbség. A mőködı vállalkozások arányának alakulása, 1996-2004

Forrás: KSH TSTAR

Számszerőleg 990 és 1305 között ingadozott a mőködı vállalkozások száma, és a kilencvenes évek végén volt a legmagasabb az összes vállalkozáson belüli arányuk. Ez nem települési sajátosság, a régiós és az országos átlagértékek is hasonlóan viselkedtek. A vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása alapján felrajzolható gazdasági szerkezeti jellemzıket két lépésben tekintjük át. Elıször a mőködı vállalkozások 2004-ig számított strukturális jellemzıit elemezzük, majd a legfrissebb adatok alapján a regisztrált vállalkozások korábbinál


15

részletesebb nemzetgazdasági ágankénti megoszlását közöljük. A két eljárást a mérési módszertan változása indokolja. 1999 és 2004 között csak kisebb ingadozások voltak megfigyelhetık a mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában (3. ábra). Két ágazatban tevékenykedett a vállalkozások közel 60% nagyjából egyenlı arányban: a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások, illetve az ingatlanügyletek területen. Három ágazat aránya szintén azonos nagyságrendő 10%-s részesedéssel. Ide tartozik az ipar, építıipar és az idegenforgalom. A vállalkozások 6-7%-a tevékenykedik a mezıgazdaságban és további 5%-a a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban. Kisebb arányeltolódás fıként a két legnagyobb ágazatban figyelhetı meg. A kereskedelem visszaszorulóban van (31-rıl 27%-ra csökkent), a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek aránya viszont növekszik (25-rıl 28%-ra). Csökkenés figyelhetı meg a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia összevont nemzetgazdasági ágban is. A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 1999 és 2004

Forrás: KSH TSTAR

Pontosabb képet kaphatunk a helyi gazdaság szerkezetének aktuális mintázatáról, ha az új ágazati szisztéma alapján mért megoszlási struktúrát is áttekintjük, amelyben már részletesebb ágazati bontásban szerepelnek adatok. 2006-ban 1758 regisztrált vállalkozás mőködött Sárváron. Ebbıl 251 volt jogi személyiségő (14%). Az egyéni és társas vállalkozási forma egymáshoz viszonyított aránya 2,5-ös értékő, ami a számszerősítve 1253 egyéni és 505 társas regisztrált vállalkozást jelent. Az egyéni vállalkozók 45% fıállású, 42% mellékállású és 13%-a nyugdíjas egyéni vállalkozás. Sárvár vállalkozói környezete struktúrájában alapvetıen hasonlít az országos szerkezetre a 2006-os adatok szerint (3. táblázat). A mőködı vállalkozások korábbi évekre mért statisztikáiból megismert tendencia ismétlıdik: a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelmi, javítási funkciókat ellátó szervezetek aránya a legmagasabb. Egyedüli várható eltérés a település profiljából következıen (gyógy és wellness fürdı) természetesen a turizmus területén jelentkezik: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban mőködik a regisztrált vállalkozások 12,6%-a, amely a duplája az


16

országos átlagértéknek, így a kilencvenes évek végéhez képest fokozatosan bıvülı ágazatnak tekinthetı. Relatíve az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen Sárvár gazdaságában a közösségi és személyi szolgáltatásban és a mezıgazdaságban, erdıgazdálkodásban, vadgazdálkodásban érdekelt vállalkozások is. 3. táblázat A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2005 Összevont nemzetgazdasági ágak ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K)

Sárvár 32.0

Ország 37.4

Eltérés -14,5%

kereskedelem, javítás (G)

16.2

17.9

-9,5%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H)

12.6

6.0

+110%

építıipar (F)

7.8

8.0

-2,5%

egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás (C+D+E)

7.8 6.8

6.7 6.9

+16,4% -1,5%

mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás (A+B)

5.5

4.5

+22,2%

pénzügyi közvetítés (J)

3.6

3.0

+20%

oktatás (M) szállítás, raktározás, posta, távközlés (I)

3.1 2.9

3.2 3.8

-3,1% -23,7%

egészségügyi, szociális ellátás (N)

2.2

2.4

-8,4%

Forrás: KSH TSTAR

A helyi gazdaság vállalkozási miliıjérıl sokat elárul a cégek mérete. A legutolsó év, amelyben ilyen jellegő hivatalos statisztikát közölt a KSH 2005 volt. Az 1999-es és a 2005-ös elemszámok és arányok alapján jól körvonalazható egy 15000 fıs kisváros gazdasági szerkezetének méretstruktúrája, illetve az abban bekövetkezı elmozdulás lehetısége és változási iránya (4. táblázat). Az elmúlt 7-8 évben letisztult a vállalkozói környezet a településen. A 0 és ismeretlen számú embert alkalmazó vállalkozások roppant magas aránya jelentısen lecsökkent, és a helyi gazdaság alapbázisát a 70%-nyi mikro-vállalkozás adja. A KKV-k és a nagyvállalatok száma és aránya stabil: a mőködı vállalkozások 3,5% kisvállalkozás (45 db), kevesebb mint 1%-a középvállalat (10db), és összesen 4 nagyvállalat volt az adatfelvétel idıpontjában. 4. táblázat A mőködı vállalkozások mérete a foglalkoztatottak száma alapján, 1999 és 2005 Létszám kategória

1999

2005

0 és ismeretlen fı 1-9 fı

765 312

67,9% 27,7%

328 917

25,1% 70,3%

10-19 fı

24

2,1%

35

2,7%

20-49 fı

13

1,2%

10

0,8%

50-249 fı 250-x fı

8 5

0,7% 0,4%

11 4

0,8% 0,3%

Forrás: KSH TSTAR

Alapvetıen elmondható a létszám kategóriák alapján, hogy Sárvár gazdaságában méretét tekintve 2025 komolyabb cég játszott kulcsszerepet akkor, és arányaiban az országos struktúrát követi a kisváros gazdasági szereplıinek mérethierarchiája. Az APEH személyi jövedelemadó adatbázisa alapján közelítıleg megadható a város egyéni és társas vállalkozásainak jövedelmezısége (4. ábra). Az egyéni és társas vállalkozásból származó összes


17

jövedelmet egy vállalkozásra vetítve összehasonlíthatók Sárvár adatai az országos átlagértékekkel és kimutatható a jövedelmezıség idıbeli változása is. Az egyéni és társas vállalkozásokból származó jövedelem egy egyéni vagy társas vállalkozásra jutó összege 1995-ben, 2000-ben és 2006-ban (Ft)

Forrás: APEH SZJA

2006-ban Sárváron egy egyéni vállalkozásra 1,1 millió forint jövedelem jutott, amely 40 ezer forinttal magasabb az országos átlagértéknél. A társas vállalkozások esetében közelebb van egymáshoz a két érték, de ebben az esetben is szintén egy millió forint feletti átlagjövedelem realizálódott a településen vállalkozásonként. Lényegében mindegyik vizsgált évben az országos átlagértékeket enyhén meghaladó jövedelmekkel számolhatunk. A fıállású jövedelmekrıl a társadalmi helyzetelemzésben közlünk részleteket. 2.1.2 Kereskedelem A város kereskedelmének alakulását a kiskereskedelmi üzletek száma, az élelmiszer- és ruházati jellegő üzletek aránya és a vendéglátóhelyek száma alapján vizsgálva az elmúlt 7-8 év alapvetı jellemzıje az adatok változatlanságával összegezhetı egy mondatban. 1990-ben 320 kiskereskedelmi üzlet volt Sárváron, 2006-ban 343 db. Valójában 2000-tıl 340 körül ingadozik az üzletek száma. Átlagosan a kiskereskedelmi üzletek 19%-a élelmiszer jellegő üzlet. 1999 óta számuk folyamatosan csökken (73-ról 55-re), ami összefüggésbe hozható a bevásárlóközpontok térnyerésével. A ruházati jellegő üzletek aránya 17%-os, ez az elmúlt évek átlagában nagyjából 61 üzletet jelent. A vendéglátóhelyek száma 1999 és 2003 között dinamikusan nıtt (81-rıl 109-re), azóta e körül ingadozik a számadat. A kereskedelem és vendéglátás szempontjából érdemes a lakosságszám arányos ellátottsági mutatókat is bevonni az elemzésbe az összehasonlíthatóság érdekében, hiszen a puszta darabszámok mellett többet elmond a település üzlethálózatáról az 1000 fıre számolt fajlagos mutató (5. ábra). Sárvár üzlethálózata sőrőbb az országos és a régiós átlagnál. 1000 lakosra átlagosan 17 üzlet jut az országban és 18 a régióban, míg sárváron 23db. A vendéglátóhelyek sőrősége is átlagon felüli, illetve a


18

ruházati és élelmiszer jellegő üzletek egymáshoz viszonyított aránya pont fordított. Az országban és a régióban általában 1000 lakosra több élelmiszer jellegő üzlet jut, mint ruházati (3,3 és 2,2), de Sárváron mindkét mutató kicsivel az átlag felett van és a ruházati üzletek lakosságarányos száma magasabb. Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma /1000fı

Forrás: KSH TSTAR

A kiemelt üzletformák mellett az üzlethálózat fontosabb szegmensei a következık: 32db vas, festék vagy üveg szaküzlet; 16db könyv, újság, papíráru szaküzlet; 15db használtcikk szaküzlet. A kiskereskedelmi üzlethálózat 55%-át ez az öt üzletfajta teszi ki a városban. 2.1.3 Idegenforgalom „Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdık kiépítését tették lehetıvé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdık kiemelt szerepet töltenek be, Bük és Sárvár fürdıje országos jelentıségő, és a külföldrıl hazánkba irányuló, gyógy-idegenforgalom elsıdleges célpontjai közé tartoznak. A megyében Bük, Sárvár, Szombathely, Borgáta, Mesteri és Vasvár rendelkezik gyógy- vagy termálfürdıvel. Gyógyfürdıvé Bük és Sárvár fürdıjét nyilvánították és a szombathelyi fürdı vize is gyógyvíz minısítéső”.5 Az idézett rövid jellemzés, és a gazdasági szervezetek elemzése során megismert ágazati szerkezet alapján egyértelmő, hogy kiemelt szerepe van Sárvár életében az idegenforgalomnak. Az idegenforgalom elmúlt nyolc évre számolt három alapmutatója (6. ábra) dinamikus növekedésre, bıvülésre, kapacitásnövelésre utal ebben a szektorban. Az adatok a kereskedelmi és a magánszállásadás statisztikáinak összegeként értelmezendık. A szállásférıhelyek száma megduplázódott 1999-hez képest. A vendégek számának alakulásában jól kitapintható a Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdı megnyitása 2002-ben. A vendégéjszakák számában azonban ez a bıvülés nem jelentkezik egyértelmően. A 2003-as kiugró év kivételével 150 és 180 ezer fı között mozgott a vendégéjszakák száma 2000 után. A 2006. év statisztikái szerint 1728 szállásférıhely volt Sárváron, mely mára elérte a kétezret.. Éves szinten közel negyvenezer vendéget fogad a település, és összesen 180 000 vendégéjszakát regisztráltak. A szállásférıhelyek kihasználtsága magas és stabilnak mondható: egy szállásférıhelyre

Forrás: http://www.vasmegye.hu/cgi-bin/redaction/page.cgi?session=&db=vasmegye&page=vasmegye/jellemzes Gazdasági helyzetkép – a megye jellemzése) 5

(


19

100-140 vendégéjszaka jutott az elmúlt nyolc évben. Egy vendég átlagosan 4-5 napot tölt Sárváron, ami szintén kedvezı idıintervallumnak tekinthetı.

Az idegenforgalom alakulásának alapadatai, 1999-20066 Összes szállásférıhely száma

Vendégek száma összesen

Vendégéjszakák száma összesen

Forrás: KSH TSTAR

Összehasonlítva a regionális és az országos adatokkal az idegenforgalom lakosságszám arányos fajlagos mutatóit számos érdekes tendenciára bukkanhatunk (7. és 8. ábra). 1999 óta elkülöníthetı egymástól a magánszállásadás és a kereskedelmi szállásadás több paramétere is. Sárváron a férıhelyek között a kilencvenes évek végén az átlagosnál alacsonyabb volt a magánszállásadási férıhely (kevesebb mint 25%), ami napjainkra lényegében utolérte a régió és az ország átlagos arányszámát (40-45%-os részarány). A növekedési tendencia csak Sárváron volt megfigyelhetı, az országos és regionális átlagadatok stabilan a 40-45%-os sávban mozogtak 1999-2006 között.

6

Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdı 2002-ben nyílt meg.


20

A magánszállásadás szállásférıhelyeinek aránya az összes szállásférıhelybıl, 1999-2006

Forrás: KSH TSTAR

Ha az abszolút adatokban megfigyelhetı dinamizálódás mértékét minısíteni akarjuk, akkor az alábbi négy területen elvégzett összehasonlítás talán megbízhatóbb támpontokat nyújt (8. ábra).

Sárvár fajlagos idegenforgalmi adatainak alakulása az ország és a régióéhoz viszonyítottan (kereskedelmi és magán együtt), 1999-2006 Az összes szálláshely férıhelyeinek 1000 lakosra jutó száma

1000 lakosra jutó összes vendég száma

Egy szállásférıhelyre jutó vendégéjszakák száma

Egy vendégre jutó vendégéjszakák átlagos száma

Forrás: KSH TSTAR

A szállásférıhelyek kapcsán a régióhoz való felzárkózás figyelhetı meg. Az országos átlagnál már a vizsgálat kezdı évében is jobb volt Sárvár mutatója, és a kapacitásnövekedés hatására 2005-re elérte


21

és 2006-ban meg is haladta a régiós átlagértéket az 1000 fıre számolt férıhelyszám. A Sárvárra látogató vendégek száma jóval magasabb és egyre jobban eltávolodik a régiós és országos átlagértéktıl. Az elmúlt nyolc évben a régióban az ezer fıre számított vendégszám átlagértéke 1000-rıl 1200 fıre nıtt, míg Sárvár esetében 1500-ról 2500 fıre történı bıvülés volt megfigyelhetı az adott idıszakban. A szállásférıhelyek kihasználtsága messze jobb az országos és régiós átlagnál, bár enyhén csökkenı tendenciát mutat. Az országos átlagnál nagyjából két nappal, míg a régiósnál nagyjából 1,5 nappal maradnak hosszabb ideig a vendégek Sárváron. 2003-óta ez a mutató is elkezdett csökkeni követve az országos és régiós trendet. Összességében a megállapítható, hogy Sárvár idegenforgalmi ágazata komoly dinamizálódáson, kapacitásbıvülésen ment át az elmúlt idıszakban. Mindegyik relatív fejlettséget mérı idegenforgalmi mutatója kedvezıbb az országos és régiós átlagértéknél. A település jelentıs forrásokhoz jut az iparőzési adónak köszönhetıen, de a jövıben egyre nagyobb jelentıséggel fog várhatóan bírni a helyi idegenforgalmi adó (IFA), melynek minden egyes beszedett forintjához 2 forint támogatást nyújt az állam, ami idegenforgalmi fejlesztési célokra, turizmushoz köthetı infrastrukturális beruházásokra fordítható (5. táblázat). Az IFA mértéke Sárváron 2006-ban 300 Ft/fı/éj, melynek megfizetése alól a 18 év alattiak és a 65 év felettiek mentesülnek. 5. táblázat Adóbevételek, 2003-2006

Iparőzési adó (e Ft) IFA (ezer Ft) IFA + támogatás (e Ft)

2003 1 158 694 37 253 111 759

2004 1 062 938 29 981 89 943

2005 883 611 29 588 88 764

2006. I. félév 490 112 20 015 60 045

Forrás: önkormányzati adatbázis

2.2. Társadalmi helyzetelemzés Jelen rövid elemzésben a kézikönyv által elvárt mutatók kerültek megjelenítésre, továbbá a kötelezıen elvárt szegregációs helyzetelemzés is része ezen fejezetnek. 2.2.1 Demográfiai jellemzık Sárvár lakónépessége 2006-ban 15144 fı volt. A rendszerváltás óta kisebb hullámzással ugyan, de folyamatosan csökken a város lakossága. 1990-ben 15848 embert élt a településen, így összesen 704 fıvel alacsonyabb a lélekszáma 16 év távlatában. Ez az akkori lakosság 4,4%-a. Lakosságszámát tekintve tehát az országos folyamtokkal azonos ütemő és irányú népesedési folyamatok zajlódtak le a településen (9. ábra).


22

A lakónépesség száma, 1990-2006

Forrás: KSH TSTAR

Az állandó odavándorlások és elvándorlások alapján a negatív természetes szaporulat mellett a csökkenési tendencia mögötti vándorlásból fakadó többletet vagy éppen hiányt is ki lehet mutatni (10. ábra). Az elmúlt öt évben az állandó oda- és elvándorlás adatai alapján folyamatos negatív vándorlási különbözete volt Sárvárnak. Ez 40-50, vagy akár 100 fıs veszteséget is jelentett éves szinten az elmúlt öt évben. Állandó oda- és elvándorlás és az odavándorlási ráta, 2002-2006

Forrás: KSH TSTAR

2004-ben volt a legrosszabb a vándorlási egyenleg: 198 fı költözött a településre, de ezzel párhuzamosan 330 pedig elköltözött. A 0,6-os odavándorlási ráta ezt számszerősíti: az adott évben odaköltözök az elköltözıknek csak a 60%-át jelentették 2004-ben. A mutató 0,6 és 0,86 között ingadozott, így sárvár népessége nem csak az alacsony születésszám miatt, de az elvándorlás okán is csökken évrıl-évre. A népszámlálási adatok alapján a lakónépességre számolt korszerkezet enyhén eltér és optimálisabb az országos megoszlásnál (11. ábra). A 15 év alatti fiatalok aránya nagyjából azonos (16%), az idısek (60 év fölöttiek) aránya átlag alatti (17%-os), és az aktív korú lakosság aránya 3 százalékponttal magasabb az országos rátánál (67%). Különösen elınyös, hogy a részletesebb korcsoport adatok alapján a 30-39 és a 40-49 év közötti legaktívabb korosztály aránya átlag feletti (1-2 százalékponttal) Sárváron.


23

Sárvár korstruktúrája és a három összevont korcsoport aránya, 2001 Sárvár

Ország

60-x évesek 17,1%

60-x évesek 20,3%

15-59 évesek 66,7%

15-59 évesek 63,1%

0-14 évesek 16,2%

0-14 évesek 16,6%

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

A korszerkezet idıbeli alakulását a három összevont korcsoport állandó népességen belüli arányának elmozdulásával lehet mérni, vagy egyszerőbben fogalmazva az öregségi indexel. A fiatalok és idısek egymáshoz viszonyított arányát mérı mutató jól szemlélteti, hogy elöregedı vagy fiatalodó helyi társadalommal van-e dolgunk. A fiatal és idıs népesség aránya alapján egy fokozatosan elöregedı társadalom képe rajzolódik ki elıttünk. Az öregségi index azt mutatja, hogy 1998 elıtt még egy 60 év feletti lakosra legalább egy 15 év alatti jutott, sıt a kilencvenes évek elején 30%-al magasabb volt a fiatal korosztály aránya az idısnél. 1998-tól lényegében egyre nagyobb az arányeltolódás az idısek javára és napjainkra Sárvár ebben a formában mért öregségi indexe pontosan megegyezik az országos átlaggal, de a régiós átlagnál azért még mindig kisebb léptékő az elöregedés (12. ábra Magyarázat: 0-14 évesek aránya / 60-x évesek aránya. 1-nél kisebb érték utal az elöregedésre). Az öregségi index alakulása 1990-2006 között (állandó népességre számolt adat)

Forrás: KSH TSTAR


24

2.2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség Sárvár lakosságának nagyjából kétharmada munkaképes korú. Az álláskeresık száma és aránya alacsony a településen. Az elmúlt nyolc évben 300 és 420 fı között ingadozott, 2004-2005-ben volt a legmagasabb és 2007-ben ismét megugrott az érték. A 365 napon túl munkát keresık, tehát a tartósan munkanélküliek száma 30-60 fı között mozgott, arányát tekintve ez az összes állást keresı lakosnak a 10-17%-a csupán 8 éves idısintervallumot figyelembe véve. Az alacsony munkanélküliségi ráta az elmúlt nyolc évben 2,7 és 4,0% között ingadozott. Az országos adattal összevetve kimondottan kedvezı munkaerı-piaci kiindulópontot jelent Sárvár munkanélküliségi rátája. 2000 óta az országoshoz viszonyított ráta nem lépte túl a 65%-os szintet, és a legkedvezıbb idıszakban kevesebb, mint a fele volt a helyi munkanélküliség az országos szintnek (13. ábra). A munkanélküliség alakulása 2000-2007 között Nyilvántartott álláskeresık száma

365 napon túl állást keresık száma és aránya

Munkanélküliségi ráta (%)

Munkanélküliségi ráta az országoshoz viszonyítottan

Forrás: AFSZ

A település foglalkoztatottsági arányáról, az aktívak és az inaktívak, illetve az eltartottak megoszlásáról csak a népszámlálás alapján alkothatunk pontosabb képet (helyi munkaerı-piaci felmérés hiányában), figyelembe véve az adatok idıbeli távolságát (14. ábra). Az eltartottak aránya nagyjából mindhárom mérési szinten azonos volt: minden negyedik lakos volt eltartott 2001-ben. A helyi társadalom és gazdaság szempontjából kedvezı tendencia volt, hogy az inaktív keresık csoportja messze elmaradt az országos és még az amúgy is kedvezı régiós átlagértéktıl is. Leegyszerősítve ez a csoport is nagyjából a lakosság egynegyedét tette ki, szemben azzal, hogy az országban minden harmadik lakos volt inaktív.


25

Gazdasági aktivitás, 2001 Ország

Régió

Sárvár


A munkanélküliségi adatok ismeretében pedig nyilvánvaló, hogy az aktívaknak csak a 3%-a volt munkanélküli. Sárváron a teljes népesség 47,5%-ának volt állása 2001-ben, míg a régióban átlagosan csak 41,5%-ának és az országban pedig a népesség mindösszesen 36,2%-ának. A munkaerı korösszetétele és munkaerı-piaci beágyazottsága szempontjából Sárvár adatai egy kedvezı gazdasági miliıre utalnak. A következı lépésben érdemes áttekinteni a lakosság iskolázottságnak, képzettségének és a foglalkoztatottak ágazati elhelyezkedésének a jellegzetességeit a pontosabb helyzetfeltárás és értékelés érdekében, mivel ezek a tényezık befolyásolják alapvetıen a lakosság életesélyeit és sikeres társadalmi cselekvéseit. 2.2.3 Iskolai végzettség és foglalkozási szerkezet A népszámláláskor Sárváron a 15 év fölötti lakosság 93%-a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte. A 18 év fölöttiek 39%-nak legalább középiskolai (érettségivel) végzettsége volt. A 25 évesnél idısebb lakosok 12%-ának egyetemi vagy fıiskolai (oklevéllel) végzettsége volt. 2001-ben a 7370 foglalkoztatott személy a három fı ágazati csoport közül a legnagyobb arányban az iparban koncentrálódott (53%) Sárváron (6. táblázat). Ezt követte a szolgáltató szektor (43%) és a mezıgazdaság (4,2%). Ez a struktúra alapvetıen eltér az országos és régiós megoszlástól: majdnem 20 százalékponttal alacsonyabb a szolgáltató szektorban dolgozók aránya a városban. A dolgozók 35%-a szellemi és 65%-a fizikai foglalkozású. Az országos átlagnál többen végeznek fizikai munkát, ami az ipari profil következtében nem meglepı. A két csoport aránya a három szektorban nagyjából úgy írható le a népszámlálási adatok alapján, hogy a szolgáltató szektorban van a legtöbb szellemi foglalkozású (75%), a mezıgazdaságban közel 50%-os a szellemiek aránya, és értelem szerően az iparban a legalacsonyabb (5%). Sárváron a szolgáltató szektorban magasabb, míg az iparban és a mezıgazdaságban alacsonyabb a fizikai foglalkozásúak aránya. Az ipari túlsúly mellett a másik jellegzetessége a foglalkozási struktúrának, hogy a vezetı és rutin szellemi munkakörben dolgozók aránya alacsonyabb az országos átlagnál néhány százalékponttal és nagyjából a régiós átlagokkal egyezik meg. Összefoglalva az eredményeket a helyi munkaerı-piac foglalkozási szerkezete a kisvárosi jellegbıl fakadóan nem követheti az országos tendenciát (kevesebb foglalkoztatott a szolgáltató szektorban, több fizikai és kevesebb vezetı értelmiségi foglalkozású), de szinte pontosan megegyezik a régió foglalkozási struktúrájával.


