Rövidtávú munkaerõ-piaci prognózis év

Bevezetõ A Foglalkoztatási Hivatal Információs és Statisztikai Iroda nemzetközi tapasztalatokat is felhasználó, új szemlélet módon alapuló adatgyûjtési programot indított 1991. szeptemberében. 2003-ig – a módszer folyamatos csiszolásával – évente két alkalommal került sor az ország egész területére kiterjedõ felmérés elvégzésére. 2004-ben egy alkalommal végeztünk felmérést. A mai napig ez az egyetlen ennyire átfogó, személyes megkeresésen alapuló felmé-rés, mely ötvözi a munkáltatók gazdasági helyzetét, foglalkoztatási szándékát, az elõttük álló idõszakra vonatkozó elvárásaikat, valamint a munkaügyi szervezet naprakész munkaerõ-piaci információit. A Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségi munkatársai a jelen felmérés során 491 sikeres interjút készítettek. A személyes felkeresések során a mintában szereplõ gazdasági szervezetek vezetõi beszámoltak cégük jelenlegi helyzetérõl, s elmondták várakozásaikat rövid távú gazdasági kilátásaikra, munkaerõpolitikájukra vonatkozóan. A vezetõkkel való beszélgetések során mód nyílik a kölcsönös információszerzésre is. A prognózis felmérések a kirendeltségi munkában a vállalati kapcsolattartás egyik nélkülözhetetlen eszközévé váltak. Az elemzés a foglalkoztatási viszonyokkal összefüggésben elõrejelzést ad a közeljövõben várható tendenciákról. Ajánlom figyelmébe ezt a tanulmányt minden szervezetnek, amely a megye munkaerõpiacával közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll és remélem, hogy hasznosítható információkhoz fog jutni. Úgy vélem még közel sem aknáztuk ki teljesen az elemzésben rejlõ információk felhasználási lehetõségeit. Végezetül megköszönöm minden gazdasági szervezetnek, hogy készségesen segítette adatfelvételi munkánkat és bízom abban, hogy a létrejött kapcsolat a jövõben is fennmarad. Köszönetet mondok munkatársaimnak is a sokszor többletfeladatként elvégzett munkáért.

Budapest, 2004. december 15. Lengyel János igazgató

Rövidtávú munkaerõ-p piaci prognózis - 2005. év

1

Tartalom I. Általános ismertetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1 A felmérés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2 Általános adatok Pest megyérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3 Gazdasági jellemzõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3 3 4 6

II. A munkaerõ-piaci helyzet alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2.1 A munkaerõ-piaci változások iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2.2 A munkaerõ iránti kereslet és kínálat, a munkanálküliek összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 2.3 Pályakezdõ munkanélküliek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.4 A munkanélküliek ellátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2.5 A foglalkoztatási eszközök jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 III. Az adatgyûjtés fõbb jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.1 A megye gazdasági szervezeteinek jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . 3.2 A mintavétel értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3 A mintavétel sikeressége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17 17 18 20

IV. A vállalati munkerõ-gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1 A mintában szereplõ gazdálkodók állományi létszámának összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2 A mintában szereplõk létszámváltozási tervei . . . . . . . . . . . . . . 4.3 A munkaerõ-igény megjelenítése a munkáltatók részérõl . . . . . 4.4 A pályakezdõk foglalkoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 21 22 28 29

V. A regisztrált munkanélküliek számának elõterjesztése . . . . . . . . 31 Szakmapozíciós mátrix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

2

2005. év - Rövidtávú munkaerõ-p piaci prognózis

I. Általános ismertetõ 1.1. A felmérés célja A munkaügyi szervezet immár tizenharmadik éve – 1991. szeptemberétõl – évente két alkalommal, széleskörû munkaerõ-piaci elemzést és elõrejelzést készít. A megyei összesítõ a kirendeltségek térségében elvégzett interjúk adatainak felhasználásával készül, a megyék adatait összegezve pedig az országos értékelõ elemzést készíti el a Foglalkoztatási Hivatal Információs és Statisztikai Iroda. A felmérés több munkáltatót felölelõ adatgyûjtésre épül. Az interjúkészítés során a konkrét, kérdõíven megfogalmazott – gazdálkodásra és létszám adatokra vonatkozó – kérdéseken túl a gazdálkodó szervezetek vezetõitõl az elõttük álló évre vonatkozó elvárásaikra is választ várunk. Az adatok feldolgozásából, illetve a felmérés kapcsán nyert egyéb információk összegzésébõl fontos következtetések vonhatók le a megye, valamint az egyes régiók meghatározó folyamataira, többek között:

• a létszámgazdálkodást befolyásoló gazdasági és pénzügyi folyamatok alakulására, • az eltérõ adottságú régiókban lezajlott gazdasági folyamatok munkaerõpiacra gyakorolt hatására, • a várható munkaerõ-mozgásról, a gazdálkodók részérõl megfogalmazott szándékok figyelembevételével, • a munkáltatók munkaerõvel szemben támasztott elvárásainak összegzése alapul szolgálhat a munkaerõ-piaci képzések irányának meghatározásához, • a keresett és "elavulóban" lévõ szakmák feltárása a szakképzõ intézmények beiskolázási terveit segíthetik, • az elemzések felhasználásával meghatározhatók a foglalkoztatási szolgálat feladatai, tervezhetõ a pénzeszközök átcsoportosítása, illetve az esetleg szükséges személyi, szervezeti változások. Az elemzés évek óta meghatározott munkaadói körre terjed ki. A kialakult rendszer így lehetõséget ad a tényadatok idõbeli változásának értékelésére, az elõrejelzések teljesülésének ellenõrzésére. A felmérésben részt vett munkáltatók segítségét azzal is szeretnénk megköszönni, hogy részükre az elemzés összefoglalóját eljuttatjuk, melyet reményeink szerint jól hasznosítanak majd munkájuk során. A teljes elemzés a készítés helyén minden érdeklõdõ számára hozzáférhetõ.


3

1.2. Általános adatok Pest megyérõl 1.2.1. Népesség - életkörülmények Pest megye az ország harmadik legnagyobb területû megyéje, azonban népességét tekintve az elsõ helyet foglalja el. Pest megye lakónépessége 2003. január 1-én, 1 millió 105 ezer, 2004 januárjában 1 millió 124 ezer fõ volt. A népesség növekedése a lakosság természetes fogyása és a be-, illetve elvándorlások eredményeként megvalósuló népességtöbblet együttes hatására következett be. Elõzetes adatok szerint, 2004. I. félévében, Pest megyében a születések száma 3,7%-kal, a halálozásoké 3,3%-kal kevesebb volt, mint 2003. I. félévben. A megye területén 184 település található, 2003-ban Albertirsa, 2004-ben Dunavarsány, Fót, Örkény és Szigethalom kapott városi rangot, így a megye városainak száma 36-ra emelkedett. Az ország legsûrûbben lakott és egyben legnépesebb megyéje, lélekszáma a 90-es években folyamatosan gyarapodott, ezt kizárólag az egyre növekvõ mértékû beköltözések eredményezték. Az új otthonra lelõk jelentõs része Budapestrõl települt át a kedvezõbb lakókörnyezetet biztosító, a fõvárost körülvevõ agglomerációs övezetbe. A megye kedvezõ elhelyezkedése, a fõváros közelsége jó lehetõséget kínál a különbözõ beruházásoknak, valamint munka- és jövedelemszerzési lehetõségeknek. Pest megye gazdasága - területi elhelyezkedése következtében kiváltságos helyzetet élvez. A fõváros gazdasági fejlõdést elõsegítõ hatásának köszönhetõen viszonylag fejlett ipar, s a piaci kereslethez jól alkalmazkodó mezõgazdaság alakult ki. Központi fekvése és a területét sûrûn átszövõ közlekedési útvonalak az ország bármely részét könnyen elérhetõvé teszik. Mindezen tényezõk hatására az új gazdasági szervezetek számának gyarapodása a megyében gyorsabb volt, mint az ország más területein. Pest megye gazdasági folyamatai 2004. I. félévben az ország egész területére jellemzõ tendenciák szerint alakult, a változások mértéke között azonban eltérés mutatkozik.

4


• Az országosnál nagyobb mértékben nõtt a mûködõ vállalkozások száma. 2004. júniusában 134 ezer gazdasági szervezetet (95%-t vállalkozás) regisztráltak a megyében, melynek 75%-a vállalkozás. Az idõszak végén ezek 74%-a mûködött ténylegesen. A mûködõ vállalkozások száma az országos 4,0%-os növekedésnél nagyobb arányban, 5,3%-kal bõvült, számuk június végén 94 ezer volt. • A megyei székhelyû, legalább 50 fõt foglalkoztató, ipari szervezetek termelése 2004. január-június idõszakban 18%-kal nõtt 2003. elsõ félévéhez képest. Az értékesítés a termeléssel szinte azonos mértékben (17%) bõvült, melyet a belföldi értékesítés 4,8%-os, illetve az export 28%-os növekedése eredményezett. • Elõzetes adatok szerint, a Pest megyei székhelyû szervezetek 2004. elsõ félévében 100 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásra, mely az ország összes beruházási ráfordításainak 9,6%-a. A beruházási kiadások 35%-t építésre, 64%-át gépekre, berendezésekre, jármûvekre használták fel. • A Pest megye területén mûködõ, legalább 5 fõt foglalkoztató ipari szervezetek termelése 2004. elsõ félévben az országos 11%-os emelkedésnél dinamikusabban, 13,3%-kal bõvült. • A Pest megyei székhelyû szervezeteknél alkalmazásban állók száma az országosnál nagyobb mértékben, 5,9%-kal növekedett. A legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 228 ezren álltak alkalmazásban. A versenyszférában 8,4%-os volt a létszámnövekedés, a költségvetési szerveknél alkalmazásban állók száma 2,5%-kal csökkent. • A gazdasági ágak közül a szállítás, raktározás, posta, távközlés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén 20%-kal nõtt, a mezõgazdaságban 8%-kal , oktatásban 4%-kal, közigazgatás ágazatban 2,6%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma.


5

• A Pest megyei székhelyû szervezeteknél a teljes munkaidõben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2004. elsõ félévében 7,6%-kal magasabb a múlt év azonos idõszakához mérten. A növekedés mértéke 5,9%ponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. • A 2004. január-június idõszakra vonatkozóan a lakásépítések iránti igények további növekedését jelzi a kiadott használatbavételi engedélyek számának növekedése, mely 42%-kal több mint az elõzõ év azonos idõszakában. Az elsõ félévben ugyanakkor 11%-kal kevesebb új építési engedélyt adtak ki, mint 2003. azonos idõszakában. • Pest megye idegenforgalmi szempontból frekventált, 2004. június végéig 116 ezer vendég vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, 8,9%-kal többen, mint 2003 elsõ hat hónapjában.

1.3. Gazdasági jellemzõk A Pest megyében regisztrált vállalkozások száma 2003. december végén 131 ezer volt, 80%-uk - közel 105 ezer- ténylegesen mûködött. 2004. júniusban, a regisztrált szervezetek száma közel 134 ezerre emelkedett, 74%-a mûködött a félév végén. A nyilvántartásokban szereplõ vállalkozások 41%át kitevõ társas vállalkozásoknak 85%-a végzett 2004. június végén értékelhetõ tevékenységet, míg az egyéni vállalkozásoknak ennek jóval kisebb hányada - 66%-a minõsült ténylegesen mûködõ szervezetnek. A Pest megyei székhelyû mûködõ gazdasági szervezetek száma az év elsõ felében 5,3%-kal emelkedett az elõzõ év azonos idõszakához képest. A térség vállalkozásainak országon belüli aránya kisebb mértékben emel-kedett, jelenleg mintegy 10,9%-át teszi ki. A mûködõ vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma 8%-kal, az egyéni vállalkozásoké csupán 2,7%-kal bõvült. A társas vállalkozások száma

6


valamennyi gazdasági ágban emelkedett, az egyéni vállalkozásoknál erõteljes növekedés a pénzügyi, oktatás területén volt. A mûködõ vállalkozások 96%-a tíz fõnél kevesebbet foglalkoztatott, június végén 874 olyan vállalkozásnak volt Pest megyei székhelye, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladta a 49 fõt, ebbõl 96 vállalkozás mûködött 250 ill. több munkavállalót foglalkoztatva.

1.3.1. Ipari szer vezetek eredményei A legalább 5 fõt foglalkoztató ipari szervezetek Pest megyében mûködõ telepein 2004. I. félévben az ipari termelés az országos 11%-os emelkedésnél dinamiku-sabban, 13,3%-kal bõvült. A megyei székhelyû, legalább 50 fõt foglalkoztató ipari szervezetek termelése 2004. I. félévben 18%-kal emelkedett az elõzõ év elsõ félévéhez mérten, mely az export 28%-os és a belföldi értékesítés 4,8%-os bõvülésének eredménye. A megyei székhelyû ipar belföldi értékesítésének növekedését a feldolgozóipar eladásainak 6,3%-os bõvülése okozta, jelentõs részarányt képviselt a gépipar-, fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat.

1.3.2. Építõipari tevék enység A Pest megyei székhelyû építõipari vállalkozások az év elsõ hat hónapjában 36%-kal több új szerzõdést kötöttek, mint egy évvel korábban. A vállalkozások összes szerzõdésállománya 2004. június végén 27%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. 2004. január-júniusban a megyében a tavaly I. félévi alacsony bázishoz képest jelentõsen növekedett a lakásépítések száma. Ezen idõszakban 2394 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, 42%-kal többre, mint az elõz év azonos idõszakában. Az elsõ félév adatai alapján ugyanakkor kevesebb új lakás építésére kértek engedélyt, a kiadott új építési engedélyek száma 11%-kal kevesebb, mint 2003. I. félévében.

1.3.3. Mezõgazdasági tevék enység 2003. elsõ félévében Pest megyében a mûködõ gazdasági szer vezetek 3%-a, az egyéni vállalkozások 4%-a a mezõgazdaságban mûködött, az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva számuk 7,6%-kal, illetve 10,2%-kal emelkedett. A mezõgazdasági mûvelhetõ terület 583 ezer hektár volt, 15 ezerrel kevesebb, mint 2000-ben. A földterület 57%-a mezõgazdasági terület, 22%-a erdõ, a mûvelés alól kivett terület részesedése 20%-ot tesz ki.


7

A termõterület felét az egyéni gazdaságok, 45%-át a gazdasági szer vezetek hasznosították. A nemzetgazdasági ágak közül a mezõ- erdõ- és vadgazdálkodás területén 8%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma az elõzõ év azonos idõszakához képest.

1.3.4. Foglalk oztatás, k eresetek 2004. elsõ félévében a legalább 5 fõt foglalkoztató, Pest megyei székhelyû vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szervezeteknél átlagosan 228 ezren által alkalmazásban, 5,9%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az összlétszámon belül a fizikai foglalkozásúak létszáma 6,5%-kal, a szellemi foglalkozásúaké 5%-kal növekedett. Az alkalmazásban állók számának növekedését teljes egészében a versenyszféra 8,4%-os létszámgyarapodása eredményezte; a költségvetési szerveknél az év elsõ hat hónapjában 2,5%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma 2003 elsõ félévéhez képest. A versenyszférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete 125700,-Ft volt az elsõ félévben, a költségvetési szerveknél alkalmazásban állóké 144800,-Ft.

8


II. A munkaerõ-p piaci helyzet alakulása 2.1. A munkaerõ-p piaci változások iránya A Pest Megyei Munkaügyi Központ 1991. januártól nyilvántartott és feldolgozott adataiból megállapítható, hogy a munkanélküliek számában 1991-1993. március között bekövetkezett nagyarányú emelkedését egy lassú ütemû, de fokozatos csökkenés követi. 1994-tõl a regisztrált munkanélküliek száma, éves átlagban mintegy 13%-kal apadt. A nyilvántartásban szereplõ munkanélküliek negyedévre számított átlagos létszámadatait mutatja az alábbi ábra. 2004. január-szeptember idõszak átlagában a regisztrált munkanélküliek száma 18141 fõ volt, 677 fõvel (3,8%-kal) több mint 2003 azonos idõszakában. Ennek oka, hogy a regisztráltak között a munkanélküli ellátásban2 részesülõk száma, gyorsabban növekedett a 2003. közepén bevezetett álláskeresést ösztönzõ juttatás miatt. (2004 elsõ kilenc hónapjában, átlagosan 734 fõ vette igénybe az ÁKJ-t.) A regisztrált munkanélküliekkel számított munkanélküliségi ráta az ország 5 régiójában kismértékben emelkedett az elõzõ év azonos idõszakához képest. A növekedés mértéke a Közép-Magyarországi régióban mindösszesen 0,3%-pontos volt. Pest megyében hasonlóan kismértékû 0,1%pontos a növekedés mértéke. A tartósan3 - 360 napon túl - regisztrációban lévõ munkanélküliek aránya a 2003. év január-szeptember idõszak 12,7%-ról 2004. azonos idõszakában 14,0%-ra emelkedett. A gazdaságot változatlanul intenzív munkaerõ-kereslet jellemezte az elmúlt 9 hónapban, a munkáltatók január-szeptember idõszakban havonta átlagosan 4093 betöltetlen álláshelyet jelentettek be, ami az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva - 2481 havi átlag - 60%-os emelkedést jelent. 2004. harmadik negyedévének zárónapján 9761 üres álláshely állt az elhelyezkedni szándékozók rendelkezésére, egy betöltetlen álláshelyre átlagosan 1,8 regisztrált munkanélküli jutott (2003 azonos idõszakában 2,5). 2 Munkanélüli járadék, NYES, álláskeresést ösztönzõ juttatásban részesülõk együttesen 3 Tartósan munkanélküli: 1 éve, vagy annál régebben, megszakítás nélkül, minden

hónapban szerepelt a regisztrált munkanélküli állományban


9

Az érvényes álláshelyek nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása jól tükrözi a szezonalítást. Az ipar folyamatosan, míg a mezõgazdaság és az építõipar szezonálisan kínálja a munkahelyet. A nyári foglalkoztatási csúcs-idõszakban a szezonális ágazatok dinamikusan növelik a foglalkoztatottak számát, a munkák befejeztével a mezõgazdaság már nem elsõdleges munkaerõ felvevõ. A betöltetlen álláshelyek száma 100 regisztrált fõre vonatkoztatva

• januárban 37,4 (2003-ban 32,7), • júniusra 61,9-re (2003-ban 42,7), • szeptemberben 55,3-ra (2003-ban 44,2) emelkedett.

2.2. A munkaerõ iránti kereslet és kínálat, a munkanélküliek összetétele Kereslet - kínálat A munkanélküliek elhelyezkedési esélye a bejelentett állásajánlatok számától, valamint a kereslet-kínálat találkozásától függ. A munkaerõ-keresletnek bár növekvõ számú, de még mindig kis hányada jelenik csak meg a munkaügyi szervezeteknél, a többségrõl más módon kapnak információt az álláskeresõk. A munkáltatók által felkínált üres álláshelyek számát tekintve 2004. elsõ kilenc hónapjában jelentõsen javultak az elhelyezkedési lehetõségek a korábbihoz képest, bár a betöltésre váró álláshelyek száma egyes kistérségekben a munkanélküliekéhez mérten változatlanul alacsony, s összetételében is eltér a kereslettõl. A munkáltatók 2004. január-szeptember idõszakban, havi átlagban 4093

10


álláshelyet jelentettek be, mintegy 65%-kal többet, mint az elmúlt év azonos idõszakában. A rendelkezésre álló álláshelyek száma ugyanezen idõszakra vonatkoztatva, átlagosan 9857 az érvényes álláshelyek4 száma, szemben az elõzõ évi 9467 álláshellyel. Az érvényes álláshelyek közel 72%-nál elégséges a 8 általános, illetve kevesebb iskolai végzettség, csökkent a kereslet a szakképzett munkaerõ iránt, bár kismértékben, de emelkedett a felsõfokú végzettséghez kötött álláshelyek száma.

A regisztrált munkanélküliek számához mérten a középiskolai (szakközép, technikum, gimnázium), de nem szakirányú végzettséghez, valamint a diplomához kötött felkínált álláshelyek száma nagyon alacsony.

Regisztrált munk anélküliek struktúrája A regisztrált állomány korcsoportos összetétele lényegében nem változott, a munkanélküliek döntõ hányada a középkorú munkavállalói rétegbõl kerül ki. A legfiatalabbak, - 20 éven aluliak - aránya (0,6% ponttal) csökkent, ezzel egyidejûleg az idõsebb, 56 éven felüli korosztály aránya a teljes állományon belül ennél nagyobb arányban (4,4%pont) emelkedett. Állománycsoport szerint regisztráción belüli megoszlásuk az elmúlt év azonos idõszakát tekintve továbbra is a szakmunkások aránya a legmagasabb (37,1%), a betanított munkások aránya 0,6%ponttal, a segédmunkásoké 1,3%ponttal csökkent, a szellemi munkát végzõk aránya 2,2 % ponttal emelkedett. 4 Érvényes álláshely = tárgyhavi, új bejelentés + elõzõ havi, betöltetlen álláshely


11

A férfiak és nõk elõfordulásában, 1999-ben változás következett be. Az elõzõ években is megfigyelhetõ volt bizonyos idõszakonkénti arányváltozás a nemek között, aminek elsõsorban szezonális okai voltak (az építõiparban és mezõgazdaságban a II. és III. negyedévben jelentkezõ munkaerõ-kereslet hatására). 1999-tõl azonban, negyedéves átlagban, a nõk regisztrációban való részvétele magasabb, mint a férfiaké. A 2004. szeptemberi záró adatok férfi/nõ arány 42,2/57,8%-os. Ez azt mutatja, hogy a férfiak relatív munkaerõ-piaci helyzete gyorsabb ütemben javult az elmúlt idõszak alatt. Iskolai végzettség szerinti adatok azt jelzik, hogy a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ munkanélküliek arányának növekedése folytatódik. 2004. januárszeptember átlagában a diplomás munkanélküliek száma 943 fõ, ami az összes munkanélkülinek még mindig csak a 5,2%-a, de az egy évvel korábbi létszámhoz képest 22,1%-os növekedést jelent.

