XXI. évfolyam.
11. szám.
Kiskunfélegyháza, 1936. november h6.
rzaCAZDAS' Gl~~ W&W*'-~ N POKTATAS· A GAZDASÁGI SZAKTAHIJÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖMYE
,
Elnöki beszámoló es bucsuszó. Amidön a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének három éven át viselt elnöki tisztéről október 3-i közgyűlésünkön lemondtam, távollevő kartársaimtól és kartársnőimtől nem volt alkalmam elbucsuzni. Ezuton köszönöm meg tehát minden kartársamnak és kartársnömnek azt a támogatást, mely nélkül minden jó igyekezetem hiábavaló lett volr.a. De fel kell használnom ezt az alkalmatt arra is, hogy összefoglaló visszapillantást vessek a távozó tisztikar 3 évi munkás-· ságára, mert közgyűlésünk gazdag programja ezt ott nem engedte. Három év előtt, amikor valóban nem rózsás viszonyok közt kartársaink bizalmából kézbe vettük az ügyek vezetését, körülbelül ez volt elnöki beköszöntőm lényege:: "Nem adhatok programot, mert nem tudhatom, milyen feladatok elé állít bennünket az idő. Egyet azonban igérhetek : nem fogunk kitérni egyetlen feladat elől sem, amit tisztünk köteles!'égünkké tesz, ellenben minden képességünket és jó igyekezetünket fenntartás nélkül odaadjuk a köznek, ahol ügyünk és testületünk érdekeinek elő mozdítását egyesületi feladatnak lehet tekinteni." Kartársaimtól csak azt kértem, hogy a közös munkából és áldozatból vegye ki mindenki szivesen a ráeső picinyke részt s akkor nem maradhat el közös erőfeszítéseink sikere. Egyesületünk távozó tisztikara becsülettel tartotta magát ehez az irányelvhez és
tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy eredményesen váltotta valóra az elvet. Mindig hálásan fogok emlékezni arra a fáradhatatlan készségre, mellyel a maga helyén minden tisztestársam példásan végezte dolgát, de kOlönösen mély hálával és köszönettel vagyok eltelve a kartársak összesége iránt, mert valóban mindenki megtette kötelességét. Azok is, akik csupán a bizalom erkölcsi tökéjét és tagdíjacskáik anyagi erejét adták a közös munkához. Nem lekicsinylendö erő volt az ! Az előbbit gyű léseink nyugodt, méltóságos és termékeny lefolyása igazolta, az utóbbit az a körülmény, hogy a ciklus elején fennállott 4500 pengőnyi tagdíj és egyéb hátralékok öszszege máig 2500 pengöre csökkent, ami annyit is jelent, hogy a folyó tagdíjak teljes ösza nehéz viszonyok dacára szegben befolytak. Lehetséges, sőt valószínű, hogy egy méltányos szellemű felülvizsgálat eredményeként e hátralékokból tekintélyes összeget leírhatunk s akkor végre nyugvópontra jut ez a kérdés, mely a tisztikarnak sok és jobb ügyhöz méltó energiáit emésztette fel a multban. Második nagy feladatunk volt, - mindjárt a ciklus elején - lapunk új életre keltése s a megjelenés folyamatosságának biztosítása. Utóbbit a Nagyméltóságú vallásés közoktatásügyi miniszter úr anyagi támogatása tette lehetövé, nagy hasznára a népies mezögazdasági szakoktatás ügyének. De nem volt könnyü a feladat első része !
2
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
Amilyen magától értetődőnek látszik ma, hogy lapunk él, époly nehéz feladat volt azt halottaiból feltámasztani. De megérte a fáradságot, mert lapunk fokozatosan, szépen fejlődött. Minden reményünk jogosult, hogy a fejlődés vonala a szerkesztö-változással nem fog lehanyatlani, sőt újból viszszaszerzi lapunk régi szép pozícióját, amikor (Brózik Dezső, majd csekélységem szerkesztösége idején) mintegy 800 továbbképző gazdasági népiskola volt lapunk rendes és hűséges előfizetője. Ez a célkitűzés ma époly reális, mint amilyen valóság volt akkor. Csak arra kell törekedni, hogy lapunk azt adja, amire a továbbképző gazdasági népiskoláknak is szükségük van, de ne várjuk, hogy ezt az utolsó betüig maga a szerkesztö írja. Időrendi sorrendben következő teendőnk volt a népies gazdasági szakoktatás ügye iránt felkelteni akkoriban hivatalba lépett miniszterür.k, dr. Hóman Bálint úr őnagy méltósága jigyelmét. Az akkor teljesen inaugurált és ma is uralkodó nemzeti és népies politikai irány, amelynek éppen a mi miniszterünk egyik legerősebb és leghatározottabb kif~jezöje, kétségkívül kedvezett ügyünknek. Onagyméltósága parlamenti és egyéb megnyilatkozásaiban, azóta is számtalanszor hitet tett a gazdasági népoktatás ügye mellett s bizonyára az ügynek kivánt nyomatékos jelentőséget adni, amikor kegyesen elfogadta Országos Egyesületünk örökös tiszteletbeli díszelnökségét. A jelekből hisszük és reméljük, hogy talán nem is a messze jövőben - sor kerül het a mezögazdasági népoktatásnak intézményes és korszerü átszervezésére az 1906 óta készülö törvényjavaslat tető alá hozásávaL Nem kerülte el azonban figyelmünket az országos közvélemény tájékoztatásának szüksége sem. Erre a célra alkalmas eszköznek bizonyultak az Országos Mezögazdasági Kiállítás keretében évente rendezett kollektiv kiállításaink. Az a körülmény, hogy kiállításainkról osztatlan elismeréssel irtak tekintélyes nagy lapjaink, legjobban bizonyítja e kiállítások létjogosultságát nemcsak az iskolánk által kitermelt anyagi és
-
1936. nov(:.rober hó ..
szellemi értékek kicserélése szempontjából~ hanem propaganda célokból is. Nagy Jépéssel vitte előbbre kiál 1ftásaink · ogyét saját, új csarnokunk . létesítése, ll)ellyel ott allandó otthonhoz jutottunk, mindössze 2000 pengő költséggel, melyböl egyesületünket már csak 500 pengő adósság terheli. Kiállítási csarnokunk mellett másik komoly vagyongyarapodási tételünk volt hajduszoboszlói "Rádli" üdülőházunknak két szobával történt kibővítése.. Ma már. 7 sz oba áll ott üdülésre és gyógyulásra utalt kartársaink rendelkezésére. A legközelebbi jövőben a szaigalakásnak külön épületben történő elhelyezése által to~ábbi 2 vendégszoba létesíthető ott és ezzel befejezett egésznek tekinthetjük majd e fontos létesítményünket A távozó tisztikar állandó gondoskodása tárgyát képezték testületünk anyagi és erkölcsi ügyei. Kisebb eredményeket itt is sikerült elérni, mint pl. a helyettesek esetenkénti kérelemre történő csaláái pót-
lékának kiuta/ása, az óradíjasok arcképes igazolványainak kieszközlése, az igazgatói megerősítések, a hosszú időn át szünetelt igazgatói címadományozások, melyek egyenként aprólékosnak látszó kis · részleteredmények, de együ_ttesen mégis komoly erkölcsi és anyagi gyarapodást jelentenek. Sajnos, az egykor törvényes VI. fizetési osztály elvesztése a szanálási törvény rendelkezései folytán nem ·volt korrigálható, de ezzel szemben kisérletet tettünk a régi korpótlék-rendszer visszaszerzésére. Hinnünk kell, hogy valamilyen formában kiegyenlítest nyer a minden más oktatási ágazat tanerőivel szemben fennálló az a hátrányos helyzetünk, miszerint bennünket hivatali elfoglaltságunk annyira teljes mértékben lefoglal, hogy mellékjövedelem szerzésére még csak nem is gondolhatunk. Hasonlóan biznunk kell valamelyes korrekcióban mostoha gyermekneveltetési viszonyaink tekintetében is. Az az akciónk sajnálatosan eredménytelen maradt, hogy
a népiskolai gyermekneveltetési alap igényjogosultjaivá lehessünk, mert tételes törvény tiltja iskolánkban a beiratási díjak szedését. Itt tehát az elemi népiskolai tanítókkal szem-
1936. november hó.
3
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
~----~----~~~~~~~-----------ben i~ hátrány?s helyzetbe kerültünk, jóllehet JObbmódu növendékeink époly szivesen befizetnék a csekélyke beíratási díjat, a szegényebbek pedig épúgy mentesíthetők lennének e díjfizetés alól, mint az elemi iskolában. Miután státusunk anyagi helyzetén az illetményviszonyok megjavításával ezidősze rint segíteni nem lehetett, fokozott mértékben igyekeztünk kimunkálni a kölcsönös segítés modjait. Amit eddig tehettünk az egyelőre nagyon szerény kezdet, de f~jlő dési lehetőségek itt is vannak. Egyesületünk temetkezési akciója fennakadás nélkül prosperált ; több gyermekes kartársaink kiváló előmenetelű gyermekeit kisebb tanulmányi segélyekben részesítettük, erre a célra
a nyomtatvány ellátásból új jövedelmi forrást nyitottunk, óradíjas és helyettes kartársainkat, mint pártoló egyesületi tagokat igyekeztünk a rendes tagokhoz hasonló egyesületi szolgáltatásokban részesíteni. Ha még megemlítem a távozó tisztikar fáradozásait abban az irányban, hogy
iskoláink az új iskolafelügyeleti rendszerben megtarthassák a régebbi vívmányokat s mint eredményt könyvelhetjük el, hogy iskaláinkra nem terjesztetett ki a körzeti
népiskola felügyelőinek hatásköre, hanem megmaradt országos szakfelügyeletünk s épúgy érintetlen maradt felügyeleti hatáskörünk a továbbképző gazdasági népiskolák felett, akkor megközelítő képet adtam mindenről, ami egyesületi életünket többkevesebb sikerrel foglalkoztatta az elmult 3 év alatt. Sajnos, minden jó igyekezetünk hiábava!ó volt abban az irányban, hogy intézmenyessé tétessék a szaktanítóképzés főis kolai jellege és hogy az iskolafelügyeleti rendszerben egyenlő elbánásban részesüljünk
a szakirányú iparostanonciskolákkal. Nagyon sok, gondos és fáradságos utánjárásunk maradt e két irányban eredménytelen, mert az illetékes hatóságokat nyilvánvalóan az az aggály befolyásolta, mintha kivánságaink mögött a népoktatási szervezetböl való kiválás tendenciája lappangana. Ezen aggályok eloszlatása a jövő elsőrendű feladata marad, mint a· további fejlődés elkerülhetetlen előfeltétele. Munkánk továbbfolytatásához adjon lsten az új tisztikarnak erőt, lelkesedést, szívós kitartást és több sik~rt, testületünknek pedig jól megérdemelt szebb jövőt.
Náray Ferenc a G. Sz. O. E. volt elnöke.
Tanitási vázlatok. NemzetUnk feltámadása, a magyar jövendő sorsa, iskoláink nevelő munkájától függ. Csak az erős lélekkel, szilárd öntudattal és még erősebb akarattal rendelkező nemzedék képes álmainkat valóra váltani. Ez tette indokolttá egész oktatásügyOnk::megujitását. Az önálló gazdasági népiskola már születésétől kezdve az élet iskolája. Főiránya az életre való nevelés. Ennek szolgálatába van állitva egész berendezése, felszerelése. Nagy tömegek iskolája. Elsőrendű feladata dolgos, értelmes magyarokat, hű honpolgárokat nevelni, akik megbecsülik, visszaszerzik az örökölt és elrabolt rögöt. Minden iskola nevelő munkáját az érvényben lévő tanterv irányftja. lskoláink tantervéről - mint oly sokszor- most is sajnálattal n.egállaplthatjuk, hogy idejét multa, elavult. 1902. évben jelent meg, az óta épen 34 év telt el. Századokkal felérő események zajlottak le ez idő alatt. Országok, birodalmak semmisOltek meg, hogy helyükön hazug-
sággal, ámítással ujak szülessenek. Uj ,gondolatok, uj eszmeáramlat hatja át a népeket. Oriási lépésekkel halad a technika, a tudomány. Az egész vonalon szédületes iramot látunk. Mindezekről iskoláink hivatalos tanterve nem vesz tudomást. Tarthatatlan állapot ez, mely következményeiben már-már elevenünkbe vág, alapjában támadja meg iskoláinkat. Harminc évvel ezelőtt a gőzgép volt a haladás fokmérője. Aki ebben az időben ezt az iramot tartotta, úgy-ahogy boldogult. Ma a robbanó motor, rádió korszakában ezek aternél kell átvenni, aki nem követi, az alul marad. Irgalmatlanul átsiklik, kereszttilgázol fölötte az események gördülő kereke. Ha élni akarunk, minden tekintetben lépést kell tartanunk a haladó, rohanó élettel. Mindenekelőtt első kivánságunk a ma korszellemének megfelelő uj Tanterv és korszerű tanitási Utasltás. Ezek nélkül munkánk bizonytalan kisérJelezés, bolyongás, talán eltévedés és biztos sorvadás.
4
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
A nevelés terén köriilöttünk mindenütt lázas munka folyik. Az elemi iskolától kezdve egész fel az egyetemig mindenütt reformokat látunk. Népoktatásunk hatalmas méretű átalakításához az első lökést az 1925. évben kiadott iskolai Tanterv és Utasítás adta. Ez elődeihez képest teljes pedagógiai felszabadulást hozott. Uj célok, uj kitűzések, uj nevelői, módszertani elvek vannak benne lefektetve. Az uj Tanterv egy uj embertipus, a jellemes, öntudatos, akarattal biró ember kiművelését kivánja. Nagynevű kultuszminiszterünk Hóman Bálint jövőbelátó tekintetével az ifjúsági nevelés zászlajára ezt a jelszót írta : "Intenzívebb jellemképzést az iskolában". "Nem csupán tanítani, hanem nevelni is kell" adta ki a kormány nevelési programját. E gyönyöríi gondolatok jegyében született meg az 1935. évi VI. tc. E törvény minden sora ennek a vezérgondolatnak szolgálatába van állítva. "A közoktatásügyi igazgatási a mainál lényegesen egyszerűbbé kívánom tenni mondja előszavá ban a VKM. úr - s a köznevelés irányításában és felügyéJelében az egyszerüséget és szakszerű séget óhajtom biztositani''. Nagyszerű két elv, mely talán soha sem volt olyan időszeríí, rnint épen napjainkban, amikor világnézetek harca dúl, amikor ezekért borzalommal halomra öldösik egymást a testvérnépek. A törvény végrehajtási utasításai megjelentek. Azok mindannyiunk előtt ismeretesek. Nem is célunk ezeket ismertetni, csak a törvény 14. §-a alapján kiadott 7000 1935. ein. sz. alatt kiadott Utasítás 9. §-ával óhajtunk foglalkozni, mely kötelezövé teszi, hogy "mindcn egyes tanító a népiskola jell eg ére és fokozatára való tekintet nélkül óráinak eredményes megtartására írásban, rendszeresen előkészülni tartozik". Az iskolafelíigyelök különös gonddal tartoznak ellenőrizni, hogy kivétel nélkül minden tanító tanitói és nevelői teendöinek pontos, helyes és öntudatos elláthatása érdekében napról- napra rendszeresen előkészült- e. A tanításról vázlatot készitett-c ?" Az Utasítás 2. §-a ugyan az elemi iskolai körzeti iskolalátogatók működési köréböJ az önálló gazdasági népiskolákat kivonta, mégis úgy érezzük, hogy iskoláink számára megjelenő tanulmányi és felUgyeteti Utasítás is ugyanezeken a nyomokon készül el. Támogatja véleményiinket az a tény is, hogy az óráról-órára való elökészt:let, illetve vázlatkészítés nemcsak az elemi, de a polgári és egyéb középfokt'1 iskolákban is kötelező. Az uj tanévben tehát már az összes iskolákban e rendelkezés jegyében indult meg a munka. Ugy érzem, mulasztást követnénk el, ha a vázlatkészítés! mellöznénk. A várható intenzivebb iskolai felügyelet tekintetéból is kivánatosnak látszik, hogy kiki saját jólfelfogott érdekében készítsen tanítási vázlatokat. A fenti Utasítás hivatkozott szakasza szerint "minden tanító köteles a tanítandó tárgyak mindegyikéból minden tárgyalás alá kerOiö tanítási egységról írásban lehető rövid, de szabatos váz-
1936. november h6.
latot készíteni. A vázlatok készülhetnek külön ·külön lapon, vagy sorozatosan füzetben, vagy kOlönkOJön tantárgyak, vagy egy-egy tanítási nap, esetleg hét szerint is. A tanítási vázlat megoldásának külsö alakja, formája, terjedelme, belső tartalma tekintetében a tanító szabad elhatározása bontakozzék ki, abban szabadon a tanító egyéni felfogása, önállósága, tanítói és nevelői lelkiségP. érvényesüljön. Teljesen tervszerű és minden tekintetben áttekinthető lesz a vázlat akkor, ha abban az anyag elrendezése, a szemtélet és eszközei, a célkitűzés, a tárgyalás, az összefoglalás és begyakortás menete, a célkitűzésben pedig a tanítási cél. ezen kivül az elérni kivánt nevelői mozzanat is külön van feltüntetve". Ez az utasítás fontosabb rendelkezése. Ezekből kiindulva talán fölösleges bövebben magyaráznunk e rendelkezés értelmét. Ma már minden haladó szellemű, kötelességtudó nevelő tisztában van azzal, hogy készületlenül az iskola küszöbét átlépni nem tanácsos. Tisztában van azzal, hogy nem lehet eredményes a tanítás, ha az ötletszerű, részletei összefüggéstelenek Az ilyen tanítói munka csak iires szalmacséplés, falra hányt borsó. Az önálló gazdasági népiskola 13-15 éves korban lévő tanulóinál különben sem könnyű feladat megfelelő eredményt elérni. A tanuJók nem mindennap járnak iskolába, így elszolmak az iskolától. Tanulóink a legveszedelmesebb fejlődő kamaszkorban vannak. Az élet már sokat rontott rajtuk, sok olyan káros ismeretre tettek szert, melyeket nem könnyű dolog lefaragni. Ily körOImények közölt leghatalmasabb fegyver a tanításra való alapos előkészület. Ha a tanuló érzi, hogy vele komolyan, felkészültséggel, jóindulattal szeretettel foglalkoznak, úgy hamarosan beadja derekát és komoly munkára fogható. Ellenben, ha mindezek nélkül történik a tanítás, úgy az érdeklődés megcsappan, a fegyelem meglazul, gyötrelem lesz a tanító feladata. Előbb-utóbb kialakul az iskola iránti ellenszenv, mely talán gyűlötetté is fajul. Ez esetben a tanítás még nehezebbé válik, az iskolát úgy a tanulók, mint azok szülei felesleg nyűgnek tekintik. Széltében- hosszában szidalmazzák és a legellenszenvesebben viseltetnek irányában. A mai korban egy iskola sem állhat fenn, ha azt a szülök és a közönség elítéli. Nem képzelhető el eredményes munka ott, ahol az iskola munkáját a szülöi ház minduntalan lerombolja. Az ilyen intézmény felesleges, megszüntetésre megért. Igenis megállapíthatjuk, hogy az eredményes munka elérése végett legelső és legfontosabb feladat a tanításra való alapos előkészület. Nem elég e tekintetben a tanítási egység anyagának tartalmát és mennyiségét előre megállapitani. Szükséges a tanítás egész menetét, felépítését jól átgondolni, módszertani elveit, fokozatait előre lerögzfteni. Csal< az ilyen tanitásunk lehet eredményes, áldásos, a tanító szempontjából könnyű. A tanítás menetének lerögzitése a tanítási vázlatokban történik. Erre a vázra épül fel az
-
1936. november hó.
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
egész tanítás. H~ a vázlat jól átgondolt, felépített, akkor már fét stkert érUlnk. Fzt összeütni nem tanácsos, mert magunk valljuk kárát. Vázlatkészítéskor az egész tanítást át kell élni, minden mellékkörülményre figyelemmel lenni. Pontosan elő kell készíteni a szemléltetni kivánt tárgyakat, eszközöket, a tanításnál alkalmazandó kísérleteket, feljegyezni azok használatát, az azokhoz szükséges anyagokat, szereket. A gyakorlati tanitásnál, munka végeztetésnél előre átgondoljuk, lerögzítjük a munka menetét, kivitelét. A tanuJók munkabeosztását, a szerszám szükségletet, a munka felügyeletet, a szerszámok összegyüjtését, elhelyezését, stb. Mielőtt a vázlatkészítés alaki fokozatainak tárgyalására térnénk, szólnunk kell a tanítás vezérgondolatáról, a tárgyi cél fontosságáról. A vázlatkészítés első lépése ennek pontos megállapítása. Tudnunk kell mit akarunk elérni tanitásunkkal, mi a tanítás végcélja. A tárgyi cél az az irányvonal, mely vezeti a tanítást. E köré csoportosul minden gondolategység. Tanítás közben ha el· térünk is a tárgyról, mindig ehhez a vezérgondolathoz kell visszatérniink. A gazdaságtan és háztartástan tanításánál a tárgyi cél mindig az életre nevelés fontossága, gyakorlati készség elsajátítás. Épen ilyen nagy jelentőséggel bir a tanítás nevelöi céljának megállapítása. E nélkül a tanitásunk hiányos, üres, a jellemképzés befejezetlen lenne. Minden tárgy tanitásánál találunk valami olyan mozzanatot, mely alkalmas a jó, a szép, az igaz, a nemes érzelmeknek a tanuJók lelkében való felébresztésére. Ezekkel egyenrangúak a vallási, a nemzeti, valamint az egyéni vonatkozású érzelmek. A tárgyi és nevelői cél tulajdonképP.n csak elméletben válnak ketté, a gyakorlatban, tanítás közben ezek valójában egybetartoznak, legf~ljebb az egyes tanítási egységnél hol az egyik, hol a másik jut előtérbe. A tanítás tárgyi és nevelői céljának lerögzítése után következik a tanítás tulajdonképeni menetének lerögzítése. E tekintetben az Utasítás nem ad semmiféle direktivát. Azt teljesen a tanító egyéni elgondolása, felfogására bízza. Sőt kiemeli, hogy annak teljesen egyénim:k kell lennie, hogy abból kitukröződjék a tanerő egyéni felfogása és tanitól mfivészele. Az Utasftásban a hangsuly kiilönben is nem a vázlalkészítésen, hanem a kötelező tanítási előkészületen van. A vázlatokat nem az iskolának, még kevésbbé az i iskolalálogatónak, hanem saját magunknak készítjük. Ebből a szempontból elegendő a vázlatot egy-két mondatban, egy-egy gondolattal, amit a tanításunkba bele akarunk vinni, lerögzíteni. Tulzás lenne az egész tanítást részletesen kidolgozni. Ezt nem kivánja az Utasítás, sem az iskola felügyelet. De erre időnk sem volna és felesleges, időt rabló munkát is végeznénk. Általában a tanítást és az ehhez készített tanitási vázlatot akkor tekintjük helyesen felépitett-
5
nek, ha az a minden írásrnilnél megkivánt három tagolt. Ezek : l. rész az Előkészítés, ll. rész a Tárgyalás, anyagközlés, Ill. rész Befejezés, illetve begyakorlás. Ezek a részek természetesen a legszorosabb kapcsolatban álljanak egymással. Ezzel a tanftás gördülékeny, kerekded és eredményes lesz. Álljon itt példaképen egy-két tanitási vázlat. főrészre
Tanitási vázlat. l. fiú osztály. Kelet : 1936. szeptember hó 20. Óra : 8--9. Tantárgy : Növénytermesztés. Tanítási egység : Földmíves ember foglalk. Tárgyi cél : A földmíves élet szépsége, munkaköre. Nevelői cél : A földmíves ember Istenfélő, nem lehet kommunista. l. Előkészítés : a) Hangulatkeltés, kapcsolás. A földmíves ember munkája, sokoldalúsága. Idő 10 perc. b) Célkitíízés: Mikor boldogul a földmíves ember ? ll. Tárgyalás. a) A földmíves mfihelye a nagy természet. b) Szabadság, függetlenség. c) Az lsten hatalma és félelme, vallásos érzUiet. d) Sok tapasztalat, tudás, munka. Kapcsolás : Az ipari és szellemi munka összehasonlítása. Ezek fontossága, megbecsül.~se. Idő 30 perc, Ill. Osszefoglalás, számonkérés: a} Természet, rög-szeretet. A munka szeretete. b) Szabadság, függetlenség megbecsUiése. c) Istenfélelem, templombajárás, vallásosság. d) Tapasztalatszerzés. Alkalmazás : Könyvből nem lehet gazdálkodni, de könyv nélkül sem. Vallásos ember könnyebben tari a sors csapásait. A hitetlen elpusztul. Idő 10 perc.
Tanitási vúzlat. l. fiú osztály. Kelet : 1936. szeptember hó 20. Óra: 10 -ll. Tantárgy: Szemléletgyüjtés és gyakorlat. Tanítási egység : A mező növényei. Tárgyi cél : Hasznos és káros növények megkülönböztetése. Nevelői cél: Minden növény a föld édes gyermeke. Konkolyos buza története a Szentírásból. I. Előkészítés : a) Hangulatkeltés. Mi terem a mezőn, a réten? b) Célkitfizés. Hasznos és gyomnövények felismerése. Ezek nevei. Il. Tárgyalás : a) Hogyan él a növény, hogyan táplálkozik. b) A növény részei az elemi iskolában tanultak alapján. c) Mit termesztenek községUnkben leginkább ? d) Milyen káros növényeket ismeriink ? A tanítás kint a réten, mezőn, a szabadban történik. Minden tanulónak kis gyomirtó kapája van. Kapcsolás : A jó ember, rossz ember. A jó tanuló, rossz tanuló. III. A hasznos növények ápolást, gondozást kivánnak. A káros növényeket ahol találjuk, mindenütt pusztítjuk és irtjuk. Alkalmazás : Gyomirtás a legelőn, árokparton. Ki-ki otthon irtsa ki az udvaron, kertben utcán a gyomot.
6
MEZÖGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
Tanitási vázlat. l. fiú osztály. Kelet : 1936. szeptember hó 20. Óra: 11-12. Tantárgy : Állattenyésztés. Tanítási egység : Az állattenyésztés haszna. Tárgyi cél : Az állatok haszna. Nevelői cél : Az állatok az ember segitő társai. Megbecsüljünk. jól bánjunk velük. l. Előkészítés : a) Hangulatkeltés ; kapcsolás. A reggeli étkezés. 10 perc. Célkitűzés : b) Az állatok keresik a család kenyerét. ll. Tárgyalás : a) Tejelő, b) hús, zsír termelő, c) igavonó állatok, d) tojás, toll-haszon, e) gyapjú, f) állattartó és állattenyésztő gazda. Kapcsolás: A magyarság ősfoglalkozása aZ:állattenyésztés. Nomád élet. Honfoglalás. 30 perc. lll. Összefoglalás, számonkérés: Az állattenyésztés hasznai: tej, hús, zsír, igavonás. Az állattartó és állattenyésztő gazda megkülönböztetése. Alkalmazás : Kinek van községünkben a legjobb fejős tehene ? Figyeljétek meg a fuvarosok lovait. Idő l O perc. Minden tanítást az l. rész az "Előkészület" vezeti be. Ennek ismét lehetnek alcsoportjai u. m. kapcsoló ismétlés, hangulatkeltés, áthajlás, célkitűzés. A tanítást rendszerint valamely rokontartalmú ismeretből kezdjük. Vagy célszerű ezt az előző óra anyagának elismétlésével kezdeni. Fontos ez abból a szempontból, hogy tanulóinknak csak kis százaléka rendelkezik tankönyvvel, de különösen fontos abból a szempontból, hogy az előző óra mulasztói legalább ez úton jussanak az ismertetett anyaghoz. Ez után áthajlással hangulatot keltünk az új egység számára. Ennek utolsó kérdésében rendszerint fölvetjük a problémát, tanitásunk uj céljának megállapítását. A célkitűzés az az összekötő híd, melyen a tanulót átvezetjük az ismert partról az ismeretlen oldalra. A célkitűzés akkor van ideálisan megoldva, ha azt maguk a tanuJók állapítják meg. Ezzel a tanuJók érdeklő dését, kíváncsiságát az uj ismeret iránt felkeltjük, ami a tanítás sikerének egyik biztositéka. A rendelkezésre álló tanítási idő helyes felhasználása szempontjából fontos követelmény, hogy az "Előkészítésre" szánt időt túl ne lépj ük. Arányba kell azt hozni a közetkező fokozatok idejével. E tekintetben pl. egy 50 perces órából az "Elő ~észítés"-re legfeljebb 10 percet fordíthatunk. Ezt szigorúan betartsuk, mert csak így tudjuk az időt helyesen kihasználni. A ll. fokozat az "Anyagközlés", tárgyalás az uj ismeretek közlésének helye. Ez a tanítás gerince. Itt mondjuk el az összes mondani valóinkat. Az uj átadandó tanítási anyagot leghelyesebb gondolategységekre bontani. Minden gondolategységet kUiön-külön tárgyaljunk. Az alsóbb osztályokban egy-egy gondolategység letárgyalása után ajánlatos ennek tartalmát egy-két szóval táblán lerögziteni. Ezek Jesznek a tanitásunk vázlatszavaL
1936. november hó.
Igy a tanuJók szeme előtt épül fel a tani.tás. A tanuJók érzékelik az átadott anyagot és annak sorrendjét Ezek segítségével könnyebb lesz a közölt anyag számonkérése, gördülékenyebb a tanítás tartalmának elmondatása. Ezzel hozzászoktatjuk tanulóinkat a folyékony, folyamatos beszédhez. Az uj anyagközlés mindig szemlétetből induljon ki. Ne tanítsunk olyat, ami tanulóink előtt úgy is természetes, amit azok úgyis tudnak. Törekedjünk tanitásunkkal a tanuJók figyeimét lekötni, lelkét nemesíteni, finomítani, ismeretkörüket kővíteni, kimélyíteni. Az ilyen tanítás tartalmas, értékes, maradandó eredményíí. A tárgyalás anyagának köztése után kapcsoljuk tanításunkat a már tanultakhoz. A tanitásnak egy igen fontos mozzanata ez, mellyel az uj anyagat beékeljük, hozzákapcsoljuk a neki megfelelő ismerethez. Ezzel az uj anyag nem válik elszigeteltté, hanem szervesen kapcsolódik a többi ismerethez. A tanuló lelkében ezzel egységes kép alakul ki, összefüggönek látja az egyes tudományágakat A tárgyalásra szánt idő az 50 perces órából legfeljebb 30 perc lehet. Ennél többet erre ne fordítsunk, de nem is lenne célszerű a figyelem veszélyeztetése nélkül. Az anyagközlés, tárgyalás· fokozatát a lll. rész a "Begyakorlás", befejezés követi. Ennek is több alcsoportja lehet um. összefoglalás, begyakorlás, mélyítés, alkalmazás, gyakorlat, irás, stb. Természetesen ezek. tantár!Zyak szerint váltakoznak. Az összefoglalásban a tárgyalás anyagát rendezzük, rezdszerbe foglaljuk. Az ismeretek igy egymáshoz kerülnek, azok a tanuJók agyában a nekik megfelelő helyre raktározódnak. Csak így tudjuk azokat onnan bármely pillanatban elöhívni. Az anyag számonkérése közbr.n felidézzük a régebbi ismereteket is. Ezzel azokat elmélyítjük, tudatosabbá tesszük, tanulóinkat gondolkozásra szoktatjuk. Amikor tanulóink a tanultakból már következtetéseket is tudnak levonni, akkor elértuk célunkat, a tanitásunk sikeres, az uj anyag tanulóink sajátjává vált. Az alkalmazáson gyakorlati megállapításokat, tanulságokat, gyakorlati munkákat, kézügyességeket értünk. Az összefoglalásra, begyakorlásra szánt idő az 50 perces órából mintegy 10 perc lehet. Semmit nem ér a tanitásunk, ha legalább ennyi idő nem jutott a begyakorlásra és összefoglalásra. A vázlat legvégén felsoroljuk a szemléltetési képeket, eszközöket, gyakorlati bemutatásokat, munkákat, a helyi vonatkozásokat. KOlönösen ez utóbbi fontos, mert tanitásunknak mindig a helyi adottságokhoz, viszonyokhoz kell alakulnia. Azt talán felesleges is említeni, hogy mindent a maga idejében, lehetőleg a tetthelyen mutassunk be. Ezekben vázoltuk röviden a vázlatkészítés fontosabb szabályait. A vázlatok külsö alakját a tárgy természete, a tanításra szánt idő és egyéb körülmények módosítják. Merev formának csak az
1936. november hó.
MEZÖOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
r.
l S KO LÁ l N K l S MERTETÉS E. 20. JÁSZBERÉNY. A régi jászság székhelye volt, törvényszékkel. Az iskola és tangazdasága egy utca által Ma már nem az. A 80-as években nem ismerte elválasztva egymás mellett, a város szélén fekszik fel a haladás rendkivüli szilkségességének fontos- kb. 2 km.-re a város központjátóL ságát - nem volt hajlandó a neki felajánlott Tanügyi épi.llete, amely magába foglalja az "Budapest- Debreceni" vasúti fővonalért áldozatot igazgatói lakást, 2 tantermet és J irodahelyiséget, hozni, azt Nagykátán, Szolnokon vezették keresztül egészséges, maszív, megvolna a lehetőség, hogy s ezzel elvesztette fejlődőképességének csaknem emelet ráépítéssei a nagyon hiányzó 2 tantermet, minden lehetőségét, - egy szárnyvonaira került háztartási konyhát ott elhelyezhessék. Hatvan --Szolnok között. A csaknem 30 éves. mult dacára felszerelése 31000 főnyi lakossága kizárólag mezögazda- még nagyon hiányos, oka egyrészről a város és sággal, kevés kisiparral foglalkozik. Nehéz meg- az állam nagy szegénysége, másrészről az a köközelíthetőségének oka, hogy főként kerti termé- ri.llmény, hogy a törpebirtoknak gyakran szép nyeit csak rosszul tudja értékesíteni. jövedelmét teljes egészében cseléd tartásra kellett
Az iskola látképe. A város vezetősége okulva a multon, fel- áldoznia és igy nem volt miböl felszerelnie. ismerve a kár következményeit 1900-ban "FöldUdvara parkírozott, tágas, kétoldalt gyönyöra míves iskolát", 1906-ban pedig gazdasági nép- jegenyék állanak sorfalat és kellemes benyomást iskolát alkotta meg az állammal karöltve azzal a keltenek úgy beliilröl, mint az utca felől. céllal, hogy · gazdálkodó lakosságának alkalmat Az iskola első igazgatója néhai Haraszthy nyujtson a tanulásra, földmíves fiainak lehetövé józsef (1906-1934) fáradhatatlan ügyszeretettel tegye a szakismeret szerzését és ennek folyo- alakltotta át a vályogos gödörből álló libalegelc5t manyaként a jobb munkát, tökéletesebb eredményt, a mostani kulturteleppé. Vonzó egyéniségének nagyobb jövedelmet. áldott emlékezete naponta visszatér az iskolánál Sajnos a város szegénysége nem tette lehe- megforduló Ugyes-bajos szülök emlegetése kapcsán, tövé, hogy a minimálisan szükséges 20 k. hold refrénként hangzik : "jó ember volt". - Munkája teri.lletet biztosítsa az iskolának s így csak 7 hold küzdelemmel teljes, talán összehasonlíthatatlan a l 066 n. öl az egész terUiete. Az iskola mai for- többi iskoláéval, mert hiszen az örökös nincsmájában néhai gróf Apponyi Alh~rt, dr. ~oncsek telenség, nem egy esetben a meg nem értés, a István polgármejter és Haraszthy józsef Igazgató közöny, sót elég gyakran a rosszakaratú gáncsalkotása. Mindhárman néhaiak, - áldás poraikra. vetés akadályozta lépten-nyomon.
ll.
MEZÖOAZDASÁOI Ni!POKTATÁS
1936. november hó.
~--------------------~==~~~~~~~~~~~-----------------------
Az első tanév 1908-1909-ben nyilt meg 191 fiú és 187 leány beirt növendékkel, 2 tanerővel. Az utóbbi idők tanulóinak létszámát az alábbi adatok tárják fel. Beiratkozott :
1908-00 1932-33 1933-34 1934-35 1935-36 1936-37 381 leány 187 330 3H1 438 413 162 fiú 191 191 261 287 261 össz. 278 521 648 725 674
Október 7.-ig. Fenti kimutatás érdekesen szemlélteJi az iskola tanuló számának rohamos fejlödését. A tanuJók hetenként 2 félnapon - egy délelőtt és egy délután - rendszeresen járnak iskolába. Az igen sok tanyás birtok miatt a fiúk aránylag sokat mulasztanak s ami ennél is hátrányosabb, rendkivüli nagy a fiú tanuJók vándorlása, akiknek egy része nov. 1.-ig, illetve január 1.-ig tanyán szolgál, hazajön, beiratkozik, márciusban jórésze ismét elszegődik a tanyákra és átiratkozik a tanyai továbbképzőkbe. Az igen nagyszámú leánynövendék alig mulaszt, évelejétól évvégéig rendesen jár, legfeljebb a cselédlányoknál fordul elő gyakrabb, de indokolt mulasztás. A törzskönyvvezető hivatal példás ügykezelésének köszönhető a csaknem tökéletes beiskolázás, amiért e helyen is elismerés illeti nagyszerfi munkáját. Az utóbbi években analfabéta nem volt. A leánytanulók legnagyobb része V-VI. osztályt elvégezte. Sokkal rosszabbul ál az arány a fiúknál, akik közül igen sok csak az elemi 11-111. osztályt végezte el gyakran éredménytelenül. Téli és nyári félév megkülönböztetése nélkül, osztályonkint heti 9 órán át folyik a tanítás. Igy tudjuk csak elvégezni különösen a fiúknál az elő irt anyagot, akiknél a már fentemlített folytonos vándorlás nagyon megnehezít minden munkát. A tanítás természetszerfileg a gazdasági tárgyakra vet nagyobb sulyt s igyekszik a lehetőségek szerint a gyakorlati alkalmazást eredményesebbé tenni. Ez utóbbi célt szolgálják a leányoknál a kettéosztott szabás-varás-diszkézimunka tanfolyamok, kezdő és haladó osztályokkal; a fiúknál télen 1-2 hetes seprő és kosárfonó tanfolyam. E tanfolyamok népessége aránylag még gyenge, de minden remény megvan a nagyobb fejlődésre. Nem sikerült még ezideig a szülők érdeklő dését és szeretetét oly mértékben megnyerni, amint az kivánatos volna. Magyarázata talán az, hogy a tanuJók zöme a legszegényebb napszámosok gyermekeiből tevődik össze és a szülők gazdasági helyzete igen sok esetben pillanatnyilag ellentétes érdekG az iskolai rendtartással, de e tekintetben is határozott, folytonos javulás észlelhető. Virágos udvarunk, a rend, a tanterem meleg, világos, kényelmes tisztasága, a jó, szeretetteljes bánásmód, az ei)'ütt végzett munka látható sikere vonzzák a
gyermeket, - nem egyszer szökik otthonról, hogy iskolába eljöbessen. Gyakorlóterülete a nagyon forgalmas állomás és Nagykáta felé vezető mfiút mentén fekszik. Végleges telekkönyvi rendezése folyamatban van. Beosztása a következő : Belsőség • . . . . k. b. 666 n.-öl Kerti telepek . . . . l " " 408 " Szántó . . . . . • 5 " " 1200 " Ut, hasznavehetetlen terület l " " 400 "
Összesen: 7 " " 1066 n.-öl Mint számos más iskolánál, igy a jászberényinél is megállapítható, hogy termésátlagai úgy minőség, mint mennyiség tekintetében felülmúlja a környező kisgazdák átlag terméseit, ami igazolja azon célját, hogy útmutatásával, példájával vezetője legyen egy széles termelő társadalmi rétegnek. Az iskola 5 hold szántóján ez év elejéig 4-5 számos állatot tartott, földjeit kellé\en tudja trágyázni, amellett minden évben istállótrágyát és mfitrágyát vásárol. (A. mult évben 20 kocsi istálló és 7 q háromféle mfitrágyát.) Földje sok telkesitési munka után jó vályog talaj, sok szikes folttaL A nagy állattartás miatt sok takarmányt (Jucernát, répát) termel 1935. évi vetésforgója 8 drb. 1000 n.-öles táblán a következő volt. 1-11. 111-IV. V. k. VI. f. k. VII. VIli. árpa, lucerna, tak. répa, lucerna, tengeri kiséri. telep Átlag termése l k. holdra átszámítva : 1-11. III-IV. V. 14 q· árpa, 24 q lucerna, 272 q tak. répa, (szorult szem asz.) (aszály) VI. VIli. 17 q tengeri, 1022 váltz. virág. (aszály) 88 " saláta. Külön kell megemlékezni a kisérleti telepről, amely csodálatos változatosságával, rendezettségével, költséges fatábla számozással, példás gondozottságával a város közönségének bámulattárgya volt, még hollandiai magkereskedők is ellátogattak megtekintésére és elismerésüket fejezték ki. E kisérleti telephez véletlen jutott az iskola. Egy gazdag magánzó, aki kertészeJi főiskolát végzett, sok kisgazda birtokán magtermeléssei foglalkozik. Az iskolánál 1500 n.-öl területet kapott kisérleti célokra. 1022 fajtájú különböző növénnyel kísérletezett a telepen, aminek munkaköltsé~e több száz pengő volt. A telepért 200 P tiszta haszonbért fizetett, de egy fillér értéket nem vitt el. Virágkülönlegességeinek csodálatos gazdagságával pompássá tette a területet. Bámulatos szemléttető anyagot nyujtott az iskola növendékeinek, hiszen csak például a salátafélékből 88 fajta volt képviselve 2 n.-öles ágyakban. E kisérleti telep már második éve feimáll, most azonban sajnos felsőbb rendelkezésre be kell szantetni, mert az iskolának
~;.;;,6~.-"o•v-em_b_e_r_h_ó_.______~M~E~Z~Ó~G~A~ZD~A~S~Á~G~I-N~ÉP~O~K~T~A~T~Á~S------------------~ lll. n~m ö~álló alkotása. Viszont az ilyen költséges k1sérleh telep önálló fenntartásához nincs erőnk mert hiszen csak az évről-évre beszerzendő uj magvak (az itt termelt, elfajzott magvak nem használhatók) beszerzése több száz pengő kiadást jel'!ntene~ hát még az óriási munkaköltség, berendezési tárgyak ~dróthálók, karók, jelzőtáblák)! A _gazdaság Jövedelme az állattartásból származik. Allandóan 3-4 drb. tehenet tart az iskola. jelenleg a nagy takarmányhiány miatt az állományt 3-ra kellett csökkenteni. Darabonkint évi 2200 1 tej az átlag, jelenleg 16 f.-ért értékesítve. · Szép sertésállománya volt az iskolának amely azonban dacára az orbánc és sertésvés~ elleni töbsszöri oltásnak, a nyáron egy szálig elhullott. Az uj fenyészanyag beszerzéstől egyelőre tartózkodik az iskola. Indokai : a közelmult vész
~més~ti fel, így tanerői - mint nagyobb terUieta Iskolaknál - a jelentékeny tiszta jövedelemböJ n~m ré~zesülhe.tnek, sőt az iskola némi hiánnyal küzköd1k, am1t tantigyi államsegélyből pótol. (lskolatakarítási díj felhasználva cselédbér pótlásra.) . l. d~b. gazdasági épülete van, benne cselédla~as, 1stalló, ól ; van a tehenek számára kifutója, tragyatelepe. Az épület jókarban van. A gyakorlóterület drótháló kerítéssel van ~örül véve, a .ke~í~és 27 éves, kétségbeejtően rossz allap?tban, .1av1t~sa, pótlása egyik legnagyobb gondla az lskolan.ak. Bár a ~anulók a gyakorlati oktatas keretében jelentékeny segítséget nyujtanak a gazdaságnak, kétségtelen, hogy a munkabeosztás ügyes megszervezése, hogy a tanuJók gyakorlati képzését szolgálja •. ne pedi~ szolgaivá váljon még nagyon k1var.atos fejlődést igényel s ezt
. . . .~~":""':::',.,..~'77'~~-····----·----------- ..
Gyakorlati miatt a fennálló fertőzöttség és az a körülmény, hogy a jelenlegi takarmányárak mellett nem jövedelmező a tenyésztés. A baromfiállomány 10-13 drb. tyúk, 4 drb. maglúd, 5 drb. tenyészkacsából áll. Fajtái : hazai kendermagos tyúk, félvéra emdeni Iibák és közönséges parlagi kacsa. Cél : fiatal piaci árú és tojástermelés, mely előbbinél közepes, az utóbbinál határozottan nagyon gyenge az eredmény. A szaporulat 25°/o-a cselédé a gondozás fejében, de sok kiktlszöbölhetetlennek látszó kifogás merül fel ellene. A jövőben e téren a fejlődésnek tág tere nyllna. Az iskola törpe kis2azdasága 7 k. hold 1066 n.-öl. A legkisebb gyakorlóterületa iskolák közé tartozik, minden jövedelmét a cselédtartás
----
------------~~~,--- .
,,
foglalkozás. egyik legstirgősebb feladatának is tűzi ki az iskola tantestülete. (Kisebb csoportok, nagyobb tanerő létszám. Szerk.) Faiskoláj::t 1000 n.-öl, ami néhány évvel ezelőtt egyik legfőbb jövedelmi forrása volt, ma területét felére kell csökkenteni a rendkivUli konkurrencia miatt. Tele van a környék nagyobb faiskola-tulajdonosokkal, akik ezzel üzletszeraen foglalkoznak s a legfejlettebb, legszebb oltványokat 40 f.-ért hozzák forgalomba, sőt a tavaszi vásáron 15-20 f.-es áron nagy tömegek kelnek cl. A faiskolában az oltványok fanemenkint 4 külön táblában vannak elhelyezve, fejlődésük ·közepes. Ez évi uj településnél igyekszik az iskola az e lap hasábjáról megismert berettyóújfalui gazd. népiskola kiváló eljárását átvenni, megvalósitani.
IV.
-
1936'. november hó.
MEZÓGAZDASÁGI NÉPÖKfATÁS
Az t9:34. év végén készlete volt: 935 oltvány, 294 drb. szemzés, 2000 drb. vad "emete, 52 drb. gazdasági ta és 188 drb. anyafa. A mult évi forgalom aránylag elég .jó volt, de tábla ürítésnél nem zárkózhattunk el az elől, hogy a visszamaradt selejtesebb oltványokat piacon, vásárban értékesitsOk potom fillérekért. Jászberényben a gyOmöles értékesitése teljesen szervezetlen. A Jegszebb gyümölcsöt, almát, barackot 15-20 f.-es áron tudjuk csak kínosan tlhelyezni, de gyakori, hogy pl. a ringló, kajszibara~k vissza kerül a piacról, mert potom áron sem kel el. Az iskolának 1 k. hold szőlöje volt, amit azonban 10 évvel ezelőtt a filoxera teljesen tönkretett. A jövő tavasszal telepit csemegeszőlöt, hogy az a tanulmányi célt szolgálja. Konyhakettje JOO n.-öl, szintén csak a fan_ulmán yi célt szolgálja, rendes vetésforgó szerint kezelve terményeinek értékesitése a lehető leggyöngébb, mert a piacon mindenböl állandó a túlkínálat. A konyha és virágkerlészet eredményesebb tanítására kis növényházat épített a folyó évben az iskola, betelepitése folyamatban van. Az iskola épületei általában megfelelőek, de nem elegendő. Egy kölcsön tantermet kell igénybe-
venni bent a városban a rk. elemi iskolától. Szakség volna még egy tanteremre, munkateremre, esetleg egy háztartási konyhára; a gazdaságnál pedig egy takarmány- és tejkamrára, kis magtárra és egy pincére. Az iskola törpe birtokán folyó gazdálkodás. számszerű eredményei a tavalyi aszályos évben : Bevételei voltak szarvasmarhatenyésztésből: 1201·61 P; sertéstenyésztésböJ 104·99 P; termény eladásból 208 P; faiskola, gyümölcs és konyhakerti terményekből 303·67 P; Gazgasági bevétele összesen: 1818·27 P. Kiadásai : cselédbér, napszámok 777·75 P ; állattenvésztési kiadás 7G0·8J P; biztosítás: 47·36 P; növénytermelési kiadás: 121·69 P; anyagok vétele: 92· 46 P ; vegyes kiadás : l J·27 P ; összesen : J8tt·34 P; - Maradvány 6·93 P. Tanogyi szokségleteit államsegélyből és a város által természetben nyujtott tozelöanyagból fedezte. 200fo-os tiszteletdíja,. tisztajövedelem híján, még nem volt a taneröknek. Az iskolánál müködtrk: Harasztily József igazgató 28 éven át, Klenner Blanka 5 évig, Zádori Anikó 2 évig, Ujházy Irén elemi isk. tanítónő J évig. Jelenleg működnek : Nagy Izabella 27 év óta, Szentirmay J(álmán igazgató 16 éve, Miklósné Rakolczai Mária 5 éve, llonczai Mária 3 éve, Miklós Gergely 3 éve.
A "Buvárt" lapozva a tudományos és szórakoztatja ! A magyar tudományos publicisz-----------------------------------------------------------.akutatás mfihelytitkaijárulnak fel azokon a hasá- tika hatalmas teljesitménye ez, amely megérdemli, bokon, amelyeken gyógyászat, a technika, a természettudományok, a néprajz és a pedagógia kiválóságai a .tudomány új eseményeiról tájékoztatják az olvasót A FrankJin Társulat nagyszabású folyóiratának októberi számában llosvay Lajosnak, a magyar tudomány nagy halottjának érdemeit Schay Géza kegyeletes szavakkal méltatja. ·Ádám Lajos professzor az agydaganatról, Melly József cgyetemi magántanár Magyarország egészségügyi kulturájáról, Tangl Harald egyetemi magántanár a pajzsmirigy betegségeinek leküzdéséről értekezik. Exotikus tájakra vezet báró Fejérváry Gézáné cikke a Komodo szigetén élö óriásgyikokról, valamint Gebhardt Antal egyetemi magántanár tudományos riportja az Amazon menti indiánéletrőL Tomori Viola a Szegedi Fiatalok falukutaló munkájának egyik figyelemreméltó eredményét köz li, Lu kan ényei Luka István pedig a szójáról, erről az új magyar lisztről ir. Az ifjúság természettudományi nevelésének kérdését Radványi Kálmán világítja meg. Cavallier József szerkesztő a Solfalara természeti tOneményeit ismerteti. Bőségesen gondoskodik az októberi szám a technika iránt érdeklődő olvasó igényeinek kielégitéséről is, Szieberth Imre, CavaHoni Ferenc, Hoffmann Ernő, Izsák Olivér és juhász Andor érdekes cikkei által. De ki gyözné felsorolni ezeken kivOI mindazt a sok tudományos érdekességet, hirt, beszámolót, ozenetet és adatot, amely a Búvár októberi számának lapjain az olvasót gazdag változatosságban tájékoztatja, tanltja
hogy a nagyközönség körében egyre fokozódó elismerésben részesíiljön. -· A gyOmölesfák helyes nltetésmódját ismerteti a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma Cikkeket közöl még tervrajzokkal a gyümölcseltar-tó helyiségek házi elkészítés módjáról, az alföldi gyümölcsösök telepitéséről, a rózsa takarásának hibáiró!, az őszi gyümölcsvédelmi munkáJatokról, a gyümölcsös trágyázásáról, a levéltetvek elleni téli védekezésről stb. A dúsan illusztrált, szines gyümölcsképet közlő két szaklapból a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V., Földmivelésilgyi Minisztérium) egy alkalommal e lapra való hivatkozással díjtalanul kOid mutatványszámot. - Egy kis statisztika. Az önálló gazdasági népiskolák közUI 13 csak két tanerős, 12-nél 3. -3, J7. ben négy, 2· ben 5-5 tanerő működik. 6 tanerős iskola 5, 7 tanerős 2, 8 tanerős pedig egy van. Az összes tanerők száma 192. Az iskoJákban 10.919 fiú és 13.631 leány, összesen 24.558 tanuló iratkozott be, akik közOI felmentetett, eltávozott és kimaradt a mult tanévben 5238 tanuló, vagyis a beiratkozottak 21.3°/0 -a. Vizsgát tett a tanuJók 78.7'/,o-a. . ----------------Egész~éges J·avitott~nad-;mya:arskakasok a
igen szép példányok j u t á n y o s á r o n, esetleg cserébe, vérfelfrissitésre.
Kiskunfélegyházán. -
Gazdasági iskola.
~-6~.-no"v_em_b_e_r_h_ó·--------~M~EZ~Ö~G~A~Z~D~A~S~ÁG~'I~N~É!P~O~KT~A~T~Á~S~----------------~7 előkészítés, a tárgyalás és begyakorlás fokait te- !anitásunk végeztével a Megjegyzések rovatán kinthetjük. Ismételjük a VKM úr által kiadott Jegyezzük fel az elért eredményt. a fontosabb hiViasilásban a hangsuly nem is a vázlaton, hanem bákat, tévedéseket, stb. Ezek az adatok a jövő a kötelező ~lök.észületen van. Ebből folyólag té- szempontjából igen értékesek. vedés azt hmm, hogy a tanmenet minden tanítási . .. A ren.dszeresen kidolgozott vázlatok az "Utaegységéből óráról-órára részletes vázlatot kell készísttás szennt éveken át ujabb lemásolási köteletenOnk. Nem l Ezt nem kivánja az Utasítás A zettség nélkül használhatók, de csak akkor, ha hasonló tanítási egységnél elég egy tanítási váz- azokat állandóan bóvítjtik, kiegészítjük, helyesbítjtik. latot készíteni, melyböl a tanító - ennél a tárgyElmondottakból megállapíthatjuk, hogy a hinál követett- módszere világosan kitünik. Ilyenek vatkozott VKM. "Utasítás"-ban nem a vázlatpl. olvasmánytárgyalás, másolás, tollbamondás, gyá.rt~son" van a hangsuly, hanem a kötelező fogalmazás, számtannál elegendő egy-egy jellegtamtasra való alapos elökészilleten. E nélkOl a zetes vázlatot elkészítenünk. Nem kell vázlatot mai időben rendszeres, eredményes munka el nem késziteni az ismétlésre, begyakorlásra szánt órák~épzelhetö. A Jelkiismeretes emberek ezt eddig ról, továbbá kirándulásról sem. · ts megtették, azoknak ez nem jelent uj terhet Természetesen más elbírálás alá esnek a munkatöbbletet. Ezek eddig is óráról- órára pon~ földrajz, történelem, alkotmánytan természettan tosan, lelkiismeretesen elkészültek ha vázlataikat t.ermészetraj~,. egészségtan •. de főleg a gazdasági talán papírra nem is rögz.ílették, készületlenül soha es háztartást tsmeretek tamtásai. Ezeknek a termé- se mertek tantermokbe. Csak azon keveseknél s~ete olyan, hogy minden egyes tanítási egység jelent a vázlatkészítés megterhelést, akik tanítási UJ ismeretek közlésével jár. Itt tehát óráról-órára munkájukat eddig is kényelmesen, talán csak kell készUinünk és vázlatot készítenünk. Amikor muszájból, l~lkiism~retlenOI, lélek n~lkOI végezték. egy tan.itási egységgel több órán át kivánunk fog- Ezek a kartarsak nadoznak az ö szemilkben óriási Jalkozm, elegendő egy vázlatot készíteni csak tehernek látszó munkától. Ha ők a mai rohanó kUiön feljegyezzük a begyakortás menetét. Ha világnézetek harcát duló korban nem látják be ~ n~m készítUnk vázlatot akkor elég ennyit írni : nemzetnevelő munkájuk fontosságát, értékét, akkor Lasd ezt, vagy ezt a vázlatot. megértek, hogy helyOket másoknak átadják. . A vázlatokat önmagunknak készítjük. Ezek A nemzet élniakarása minden tanogyi munhtvat~t~ak me~könnyíteni, eredményesebbé tenni kásától méltán megköveteli a pontos, lelkiismeretes a ta.mtast. L;gJobb tudásunk és legjobb akaratunk szennt késztisilk azokat. Formának mindenki a munkát. A magyar boldogabb, szebb jövendó sorsa függ ettől. Csak az erős lélekkel, szilárd legmegfelelőbbet válassza. Különös sablonokhoz soha se alkalmazkodjunk. Ez gépiessé. gerinctelen né, öntudattal és még erősebb akarattal felvértezett tartalmatlanná tenné munkánkat. Minták haszná- ifjú nemzedék képes a hazát visszaszerezni. Ezt lata különben is miniszteri rendelet szerint tilos. szívvel-lélekkel kimunkálni, legjobb tudással, faA vázlatok kritika tárgyává nem tehetök. Leg- natikus akarattal, feltámadásba vetett hittel szolnagyobb bírálójuk a gyakorlati kivitel, mint tudtuk gálni minden magyar nevelő szent kötelessége. Erős a hitünk, hogy minden magyar nevelő ebbeli ~zokat megvalósítani. Ross7. lehet a legjobb vázlat kötelességét teljesíti és akkor UgyUnk jobbraforduts, hd az a gyakorlatban nem vált be, nem tudunk v~le er~dményt elérni. És jó lesz a legegyszerabb lása biztosított, a magyar igazság diadalt Ul. Úgy legyen ! Brózik Dezső. vazlat ts, ha a gyakorlatban sikert értunk vele.
EGYES0LETI ÉLET 1. Választmányi ülés. .
Országos egyesületunk tisztikara és választ-
~anya f. év október hó 2-án Budapesten a Ta-
n~tók Házában válaszimányi ülést tartott, melyen a vaJaszimánynak csaknem valamennyi tagja résztvett. . Elnök szeretettel köszönti a Szakfelügyelőt e~ a választmány tagjainak üdvözlése után az alábbtakban tette meg évi jelentését: Mindenek előtt meg kell emlékeznem az OMGE igazgatójának a nagy gazdavezérnek ls agrárpublicistának Buday Barnának elhunytáról, aki egyesOietOnknek is örökös tiszteletbeli tagja volt. javaslom, hogy a gyászoló családnak táviratilag fejezzük ki réslvétunket.
A csepeli Weisz-Manfréd müvek mezögazdasági gépgyárába tervbe vet~ tanulmányi kirándulást az igazgatóság üzemtechnikai okokra való hivatkozással lemondotta, javasolja, hogy helyette a Turul Szövetség által rendezett ."A magyar nép hete" kiállítá~t tekintsük meg a Városligetben. A szakfelügyelő megmarad, mint országos tanulmányi felügyelő Szeged székhellyel. A gazdasági irányú továbbképzőknél pedig a szakfelügyeletet továbbra is a gazdasági népiskolai igazgatók látják el. Az ujjászervezett gazdasági szaktanító- és ismertette a közgyülés tárgysorozatát
tanítónőképzés Kecskeméten megindult. Majd
8
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1936. november hó.
~--------------------~~~~~~--~~~~------------------------------
A pénztáros jelentésében rámutatott, hogy a mult évben ügyünkben úgy az elnök, mint a küldöltségek többször járlak el a minisztériumokban s ez ernelle a kidáso:
Dr. Becker Vendel tartotta meg ezután mindvégig lebilincselő, tartalmas s igen sokszor élénk helyesléssei kisért előadását : "A gazdasági szakoktatás főbb szempontjai" eimmel. A magyar föld, a magyar földműves felé kell forditani figyelmilnket és népünket elő kell készíteni leendő élethivatására. Eddig főkép a felső és középfokú gazd. szakoktatásra fordítotlak gondot. Ezután az alsófokú oktatásra kell helyezni a fősulyt, hogy már a fiatal korban megkezdjUk az öntudatos, hazafias, vallásos gazdák n ak és gazdasszonyoknak nevelését. Kivánatos, hogy az alsófokú szakoktatás egységesen képzett agrárpedagógus szakeröket kapjon. Elnök a rendkivill értékes előadásért dr. Becker Vendelnek az Egyesület hálás köszöneiét fejezte ki. Brózdik Dezső a tanítási vázlatok készítéséről tartott élénk figyelemmel kisért előadást, amelyet néhány tanítási vázlat felolvasásával tett szemlélhetöbbé. Kurdy Sándor hozzászólásában rámutatott arra, hogy a gazdasági szaktanítóságnak heti 50-60 órai nagy és sokirányu elfoglaltsága már is oly megeröltető, hogy a vázlat készítésével járó újabb mu!lkákat csak úgy tudja becsületesen ellátni, ha egyéb elfoglaltságán könnyítenek. Kéri, hogy a készülö új tantervben állapíttassék meg a maximális óraszám, melyet a szaktanítóság teljesiteni köteles. Többek hozzászólása után az elnök javaslatára a közgyűlés Bróziknak időszerű, átgondolt és felhasználható, értékes előadásáért köszönetet mond, egyben lapunkban való közlését határozza el. Elnök az általános tisztújítás megejtése végett kiküldt a szavazatszedő bizottságot. A titkári jelentés részlelesen beszámolt az egyesütet egy évi működéséröl és az ez idő alatt történt fontosabb egyesül~ti eseményekről. A számvizsgáló bizottság telte meg 1935 36. évi egyesületi számadások átv:zsgálásáról jelentését. Valamennyi pénztári számadást teljesen rendben találtak s javasolta, hogy a pénztáros lelkiismeretes munkájáért a közgyűlés jegyzökönyvi köszönetet mondjon. A közgyíilés, úgy a választmány, mint a számvizsgáló bizottságnak javaslatát, illetve jelentését elfogadja. Pénztáros felolvassa az 1936137. évi költségelőirányzatot, melyet a köigyűlés egyha.1gúan elfogadott. Ugyancsak elfogadja a könyvtáros és az üdülőház gondnokának jelentéseit. A tanulmányi segélyek odaitélésénél, mint a tanulmányi kirándulást illetőleg a közgyűlés a választmány javaslata alapján határozott. A szavazás összeszámlálása után az elnök bejelenti a megválasztottakat: elnök : Pigniczky Ferenc, alelnök : Brózik Dezső, titkár-jegyző : Czakó józsef, pénztáros: Vrannay Kálmán, szerkesztő : Szép László, ildülőhely gondnok : RiedelmAyer jános, könyvtáros : Deák Kató. . Válaszimányi tagok : Géher Lajos, Belle Lajos, Schill jános, Pataky Sándor, Kurdy Sándor, Kamenszky Béla, v. Gyutay István, Obingerné
-1936.
november hő.
MEZÓOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
Czirmes Irén, dr. Fodorné Csanádi Kató és Matós István. Póitagok : Náray Ferenc és Siha J0zsef. Az elnök úgy a saját. mint a távozó tisztikar nevében köszönetet mond a közgyíílésnek a bizalomért, az ujounan megválasztott tisztikart pedig arra kéri, hogy szebb és jobb eredménnyel szalgálhassák a gazdasági népoktatás ügyét. Szen+irmay Kálmán a kartársak nevében szívböl jövő köszöneiét fejezi ld az elnöknek és tisztikarnak három évi önzetlen müködéséért.
A szerkesztö postája. • E>I:!C.
Köszönti a szerkesztö e szerény ·lap minden jóindulatú olvasóját, amikor az első számot bocsájtja rendelkezésre készeiből tovább járva a taposott ösvényt, melyen 21 évvel ezelőtt sok-sok reménnyel, lelkes idealilmussal, tiszta célkitíízéssel és a jobb jövőbe vetett rendíthetetlen hittel elindult. Ez út keresztmetszete igen-igen hullámos, a mélypontok felé erősen hajló és csak ritkán és szeliden ível felfelé csalogatóan mutatva a csúcsot, hogy hamarosan ismét völgyfenékről eltűnjön a szem elöl. A közelmult idők nagy csaló~ásainak lelki nyomai olyan mélyen mutatkoznak, hogy azoknak elegyengetése reménytelennek látszik. A nagy erőfeszítések látott eredményei szappanbuborékok voltak, melyek gyönge érintésre vállak semmivé, olyan lelki depressiót hagyva, ami a legutóbbi, október 3-i seregszemlén apáthikus tünetként hatott. Ez az apáthia, - legjobb remény szeríni csak átmeneti - ismerve karunk erőforrásait, harcos természetét, a tartalom-adta önérzet egészséges voltát, a röges, tövises pályán nyert edzettségét, a haladás iránt táplált elpusztíthatatlan akaratát. E tulajdonságok biztos jelenléle adta a bá_torságot átvenni e lap szerkesztését a mostam, előbb festett áldatlan időkben. Nagy a külömbség azonban egy lap szerkesztése és egy lap írása között. Engedtessék meg e két fogalom közölti elhanyagolt különbségtételt feleleveníteni. De mégsem l Hiszen a tétel egyszerű felállításával kéznél fekszik annak megoldása és bizonyára Jegalább is gyenge mosolyt vált ki legtöbb kartárs és egyuttal munkatárs arcán az új, de egy kissé talán ravasz szerkesztö, remélhetöleg ... célt nem tévesztett szándéka, a!nikor is igy inspirálja közületünk tollfo_rgató. (és k1 _nem az?) tagjait a szerkesztöség_~el mtenz1veb_b énntkezésre, ami melegebb érde~lodés, t~bb. k_Isebb~nagyob_b cikk sok-sok iskolai, személy! hir JUttatas formajába~ mutatkozzék, mert ezeknek birtokábau a szerkesztö tényleg sze.rkeszti, az előfizető élvezettel olvássa, a kiadó eredménnyel tartja fenn a lapot. Iskolák. Sok személyi és iskolai apróbbnagyobb hírt a szerkesztöhöz.
Az ujonnan megválasztott tisztikar nevében Pigniczky elnök köszönte meg a bizalmat és kérle az Egyesíiletet., mint rgy ember álljanak mögéje és támogassák nehéz és felelősségteljes munkájában. A közgyíílés befejeztével a Tanítók Házában közös ebéd volt, mely után délután fél 3 órakor a városligeti Iparcsarnokban megtekintették "A magyar nép hete" kiállítást. Matós. Óraadók és helyettesek az Országos Egyesületnek pártoló tagjait lehetnek évi 3 P tagsági díj fizetése mellett. Ajánlatos a felvétel kérelmezése, mert adott esetekben kézzelfogható előnyei mutatkoznak. Felvétel a főpénztárnál egyszerű belépési nyilatkozattal eszközölhető. 8. l. __ Nyiregyháza. A siránkozás nem sokat segit. Ontudatos, szívós, erélyes munka a célravezető. Egy közüleinek más a fellépése, mint az egyénnek. Megfelelő szellemi erő, összetartás és együttműködés, hátunk mögött pedig a látható jóeredmények garanciái a sikernek. Az összeköttetések csak másodrangúak legyenek. A mai kor szelleme, még ha az ellenkezőjét diktálja is, ezel< az irányadók. K-né K. l. Abony. A 20%-os tisztajövedelmi tiszteletdíj felosztására vonatkozóan az utasítás szerint a helyettes és óradíjas okleveles tanerők is épen úgy részesednek a 20%-os tiszteletdíjban, mint a rendes tanerők, ha a rendes tanerők munkakörét látják el a gazdaság kezelésében, az ügyeletes szolgálat teljesítésében. Igazgató és egy szaktannö jelenléte eselén az osztalék arány 70-30 1/o ; igazgató és 2 szaktannő eselén 6020-200/u; igazgató, szaktan. és szaktannö esetében 50-30--20°. o ; igazgató, szaktan. 2 szaktannőnél 50-30-10-10%; igazgató, szak tan. 3 szaktannőnél 45 - 25-10-10-10"/o; igazgató, 2 szaktan. 3 szaktannö esetében 40 -15-15 - 10-10 -10°/o. A tanerők számbavétele e tekintetben mindig csak a gazdaság kezelésében és az ügyeletes szolgálat teljesítésében résztvevökre vonatkozik. Akik ebben komoly oknál fogva részt nem vesznek, 20'1/o-os tiszteletdíj osztalékban nem részesülhetnek. A mérlegszerinti tisztajövedelem 20°/oánál nagyobb tiszteletdíj semmi körülmény közölt sem számítható. Oratulálók. Szerkesztöválasztás után meleg szerencsekivánatokkal h, lmozták el az áldozatot sokan és azzal a határozott ígérettel, hogy legmesszebbmenő támogatásban részcsftik munkájában. Az igéret beváltásának ideje elérkezett l A gratulálók névszerint tartatnak evidenciában és szükség esetén nyilvánosságra kerülnek. Zsiga. A titkár- jegyzőnek is lehetett volna a nagy megtiszteltetés után néhány szava l Ami késik, teljesen ne maradjon el. A gyümölcs zacskózás eredményei érdekesek lehetnek megfelelő formában.
tö
MEZÓGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
1936. november hó
- Buday Barna meghalt. A magyar agrár társadalmat sulyos nagy veszteség érte: Buday Barna m. kir. gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, az Országos Magyar Gazdasági E~yesill~t főszer - Tanulmányi kirándulás. A Turul Szö- kesztő· igazgatója, volt országgyűlést képvtselö, élevetség rendezésében október 2-án nrílt Ma~yar tének 67. évében Budapesten váratlanul elhunyt. Nép Hete kiállítás érdekes látványossagot nyuJtott Buday Barna a magyar agrártársadalom egyik lega közönségnek. A Magyar Nép Het~ keretében értékesebb vezető egyénisége volt, aki több, mint rendezett kiállítás nemcsak a népegészségügyet négy évtizeden keresztill lelkes odaadással kílzdött ölelte fel, mint az elmult évben, hane.m fogla!~o a mezögazdaság boldogulásáért és lankadatlan zott a magyar néppel, földdel, a nep szoctahs odaadással, szóval és tollal szolgálta a magya~ aghelyzetével is. A kiállításnak a fő részét az az rár érdekeket. Könyveinek és sokezerre meno taanyag képezte, amelynek elme : ., Nép. - Föld. :- tanulmányainak, cikkeinek minden sorából a maEgészség" volt. E kiállítás az lparcsarnokban, mm gyar föld és az annak művelöi iránt ér~ett o;zereteljesen kOlönálló kiállítási pavillon volt felállítva. tete suaárzott ki. Széleskörű munkásságanak nagy Az első terem a magyar ösfoglalkozásokat mutatta részét "'évtizedeken át mint a ,.Köztelek" felelős be fejlödésil kben, a honfoglalástól kezdve: a mé- szerkesztöje f~jtette ki. Az OMGE-ban ~llandó hészetet, halászatot, vadá~zatot, állattenyésztést, előadója volt az irodalmi és szakok~atásü~yt, val~ földművelést. A második terem a népegészségügy mint a szociálpolitikai, kivándorlási és .btrtokpoltkérdéseivel foglalkozott, főleg a népszaporodással, tikai kérdéseknek és az Ö.\\GE könyvktadó vállakimutatva, hogy Csonka-Magyarország lakosságá- latának. 1901. óta a napilapok hasábjain is élénk nak száma egyre nő, mig a megszállt terilletek publicisztikai működést fejtett ~i. Szerk.esztöje, magyarsága fokozatosan pusztul. Ugyanez a terem főmunkatársa volt több gazdaságt és naptlapnak, foglalkozott a népbetegségekkel, az egyke kérdé- eredményekben gazdag irodalmi munkássága sosével, majd killönbözö fillkékben a magyar nép rán sok-sok cikke látott napvilágot Széleskörű tutáplálkozásának fejlödését mutatta be egy évezred dása rendkivill képzett, kulturált egyénisége, nagyalatt rámutatva egyuttal azokra a lehetőségekre, szárr:u önálló munkáiban is megnyilvánult és írásai, ameÍyekkel a magyar falu táplálkozása jobbá és könyvei mindig utat és irányt mutattak az agrár olcsóbbá tehető. Bemutatta e kiállltás még a föld- érdekekért folytatott évtizedes kilzdelmekben. Népelosztás igazságtalanságait, mutatott a termelés lapokkal is állandóan foglalkozott, mint szerkesztö kérdéseire, végill pedig azt a veszedelmet hang- vagy munkatárs és e réven szoros kapcsolatban sulyozta, amely a falusi népnek városi munkára állott a föld fiaival. Kisebb cikkeivel, tanulmányavaló özönlésével jár. A jövendő útjait azzal jelölte ival kOiönösen a falusi élet bajaira igyekezett az meg, hogy a népnek kenyeret, földet, iskolát és érdeklődés! felhivni és nemcsak mint érdekképjól megszervezett egészségilgyi politikát kell adni. viseleti ember, hanem mint politikus is nagy és Mindezt a Turul Szövetség iparművész-fiatalságának eredményes harcot folytatott a f~lu ~azd~sá~i ~s egészen mai irányú falfestményeinek, áttekinthe- kulturális jólétének emelésére. Ttsztvtselöt htvat~ tően összeállitott számftásoknak, táblázatoknak és sán és írói ténykedésén tul a közfeladatok terén ts grafikonoknak a segitségével tette szemléletessé. lelkes és buzgó munkásságot fejtett ki. A gazdaA kiállítás többi részeiben az állam és a főváros társadalom mindenkor hivatott szószólóját, vezémutatja be technikai és jóléti intézményeinek mun- rét látta benne. Tanácsait, útmutatásait hálás szívkásságát. Október hó 3-án délután tekintette meg vel fogadta és az érdekében kifejtett irodalmi mű országos Egyesületünk e kellemes szórakozást és ködésének kOlönös elismeréseill néhány évvel ezebóséges tapasztalatokat nyujtó nivós kiállltást. lőtt arany-tollal tílntették ki. Sokoldalú értékes - Érdekes számok. Az 1934-35. tanév- munkásságát hivatalos helyről is méltó elismerésben hazánkban 1157 gazdasági irányú továbbképző ben részesítették. Az OMGE a gazdatársadalom népiskola működött. 1935-36. tanévben ez isko- nagy halottját folyó hó 3-án, szombaton délután lák száma 102·vel 1259-re emelkedett. Gyarapo- temette az egyesület székházábóL dlis 8.8°/o. Ez iskolákba 74.178 fiú, 76.166 leány, - Bimbóhullás. Torontály jános szegedösszesen 150.344 tanuló iratkozott be. Gyarapo- felsőközponti igazgató családját Zolika kisfiuk eldás a mult tanévhez mérten 4816 fiú, 5286 leány, vesztése mély gyászba borította. Kívánjuk, hogy összesen 10.102 tanuló, amely 7.2%-os emelke- a Gondviselö adja meg nekik a vigasztalódás désnek felel meg. A beirt tanulők közill egy-egy kegyelmét. iskolára átlagban 119 növendék esik. Az 1935 Uj tankönyvek. A FrankJin Társulat 36. tanévben a tanitásakat 1887. férfi, 965 nő, végre kiadta a "Gazdafiúk" 1:. kötetét és szétkilldte összesen 2852 tanerő végezte. Tanerők tekinteté- a mutatványszámokat. A leányok könyvének Il. ben is javult az iskolák helyzete 14.60fo· kal. 150.344 kötete is elkészült és forgalomba került. Örömtanulóból egy-egy tanerőre átlag 53 beiratkozott mel vehetjük tudomásul iskaláink számára kiadott növendék jut, akiknek mintegy 700fo-a jár vizs- könyveket, amelyek lehetövé teszik, hogy a f. tangáig az iskolá}tba. évi tanításokat már ezek alapján végezhessük.
HIREK
-·-
~19~36~-~n~o~ve~.n~b~e_r_hó_._________ M_E_ZÓ~G~AZ~D~A~S~Á~G_I_N_É~P_O_K_T_A_T_Á~S------------------11 GÉHER lAJOS gazd. népiskolai orsz. irátanterve- és ügyvitelére" clmü könyvét, mely órarend, tanmenet és üzemtervi mintákat is tartalmaz, 2 P-ért bérmentve megkülpi Nemzeti SajtóváHalat könyvkereskedés. Szeged, Kárász utca 3. szám. - A felsődunántuli Mezőgazdasági l{amara igazgatósága október 17 ·i ülésén táviratban üdvözölte dr. Darányi Kálmán miniszterelnököt, aki a székvármegye főispánja volt hosszú éveken át. Elparentálta Buday Barnát. Tárgyalta a b•Jza árának minimálisát, melyet a gazdaközönség alacsonynak tart, a csöves tengeri ármegállapításával együtt. Helye~elte a Hangya cxporttevékenységét, tekintettel arra, hogy a Kamara ellenőrző munkája itt is lehetövé Wetett. Állást foglalt a sovány állatexporttal szembelL A közmunkák végzését a mezögazdasági szorgalmi időn kivül kivánja beállí· taní. Igás magyar ökrök behozatalát fuvar- és vámkedvezmény mellett tartja kívánatosnak, míg a melegvérü lovak tenyésztését államsegéllyel kéri elösegíteni. Megelégedéssel állapítja meg a félárrendszer jótékony hatását. A takarmányellátás szempontjából a répaszelet kivitelét fehérjedús anyagok behozatalával történő ktegyenlítését kivánatosnak tartja. A vetőmag-tisztítótelep versenyképességének előmozdítására 14.000 P befektetést irányzott elő. Elhatározta a Kamara a Felsődunántul 29 járásában 3 hónapos mezőgazdasági gyakorlati tanfolyamok tartását. Élénk tevékenységet irányzott elő az igazgatóság a győri téli gazdasági iskola felállítása érdekében. Szemtéltető eszközök készítésénél, amennyiben megfelelő anyagmennyiség áll rendelkezésre, állítsunk azokból több példányt elő gondolva azon lehetőségre, hogy más iskola duplikátjaival kicserélhetjük azokat. -
szakfelügyelő "Tájékoztató a gazdasági nyu továbbképző népiskolák szervezete-,
Státusunk. 1936. okt6ber h6. VII. f. o. I. f.
Géher Lajos sz. felügyelő Alexy Pál c. igazgató Schill jános igazgató Kápolnay józsef " Pataky Sándor " Márton Lajos " Krafcsik Gábor " Nagy Károly " " juhász józsef Brózik Dezső " Vásárhelyi Sándor " VII. f. o. 2. Vrannay Kálmán igazgató lg ond a jános " Timár István
"
Szeged Debrecen ll. Makó Dunaföldvár Kisujszállás Tiszaföldvár Mezőberény
Kunszentmárton Debrecen l. Berettyóujfalu Kaba f.
Túrkeve Heves Kunmadaras
Győrfy
g. szaktan. Debrecen I. igéizgató Debrecen ll. " Székesfehérvár " Hatvan " Szeged-Röszke igazgató Szekszárd g. szaktan. Szeged-Alsóközpont " Szeged-Röszke igazgató Dévaványa VII. f. o. 3. f. Paár Miklós igazgató Abony Kádár Kálmán " Fegyvernek Siha József " Tatatóváros Ben ke Ferenc " Szeged- Alsóközpont " Eger Gáspár János Somlay Kálmán g. szaktan. Debrecen l. Vass János igazgató Kiskundorozsma Molnár Sándor c. igazgató Debrecen ll. " Jászberény Szentirmay Kálmán Fábián j. Miklós g. szaktan. Hatvan VIII. f. o. l. f. Szabó Sándor igazgató Kalocsa v. Gyutay István " Gyöngyös " Csanádpalota Brenner József Hajduszaboszló Ricdelmayer János " Szép László " Kiskunfélegyháza " Békés Matós István Mezey Imre " Nagybajom Náray né Horváth E. g. szaktan. Szeged-Alsóközpont Ilonczay Mária " Jászberény VIII. f. o. 2. f. Horváth Ferenc igazgató Kiskunhalas v. Bocskóy András " Békéscsaba S~hédáné KalmárM. g. szaktan. Tóváros Westsik Károly c. igazgató Cegléd Nagy Sándor igazgató Szeghalom Szemerédy jános " Nyírbátor ObingernéCzirmes l. g. szaktan. Moson Lévay Ilona " Kaba Córiáriné Oross A. " Debrecen l. Dr. Wmterné Varga M. " Szolnok Szentirmay józsef " Csongrád VIli. f. o. 3. f. Mayher Mária g. szaktan. Monor Ticska Izabella " Békés Antalóczy Etelka " Makó Sirnek Irén " Hatvan Szurmó Gizella " Nyírbátor v. Zentay Rezső igazgató Csongrád Patay Ferenc " Nádudvar Belléné Nagele A. g. szaktan. Monor Kiss Anna " Makó Csapóné Wagner P. " Székesfehérvár Nádaskayné Padala J. " Eger Belle Lajos c. igazgató Budapest Czakó józsef igazgató Derecske Kamenszky Béla " Szeged-Szatymaz
Géza Kurdy Sándor Tuboly jenő László B. Dénes Biró Antal Pigniczky Ferenc Náray Ferenc Bors Ignác Porkoláb József
MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS
12
t936. november hó.
~----------------~~~~~---------------------------v. Mártha Gábor g. szaktan. Mezótur Németh Béla " Dunaföldvár Torontály János igazgató Szeged-Felsőközpont Károlyi László " Monor v. Mártháné Paulik l. g. szaktan. Mezőtur Paárné Fazekas P. ,, Abony Sebők Sándor igazgató Mezőtur Klenner Blanka g. szaktan. Szolnok Báthory Margit " Kunszentmárton IX. f. o. t. f. Brennerné Gebe l. g. szaktan. Csanádpalóta v. Pajor Gyula igazgató Gyoma Lévay Irén g. szaktan. Debrecen Il. Vigh Franciska " Szeged-Szatymaz Várady Katalin " Kisujszállás IX. f. o. 2. f. WOrtzné Ruber K. g. szaktan. Kalocsa Sebőkné Kontsek K. " Mezötur Ferencz józsef " Békéscsaba özv. Pápayné Fekete j. " Debrecen I. dr. Csicsákné Sz. M. " Debrecen ll. dr. Fodorné Csanády K. " Debrecen l. Illy Irma " Szekszárd dr. Horváthné Kovács F. " Derecske Deák Katalin " Székesfehérvár Balogh Mária " Békéscsaba dr. Somosné Szalay j. " Eger Medveczkyné Szabó l. " Gyöngyös IX. f. o. 3. f. dr. Pedoráné B. M. g. szaktan. Székesfehérvár Gyurkiczáné L. J\\. " Szolnok Kristófné Paulini M. u Békéscsaba Szalay Róza " Cegléd Váradyné Gaál T. " Kisujszállás Csongor Teréz " Szeged-Felsőközpont Somlayné Zilahy E. " Kiskunfélegyháza Vargha Edit " Cegléd Korompayné Nagy l. " Dunaföldvár Holvayné Schmotzer M. " Heves dr. Topálné Koblencz T." Monor x. f. o. t. f•. Buday Gusztáv igazgató Szolnok Balatony Béla g. szaktan. Székesfehérvár Fáth Imre igazgató Lajosmizse Molnárné Kárpáthy P. " Szeghalom Helyes Erzsebet g. szaktan. Gyöngyös Egán Aloizia " Fegyvernek Kuruczné Domián E. " Derecske x. f. o. 2. f. Boross :Mihály igazgató Kőröstarcsa Sembery Imre " Nagykörű Pé1erfy Katalin " Debrecen ll. juhász Ilona g. szaktan Berettyóujfalu Simó Anna " Dévaványa Rátz Frigyes Ottó igazgató Moson Andor Ferenc " Jászladány Rácz Elemér Komádi
"
x.
f. o. 3. f.
dr. Egetöné Z. M. g. szaktan. Békéscsaba Bartókné Sedross l. " Kiskundorozsma Petrovszkyné Nagy I. " Kőröstarcsa Vár nay Ilona " Kalocsa Gámán Róza " Cegléd Végh józsef " Mezöberény Zádory Anna " Kiskunhalas Ráczné Gyulai j. " Komádi Lakatos István " Nyírbátor Miklósné Rakolezay M. " Jászberény Cseke Zoltán " Cegléd Z. Szatró László " Kunszentmárton Kövesdyné Kovács. l " Abony Laky István " Monor K. Molnár Róza " Hatvan Véghné Molnár K. " Mezőberény Biró Teréz " Gyoma XI. f. o. t. f. Kristóf András h. g. szaktan. Békéscsaba Kissné Lelkes M. " Mezöberény Szabó Sarolta " Békés László Alice " Abony Trajcsik Ilona " Kunmadaras " Kalocsa Pásztory Ferenc Töreky Sándor " Dévaványa Székely Ferenc " Kiskunfélegyháza Weiland Piroska " N}tirbátor Cicatricisné Nagy L. " Komádi Gál Károly " Makó Váranyai Vince " Szekszárd Windt Erzsébet " Nagybajom Fazekas István " Derecske Egyéb képesítésűek :
VII. f. o. 2. f. Györkösné Péterffy M. g. szaktan. Dunaföldvár. VIII. f. o. 1. f. Nagy Izabella g. szaktan. Jászberény. VIII. f. o. 3. f. Kócziánné Bacho A. g. szaktan. Gyöngyös. Vrannayné Pozsár j. g. szaktan. Turkeve. IX. f. o. t. f. Bölöniné Kaszap P. g szaktan. Hajduszoboszló. Óradíjas tanercSk :
Kuptics Anna Jászladány, Bélafyné Csutoros A. Nádudvar, Tarnay Mária Nagykörü, Szigety Mária Makó, Óberhammer Géza Gyöngyös, Rátkay Ilona Szekszárd, Ábrányi Ilona Debrecen 1., Molnár Ferenc Szeghalom, Miklós Gergely Jászberény, Zsilák János Hajduszoboszló, Helyes Endre Makó, Molnárné Kovács M. Szeged-Röszke, özv. Kántorné Metzker B. Székesfehérvár, Gudricza István Turkeve, Bartos Irén Dévaványa, Hatvani Irén Nádudvar, Uzony Anna Lajosmizse, Szabó Károly Gyöngyös, Szendy István Kiskunhalas, Paddy jolán Gyoma, Forgách Sarolta Kiskunfélegyháza, Gadácsi Margit Abony, Zsilákné Kayos E. Hajduszoboszló, Bélafy Károly Nádudvar, Höbausz Mária Csongrád, Kovács Marianna Csongrád, Nagy jános Eger, jászay Lenke Fegyvernek, Száraz Gyula Békés, Bihari Lajos Kisujszállás, Gabriel Emma Heves, Szakali jános Berettyóujfalu, Meggyesi Irén Szeghalom.
Vesszősi józsef nyomdai miiintézet Kiskunfélegyháza 716.