26

6. táblázat Fizikai és szellemi foglalkozásúak fıcsoportonként, 2001 Sárvár 311

% 4,2%

Régió 5,6%

Ország 5,5%

Ipar, építıipar

3892

52,8%

40,1%

32,9%

Szolgáltatási jellegő

3167

43,0%

54,3%

61,6%

Összes foglalkoztatott

7370

Ebbıl szellemi

2569

34,9%

34,3%

40,1%

Vezetı értelmiségi

1237

16,8%

16,4%

20,5%

Egyéb szellemi Fizikai mezıgazdasági

1332 137

18,1% 1,9%

17,9% 3,0%

20,3% 3,1%

Fizikai ipari

3127

42,4%

38,1%

31,5%

Fizikai szolgáltatási

1012

13,73%

15,8%

15,8%

Fizikai egyéb

525

7,1%

8,8%

8,8%

Fizikaiak aránya a szolgáltató szektorban

31,9%

29,5%

25,6%

Fizikaiak aránya az iparban, építıiparban

80,3%

93,1%

95,6%

Fizikai foglalkozásúak aránya a mezıgazdaságban

44,1%

53,3%

56,9%

Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás


Sárvár jelentıs munkaerı-piaci vonzerıvel rendelkezik a kistérsége és tágabb vonzáskörzete számára (7. táblázat). Az összes foglalkoztatottnak kevesebb, mint 16%-a (1143 fı) jár el más településre dolgozni. A többség helyben lakó és dolgozó személy. Az ingázók több mint kétharmada (784 fı) a megyén belül dolgozik, és csak 359 ember jár el más megyébe munkavégzés céljából napi rendszerességgel. A naponta ingázók legnépesebb csoportja az érettséginél alacsonyabb végzettségő alkalmazottakból áll (48%). 7. táblázat Sárvár munkaerı-piaci vonzereje, 2001 Foglalkozási profil

2001

A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2001 (db)

6227

A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma 2001 (db)

1143

A naponta bejáró foglalkoztatottak száma 2001 (db)

5526

A helyben foglalkoztatottak száma összesen 2001 (db)

11753

A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001 (db)

784

A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001 (db)

359

A naponta ingázó (eljáró) érettséginél alacsonyabb végzettségő foglalkoztatottak száma 2001 (db)

544


Sárvár, mint lokális munkaerı-piaci központ jóval több embert foglalkoztat helyben, mint ahány helyben lakó és dolgozó foglalkoztatottja van a településnek. 2001-ben összesen 11753 fıt foglalkoztattak a városon belül, és ennek csak 53%-a volt helyi lakos. Lényegében minden második foglalkoztatott naponta jár be a környezı településekrıl dolgozni Sárvárra. Összegezve a munkaerı térbeli mozgására vonatkozó számadatokat ki kell emelni, hogy Sárváron alapvetıen csak kevesen nem tudnak helyben munkát találni. A lakosság nagyobbik hányada helyben dolgozik, kevés az ingázó. Ezzel párhuzamosan a helyi munkaerıvel nagyjából megegyezı nagyságú


27

bejáró munkaerıt is fel tud szívni sikeresen a gazdaság. Természetesen az eltelt évek alatt bekövetkezett demográfiai és fıként idegenforgalmi átstrukturálódás változtathatott a konkrét értékeken, de talán az irányokon és a szervezıdési logikán nem annyira. Az biztos, hogy az elköltözık száma egyre jelentısebb, a népesség egyre inkább elöregedik, de ezzel párhuzamosan szemtanúi lehettünk az idegenforgalom fellendülésének is, amely új munkahelyeket megteremtıdését is jelentette az elmúlt években. 2.2.4 A lakosság jövedelmi helyzete A gazdasági helyzetelemzésben kitértünk a vállalkozások jövedelemtermelı képességére az APEH személyi jövedelemadó adatbázisának adatait felhasználva. A lakosság jövedelmi, anyagi helyzetének megítélése még nehezebb feladat primer kutatások hiányába. Az adóbevalláshoz kapcsolódó összes települési jövedelem adatai bontottan is rendelkezésre állnak, így a fıállásúak összes jövedelmébıl kiindulva nagyjából megbecsülhetı, hogy a legális bevételek szintjén mennyire különböznek a helyi jövedelmek az országosoktól (15. ábra). Fıállásból származó összes jövedelem egy fıállásúra számított összege,és az országostól való eltérés mértéke 1995, 2000 és 2006 Egy fıállásúra jutó átlagos fıállásból származó jövedelem

Egy fıállásúra jutó átlagos fıállásból származó jövedelem eltérése az országostól

Forrás: APEH SZJA

Mint látható a jövedelmek mindkét ciklusban megduplázódtak. Az ezredfordulóig nagyjából az országos átlagjövedelmet követte Sárvár adata, de az elmúlt években lemaradás következett be ezen a területen. 2006-ban egy fıállásúra átlagosan több mint 1,5 millió forint jövedelem jutott. A relatív mutató érzékelteti az ingadozás mértékét. Egyik vizsgált évben sem haladta meg a település adata az országost, de 2006-ban már komolyabb mértékő lett a lemaradás (8%).


28

2.3 Sárvár városának lakókörnyezeti jellemzıi A város kialakulásában, életében a természeti környezetnek meghatározó szerepe volt: a Rába és Gyöngyös torkolata kedvezı környezetet biztosított a letelepülı népeknek. A település ókori fejlıdésében domináns szerepet játszott a folyóparti fekvésének. Sárvár jelentıségét az ókorban a rábai átkelıhelyen át a Dunához vezetı utaknak köszönhette. A Savaria-Arrabona ill. a Savaria-Aquincum út a stratégiai-kereskedelmi szempontból vitális fontosságú, Itáliából a Balti-tengerhez vezetı Borostyán út kelet felé történı meghosszabbításának tekinthetı. A középkorban a Rába és a Gyöngyös torkolatának közelében állhatott az elsı két folyó által is védett erıdített földvár. Sárvár település nevének eredete is erre a földvárra utal. A jelenleg is meglévı sárvári vár védelmét korábban biztosító vizesárkot szintén a Gyöngyös-patak vize táplálta. A kiterjedt ártéri erdıségek vetették meg a késıbbi erdıgazdaság alapjait. A kedvezı termékenységő öntés és réti talajok biztosították a szántóföldi növénytermelés eredményességét, míg az ártéri legelık az állattenyésztés számára biztosították a tömegtakarmányt.

2.3.1. Természeti környezet Sárvár város közigazgatási területe összesen 6464,5 ha. A Földhivatal nyilvántartása szerint ebbıl 862 ha belterület, 5494,3 ha külterület, 108,2 ha pedig zárkert.

Sárvár közigazgatási területének mővelési ág szerinti megoszlása

Kivett 21,4 %

Szántó 50,5 %

Erdı 20,5 % Kert 0,4 % Gyümölcs 1,6 %

Szılı 0,4 %

gyep 5,2 %

Forrás: KSH

A kimutatásból látható, hogy Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi mővelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdık, rétek) helyén keletkeztek. A szántóföld ma a mezıgazdasági termelés alapvetı termelıeszköze.


29

A természetes élıhelyeket Sárvár környékén már csak elvétve találunk. Ezeket erdıfoltok, gyepterületek, vízfolyások ill. part menti sávjaik valamint néhány holtág képviselik. Az erdıterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévı, értékesebb erdık a Rába jobb és bal parti zónájában lévı hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben főz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Az erdıterületek jelenleg teljes mértékben erdészeti mővelés alatt állnak. Tájidegen fafajokból álló ( fekete dió, akác, erdei fenyı, kultur nyár stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdık aránya jelentıs és az erdık korosztályeloszlása is rendkívül kedvezıtlen, természetellenes. Sárvár legfıbb természeti értékeit az ártéri erdık ırzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdıállományok megırzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - fıként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élıhelyek voltak változatos kifejlıdéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltőnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelık gyorsan beerdısülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdısülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdısültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyészı. Természetvédelmi szempontból kiemelkedı feladat a Sárvár környéki természetes élıhelyek megırzése. Ezek védelme hosszútávon csak természetvédelmi védettséggel biztosítható. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentıségő és helyi jelentıségi védett területek biztosítják. Ezek a következık: Országos jelentıségő természetvédelmi terület: Sárvári Arborétum Kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési terület - a NATURA 2000-es hálózat része: a Rába és Csörnöc völgye (HUON2008). 8. táblázat Helyi jelentıségő természetvédelmi területek és értékek: Megnevezés

Hrsz.

Terület

Bajti erdırészlet

0417

115 ha

Rába holtág a Szatmár erdıben

021/3

6,1 ha

Várpark

2/1

6,3 ha

Hatvany-Deutsch kastély parkja

1101/7

4,7 ha

Csónakázó-tó melletti parkerdı részlet

1182/4

14,2 ha

Álló-kút

0171

-

Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek

195/10

-

Vadkerti kocsányos tölgy

1176/8

-

Vadkerti elszáradt kocsányos tölgy

1176/6

-

Forrás: KSH


30

Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe

Talajtípusok A talaj korlátozottan megújuló természeti erıforrásunk. Alapvetı tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember az élelmiszer termelés során. Egészséges élelmiszert azonban csak szennyezetlen talajon lehet termelni, ezért a termıföldön történı minden beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy az ne eredményezze a termıföld minıségének romlását. Sárvár változatos felépítéső és átmeneti jellegekkel színezett környezete talajtani adottságaiban is tükrözıdik. A talajképzı tényezık (alapkızet, éghajlat, növénytakaró) változatossága következtében területünkön is több talajtípus elıfordulásával találkozhatunk. A terület talajainak képzıdésében a vízfolyások meghatározó szerepet játszottak (hidromorf talajképzıdési sor). A vízhatástól mentes területeken pedig elsısorban a közép- és délkelet-európai barna erdıtalajok fıtípusába tartozó talajok képzıdtek.


31

Sárvár közigazgatási területét borító fıbb talajtípusok

Vízrajz A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékő, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kızettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedı homokos üledékben elraktározódnak. Ezek mellett területünkön több vízfolyás is keresztül halad, melyek szintén kedvezıen befolyásolják az altalaj pozitív mérlegét. A talajvíztükör átlagos mélysége 1-3 m, melynek ingadozása az említett kedvezı feltételek miatt csekély. Más a helyzet a hegyháti területen. Itt a talajvízszint 20-50 m mélységben helyezkedik el, mely gyakran a rétegvízzel is keveredve a völgyek felé áramlik, ahol források képében lép ki a felszínre. Ilyen forrásokkal a Hegyhát meredek nyugati oldalában az un. „Omlás”-ban találkozhatunk. A mélyebb szintek neogén üledékei több szintben gazdag rétegvíz készlettel rendelkeznek. Ezek mélyfúrásokkal történı megnyitása a területre érvényes 22 m/oC geotermikus grádiens értékébıl eredıen rendszerint 35 oC-nál magasabb hıfokú hévizet eredményez.


32

Források, vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vízkészletek Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdıben és a Bajti felé esı területen a vasúti töltés oldalában is találkozhatunk. A Rába bal parti területén azonban csak egyetlen természetes forrást ismerünk. A város külterületén a Szombathely felé vezetı 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, de a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. A kút történetérıl írásos forrásokkal nem rendelkezünk, de bizonyos, hogy az ember letelepedésekor már ismert volt, mivel a korai települések mindenkor ivóvíz (forrás) közelében létesültek. Ezt támasztják alá a közeli régészeti feltárás során talált leletek is. A forrás közvetlen közelébıl az elmúlt évek ásatásai során egy római ırtorony, egy útállomás, egy temetı maradványai és a római út egy szakasza kerültek elı (Nagy M. szóbeli közlése). Az Álló-kút a késıbbi idık során is fontos ivóvízforrásnak számított a sári nép számára, mert a mezıkön dolgozó emberek innét hordák a vizet, s nem a messzebb fekvı településrıl. A visszaemlékezések szerint az 1930-as években készült el a téglából rakott kútház. A forrás vizét pedig betonozott nyílt csatornával vezették el. A forrás környéke jelenleg nagyon elhanyagolt, gondozatlan. Kaszálás hiányában elburjánzott a nád, az aranyvesszı és a csalán. 9. táblázat Az Álló-kút vizének vizsgálati eredményei Komponens pH KOIps Ammónium Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Nitrát Nitrit Klorid Szulfát Vas Mangán

Vizsgálati eredmény 7,6 0,93 mg/L < 0,03 1,4 mg/L 21 mg/L 130 mg/L 35,1 mg/L 105 mg/L < 0,01 mg/L 46 mg/L 83 mg/L < 0,02 mg/L < 0,03 mg/L

Ivóvízre megállapított határérték* 6,5-9,5 között 5 mg/L 0,5 mg/L 200 mg/L

50 mg/L 0,5 mg/L 250 mg/L 250 mg/L 200 µg/L 50 µg/L

* A 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet alapján Az eredmények alapján megállapítható, hogy a forrás vízminısége a nitrát kivételével jónak mondható. A nitrát koncentrációja azonban meghaladja az ivóvízre meghatározott határértéket, ezért emberi fogyasztásra jelenleg nem alkalmas. Az Álló-kút forrás 2007 óta helyi jelentıségő természetvédelmi terület. A város és közvetlen környéke meglehetısen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fı folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyı, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi győjti össze a város területén csörgedezı többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik.


33

Rába-folyó A település és egyben a táj fı folyója a Rába. A város körzetében vízhozama kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlıdik. A Rába energiájával tetemes mennyiségő hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92 160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az elızı értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség 1968 óta rendszeresen ellenırzi a Rába vízminıségét. Vas megyében 4 helyen (Szentgotthárd, Csörötnek, Rum, Ostffyasszonyfa) hetente győjtenek vízmintákat. Az 1998 és 2000 évek átlagában Ostffyasszonyfánál az oxigénháztartás mutatói alapján (KOI, BOI) a Rába vize III. (tőrhetı) kategóriába, a tápanyagháztartás mutatói alapján III. (tőrhetı) kategóriába sorolható. Mikrobiológiai mutatók alapján IV. (szennyezett) kategóriába tartozik. Szervetlen mikroszennyezık tekintetében a Rába vize kiváló minıségő (I. osztály), kivételt képez ez alól a higany tartalom (IV. osztály). Ez a szennyezés valószínőleg nem Sárvár területérıl származik, mivel már a Rumnál vett mintákban is megjelenik. Szerves mikroszennyezık (kıolaj és termékei) tekintetében III. kategóriába sorolható. Gyöngyös-patak A város második legjelentısebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város elıtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátóképességő mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vízével táplálja Téglagyári-, a Csónakázóés az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. A Gyöngyös vízminısége a NyugatDunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tőrhetı) kategóriába esik. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2001. októberében a város alsó szakaszán a Gyöngyösön mederkotrást végeztetett. Ennek során nagy mennyiségő iszapot és kommunális hulladékot távolítottak el. Szaput-árok Feltehetıen a Gyöngyös egyik torkolati ágának lefőzıdésével keletkezett. A város belterületén, a Tizenháromváros közelében ered. Ugyanitt balról felveszi a Kertaljai árok, majd északabbra a Trombitás-malom közelében a Vágóhídi-árok vizét, végül Rábapatytól keletre torkollik a Rábába. A város belterületén lévı szakasza fedett csatorna, amely a város csapadékvíz elvezetését szolgálja. Hossza kb. 6 km, vízgyőjtı területe mintegy 30 km2. Vízminıségét nagymértékben befolyásolja a medrébe kerülı különbözı eredető és mennyiségő szennyvíz. Vágóhídi-árok A város É-i részén ered. Egy ideig a Gyöngyössel közel párhuzamosan halad, majd a Trombitás-malom közelében nyugatnak fordulva torkollik a Szaput-árokba. Hossza 1,5 km, vízgyőjtı területe 0,5 km2. Eredetileg csapadékvíz elvezetésére létesítették. A legutóbbi idıkig a vágóhíd szennyvizének fogadója volt. Kertaljai-árok Bögöttıl keletre két ágból ered. Sárvár alatt felveszi a Vasútmenti-árok vizét, majd Sárvár (Tizenháromváros) területén egyesül a Szaput-árokkal. Hossza 6 km, vízgyőjtı területe kb. 11 km2. Vasútmenti-árok A város északi szélén, a Szombathelyi országút közelében ered. A vasútvonalat követi, majd kb. 1 km megtétele után a Kertaljai-árokba torkollik.


34

Aranyos-ér A Bagoly-rét és a Vadkert pangó vizeit összegyőjtve halad a Csónakázó-tó irányába. Idıközben felveszi a Horgász-tó túlfolyó vizét. A Csónakázó-tóból kilépve ÉK-i irányba halad tovább és Péntekfalu alatt torkollik a Rábába. A Rákóczi útnál felveszi az Aranyosér-árok vizét. A város területén áthaladó szakasza fedett. Aranyosér-árok Mesterséges csatorna, melyet Ferenc bajor herceg készíttetett a vár körüli pangó vizek elvezetésére. A Rákóczi út alatt elhaladó fedett csatornán át az Aranyos-érbe torkollik. A város körzetében természetes állóvizeket csak a Berekben találunk, melyek a Rába és a Herpenyı lefőzıdött morotvái. Szigetszerő, erısen fragmentált elıfordulásúak. Természetvédelmi szempontból különösen értékes táplálkozóhelyet jelentenek a madarak számára ha sekély, nyílt vízi részek is vannak bennük. Ehhez járul hozzá gazdag kétéltő faunájuk. Legnagyobb közülük a cukorgyártól keletre, a Rába jobb oldalán kiágazó meder, melynek mintegy 1,5 km-es, kanyargós ága a vasúti töltést is keresztezve a gát közelében vakon végzıdik. A vízutánpótlás hiányában azonban ez és a többi kisebb ág legtöbbször idıszakosan kiszáradnak. Rába-holtág a Szatmár-erdıben A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különbözı állapotúak, és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkezı holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezıgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár-erdı területén egy több száz méter hosszú, élıvíző holtág húzódik. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerezı hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen partmenti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídır, nyílfő). A korábbi évekhez képest jelentıs mértékben terjed a holtág két oldalát kísérı harmatkásás. A holtág déli oldalán lévı idıs gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegő sáv után telepített fekete dió (Juglans nigra) található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A holtág északi csücskének déli partján lévı keményfa ligetben egy idıs magyar tölgy (Quercus frainetto) található. A Rába szabályozása miatt a holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény idıjárása felgyorsította a holtág feltöltıdési folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhetı meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévı holtág feltöltıdése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent. A holtág megırzése hosszútávon csak egy komplex élıhely rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közremőködésével valósítható meg. Ellenkezı esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltıdik.


35

A város területén lévı mesterséges tavak a következık: Az Arborétum tava Létesítési idejét nem ismerjük, de feltételezhetıen az Arborétum telepítésének kezdeti idıszakában, a múlt század elsı felében keletkezhetett. Vizét a park területén áthaladó Gyöngyös-patakból nyeri. A tó K-felıl félkörívben öleli körül a parkot. Mintegy 0,7 ha-os vízfelületével nagyban hozzájárul a híres arborétum kedvezı mikroklímájának és esztétikai hatásának kialakításához. A tó partján az egykori mocsárvilág emlékeként több száz éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) díszlenek. Csónakázó-tó Sárvár DK-i szélén a Rába és a Gyöngyös közötti területen elhelyezkedı, egymással összeköttetésben álló mesterséges tavak rendszere. Mintegy 9 ha-os vízfelületét mesterséges szigetek tagolják. A tavat az 1972-73-as években alakították ki az 1969-ig mőködı téglagyári gödrök helyén. Vizét a Horgász-tó felıl érkezı Aranyos-ér szolgáltatja. Felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Rábába. Horgász-tó A Csónakázó-tótól 500 m-re Ny-i irányban, a Gyöngyös és az Aranyos-ér között foglal helyet. Egy téglagyári gödör helyén 1972-ben alakították ki. Vizét a Gyöngyös szolgáltatja, felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Csónakázó-tóba. Halakkal történı betelepítést követıen a sporthorgászat céljait szolgálja. Felülete 4,4 ha. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csıkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztı képességénél fogva ki van téve a felszínrıl történı szennyezıdésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtıl záróréteggel jól elkülöníthetı artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárvárott ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felsıpannoniai rétegsor 20-30 m-tıl mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmő fúrt kútjai. A beszőrızött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidıben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmő-teleprıl is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmő-telepre. Az egészséges ivóvíz megırzése szempontjából meg kell valósítani az üzemelı vízbázisok hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedı rétegek a területen jellemzı geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 oC-nál magasabb hımérséklető termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. Az idegenforgalom legjelentısebb szereplıi Sárvári Gyógy-és Wellnessfüdı, Danubius Thermal Hotel (****), Park Inn Hotel (****), Spirit Spa Hotel (*****)


Térkép- közig

36


37

2.3.2. A település története7,, kialakulása A Gyöngyös-patak és Rába-folyó torkolatának vidéke ısidık óta emberlakta hely. A régészeti leletek tanúsága szerint Kr. E. 4000-2800 óta emberlakta terület volt. A régmúlt feltárásába az 1983-1999 közötti Vég-malmi ásatások jelentıs eredményeket hoztak, mivel több kultúra került itt felszínre. Sárvár, azaz az ókori Bassiana, a Rábába folyó Sibaris (Gyöngyös) torkolatánál, a Rába két oldalán helyezkedett el a mai Sárvártól északra kerülı Borostyánút mellett. Az 1. és 3. század között az út jelentısége megnıtt, több útállomást építettek ki. A kis településnek, váltóállomásnak az út révén sokrétő kapcsolata volt Pannóniával, sıt a mediterrán világ nagy részével. Itália északi részérıl szállították a bort és az olajat, melyet a megtalált amfora-leletek is bizonyítanak. Az államalapítást követıen Sárvár az Egervár, Gyırvár, Vasvár, Kapuvár, Óvár várláncolat tagja lett. Királyi birtok és a vasvári fıesperesség egyik települése. A település elsı írásos említése 1192-bıl származik. További okleveles adatok a 13. századból ismertek, melyek „Sár” és „Sársziget” néven említik, mint királyi birtokot. Sárvár 1328-tól rendelkezett városi kiváltságokkal, melyet Károly Róberttól kapta. Noha nem volt szabad királyi város, de kiváltságlevele a civitasokéhoz hasonló jogokat biztosított számára. Az 1400-as években több tulajdonosi váltás után a Kanizsaiak birtoka lett, majd házasság révén került Nádasdy Tamás tulajdonába. A történészek szerint ekkor kezdıdött el Sárvár máig legfényesebb idıszaka a Nádasdyak európai mércével mérhetı udvartartás építettek ki. Közben a királyi kiváltságokkal megerısített mezıváros fontos kereskedelmi-piaci központ lett, több országos vásárral évente. Nádasdyak híresek voltak kultúra pártolásukról, így iskola, nyomda alapítása is a nevükhöz főzıdik. Sárvár a magyarországi reformáció központja volt, számos kiemelkedı egyéniség megfordult a településen. III. Nádasdy Ferenc 1671-es Wesselényi-összeesküvés miatti halálbüntetését követıen a császári kincstár kezébe került a sárvári vár és uradalom, a korábban felhalmozott fıúri győjteménybıl csupán néhány darab került vissza. 1677-tıl többször gazdát cserél, még a genovai kereskedıház, a Genovai Köztársaság tulajdonában is volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a város szinte teljesen elpusztult, 1720-as összeírás csupán hat családot említ. A századfordulóra újbóli fellendülés következett, a XVIII. század végére már iskola mőködött három településrészen is. A modenai Este-család renoválta a várkastélyt, létrehozták az arborétumot és építkeztek a városban is. A 17-18. század fordulóján sorozatos tőzvészek után a XIX. Században sorra renoválták az épületeket, a mőemlékek nagy része ebbıl az idıszakból származik. Az 1867-es kiegyezés jelentıs változásokat hozott a város életében. 1850-tıl járási székhely, 1872-ben fıszolgabírói székhely, járásbírósággal, közjegyzıi és telekkönyvi hivatallal. 1871-ben a Gyır-Graz vasútvonal állomásaként Sárvár is bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe. Megalakultak a pénzintézetek, bevezették az elektromos áramot, létrejöttek az elsı jelenetıs gyárak (cukorgyár, mőselyemgyár), épültek iskolák, fejlıdött a kulturális élet. Az 1875-ben a vár és az uradalom házasság révén a bajor hercegi család, a Wittelsbachok tulajdonába került, akik magas színvonalú mezıgazdasági és erdészeti gazdálkodást folytattak. A világháborúk nem kímélték a várost, gyárak zártak be, valamint emberek százai haltak meg a kialakított barakkokban. A XX. század második felében fıként az ipart fejlesztették, majd 1961-ben a mai gyógy-idegenforgalmat megalapozó termálvízre bukkantak a város területén. 1968-ban Sárvár újra városi rangot kapott, majd elkészült a Nádasdy-vár rekonstrukciója, majd 1982-ben a város Híd-érmet kapott. A ma Sárvár néven ismert város több korábban lakott, majd összeépült vagy közigazgatásilag összevont településcsoport egységes elnevezése. Fényes Elek 1836-ban megjelent írásában Sárvár néven a mezıvárosok között említi a települést, melynek a településrészeit is egyenként Forrás: Bük, Csepreg, Sárvár és környékük – Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2000. 7


38

felsorolja. Ezek a következık: Péntekfalu, Sár, Tizenháromváros és Vármellék. 1850-es években újabb városrésszel gyarapodott a település. 1856. évi tagosításkor Sörös külsıváros és a belváros között 43 házhelye mértek ki, és az árokháton is telkek kialakítására került sor. A Nagyatádi-féle földreform után a birtokviszonyok kis változása következtében kiosztott házhelyeken 1925-ig további 100 lakás épült, ami a mai „Kertváros” településrész létrejöttét eredményezte. Az 1968-as városi ranggal a szomszédos lakott településeket is (Rábasömjén, Lánkapuszta, Újmajor) közigazgatásilag Sárvárhoz csatolták. 2.3.3. Jelentıs mőemlékek, helyi építészeti emlékek Sárvár jelentıs turisztikai vonzerıvel rendelkezı nevezetessége a város központjában elhelyezkedı szabálytalan ötszög alakú Nádasdy vár. A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik kiemelkedı mőemléke, a város szimbóluma. A mai palota együttes délnyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlıdött ki.

E vár elsı említése 1288-ból való. A következı nagy építkezések a XV. század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített fıúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedéső zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük. A vár jelenleg a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ad helyet, mely kiállítási területe a legnagyobbak közé tartozik a Dunántúlon. A vártól keletre fekszik az Arborétum, amelyet 1812-ben az Este-Modenai család alapított. A 10 hektáros természetvédelmi területen 200-300 éves kocsányos tölgy, 190 éves japán akác, platánok, tiszafák, számtalan örökzöld, a május és június fordulóján virágzó rhododendronok csodálatos pompájukkal lepik meg a parklátogatót. A félhektáros tó által kedvezıen befolyásolt mikroklímában igen jól érzik magukat a ritka növényféleségek. A dús lombú fák, az ágak közt fészkelı madarak igazi felüdülést kínálnak. Szent Márk templom (Rábasömjén) A templomról már 1288-ból van tudomás. A latinkereszt alaprajzú egyhajós templomnak nyugati tornya a homlokzatból emelkedik ki. Román kori a torony és annak északi, nyugati és déli középoszloppal elválasztott ikerablaka. A kereszthajót 1775-ben építették. 1933-ban jelentıs változtatásokra került sor, az eredetileg félköríves szentélyt ötszögővé alakították és délrıl sekrestyét építettek. Mai formában neoromán stílusú.


39

Szent László római katolikus plébániatemplom A Sárvár mezıváros piacterén álló középkori eredető Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelezı Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A templomtérben látható Sárvár elsı köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás.