2.3. Pályakezdõ munkanélküliek Az egy év alatt megfigyelt létszámnövekedés mellett az állomány összetétele is változott. Az elmúlt idõszak - 2003 év - növekedés után, 2004-ben a pályakezdõ munkanélküliek száma csökkent, aránya változatlan a nyilvántartott állományon belül. Év 2002 2003 2004

I. negyedév Fõ Reg% 1050 5,8 1076 6,1 1065 5,9

II. negyedév Fõ Reg% 828 4,7 970 5,6 969 5,6

III. negyedév Fõ Reg% 1180 7,0 1235 7,2 1212 7,2

Jan-szept. átlag Fõ Reg% 1019 5,8 1093 6,3 1082 6,2

2004 év elsõ kilenc hónapjában a rendszerbe belépõk száma 4,7%-kal, a kilépõk száma 1,8% csökkent az elõzõ évhez képest. Jelentõs részüket közvetítéssel, vagy támogatással rövid idõn belül sikerül elhelyezni, s csak a képzést igénybe vevõk maradnak hosszabb ideig a munkaügyi szervezet rendszerében.

12


A pályakezdõ munkanélküliek iskolai végzettségének elemzése azt mutatja, hogy az elõzõ év azonos idõszakához képest egyrészt az alacsony végzettségûek (<=8 általános) részaránya, másrészt a felsõfokúak elõfordulása növekedett. Ezzel szemben csökkenõ tendenciát mutat a pályakezdõk között a középiskolát és különösen a szakmunkásképzõt és szakiskolát végzettek aránya. Az alacsony végzettségûek elsõsorban a képzési lehetõségek kihasználása révén növelhetik elhelyezkedési esélyeiket. A felsõfokú végzettségûek esetében nem a végzettség hiánya, hanem egyes esetekben a "túlképzettség" illetve a nem munkaerõ-piac igényeihez igazodó szakmák az elhelyezkedés akadálya. Sok esetben a fiatalok több diploma megszerzésében látják karrierjük megalapozását, azonban nagyon kevés munkáltató hajlandó ezt a tudást a fiatalok részérõl elvárt mértékben megfizetni. A felsõfokú végzettségûek esetében tehát nem az aktív eszközök támogatásával segíthetjük elhelyezkedésüket, hanem a szolgáltatások, elsõsorban a FIT, valamint az Álláskeresõ Klub nyújtotta lehetõségek, révén.

2.4. A munkanélküliek ellátása A munkanélküli ellátási rendszerben végrehajtott módosítások miatt a regisztráltak összetétele módosult. A munkanélküli ellátásban érintettek féléves létszáma 17557 fõ, munkanélküli ellátásból összesen 11160 fõ lépett ki, közülük

• • • •

7186 fõnek szûnt meg az ellátásra való jogosultsága, 3441 fõ munkaviszony létesítése, 266 fõ munkanélküli kizárásra került, 267 fõ egyéb ok miatt került ki az ellátásban részesülõk állományából


13

2004. január-szeptember idõszakban a regisztrált munkanélküliek közül havonta, átlagosan 11366 fõ részesült munkanélküli járadékban, ami az átlagos regisztrált állomány 62,7%-t tette ki. A kilépõk többségét (64,4%) az ellátásra való jogosultság kimerítése miatt kikerülõk tették ki. Relatív magas arányt képviselnek a munkaviszonyt létesítõk is (30,8%). Az ellátásukat kimerítõk nem kerülnek ki automatikusan a regisztrált munkanélküliek körébõl. A rendszeres szociális segélyért folyamodók, az álláskeresõk továbbra is együttmûködnek a munkaügyi központtal, s így õk továbbra is regisztrált munkanélküli státuszban maradnak. Az 2004. októberi zárónapon a regisztrált munkanélkülieknek

• 0,2%-a (13 fõ) volt jogosult jövedelempótló támogatásra, • nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben részesülõk száma 417 fõ, • 12,9% - 2309 fõ -rendszeres szociális segélyben, (Átlagos létszáma 2335 fõ, számuk 50 fõvel, regisztráción belüli arányuk 0,6%ponttal csökkent az elmúlt év azonos idõszakához képest), • 0,4% álláskeresést ösztönzõ juttatásban részesült. (2004. januárszeptember idõszakban, havi átlagban 733 fõt érintett.)

14


2.5. A foglalkoztatási eszközök jellemzõi A két legnagyobb létszámot érintõ eszköz továbbra is a közhasznú foglalkoztatás és a képzés. A munkanélküliség kezelésében, a kereslet-kínálat strukturális eltérésének csökkentésében jelentõs szerepe van az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek. Az elmúlt évben a decentralizált foglalkoztatási alaprészbõl 2 MrdFt felhasználásával, a különbözõ támogatásokkal érintett munkanélküliek létszáma 15673 fõ volt. Legnagyobb arányban, a munkaerõ-piaci képzésben, valamint a közhasznú foglalkoztatásban részesültek a munkanélküliek (36,2-42,8%). 2004-ben 1,6 Mrd Ft áll rendelkezésünkre a decentralizált Foglalkoztatási Alapból az aktív munkaerõ-piaci eszközök mûködtetésére, melynek révén megközelítõ létszámú munkanélküli elhelyezkedési esélyét kívánjuk növelni. Aktív eszköz

Érintett létszám -fõ

Képzés Vállalkozóvá válás Tõkejuttatás önfoglalkoztatáshoz Bértámogatás Közhasznú foglalkozt atás (ügy) Közhasznú foglalkoztatás (fõ) 6 Helyközi utazás támogatása 7 Gyakorlati képzésben részvett PK 8 PK munkatapasztalat -szerzés támogatás Összesen

2705 148 448 1113 4945 2508 31 14 300 7267

1 2 3 4 5

Megoszlás % 37,2 2,0 6,2 15,3 34,5 0,4 0,2 4,1 100,0

2.5.1. Az aktív eszközök rövid részletezése 2004. szeptember végéig összesen 87 új tanfolyam indult, melyen összesen 2705 fõ vett részt. Ebbõl 580 fõ (21%) a pályakezdõ. A képzésben résztvevõk 98%-a munkanélküli, a fennmaradó 2,0% munkaviszony mellett végezte el a tanfolyamot. Ajánlott képzésben 2148 fõ, míg elfogadott képzésben 557 fõ részesült. A vizsgált idõszakban vállalkozóvá válást segítõ támogatási formában az érintett létszám 148 fõ. A támogatásba belépõ vállalkozók 32%-a a


15

szolgáltatások területén, 23%-a a kereskedelem, 14%-a az építõiparban, 7%-a a feldolgozóiparban, kezdte meg tevékenységét. Az önfoglalkoztatáshoz adható támogatás megítélésére tárgyévben nem került sor. A bértámogatásában részesülõk érintett létszáma 1113 fõ, pályakezdõk száma 16 fõ. Tárgyidõszakban közhasznú foglalkoztatásban részvevõk száma 2508 fõ, továbbra is ez az egyik legnagyobb létszámot megmozgató eszköz. Iskolai végzettséget vizsgálva a tevékenységi struktúra átalakulását jelzi, hogy - bár még mindig jellemzõen az alacsony iskolai végzettséget igénylõ, kommunális jellegû munkák iránt mutatkozik igény - a vizsgált idõszakban több felsõfokú végzettségû munkanélküli kapcsolódott be a közhasznú foglalkoztatásba, mint a megelõzõ években. A helyközi utazás költségtérítésben részesülõk száma 31 fõ. A pályakezdõ munkanélkülieket segítõ támogatások egyike a munkatapasztalat szerzésének támogatása, résztvevõk száma 300 fõ. A pályakezdõk gyakorlati helyen történõ továbbfoglalkoztatásának támogatását 14 fõ veszi igénybe.

16


III. Az adatgyûjtés fõbb jellemzõi5 3.1. A megye gazdasági szervezeteinek ismertetése A mûködõ gazdasági szervezetek száma a bázis idõszakhoz (2003.06.30)-hoz viszonyítva, növekedett. 2004. júniusában Pest megyében 100.735 mûködõ gazdasági szervezetet regisztráltak, 774-el többet, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Gazdálkodási formák szerinti megoszlásuk az alábbi táblázatban látható, amely egyúttal bemutatja a mûködõ gazdálkodási formációk részarányának változását a 2003. I. félévéhez viszonyítva. (KSH adatai a 2004. június 30-i állapotnak megfelelõek.)

Gazdálkodási forma

Gazdasági társaság: Ebbõl: Korl. Felelõsségû társaságok Részvénytársaságok Betéti társaság Szövetkezetek Ebbõl: Mezõgazdasági szövetkezet Átalakulásra köt. megsz ûnõ g. sz. Egyéb társas vállalkozás Társas vállalkozások összesen: Egyéni vállalkozások Vállalkozások összesen:

Gazdasági szervezetek Változás száma 2003.06.30 2004.06.30 2004.I./03.I.f. év (db) (db) (%) 42 934

45 237

105,4

18 563

20 594

110,9

257

250

97,3

23 396

23 712

101,4

366

362

98,9

119

113

95,0

18

10

55,6

900

950

105,6

44 218

46 559

105,3

49 208

47 207

95,9

93 426

93 766

100,4

Költségvetési és TB. szervezetek

1 161

1 277

110,0

Non-profit szervezetek

5 365

5 685

106,0

9

7

77,8

99 961

100 735

100,8

MRP (munkaváll. résztulajd. prog.) Mind összesen:

A korlátolt felelõsségû társaságok száma - amely a gazdasági társaságok 45,5%-át képezi 2.031-el (10,9%-kal) nõtt a 2003. I. félévéhez képest. A társas-vállalkozások növekedésben jelentõs szerepe volt külföldi tõke részvételével létesített új vállalkozásoknak. A növekedés üteme az elõzõ prognózisok során, évrõl évre hasonló nagyságrendû volt.


17

Növekedést tapasztalhattunk a vállalkozói szférában, 2004. I. félévére 0,4%kal, (számszerûen 340 db-bal) több vállalkozás volt Pest megyében, mint egy évvel korábban. A megyében még mindig jelentõs számban mûködnek olyan gazdaság egységek, amelyek létszáma meghaladja a 250 fõt, a KSH adatai alapján a mûködõ gazdasági szervezetek között 96-ot találunk. Jelen felmérésünk kapcsán a felkeresett munkaadók - akik nem csak a jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodók körébõl kerültek ki - a megyében található nagyobb létszámot foglalkoztatók jelentõs hányadát felöleli. (A 96 db 250 fõ feletti munkáltatók közül 53-et érintett). A megyében található munkahelyek száma 2004. I. félévre növekedett. 2004. júniusában a legalább 5 fõt foglalkoztató Pest megyei székhelyû vállalkozásokban, non-profit szervezetekben és költségvetési szervekben 228 ezren álltak alkalmazásban, 5,9%-kal többen, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Az összlétszámon belül a fizikai foglalkozásúak létszáma 6,5%-kal, a szellemi munkakörben foglalkoztatottak száma 5,0%-kal növekedett. A munkaerõmérleget a foglalkoztató szervezetek csoportosításában készítettük el és az aktív népesség megoszlását mutatjuk be. Pest megye munkaerõ egyenlege Foglalkoztatottak száma Ebbõl: Egyéni vállalkozók és alkalmazottaik Fõvárosba vagy más megyébe járók Mezõgazdasági kistermelõk, cs. tagként dolgozók Regisztrált munkanélküliek Ellátatlan munkanélküliek Összesen:

Aktív népesség (fõ) 416 624 71 910 110 000

10 500 16 741 29 635 473 500

A munkaerõmérlegbõl megállapítható, hogy a megye lakónépességének 43,9%-át kitevõ gazdaságilag aktív népesség 5,85%-a nem, vagy nem rendszeresen végez jövedelemszerzõ tevékenységet, 3,66%-a pedig regisztrált munkanélküli.

3.2. A mintavétel értékelése A rövidtávú munkaerõ-piaci elõrejelzés akkor ad megbízható információkat, ha az a kör, amelyre a felmérés épül, kielégíti a reprezentativitás minden követelményét. A kiválasztásnál ezért figyelembe kell venni azt, hogy minél nagyobb foglalkoztatási létszámot öleljen fel a felmérés, képviselve legyen a gazdálkodási formák mindegyike, a tevékenységi körök lehetõleg sokrétûek

18


legyenek, a gazdálkodási eredmények nagy szóródást mutassanak és végezetül, fontos tényezõként említhetjük a nyilatkozó személyek együttmûködõ készségét, gazdasági szakértelmét, a gazdálkodás jelenlegi és jövõbeli reális megítélésének hajlandóságát. A mintában szereplõ munkaadók összehasonlítására az ágazati szintû létszám csoportosításokat használtunk fel. Foglalkoztatottak Megnevezés

Mezõgazd.,vadgazdálkodás és erdõgazdálkodás,halászat

Feldolgozóipar Vill.e.-,gáz-,hõ- és vízellátás Keresk., közúti jármû és közszüks. cikk jav.,karbant. Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítõ szolgáltatásai Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazd.tev. segítõ szolg. Egészségügyi és szo c. ell. Egyéb közösségi,társ. és személyi szo lgáltatás Összesen:

száma

aránya

(fõ)

(%)

A felmérésben résztvevõk foglalkoztatási száma aránya (fõ)

(%)

Reprezentációs aránya (%)

14 558

3,2

2 928

4,0

20,0

104 179

23,1

46 296

63,8

44,4

3 234

0,7

1 512

2,1

46,8

73 237

16,2

8 337

11,5

11,4

42 818

9,5

3 840

5,3

9,0

9 212

2,0

189

0,3

2,1

38 882

8,6

1 467

2,0

3,8

25 767

5,7

3 586

4,9

13,9

139 534

30,9

4 449

6,1

3,2

451 521

100,0

72 604

100,0

16,1

A felmérésben résztvevõ munkaadók gazdálkodási formái eltérõek. Ez felveti azt a problémát, hogy a központi adatgyûjtési rendszerekben nem találunk összehasonlító adatokat. A vállalati nyilvántartás (a KSH által készített állomány) nem tartalmazza a fõvárosba, vagy más megyébe járók, az egyéni vállalkozók alkalmazottainak számát és nem megbízhatók az 5 fõ alatti foglalkoztatók létszámadatai sem. A megyében foglalkoztatottak száma a fenti táblázatban a jogi személyiségû és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági szervezetek együttes adatait tartalmazza. Az ágazati részarányok megyei értékeihez nem igazodnak a mintában szereplõk részarányai. Ennek oka fõként az, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztatók vizsgálata a domináló, az ágazati hovatartozás figyelmen kívül


19

hagyásával. Az átlagosnál magasabban reprezentált a feldolgozóipar és az energetika alacsonyan a pénzügyi tevékenység, az ingatlanügyek és az egyéb közösségi szolgáltatások, a többi ágazat reprezentáltsága átlag körüli. A minta reprezentáltsága a létszámokat tekintve a 16,1%-os. Az ágazatok létszám-reprezentáltsága a mintában 46,8% és 2,1% között szóródik. A táblázatban látható azonban, hogy az értéktermelõ tevékenységet folytató gazdasági szervezetek reprezentáltsága átlag feletti, illetve átlagos. A munkaerõpiacon betöltött szerepük is jelentõsebb, ezért úgy ítéljük meg, hogy a kiválasztott minta alapján végzett adatgyûjtés a gazdasági folyamatok értékeléséhez és a munkaerõpiac változásához, a foglalkoztatásban várható elmozdulási irányok meghatározásához megfelelõ mennyiségû információt nyújt, a rövidtávú munkaerõ-piaci elõrejelzés elkészítésére alkalmas. A megyei foglalkoztatási helyzet rövidtávú elõrejelzéséhez a minta feldolgozásából nyert adatok, a reprezentációs arányok alapján történõ kiterjesztéssel, megbízható információkat adnak.

3.3. A mintavétel sikeressége A prognózis minta kialakítása során nem kívántunk változtatni a korábban felkeresett cégek körén. Továbbra is irányadó volt, hogy az évek óta együttmûködõ gazdálkodókat a jelen felmérés kapcsán is felkeressük. E célkitûzésünk ellenére az adatgyûjtés során olyan gyakorlati problémákkal kellett szembenéznünk (megszûnés, felszámolás, együttmûködés hiánya stb.), mely szükségessé tette a megkérdezett kör kisebb módosítását. A felmérések lezárásával eredményeként állapítottuk meg, hogy a kiválasztott munkáltatók közül mindössze 3,5%-nál nem sikerült az adatfelvétel. A válaszadók 82,5%-a vett részt a korábbi felmérésünkben is. Ezt fontos célként tûztük ki, hiszen így a reálfolyamatok értékelésében az elõzõ idõszakokhoz viszonyított változások megbízhatóbb adatok formájában jeleníthetõk meg. Az évek óta rendszeresen felkeresett munkáltatókkal nagyon jó együttmûködés alakult ki. A munkaadók zöme így jobban megismerte a munkaügyi szervezet munkáját és a vállalati kapcsolattartókon keresztül minden foglalkoztatási gondjukat megosztják a munkaügyi szervezettel, állásajánlataikat egyre nagyobb számban ide nyújtják be elsõként, tevõlegesen segítik a regionális állásbörzék megrendezését. Tõlük mindig reális helyzetelemzésre, objektív problémafeltárásra számíthatunk az elõrejelzés során. Ezek a gazdálkodó szervezetek igénylik az elkészült elemzést, ismerni szeretnék a megye munkaerõ-piaci helyzetét.

20


IV. A vállalati munkaerõ-g gazdálkodás 4.1. A mintában szereplõ gazdálkodók állományi létszámának összetétele A mintában szereplõ 491 jogi személyiségû gazdálkodó szer vezetnél foglalkoztatottak statisztikai állományi létszámát 2003. december 31. állapotnak megfelelõen rögzítettük. A statisztikai állományi létszámot a foglalkoztatottak státusza szerint dolgoztuk fel. Foglalkoztatottak státusza Teljes munkaidõs létszám Ebbõl: határozatlan id.mv. Nem teljes m.idõs létszám Ebbõl: határozatlan id.mv. Összesen:

Statisztikai állományi létszám fõ 67 827 43 964 4 777 3 930 72 604

Index % 93,4 60,6 6,6 5,4 100,0

A foglalkoztatottak 60,6%-a határozatlan idõre szóló teljes munkaidõs alkalmazott. A határozott idejû szerzõdéssel rendelkezõktõl a munkaadók, a szer zõdést követõen könnyedén megválhatnak, elbocsátás nélkül is megszüntethetõ a munkaviszonyuk. Ezen munkavállalói réteg adja egy jelentõs részét a létszámcsökkenésben résztvevõknek. Létszámuk a teljes munkaidõs létszámból a teljes megyei statisztikai létszámra vetítve 32-35000 fõre tehetõ. A részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma 4777 fõ, az összes foglalkoztatotton belüli arányuk csupán 6,6% ami a 2003. febr uári adatokhoz viszonyítva 3,1% ponttal emelkedett. A prognózis felmérésben résztvevõ cégeknél 3252 fõ külföldi munkavállalót és 1486 fõ kölcsönvett munkaerõt találtunk. A foglalkozás szerinti megoszlásában a korábbi felmérésekhez hasonló arányokat találtunk. A 2003. febr uár 28-i teljes létszám 25,9%a volt szellemi foglalkozású és ez a részarány a 2003. december 31-i létszám esetében 27,8%-ra módosult. Az ágazatokon belüli létszámmozgások, a mezõgazdaság és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás kivételével növekedést jelentettek, a következõk szerint: A fontosabb ágazatok arányaiban bekövetkezett változások 2003. febr-2003. dec. között:


21

• • • • • • •

mezõgazdaság feldolgozóipar kereskedelem, jármûjavítás szállítás, raktározás, posta, távközlés egészségügy, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolg. ágazatok összesen

0,4%-kal csökkent 4,7 %-kal nõ 3,3 %-kal csökken 0,2 %-kal csökken 1,2 %-kal csökken 0,4 %-kal nõ 0,0 %-kal szinten tart

4.2. A mintában szereplõk létszámváltozási tervei 4.2.1. A ter vezett állományi létszámmozgás A munkaadók felkeresésével egyik célunk az, hogy megismerjük a foglalkoztatáspolitikájuk jelenlegi helyzetét, a tervezett változtatásaikat, ennek kapcsán jelentkezõ gondjaikat és felajánljuk mindezekhez segítségünket. A kötetlen információcsere során szerzett ismereteink alapján és a kérdõív célirányos adatgyûjtését feldolgozva összeállítottuk a mintában szereplõk várható létszámmozgását. Az állományi létszámok a tervezett létszámcsökkentések egyenlegét tartalmazzák. 2004. évben:

• statisztikai állományi létszám növekedése 217 munkaadónál • statisztikai állományi létszám csökkenése 122 munkaadónál • statisztikai állományi létszám változatlansága 152 munkaadónál A minta szerinti kiterjesztett csökkenés 24.179 fõt, a növekedés 26.045 fõt érint. 2005. évben:

• statisztikai állományi létszám növekedése 159 munkaadónál • statisztikai állományi létszám csökkenése 39 munkaadónál • statisztikai állományi létszám változatlansága 293 munkaadónál A minta szerinti kiterjesztett csökkenés 2.487 fõt, a növekedés 9.816 fõt érint. A felmérések készítése során minden esetben szembetalálkozunk azzal a jelenséggel, hogy a távolabbi idõszakra az elõrejelzés kevésbé körülhatárolt, mint amelyben a nyilatkozat születik. Erre mutatunk be két példát. A korábbi felmérésben 2004. I. félévére történt elõrejelzés és a jelenlegi felmérés 2004. évre tett létszámváltozás összehasonlítására állítottuk össze az alábbi táblázatot.

22


Az állományi létszám változása 2004. I. félévében - 2004. évben: 2003.II. félévi felmérés munkaadó % 216 47,6 143 31,5 95 20,9 454 100,0

Létszám Növekszik Csökken Változatlan Összesen:

2004. évi felmérés munkaadó % 217 44,2 122 24,8 152 31,0 491 100,0

A jelen felmérés adatai alapján a statisztikai állományi létszám ebben az évben a megkérdezettek 44,2%-ánál fog növekedni, a korábbi elõrejelzés 3,4%-kal optimistább volt. Csökkenést 31,5% tervezett, ami várhatóan 24,8%-ban teljesül erre az évre és a változatlanságot jósolt 20,9%, amely 31.0%ra növekedett. Ha a mintában elõre jelzett 2004. I félévi-2004. évi állományi létszám változás adatait kiterjesztjük a megye egészére, megyei szinten az alábbi változást prognosztizáltunk: Nõ Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett létsz. a teljes sokaságra vetítve (fõ) Átlagos érintett létszám (fõ)

2003.II. félévi felmérés 2004. évi felmérés Csökken Változatlan Nõ Csökken Változatlan a statisztikai állományi létszám

47,6

31,5

20,9

44,2

24,8

31,0

19 636

12 534

0

26 045

24 179

0

13,4

14,6

0,0

23,9

21,3

0,0

Az állományi létszám változása nem tükrözi hûen a létszámmozgást, hiszen a növekedés és csökkenés egyenlegét tartalmazza.

4.2.2. A létszámleépítés érték elése A felmérésben résztvevõk létszám-leépítési terveiben elbocsátás és egyéb okokból bekövetkezõ létszámcsökkenés szerepel. Idõszak 2004. év 2005. év

Elbocsát m.adó 74 22

fõ 6 809 2 959

Létszámot csökkent m.adó fõ 270 6 019 142 3 460

Elbocsát és/vagy csökkent m.adó fõ 296 7 463 277 4 122

A munkaerõ-forgalom jelentõs részét még ebben a évben kívánják a munkáltatók lebonyolítani. A mérsékeltebb jövõ évi mozgás úgy tûnik nem megalapozott. Hasonlóan az állományi létszám értékeléséhez, az elõzõ felméréssel


23

vetettük össze a 2004. I. félévére vonatkozó adatokat és azt tapasztaltuk, hogy a két idõszak vizsgálata lényeges különbségeket takar. Az elõzõ megállapítás vonatkozik erre a csoportosításra is, a következõ tábla számai bizonyítják ezt: Felmérés 2003.II. félév 2004.I. fé lév

Elbocsát m.adó 18 12

fõ 181 101

Létszámot csö kkent m.adó 78 143

fõ 1 190 2 082

Elbocsát és/vagy csökkent m.adó Fõ 91 1 371 148 2 195

A gazdaság mérsékelt növekvõ hatásának tekinthetõ, hogy jelentõsen megnõtt a munkaerõ-forgalom. Növekedet a munkaerõt felvevõ és az elbocsátó és a létszámcsökkentést mutató cégek aránya is. Mivel a felvett, illetve felveendõ munkaerõ létszáma növekedett az elõzõ évhez képest, így alakulhatott ki 2004. évre 1.866 fõ, 2005. évre pedig 7.329 fõ statisztikai létszámnövekedés a teljes foglalkoztatott létszámra vonatkozóan.

4.2.3. A kiterjesztése

munk aerõ-forgalom

megyei

szintû

A minta számait kiterjesztve Pest megye egészére, a megye munkaerõforgalmát az alábbiakban mutatjuk be. A munkaadók elõrejelzése szerint 2004. évben 14.913 fõvel több munkaerõt kívánnak felvenni, mint elbocsátani. 2005. évben - az elõzõ évinél kevesebb, mintegy - 7.771 fõ kereslet jelentkezik majd a megye munkaerõ-piacán.

4.2.4. A létszámváltozás ágazatonkénti érték elése A megyében a foglalkoztatás szempontjából négy ágazat vizsgálatát végeztük el, egyrészt a foglalkoztatottak száma, másrészt a munkaerõ-változás üteme miatt. A feldolgozóipar mind számban, mind pedig a létszámváltozásban a legnagyobb, a mezõgazdaság foglalkoztatási részarányával még mindig számolni kell, és hozzájuk csatlakozik a szállítás, raktározás és a kereskedelem. Az ágazatok közül 2004. évben jelentõsebb munkaerõ-felvevõként a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, a pénzügyi tevékenység és a mezõgazdaság jelentkezik. A szezonalítás indokolja a mezõgazdaság és a kereskedelem létszámnövelõ intézkedéseit. Nagyobb mértékû létszámcsökkentés várható az egyéb tevékenységben, a szállítás-raktározásban, az egészségügy és szociális ellátásban és a villamos energia iparban.

24


2004. év Nõ

2005. év

Csökken Változatlan

Nõ

Csökken

Változatlan

a statisztikai állományi létszám Feldolgozóipar Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett létsz. a teljes sokaságra vetítve (fõ) Átlagos érintett létszám (fõ)

44,9

28,4

26,7

36,7

8,3

55,0

10 845

3 631

0

3 676

634

0

39,2

20,8

0,0

16,8

12,8

0,0

Szállítás, raktározás Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett lét sz. a teljes sokaságra vetítve (fõ) Átlagos érintett létszám (fõ)

50,0

13,6

36,4

40,9

4,5

54,5

873

3 233

0

466

242

0

8,2

111

0,0

5,3

25,0

0,0

Mezõgazdaság Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett létsz. a teljes sokaságra vetítve (fõ) Átlagos érintett létszám (fõ)

26,7

42,2

31,1

24,4

15,6

60,0

647

382

0

372

122

0

11,0

4,1

0,0

6,9

3,6

0,0

Kereskedelem Gazdálkodó szervezetek megoszlása (%) Érintett létsz. a teljes sokaságra vetítve (fõ) Átlagos érintett létszám (fõ)

53,1

10,9

35,9

28,1

9,4

62,5

2 652

1 527

0

1 062

708

0

11,2

31,4

0,0

8,5

17,0

0,0

A 2005-ös év helyzetmegítélése tükrözõdik az ágazatok létszámváltoztató törekvésében. A statisztikai állományi létszám 7.329 fõvel nõ, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a foglalkoztatottak állományi létszáma jelentõsen nõ, és egyes ágazatokban az elõzõ évhez viszonyított változás mind pozitív elõjelû. A feldolgozóipar kisebb létszámot kíván felvenni, mint az elõzõ félévben, így az állományi létszám a felvettek alacsonyabb száma miatt kevésbé növekszik. Az egyéb tevékenységben, a szállítás-raktározásban, az egészségügy és szociális ellátásban és a villamos energia iparban tendenciát vált az egyenleg 2005. évben már növekvõ a várható statisztikai létszámváltozás. A munkaerõpiacot közvetlenül érintik az elbocsátások és a felvételek. Egyik a munkanélkülivé válás, a másik az üres álláshelyek betöltése miatt jelent feladatot


25

a foglalkoztatási szolgálatnak. Célszerû ezért állománycsoportonként vizsgálni mindkét adatot. Az elbocsátások 58,7%-a szakképzetlen fizikai, 27,3%-a szakképzett fizikai és 14,1%-a szellemi foglalkozásúakra irányulnak 2004. évben. Egy évvel késõbb ez az arány már lényegesen változik, mert a szakképzetlen fizikaiaktól nagyobb számban - 70,8%-ban- a szakképzett fizikaiaktól kisebb arányban, - 19,9%-ban - válnak meg. A szellemieknél az arány 9,3%-ra csökken. A munkaadók létszámfelvételénél 2004-ben a szakképzetlen fizikaiak a legkeresettebbek 69,4%-ban, majd a szakképzett fizikaiak 20,2%-ban és a szellemiek 10,4%-ban. A sorrend a következõ félévben sem változik, növekszik a szakképzetlen fizikaiak és a szakképzet fizikaiak iránti igény (71,3% illetve 20,3%), csökken a szellemiek iránti kereslet (8,4%). A kereskedelem, a mezõgazdaság és a feldolgozóipar még mindig keresi a fizikai foglalkozásúakat, de míg a mezõgazdaság igénye inkább a szakképzetlenek iránt jelentkezik, addig a kereskedelem és a feldolgozóipar a létszámfelvételük jelentõs részétõl szakképzettséget vár el. A pénzügyi tevékenység nem kíván szakképzetlent felvenni a következõ év során.

4.2.5. A létszámváltozás érték elése a foglalk oztató létszámnagysága szerint Az ágazati hovatartozástól függetlenül elvégzett értékelést mutatja az alábbi táblázat, amelyben a statisztikai állományi létszám változását a foglalkoztató létszámkategóriája szerint szerepeltettük.

Létszámnagyság (fõ)

1000 fõ felett 501-1000 301-500 101-300 51-100 51 fõ alatt

26

1000 fõ felett 501-1000 301-500 101-300 51-100 51 fõ alatt

Nõ Csökken Változatlan Érintett Átlagos Érintett Átlagos Érintett Átl. gazd. érintett gazd. érintett gazd. érintett szervezet létszám Szervezet létszám szervezet létsz. (%) (fõ) (%) (fõ) (%) (fõ) 2004. év 44,4 144,5 44,4 15,0 11,1 0,0 43,3 48,5 40,0 28,1 16,7 0,0 40,7 30,8 37,0 16,6 18,5 0,0 44,7 12,0 30,6 13,7 24,7 0,0 42,3 6,4 30,8 7,5 26,9 0,0 46,6 3,2 17,7 2,0 35,4 0,0 2005. év 44,4 82,5 22,2 105,0 33,3 0,0 26,7 76,3 20,0 51,0 53,3 0,0 21,1 69,0 14,8 6,5 38,1 0,0 28,2 14,6 12,9 5,8 56,5 0,0 26,9 5,6 11,5 12,3 60,3 0,0 37,2 4,0 3,6 2,0 58,1 0,0


2004. évben intenzívebb változásokat tapasztalhatunk, mint 2005. évben. Ebben az évben növekvõ létszámot legmagasabb részarányban az 51 fõ alatti foglalkoztatók terveznek. A következõ ciklusban az 1000 fõ feletti gazdálkodó egységeknél kívánják a létszámot legintenzívebben növelni. Felvevõként értékelhetjük a felmérésben résztvevõk összességét létszámnagyságtól függetlenül, de 2004. és 2005. évben is az 51-500 fõt foglalkoztatók létszám-kategóriájában ez a folyamat kisebb létszámmozgásokkal valósul meg. Elbocsátás az 1000 fõ feletti munkaadóknál várható a legnagyobb arányban, hiszen 2004-ben 44,4% tervez létszámcsökkentést. Az 51 fõ alatti kategóriában a létszámcsökkentéssel kapcsolatos tervek nagyon mérsékeltnek tekinthetõk. A munkaadók többsége ebben a létszám intervallumban a jelenlegi állományi létszámot megtartani, vagy növelni szeretné. A vállalkozások stabilizálódása a termelési struktúrához igazodó létszám kialakulásához vezetett. A felmérésbõl kitûnik, hogy a létszámkategóriák további változása - létszámmozgás eredményeképpen - nem várható. A létszámváltozás ágazati értékelése kapcsán kaphatunk a munkaerõpiac változásának irányához felhasználható információkat.

4.2.6. Az átlagk ereset befolyása a foglalk oztatásra A megyei székhelyû szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2004. január-júniusban 129.800 forint volt, 7,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A keresetnövekedés mértéke 5,9 százalékkal volt alacsonyabb a 2003. I. félévében tapasztaltnál és 1,0%-kal el maradt az országos átlagtól. A havi nettó átlagkereset 85.800 forint volt, összege 6,6%-kal emelkedett az elõzõ év azonos idõszakához mérten. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak egy fõre jutó bruttó átlagkeresete 141.900 forint volt. A havi nettó átlagkereset 91.800 forintot tett ki. A versenyszférában a keresetnövekedés nagyobb mértékû volt, mint a költségvetés intézményeiben. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 7,1%-os változását figyelembe véve átlagosan 0,5%-kal csökkentek a 2003. I. félévihez képest. A gazdasági ágak közül a legnagyobb kereset növekedés a közigazgatás, védelem kötelezõ társadalombiztosítás, valamint az ipar területén következett be, a növekedés ezen gazdasági ágakban meghaladta a 10%-ot. A mezõgazdaság, vad-, erdõ-, halgazdálkodás, volt az egyetlen nemzetgazdasági ágazat, melyben a havi bruttó átlagkeresetek nem változtak az elõzõ évhez képest. A felmérésünkben a munkaadók a növekedés tendenciájára adtak választ.


27

Csökkenõ átlagkeresetet 9 munkaadó (1,8%) jelzett, a feldolgozóipar, a mezõgazdaság, a kereskedelem és a szállítás. Változatlan kereseti viszonyokat (25,3%) 124 munkáltató ígér a munkavállalóinak, ágazati besorolások szerint a legnagyobb számban, a feldolgozóiparban (65 munkaadó), legnagyobb részarányban az egészségügy és szociális ellátás területén tevékenykedõk 47,4%-a nem tud bért fejleszteni. A kis mértékû béremelésre 184 munkaadónál számítanak, akik közül a legtöbb (80) a feldolgozóiparhoz, (30-30) munkaadó a kereskedelemhez és az egyéb tevékenységhez tartozik. Az 5-10% közötti fejlesztésre képes munkaadók a minta 31%-át képviselik, számuk 152 itt is a feldolgozóipar a legnagyobb számú (79), majd az egyéb tevékenység és az ingatlanügyletek, bérbeadás következik. A munkaadók 4,5%-a 10% felett növeli a kereseteket. A 21 munkaadó, közel fele a feldolgozóiparból kerül ki, de az egyéb tevékenység 5 munkaadója is teljesíti ezt a célkitûzést.

4.3. A munkaerõigény megjelenítése a munkáltatók részérõl Az alábbiakban, a mintában szereplõ gazdálkodók állományi létszámának változását, a létszámmozgás mértékét elemeztük. A munkaadók a gazdálkodásukhoz feleslegessé vált munkaerõt nem feltétlenül bocsátják el. A létszámbõvítések tervezésekor a munkaadók meghatározzák azokat a csatornákat, amelyeken keresztül úgy vélik, megtalálják a részükre megfelelõ munkaerõt. Ezeket a módszereket, ha a korábbi munkaerõ kiválasztáskor jó eredményt adtak továbbra is alkalmazzák, ha nem, új forrás után néznek. A munkaerõ megszerzésének módjai:

• • • • • • •

hirdetés útján pályázatokkal az ÁFSZ kirendeltségeivel külföldi munkavállalókkal magán munkaközvetítõkön munkaerõ kölcsönzõ cégen k. informális csatornán keresztül

49,8% 11,2% 30,5% 5,3% 3,1% 0,0% 0,0%

A munkaerõpiac strukturális jellegébõl következõen a munkaerõ kínálata és kereslete különbözik egymástól. Ez eredményezi azt az állapotot, hogy a munkaadók tartósan betöltetlen munkahelyekkel rendelkeznek. A felmérésünk idején 87 munkáltató 860, álláshelyre nem talált megfelelõ munkaerõt. A tartósan betöltetlen álláshelyek a munkaerõ nagyobb mobilitását és a

28


munkaerõ-piaci képzések hatékonyságának javítását követelik meg. Ezt felismerve a megkérdezettek közül 72 munkaadó saját kezdeményezésre önerõbõl végez munkaerõpiaci-képzést. Az iskolai szakmunkásképzés segítéseként gyakorlati oktatást vállal 44 munkaadó. Nagy segítség ez a szakmát oktató intézményeknek, hiszen 639 tanulójuk tud a gyakorlati élet körülményei között felkészülni az adott szakmából. Ágazat Mezõgazdaság Feldolgozóipar Vill.energia ip. Kereskedelem Szállítás rakt. Pénzügyi tev. Ingatlanügyl. Egészségügy Egyéb tev. