SZOLNOK I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T A R T É G I A

SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSISTARTÉGIA

(jóváhagyta a 56/2008.(III.20.) KR határozat, módosította a 161/2008.(V.29.) KGY határozat, és a 215/2008. (VII.24.) KGY határozat)

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1126 BUDAPEST, SZENDRŐ KÖZ 6. TELEFON: (36-1) 789 70 58;

POSTACÍM: 1013 BUDAPEST, ATTILA ÚT 41. III. 1. FAX:(36-1) 789 69 38

SZOLNOK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

MEGBÍZÓ: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2008. FEBRUÁR HÓ

2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket illetik.

A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai Témafelelős tervezők Molnár Attila (TT1 01 0140) Nagy Ágnes (TT1 01 1604) Közlekedés tervező Mezey András (K1-1/13-10815) Közműtervezők Kovács Péter (T 01-0088) Gléz Dezső (T 01-8635) Építész Zoltai István (Z+W B) Térinformatikusok Biczó Dénes Lombár István Munkatárs Papp Mihályné Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila

Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz 1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben 1.2.1. Szolnok regionális szintű feladatai 1.2.2. Szolnok megyei és kistérségi szerepe a) Szolnok megyeszékhely b) Szolnok kistérségi központ 1.2.3. A város vonzáskörzetének bemutatása 1.2.4. Szolnok dinamikai típusának meghatározása 1.2.5. Szolnok funkció-komplexitása 1.2.6. Szolnok foglalkoztatási szerepköre

9 10 11 11 11 11 11 12 13 14 15

2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE 16 2.1 Gazdasági adottságok 17 2.1.1. Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya 17 2.1.2. A város gazdasága 18 a) Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete 18 b) A vállalkozások helyzete 19 c) A K+F helyzete 20 d) A turizmus jellemzői 20 e) A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai 20 f) Az információáramlás színvonala 21 g) A város külső elérhetősége, térségi közlekedési kapcsolatok 21 2.2. A város társadalmának jellemzői 22 2.2.1. Demográfia, a lakónépesség-alakulás tendenciái 22 a) Népesség, népsűrűség 22 b) Természetes népmozgalom 22 c) Vándorlás 22 c) Korcsoportmegoszlás, vitalitási index 22 2.2.2. Képzettség-műveltség 23 2.2.3. Foglalkoztatottság 23 2.2.4. Egészségi állapot 24 2.2.5. Jövedelmi helyzet 24 2.3. A városi környezet jellemzői 25 2.3.1. Természeti környezet, értékei 25 2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei 26 2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek b) Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek c) Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-védelem 2.3.3. A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség a) Levegő b) Talaj c) Víz d) Zöldfelületek 2.3.4. A lakáshelyzet 2.4. Közszolgáltatások, ellátás 2.4.1. Oktatás-nevelés a) Óvodai ellátás b) Általános iskola c) Középiskola d). Felsőoktatás 2.4.2. Egészségügy a). Egészségügyi alapellátás b) Szakorvosi ellátás c) Kórházak d) A gyógyszertárak e) Bölcsődék 2.4.3. Szociális ellátás 2.4.4. Közösségi közlekedés 2.4.5. Közművek a) Közműellátottság b) A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése 2.4.6. Városüzemeltetés 2.4.7. Közigazgatás 2.5. A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon

26 29 31 33 33 33 34 34 35 35 35 35 35 35 36 36 36 37 37 37 37 38 40 42 42 42 48 49 50

3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete 3.2. Városrészenkénti elemzés 3.2.1. Belváros (A) 3.2.2. Tiszaliget – Szandai rétek (B) 3.2.3. Alcsi városrész (C) 3.2.4. Széchenyi városrész (D) 3.2.5. Nyugati városrész (E) 3.2.6. Déli városrész (F) 3.2.7. Kertváros - Szandaszőlős – Alcsisziget (G)

52 53 58 58 62 63 66 68 70 72

4. STRATÉGIAI FEJEZET 4.1. Szolnok átfogó jövőképe 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése 4.2.1. A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél 4.2.2. A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok) 4.2.3. A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre 4.2.4. A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások a) Belváros (A-B) b) Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B) c) Alcsi városrész (C) d) Széchenyi városrész (D) e) Nyugati városrész (E) f) Déli városrész (F) g) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsisziget (G) 4.2.5. A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai a). A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése b) Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése c) Vasúti közlekedés

75 76 76 76 77 77 79 79 82 84 86 88 90 91 94 94 94 97

2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


d) Vízi közlekedés fejlesztése 97 e) Légi közlekedés 97 4.2.6.A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak megoldási javaslatai 97 a) Vízellátás 97 b). Csatornázás 101 c) Villamosenergia – ellátás 101 d) Hőenergia – ellátás 101 e) Közvilágítás 102 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 102 4.3.1.A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez a) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolat b) A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések 104 c). Szolnokot érintő kistérségi projektek 104 d). Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervéhez illeszkedés 106 4.3.2. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójához 106 4.3.3. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez 109 4.3.4. A célrendszer koherenciája — a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés 116 4.3.5. A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése 117 a) Munkahelyteremtés (a térség lakossága számára is) 117 b). Intézményellátás (térségi igényekre is) 118 c) Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek 118 d) A kerékpárút- és közúthálózat - fejlesztés térségi kapcsolódásai 118 4.3.6. Antiszegregációs terv 119 a) Általános helyzetértékelés 119 b) A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői 120 c) A fogyatékossággal élők helyzete 123 d) A közoktatás és az antiszegregáció viszonya 124 e) A nők esélyegyenlősége 125 f) Antiszegregációs program 125 4.3.7. Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása 127 a). Környezetjavító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések 127 b) Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések 128 5. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 130 5.1. Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása 131 5.1.1. Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként—a városrészenkénti problémákból levezetve 131 5.1.2 A stratégiai célok és a lehetséges fejlesztési feladatok városrészenként 134 5.2. A városfejlesztés gócpontjai—a lehetséges fejlesztési akcióterületek 141 5.2.1 A lehetséges akcióterületek lehatárolásának módszere 141 5.2.2 Az akcióterületek átnézeti vázlata 148 5.3. Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként 151 5.3.1. A jelű Jubileumi tér és környéke akcióterület 151 5.3.2. A-B jelű „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterület 152 5.3.3 B jelű Szandai rétek akcióterület 161 5.3.4 CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület 162 5.3.5 CII jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület 166 5.3.6 D jelű Széchenyi városrész-lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület 169 5.3.7 EI. jelű Nyugati városrész, Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület 172 5.3.8 EII. jelű Nyugati városrész, Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület 175 2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


5.3.9 FI jelű Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület 5.3.10 FII jelű Déli városrész, iparterületi akcióterület 5.3.11 FIII jelű Déli városrész, Ipari Park bővítése akcióterület 5.3.12 GI jelű Alcsi szigeti akcióterület 5.3.13 GII jelű Szandaszőlős akcióterület 5.4. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei 5.4.1 A jelű Jubileumi tér és környéke akcióterület 5.4.2 A-B jelű „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterület 5.4.3 B jelű Szandai rétek akcióterület 5.4.4 CI jelű Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület 5.4.5 CII jelű Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület 5.4.6 D jelű Széchenyi városrész-lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület 5.4.7 EI. jelű Nyugati városrész, Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület 5.4.8 EII. jelű Nyugati városrész, Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület 5.4.9 FI jelű Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület 5.4.10 FII jelű Déli városrész, iparterületi akcióterület 5.4.11 FIII jelű Déli városrész, Ipari Park bővítése akcióterület 5.4.12 GI jelű Alcsi szigeti akcióterület 5.4.13 GII jelű Szandaszőlős akcióterület 5.4.14 Akcióterületenkénti költségek összesítő táblázata 5.5. Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése

176 177 178 180 181 183 183 185 189 189 191 192 195 196 197 197 198 199 199 201 201

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.1. Ingatlangazdálkodási terv 6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek 6.2.1 A tervalku 6.2.2 Városmarketing 6.2.3 A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel) 6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások 6.3.1 Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor 6.3.2 Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során 6.3.3 Partnerség a környezeti állapot fejlesztéséhez (környezeti veszteség kompenzálása) 6.3.4 Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során 6.3.5 Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél 6.3.6 Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan 6.3.7 A teljes stratégia partnerségi egyeztetése 6.4. A tervezett program finanszírozhatósága 6.5. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása 6.5.1 Az önkormányzati integrált fejlesztések megvalósításához szükséges szervezeti keretek kialakításának okai, szükségessége 6.5.2 A megvalósítás intézményrendszere 6.5.3 A Városfejlesztő Társaság 6.6. Településközi koordináció mechanizmusai 6.6.1. Általános elvek 6.6.2. Működési terület, tagság 6.6.3. Kommunikációs tevékenység 6.6.4. A Kommunikációs rendszer szervezeti rendszere 6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja 6.7.1 Az IVS monitoringja 6.7.2 Az akcióterületek monitoringja

228 228 229 231 231 232 233 238 239 239 239

7. ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERVEK 7.1. Az első ütemben (2008-2009) kiválasztott akcióterületek 7.2. Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe 7.3. A „Szolnok a Tisza fővárosa” előzetes akcióterve

242 243 243 245

2008 FEBRUÁR

VÁTERV95

204 205 224 224 224 225 225 225 225 226 226 226 227 227 227 228


7.3.1. Az akcióterület lehatárolása 245 7.3.2. A jogosultság igazolása 245 7.3.3. Helyzetelemzés 246 a) Az akcióterület adatai 246 b) Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái 246 7.3.4. Fejlesztési célok és beavatkozások 248 a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai 248 b) A megcélzott – elérendő indikátorok 249 c) Fejlesztési programok 249 d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 253 e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 256 f) A tervezett fejlesztések várható hatásai 256 7.3.5. A megvalósítás intézményi kerete 257 a) Akcióterületi menedzsmentszervezet 257 b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása 259 c) Üzemeltetés, működtetés 259 7.3.6. Pénzügyi terv 260 a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése 260 b)Kockázatok elemzése 263 6.4.7. Az előkészítettség állapota 265 7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve 269 7.4.1. Az akcióterület lehatárolása 269 7.4.2. A jogosultság igazolása 269 7.4.3. Helyzetelemzés 269 a) Az akcióterület adatai 269 b). Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái 270 7.4.4. Fejlesztési célok és beavatkozások 270 a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai 270 b) A megcélzott – elérendő indikátorok 271 c) Fejlesztési programok 271 d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 274 e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 275 f) A tervezett fejlesztések várható hatásai 275 7.4.5. A megvalósítás intézményi kerete 276 a) Akcióterületi menedzsmentszervezet 276 b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása 278 c) Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások 278 működésének leírása, szervezeti terv 7.4.6. Pénzügyi terv 278 a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése 278 b) Kockázatok elemzése 281 7.4.7. Az előkészítettség állapota 281

MELLÉKLETEK 1 sz. Civil szervezetek és a lakosság fejlesztési javaslatai 2. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások 3. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett útfelújítások 4. sz. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések 5. sz. Intézmények, intézményi ellátottság 6. sz. Partnerségi terv és iratok

2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


MELLÉKLETEK

2008 FEBRUÁR

VÁTERV95


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

2008 FEBRUÁR

1

VÁTERV95


Szolnok város integrált városfejlesztési stratégiája 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú fejlesztési koncepciójára. Az említett dokumentumok, aktualitásuk folytán közvetíteni tudták a hierarchiában felettük álló elhatározásokat is, így azok beépítésével külön részletesen a terv nem foglalkozott. Szolnok város fejlődése fontos állomáshoz érkezett. A rendszerváltás utáni gazdasági megrázkódtatásból, (amikor is ipari nagyüzemeinek jó része felszámolódott, a korábbi nagy forgalmú vasúti szállítmányozás harmadára csökkent, a városba áramló 20-25 ezres munkaerő csaknem egészében visszakényszerült lakhelyére, azaz a város gazdasága, társadalmi összetartó ereje a mélypontra zuhant) napjainkra kilábalva, fellendülő szakaszba érkezett. Egyre több a betelepülő gazdasági szervezet, a jelentős termelési értéket képviselő vállalkozás, a szolgáltatások aránya (a helyi GDP-ből a részesedése 58%) megnövekedett, a város logisztikai szerepe ismét jelentőssé vált. Mindezek hatására a polgárosodási folyamatok kézzelfoghatóvá váltak, a város arculatában pozitív változások következtek be, a civil szervezetek tevékenysége felerősödött,. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhat. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása volt. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A középtávú célok két irányát jelöli ki a terv, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet témakörében kíván érvényesíteni. A fejlesztés egyik főiránya a kohézió, a városrészek közötti lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. Szolnok városrészei között e tekintetben nagy a különbség. A külső városrészek, mint Szandaszőlős, Széchenyi városrész belvárosi kapcsolatai marginálisak, mely nemcsak a távolsággal, de az eltérő környezeti körülményekkel is jellemezhető. A fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. Szolnok történelmi fejlődésében a Tisza, különösen a tiszai átkelőhelyek minden korszakban jelentős szerepet játszottak. Az átkelőhelyek környékén a fejlődés megélénkült, ellátóközpontok alakultak ki. Szolnok fejlődését ez a kedvező földrajzi adottság nagyban segítette. Az idők folyamán a Tisza közlekedést akadályozó szerepe csökkent ugyan a vasút-, és közúthálózat, valamint a hozzátartozó hidak építésével, de a folyó, mint városi látvány, a város arculatát formáló, meghatározó tényező napjainkig fennmaradt. Sokáig nem ismerték fel az ebben rejlő egyediséget hordozó, jelentős városfejlesztő erőt, mely az idegenforgalmi vonzerők növekedését, a városi élet minőségét, és ezáltal áttételesen a helyi gazdaság ellátó hátterének komplexitását is fokozni képes. A város szempontjából a fenntarthatóság, mint fejlesztési irány létjogosultságának egyik sarkköve a természeti értéknek megőrzése és hasznosításafenntartása. A középtávú fejlesztési főirányok és témakörök témakörök főirányok

A célterületek kiválasztásánál a problémák vagy éppen az értékek halmozódása volt az iránymutató. A problémák elemzéséhez a hivatalos fenntarthatóság kohézió statisztikai és az önkormányzati adatokra gazdaság támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép társadalom a védendő, megőrzendő értékek halmozódását jelzi, mely helyeken a környezet megőrző hasznosításra kell törekedni. A célterületek megjelölését segítették továbbá a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, ill. utak építésére, felújítására vonatkoztak. Ezután került sor a lehetséges célterületek, majd az akcióterületek kiválasztására, melyek a sokirányú szándékok, problémák, értékek halmozódási területeire irányulnak. Lehetséges akcióterületeket a 2008 FEBRUÁR

2

VÁTERV95


stratégiai terv minden városrészben jelölt, egy esetben hármat is egy estben a szomszédos városrésszel közöset. Az alábbi ábra a kiválasztás folyamatát szemlélteti. Középtávú fejlesztési célok

Városrészi elemzések Civil szervezetek és lakosság által kezdeményezett elképzelések

Problématérkép

Folyamatban lévő önkormányzati elhatározások

Értéktérkép

Lehetséges célterületek kiválasztása városrészenként

Lehetséges akcióterületek kiválasztása városrészenként

Prioritási (I ütemű) akcióterületek kiválasztása Az akcióterületek kiválasztásának folyamata A lehetséges akcióterületeket nevezi meg és a beavatkozás alapcélját mutatja be az alábbi táblázat megnevezése A Jubileum tér és környéke

lehetséges akcióterület városon belüli elhelyezkedése

2008 FEBRUÁR

3

VÁTERV95

a beavatkozás alapcélja hogy a társadalmi szempontból előnytelen jelenlegi helyzet kedvező irányban változzon, hogy a városkapu térségét jelentő terület méltó fogadási területté váljon.


A-B Szolnok Tisza fővárosa

hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. A fejlesztések „zászlóshajójaként” a további környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét, megerősítve a népesség városi kötődését.

a

B Szandai rétek

hogy a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása.

CI Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület

a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá a vállalkozói beruházások számára területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása.

2008 FEBRUÁR

4

VÁTERV95


CII Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület

Szolnok egészén belül a szabadidős igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása.

a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltségének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságának csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidézése. kötődésüket.

D Széchenyi városrész-lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület

EI Nyugati városrész— Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület

a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása.

2008 FEBRUÁR

5

VÁTERV95


a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése.

EII Nyugati városrész— Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület

FI Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület

a Gyökér utcától északra eső lakóterületeinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja.

FII Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület

a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az önkormányzat iparűzésből származó bevételeinek növelése.

2008 FEBRUÁR

6

VÁTERV95


FIII Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület

Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése.

GI Alcsi-szigeti akcióterület

a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel lakóterületi funkció megerősítése, bővítése.

GII Szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció

a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, valamint városrészközpont létesítése a Széchenyi városrészen és a Belvároson kívül Szolnok egyik legnagyobb népességű városrészének infrastruktúra és humánellátási hiányosságainak felszámolása.

2008 FEBRUÁR

7

VÁTERV95


A fentiekben bemutatott lehetséges akcióterületekből került kiválasztásra az első ütemű két akcióterület, Szolnok a Tisza fővárosa, és a Szandaszőlősi terület. A kiválasztás szempontja a beavatkozás hatékonysága, a ráfordítások és az érintett lakosság kedvező aránya volt. Az alábbi ábra színnel az akcióterület összes fejlesztési feladatait jelöli. Ezek közül kerültek kiválasztásra a 2008-2009-ben megvalósítandó feladatok. (a piros nyíllal jelölt fejlesztések)

Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület 2008-2009 közötti

2008 FEBRUÁR

és Szandaszőlős akcióterület 2008-2009 közötti fejlesztései

8

VÁTERV95


1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

2008 FEBRUÁR

9

VÁTERV95


1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Szolnok az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra1 alapján a Budapest-Bukarest fejlesztési tengelyen fekszik és fejlesztési alközponti szerepet játszik. Az Észak-alföldi régió fejlesztési pólusaként Debrecen van megjelölve, de alközpontként, ill. a policentrikus városhálózat fontos elemeként Szolnok jelentős szerepet játszik.

Elmaradott térségek és perifériák (OTK)

Bár a szolnoki kistérség nem tartozik az ország hátrányos területei közé, a vele K-en és DK-en közvetlen szomszédos kistérségek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból hátrányosnak számítanak. Így a város tágabb környezete jelentős fejlesztést igényel, melyben Szolnoknak mint megyeszékhelynek és mint fejlesztési hatást indukáló alközpontnak is fontos szerepe lesz.

Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek (OTK)

A szolnoki kistérség a Tiszamenti fejlesztési terület része, így az OTK arra vonatkozó – és a városra értelmezhető - javaslatai figyelembe veendők és a kistérségi/városi fejlesztési koncepcióba beillesztendők. Ezen feladatok közül fontossága miatt kiemelendő: • az árvíz-belvízzel foglalkozó témacsoport, • a természeti és kulturális értékek hasznosítva megőrzése és • az öko- és víziturizmus fejlesztése valamint • a foglalkoztatás javítása.

1

A fejezetben található ábrák az OTK 2005-ben a Parlament által elfogadott anyagából származnak 2008 FEBRUÁR

10

VÁTERV95


1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben 1.2.1. Szolnok regionális szintű feladatai Az OTK szerint az É-alföldi régióban: • regionális fejlesztési pólus Debrecen, fejlesztési alközpontok: Szolnok és Nyíregyháza. Ezen városok feladata: az innovációs tengelyek mentén (Szolnok ezen vonalon fekszik) a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése. • A Tisza-menti térségekben (Szolnok és kistérsége ide tartozik) a gazdaságfejlesztés mellett a víz- és tájgazdálkodás, környezetvédelem és a turizmus fejlesztése. A régiós intézmények közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat és a Magyar Államkincstár észak-alföldi szervezete. 1.2.2. Szolnok megyei és kistérségi szerepe a). Szolnok megyeszékhely Szolnok 1876 óta folyamatosan megyeközpont, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért a megyei intézményhálózatnak – közigazgatás, igazságszolgáltatás (bíróság), megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok, stb. - központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó többsége helyileg is Szolnokon található. b) Szolnok kistérségi központ A Szolnok kistérségi központ. A kistérség a városon kívül 16 települést tartalmaz. Ezek felsorolását és legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza. 2

Népesség 1990. népszáml. (fő) 3 576

Népesség 2001. népszáml. (fő) 3 522

Népesség 2006.jan.1. (fő)

Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Martfű Nagykörű Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg Újszász Vezseny Zagyvarékas SZOLNOK

336 240 2 060 7 407 1 988 5 529 1 901 4 012 969 1 695 2 129 1 718 4 578 6 668 798 3 718 78 387

328 223 1 887 7 411 1 745 5 631 2 046 4 056 949 1 701 1 800 1 753 4 720 6 745 643 3 745 77 553

324 214 1 717 7 101 1 724 5 561 2 077 3 990 968 1 661 1 609 1 687 4 699 6 853 688 3 858 75 772

0,26 0,17 1,43 5,73 1,39 4,49 1,68 3,22 0,78 1,34 1,30 1,36 3,79 5,53 0,55 3,11 61,12

Kistérség települései Szolnok nélk. összesen Szolnoki kistérség összesen

49 322

48 905

48 200

38,88

127 709

126 458

123 972

100,0

Besenyszög 3

3 529

Népesség településenkénti % 2,84

0-14 éves % 15,8

22,1

Vitalitási index 0-14/60-x éves 0,71

19,2 22,0 14,3 13,8 15,5 13,7 20,2 15,8 15,0 13,5 14,6 15,0 15,3 15,6 15,4 16,3 15,0

21,9 21,3 27,0 20,2 24,7 22,0 14,5 21,0 21,0 24,5 24,9 20,9 19,2 24,6 22,9 19,4 20,1

0,88 1,03 0,53 0,68 0,63 0,62 1,39 0,75 0,71 0,55 0,59 0,72 0,80 0,63 0,67 0,84 0,75

15,0

60-x éves %

20,7

0,72

Terüle t (ha) 13 808 1 121 535 4 514 2 308 4 281 3 594 1 961 3 697 3 922 2 819 9 177 3 562 4 697 5 820 704 3 835 18 724 70 355

89 079

Lakás 2007.jan

(db) 1 415 132 107 846 2 905 917 2 118 1 703 1 532 404 791 789 687 1 774 2 536 319 1 487 33 080 19 775

52 855

Szolnokkal együtt tervezendő térség

A kistérség népességének közel kétharmadát Szolnok lakossága adja, ezért a kistérségi mutatók – Szolnok túlsúlya következtében – a város mutatóihoz közel állnak. A 17 település lakossága összesen 48 ezer fő körül alakul, lassú ütemben, de folyamatosan csökken. A települések közül négy még az ezer fős létszámot sem éri el, ezen – világosszürke alászínezéssel jelölt - legkisebbekből kettő pedig 500 fő alatt van. A települések közül (Szolnokon kívül) csupán három lakosságszáma haladja meg az ötezer

2

A 2006-os népességszámnál narancs alászínezéssel kiemelve, ahol a népesség 1990 óta 10 %-nál nagyobb mértékben csökkent, zöld színezéssel kiemelve a növekvő népességszámú települések 3 Az ezer lakos alatti települések halványszürke, az 5000 lakos felettiek sötétszürke alászínezéssel kiemelve 2008 FEBRUÁR

11

VÁTERV95


főt. A településcsoport két települése4: Újszász és Martfű városi rangú település, Rákóczifalva nagyközség, a többi település község. A gyermekkorú népesség aránya a lakónépességen belül szinte minden településben kedvezőtlenül alacsony, két falu kivételével az idősek számaránya jelentősen meghaladja a gyermekekét, így a vitalitási index leggyakoribb értéke 0,6-0,7 között alakul, az 1,0 értéket csak Rákócziújfaluban és Hunyadfalván haladja meg. Az Országos Területrendezési Terv módosításának egyeztetés alatt álló anyaga meghatározza a jelentősebb városokkal együtt tervezendő térségeket is. Ez Szolnok esetében nem terjed ki a teljes kistérségre, csupán Zagyvarékas, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Szajol szerepelnek a kistérségből a várossal együtt tervezendő településként. Célszerűnek látszik azonban a város tervezésekor a teljes kistérség figyelembe vétele. Foglalkoztatási központként, az egészségügyi szakellátás (szakrendelés és kórház) valamint a felsőbb fokú oktatási és kulturális intézményellátás (közép- és főiskolai oktatás, színház, múzeum, stb.) terén a város a kistérségen kívüli településeket is ellátja, de mint kistérségi központnak is több mint 127 ezer ember (részleges) közép- és felsőszintű ellátásáról kell gondoskodnia. Az OTRT tervezetben Szolnokkal együtttervezésre javasolt települések

1.2.3. A város vonzáskörzetének bemutatása Az alábbi táblázatban a kistérség településeinek legfőbb foglalkoztatási, jövedelmi, vállalkozási és ellátottsági mutatói találhatók, minden kategórián belül a legkedvezőbb értékek zöld színnel, a kedvezőtlenek sárgával, a legkedvezőtlenebb pedig naranccsal kiemelve. Tapasztalható, hogy – természetszerűleg – a két legkisebb település, Csataszög és különösen Hunyadfalva rendelkezik a legtöbb gonddal: magas a munkanélküliek aránya, alacsony a jövedelmi szint, nincs óvoda és iskola, nem megfelelő a kereskedelmi ellátás. A legelöregedettebb népesség Kőteleken található, a népesség egészségi állapota vélhetően Újszászon és Vezsenyben a leggyengébb, mivel a közgyógyellátásra jogosultak aránya Újszászon, a nem nyugdíjas korú de nyugdíjszerű (rokkantsági nyugdíj) járulékban részesülőké pedig Vezsenyben a legmagasabb. Munkanélküli % 2005.dec Ebbő . l tartós

Ált.isk. tanuló / ezerfő

Adózó / ezer lakos

Átlagos jövedel. Ft/lakos

46287 7 25940 5 17426 6 29325 0 61806 8 35153 5 50477 0 39542 2 52850 1 51688 5 40946 2 33641

43,8

38,6

70,8

90,2

85,5

436

8,9

38,9

29,0

88,9

0,0

0,0

362

14,9

59,1

4,8

100,0

0,0

0,0

215

Kőtelek

8,2

39,5

36,9

78,5

75,5

92,6

282

Martfű

7,6

48,4

46,8

62,1

101,3

87,9

469

13,3

55,4

43,2

64,9

96,0

105,9

337

Rákóczifalva

5,7

35,4

48,8

64,4

108,7

66,0

436

Rákócziújfal u

7,7

30,8

28,2

72,9

89,1

96,0

376

Szajol

5,9

48,7

36,1

58,6

87,8

81,6

401

Szászberek

4,1

11,5

56,2

77,8

76,0

178,7

452

Tiszajenő

6,6

31,9

24,5

82,9

54,7

84,1

370

Tiszasüly

7,7

22,0

26,7

80,0

50,1

105,6

362

Csataszög Hunyadfalva

Nagykörű

5

Óvodáb a beírt Fő/fh

5

Besenyszög

4

vállalkozások Ebből Db/100 egyén 0 i lakos

5,0

Közgyóg y %

3,8 10,4 11,2 6,1 3,7 6,8 5,4 5,2 4,9 4,2 9,5 5,9

60-x éves (fő)

22, 1 21, 9 21, 3 27, 0 20, 2 24, 7 22, 0 14, 5 21, 0 21, 0 24, 5 24,

A városok halványsárga, a megyeszékhely világos narancs alászínezéssel kiemelve A kedvező értékek zöld, a kedvezőtlenek sárga, a legkedvezőtlenebbek narancsszínű alászínezéssel kiemelve 2008 FEBRUÁR

12

VÁTERV95

Külön b ség (rokk. nyugd)

Üzlet /ezer lako s

Száll ás fh/ez er lakos

32,7

10,6

10,5

0

36,4

14,5

9,3

0

37,3

16,0

14,0

0

41,0

14,0

14,6

23,0

30,2

10,0

15,3

7,4

36,8

12,1

9,3

94,9

34,8

12,8

11,3

0,7

25,0

10,5

13,0

0

31,9

10,9

12,8

41,3

32,1

11,1

10,3

0

35,3

10,8

8,4

0

40,0

15,1

11,8

9,8

Nyugdíj szerű járulék %

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Tiszavárkony

7,0

40,8

39,6

61,8

80,0

83,3

394

Tószeg

5,5

37,9

54,5

66,8

105,4

67,0

460

Újszász

5,0

53,4

34,0

77,0

128,1

81,5

372

Vezseny

6,4

17,2

25,1

58,8

60,0

32,3

385

12,0

61,7

40,8

75,0

104,0

73,3

370

Szolnok

4,4

38,5

85,8

54,4

100,8

91,9

473

Kistérség összesen

5,3

41,5

69,3

57,6

98,4

88,3

449

Zagyvarékas

9 48403 6 56390 9 46132 9 36669 9 40663 1 76789 3 65970 9

6,3 6,0 12,6 7,4 2,9 4,3 5,0

9 20, 9 19, 2 24, 6 22, 9 19, 4 20, 1 20, 7

32,1

11,2

11,9

36,6

29,9

10,7

12,6

0

36,9

12,3

10,7

0

40,4

17,5

14,5

10,3

31,6

12,2

9,6

7,6

30,3

10,2

20,4

14,6

31,5

10,8

17,2

10,1

A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván tapasztalható, a legmagasabb pedig (természetesen Szolnok után) Tószegen. A vállalkozásokon belül valamennyi településben magas az egyéni (kényszer?) vállalkozások aránya. Turizmussal csak a települések felében foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben, fontosabb gazdasági jelentősége csupán Szolnokon (967 vendégéj/ezer lakos/év) és Tiszavárkonyban (2059 vendégéj/ezer lakos/év) van. Igen nagy eltérés tapasztalható az egyes települések között az ezer főre jutó adózók (keresők) arányában, a legkisebb (Hunyadfalva 215 fő/ezer lakos) és legnagyobb (Szolnok 473 fő/ezer lakos) érték között több mint kétszeres eltérés mutatkozik. Még ennél is szélsőségesebb az egy lakosra jutó évi jövedelem átlagos értéke: Hunyadfalván mindössze 174 266 Ft (ami csupán 14 255 Ft/hó fejenkénti jövedelmet jelent), Szolnokon 767 893 Ft, a legkisebb majdnem négy és félszerese (havi fejenkénti átlag 63 991 Ft). Az egy adózóra jutó félmillió fölötti éves jövedelem a kistérségben már jónak számít, a legtöbb helyen 3-400 ezer Ft körül alakul. Az óvodák a legtöbb településen kapacitásfelesleggel rendelkeznek, 80%-os kihasználtság alatt működik öt település óvodája, kettőben nincs óvoda, „ideális” 100 % körüli kihasználtság csupán három településen tapasztalható. Kapacitáshiány (túlzsúfoltság) Újszászon fordul elő. A kereskedelmi ellátás a statisztika szerint Tiszajenőn a legkedvezőtlenebb és Martfűn valamint Szolnokon a legjobb, bár az üzletek számával mért ellátottság nem feltétlenül tükrözi az ellátás színvonalát, még a mennyiségét sem biztosan, hiszen a darabszám a kereskedelmi alapterületet nem fejezi ki. 1.2.4. Szolnok dinamikai típusának meghatározása A szolnoki kistérség Magyarország kistérségei között a fejlődő kistérségek csoportjába van besorolva annak ellenére, hogy a megye az országos rangsor szerint hátulról a második fejlettségű É-alföldi régió része. A kistérség a fejlődő kategóriába sorolást nem kis mértékben Szolnok város húzóerejének – és kedvezőbb gazdasági-társadalmi statisztika adatainak – köszönheti. A város lakosságszáma stagnál ill. enyhén csökken, ez az országos népességcsökkenés üteménél (2001-2005 0,989) valamivel nagyobb (2001-2005 0,977), de a megyei népesség fogyásánál valamivel kedvezőbb mértékben. A vállalkozások számának és összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy a működő vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. Ezen belül a társas vállalkozásoké töretlenül, míg az egyéni vállalkozások száma – ha kis mértékben is, de - 2002 óta csökken. Ez a vállalkozások átstruktúrálódására, a társas (jelentősebb, nagyobb) vállalkozások erősödésére utal. 2000 Működő egyéni Működő társas Összes működő

2001 4 463 3 761 8 224

2002 4 554 4 001 8 555

2003 5 083 4 212 9 250

2004 5 023 4 423 9 446

4 988 4 623 9 611

A munkanélküliségi ráta a városban a legkedvezőbb 2001-ben és 2003-ban volt, azóta emelkedett, de mértéke sosem érte el sem a megyei, sem az országos munkanélküliségi szintet, mindkettőnél lényegesen alacsonyabb, a megyeinek a fele körül, kicsivel afölött alakul. Ez a gazdaság dinamizmusára utal. A legfrissebb munkanélküliségi adatok is ezt bizonyítják: Szolnokon a munkaképes korú népességnek mindössze 4,17 %-a volt álláskereső 2007 októberében. A szolnoki kistérség településein ez az érték 5,78. 2008 FEBRUÁR

13

VÁTERV95


Szolnok város J-N-Sz megye Ország

2000 5,2 9,4 6,4

2001 3,6 7,3 5,7

2002 4,2 7,8 5,8

2003 3,6 5,6 5,9

2004 3,9 6,2 6,1

2005 4,4 8,3 7,2

1.2.5. Szolnok funkció-komplexitása Szolnok funkciógazdag város. A város saját lakosságának ellátásán túl alap- és emelt szintű ellátást biztosít közvetlen (kis)térsége és a megye távolabbi települései számára is. Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos. Szolnok igazgatási központ Szolnok igazgatási és megyei intézményhálózata az elmúlt néhány évben a kormányzati döntések következtében jelentős változásokon ment keresztül. A város 1876 óta megyeközpont. A jelenleg folyó közigazgatási reform két új szervezeti szintet hozott létre, az egyik a régió, a másik a kistérség. A kistérségi rendszer erősítette Szolnok város pozícióját, hiszen körzetközpontként ellát közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási funkciót is. A régiósítás nyomán a régióközpontok közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi szervezete, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság régióközpontja Debrecenbe, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal régióközpontja Nyíregyházára került. A kistérségi szintű szerveződés mellett megmaradt Szolnok vonzási potenciálja a megye térségeire. A megyei intézmények jelentős része Szolnokon található: pl.: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Megyei Pedagógiai Intézet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár ,Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. Szolnok oktatási központ. A városban két országos vonzáskörzetű, keresett felsőoktatási intézmény található. A Szolnoki Főiskola képzési profilja széles, a gazdasági, üzleti képzéseket (kereskedelem, marketing, kommunikáció, menedzsment, pénzügy, nemzetközi gazdálkodás, turizmus), valamint – elsősorban Mezőtúron - a műszaki mezőgazdasági területeket öleli fel. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara Repülő és Légvédelmi Intézete szintén rangos felsőoktatási intézmény. A szolnoki középiskolákban a nappali tagozatos tanulók száma közel 8 000 fő. Közel egyharmaduk gimnáziumban tanul, melyek sikeresen (80-90% fölött) iskoláznak be felsőoktatási intézményekbe. A szakképző intézmények tanulói sok képzési szakirány közül választhatnak, az intézmények szakmakínálata komplex, a munkaerő-piaci igényekhez igazított. Mindkét iskolatípusra jellemző, hogy jelentős mértékben (kb. 50%) településen kívüli igényeket is kielégítenek. Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ. A városban működik a jó nevű, klasszikus repertoárral rendelkező színház, a Szigligeti Színház. Előadásait nem csak a város lakói, hanem a megye lakossága látogatja. Számos amatőr társulat is tevékenykedik a városban: a Híd Színház, a Kölyök Színpad és a Lurkó Színpad. A zenei élet meghatározó létesítménye a modern városközpontban található az Aba-Novák Kulturális Központ, mely a szórakoztató és kulturális rendezvények, zenei események, városi ünnepségek mellett gyakran szakmai konferenciák színhelye is. Az Aba-Novák Kulturális Központhoz tartozik két neves zenekar, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint az ország egyetlen professzionális női kamarakórusának, a Bartók Béla Kamarakórusnak is otthont ad. Előadásaik, és a bérletes hangversenysorozatok, a Szolnok Jazz Klub és az Akusztikus Gitárfesztivál könnyűzenei programjai, valamint az évente tartott tavaszi és őszi Szolnoki Zenei Fesztivál alkotják a zenei kínálat gerincét. Számos jó színvonalú amatőr együttes színesíti a palettát: a Jászkun Citerazenekar, a Szolnoki Népdalkör, a Kodály Kórus, a MÁV Járműjavító Férfikara, az Amicus Kórus a Veritas Kórus, a Szolnok Helyőrség Fúvószenekara és a Szolnoki Fúvósegyüttes és Huszárzenekar. A táncművészetet elsősorban a művészeti iskolák képviselik, több jelentős sikereket elérő táncegyüttes működik Szolnokon: a nemzetközi rangú Tisza Táncegyüttes, a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes, a Corvinka Néptáncegyüttes és a Tallinnka Néptáncegyüttes. A képzőművészeti központ szerepkört a Művésztelep tölti be kiállító termekkel, műteremlakásokkal és rendszeres kiállításokkal. A múzeumok közül a legjelentősebb a Damjanich János Múzeum, de rendeznek kiállításokat a felújított Szolnoki Galériában, a Városi Könyvtár Hild Galériájában, a Hozam Klubban, és a Marcipán Cukrászdában is. 2008 FEBRUÁR

14

VÁTERV95


Mozi kettő található Szolnokon: egy multiplex üzemel a Szolnok Plázában; a TiszapArt mozi art moziként értelmiségi nézőközönséget vonz. A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézménynek hat fiókkönyvtára is működik a városban, de tagintézményei (Napsugár Gyermekház, Kertvárosi Közösségi Ház) a Kertváros és a Széchenyi városrész általános közművelődési feladatait is ellátják. A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a városközponttól távol eső lakóterület művelődési központja. Ezen túl a városban több közművelődési létesítmény (pl. a VOKE Csomóponti Művelődési Központ, az általa üzemeltetett TEMI Borostyán Művelődési Háza és a Szent Imre Művelődési Ház) egymással szövetkezve üzemel. Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ. Szolnok egészségügyi központ. Több kórházzal is rendelkezik, a megye területét e téren ellátja. A Hetényi Géza Kórház megyei fenntartású de még a megyén túlról is fogad betegeket. A kórházi profil mellett a szakorvosi járóbeteg rendelést is ellátja. A szolnoki MÁV Kórház ugyancsak végez járóbeteg szakellátást is. Szakorvosi rendelés terén az ellátandó terület kiterjed Szolnokon kívüli településekre is. A város gyógyvizes termálfürdővel is rendelkezik, melynek gyógy-szolgáltatásait bővíteni, profilját szélesíteni, kapacitását növelni javasolt. Szolnok kereskedelmi központ. A város saját lakosságán túlmutató kereskedelmi ellátási létesítményei két területen tömörülnek: a város működése, a városkép és a belvárosi rehabilitáció szempontjából is fontos városközponti területeken a nívós szaküzletek, a Szandai réteken az utóbbi évtizedben épült bevásárlóközpont területén. Itt a hipermarketek és az egy-egy láncot képviselő nagyobb létesítmények jellemzők. Szolnok közlekedési csomópont A város már kialakulását és fejlődését is közlekedési szerepének, a tiszai átkelőhelynek, az Erdélyből jövő sóútnak, később a vasút megépülésével vasúti csomópontfunkciójának, a vasút és közutak találkozási pontjának köszönhette. Közlekedési szerepe mindmáig meghatározó: több vasútvonal találkozása és a városban jelentős vasúti területek jelzik továbbra is vasúti csomópontfunkcióját. A 4. sz. fkl. út a K-Ny-i, a 32. sz. és 442. utak az É-D-i kapcsolatokat biztosítják. Még ma is fontos az átkelőhely szerepe: a Tiszán Kisköre (vízlépcső) és Lakitelek (44. sz. út hídja) között a két szolnoki híd biztosítja az állandó átkelési lehetőséget (csak kompok találhatók közben). 1.2.6. Szolnok foglalkoztatási szerepköre Szolnok a rendszerváltásig – a megyeszékhely szerepével együtt járó adminisztrációs központ mellett – elsősorban ipari város volt. Az ipari fejlődés már a XIX. sz. második felében megindult, először elsősorban az Alföld mezőgazdasági terményeinek feldolgozására alapozott élelmiszeripar (malomipar, cukorgyártás) alakult ki, később a termelési profil szélesre bővült: járműjavítás, papírgyár, vegyipar, stb. A rendszerváltás után az ipar továbbra is jelentős, új ipari park létrehozásával a város további termelőipari befektetéseket vonz. A helyi GDP-ből 35,6 % az iparban megtermelt, 58,9 %-ot a tercier szektor „hoz”. A vállalkozásoknak mindössze 15,6 %-a ipari vállalkozás, viszont 65,7 %-ot képvisel a tercier. (Ez utóbbinál azonban igaz, hogy az ipari vállalkozások mérete általában jelentősen felülmúlja a szolgáltatási vállalkozásokét, azaz a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások sokkal nagyobb száma nem jelent azzal arányosan nagyobb gazdasági erőt). A munkahelyek 21 %-a a feldolgozóiparban, 8,1 %-a a logisztikai-hírközlési ágazatban található, azaz az ipari foglalkoztatottak aránya 29,1 %, a foglalkoztatott arány alapján kisebb, mint a GDP-ből való részesedés (35,6%), azaz az egy fő által megtermelt GDP az iparban relatíve magas. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban a munkaerő 16 %-a, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %-a, a közigazgatásban 8,3 %-a, az egészségügyben 7,7 %-a, az oktatásban 5,6 %-a dolgozik. Eszerint a tercier szektor a foglalkoztatásból 56,7 %-kal, míg a GDP-ből 58,9 %-kal részesedik.

2008 FEBRUÁR

15

VÁTERV95


2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE

2008 FEBRUÁR

16

VÁTERV95


2.1 Gazdasági adottságok 2.1.1. Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya Jász-Nagykun-Szolnok megye a magyarországi régiók között gyenge középmezőnyben elhelyezkedő Észak-alföldi régió része, ez determinálja a megye és Szolnok város gazdasági környezetét is. A megye gazdasági mutatói többnyire az országos átlag alatt helyezkednek el. A GDP egy főre jutó értéke Magyarország régióiban az országos átlag %-ában.

Az egy főre jutó GDP értéke az országosnak csak mintegy kétharmada, és kedvezőtlenül csökkenő tendenciát mutat (1996ban még háromnegyede volt). A megyei átlaghoz képest a város helyzete kedvezőbb, de nem éri el a megyei városok átlagát. A beruházások 2001-2004 közötti adatai regionális összehasonlításban és Jász – Nagykun – Szolnok megyében

Az egy főre jutó összes beruházási érték, annak országos aránya és a vállalkozások által végrehajtott beruházások egy főre eső országos aránya tekintetében az Észak-alföldi régió országosan utolsó előtti, a régión belül JászNagykun-Szolnok megye középen foglal helyet. A központi befektetéseket tekintve a régió országos második helyezett, de ezen belül a megye a legalacsonyabb értékkel rendelkezik. A helyi önkormányzati befektetések terén a régió sereghajtó, de azon belül a megye a legjobb, a non-profit szervezetek által végrehajtott beruházások körében pedig a középmezőnyben három jobb és három gyengébb régió között - elhelyezkedő Észak-alföldi térségben a megye a legjobb. A külföldi tőke fajlagos mutatói a régiókban 2000-ben és 2004-ben az országos százalékában

Az Észak-alföldi régió mind az egy lakosra, mind pedig az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke összegében a gyenge középmezőnyben (hátulról a 2-4.) foglal helyet. A megye a régió három megyéje közül szinte mindig a középső pozíciót foglalja el.

2008 FEBRUÁR

17

VÁTERV95


Foglalkoztatási viszonyok 2005

Az egész országban alacsony a foglalkoztatási ráta, ebből következően magas az egy keresőre jutó eltartottak és inaktívak aránya. Az Északalföldi régió e tekintetben az országos átlagnál kedvezőtlenebb, a megye a régión belül az inaktív arány tekintetében középső, az eltartottak szempontjából viszont kedvező (legalacsonyabb érték) helyzetben van. Foglalkoztatási szempontból a megyei (és az országos) 1980-2005 évi tendencia kedvezőtlensége ad okot aggodalomra, az aktív népesség igen alacsony és 20 éven át (1980-2001) csökkenő aránya kedvezőtlen. A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában (2005)

Az érettségizettek aránya a régióban országosan is a legalacsonyabb, a felsőfokon képzetteké pedig hátulról a harmadik, de értékben alig tér el a legrosszabbaktól. A megye a régión belül minden esetben középső pozícióban helyezkedik el, de az iskolázottság mértéke minden kategóriában kissé elmarad az országos szinttől (l. grafikon).

2.1.2. A város gazdasága a) Szolnok város gazdaságának ágazati szerkezete Szolnok a rendszerváltás előtt egyértelműen ipari városként volt definiálható. A szocialista gazdasági időszak iparosítása révén a városban erős volt az ipar, a hagyományos mezőgazdasági terményfeldolgozáson (cukoripar, gabonaipar, állati fehérjefeldolgozó, tejüzem) túl egyéb ágazatok (vegyipar (TVK), a szállításhoz kapcsolódó gépipar (MÁV Szolnoki Járműjavító), papíripar) is képviselve voltak. A rendszerváltás után – egyes iparágak talpon maradása mellett is – megváltozott a gazdasági szerkezet. Nemcsak a privatizáció zajlott le és a megmaradt iparágak működési keretei változtak, hanem jelentősen előretört a kereskedelmi-szolgáltatási ágazat. Ma már a város GDP-jéből 58,9 %-ot a tercier szektor produkál, az ipar 35,6 %-kal a mezőgazdaság mindössze 5,5 %-kal részesül. A magas tercier 2008 FEBRUÁR

18

VÁTERV95


szektori arány egyben azt is jelenti, hogy a város biztosítja a környék kereskedelmi és szolgáltatási ellátását is, ezáltal természetes központja a térségnek. A gazdaság szerkezeti összetételét a foglalkoztatottak létszámán keresztül vizsgálva megállapítható, hogy a munkaerő 21 %-a dolgozik a feldolgozóiparban. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban 16 %, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %, a közigazgatásban 8,3 % dolgozik. Ez utóbbi a teljes munkaerőhöz viszonyítva meglehetősen magas arányszám, ami egyben Szolnok adminisztratív (megye) központ szerepét hangsúlyozza. A logisztika: szállítás, raktározás, valamint távközlésben foglalkoztatottak aránya 8,1 %, egészségügyi dolgozó 7,7 %, több, mint az oktatásban foglalkoztatottak (5,6 %) aránya. A többi gazdasági ágazat mindegyikében a foglalkoztatottak aránya 5 % alatt marad. (Az egyéb ágazatok összesen a munkaerő majdnem negyedét (24,2%) kötik le.) b) A vállalkozások helyzete A régióban a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2005 között folyamatosan – bár 2003 óta lassuló ütemben – emelkedett: a 2000-es 114 441-ről 131 361-re nőtt. Ezen belül a megyei vállalkozások száma 2005-ben az előző évihez képest már kis mértékben (-450) visszaesett. 2005-ben a régió vállalkozásainak csak 24,7 %-a (32 442 db) működött a megyében. A 2004-es 32 893 megyei vállalkozásból 8 115 működött Szolnokon (ugyancsak 24,7 %). A városban működő vállalkozások közül 4 437, azaz több mint 50 % egyéni vállalkozás volt, ami igen magas arány – és feltételezhetően nem kis arányban kényszervállalkozásokat is tartalmaz. (Ugyanakkor ez az arány a megyében még kedvezőtlenebb, ott csupán 25,9 % a társas vállalkozások aránya.) Összességében megállapítható, hogy magas a kisvállalkozások és alacsony a (tőkeerősebb és több munkahelyet biztosító) nagyobb vállalkozások száma és aránya. A tendencia lassú javulására utal azonban az, hogy míg a működő vállalkozások száma Szolnokon 2000-2004-ig 8 034–ről 8 115-re nőtt, az egyéni vállalkozások száma gyakorlatilag stagnál vagy csekély mértékben még fogy is: 4 555, ill. 4 434. Ezzel számarányuk a városi vállalkozások 56,7 %-áról 54,7 %-ára csökkent. A régió megyeszékhelyein működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2004 összesen

Szolnok Debrecen Nyíregyháza

ebből egyéni váll.

8 115 21 660 15 014

Egyéni vállalkozások aránya (%)

4 434 10 742 7 886

54,7 49,6 52,5

10 fő alkalmazottnál többel működő vállalkozások 5,0 4,7 4,3

vállalkozás/ezer fő

85,8 87,4 104,5

A régió többi megyeszékhelyével összehasonlítva megállapítható, hogy Debrecenben is és Nyíregyházán is nagyobb a vállalkozói kedv (több vállalkozás jut 1000 lakosra), mint Szolnokon, és az egyéni (részben kényszer-) vállalkozók aránya is Szolnokon a legmagasabb. Ugyanakkor a 10 főnél nagyobb alkalmazotti számmal dolgozó vállalkozások aránya is Szolnokon a legnagyobb, ami a jelentősebb vállalkozások jelenlétére utaló, kedvező mutató. Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása (2005) A város vállalkozásainak ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon a gazdasági szerkezetváltás jelentősen átrendezte az ágazati megoszlást. A korábban jellemzően ipari profil a szolgáltatások irányában eltolódott: a működő vállalkozásokból a feldolgozóipari 7,6 %-os és az építőipari 8,0 %-os aránya jelentősen elmarad a szolgáltatások és turizmus 30,1 %-os és a pénzügyi/ingatlan/szellemi szolgáltatások 35,6 %-os részesedésétől. A vállalkozások 17,2 %-a egyéb ágazati tevékenységekkel foglalkozott, és mindössze 1,6 % tevékenysége esett a mező-erdő- és vadgazdálkodás körébe. Ez az arány egyértelműen igazolja az előző részben bemutatott tercier szektori 2008 FEBRUÁR

19

VÁTERV95


dominanciát. Ez egyébként a régió többi megyeszékhelyére is jellemző, bár azokban az ipari jelleg valamivel a szolnoki fölött alakul. A régió megyeszékhelyein működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlási aránya


Kereskedelem szolgáltatások vendéglátás 30,1 30,6 37,5

Pénzügyi és ingatlan szolgáltatások 35.6 32,5 27,6

Építőipar

Ipar

Mező- erdő és vadgazdálkodás

Egyéb ágazat

8,0 8,8 7,7

7,6 8,2 8,8,

1,6 2,1 1,5

17,2 17,9 16,9

c) A K+F helyzete K+F ráfordítások GDP-ből való részesedésének változása 1997-2004

Bár a helyi gazdaságban a K+F tevékenység ingadozó arányú, de lassan növekvő GDPrészesedést tükröz, a K+F tevékenységben foglalkoztatottak száma és aránya ennél lényegesen kisebb és nem mutat a GDP - aránnyal párhuzamos növekedést: nyolc év (1997-2004) alatt 15,3-ról 14,2-re csökkent, bár a 2000. évi nagy (4,4%-os) csökkenés óta lassú folyamatos növekedés tapasztalható (12,7-ről 14,2-re) a megyében. A megyei K+F tevékenységek jelentős része Szolnokon található. K+F területen foglalkoztatottak ezer alkalmazottra jutó számának változása 1997-2004

d) A turizmus jellemzői A vendégéjszakák száma alapján Szolnok az Észak-alföldi régió turisztikailag hatodik legfrekventáltabb települése. Szállásférőhely- kapacitás, vendégek és vendégéjszakák száma 2005. (Zárójelben a külföldiekre vonatkozó adatok.)

A fajlagos mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon az ezer lakosra jutó szállásférőhelyek száma 14,6 fh/efő, a vendégéjszakáké 967éj/efő, azaz majdnem minden városlakóra évenként csupán egy vendégéjszaka jut. Ezen értékekkel Szolnok erősen elmarad mind Debrecen, mind Nyíregyháza jellemzőitől. Ezen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakából, valamint az átlagos tartózkodási idő is Szolnokon a legrövidebb. Szállásférőhely/1000 lakos

Vendégéjszaka/1000 lakos

Külföldi vendégéjszakák aránya %

Átlagos tartózkodási idő Éj/vendég

Szolnok

14,6

967

26,4

2,1

Debrecen

33,7

1560

30,3

2,8

Nyíregyháza

28,4

1018

36,5

2,2,

Mindebből az következik, hogy a turizmus fejlesztésében még jelentős feladatok vannak, ha a város ki akarja használni a termálvíz, a természeti táj (Tisza-, Zagyva -partok) és a kulturális eseménykonferencia-sportturizmusban rejlő lehetőségeket. e) A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai Befektetés-ösztönzés 2008 FEBRUÁR

20

VÁTERV95


Az önkormányzat különböző befektetés-ösztönző eszközökkel igyekszik vállalkozásbarát környezetet kialakítani, ezáltal a működő tőkét a városba „csábítani” és a helyi vállalkozásokat segíteni. A lehetőségeihez mérten minden olyan együttműködésre fogékony az önkormányzat, amely elősegíti a város gyarapodását, a lakosok közérzetének javítását. Az ipari park és logisztikai park A gazdaságfejlesztés jó lehetőségét biztosítja az ipari park és a logisztikai park projektjeinek elindítása, mely megfelelő területet, infrastrukturális ellátást biztosít a betelepülő vállalkozásoknak. Külön előnye a projekteknek, hogy a fizikai szolgáltatásokon túl szellemi és szolgáltatási hátteret (pl. szálloda) is biztosít a business-tevékenységekkel kapcsolatos igényekre. Ugyancsak kedvező, hogy a park(ok) kialakítása olyan, hogy különböző (nagy-, közép- és kis) vállalkozások befogadására alkalmas, széles választékot kínál befektetési lehetőségekben is. Ezzel a város a tőkevonzás fizikai kereteit és lehetőségeit biztosítja, a tőkeáramlás azonban az utóbbi évek országos gazdasági problémái (és a magas közterhek) miatt lassú. f) Az információáramlás színvonala Az információáramlás rendszerváltást követő robbanásszerű fejlődése Szolnokon is megtörtént. A 2004es 32 527 lakásra az alábbi ellátottsági mutatók vonatkoznak: Távbeszélő fővonalak száma Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma

2000

2001

2002

2003

2004

28 371

26 613

25 180

30 419

30 192 (92,85 %)

19 686

15 967

16 857

16 192

16 716 (51,52 %)

A szolnoki illetőségű lakosok mobiltelefonjainak adatai a KSH adatok között nem voltak fellelhetők, de gyanítható, hogy a vezetékes telefonnal el nem látottság (a lakásállomány 7,15 %-a) oka a mobillal való ellátottság magas színvonala, mivel a várost a T-Mobil, a Pannon-GSM és a Vodafon is lefedi. Az országos televíziók és rádiók mellett egy városi tévé és két helyi rádió működik. g) A város külső elérhetősége, helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül kedvező, a város kialakulását és fejlődését is annak köszönheti, hogy utak és víziutak találkozásánál, átkelőhelynél fekszik. Ez a történelem során kiegészült a vasúti csomópont szerepkörével. A katonai reptér tervezett bővítése gazdasági-polgári szállítással Szolnokot a légi közlekedés fontos pontjává teheti. Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el. Ez a körülmény erősíti közlekedés-csomóponti helyzetét.A városnak mind közúti, mind vasúti kapcsolatai rangosak, közúti főútvonalak érintik, tranzit vasútvonalak szelik át, mindezeknek találkozási-átszállási pontja. A következő állami utak érintik Szolnok igazgatási területét: száma 4-es számú 32-es számú 442-es számú 3224-es számú 4625-es számú

iránya Budapest – Szolnok – Debrecen – Záhony Hatvan – Jászberény – Szolnok Szolnok – Kunszentmárton Szolnok – Tiszasüly Szolnok – Kiskunfélegyháza

minősítése elsőrendű főút másodrendű főút másodrendű főút összekötő út összekötő út

Vasúti szempontból is jelentős gócpont Szolnok. Az ország egyik legfontosabb személy-, rendező- és teherpályaudvar- együttese fogadja a nemzetközi, az országos és regionális személy- és áruforgalmat lebonyolító vasúti átmenő, átrakásra kerülő és célszerelvényeket. A pályaudvar-komplexum szignifikánsan villamosított. A térség tömegközlekedéssel való ellátottsága jónak mondható. A vasúti közlekedésen felül a VOLÁN távolsági, helyközi járatai valamennyi települést elérnek. Van olyan település, melyben a helyközi járatok sűrűsége már-már a helyi járatsűrűséget közelíti meg. A hajózás lehetőségét a Tisza folyó biztosíthatná. Bár a Tiszán több mint 150 éve megindult a gőzhajózás, ma mégsem tekinthető vízi közlekedésnek a rajta lebonyolódó időnkénti teherszállítás; személyhajózás pedig a vízi út hosszában csupán hírmondóként van jelen. A légi közlekedés annyiban jelent kedvező lehetőséget a térségben, hogy elvileg mind a katonai repülőtér, mind a szolnok – szandaszőlősi füves repülőtér a jövőben bevonható a személy- és áruszállításba. 2008 FEBRUÁR

21

VÁTERV95


2.2. A város társadalmának jellemzői 2.2.1. Demográfia, a lakónépesség alakulás tendenciái a) Népesség, népsűrűség Szolnok lakónépességének száma 2006. január 1-jén 75 772 fő volt, ez 2005 januárjában még 76 331 fő, a 2001-es népszámláláskor pedig 77 553 fő volt, azaz a város lakónépessége – ha lassú ütemben is, de – folyamatosan csökken, öt év alatt 2,3 %-kal, a 2001-es 97,7 %-ára. Ennek a negatív természetes „szaporulat” és az ugyancsak negatív vándorlási különbözet együttesen oka. A régió másik két megyeszékhelyére is a lakónépesség enyhe csökkenése jellemző a 2001-2005-ös időszakban, és mindhárom megyeszékhely népességcsökkenési üteme kis mértékben meghaladja a megyei jogú városok népességcsökkenésének országos átlagát 2001.évi lakónépesség (fő) 77 553 211 034 118 795 1 820 592 10 198 315

Szolnok Debrecen Nyíregyháza Megyeszékhelyek össz. Ország összesen

2005 dec.31. (fő) 75 772 204 083 115 954 1 788 651 10 090 330

2005 a 2001 évi %ában 97,7 96,7 97,6 98,2 98,9

2005.évi népsűrűség 2 fő/km 407,7 442,5 425,9 544,4 108,5

b) Természetes népmozgalom A kétezres évtized közepén a születési ráta Szolnokon 9-10 ezrelék között mozgott, a halálozási arány azonban elérte a 11 ezrelékes mértéket is. Az évenkénti születésszám az utóbbi évtizedben évi 780 és 720 között, az évenkénti halálesetek száma 820-880 között alakult: az ebből eredő természetes fogyás 100-180 fő/év között változott, öt év alatt a természetes veszteség elérte a népesség 1 %-át. A régió másik két megyeszékhelyén is negatív a természetes „szaporulat”, Debrecenben (kb. 9 ezrelék), lényegesen kisebb azonban Nyíregyházán (2,7 ezrelék). 2000 születés Szolnok

2001

halál

születés

2002

halál

születés

2003

halál

születés

Természetes fogyás 2000-2004 (-fő) ezrelék

2004

halál

születés

halál

720

818

716

868

668

820

697

872

696

878

-759

10,01

Debrecen

1 967

2 632

1 933

2 437

1 965

2 304

1 917

2 247

1 927

2 218

-1829

8,96

Nyíregyháza

1 124

1 206

1 121

1 202

1 172

1 183

1 082

1 225

1 137

1 135

-315

2,71

c) Vándorlás Szolnok vándorlási negatívuma az utóbbi években évi 5 ezrelék körül alakul, az elmúlt évtizedben folyamatos negatív vándorlás volt jellemző évenkénti 120-680 fő népességveszteséget okozva. Vándorlási különbözet

2000

2001

2002

2003

2004

Vándorlási egyenleg 2000-2004 (-fő)


ezrelék

- 681

- 237

- 119

- 236

- 150

- 1 423

18,78

- 1 360

- 745

- 547

- 1 122

- 427

- 4 201

20,58

- 288

- 221

- 304

- 366

- 435

- 1 614

13,90

Ugyanakkor a szolnoki kistérség településeinek zöme pozitív vándorlási egyenleggel büszkélkedhet, azaz már Szolnok környékén is megfigyelhető a szuburbanizációs jelenség kialakulása. A negatív vándorlási egyenleg a régió többi megyeszékhelyére is jellemző, Debrecenben a szolnokinál nagyobb, Nyíregyházán kisebb mértékben. d) Korcsoportmegoszlás, vitalitási index Mint országosan, úgy Szolnokon is jellemző az elöregedés: a gyermek korosztály (0-14 év) létszáma folyamatosan csökken, és nem éri el a nyugdíjasok – folyamatosan növekvő – arányát (21,1%). Ez a régió mindhárom megyeszékhelyére jellemző, de Nyíregyházán a gyermekek és idősek aránya sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Debrecenben és Szolnokon. A vitalitási index – 100 időskorú személyre jutó gyermekkorú – a régióban Szolnokon a legkisebb, de alig marad el Debrecentől, és jobb a megyeszékhelyek országos átlagánál is és a magyarországi teljes népességre számított értéknél is, és csak kicsivel marad el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei értéktől.

2008 FEBRUÁR

22

VÁTERV95


2004 0-14 éves Szolnok Debrecen Nyíregyháza Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyeszékhelyek orsz. össz. Ország összesen

fő 11 365 29 129 18 204 66 731 95 863 111 279 244 465 1 575 057

Vitalitási index (100 fő 60-x évesre jutó 0-14 éves)

60-x éves % 15,0 14,8 15,7 16,3 17,5 19,1 12,5 15,6

fő 15 987 38 273 19 596 90 359 105 231 103 159 363 524 2 155 617

% 21,1 19,3 16,9 22,0 19,2 17,7 20,3 21,4

0,71 0,76 0,93 0,74 0,91 1,08 0,67 0,73

Az elöregedési folyamat folytatódásával gondok jelentkezhetnek a munkaerő - utánpótlás területén, ill. az idősellátás/szociális ellátás feladata – kapacitás- és pénzigénye - növekedni fog. Ezzel a városnak számolnia kell és fel kell, készülnie az egyre nagyobb mértékben jelentkező idősgondozási igények kielégítésére. 2.2.2. Képzettség-műveltség Mint a korábbi megyei helyzetbemutatásból kiderült, a megye népességének iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól. Szolnok város a megyeinél jobb mutatókkal rendelkezik, sőt, az érettségizettek és felsőfokon képzettek arányával meghaladja az országos átlagot is, de sajnos elmarad a megyeszékhelyek átlagától. Iskolai végzettség a megfelelő korú népesség arányában Szolnok Debrecen Nyíregyháza Jász-Nagykun-Szolnok m. Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyeszékhelyek össz. Országos átlag

Ált. iskolát elvégezte % 85,4 94,9 92,8 88,3 89,5 87,9 94,6 91,6

Érettségizett % 43,3 55,8 52,1 34,0 37,7 33,7 54,3 42,6

Felsőfokú végzettségű % 19,2 22,8 21,1 10,5 12,8 10,4 20,3 14,7

Kedvezőtlenül magas Szolnokon az általános iskola 8 osztályát sem elvégzettek száma (11 072 fő, az össznépesség 14,6 %-a), ez az arány nemcsak a megyeszékhelyekhez, de az országos átlaghoz viszonyítva is gyenge. 2.2.3. Foglalkoztatottság Munkanélküliségi ráta megyénként (2005)

Az Észak-alföldi régió ÉszakMagyarország után és DélDunántúl mellett a legproblematikusabb foglalkoztatási térség. Ezen belül a megye relatív jó helyzetben van (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez képest), de a megyei munkanélküliségi ráta nagymértékben meg-haladja az országos átlagot. Szolnok város munkanélküliségi mutatója 4,4%, kedvezőbb az országosnál. A munkanélküliség változása 19982005

Szolnok város 2005. decemberi adatai szerint a városban a munkanélküliségi ráta 4,4 %, ennek 51,3 %-a női munkanélküli, azaz a nők foglalkoztatási lehetőségei valamivel kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké. Aggodalomra ad okot azonban az, 2008 FEBRUÁR

23

VÁTERV95


hogy az összes munkanélküli 38,5 %-a tartós (180 napon túli) munkanélküli, akiknek a munkaerőpiacról való végleges kiesési veszélye magas. A tartós munkanélkülieknek már 55,0%-a nő, ami megerősíti a kedvezőtlenebb női elhelyezkedési lehetőségek tényét. Ugyancsak gond, hogy a munkanélkülieken belül kiugró, 36,7 % a szellemi foglalkoztatottak aránya, mert ez azt tükrözi, hogy a városban a magasabban kvalifikáltak nehezen találnak munkát, azaz a város gazdasága nem kellő mértékben tudja felvenni a képzett munkaerőt. Ezen – ha Szolnok fejlődni szeretne, és igényesebb környezet kialakításával arculatát is javítani akarja – feltétlenül változtatni kell és a városnak a kvalifikált népesség megtartó/vonzó képességét erősítenie szükséges. A munkanélküliek között magas, 15,5 % a pályakezdők aránya. Munkanélküliségi index 2005

Szolnok Debrecen Nyíregyháza Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar megye Szabolcs-SzatmárBereg Megyeszékhelyek Ország

Regisztrált munkanélküliek száma 1 958 6 520 3 616 24 086 27 926 44 365 76 981 467 213

Munkanélküliségi ráta % 4,4 5,0 4,5 5,9 5,1 7,6

Munkanélküliekből tartós, 180 napon túli (%) 38,5 48,4 41,6 46,2 49,6 49,6

4,3 4,6

Munkanélküliségi index (munkanélküliség ráta reciproka) 22,7 20,0 22,2 16,9 19,6 13,2 23,2 21,7

A foglalkoztatottak korcsoportmegoszlása a Szolnokot is tartalmazó országgyűlési körzetekben (2005)

Már ma is problémát jelenthet, de tíz éven belül növekvő gonddá válik, hogy a foglalkoztatottakon belül a fiatalabb korosztályok létszáma radikálisan csökkent a rendszerváltás óta. Míg az 50 év fölötti foglalkoztatottaké keveset változott, a fiatal, és a középkorú munkavállalók száma jelentős mértékben alatta marad az 1980-90-es szintnek. Mivel az ötven év fölöttiek nagy része a következő tíz évben várhatóan nyugdíjba megy, ez jelentősen csökkenteni fogja a munkaerő - kínálatot és tovább torzítja az aktív-inaktív népesség arányát is, ami szociális ellátási gondokat okozhat a városban. Szolnokon a háztartások csupán 63,5 %-ában van gazdaságilag aktív (foglalkoztatott) személy, a fennmaradó több mint egyharmadnyi háztartásban csak inaktívak (nyugdíj jellegű ellátásban részesülők ill. munkanélküliek) vannak. 2.2.4. Egészségi állapot A város egészségi és szociális állapotának kedvezőtlen helyzetét tükrözi, hogy míg a 60-x éves lakosság aránya az össznépességből 21,1 %, a nyugdíjban és nyugdíj jellegű ellátásban részesülőké 30,3 %, azaz igen jelentős a rokkant nyugdíjasok vagy időkedvezménnyel nyugdíjban levők aránya. A közgyógyászati igazolvánnyal rendelkezők száma ezer lakos közül 42,5 fő, meglehetősen magas. A fogyatékkal élők száma az érdek-képviseleti és szakmai szervezeteik nyilvántartása szerint 2012 fő. A városban működő háziorvosok száma 35, a gyermekorvosoké 19. A háziorvosi orvos-beteg találkozók száma 416 447 volt 2005-ben, ami a felnőtt lakosságra vetítve 6,6 orvoslátogatás/fő. A gyermek korosztály létszámára vonatkoztatott gyermekorvos-látogatások száma ennél magasabb: 8,6 orvoslátogatás/gyerek évenként. A gyógyszertárak száma 15 db. 2.2.5. Jövedelmi helyzet A lakosság jövedelmi helyzetére részben az adófizetési adatokból, részben egyes tartós fogyasztási cikkekkel (pl. személygépkocsival) való ellátottság szintjéből lehet következtetni. Szolnokon ezer lakosból személyi jövedelemadót fizet – a 2000-2004 évi adatok alapján - 484-493 fő. Az egy adózóra jutó, adóalapot képező jövedelem éves összege lassan de folyamatosan növekszik, az 2008 FEBRUÁR

24

VÁTERV95


utóbbi öt évben 1 080 eFt/év értékről 1454 eFt/év-re, a növekedés üteme azonban fékeződik, a kezdeti 12,2 % helyett az utolsó évben már csak 7,1 % volt. Személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma és 1 adófizetőre jutó adóköteles jövedelem 2004-ben adózó/ezer lakos (fő) 1 adózóra jutó adóköteles jöved. (eFt/év/fő) Szolnok 484 1 454 Debrecen 442 1 366 Nyíregyháza 445 1 306

Mivel a nyugdíjasok ill. nyugdíjszerű ellátásban (rokkantsági nyugdíj) részesülők a város népességének egyharmadát teszik ki, a lakosság jövedelmi viszonyai a nyugdíjak nagyságától is erősen függ. 2006. januárjában a megyében a saját jogú nyugdíjak havi átlagos értéke 62 469 Ft volt, azaz éppencsak a létminimum körüli értéket érte el. Az összes – rokkantsági ellátással együtt számított – nyugdíjátlag mindössze 54 712 Ft/hó volt, ami ugyan meghaladta az Észak-alföldi régió átlagát (53 010), de az országban az egyik legalacsonyabb. Jellemző, hogy a férfiak nyugdíja kerek tízezer Ft-tal magasabb a női nyugdíjak átlagánál. Sajnos, a szociális juttatásra szorulók tábora is állandóan növekszik Szolnokon: a 2000-es 260 fős mértékről 2005-re 489 főre emelkedett a rendszeres szociális támogatásban részesülők száma. Személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma 2004-ben személygépkocsik száma Szolnok 21 012 Debrecen 63 877 Nyíregyháza 37 637

Fajlagos mutató (szgk/1000 fő) 277,5 312,99 324,59

Ugyanakkor a 2000 óta a városban lakók által üzemeltetett személygépkocsik száma is folyamatosan emelkedik: a 2000-es 17 995 autó helyett ma már 21 012-t üzemeltetnek a lakosok, ez 277,5 szgk/ezer fő fajlagos ellátottsági szintet jelent, ami lényegesen magasabb, mint a megyei átlag (214,3 szgk/efő), de alacsonyabb, mint a régió másik két megyeszékhelyén tapasztalható ellátottsági szint.

2.3. A városi környezet jellemzői 2.3.1. Természeti környezet, értékei A jogérvényes Országos Területrendezési Terv (OTRT) Szolnok közigazgatási területén az alábbi ábrák szerinti, a továbbtervezés során figyelembe veendő természeti értékeket, adottságokat tartja nyilván:

Országos ökohálólózat területének

Kiváló termőhelyi adottságú szántó

Felszíni vizek vízminőségvédelmi övezete

Az OTRT felülvizsgálata folyamatban van, az anyag elkészült és egyeztetés alatt áll. Az OTRT módosítása a Szolnokra vonatkozó övezeti besorolásokat, szabályokat is változtatta: az országos ökológiai folyosó a Zagyva mentén nagyobb területet fed le, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület pedig kisebbet, és nem a belterülettel érintkezve jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a város területi fejlesztésének nem korlátja, mint korábban volt. Az OTRT újonnan jelöli a kiváló termőhelyi adottságú erdőket (korábban ilyen kategória nem volt), de ennek a továbbtervezésre nincs hatása, mivel valamennyi jelölt értékes erdőterület amúgy is a – védendő – ökológiai hálózat területére esik. A felszíni vizek vízminőség-védelmi területe a jogérvényes és a módosított OTRT-ben azonos, lefedi Szolnok területét. A folyópartok kellemes látványa ellenére sem sorolja az OTRT Szolnokot a tájképvédelmi övezetbe. Az OTRT módosítási javaslatai az előzőektől eltérnek, melyet az alábbi övezeti részletek szemléltetnek: 2008 FEBRUÁR

25

VÁTERV95


Országos ökológiai háló

Kiváló termőhelyi adottságú szántó

Kiváló termőhelyi adottságú erdő

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása szerint az alábbi természetileg értékes területek találhatók a kistérség és a város területén: A felső ábrák sötétkék színezéssel az ökológiai folyosók területét emelik ki, a függőleges sraffozás a Natura 2000 Különleges Madár-védelmi Területeket (SPA), a vízszintes a Natura 2000 Különleges Természet-megőrzési Területeket (pSCI) jelzi. Az alsó ábrákon a sötétebb zöld szín a védett természeti területet a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetet tünteti fel, amelyA kistérség természeti értékei

Szolnok közigazgatási területének természeti értékei

nek bővítését tervezik. A halványabb zöld az ezen kívül eső erdőterületeket jelöli. Mindkét ábrasorból kitűnik, hogy a természeti értékek elsősorban a folyókhoz, vízpartokhoz (holtágakhoz) kapcsolódnak, de kivételt képeznek a Besenyszög és Hunyadfalva közigazgatási területén levő nagy kiterjedésű ökológiai hálózati elemek. Városi értéket képviselnek a jogilag nem védett, de a lakosság rekreációja, a városkép és a közérzet, mikroklíma szempontjából is fontos zöldfelületek, melyek a belterületen is a vizek mellett koncentrálódnak: elsősorban pihenési célokat szolgáló zöld- és erdőterületek: Tiszaliget, Alcsi-városrész és a Tisza közötti zöldfelületek és a Széchenyi városrész északi határához kapcsolódó közjóléti erdők. A rendezés során e területeket növelni kell. A fejlesztés iránya a Tisza és a Zagyva vonala. Értéket képeznek a belterületen az intenzíven karbantartott közparkok, melyek növelésének korlátja a nagy fenntartási költség. Mégis fontos feladat a Tiszaparti sétány továbbvezetése (a régi MÁV-pályaudvar területéig, mert ennek idegenforgalmi jelentősége is van) és a Zagyvapartok rendezése.

2008 FEBRUÁR

26

VÁTERV95


2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei Az OTRT módosítás egyeztetés alatt álló anyaga Szolnokot mint kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő települést jelöli. Ez a mellékelt örökséglista alapján indokolt. A kulturális örökség értékeinek felhasználása a városi vonzerő növelésében és az idegenforgalom fokozásában jelentős szerepet játszik, ezért a védett értékeket különös figyelemmel kell kezelni. a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek A. Belterületen a) Feltétlenül kikerülendő lelőhely Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület 34. lelőhely, Gutenberg tér: A lelőhely védetté van nyilvánítva. A szolnoki vár területén lévő szabadon hagyott területen jelenleg játszótér működik. Remélhetőleg nagyrészt bolygatatlanul maradtak az alatta lévő jelenségek. 1973–ban hitelesítő ásatás során előkerült a török dzsámi alapja, és a palánkvár erődítésének nyomai. Emellett újkőkori, szkíta, Árpád–kori leletek is származnak innen, ill. egy XVIII. század elején, talán a Rákóczi–szabadságharc idején kardjával eltemetett halott sírja is. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

b) Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek 1. lelőhely, Pityó–part: A Szolnoki palánkvárat K-i, Ny-i és ÉNy-i oldalán a Zagyva határolta, a K-i ágat nevezték Pityónak, nevét egy ott található kis utca is őrzi. Hozzávetőleges helye a Pityónak a mai Bástya u. és Városmajor u. között lehetett, a mai MÁV kórház parkját szelhette át. 2. lelőhely, Irodaház: Ez az irodaház a mai Néplap székház a Kossuth tér 1. szám alatt. Korábban itt egy 18. században épült ház állt. A leletek a XVI–XVII. századból származnak. 3. lelőhely, Bástya u. 8.: A Művésztelep mellett található a Bástya u.. Csatornaásás közben kerültek elő a XV–XVI. századi leletek. 4. lelőhely, Gettler–telek: Szolnokon az Arany János utcában, Hild Viktor házának udvarán, és a szomszéd telken (Gettler telek) helyezkedik el a lelőhely. (Kora: IX. XV. század) 5. lelőhely, Hubay Ferenc utca: Török kori szórványleletek kerültek elő. 6. lelőhely, Kossuth Lajos u. 25–27.: Építkezéskor török kori szórványleletek kerültek a múzeumba. 8. lelőhely, Arany János utca: A 7. lelőhelytől nem messze felszínre bukkant szórvány török kori kerámia került a múzeumba. 13. lelőhely, Vízmű telep és Városmajor út között: őskori, római kori szarmata, középkori telepre utaló kerámia került elő. 19. lelőhely, Fedett uszoda: Építési munkálatok során török kori kerámia került elő. 20. lelőhely, Attila utca: Az Attila út elején ismeretlen korú sír került elő. 21. lelőhely, Tiszaparti Gimnázium: Építési munkálatok során kora újkori sír került elő. 22. lelőhely, Vöröshadsereg út 33. avar temető részlete került elő. 23. lelőhely, Attila u. 50: Építkezéskor bronzkori kerámia és késő bronzkori, bronz eszközöket tartalmazó lelet került elő. 24. lelőhely, Mártírok út 4.: Meszesgödör ásásakor melléklet nélküli, XVI. századi sír került elő. 25. lelőhely, Művésztelep parkja: az egykori vár területén késő középkori és török kori kerámia került elő. 26. lelőhely, Zagyva–torkolat: A Tisza és a Zagyva torkolatánál a Zagyvában helyezkedik el a lelőhely. Az 1562-ben épült török cölöphíd mederben lévő cölöpjármainak helye. 27. lelőhely, Ságvári u. 16.: Építkezések során több alkalommal kerültek innen leletek a szolnoki múzeumba, elsősorban XV– XVIII. századra datálható kerámia. 28. lelőhely, Ferences templom: A templomnak korábbi előzménye is lehetett, környezetében földmunkák során csontváz maradványait találták. 29. lelőhely, Személyi pályaudvar (Indóház u.): római kori padlótégla került elő. 30. lelőhely, Táncsics Mihály u.: XVI–XVII. századi csontváz került elő. 31. lelőhely, Tisza Szálló: A Tisza–mederből római kori szarmata szórványleletek, a szálloda mellől XII. századi bronz körmeneti kereszt került elő. 32. lelőhely,Verseghy–park: XVI-XVII. századi kerámia, török talpastálak töredékei, bronz gyertyatartó, ezek mellett újkőkori, középső és késő bronzkori telepre utaló kerámia került elő. 33. lelőhely, Tisza–híd: XVII-XVIII. századi kerámia került elő. 36. lelőhely, Vártemplom: A Vártemplom É-i fala mellett a kövesút alatt helyezkedik el a lelőhely. Leletek: késő bronzkori, árpád–kori, késő középkori, török kori tárgyak. 37. Lelőhely, Szolnok Villany–telep vagy TITÁSZ telep: négyszögesedő késő neolitikus festett edény került elő valamint középső neolitikus (AVK ) telepre utaló cserepek. 50. lelőhely, Szandaszőlős közepe: honfoglalás kori temetkezésre utaló sírok kerülnek elő időről időre. 51. lelőhely, Házgyár: késő vaskori kelta telepnyomok és sír, népvándorlás kori avar temető részlete. Részben elpusztult. 52. lelőhely, Kénsavgyár, Sulyoki–dűlő: római kori szarmata sírok kerültek elő, mellette újkőkori és kelta telepnyomok.

2008 FEBRUÁR

27

VÁTERV95


c) Régészeti érdekű területek A belterületnek a középkori városmaghoz tartozó része régészeti érdekű területnek tekinthető, melyet a térképen színes vonalkázás szemléltet. Beruházás esetén a földmunkát kísérő szakfelügyelet javasolt.

B. Külterületen nyilvántartott régészeti lelőhelyek a) Feltétlenül kikerülendő lelőhelyek 42. lelőhely, Beke Pál halma: A halom egy homokdombra felhordott kurgán, lábánál már az 1950–es évek elején megbolygatták és bányászást kísérő leletmentés során szarmata sírokat találtak. A halom eredetileg kurgán, valószínűleg rézkori temetkezés. Feltétlenül kikerülendő.

b) Megelőző feltárást igénylő régészeti lelőhelyek 7. lelőhely,volt Lenin Tsz.: A várostól nyugatra, az Abonyba vezető műúttól északra az egykori Lenin Tsz központja több dombból álló homokhátra épült. E dombháton, a Tsz–központ területén és környékén honfoglalás kori sírok kerültek elő. 9. lelőhely, Stárzsahalom. A homokdomb széthordásakor feldúlt sírból honfoglalás kori aranyozott ezüst tarsolylemez került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A lelőhely valószínűleg teljesen megsemmisült, újabb földbolygatás előtt azonban mégis célszerű lenne ellenőrző megelőző ásatást végezni a helyszínen. 10. lelőhely, Fekete–város: A hely Szolnoktól ÉK-re fekszik a várostól 4-5 km-re. Az ártérből kiemelkedő háromszög alakú sziget, Felszínén, partélén több lelőhellyel. A Milléri-főcsatorna és a Holt-Tisza ártere határolja. Árvízmentes terület lehetett mindig, ezért nem meglepő, hogy szinte minden régészeti korszakban megtelepedtek rajta. Újkőkori, bronzkori, vaskori, római kori szarmata telepre utaló leletek kerültek elő ezen a részén. 11. lelőhely, Fekete–város (MOL–vezeték, 4.): Az említett ártéri sziget területén újkőkori, római kori szarmata, népvándorlás kori és középkori telepre utaló leletek. 12. lelőhely, Fekete–város (MOL vezeték 30.): Az említett ártéri sziget területén késő bronzkori, római kori szarmata, népvándorlás kori és árpád–kori telepre utaló leletek. 14. lelőhely, Fekete–város, Csapó–tanya: A felszínen kora és késő bronzkori, római kori szarmata, árpád–kori és késő középkori telepre utaló leletek. 15. lelőhely, Fekete–város, Csapó–tanya: A felszínen újkőkori, vaskori, római kori szarmata telepre utaló leletek. 16. lelőhely, Millér, Csapó–tanya: A felszínen római kori szarmata és korai árpád–kori telepre utaló leletek. 17. lelőhely, Millér, Csapó–tanya: A felszínen római kori szarmata telepre utaló leletek. 18. lelőhely, Millér, Halas–tavak: A parton őskori és árpád–kori telepre utaló leletek. 35. lelőhely, Alcsi–sziget: A 4-es út és az azt kísérő kerékpár–út építése során végzett tereprendezéskor került elő a lelőhely az Alcsi-sziget nevű határrészen., a Tisza egykori magaspartján. Késő vaskori kelta, és árpád–kori teleprészlet került feltárásra. 38. lelőhely, Szandaszőlős, Tenyő-sziget, Dersi–gát: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől K-re a Tenyő-sziget É-i, félszigetszerű kiszögellésén található, a Szandai-lapos és a Csikó-lapos nevű ártéri területekből kiemelkedő parton, ahol a szajoli MOL-telepről vezető műút a gázvezetéket keresztezi. Az újkőkori Körös–kultúra nagy telepe, emellett a kora rézkori tiszapolgári kultúra, a késő bronzkori rákóczifalvi csoport és római kori szarmata letelepedésre utaló leleteket és jelenségeket találtak a leletmentés ill. terepbejárás során. 39. lelőhely, Szandaszőlős–Tenyő-sziget, Csikópart: Szolnoktól D-re helyezkedik el a Tenyő-sziget. Ezen a területen, a Balogh Lajosné tanyáján, a Derzsi-gáttal szemközt van a lelőhely, ahol a késő bronzkori halomsíros kultúra urnatemetkezését találták meg. 40. lelőhely, Beke Pál halma I.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, oválisan elnyúló homokdomb, a legmagasabb – névadó – kurgántól északra, melyben honfoglalás kori temető volt. Részben megbolygatták, ezt követően leletmentés végeztek a szolnoki múzeum régészei. 41. lelőhely, Tenyő–sziget: A Csikó–lapos és a Szandai–lapos térségből kiemelkedő Tenyő–sziget déli partján római kori szarmata telepre utaló leletek. 43. lelőhely, Beke Pál halma II.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, a 40. lelőhelytől északra található. A mezőgazdasági műveléssel intenzív újkőkori, a Körös kultúra telepére utaló jelenségek kerültek felszínre. 44. lelőhely, Beke Pál halma III.: Hat dombból álló vonulat északi tagja. A mezőgazdasági műveléssel X–XI. századi leletek kerültek a felszínre. A leletmentésen honfoglalás kori sírok kerültek elő. 45. lelőhely, Szandaszőlős– Tenyő–sziget, Csikó–part: Szandaszőlőstől keletre, a Tenyő-sziget belsejében, a Szabó J-féle tanya közelében, gázvezeték nyomvonalában helyezkedik el. Újkőkori telepre utaló leletek a felszínen, ugyanitt korábban késő bronzkori hamvasztásos temetőt bolygattak meg. 46. lelőhely, Szanda–Repülőtér: A repülőtér építésekor néhány sírból álló kora bronzkori, valamint óriási római kori szarmata és népvándorlás kori gepida temető került elő, melynek jelentős részét a régészek akkor fel is tárták. A be nem épített részeken még mindig várható lelet előkerülése. 47. lelőhely, Tenyő–sziget, (Kengyel–sziget), Blaskó–föld: A késő bronzkori rákóczifalvi csoportnak urnás temetkezésre utaló nyomai kerültek elő. 48. lelőhely, Beke–halmi–dűlő, Tenyősziget: A Tenyő–sziget nyugati peremén újkőkori (AVK) megtelepedésre utaló leletek. 49. lelőhely, Szandaszőlős–Kápolna–dűlő: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől D-re, a Cseber-ér nevű mélyedést Ny-ról határoló partvonulatokhoz Ny-ról csatlakozó lapos tábla alig látható kis kiemelkedésén helyezkedik el a lelőhely, gázvezeték keresztezi 53. lelőhely, Tűzköves: Szolnoktól ÉK-re a Zagyva Malomzugnak nevezett kanyarulatával szemben a Zagyva és a Tűzköves-ér által közbefogott magaslaton helyezkedik el. Kőzépső és késő újkőkori (szakálháti csoport, tiszai kultúra) település, újkőkori sír, római kori szarmata és középkori telepnyomok jellemzik a lelőhelyet, ahol leletmentés és feltárási is volt, mely a lelőhelynek csak töredékére terjedt ki. 54. lelőhely, Zagyva–gát vagy Zagyva–part: Óriási, a kiterjedésű, a Zagyva mindkét partján elhelyezkedő lelőhely, a Malom– zugnak nevezett részen, ahol 12 régészeti kor emlékanyaga került elő az ismételt gátépítési munkák során időről időre. Az

2008 FEBRUÁR

28

VÁTERV95


1980–as években a nagyszabású földmunkát nagy leletmentés kísérte. A földmunkák, leletmentések dacára a lelőhely nagy része remélhetőleg még érintetlen. 55. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nyugati partján római kori szarmata, árpád–kori, késő középkori telepre utaló nyomok. 56. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nagy, U alakú kanyarjának nyugati partján római kori szarmata telepre utaló nyomok.

A régészeti lelőhelyek térképe

b) Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek A) Műemlékek A műemlékek legtöbbje természetszerűleg a történeti városrészekben, a belvárosban ill. a Zagyva-Tisza összefolyásánál található. A városban országos védelem alatt álló műemlékek: 3911. Xaveri Szent Ferenc kápolna, Ady Endre u.-Pozsonyi u. sarok (hrsz.3089) Barokk, 1749 3913. Mária szobor Balogh Kálmán u. – Pólya Tibor u. sarok (hrsz.1549) Barokk, 1750 körül 3914. Római katolikus plébániatemplom, vártemplom Szent István tér 1. (hrsz. 115) Klasszicista, 1824. Berendezés: főoltár, szószék, padok, áldozórács empire, 1820 körül. 3915. Nepomuki Szent János szobor Szent István tér (hrsz. 115.) 1804. 3918. Bánkódó Krisztus-szobor Madách u. (hrsz. 1017) Szobor 1800 körül, védépítménye eklektikus, XIX. sz. második fele 3919. Ferences templom Templom u. 8/A (hrsz. 1047/1) Barokk, 1724-57. Berendezés: mellékoltárok, szószék barokk, XVIII. sz. 3920. Ferences Rendház Templom u. 8. (hrsz. 1046) Barokk, 1723-51. 3921. Ferences Gimnázium Templom u. 10-12. (hrsz. 1049/3) Klasszicista, 1836. 3922. Kálvária 2008 FEBRUÁR

29

VÁTERV95


Templom u. 8/A (hrsz. 1047/2) Késő barokk, 1794. 3923. „Magyar Király“ Szálloda, ma: múzeum Kossuth tér 4. (hrsz. 2065) Késő klasszicista, 1860. 3924. Megyeháza Szolnok Kossuth u. 2. (hrsz. 798) Eklektikus, 1878. 3926. Partos Mária-kápolna Nyíl u. (hrsz. 8243/2) Barokk, 1799. 3927. Lakóház Szapáry u. 17. (hrsz. 903) Késő klasszicista, 1840 körül 3929. Obermayer-Hubay féle bérház, ma gimnázium Szabadság tér 6. (hrsz. 1565) Kora eklektikus, 1856. 3930. Népi lakóház Tabán (hrsz. 1367) 8806. A szolnoki csata emlékműve Szabadság tér (hrsz. 787/4) Épült 1868. 10079. Verseghy Ferenc Gimnázium Tisza park 1. (hrsz. 850) Klasszicista, 1887. Tervező: Benk Károly 10083. Vármegyei Kaszinó, ma: Tudomány és Technika háza Szolnok, Kossuth Lajos út 4. (hrsz. 800) Eklektikus, 1896. 10339. Víztorony Szolnok, Kőrösi u. 1-3. (hrsz. 7350) Eklektikus 1899. 10658. Nemzeti Szálloda Szolnok, Szapáry u. 22. (hrsz. 960) Eklektikus, 1895. Építész: Kocsis Lajos (Arad) 10856. Ó-Szolnok vasútállomás indóháza és vízháza Szolnok, Indóház u. (hrsz. 5567/12) 1847.

B) Helyi védettségű építészeti értékek Helyi egyedi védelem alatt állnak az alábbi épületek Az épített környezet helyi védelméről szóló 40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint: Baross Gábor út 6-8. (hrsz. 966-967) „Tradicionális“ városias beépítés. Baross Gábor út 34. (hrsz. 1325/1) Szecessziós, XX. század eleje Baross Gábor út 42. (hrsz. 1342) Iskolaépület, 1893. Kellner Gyula u. Evangelikus templom (hrsz. 813) A XX. század elején épült. Lakóépületek közé ékelődik. Tornya a wittenbergi temploméhoz hasonló. Református templom, Sóház u. 2. (hrsz. 917.) Bíróság Kossuth Lajos út 1. (hrsz 1567) Eklektikus, 1891. Kossuth Lajos út 3. (hrsz 1591/1) (Első Magyar Biztosító) 1915. Kossuth Lajos út 5. (hrsz 1592) (Vízügyi Igazgatóság) 1910. Szecessziós, magasföldszint+egyemeletes épület. Kossuth Lajos út 7. (hrsz 1624) Épült: 1890. Kossuth Lajos út 10. (hrsz 808) Neobarokk, 1893. Könyvtár (volt Fehérló Fogadó) 1891. Kossuth Lajos tér 2. (hrsz 2068) Kossuth Lajos tér 9. (hrsz 840) Városháza 1882-83. Későeklektikus egyemeletes saroképület. Tervezője: Makai Endre. Szabadság tér 2. (hrsz. 1561) Szecessziós lakóház, 1910 Szabadság tér 3. (hrsz. 1562) Lakóház, 1886 Neobarokk 2008 FEBRUÁR

30

VÁTERV95


Magyar u. 1. (hrsz. 863) Szecessziós épület. Tervező: Zsumecky Dezső (Kós Károllyal együtt) Szapáry út 14. (hrsz. 952) Szecessziós épület, XX. század eleje Szapáry út 16. (hrsz. 953) Szecessziós épület, XX. század eleje Szapáry út 18. (hrsz. 956) Szecessziós, XX. század eleje Szapáry út 19. (hrsz. 905) Épült: 1908. Szapáry út 24. (hrsz. 961) (Ipartestület székháza) Eklektikus, XX. század eleje Szapáry út 28. (hrsz. 963) (Kádár cukrászda) 1910. Szecessziós - eredetileg földszintes – házra emeletráépítéssel alakult ki a mai tömeg és arculat. Templom u. 2. volt zsinagóga (hrsz. 930/2) Templom u. 5. (hrsz. 937) Templom u. 6. (hrsz. 1038) Iskolaépület, 1913. Tervező: Rervich Béla Tisza park, Tisza Szálló (hrsz. 822) A Tiszapart meghatározó arculatú és funkciójú épülete

C) Helyi védelemre javasolható épületek, amelyek nem szerepelnek a helyi védelmi rendeletben egyedi helyi védettség alá vont épületként: Baross u. 2506 hrsz és Baross u. 3158 hrsz Tószegi út 2. (hrsz. 5493/8)

c) Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-védelem Településszerkezeti, városképi értékek, területi értékvédelem az épített környezet helyi védelméről szóló 40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint: A helyi területi – nem egyedi objektum – védelmek a helyi értékvédelmi rendeletben is rögzítésre kerültek. A területi védettségek szolnoki kategóriái: • városképvédelmi övezet, • városszerkezet - védelmi övezet, • utcahálózat védelmi övezet, • utcakép-védelmi övezet A) A városképvédelem területei A városképvédelmi övezet a történetileg kialakult, a város sajátos karakterét jelentő építészeti örökség megtartását célozza. Ezért nem csak az utcaképeket, az épületek homlokzati megjelenését, hanem a kialakult struktúrát, a beépítés jellegzetességeit, az épületek ritmusát, a beépítés tömegét is őrizni kell. A városképvédelmi övezet az utcakép-védelmet és a városszerkezeti védelmet együtt tartalmazza. Ezért a városképvédelmi övezetben a jellemző utcaképeken, a homlokzati karakteren túl védeni kell az utcahálózat (szabályozási) vonalát, a kialakult beépítési módot, a telekszerkezetet, ezen belül: a jellemző teleknagyságot, a telkek rendszerét és a telkek jellemző beépítettségét (a beépítés mértékét) is. Városképi védelem alá esik: • A Tiszapart – Gábor Áron tér – Kazinczy u. – Petőfi u. – Baross u. – Szapáry u. Sóház u. –Tisza -hídfő által határolt terület. • A „Bánkódó Krisztus” szobor hátteréül szolgáló építészeti térfal. A K-i térfal jó minőségű, karakteres, jó Javasolt a városképvédelem kiterjesztése – a helyi értékvédelmi rendeletben nem védett • Kossuth Lajos utca menti területekre, beleértve az utca É-i oldalát is. B). Városszerkezet-védelmi területek A városszerkezeti védelem alatt álló területeken nem az épületállomány vagy a homlokzatok/utcaképek védendők, hanem a telekstruktúra, a történelmileg kialakult telekosztás jellegzetességei, a telkek ritmusa, az utcahálózat kialakult vezetése, a jellemző utcaszélességek, a beépítési mód, a jellemző beépítettségi mérték. Városszerkezet-védelem alá esik a helyi védelmi rendelet alapján: 2008 FEBRUÁR

31

VÁTERV95


Védett épületek helyszínrajza

• • • • •

az Ady Endre u. – Kápolna u. – Baross g. u. – Eötvös tér által határolt terület, a Tabán, azaz a Pólya Tibor u és a Zagyvapart közötti terület a Hoksári J. u. – Temető u. – Zápor u. – Szivattyú u. által határolt terület, a Csáklya u. – Pálfy J. u. – Tiszapart – Hullám u. – Vágóhíd u. által határolt terület és a Csokonai u. – Thököly út – a Mátyás kir. u. É-i folytatásában tervezett út nyomvonala Báthory.u. által határolt terület

A területi értékvédelem különböző kategóriáinak térbeli elhelyezkedése a városban

C). Az utcahálózat védelme Az utcahálózat-védelmi területeken az utcák vonalvezetését, a kialakult teresedéseket, az utcák szabályozási szélességeit kell megőrizni: a térfalak vonala, a közterületek lehatárolása védendő, az épületállomány önmagában általában nem rendelkezik védendő értékekkel, ezért az utcakép, homlokzati kialakítások nem esnek védelem alá. A területen levő épületek átépíthetők, lebonthatók, de az új építéseknél 2008 FEBRUÁR

32

VÁTERV95


figyelembe kell venni a korábbi térfal helyét, az új házakkal az eredeti térfalat kell reprodukálni. Utcahálózat-védelmi terület Szolnokon: • Gábor Áron tér – Kazinczy u. – Petőfi u. – Baross g. u. – József Attila u. – Indóház u. – Mártírok útja által határolt terület és • Szántó krt. – Csokonai u. – Bajnok u. – Pozsonyi út – Ady Endre u. – Gárdonyi Géza u. által határolt terület. D) Utcakép-védelem Az utcakép-védelmi területeken a térfalat alkotó épületek egységes stílusát, a térfal jellegzetességeit (kiugró/beugró, törések, magasság, hossz), azok hangulati, esztétikai értékeit kell védeni. Utcakép-védelem alá esnek Szolnokon: • a Baross Gábor u. déli térfala a 2-8 házszámok között, • a Kossuth Lajos utca eleje, Szabadság tér, • a Magyar utca eleje (É-i vége), • a Művésztelep, • a Szapáry u. mindkét oldala, • a Templom u. mindkét oldala. Az értékvédelem objektumai és területei bemutathatóságának javítása, jó karban tartásuk, ill. „reklámozásuk”, a velük kapcsolatos információ (jelzés) javítása a szolnoki idegenforgalom fejlesztése kapcsán fontos feladat, mint ahogyan a városrészek rehabilitációja során az értékek megőrzése és az általuk meghatározott karakter hangsúlyozása is. 2.3.3. A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség A környezet alkotói közül jelen fejezetben a környezeti elemek állapotát, az azokat érő hatásokat, terheléseket, továbbá a városi zöldfelületeket vizsgáljuk részletesebben, mivel az épített környezettel illetve természeti értékekkel külön munkarész foglakozik. a) Levegő A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, valamint azok terjedése határozza meg. Ez utóbbi befolyásolása, a szennyezés káros hatásainak csökkentése jelenti a passzív védekezést, amelyben nagy szerepet játszik például a növényállomány. Aktív védekezés során a szennyezés megakadályozása, mértékének csökkentése a cél. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Szolnok város területén a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. Magas a nitrogén-dioxid és a szilárd szennyező anyagok koncentrációja (D kategória), utóbbiak közül a benzpiréné különösen, a határértéket és tűréshatárt is meghaladó mértékben (B kategória). A nitrogén-oxidok magas aránya közlekedési valamint fűtési eredetű (főként gáz) szennyezésre utal, mely előbbi a nagyvárosokban jellemzően nagy terhelést okoz. Légszennyező pontforrások is találhatók Szolnok területén, ezek az ipari üzemek, telephelyek többnyire a település külterületén, például a déli iparterületen helyezkednek el. A város környezeti állapotát a közlekedés a levegőszennyezésen túl zaj- és rezgés- terhelésével is meghatározza, amely napjainkban szintén egyre súlyosabb tényező, hatással van az emberi egészségre is. A közlekedési hálózat alakítása, az utak minősége, földutak leburkolása, zöldfelületek kialakítása nagyban befolyásolja a közúti közlekedés hatásait. b) Talaj A város mezőgazdasági műveléshez jó talajadottságokkal rendelkezik, a külterület egy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe tartozik az OTRT-szerint. Ennek ellenére a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya egyre csökken, ami országos tendencia. A talajokat minőségileg és mennyiségileg negatívan befolyásoló tényezők a városban: - a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat, - bányászat során tájsebek okozása, - az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás, - a szennyvizek szikkasztása, nem megfelelő hígtrágya kezelés, 2008 FEBRUÁR

33

VÁTERV95


- a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése, amely géptelepeken, honvédségi területeken jelentős mértékű lehet, - a mezőgazdasági művelés során túlzott vegyszerhasználat, vagy szakszerűtlen művelés, - a megfelelő tápanyag-utánpótlás elmaradása, - szélerózió és egyéb talajdegradációs folyamatok. c) Víz A két folyó torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek. Az ivóvízellátás a Tiszából történik, de a lakosság körében népszerűek a rétegvízkutak is. A felszíni vizek ezen túlmenően sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így: - rekreációs szerep, vízi sportok, - turisztikai vonzerő, - halászat, horgászat, - belvíz és szennyvíz befogadása, - öntözővíz, - a város arculatának formálása. Felszíni vizek A Tisza és Zagyva folyók mellett holtágak (Alcsi Holt-Tisza, Feketevárosi Holt-Tisza, Malomzugi HoltZagyva) is gazdagítják a várost. A belvízelvezetés céljára létesített csatornák (a Milléri főcsatorna, a Kisgyepi övárok és a Görbe-ér) vizeit a folyókba vezetik, ami hozzájárul a vízminőség kedvezőtlen állapotához. Sok szennyezés éri a felszíni vizeket mind közvetlenül, mind a talajon keresztül. A vizeket terhelő szennyezőforrások: - a folyók esetében a felsőbb szakaszokon történő szennyezések, - szennyvízbevezetések, - kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok nem megfelelő kezelése, - csatornázatlan területeken szennyvizek szikkasztása, - mezőgazdasági területekről történő vegyszer bemosódás. Felszín alatti vizek Termálvízben gazdag területre épült a település, ezeket főként gyógy- és termálvízként hasznosítják. Vízminőségvédelmi szempontból Szolnok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében érzékeny minősítéssel jelzett területen helyezkedik el. Ezért a felszín alatti vizek védelme különös odafigyelést igényel. d) Zöldfelületek A város zöldfelületei egymással való kapcsolódásuk esetén zöldfelületi rendszert alkotnak. Ezek használat szempontjából csoportosítva: - a közhasználatú zöldfelületek (zöldterületek, közparkok, közkertek, zöldsávok, fasorok, közjóléti erdők), - korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (különböző intézménykertek, belterületi erdőterületek) és - közhasználattól elzárt felületek (magánkertek – kertvárosi területek). Kialakításuktól függően a zöldfelületek kondicionáló hatással rendelkeznek, amely alapvetően befolyásolja a városi környezetminőséget. Jelentős környezetvédelmi – ökológiai szerepük mellett (szennyeződések megkötése, a levegő öntisztulási folyamatainak elősegítése, városi klíma javítása) lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai feltöltődésre, javítják a településképet. Szolnokon a zöldfelületi-rendszernek is fontos elemei a folyó-menti területek. A Tisza- és Zagyva-menti zöldfolyosók kapcsolatának erősítése, a hiányzó kapcsolatok megteremtése a város egyéb zöldfelületeivel nagyban növelné a rendszer hatékonyságát. Fontos rekreációs terület a Tiszaliget, valamint a Zagyva és a Széchenyi lakótelep közötti telepített közjóléti erdő, továbbá a folyópartok és a Holt-Tisza menti területek. Zöldterületek tekintetében az utóbbi közel egy évtizedben indult meg pozitív irányú változás. Közparkok megújítására, utcafásításokra került sor, folyamatban van a játszóterek szabvány szerinti rekonstrukciója. A fejlesztések ellenére még mindig sok a tennivaló. A zöldfelületek mennyiségi növelése mellett a funkcionális fejlesztés is igen fontos, csakúgy, mint a növényállományok frissítése. A

2008 FEBRUÁR

34

VÁTERV95


lakóterületi zöldfelületek jellemzője a hiányos növényállomány, és használati szempontból is messze elmaradnak az optimálistól, különösen a Széchenyi lakótelepen. A KEVITERV AKVA KFT által készített környezetvédelmi program részletezi a zöldfelületekkel kapcsolatos tennivalókat, akcióprogramot is kidolgozva. A városkép, a rendezettség az épületeken kívül a közterületek állapotától is függ, továbbá a városban élő, azt használó népességtől, annak szemléletétől, értékrendjétől. Nemcsak Szolnokon, országos szinten is szemléletváltásra, a környezettudatosság erősítésére lenne szükség, mert a fenntartható fejlődést (és a rendezettséget) csak így lehetne megvalósítani. 2.3.4. A lakáshelyzet Szolnok lakásállománya folyamatosan gyarapszik: a 2000-es 31 744 db lakásszám 2006-ra 32 791 dbra emelkedett. Az utóbbi öt évben az évenként épített új lakások száma 129 és 481 db között ingadozott, az átlag 292 lakás/év. Az épülő lakások nagysága (minősége) is jó, az új lakások több mint egyharmada esett minden évben a 4 szobás vagy annál nagyobb kategóriába, de előfordult olyan év is, amikor az épülő 4-x szobás nagylakások aránya 50 % fölött volt. A lakásállomány 95 %-a fürdőszobás, a lakósűrűség 1 fő/szoba és 2,34 fő/lakás, ami a korábbi évtizedekhez képest folyamatos javulásként értékelhető. A lakásállomány 93 %-a magántulajdonban van, az önkormányzati (bér)lakások száma csupán 1635 db (mindössze az összes lakás közel 5 %-a), ez a lakossági mobilitásnak – Szolnok népességvonzásának, a városba beköltözésnek - gátja lehet. Kívánatos lenne a bérlakásállomány növelése, fiatalok Szolnokra vonzásának erősítése, különösen a közeljövő demográfiai és foglalkoztatási viszonyaiban várható változások (nagy számú munkaerő nyugdíjba vonulása) következményeinek mérséklése érdekében.

2.4. Közszolgáltatások, ellátás 2.4.1. Oktatás-nevelés a) Óvodai ellátás A bölcsődei helyzetnél kedvezőbb az óvodai ellátás: az óvodák kapacitása (2329 fh) és a beírt gyerekek száma (2372 fő) szinkronban van (2007-es adat). A csoportlétszám átlagosan 23-28 között ingadozik, az óvodapedagógusok száma meghaladja a csoportonkénti kettőt, azaz egész napra biztosított képzett óvónő jelenléte. b) Általános iskola A városban 2007-ben 13 önkormányzat által fenntartott általános iskola működött 6263 tanulóval, átlagosan 25-ös osztálylétszámmal. Az iskolák finanszírozhatóságában gondot okoz a folyamatosan csökkenő gyermekszám, a zsugorodó osztálylétszám, az esetleges iskolaösszevonások vagy megszüntetések viszont az egyenletes területi ellátás biztosíthatóságát nehezítik. A fenti tanulólétszámot 586 főállású általános iskolai tanár oktatta, eszerint az egy tanárra jutó gyermekszám 10,7 fő. Speciális gyógypedagógiai intézményben, szegregált formában gyógypedagógia oktatásban részesült a tanulók 3,6%-a (226 fő). Az alapfokú művészetoktatásban 1 577 tanuló vesz részt 5 általános iskolában, illetve egy önálló alapfokú művészetoktatási intézményben, a Bartók Béla Zeneiskolában. c) Középiskola A nappali tagozatos szolnoki középiskolások száma 2007-ben 7479 fő volt, ebből 5992 fő alapképzésben, 1487 fő szakképzésben (szakképző évfolyamon) tanult. A nappali tagozatos tanulók 30,2%-a gimnáziumi, 47,6%-a szakközépiskolai, 22,2%-a szakiskolai képzésben vett részt. A nappali tagozatos szakiskolai diákok száma az utóbbi években 2000 fő körül mozgott, 2007-re 1661 főre csökkent. Az esti és levelező tagozatok létszáma összesen 566 fő volt. A tanulók közel fele nem a városban lakik, hanem a környező településekről jár be (a nappali tagozatosok közül 2858 fő), vagy kollégiumban lakik (622 fő). A középiskolákban 556 teljes munkaidős és 57 részmunkaidős tanár dolgozott, így itt az egy tanárra jutó tanulószám 12,1 fő

2008 FEBRUÁR

35

VÁTERV95


Az alap- és középfokú oktatási feladatellátásban szerepet vállal 1 egyesület által működtetett intézmény, a Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. d) Felsőoktatás A városi székhelyű Szolnoki Főiskola egyre népszerűbb a továbbtanulni szándékozók között, a jelentkező hallgatók száma folyamatosan növekszik. Az intézmény tovább fejlődésének egyik legnagyobb gátja a megfelelő épület hiánya, melyre megoldás lesz az új kampusz építése a Tiszaligetben, amelyhez az önkormányzat ingatlant biztosított. 2.4.2. Egészségügy a) Egészségügyi alapellátás Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás Szolnokon jelenleg 28 felnőtt háziorvosi és 18 házi gyermekorvosi praxis működik területi ellátási kötelezettséggel Szolnok városában. A háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisoknál az egészségügyi vállalkozások aránya 96,4 illetve 100 %. A 28 háziorvosi praxisból 27, míg a 18 házi gyermekorvosi szolgálat mindegyike egészségügyi vállalkozási formában látja el feladatát. Az egyes szolgálatok több esetben lényegesen eltérő körülmények között dolgoznak. Meghatározza ezt a tárgyi feltételek milyensége, így pl. az adott orvosi rendelő adottságai: önkormányzati tulajdonú vagy bérlemény, kizárólagosan vagy közösen használt rendelőről van-e szó. A szakmai minimumfeltételek szolgálatonként, vagy csupán ellátóhelyenként biztosítottak. Fokozódó mértékben keverednek az önkormányzati és vállalkozói tulajdonú felszerelések. A teljes vagyoni privatizációra ez idáig nem került sor, de az önkormányzat továbbra is szorgalmazza annak megvalósulását a városban. Iskola-egészségügyi ellátás Az iskola-egészségügyi orvosi ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve került megszervezésre. Lényeges arányú volt viszont az iskola és ifjúsági hálózatrészek megerősítése. A 3-14 év közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását a 18 házi gyermekorvos végzi a fennálló, érvényes szakmai és általános szabályok szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződések alapján. A 14 évet betöltöttek (középiskolások) iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos és ifjúsági védőnők végzik el az oktatási intézményekben. A nevelési-oktatási intézmények jó együttműködést alakítottak ki az iskola-egészségügyi szolgáltatást nyújtó alapellátásban dolgozókkal. A megoldásra váró feladatokat is figyelembe véve a tevékenység pozitív irányba fejlődik, eredményesnek mondható. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükség volt a finanszírozási kormányrendelet és a szakmai szabályozás összhangba hozására, mely 2005. január 1jétől ismeri el alapvetően a megyeszékhelyen már 1997-től működő ellátórendszert. Fogászati alapellátás A megyeszékhely lakosságának fogászati alapellátását Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága fogorvosi hálózatával, szerződéses kötelezettséggel látja el. Jelenleg a 14 vegyes típusú fogászati praxisból 10 működik vállalkozási formában, a 9 iskola-ifjúsági szolgáltató pedig mind vállalkozás keretében látja el feladatát. A fogorvosi praxisok két főből álló (1-1 orvos és asszisztens) munkacsoportot alkotnak. Valamennyi korosztály munkaidőn túli fogorvosi ellátását városi ügyeleti rendszerünk látja el meghatározott rend szerint, mely kistérségi ellátási területtel, vállalkozás formájában működik. A teljes fogászati alapellátás 1999. évtől 15, 2002. évtől 16 önkormányzati tulajdonban, vagy használatban lévő fogorvosi rendelőben, illetve 2006. szeptembere óta 2 magántulajdonú rendelőben történik. Ezek egyikében az ügyeleti ellátás is helyet kapott (Móra F. u. 9.). A fogorvosi szolgálatok területén az ellátás a tárgyi feltételek teljesítésével az alapellátás színvonala kedvezően alakult. Védőnői ellátás A védőnői szolgálat feladatvégzésében viszonylag önálló, de munkájában nem független hálózat. A háziorvosi rendszer létesítésével más alapokra helyeződött az együttműködés a védőnői szolgálattal is. Szolnok városának sajátos, szakmai szempontokból előnyös védőnői hálózatát alakítottuk ki. A védőnői szolgálatok területén a gazdasági feltételek megteremtése mellett a szakmailag támogatott igények alapján a célszerű fejlesztések történtek. A szakmai elvárások és az adott védőnői körzet demográfiai 2008 FEBRUÁR

36

VÁTERV95


helyzetének egybevetésével a hálózatrész arányosítása megtörtént. Az egyes városrészekben körzeti védőnői létszámcsökkentés, másutt növelés, összességében a 29 védőnői állás megtartását jelenti. A terhelésarányosítást előzetes és együttes munka előzte meg. Az iskolavédőnők feladatát képezi az óvodások és általános iskolások körében a helyszínen végzett iskola-egészségügyi munka védőnői teendői. A iskola-egészségügy egyre nagyobb hányada hárul az iskolavédőnőkre ma is és főleg a jövőben. A jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az iskolavédőnők száma 8 illetve 10-ről 13 főre módosult. Az ifjúsági védőnők feladatát képezi a megyeszékhely valamennyi középfokú tanintézménye tanulóinak ifjúsági-iskolavédőnői ellátása, a szintén főfoglalkozású iskolaorvosok (4 fő) közvetlen irányítása mellett. A demográfiai változások és a szakmai elvárások figyelembevételével az arányosabb munka-teherviselés és jobb munkaminőség érdekében az ifjúsági védőnők száma 5 főről 9 főre változott. Anyatejgyűjtő állomás Az anya-gyermekvédelem, ezen belül az anyatejgyűjtő állomás folyamatos működése intézményi keretek között szavatolt. Működési feltételeik lényegesen javultak, a szakmai elvárások többszörös megszorításai mellett. 2002. szeptembertől nőtt ezen állomások ellátási szerepe. Célszerű lenne távlatban is működtetni e TB-finanszírozott intézményrészt. b). Szakorvosi ellátás Szakorvosi rendelés a JNSz Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet és a MÁV Kórház és Rendelőintézet járóbeteg szakellátásának keretében működik. c) Kórházak Szolnokon működik kiemelt súlyponti kórházként a Hetényi Géza Megyei Kórház, mely komplex – valamennyi orvosi szakmát érintő - gyógyító funkciókkal rendelkezik. A kórház súlyponti kórház besorolású létesítmény. A város lakosságán kívül a térség településeit is ellátja. A megyében Szolnokon kívül Mezőtúron, Jászberényben és Karcagon üzemel még kórház, de a szolnoki kórház fogadja azon eseteket is, amelyek a megye többi kórházában nem láthatók el. A Hetényi Kórház 2006-ban az „ÉV kórháza” értékelésben nyolcadik helyezett lett. Helyileg a Hetényi Géza kórház a Tószegi úton, a városközponttól D-re helyezkedik el, a várostól D-re eső területekről viszonylag közvetlen megközelíthetőséggel. A Tisza balpartján a várostól délre levő településekről a kórház megközelíthetősége javul, ha megépül a Szandaszőlőst elkerülő út. K-Ny irányból a kórház elérhetőségét a 4. sz. főközlekedési út biztosítja, melynek Tószegi úttal alkotott csomópontjához közel található a gyógyító intézmény. A várostól É-ra eső településekből javulni fog a megközelíthetőség, ha a Thököly utat a déli iparterülettel összekötő, a város beépített területeit elkerülő út nyomvonal megvalósul, mert ma csak a városon keresztül közelíthető meg a kórház az É-i településekből. A Megyei Kórházon kívül a városban üzemel a MÁV Kórház és Rendelőintézet is, mely a Vershegy úton fekszik. Besorolása nem súlyponti kórház, jelenleg négyfajta szolgáltatást nyújt: Járóbeteg szakorvosi-, foglalkozás-egészségügyi-, aktív fekvőbeteg-ellátást és rehabilitációs utókezelést és gondozást. Profilváltására, mozgás-szervi rehabilitációs központtá alakítására terv készült. Helyileg itt működik a szervezetileg független és magánvállalkozásként üzemelő Mamma Klinika is. A Zagyva-parton elhelyezkedő tüdőkórház önállósága megszűnt, megváltozott funkcióval a Hetényi Géza Kórház része lett. Területének funkcióváltására, hasznosítására terv készült. Az Országos Mentőszolgálat Mentőállomása a Széchenyi krt-on található. d) A gyógyszertárak A városban működő gyógyszertárak száma tizenöt, bár a privatizációval az ellátás egyre inkább a kereskedelmi szférába kerül át és a hálózat alakulását ill. működését a kereslet-kínálat határozza meg. A gyógyszertárak kínálati profilja folyamatosan bővül az orvosságok mellett a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, gyógynövények (teák), sőt kozmetikai cikkek kereskedelmével. e) Bölcsődék A bölcsődék rendkívül túlzsúfoltak. A város teljes bölcsődei kapacitása 460 férőhely, erre azonban 2006ban 628 gyermeket írattak be, azaz a kapacitáskihasználtság 136 %-os, ami még akkor is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a gyakori megbetegedések miatt a teljes beíratott létszám sosincs jelen. Amennyiben – az alacsony foglalkoztatási arány javítása érdekében – az aktivitási szintet a város emelni szeretné és a fiatal női munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatását, a gyes utáni munkába állást elő akarja segíteni, szükségessé válik a bölcsődei kapacitás növelése. Fontos – amennyiben megoldható – a lehetőleg egyenletes térbeli eloszlás biztosítása is. Jelenleg 8 helyen működik bölcsőde a városban, 2008 FEBRUÁR

37

VÁTERV95


kapacitásuk 20 fh és 80 fh között mozog. Egyre inkább tapasztalható a városi lakosság bölcsődeigényén túl a környező településekből Szolnokra bejáró dolgozó nők felől érkező igény, mivel a községek többnyire nem rendelkeznek bölcsődével. A bölcsődék – csakúgy mint az óvodák - a társadalmi változások keltette igényként alakultak ki. A nők munkába állása, a nagycsaládok felbomlása, ami részben a városiasodás következménye, szükségessé tette, hogy a gyermekek napközbeni felügyeletéről szervezett keretek között gondoskodjanak, így jött létre a bölcsőde és az óvoda intézménye. Egyrészt a nők mielőbbi munkába való visszatérése gazdasági szükségszerűség, hiszen a család megélhetéséhez az ő keresetükre is szükség van, másrészt nálunk is egyre több az egyszülős család, ahol a gyermeket nevelő szülőnek mindenképpen dolgoznia kell. Évről évre egyre inkább meghaladja a beíratott gyermekek száma a 100 főt. Ez a mutató azt jelzi, hogy a napközbeni ellátás iránti igény milyen nagy mértékű. A bölcsődék többsége csak a vonatkozó jogszabályi szabályozásnak ellentmondva tud ennek az igénynek megfelelni, vagyis a 10 fős gyermekcsoportokba nem ritkán 13-14 gyermeket vesznek fel. A városban a Városmajor úton működik egy felújított (HEFOP/2004/4.2) speciális bölcsőde is, mely 1986. január óta fogyatékos kisgyermekek rehabilitációját is végzi. Olyan gyermekek nyerhetnek felvételt, akik veleszületett vagy szerzett fejlődési rendellenességgel élnek, illetve fejlődésükben oly mértékben elmaradottak, hogy emiatt szükséges számukra a megkülönböztetett figyelem, a különleges bánásmód. A bölcsődében a speciális tárgyi feltételek mellett a gyermekek állapotához igazodóan fejlesztő szakemberek is foglalkoznak a gyermekekkel. 2.4.3. Szociális ellátás Szolnok Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének struktúrája 2007. november 1-től jelentősen megváltozott. Az ellátórendszerben hangsúlyos szerepet kapott a kistérségi szinten biztosított ellátás, az eddigi városi szintű ellátást biztosító intézményekkel szemben. Ennek következtében a szociális ellátások biztosításában közreműködő humán erőforrás/szellemi tőke kihasználtsága javult, ennek eredményeként minőségi javulás következett be Szolnok város agglomerációjában lévő települések szociális ellátásai színvonalában. Az átalakítás következtében az addig Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő szociális ellátást biztosító intézményeinek jelentős része a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába került át. A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központja biztosítja a családsegítést, gyermekjóléti szolgálgatás, gyermekjóléti központ, a helyettes szülői ellátást, az utcai szociális munkát, a hajléktalan személyek, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását, valamint az alacsony küszöbű ellátást. Természetben nyújtott szociális szolgáltatások keretében adósságkezelési szolgáltatást, tanácsadást is működtet. Szakosított ellátásként működteti az éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Részt vesz a város drogprevenciós munkájában is és biztosítja az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek segítő programjának működését. Az intézmény jelentős szerepet tölt be a hátrányos helyzetű társadalmi réteg esélyegyenlőségének javításában. Képzési és foglalkoztatási programokon keresztül segítséget nyújt a társadalmi integráció javításában, a fogyatékos, a hátrányos helyzetű, a hajléktalan és a roma lakosság részére. Az intézmény ellátási területe 2007. október 1.-től kiterjed Szolnok városon kívül Szászberek, Tiszajenő Tiszavárkony, Tószeg és Vezseny településekre a családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatás, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátását vonatkozásában. A teljes kistérségre biztosítja a hajléktalan személyek, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását, az alacsony küszöbű ellátást, éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti szállása és a helyettes szülői ellátásokat. Gyermekjóléti Központ biztosítása jogszabály alapján kötelező feladat a város részére, mely a gyermekjóléti szolgáltatásra épülő ellátást kiegészíti, • utcai és lakótelepi szociális munkával, mely magában foglalja a szabadidőt utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítését valamint a lakásból kitett, ellátás nélkül maradt gyermek felkutatását is 2008 FEBRUÁR

38

VÁTERV95


• kapcsolattartási ügyelettel, mely a kapcsolattartásra jogosult szülő számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyet biztosítja • kórházi szociális munkával, mely a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítését, gyermekelhanyagolás esetén a szükséges intézkedések megtételét jelenti • készenléti szolgálattal, mely a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatást nyújt. Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás, a hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az éle vitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Az ellátást a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központja biztosítja 54 fő kapacitással. Külön ellátásként jelenik meg a kiléptetőház szerepet ellátó Hajlék és Kuckó Otthon, ahol 12 fő részére nyújtanak ellátást annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalomba történő visszailleszkedésüket. A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye alapellátásként biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Szolnok, Szászberek, Tiszajenő Tiszavárkony, Tószeg és Vezseny településeken és az idősek napközbeni ellátását Szolnok és Tószeg településeken, valamint a tanyagondnoki szolgáltatást, Tószeg és Tiszajenő települések részére. Működteti a gondozást, ápolást nyújtó intézmények közül az idősek otthonát, amely ellátási területe a Szolnoki Kistérség, közreműködik Szolnok városban a külterületen élő tanulók szállításában. Középtávon szükséges az ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése, különösen, ha figyelembe vesszük a népesség kor-összetételét, mely alapján az elöregedési folyamat előre haladtával az igények jelentős mértékben nőni fognak. Idősek Otthona azon nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását biztosítja, akik egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A jogszabályi megfelelések miatt a férőhelyek száma a 2003. évi 206 főről 2007. évre 150 főre csökkent. Az ellátást igénylők száma a várólista alapján folyamatosan 180-200 fő körül alakul, ebből mintegy 60-70 fő esetében indokolt a soron kívüli sürgősségi elhelyezés. Az ellátottak számának csökkenése pozitívan hatott az ellátás színvonalára, de növelte az egy ellátottra jutó költséget. Nem önkormányzati fenntartású intézmény is működik Szolnokon, ez alapvetően emeltszintű ellátásra szakosodott, így nem csökkenti jelentősen az ellátásra várakozók számát. Folyamatban van a Magyar Evangéliumi Testvérközösség részéről egy 50 fős nem emeltszintű ellátást biztosító intézmény létrehozása, mely várhatóan 2008 II. félévében kezdi meg a működését A környező településeken belépő idősellátást biztosító intézmények megjelenése és kistérségi szinten történő működtetése, azonban a várólista rövidüléséhez hozzájárult. Fogyatékos Személyek Otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az ellátást a „Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló Gondozó Otthona és Nappali Intézménye biztosítja 45 főnek, ezek közül 10 fő lakóotthonban került elhelyezésre. Az ellátásra várók száma 10-15 fő között változik. A Liget Otthon a szociális ellátáson belül a felnőtt értelmi fogyatékos személyek ellátását végzi bentlakásos és nappali formában. Az intézmény 2008. december 31-ig ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A lakóotthon férőhelyeinek száma 10 fő, az otthon végleges működési engedéllyel rendelkezik. Ezen típusú ellátás iránt az igény jelentős és működtetése a jelenlegi keretek között a leginkább rentábilis, jelenleg folyamatban van egy újabb 12 fős lakóotthon építése, mely várhatóan 2008. október 1-től nyújt ellátást. Nappali ellátás keretében történik az önellátásra részben képes személyek gondozása, foglalkoztatása. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő, a várakozók száma 13 fő. A nappali intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik 2008. december 31-ig. A fogyatékosok foglalkoztatása terén bekövetkezet jogszabályváltozás eredményeként emelkedett a nappali intézmények iránti igény, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben létrehozott 24 férőhelyes nappali intézménnyel sikerült jelentősen csökkenteni. A fogyatékosok nappali ellátása területen elsősorban a foglalkoztatást nyújtó intézmények iránt lenne igény. 2008 FEBRUÁR

39

VÁTERV95


A lakószobák mérete (6 m2/fő), bútorzata az elmúlt években felújításra került. Az intézmény rendelkezik a felújításhoz és akadálymentesítéshez szükséges engedélyezett tervdokumentációval, mely lehetőséget teremthet pályázati forrás bevonására. Családok Átmeneti Otthona 40 férőhellyel átlagosan 39 fős kihasználtsággal működik a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet működtetésében. Az otthon lakói a társadalom azon köréből kerülnek ki, akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják biztosítani kiskorú gyermekeik alapszükségleteinek kielégítését: a lakhatásuk nem megoldott, de ehhez társulhat számos más probléma is. Elsősorban a helyi lakosok igényeit elégíti ki, de vannak lakók a környező településekről is. A segélyszervezet olyan lehetőségeket igyekszik kiépíteni, ami a lakók munkába állását segíti és anyagi lehetőségeiket, érdekérvényesítő képességeiket is javítja. Családi Napközi 2005 óta szerződés keretében működik, ez azt eredményezte, hogy a térítési díjat nem kellett emelni. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Az ellátási forma képes a fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást is nyújtani. A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással is segíti a családokat. A jelenlegi rohanó világban a családi napközi mint gyermekek nappali ellátási formája képes a speciális igények, illetve a speciális ellátást igénylő gyermekek gondozásra, ezzel is javítva a szülő(k) munkaerőpiaci esélyeit. Szolnok város 2003 óta rendelkezik drog-elleni stratégiával és cselekvési programmal, ezen túlmenően a város valamennyi nevelési-oktatási intézménye 2004-re létrehozta az egészségnevelési terv részeként, önálló drog-elleni cselekvési tervét. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004 óta működteti a Civil Házat a Baross út 56. szám alatti ingatlanban, amely a városban működő civil szervezetek infrastrukturális bázisaként funkcionál. 2.4.4. Közösségi közlekedés A tömegközlekedést a JÁSZKUN VOLÁN Zrt. helyi, helyközi és távolsági járatai bonyolítják le. A helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvart az Ady Endre úton jelenleg építik át. Várhatóan 2008 májusában adják át a forgalomnak. A tervezett autóbusz-állások száma 8 szóló és 11 csuklós lesz. Az autóbusz-pályaudvar jobb kihasználása érdekében az autóbusz-tárolás jelentős mértékben a Nagysándor József úti forgalmi telepen és a vasútállomásnál lesz. A helyközi járatok helyi utazásokat is lebonyolítanak. A helyi autóbusz-járatok átlapolt vonalhálózaton működnek. Ennek következtében csekély az átszálló utasok száma. A központi helyi autóbusz-pályaudvar a vasútállomásnál van. A helyi végállomásokat leszámítva két autóbusz decentrum működik jelenleg: • Tallinn városrészben és • Szolnok Ispán krt-on. Két autóbusz-fővonal működik: • Jubileumi tér – Baross u. – Kertész u,. – Szandaszőlős és • Tallinn városrész – Szapáry u. – Mártírok útja – Cukorgyár vonalon. Jelenleg a helyi járatokat az alábbi állomány látja el: • 27 db csuklós, • 26 db szóló, • 10 db midibusz (max. 45 fő). A járatok kihasználtsága magas, eredményként lehet elkönyvelni, hogy sem járatmegszüntetésre, sem pedig járatritkításra a gazdasági nehézségek ellenére sem volt szükség. Növelni kell azonban a közlekedésbiztonságot az autóbusz-megállóhelyek környezetében. Javítani kell az ellátottságot a következő városrészekben: • Szandaszőlős, • Szolnoki D-i városrész és Ipari Park, • Pletykafalu.

2008 FEBRUÁR

40

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

41

VÁTERV95


2.4.5. Közművek a) Közműellátottság A város közműellátottsága folyamatosan javul és ma már jónak mondható. A lakások 95,9 %-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, a gázzal fűtött lakások aránya 71,2 %, a távhőre kapcsoltaké 26,5 %. Az elektromos energiával való ellátottság 100 %-os. Kedvezően magas a csatornázottsági arány, a lakásállomány 89,7 %-a csatornázott, a vízvezetékkel ellátott lakásokra számított csatornázottsági érték 93,6 %, a régió másik két megyeszékhelyénél jobb. Valamennyi lakóterületen van szennyvízcsatorna. Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2004 összes lakás Szolnok Debrecen Nyíregyháza Megyeszékhelyek össz. Ország összesen

32 527 86 620 47 003 750 463 4 172 743

vezetékes vízzel 31 183 84 321 45 652 726 458 3 847 282

%-os arány (az összes lakásszámhoz viszonyítva) 95,9 97,3 97,1 96,8 92,2

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya Szolnok Debrecen Nyíregyháza Megyeszékhelyek Ország összesen

összes lakás 32 527 86 620 47 003 750 463 4 172 743

2004 csatornahálózattal 29 181 63 950 39 722 655 985 2 759 447

az össz. lakás %ában 89,7 73,8 84,5 87,4 66,1

a vízzel ellátott lakások %-ában 93,6 75,7 87,0 90,3 71,7

Közmű olló 6,2 23,5 12,6 9,4 26,2

Vezetékes gázzal és távhővel ellátott lakások aránya 2004 Szolnok Debrecen Nyíregyháza Megyeszékhelyek átlaga Országos átlag

gázzal fűtött lakásszám db %-os arány 23 147 71,1 53 269 61,5 28 675 61,0 612 697 81,6 3 119 711

távhőre kapcsolt lakásszám db %-os arány 8 617 26,5 30 912 35,7 15 625 33,2 n.a.

74,8

együtt lakásszám db %-os arány 31 764 97,6 84 181 97,2 94,2

n.a.

A szolnoki közművesítettségi szintet vizsgálva megállapítható, hogy Szolnok csak a vezetékes vízzel ellátott lakások arányában marad el a régió másik két megyeszékhelyétől, minden más mutatóban jobb azoknál és általában a megyeszékhelyek országos átlagánál is. A közmű-olló (vízhálózatba és csatornahálózatba bekötött lakások aránya közötti különbség) nagysága Szolnokon a legkisebb. Az iparfejlesztéshez szükséges energia forrásoldalról biztosított, ill. biztosítható, a gazdaság fejlesztésének közműellátási oldalról nincs akadálya (ha a déli iparterületen a szükséges elektromos alállomás megvalósul.) b) A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése VÍZIKÖZMŰVEK Ivóvízellátás Vízbázis

Szolnok város ivóvízellátását a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (5002 Szolnok, Vízmű u. 1.) kezelésében lévő Tisza-parti vízműtelepről biztosítják. A felszíni vízművet 1910-ben helyezték üzembe, majd 1978-ban átépítették, így a felszíni vízmű 60.000 m3/ó tisztító kapacitásra bővült. A vízminőség javításának céljából szükséges technológiai fejlesztések vízjogi engedélyét a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1995. évben adta ki. 1998. évben további fejlesztések történtek e vízminőség javítása érdekében. 2003. évben az Alcsi Holt-Tiszán, mint tartalék ivóvízbázison vízkivételi mű létesült, melyen keresztül – a Tisza folyó szennyeződése esetén – a város vízellátása vízjogi üzemeltetési engedély szerint biztosítható. A vezetékhálózat

Tisza jobb part: A kitermelt és megtisztított vizet a vízműtelepi térszíni tározókból szivattyúk juttatják a hálózatba. A vízműteleptől északnyugati irányban a Széchenyi városrész területén lévő 3.000 m3-es

2008 FEBRUÁR

42

VÁTERV95


víztorony felé NA600 mm-es vezeték épült, mely a Thököly út vonalán hagyja el a város területét, majd ellátja Zagyvarékas, Újszász és Szászberek településeket. A vízműteleptől nyugati irányban, a belváros felé NA800 – NA500 gerincvezeték épült a Pintér utcai 2.000 m3-es víztoronyig, mely az előbbi, 3.000 m3-es víztoronnyal együtt a városi hálózat ellennyomó tározójaként működik. A vízműteleptől délnyugatra, a Tisza part – Templom utca – Tószegi út vonalán NA300 mm-es vezetékről látják el a lakóterületeket és a Szolnoki Ipari Park területét. Az NA300 mm-es vezetékről leágazó NA150 mm-es, DNy-i irányba tartó vezeték Tószeg település vízellátását szolgálja. 1986-ban ez a távvezeték kapacitásában az ellátást nem biztosította, ezért az NA 300mm-es vezeték meghosszabbításra került Tószeg települési vízműig. Tisza bal part: A vízműteleptől indított NA500, NA300 méretű vezetékek a Tiszát keresztezve épültek a déli területek ellátására a következők szerint: Az első bal parti leágazás a Tiszaliget jelenlegi létesítményeinek ellátására épült NA150, illetve NA100 mérettel. Az előbbit követően NA300-as vezeték épült a Debreceni út vonalán Szajol település ellátására. Az NA300-as vezeték déli irányban folytatódva ellátja az Alcsi városrészt, majd folytatódik Rákócziújfalu és Rákóczifalva településekig. A hálózat a város minden utcájában kiépült. A régebbi vezetékek öntöttvas anyagúak. Később azbesztcement, majd legújabban műanyag anyagú vezetékeket építettek. Öntöttvas azbesztcement vezetékek leginkább a belvárosi ill. a régi beépítésű területeken találhatók, ezek zömmel korrodáltak, az átmérőik szűkek, gyakoriak a csőtörések. Az új műanyag vezetékek állapota megfelelőnek mondható. Nyomásviszonyok szempontjából az ellátott terület három zónára oszlik. A városi alapzóna ellennyomó tározója a Pintér utcai 2.000 m3-es víztorony. A zóna lefedi a városi hálózat túlnyomó részét, melyen a nyomásérték a beépítés ellátására megfelelő mértékű. Növelt nyomású zónák A Széchenyi városrész F+10 szintes épületeinek ellátására létesített zóna tározója a 3.000 m3-es víztorony. A Baross utcai magas házakat ellátó, kisebb kiterjedésű zóna területén a szükséges kifolyási nyomást a nyomásfokozással biztosítják. Ipari vízellátás

A Szolnok területére telepített ipari üzemek (pl.: Cukorgyár, Papírgyár, Vegyiművek) technológiai vízigényének fedezésére saját vízbázist létesítettek. A város délnyugati részén létesült ipari park egyes telephelyei a volt vegyiművek rendszeréből, míg más telephelyek újonnan létesített kutakból nyernek ipari vizet. Csatornázás A város csatornahálózatának kiépítése az 1920-1930-as években kezdődött az akkor szokásos egyesített rendszerű gravitációs hálózattal. A csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvíz befogadója a Tisza, amelybe tisztítatlanul kerültek be a szennyvizek. A fő gerinccsatornákra szerveződve megépült gyűjtő- és mellékcsatornák a belváros teljes területét lefedték. Szennyvízcsatornázás

Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az 1980-as években kezdődött, bár a befogadó ekkor is az egyesített rendszerű hálózat volt. A szennyvizek tisztítás nélküli Tiszába vezetése által okozott környezeti károk elhárítására a város a biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és az ahhoz vezető főgyűjtő gerinccsatorna terveit elkészíttette. A tervekre a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyt 155104/1990. számmal kiadta. A fő gerinccsatorna a Tisza jobb parti oldalán a Mártírok útja, Tószegi út nyomvonalon épült ∅2,20 m-es átmérővel, 0,8‰-es eséssel. Ezzel a mérettel és eséssel a főgyűjtő csatorna képes a vízgyűjtő területre eső szennyvizek és a 2 éves gyakoriságú csapadékvizek elvezetésére. A városi csatornahálózat anyaga zömmel beton és azbesztcement, de találhatók régi fektetésű, rekonstrukcióra szoruló téglacsatornák és a legújabban fektetett műanyag csatornák is. Térségi kapcsolatok

A szennyvíztisztító telep megépítésével lehetővé vált a környező települések szennyvizének fogadása a következők szerint: 2008 FEBRUÁR

43

VÁTERV95


− Északnyugat felől Zagyvarékas, Újszász, Szászberek és Jászalsószentgyörgy szennyvizét NA300 KM.PVC. nyomócsövön vezetik a Nagysándor József utca – újszászi MÁV vonalán a Pletykafalu részére épített átemelőtől indított nyomócsőbe, onnan a városi hálózatba. − Délnyugat felől Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny, Tiszajenő és Tiszavárkony-Szőlősfalu szennyvizét NA300-as nyomóvezetéken keresztül juttatják a szennyvíztisztító telepre. − Rákóczifalva és Rákócziújfalu szennyvize délkeleti irányból, NA300 mm-es nyomócsövön át jut a Szandai-rétek területén épített aknáig, ahol egyesül a Szajol felől épített NA200 KPE nyomócsővel. Az aknától ∅300 nyomóvezeték épült a városi végátemelőig. − A Besenyszög felől, északi irányból kiépített ∅160 KPE nyomócső a Széchenyi városrészt északról elkerülve a Thököly úton a Zagyvarékas felől érkező NA300 KM.PVC. nyomócsőhöz csatlakozik. ENERGIA-KÖZMŰHÁLÓZATOK A Szolnok város korábbi távlati fejlesztési tervében (ÁRT) célként kitűzött környezetbarát energiaellátás, részben megvalósult. A város a vezetékes energiahordozók közül jelenleg villamos energiával, földgázzal és a település központjában, valamint a telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával ellátott. Földgázt közvetlen fűtésre, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként hasznosítják A gázmotoros erőművekkel és a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével, automatikus üzemvitelű és gazdaságosabb termikus energiaellátás biztosítható. A három vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a településen belül gazdaságos, korszerűbb és kisebb légszennyezéssel való energiaellátást eredményez. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt termikus célú alkalmazása csak a kis teljesítményű tartalék, illetve kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem használható, kizárólag a völgyidőszakban hőtárolós fűtésre való alkalmazása javasolható. Az energiahordozók között még meg kell említeni az energiatartalommal rendelkező termálvízkincset is, amelynek hasznosítása jelenleg csak fürdési és gyógyászati célokra történik. Jelenlegi ismereteink szerint a rövidtávú tervek alapján a megújuló energiaforrások használatára is sor kerülhet, melyek szerint a szalmabála tüzelésű erőmű, illetve ún. „pellet” (préselt fahulladék-tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol üzem építése is szóba került. A fenti beruházásokat akkor nevezhetjük „környezet-barátnak”, amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg vasúti szállítással megoldható, és az erőművek esetében a hulladékhő is hasznosításra kerülhet. Villamosenergia-ellátás Szolnok villamosenergia-ellátásának szolgáltatója az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnoki Üzeme. Az üzemeltető 1992-ben készíttette el a város távlati ágazati fejlesztési koncepcióját, a „Szolnok város villamoshálózatának fejlesztése 1991-2010” c. tanulmányt. A tanulmány alapján készült szintén 1992-ben „Szolnok város általános rendezési terv felülvizsgálatának” szakági munkarésze, melyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szolnoki Szervezet Munkabizottsága készített. Szolnok általános rendezési tervének szakági munkarésze – figyelembe véve az előzményeket – a hálózatfejlesztési feladatok szempontjából az ágazati fejlesztési koncepcióra támaszkodik. A város villamosenergia-ellátása mintegy száz éves múltra tekint vissza, a jelenlegi ellátás az egységes országos hálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosítva van. Nagyfeszültségű villamosenergia-ellátás

A magisztrális villamoshálózati rendszerek közül meg kell említeni az Albertirsa-Vinnyica 750 kV-os távvezeték nyomvonalát is, amely Szolnok város külterületén halad keresztül. Az országos 400 kV-os Albertirsa-Békéscsaba MAVIR távvezeték is áthalad a MAVIR állomás területén. A Szolnoki MAVIR 400 kV-os rendszerbe való csatlakozása a fejlesztési tervek szerint várhatóan 2012 – ig elkészül, amely megnöveli a város és környezete ellátási biztonságát, valamint a háttér kapacitását is. Az ellátás bázisa jelenleg a Szolnoki MAVIR 220/132/22 kV-os alállomás, amely az országos 220/132 kV-os távvezetéki rendszeren keresztül az alábbiak szerint biztosítja a város ellátását: A 220 kV-os országos hálózat Detk-Szolnok, Sajószöged-Szolnok, Sándorfalva-Szolnok szakaszai, továbbá 132 kVos hálózati rendszer Újszász-Szolnok, Tiszakécske- Szolnok, Cegléd-Szolnok kétrendszerű, Törökszentmiklós-Szolnok szakaszai érintik a térséget. 2008 FEBRUÁR

44

VÁTERV95


A Szolnoki MAVIR 220/132/22 kV-os alállomás nemcsak Szolnok város, hanem a környék villamosenergia-ellátásának is a bázisa. (A MAVIR alállomáson 2 db 220/132 kV-os 2 db 132/22 kV-os transzformátor üzemel.) Az ágazati koncepció alapján a jelenlegi 132 kV-os hálózat távlatban is megfelelőnek tekinthető. A 132 kV-os hálózat lassan a település gerincelosztó hálózatává válik. A település villamosenergia-alaphálózati szerepét a 400 kV-os és 220 kV-os hálózatok töltik be. A MAVIR alállomástól dél felé induló kétrendszerű 132 kV-os és a keletre, Szolnok-Szajol MÁV-Mezőtúr felé haladó 132 kV-os vezetékről kiépült kétrendszerű leágazás látja el a Szolnok-észak 132/11 kV-os városi alállomást. A Szolnok-dél 132/11kV-os alállomást 1983-bn helyezték üzembe szintén kétrendszerű leágazással. (Az alállomásban 2x25 MVA 132/11 kV-os transzformátor üzemel). A település délnyugati részén megjelenő, új termelő vállalkozások koncentrált igényének ellátására a város délnyugati területén új 132/22 kV-os alállomás épült a Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és Piroskai út találkozásánál. Az új alállomás 132 kV-os betáplálása a MAVIR alállomásból, a Szolnok-dél 132/11 kV-os alállomásra csatlakozó hálózat felhasításával, kétrendszerű leágazással történik. Az új alállomás, mely alapkiépítésben (2x25 MVA transzformátor egységgel) 25 MVA kapacitással rendelkezik, a tartalék helyre beépített 25 MVA transzformátorral 50 MVA-re bővíthető. A gépek 40 MVA-esre cserélésével a teljes kapacitás 80 MVA lehet. A városi alállomásokat az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. üzemelteti. Középfeszültségű villamosenergia-ellátás

- 22 kV-os hálózatok − A 22 kV-os hálózat, amely az északnyugati ipari területet, a város déli, délkeleti részét, Szandaszőlőst látja el, döntően szabadvezetékes kiépítésű, melyet az északi iparterületen fokozatosan földkábeles hálózattá építenek át. − A Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és Piroskai út találkozásánál felépült 132/22 kV-os alállomás középfeszültségű hálózata földkábeles rendszerrel épül ki. − A Piroskai út déli oldalán, a Tószegi út felől érkező 20 kV-os kábelív felfűzi a 3144 jelű (Bige Holding, volt TVK), valamint a meglevő ipari park 2450 jelű, 3188 jelű és 2984 jelű 22/0,4 kV-os transzformátorállomásait. − A 3144 jelű (Bige Holding, volt TVK), transzformátorállomás 20 kV-os a Szolnok MVM állomásból érkező Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű szabadvezetékes vonalról üzemel, amelynek a Piroskai út menti szakaszát az Ipari Park létesítésekor földkábellel váltották ki. − A Szolnoki Ipari Park tervezett bővítésének területén a Szolnok MAVIR állomásból induló Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű szabadvezeték vonalról ágvezeték látja el a Mezőgazdasági kombinát tulajdonát képező 1526 jelű 1MVA-es 20/0,4 kV-os EHTR transzformátorállomást, kábeles bekötéssel. − A területen áthaladó Szolnok – Tószeg 20 kV–os szabadvezetékes vonalról szintén kábelleágazás köt be az 1256 jelű transzformátorállomásba. − Az új alállomásra terhelődik át fokozatosan a Szolnoki Ipari Park, valamint a BIGE Holding (volt TVK) és az új Ipari terület középfeszültségű ellátása. − A fenti fejlesztések elkészülte után a MAVIR alállomás 22 kV szinten részben tehermentesül, a Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű vonal meglévő kapacitása egyéb területek bővítésére felhasználható. - 11 kV-os hálózatok − A két városi 132/11 kV-os alállomásról táplált 11 kV-os kábelhálózat látja el a város belső területét, valamint a délnyugati ipari terület egy részét. − A 11 kV-os hálózatot földkábeles rendszerben építették ki. A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek, valamint az újonnan bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati ipari park, valamint annak bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ koncentrált, nagyigénylőként jelentkező létesítményei. A 400kV-os fejlesztési lehetőséggel növelt báziskapacitás eredményeképpen a városban távlatban jelentkező valamennyi igény középfeszültségű oldalról nagy valószínűséggel kielégíthető. 2008 FEBRUÁR

45

VÁTERV95


Kisfeszültségű hálózatok A kisfeszültségű hálózat a Belvárosban, a Széchenyi városrészben és az ipari területeken, valamint az azóta kiépült ipari és kereskedelmi centrumokban földkábeles rendszerű, egyébként szabadvezetékről üzemel. A transzformátorállomások kétharmada épített, illetve vaslemezházas, egyharmada oszlop-, illetve szabadtéri állomás, újabban a kompakt betonházas állomások építése terjedt el. A koncentrált, nagy energiaigényű ipari és kereskedelmi létesítmények középfeszültségű energiavételezése és közvetlen kisfeszültségű sínátadással való ellátása a jellemző. Közvilágítás

Szolnok város jelenlegi közvilágítása az E.ON Zrt Szolnoki Üzemének tájékoztatása szerint az ÁRT kiadása óta végzett fejlesztések miatt korszerűnek tekinthető. A közvilágítás nagynyomású nátriumlámpás, valamint az alacsonyabb megvilágítási szintet igénylő közterületeken kompaktfénycsöves fényforrásokkal szerelt lámpatestekkel üzemel. A város közvilágítása azokon a területeken, ahol a kisfeszültségű elosztás szabadvezetékes hálózattal üzemel, többnyire a kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopsorra szerelt lámpákkal van megoldva. Az önálló közvilágítási hálózat szabadvezetékes környezetben minimális. Önálló közvilágítási kábelhálózat csak az egyébként villamosenergia-elosztás szempontjából kábeles környezetben épült. Földgázellátás A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz mint energiahordozó. A földgázellátás üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. Szolnoki Üzeme. Szolnok földgázellátása az 1960-as évek elején kezdődött, az országos földgázprogram keretében. A város gázellátására az országos nagynyomású vezetékhálózat Hajdúszoboszló-Vecsés közötti vezetékéről – amely áthalad a városon – két helyen épült átadó. Az I., az ún. Szandai átadó 25.000 Nm3/h kapacitású. A II. átadó a Tószegi út mellett került elhelyezésre 37.000 Nm3/h kapacitással. A két gázátadó állomás nagyközépnyomáson egymással kommunikálni tud, ezért a nyári alacsonyabb igény esetén az egyiket kikapcsolják. A két átadó állomáson üzemelő nyomásszabályozó 60/6 bar nyomásra csökkenti a gáz nyomását. A város ellátásának gerincét a 6 bar nyomású gázzal táplált nagyközényomású rendszer adja. Az ipari területek ellátására a nagyközépnyomású hálózat a jellemző, egyedi nyomásszabályozó állomások közbeiktatásával. A nagyközényomású hálózat táplálja a döntően 6/3 és néhány 6/1, illetve 6/0,03 bar-os egyedi nyomáscsökkentőt. A városban a középnyomású elosztás a jellemző. Kivételt képez a Belváros, az Alcsisziget egy része, a Tiszaliget és a Széchenyi városrész, ahol kisnyomású a gázelosztás. A kisnyomású hálózatról közvetlenül elégíthetők ki a fogyasztói igények. A középnyomású elosztású területeken helyi egyedi nyomáscsökkentőkön keresztül történik a fogyasztói igények kielégítése. Korábban a városban üzemelő körzeti szabályozók döntően 6/1 bar-os nyomáscsökkentéssel üzemeltek. A rohamosan emelkedő igények kielégítése érdekében a TIGÁZ a 80-as években az 1 baros rendszerét 3 bar-os rendszerre állította át. Ezzel a belterületen fokozatosan megtörtént az átállás a középnyomású elosztó rendszerre. Az átállítás keretében egyidejűleg hálózati rekonstrukciót hajtottak végre és a korábbi acélvezetékeket KPE vezetékre cserélték. A 80-as évek második felében jelentősen nőtt a városban a középnyomású elosztóhálózat hossza az önerős hálózatfejlesztési beruházások miatt. Az üzemeltető továbbra is a középnyomású elosztást preferálja. Kisnyomású elosztást csak azon a területen fogad el, ahol a középnyomású vezeték védőtávolsága nem biztosítható. A gázhálózat fejlesztésével a település gázellátottsága folyamatosan növekedett. A lakásállomány közel 90%-a közvetlenül vagy közvetve el van látva földgázzal. A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek részéről felszabaduló gázenergia-kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati ipari park, valamint annak bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ mint koncentrált nagyigénylő. A bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős szabad kapacitás az új fejlesztési területekre átirányítható. 2008 FEBRUÁR

46

VÁTERV95


Az átadó állomások Szolnok gázellátásán kívül Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő gázellátását is, mintegy 6.000 Nm3/h kapacitással biztosítják. Szénhidrogén termékvezetékek

A Szolnok területén áthaladó szénhidrogén-vezetékek (nagynyomású földgáz- és termékvezeték, valamint szénhidrogénkutak) a MOL Rt. Kezelésében üzemelnek, kiéve a katonai repülőteret ellátó gázvezetéket, mely honvédségi kezelésben van. − A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A §-a tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani. − A területet átszeli a MOL Földgázszállító Zrt. Hajdúszoboszló - Vecsés DN350 nagynyomású gázvezetéke, illetve annak biztonsági övezetében (28-28m) ezen gázvezeték DN300 tartalékága, illetve a biztonsági övezetében lévő bányaipari hírközlő kábele is. − A fenti nagynyomású gázvezetékről csatlakozik a Szolnok Tószegi út és a 4. sz. főút szolnoki elkerülő szakaszának találkozásánál, annak északi oldalán lévő II. jelű, valamint a Szandai I. jelű MOL gázátadó állomás, mely a körzet nagyközépnyomású földgázhálózatát táplálja. A várost ellátó gázfogadók biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m. Az állomás bontható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. Szolnok külterületén halad keresztül a 64 bar engedélyezett nyomású 3”- és 6”-os SzázhalombattaSzajol termékvezeték. A termékszállító vezetékeket déli és keleti oldalról bányaüzemi kábel kíséri. A létesítményeket egymástól kb. 5-5 m távolságban fektették le. − A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A §-a tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani. − A biztonsági övezetben bármilyen tevékenység végzéséhez a gáz-kőolaj üzemi létesítmény üzemben tartójának engedélye szükséges. − A MOL Rt. kezelésében vannak a város területén levő szénhidrogénkutak. Jelenleg csak a Szolnok I. bányatelek kútjai üzemelnek. A bányatelek felszámolását a MOL Rt. középtávon tervezi. Az üzemelő kutak védőtávolságának sugara 50 m, a kutakat összekötő vezetékek biztonsági övezete 10-10 m. A felszámolás után, illetve a már felszámolt kutak biztonsági övezetének terjedelme R = 10 m-re csökken, az üzemen kívüli vezetékeké megszűnik. − A szállítóvezetékek és a kutak biztonsági övezetében előirt korlátozások befolyásolják a terület felhasználás módját. Távhőellátás Szolnok városában a Távhőellátást az ALFA-NOVA Kft. szolgáltatja. Az ellátási terület az alábbi paraméterekkel oszlik meg a körzetek között: Széchenyi József A. Móra F. Fűtőmű Fűtőmű Fűtőmű Lakás (db) 5.014 1.585 1.891 Közület (db) 125 112 102 Összes fűtött (lm3) 833.270 304.645 288.479 Hőtermelő berendezések (földgázüzemű): Kazán (db) 5 3 3 Telj. (db/MW) 8,14 8,14 3,20 Gázmotoros erőmű Gázmotor (db) 3 1 1 Termikus teljesítmény (MW) 1,61 1,50 1,51 Villamos teljesítmény (MW) 1,45 1,40 1,40 Kondenzációs hőhasznosító berendezés (füstgáz visszahűtő) (db) 2 1 1 Névleges teljesítmény (MW) 1,5 1,5 1,5 Távhőellátó rendszer hossza (km) 5,96 2,28 2,12

TVM ltp. Kazánház 277 3 32.797 2 0,75

Összesen 8.767 342 1.459.191 13 76,22 5 7,84 7,15 4 6

0,63

10,99

A fenti táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest a település központjában, valamint a telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával rendelkezik. Földgázzal való közvetlen fűtéssel, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként, valamint a gázmotoros erőművekkel, kiegészítve a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével a fenti 2008 FEBRUÁR

47

VÁTERV95


táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest gazdaságosabb, a termikus energiaellátás automatikus üzemvitellel biztosítható. A Széchenyi Fűtőmű területén egy ún. „pellet” (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű felépítését is tervbe vették, amely a megújuló energiaforrások közé is sorolható, amennyiben a nyersanyaggal való ellátásuk a térség vonzáskörzetéből minimális közúti, illetve nagyrészt vasúti szállítással megoldható. Elektronikus hírközlés - Telekommunikáció Távközlő-hálózatok

Szolnok város a Magyar Telekom Rt. 56-os hívószámú góckörzetéhez tartozik, amelyen hang- és ADSL alapú Internet és T-Home TV-szolgáltatás rendelhető a hálózati lehetőségek függvényében. A távközlési ellátás alanyi jogon rendelhető. A fejlesztési stratégián szereplő zónákat (A-G), figyelembe véve az alábbi Magyar Telekom Nyrt. vezetékes hálózati jellemzőket, tudjuk megadni: A – Földhálózat B – Földhálózat C – Léges hálózat D – Földhálózat E – Léges hálózat FII – Vegyes (földes és léges) jellegű hálózat G – Léges hálózat (ebből a zónából Alcsisziget döntően vezeték nélküli ellátással bír /fix GSM/) Mobil távközlés

A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom mobil távközlési szolgáltató hálózatán megfelelő térerősséget érzékeltünk. Telekommunikáció

Szolnok kábeltelevíziós ellátását az UPC Zrt. biztosítja, döntően a telefonhálózattal közel azonos nyomvonalon, annak hálózati jellemzőivel megegyezően épült ki. Csak a nagyon félreeső területeken keletkező igények estén érdemes az ún. „tányéros szolgáltatók” adását megrendelni. Rádió és TV adók: Aktív Rádió URH Rádió2000 URH Szolnok TV 2.4.6. Városüzemeltetés A városüzemeltetés Szolnokon jól szervezett, a szolgáltatások ellátása minden téren biztosított, a színvonal emelése „csupán” a költségvetési fedezet függvénye. Szolnok a városüzemeltetési feladatokat szerződéses alapon vállalkozókkal látja el. A szerződéskötések megújítása, pályáztatása rendszeres, így a vállalkozók versenyezetése, a gazdaságos feladatellátás biztosítható. Önkormányzati tulajdonú a volt ingatlankezelőből átalakult szervezet (Szollak), mely az önkormányzati lakások kezelését és a piac üzemeltetését végzi. Vízkárelhárítási feladatokat két szervezet lát el. Egyik 100 %-os önkormányzati tulajdonban levő – közhasznú munkásokat alkalmazó – szervezet, a másik a belvízcsatorna- és árokfenntartással foglalkozó vállalkozás. Ezen vállalkozás végzi Szolnok város területén a belvízvédekezést, ill. a belvízvédelmi létesítmények karbantartását is. A vízkárelhárítási feladatokra a város évi 30-35 millió Ftot költ. Az árvízvédelmi feladatok ellátását szükség esetén közbeszerzési eljáráson nyertes vállalkozás végzi. A közterületek és zöldfelületek ápolásának szerződéseit egy ill. több évre vonatkozóan pályáztatással

döntik el, e feladatkörbe tartozik a virágosítás, fásítás, játszóterek üzemeltetése és az erdők ápolása is. A szemételszállítás a 23 önkormányzat (közte Szolnok) tulajdonában levő, a várostól 32 km távolságban elhelyezkedő kétpói lerakóra történik. A hulladéklerakással kapcsolatos szerződés 20 évre szól. A jelentős fuvarozási költség miatt a zöldhulladék és építési törmelék lerakóra történő szállítása problémás, enélkül viszont Szolnok nem tudja teljesíteni éves 32 ezer tonnás szemétlerakási kötelezettségét, aminek megváltása további városi költséget jelent. Szelektív hulladékgyűjtés az országban elsőként Szolnokon indult meg 1996-ban. A város területén 80

db egyenként négy frakciós (papír, fehér-, ill. színesüveg, műanyag) hulladékgyűjtő sziget került 2008 FEBRUÁR

48

VÁTERV95


kialakításra. Így az önkormányzat elérte, hogy a városban kevesebb mint ezer lakosra jut egy hulladékgyűjtő sziget. A hulladékgyűjtő szigetek az önkormányzat tulajdonát képezik, melyek üzemeltetésével a helyi hulladékkezelési közszolgáltató, a Remondis Szolnok Zrt. van megbízva. A hulladékgyűjtő szigetek környezetbe illesztése, környezetének, talapzatának burkolása, környékének gondozása a mindenkori hulladékkezelési közszolgáltató feladata. A szelektíven gyűjtött hulladék átrakása, válogatása/tömörítése Szolnokon megtörténik. A köztisztasági feladatokat két szervezet látja el. Egyik 100 %-os önkormányzati tulajdonban levő – közhasznú munkásokat alkalmazó – közhasznú társaság, mely főleg kézi munkaerővel ellátható feladatokat végez. A másik zártkörű részvénytársaság, mely főleg a gépi munkaerővewl ellátható feladatokat (úttisztítás, járdatisztítás és hóeltakarítás) teljesíti. A köztisztasági feladatokra a város évi 150-170 millió Ft-ot költ. Az útfenntartási – kátyúzási, felfestési, táblaelhelyezési – feladatokat a DEBMUT Zrt. látja el évi 80 millió Ft-os költségvetési keretből. A lámpás csomópontok karbantartása a feladatkörnek nem része. A lámpás csomópontok karbantartását a FORG-TECH Kft. látja el évi 8 millió Ft-os költségvetési

keretből. Az útburkolati jelek felújító festését a FORGÚT Bt. végzi évi 8-9 millió Ft-os költségvetési keretből. A közvilágítási feladatokat az E-on TITÁSZ látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti (évenként 130-140 millió Ft). A tömegközlekedést a JÁSZKUN VOLÁN Zrt. szolgáltatja önkormányzati megrendelésre és a város igényei szerint. A költségek a szolnoki költségvetést terhelik. A temető egyházi tulajdonban van, de az egyház és az önkormányzat között egyeztetés zajlik a

tulajdonjog átadásáról. A ravatalozó épülete az önkormányzaté, a Szollak üzemelteti. A szúnyogirtást a kistérség 16 települése együttesen végezteti, amely – az egyidejű és több közigazgatási, nagy összefüggő területre kiterjedő irtás következtében – igen hatékony. Kémiai és környezetkímélő biológiai irtás egyaránt történik. Parlagfű-mentesítésre a város éves szinten több millió Ft-ot költ. A megye településeivel közösen lett

létrehozva a Parlagfű-mentesítési Alap, melyhez jelentős anyagi támogatással járult hozzá Szolnok önkormányzata. Az alapból pályázat útján lehet parlagfű mentesítési tevékenységet finanszírozni. 2.4.7. Közigazgatás A város a közigazgatáson belül önkormányzati-igazgatási, igazságszolgáltatási és rendészeti valamint egyházi feladatokat is ellát. A közigazgatási szerepkör területi hatálya a megyére, a kistérségre és a városra egyaránt kiterjed, így mindhárom szintű közigazgatásnak vannak szervezetei/létesítményei Szolnokon. A regionális intézmények közül az ÁNTSZ és a MÁK működik Szolnokon, a többi megosztva Debrecenben és Nyíregyházán. A Szolnokon működő önkormányzatok:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Mindhárom önkormányzati szervezetnek hivatala (Polgármesteri Hivatal, Megyeháza) van a városban. Az igazságszolgáltatás szolnoki intézményei:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, Szolnoki Városi Bíróság, Szolnoki Munkaügyi Bíróság, Cégbíróság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.

Rendészeti és katasztrófa elhárítási szervezetek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtó Intézet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság, Szolnok Városi Rendőrkapitányság, Tiszai Vízrendészeti Kapitányság, Szolnok Hivatásos Tűzoltóság. Egyházi intézmények Szolnokon:

2008 FEBRUÁR

Belvárosi Főplébánia, Vár Főplébánia, 49

VÁTERV95


Görög-katolikus Egyházközség, Református Egyház Gyülekezete, Szolnoki Zsidó Hitközség, Metodista Egyházközség, Római Katolikus Egyházközség, Szolnok-Szandaszőlős Római Katolikus Egyházközs., Evangelikus Egyházközség, H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete, Baptista Gyülekezet, Szolnoki Hit Gyülekezete. Tizennégy politikai pártnak – Fiatal Demokraták Szövetsége Magyar Polgári Párt, FIDELITAS, Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt, Kisgazda Polgári Szövetség, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kereszténydemokrata Néppárt, Liberális Polgári Szövetség, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Kommunista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyar Igazság és Élet Pártja, Munkáspárt 2006, Szabad Demokraták Szövetsége, Vállalkozók Pártja - van szolnoki szervezete.

2.5. A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon A mellékelt ábra - az önkormányzati tulajdonlista alapján - a város forgalomképes ingatlantulajdonainak térbeli elhelyezkedését mutatja. Nem szerepel a kimutatásban a két – fejlesztési területként jelentős szerepet játszó – laktanyaterület a Zagyvarékasi út mentén és a Mester utca mellett. A Zagyvarékasi úton található laktanya átadása folyamatban van, A Mester úti honvédségi ingatlan nemrég került önkormányzati tulajdonba. Megállapítható, hogy a forgalomképes ingatlanok körébe sorolt területek közül nem kevés a településszerkezeti terv szerinti erdőterület, amelyek beépítésre, fejlesztésre a jelenlegi jogi besorolás alapján nem vehetők számításba. A Belváros területén és az Alcsi városrész Tallin lakótelepi területén is többnyire csak telepszerű beépítésű társasházi területek vannak városi tulajdonban, melyek a lakóingatlanokhoz telekként eladhatók, de további fejlesztést nem inspirálnak. Beépíthető fejlesztési területnek alkalmasak – a listáról hiányzó, már említett két fontos, nagyobb összefüggő területű fejlesztést lehetővé tevő laktanyaterületen kívül: • a Szandai réten a bevásárlóközponti területhez csatlakozó telkek kereskedelmi célra, • a Gyökér utcától D-re levő terület gazdasági funkcióra, de csak feltöltés után, • a Zagyva – vasútvonal – Széchenyi krt. közötti terület (víztorony környék) gazdasági célra, • az Újszászi út és a Kisgyepi-főcsatorna között néhány gazdasági területként hasznosítható telek, • a Sárkány utca és Fogoly utca környékén lakásépítésre alkalmas telkek és Szandaszőlősön – szórt elhelyezkedésben – rendelkezésre álló telkek főleg lakóterületi hasznosításra.

2008 FEBRUÁR

50

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

51

VÁTERV95


3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

2008 FEBRUÁR

52

VÁTERV95


3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete A város fejlődése a Tisza- és a Zagyva- torkolat közelében indult meg, majd folyamatosan a két folyó és a vasút által határolt területen folyt tovább. Ma is ez a településrész foglalja magában a városközpontot és a lakóterületek jelentős részét. A Zagyva és a vasút vonalának beépítéssel „átlépése” a XX. században történt meg, ekkor alakultak ki a Partoskápolna körüli és Pletykafalu családiházas lakóterületei, majd a Zagyván túli Tallinn városrész, a Tiszán túl Kertváros, majd legkésőbb a Széchenyi városrész. E területek egy részének kapcsolata a központi (belvárosi) városrésszel még ma sem kedvező, a folyók és a vasút elválasztó hatása ma is érvényesül, csak csekély számú híd és vasúti kereszteződés áll rendelkezésre, ezért főúti kapcsolataik vannak a városközponttal, de továbbra is önálló szerkezeti egységet, különálló városrészt alkotnak. A városrészek közötti kapcsolatok javítása, az elválasztó vonalak (folyók) átjárhatósága, újabb híd(ak) építése ezért a jövőben is cél. Hosszú ideig csupán egyetlen híd kötötte össze a Tisza két partját, a Szent István híd megépültével új kapcsolat jött létre a munkahelyi területek felé és ez inspirálta a Szandai rétek kereskedelmi funkciókkal beépítését is. Az első gazdasági területek a várostesttől DNy-ra a Tisza mellett, ill. a vasútvonal mentén jelentek meg. Szolnok legkiterjedtebb gazdasági területe ma is a D-i iparterület, melynek a Gyökér utcától É-ra eső részén a gazdasági és lakófunkciók mozaikosan keverednek, a délebbi területrészek - a TVM lakótelep és a Paprika u. környékének kivételével – gazdasági, ill. még be nem épült, kihasználatlan területek. A rendszerváltás következtében több (laktanya)terület felszabadult, egyes katonai létesítmények profilja bővíthetővé vált (reptér polgári/szállítási funkciók), a gazdasági struktúraváltás az iparterület átrendeződését inspirálta. Mindezek jelentős városfejlesztési és rendezési – területfelhasználási hatásokkal járnak. Szolnok településszerkezeti terve biztosítja a város fejlődéséhez szükséges területi fejlődést további gazdasági és lakóterületek kialakítására, az ahhoz szükséges ellátás és zöldterületek létesítésére lehetőséget nyújt, a fejlesztési javaslatok között azonban szerepelnek olyanok, melyek a településszerkezeti terv kiegészítését, egyes területfelhasználási kategóriákban a fejleszthető területnagyság megnövelését igénylik. A közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatban is felmerült a jogérvényes településszerkezeti tervhez képest újabb hálózati elemek szükségessége, elsősorban a Csáklya úti híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat, valamint a Ny-i gyűjtőút létesítésének igénye révén.

A városszerkezetet meghatározó közlekedési hálózat Közúthálózat

Nagyforgalmú országos főutak a beépített terület jelentős részét elkerülik. A 32-es főút a belváros nyugati részét és a nyugati városrészt érinti (Thököly út – Rékasi felüljáró – Mátyás király út – Nagy Imre körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Kolozsvári felüljáró – Abonyi út). Szandaszőlőst érinti a 442-es főút (Karinthy Frigyes út – Kocsoros út – Kertész utca). Az Alcsi városrészt érinti a 3225. számú összekötő út (Verseghy út – Mester út – Besenyszögi út). A déli városrészt érinti a 4625. számú összekötő út (József Attila utca – Templom utca – Tószegi út). Ezek mellett az állami utak mellett a következő helyi forgalmi utak határozzák meg a város alapvető úthálózatát: • Baross utca, • Nagysándor József út, • Szántó körút – Szolnok Ispán körút – Pólya Tibor utca, • Ady Endre út, • Városi Tisza-híd, • Százlábú híd, • Piroskai út. Városi gyűjtőutak a következők: • Széchenyi István körút – Pozsonyi út – Kápolna utca – Petőfi Sándor utca – Rákóczi út, • Mártírok útja – Templom utca – Szapári út – Ságvári Endre körút – dr. Sebestén Gyula körút – Városmajor út, • Indóház utca, • Vízpart körút, • Vörösmező utca – Gorkij út, 2008 FEBRUÁR

53

VÁTERV95


• Kőrösi út. Az utóbbi időben megkezdődött Szolnokon is a közlekedési létesítmények környezetbarát és közlekedésbiztonságot fokozó átépítése: • • • • •

Baross utca – dr. Elek István utcai körforgalmú csomópont, Thököly út – dr. Elek István utca – Ady Endre úti körforgalmú csomópont, Szántó körút – Pozsonyi úti körforgalmú csomópont, Várkonyi téri körforgalmú csomópont, Sóház utca korszerű „visszaépítése”,

•

Kossuth téri átépítés gyalogos területté (kizárólag a helyi autóbuszjáratok és taxik mehetnek keresztül).

Parkolás

A parkolási helyzet az évek múlásával fokozatosan romlik a gépkocsiszám növekedése miatt. Ugyanis a járműszám növekedésével párhuzamosan nem építették meg az OTEK normái szerinti parkolóhelymennyiséget. Kivétel ez alól a nagy bevásárlóközpontok környezete. A legsúlyosabb a helyzet a Belvárosban és térségében, valamint a nagy lakótelepeken. A Belvárosban ugyan – más városokhoz hasonlóan – bevezették a fizető parkolóhelyek rendszerét, de kisszámú parkolóhely esetében ez sem jelent megoldást. A város tervezett parkolási rendelete alapján az, I. zónában 2150 fh, a II. zónában 1495 fh, a III. zónában 724 fh kapacitás áll rendelkezésre. A javaslatban 1444 úh férőhely kialakítása szerepel. A jövőben lakóterületeken lakásonként minimum egy parkolóhely számára kell területet biztosítani saját telken (nem közterületen). Intézmények esetében mindenkor az OTEK előírásai szerinti parkolóhely mennyiséget kell megépíteni saját telken. Különösen a Belváros területén ezek a feltételek csak nagy befogadóképességű, többszintes parkolóhelyekkel elégíthetők ki. Gyalogos közlekedés

A gyalogos közlekedést hagyományosan a gyalogjárdák szolgálják. Igényesebb kialakítású gyalogutak a Tisza parton a dr. Hegedűs Lajos sétány és a Zagyva-parti sétányok, amelyek egyben kerékpárutak is. A Belvárosban most épül át a Kossuth tér gyalogos térré, amelyhez csatlakozik a Hubai Ferenc utcai gyalogos utca, mely folytatódik a Ságvári Endre utca nyugati oldalán lévő intézményközpontban. A gyalogos közlekedésnek Szolnokon jelenleg az a hiányossága, hogy a városban nincs olyan önálló gyalogos övezet, amelyik központi helyzete miatt forgalmas szerepet tudna betölteni a város életében. Ennek a gyalogos övezetnek szerves gyalogos kapcsolatai hiányoznak a szomszédos városrészek felé. Kerékpáros közlekedés

Az utóbbi években számos kerékpárút épült ki a városban. Ezek részben a mindennapi kerékpárhasználat, részben a szabadidős kerékpározás igényeit elégítik ki. A meglévő kerékpárutak a következők: • A régi 4-es főút mellett Törökszentmiklós irányában a 6-os autóbusz végállomásáig, • A Szabadságtér felől a 442-es főút mellett a Kertész utca – Kocsoros út – Karinthy Frigyes út nyugati oldalán, • Az elkerülő 4-es főút északi oldalán a 442-es főút és a 4625. számú összekötő út között, • A Tószegi út déli szakaszának keleti oldalán, • Zagyva-parti sétányon a Szabadság tér és a Széchenyi István körút között, • A Széchenyi városrészben a Széchenyi István körúttal párhuzamosan, • Tisza jobb-parti kerékpárút a Szabadság tér és a Gáz utca között, • A Verseghy út – Mester utca vonalán vezetett kerékpárút Milléri halastó és a Közép-Tiszai TK felé, • Nagysándor József út keleti oldalán vezetett kerékpárút a teherpályaudvar és a 32-es út között. A meglévő kerékpárút-hálózat legnagyobb hiányossága a Belváros térségében tapasztalható. A folyópartokat leszámítva itt egyáltalán nincs kerékpárút. Ez azért is hiányzik, mert ezen területen van számos jelentős forgalmat vonzó létesítmény: vásárcsarnok, nagyszámú üzlet, hivatalok stb. A Belváros felől nincs kerékpárút a nyugati és a Széchenyi városrész felé. Vasúti közlekedés

A vasúti közlekedésnek igen nagy szerepe van Szolnok életében. Korábban jelentősége még nagyobb volt. A város beépített területéhez viszonyítva óriási arányú a vasút által elfoglalt terület. A méretekre 2008 FEBRUÁR

54

VÁTERV95


jellemző, hogy az 1970-es évek elején készült személypályaudvar vágányszáma 33. Ott van az ország egyik legnagyobb teherpályaudvara, melynek visszafejlesztése elkezdődött a teheráru forgalom csökkenése miatt. Területének egyre nagyobb részét foglalja el a logisztikai központ. A személypályaudvar kapcsolata a várossal, illetve a térségi településekkel jó. A ceglédi, szajoli irányú nemzetközi törzsvonal A1 kategóriájú; ugyancsak nemzetközi törzsvonal az újszászi és az összekötő deltavágány. A rendező-pályaudvar A2 kategóriájú belföldi törzsvonal, a lakiteleki irány B1 kategóriájú belföldi mellékvonal. A vasúti közlekedés területén nagy arányú fejlesztések várhatók. Korábban jelentős beruházások történtek, amelynek egy része jelenleg kihasználatlan. Egy része visszafejlődik, így többek között a teherpályaudvar, melynek egyre nagyobb területét foglalja el a logisztikai központ. Vízi közlekedés A vízi közlekedés Szolnok térségében alacsony szintű. Ennek az egyik oka, hogy a Tisza közel 130 kmes és természetes vízjárású szakaszán a vízi közlekedés kiszámíthatatlan. 50-60 km-re délre már stabil, kiszámítható a vízfolyam. Feljebb Kiskörétől duzzasztott a vízszint, ugyancsak stabil a vízfolyam. Jelenleg Szolnoknál két üzemi kikötő működik a Tisza jobb partján (az egyik a Tisza utca, a másik a Gáz utca térségében). Teherhajózást esetenként az ömlesztett anyagot (sódert, homokot, stb.) szállító vontató hajói és uszályai jelentenek. A szolnoki Tisza parknál működött egykor a hajóállomás, amelynek rendszeres személyforgalmát a „kofahajó” működése jelentette. Itt áll most a „pizzahajó”. Működik még a vízirendészet kikötője és ennek közelében a sport- és kedvtelési célú kikötő kis hajók számára. A tiszai vízi közlekedés fejlesztési lehetőségei a vízlépcsőrendszer kiépítésétől függenek. Légi közlekedés Szolnokon szolgál jelenleg a 86. szállító dandár (helikopter). A HM kezelésű repülőtér alkalmas komolyabb gépek fogadására is. Sportrepülőtér működik Szandaszőlősön. Ennek a füves repülőtérnek nincs épített kifutópályája. A terület állami tulajdonú, a HM kezében van.

2008 FEBRUÁR

55

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

56

VÁTERV95


A városrészi elemzéseknél használt KSH adatok számlálókörzeteinek lehatárolása 2008 FEBRUÁR

57

VÁTERV95


3.2. Városrészenkénti elemzés 3.2.1. Belváros (A) Szolnok legrégebbi városrésze, a város szíve. A III. katonai felmérés történeti térképén a XIX. század utolsó harmadában még Szolnok város teljes területe a mai Belváros - a Zagyva, a Tisza és a vasútvonal által határolt – területén található. Emiatt a Belváros utcahálózatának szerkezete, épületeinek egy része még ma is őrzi a történetileg kialakult vonalakat és karaktert. Ebből következően az épített értékek védelmének fő területe, de mint a város jelenlegi központja, az intézmények túlnyomó többsége is itt található. A városrész karaktere és intézményei meghatározzák a városimázst, ezért kiemelt fontossága van a Belváros állapotának és – több helyen szükséges – rehabilitációjának, ezzel egyben a fejlesztési stratégia meghatározó területe is. A Belvárosban két fontos zónát területszervező tengelyként kell kezelni: • Ady E. u. – Thököly út, valamint a 4. sz. főút közötti – a Zagyvától a vasútállomásig terjedő és a vasútállomás térségében tölcséresen szétnyíló főutak közötti tömböket Szolnok városközponti magjának kell tekinteni. • A másik szervező zóna a Mártírok útja – Templom u. – Sóház u. és a Tisza közötti, zömében intézményterület. El kell érni, hogy mindkét területszervező sávnak kiépüljön a belső hosszirányú gyalogos tengelye. A városközpontban a Zagyva és a vasútállomás, a Tisza-parton a Zagyva-torkolat és a MÁVemlékhely (Ó-állomás) között. A két gyalogos tengely összekapcsolását a Tisza-parti városrész utcahálózata biztosítaná – az a Tiszaparti városrész, amely történelmi hagyományainál fogva egyébként is a város legértékesebb területe. Ezért is fontos, meghatározó feladat a Tisza-parti városrész rehabilitációja. El kell érni, hogy a rehabilitáció kiterjedjen az épületek felújításán, esetleg funkcióváltásán túl a közterületek igényesebb kialakítására, a Tisza-partra kivezető utcák gyalogos üzletutcává alakítására és a zöldfelületek további gazdagítására, a díszvilágítás megvalósítására. Külön gondot kell fordítani a történelmi hagyományokat hordozó épületek, épületegyüttesek eredeti építészeti megformálásának megőrzésére, megújítására. A Szapáry út folytatásában a tervezett gyalogos híd a gyalogos hálózat forgalmát rávezetné a Tisza természetes környezetére, ill. a városi rekreációs területekre. Ezzel egy olyan szerves, magas értékű városi struktúra alakulna ki, amellyel kevés város dicsekedhet. Ez a struktúra egyben nagyban javítaná a városi élet minőségét és lendületesen bővítené a város idegenforgalmi fogadóképességét. A Belváros területhasználata megfelel a városközponti jellegnek: a településszerkezeti terv ezen városrészre vonatkozó részlete (l. térképi ábra) mutatja, hogy a Baross Gábor út és Kossuth út menti területek (az Ady Endre utcától a Tisza-partig elsődlegesen településközponti, intézményeket tömörítő területek, míg a Konstantin utcától DNy-ra és az Ady Endre utcától É-ra a vasútig terjedő területek főként lakóterületek. Ezek között nagyvárosi, kisvárosi és kertvárosi intenzitás egyaránt – térben egymással keveredve - megtalálható, azaz a Belváros – a teljes történeti városi terület - nem egységes, hanem szerepét és karakterét/intenzitását tekintve is mozaikos, a városrész további kisebb területegységekre bomlik. A Belváros jellemző adatai6 Szolnok összesen Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker.

6

2393 750 1 967 580

1.Belváros összesen

1.1/A

1.1/B

1.1/C

1557 449 1 316 370

Adatfajtánként a legkedvezőbb értékeket zöld, a legkedvezőtlenebbeket narancs alászínezés emeli ki 2008 FEBRUÁR

58

VÁTERV95

1.1/D

1.2

1.3/A

1.3/B

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok összesen Vendéglátóhelyek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendégl. Társadalom Lakónépesség (fő)

426 170

1.Belváros összesen 241 79

77 631

33 056

3 298

2 138

411

5 945

Állandó népesség (fő)

75 712

31 658

3 028

1 892

417

5 513

16,2

13,9

13,1

8,0

13,6

12,6

7 941 7 531 14,9

65,1

63,7

61,7

65,5

57,7

66,2

67,0

61,9

57,8

18,7

22,5

25,2

26,5

28,7

21,1

18,1

22,0

31,0

19,2

15,7

15,4

19,7

13,9

17,2

12,5

16,2

17,1

19,2

23,5

35,2

24,1

20,5

19,0

28,3

21,6

15,0

39,5

39,5

41,9

47,1

39,7

41,4

39,6

36,0

38,7

12,5

10,9

12,9

15,2

9,7

10,7

8,9

11,0

11,4

56,7

56,3

55,0

49,0

56,6

54,3

56,7

59,6

55,2

36,7

40,5

42,1

52,1

45,6

37,3

34,0

37,8

50,5

31 744

15 478

1 659

1 132

226

2 527

4 903

1 729

10,2

7,4

12,1

3,3

48,2

4,2

3 302 9,2

7,5

1,3

A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (1559 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony aránya (%)

komfortfokozatú

lakások

1.1/A

1.1/B

1.1/C

1.1/D

1.2

1.3/A

1.3/B

10168

3 155

10169

3 108

16,1

11,2

A táblázatból megállapítható, hogy a belvárosi népesség elöregedettebb, mint a városi átlag, viszont sokkal magasabban kvalifikált. A gyermekszám még a legfiatalabb belvárosi körzetben sem éri el a szolnoki átlagot, a nyugdíjasok száma viszont a zagyvaparti lakótelepen jelentősen meghaladja azt. A diplomások aránya 4,3 %ponttal haladja meg a városi átlagot, de az 1.1/a körzeté 35 % fölötti kiugró adat. A csak általánost végzettek aránya 3,5 %ponttal alacsonyabb a városinál, a legkedvezőbb mutató az 1.2. Tiszaparti városrészben azonban majdnem 7 %ponttal alacsonyabb az átlagnál. A magas korstruktúra miatt a Belvárosban a foglalkoztatottak aránya általában alacsony, a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja a szolnoki átlagot, ez a foglalkoztatott nélküli háztartások magas arányában is tükröződik. A belvárosi lakosság cca. 5,8 %-a, mintegy 1940 fő roma népesség7, szegregációról azonban a belvárosi elhelyezkedés, a szolgáltatások és mindenféle intézményellátás jelenléte miatt itt nem lehet beszélni. A belvárosi lakásállomány komfortossága összességében a városi átlagnál sokkal jobb, de a városközpont Ny-i (Kápolna-Dr. Elek u. közötti) részében kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. (Nemcsak ezen okból, de emiatt is e terület a Tisza fővárosa rehabilitációs akcióterület része.) A Belváros 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Belváros

1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 35 404 45,2 33 056 43,2 - 2 348 (- 7,7 %)

0-14 évesek száma (fő) % aránya a belvárosban 8 689 24,5 4 595 13,9 - 4 094 (- 43,3 %)

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 14 787 50,6 15 478 48,8 + 691 (+ 4,7 %)

Alacsony komfortfokozat Lakásszám % arány db 1 297 8,8 1 145 7,4 - 152 (- 15,9 %)

A táblázat a belvárosi népességszám abszolút (számbeli) és relatív (a teljes városhoz népességéhez viszonyított arányának) csökkenését, igen erős elöregedési folyamatot – a gyermek szám és arány majdnem felére csökkenését - tükrözi, amelyek kedvezőtlen tendenciák, azaz a városközpont olyan

7

A roma népesség száma és aránya becsült adat, a „Tájékoztató Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. június 14-i ülésére a Szolnok Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának kezdeményezésére a város peremterületein élő roma lakosság helyzetéről” c. anyagból, mivel a népszámlálás roma adatai (2001-ben 821 fő) a valóságostól (becsült: 7-8000 fő) jelentősen eltérnek. 2008 FEBRUÁR

59

VÁTERV95


rehabilitációja szükséges, amely a fiatalok népességvonzását elősegíti. A lakásszám enyhe növekedése és az alacsony komfortfokozatú lakások számának és arányának csökkenése viszont pozitív jelenség. A Belvárosban összességében viszonylag magas az elköltözési szándék, bár területrészenként igen változó: leginkább ragaszkodik lakóhelyéhez a Rákóczi út és a Tisza-part népessége, csupán egynegyedük költözne el, relatíve stabilnak tűnik a piac és környéke (Zagyvaparti lakótelep) lakossága is 35 %-os költözési és 62,9 %-os maradási igénnyel). Ezt a környezet minősége nem igazán indokolja, vélhetően az okok között inkább a népesség korából (31 % fölötti a nyugdíjasok aránya) eredő mobilitás hiányt kell keresni. A városközponti részen 47,7 %-os a költözni, és 50,0 %-os a maradni vágyók aránya, amely majdnem megegyezik a vasútállomás környéki lakosság szándékaival (47,0 és 53,0 %). Ez minden esetre a Belvárossal mint lakóhellyel való elégedetlenséget jelzi, a forgalom csillapításának igényét (ez volt a leginkább említett költözési ok) és a városközpont minőségi rendezésének szükségességét veti fel, azaz a városközpont – funkciógazdagságot és lokálpatriotizmust növelő, környezetjavító – rehabilitációjának szükségességét jelenti. Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Igen Nem

Rákóczi út és környéke

Városközpont

24,7% 74,2%

Vasútállomás és környéke 47,7% 50,0%

A településszerkezeti terv Belvárosra vonatkozó részlete

2008 FEBRUÁR

60

VÁTERV95

47,0% 53,0%

Piac és környéke 35,0% 62,9%


A Belváros SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK Sok közintézmény, kereskedelmi és vendéglátóhely Magasan kvalifikát lakónépesség A városrész kulturális és idegenforgalmi hagyományai Történetileg kialakult városszerkezeti és építészeti értékek Egyes részeken karakteres környezet és kedvező városkép A Tisza- és Zagyva-part közelsége, előnyös táji környezet Egyes utcákban és tereken értékes növényállomány Jó (tömeg)közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség

LEHETŐSÉGEK A városközpont rehabilitációjával a belvárosi karakter és funkciógazdagság erősítése, a városi/kulturális élet élénkítése Színvonalas közterület-rendezéssel, forgalomcsillapítással összefüggő gyalogos városközpont és tiszaparti sétány kialakítása A gyalogoshíd megépítésével a Tiszaliget-Belváros- kapcsolat javul. A használaton kívüli értékes épületek (tárház, indóház) közhasznú funkcióval megtöltése és környezetük rendezése Az idegenforgalmi adottságok jó hasznosítása, a vonzerő növelése A városképi törések megszűntetése építészeti és kertészeti eszközökkel

GYENGESÉGEK A városi átlagnál öregebb és erősen csökkenő számú népesség Az idegenforgalmi potenciál alulhasznosítottsága Értékes területen levő karakteres épületek használaton kívüli volta A Tisza-part és a városközpont nem kellő együttműködése, A Tisza-part rendezetlensége és kihasználatlansága A városközponti összefüggő gyalogos rendszer hiányosságai Kerékpárút- hálózat hiányzik A keskeny lakóutcákon nagy a megengedett sebesség, nincs forgalomcsillapítás A Kossuth tér és a Szapáry út melletti tömbök rendezetlensége A városközpont és a Tiszaliget kapcsolatának hiánya A turisztikai és hivatásforgalmi összefüggő kerékpárút- hálózat hiánya A városközpont befejezetlensége, az összehangolt rendezés hiánya A gépjárműforgalom zavaró környezeti és városrészeket elvágó hatása (Baross, Ságvári, Szapáry), kevés a forgalommentes gyalogos/közösségi tér Túlméretezett úthálózat a főutakon a jelenlegi forgalomhoz képest (Baross u.) A pályaudvartól a Zagyváig nyúló belvárosi tengely gyengesége Egyes területek elhanyagoltsága, nem megfelelő épületállag A mozaikosságból eredő városképi törések, a szomszédos területek harmóniahiánya VESZÉLYEK A népesség fogyása és elöregedése folytatódik Az idegenforgalom nem fejlődik megfelelően A területi színvonaljavulás és közterület rendezés elmarad Nem alakul ki az egységes és karakteres gyalogos városközpont A Tisza-part alulhasznosítottsága továbbra is fennmarad Nem épül meg a gyalogos híd a Tiszaliget felé Nem történik meg a forgalomcsillapítás Fennmaradnak a városképi diszharmóniák Nem alakul ki a K-Ny-i gyalogostengely

A Belváros területi egységekre tagozódása

Az egyes területrészek eltérő funkcióit, karakterét és állapotát, a mozaikszerű egymás mellett élést az alábbiak jellemzik: • 1.1. A Belváros intézményközponti részének jellemzői (adatokat l. fenti táblázat 1.1/A-1.1/D) o a megyei és városi szintű adminisztratív és kulturális-oktatási közintézmények, a kereskedelem és a vendéglátás tömörödése, o nagyvárosias beépítés, nagy nappali népsűrűség, magas (szellemi) munkahelyszám, a közterületeken jelentős gyalogos forgalom, o általában kielégítő épületállag és közterületi színvonal a főutcák mentén, de a Kossuth tér – Szapáry út mögötti tömbök és a Kápolna u. – Móricz u. tömbök rendezést igényelnek, o a közterületek állapotának területi különbségei, a szervesen kialakított gyalogos rendszer hiánya, o turisztikai alulhasznosítottság, o elöregedő népesség, a városi átlagnál kisebb gyerekarány és nagyobb idős arány, o lakónépességen belül magas a diplomások és alacsony a csak általános iskolát végzettek aránya, o a korcsoportmegoszlásból következően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya annak ellenére, hogy a foglalkoztatottsági szint az 1.1/B körzet kivételével a városi átlag körül alakul, o intenzív lakótelepi beépítés (f+10 szintes épületek is) a Mátyás kir. út és vasútállomás közötti térségben, o az állomás-előtér, mint „belső kapu” érkezési pont, ezért fontos városimázst meghatározó szerepe, mely ma egyáltalán nem kellően működik (rendezetlen), o jelentősége növekedni fog, ha a pályaudvartól a Zagyváig tartó belvárosi tengely megerősítésre kerül. • 1.2. A Rákóczi út és környéke városrész (József Attila u. – Baross Gábor út – Konstantin u. Mártírok útja – Indóház u. által határolt terület) és a MÁV telep környéke (József Attila u. – Bajcsy-Zsilinszky u. – vasútvonal által határolt terület, adatai a táblázat 1.2 oszlopában) A városrész jellemzői: o A főutak menti terület kivételével a lakófunkció dominanciája. 2008 FEBRUÁR

61

VÁTERV95


Kisvárosias beépítés, zártsorú de alacsony (többnyire fszt, fszt+1 szint) polgári építészet, családi házak ill. társasházak, a tömbbelsőkben „modern” társasházak keveredése (különösen a központtól távolodva), ebből következően városképi diszharmóniák, o Az épületállomány kevésbé jó állapota, egyes tömbökben leromlottsága, a közterületek közepes színvonala. o A városrész társadalmának mutatói nagyrészt – különösen a foglalkoztatottsági mutatók a városi átlag körüliek, kivéve az iskolázottságot, amely jelentősen a városi átlag fölötti (sokkal magasabb diplomás és alacsonyabb ált. iskolai végzettségű arány). o Korcsoportmegoszlásában a munkaképes korúak dominanciája jellemző, a nyugdíjasok aránya nemcsak a belvárosi, de a város átlag alatti, a gyermekkorúak aránya magasabb a belvárosinál, de nem éri el a városi átlagot. o A Tisza-parton (Mártírok útja - Templom u. és a Tisza által határolt területen) kizárólagos intézményi funkciók (iskolák, kulturális funkciók (zsinagóga), szállodavendéglátás) és rekreációs célú (köz)területek, sétány, park területek nagyon változó kialakítási és fenntartási színvonalon. o A MÁV telep Különböző intenzitású lakóterületek keveredése egymással és a közéjük ékelődő gazdasági ill. rekreációs (sport/strand) funkciókkal A terület jelentős részén rehabilitációt igénylő állapotok és épületállag jellemző. 1.3. Az Ady Endre úttól É-ra a vasútig és a Zagyva vonaláig terjedő terület (táblázat 1.3/A, 1.3/B) o Jellemzően lakóterület, az Ady Endre út és a Szántó krt. között többnyire kisvárosias és lakótelepi beépítés. o A Szántó krt-tól É-ra a kertvárosi családiházas és lakótelepi intenzív beépítés keveredése sok városképi törést okoz. o A Zagyvaparti lakótelep blokkos technológiával a 60-as években épült, lakossága ennek megfelelően a belvárosban a legidősebb (31 % fölötti nyugdíjas korú) és legkevésbé mobil, itt a legmagasabb (50% fölötti) a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is és legalacsonyabb (15,0%) a diplomások aránya, mely nemcsak a belvárosi, de a szonoki átlagtól is elmarad. o A városrészben kiugróan kevés alacsony komfortfokozatú lakás található, a lakótelepi részeken azonban a lakásnagyság kicsi (Zagyvaparti ltp. 52 m2). o

•

3.2.2. Tiszaliget – Szandai rétek (B) Szolnok „Margitszigete”. Parkterületek, nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények és idegenforgalmitermál funkciók befogadó területe – további szabad/kihasználható kapacitással. Fejlesztési lehetőségek a Kertész utcától Ny-ra levő részen is rendelkezésre állnak még, a – árvízvédelmi bevédés esetén – a K-i oldal is alkalmassá tehető. A Szandai rétek a népszámlálási statisztikai kimutatásban nem szerepelnek, mert lakónépessége nincs, az utóbbi évtizedben épült bevásárlóközpontok mellett azonban további kereskedelmi célra hasznosítható – önkormányzati tulajdonban levő – területek a városrész fejlődését biztosítják. A Tiszaliget főbb adatai Szolnok összesen

Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma 2008 FEBRUÁR

Tiszaliget

2393 750 1 967 580 426 62

VÁTERV95

26 10 3 3 23

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátók sz. Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

170

7

77 631 75 712 16,2 65,1 18,7 19,2

209 8 1,0 98,6 0,5 16,0

19,2

66,7

39,5

99,5

12,5

16,0

56,7

0,5

36,7

50,0

31 744 10,2

3 33,3

8

Bár a Tiszaliget népszámlálási adatait táblázatosan mellékeljük, az adatok az összvárosi átlaggal – a terület sajátos jellege miatt nem hasonlítható össze: a Tiszaliget szabadidős intézményterület és park, nem lakóterület, lakás mindössze 3 db található a térségben. A lakónépességszám a főiskolai kollégiumot jelzi, aminek egyedi társadalmi struktúrája miatt az iskolázottsági és korcsoportarányok a városival nem is hasonlíthatók össze. A Szandai rétek sem lakóterület, ott a népszámláláskor lakásszám nem is jelent meg, így statisztikai összehasonlítás azon területtel sem lehetséges. Ezért a lakónépességre és a lakásállományra vonatkozó időbeli tendenciák bemutatása sem értelmezhető. A Tiszaliget SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK Kedvező táji környezet, vízparti fekvés, jó természeti adottságok Termálgyógyvíz jelenléte Rehabilitálható, bővíthető szabadidős és sportlétesítmények Közvetlen belvárosi kapcsolat megteremtésének lehetősége (híd) Jelentős önkormányzati telekvagyon Közművek területre kiépítettsége A terület kedvező lakossági megítélése

LEHETŐSÉGEK Termálgyógyfürdő és sportuszoda fejlesztés Idegenforgalmi fejlesztések és szállodaépítések Főiskolai kampusz létesítésének lehetősége A közösségi, szabadidős és sportfejlesztésekhez elegendő terület Közterület-rendezés, sétányok, pihenőparkok és kerékpárutak kialakítása Közvetlen belvárosi kapcsolat kialakítása a tervezett gyalogoskerékpároshíd révén

GYENGESÉGEK Belvárossal való nem megfelelő kapcsolat, a közvetlen kapcsolódást megteremtő gyalogos-kerékpáros- híd hiánya Az idegenforgalmi adottságok alulhasznosítottsága, a termálfürdő alacsony színvonala és kapacitása, területek alulhasznosítottsága A közterületek nem megfelelő színvonala, a berendezettség, utcabútorozás, sétányok, kerékpárutak, világítás hiányosságai A természeti gazdagság kihasználatlansága A belső úthálózat hiányosságai és a többi városrészhez kapcsolódás nem kielégítő volta. Egyetlen (zsákutcás) feltáró útja a város egyik legforgalmasabb útjára kapcsolódik Árvízvédelmi hiányok, bevédetlen területrészek VESZÉLYEK A belvárosi kapcsolatot létrehozó gyalogoshíd építése elmarad A termálfürdő fejlesztése nem vagy lassan valósul meg A tervezettnél kevesebb turizmusfejlesztést inspiráló létesítmény épül A közterületek rendezése és színvonaljavítása késik vagy nem megfelelő A terület alulhasznosítottsága és helyenkénti rendezetlensége fennmarad

3.2.3. Alcsi városrész (C) Az Alcsi városnegyed a Zagyván túl a vasútig terjedő terület, melynek a Belvároshoz közelebb eső része van csak beépítve. Így jelentős fejlesztési tartalék rejlik a városrészben, elsősorban a már beépített részekkel szomszédos volt magyar laktanyaterületen, melynek tervezett felhasználása lakóterület. Sajnálatos módon a volt szovjet laktanya vállalkozók számára megtörtént nem koncepciózus - privatizációja a mögöttes területek megközelíthetőségét és hasznosítását, valamint a laktanyaterületen kialakult gazdasági terület egységes rehabilitációját is megnehezíti. A városrészben alig van intézmény, szegényes a közösségi terek és szabadidő 8

A lakónépesség és állandó népesség közötti különbséget és a lakónépesség városi átlagtól eltérő jellemzőit az okozza, hogy a városrész lakónépességét a főiskolai kollégium alkotja 2008 FEBRUÁR

63

VÁTERV95


eltöltési lehetőségek kínálata, többnyire csak lakóterületek és – helyenként e funkcióval keveredő – gazdasági területek találhatók a városnegyedben. A beépítés mozaikos, az eltérő intenzitású és rendezettségű területek szomszédsága jellemző. A városrész ÉNy-i részén helyezkedik el a Tallin lakótelep, mely felújítása aktuálissá vált. A Zagyva-ártér, Alcsi városrész és Belváros közötti részének rendezése és publikus használatra felszerelése a városrész presztízsét és színvonalát emelheti. Fontos közlekedéshálózati fejlesztések érintik az Alcsi negyedet: a Dr. Sebestén Gy. krt. továbbépítése és a tervezett K-i Tisza-híd megépítése, a 4. sz. főközlekedési úttal a közvetlen kapcsolat megteremtése és a már említett M4-es autópályával való kapcsolat a városrész felértékelődését segíti. A Mester utca Besenyszögi út az É-i M4-es autópálya megépítésével autópálya-csomóponthoz vezető úttá válik, ebből következően a vasút - Mester utca találkozási pont térsége Szolnok K-i városkapujának szerepkörébe kerül, amely további fejlesztéseket inspirál. A jelenleg meglevő területi tartalék e fejlesztéseket lehetővé teszi. Az Alcsi városnegyed főbb adatai9 Szolnok összesen Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátóhelyek Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

2.Alcsi városrész összesen

2.1.

2.2.

2.3.

2393 750 1 967 580 426 170

89 22 68 15 21 7

77 631 75 712 16,2 65,1 18,7 19,2

6 577 6 534 14,9 56,7 28,4 19,3

3 479 3 465 15,3 57,5 27,3 15,9

1 521 1 509 12,1 55,4 32,5 11,6

1 577 1 563 16,7 56,4 26,9 34,1

19,2

16,9

16,7

23,3

10,5

39,5

39,6

37,3

34,6

49,4

12,5

12,8

9,4

7,8

25,2

56,7

54,6

56,7

60,0

44,8

36,7

47,5

45,9

45,1

54,7

31 744 10,2

3 167 7,9

1 835 0,4

707 14,7

625 22,1

A táblázatból kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is elmarad a városi színvonaltól. Elöregedett városnegyed, a nyugdíjas korúak aránya 10 %ponttal magasabb a szolnoki átlagnál, a gyerekkorosztályé viszont alacsonyabb. A felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya - nem is kevéssel marad a városi szint alatt, ugyanakkor, a korstruktúrából adódóan is, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya jóval meghaladja az átlagos szintet, majdnem eléri az 50 %-ot. A városrészen belüli területi különbségek is igen nagyok: legjobb jellemzői a családiházas területnek vannak, annak ellenére, hogy itt a legidősebb a lakosság (32,5 % volt már 2001-ben is a 60 éven felüliek aránya), de a városrészen belül itt a legmagasabb a képzettségi szint és a foglalkoztatási mutatók nagy része is kedvezőbb az átlagnál. Ennek épp az ellenkezője mondható el a laktanyák környékéről, ahol a korstruktúra csak valamivel jobb: a gyerekarány eléri ugyan a szolnoki szintet, de az idősek aránya itt is magas. A képzettségi szint azonban rendkívül gyenge, csak általános iskolát (vagy még azt sem) végzett a lakók több mint 34 %-a, a diplomások aránya alig haladja meg a városi érték felét. Ennek megfelelően a foglalkoztatással kapcsolatos mutatók is rosszak. A területen a Tüzér és Üteg utca valamint a Búzavirág utca környékén magas a roma lakosság aránya, a 2.2-2.3 körzetekben 23 % körül alakul. Összességében az Alcsi városrészben a romák becsült létszáma 800-850 fő körül van. A laktanyák fejlesztésének, funkcióváltásának antiszegregációs hatásai várhatók: javul a terület ellátása, közlekedési kapcsolatai, közművesítettsége, gazdasági szerepe, ennek következtében felértékelődésére lehet számítani. A Mester utcai laktanya területén – a piaci értékesítésű lakóparkok mellett - szociális lakásépítés (150 db új szociális bérlakás) is tervbe van véve a már folyamatban levő „fiatalok háza” épületátalakításán túl. 9

A kedvezőtlen adatok narancs, a kedvezőek zöld alászínezéssel kiemelve 2008 FEBRUÁR

64

VÁTERV95


Bár a lakások alapterülete a Tallinn lakótelepen kicsi, ott gyakorlatilag nincs alacsony komfortfokozatú lakás. A városi átlag dupláját is meghaladja azonban a nem megfelelő komfortú lakások aránya a Mester utca és a laktanyák környékén. A laktanyák rehabilitációja szükséges. A két utóbbi népszámlálás adata alapján az Alcsi városrész népessége is csökken mind abszolút, mind relatív értelemben, de a fogyás üteme kisebb, mint a Belvárosban. Az elöregedési folyamat itt is jellemző – nemcsak abszolút értelemben, hanem Szolnok egészéhez viszonyítva is – a gyerekkorosztály fogyási üteme azonban kisebb, mint a városközpontban. Kiugróan magas viszont az idős korosztály aránya. A lakásállomány enyhén nőtt, ezen belül az alacsony komfortfokozatúak száma – ha kevéssel is – de csökkent. Az Alcsi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Alcsi városrész 1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 6 884 8,8 6 577 8,5 - 307 (- 4,5%)

0-14 évesek száma (fő) % aránya a városrészben 1 229 17,9 978 14,9 - 251 (- 20,4 %)

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 2 926 9,8 3 167 10,0 + 241 (+8,2 %)

Alacsony komfortfokozat Lakásszám % aránya a db városrészben 260 8,9 250 7,9 - 10 (- 3,9 %)

Az Alcsi városrész SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK A városrész Ny-i felének Belvárossal való közvetlen kapcsolata Kedvező táji környezet, Zagyva-part és Tisza-part Területi tartalék a fejlesztésekhez Besenyszögi út révén jó külső megközelíthetőség és a tervezett M4-hez kapcsolódás

LEHETŐSÉGEK Autópálya kapcsolat, városkapu kialakításának lehetősége Laktanyaterület rehabilitációjával új lakó- és intézményterületek építése, ezen belül szociális lakások elhelyezése, ezáltal a népesség korcsoport- összetételének javítása Szabadidős létesítmények elhelyezése a Milléri- tó környezetében Új munkahelyek létesítése a laktanya-rehabilitációk és intézményfejlesztések révén A Tallinn lakótelep rehabilitációjával a terület vonzóbbá tétele és népességi megfiatalítása A folyópartok rendezésével és az új beépítések kapcsán közösségi terek és közparkok kialakítása A tervezett úthálózati fejlesztésekkel (körút) és a Mester utcai tervezett Tisza-híd révén a városrész kapcsolatainak javítása A vasút menti területek fásításával a környezeti terhelések csökkentése

GYENGESÉGEK A városi átlagnál idősebb és alacsonyabban képzett lakosság A terület mozaikos jellege, az egyes részterületek jelentős fizikai és társadalmi különbségei, ami miatt az egységes kezelés és a kohézió megteremtése nehéz Sok a használaton kívüli, rendezetlen terület A volt laktanyaterületek elhagyottsága zavaró A volt orosz laktanya koncepciótlan privatizálása következtében a mögöttes területek nehéz feltárhatósága/rendezése A városrész belső úthálózatának hiányosságai és a városi hálózathoz kapcsolódás nem elégséges volta A jelentős átmenő forgalom és a vasút miatti környezetterhelés A lakóutcákon nincs forgalomcsillapítás, a terület jellegéhez képest túl nagy a megengedett sebesség A kulturális és szabadidős funkciók, valamint a közösségi terek hiánya, az ellátás nem megfelelő szintje Szegregált, magas arányban romák által lakott területek léte (Búzavirág, Tüzér és Üteg u.) és a városrész szerkezetébe nehéz bekapcsolhatósága A helybeli munkalehetőségek szűkös volta VESZÉLYEK A terület forgalmi és környezeti terhelése tovább nő, különösen az autópálya- csomópontra vezető Besenyszögi út miatt A társadalmi keresztmetszet nem változik, állandósul az alulképzett népesség magas aránya és a Tallinn városrész elöregedése A laktanyaterületek rendezése nem lesz elég hatékony a terület imázsának megváltoztatásához Késik vagy elmarad az úthálózat, a városi kapcsolatok fejlesztése Nem valósul meg az intézményhálózat fejlesztése és a szabadidős létesítmények, nem alakul ki karakteres városkapu

A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Igen Nem

Tallin lakótelep

Sefcsik telep (Verseghy-Lőtér u. között)

Mester u. és laktanyák környéke

50,8% 45,9%

30,5% 69,5%

87,7% 12,3%

A lakókörnyezettel való elégedettség a családiházas területen a legmagasabb, itt a lakosság kevesebb, mint egyharmada gondolkodna csak elkötözésről. A legkedvezőtlenebb a Verseghy úttól D-re eső terület, a Mester utca és a volt laktanyák környéke, ahol az elköltözési szándék a 90 %-hoz közelít. Ebben nem kis szerepet játszhatnak a Tüzér és Üteg utcák környéki rossz lakásviszonyok (a 2.3. körzet 22,1 %-os alacsony komfortfokozatú lakásállománya.) A Tallinn lakótelepen majdnem egyensúlyban vannak az elköltözni és a maradni vágyók. 2008 FEBRUÁR

65

VÁTERV95


3.2.4. Széchenyi városrész (D)

A vasúttól É-ra, a várostesttől különállóan elhelyezkedő városnegyed, a történeti városhoz csupán két ponton: a Pozsonyi út - Széchenyi krt. és a Thököly úton keresztül kapcsolódik. A területen nagy népességszámot képvisel a lakótelep, melynek negyedik üteme nem valósult meg. A telepszerű beépítés kertvárosias lakóterülettel körbeépítése a K-i és D-i oldalon megtörtént, további kertvárosi lakóterületek létesítésére van lehetőség a lakóteleptől É-ra és DNy-ra. Gazdasági területek a DNy-i részen a Thököly út mentén találhatók és a víztoronytól D-re tervezettek. A városrész a várostesttől való elkülönülő fekvése miatt önálló területegységként inkább csak alvóvárosi, mintsem komplex városi szerepkört tölt be, Szolnok többi részéhez kevéssé kapcsolódik. Ezért funkciógazdagítása kiemelt feladat, a szabadidő-eltöltés, közösségformáló intézmények, tevékenységek infrastruktúrájának és tereinek megteremtése szükséges. Népessége Szolnok egészéhez viszonyítva rendkívül fiatal, a gyermekek aránya több mint 5 %ponttal magasabb a város egészénél, ugyanakkor az idős korosztály aránya a szolnoki átlag felét sem éri el (éppen annak 40 %-a). A munkaképes korúak aránya jelentősen meghaladja a városit, ezen belül rendkívül magas a foglalkoztatottak aránya is. A foglalkoztatott nélküli háztartások alig haladják meg a városi érték felét. Figyelemre méltó, hogy nemcsak az új beépítésű területrészeken fiatal a népesség, hanem a 70-es években épült lakótelepi részeken is. Ez eltér a többi szolnoki lakótelep jellemzőitől, ahol a megépüléskor beköltözött lakosság nagyrész helyben maradt és emiatt a népesség elöregedőben van (mind a Tallinn, mind a Zagyvaparti és a vasútállomás környéki területeken is.) A magasan iskolázottak azonban a lakótelepen kevesebben, az új családiházas beépítésben többen vannak, mint a városi átlagban. A városrészen belüli részterületek teljes mértékben különböznek: a lakótelep képviseli a népességi súlypontot, a családiházas területnek kisebb, a régi Kisgyepből megmaradt szegényes lakóterületnek pedig a legkisebb a lakosok száma. A korcsoport összetételben alig van különbség a három részterület között, mindenhol magas a gyermekek és igen alacsony az idősek aránya. A legkedvezőbb iskolázottsági mutatókkal az új családiházas területek dicsekedhetnek, foglalkoztatási szempontból azonban a lakótelep adatai a legjobbak. A Széchenyi városrész főbb adatai Szolnok összesen

3. Széchenyi városrész összesen

2393 750 1 967 580 426 170

239 104 202 84 37 20

Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátóh. 2008 FEBRUÁR

66

3.1.

VÁTERV95

3.2.

3.3.

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

77 631 75 712 16,2 65,1 18,7 19,2

16 334 16 558 21,7 70,7 7,6 18,9

14 245 14 371 21,4 71,2 7,4 18,8

1 997 2 096 23,3 67,5 9,3 17,8

92 91 28,3 62,0 9,8 63,2

19,2

16,4

14,6

30,1

0,0

39,5

36,2

35,8

37,6

70,2

12,5

11,1

10,6

12,4

50,9

56,7

61,8

62,3

60,1

28,8

36,7

20,2

19,6

23,1

57,1

31 744 10,2

5 691 2,4

5 065 1,1

601 9,7

25 96,0

A városrész adatainak táblázatából kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is jobb a városi átlagnál. A Varjú utca körüli régi beépítésű terület szociális problémáktól sem mentes, iskolázottsági és foglalkoztatási téren a legrosszabb mutatókkal rendelkezik: a foglalkoztatási arány nem éri el a 30 %-ot, a háztartások majdnem 60 %-ában egyetlen kereső sincs, mint ahogy egyetlen diplomás sem lakik a körzetben. Legkirívóbb mégis a lakáshelyzet: itt a lakások 96,0 %-a alacsony komfortfokozatú. A Varjú utca környékén magas, szinte 100 %-os a roma népesség aránya, létszáma azonban nem magas(100 fő körüli). A szegregációs problémákat a terület tervezett hasznosítása, lakóterületi beépítése megoldja majd: a jelenlegi rossz épületállomány a lakóterületi fejlesztések során bontásra, a terület közművesítésre kerül. A közterületek kiépítésének színvonala olyan minőségű kell legyen, hogy a környék vállalkozói alapon, piaci lakásépítésre alkalmassá váljon. Az intézményellátás, szabadidős és kulturális létesítmények rendelkezésre állása a lakótelep funkcióbővítő rehabilitációja kapcsán a jelenlegihez képest jelentősen javulni fog. A lakótelep egyes utcáiban is (Arany Sándor, Karczag László, Orosz György u.) viszonylag jelentős számú – 480-500 fő – roma népesség lakik, de a lakótelep teljes népességéhez (14 245 fő) viszonyítva arányuk elenyésző (3,4%), szegregációról nem beszélhetünk. A Széchenyi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza: Széchenyi városrész 1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 16 202 20,7 16 334 21,0 + 132 (+ 0,8%)

0-14 évesek száma (fő) % aránya a városrészben 6 922 42,7 3 545 21,7 - 3 377 (- 48,8 %)

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 5 655 18,9 5 691 17,9 + 36 (+ 0,6 %)


A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között valamelyest növekedett. A lakásszám azóta is folyamatosan nő, mivel a családiházas beépítés 2001 óta is folytatódott. A gyermekszám – bár a vizsgált tíz évben felére csökkent, de – még mindig messze a városi átlag felett van. (Az eredeti 42,7 %-os gyermekarány a várositól gyökeresen eltérő társadalmi rétegződés jelenlétét tükrözte.) Az alacsony komfortfokozatú lakások számának felére csökkenése az új építések eredménye, a Széchenyi városrész elmaradt 4. üteme helyén még meglevő rossz állapotú régi lakások felszámolása az akcióterületre tervezett lakásépítés során várhatóan a közeljövőben megszűnik. Ettől várható – mint már említésre került - a területen levő társadalmi szegregáció problémájának megoldása is. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Igen Nem

Széchenyi új városrész

Széchenyi lakótelep észak

Széchenyi lakótelep dél

Régi kisgyepi terület (DNy)

36,0% 64,0%

62,0% 37,3%

64,8% 35,2%

50,6% 47,1%

Az elköltözési szándék természetszerűleg az új családiházas területen a legalacsonyabb, érdekes módon nem a legrosszabb helyzetben levő kisgyepi területen a legmagasabb, hanem a lakótelep déli részén, de az északi rész adatai se sokkal kedvezőbbek. Ez az értékítélet is alátámasztja a Széchenyi városrész akcióterületbe sorolását, a lakótelep fizikai felújítását és funkciógazdagítását, újabb ellátó intézmények és a városrésztől É-ra tervezett szabadidőközpont megépítését. 2008 FEBRUÁR

67

VÁTERV95


A Széchenyi városrész SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK Területi tartalék, a városrész továbbépítésének lehetősége Közösségi és szabadidős terek kialakításának, intézményhálózati fejlesztéseknek nincs területi korlátja További lakásépítéshez közműgerinccel ellátott területek rendelkezésre állnak Fiatal lakossági korcsoport-összetétel, magas iskolázottsági szint A Széchenyi körút Újszászi útig folytatásának nincs akadálya

GYENGESÉGEK Városszerkezeti különállóság, monofunkció (alvóváros) A városi élet, a közösségi és kulturális létesítmények, szabadidős területek hiánya, szegényes szolgáltatási és vendéglátási kínálat Helybeli munkalehetőségek hiánya (különösen a lakónépesség számához viszonyítva) Nem kellő színvonalú környezet, közösségi terek hiánya, a közterületek alacsony színvonala, hiányzó utcabútorozás és növényállomány A lakótelep leromlott állapota, energiapazarló épületek Instabil népesség, magas elköltözési szándék, lokálpatriotizmus hiánya A régi beépítésű területen szegregált szegény lakosság A többi városrézhez kapcsolódást egyetlen útvonal (Széchenyi krt.) teremti meg, melynek Thököly úti csomópontjának áteresztő képessége nem megfelelő VESZÉLYEK A csökkenő népességszám következtében elmaradnak a lakóterületi fejlesztések, emiatt és forrás hiányában megmarad a régi beépítés szegregáltsága Az intézményhálózat és a szabadidőközpont fejlesztése késik Nem javul a városrész közlekedési és Belvárossal való kapcsolata Megmarad a közterületi sivárság, funkciótlanság, rendezetlenség

LEHETŐSÉGEK Komplex lakótelep-rehabilitáció pályázati támogatással Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiára alapozása A közterületek rendezése és újabb funkciók (játszóterek) elhelyezése, a parkolás megoldása (kulturált garázsépítés) Új lakóterületek kialakításával a szegregált területek felszámolása Az intéményhálózat gazdagítása, szabadidő-sportközpont építése Új munkahelyek létrehozása A Széchenyi krt. Thököly úti csomópontjának körforgalmú csomóponttá átépítése A Széchenyi út folytatása az Újszászi útig, jobb kapcsolatteremtés a munkahelyi területekkel

3.2.5. Nyugati városrész (E) A Thököly úttól a ceglédi vasútvonalig terjedő terület, melynek • É-i része jellemzően gazdasági terület, melybe a Meggyesi telep lakóterületként ékelődik be • D-i része a vasútvonalak közé „szorult” Partoskápolna és Pletykafalu lakóterületek, de a hatalmas vasútterületek mellett és a 4. sz. főút mentén a gazdasági területhasználat is jelentős. A városrészt a – kevés helyen átjárható - vasútvonalak szétszabdalják, szerkezete, beépítettsége, karaktere is töredezett, sok környezeti és esztétikai konfliktussal. A városnegyed presztízse nem magas, egyes területrészek elhanyagoltak, alulhasznosítottak, az épületállomány közepes, helyenként szegregációs problémák is jelentkeznek (pl. Meggyesi telep Ny-i része). A terület legnagyobb fejlesztési potenciálja a Thököly út menti volt laktanyaterület, ahol városkapu kialakítása javasolt részben szabadidős/eseményterületi, részben kereskedelmi/intézményi profillal. Ez a Széchenyi városrész többi városrészhez való jobb kapcsolódását, ill. - a közelség révén – a lakótelep funkciógazdagítását is szolgálhatja. A Ny-i városrész főbb adatai Szolnok összesen

Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma

4. Ny-i városrész összesen

2393 750

151 41

1 967 580

118 26

426

33

2008 FEBRUÁR

68

4.1.

4.2.

4.3.1-4.3.2 összesen

VÁTERV95

Ebből 4.3.1. Hangya

4.3.3

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátóh. Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

170

15

77 631 75 712 16,2

4 403 4 152 15,7

3 361 3 381 15,6

728 451 18,1

112 95 35,7

314 320 11,8

65,1

62,9

60,3

76,0

59,8

60,2

18,7

21,4

24,1

5,9

10

4,5

28,3

19,2

28,3

26,4

32,6

79,1

36,0

19,2

9,2

9,2

11,6

1,7

5,7

39,5

40,4

42,2

32,0

79,1

46,0

12,5

17,4

16,5

18,1

61,2

25,4

56,7

55,1

53,1

66,6

20,3

46,0

36,7

41,5

40,6

45,6

70,6

46,6

31 744 10,2

1 432 25,1

1 185 21,6

131 48,9

27 100,0

116 33,6

A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában a városi átlag alatt maradnak, azaz a városrész helyzete/állapota a Szolnokon belül kedvezőtlennek mondható: népessége a városi átlagnál idősebb, magasabb a 60 éven felüliek és alacsonyabb a 14 éven aluliak aránya. Leginkább azonban az iskolázottsági szint marad el a várositól: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak másfélszerese, a diplomásoké a városi átlag felét sem éri el. A foglalkoztatott nélkül élő háztartások aránya is magasabb, mint Szolnok egészében. A városrészen belüli részterületek között igen nagy különbség mutatkozik, de még a legjobb körzet (Pletykafalu, Partoskápolna) adatai is rosszabbak a városi átlagnál. Legkedvezőtlenebbek a Hangya és Tücsök utcában élő roma szegregátum adatai, de az egész Meggyesi telep eléri, sőt meghaladja a szociális rehabilitációra jogosultság küszöbértékeit annak ellenére, hogy a jobb helyzetben levő Seregély és Zöldfa utca társadalma a mutatókat javítja. A roma telep beintegrálása a Meggyesi telepbe és a szegregáció megszűntetése cél, így a városfejlesztési stratégia a Hangya utcában Roma Közösségi Ház építését és a közműellátás fejlesztését tartalmazza. Ezen túl a gazdaságfejlesztéssel és a volt Thököly úti laktanya rehabilitációjával a helyben foglalkoztatottság lehetősége jelentősen megnő majd, sok új munkahely jön létre, a vasútterületen tervezett logisztikai fejlesztéseknél várhatóan az alacsonyan iskolázott népesség egy része is munkát találhat. A laktanyaterület nagyrészt intézményi – eseménytér, kereskedelem – hasznosítása egyben a területi ellátottság, szolgáltatások kínálatát is bővíti. Az új útépítésekkel a terület városi úthálózatba bekapcsoltsága is sokat javul. Így a Ny-i városrészben nem a telepfelszámolás, hanem a környezetbe illesztés, a terület színvonalának javítása és a társadalmi integráció a cél. Jelentős, összességében mintegy 480-500 fős roma népesség lakik a Pletykafaluban (Hajnóczy, Kőműves, Gólya u.) és Partoskápolnán (Káka, Nyíl, Pajzs, Sás u.) is. Arányuk a körzet össznépességéhez (3 361 fő) viszonyítva (14,4 %) azonban sokkal alacsonyabb, mint a Meggyesi telep környékén (70 %, a Hangya-Tücsök utcákban 100 % körül). Az 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok összehasonlító táblázata: Ny-i városrész 1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 3 755 4,8 4 403 5,7 + 648 (+ 17,9%)

0-14 évesek száma (fő) % aránya a városrészben 875 23,3 691 15,7 - 184 (- 21,1 %)

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 1 335 4,5 1 432 4,5 + 97 0 (+ 7,2 %)


A városrész lakásszáma és lakónépessége a két népszámlálás között enyhén nőtt, ami a stagnáló/csökkenő szolnoki népesség figyelembe vételével a terület relatív vonzerejét tükrözi, pedig 10

A látszólag kedvező adat (idősek alacsony aránya) valójában kedvezőtlen, mert azt tükrözi, hogy a szegregált roma népességből kevesen érik el a nyugdíjas kort 2008 FEBRUÁR

69

VÁTERV95


gazdasági területek és vasútvonalak közé ékelődése miatt jelentős környezeti terhelésnek van kitéve. A lakosság elköltözési szándéka – a látszólag rosszabb környezet ellenére is – kisebb, mint akár a Széchenyi, akár az Alcsi városrészekben, sőt a pletykafalusiak ragaszkodása még a Belváros nagy részét is megelőzi. A városrészen belül – magától értetődően – az elköltözési igény leginkább a Meggyesi telepen jelentkezik. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék válaszadók %-ában Igen Nem

a

Pletykafalu

Partoskápolna

Meggyesi telep

27,9% 72,1%

37,5% 62,5%

47,1% 52,9%

A Ny-i városrész SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK Jó elérhetőség:a 4. sz..főút és a 32.sz. út a területen halad át Vasút jelenléte, arra alapozott logisztikai funkciók fejleszthetősége Stabil népesség és a lakók helyhez ragaszkodása Új beépítések számára rendelkezésre álló tartalékterületek

LEHETŐSÉGEK Városkapu kialakítása, fogadó látvány/karakter megteremthetősége A laktanyaterület rehabilitációjával a terület funkciógazdagítása, az ellátási kínálat bővítése és a színvonal emelése Városi/térségi vonzást keltő létesítmények (eseményterület, vásár/kiállítási terület) betelepíthetősége Jelentős számú új munkahely létesítése gazdasági és intézményi területeken egyaránt A szegregált lakóterületek integrálhatósága a rehabilitáció során Roma Közösségi Ház elhelyezése É-D-i gyűjtőút kiépítése a Thököly út és a D-i iparterület összekötése, a vasút átjárhatóságának javítása A logisztikai terület közúti kapcsolatának megteremtése a 32. sz. út felé A 32. sz. út Abonyi úti és Thököly úti ága közötti kapcsolat ne a Belvároson keresztül (Mátyás kir. út), hanem rövidebb nyomvonalon a Nagysándor József úton keresztül legyen

GYENGESÉGEK Városszerkezeti hiányosságok a vasút elválasztó hatása miatt Az egyes területrészek egymás közötti nem elégséges kapcsolatai, a város egészétől való elszigeteltség Jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés (főutak, vasút) Gazdasági és lakófunkciók egymást zavaró keveredése Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése, vasúti területek kihasználatlansága A logisztikai terület nehézkes közúti megközelíthetősége A logisztikai/gazdasági területek közúti kapcsolathiánya a D-i iparterülettel és ipari parkkal és a 32. sz. úttal Az egykori laktanyaterület használaton kívüli volta A közösségi és kulturális létesítmények hiánya, szegényes intézményhálózat, a szolgáltatások és vendéglátás alulfejlettsége A közösségi terek hiánya, a közterületek alacsony színvonala Társadalmi szegregáció, alacsony iskolázottság Partoskápolna építészeti örökségének nem kellő ismertsége, nehéz megközelíthetősége A Pletykafalu tömegközlekedési ellátottsága nem megfelelő VESZÉLYEK Fennmarad, sőt növekszik a közlekedési eredetű környezetterhelés Nem épülnek ki a részterületek közötti jobb kapcsolatot biztosító utak A lakóterületi rehabilitáció és a Roma Közösségi Ház elmarad, fennmarad a szegregáltság A városkapu a 32. út forgalmi terhelésének növekedéséhez vezet Befektető hiányában kevéssé fejlődik a logisztikai és gazdasági terület, a munkahelyek számának növekedése elmarad az elvárásoktól

3.2.6. Déli városrész (F) A déli iparterület Szolnok DK-i, kétoldalt vasúttal, egy oldalon a Tiszával határolt, különálló része. A városhoz a Tószegi út és a 4. sz. főút által kapcsolódik. Nagymértékben alulhasznosított, sok a beépítetlen terület. A Gyökér utcától délre szinte kizárólag gazdasági terület (déli iparterület és ipari park, kivéve a volt TVK lakótelepet és környékét), északi részén azonban a lakó és gazdasági funkciók – egymást zavaró módon – vegyesen helyezkednek el. Egységes városképről nem beszélhetünk, sok a városképi ütközés, miközben védelemre érdemes épített értékek is előfordulnak. Az épületállomány állapota meglehetősen vegyes, a lakóterületek presztízse nem magas, helyenként szegregációs problémák jelentkeznek. A lakó- és gazdasági funkciót elválasztó erdősávok fásítása nagyrészt még nem történt meg. Az intézményellátás a körzetben nehezen biztosítható. A déli iparterületen gazdasági telephelyek befogadására még nagyméretű szabad területek találhatók, az ipari park belső infrastruktúrájának kialakítása megtörtént, jelentős vállalkozást vonzó-fogadó képességgel rendelkezik.

2008 FEBRUÁR

70

VÁTERV95


A déli városrész főbb adatai

Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátóh. sz. Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max. ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

5.2.

5.3.

5.4

33 33 18,2 57,8 24,2 47,4

3 454 3 427 16,0 60,0 24,0 61,0

110 110 11 34,6 57,3 12 8,2 93,7

900 905 14,1 66,2 19,7 24,5

518 520 18,2 59,5 22,4 27,6

4 082 4 057 16,8 59,9 23,4 40,7

6,5

4,4

3,9

0,0

13,9

10,9

4,8

39,5

51,7

57,9

53,1

95,2

44,6

46,8

53,4

12,5

27,0

31,6

28,9

90,5

17,5

19,5

29,3

56,7

44,3

42,1

42,7

4,7

50,8

50,6

42,7

36,7

49,2

57,1

51,8

88,0

38,0

47,6

51,8

31 744 10,2

1 849 31,8

16 81,3

1 209 38,2

23 100,0

393 11,2

208 22,1

1 440 36,9

Szolnok összesen

5. D-i városrész összesen

2393 750 1 967 580 426 170

182 49 147 30 35 19

77 631 75 712 16,2 65,1 18,7 19,2

5 015 4 995 16,3 61,0 22,7 37,4

19,2

5.1.

5.5

5.2-5.35.5 együtt

A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában rendkívül rosszak, a városrész demográfiai, társadalmi állapota Szolnokon belül a legkedvezőtlenebb. Korcsoport összetétele az átlagtól csak kissé tér el, de az iskolázottsági szint a városon belül itt a legalacsonyabb: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak majdnem kétszerese, a diplomásoké a városi átlag harmada. A városrészen belül a részterületek között – annak ellenére, hogy mindegyik negatív irányban tér el a szolnoki átlagtól – rendkívül nagyok a különbségek, de a legjobb (5.4.) körzet mutatói is sorra a városi átlag alatt maradnak. Tragikusan rossz a Törteli út menti romatelepen élők helyzete, ahol a lakosság 93,7 %-a csak általánost, vagy annál kevesebbet végzett, diplomás egyáltalán nincs, rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak mindössze 4,8 %-a rendelkezik és a lakásállomány 100,0 %-a alacsony komfortfokozatú, ugyanakkor a gyermekkorosztály aránya irreálisan magas: 34.6 %. Nem ennyire rosszak, de a városi mutatóktól 11

A magas gyermek-arány elvileg kedvező adat lenne, de a 34,6 % a roma szegregáció átlagostól eltérő demográfiai struktúráját tükrözi A városi átlagnál sokkal alacsonyabb idős arány kedvező adat lenne, de a 8,2 % azt mutatja, hogy a roma szegregációban kevesen érik el a 60 éves kort, ami viszont igen kedvezőtlen tendenciát tükröz 12

2008 FEBRUÁR

71

VÁTERV95


jelentős mértékben negatív irányban helyezkednek el az 5.1., az 5.2. és az 5.5. körzet átlagai is, az egyetlen körzet, ami alulról megközelíti a szolnoki szintet, az 5.4. részterület. A városrész valamennyi körzetében magas a roma lakosság száma és aránya is: a teljes D-i városrész 5 015 fős lakosságából mintegy 2 780-2 800 fő roma, azaz arányuk meghaladja az 50 %-ot. Ezen belül a legdélibb részen (5.4. körzetben) lakik a legkevesebb roma, de a Törteli út mentén arányuk 100% közeli. D-i városrész 1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 5 403 6,9 5 015 6,5 - 388 (- 7,2 %)

0-14 évesek száma (fő) % aránya a városrészben 1 280 23,7 817 16,3 - 463 (- 32,1 %)

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 1 987 6,6 1 849 5,8 - 138 (- 7,0 %)

Alacsony komfortfokozat Lakásszám % aránya a db városrészben 920 46,3 588 31.8 - 332 (- 36,1 %)

A városrész lakónépessége és lakásszáma – abszolút értékben is és összvárosi arányaiban is – csökkent az előző népszámlálás óta. Ez a kívánatos városrendezési/városszerkezeti tendenciába beleillik, mivel nem kedvező, hogy a gazdasági területek közé kisebb, elszigetelt lakóterületi zárványok ékelődnek, melyek ellátása alig, és – az egyébként nem megfelelő alacsony ellátottsági szinten is - csak költségesen biztosítható. Különösen a kisebb méretű és társadalmilag is szegregált lakóterületek fokozatos felszámolása lenne cél. Az alacsony komfortú lakások száma és aránya a városrészi lakásállományhoz képest gyorsabban csökkent, ez azt jelenti, hogy vagy a megmaradt lakásállományon belül komfortosítottak, vagy a lebontott komfort nélküli lakások helyén épült új, komfortos lakás. Ez utóbbit – a nem megfelelő városszerkezeti elhelyezkedés és a környező gazdasági területek kedvezőtlen környezeti hatásai miatt – jó lenne korlátozni, és a megszűnő lakásállományt a város más részeiben visszapótolni. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék válaszadók %-ában Igen Nem

a Kőrösi út és környéke 49,3% 47,8%

Törteli út menti szegregátum 97,4% 2,6%

Déli iparterület 26,1% 60,9%

Az elköltözési szándék a Törteli úti telepen a városban a legmagasabb, itt a magas talajvízszint miatt a vályogfalak felvizesedése, az épületek rossz fizikai állapota (50 %-ban beázik a tető), a részleges közművesítettség és az intézmények távoli elhelyezkedése jellemző, emiatt a telep fokozatos felszámolásával kell számolni. Csak valamivel jobb a Kőrösi út és környékén a helyzet, amit az elköltözni és maradni vágyók majdnem egyensúlya jelez. A többi lakóterületen élők viszonylag alacsony elköltözési szándékát a környezet színvonala és az intézményellátás távolsága nemigen indokolja, valószínűleg a tehetősség hiánya, a családiházas beépítés és a saját telek/háztulajdon magyarázza a fizikai körülményekhez viszonyítva kedvező arányt. A D-i városrész SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK További gazdasági területfejlesztésre alkalmas beépítetlen területek Az É-D-i közúti összeköttetés javasolt vonalának beépítetlensége A közműgerincek rendelkezésre állása a gazdasági területek fejlesztéséhez

LEHETŐSÉGEK Az ipari-park fejlesztése révén számos új munkahely teremtése Szociális integráció, a legszegényebb lakóterület felszámolása A részlegesen közművesített területeken közműhálózat fejlesztés Az iparterületet a logisztikai területtel összekapcsoló út megépítése

GYENGESÉGEK Gazdasági és lakófunkciók keveredése, lakóterületi zárványok, Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése A főutak mentén jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés, a korábbi ipari használat miatt helyenként talajszennyezettség Az intézményellátás hiányosságai Helyenként közművesítési hiányok, részleges közműellátás A felszíni vízrendezés hiányosságai (belvizes területek) Közúti közlekedési hiányok a logisztikai/gazdasági területek, a GIMA Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park között Szegregáció, alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség A tömegközlekedési ellátottság nem megfelelő VESZÉLYEK A lakóterületi zárványok fokozatos felszámolása akadályokba ütközik A környezetvédelmet szolgáló kijelölt erdősítés nem történik meg Nem lesz elegendő vállalkozói tőke/szándék a gazdaságfejlesztések végrehajtására

3.2.7. Kertváros - Szandaszőlős - Alcsisziget (G) Kertváros és Szandaszőlős a központi várostesthez csak pontszerűen kapcsolódó, önálló, családiházas, monofunkciós lakóterületek, melyek belvárostól való távolsága – különösen a távolabbi Szandaszőlős esetében – önálló városrészközpont kialakítását indokolná. Az alapellátás – legalábbis a gyermeknevelési intézmények - biztosítottak, de a többfunkciós, komplexebb városrészközpont hiányzik. Szandaszőlős további lakásépítési lehetőségeket is tartogat, melyek tömbbelsőfeltárással 2008 FEBRUÁR

72

VÁTERV95


kihasználhatóvá tehetők, az ennek köszönhető várható népességszám-emelkedés a központ kialakításának szükségességét méginkább hangsúlyozza. Az Alcsiszigeten kistelkes hétvégiházas üdülőterület és az evezős pályához kapcsolódó sport/szabadidős területek alakultak ki. A város településszerkezeti terve a Tölgy utcától É-ra lakóterület-fejlesztést tesz lehetővé, de megjelent az igény az üdülőterület egyes részeinek lakóterületté átalakítására is – melynek azonban akadálya a túlzottan elaprózott telekstruktúra. Tenyősziget ma még beépítetlen, bár üdülőterület számára telekosztás már kialakításra került, beépítése városszerkezeti okokból meggondolandó. (Tenyősziget beépítetlensége következtében a népszámlálásban adatokkal nem is jelenik meg.) A városrész adatainak táblázatából kitűnik, hogy mutatói általában jobbak, mint az egész városé, a népesség fiatalabb ami nem a gyerekek magas számából, hanem az idős korosztály alacsonyabb arányából ered. A városrész statisztikáját Szandaszőlős javítja különösen, mivel ott a nyugdíjas korúak 13.9%-os aránya lényegesen a városi átlag alatt marad, míg a két másik részterületé meghaladja a szolnoki átlagot. A legtöbb pozitív mutatóval Szandaszőlős rendelkezik, bár a másik két területnek is vannak előnyös adatai, ott egy-egy kedvezőtlen jelenség azért tapasztalható: Kertvárosban a népesség folyamatos elöregedésére utal, hogy minden negyedik lakos 60 éven felüli, ezzel meghaladja a városi szintet. Alcsiszigeten meg a gyermekkorosztály aránya marad el rendkívüli mértékben a szolnoki összvárosi értéktől, valamint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen magas, melynek oka az üdülőterületből lakóterületté átfejlődésben, a nyaralónak épült kisebb komfortú házak lakóépületként történő használatában keresendő. Az iskolázottság és foglalkoztatás adatai mindhárom részterületen rendre jobbak, mint a város egészében. A Kertváros – Szandaszőlős – Alcsi sziget városrész főbb adatai Szolnok összesen Gazdaság Működő vállalkozások száma Egyéni vállalkozások száma összesen Kiskereskedelmi üzletek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet Vendéglátóhelyek száma Egyéni vállalk. által üzemeltetett vendéglátók sz. Társadalom Lakónépesség (fő) Állandó népesség (fő) A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves lakosságból (%) Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves lakosságból (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásellátottság Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%)

3. A városrész összesen

2393 750 1 967 580 426 170

7.1.Kertváros

7.2. Szandaszőlős

7.3. Alcsi sziget

149 75 113 52 36 23

77 631 75 712 16,2 65,1 18,7 19,2

11 577 11 330 16,0 68,2 15,8 17,3

1 407 1 422 13,0 62,0 25,0 13,0

9 436 9 180 16,8 69,3 13,9 17,8

734 728 11,7 66,6 21,7 18,2

19,2

21,6

23,5

20,9

25,8

39,5

36,9

39,6

36,6

36,6

12,5

10,5

9,3

10,6

11,0

56,7

59,4

55,3

60,1

58,1

36,7

30,2

41,2

28,2

31,0

3 925 15,6

538

31 744 10,2

2008 FEBRUÁR

73

3 117 16,4

VÁTERV95

270 13,1

43,3


Az 1990-es és 2001-es népszámlálás adatainak összehasonlítása: Kertváros, Szandaszőlős Alcsi sziget 1990 2001 változás

Lakónépesség száma (fő) % a teljes népességből 7 722 11 577 + 3 875 (+ 49,9 %)

9,9 14,9

0-14 évesek száma (fő) % aránya a városrészben 2 605 1 852 - 1 587 (- 28,9 %)

33,7 16,0

Lakás Lakásszám szolnoki ladb kásállom.% 3 041 3 925 + 884 (+ 29,1 %)

11,4 12,4

Alacsony komfortfokozat Lakásszám % aránya a db városrészben 13

594 612 + 18 (+ 2,6 %)

19,5 15,6

A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között jelentős mértékben nőtt, ez azt jelzi, hogy a városrész Szolnokon belüli súlya egyre nagyobb: a lakónépesség 10 %-a helyett ma már 15 % él ezekben a városrészekben. Ezen belül is Szandaszőlős fejlődik leginkább, míg a Kertváros népessége a két népszámlálás között stagnált, sőt valamelyest csökkent, Szandaszőlős dinamikusan fejlődött: lakásszáma tíz év alatt több mint 600 db-bal növekedett. A városrészben a gyerekek száma és aránya is jelentősen csökkent, de ennek ellenére még mindig a szolnoki átlag körül van. A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként: Elköltözési szándék a válaszadók %-ában Igen Nem

Szandaszőlős

Kertváros

Alcsi sziget

Tenyősziget

40,3% 56,8%

25,5% 74,5%

Nincs adat

Nincs lakosság

Az elköltözési szándék – összehasonlítva a város többi részével – rendkívül alacsony a Kertvárosban, ahol a lakosság háromnegyede ragaszkodik a helyben maradáshoz. Bár többségében ez jellemző a szandaszőlősiekre is, a jó statisztikai mutatók ismeretében még a 40 %-os költözési szándék is meglepő (lehet, hogy felmérési hiba?). Kertváros, Szandaszőlős, Alcsisziget városrészek SWOT- analízise: ERŐSSÉGEK Magasan iskolázott, stabil és kedvező korcsoport-összetételű népesség Kertvárosi színvonalas környezet, magas lakóterületi presztízs Kellemes táji adottságok, Tisza-part közelsége

LEHETŐSÉGEK Városrészközpont kialakításával az intézményi funkciók erősítése, az ellátás javítása és sajátos/jellegzetes karakterű központ kialakítása, ezzel az identitástudat erősítése A tervezett elkerülő út megépítésével a környezetterhelés csökken Az Alcsisziget holt-tiszai átkelési lehetőségének javítása a szandaszőlősi összekötés megépítésével A Holt-Tisza rehabilitációjával a turisztikai és sportfunkciók megerősítése, az evezőspálya jobb hasznosítása Új lakóterületek nyitása tömbbelsőfeltárásokkal, a befogadó településrészi szerepkör további megtartása A katonai repülőtér polgári/gazdasági hasznosítása (air-cargo) A Kocsoros út – Karinthy Frigyes út – Vörösmező utcai csomópont átbocsátó képességét körforgalmi csomóponttá átépítéssel kellene biztosítani

13

GYENGESÉGEK A Belvárostól távoli elhelyezkedés Szandaszőlőst elkerülő út hiánya, a Karinthy út túlterheltsége A kistérség D-i részét a várossal összekötő út forgalmának zavaró hatása A gyűjtőúthálózat nem elég sűrű, a tömegközlekedési ellátottság nem fedi le a lakóterületet A lakóutcákban a forgalomcsillapítás hiánya, a megengedett sebesség a terület jellegéhez képest túl nagy A városias, többfunkciós komplex városrészközpont hiánya A közösségi területek, városrészi közparkok hiánya Alcsi sziget és Szandaszőlős kapcsolathiánya Kihasználatlan/alulhasznosított területek, feltáratlan tömbbelsők A helyben levő munkahelyek hiánya Helyenként részleges/hiányos közműellátás A tiszaparti természeti területek/értékek nem kellő bekapcsolása a városrész életébe Az evezőspálya és a Holt-Tisza-ág rehabilitációjának elmaradása, turisztikai alulhasznosítottság Karaktererősítő, saját arculatot teremtő beavatkozások hiánya VESZÉLYEK Az elkerülő út megépültének késése esetén a forgalomból származó környezeti terhelés fennmarad A magánterületű tömbbelsők feltárása nem valósul meg, ezáltal a terület gazdaságos használatának elérése késik A Holt-Tisza rehabilitációja nem történik meg A turisztikai potenciál hasznosítása nem javul Az Alcsisziget és Karinthy út közötti összekötőút nem épül meg, továbbra is izolált terület marad A fejlesztések elmaradása miatt a helyben foglalkoztatottság nem nő

Valószínűleg statisztikai adathiba, a két népszámlálás közötti körzethatárok különbözősége miatt 2008 FEBRUÁR

74

VÁTERV95


4. STRATÉGIAI FEJEZET

2008 FEBRUÁR

75

VÁTERV95


4.1. Szolnok átfogó jövőképe Az Észak-alföldi régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési programjaival szinkronban cél: „Szolnok város és környezete területén a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése.”14 Cél tehát:

• • •

a gazdaság a társadalom és a környezet

egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem „írja felül” a másik tényező érdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három – gyakran csak kompromisszumok árán megteremthető – összhangja. Ehhez • a város gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távon fenntartása szükséges úgy, hogy az: • területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen, • a környezetet ne károsítsa, ill. az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja, • a természeti értékeket ne veszélyeztesse, és egyidejűleg • biztos megélhetést nyújtson a városi és környékbeli népesség minden rétegének.

•

a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és emberi környezet jó állapotban tartása szükséges úgy, hogy az:

• • • • •

ne korlátozza a város fejlődését, biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését, a városi környezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja, lehetőséget adjon a táji/természeti értékek kímélő – gazdasági - hasznosítására (idegenforgalom, tájjellegű mezőgazdaság, helyi termékstruktúra kialakítása).

a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az:

• • • • •

a város és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését is javítsa segítse elő az összvárosi vagy városrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói/lakossági részvételt erősítse a helyi/városrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését, a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását, a civil szerveződések megerősödését.

4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése 4.2.1. A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél A jövőkép megvalósulásához hosszú távon az szükséges, hogy: • Szolnok területi terjeszkedése fékezett, területtakarékos legyen és a városi beépítés csak olyan irányban terjeszkedjen, ahol természeti értékeket sem közvetlen (területfoglalással), sem közvetett (környezetszennyező) hatásaival nem veszélyeztet. • A területtakarékosság eléréséhez elsősorban a barnamezős (korábban már használatba vett, beépített, de használaton kívül került ipari és laktanya) területek kerüljenek funkcióváltásra és hasznosításra, a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében. • Az új munkahelyek és gazdasági területek úgy helyezkedjenek el, hogy azok a kistérségből naponta beingázók számára könnyen – a város lakóterületeinek zavarása nélkül – megközelíthetők legyenek. • Új gazdasági területek beépítésénél magas zöldfelületi hányad alakuljon ki, és a településszerkezeti tervben tervezett véderdők kialakítása, fásítása megtörténjék. • A város gazdaságszerkezete lehetőleg úgy alakuljon, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt meg 14

Idézet Szolnok Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciójából 2008 FEBRUÁR

76

VÁTERV95


•

• • • •

tudja tartani, sőt Szolnokra vonzását fokozza, ugyanakkor (a fejlesztések, építkezések során) az alacsonyabban képzettek számára is munkalehetőséget biztosítson. A közlekedési hálózat fejlesztése úgy (olyan új nyomvonalakon) történjen, hogy a térségi (településközi) kapcsolatok, a lakóhely-munkahely és a lakóhely-intézményellátási központok, valamint az egyes gazdasági területek egymással való együttműködésének javítása mellett más területek tehermentesítéséhez és a közlekedés biztonság javulásához is járuljon hozzá (elkerülő és tehermentesítő utak, új útkapcsolatok). A közműhálózatok fejlesztése során a lakosság ellátásának javítása és a korábbi környezetterhelés megszűntetése (pl. csatornázással), a tájképi értékek megőrzése (különösen a légvezetékes nyomvonalak kijelölésénél) egyaránt érvényesíthető szempont legyen. A táji természeti értékek által keltett turisztikai/lakossági vonzerő és gazdasági lehetőségek – térségi szinten és több település összefogásával is - kiaknázhatók legyenek, de csak az értékeket nem károsító mértékig és módon (szoft turizmus, tájjellegű gazdálkodás). Mind az új építéseknél, mind a városrehabilitációk során az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés lehetősége valamennyi társadalmi és fizikai adottságú (fogyatékos, hátrányos helyzetű) réteg számára biztosítva legyen. A fejlesztések és városrehabilitációk, különösen a közterületek felújítása során olyan karakteres, helyi identitást keltő, egyedi/sajátos városrészi arculat és változatos használat (közterületi funkciók, felszereltség) alakuljon ki, ami erősíti a lakosság városrészi kötődését és a lokálpatriotizmus erősödését.

4.2.2. A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok) A város középtávú fejlesztésének tematikus céljai: • a gazdaság • a társadalom és • a környezet fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Az e témakörökben kitűzött célok összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza: Gazdaság Fenntartható Kohézió fejlesztés erősítés

Társadalom Fenntartható Kohézió fejlesztés erősítés

Logisztika

Népességmegtartás, -vonzerő fokozása

Esélyegyenlőség növelése

Iskolázottsági szint emelése

Antiszegregáció

Lakáshelyzet javítása

Közbiztonság növelése

Közmű-ellátottsági szint emelése

Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejl.

Iparfejlesztés, Ipari Park Turizmus termékés volumenfejlesztés

Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus fejl. csomag) Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növ.

Fizikai környezeti állapot Fenntartható Kohézió fejlesztés erősítés Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rend. Városrészkarakterek erősítése

Identitástudat és lokálpatriotizmus erősítése

Tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

4.2.3. A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre A középtávú fejlesztés tematikus céljainak területi kiterjedését, az egyes városrészek fejlesztési témái között való megjelenését az alábbi táblázatok tükrözik:

2008 FEBRUÁR

77

VÁTERV95


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés téma terület téma terület Logisztikai fejlesztés

Ny-i városrész (E) Szandaszőlős reptér (G)

Iparfejlesztés, Ipari Park

Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Belváros (A-B) Tiszaliget (A-B) Alcsi városrész (C) K-i kapu Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

Turizmus termék- és volumenfejlesztés

Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Területi kohézió erősítése

Munkahelyek számának (helyben foglalkoztatottság) növelése

Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek(B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma Népességmegtartás fokozása

Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D)

Esélyegyenlőség növelése (fogyatékosok, romák)


Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Déli városrész (F) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

Antiszegregáció területi felzárkóztatás ill. telepfelszámolás


Közmű-ellátottsági szint javítása

Közlekedés, tömegközlekedés javítása

Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

2008 FEBRUÁR


Közösségi terek fejlesztése

78

VÁTERV95

terület

Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F)

Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős (G)


A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI Fenntartható fejlesztés Kohézió erősítés téma terület téma terület Belváros (A) Belváros (A) Természeti és épített Identitástudat és Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) örökség hasznosítása, lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) védelme

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása

Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés

Városrész-karakterek erősítése

Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G)

Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

4.2.4. A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások Az alábbiakban városrészenként összefoglalásra kerülnek az egyes településrészek átfogó fejlesztési céljai, városrészenként a fejlesztési prioritások és az egyéb fejlesztési célok. A táblázatok az egyes városrészekben előirányzott fejlesztések (projektek) és a városra vonatkozó tematikus fejlesztési célok kapcsolatát mutatják be úgy, hogy a területre eső – térképen is ábrázolt – fejlesztési akcióterületek számát is feltűntetik a téma megnevezése mellett. A fejlesztési célok közül a városrészben prioritást élvezők vastag szedéssel kerültek kiemelésre. a) Belváros (A) Átfogó fejlesztési cél: Vonzó, komplex kínálatot nyújtó, kellemes megjelenésű, a népesség igényeit kielégítő és a turizmust fokozó városközpont kialakítása, melynek szerves része a történeti városmag még rehabilitálható zegzugos része és a Tisza-part, valamint a Tiszaligettel való együttműködés. Fejlesztési prioritások: • Turizmus termék- és volumenfejlesztés. • Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. • Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. Egyéb fejlesztési célok: • Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése. • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése. • Népességmegtartás, vonzerő fokozása. • Lakáshelyzet javítása. • Közlekedés, tömegközlekedés javítása. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. • Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). • Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, árvízvédelem). • Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme. • Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása. • Városrész-karakter erősítése. • Identitástudat és lokálpatriotizmus erősítése.

2008 FEBRUÁR

79

VÁTERV95


Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése


Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése

Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése

15

Népességmegtartás, vonzerő fokozása


Közlekedés javítása


Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)

Városközpont II. Városközpont I. Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció kapcsán közúti közlekedés visszaépítés, kerékpáros és gyalogos fejlesztés, parkolás kapacitásbővítése, Szapáry-Sóház-Templom u. mini körforgalmi csomópont építése Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása: közúti közlekedés visszaépítése, kerékpáros és gyalogos hálózat fejlesztés, BarossSzapáry-Ságvári körforgalmú csomópont ép. Városközpont I. parkolás kapacitásbővítése Városközpont II. lakóterületi foglomcsillapított övezetek kijelölése Városközpont II. Baross utca visszaépítése, parkolási kapacitás növelése Városközpont II. Városközpont I. Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette levő ingatlanok hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) megnevezése Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, árvízvédelem)

Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása

15

Itt csak azok a fejlesztések kerülnek felsorolásra, melyek révén tartós, hosszú távú (pl. szállodai, kereskedelmi, stb.) munkahelyek jönnek létre, azaz a megépítés által létrejövő (1-2 évig tartó időszakos) munkahelyek itt nem kerülnek figyelembe vételre. 2008 FEBRUÁR

80

VÁTERV95


Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme

Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása


Városrész-karakter erősítése

Identitástudat és lokálpatriotizmus erősítése

2008 FEBRUÁR

Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése Városközpont II. Városközpont I. Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a mellette hasznosítása Ó-állomás hasznosítása Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők megépítése

81

VÁTERV95

levő ingatlanok

levő ingatlanok

levő ingatlanok

levő ingatlanok

levő ingatlanok

levő ingatlanok

levő ingatlanok


b) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Átfogó fejlesztési cél: Tiszaligetet Szolnok „Margitszigetévé” tenni a városi szabadidős igényeket és a turizmust is szolgáló létesítmények fejlesztésével, a belvárosi kapcsolatok fokozásával. Fejlesztési prioritások: • Turizmus termék- és volumenfejlesztés. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. Egyéb fejlesztési célok: • Területi – városrészi és kistérségi - kohézió erősítése. • Munkahelyek számának növelése az egész város foglalkoztatottsági szintjének javítása érdekében. • Összvárosi népességmegtartás fokozása, vonzerőnövelés. • Közlekedés javítása. • Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). • Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása). • Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. • Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme. • Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása. • Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. • Városrész-karakterek erősítése. Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése Sportreptér területén regionális rendezvényterület Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Sportreptér területén regionális rendezvényterület Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése


Területi – városrészi és kistérségi - kohézió erősítése


Sportreptér területén régiós rendezvényter.

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) megnevezése Városi (nem Tiszaliget városrészi) népességmegtartás fokozása, vonzerő növelés 2008 FEBRUÁR

82

Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás

VÁTERV95





Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása)

Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Sportreptér területén regionális rendezvényterület 442.-4. sz. utak csomópontja Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) és a kapcsolódó úthálózat kiépítése (Tiszaliget közúti megközelítése 2 irányból) Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése Sportreptér területén regionális rendezvényterület Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása 442.-4. sz. utak csomópontja Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása,

megnevezése Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Bevásárlóközpont mellett lakóterületet zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése Sportreptér területén regionális rendezvényterület Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és


2008 FEBRUÁR

83

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA parkosítás Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) 442.-4. sz. utak csomópontja Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.) Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás és parkosítás Termálközpont kiépítése Három termálszálló megépítése Tiszaligeten Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai és szabadidős funkciók bővítése Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása, kampusz kialakítása Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg., vendéglátás, parkoló építés, parkosítás) Termálközpont előtti parkoló és közpark kialakítása Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.)




c) Alcsi városrész16 (C) Átfogó fejlesztési cél: A városrészben meglévő fejlesztési lehetőségek kihasználása, a volt laktanyaterület beépítése, a városnegyed szerves bekapcsolása Szolnok szerkezetébe új útépítések és ide helyezett új funkciók/munkahelyek révén. Városkapu kialakítása az autópálya K-i csomópontról jövők érkezési helyénél, a Milléri csatornához kapcsolódó természeti adottságok hasznosítva megőrzése. Fejlesztési prioritások: • Területi – városrészek közötti kohézió erősítése. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. Egyéb fejlesztési célok: • Turizmus termék- és volumenfejlesztés. • Munkahelyek számának, a helyben foglalkoztatottság növelése. • Népességmegtartás fokozása, a városrész vonzerejének növelése. • Lakáshelyzet javítása. • Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése. • Közlekedés javítása. • Antiszegregáció. • Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). • Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása). Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park) Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés Állatkert építése Vadász- és lovassport bázis kiépítése Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép. Vízügyi Múzeum felújítása Sport- és horgászterület kialakítása Mester u.–Sebestén krt. összekötése, utcák kiépítése,


16

A városrészen belül a Mester utcai laktanya rehabilitációhoz kötődő feladatok CI., a Milléri csatorna és környékéhez kötődőek CII. Jellel kezdődnek. 2008 FEBRUÁR

84

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA parkolók, körforgalmú csomópont Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése 1.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) 2.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) Volt katonai gyakorlótér hasznosítása Állatkert építése Sport- és horgászterület kialakítása Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése Volt katonai gyakorlótér hasznosítása Állatkert építése Vadász- és lovassport bázis kiépítése Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép. Sport- és horgászterület kialakítása Közműépítések a közterületeken 1. sz. lakópark kialakítása 2.sz.lakópark kialakítása Társasházas lakóterület kiépítése

Területi – városrészek közötti kohézió erősítése


Népességmegtartás fokozása, vonzerő növelés

Családi házas lakóterület kiépítése Üzleti negyed (kereskedelmi központ, irodák) építése 1.ütemű szociális bérlakás építés 2.ütemű szociális bérlakás építés Sport- és horgászterület kialakítása Közműépítések a közterületeken 1. sz. lakópark kialakítása 2.sz.lakópark kialakítása Társasházas lakóterület kiépítése Családi házas lakóterület kiépítése 1.ütemű szociális bérlakásépítés 2.ütemű szociális bérlakásépítés


Közműépítések a közterületeken 1.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) 2.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) Társasházas lakóterület kiépítése (belső utak, közművek, zöldfelületek, lakóépületek) Családi házas lakóterület kiépítése (belső utak, közművek, zöldfelületek, lakóépületek) 1.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) 2.ütemű szociális bérlakás építés (belső út, parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások) Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely, utak, közművek, védőfásítás) Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés

Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) Megnevezése Mester u.–Sebestén krt. összekötése, lakó- és vegyesforgalmú utcák kiépítése, közterületi parkolók, körforgalmú csomópont Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely, utak, közművek, védőfásítás) Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Lakóterületi forgalomcsillapítás kialakítása 1.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek, közösségi épületek) 2.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek, közösségi épületek) Üzleti negyed (kereskedelmi központ) Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park) Milléri tó környéki szabadidőközpont Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Állatkert építése Vadász- és lovassport bázis kiépítése



2008 FEBRUÁR

85

VÁTERV95


Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)

Antiszegregáció

Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása


Sport- és horgászterület kialakítása Mester u.–Sebestén krt. összekötése, lakó- és vegyesforgalmú utcák kiépítése, közterületi parkolók, körforgalmú csomópont Üzleti negyed építése 1.ütemű szociális bérlakás építés 2.ütemű szociális bérlakás építés Közterületek kialakítása, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok Állatkert építése Sport- és horgászterület kialakítása Közműépítések a közterületeken 1.ütemű szociális bérlakás építés 2.ütemű szociális bérlakás építés Mester u.–Sebestén krt. összekötése, utcák kiépítése, parkolók, körforgalmú csomópont Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, 1.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) 2.sz.lakópark kialakítása (belső utak, közművek, zöldfelületek, közösségi és lakóépületek) Üzleti negyed (kereskedelmi központ) Volt katonai gyakorlótér hasznosítása (honvédelmi park, kutyamenhely) Milléri tó környéki szabadidőközpont Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Állatkert építése Vízügyi Múzeum felújítása Sport- és horgászterület kialakítása Milléri tó környéki szabadidőközpont Vadász- és lovassport bázis kiépítése Sport- és horgászterület kialakítása Közműépítések a közterületeken Milléri tó környéki szabadidőközpont 1.sz.lakópark kialakítása 2.sz.lakópark kialakítása Társasházas lakóterület kiépítése Családi házas lakóterület kiépítése Üzleti negyed építése 1.ütemű szociális bérlakás építés 2.ütemű szociális bérlakás építés Volt katonai gyakorlótér hasznosítása


Környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás közterület rend.

Megnevezése Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés 1.sz.lakópark kialakítása 2.sz.lakópark kialakítása Társasházas lakóterület kiépítése Családi házas lakóterület kiépítése Üzleti negyed építése 1.ütemű szociális bérlakás építés 2.ütemű szociális bérlakás építés Volt katonai gyakorlótér hasznosítása Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés Sport- és horgászterület kialakítása Volt katonai gyakorlótér hasznosítása Közterületek kialakítása, rendezése, gyalogutak, gyalogos térburkolatok, közparkok, véderdő telepítés


Identitástudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

d) Széchenyi városrész (D) Átfogó fejlesztési cél: a városrész népesség vonzó erejének fokozása, az alvóváros jelleg oldása, a városrész jobb bekapcsolása Szolnok életébe és szerkezetébe, a lakótelep funkció-gazdagítása, kulturális és szabadidős létesítményekkel ellátása, a fizikai környezet színvonalának emelése, közösségi terek, játszóterek kialakítása, a közterületek rendezése, a panelos épületállomány felújítása és

2008 FEBRUÁR

86

VÁTERV95


energiahatékonyságának növelése, a távfűtés megújuló energiaforrásra átállítása, az előközművesített de még hasznosítatlan területeken új lakásépítési területek biztosítása. Fejlesztési prioritások: • Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése. • Népességmegtartás fokozása. • Iskolázottsági szint emelése. • Lakáshelyzet javítása. • Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. Egyéb fejlesztési célok: • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. • Közlekedés javítása. • Antiszegregáció. • Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés). • Közbiztonság növelése. • Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása. • Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme. • Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. • Városrész-karakter erősítése – saját arculat kialakítása. • Identitástudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása. Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése


Sport- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) Széchenyi sport- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Pellet-tüzelésű erőmű Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) Széchenyi sport- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke Iskola rehabilitációk Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke Körforgalmi csomópont építése a Thökoly útSzéchenyi krt. csomópontjában Lakóutcák forgalomcsillapítása Széchenyi sort- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés) Iskola rehabilitációk Új lakóterületi beépítés (roma telep felszámolással) Lakóterület rehabilitáció Lakóterület rehabilitáció Széchenyi sort- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Iskola rehabilitációk Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó) Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó) Közlekedésfejlesztés, Széchenyi krt-at tehermentesítő gyűjtőút kiépítése Lakóterület rehabilitáció Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke Lakóterület rehabilitáció Széchenyi sort- és szabadidőközpont Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke Lakóterület rehabilitáció Széchenyi sort- és szabadidőközpont Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke


Népességmegtartás fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közlekedés javítása

Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés) Antiszegregáció Közbiztonság növelése

Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés

Városrész-karakter erősítése – saját arculat kialakítása

Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

A Széchenyi lakótelep teljes területe a funkcióbővítő rehabilitáció területe, de a Varjú utca környékén a roma népesség koncentrációja miatt felmerül a szociális rehabilitáció lehetősége is. Ezért a Varjú utca

2008 FEBRUÁR

87

VÁTERV95


környékének szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük17: Mutató megnevezése Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népességből Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

Varjú utca és környéke adatai 63,2

Pályázati küszöbértékek Min. 20,0

0,0 82,4 64,1 48,5 9,1 19,3

Max. 14,0 Min. 28,0 Min. 60,0 Min. 10,5 Min. 4,0 Min. 10,0

96,0

Min. 25,0

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

36,0

Látható, hogy a Varjú utcai értékek mindegyike meghaladja a küszöbértékeket, sőt – egy kivétellel – lényeges mértékben túllépi azt. Ezért a Széchenyi lakótelep rehabilitációjához kapcsolódva a Varjú utcai terület problémáinak megoldását is tartalmazza a tervjavaslat. A Varjú utca környékére tervezett új lakásépítés során a szegregáció megszűnik és a szanálásra kerülő lakások pótlásával a ma ott lakók integrált elhelyezése megoldódik. e) Nyugati városrész (E) Átfogó fejlesztési cél: a városrész kihasználatlan fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása a volt laktanyaterület barnamezős rehabilitálásával és a használaton kívül került vasúti területek gazdasági célú fejlesztésével, ezáltal új munkahelyek létrehozása, a területen levő lakóterületek antiszegregációs jellegű rehabilitációja, ellátottságuk és fizikai környezetük javítása, a városrészek (lakóhely-munkahely és gazdasági-logisztikai területek) közötti közlekedési kapcsolatok javítása, ÉNy-i városkapu kialakítása. Fejlesztési prioritások: • Logisztika fejlesztése. • Iparfejlesztés, Ipari Park. • Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése. • Antiszegregáció. Egyéb fejlesztési célok: • Klaszterek kialakítása. • Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása. • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése. • Iskolázottsági szint emelése. • Lakáshelyzet javítása. • Közmű-ellátottsági szint emelése. • Közlekedés javítása. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. • Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). • Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása). • Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. • Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása. • Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. • Városrész-karakterek kialakítása. • Identitástudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása. Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése

Logisztika fejlesztése Iparfejlesztés, Ipari Park

Logisztikai központ (volt vasút területen) Ipari park Ipari park (beszállítói hálózat) Logisztikai központ Városkapu kialakítása Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)

Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása

17

Azon értékek, amelyek elérik/meghaladják a pályázati feltételként megszabott küszöbértéket, alászínezéssel kiemelésre kerültek, a kiemelés színe sötétedik a küszöbérték jelentős meghaladása esetén 2008 FEBRUÁR

88

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Ipari park (munkahely) Logisztikai központ (munkahely) Városkapu kialakítása Laktanyarehabilitáció Ipari park (munkahely) Logisztikai központ (munkahely) Iskola rehabilitációk Roma Közösségi Ház (képzés, tanfolyamok) Roma-telep rehabilitáció Roma-telep rehabilitáció Közvetlen közúti kapcsolat az Abonyi út és Thököly út között a logisztikai ter. érintésével, második kapcsolatként a Nagysándor József u.-án keresztüli kapcsolat kiépítése A GIMA Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park közötti közvetlen közúti kapcsolat megteremtése Roma-telep rehabilitáció kapcsán útépítések Laktanya rehabilitáció kapcsán útépítések Laktanyarehab és rendezvényterület Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Roma-telep rehabilitáció Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Laktanya rehabilitáció (kármentesítés) Roma-telep rehabilitáció

Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése

Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés javítása

Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)

Antiszegregáció Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása) Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése


Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény) Ipari park rendezett környezet kialakítás Logisztikai központ Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház Városkapu (fogadó látvány) kialakítás Laktanyarehabilitáció (fogadó látvány) Városkapu kialakítás Laktanyarehabilitáció Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház


Városrész-karakterek kialakítása Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

A Ny-i városrész területén a barnamezős laktanya-rehabilitációhoz kötődő funkcióváltáson, munkahelyteremtésen és a tervezett kereskedelmi és szabadidős létesítmények által biztosított ellátásjavításon túl alapvető cél a Meggyesi telep szociális rehabilitációja, a szegregáltság megszűntetése, a fizikai környezet és a lakáskörülmények javítása, a kulturális-képzési lehetőségek bővítése (Roma Közösségi Ház építése). A Meggyesi telep szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük18: Mutató megnevezése Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népességből Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Hangya utca adatai 79,1

Hangya utcától Zöldfa utcáig 32,6

Vadász u-tól keletre 36,0


1,7 100,0

11,6 16,7

5,7 60,2

Max. 14,0 Min. 28,0

74,1

42,2

61,2

Min. 60,0

51,7 34,5 43,3

10,2 4,8 11,0

15,6 1,6 12,7

Min. 10,5 Min. 4,0 Min. 10,0

100,0

46,0

31,3

Min. 25,0

0,0

3,2

9,8

Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi körzetben megvan. Legrosszabb a helyzet a Hangya és a Tücsök utcákban, ennél valamivel jobb a tőle keletre levő Seregély és Zöldfa utcákban, de ismét romlanak a mutatók a Vadász u. – Halom – Puszta – 18


89

VÁTERV95


Szarvas utcák környékén. A teljes lakóterületi rész szociális rehabilitációja és a Hangya utcába javasolt Roma Közösségi Ház megépítése indokolt és pályázatilag támogatható. f) Déli városrész (F) Átfogó fejlesztési cél: a gazdasági területek bővítésével és a barnamezős területek rehabilitálásával új munkahelyek létrehozása, a városi bevételek növelése, a területen ipari telephelyek közé ékelődő rendkívül rossz fizikai és társadalmi helyzetű lakóterületek, elsősorban a javíthatatlan állapotú romatelepek fokozatos felszámolása, a városrész közlekedési kapcsolatainak javítása, környezetszennyezésének csökkentése. Fejlesztési prioritások: • Iparfejlesztés, Ipari Park. • Antiszegregáció. • Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása. Egyéb fejlesztési célok: • Klaszterek kialakítása. • Különböző szállítási módok összekapcsolása. • Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése. • Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek). • Iskolázottsági szint emelése. • Lakáshelyzet javítása. • Közmű-ellátottsági szint emelése. • Közlekedési Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). • Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása). • Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. • Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése. Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése


Ipari telephelyek kialakítása Iparterületi fejlesztéseken belül Iparterületi fejlesztéseken belül 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út meghosszabbítása, csomópont kiépítése Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció Ipari telephelyek kialakítása Iparterületi és közlekedési fejlesztésekkel, munkahely teremtéssel (város+kistérség) Iskolarehabilitációk (körzeten kívül)

Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok összekapcsolása

Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek) Iskolázottsági/képzési szint emelése





Antiszegregáció

Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, 2008 FEBRUÁR

90

Törteli úti romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása Alapközművek és elosztóhálózatok kiépítése 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út meghosszabbítása, csomópont kiépítése Csáklya utcai új Tisza-híd és kapcsolódó úthálózat Szolnoki Ipari Park feltáró úthálózatának bővítése A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése Törteli úti romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás Törteli úti romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás Törteli úti romatelep felszámolása VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Lakóterületi rehabilitáció (Zápor – Hullám u.) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás Lakóterület rehabilitáció (Zápor-Hullám u.)

közvilágítás javítása)

Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Kőrösi út és környéke infrastruktúra javítás és fásítás Gazdasági és lakóterületeket elválasztó védőfásítások Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít. Törteli úti romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít. Törteli úti romatelep felszámolása Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció (Zápor u. – Hullám u. és környéke) Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás javítása és környezetvédelmi fásítás Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció


Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése

A D-i városrész területén legrosszabbak a városrész társadalmára vonatkozó mutatók (l. városrészek helyzetének ismertetésénél) Ezért alapvető cél a terület szociális rehabilitációja, a Kőrösi út környéki, és különösen a Törteli úti romatelep szegregáltságának megszűntetése. A D-i városrész szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük19: Mutató megnevezése Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népességből Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

Gyökér utcától É-ra 40,7

Ebből Törteli út mente 93,7

Gyökér utcától D-re 24,5


4,8 48,1

0,0 66,7

13,9 31,4

Max. 14,0 Min. 28,0

66,8

86,4

52,8

Min. 60,0

14,6 6,1 13,9

80,0 53,3 49,2

21,4 6,1 11,9

Min. 10,5 Min. 4,0 Min. 10,0

35,6

100,0

11,6

Min. 25,0

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

12,9

16,3

Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi körzetben teljesül, a Gyökér utcától D-re levő területen a túllépés mértéke kisebb, és nem minden mutató esetében jelentkezik. Rosszabb helyzetben van a Gyökér utcától É-ra eső terület, ahol valamennyi mutató küszöbérték feletti és a túllépés mértéke is sokkal nagyobb. Legrosszabb a Törteli út menti terület, ahol szinte 100 % a roma lakosság aránya és a társadalmi szegregáció egyértelmű (l. esélyegyenlőségi fejezet, antiszegregációs program). g) Kertvátos, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Átfogó fejlesztési cél: városrészi alközpont kialakítása, az intézményellátás javítása, közösségi létesítmények létrehozása, városrész közösségformáló, identitáserősítő fejlesztése, a Holt-Tisza természeti értékeinek megőrzése és idegenforgalmi hasznosításának fokozása. Fejlesztési prioritások: • Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. • Kulturális és szabadidős területek fejlesztése. Egyéb fejlesztési célok: • Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése. • Városrészi vonzerő fokozása. 19


91

VÁTERV95


• • • • • • • • • • • • • • •

Turizmus termék- és volumenfejlesztés. Iskolázottsági szint emelése. Lakáshelyzet javítása. Közmű-ellátottsági szint emelése. Közlekedés javítása. Logisztikai fejlesztések. Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása. Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése. Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, környezet biztonság). Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés). Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme. Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása. Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés. Városrész-karakterek erősítése. Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása.

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások)

megnevezése Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás, vízpart4. fkl. út kapcsolat Sportterület kialakítása Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás, vízpart4. fkl. út kapcsolat Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a HoltTiszán) 442. sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése Sportterület kialakítása Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilit., kertészet turisztikai hasznosítása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kereskedelem, kulturközp., parkoló) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek kialakítása a 442. út déli elkerülő mentén Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai hasznosítása, (Air Cargo) Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Sportterület kialakítása Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek kialkítása Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) Iskolarehabilitáció a városrészi alközpontban Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, üdülőterület átsorolása) Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása Új lakóterület kialakítása Lakóterületi fejlesztések közműellátása Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (közművek kiépítése) Új lakóterület kialakítása (közművek kiépítése) Hiányzó közművek kiépítése Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a Holt-


Logisztikai fejlesztések Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása


Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése

Városrészi vonzerő fokozása





2008 FEBRUÁR

92

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Tiszán) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (gyalogos fórum, parkoló, autóbuszállomás áthelyezés) AGábor u.–Kassák u.–Nagymező u.–Ny-i határoló út gyűjtőúttá fejlesztése a tömegközlekedési hálózat kiterjeszthetősége érdekében Autóbusz decentrum építése a Karinthy F. út – Vörösmező u.-i csomópont közelében Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (feltáró úthálózat kiépítése) Új lakóterület kialakítása (feltáró úthálózat) 442. sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg. csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.) Lakóterületi forgalomcsillapítás Szandaszőlősön és Kertvárosban Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Sportterület kialakítása



Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása, környezet biztonság)


Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a HoltTiszán) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Sportterület kialakítása Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4. sz. fkl út kapcsolatának javítása) Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt. folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új közúti híd a HoltTiszán) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) 442. sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg. csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.) Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehab., kertészet turisztikai hasznosítása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Sportterület kialakítása Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció)

Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, védőfásítások) Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása (utcafásítás, közműfejlesztés) Új lakóterület kialakítása (közművesítés, utcafásítás) 442. sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejlesztések (gyűjtőút a belter. Ny-i határán) Fásítás (442. sz. út mentén) Hiányzó közművek kiépítése Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park,



2008 FEBRUÁR

93

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA gyalogos fórum, parkoló) Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása Fásítás (442. sz. út mentén) Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) Lakóterületi fejlesztések (menedzser lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső feltárások, üdülőterület átsorolása) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló) Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása Új lakóterület kialakítása Fásítás (442. sz. út mentén) Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza rehabilitáció, kertészet turisztikai hasznosítása, védőfásítás) Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u. mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park) Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett piac, park, gyalogos fórum, parkoló)


Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

4.2.5. A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai a) A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Szolnok közlekedésében legnagyobb változást a 4-es főút elkerülő szakaszának a megépítése jelentette. Ezzel az új úttal lényegében az átmenő forgalom kikerült a városból. A közeljövőben gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés is fogja érinteni Szolnok térségét. Az M4 autópálya, amely a 4-es főút forgalmának tehermentesítését szolgálja kelet-nyugati irányban, valamint az M8 jelű gyorsforgalmi út, amely a jelenleg teljesen hiányzó, az ország középső területeit feltáró forgalmi gyűrűt képezi. Ez utóbbi az ország keleti felén a Dunaújváros – Kecskemét –Szolnok - Eger vonalon fogja a jelenlegi Budapest-központú sugaras rendszert oldani. Ezek közül az M4 autópálya várhatóan 2013-ig megvalósul. Három csomópontja lesz Szolnok térségében: • 4-es főút keresztezésénél • 32-es főút keresztezésénél • 3225. számú összekötő út keresztezésénél Az M8 jelű út nyomvonala jelenleg bizonytalan. A Szolnoktól dél-keletre eső szakasz vonalvezetése és csomópontjai viszonylag biztosnak látszanak. A várostól nyugatra csatlakozik az M4 autópályához a 4-es főút csomópontjában. Ezután a két gyorsforgalmi út közös vonalon halad kb. 7,5 km hosszan, majd elágazási csomópontban válik ki az M8 jelű út Eger felé, északi irányban. A vasúti közlekedés területén Szolnok térségében lényeges hálózati fejlesztéssel számolni nem kell a jelenlegi elképzelések szerint. A tiszai hajózás térségi nagymértékű szerepnövekedésével a csongrádi vízlépcsőrendszer megvalósítása esetén lehet számolni. A légi közlekedés területén a katonai szerep mellett komolyabb polgári hasznosítás is szóba jöhet. b) Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése Közúti közlekedés Távlatban az M4 és M8 gyorsforgalmi utak megépítése, valamit a meglévő 4, 40, 32 és 442 számú főutak a térségi, regionális és országos közúti forgalom számára megfelelő hálózatot fognak biztosítani és szolgálják a város átmentő forgalomtól való mentesítését. Az M4 autópálya megépítése után a város külső közúti kapcsolatainak iránya alapvetően megváltozik. Míg jelenleg a 4-es főút felől nyugati, déli és keleti kapcsolat a jellemző, addig az autópálya üzembe helyezésétől kezdve ez megváltozik észak-nyugati és észak-keleti kapcsolatra. Ez természetesen a meglévő forgalmi úthálózat forgalmi szerepének átértékelődését is maga után vonja. Fel fog értékelődni a Thököly út - Rékasi felüljáró észak-nyugat felől és a Mester út - Besenyszögi út észak-kelet felől. A 4-es főút szerepe is meg fog változni az M4 autópálya átadása után. A jelenlegi távolsági forgalmat lebonyolító főút szerepét nagyrészt átveszi az autópálya és a megmaradó főút sokkal inkább helyi szerepet ellátó úttá válik. Ennek megfelelően célszerű szaporítani a csomópontjai számát. Ezek a következők, nyugatról keletre haladva: • 32-es és 40-es főút csomópontjai (Abonyi út), • Szolnoki Ipari Park nyugati csomópontja, • Szolnoki Ipari Park középső csomópontja a Tiszakécskei MÁV-vonal mellett, 2008 FEBRUÁR

94

VÁTERV95


• • • • •

4625. számú összekötő út csomópontja (Tószegi út), Új 422-es főút és 3225. számú összekötő út csomópontja, Régi 422-es főút csomópontja (Kertész utca), Alcsi szigeti csomópont a Vízpart körútnál, Csomópont az új 4-es főút és a régi főút elágazásánál az Alcsiszigeti utcánál.

Jelenleg kevés Szolnok térségében a tiszai közúti átkelések száma. Ugyanis a Tiszától délre fekvő lakóés üdülőterületek intenzíven fejlődnek. Továbbá itt van a város legnagyobb bevásárlóközpontja Cora, Praktiker, Media Markt és OBI Áruházával, amely tovább fog bővülni. Ez a központ is jelentős forgalmat vonz. A meglévő két közúti híd közül a 4-es főút (Szent István híd) elsősorban az átmenő forgalmat szolgálja, míg a régi főúti (Városi Tisza híd) főként városi forgalmat bonyolít le. Ennek megfelelően ezen az úton és a csomópontjain állandóak a torlódások. Ez az állapot csak a tiszai közúti átkelőhelyek számának növelésével szüntethető meg. A korábbi fejlesztési tervek is további két Tisza-híd megépítését tartották elengedhetetlennek: • Csáklya utca nyomvonalának folytatásában tervezett Tisza-híd, Tiszaliget és az új 3225. számú összekötő út felé • Keleti Tisza-híd a 4-es főút és a Mester út között A belváros területén lévő korábban nagy forgalmat lebonyolító utcák szerepe csökkent, helyettük más utak forgalma jelentősen megnőtt. Így jelentősen csökkent a korábbi főút (Baross utca - Kossuth Lajos utca) forgalma és megnőtt az Ady Endre út és a Szántó körút - Szolnoki Ispán körút - Pólya Tibor utca forgalma. A Kossuth tér folyamatban lévő átépítésével a belvárosi úthálózat közlekedési rendszere átértékelhető. Igény van gyalogos- és kerékpáros csökkentett sebességű közlekedés bevezetésére a Belváros térségében. Indokolt az összefüggő lakóterületeken forgalomcsillapított közlekedési övezeteket kialakítani (lakó- és pihenőövezet; 30km-es zóna). Ilyen megoldások természetesen nem csak a Belvárosban kívánatosak. A Kertész utca - Kocsoros út - Karinthy Frigyes út tehermentesítése érdekében a korábbi szabályozási terv a nagyforgalmú 442-es főút számára új nyomvonalat jelölt ki a déli belterületi határtól kezdve a Tisza árvédelmi töltését követve a 4-es főút felé, majd folytatva a Százlábú-híd (3225. számú összekötő út) felé. Az új útnak különszintű csomópontja lesz a 4-es főútnál és körforgalmú csomópontja a Csáklya utcai híd hídfőjében. A tervezett új 442-es főút és 3225. számú összekötő út a volt 4-es főúttal (Debreceni út) kitűnő forgalomelosztó szerepet tud betölteni a meglévő egy és távlatban tervezett két Tisza-híd felé. A Tallinn városrészen a dr. Sebestyén Gyula körút folytatásában korábban tervezett forgalmi út a volt laktanya területe mögött csatlakozik a Mester úti körforgalmú csomóponthoz. Nagy távon a Mester út felől ezen az úton indul egy új országos mellékút, amelyik a debreceni MÁV vonalat követi a déli oldalon és a Rékasi felüljáró alatt elhaladva a Levente utcán keresztül csatlakozik a Mátyás király úthoz. Ez az út északi oldalon tehermentesíti a Belvárost. A nyugati és déli városrészekben vannak a város jelentős gazdasági területei (Szolnoki Ipari Park; GIMA Ipari Park, logisztikai központ). Kívánatos ezek között olyan új helyi forgalmi útnak a kijelölése, amelyik észak-déli irányban lehetővé teszi a közvetlen közúti kapcsolatot anélkül, hogy az intenzív beépítésű József Attila út - Temető út - Tószegi utat kelljen igénybe venni a teherforgalomnak. Ennek az útnak a célszerű nyomvonala a 32-es főút (Abonyi út) felől a következő: Barázda utca és déli folytatásában új út közúti felüljáróval a budapesti MÁV-vonal fölött. Ezután szintbeli keresztezés a kisforgalmú tiszakécskei vasútvonallal és a cukorgyári iparvágánnyal, majd déli irányú folytatás a Kőrösi út meghosszabbításában a Szolnoki Ipari Parkig, illetve folytatva a Tószegi útig, közben különszintű közúti csomópont a 4-es főútnál. A Stadler vasúti járműgyártó üzem a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül. A Szolnoki Ipari Park bővítése túl fog terjedni nyugati irányban a tiszakécskei vasútvonalon. Ezért a Piroskai út meghosszabbításával kell számolni (felüljáróval a vasút felett). A Piroskai út nyugati meghosszabbítása tervezett különszintű csomóponttal csatlakozik a 4-es főúthoz. A logisztikai központ északi és nyugati irányban bővülhet a teherpályaudvar rovására. A bővítés mértékét a MÁV-val kell leegyeztetni. A logisztikai központ feltáró forgalmi újta az Abonyi út felől a Fék utcán keresztül az Újszászi utat és a Kis-gyepi főcsatorna melletti utat érintve a Thököly útig vezet. A 32-es főút átvezetése a Nagy Imre körúton - Mátyás király úton indokolatlannak tűnik a belvárosi környezet zavarása miatt. Célszerű a főút nyomvonalát e helyett a Nagysándor József úton kijelölni. Szandaszőlős tömegközlekedési ellátottsága nem a legkedvezőbb. Ezért is bővíteni kell a gyűjtőúthálózatot. Célszerű ezt az alábbi utcákon kiterjeszteni: • Gábor utca, 2008 FEBRUÁR

95

VÁTERV95


• Kassák Lajos utca, • Nyugati tervezett határoló út, • Nagymező utca. Tiszaligetet jelenleg a Tiszaligeti sétány tárja fel zsákutcaként. Ez kedvezőtlen. A Csáklya utcai Tisza-híd megépítése esetén a Tiszaliget nyugati végén kialakítandó körforgalmú csomóponton keresztül megszűnik a zsákutca és két irányból tárható fel ez az értékes városi terület. Alcsi sziget jelenleg a rendkívül hosszú Vízpart körúttal tárható fel. Ez közel 3,5 km hosszú zsákutca. Az út déli meghosszabbításával az Alcsi – Holt - Tiszán keresztül vezetett új híddal az Árpa utca nyomvonalán összeköthető a Karinthy Frigyes úttal. Így megszűnik a hosszú zsákutca és új útvonal áll a helyi tömegközlekedési járatok rendelkezésére. Parkolás-fejlesztés A jövőben minden esetben szigorúan be kell tartani az OTÉK előírásait parkolóhelyek létesítésének tekintetében is. Csak így lehet elkerülni a parkolási helyzet további romlását. A belvárosban csak többszintes parkolóhelyek illetve parkolólemezek létesítésével lehet csökkenteni a fokozódó parkolóhely-hiányt. A meglévő és tervezett nagy parkolóhelyek (tájékoztató jelleggel): • Pláza mélygarázs (meglévő) kb.150ph. • Arborétum pályaudvar (épülő) kb.222ph. • Ságvári Endre körút-Ady Endre utca sarkán (tervezett mélygarázs) kb.90ph. • Pelikán szálló mellett (tervezett)kb.170ph. • Kossuth tér mögött (tervezett) kb.100ph • Tófenék utca-Sólyom utca sarkán (tervezett parkolólemez) kb.100ph. • Kellner Gyula utca az Iparkamara mögött (tervezett mélygarázs) kb.100ph. • Szapáry utca a bank mögött szintbeli parkolóhely helyén (tervezett mélygarázs) kb.100ph. • Piac mögött a Fiumei úton (tervezett mélygarázs) kb.100ph. • Víztoronynál (Eötvös téren tervezett mélygarázs) kb.100ph. • Baross utcában tervezett merőleges parkolóhelyek a Konstantin utca és Szapáry utca között kb. 90ph. Összesen kb. 1322ph. Gyalogos közlekedés fejlesztése A központi gyalogos terület építése jelenleg a Kossuth téren folyik. Ez a gyalogos övezet sétány jelleggel ki fog terjedni a Szapáry utcára és a Ságvári Endre körút, Baross utca és Ady Endre utca közötti szakaszára. Ez az útvonal ugyanis forgalomcsillapított kialakítású lesz. Ez azt jelenti, hogy a szélesebb gyalogos terület és kerékpárút elsőbbséget élvez a csökkentett sebességű útpályával szemben. A gyalogos sétány a Szapáry utca felől a Tiszai hajósok terén keresztül éri el a tervezett tiszai gyalogos és kerékpáros hidat. Így a belvárosi gyalogos terület és a Tiszaligeti sétány között közvetlen kapcsolat teremthető. Kerékpáros közlekedés fejlesztése A távlati kerékpárút-hálózat kialakításánál figyelembe kellett venni az országos és regionális kerékpárutak és szolnoki helyi jelentőségű kerékpárutak fejlesztési igényeit. Regionális kerékpárutak: • 4-es főút mellett Szajol felé • 40-es főút mellett Abony felé • 32-es főút mellett Zagyvarékas felé • 442-es főút mellett Rákóczifalva felé • A Tisza folyó mellett Kisköre és Tószeg irányában Szolnokon az alábbi utak mellett építendő ki kerékpárút: • Abonyi út-Bajcsy-Zsilinszky út-Szánó körút-Szolnok Ispán körút-Pólya Tibor utca • József Attilla utca-Temető utca-Tószegi út • Piroskai út • Ady Endre út • Szapáry utca-Ságvári Endre utca • dr. Sebestyén Gyula körút-Városmajor út • Besenyszögi út • Vízpart körút Tömegközlekedés fejlesztése 2008 FEBRUÁR

96

VÁTERV95


Az épülő korszerű helyközi autóbusz-pályaudvar 2008-ban fog elkészülni. A helyi autóbusz hálózat jelenleg átlapolt vonalhálózati rendszere kiegészül a város külső részeiben ráhordó vonalas rendszerrel. A meglévő két decentrum mellett (Tallin városrész és Szolnok Ispán körút) további két decentrummal fog kiegészülni a város déli részén: • Vörösmező utca (Szandaszőlős) • Tószegi út-Gyökér utca (kórház) Csúcsidőn (reggel 6.30-7.30, délután 14.30-17.00 között) kívül a külső vonalakról ütemes midi járatok viszik a csökkentett utasszámot a decentrumokig. Onnan normál szóló, vagy csuklós járatok mennek a menetrend szerinti útvonalon. A tervek szerint a járműállomány a következőképpen fog alakulni: 21db csuklós 21db szóló 21db midi c) Vasúti közlekedés A vasúti hálózat létesítményeiben meghatározó változás várhatóan nem lesz. Valószínűleg területileg növekedni fog a logisztikai központ a teherpályaudvar rovására. A STADLER vasúti járműgyártó üzem egy legújabb döntés értelmében Szolnokra kerül. A zöld mezős beruházásként megvalósuló vállalkozás a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül. A Szolnoki Ipari Park iparvágány kapcsolattal ellátott és igény esetén az ellátottság bővíthető. Nagy távon a szolnoki medencés kikötő is ellátható iparvágány kapcsolattal ehhez a rendszerhez igazodva. A MÁV Járműjavító kapcsolati rendszere az utóbbi években kedvezőtlenebbé vált. Sorsa bizonytalan: ha a budapesti járműjavítóval összevonják és az összevont javítóüzem Szolnokra kerül, akkor jelentős fejlesztése várható. d) Vízi közlekedés Főleg külföldi (ukrán, szlovák) igény van tengeri vízi kapcsolat létrehozására. Ehhez állandó hajózási vízszintet kell biztosítani. Ennek feltétele a csongrádi vízlépcső megépítése. Ezután valósítható meg a szolnoki "medencés kikötő". Így a Tisza közel 450 km-es hazai szakaszán biztosítható a biztonságos hajózás. Ezzel a megoldással kapcsolható be a záhonyi különleges vállalkozási terület is a vízi szállításba. Ennek a beruházásnak jelentős a költsége, ugyanis kb. 10m-es vízszintingadozással kell számolni. Jelentős a fenntartási költség is, a rendszeres kotrás miatt. Iparvágány kapcsolat biztosítható a Szolnoki Ipari Park felől. A személyhajózás fejlesztése elsősorban turisztikai kérdés. Személyhajó-kikötő célszerű helye a Tisza parknál van. e) Légi közlekedés Minőségi változás lesz Szolnok légi közlekedésében, ha a jelenlegi katonai repülőtér "közös felhasználású katonai és polgári cargó repülőtér lesz". Felszereltsége alapján a repülőtér minden időben használható lesz. A sport repülőtéri funkció átvételét is elképzelhető. 4.2.6. A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak megoldási javaslatai a) Vízellátás Vízbázis A város egyetlen – már említett – vízbázissal rendelkezik, a Felszíni Vízkivételi Művel. A Tisza esetleges nagymértékű, havaria jellegű szennyezése a vízmű időszakos leállítását eredményezheti. Ezért a város különböző lakóterületein – zömmel 300-400 m mélységű – artézivíz kutakat fúrtak. A városi vízmű havaria miatti leállítása esetén ezekről a kutakról lehet ivóvizet vételezni az Alcsi Holt-Tisza tartalékivóvízbázisról szolgáltatott vezetékes ivóvíz mellett. Vízhálózat Probléma: • A városi gerinchálózat vízműteleptől indított sugaras rendszerű kialakítása nem teszi lehetővé a Tisza két partja közötti kooperációt. A Szolnoki Ipari Park és annak tervezett bővítése jelentős igénnyel lép fel, melyet a jelenlegi Piroskai úti hálózat nem tud biztosítani

2008 FEBRUÁR

97

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

98

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

99

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

100

VÁTERV95


A belvárosi fejlesztések végrehajtásának közlekedésfejlesztési feltételei

2008 FEBRUÁR

101

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

102

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

103

VÁTERV95


Megoldási javaslat: • A Tisza két partján kialakult sugaras hálózat körvezetékké alakításához szükséges az ún. déli körvezeték kiépítése NA300 mérettel a Kölcsey Ferenc utcára forduló NA300-as és a Tószegi úti NA300-as vezeték között. 3 • Az Ipari Park térségének ellátására NA450 mm-es vezetéket kell építeni a 2.000 m -es víztornyot tápláló NA500-as vezetéktől a Törteli út – Gyökér utca – MÁV vonal mentén a Piroskai útig és az ott lévő NA200-as vezetéket NA300-ra kell bővíteni a Tószegi úti NA300 mm-es vezetékig. b) Csatornázás Városi szinten a legfőbb problémát a meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat jelenti, melyen keresztül a szennyvíz a Tiszába jutva szennyezi környezetét. A probléma megoldásának módja az elválasztott rendszerű hálózat megépítése, ami a város részére hosszú távú feladatot jelent, tekintettel arra, hogy az üzemeltető által lehatárolt terület magába foglalja a Zagyva bal parti, családi házas lakóterületet, illetve a Tisza és a Budapest-Debrecen MÁV vonal által határolt belvárosi területet. c) Villamos energia ellátás Alaphálózat A MAVIR alállomás 400 kV -os országos alaphálózatba történő bekötésével a Szolnok város és környezete energiaellátásának biztonsága, valamint háttérkapacitása nagymértékben megnő. A fejlesztés 2012 –re várhatóan befejeződik (két 400/132 kV –os transzformátor épül). Középfeszültségű hálózat A város terjeszkedése során a korábban külső ipari területeknek számító városrészeiben problémát jelenthetnek a szabadvezetékes hálózatok a beépíthetőség, valamint a városkép szempontjából. A megoldást az új fejlesztési területeken ill. a városrészek rekonstrukciójánál a földkábeles hálózatra való áttérés jelenti. A kisfeszültségű szabadvezetékes villamos és telekommunikációs hálózatoknál városképi problémát jelent az „oszloperdő”, valamint a hálózati rendszerek történelmi lenyomatát bemutató különböző hálózatképek (vezető elrendezések). A megoldást a föld alá száműzésük jelentheti, de ahol műszaki, ill. gazdasági okok miatt nem valósítható meg, ott is törekedni kell a hálózatok közös tartóoszlopon való elhelyezésére, ill. a csatlakozó vezetékek földkábeles kialakítására, az új beruházásoknál, valamint a városrészek rehabilitálása során. d) Hőenergia ellátás Magyarországon problémát jelent a megújuló energia használatának a mellőzése. Megoldás a megújuló energiahordozók használata. A szél és a napenergia, föld és a levegő hőtartalmát kihasználó berendezésekre, valamint az un. passzív és autonóm házak építésének lehetőségére, ill. ezek kombinált alkalmazására. Németországban már teljesen megszokott, de nálunk még kevésbé ismert a csapadékvíz mosásra, ill. a WC öblítésére való felhasználása (mely az ivóvíz hálózattól független), valamint ennek a megújuló energia körébe való sorolása. Alkalmazása esetén elmarad a korábban e célból felhasznált ivóvíz előállításánál, helyszínre szállításánál felhasznált energia, a felhasznált vegyszerek költsége, ezen kívül a mosáshoz felhasznált vízlágyító anyagok is elmaradhatnak és csökkenthető a mosószerek adagja is. (A természeti kincsként kezelhető ivóvíz felhasználása is csökken.). A technológia, valamint a berendezés Magyarországon is elérhető. Nálunk a legszélesebb körben ismert és alkalmazott napkollektorok, valamint a föld és a levegő hőtartalmát kihasználó, az un. hőszivattyús berendezések, ill. ezek kombinációja terjedt el. Szolnok térségében a levegő hőtartalma és geotermikus energia használata, valamint a napsütéses órák magas száma miatt a napenergia kihasználása, ill. ezek kombinációja kézenfekvő, de az autonóm és a passzív házak építése is megfontolható A megújuló energiaforrásokhoz sorolható a szalmabála tüzelésű erőmű, ill. un. „pellet” (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol is. A fenti beruházásoknál az emisszió kibocsátásának csökkentésére is figyelni kell. Akkor nevezhetjük a beruházást „környezet-tudatosnak” amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg vasúti szállítással megoldható, valamint az erőművek esetében a hulladék hő is hasznosításra kerül. 2008 FEBRUÁR

104

VÁTERV95


A kis területre koncentrálódó nagy hűtési, ill. fűtési hőenergiát igénylő beruházásoknál problémát okozhat, hogy ezeket külön-külön berendezésekkel oldják meg, így rosszabb hatásfokot és nagyobb károsanyag kibocsátást eredményez. Megoldást jelenthet ilyen esetekben az, un. „trigenerációs” erőmű építése, amely a villamos energia termelése mellett, hűt-fűt közel ugyanannyi gázenergia felhasználással. (Pl. a Köérberek lakópark és sportcentrum projekt.) e). Közvilágítás A közvilágítás korszerűsítése az egész városban megtörtént a világítás nagynyomású nátrium lámpákkal és részben kompaktfénycsöves lámpatestekkel történik, de problémát okoz, hogy a lámpatestek egy része a vízszintes síkjától felfelé is sugároz fényt, és így fényszennyezést okoz, valamint a nátriumlámpák fénye csak korlátozott szín és alakfelismerést tesz lehetővé. Megoldás: az új beruházásoknál, valamint a felújításoknál síküvegburás, vagy megfelelően ernyőzött lámpatesteket alkalmazzanak, ill. a nátrium lámpák helyett kerámia kisüléses fémhalogén lámpákat alkalmazzanak a nagy gyalogos forgalommal bíró területeken.

4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 4.3.1. A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez a) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolatok Szolnok Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégia összhangját bizonyítja az alábbi táblázat, melyben a Megyei Stratégiában szereplő javaslatok közül azok kerültek felsorolásra, amelyek az integrált városfejlesztési stratégiának is részét képezik. A szürkével alászínezett témáknak területi, városrendezési vonatkozásai (is) vannak. MSP alprogram

Projekt címe

Projektgazda

Tervellátottság

Költség MFt

Ágazati OP besorolás

Helyszín

A megyei projektek közül Szolnok város területére vonatkozó kiemelten fontos minősítésű tervek Szolnok logisztikai központ Szolnok és térsége fejlesztése logisztikai szerepének erősítése Szolnok Ipari Park és Logisztikai terület összekapcsolása Kistérségi termelő és szállítmányozó klaszterek és biomassza erőmű telepítése, működési feltételeinek biztosítása Szolnok Ipari Parkban. Vállalkozói Innovációs Bázis kialakítása

Szolnok MJV

Szolnok MJV

Szolnok MJV

Megyei Kórházfejlesztés rekonstrukciós program

Szolnoki fejlesztése

Szolnok a „Tisza fővárosa” komplex fejlesztési projekt Szolnok MJV

Hetényi Géza Kórházés Rendelőintézet felújítása, volt Egészségügyi Szakiskola épület rekonstrukció

A felsőoktatási intézmény Főiskola nem formális és egyéb közösségi funkcióinak

Megvalósíthatósági tanulmány

Beruházási koncepció és megvalósíthatósági tanulmány

J-N-Sz megyei GazdaságTervezés fejlesztő Kht. folyamatban

Akkreditált gépipari kutató fejlesztő bázis (Miskolci Szolnok MJV Egyetemmel közös) Ipari parkok fejlesztése, inkubátorház építése a Szolnok MJV Szolnoki Ipari Parkban, biomassza alapú hőtermelő

Termál és gyógyturisztikai fejlesztések

Engedélyezési és hasznosítási terv

2008 FEBRUÁR

GOP EAOP

500,0

GOP

Gyökér u. – 4. sz. fkl. út közötti terület Összekötő út megépítése

5 000,0

KEOP/GOP

Szolnok Ipari Park

5 000,0

GOP TIOP

Szolnok Ipari Park

GOP Tervezés folyamatban

2 000,0

Engedélyes tervek

1 700,0

GOP KEAOP EAOP

10 000,0

EAOP

Tervezés folyamatban

J-N-Sz Megyei Tanulmányterv Önkormányzati Hivatal

Szolnoki Főiskola

4 500,0

Nincs

105

12 000,0

200,0

VÁTERV95

TIOP/TAMOP

Szolnok Ipari Park

Tiszaliget

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA erősítése, a felsőoktatás és kultúra közötti együttműködés fejlesztése, közös működési formák kialakítása Laktanya rehabilitáció Mester úti Ságvári laktanya és kapcsolódó É-K-i városrész teljes rehabilitációja

Szolnok MJV

Megvalósíthatósági tanulmány, eng. terv egyes létesítményekre

3 000,0

EAOP

Mester úti laktanya

A megyei projektek Szolnok város területére vonatkozó fontos minősítésű projektek Táj- és természetvédelmi fejlesztések

MSP alprogram Szolnoki fejlesztése

Szolnok Alcsi Holt-Tisza rehabilitációja

Projekt címe

Főiskola Vállalkozások humán erőforrás fejlesztését szolgáló innovációs menedzser képző szak elindítása

Szolnok MJV

Projektgazda

Szolnoki Főiskola

Szolnok és térsége Nemzetközi cargo, sport és Szolnok MJV logisztikai szerepének kisrepülőtér kialakítása erősítése Szolnokon A Szolnoki Logisztikai Központ agrártermelőknek Szolnok MJV nyújtott szolgáltatások fejl. Kishajó kikötő hálózat Kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó létesítése és fejlesztése infrastruktúra kiépítése

Turisztikai fejlesztése

Integrált Vízisport-telep és vonzerők Vízi Turisztikai Központ kialakítása Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum fejlesztése

Szolnok MJV

Szolnok MJV

A megye helyi és helyközi tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Tervellátottság



12 870,0

UMVP-KEOP

Alcsi Holtág

Költség MFt


Helyszín

1 000,0

TAMOP

12 000,0

KÖZOP/GOP

Nem tervköteles

700,0

UMVP/GOP

Beruházási konc. és megvalósíthatósági tanulmány

200,0

EAOP

1 500,0

EAOP

100,0

EAOP

50,0

TAMOP


Alsó-Szandai Rét

Tiszaliget Repülőtér

Szolnok MJV

Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok MJV Térségi integrált megyei szakképző szakképző központok iskolákkal létrehozása együttműködve,innovációs tananyagok kifejesztése,új módszerek adaptálása Regionális képzési hálózatok: a szakképzés és Szolnok MJV a felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése Térségi integrált szakképző központ kialakítása Szolnokon, Túrkevén, Jászberényben A megye helyi és helyközi tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Megvalsíthatósági tanulmány és elvi vízjogi engedély, kiviteli tervek folyamatban



1 000,0

TIOP/TAMOP

Tanulmánytervek

2 900,0

TIOP

3 350,0

KÖZOP/EAOP

1 427,0

KEOP

Jászkun Volán Szolnok decentrum Zrt és tervezés alatt Szolnok MJV

Hulladékgazdálkodási Szolnok és térsége 22 település hulladékgazdálkodási rendszerek rendszer fejlesztése, fejlesztése Szolnoki folyékony hulladék fogadó-előkezelő

2008 FEBRUÁR

Engedélyes tervek

106

VÁTERV95


b) A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések MSP alprogram Vásárhelyi folytatása, árvízvédelem

Terv

Projekt címe

Projektgazda

Tiszaligeti körtöltés megerősítése, VTT továbbfolytatása

Szolnok MJV

Tervellátottság

Költség MFt

Jogerős építési engedélyes tervek, már megvalósult projekt folytatása


32 300,0

Helyszín

Tiszaliget

c) Szolnokot érintő kistérségi projektek A kistérségi projektek közül itt nem kerülnek említésre azok, melyek csak egy-egy településen belüli vonatkozásaik vannak (pl. belterületi utak építése/felújítása, faluközpont fejlesztése, tornaterem építése, településkép javítása), bár áttételesen – a települési vonzerő növekedése következtében javuló versenyképesség miatt - ezeknek is van hatása a városra. Itt azonban csak azok a kistérségi projektek kerülnek felsorolásra, melyeknek közvetlen kapcsolata van Szolnokkal (pl. a városba bevezető (kerékpár) úthálózat fejlesztése, vagy amelyek – kistérségi igényeket kiszolgálóan is – de területileg Szolnokon valósulnak meg. MSP alprogram

Projekt címe

Projektgazda

Tervellátottság

Költség MFt


Helyszín

Szolnok várost érintő, kiemelten fontos besorolású kistérségi projektek Kerékpárút hálózat fejlesztési program

Kerékpárút a Zagyva gáton

Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

Gyógypedagógiai módszertani központ létrehozása

Kulturális intézmények infrastrukturális fejlesztése

Alternatív és reintegrációs programok

Az oktatási-kulturális intézmények közötti együttmőködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a kulturális tartalomfejlesztés hatékonyságát megalapozó infrastrukturális fejl. Pályakövetési rendszer kialakítása a szakképzésben végzettek elhelyezkedési esélyeinek javítása céljából

Jánoshida (Jászberény, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok)

Előkészítés alatt

300,0

EAOP

Szolnok MJV

Engedélyes terv

200,0

TIOP/TAMOP

Szolnok MVJ

Nem rendelkezik tervvel

900,0

TIOP/EAOP

Szolnok MJV


100,0

TAMOP

Zagyva gát

Szolnok várost érintő fontos besorolású kistérségi projektek

Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

Lakhatási

Adaptív oktatásszervezés elterjesztése a Szolnoki kistérség általános iskoláiban A közoktatás információs rendszereinek fejlesztése A kiemelkedően tehetséges hallgatókat támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztése Zaj és levegő szennyezettség elleni

Szolnok MJV


200,0

TAMOP

Szolnok MJV


800,0

TIOP

Szolnok MJV


800,0

TAMOP

Szolnok MJV

Tervezés

500,0

KEOP/EAOP

2008 FEBRUÁR

107

VÁTERV95

Iparterületi és vasút menti

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA feltételek megteremtése, javítása

Település rehabilitáció

Kerékpárút hálózat fejlesztése

Intelligens szolnoki kistérség létrehozása

Alternatív és reintegrációs programok

A romák társadalmi reintegrációjának elősegítése

Közösségi és egyéb szolgáltatások fejlesztése

védelem biztostása ipari területek és/vagy közúti közlekedéssel jelentősen terhelt városi területeken Közintézmények akadálymentesítése Barnamezős beruházások (laktanya rehabilitáció és funkcióváltás) Szolnok-Tószeg közötti kerékpárút szakasz megépítése Kistérségi e-közig., eönkormányzat fejl., kistérségi információs portál létrehozása, tudásalapú IKT ipar és e-gazdaság fejlesztés, információs társadalom K+F piac erősítése, tudásintenzív KKV-k támogatása, kistérségi projektiroda létrehoz. Kistérségi partnerkapcsolatok kiépítése, együttműködések intézményes fejlesztése Alternatív utógondozási szolgáltatások humán és tárgyiinfrastrukturális fejlesztése Alternatív képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása Halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteg integrációjának elősegítése, Roma Közösségi Ház létrehozása Kistérségi érdekegyeztető fórumok rendezése Pályázati és projektmenedzsment szaktanácsadói szolgáltatás biztosítás Fejlesztési adatbázisok létrehozása, karbantartása

folyamatban

véderdősávok kialakítása, lakóterületeket elkerülő utak építése

Szolnok MJV


1 200,0

EAOP

Szolnok MJV

Területmegszerzés folyamatban

3 000,0

EAOP

Tószeg


50,0

EAOP

Szolnok + a kistérség települései

Szolnoki intelligens stratégiai program

4 282,0


Szolnoki Kistérségi Stratégiai Program

14,0

TAMOP



154,0

TAMOP/TIOP



1 613,0



800,0

Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program

7,0

TAMOP

Szolnok + a kistérség települései Szolnok + a kistérség települései

28,0

TAMOP/EAOP

Mester utcai (és Thököly úti) laktanyák

EKOP/EAOP

-


2008 FEBRUÁR

Szolnoki Kistérségi Stratégiai és Operatív Program

108

VÁTERV95

TAMOP/ EAOP

TIOP/EAOP

HangyaTücsök u. és régi Kisgyep rehabilitáció, Törteli úti telep fokozatos felszám. -

-

7,0

EKOP/EAOP


d) Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervével az Integrált Városfejlesztési Koncepció célterületei összhangban vannak. A megyei terv tájképvédelmi (városképvédelmi) övezetbe sorolja a város Tisza-partját a tiszaligeti és a belvárosi oldalon egyaránt, az Alcsi Holtág környékét és a Kertváros sziluettjét a Szandai rétek felől. Az IVS egyik célkitűzése – és a javasolt fejlesztési projektek között prioritást élvező javaslata – a Tiszapart városi közösségi és idegenforgalmi szerepének növelése, a parti és partközeli területek rendezése, a belvárosi szakasz minőségi javítása, a Tájképvédelmi övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)

gyalogos terek kialakítása-gazdagítása, a volt gabonaraktári épületek rehabilitálása és hasznosítása, a belváros és a Tiszaliget gyalogos híddal összekapcsolása, a tiszaligeti termálfejlesztésekkel és egyetemi kampusszal a folyó balparti területeinek rendezése. Ugyancsak a projektek között szerepel az Alcsi Holtág rehabilitációja és az É-Ny-i részen az Alcsi-szigeten szabályozottan a beépítési lehetőségek biztosítása is. A megyei tervben jelölt „Hullámtér-ártér” övezet lefedi Tiszaliget területét, ezért a fejlesztési projektek között szerepel a terület bevédése, a tiszaligeti körtöltés megerősítése. A projekt már engedélyes tervekkel rendelkezik és az EU kohéziós alapjaiból támogatható megyei projektek között szerepel 32 300 eFt költséggel Hullámtér, nyílt ártér övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)

A megyei területrendezési tervben jelölt országos és regionális jelentőségű kerékpárutak projektjei is szerepelnek a kistérségi fejlesztési javaslatok között, külön említve a Zagyva-gáton vezetett térségi és a Szolnok-Tószeg kerékpárutat, melyet a város is a megvalósítandó projektek között tart számon részben a kistérséggel való kapcsolatok erősítése és a hivatásforgalom számára használható kerékpárút hálózat kialakítása, részben turizmusfejlesztési célokból.

Térségi kerékpárút-hálózat (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)

4.3.2. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszútávú településfejlesztési koncepciójához Szolnok hosszú távú településfejlesztési koncepciója 2007-ben elkészült. Ebben Szolnok jövőképénél az alábbi – az IVS-sel láthatóan egybecsengő - elérendő célok szerepelnek: • A civil-szféra és a várospolitika jövőképe: élhető jövő o Környezeti-természeti élhetőség Környezet-, természet és tájvédelem o Társadalmi, gazdasági élhetőség Munkahelyteremtés, a munkanélküliség visszaszorítása o Települési/térségi élhetőség Teljes közművesítettség és a közlekedési infrastruktúra kiépítése • A versenyszféra és a várospolitika jövőképe: a versenyképes jövő o Környezeti-természeti versenyképesség Rekreációs és turisztikai vonzerő fenntartása és fejlesztése o Társadalmi-gazdasági versenyképesség Kiegyensúlyozott gazdasági szerkezet és prosperáló gazdaság versenyképes és magas jövedelemtermelő képességű ágazatokkal Minőségorientált gazdaság és a fenntarthatóság biztosítása Az erős oktatási háttér és a gazdaság integrációja, eredményes K+F tevékenység és innovativitás, technológia transzfer KKV-k fejlesztési lehetőségei és rentabilitása 2008 FEBRUÁR

109

VÁTERV95


•

Tőkevonzó befektetői környezet és tőke beáramlás Szolnok a munka- és tudásintenzív tevékenységek központja Kiemelkedő logisztikai központ A mezőgazdaság létbiztonságot és perspektívát biztosító ágazattá válik Szolnok minőségi vendégforgalmat vonzó turisztikai hellyé válik A humán erőforrás képzett, innovatív és versenyképes o Települési/térségi versenyképesség A szükséges közlekedési fejlesztések megtörténnek A várospolitika jövőképe: a fenntartható jövő o Környezeti-természeti fenntarthatóság o Társadalmi-gazdasági fenntarthatóság Az ipar, mezőgazdaság, turizmus és szolgáltatások terén térségi funkció és munkamegosztás Élhető, versenyképes és fenntartható város és térségfejlesztés a környezet/természetvédelem, tájfenntartás szerepkör felvállalásával Települési imázs magas fokú Szolgáltató önkormányzat o Települési/térségi fenntarthatóság A regionális és megyei „peremvidék” helyzet felvállalása és előnyeinek kihasználása A környezeti, társadalmi, gazdasági, természeti/táji és térségi javakkal való gazdálkodás Átlátható, ellenőrizhető tervrendszer Hatékony társadalmi párbeszéd és munkamegosztás Társadalmi integráció és pezsgő közösségi élet Szolnok szerepe regionális, országos és kistérségi szinten is jelentős, sőt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik

A következő táblázat a hosszú távú településfejlesztési koncepcióból került átemelésre. Színessel azok a témák lettek kiemelve, melyekkel a városfejlesztési stratégia is részletesen foglalkozik és amelyeknek valamilyen területi vonatkozásuk is van. A településfejlesztési koncepcióban említett, de a táblázatban fehéren maradt tennivalók többnyire szervezési kérdések, szervezeti hátteret, szervezetfejlesztést igényelnek és nem köthetők területhez, egy-egy városrészhez.

2008 FEBRUÁR

110

VÁTERV95


SZOLNOK HOSSZÚ-TÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK CÉLPIRAMISA --- KIEMELVE A AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEKET

A PARTNERHÁLÓZAT ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY

B FENNTARTHATÓ GAZDASÁG STRAT. FŐIRÁNY

C CÉLHARMONIZÁCIÓS STRATÉGIAI FŐIRÁNY

Ba ÚJRAPOZÍCIONÁLÁSI STR

Bb FENNTARTHATÓSÁGI STR.

Ca CIVIL FELKÉSZÍTÉSI STR.

Cb KOHÉZIÓS STR.

Cc STRUKTURÁLIS STR.

Cd ARCULATÉPÍTÉSI STR.

Szolnok nagytérségi közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása Szolnok városkörnyéki Közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása Szolnok és térsége élhetőségi versenyképesség Feltételeinek javítása Szolnok és térség vízrendezés újrapozícionálása Szolnok és vonzáskörzetének befektetési és piaci pozicionálása Szolnok logisztikai bázis pozicionálása

Városi ingatlanvagyon gazdálkodás

Humán erőforrás komplex hátterének biztosítása

Környezetvédelem

Összehangolt város és térség menedzsmentet segítő egys. terv. rendsz. kialakít.

Atipikus foglalkoztatási formák emelése

Térségi és helyi igényeket kielégítő egészségügyi ellátás biztosítása Kulturális-közösségi létesítmények fejlesztése, terek kialakítása

Információs társadalom nyújtotta lehetőségek terjesztése Döntési struktúra fejlesztése Intézményi feltételeinek megteremtése Települési örökség védelem

Ágazati és egyéb civil szféra működtetése

Természetvédelem

Társadalmi integráció segítése

Tájfenntartás, vidékfejlesztés

Roma résztársadalmi csoportok integrációjának segítése Ezerév küszöbén az újSzolnok tudat fejlesztése

Vízrendezés

Településarculat fejlesztés

Logisztikai bázis fejlesztése

Rekreációs, turisztikai, befektetői vonzerőfejlesztés

Szolnoki Főiskola fejlesztési program

Környezetbarát iparfejlesztés

Szolnoki Főiskola felnőttképzési programja

Szolgáltatásfejlesztés

Megtartóképesség fejlesztés Sport és szabadidő létesítmények kialakítása Turizmus termékfejlesztés, vonzerőfejlesztés

A területfejlesztés partnerségi kapcsolatainak fejlesztése Szolnoki és Szolnokról elszármazott közéleti és tudományos emberek bevon Városok közötti versenyben hatékonyabb részvétel

Közlekedési hálózatfejlesztés

Érdekazonosságon alapuló partnerkapcsolatok Szolnoktérségi településekkel Gazdasági célok és településpolitikai elképzelések integrációja Térségi vállalkozói és települési abszorpciós képességfejlesztés

Energia-közművek fejlesztése

2008 FEBRUÁR

111

Közúti és vasúti tömegközlekedés fejlesztés Vízi-közművek fejlesztése

Hírközlés fejlesztése Településrendezési tervek változó igényekhez alakítása Városközpont, Tiszapart és kapcsolódó területek fejlesztése Árvízrendezésből következő területfelhasználási változások Közlekedésfejlesztésből adódó településszerkezeti változások Mezőgazdaság, erdőgazdaság fejlesztése

VÁTERV95

D PIACORIENTÁCIÓ STRATÉGIAI FŐIRÁNY

Szolnok és vonzáskörzetet integrált marketing terv Szolnok kommunikációs programja


2008 FEBRUÁR

112

VÁTERV95


4.3.3. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez Az alábbiakban városrészenként és akcióterületenként vizsgáltuk a joghatályos tervi illeszkedést. A melléklet ábrákon a módosítási helyeket számozással jelöltük. Piros színnel az első ütemben (2008-9 között) érintett, kékkel a további ütemekben érintett területeket. A jelű Jubileum tér és környéke akcióterületen A joghatályos szabályozási terv módosítása nem szükséges. A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges: --első ütemben 1. a Szapáry úttól nyugatra eső tervezett közterület, felszín alatti parkolóval a joghatályos tervben nem szerepel, a parkoló és a térkialakítás miatt szükséges a közterületi szabályozás; 2. a volt kemping területén 5 csillagos szálló elhelyezhetősége érdekében központi vegyes terület kijelölése szüksége a jelenlegi rekreációs célú különleges terület helyett. --második ütemben 1. a városközpont I. területén a „fehérház” bővítéseként megépítendő „AGÓRA” terület biztosításához – amennyiben szükséges - a közterület némi csökkentését illetve az építménymagasság értékének növelését célszerű előirányozni;; 2. a tiszaligeti termálközpont mellett megvalósítható termál és sportszállók központi vegyes terület kijelölését teszik szükségessé a jelenlegi különleges területi besorolás helyett.

1

1

1

2

2

Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület és környéke a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó területek jelölésével

B jelű—Szandai rétek akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, amennyiben a területtel kapcsolatos feltételek megváltoznak, nagy valószínűséggel csak a második ütemben. 1 A 4. sz. főúttól délre fekvő sportrepülőtér, ma honvédelmi célokat szolgáló tartalék repülőtér is. A honvédségi tartalék használat módosítása már korábban többször felmerült, de végül átmenetileg lekerült a napirendről. A város azonban továbbra is napirenden kívánja tartani a felhasználás módosítását, melyet városi, sőt regionális idegenforgalmi, rekreációs lehetőségek indokolnak. A 2008 FEBRUÁR

109

VÁTERV95


jelenlegi használat egyébként korlátozza a bevásárlóközpont tovább fejlesztését, de a technikai sportokhoz szükséges építményi bővítést is. 2 Lakossági igényként fogalmazódott meg a Csáklya utca folytatásában egy Tisza híd építése, melynek nemcsak az akcióterületen, de a város egészén vannak rendezési hatásai, módosítási igényei

2

1

Szandai rétek akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

CI jelű—Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, bár a támogatással kiépítendő első ütemű területek között nem szerepel, de mint önkormányzati ingatlanfejlesztés, első ütemű beavatkozást— rendezési tervi összehangolást igényel.

1 2

3

Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2008 FEBRUÁR

110

VÁTERV95


1. A Dr Sebestyén Gy. krt. folytatásnak tervezett szabályozási szélességét teljes egészében a volt laktanya telkén belül célszerű kialakítani, 2. A kertvárosias lakóterület helyett kisvárosias átsorolás a terület hasznosításában előnyösebb, 3. A városközponti vegyes besorolás, azaz intézményi funkciók telepítése helyett a lakóterületi hasznosítás kedvezőbb. CI jelű—Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterületen a joghatályos szabályozási terv módosítására a volt katonai gyakorlóteret kivéve csaknem a teljes területen szükség van. A jelenlegi besorolás szerint a területek beépítésre nem kijelöltek. Az akcióterület nem szerepel az első ütemű kiépítésben.

1

Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

D jelű—Széchenyi városrész—lakótelep és Varjú utca környéke akcióterületen a joghatályos településrendezési tervekkel való összhang csaknem teljes. A funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció a középtávon belül, a második ütemben valósulna meg. 1 A Varjú utca és környékén javasolható a kertvárosi lakóterületei besorolásnál intenzívebb területfelhasználás, nevezetesen kisvárosias lakóterület. A nagyobb intenzitást a lakótelepi környezet indokolja, ahol a közművek kiépítettsége teles, a humán infrastruktúra ellátottság a városi átlagnál kedvezőbb. A rehabilitáció a középtávon belül a második ütemben valósulna meg. 2 A lakótelepen belül a közösségi területek kialakítása nagyon fontos és hatékony beavatkozás lesz, közösségformáló hatása miatt. Ezért az eredeti tervben előirányzott, de nem megvalósult alközponti intézmények körüli terek kialakítását elő kell irányozni. A joghatályos szabályozási terv a többé-kevésbé a spontán módon kialakult, azaz a halmaz jellegű, strukturálatlan állapotot rögzíti. Az ábrán jelölt helyeken a fórumok szabályozott kiépítése érdekében a szabályozási terven a közterületek határát, ezen belül a gyalogos- és parkolóterületek határának módosítását végre kellene hajtani. Ezzel összefüggő módosítási javaslat a helyi építési szabályzatban (SZÉSZ-ben) a térfalakkal kapcsolatos követelmények, előírások rögzítése. Megfontolandó, hogy a meglévő épületeken szükséges. Az egységes megjelenést szolgáló beavatkozásokat is e helyen kellene szabályozni.

2008 FEBRUÁR

111

VÁTERV95


3 Nyíllal jelöltük a Széchenyi krt. folytatását a nyugati városrész felé, mely ugyancsak rendezési tervi módosítást igényel.

2

2

2

1

2

2

2

2

3 Széchenyi városrész—lakótelep és Varjú utca és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterületen a joghatályos településrendezési terveket a teljes akcióterületre kiterjedően módosítani kell. Ennek oka elsősorban a volt laktanya funkcióváltása, mely lehetőséget teremtett a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációra. A tervekben szereplő városi és városrészi közlekedési hálózat is módosítandó, mert lehetővé vált a városrészeket felfűző, összekapcsoló városi gyűjtőút hálózat kiépítésére. Az akcióterület fejlesztési feladatait a jelen stratégiai terv nem jelöli első ütemű rehabilitációs feladatnak, de a laktanya telke, mint leendő önkormányzati terület a fejlesztéseknek motorja lehet.

1

Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2008 FEBRUÁR

112

VÁTERV95


EII jelű—Nyugati városrész—Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterületen az előző szabályozási terv részleten jelölt módosítással összefüggő rendezési tervi beavatkozások szükségesek. Szabályozási vonatkozásban a két terület összefügg, városszerkezeti egységre kiterjedő önálló szabályozási terv készítése válik szükségessé. FI jelű—Déli városrész—Körösi út és környéke akcióterületen Módosítás szükséges az akcióterület határán, a Csáklya utcától induló Tisza-híd létesítése miatt. Az akcióterület fejlesztéseit a stratégiai terv nem jelöli első ütemben végrehajthatónak. A híd területigénye szükségessé teszi a Hullám utca és környékére készített és érvényben lévő önálló szabályozási tervének és sajátos építési előírásainak a felülvizsgálatát. A jelölt terület erre a szabályozási tervre utal.

1

Déli városrész— Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

FII jelű—Déli városrész—Iparterületi rehabilitációs akcióterületen A joghatályos településrendezési tervek módosítása csak az érdekelt vállakózók bevonásával, a részletes rendezési program összeállítását követően válik szükségessé. A stratégiai terv a rehabilitációt az első ütemű fejlesztések között nem szerepelteti. Megvalósítása az érdekelt vállalkozók kezdeményezésére is megvalósítható. FIII jelű—Déli városrész—Ipari Park bővítése akcióterületen A szabályozási terv készítése és az ezzel összefüggő településszerkezeti terv módosítása folyamatban van. GI jelű—Alcsi-sziget akcióterületen A lakóterületi átsorolás, új lakóterületek kijelölése, és a vízparti út meghosszabbítása miatt szükséges a joghatályos településszerkezeti tervek módosítása. A fejlesztéseket a jelen stratégiai terv a második ütemben tartja megvalósíthatónak. A módosításokat két területen kell végrehajtani: 1 az üdülő területen, ahol lakóterületi átsorolást kíván a város végrehajtani, majd ezt követően a szennyvízelvezető hálózatot kiépíteni, valamint 2 a Holt Tiszai híd építésével, és a gyűjtőút hálózat folyamatosságának kiépítésével érintett területeken. Ez utóbbi a Szandaszőlősi városrészek úthálózatára is kihat, ahol ugyancsak módosítani kell a településrendezési terveket.

2008 FEBRUÁR

113

VÁTERV95


1

2 Alcsi-sziget akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

GII jelű—Szandaszőlős akcióterületen a joghatályos településrendezési terveken az előzőekben említett hálózati változtatási igényen túlmenően egy-egy részterületen, valamint a 442 sz országos mellékút új elkerülő nyomvonala miatt szükséges a módosítás.

3

2 1

1 Déli városrész— Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével 2008 FEBRUÁR

114

VÁTERV95


Az akcióterületet a stratégiai terv prioritásként kezeli, ennek megfelelően –első ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt a rendezési terv módosítása szükséges a városrészközpont kialakítása miatt, (piros1 jelű területen) --a második ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt szükséges (a kékkel jelölt területeken) 1. a település belterületi határán, ahol közösségi és szolgáltató célú létesítmények telepítésére lesz szükség; 2. a 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának új nyomvonalán (a megyei területrendezési tervben jelölt nyomvonalon); 3. a korábban már említett Alcsi szigeti közúti összeköttetéssel érintett területeken. A településszerkezeti terv teljes körű felülvizsgálatát indokolja a terv készítése óta eltelt tíz év, valamint a fejlesztési koncepció, valamint a jelen stratégiai terv készítése során felmerült számos, és indokolt fejlesztési elképzelés, melyek több esetben az időközben bekövetkezett tulajdon és használatváltozásból vezethetők le. A város szándéka, hogy a településszerkezeti terv felülvizsgálatát 2008 folyamán hajtja végre, és ezzel párhuzamosan a prioritásként kezelt területeken, az első ütemben tervezett fejlesztésekhez szükséges szabályozási tervi módosításokat.

Első ütemben végrehajtandó részmódosítás Második ütemben részmódosítás

végrehajtandó

Új szabályozási terv szükséges

Új közlekedési kapcsolat miatti módosítási

A joghatályos településszerkezeti terven jelölt módosítási igények

2008 FEBRUÁR

115

VÁTERV95


4.3.4. A célrendszer koherenciája — a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való illeszkedés A mellékelt táblázatokban a fejlesztési célok kerültek feltűntetésre városrészi bontásban. Az első táblázat azt szemlélteti, hogy mely fejlesztési célok melyik városrészben jelennek meg. Látható, hogy több olyan cél is van, aminek a területi hatálya az egész város, azaz minden (vagy szinte minden) városrészben jelentkezik, így egyben a szomszédos területek célkoherenciáját is jelenti. Az iparilogisztikai fejlesztésekből területileg az elsődlegesen lakófunkciójú városrészek természetszerűleg kimaradnak, az mégsem jelent inkoherenciát, hiszen a gazdasági területeken létrejövő munkahelyek az egész város – sőt a kistérség településeinek – a foglalkoztatás javítását szolgálják. D-i városrész

Ny-i városrész

Széchenyi

Alcsi városrész

Belváros

Tiszaliget

Szandaszőlős Kertváros

GAZDASÁGFEJLESZTÉS Turizmus termék-, volumenfejlesztés Logisztika fejlesztés Iparfejlesztés, Ipari park Klaszterek kialakítása Különböző szállít. módok kapcsolatjav. Területi kohézió fejlesztése Munkahelyek (foglalkoztatás) növelése TÁRSADALOM FEJLESZTŐ HATÁSÚ FEJLESZTÉSEK Népesség megtartás, vonzerő fokozás Iskolázottsági szint emelés Lakáshelyzet javítás Közmű-ellátottsági szint emelése Közlekedés, tömegközlekedés javítása Kulturális és szabadidős területek fejl. Esélyegyenlőség növelése Antiszegregáció Közbiztonság növelése Közösségi terek, civil színterek fejl. FIZIKAI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Természeti/épített örökség haszn. véd. Környezetterhelés csökk, védelem jav. Környezetesztétika, városképjavítás Városrészkarakter erősítés Identitás és lokálpatriotizmus erősítés

A második táblázat városrészenként mutatja meg, hogy az ott kitűzött városrészi fejlesztési prioritásoknak mely további városrészekre lesz hatása. A hatás erősségével sötétedik az alászínezés tónusa. Fejlesztési téma

Tiszaliget

Belváros

Városrész

Fejlesztési prioritások

Belváros

Tiszaliget

Alcsi városrész

Hatások Széchenyi Ny-i városrész városrész

Turizmus termékés volumenfejlesztés (városi bevételek, munkahelyek növ.) Közösségi helyek, a civil színterek fejl. (közösségi élet, kultúra, szabadidő) Környezetesztétika, városképjavítás (lokálpatriotizmus, identitástudat) Turizmus termékvolumenfejlesztés

és

Kulturális és szabadidős területek fejl.

2008 FEBRUÁR

116

VÁTERV95

D-i városrész


Széchenyi városrész

Alcsi városrész

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Területi kohézió erősítése (városrészen belül/között + K-i kistérség) Lakáshelyzet javítása, lakásépítés Turizmus termékés volumenfejlesztés Kulturális és szabadidős területek fejl. Városrészek közötti kohézió erősítése Népességmegtartás fokozása Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítása Közösségi terek, a civil színterek fejl.

Fejlesztési téma Városrész

Fejlesztési prioritások

Belváros

Tiszaliget

Alcsi városrész

Hatások Széchenyi Ny-i városrész városrész

D-i városrész


Ny-i városrész

Logisztika fejlesztése Iparfejlesztés, Ipari Park Területi kohézió erősítése (Városrészek között+ É-i kistérségi tel.) Különböző szállítási módok kapcsolatjav.

SzandaszőlősKertváros-Alcsi sziget

Déli városrész

Antiszegregáció

Iparfejlesztés, Ipari Park (kihatás D-i kistérségre) Antiszegregáció Környezetterhelés-csökk. véd. jav.

körny.

Közösségi helyek, a civil színterek fejl . Kulturális és szabadidős területek fejl. Területi kohézió erősítése (városrészen belül + D-i kistérségi tel.) Turizmus termékés volumenfejlesztés

4.3.5. A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése A város és a környező települések kapcsolatában legmeghatározóbb jelentősége a foglalkoztatásnak és az intézményellátásnak van: a környező települések munkaképes korosztályának jelentős része (ismét) Szolnokon keres/talál munkát, valamint a (középfokú) oktatás céljából a környékről több ezer tanuló jár be a városba. a) Munkahely teremtés (a térség lakossága számára is) A környékről bejáró dolgozók száma a rendszerváltás előtt tízezres nagyságrendű volt, ami az 1990-es évek gazdasági mélypontján alaposan lecsökkent. Akkor a környező települések munkanélküliségi rátája a szolnokinak többszörösére (15-27 %) növekedett. Ez mára 4,1-12,0 %-ra csökkent a várossal szomszédos településeken, Szolnokon pedig 4,4 %, aminek részben az utóbbi évtizedben megindult gazdasági fejlődés/struktúraváltás következtében újra emelkedőben levő munkahelyszám (is) oka. Ezért a városban tervezett valamennyi gazdaságterületi fejlesztésnek – ipari-park bővítés, logisztikai központ fejlesztés – a megnövekvő munkaerő igény következtében kistérségi kisugárzása is várható. Ezek területileg a város ÉNy-i és DNy-i területein helyezkednek el, így az új munkahelyek (kis)térségből való könnyebb megközelítése érdekében is szükséges a Karinthy utat kiváltó Szandaszőlőst elkerülő út és a logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő Ny-i gyűjtőút megépítése. A turizmus fejlesztése is 2008 FEBRUÁR

117

VÁTERV95


jelentős mértékű élőmunkaerőt igényel, így megnő a munkahelyek száma a Belváros-Tiszaligeti térségben, az ÉNy-i (Thököly út) és az ÉK-i (Besenyszögi út) városkapuban valamint az Alcsi szigeti turisztikai fejlesztések esetén, melyek a kistérség településeiről jól elérhetők. Ezen túl, maguknak a projekteknek a megvalósítása az elkövetkezendő években jelentős munkaerőt fog igényelni – igaz csak időszakos, pár évig tartó - foglalkoztatottság növelést idézve elő. b) Intézményellátás (térségi igényekre is) A környező települések méretéből következően már a középfokú intézmény ellátás nagy része is csak Szolnokon biztosítható, a felsőfokú ellátás pedig egyértelműen csak a városban áll rendelkezésre. A községek többségében az oktatásban, a kulturális és az egészségügyi ellátásban csupán az alapfok biztosítható helyben. A középiskolai oktatást, valamint a szakorvosi rendelést és a kórházi ápolást a szolnoki intézmények biztosítják a kistérségnél nagyobb körzet számára is. Szolnokon 2005-ben az érettségit adó középiskolákban és érettségit nem biztosító szakiskolákban 8 790 diák tanult, míg a 10-14 éves korosztály létszáma csupán 4 596 fő volt. Ez is tükrözi, hogy a középiskolai kapacitás mintegy felét a térség településeiből bejárók vagy kollégiumban bentlakók (945 fő) kötik le. Már az általános iskolákkal szemben is megjelent a „külső” igény, a szolnoki általános iskolákba kb. félezer gyerek ingázik naponta: több mint 150 alsó tagozatos és a 300-at meghaladó számú felsős. A csökkenő gyereklétszám következtében új iskolák építésére nincs szükség, de a pályázatok között az oktatási infrastruktúra fejlesztése, a minőségi háttér javítása, az intézmények akadálymentesítése és energiahatékonyságának növelése jelentős súlyt képvisel. Ugyanakkor igen hangsúlyos a kulturális intézményhálózat és a szabadidős létesítmények fejlesztési szándéka a stratégiában. Erre a város népességmegtartó erejének ill. népesség vonzásának fokozásához feltétlenül szükség van. A tervezett létesítmények térbeli elhelyezése olyan, hogy azok a környező településekről közvetlenül elérhetők legyenek és valamennyi irányból jövők számára kínálatot biztosítsanak. Így --a Városközpont I. területén építendő „Agora” multifunkcionális kulturális központ a teljes kistérség számára; --a Széchenyi városrész, valamint a Thököly úti laktanyaterületen tervezett szabadidős és kulturális fejlesztések Szolnoktól É-ra fekvő (Zagyvarékas, Újszász, Szászberek) települések lakóinak, --a Milléri tó melletti szabadidős létesítmények az ÉK-ről (Besenyszög, Csataszög, Nagykörű, Hunyadfalva irányából) érkezőknek, --Szandaszőlős városrészközpont a kistérség D-i városrész lakóinak és település (Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű) lakóinak nyújt majd kedvezőbb ellátási feltételeket. c) Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek A turisztikai fejlesztések között nagy hangsúlyt a „Tisza fővárosa” program kapott a tiszaparti fejlesztésekkel, Tiszaliget jelentős turisztikai kapacitásbővítésével, a kínálat és a színvonal javításával, ezen belül a termál-fejlesztésekkel és több szállodaépítési projekttel. Emellett a stratégiai javaslatok között szerepelnek olyan – a természeti értékek megőrzéséhez kapcsolódó tervek, amelyek a meglevő vízpartok – elsősorban az Alcsi-Holt-Tisza és evezőspálya, a Milléri tó és a Zagyvapart rehabilitációjához és hasznosításához járulnak hozzá. Mindezeknek nemcsak szolnoki, hanem az egész térség idegenforgalmát fellendítő hatásai is lesznek az egész térség vonzerejének fokozása révén, különösen, ha a létrejövő adottságokra olyan kistérségi turisztikai csomagterv is kidolgozásra kerül, amely a környező településeket is bevonja a programkínálatba. Ehhez járulhat hozzá a települések között és Szolnokig kiépítendő - turisztikai és hivatásforgalomra egyaránt használható, megfelelő nyomvonal kijelölés és színvonal esetén önmagában is vonzerőt jelentő - kerékpárút hálózat is. d) A kerékpárút- és közúthálózat fejlesztés térségi kapcsolódásai A kistérségi kerékpárút hálózat hiányzó elemeit lehetőleg nem a főutak mentén, hanem természeti környezetben (pl. Zagyva menti kerékpárút a gáton) javasolja a stratégia kiépíteni, így inkább hozzá járulhatnak az idegenforgalom és a szabadidős funkciók fejlesztéséhez, valamint egészség/környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek. A stratégia – a korábbi településszerkezeti tervben már szerepelt közúthálózati fejlesztéseken túl – további térségi úthálózat fejlesztést nem tartalmaz, de a város közigazgatási területén belül javasolt új útépítések egyben kistérségi célokat is szolgálnak: megkönnyítik egyes, a kistérségi lakosság célpontját 2008 FEBRUÁR

118

VÁTERV95


jelentő helyek (kórház, munkahelyi területek, közösségi szabadidős és kulturális létesítmények) megközelítését azzal, hogy a lakóterületek és a városközpont érintése nélküli közvetlen kapcsolatokat tudnak biztosítani a települések felől. Ilyen szerepe lesz: • az ÉNy-i logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő útnak, melyen a 32. sz. út menti települések lakossága közvetlenül juthat el a munkahelyi területekre (ipari parkba), valamint a Tisza jobb-parti D-i településekről pedig a logisztikai terület és a Thököly út környéke válik közvetlenül megközelíthetővé • a Szandaszőlős elkerülő útnak, ami a Tisza bal-parti D-i településeknek nyújt lehetőséget a belterületi szakasz kiiktatásával a Szt. István hídra való közvetlen csatlakozásra és ezzel a D-i iparterületi munkahelyek megközelítésére • a Csáklya u. térségében tervezett új Tisza-hídnak és a hozzá kapcsolódó úthálózatnak, amely a folyó két partja között teremt kapcsolatot a bevásárló központok és Tiszaliget közelében a lakóterületek és munkahelyi területek határán, sok különböző funkciójú terület összekapcsolásával. 4.3.6. Antiszegregációs terv Preambulum „Szolnok város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervezetek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. Szolnok Megyei Jogú Város sem egyes döntéseiben - pl. önkormányzati lakások bérbeadása, közmunkák, iskolai körzethatárok megállapítása, tanulócsoportok alakítása - sem átfogó tevékenységei során - pl. a város-rehabilitációs tevékenységekkel összefüggő döntések - nem folytat kirekesztő, szegregáló gyakorlatot, a szegregáció kialakulásának megelőzését, oldását magára nézve kötelezőnek tekinti. A városban fellelhető szegregátumok – kiváltképp a Törteli úti telepen - területein nem csak fizikai környezetükben, de belső társadalmi viszonyaikban is a gettósodás erős jeleit mutatják, amelynek következtében az általános társadalmi értékek és szabályok hatályukat veszítik. Az ilyen területeken kialakul egy belső szabályozók alapján működő szubkultúra. A gettósodott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezelhetőek. E területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, melynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség integrált környezetbe történő elhelyezése, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Szolnok Megyei Jogú Város vállalja, hogy a város területén lévő szegregátumok sem térben, sem lakosság-koncentráltságban nem növekednek. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt-reintegrációt szolgáló komplex eszközök - munkaerő-piac, oktatás, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak.” 4.3.6. Anti-szegregációs terv Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a városszövetbe ágyazódott szegregálódó területeket (telepszerű környezet) valamint a városszövettől elkülönült (telepei környezet) szeszegregátumokat, és az ezen területek élő alacsony társadalmi státuszú, leszakadó, halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat integrálja a város vérkeringésébe. Ez érinti a szegregált területeken lévő lakásállomány-, lakókörnyezet rehabilitációját, amely magába foglalja a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítását, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlását, és a lakókörnyezet minőségének emelését. Kiemelt fontosságú feladat ezen kívül a

2008 FEBRUÁR

119

VÁTERV95


leszakadó rétegek foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési-, átképzési-, munkahely-teremtési-, elhelyezkedést segítő stb. programokkal. Ezen intézkedések az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is megjelennek egyrészt a kijelölt Akcióterületek fejlesztési elképzeléseiben, másrészt a Tematikus prioritásokban. Szolnok Megyei Jogú Város Anti-szegregációs terve, a KSH 2001. évi népszámlálási adatainak, Szolnok Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjának, Szolnok Megyei Jogú Város Integrációs Programjának, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának figyelembe vételével készült. Az Anti-szegregációs Terv összhangban van az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a fejlesztési elképzelések kiemelt hangsúly helyeznek a szegregált területek felzárkóztatására, az egyes akcióterületi fejlesztések garantálják a környezeti állapotok javulását, illetve intézkedéseket tartalmaznak a jövőbeni elképzelésekről. A város Anti-szegregációs Terve a fenti stratégiákkal összhangban kívánja bemutatni a városi szegregátumok oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs Terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési Esélyegyenlőségi Programnak. Az Anti-szegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét a településen, és elsősorban a városfejlesztési források lehetséges antidiszkriminációs felhasználására ad koncepciót. Szolnok Megyei Jogú Város országosan, a többi megyei jogú városhoz viszonyítva kedvezőtlenebb helyzetben van a városi szegregátumok száma, és kiterjedtsége tekintetében, azonban a város elkötelezett e folyamatok megállítása, és az egyes szegregátumok megszüntetése mellett. Ennek érdekében a városfejlesztési célokra fordítható kerete terhére, 2011 és 2013 között mintegy 350 millió forintot kíván szociális célú városrehabilitációra fordítani, amelyet egyéb pályázati forrásokkal, és saját erővel egészít ki. E dokumentum célja, hogy beazonosítsa az egyes fejlesztési területeket, valamint kijelölje azokat a célokat, és lehetséges beavatkozásokat, amelyek szükségesek e szegregátumok megszüntetéséhez. 4.3.6.1. Általános helyzetértékelés Szolnok rendelkezik esélyegyenlőségi programmal, melyet az önkormányzat testülete 96/2006. (IV.24.) sz. közgyűlési határozattal fogadott el. A város szociális térképét dr. Szarvák Tibor 2007 nyarán készítette el, így az antiszegregációs program – az önkormányzati határozat mellett - ezen friss tanulmány megállapításait is figyelembe veszi. A város társadalmát elemezve megállapítható, hogy a szolnoki lakosság közel fele (48 %) a város szülötte, másik fele beköltöző. A legintenzívebb beköltözés a 70 évek elejétől a 80-as évtized végéig tartott, azaz a városlakók nagy része nem friss beköltöző, a kötődések, a lokálpatriotizmus mára kialakulhatott. Életkor szerinti enyhe szegregáció figyelhető meg az egyes városrészek között: a legmagasabb átlag életkorral rendelkező városnegyedek a Belváros, Pletykafalu, Kertváros és a Kőrösi út környéke. A legfiatalabb lakosság a Széchenyi városrészben és a Törteli út mentén (itt a magas cigány/roma népességi arány miatt) található. Többgenerációs együttélés leginkább Szandaszőlősön, Széchenyi ÉK-i új családiházas részében, a Meggyesi telepen, a Kőrösi és Törteli utak mentén, és a Déli iparterületen tapasztalható. A családdal együtt élő gyermekek száma a Belvárosban, a Tallinn városrészben, Pletykafaluban és a Kertvárosban alacsony, mivel a lakosság itt jellemzően középkorú és idősebb, a gyerekek már felnőttek és elhagyták a szülői házat. Az átlagosnál nagyobb háztartások a Meggyesi telepen és a Törteli út mentén – magasabb cigány/roma népességi arány következtében - élnek, kisebbek a Belvárosban, a Tallinn városrészben, az állomás és a piac környékén, ahol a 60-as 70-es években épült lakótelepek egyidejűleg betelepült népességéből a fiatalabbak már kirepültek. A családonkénti gyerekszám 1-3 között mozog, kivéve a Törteli út menti területet, ahol 11 gyermekes család is előfordul.

2008 FEBRUÁR

120

VÁTERV95


A várossal való elégedettségre ill. elégedetlenségre utal az elköltözési szándékok magas aránya: a teljes lakosság kb. egyharmada (30-36 %) szívesen elköltözne a városból. A saját lakókörnyezettel való elégedetlenség még magasabb, Szolnokon belül más városrészbe költözne a népesség 46 %-a. Az elköltözési szándék mind a középkorúak, mind a fiatalok között magas, így a városnak a népességmegtartás érdekében jelentős (lakókörnyezet, közérzet és ellátás javítási) feladatai lesznek. A városon belüli elköltözési szándék az egyes lakónegyedek vonzerejét (vagy annak hiányát) tükrözik. A Széchenyi lakótelepi, az Alcsi városrész, a kisgyepi, a Kőrösi és a Törteli úti és a Tallinn lakótelepi lakosság jelezte leginkább, hogy a városon belül lakóhelyet váltana, de magas volt a költözni vágyók aránya a Belvárosban és a Meggyesi telepen is. A lakáskörülményeket vizsgálva kitűnik, hogy: a népesség mindössze fele lakik téglaházban, magas – 1/3 – a panellakók, és jelentős (10%) a vályogházban lakók aránya is, különösen a Szandai és Törteli úti városrészekben. A szigetelés hiányossága miatt vizes falak átlagban a városi házak 12 %-ánál jelentkeznek, de ennél sokkal magasabb az arány a többnyire cigányok/romák lakta Törteli út mentén (59 %) és a Meggyesi telepen (35%), ez az itteni épületek rossz minőségét mutatja. Felázott vályogfalakról leginkább a Kőrösi út és a Törteli út mentén panaszkodtak, a Törteli úti telepen minden második ház teteje beázik, de a Kőrösi út mentén is 25 %-os a beázási arány. Ugyanezen helyeken volt probléma a telek belvizes volta is (18-22 %). Mivel ezek a leginkább cigányok/romák által lakott városrészek, ez egyben a szociális szegregációra is utal. A legnagyobb területű lakások a Széchenyi városrész új családiházas területén találhatók, de jellemző a nagy alapterület a kertvárosi és a szandaszőlősi lakások esetén is. Legkisebb a lakásnagyság a Törteli úti - többnyire cigányok/romák által lakott - településrészben. A táblázat alapján a lakótelepek (Zagyva parti, piac környék, Tallinn, állomás környék, Széchenyi ltp.) egyértelműen kirajzolódnak az 50-54 m2-es egységes alapterületükkel. A legrégibb lakások a Déli iparterületbe ékelődő lakóterületeken és a Kőrösi út mentén helyezkednek el, a legfiatalabb lakásállomány a Széchenyi lakóterület 1990-es évtizedben épült új családi házas részében található.

A társadalmi szerkezetben betöltött hely különböző jelzőszámai

Társadalmi szerkezeti skála 7=leggazdagabb; 1=legszegényebb1

Szandaszőlős Kertváros Verseghy Lőtér út Alcsi Széchenyi városrész Széchenyi észak

út,

új

Széchenyi dél Kisgyep Meggyesi telep Partoskáplona Pletykafalu Kőrösi út és

átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median Mean Median Mean Median átlag

3,09 3,00 3,20 3,00 3,51 3,00 3,04 3,00 3,89 4,00 3,08 3,00 3,26 3,00 3,36 3,00 2,83 3,00 3,43 3,00 3,04 3,00 3,20

Elvárt jövedelmi családi átlag (Ft)

272192,27 250000,00 218350,81 200000,00 258914,84 295903,02 230677,86 230000,00 287011,44 300000,00 224187,18 200000,00 221903,19 200000,00 205026,84 200000,00 241230,65 200000,00 227482,07 200000,00 229054,12 200000,00 284906,66

Családi anyagi helyzet változás 2006-hoz képest (0= rosszabb; 100=jobb)2

46,01 25,00 48,60 50,00 45,51 50,00 46,69 50,00 58,52 50,00 50,00 50,00 49,34 50,00 48,24 50,00 48,14 43,23 49,40 50,00 41,90 49,24 51,45

Megtakarítási lehetőségek (0=sohasem marad; 100=mindig marad)3

36,21 50,00 38,74 50,00 53,00 50,00 25,47 ,00 35,44 50,00 30,15 50,00 46,48 50,00 48,10 50,00 21,18 ,00 26,09 42,41 19,63 ,00 13,64

Egy főre jutó jövedelem (Ft)4

62 576,08 59 550,09 62 122,16 63 184,40 75 964,09 71 263,48 54 522,55 45 991,46 77 895,34 66 102,52 78 039,12 62 225,43 83 953,05 70 000,00 76 296,03 70 000,00 34 540,95 27 223,13 66 185,40 65 683,88 58 139,48 51 060,83 50 012,09

1

3,5 feletti érték=zöld, 2,0-3,0 közötti érték=sárga, 2,0 alatti érték narancs 50 feletti érték=zöld, 25-35 közötti érték=sárga, 25 vagy annál kisebb érték=narancs 3 50 feletti érték=zöld, 20-30 közötti érték=sárga, 20 alatti érték=narancs 4 75 ezer Ft feletti érték=zöld, 40 ezer Ft alatti érték=sárga, 30 ezer Ft alatti érték=narancs 2

2008 FEBRUÁR

121

VÁTERV95

Tényleges családi jövedelem (Ft)

187404,56 180000,00 167165,91 170000,00 193172,80 181882,00 166630,18 160000,00 232038,06 233324,41 174154,93 170000,00 176871,83 160000,00 175445,92 180000,00 114335,98 112564,59 158532,76 162230,99 150664,22 140000,00 141238,54

Építési idő

1982 1985 1978 1977 1975 1972 1970 1968 1993 1997 1978 1977 1979 1979 1977 1980 1971 1970 1979 1978 1966 1971 1964

Lakás alapterület m2

90 86 104 100 79 80 70 62 131 124 59 54 56 54 92 87 75 70 84 80 85 80 67

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA környéke Törteli rész Déli ipartelep Tiszai városrész Tallinn lakótelep Piac és környéke Vasútállomási rész Belváros Üdülőterület, Tiszaliget Összesen

Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median átlag Median

3,00 1,62 1,00 2,99 3,00 3,36 3,00 3,14 3,00 3,13 3,00 3,23 3,00 3,28 3,00 2,83 3,00 3,17 3,00

300000,00 300392,32 264367,22 226037,79 250000,00 190923,90 185954,55 189747,95 200000,00 198598,40 200000,00 275348,61 250000,00 252076,39 230000,00 194529,24 200000,00 233976,80 200000,00

50,00 53,10 50,00 32,24 25,00 44,13 50,00 48,29 50,00 46,39 50,00 44,34 50,00 42,06 25,00 40,53 25,00 46,13 50,00

,00 22,06 ,00 31,70 50,00 33,21 50,00 39,02 50,00 36,89 50,00 28,74 50,00 32,99 50,00 36,92 50,00 34,88 50,00

50 000,00 37 079,97 24 650,56 53 749,83 55 000,00 66 089,62 66 919,03 71 002,27 64 987,02 73 725,50 63 333,33 86 733,94 80 000,00 75 648,07 63 693,08 75 422,49 72 935,71 70 608,12 62 500,00

103241,49 121324,42 100000,00 119580,34 100000,00 158703,84 130000,00 128955,80 100000,00 139754,52 130000,00 179827,50 160309,77 170196,14 154560,10 139795,02 120000,00 162855,19 150000,00

1965 1978 1985 1956 1960 1977 1975 1967 1967 1971 1970 1969 1969 1973 1972 1968 1970 1974 1975

60 41 39 63 61 66 60 51 50 52 52 53 53 74 68 82 80 71 63

A jövedelmi viszonyokat a mintavétel alapján vizsgálva megállapítható, hogy a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelmek a Meggyesi telepen és a Törteli út mentén vannak. Mindkét területen nagyobb a cigány/roma népesség koncentrációja, mint a városi átlag. Az egy főre jutó legkisebb (37 079 Ft) és legnagyobb (86 734 Ft) átlagos havi jövedelem között többszörös különbség van. 4.3.6.2. A szegregált, cigány/roma lakosságot koncentráló területek jellemzői

Szolnok Megyei Jogú Város Integrációs Programmal rendelkezik. Ennek fő célja, hogy elősegítse a városban élő halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, különösen a cigány/roma kisebbséghez tartozó lakosság életkörülményeinek javítását, csökkentse leszakadásukat a többségi társadalomhoz képest, növelje esélyegyenlőségüket az érintett társadalmi réteg cselekvő bevonásával. A program végrehajtására létrehozott Integrációs Munkabizottság 2004 óta Cselekvési Feladatterv alapján, nagy intenzitással végzi munkáját. A Bizottság szervezetét Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 8/2008.(I.24.) számú határozatával jóváhagyta. Annak megváltoztatására a Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés jogosult. A Bizottság elnöke a Polgármester által megbízott, területért felelős alpolgármester. A Bizottság tiszteletbeli társelnöke a mindenkori Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke. A Bizottság stratégiai tervező testület, amely tevékenységét a nyilvánosság előtt végzi, tagjait a Közgyűlés felhatalmazása alapján a Polgármester kéri fel. A Bizottság feladatainak ellátására, valamint az egyes prioritást igénylő területek kijelölésére és hangsúlyának biztosítására, valamint a cselekvési feladattervből származtatott operatív tevékenységek koordinálására Társadalmi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Egyezető Fórum) elnevezésű - szakmai kerek-asztal - feladatmegosztást alkalmaz. Az Egyeztető Fórum működtetését az Elnök irányításával a Bizottság titkára végzi. A Bizottság operatív projekt-megvalósító szervezetéhez bárki csatlakozhat, aki elfogadja az „Integrációs Program” célkitűzéseit. A Társadalmi Egyeztető Fórum területei a következők: Esélyegyenlőségi kerek-asztal Életminőség javítási-egészségügyi kerek-asztal Oktatási-képzési kerek-asztal Foglalkoztatási kerek-asztal 2008 FEBRUÁR

122

VÁTERV95


Kulturális-kommunikációs kerek-asztal A Bizottság a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és csoportok életesélyeinek javítására, társadalmi integrációjának elősegítésére, stratégiai tervek, irányelvek és projektek kidolgozására, valamint megvalósítására létrehozott városi egyeztető, tervező, koordináló, döntés-előkészítő és javaslattevő szerv, melynek Cselekvési Feladattervi célkitűzései megvalósítására a közgyűlés tárgyévenként 4 milló forint integrációs szakfeladati forrást biztosít.

A cigányság megoszlása Szolnok Megyei Jogú Város területen belül nem egyenletes. Hosszú időre visszamenőleg kimutatható, hogy bizonyos területeken, városrészekben nagyobb arányban vannak jelen. A cigányság mai területi eloszlását mind a földrajzi, gazdasági, társadalmi, mind a történeti folyamatok befolyásolták. A XX. század során a nagy társadalmi-gazdasági átalakulások rányomták bélyegüket e népcsoport megoszlására is, jellegzetes lokális migrációs folyamatokat és irányokat indukáltak, a letelepedés klasszikus terület-részei ma is tükrözik ezt a történelmi stabilitást. Nehezen található egy olyan meghatározó ok, amely teljes egészében megmagyarázná a területi különbségeket. Más-más elemzők más-más tényeket helyeznek előtérbe a jelenség magyarázatakor. Valószínű, hogy e tényezők mindegyike akár helyileg is különböző mértékben együtt hatott és együttesen adhatnak magyarázatot a keresett jelenségre. Mindenképpen fontos szerepet játszottak a történelmi folyamatok, a cigánysággal kapcsolatos központi állami hozzáállás és intézkedések, valamint a társadalmi-gazdasági makro-környezet változó tendenciái is. A cigány/roma lakosságot város peremén lévő telepeikről a szocialista nemzetiségi politika időszakában, a telepek felszámolása során a központi igazgatás a megszüntetett telepekről a település külső kerületeiben felépített ún. csökkent értékű lakásokba, alacsony komfort-fokozatú szociális bérlakásokba költöztette. XX. században a hagyományos cigány mesterségek térvesztésével összefüggésben, különösen a szocialista iparosítás keretei között egyre kevésbé hatottak a természeti tényezők és egyre fontosabbak lettek a területi átstrukturálódás folyamatában a gazdasági meghatározottságok vagy a nagypolitika beavatkozásai. Az 1950-es évektől az erőltetett szocialista iparosítás, az ipari területek létrehozása a nagy számú szakképzetlen fizikai munkaerőt felszívó munkahely-kínálatával erős migrációt indított el a perifériás ipari területrészek irányába. Letelepedésükre hatott a környék lakosságának befogadó készsége, a nemzetiségi-, és társadalmi csoportviszonyok is. A szolnoki cigányság a város legnépesebb kisebbségi csoportja, a becslések alapján számuk 6-7000 főre tehető. Egyes tanulmányokban ennél alacsonyabb becslés is olvasható, melyet jelentős mértékben befolyásol az adatfelvétel alkalmazott módszere, valamint az akkultúrálódott romungró közösség regisztrációs inaktivitása. A 2001. évi Népszámlálás adatai szerint Szolnokon a 77.361 lakosból 816 fő vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak. A kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma - az öndefiníción alapuló adatfelvétel alapján - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 597 fő volt, míg cigány anyanyelvűnek 333-an tartották magukat. A nemzetiségi nyelvet családi, baráti körben beszélők aránya az előző adatnál némileg magasabb volt, 363 fő. A számokból jól látható, hogy a Népszámlálás adatai nagyon jelentős eltérést mutatnak a becsléseken alapuló, a valóságot azonban vélhetően jobban közelítő lakosságon belüli arányokhoz képest. Az öndefiníciós adatfelvételek eredményei szoros összefüggésben állnak a vizsgált kisebbségi csoport identifikációs mechanizmusaival, melyek az „igazi cigányt” a nyelvi beszélőkkel, valamint a hagyományos értékrend megtartásával azonosítja. A csoport nyelvvesztésének jelen, előrehaladott stádiumában ezen megoldás nem alkalmazható. A cigány/roma népcsoport lakónépességen belüli arányait tekintve leginkább azon adatok helytállóak, és ily módon relevánsak, amelyeket közvetlenül a települési önkormányzat rendelt a helyi „cigányság

2008 FEBRUÁR

123

VÁTERV95


demográfiai jellemzőinek, és a „hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szociális térképének” meghatározására. Ezen felmérések során választott minta súlyozott elemszámához viszonyított cigány/roma alminta szinte minden esetben 7-8%, mely a fentiekben szereplő adat helytállóságát támasztja alá.

A szolnoki cigány/roma társadalom - a többségi társadalomhoz hasonlóan- rendkívül tagolt. A ma már javarészt asszimilálódott értelmiség ugyanúgy jelen van, mint a mélyszegény csoportok. Ez utóbbi réteg alkotja a szolnoki cigány/roma lakosság többségét. Városunk cigány/roma populációjában megtalálható a hazai cigányság nyelvi csoportjainak mindhárom népcsoportja, az az a romungrók (magyar cigányok), az oláh (lovári, másáró) cigányok , valamint a beás (balajáró) cigányok. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat adatai szerint a cigányok/romák csaknem kétharmada romungró, közel egyharmada oláh cigány, a beás cigányok reprezentáltsága csupán 2-3 százalékra tehető, mely megfelel az országos arányoknak. A cigány/roma munkavállalók a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak, a roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 16%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 14 %-a GYESen lévők aránya. A cigány/roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony (l. a KSH adatokat tartalmazó táblázat), többnyire maximum általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a szakmunkások aránya is csekély. A cigányok/romák csupán 60%-a fejezte be az általános iskolát, 40 %-nak a 8 osztályos végzettsége sincs meg. Egyetemet, vagy főiskolát csak 0,2 % végzett, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert erősebb cigány/roma értelmiség segítségével a társadalmi integráció eredményesebb lehetne. A cigány/roma fiatalok tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni. Ezen kívül szakképző iskolát vagy OKJ-s tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget csak 10 % alatti arányuk tervez megszerezni. Szolnokon cigány/roma népesség legnagyobb arányban a Törteli út mentén, a Meggyesi telepen a Hangya-Tücsök utcában, Kisgyep régi beépítésű részén, a Kőrösi út mentén és a Tüzér-Üteg u. környékén él. A cigány/roma és nem roma lakosság helyzetének összehasonlításának összefoglalása az alábbi részben a szociológiai térképhez készült mintavétel kérdőívei alapján összeállított5, részben a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásából származó - táblázatok alapján lehetséges. A táblázatok alapján megállapítható, hogy a cigányok/romák kétharmada szeretne városon belül más városrészben lakni, míg a nem romák több mint fele nem szeretne lakókörzetet váltani. A megyében maradáshoz viszont a cigányok/romák ragaszkodnak jobban: 77 %-uk maradna, míg a nem romák közel egyharmada szívesen költözne más országrészbe. Roma/nem roma csoportok lakókörzet- és megyeváltó szándéka (sorszázalék)

Roma (minta) Nem roma

Lakókörzetből elköltözési szándék Nem igen nem tudom 1 66 33 2 46 53

Jász-Nagykun-Szolnok megye elhagyási szándék Nem igen nem tudom 1 22 77 2 31 67

Munka-aktivitás Háztartás nagyság

Roma (minta) Nem roma

5

4,7 fő 2,5 fő

Átlagos lakás alapterület

foglalkoztatott

20 % 66 %

Lakáshelyzet 1 főre lakóterület

47 m

2

71 m

2

jutó

10 m

2

28 m

2

Gázzal ellátott lakás % 25 %

Közművesítettség vízzel Csatorna ellátott hálózatba lak. bekötött 50 %

33 %

Az adatok Dr. Szarvák Tibor: Szolnok Szociális Térképe 2007. c. tanulmányból származnak és mintavétel alapján kidolgozottak 2008 FEBRUÁR

124

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (minta) Városi átlag

Roma (minta) Nem roma (minta) Városi átlag

2,7 fő

8 oszt kevesebb 45 %

Legfeljebb 8 oszt. 33 %

5%

6,3 %

Társadalmi státusz Roma (minta) Nem roma (minta) Városi átlag

56,7 %

64,0 m

2

26,2 m

Iskolai végzettség Szakmunkás Érettségi 10 %

5%

Felsőfokú diploma 0,2 %-

13 %

20 %

40 %

21,0 %

12,5 %

18,7 %

43,3 %

19,2 %

Egy főre jutó jövedelem Havi átlag medián

1,8

28 eFt

22,7 eFt

3,2

70 eFt

62,5 eFt

2

71,1 %

95,9 %

89,7 %

Aspirációs törekvések (gyermekek isk. elvárás max.) Szakma Érettségi Főiskola Egyetem 34 %

23 %

20 %

19 %

20 %

8%

25 %

37 %

Egészségi állapot index Beteg(max. 5) állomány 2,35 42 nap/év 3,40

12 nap/év

60,6 eFt (2004)

A szociális térképhez készült mintavétel adatainak elemzése tükrözi, hogy a cigány/roma mintavétel szerinti társadalmi keresztmetszet mutatói mindenben elmaradnak a nem roma mintákétól, különösen nagy eltérés van az iskolázottságban és a kereseti színvonalban, az egy főre jutó lakás-alapterületben és a közműellátottság szintjében. A KSH szociálisan problémás városrészekre vonatkozó statisztikai adatai alapján, a leginkább cigányok/romák lakta körzetek adatainak a városi átlaggal történő összehasonlítása (2001. népszámlálás) esetén, hasonló különbségek láthatók a város egészére ill. a szociálisan szegregálódott lakókörzetekre vonatkozó adatok között. A szociális rehabilitációs támogatás küszöbértékét a táblázat utolsó oszlopa tartalmazza az összehasonlíthatósághoz. A mutatók értékelését színezés emeli ki, melyből a sötétebb árnyalatok az egyre rosszabb értékeket jelölik.

Városi átlag %

Lakásállomány (db) Lakónépesség (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60-x évesek aránya

Varjú u. környé k%

Ny-i vrész 4.3.3 körz.

Ny-i vrész 4.3.1.4.3.2. körzet összes

131 728 18,1

Ebből Hangya u. % 27 112 35,7

D-i városrész Gyökér u-tól É-ra levő része összes Ebből en Törteli út % 1 440 23 4 082 110 16,8 34,6

16,2

28,3

116 314 11,8

65,1

62,0

60,2

76,0

59,8

59,9

57,3

18,7

8,9

28,3

5,9

4,5

23,4

8,2

2008 FEBRUÁR

125

VÁTERV95

Szociáli s rehab. küszöb

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Max. ált. isk. végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Gazdaságilag nem aktív népesség aránya Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós (360 napot meghaladó) munkanélküliek aránya (munkanélküliek+foglalkoztatottak együttes számára vetítve) Tartós munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag támogatás

6

19,2

63,2

36,0

32,6

79,1

40,7

19,2

0,0

5,7

11,6

1,7

4,8

0,0

10,2

96,0

31,3

48,9

100,0

12,9

100,0

39,5

70,2

46,0

32,0

79,1

53,4

95,2

12,5

50,9

25,4

18,1

61,2

29,3

90,5

56,7

28,8

46,0

66,6

20,3

42,7

4,7

82,4

60,2

29,0

100,0

48,1

66,7

36,7 39,5

57,1 64,1

46,6 61,2

45,6 45,7

70,6 74,1

51,8 66,8

88,0 86,4

4,4

48,5

15,6

15,1

51,7

14,6

80,0

9,1

1,6

8,1

34,5

6,1

53,3

38,5

7

18,8

66,7

19,3

12,7

11,8

43,3

93,7

Min. 20 % Max. 14 % Min. 25 %

Min 28 % Min. 60 % Min.10, 5% Min. 4 %

66,7 13,9

49,2

Min. 10 %

A fenti táblázatból látható, hogy a Varjú utca környéke, a Ny-i városrész 4.3. teljes körzete és a D-i városrész Gyökér utcától É-ra levő teljes területe eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit, azaz jogosult pályázati támogatásra. Láthatóan még a leghátrányosabb lakóterületek között is a legrosszabb helyzetben a Törteli út és környéke van. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a statisztikai adatokkal nem mért, de a szociológiai mintavétellel készült felmérés eredménye alapján is ez a legrosszabb helyzetű városrész, egyértelmű, hogy a Törteli úti telep helyzetén változtatni kell. Mivel ezen a területen az állapotok helyben javítása nem lehetséges ill. rendkívül gazdaságtalan és városszerkezeti ill. környezeti szempontból sem előnyös, a telep fokozatos és folyamatos felszámolása javasolható. A D-i városrész egyéb lakóterületeinek rehabilitációja, vagy egyes területek szanálása (pl. a Csáklya utcai hídépítés kapcsán) meggondolandó. A Varjú utcai és az annál sokkal rosszabb helyzetben levő Hangya-Tücsök utcai területen a helybeli rehabilitáció lehetséges, ezért az antiszegregációt segítő funkciógazdagítás és a lakóterület rehabilitálásának javaslatát tartalmazza a stratégia. A funkcióbővítő és szociális beavatkozások krízisterületeinek meghatározásához be kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás az un. szegregációs mutató alapján történik. Az IVS Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol „a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, és amely területek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak.”

6

A legkedvezőtlenebb érték alászínezéssel kiemelve

2008 FEBRUÁR

126

VÁTERV95


Szolnok szegregációs térképe

A KSH 2001-es népszámlálási adatokból előállított szegregációs mutató alapján Szolnok Város szegregátumai a következők:

4.3.6.2.1. Kőrösi út-Sashalmi út-Törteli út-Motor út-Gyufa út-Füzér út- Perc út Mint azt a korábbi helyzetértékelés kapcsán rögzítettük, egységes városképről ezen területrészen nem beszélhetünk, sok a városképi ütközés, miközben védelemre érdemes épített értékek is előfordulnak. Az épületállomány állapota meglehetősen vegyes, a lakóterületek presztízse alacsony, ebből eredően az itt élők mobilizációs lehetőségei korlátozottak, helyenként szegregációs problémák jelentkeznek. A lakó- és gazdasági funkciót elválasztó erdősávok fásítása nagyrészt még nem történt meg. Az intézményellátás a körzetben nehezen biztosítható. A déli iparterületen gazdasági telephelyek befogadására még nagyméretű szabad területek találhatók az ipari park belső infrastruktúrájának.

2008 FEBRUÁR

127

VÁTERV95


A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában rendkívül rosszak. A városrész demográfiai, társadalmi állapota Szolnokon belül a legkedvezőtlenebb. Korcsoport összetétele az átlagtól csak kissé tér el a fiatalok javára, de az iskolázottsági szint a városon belül itt a legalacsonyabb: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak majdnem kétszerese, a diplomásoké a városi átlag harmada. A városrészen belül a részterületek között – annak ellenére, hogy mindegyik negatív irányban tér el a szolnoki átlagtól – rendkívül nagyok a különbségek, de a legjobb (5.4.) körzet mutatói is sorra a városi átlag alatt maradnak. Tragikusan rossz a Törteli úti telepen élők helyzete, ahol a lakosság 93,7 %-a csak általános, vagy annál kevesebb iskolai végzettséget szerzett, diplomás egyáltalán nincs. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak mindössze 4,8 %-a rendelkezik, és a lakásállomány 100,0 %-a alacsony komfortfokozatú. Ugyanakkor a gyermekkorúak aránya irreálisan magas: 34.6 %. Nem ennyire rosszak, de a városi mutatóktól jelentős mértékben negatív irányban helyezkednek el a környező - 5.1., az 5.2. és az 5.5. körzet átlagai is, az egyetlen körzet, ami alulról megközelíti a szolnoki szintet, az 5.4. - cukorgyári részterület. A városrész valamennyi körzetében magas a cigány/roma lakosság száma és aránya is: a teljes D-i városrész 5 015 fős lakosságából becsülhetően mintegy 30-40% a cigány/roma származásúak aránya. Ezen belül a legdélibb részen (5.4. körzetben) lakik a legkevesebb cigány/roma, de a Törteli út mentén arányuk 100% közeli. A Törteli úti telepen jelenleg 48 önkormányzati bérlakás található, melyből 24 folyamatos lakáscélú használatú. A terület közműellátottsága alacsony kiépítettségű. A lakóingatlanokba csak az áram került bevezetésre, a vízellátást közkifolyó biztosítja, csatorna-rendszer nincs. A járda csak helyenként kiépített, az utak nem pormentesítettek, a felszíni csapadék-elvezetésre szolgáló felszíni csatornák az erózió következtében feltöltődtek, melynek következtében a talajvízszint magas a területen. A további 24 lakás állapotromlása oly mértékű, hogy azok felújítása egyrészről nem gazdaságos, másodsorban az itt élők szegregáltságának oldása érdekében 2009. évtől újabb bérlők kijelölésre már ezen lakásokba nem kerül sor. A telepszerű környezeti állapotok megszüntetése érdekében, valamint a környezeti állapotok romlásának és a jogcím nélküli beköltözések megakadályozása érdekében a szóban forgó lakásállomány bontására kerül sor. A Törteli út 7. B soron üresen álló 10 lakásból 1999. és 2006. között költöztek ki a bérlők és a jogcím nélküli lakáshasználók. A 10 családból 3 leadta a lakást és lakhatását önerőből oldotta meg más módon. 1 esetben a lakáshasználó a lakást otthagyta, 6 esetben pedig lakbér,- illetve lakáshasználati díjtartozás miatt került sor a végrehajtásra. A további 14 db C, D, E és F soron lévő lakások közül 1 lakásból a bérlő a város más integrált területén lévő önkormányzati lakásban került elhelyezésre a lakás rossz állapota miatt, 13 lakásból pedig a lakáshasználók a végrehajtási eljárás eredményeként költöztek ki. A használatban lévő lakásállományban 241 fő él, melyből Rendszeres szociális segélyben 9 fő, Lakásfenntartási támogatásban 1 fő, és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 81 fő részesül. Az elköltözési szándék a Törteli úti telepen a városban a legmagasabb. Itt a magas talajvízszint miatt a falak felvizesedése, az épületek rossz fizikai állapota (50 %-ban beázik a tető), a részleges közművesítettség és az intézmények távoli elhelyezkedése jellemző. Mindezen körülmények miatt a telep fokozatos felszámolásával kell számolni. Mobilizációs Terv Az önkormányzat a tulajdonában lévő Törteli úti szociális bérlakások megszüntetésére a tervkészítés szakértői egyeztetési szakaszában kötelezettséget vállalt. Ennek szellemében az IVS megvalósítási szakaszában – lehetőség szerint 2009. és 2015. közötti időszakban – az alábbi ütemezésben megszünteti a telepi lakásviszonyokat. − Beav

− F o

− Id őb 2008 FEBRUÁR

− Ha tár

− Fele 128

VÁTERV95

− In di

− Felülvizsgálat


atkoz ás típus a

−

−

Törteli úti telep felszá molás a

r r á s

−

en i üt e m ez és

−

−

2010.12.31.

−

2011.12.31.

−

2012.12.31.

−

2013.12.31.

20 09. 12. 31.

−

− s

−

20 10 .

−

20 10. 12. 31.

− Polg

− 3

árme ster

la ká s

20 11 .

−

20 11. 12. 31.

− Polg

− 3

árme ster

la ká s

20 12 .

−

20 12. 12. 31.

− Polg

− 3

árme ster

la ká s

20 13 .

− 20

− Polg

− 4

13. 12. 31.

árme ster

la ká s

− s

− 20

− 20

− Polg

− 4

aj á t

14 .

14. 12. 31.

árme ster

la ká s

− s

−

− s

−

− s

−

aj á t

−

3 la ká s

−

aj á t

−

− határideje

20 09 .

−

s aj á t

−

20 15 .

−

−

20 15. 12. 31.

Polg árme ster

Polg árme ster

−

k át or

−

aj á t

−

lős

s aj á t

aj á t

−

id ő

−

4 la ká s

− 2014.12.31.

− 2015.12.31.

−

2016.12.31.

A telepről elköltöző családok számára a város más területein lévő, elsődlegesen integrált környezetben elhelyezkedő szociális bérlakást tud az önkormányzat felajánlani, melyek viszont magasabb komfortfokozatúak, és a környezet infrastrukturális ellátottsága valamint szolgáltatási gazdagsága jelentősebb fejlettebb. A megüresedő lakások bérbeadására a későbbiekben nem kerül. Közösségi igény alapján, egyes ingatlanok funkcióváltásával reális lehetőség kínálkozik közösségi hasznosításra, helyben történő foglalkoztatók és közszolgáltatások helyben történő elérésének biztosítására. Az üres ingatlanok tervezetten bontásra kerülnek. Az érintett telep teljes megszüntetéséig fokozott gondoskodással segíti az ott élőket. Ennek körében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Szolnok Város 2008. évi költségvetési rendeltében foglalva, „Szociális feladatok, Egyéb szociális feladatok – Hátrányos helyzetű területek közegészségügyi feladatainak költsége” címen 1 millió forint szakfeladati forrást különített el a környezeti ártalmak mérséklése, az életkörülmények javítása érdekében.

2008 FEBRUÁR

129

VÁTERV95


Csak valamivel jobb a Kőrösi út és környékén a helyzet, amit az elköltözni és maradni vágyók majdnem egyensúlya jelez. A többi lakóterületen élők viszonylag alacsony elköltözési szándékát a környezet színvonala és az intézményellátás távolsága nemigen indokolja, valószínűleg az anyagi teherviselési lehetőség hiánya, a családi házas beépítés és a saját telek/háztulajdon magyarázza a fizikai körülményekhez viszonyítva kedvező arányt. 4.3.6.2.2. Gyopár út-Bogár út A Déli városrészben két ponton mutatható ki társadalmilag hátrányos halmozódás, a Körösi út menti kertvárosias lakóterületen és azon belül az előbbiekben szerepeltetett Törteli úti telepen, valamint a Gyopár út és Bogár utcákban. A város legelhanyagoltabb lakótömbjei, valamint a szegregációs mutatóval jellemezhető szegregálódott lakosság itt találhatók. A Gyopár és Bogár utcák magántulajdonú családi házakból álló területrész, melyek együttesen érik el a szegregációs mutatók által kijelölt határértéket. A két szomszédos utcában a népesség-nyilvántartó adatai alapján 65 fő lakik, melyekből Rendszeres szociális segélyben 3 fő, Lakásfenntartási támogatásban 2 fő, és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 13 fő részesül. Ezen két utcával körülhatárolható területen nem alakult ki valódi szegregátum, de a közeli néhány utcában is több, szociálisan nehéz helyzetben élő család lakik, romló lakáskörülmények között. Mivel ezek a családok a vasút melletti ritkábban beépített perifériás területeken laknak, fennáll a veszélye a környezet leromlásának, amely felgyorsulása esetén a környező ingatlanok értékvesztése mellett népességcserélődési folyamatot indíthat el. A negatív folyamatoknak tudatos szociális munkával és közösségfejlesztéssel elejét lehet venni, ezért ezen terület esetében közösségfejlesztési programot kell indítani és működtetni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakó és az ipari gazdasági területek egymást zavaró módon keverednek. A beavatkozás jellege szociális rehabilitáció lehet, ahol a környezetvédelmi fejlesztéseknek is jelentős szerepet kell kapniuk.

A fenti két szegregált területrész óvodáztatási, és beiskolázási körzetében a Szolnok Városi Óvodák két tagintézménye, és egy általános iskola található. Árnyas Óvoda (Temető út 13.) A 2007-es statisztikai adatok alapján az intézménybe 96 gyermek jár. A HH gyermekek aránya több mint háromszorosa a városi átlagnak (17,9%). A HHH gyerekek aránya azonban csak 3%. Az óvoda férőhely kihasználtsága 93%-os. Tárgyi felszereltsége, eszközellátottsága megfelelő. Csallóköz Úti Óvoda (Csallóköz út 19-21.) A 2007-es statisztikai adatok alapján az intézménybe 65 gyermek jár, ebből HHH 35 fő, 54%. Az óvoda férőhely kihasználtsága 89%-os. A működés alapfeltételei biztosítottak, de felszereltsége, bútorzata elmarad a városi átlagtól. Az intézményben egyre inkább spontán szegregáció alakul ki, a lakókörzet etnikai összetételét tükrözve. A családok többsége a gyermeket az Újvárosi Általános Iskolába íratja be. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet megalapozó Helyzetelemzés összegzésében feladatként jelent meg, hogy a Csallóköz Úti Óvoda feltételrendszerének javítására rövid időn belül önkormányzati forrást kell biztosítani. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Akciótervének „Az infrastruktúra javítása” részében intézkedésként meghatározásra került, hogy az oktatási célú bizottsági támogatás odaítélésekor előnyben kell részesíteni azokat az intézményeket, ahol az eszközellátottság nem megfelelő. A Csallóköz Úti Óvoda, mint kiemelt intézmény név szerint is megjelölésre került. Folyamatos intézkedésként került megfogalmazásra a forrás-keresés, pályázat benyújtása a felújításra, és az eszközellátottság színvonalának emelésére.(TAMOP 3.3.2./08/2) 2008 FEBRUÁR

130

VÁTERV95


Az óvodai spontán szegregáció elkerülése érdekében az óvodai jelentkezések irányításának megtervezése, a kommunikáció megszervezése alapvető feladat. További feladat a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködésének ösztönzése annak érdekében, hogy a HH/HHH gyermekek aránya kiegyenlítettebb legyen.

Újvárosi Általános Iskola (Dr. Durst J. út 1-3.) Mind a két szegregátum az iskola körzetéhez tartozik. Ebből adódóan az intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a többi általános iskolához viszonyítva meghaladja a 25%-ot. A 2007/2008-as tanévben az iskola tanulólétszáma 233 fő, ebből 145 fő halmozottan hátrányos helyzetű, ez a tanulói létszám 62,2 %-a. Az intézmény Alapító okiratban meghatározott befogadó képessége 300 fő. A más településről bejáró 7 tanuló közül 1 fő HHH. Az elmúlt években folyamatosan két párhuzamos első osztályt indítottak. Az utóbbi nyolc évben a statisztikai adatok alapján a HHH tanulók aránya három évenként ugrásszerűen nőtt. Az elmúlt két évben az első osztályba beíratott tanulók száma nőtt, de ezzel egyenes arányban növekedett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma is. Az utóbbi két tanév adataiból megállapítható, hogy elsősorban a Kőrösi Á. I-ba vitték át a tanulókat. Ezen kívül a Belvárosi Á. I.-ba, és a Mátyás Á. I.-ba kerültek még gyerekek. Az intézmény beiskolázási körzete Kőrösi Á. I., a Mátyás Á. I., és a II. Rákóczi Á. I. iskola körzetével határos. A 2007/2008-as tanévben a leendő első osztályos tanulók közül 3 főt íratattak be más iskola körzetéből, és 22 gyermeket vittek el másik intézménybe. A 2008/2009-es tanévre 61 leendő első osztályos körzetes tanulója van az iskolának, ebből 17 fő HHH. A jelentkezési lapját az intézménybe 13 körzetes gyermeknek adták le. 2008. április 28-29-én beiratkozott 21 fő, ebből 7 fő, a gyermekek 33%-a HHH. Az intézmény anti-szegregációs szakmai tevékenysége: Képesség-kibontakoztató program indítása a 2003/2004-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. A 2006/2007es tanévben az OOIH-val kötött együttműködési megállapodás keretében az intézmény szakértői segítséget kapott. Normatíva igénylésére az intézmény a HHH arány miatt nem volt jogosult. Az iskola önismereti, pályaorientációs, jövőképalkotó, kommunikációs foglalkozásokat szervez a tanulók számára. Hét szakkör működik az intézményben. Emelt óraszámban tanított tantárgyak: matematika, id. nyelv, számítástechnika. 2008. május 5-étől indult 3 csoportban heti 1 órában a lovári nyelv oktatása. A fenntartó az intézmény vonatkozásában pályázni kíván a 9/2008. (III. 9.) OKM rendelet „ Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezésé”-nek támogatására. 4.3.6.2.3. Hangya út-Tücsök út-Újszászi út-Seregély út A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában a városi átlag alatt maradnak, azaz a városrész helyzete/állapota Szolnokon belül kedvezőtlennek mondható. Népessége a városi átlagnál idősebb, magasabb a 60 éven felüliek és alacsonyabb a 14 éven aluliak aránya. Leginkább azonban az iskolázottsági szint marad el a várositól: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak másfélszerese, a diplomásoké a városi átlag felét sem éri el. A foglalkoztatott nélkül élő háztartások aránya is magasabb, mint Szolnok egészében. A városrészen belüli részterületek között igen nagy különbség mutatkozik, de még a legjobb körzet adatai is rosszabbak a városi átlagnál.

2008 FEBRUÁR

131

VÁTERV95


Legkedvezőtlenebbek a Hangya és Tücsök utcában élő cigány/roma lakosság adatai, de az egész Meggyesi telep eléri, sőt meghaladja a szociális rehabilitációra jogosultság küszöbértékeit annak ellenére, hogy a jobb helyzetben levő Seregély és Zöldfa utca társadalma a mutatókat javítja. A Tücsök és Hangya utca (24-24) összesen 48 önkormányzati bérlakásból álló terület, ahol (87-86) 173 fő lakik. Ezen lakásállomány állapota messze meghaladja a többi telepszerű környezetben lévő lakásokét. A terület közterületi részei szilárd útburkolattal ellátottak, a közművek a csatornarendszer kivételével kiépítettek. A telepen élők közül Rendszeres szociális segélyben 12 fő, Lakásfenntartási támogatásban 4 fő, és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 53 fő részesül. Az említett területi különbségeket jól példázzák a teleppel szomszédos utca hasonló népességi adatai melletti (154 fő) szociális segélyezési mutatói. A Seregély utcában élők közül Rendszeres szociális segélyben 1 fő, és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 4 fő részesül. Ennek tükrében a Hangya-Tücsök úti telep beintegrálása a Meggyesi telepbe, és a fizikai szegregáció megszűntetése az elsődleges fejlesztési cél, így a városfejlesztési stratégia a Hangya utcában Kulturális - Közösségi Ház építését, és a közműellátás fejlesztését tartalmazza. Ezen túl a gazdaságfejlesztéssel és a volt Thököly úti laktanya rehabilitációjával a helyben foglalkoztatottság lehetősége jelentősen megnő majd, sok új munkahely jön létre, a vasútterületen tervezett logisztikai fejlesztéseknél várhatóan az alacsonyan iskolázott népesség egy része is munkát találhat. Az alacsony státuszú lakosok foglakoztatásának javítása érdekében a város a megrendelésekre pályázókkal szemben elvárásként támasztja a célcsoporthoz tartozók foglakoztatásának vállalását. A laktanyaterület nagyrészt intézményi – eseménytér, kereskedelem – hasznosítása egyben a területi ellátottság, szolgáltatások kínálatát is bővíti. Az új útépítésekkel a terület városi úthálózatba bekapcsoltsága is sokat javul. Így a Ny-i városrészben nem a telepfelszámolás, hanem a környezetbe illesztés, a terület színvonalának javítása és a társadalmi integráció a cél. Jelentős, összességében mintegy 480-500 fős cigány/roma népesség lakik a területtel határos Pletykafaluban (Hajnóczy, Kőműves, Gólya u.) és Partoskápolnán (Káka, Nyíl, Pajzs, Sás u.) is. Arányuk a körzet össz-népességéhez (3 361 fő) viszonyítva (14,4 %) azonban sokkal alacsonyabb, mint a Meggyesi telep környékén (70 %, a Hangya-Tücsök utcákban 100 % körül). A városrészben négy óvoda, és két általános iskola található. Csemetekert Óvoda (Vércse út 11.) Gyermekek száma 67. A HH/HHH gyermekek aránya 0%. Százszorszép Óvoda (Czakó E. út 2.) Gyermekek száma 85. A HH gyermekek aránya 28%, HHH gyermek nincs. Szivárvány Óvoda (Aranyi S. út 1/b.) Gyermekek száma164. A HH gyermekek aránya 20%, HHH gyermek nincs. Zengő Óvoda (Czakó E. út 4/6.) Gyermekek száma 197. A HH gyermekek aránya 10%, HHH gyermek nincs. Széchenyi körúti Általános Iskola, Sportiskola, és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az intézménynek a 2007/2008-as tanévtől nincs beiskolázási körzete, mivel közoktatási típusú sportiskolai feladatokat lát el. A tanulók nagy része a Széchenyi városrészből kerül ki. Az utóbbi években két párhuzamos első osztályt indítottak. A 2007. október 1-jei statisztikai adatok alapján az iskola összlétszáma 474 fő. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola A 2005/2006-os tanévben összevonásra került két iskola, amelyek egy épületben működtek, SzentGyörgyi A. Általános Iskola néven. Ma ez a város legnagyobb létszámú iskolája. Az elmúlt két tanévben négy párhuzamos első osztály indult. Tanulók száma 843 fő. 227 a HH, és 92 a HHH tanulók száma. Emelt szintű tagozaton tanul 51 HH, és 12 HHH gyermek. A 2007 /2008-as

2008 FEBRUÁR

132

VÁTERV95


tanévben 10 leendő első osztályost vittek el az iskolából, és 9-et íratattak be más iskola körzetéből. A 2008/2009-es tanévben 86 gyermeket írattak be, ebből 12 fő, 13,9% HHH. A fenntartó az intézmény vonatkozásában pályázni kíván a 9/2008. (III. 9.) OKM rendelet „Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezésé”-nek támogatására. 4.3.6.2.4. Szántó krt.-Vas Gereben út-Száva út- Berzsenyi D.út A belvárosnak ez az a városrésze, melynek lakásszáma és lakónépessége a 2001-es népszámlálás óta enyhén nőtt, és amely a csökkenő szolnoki népesség figyelembe vételével a terület relatív vonzerejét tükrözi. A felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív korúak nagyságrendje 21,6 %, amely mellett a legfeljebb általános iskolai végzettségűek népesség aránya 16,2 %. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya 36 %, melyen belül az alacsony iskolai végzettségű jövedelem nélküliek aránya a szegregált területrészek között kedvezőnek mondható 11 %. A városrészen belüli részterületek teljes mértékben különböznek. A népességi súlypontot a családi házas területek képviselik, melyek között elenyésző mértékben találhatóak alacsony komfortfokozatú lakások. A terület a 2001-es népszámlálás óta teljességgel átstruktúrálódott. A deprivált, városszövetbe ágyazódott szegregált területrész megnyitásával és a Csokonai – Thököly utak gyűjtő úttal történő átkötése lehetővé tette a terület gyors bekapcsolását a belváros szerkezetébe. A nyitással együtt megtörtént a terület közműfejlesztése és területrendezése, melynek nyomán önkormányzati telekvásárlások, kisajátítások történtek. A terület arculat és funkcióváltása is megtörtént. A területen található ingatlanok értéke jelentősen emelkedett, amely nagyban segítette a korábban itt élők mobilizációs lehetőségeit és hitelképességét. Ennek hatására a lakóingatlanok jelentős része felújításra és fejlesztésre került, mely az itt élők számára jelentős életkörülmény javulást hozott. A szolgáltatások elérésének színvonala is jelentősen emelkedett, hiszen a területre számos vállalkozás és szolgáltatatói beruházás (LIDL áruház, Mc Donalds, Autószalon, kis- és középvállalkozás) költözött. Ezen területen jelenleg 7 önkormányzati lakás található. A beavatkozással elért életkörülményi javulást tükrözik a szociális segélyezési adatok is. A Szántó krt.on lakó 1337 főből Rendszeres szociális segélyben 15 fő, Lakásfenntartási támogatásban 16 fő és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 40 fő, A Száva úton lakó 119 főből Rendszeres szociális segélyben 6 fő és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 21 fő részesül. A Vas Gereben úton lakó 103 főből segélyezett nincs. A szegregátumot magába foglaló területen két körzetes óvoda, és egy általános iskola van. Tesz- Vesz Óvoda (Károly R. u.11.) Gyermekek száma 46. A 33 HH gyermekből 21 fő, 46% HHH. Hold Úti Óvoda ( Hold út 18.) Gyermekek száma 104 fő, a 8 fő HH gyermekből 1 fő HHH, 1%. Mátyás Király Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tanulók száma 334 fő. 147 HH tanulóból 54 a HHH, ez 16, 2%. Az utóbbi két tanévben az intézményben 1 első osztály indult. A 2008/2009-es tanévre az intézménybe 19 főt írattak be, ebből 4 fő HHH, ez 21%.

A fenntartó az intézmény vonatkozásában pályázni kíván a 9/2008. (III. 9.) OKM rendelet „Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezésé”-nek támogatására. 4.3.6.2.5. Üteg út-Üteg mellékköz A nyugati városrészben a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya nagyban elmarad a városi szint alatt, ugyanakkor, a korstruktúrából adódóan is, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya jóval meghaladja az átlagos szintet, majdnem eléri az 50 %-ot. A városrészen belüli területi különbségek is igen nagyok. Legjobb jellemzői a családi házas területnek vannak, annak ellenére, hogy itt a legidősebb a lakosság (32,5 % volt már 2001-ben is a 60 éven felüliek aránya), de a városrészen belül itt a legmagasabb a képzettségi szint, és a foglalkoztatási mutatók nagy része is kedvezőbb az átlagnál.

2008 FEBRUÁR

133

VÁTERV95


Ennek épp az ellenkezője mondható el a laktanyák környékéről, ahol a korstruktúra csak valamivel jobb: a gyerekarány eléri ugyan a szolnoki szintet, de az idősek aránya itt is magas. A képzettségi szint azonban rendkívül gyenge, csak általános iskolát (vagy még azt sem) végzett a lakók több mint 34 %-a, a diplomások aránya alig haladja meg a városi érték felét. Ennek megfelelően a foglalkoztatással kapcsolatos mutatók is rosszak. A területen a Tüzér és Üteg utca valamint a Búzavirág utca környékén magas a cigány/roma lakosság aránya, a 2.2-2.3 körzetekben 23 % körül alakul. Összességében az Alcsi városrészben a cigányok/romák becsült létszáma 800-850 fő körül van. A szegregáció szempontjából kritikus terület az Üteg és Tüzér utca, melyen belül önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található. Ezen perifériás területen az Üteg utcában 142 fő lakik, melyből Rendszeres szociális segélyben 6 fő, lakásfenntartási támogatásban 1 fő és Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 61 fő részesül. A Tüzér utca lakossága 12 fő, köztük szociális támogatott nincs. A szegregáció további mélyülésének megakadályozása és az ott élők életkörülményeinek fejlesztése érdekében az alábbi intézkedéseket tervezzük:

− Ssz.

− Tervezett feladat

− Felelős

− határidő

− forrás

− 1.

− A lakókörnyeze tben élők bevonása a munkaerőpiaci menedzser program képzéseibe, támogatott foglalkoztatá si programokba

− Szolnok MJV Ph. Humán Igazgat óság, munkae rő-piaci menedz serei

− 20082010.

− Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás ok

− 2.

− A lakók közül a leginkább mobilizálható réteg felkészítése, életvezetési fejlesztése az integrált környezeti elhelyezésre. Ennek érdekében a családsegíté s keretében munkacsopor tot hozunk létre.

− SZKTT. Humán Szolgált ató Közpon t

− 20082013.

− Intézményi költségvet és

− 3.

− A város által létrehozott

− Szolnok MJV.

− 2008-tól folyama

− Mindenkori önkormán

2008 FEBRUÁR

134

VÁTERV95


otthonteremtési alapok tervezésénél, a fiatalok lakásvásárlás i támogatásáb an kiemelten vesszük figyelembe a szegregált lakókörnyeze tből a város más integrált területére költözök támogatási igényét.

Ph. Szociáli s Támog atások Osztály a

− 4.

− A telepi szociális munkások és a CKÖ közösségfejle sztői segítő együttműköd ésével közösségfejle sztési programok elindítása.


− 2009. január 1.


− 5.

− Csoportos programok megvalósítás a cigány/roma személyek számára (női esélyegyenlő ségi, foglalkoztatá si esélynövelő program, felzárkóztató program, identitásklub, stb.


− 2009. január 1.


− 6.

− Gyermekjóléti Szolgálat és családsegíté s kihelyezett ügyfélfogadá sa a területen


− 2009. január 1.


2008 FEBRUÁR

135

tosan

VÁTERV95

yzati költségvet és


− 7.

− A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program a leghátrányos abb helyzetű térségekben (végrehajtása a lakókörnyeze tben)


− 2009. január 1.

− Eu pályázat (TÁMOP 5.2.2.

A laktanyák fejlesztésének, funkcióváltásának anti-szegregációs hatásai várhatók: javul a terület ellátása, közlekedési kapcsolatai, közművesítettsége, gazdasági szerepe, ennek következtében felértékelődésére lehet számítani. A Mester utcai laktanya területén – a piaci értékesítésű lakóparkok mellett - szociális lakásépítés (40 db új szociális bérlakás) is tervbe van véve. A lakókörnyezettel való elégedettség a családi-házas területen a legmagasabb, itt a lakosság kevesebb, mint egyharmada gondolkodna csak elkötözésről. A legkedvezőtlenebb a Verseghy úttól D-re eső terület, a Mester utca és a volt laktanyák környéke, ahol az elköltözési szándék a 90 %-hoz közelít. Ebben nem kis szerepet játszhatnak a Tüzér és Üteg utcák környéki rossz lakásviszonyok (a 2.3. körzet 22,1 %-os alacsony komfortfokozatú lakásállománya.) A szegregátumot magába foglaló terület körzetében egy óvoda, és egy általános iskola van. Rózsa úti Óvoda Fiumei Úti Általános Iskola Tanulók száma 620 fő. 58 fő HH, ebből 44 HHH, ez 7,1 %. A 2008/2009-es tanévre73 tanulót írattak be, ebből 5 fő, 6,8% HHH.

A fenntartó az intézmény vonatkozásában pályázni kíván a 9/2008. (III. 9.) OKM rendelet „Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezésé”-nek támogatására. 4.3.6.3. A fogyatékossággal élők helyzete

A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Szolnok városban a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban 371 fő részesül. Ettől jelentősen eltér a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek, egyesületek (Vakok és Gyengénlátók-, Siketek és Nagyothallók-, Szellemi Fogyatékosok-, Mozgássérültek egyesületei/szervezetei) nyilvántartása, mely szerint a szolnoki lakosságból összesen 2012 fő rendelkezik valamilyen fogyatékossággal. A nagyfokú eltérés abból eredhet, hogy a szigorú jogszabályi előírás szerint fogyatékossági támogatás csak súlyos esetben adható. A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. A fogyatékos népesség demográfiai összetétele a városi átlagtól jelentősen eltér: közöttük magasabb az időskorúak aránya az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset következtében fogyatékossá válás következményeként. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik.

2008 FEBRUÁR

136

VÁTERV95


A fogyatékos személyek 11 %-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. A mozgássérültek többnyire általános iskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, alacsonyabb a magasabban kvalifikáltak aránya a vakok és a hallássérültek között. A fogyatékosok iskolai végzettsége összességében azonban lényegesen elmarad a városi össznépesség átlagától. Munkavállalási esélyeik emiatt is rendkívül kedvezőtlenek. Míg az összlakosság gazdasági aktivitása 2001-ben 43,6 % volt, a fogyatékosoké mindössze 16,6 %. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel közös háztartásban él, 23 % lakik nem fogyatékos személlyel másodmagával; 49 % három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban (családban) élők aránya. 12 % intézeti lakos. 4.3.6.4. A közoktatás és az antiszegregáció viszonya

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében valamennyi szolnoki oktatási intézmény elkészítette esélyegyenlőségi tervét. Óvodák

SNI

I.sz Óvoda 15 fő

II.sz. Óvoda 4 fő

III. sz. Óvoda 4 fő

IV. sz Óvoda 21 fő

Az ingyenes és a kedvezményes étkezés biztosításával általánossá vált 3 éves korban történő óvodába kerülés és a rendszeres óvodába járás. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása integrált formában valamennyi óvodában biztosított. A feltételrendszer javulása, a csoportlétszámok csökkenése következtében már nem szükséges kis létszámú fejlesztő csoportok működtetése, a fejlesztésre szoruló gyerekek nevelése integráltan történik. A gyógypedagógiai (konduktív) ellátás a IV. sz. Óvodai igazgatóság keretei között folyik, ahol a kistérségi a kistérségi igényeket is ki tudják elégíteni, mivel kihasználatlan férőhely-kapacitással rendelkezik. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nevelése a város óvodáiban integráltan történik, egy intézmény kivételével (Csallóköz úti óvoda), melynek összetétele egyre inkább a spontán szegregáció irányába mutat a lakóterületi elhelyezkedés következtében. Az intézmény által kidolgozott és a kisebbségi önkormányzat által is jóváhagyott speciális program szerinti nevelés eredményesen szolgálja az etnikai kisebbség érdekeit. Általános iskolák INTÉZMÉNY

Belvárosi ált isk. Fiumei úti ált isk. II. Rákóczi F. ált isk. Kassai úti ált isk. Kodály Z. ált isk. Kőrösi Cs. S. ált isk. Mátyás K. ált isk. Szandaszőlősi ált isk. Szent-Gy. A. ált isk. Széchenyi I. G. és ált isk. Széchenyi Krt-i

Tanulói Tanulói Tanulói SNI SNI SNI Bejáró Bejáró Bejáró létszám létszám létszám 1-4 5-8 összese k 1-4 k 5-8 összes oszt. oszt. oszt. oszt. 5-8 összesen n 1-4 oszt. oszt. 206 251 457 11 13 24 6 8 14 300 346 646 14 17 31 22 50 72 243 252 495 8 10 18 17 18 35 245 336 288 164 350

255 447 420 258 379

500 783 708 422 729

4 23 18 31 16

8 29 9 43 23

12 52 27 74 39

5 20 32 12 18

16 44 56 36 19

21 64 88 48 37

412 49

508 99

920 148

59 2

61 9

120 11

10 1

27 8

37 9

207

322

529

11

28

39

6

18

24

2008 FEBRUÁR

137

VÁTERV95


ált isk. Újvárosi ált isk. ÖSSZESEN

143 2943

132 3669

275 6612

27

22

49 496

2 151

10 310

12 461

224 272 Valamennyi oktatási intézményben integráltan látják el a sajátos nevelési igényű (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) tanulókat, akik ellátásához az önkormányzat 273 tanuló részére 230 többletórát biztosít. A Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálatnál a munkát koordináló fejlesztő pedagógus alkalmazására nyílt lehetőség. A gyógypedagógiai ellátást biztosító Liget úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola továbbra is szegregáltan látja el az értelmileg sérült tanulókat. Létrejött az autistákat nevelő csoport is. A szakiskolai osztályok belépésével 250 fő körüli az iskola tanulólétszáma. Gyermek- és ifjúságvédelem: valamennyi általános iskolában fél-állású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazására van lehetőség. Kollégiumi ellátás Az utóbbi évek gazdasági, társadalmi változásai következtében a hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok száma nem csökken. A kollégium olyan szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket csökkenteni képes. A Városi Kollégium 945 tanuló elhelyezését, nevelését biztosítja öt tagintézményben. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása Tanév Hátrányos helyzetű Halmozottan Összesen Egy csoportra jutó tanulók hátrányos helyzetű átlaglétszám tanulók 389 fő 5 fő 394 fő 11 fő 2003/2004 363 fő 23 fő 386 fő 10 fő 2004/2005 Egyedi térítési díjtámogatás Egyedi térítési díjtámogatás állapítható meg - az 56/1995.(XII.22.) KR. rendelet szerint - annak a gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, azaz 2008. évben a 42 750 Ft-ot. A kedvezmény mértéke a normatív kedvezménnyel csökkentett intézményi térítési díj a) 50%-a, ha a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkor összegét nem haladja meg, b) 25%-a, ha a család egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg annak 150%-át. Az önkormányzat által biztosított egyedi térítési díjtámogatásban részesülők számának alakulása a megelőző öt évben: − Év

− Támogatott családok száma

− Támogatott gyermekek száma

− 2003.

− 883

− 1400

− 2004.

− 704

− 864

− 2005.

− 434

− 488

− 2006.

− 562

− 660

2008 FEBRUÁR

138

VÁTERV95


− 2007.

− 759

− 891

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének végrehajtásához pályázatot kíván benyújtani a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására. (TAMOP-3. 3. 2. / 08 / 2). Fő célok: A város ösztönzi az Arany János Tehetséggondozó Programra való felkészítést az általános iskolákban, és valamennyi, a programba jelentkező gyermeket támogat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, hangsúlyozottan a cigány/roma gyerekek iskolák közötti, és iskolán belüli szegregációjának csökkentése, a tanulói arányok kiegyenlítése érdekében tervezett beavatkozások támogatása révén. Indikátor: Csökken az aránytalanság az iskolákban a HH és HHH gyermekek tekintetében, középtávon ez a csökkenés közelíti a törvényi elvárást, felmenő rendszerben teljesítve azt. Hosszú távon az iskolák HH/HHH aránya kiegyenlítődik. A halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten cigány/roma gyerekek minél nagyobb arányban részesüljenek az óvodai nevelésből és a korai fejlesztést szolgáló támogatásokból. Ennek érdekében feladat a pontos nyilvántartás megteremtése és karbantartása az óvodából lemorzsolódott gyerekekről. Eljárásrend kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a 3. életévüket betöltött óvodába nem járó HHH gyermekek óvodáztatása megvalósuljon. A szegregált lakóterületeken a „Biztos kezdet” program bevezetése. Indikátor: A beíratott HHH-s gyermekek száma nő az óvodákban, a lemorzsolódási mutatók javulnak. Hosszú távon a beíratott HHH-s gyermekek száma az óvodákban 90%-osan lefedi az adott populációt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését támogató módszertanok alkalmazása a közoktatási intézményekben. A kompetencia- alapú módszertani anyagok beszerzése, és a pedagógusok felkészítése a HH/ HHH tanulók hatékony oktatására, nevelésére az Akciótervben megfogalmazásra került. A továbbképzések tervezése, szervezése az OOIH-val együttműködve történik. A meghatározott feladatok forrásainak megteremtése az önkormányzat pályázatot nyújt be TAMOP 3.3.2.-re. Indikátorok: A kompetencia-mérések eredményei, a továbbtanulási, és lemorzsolódási mutatók javulnak. Közép- és hosszú távon kimutathatóan a HHH tanulók körében is 4-5%-kal. Az érettségit adó középfokú oktatási formákban, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közötti aránykülönbség csökkentése. Ösztönözni kell az intézményeket az „Útravaló programban” való részvételre, és a programban részt vevők nyomon követését biztosítani kell. Ösztönzi kell az iskolákat hogy, jelentkezzenek az Arany János Tehetséggondozó programra, és Szakiskolai programra. Indikátorok: A programot megismerik az intézmények, hosszú távon bővül az intézmények köre. − Beavatkozás tipusa

− Forrás

− Csallóköz úti óvoda felújítása, eszközellátott ság színvonalána k emelése

− − − TÁMOP 3.3.2./08/2

2008 FEBRUÁR

− Időbeni ütemez és − − − 2008.

139

VÁTERV95

− Felelős

− Határidő

− − Polgármester − Oktatási Bizottság − Intézményvezető

− − − folyamatos


− Óvodai spontán szegregáció megelőzése, kommunikáci ós terv készítés − Nem önkormányza ti intézmények kel együttműköd és kialakítása a HH/HHH arányok érvényesítés ére − HHH gyermekek iskolán belüli és iskolák közötti szegregációj ának megszünteté se − 3. életévüket betöltött gyerekek óvodáztatásá nak realizálása, szegregált területeken a „Biztos kezdet” program bevezetése − Kompetencia alapú módszertani anyagok beszerzése, pedagógus képzés − „Útravaló” és „Arany János tehetséggon dozó” programok népszerűsíté se, a résztvevők teljesítmény követése, nyomon követés

− − − 2008.

− − − Polgármester, − alpolgármester

− −

− − −

− − − 2008.

− − − Polgármester, − alpolgármester

− − − 2008.12.31.

− −

− − − 2008. – 2009.

− − Polgármester, − alpolgármester

− − − 2009. 03.31.

− − − − költségvetés

− − − − 2008.

− − Polgármester, − Alpolgármester, jegyző, − Intézményvezetők, − Gyermejóléti Szolgálat vezetője, − CKÖ

− − − − 2008.03.31. −

− − − TÁMOP 3.3.2.

− − − 2008.

− − Polgármester, − Alpolgármester, − Intézményvezetők

− − − folyamatos

− − − − − 2008.

− − − − Polgármester, − Alpolgármester, − Intézményvezetők

− − − − Folyamatos

−

− Önkormányzati humánerőforrá s

−

− 2009.03.31.

Szolnok MJV mindent elkövet annak érdekében, hogy minél több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részesülhessen minőségi középfokú oktatásba. Ennek érdekében a város ösztönzi az iskolákat, hogy jelentkezzenek az Arany János Tehetséggondozó Programra, és Szakiskolai programra. 2008 FEBRUÁR

140

VÁTERV95


Ez alapján a fenntartó az alábbi tevékenységi körökre pályázik.

A. iskolai szegregáció csökkentése -

beiskolázási körzetek átalakításához szükséges felmérések és beavatkozások támogatása mobilitási támogatások tanulóbarát iskolai környezet kialakítása funkcióváltás megalapozásához szükséges előkészítő feladatok elvégzése közoktatási, közösségi feladatokhoz kötődő, a halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét biztosítófejlesztések támogatása

B. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása -

eszközfejlesztés tanulóbarát iskolai környezet kialakítása mobilitás támogatása

C. Komplex felülvizsgálati, visszahelyezési programok magas sajátos nevelési igényű gyermek-, tanulóaránnyal rendelkező településeken -

Segítő-szakemberek, logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus alkalmazása integrációt támogató módszertan adaptációja, intézményi pedagógiai program átdolgozása, fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése prevenciós tevékenységek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vizsgáló kapacitás biztosítása szakértői listáról visszahelyező, mentoráló programok fejlesztési programok, szakmai mentorálás

D. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése -

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai szervezett beóvodázásának és az óvodai hiányzások megszüntetésének elősegítése nyitott óvodai programok működtetése óvodai programkínálat bővítése egészségügyi és szociális szolgáltatók és az óvodák szakmai együttműködésének megteremtése a megteremtett óvoda-iskola átmenetet támogató szakmai együttműködések erősítése

E. Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbképzési utak megerősítése -

felvételire való felkészítés pályaorientációs tevékenységek célcsoport felvételire való felkészülését támogató tananyag, segédeszköz beszerzésének támogatása sajátos nevelési igényűvé minősített tanulókat kibocsátó alap és középfokú oktatási intézmények együttműködésének erősítése

Horizontálisan minden fejlesztéshez kötelezően kapcsolódó tevékenységek -

általános iskolák módszertani adaptációja óvodák módszertani adaptációja középiskolák módszertani adaptációja fenntartói, társadalmi környezet érzékenyítése

2008 FEBRUÁR

141

VÁTERV95


4.3.6.5. A nők esélyegyenlősége Szolnok város 2005. decemberi adatai szerint a városban a munkanélküliek 51,3 %-a volt nő, azaz a nők foglalkoztatási lehetőségei valamivel kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké. Aggodalomra ad okot azonban az, hogy a 180 napon túli tartósan munkanélkülieknek már 55,0%-a volt nő, azaz a nők újra elhelyezkedése nehezebb. Így a munkaerő piacról való végleges kiesésük veszélye magas. Az IVS további gazdasági területek megnyitásával, a vállalkozók Szolnokra vonzásának lehetőségét megteremti, ezáltal a munkahelyek számának emelkedése prognosztizálható. Ahhoz, hogy ezen belül a női foglalkoztatás javítása erőteljesebb lehessen, javasolható, hogy a város a női munkaerőt igénylő vállalkozók betelepedését kedvezményekkel – adócsökkentés, tervalku – ösztönözze. Ugyancsak a női foglalkoztatottság, a gyesről visszatérők munkaerő piaci helyzetének javításához járulna hozzá – az intézményellátásnál már említett – bölcsődei kapacitásbővítés, a jelenlegi bölcsődei túlzsúfoltság (460 férőhelyre beírt gyermekek magas (632!) száma) megszűntetése, további kapacitás létrehozása. 4.3.6.6. Anti-szegregációs program A város anti-szegregációs helyzetértékelésében szereplő szegregált és a szegregációs küszöbértékhez közelítő területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. A problémák hátterében több tényező áll. Egyik az alacsony iskolai végzettség és a tartós munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A szegregált és szegregálódó városrészekben nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételek a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre. Kiskorúak esetében komoly lépéseket szükséges ezért tenni az egészséges fizikai, értelmi és érzelmi fejlődéshez szükséges alapvető feltételek biztosítása érdekében. A telepszerű környezet és ingerszegény szociokultuárlis háttér a későbbiekben komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe történő beilleszkedése során. Alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai ellátás biztosítása. Több külföldi és hazai példa is igazolja, hogy az integrált oktatás pozitívan hat a szociokultúrálisan hátrányos helyzetű iskolás gyerekek teljesítményére és szocializációjára. Ezért biztosítani kell, illetve ahol már megtörtént, ott fenn kell tartani a szegregált és szegregálódó városrészekben élő tanköteles gyerekek integrált oktatásban való részvételét. Elengedhetetlen a telepeken és szegregált környezetben élő gyerekek iskolai előmenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása, az őket integráltan oktató intézmények és az oktatási módszerek folyamatos fejlesztése. Programszerűen kell kutatni és gondozni a tehetséges gyerekeket, akik előmenetelükkel, sikereikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a halmozott hátrányokkal élők számára. A gyerekek oktatásban megfigyelt teljesítményét, sikerét nagyban meghatározza a támogató családi háttér és a tanuláshoz szükséges feltételek megléte, illetve azok hiánya. A Gyerekjóléti Szolgálatnak és a gyerekeket nevelő oktatási intézményeknek együtt kell működniük, hogy a tanulók számára megfelelő körülmények legyenek biztosítva a tanuláshoz (nyugodt környezet, motiváló és a tanulás fontosságát elismerő közeg), ezért a Családsegítő és a Gyerekjóléti Szolgálatra komoly szerep hárul a támogató családi közeg kialakításában. Amennyiben a tanulást, fejlődést biztosító családi környezet kialakítása nem lehetséges, alternatív megoldásokat – pl: napközi-ellátás, tanodák, mentorok - kell biztosítani. Cél, hogy az általános iskolát elvégzők minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább, lehetőleg érettségit, vagy piacképes szakmát adó intézményekben. A továbbtanulás gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelent a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a tovább tanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni – pedagógusoknak és támogató szolgálatoknak egyaránt – valamint megteremteni a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal, családtámogatási rendszerekkel.

2008 FEBRUÁR

142

VÁTERV95


A telepen, szegregált környezetben vagy szegregálódó településrészben lakó családok néhány százra tehető száma lehetőséget biztosít az egyénre szabott szolgáltatások, eszközök kialakítására és alkalmazására. A támogatásokat azonban a családtagok jövedelemtermelő képességének, önbecsülésének és egészségi állapotának javítását is biztosító fejlesztő programokkal szükséges kombinálni. Kiemelt szempont a családfenntartók, a család munkaképes korú tagjai jövedelemtermelő képességének, foglalkoztathatóságának megtartása és fejlesztése. A foglalkoztathatóság megteremtése egyszerre történhet az alapvető képességek, kompetenciák fejlesztésével és a munkaerő-piaci tapasztalatszerzés segítésével, támogatott foglalkoztatással. Kerülendő a megbélyegző és a foglalkoztathatóságot ténylegesen nem javító közmunkaprogramok alkalmazása, inkább az inaktívak általános képességfejlesztésére, egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelő szaktudáshoz juttatására, majd megfelelő környezetben történő foglalkoztatására kell irányulnia a szociális és munkaügyi ellátó rendszer eszközeit együttesen alkalmazó, az intézményrendszerek együttműködésében megvalósuló projekteknek.

A cigány/roma kisebbség halmozottan hátrányos helyzetű, inaktív csoportja a hagyományos munkaügyi segítő módszerekkel nem vagy csak nehezen érhető el, ezért integrálásuk a munkaerő piacra alacsony hatékonyságú. Szükséges ezen társadalmi csoport helyzetének javítása céljából új, kiemelten a cigány/roma kisebbség kulturális szokásrendszerét figyelembe vevő, és mentális helyzetére építő új munkastílus, munkamódszer kialakítására. Szolnok város lakosságának megközelítőleg 8-10 % tartozik a cigány/roma kisebbséghez, és közülük mintegy 15-20% halmozottan hátrányos helyzetű, mely 2-3000 főt jelent. Ezen társadalmi csoport körében a foglalkoztatottak aránya nem éri el a 10 %-ot. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ „MUNKAERŐ-PIACI MENEDZSER” című munkaerő-piaci program foglalkoztatási elemének megvalósításához kapcsolódóan pályázatot írt ki „MUNKAERŐ-PIACI MENEDZSER” munkaerő-piaci programban történő foglalkoztatás megvalósítására. A pályázat keretében a cigány/roma kisebbség munkaerő-piaci integrációját segítő úgynevezett „összekötőkre” roma munkaerő-piaci menedzser képzésére és foglalkoztatására nyílt lehetőség pályázati támogatással, melyen Szolnok 2 fő foglalkoztatására sikeren pályázott. Alapvető feladatuk egy komplex eszközrendszer felhasználásával a Szolnok városi munkaerő-piaci integrációt, reintegrációt célzó tevékenységek megvalósítása, a cigány munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedésének segítése, illetőleg munkaerő-piaci esélyének növelése. Ennek körében különösen: - Foglakoztatási kezdeményezések segítése, partnerségi hálózat kialakítása, - Együttműködés a szociális és foglalkoztatási területen működő szervezetekkel, - Együttműködés a regionális munkaerő-piaci programok sikeres előkészítésénél, az ahhoz szükséges társadalmi egyeztetéseknél, valamint a megvalósításukban a célcsoport munkaerő-piaci integrációjának, esélyhátrányainak mérséklése és szocio-kulturális habilitációjuk, rehabilitációjuk elérése érdekében, - Közreműködés a települési erőforrás-térkép elkészítésében, a későbbi integrációt megalapozó szervezeti kapacitások és segítő hálózatok feltérképezése érdekében, - Partnerségi hálózat kialakítása, fejlesztése a munkaügyi központ és a szövetség tag-, és partnerszervezetei között, - A munkaügyi központok által indított munkaerő-piaci programok tervezésében, szervezésében, lebonyolításában történő együttműködés, - A hátrányos helyzetű emberek élethelyzetének javítása, integrációjának elősegítése érdekében végzett többoldalú önkormányzati együttműködési modelljének, módszereinek kialakításában, megvalósításában való közreműködés,

2008 FEBRUÁR

143

VÁTERV95


- Növekvő színvonalú mentális és munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása az önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülő, munkaképes korú, nem foglalkozatott személyek számára, - Állásbörzék, pályaválasztási napok, speciális célcsoportok segítésére irányuló programok és egyéb akciók önkormányzati szerepvállalásának előkészítésében, lebonyolításában való részvétel, - Önkormányzati szervezésű vállalkozói fórumok előkészítése, lebonyolítása, - Helyi-, térségi média (PR) programok, akciók szervezése, munkaerő-piaci információk megjelenésének támogatása, stb. A munkanélküliség megvalósítása.

enyhítésében

érintett

− Együttműködő szervezet megnevezése − Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ − „Munkalehetőség a jövőért” Szolnok Kht. − Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ − Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat

− JNK-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Esélyek Háza − Alap-, és középfokú oktatási intézmények

− Szakmai Kamarák

− Média

− Civil szervezetek

2008 FEBRUÁR

és

érdekelt

partnerekkel

történő

− Együttműködés módja − Intézményesített együttműködés, teljes körű munkanélküli regisztráció, személyes gondoskodás támogatása − Közhasznú-, közcélú foglalkoztatás képzési programokkal történő támogatása, munkaerő-piaci pozícióváltás segítése − Egyéni szükségletfelmérés és gondoskodás, családsegítés − Szervezeti együttműködés a célcsoport közvetlen elérésében, aktivizálásában, az egyes programokra történő mozgósítás, testre szabott akciók kidolgozása − Foglalkoztatási kerekasztal stratégiai tervező, programalkotó munkájának esélyegyenlőségi szakmai támogatása. − Pályaválasztási napok és tanácsadás helyszíni szervezése, tanrendbe illeszkedő motivációs tréningek szervezése, szakmai gyakorlati bemutatóhelyek-, üzemlátogatások tematikus kialakítása, − Szakképzési rendszerben végzett kamarai aktivitás segítségével ösztönözni a fejlesztési pólusnak megfelelő új szakirányok beindítását, és a képzés minőségének javítását. − Térségi média (PR) programok, akciók szervezése, önkormányzati „e” szolgáltatások körében „foglalkoztatási információs pont” kialakítása − A civil szféra működési-, és program támogatásával a szektor erősítése, a szabad kapacitások hasznosítása, közösségi-, családsegítő szolgáltatások - un. 144

VÁTERV95

együttműködés


gyermek-felügyelet, tanoda, e-pont, képzésiés foglakozatási szolgáltatások fejlesztése, stb. Indikátorok: •

A munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt partnerekkel történő együttműködés megvalósítása, illetőleg megerősítése, negyedévenként értékelő munkaértekezletek megtartása, • 225 fő aktív korú, elsősorban cigány/roma munkanélküli programba történő bevonása, regisztrációs adatbázisba történő felvétele, • Ebből: - 10 % képzésben vagy munkaerő-piaci szolgáltatásban vesz részt, - 20 % foglalkoztatást elősegítő (támogatott) program résztvevője legyen. A telepszerű környezetben élők helyzetének javítására olyan, tudatos és külső támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztő és rehabilitációs intézkedések szükségesek, amelyek rendszeres és kampányszerűen kivitelezett programok keretében elősegítik a környezet-, és egészségtudatos gondolkodás és cselekvés kialakulását. Ennek érdekében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Humán Szolgáltató Központ komplex segítő rendszert működtet, az egyes szolgáltatásokat, programokat, korra, nemre, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül biztosítja a szociális - mentálhigiénés - egzisztenciális problémákkal küzdő egyének, családok, csoportok és közösségek számára. Az intézmény szolgáltatásait évente 7-8 ezer ügyfél veszi igénybe, a cigány/roma célcsoport arányát nem mérjük, a személyiségi jogok okán. A cigány/roma önazonosság vállalásáról csupán a pályázati projektek kapcsán vannak pontos számszerű információk, mivel ott az ügyfél bevonásának feltétele, hogy a célcsoporthoz tartozzon, így saját maga nyilatkozik arról. Az intézmény szolnoki telephelyei a leginkább veszélyeztetett városrészen működnek: 1. Kp-i telephely: Tallinn városrész 2. Módszertani Gyermekjóléti Központ és Gyermekjóléti Szolgálat: Széchenyi városrész 3. Nappali Centrum, hajléktalan személyek átmeneti szállásai, valamint kiléptető házak: Déli ipartelep

4.3.6.6.1. Intézményi együttműködések, kapcsolatok: 1. Jelzőrendszer működtetése: A családsegítő szolgálat az 1993. évi III. tv. szerint, a gyermekjóléti szolgálat a 1997. évi XXXI. tv. és a 15/1998. (IV.30.) NM rend. Alapján működteti a jelzőrendszert. 2. A fentiekben meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést illetve esetkonferenciát tart. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az érintett bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. 3. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. 4. Az intézmény a drogproblémák megelőzése és kezelése érdekében a DROG KIK munkatársain keresztül

• • •

Segítséget nyújt az intézményi drogstratégia kialakításához Segíti a különböző drog-prevenciós pályázatok elkészítését, az azokkal kapcsolatos információk továbbítását. A drog-prevenciós tevékenység segítése érdekében együttműködési szerződést kötött a 2006/2007-ös tanévre a: Szent-Györgyi Albert Általános Iskolával, a Pálffy János Vegyipari és Műszeripari Szakközépiskolával, az Újvárosi Általános Iskolával. A 2007/2008-as tanévre a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolával, a Szandaszőlősi Általános Iskolával, az Újvárosi Általános Iskolával, a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskolával. 2008 FEBRUÁR

145

VÁTERV95


4.3.6.6.2. Képzési programok: Képzés megnevezése

Résztvevők

Tantestületek felkészítése

Pedagógusok

Résztvevők Foglalkozások száma száma

Képzések: A drogproblémák kezeléséhez Drogügyi koordinátorok, szükséges ismeretek, készségek Eü. szakdolgozók, elsajátítása. Egyéb képzések, szakmai fórumok Kistérség nevelési-oktatási intézményeinek munkatársai munkatársai, szociális munkásai Kistérségben szociális munkásai Gyermek és Ifjúságvédelem elmélete és gyakorlata c. 120 órás akkreditált képzésen HEFOP 2.2.1-06/1.-2006-09-0029/4.0 Munkavédelmi Háló című projekt: Alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermekek re-szocializációjának módszerei elnevezésű képzés

dolgozó

124

7

35

1

24

1

94

1

21

5

19

12

25

5

21

7

28

6

287

35

Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök( 13 iskolai, 6 óvodai) 11 fő iskolai 5 fő óvodai 6 bölcsődei 3 fő védőnő-összesen 25 fő.

Team szupervízió „A cigányság integrációjának támogatása, az európai integritás A kliensekkel kapcsolatba kerülő szakemberek jegyében” összesen:

4.3.6.6.3. A SZKTT Humán Szolgáltató Központ családokkal, gyermekekkel, hátrányos helyzetű ügyfelekkel végzett munkája: 1. Családsegítésben 2226 fő részesült 2007 évben, 10383 megjelenést regisztráltak. Az ügyfelek lakóhely szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az 1945 szolnoki családból, a szegregációval veszélyeztetett területeket is magában foglaló városrészekből fordulnak leginkább az intézményhez az ügyfelek. Összesen a Széchényi városrész, Tallinn városrész, Déli ipartelep területeken 1011 családdal foglalkozik a szolgálat. Az igénybe vevők iskolai végzettsége jellemzően (42,74%) általános iskola nyolc osztály, vagy az alatti végzettség, a többség (60 % munkanélküli, 9% inaktív, nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, 5,4% felnőtt eltartott, összességében közel 74% -a foglalkoztatásból kiszorult, a 17 % 18 év alatti eltartott személyen kívül.) A klienseknek csupán alig 9 %-a aktív kereső. Ezek alapján nem meglepő, hogy az ügyfelek többnyire a foglalkoztatással kapcsolatos problémák (53,82%) miatt keresik fel a segítőket. Ezen kívül a problémák széles skálájával találkoznak a szakemberek, úgy mint családi-kapcsolati, (12,93%) lelki, mentális, életviteli, (8,85%) gyermeknevelési, (3,32%) anyagi, (2,28%) egészségkárosodás következményei, ügyintézéshez segítségkérés, információkérés,(4,52%) egyéb problémák (14,25%). A hozott problémák mellett azonban jellemzően összetett problémákkal találkozunk, Nagy hangsúlyt fektetnek mind a prevenciós jellegű csoportfoglalkozásokra, mind pedig a reszocializációt elősegítő foglalkozásokra, de a szabadidős tevékenységek, ünnepek megszervezése is jellemző. 997 szolnoki lakos vett részt a 143 alkalommal megszervezett csoportos foglalkozásokon, rendezvényeken, mely 3464 megjelenést (forgalmat) jelent.

2008 FEBRUÁR

146

VÁTERV95


RSZS személyek együttműködési megállapodásai: Az ügyfelek között nagy számban fordulnak elő RSZS személyek, az 1212 főből 648 fő lakik a Széchényi városrész, Tallinn városrész, Déli ipartelep területén. Annak ellenére, hogy a célcsoport alulképzett, illetve munkától elszokott tartós munkanélküli személy, a foglalkozások eredményeként az ügyfelek 27,6%-ánál konkrét pozitív eredmények mutathatók ki: 20,6% elhelyezkedett, néhányan átképzésen vettek részt, és kaptak támogatást (1,5%), 5,5 % más jövedelemforráshoz jutott, mint pl. rokkant, vagy öregségi nyugdíj. A családsegítés keretében 2008 első félévében aktív segítő munka folyik 39 családdal, akik lakóhelye a Törteli-Motor, Üteg -, Hangya-, Tücsök út. Az ügyfelek között minden telepen élő RSZS személy (27 fő) ügyfele a szolgálatnak. (A telepeken élők többsége a Gyermekjóléti Szolgálat klienskörébe tartozik). 2. Adósságkezelési tanácsadáson 165 személy vett részt, 1434 alkalommal. Az új esetek száma 115 fő. Az ügyfelek 66%-a nő, ugyanúgy jelen vannak az aktív keresők 44,3 %, mint a munkanélküli személyek 40%. 12,7% inaktív (főként rokkantnyugdíjas) 3% eltartott személy. Az ügyfelek többsége a Széchenyi városrészben él, (55%) a belvárosból érkezik 23%, a Déli ipartelep TVM lakótelepéről 8,5%, 6,6 % a Tallinn városrészről, néhányan Szandaszőlősről, illetve Pletykafaluból. Az ügyfelek általában 1 szolgáltató felé halmoznak fel hátralékot, (66%), 2 szolgáltató felé is sokan tartoznak (23,6%). Előfordul, azonban hogy 3 szolgáltatónak, (8,5%) vagy 4-illetve több felé is van hátraléka az ügyfélnek (ez utóbbi 3 személy). A 165 ügyfél közül 5 fővel szűnt meg a kapcsolat együttműködés hiányában, a többiek aktívan részt vettek a folyamatban. 39 család ügye még folyamatban van, a többi ügy lezárásra került. A segítő munka eredményeként összesen 121 család rendezte 3 496 835 Ft önerős visszafizetéssel a tartozását. Jelenleg (2008 I. félévében) 4 cigány/roma család vesz részt adósságkezelési segítő kapcsolatban, 3 család a telepeken él. 3. A DROG KIK az év során 1562 fő számára biztosított prevenciós szolgáltatásokat, regisztrált forgalma 3721. A HSZK Drogkonzultációs és Információs Központ tevékenységének célja egyrészt, hogy Szolnok város területén élő családok, a város területén működő oktatási-nevelési intézmények drogprevenciós tevékenységét segítse, (lsd az I. fejezetben), adott esetben gyorsítsa a rászorulók szakellátáshoz jutását. Feladatának ellátásában kapcsolatot tart mindazon intézménnyel, civil és egyházi szervezettel, amelyek a drogmegelőzés területén a városban tevékenykednek, továbbá a KEF számára jelentős segítséget (koordináció, tárgyi – technikai feltételek, pályázatírás, stb) biztosít. A nevelési-oktatási intézményekben tartott előadásaiknak is köszönhetően egyes iskolatípusoknál némi javulás tapasztalható Szolnokon a kábítószereket kipróbálók számát illetően. A statisztikai felmérések alapján a korábbi 26%-ról 21.5%-ra csökkent a kábítószereket kipróbáló 14-18 évesek száma. Sajnálatos azonban, hogy a szakmunkásképzőkben és az általános iskolákban továbbra is növekedés tapasztalható. Szenvedélyproblémás kliensek felkutatását célozva észlelő-jelző hálózat teljes körű kiépítésére tájékoztató-, szóró és az intézményünket reklámozó anyagok írtunk, jelzőrendszeri tagokhoz való eljuttatását személyesen, kiemelve a felnőtt háziorvosi szolgálatokat végeztük/végezzük. A lakosság tájékozottságát segítő 7 különböző kiadványhoz lehet a HSZK Drogkonzultációs és Információs Központban hozzájutni. Megelőző tanácsadást biztosítunk és segítséget nyújtunk a drogokkal kapcsolatos nevelési, jogi, szociális és családi ügyekben. Mentálhigiénés konzultáció, jogi, pszichológiai, addiktológiai tanácsadás működik a Központban. A szegregációval fenyegetett területeken intenzív megelőző munka folyik, így pl. az Újvárosi Iskolában 35 drog-prevenciós foglalkozást tartottunk, melyen 64 gyermek vett részt. Kortárs-képzést szerveztünk szakképző iskolások számára, melyen 4 cigány/roma származású fiatal vett részt, 10 alkalommal. Drog-prevenciós foglalkozást 16 alkalommal tartottunk, 40 cigány/roma származású fiatal részvételével. 4. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának keretében nyújtott szolgáltatásokban 2007. évben 162 fő részesült, 681 alkalommal. Az anonim ügyfelek száma 84 fő, 78 fő ellátási szerződést kötött. A közösségi ellátásban megjelenő kliensek jellemzően alkoholprobléma (44 fő), illetve pszichoaktív 2008 FEBRUÁR

147

VÁTERV95


szerhasználat (10 fő) miatt keresik fel központunkat, néhány esetben előfordul viselkedési addikció (játékszenvedély) is (8 fő). A hozzátartozókkal szintén szükséges foglalkoznunk (16 fő) A legfiatalabb kliensünk 14 éves, a legidősebb 74 éves, férfi ügyfelek 2-szer annyian vannak, mint a nők. A közösségi ellátásban 108 cigány/roma származású személy részesül. Speciális tevékenység, hogy a büntetőeljárás alá került kábítószer-fogyasztók megelőzőfelvilágosító szolgáltatás keretében történő büntetés alóli elterelésével, mint alacsonyküszöbű szolgáltató, 2003-óta foglakozik a központ. 2007-ben 64 büntetőeljárás alá került kábítószerfogyasztó leállását segítettük. Eredményességünk ezen a területen évek óta kiegyensúlyozott, ez évben 76.4% volt, vagyis az elterelésre jelentkezett klienseik jelentős hányada abbahagyta a kábítószer-fogyasztást. Az itt szerzet tapasztalatok megnyugtató szakmai alapot adnak a szenvedélybetegekkel és hozzátartozóikkal való szakmai munkához. Az elterelésben 16 roma személy vett részt. 5. Az alacsonyküszöbű ellátás a közösségi ellátás egy speciális formája. A szolgáltatás célja az ellátatlan, az intézményes gondozással szemben bizalmatlan vagy onnan kiszoruló, az utcán, közösségi színtereken tartózkodó egyének, csoportok, valamint közvetlen környezetük felkutatása és az alacsonyküszöbű ellátáshoz való hozzájutásuk biztosítása, valamint a szenvedélybetegségek által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, annak segítése. A Drop-in szolgáltatásokat a lentebb bemutatott Nappali Centrumban biztosítjuk. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes, melynek során a kliens kérésére, minden esetben biztosítani kell az anonimitást. 6. A Nappali Centrum európai uniós forrásból kialakított, alap -, és munkaerő-piaci szolgáltatásokat (képzés, fejlesztés, tanácsadás, foglalkoztatás) biztosító intézmény. Bár helyet kap benne a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátása, programjai tekintetében nyitott intézménynek tekinthető. Az intézmény a déli ipartelepen található, külső megjelenésével, szolgáltatásaival, tárgyi feltételeivel nagymértékben javítja a terület infrastrukturális, valamint ellátási feltételeit. Az intézmény nappali szolgáltatásait 496 személy vette igénybe, az intézményi forgalom 19047 volt 2007 évben. Az igénylők közül 108 személy cigány/roma származású. Az intézmény, mint a déli ipartelep egyik legnagyobb intézménye kihelyezett ügyfélfogadást biztosít a családsegítő szolgálat, valamint a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak heti 2-2 órában. 7. Gyermekjóléti Központ, és gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgálat 1407 gyermekkel foglalkozott (1276 szolnokival) egyéni esetkezelés során, mely 853 családot jelent. 520 gyermek alapellátásban, 179 védelembe vett, 123 átmeneti nevelt, 91 családba fogadott, 43 pártfogói felügyelet alatt álló, a többiek egyéb ellátásban voltak. Egyéb szolgáltatásban ellátott kliensek száma: 1062 fő, abból szolnoki 758 fő. (Fejlesztőpedagógiai, iskolai szociális munka, utcai, szociális munka, kórházi szociális munka, pszichológiai tanácsadás, jogi tanácsadás, stb.) Prevenciós szabadidős foglalkozást 388 fő számára szervezett. Az egyéni esetkezelés keretében biztosított szolgáltatások száma: 16952 (Szolnok: 14139) Szaktanácsadásban 156 fő részesült. A szolgálat által kezelt problémák száma: 4269 (Szolnokon 3527) A legmagasabb értéket a 2007-es évben is az anyagi, lakhatási, megélhetési problémák teszik ki, (24%). Megfigyelhető, hogy évről-évre ez az arány folyamatosan növekszik. Pozitív változás tapasztalható a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség terén, 3%-kal csökkent a 2006os év értékeihez képest. A 2007-es évben a családon belüli bántalmazás és a szülők életviteléből származó veszélyeztetettség előfordulásának gyakoribbá válását tükrözi az arányszámokat illetően a 2%-os emelkedés. Az előbbi megállapítással hozható összefüggésbe az iskolákban előforduló magatartás és teljesítményzavar 1%-os emelkedése. A központunk által kezelt problémák terén tapasztalható növekvő tendencia is indokolja a családok működési zavarainak ellensúlyozását és a problémák hatékonyabb kezelését. Ezért szükség szerint mediációt és családkonzultációt biztosítottunk a működési zavarokkal küzdő családok számára. A Törteli-Motor, Üteg -, Hangya-, Tücsök utcákból 107 család, illetve 280 gyerek a szolgálat ügyfele.

2008 FEBRUÁR

148

VÁTERV95


Csoportos programok között kiemelendő a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával elindult „Biztos Kezdet” program, melynek céljai voltak: • esélyt és segítséget adni a programban részt vevő 0-6 éves korú gyermekek és családjaik számára a korai fejlesztésben • a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás • a családi nevelés segítése a kisgyermek optimális fejlődéséhez, szükséges hiányosságok pótlása, kiegyenlítése

A „Biztos Kezdet” programot a Déli ipartelep területén élő szocializációs hiányosságokkal küzdő gyermekek és családjaik részére alakították ki az adott területen elhelyezkedő intézmények és személyek (Esélyek Háza, Árnyas úti Óvoda, Árnyas Bölcsőde, Újvárosi Általános Iskola, Csallóközi Óvoda, családsegítők, valamint a hivatásos pártfogók, a területi védőnők és gyermekorvosok) bevonásával. 2007-ben 17 fő vett részt a klubfoglalkozásokon, melyet 8 alkalommal szerveztek. A telepeken élő, illetve cigány/roma származású ügyfelek száma 13 volt. A program jelenleg is működik.

A Széchenyi városrészen élő szociálisan hátrányos helyzetű általában 6-14 éves korú gyermekek

számára

olyan

kreatív

foglalkozásokat,

hagyományőrző

programokat,

rendezvényeket szerveznek, melyek fejlesztik a kézügyességet, kreativitást, a felelősséget, a közösségi szellemet, az összetartozást, valamint segít az ünnepi hagyományok, szokások, családi intimitás, meghitt hangulat megismerésében.

Az utcai, lakótelepi szociális munkát folytat a központ az alábbi területeken:

• • • •

Tallinn lakótelep TVM lakótelep (Déli ipartelep) Széchenyi lakótelep Vasútállomás és környéke

Az utcai munka célja, a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó csellengő gyermek speciális segítése, a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A gyermekjóléti központ az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában szervezi 2008 FEBRUÁR

149

VÁTERV95


a gyerekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat. A szolgáltatás során 188 gyermekkel, fiatallal építettek kapcsolatot, nyújtottak számukra segítséget. A nyári időszakban konzervosztást, étkeztetést szerveztek a családok számára, ebben az évben az érintett utcákból konzervet kapó gyermekek száma: 65 fő, akik fejenként 30 konzervet kapnak. 4.3.6.7. Anti-szegregációs cselekvési feladatterv: A ROP-ban a szegregált területek kétféle típusára lehet támogatást kapni: • az 1945 után iparosított technológiával épült lakótelepek felújítására és • a romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú hagyományos/városias beépítésű városrészek komplex rehabilitációjára. A nagyobb kiterjedésű lakótelepek között Szolnokon • • • •

a Széchenyi városrész a Zagyvaparti lakótelep a Tallinn lakótelep és az állomás környéke

említhető. Ezek közül akcióterületként a Széchenyi városrész rehabilitációja került kiemelésre, mivel annak városszerkezeti elhelyezkedése, a vasúton túli, a Belvárostól különálló helyzete indokolja a funkció gazdagítást és a rehabilitációt akkor is, ha társadalma – iskolázottsági, foglalkoztatási, jövedelmi szempontból - nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét. Emiatt azonban a funkcióbővítő és nem a szociális rehabilitáció került a stratégiában előirányzásra. A belvárosi részhez közvetlenül kapcsolódó lakótelepek társasházai pályázhatnak (energiahatékonyság növelésre, nyílászáró cserékre), de nem képeznek városi akcióterületet, szerencsésebb – városközponthoz kapcsolódó – elhelyezkedésük kapcsán komoly társadalmi szegregációról nem beszélhetünk, még akkor sem, ha a Zagyvaparti lakóterületen korcsoport szerinti szegregáció (elöregedés) megindulása tapasztalható. A hátrányos helyzetű, többnyire cigányok/romák által lakott, szegregálódó városrészek kisebb kiterjedésűek, de jellemzőik, fizikai állapotuk és társadalmi helyzetük alapján feltétlenül rehabilitációra szorulnak. A legrosszabb helyzetben levő szegregátumok: • a Hangya utca - Tücsök utca térsége • a Törteli út menti terület a temető és kórház mögött • Üteg utca - Üteg mellékköz Az anti-szegregációs terv céljai: • •

csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű, kiemelten a cigány/roma lakosság száma és aránya (úgy, hogy egyetlen szegregátum lakóinak száma se növekedjen), javuljon a hátrányos helyzetű, ezen belül hangsúlyozottan a cigány/roma lakosság életminősége és lakáskörülményei, különösen a szegregált területeken élők esetében.

A tervben megfogalmazott célok realizálása érdekében folyamatosan monitorozni kell a szegregációs folyamatokat. Az anti-szegregációs terv céljainak megvalósulását az alábbi indikátorok mentén kell nyomon követni: 1. Indikátor: „A szegregált körülmények között élők száma” (cél: csökkenés minden szegregátum esetében, Törteli úti telepen évenként 3 család) 2. Indikátor: „A szegregált körülmények között élő munkaképes korúak foglalkoztatási rátája a szegregátumokban és a szegregációs folyamatok elmélyülése által veszélyeztetett területeken élő munkaképes korúakra vetítve” (cél: növekedés, a munkaerő-piaci 2008 FEBRUÁR

150

VÁTERV95


szolgáltatásba bevontak 10%-a oktatási-, 20 %-a támogatott foglalkoztatási programba) 3. Indikátor: „A szegregátumokban és a szegregációs folyamatok elmélyülése által veszélyeztetett területeken élők közül, adott tárgyévben integrált körülmények között elhelyezésre került halmozottan hátrányos helyzetű lakónépesség száma” (cél: növekedés, 2012-ig évenként 3 család, 2013-2015. között évenként 4 család) A szegretátumok és a szegregációs folyamatok elmélyülésével veszélyeztetett területek lakosságának helyzetéről évente jelentést kell készíteni. A monitorozási tevékenységet a Polgármesteri Hivatal Humán Igazgatósága végzi, támaszkodva a városban élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit rendszeresen vizsgáló Integrációs Munkabizottság évente lefolytatott adatfelvételeire, valamint a szociális ellátórendszert működtető szakemberek és civil szervezetek munkájára. A Humán Igazgatóság végzi az anti-szegregációs tevékenységek koordinálása és a monitoring rendszer működtetését, évente beszámolót készít a szegregátumok és azok lakóinak helyzetéről és az antiszegregációs intézkedések eredményeiről. A beszámoló részét képezi a Szolnok Megyei Jogú Város Integrációs Programjának teljesüléséről és az Integrációs Munkabizottság tevékenységéről készült éves beszámolónak.

4.3.6.7.1. Törteli út-Motor út Az önkormányzat a Törteli úti – önkormányzati bérlakásokból álló részének - telepi szegregátum felszámolását tűzi ki célul. Az egyszintes épületekben található komfort nélküli lakások jelentik a városban a legrosszabb lakókörnyezetet, mely épületek gazdaságosan nem újíthatók fel. A Törteli út menti telep esetén a környezet és a körülmények miatt nem javasolt a helybeni rehabilitáció, helyette a telep felszámolási javaslatát tartalmazza az IVS, mert: a térség magas talajvizű vízállásos terület, rendkívül rossz állapotú épületekkel, rendezetlen környezetben, gazdasági ill. használaton kívüli elhanyagolt területek közé ékelődve. Környezete és a rehabilitáció magas költségszintje (felszíni vízrendezés megoldása) nem teszi alkalmassá lakóterületként való hosszútávú fenntartását, így a térség gazdasági területkénti hasznosítása ill. erdősítése kívánatos. Ezért a folyamatos felszámolása javasolható. A telep felszámolása azonban csak egy gondosan előkészített és fokozatosan megvalósuló folyamat során történhet, ugyanis a telepről való elköltözést több tényező is nehezíti. Az itt lakó családok jelentős része nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel és az eseti keresetből, vagy nyugdíjból élő szegény családok esetében is komoly terhet jelent a havi néhány ezer forintos lakbér fizetése is. Így az önkormányzatnak – lakáspolitikáját és szociális rendszerét egyaránt kiterjesztve a telepről való elköltözést támogató mobilizációs program támogatására – komoly anyagi és humán erőforrásokat kell biztosítania. Az önkormányzat tulajdonában vannak a következő ingatlanok: hrsz: 6670/4, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1036 m2 területű; hrsz: 6670/5 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1036 m2 területű; hrsz: 6670/6 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1156 m2 területű ; hrsz 6670/2 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1044 m2 területű; hrsz: 6668/3 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1148m2 területű; hrsz: 6640/2 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 978 m2 területű; hrsz: 6665/1 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1161 m2 területű, hrsz: 6665/3 kivett lakóház, udvar megnevezésű 1101 m2 területű lakóingatlanok, melyek Törteli úti telep felszámolása keretében le kell bontani (a bontás esetlegesen kiterjedhet még több ingatlanra). A terület utóhasznosítása keretében a terület fásítása, erdősítése tervezett. Számos kísérlet történt az elmúlt évek során a telep lakóinak más környezetben való elhelyezésére. A mobilizáció sikere érdekében elengedhetetlen mind a befogadó környezet biztosítása, mind az elköltöző és új környezetbe kerülő családok beilleszkedésének segítése. E feladatokat az önkormányzat szakemberei és együttműködő civil szervezetek közösen képesek ellátni, biztosítani kell azonban 2008 FEBRUÁR

151

VÁTERV95


esetükben a szükséges tapasztalatok, gyakorlat megszerzését – ezért a mobilizációs programot kis lépésekkel, 7 éves ütemben, évi 3-4 család elköltöztetésével lehetséges elkezdeni. A telepről való sikeres elköltözés motivációt jelenthet más telepen élő családok számára is a jobb és integrált környezetbe való elköltözéshez, míg a sikertelen próbálkozások mások motivációi ellen hathatnak. A telepről való elköltözések programszintű támogatása és ösztönzése csak az érintettekkel, valamint a kisebbségi jogvédő és érdekképviseleti szervezettekkel együttműködve, az intézkedések megtervezésébe és végrehajtásába történő bevonásával valósulhat meg. A jobb és integrált környezetbe költöző családok támogatása érdekében az önkormányzatnak folyamatosan a változó helyzethez kell igazítania lakáskoncepcióját. Hosszabb távon azonban az önkormányzatnak fel kell számolnia rossz minőségű lakás állományát és szociális lakáspolitikáját a költségvetési szempontból is átláthatóbb, közvetlen lakhatási támogatáson alapuló rendszerre kell átvezetnie. A telepről integrált környezetbe történő elköltözést segíteni kell, szükséges a telepről elköltözők további életének követése, illetőleg kísérése, hogy az önkormányzat idejében tudomást szerezhessen más területeken, városrészekben a telepfelszámolás hatására kezdődő esetleges újabb szegregációs folyamatokról és megakadályozhassa azok elmélyülését. Ezért a Törteli Úti lakótelep felszámolását kisléptékben kell megkezdeni, különös figyelmet fordítva a telepről kiköltözők és a befogadó környezettől származó visszajelzések, információk és tapasztalatok összegyűjtésére és kiértékelésére. Az integrált környezetbe történő költözés segítésére és támogatására alkalmazott eszközöket e tapasztalatok fényében folyamatosan javítani kell, törekedve működő modellek, mobilizációs utak kialakítására és az azokhoz kapcsolódó tapasztalatok hasznosítására. A telep teljes felszámolásáig az itt élők életkörülményeinek javítása érdekében a lakóterület környezetfejlesztő rehabilitációja keretében az utak építése, javítása, a hiányzó felszíni vízrendezés elvégzése a jövőbeni feladat. A szilárd útburkolat kialakításához, a járda felújításához és a csapadékvíz nyiltárkos elvezetéséhez szükséges műszaki felmérés megtörtént. Ez alapján a Törteli úton 240 fm (340 nm) út, 107 fm járda és 235 fm nyiltárkos csapadékvíz-elvezető árok elkészítése tervezett, 12.400.000,Ft. költséggel. A Motor úton 189 fm (725 nm) fm út, 90 fm járda és 130 fm nyiltárkos csapadékvízelvezető árok készítése tervezett, 9.816.000,- Ft. költséggel. A szilárd útburkolat elkészítését megelőzően szükséges a Motor úton az ivóvízhálózat bővítése 130 fm hosszon, a szennyvízhálózat továbbépítése a Motor és Törteli utakon 195 fm hosszúságban, melyek tervezett költsége 15.900.000,Ft.Az ehhez szükséges határozat-módosítás előkészítés alatt. A közterületeken további fontos feladat a fásítás. Végrehajtásának határideje: 2009.12.31. Felelős: Polgármester A megüresedő szociális bérlakások egy részének funkcióváltásával a helyben élők, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat igénye és kezdeményezése alapján, a közösségi terek bővítése tervezett. A programokat a telepen élők tervezik és szervezik a CKÖ aktivisták, közhasznú foglalkoztatott közösségfejlesztők és a telepgondnok segítségével. A programok lebonyolításához a közösség szakembert, mentort igényelhet a Polgármesteri Hivatal szociális-, foglalkoztatási-, vagy humán szolgáltatói szakmai szervezeteitől, illetőleg civil szervezetektől, szolgáltató cégektől, melynek forrástámogatása az önkormányzat integrációs szakfeladati keretéből tervezhető. A telepen élők közösségfejlesztő-, életvezetési-, egészségügyi-, és kulturális kezdeményezéseit 2008 júniusától-2009. december 31.-ig tervezetten 2 fő munkaerő-piaci menedzser hivatali foglalkozatása is segíti, melynek során a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozók esélyegyenlőségének javítását célzó programok, és munkaerő-piaci képzések is bekerülnek a humánszolgáltatási csomagokba. A szociális ellátás fejlesztése keretében, a közösségi terek támogatják és segítik a családsegítő-, és védőnői szolgáltatás feltételeinek javítását, a lakhatási-, és foglalkoztatási reintegráció előkészítését. 2008 FEBRUÁR

152

VÁTERV95


A telep beiskolázási körzetében lévő Újvárosi Általános Iskola tanulói szegregáltságának oldása érdekében közoktatási helyzetértékelés készült, mely alapján az iskola beiskolázási körzetének módosítása megtörtént annak érdekében, hogy az egymással határos felvételi körzetekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya ne haladja meg a 25%-ot. A körzethatár módosításánál az OKM bevont anti-szegregációs szakértői javaslatára olyan utcák lettek kiemelve, és másik általános iskolához csatolva, amelyekből a 2008/2009-es tanévben magasabb számban kerülnek beiskolázásra HHH gyerekek. A zökkenőmentes körzethatár-módosítás, és a beiratkozások segítése érdekében bevonásra kerültek a CKÖ közösségfejlesztői, valamint a SZKTT HSZK Gyermekjóléti Szolgálat családsegítő munkatársai, melynek eredményeként a következő tanév beiskolázási adatai a következő képpen alakultak:

Adatok a 2008. április 28-29-ei általános iskolai beíratkozásról

S.sz.

Iskola

Beírt tanulók létszáma

A beírt tanulók közül A HHH tanulók aránya HHH tanulók létszáma

1. Belvárosi Á. I.

59

5

8,50%

2. Fiumei úti Á. I.

73

5

6,80%

3. Kassai úti Á. I.

63

3

4,70%

4. Kodály Z. Á. I.

62

1

1,60%

5. Kőrösi Cs. S. Á. I.

98

16

16%

6. Mátyás K. Á. I.

19

4

21%

7. II. Rákóczi F. Á. I.

64

5

7,80%

8. Szandaszőlősi Á. I.

101

2

2%

9. Széchenyi Krt-i Á. I.

59

1

1,70%

10. Szent-Gy. A. Á. I.

86

12

13,90%

11. Újvárosi Á. I.

21

7

33%

705

61

8,60%

Összesen:

Elsődlegesen az intézmény beiskolázási körzetében élő hátrányos helyzetű kiskorúak felzárkóztató-, hátránykompenzáló-, és tehetség-kibontakoztató támogatására civil szervezeti Tanoda program beindítása tervezett pályázati források felhasználásával, melyhez tervezetten 5 éves első ütemű használatba adással az önkormányzat biztosítja az intézményi hátteret. 4.3.6.7.2. Hangya út-Tücsök út 2008 FEBRUÁR

153

VÁTERV95


A város második legnagyobb szegregátumát az integrált városfejlesztési stratégia a Nyugati VárosrészThököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterülethez kapcsolódóan jelöli meg, ahol szociális városrész-rehabilitáció valósul meg. Az akcióterületi intézkedések összehangolt alkalmazásával a telepen élők életminőségének javítását célozzák. A Hangya és Tücsök úton rehabilitálni kell a lakókörnyezetet, különös tekintettel a közterületekre, elősegítve azok közösségi tér funkcióinak kialakulását. Az Üteg utcában a meglévő útalap szilárd burkolattal való ellátása tervezett 240 fm (960 nm) szakaszon, melynek költsége 2.900.000,-Ft. A fejlesztés tervezett határideje: 2012.12.31. Felelős: Polgármester A környezet és a lakásminőség javításával párhuzamosan támogatni kell a telepszerű környezetből való kiszakadást. Különösképpen a fiatal, iskoláskorú gyerekeket nevelő családok esetében a telepen kívüli lakáshoz juttatást kell biztosítani az önkormányzat szociális bérlakás-programja, albérleti támogatások, vagy önálló lakáshoz jutás támogatása keretein belül.

Az önkormányzat lakásrendelete lehetővé teszi, hogy a bérbeadó közös megegyezéssel másik lakásban helyezze el a bérlőt, így lehetőség van arra, hogy a Tücsök és Hangya úton lakó bérlők a város más területén lévő önkormányzati lakásba költözhessenek. Az önkormányzat a bérlők és a tulajdonosok támogatása mellett az albérlők kiadásaihoz is nyújt lakásfenntartási támogatást. Támogatja továbbá az első lakáshoz jutó fiatalokat abban az esetben, ha lakást vásárolni vagy építkezni Szolnokon szeretnének, melynek szabályait rendeletben szabályozza. A kiköltözések után üresen maradt önkormányzati tulajdonú lakásokba azok komfortosítását, felújítását megelőzően nem engedélyezhető a beköltözés. A kiköltözések során megüresedett lakások esetében tudatos lakásgazdálkodási politikát kell folytatni, előnyben kell részesíteni a több gyerekes, iskolába járó gyerekeket nevelő családok nagyobb lakásba költözését. Tudatosan elő kell segíteni, hogy a telepről kiköltözők ne más szegregátumokba költözzenek, meg kell akadályozni újabb szegregátumok kialakulását. A telepen egyszerre kell biztosítani az ott lakók életminőségének növekedését a rendelkezésre álló, helyben elérhető szolgáltatási kínálat növelésével és lehetőséget teremteni bizonyos helyi lakók által működtetett, jövedelmet is termelő vállalkozások - például fodrász, varrónő, asztalos, autószerelő, stb. – megtelepedését. A közösségi terek lehetőséget teremtenek a közösségi élethez, a közösség fejlődése pedig egyszerre biztosítja az egyén jobb közérzetét, biztonságérzetét, valamint a közösségi kontrollt kialakulását károsnak tekintett tevékenységek, magatartásformák felett. A tanulás, vagy közös alkotás feltételei is biztosíthatóak ilyen funkciókra kialakított (pl: tanoda, alkotószoba, zeneterem, stb.) épületrészekben. Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése. Cél, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások felszámolásra kerüljenek.(47,7→0%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 2001-évi értékről a városi átlagra csökkenjen (45%→ 36,7%). A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a lakóterület elszigeteltségének oldása, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével --Tücsök és Hangya utcai lakótömbökben Kulturális Centrum és Közösségi ház építése, --közösségi szabadtéri terület kialakítása, --szociális rehabilitáció (ennek keretében a közterületek rehabilitációja), összességében az itt élők életkörülményeinek javítása.

2008 FEBRUÁR

154

VÁTERV95


A fejlesztések hatására: a lakóterület környezeti állapota a város átlagos szintjére emelkedik, a lakóközösség elszigeteltsége megszűnik, a környező lakóterületek közösségébe integrálódik. A Kulturális Centrum és Közösségi ház megépítésével a lakóterület városi és kistérségi szerepkört kap, és állandó rendezvényi helyszínné válik. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: A társadalmi problémák halmozódását jelző lakóterületeken élők életkörülményeinek javítása, a város többi városrészein élők életkörülményeihez való közelítése. A közösségi funkciók kialakítása és a tudatos közösségfejlesztési tevékenység anyagi és emberi támogatással, szakértők közreműködésével valósulhat csak meg sikeresen. Itt a tudatosan megtervezett és végrehajtott funkcióbővítés esetében – szakszerű vezetés mellett – nagyban lehet civil szervezetek, önkéntesek munkájára is támaszkodni. A Hangya –Tücsök u. környéke esetén a helyben maradók életkörülményeinek, életlehetőségeinek javítása a cél, ezért a városfejlesztési stratégia: • a jelenlegi részleges közművesítettség helyett a közműhálózat fejlesztésével a teljes ellátottságra fejlesztést javasolja • a közösségi intézményekkel való ellátottság biztosítását a Széchenyi városrészben a lakótelepen és a területen tervezett fejlesztések által javasolja • a Hangya utcában Kulturális Centrum és Közösségi ház létesítését tartalmazza, valamint a mellette levő, ma használaton kívüli Thököly úti volt laktanyaterület átalakulásával az ott elhelyezendő funkciók: eseménytér, kereskedelem-bevásárló központ kialakításával tervezi az ellátás javítását • a Széchenyi lakótelep negyedik üteme helyén új lakásépítési területet javasol, melyen a vállalkozói alapon épülő lakások között az önkormányzati tulajdonú telkeken szociális lakásépítés is megjelenhet, esetleg a terület beépítésének lehetőségéért a vállalkozó a bontandó lakások pótlásáról való gondoskodásra ösztönözhető. A városrész élhetőségét és az ott lakók életminőségét nagyban javíthatja a helyben elérhető szolgáltatások - ezzel a városrész funkcióinak – bővülése. Az élhetőbb környezet javíthatja a közösség kialakulását és fejlődését, a közösséghez tartozás pedig pozitívan hat az egyén biztonságérzetére és önbecsülésére. A közösségi összetartás és az értékek megszilárdulása önmagában is javítja az élhetőséget. A megvalósítás lépései: Oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek • Integrált iskolai oktatás fejlesztése • Támogató, mentori hálózat fejlesztése és célzott működtetése • Családsegítő-, és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a körzeti iskolák pedagógusai közötti együttműködés fejlesztése • A felépülő közösségi szolgáltató épületében a mentori tevékenység, tanulócsoportok működtetése Szociális és jövedelmi helyzet javításához kapcsolódó tevékenységek -

Szociális támogatások elérésének javítása

Amennyiben az önkormányzati lakásban lakó bérlő lakbérhátralékot, vagy távhő-, illetve melegvízszolgáltatási díjhátralékot halmoz fel a a lakásüzemeltető a lakásbérleti szerződést határidőre felmondja és tájékoztatja a bérlőt, hogy milyen segítséget vehet igénybe (önkormányzat által biztosított adósságkezelési szolgáltatás, illetve az „Esély a Díjhátralékosoknak” Közalapítvány támogatása) a hátraléka és ezáltal a bérleti jogviszonyának rendezéséhez. Az adósságkezelési szolgáltatást Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. júniusától biztosítja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok részére. A szolgáltatás célja, hogy segítse az adóst a felhalmozódott lakbér- vagy közüzemi díjhátralék kifizetésében az adós, az adósságkezelési tanácsadó, a közüzemi szolgáltató és az önkormányzat szoros együttműködésével. Az adósságkezelési szolgáltatás szükségességét az indokolta, hogy egyre több jövedelemmel 2008 FEBRUÁR

155

VÁTERV95


rendelkező család halmozott fel több-kevesebb lakhatásához kapcsolódó adósságot, veszélyeztetve ezáltal otthona biztonságát. A szolgáltatás egy több szereplős kapcsolat: tehát nem tisztán hatósági jelleggel megállapított támogatás, hanem épít a szolgáltatást igénybevevőre. Az Országgyűlés 2003-ban a szolgáltatás kereteinek törvényi szabályozásakor még nem az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé sorolta ezt a támogatási formát, viszont a normatív állami hozzájárulás biztosításával ösztönözni kívánta az önkormányzatok szerepvállalását. Az önkormányzat az SZKTT Humán Szolgáltató Központ közreműködésével biztosítja az adósságkezelési tanácsadó működését és a lakossági adósságkezelésről szóló 14/2003.(IV.30.)KR. számú rendeletben szabályozza a szolgáltatás részletes szabályait. Az önkormányzat a szolgáltatókkal megállapodást kötött, melyben szabályozza az együttműködés feltételeit. Az adósságkezelési díjtámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a szolgáltatásból kikapcsolták, továbbá a háztartás jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetén a kétszeresét, feltéve hogy vállalja az adósság és a támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az önkormányzat a szolgáltatás keretein belül a távhő-, és melegvíz-szolgáltatási díjhátralékot, a vezetékes gázdíj-tartozást, az áramszolgáltatási díjtartozást, a víz- és csatornahasználati díjtartozást és a lakbérhátralékot kezeli. Az adósságkezelési szolgáltatás két részből áll: adósságkezelési tanácsadásból, valamint adósságcsökkentési támogatás és az ahhoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás biztosításából. 1. Az adósságkezelési tanácsadás A tanácsadás keretein belül a tanácsadó megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, kiadási és fogyasztási szerkezetét, fizetőképességét, fizetési kézségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, az adósság fizetésének ütemére, a támogatás nagyságára. A tanácsadó a szolgáltatás időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tart az adóssal, jelzéssel él a Szociális Támogatások Osztálya felé, ha az adós a tanácsadást nem veszi igénybe és a vállalt önrészt nem fizeti, kezdeményezi a támogatás módosítását, megszüntetését, és a rendeletben szabályozott szankciók alkalmazását. A tanácsadó emellett végzi az „Esély a Díjhátralékosoknak” Közalapítvány adósságkezelési tanácsadói feladatait is. 2. Az adósságcsökkentési támogatás és az ehhez kapcsolódó lakásfenntartási támogatás Az adósságcsökkentési támogatás természetbeni támogatás, melyet az önkormányzat biztosít az adós hátralékának csökkentéséhez - szolgáltatóhoz történő utalással. A támogatás jelenleg legfeljebb 200.000.-Ft lehet és nem haladhatja meg az adósság 75%-át. A támogatás feltétele, hogy az adósság legalább 25%-át a hátralékosnak kell fizetni, melyet tehet egy összegben vagy legfeljebb 18 havi részletben. Az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevő a szolgáltatás időtartama alatt „alanyi jogú” lakásfenntartási támogatásban részesül. Mind az adósságcsökkentési, mind a lakásfenntartási támogatás 10%-a az önkormányzat, 90%-a pedig az állami költségvetést terheli. Az „Esély a Díjhátralékosoknak” Közalapítványt Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította, melynek működésére évente egy millió forintot biztosít. Az önkormányzat mellett a közüzemi szolgáltatók is segítik a Közalapítvány működését, melynek célja a szociálisan rászoruló és együttműködő hátralékos családok díjhátralékának csökkentése. A Közalapítvány kezeli a távhő- és melegvíz-szolgáltatási díjhátralékot, a víz- és csatornahasználati díjtartozást, a hulladékkezelési díjhátralékot és a lakbérhátralékot. A támogatásra jogosult, akinek hátraléka 3-6 hónap közötti és a tartozások együttes összege nem éri el a százezer forintot és vállalja az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést. A Közalapítvány az adósság legfeljebb 70%-át biztosítja támogatásként. Az önkormányzat lakásrendelete a bérleti jogviszony megszüntetésének szabályai mellett a bérleti 2008 FEBRUÁR

156

VÁTERV95


jogviszony helyreállításának feltételeit is tartalmazza. Abban az esetben, ha a korábbi bérlő lakbérhátralékát rendezte, illetve a közüzemi szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat teljesíti, a bérbeadó bérleti jogviszonyát helyreállítja. Abban az esetben, ha bérlővel nem sikerül az együttműködés, és a jogviszonyát a kiköltöztetéséig nem lehet rendezni, akkor az önkormányzat keresi a megoldást az átmeneti elhelyezés biztosítására (pl. családok átmeneti otthonában) a jogviszony rendezéséig, illetve az eljárás lezárásáig. Mindezt annak érdekében, hogy a kilakoltatás következtében potenciális veszélyt jelentő hajléktalanná válás megelőzhető legyen.

-

Foglalkoztathatóság javítása

A kliensek foglalkoztathatóságának javítását célzó képzési - foglalkoztatási – támogató programok a pályázati források függvényében működtek. Az európai uniós pályázatok igen jelentős fejlesztéseket tettek lehetővé, egyrészt megteremtették a jövőben működtetni kívánt programok, szolgáltatások infrastrukturális feltételeit, másrészt elősegítették a szakemberek módszertani – technikai tudásának fejlesztését. A résztvevő ügyfelek életminősége nagymértékben javult. A cigány/roma személyek foglalkoztathatóságának javítását 2007 évben a HSZK az alábbi projektek keretében segítette elő: 1. 1/2004/ROP 3.2.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása –„ Non – profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” című „ORIGO” projekt: A projekt időtartama: 2005. június – 2007. június. A projektben a HSZK Főpályázóként, „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok KHT kedvezményezett partnerként, az Észak – alföldi Regionális Munkaügyi Központ és a Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerként vett részt. A projekt keretében az intézmény 32 tartós munkanélküli, illetve megváltozott munkaképességű személy képzését, valamint 26 fő foglalkoztatását biztosította, valamint a szükséges eszközök, gépek beszerzésével megteremtette a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét is.

A programban résztvevő személyek szükségleteiknek, képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően 3 típusú képzési, majd foglalkoztatási programban vehettek részt. Az OKJ-s, valamint betanító képzések intenzív formában, 5-11 hónap alatt zajlottak le, melyet 12 – 16 hónapos foglalkoztatási program követett. A foglalkoztatást teljes egészében a „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Közhasznú Társaság szervezte, mint a pályázó kedvezményezett partnere. A programban egyéb szolgáltatások is szerepeltek, így pl. a Humán Szolgáltató Központ szakemberei egyéni támogató, tanácsadó, családsegítő programokkal, valamint csoportos foglalkozások, tréningek szervezésével nyújtottak segítséget a résztvevők szociális, mentálhigiénés, valamint egyéb problémáik kezeléséhez, a programban való sikeres részvétel eléréséhez. Előzetes vállalásunk volt: 8 fő cigány/roma származású személy bevonása Teljesítés: Képzésben részt vevők száma: 12 fő (nyilatkozatban magát cigány/roma származásúnak valló) Foglalkoztatásban résztvevők száma: 11 fő (nyilatkozatban magát cigány/roma származásúnak valló) 2. ROP-3.2.2.-2005-02-0014/37 – Prométheusz projekt - Környezettudatosság erősítése non-profit foglalkoztatás keretében a tisztább Szolnokért A projekt időtartama: 2005. november – 2007. október Főpályázó: Munkalehetőség a Jövőért Szolnok KHT SzKTT Humán Szolgáltató Központ szerepe: Kedvezményezett partner

2008 FEBRUÁR

157

VÁTERV95


A projekt célja volt a hagyományos aktív munkaerő-piaci eszközökkel nem elérhető halmozottan hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek növelése. Ennek érdekében a szervezet Szolnok városában, 15 fő halmozottan hátrányos helyzetű, részben cigány/roma származású tartós munkanélküli számára kívánt betanított lakatos, illetve OKJ Hegesztő képzést, majd erre építve TÜV Minősített hegesztő képzést biztosítani, valamint 20 hónapos időtartamú, teljes munkaidős foglalkoztatását vállalta a non-profit szektorban. A foglalkoztatási programelemet megelőzte a célcsoporttagok problémáihoz, állapotához, illetve szükségleteihez igazított komplex szociális-mentálhigiénés támogató program megkezdése, mely a célcsoport kiválasztását, szükségleteinek feltárását, és állapotának javítását szolgálta. E feladatokat a HSZK biztosította. Előzetes vállalásunk volt: Teljesítés: Foglalkoztatásban résztvevők száma: valló)

5 fő cigány/roma származású személy bevonása 11 fő (nyilatkozatban magát cigány/roma származásúnak

3. HEFOP-2.2.2-06/1 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával „INTER-AKTÍV 2007” című projekt. A projekt időtartama:

2007.január 01. – 2007. december 31.

Főpályázó: Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ SzKTT Humán Szolgáltató Központ szerepe: kedvezményezett partner A projekt céljai voltak: a helyi munkaügyi és szociális szervezetek tervszerű, összehangolt együttműködésének kialakítása, az együttműködés infrastrukturális hátterének megteremtése, rendszerszemléleten alapuló szakmai technológia kidolgozása és alkalmazása. A komplex szolgáltatások, ellátások, elérhetővé tétele a célcsoport valamennyi tagja számára. A hátrányos helyzetű aktív korú nem foglalkoztatott célcsoport tagjainak tényleges szükségleteit figyelembe vevő integrált szolgáltatások megszervezése. A projektben 500 fő hátrányos helyzetű aktív korú nem foglalkoztatott személy aktivizálása, közülük 100 fővel egyéni fejlesztési stratégia kialakítása, és annak végrehajtására való motiválttá tétele, illetve 50 fő foglalkoztathatóságának javítása, történt meg, konkrét eredmények elérésével. A projektben résztvevő cigány/roma származású személyek száma: 11 fő A fentiek megteremtették a lehetőségét annak, hogy 2008 évben felszerelt műhelyekkel, hátrányos helyzetű kliensek szociális foglalkoztatásán keresztül, non-profit vállalkozásokat indítson az intézmény. Folyamaterősítő feladatok: o

o

o

Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ, az önkormányzat munkaerő-piaci menedzserei, illetve civil szervezetek együttműködésével fel kell mérni a telepen élő munkanélküli és inaktív lakosság létszámát, képzettségét, foglalkoztathatóságát és a problémakört egységesen kezelő koncepciót és cselekvési tervet kell készíteni. A koncepció megalkotása és annak bevezetése után a telepen élők foglalkoztathatóságának javítására létrejött tevékenységeket bele kell foglalni az Integrációs Program előrehaladásának monitorozásába. A szociális támogatások folyósításával párhuzamosan ösztönző mechanizmusokat kell kidolgozni és működtetni, amelyek a rendszeres segélyezés helyett a rehabilitáció és a munkaerőpiacra való visszatérés felé irányítják a célcsoport tagjait.

A program megalapozásához a telepen élők helyzetének részletes felmérése szükséges. Olyan, a lakosság egészére kiterjedő felmérést kell végezni, amely alkalmas a beavatkozások célcsoportjának és konkrét eszközeinek megtervezéséhez, valamint azok eredményeinek mérésére, a program előrehaladásának nyomon követésére. A felmérésnek lehetővé kell tenni a telepről kiköltöző családok nyomon követését és életpályájának vizsgálatát. 2008 FEBRUÁR

158

VÁTERV95


4.3.6.7.3. Üteg út-üteg mellékköz Szántó krt.-Vas Gereben út- Száva út-berzsenyi D. út Gyopár út-Bogár út E fejezetben szereplő területrészek főként magántulajdonú lakóingatlanokból álló övezetek, melyek közül klasszikus telepi formát kizárólag az Üteg út mutat. A másik két területen nem alakult ki valódi szegregátum, de néhány utcában több, szociálisan nehéz helyzetben élő család lakik, leromlott lakáskörülmények között. Mivel ezek a családok, különösen az Üteg úton a város perifériás beépített területein laknak, fennáll a veszélye a környezet leromlásának, amely felgyorsulása esetén a környező ingatlanok értékvesztése mellett népességcserélődési folyamatot indíthat el. A negatív folyamatoknak tudatos szociális munkával és közösségfejlesztéssel elejét lehet venni, ezért főként az Üteg út esetében közösségfejlesztési programot kell indítani és működtetni. Ennek körében: • • • •

Csökkenteni kell a szociokulturális hátrányokat e területeken élő rászorulók esetében. A szegénység, hátrányos helyzet továbbörökítését oktatás, képzés és közösségfejlesztés eszközeivel kell megakadályozni. A felnőtt lakosság részére folyamatos és megfelelő minőségű információt kell biztosítani az ellátásokról, képzésekről, foglalkoztatási lehetőségekről. Elő kell segíteni a helyi közösség fejlődését, kapcsolatok, közös értékek és identitás kialakulását.

E célok érvényre juttatását segíti elő a Hangya-Tücsök utca térségében kialakítandó közösségi ház, amely egyaránt alkalmas környezetet biztosít tanodai program bevezetésére és működtetésére, valamint közösségi programok és rendezvények szervezéséhez. A területen élők helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és arról szintén be kell beszámolni az éves anti-szegregációs jelentésben. A Magyar Köztársaság Kormánya az egyes kincstári vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2127/2004. (VI.7.) sz. Korm. határozatával úgy döntött, hogy a Szolnok, 731/1 és 731/2 hrsz-ú ingatlanok ingyenesen Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonába kerüljenek. A megállapodás szerinti vagyonátadás az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. § (9) bekezdése és a fent említett kormányhatározat előírásai alapján szociális bérlakások építése, sporttelep létesítése, lakótömb, közterület kialakítása céljából történt. A Mester úti laktanya területére megvalósíthatósági tanulmány készült, melyet a közgyűlés 2005. október havi ülésén tárgyalt. A tanulmány az infrastrukturális hálózatok (közművek, utak) kiépítésére vonatkozó engedélyezési terveken javaslatot tartalmaz önkormányzati lakások építésre, sport és szabadidő központ megvalósítására és építési telkek kialakítására. A dokumentáció része a mellékletként csatolt katasztrófavédelmi bázis kialakítását célzó két beépítési alternatíva. Cél a területen lakóparkok és családi házas övezetek kiépítése. Ehhez szükséges a rendezési tervet módosítani, megvalósíthatósági hatástanulmányt készíteni, majd telekrendezést végrehajtani. A jövőbeni közterületek és értékesítésre szánt területek kialakítása után megkezdheti az önkormányzat a közművek kiépítését, közterületek kialakítását (járdák, parkolók építése, fásítás stb.). A tervezett két lakópark és a társasházas lakóterület kiépítése után az önkormányzatnak jelentős bevételei származhatnak az ingatlanértékesítésből, melyek a vonzáskörzetben lévő szegregátum közmű-fejlesztésére is lehetőséget biztosíthatnak. 4.3.6.8. Valamennyi szegregátumot érintő szociális beavatkozások: beavatkozás megnevezése

időbeni ütemezés kezdete befejezése

2008 FEBRUÁR

Felelős

159

VÁTERV95

Indikátor megnevezése

indikátor


Jelzőrendszer tagjainak esetmegbeszélés, esetkonferenciák gyermekvédelmi tanácskozás DROG KIK és oktatási intézmények együttműködésének fejlesztése Tanfolyam "Sokproblémás családokkal való foglalkozás" képzési program akkreditációja Tanfolyam "Sokproblémás családokkal való foglalkozás" képzési program megvalósítása szakemberek számára A cigányság integrációjának támogatása, az európai integritás jegyében” c. akkreditált képzés megvalósítása A problémával küzdő családok bevonása a családsegítés szolgáltatásaiba a 3 városrészről Adóssággal terhelt családok bevonása az adósságkezelési tanácsadásba a 3 városrészből v A telepi szociális munkások (CKÖ)- kal való segítő együttműködéssel közösségfejlesztési programok elindítása Családsegítő Szolgálat kihelyezett ügyfélfogadása a Déli ipartelepen Családsegítő Szolgálat kihelyezett ügyfélfogadása a Széchenyi városrészen Csoportos programok megvalósítása roma személyek számára (női program, felzárkóztató program,

esetmegbeszélések, esetkonferenciák száma (db) Tanácskozáson résztvevők száma (fő) közös programokról szóló írásos együttműködési megállapodások száma

2009.01.01

Gyermekjóléti 2009.12.31 szolgálat vezető Gyermekjóléti 2009.12.31 szolgálat vezető

2009.01.01

2009.12.31

2008.10.01

gyermekjóléti szolgálat módszertani 2009.01.31 szaktanácsadója

akkreditált képzés száma

1

2009.01.01

gyermekjóléti szolgálat módszertani 2009.12.31 szaktanácsadója

képzésen résztvevők száma (fő)

18

2009.01.01

2009.12.31

SZKTT HSZK igazgató

képzésen résztvevők száma (fő)

15

2009.12.31

családsegítő szolgálat vezetője

ügyfelek száma (fő)

500

2009.12.31



80

2009.12.31


programok száma (db)

1

2009.12.31


heti óraszám (óra)

2

2009.12.31



2

2009.12.31



3

2009.01.01

2009.01.01

2009.01.01

2009.01.01

2009.01.01

2009.01.01

2009.01.01

2008 FEBRUÁR

DROG KIK vezetője

160

VÁTERV95

4 80

3


identitás-klub Eu pályázat (TÁMOP 5.4.2. Szociális szolgáltatások modernizációja….) írása Eu pályázat (TÁMOP 5.4.2. Szociális szolgáltatások modernizációja….) végrehajtása Eupályázat (TÁMOP 5.3.1. Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai)írása Eupályázat (TÁMOP 5.3.1. Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai) végrehajtása A problémával küzdő családok bevonása a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásaiba a telepekről A problémával küzdő gyermekek bevonása a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásaiba a telepekről Gyermekjóléti Szolgálat kihelyezett ügyfélfogadása a Déli ipartelepen Gyermekjóléti Szolgálat kihelyezett ügyfélfogadása a Tallinn városrészen Gyermekjóléti Szolgálat kihelyezett ügyfélfogadása a Liget úti iskolában városrészen Csoportos programok megvalósítása cigány/roma gyermekek, személyek számára (felzárkóztató program, szülő klub, szabadidős programok, stb

2009.06.01

2009.12.31



1

2010.01.01

2010.12.31


roma ügyfelek száma (fő)

8

2008.07.01

2007.09.30


beadott pályázat száma

1

2009.01.01

2010.12.31


roma ügyfelek száma (fő)

10

2009.01.01

gyermekjóléti 2009.12.31 szolgálat vezető

2009.01.01

gyermekjóléti 2009.12.31 szolgálat vezető Gyermekek száma (fő) 270

2009.01.01



2

2009.01.01



2

2009.01.01



2

2009.01.01

gyermekjóléti 2009.12.31 szolgálat vezető programok száma (db)

2008 FEBRUÁR

161

VÁTERV95

családok száma (fő)

100

5


Az utcai munka során roma gyermekek elérése és bevonása programokba Eu pályázat (TÁMOP 5.2.5.Gyermekek és fitalok reintegrációs programjai) írása Eu pályázat (TÁMOP 5.2.5.Gyermekek és fitalok reintegrációs programjai) végrehajtása Eu pályázat (TÁMOP 5.2.2. A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program a leghátrányosabb helyzetű térségekben) írása Eu pályázat (TÁMOP 5.2.2. A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program a leghátrányosabb helyzetű térségekben) végrehajtása Cigány/roma ügyfelek bevonása a drogprevenciós programokba Cigány/roma ügyfelek bevonása megelőzőfelvilágosító szolgáltatásba (elterelés) Cigány/roma fiatalok bevonása kortársképzési programba Cigány/roma fiatalok bevonása komplex egészségmegőrző programba Cigány/roma személyek bevonása a Nappali Centrum szolgáltatásaiba

2009.01.01


2008.06.01

2008.07.31

2009.01.01

2008.10.01


50



1

2010.12.31


roma gyermekek száma (fő)

20

2008.12.31



1

2009.07.01 2010.06.31.


Fejlesztésben részesülő gyerekek

15

2009.01.01

2010.12.31

DROG KIK vezetője

roma személyek száma (fő)

30

2009.01.01

2010.12.31

DROG KIK vezetője


5

2009.01.01

2010.12.31

DROG KIK vezetője


10

2009.01.01

2010.12.31

DROG KIK vezetője


100

2010.12.31

Nappali Centrum vezetője


50

2009.01.01

Szolnok Megyei Jogú Város Integrációs Programjában a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, kiemelten a cigány/roma kisebbséget érintő integrációs programként kiemelt fejlesztési célok: • Rendszeres tanácsadó- és jogsegély-szolgáltatás beindítása és működtetése.

2008 FEBRUÁR

162

VÁTERV95


• • •

•

• • •

Telepek, telepszerű lakókörnyezet rehabilitációjához, felszámolásához kapcsolódó tervezési folyamat elindítása, valamint a szociális lakásépítések finanszírozásához kapcsolódó feltételrendszer kidolgozása. A cigány/roma tanulók felsőfokú képzésbe történő bejutásának és részvételének segítése céljából érettségire felkészítő képzések szervezése, elsősorban a cigány/roma tanulók képzésében tapasztalattal rendelkező oktatási intézmények bevonásáva. Lehetőség szerint azon közoktatási intézményben, ahol jelentősebb számban tanulnak roma tanulók, el kell érni azt, hogy olyan cigány/roma származású, illetve romológus szakképzettséggel rendelkező szociális munkást, pedagógiai asszisztenst vagy szabadidő szervezőt alkalmazzanak, akik közvetlenül is segíthetik a tanulni vágyó fiatalokat. Foglalkoztatási szint emeléséhez szükséges feltételrendszer kidolgozása az alábbi prioritások vonatkozásában: o Cigány/roma szervezetek felelősségvállalása a cigány/roma lakosság mozgósításában, a programban való bennmaradás biztosításában, o Cigány/roma civil szervezetek megerősítése, o Cigány/roma civil szervezetek mentori (segítő) hálózatának kialakítása, o A helyi fejlesztéseknél a munka-intenzív szektorok bővítése, o A vállalkozóvá válás segítése a Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltség és Szolgáltató Központ, és az önkormányzat munkaerő-piaci menedzserei eszközrendszerének felhasználásával. A vállalkozni szándékozók részére tájékoztatók szervezése, szaktanácsadás biztosítása, o A cigányok/romák munkaerő-piaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek feltárása. Szolnok városban a cigány/roma kultúra értékeinek és emlékeinek felmérése cigány/roma civil szervezetek és aktivisták bevonásával, megfelelő védelme érdekében intézkedések tétele. Kulturális Centrum és Közösségi ház létrehozása és működtetése. A városban élő cigány/roma lakosság egészségi állapotát fel kell mérni és az ehhez kapcsolódó egészségügyi térképet el kell készíteni az eltérő demográfiai adatok, életminőség, egészségbeli adatok megértése érdekében.

A város Integrációs Programjának céljai közül területi, városfejlesztési és rendezési vonatkozása a Kulturális Centrum és Közösségi ház helykijelölésének és megépítésének van, melyet a városfejlesztési stratégia a Hangya utcában jelöl. A város Integrációs Programjának többi célkitűzése elsősorban intézkedési tervek kidolgozását és szervezést igényel. A tervezett Kulturális Centrum és Közösségi Ház létrehozása egy kiemelkedő jelentőségű fejlesztési elképzelése az IVS-nek. A szóban forgó akció-területi rész fejlesztése során a fizikai elszigeteltség mellett, a területen élők jövedelmi-, és fogyasztási szegénységéből adódó kulturális és közművelődési igényének kiszolgálására is lehetőség kínálkozik. Ezen túl lehetőséget biztosít a cigány/roma kisebbség önazonosságának megőrzéséhez, identitásának erősítéséhez fűződő kulturális autonómia feltételrendszerének megteremtéséhez. A tervezett intézmény integrálja mindazon szociális-, gyermekvédelmi-, kulturális és művészeti alaptevékenységet végző civil szervezetet, amelyek komoly áldozatvállalás mellett, jelentős szakmai eredményeket értek el a halmozottan hátrányos társadalmi rétegek életesélyeinek és életkörülményeinek javításában, valamint a cigány/roma kisebbség nyelvi-, kulturális-, és művészeti értékeinek ápolásában, megőrzésében és a kultúrák közötti párbeszéd fejlesztésében. Az intézmény egy részről megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a civil-, és cigány/roma érdekképviseleti szervezeteknek, formális és szervezett kulturális, művészeti csoportoknak, másodsorban a területen élő kliensek számára helyben biztosítható szociális-, egészségügyi-, oktatási-, és egyéb ellátások és programok számára. Az intézmény jelentősen bővítheti Szolnok Város kulturális és szabadidős program-kínálatát, elősegíti a civil szervetek megerősítését, egyben javítja a terület szolgáltatási ellátottságát, oldja annak szegregáltságát, és helyben elérhető munkahelyeket teremt. Tervezett szolgáltatások, tevékenységek: •

Jogi-, és érdekképviselet, anti-diszkriminációs ügyfélszolgálat,

•

Felzárkóztató-, és hátránykompenzáló oktatási programok, 2008 FEBRUÁR

163

VÁTERV95


•

Egészségügyi tanácsadás, mobil-szűrés,

•

Családsegítés, egyéni fejlesztés,

•

Munkaerő-piaci tanácsadás, oktatás-képzés,

•

Kulturális, művészeti, kézműves és foglalkoztató tevékenységek, programok,

•

Közösségi rendezvények, kiállítások, táborok és tematikus programok, stb.

Szolnok anti-szegregációs programmal már az integrált városfejlesztési stratégia készítése előtt is rendelkezett, melynek elkészítéséhez igénybe vette a kisebbségi önkormányzatok, a különböző szervezeteinek segítségét, közreműködését is. Így azok kapcsán a partnerségi együttműködés létrejött. Ezért ma már nem az anti-szegregációs stratégia készítéséhez, hanem végrehajtásához – esetleg kiegészítéséhez – kell további partnerséget biztosítani. 4.3.7. Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása a) Környezet-javító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések A fejlesztések jelentős része olyan, ami a környezet javítását magában hordozza, azaz nemhogy a veszteségek kompenzációjára nincs szükség, hanem ezen fejlesztések önmagukban garantálják a környezeti állapot javulását. Ez az új közlekedési nyomvonalakra is igaz: • a Szandaszőlőst elkerülő út a forgalmat a lakóterületről kihelyezi a gát vonala mellé, azaz a forgalom nem beépített – és mezőgazdaságilag sem megművelt – területre kerül, azaz környezetterhelő hatásától a lakóterület mentesül, de mivel élelmiszertermelés a tervezett nyomvonal mellett nem folyik, ott nem okoz környezeti gondokat. A zajhatás – és a balesetveszély - lakóterületen való megszűnése a lakókörnyezet helyzetét jelentős mértékben javítja környezetvédelmi és közbiztonsági szempontból is, míg az új területen a térségi forgalom zavarásmentesen (folyamatosan, dugómentesen) zajlik, mivel keresztező forgalommal nem találkozik. • A Ny-i gyűjtőút tervezett nyomvonala a Partoskápolnától É-ra elhelyezkedő gazdasági és logisztikai területek D-i iparterülettel való – a lakóterületeket elkerülő – összekötést biztosítja. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági teherforgalom nem kényszerül a városon áthaladni és a Thököly út – Mátyás király útja – József Attila út – Temető út – Tószegi út nyomvonalat terhelni, hanem közvetlen, lakóterületeket nem érintő módon teremt kapcsolatot a 32 út és a D-i iparterület, valamint a 32 út és a 4. sz. főút között. Ez részben a városrészek jelenlegi terhelését csökkenti, részben a forgalom számára folyamatosabb haladást biztosít, aminek szintén környezetterhelést mérséklő hatása van (a dugóban álló forgalom nagyobb szennyezést okoz, mint a folyamatos haladás). Az új nyomvonal környezeti terhelésre kevésbé érzékeny gazdasági vagy beépítetlen - és beépítésre távlatban sem szánt - területeken halad át. • A Csáklya utca folytatásában javasolt új Tisza híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a város beépített részei és a Szandai réteken elhelyezkedő bevásárlóközpontok, ill. a Tiszaliget felé létesít – a meglevő egyetlen belvárosi hídon túl – második megközelítési lehetőséget. Ezzel a Belvároson belüli forgalmat és a jelenlegi híd terhelését is nagymértékben csökkenti, hiszen a Belváros Ny-i lakóterületeiről, Pletykafalu és Partoskápolna felől valamint a D-i városrész lakóterületeiről közetlen, a városközponti részt nem érintő – és ezért sokkal rövidebb – megközelítést biztosítana a Szandai rétre és Tiszaligetbe. Ezáltal a forgalom csökkenése várható az Ady Endre úton, Szántó körúton, a Baross és Kossuth utcákon, a Szabadság téren és a városi Tisza-hídon. Megnő ugyan a Csáklya utca forgalma (ahol az út szélesítése is szükséges), ez azonban – amúgy is beavatkozást igénylő - rehabilitálandó gazdasági területen fekszik. Az új nyomvonal által érintett lakosság száma elenyésző töredéke a forgalmi terhelések kedvező csökkenésével érintett népesség számnak, a mérleg tehát pozitív. • Az Alcsi szigeti lakóterületek déli irányban tervezett, a szandaszőlősi Karinthy útra való új összekötő út rákapcsolása az Alcsi szigeti déli lakóterületek zsák-jellegét oldja meg és rövid kapcsolatot teremt a Szandaszőlősi alközpontban levő intézmények (óvoda, iskola) felé. Ezáltal az intézmények eléréséhez szükséges, naponta megteendő úthossz csökken töredékére, kerülő úton való eljutás helyett közvetlen kapcsolat lehetősége nyílik meg. Ez a Vízpart krt. déli szakaszának, a 4. fkl. út Holt-Tisza hídjának, a Kertész u. déli végének és a Kocsoros úton megjelenő forgalom csökkenését eredményezi, azaz az ezen utak menti lakóterület környezeti 2008 FEBRUÁR

164

VÁTERV95


•

állapotát javítja, a 4. sz. út rövid szakaszon való forgalmi fonódását kiiktatja, ami a közlekedésbiztonság javulását is eredményezi. A dr. Sebestyén körút meghosszabbítása a Mester u. vonaláig azt eredményezi, hogy a laktanya beépítésével megnövekvő lakónépesség közlekedési igényei megoszlanak a Vershegy út és déli Zagyva-híd, valamint a dr. Sebestén u. és északi Zagyva híd között. Ezáltal elkerülhető, hogy a többlet lakosságszámból eredő többletterhelés mind a városközpontot terhelje.

b) Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések A fejlesztések következtében növekszik a beépítettség az alábbi városrészekben: • A Ny-i városrészben o A már gazdasági területfelhasználásba sorolt, de még be nem épített területek gazdasági hasznosítása estén. o A Thököly úti laktanya rehabilitációjával, itt a terület már korábban is beépített volt, a barnamezős rehabilitáció ugyan emeli a beépítési %-ot, de egyidejűleg a terület rendezettségét is javítja. A Ny-i városrészben a tervben eseménytér és sportterület létesítése szerepel a laktanyától Ny-ra a 32. sz. út déli oldalán, e terület alacsony beépítési %-a és nagy zöldfelületi aránya kompenzálja a laktanyaterületen belüli beépítés növekedést. Ezen túl védőfásítási javaslatot tartalmaz a stratégia a területen valamennyi út mentén (a belső utcáknál is) és a területfelhasználási váltások vonalán: a gazdasági és lakóterületek között, az intézmények és a gazdasági telephelyek határán, melyek feladata az egymás melletti területek megvédése a szomszédos funkciók környezeti terhelésétől. Vízvédelmi okok miatt a Kisgyepi főcsatorna mentén is fásítást jelöl a javaslat. •

A Széchenyi városrészben lakóterületi fejlesztések szerepelnek a fejlesztési stratégiában a lakótelep DNy-i részénél (társasházas városias beépítés és a szegregátum megszűntetése), valamint az intézményhálózat bővítése és új szabadidős és sportlétesítmények elhelyezése. A beépítésre kijelölt lakóterület a lakótelep építéséből kimaradt 4. ütem, melyhez a közművek annak idején kiépültek és a csatlakozási pontoknál rendelkezésre állnak. Ugyanígy a terület a meglevő közlekedési hálózatra (Széchenyi krt.) kapcsolódik, azaz hálózatfejlesztést nem, csak a belső feltáró lakóutcák megépítését igényli. A terület – a lakótelepinél lényegesen - alacsonyabb beépítési intenzitása következtében az itt megjelenő többlet népesség a lakótelepi lakosságszámhoz viszonyítva csekély. Ezáltal a terület környezeti terhelése jelentősen nem növekszik, amit kompenzál a társasházak kertjének intenzív növényállománya, ami a mai rendezetlen és sivár környezet helyére lép. Ugyancsak kompenzációs tényező a lakótelepi közterületek rendezése és a növényzet gazdagítása, a gyalogutak mellett tervezett fásítások, a tervezett 10 db játszótér és az azt körülvevő zöldterületi rendezések, valamint a térszíni parkolás félig földbe süllyesztett zöldtetős garázsokba áthelyezése.

•

A D-i városrészben az ipari parkon belül javasolt zöldterületek kialakítása folyamatban van (vagy megtörtént), további 650 ha terület erdősítését jelöli a terv a Tószegi út és a Tisza közötti területsávban ill. a vasút, a 4. sz. fkl. út mentén és a gazdasági területek határán és a vasúttól Ny-ra levő területen. Erdősítésre kerül a temető mögötti, a Törteli és Kőrösi utak közötti mélyfekvésű, magas vízállásos területen is 31 ha. Így a gazdasági területek fejlesztését városrészen belül kompenzálni lehet az erdőtelepítésekkel.

•

Az Alcsi városrészben a beépítettség a Mester utcai laktanyaterület barnamezős rehabilitációja kapcsán növekszik, de a lakófunkció és a kapcsolódó intézmény-ellátási területek nem környezet terhelőek. A terület rendezésével a lakóterületi zöldfelületek biológiai aktivitásértéke jelentősen megemelhető, de városrészen belüli kompenzációt biztosít a vasút mentén és a Tisza-parton javasolt erdősítés is.

2008 FEBRUÁR

165

VÁTERV95


5. A 2007-2013 ÉVEKBEN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

2008 FEBRUÁR

166

VÁTERV95


5.1 Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása Az alábbiakban áttekintjük városrészenként a város egészére vonatkozó középtávú fejlesztési célok városrészenkénti bontását, a városrészek problémáiból levezetve. A táblázatokban a színek jelzik az egyes részcélok megjelenését városrészenként. Az összefüggéseket tematikus célonként külön-külön mutatjuk be, majd a célokat és a problémákat városrészenként összesítjük, és ennek területi sűrűsödése alapján jelöljük ki a fejlesztési akcióterületeket. 5.1.1 Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként—a városrészenkénti problémákból levezetve. Középtávú stratégiai célok 1. Gazdaságfejlesztési tematikus célok 1.1 Gazdaság fenntartható fejlesztése 1.2 A gazdasági kohézió erősítése 1.1/a Logisztika fejlesztése 1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése

1.2/a Klaszterek kialakítása 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm. fejl. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése

1.1/c Turizmus bevételének növelése

A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok Belváros (A)

1.1/c

1.2/c

Alcsi városrész (C)

Széchenyi városrész. (D)

Nyugati városrész (E)

Déli városrész (F)

1.1/a 1.1/b

1.1/b

1.1/c

1.2/c 1.2/d

1.2/c 1.2/d

1.2/a 1.2/b 1.2/c 1.2/d

TiszaligetSzandai Rétek (B)

Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) 1.1/a

1.1/c

1.1/c

1.2/a 1.2/b 1.2/d

1.2/b 1.2/c 1.2/d

1.2/d --helyben foglalkoztatottság kevés --a katonai repülőtér polgári célú hasznosítása még nem történt meg --turisztikai hasznosítás elmarad a lehetőségektől

--turisztikai értékek megközelíthetősége hiányos, --turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága --kereskedelmi szolgáltatások területi lehetőségei nincsenek kihasználva

--ipari park területigényes gazdasági területeket nem tud már fogadni, --a városrész a környezetszennyező iparok telepítésére előnyös, nincs kihasználva

--a logisztikai központ közúti forgalmi feltárása nem jó, --gazdasági területeknek alkalmas mezőgazdasági területek vannak, --városrész közlekedési megközelítése hiányos

--turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága (Széchenyi parkerdő, Zagyva) --helyben foglakoztatás a lakósszámhoz viszonyítva alacsony

--gazdasági területek alul-hasznosítása --turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága (Milléri csatorna. és környéke)

-- idegenforgalmi potenciál gyenge hasznosítása

Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként

A táblázatból kitűnik, hogy az ipari gazdaságfejlesztés fő területei a déli és a nyugati városrész. A többi városrészben elsősorban a helyben foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése a cél. A Szandai rétek bevásárló központ területén a bevásárló funkció további bővítése, a közlekedési viszonyok fejlesztését igényli. Az idegenforgalmi gazdasági tevékenység fő területe a Belváros és a Tiszaliget, távlatban a Szandairétek sportrepülő területe (amennyiben a honvédség a területet felszabadítja). A többi városrészben a területi arányosság javítása a cél, valamint a rekreációval együttműködő idegenforgalmi fejlesztés. 2008 FEBRUÁR

131

VÁTERV95


Középtávú stratégiai célok 2. Társadalomfejlesztő hatású tematikus célok 2.1 A társadalom fenntartható fejlesztése 2.2 A társadalmi kohézió erősítése 2.1/a népességmegtartás fokozása 2.1/b iskolázottsági szint emelése 2.1/c lakáshelyzet javítása

2.2/a esélyegyenlőség növelése 2.2/b antiszegregáció 2.2/c) közbiztonság növelése 2.2/d közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

2.1/d közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f kulturális és szabadidős területek fejlesztése

A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok

2.1/e 2.1/f 2.2/a 2.2/c 2.2/d

2.1/a 2.1/b 2.1/c 2.1/d 2.1/e 2.1/f 2.2/a 2.2/b 2.2/c 2.2/d

Széchenyi városrész (D)

2.1/a 2.1/b 2.1/c 2.1/d 2.1/e 2.1/f 2.2/a 2.2/b 2.2/c 2.2/d


2.1/b 2.1/c 2.1/d 2.1/e 2.1/f 2.2/a 2.2/b 2.2/c 2.2/d


2.1/b 2.1/c 2.1/d 2.1/e 2.2/a 2.2/b 2.2/c


2.1/e 2.1/f

Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) 2.1/b 2.1/c 2.1/d 2.1/e 2.1/f 2.2/a

2.2/c 2.2/d

2.2/c 2.2/d

--Szandaszőlősön nem kihasználtak a tömbbelsők,(feltárási lehetőségek), --a közműellátottság hiányos, --a városrész túlzottan külpontosan helyezkedik el a városon belül, --a kulturális és szabadidőlétesítmények hiányosak, --a közösségi terek, fórumok hiányoznak

2.1/a 2.1/b 2.1/c

Alcsi városrész (C)

--a városrész elszigetelt a többi városrésztől, --a kulturális és szabadidős létesítmények kiegészítésre, ill. felújításra szorulnak, --

Belváros (A)

--közműhiányosságok vannak --szegregációs területek vannak, magas az alacsony komfortfokozatú lakások száma --a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek --közlekedési kapcsolatok hiányoznak --hiányoznak a közösségi terek

--a városrész a többi városrésztől elszigetelt --közműhiányosságok vannak --szegregációs területek vannak, sok az alacsony komfortfokozatú lakás --a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek --hiányoznak a közösségi terek

--lakósság 60%-ának elköltözési szándéka van --a lakótelep épületei és környezete rehabilitációra szorul --a Varjú utca környéke közműhiányos --a város megközelítése a belvárossal, a többi városrészekkel külpontos --szabadidős létesítmények hiányoznak --Varju utca környéke szegregációs terület --a közösségi terek hiányoznak

--a belterületen sok a kihasználatlan terület -- a városrésznek kevés a kulturális és szabadidős létesítménye --kialakultak szegreációs területek -- a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak

-- a népessége csökken -- nagyon sok a felújításra szoruló lakás, lakóépület -- turisztikai célú ellátási intézmények hiányosak --a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak, --a közlekedési hálózatban hiányzó elemek vannak -- közterületek, intézmények akadálymentesítése

Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként

A táblázatból kitűnik, hogy a társadalom fejlesztő beavatkozások fő célpontjai a Belváros, az Alcsi városrész, a Széchenyi városrész, a Tiszaliget, Szandaszőlős és az Alcsi sziget. Ez utóbbi elsősorban az üdülőterületek tervezett lakóterületi átminősítése révén. A nyugati és a déli városrészben nem cél a lakóterületek bővítése, és a lakószám megtartása, a gazdasági területek bővítése miatt. E városrészekben vagy az ipari jellegű tevékenység dominál, vagy a gazdasági területek és a lakóterületek együttélése zavaró. Ezért távlatban a lakóterületek fokozatos elválasztása az iparterületektől a lakóterületek és ezáltal a lakószámának fokozatos csökkenéséhez fog vezetni. E folyamatot nem célszerű lassítani, ill. megállítani. 2008 FEBRUÁR

132

VÁTERV95

3.1/a 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.2/a 3,1/a 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.2/a

2008 FEBRUÁR

3.1/a 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.2/a

133


VÁTERV95


Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.1/a

3.1/c 3.1/d

--Települési értékekkel nem rendelkezik, természeti környezte értékes lakó és rekreációs területté teszi, értékei nincsenek kihasználva eléggé, -- Az országos utak mellett nagy az átmenő forgalom, és így a zajártalom, --hiányoznak a városrészközpontok, közösségi terek, --A karaktert a családiházas jelleg adja, de nincsenek csomópontok, túlzottan tagolatlanok a kertvárosias lakóterületek, --A lokálpatriotizmus erős, a területhez való kötődést a karaktererősítő beavatkozások fokozhatnák.


--Természeti környezetben gazdag városrész, de az adottságok nincsenek kihasználva, --A közterületek általában elhanyagoltak, helyenként esztétikailag zavaró épületek találhatók (Tiszaliget híd felöli bejárata körül), --A városrész jellegzetes karakterelemeket hordoz, de erősítésre szorúl.

3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése

--A városrész erősen kevert lakó és gazdasági (ipari) funkciói egymást zavarják, ennek következtében helyenként erős a levegő és zajterhelés, --Sok a lepusztult, elhanyagolt lakóépület és közterület, --A városrészhez való kötődés csekély. --negatív környezeti karaktere van a városrésznek

Széchenyi városrész. (D)

--A Pártoskápolna Szolnok egyik legrégebbi emléke, megőrzése környezetével együtt fontos lenne, --Az országos utak mentén nagy a közlekedési zajártalom, --A pártoskápolnai részhez erős a kötődés, --a városrész jelenleg nem jellegzetes karakterű

3.1/a 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.2/a Alcsi városrész (C)

-- épített örökséggel nem rendelkezik, Zagyva természeti környezete hasznosítható --A gerincút mellett a közlekedési zajártalom erős, --A környezet nem magas színvonalú, sok a vegyes karakterű, egymáshoz nem illő épület, hiányoznak a fórumok, --A városrész karaktere javításra szorul, --A városrészhez való kötődés gyenge, --Alig mutatható ki lokálpatriotizmus

Belváros (A)

--A városrész épített örökséggel szerény mértékben rendelkezik, természeti értéket képvisel a volt Tüdőkórház telke, mely védelemre érdemes, --Helyenként nagy a közlekedési zajártalom, --Nincsen elég fórum, kulturált közterület, --A városrész karakteres része szűk területre korlátozódik --A városrész elsősorban a családiházas területei miatt vonzó, de sok az olyan terület, melyhez nem kötődnek az ott lakók, --A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős

--Az épített örökség jelentős, ezek védelme, felújítása, hasznosítása nem megfelelő --A városrészben nagy az átmenő forgalom, zajártalom, --több helyen városesztétikai hiányosság van, a terek, gyalogos utcák rendszere hiányzik --A belváros Szolnok általános karakterének hordozója, a karakter veszélyeztetett, --A belvároshoz való kötődés nem elég erős, a környezeti ártalmak és a sok elhanyagolt felújításra szoruló épület, közterület miatt, --A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős


Középtávú stratégiai célok 3. A fizikai környezet fejlesztésének tematikus céljai 3.1 A fizikai környezet fenntartható fejlesz3.2 A fizikai környezet kohéziójának erősítése tése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok Ketváros, Szandaszőlős, Alcsi-sziget (G) 3.1/a 3.1/b 3.1/c 3.1/d 3.2/a

A táblázatból kitűnik, hogy a fizikai környezet fenntartható fejlesztésének fő beavatkozási területei a Déli városrészt kivéve, szinte a város valamennyi városrésze. A déli városrész nem azért nem tekinthető kiemelt célterületnek, mert a fizikai környezet színvonala elfogadható lenne. Éppen ellenkezőleg, a zavart karakter, a lakó és ipari területek keveredése miatt, a jelenlegi állapotot fenntartó fejlesztés, beavatkozás hibás stratégia irány lenne. Nem lehet cél a környezeti ártalmakkal terhelt itteni lakóterületek megújítása, hosszútávú fenntartása. A déli városrész földrajzi elhelyezkedésénél fogva kiválóan alkalmas a többi városrész megzavarása nélkül további környezetet zavaró tevékenységek befogadására is. Ezért e városrészben a homogénebb gazdasági jellegű területfelhasználás lehet a leghatékonyabb hosszútávú fejlesztési cél. Az ipari telephelyek közé beékelődött lakóterületek elnéptelenedésével számolni kell. Az átmeneti állapotok kezelésére viszont programot kell kidolgozni. Ez természetesen nem könnyű A területi kötődés erősítése érdekében történő beavatkozásból ezért maradt ki ugyancsak a déli városrész.


5.1.2 A stratégiai célok és a lehetséges fejlesztések városrészenként Az alábbiakban a három stratégiai cél szerint rendezett célokat városrészenként összegezzük, hogy ez alapján kijelölhessük a következő fejezetben a városfejlesztés csomópontjai. BELVÁROS (A) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI

A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉLTERÜLETEI


Tiszaparti városrész rehabilitációja, Tiszapart, O állomás hasznosítása, gyalogoshíd, városközpont I-II. fejlesztése, Elsősorban közlekedési hálózat és tömegközlekedés fejlesztés, továbbá szervezési kérdés. Városközpontok ellátási és környezeti színvonalának javítása, Tiszaparti városrész és a lakótelepek (Zagyvaparti, vasútállomás előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabilitációja, sport és szabadidő területek felújítása, ill. jobb elérhetősége (gyalogos híd a Tiszán), Közlekedéshálózatok fejlesztése ---

1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési. csomag) 2.1/a A népességmegtartás fokozása

2.1/b Iskolázottsági szint emelése 2.1/c Lakáshelyzet javítása

2.1/e Közlekedés, tömegközlekjedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése

3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

2008 FEBRUÁR

Tiszaparti városrész rehabilitációja, lakótelepek (Zagyvaparti, vasútállomás előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabilitációja A hiányzó gyűrűs hálózati elemek építésével MÁV Sporttelep és uszoda felújítása, Damjanich uszoda hasznosítása, rehabilitációja, Tiszaliget jó megközelítése Forgalomcsillapítási zónák kijelölése, biztonságos közlekedési csomópontok létesítése. Gyalogos felületek, fórumok rendszerének kialakítása a Kossuth tér folytatásában,a városközpontok területén, a Szapáry úton, a Tiszaparti sétány folytatásában nyugat irányban az Ó állomás területéig.. Tiszaparti városrész védelemre méltó épületeinek felújítása, és minél nagyobb arányban közösségi célú hasznosítása, Az átmenő gépjárműforgalom történelmi belső városrészekből való kiszorítása Városközpont I-II, Szapáry út, Tiszapart, Tiszaparti városrészen belül kis terek rendszerének kialakítása A városrész összetett karakterét a Tiszaparti városrész, a történelmi utcahálózat karaktert a Rákóczi út és környéke, valamint a vasútállomás és a Zagyva közötti tölcséresen szétnyíló városközponti tömbök és azok meghosszabbítása képviseli. A karaktert védeni kell. A fenti beavatkozások együttesen eredményezhetik

134

VÁTERV95


ALCSI VÁROSRÉSZ (C) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI


1.1/c Turizmus bevételeinek növelése

Milléri szabadidőközpont, honvédelmi park

1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/a A népességmegtartás fokozása

A városrész rekreációs fejlesztése (Milléri csatorna környéke, volt HM gyakorló tér, Mester u-i laktanya, volt tüdő korház) Mester u-i laktanya területén üzleti negyed

2.1/b Iskolázottsági szint emelése

Új lakóterületek (Mester u-i laktanya, Városmajor úti laktanya, belterülettől keletre), új intézmények --

2.1/c Lakáshelyzet javítása

Tallinni lakótelep rehabilitációja, új lakóterületek

2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése

Hiányzó közművek kiépítése a kijelölt új lakóterületeken

2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

A körutak továbbépítésével

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése

Milléri csatorna környéke--rekreáció, volt HM gyakorló té— honvédelmi park, Mester u-i laktanya--rekreáció, volt tüdő korház egy részén—közpark,szabadidőpark Közlekedési hálózatok fejlesztése (Sebestyén Gy krt. folytatása,, Tisza-híd, Besenyszögi út szerepének megváltozása) Hátrányos helyzetű lakóterületek rehabilitációja, beillesztése a tervezett lakóterületekbe. Biztonságos közlekedési csomópontok kialakítása elsősorban a Mester útonVárosrészközpont kialakítása (Milleniumi Emlékpark közelében, vagy a volt Városmajor úti laktanya területén) A Guttenberg tér és környékének rehabilitációja , A Milléri tó és a Tiszapart természeti értékeinek hasznosítása, megőrzése. Az átmenő gépjárműforgalom csillapítása, lakóterületeket zavaró gazdasági tevékenység technológiaváltása, ill. kitelepítése Verseghy út-Vízmű utca-Tisza által határolt területen városképjavító beavatkozás Egyrészt a kertvárosi jelleg javítása zöldfelületek telepítésével. Másrészt a lakótelep rehabilitációjával, zöldfelületének gondozásával, A Zagyva part menti intézmények zöldfelületben gazdag jellegének megőrzésével A fenti beavatkozások együttesen eredményezik

2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása



2008 FEBRUÁR

135

VÁTERV95


SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ(D) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI


1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/a A népességmegtartás fokozása

Szabadidős területek kijelölése (lakóteleptől északra, Széchenyi parkerdő funkcióinak bővítése,) Az intézmények, kereskedelmi szolgáltatási létesítmények telepítésével Lakótelepi környezet színvonalának javításával, szegregálodott területek fokozatos integrálásával, a Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszigeteltségének további oldása, az intézményi ellátottság további javításával, ill. átrendezésével --

2.1/b Iskolázottsági szint emelése 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

2008 FEBRUÁR

Lakótelep komplex rehabilitációja, további kertvárosias területek előkészítésével A Varjú utca és környékének átépítéséhez szükséges közművek kiépítése, pellet erőmű építése A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével Szabadidőközpont létesítése a lakóterület északi határán, kulturális létesítmény építése a városrészközpontban A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszigeteltségének további oldása A szegregálodott területek fokozatos integrálása (Varjú u és környéke) A Széchenyi krt csomópontjainak korszerűsítése Forumok köré szervezett városrészközpont és alközpontok létesítése, kialakítása, átrendezése A Zagyva természeti környezetének közelsége a Parkerdőt felértékeli, ökológiai bemutató utak építése A Széchenyi krt. közlekedési zajártalmának csökkentése az alközpontok kialakításával és növénytelepítéssel A 11 emeletes épületekről feltáruló látványok javítása, a közterületek esztétikai javítása, funkció bővítése (játszóterek), A görög-katolikus templom befejezése A városrészközpontba jellegzetes, esztétikus közösségi épület kerüljön A fenti beavatkozások együttesen eredményezik

136

VÁTERV95


NYUGATI VÁROSRÉSZ(E) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI


1.1/a Logisztika fejlesztése

2.1/b Iskolázottsági szint emelése

A MÁV területére eső logisztikai központ bővítési lehetőségének vizsgálata, közlekedéshálózati fejlesztésekkel A laktanya funkcióváltásával a terület gazdasági felhasználása változik, bővül. A közlekedési hálózatokat bővíteni kell Az iparterületeken belül különböző telephelynagyság kínálatot kell megteremteni A nyugati városrészen belüli, de a nyugati és a déli városrész közötti közúthálózatok fejlesztése A kistérségi jelentőségű városkapu, szabadidőközpont a volt laktanya területén A még hasznosítatlan, vagy alulhasznosított belterületi ingatlanok, a volt laktanya nagyrészt gazdasági célú felhasználása a munkahelyek számát jelentősen növelheti --

2.1/c Lakáshelyzet javítása

A Thököly út melletti lakóterületen

2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése

A közműhiányos területeken a hiányzó közművek kiépítése

2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

A Széchenyi krt. folytatásával új több városrészt felfűző gyűjtőút hálózat alakítható ki. A volt laktanya területének egy része rendezvény-szabadidő, vásár és kiállítási területként hasznosítható. A városrész elszigeteltségének oldásával az itt lakók esélyegyenlősége javítható A Tücsök utca és környékének ellátási környezeti viszonyainak javításával lehet enyhíteni a szegregációt. A közlekedési hálózatok fejlesztésével és a csomópontok kevésbé balesetveszélyes kialakításával lehet növelni. A közösségi tereket elsősorban a Thököly út menti városkapu mellé ill. a belső közlekedési csomópontok közelébe kell telepíteni Pártoskápona és környékének védelmét a fejlesztések során biztosítani kell. A lakóterületeket érintő teherforgalom növekedni fog. Környezetvédelmi fejlesztések szükségesek. Az Abonyi út városkapu térségében (Barázda út és környéke) beavatkozás szükséges. A laktanya területfelhasználása és az ipari területek kialakításánál A fenti beavatkozások együttesen eredményezik

1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése 1.2/a Klaszterek kialakítása 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm. fejl. csomag) 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése 2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész karakter erősítése 3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

2008 FEBRUÁR

137

VÁTERV95


DÉLI VÁROSRÉSZ(F) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI


1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése

A Piroskai út környékén és a vegyiművektől délre eső területen az ipari park bővíthető. A meglévő barnamezős területek rehabilitációja a Gyökér utca környéki és a Panel utca környékén Az ipari telephelyek közötti közlekedési kapcsolatok javításával elősegíthetők. A Kőrösi út meghosszabbításával, a 4. sz. úton kiépítendő csomópontokkal, a 32 sz. főúttal kiépítendő kapcsolattal, a vasúthálózat városon belüli igénybevételével Mint az 1.1/b-nél írtak

1.2/a Klaszterek kialakítása 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/b Iskolázottsági szint emelése 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása 2.2/a Esélyegyenlőség növelése

2.2/b Antiszegregáció 2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környezetvédelem javítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész karakter erősítése

2008 FEBRUÁR

--A Körösi út menti, Hullám utca és Zápor utca környéki lakóterület rehabilitációja Az újonnan kiépítendő területeken közműhálózat-fejlesztések, valamint alapközmű-fejlesztések szükségesek A belső közlekedési hálózatok fejlesztése az új gazdasági területek beépítéséhez szükségesek A városrész északi területén a lakókörnyezetek rehabilitációja szükséges. Ilyen területek a Hullám utca és környéke, a Zápor utca és környéke.. A romatelep felszámolását elő kell irányozni, a lakosság szegregációmentes elhelyezéséről gondoskodni kell Körforgalmi csomópont kiépítése szükséges a Temető utca és a Körösi út, valamint a Piroskai út és a Tószegi út csatlakozásánál A gazdasági területek közé beékelődő lakóterületeket zöldsávokkal el kell választani Temetők, ravatalozó rehabilitációja, templom felújítása Az új iparterületek kiépítésével, de a lakóterületi rehabilitációval sajátos városkarakter hozható létre

138

VÁTERV95


TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK(B) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI



A rekreációs és szálláshely-szolgáltatások bővítésével. (termálközpont, termálszállók, volt kemping hasznosítása, a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén szállásférőhely bővítés és szabadidő-funkciók telepítése, szabadstrand létesítése, esetleg az árvízlevezető csatorna duzzasztásával vízisport és szabadidő vízfelület kialakítása), Kerékpárút fejlesztés, regionális turisztikai szolgáltatások (termál) Az összvárosi érdekből az idegenforgalmi és rekreációs szolgáltatásokban a munkahelyek számának növelése Gyalogos--, kerékpáros híd építése, Csáklya utcai közúti Tisza híd építése (Szandai bevásárlóközpont és Tiszaliget megközelítésére), parkolók létesítése, Tiszaligeten parti sétány kiépítése. Az idegenforgalmi létesítményeknél említett szabadidős létesítmények, valamint a sporttelep rehabilitációja, Szandai réteken a bevásárló központ mellett szabadidőközpont, a sport repülőtér helyén rendezvényközpont létesítése. Tiszaligeten a főiskola bővítése. A 4. sz. főúton a tervezett szabadidőközpont mellett kétszintes csomópont létesítése. A termálközpont előtt gyalogos tér kialakítása

1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. fejlesztési csomag) 1.2/d Munkahelyek számának növelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális, oktatási és szabadidős területek fejlesztése

2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása 3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés 3.1/d Városrész-karakterek erősítése

2008 FEBRUÁR

Tisza természeti örökségének védelme és bemutatása, sétánnyal, erdősítés Tiszaliget kapu rendezése (diszkó épület átalakítása, vagy bontása és környezetrendezés, parkosítás) A zöldbeágyazottság erősítése

139

VÁTERV95


KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, ALCSI-SZIGET(G) A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZTÉSI CÉLJAI


1.1/a Logisztika fejlesztése

A katonai repülőtér polgári célú felhasználása a logisztikai fejlesztést szolgálhatja (teherforgalom, üzleti személyforgalom) Vizisport telep melletti kertészet idegenforgalmi célú hasznosításával A katonai repülőtér polgári, gazdasági célú hasznosításával

1.1/c Turizmus bevételének növelése 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása 1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése 2.1/b Iskolázottsági szint emelése 2.1/c Lakáshelyzet javítása 2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése 2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása

2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése 2.2/a Esélyegyenlőség növelése

A 442 sz. út elkerülő déli szakasza és a belterület között kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jelölhető ki, a helyben foglakoztatás erősítésére --Szandaszőlősön tömbfeltárásokkal, új lakóterületek előkészítésével, menedzser lakóparkok kiépítésével Alcsi-szigeten A hiányzó közművek kiépítésével (Szandaszőlősön és Alcsiszigeten) A 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának megépítésével, a szandaszőlősi és az Alcsi-szigeti közlekedési hálózat összekapcsolásával, új gyűjtőút kiépítésével Szandaszőlős nyugati határán. A városrész-központban kulturális létesítmény építése, a déli határ mentén sportterületek létesítése A fenti fejlesztések javítják az itt lakók esélyegyenlőségét

2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a balesetmentes közlekedés elérését is) 2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése 3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása

Körforgalom létesítése a Karinthy Frigyes és a Vörösmező utca csatlakozásánál A városrészközpontban fórumok, közpark kialakítása


A 442 sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépítésével az átmenő forgalom csökkenthető. A városrészközpontokban fórumok létesítése.


A fenti beavatkozások együttesen eredményezik

2008 FEBRUÁR

Holt-Tisza rehabilitálása (kotrása, megújítása)

A kertvárosias karakter megőrzésével, közterületi fásításokkal.

140

VÁTERV95


5.2 A városfejlesztés gócpontjai—a lehetséges fejlesztési akcióterületek Az alábbiakban a fenti elemzés alapján a problémák és a fejlesztési célok városrészenkénti összehangolására támaszkodva, kijelölésre kerültek városrészenként a fejlesztési gócpontok, akcióterületek, ahol a problémák és a problémákra adandó fejlesztési válaszok sűrűsödnek, szinte egymásra rétegződnek. 5.2.1 A lehetséges akcióterületek lehatárolásának módszere Az akcióterületek száma városrészenként általában egy, kivételesen kettő, de előfordul, hogy a központi maghoz funkcióban kapcsolódó, de földrajzilag elkülönült területek is tartoznak. A lehetséges akcióterületeket és a fejlesztési célokhoz tartozó lehetséges fejlesztési területeket a város egészére kiterjedő átnézeti vázlaton, együttesen és sémaszerűen ábrázoltuk. A vázlaton feltüntettük a forgalomképes önkormányzati ingatlanokat is, hogy azok elhelyezkedése is segítsen a lehetséges akcióterületek kiválasztásában. A kiválasztáshoz felhasználtuk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, mégpedig a társadalmi jellegű problémák területi halmozódása alapján. A módszer lényege: A statisztikai adatok körzeteit a városrészek további bontásával állítottuk elő, városszerkezeti határok, ill. az egymástól jelentősen eltérő beépítési, használati karakterek alapján. E területekre kaptuk meg a Statisztikai Hivatal által összeállított adatsorokat, természetesen városrész és városi átlagok feltüntetésével. Hét mutató-sort választottunk ki, és az összegezhetőség érdekében az értékeket azonos nevezőre hoztuk, pontozással. A pontozást egy-egy soron belül úgy határoztuk meg, hogy a városi átlagot „0” értékkel szerepeltettük, a legnagyobb vagy a legkisebb értéket +5 pontként rögzítettük, attól függően, hogy az alsó vagy a felső érték tekinthető kedvezőnek. Az így kijelölt két pontra helyezett lineáris összefüggéssel, határoztuk meg az egyes statisztikai adatok pontszámait. Adatsoronként a +5 értelmezését az alábbi táblázat mutatja be. (minden adatsornál az átlag a 0 érték) Adatsorok témái

Maximális statisz- Minimális statisztikai értékek tikai értékek pontminősítése pontminősítése

.A fejlesztési céloknak megfelelő lehetséges beavatkozási célterületek és a statisztikai adatokból egymásra rétegezett problématérkép összevetésével jelöltük ki a lehetséges fejlesztési akcióterületeket sémaszerűen. Minden városrészben egy, vagy két fejlesztési csomópontot jelöltünk. Ezek közül választottuk ki a 2007-2013 közötti években prioritásként kezelhető akcióterületeket, melyeket pontos határokkal jelöltünk. Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi jellegű problématérképet és a hozzá-

1. vitalitási index +5 2. legfeljebb általános isk. vég+5 zettséggel rendelkezők száma 3. felsőfokú végzettségűek a 25 +5 éves és idősebb népesség arányában 4. alacsony komfort fokozatú la+5 kások aránya 5. rendszeres munkajövede+5 lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 6. foglalkoztatottak aránya a 15+5 64 éves népességen belül 7. foglalkoztatott nélküli háztar+5 tások aránya tartozó adatsorokat. A problématérképen látható következtetések: Kiugróan negatív pontszámmal szerepelnek a roma lakóterületek, de ugyancsak kiugróan negatív értékű a Varjú utca menti, a Körösi út és környéke, valamint a Vadász utca menti családiházas lakóterület, de a Mester úttól délre eső kertvárosias városrész is. A magas pozitív pontszámmal szerepelnek a Széchenyi kertvárosi részek, a Széchenyi lakótelep, a Rákóczi út és környéke, valamint a Tisza-parti városrész és Szandaszőlős. A problématérkép alapján jelöltük a társadalmi szempontú beavatkozási területeket. A városrészenkénti-a jelenlegi helyzet elemzése alapján a fejlesztési célokhoz rendelhető--lehetséges akcióterületeket öszszevetve az elsősorban társadalmi problémákat tükröző alábbi problématérképen ábrázolt beavatkozási területekkel, megállapítható, hogy átfedések, de jelentős különbségek is vannak. Az összesített mérlegelés során figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt akcióterületek mennyi szolnoki lakóst érintenek. Természetesen lényeges szempont volt, hogy egy-egy pozitív hatású akcióterületi beavatkozás a lakosság minél nagyobb hányadának életkörülményeit javítsa. Továbbá mérlegelendő volt, hogy némely Sőt a szomszédos társadalmi problémák orvoslását is szolgálja. 2008 FEBRUÁR

141

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

142

VÁTERV95


A PROBLÉMATÉRKÉPHEZ TARTOZÓ ADATSOROK A STATISZTIKAI MUTATÓK MEGNEVEZÉSE

ÉRTÉKEK JELLEGE

VIZSGÁLT KÖRZETEK

VÁROSI ADATOK 7.3

ÁTLAG

MAX

MIN

STATISZTIKAI ADAT

0,52

0,3

0,47

0,6

0,82

0,73

0,36

0,56

0,37

0,62

2,89

2,51

2,89

0,51

0,65

7,93

2,4

0,42

0,67

4,22

0,75

0,52

1,21

0,54

0,87

7,93

0,3

PONTSZÁM

-0,25

-0,4

-0,28

-0,19

-0,03

-0,1

-0,36

-0,22

-0,35

-0,18

1,43

1,16

1,43

-0,25

-0,16

5

1,08

-0,32

-0,14

2,37

-0,08

-0,25

0,24

-0,23

0

+5

-5

STATISZTIKAI ADAT

15,4

19,7

13,9

17,2

12,5

16,2

17,1

15,9

11,6

34,1

18,8

17,8

63,2

37,4

26,4

79,1

26,1

36,0

41,0

93,7

25,6

13,0

17,8

18,2

19,2

93,7

11,6

PONTSZÁM

0,25

-0,03

0,35

0,13

0,45

0,20

0,14

0,22

0,51

-1,00

0,03

0,09

-2,95

-1,22

-0,48

-4,02

-0,46

-1,13

-1,46

-5,00

-0,43

0,42

0,09

0,07

0,00

-5,00

5,00

STATISZTIKAI ADAT

35,5

24,1

20,5

19,0

28,3

21,6

15,0

16,7

23,3

10,5

14,6

30,1

0,0

5,5

9,2

1,7

14,4

5,7

3,9

0,0

12,8

23,5

20,9

25,8

19,2

35,2

0,0

PONTSZÁM

5,00

1,50

0,40

-0,06

2,79

0,74

-1,29

-0,77

1,26

-2,67

-1,41

3,34

-5,89

-4,20

-3,07

-5,37

-1,47

-4,14

-4,69

-5,89

-1,96

1,32

0,52

2,02

0,00

+5

-5

STATISZTIKAI ADAT

12,1

3,3

48,2

4,2

9,2

7,5

1,3

0,4

14,7

22,1

1,1

9,7

96,0

35,3

21,6

100,0

35,6

33,6

38,2

100,0

15,0

16,4

13,1

43,3

10,2

100

1,1

PONTSZÁM

-0,11

0,82

-1,68

0,77

0,49

0,58

0,93

0,98

0,18

-0,23

0,94

0,46

-4,35

-0,97

-0,20

-4,57

-0,98

-0,87

-1,13

-4,57

0,16

0,09

0,27

-1,41

0,00

-5

+5

STATISZTIKAI ADAT

41,9

47,1

39,7

41,4

39,6

36,0

38,7

37,3

34,6

49,4

35,8

37,6

70,2

46,7

42,2

79,1

25,5

46,0

53,1

95,2

43,4

39,6

36,6

36,6

39,5

79,1

25,5

PONTSZÁM

-0,22

-0,68

-0,02

-0,17

-0,01

0,31

0,07

0,20

0,44

-0,89

0,33

0,17

-2,76

-0,65

-0,24

-3,55

1,26

-0,58

-1,22

-5,00

-0,35

-0,01

0,26

0,26

0,00

-5

+5

STATISZTIKAI ADAT

55,0

49,0

56,6

54,3

56,7

59,6

55,2

56,7

60,0

44,8

62,3

60,1

28,8

45,4

53,1

20,3

73,0

46,0

42,7

4,7

50,7

55,3

60,1

58,1

56,7

73,0

20,3

PONTSZÁM

-0,16

-0,74

-0,01

-0,23

0,00

0,28

-0,14

0,00

0,32

-1,14

0,54

0,33

-2,68

-1,09

-0,35

-3,50

1,57

-1,03

-1,35

-5,00

-0,58

-0,13

0,33

0,13

0,00

+5

-5

STATISZTIKAI ADAT

42,1

52,1

45,6

37,3

34,0

37,8

50,5

45,9

45,1

54,7

19,6

23,1

57,1

47,2

40,6

70,6

37,3

46,6

51,8

88,0

41,6

41,2

28,2

31,0

36,7

88,0

19,6

PONTSZÁM

-0,53

-1,50

-0,87

-0,06

0,26

-0,11

-1,35

-0,90

-0,82

-1,75

1,67

1,33

-1,99

-1,02

-0,38

-3,30

-0,06

-0,96

-1,47

-5,00

-0,48

-0,44

0,83

0,56

0,00

-5

+5

∑ PONTSZÁMOK

3,99

-1,03

-2,11

0,18

3,95

1,90

-2,00

-0,49

1,54

-7,87

3,52

6,88

-19,18

-9,40

-4,88

-19,32

0,93

-9,04

-11,46

-28,09

-3,71

0,99

2,54

1,40

VIZSGÁLT KÖRZETEK

1.1/A

1.1/B

1.1/C

1.1/D

1.2

1.3/A

1.3/B

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

4.1

4.2

4.3/A

4.3/B

4.3/C

5.2

5.3

5.4

7.1

7.2

7.3

Népesség efő (két tizedre kerekítve)

3,3

VITALITÁSI INDEX

LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMA

FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK A 25 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYÁBAN

ALACSONY FOKOZATÚ ARÁNYA

KOMFORT LAKÁSOK

RENDSZERES MUNKAJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORUAKON BELÜL FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A 15-64 ÉVES NÉPESSÉGEN BELÜL

TISZAPARTI VÁROSRÉSZ

FOGLALKOZTATOTT NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK ARÁNYA

2008 FEBRUÁR

2,14

0,41

5,955

143

7,94

VÁTERV95

10,17

3,16

3,48

1,52

1,58

14,25

2,0

0,09

0,3

3,36

0,11

0,62

0,31

3,45

0,11

ALCSI-SZIGET

7.2

SZANDASZŐLŐS

7.1

KERTVÁROS

5.4

DÉLI IPARTERÜLET

5.3

TÖRTELI UTCA ÉS KÖRNYÉKE

5.2

KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE

4.3/C

VADÁSZ UTCA ÉS KÖRNYÉKE

4.3/B

TÜCSÖK UTCA ÉS KÖRNYÉKE

4.3/A

HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE

4.2

PÁRTOSKÁPOLNA ÉS PLETYKAFALÚ

4.1

NAGYSÁNDOR ÚT ÉS KÖRNYÉKE

3.3

VARJÚ UTCA ÉS KÖRNYÉKE

3.2

SZÉCHENYI KERTVÁROS

3.1

SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ

2.3

MESTER ÚTTÓL D-RE ESŐ KERTVÁROS

2.2

MESTER ÚTTÓL É-RA ESŐ KERTVÁROS

2.1

TALLINN-VÁROSRÉSZ

1.3/B

ZAGYVA-PARTI VÁROSRÉSZ

1.3/A

SZÁNTÓ KRT ÉS KÖRNYÉKE

1.2

RÁKÓCZI ÚT ÉS KÖRNYÉKE

1.1/D

JUBILEM TÉR ÉS KÖRNYÉKE

1.1/C

VÁROSKÖZPONT

1.1/B

TÓFENÉK UTCA ÉS KÖRNYÉKE

1.1/A

1,42

1,41

9,44

0,73


Az alábbiakban bemutatjuk sémaszerűen a város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből levezetett lehetséges akcióterületeket és a társadalmi problémák halmozódásával indokolható beavatkozási területek egymásra fedését.

A város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből levezetett lehetséges akcióterületek és a társadalmi problémák halmozódási területei

--A „zászlóshajónak” tekinthető beavatkozási terület a Belváros egy részét és a Tiszaligetet magábafoglaló akcióterület. („Szolnok a Tisza fővárosa” c. program célterülete) Ennek hatóköre a város egésze, a szolnoki kistérség, és bizonyos elemeit tekintve az Észak Alföldi Régió. Összességében a fejlesztés alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával--javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. --A Jubileum tér és környékén társadalmi szempontból összességében kedvezőtlen az összkép. A helyzetet súlyosbítja, hogy az itt élők száma eléri a 6000-et. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma alacsony, a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlagnál magasabb. A lakóterület a város egyik legfontosabb kapuja, a vasútállomásról érkezők itt kapják az első benyomást a városról. A lakóterület környezeti problémái közül súlyos a parkolási hiány és a közlekedésből származó zajártalom. A beavatkozás jellege ennek ellenére a szociális rehabilitáció nem lehet, mert az ehhez szükséges mutatószámok ezt nem igazolják. Ezért a beavatkozás jellege funkcióbővítő rehabilitáció lehet, mely természetesen a lakóépületek rehabilitációja mellett a fogadó tér kulturált kialakítását és kereskedelmi, szolgáltató funkciók bővítését kell hogy eredményezze. --A Széchenyi városrész lakótelepi részének lakói ugyan társadalmi szempontból összességében nem tekinthetők halmozottan hátrányos helyzetűeknek, de éppen a nagy lakószám (14 250 fő) és a fiatalok magas száma (2,89 a vitalitási index), és a kedvezőtlen környezeti állapotok, a városrész várostesthez képest külpontos helyzete miatt indokolt az akcióterületi megjelölés. A beavatkozás város egészére való kihatása is kimutatható, ugyanis a városban élő 0-14 éves korúak 25 %-át a Széchenyi lakótelepen lakó fiatalok teszik ki. Szolnok jövője nem kis részben az itt lakó fiatalok életkörülményeinek javításától függ. Az akcióterületbe tartozónak javasolható a társadalmi szempontból kedvezőtlen megítélésű Varjú utca és környékének is, ahol műszaki infrastruktúra hiányosságok is kimutathatók. Az itt lakók környezeti in2008 FEBRUÁR

144

VÁTERV95


tegrálása, a mainál kedvezőbb lakókörnyezeti viszonyok létrehozása a beavatkozás egyik fontos célja lehet. A beavatkozás jellege a város egészét érintő funkcióbővítő rehabilitáció. Összességében a fejlesztés alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtésével és a lakások műszaki állapotának javításával, a városrész elszigeteltségének enyhítésével a lakónépesség megtartása. --Szandaszőlős társadalmi szempontból történő értékelése kedvező. A Belváros mellett itt a legmagasabb a felsőfokú iskolát végzettek száma. Akcióterületi kijelölését ez utóbbi, és a városrész külpontos elhelyezkedése, valamint a műszaki infrastruktúra hiányosságok, a városrészközpont hiánya, és nem utolsó sorban a jelenlegi és jövőben növekvő magas népesség szám (jelenlegi mintegy 9500 fő) indokolja. A beavatkozás jellege funkcióbővítő rehabilitáció. Összességében a fejlesztés alapvető célja a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, a hiányzó műszaki és humán ellátottsági viszonyok javítása, valamint városrészközpont létesítése. --Nyugati városrész akcióterületén két eltérő fejlesztési beavatkozás különböztethető meg. A Thököly út melletti volt lakatanya területének és környezetének hasznosítása az önkormányzat számára jelentős bevételi forrás lehet. A beavatkozás funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció. A laktanya barnamezős rehabilitációja, a nyugati városrész egyéb területeinek jelentős átalakítását, funkcióváltását fogja eredményezni. A városrész közlekedési kapcsolatai mind a Széchenyi, mind a Déli városrész felé javulni fognak. Eddigi elszigeteltsége megszűnik. Ennek következtében Pártoskápolna és Pletykafalú társadalmilag hátrányos helyzete enyhülni fog (a közeli munkahelyek jelentős bővülése miatt, a környezetvédelmi beavatkozások és a városrész javuló külső közlekedési kapcsolatai következtében). Összességében a fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása.. A másik beavatkozási terület a városrészben a Hangya és a Tücsök utca környéki lakótömbökre terjedne ki. E tömböket a társadalmi jellegű problémaelemzés halmozottan hátrányos területként jelöli. Összességében a fejlesztések alapvető célja a romatelep szociális rehabilitációja révén annak környezeti és társadalmi beilleszkedésének elősegítése a környező lakóterületekbe. --Az Alcsi városrészben a Mester úti laktanya hasznosítása részben szociális lakóterületként, részben vállalkozási célú lakó ill. intézményi és gazdasági területként vehető számításba. Ez utóbbi ugyancsak jelentős önkormányzati bevételt eredményezhet. A beavatkozás a városrész egészére hatással lesz. Különösen fontos a fejlesztés a Mester úttól délre eső lakóterületen, de a Tallinni lakótelepen lakók számára is (munkahelyek száma emelkedni fog, a lakóterületek felértékelődése várható) Összességében a fejlesztések alapvető célja a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. --A Déli városrészben két ponton mutatható ki társadalmilag hátrányos halmozódás, a Körösi út menti kertvárosias lakóterületen és azon belül a Törteli romatelepen, valamint a Zápor utca és a Hullám utca környékén. A város legelhanyagoltabb lakótömbjei itt találhatók. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakó és az ipari gazdasági területek egymást zavaró módon keverednek. A beavatkozás jellege szociális rehabilitáció lehet, ahol a környezetvédelmi fejlesztéseknek is jelentős szerepet kell kapniuk. Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a társadalmilag hátrányos helyzet oldása, elsősorban a környezeti állapotok javításával A Déli városrész másik két lehetséges fejlesztési akcióterülete a Piroskai út és környékén végrehajtandó ipari park bővítése és a meglévő ipari gazdasági területek --Gyökér és Panel utca-- rehabilitációja. Mindkét beavatkozás a város egészének gazdaságfejlesztését célozza. A Tiszai vegyiművek lakótelepének lakói ugyan társadalmilag hátrányos helyzetben élnek, de távlatban e területek --elsődleges gazdasági célú felhasználása, valamint a hosszabb távon is szennyezett környezet miatt--rehabilitációja nem javasolható. A fokozatos áttelepítés, az elköltözés ösztönzése lehet az egyedül hatékony beavatkozás Összességében mindkét akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése. Az Alcsi-szigeti akcióterület kijelölését a meglévő üdülőterületek lakóterületi átsorolásához szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint az alulhasznosított kertészet telkének turisztikai és rekreációs célú felhasználása indokolja. Régóta tervezett és szükséges feladat a Holt Tisza rehabilitációja (kotrása). A városrész lakó és rekreációs területein a zsákjellegű közlekedési úthálózat és tömegközlekedés megszüntetése. 2008 FEBRUÁR

145

VÁTERV95


Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel a lakóterületi funkció megerősítés, bővítése. A lehetséges akcióterületek előzőektől eltérő típusát jelentik a ma még beépítetlen területek rekreációs, ill. turisztikai célú igénybevétele. Két ilyen akcióterület jelölhető ki, az egyik a Milléri tó környékén— elsősorban szabadidős tevékenységek számára és turisztikai férőhely-bővítési céllal; a másik a Szandai réteken, a bevásárlóközponthoz csatlakozóan—zajosabb, lakókörnyezetet zavaró rekreációs funkciók befogadására. Ez utóbbi területhez csatlakozhatna a jövőben, a jelenleg HM kezelésében lévő sportrepülőtér, melynek honvédségi kezelésének megszűnése estén, a város nagyszabású rendezvényterülete itt alakulhatna ki. Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. Nem jelöltük akcióterületként a Tiszaligettől keletre fekvő, annak bővített területeként is felfogható, ma árvizektől nem mentesített, de kiskertekként hasznosított Üdülősor utca környéki telkeket. A településrendezési tervek távlatban beépítésre szánt területként jelölik, de a hasznosítás feltétele az árvízmentesítés, melynek középtávon nincs realitása. Végül megemlítjük a civilszervezetek és a lakosság által javasolt fejlesztések közül azokat, melyek nem épültek be ugyan a fenti fejlesztési akcióterületekbe, de figyelemreméltó gondolatokat tartalmaznak. Ezeket különböző okokból középtávon nem tartjuk megvalósíthatóaknak, vagy olyan fejlesztések, ill. rehabilitációk, melyek területileg elszigeteltek, és nem kapcsolhatók más fejlesztésekhez. Ugyanakkor a jövőbeni stratégiai aktualizálások során, előkészítettségük előrehaladtával, beépülhetnek a fejlesztési akcióterületek projektjei közé. Az életképes, de a fejlesztési akcióterületeken belül nem szerepeltetett javaslatokat az átnézeti vázlaton kék színnel jelöltük. A civilszervezetek és lakosság által javasolt témákat az 1. sz. melléklet tartalmazza, ahol a beilleszthetőség rovat alatt megtalálható a jelen stratégiába történő beépítésük módja. A jobb áttekinthetőség kedvéért az alábbi ábra külön is szemlélteti az akcióterületekbe nem került, de indokoltnak tartható fejlesztési javaslatokat. Ugyancsak ezen a sémán is jelöljük a város által, már korábban tervbe vett, de még nem realizált, és a jelen stratégiai terv akcióterületbe nem tartozó közlekedési, ill. intézményi fejlesztési elképzelések területeit.

2008 FEBRUÁR

146

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

147

VÁTERV95


5.2.2 AZ AKCIÓTERÜLETEK ÁTNÉZETI VÁZLATA

é

2008 FEBRUÁR

148

VÁTERV95


Átnézeti vázlat a lehetséges fejlesztési célterületek és a lehetséges akcióterületek sémaszerű bemutatásával AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEI, FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTJAI –A REHABILITÁCIÓ TIPUSAI, A TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

A-B SZOLNOK A TISZA FŐVÁROSA

B. TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK

X X X

X

A-B16 Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása

B SZANDAI RÉTEK

C. ALCSI VÁROSRÉSZ

CI. MESTER U-I VOLT LAKTANYA

CI.7 Üzleti negyed, kereskedelmi közp.+irodák építése 2008 FEBRUÁR

149

VÁTERV95

X X

X X

X

A lakossági szolgáltatásokat javítja

A közösségfejlődést elősegíti

Növeli a helyi foglalkoztatást

Fokozza a vállalkozási kedvet

Megőrzi a termé szeti örökséget

X X X X X

X X X X X

X X X X

X

X

X

X X X

X X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti parkoló, és park kialakítása A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési beavatkozások A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások B 1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése (gyűjtőút, csomópont, létesítmények, védőfásítás) B 2 Új közúti híd építése B 3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése CI.0.Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás) CI.1 Közlekedési létesítmények építése CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken CI.3 1. sz. lakópark kialakítása CI.4 2. sz. lakópark kialakítása CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése

Megőrzi a kulturális örökséget

A1 Lakótelep rehabilitáció A2 Fogadótér kulturált kialakítása A3 Környezetvédelmi beavatkozások A4 Intézmények építése, felújítása A5 Kerékpárutak létesítése A-B1. városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében A-B2. városközpont I. befejezése, kiegészítése A-B3 Kossuth tértől é-ra eső tömb komplex rehabilitációja A-B4 Szapáry út és környék komplex rehabilitációja. A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, határos ingatlanok hasznosítása A-B7 Óállomás és környékének hasznosítása A-B8 Tisza-parti sétány folytatása keleti irányban, volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi célú hasznosítása A-B9 Támfal átépítés a meglévő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítés és sétány kialakítás A-B11. Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők A-B12. Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten A-B13 Termálszállók Tiszaligeten A-B14 Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú funkcióbővítés A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep

Rehabilitálja a rozsda-övezetet

A JUBILEUM TÉR ÉS KÖRNYÉKE

Támogatható tevékenységek

Rehabilitálja a fizikai Környeztet

A. BELVÁROS

Rehabilitáció típusa A gazdaság növekedését segíti

FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTOK

Szociális célú

AKCIÓTERÜLETEK MEGNEVEZÉSE ÉS JELE

Funkció bővítő

ÉRINTETT VÁROS RÉSZEK

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X X

X X X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X

X X X X

X

X

X X X

X

X X X X X X X X

X


CII. MILLÉRI CSATORNA KÖRNYÉKE

D. SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ

ÉS

D. LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UTCA KÖRNYÉKE

E. NYUGATI VÁROSRÉSZ

EI THÖKÖLY ÚT MELLETTI LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE.

EIII TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE FI. KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE

F. DÉLI VÁROSRÉSZ

FII. IPARTERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA FIII. IPARI PARK BŐVÍTÉSE

G. KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, ALCSI-SZIGET-TENYŐSZIGET

GI ALCSISZIGETI

GII. SZANDASZŐLŐS

2008 FEBRUÁR

150

VÁTERV95

CI.8 1. sz. szociális bérlakások építése CI.9 2. sz. szociális bérlakások építése CII 0. Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás) CII 1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása, városkapu kialakítása CII 2 Milléri tó és környéke szabadidőközpont közterületein a műszaki infrastruktúrák kiépítése. CII 3 Közterületek kialakítása CII 4 Állatkert építése CII.5 Vadász és lovassport lbázisok építése CII. 6 Szállásférőhely fejlesztése CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása D1 Lakótelep rehabilitáció D2. Széchenyi Szabadidő és Sportközpont létesítése. D3. Pellet erőmű D4 Varjú utca és környéke társasházi átépítésének előkészítése D5 Széchenyi parkerdő szabadidő-ökopark bővítés E0. Előkészítő feladatok (rendezési tervek, megvalósíthatósági tanulmány módosítása, telekrendezés) E/. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja E2 Bevásárló központ építése. E3 Városkapu kialakítása E4. Gazdasági területek területelőkészítése E5. Funkcióbővítő szociális lakóterületi rehabilitáció

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X X X

X X X X

X X X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X X X

X X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X FI.1. A Törteli utcai romatelep felszámolása FI 2. Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) FI.3. Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások FI.4 Lakó és ipari telep-helyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés FII 1 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja FII 2 Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja FIII. 1 Előkészítő feladatok (rendezési terv módosítása, véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kiaklakítás, közterületek kisajátítása) FIII. 2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése FIII. 3 Közlekedési hálózatok kioépítése akcióterületen belül FIII. 4 Közművek kiépítése GII.1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások (Holt-tisza rehabilitációja, szállodafejlesztés,. védőfásítás) GII. 2 Lakóterületfejlesztések (üdülőterületi átsorolás, szennyvízelvezetés, Vízpart krt meghosszabbítása, új lakóterületek kiépítése) GIII/1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy M utca mentén GIII/2 Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gy utca csomópontjában GIII/3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása GIII/4 Új lakóterület kialakítása GIII/5 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése GIII/6 Városrészen belüli fejlkesztések GIII/7 Sportterület kialakítása GIII/8 Kereskedelmi, gazdasági területek fejlesztése GIII/9 Fásítás GIII/9 GIII/10 Hiányzó közművek kiépítése

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X

X X X

X

X X

X X

X

X X X

X X X

X X

X


5.3 Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként Az alábbiakban ismertetjük a lehetséges akcióterületenként az azokon belül megvalósítandó fejlesztési feladatcsoportokat, projekteket, projektelemeket. 5.3.1 A jelű – Jubileum tér és környéke akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja, egyrészről, hogy a mainál kedvezőbb lakókörnyezet kialakítása, mindezek hatására a lakónépesség életkörülményeinek javítása, másrészről, hogy a város egyik legfontosabb fogadótere a város múltjához, városi szerepköréhez méltó színvonalas közterületté épüljön át. Cél, hogy a lakótelep lakónépesség számának változása. ne legyen kedvezőtlenebb a város egészének népességváltozásánál. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét célja: -- a lakóépületek műszaki és esztétikai rehabilitációja, -- az ellátottsági viszonyok javítása, -- a közlekedésből származó zajártalmak csökkentése, -- a közterületek zöldfelületek rehabilitációja, -- a városkapu funkcionális és környezeti kialakítása. A fejlesztés hatására: Az életkörülmények a lakásviszonyok és a lakókörnyezet kulturáltabb kialakítása révén javulni fognak. A lakótelepen a közösségi élet megerősödik. Ennek következtében a lakóterületről kitelepülők száma mérséklődik. A városkapu kulturált, gépjármű forgalomtól mentes kialakításával a város arculati megítélése javulni fog, a befektetők számára, a városba látogató turisták számára Szolnok vonzóbb célponttá válik. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: A Thököly út, az Elek István utca, Bajcsy Zsilinszky út és a vasút által határolt terület. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői Fejlesztési feladatcsoportok

Projektek

jel

megnevezés

jel

megnevezés

A1

Lakótelep rehabilitáció

1

épületek szerkezeti, homlokzati felújítása

2 3 1 2 3 1

parkolók felújítása, bővítése közkertek felújítása kertrendezés, növénytelepítés gyalogos burkolatok létesítése parkolók átépítése fásítások

1 2

Városi Kollégium felújítása Ligeti úti általános iskola akadálymentesítése Idősek gondozási központjának építése Pitypang tanóvoda felújítása Körösi Csoma Sándor általános iskola és Művészoktatási Intézmény felújítása Józsika úti bölcsőde és a Bölcsődei Igazgatóság épületének felújítása Liget utcai bölcsődei gazdasági hivatal előkészítő konyha felújt. Fogyatékosok nappali intézményének építése Abonyi út, József Attila út mentén Jubileum tér-Baross Gábor útvárosközpont között

A2

Fogadótér kulturált kialakítása

A3

Környezetvédelmi beavatkozások Intézmények építése, felújítása

A4

3 4 5

6

7 8 A5

Kerékpár utak létesítése

1 2

2008 FEBRUÁR

Jellemző adatok

férőhely (f) lakás (l) gépészeti,

151

bruttó szintterület

m² (fm)

1700 lakás

VÁTERV95

700 m²

600 m² 1140 fm 720 fm

érintett telkek száma


Jubileum tér és környéke akcióterület projektcsoportjai

5.3.2 A-B jelű--„Szolnok a Tisza-fővárosa” akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros környezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával-javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. Alapvető cél továbbá, hogy a Szolnok a Tisza fővárosa megnevezésű akcióterületi beavatkozások, a fejlesztések „zászlóshajójaként” a további környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét, megerősítve a városi kötődést. Cél, hogy --a belvárosi, tiszaligeti és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra emelkedjen, ebből a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, --a foglalkoztatott nélküli háztartások száma 2013, ra a 2001 évi értékről 30 %-ra, csökkenjen, --a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglőhelyek száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen (2005-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 20,4 db/1000 lakos, a vendéglátóhelyek száma 241 volt.), a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató egységek aránya 2005 évi 30,1% részesedésről 2013-ra 45 %-ra emelkedjen. A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések részletes céljai: --a város gyalogos felületeinek, tereinek hálózattá fejlesztése, a társadalmi életet befogadó, élénkítő, ezáltal, a városi identitást erősítő, a humán létesítmények életterét kibővítő, a gépjárműforgalomtól elválasztott egészséges színtereinek kialakítása, kibővítése; --a városközpont torzóként fennmaradt építészeti együtteseinek, városarculat számára is többletet adó befejezése, a városközponti területek kibővítése, a város kisvárosi örökségét hordozó területeinek városközponti jellegű hagyományos jellegű kereskedelmi szolgáltatási, vendéglátó, turisztikai funkciókkal történő betelepítésével; --a tiszai gyalogos-, kerékpáros híd megvalósításával, közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat létesítése a Belváros és Tiszaliget között. További cél, hogy a jó megközelítési viszonyok megteremtése és a felesleges gépjárműforgalom kiiktatása mellett, a tiszaparti látvány élményszerűvé váljon, és a város 2008 FEBRUÁR

152

VÁTERV95


turisztikai értékei nagyobb hangsúlyt kapjanak. Ezáltal a város turisztikai vonzereje és ezzel a városba látogató túristák száma növekedjen; -- a tiszaligeti termál- rekreációs és sportközpont megvalósításával, központi helyen, jó megközelítési viszonyok mellett, olyan rekreációs és sportközpont működjön, mely erősíteni tudja Tiszaliget rekreációs ellátó szerepét, azaz a város népességének és az idelátogató turistáknak színvonalas szabadidő eltöltési lehetőséget kínáljon. Az élményfürdő építésével, a meglévő gyógy-termálvíz hasznosításával a szórakozási, felüdülési, gyógyászati, rekreációs szolgáltatások kibővíthetők. További cél, hogy a verseny és tömeg vízisportok számára az edzési és versenyzési körülmények javuljanak. --Tiszaligeten az idegenforgalmi szállás és szabadidő ellátó kapacitás bővítésével turisztikai szerepkör erősítése, a város turisztikai bevételeinek növelése -- az előző projektelemek infrastruktúráinak kiépítésével a biztonságos működés feltételeinek megteremtése. A szükséges közműhálózatok mellett cél a szükséges parkolókapacitások megteremtése is A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések hatására: --A Belvárosban a városi szintű szolgáltatások kibővülnek, a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek, a környezetterhelés csökkeni fog, a társadalmi érintkezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó lakókörnyezetté válik, megáll a népességcsökkenés, a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus. Felértékelődnek az ingatlanok, a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a megőrzést hosszútávon biztosító funkciót kapnak. Megnő az idegenforgalom, az ittlakók, de az itteni telektulajdonosok bevételei fokozatosan emelkedni fognak. --A fejlesztések hatására a szomszédos városrészekben a városi ellátás szintje emelkedni, a városi területek kihasználtsága növekedni fog. A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segíteni fogják a nyugati és a déli városrészek gazdasági területeinek betelepülését. A belvárosi közelség az Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is segíteni fogja. Széchenyi városrészben a városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet hiányát a belvárosi gyalogos összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja. A tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi rehabilitáció, további rekreációs fejlesztések kiinduló pontja lesz dél felé, a Szandai rétek irányában, ahol nagykiterjedésű, beépítetlen és természeti környezetbe ágyazott szabadterületek állnak rendelkezésre, városi szabadidő és rendezvényterületek kialakításához. --Összvárosi szinten a városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztésekkel, változni fog pozitív irányban Szolnok arculata, melyben a jelenlegihez képest nagyobb szerepet fog kapni a Tisza, mint turisztikai vonzerő, láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományokat hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok. Ennek következtében Szolnok ipari gazdasági szerepköre mellett a jövőben egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi szerepköre is. --A belvárosi rehabilitációs akcióterület fejlesztései hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlődéséhez is, egyrészt a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével, de az újonnan kialakuló gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával, vendéglátói szolgáltatásaival, a Tiszaliget termál, sport és fürdő szolgáltatásaival. A Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a regionális, kistérségi rendszerhez. A Belváros turisztikai kínálatai, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi turizmusfejlesztési csomagokhoz. --A Belvárosi rehabilitáció keretében végrehajtandó fejlesztések segítik az Észak Alföldi Régión belüli területi különbségek kiegyenlítődését, az idegenforgalmi kínálattal, a városi intézményi ellátás bővítésével, az életkörülmények javításával. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Belvároson belül az Ady Endre utca, Pólya Tibor utca, Szabadság-tér, Kossuth Lajos út, Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára, Damjanits utca, Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indóház utca, Mártírok útja, Templom utca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt terület, továbbá Tiszaliget egésze. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok

Projektek

jel

megnevezés

jel

megnevezés

A-B1

Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében

1 2

telekrendezés gyalogos-vegyes útburkolatok kialakítása gépjárműutak felújítása

3

2008 FEBRUÁR

Jellemző adatok

férőhely (f) lakás (l)

153

VÁTERV95

bruttó szintterület

m² (fm)

érintett telkek száma 13 telek


4

A-B2

Városközpont I befejezése, kiegészítése

5 1

2

A-B3

A-B4

Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja

Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja

3 4 5 6 7 1

2 3 4 1 2 3 4 5

A-B5

A-B6

Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása

Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette lévő ingatlanok hasznosítása

6 7 8 9 1 2 3 4 5 1 2 3

4 5

A-B7

Óállomás és környékének hasznosítása

1

2 3 4

épület rehabilitáció és funkcióváltás fásítás, parkosítás Fehérház bővítés átépítés, bővítés „AGORA” multifunkcionális közművelődési központ Budapest bank melletti telken bankszékház parkoló ház 4 szint parkolólemez 2 szint gyalogos felületek kialakítása parkosítás gépjárműút felújítás, átépítés lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokzatok) gépjárműutak felújítása parkoló-lemez az óvoda telkén parkosítás, fásítás gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése Pavilonok 6 db gyalogos ill. vegyesforgalmú útburkolatok építése épület rehabilitáció és funkcióváltás új üzletek, éttermek cukrászda (földszint+I. emelet) parkoló terep alatt 2 sz parkolólemez 3 sz szintbeli parkoló fásítás, zöldfelületek gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése pavilonok 4 db gyalogos útburkolatok építése új üzletek fásítás, zöldfelületek gyalogos útburkolatok építése fásítás, zöldfelületek Templom út és a Tisza-part közötti iskolák, kollégiumok felújítása, hasznosítása, funkcióváltása tárház hasznosítása (lakások, üzletek, vendéglátás) az Óállomás telke melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi célú hasznosítása (motel, étterem) vasút-emlékhely (indóház múzeumi célú átépítése), a telken vasúttörténeti szabadtéri bemutatók kialakítása skanzen és szabadtéri régészeti bemutató rendezvényterület kereskedelmi létesítmény

2008 FEBRUÁR

154

26 000

130 telek 4750

6500m2 új épület,3400 m2 átépítés. 3000 320 f 125 f

6400 2500 6800 3000 1500

800 l

5400 150

3000 4000 2100 szűkítés 360 10 400

320l 3000 160 240 60

3200 4800 1200 3600 1320 m² 240 4400 500 800 3250 3200 5000

100 l

VÁTERV95

+ 3000


A-B8

A volt Damjanich strand és uszoda hasznosítása

1

4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand átépítése, közhasználatú gyalogos átjáró kialakítása, épület alatt gk. parkolók

A-B9

Támfal átépítés a Tisza-parti sétány hosszában

1

szádfalazás, sétányszélesítés, támfalmagasítás gáznyomás-szabályozó idegenforgalmi hasznosítása (915/2 hrsz) támfal kialakítás sétány kiépítése parkosítás hídszerkezet parkoló gyalogos burkolatok zöldfelületek szobor áthelyezés sportuszoda lelátóval és versenymedencével

A-B 10 A-B 11

A-B 12

A-B 13

Tiszaligeti támfal kiépítés és sétány kialakítás Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők

Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten Termálszállók Tiszaligeten

2

1 2 3 1 2 3 4 5 1

2 3 1 2 3

A-B 14

Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú funkció bővítése

1 2 3 4 5 6 7 8 9

A-B 15 A-B 16

A-B 17

A-B 18

Tiszaligeti stadion sporttelep. rehab. Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása Tiszaliget kapujának rendezése

Termál központ előtti parkoló, és park kialakítása

10 11 1 2 1

2 1

2 3 1 2 3

élményfürdő termálfürdő 4 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól K-re 3 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól Ny-ra 5 csillagos termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén recepciós épület kialakítása főépületben szállás fh.-ek kialakítása (3 csillagos) kőépületek átalakítása felújítása faházak téliesítése szabadtéri színpad és lelátó lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval erdei iskola létesítése közösségi foglalkoztató, meglévő épület felújításával Sport (strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, bowling, streetball) pályák építése közmű rekonstrukció eszközfejlesztés stadion felújítás sportpályák felújítása Bővítés--1 db 400fh + 2 db 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh + 18 db 25fh felújítás diszkó épületének átépítése (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás) parkoló építése parkosítás parkoló építése gyalogos felületek építése park felújítás, átalakítás 2008 FEBRUÁR

155

250

9200

fm 3600 3600 (280) 20 fh 2500 1200 500 fh.

50x20 m medence 1580 m² 582 m²

1600 fő 150 bás 150 bás 150 bás

szo-

8000

szo-

7000

szo-

9000

250 m² 50 fh 30 db 96 fh 1000 fh lelátó 1000 fh előadó 80 fh. 300 m²

10 500

800

50+50 fh 90 fh

VÁTERV95

2000 5000 1800 750 10 000


A-B 19

A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások

1

mini körforgalom a Szapáry és 1 db a Templom utca csatlakozásánál 2 gyalogos-aluljáró elbontása 3 körforgalom szoborral a Szapá- 1 db ry és Baross G út csatlakozásánál 4 Baross G út átépítése 600 fm 5 Kerékpárutak létesítése 3440 fm A-B közműfejleszté1 vízi közművek (hálózatbőví20 sek. tés+hozzájárulás) 2 energia közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) A-B Díszvilágítások 1 Tisza - Zagyva támfal, Zounok 21 szobor, Damjanich szobor megvilágítása Megjegyzés: A táblázat A-B 2. 1. sorában - Fehérház bővítés átépítés, bővítés„AGORA” multifunkcionális közművelődési központ – szereplő bruttó szintterületi adatok a tömb teljes átépítésére vonatkoznak

Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület projektcsoportjai

2008 FEBRUÁR

Szapáry út tervezett átalakítása --utcametszet

156

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

157

VÁTERV95


SZAPÁRY ÚT ÉS KÖRNYÉKE BEÉPÍTÉSI JAVASLATA é

2008 FEBRUÁR

158

VÁTERV95


GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TISZA-HÍD PÁLYÁZATI TERV

2008 FEBRUÁR

159

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

160

VÁTERV95


VÁROSKÖZPONTOK BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

e

2008 FEBRUÁR

161

VÁTERV95


ÓÁLLOMÁS

ÓÁLLOMÁS. BEÉPÍTÉSI JAVASLATA

5.3.3 B jelű—Szandai rétek akcióterület

Szandai rétek akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei 2008 FEBRUÁR

162

Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvények számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása. Cél, hogy az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a bevásárló központ melletti önkormányzati ingatlanokon, Tiszaligethez funkcióban kapcsolódó, de a lakókörnyezetektől távolabbi elhelyezést igénylő rekreációs létesítmények számára szabadidőközpont létesítése. --a bevásárlóközpont, a Tiszaligeti és az előzőekben említett létesítmények jobb megközelítése érdekében új közúti híd építése a Tiszán; --a sport repülőtér katonai célú felszabadításával, városi és kistérségi, de régiós szerepköröket is hordozó rendezvényközpont kifejlesztése úgy, hogy a vonzó természeti környezet hosszútávú fennmaradása biztosított legyen. VÁTERV95


A fejlesztések hatására:: --a város régiós szerepköre kibővül a turisztikai és rekreációs funkciókkal. A városban a szabadidő eltöltést szolgáló létesítmények elhelyezkedése arányossá válik. --az akcióterület megközelítése, mind a városban lakók, mind a városba érkezők számára könnyen megközelíthető lesz. --a bevásárlóközpont felé irányuló közúti forgalom a régi Tisza hídon csökkeni fog, ennek következtében a zsúfoltság, balesetveszély megszűnik. Az akcióterület lehatárolása: A Tiszaligettől délre eső Szandai rét területei. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

B.1

Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése

Projektek jel

megnevezés

1

Az árvízlevezető csatorna melletti védőgáttal párhuzamos gyűjtőút kiépítése a 4. sz. főútig. kétszintes csomópont kialakítása a 4. sz. főúton a szabadidő létesítmények kiépítése, technikai sportok számára védőfásítás (a 4.sz főút mentén) híd építése Tiszaligeti csatlakozás kiépítésével A híd forgalmi kapcsolatának kialakítása a Tószegi úttal megvalósíthatósági tanulmány készítése a lehetséges program kialakítására

2 3

4

B.2

Új közúti híd építése a Tiszán

1 2

B.3

Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése

1.

2 3 4

A-B 20

közműfejlesztések.

Jellemző adatok

5 1 2

férőhely (f) lakás (l) darab (db)

védőfásítás létesítése a 4. sz főút mentén közúti megközelítés kiépítése a keleti határon m² parkolók kiépítése a rendezvény terület határán kerékpárutak létesítése vízi közművek energia közművek)

bruttó szintterület m²

terület(m²) fm

érintett telkek száma (db) területe (ha)

1900 fm (11 400 m²) 1 db 36 ha

2 db körforgalmi cs 1 db körforgalmi cs 12 000 fő/nap befogadó képességre

75 000 m² 900 fm 300 fm 120 ha

85 000 m² 1500 fm 1200 3070 fm

5.3.4 CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja városi funkciók betelepítésével a volt laktanya városrészbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá alapvető cél a vállalkozói beruházások számára területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása. Cél, hogy az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlag szintjére csökkenjen (2001 évi 47,5%→36,7%), és a lakásállomány növekedésének eredményeként az alacsony komfort fokozatú lakások arány 2013-ra 5% alá csökkenjen (a 2001 évi adat 7,9 %). A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai --a terület vállalkozási célú hasznosítása, elsősorban lakásépítés, ill. közösségi ellátást is szolgáló intézmények építése területén; 2008 FEBRUÁR

163

VÁTERV95


--szociális célú lakásépítés megvalósítása; --a városrész lakói számára, szabadidő-eltöltést szolgáló közpark létesítése; --a Belváros és az Alcsi városrész mainál jobb közlekedési kapcsolatának megteremtése. A fejlesztések hatására: A városrész ellátottsági viszonyaiban kedvező változások következnek be. A volt laktanya területén kiépülő intézmények városrész központi funkciót fognak betölteni. A városi forgalmi úthálózat meghosszabbításával a városrész Belvárosi közlekedési kapcsolatai javulni fognak. A társadalmi problémák enyhülnek, elsősorban a munkaellátottsági, és a vitalitási mutató alapján, és összességében a városrész népességszáma növekedni fog. A városrész, mint lakóterület kedvező presztízse a Sefcsik telepen kívüli lakóterületekre is kiterjed. Az akcióterület lehatárolása: a Mester úti laktanya telke által határolt terület, valamint a Sebestyén Gyula körutat és a Mester utat összekötő városi forgalmi út tervezett szabályozási területe. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

CI.0

Előkészítő feladatok

Projektek jel

megnevezés

1 2

rendezési tervek módosítása megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) Telekrendezés, közterületek kialakítása Mester út - Dr. Sebestyén Gy. krt.-at összekötő városi forgalmi út kiépítése körforgalmú csomópont építése lakóutcák gépjármű utjainak kiépítése

3

CI.1

Közlekedési létesítmények építése

1

2 3

CI.2

CI.3

Közművek kiépítése a közterületen 1. sz. lakópark kialakítása

vegyesforgalmú utak kiépítése

5 1

közterületi parkoló építése vízi közművek hálózat bőv.+közmű hozzájárulás energia közművek hálózat bőv.+közmű hozzájárulás telekértékesítés (30 %-os beépítettség) lakóépületek építése (2-4 szint) telken belüli közösségi épületek telken belüli útépítés

2 1

5 6 2. sz. lakópark kialakítása

1 2 3 4 5 6

CI.5

Társasházas lakóterület kiépí-


4

2 3 4

CI.4

Jellemző adatok

1 2

telken belüli közművek építése telken belüli zöldfelületek telepítése telekértékesítés (30 %-os beépítettség) lakóépületek építése (2-4 szint) telken belüli közösségi épületek telken belüli útépítés telken belüli közművek építése telken belüli zöldfelületek telepítése telekértékesítés lakóépületek építése(2 +tetőtér) 2008 FEBRUÁR

164


terület(m²) fm


3 900 fm (6300 m²) 1 db 1700 fm (10 200 m²) 90 fm (900 m²) 2100 m²

105db

5,1 ha 250 lakás

25 000 1200 660 fm (3650 m²) 25 000 m² 1,7 ha

36 lakás

7200 300

8 500 m² 1,0 ha 90 lakás

VÁTERV95

9 000


CI.6

tése

3

2

telken belüli kapcsolódó építési feladatok út, közmű, zöld) telekértékesítés lakóépületek építése (fsz.+tetőtér) telken belüli kapcsolódó építési feladatok út, közmű, zöld) telekértékesítés (40%-os beépítés) épületek építése (fsz+tetőtér)

családi házas lakóterület kiépítése

1 2

3

telken belüli útépítés

4

telken belüli közművek építése

5

1

telken belüli zöldfelületek telepítése meglévő épület felújítása (3 szint+magastető) telken belüli útépítés, parkolók telken belüli közművek építése telken belüli zöldfelületek telepítése lakóépület építése telken belüli útépítés, parkolók telken belüli közművek építése telken belüli zöldfelületek telepítése közpark berendezési tárgyakkal

2

parkoló

3

CI.7

CI 8

Üzleti negyed (kereskedelmi központ+irodák) építése

Szociális bérlakások építése. 1

1

1 2 3 4

CI 9

CI 10

Szociális bérlakások építése. 2

Szabadidőpark, közpark

1 2 3 4

1,4 ha 12 lakás

1,6 ha 36 lakás

8000 m² 40 lakás+6 iroda

4300 1440 m² 4000 m²

150 lakás

9000 1440 m² 5 000 m² 12 500 m²

60 fh

165

7200 800 m²

CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai

2008 FEBRUÁR

3 000

VÁTERV95


MESTER ÚT MENTI VOLT LAKTANYA BEÉPÍTÉSI JAVASLATA

2008 FEBRUÁR

166

VÁTERV95


5.3.5 CII jelű—Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok egészén belül a szabadidő igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása. Cél, hogy --az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására Szolnokon a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, --az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlag szintjére csökkenjen (2001 évi 47,5%→36,7%) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása, elsősorban honvédelmi park számára; --a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek kihasználása; --a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont környezetének szabadidős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása, --a lovas és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése; --idegenforgalmi szálláshelyek bővítése; --sportterület kialakítása; --a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja el. A fejlesztések hatására: a városrészben a szabadidő-eltöltési lehetőségek megnövekednek. A városi, kistérségi szintű rekreációs funkciók betelepülésével, a városrész az idegenforgalom célpontjává válik, ezzel az ittlakók munkalehetősége bővülni, összességében életkörülménye javulni fog. Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak nevezett szántok egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

CII. 0


Projektek jel

megnevezés

1 2

1 2

rendezési tervek módosítása megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) telekrendezés, közterületek kialakítása honvédelmi park kialakítása kutyamenhely építése

3 4

védőfásítás létesítése közlekedési utak kiépítése

5 1

a szükséges közművek kiépítése közlekedési utak építése

2 3

parkolók építése közművek kiépítése, bővítése

3

CII. 1

CII. 2

A volt katonai gyakorlótér hasznosítása

Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen

Jellemző adatok

2008 FEBRUÁR


167


terület(m²) fm


13 ….m² 10 000. m² ….fm 600 fm (3600 m²)

3600 fm (21 600 m²) 230 fh

VÁTERV95


CII. 3

CII. 4

CII. 5

CII. 6 CII. 7 CII. 8

Közterületek kialakítása, rendezése

Állatkert építése

Vadász és lovassport bázisok építése Szállásférőhelyek fejlesztése Vízügyi Múzeum felújítása Sportterület kialakítása (8,5 ha)

1

3 4 1

gyalogutak, gyalogos térburkolatok építése közpark létesítése, bútorozással véderdő-telepítés kerékpárutak létesítése felépítmények

2

belső utak, útburkolatok

3

zöldfelületek

4

tófelületek kialakítása

5 1

belső közművek agyaggalamb lövő sport bázis átépítése lovarda kiépítése horgászbázis üdülőszállók építése kemping létesítése épület felújítás Szabadtéri kiállítás felújítása sportpályák létesítése öltöző, társalgó épület építése belső utak parkolók létesítése zöldfelületek létesítése

2

2 3 1 2 1 2 1 2 3 4

9,6 ha 1580 fm 5000 10 000 m² 140 000 m² 5000 m² 2,0 ha 4,5 ha 200 m² 13 500

5000 8200 500 30 fh

Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai, projektjei

2008 FEBRUÁR

168

4,5 ha 3,2 ha

80 fh

VÁTERV95


Beépítési javaslat

MILLÉRI CSATORNA MENTI SZABADIDŐKÖZPONT BEÉPÍTÉSI JAVASLATA

2008 FEBRUÁR

169

VÁTERV95


5.3.6 D jelű--Széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltségének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságának csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidézése. Míg a város egészének vitalitási indexe 0,87, addig a Széchenyi lakótelepé 2,89, ami azt jelzi, hogy csaknem 3x annyi a fiatalok száma, mint az idős korúaké. Szolnok jövőbeni lakosainak jelentős része itt éli le gyermekéveit, az itt kapott környezeti motivációk nagymértékben befolyásolhatják városhoz való viszonyukat, Szolnokhoz való jövőbeni kötődésüket. Cél, hogy a 2001 évi népességszám 2013-ra a város lakónépesség fogyásának üteménél ne legyen több (a városban 1990 és 2005 között a fogyás üteme évenkénti átlagban 170 fő) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: -- a lakótelep épületeinek rehabilitációja, korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok felszámolása, közösségi terek, fórumok létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gazdagítása, -- a Varjú utca és környékének, mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hátrányos környezeti, ellátási körülmények megváltoztatása; -- vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész hőenergia-ellátását kiegyensúlyozottabbá teheti; -- a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást feltételező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése. A fejlesztések hatására: Az életkörülmények a kulturáltabb lakókörnyezet, a jobb ellátottsági viszonyok, a közösségi terek társadalomszervező ereje következtében, és rekreációs lehetőségek miatt számottevően javulni fognak. Mindezek hatására a városrészben a lakosság a mainál jobban helyben tartható lesz. A mai felmérések szerinti közel 60 %-os elköltözési szándék jelentősen csökkeni fog. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Széchenyi lakótelepet határoló északi, keleti és nyugati övárok, a Széchenyi István krt., a Fényes Adolf utca, a Sárkány utca és a Thököly út által határolt terület, valamint a tervezett pellet erőmű telephelye és a Széchenyi parkerdőben kiépítendő sport és szabadidőközpontok telkei. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok jel megnevezés

Projektek jel

megnevezés

D1

1

Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja (hőszigetelés, homlokzat-felújítás, gépészetkorszerűsítés, szerkezeti csomópontok felülvizsgálata, szükségszerinti megerősítése) 3-5 emeletes épületek rehabilitációja (hőszigetelés, homlokzat felújítás, gépészetkorszerűsítés, szerkezeti csomópontok szükségszerinti megerősítése) új szociális lakások építése lakóépületek közötti parkolók építése, garázsok látványjavítása ellátó létesítmények építése új közösségi terek, fórumok kialakítása 7 db közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása gyalogutak felújítása kiegészí-


2

3 4

5 6 7 8

2008 FEBRUÁR

Jellemző adatok

170

férőhely (f) lakás (l) darab (db) 3816 lakás (∑lakótele pi lakás 75,3%-a)


terület(m²) fm

1249 l

100 l 960 db új parkoló (19 200m²) 7 600 7 000 7 db

VÁTERV95

8 500



D2

D3 D4

D5

Széchenyi Szabadidő és Sportközpont

Pellet erőmű Varjú utca és környéke társasházi átépítésének előkészítése Ökopark bővít.

9 10 11 12 13 14 1 2 3 4 6 7 8 10 11 12 13 15 16 18 19 20 1 1 2 3 4 1

tése, kertrendezés, növénytelepítés játszóterek létesítése útburkolatok felújítása, parkolók felújítása kerékpárutak létesítése közművek kieg. felújítása sportközpont főépület építése Ifjúsági szállásépületek építése övárok rehabilitációja gk. út+parkolók építése füves labdarúgópálya mini focipálya kicsiknek tenisz-, lábteniszpályák röplabda pálya mini golfpálya street pályák, rendezvényterület extrém park+ görkorcsolyapálya műfüves labdarúgópálya gyalogutak, burkolatok,gy.hidak parképítés, növénytelepítés kerítésépítés közművek kiépítése létesítése szabályozási szélesség bővít. közterületek feltöltése gépjármű utak felújítása közművek kiépítése tanösvények lét.3 db esőbeállóval, berend. tárgyak(20 db)

27 000 10 db 16 000 430 db 1420 fm 800 150 72db 2 db 4+2db 1 db 1 db

3 db híd

A Széchenyi akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei

2008 FEBRUÁR

171

VÁTERV95

250 fm 3550 13 000 500 5000 370 240 2 000 1 800 1 050 26 300 1020fm

2020 2000fm


e

2008 FEBRUÁR

172

VÁTERV95


5.3.7 EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület (funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció) Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása. Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá; hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Nyugati városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 20%-legyen A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai --a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli laktanyaterület a városi (gazdasági, szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon, --a hosszútávon kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza--mely a jövőben Szolnok egyik legfontosabb megközelítési útvonala lesz—mellett a város rangjához, jelentőségéhez méltó városkaput reprezentáló létesítmények épüljenek, mely egyben a Széchenyi városrész intézményi ellátásában is résztvegyen; --a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel, különösen a Széchenyi és a Déli városrészekkel; --a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a ma még mezőgazdasági használatú területek gazdasági felhasználása; --a MÁV teherpályaudvar funkcióváltásával a logisztikai gazdasági tevékenység megerősítése; --a helyi munkahelyek számának nagymérvű gyarapítása; A fejlesztések hatására: a városrész városrészközponttal rendelkező, elsősorban gazdasági tevékenységeket befogadó, a környező városrészekhez jól kapcsolódó, a város egészébe szervesen illeszkedő,, karakteres városi funkcióval, szerepkörrel rendelkező várostestté válik. A belterület mezőgazdasági területei beépülnek ipari gazdasági telephelyekkel. A volt laktanya hasznosítása megtörténik, a gazdasági tevékenységek befogadása mellett, városi ellátást szolgáló létesítmények is épülnek. Kialakul az egyik legfontosabb városkapu, mely karakteres épületegyüttesével méltó jelképe lesz a városnak. A logisztikai központ kibővül a MÁV teher-pályaudvar egy részének hasznosításával. Az akcióterület lehatárolása: Thököly út, jelenlegi lakóterület keleti és déli határa, Újszászi út, Nagysándor József út, Kisgyepi-főcsatorna, a Thököly út melletti volt laktanya észak-nyugati határa által határolt terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

EI.0

EI.1


Thököly úti laktanya funkcióbővítő, barnamezős rehabilitációja

Projektek

Jellemző adatok

jel

megnevezés

1 2

rendezési tervek módosítása megvalósíthatósági tanulmány készítése kármentesítés telekrendezés közterületek kialakítása a laktanya telkéből,

3 4 1


2

közterületek kialakítása a laktanya határán

3

körfogalmú csomópontok építése a Thököly úton rendezvényterület kialakítása a meglévő épületek sportpályák

4

2008 FEBRUÁR

173


terület(m²) fm


850 fm (5100 m²) 1500 fm (9000 m²)

13 db

3 db

VÁTERV95

m² felújítás

6000 parko-


5

EI.2

EI.3

EI.4

EI.5

Bevásárlóközpont építése

Városkapu kialakítása

Gazdasági területek területelőkészítése

Logisztikai központ bővítése

6 7 1

rehabilitációjával és kiegészítésével innovációs központ építése

3 4 1 2

irodaházak közművek kiépítése bevásárló csarnok és kapcsolódó építmények építése parkoló építése zöldfelületek telepítése telekrendezés iroda,és üzleti központok építése parkolók kialakítása parkosítás közterületek kialakítása közutak kiépítése

3 4 5

közművek kiépítése kereskedelmi, éttermi épület parkosítás

1

tanulmányterv készítése a MÁV területek felszabadíthatóságára telekrendezés útépítés logisztikai létesítmények létesítése (raktárak, szabadtéri tárolók stb) védőfásítás közművek kiépítése

2 3 1 2

2 3 4

5 6

m² építés m² felújítás m² építés

22 000 1500 fh

15 000 m²

E jelű—Nyugati városrész akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai

174

2000fm 12 000 m² 4000

Funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció

2008 FEBRUÁR

sítás

VÁTERV95


Laktanya beépítési javaslat

THÖKÖLY ÚT MENTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE BEÉPÍTÉSI JAVASLATA é é

2008 FEBRUÁR

175

VÁTERV95


5.3.8 EII jelű—Nyugati városrész— Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület (funkcióbővítő, szociális rehabilitációja) Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemelten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése. Cél, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások felszámolásra kerüljenek.(47,7→0%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 2001-évi értékről a városi átlagra csökkenjen (45%→ 36,7%) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a lakóterület elszigeteltségének oldása, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével --Tücsök és Hangya utcai lakótömbökben roma közösségi ház építése, --közösségi szabadtéri terület kialakítása, --szociális rehabilitáció (ennek keretében a közterületek rehabilitációja), összességében az ittélők életkörülményeinek javítása. A fejlesztések hatására: a lakóterület környezeti állapota a város átlagos színtjére emelkedik, a lakóközösség elszigeteltsége megszűnik, a környező lakóterületek közösségébe integrálódik. A roma közösségi ház megépítésével a lakóterület városi és kistérségi szerepkört kap, és állandó rendezvényi helyszínné válik. Az akcióterület lehatárolása: A nyugati városrész Thököly út és az Újszászi út közötti, jelenlegi lakóterületei. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

Projektek

Jellemző adatok

jel

megnevezés

EII 1

Elszigeteltség oldása

EII 2

Lakókörnyezet és a lakások rehabilitáció és funkcióbővítés

1 2 3 1 2 3 4 5

új gyűjtőút új lakóutcák körforgalmú csomópont lakóépületek rehabilitációja roma közösségi ház építése közpark létesítése védőfásítás lakóutcák felújítása

6

hiányzó közművek kiépítése



terület(m²) fm

420 fm 250 fm 1 db 12 épület

3000 m² 800 m² 1500m² 900 fm 1940fm felújítás

Nyugati városrész— Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei 2008 FEBRUÁR

176

VÁTERV95



5.3.9 FI jelű—Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Gyökér utcától északra eső, lakóterületeinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkcióbővítő szociális rehabilitációja. Cél, hogy 2013-ra a városrész társadalmi problémáit jelző mutató számok a jelenlegi városi értékre csökkenjenek (az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 15 %-ról 10, 2 %-ra, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakhoz viszonyított aránya 43,4 %ról 39,5 %-ra, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakhoz viszonyított aránya 18,1 %-ról 12,5 %-ra, a foglalkoztatottak aránya a 16-64 éves korúakon belül 56,7 %-ról 50,7 %-a csökkenjen). A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: A társadalmi problémák halmozódását jelző lakóterületeken élők életkörülményeinek javítása, a város többi városrészein élők életkörülményeihez való közelítése. Ennek során konkrét cél --a Törteli utcai romatelep felszámolása; --a Hullám utcai lakóterület rehabilitációja; --a Zápor utcai lakóterület rehabilitációja; --a Körösi út melletti lakótömbökben környezetjavító beavatkozások Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési fel--A lakó és ipari telephelyek közelsége miatt a adatcsoportjai és projektjei szennyező hatások mérséklése fásítással. A beavatkozás hatására: A városrészben lakók életminősége mind a környezetminőség, mind a munkaellátottság területén javulni fog. A lakóterületek presztízse növekedni, az ingatlanok értéke emelkedni fog. Az akcióterület lehatárolása:Az akcióterület több részterületből áll. --Törteli utca és környéke: a Törteli és a Motor utca, valamint az utcák melletti telkek, --Hullám utca és környéke: Pálfy János utca, Csáklya utca, Vágóhíd utca, Tisza-part által határolt terület,--Zápor utca és környéke: Szivattyú utca, Zápor utca, Temető utca, Hoksári János utca által határolt terület,--Körösi út és környéke: Hant utca, Olajbányász utca, Fúró utca, vasút, Gyopár utca, Lomb utca által határolt terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

FI.1

FI.2

A Törteli utcai romatelep felszámolása

Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke)

Projektek

Jellemző adatok

jel

megnevezés


1

40 lakás

1

bérlakásokban a lakáspótlás biztosítása bontás a terület utóhasznosítása erdősítéssel telekrendezés,

2 3 4

útburkolat építése, felújítása hiányzó közművek építése fásítás, növénytelepítés

2 3

2008 FEBRUÁR

177

23 lakás

VÁTERV95


terület(m²) fm



FI.3

FI. 4

FI.5

Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés Kerékpárutak létesítése

1 2 3

útfelújítás, burkolat építés fásítás hiányzó közművek kiépítése

1 2

közterületi fásítás teleken belüli fásítás támogatással

1 2

Körösi út mentén Temető utca, Tószegi út mentén

1060 fm 1600 fm

5.3.10 FII jelű—Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari telephelyeinek mainál gazdaságosabb hasznosítása, és ennek következtében az önkormányzat iparűzésből származó bevételeinek növelése. Cél, hogy a gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csökkenjen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 25%-legyen Az akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai:

Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei

--a Gyökér utca és a 4. sz. főút közötti cukorgyári telephely, a volt Tsz állattartó telep, infrastruktúrával jól ellátott rendezett gazdasági területté váljon; --a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá váljon. --a belső közlekedési utak és csomópontok ka-

pacitása növekedjen A beavatkozás hatására: A városrészben lakók életminősége ugyan némiképp javulni fog, de a terület gazdasági felhasználásának elsődlegessége folytán a lakosság száma 2013,-ra a mainak felére csökken. A lakóterületek felértékelődése nem következik be. A barnamezős rehabilitáció eredményeként viszont a gazdasági területeken a termelési érték növekedni fog, és egyre szélesebb kooperáció alakul ki a szomszédos iparterületekkel. Ennek eredményeként az akcióterület gazdasági szervezetei is hozzájárulnak a munkahelyek számának növekedéséhez. Az akcióterület lehatárolása :a Gyökér utca és a Piroskai út közé eső gazdasági területek és lakóterület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsop. megnevezés jel

Projektek jel megnevezés

2008 FEBRUÁR

férőhely (f) lakás (l) 178

VÁTERV95

Jellemző adatok bruttó terüszinttelet(m²)

érintett telkek


darab (db)

FII.1

FII.2

Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja

1 2 3 4 1

2 3 4

rület m²

fm

sz. (db) területe (ha)

telekrendezés, közterületek, kialakítása, közutak, magánutak építése közművek rehabilitációja zöldfelületek telepítése telekrendezés, közterületek, kialakítása, közutak, magánutak építése közművek rehabilitációja zöldfelületek telepítése

5.3.11 FIII jelű—Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület

Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei

Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresztül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése. Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredményeként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csökkenjen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 25%-legyen. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --az ipari, ezen belül elsősorban a környezetet zavaró telephelyek területének növelése, annak érdekében, hogy a város, a betelepülni szándékozó országos, vagy nemzetközi jelentőségű gazdasági szervezetek számára megfelelő telephelykínálattal rendelkezzen. --az ipari telephelyek, ill. a logisztikai központ és ipari telephelyek közötti kooperáció hatékonyságának növelése érdekében, közlekedési kapcsolatok fejlesztése a városrészen belül, a Nyugati városrésszel, és az országos közlekedési hálózattal. Az akcióterületen belüli fejlesztések hatására: a városban és a kistérségben a munkanélküliek száma 2008 FEBRUÁR

179

VÁTERV95


csökkenni, az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele növekedni, az ipari telephelyek közötti termelési kooperáció hatékonysága javulni, ennek következtében a városban megtermelt GDP értéke emelkedni fog. Az akcióterület lehatárolása:a Piroskai út folytatásában a .Kecskemét, Kiskunfélegyházi vasútvonaltól északra eső külterületek, valamint a vasúthálózat a jelenlegi Ipari Park dél-nyugati határa és a Tószegi út közötti terület. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsop. megnevezés jel

FIII. 1



1 2 3

FIII. 2

FIII. 3

FIII. 4

Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése


Jellemző adatok bruttó terüszinttelet(m²) rület m² fm

rendezési tervek módosítása (folyamatban van) véderdő telepítés feltöltés a mélyfekvésű területeken

4

tómeder kialakítása a feltöltés egy részéhez

5. 1

közterületek kisajátítása 4. sz. főúttal való kapcsolat kiépítése

2

Körösi út meghosszabbítása, 4. sz. főúttal csomópont kiépítése

Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül

1

gyűjtőutak kiépítése

2

primer úthálózat

Közművek kiépítése

1 2

alapközművek bővítése elosztóhálózatok kiépítése

85 ha 60 000 m² (1,5 m átlag mélys.) 30 000 m² (2 m átlag mélys.) 1 db kétszintes csomópont 1 db kétszintes csomópont

Az Ipari Park bővítése a Piroskai út és környékén az egyeztetés alatt lévő szabályozási terv) 2008 FEBRUÁR

180

érintett telkek sz. (db) területe (ha)

VÁTERV95

750 fm (5300 m²) 2100 fm (14 700 m²) 7500 fm (45 000 m²) 4 200 fm (25 200 m²)


5.3.12 GI jelű—Alcsi-szigeti akcióterület Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel lakóterületi funkció megerősítése, bővítése. Cél, hogy --az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakós értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra emelkedjen, az átlagos tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013ra 3,0 ra emelkedjen, --a lakónépesség a városüzemeltetés gazdaságosságát, a műszaki infrastruktúrafejlesztések kihasználtságát jelezve a 2001 évi lakószám duplájára növekedjen (a 2001 évi 730 fő) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: --a Holt-Tisza rehabilitációjával a természetes állapotok egyensúlyának fenntartása; --a turisztikai szálláshelyek fejlesztése; --a kedvező környezeti állapotok kihasználása lakóterület fejlesztésre, úgy, hogy a környezeti adottságok ne változzanak; --a zsákjellegű közlekedési viszonyok megszüntetése. Alcsi-szigeti akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei Az akcióterület lehatárolása: a Holt-Tisza, 40. sz. és a 4. sz. főutak által határolt terület, valamint a 4. sz- főút alatt a Vízpart krt. és tervezett meghoszszabbítása és a Holt-Tisza által határolt terület. A beavatkozás hatására: A városrészben az állandó népességszám növekedni fog (a jelenlegi kb 730 főről mintegy 2500 főre), az egészéves használat miatt javulni fognak a városüzemeltetés feltételei. A lakó, de az idegenforgalmi használatú területek megközelítésének zsákjellege meg fog szűnni. A város egészét, de a kistérséget is érinti, hogy sikerül a Holt-Tisza természetes állapotát megőrizni hosszútávon is fenntartható módon. Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

GI.1

Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások

Projektek jel

megnevezés



1

Volt kertészet telkének idegenforgalmi célú szálloda-fitness hasznosítása (15 % beépítés, 2 szint+tetőtér) Holt-Tisza rehabilitációja Vízpart krt és a 4. sz főút kapcsolatának javítása védőfásítás (mezőgazdaság porszennyeződésétől kerékpárút létesítése üdülőterületek átsorolása lakó-

150fh

20 000

2 3 4

GI.2

Lakóterület

fej-

Jellemző adatok

5 1

2008 FEBRUÁR

181

VÁTERV95

terület(m²) fm

3600 fm 4970fm



lesztések 2

3. 4 5

területté, szennyvízelvezetés megoldása Vízpart krt, folytatásának kiépítése a Karinthy Frigyes úttal

1200 fm (7200 m²) 200 fm

közúti híd építése a Holt-Tiszán lakóterület kiépítése a vízparton menedzser lakópark kiépítése

10,5 ha 22 ha

5.3.13 GII jelű--Szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció) A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, valamint városrészközpont létesítése., Széchenyi városrészen és a Belvároson kívül Szolnok egyik legnagyobb népességű városrészének infrastruktúra és humánellátási hiányosságainak felszámolása. Cél, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a 2001 évi városi átlag felére csökkenjen (13,0→5,1%), a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a 2001–évi szám 2 szeresére emelkedjen.. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai:

--városrészközpont kialakítása, és ezzel egyben a --humán ellátottsági viszonyok javítása; --a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel; --a belső közlekedés műszaki feltételeinek javítása; --a közművesítési hiányok felszámolása; --a területekkel való gazdaságosabb területhasználat kialakítása; --a helyi munkahelyek növelése

Szandaszőlős akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai

A beavatkozás hatására: A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Kiépül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik. A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakónépessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti 50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére. A fejlesztési akcióterület lehatárolása: Karinthy Frigyes út, Gátőr utca, belterületi határ, 442 sz. országos mellékút tervezett nyomvonala által határolt terület. A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői: Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel

Projektek jel

megnevezés

GII.1

1 2 3 4

református templom építése közpark felújítása, létesítése gyalogos burkolatok (fórum) parkolók építése

Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca

2008 FEBRUÁR

Jellemző adatok férőhely (f) lakás (l) darab (db)

182


terület(m²) fm

550 m² 3100 m² 1200 m² 58fh VÁTERV95



GII.2

mentén Városrészközpont kialakítása Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában

5 1

2 3 4

GII.3

GII.4

GII.5

Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejlesztések

5 6 1 2 3 1

1 2

3

4

GII.6

GII.7

Sportterület kialakítása

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése

GII.8

Fásítás

GII.9

Hiányzó közművek kiépítése

1 2 3 3 4 5 1

2 3 1 1 2

óvoda bővítése az autóbusz állomás áthelyezése a 442 sz. országos mellékút mellé térrendezés, fórum kialakítása az élelmiszer áruház előtt fedett piac létesítése, a művelődési ház felújítása park létesítése a Gorkij úttól délre parkolók létesítése tanuszoda építése telekrendezés, új utcák kiszabályozása lakóutcák kialakítása utcafásítás a városrésztől nyugatra és délre kiépítendő út

a belterület nyugati határán gyűjtőút építése körforgalmi csomópont építése a Vörösmező utca és a Karinthy Frigyes út csatlakozásánál útburkolatok építése (Krúdy Gy utca felújítása és a festő utcák kiépítése) kerékpárút kiépítése a Krúdy Gyula utcában és a Gorkij úton, valamint a Karinthy Frigyes úton telekrendezés labdarugó pálya öltöző, raktár, iroda épület teniszpályák parkoló építése zöldfelületek létesítése a belterület déli szakaszán, a 442 sz. út elkerülő szakasza mentén területelőkészítés (telekrendezés) TESCO áruház építése autómosó létesítése A 442 sz. országos mellékút mentén vízi-közműhálózatok energia-közműhálózatok

2008 FEBRUÁR

183

2x25 fh

2420 m²

1450 m² 23 fh 600 m²

1 db

6490 fm

db 1 db

6500 m² 100

2 db 30 fh.

1800 m² 6000 m² 10 ha

1000 m² 5 ha

VÁTERV95


é

Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat

5.4 Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei Az alábbiakban az összes lehetséges akcióterület megvalósításának költségbecslését mutatjuk be, függetlenül a finanszírozás formájától. 5.4.1 A jelű—Jubileum tér és környéke akcióterület Megnevezés

Fajlagos Mennyiség bruttó költség eFt/egység

Építés költsége MFt

Tervezés, művezetés, műszaki ellenőrzés MFt

Nettó összköltség MFt

20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt

Bruttó költség MFt

A1 Lakótelep rehabilitáció 1. Épületek szerkezeti, gépészeti, homlokzati felújítása 1.1

Hőszigetelés, nyílászárók cseréje, homlokzat felújítás 1.2 Gépészeti felújítás 1.3 Szerkezet, csomópontok megerősítése 1 Összesen

60 900 m²

7,0 eFt./ m²

426,3

42,6

468,9

93,8

46,9

609,6

1700 lakás 1020 lakás

300 eFt/ m² 200 eFt/ m²

510 204

51 20,4

561 224,4

112,2 44,9

56,1 22,4

729,3 291,7 1 630,6

2.Parkolók felújítása, bővítése 2.1

Meglévő parkolók felújí- 10 000 m² tása

5 eFt/ m²

50

5

55

2.2

Parkolók átépítése,

20eFt/ m²

200

20

220

10 000 m²

2008 FEBRUÁR

184

VÁTERV95

11 44

5,5 22

71,5 286

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA bővítése 2. Összesen

357,5

3.Közkertek felújítása 3.1.

Gyalogutak felújítása, kiegészítése 3.2 Kertrendezés, növénytelepítés 3.3 játszóterek felújítása, kiegészítése 3. Összesen A1 Összesen

4200 m²

10eFt/ m²

42

4,2

46,2

9,2

4,6

60

13 500 m²

2 eFt/ m²

27

2,7

29,7

5,9

3

38.6

5 db

5 MFt/ db

25

2,5

27,5

5,5

2,8

35,8 134,4 2 122,5

A2 A fogadótér kulturált kialakítása 1.

Gyalogutak felújítása, kiegészítése, új burkolatok készítése 2 Kertrendezés, növénytelepítés 3 Parkolók átépítése 4 Utcabútorozás, felszerelés A2 Összesen

10 500 m²

10eFt/ m²

105

10,5

115,5

23,1

12

150,6

10 000 m²

2 eFt/ m²

20

2

22

4,4

2,2

28,6

4000 m² 20 db

20 eFt/ m² 40 eFt/ db

80 0,8

8 0,1

88 0,9

17,6 1,8

8,8 0,1

114,4 2,8 296,4

A3 Környezetvédelmi beavatkozások Fásítás A2 Összesen

412 fm

2 eFt/ fm

0,8

0,1

0,9

0,2

0,1

1,2 1,2

A4 Intézmények építése felújítása 1.

Városi Kollégium felújítása 2 Ligeti úti általános iskola akadálymentesítése 3 Idősek gondozási központjainak kiépítése 4 Pitypang tanóvoda felújítása 5 Körösi Csoma Sándor általános iskola és Művészoktatási Intézmény felújítása 6 Józsika úti bölcsőde és Bölcsődei Igazgatóság épületének felújítása 7 Liget utcai Bölcsődei Gazdasági Hivatal és előkészítő konyha felújítása 8 Fogyatékosok nappali intézményének építése A4 Összesen

222,5 38,6

2x350 m²

150 eFt/ m²

105

10,5

115,5

23,1

11,6

150,2

75,0 200,0

123,2

81,7

600 m²

150 eFt/ m²

90

9

99

19,8

9,9

128,7

1 628,5

A5 Kerékpárutak létesítése 1.

Abonyi út, József Attila út mentén 2 Jubileum tér-Baross Gábor útvárosközpont között A4 Összesen

1140fm

5 Eft/fm

5,7

0,6

6,3

1,3

0,6

8,2

720 fm

5 Eft/fm

3,6

0,4

4,0

0,8

0,4

5,2

13,2

Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek

Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt.

jele

megnevezése

A1


A2

A fogadótér kulturált kialakítása

A3

Környezetvédelmi beavatkozások

A4

Intézmények építése felújítása

A5

Kerékpárutak létesítése

1 630,6 296,4

1,2 1 628,5

13,2

∑

3 569,9

2008 FEBRUÁR

185

VÁTERV95


5.4.2 A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület Megnevezés





20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében 1

2 3 4

5

Telekrendezés Gyalogos-vegyes útburkolat kialakítás Gépjárműutak felújítása Épület-rehabilitáció és funkcióváltás (130 db érintett telek) Fásítás, parkosítás

13 100 eFt/telek

1,3

0,1

1,4

0,3

0,1

1,8

2

106,0

10,6

116,6

23,3

11,7

151,6

20 eFt/ m

2

117,2

11,7

128,9

25,8

12,9

167,6

100 eFt/m

2

2 600,0

260,0

2 860,0

572,0

286,0

3 718,0

10 eFt/m

2

47,5

4,8

52,3

10,5

5,2

68,0

5 300 m

2

20 eFt/ m

5 860 m

2

2

26 000 m épület szintter. 2 4 750 m

Összesen

4 107

A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése 1

2

3 4 5 6

Fehérház bővítés, átépítés (500 fh kongresszusi központ)

Új épület 2 6 500 m Átépítés 2 3 400 m

Új ép. 300 2 eFt/m Átép. 150 2 eFt/m

Budapest Bank melletti telken bankszékház, v irodaház Parkolóház (4 szint) 320 fh 4. Parkolólemez (2 szint) 125 fh Gyalogos felületek kialakítása Parkosítás

3 000 m szintter.

2

300 eFt/m

2

900,0

90,0

990,0

198,0

99,0

1 287,0

6 400 m

2

120 eFt/m

2

768

76,8

844,8

169,0

84,5

1 098,3

2 500 m

2

100 eFt/m

2

250,0

25,0

275,0

55,0

27,5

357,5

6 800 m

2

20 eFt/m

2

136,0

13,6

149,6

29,9

15,0

194,5

3 000 m

2

10 eFt/m

2

30,0

3,0

33,0

6,6

3,3

42,9

1 500 m

2

20 eFt/m

2

30,0

3,0

33,0

6,6

3,3

42,9

4 574,0

457,4

7

Gépjárműutak felújítása, átépítése Összesen

1 950,0

195,0

2 145,0

429

214,5

2 788,5

510,0

51,0

561,0

112,2

56,1

729,3

6 540,9

A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 1

2 3 4

Lakások felújítása (gé- 800 db lakás pészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokz.) 2 Gépjárműutak felújí5 400 m tása 2 Parkolólemez az óvo3 000 m da telkén 150 fh 2 Parkosítás, fásítás 4 000 m

2 000 eFt/db lakás

1 600,0

160,0

1760,0

352,0

176,0

2 288,0

20 eFt/m

2

108,0

10,8

118,8

23,8

11,9

154,5

100 eFt/m

2

300,0

30,0

330,0

66,0

33,0

429,0

10 eFt/m

2

40,0

4,0

44,0

8,8

4,4

57,2

2 048,0

204,8

Összesen

2 928,7

A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 1 2

Gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése Pavilonok (6 db)

3

Gyalogos ill. vegyes forgalmú útburkolatok 4 Épület-rehabilitáció és funkcióváltás 5 Új üzletek, cukrászda, (földszint+I. emelet) 6 Parkoló terep alatt két szinten 160 fh 7 Parkolólemez 3 szint 240 fh 8 Szintbeni parkoló 60 fh 9 Fásítás, zöldfelületek Összesen

2 100 m

2

20 eFt/m

2

42,0

4,2

46,2

5,2

4,6

56,0

360 m

2

150 eFt/m

2

54,0

5,4

59,4

11,9

5,9

77,2

10 400 m

2

20 eFt/m

2

208,0

20,8

228,8

45,8

22,9

297,5

320 db lakás 2 3 000 m

2 000 eFt/db

640,0

64,0

704,0

140,8

70,4

915,2

300 eFt/m

2

900,0

90,0

990,0

198,0

99,0

1 287,0

3 200 m

2

150 eFt/m

2

480,0

48,0

528,0

105,6

52,8

685,4

4 800 m

2

100 eFt/m

2

480,0

48,0

528,0

105,6

52,8

685,4

1 200 m

2

20 eFt/m

2

24,0

2,4

26,4

5,3

2,6

34,3

3 600 m

2

10 eFt/m

2

36,0 2 864,0

3,6 286,4

39,6

8,0

4,0

51,6 4 089,6

2

26,4

2,6

29,0

5,8

2,9

37,7

2

36,0 88,0

3,6 8,8

39,6 96,8

7,9 19,4

4,0 9,7

51,5 125,9

A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 1 2 3

Gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése Pavilonok (4 db) Gyalogos útburkolatok

1 320 m

2

20 eFt/m

2

150 eFt/m 2 20 eFt/m

240 m 2 4 400 m

2008 FEBRUÁR

186

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 4 Új üzletek 5 Fásítás. zöldfelületek Összesen

2

500 m 2 800 m

2


150,0 8,0 308,4

15,0 0,8 30,8

165,0 8,8

33,0 1,8

16,5 0,9

214,5 11,5 441,1

A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 1

Gyalogos útburkolatok építése 2 Fásítás, zöldfelületek 3 Templom út és Tiszapart közötti iskolák, kollégiumok felújítása, funkcióváltása 4 Tárház hasznosítása (120 db lakás, üzletek, vendéglátás) 5 Az Óállomás melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi haszn. (motel, étterem) Összesen

2

20 eFt/m

2

10 000 m

2

3 000 m

2

3 250 m

3 200 m 2 5 000 m

2

65,0

6,5

71,5

14,3

7,2

93,0


2

32,0 750,0

3,2 75,0

35,2 825,0

7,0 165,0

3,5 82,5

45,7 1 072,5

200 eFt/m

2

2 000

200

2200

440

220

2 860

200 eFt/m

2

600,0

60,0

660,0

132,0

66,0

858,0

4 929,2

A-B7 Óállomás környékének hasznosítása 1

2

3

Vasút-emlékhely, (indóház múzeummá átépítése), vasúttörténeti szabadtéri bemutató Skanzen és régészeti bemutató-park

Kereskedelmi létesítmény + parkolók és környezetalakítás

1 000 2 épület m 10 400 szabadtér 2 m 1 900 2 épület m 28 800 szabadtér 2 m 2 000 2 épület m 5 000 2 m

150 eFt/ m

2

150,0

15,0

165,0

33,0

16,5

214,5

20 eFt/ m

2

208,0

20,8

228,8

44,8

22,9

297,4

200 eFt/ m

2

380,0

38,0

418,0

83,6

41,8

543,4

20 eFt/ m

2

570,0

57,0

627,0

125,4

62,7

815,1

200 eFt/ m

2

400,0

40,0

440,0

88,0

44,0

572,0

20 eFt/ m

2

100,0

10,0

110,0

22,0

11,0

143,0

1 808,0

180,8

1 988,8

397,8

198,9

2 585,4

Összesen

A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 1

4 csillagos 250 fh termálszálló, konferencia központ, termál-strand átép., közhasználatú gyalogosátjáró kialakítása, épület alatti gk. parkoló

120 szoba.

14 MFt/szoba

1 680

168

1 848

369,6

184,8

2 402,4

közhasználatú területek kialakítása500 m² konferenciaközpont 1500 m²

20 eFt/ m

2

10

1

11

2,2

1,1

14,3

500 eFt/ m

2

750

75

825

165

82,5

1 072,5

Összesen

3 489,2

A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában 1

Szádfalazás, sétány szélesítés, támfal magasítás 2 gáznypmásszabályozó idegenforgalmi hasznosítása Összesen

1 000

10

1 010

A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 1 Támfal kialakítása 2 Sétány kiépítése 3 Parkosítás Összesen

fm 2 3 600 m 2 3 600 m

636 102,9 51,5 790,4

2

72,0 36,0

7,2 3,6

79,2 39,6

15,8 7,9

7,9 4,0

2

8,0 50,0 12,0 2,0

0,8 5,0 1,2 0,2

8,8 55,0 13,2 2,2 1 279,2

1,8 11,0 2,6 0,4 255,8

0,9 5,5 1,3 0,2 127,9

1 400 11,5 71,5 17,1 2,8 1 502,9

2 369,0

473,8

236,9

3 079,7

20 eFt/m 2 10 eFt/m

A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 Hídszerkezet 2 Parkoló 20 fh 3 Gyalogos burkolatok 4 Zöldfelületek 5 Szobor áthelyezés Összesen (10 % tartalékkal)

280 fm 2 400 m 2 2 500 m 2 1 200 m 1 db

20 eFt/m 2 20 eFt/m 2 10 eFt/m

A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 1 2

Sportuszoda 500 fh lelátó, versenymedence Élményfürdő

3

Termálfürdő

50x20 m medence 2 1 580 m vízfelület 2 582 m vízfelület

Összesen 2008 FEBRUÁR

187

VÁTERV95


A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 1

4 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól K-re 2 3 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól Ny-ra 3 5 csillagos 150 szobás termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén Összesen

8 000 m szintter.

2

350 eFt/m

2

2 800,0

280,0

3 080,0

616,0

308,0

4 004,0

7 000 m szintter

2

300 eFt/m

2

2 100,0

210,0

2310,0

462,0

231,0

3 003,0

2

400 eFt/m

2

3 600,0

360,0

3 960,0

792,0

396,0

5 148,0

9 000 m szintter

12 155,0

A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 1

recepciós épület kiala250 m² kítása 2 főépületben szállás fh50 fh ek kialakítása (3 csillagos) 3 kőépületek átalakítása 30 db felújítása 4 faházak téliesítése 96 fh 5 szabadtéri színpad és 1000 fh lelátó 6 lovaspálya fejlesztélelátó 1000 se, istálló építése leláfh tóval 7 erdei iskola létesítése előadó 80 fh. 8 közösségi foglalkozta300 m² tó, meglévő épület felújításával 9 Sport (strandröplabda, lábtenisz, pinpong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstukció 11 eszközfejlesztés Összesen

2

50,0

1,2 Mft/ fh.

60,0

3,0MFt/ép

90,0

150 eFt/fh 15 eFt/fh

14,0 15,0

15 eFt/fh

15,0

125 eFt/fh

10,0

2

6,0

200 eFt/ m

20 eFt/m

15,0

20,0 25,0 320,0

A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció 261,4

1

I. ütem—új műfüves labdarúgópálya,öltöző épület felújítása, kibővítése, kézilabdapálya áthelyezése 2 I. ütem—stadion felújítása, parkoló felújítása kibővítése, Összesen

738,6

1 000

A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása 1

Bővítés: 1db 400fh + 2db 150fh + 4db 75fh +7db 32fh + 18db 25fh 2 Felújítás Összesen

10 500 m szintter.

2

250 eFt/m

2

2 265,0

226,5

2 491,5

498,3

249,2

3 239,0

4000m

150 eFt/m

2

600

60

660

132

66

858 4 097

A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 1

Területelőkészítés— kisajátítás, tereprendezés közművesítés 2 Idegenforgalmi célú épület létesítése 3 Parkoló építése 50+50 fh Összesen

154,3 2

800 m szintter. 2 2 000 m

150 eFt/m

2

120,0

12,0

132,0

26,4

13,2

171,6

20 eFt/m

2

40,0

4,0

44,0

8,8

4,4

57,2 383,1

A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 1 2 3

2

Parkoló építés 90 fh 1 800 m 2 Gyalogos felületek ki750 m alakítása, burkolása 2 Park felújítás, átalakítás 10 000 m Összesen

20 eFt/m 2 20 eFt/m

2

36,0 15,0

3,6 1,5

39,6 16,5

7,9 3,3

4,0 1,7

51,5 21,5

2

50,0 101,0

5,0 10,1

55,0

11,0

5,5

71,5 144,5

55

11

5,5

71,5

5 eFt/m

A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások 1

mini körforgalom a Szapáry és Templom utca, Sóház utca cso-

1 db

50 MFt/db

2008 FEBRUÁR

50

5

188

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 3 4

mópontban gyalogos-aluljáró elbontása körforgalmi átépítés, szoborral Baross G út átépítése, parkolókkal, gyalogosburkolattal, zöldfelületekkel

10

1

11

2,2

1,1

14,3

1 db

100 MfT/db

100

10

110

22

11

143

600 fm (12.000 m²

150 eFt/m²

1 800

180

1980

396

198

2 574

690 fm

5 eFt/fm

3,5

0,4

3,9

0,8

0,4

5,1

770 fm

5 eFt/fm

3,9

0,4

4,3

0,9

0,4

5,6

1970 fm

5 eFt/fm

9,9

1,0

10,9

2,2

1,1

14,2 24,9 2 827,7

480,9

48,1

529

105,8

52,9

687,7

496

49,6

545,6

109,1

54,6

517,5 709,3

5. Kerékpárutak létesítése 5.1

Baross Gábor út mentén 5.2 Szapáry-Ságvári Endre út mentén 5.3 Tiszaligeten 5. Összesen A-B 19 Összesen

A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulások 2 energia közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulások Összesen

49,5 1964

A-B21 Díszvilágítások 1

Tisza – Zagyva támfal megvilágítása 2 Zounok szobor megvilágítása 3 Damjanich szobor megvilágítása Összesen

7,0 2,2 2,5 11,7


Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. 4 107

jele

megnevezése

A-B1


A-B2

Városközpont I. befejezése, kiegészítése

6 540,9

A-B3


2 928,7

A-B4


4 089,6

A-B5


A-B6

Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása

4 929,2

A-B7

Óállomás környékének hasznosítása

2 585,4

A-B8

3 489,2

A-B9

A-B8 Tisza-parti sétány felújítása keleti irányban, a volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában

A-B10

Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása

A-B11

Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők

A-B12

Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten

A-B13

Termálszállók Tiszaligeten

A-B14

Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés

320,0

A-B15

Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció

1 000

A-B16

Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása

A-B17

Tiszaliget kapujának rendezése

383,1

A-B18

Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése

144,5

A-B19

A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési beavatkozások

A-B20

A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások

A-B21

Díszvilágítások

441,1

1 010 790,4 1 502,9 3 079,7 12 155,0

4 097

2 827,7

1 964 11,7

∑

58 397,1

2008 FEBRUÁR

189

VÁTERV95


5.4.3 B jelű—Szandai rétek akcióterület Megnevezés

Mennyiség

Fajlagos bruttó költség eFt/egység




20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


B1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése 1

Az árvízlevezető csatorna melletti gyűjtőút kiépítése a 4. sz. főútig. 2 kétszintes csomópont kialakítása a 4. sz. főúton 3 a szabadidő létesítmények kiépítése 4 védőfásítás (a 4.sz főút mentén) Összesen

1900n fm 11 400 m²

20 eFt/m

2

1 db

228

22,8

250,8

50,2

25,1

326,1

1 000

100

1 100

220

110

1 430

36,0 ha

5,0 MFt/ha

180

18

198

39,6

19 8

257,4

75 000 m²

2

15

1,5

16,5

3,3

1,7

21,5

1 eFt/10m

2 035

B2 Új közúti híd építése a Tiszán 1

2

híd építése Tiszaligeti csatlakozás kiépítésével A híd forgalmi kapcsolatának kialakítása a Tószegi úttal

híd+2 db csomópont 900 fm út (5400 m²) 1 db csomópont 300 fm út (1800 m²)

20 eFt/m

2

100 MFt/db 20 eFt/m

50 000

5 000

55 000

11 000

5 500

71 500

108

10,8

118,8

23,8

11,9

154,5

100

10

110

22

11

143

36

3,6

39,6

7,9

4

51,5

2

Összesen

71 849

B3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése 1

megvalósíthatósági tanulmány készítése 2 védőfásítás létesítése a 4. sz főút mentén 3 közúti megközelítés kiépítése a keleti határon 4 parkolók kiépítése a rendezvény terület határán 5 kerékpárutak létesítése Összesen

120 ha

0,1 MFt/ha 1 eFt/10m

2

12

2,4

1,2

15,6

8,5

0,9

9,4

1,9

0,9

12,2

180

18

198

39,6

19,8

257,4

85 000 m² 2

1500 fm 2 9000 m

20 eFt/m

1200 fh

0,4 MFt/fh

480

48

528

105,6

52,8

686,4

3070 fm

5 eFt/fm

15,4

1,5

16,9

3,4

1,7

27,1 998,7

B4 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1

vízi közműhálózatok bővítése 2 energia közműhálózatok bővítése Összesen

34,5

3,5

38

7,6

3,8

49,4

42

4,2

46,2

9,2

4,6

60 109,4


Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. 2 035

jele

megnevezése

B1 B2

Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése Új közúti híd építése a Tiszán

B3

Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése

998,7

B4

A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások

109,4

71 849

∑

74 992,1

5.4.4 CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület Megnevezés

Mennyiség

Fajlagos költség eFt/egység


Nettó Tervezés, művezetés, összköltség MFt műszaki ell. MFt

20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


CI.1 Közlekedési létesítmények építése 1

Mester u.-Dr. Sebestén krt. összekötés

900 fm 2 (6300 m )

140 eFt/fm

2008 FEBRUÁR

126,0

190

12,6

138,6

VÁTERV95

27,7

13,9

180,2

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2

Körforgalmú csomó1 db 100 MFt/db pont kiépítése 3 Lakóutcák gépjár1 700 fm 120 eFt/fm 2 mű útjainak kiépítés (10 200 m ) 2 4 Vegyesforgalmú 90 fm 20 eFt/ m 2 utak kiépítése (900 m ) 2 5 Közterületi parkolók 105 fh 20 eFt/ m 2 2 100 m Összesen

100

10

110

22

11

143

204,0

20,4

224,4

44,9

22,4

291,7

18,0

1,8

19,8

4,0

2,0

25,8

42,0

4,2

46,2

9,2

4,6

60,0 700,7

CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás 2 vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás Összsen

69,6

7

78,6

15,7

7,9

102,2

107,3

10,1

117,4

23,5

11,7

49,1 152.6 6,6 310,5

CI.3 1. sz. lakópark kialakítása 1 2

Telekértékesítés Lakóépületek építése (250 db lakás) 3 Telken belüli közösségi épületek 4 Telken belüli útépítés 5 Telken belüli közművek 6 Telken belüli zöldfelületek Összesen

5,1 ha 2 25 000 m ép.szintter 2 1 200 m ép.szintter 660 fm 2 (3 960 m )

25 000 m

200 eFt/ m

2

5 000,0

500,0

5 500,0

1 100,0

550,0

7 150,0

250 eFt/ m

2

300,0

30,0

330,0

66,0

33,0

429,0

120 eFt/fm

79,2

7,9

87,1

17,4

8,7

113,2

2

50,0

5,0

55,0

11,0

5,5

71,5

2

2 eFt/ m

7 763,7

CI.4 2. sz. lakópark kialakítása 1 2

Telekértékesítés Lakóépületek építése (36 lakás) 3 Telken belüli közösségi épületek 4 Telken belüli gyalogos útépítés 5 Telken belüli zöldfelületek Összesen

1,7 ha 2 7 200 m ép.szintter 2 300 m ép.szintter 2 1 000 m 8 500 m

200 eFt/ m

2

1440,0

14,4

158,4

31,7

15,8

205,9

250 eFt/ m

2

75,0

7,5

82,5

16,5

8,3

107,3

20 eFt/ m

2

20,0

2,0

22,0

4,4

2,2

28,6

2 eFt/ m

2

17,0

1,7

18,7

3,7

1,9

24,3

2

366,1

CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése 1 2

Telekértékesítés Lakóépületek építése (90 lakás) 3 Telken belüli kapcsolódó feladatok (út, , zöld) Összesen

1,0 ha 2 9 000 m ép.szintter 2000 m²

200 eFt/ m

2

1 800,0

180,0

1 980,0

396,0

198,0

2 574,0

2 eFt/ m

2

4

0,4

4,4

0,9

0,4

5,7

2 579,7

CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése 1 2

Telekértékesítés Lakóépületek építése (12 ház) 3 Telken belüli kapcsolódó feladatok (út, közmű, zöld) Összesen

1,4 ha 2 3 000 m ép.szintter 2800 m²

200 eFt/ m

2

600,0

60,0

660,0

132,0

66,0

858,0

2

5,6

0,6

6,2

1,2

0,6

8

2 eFt/ m

866

CI.7.Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése 1 2 3

Telekértékesítés Épületek építése Telken belüli útépítés 4 Telken belüli zöldfelületek Összesen

1,6 ha 2 24 000 m 2 800 m 8 000 m

2

250 eFt/ m 2 20 eFt/ m

2

6 000,0 16,0

600,0 1,6

6 600,0 17,5

1 320,0 3,5

660,0 1,8

8 580,0 22,8

2

16,0

1,6

17,5

3,5

1,8

22,8

2 eFt/ m

8 625,6

CI.8 Szociális bérlakások építése 1. 1

Meglévő épület felújítása 2 Telken belüli útépítés, parkolók 3 Telken belüli zöldfelületek Összesen

3 588 m

2

130 eFt/ m

2

1 440 m

2

20 eFt/ m

2

28,8

2,9

31,7

6,3

3,2

41,2

4 000 m

2

2 eFt/ m

2

8,0

0,8

8,8

1,8

0,9

11,5

466,4

519,1

CI.9 Szociális bérlakások építése 2. 1

Lakóépület építése (150 lakás)

9 000 m

2

200 eFt/ m

2

2008 FEBRUÁR

1 800,0

191

180,0

1 980,0

VÁTERV95

396,0

198,0

2 574,0


Telken belüli útépítés 3 Telken belüli zöldfelületek Összesen

1 440 m

2

5 000 m

2

20 eFt/ m

2

2 eFt/ m

2

28,8

2,9

31,7

6,3

3,2

41,2

10,0

1,0

11,0

2,2

1,1

14,3 2 629,5

CI.10 Közpark és szabadidőpark létesítése 1

közpark bútorozással 2 parkoló Összesen

12 500 m² 60 fh

10,0eFt/m²

125

12,5

137,5

27,5

13,8

178,8

0,4MFt/ fh

24

2,4

26,4

5,3

2,6

34,3 213


Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. 700,7

jele

megnevezése

CI.1

Közlekedési létesítmények építése

CI.2

Közművek kiépítése a közterületeken

CI.3

1. sz. lakópark kialakítása

7 763,7

CI.4

2. sz. lakópark kialakítása

366,1

CI.5

Társasházas lakóterület kiépítése

2 579,7

CI.6

Családiházas lakóterület kiépítése

866

CI.7

Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése

CI.8

Szociális bérlakások építése 1.

519,1

CI.9

Szociális bérlakások építése 2.

2 629,5

CI.10

Közpark és szabadidőpark létesítése

310,5

8 625,6

213

∑

24 573,9

5.4.5 CII jelű—Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület Megnevezés


Mennyiség


Nettó Tervezés, művezetés, összköltség MFt műszaki ell. MFt

20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


CII.0 Előkészítő feladatok 1

rendezési tervek módosítása 2 megvalósíthatósági tanulmány készítése (módosítása) 3 telekrendezés, közterületek kialakítása Összesen

80 ha

0,5 MFt/ha

40

4

6

1,2

0,6

7,8

8

1,6

0,8

10,4

44

8,8

4,4

57,2 75,4

CII.1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása 1

honvédelmi park kialakítása 2 kutyamenhely építése 3 védőfásítás létesítése 4 közlekedési utak kiépítése Összesen

19 ha

5,0 MFt/ha

95

9,5

104,5

20,9

10,4

1 ha 2700 fm 600 fm (3600 m²)

135,8 100,0

10 eFt/ 10 fm 20 eFt/ m2

2,7

0,3

3

0,6

0,3

3.9

72

7,2

79,2

15,8

7,9

102,9 342,6

CII. 2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen 1

közlekedési építése

utak

2 3

parkolók építése kerékpárutak létesítése Összesen

3600 fm (21 600 m²) 230 fh 1580

20 eFt/ m2

432

43,2

475,2

95

47,6

617,8

0,4 MFt/fh 5 eFt/fm

92 7,9

9,2 0,8

101,2 8,7

20,2 1,7

10,1 0,9

131,5 11,3 760,6

CII. 3 Közterületek kialakítása, rendezése 1

gyalogutak, gyalogos térburkolatok építése 2 közpark létesítése, bútorozással 3 véderdő-telepítés Összesen

6 000 m²

20 eFt/ m2

120

12

132

26,4

13,2

171,6

30 000 m²

5 eFt/ m2

150

15

165

33

16,5

214,5

9,6 ha

1 MFt/ha

9,6

1

10,6

2,1

1,1

13,8 399,9

192

VÁTERV95

CII. 4 Állatkert építése 2008 FEBRUÁR

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1 2 3

felépítmények belső utak, útburkolatok zöldfelületek

4

kialakí-

tófelületek tása Összesen

5000 m² 10 000 m²

50 eFt/ m2 20 eFt/ m2

250 200

25 20

275 220

55 44

27,5 22

357,5 286

2 eFt/ m2

140

14

154

30,8

15,4

200,2

5 eFt/ m2

25

2,5

27,5

5,5

2,8

35,8

70 000 m² 5000 m²

879,5

CII. 5 Vadász és lovassport és horgász bázisok építése 1

agyaggalamb lövő sport bázis átépítése 2 lovarda kiépítése 3 horgászbázis Összesen

2,0 ha

15 Mft/ha

30

3

33

6,6

3,3

42,9

25 Mft/ha 100 eFt/ m2

112,5 20

11,2 2

123,7 22

24,7 4,4

12,4 2,2

160,8 28,6 232,3

13 500

20 eFt/ m2

2700

270

2970

594

297

3 861

80 fh

0,5 MFt/fh

40

4

44

8,8

4,4

57,2 3 918,2

100 eFt/ m2 5 eFt/ m2

80 25

8 2,5

88 27,5

16,8 5,5

8,8 2,8

114,4 35,8

4,5 ha 200 m²

CII. 6 Szállásférőhelyek fejlesztése 114 üdülőszállók építé1 se 2 kemping létesítése Összesen

CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása 1 2

épület felújítás szabadtéri kiállítás felújítása Összesen

800 m2 5000 m2

150,2

CII. 8 Sport terület kialakítása 1

sportpályák létesítése 2 öltöző, társalgó épület építése 3 belső utak parkolók létesítése 4 zöldfelületek létesítése Összesen

8200 m 500 m

2

2

4000 m

2

10 000 m

15 eFt/ m2

123

12,3

135,3

27,1

13,5

175,9

100 eFt/ m2

50

5

55

11

5,5

71,5

2

80

8

88

17,6

8,8

114,4

2 eFt/ m2

20

2

22

4,4

2,2

28,6

20 eFt/ m 2

390,4

CII.9 Közművek kiépítése a közterületeken 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás 2 energia közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás Összsen

144

14,4

158,4

31,7

15,8

205,9

165

16,5

181,5

36,3

18,2

130 236 12 583,9



jele

megnevezése

CII.0


CII.1

A volt katonai gyakorlótér hasznosítása

342,6

CII.2

Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen

760,6

CII.3

Közterületek kialakítása, rendezése

399,9

CII.4

Állatkert építése

879,5

CII.5

Vadász és lovassport és horgász bázisok építése

CII.6

Szállásférőhelyek fejlesztése

CII.7

Vízügyi Múzeum felújítása

CII.8

Sport terület kialakítása

390,4

CII.9


583,9

75,4

232,3 3 918,2 150,2

∑

7 733

5.4.6 D jelű--Széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület Megnevezés

Mennyiség


10%tervezés művezetés, műszaki ell. MFt



20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


D1. Lakótelep rehabilitáció 1. Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja 1.1Hőszigetelés, nyílászárók cseréje és homlokzat

141 900

7,0 eFt/m

2

2008 FEBRUÁR

993 193

99

1 092

VÁTERV95

218

109

1 419

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA felújítás 1.2Gépészet felújítása 1.3Szerkezet, panelcsomópontok megerősítése

2

m 3960 lakás

300 eFt/lakás

1 188

189

1 377

275,4

138

1 790,4

2000 lakás

200 eFt/lakás

400

40

440

88

44

572

1.Összesen

3 781,4

2. 3-5 emeletes épületek rehabilitációja 2.1 Tetőtér beépítés 126 lakás

12 000 eFt/lak 63 db 6 000 eFt/db

1 512

151

1 663

333

166

2 162

378

37,8

415,8

83,2

41,6

540,6

2

307

31

338

68

34

440

500 eFt/lakás

400

40

440

88

44

572

100 eFt/lakás

80

8

88

18

9

115

2.2 Liftesítés 2.3 Hőszigetelés és nyílászárók cseréje, homlokzat felújítás 2.4 Gépészet felújítás

43 840 2 m 800 lakás

2.5 Szerkezet, panelcsomópontok megerősítése

800 lakás

7,0 eFt/m

2. Összesen

3 829,6

3. Új (szociális) lakások építése 3.1 Terület előkészítés 3.2 Lakásépítés

100 lakás 100 eFt/lak 100 db 12 000eFt/la k

10 1 200

1 120

11 1 320

2 264

1 132

3. Összesen

14 1 716 1 730

4. lakóépületek közötti parkolók, garázsok látványjavítása 4.1 Meglevő garázsok látványjavítása 4.2 Parkolóhelyek kialakítása több helyszínen

10 100 m 960 fh (19 200 m²)

2

2

5 eFt/m 2 20 eFt/m

50 384

5 38,4

55 422,4

11 84,5

6 42,2

4. Összesen

72 549,1

621,1

5. Ellátó létesítmények építése 5.1 Épületek 5.2 Parkolók 5. Összesen

2 100 m² 300 eFt/ m² 105fh 0,4 MFt/park

630 42

63 4,2

693 46,2

138,6 92,4

69,3 4,6

900,9 60,2 961,1

6.Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db) 6.1 Díszburkolatos terek 6.2 Kertészet, növényültetés 6.3 Utcabútorozás, felszerelés 6.4 Dísz- és közvilágítás 6. Összesen

14 000m2 3500m2

20 eFt/ m2 2 eFt/ m2

280 7

28 0,7

308 7,7

61,6 1,5

30,8 0,8

400,4 10

35db

40 eFt/db

1,4

0,1

1,5

0,3

0,2

2

700 fm

40 eFt/fm

28

2,8

30,8

6,2

3,1

40,1 452,5

140

14

154

30,8

15,4

200,2

7. Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása 7.1 épületek felújítása

7 db

20 MFt/ép. átlag

7. Összesen

200,2

8-13. Közterületek, közkertek felújítása 8. gyalogutak felújítása, kiegészítése 9. kertrendezés, növénytelepítés 10. játszóterek létesítése 11. útburkolatok felújítása 12. közterületi parkolók felújít. 13 kerékpárutak létesítése 8-13. Összesen

8500 m²

10 eFt/ m2

85

8,5

93,5

18,7

9,4

121,6

27 000 m²

2

54

5,4

59,4

11,9

5,9

77,2

10 db 5 MFt/db 16 000 m² 10 eFt/ m2 430 db 0,1 MFt/park

50 160 43

5 16 4,3

55 176 47,3

11 35,2 9,5

5,5 17,6 4,7

71,5 228,8 61,5

7,1

0,7

7,8

1,6

0,8

10,2 570,8

12,1

1,2

13,3

2,7

1,3

17,3

168

16,8

184,8

37

18,5

26 240,3

1420 fm

2 eFt/ m

5 eFt/fm

14 Közművek felújítása vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás energiai közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás 14. Összesen D1. összesen

4,3 287,9 14 171,8

D 2. Széchenyi Szabadidős és Sportközpont (önálló megvalósíthatósági tanulmány alapján számított költségek szerint) 1. Első ütem Tervezési költség I. ütem Övárok, természetvédelmi rehabilitáció

4,5 41,2

Útépítés közúti kapcsolatok

5,6 2008 FEBRUÁR

194

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Növényzet irtás Tereprendezés, I. ütem építési terület kialakítása Közművesítés II. ütem tervezési költségei Összesen

2,3 45 72 8,5 179

2. Második ütem Füves nagypályás labdarúgópálya 2 db Focipálya lelátó építés Gyaloghíd (övárokra) 3 db Kerítésépítés Főépület I. Mosdóépület (focipályához) Bekötő és belső utak I. Parkoló I. Tereprendezés II. Növénytelepítés Használatbavételi és működési engedélyek Összesen

2 db

40 10,9 7,6 25,2 75,6 1,9 17,1 14,6 45 2,4 4

3 db

244,3

3. Harmadik ütem Tervezés III. Sportpályák Kilátó Főépület II. Parkoló II. Bekötő és belső utak II. Kiszolgáló épületek Tereprendezés III. Növényzet telepítés II. Öntözőrendszer Használatbavételi és működési engedélyek Harmadik ütem összesen

8,2 72,8 1,4 75,6 14,6 21,9 23,8 45 2,4 23,4 3,9 293

4. Negyedik ütem Bekötő és belső utak III. Tereprendezés IV. Ifjúsági park épületei Belső tó kialakítása Növényzet telepítés III. Karbantartó eszközök Használatbavételi és működési engedélyek Negyedik ütem összesen

16,3 45 18,5 12,6 2,4 15 2,1 111,5

D2. összesen 827,8

D3. Pellet erőmű létesítése Erőmű építése

5 000

10-15 MW hő 3 MW villamos energia

1 000

500

D3 összesen

6 500

6 500

D4. Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés Közterületek feltöltése Úthálózat kialakítása Ivóvízvezeték kiépítése Szennyvízcsatornázás Elektromos hálózat Közvilágítás Közművesítés gáz Távközlési hálózatok Kábel TV D4. Összesen

13 800 m³ 1150 fm 1150 fm 1150 fm 1150 fm 1150 fm 1150 fm 1150 fm 1150 fm

5 eFt/m³ 140 eFt/fm 11 eFt/fm 26 eFt/fm 20 eFt/fm 20 eFt/fm 18 eFt/fm 12 eFt/fm 12 eFt/fm

69 161 12,7 29,9 23 23 20,7 13,8 13,8

6,9 16,1 1,3 3 2,3 2,3 2,1 1,4 1,4

75,9 177,1 14 32,9 25,3 25,3 22,8 15,2 15,2

15,2 35,4 2,8 6,5 5,1 5,1 4,6 3 3

7,6 17,7 1,4 3,3 2,5 2,6 2,3 1,5 1,5

98,7 230,2 18,2 42,7 32,9 33 29,7 19,7 19,7 524,8

2 0,6 0,8

0,2 0,1 0,2

2,2 0,7 1

0,4 0,1 0,2

0,2

2,80 0,8 1,3 4,9

D5. Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben tanösvény létesítése esőbeállók berendezési tárgyak D5. Összesen

2000 fm 3 db 20 db

1eFt/fm 200 eFt/ db 40 eFt/db

0,1

Költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek jele


megnevezése

2008 FEBRUÁR

195

VÁTERV95


összevont

tételes

12 434,6

D1


1

Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja

3 781,4

2

3-5 emeletes épületek rehabilitációja

3 829,6

3

Lakótelepen belüli új (szociális) lakások építése

4

Garázsépítés

5

Ellátó létesítmények építése

961,1

6

Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db)

452,5

7

Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása

200,2

8-13

Közterületek, közkertek felújítása

570,8

14

Közművek felújítása

1 730

621,1

287,9 827,8

D2

Széchenyi Szabadidős és Sportközpont

1

Első ütem

2

Második ütem

3

Harmadik ütem

293

4

Negyedik ütem

111,5

D3

Pellet erőmű létesítése

6 500

D4.

Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés

524,8

D5

Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben

179 244,3

4,9

∑

20 292,1

5.4.7 EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


EI.0. Előkészítő feladatok 1. rendezési tervek módosítása 2. megvalósíthatósági tanulmány készítése 3. kármentesítés 4. telekrendezés Összesen

27,0 ha

0,5 MFt/ha

13,5

1,4

5

1

0,5

6,5

15

3

1,5

19,5

50 14,9

10 3

5 1,5

65 19,4 110,4

EI.1. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja 1. közterületek (út, fásítás) kialakítása a laktanya telkéből 2. közterületek (út, fásítás) kialakítása a laktanya határán 3.körforgalmú csomópontok építése a 32 sz. főúton 4. rendezvényterület kialakítása, meglévő épületek, sportpályák felújításával, kiegészítésével 5. innovációs központ építése 6. irodaházak építése Összesen

850 fm

120 eFt/ fm

102

10,2

112,2

22,4

11,2

179,4

1500 fm

150 eFt/ fm

225

22,5

247,5

49,5

24,8

321,8

3 db

100 Mft/db

300

30

330

66

33

429

10,8 ha

15 Mft/ha

162

16,2

178,2

35,6

17,8

231,6

2 000

200

2 200

440

220

2 860

250 eFt/ m2

3 750

375

4 125

825

412,5

5 362,5 9 384,3

20 000 m²

200 eFt/ m2

4 000

400

4 400

880

440

5 720

1000 fh 5000 m²

0,4 MFt/fh 2 eFt/m²

400 10

40 1

440 11

88 2,2

44 1,1

572 14,3 6 306,3

1,0 ha 8 000 m²

0,5 MFt/ha 250 eFt/ m2

1,5 2 000

0,2 200

1,7 2200

0,3 440

0,2 220

2,2 2860

100fh 2000 m²

0,4 MFt/fh 2 eFt/m²

40 4

4 0,4

44 4,4

8,8 0,9

4,4 0,4

57,2 5,7 2 925

4,5 ha 15 000 m²

EI.2. Bevásárlóközpont építése 1. bevásárlóközpont épülete 2. parkolók építése 3. zöldfelületek kialakítása Összesen

EI.3. Városkapu kialakítása 1. telekrendezés 2. iroda és üzleti központ épületei 3. parkolók kialakítása 4. parkosítás Összesen

2008 FEBRUÁR

196

VÁTERV95


EI.4. Gazdasági területek területelőkészítése 1. közterületek (út, fásítás) kialakítása 2. kereskedelmi, éttermi épület 3. parkosítás Összesen

2000 fm

150 eFt/ fm

300

30

330

66

33

429

1000 m²

200 eFt/ m²

200

20

220

44

22

286

16 000 m²

2 eFt/m²

32

3,2

35,2

7

3,5

56,2 771,2

10

2

1

13

16,5 118,8

3,2 23,8

1,6 11,9

21,5 154,5

EI.5. Logisztikai központ bővítésének előkészítése 1. tanulmányterv készítése a MÁV teher pályaudvar hasznosítására 2. telekrendezés 3. a 40. sz. főúttal való közvetlen kapcsolat kiépítése 4 vasúti aluljáró átépítése Összesen

30,0 ha 5400 m²

0,5 MFt/ha 20 eFt/ m2

15 108

1,5 10,8

1 db 189

EI.6 Közművek kiépítése a közterületeken 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás 2 energia közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás Összsen

78,9

7,9

86,8

17,4

8,7

112,9

142,5

14,3

156,8

31,4

15,7

92,7 203,9 22 431,5


Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. 110,4

jele

megnevezése

EI.0.


EI.1.

Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja

9 384,3

EI.2

Bevásárlóközpont építése

6 306,3

EI.3

Városkapu kialakítása

2 925,0

EI.4

Gazdasági területek területelőkészítése

771,2

EI.5

Logisztikai központ bővítésének előkészítése

189,0

EI.6


431,5

∑

20 117,7

5.4.8 EII jelű—Nyugati városrész—Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt


10% tartalék MFt

EII 1. Elszigeteltség oldása 1. új gyűjtő utak kiépítése 2. új lakóutcák kiépítése 3. körforgalmú csomópont építése a 32 sz. főúton Összesen

420 fm 2940 m² 250 fm 1500 m² 1 db

20 eFt/ m2

58,8

5,9

64,7

12,9

6,5

84,1

20 eFt/ m2

30

3

33

6,6

3,3

42,9

100 MFt/ db

100

10

110

22

11

143 270

EII 2. Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés 1. lakóépületek rehabilitációja, komfortosítása 2 roma közösségi ház építése. 3. közpark létesítése 4. védőfásítás 5. lakóutcák felújítása

12 épület 3000 m² 800 m²

100 eFt/ m²

300

30

330

66

33

429

300 eFt/ m²

240

24

264

52,8

26,4

343,2

1500 m² 900 fm 1940 fm 11640 m²

2 eFt/m² 2 eFt/fm 5 eFt/ m2

3 1,8 58,2

0,3 0,2 5,8

3,3 2 64

0,7 0,4 12,8

0,3 0,2 6,4

4,3 2,6 83,2

Összesen

862,3


Összes bruttó (20% ÁFÁ.-val és 10% tartalékkal) költségek MFt. 270

jele

megnevezése

EII 1.

Elszigeteltség oldása

EII 2

Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés

862,3

∑

1 132,3 2008 FEBRUÁR

197

VÁTERV95


5.4.9 Déli városrész—Körösi út és környéke akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt


10% tartalék MFt

FI 1 A Törteli utcai romatelep felszámolása 1 bérlakásokban a lakáspótlás biztosítása

23 lakás 1380 m²

150 eFt/m

285.7

28,6

314,3

62,9

31,4

408,6

2 bontás

23 lakás 1020 m² 2,3 ha

15 eFt/m²

15,3

1,5

16,8

3,4

1,7

21,9

1 MFt/ha

2,3

0,2

2,5

0,5

0,3

3,3

3 a terület utóhasznosítása erdősítéssel Összesen

433,8

FI 2 Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) 1 telekrendezés, 2 útburkolat építése, felújítása 3 fásítás, növénytelepítés Összesen

1000 m² kisajátítás 450 fm 2250 m² 400 fm

3 eFt/m²

3

0,3

3,3

0,7

0,3

4,3

15 eFt/m²

33,8

3,4

37,2

7,4

3,7

48,3

2 eFt/fm

0,8

0,1

0,9

0,2

0,1

1,2 53,8

FI 3 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások 1 útfelújítás, burkolat építés 2 fásítás Összesen

750 fm 3750 m² 400 fm

15 eFt/m

56,3

5,7

62

12,4

6,2

80,6

2 eFt/fm

0,8

0,1

0,9

0,2

0,1

1,2 81,8

0,5 0,4

0,2 0,2

3,1 2,4

FI 4 Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés 1 közterületi fásítás 2 teleken belüli fásítás támogatással Összesen

1200fm 800 fm

2 eFt/fm 2 eFt/fm

2,4 1,6

0,2 0,2

2,4 1,8

5,5

FI 5 Kerékpárutak létesítése 1 Körösi út mentén 2 Temető utca és a Tószegi út mentén Összesen

1060 fm 1600 fm

5 eFt/fm 5 eFt/fm

5,3 8

0,5 0,8

5,8 8,8

1,2 1,8

0,6 0,9

7,6 11,5 19,1



jele

megnevezése

FI 1

A Törteli utcai romatelep felszámolása

FI 2

Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke)

53,8

FI 3

Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások

81,8

FI 4

Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés Kerékpárutak létesítése

FI.5

433,8

5,5 19,1

∑

594

5.4.10 FII jelű—Déli városrész—Iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt


10% tartalék MFt

FII.1. Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja 1. telekrendezés, közterületek, kialakítása, 2. közutak, magánutak építése 3. zöldfelületek telepítése Összesen

3600 m²

3 eFt/m²

10,8

1,1

11,9

2,4

1,2

15,5

300 fm 1800 m² 5000 m²

20 eFt/m²

36

3,6

39,6

7,9

4

51,5

2 eFt/m²

10

1

11

2,2

1,1

14,3 81,3

FII.2. Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja 1. telekrendezés, közterületek, kialakítása, 2. közutak, magánutak építése 3 zöldfelületek telepítése

4200 m²

3 eFt/m²

12,6

1,3

13,9

2,8

1,4

18,1

600 fm 3600 m² 10 000 m²

20 eFt/m²

72

7,2

79,2

15,8

7,9

102,9

2 eFt/m²

20

2

22

4,4

2,2

28,6

Összesen

149,6

FII.3 Közművek kiegészítése az új közterületeken 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás

12

1,2

13,2

2,6

1,3

17,1 25

2008 FEBRUÁR

198

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA energia közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulás Összsen

80

2

8

88

17,6

8,8

114,4 8 164,5



jele

megnevezése

FII 1

Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja

FII 2

Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja

149,6

FII 3

Közművek kiegészítése az új közterületeken

164,5

81,3

∑

395,4

5.4.11 FIII jelű—Déli városrész—Ipari Park bővítés akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt


10% tartalék MFt

FIII.1. Előkészítő feladatok 1.rendezési tervek módosítása (folyamatban van) 2. véderdő telepítés 3. feltöltés a mélyfekvésű területeken 4. tómeder kialakítása a feltöltés egy részéhez 5. közterületek kisajátítása Összesen

3,0

0,6

0,3

3,9

85 ha 1 MFt/ha 90 000 m³ 2 eFt/m³ (1,5 m átlag mélys.

85 180

8,5 18

93,5 196

18,7 39,2

0,9 19,6

113,1 254,8

30 000 m² 5 eFt/ m2 (2 m átlag mélys.) 38,3 ha 1MFt/ ha

150

15

165

33

16,5

214,5

38,3

3,8

42,1

8,4

4,2

54,7 641

1 000

100

1 100

220

110

1 430

106

10,6

116,8

23,3

11,7

151,8

1 000

100

1 100

220

110

1 430

294

29,4

323,4

64,7

32,3

420,4

FIII.2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése 1. 4. sz. főúttal való kapcsolat kiépítése

2. Körösi út meghosszabbítása, 4. sz. főúttal csomópont kiépítése

1 db kétszintes csomópont, 750 fm (5300 m²) 1 db kétszintes csompont, 2450 fm (14 700 m²)

1000 MFt/db

20 eFt/ m2 1000 MFt/db 20 eFt/ m2

Összesen

3 432,2

FIII.3 Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül 1. gyűjtőutak kiépítése

2. primer úthálózat

7500 fm 20 eFt/ m2 (45 000 m²) 20 eFt/ m2 4 200 fm (25 200 m²)

900

90

990

198

99

1 287

504

50,4

554,4

110,9

55,4

720,7

Összesen

2 007,7

FII.3 Közművek kiépítése közterületeken 1

vízi közműhálózatok közmű hozzájárulás 2 energia közműhálózatok közmű hozzájárulás Összsen

237

23,7

260 7

52,2

20,1

333

428

42,8

470,8

94,2

47,1

278 612,1 66 1 289,1



jele

megnevezése

FIII 0


FIII 21

Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése

3 432,2

FIII 2

Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül

2 007,7

FIII 3 ∑

Közművek kiépítése

641

1 289,1 7 400 2008 FEBRUÁR

199

VÁTERV95


5.4.12 GI jelű—Alcsi-sziget akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


GI.1. Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások 1. Volt kertészet telkének idegenforgalmi célú szálloda-fitness hasznosítása (15 % beépítés, 2 szint+tetőtér) 2. Holt-Tisza rehabilitációja 3. Vízpart krt és a 4. sz főút kapcsolatának javítása 4. Védőfásítás (mezőgazdaság porszennyeződésétől 5 Kerékpárút létesítése Összesen

150fh 400 eFt// m 15 000 m²

2

6 000

600

6 600

1 230

660

8 580

1db

100 MFt/db

100

10

110

22

11

12 000 143

3600 fm

2 eFt/fm

7,2

0,7

7,9

1,6

0,8

10,3

4970 fm

5 eFt/fm

24,9

2,5

27,4

5,5

2,7

35,6 20 768,9

205

20,5

225,5

45,1

22,6

293,2

144

14,4

158,4

31,7

15,8

205,9

1 000

100

1 100

220

110

1 320

GI.2. Lakóterület fejlesztések 1. üdülőterületek átsorolása lakóterületté, szennyvízelvezetés megoldása 2. Vízpart krt, folytatásának kiépítése a Karinthy Frigyes úttal 3. közúti híd építése a HoltTiszán 4. lakóterület területelőkészítése a vízparton 5. menedzser lakópark kiépítése Összesen

1200 fm (7200 m²)

20 eFt/ m2

200 fm 10,5 ha

40 Mft/ha

420

42

462

92,4

46,2

600,6

22 ha

40 Mft/ha

880

88

968

193,6

96,8

1 258,4 3 678.1



jele

megnevezése

GI 1

Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások

20 768,9

GI 2

Lakóterület fejlesztések

3 678,1

∑

24 447

5.4.13 GII jelű—Szandaszőlős akcióterület Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt


10% tartalék MFt

GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 1. református templom építése 2. közpark felújítása berendezési tárgyakkal 3. gyalogos burkolatok, fórum kialakítása 4. parkolók építése 5 óvoda bővítése Összesen

550 m²

350 eFt/m²

192,5

19,3

211,8

42,4

21,2

275,4

3100 m²

4 eFt/m²

12,4

1,2

13,6

2,7

1,4

17,7

1200 m²

20 eFt/m²

48

4,8

52,8

10,6

5,3

68,7

58 fh 2x25 fh

0,4 MFt/fh 1 MFt/ fh

23,1 50

2,3 5

25,4 55

5,1 11

2,5 5,5

33,0 71,5 466,3

GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 1. autóbusz decentrum áttelepítése a tervezett 442 sz út mellé 2. térrendezés, fórum kialakítása 3. fedett piac létesítése,a művelődési ház felújítása 4. park létesítése, berendezési tárgyakkal 5 parkoló létesítése 6 tanuszoda építése Összesen

10

2420m²

20 eFt/m²

48,3

4,8

53,1

10,6

5,3

69 100

1450 m²

4 eFt/m²

5,8

0,6

6,4

1,3

0,6

8,3

23 fh 600

0,4 MFt/fh 300 eFt/ m²

9,3 180

0,9 18

10,2 198

2 39,6

1,1 19,8

13,3 257,4 458,0

2008 FEBRUÁR

200

VÁTERV95


GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 1. telekrendezés új utcák kiszabályozása 2. lakóutcák gépjármű útjai 3. utcafásítás Összesen

telektulajdonosok 21 000 m² 2500 fm

-20 eFt/ m2 2,5 eFt/ fm

420 6,3

42 0,6

462 6,9

92,4 1,4

46,2 0,7

600,6 9 609,6

1 260

126

1 520

304

152

1 976 1 976

GII.4. 442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése 1 útépítés Összesen

42 000 m²

30 eFt/ m2

GII.5. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 1. belterület Ny-i határán gyűjtőút építése 2. körforgalmi csomópont építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál

16 200 m²

20 eFt/ m2

324

32,4

356,4

71,3

35,7

463,4

1 db

100 MFt/db

100

10

110

22

11

143

3. Hiányzó útburkolatok építések 3.1 Krúdy Gyula utca felújítása 3.2 Festő utcák útburkolatának elkészítése 3. Összesen 4 kerékpárút kiépítése a Krúdy Gyula utcában és a Gorkij úton, valamint a Karinthy Frigyes úton Összesen

42,0 228,0

6490 fm

5 eFt/fm

32,5

3,3

35,8

7,2

3,6

270,0 46,6

923,0

GII.6. Sport terület kialakítása 1 labdarugó pálya 2. öltöző, raktár, iroda épület 3. teniszpályák építése 4. parkoló építése 5. zöldfelületek létesítése Összesen

1 db² 100 m²

20 MFt/db 100 eFt

20 10

2 1

22 11

4,4 2,2

2,2 1,1

28,6 14,3

2 db 30 fh 6000 m²

1,5 Mft/ 0,4 MFt/fh 2 eFt/m²

3 12 12

0,3 1,2 1,2

3,3 13,2 13,2

0,7 2,6 2,6

0,3 1,3 1,3

4,3 17,1 17,1 81,4

5 300

0,5 30

5,5 330

1,1 66

0,6 33

7,2 429 20 456,2

2,5

0,3

2,8

0,6

0,3

3,7

GII.7 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 1 területelőkészítés 2 TESCO áruház építése 3 autómosó létesítése Összesen

10,0 ha 1000 m²

0,5 MFf/ha 300 eFt/ m²

GII.8. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 1. a 442 sz. országos mellékút mentén Összesen

5,0 ha

0,5MFt/ha

3,7

GII.9 Hiányzó közművek kiépítése közterületeken 1

vízi közműhálózatok közmű hozzájárulás 2 energia közműhálózatok közmű hozzájárulás Összsen

145,3

14,5

159,8

32

16

207,8

81,5

8,2

89,7

17,9

9

73 116,6 0,6 398

Költségösszesítő A költségbecslés fő tételeinek


jele

megnevezése

GII.1

Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén

GII.2

Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában

GII.3

Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása

GII.4.

442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése

GII.5.

Városrészen belüli közlekedésfejlesztések

923

GII.6

Sport terület kialakítása

81,4

GII.7


GII.8

Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén

GII.9


466,3 458

609,6 1 976

456,2 3,7

398

∑

6 233,7

2008 FEBRUÁR

201

VÁTERV95


5.4.14 Akcióterületenkénti áttekintő költségösszesítés A költségbecslés fő tételeinek


az akcióterület jele

az akcióterület megnevezése

A

JUBILEUM TÉR ÉS KÖRNYÉKE

3 569,9

A-B

SZOLNOK A TISZA FŐVÁROSA

58 387,1

B

SZANDAI RÉTEK

74 992,1

CI

ALCSI VÁROSRÉSZ,MESTER ÚTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE

24 573,9

CII

ALCSI VÁROSRÉSZ, MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖRNYÉKE

D

SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ, LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UTCA KÖRNYÉKE

20 292,1

EI

20 117,7

EII

NYUGATI VÁROSRÉSZ, THÖKÖLY ÚT MELLETTI VOLTMLAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE NYUGATI VÁROSRÉSZ, TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE

FI

DÉLI VÁROSRÉSZ, KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE

FII

DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARTERÜLETI REHABILITÁCIÓS TERÜLET

395,4

FIII

DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARI PARK BŐVÍTÉSE

7 400

GI

ALCSI-SZIGET

GII

SZANDASZŐLŐS

7 733

1 132,3 594

24 447 6 233,7

∑

249 868,2

5.5 Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése Az akcióterületek közötti sorrendet az alábbi értékelési szempontok motiválták --a beavatkozás hatékonysága, azaz az a szempont, hogy a fejlesztési ráfordítások hatóköre a lehető legnagyobb legyen, mind területi kiterjedésében, mind az érintett lakosság számát nézve, --a peremterületek integrálása, azaz a Belvárostól legtávolabb eső városrészek bekapcsolása a város életébe, mind ellátási, mind megközelítési, mind a társadalmi együttműködési lehetőségek szempontjából, --a turisztikai bevételeket, mint a gazdaságfejlesztés leghatékonyabb ágazatát a lehető legjobban támogassa a beavatkozás; --a társadalmi kohéziót a lehető legnagyobb mértékben segítse. A melléklet táblázatban a fenti szempontokat megkíséreltük számszerűsíteni és az összevont pontszámok alapján sorrendet felállítani. Eredményeként prioritásként a „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterület jelölhető meg első helyen. Ennek oka, hogy a beavatkozás hatása , mind népesség, mind területi hatókör szempontjából itt a legnagyobb. A hatás nemcsak a Belváros lakóssága, de a város egésze, sőt a kistérségi népesség számára is kézzelfogható lesz. Az itt végrehajtandó az akcióterületen jelzett fejlesztések a város arculatán, a városban élők életminőségén jelentős mértékben javítani fog. A város gazdaságára gyakorolt pozitív hatása is érezhető lesz, nemcsak idegenforgalmat növelő, de a gazdaság szereplői számára nyújtott szolgáltatások, szabadidő eltöltési lehetőségek színvonalának emelkedése miatt is. A peremvárosrészek felzárkóztatása fontos célkitűzés, hiszen az egyirányba mutató, a város egészét felvállaló lokálpatriotizmus, a városi fellendülés ugyan egyik, de nagyon fontos motorja. Ezért a prioritások közé javasoljuk felvenni, bár nem első helyen a Szandaszőlősi és a Széchenyi lakótelep akcióterületeket. Szandaszőlős az egyik legnépesebb lakósszámú (11,5 efő), ugyanakkor a Belvárostól legmeszszebb fekvő városrész. Közlekedési kapcsolatai is hiányosak, a 4. sz. főút elvágja a belsőbb városrészektől. Ezért indokolt a kapcsolatteremtő beavatkozás, de indokolt a belső infrastruktúra hiányok felszámolása is. Szandaszőlősön a külvárosi elhelyezkedés ellenére nem alakult ki városrészközpont. Lakónépessége folyamatosan növekszik, az elmúlt 10 évben a növekedés meghaladta az 50 %-ot. A tendencia várhatóan addig marad meg, amíg a városrész lakóterületi tartalékokkal rendelkezik

2008 FEBRUÁR

202

VÁTERV95


Az értékelési szempontok érvényesülése a lehetséges akcióterületeken

A-.B TISZA FŐVÁROSA

B SZANDAI RÉTEK

CI ALCSI-MESTER ÚTI VOLT LAKTANYA

CII. ALCSI-MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖRNYÉKE D. SZÉCHENYI LAKÓTELEP

EI. NYUGATI VÁROSR, THÖKÖLY ÚT ÉS KÖRNYÉKE EII. TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA KÖRNYÉKE FI DÉLI ÁROSRÉSZ— KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE

FII. DÉLI VÁROSRÉSZIPARTERÜLETI REHABILITÁCIÓ FIII. DÉLI VÁROSRÉSZ IPARI PARK BŐVÍTÉSE

GI. ALCSI SZIGET

GII SZANDASZŐLŐS

a beavatkozás hatékonyságában a súlyarány népességi hatókör efő területi hatókör

A JUBIKÖRNYLEUM TÉR ÉS ÉKE

súlyarány az egyes akcióterületek között

3

10

10

3

7

3

7

3

3

7

7

7

3

5,955

124

124

6,5

75,7

16,3

75,7

4,4

5,0

75,7

75,7

75,7

11,5

városrész

kistérség, régió

kistér ség, régió

városrész

város egésze 0

városrész

város egésze 7

akció terület 7

városrész

város egésze 0

város egésze 7

város rész

3

város egésze 0

7

7

7

0

0

0

7

3

0

0

0

0

7

3

10

3

3

7

3

3

7

34

20

16

14

10

24

30

0 0 0 3 10 peremterületek integrálásában a súlyarány 10 7 3 3 7 társadalmi kohé- 7 zióban a súlyarány 7 10 7 3 5 3 idegenforgalom növelésében a súlyarány 3 3 10 3 7 szükséges ráfor- 7 dítások népességi hatókörre vetített fajlagos értéke ‫٭‬ 24 33 27 22 18 30 ∑ súlyarány Megjegyzés: A súlyarányokban a kategóriák: --legnagyobb súllyal………………………………..10 pont --közepes súllyal……………………………………..7 pont --nem meghatározó súllyal………………………….3 pont --a szempont szempontjából nem értelmezhető….0 pont ‫ ٭‬A magas költségigény alacsony pontszámmal szerepel

10

A Széchenyi lakótelep bár a Belvároshoz légvonalban közelebb fekszik, de a Budapest-Debrecen nemzetközi törzshálózati vasútvonal elválasztó hatása miatt az elszigeteltség mégis legalább olyan mértékű mint az előző városrész estében. Ezt fokozza az a környezeti másság is, ami erősen megkülönbözteti a hagyományos városi részektől. A jellegzetesen lakótelepi elrendeződés mellett, az eredeti tervektől is eltérő módon, a hiányos és összehangolatlan épületmegformálásokkal nem alakultak ki zárt gyalogos utcák, terek, fórumok. Nincsenek közösségszervező közterületek. A lakótelep mai kialakult képe, egy nagy népsűrűségű, emberi léptéktől elszakadt strukturálatlan halmaz benyomását kelti, ahol alig lehet találni olyan közterületi zugot, mely az emberi kapcsolatok tartalmas, közösségformáló megélésére alkalmas. A lakótelepen élők száma 16,3 efő, ráadásul jelentős a fiatalok száma. Ma az országban kevés az olyan ’70-es években épült lakótelep, ahol a népesség ne öregedett volna el. A Széchenyi lakótelep vitalitási indexe kuriózumnak számit. Szolnok jövő nemzedékének jelentős része fiatalságának éveit itt éli le. Ezért nem mindegy, hogy sikerül e a városuk iránti elkötelezettséget a környezeti feltételek javításával erősíteni, hogy sikerül-e a lakótelep népességmegtartását megoldani. Amennyiben a lakótelep népessége el kezd fogyni és kritikus érték alá csökkenni, az üzemeltetés olyan terheket fog róni az önkormányzatra és ezzel Szolnokiak közösségének egészére, mely általános életszínvonal csökkenéshez vezethet, és mellyel önmaga a város már fog tudni megbirkózni. A pontszámokat értékelve még két lehetséges akcióterület emelkedik ki a sorból. Az Észak-nyugati városrész, Thököly út és környéke, ahol a volt laktanya területén funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció hajtható végre. E terület tulajdonlása még véglegesen nem dőlt el. Nagy valószínűséggel önkormányzati tulajdonba kerülve, az ingatlanfejlesztésekkel a fejlesztési források más akcióterületeken az itt keletkező bevételekkel kiegészíthető lesz. Hasonló a helyzet a Mester úti volt laktanya terület akcióterülettel is. 2008 FEBRUÁR

203

VÁTERV95


Külön kell említést tenni a kiemelkedő pontszámmal szereplő Szandai rétek akcióterületéről. A jelentőségét a nagy egybefüggő beépítetlen szabadterület és a természetes környezet közelsége adja. Ez lehetőségét kínálja egy regionális jelentőségű rendezvényterületnek, melynek hatóköre akár a régión is túlmutathat. Egy átmeneti fék azonban a lehetőségek kihasználását a közeljövőben nem teszi lehetővé, éspedig az, hogy a terület jelenleg tartalék katonai repülőtér. Mindaddig amíg ez fennáll, a kedvedző besorolás ellenére a Szandai rétek csak tartalék akcióterületként vehetők számításba.

Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület

Szandaszőlősi terület

A lehetséges akcióterületek és a kiválasztott I. ütem akcióterületei

2008 FEBRUÁR

204

VÁTERV95

akció-


2008 FEBRUÁR

205

VÁTERV95


6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

2008 FEBRUÁR

204

VÁTERV95


6.1. Szolnok Megyei Jogú Város ingatlangazdálkodási terve a 2008-2013 évekre A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló – többször módosított - 25/2003 (VII.9) KR. sz. rendelet 2. §-a szerint (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon) törzsvagyonból, és vállalkozói vagyonból áll. A törzsvagyon a jogszabály, vagy a közgyűlés határozata által forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak összessége. A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból, értékpapírokból, üzletrészekből, pénzvagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból áll. Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Tudományos megfogalmazásban: ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész. Az ingatlanok bármilyen módú hasznosítása során figyelemmel kell lenni a város fejlesztési céljaira. Ingatlanértékesítés során elsődleges, hogy ne csak a puszta bevételszerzés vezesse a döntéshozók céljait. Az adott ingatlan értékesítése során vizsgálni kell, hogy az mennyire szolgálja Szolnok városának fejlesztését, fejlesztési célkitűzéseit, az adott beruházásokat. Általános cél, hogy megfelelő ingatlangazdálkodással segítsük a város gazdaságának élénkítését. A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a megfelelő, előre tervezett, kiszámítható ingatlangazdálkodási intézkedések. Az értékesítések lehetőleg minél nagyobb magántőkét kell indukálni a város fejlesztési céljainak érdekében. Az ingatlangazdálkodás során törekedni kell továbbá az ingatlanok állagmegóvására, értéktartására. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a város zöld területeit megtartsa, azokat a lehetőségekhez képest gyarapítsa. A város ingatlanvagyonának gyarapítása során elsődleges, de nem kizárólagos cél, hogy az új vagyontárgyak a város fejlődését, a városkép fejlesztését, új arculatának kialakítását szolgálják. Egy olyan komplex vagyonhasznosítási formát kell a városban meghonosítani, mely aktívan szolgálja a város integrált városfejlesztési stratégiájában kitűzött célokat Jelen ingatlangazdálkodási terv a 2008-2013 közötti évekre meghatározza, hogy Szolnok Megyei Jogú Város az integrált városfejlesztési stratégiájában meghatározott fejlesztési területein, azok akcióterületein lévő ingatlantulajdonát milyen módon kívánja hasznosítani. Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú fejlesztési szemléletű, középtávú (7-8 évet átölelő) dokumentum, melynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, feladata a városrészekre vonatkozó célok meghatározása és azok középtávú megvalósítása. Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: • az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása o eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel o önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés) rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület) környezetvédelmi célú hasznosításával (pl. véderdő) • egyes – kulcspozícióban levő - akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele o a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés – érdekében o a későbbi hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében

2008 FEBRUÁR

205

VÁTERV95


▪ Fejlesztési területek, ahol célszerű az önkormányzati elővásárlási jog telepítése ▪Változtatási tilalom elrendelése javasolt ▪Területelőkészítés után vállalkozások számára felkínálható önkormányzati t lk k

2008 FEBRUÁR

206

VÁTERV95


A térképi ábra a jelenlegi önkormányzati tulajdonokat és az akcióterületeket együttesen mutatja. A meglevő önkormányzati tulajdonok, amennyiben az akcióterületre esnek különösen, ha az elsőként megvalósítandó területekre, hasznosításuk előtérbe kerül, akár közösségi célokra, akár ingatlanfejlesztésre. Ez utóbbi esetben önkormányzati bevétellel áttételesen növelni tudja a közösségi fejlesztésre fordítható forrásokat. Ilyen terület pl. --a Mester utcai volt laktanya telke, ahol a szociális lakásépítés megvalósítása mellett, az ingatlan egy része értékesíthető vállalkozási jellegű lakóparkok, másik része magán lakásépítés céljaira. --Ugyancsak alkalmas az önkormányzati fejlesztési források növelésére, a Tiszaligeti volt kemping telke, ahol termálszálloda építést lehet a befektetőknek, vállakózóknak felkínálni. A tervezett akcióterületek kedvező helyzetbe hoznak több helyen alulhasznosított területeket. --Ilyenek a Thököly út melletti volt laktanya, a laktanya környéki, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású telkek, vagy --ilyenek a déli városrész Ipari park bővítésével érintett telkei. E helyeken az ingatlanárak emelkedése prognosztizálható. Ezeken a területeken indokolt lenne a telekspekuláció megelőzése, de a közösségi érdekek érvényesítése érdekében az önkormányzati elővásárlási jog biztosítása, melyet az önkormányzat jogosult elrendelni. Másik eszköz, a nem első ütemben, de a középtávon kitűzött célok szerint megvalósuló akcióterületi fejlesztések koncepcionális védelme érdekében a változtatási tilalom elrendelése. Változatási tilalomra javasolható akcióterületek a Milléri csatorna és környéke, a Thököly úti laktanya és környéke, ahol önálló szabályozási terv készíttetése a megváltozott lehetőségek, feltételek miatt egyébként is elkerülhetetlenül szükségessé fog válni. A melléklet ábra a fentiekre tesz konkrét területi javaslatokat. A piros nyilak a középtávon fejlesztésbe vonandó, de ma alulhasznosított területekre hívja fel a figyelmet, ahol az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítása hosszútávon közösségi érdekeket szolgálhatna. A zöld karikával jelzett területeken lenne indokolt a változtatási tilalom elrendelése. E helyeken a fejlesztési elképzelésektől a jelenlegi telekhasználat jelentősen eltér, de fenn áll annak a veszélye, hogy a kritikus pontokon egy-egy – egyébként a joghatályos településrendezési tervek szerint engedélyezhető--építéssel a későbbi közterületi szabályozások, út megnyitások meghiúsulnak, ill. a jelenlegi kedvező adottságoktól eltérően csak nagyobb áldozatok árán lesznek megvalósíthatók. Az ábrán végül kék színnel azok az önkormányzati telkek kerületek megjelölésre, melyek bizonyos mérvű területelőkészítés után a közeljövőben felkínálhatók befektetőknek, ill. vállalkozóknak, azaz értékesíthetők annak érdekében, hogy az önkormányzat fejlesztési forrási gyarapodjanak és újabb közösségi célú területfejlesztést tegyen lehetővé. Szolnok Megyei Jogú Város integrált városfejlesztési stratégiája a várost vizsgálat szempontjából hét városrészre osztja. A városrészeken belül több lehetséges akcióterület került kijelölésre. Az alábbiakban a hét vizsgált városrészre vonatkozó ingatlangazdálkodási tervet mutatjuk be. 6.1.1. Belváros és akcióterületei A következő utcák tartoznak a fejlesztési tervhez: Ady Endre utca (részben), Arany János utca, Baross utca (részben), Batthyány utca, Bánát utca, Damjanich utca (részben), Dr Elek István u., Dózsa György út, Horánszky utca, Hubay utca, Hősök tere, Indóház utca (részben), Jókai utca, Kard utca, Kossuth Lajos tér (részben), Kossuth Lajos utca (részben), Koszorú utca, Kápolna utca, Lengyel Légió utca (részben), Magyar utca (részben), Mártírok útja (részben), Móricz Zsigmond utca (részben), Óvoda utca, Somogyi Béla út (részben), Szabadság tér (részben), Szapáry utca, Szigony utca, Sóház utca (részben), Sólyom utca, Sütő utca (részben), Templom út (részben), Tisza Antal utca, Tiszai hajósok tere, Tiszaparti sétány, Táncsics utca (részben), Tófenék utca, Tőr utca, Verseghy park részben, Viola utca, Őr utca, valamint a Tiszaliget területe. Az „A-B1 városközpont II.” akcióterületen a Dr. Elek István u., Ady E. u. és a Baross G. u. által határolt, a Kápolna utcától nyugatra eső területeken a szűk utcák megakadályozzák, sokszor lehetetlenné teszik a közlekedést. Néhol az utca szélessége a hat métert sem éri el, ami lehetetlenné teszi azt, hogy akár két gépjármű elhaladjon egymás mellett, ezért telekrendezés végrehajtása szükséges közút kiszélesítése céljából, többek között a következő telkeken: Szolnok, belterület 3172, 3171, 3170, 3166, 3165, 3168/1, 3106, 3105, 3101, 3103, 3102, 3113, 3115 hrsz. 2008 FEBRUÁR

207

VÁTERV95


További feladatként közterületek parkosítása, fásítása tervezett a közterületeken. Az „A-B2 városközpont I” akcióterület a Kápolna u., Ságvári u, Ady E. u, és a Baross G. u által határolt területek. A Szolnok, belterület 2090/13 helyrajzi számon lévő „Fehér Ház” néven ismert ingatlan tervezett bővítése, átépítése érinti a 2090/14 és a 2015/15 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú, közterület megnevezésű ingatlanokat. Szükség esetén az ingatlanok egy részének értékesítése szükséges ahhoz, hogy a város közreműködjön a városképet javító fejlesztésben. Az ingatlant társasházi formában működteti a tulajdonosok közössége. Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonában vannak a 2090/13/A/5 hrsz-ú, 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/6 hrsz-ú, 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/7 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/16 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/17 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/18 hrsz-ú 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/19 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/20 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/21 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/22 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/23 hrsz-ú 66 m2 alapterületű, 2090/13/A/24 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/25 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/33 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/40 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/42 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, iroda megnevezésű ingatlanok. Értékesítésük a tervezett beruházások előtt nem célszerű, tekintettel az esetleges értéknövekedésre. További hasznosításukat a beruházás befejeztével szükséges felülvizsgálni. Komplex hasznosítási javaslat mellett a későbbiekben tud dönteni a város közgyűlése a hasznosítás módjáról. A 2456/4 hrsz-on található Budapest Bank, a mellett lévő földrészletek a 2090/5, 2090/15 és a 2090/16 hrsz-ú telkeken a jövőben településrendezési tervi előírásnak megfelelően irodaház, bankszékház építése, a 2090/9 hrsz-ú telken parkolóházak építése lehetséges. Az említett ingatlanok az önkormányzat forgalomképes tulajdonában álló ingatlantulajdonának részét képzik. Értékesítésük a beruházások megindításához elengedhetetlen, figyelemmel arra, hogy megvalósításuk esetén javítanák a városképet, a parkolási nehézségeket csökkentenék. Az akcióterület közterületein a gépjármű utak felújítása, átépítése, valamint parkosítás megvalósítása tervezett a következő években. Az „A-B3” jelű Kossuth tértől északra eső területen tervezett lakásfelújítás érinti a Tisza Antal u 1, 1660/1 hrsz-ú, az Arany J. u. 1. sz. 1628/1 hrsz-ú és a Somogyi B. u 1. sz. 1558 hrsz-ú önkormányzati ingatlanokat. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében kiemelkedő beruházás parkoló lemez építése Ady E. u 24./ a. sz. (hrsz.: 1993) alatti óvoda területén, valamint az akcióterületen elhelyezkedő közutak felújítása (Hubay F. u. hrsz: 2056/3, 2056/4; Sólyom u. hrsz: 2055; Tófenék u. hrsz: 2022/2; Tisza Antal u. hrsz: 1659, 1959; Hajnal u. hrsz: 10140/2; Jókai M. u. hrsz: 1657; Arany J. u. hrsz: 1623; Dózsa Gy. u. hrsz: 1589; Somogyi B. u. hrsz: 1467, 1566). Az „A-B4” jelű akcióterület a Szapáry út (hrsz: 913) és környéke komplex rehabilitációját tervezi, melynek keretében a következő évek feladata a gépjárműút átépítése, pavilonok létesítése gyalogos és vegyes forgalmú útburkolatok építése a Szapáry úton. Jelentős beruházás lesz az önkormányzati tulajdonban álló Szapáry úti óvoda (Szapáry u. 8. hrsz: 939 és 938/3) területére tervezett mélygarázs és szintbéli parkoló építése, mely megvalósításához szükséges a vállalkozói tőke bevonása, a terület esetleges értékesítése. További cél a közterületek fásítása, a zöld felületek növelése. Az „A-B5” akcióterv szorosan kapcsolódik az előbbihez. Keretében végre kell hajtani a Ságvári úti közterületeken (hrsz: 1949/2) a gépjárműút átépítését, két sávra szűkítését, új gyalogos útburkolatok, pavilonok építését, fásítást, zöldfelületek alakítását. Az „A-B6” akcióterv a Tiszaparti sétány (hrsz: 926, 823, 1041) nyugati irányban történő bővítését és a mellette lévő ingatlanok hasznosítását irányozza elő. Jelentős önkormányzati beruházás lesz a gyalogos útburkolatok, a zöldterület bővítése, átalakítása. A következő öt évben nem lehet elkerülni a Templom út és a Tisza part közt elhelyezkedő iskolák, kollégiumok (Pálfy János Szakközép Iskola, Tiszaparti sétány 2-3. hrsz: 929; Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközép Iskola, Tiszaparti sétány 4. hrsz: 1042; Városi Kollégium, Tiszaparti sétány 10. hrsz: 1049/4) oktatáspolitikai célok figyelembe vételével történő felújítását, az esetlegesen felszabaduló ingatlanok komplex hasznosítását.

2008 FEBRUÁR

208

VÁTERV95


Az „A-B7” akcióterv az óállomás és környékének hasznosítását tervezi. Célként vasúti emlékhely, vasúttörténeti szabadtéri bemutatók, skanzen régészeti bemutató és rendezvényterület létesítése a cél. Az önkormányzati tulajdont elsősorban a közterületek vonzóvá tétele tekintetében érinti. Jelenleg tárgyalások folynak az ingatlan önkormányzati tulajdonba vételéről. Az „A-B8” akcióterület a volt Damjanich strand és uszoda (hrsz: 793/1) hasznosítását célozza egy modern, minden igényt kielégítő szálloda és fürdőkomplexum építése révén. Az ingatlant a város közgyűlése értékesítésre kijelölte. A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A telek településközponti vegyes zónába tartozik. Az ingatlanon idegenforgalmat, turizmust és szabadidő eltöltést szolgáló rekreációs intézmények helyezhetők el. A tervezett létesítményben helyet kell biztosítani - a korábbi fürdő és strand funkció hagyományait átörökítve - olyan, Szolnok város lakosai részére is hozzáférhető közhasználatú, közvetlen kert kapcsolattal rendelkező wellness résznek, amely a termálvíz hasznosításával fürdő szolgáltatásra alkalmas. A tervezett medencék vízfelülete lehetővé kell hogy tegye legalább 100 fő egyidejű fürdőzését, valamint szabadidő jellegű és rekreációs úszás lehetőségét. Az ingatlanon Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő B-67 kútkataszteri számú kút található, 1966-ban létesített kút található. Vízjogi üzemeltetési engedély vízikönyvi száma: Tisza/2219. A kút felújítására 2006. évben került sor. Vizét természetes ásványvízzé minősítette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2007. január 11-én kelt 26/2007. iktatószámú határozata. A beruházás magántőke igénybevételével valósulhat meg. Az „A-B9” és az „A-B10” akcióterv a tiszai védművek megerősítését és a sétány szélesítését, támfal építését irányozza elő. Ennek indoka, hogy a Tiszán 1998 és 2006 között hat rendkívüli árhullám vonult le évszázados rekordokat meghaladó vízállással A Tiszaligetnél fekvő, önkormányzati tulajdonban lévő 3375 m hosszú, lakott területet védő, önkormányzati kezelésben lévő árvízvédelmi mű nem elégíti ki az árvízvédelmi igényeket, mértékadó árvízszintnek megfelelő magasságra való kiépítése feltétlenül indokolt. Rendkívüli erőfeszítéssel, költségráfordítással sikerült eddig megakadályozni az árvízi katasztrófát. A töltés által védett létesítmények értéke meghaladja a 15 milliárd forintot. Az önkormányzat további feladata az akcióterületen belül a közterületek átalakítása, fejlesztése. Az „A-B11” akcióterv az egyik leglátványosabb beruházás , mely gyalogos és kerékpáros híd építését tervezi. Amennyiben a híd megvalósításához szükséges lesz a terveket esetlegesen érintő, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, akkor ezeket a tárgyalásokat le kell folytatni, az ingatlanokat önkormányzati tulajdonba kell vonni. Ezen a területen jelentős önkormányzati feladat lesz a hídhoz tartozó kiszolgáló utak, járdák megépítése. Az „A-B12” akcióterv keretében tiszaligeti termálfürdő (hrsz: 9725) bővítését, sport és rekreációs központ létesítését kell megvalósítania a városnak a következő években a különböző módon lehívható uniós és hazai forrásokból. A strand jelenleg a VCsM Koncessziós ZRt. Kezeli. Jelentős fejlesztést kell végrehajtani a közterületen (elsősorban zöld területek fejlesztése kiemelten a 9736, 9684, 9724, 9691/16 helyrajzi számú ingatlanokon). Szorosan kapcsolódik az előzőekhez az „A-B13” akcióterv, mely a Tiszaligetben termálszállók építését tervezi. A megvalósításhoz a Tiszaligetben lévő önkormányzati ingatlanok (elsősorban a 9713 hrsz-ú 2994 m2 kivett beépítetlen terület, 9698 hrsz-ú 2 ha 8904 m2 táborhely megnevezésű,) értékesítése, valamint a közművek kiépítése szükséges. A Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén megvalósítandó „A-B14” sz. akcióterv megvalósításához az önkormányzatnak a közművek rekonstrukcióját kell végrehajtania. Az önkormányzat tulajdonában álló Tiszaligeti stadion (9735 hrsz-ú, 7 ha 0177 m2, kivett sporttelep megnevezésű ingatlan) felújítását kell megvalósítani az „A-B15” sz. akcióterv keretében. Ezen kívül az önkormányzatnak a feladata a tiszaligeti sportpályák felújítása. 2008 FEBRUÁR

209

VÁTERV95


AZ „A-B17” akcióterv keretében bővítésre, felújításra kerül a Szolnoki Főiskola. Az akcióterv önkormányzati vagyont nem érint. Az új Campus építésére az önkormányzat korábban jelentős területeket adott át a főiskolának. Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a megfelelő kapacitású közműkapcsolódás lehetőségét. Közterület fejlesztő beruházást kell végrehajtani a Tiszaliget kapujának rendezése, az „A-B17” sz. akcióprogram keretében. Az önkormányzati tulajdont építő fejlesztés itt is a parkosítás, illetve a parkolók építése lesz. A tiszahíd lábánál álló diszkó épülete (hrsz: 9686/1) jelenleg a fejlesztések gátját képzi. Az ingatlan megszerzése szükséges egy komplex közlekedés - koordinációs célú fejlesztés megvalósításához, mely keretében az ingatlan helyén egy parkolóház létesítése tervezett. Az „A-B18” akcióterv jelentős önkormányzati beruházást irányoz elő a tiszaligeti termál központ környékére. Elsősorban parkoló építése és park felújítása, a zöldterületek átalakítása valamint gyalogos felületek építése formájában kell megvalósulnia az önkormányzat közterületein. Az „A-B19” és az „A-B20” projektek a fejlesztésekhez tartozó egyéb közlekedési és közműfejlesztési feladatokat írják elő, mely az önkormányzatra jelentős, de szükséges és a jövőben előreláthatólag megtérülő beruházásokat ír elő ingatlanjaira (elsősorban a fejlesztési területeken fekvő forgalomképtelen ingatlanokra). A fejlesztési területen található részben önkormányzati tulajdonba vonandó területek: Hrsz

az ingatlan adatai (megnevezés, terület)

3172 3171 3170 3166 Hrsz

kivett lakóház, udvar 261m2 kivett lakóház, udvar 259 m2 kivett lakóház, udvar 243 m2 kivett lakóház, udvar 295 m2 az ingatlan adatai (megnevezés, terület)

3165 3168/1 3106 3105 3101 3103 3102 3113 3115

kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar

180 m2 308 m2 179 m2 216 m2 223 m2 155 m2 349 m2 354 m2 492 m2

A fejlesztési területen található önkormányzati tulajdonba vonandó területek: Hrsz


9686/1 5567/17 5567/19 5567/20

Kivett vendéglő Kivett épület és udvar Kivett beépítetlen terület Kivett épület és udvar

1747 m2 8785 m2 8318 m2 7795 m2

A fejlesztési területen található értékesíthető önkormányzati tulajdon: Hrsz


2090/5 2090/15 2090/16 2090/9

Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 533 m2 Kivett beépítetlen terület 1390 m2 Kivett épület és udvar 1417 m2 Kivett beépítetlen terület 1716 m2

1993

Kivett óvoda

939 938/3

Kivett óvoda Kivett beépítetlen terület 2008 FEBRUÁR

2438 m2

210

4755 m2 67 m2 VÁTERV95


793/1 9713

Kivett strandfürdő kivett beépítetlen terület

1 ha 3046 m2 2994 m2

A fejlesztési területen található rehabilitációba bevonandó önkormányzati tulajdonú ingatlanok: Hrsz


1660/1 1628/1/A/1 1628/1/A/2 1558 2056/3;2056/4 2055 2022/2 1659; 1959 10140/2 1657 1623 1589 1467 1566 926 823 1041 929 1042 1049/4 9725 9736 9684 9724 9691/16 9735

Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 1029 m2 Iroda 315 m2 Pincehelyiség 71 m2 Iroda 49 m2 Járda, gyalogút 797 m2 Járda, gyalogút 683 m2 Járda, gyalogút 2666 m2 Járda, gyalogút 1833 m2 Járda, gyalogút 1212 m2 Járda, gyalogút 2191 m2 Járda, gyalogút 2191 m2 Járda, gyalogút 2779 m2 Járda, gyalogút 1279 m2 Járda, gyalogút 1279 m2

Járda, gyalogút Kivett iskola Kivett iskola Kollégium Kivett strandfürdő Kivett parkoló Kivett országos közút Kivett közterület Kivett közterület kivett sporttelep

270 m2 5613 m2 1722 m2 958 m2

7 ha 0177 m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai az ingatlangazdálkodási terv mellékletét képző vagyonkimutatásban találhatók meg. Az „A-B1 városközpont II.” rész akcióterület a Kápolna u., Dr. Elek István u., Ady E. u. és a Baross G. u. által határolt, a Kápolna utcától nyugatra eső területeken a szűk utcák megakadályozzák, sokszor lehetetlenné teszik a közlekedést. Néhol az utca szélessége a 6.0 m-t sem éri el, ami lehetetlenné teszi azt, hogy akár két gépjármű elhaladjon egymás mellett, ezért telekrendezés végrehajtása szükséges közút kiszélesítése céljából többek között a következő telkeken. Szolnok, belterület 3172, 3171, 3170, 3166, 3165, 3168/1, 3106, 3105, 3101, 3103, 3102, 3113, 3115 hrsz. . Az „A-B2 városközpont I” rész akcióterület a Kápolna u., Ságvári u, Ady E. u, és a Baross G. u által határolt területek. A Szolnok, belterület 2090/13 helyrajzi számon lévő „Fehér Ház” néven ismert ingatlan tervezett bővítése, átépítése érinti a 2090/14 és a 2015/15 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú , közterület megnevezésű ingatlanokat. Szükség esetén az ingatlanok egy részének értékesítése szükséges ahhoz, hogy a város közreműködjön a városképet javító fejlesztésben Az ingatlant társasházi formában működteti a tulajdonosok közössége. Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonában vannak a 2090/13/A/5 hrsz-ú, 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/6 hrsz-ú, 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/7 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/16 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/17 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/18 hrsz-ú 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/19 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/20 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/21 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/22 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/23 hrsz-ú 66 m2 alapterületű, 2090/13/A/24 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/25 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/33 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/40 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/42 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, iroda megnevezésű ingatlanok. Értékesítésük a tervezett 2008 FEBRUÁR

211

VÁTERV95


beruházások előtt nem célszerű, tekintettel az esetleges értéknövekedésre. További hasznosításuk a beruházás befejeztével szükséges felülvizsgálni. Komplex hasznosítási javaslat mellett a későbbiekben tud dönteni a város közgyűlése a hasznosítás módjáról. A 2456/4 hrsz-on található Budapest Bank, a mellette lévő földrészletek a 2090/5 és a 2090/6 hrsz-ú telkeken a jövőben településrendezési tervi előírásnak megfelelően irodaház, bankszékház építése, a 2090/9 hrsz-ú telken parkolóházak építése lehetséges. Az említett ingatlanok az önkormányzat forgalomképes tulajdonában álló ingatlantulajdonának részét képzik. Értékesítsük a beruházások megindításához elengedhetetlen, figyelemmel arra, hogy megvalósításuk esetén mind a javítanák a városképet, a parkolási nehézségeket csökkentenék. Az „ A-B3” jelű Kossuth tértől északra eső területen tervezett lakásfelújítás érinti a Tisza Antal u 1, 1660/1 hrsz-ú, az Arany J. u. 1. sz. 1628/1 hrsz-ú és a Somogyi B. u 1. sz. 1558 hrsz-ú önkormányzati ingatlanokat. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében kiemelkedő beruházás parkoló lemez építése Ady E. u 24./ a. sz. (hrsz.: 1993) alatti óvoda területén, valamint az akcióterületen elhelyezkedő közutak felújítása. Az „A-B4” jelű rész akcióterület a Szapáry út (hrsz: 913) és környéke komplex rehabilitációja a következő évek feladata a gépjárműút átépítése, pavilonok létesítése Szapáry úton, gyalogos és vegyes forgalmú útburkolatok építése. Jelentős beruházás lesz az önkormányzati tulajdonban álló Szapáry úti óvoda (Szapáry u. 8. hrsz: 939 és 938/3) területére tervezett mélygarázs és szintbéli parkoló építése, mely megvalósításához szükséges a vállalkozói tőke bevonása, a terület esetleges értékesítése. További cél a közterületek fásítása, a zöld felületek növelése. Az „A-B5” jelű rész akcióterület szorosan kapcsolódik az előbbihez. A Ságvári úti közterületeken a gépjárműút átépítését, két sávra szűkítését, új gyalogos útburkolatok, pavilonok építését, fásítást, zöldfelületek létesítését irányozta elő a stratégiai terv. Az „A-B6” jelű rész akcióterületen a Tiszaparti sétány (hrsz: 926, 1041) nyugati irányban történő bővítését és a mellette lévő ingatlanok hasznosítását irányozza elő a stratégia. Jelentős önkormányzati beruházás lesz a gyalogos útburkolatok, a zöldterület bővítése, átalakítása. A következő öt évben nem lehet elkerülni a Templom út és a Tisza part közt elhelyezkedő iskolák kollégiumok (Pálfy János Szakközép Iskola, Tiszaparti sétány 2-3 hrsz 929; Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközép Iskola. Tiszaparti sétány 4. hrsz: 1042; Városi Kollégium, Tiszaparti sétány 10 hrsz: 1049/4) felújítását. Az „A-B7” jelű rész akcióterületen az ó-állomás és környéke hasznosítását tervezi a stratégia. Vasúti emlékhely, vasúttörténeti szabadtéri bemutatók, skanzen régészeti bemutató és rendezvényterület létesítése a cél. Az önkormányzati tulajdont elsősorban a közterületek vonzóvá tétele tekintetében érinti. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a MÁV tulajdonában álló ingatlanon megjelenjék a városi érdek. Az „A-B8” jelű rész akcióterület a volt Damjanich strand és uszoda (hrsz. 793/1) hasznosításával a cél egy modern, minden igényt kielégítő szálloda és fürdőkomplexum építése. Az ingatlant a város közgyűlése értékesítésre kijelölte. A telek településközponti vegyes zónába tartozik. A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az ingatlanon Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő B-67 kútkataszteri számú kút található, melynek paraméterei az alábbiak: Létesítés éve: 1966 Vízjogi üzemeltetési engedély vízikönyvi száma: Tisza/2219 Talpmélysége: 1200,0 m Létesítéskor a vízhozama: + 1,0 m üzemi szinten 1500 l/p Jelenlegi vízhozama: 550 l/p Vízhőfok: 60 °C Kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: 163.330 m3/év 2006-ban ténylegesen kitermelt vízmennyiség: 152.363 m3/év A kút felújítására 2006. évben került sor. Vize természetes ásványvízzé minősítve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2007. január 11-én kelt 26/2007. iktatószámú határozata alapján. A beruházás magántőke igénybevételével fog megvalósulni. Az „A-B9” jelű és a „A-B10” jelű rész akcióterületen az előirányzott fejlesztés a tiszai védművek megerősítése, a sétány szélesítése, a támfal építése. Az önkormányzat feladata a közterületek átalakítása, fejlesztése.

2008 FEBRUÁR

212

VÁTERV95


Az „A-B11” jelű rész akcióterületen történne az egyik leglátványosabb beruházás, a gyalogos és kerékpáros híd építése. A híd megvalósításához szükséges lesz a terveket érintő, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Ezen a területen jelentős önkormányzati feladat lesz a hídhoz tartozó kiszolgáló utak, járdák megépítése. Az „A-B12” jelű rész akcióterületen a tiszaligeti termálfürdő (hrsz: 9725) bővítését, sport és rekreációs központ létesítését kell megvalósítania a városnak a következő években a különböző módon lehívható uniós és hazai forrásokból. A strandot jelenleg a VCsM Koncessziós Rt kezeli. Jelentős fejlesztést kell végrehajtani a közterületen (elsősorban zöld területek fejlesztése kiemelten a 9678/1, 9686/2, 9736, 9684, 9724, 9691/16 helyrajzi számú ingatlanokon). Szorosan kapcsolódik az előzőekhez az „A-B13” akcióterv, mely a Tiszaligetben termálszállók építését tervezi. A megvalósításhoz a Tiszaligetben lévő önkormányzati ingatlanok (elsősorban a 9713 hrsz-ú 2994m2 kivett beépítetlen terület, 9698 hrsz-ú 2 ha 8904 m2 táborhely megnevezésű,) értékesítése valamint a közművek kiépítése szükséges. A Gyermek és Ifjúsági alapítvány telkén megvalósítandó „A-B14” jelű rész akcióterületen az önkormányzatnak a közművek rekonstrukcióját kell végrehajtania. Az önkormányzat tulajdonában álló Tiszaligeti stadion (9735 hrsz-ú ingatlana 7 ha 0177 m2. Kivett sporttelep megnevezésű ingatlan) felújítását kell megvalósítani az „A-B15” sz. akcióterv keretében. Ezen kívül az önkormányzatnak a feladata a tiszaligeti sportpályák felújítása. Az „A-B17” jelű rész akcióterületen bővítésre, felújításra kerülne a Szolnoki Főiskola. Az akcióterv önkormányzati vagyont nem érint. Az új Campus építésére az önkormányzat korábban jelentős területeket adott át a főiskolának. Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a megfelelő kapacitású közműkapcsolódás lehetőségét. Közterület fejlesztő beruházást kell végrehajtani a Tiszaliget kapujának rendezése, az „A-B17” sz. akcióprogram keretében. Az önkormányzati tulajdont építő fejlesztés itt is a parkosítás illetve a parkolók építése lesz. Amennyiben a fejlesztéseknek gátat szab az ott álló diszkó épülete, az esetben a tulajdonjogának megszerzésére irányuló tárgyalásokat meg kell indítani további önkormányzati hasznosítás céljából. Az „A-B18” jelű rész akcióterületen jelentős önkormányzati beruházás történne a tiszaligeti termál központ környékén. Elsősorban parkoló építés és park felújítása, a zöldterületek átalakítása valamint gyalogos felületek építése formájában kell megvalósulnia az önkormányzat közterületein. Az „A-B19” és az’A-B20” jelű projektek a fejlesztésekhez tartozó egyéb közlekedési és közműfejlesztési feladatokat írják elő, mely az önkormányzatra jelentős, de szükséges és a jövőben előreláthatólag megtérülő beruházásokat ír elő ingatlanjaira (elsősorban a fejlesztési területeken fekvő forgalomképtelen ingatlanokra.) 6.1.2. A Szandai rétek és akcióterülete Az akcióterületen belül 3 fejlesztési csoportot különböztetünk meg, melyek jelentős önkormányzati fejlesztéseket foglalnak magukba. A megvalósítandó célok a következők: Bevásárló központ mellett, a Tiszaligethez funkcióban kapcsolódó, de a lakóterületi környezetet zavaró szabadidős létesítmények elhelyezése a cél. Ezen célkitűzés megvalósításához az önkormányzat tulajdonában álló, 19605/16 (kivett beépítetlen terület, 2ha 1311 m2) 19605/19 (kivett beépítetlen terület, 5 ha 4934 m2) és a 19603/9 (kivett beépítetlen terület 17ha 1603 m2) hrsz-ú területek értékesítésével tud hozzájárulni az önkormányzat. A telkek a Szandai rétre vonatkozó sajátos központi vegyes zónába tartoznak. A területek jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. Központi vegyes területeken elhelyezhető: igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő. Értékesítésük folyamatban van. A bevásárló központok, a Tiszaliget, és a fent említett tervezett létesítmények jobb megközelítése érdekében szükséges a Csáklya utcán egy új közúti híd építése a Tiszán, mely feladata a Szandai rét összekötése a Tószegi úttal. A híd tervei elkészülte után a városnak a híd létesítményei kiépítéséhez (közlekedési csomópontok, egyéb kiszolgáló egységek) önkormányzati tulajdonba kell vonnia a tervek által érintett magántulajdonban álló ingatlanokat

2008 FEBRUÁR

213

VÁTERV95


Jelenleg tárgyalások folynak a 0851/4 hrsz-ú ingatlan megszerzéséről, mely későbbiekben az ott kialakítandó összekötő út megépítése céljából szükséges. A sportrepülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése tervezett. A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a közművek kiépítése - a terület határán - ró terhet az önkormányzatra. A terület állami tulajdonban van, a Honvédelmi Minisztérium kezelése alatt áll. A területre vonatkozóan a honvédelmi hasznosítás – a hatályos jogszabályok értelmében – elsőbbséget élvez, ezért a terület hasznosítása ettől is függ. Jelenleg tartalék repülőtérnek van kijelölve. A projekt keretében az önkormányzatnak meg kell építenie az árvízelvezető csatorna melletti védőgáttal párhuzamosan egy gyűjtő utat az új hídtól a 4. sz. főútig. A fejlesztési területen található önkormányzati tulajdonba vonandó területek: Hrsz 0851/4

az ingatlan adatai (megnevezés, terület) Kivett országos közút 26ha 4471 m2



19605/16 19605/19 19603/9

kivett beépítetlen terület 2ha 1311 m2 kivett beépítetlen terület 5 ha 4934 m2 kivett beépítetlen terület 17ha 1603 m2

Az akcióterületen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai az ingatlangazdálkodási terv mellékletét képző vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.3. Az Alcsi városrész és akcióterületei Mester úti laktanya akcióterület:

A Magyar Köztársaság Kormánya az egyes kincstári vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2127/2004. (VI.7.) sz. Korm. határozatával úgy döntött, hogy a Szolnok, 731/1 és 731/2 hrsz-ú ingatlanok ingyenesen Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonába kerüljenek. A megállapodás szerinti vagyonátadás az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. § (9) bekezdése és a fent említett kormányhatározat előírásai alapján szociális bérlakások építése, sporttelep létesítése, lakótömb, közterület kialakítása céljából történt. A Mester úti laktanya területére megvalósíthatósági tanulmány készült, melyet a közgyűlés 2005. október havi ülésén tárgyalt. A tanulmány az infrastrukturális hálózatok (közművek, utak) kiépítésére vonatkozó engedélyezési terveken javaslatot tartalmaz önkormányzati lakások építésre, sport és szabadidő központ megvalósítására és építési telkek kialakítására. A dokumentáció része a mellékletként csatolt katasztrófavédelmi bázis kialakítását célzó két beépítési alternatíva. A területen kialakításra került a városi állatmenhely elhelyezéséhez szükséges területrész. Jelenleg folyamatban van a közműigények felmérése, majd a közművek kiépítése, mely jelentősen elősegítheti a területek piaci áron történő értékesítését. Az akcióterület jelentős beruházások helyszíne lehet, mely nagy mértékben érintheti a város vagyonát. A jelenleg önkormányzati tulajdonú terület (731/1 és 731/2 hrsz) vállalkozási célú hasznosítását szükséges szorgalmazni elsősorban lakásépítés, illetve a közösségi ellátást is szolgáló intézmények létesítésének céljából. Cél a területen lakóparkok és családi házas övezetek kiépítése. Ehhez szükséges a rendezési tervet módosítani, megvalósíthatósági hatástanulmányt készíteni, majd telekrendezést végrehajtani. A jövőbeni közterületek és értékesítésre szánt területek kialakítása után megkezdheti az önkormányzat a közművek kiépítését, közterületek kialakítását (járdák, parkolók építése, fásítás stb.). A tervezett két lakópark és a társasházas lakóterület kiépítése után az önkormányzatnak jelentős bevételei származhatnak az ingatlanértékesítésből. Milléri csatorna és környéke akcióterület

Az akcióterületen belüli fejlesztések általános célja Szolnok városán belül a szabadidős igényeket szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az itt lakók életkörülményeinek javítása. 2008 FEBRUÁR

214

VÁTERV95


A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása, elsősorban honvédelmi park számára; a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek kihasználása; a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont környezetének szabadidős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása, a lovas és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése; idegenforgalmi szálláshelyek bővítése; sportterület kialakítása; a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja el. Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak nevezett szántók egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében. (hrsz: 0515/2, 0516, 0516/1, 0517, 0518, 0519/9-13, 0510/13-17) Az akcióterületen az önkormányzatnak az akcióterület fejlesztési céljaiba illeszkedő forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlana nincs. Az akcióterv sikeres megvalósításához az önkormányzatnak közműveket kell fejleszteni, megfelelő minőségű utakat kell építenie, valamint ösztönöznie kell a tervezett fejlesztések vállalkozási formában történő megvalósítását Az Alcsi városrész fejlesztési területen található értékesíthető önkormányzati tulajdon: Hrsz


731/1

Kivett udvar , 27 db. egyéb épület Kivett út Kivett udvar 3 db. egyéb épület Kivett udvar Kivett árok Kivett telephely Kivett anyaggödör Kivett telephely Kivett árok Kivett telephely Kivett udvar , 6 db. egyéb épület A földrészlet összes területe: Kivett beépítetlen terület

731/2

5 ha 9846 m2 7455 m2 1ha 6027 m2 3 ha 5489 m2 856 m2 865 m2 2494 m2 2407 m2 1237 m2 3ha 8311 m2 2ha 1767 m2 18ha 6754 m2 1735 m2

A fejlesztési területen található rehabilitációba bevonható ingatlanok: Hrsz 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,jav.műhely 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,gk.mosóépület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,állattart.ép. 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,tornaterem 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,iroda 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,iroda épület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,orvosi rendelő 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,étterem 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, gk.karbantartó épület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,őr-fogda épület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, gépkocsi karbantartó 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,egyéb tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, zárt gépjármű tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, zárt gépjármű tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,gépjármű tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 2008 FEBRUÁR

215

220 m2 88 m2 90 m2 110 m2 101 m2 27 m2 40 m2 180 m2 238 m2 304 m2 381 m2 1025 m2 397 m2 60 m2 198 m2 62 m2 677 m2 301 m2 533 m2 533 m2 533 m2 214 m2

VÁTERV95


731/1// / A helyiség megnevezése: laktany,gépjármű tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktany,gépjármű tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, gépjármű ügyeletes 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, legénységi épület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: kapuügyeletes épület 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,tároló 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,sportlőtér 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,gépház 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya,raktár 731/1// / A helyiség megnevezése: laktanya, csapatkiképző kp.ép.

1553 m2 469,5 m2 88 m2 4738 m2 18,2 m2 27 m2 72 m2 314 m2 88 m2 40 m2 21 m2 42 m2 220 m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai a város vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.4. A Széchenyi városrész és akcióterülete A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések céljai: a lakótelep épületeinek rehabilitációja, korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok felszámolása, közösségi terek, fórumok létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gazdagítása, a Varjú utca és környékének, mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hátrányos környezeti, ellátási körülmények megváltoztatása; vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész hőenergia-ellátását kiegyensúlyozottabbá teheti; a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást feltételező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése. Az önkormányzat jelenleg is folytat ingatlanértékesítést az akcióterületen, melynek célja egyezik a fent megfogalmazott jövőbeli célokkal. Az akcióterv célkitűzéseibe illeszkedően értékesíthető ingatlanok a következők: a 9678/32hrsz-ú, 3797 m2 nagyságú terület, a Varjú út mellet elhelyezkedő Csóka és Fogoly út mentén a 8902/2 hrsz-ú (936 m2), 8902/3 hrsz-ú (936 m2), 8902/4 hrsz-ú (936 m2), 8902/5 hrsz-ú (936 m2) 8902/6 hrsz-ú (936 m2), 8902/7 hrsz-ú (936 m2), 8902/8 hrsz-ú (936 m2), 8902/9 hrsz-ú (936 m2), 8902/10 hrsz-ú (936 m2) és a 8902/11 hrsz-ú ( 936 m2) ingatlanok. A 8869/30 és 8869/67 hrsz-ú területek jelenleg a Sportcentrum Kht. hasznosításában állnak. Ezen – a továbbra is önkormányzati tulajdonban lévő területeken - kívánja megvalósítani a város a Széchenyi szabadidő és sportközpontot. Az akcióterületen az önkormányzati tulajdont érintő változás a fentieken kívül járdák, utak felújítása. A Varjú utca környékén a közterületek feltöltése, a gépjármű utak kiszélesítése, az értékesített ingatlanokhoz kapcsolódó közművek kiépítésének elvégzése érinti az önkormányzat tulajdonát. A fejlesztési területen található értékesíthető önkormányzati tulajdon: Hrsz


9678/32 8902/2 8902/3 8902/4 8902/5 8902/6 8902/7 8902/8 8902/9 8902/10 8902/11

Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület

A fejlesztési területen található rehabilitációba bevonható ingatlanok: 2008 FEBRUÁR

216

VÁTERV95

1883 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2 936 m2


Hrsz


8869/30 8869/67

Kivett közpark gyep (legelő)

3 ha 886 m2 4 ha 1529 m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai a város vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.5. A Nyugati Városrész és akcióterületei Thököly úti 8525/1, 8525/2, 8526, 8527, 8528/1 hrsz-ú a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő földrészletek, a volt Gábor Áron és Fürst Sándor laktanyák önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat az önkormányzat. Megszerzésük esetén cél, a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli laktanyaterület a városi (gazdasági, szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon. Ide tervezett a hosszútávon kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza, mely a jövőben Szolnok egyik legfontosabb megközelítési útvonala lesz. Kiemelendő jövőbeni fejlesztés, hogy a város rangjához, jelentőséghez méltó városkaput reprezentáló létesítmények épüljenek, melyek egyben a Széchenyi városrész intézményi ellátásában is részt vegyenek. Cél a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a környező, ma még mezőgazdasági használatú területek önkormányzati tulajdonba vonása is szükséges lehet. Az önkormányzat további vagyonnövekedést eredményező fejlesztéseként határozhatjuk meg a leendő közterületek kialakítását, valamint a szükséges közművek kiépítését. A későbbiekben a megvásárolt területek fejlesztési célú továbbértékesítése célszerű. Önkormányzati beruházás keretében fog megépülni a városrészt érintő nyugati gyűjtő út. Az út nyomvonalát érintő, önkormányzati tulajdonba vonandó ingatlanokat csak a konkrét tervek elkészülte után lehet meghatározni. A Tücsök és Hangya u. környékén a szükséges beruházás a közművek fejlesztése, útépítés, parkosítás. A fejlesztési területen található önkormányzati tulajdonba vonandó területek: Hrsz


8525/1 8525/2 8526 8527 8528/1

Kivett telephely Kivett telephely Kivett telephely Kivett telephely Kivett telephely

1ha 7541 m2 9544 m2 4183 m2 13 ha 8718 m2 15 ha 3559 m2

A fejlesztési területen található rehabilitációba bevonható ingatlanok: Hrsz


8481/8 8486/5 8456/6

Közút, járda, gyalogút

2487 m2

Közút, járda, gyalogút

1844 m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai a város vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.6. Déli városrész és akcióterületei A Körösi út és környéke

Cél a Törteli úti romatelep felszámolása. Az önkormányzat tulajdonában vannak a következő ingatlanok: hrsz: 6670/4, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1036 m2 területű; hrsz: 6670/5 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1036 m2 területű; hrsz: 6670/6 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 2008 FEBRUÁR

217

VÁTERV95


1156 m2 területű ; hrsz 6670/2 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1044 m2 területű; hrsz: 6668/3 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1148m2 területű; hrsz: 6640/2 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 978 m2 területű; hrsz: 6665/1 kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 1161 m2 területű, hrsz: 6665/3 kivett lakóház, udvar megnevezésű 1101 m2 területű lakóingatlanok, melyek Törteli úti romatelep felszámolása keretében le kell bontani (a bontás esetlegesen kiterjedhet még több ingatlanra). A terület utóhasznosítása keretében a terület fásítása, erdősítése tervezett. A Hullám, Kőrösi és Zápor utca lakóterületének rehabilitációja keretében az utak építése, javítása, a hiányzó közművek kiépítése a jövőbeni feladat. A közterületeken további fontos feladat a fásítás. Iparterületi, ipari park területe

Hasonlóan a korábbiakhoz az önkormányzat ezen a területen is beruházást kell, hogy végrehajtson. Telekrendezéssel új közterületeket, közutakat kell kialakítani abból a célból, hogy a Gyökér utca és a 4. sz. főút közötti cukorgyári telephely, a volt termelő szövetkezet állattartó telep, infrastruktúrával jól ellátott, rendezett gazdasági területté váljon; a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá váljon, a belső közlekedési utak és csomópontok kapacitása növekedjen. Az iparterületen cél a mélyebb területek feltöltése, a tervezett közterületek területének önkormányzati tulajdonba vonása, gyűjtőutak, primer úthálózat kiépítése, közművek, elosztóhálózatok létesítése. A fejlesztési területen található rehabilitációba bevonható ingatlanok: Hrsz: 6670/4 6670/5 6670/6 6670/2 6668/ 3 6640/2 6665/1 6665/3 5433/2 5665 6831, 7352 6813/9 5673/2

Az ingatlan adatai ( megnevezés, teület) kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar, gazdasági épület kivett lakóház, udvar 2166 m2

1036 m2 1036 m2 1156 m2 1044 m2 1148 m2 978 m2 1161 m2 1101 m2

Közút, járda, gyalogút Közút, járda, gyalogút Közút, járda, gyalogút

6884 m2 5369 m2 2408 m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai a város vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.7. Alcsi szigeti és Szandaszőlősi akcióterületei Alcsi – sziget

Az önkormányzatnak bővíteni, korszerűsíteni kell a kiépített közútjait, valamint a szennyvízhálózatot. Újabb beruházásként meg kell valósítani egy közúti hidat a holtágon, melyhez a tervek által érintett ingatlanok megszerzése szükséges. Forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése az akcióterületen pályázati és liciteljárás keretében lehetséges elsősorban turisztikai szálláshelyek fejlesztése céljából. Szandaszőlősi akcióterület

A városfejlesztési céloknak megfelelően az Aba Novák út menti jövőbeni kulturális központ körül ( hrsz: 12463/2, 12464/1, 11517, 11523/2 ) ki kell alakítani egy közparkot, parkolókat. A Gorkij és a Krúdy utca csomópontjában tervezett egy fórum létrehozása a közterületen, valamint ezzel összefüggésben egy park a Gorkij úttól délre. Az integrált városfejlesztési stratégiában megjelölt tömbbelsők lakóterületi hasznosítás megvalósításához meg kell szerezni a kialakítandó közutak területét, kialakításuk után ezeket közművekkel, burkolt úttal el kell látni. 2008 FEBRUÁR

218

VÁTERV95


A tervezett fejlesztések a városrész nyugati határán szükségessé teszik egy új gyűjtőút kialakítását. Szükséges továbbá önkormányzati tulajdonba vonni Szandaszőlős déli részére tervezett sporttelep területét, le kell folytatni a megfelelő telekalakítási eljárásokat, ki kell alakítani a szükséges kiszolgáló egységeket. Az akcióterületen található önkormányzati tulajdonban lévő építési telkek további értékesítését folytatni kell az önkormányzatnak ingatlanépítés céljából. Az értékesítéshez az építési telkeket közműcsatlakozási lehetőséggel el kell látni. A szandaszőlősi fejlesztési területen található részben megszerzendő területek: Hrsz

az ingatlan adatai (megnevezés)

10605/5 10604/2 10604/3 10603/3 10603/2 10602/2 10601 10600 10599 10598 10597/2 10597/1 10607/3 10608/1 10608/2 10608/3 10608/4 10609/3 10609/4 10609/1 10610/5 10610/4 10610/3 10610/2 10611/1 10611/2 10612/2 10613/4 10613/5 10613/2 10613/3 10614 10615/2 10616 10617 10618 10649/7 10727/1 10727/2 10650 10726/2 10726/1 10651/1 10651/2

Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett gazdasági épület és udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház és udvar Kivett lakóház és udvar Kivett lakóház, udvar Kivett egyéb épület és udvar Kivett egyéb épület és udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazd. épület, garázs Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar. Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület 2008 FEBRUÁR

219

VÁTERV95


10652 10725 10724/2 10653 10723/2 10654 10655 10656/2 10656/1 10657 10658/1 10659 10660/1 10660/2 10660/3 10662 10663 10664 10665/2 10666/1 10666/2 10667 10668 10669/2 10670/1 10670/2 10671 10672/2 10672/1 10673/1 10673/2 10673/3 10675 10676/1 10676/2 10693 10723/1 10722/2 10722/1 10721/2 10721/1 1720 10719/2 10718 10716 10715 10713/2 10712 10711 10710/2 10710/1 10709/2 10709/1 10708 10707

Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület és egyéb épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett gazdasági épület és udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház és egyéb épület, gépjárműtároló és udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett épület és udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági ép. Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar és egyéb épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar , melléképület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 2008 FEBRUÁR

220

VÁTERV95


10705 10706 10704 10703 10702 10701 10697 10696/1 11702/2 11702/1 11700 11699 11698 11696/2 11696/1 11695 11693 11692 11691 11689/1 11687/2 11688/1 11687/4 11687/3 11686/2 11686/1 11685 11684 11683 11682 11681/1 11681/2 11680/2 11680/1 11679 11678 11677 11676/2 11676/1 11675 11674/2 11674/1 11673 11672 11671/2 11671/1 11670 11669/2 11772 11770 11669 11768 11767 11766 11765

Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar , gépkocsitároló Kivett lakóház, udvar Kivett 2 lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett melléképület és udvar Kivett lakóház, udvar, műhely Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar 2008 FEBRUÁR

221

VÁTERV95


11674/2 11763 11762 11761 11760 11759 11757 11758 11756 11755/2 11755/1 11754 11753 11752/2 11752/4 11750 11749 11748 11661/2 11659 11658 11657 11655/1 11654 11653/1 11652 11651 11649 11648 11646 11645 11642 11641/1 11641/2 11639/2 11637 11635/2 11634 11633/2 11631 11629 11628 11627 11626 11625 11624/2 11811/1 11806 11807 11808 11809

Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar és egyéb épület Kivett egyéb épület és udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazd. épület, garázs Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett gazdasági épület és udvar Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett beépítetlen terület Kivett lakóház, udvar Kivett gazdasági épület, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület Kivett lakóház, udvar Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

A szandaszőlősi fejlesztési területen található rehabilitációba bevonandó önkormányzati tulajdonú területek: Hrsz


2008 FEBRUÁR

222

VÁTERV95


12463/2 12464/1 11517 11523/2 11696/2 11698 11702/1 11702/2 11805/1 11805/2 11805/4

Kivett közterület Kivett közterület Kivett lakóház, udvar Kivett óvoda Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület

3271 m2 1448 m2 3944 m2 4736 m2 4711 m2 3008 m2 3569 m2 3540 m2 1230 m2 1230 m2 1105 m2



10467/3 10467/7 11409/46 11687/4 11624/2 11689/1 11696/1 11805/5 11805/6 11805/7 12008/4 12464/2 12467/1

Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület

248 m2 4687m2 1312 m2 5422 m2 958 m2 5708 m2 7650 m2 1104 m2 1104 m2 1104 m2 1980 m2 888 m2 1518 -m2

A fejlesztési területen található, fent nem említett önkormányzati tulajdonú ingatlanok tulajdonban tartását tervezi az Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ingatlanok adatai a város vagyonkimutatásban találhatók meg. 6.1.8. Pontszerű fejlesztések területei A fent említett akcióterületeken kívül kiemelt jelentőségű az Abonyi úti használtcikk piac területének valamint a volt Tüdőkórház épületének hasznosítása, valamint a Véső úti sporttelep önkormányzati tulajdonba vonása. Az Abonyi úti használtcikk piac területének hasznosítását a piaci viszonyok határozzák meg. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az ingatlan pályázati úton történő hasznosítására tett javaslatot. A volt Tüdőkórház épületét jelenleg a Jász – Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés használja. Hasznosításáról a későbbiekben születik döntés. Lehetőség egészségügyi célú felhasználás esetén a jelenlegi kórház funkció fenntartása, valamint vállalkozási célú hasznosítás oly módon, hogy az intézmény profilját a szakellátás fejlesztésével bővítjük. Lehetséges kitörési célok: mozgásszervi rehabilitációs szakellátás kialakítása; gyógyvízre épülő rehabilitáció; nőgyógyászati szakellátás fejlesztése; sóbarlang kialakítása. Egyéb hasznosítási lehetőség az ingatlan szociális ellátó rendszerbe való bevonása vagy közintézményként való hasznosítása. A Véső úti sporttelep, az ott található épületek, kiszolgáló egységek megszerzésére jelenleg tárgyalásokat folytat az önkormányzat a MÁV-val. Távlati cél, hogy a terület szerves része legyen a város sportéletének. Szolnok Megyei Jogú Város ingatlantulajdonának jelentős részét teszik ki az önkormányzati bérlakások, melyek hasznosítását a város lakáskoncepciója határozza meg. A lakásokat a Szollak Kft. üzemelteti. Szintén jelentős a város tulajdonában álló közintézmények ingatlanai. További sorsukat a jogszabályi változások határozzák meg. A rehabilitációba bevonandó önkormányzati tulajdonú egyéb területek: 2008 FEBRUÁR

223

VÁTERV95


Hrsz


774/3 774/4

Kivett épület és udvar 2 ha 3595 m2 Kivett kórház 2 ha 2106 m2 Egyéb értékesíhető önkormányzati tulajdonú területek: Hrsz az ingatlan adatai (megnevezés, terület)

15702/10 15702/11

Kivett vásártér és épület Kivett vásártér

6 ha 7346 m2 2 ha 4815 m2

Egyéb önkormányzati tulajdonba vonandó ingatlanok Hrsz


7355/1

Kivett sporttelep

6 ha 8857 m2

Összegzés A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési tervei az önkormányzat ingatlanait több szempontból érintik. Egyrészt jelentős beruházás, fejlesztés várható az önkormányzat közterületein a zöldterületek növelésével, szépítésével, parkolóházak kialakításával. Az egyik legnagyobb beruházás a gyalogos, valamint a tervezett közúti híd megépítése lehet. A tervezett fejlesztésekhez az önkormányzatnak tulajdonába kell vonni az önkormányzati beruházások által érintett ingatlanokat. Az önkormányzat számára bevételt eredményező beruházás a laktanyák területeinek átalakítása, közművesítése, új lakóterületek kialakítása, az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely funkciójú területek kialakítása, közművesítése, majd ezek értékesítése.

6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek A projektek megvalósulását segítő ösztönző-rendszer keretében leginkább az alábbi eszközök használhatók: - tervalku - városmarketing stratégia - ösztönzés, adókedvezmények, magántőke mobilizálása 6.2.1. A tervalku A tervalku lehetőséget ad arra, hogy egyes városi/közösségi célok megvalósításához a befektetői (magán) tőke hozzájáruljon (pl. iskolaépítés/felszerelés, a befektetés környezetében levő közterületek színvonalas kialakítása/rendezése, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel felvállalása, többlet parkolókapacitás megépítése és a város rendelkezésére bocsátása, stb.). Ennek fejében bizonyos építési kedvezményeket kaphat a várostól, pl.: a telek beépítési %-a – korlátozott mértékben, pl. 5 %-kal – megemelhető, az építménymagasság – ha a környezet és a városkép megengedi - kis mértékben megnövelhető, stb. Fontos, hogy a szabályozási tervben a tervalkuk lehetősége rögzítésre kerüljön a szabályzási terv várospolitikai rétegében. Ezáltal elkerülhetők a tervalkuk esetleges negatív városképi hatásai és az egyedi ad hoc megállapodásokból eredő korrupció lehetősége is kizárt. Ezért a szabályzási tervben rögzíteni kell, hogy hol, milyen módon és milyen mértékig adható tervalkukedvezmény6.2.2. Városmarketing A projektek megvalósításának meggyorsításához, a zökkenőmentes realizáláshoz hatékony városmarketing tevékenység megszervezése elengedhetetlen. Ennek keretében a városnak aktív, tőkevonzó politikát kell folytatnia: • közzé kell tennie - a város honlapján és/vagy egyéb szakmai (gazdasági kamarák, ingatlan befektetők) honlapokon a fejlesztési lehetőségeket, az azokon elérhető lehetséges kapacitásokat, a beépítés szabályait/feltételeit, a területtel kapcsolatos környezeti korlátokat/feltételeket, hogy a tőkebefektetők a szolnoki lehetőségekről információhoz jussanak • a befektetésre kiajánlható területeket és befektetési helyszíneket/lehetőségeket tendereztetni kell 2008 FEBRUÁR

224

VÁTERV95


•

•

•

tájékoztatásként a beruházásokhoz kapcsolódó egyéb – a térségben rendelkezésre álló munkaerő nagysága/kvalifikáltsága, a rendelkezésre álló/biztosítható közműkapacitások, a helyi adók rendszere, elnyerhető kedvezmények/támogatások, stb. – adatokat is elérhetővé kell tenni részben a városi honlaphoz kapcsolva vagy a befektetési lehetőségeket ismertető honlapról közvetlenül megközelíthető módon javasolt olyan térinformatikai tájékoztató rendszer kidolgozása, melyet az érdeklődők az interneten elérhetnek, ahol a város szabályozási terve olyan – telekkereső – leválogató szofverrel van összekapcsolva, hogy a befektetni kívánó vállalkozó az általa igényelt paramétereknek (funkció, teleknagyság, beépítési lehetőségek, stb.) megfelelő telkeket le tudja válogatni, ki tudja jelöltetni térképen és lista szerint egyaránt. Lehetőség van e szolgáltatás internetes keresztüli díjassá tételére is, így az önkormányzatnak a működtetés nem okozna költséget a Polgármesteri Hivatalban meg kell honosítani a befektetőkkel kapcsolatos „egyablakos ügyintézés”-t, ahol valamennyi információt egy helyen és egyszerre/gyorsan be lehet szerezni és az ügyintézés is egyben elintézhető.

6.2.3. A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel) A befektető vonzás eredményessége növelhető különböző előnyök adásával is: • kedvezményes árú telekbiztosítás – olyan esetben, ahol a beruházási terület önkormányzati tulajdonban van, vagy • adókedvezmények adásával, az iparűzési adó meghatározott idejű csökkentésével vagy elengedésével, az ingatlanadó mérséklésével új (munkahelyteremtő) beruházások esetén, vagy olyankor, ha a területen levő vagy azzal szomszédos elhelyezkedésű szociálisan nem megfelelő lakások pótlását a befektető felvállalja, stb. Fontos, hogy a befektetésből a Szolnok által nyert előny (pl. foglalkoztatás javulása) egyensúlyban legyen a kedvezményekkel, hogy a város hosszú távon se váljon deficitessé.

6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos partnerségi elvárások 6.3.1. Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor A város hosszú távú jövőképének meghatározása Szolnok településfejlesztési koncepció készítése során megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvételt – jogszabályi kötelezettség alapján – ott biztosították. 6.3.2. Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során Az önkormányzat az integrált fejlesztési stratégia kidolgozása előtt pályázatot írt ki a lakosság és a civil szervezetek részére a stratégiával kapcsolatosan felmerülő lakossági igények, javaslatok benyújtására, összegyűjtésére. A beérkezett javaslatok kiértékelésre, és a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő indítványok a fejlesztési stratégia részeként kidolgozásra kerültek. A civil kezdeményezések a mellékletben megtalálhatók az összefoglaló táblázattal együtt. Ezen túl szükségessé vált: • a városrész önkormányzati képviselőivel és különböző (pl. városfejlesztési, környezetvédelmi, költségvetési) bizottságaival a városrészi programok egyeztetése • a városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok civil szervezetekkel és a városrész intézményeinek vezetőivel (pl. iskolaigazgatók, kultúrházak), valamint a városrész meghatározó gazdasági vezetőivel (legfontosabb cégek, vállalkozók) véleményeztetése • városrészenkénti lakossági fórumok tartása az érintett városrész fejlesztési céljaival és konkrét célkitűzéseivel kapcsolatosan, melyen a városrészre vonatkozó javaslatok ismertetésre és megvitatásra kerülnek • az informáltság javítása érdekében a fejlesztési stratégia városi önkormányzati honlapon való közzététele olyan interaktív módon, hogy a lakossági vélemények és kiegészítő javaslatok, válaszok közvetlenül beírhatók legyenek • a többségében romák lakta városrészek rehabilitációjához, a fizikai környezet javításához (közműellátás fejlesztése, környezetvédelem) és a humán intézményekkel való ellátás fejlesztéshez (pl. Roma Közösségi Ház létesítése) a javaslatokat a fejlesztési stratégia tartalmazza. Ezek ismertetése, a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel megvitatása, utána a helyszíni lakossági fórumok megtartása. 2008 FEBRUÁR

225

VÁTERV95


6.3.3. Partnerség környezeti állapot fejlesztéséhez (a környezeti veszteségek kompenzálása) Az IVS az önkormányzattal – már készítés közben – egyeztetésre került, így a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megismerhette. A környezeti veszteségek kompenzálása fejezetből láthatóan a fejlesztések egy része éppen a környezet javulásával jár, így ott kompenzációs feladatok nem merülnek fel, ezért nincs mit egyeztetni. Az új beépítésekkel járó területek zöldtömeg-indexének csökkenését a stratégiában javasolt erdősítések, fásítások ellensúlyozzák. A véderdőnek kijelölt területek jelentős része (pl. temető mögötti talajvizes terület) önkormányzati tulajdonban van, így magántulajdont nem korlátoz. A még magántulajdonban levő részeket a város megásárol(hat)ja vagy – a beépítésre egyébként is alkalmatlan területet - a tulajdonos erdőként haszosíthatja, ahol a fásítás költségét – a környezetvédelmi okokra tekintettel – a város vállalja át. (Ez esetben legalább a terület kisajátításának költségeit nem kell az önkormányzatnak vállalnia). Ezen eljárásokkal kapcsolatosan tulajdonosi-önkormányzati partnerségi megállapodás megkötése szükséges. 6.3.4. Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során Szolnok antiszegregációs programmal már az integrált városfejlesztési stratégia készítése előtt is rendelkezett, melynek elkészítéséhez igénybe vette a kisebbségi önkormányzatok, a fogyatékosok különböző szervezeteinek segítségét, közreműködését is. Így azok kapcsán a partnerségi együttműködés létrejött. Ezért ma már nem az antiszegregációs stratégia készítéséhez, hanem végrehajtásához – esetleg kiegészítéséhez – kell további partnerséget biztosítani. szegregáltságának csökkentésébe bevont szervezetek: aktív résztvevőként és cselekvő módon továbbra is bevonandók a szakmai szervezetek: a Vakok és Gyengénlátók, Siketek- és Nagyothallók, Értelmi Fogyatékosok, Mozgássérültek JászNagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a fogyatékosok városi egyesületei, egyes civil szervezetek, a Polgármesteri Hivatal felelős irodái, a kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális intézmények vezetői és a kulturális élet szervezői (kultúrházak). Feladatuk a meglevő jogszabályi és intézményi keretek között a jobb/aktívabb ellátás biztosítása, a többségi társadalom tagjaival közös kulturális és sportesemények szervezése, ehhez a fizikai lehetőségek (terem, klubhelyiség) biztosítása, a többségi társadalom szemléletformálása, az érdeklődés és a szolidaritás felkeltése, az akadálymentesítés valamennyi fogyatékos (vakok) számára (is) alkalmas formáinak kialakítása, stb. befogadó, szemléletváltoztató módon a teljes társadalom: az iskolai és munkahelyi szemléletváltással, a fogyatékosok rendezvényein való részvétellel, a fogyatékosok nem fogyatékos civil szervezetekben való közreműködésének szélesítésével, stb.

A fogyatékosok

•

•

A roma szegregáltság csökkentésére

•

a megtartható, de az életkörülmények javítását igénylő roma lakta városrészekben a tervjavaslatokban szereplő előirányzatok lakossági és kisebbségi önkormányzattal történő megvitatása és egyeztetése után a magvalósítási ütemterv elkészítése, a megvalósításhoz a lakossági részvétel formáiban és mértékében („önrész”) való megállapodás, • a fokozatos felszámolásra javasolt Törteli úti telep felszámolási folyamat-tervének kidolgozása, az érintettekkel egyeztetése, a megvalósítás ütemezése a partnerségi együttműködés feladata. 6.3.5. Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél • A stratégia készítésének megkezdése előtt a helyi sajtóban megjelent tájékoztatás és közlemény alapján előzetesen összegyűjtésre kerültek a lakossági javaslatok és a civil szervezetek fejlesztési elképzelései is. Ezek feldolgozása, kiértékelése, a stratégiába beilleszthetőség vizsgálata megtörtént. A feldolgozás eredményét összefoglaló táblázat a mellékletben „Civil javaslatok” címen megtalálható. •

A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind önkormányzati ill. a Polgármesteri Hivatal különböző ügyosztályai körében, mind a különböző szakmákat képviselő tervezői körökben megtörtént. Egységes – valamennyi ágazatot felölelő, sok szempontot mérlegelő és összehangoló, kölcsönösen „összedolgozott” - anyag készült.

•

Az önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel, egyes ügyosztályok képviselőivel folyamatos munkakapcsolat volt az IVS készítése során, amely nemcsak egyeztetésekre, hanem 2008 FEBRUÁR

226

VÁTERV95


konkrét, a munkában való közreműködésre – igényfelmérések, a lakosság részéről tapasztalt elvárások továbbítása, adatszolgáltatás – is kiterjedt. •

•

•

•

A lakossággal, civil szervezetekkel az IVS javaslatait megvitató, véleményeztető kapcsolatfelvétel fórumokon történik, ezek emlékeztetőjét a melléklet tartalmazza. Az IVS még nem lezárt, de tartalmilag komplett anyaga, az egyes akcióterületek tervei és a hozzá kapcsolódó költségkalkulációk is a város honlapjára – interaktív módon hozzáférhető formában - felkerültek. Ez nem csak azt tette lehetővé, hogy az érdeklődő lakosság, civil szervezetek, vállalkozók megismerjék az IVS tervezet tartalmát, hanem azt is, hogy véleményt mondjanak, további – kapcsolódó – javaslatokat tegyenek, stb. Azaz az internetre feltett anyag nemcsak tájékoztatás, hanem kétoldalú információ áramlást lehetővé tevő, aktivizáló anyag. A készítés folyamatába a közösségi megvalósításhoz kapcsolódó magánbefektetők, vállalkozók közvetlenül is be lettek vonva, velük egyeztetések, a javaslatok közös megvitatása megtörtént. A munkaközi állapotban vállalkozói fórumon ismertetett fejlesztési javaslatokhoz a vállalkozók aktívan kapcsolódtak, elképzeléseiket, javaslataikat ismertették (l. a vállalkozói fórumokról készült emlékeztető a mellékletben) Csak egyetértés esetén várható, hogy a vállalkozók magántőke befektetéseikkel a közösségi beruházásokhoz kapcsolódjanak és a város terveihez illeszkedő befektetéseket valósítsanak meg, de az egyetértés kialakulóban van, ellentét vagy ellenérzés a fórumokon nem volt érzékelhető. Az egyes akcióterületekre az ott működő vállalkozások célzott meghívásával területenként kerül(t) sor vállalkozói fórumokra. Itt az egyes (akció)területi javaslatok részletes ismertetése alapján a konkrét vállalkozói elképzelések és a kapcsolódási lehetőségek részletes megvitatásra kerültek. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok közül: o A PPP konstrukcióban részt vállaló magánbefektetőkkel megállapodás történik és szerződéskötésre kerül sor. Előzetesen vállalkozói fórumokon és célzottan területi bontásban megtartott vállalkozói összejöveteleken. o A civil szervezetek az igények artikulálásában, a fejlesztések ismertetésében, tudatosításában, társadalmasításában, és a végrehajtás során azok kontrollálásában tudnak részt vállalni. Az IVS készítésének kezdetén a társadalmi/lakossági javaslatok, ötletek, igények összegyűjtése eredményes volt, abban a civil szervezetek aktívan részt vettek. o A lakossági aktív bevonása a lakóhelyi környezet kialakításakor, annak megvalósításakor és a későbbiekben a gondozásba való bevonás lehet hatékony – és költségtakarékos.

6.3.6. Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan A projektek költségbecsléseinél feltűntetésre kerültek az önkormányzat ill. a magántőke által finanszírozható tételek. A PPP konstrukcióban megvalósítható projekteknél a két oldal között egyeztetés és megállapodás megkötése szükséges a feladatok és a költségek megosztásával ill. vállalásával kapcsolatosan. Az egyes projektek javasolt költségmegoszlásának összesítését tartalmazó táblázat az 5. fejezetben a projektek ismertetésénél megtalálható. 6.3.7. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése Az integrált városfejlesztési stratégia a város honlapjára felkerül interaktív formában úgy, hogy a honlap látogatóknak lehetősége legyen véleményt mondani és azt az önkormányzathoz eljuttatni.

6.4. A tervezett program finanszírozhatósága Az IVS-ben szereplő fejlesztések közül az akcióterületként kiemeltekhez részletes elemzés készült, hogy mely programrészek és milyen mértékig finanszírozhatók az ÉAOP pályázati támogatásából + önkormányzati önerőből, melyekhez milyen arányban kerül bevonásra magántőke. Melyik fejlesztések az „A”, és melyek a „B” konstrukcióban megvalósíthatók, és a támogatással megvalósuló fejlesztések várhatóan mennyi magántőke befektetést inspirálnak a körzetben a következő 10 évben. Az IVS fejlesztési javaslatai e szempontból elemzésre kerültek. Ezen túl, a városban tervezett fejlesztések egy része EU támogatási segítséggel valósítható meg, de a források nem csak az ÉAOP keretéből származhatnak: • a TIOP/TAMOP keretéből kerül támogatásra valamennyi iskolafejlesztés - beleértve a felsőoktatást, a gyógypedagógiai központot és a szakképzést is

2008 FEBRUÁR

227

VÁTERV95


• • • • •

a TAMOP támogat oktatásszervezéssel, továbbképzéssel kapcsolatos – elsősorban szervezési és nem konkrét fizikai fejlesztési - feladatokat a TIOP-ból segíthető a Roma Közösségi Ház megépítése a GOP-ból és a KEOP-ból támogathatók a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek (ipari park, logisztika, klaszterek kialakítása) a KÖZOP segít néhány közlekedésfejlesztési célkitűzés (pl. reptérfejlesztés, tömegközlekedési infrastruktura) megvalósításában az EKOP támogatja az önkormányzat elektronikus közigazgatási átalakítását és – a gazdasági előnyt jelentő - városi térinformatikai adat- és tervrendszer felállítását.

6.5 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása 6.5.1 Az önkormányzati integrált fejlesztések megvalósításához szükséges szervezeti keretek kialakításának okai, szükségessége A megyei jogú városok önálló városrehabilitációs pénzkerettel rendelkeznek a 2007-2013-as időszakra (a kiemelt projektek elosztási rendszerében). A megyei jogú városok az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése során jelzik, hogy a 7 év alatt rendelkezésükre álló keret összegből melyek azok az akcióterületek, melyekre a támogatást fel kívánják használni, melyek a funkcióbővítő és melyek a szociális célú rehabilitációs területek. Indikatív felosztást készít a rendelkezésére álló 7 éves keretösszegből, hogy azt milyen arányban kívánja megosztani a fejleszteni kívánt akcióterületei között. Legalább egy funkcióbővítő célú és egy szociális városrehabilitációs projektet azonban indítania kell a 7 év során. Összességében elmondható, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a regionális operatív programok fejlesztési forrásai hatékony felhasználásával nagymértékű előrelépés érhető el a városrehabilitációs fejlesztések terén, s a források felhasználásának eredményeként várhatóan középtávon az önkormányzat képes lesz – akár a közszféra minimális beavatkozása mellett - a magántőke mobilizálásával városának tudatos fejlesztésére. Másrészről várhatóan egyre több, a közszféra támogatása nélküli, a magántőke koordinációjára és bevonására alapuló, megtérülő tevékenységeket finanszírozó projektek valósítható majd meg. A regionális operatív programok fejlesztési lehetőségeit tekintve azonban megállapítható, hogy a városrehabilitációs fejlesztések a legösszetettebbek, ezek rendelkeznek a legtöbb feltétellel, mely újdonságot jelent több tekintetben is a hazai városrehabilitációs pályázati gyakorlatban. Tekintettel arra, hogy az IVS, és az akcióterületi terv megvalósításának felelőssége az Önkormányzatáé, ezért szükséges az új fejlesztési rendszereknek és pályázati elvárásoknak megfelelően kialakítani azokra adekvált választ adva - ill. ahhoz igazítani a megvalósítás helyi intézményi kereteit is. 6.5.2 A megvalósítás intézményrendszere A városrehabiltációs fejlesztések megvalósítása az IVS, és az akcióterületi terv programelemekre bontása által valósítható meg. A megvalósítás „intézményrendszerének” alapvető követelmény, hogy az abban résztvevők szakmai kompetencia határokat tiszteletben tartó, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, kölcsönös együttműködése valósuljon meg. Az intézményrendszert az alábbi szereplők alkotják: --Az Önkormányzat a városrehabilitációs fejlesztések és az akcióterületi terv megvalósításának alapvető letéteményese. A pályázati forrásból megvalósuló programra a ROP Irányító Hatósága az önkormányzattal fog megállapodást kötni a támogatásnak az akcióterületi tervben jelölt céljainak a szabályszerű felhasználására. Feladata a fejlesztések aktív és passzív résztvevői (megvalósításban résztvevők, ill. a megvalósítás „haszonélvezői” a lakosság és a gazdasági/társadalmi szereplők) integrálása. --A külső szervezetek a hatóságok, a szakértők, a civil szféra szereplői, a piaci szereplők, és az intézmények alkotják, akik a megvalósítás aktív résztvevőinek egyik csoportját alkotják. --A Polgármesteri Hivatal részben, mint az önkormányzati feladatok előkészítésének és végrehajtásának egyik szervezete, ill. részben, mint külső szervezet, hatóságként jelenik meg a megvalósításban.

2008 FEBRUÁR

228

VÁTERV95


ÖNKORMÁNYZAT

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG

POLGÁRMESTERI HIVATAL

KÜLSÖ SZERVEZETEK

--A Városfejlesztő Társaság az akcióterületen tervezett városfejlesztési akció végrehajtására kialakult,

Európában és Magyarországon egyaránt bevált szervezeti eszköz a közszféra számára, hidat alkotva a megvalósítás során az egyes szereplők között. Céljai, feladatai ismertetésére a III. fejezetben kerül sor. 6.5.3 A Városfejlesztő Társaság A megvalósítás helyi intézményrendszerének egyik elemét a Városfejlesztő Társaság alkotja. A regionális operatív program konstrukciói a megyei jogú városokkal szemben kötelezően írják elő a Városfejlesztő Társaság létrehozását.

A városfejlesztő társaság az önkormányzat szervezeti eszköze komplex városfejlesztési elképzelései megvalósítására Az önkormányzat operatív városfejlesztő tevékenységének célja egy adott városrész (városfejlesztési akcióterület) vegyes összetételű fizikai, funkcionális, társadalmi-gazdasági szövetének létrehozása vagy megújítása (város rehabilitáció) a maga komplexitásában. Az európai és a hazai gyakorlat alapján a városfejlesztő társaság feladata az akcióterület összehangolt fejlesztésének megvalósításának koordinálása a komplex városfejlesztési akciótervben – akcióterületi tervben – foglaltaknak megfelelően. A városfejlesztő társaság feladatát, tevékenységi körét csak az IVS-ben feldolgozott összes városfejlesztési akció ismeretében lehet pontosan meghatározni, hiszen minden egyes fejlesztés speciális feladatok megoldását kívánja meg. Az IVS elkészítésének jelenlegi stádiumában, ill. a pályázati rendszerek ismeretében a Városfejlesztő Társaság célrendszere az alábbiakban határozható meg. 1. Városfejlesztő társaság céljai: 9 tőke koordináció (önkormányzati önerő csökkentése, működő tőke bevonása) 9 működő tőke beruházások segítése (hatósági eljárás, hitelkonstrukciók) 9 versenyszféra igényeinek becsatornázása 9 bevonás intézményesítése (érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények, a lakosság bevonása) 9 projektek megvalósításában való részvétel 9 nyereségorientáltság

Természetesen a városrehabilitáció megvalósítása, ill. ezen belül az egyes akcióterületi tervek megvalósítása során, a gyakorlati tapasztalatok és pályázatok ismeretében a városfejlesztő társaság célrendszere (és ennek megfelelően feladatrendszere) szükség esetén tovább bővíthető. 2. A Városfejlesztő társaság feladatai, tevékenysége: - közreműködik a projekt helyzetelemzés elkészítésében - projekt előzetes akcióterületi terv elkészítése során számba veszi a lehetséges eszközöket (külső partnerek, műszaki és humán infrastruktúra, pénzeszköz) - közreműködik a döntés előkészítésben - elkészíti az egyes pályázatokat/ közreműködik a pályázatok elkészítésében - projekt tervezés munkafázisában meghatározza a szükséges eszközöket (humán infrastruktúra, műszaki infrastruktúra, forrásösszetétel) 2008 FEBRUÁR

229

VÁTERV95


-

közreműködik a projekt kivitelezés műszaki megvalósításában ellátja a projekt menedzseri feladatokat akcióterületen belüli működő tőke általi beruházások ösztönzése és koordinálása projekt cégek létrehozásának ösztönzése segíti a működő tőke beruházást a hatósági eljárásban feltérképezi az önerőt kiváltó pénzforrásokat nyilvánosságot biztosít az egyes fejlesztési dokumentumoknak (IVS és akcióterületi terv) gazdaságfejlesztési marketing tevékenységet végez versenyszféra igényeinek felmérése, a piaci szereplők és az önkormányzati szféra közötti közvetítés

Az ÖTM Városrehabilitációs kézikönyve alapján az Önkormányzat a megvalósítás feladatait egy ún. közszerződésben határozza meg a Városfejlesztő Társaság számára. Gyakorlatilag ez egy megbízási szerződést jelent.

A városfejlesztő társasággal szembeni bizalmatlanság ellensúlyozására, és legalitása ill. elfogadottsága erősítése érdekében célszerű előírni a városfejlesztő társaság számára a közszerződésben a fejlesztési programok megvalósítását nyomon követését. Ennek érdekében célszerű félévenként beszámolnia a közgyűlésnek a kitűzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges pl. ütemezési módosításokról. Ezentúl természetesen minden évben a városfejlesztő társaság terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyásra az akcióterületi terv előző évben végrehajtott szakaszát és a következő évre eső aktualizált részét. A város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben elvárás, ill. egyes ROP konstrukciók esetén kötelező, hogy a megyei jogú városok városfejlesztő gazdasági társaságot hozzanak létre. 3. A gazdasági társaság

A városfejlesztő társaságot gazdasági társaságként kell létrehozni, mert ez a szervezeti forma ösztönzi a szervezet vezetését garantáltan a hatékony gazdálkodásra. Optimális formája a vegyes tulajdonú gazdasági társaság. A vegyes tulajdon ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a többségi tulajdonos önkormányzat, aki kisebbségi tulajdonosként olyan külső partnereket (közszféra egyes szereplői, bankok, szakmai szervezetek) von be a társaságba, akik általánosan érdekeltek a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken végrehajtásra kerülő városfejlesztési akciók megvalósításában. Természetesen a külső partner kiválasztásában fontos szempont, hogy ezáltal a külső partner projekt megvalósításából ne legyen kizárva (pl. közbeszerzési törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok) A külső partnerek megtalálása és bevonása több hónapos előkészítő munkát igényel azután, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia feltárta a városfejlesztési akcióterületeket és előzetes szinten bemutatta a rajtuk végrehajtható városfejlesztési akciók alapvető paramétereit, valamint elkészült legalább az első városfejlesztési akcióterv, ami megvalósításra kerül. A potenciális partnerek azonosítását és a bevonásukat célzó tárgyalásokat szükséges és lehetséges is az említett előkészítő munkálatokkal párhuzamosan végezni, a vegyes tulajdonú társaság megalapításához szükséges társaság alapítási üzleti terveket és statútumokat azonban csak a végrehajtásra kerülő városfejlesztési tevékenység jellemző paramétereire építve lehet valóban szakszerűen elkészíteni, ezért az első akcióterv elkészülte után általában szükséges egy bizonyos idő a külső partnerek belépéséhez. A társaság jogi formája a fentieknek megfelelően ¾ korlátolt felelősségű társaság vagy ¾ zártkörűen működő részvénytársaság lehet.

Az útmutató szerint a városfejlesztő társaság optimális formája a tulajdonosi szerkezet szempontjából a vegyes tulajdonú forma, amihez a gazdasági társaságok elvileg lehetséges jogi formái közül zártkörűen működő részvénytársaság tudja biztosítani a megfelelő szervezeti és működési feltételek lehetőségét. Ennek megfelelően - figyelemmel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára” című kiadványban foglaltakra létre kell hozni a város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a Szolnoki Városfejlesztő Zártkörű Részvénytársaságot. Az zártkörűen működő részvénytársaság alapításához legalább 5.000.000 Ft alaptőke szükséges. Az alaptőkét az alapító döntése szerint pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból is rendelkezésre lehet bocsátani.

2008 FEBRUÁR

230

VÁTERV95


A Szolnoki Városfejlesztő Zrt alapításához az alaptőkét javasolt legalább 1 éves működésnek megfelelő nagyságrendben meghatározni és azt pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani. A Szolnoki Városfejlesztő Zrt szervezeti-működési rendszerében tervezett, hogy a társaság irányítását 7 fős igazgatóság végezze, a felügyelő bizottság létszáma 5 fő legyen, és a vezető tisztségviselők segítésének érdekében, a társaság folyamatos működésének biztosítására 1 fő cégvezető kerül kinevezésre. A részvénytársaságnál könyvvizsgáló működik. A Szolnoki Városfejlesztő Zrt éves működési költsége az alapítási költségekkel együttesen várhatóan 20 millió Ft. 23/2008. (II.21.) számú közgyűlési h a t á r o z a t A Szolnoki Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapításáról Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény. 8. § (1) bekezdése, valamint a 80.§. (1) bekezdése alapján az alábbi határozatot hozza: 1. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése egyes önkormányzati városfejlesztési feladatok ellátására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése alapján részvénytársaságot alapít, Szolnoki Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven, melynek Alapító Okiratát a melléklet szerint jóváhagyja. 2. Gondoskodni kell a cégjegyzékbe történő bejegyzésről. 3. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal az Alapító Okiratban foglaltak szerinti alaptőkét biztosítására a 2008. évi költségvetés terhére. Felelős: Szalay Ferenc polgármester Határidő: 2008. március 20. A végrehajtásban közreműködik: Műszaki Igazgatóság koordinálásában a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei 4. Ki kell dolgozni és a közgyűlés elé kell terjeszteni az önkormányzat és a társaság együttműködését biztosító intézményrendszert. Felelős: Szalay Ferenc polgármester Határidő: 2008. április 30. A végrehajtásban közreműködik: Műszaki Igazgatóság koordinálásában a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei Értesülnek:

Szalay Ferenc polgármester Hegmanné Nemes Sára alpolgármester Dr. Kállai Mária alpolgármester Szabó István alpolgármester Dr. Szakali Erzsébet jegyző Dr. Sebestyén Ildikó aljegyző Polgármesteri Hivatal Igazgatóságainak vezetői

Szolnok, 2008. február 07. Szalay Ferenc

6.6. Településközi koordináció mechanizmusai, Szolnoki Kistérség Kommunikációs Terve 6.6.1. Általános elvek A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere biztosítására, a kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutására, a mind magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítására, dolgozták ki kistérségi kommunikációs tervüket. Cél a kistérségben működő települési önkormányzatok egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési és sport feladatok végrehajtása, a kistérség területének összehangolt fejlesztése előkészítése (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása), térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolása 2008 FEBRUÁR

231

VÁTERV95


További cél a térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése, ezen belül a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére, intézményfenntartására, egységes koncepció kidolgozása a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználására, szakértői anyagok elkészítése a kistérség területének összehangolt fejlesztési koncepciójának elkészítése, a közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátási rendszerének kialakítása, a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása 6.6.2. Működési terület, tagság A kommunikációs terv működési területe: a Szolnoki Kistérséget alkotó települési önkormányzatok közigazgatási területe. A Szolnoki Kistérség Kommunikációs Tanácsának tagjai Település

Székhelye

Besenyszög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Csataszög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Hunyadfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Martfű Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagykörű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Rákócziújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szajol Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szászberek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Tiszajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Tiszasüly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

5071 Besenyszög, Dózsa Gy. út 4.

Szavazati arány

Lakosságszáma (2006. 01. 01.) 3560

1

5064 Csataszög, Szebb Élet út 34.

334

1

5063 Hunyadfalva, Árpád út 22.

254

1

5062 Kőtelek, Szabadság út 1.

1749

1

5435 Martfű, Szent István tér 1.

7297

1

5065 Nagykörű, Május 1 út 1.

1738

1

5085Rákóczifalva, Szabadság tér 2.

5618

1

5084 Rákócziújfalu, Sallai út 26.

2099

1

5081 Szajol, Rózsák tere 1.

4061

1

5053 Szászberek, Kossuth L. út 197

975

1

5000 Szolnok, Kossuth tér 9.

76516

1

5094 Tiszajenő, Vasút út 11.

1639

1

5061 Tiszasüly, Kiséri út 47.

1721

1

5092 Tiszavárkony, király út 37.

1668

1

2008 FEBRUÁR

Endre

232

VÁTERV95


Tószeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Újszász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Vezseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

5091 Tószeg, Rákóczi út 37.

4758

1

5052 Újszász, Szabadság tér 1.

6785

1

5093 Vezseny, Templom út 1.

726

1

5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56.

3910

1

A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok figyelembe véve egyes szolgáltatási kommunikációs igényeket, felhasználva a kistérség területi adottságait az alábbi mikro-térségi kommunikációs alközpontokat hozzák létre • • • •

Központi mikrotérség ( Szolnok, Szászberek, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny) Dél-nyugati mikrotérség (Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű) Zagyva menti mikrotérség (Újszász, Zagyvarékas) Észak- Nyugati mikrotérség ( Besenyszög, Kőtelek, Hunyadfalva, Csataszög, Nagykörű, Tiszasüly, Szajol )

6.6.3. Kommunikációs tevékenység A területfejlesztés tekintetében az alábbi esetekben történik meg a település szintű kommunikációs és adat egyeztetés a) a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének, adottságainak, vizsgálata és értékelése b) a kistérség területfejlesztési koncepció kidolgozásának előkészítése, illetve ennek figyelembevételével a területfejlesztési program előkészítése c) a kistérségi területfejlesztési program alapján a települési előzetesen megadott vélemények alapján egységes állásfoglalás kialakítása a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban d) a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében a pénzügyi tervek előkészítése; elősegítve a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását e) a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében az egységes álláspont kialakításának előkészítése f) a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködésének koordinálása, az állami és civil szervezetekkel történő együttműködés kialakítása g) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit; h) összegyűjti és egységes véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; i) a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez összegzi az igényeket j) szervezi és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; Közszolgáltatási feladatellátás az alábbi esetekben történik meg a település szintű kommunikációs és adat egyeztetés a) a kistérségi települések Pedagógiai Szakszolgálata szolgáltatása kialakításának előkészítése a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat lehetőségeinek figyelembe vételével b) közoktatási mikro- társulások szervezési munkálatai a kistérségi települések önkormányzatai igényei alapján. c) Közoktatási típusú sportiskolai képzés lehetőségének feltérképezése– tehetséggondozás. „Összehangolja a következő szabadidős és sporttevékenységeket: tanterv szerinti úszásoktatás, diákolimpiai versenyek, gyermek- ifjúsági- és sport táboroztatás, iskolai és diáksport jellegű rendezvények.” 2008 FEBRUÁR

233

VÁTERV95


d) gyermekek napközbeni – bölcsödei -ellátása . a kistérségi települések önkormányzatai igényei alapján. e) központi orvosi ügyelet és - fogorvosi ügyelet ellátása a kistérségi települések önkormányzatai igényei alapján. f) a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátásának előkészítő munkálatai Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Belső Ellenőrzési Szervezetének lehetőségeinek felhasználásával g) a Kistérség településein a hatályos jogszabályok szerinti sport feladatok ellátásának megszervezése az alábbiak szerint: Összehangolja a hatáskörébe tartozó testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését. Összehangolja és segíti a sport népszerűsítésében, a mozgás gazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai felvilágosító tevékenységben, továbbképzésekben, közös sportrendezvényekben való együttműködést. Együttműködik az utánpótlás nevelés, sport tehetséggondozás területén. Segíti a kistérségi települések sportértékeinek, sporthagyományainak feltárását, megismertetését, gondoskodik azok gazdagításáról. Pályázatfigyeléssel, tanácsadással és közös pályázatokkal segíti a testnevelés és sport feltételeinek és színvonalának javítását. Kiemelt figyelmet fordít a kistérségben működő sportszervezetek társadalmi kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének, az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítésére. Együttműködik az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő önkormányzati feladatokban. h) az alábbi szociális feladatok kistérségi szintű ellátásának előkészítése - családsegítés, - támogató szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő - gyermekjóléti központ (csak Szolnokon), - házi segítségnyújtás, - nappali ellátása (idősek klubja), - adósságkezelő szolgáltatás (csak Szolnokon) - hajléktalanok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátása, - szociális étkeztetés, - tanyagondnoki és falugondnoki szolgáltatás, - az idősek ápolását, gondozását biztosító szociális szakosított ellátás, - az utcai szociális munka - a hajléktalanok átmeneti ellátása - szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása. Mirotérségi kommunikációs tevékenység Mikrotérségi kommunikáció a szociális ellátások kidolgozása tekintetében az alábbiak szerint: Dél-nyugati mikrotérség : Rákóczifalva: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - támogató szolgáltatás, - szociális étkeztetés, - idősek ápolását-gondozását biztosító intézmény, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 2008 FEBRUÁR

234

VÁTERV95


Rákócziújfalu: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - támogató szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja) Martfű: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - támogató szolgáltatás - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Zagyva menti mikrotérség Újszász: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - szociális étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - támogató szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Zagyvarékas: - családsegítés, - étkeztetés - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - támogató szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Észak- Nyugati mikrotérség Besenyszög: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - szociális étkeztetés, - tanyagondnoki szolgáltatás, - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény. - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kőtelek: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - szociális étkeztetés, 2008 FEBRUÁR

235

VÁTERV95


-

közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Hunyadfalva: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Csataszög: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nagykörű: - családsegítés, - szociális étkeztetés, - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény. - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tiszasüly: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - szociális étkeztetés, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - tanyagondnoki szolgáltatás Szajol: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás Központi mikrotérség Szolnok: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekjóléti központ, - gyermekjóléti módszertani központ, - utcai szociális munka, - adósságkezelő szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), 2008 FEBRUÁR

236

VÁTERV95


-

szociális étkeztetés, idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény, tanyagondnoki szolgáltatás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Szászberek: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tószeg: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás (idősek klubja), - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tiszavárkony: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tiszajenő: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása), - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - tanyagondnoki szolgáltatás - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény. - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Vezseny: - családsegítés, - gyermekjóléti szolgáltatás, - közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása) - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény) - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Teljes kistérség területén: - szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása - hajléktalanok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása (Nappali Centrum) 2008 FEBRUÁR

237

VÁTERV95


-

hajléktalanok átmeneti ellátása helyettes szülői ellátás (kivéve: Tiszajenő).

6.6.4. A Kommunikációs rendszer szervezeti rendszere Kommunikációs Tanács A Kommunikációs rendszer döntést hozó szerve. A Tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A Kommunikációs Tanács Elnöke A Kommunikációs Tanács tagjai sorából szavazással elnököt választ. A megválasztott elnök látja el a Tanács elnöki feladatait, irányítja szervezi és lebonyolítja a Tanács munkáját. A Kommunikációs Tanács Elnökhelyettese A Tanács az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai sorából elnökhelyettest választ. A megválasztott elnökhelyettes látják el a Tanács elnökhelyettesi feladatait. Munkaszervezet A Tanács munkájának és a döntések előkészítésének segítésére munkaszervezetet hozhat létre az alábbi feladatok elvégzésére: a. ellátja az adminisztrációs feladatokat (gépírás, adatrögzítés, információgyűjtés, ügykezelés), b. megszervezi a Társulás üléseit, c. a Társulás feladatkörébe tartozó ügyekben a társulás tagjai felé szolgáltató-tanácsadó tevékenységet végez, d. javaslatot, koncepciót készít, vagy készített a térséget érintő fejlesztési programok megvalósításához, e. a Társulás döntéseinek megfelelően elkészíti, elkészítteti, véleményezi a kistérség fejlesztési programjait, f. figyeli a pályázati lehetőségeket, g. közreműködik, szakmai segítséget nyújt a településeknek közös pályázati dokumentációk elkészítéséhez, h. ellát minden olyan tevékenységet, amelyet a Tanács feladatkörébe utal. 1. Kommunikációs Tanácsadó Kollégium A kollégium tagjai a kistérségi települési önkormányzatok szakemberei. A kollégium tevékenységét a térségközpont jegyzője, vagy az általa felhatalmazott szakember szervezi. A Tanács a döntés-előkészítés, végrehajtás szervezésének folyamatába bevonhatja a kollégiumot. A Tanács egyes napirendjeinek megtárgyalása során együttes ülést tarthat a kollégiummal. A Kollégium szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő teendőket lát el a Tanács részére, továbbá segíti döntéseinek végrehajtását. Adatszolgáltatás, együttműködés, adatszolgáltatási-tájékoztatási-információs rendszer 1) A Kommunikációs Tanács térségi feladat ellátási feladatkörébe tartozó programozási, tervezési feladatainak ellátásához, az ágazati, szakmai programok, tervek megalapozása érdekében információs térségi adatbázist alakít ki, tart karban, működtet folyamatosan. 2) Az adatbázis alap/törzsadattárának kialakításához, folyamatos karbantartásához, adatgyűjtéséhez, adatfeldolgozásához, adatelemzéséhez a társulást alkotó települési önkormányzatok adatszolgáltatást nyújtanak. 3) A Kommunikációs Tanács térségi informatikai rendszere keretében: - a társulás tájékoztatási rendszerét - ágazati információs rendszereket működtet. 4) A térségi és ágazati tájékoztatási és információs rendszerek szolgáltatást nyújtanak a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek. 5) Ágazati információs rendszerek: a) intézményi(közoktatási, szociális) információs rendszer, 2008 FEBRUÁR

238

VÁTERV95


b) településrendezési, településfejlesztési, területfejlesztési információs rendszer, c) környezetvédelmi információs rendszer, d) pályázatfigyelési rendszer. Kapcsolati és együttműködési rendszer 1. A Tanács feladatellátása körében kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatok képviselő-testületeivel, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, egyéb társulásaival. 2. A Tanács kapcsolatot tart és együttműködik a kistérségben működő, a kistérség fejlesztésében érdekelt gazdasági, társadalmi, és szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel. 3. Folyamatosan kapcsolatot tart a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel. 4. A Tanács tagjai a társulás térségi kommunikációs feladatellátásról, a Tanács munkájáról, a tanácsban képviselt álláspontjáról a települési önkormányzat képviselő-testületének rendszeresen tájékoztatást adnak.

6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja 6.7.1. Az IVS monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósulását folyamatosan nyomon kell követni, hogy a kívánt ütemben és mértékben teljesülnek-e a benne kitűzött célok. A célok nyomon követése, a monitoring legfontosabb feladata: - Évenkénti rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben halad a IVS célkitűzéseinek teljesítése, eltérés esetén be kell avatkozni, illetve a kívánt cél érdekében módosítani kell eszközöket. - Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait és ezt szükség esetén az IVS-ben is megjeleníteni. - Elemezni kell a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására. - Éves jelentést kell készíteni az elvégzett feladatokról, az IVS megvalósulásának előrehaladásáról. A monitoring feladatok elvégzésének felelőse a városfejlesztési bizottság. 6.7.2. Akcióterületek monitoringja Az akcióterületek célkitűzéseinek megvalósulását monitoring mutatók segítségével kell folyamatosan figyelni, hogy a program megfelelő ütemben, megfelelő hatékonysággal kerül –e végrehajtásra, valamint biztosítja-e a kitűzött célok elérését. A monitoring tevékenység felelős szervezete a városfejlesztési bizottság. A bizottság feladata, az akcióterületenként megjelölt indikátorok, ellenőrzési pontok segítségével ellenőrizni a projekt eredményeit és hatásait, illetve jelentős eltérések esetén vizsgálja annak okait, és szükség szerint kezdeményezi a program menetébe történő beavatkozást. A városfejlesztési bizottság az egyes célok végrehajtásáért felelős szervekkel együttműködik. A tevékenységéről a begyűjtött információk, és a monitoring mutatók alapján jelentéseket készít. Akcióterületenként elérendő indikátorok Jubileum tér és környéke akcióterület

A fejlesztés hatására: --.az életkörülmények a lakásviszonyok és a lakókörnyezet kulturáltabb kialakítása révén javulni fognak. -- a lakótelepen a közösségi élet megerősödik. Ennek következtében a lakóterületről kitelepülők száma mérséklődik. -- a városkapu kulturált, gépjármű forgalomtól mentes kialakításával a város arculati megítélése javulni fog, a befektetők számára, a városba látogató turisták számára Szolnok vonzóbb célponttá válik. Belvárosi akcióterület

A fejlesztések hatására: -- a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra emelkedjen, ebből: a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 napra emelkedjen, -- a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban a 2001 évi 40,5 % értékről 2013-ra 30%-ra, csökkenjen, 2008 FEBRUÁR

239

VÁTERV95


-- a kiskereskedelmi üzletek, és vendéglátók száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen -- a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltatók aránya a 2005. évi 30,1% -ról 2013-ra 45 %-ra emelkedjen, -- újonnan teremtett munkahelyek száma, -- lakossági elégedettség, -- kialakított parkoló helyek száma. -- lakosság elégedettség mérése. Szandai rét akcióterület

-- fejlesztés során elérhető új szolgáltatások száma az akcióterületen, -- új munkahelyek száma. Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület

-- új munkahelyek száma, amelynek során a foglalkoztatott nélküli családok száma a városi átlag alá csökken, -- a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a 2001. évi adathoz képest 7,9%-ról a 2013-ra 5% alá csökken, -- ingatlan értékesítés, önkormányzat fejlesztési forrás teremtése Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület

-- Az akció terület és más akció terület turisztikai fejlesztése eredményeként a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodás a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 napra emelkedjen Széchényi városrész akcióterület

A fejlesztések célja -- lakónépesség szám fogyás csökkentése ( a 60%-os elköltözési szándék csökkentése), -- felújított lakóépületek száma, -- lakossági elégedettség. Nyugati városrész-Thököly út (barnamezős rehabilitáció)

-- munkahelyteremtés, új munkahelyek száma, amelynek hatására a város és a kistérség a munkanélkülieknek száma 20%-kal csökken 2013-ra, -- fejlesztéssel érintett terület nagysága (barnamezős területek gazdasági felhasználása), -- új városi funkció betelepítésével, fejlesztéssel elérhető szolgáltatások száma. Szociális típusú akcióterület (Tücsök és Hangya utca környéke)

-- alacsony komfortfokozatú lakások megszüntetése ( 47,7%-ról 0%-ra ), -- foglalkoztatott nélküli háztatások aránya a 2001 évi értékről a városi átlagra csökkenje (45%-ról 36,7%-ra), -- a fejlesztések által érintett lakosság száma, -- rehabilitált városi terület nagysága, -- lakossági elégedettség. Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület

-- a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 15 %-ról a 2013-ra 10,2%-ra csökkenjen, -- rehabilitált városi terület nagysága, -- a városrész rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktívkorúak számának csökkentése legalább 6%-kal, -- lakossági elégedettség. Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület

A fejlesztés alapvető célja -- munkahelyteremtés, új munkahelyek száma, amelynek hatására a 2013-ra a város és a kistérség munkanélküliek száma 25%-kal csökkenjen. Déli városrész Ipari park bővítése akcióterület

-- munkahelyteremtés, új munkahelyek száma, amelynek hatására a 2013-ra a város és a kistérség munkanélküliek száma 25%-kal csökkenjen. Alcsi-sziget akcióterület

-- a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra emelkedjen, -- az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 napra emelkedjen, -- lakónépesség szám növekedése, 2013-ra duplájára emelkedjen, -- új munkahelyek száma, Szandaszőlős akcióterület 2008 FEBRUÁR

240

VÁTERV95


Az akcióterületi beavatkozások hatására elérendő, hogy: -- a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 13,1 %-ról a 2001 évi városi átlag felére (5,1%) csökkenjen -- a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a jelenlegi kétszeresére emelkedjen, -- lakóutcák burkolásra kerüljenek, a földutak megszűnjenek, -- lakossági elégedettség, -- új munkahelyek száma. .

2008 FEBRUÁR

241

VÁTERV95


7. ELŐZETES AKCIÓTERVEK

2008 FEBRUÁR

242

VÁTERV95


7.1. Az első ütemben (2008-2009) kiválasztott akcióterületek A város döntése alapján az IVS 5. fejezetében bemutatott lehetséges akcióterületekből első ütemben kettő került kiválasztásra: • „Szolnok a Tisza fővárosa” nevet viselő funkcióbővítő városközpont rehabilitáció és • Szandaszőlős városrész-központ kialakítása. „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterv két városrészre: a városközpontra és Tiszaligetre terjed ki. A kettő gyalogos híddal összekapcsolása biztosítja a városközpont funkcióinak jelentős bővítését, a Belváros tiszaligeti zöldterületekkel, szabadidős- és termál létesítményekkel való kapcsolatát, miközben a városközpontban is rendezésre kerül a Tisza-part, funkciókban gazdagodik, városképileg szépül és területileg is bővül a gyalogos városközpont. Ezen fejlesztések egyrészt a város lakosságát szolgálják és az egész város népesség megtartó/vonzó erejét növelik, a lakossági elégedettséget fokozzák, másrészt idegenforgalmi vonzerőt is keltenek, mellyel Szolnok gazdasági potenciálja javul, a város bevételei nőnek, a munkahelyszám (foglalkoztatottság) emelkedik. Nem elhanyagolható a helyi öntudatot/büszkeséget és helyhez ragaszkodást erősítő hatás sem. Szandaszőlős a leggyorsabban növekvő városrész, népességszáma az elmúlt két népszámlálás között 50 %-kal nőtt. Ugyanakkor a történeti városrésztől és a Belvárostól távoli elhelyezkedése miatt a városközponti intézményeket nehezen tudja igénybe venni, saját városrészi központja viszont (még) nincs. E hiányosság pótlását tűzi célul az akcióterv, amely a különálló és már 11 ezer fős lakosságot magába foglaló városrész kulturális, közösségi és szabadidős létesítményeinek megvalósítását, városrész központ kialakítását tartalmazza. Ez a városrészközpont lesz hivatott kiszolgálni az ugyancsak intézményellátás hiányos Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is, így szerepe Szandaszőlősön is túlmutat.

7.2. Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe Az IVS célrendszerében hangsúlyos szerepet kapott: • a gazdaság • a társadalom és • a környezet fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Itt annak bemutatása szükséges, hogy e célok elérését az elsőként kiválasztott két akcióterület jól szolgálja, azaz a két terület rehabilitációjának megvalósítása Szolnok integrált városfejlesztési stratégiájával összhangban van. Az összhang bizonyításának legjobb módja, hogy beidézésre kerül a 4.2.3. fejezetben a tematikus célok és területi hatókörükről készült táblázat, melyben a kiválasztott akcióterületek színezéssel (Tisza fővárosa akcióterület: Belváros és Tiszaliget sötétkék, Szandaszőlős-Kertváros világoskék) kiemelésre került. Ebből látható, hogy az akcióterületek milyen célok megvalósításához visznek közelebb. 4.2.3. fejezet táblázata: a 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköréről GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés téma terület téma terület Logisztikai fejlesztés

Ny-i városrész (E) Szandaszőlős reptér (G)


Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Belváros (A-B) Tiszaliget (A-B) Alcsi városrész (C) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)


Klaszterek kialakítása Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Területi kohézió erősítése


TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK 2008 FEBRUÁR

243

VÁTERV95

Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek(B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)


téma

Fenntartható fejlesztése terület

Kohézió erősítés téma

Népességmegtartás fokozása

Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D)

Esélyegyenlőség növelése (fogyatékosok, romák)


Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Déli városrész (F) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

Antiszegregáció területi felzárkóztatás ill. telepfelszámolás


Közmű-ellátottság fejlesztése

Közlekedés, tömegközlekedés javítása



Közösségi terek fejlesztése

terület Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F)

Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G)

Tiszaliget, Szandai rétek (B) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés téma terület téma terület Belváros (A) Belváros (A) Természeti és épített Identitás tudat és Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) örökség hasznosítása, lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) védelme




Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G) Belváros (A) Tiszaliget, Szandai rétek (B) Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E) 2008 FEBRUÁR

Ny-i városrész (E) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G)

244

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA D-i városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi sziget (G)

A táblázatból látható, hogy a két akcióterület szinte valamennyi az IVS-ben kitűzött céllal kapcsolatban van, s a célok túlnyomó többségénél mindkét terület szerepel. A „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterület csupán a logisztika és iparfejlesztés, az azzal kapcsolatos klaszterek kialakítása és különbözőszállítási módok összekapcsolása, az antiszegregáció és a közműellátás fejlesztése célok között nem szerepel. A terület városközponti jellege miatt az iparilogisztikai fejlesztésekhez nem is csatlakozhat, közműellátás terén pedig nincs pótolni való, hiszen a Belváros közművekkel ellátott. Az antiszegregációs programban közvetlenül (telepfelszámolás, telep rehabilitáció) nem érintett, hiszen – éppen városközponti jellegéből adódóan – szegregált zárványról nemigen lehet beszélni, hiszen valamennyi ellátó funkció a területen belül elérhető és jelen van. Közvetetten azonban a Belváros is jelentős mértékben kapcsolódik a szegregációs gondok megoldásához azzal, hogy a közterületi rendezésekkel, közösségi terek kialakításával mindenki számára hozzáférhető és az esélyegyenlőséghez hozzásegítő létesítmények, városi fórumok, közösségi terek jönnek létre. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterület az iparfejlesztés, a klaszterek kialakítása, a népességmegtartó erő fokozása és az antiszegregációs célok között nem szerepel. Az első kettő a terület jellegéből – Tisza-part közeli (zömmel családiházas) lakóterület – adódóan nem cél, mivel nem lenne kedvező gazdasági területek létrehozása a térségben. A második kettő az ilyen jellegű problémák hiánya következtében nem cél, hiszen nem szükséges a népességmegtartó erő fokozása ott, ahol tíz év alatt másfélszeresére nő a lakosok száma. Konkrét szegregált telep-felszámolási szükségesség a területen nem jelentkezik, de a városrészközpontban kialakuló közösségi létesítmények közvetetten mégiscsak csökkentik a szegregációt és növelik az esélyegyenlőséget.

7.3. A „Szolnok a Tisza fővárosa” előzetes akcióterve 7.3.1. Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület két területi egysége: • a Belvároson belül az Ady Endre utca, Pólya Tibor utca, Szabadság-tér, Kossuth Lajos út, Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára, Damjanich utca, Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indóház utca, Mártírok útja, Templom utca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt 73,3 ha terület és • a Tiszaliget, a városi hídtól Ny-ra levő 71,0 ha terület. Az akcióterület teljes területe 144,3 ha. 7.3.2. A jogosultság igazolása A lehatárolt akcióterületnek a „Város közösségi-társadalmi súlyponti területe” és a „Város gazdasági súlyponti területe” indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. A Tisza fővárosa mindkét kategória mindkét paraméterét teljesíti: • Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet (Szolnoki Szigligeti Színház, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Damjanich Múzeum, Kulturális Központ, Szolnoki Galéria, VOKE Borostyán Művelődési Ház, Tisza Mozi, számos középiskola) • Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Szolnoki Kistárság Többcélú Társulása, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, Munkaügyi Bíróság, Cégbíróság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség, ÁNTSZ, (Közép-Tiszavidéki) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, stb.) • Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet: üzletutca számos vendéglátó hellyel a Kossuth utca, Baross Gábor út, Szapáry út, a modern városközpont területén bevásárlóközpont (Szolnok Plaza) és szálloda működik, a város patinás szállója a Tisza Szálló a Tisza-parton, stb. • Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt: a belvárosban szinte minden nagyobb magyarországi banknak van kirendeltsége (Kereskedelmi és Hitelbank, Budapest Bank, OTP, egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújt pl. az Idegenforgalmi Szolgálat, sok a belvárosban az ingatlanforgalommal kapcsolatos szolgáltatás, stb.)

2008 FEBRUÁR

245

VÁTERV95


7.3.3. Helyzetelemzés a) Az akcióterület adatai Mutató Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív (15-59 éves) korúakon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Legfeljebb ált. isk. végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fő)

1

Szolnok összesen/átlag 77 631 16,2

Városközponti akcióterület 4 573 (5,89 %) 8,5

Belváros összesen 33 056 13,9

65,1

64,7

63,7

18,7

26,8

22,5

19,2

18,5

15,7

19,2

25,3

23,5

31 744

2 284 (7,19 %)

15 478

10,2

13,5

7,4

39,5

54,0

39,5

12,5

15,3

10,9

56,7

43,2

56,3

36,7

50,8

40,5

75 712

3 645 (4,81 %)

31 658

Az akcióterület lakossága a szolnoki népesség 5,9 %-át, a belvárosinak 13,8 %-át teszi ki. Az akcióterület adatait a városi és a Belváros városrészi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi és a városrészi átlag, egyetlen fontos mutató, a felsőfokú végzettségűek aránya jobb mindkettőnél. Az alacsonyan kvalifikáltak (csak általános iskolát végzettek) aránya ugyan a városi átlagnál kedvezőbb, de rosszabb, mint az egész Belváros együtt. Jellemző a népesség nagyfokú elöregedése, a gyermekek aránya a városinak csupán fele körül alakul, az időseké pedig jelentősen meghaladja azt. Magas a munkajövedelemmel nem rendelkezők és alacsony a foglalkoztatottak aránya – nemcsak összességében, hanem az aktív korúakra vetítve is. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is okozhatja. A városközpont rehabilitációja nemcsak az akcióterület lakosságának, hanem az egész városnak készül, ezért nem csak az akcióterületi jellemzők határozzák meg a program tartalmát. A rehabilitációnak azonban olyannak kell lennie, ami a jelenlevő népesség igényeit is kielégíti, azaz a magasan képzett lakosság kulturális és esztétikai színvonalának is megfelel, ugyanakkor vonzóvá teszi a városközpontot lakóhelyként is, a fiatalok számára is, hogy a népességösszetétel kedvező irányba mozduljon el. Ugyanakkor igen fontos tényező a fejlesztés tartalmi összetételének meghatározásánál, hogy a jelenleg nem vagy alig hasznosított területek, épületek rangjuknak megfelelően hasznosuljanak és a városközpont a turizmus számára is vonzóvá váljon. Ez hozzájárulhat a pezsgő belvárosi kulturális élet kialakulásához valamint a városrészben megtermelt jövedelmet nagy mértékben emelheti. b) Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Az akcióterület a Belváros leginkább városközponti része, Szolnok intézményi központja. Egyes részei kizárólag intézményi funkcióval megtöltöttek (modern városközpont a Ságvári – Ady – Batthyány – Baross u. által határolt tömb valamint a Damjanich uszoda – Megyeháza - színház környéke), máshol az intézményi és lakó funkciók keveredése jellemző, többnyire a klasszikus városi megoszlásban: a földszinti üzletek fölött elhelyezkedő lakásokkal. Közvetlenül a Tisza-parti (a Mátírok útja – Templom u. – Sóház u. és a folyó közötti) területen közösségi intézmények és közparkok helyezkednek el. E területsáv Ny-i részén több – történetileg és városképileg is értékes – nagyobb épület/telek használaton kívül, leromlott állapotban van. 1

Az akcióterületi adatok közül a narancsszínnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki.

2008 FEBRUÁR

246

VÁTERV95


A területre jellemző a mozaikosság, a töredezettség, különböző beépítésű, stílusú tömbök egymás mellettisége. Egyes részei (városközpont II. a Batthyány – Ady – Dr. Elek – Baross utcák által közrezárt terület, a Tisza-part egyes szakaszai, az Ó-állomás környéke) leromlott állapotban vannak és alulhasznosítottak. Az akcióterület forgalmilag túlterhelt, nemcsak célforgalom nagy, hanem átmenő forgalom is terheli. Kevés a rendezett gyalogos felület – bár a Kossuth tér átépítésével megindult a kedvező átalakulás. A központ kereskedelmi és vendéglátási létesítményei változatos színvonalon működnek, patinás és egykor rangos létesítmények (pl. Nemzeti Szálló) használati nívója nem megfelelő. A belvárosban kevés a közpark, a Tisza-parti sétány nem kellő színvonalon kialakított és karbantartott, a városközpontnak nincs kapcsolata a Tiszaligettel, pedig kedvezően egészíthetnék ki egymást.

Az akcióterület jellemzői: • Demográfiai és társadalmi problémák o Népesség elöregedése o Alacsony foglalkoztatottsági szint o Egyszerre magas és alacsony iskolázottsági szint • Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága o A Tisza-part elhanyagoltsága és nem kellő hasznosítottsága (közterületi felszereltség és funkciók hiánya) o A Tiszaligettel való kapcsolat teljes hiánya o Nem kellően hasznosított vagy használaton kívüli – idegenforgalomra alkalmas - épületek • Esztétikai és funkcionális mozaikosság o nem egyöntetű megjelenés, a harmónia hiánya, stílusok ütközése o városképi és használatbeli törések, o túlzsúfoltság és alulhasznosítottság egymás melletti megjelenése o elhanyagolt és presztízs-területek közelsége, a közterületek (többnyire) alacsony színvonala o összefüggő városközponti gyalogos rendszer hiánya, a közterületek nem kellő felszereltsége, funkció szegénysége és az utcabútorozás alacsony szintje o a zöldfelületek nem megfelelő színvonala • Közlekedési problémák o A területet elvágó utak jelentős forgalmi terhelése, a forgalomcsillapítás nem elégséges volta o Parkolás megoldatlansága, kapacitáshiánya o Kerékpárút hiánya 2008 FEBRUÁR

247

VÁTERV95


•

Környezeti problémák o A főutak mentén magas környezetterhelési (zaj- és levegő) szint o Árvízvédelmi problémák (támfal nem megfelelő magassága)

7.3.4. Fejlesztési célok és beavatkozások a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Az akcióterületi alapvető célja, hogy: • Szolnok városi szintű ellátási viszonyai javuljanak, • a Belváros környezeti feltételei kedvező irányba mozduljanak el, • élettel teli közösségi városi terek jöjjenek létre, • a város(rész) idegenforgalmi vonzereje jelentősen fokozódjon, a városi kötődés erősödjön, • az akcióterületi beavatkozások a fejlesztések „zászlóshajójaként” a további környezetfejlesztéseket indukáljon - felgyorsítva ezzel a Tisza-parti városrész egészének komplex rehabilitációját. Az akcióterület fejlesztési prioritásai és a területre vonatkozó egyéb fejlesztési célok az IVS 4.2.4. fejezetében meghatározásra kerültek. Az alábbi táblázat foglalja össze a célokat (melyek közül a prioritások vastag betűvel szedve kerültek kiemelésre) és azt, hogy a „Szolnok a Tisza fővárosa” program melyik célt milyen beavatkozásokkal éri el: Célok Turizmus termék- és volumenfejlesztés

Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése

Környezetesztétika rendezés

fokozása,

városképjavítás,




Népességmegtartás, vonzerő fokozása



Esélyegyenlőség növelése

Célok Közbiztonság növelése

2008 FEBRUÁR

közterület

Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások Belvárosban: Damjanich uszoda területének turisztikai átépítése Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása Szapáry út sétálóutcává átalakítása Gyalogos városközpont területi kiterjesztése Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása Tiszaligetben: termálfürdő és sportuszoda fejlesztés 3 db termálszálló építés (3, 4 és 5 csillagos) Összekötő gyalogos és kerékpáros híd Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása Szapáry út sétálóutcává átalakítása, mellette vendéglátás és üzletek Gyalogos városközpont területi kiterjesztése Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása Gyalogos és kerékpáros híd és hídfői A teljes területen a közterületek felújítása és funkciójuknak megfelelő felszerelése (utcabútorozása), díszburkolatos gyalogos terek kialakítása (a mikroklímatikus viszonyok alakításával), zöldfelületek rendezése, épület felújítások, portálosítások, használaton kívüli épületek hasznosítása, saját arculat kialakítása A belvárosi meglevő kulturális létesítmények és környezetük rendezése, szabadtéri funkciókkal gazdagítása, az Ó-állomás területének ipartörténeti/vasúti múzeum, technika/kultúra háza, skanzen célra hasznosítása, a gyalogos felületek mellett a vendéglátás fejlesztése A kulturáltan kialakított és funkciógazdag városközpont az egész város lakosságát szolgálja és identitástudatát/büszkeségét erősíti, fokozza a lokálpatriotizmust Az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi és kulturális létesítmények jelentős élőmunka-igénnyel jelentkeznek, a munkahelyek száma nagymértékben nő A belvárosi lakónépesség csökkenést a terület presztízsének és használhatóságának/kulturáltságának emelkedése fékezi, a teljes város lakónépességére vonzó hatás várható A népességmegtartás mellett jelentős turisztikai vonzerő növekedésre lehet számítani, ami a város bevételeit emeli A rehabilitáció a városközpont lakásállományát felértékeli, célzott lakóház rehabilitáció a Városközpont II. területen szükséges (226 db lakás, ebből alacsony komfortfokozatú 48,2 %) Parkolási problémák megoldása, belvárosi forgalomcsillapítás és a forgalmi utak „visszaépítése”, gyalogos felületek kialakítása, kerékpárút hálózat és híd megépítése Az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi közterületi eseményhelyhez és közterületen elhelyezett funkcióhoz, a közterületek átépítésével a teljes körű akadálymentesítés végrehajtása Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások A közlekedésbiztonság jelentősen nő a forgalomcsillapítással, a kerékpárutak és akadály/baleset mentes gyalogos területek kialakításával, a közterületek átépítése kapcsán kiépíthető a térfigyelő rendszer, javul a közvilágítás, a Tisza-parti sétány rehabilitációjával a támfal magasításra kerül, ezzel javul az árvízvédelem A Tisza-part természeti adottságai beépülnek a városrész zöldfelületi 248

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme

Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása

Városrész-karakter erősítése

Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése

rendszerébe és arculatába, a történeti épületek (tárház, ó-állomás) hasznosításra kerülnek, a Szapáry út menti építészeti értékek felújítás során fontos városkép alakító elemmé válnak, a Városközpont II. zeg-zugos történeti szerkezete gyalogos üzletutcaként értékesül A forgalomcsillapítás, a parkolás megoldása csökkenti a kibocsátás mértékét, a zöldfelületi rendszer környezetjavító hatású, a gyalogos terek kialakításánál a klímavédelem (árnyékolás) fontos szempontként kezelése mikroklíma (használhatóság) befolyásoló hatású A közterületek rendezése során megteremthető az egyes területrészekre jellemző egyedi arculat, egységes stílus, a funkcióhoz illeszkedő karakter, a történeti építészeti értékekkel harmonizáló környezet A vonzó belváros és az egyedi „Szolnokiság” erősíti a lakossági megelégedettséget, a települési kötődést, aktivizálhatja a lokálpatriotizmusban rejlő cselekvési készséget („tenni valamit a városomért”)

b) A megcélzott – elérendő indikátorok A fejlesztések hatására: • a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra emelkedjen, o ebből a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, o az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen, • a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban a 2001 évi 40,5 % értékről 2013-ra 30 %-ra, csökkenjen, • a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátók száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen • a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltatók aránya a 2005. évi 30,1% -ról 2013-ra 45 %-ra emelkedjen. c) Fejlesztési programok A következő térképi ábra a belvárosi rehabilitáció tervét mutatja, melyen a későbbi ütemekben megvalósuló elemek szürkén nyomtatva jelennek meg, színessel kiemelésre csak a 2008-2009-ben megvalósítani tervezett fejlesztések kerültek, melyek a pályázati támogatás felhasználásával, vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből kerülnek megépítésre. A pályázati támogatással finanszírozottak piros, a kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai kék, az egyéb közpénzekből (önkormányzati, ágazati állami) finanszírozottak zöld színnel kerültek nyomtatásra. (A színezés megegyezik a táblázatok színezési kategóriáival.) Az IVS 5. fejezetében ismertetett komplex belvárosi programból első ütemben az alábbiak kerültek bele a fejlesztési akcióba: --A város-rehabilitáció tartalma

Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való beazonosíthatóságot biztosítják Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést szolgálja. Az első ütemben: --pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, (naranccsal az I. ütemben csak előkészítéssell szereplő projektek) --a pályázathoz kapcsolódó magántőkéből megvalósuló elemek kék, --a későbbi ütemben vagy pályázaton kívüli közpénzből megvalósuló fejlesztések zöld, színnel kerültek kiemelésre. --Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással – megvalósítható rehabilitációk. --A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható, köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve.

2008 FEBRUÁR

249

VÁTERV95


2008 FEBRUÁR

250

VÁTERV95


A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek az I. ütem jelölésével: Fejlesztési feladatcsoportok jel megnevezés


A-B1

1 2

A-B2


3 4 5 1


2

A-B3

A-B4

3 4 5 6 7 1



2 3 4 1 2 3 4 5

A-B5

A-B6



6 7 8 9 1 2 3 4 5 1 2 3

4 5

A-B7


és

1

2 3 4

férőhely (f) lakás (l)

telekrendezés gyalogos-vegyes útburkolatok kialakítása gépjárműutak felújítása épület rehabilitáció és funkcióváltás fásítás, parkosítás fehérház bővítés, átépítése üzleti negyeddé (kongresszusi központ)

26 000

251

500 f

6500 új 3400 átép. 3000

320 f 125 f

6400 2500 6800 3000 1500

800 l

5400 150

3000 4000 2100 szűkítés 360 10 400

320l 3000 160 240 60

3200 4800 1200 3600 1320 m² 240 4400 500 800 3250 3200 5000

100 l

VÁTERV95

+ 3000


130 telek 4750

Budapest bank melletti telken bankszékház parkoló ház 4 szint parkolólemez 2 szint gyalogos felületek kialakítása parkosítás gépjárműút felújítás, átépítés lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokzatok) gépjárműutak felújítása parkoló-lemez az óvoda telkén parkosítás, fásítás gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése Pavilonok 6 db gyalogos ill. vegyesforgalmú útburkolatok építése épület rehabilitáció és funkcióváltás új üzletek, éttermek cukrászda (földszint+I. emelet) parkoló terep alatt 2 sz parkolólemez 3 sz szintbeli parkoló fásítás, zöldfelületek gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése pavilonok 4 db gyalogos útburkolatok építése új üzletek fásítás, zöldfelületek gyalogos útburkolatok építése fásítás, zöldfelületek Templom út és a Tisza-part közötti iskolák, kollégiumok felújítása, hasznosítása, funkcióváltása tárház hasznosítása (lakások, üzletek, vendéglátás) az Óállomás telke melletti Tiszaparti ingatlanok idegenforgalmi célú hasznosítása (motel, étterem) vasút-emlékhely (indóház múzeumi célú átépítése), a telken vasúttörténeti szabadtéri bemutatók kialakítása skanzen és szabadtéri régészeti bemutató rendezvényterület kereskedelmi létesítmény

2008 FEBRUÁR

Jellemző adatok bruttó m² (fm) szintterül et


A-B8


1

4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand átépítése, közhasználatú gyalogos átjáró kialakítása, épület alatt gk. parkolók

A-B9


1


1 2 3 1 2 3 4 5 1

Szádfalazás, sétányszélesítés, támfalmagasítás gáznyomás-szabályozó idegenforgalmi hasznosítása Támfal kialakítás sétány kiépítése parkosítás hídszerkezet parkoló gyalogos burkolatok zöldfelületek szobor áthelyezés Sportuszoda lelátóval és versenymedencével élményfürdő termálfürdő 4 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól K-re 3 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól Ny-ra 5 csillagos termálszálló a Tiszaparton a volt kemping telkén recepciós épület kialakítása főépületben szállás fh.-ek kialakítása (3 csillagos) kőépületek átalakítása felújítása faházak téliesítése szabadtéri színpad és lelátó lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval erdei iskola létesítése

A-B 10 A-B 11

A-B 12

A-B 13

Termálfürdő, sportés rekreációs központ Tiszaligeten Termálszállók Tiszaligeten

2

2 3 1 2 3

A-B 14


1 2 3 4 5 6 7 8 9

A-B 15 A-B 16

Tiszaligeti stadion sporttelep. rehab. Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása

A-B 17


A-B 18 A-B 19

A-B

Termál központ előtti parkoló, és park kialakítása A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások

közműfejlesztések.

10 11 1 2 1

2 1

2 3 1 2 3 1 2 3 4 5 1

közösségi foglalkoztató, meglévő épület felújításával Sport (strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, bowling, streetball) pályák építése közmű rekonstrukció eszközfejlesztés stadion felújítás sportpályák felújítása Bővítés--1 db 400fh + 2 db 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh + 18 db 25fh felújítás diszkó épületének átépítése (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás) parkoló építése parkosítás parkoló építése gyalogos felületek építése park felújítás, átalakítás mini körforgalom a Szapáry és a Templom utca csatlakozásánál gyalogos-aluljáró elbontása körforgalom szoborral a Szapáry és Baross G út csatlakozásánál Baross G út átépítése Kerékpárutak létesítése vízi közművek 2008 FEBRUÁR

252

250

9200

fm 3600 3600 (280) 20 fh 2500 1200 500 fh.

50x20 m medence 1580 m² 582 m²

1600 fő 150 szobás

8000

150 szobás

7000

150 szobás

9000

250 m² 50 fh 30 db 96 fh 1000 fh lelátó 1000 fh előadó 80 fh. 300 m²

10 500

800

50+50 fh 90 fh

2000 5000 1800 750 10 000

1 db

1 db

VÁTERV95

600 fm 3440 fm


20 2 A-B 21

Díszvilágítások

1

(hálózatbővítés+hozzájárulás) energia közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) Tisza - Zagyva támfal, Zounok szobor, Damjanich szobor megvilágítása

--A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait. --A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait. A következő térképvázlatok a belvárosi rehabilitáció „Tisza fővárosa” területének terveit mutatják be. (ismertetése részletesen az 5. fejezetben). d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városközpont rehabilitációval megcélzott csoportokat és igényeiket, valamint az azok kielégítését szolgáló fejlesztési tevékenységeket az alábbi táblázat foglalja össze: Célcsoport Belvárosi lakosság és az egész város lakossága

Igény Kulturált, esztétikus és funkciógazdag környezet

A környezetterhelés csökkentése

Jelenlegi közlekedési problémák (túlzsúfoltság, parkolóhiány) oldása

Befektetők

Profitképes lehetőségek

befektetési

Kulturált üzleti kapcsolódó tevékenységek

környezet, gazdasági

Rendezett környezet

Turisták, város-látogatók

és

vonzó

fizikai

Színvonalas és komplex programkínálatot nyújtó idegenforgalmi létesítmények

Színvonalas és egyedi arculatú, kellemes időtöltést biztosító környezet

2008 FEBRUÁR

253

Kielégítés Közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása, zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, sortatarozások – épület felújítások, portálrendezés, új közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató és kereskedelmi létesítmények Forgalomcsillapítás, a belvárosi forgalmi rend megváltoztatása, a kerékpáros és gyalogos forgalom elsőbbsége, a köztisztasági tevékenység fokozása, elhanyagolt területek használatba vétele és rendezése, hulladéklerakás megszűntetése A városközpont forgalmi terhelésének csökkentése a forgalmi rend megváltoztatásával és egyes nyomvonalak „vissza-építésével”, a városközpont I. és a Szapáry út melletti töm-bökben a tervezett (mély) parkoló ill. parkolóházi kapacitás megépítése Termálfürdő és szálloda építések, vendéglátás, kereskedelem és (szabadidős/szórakoztató/kulturális) szolgáltatások fejlesztése, lakásépítés, kulturális beruházásokban való részvétel, a rehabilitációs folyamat megvalósításában való részvétel Egymást kiegészítő üzleti tevékenységek - szálloda, kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás, szabadidős és egészségügyi/termál szolgáltatások - területi egymásmelletti-sége Kulturált és nívósan kialakított (esztétikus, tartós, rongálásmentes) közterületek, gyalogos terek, megoldott parkolás, forgalomcsillapítás, rendezett és felszerelt zöldfelületek Széles körű termálprogram, minőségi szálloda választék, gazdag közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató, kereskedelmi és szabadidős/sport kínálat, szolnoki egyedi/helyi jellegű programok, a Tisza program-elemmé tétele Nívós közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása, zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, szabadtéri funkciókkal gazdagítása, épület felújítások, rendezett és vonzó portálok, utcakép, hangulatos téralakítások, a Tisza városképi és funkcionális szerepének növelése

VÁTERV95


A belvárosi-tiszaligeti gyalogos és kerékpáros híd terve 2008 FEBRUÁR

254

VÁTERV95


A híd látványtervei 2008 FEBRUÁR

255

VÁTERV95


e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az első ütemben – pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó magántőke befektetéssel megvalósuló projekt elemek: • a Belváros és Tiszaliget közötti gyalogos és kerékpáros híd a hídfők kiépítésével és a hídfők környezetének rendezésével • A Szapáry út gépjárműforgalmi „visszaépítése” és helyén a díszburkolatos gyalogos felületek és kerékpárút kialakítása, a sétálóutca/korzó berendezése, utcabútorozása, parkosítása • A Szapáry úti korzóhoz kapcsolódó – vállalkozói tőkéből megvalósuló – épület funkcióváltások, és rehabilitációk, új üzletnyitások, vendéglátóhelyek, pavilon építések • A városközponti – Kossuth u. és Tisza-part közötti - utcák forgalomcsillapítása és díszburkolatosítása • A fejlesztések feltételeként és a jelenlegi parkolási problémák megoldására a 160 fh-es kétszintes térszín alatti parkoló és a 240 fh-es három szintes parkolólemez és 60 fh térszíni parkoló megépítése • Vállalkozói tőke részvételével a Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi átépítése, 250 fh-es 4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand létesítése • Tiszaligetben a volt kemping helyén vállalkozói tőke bevonásával 5 csillagos 150 szobás termál szálló megépítése f) A tervezett fejlesztések várható hatásai --Társadalmi-gazdasági hatások

• • • • • • • • • • • • • •

fokozódik a városközpont – és vele egész Szolnok – vonzereje, pozitív irányban változik a város karaktere, javul a városkép, a városi szintű szolgáltatások kibővülnek, a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek, a társadalmi érintkezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó lakókörnyezetté válik, fékeződik ill. megáll a népességcsökkenés és elöregedési folyamat, a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus, nő a közlekedésbiztonság és a közbiztonság, javul a népesség megelégedettségi érzése, felértékelődnek az ingatlanok, a városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik, a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a megőrzést hosszútávon biztosító funkciót kapnak, megnő az idegenforgalom, az itteni telek/üzlet tulajdonosok, de az itt lakók bevételei is fokozatosan emelkedni fognak,

--Esélyegyenlőségi hatások

• •

a közterület átalakításokkal általánossá válik az akadálymentesítés, a közterületi funkciók, a gyalogos tereken tartott események mindenki számára hozzáférhetők lesznek, az esélyegyenlőség javul,

--Környezeti hatások

• • • • • • •

a környezetterhelés csökkeni fog a forgalomcsillapítás, a gyalogos és kerékpáros forgalom növekedése valamint a híd megépítése eredményeként, megoldódnak a parkolási gondok, kevesebb lesz az autók által elfoglalt közterület, a tiszaligeti zöldterületek közvetlenül bekapcsolódnak a belvárosi életbe, a városrész környezetesztétikai szempontból jelentősen javul, a természeti és épített értékek megőrzése fokozódik, több lesz a zöldfelület és sokkal gondozottabb, a Tisza-parttal való kapcsolat javul, a folyó szerepe a város életében és látványában megnő,

--Az akcióterületi fejlesztések összvárosi hatásai

• • •

pozitív irányban változik Szolnok arculata, a jelenlegihez képest nagyobb szerepet kap a Tisza, mint turisztikai vonzerő, láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományokat hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok, 2008 FEBRUÁR

256

VÁTERV95


•

Szolnok ipari gazdasági szerepköre mellett egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi szerepköre is.

--A szomszédos városrészekre gyakorolt hatások

• • • • •

Javul az ellátás szint a A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segítik a nyugati és a déli városrészek gazdasági területeinek betelepülését A városközpont közelsége az Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is javítja A Széchenyi városrész városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet hiányát a belvárosi gyalogos összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja a tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi rehabilitáció további rekreációs fejlesztéseket indukál - dél felé, a Szandai rétek irányába is, ahol nagy kiterjedésű, beépítetlen és természeti környezetbe ágyazott szabadterületek erre rendelkezésre állnak rendelkezésre (városi szabadidő és rendezvényterület kialakítási lehetősége)

--A kistérségre kisugárzó hatások

•

az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlődéséhez is o a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével, o az újonnan kialakuló gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával, o a vendéglátás szolgáltatásainak bővülésével, o a tiszaligei termál, sport és fürdő szolgáltatásaival o a Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a regionális, kistérségi rendszerhez o a Belváros turisztikai kínálata, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi turizmusfejlesztési csomagokhoz.

--A fejlesztések Észak-alföldi Régióban várható hatásai

Belvárosi rehabilitáció fejlesztései segítik az Észak Alföldi Régión belül • a területi különbségek kiegyenlítődését o az idegenforgalmi kínálattal növelésével, o a városi intézményi ellátás bővítésével, o az életkörülmények javításával. 7.3.5. A megvalósítás intézményi kerete a) Akcióterületi menedzsment szervezet Szolnok Megyei Jogú Város 23/2008. (II.21.) számú közgyűlési határozatával döntött a Szolnoki Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalapításáról. --A ZRT létrehozásával az önkormányzat célja: • A fejlesztésekhez, város rehabilitációhoz tőke koordináció: működő tőke bevonása a megvalósításba, lehetőleg minél nagyobb arányban, az önkormányzati önerő szükséglet csökkentése érdekében • A fejlesztési folyamatok összehangolt, ütemezett, tervszerű lebonyolítása, a munkák optimális megszervezése. --A ZRT feladata a városfejlesztési feladatok ellátása, ezen belül: • valamennyi akcióterületi fejlesztéssel kapcsolatos előkészítő tevékenység megszervezése: o a műszaki, pénzügyi, környezeti, lebonyolítási tervek összehangolt elkészíttetése, o a nyilvánosság biztosítása, a tervezéssel kapcsolatos társadalmi egyeztetések lebonyolítása, a lakossági és vállalkozói/befektetői igények felmérése, • a területelőkészítés megszervezése: o A szükséges ingatlanszerzés, ingatlan- és tulajdonrendezés lebonyolítása, o Előzetes infrastruktúra építések, elő-közművesítés megszervezése, lebonyolítása, • a megvalósításhoz ill. a munka során a közbeszerzési pályázatok lebonyolítása, • a kivitelezői szerződések megkötése, • gazdasági marketing tevékenység megszervezése és bonyolítása, • az önerőt kiváltó pénzforrások feltérképezése és a projektben való részvételük megszervezése, a piaci szféra és az önkormányzat közötti közvetítés, összehangolás, • a vállalkozókkal, befektetőkkel az együttműködési kapcsolatok tisztázása, megállapodások, szerződések megkötése, 2008 FEBRUÁR

257

VÁTERV95


• •

• • • • • •

a vállalkozói tőkéből megvalósuló beruházások segítése a tervezés, hatósági eljárások, hitelkonstrukciók szintjén, a vállalkozói/működő tőkéből megvalósuló beruházások segítése az előkészítés és megvalósítás során: a közszféra beruházásaival összehangolása, a közpénzből és működő tőkéből megvalósuló projektek tartalmi és kapcsolati (egymásra épülés) összehangolása, közös ütemezés készítése, a különböző (rész)projektek megvalósításának összehangolt lebonyolítása, megszervezése, folyamatos koordináció biztosítása, kockázat elhárítás, a megvalósítás során állandó műszaki és pénzügyi ellenőrzés biztosítása, a projektek megvalósítása során a szoft-elemek végrehajtása, a lakossági és civil részvétel biztosítása, a fórumok megszervezése, ügyféliroda felállítása, tervismertetések lebonyolítása, a megvalósítás társadalmasítása, a fejlesztési programok megvalósításának nyomon követése, beszámolás az önkormányzati testületnek a fejlesztési folyamatok mindenkori állásáról, a megvalósulásról, a pénzügyi helyzetről, az ütemterv szerinti állásról, jelentés benyújtása az Önkormányzatnak az akcióterületi terv éves végrehajtásáról és a következő évre tervezett végrehajtásokról, kapcsolattartás a pályázatok irányító hatóságával, a pályázati ellenőrzések biztosítása és előkészítése.

Az ÖTM Városrehabilitációs kézikönyve alapján az Önkormányzat a megvalósítás feladatait egy ún. közszerződésben határozza meg a Városfejlesztő Társaság számára. Ez egyben megbízási szerződést is jelent. --A projekt menedzsmentet végző gazdasági társaság

A városfejlesztő társaságot gazdasági társaságként célszerű létrehozni, mert ez a szervezeti forma ösztönzi a szervezet vezetését a hatékony gazdálkodásra. Optimális formája a vegyes tulajdonú gazdasági társaság. A vegyes tulajdon ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a többségi tulajdonos önkormányzat, aki kisebbségi tulajdonosként olyan külső partnereket (közszféra egyes szereplői, bankok, szakmai szervezetek) von be a társaságba, akik általánosan érdekeltek a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken végrehajtásra kerülő városfejlesztési akciók megvalósításában. A külső partner kiválasztásában fontos szempont, hogy ezáltal a külső partner projekt megvalósításából ne legyen kizárva (pl. közbeszerzési törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok) A külső partnerek megtalálása és bevonása hosszú előkészítő munkát igényel azután, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia feltárta a városfejlesztési akcióterületeket és előzetes szinten bemutatta a rajtuk végrehajtható városfejlesztési akciók alapvető paramétereit, valamint elkészült legalább az első városfejlesztési akcióterv, ami megvalósításra kerül. A potenciális partnerek azonosítását és a bevonásukat célzó tárgyalásokat az előkészítő munkálatokkal párhuzamosan kell végezni, a vegyes tulajdonú társaság megalapításához szükséges társaság alapítási üzleti terveket és statútumokat azonban csak a végrehajtásra kerülő városfejlesztési tevékenység jellemző paramétereire építve lehet valóban szakszerűen elkészíteni. Ezért az első akcióterv elkészülte után általában hosszabb idő szükséges a külső partnerek belépéséhez. --A társaság jogi formája lehet: • korlátolt felelősségű társaság vagy • zártkörűen működő részvénytársaság. Az útmutató szerint a városfejlesztő társaság optimális formája a tulajdonosi szerkezet szempontjából a vegyes tulajdonú forma, amihez a gazdasági társaságok elvileg lehetséges jogi formái közül zártkörűen működő részvénytársaság

tudja biztosítani a megfelelő szervezeti és működési feltételek lehetőségét.

Ennek megfelelően - figyelemmel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára” című kiadványban foglaltakra - a város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a Szolnoki Városfejlesztő Zártkörű Részvénytársaságot az önkormányzat létrehozta. A megalapítás legalább 5.000.000 Ft alaptőkét igényel, melyet az alapító döntése szerint pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból is rendelkezésre lehet bocsátani.

2008 FEBRUÁR

258

VÁTERV95


A Szolnoki Városfejlesztő Zrt alapításához javasolt volt az alaptőkét legalább 1 éves működésnek megfelelő nagyságrendben (cca. 20 millió Ft) meghatározni és azt pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani. A Szolnoki Városfejlesztő Zrt szervezeti-működési rendszerében javasolt, hogy a társaság irányítását 7 fős igazgatóság végezze, a felügyelő bizottság létszáma 5 fő legyen, és a vezető tisztségviselők segítésének érdekében, a társaság folyamatos működésének biztosítására 1 fő cégvezető kerüljön kinevezésre. A részvénytársaságnál könyvvizsgáló működik. b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Az akcióterületek célkitűzéseinek megvalósulását monitoring mutatók segítségével kell folyamatosan figyelni, hogy a program megfelelő ütemben, megfelelő hatékonysággal kerül –e végrehajtásra, valamint biztosítja-e a kitűzött célok elérését. A monitoring tevékenység felelős szervezete a városfejlesztési bizottság. A bizottság feladata, az akcióterületenként megjelölt indikátorok, ellenőrzési pontok segítségével ellenőrizni a projekt eredményeit és hatásait, illetve jelentős eltérések esetén vizsgálja annak okait, és szükség szerint kezdeményezi a program menetébe történő beavatkozást. A városfejlesztési bizottság az egyes célok végrehajtásáért felelős szervekkel együttműködik. A tevékenységéről a begyűjtött információk, és a monitoring mutatók alapján jelentéseket készít. --A Belvárosi akcióterületen elérendő indikátorok

A fejlesztések hatására: -- a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra emelkedjen, ebből: a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 napra emelkedjen, -- a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban a 2001 évi 40,5 % értékről 2013-ra 30%-ra, csökkenjen, -- a kiskereskedelmi üzletek, és vendéglátók száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen -- a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltatók aránya a 2005. évi 30,1% -ról 2013-ra 45 %-ra emelkedjen, -- újonnan teremtett munkahelyek száma, -- lakossági elégedettség, -- kialakított parkoló helyek száma. -- lakosság elégedettség mérése. Az alábbi táblázat a civilszervezetek bevonását szemlélteti. Akcióterületi Terv Belváros Partnerségi részvételi forma Bevonás célja

Bevonandó célcsoport

Bevonás eszköze

Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék

c) Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása, szervezeti terv Sem a „Szolnok a Tisza fővárosa” projekt, sem a szandaszőlősi városközpont nem igényel a megvalósítás után külön, önálló üzemeltető szervezetet. A központ rehabilitáció, ill. központ kialakítás után a keletkezett (gyalogos) közterületek ill. zöldfelületek karbantartását a város többi közterületével kapcsolatosan a városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezet el tudja végezni. A fejlesztések során megvalósuló magánbefektetések eredményeként létrejövő kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató 2008 FEBRUÁR

259

VÁTERV95


létesítmények vállalkozási keretek között működnek. Szandaszőlősön a Művelődési Ház igényel üzemeltetést, de mivel nem új létesítmény, a korábbi szervezet – esetleg kisebb fejlesztéssel – el tudja látni a feladatot. 7.3.6. Pénzügyi terv a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése A belvárosi - tiszaligeti akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű – és az ahhoz kapcsolódó – beruházások. --Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek, amelyek a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, --Narancsszínnel jelöltük, melyek pályázati pénzből valósulnak meg, de az első ütemben csak az előkészítés történik meg --Kék színnel jelöltük a pályázathoz I. ütemben kapcsolódó vállalkozói tőkebefektetéseket. A Tisza fővárosa programból alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az ÉAOP pályázati támogatásokhoz kötődően vagy csak a későbbiekben (nem az első ütemben) kerülnek megvalósításra. A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület projektjei és költségei, az I. ütem kiemelésével Megnevezés



Tervezés, művezetés , műszaki ellenőrzés MFt


20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében 1

2 3 4

5

Telekrendezés Gyalogos-vegyes útburkolat kialakítás Gépjárműutak felújítása Épület-rehabilitáció és funkcióváltás (130 db érintett telek) Fásítás, parkosítás

13 100 eFt/telek

1,3

0,1

1,4

0,3

0,1

1,8

2

106,0

10,6

116,6

23,3

11,7

151,6

117,2

11,7

128,9

25,8

12,9

167,6

5 300 m

2

5 860 m

2

20 eFt/ m

2

2

100 eFt/m

2

2 600,0

260,0

2 860,0

572,0

286,0

3 718,0

2

47,5

4,8

52,3

10,5

5,2

68,0

26 000 m épület szintter. 2 4 750 m

20 eFt/ m

10 eFt/m

Összesen

4 107

A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése Fehérház bővítés, átépítés (500 fh kongresszusi központ)

Új épület 2 6 500 m Átépítés 2 3 400 m

Új ép. 300 2 eFt/m Átép. 150 2 eFt/m

Budapest Bank melletti telken bankszékház, v irodaház Parkolóház (4 szint) 320 fh 4. Parkolólemez (2 szint) 125 fh Gyalogos felületek kialakítása Parkosítás

3 000 m szintter.

2

300 eFt/m

2

900,0

90,0

990,0

198,0

99,0

1 287,0

6 400 m

2

120 eFt/m

2

768

76,8

844,8

169,0

84,5

1 098,3

2 500 m

2

100 eFt/m

2

250,0

25,0

275,0

55,0

27,5

357,5

6 800 m

2

20 eFt/m

2

136,0

13,6

149,6

29,9

15,0

194,5

3 000 m

2

10 eFt/m

2

30,0

3,0

33,0

6,6

3,3

42,9

Gépjárműutak felújítása, átépítése Összesen

1 500 m

2

20 eFt/m

2

30,0

3,0

33,0

6,6

3,3

42,9

4 574,0

457,4

1

2

3 4 5 6 7

1 950,0

195,0

2 145,0

429

214,5

2 788,5

510,0

51,0

561,0

112,2

56,1

729,3

6 540,9

A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 1

2 3 4

Lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokz.) Gépjárműutak felújítása Parkolólemez az óvoda telkén 150 fh Parkosítás, fásítás

800 db lakás

2 000 eFt/db lakás

1 600,0

160,0

1760,0

352,0

176,0

2 288,0

5 400 m

2

20 eFt/m

2

108,0

10,8

118,8

23,8

11,9

154,5

3 000 m

2

100 eFt/m

2

300,0

30,0

330,0

66,0

33,0

429,0

4 000 m

2

10 eFt/m

2

40,0

4,0

44,0

8,8

4,4

57,2

2 048,0

204,8

Összesen

2 928,7

A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 1

Gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése

2 100 m

2

20 eFt/m

2008 FEBRUÁR

2

42,0

4,2 260

VÁTERV95

46,2

5,2

4,6

56,0


Pavilonok (6 db)

3

Gyalogos ill. vegyes forgalmú útburkolatok 4 Épület-rehabilitáció és funkcióváltás 5 Új üzletek, cukrászda, (földszint+I. emelet) 6 Parkoló terep alatt két szinten 160 fh 7 Parkolólemez 3 szint 240 fh 8 Szintbeni parkoló 60 fh 9 Fásítás, zöldfelületek Összesen

360 m

2

150 eFt/m

2

54,0

5,4

59,4

11,9

5,9

77,2

10 400 m

2

20 eFt/m

2

208,0

20,8

228,8

45,8

22,9

297,5

320 db lakás 2 3 000 m

2 000 eFt/db

640,0

64,0

704,0

140,8

70,4

915,2

300 eFt/m

2

900,0

90,0

990,0

198,0

99,0

1 287,0

3 200 m

2

150 eFt/m

2

480,0

48,0

528,0

105,6

52,8

685,4

4 800 m

2

100 eFt/m

2

480,0

48,0

528,0

105,6

52,8

685,4

1 200 m

2

20 eFt/m

2

24,0

2,4

26,4

5,3

2,6

34,3

3 600 m

2

10 eFt/m

2

36,0 2 864,0

3,6 286,4

39,6

8,0

4,0

51,6 4 089,6

2

26,4

2,6

29,0

5,8

2,9

37,7

A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 1

Gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése 2 Pavilonok (4 db) 3 Gyalogos útburkolatok 4 Új üzletek 5 Fásítás. zöldfelületek Összesen

2

20 eFt/m

240 m 2 4 400 m

2


2

36,0 88,0

3,6 8,8

39,6 96,8

7,9 19,4

4,0 9,7

51,5 125,9

2


2

150,0 8,0 308,4

15,0 0,8 30,8

165,0 8,8

33,0 1,8

16,5 0,9

214,5 11,5 441,1

1 320 m

500 m 2 800 m

A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 1

Gyalogos útburkolatok építése 2 Fásítás, zöldfelületek 3 Templom út és Tiszapart közötti iskolák, kollégiumok felújítása, funkcióváltása 4 Tárház hasznosítása (120 db lakás, üzletek, vendéglátás) 5 Az Óállomás melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi haszn. (motel, étterem) Összesen

2

20 eFt/m

2

10 000 m

2

3 000 m

2

3 250 m

3 200 m 2 5 000 m

2

65,0

6,5

71,5

14,3

7,2

93,0


2

32,0 750,0

3,2 75,0

35,2 825,0

7,0 165,0

3,5 82,5

45,7 1 072,5

200 eFt/m

2

2 000

200

2200

440

220

2 860

200 eFt/m

2

600,0

60,0

660,0

132,0

66,0

858,0

4 929,2

A-B7 Óállomás környékének hasznosítása 1

2

Vasút-emlékhely, (indóház múzeummá átépítése), vasúttörténeti szabadtéri bemutató Skanzen és régészeti bemutató-park

3

Kereskedelmi létesítmény + parkolók és környezetalakítás Összesen

1 000 2 épület m 10 400 szabadtér 2 m 1 900 2 épület m 28 800 szabadtér 2 m 2 000 2 épület m 5 000 2 m

150 eFt/ m

2

150,0

15,0

165,0

33,0

16,5

214,5

20 eFt/ m

2

208,0

20,8

228,8

44,8

22,9

297,4

200 eFt/ m

2

380,0

38,0

418,0

83,6

41,8

543,4

20 eFt/ m

2

570,0

57,0

627,0

125,4

62,7

815,1

200 eFt/ m

2

400,0

40,0

440,0

88,0

44,0

572,0

20 eFt/ m

2

100,0

10,0

110,0

22,0

11,0

143,0

1 808,0

180,8

1 988,8

397,8

198,9

2 585,4

A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 1

4 csillagos 250 fh termálszálló, konferencia központ, termál-strand átép., közhasználatú gyalogosátjáró kialakítása, épület alatti gk. parkoló

120 szoba.

14 MFt/szoba

1 680

168

1 848

369,6

184,8

2 402,4

közhaszná latú területek kialakítása 500 m² konferenci aközpont 1500 m²

20 eFt/ m

2

10

1

11

2,2

1,1

14,3

500 eFt/ m

2

750

75

825

165

82,5

1 072,5

Összesen

3 489,2

A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában 1

2

Szádfalazás, sétány szélesítés, támfal magasítás gáznyomás-szabá-

1 000

10 2008 FEBRUÁR

261

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA lyozó idegenforgalmi hasznosítása Összesen

1 010

A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 1 Támfal kialakítása 2 Sétány kiépítése 3 Parkosítás Összesen

fm 2 3 600 m 2 3 600 m

636 102,9 51,5 790,4

2

72,0 36,0

7,2 3,6

79,2 39,6

15,8 7,9

7,9 4,0

2

8,0 50,0 12,0 2,0

0,8 5,0 1,2 0,2

8,8 55,0 13,2 2,2 1 279,2

1,8 11,0 2,6 0,4 255,8

0,9 5,5 1,3 0,2 127,9

1 400,0 11,5 71,5 17,1 2,8 1 1502,9

2 369,0

473,8

236,9

3 079,7

20 eFt/m 2 10 eFt/m

A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 Hídszerkezet 2 Parkoló 20 fh 3 Gyalogos burkolatok 4 Zöldfelületek 5 Szobor áthelyezés Összesen (10 % tartalékkal)

280 fm 2 400 m 2 2 500 m 2 1 200 m 1 db

20 eFt/m 2 20 eFt/m 2 10 eFt/m

A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 1 2

Sportuszoda 500 fh lelátó, versenymedence Élményfürdő

3

Termálfürdő

50x20 m medence 2 1 580 m vízfelület 2 582 m vízfelület

Összesen

A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 1

4 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól K-re 2 3 csillagos 150 szobás termálszálló a sport- és rekreációs központtól Ny-ra 3 5 csillagos 150 szobás termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén Összesen

8 000 m szintter.

2

350 eFt/m

2

2 800,0

280,0

3 080,0

616,0

308,0

4 004,0

7 000 m szintter

2

300 eFt/m

2

2 100,0

210,0

2310,0

462,0

231,0

3 003,0

2

400 eFt/m

2

3 600,0

360,0

3 960,0

792,0

396,0

5 148,0

9 000 m szintter

12 155,0

A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 1 2

3 4 5 6

7

recepciós épület kialakítása főépületben szállás fhek kialakítása (3 csillagos) kőépületek átalakítása felújítása faházak téliesítése szabadtéri színpad és lelátó lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval erdei iskola létesítése

8

közösségi foglalkoztató, meglévő épület felújításával 9 Sport (strandröplabda, lábtenisz, pin-pong, bowling, streatball) pályák építése 10 közmű rekonstukció 11 eszközfejlesztés Összesen

2

50,0

50 fh

1,2 Mft/ fh.

60,0

30 db

3,0MFt/ép

90,0

96 fh 1000 fh

150 eFt/fh 15 eFt/fh

14,0 15,0

lelátó 1000 fh

15 eFt/fh

15,0

előadó 80 fh. 300 m²

125 eFt/fh

10,0

2

6,0

250 m²

200 eFt/ m

20 eFt/m

15,0

20,0 25,0 320,0

A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció 1

2

I. ütem—új műfüves labdarúgópálya,öltöző épület felújítása, kibővítése, kézilabdapálya áthelyezése I. ütem—stadion felújítása, parkoló felújítása kibővítése,

261,4

738,6

2008 FEBRUÁR

262

VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Összesen

1 000

A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása 1

Bővítés: 1db 400fh + 2db 150fh + 4db 75fh +7db 32fh + 18db 25fh 2 Felújítás Összesen

10 500 m szintter.

2

250 eFt/m

2

2 265,0

226,5

2 491,5

498,3

249,2

3 239,0

4000m

150 eFt/m

2

600

60

660

132

66

858 4 097

A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 1

Területelőkészítés— kisajátítás, tereprendezés közművesítés 2 Idegenforgalmi célú épület létesítése 3 Parkoló építése 50+50 fh Összesen

154,3

2

800 m szintter. 2 2 000 m

150 eFt/m

2

120,0

12,0

132,0

26,4

13,2

171,6

20 eFt/m

2

40,0

4,0

44,0

8,8

4,4

57,2 383,1

A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 1 2 3

2

Parkoló építés 90 fh 1 800 m 2 Gyalogos felületek 750 m kialakítása, burkolása 2 Park felújítás, átalakítás 10 000 m Összesen

20 eFt/m 2 20 eFt/m

2

36,0 15,0

3,6 1,5

39,6 16,5

7,9 3,3

4,0 1,7

51,5 21,5

2

50,0 101,0

5,0 10,1

55,0

11,0

5,5

71,5 144,5

5 eFt/m

A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások 1

2 3 4

mini körforgalom a Szapáry és Templom utca, Sóház utca csomópontban gyalogos-aluljáró elbontása körforgalmi átépítés, szoborral Baross G út átépítése, parkolókkal, gyalogosburkolattal, zöldfelületekkel

1 db

50 MFt/db

50

5

55

11

5,5

71,5

10

1

11

2,2

1,1

14,3

1 db

100 MfT/db

100

10

110

22

11

143

600 fm (12.000 m²

150 eFt/m²

1 800

180

1980

396

198

2 574

690 fm

5 eFt/fm

3,5

0,4

3,9

0,8

0,4

5,1

770 fm

5 eFt/fm

3,9

0,4

4,3

0,9

0,4

5,6

1970 fm

5 eFt/fm

9,9

1,0

10,9

2,2

1,1

14,2 24,9 2 827,7

480,9

48,1

529

105,8

52,9

687,7

496

49,6

545,6

109,1

54,6

517,5 709,3

5. Kerékpárutak létesítése 5.1

Baross Gábor út mentén 5.2 Szapáry-Ságvári Endre út mentén 5.3 Tiszaligeten 5. Összesen A-B 19 Összesen

A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1

vízi közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulások 2 energia közműhálózatok bővítése közmű hozzájárulások Összesen

49,5 1964

A-B21 Díszvilágítások 1

Tisza – Zagyva támfal megvilágítása 2 Zounok szobor megvilágítása 3 Damjanich szobor megvilágítása Összesen

7,0 2,2 2,5 11,7

A-B ∑ Az I. ütemben pályázati támogatással megvalósuló, ill. előkészített összesen

58 397,1 1 827,4

b) Kockázatok elemzése „Szolnok a Tisza fővárosa” projekt megvalósítási kockázatai

A projekt egyik – legfontosabb – eleme a belvárost a Tisza-ligeti szabadidős- és sportterületekkel ill. a termálfürdővel közvetlenül összekapcsoló gyalogos híd megépítése.

2008 FEBRUÁR

263

VÁTERV95


A pályázat előzetes költség összefoglalója (táblázat)

2008 FEBRUÁR

264

VÁTERV95


A terv megvalósulásában nagy kockázatot jelent, ha a gyalogos- és kerékpáros híd megépítése elmarad, mert ebben az esetben: • a sűrűn lakott városias központ és a hozzá szerves kiegészítő szabadidős funkciót adó zöldterület szorosabb együttműködése nem alakulna ki, a közvetlen kapcsolat hiányában a rekreációs területek továbbra is messze lesznek a lakóterületektől • hátrányos hatása lenne a város lakosságára is, hiszen az életminőség javulását fékezné, • a remélt idegenforgalmi bevétel-növekedés is elmaradna a várakozásoktól, • a turizmus erős gazdasági ággá fejlődése nem, vagy csak mérsékelten következne be • nem alakul ki az egyetemi kampusszal szoros kapcsolat és megközelíthetősége se válik jobbá. Másik kockázat, ha a belvárosi összefüggő gyalogos rendszer nem, vagy csak hiányosan épül meg, a forgalomcsillapítás elmered a tervezettől, mert ekkor: • nem alakul ki az a gazdag és kultúrált közterületi hálózat, amely a szabadtéri eseményeknek, közösségi funkcióknak teret és lehetőséget biztosít • a városkép, a közterületek állapota nem a kívánatos mértékben javul, a vonzerő nem növekszik, tovább folytatódik a városközpont lakónépességének fogyása • a városi élet felpezsdülése, a a közösségi terek hiánya vagy alacsony színvonala miatt nem következik be, a társadalmi érintkezés színterei nem bővülnek, ezáltal elmarad a társadalmi kohézió erősödése • az idegenforgalom fejlődése – a belváros nem elégséges vonzereje miatt – elmarad, az abból remélt munkahelyek nem jönnek létre, nem emelkedik a terület bevétele • a belvárosban megmaradó gépjármű forgalom következtében fennmarad a környezetszennyezés magas szintje mind a légszennyezettség, mind a zajterhelés terén • a közterületek átépítésének elmaradása miatt a helyi értékek kopási folyamata nem áll meg, a lokális karakter nem válik hangsúlyossá, a lakossági büszkeség és a városhoz kötődés érzése tovább gyengül, nem erősödik a lokálpatriotizmus • mindezek együttes eredményeként elmarad a belvárosi ingatlanok felértékelődése. Ha a Tisza-ligeti termál-, rekreációs és sportközpont kiépítése marad el: • a lakosság szabadidő eltöltési lehetőségei és az egészséges életmód általánosabbá tételének feltételei beszűkülnek • turisztikai bevételektől – és ezáltal új munkahelyektől - esik el a város, ha a termálszállók építése elmarad • a város lakossági és turisztikai vonzereje nem növekszik, szállásférőhely kapacitása nem bővül a tervezett mértékben • fennmarad a terület alulhasznosítottsága és – helyenként – az ebből eredő rendezetlenség Ha az építészetileg befejezetlen „modern” városközpontot kiegészítő épületek építése mered el, akkor: • a torzóként fennmaradó építészeti együttes nem szolgálja a városkép javítását, a települési vonzerő növekedését, a hiányzó térfalak továbbra is bizonytalan térlehatárolásokat eredményeznek • a városközpont területi lehetőségei kihasználatlanok maradnak, nem lesz optimális a területhasználat, a területen megtermelhető/létrehozható érték elmarad a lehetségestől Ha nem valósul meg a városközpont II. területén a kisutcák rehabilitációja, forgalomcsillapítása, közterület-rendezése és a földszinti funkciócserék, a vendéglátás dominánssá tétele: • a belvárosrész leromlási folyamata megállíthatatlanná válik • Szolnok elveszti egyik még meglevő, történeti emlékeket, hagyományos utcaszerkezetet őrző – karakteressé tehető – városrészét, ahelyett, hogy vonzóvá válna, leromlott állapota miatt taszító lesz. 7.3.7. Előkészítettség állapota Fejlesztési feladatcsoportok

Projektek

előkészítettség

jel A-B1

jel 1 2

--közmű és út engedélyi tervek készültek

megnevezés Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében

3 4

megnevezés telekrendezés gyalogos-vegyes útburkolatok kialakítása gépjárműutak felújítása épület rehabilitáció és 2008 FEBRUÁR

265

VÁTERV95


A-B2

5 1


2

A-B3

A-B4



3 4 5 6 7 1

2 3 4 1 2 3 4 5

A-B5

A-B6



6 7 8 9 1 2 3 4 5 1 2 3

4 5

A-B7


és

1

2 3 4

funkcióváltás fásítás, parkosítás fehérház bővítés, átépítése üzleti negyeddé (kongresszusi központ) Budapest bank melletti telken bankszékház parkoló ház 4 szint parkolólemez 2 szint gyalogos felületek kialakítása parkosítás gépjárműút felújítás, átépítés lakások felújítása (gépészet, hőszigetelés, vízszigetelés, homlokzatok) gépjárműutak felújítása parkoló-lemez az óvoda telkén parkosítás, fásítás gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése Pavilonok 6 db gyalogos ill. vegyesforgalmú útburkolatok építése épület rehabilitáció és funkcióváltás új üzletek, éttermek cukrászda (földszint+I. emelet) parkoló terep alatt 2 sz parkolólemez 3 sz szintbeli parkoló fásítás, zöldfelületek gépjárműút átépítése, két sávra szűkítése pavilonok 4 db gyalogos útburkolatok építése új üzletek fásítás, zöldfelületek gyalogos útburkolatok építése fásítás, zöldfelületek Templom út és a Tisza-part közötti iskolák, kollégiumok felújítása, hasznosítása, funkcióváltása tárház hasznosítása (lakások, üzletek, vendéglátás) az Óállomás telke melletti Tisza-parti ingatlanok idegenforgalmi célú hasznosítása (motel, étterem) vasút-emlékhely (indóház múzeumi célú átépítése), a telken vasúttörténeti szabadtéri bemutatók kialakítása skanzen és szabadtéri régészeti bemutató rendezvényterület kereskedelmi létesítmény

2008 FEBRUÁR

266

--nincs előkészítés




--nincs előkészítés --nincs előkészítés --nincs előkészítés

--tanulmányterv készült --nincs előkészítés

--állagmegóvó beavatkozás történt. Önkormányzat a telek megszerzésében tárgyalásokat folytat a MÁV-val

VÁTERV95


A-B8


1

A-B9


1

A-B 10 A-B 11

A-B 12

A-B 13


Termálfürdő, sportés rekreációs központ Tiszaligeten Termálszállók Tiszaligeten

2 1 2 3 1 2 3 4 5 1 2 3 1 2 3

A-B 14


1 2 3 4 5 6 7 8 9

A-B 15 A-B 16

Tiszaligeti stadion sporttelep. rehab. Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása

A-B 17


A-B 18 A-B

Termál központ előtti parkoló, és park kialakítása A

10 11 1 2 1

2 1

2 3 1 2 3 1

4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand átépítése, közhasználatú gyalogos átjáró kialakítása, épület alatt gk. parkolók Szádfalazás, sétányszélesítés, támfalmagasítás gáznyomás-szabályozó idegenforgalmi hasznosítása Támfal kialakítás sétány kiépítése parkosítás hídszerkezet parkoló gyalogos burkolatok zöldfelületek szobor áthelyezés Sportuszoda lelátóval és versenymedencével élményfürdő termálfürdő

--vagyonhasznosítási pályázat került lebonyolításra. Ez alapján kiválasztásra került a befektető. A pályázat keretében tanulmányterv készült. Jelenleg a szabályozási terv módosítása folyamatban van. --engedélyezési terv készült a sétány átépítésére. --nincs előkészítés

4 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól K-re 3 csillagos termálszálló a sport és rekreációs központtól Ny-ra 5 csillagos termálszálló a Tisza-parton a volt kemping telkén recepciós épület kialakítása főépületben szállás fh.-ek kialakítása (3 csillagos) kőépületek átalakítása felújítása faházak téliesítése szabadtéri színpad és lelátó lovaspálya fejlesztése, istálló építése lelátóval erdei iskola létesítése közösségi foglalkoztató, meglévő épület felújításával Sport (strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, bowling, streetball) pályák építése közmű rekonstrukció eszközfejlesztés stadion felújítás sportpályák felújítása Bővítés--1 db 400fh + 2 db 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh + 18 db 25fh felújítás diszkó épületének átépítése (vendéglő, idegenforgalmi szolgáltatás) parkoló építése parkosítás parkoló építése gyalogos felületek építése park felújítás, átalakítás mini körforgalom a Szapáry és

--projekt javaslat készült

2008 FEBRUÁR

267

--megvalósíthatósági tanulmány készült

--engedélyezési tervek elkészültek

--tervpályázat kiírásra került.

--nincs előkészítés --nincs előkészítés

--épületfelújítási tervek készültek

--tanulmányterv készült --kivitelezése folyamatban van. Várható átadás 2009.


--engedélyezési tervek készültek


VÁTERV95


19

A-B 20

projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások

közműfejlesztése k.

2 3

4 5 1 2

A-B 21

Díszvilágítások

1

a Templom utca csatlakozásánál gyalogos-aluljáró elbontása körforgalom szoborral a Szapáry és Baross G út csatlakozásánál Baross G út átépítése Kerékpárutak létesítése vízi közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) energia közművek (hálózatbővítés+hozzájárulás) Tisza - Zagyva támfal, Zounok szobor, Damjanich szobor megvilágítása

2008 FEBRUÁR

268

--Tiszaligeti projektekhez készültek közmű engedélyezési tervek

--látványterv és költségbecslés készült

VÁTERV95


7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve 7.4.1. Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület Szandaszőlős városrész Karinthy Frigyes út –Kölcsey Ferenc utca – Ny-on az árvédelmi töltés vonala – Gátőr utca – Lencse utca – Holt-Tisza által határolt terület. 7.4.2. A jogosultság igazolása A lehatárolt akcióterületnek a „Város közösségi-társadalmi súlyponti területe” és a „Város gazdasági súlyponti területe” indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. Szandaszőlős akcióterve mindkét kategória mindkét paraméterét teljesíti: • Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet: • Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat • Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet: • Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt: Az akcióterületi beavatkozást azonban nem a fenti adatok legalizálják elsődlegesen, hanem az, hogy – nemcsak az akcióterület hanem a Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget teljes városrész - a Belvárostól legmesszebb, szerkezetileg különálló egységként helyezkedik el, népessége folyamatosan és igen gyors ütemben (két népszámlálás közötti 10 év alatt közel 50 %-kal) nő, de ennek ellenére tényleges városrészközpontja nincs. Szükséges ezért a jobb lakossági ellátás és közösségformálás érdekében az akcióterületen komplex közösségi-kulturális-vendéglátási-kereskedelmi funkciókat is magába foglaló városrészközpont létrehozása, valamint a szabadidős és sport igények kielégítésére szabadidőközpont kialakítása is. 7.4.3. Helyzetelemzés a) Az akcióterület adatai 2

Mutató

Szolnok összesen/átlag

Szandaszőlősi akcióterület

Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív (15-59 éves) korúakon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Legfeljebb ált. isk. végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fő)

77 631 16,2

7 663 17,4

Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget összesen 11 577 16,1

65,1

67,5

68,2

18,7

15,1

15,8

19,2

17,7

17,3

19,2

20,4

21,6

31 744

2 634

3 925

10,2

13,1

15,6

39,5

37,8

36,9

12,5

11,3

10,5

56,7

58,6

59,4

36,7

28,8

30,2

75 712

7 885

11 330

Az akcióterület adatai a város egészének átlagánál általában jobbak, egyedül az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magasabb. Ugyanakkor a városrészi (Szandaszőlős további részeivel, Kertvárossal és Alcsi szigettel együttes) adatoknál az akcióterület adatai többnyire (a vastaggal kiemeltek) rosszabbak.

2

Az akcióterületi adatok közül a narancs színnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki. 2008 FEBRUÁR

269

VÁTERV95


b) Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái Az akcióterület népessége fiatal, a gyermek korosztály aránya magasabb, a nyugdíjas korúaké alacsonyabb, mint akár az összvárosi, akár a városrészi átlag. Az iskolázottsági szint magas, mind az alacsonyan, mind a magasan iskolázottak aránya kedvezőbb a szolnokinál, a városrészitől viszon kis mértékben elmarad. Magas a foglalkoztatottsági szint, relatív kevés a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, és kedvezően alacsony a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, mely a korstruktúrából és az iskolázottsági szintből egyaránt adódhat. A városrész táji elhelyezkedése – Holt-Tisza-part közeli fekvése jó adottság, ugyanakkor a repülőtér közelsége egyszerre lehetőség (logisztikai fejlesztések, munkahely teremtés) és zavaró zajforrás is. Az akcióterületi beavatkozásokra elsődlegesen a településszerkezeti helyzet miatt van szükség: a városközponttól legtávolabb levő, ahhoz egyetlen úttal kapcsolódó, már 11 ezer főt meghaladó lakosságú településrésznek nincs központja. Mind a lakosság intézmény-ellátási szintjének emeléséhez, mind a városrész lakóit identitással rendelkező közösséggé formáláshoz elengedhetetlen közösségi- és kulturális létesítmények, közterek, kereskedelmi és vendéglátó/szórakoztató, a szabadidő hasznos eltöltését biztosító és a sportolási igényeket is kielégítő létesítmények kialakítása. 7.4.4. Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterületi fejlesztések alapvető célja: • a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, és • a hiányzó városrészközpont létesítése. Szandaszőlős Szolnok egyik legnagyobb népességű városrésze, a belvárosi intézményektől messze és különálló szerkezeti egységként helyezkedik el, ezért a humánellátási hiányosságok felszámolása alapvető feladat. a) Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai: • városrészközpont kialakítása, és ezzel a o humán ellátottsági viszonyok javítása, o saját városrészi karakter kialakítása, o a városrészi identitástudat növelése, • a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel • a belső közlekedés műszaki feltételeinek javítása; • a területekkel való gazdaságosabb területhasználat kialakítása; • a helyi munkahelyek és a helyben foglalkoztatás növelése Az akcióterület fejlesztési prioritásaiként az IVS 4.2.4. fejezetében a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások között kiemelt célként az alábbiak szerepeltek: Célok Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése


Városrészi vonzerő fokozása

Turizmus termék- és volumenfejlesztés Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése Iskolázottsági szint emelése Lakáshelyzet javítás

Célok Közmű-ellátottsági szint emelés

Megvalósítási javaslatok Kulturális központ és üzlethálózat fejlesztés a Munkácsy Mihály u. mentén, gyalogos fórum kialakítása, Városrész-központ a Gorkij u. és Krúdy Gyula u. csomópontjában: fedett piac létesítése, autóbusz decentrum áthelyezése, térrendezés, park kialakítása és felszerelése (funkciógazdag bútorozása) Kulturális központ épület a Munkácsy Mihály u. mentén (szabadidős területek létrehozása az akcióterületen kívüli sportreptér területén, de a létesítés Szandaszőlős városrészt (is) szolgálja Központ létesítéssel, intézményi- és kereskedelmi ellátás javításával Az elkerülő út megépítésével a területet érintő forgalom csökkentése A környezetterhelés mérséklése a közlekedés- és közműfejlesztéssel A helyben-foglalkoztatás növelése: új intézményi/reptéri munkahelyek Az akcióterületen kívül a Holt-Tisza mentén az Alcsi szigeten és a sportreptér területén létesítendő sport- és szabadidő-területen A déli városrésszel tervezett jobb közlekedési kapcsolatok következtében a városrészközpont az ott lakókat is szolgálja Iskola-rehabilitáció és fejlesztés tervbe van véve (TÁMOP támogatás) Közműfejlesztéssel a komfortfokozat emelési lehetőség megteremtése, új lakóterületek és tömbbelső feltárások kialakításával lakásépítési lehetőségek bővítése Megvalósítási javaslatok A kijelölt új lakóterületek ill. az intenzitás növelő tömbbelső feltárások belső közműhálózatának kiépítése A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán Körforgalmi csomópont kiépítése a Karinthy út - Vörösmező u.

Közlekedési fejlesztések

2008 FEBRUÁR

270

VÁTERV95


Logisztikai fejlesztések Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése Közbiztonság növelése

Esélyegyenlőség növelése Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Városrész-karakterek erősítése Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

csomópontban Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon Lakóutcák kiépítése az új lakóterületeken belül Karinthy Frigyes út összekötése a Vízparti krt.-tal, új Holt-Tisza híd Air cargo fejlesztések, a katonai reptér civil hasznosítása, logisztikai szerepének növelése Jelentős számú intézményi (kulturközpont), kereskedelmi (piac, üzlethálózat fejlesztés) és repülőtéri (air cargo) munkahely létrejötte Közlekedésbiztonság nagymértékű javulása az elkerülő útnak és az új csomópontnak köszönhetően, közvilágítás javulása a közterület rendezésekkel, az új gyalogos felületek térfigyelő rendszerrel felszerelése Intézményi és közterületi akadálymentesítések, a közterületi funkciók egyenlő hozzáférhetősége Akcióterületen kívül a Holt-Tisza rehabilitációja Közlekedési terhelések csökkentése, akcióterületen kívül a Holt-Tisza rehabilitációja Színvonalas gyalogos terek és parkok kialakítása, földutak burkolása Új központtal saját városrészi karakter kialakítása, településkép jav. Az amúgy is vonzó településrész közösségi összetartó erejének és a helyhez ragaszkodásnak fokozódása várható a saját és karakteres központ kialakítása és a lakókörülmények javítása következtében

b) A megcélzott – elérendő indikátorok Az akcióterületi beavatkozások hatására elérendő, hogy: • a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 13,1 %-ról a 2001 évi városi átlag felére (5,1%) csökkenjen • a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a jelenlegi kétszeresére emelkedjen, • lakóutcák burkolásra kerüljenek, a földutak megszűnjenek. c) Fejlesztési programok Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való beazonosíthatóságot biztosítják. Az ábrán színessel kiemelésre kerültek azok a program elemek, amelyek az első ütemben valósulnak meg, szürkén lettek jelölve azok, amelyek később kerülnek megvalósításra. Az ábrázolás színei a megvalósítás forrásai szerint: pirosak az ÉAOP pályázati támogatással megépülők, kékek a pályázathoz kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai, zöldek a pályázaton kívüli közpénzekből megvalósuló, és sárgák a lakossági erőből kialakítandó program elemek. (A színkódok a táblázati színezésekkel azonosak.) A városrész rehabilitáció tartalma

Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való beazonosíthatóságot biztosítják Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést szolgálja. Az első ütemben: --pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, (naranccsal az I. ütemben csak előkészítéssel szereplő projektek) --a pályázathoz kapcsolódó magántőkéből megvalósuló elemek kék, --a későbbi ütemben vagy pályázaton kívüli közpénzből megvalósuló fejlesztések zöld, színnel kerültek kiemelésre. --Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással – megvalósítható rehabilitációk. --A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható, köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve.

2008 FEBRUÁR

271

VÁTERV95


Szandaszőlős akcióterület fejlesztési javaslat projektelemei 2008 FEBRUÁR

272

VÁTERV95


Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat Fejlesztési Projektek feladatcsoportok megnevezés jel megnevezés jel

GII.1

GII.2

Városrészközp ont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén Városrészközp ont kialakítása Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjába n

1 2 4 5

református templom építése közpark felújítása, létesítése parkolók építése óvoda bővítése

1

az autóbusz állomás áthelyezése a 442 sz. országos mellékút mellé térrendezés, fórum kialakítása az élelmiszer áruház előtt fedett piac létesítése, a művelődési ház felújítása park létesítése a Gorkij úttól délre parkolók létesítése

2 3 4 5

2008 FEBRUÁR

273

Jellemző adatok férőhely (f) lakás (l) darab (db)

bruttó szintter ület m²

terület( m²) fm

550 m² 3100 m² 58fh 2x25 fh

2420 m²

1450 m² 23 fh VÁTERV95



GII.3

GII.4

GII.5

Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejle sztések

6 1 2 3 1

1 2

3

4

GII.6

GII.7



1 2 3 3 4 5 1

2 3

GII.8

Fásítás

1

GII.9


1 2

tanuszoda építése telekrendezés, új utcák kiszabályozása lakóutcák kialakítása utcafásítás a városrésztől nyugatra és délre kiépítendő út

a belterület nyugati határán gyűjtőút építése körforgalmi csomópont építése a Vörösmező utca és a Karinthy Frigyes út csatlakozásánál útburkolatok építése (Krúdy Gy utca felújítása és a festő utcák kiépítése) kerékpárút kiépítése a Krúdy Gyula utcában és a Gorkij úton, valamint a Karinthy Frigyes úton telekrendezés labdarugó pálya öltöző, raktár, iroda épület teniszpályák parkoló építése zöldfelületek létesítése a belterület déli szakaszán, a 442 sz. út elkerülő szakasza mentén területelőkészítés (telekrendezés) TESCO áruház építése autómosó létesítése a 11 409/2 hrsz telken A 442 sz. országos mellékút mentén vízi-közműhálózatok energia-közműhálózatok

600 m²

1 db

6490 fm

db 1 db

6500 m² 100

2 db 30 fh.

1800 m² 6000 m² 10 ha

1000 m²

5 ha

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait. d) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Célcsoport Az egész városrész (Szandaszőlős – Kertváros – Alcsi sziget) lakossága

Igény Kulturált, esztétikus és funkciógazdag környezet

A környezetterhelés csökkentése

Identitástudat, területi kötődés, közösségi összetartozás erősítése, lakossági megelégedettség érzés fokozása 2008 FEBRUÁR

274

Kielégítés Közterület rendezések, gyalogos terek kialakítása, zöldfelületek, parkok létrehozása, új közösségi, kulturális, kereskedelmi (piac csarnok és üzlethálózat), vendéglátási, szórakoztató létesítmények építése, földutak burkolása, A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon Köműhálózat fejlesztés Sajátos helyi karakter kialakítása a városrészközpontban, a civil szféra területeinek, az összejövetelre alkalmas terek kialakítása/növelése, a közterületi funkciók mindenki számára hozzáférhetőségének biztosítása VÁTERV95

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Befektetők

Profitképes befektetési lehetőségek

Kulturált üzleti környezet, rendezett és vonzó fizikai környezet

A kistérség D-i (442. sz. útra kapcsolódó) települései

Ellátás javítása, intézmények elérhetősége Új munkahelyek elérhetősége

Üzlethálózat kialakítása a Munkácsy úti központban, piaccsarnok létesítése a Gorkij-Krúdy u. központban Akcióterületen kívül: sportreptér területére tervezett szabadidőés sportközpont befektetési lehetőségei, logisztika-fejlesztés a repülőtér teherforgalmi hasznosításával Elsősorban a kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás fejlesztési környezete igényli a magas közterületi színvonalat, a két gyalogos-központ tereit, a parkolás megoldását A két alközpont kialakításával a kistérség D-i településeinek nem kell Szolnok városközpontig menni, igényeik kielégítését Szandaszőlősön is megtalálhatják A keletkező új munkahelyek Rákóczifalva és Rákócziújfalu népességének is foglalkoztatási lehetőséget adnak

e) A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Első ütemben pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkebefektetéssel megvalósuló beavatkozások: • a városrészközponti területek közterületeinek kialakítása, rendezése, • az ahhoz kapcsolódó magántőke befektetések: új üzletek, vendéglátóhelyek • az új lakóterület területelőkészítése, közterületek kialakítása, kapcsolódó közművek kiépítése f) A tervezett fejlesztések várható hatásai A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Kiépül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik. A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakónépessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti 50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére. --Társadalmi-gazdasági hatások

• • • • • • • •

a városrészközpont kiépítésének közösségformáló és a befektetők számára is vonzerőnövelő hatása lesz a kulturális lehetőségek bővülésével emelkedik a képzettségi/tudás szint, javul a népességi összetartás és kötődés kialakul a szandaszőlősi saját karakter, ami az identitástudatot erősíti és a lokálpatriotizmust – és tettrekészséget – fokozza a városközpont a vállalkozói tőke számára jó befektetési lehetőségeket – új üzletek, vendéglátó-, szolgáltató egységek – és kedvező vállalkozási környezetet biztosít a déli gazdasági terület további vállalkozói befektetéseket vonz és munkahelyeket teremt, amivel a helyben-foglalkoztatottak száma jelentősen növelhető, ezáltal a munkába járással kapcsolatos forgalom mérséklődik, ez idő és pénz megtakarítást jelent és a környezeti állapot is javul a jobb ellátottsági szint és – az elkerülő utak kiépítésével valamint a területen belüli közlekedési beavatkozásokkal, a földutak burkolásával - javuló környezet következtében a lakossági megelégedettség szintje jelentősen emelkedik a Ny-i gyűjtőút létesítésével bővül a tömegközlekedési hálózat, a lakóterület egésze lefedhető közösségi közlekedési ellátással az elkerülő út megépülésével a 442. sz. út forgalmi terheléséből eredő lakossági panaszok megszűnnek

--Esélyegyenlőségi hatás

• • • • •

a közterületek kulturált kialakításakor az akadálymentesítés megtörténik a közlekedésbiztonság javul a csomópontok átépítésével és az elkerülő út lakóterületen kívüli megépítésével a közbiztonság javul a közvilágítás fejlesztésével és a központi gyalogos tereken a térfigyelő rendszer kiépítésével a földutak burkolásával az esélykülönbségek csökkennek a kulturális központ fejlesztésével a kultúrához, továbbképzésekhez való helybeni hozzájutás esélye növekszik

--Környezeti hatások

• •

a 442. sz. út új – belterületen kívüli – nyomvonalra áthelyezése következtében a lakóterület zajés levegőszennyezési terhelése csökken a földutak burkolásával a lakóterületi porterhelés csökken

2008 FEBRUÁR

275

VÁTERV95


• • •

a közterületi zöldfelületek jelentős növelésével és a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul a helyben foglalkoztatottság és a tömegközlekedési hálózat által lefedett terület növekedésével a területen a forgalmi terhelés csökken, ennek eredményeként a környezeti terhelések is mérséklődnek a kerékpárutak kiépítésével, alternatív környezetbarát közlekedési lehetőségek biztosításával a forgalom és a közlekedésből származó környezetterhelés csökken

--A környező városrészekre, lakóterületekre kisugárzó hatások

• •

a városrészközpont Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is szolgálja, ezáltal azok intézményi/humán ellátottsága is javul a szandaszőlősi munkahelyek számának növelése a szomszédos lakóterületek lakosságának is helybeni/közeli munkahelyet biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát és a forgalmat

--A kistérség D-i részén a 442. útra kapcsolódó településekre várható hatások

• •

•

a szandaszőlősi városrészközpont Rákóczifalvához és Rákócziújfaluhoz közelebb esik, mint Szolnok belvárosa, azért könnyebben elérhető intézményközpont, így a falvak lakosságának ellátása is javul a munkahelyek számának növekedése a déli települések lakosságának is közeli munkahelyet biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát a 442. sz. elkerülő út Szolnok déli iparterületi munkahelyek felé rövidebb és belterületet nem érintő jobb megközelítést biztosít.

7.4.5. A megvalósítás intézményi kerete a) Akcióterületi menedzsment szervezet Szolnok Megyei Jogú Város 23/2008. (II.21.) számú közgyűlési határozatával döntött a Szolnoki Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megalapításáról. --A ZRT létrehozásával az önkormányzat célja: • A fejlesztésekhez, város rehabilitációhoz tőke koordináció: működő tőke bevonása a megvalósításba, lehetőleg minél nagyobb arányban, az önkormányzati önerő szükséglet csökkentése érdekében • A fejlesztési folyamatok összehangolt, ütemezett, tervszerű lebonyolítása, a munkák optimális megszervezése. --A ZRT feladata a városfejlesztési feladatok ellátása, ezen belül: • valamennyi akcióterületi fejlesztéssel kapcsolatos előkészítő tevékenység megszervezése: o a műszaki, pénzügyi, környezeti, lebonyolítási tervek összehangolt elkészíttetése, o a nyilvánosság biztosítása, a tervezéssel kapcsolatos társadalmi egyeztetések lebonyolítása, a lakossági és vállalkozói/befektetői igények felmérése, • a területelőkészítés megszervezése: o A szükséges ingatlanszerzés, ingatlan- és tulajdonrendezés lebonyolítása, o Előzetes infrastruktúra építések, elő-közművesítés megszervezése, lebonyolítása, • a megvalósításhoz ill. a munka során a közbeszerzési pályázatok lebonyolítása, • a kivitelezői szerződések megkötése, • gazdasági marketing tevékenység megszervezése és bonyolítása, • az önerőt kiváltó pénzforrások feltérképezése és a projektben való részvételük megszervezése, a piaci szféra és az önkormányzat közötti közvetítés, összehangolás, • a vállalkozókkal, befektetőkkel az együttműködési kapcsolatok tisztázása, megállapodások, szerződések megkötése, • a vállalkozói tőkéből megvalósuló beruházások segítése a tervezés, hatósági eljárások, hitelkonstrukciók szintjén, • a vállalkozói/működő tőkéből megvalósuló beruházások segítése az előkészítés és megvalósítás során: a közszféra beruházásaival összehangolása, a közpénzből és működő tőkéből megvalósuló projektek tartalmi és kapcsolati (egymásra épülés) összehangolása, közös ütemezés készítése, • a különböző (rész)projektek megvalósításának összehangolt lebonyolítása, megszervezése, folyamatos koordináció biztosítása, kockázat elhárítás, • a megvalósítás során állandó műszaki és pénzügyi ellenőrzés biztosítása, 2008 FEBRUÁR

276

VÁTERV95


• • • •

a projektek megvalósítása során a szoft-elemek végrehajtása, a lakossági és civil részvétel biztosítása, a fórumok megszervezése, ügyféliroda felállítása, tervismertetések lebonyolítása, a megvalósítás társadalmasítása, a fejlesztési programok megvalósításának nyomon követése, beszámolás az önkormányzati testületnek a fejlesztési folyamatok mindenkori állásáról, a megvalósulásról, a pénzügyi helyzetről, az ütemterv szerinti állásról, jelentés benyújtása az Önkormányzatnak az akcióterületi terv éves végrehajtásáról és a következő évre tervezett végrehajtásokról, kapcsolattartás a pályázatok irányító hatóságával, a pályázati ellenőrzések biztosítása és előkészítése.

Az ÖTM Városrehabilitációs kézikönyve alapján az Önkormányzat a megvalósítás feladatait egy ún. közszerződésben határozza meg a Városfejlesztő Társaság számára. Ez egyben megbízási szerződést is jelent. --A projekt menedzsmentet végző gazdasági társaság

A városfejlesztő társaságot gazdasági társaságként célszerű létrehozni, mert ez a szervezeti forma ösztönzi a szervezet vezetését a hatékony gazdálkodásra. Optimális formája a vegyes tulajdonú gazdasági társaság. A vegyes tulajdon ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a többségi tulajdonos önkormányzat, aki kisebbségi tulajdonosként olyan külső partnereket (közszféra egyes szereplői, bankok, szakmai szervezetek) von be a társaságba, akik általánosan érdekeltek a kijelölt városfejlesztési akcióterületeken végrehajtásra kerülő városfejlesztési akciók megvalósításában. A külső partner kiválasztásában fontos szempont, hogy ezáltal a külső partner projekt megvalósításából ne legyen kizárva (pl. közbeszerzési törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok) A külső partnerek megtalálása és bevonása hosszú előkészítő munkát igényel azután, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia feltárta a városfejlesztési akcióterületeket és előzetes szinten bemutatta a rajtuk végrehajtható városfejlesztési akciók alapvető paramétereit, valamint elkészült legalább az első városfejlesztési akcióterv, ami megvalósításra kerül. A potenciális partnerek azonosítását és a bevonásukat célzó tárgyalásokat az előkészítő munkálatokkal párhuzamosan kell végezni, a vegyes tulajdonú társaság megalapításához szükséges társaság alapítási üzleti terveket és statútumokat azonban csak a végrehajtásra kerülő városfejlesztési tevékenység jellemző paramétereire építve lehet valóban szakszerűen elkészíteni. Ezért az első akcióterv elkészülte után általában hosszabb idő szükséges a külső partnerek belépéséhez. --A társaság jogi formája lehet: • korlátolt felelősségű társaság vagy • zártkörűen működő részvénytársaság. Az útmutató szerint a városfejlesztő társaság optimális formája a tulajdonosi szerkezet szempontjából a vegyes tulajdonú forma, amihez a gazdasági társaságok elvileg lehetséges jogi formái közül zártkörűen működő részvénytársaság

tudja biztosítani a megfelelő szervezeti és működési feltételek lehetőségét.

Ennek megfelelően - figyelemmel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára” című kiadványban foglaltakra - a város-rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a Szolnoki Városfejlesztő Zártkörű Részvénytársaságot az önkormányzat létrehozta. A megalapítás legalább 5.000.000 Ft alaptőkét igényel, melyet az alapító döntése szerint pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból is rendelkezésre lehet bocsátani. A Szolnoki Városfejlesztő Zrt alapításához javasolt volt az alaptőkét legalább 1 éves működésnek megfelelő nagyságrendben (cca. 20 millió Ft) meghatározni és azt pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani. A Szolnoki Városfejlesztő Zrt szervezeti-működési rendszerében javasolt, hogy a társaság irányítását 7 fős igazgatóság végezze, a felügyelő bizottság létszáma 5 fő legyen, és a vezető tisztségviselők segítésének érdekében, a társaság folyamatos működésének biztosítására 1 fő cégvezető kerüljön kinevezésre. A részvénytársaságnál könyvvizsgáló működik.

2008 FEBRUÁR

277

VÁTERV95


b) Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Az akcióterületek célkitűzéseinek megvalósulását monitoring mutatók segítségével kell folyamatosan figyelni, hogy a program megfelelő ütemben, megfelelő hatékonysággal kerül –e végrehajtásra, valamint biztosítja-e a kitűzött célok elérését. A monitoring tevékenység felelős szervezete a városfejlesztési bizottság. A bizottság feladata, az akcióterületenként megjelölt indikátorok, ellenőrzési pontok segítségével ellenőrizni a projekt eredményeit és hatásait, illetve jelentős eltérések esetén vizsgálja annak okait, és szükség szerint kezdeményezi a program menetébe történő beavatkozást. A városfejlesztési bizottság az egyes célok végrehajtásáért felelős szervekkel együttműködik. A tevékenységéről a begyűjtött információk, és a monitoring mutatók alapján jelentéseket készít. --Elérendő a Szandaszőlősi akcióterületen

Az akcióterületi beavatkozások hatására elérendő, hogy: -- a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 13,1 %-ról a 2001 évi városi átlag felére (5,1%) csökkenjen -- a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a jelenlegi kétszeresére emelkedjen, -- lakóutcák burkolásra kerüljenek, a földutak megszűnjenek, -- lakossági elégedettség, -- új munkahelyek száma. A civil szereplők bevonását az alábbi táblázat szemlélteti. Akcióterületi Terv Szandaszőlős Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Bevonás eszköze

Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék

c) Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása, szervezeti terv Sem a „Szolnok a Tisza fővárosa” projekt, sem a szandaszőlősi városközpont nem igényel a megvalósítás után külön, önálló üzemeltető szervezetet. A központ rehabilitáció, ill. központ kialakítás után a keletkezett (gyalogos) közterületek ill. zöldfelületek karbantartását a város többi közterületével kapcsolatosan a városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezet el tudja végezni. A fejlesztések során megvalósuló magánbefektetések eredményeként létrejövő kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények vállalkozási keretek között működnek. Szandaszőlősön a Művelődési Ház igényel üzemeltetést, de mivel nem új létesítmény, a korábbi szervezet – esetleg kisebb fejlesztéssel – el tudja látni a feladatot. 7.4.6. Pénzügyi terv a) A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése A szandaszőlősi akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű – és az ahhoz kapcsolódó – beruházások. --Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek, amelyek a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, --Narancsszínnel jelöltük, melyek pályázati pénzből valósulnak meg, de az első ütemben csak az előkészítés történik meg --Zöld színnel jelöltük a pályázathoz I. ütemben kapcsolódó vállalkozói tőkebefektetéseket. 2008 FEBRUÁR

278

VÁTERV95


A pályázat előzetes költség összefoglalója (táblázat)

2008 FEBRUÁR

279

VÁTERV95


Az alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az ÉAOP pályázati támogatásokhoz kötődően vagy csak a későbbiekben (nem az első ütemben) kerülnek megvalósításra GII jelű—Szandaszőlős akcióterület projektjei és költségei az I. ütemű feladatok megjelölésével Megnevezés

Mennyiség





20% ÁFA MFt

10% tartalék MFt


GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 1. református templom építése 2. közpark felújítása berendezési tárgyakkal 3. parkolók építése 4 óvoda bővítése Összesen

550 m²

350 eFt/m²

192,5

19,3

211,8

42,4

21,2

275,4

3100 m²

4 eFt/m²

12,4

1,2

13,6

2,7

1,4

17,7

58 fh 2x25 fh

0,4 MFt/fh 1 MFt/ fh

23,1 50

2,3 5

25,4 55

5,1 11

2,5 5,5

33,0 71,5 397,6

GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 1. autóbusz decentrum áttelepítése a tervezett 442 sz út mellé 2. térrendezés, fórum kialakítása 3. fedett piac létesítése,a művelődési ház felújítása 4. park létesítése, berendezési tárgyakkal 5 parkoló létesítése 6 tanuszoda építése Összesen

10

2420m²

20 eFt/m²

48,3

4,8

53,1

10,6

5,3

69 100

1450 m²

4 eFt/m²

5,8

0,6

6,4

1,3

0,6

8,3

23 fh 600

0,4 MFt/fh 300 eFt/ m²

9,3 180

0,9 18

10,2 198

2 39,6

1,1 19,8

13,3 257,4 458,0

420 6,3

42 0,6

462 6,9

92,4 1,4

46,2 0,7

600,6 9 609,6

1 260

126

1 520

304

152

1 976 1 976

GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 1. telekrendezés új utcák kiszabályozása 2. lakóutcák gépjármű útjai 3. utcafásítás Összesen

telektulajd onosok 21 000 m² 2500 fm

-20 eFt/ m2 2,5 eFt/ fm

GII.4. 442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése 1 útépítés Összesen

42 000 m²

30 eFt/ m2

GII.5. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 1. belterület Ny-i határán gyűjtőút építése 2. körforgalmi csomópont építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál

16 200 m²

20 eFt/ m2

324

32,4

356,4

71,3

35,7

463,4

1 db

100 MFt/db

100

10

110

22

11

143

3. Hiányzó útburkolatok építések 3.1 Krúdy Gyula utca felújítása 3.2 Festő utcák útburkolatának elkészítése 3. Összesen 4 kerékpárút kiépítése a Krúdy Gyula utcában és a Gorkij úton, valamint a Karinthy Frigyes úton Összesen

42,0 228,0

6490 fm

5 eFt/fm

32,5

3,3

35,8

7,2

3,6

270,0 46,6

923,0

GII.6. Sport terület kialakítása 1 labdarugó pálya 2. öltöző, raktár, iroda épület 3. teniszpályák építése 4. parkoló építése 5. zöldfelületek létesítése Összesen

1 db² 100 m²

20 MFt/db 100 eFt

20 10

2 1

22 11

4,4 2,2

2,2 1,1

28,6 14,3

2 db 30 fh 6000 m²

1,5 Mft/ 0,4 MFt/fh 2 eFt/m²

3 12 12

0,3 1,2 1,2

3,3 13,2 13,2

0,7 2,6 2,6

0,3 1,3 1,3

4,3 17,1 17,1 81,4

5 300

0,5 30

5,5 330

1,1 66

0,6 33

7,2 429 20,0 456,2

2,5

0,3

2,8

0,6

0,3

3,7

GII.7 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 1 területelőkészítés 2. TESCÓ áruház építése 3 autómosó létesítése Összesen

10,0 ha 1000 m²

0,5 MFf/ha 300 eFt/ m²

GII.8. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 1. a 442 sz. országos mellékút mentén Összesen

5,0 ha

0,5MFt/ha

3,7 2008 FEBRUÁR

280

VÁTERV95


GII.9 Hiányzó közművek kiépítése közterületeken 1

vízi közműhálózatok közmű hozzájárulás 2 energia közműhálózatok közmű hozzájárulás Összesen GII. ∑ Ebből I. ütem pályázati támogatással

145,3

14,5

159,8

32

16

207,8

81,5

8,2

89,7

17,9

9

73 116,6 0,6 398

6 233,7 511,3

b) Kockázatok elemzése A projekt alapvető célja, hogy a várostesttől különállóan, a belvárosi intézményektől távol levő, rohamos ütemben növekvő lakónépességgel rendelkező városrész központot kapjon. Amennyiben a szandaszőlősi városrészközpont nem, vagy nem a tervezett mértékben valósul meg, annak negatív hatásai: • a városi intézményhálózattól messze levő, s ezért azt csak korlátozottan használni tudó Szandaszőlős városrész kulturális, szolgáltatási, vendéglátási és kereskedelmi ellátása nem kellő mértékben és színvonalon bővül • a fejlesztések elmaradása következtében nem növekszik a helyi munkahelyek száma • a több mint tízezer fős városrész közösségi létesítményekben szegény marad, a központi a kulturált közterületek, parkok hiánya miatt továbbra sem lesz megfelelő közösségi színtér, a társadalmi összetartozás érzése nem tud megerősödni • a városrész közlekedési és tömegközlekedési viszonyai továbbra sem lesznek kielégítőek • fennmaradnak a területen belüli rossz útviszonyok, burkolatlan utak, a külvárosias jelleg • a 442. sz. út elkerülő szakaszának kiépítése hiányában megmarad a balesetveszély és nem mérsékelhető az átmenő forgalom okozta magas környezetterhelés. 7.4.7. Az előkészítettség állapota Fejlesztési feladatcsoportok megnevezés jel GII.1 Városrészközp ont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén GII.2 Városrészközp ont kialakítása Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjába n

Projektek jel 1 2 3 4

megnevezés református templom építése közpark felújítása, létesítése parkolók építése óvoda bővítése

1

az autóbusz állomás áthelyezése a 442 sz. országos mellékút mellé térrendezés, fórum kialakítása az élelmiszer áruház előtt fedett piac létesítése, a művelődési ház felújítása park létesítése a Gorkij úttól délre parkolók létesítése tanuszoda építése telekrendezés, új utcák kiszabályozása lakóutcák kialakítása utcafásítás a városrésztől nyugatra és délre kiépítendő út

2 3 4

GII.3

GII.4

GII.5

Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának megépítése Városrészen belüli közlekedésfejle

Előkészítettség

5 6 1 2 3 1

1 2

a belterület nyugati határán gyűjtőút építése körforgalmi csomópont 2008 FEBRUÁR

281

--tanulmányterv készült -- nincs előkészítés -- nincs előkészítés --engedélyezési terv készült, az engedélyezés folyamatban --nincs előkészítés

--kertészeti tanulmányterv készült --állapotrögzítő felmérés készült --kertészeti tanulmányterv készült --nincs előkészítés --nincs előkészítés --telekalakítások folyamatban vannak --nincs előkészítés --nyomvonal kijelölési terv készült, felülvizsgálata szükséges

--nincs előkészítés --nincs előkészítés VÁTERV95


sztések

3

4

GII.6


GII.7


1 2 3 3 4 5 1

2 3

GII.8

Fásítás

1

GII.9


1 2

építése a Vörösmező utca és a Karinthy Frigyes út csatlakozásánál útburkolatok építése (Krúdy Gy utca felújítása és a festő utcák kiépítése) kerékpárút kiépítése a Krúdy Gyula utcában és a Gorkij úton, valamint a Karinthy Frigyes úton telekrendezés labdarugó pálya öltöző, raktár, iroda épület teniszpályák parkoló építése zöldfelületek létesítése a belterület déli szakaszán, a 442 sz. út elkerülő szakasza mentén területelőkészítés (telekrendezés) TESCO áruház építése autómosó létesítése a 11 409/2 hrsz telken a 442 sz. országos mellékút mentén vízi-közműhálózatok energia-közműhálózatok

2008 FEBRUÁR

282

--festő utcákra jogerős építési engedély van

--engedélyezési terv készült, felülvizsgálata szükséges



--engedélyezési tervek elkészültek, engedélyezés folyamatban van. --nincs előkészítés --nincs előkészítés --nincs előkészítés

VÁTERV95

az


MELLÉKLETEK

2008 FEBRUÁR

283

VÁTERV95


1 SZ MELLÉKLET---- Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai Sorsz. 1.

Javaslattevő

Téma

Szolnoki Városvédők és Városszépítők egyesülete

Szolnoki Zagyva ártéri arborétum és vízi park valamint a folyó-völgyi települések környezetvédelmi és turisztikai fejlesztése:

Helyszín Zagyva ártér

Napozópart, csónakkikötő, vízparti liget, vízimalom, vízisí pálya, állóhajók, szökőkutak, víziszínpad,

2.

3.

Pásztrai György

Civil Városmarketing Kerekasztal (Szabovik Zoltán)

Sebestyén krt. meghosszabbítása, Tisza-part és Ó-Szolnok rendezése, indóház környék felújítása, Szapáry út rendezése, várkörnyék jelölése, szabadtéri mozi/színpad, sportterületek és szabad-strandok

Tiszapart,

Városi kerékpárút hálózat koncepciója

Kossuth tér -Ságvári út -Várkonyi tér Csokonai út,

Támogatók KÖTIVIZIG, Tisza Klub, KözépTiszavidéki horgászegyesületek Szövetsége, Evezős Egylet, KöTi. Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Becsült költség Tervezés: 20 000 eFt Megvalósítás 1 000 000 eFt

Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Kerekasztal

1. Városi kerékpárút hálózat fejlesztése

Tisza-Liget, ÓSzolnok, belváros

Jubileum tér Tisza+Zagyva

2. Őrzött kerékpártároló kialakítása 3. Rámpás kerékpáros hídfeljárók 4. Zagyva-parti és Tisza-parti kerékpárutak összekötése 5. Lépcsős támfal, nem rézsűs védvonal

2008 FEBRUÁR

271

VÁTERV95

Tiszai árvéd. Tiszaliget bejárata

Módosított formában és átdolgozott tartalommal beilleszthető

Egyéb projektekben nagyrészt megjelenik

Beilleszthető a városi teljes hálózattal összefüggésben végiggondolva

Eötvös tér-Baross út - Hősök tere -Hild tér 4.

Beilleszthetőség

50 000-100 000 eFt

Nagyrészt befogadható javaslatok, némelyik inkább működtetésikarbantartási, mint fejlesztési léptékű


6. Forgalom-blokkoló nagyparkoló és MÁV sporttel. tömegközlekedés fejlesztés a Mártirok útja- Horog Tiszaliget forgalommentesítéséért u. Véső/Tópart u. 7. MÁV sporttelep felújítása Újszász és Cegléd (apportálás) felőli vasútvonalak 8. Volt teherpályaudvar és környéke környezete rehabilitációja

100 000 eFt/év 50 000-100 000 eFt/év

9. Bp. felől vasúti bevezető szakaszok környékének rendezése (Nagysándor József u. hulladéklerakó, elhanyagolt MÁV terület) 10. Használaton kívüli MÁV területek városi megvásárlása 5.

Bagdi képviselő

Sándorné 1. Partos kápolna környékének és Pletykafalu megközelíthetőségének rendezése 2.Nagysándor József úti kerékpárút folytatása az Abonyi úton a József Attila útig 3.

Tesco környék elvezetése

csapadékvíz

Nagyrészt befogadható javaslatok, némelyik inkább működtetésikarbantartási, mint fejlesztési léptékű

4. Abonyi úti Eü. Sazkközépiskola és rendelő felújítása 5. Meggyes lakótelepen artézi kút létesítés 6.

Dikó Károly (Barátság . 1. Tiszaliget fejlesztése Tiszaliget út) 2. REMONDIS Zrt működésének felülvizsgálata 3. Családiházas lakóterület kijelölése Széchenyi a Kaán Károly u. – Zagyva gát – 2008 FEBRUÁR

272

VÁTERV95

Kisebb részben befogadható javaslatok, egyes témák nem fejlesztési, hanem üzemeltetéssel


vasúti töltés által határolt területen 4.

A gyalogos megoldása

járda

városrész

problémák

5. Artézi kutat fúratni a Zöld Ház mellett

vagy karbantartással kapcsolatosak, a lakóterület kijelölése …

6. A csapadékvíz elvezető rendszer karbantartottságát javítani kellene 7.

közterületek fokozni

rendben

tartását

8. Állattartó rendeletet módosítani, kutyatartást szabályozni 9. A közlekedésbiztonságot fokozni: - közlekedési lámpát a MOL kúthoz (Pozsonyi út-IfjúságEgyetértés út), Széchenyi krtBartók B. úthoz, a gyermekvároshoz, a Piros iskolához, orvosi rendelőhöz 10. Parkőröket kellene alkalmazni és a játszótereket bekeríteni 7.

Dr. Kállai képviselő

Mária 1.

Város épített környezetének Szandaszőlős megújítása (egységes stílusú oktatási utcabútorozás) létesítmények bővítése felújítása, 2. közszolgáltatási infrastruktúra intézmények fejlesztése (oktatás, egészségügy, akadálymentesítése, megmaradó létesítmények Műv. Ház fejlesztés, felújítása) közterület és piac 3. Városrészek helyi rendezés, identitáserősítése buszközlekedés javítása, forgalmi rend, központban lakóterület (tömbbelső feltárás)

2008 FEBRUÁR

273

VÁTERV95

A javaslatok egy része beilleszthető (Szandaszőlős központkialakítás, lakóterület fejlesztés), más része nem fejlesztési, hanem intézkedési vagy szervezési feladat


8.

Seniorok Tanácsa (Dr Szalóki István)

1. Belvárosi rehabilitáció folytatása és történeti városmag „kialakítása” a vár szimbolikus visszaállítása 2.

Tisza és kihasználása

Zagyva

jobb

3.

Kortárs képzőművészeti kiállítóhely (indóházban)

4. Kulturális rendezvények, zenei események összehangolása, szervezetts.

Nagyrészt nem területi fejlesztést, hanem szervezést igénylő feladatok, a fejlesztési konzekvenciákkal járók (1., 2.) beilleszthetők

5. Értékek megőrzése, támogatása, mecenatúra 6. A klímaváltozás figyelembe vétele a fejlesztéseknél 9.

Civil Városmarketing Javaslatok a Kerekasztal forgalomcsillapítására

város

(Kádár Zoltán és Gedei 1. Tiszai átkelő-kapacitás bővítése, Tibor) új Tisza híd szükségessége a Mester u. és a papírgyár környékén 2.

10.

„Nagy Józsi” Pászi

A városi tömegközlekedés fejlesztése (buszmegállók sűrítése) és belváros széli P+R parkoló rendszer kialakítása

1. Gazdaságfejlesztés: 1.1. Ipari parkok bővítése 1.2. Logisztikai betelepítése

központ

1.3. Tiszai (teher)kikötő létesítése 1.4. Repülőtéri terminál építése 2. Közlekedés fejlesztés: 2008 FEBRUÁR

274

VÁTERV95

A javaslat fejlesztési feladatot képező része további mérlegelés (hálózatfejlesztési terv) alapján beilleszthető

A javaslatok egy – a fejlesztéshez kötődő - része beilleszthető, egyes javaslatok (pl. Tiszaliget területének növelése) irreálisak vagy túl nagy költséggel


2.1. országos fejlesztés(M8, M4) szolnoki hatásaira felkészülés (új híd) 2.2. kerékpárút hálózat fejlesztése 2.3. vasútállomás korszerűsítés 2.4. a Tisza hajózás beindítása, személyforgalmi kikötő 2.5. légi teher- és személyszállítás fejl. 2.6. új Tisza-hidak (K-i és Ny-i közúti híd, gyalogoshíd a Tiszaligetbe) 2.7. új Zagyva-hidak (É-i autópálya, gyalogos-híd a vasúti híd térségében) 3. Turisztika, idegenforgalom: 3.1. Az árapasztó csatorna állandó vizének biztosítása zsilipeléssel 3.2. Tiszaligeti strand, Damjanich uszoda, MÁV strand fejlesztése, új uszoda a Széchenyi városrészben, tiszai és holt-tiszai fürdőzés biztosítása, gyógyfürdő fejlesztések 3.3. A Tisza fővárosa program (kiegészítve új evezőspálya az árapasztó csatornán) 3.4. Belvárosi sétáló utca és gyalogos tér fejlesztés (Szapáry,Óvoda, Magyar, Táncsics, Szigligeti, Hubay, Szigony, Lengyel légió, Mária, Madách utcák), Zagyva és Tisza 2008 FEBRUÁR

275

VÁTERV95

járnak. Az ötletek másik része nem fejlesztési, hanem szervezésiműködtetési kérdést érint.


parti sétányok 3.5. szálloda és vendéglátás fejlesztés, a meglevő és egykori helyek felújítása, a tárház idegenforgalmi funkcióváltása, a Zagyva-torkolat körüli épületek idegenforgalmi hasznosítása 3.6. Emlékművek helyreállítása, környékük rendezése, zenepavilonok létesítése 3.7. Belváros rehabilitáció folytatása, foghíjak beépítése, homlokzat felújítások (a helyekről tételes felsorolás) 4. Szolnok a kultúra városa: 4.1. a művésztelep bővítése a tüdőkórház területén 4.2. Új múzeumok: vasútmúzeum, Tisza Múzeum, Csipkeház 5. Szolnok zöld város: 5.1. Parkerdő-vadaspark, Tisza- és Zagyvaparti sétányok, ártári parkerdők, tiszaligeti parkosítás, játszóterek 6. Környezetvédelmi program: 6.1. Zajcsökkentés 6.2. hulladékkezelés javítása 6.3. vandalizmus ellen

2008 FEBRUÁR

276

VÁTERV95


2.SZ. MELLÉKLET--------- Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások Pályázat megnevezése

Pályázat száma

Pályázat helye

Tennivalók összefoglalása

(utca, hrsz)

Összes költség (eFt)

Igényelt támogatás (eFt)

Szükséges sajáterő (eFt)

Előkészítettség

Tervezett kezdési időpont

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FELÚJÍTÁSA (4.1.1.) 1.Szapáry úti óvoda felújítása

1. (?)

Szapáry u. 939 hrsz

4.1.1. 2.Városi Kollégium felújítása

Baross út 68. ? 3307 ? hrsz 3240 ? hrsz 3207/1 hrsz

3,II.Rákóczi Ferenc ált. isk. felújítás, tornaterem építés

4.1.1./1

4.Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola bővítés, felújítás

4.1.1./2

5.Széchenyi Körúti Ált. Isk., Sportiskola és Művészetoktatási Intézmény

4.1.1./3

6.Ligeti Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola akadálymentesítése

4.1.1./4

7.Újvárosi Általános Iskola felújítása, költségkímélő

4.1.1./5

Rákóczi utca 4345 hrsz.

Petőfi S. utca 1. 1322 hrsz.

Széchenyi Körút 9478/7 hrsz

Ligeti út 3952 hrsz

Dr. Durszt J.utca

2008 FEBRUÁR

Tető ráépítés és tetőtér beépítés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere, energiaracionalizálás, akadálymentesítés, gépészeti korszerűsítés, burkolatcsere, új bútorzat

270 000,0

243 000,0

27 000,0

Tervezés alatt

Akadálymentesítés, nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés, burkolatcsere, vizesblokk felújítás, elektromos és informatikai hálózat korszerűsítés

222 431,7

200 188,5

22 243,2

Eng. terv folyamatban

Tornaterem építés, homlokzat felújítás, akadálymentesítés, idegen-nyelvi labor korszerűsítés

310 000,0

279 000,0

31 000,0

Engedélyezési terv

Tornaterem építés, többfunkciós kiszolgáló egységek építése, akadálymentesítés

359 892,6

323 903,3

35 989,3

Jogerős építési engedély és kész kiviteli tervek

Homlokzat- és tetőszigetelés, nyílászáró csere, elektromos hálózat, fűtés és vizesblokk felújítás, akadálymentesítés, sportpályák építése, sporteszközök beszerzése

167 000,0

150 300,0

16 700,0

Tervezés alatt

Akadálymentesítés, fűtési rendszer és világítás korszerűsítés, burkolatcserék, balesetmentes burkolat kialakítása

38 585,0

34 726,5

3 858,5

Tervezés alatt

Halmozottan hátrányos (roma) gyerekek 177 éves iskolaépületének

146 884,0

132 195,6

14 688,4

277

VÁTERV95

Eng. terv. tornatermi öltözőre-

2007.


üzemeltetés

8. Kodály Zoltán Énekzenei Ált. Isk., Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Városi Tanuszoda, Bartók B. Zeneiskola felújítása

4.1.1./6

9.Varga Katalin Gimnázium tornaterem és akadálymentesítés

4.1.1./?

5610 hrsz

akadálymentesítése, energiatakarékossá alakítása, vizesblokk felújítás

Kassai utca 29.

Külső-belső nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés, vízvezeték, villanyhálózat és kazán cseréje, burkolatcserék, kerítés felújítás, úszómedence felújítás, sportpálya és játszótér, hangszervásárlás

411 200,0

370 080,0

41 120,0

Tervezési fázisban

Tornacsarnok építés és felszerelés + kiszolgáló helyiségek, iskolaépület akadálymentesítése

298 800,0

268 920,0

29 880,0

Tervezés alatt

2 224 793,3

2 002 313,97

222 479,33

120 000,0

108 000,0

12 000,0

120 000,0

108 000,0

12 000,0

Homlokzatszigetelés, tetőcsere, burkolatcserék, épületbővítés, gépészeti korszerűsítés, környezetrendezés, parkosítás, sportpályák

513 300,0

461 970,0

51 330,0

?

8 ha-on szabadtéri színpad, extrém-park, sportpályák, rekreációs helyek és létesítmények, főépület építése

828 310,0

745 479,0

82 831,0

Tanulmányterv a projekt egy részére

1853/1 hrsz

Szabadság 6

tér

1565 hrsz

4.1.1. TÉMÁK ÖSSZESEN

vizesblokkra, a többi tervezési f.

FOGYATÉKOS ELLÁTÁSI PROJEKTEK (4.1.3.) 10.Fogyatékosok nappali intézménye létrehozása

4.1.3./1

? hol?

Épület építése és felszerelése

4.1.3. TÉMÁK ÖSSZESEN

Tervezés alatt

KÖZÖSSÉGI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROJEKTEK (4.1.4.) 11.Szandaszőlősi városrész többfunkciós közösségi tereinek felújítása, bővítése

4.1.4./1

Szandaszőlős Gorkíj u. 47. Isk. 11512 hrsz Művh11506 hrsz

12.Széchenyi városrész Ifjúsági, Szabadidős és Sport Központ

4.1.4./1

utca hrsz

2008 FEBRUÁR

278

VÁTERV95


13.„Zöld Ház” Széchenyi városrész közművelődési intézmény felújítás

4.1.4./2

14.Tiszaligeti Képzési, Szabadidő és Sportkomplexum felújítása

4.1.4./2

15.Holt-Tisza Vízsport és Turisztikai központ

4.1.4./3

Karczag L. utca 9090/2 hrsz

utca 9711 hrsz

Evezőspálya+csárda 16 467/2 hrsz

Homlokzati hőszigetelés, tetőfelújítás, nyílászáró csere, villanyhálózat és tornaterem felújítás burkolatcsere

147 400,0

132 660,0

14 740,0

felmérés

Épület magastetősítése (440 2 m ) és tetőtér beépítés, meglevő épület és sportpályák+lelátó felújítása

450 000,0

405 000,0

45 000,0

tanulmányterv

Víz, szennyvíz, elektromos és gázhálózat felújítás, meglevő turisztikai faházak felújítása, szociális létesítmény bővítés, sportterület fejlesztés

200 000,0

180 000,0

20 000,0

Tanulmányterv a projekt egy részére

2 139 010,0

1 925 109,0

213 901,0

Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj

123 200,0

110 880,0

12 320,0

Azbesztmentesítés, új tető, hőszigetelés, nyílászáró és burkolat csere, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felújítás, épületgépészet, konyhatechnológia

87 300,0

78 570,0


110 400,0

Magastetősítés, homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, burkolat felújítás, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felúj Padlástér és homlokzat hőszigetelés, nyílászáró és

4.1.4.TÉMÁK ÖSSZESEN

BÖLCSŐDÉK FEJLESZTÉSE 16. Jósika úti bölcsőde és a Bölcsődei Igazgatóság épület felújítása

1.

17.Kolozsvári úti bölcsőde felújítása

2.

18 Aranyi úti bölcsőde felújítása

3.

19.Móra Ferenc úti bölcsőde felújítás

4.

20.Gorkíj úti bölcsőde

5.

Jósika u. 4729, 4734 hrsz

Kolozsvári út 1922 hrsz

Aranyi út 9107/13 hrsz

Móra F. út 1428/5 hrsz

Szandaszőlős

2008 FEBRUÁR

279

VÁTERV95

Tervezés alatt

2007. november

8 730,0


2007. november

99 360,0

11 040,0


2009. január

88 500,0

79 650,0

8 850,0


2009. január

68 500,0

61 650,0

6 850,0

Tervezési

2009.


felújítása

Gorkíj u. 11510 hrsz.

21.Temető úti bölcsőde felújítása

6.

22. Czakó úti bölcsőde felújítása

7.

23.Városmajor bölcsőde felújítása

8.

úti

24.Liget úti gazdasági hivatal és előkészítő konyha felújítása

Temető út

fázisban

január

Épületbővítés és belső felújítás, hőszigetelés, nyílászáró és burkolat csere, árnyékoló, akadálymentesítés, játszóudvar, medence felújítás

95 000,0

85 500,0

9 500,0


2011. január


119 200,0

107 280,0

11 920,0


2011. január

83 500,0

75 150,0

8 350,0

764/17 hrsz



2011. január

Liget u.

Azbesztmentesítés, új tető, hőszigetelés, nyílászáró és burkolat csere, épületgépészeti felújítás

81 700,0

73 530,0

8 171,0


2012. január

857 300,0

771 570,0

85 730,0

5681/3 hrsz

Czakó u. 9090/5 hrsz

9.

burkolatcsere, árnyékolás, akadálymentesítés, játszóudvar és medence felújítás

Városmajor u.

3941 hrsz

BÖLCSŐDE FELÚJÍTÁSOK ÖSSZESEN

2008 FEBRUÁR

280

VÁTERV95


3. SZ MELLÉKLET -- Szolnok Megyei Jogú Város 10 éves útfelújítási javaslata • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gárdonyi utca – Kút utca Horog utca Károly Róbert utca Bajnok utca Krúdy Gyula utca északi szakasza Meder utca Fény utca Áchim András utca Koszorú utca Szigliget utca Lőwy Sándor utca Horánszky utca Avar utca Dr. Elek István utca Kassai út északi szakasza Kassai út Pozsonyi út és Szántó krt. között Csaba utca Zrínyi utca Nyomdász utca Pálfy János utca Kazinczy utca Baross Gábor utca Kolozsvári út Álmos utca-Tisza utca Lilion utca Vásárhelyi Pál utca Rózsa Ferenc utca Vércse utca Kassák utca Pázmány-Kiss János utca között Hód köz Rét út Ferenczy-Szinyei-Paál László utcák Czakó Elemér utca parkoló Moha út parkoló Csokonai út 25-39. parkoló Fogoly út Csóka út Dr. Sebestyén Gyula krt. Boglárka út Bolt köz (Penny áruház-Sándor Pál u. között) Kocsoros út (alsó gát melletti szakasz) Gátőr út Kőrösi út Széchenyi István krt. Nagymező út Vízpart krt. Csokonai utca Felhő utca Alkony utca Dobó István utca Kacsa utca Kandó Kálmán tér és utcái

2008 FEBRUÁR

281

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gerle utca Káka utca Vas utca Liget utca Toldi utca Levente utca József Attila utca (Baross úttól a Nagy Imre krt-ig) Arany János út Győrffy István utca Aranyi Sándor utca Orosz György utca Karczag László utca Malom utca Botár Imre utca Czakó Elemér utca Lovas István utca Hild Viktor út Vasvári Pál út Dr. Durst János út Szt. István király utca Szt. László király utca Tanács utca Batthyány utca Kalász utca Markotányos utca Virágos utca Kút utca összekötő ág Kiss János út északi szakasza Kiss János út déli szakasza Krúdy Gyula utca déli szakasza Zöldfa utca Málna utca Berzsenyi Dániel utca Vas Gereben utca Rozgonyi utca Sarló utca Hold utca Bálvány utca Bacsó Nándor utca Lengyel Légió utca Aradi utca Kisfaludy utca Vak Bottyán utca Gyökér utca – Sashalmi és Tószegi út között Határ utca Gorkij út Vörösmező – Szabó Lőrinc utca közötti szakasz Labda utca Milléri út

VÁTERV95


4. SZ MELLÉKLET----. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések 25.Gondozási központ létrehozása

3.

Karcag L. út 24. 9084 ? hrsz 9085/3? hrsz

Kettő új gondozási központ építése idősek nappali ellátására, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés biztosítására (kb. 2x350 m2)

150 000,0

135 000,0

15 000,0


2007.

250 m2 színházterem+kiállító előtér, színpad és berendezés, oktatási eszközpark bővítése, akadálymentesítés, mozgássérült mosdók

((131 000,0))

((117 900,0))

((13 100,0))

Tervezés alatt

2007.

75 000,0

67 000,0

8 000,0

Tervezés alatt

2009. január

((113 000,0))

((101 700,0))

((11 300,0))

Tervezés alatt

2009. január

175 000,0

157 500,0

17 500,0

Tervezés alatt

2011. január

70 000,0

63 000,0

7 000,0

Tervezés alatt

2011. július

Irgalmas út 2. 3264 ? hrsz 26.Kistérségi művészeti középiskola

9. Ua, mint ?4.1.1./3?

27.Szociális gondozási központ építése

27.

Fiumei út 4. közp. helyett új 1950/3? hrsz

350 m2 új gondozási épület megépítése és felszerelése

28.Szandaszőlősi Műv. Ház, ált. isk. és Művészetokt. Int. felújítása

36.

Gorkíj u.

Energiaracionalizálás: hőszigetelés, nyílászáró és kazáncsere, akadálymentesítés

29.1 db szociális gondozási központ építése és 4 db felújítása

ua, mint 4.1.4/1? 42.

?Széchenyi? 9478/7 hrsz

11512 hrsz ? 11506 hrsz ?

350 m2 új gondozási épület megépítése és felszerelése (Kertváros), 4 db gondozási központ hőszigetelése, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, gépészeti felújítás, azbesztmentesítés, akadálymentesítés

Kertváros (új/hol) Városmajor u 33. 241/1 hrsz Tószegi u.1. 5823/12 hrsz Abonyi u. 32. 7951/1 hrsz Radnóti u. 40. 11553/2 ? hrsz

30.Zengő utcai óvoda felújítása

44.

Zengő u. ? ? hrsz

2008 FEBRUÁR

Akadálymentesítés, nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, tetőszigetelés

282

VÁTERV95


31.Pitypang tagóvoda felújítása

45.

Jósika utca 2. 4729? hrsz

Fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, akadálymentesítés, homlokzat-felújítás

75 000,0

67 5000,0

7 500,0

Tervezés alatt

2011. július

Homlokzat hőszigetelés, tetőcsere, fűtésrekonstrukció, gépészet és vizesblokk felújítás, akadálymentesít

60 000,0

54 000,0

6 000,0

Tervezés alatt

2011. július

Magastetősítés (440m2), tetőtér beépítés, berendezés, számítástechnikai és audiovizuális felszerel.

100 000,0

90 000,0

10 000,0

tanulmányterv

2011. július

Homlokzatszigetelés, nyílászáró csere, tornaterem átépítése, elektromos hálózat és kerítés felújítás, burkolat csere, akadálymentesítés

300 000,0

270 000,0

30 000,0

tervezés

2011.január

Nyílászáró csere, elektromos hálózat, vízvezeték és vizesblokk rekonstrukció, akadálymentesítés, tetőszigetelés, tornaterem felújítás

200 000,0

180 000,0

20 000,0

Kész tervdokumentáció, vállalkozói árajánlat

2012. július

500 m2 új épület megépítése és felszerelése, környezetrendezés

(120 000,0)

(108 000,0)

(12 000,0)

Tervezés alatt

2013 január

1 569 000,0

1 412 100,0

156 900,0

(1 449 000,0)

(1 304 100,0)

(144 900,0)

((1 422 500,0)) ((1 280 250,0))

((142 250,0))

4734? hrsz 32.Kolozsvári úti óvoda felújítása

46.

33.Többfunkciós Képzési Létesítmény kialakítása

47.

34.Fiumei úti ált. isk. korszerűsítése

48.

35.Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Művészetokt. Int. felújít

50.

36. Fogyatékosok kistérségi nappali intézményének létrehozása

52.

Kolozsvári út 1918 hrsz

Utca ? hrsz

Fiumei út 1428/7hrsz

Nagy Imre krt 20 4566/12 hrsz

? ua, mint 4.1.3/1?

? utca hrsz

KISTÉRSÉGI PROJEKTEK ÖSSZESEN

TELJES PROJEKTLISTA ÖSSZES KÖLTSÉGE

2008 FEBRUÁR

283

VÁTERV95

6 790 103,3

6 111 092,97

679 010,3

(6 670 103,3)

(6 111 093,0)

(667 010,3)

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖKORMÀNYZATA

IVS / KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERVE

5. SZ. MELLÉKLET---Intézmények, intézményi ellátottság Igazgatási és társadalmi intézmények Szolnok igazgatási és megyei intézményhálózata az elmúlt néhány évben a kormányzati döntések következtében jelentős változásokon ment keresztül. Legstabilabbnak a városi intézményrendszer bizonyult. A jelenleg folyó közigazgatási reform két új szervezeti szintet hozott létre, az egyik a régió, a másik a kistérség. A kistérségi rendszer erősítette Szolnok város pozícióját, hiszen körzetközpontként ellát közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási funkciót is. A régiósítás nyomán a régióközpontok közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi szervezete, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság régióközpontja Debrecenbe, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal régióközpontja Nyíregyházára került. A kistérségi szintű szerveződés mellett megmaradt Szolnok vonzási potenciálja a megye térségeire, Szolnok Kistérségnél továbbra is nagyobb terület tartozik az úgynevezett agglomerációba. Szolnok város igazgatási és társadalmi intézményhálózata: Önkormányzatok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Kossuth tér 9. Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Kossuth tér 9. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Kossuth L. u. 2. Hivatalok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Kossuth tér 9. Szolnok Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsi Kistérségi Irodája József Attila út .88 Bíróságok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Kossuth Lajos u. 1. Munkaügyi Bíróság Kossuth Lajos u. 1. Cégbíróság Baross u. 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Baross u. 1. Rendőrség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtó Intézet Dózsa György u. 1/a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Baross u. 39. Szolnok Városi Rendőrkapitányság Dr. Sebestyén krt. 5. Tiszai Vízirendészeti Kapitányság Tiszaparti sétány 6. Tűzoltóság Szolnoki Hivatásos Tűzoltóság József Attila u. 14. Egyházi intézmények Belvárosi Főplébánia Templom u. 8/a Vár Főplébánia Szent István király u. 2. Görög-katolikus Egyházközség Gyermekváros u. 2. Református Egyház Gyülekezete Tiszaparti sétány 1. Szolnoki Zsidó Hitközség Mária u. 33. Metodista Egyházközség Kassai u. 15. Római Katolikus Egyházközség Dr. Elek István u. 2. Evangelikus Egyházközség Verseghy park 1. Szolnok-Szandaszőlős Római Katolikus Egyházközség Krúdy Gy. u. 86. H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete Kápolna u. 19. Baptista Gyülekezet Balassa B. u. 2. Szolnoki Hit Gyülekezete József Attila u. 88. Politikai pártok FIDESZ Kossuth tér 1. FIDELITAS Kossuth tér 1. Független Kisgazda- Földmunkás Jászberény és Polgári Párt Dárdás u. 14/a Kisgazda Polgári Szövetség Jászberény Dárdás u. 14/a Jobbik Magyarországért Mozgalom www.jobbik.hu VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

284

2008 FEBRUÁR



KDNP Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja JNK Magyar Demokrata Fórum Magyar Kommunista Munkáspárt Magyar Szocialista Párt MIÉP Munkáspárt 2006 Szabad Demokraták Szövetsége

Baross u. 1. Bimbó u. 1. Ságvári krt. 6. Nagy Imre krt. 4. Tófenék u. 1-3. [email protected] Kossuth tér 1.

Művelődési és nevelési-oktatási intézmények Művelődési intézmények Néhány mutató mentén összehasonlítva Szolnokot más megyei jogú várossokkal eltérő a helyzet az ellátásban, illetve művelődési szokásokban. Az ezer lakosra vetített mozi látogatások számában az utolsó előtti helyen állunk. A könyvtári állomány tekintetében a harmadikok vagyunk, s az ezer főre jutó könyvtári egység Szolnokon a legmagasabb. A város közművelődési intézményei, közgyűjteményei jól megközelíthető helyen, a Mozi Állomány Ellátottság Városok város közforgalmi csomópontjaiban helyezkednek látogatás ezer kötet Könyv/ezer el. ezer fő Fenntartási nehézségekkel küszködnek, s ezért az lakosra/év intézményekben folyó kulturális igénykeltés és – Szolnok 2238 620 8211 kielégítés mellett szolgáltató és bérbeadó Békéscsaba 2402 288 4421 tevékenységet is végeznek. Az utóbbi években egészséges egyensúly Kecskemét 2455 523 4757 észlelhető e kettő között, illetve kialakultak azok a Székesfehérvár 2850 628 6178 határterületek és tevékenységek, amelyek mentén Tatabánya 98 444 6299 jól összeilleszthető a kultúra és az üzlet világa. A meglévő intézmények elegendőek a lakosság Szombathely 2567 503 6330 kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére. Talán a fiatalok számára nyújt kevesebb művelődési és szórakozási lehetőséget a város, mint amennyire igény mutatkozik. A meglévő épületek, közösségi terek alkalmasak nemzetközi, országos és megyei kulturális rendezvények szervezésére is. Ezek az attraktív események egyre több embert vonzanak és ismertséget szereznek Szolnok városnak. A kultúra szinte minden ágának van intézményi háttere a településen. A Szigligeti Színház 1991 óta városi fenntartásban működik Épülete korszerűsített, felújított, esztétikailag is egyik ékessége a városképnek. A színházban folyó művészeti munka jó színvonalú. A főváros közelsége közrejátszik abban, hogy országos hírű színészek vendégszereplésükkel emelik ezt a nívót. Évente 8-10 bemutató szerepel a műsortervben, körülbelül 270 előadást játszanak egy évadban, s megközelítőleg 100 000 néző látogatja egy színházi szezonban ezeket az előadásokat. Az Aba-Novák Kulturális Központ (VMZK) felújított épületét 2006-ban vették újra birtokba a város lakosai. A színházterem hangversenyteremmé alakításával, az épület variálható tereivel, korszerű színpadával nem csak hangversenyek tartására, hanem hazai és nemzetközi konferenciák, rendezvények, kongresszusok szervezésére is alkalmas. Némi átrendezéssel bálteremként is igénybe vehető. A zenei profilt három kiváló zenei együttes alapozza meg: a Szolnoki Szimfónikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bartók Béla Kamarakórus. A kulturális központban 23 művészeti csoport, együttes, klub és tanfolyam működik a 2007-es évben. A VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár, illetve a vele fuzionáló VOKE Borostyán Művelődési Ház rendkívül színes kulturális kínálatot nyújt a művelődni vágyóknak. Kézműves foglalkozások, szüreti bál, táncház, gyermekszínjátszás, tanfolyamok, továbbképzések, szavalóversenyek, népzenei minősítők szerepelnek az ajánlásban. Klubjaik a nyugdíjasokat szervezik, illetve az egészségkárosodottak számára nyújtanak segítő programokat. A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézményhez tartozik a Napsugár Gyermekház, a Kertvárosi Közösségi Ház, a Széchenyi Városrész Felnőtt Közművelődési Részlege. Hat Könyvtár

VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

285

2008 FEBRUÁR



fiókkönyvtárával biztosítja a peremkerületi városrészek könyvtári ellátását (Abonyi úti, Csallóköz úti, Durst János úti, Kertvárosi, Szandaszőlősi, Tallin Körzeti Fiókkönyvtár). Szolnok kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a képzőművészet. 1901 áprilisában megalakult a Művészeti Egyesület. A Művésztelepet 12 műtermes lakással 1902 júniusában adták át ünnepélyes keretek között. 2002-től a Szolnoki Művészeti Egyesület keretében működik, jelenleg 12 alkotó képzőművész öregbíti a város hírnevét. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tartja fenn a Damjanich Múzeumot, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Levéltárat és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárat. Művelődési házak 1. Aba-Novák Kulturális Központ Hild tér 1. 2. VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár Jubileum tér 1/a VOKE Borostyán Művelődési Ház Szapáry út 23. 3. HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Táncsics M. u. 5-7. 4. Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Kertvárosi Közösségi Ház Napsugár út 59. Napsugár Gyermekház Karczag L. u. 2. Felnőtt Közművelődési Iroda Karczag L. u. 2. Könyvtárak 1. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár 2. Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény Fiókkönyvtárak: Abonyi úti Fiókkönyvtár Csallóköz úti Fiókkönyvtár Durst János úti Fiókkönyvtár Kertvárosi Fiókkkönyvtár Szandaszőlősi Fiókkönyvtár Tallin Városrész Fiókkönyvtár

Kossuth tér 4. Karczag László u. 2. Abonyi út 36. Csallóköz u. Durst János u. Napsugár u. 57. Gorkij u. 32. Dr. Balogh Béla út 14.

Múzeumok 1.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Kossuth tér 4. Damjanich János Múzeum Kossuth tér 4. 2. Szolnoki Galéria Templom u. 2. 3. Művésztelep Szent István tér 7. Egyéb művelődési intézmények 1. Rádió 2000 2. Aktív Rádió 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT 4. MTESZ JNSZ Megyei Szervezete 5. Szolnok Városi Televízió 6. Magyar Televízió SzolnokiTudósító Iroda

Jubileum tér 5. Kossuth L. u. 2. Arany János u. Kossuth L. u. 4. Szigligeti u. 1. Táncsics M. u. 13.

Mozik 1. Tisza Mozi Kft. 2. Tallin Filmszínház 3. Cinema City Szolnok Plaza

Templom u. 4. Kandó K. u. 1. Ady E. u. 28.

Színház Szigligeti Színház

Tisza park 1.

Oktatási intézmények Óvodai ellátottság


286

2008 FEBRUÁR



Szolnokon az óvodai ellátást egy önkormányzati fenntartású óvodai igazgatóság biztosítja 23 tagóvodával, és három nem önkormányzati óvoda működik a városban. Az óvodafenntartók sorába lépett a Katolikus Egyház. Valamennyi városrésznek van óvodája, ugyanakkor a szabad óvodaválasztás lehetősége is adott. A 23 tagóvodában 100 óvodai csoportban 2372 gyermek nyer elhelyezést. A férőhelyek száma 2329, tehát jó a kihasználtság százaléka. Ebben az összetett intézményi struktúrában színes és sokrétű pedagógiai program valósul meg, a szülők választhatnak a Lépésről lépésre, a Montessori pedagógián alapuló, Nevelés a művészetek eszközeivel, a Mozgás és egészséges életmódra nevelő, a Hagyományápolásra, népszokásra épülő, az „Add a kezed” és A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segítő speciális programok közül. Óvodai férőhelyek tekintetében Szolnok az azonos nagyságrendű megyei jogú városok közül ezer lakosra vetítve a negyedik a hat megyeszékhely közül. Város

Óvodás gyerekek/fő

Óvodai gyermekcsoportok. száma

Óvodai férőhelyszám

Szolnok

2429

104

2416

32

Békéscsaba

1836

77

1836

28,1

Kecskemét

3463

152

3468

31,5

Székesfehérvár

3355

150

3603

35,4

Tatabánya

2349

99

2446

34,6

Szombathely

2699

109

2613

32,8

Óvodai férőhely/Efő

Óvodák Önkormányzati óvoda: Baross u 10-12.

1. Szolnok Városi Óvodák Tagintézmények: Zengő Óvoda Csemetekert Óvoda Szivárvány Óvoda Százszorszép Óvoda Pitypang Óvoda Nyitnikék Óvoda Manóvár Óvoda Kacsa úti Óvoda Árnyas Óvoda Csallóköz úti Óvoda Hold úti Óvoda Hétszínvirág Óvoda Kolozsvári úti Óvoda Gézengúz Óvoda Tesz-Vesz Óvoda Liget úti Óvoda Szapáry úti Óvoda Verseghy Parki Óvoda Kertvárosi Óvoda Eszterlánc Óvoda Munkácsy úti Óvoda Wágner úti Óvoda Rózsa úti Óvoda

Czakó E. u. 4. Vércse út 11 Aranyi S. u.1/b Czakó E.u.4. Jósika u.2. Dobó u. 29. Bajtárs u.8-12. Kacsa út 2. Temető u.13. Csallóköz u. 19-21. Hold u. 12. Fiumei u. 8-10. Kolozsvári u.17. Ady E. u. 24/A Károly R.u.11. Liget út 25. Szapáry út 8. Verseghy park 4. Napsugár u.20. Krúdy u.129. Munkácsy u.17. Wágner G.krt.1/a. Rózsa u.1/b.

Egyéb Óvodák 2. KIPP-KOPP Alapítvány az óvodás gyermekekért 3. Szolnoki Waldorf Óvoda VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

Györffy I. út 10. Fsz. 3. Balogh B. út 14. 287

2008 FEBRUÁR



4. Szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda

Templom út 8.

Általános Iskola Az általános iskolás korú gyermekek nevelése-oktatása 12 tiszta és egy vegyes profilú (gimnázium+általános iskola) intézményben folyik. A demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy a 2010/2011. tanévtől kerül egyensúlyba a belépő 1. évfolyamosok és a kilépő 8. évfolyamosok létszáma. A 2011/2012. tanévtől pedig enyhe emelkedés figyelhető meg a tanulói létszámban. Az elkövetkező 5 évben körülbelül 700 tanulóval, azaz 30-32 tanulócsoporttal lesz kevesebb az általános iskolákban. A meglévő általános iskolai kapacitás tehát elegendő az oktatási feladatok ellátására. Az eszközellátottság és a berendezés jónak mondható, de az épületek felújításra, modernizálásra várnak. A Bartók Béla Zeneiskolán kívül négy általános iskolában folyik alapfokú művészeti oktatás, amely szerves része az iskolai pedagógiai programnak, beépül a tanítási időbe és az órarendbe. A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában történik a nem integrálható gyermekek ellátása. A város valamennyi általános iskolája folytat integrációs nevelést-oktatást. Általános iskolai ellátottság Városok

Tanulók száma

Osztálytermek

Fő/tanterem

Tanuló/ezer lakosra

száma Szolnok

6702

259

25,88

89

Békéscsaba

4779

195

24,51

73

Kecskemét

9777

437

22,37

89

Székesfehérvár

8747

383

22,84

86

Tatabánya

5987

282

21,23

85

Szombathely

6672

301

22,17

84

A települési összehasonlításban az egy tanteremre jutó tanulók számában Szolnok az utolsó helyen áll hat megyei jogú város rangsorában. Az általános iskolák kihasználtsága nálunk a legmagasabb. Általános iskolák Önkormányzati iskolák 1. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Kassai Úti Általános Iskola 3. Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. Belvárosi Általános Iskola 5. Mátyás Király Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6. Széchényi Körúti Általános Iskola 7. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 8. Szent - Györgyi Albert Általános Iskola 9. Fiumei Úti Általános Iskola 10.Szandaszőlősi Általános iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 11. Újvárosi Általános Iskola 12. Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 13. Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola 14. Bartók Béla Zeneiskola Nem önkormányzati iskola 14. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Nagy Imre krt. 20. Kassai út 17. Kassai u. 29. Templom út 6. Mátyás király U. 20. Széchényi krt.20. Rákóczi út 45. Széchényi krt. 22. Fiumei út 5. Gorkij u 47. Dr Durst János út 1. Liget út 10. Széchenyi krt. 16. Réz út 1.

Balogh Béla u. 14.

Közép- és felsőfokú oktatási intézmények VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

288

2008 FEBRUÁR



A középfokú oktatásban Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a szolnoki és Szolnok Kistérségből érkező fiatalok ellátását. Ezen túlmenően regionális szerepet is betölt, Jász-NagykunSzolnok megyéből a középfokú oktatásban a fiatalok 36%-a szolnoki intézményekben tanul. A Szolnoki Kistérségben élő középiskolások 90,5%-át szintén szolnoki középfokú intézmények képzik. A 2007/2008-as tanévben 7835 fő a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, ebből 55,2% a vidéki (bejáró+kollégista). A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy a 2012/2013-as tanévre körülbelül 155 kilencedik évfolyamos csoporttal lesz kevesebb. Ezt a fogyást ellensúlyozni fogja 2010-ig a tankötelezettség 18 évre emelése. A továbbiakban a racionalizálás a meglévő értékek és az iskolák teljesítménye mentén képzelhető el. Bonyolítja a prognózist, hogy a szakképzés átalakulása még a kezdeteknél tart, s nem látható jelen pillanatban teljes mélységében a hatása. Szolnok város 11 középfokú intézményt működtet, három tiszta profilú gimnáziumot, két vegyes profilú középiskolát és 6 tiszta profilú szakképző intézményt. A nappali tagozatos gimnáziumi képzést öt intézmény biztosítja két különleges specifikummal: a két tanítási nyelvű gimnáziumi, valamint a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók alternatív gimnáziumi képzésével. A település szakközépiskoláiban 33, szakiskoláiban 21 szakmát oktatnak, azaz Szolnok meghatározó szerepet tölt be a térség szakképzésében. A Városi Kollégiumban az ellátást 879 vidéki tanuló veszi igénybe. Város

Tanulók lakos

száma/ezer Középiskolák száma

Középiskolás száma

tanulók

Szakmunkás tanulók száma

Szolnok

84

11

7885

1656

Kecskemét

75

22

8557

1809

Békéscsaba

111

12

7421

1449

Tatabánya

53

6

5600

1502

Szombathely

92

13

8041

1550

Székesfehérvár

109

25

10425

2466

Középiskolák 1. Varga Katalin Gimnázium 2. Verseghy Ferenc Gimnázium 3. Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola 4. Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola 5. Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola 6. Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola 7. Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Tagintézményei: Jendrassik György Tagintézmény Baross Gábor Tagintézmény 8. Kereskedelmi és Vendéglátóipar Szakközép - és Szakiskola 9. Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola Tagintézményei: I.sz. tagintézmény II.sz. tagintézmény 10. Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola 11. Egészségügyi és Szociális Szakközép- Szakiskola és Alternatív Gimnázium Városi Kollégium

Szabadság tér 6. Tisza- park 1. Széchényi krt. 16. Tiszaparti sétány 4. Tiszaparti sétány 2-3. Baross u. 43. Baross u. 4. Baross u. 4. Bán u. 9. Károly Róbert u. 2. Petőfi S. u.1. Petőfi S. út 1. Baross u, 42. Áchim A. út 12-14 Abonyi út 36.

Baross G. út 68.

Nem önkormányzati iskola 13. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

289

2008 FEBRUÁR



és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 14. Humán Intézet Gimnázium, Alapfokú Művészeti Intézmény és Kollégium Egyéb oktatási intézmény Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat

Balogh Béla u. 14. Madách u. 9-11

Városmajor út 65/a

Szolnok felsőfokú oktatásban betöltött szerepe az elmúlt tíz évben erősödött. A Szolnoki Főiskola 1993ban vált önállóvá a két korábbi tagozat bázisán, majd 2006-ban alakult ki a jelenlegi szerkezet a Műszaki és Mezőgazdasági kar csatlakozásával. A hallgatói létszám a megalakulástól számított tíz év alatt csaknem megtízszereződött, ma a hallgatói létszám megközelíti a 7000 főt. A hallgatók vonzó, a gazdasági életben keresett szakmák között választhatnak. 2007 őszén elkezdődik a Tiszaligetben a campus építése, s talán 2008/2009-es tanévet a XXI. Századnak megfelelő környezetben kezdhetik a hallgatók és az oktatók egyaránt. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kara Repülő és Légvédelmi Intézeteként működik tovább. Mindkét felsőfokú intézmény országos vonzáskörzetű. Szociális és egészségvédelmi intézmények Bölcsőde Szolnokon a bölcsődei ellátás az országos átlaghoz képest jó. Míg országosan a körülbelül 500 bölcsőde a 0-3 éves korú gyermekek 8%-át tudja fogadni, addig Szolnokon a 8 bölcsőde a 3 év alatti gyermekek körülbelül 13%-át tartja benn a bölcsődei rendszerben. Szolnokon az ezer lakosra jutó bölcsődei helyek aránya tíz év távlatában csökkent. 10 évvel ezelőtt 8 férőhely jutott ezer lakosra, 2007/2008-ban ez 6 bölcsődei férőhely ezer lakosonként. A csökkenés oka részben a foglalkoztatottságban, illetve másrészt a szemléletben bekövetkezett változásnak tudható be. A jelenlegi bölcsődei kapacitás szűkösen felel meg az igényeknek, minden bölcsödébe jelentkező elhelyezést nyer a városban, de a 10 fő helyett 13-14 gyermeket vesz fel a bölcsőde egy-egy gyermekcsoportba. A városban a Városmajor úton működik egy speciális bölcsőde, amely fejlődésben akadályozott kisgyermekek habilitációját is végzi. A HEFOP/2004/4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése című pályázat keretében felújították a Városmajor úti bölcsődét, illetve javítottak a speciális ellátás feltételein. A megújult épület átadása 2006 decemberében megtörtént. A demográfiai adatok kiegyenlített létszámot mutatnak, 650-700 gyermek születik évente Szolnokon, tehát további szűkítésre nincs lehetőség. Száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermek

1000 lakosra jutó bölcsödei férőhely

130

Bölcsődei férőhely szám 460

6

1522

157

195

3

Kecskemét

3456

131

600

5,5

Székesfehérvár

2729

131

380

3,7

Tatabánya

2050

148

312

4,4

Szombathely

2156

137

380

4,8

Szolnok

Bölcsődés gyerekek/fő 2126

Békéscsaba

Városok

Bölcsődék A Bölcsődei Igazgatóság Szolnok, Jósika u. 4. A Bölcsődei Igazgatóság telephelyei: Ellátó szolgáltató szervezetei: Szolnok, Liget u. 4. Engedélyezett. csoportok Férőhelyek száma: száma:

Tagintézményei (bölcsődék): VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

290

2008 FEBRUÁR



1. sz. Bölcsőde Szolnok, Jósika u. 4. 2. sz.Bölcsőde Szolnok, Temető u. 15. 3. sz. Bölcsőde Szolnok, Czakó E. u. 2. 4. sz. Bölcsőde Szolnok, Gorkij u. 52. 5. sz. Bölcsőde Szolnok, Aranyi S. u. 1. 6. sz. Bölcsőde Szolnok, Kolozsvári u. 17. 7. sz. Bölcsőde Szolnok, Móra F. u. 12. 8. sz. Bölcsőde Szolnok, Városmajor u. 31.

8 2 4 4 8 8 6 6

80 20 40 40 80 80 60 60

A Bölcsődei Igazgatóság továbbra is 8 tagintézményének 460 férőhelyén biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását 628 gyermek részére. A bölcsődék feltöltöttségének intézményi szintű aránya 131,84%, a kihasználtságé pedig 96,93 %. A feltöltöttség szintjét illetően egyre magasabbra helyeződik az arány, hiszen a Czakó, a Temető, a Gorkij, a Jósika és a Móra úti bölcsődében 131,52–144,09 %-ig terjed, míg a Városmajor úti bölcsőde egészséges gyermekeit illetően, az Aranyi és a Kolozsvári útiban is 123,96–126,83 % között alakul ez a mutató. A kihasználtság is rendkívül magas: 100,90 – 107,88 %-ig terjed a Czakó, Móra, Temető, Jósika útiban, de a többiben is 85,81 – 96,97 % közötti. A korosztály intézményes ellátásának jellemzői ismeretében ( gyakori megbetegedésekből adódó hiányzások ) egyértelműen a magas csoportlétszámok (10 helyett 14, olykor 15 kisgyermek egy csoportban ) alakították ilyen mértékűvé a mutatókat. Ebből következik, hogy az elmúlt időszakban is az igen erőteljesen fellépő szülői igény volt a jellemző. Egészségügyi ellátás Szolnok Megyei Jogú Város feladata az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás: háziorvosi, háti gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. Felnőtt és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi gyermek Szolgálata önálló jogi személyiségű intézmény, amely a háziorvosok Ezer fenti feladatokon túl anya-, gyermekvédelmi és anyatejgyűjtő száma lakos/fő Városok állomással kapcsolatos feladatokat is ellát. Működési területe Szolnok város területére, illetve a házi Szolnok 54 0,7 gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi ügyeleti ellátás terén Békéscsaba 41 0,6 2007. január 1-jétől Szolnok Többcélú Társulás részére (14 Kecskemét 79 0,7 település) biztosítja. A fogászati ügyeleti ellátást Szolnok Székesfehérvár 66 0,6 lakosai mellett külön megállapodás alapján Szajol, Rákóczifalva és Rákócziújfalu számára is biztosítja. Tatabánya 48 0,6 Szolnokon jelenleg 28 felnőtt házoirvosi és 18 Szombathely 61 0,7 gyermekorvosi praxis működik, a 28 háziorvosi praxisból 27 (96,4%), a 18 gyermekorvosi mindegyike (100%) egészségügyi vállalkozás formájában látja el a feladatát. A házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi körzetek lakosságszáma az alábbiak szerint alakul:


291

2008 FEBRUÁR



Az iskola-egészségügy területén alapvető szerkezeti változás nem volt, az iskola-egészségügyi orvosi ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve került megszervezésre. A 3-14 év közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását 18 házi gyermekorvos, a 14 évet betöltöttek iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos végzi. A fogászati alapellátást a 14 vegyes típusú fogászati praxisból 10, a 9 iskola-ifjúsági szolgáltató pedig mind vállalkozás keretében látja el. A város fogorvosi ügyelete a Móra Ferenc út 9. sz. alatti rendelőben működik.

A parodontológiai szakrendelést 1 orvos, 2 szakdolgozó látja el, a fogszabályozási szakrendelést két fogorvosi szakrendelőbe (Temető út, Sóház út 3-5.) telepítette a város. A szakmai elvárások és az adott védőnői körzet demográfiai helyzetének megfelelően az arányosítás megtörtént. 2005 júniusától 23 területi és 18 iskola/ifjúsági védőnő látja el ezt a feladatot. Szolnok Megyei Jogú Város területén összevont ügyeleti szolgálat működött 2006. december 31-ig. 2007. január 1-jétől a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása útján biztosítja az orvosi ügyeletet 14 település, köztük Szolnok lakosai számára. A város ezeken kívül biztosítja a sportorvosi és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. Kórházi ellátás Szolnok városban két kórház működik. Az egészségügyi reform következtében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház kiemelt súlyponti kórház lett. Megszűnt a Tüdőkórház önállósága, megváltozott funkcióval a Hetényi Kórház része lett. Megmaradt a MÁV Kórház is, amely négyfajta szolgáltatást nyújt: járóbeteg-szakorvosi ellátás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, aktív fekvőbeteg-ellátás, rehabilitáció, utókezelés és gondozás. Mindkét kórház ellát városi és megyei feladatokat is, ezért az összehasonlítás ezen a szinten nyújt értelmezési lehetőséget. Kórházi ellátottság megyei szinten Megyék

Jász-Nagykun Szolnok megye VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

Összes kórházi ágyszám 2699

Kihasználtság

Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy

%-ban 70,2 292

67 2008 FEBRUÁR



Békés megye

2803

70,9

73,3

Bács-Kiskunmegye

3469

69,6

63,8

Fejér megye

2746

73,5

64,1

2112

76,9

66,8

Vas megye

1905

74,8

72

Csongrád megye

3402

74,6

79,7

Komárom-Esztergom megye

Hét megye adatait összevetve a tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak tekintetében Jász-Nagykun Szolnok Megye középtájon helyezkedik el. A kihasználtságot nézve pedig az 6. helyen áll a rangsorban. Fontos feladat, hogy a szükségleteknek (morbiditási, mortalitási viszonyok) megfelelő összetételű betegellátó-rendszer kerüljön kialakításra. Gyógyszertárak Szolnokon 2006-ban 15 közforgalmú gyógyszertár működött, eggyel több, mint 2005-ben. A lakosság számát figyelembe véve minden gyógyszertárra jut legalább 5000 lakos. A helyi gyógyszertárak elhelyezkedésük szempontjából egyenetlen helyzetben vannak, így forgalmuk is változó. A patikák többsége a Tisza jobb partján helyezkedik el, Szandaszőlősön mindössze egy található. Nem sikerült még egy patikát létesíteni, mert a lakosság gyógyszervásárlási szokásai kötődnek a munkahelyek és az egészségügyi intézmények elhelyezkedéséhez. Ezer lakosra jutó / Városok

Gyógyszertárak száma

gyógyszertár

Szolnok

15

5031,6

Békéscsaba

14

4657,6

Kecskemét

24

4576,6

Székesfehérvár

20

5080

Tatabánya

15

4702,7

Szombathely

16

4970,9

Szociális és egészségvédelmi intézmények Kórházak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház MÁV Kórház

Tószegi út 21. Verseghy út 6-8.

Mentőállomás Országos Mentőszolgálat Mentőállomása

Széchenyi krt. 6.

Felnőtt háziorvosi szolgálat Móra F. u. 9.

7 fő házi gyermekorvos 2 fő fogorvos 2 fő házi gyermekorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 1 fő fogorvos (fogszabályozás) 1 fő házi gyermekorvos 2 fő házi gyermekorvos 2 fő felnőtt háziorvos 1 fő fogorvos 6 fő házi gyermekorvos 5 fő felnőtt háziorvos 5 fő fogorvos 4 fő felnőtt háziorvos 4 fő felnőtt háziorvos

Temető út 1.

Rozmaring u. 2.: Munkácsy M. u. 26.

Széchenyi I. krt. 129.

Kolozsvári u. 29. Tóth F. u. 2-4.: VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

293

2008 FEBRUÁR



1 fő fogorvos 2 fő háziorvos 3 fő fogorvos : 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő felnőtt háziorvos 2 fő fogorvos 3 fő fogorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő felnőtt háziorvos 1 fő fogorvos 1 fő fogorvos

Ságvári E. krt. 5.: Zagyvaparti s. 4. Zagyvaparti s. 5. Abonyi u. 38. Városmajor út 60. Sóház u. 3-5. Csallóköz u. 33. Gyökér u. 5. Napsugár u. 34. Baross G. u. 41. B. ép. A lépcsőház fsz. 1. Vörösmező u. 90. Szakrendelők JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet járóbeteg szakellátás MÁV Kórház és Rendelőintézet Járóbeteg-szakellátás

Hősök tere 2-4. Verseghy út 6-8.

Gyógyszertárak Agora Patika CARITAS Fehér Kereszt ÍZISZ Gyógyszertár Kígyó Gyógyszertár Kolozsvári Gyógyszertár Korona Patika Kossuth Patika Széchényi Gyógyszertár Szent István Patika Szent Orbán Patika Fekete Sas Gyógyszertár Magiszter Gyógyszertár Szent Miklós Gyógyszertár Városmajori Gyógyszertár

Ságvári krt. 23. Patika Tószegi u. 21. Gyógyszertát Baross út 5. Jubileum tér 5. Indóház u. 23. Kolozsvári u. 23. Dózsa Gy. U. 8-13. Kossuth tér 7-8. Széchényi krt. 129. Verseghy út 5. Munkácsy u. 15. Kacsa u. 12. Széchényi I. krt. 121. Tóth F. u. 2/6. Városmajor út 55.

Öregek napközi otthona Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény Központi Telephely,II. sz. Idősek Otthona Kaán K u. 20. I. sz. Idősek Otthona Eötvös tér 7. III. sz Idősek Otthona Abonyi u 32. Egyéb szociális ellátás Területi Gondozó Szolgálat Központ Fiumei u. 7. I.számú Gondozási Központ Thököly u. 13. II. számú Gondozási Központ Városmajor u. 33. III. számú Gondozási Központ Tószegi u. 1 Irgalmas u. 3. IV. számú Gondozási Központ Abonyi u. 32. V. számú Gondozási Központ Gagarin u. 27. VI. számú Gondozási Központ Radnóti u. 40. VII: számú Gondozási Központ Fiumei u. 7. „ Liget Otthon „ Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye Liget út Humán Szolgáltató központ Városmajor út 67/a Testnevelési és sportintézmények VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

294

2008 FEBRUÁR



Szolnokot pezsgő sportélet jellemzi, közel 70 sportegyesületben, sportszervezetben mintegy 50 sportágat művelnek a városban. A város természeti adottságai elsősorban a vízi sportoknak kedveznek, de nagy múltú hagyományokra tekintenek vissza a légi sportok is a Szandai réten lévő sportrepülőtérre támaszkodva. Országos jelentőségű a kosárlabda, jelentős hagyományai vannak a labdarúgásnak, és az atlétáink is szép sikereket érnek el. Az elmúlt 10 évben számos változás következett be a testnevelési és sportlétesítmények terén: megszűntek, és újak létesültek. Fürdők, uszodák Tisza Szálló és Gyógyfürdő Tiszaligeti Termálstrand- és Élményfürdő Kanizsa Tivadar Városi Tanuszoda

Verseghy park 2. Tiszaligeti sétány Kassai u. 29.

Sporttelepek Tiszaligeti körcsarnok Tiszaligeti Stadion Tiszaligeti Teniszcentrum Tiszaligeti Tanmedencés Épület (kajak-kenu tanmedence, kondicionáló terem) Holt-Tiszaparti Vízisporttelep Milléri Szabadidő Központ Szolnoki MÁV SE Véső úti Sporttelepe Főiskolai csarnok MÁV Lövészklub Szandai Sportrepülőtér Zöld Ház tornaterme Wágner G. úti Sport– és Szabadidő Központ Kereskedelmi ellátó és szolgáltató intézmény Kiskereskedelem Szolnok földrajzi helyzetéből adódóan kiskereskedelmi központ. Az összehasonlításban a boltok számát tekintve Szolnok az ötödik helyen áll, tízezer lakosra jutó ellátottság tekintetében viszont az ellátottság meghaladja az országos átlagot. Az utóbbi évek fejlődésének köszönhetően valamennyi nagyobb áruházlánc üzlete megtalálható a városban, amely megfelelő kínálatot nyújt mind a helyi, mind a környékbeli települések vásárlóinak Kiskereskedelmi üzlethálózat Városok

Kiskereskedelmi boltok száma

Szolnok

1537

Ellátottság bolt/tízezer lakos 204

Békéscsaba

1201

184

Kecskemét

2298

209

Székesfehérvár

2027

200

Tatabánya

989

140

Szombathely

1617

203

Szeged

3323

202

Megnevezés

Tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet

Jász-Nagykun-Szolnok megye

148

Észak-Alföldi Régió

159

Ország

165


295

2008 FEBRUÁR



Áruházláncok CORA 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1. Praktiker 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1/a OBI 5000 Szolnok, Felső Szandai rét Média Mark 5000 Szolnok Felső Szandai rét 1. TESCO 5000 Szolnok, Téglagyári út 30. COOP Üzletlánc COOP Mini ABC 5000 Szolnok Verseghy u. 28/a Szanda ABC 5000 Szolnok, Vörösmező u.2. Vosztok ABC 5000 Szolnok, Vásárhelyi u. 3. Jólét ABC 5000 Szolnok, Baross u. 58. Munkás ABC 5000 Szolnok, Tószegi u. 8. Barátság ABC 5000 Szolnok, Bajcsy ZS u. 6. 112. számú ABC 5000 Szolnok, Abonyi u. 38. Maxi- COOP ABC 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 10-12. Széchényi ABC 5000 Szolnok, Széchényi krt 123. Tiszavidék Áruház 5000 Szolnok, Ady Endre út 28. Meder ABC 5000 Szolnok, Rákóczi út 26. Szolnok ABC 5000 Szolnok, Jubileum tér Bőség Áruház 5000 Szolnok, Krúdy u. 32. 111sz. COOP ABC 5000 Szolnok, Krúdy u.108/c. Interspar/ Spar 5000 Szolnok, Mátyás király u. 29. 5000 Szolnok, Ady E. út 28/a CBA 5000 Szolnok, Ady E. út 5000 Szolnok, Gorkiju. 55 5000 Szolnok, Kassai út 76 PLUS 5000 Szolnok, Városmajor u. 34. 5000 Szolnok, Ságvári E. krt 25/a 5000 Szolnok, Széchényi krt LIDL 5000 Szolnok, Délibáb u 6. 5000 Szolnok, Széchényi krt 4/b Vendéglátás A vendéglátóhely számának áttekintésénél Szolnok a vizsgált települések között a hatodik helyet foglalja el, az ellátottság tízezer lakosra vetítve mind az országos, mind a régió átlagot meghaladja. Ellátottság vendéglátóhely/tízezer fő

Városok

Vendéglátóhelyek száma

Szolnok

431

57

Békéscsaba

469

72

Kecskemét

628

57

Székesfehérvár

533

52

Tatabánya

275

39

Szombathely

451

57

Szeged

911

55

Megnevezés

Tízezer lakosra jutó vendéglátóhely


54


53

Ország

56

Vendéglátás VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

296

2008 FEBRUÁR



Árkád Étterem Szolnok, Magyar út 1. Bajnok Étterem Szolnok, Baross út 3. Európa Étterem és Vendégház Szolnok, József a. út 83. Galéria Étterem Szolnok, Szapáry út 1. Nádas Étterem, Petőfi S. út 6. Szolnoki Halászcsárda Söröző Szolnok, Damjanich út 1. Véndiák Szolnok, Ady Endre u. 9. Baross Étterem-Kávézó Szolnok Baross u. 52. „Alföld- Kapuja” Vendéglő Szolnok, Debreceni út Kereskedelmi szálláshelyek Szolnokon a szálláskínálat széles keretek között mozog, magában foglalva a fizetővendéglátást, a kempingek, ifjúsági szállások, panziók, szállodák és gyógyszállók kínálatát. 2006-ban a településen 8 szálloda, ebből egy gyógyszálló; 3 panzió, 2 ifjúsági szálló, 1 kemping és 25 fizető-vendéglátó kínálta szolgáltatásait. A szállodák közül 2 db négycsillagos, 4 db háromcsillagos és 2 db kétcsillagos besorolással üzemelt 2006-ban. A szálláskapacitás alakulása az elmúlt három évben az egyes szálláshelytípusoknál eltérően alakult. Az ifjúsági szállók és kempingek száma az elmúlt években nem változott, előbbiből 2, utóbbiból 1 működött.

Városok

Kereskedelmi szálláshelyek összesen

Ellátottság kereskedelmi szálláshely/tízezer fő

Szolnok

1257

17

Békéscsaba

1234

19

Kecskemét

2292

21

Székesfehérvár

2009

20

Tatabánya

668

9,4

Szombathely

2138

27

Megnevezés

Tízezer lakosra jutó kereskedelmi szállás


28


24

Ország

31

Szálláshelyek Garden Hotel Szolnok Tiszaliget Hotel Pelikán Szolnok, Jászkürt út 1. Hotel Tisza Szolnok,Verseghy park 2. Hozam Hotel Szolnok, Mária út 27. Sóház Hotel Szolnok, Sóház út 4. Trojka Vendégház Szolnok Tiszaligeti sétány 5. Turisztikai és Szabadidőközpont Szolnok Tiszaliget Alcsi- Holt- Tisza Szabadidőközpont Szolnok, Tiszaliget Motel és Kemping Szolnok, Tiszaliget Millér Panzió és Kemping Szolnok, Millér telep 1. Egyéb szolgáltatások Bankok Budapest Bank Szolnok, Hősök tere 1. CIB Bank Szolnok, Szapáry út 22. Citibank Szolnok, Kossuth Lajos út 7. Erste Bank Szolnok, Baross út 8 és Nagy Imre krt 8/a FHB Bank Szolnok Szapáry út 23. Uni Credit Bank Szolnok, Baross út 27. VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

297

2008 FEBRUÁR



K&H Bank Szolnok, Szapáry út 25-29. MKB Bank Szolnok Baross út 10-12. OTP Bank Szolnok Szapáry 31. Baross út 18.; Nagy Imre krt. 2/a Raiffeisen Bank Szolnok, Szapáry út 22. Volskbank Szolnok Sólyom út 3. Szolgáltatók Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt Szolnok, Vízmű út. 1. E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt Szolnok, Verseghy u.3. TIGÁZ Szolnok Thököly út 79. REMONDIS Szolnok Zrt. Szolnok, József A. út 85. PR Telecom Szolnok-Szandaszőlős Molnár F. út 2. UPC Szolnok Ságvári krt 2/a Pannon Gsm-Pannon Partner Szolnok, Baross u. 38. Vodafone Magyarország Zrt. Szolnok Szapáry u. 25/29 T-COM Szolnok, Baross u.16. Temetők Római Katalikus Temető Szolnok, Kőrösi út 2/a Temetkezési szolgáltatók Kegyelet Temetkezési Kft Temetkezési Bt Szolnok Temető út 10. Hulladékgyűjtés –hasznosítás MÉH Nyersanyaghasznosít Zrt Dél –magyarországi telepe Szolnok, Piroskai út 1.

Az intézményellátás vizsgálatának összefoglalása A meglévő intézményeket, illetve intézményhálózatot tételesen összegyűjtöttük és területi elhelyezkedésüket feltérképeztük, valamint a hasonló nagyságrendű településsekkel az ellátás mennyiségi mutatóit összehasonlítottuk az intézmények, intézményterületek című fejezetben. Néhány gondolat összegzésként: Szolnok az alapellátást az állandó népességnek biztosítja. A városnak magasabb szintű ellátást az agglomeráció, ill a környék településeinek kell szolgáltatni, hiszen a térségben lévő nagyobb települések nem rendelkeznek közép- ill. felsőszintű intézményhálózattal, illetve Szolnok megyejogú város. Az alapellátás hálózata kiépült, az intézmények kihasználtsága jó. Az óvodai és az általános iskolák pedagógiai programjai a követelményeknek megfelelőnek, a berendezések jónak mondhatók, de az épületek felújításra, modernizálásra szorulnak. A középfokú oktatási intézmények a szolnoki és Szolnok Kistérségből érkező fiatalok ellátásán túl regionális szerepet is betöltenek. A várható demográfiai csökkenés miatt az iskolák oktatási struktúráját az igényeknek megfelelően kell átalakítani. Jelenleg a szakképzés átalakítása a kezdeteknél tart.A Városi Kollégium öt tagintézménnyel, de egy igazgatás alatt működő intézményként biztosítja a vidéki középiskolás tanulók elhelyezését. Szolnok felsőfokú oktatása jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, remélhetőleg a további fejlődést segíti a 2008. szeptemberében átadásra kerülő 9000 m² Campus épülete.Az egészségügyi ellátást tágabb térségben a Hetényi Géza Kórház intézményei biztosítják. Az intézmény fejlesztése pályázatok útján folyamatosan valósul meg. A kulturális élet intézményei megvannak a városban. A meglévő intézmények elegendőek a lakosság kulturális és szórakozási igényinek kielégítéséhez. A kulturális kínálatot az egyre színesebb rendezvények sora is gazdagítja, a Tisza-parti Nyár rendezvénysorozat nagy tömegeket vonzott a városba, a hagyományosan megrendezésre kerülő Gulyásfesztivál pedig egyre több nemzetközi vendéggel gazdagodik évről-évre. A város jelenében és jövőbeni célkitűzéseiben a művészetek és a kiemelt szerepet kap. VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

298

2008 FEBRUÁR



A kereskedelmi ellátás országos összehasonlításban kiemelkedően jó. A város kereskedelmi, szolgáltató jellegének fokozása a városfejlesztés egyik alapvető célja lehet. Szolnok turisztikai kínálatának alapját a természeti értékek, és a gazdag kulturális élet adja. A városban végbemenő fejlesztések, mint a Kossuth tér átépítése, a Tiszaliget fejlesztése, a gyalogosés kerékpáros híd megépítése, illetve a Szapáry utca átalakítása mind-mind egy élhetőbb Szolnokot, egy barátságosabb és vonzóbb városképet eredményeznek majd, mely várhatóan a turisztikai mutatók alakulására is kedvező hatással lesz.

A felhasznált adatok a KSH 2006. évi statisztikai adattárából kerültek felhasználásra.


299

2008 FEBRUÁR



6. SZ MELLÉKLET KÖZBIZTONSÁGI TERV (részanyag az integrált városfejlesztési stratégiához) I. Szolnok város bűnügyi és közbiztonsági helyzete A város bűnügyi és közbiztonsági helyzete értékelése során a Szolnoki Rendőrkapitányság ügyforgalmi 1 valamint az Egységes Rendőrségi, Ügyészségi, Bírósági statisztika (ERÜBS) adataira támaszkodhatunk. Míg az előbbi a helyben ismertté vált deliktumokról mutat reális képet, addig az utóbbi a bűnözés valós terjedelméhez közelít jobban. Ennek megfelelően tekintsük át az elmúlt öt év, és kiemelten az elmúlt 2006. esztendő változásait.

Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása Szolnokon 2002-2006. évben 5000 4800

4744

4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200

4228 4016 3870

3953

3863 3600

3581 3309

3404

3000 2002

2003

2004 Robotzsaru

2005

2006

ERÜBS

Ha először az ismertté vált bűncselekmények alakulást vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2002 óta 3600 ügyszám körüli stagnálásról beszélhetünk. A bűnözés össztársadalmi jelenség, melynek terjedelmére minden olyan közéleti és gazdasági folyamat hatással van, mely a társadalom egyes tagjainak életét befolyásolja. Az értékelt időszakban lezajlott társadalmi folyamatok tükrében településünkön szinte alig változott a helyzet, és főként nem romlott az ország más területeivel ellentétben. Előre kell vetítenünk ugyanakkor, hogy 2007-ben mintegy 30 %-os emelkedés prognosztizálható. A bűncselekményi struktúrán belül a vagyon elleni deliktumok túlsúlya dominál, mely évről-évre kisebb mértékben csökken. Nőtt viszont a közrend, és a személy elleni bűncselekményeké, mely főként a testi sértés és a garázdaság bűncselekmény nagy arányával magyarázható. Mindez összefügg a városban üzemelő szórakozóhelyek nagy számával. A gazdasági bűncselekmények aránya csupán 3,3 A bűncselekményi struktúra 2006. évben %, ám az e deliktumokkal okozott kár valamennyi, a Személy elleni Közlekedési Házasság, ifjúság, tulajdonviszonyokat támadó bűncselekménnyel bcs.-ek 4,7% bcs.-ek 4,8% nemi erkölcs elleni bcs.-ek 2,0% (vagyon elleni, és gazdasági együttesen) okozott kár Államig. és Állam és emberiség 46 %-át teszi ki, és igen jelentős látenciával kell igazságszolg. elleni bcs.-ek 0,0% számolni, tehát amit látunk az a jéghegy csúcsa. elleni bcs.-ek 0,4% A vagyon elleni bűncselekmények kategóriáján belül Közrend elleni főként a kis kárértékkel járó lopás a jellemző, ezen bcs.-ek 21,3% belül a dolog elleni erőszakkal elkövetett cselekmények aránya 15-20 % között változik. A Vagyon elleni város teljes területére jellemzőek a besurranásos Gazdasági bcs.-ek 63,6% bcs.-ek 3,3% lopások, melyek nem csak magánlakásokban, hanem közintézményekben és irodaházakban is sűrűn előfordulnak. Szinte évről évre válnak ismertté olyan bűncselekmény-sorozatok, melyek kriminalisztikai jellemzői csak meghatározott településszerkezetű városrészekre vonatkoztathatók, így az 1

Az ügyforgalmi adatok a Szolnoki Rendőrkapitányság Robotzsaru 2000 ügyforgalmi és ügyfeldolgozó rendszerének adatain alapulnak


300

2008 FEBRUÁR



elkövetési helyek is jellegzetesek. Ilyen például a városszerte hengerzár-töréssel, vagy zárfésüléssel társasházi lakások sérelmére elkövetett betörések. Más szempontból érdemel említést az épülőfélben lévő, valamint felújítás alatt álló lakások, illetve lakóházak tekintetében elkövetett lopások, melyek elkövetési tárgyai leggyakrabban épületgépészei berendezések, szerszámok, szerszámgépek, illetve különféle építkezési anyagok. Szolnok területére az időnként előforduló Lopás - betöréses lopás bűncselekmények sorozatoktól eltekintve a gépjárműlopás alakulása Szolnokon 2002-2006. évben nem jellemző. Az elkövetők felderítése /Robotzsaru/ után az ilyen jellegű deliktumok, az új bűnözői csoportok felbukkanásáig szinte megszűnnek. Más a helyzet a gépkocsi 2500 387 feltörésekkel, amelyek városszerte 354 310 2000 298 260 előfordulnak, veszélyeztetett területnek 1500 számít a JNSZ Megyei Hetényi Géza 1912 1854 1000 1780 1678 Kórház és a Kőrösi úti temető környéke, 1583 a belváros és a Széchenyi lakótelep. 500 A legsúlyosabb vagyon elleni 0 bűncselekmény a rablás, melyre 2002 2003 2004 2005 2006 leginkább az útonállás-szerű elkövetés a Lopás Betöréses lopás jellemző, azonban egyre sűrűbben fordul elő főként idősek sérelmére, lakásukba éjszaka, erőszakkal behatolva történő elkövetési magatartás is. Még ennél is veszélyesebb az iskolákban, a gyermekek között terjedő erőszak, melyre leginkább a csoportos elkövetés jellemző. Az előforduló rablásoknál mind gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor a tettes fegyveresen vagy felfegyverkezve követi el a bűncselekményt. Egyes vagyon elleni bűncselekmények alakulása Szolnokon a 2002-2006. évben /Robotzsaru/ 400

387 354

350

310 298

300

260 250

214 200

255 213

179

216

217 200 207

195

193 187

150

170

164 111

100

114

118

109

50

37 20

15 22

0 2002

2003 Rablás Kerékpárlopás

2004 Betöréses lopás Csalás

32

41

32

32

2005

2006

Gépkocsiból lopás Rongálás

A korábban jelentős számban előforduló falfirkálás a 2004. óta jelentősen visszaszorult, ugyanakkor a közterületi rongálások időnként problémát jelentenek.


301

2008 FEBRUÁR



2002-től kezdődően évről-évre nőtt a garázdaságok száma Szolnokon, Testi sértés és garázdaság bűncselekm ények alakulása amiben az elmúlt évben kisebb 2002-2006. évben visszaesés következett be. Ezzel 190 szemben a testi sértések száma volt a 200 190 174 legmagasabb az elmúlt évben. 170 180 164 167 158 170 Részben kapcsolódik a 160 szórakozóhelyek működéséhez az 139 150 130 140 alkohol, és a kábítószer jelentősége a 121 130 109 120 bűnelkövetésben. 2001-2005. év 110 viszonylatában azt figyelhettük meg, 100 2002 2003 2004 2005 2006 hogy az alkohol szerepe csökkenő tendenciát mutatott, ezzel szemben testi sértés garázdaság valamelyest nőtt a kábítószer, valamint a kábító hatású anyagoké. Az elmúlt évben kábítószer bűncselekmény elkövetése miatt lefolytatott 16 eljárás nem nevezhető soknak. 2004. év óta túladagolásos haláleset nem fordult elő területünkön. Természetesen e bűncselekmény kategória látenciája is meglehetősen magas, valódi terjedelmét megbecsülni is nehéz. Tény, hogy a fogyasztóként büntetőeljárás alá vontak jelentős része fiatalkorú. Mindemellett Szolnokra a közterületi terjesztés nem jellemző. A közbiztonsági helyzet értékelése során figyelmet kell fordítanunk, hogy a visszaesők aránya több mint 47 %. 2 Közöttük igen magas azon elkövetők aránya, akik a bűnözést „hivatásszerűen”, kellő tapasztalattal felvértezve űzik. Továbbra is igaz, hogy a kiskorú bűnelkövetők száma magas, annak ellenére, hogy 2005-höz képest kissé csökkent. A legveszélyeztettebbek a disszfunkcionálisan működő családi környezetben élő gyermekek, akik gyakran már 9-10 éves korban elkövetik csekély tárgyi súlyú Az ismertté vált gyermekkorú és fiatalkorú cselekményeiket. A kiskorú elkövetők alakulása Szolnokon 2002-2006. évben bűnelkövetések struktúrája jelentősen hasonlít a felnőtt bűnelkövetések szerkezetére, főként a vagyonelleni 180 155 deliktumok dominálnak. A kiskorú 160 bűnelkövetők hátterében gyakorta 127 124 140 119 109 101 vélelmezhető felnőtt „felbujtó”, aki a 120 95 100 85 büntethetőséget kizáró okok ismeretében 80 kihasználja kiszolgáltatottságukat, 52 60 hiszékenységüket. A kiskorúak, a család 32 40 vagy gondviselő által nem biztosítható – 20 korosztályra jellemző – szükségleteik 0 kielégítésére, leginkább kortársaik 2002 2003 2004 2005 2006 sérelmére, válogatás nélkül követnek el lopást, gépkocsi feltörést, esetenként Gyermekkorú elkövető Fiatalkorú elkövető csoportos rablást. Bűncselekményekkel okozott kár Szolnokon az ERÜBS szerint (millió Ft)

4000,0 3500,0 3000,0 2500,0

2925,4

2000,0 1500,0 1000,0 500,0

615,2

942,8

633,7 833,3

472,4

447,5 314,2

510,6

722,1

0,0 2002

Személy elleni bűncselekményeiket a társas elkövetés, az indokolatlan erőszak, és igen gyakran a brutalitás jellemzi. A konkrét nyomozások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt két évben nőtt a kiskorúak és az időskorúak, valamint a helyzetüknél fogva kiszolgáltatottak veszélyeztetettsége.

2003

Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár

2004

2005

2006

Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke

A bűncselekményekkel okozott kár az értékelt időszakban hullámzó volt, de 2004 óta emelkedő trend érvényesül, melyet a vagyon elleni

2

Valamennyi büntetőeljárás ERÜBS adatit figyelembe véve. VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

302

2008 FEBRUÁR



deliktumokkal okozott kár növekedése generál. 3 Az összkár értéke 2005 óta meghaladja az 1 milliárd Ft-t, ezzel szemben a kármegtérülési mutató igen alacsony, mindössze 7-9 % között változik. A bűncselekmények területi elrendeződését vizsgálva a város bűnügyi térképén jól látható, hogy továbbra is a belváros a legfrekventáltabb, az itt elkövetett jogsértő cselekmények jelentős része éppen arra a területre összpontosul, ahol a terület-felügyeleti rendszer kiépítését tervezzük.

A térfigyelő rendszer tervezett körzete

Figyelmet érdemel a bevásárlóközpontok veszélyeztetettsége, melyek közül kiemelkedik az Interspar, valamint a Cora-Obi-Praktiker-Média Markt. Ezeken a helyeken nem csak vagyon elleni bűncselekmények történnek, hanem a parkolókban a gyakori koccanások és az ezekkel együtt járó helyszínelhagyásokkal valósítanak meg számos közlekedési bűncselekményt. Emellett jól megfigyelhető a vasútállomás, a Hetényi Géza Kórház, a temető, és a strandok érintettsége is. A közterületek rendjét befolyásolja a közlekedés biztonsága is. A bevásárlóközpontoknál (Cora, Interspar, és lassanként a Tesco környékén) a parkolókban sok baleset következik be, melyek túlnyomórészt csupán anyagi kárral járnak, személyi sérülés elvétve történik. Ha a balesteket súlyosságuk szerint vizsgáljuk, már más képet kapunk a baleseti gócpontok valódi veszélyességéről. 4 Így már azt láthatjuk, hogy az említett parkolóknál sokkal veszélyesebbek a 4., a 442. számú főút egyes szakaszai, de legalább ennyire veszélyesek a belváros nagyobb kereszteződései. Különösen veszélyeztetettnek számít az Ady Endre és a Thököly út. A személyi sérüléssel járó balesetek esetében a fő baleseti ok a gyorshajtás. A bel- és külterületen bekövetkezett balesetek súlyossági fokában, azok okaiban jelentős eltérés mutatkozik. Szerencsére a

3

A diagram csak a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekménnyel okozott kárt tartalmazza, mivel a más bűncselekmények által okozott kár jelentéktelen.


303

2008 FEBRUÁR



belterületi balesetek túlnyomó többsége csupán anyagi kárral jár, ugyanakkor a külterületen arányait tekintve nagyobb hányadban fordulnak elő személyi sérüléssel járó események. Az alábbi két diagram a bel- és külterületen történt balesetek adatait tartalmazzák súlyosság szerinti megoszlásban.

A bekövetkezés helyét tekintve a 4. sz. főút és a 32. sz. főút 3 48 5 számít baleseti15 73 leg frekventáLtabbnak, növeke20 dés tapasztalható a 4625. sz. 85 úton, ugyanakkor 532 a halálos kimenetelű balesetek száma Szolnok Halálos Súlyos Könnyű Anyagikáros Halálos Súlyos Könnyű Anyagikáros belterületén 2-re csökkent. Javulás következett be az ittasan okozott balesetekben is, arányuk az összbalesetekhez képest 10,93 %, mely az előző évhez képest (11,25%) csökkenést mutat. Közlekedési balesetek alakulása Szolnok külterületén 2006. évben

Közlekedési balesetek alakulása Szolnok belterületén 2006. évben

II. Az akcióterületek fejlesztése, a projektelemek hatása a város közbiztonságára VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

304

2008 FEBRUÁR



Szolnok sem mentes a nagyvárosi bűnözési jelenségektől, országos viszonylatban a közepesen fertőzött települések közé sorolható. A városban jelenleg nem a szervezett bűnözői csoportok közötti leszámolások vagy a pénzintézetek elleni fegyveres támadások gyakorisága jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy megnőtt a bevásárló- és a nagy tömegeket vonzó szórakozóhelyek kriminalitása, a nagyszámú gépjárműparkkal összefüggő, első sorban vagyon elleni bűncselekmények száma. A motiválatlan közterületi rongálások, időnként előforduló falfirkálások is jelentős kárt okoznak a magán és jogi személyeknek, önkormányzatnak egyaránt. Számos körülmény együttes hatása, illetve bizonyos objektív okok, melyek az egyén deviáns személyisége nélkül is olyan kényszerítő erőt jelentenek, mely a bűnözés felé taszítják az embert. Ezek között első helyen a szociális és anyagi helyzetet emelhetjük ki. A társadalom perifériájára szorult, szakképzetlen, emiatt munkanélkülivé vált, elszegényedett emberek az alkalmi munkavégzésből szerzett kevéske jövedelmüket gyakran egészítik ki bűncselekmények elkövetésével. Ez különösen igaz a legrosszabb helyzetben lévő hajléktalanok esetében. Az egyes városrészek a népsűrűségtől, a beépítettség mértékétől, a közművesítés állapotától, a lakosság összetételétől függően eltérő fertőzöttséggel és veszélyeztetettséggel bírnak. A. Belváros A bűncselekmények területi elrendeződését vizsgálva a legfrekventáltabb városrész, a jogsértések túlnyomó többsége a város belterületének csupán 30 százalékát kitevő, de legsűrűbben lakott belváros területére összpontosul. Itt található a forgalmas szórakozó és bevásárló helyek nagy többsége, a pénzintézetek, és a hivatalok döntő többsége, ezért a városba látogatók nagy része is erre a területre érkezik. A lakosság ellátását biztosító kereskedelmi és vendéglátóhelyek, a parkolók vonzzák a bűnelkövetőket. A közösségfejlődést elősegítő rehabilitáció (Városközpont I. és II., Szapáry rehabilitáció…stb.), a termálközpont megvalósításával adódó lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltését biztosítják, melyek csökkentik az elkövetővé és/vagy sértetté válás kockázatát. A megnövekedett gépjárműforgalom további, biztonságos parkolóhelyekkel történő kiszolgálása –figyelemmel a térfigyelő rendszer közeli üzembeállítására- a közlekedési szabálysértések, vagy bűncselekmények számának kedvező alakulásához vezethet. (A területfelügyeleti rendszerek eddigi alkalmazásának országos tapasztalatai azt mutatják, hogy a bűncselekmények területi átrendeződésétől nem kell tartani. Ennek magyarázata, hogy a védeni kívánt értékek, a potenciális sértettek a kamerával védett területen maradnak, ellenben jelentősen megnő a lebukás kockázata.) A várható eredmények a lakosság szubjektív biztonságérzetét növelik. B. Tiszaliget, Szandai rétek A Tiszaliget bűnügyi fertőzöttsége időszakos jellegű, a strandok, valamint a sportlétesítmények látogatottságához kapcsolódik. A Szolnoki Főiskola új létesítményének megépítését követően tovább fog nőni a Tiszaligetbe irányuló gyalogos és gépjárműforgalom. A megnövekedett forgalom és a modern létesítmények nagyszámú látogatóinak (ezen belül kiemelten a diákok) összpontosulása a viszonylag kis területen várhatóan kihatással lesz az ottani közbiztonságra. A Szandai réten lévő nagy bevásárló központok jelentősen növelik a városba irányuló személy és gépjármű forgalmat, és közvetlen hatással vannak az adott terület közbiztonsági helyzetére. Ezeken a helyeken vagyon elleni bűncselekmények történnek, a parkolókban gyakoriak a koccanások és az ezekkel együtt járó helyszínelhagyásokkal megvalósított közlekedési bűncselekmények. A beruházások -termálközpont, szabadidő központ …stb- megvalósítása a város egésze szempontjából alkalmas a bűnözést csökkentő pozitív hatások kifejtésére azáltal, hogy lehetőséget biztosít minden korosztály számára a szabadidő hasznos eltöltésére, az önmegvalósításra és a testi, lelki egészség megőrzésére. Ezek a hatások főként hosszútávon jelentenek eredményt. C. Alcsi városrész A városrész bűnügyi szempontból kevésbé fertőzött területnek számít, közbiztonsága viszonylag jónak mondható. A Mester úti laktanya, a területen található tó rehabilitációja, illetve szabadidő és rekreációs központ létrehozása A megvalósítani tervezett beruházások, várhatóan hozzájárulnak ezen területek viszonylag jó közbiztonsági színvonalának fenntartásához. A várható eredmény, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetének negatív irányú változása nem következik be. VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

305

2008 FEBRUÁR



D. Széchenyi városrész A Széchenyi városrész sokszintes társasházai, a parkolók értékelések szerint vonzza a bűncselekmények elkövetőit. A lakótelepen található megyei gyermekotthon, valamint a lakótelepen élő nagyszámú kiskorú részére biztosítani kell a lakóhelyéhez közeli szabadidő eltöltésének lehetőségét, mellyel csökkenthető a csavargó kiskorúak száma és ezáltal a korosztálynak a veszélyetetettsége. A lakóépületek és a lakókörnyezet rehabilitációja (pl: közterületek közvilágításának fejlesztése, gyalogos átkelők létesítése) csökkentik a bűnalkalmakat, biztonságosabbá teszik a közlekedést. A sport és szabadidő központ megvalósítása a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja, ezzel csökkentve az elkövetővé és/vagy sértetté válás kockázatát E. Nyugati városrész Jellemző a nehéz anyagi helyzetben élők számának gyarapodása, mely jelentős mértékben érinti a roma népességet. Utóbbiak a város ezen részein igen rossz szociális körülmények között élnek, melynek bűnözést gerjesztő hatása kimutatható. Számos olyan család van, melyből a vétőképes korúak mindegyike büntetett előéletű, vagy már büntetőeljárás hatálya alatt áll. A területen a szegregálódott populáció és az ehhez kapcsolódó negatív jelenségek növekedésével megfigyelhető az ingatlanárak drasztikus csökkenése, amely tovább fokozza az elszegényedett rétegek odatelepülését. A közbiztonsági helyzet romlása mellett számítani kell az épített és természetes környezet pusztulásával (színesfémlopások, illegális fakivágás …stb.), valamint közegészségügyi és járványügyi problémákkal is. Az Ipari Park, a Logisztikai Központ munkahelyteremtő fejlesztése várhatóan csökkenti a vagyon elleni bűncselekmények számát, mivel elősegítheti a jövedelemhez jutást, csökkentheti a megélhetési és a hivatásszerű bűnözést. A romatelep felszámolása, a szegregálódott lakosság számára élhető környezet kialakítása a munkahelyteremtéssel együtt fenntartható fejlődést biztosít a városrész számára és jelentősen hozzájárul a bűnözést gerjesztő kriminogén hatások csökkentéséhez. F. Déli városrész A növekvő munkanélküliségnek a vagyon elleni bűnözést gerjesztő hatása feltétlenül közrejátszott az elmúlt évek közbiztonsági helyzetére, mely ugyan nem erre a városrészre jellemző, azonban az Ipari Park bővítése -munkahelyek létesülése okán- a közbiztonság alakulására mindenképpen pozitív hatással lehet a város egészére. Elősegíthető a jövedelemhez jutás, csökkenthető a megélhetési és a hivatásszerű bűnözés. G. Tiszaliget, Szandaszőlős, Alcsi-sziget A város családi ezen házas övezetei szintén kevésbé fertőzött területek, ugyanakkor a térségben folyó építkezések és felújítások miatt gyakori az építési törmelék, hulladék illegális elhelyezése, mely veszélyezteti a megóvandó természeti környezetet, kiemelten a Holt-Tisza szakaszát. A hulladék elhelyezésén túl az üdülőövezetben a közművek kiépítetlensége szintén környezetkárosító hatású. Az üdülőövezetre jellemzőek még a hétvégi ház-feltörések, valamint a Holt-Tisza élővilágát károsító vagyon elleni cselekmények, a tiltott halászati módszerek alkalmazása következményeként megvalósított állatkínzás, valamint terészetkárosítás és környezetkárosítás bűncselekménye. A megvalósítani tervezett beruházások, várhatóan hozzájárulnak ezen területek viszonylag jó közbiztonsági színvonalának fenntartásához, illetve annak javulásához. A várható eredmény, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetének negatív irányú változása nem következik be. [email protected]


306

2008 FEBRUÁR



6. sz. MELLÉKLET: Partnerségi terv és iratok Partnerségi terv A partnerség alkalmazásának hosszú távú célja hogy városunk, és egyes városrészek hosszú távon élhető környezetet biztosítsanak, az ott lakók igényei szerint. Jelen terv az integrált Városfejlesztési Stratégiai tervvel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó intézkedésekről szóló partnerségi tervet tartalmazza. A városrehabilitációs projektek sikerességének egyik kulcskérdése a lakosság bevonásának módja és mértéke, amely természetesen rendkívül eltérő az egyes projektek esetében. 1. Célkitűzések: Szolnok város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) akkor válhat a jövőbeni fejlesztéseket meghatározó és azokat formáló dokumentummá, ha az abban foglalt ismeretanyag, információ a társadalmi-gazdasági élet minél szélesebb rétegeihez eljut. Ezért célunk: - a célcsoportok teljes körű, célzott tájékoztatása a Terv „megszületéséről”, tartalmáról, annak jelentőségéről, - mindennapjainkban felszínre kerülő, a Tervvel kapcsolatos információk szabad áramlásának, és az információhoz való hozzáférhetőségnek a biztosítása, és - kedvező város imázs kialakításának elősegítése. 2. Célcsoportok • Önkormányzat és intézményei • Megyei Önkormányzat és intézményei • Kisebbségi Önkormányzatok • Civil szervezetek • A város vállalkozói • Társadalmi és gazdasági partnerek • Média, újságírók • A város lakossága 3. A tervezett Kommunikációs eszközök Internet, elektronikus kommunikáció Belső Kommunikáció: − Az IVS tartalma 2008 január eleje óta olvasható az Intraneten az Önkormányzat dolgozói számára − Irányított megkeresések Email-en Külső Kommunikáció: Honlap - Szolnok.hu Az IVS-ról szóló tájékoztató kerül fel a honlapra, ahol lehetőség nyílik interaktív felületen keresztüli kommunikációra vagy Email-en visszajelzésekre, véleményezésekre. Ez a FeedBack (visszajelzés) teszi lehetővé a közvélemény hangulati állapotának az elemzését, a célcsoportok biztosabb beazonosítását és az esetleges változtatások kidolgozását a kommunikációs ütemtervben. Gyakori frissítéssel elérhetőek lesznek az IVS-val kapcsolatos hírek, legfontosabb információk. Médiakampány, sajtókapcsolatok • Sajtóközlemények kiadása • Mellékletek a célcsoportnak legmegfelelőbb újságokban • Rendszeres sajtó-háttérbeszélgetések, folyamatos tájékoztatás Kiadványok • Általános jellegű, alapvető információkat tartalmazó, tájékoztató szóróanyag • Speciális kiadványok a hátrányos helyzetű rétegek számára Egyéb • Tájékoztató jellegű táblák a beruházás megvalósításának mérföldköveihez kapcsolódóan VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

307

2008 FEBRUÁR


• •


Közvéleménykutatások, felmérések, tanulmányok készítése A nagyközönség által sűrűn látogatott helyeken (pl. autóbusz-állomások) plakátok elhelyezése

IVS Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Bevonás eszköze

A város hosszú távú jövőképének kialakítása Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi − A mozgósított tudás különböző formáinak bővítése és gyarapítása − Társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elősegítése − A társadalmi tőke erősítése, társadalmi kapcsolatok mérhető erősítése A lakosság, csoportok, szervezetek, és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek Külső Kommunikáció: - Honlap: www.szolnok.hu - Sajtó - Lakossági fórum – ötletláda, Email - Vállalkozói fórum Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék, visszajelzések Email-en, levelek formájában Belső Kommunikáció: − PH munkatársak ötletei, Osztályokra bontva Információk és tapasztalatok megosztására alkalmasak az ülések, munkahelyi vitaműhelyek (workshop, brainstorming), bizottsági ülések

IVS Partnerségi részvételi forma Bevonás célja Bevonandó célcsoport

Bevonás eszköze

Városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek Külső Kommunikáció: - Honlap: www.szolnok.hu - Sajtó - Lakossági fórum – ötletláda, Email - Vállalkozói fórum Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék, visszajelzések Email-en, levelek formájában Belső Kommunikáció: − PH munkatársak ötletei, Osztályokra bontva Információk és tapasztalatok megosztására alkalmasak az ülések, munkahelyi vitaműhelyek (workshop, brainstorming), bizottsági ülések

IVS Partnerségi részvételi forma Bevonás célja VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

Környezeti állapotban való veszteség és kompenzálása Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Ha konfliktusok alakulnak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek 308

2008 FEBRUÁR



Bevonás eszköze



Bevonás eszköze

IVS



megteremtése Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek Külső Kommunikáció: - Honlap: www.szolnok.hu - Sajtó - Lakossági fórum – ötletláda, Email - Vállalkozói fórum Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék, visszajelzések Email-en, levelek formájában Belső Kommunikáció: − PH munkatársak ötletei, Osztályokra bontva Információk és tapasztalatok megosztására alkalmasak az ülések, munkahelyi vitaműhelyek (workshop, brainstorming), bizottsági ülések Anti-szegregációs stratégia Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal A szegregáció felszámolása az érintettek igényeinek figyelembe vételével történjen. Ha konfliktusok alakulnak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek megteremtése Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek − Támogató eszközök (jegyzetek, közös ötletelés, hangsúlyok meghatározása, megerősítés) tematikus műhelyek sorozat során: különböző nézőpontok megértéséhez járul hozzá, ötletszerzés, fontossági sorrend felállítása − Kommunikáció: Honlap: www.szolnok.hu Sajtó Lakossági fórum – ötletláda, Email − A napi gyakorlatba való átültetés: biztosítani, hogy a hátrányos területek szükségleteit kezelték, vagy legalábbis foglalkoztak a megoldásával Integrált városfejlesztési stratégia tervezésével és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: − A különböző szakpolitikai területek koordinációja, és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete − A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között − A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása 309

2008 FEBRUÁR


Partnerségi részvételi forma

Bevonás célja


Bevonás eszköze



Bevonás eszköze



Bevonás eszköze



Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Lakosság véleményezése a képviselőkön keresztül Kedvezményezettek (célcsoportok) bevonása: a konszenzus keresés fórumaként Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása A társadalmi kapcsolatok, kapcsolódások fejlődésének ösztönzése A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek - Fejlesztési csoportülések (főépítész, frakcióvezetők, stb.) - Szakértőkel való tárgyalások - Tematikus műhelyek - Támogató eszközök (jegyzetek, közös ötletelés) Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék Tervezett program finanszírozhatósága Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek - Fejlesztési csoportülések (főépítész, frakcióvezetők, stb.) - Szakértőkel való tárgyalások - Tematikus műhelyek - Támogató eszközök (jegyzetek, közös ötletelés) - Vállalkozói fórumok Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék A teljes stratégia partnerségi egyeztetése Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi - a tervezett tevékenységek mentén születő konszenzusok előnyben részesítése - társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elősegítése - Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek Külső Kommunikáció: - Honlap: www.szolnok.hu - Sajtó 310

2008 FEBRUÁR



- Vállalkozói fórum Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék, visszajelzések Email-én, levelek formájában Belső Kommunikáció: Információk és tapasztalatok megosztására alkalmasak az ülések, munkahelyi vitaműhelyek (workshop, brainstorming), bizottsági ülések Akcióterületi Terv Partnerségi részvételi forma Bevonás célja

Bevonandó célcsoport Bevonás eszköze

Akcióterületi Terv Belváros Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Bevonás eszköze

Akcióterületi Terv Szandaszőlős Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Akcióterülethez kapcsolódó célmeghatározás Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Partnerség: Megosztott munka és döntés hozatal Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek - Honlap: www.szolnok.hu - Sajtó - Vállalkozói fórum Információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék. A lakosság információval való ellátása a stratégia folyamatát illetően, lehetőség, hogy a lakosság megértse az opciókat. Visszajelzések Email-en, levelek formájában

Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása 311

2008 FEBRUÁR



Bevonás eszköze

Akcióterületi Terv Széchenyi város Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Bevonás eszköze

Akcióterületi Terv Tücsök-Hangya utca környéke Partnerségi részvételi forma Bevonás célja


Bevonás eszköze



Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Politikai pártok, bizottságok, Intézményi szereplők, vállalkozók, civil szervezetek képviselői, lakossági szervezett csoportok, egyesületek a beavatkozás típusától függően - Irányító testület: a részvétel szervezésére és tervezésére - Akcióterületre specializált nyilvános fórumok o Vállalkozóknak o Lakossági szervezett csoportoknak o egyesületeknek: információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék

312

2008 FEBRUÁR



4. Időbeni ütemezés A) Honlap: www.szolnok.hu B) Sajtó C) Vállalkozói Fórum D) Nyilvánossági Fórum E) Ùjságmellékletek speciális területeken F) Sajtó-háttér beszélgetések G) Táblák, plakátok kihelyezése H) Közvéleménykutatások, felmérések elkészítése

Èvek Hetek

2008 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

1

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1

2

4

A) B) C) D) E) F) G) H)


313

2008 FEBRUÁR

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12



5. Èrtékelés A városrehabilitáció csak akkor lehet sikeres, ha egybeesik a lakossági igényekkel. Ennek mérésére használhatjuk a lakossági elégedettség mutatót. A lakossági elégedettség mérése az egyik legfontosabb mutatója a lakossági célcsoport fejlesztések kialakításába partnerként való bevonásának. A Kommunikációs Terv intézkedéseinek eredményességét rendszeresen, de legalább évente értékelni szükséges. Az értékelések eredményeit, visszacsatolásait a későbbi kommunikációs tevékenység során fel kell használni. A célcsoportok finomítását illetve a megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztását tanulmányok, felmérések, közvélemény-kutatások segítik. -

Beszámolók készítése

-

Záró értékelés készítése

Az értékeléshez a következő mérőszámok és indikátorok használandók: -

Hátrányos helyzetű régiók médialefedettsége

-

A kiadványokkal elértek száma

-

Rendezvényeken résztvevők száma

-

A honlap látogatói száma (Email visszajelzések)

-

A kérdőívek, közvélemény-kutatások eredményei


314

2008 FEBRUÁR

SZOLNOK I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T A R T É G I A

Recommend Documents