Szent Miklós római katolikus templom (Sársziget u. 52.) A templom elsı írásos említése 1454-bıl való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létezı régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Kultúrtörténeti jelentıségét az adja, hogy a templomot körülvevı régi temetıben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén. Evangélikus templom (Sylvester u. 3.) A Türelmi Rendeletet követıen 1782-1787 között épült evangélikus templom 1829 május 3-án tőzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építıje Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fı sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétıl. Kálvária-kápolna (Hegyközség) Az Úr-hegyen álló templom helyén már 1758-ban kápolna állt, amelyet a város polgárai 1800-ban újjáépítettek. A kéttornyú templom akkor nyerte el mai alakját. Széchenyi úti iskola (Széchenyi u. 7.) A hagyomány szerint ez a klasszicista stílusban újjáépített eredetileg földszintes épület adott helyet a Sylvester János vezette iskolának és nyomdának. Ebben az épületben tanított Gárdonyi Géza az 1884-es tanévben. Polgármesteri Hivatal Geschrey Lajos, sárvári építımester tervezte és építette 1878-1882 között. Az L alakú, egyemeletes eklektikus épület a mester legjobb mővei közé tartozik. Egykori Korona szálló és vendéglı (Várkerület 29.) Sárvár legnagyobb klasszicista épülete 1818-ban épült. A szimmetrikus épület fıhomlokzatához hátrafelé U alakban két földszintes melléképület csatlakozik. „Régente szalma fedelérıl Szalmakocsmának hívták ….” – írta róla Szeibert János Sárvár monográfiájában. Nepomuki Szent János szobor A várpark délkeleti oldalán egy neogótikus kápolnában áll. Valamikor a várárok hídjának elején állt egy gloriettben, késıbb ugyanitt egy kis klasszicizáló kápolnában. A neogótikus kápolna a 19. sz. elsı felében készült. A kápolnát 1980-as években helyezték át mai helyére (tervezetten a NYDOP városrehabilitációs projekt része az eredeti helyére visszaállítás).


40

Cukorgyári kastély Báró Hatvany Béla építette 1898-1899-ben. A kastély sarkain csonkakúp tetıvel fedett enyhe toronyszerő kiugrások vannak. Az egész épület tömeghatásában a négy sarokpavilonos francia barokk kastélyokra emlékeztetı építmény. Mára jelentısen leromlott, korábban park is tartozott hozzá. A város területén számos építészeti örökség található meg, melyrıl a képviselıtestület helyi önkormányzati rendeletek rendelkezik. 2.3.4. Települési infrastruktúra Sárvár lakásállománya az elmúlt 7 év idıszakát figyelembe véve folyamatosan növekedett. 2000 óta 210 új lakás épült a településen és csak 86 szőnt meg. Évente átlagosan 44 új lakást építettek, de ez jelentıs ingadozásokkal történt: 2002-ben volt a legnagyobb arányú a lakásépítés (93db) és 2004-ben a legalacsonyabb (22db). A megszőnı lakások száma jóval alacsonyabb (az elmúlt hét év átlaga 12 db), és 3–28 között ingadozott a számuk. Egy megszőnt lakásra átlagosan 8 újonnan épült jut, de ez egy kiugró év miatt inkább átlagosan 3–4 darabot jelentett a vizsgált idıszakban. Összességében a lakáspiac növekedik, háromszor-négyszer annyi lakás épül évente, mint ahány megszőnik.

Lakásállomány alakulása Sárváron 2000-2006 között 6140

6124

6120 6100

6091

6089

2004

2005

db

6079 6080 6060

6045

6047

6050

2000

2001

2002

6040 6020 6000

Forrás: KSH

2003

2006


41

Épített lakások száma (üdülık nélkül) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Egy megszőnt lakásra jutó épített lakás száma 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 64 kilométer. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya az ezredfordulón még nem érte el a 100%-os szintet (az arány 97–98% volt), de 2004-óta a település összes lakása be van kapcsolva az ivóvízvezeték-hálózatba.


42

A vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások száma (2000-2006) 6200 6100

6091

6089

2004

2005

6124

db

6000 5900 5800

5775

5786

2000

2001

5839

5839

2002

2003

5700 5600 2006

Forrás: KSH

A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza az elmúlt hét év alatt 71%-al növekedett 31 km-rıl 53 km-re. Ennek köszönhetıen jelentısen javult a csatornahálózatba bekötött lakások aránya is (51%-al). 2000-ben még csak három lakásból kettı volt bekapcsolva Sárváron, míg 2006-ban már 96%-uk, és alapvetıen 2004-tıl kezdıdıen indult meg a látványos arányjavulás. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások száma (2000-2006)

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

A lakások komfortfokozat szerinti struktúrája kedvezı. 59%-uk összkomfortos, további 31%-uk komfortos, és csak 10%-uk alacsony komfort fokozatú. Ez 591 lakást jelent az 5938-ból, amelyek közül a többség vagy félkomfortos (200 lakás), vagy komfort nélküli (260). A szükséglakások aránya alacsony, nem haladja meg a 2,2%-os rátát.


43

Lakások komfortfokozata - 2001 58,80%

31,20%

Összkomfortos lakások száma/aránya

Komfortos lakások száma/aránya

3,40%

4,40%

Félkomfortos lakások száma/aránya

Komfort nélküli lakások száma/aránya

2,20% Szükség- és egyéb lakások száma/aránya

Forrás: KSH

Az anti-szegregációs terv kapcsán felmerülı alapvetı kérdéshez, mely szerint mekkora az alacsony státusú lakosok aránya a településen és megfigyelhetı-e a térbeli koncentrációjuk, támpontot szolgáltathatnak a lakhatási körülmények adatai is, mivel szoros összefüggés van az alacsony iskolázottság, a munkajövedelem hiánya, a kedvezıtlen munkaerı-piaci pozíció és a lakáskörülmények között. A lakáskörülmények adatai alapján jól látható, hogy a leromlott állagú lakókörnyezet aránya alacsony a településen, és inkább a félkomfortos állag a domináns.


44

10. táblázat Lakáskörülmények adatai, 2000-2006 Lakókörnyezet minısége 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

5914

5960

6050

6079

6091

6089

6124

Épített lakások száma (üdülık nélkül)

28

50

93

39

22

26

50

Megszőnt lakások száma

16

4

3

10

10

28

15

Egy megszőnt lakásra jutó épített lakás száma

1,8

12,5

31,0

3,9

2,2

0,9

3,3

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

5775

5786

5839

5839

6091

6089

6124

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

97,6

97,1

96,5

96,1

100,0

100,0

100,0

66

66

67

67

67

67

67

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

3782

3781

3849

4142

5110

5359

5896

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

63,9

63,4

63,6

68,1

83,9

88,0

96,3

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km)

31

30

36

45

45

53

53

Lakásállomány

Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km)

Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)

9,9%

Összkomfortos lakások száma 2001 [db]

3493 (58,8%)

Komfortos lakások száma 2001 [db]

1854 (31,2%)

Félkomfortos lakások száma 2001 [db]

200

Komfort nélküli lakások száma 2001 [db]

260

Szükség- és egyéb lakások száma 2001 [db]

131

Lakások száma 2001 (db)

5938

Zöldfelületek nagysága (m2) Forrás: KSH TSTAR, KSH 2001. évi népszámlálás


45

2.4. Sárvár város kommunális jellemzıi ellátottsága Sárvár rendelkezik mindazon közmővekkel, amely a lakosság és a gazdasági szereplık ellátásához nélkülözhetetlen. 2.4.1. Vezetékes ivóvíz ellátás Sárvár város vízellátását 1997. január 1-tıl a Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ KFT. végzi. A vízellátáson kívül a társaság biztosítja a város szennyvízelvezetését és tisztítását is. A város részét képzı Rábasömjén vízellátása Jákfa vízbázisról történik. A városban a vezetékes vízellátás teljesnek mondható. Sárvár város vízellátását a sárvári vízmő-telepen lévı 5 db, valamint az újmajori vízmő-telepen lévı 2 db mélyfúrású kút biztosítja. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában mőködnek. A szükséges többletvíz-mennyiséget a sárvári vízmőgépház biztosítja igény szerint. 11. táblázat A terület víztermelı kapacitása Kút

Q (l/p)

Q (m³/22h)

Vas (mg/l)

Mangán (mg/l)

I. számú

650

858

0,27

0,05

III. számú

120

158

0,54

0,06

IV. számú

300

396

0,59

0,09

V. számú

300

396

0,53

0,04

VII. számú

650

858

0,34

0,08

Újmajori I. sz.

510

673

0,56

0,16

Újmajori II. sz.

430

568

0,62

0,13

Összesen

2960

3907

-

-

Forrás: KSH

Az ivóvíz szolgáltatás fıbb adatai : A gerincvezeték hossza : 64,0 km. Mértékadó kapacitás : 4.400 m³/24h Vízellátás módja : hálózat Vízigény : Település

Átlag m³/nap

Csúcs m³/nap

Évi összes m³/év

Sárvár

2.590

3.613

945.404

Forrás: KSH


46

A lakosság részére szolgáltatott víz mennyisége (2000 - 2006) 650

608 587

600

1000 m 3

550

505

500

569

565

517

461

450 400 350 300 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

2.4.2. Szennyvízcsatorna ellátottság, szennyvíztisztítás A szennyvíz csatornahálózat létesítésének ütemezése idıben elmaradt ugyan az ivóvíz vezeték kiépítésétıl, de mára elmondató, hogy az elmúlt 10 év csatorna beruházásainak köszönhetıen a hagyományos értelemben vett város területén befejezıdött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, 100%-os lett a csatornázottság. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak Rábasömjén, Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. Ezeken a területeken a szennyvízelvezetés megoldása az elkövetkezendı évek feladata lesz. A város csatorna hálózata elválasztott rendszerő – a szennyvízcsatornába csapadék- és talajvizet bevezetni nem szabad. A csatorna-hálózat hossza 30.416 fm, ebbıl nyomóvezeték 5.240 fm. A városban a terepviszonyok miatt 6 db szennyvízátemelıt kellett építeni. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bıvítı fejlesztése. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7000 m3/nap értékre növekedett. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekbıl származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekbıl adódó többlet szennyvizek elıírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja. A biológiai fokozat fejlesztése mellett ezért a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen meg kellett oldani a tápanyag eltávolítást és ezzel egyidejőleg az iszapkezelést is. A féléves próbaüzem kedvezı tapasztatai alapján megállapítható, hogy a telep az elıírt tisztítási hatásfokkal mőködik, határérték feletti szennyezıanyag kibocsátás nem terheli a Rábát. 12. táblázat A sárvári szennyvíztisztítóban keletkezett szennyvíziszap mennyisége

Forrás: KSH

Évek

Tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év)

Keletkezett szennyvíziszap (t/év)

2003

1.561.584

8.260

2004

1.683.683

10.740

2005

1.795.821

12.650

2006

1.723.293

13.929


47

A tisztított szennyvíz éves mennyiségébıl:

509.321 m3 1.213.972 m3

- lakossági : - Ipari

A tisztított szennyvíz a befogadója a Rába folyó. Az elısőrített iszap a szennyvíztisztító telepen lévı 2 db 1.200 m3 kapacitású, valamint a Rábasömjéntıl 1.000 m-re lévı 2 db 1.200 m3 kapacitású átmeneti tárolóba kerül, majd injektálással mezıgazdasági elhelyezésre kerül. 2.4.3 Közmőolló alakulása Egy település kommunális infrastrukturális ellátottságát jellemzı mutató az ivóvízzel ellátott és a szennyvízcsatornával ellátott lakások egymáshoz viszonyított aránya. Az utóbbi évek szennyvízcsatorna beruházásainak eredményeképpen a közmőolló Sárváron jelentıs mértékben záródott. Jelenleg a közmőolló 96,3 %-os.

db

Közmőolló alakulása 2000-2006 között 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közmőves szennyvízcsatornára kötött lakás

Forrás: KSH

2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés A város területén a csapadékvíz elvezetésére egyrészt zárt szelvényő csapadékcsatornák (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezetı árkok szolgálnak. A csapadékvíz befogadói a városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyösmőcsatorna), melyek a Rába vízgyőjtıjéhez tartoznak. 2.4.5. Villamos energia ellátás Sárvár villamos energia ellátását az E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt végzi. A város és környékének villamos energiaellátása biztonságosan megfelelı. A városba betápláló vezetékek több irányból érkeznek az egyes városrészekbe, és táplálják a helyi transzformátor-állomásokat. Az érintett területen 20 kV-os villamos elosztóhálózatok üzemelnek, amelyeket az ikervári 120/20 kV-os transzformátor állomás lát el. Ikerváron az üzemi transzformátor 40 MVA-es, a tartalék transzformátor pedig 25 MVA-es. A lakossági energiaigényeket a városban a kisfeszültségő 0,4 kV-os hálózatról


48

légvezeték ill. földkábel bekötéssel elégítik ki. A városban minden lakás részére biztosított a villamos energia ellátás. A lakosság villamos energia felhasználásának alakulása (2000-2006) 20000

19104

19000

MWh

18000 17000 16000

15866

16172

2000

2001

18735

18880 17054

17215

2005

2006

15000 14000 13000 12000 11000 10000 2002

2003

2004

Forrás: KSH

2.4.6. Földgázellátás A városban a közüzemő földgázszolgáltatást az ÉGÁZ-DÉGÁZ RT. végzi. Sárvár város a földgázt az országos nagynyomású gázszállító vezetékrıl kapja, a város északnyugati határán telepített BKG-2000 típusú gázátadó állomáson keresztül. A gázhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma folyamatosan növekszik, jelenleg: 3681. A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások számának alakulása 2000-2006 között 3800 3681

3700 3565

db

3600 3457

3500 3400

3486

3521

3406 3336

3300 3200 3100 2000

Forrás: KSH

2001

2002

2003

2004

2005

2006


49

A lakosság részére szolgáltatott földgáz mennyiségének alakulása (2000-20006) 6500 6026 6000

5712

1000 m3

5500 5000

5211

5102

2001

2002

5433

5495

2005

2006

4769

4500 4000 3500 3000 2000

2003

2004

Forrás: KSH

2.4.7. Távhıellátás A városban a távfőtési rendszert az önkormányzati tulajdonban lévı SÁRVÁRI TÁVHİ Kft. üzemelteti. A földgáztüzeléső főtımővek felıl a forró víz elosztása a fogyasztók felé védıcsatornába fektetett hıszigetelt acélcsövekkel, vagy közvetlenül a földbe fektetett, elıre szigetelt acélcsövekkel történik. A távfőtésbe bekapcsolt lakások száma az elmúlt években stagnált. Több társasház az egyedi főtési technológiák bevezetésével a Távhırıl való leválást kezdeményezte. Így a jövıben várhatóan a lakossági fogyasztók száma csökkeni fog. A Távhı energiaellátásának racionalizálása érdekében a geotermikus energia felhasználásának elıkészítése folyamatban van.

db

A távfőtésbe és a melegvíz szolgáltatásba bekapcsolt lakások számának alakulása (2001-2006) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1457

714

2001

1461

744

2002

1494

753

2003

1494

1494

745

2004

745

2005

Távfőtésbe bekapcsolt lakások száma Melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma

Forrás: KSH

1494

745

2006


50

2.4.8. Távközlés A város telefonhálózatának üzemeltetıje az Invitel Rt. A távbeszélı fıvonalak száma jelenleg 5080. Ebbıl az egyéni lakásfıvonalak száma: 3690. Az ISDN vonalak száma: 780. Az egyéni távbeszélı fıvonalak száma fokozatosan csökken. A 2001. évihez viszonyítva 25 %-kal csökkent az egyéni fıvonalak száma. A csökkenés hátterében minden bizonnyal a mobil telefonok elıtérbe kerülése áll. Az egyéni távbeszélı fıvonalak számának alakulása (2001-2006) 6000 4929

5000

4610

4588

4357

3991

db

4000

3690

3000 2000 1000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

2.4.9. Kábel TV Kábel TV szolgáltatást a lakosság részére a városban a Nádasdy Lakásszövetkezet és a VárSat Kft. végez. a következı ábra szemlélteti. A kábel Tv hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása, 2000-2006 között 5000 4500

4301

4143

4251

4000 3500

3200

3326

3322

2004

2005

2006

db

3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2001

Forrás: KSH

2002

2003


51

2.5 A közszolgáltatások helyzete a városban 2.5.1. Oktatás-nevelés A közoktatási feladatellátás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai és a kollégiumi nevelést, oktatást, valamint az ezzel összefüggı szolgáltató és igazgatási tevékenységet. Sárvár Város Önkormányzata kötelezı feladata teljesítése során teljes körő közoktatás-szolgáltatást nyújt: - az óvodai nevelés, - az általános iskolai nevelés – oktatás területén Az önkormányzat nem kötelezı feladatként gondoskodik: a) saját fenntartásban: - a szakiskolai nevelés-oktatásról, - a szakközépiskolai nevelés-oktatásról, - a gimnáziumi nevelés-oktatásról, - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - az alapfokú mővészeti nevelés-oktatásról, - a kollégiumi nevelés-oktatásról, - a nevelési tanácsadásról, a Vas Megyei Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás keretében, - felnıttoktatásról, felnıttképzésrıl; b) a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - gyógytestnevelés oktatásáról és a - logopédiai ellátásról. Sárvár városban a közoktatás rendszerét: - a nevelési- oktatási intézmények fenntartói, - a feladatellátást végzı intézmények, azok résztvevıi, - a tanügyigazgatás önkormányzati és társadalmi szereplıi, - a közoktatási feladatellátás egyéb segítıi alkotják. A közoktatási feladatellátást teljesítı önkormányzati – beleértve fenntartott intézményeket intézményrendszer kiépültnek tekinthetı.


52

Feladat ellátási helyek A Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében fenntartott intézmények: A./ Óvodák:

Petıfi úti Óvoda (1 székhely intézmény, 1 telephely, logopédiai ellátás),

Vármelléki Óvoda (1 székhely intézmény, 1 telephely, 1 sitkei tagóvoda, logopédiai ellátás).

B./ Általános iskolák: a./ Nádasdy Tamás Általános Iskola: -

általános mőveltséget megalapozó alapfokú nevelés – oktatás;

- 1-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban testnevelés, 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban idegen nyelvi tantárgy emelt szintő oktatása; -

logopédiai ellátás;

-

napközi otthon, tanulószoba biztosítása.

b./ Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola: -

általános mőveltséget megalapozó alapfokú nevelés – oktatás;

-

5-8. évfolyamon évfolyamonként egy-egy osztályban idegen nyelv és informatika területén emelt szintő oktatás – nevelés;

-

sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése – oktatása és felzárkóztatása fejlesztı foglalkozás keretében;

-

iskolaotthonos osztályok mőködése 1-3. évfolyamokon, a 2005/2006. tanévtıl indított elsı osztályok esetén 1-2. évfolyamon;

-

napközi otthoni és tanulószobai ellátás;

-

gyógytestnevelés oktatása, szervezése városi szinten;

-

logopédiai ellátás.

Tagozatként mőködik: -

a nem tanköteles fiatalok és felnıttek általános iskolai tanulmányainak végzését, befejezését szolgáló esti rendszerő nevelése – oktatása;

-

a sajátos nevelési igényő, tanulásban akadályozott tanulók eltérı tantervő nevelése – oktatása.

C./ Középiskolák: a./ Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola: -

szakiskolai oktatás;

-

szakközépiskolai oktatás;

-

szakképzési évfolyamok;

-

iskolarendszeren kívüli felnıtt-képzés.

Tagozatként mőködik a 2 éves felnıttoktatási szakközépiskolai nevelés- oktatás.


53

b./ Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola: -

négy, illetve ötévfolyamos (nyelvi elıkészítı évfolyammal rendelkezı) gimnáziumi képzés,

-

idegenforgalmi, vendéglátói szakközépiskolai képzés;

-

emelt óraszámú német, illetve angol nyelv és matematika oktatása;

-

szakképzési évfolyamok.

Tagozatként mőködik a felnıttoktatás formái közül a gimnáziumi és profilnak megfelelı szakközépiskolai esti rendszerő nevelés – oktatás. D./ Alapfokú mővészeti oktatás Koncz János Zene- és Mővészeti Iskola zenemővészeti, vokális és egyéb (kamarazene), táncmővészeti, képzımővészeti, iparmővészeti, színmővészeti ágban mőködtet tanszakokat. A város közoktatási feladat-ellátásában részt vesz az 1996/1997. tanévtıl mőködı Szent László Katolikus Általános Iskola. Sárvár város Önkormányzata elismeri és támogatja az iskola értékelvő pedagógiai és szakmai tevékenységét. Az elmúlt évtized tapasztalata alapján az intézményben folyó nevelı-oktató tevékenység speciális értéke közoktatási rendszerünknek. A város közoktatási intézményei közé tartozik a Nevelési Tanácsadó, amelyet Sárvár város Önkormányzata 2001. december 31-én átadott a megyei önkormányzat fenntartásába. . Közoktatás jellemzıi Sárváron A négy óvodába összesen 447 diák járt 2006-ban. A kilencvenes évek végétıl folyamatosan csökken a gyermeklétszám (hét év alatt 134 fıvel). Átlagosan a település egy óvodájára nagyjából 100-120 gyermek jut. Az óvodai férıhelyek nincsenek teljesen kihasználva. Az elmúlt években 80-90% körüli kihasználtság jellemezte a rendszert.

Óvodások száma (fı) 650 600 550 500 450 400 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006 Forrás: KSH


54

Óvodai férıhelyek kihasználtsága % 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Az általános iskolai oktatás három intézményi szereplıje összesen közel 1500 gyermekkel foglalkozik. 1990 óta itt is jelentıs létszámcsökkenés volt megfigyelhetı, összesen 214 diákkal kevesebb járt általános iskolába 2006-ban, mint 1999-ben. Az egy általános iskolára jutó átlagos tanulólétszámok is ennek következtében csökkentek: 400 fırıl 350 fıre.

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 1250 1999

Forrás: KSH

2001

2002

2003

2004

2005

2006


55

Egy általános iskolára jutó átlagos tanulószám 410 400 390 380 370 360 350 340 330 320 310 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Sárváron két középiskola mőködik, amelyekben több mint 700 diák tanul. Az óvodai és általános iskolai létszámadatokban megfigyelhetı egyenletes csökkenési trend nem érvényesül a középfokú oktatásban. Itt a létszámadatok stabilak és az elmúlt néhány évben bıvülés volt megfigyelhetı. 1999-ben még csak 635 diák tanult a három intézményben, míg 2005-ben 809, 2006-ban pedig 729 fı. Az adatok mindenképpen enyhe bıvülésre utalnak, amely egybevág a középfokú funkciókat ellátó kistérségi szerepkör kibontakozásával és megerısítésével.

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fı) 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 1999 Forrás: KSH

2001

2002

2003

2004

2005

2006


56

Egy középiskolára jutó átlagos tanulószám 350 300 250 200 150 100 50 0 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Középiskolai tanulók számának alakulása, 2001-2006 900 800 700

fı

600 500 400 300 200 100 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma

Forrás: KSH

Nappali tagozatos egyetemi és fıiskolai szintő képzésben nincs a településen, és az önkormányzati kezelésben lévı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtságára vonatkozóan sem tudunk adatot közölni, mivel nem mőködik ilyen intézmény.


57

2.5.2. Szociális ellátás Sárváron egy bölcsıde mőködik, mely évente átlagosan 70 gyermeket fogad, bár a létszámadatok 52 és 82 fı között szóródnak. A településen Gondozási és Családsegítı Központ is mőködik.

Bölcsıdések száma 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH A következı ábra a szociális segítségnyújtásban részesülık számát mutatja az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra vonatkozóan. A segítségben részesülık száma eleinte csökkent, majd stagnáló tendencia után növekedett a számuk. 2000 és 2006 között 55 %-kal csökkent azoknak a száma, akik mindkét ellátási formában részesültek.

fı

Szociális segítségnyújtásban - étkeztetés és házi segítségnyújtás – részesülık száma Sárváron, 2001-2006 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Szociális ellátásban: étkeztetésben részesült Szociális ellátásban: házi segítségnyújtásban részesült

Forrás: KSH


58

Az önkormányzat által támogatásban részesülık számát mutatja a következı ábra. A legnagyobb számban azok vannak, akik átmeneti segélyben részesülnek, bár számuk 2004 óta lecsökkent. A lakásfenntartási támogatásban részesülık száma 2000 óta folyamatosan csökken. A rendszeres szociális segélyben részesültek száma viszont kismértékben ugyan, de fokozatosan emelkedik.

fı

Az önkormányzat által szociális támogatásban részesülık száma Sárváron, 2001-2006 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Átmeneti segélyezésben részesültek száma

Forrás: KSH

Az idısek nappali ellátását biztosító intézmény 1 db mőködik 100 férıhellyel a városban. A z ellátottak száma évenként változó. Az utóbbi két évben az ellátottak száma jelentıs mértékben nem változott. Idısek nappali intézményében ellátottak száma 2001-2006 100 90 80 70 fı

60 50 40 30 20 10 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

Az idısek nappali intézményeinek kapacitáskihasználtsága a korábbi évekhez képest javult. Átlagosan a 100 férıhelyre 73 ellátott jut 7 év adatai alapján. 2000-2001-ben kimondottan alacsony volt (50%-os),


59

2003-2004-ben nagyon kedvezı szintet ért el (90%), és az elmúlt két évben mérsékeltebb, 75-78%körüli rátán mozgott az intézmény kapacitás kihasználtsága.

Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

2.5.3. Egészségügyi ellátás Sárváron a felnıtt háziorvosi körzetek és a gyermek háziorvosi körzetek száma a 90-es évektıl nem változott. A felnıtt háziorvosok száma 6 db, a gyermek háziorvosok száma 3 db. A felnıtt háziorvosi ellátásban részesülık száma az elmúlt években folyamatosan nıtt, 2006-ban az ellátásban részesültek száma 82 997 fı. A gyermek háziorvosi körzetekben ellátottak száma is növekedett, de sokkal kisebb mértékben. 2006-ban 16946 gyermek vett igénybe háziorvosi szolgáltatást.

fı

A háziorvosi ellátásban részesültek száma 2000-2006 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Felnıtt háziorvosi ellátásban részesültek száma Gyermek háziorvosi ellátásban részesültek száma

Forrás: KSH


60

2007. áprilisától a Sárvári Önkormányzati Kórházban az aktív ágyakat az Egészségügyi Minisztérium megszüntette. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között jelenleg zajlik a városban egy Térségi Rehabilitációs Központ és a járóbeteg szakellátás intézményrendszerének kialakítása. Sárváron jelenleg mőködı gyógyszertárak száma: 3 db. 2.5.4. Települési hulladék közszolgáltatás Kommunális szilárd hulladék Sárvár város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatói tevékenységet 2003. április 01.-tıl a Sárvári HUKE Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u. 23.). látja el. A lakossági szilárd hulladék szállítását a lakossági igények alapján heti egy illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képzıdı hulladék mennyiségének függvényében a győjtıedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék begyőjtése. A begyőjtött lakossági hulladékot a közszolgáltató elsısorban a Rekultiv Kft. regionális hulladéklerakóira illetve a Müllex Kft. körmendi hulladéklerakójára szállítja ártalmatlanításra. 2004-ben és 2005-ben a Sárváron begyőjtött települési hulladékok (EWC 200301) mennyiségét a következı diagram szemlélteti. A begyőjtött települési szilárd hulladék (EWC 200301) mennyiségének alakulása 5000

4609,4 3486,1

4000 3000 t 2000 1000 0 2004

2005

Szelektíven győjtött csomagolási hulladékok Az országos illetve a sárvári helyi hulladékgazdálkodási célok között a begyőjtött települési szilárd hulladékok lerakási arányainak csökkentése és a hulladékok újrahasznosítási arányának növelése szerepelt. Ezt a célt törvényi kötelezettség is elıírja. A jogszabály szerint a hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 01-ig el kellett érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25 %-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. Ezt a célt elsısorban a szelektíven győjtött hulladékok újrahasznosításával lehet megvalósítani. Sárváron szeletív hulladékgyőjtésnek három formája került bevezetésre.


61

2003. júliusától a város 10 különbözı pontján hulladékgyőjtı szigetek mőködnek, ahol szelektív hulladékgyőjtı konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített győjtésére van lehetıség. Ezek a következık: fehér üveg, színes üveg, papír, fém, mőanyag. 2004. szeptemberétıl a HUKE Kft. Ikervári úti telephelyén hulladéklerakó udvar létesült. A hulladéklerakó udvarban a lakosság térítésmentesen helyezhet el szelektíven győjtött csomagolási hulladékokat, biológiailag lebomló hulladékot (pl. kerti hulladék, nyesedék). De beszállítható ide olyan háztartási hulladék is, amely a hagyományos hulladékgyőjtı edényben nem helyezhetı el. (pl. rossz háztartási gépek, fémhulladékok, fa hulladék stb …). 2005-ben tovább bıvült a lakossági szelektív hulladékgyőjtés lehetısége. 2005 áprilisában került bevezetésre a háztartásoknál a zsákos szeletív hulladékgyőjtés győjtés rendszere. Ezt a szolgáltatást a HUKE Kft. ügyfélszolgálati irodájában lehet kérni, melyhez a szolgáltató ingyen biztosítja a 80 literes emblémázott, sárga mőanyagzsákokat Ezek a zsákok az alábbi csomagolási hulladékok győjtésére szolgálnak: - Fémhulladékok: alumínium italos dobozok, alumínium tálcák, alufóliák, konzervdobozok, az üvegek fém záró elemei és egyéb fém csomagoló anyagok - Papírhulladékok - Mőanyag csomagolási hulladékok: üdítıs, ásványvizes PET palackok, zsugorfóliák, mőanyag zacskók, reklámtáskák, kozmetikai és egyéb tisztítószeres flakonok - Többrétegő tejes vagy gyümölcsleves dobozok (TETRA-PACK) A felsorolt hulladékok a zsákba vegyesen tehetık, mivel az így begyőjtött hulladékot a HUKE telephelyén válogató soron elkülönítik. A zsákok begyőjtése havonta egy alkalommal történik. A szelektív hulladékgyőjtés minél szélesebb körben történı terjedése csökkenti a lerakásra kerülı vegyes települési hulladékok mennyiségét. Ez a tendencia Sárváron már a bevezetést kötetı elmúlt két év alatt is érvényesült. Míg a vegyes települési szilád hulladék mennyisége 2004 és 2005 több 1000 tval csökkent, addig a szelektíven begyőjtött hulladékok mennyisége közel ugyanakkora mértékben növekedett. 13. táblázat Szelektíven győjtött hulladékok mennyisége (t)

Hulladék megnevezése

2004

2005

2006

Papír, karton

2067

2812

2740

Mőanyag

209

1426

1356

Fém

69

62

52

Üveg

3

394

186

Fa

420

316

1167

Összesen:

4772

7015

7507

Forrás: ÖKO-Pannon Kht.

A Sárvári HUKE Kft 2004-ben csatlakozott a szelektív hulladékgyőjtést országosan koordináló ÖKOPANNON Kht. szervezetéhez, melynek keretében a szelektíven begyőjtött hulladék 100%-ban újrahasznosításra kerül.


62

Biológiailag lebomló hulladékok További hulladékgazdálkodási kötelezettséget jelent az önkormányzatok számára a hulladékgazdálkodási törvény 56.§-a, mely szerint a települési szilárd hulladékban a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1. napjáig 75%-ra - 2007. július 1. napjáig 50%-ra - 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Ez a kötelezettség is csak elkülönített győjtéssel valósítható meg. Ennek érdekében Sárváron a következı intézkedések történtek. A kertvárosi lakóövezetben lévı háztartások részére a közszolgáltató térítésmentesen komposztáló rácsot biztosít, amelynek segítségével a biohulladékok ártalmatlanítása helyben megtörténik. A másik lehetıség a hulladékudvarba történı beszállítás, ahol a HUKE a hét minden napján (vasárnap is) térítésmentesen átveszi a beszállított biohulladékot. A lakosság körében komposztálással ártalmatlanított biohulladék mennyiségérıl nem rendelkezünk mennyiségi adatokkal. A hulladék udvarban átvett mennyiségek azonban a szolgáltatás egyre nagyobb arányú igénybevételérıl tanúskodnak. A biohulladékok beszállításában évente két csúcsidıszak jellemzı. Az egyik tél végén (a metszések idején) a másik ısszel (a lombhullás idején) jelentkezik. A begyőjtött biológiailag lebomló hulladék (EWC 200201) mennyiségének alakulása

100

82,8

80 60 t

46,1

40 20 0 2004

2005

Forrás: ÖKO-PANNON Kht.

Lomtalanításból származó hulladék Sárváron évente két alkalommal történik lomtalanítás. Az elmúlt két évben begyőjtött mennyiségeket tekintve megállapítható a lakosságnál keletkezı lom mennyisége növekszik.


63

A lomtalanítás során begyőjtött hulladékok (EWC 200307) mennyisége

250

222,3

200

159,5

150 t 100 50 0 2004

2005

2.5.5. Települési folyékony hulladék Sárvár város területén a közmőves szennyvízcsatorna kiépítése 2005. év végére befejezıdött. Ennek eredményeképpen a hagyományos értelemben vett város területén gyakorlatilag 100%-os lett a csatornázottság. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak a Katalin u. és Alsógyep utcák, Rábasömjén, Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A csatornázottság mértékével várhatóan a lakosságnál derítıkben győjtött szennyvíz és így a szippantott szennyvíz mennyisége csökkenni fog. A közszolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a csökkenés már az elmúlt két évben is jelentkezett. A szippantott lakossági szennyvíz mennyiségének alakulása 1000

865

800 577

600 t 400 200 0 2003

2005

Forrás: KSH A szippantott szennyvíz ártalmatlanítása Sitke 0222/3 hrsz-on található folyékony hulladék leürítı telepen történik.


64

2.5.6. Tömegközlekedés A helyi tömegközlekedési közszolgáltatást közszolgáltatási szerzıdés alapján a Vasi Volán Rt látja el. A Vasi Volán Zrt. forgalmi üzletágának, sárvári autóbuszüzeme helyközi viszonylatban 25 autóbuszvonalon szállítja az évi 2 millió 600 ezer utasát, 2 millió 100 ezer kilométer megtételével, átlagosan 25 db autóbusszal. Továbbá 7 db helyközi vonalon helyi viszonylatban is igénybe vehetı a szolgáltatás, a meghatározott belterületi szakaszokon, az Önkormányzatnak a 2004. évi XXXIII. Tv. szerint a GKM miniszterrel kötött megállapodása, valamint a Vasi Volán Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerzıdése alapján. A helyi közlekedést igénybevevık száma évi 160 000 ezer fı, ami megközelítıleg 6-8%-a a összes utasszámnak. 2.5.7. Egyéb elérhetı közszolgáltatások Sárvár Város Önkormányzati Hivatásos Tőzoltósága Nádasdy-vár Mővelıdési Központ és Könyvtár Sárvár Város Polgármesteri Hivatala A sárvári polgármesteri hivatal gyámhivatali, építésügyi és okmányirodai feladatok kistérségi szintő (körzetközponti illetékesség) ellátását is biztosítja. 2.6. Szegregációs helyzetelemzés Az IVS gazdasági-társadalmi, közszolgáltatási és lakókörnyezeti helyzetelemzései során megismert kedvezı településkép, adottságrendszer és a pozitív irányú idıbeli változási tendenciák alapján is láthatóvá vált, hogy a településen az alacsony státusú lakosok aránya minimális, és nem figyelhetı meg ezen réteg térbeli sőrősödése, elkülönülése sem. A szegregációs mutatók szintén erre utalnak (12. táblázat). 14. táblázat Sárvár alapadatai és szegregációs mutatói, 2001 Mutató megnevezése

Sárvár összesen

I. akció- II. akció- III. akció- IV. akcióKülterület terület terület terület terület

Lakónépesség száma

15 519

4 086

5 554

1 219

4 399

261

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

16,2

17,4

15,9

20,4

14,5

13,8

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 66,2

69,2

66,4

65,7

64,2

53,6

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

17,6

13,5

17,7

13,9

21,4

32,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15- 22,8 59 évesek) belül

21,4

20,2

30,2

24,0

55,7

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és 11,9 idısebb népesség arányában

13,9

14,0

8,7

8,9

2,4

Lakásállomány (db)

5 938

1 663

2 140

395

1 620

120

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

10,0

6,6

7,7

13,4

11,7

62,5

26,7

28,7

35,0

29,5

32,1

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15- 28,9 59 évesek) belül


65

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres 10,1 munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

8,2

8,7

16,0

11,3

21,4

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 66,8 népességen belül

69,8

67,1

61,9

65,6

57,8

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

28,3

24,5

27,6

26,1

32,4

46,3

Állandó népesség száma

15 846

4 155

5 680

1 248

4 497

266

Forrás: KSH A város leromlott részeinek, szegregátumainak lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik meg. Azon területek minısülnek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korú népességen belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Erısen leromlott, de még nem szegregált területnek pedig az minısül, ahol a mutató a 40%-ot meghaladja. A 2001. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai fıosztályának állásfoglalása az alábbi volt: „Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.” Sárvár szegregációs térképe – I.

Forrás: KSH


66

Sárvár szegregációs térképe – II.

Forrás: KSH Az Önkormányzat tájékoztatása alapján, a térképen megjelölt egyetlen terület vonatkozásában az alábbi változások történtek 2001 óta: figyelemmel arra, hogy a KSH szegregációs térképén pink színnel jelölt területen lévı 1 db lakóingatlan lebontásra került, a jelölt területen jelenleg lakónépesség nem található. Sárvár Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje álláspontja szerint a területi szegregáción túlmenıen etnikai alapú szegregáció sem figyelhetı meg a városban, nincsenek területileg egy tömbben élı roma családok, a városban elszórtan, integrált környezetben élnek. A településen a 2001. évi népszámlálás alapján az alacsony státusú lakosok aránya 10% az aktív korú népességen belül, ami megközelítıleg összesen 1038 fıt jelent az aktív korú lakosságon belül. A szegregációs mutató értéke a 261 fıt számláló „Külterületen” a legmagasabb, de még ott is messze elmarad a 40%-os és 50%-os küszöbértékektıl a 21,4%-os rátával. A mutató két elemének adatai szintén kedvezı társadalmi összetételrıl és magas gazdasági aktivitásról tanúskodnak. A 15-59 éves korosztályon belül 22,8%-os a legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya, és 29%-os a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya. Természetesen ezek a mutatók is a külterületen a legmagasabbak, de semmi esetre sem érik el a szegregálódáshoz szükséges „kritikus tömeget”. Fontos megállapításnak minısül, hogy a négy akcióterület esetében sem emelkedik meg az alacsony státusú lakosság arányát mérı mutató: 8,2% és 16,0% között ingadozik az érték. A város egészében és a négy akcióterületen is magas a foglalkoztatottak aránya, átlagosan 60-70% közötti ingadozás figyelhetı meg a 2001. évi adatokban. A külterületek esetében ugyan kiugróan magas az alacsony végzettségő lakosok száma, de a demográfiai szerkezetbıl látható, hogy itt a legmagasabb az idıs korú személyek aránya (33%), amely komoly háttérfaktora a végzettségi paramétereknek, és ehhez nem párosul kedvezıtlennek tekinthetı munkajövedelem hiányra vagy alacsony foglalkoztatottságra utaló adottság. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a település egészében és a négy akcióterületen is alacsonynak tekinthetı, kivételt jelent ez alól a külterület, ahol minden második lakás ide sorolható. Az önkormányzati szociális ellátórendszer erıforrás oldali kiadási tételei jól szemléltetik a szociális háló kiépítettségét és éves szinten mért ráfordításait, illetve a támogatási esetekre vagy támogatottakra számított fajlagos mutatóit jelentı legfrissebb (2006-os) hivatalos települési szintő statisztikák.


67

15. táblázat Az önkormányzati szociális ellátás mutatói, 2006 Fı vagy esetszám

Összege (Ft)

Egy fıre vagy esetre jutó átlagos összeg

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma

39

4 388 000

125 512

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei

858

6 060 000

7 062

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma

436

6 060 000

13 899

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2006.07.01-tıl

38

5 365 000

141 184

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma

174

1 745 000

10 028

Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásban részesítettek évi átlagos száma

0

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma

15

681 000

45 400

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás esetei

120

5 660 000

47 167

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben)

120

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei

1468

8 290 000

5 467

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben)

774

8 290 000

10 710

A rendszeres szociális segélyben részesítettek foglalkoztatásban részt vettek száma

0

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

0

Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma

45

99 130 000

2 202 889

Forrás: KSH TEIR

Az IVS számára a település munkaerı-piaci, vállalkozási és foglalkoztatási jellemzıinek részletes elemzése elkészült és rávilágított a kedvezı adottságokra, a hosszú távú stabil fejlıdési trendekre. Az anti-szegregációs folyamatok jövıbeli megakadályozásának szempontjából a munkanélküliség kérdése kulcsfontosságú. 2001-ben a gazdaságilag aktív lakosság aránya 22,5%-al volt magasabb az országos rátánál (49%). 2007-ben a lakosság 70% volt munkavállaló korú és ebbıl összesen csak 399 fı volt nyilvántartott álláskeresı. Az álláskeresıknek mindössze 15% volt tartósan (365 napon túli) munkanélküli.


68

16. táblázat A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása, 2000-2007 Év

Munkavállaló korú népesség

Nyilvántartott álláskeresık száma

365 napon túl állást keresık száma

2000

10 351

296

97

2001 2002

10 704 10 704

303 286

28 35

2003

10 769

314

40

2004

10 776

429

50

2005 2006

10 646 10 612

392 307

68 61

2007

10 708

399

63

Forrás: AFSZ

Ráadásul nem csak 2007-ben maradt el messze az országos átlagtól a munkanélküliségi ráta, hanem 2000 óta folyamatosan 2,8-3,7% között ingadozott az értéke, amely az országos ráta 45-65%-a volt csupán. A város szociális bérlakás hálózata jelenleg 187 lakásból áll, amely összesen 24 utcában található meg a város különbözı pontjain integrált lakókörnyezetben. 17. táblázat A város szociális bérlakásállománya, 2007

Utca Ady u. Árpád u. 7 Deák F.u. Dózsa u. Hunyadi u. Kossuth tér Magyari u. Móricz Zs.u. Petıfi u. Rákóczi u. Széchenyi u. Várkerület

Bérlakás (db) 10

1 4 1 2 9 1 6 4 7 6

Utca Alkotmány u. Batthyány u. Dévai B.M. u. Gárdonyi u. Katona J.u.. Laktanya u. Malom u. Nádasdy u. Rábasömjéni u. Selyemgyár u. Újsziget u. Vásártér

Bérlakás (db) 47 21 9 8 1 8 8 14 5 3 2 3

Forrás: önkormányzati nyilvántartás

Sárváron jelenleg 93 díjhátralékost tartanak nyílván és a jogcím nélküli lakáshasználók száma 18. Probléma oka: Az esetek 80% -ban munkahely elvesztése, családi probléma (válás), valamint betegség és az ezekkel összefüggı jövedelem kiesés okozza. A maradék 20% hanyag életvitel következtében nem tudja fizetni a bérleti díjat. A jogcím nélküliek esetében a bérleti szerzıdés lejárta után képtelenek más megoldást találni lakáshelyzetük megoldására a fent vázolt okok végett.


69

Helyzet kezelése: A probléma kezelésének megkezdésekor fizetési felszólítás indul, ezzel egy idıben személyes meghallgatása történik a Bérlınek megtudakozva a fizetés elmaradásának okát. Utána fizetési meghagyás a következı lépés. Ezt bírói letiltó végzés követi. Amennyiben ez sem vezet megfelelı eredményre bírói kiürítı ítélet követi, de kiürítést nem kezdeményez az Önkormányzat (a Képviselı-testületi határozatnak megfelelıen). 2.7. Közlekedési helyzet A település jelenleg is elfogadható közlekedési kapcsolatokkal bír mind a közúti, mind a vasúti közlekedést illetıen, s az országos közlekedési hálózatfejlesztés új gyorsforgalmi út-korszerősítés megvalósításával is számol. A meglévı közúti kapcsolatokat illetıen kedvezı, hogy a 88. számú fıút nyugatról, a 84. sz. fıút keletrıl érinti a település közigazgatási területét. A 84. számú fıút megépült városi elkerülı szakaszának üzemelése a lakott területeket megfelelıen mentesíti az észak-déli irányú átmenı forgalomtól. A 88. számú fıút város elkerülı szakaszának kiépítése a közeljövıben fog megvalósulni az északi körgyőrőbe való csatlakozása révén. Az országos úthálózathoz való kapcsolatokat a fıutakon kívül több összekötıút biztosítja: − 8439. számú Kám – Sárvár-i összekötı út (Sótonyi út), − 8446. számú Sárvár – Szeleste-i összekötı út (Soproni utca – Ipartelep utca – Rábasömjéni út – Ölbıi út), − 8451. számú Sárvár – Kenyeri összekötı út (Ostffyasszonyfai út), − 8701. számú Rábahidvég – Sárvár-i összekötı út (Ikervári út), − 84326. számú vasútállomási hozzájáró út (Selyemgyár út). Az igazgatási területet érintı további összekötı és bekötı utak a következık: − 8404. számú Pápa – Sárvár-i összekötı út, − - 8458. számú Csénye – Bögöt-i összekötı út, − - 84151. számú Rábasömjéni bekötıút, − - 84325. számú Lankapusztai bekötıút. A település szomszédjai az említett úthálózaton keresztül közvetlenül elérhetık. A település a nagy átmenı forgalmú utakhoz is közel fekszik, s így a településrıl a nagy közlekedési irányok is könnyen elérhetık. A vasúti közlekedés tekintetében: − a település lakott területeinek északi részén halad keresztül a Celldömölk – Szombathely villamosított vasútvonal. − A vasútvonalnak állomása található Sárváron, továbbá Ostffyasszonyfa közelében megállóhely is üzemel. − A vasútvonal a 84. számú fıutat külön szintben keresztezi, azonban a további érintett állami fıút-, és győjtı utakkal szintbeni keresztezés van kiépítve: Az említett vasútvonal a településtıl keletre Celldömölkön keresztül, míg nyugaton Szombathelyen keresztül további vasútvonalakat tesz elérhetıvé, s így az országos vasúti fıvonalak is elérhetıek. A belterületen – önkormányzati tulajdonban - lévı úthálózat szerkezeti szempontból megfelelı, a szabályozási szélességekkel a közterületet csak néhány útcsatlakozásnál kellene bıvíteni a csomóponti elemek elhelyezhetıségét biztosítva. A gyalogos forgalom számára a belterületi utaknak csak egy részén található kiépített járda. A járdával nem rendelkezı szakaszokon a jelenlegi telekhatárok figyelembe vételével a hiányzó járdák elhelyezhetık.


70

A kerékpáros közlekedés számára jelenleg összefüggı kerékpáros létesítmény-hálózat nincs kiépítve. Ettıl eltekintve a közlekedésben a kerékpárosok részaránya rendkívül magas. Komoly parkolási nehézségek nincsenek a városban. Idıszakosan sok személygépkocsi parkol a termálfürdınél és a piacnál. A legtelítettebbek a belvárosi parkolóhelyek, melyek idıszakosan a Batthyány utca belsı szakaszán, illetve az Alkotmány körút északi végén okoznak torlódásokat. Ezeket a kisebb fennakadásokat elsısorban az áruszállító jármővek okozzák, mivel néhány helyen nincs kijelölt rakodóhely, így az árufeltöltés az útburkolatról történik.


71

3. Városrész szintő elemzések A városrehabilitációs kézikönyv elıírásai szerint a városrészenkénti szintő elemzés azon városok esetében releváns, melyek több vegyes funkciójú központi vagy alközponti résszel rendelkeznek. Miután Sárvár városában a korábban ismertetett történeti fejlıdés során egy városi egység alakult ki és nem különböztetnek meg más alközpontokat sem, – ellenére a korábbi több településrészbıl álló hozzácsatolásoktól – így esetünkben nem releváns a városrész szintő elemzések megtétele. Jelen esetben az alábbi térképszelvénnyel mutatjuk be a rendezési terv szerinti területhasználatokat. Sárvár területhasználati funkciói

II/1.

Ki

Ki

Ki

Kb

Kh

Ki 5.

Ki 18.

Ki Kkö 5. 1.

18.

Ki

38.

31.

Kkö

Kkö

Ki

II./2,3

Ki

Ki

Ki

16.

Kkö Ki

Ki

Ki

10.

Ki 7.

Ki 28.

Ki

Ki 8.

34.

10.

12.

45.

19. Ki

6. Ki

Ki

Kh Kkö Ki

Kkö

13. Ki

Ki

Ki Kke

17.

37.,43. Ki

Kkö

Ki

Ki

Ki

Ki

20.

45.

Ki Ki

Ki

47.

15.

47.


72

Nagyvárosias lakózóna (Ln) A terület nagy laksőrőségő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kisvárosias lakózóna (Lk) A terület jellemzıen közepes laksőrőségő, általában több önálló rendeltetéső egységet magába foglaló jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakózóna (Lke) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, összefüggı kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. Falusias lakózóna (Lf) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, összefüggı, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgál. Lakó-üdülı zóna (Lü) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, összefüggı kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzıen lakó-, vagy üdülıépületek elhelyezésére szolgál. Településközpont vegyes zóna (Vt) A terület jellemzıen több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Központi vegyes zóna (Vk) A terület jellemzıen több rendeltetési egységet magába foglaló, elsısorban központi igazgatási, kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gk) A terület a nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. Zavaró hatású ipari gazdasági zóna (Gip) A terület a környezetét erısen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védıtávolságot igénylı mezıgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. Egyéb ipari gazdasági zóna (Ge) A terület a jellemzıen ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védıtávolságot nem igénylı mezıgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) A területen elsısorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedéső kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.


73

Különleges bányászati zóna (Kb) A terület a nyersanyag lelıhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Khu) A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények létesíthetık. Különleges városüzemeltetési célokat szolgáló zóna (Kva) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló (pl. kertészet) számára fenntartott terület. Különleges közlekedési zóna (Kkö) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehetı igénybe. Közpark zóna (Z) Közparkok, közhasználatú zöldterületek céljára kijelölt terület. A terület min. 80%-át zöldfelülettel (jellemzıen fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísz, és csónakázó tó) fedetten kell kialakítani. Védelmi rendeltetéső erdızóna (Ev) A terület elsıdlegesen védelmi (védı, környezet-, ill. természetvédelmi) rendeltetéső célokat szolgál. Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetéső erdızóna (Ee) A terület elsıdlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetéső erdıhasználat céljára szolgál. Gazdasági rendeltetéső erdızóna (Eg) A zónába az elızı zónákba nem sorolható erdık területei tartoznak. Mezıgazdasági kertes zóna (Mk) A zónába a jellemzıen kistelkes, kisüzemi mőveléső, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. Mezıgazdasági általános zóna (Má) A zónába a jellemzıen szántóföldi mőveléső, nagytelkes, árutermelı hasznosítású, mezıgazdasági területek tartoznak. Mezıgazdasági ökológiai korlátozott használatú zóna (Mko) A zónába jellemzıen a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, gyakran ökológiai hálózati elemként is funkcionáló, illetve környezetvédelmi okok, vagy termıhelyi adottságok miatt korlátozott hasznosítású mezıgazdasági mőveléső ágú területrészek tartoznak. Vízgazdálkodási zóna (Vg) A zóna területébe a nyílt vízfelületek, árvízvédelmi töltések, a vízbeszerzési területek, tartoznak.


74

4. SWOT analízis Jelen összefoglaló alapját a településfejlesztési koncepció jelentette, mely fıként a gyógyhelyi jellegre koncentrál. A SWOT analízist városi szintre lehetséges bemutatni. Miután a városfejlesztési stratégia kiemelt szempontja a fürdıhelyi karakter kialakítása, ezért nem térhetünk el a fejlesztési koncepcióban meghatározottaktól. Erısségek

Gyengeségek

• Gazdaságilag stabil lábakon álló város; • Osztrák határ közelsége; • Közvetlen vasúti összeköttetés Szombathelyrıl és azon keresztül több hazai és külföldi nagyvárosból; • Charterjáratok fogadására alkalmas nemzetközi repülıtér Sármelléken (60 km), továbbá Szombathely, Bécs és Graz közelsége; • A gyógyvíz kedvezı élettani hatása, amely évi többszöri visszatérést is eredményez; • Biztos vízbázis; • Minıségi fejlesztések a közelmúltban; • A legnagyobb hazai szállodaláncok jelenléte a településen értékesítési és marketing hálózatukkal; • Üdülıingatlan-fejlesztések a településen; • jó közlekedésföldrajzi helyzet - Település kiépített infrastruktúrája

Lehetıségek

• • •

Karakteres üdülıhely-hangulat hiánya; Gyógyhelyi minısítés hiánya; Összeköttetés hiánya a történelmi belváros és a turisztikai negyed között; Nemzetközi viszonylatban kevésbé ismert település – gyenge településmarketing; • A fedett szolgáltatások mérete korlátozott, a kapacitások maximálisan kihasználtak, amelyek gyengeségként értékelhetık abból a szempontból, hogy az erıforrások maximálisan lekötöttek, többször elıfordul zsúfoltság;

• •

•

Víz másodlagos felhasználás megoldatlan;

•

kerékpárutak hiánya

•

elkerülıút hiányából adódó nagy zaj-, légszennyezés

•

közlekedésbiztonsági eszközök hiánya (fekvırendırök, fénylámpás csomópontok áteresztı képessége szőkös)

Veszélyek

•

Stabil alapokon nyugvó gazdaság;

•

Turizmus, mint a gazdaság egyik pillére (

•

Többgenerációs, egész éven át látogatható családi fürdılétesítmény;

•

Széles körő gyógyászati szolgáltatás kiépítése;

•

Az egészségturizmus növekedése;

•

A Nyugat-dunántúli régió erıteljes fejlıdése;

•

A hagyományos, természeti gyógymódok iránti kereslet növekedése;

iránti

kereslet

•

Gyógyhelyi minısítést megszerzi Sárvár;

•

Gazdag történelmi és kulturális örökség;

•

Kiegészítı kínálati elemek, programok színvonalát nem sikerül az alap kínálati elemek színvonalával szinkronba hozni;

•

A fejlesztések ellenére a beruházások nagyságrendjét nem követi a fajlagos költés növekedése;

•

Versenyhelyzet erısödése a szomszédos Ausztria és más desztinációk hasonlós létesítményeivel

•

Egyoldalú gazdasági pillér, fejlesztési korlátok a munkaerıhiány, a fizetıképes kereslet hiánya

•

Túlkínálat

•

Eltérı fejlıdési tendenciák a városon belül, slumösödés veszélye


75

5. Stratégia A városfejlesztési stratégia ezen fejezete nem térhet el a településfejlesztési koncepció által meghatározott jövıképtıl, az azt megvalósítani szándékozó fejlesztési céloktól és eszközöktıl. A koncepció kiemelt figyelmet szentelt a turizmusfejlesztésnek, és ebbıl eredezteti a települési megjelenés, a gyógyhelyi karakter kialakításának szükségességét, mely jelen IVS kapcsán rendkívül fontos egybeesést, jelent és szerencsés összhangot! 5.1. A város hosszú távú jövıképe A korábban elkészült dokumentumok, tanulmányok és a helyzetelemzés során levont következtetések alapján megállapítható, hogy Sárvár egy gazdaságilag több lábon álló város, amelynek egyik kiemelkedı eleme az idegenforgalom. A fejlesztési irányvonalak, illetve a jelenlegi adottságok további turisztikai fejlesztéseket vetítenek elıre a város esetében. Ebben a tekintetben kiemelendı a Sárvári Gyógy- és Wellness Fürdı, illetve a kapcsolódó szálláshelyek, a város és környezete megjelenése és az itttartózkodók kényelmének biztosítása. Jelen esetben értjük mind az itt lakó sárvári polgárokat, valamint az idelátogató vendégeket is. A 2006-ban megfogalmazott jövıképi elképzelés a következı: Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élı sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató autonóm várossá válik. Sárvár jövıképe azt a célt szolgálja, hogy a település gazdasági és ezen belül turisztikai versenyképessége erısödjön. 5.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása A jövıkép kialakításakor figyelembe kellett vennünk a meglévı lehetıségeket és korlátokat: • Jó turisztikai potenciál; • EU turisztikai gyógyászati potenciál, elsısorban a kétféle gyógyvíznek köszönhetıen; • Eltérı minıségő és színvonalú szolgáltatások; • Minıségi különbségek a kínálati palettán és a célcsoportok tekintetében; • Kiegészítı turisztikai attrakciók alacsony száma; • Település-szerkezeti elkülönülések; • Az épített környezet fejlesztése; • Térségi lehetıségek. A kialakított jövıkép meghatározza a település jövıbeni gazdasági, ezen belül elsısorban turisztikai versenyképességének növelését


76 Sárvár gyógyhellyé fejlesztése

1. prioritás Turizmusfejlesztés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Fürdıfejlesztés Az üdülıhelyi imázs erısítése, gyógyhelyi terület kialakítása A szabadidı aktív eltöltési lehetıségeinek bıvítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévı adottságok jobb kihasználása Szálláshely-fejlesztés Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés

2. prioritás Városfejlesztés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1.1.1. Sárvári Gyógy- és Wellnessfüdı szolgáltatási vonzerejének növelése 1.1.2. Marketing 1.1.3. Gyógyfürdı mőködési feltételeinek fejlesztése 1.2.1. Természetes gyógytényezı igénybevételének gyógyintézményi feltételeinek biztosítása 1.2.2. Környezeti feltételek biztosítása 1.2.3. Pihenés infrastruktúrájának biztosítása 1.3.1. Vizi turizmus lehetıségeinek és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a fejlesztése 1.3.2. Sportcentrum kialakítása 1.4.1. Nádasdy vár rekonstrukciója II. ütem 1.4.2. Látogatóközpont létrehozása a várban 1.4.3. Szabadtéri rendezvénytér kialakítása a városi tavak mentén 1.4.4. Gasztronómiai negyed kijelölése a Hegyközség területén 1.4.5. Bobpálya létesítése 1.4.6. Cukorgyári Kastély turisztikai hasznosítása 1.5.1 Magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek kialakítása 1.6.1 Gyógyhelyi közpark kialakítása

Forrás: Sárvár településfejlesztési koncepciója, 2006. Aquaprofit Zrt.

Élhetı, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bıvítése Az üdülıterület és a városközpont térbeli összeköttetése Tudatos városkép alakítás Vonalas infrastruktúra fejlesztése Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények Parkolóhelyek kialakítása

2.1.1. Belvárosi terek kialakítása 2.1.2. Bevásárló központ létrehozása 2.2.1. Séta út a Rákóczi úton (turisztikai séta útvonal) 2..2.2. Sétáló út a cukorgyári területen (városi séta útvonal) 2.2.3. Sétáló út a Csónakázó-tó és a Horgász-tó környezetében (rekreációs séta útvonal) 2.3.1. Építészeti örökségek megırzése az egységes városképi arculat érdekében 2.4.1. Közúti közlekedés – körgyőrő megépítése 2.4.2. Kerékpárút a feltáró út mentén 2.4.3. Kerékpárút a Rába folyó töltésén 2.4.4. Légi közlekedés 2.4.5. Vasúti közlekedés 2.5.1. Arborétum fejlesztése 2.5.2. Szórakoztató központ kialakítása 2.5.3. Kiállítótér létrehozása 2.5.4. Skanzen létesítése 2.5.5. Pannon Ring - együttmőködés 2.5.6. Sitkei kastély – együttmőködés 2.5.7. Golfpálya kialakítása 2.6.1. Parkolóhelyek kialakítása

3. prioritás Emberi erıforrás fejlesztés 1. 2. 3. 4.

Önkormányzati szolgáltatás fejlesztés Turisztikai desztinációs modell kialakítása Intézményfejlesztés Civil szervezetek

3.1.1. Városmarketing fejlesztése 3.1.2. Információs irodák kialakítása a város több pontján 3.1.3. Turisztikai információs táblarendszer kialakítása 3.1.4. Humánerıforrás fejlesztése 3.2.1. Települési szintő TDM szervezet létrehozása 3.2.2. Kistérségi szintő TDM szervezet létrehozása 3.3.1. A sókristály-hasznosítás feltételrendszerének kialakítása 3.3.2. Rehabilitációs központ kialakítása 3.4.1. Civil szervezetek támogatása


77

A fenti prioritás- és intézkedéstáblázatból kitőnik, hogy a települési közszolgáltatásokkal nem történt továbbgondolás a településfejlesztési eszközök szintjén, holott mind a humánerıforrást, mind a városképi arculatot jelentısen meghatározó tényezıkrıl van szó. Ennek érdekében az IVS keretein belül a 2. prioritás intézkedésrendszerét a következı elemekkel javasolt kiegészíteni: 2.7. Barnamezıs tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelıegységek területén 2.7.1. Volt cukorgyári területek rehabilitációja 2.7.2. Volt ATEV területének rehabilitációja 2.7.3. Szeméttelep rekultivációja 2.7.4. Leromlott állagú lakótelepi tömbök energiahatékony felújítása 2.8. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) 2.9. Környezetkímélı technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) A 3. prioritást a következı elemekkel javasolt kiegészíteni: 3.5. A humánerıforrás fejlesztés infrastrukturális támogatása 3.5.1. Közoktatási, képzési struktúra fejlesztése (helyi igényekre alapozott képzési elemek, közoktatási intézmények infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése) 3.5.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése (szociális alapellátások, emeltszintő járóbeteg központ kialakítása, esélyegyenlıség feltételrendszerének megteremtése – akadálymentesítés) 5.3. A város egészére vonatkozó stratégia beavatkozási logikája A fentebbi prioritásrendszer alapján a következı beavatkozási mátrix rajzolható fel Sárvár városa számára, amelyekben megfogalmazott intézkedésekkel olyan logikai keretet adnak, amelyek megvalósításával a város szereplıi rövid és hosszú távon is pozitív irányba tudják változtatni – továbbvinni – Sárvár jövıjét. Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely jövıkép elérése érdekében a város számára három specifikus stratégiai cél fogalmazható meg: 1. Térségi szerepkör erısítése Elhelyezkedésénél fogva, valamint a városban elérhetı szolgáltatásoknak köszönhetıen a sárvári kistérség települései számára egyértelmően a város a térség központja. A településen lévı foglalkoztatóknak köszönhetıen a városban bejáró munkavállalók száma folyamatosan növekszik. Kapcsolódó prioritások: 1. Turizmusfejlesztés 3. Emberi erıforrás fejlesztése


78

2. A versenyképesség megırzése A város számára a gyógy- és termálfürdı rendkívül nagy kínálati elem, melyre alapvetıen befolyásolja a város a jövıjét. Számos gyógyászati szolgáltatás, szálláshely kialakítása és vendéglátó, kereskedelmi szolgáltatás térnyerése köszönhetı a gyógyvízre alapozott turisztikai potenciálnak. Ezen felül a Sárvárra betelepült ipari egységek továbbra is megfelelı gazdasági bázist jelentenek a város számára. Kapcsolódó prioritások: 1. Turizmusfejlesztés 2. Városfejlesztés 3. Emberi erıforrások fejlesztése 3. Élhetı és vonzó település megteremtése A városkép jelenlegi szerkezetének megırzése mellett számos területfelhasználási szabályozást téve – zöldfelületek rendszere, beépítési módozatok, építési elıírások – elérhetı, hogy a kisvárosi karakter a fürdı domináns térbeli megjelenése mellett „ellensúlyozza” azokat a 20-21. századi megjelenési formákat, mely révén „lakható” és élhetı település marad az itt élık számára is. Fontos a humán szolgáltatások fejlesztése is. Kapcsolódó prioritások: 1. Turizmusfejlesztés 2. Városfejlesztés 3. Emberi erıforrások fejlesztése A fentiek alapján az IVS által javasolt beavatkozási logika a következı:


Jövıkép Átfogó cél Specifikus célok

Prioritások

79

Sárvár mint nemzektözi gyógyhely az itt élı sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató autonóm várossá válik. Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonóm megteremtése a magas minıségő szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszodva. Térségi szerepkör erısítése

A versenyképesség erısítése

Élhetı és vonzó település megteremtése

Turizmusfejlesztés

Városfejlesztés

Emberi erıforrás fejlesztése

Élhetı, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bıvítése Az üdülıterület és a városközpont térbeli összeköttetése

Önkormányzati szolgáltatások fejlesztése Turisztikai desztinációs modell kialakítása

Tudatos városkép alakítás

Intézményfejlesztés

Fürdıfejlesztés Üdülıhelyi imázs erısítése, gyógyhelyi terület kialakítása A szabadidı aktív eltöltési lehetıségeinek bıvítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése

Vonalas infrastruktúra fejlesztése

Szálláshelyfejlesztés

Városi és turisztikai célra alkalmas rendezvényterek kialakítása

Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés

Parkolóhelyek kialakítása

Beavatkozások

Barnamezıs tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelıegységek területén Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása Környezetkímélı technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása

Civil szervezetek kapacitásának fejlesztése A humánerıforrás fejlesztés infrastrukturális támogatása


80

5.4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája A településfejlesztési koncepció, valamint jelen IVS által kitőzött elsıdleges cél Sárvár gyógyhelyi karakterének kialakítása, a fürdıvárosi jelleg erısítése. A jövıképet elérni kívánó célok és eszközök vonatkozásában jelenleg van folyamatban a település rendezési-szabályozási tervének módosítása, azonban kijelenthetı, hogy valamennyi, a fejlesztési koncepcióban, valamint a képviselıtestület által 2007. februárjában elfogadott gazdasági program célkitőzései összhangban vannak mind a településen belül megvalósítani kívánt akciókkal, mind a kistérség, mind a megye fejlesztési elképzeléseivel. Sárvár város jövıképének megvalósítását szolgálja közvetlenül a 2007-2013 idıszakra vonatkozó Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program is, mely a következı lehetıségeket kínálja a település számára: -

2. prioritás: Kiemelt gyógyfürdık fejlesztése – Sárvár a nemzetközi célpontú, kiemelt fürdık között van Hévíz, Bük, Balf, Zalakaros mellett 3. prioritás: Városfejlesztés – városközpontok funkcióbıvítı fejlesztése, kisléptékő pontszerő fejlesztések, közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4. prioritás: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra – helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok 5. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése – rehabilitációs központ kialakítása, szociális alapellátás fejlesztése, közoktatási infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítés.

A célrendszerben láthatóan voltak hiányos területek, mely a jelenlegi keretek között átgondolt városfejlesztési stratégiában a késıbbiekben kijelölendı akcióterületeken egymást erısítı közberuházásoknak minısülnek, mellyel az itt élık életminıségének javítása érhetı el. 5.5. Illeszkedés a rendezési tervhez Sárvár város hatályos településrendezési terveit az Önkormányzat a 142/2005. (V. 19.) sz. határozatával (Sárvár Város Településszerkezeti Terv) és a 16/2005. (V. 19.) sz. rendeletével (Sárvár Város Építési Szabályzata) hagyta jóvá. A tervet a VÁTI Kht. készítette. A hatályos településrendezési tervek módosítására a VÁTI Városépítési Kft. kapott megbízást. A módosítási szándékokat a 335/2007. /XII. 13./ számú képviselı-testületi határozat tartalmazza. Önkormányzati igények 1. Tömbszámozás, városszerkezeti egység számozása (azonosítás céljára) 2. Építési övezeti jelben karakter ne legyen 3. Építési övezeti jelben zöldfelületi % legyen 4. Parkolók szabályozása (ahol nem megoldható a telken belüli elhelyezés) 5. A kertvárosias lakóterületet kivéve ne legyen korlátozva a legnagyobb kialakítható telekméret. Tervezıi javaslatok 1. I. és II. rendő szabályozási elemek átértékelése (I. rendő helyett jav.: településszerkezeti jelentıségő elemek) 2. Zóna fogalom elhagyása, zónatartalmak szabályozási tervi kötelezettsége 3. Zártsorú beépítési mód értelmezésének kiegészítése


81

A jelenleg folyó felülvizsgálat utolsó hónapjai szinte párhuzamosan folytak jelen IVS tervezésével, így a fejlesztési stratégiában esetlegesen megjelenı új igények beépítésre kerülhettek a szabályozási tervekben is. A várhatóan 2008 ıszén elfogadásra kerülı módosított SÉSZ illeszkedik a fejlesztési stratégiában megfogalmazottakhoz. 5.6. Agglomerációs együttmőködések A Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Területfejlesztési Program alapján program fı célja a települések tudatos fejlesztése, és ennek következményeként a dinamikusan fejlıdı kistérség, mely a „fejlett települések – dinamikusan fejlıdı kistérség” szlogenben foglalható össze. A Sárvári Kistérség területfejlesztési programjának prioritásai (melyek egyben stratégiai fejlesztési irányok) a következık: • • • • •

Település-fenntartás és -fejlesztés Infrastruktúrafejlesztés Gazdaságfejlesztés Életminıség-javítás Környezetvédelem

Az Integrált Kistérségi Projektcsomag 2007-13 javaslatai alapján a csomag legfıbb eleme a Sárvári Gyógy és Wellnessfürdı fejlesztése, és a hozzá kapcsolódó egyéb fejlesztések. Ennek a legfontosabb elemnek a fejlesztését kell szolgálnia, támogatnia a további kistérségi fejlesztéseknek. A termálfürdıt – mely markáns arculatú fürdıhely, a Nyugat-Pannon Termálrégió egyik zászlóshajója – tovább kell erısíteni, hogy szolgáltatásaival nemzetközileg is versenyképes legyen, stabil és igényes vendégkörrel rendelkezzen. Az elmúlt években a fürdı fejlesztésével részben már kialakításra kerültek a szolgáltatások, wellness és gyógyturisztikai elemek, melyek alapvetık egy modern XXI. századi gyógyfürdıhöz. Ahhoz azonban, hogy a fürdı nemzetközileg is ismert fürdıhellyé fejlıdjön még számos további fejlesztésre van szükség. Hévízen, mely manapság már nemzetközileg is elismert fürdıhely, 5-6-szor annyi vendég fordul meg, mint Sárváron (vendégszám és vendégéjszakák alapján), a szállodai szállásférıhelyek száma pedig több mint tízszerese Sárvárénak. Bıvíteni kell tehát a minıségi szállodai kapacitásokat, szállodasort kell létrehozni, és folyamatosan gondoskodni kell a fürdı további minıségi fejlesztésérıl, szükség szerint bıvítésérıl. Ez a legfontosabb eleme a kistérség további fejlıdésének. Kiemelkedı fontosságú a fürdıhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A legfejlettebb országokban a szolgáltató szektor aránya 80-90%-os a foglalkoztatásban. A turizmus fejlesztése multiplikátor hatásai révén hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató szektor a kistérségben is nagyobb részarányt érjen el. A fürdıhöz kapcsolódva elsısorban a különbözı gyógyászati-wellness szolgáltatásokat szükséges fejleszteni. Azonban nem csak közvetlenül a fürdı és szállodaipar, hanem a létrejövı, bıvülı vendéglátóhelyek (éttermek, kávézók, sörözık, bárok, mulatók, stb.), üzletek, butikok tulajdonosai és alkalmazottai növelik a szolgáltatási ágazatok foglalkoztatását, de növekvı igény mutatkozik a karbantartás, a pénzügyi szolgáltatások (bankszektor, pénzváltók) iránt, fejlıdik a kölcsönzés, stb.


82

5.7. Anti-szegregációs terv Az anti-szegregációs terv elsısorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét egy adott településen. Az anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol szegregáció már megindult, illetve ahol elırehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.8 A 2001. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai fıosztályának állásfoglalása az alábbi volt: „Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.” Mivel a településen nincsen szegregátum, Sárvár anti-szegregációs terve az alábbi három elemet tartalmazza: - helyzetelemzés (IVS települési és az ASZT szegregációs helyzetelemzései együttese) - IVS helyzetelemzési fejezetében is olvasható - a tervezett funkcióbıvítı projekt szegregációra gyakorolt hatása – központi akcióterületi terv része - tervezett beavatkozások a szegregáció jövıbeli elkerülése érdekében – IVS jelen fejezetének része 5.7.1. Általános kötelezettségvállalás: Általános elvként Sárvár Város Önkormányzata kötelezettséget vállal, hogy hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezıvé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megakadályozására kell törekedjenek, azok a jövıben a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elı. Különösen fontos szerepet játszik a különbözı okból felmerülı lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsıdleges szempontként a bérlık számára a megfelelı elhelyezés, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy a jövıben sem alakuljanak ki szegregátumok a település területén. Önkormányzati bizottsági struktúra átalakítása az anti-szegregációs és esélyegyenlıségi intézkedések sikeres képviselet érdekében: Sárvár Város Önkormányzata kötelezettséget vállal, hogy azonnali hatállyal biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletét egy bizottsági delegált formájában az Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottságban, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottságban az anti-szegregációs és esélyegyenlıségi intézkedések és érdekek sikeres képviselet érdekében. Annak ellenére, hogy Sárvár gazdasági és társadalmi adottságaiból fakadóan nem alakult ki szegregátum, az alacsony státusú lakosok térbeli koncentrációjának jövıbeli kialakulásának lehetısége elleni hatékony fellépés érdekében a lakhatási integrációs, mobilizációs és közoktatási esélyegyenlıségi és integrációs alapelvek és gyakorlatok szintjén az alábbi intézkedések megvalósítását és alapelvek követését tartja szükségesnek. Ezen beavatkozások a hivatkozott helyzetelemzésbıl fakadóan nem a térbeli szegregációt megszüntetni hivatott intézkedések, hanem a lakásügy, a közoktatás, a szociális ellátórendszer és a

Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága. Budapest, 2007. október 5.

8


83

munkaerıpiac szempontjából releváns kiegészítések a már meglévı, és a helyi intézményrendszer által ellátott és szorgalmazott fejlesztési és feladat-ellátási funkciókhoz. 5.7.2. Integrációs pillérek A) Lakhatási integráció, mobilizáció A lakáscsere, lakásleürítés, és esetlegese mobilizációs célzatú lépések jelenleg szabályozott és az önkormányzat által követett gyakorlatán túl, a település önkormányzata általános elvként elfogadja, hogy a város egész területén, de különösen az alacsony státuszú lakosság vonatkozásában a különbözı okból felmerülı lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsıdleges szempontnak a bérlık számára megfelelı elhelyezést tekinti. Mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy ne jöjjenek létre szegregátumok a város területén. I. A lakásgazdálkodás és lakáscsere során a város az alábbi elvek betartását és preferálását szorgalmazza: a) A kiköltözı családok integrált lakókörnyezetbe kerülnek és a mobilizáció nem növeli a szegregáció lehetıségét. b) A speciális helyzető lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének törvényes keretek közötti rendezése. c) Sárváron maradási szándék támogatása a lakáscsere során, amely növelheti a sikeres társadalmi integráció valószínőségét d) A lakásgazdálkodás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szociális bérlakások lehetıleg ne egy adott területen koncentrálódjanak a jövıben sem. Az újonnan épített szociális célú bérlakások lehetıleg költség alapú bérlakásokkal és piaci alapú lakásépítéssekkel ötvözötten valósuljanak meg, kizárva a szegregálódás lehetıségét. 1. A lakásrendelet módosítása Sárvár Város többször módosított 2/1994.(II.8.) sz. rendelete 3.§. (3) c) pontjában úgy rendelkezik, miszerint: (3) Nem juttatható szociális bérbeadás útján önkormányzati bérlakás annak, aki: (...) c) a bérbevételi ajánlat benyújtását megelızı 5 éven belül önkényes lakásfoglaló, jogtalan befogadó volt. A fenti rendeleti szabályozás az Alkotmánybíróság 5/2005.(III.3) számú határozata értelmében alkotmány ellenesnek minısül, így az ehhez hasonlatos önkormányzati rendeleti szabályozásokat több esetben is hatályon kívül helyezte. Ennek értelmében a fenti rendeleti szabályozás törlése szükséges. 2. A díjhátralékos vagy jogcím nélküli lakáshasználók helyzetének felmérése és tájékoztatása Sárvár Város Önkormányzata a jogcím nélküli lakáshasználók és a díjhátralékos lakosok esetében felmérést készít ezen személyek és háztartások számáról, a probléma okairól, fennállásának idıtávjáról és kötelezettséget vállal arra, hogy idıben tájékoztatja ıket a lehetıségeikrıl, megoldási alternatívákról. B) Oktatási integráció, esélyegyenlıség I. A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdésének, az alacsony státusú, hátrányos helyzető rétegek leszakadásának és marginalizálódásának megakadályozása nagymértékben a közoktatási esélyegyenlıség biztosításának a függvénye. 1. Az anti-szegregációs lépések oktatási oldalának elemeit a 2007-ben elfogadott Közoktatási Esélyegyenlıségi Program akciótervének tervezett beavatkozásai, illetve a 2007. december 31-ével hatályba lépett „Sárvár Város Felülvizsgált Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózat-mőködtetési


84

és Fejlesztési Terve (2006-2012)” hivatottak biztosítani a jövıben, így nem szükséges ezzel párhuzamosan újabb megelızı intézkedéseket integrálni a város anti-szegregációs tervébe szegregátumok hiányában. A közoktatási feladatellátást teljesítı önkormányzati – beleértve fenntartott intézményeket intézményrendszer kiépültnek tekinthetı. A közoktatási rendszer 2007. évi átfogó elemzése az alábbi helyzetértékelést fogalmazta meg: - A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek, diákok teljes létszáma nem ismert. Ennek hátterében az áll, hogy a fenntartó önkormányzatok, illetve a települések egyes intézményei között nem alakult ki olyan jól mőködı és összehangolt gyakorlat, amely képes a halmozottan hátrányos helyzető családok mindegyikét megszólítani, tılük a helyzetükre vonatkozó nyilatkozatokat beszerezni. Ebbıl következıen a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek jelenleg nem juthatnak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek segíti helyzetük megváltoztatását. - Az óvodák és iskolák nem mőködtetnek integrációs és képesség - kibontakoztató programot és felkészítést a halmozottan hátrányos helyzető tanulók érdekében. Ennek hátterében az áll, hogy a halmozottan hátrányos helyzetőek létszáma nem volt ismert, illetve feltételezés szerint olyan alacsony, amely a programok beindítását nem indokolták. A halmozottan hátrányos helyzetőek feltérképezése azonban lehetıséget nyithat a települések számára, hogy valamennyi óvodájában és iskolájában elindítsa az integrációs programot (bevonva a nem önkormányzati fenntartású iskolát is) - A közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok továbbképzése nem olyan mértékő, amely egyértelmően garanciát jelenthet az inkluzív óvoda, illetve iskola mőködésére, vagyis a különbözı társadalmi helyzető és hátterő gyerekek és tanulók sikeres együttnevelésére vonatkozó pedagógiai eszköztár fejlesztésre szorul. Az iskolák tekintetében ez fıként az alapfokra jellemzı. - SNI tanulók egy része szegregáltan tanul. Ennek megoldása már folyamatban van az intézmény megyei önkormányzati fenntartás alá kerülésével. - Az intézményfenntartó társulás egyes szektorai között nincs összehangolt mőködés a közoktatási esélyegyenlıség megvalósítása érdekében. Így egyes esetek megoldatlanok maradnak, egyes esetekben pedig párhuzamos intézkedések történnek. 2. Terv alapvetı célja az volt, hogy biztosítsa az érintett települések közoktatási intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célja az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a társulás településein élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. Ezeket a célkitőzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Program Akciótervében dolgozták ki, amelyek az antiszegregációs tervben esetlegesen szerepeltethetı oktatási integrációra vonatkozó célkitőzésekkel egybevágnak. 3. A programban elfogadott általános célok és etikai elvek hivatottak biztosítani a jövıben is hátrányos helyzető gyermekek és tanulók védelmét, támogatását, és ezen keresztül az alacsony státusú réteg társadalmi integrációjának elısegítését és a társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdésének, fokozódásának megakadályozását. 4. Az akciótervben megfogalmazott rövid- és középtávú célkitőzések és az ezekhez rendelt intézkedések mindegyike segíteni hivatott a jövıbeli szegregálódási folyamatok elkerülését, az oktatási integráció javítását az által, hogy alapos helyzetelemzést, intézményközi kooperációt, párhuzamos


85

eszköz és humánállomány fejlesztési lépéseket szorgalmaz a jövıben pótolva az eddig elmaradt ilyen irányú lépéseket. Az esélyegyenlıségi terv az alábbi rövid- és középtávú célokat fogalmazta meg: I. Rövidtávú célok (1 év) 1. Jöjjön létre a települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” szektorközi együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) II. Középtávú célok (3 év) 1. Készüljön fel valamennyi óvoda az Óvodai Integrációs Program bevezetésére - Készítsék elı az óvodák a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek 3 éves kortól történı beóvodáztatását szektorközi együttmőködéssel - Fejlesszék az óvodák úgy a programjukat, hogy az egyben fókuszáljon a halmozottan hátrányos helyzetőek fejlesztésére 2. Készüljön fel valamennyi általános iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére - Jöjjön létre és intézményesüljön egy iskolák közötti munkaközösség IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból, melyben az egyházi fenntartású iskola is részt vesz - Az iskolák közötti munkaközösség koordinációjával készüljenek fel az iskolák az IPR mőködtetésére (továbbképzések, adatbank, óvoda-iskola átmenet, partnerkapcsolatok, OOIH kapcsolat, horizontális fejlesztı eszközök etc.) - A fejlesztı csoportra legyen jellemzı a szektorközi együttmőködés: a szociális szektor, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi is - folyamatosan vegyenek részt az egyeztetéseken. 3. Vegyenek részt a középfokú iskolák az általános iskolai IPR fejlesztésben, hogy a társulási átalakulások után képesek legyenek a középfokon igénybe vehetı Képesség - kibontakoztató felkészítést mőködtetni a halmozottan hátrányos helyzetőek érdekében. - Az intézményközi IPR mőhelyben fejlesztı csoport tagként kísérjék figyelemmel a program kiépítésének menetét. - Törekedjenek az intézményen belül a halmozottan hátrányos helyzetőekre vonatkozó adatok győjtésére. 4. A szegregált SNI tagozat fenntartóváltása során törekedjen a település a szakmailag is megoldást jelentı változás elıkészítésére 5. Mőködjön egységes - településszintő - esélyegyenlıségi program - A szektorközi együttmőködés rendszerszerően mőködjön az esélyegyenlıségi program érdekében - A közoktatás azonos szintjén lévı intézmények által kialakított esélyegyenlıségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával - A közoktatás különbözı szintjein mőködı intézményeinek együttmőködése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. II. Az oktatási integráció érdekében szükséges azonnali vagy rövid távú új intézkedések: 1. Felül kell vizsgálni a Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervet a következı tanév során, mivel a várhatóan jelentkezı, eddig nem megfelelı szinten nyilvántartott HHH adatok további intézkedéseket tehetnek szükségessé a jövıben.


86

2. Különösen hangsúlyosan tisztázni kell a Szatmár utcai tagóvodában kialakult, csoportok közötti szegregáció helyzetét. Sárvár, Szatmár utcai telephelyen a hátrányos helyzetőek aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 19 %. A közelben lakó nagyarányú halmozottan hátrányos helyzető család (települési szegregáció) jelenti az aránybeli eltérés hátterét. E mellett azonban megfigyelhetı, hogy az óvodán belül valamennyi halmozottan hátrányos helyzető kisgyerek egy csoportba került, mely egyértelmően intézményen belüli szegregációt eredményez. Ezt a felülvizsgálat eredményei alapján meg kell szüntetni.

3. HHH nyilatkozatok tekintetében az idei beiratkozások alapján a tapasztalatok összegzése szükséges, ez által felmérhetı, hogy a Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervben megfogalmazottakhoz képest milyen intézkedéseket kell az AszT-ben a felülvizsgálat után kiegészítı jelleggel meghatározni. (Mind a nyilatkozatok megfelelı begyőjtése, mind a nyilvántartásba került HHH gyermekek esetleges koncentrációja miatt.) 4. A HHH nyilatkozatok kiállításának, győjtésének rendszerét vizsgálni és ellenırizni kell egy éven belül. 5. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv jelen formájában nem fogalmaz meg javaslatokat az alábbi problémákra sem, így a felülvizsgálat után ezekre is intézkedéseket kell kidolgozni az akciótervben. -

-

-

Az évfolyamismétlık aránya közelíti az országos átlagot, azonban a hátrányos helyzetőek körében tízszeres az arányuk. A magántanulók aránya szintén az országos átlaghoz hasonló, azonban valamennyi magántanuló hátrányos helyzető diák. A 250 óránál többet hiányzókra vonatkozóan nincs adat. A továbbtanulási arányok meghaladják az országos átlagot az érettségit adó intézmények tekintetében, azonban a hátrányos helyzetőek továbbtanulási adatai jóval elmaradnak ezektıl a kiváló adatoktól. Napköziben valamennyi hátrányos helyzető tanuló részt vesz. A szakkörök tekintetében egészen más az arány: míg a diákok nagy része részt vesz valamilyen délutáni kiegészítı szolgáltatásban, addig a hátrányos helyzetőek tizede jut csak el ide. A nyári táborba is jóval alacsonyabb arányban vesznek részt hátrányos helyzetőek. Egyéb – iskolán kívüli – szolgáltatás szinte nem jelenik meg a hátrányos helyzetőek körében: csak néhányan vesznek részt a célzottan számukra fenntartott Útravaló programban, illetve senki nem veszi igénybe az Arany János programokat. A kompetenciamérés eredményei az országos átlag felett vannak, de a halmozottan hátrányos helyzetőekre vonatkoztatva nincs adat.

6. A halmozottan hátrányos helyzető diákok ösztöndíjrendszerének kidolgozása Az intézkedés célja egy olyan ösztöndíjrendszer alapelveinek, metódusának, szabályrendszerének a kidolgozása Sárváron, amely a halmozottan hátrányos helyzető általános- és középiskolai diákok oktatási rendszeren belüli megtartását és ösztönzését célozza meg. Az ösztöndíj feltétel a tanulmányi eredmények javulása és az iskolai hiányzások elkerülése, minimalizálása lenne. Az ösztöndíjrendszer kidolgozásához szükséges háttérmunkát az oktatási intézményekkel közösen, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek szüleinek bevonásával kell kidolgozni 2009 júniusáig. C) Szociális szolgáltatások A szociális szolgáltatások fenntartását a következı években is vállalja az önkormányzat. A 2007 februárjában elfogadott Gazdasági Program „Sárvár város fejlıdésének 2006-2010-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetıségeirıl” külön alfejezetben foglalkozik a szociálpolitikai célkitőzésekrıl. „Nyilvánvaló, hogy a városban megvalósuló beruházások a város valamennyi polgárának javát szolgálják. Ha rendelkezésre áll a városban az elegendı mennyiségő és minıségő munkahely, jó színvonalúak a közszolgáltatások, ha biztosítottak a szabadidı hasznos eltöltésének és a kikapcsolódásnak a feltételei az a helyi lakosság életminıségének javulását eredményezi. Nem szabad azonban megfeledkeznünk azokról sem, akik valamely okból támogatásra szorulnak. Javasolom a képviselı-testületnek, hogy a közvetlen megélhetést segítı, helyi szociális támogatási rendszert változatlan formában tartsa fenn a ciklus folyamán. Lehetıségeinkhez mérten, legalább helyi szinten próbáljuk meg enyhíteni - a központi kormányzat által is elismert - a lakosság igen széles


87

körét érintı reálbér csökkenés következményeit. Adópolitikai célkitőzésünk, hogy a város polgárainak terheit ne növeljük tovább helyi adó kivetésével.”

A hivatkozott szándéknyilatkozat alapján várható, hogy Sárvár város önkormányzata továbbra is fokozott figyelmet fordít az alacsony státusú lakosságra, a hátrányos helyzető csoportok támogatására, és folytatja az eddig jól bevált támogatási gyakorlatot, amely a szegregációs folyamatok jövıbeli kialakulásának veszélyét szintén csökkentheti. D) Munkaerı-piaci integráció, gazdaságfejlesztés I. Közvetetten a helyi munkaerıpiac és a foglalkoztatottság, a gazdaság fejlesztési beavatkozások is jelentıs szerepet játszanak az alacsony státusú csoportok helyzetének javításában védekezve a szegregációs folyamatok beindulása ellen. A 2006. szeptemberi Településfejlesztési Koncepció, a korábban hivatkozott négy évre szóló Gazdasági Program, és jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia alapvetı célja a város turisztikai potenciáljának növelése, új munkahelyek teremtése (I. prioritás), az emberi erıforrás fejlesztése (III. prioritás). Amennyiben a hivatkozott fejlesztési tervekben, stratégiákban és koncepciókban megfogalmazott jövıképhez rendelt prioritások és konkrét intézkedések sikeresen megvalósulnak a következı években, gazdaságélénkítı hatásuk révén új lehetıségeket és új esélyeket teremtenek az amúgy kis arányú alacsony státusú lakosságnak, hogy megfelelı képzéseken és megnyíló új munkahelyeken keresztül utat találjanak a munkaerıpiacra vagy javítsák ottani helyzetüket.


88

5.7.3. Intézkedési terv Intézkedés

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

Lakossági ügyek irodája

Nem releváns

Azonnali

Megtörtént


önkormányzati saját forrás

Azonnali

Megtörtént

1. Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv általános és teljes körő felülvizsgálata

Közoktatási és közmővelıdési referens


Azonnali

Megtörtént

2. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv kiegészítése új intézkedésekkel a felülvizsgálat és a 3. és 4. intézkedés eredményei alapján



2009. június

Megtörtént

2. Szatmár utcai tagóvoda csoportok közötti szegregációs folyamatának felülvizsgálata és megszüntetése



Azonnali

Megtörtént

3. HHH nyilatkozatok 2008. évi beiratkozások alapján történı összegzése



Amint esedékes

Megtörtént

4. HHH nyilatkozatok kiállításának, győjtésének rendszerét felül kell vizsgálni és ellenırizni kell



2009. június

Megtörtént

5. A halmozottan hátrányos helyzető diákok ösztöndíjrendszerének kidolgozása



2009. június

Megtörtént

Regionális Munkaügyi Központ

UMFT + önkormányzati saját forrás

2011. június

képzések száma - résztvevık száma sikeresen végzık száma

Lakhatási integráció 1. Lakásrendelet módosítása a) Anti-szegregációs alapelvek beépítése b) a 2/1994.(II.8.) sz. rendelete 3.§. (3) c) pontjának törlése 2. A speciális helyzető lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének felmérése és tájékoztatása Oktatási integráció

Munkaerı-piaci integráció 1. Integrált, kooperatív szakképzési, tovább- és átképzési projekt a hátrányos helyzető csoportok tartós munkaerı-piaci integrációja érdekében

A részletes anti-szegregációs program a mellékletben összefőzve olvasható. 5.8. Környezeti hatások kompenzálása A városfejlesztési stratégia végsı célja a városban élık életminıségének, jólétének rövid és hosszú távon történı javítása. A természeti és épített környezet az életminıség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembe vétele alapvetı mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminıségünkre (pl. forgalomcsökkentett belvárosi környezet), hosszabb távon pedig a környezeti emelek minısége lehetıséget teremthet, vagy gátat szabhat a jólét növekedésének.


89

A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt külsı hatásoktól sem. Sárvár városának stratégiai célja nemzetközi gyógyhelyi státusz megteremtése, melyhez rendelten kiemelt figyelmet szükséges szánni a természeti és épített környezet fenntartható hasznosítására, melyet környezetvédelmi cselekvési programmal szükséges támogatni. A külsı folyamatok, tényezık egyaránt okozhatnak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére szükséges a városi hiányzóelkerülı útszakaszok megépítése, a belvárosi forgalom csökkentése, a paneltömbök energetikai korszerősítése, a hulladékkezelés és feldolgozás rendszerének folyamatos fejlesztése, a vizek vízpartok (Csónakázó-tó, Rába és kapcsolódó vízfolyások) rendbetétele, „természetes” megújulása. Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása (Arborétum, Várkert, rekreációs zöldzóna) a folyamatos zöldfelület növelése is.


90

6. 2007-2013 során fejleszteni kívánt indikatív akcióterületek kijelölése Jelen kijelölések indikatív lehatárolást jelentenek, mely révén a NYDOP 3. prioritása terhére megvalósítani kívánt projekt szempontjából releváns akcióterületre vonatkozóan szükséges elkészíteni az Akcióterületi tervet. Figyelembe véve Sárvár településszerkezetét, az elérni kívánt jövıképet, valamint az azt szolgáló fejlesztési célokat, a következı indikatív akcióterületek lehatárolását javasoljuk: 1. akcióterület

Központi AT

2. akcióterület

Kisvárosi AT

3. akcióterület

Kertvárosi AT

4. akcióterület

Déli rekreációs zöldzóna, üdülıterület AT

5. akcióterület

Északi gazdasági AT

6. akcióterület

Ipari Park AT

7. akcióterület

Barnamezıs területek AT

8. akcióterület

Különleges idegenforgalmi fejlesztés (golfpálya) AT

9. akcióterület

Logisztikai, kereskedelmi fejlesztési AT

10. akcióterület

Rábasömjén AT

11. akcióterület

Hegyközség AT

12. akcióterület

Újmajor AT

Ezen akcióterületek lehatárolásánál az egész város lefedésre került annak érdekében, hogy a párhuzamosan futó fejlesztések egymásra hatását ne veszélyeztesse a stratégia, illetve a Sárvárra oly jellemzı magánberuházói szándékoknak ne legyen gátja az IVS, azonban jól meghatározott keretek között tartsa a megvalósítás mikéntjét. A korábbi önkormányzati elképzeléseknek megfelelıen a Központi AT-re vonatkozóan készül részletes akcióterületi terv, melyet jól kiegészít a környezı akcióterületek várható fejlesztési programjai is, fıként a magánberuházások vonatkozásába.


Térkép, AT-k

91


92

1. sz. akcióterület: Központi AT

Határoló utcák: - Ady E. u. – Móricz Zs. u. – Temetı u. – Dévai Bíró Mátyás u. – Fekete hí u. – Rákóczi F. u. – Szatmár u. – Zrínyi u. – Vadkert körút – Esze T. u. – Nádasdy F. u. - Árpád u. – Ady E. u. Fejlesztési cél: a történelmi városközpont és az üdülıterület térbeli összeköttetésének megteremtése a fürdıhelyi karakter kialakítása érdekében. A múlt történelmi emlékeinek, a jelen közigazgatási szerepének és a jövıt jelképezı fürdıközpont egységes városképi arculatának kialakítása, a szolgáltatások magas minıségő fejlesztése, a zöldfelületek rendezése, a Vár rekonstrukciójának folytatása. Kiemelt feladat továbbá a helyi identitáshoz hozzájáruló közösségi programok szervezése, különbözı egyesületi törekvések felkarolása, a kulturális sokszínőség bemutathatósága érdekében. Illeszkedés a stratégiához: 1. prioritás: Turizmusfejlesztés, 2. prioritás: Városfejlesztés 3. prioritás Emberi erıforrás fejlesztése


Indikatív tevékenység 1. Városközpont és a fürdıközpont összekapcsolása Nádasdy vár elıtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése Nádasdy vár hídjának felújítása Várpark zöldfelületi megújítása Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója, Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása Rákóczi u. – járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés Várkerület - útburkolatjavítás 2. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdı fejlesztése

93

Megvalósítás becsült költsége

Megvalósítás tervezett forrása

600 M Ft

NYDOP 3.1.1. 2. prioritás Városfejlesztés, 2. intézkedés: Az üdülıterület és a városközpont térbeli összeköttetése

3 600 M Ft

NYDOP 2.1.1.

3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron

880 M Ft

NYDOP 5.2.1.

4. Emelt szintő járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron

880 M Ft

TIOP 2.1.3.

5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidıpark fejlesztése

500 M Ft

Közberuházás

6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja

190 M Ft

NYDOP 4.1.1. közberuházás

7. Volt téglagyár rehabilitációja – Sportcentrum kialakítása

2000 M Ft

Közberuházás

na

Magánerıs beruházások

8. Szálláshelyfejlesztések

9. Arborétum 10. Piactér

Illeszkedés a stratégiához

Na 600 M Ft

Köz- és magánberuházás

1. prioritás Turizmusfejlesztés, 1. intézkedés: Fürdıfejlesztés III. Emberi erıforrás fejlesztése; 3. intézkedés Intézményfejlesztés, III. Emberi erıforrás fejlesztése Új 5. intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése I. Turizmusfejlesztés, 3. A szabadidı aktív eltöltési lehetıségeinek bıvítése II. prioritás: Városfejlesztés, új 7.3. Szeméttelep rekultivációja I. Turizmusfejlesztés, 3. A szabadidı aktív eltöltési lehetıségeinek bıvítése I. Turizmusfejlesztés, 5. intézkedés: Szálláshelyfejlesztés II. prioritás: Városfejlesztés,


Térkép 1AT

94


2. sz. akcióterület: Kisvárosi AT Határoló utcák/településrészek: Petıfi Sándor lakótelep, Óvár, Péntekfalu Fejlesztési cél: a kisvárosi karakter megırzése, a helyi szolgáltatási funkciók megszervezésével. Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

95


Térkép 2AT

96


3. sz. akcióterület: Kertvárosi AT Határoló utcák/településrészek: Kertváros Fejlesztési cél: a kertvárosi karakter megırzése Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

4. sz. akcióterület: Déli rekreációs zöldzóna, üdülıterület AT Határoló utcák/településrészek: Bagolyrét, Tót-dőlı, Vadkert a Rába töltésig Fejlesztési cél: az üdülıterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztések Illeszkedés a stratégiához: 1. prioritás: Turizmusfejlesztés, 2. prioritás: Városfejlesztés

97


Térkép 3AT

98


Térkép 4AT

99


5. sz. akcióterület: Északi gazdasági AT Határoló utcák/településrészek: vasúttól északra Fejlesztési cél: a gazdasági övezet kialakítása Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

6. sz. akcióterület: Ipari Park AT Határoló utcák/településrészek: Ipari Park Fejlesztési cél: a gazdasági övezet fejlesztése Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés, 3. prioritás: Emberi erıforrások fejlesztése

100


Térkép 5AT

101


Térkép 6 AT

102


7. sz. akcióterület: Barnamezıs területek AT Határoló utcák/településrészek: volt cukorgyár, volt ATEV Fejlesztési cél: a barnamezıs tevékenységek végrehajtása idegenforgalmi célok érdekében (szállodafejlesztések, kereskedelmi tevékenységek, bevásárlóközpont)

8. sz. akcióterület: Különleges idegenforgalmi fejlesztések (golfpálya) AT Határoló utcák/településrészek: 84. sz. fıút mentén, zöldmezıs magánberuházásként Illeszkedés a stratégiához: 1. prioritás: Turizmusfejlesztés

9. sz. akcióterület: Kereskedelmi, logisztikai fejlesztési területek AT Határoló utcák/településrészek: 84. sz. fıút mentén, zöldmezıs magánberuházásként Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

103


Térkép 7AT

104


Térkép 8 AT

105


Térkép 9 AT

106


10. sz. akcióterület: Rábasömjén AT Határoló utcák/településrészek: Rábasömjén Fejlesztési cél: a falusias lakóterületi jelleg megırzése Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

107


Térkép 10AT

108


11. sz. akcióterület: Hegyközség AT Határoló utcák/településrészek: Hegyközség Fejlesztési cél: a lakó-üdülı és mezıgazdasági-kertes jelleg megırzése Illeszkedés a stratégiához: 2. prioritás: Városfejlesztés

12. sz. akcióterület: Újmajor AT Határoló utcák/településrészek: Újmajor Fejlesztési cél: távlati idegenforgalmi fejlesztési terület Illeszkedés a stratégiához: 1. prioritás: Turizmusfejlesztés

109


Térkép

110

11AT


Térkép 12 AT

111


112

7. A stratégia megvalósíthatósága 7.1. Az önkormányzat ingatlangazdálkodási tevékenysége Sárvár város Önkormányzata tulajdonában 841 db ingatlan van. Az ingatlanok kimutatását a csatolt melléklet az alábbi csoportosításban tartalmazza: - forgalomképtelen törvény alapján 550 db, melynek 90%-a közút, járda, közterület és park - forgalomképtelen helyi döntés alapján: 9 db - korlátozottan forgalomképes törvény alapján 58 db, ezek az intézmények, középületek - korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján: 5 db - forgalomképes ingatlan 219 db, ide tartoznak a lakások, telkek, beépítetlen területek Az önkormányzat törzsvagyonát a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanok teszik ki, ezek az önkormányzati feladat - és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják, így ezek nem értékesíthetık. Az utak, járdák felújítása folyamatosan történik. Az intézmények épületei felújítására is minden évben gondot fordít az önkormányzat. Az önkormányzat egyéb vagyonát a forgalomképes ingatlanok teszik ki, melynek döntı többsége lakás. A bérlakás értékesítés 2004-ben lezajlott, a közeljövıben az önkormányzat 1 lakás liciten történı értékesítését tervezi. A közeljövıben az önkormányzat az alábbi ingatlanok értékestését tervezi: - Várkerület 33. sz. alatti vendéglátóipari egység - Móricz Zs. u.4. sz. alatt levı volt MHSZ épülete - Ady u 2. sz. alatti volt orvosi rendelı - Pap közben levı volt Vöröskeresztes bolt A következı években az önkormányzat az alábbi ingatlanok fejlesztését tervezi: - 191 hrsz-ú posta mögötti területen (1,069 ha) parkolók, kereskedelmi- és közösségi célú beruházásokat - 1450 hrsz. Nádasdy u.28. sz. alatt levı területen állami támogatás igénybevétele esetén szociális bérlakások építését - 1247/1 hrsz. alatti volt téglagyári gödrök 9,0481 ha területen Csónakázó-tó bıvítését és közpark kialakítását - 1247/2 hrsz alatti 4,3301 ha területen felhagyott kommunális hulladéklerakó telep rekultivációját - 608/2 hrsz. 0,8190 ha területen (egykori Kóger-telep) intézményi célú fejlesztését - 1487/1 hrsz. 3,3974 ha ingatlanon a volt téglagyár területe szintén közösségi, intézményi célú fejlesztését


113

7.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem ingatlanfejlesztési jellegő tevékenységei Az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok megvalósításához az önkormányzat olyan eszközöket is igénybe kíván venni, melyek ugyan nem fejlesztési típusú eszközök, ám hatékonyan segítik elı a tervezett fejlesztéseket: Településmarketing: a helyzetértékelésben bemutatott helyzet javítására vonatkozóan az önkormányzatnak szándékában áll a település megjelenésének tudatos tervezése, az ehhez szükséges elızetes vizsgálatok, tanulmányok elkészíttetése, döntések meghozatala. Az öko turizmusban rejlı lehetıségek –amelyek a kerékpáros turizmus kiegészítıi lehetnek- még nem kellıen feltártak városunkban. A Hansági tájegység érintetlen természeti értékei, a Fertıvidékkel együtt értékes turisztikai termékké formálható. Ebben a Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park már megfelelı szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, azonban a Kapuvárhoz, -mint a Hanság fıvárosához- szorosabban kötıdı arculat kialakítása még szükséges. Beépítési javaslat elkészítése, mőszaki támogatás: az NYDOP pályázat keretében megvalósítani tervezett projektelemek illeszkednek a 2007. decemberében módosításra elrendelt jelenleg érvényes rendezési tervhez. Amennyiben magánvállalkozás komoly és megalapozott beruházási/fejlesztési szándékkal keresi meg az önkormányzatot, akkor - abban az esetben, ha a fejlesztése illeszkedik az önkormányzat elképzeléseihez, de a rendezési terv esetlegesen nem ad rá lehetıséget – a rendezési terv módosítására az önkormányzat nyitott. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, kölcsönös illesztése minden esetben az elıkészítés fázisában megtörténik annak érdekében, hogy a magántıke minél nagyobb hányadban bevonható legyen az önkormányzat településrehabilitációs terveibe. Tervalku: szabályozási engedmény átvállalt fejlesztésért cserébe Kiskereskedelmi egységek szervezése során az önkormányzat figyelembe veszi, hogy milyen lakossági csoportoknak, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatásokat kíván megtelepíteni. E tevékenység célja, hogy a megfelelı KKV-kat tudja a település odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati igény. A település ösztönzi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának elınyben részesítését, ily módon a már meglevı épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. Együttmőködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel. A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a településrehabilitációs eredményeket bizonyos esetekben (környezetvédelmileg érzékeny beavatkozások, kulturális célú fejlesztések során).


114

7.3. Partnerség A stratégia, illetve az egyes kiemelt akcióterületeken végrehajtani kívánt fejlesztési projektek megvalósításában résztvevı partnereknek célirányos projektmegbeszélések kerültek megrendezésre. A lakosság tájékoztatására a nyilvánosság következı eszközeivel éltek a tervezık: - un. városbeszélgetések keretében a Sárvári Városi Televízió a város vezetésével és a tervezıkkel közösen mutatják be a fejlesztési elképzeléseket, melyek hetente kerekasztali beszélgetések formájában – a tervek szerint - további beszélgetéseket generálnak - az elektronikus hírforrás a www.sarvar.hu, ahol a stratégiai dokumentumok között elérhetı a teljes IVS dokumentuma - az írott sajtó heti rendszerességgel számol be az IVS keretében tervezett illetve megvalósuló fejlesztésekrıl, a Sárvári Hírlap címő önkormányzati lap segítségével történik a lakosság tájékoztatása. Az anti-szegregációs szakértı a tervezıkkel történt egyezetést követıen látogatott el a városba, ahol a feltárt problémákat a helyi illetékes szakemberekkel közvetlenül tekintette át. 7.4. Az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az önkormányzat szervezetrendszerén belül a városfejlesztési irányok meghatározása, a döntés elıkésztések a következı szervezeti rend szerint történnek: A 18 fıs képviselıtestületen belül a polgármester mellett egy alpolgármester dolgozik. A képviselıtestület az alábbi bizottságokat hozta létre: • Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság • Ügyrendi és Igazgatási Bizottság • Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottság • Szociális és Egészségügyi Bizottság • Pénzügyi és Gazdasági Bizottság A városfejlesztési kérdésekkel a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság foglalkozik. A képviselıtestület a 16/2007. (III.22.) rendeletében – mely a szervezeti és mőködési szabályzatot tartalmazza – részletesen meghatározza a Városfejlesztési Bizottság feladatait: - közremőködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozásában - véleményezi a rendezési tervek program-tervezeteit - véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat - figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét - véleményezi a közterületek kialakításának rendjét - figyelemmel kíséri a városrekonstrukciót, a mőemlék illetve mőemlék jellegő ingatlanok hasznosítását - elıkészíti a városfejlesztésben jelentıs súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat - véleményezi a nagyobb önkormányzati beruházásokat - javaslatot tesz a kommunális szolgáltatások fejlesztésére - városfejlesztési szempontból véleményezi az önkormányzati tulajdonban levı vagyontárgyak hasznosítását, vagy elidegenítését


-

115

szakmai véleményt nyilvánít környezetvédelmi kérdésekben javaslatot tesz helyi jelentıségő természeti értékek védetté nyilvánítására javaslatot tesz a helyi védett építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetve megszüntetésére figyelemmel kíséri az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési, környezetvédelmi célokra megjelölt elıirányzatok felhasználását szakvéleményt nyilvánít városfejlesztési, városrendezési és környezetvédelmi kérdésekben véleményezi a közlekedés rendjével, a forgalomtechnikai változásokkal kapcsolatos kérdéseket véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását véleményezi az avar és a kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabálytervezeteket javaslatot tesz a helyi jelentıségő természeti értékek megóvására, ırzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására szervezi és ellenırzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását véleményez minden településfejlesztési tevékenységet környezetvédelmi szempontból.

A Hivatal rendje szerint irodákra tagolódik a szervezet: - adóiroda - lakossági iroda - mőszaki iroda - pénzügyi iroda - polgármesteri és humánpolitikai iroda - titkárság A településfejlesztési és –rendezési, valamint a településüzemeltetési feladatokkal a mőszaki osztály foglalkozik. A városgazdálkodással – költségvetési intézményként a Városgazdálkodás foglalkozik. A városrehabilitációs kézikönyv elvárásai szerinti un. városfejlesztı társaság létrehozásával a sárvári önkormányzat nem kíván élni, belsı erıforrások igénybevételével, valamint külsı szakértıi segítségnyújtással kész végigmenedzselni a fejlesztési programokat. 7.5. A stratégia megvalósulásának monitoringja Az integrált városfejlesztési stratégia folytatása a városban 2006-ben készített településfejlesztési koncepcióval elindított stratégiai tervezésnek, meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további részletek pontosításához. A település számára az IVS e szempontból iteratív stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülı operatív tervezés és program megvalósítása konkrét projektek formájában. Az IVS-hez kapcsolódó monitoring a megvalósítás során kettıs értelemben valósul meg: egyfelıl az elérendı célokhoz kötıdı output, eredmény és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a településre, az akcióterületekre, az adott fejlesztési cél alapján allokált támogatási összeg alapján másfelıl az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatás- és hatékonyságvizsgálatát is szükséges elemezni. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötıdı kapacitásbıvüléseket a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is. Sárvár Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását az évente készítendı beszámoló alapján ellenırzi, melynek felelıse a mőszaki iroda. A beszámoló az alábbi elemeket tartalmazza:


116

-

a stratégia keretében megvalósuló tematikus célokhoz és akcióterületekhez köthetı projektek aktuális állapota,

-

az egyes projektek megvalósításhoz elnyert támogatások, valamint az egyéb forrásból (pl. magántıke

-

bevont pénzeszközök nagysága, az aktuális felhasználás állapota,

-

a meghatározott indikátorok kiinduló és aktuális értékeinek az összehasonlítása. 18. táblázat Alkalmazandó indikátorok Indikátor megnevezése

Mértékegység

Forrás

I. prioritás Turizmusfejlesztés az idegenforgalmi bevételek (IFA) növekedése

%

Önkormányzat

a város GDP-jének növekedése

%

önkormányzat

a térség GDP-jébıl a turisztikai ágazat arányának növekedése

%

Önkormányzat

Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdı számának növekedése

%

Gyógyfürdı

vendégszám és eltöltött vendégéjszakák számának növekedése

%

szálláshelyek

Szállásférıhelyek számának bıvülése

%

önkormányzat

%

önkormányzat

Látogatottság növekedése a célpontokban (vár, arborétum fürdı)

szolgáltatásainak

helyi

turisztikai

Munkahelyek számának növekedése

Munkaügyi központ kirendeltsége 2. prioritás Városfejlesztés

Rehabilitált területek nagysága

M2

önkormányzat

Betelepült új gazdasági, városi funkciójú szolgáltatások száma

db

önkormányzat

Felújított épületek száma

db

önkormányzat

Kialakított sétányok hossza

fm

önkormányzat

Kialakított parkolóhelyek száma

db

önkormányzat

Megújuló energiaforrások használatának növekedése

%

önkormányzat

3. prioritás Emberi erıforrások fejlesztése Városmarketing akciók száma

db

önkormányzat

Létrehozott információs irodák száma

db

önkormányzat

Helyi igényekre alapozott képzési elemek megjelenése az oktatási intézményekben

db

Oktatási intézmények

Akadálymentesített épületek száma

db

önkormányzat


8. Mellékletek

117


118

1. melléklet

Sárvár város anti-szegregációs terve 2008. június

1 Az anti-szegregációs terv célja és alapelve Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. §a szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az önkormányzati esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A 2003. évi CXXV. törvény szellemében írandó települési esélyegyenlıségi program különösen a lakhatás illetve a szociális szolgáltatásokhoz, és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja ösztönözni. A kutatások szerint az ezeken a területeken jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést ezen szolgáltatásokhoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendı szempont ezért a település-fejlesztésben, az esélyegyenlıség és az egyenlı hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális fejlesztés és település-rehabilitációs támogatás esetén az alacsony státuszú lakosok helyzetére. Kiemelten fontos a település különbözı pontjain lakók részére az (szociális) infrastruktúrához való hozzáférés- biztosításának gyakorlata és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Alapvetı feltételként szükséges szabni a település-rehabilitációs projektek támogatásához illetve a kiegészítı támogatások odaítéléséhez az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészeken a további lakásállomány-növekedést megakadályozó, azt csökkentı, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtı tevékenység tervszerő dokumentálását települési esélyegyenlıségi programok kidolgozásával és megvalósításával. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlıségi területen az érintett településen hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlıbánásmód törvényt sértı gyakorlat folytatását, illetve törvénysértı állapotok fenntartásában való közremőködést jelentenek), a település önkormányzata megfelelı korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat tervez és azok megvalósítását a projekt ideje alatt vállalja. Az alacsony státuszú lakosok esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerı-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket. Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó anti-szegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlıségi program kidolgozásának. Az antiszegregációs terv elsısorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlıségi problémák meglétét egy adott településen. Az anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol szegregáció már megindult, illetve ahol elırehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.9

Városrehabilitáció 2007-2013-ban. Kézikönyv a városok számára. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága. Budapest, 2007. október 5.

9


119

A 2001. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai fıosztályának állásfoglalása az alábbi volt: „Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.” Mivel a településen nincsen szegregátum, Sárvár anti-szegregációs terve az alábbi három elemet tartalmazza: - helyzetelemzés (IVS települési és az ASZT szegregációs helyzetelemzései együttesen) -

a tervezett funkcióbıvítı projekt szegregációra gyakorolt hatása

-

tervezett beavatkozások a szegregáció jövıbeli elkerülése érdekében

Általános kötelezettségvállalás: Általános elvként Sárvár Város Önkormányzata kötelezettséget vállal, hogy hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezıvé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megakadályozására kell törekedjenek, azok a jövıben a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elı. Különösen fontos szerepet játszik a különbözı okból felmerülı lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsıdleges szempontként a bérlık számára a megfelelı elhelyezés, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy a jövıben sem alakuljanak ki szegregátumok a település területén. Önkormányzati bizottsági struktúra átalakítása az anti-szegregációs és esélyegyenlıségi intézkedések sikeres képviselet érdekében: Sárvár Város Önkormányzata kötelezettséget vállal, hogy azonnali hatállyal biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletét egy bizottsági delegált formájában az Oktatási, Mővelıdési és Sport Bizottságban, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottságban az anti-szegregációs és esélyegyenlıségi intézkedések és érdekek sikeres képviselet érdekében.


2

120

Szegregációs helyzetelemzés

A város leromlott részeinek, szegregátumainak lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik meg. Azon területek minısülnek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korú népességen belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Erısen leromlott, de még nem szegregált területnek pedig az minısül, ahol a mutató a 40%-ot meghaladja. A 2001. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai fıosztályának állásfoglalása az alábbi volt: „Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.” 1. ábra Sárvár szegregációs térképe – I.

Forrás: KSH 2. ábra Sárvár szegregációs térképe – II.

Forrás: KSH Az Önkormányzat tájékoztatása alapján, a térképen megjelölt egyetlen terület vonatkozásában az alábbi változások történtek 2001 óta: figyelemmel arra, hogy a KSH szegregációs térképén pink színnel jelölt területen lévı 1 db lakóingatlan lebontásra került, a jelölt területen jelenleg lakónépesség nem található.


121

Sárvár Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje álláspontja szerint a területi szegregáción túlmenıen etnikai alapú szegregáció sem figyelhetı meg a városban, nincsenek területileg egy tömbben élı roma családok, a városban elszórtan, integrált környezetben élnek. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia gazdasági-társadalmi, közszolgáltatási és lakókörnyezeti helyzetelemzései során megismert kedvezı településkép, adottságrendszer és a pozitív irányú idıbeli változási tendenciák alapján is láthatóvá vált, hogy a településen az alacsony státusú lakosok aránya minimális, és nem figyelhetı meg ezen réteg térbeli sőrősödése, elkülönülése sem. A szegregációs mutatók szintén erre utalnak (1. táblázat). 1. táblázat Sárvár alapadatai és szegregációs mutatói, 2001 I. akcióter ület

II. akcióter ület

III. akcióter ület

IV. akcióter ület

15 519

4 086

5 554

1 219

4 399

261

16,2

17,4

15,9

20,4

14,5

13,8

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

66,2

69,2

66,4

65,7

64,2

53,6

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

17,6

13,5

17,7

13,9

21,4

32,6

22,8

21,4

20,2

30,2

24,0

55,7

11,9

13,9

14,0

8,7

8,9

2,4

5 938

1 663

2 140

395

1 620

120

10,0

6,6

7,7

13,4

11,7

62,5

28,9

26,7

28,7

35,0

29,5

32,1

10,1

8,2

8,7

16,0

11,3

21,4

66,8

69,8

67,1

61,9

65,6

57,8

28,3

24,5

27,6

26,1

32,4

46,3

15 846

4 155

5 680

1 248

4 497

266

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Sárvár összesen

Külterület

Forrás: KSH A településen a 2001. évi népszámlálás alapján az alacsony státusú lakosok aránya 10% az aktív korú népességen belül, ami megközelítıleg összesen 1038 fıt jelent az aktív korú lakosságon belül. A szegregációs mutató értéke a 261 fıt számláló „Külterületen” a legmagasabb, de még ott is messze elmarad a 40%-os és 50%-os küszöbértékektıl a 21,4%-os rátával. A mutató két elemének adatai szintén kedvezı társadalmi összetételrıl és magas gazdasági aktivitásról tanúskodnak. A 15-59 éves korosztályon belül 22,8%-os a legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya, és 29%-os a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya. Természetesen ezek a mutatók is a külterületen a legmagasabbak, de semmi esetre sem érik el a szegregálódáshoz szükséges „kritikus tömeget”. Fontos megállapításnak minısül, hogy a négy akcióterület esetében sem emelkedik meg az alacsony státusú lakosság arányát mérı mutató: 8,2% és 16,0% között ingadozik az érték. A város egészében és a négy akcióterületen is magas a foglalkoztatottak aránya, átlagosan 60-70% közötti ingadozás figyelhetı meg a 2001. évi adatokban. A külterületek esetében ugyan kiugróan magas az alacsony végzettségő lakosok száma, de a demográfiai szerkezetbıl látható, hogy itt a legmagasabb az idıs korú személyek aránya (33%), amely


122

komoly háttérfaktora a végzettségi paramétereknek, és ehhez nem párosul kedvezıtlennek tekinthetı munkajövedelem hiányra vagy alacsony foglalkoztatottságra utaló adottság. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a település egészében és a négy akcióterületen is alacsonynak tekinthetı, kivételt jelent ez alól a külterület, ahol minden második lakás ide sorolható. Az önkormányzati szociális ellátórendszer erıforrás oldali kiadási tételei jól szemléltetik a szociális háló kiépítettségét és éves szinten mért ráfordításait, illetve a támogatási esetekre vagy támogatottakra számított fajlagos mutatóit jelentı legfrissebb (2006-os) hivatalos települési szintő statisztikák (2. táblázat). 2. táblázat Az önkormányzati szociális ellátás mutatói, 2006 Fı vagy esetszám

Összege (Ft)

Egy fıre vagy esetre jutó átlagos összeg

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma

39

4 388 000

125 512

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei

858

6 060 000

7 062

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma

436

6 060 000

13 899

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2006.07.01-tıl

38

5 365 000

141 184

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma

174

1 745 000

10 028

Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásban részesítettek évi átlagos száma

0

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma

15

681 000

45 400

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás esetei

120

5 660 000

47 167

Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben)

120

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei

1468

8 290 000

5 467

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben)

774

8 290 000

10 710

A rendszeres szociális segélyben részesítettek foglalkoztatásban részt vettek száma

0

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

0

Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma Forrás: KSH TEIR

45

99 130 000

2 202 889

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia számára a település munkaerı-piaci, vállalkozási és foglalkoztatási jellemzıinek részletes elemzése elkészült és rávilágított a kedvezı adottságokra, a hosszú távú stabil fejlıdési trendekre. Az anti-szegregációs folyamatok jövıbeli megakadályozásának szempontjából a munkanélküliség kérdése kulcsfontosságú. 2001-ben a gazdaságilag aktív lakosság aránya 22,5%-al volt magasabb az országos rátánál (49%). 2007-ben a lakosság 70% volt munkavállaló korú és ebbıl összesen csak 399 fı volt nyilvántartott álláskeresı. Az álláskeresıknek mindössze 15% volt tartósan (365 napon túli) munkanélküli.


123

3. táblázat A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása, 2000-2007 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007




10 351 10 704 10 704 10 769 10 776 10 646 10 612 10 708

296 303 286 314 429 392 307 399

97 28 35 40 50 68 61 63

Forrás: AFSZ

Ráadásul nem csak 2007-ben maradt el messze az országos átlagtól a munkanélküliségi ráta, hanem 2000 óta folyamatosan 2,8-3,7% között ingadozott az értéke, amely az országos ráta 45-65%-a volt csupán. 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása 2000-2007 között Munkanélküliségi ráta (%)

Munkanélküliségi ráta az országoshoz viszonyítottan

Forrás: AFSZ

A város szociális bérlakás hálózata jelenleg 187 lakásból áll, amely összesen 24 utcában található meg a város különbözı pontjain integrált lakókörnyezetben. Utca Ady u. Árpád u. 7 Deák F.u. Dózsa u. Hunyadi u. Kossuth tér Magyari u. Móricz Zs.u. Petıfi u. Rákóczi u. Széchenyi u. Várkerület Forrás: önkormányzati nyilvántartás

Bérlakás (db) 10

1 4 1 2 9 1 6 4 7 6

Utca Alkotmány u. Batthyány u. Dévai B.M. u. Gárdonyi u. Katona J.u.. Laktanya u. Malom u. Nádasdy u. Rábasömjéni u. Selyemgyár u. Újsziget u. Vásártér

Bérlakás (db) 47 21 9 8 1 8 8 14 5 3 2 3


124

Sárváron jelenleg 93 díjhátralékost tartanak nyílván és a jogcím nélküli lakáshasználók száma 18. Probléma oka: Az esetek 80% -ban munkahely elvesztése, családi probléma (válás), valamint betegség és az ezekkel összefüggı jövedelem kiesés okozza. A maradék 20% hanyag életvitel következtében nem tudja fizetni a bérleti díjat. A jogcím nélküliek esetében a bérleti szerzıdés lejárta után képtelenek más megoldást találni lakáshelyzetük megoldására a fent vázolt okok végett. Helyzet kezelése: A probléma kezelésének megkezdésekor fizetési felszólítás indul, ezzel egy idıben személyes meghallgatása történik a Bérlınek megtudakozva a fizetés elmaradásának okát. Utána fizetési meghagyás a következı lépés. Ezt bírói letiltó végzés követi. Amennyiben ez sem vezet megfelelı eredményre bírói kiürítı ítélet követi, de kiürítést nem kezdeményez az Önkormányzat (a Képviselı-testületi határozatnak megfelelıen).


3

A tervezett funkcióbıvítı gyakorolt hatása

125

projekt

szegregációra

Az 1. számú akcióterületen tervezett indikatív tevékenységek célja az történelmi városközpont és az üdülıterület térbeli összeköttetésének megteremtése a fürdıhelyi karakter kialakítása érdekében. A beavatkozások infrastrukturális jellegőek, nem teremtenek lehetıséget a szegregációra, nem segítik elı az alacsony státusú lakosok számának növelését és térbeli koncentrációját sem. A városközpont és a fürdıközpont összekapcsolása infrastruktúra-fejlesztés, amely során parkolók, híd, zöldfelületek, járdák, utak felújítására kerül sor. A másik hét tevékenység olyan funkcióbıvítı vagy pótló beavatkozás, amely szintén nem hordozza magában a szegregálódás veszélyét, és nem érinti hátrányosan az alacsony státusú csoportokat, sıt a lakosság lehetıségeit bıvíti ki, az életteret és életkörülményeket javítja. A beavatkozások nem érintenek bérlakásokat, nem igényelnek lakáscserét vagy kiürítési folyamatot, és nem veszélyezteti a lakhatási integrációt sem. 4. táblázat Sárvár történelmi városközpontjának és az üdülıterület térbeli összeköttetésének megteremtése a fürdıhelyi karakter kialakítása érdekében Indikatív tevékenység

Szegregációs veszélyforrást nem jelent

1. Városközpont és a fürdıközpont összekapcsolása - Nádasdy vár elıtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése

jelent

x

- Nádasdy vár hídjának felújítása

x

- Várpark zöldfelületi megújítása

x

- Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója, Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása

x

- Rákóczi u. – járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelület rendezés

x

2. Sárvári Gyógy- és Wellness fürdı fejlesztése

x

3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron

x

4. Emelt szintő járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidıpark fejlesztése

x x

6. Tizenhárom városi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja

x

7. Volt téglagyár rehabilitációja – Sportcentrum kialakítása

x

8. Szálláshelyfejlesztések

x

A település központjának revitalizációja élénkíteni fogja a helyi társadalmi életet, megfelelı életkeretet nyújt a lakosság és a helyi szervezetek számára, erısíti a település integrációját, közvetetten gazdaságélénkítı, turisztikai hatása alapvetıen fontos, de összességében a településen élık életminıségét, közérzetét és lehetıségeit fogja javítani, kibontakoztatni, amely az alacsony státusú lakosok társadalmi integrációja szempontjából is kedvezı fejlemény.


126

4. Tervezett beavatkozások a szegregáció jövıbeli elkerülése érdekében Annak ellenére, hogy Sárvár gazdasági és társadalmi adottságaiból fakadóan nem alakult ki szegregátum, az alacsony státusú lakosok térbeli koncentrációjának jövıbeli kialakulásának lehetısége elleni hatékony fellépés érdekében a lakhatási integrációs, mobilizációs és közoktatási esélyegyenlıségi és integrációs alapelvek és gyakorlatok szintjén az alábbi intézkedések megvalósítását és alapelvek követését tartja szükségesnek. Ezen beavatkozások a hivatkozott helyzetelemzésbıl fakadóan nem a térbeli szegregációt megszüntetni hivatott intézkedések, hanem a lakásügy, a közoktatás, a szociális ellátórendszer és a munkaerıpiac szempontjából releváns kiegészítések a már meglévı, és a helyi intézményrendszer által ellátott és szorgalmazott fejlesztési és feladat-ellátási funkciókhoz.

4.1 Lakhatási integráció, mobilizáció A lakáscsere, lakásleürítés, és esetlegese mobilizációs célzatú lépések jelenleg szabályozott és az önkormányzat által követett gyakorlatán túl, a település önkormányzata általános elvként elfogadja, hogy a város egész területén, de különösen az alacsony státuszú lakosság vonatkozásában a különbözı okból felmerülı lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsıdleges szempontnak a bérlık számára megfelelı elhelyezést tekinti. Mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy ne jöjjenek létre szegregátumok a város területén. I. A lakásgazdálkodás és lakáscsere során a város az alábbi elvek betartását és preferálását szorgalmazza: a) A kiköltözı családok integrált lakókörnyezetbe kerülnek és a mobilizáció nem növeli a szegregáció lehetıségét. b) A speciális helyzető lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének törvényes keretek közötti rendezése. c) Sárváron maradási szándék támogatása a lakáscsere során, amely növelheti a sikeres társadalmi integráció valószínőségét d) A lakásgazdálkodás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szociális bérlakások lehetıleg ne egy adott területen koncentrálódjanak a jövıben sem. Az újonnan épített szociális célú bérlakások lehetıleg költség alapú bérlakásokkal és piaci alapú lakásépítéssekkel ötvözötten valósuljanak meg, kizárva a szegregálódás lehetıségét. Intézkedések 1. A lakásrendelet módosítása Sárvár Város többször módosított 2/1994.(II.8.) sz. rendelete 3.§. (3) c) pontjában úgy rendelkezik, miszerint: (3) Nem juttatható szociális bérbeadás útján önkormányzati bérlakás annak, aki: (...) c) a bérbevételi ajánlat benyújtását megelızı 5 éven belül önkényes lakásfoglaló, jogtalan befogadó volt. A fenti rendeleti szabályozás az Alkotmánybíróság 5/2005.(III.3) számú határozata értelmében alkotmány ellenesnek minısül, így az ehhez hasonlatos önkormányzati rendeleti szabályozásokat több esetben is hatályon kívül helyezte. Ennek értelmében a fenti rendeleti szabályozás törlése szükséges.

2. A díjhátralékos vagy jogcím nélküli lakáshasználók helyzetének felmérése és tájékoztatása


127

Sárvár Város Önkormányzata a jogcím nélküli lakáshasználók és a díjhátralékos lakosok esetében felmérést készít ezen személyek és háztartások számáról, a probléma okairól, fennállásának idıtávjáról és kötelezettséget vállal arra, hogy idıben tájékoztatja ıket a lehetıségeikrıl, megoldási alternatívákról.

4.2 Oktatási integráció, esélyegyenlıség I. A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdésének, az alacsony státusú, hátrányos helyzető rétegek leszakadásának és marginalizálódásának megakadályozása nagymértékben a közoktatási esélyegyenlıség biztosításának a függvénye. 1. Az anti-szegregációs lépések oktatási oldalának elemeit a 2007-ben elfogadott Közoktatási Esélyegyenlıségi Program akciótervének tervezett beavatkozásai, illetve a 2007. december 31-ével hatályba lépett „Sárvár Város Felülvizsgált Közoktatási Feladat-ellátási, Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Terve (2006-2012)” hivatottak biztosítani a jövıben, így nem szükséges ezzel párhuzamosan újabb megelızı intézkedéseket integrálni a város Anti-szegregációs Tervébe szegregátumok hiányában. Sárvár Város Önkormányzata kötelezı feladata teljesítése során teljes körő közoktatás-szolgáltatást nyújt: az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés - oktatás / a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében, az errıl szóló megállapodás alapján és az egyházi iskolával kötött megállapodás szerint/ területén. Az önkormányzat nem kötelezı feladatként gondoskodik: a) saját fenntartásban: - a szakiskolai nevelés-oktatásról, - a szakközépiskolai nevelés-oktatásról, - a gimnáziumi nevelés-oktatásról, - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - az alapfokú mővészeti nevelés-oktatásról, - a kollégiumi nevelés-oktatásról, - a nevelési tanácsadásról, a Vas Megyei Önkormányzattal kötött -

együttmőködési megállapodás keretében, felnıttoktatásról, felnıttképzésrıl;

b) a Sárvár – Bögöt – Porpác – Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - gyógytestnevelés oktatásáról és a - logopédiai ellátásról. Sárvár városban a közoktatás rendszerét: - a nevelési- oktatási intézmények fenntartói, - a feladatellátást végzı intézmények, azok résztvevıi, - a tanügyigazgatás önkormányzati és társadalmi szereplıi, - a közoktatási feladatellátás egyéb segítıi alkotják. A közoktatási feladatellátást teljesítı önkormányzati – beleértve fenntartott intézményeket intézményrendszer kiépültnek tekinthetı.


128

A közoktatási rendszer 2007. évi átfogó elemzése az alábbi helyzetértékelést fogalmazta meg: - A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek, diákok teljes létszáma nem ismert. Ennek hátterében az áll, hogy a fenntartó önkormányzatok, illetve a települések egyes intézményei között nem alakult ki olyan jól mőködı és összehangolt gyakorlat, amely képes a halmozottan hátrányos helyzető családok mindegyikét megszólítani, tılük a helyzetükre vonatkozó nyilatkozatokat beszerezni. Ebbıl következıen a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek jelenleg nem juthatnak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek segíti helyzetük megváltoztatását. -

Az óvodák és iskolák nem mőködtetnek integrációs és képesség - kibontakoztató programot és felkészítést a halmozottan hátrányos helyzető tanulók érdekében. Ennek hátterében az áll, hogy a halmozottan hátrányos helyzetőek létszáma nem volt ismert, illetve feltételezés szerint olyan alacsony, amely a programok beindítását nem indokolták. A halmozottan hátrányos helyzetőek feltérképezése azonban lehetıséget nyithat a települések számára, hogy valamennyi óvodájában és iskolájában elindítsa az integrációs programot (bevonva a nem önkormányzati fenntartású iskolát is)

-

A közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok továbbképzése nem olyan mértékő, amely egyértelmően garanciát jelenthet az inkluzív óvoda, illetve iskola mőködésére, vagyis a különbözı társadalmi helyzető és hátterő gyerekek és tanulók sikeres együttnevelésére vonatkozó pedagógiai eszköztár fejlesztésre szorul. Az iskolák tekintetében ez fıként az alapfokra jellemzı.

-

SNI tanulók egy része szegregáltan tanul. Ennek megoldása már folyamatban van az intézmény megyei önkormányzati fenntartás alá kerülésével.

-

Az intézményfenntartó társulás egyes szektorai között nincs összehangolt mőködés a közoktatási esélyegyenlıség megvalósítása érdekében. Így egyes esetek megoldatlanok maradnak, egyes esetekben pedig párhuzamos intézkedések történnek.

2. Terv alapvetı célja az volt, hogy biztosítsa az érintett települések közoktatási intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célja az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a társulás településein élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. Ezeket a célkitőzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) a Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Program Akciótervében dolgozták ki, amelyek az Antiszegregációs Tervben esetlegesen szerepeltethetı oktatási integrációra vonatkozó célkitőzésekkel egybevágnak. 3. A programban elfogadott általános célok és etikai elvek hivatottak biztosítani a jövıben is hátrányos helyzető gyermekek és tanulók védelmét, támogatását, és ezen keresztül az alacsony státusú réteg társadalmi integrációjának elısegítését és a társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdésének, fokozódásának megakadályozását. 4. Az akciótervben megfogalmazott rövid- és középtávú célkitőzések és az ezekhez rendelt intézkedések mindegyike segíti hivatott a jövıbeli szegregálódási folyamatok elkerülését, az oktatási integráció javítását az által, hogy alapos helyzetelemzést, intézményközi kooperációt, párhuzamos eszköz és humánállomány fejlesztési lépéseket szorgalmaz a jövıben pótolva az eddig elmaradt ilyen irányú lépéseket. Az esélyegyenlıségi terv az alábbi rövid- és középtávú célokat fogalmazta meg:


129

I. Rövidtávú célok (1 év) 2. Jöjjön létre a települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” szektorközi együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) II. Középtávú célok (3 év) 2. Készüljön fel valamennyi óvoda az Óvodai Integrációs Program bevezetésére - Készítsék elı az óvodák a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek 3 éves kortól történı beóvodáztatását szektorközi együttmőködéssel - Fejlesszék az óvodák úgy a programjukat, hogy az egyben fókuszáljon a halmozottan hátrányos helyzetőek fejlesztésére 3. Készüljön fel valamennyi általános iskola az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére - Jöjjön létre és intézményesüljön egy iskolák közötti munkaközösség IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból, melyben az egyházi fenntartású iskola is részt vesz - Az iskolák közötti munkaközösség koordinációjával készüljenek fel az iskolák az IPR mőködtetésére (továbbképzések, adatbank, óvoda-iskola átmenet, partnerkapcsolatok, OOIH kapcsolat, horizontális fejlesztı eszközök etc.) - A fejlesztı csoportra legyen jellemzı a szektorközi együttmőködés: a szociális szektor, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi is - folyamatosan vegyenek részt az egyeztetéseken. 4. Vegyenek részt a középfokú iskolák az általános iskolai IPR fejlesztésben, hogy a társulási átalakulások után képesek legyenek a középfokon igénybe vehetı Képesség - kibontakoztató felkészítést mőködtetni a halmozottan hátrányos helyzetőek érdekében. - Az intézményközi IPR mőhelyben fejlesztı csoport tagként kísérjék figyelemmel a program kiépítésének menetét. - Törekedjenek az intézményen belül a halmozottan hátrányos helyzetőekre vonatkozó adatok győjtésére. 5. A szegregált SNI tagozat fenntartóváltása során törekedjen a település a szakmailag is megoldást jelentı változás elıkészítésére 6. Mőködjön egységes - településszintő - esélyegyenlıségi program - A szektorközi együttmőködés rendszerszerően mőködjön az esélyegyenlıségi program érdekében - A közoktatás azonos szintjén lévı intézmények által kialakított esélyegyenlıségi program folyamatos egyeztetése történjen meg a horizontális eszközök bevonásával - A közoktatás különbözı szintjein mőködı intézményeinek együttmőködése a halmozottan hátrányos helyzető tanulók folyamatos nyomon követése, az átmenetek megkönnyítése érdekében valósuljon meg. Az Esélyegyenlıségi Program Akcióterve az alábbi öt területen határozott meg konkrét célkitőzéseket és intézkedéseket:


130

1. Települési halmozottan hátrányos helyzető „térkép” létrehozása együttmőködéssel (egészségügyi, szociális és oktatási szektor, fenntartó, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) – rövid távú cél Helyzetelemzés

A település közoktatási intézményei ismerik teljes körben a halmozottan hátrányos helyzető családokat (nincsenek erre vonatkozó szülıi nyilatkozatok valamennyi családtól

Cél

Szektorközi együttmőködéssel szülıi nyilatkozato k alapján készül-jön HHH adatbázis a szolgáltatás ok megszervez ésére

Intézkedés leírása

- A különbözı szektorok helyzetelemzése (formális és informális információk győjtése) - Szektorközi munkacsoport létrehozása a témára vonatkozó helyzetelemzések egyeztetésére, valamint közös cselekvési terv kialakítására - A cselekvési terv ütemezésének megfelelıen a halmozottan hátrányos helyzető családok széleskörő megtalálása, szülıi nyilatkozatok begyőjtése

Felelıs

jegyzı

Határidı

2008. május 31.

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év)

középtávon (3 év)

hosszútávon (6 év)

A halmozottan hátrányos helyzető családok 80 %-a nyilatkozatot tesz




131

Közép távú célok: 1. Az óvodák felkészülése az Óvodai Integrációs Program bevezetésére Helyzetelemzés

A település óvodáiban nem ismerik a halmozottan hátrányos helyzetőeket, és nem mőködik integrációs óvodai program.

Cél

HHH gyerekek megtalálása, valamint a pedagógus ok készüljenek fel az óvodai IPRre


- Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása - Óvodavezetık integrációs programot fejlesztı intézményközi munkacsoportjának létrehozása, munkatervalkotás, mőködtetés a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információáramoltatásra - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az óvodai integrációs program bevezetésére 2008/2009es tanévtıl

Felelıs

Óvodavezetık

Határidı

2008. szept. 01.




Az óvodák rendelkeznek IPRnek megfelelıen átdolgozott óvodai programmal

Évente önértékelt IPR- nek megfelelıen átdolgozott óvodai program

Modellszerően mőködı óvodai integrációs program

A település igényli az óvodai integrációs normatívát

Az óvópedagógusok 80 %-a továbbképzésen vett részt


132

2. Az iskolák felkészülése az IPR bevezetésére, fejlesztésére, sikeres mőködtetésére Helyzet-elemzés

nem ismert a HHH tanulók száma. Nincs iskolai IPR a település általános iskoláiban.

Cél

Jöjjön létre városi szintő IPR fejlesztı munkacsoport, az ált. iskolákban. Kerüljön bevezetésre az IPR a 2008 /2009es tanévtıl


- Intézményközi munkaközösség létrehozása, intézményesítése IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból. - A munkaközösség munkatervalkotása, mőködtetése a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információ-áramoltatásra - Kapcsolódás a településszintő HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, - Felkészülés fejlesztı eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az IPR bevezetésére 2008/2009-es tanévtıl, melynek eredményeként átdolgozásra kerül a pedagógiai program is

Felelıs

Minden iskola IPR menedzsme ntjének vezetıje

Határidı

2008. szept. 01.




Létrejött az IPR fejlesztı munkacsoport

Mőködik az IPR fejlesztı munkacsoport

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 75 %a bevonásra kerül a programba

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 80 %-a bevonásra kerülnek a programba

A halmozottan hátrányos helyzető iskolások 85 %-a bevonásra kerül a programba

Az iskolák megkezdik az IPR fejlesztést A település igényli az iskolai integrációs normatívát Átdolgozásra kerül pedagógiai program

a

Modellszerő program mőködik

IPR

Évente önértékelt IPR mőködik A pedagógusok 80 %-a továbbképzésen vett részt Átdolgozásra kerül az IPR szerint minden iskolai dokumentum

3. Az SNI tanulók integrált oktatására való felkészülés Helyzetelemzés

Szegregált SNI tagozat mőködik

Cél

Megyei fenntartásúvá váljon az intézmény, mely egyben a szegregációs problémákat is


- Sárvári önkormányzat lefolytatja a vonatkozó egyeztetéseket

Felelıs

Önkormány zat megbízottja

Határidı

2008. szept. 01.




Megyei fenntartású ellátás alakul ki




133

szakmailag megoldja

4. Egységes esélyegyenlıségi program mőködtetése Helyzetelemzés

Jelenleg nem mőködik a szektor-közi együttmőködése n alapuló esélyegyenlıségi program megvalósítása

Cél

Legyen egy folyamatos egyeztetı fórum, mely felel az esélyegyenl ıségi program összehangolt megvalósítá sáért


- Esélyegyenlıségi programot megvalósító Egyeztetı fórum létrehozása, (tagjai minden akcióterv megbízott felelıse a leírt területeken, valamint minden szektor megbízott képviselıje) - Fórum munkaterv készítése, melyben a fıbb tevékenységek: rendszeres egyeztetések, önellenırzés, önértékelés elvégzése, visszacsatolások, korrekciók, kommunikáció, pályázati források felkutatása, bevonása

Felelıs

Önkormány zat megbízottja

Határidı

2007. dec. 30.

2008. szept. 01.




Létrejött az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum és rendelkezik munkatervvel

Mőködik az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum

Mőködik az esélyegyenlıségi programot koordináló fórum, mely átdolgozta, továbbfejlesz-tette a programot az aktualitásoknak megfelelıen

Az egyes akciótervek megvalósításának értékelése, visszacsatolása és egyeztetése megtörtént (minimum félévente)


134

II. Az oktatási integráció érdekében szükséges azonnali vagy rövid távú új intézkedések: 1. Felül kell vizsgálni a Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervet a következı tanév során, mivel a várhatóan jelentkezı, eddig nem megfelelı szinten nyilvántartott HHH adatok további intézkedéseket tehetnek szükségessé a jövıben. 2. Különösen hangsúlyosan tisztázni kell a Szatmár utcai tagóvodában kialakult, csoportok közötti szegregáció helyzetét. Sárvár, Szatmár utcai telephelyen a hátrányos helyzetőek aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 19 %. A közelben lakó nagyarányú halmozottan hátrányos helyzető család (települési szegregáció) jelenti az aránybeli eltérés hátterét. E mellett azonban megfigyelhetı, hogy az óvodán belül valamennyi halmozottan hátrányos helyzető kisgyerek egy csoportba került, mely egyértelmően intézményen belüli szegregációt eredményez. Ezt a felülvizsgálat eredményei alapján meg kell szüntetni.

3. HHH nyilatkozatok tekintetében az idei beiratkozások alapján a tapasztalatok összegzése szükséges, ez által felmérhetı, hogy a Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervben megfogalmazottakhoz képest milyen intézkedéseket kell az AszT-ben a felülvizsgálat után kiegészítı jelleggel meghatározni. (Mind a nyilatkozatok megfelelı begyőjtése, mind a nyilvántartásba került HHH gyermekek esetleges koncentrációja miatt.) 4. A HHH nyilatkozatok kiállításának, győjtésének rendszerét vizsgálni és ellenırizni kell egy éven belül. 5. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv jelen formájában nem fogalmaz meg javaslatokat az alábbi problémákra sem, így a felülvizsgálat után ezekre is intézkedéseket kell kidolgozni az akciótervben. -

-

-

Az évfolyamismétlık aránya közelíti az országos átlagot, azonban a hátrányos helyzetőek körében tízszeres az arányuk. A magántanulók aránya szintén az országos átlaghoz hasonló, azonban valamennyi magántanuló hátrányos helyzető diák. A 250 óránál többet hiányzókra vonatkozóan nincs adat. A továbbtanulási arányok meghaladják az országos átlagot az érettségit adó intézmények tekintetében, azonban a hátrányos helyzetőek továbbtanulási adatai jóval elmaradnak ezektıl a kiváló adatoktól. Napköziben valamennyi hátrányos helyzető tanuló részt vesz. A szakkörök tekintetében egészen más az arány: míg a diákok nagy része részt vesz valamilyen délutáni kiegészítı szolgáltatásban, addig a hátrányos helyzetőek tizede jut csak el ide. A nyári táborba is jóval alacsonyabb arányban vesznek részt hátrányos helyzetőek. Egyéb – iskolán kívüli – szolgáltatás szinte nem jelenik meg a hátrányos helyzetőek körében: csak néhányan vesznek részt a célzottan számukra fenntartott Útravaló programban, illetve senki nem veszi igénybe az Arany János programokat. A kompetenciamérés eredményei az országos átlag felett vannak, de a halmozottan hátrányos helyzetőekre vonatkoztatva nincs adat.

6. A halmozottan hátrányos helyzető diákok ösztöndíjrendszerének kidolgozása Az intézkedés célja egy olyan ösztöndíjrendszer alapelveinek, metódusának, szabályrendszerének a kidolgozása Sárváron, amely a halmozottan hátrányos helyzető általános- és középiskolai diákok oktatási rendszeren belüli megtartását és ösztönzését célozza meg. Az ösztöndíj feltétel a tanulmányi eredmények javulása és az iskolai hiányzások elkerülése, minimalizálása lenne. Az ösztöndíjrendszer kidolgozásához szükséges háttérmunkát az oktatási intézményekkel közösen, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek szüleinek bevonásával kell kidolgozni 2009 júniusáig.

4.3 Szociális szolgáltatások A szociális szolgáltatások fenntartását a következı években is vállalja az önkormányzat. A 2007 februárjában elfogadott Gazdasági Program „Sárvár város fejlıdésének 2006-2010-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetıségeirıl” külön alfejezetben foglalkozik a szociálpolitikai célkitőzésekrıl.


135

„Nyilvánvaló, hogy a városban megvalósuló beruházások a város valamennyi polgárának javát szolgálják. Ha rendelkezésre áll a városban az elegendı mennyiségő és minıségő munkahely, jó színvonalúak a közszolgáltatások, ha biztosítottak a szabadidı hasznos eltöltésének és a kikapcsolódásnak a feltételei az a helyi lakosság életminıségének javulását eredményezi. Nem szabad azonban megfeledkeznünk azokról sem, akik valamely okból támogatásra szorulnak. Javasolom a képviselı-testületnek, hogy a közvetlen megélhetést segítı, helyi szociális támogatási rendszert változatlan formában tartsa fenn a ciklus folyamán. Lehetıségeinkhez mérten, legalább helyi szinten próbáljuk meg enyhíteni - a központi kormányzat által is elismert - a lakosság igen széles körét érintı reálbér csökkenés következményeit. Adópolitikai célkitőzésünk, hogy a város polgárainak terheit ne növeljük tovább helyi adó kivetésével.” A hivatkozott szándéknyilatkozat alapján várható, hogy Sárvár város önkormányzata továbbra is fokozott figyelmet fordít az alacsony státusú lakosságra, a hátrányos helyzető csoportok támogatására, és folytatja az eddig jól bevált támogatási gyakorlatot, amely a szegregációs folyamatok jövıbeli kialakulásának veszélyét szintén csökkentheti.

4.4 Munkaerı-piaci integráció, gazdaságfejlesztés I. Közvetetten a helyi munkaerıpiac és a foglalkoztatottság, a gazdaság fejlesztési beavatkozások is jelentıs szerepet játszanak az alacsony státusú csoportok helyzetének javításában védekezve a szegregációs folyamatok beindulása ellen. A 2006. szeptemberi Településfejlesztési Koncepció, a korábban hivatkozott négy évre szóló Gazdasági Program, és jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia alapvetı célja a város turisztikai potenciáljának növelése, új munkahelyek teremtése (I. prioritás), az emberi erıforrás fejlesztése (III. prioritás). A munkaerı-piacra kedvezı hatású gazdaságfejlesztési intézkedési tervek Településfejlesztési Koncepció fejlesztési irányai, 2006

releváns Integrált Városfejlesztési Stratégia intézkedésrendszerének új releváns elemei, 2008

1. prioritás (Turizmusfejlesztés) 1.1 Fürdıfejlesztés

-

1.2 Gyógyhelyi terület kialakítása

-

1.5 Szálláshely-fejlesztés

-

1.6 Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés

-

3. prioritás (emberi erıforrások fejlesztése)

-

3.1 Önkormányzati szolgáltatások fejlesztése 3.5. A humánerıforrás fejlesztés infrastrukturális (képzések) támogatása 3.3 Intézményfejlesztés

3.4 Civil szervezetek együttmőködés erısítése

3.5.1. Közoktatási, képzési struktúra fejlesztése (helyi igényekre alapozott képzési elemek, közoktatási intézmények infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése) támogatása, 3.5.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése (szociális alapellátások, emeltszintő járóbeteg központ kialakítása, esélyegyenlıség feltételrendszerének megteremtése – akadálymentesítés)


136

Amennyiben a hivatkozott fejlesztési tervekben, stratégiákban és koncepciókban megfogalmazott jövıképhez rendelt prioritások és konkrét intézkedések sikeresen megvalósulnak a következı években, gazdaságélénkítı hatásuk révén új lehetıségeket és új esélyeket teremtenek az amúgy kis arányú alacsony státusú lakosságnak, hogy megfelelı képzéseken és megnyíló új munkahelyeken keresztül utat találjanak a munkaerıpiacra vagy javítsák ottani helyzetüket. II. Az alacsony státusú (alacsony iskolai végzettség és a munkajövedelem hiánya) munkaképes korú lakosok munkaerı-piaci esélyeinek javítása érdekében egy olyan kooperatív szakképzési, tovább- és átképzési projekt kidolgozása és megvalósítása szükséges, amely reagálva a munkaadók igényeire, a térségben a hiányszakmák jellegére, kimondottan az alacsony státusú, hátrányos helyzető munkaképes korú lakosságot célozná meg. Projekt címe Célja

Integrált, kooperatív szakképzési, tovább- és átképzési projekt a hátrányos helyzető csoportok tartós munkaerı-piaci integrációja érdekében Új a munkaerı-piaci igényekre reagáló képzési formák beindítása az alacsony státusú munkanélküli személyek gazdasági és társadalmi integrációjának hatékonyabbá tétele érdekében.

Projekt egyes I. Új tovább- és átképzési formák bevezetése a térség gazdasági szereplıinek elemeinek igényeit figyelembe vevı képzési irányokkal, különös tekintettel a hátrányos bemutatása helyzető társadalmi csoportokra. II. A vállalkozói ismeretek növelését, a vállalkozói kompetenciák fejlesztését szolgáló képzési modulok indítása. Forrásháttér

UMFT + önkormányzat kölstvégvetése

Határidı

I. A képzési program tervezet részletes kidolgozása: pl. 2008. december 31. II. A képzési program egyes moduljainak megvalósítása: részletes tervben III. A projekt hatásainak feltárása és értékelése: részletes tervben - Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola - Sárvár Város Önkormányzata - Vas megyei Munkaügyi Központ Sárvári Kirendeltsége Sárvári Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Közoktatási és közmővelıdési referens

Projekt partnerek

Felelıs Indikátorok

-

újonnan indított tanfolyamok száma tanfolyamokon résztvevı alacsony státusú, hátrányos helyzető lakosok száma a képzést sikeresen elvégzett személyek aránya a képzés után legalább egy éven belül elhelyezkedı személyek aránya


137

5. Az ASZT megelızı intézkedési terve (kizárólag az új és a célokat közvetlenül érintı intézkedések) Intézkedés

Felelıs

Forrás

Határidı

Indikátor

1. Lakásrendelet módosítása a) Anti-szegregációs alapelvek beépítése b) a 2/1994.(II.8.) sz. rendelete 3.§. (3) c) pontjának törlése 2. A speciális helyzető lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének felmérése és tájékoztatása Oktatási integráció


Nem releváns

Azonnali

Megtörtént



Azonnali

Megtörtént

1. Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv általános és teljes körő felülvizsgálata



Azonnali

Megtörtént

2. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv kiegészítése új intézkedésekkel a felülvizsgálat és a 3. és 4. intézkedés eredményei alapján 2. Szatmár utcai tagóvoda csoportok közötti szegregációs folyamatának felülvizsgálata és megszüntetése 3. HHH nyilatkozatok 2008. évi beiratkozások alapján történı összegzése

Közoktatási és közmővelıdési referens Közoktatási és közmővelıdési referens Közoktatási és közmővelıdési referens Közoktatási és közmővelıdési referens Közoktatási és közmővelıdési referens


2009. június

Megtörtént


Azonnali

Megtörtént


Amint esedékes

Megtörtént


2009. június

Megtörtént


2009. június

Megtörtént

Regionális Munkaügyi Központ

UMFT + önkormányzati saját forrás

2011. június

képzések száma - résztvevık száma sikeresen végzık száma

Lakhatási integráció

4. HHH nyilatkozatok kiállításának, győjtésének rendszerét felül kell vizsgálni és ellenırizni kell 5. A halmozottan hátrányos helyzető diákok ösztöndíjrendszerének kidolgozása Munkaerı-piaci integráció 1. Integrált, kooperatív szakképzési, tovább- és átképzési projekt a hátrányos helyzető csoportok tartós munkaerı-piaci integrációja érdekében


138

6. Monitoring és szegregációs felülvizsgálat Sárvár Város Önkormányzata kötelezettséget vállal arra, hogy elıször megteszi a Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv felülvizsgálatát és kiegészítését, majd azután kétévente felülvizsgálja a jelen tervezetben szereplı integrációs és esélyegyenlıségi alapelvek és intézkedések betartását és megvalósítását. Emellett a következı népszámlálás alapján jelen tervezethez használt metodológia alapján felülvizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal adatközlése alapján az alacsony státusú lakosság térbeli koncentrálódásának kérdését, annak változását és kedvezıtlen irányú tendenciák esetében a háttértényezıket.

7. A társadalmi párbeszéd erısítése Az anti-szegregációs tervben szereplı integrációs pillérek és különösen a közoktatási esélyegyenlıséget érintı beavatkozások esetében a Város társadalmi párbeszéd keretében elısegíti az érintettek tájékoztatását, a konfliktusok elkerülését, illetve kezelését: - a közösségek közötti kommunikáció alkalmainak és fizikai helyszíneinek (közösségi helyiség kialakítása) megteremtésével, -

külsı segítı szakemberek bevonásával,

-

a civil szervezetek bevonásával

-

a helyi nyilvánosság aktív (újság, televízió) használatával

-

a lakóközösség segítségének megnyerésével.


139

2. melléklet: Statisztikai adatok a Kézikönyvben meghatározottak szerint A1. Regisztrált és mőködı vállalkozások száma Év

Regisztrált vállalkozások száma

Mőködı vállalkozások száma

1995

1406

-

1996

1394

990

1997

1303

996

1998

1377

1088

1999

1452

1127

2000

1571

1256

2001

1617

1245

2002

1683

1247

2003

1726

1270

2004

1798

1305

2005

1810

-

2006

1758

-

Forrás: KSH TSTAR

A2. Mőködı vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat (A+B)

62

63

67

66

63

75

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-,vízellátás (C+D+E)

117

122

132

124

114

108

Építıipar (F)

94

110

106

103

108

116

Kereskedelem, javítás (G)

301

310

276

286

286

286

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H)

95

115

118

111

115

115

Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I)

50

49

49

54

57

55

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (K)

237

291

286

280

303

296

Forrás: KSH TSTAR


140

A3. Kereskedelem adatai Év

Kiskereskedelmi üzletek száma

Ebbıl élelmiszer jellegő üzlet

Ebbıl ruházati jellegő üzlet

Vendéglátóhelyek száma

1999

320

73

59

81

2000

341

73

64

92

2001

344

68

65

96

2002

345

70

63

106

2003

343

67

60

109

2004

345

62

61

108

2005

350

59

58

104

2006

343

55

62

109

Átlag és arány

342

66 (19,2%)

61 (17,8%)

101

Forrás: KSH TSTAR

A4. Idegenforgalom adatai Év

Összes szállásférıhely száma

Vendégek száma összesen

Vendégéjszakák száma

Egy szállásférıhelyre jutó vendégéjszakák száma

Egy vendégre jutó átlagos vendégéjszaka

1999

852

22 035

119 135

140

5.4

2000

1229

26 981

161 259

131

6.0

2001

1262

27 154

154 862

123

5.7

2002

1288

26 693

151 345

118

5.7

2003

1429

35 711

201 905

141

5.7

2004

1270

35 566

148 164

117

4.2

2005

1575

37 135

156 415

99

4.2

2006

1728

39 871

179 082

104

4.5

Forrás: KSH TSTAR


141

A5. Társadalmi helyzetre vonatkozó adatok Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Lakónépesség az év végén

15 848 15 788 15 676 15 626 15 890 15 714 15 687 15 649 15556 15 525 15 729 15 651 15 545 15 409 15 276 15 166 15 144

2007 Forrás: KSH TSTAR és ÁFSZ

Állandó népesség

16 311 16 351 16 258 16 329 16 281 16 252 16 210 16 177 16 082 16 010 15 920 15 874 15 848 15 712 15 588 15 533 15 455




10 351 10 704 10 704 10 769 10 776 10 646 10 612 10 708

296 303 286 314 429 392 307 399

97 28 35 40 50 68 61 63


142

Közszolgáltatások 1999

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Bölcsıdék száma

1

1

1

1

1

1

1

Bölcsıdések száma

78

64

74

82

71

73

52

Óvodák száma

3

5

5

5

5

4

4

Óvodások száma (fı)

611

531

492

467

450

444

477

Egy óvodára jutó óvodás (fı)

204

106

98

93

90

111

119

595

550

550

550

550

500

500

103%

97%

89%

85%

82%

89%

95%

4

4

4

4

4

4

4

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1569

1599

1562

1560

1526

1458

1385

Egy általános iskolára jutó átlagos tanulószám

392

400

391

390

382

365

346

2

3

3

3

3

3

3

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fı)

635

701

665

674

785

809

729

Egy középiskolára jutó átlagos tanulószám

318

234

222

225

262

270

243

Nappali tagozatos egyetemi és fıiskolai szintő képzésben résztvevı hallgatók száma a felsıfokú oktatási intézményekben (kihelyezett tagozat szerint)

0

0

0

0

0

0

0

Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

76%

55%

49%

91%

90%

75%

78%

Önkormányzati kezelésben lévı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya)

_

_

_

_

_

_

_

Óvodai férıhelyek száma neveléssel együtt) fı

(gyógypedagógiai

Óvodai férıhelyek kihasználtsága % Általános iskolák oktatással együtt)

száma

Középiskolák száma szakközépiskola együtt)

(gyógypedagógiai

(gimnázium

Forrás: KSH TSTAR, KSH 2001. évi népszámlálás

és


143

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A m á j u s

Recommend Documents