l~
~'
XXIV. évfolyam. 10. az&ini.
Kislcunfélegyháza, 193t. olct6bef h&
EmCAZDAS' Gl~~ W.~w-.~ N POKTAT'AS· l l
A GAZDASÁGI SZAKTAHilÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖMYE El6fizetóli dlj Egy óvre 8·- peng.S. Az előfizetéli· Ól hirdetóli clljak a Gazdalági Szaktanítók Or11ágo1 Egyealilele f.Spónztórónak Kisujszálláora az 5.4.135. c1ekbzómlán klildend.Sk.
FELELOS SZEIIKESZTO
SZÉP LÁSZLÓ
Megjelenik augu1ztua hó ldvátol6vel minden hó 1-ón. Szerke11t&ág Kiallunfálogyhóza Az egyealilet tagjai a lapot tagclljuk fojáboa kapják.
A lap kiadásáért felel: PIGMICZKY FERENC elnlk, Szekszárd. KiaJ6tulajdonos: A Gazd. Szaktanit6k Onz. Egyesülete, Szekszárcl
Evolucló. Az 1939-40. tanév 6 új állomással szaporitotta a mezőgazdasági népoktatás hálózatát és ezzel iskoldink száma 61-re emelkedett, de több helyen folyamatban van a komoly szervezési munka úgy, hogy hamarosan eléri a 70-et. E tények is mutatják, hogy mind jobban és jobban idegződik be a köztudatba a mezőgazdasági népoktatás fontossága, amit nem kis mértékben segít elő a kultuszkormány nagyobbarányú támo~atása úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben a szervezési költségek tekintélyes százalékos Pállalásával, az iskoláknak megfelelő számú tanerőkkel való ellátásával, az intenzivebb ellenőrzéssei tanusitott fokozottabb érdeklő désével; de hasonló felkaro/ás nyilvánul meg a közigaz~atási hatóságok és a közönség rc;s~;;rlJ/ is és mind gyakrabban halljuk ez intézmény iránti szimpátia megnyilatkozását. E figyelemreméltó szimptómák forrásának Pizsgálatánál feltétlen szemléletet érdemli ama örverzdetes körülmény, ami a régi iskolák reorganizálása klJrül tapasztalható. Az évröl-évre folyó tervszerű munka eredményeképen lassan eltünnek azok a nyomok, melyek az elmult /egklJze/ebbi évtizedek szomorú hagyaiékai voltak és cseppet sem tették vonzóvá intézményeinket. Ma már csak keresve találunk olyan
Iskolát, ahol a kor követelményeinek nem megfele/ö mi/iöben működik az, és már külsö megtekintésre is nem kelti az egészséges szervezet kellemes impresszióját, de néhány év mulva - feltételezve az eddigi vonalvezetést - aggodalom nélkül mutathatjuk be bármelyiket is az érdeklödőknek, mert - hogy egy közszeretetben álló személyiség szavait idézzem - "abban még a r ossz i n d u l a t sem t a l á l h a t h i b á t!" Megszüntek a 2 tanerős iskolák és a munkáskezek arányos szaporításával eltünnek a heti 70 órás elfoglaltságok, ami me/lett lehetetlen volt a célkitűzéses munkakörkitöltés é3 ezután a gazdasági szaktanító talán élhet társadalmi életet is, ami fontos nemcsak az egyén, de a köz szempontjá/Jól is. Új száma"disi utasítás, új tanterv, a szakfelügyeletnek új alapokra való helyezése, decentralizálása és kiszélesítése, a növendékanyag fokozatos és lehető javítása az iskolák belső életszinvonalát emelik a kivánatos módon. Mindmegannyi jel e megbecsülendő orgánum helyes irányú, egészséges, biztosjövőre szó/ó fejlődésének. Vajha a szakképzés is a kivánatos formában kerülne nyugvópontra! -p.
;.. : L-;_·~------~M:,::E::;;,ZÖ:;;,;O:;::A.::Z:.:;:D;,:.:A,::SÁ.;;:O:;.I..;.N.;.;É;.;..P,;;.O;.;;.KT;;.;,A.;.;;T.;.;;Á.;;.S_ _ _ __",;";J9..;.39.."......o~kt-.ób;.;;,e;.;..r~hó
Köszöntés Állok a szentistváni iskola földje előtt nap:mgárzásban meghatottan, ahogy nagy alkotásokkal szemben illik és bámulom ezt a fekete, fátlan, a Hortobágy távlatába vesző 30 holdat, ezt a napégette, alföldi nyugodt földarcot, mely a rög és az anyag szenvtelenségén túl majdnem beszélni képes. Dologban gyötrődő, országjáró sommás férfiak és napestig hímzéseiken vakuló asszonyemberek birtokának testéből hasította ki ezt a verejtékes földdarabot a matyóság, egy magasan a föld felett lebegő eszménynek, a magyar szellemiségnek ajánlva fel áldozatul. A föld népének vágyát és a nemzeti élniakarásért tudatosan áldozó kormányzat készségét szintetizálva buzdított, kért, tárgyalt és számításokat végzett, fáradozott és rendelkezett Borsod királyi tanfelügyelősége a hivatali aktákon tulmenően a magyar ur ősi földszerelmével és tapintatával a világnézetté vált önzés korszakában is megindítóan meleg szivvel s ebben a mai reménytelenségben is magával ragadó lelkesedéssel, mignem megszervezte Bors vezér földjének legelső, alapot vető népi szakiskoláját, itt a három faluból álló Törpe Matyóország szegletében. Mezőgazdasági népiskola gondolom és érzem ez iskolák mozgalmas, munkás sorát magam mögött a nyírbátori kis épületet idilli kertben, a dorozsmai tanyát vaskosaras ablakaival, a puriten Berettyóujfalut s a székesfehérvári hatalmas iskolavárat, melynek folyosóin és termeiben ugyanaz a szellem éltet és munkál, mipt amely itt fog kinőni ebből a talajból. Es érzem hátam mögött elhagyott iskolák sulyos árnyékát : az egri ticeum monumentalitását, a ciszterci főgimnázium klasszikus hűvösségét, a magyaróvári akadémia öreg bástyafalait, az új pesti egyetem korszerű ségét és látom most régi iskolák sulyos és vonzó árnyékánál, az új iskola reményével ennek a paraszti sarjnak növekedését az áldott földből. :-:.-;:.·:
~ koraőszi
Nemrég terkerestem megint Ostmark nagymultú, hires intézetét, a Hochschule für Bodenkulturt, ott fenn a döblingi villasoron, a Gregor Mendel utcában. A tiroli nadrágos portás a lépeRőn mosolyogva várt már, bent pedig eltűnödtem a mező gazdasági civilizáció elmechanizálásán. Itt senki sem várt . . . a tenger síkon szinte ázsiai csend . . . Semmi Nyugatnak életritmusából, messzi mozd ulatlanságban egy-két gémes kút sziluetje . . . magyar puszta gondolom ... és szivem megremeg. Lord Harmsworth mondta erre jártakor a szikes mezőkön, hogy ezer éve élnek már itt magyarok s mits~m tudtak kezdeni ezzel a nagy földdel . . . Es neki nem tudott válaszolni a föld, hallgatott, mert csontjai nem az ő porából alkottattak. De nekem zengő nyelven beszél a Vörösmarty megénekelte "tündér Borsód" gyermekkorom tája. Tudom róla, hogy itt Mezőkövesd alatt a pleisztocénkori törmelék mammutcsontokat rejteget, ismerem régi sebeit, melyekböl ha őszi ugaroláskor feltépi az eke vasa, rozsdás nyilhegyek és törött kopjafejek tűnnek elő és halhatatlan történelmet regélnek az egri, a miskolci muzeumba behordott magyar koponyák, - óh ! mennyi - és mind-mind csákánnyal vannak beszakítva ... Boldog bécsi Hochschule, városod falai alá csak kétszer került a keleti vész,. itt a verőfényben lobogó Hortobágy s a láthatár szélén a Tisza, álmatag kanyarulataival, partján roskadozó árva füzeseivel és égretörő magyar jegenyéivel, le egészen a macsói és szörényi Bánságig, a temesvári pasalik határáig 156 esztendőn kereszHi! Azsiáé és a pogányé volt. Csak a vér maradt magyarnak, az· omló piros vér, mely szivárgott le folytonosan a talajba és titokzatosan termékenyitette a jövő gyökerét. Ebből sarjadt ki mindig az uj élet. Ebből épitern meg én is - Istenem ! ily későn -- 1940-ben az új iskolát. Bala to ni.
~~9~39~·~ok~tó~b~er•h~6-----------M•E-ZÖ~O-A~Z~D~A~SÁ~O~I~N=ÉP~O~K~T~AT~Á~S~--------------_l .
.
Hevelói gondolatok ... "A nemzetnek nem lehet ö~tudatosabb vigasza, mint az, hogy ifjú nemzedékéről elmondhaEsa: ezek az én gyöngyeim !" - Ki varázsolja ilyen drága gyönggyé az ifjúságot, ha nem az iskola, mely nevelő és oktató munk~ja révén megiölti lelkiiket gazdagsággal, műveltséggel, szépért, nemes eszm éért lelkesedő buzgósággal és igy elő készíti öket arra, hogy az élet minden változatában a haza hílséges, jellemes, intelligens polgáraként állják meg helyiiket Tanítunk, ismereteket közJünk a kiilönféle tantárgyak keretében és mint aranyfonál húzódik végig minden óránkon a nevelői cél, melynek megvalósítására minden adottságot, alkalmat felhasználunk, gondolva a nevelés minden ágára : az értelmi, az erkölcsi, a vallásos, a hazafias, az esztétikai és a testi nevelés által elérni szándékolt eredményekre. De itt is vigyáznunk kell nagyon. nem eshetiink túlzásokba, minden tanításba csak olyan nevelési anyagot vehetiink fel, ami természetesen kapcsolódik az ismeretbővitésre szánt anyaghoz, ha ilyent nem találunk, nem erőszakol hatjuk a nevelési célokat, mert az eröltetett, elő rángatott nevelési anyagrészletek ritkán járnak eredménnyel. Egy komoly nehézség pedig főleg a szakiskoláknál az, hogy életiikben a sokoldalu elfoglaltság, a tulhalmozott elméleti és gyakorlati anyagok átadása mind sok akadályt állita!lak a tanár illetőleg a tanító elé és azon vágyának kielégítési Iehetöségét, hogy a tanítás mellett nevelni is tudjon, lényegesen csökkentik. E tény fenállását teljes mértékben igazolja az, hogy a középiskolák és középfoku szak!skolák neveléH eszméik megvalósitására kiilön órát, az u. n. osztályfői órát iktatták be, mely anyaga révén a ,. nevelő óra'· cimet is viselhetné. A mezőgazdasági népiskola működési tere, növendékanyaga, tantárgyai nagyon sokban kiilönböznek a középiskoláétól, de a Tanterv és a mi nevelői készségiink éppenúgy megkívánják, hogy a nevelés az oktatásnak mindenkori alapja legyen, mert enélkiil minden oktatói munka kárbavész, sőt e kivánság minél tökéletesebb végrehajtását teszi szükségessé az a köriilmény, hogy a mi növendékeink ez iskola elvégzésével örök bucsut mondanak az iskolapadoknak, tehát a 15 éves gyermekek nemcsak tanulmányaikat fejezik be, hanem
nevelésük is véget ér. Imre Sándor pedig a nevelés meghatározásában egyik tényezőill ezt mondja: "A nevelés addig tartson, mig az önnevelés kezdetét nem veszi". Milyen sokirányu, következetes és szerelettől fűtött nevelői munkát kell tehát nekOnk kifejteniink, ha elakarjuk érni azt a fokot, ahol már az önnevelés veszi át e munkát: a lélek megtelitését Isten- és emberszeretettel, törvények és intézmények megbecsiilését, erkölcsileg meg· ingathatatlan, erősakaratú, jellemes, mílvelt egyéniség kialakítását. - Nehéz, de gyönyörfi probléma melynek megoldásánál elsősorban segitségiinkre siet a Tanterv és Utasítás a nevelésre vonatkozó irányelveivel, melyeket követve az eredményt fokozhatja az "osztályfői óra", amit természetesen mi nem órarendszerűleg, hanem csak tartalmilag valósithatunk meg kezimunkaórák, vagy más gyakorlati órák meghitt hangulatát felhasználva. Mi lehet az anyaga nálunk ez óráknak, melyeket én - egy kis tulzással ugyan - továbbra is "osztályfői" óráknak nevezek ? Középiskolai meghatározással az osztályfői óra a bizalom és egyiittdolgozás fontos ideje. Elsősorban tehát a kölcsönös bizalmat és harmóniát kell megteremte· nünk a tanító és tanítvány, illetve a nevelő és ifjú között. Meg kell fognunk a lelknket s magunkhoz kapcsoini és az iskolához, hogy mindig úgy érezzék magukat e környPzetben, mintha békés, meleg, védelmet nyujtó otthonban lennének s ne a törvény kényszerítő ereje hozza ide őket, hanem a lelknk vágya, szeretete, tudásszomja. - Ezért "osztályfői óra" előtt a komoly, vagy méginkább komor arcot hagyjuk az ajtón kivnt, mosolygó arccal, sugárzó · tekintettel öleljUk át a kiscsapatot már a belépésnél, hogy a munka közben általunk irányitott beszélgetésnél önként nyiljanak meg ajkaik, meséljenek otthoni életiikről, kérjék tanácsainkat Ugyesbajos dolgaikban, panaszolják be önmagukat s azon cselekedeteiket, melyekkel illem, kötelességteljesítés, szolgálatkészség, pontosság stb. ellen vétettek. EngedjUnk hozzászólást a többieknek is a bejelentett eseményhez s az igy megvitatott több oldalról megvilágitott hibák vagy elégnek az önérzet tűzében, s több munkát nem adnak s az esetleges szégyenkezés a hasonló újabb alkalmaknál mozgásba hozza. Nevelő hatása annyiban lesz ezen eljárásnak, amennyiben a tanító részrehajlás
4
MEZÓGAZDASÁGI N~POKTATÁS
nélkül mond bírálatot, senki számára nincs sem több, sem kevesebb hely lelkében, hanem az összesek hibáit, erényeit az igazságosság szemavegén nézi. Ne ijedjen meg a nevelő, ha ugyanazon hiba hónapokon keresztUl is e küzdelem tárgya. Vigasztaljon mindnyájunkat az a tudat, hogy a mezögazdasági népiskola növendékei a serdUiökor nehéz átmeneti éveit élik s öket nemcsak kUisö erők, élmények ezerféle hatása befolyásolják, hanem a változó lelki életük, az ebben a korban fellépő szabadságvágy ésefüggetlenségre való törekvés és érzelmiviláguk sokszinü hangulatképei. Természetesen itt is tekintettel kell lennünk tanítványaink nemére, mert mások a fiú- és mások a leánynevelés kOvetclményei. Leánynövendékeknél kitünő anyagat nyujt az "osztályfői órára" a megjelenésre, jó modorra való tanítás, melyet éppen a mi növendékeinknek van legkevesebb alkalma iskolánkivüli környezetben elsajátitaali. Egyszerfi nemesség, rend és választékos modor legyen kísérőjük. - "Leányproblémák" igen sokat hangoztatott fogalom, amelyen nem lehet felOletesen átsiklani, mert nálunk még többféle és sulyosabb formában jelentkeznek, mint a középiskolák intelligens, otthonában védett leányainál. A legnagyobb probléma sokszor a megélhetés, mert a szülök anyagi visTonyaik miatt legtöbbször már a 12-15 éves leánygyermekeknek is rész jut a kenyérkeresés munkájából, vagy Jegalább is saját maguk fenntartásáról kell gondoskodniuk. Milyen körUimények közé kerUihetnek, milyen veszedelmek fenyegetik ? Ezt megmutatják azok az életepizódok, melyeket ilyenkor a meghitt beszélgetések óráján, látva érdeklődésünket, a legnagyobb őszinteséggel tárnak elénk, hogy néha megdöbbentsenek vagy könnyet csaljanak szemünkbe de mindig szeretö és megértö segitséget kapjanak tőlünk. Hogyan is találhatná meg a 12-15 éves gyermekleány a leghelyesebb viselkedést? Csakis irányitással, tanáccsal, melyet most tőlünk kap, késöbb pedig az általunk beléjük nevelt, lelkükbe szuggerált önbizalom lesz legnagyobb erejük hasonló nehézségek megoldásánál. Meg kell világitanunk kUiönösen a Ill. osztályos leányoknál, hogy ifjúságuk legértékesebb drágyagyöngyét, a lelkük fehérségét őrizzék, mentsék minden áldozat árán, kapcsolják életüket Istenbe, mert a hit mélysége erős várfalakkal övezi szivüket és megóvja a boldogtalanságtól. Kell-e ezeknél értékesebb beszélget~i tárgy 1
1939. október hó
Mikor ennyire jutottunk, kezdlSdjék a beszélgetés és irányítások legnehezebb része: az önnevelés, a bizalom megnyerése után, ha benső "én"jük feltárult, bizonyos önlegyőzésről tettek tanuságot. Az önlegyőzés pedig e1öt kiván s ez az erő elég ahhoz, hogy meginditsa a 15 éves növendék önnevelési munkáját. Amikor rávezetjük őket arra hogy lelkük mfivelése még a legegyszeröbb élet~ keretek között is elengedhetetlen követelmény, amikor a hibák leküzdése nyomán eléjük állítjuk saját benső világuk cselekvőleges szerepét, ha önmaguktól rájönnek a kötelességteljesítés nagy értékére, s amikor a jócselekedetek nyomában Járó lélekboldogság fénye melegiti szivüket - akkor juttatjuk el növendékeinket arra a fokra, melyen már kezdetét veheti a saját benső energiá~•1lmak irá1;yí~ó sugárzása : az öntudatos önnevelés. Ezek a témák, anyagok lehetnek a mi "osztályföi óránk" vagy inkább beszélgetéseink !arialmai. Ez is nevelői munka, melyben a szeretet legyen vezető fonalunk, ami nemcsak melegíteni, világitani fog, hanem újabbnál-újabb helyzeteket is teremt, amelyek segitségünkre lesznek abban, hogy a növendékek boldogan várják ez órákat és sajnAiják elmaradását Azt hiszem ez az együttes munka fokozza a nevelés terén elérhető eredményeket, s igy valóra válik azon vágyunk, hogy minden ifjúból szálfát neveljünk a nemzet erdeje számára. Béky Oabriella.
Hivatalos rész. -~-
68.447/1939. szám. V. 2. - A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Marczy Tivadar ny. gazd. népiskolai igazgatót, Kovács Károly áll. igazgató-tanítót, Béky Gabriella áll. helyettes gazdasági szaktanftót. állami gazdasági szaktanitóvá, Z. Szabóné Vass Mar- · git turkevei, Pichler Géza kunszentmártoni, Básthy László nyírbátori, Z. Balogh Erzsébet fegyvernekiSzuchán Mária derecskei, Desits Borbála nyírbátori, Szilágyi Piroska kiskundorozsmai, lgonda julia szeghalmi, Kovács Margit dévaványi, Pigniczky Irén balmazujvárosi, Balla Róza tiszaföldvári, Szabóné Kállay Erzsébet debreceni, Gáspár Irén szatymazi, Brenner Mária esztergomi, Oroszi Margit kiskunfélegyházi, Gaál Mária esztergomi és Pörnel Vilma györi óradfjas helyettes gazdasági szaktanitókat állami lhelyettes szaktanitóvá kinevezte. (68.447! 1939. V. 2. sz. rendelet.) Budapest, 1939. évi szeptember 2-án. Dr. Hóman Bálint s. k.
-A debreceni 1939. október hó
MEZÓOAZDASÁOI NEPOKTATÁS
5
II. sz. áll. mezögazdasági népiskola magtárának ismertetése
Mivel több társiskola fordult hozzánk az ez évben épOlt emeletes magtárunk tervrrajzáért és költségvetéséért, lapunkban teszOnk örömmel eleget kartársaink óhajának. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a gyakorlat is azt mutatja, hogy egy ilyen méretű és beosztású magtár 20-50 holdas gazdaságnak megfelelő és a gazdák előtt követendő példát mutat. A földszint inkább gépek részére (darálórosták) szolgál. Az első emeletet takarmányneműek elhelyezésére használjuk, a második emeleten vető magvakat rakunk. Az emeleten a választófalak favázra erősitett vászonból készültek. A favázat kitöltő vászonlap az alsó oldalon a faváznál 20 cmrel hosszabb, amely a termény alá kerűl, ezáltal a különböző terménynek a válaszfal alatti érintkezése meg van akadályozva. Ezeket a válaszfalakat vagy ~nnnyen kezelhetö kapoccsal egymáshoz rögzítjük (a padozathoz felesleges), vagy egy kis talppal ellátva egymásmellé helyezzük ; a vásznon nyugvó termény a válaszfal szilárdságc.\t úgy is biztositja. A földszint és emelet azért van egymástól izolálva, katön ajtóval ellátva, hogy ha a terményszámadó bizonyos mennyiségű terményt előkészí tésre lead, ha az emeletre vezető ajtót bezárja, nem kell attól tartani, hogy a darálási idő alatt a terményekhez avatatlan kéz hozzányúlhasson. Amint a méretekből kitűnik, ez egyszilárdan megépített épületet és úgy van megtervezve, hogy a beépített tér a legtakarékosabban ki legyen használva. Hogy a bepustolás elő ne fordulhasson, az eternit pala bőrlemezzel takart deszkázafra van szegezve. Magtárunk földszintjén nálunk "Mátyás• 8 kalapácsos zúzógép van elhelyezve, melyet 9 5 lóerős Oanz villanymotor hajt. Beszerzési ára 1500 pengőre tehető. Ez a költségvetésben már nincs felvéve. Ha csak lehet ajánlható mindenUtt a beszerzése, mert a takarmány előkészitésnél nagy szolgálatot tesz. Mi ezen daráljuk a csöves tengerit, száraz borsót, olajpogácsát, lucernát. Fő előnye, hogy az állatunk azt kapja, amit darálásra kiad unk. Kintségvetés
a debreceni II. sz. állami mezőgazdasági népiskola Kishegyesi u. 3 számú telken létesitett mlgtár épftési munkáiról.
l. Föld, kö~üves és elhelyező munka.
1. Földkiásás az alapfalak részére, a feJesJeges föJd elhordásával m8=12 a 1.- 12.- p 2. Földfeltöltés az épület belsejében a kiásott földanyaggal, a szakséges földanyagpótlással 20 cm. rétegeiben jól megdöngöl ve m3 =15 a 0.50 7·50 p 3. Alapfalazat készítése, nagyméretű l. oszt. égetett téglából, fehérmészhabarcsba rakva m3=12 a 20.240.- p 4. Lábazat, falazat készítése, mint elő bh, ~ülső- belső sima mészhabarcs vakolattal együtt m3=3·26 a 22.71.72 p 5. Felmenő falazat készítése a padlás színvonal magasságáig I. oszt. téglából fehér mészhabarcsba rakva külsö-belsö fehér mészhabarcs vakolattal és meszeléssel m8=35 a24.1080 p 6. Padlás falazat készítése l. oszt. nagyméretű téglákból fehér mészhébarcsba rakva, belül durva, kivOl síma mészhabarcs VakoJaltal ellátva m3=9.50 a 25.237·50 p 7. Portlandcementtel javUott mészhabarcs hézagolás, illetve köporos vakolat készítése az épOiet kOlsö részén, mint ráfestés a falakra m2=160 a 0.70 105.- p 8. Fasímitóval simított p. c. beton hurkol at a földszinti helyiségekben l :7 keverési arán yban, felső l :3 keverési arányú 2 cm. vastag réteggel, összesen 10 cm. vastagságban m2=36 a 5.180.- P 9. Falkötövesak, gerenda bekötök készítése: áttalló vasakkal karikákkal, ékekkel elh.elyezéssel együtt kg.=150 a 0.70 105·- p 1O. l osztályú csutka hintés ű aszfalt szigetelö lemez a falakra, a földszinti padló szintén elhelyezve m2=10 a 2.70 27.- P ll. Portlandcement beton tömblépcsők készítése, sfmftva éltompftással az ajtók előtt fm.=7 a 5.35·- p Föld, kőműves és elhelyező munka össz. 2100.72 P 11. Ács munka.
1. Salyesztett, gyalult csangö ereszes fedélszék faragott sűrűgerendás födémmel m2-ként 800 kg. teherbirással, kettes "/,-es
-
1939. október hó
MEZOOAZDASÁOI NÉPOKTATÁS
6
honyoU deszkákkal padolva, a szükséges kapcsok, csavarok, szegek hozzáadásával párkányszéltől párkányszélig vízszintesen mérve m2=58 A 15.870.- P 2. Födém gerendázat és padlózat készitése, mint 1) tételben elöfrva, a földszinti helyiségek fölött falközött vízszintesen rnérve m2=36 A9.324.- P 3. 2 drb. gyalult kivitelű feljárati lépcső 2.24 m. magasra vezető 50 11Y,n vastag 12 drb. lépcső fokkal 10 /2a cm. pofafában, a lépcső széleken védő szalagvassal, 120.- P karfákkal együtt 60.4. 3 drb. 2 rn. hosszú, 80 cm. magas, 60 cm. ponyva szegéllyel biró re:keszték készit~se 20.60.- P A munka összege: 1374·- P
lll.
Tetőfedő
munka.
l. Rozsda színű mapalafedés készítése l. oszt. kátránylemez fedéssei gerinc és szegély lemezek szállításával együtt m2 =72 a 4.288.- P Tetőfedő munka összege: 1374.- P
IV. Bádogos munka. l. Oromszegély bádog készítése 6.30 P 2. l drb. tetőkibúvó ajtó készítése, 18 sz. horganyzott vasbádogból cea 60/60 cm. méretben fakerettel 18.- P 3. 15 cm. átmérőjű függőcsatornafes tett kovácsolt vaskampókkal fm.=31. A2.80 86·80 P 4. Lefolyó cső 10 cm. átmérőjű, egyébként mint 3. tétel 12 2.80 33.60 P Bádogos munka összege: 144.70 P
Asztalos, lakatos, mázoló és Uveges munka, 1. 2 drb. 100/180 cm. 2 "'fm vastag vaslemez ajtó, szögvaskerettel Wertheírn zárral minium alapmázoláson kétszer szarkére festve A 90.180.- P 2. 10 drb. 0.30/0.80 ern. fazon vasablak le és befelé billenő szellőző szárnynyal festve. rnint előbb, üvegezéssei együtt a 14·140.- p 3. 6 drb. ugyanazon padlásra :csak 0.20- 0.80 cm. méretben A 10.60.- P 4. Ereszalj festése alapmázolású kétszeri szürke festéssel fm. 32.- a 1.32.- p Aztalos, iakatos, mázoló és üveges munkák összege: 412.- P
Összesités. l. ll. lll. IV. V.
Föld, kőműves és elhelyező m. össz. 2100.72 p 1374.- p Ács munka összege 288.- p Tetőfedő munka összege 144.70 p Bádogos munka összege Aztalos, lakatos, mázoló és üveges munka összege 412.- P Magtár építése összesen: 4319·42 P
Az új épület költségeit éppen úgy, mint az összes eddigi tanugyi és gazdasági épületekét a város fedezte, a tervezéseknél pedig az iskola igazgatóságának elgondolásai érvényesültek előze tes megbeszélés alapján. Ezen közleményünket azon kivánságunkkal tesszUk papírra, hogy minél több társiskola kövesse példánkat. Debrecen. Kurdy igazgató.
Találkozó 1939. július hó 30-án a kecskeméti gazdasági szaktanitóképzö szép allé-jainak öreg fái csodálkozva néztek le egy kis társaságra. Ismeröseket véltek felfedezni, de persze - egy kicsit megváltozva. 25 éves találkozóra gyűltek öszze az intézetben 1914-ben végzett növendékek. Katona-vonatok robogtak, ágyuk szóltak, amikor elindultak a lombos fák alól az élet nagy útjára. És nagy útat tettek meg azóta! Végigjárták a világháború vérzivataros éveit ~ kómmunizmus szív és léleknélküli, nélkü~
lözéssel teljes napjait. Átélték a trianoni "béke" éveket, küzdve és örökké dolgozva, mindig másokért - mindig a hazáért. Az ismeretlen ismerösöket az intézet jelenlegi igazgatója, Véniss Gyula fogadta igazi szives vendégszeretettel. Majd Antalffy Lászlóné Sonkovits Izabella - aki a szervezés fárasztó munkáját magára vállalta, ismertette a találkozó megrendezésének körülményeit. Megemlékezett a volt tanárokról és osztálytársakróL Többet közülük elragadott a könyörtelen halál. Az élők közül
~~9~39~·~o~kt~6b~er~h6--------~M~E=Z~Ő~O~AZ~D~A~S~ÁO~I~N~~~·P~O~KT~A~T~Á~S_.______~~----f' néhányan kimentették magukat, részben nagy elfoglaltságuk, részben esaládi körülményeik miatt. Véniss Gyula igazgató köszöntötte azután a megjelenteket és örömét fejezte ki a találkozó fölött. Amint mondta, ilyen összejöveteire az intézetben még nem volt példa. Hogy a hosszú távollét idejéről is fogalmat alkossanak maguknak, röviden ismertette az intézet történetét és a jelenben beállott változásokat. Az intézet a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó földmíves iskola mellett alakult ki. Négy évfolyam zavartalanul müködött, de azután két évig szünet állt be a tanításban. Késöbb csak egy-egy évfolyam hallgatta az előadásokat. 1935-ben sok hányódiatás után, a gazdasági szaktanítók képzését is Kecskemétre helyezték át abból az elvből kiindulva, hogy az életben is közös iskoláknál fognak a férfi és női hallgatók müködni. Ebből kifolyólag a tanterv is változott. Vannak olyan tárgyak, melyeket közösen hallgatnak a jelöltek. Uj tárgyakkal is gyarapodott a tananyag, pl. fal u- politikával és szociál- politikával. Ezenkivül közös társalgási órákat vezettek be, amelyeken röktönzött előadáso kat tartanak. Ezeknek a hiánya a multban sajnos, nagyon érezhető volt és épen ezért nagy visszhangra talált az ujitás a szalgálatban levő gazdasági szaktanitónöknél. A tapasztalat ugyanis azt mutatja. hogy az iskolákban felnőtteknek tartott gazdasági, háztartási, ismeret-terjesztő előadások hozzák legközetebb a szülöket az intézményhez. Megismerik magát az iskolát, ahová máskor csak mulasztási esetekból kifolyó panazzokkal jönnek. Megismerik a tanítót és tisztelik, ha becsületes munkáját látják és jóakaró segitőtátsat fedeznek fel benne.
.. Az élet azonban nem áll meg ..• Köszonetet mondtak Véniss igazgatónak a nagy érdeklődést keltett elöadásért, Antalffy Lászlónén ak a kedves, szives fáradozásért. Engem pedig azzal bíztak meg, hogy ezuton mondJak hálás köszönetet mindnyájunk nevében a földmívelésügyi, valamint a vall. és közoktatásügyi minisztériumnak azért az áldozatkészségért, melyet velünk szemben tanusitottak a két éves kedvezményes tanulmányi idő alatt. Ennek befejezte után pedig egész életre, szóló megélhetést nyujtottak. Es ballagnak a véndiákok tovább ... Búcsút mondanak az öreg fáknak, az öreg intézetnek, - a következő huszonöt évre. Obingerné.
Hl REK
---··---
-
Föpénztáros közleménye Tts2.telettel értesitem az egyesUieti tagokat, hogy a legközelebb kUidendő csekklapokon feltűntetett összegekben e f. évi tagdij is szerepel. Ezt a közgyaJés remélhető jóváhagyásával, a rendes tagoknál 7·-, a pártoló tagoknál 3·50 P-re irányoztuk elő. Ennek levonásával a fennmaradó összeg az eddigi tartozás. Akik csekklapot nem kapnak, azoknak jelenleg nincs tartozásuk. Szeretném, ha a közgyatésnek az eddiginél kedvezőbb jelentést tehetnék. Tiszteletteljes üdvözlettel : Vrannay Kálmán sk. főpénztáros.
- Házasság. Kurdy Magduska okl. tanitónó és Kovács Géza gazdasági szaktan. házasságot kötöttek Debrecenben. -
Áthelyezés -
megbizás.
Regős jános, Felsőközpontra : Harangozó
Szatymazra :
Gáspár Irén. István. Berettyóúj/alura: Száraz Gyula. kecskemétre : Molnár Ferenc, Molnárné KárHogy feladatuknak minél jobban meg- páti Piroska. feleljenek, az öreg diúkok szivesen vissza-· Szeghalomra: Szekety Károly, Boldog Margit. ültek volna azokba a padokba, melyekben Szentistvánra : Balatoni Béla, Molnár István, régen annyi tanulnivalójuk volt és szivesen Keresztes Nagy Eszter, Szentirmay Vilma. maradtak volna abban a kedves, nyugodt FOzes~yarmatra: Vass jános, Nagy Vince, intézetben, amely annakidején zárt elszige- Nagy Hona, Szinai Róza. Balmazújvdrosra : Szendy István, Kovács teltségével a korlátozottságot jelentette száGéza, Pigniczky Irén, Béky Gabriella. mukra.
a
MEZŐOAZÖASÁOI N~POKTATAS
-
Í 939. október hó
Észtergomba : Bihary János, Brenner Mária, Gaál Mária. Kiskunfélegyllázára: Básthy József, Oroszy Margit Katalin. szabadföldi magastörzsü r6zs61c, legújabb Sarkadra: Szabó Gábor és legjobb lcereslcedelmi fajt61cban lcaphat61c, Kiv6natra 6r és fajta6rjegyzélcet lcülEgerbe: Szemerédy jános, László Alice. dünlc. Magymennyiségü R6sa canina ezrenKisújszál/ásra: dr. Nagy János. Icént 5-8 peng6ért. Alacsonytörzsü és törpe jászladányba : Bakos Ferenc. almafa csemetélc lcaphat61c paradicsom és Székesfehérvárra : Boleszny Márta. doucén alm6ra nemesitve. Nagybajomra: Lakatos István, O'Egán Alojzia. Mezőgazdasági Népiskola kertészele Dorozsmára : Szilágyi Piroska. 'IIIIIIIIIBékéscsaba, Vandháti u. 3. sz. a.• Szeged-Alsóra: Krafcsik Gábor. Körösiarcsára: Bélafi Károly, Polonyi Miklós. - A magyarországi tanltók EötvösTatára : Windt Erzsébet. alapjának önsegélyző és családjóléti osztálya móCeglédre: Börcsök Zoltán. dot nyujt valarnennyi tényleges és nyugdíjas tanNádudvarra: Laczkó jenő, Görög Lenke. Ogyi alkalrnazottnak, hogy önmaga és családja Csanádpalotára: Almási jános. jövőjéről fillérek ellenében gondoskodhasson. Az - Helyreigazitás. Mult számunkban vélet- ünsegélyző és családjóléti osztály keretén belill len folytán a székesfehérvári iskola ismertetésében ezidőszerint I. Temetkezési, Il. Családbíztosítási, Németh Béla neve mellett az elhalálozást jelző t lll. Takarék, IV. Gyerrnekbiztosftási osztályok, ilállott. Örömmel állapitjuk meg, hogy Németh Béle letve tagozatok állanak a belépni kívánók rendelDunaföldváron viruló egészségnek örvend és ener- kezésére. BiztositAsok orvosi vizsgálat nélkül havi giájának legnagyobb részét még a jövőben kivánja l -5 pengös díjak rnelleti köthetök. A Gyermekbiztosftási osztályba korlátozás nélkül, nem tankifejteni. - Nyugdijazások. Náray Ferenc, Kápolnay ügyi alkalmazottak gyermekei is felvehetök. A tajózsef, Lakatos István és Vígh Franciska f. év karékossági hajlarn fejlesztése céljából rninden biztosított gyermek kíilön perselyt is kap. 12 évszeptember hó l-én nyugdíjazásukat kérték. nél idősebb gyermekek számára különleges mó- Csávázzunk porpáccal. A Magyar Medozatok. Az önsegélyző és családjóléti osztály elzőgazdák Szővetkezete Budapest, V. Alkotmány fogad és a legelőnyösebb feltételek mellett közutca 29., megkönnyUeni kivánja a gazdatársadavetít rnindennernű : élet-, tűz-: betörés-, jégkár-, lom részére a száraz csávázásra való áttérést, baleset-, autó-, szavatossági·, stb. biztosftásokat ezért önköltségi áron csávázódobokat hoz forgalomba, igen modern és tartós kivitelben. Csávázó- is. Érdeklődöknek készséggel nyujtunk bővebb dob beszerezhető SzövetkezeUlnk kirendeltségeinél felvilágosítást. Kérjen még ma tájékoztatót és beis. A csávázódobokat, melyek Ortartalma 35 kg., lépési nyilatkozatot a Magyarországi Tanítók Eöta szövetkezet darabonként 16 P-ért hozza forga- vös-alapja Önsegélyző és családjóléti osztályától lomba, állvány nélkül, (viszont a faállványt min- Budapest, Vlll. Szentkirályi u. 47. az Eötvös alap den gazda könnyen el tudja készíttetni) míg a székházában. multban azok ára 40, sőt 100 P körül mozgott. - A Buvár új száma pompás képekkel Hogy rnennyire indokolt a száraz csávázásra való illusztrált cik~eket közöl a mikroszkóp fejlődésértl, áttérés, erre vonatkozóan a következő l\ el kiizöljük: a zü1 ich i kiállításról, a libia i autósz.trádáról, a A rn. kir. rnezőgazdasági Növénybiokémiai Intézet Székelyföld szövöiparáról, az ősvilági állatokról, a rnegállapitásai: A rézgálic már hígabb, ( 1/2 %-os) csecsernő tornájáról, Xántus jános küzdelrnes éleoldatban is káros hatással van a buza csirázóere- téről, Valamennyit kiváló magyar tudósok irták. jére, töményebb (1-2 %-os) oldatban pedig már "A tudomány műhelyéböl" círnű rovat a természeta csirá.zóképességet is károsan befolyásolja. Ko- tudomány és a technika időszerű kérdéseivel fogIönösen káros a rézgálic, ha a buzaszemek héján lalkozik. a csépléstől származó finom repedések vannak, _ Mit csináljunk az Idei nagy gyUmölcsmert a szemek belsejébe behatoló rézgálic közvet- terméssel ? Erről ir a Növényvédelem és Kertészet lenebbül fejtheti káros hatását a csirára. 20-25 legújabb száma, Cikkeket közöl az egyszerű gyilOfo-kal is csökkent a csírázóképesség, ha a nem öl tá Iók é 1'té é öl tökéletesen kiszárlt-.~tt rézgáticos buzát az eső miatt rn cs ro P s r ' a gyornelcs hűtőházi kezed'ák 1 léséről, szölökészitrnények és gyümölcspálinkák nem tu J e vetni és halomba vagy zsákba rakják. ké.szitéséről, a kert trágyázásáról, a rnust helyes - Az Eötvös-alap Önsegélyző és Csa- erJesztéséről stb. A "Növényvédelem" kiadóhivatala ládjólétl Osztálya a vigasztaló szavak helyett (Budapest, V., Vécsey-u. 4.) l~punkra való hivata megvigasztaló cselekedetet nyujtja l kozással dijtalanul küld mutatványszámot, Vesszősi józsef nyomdai rnűintézet. Kiskunfélegyháza, 1939-2233.
•aOKORRÓZSÁK,...
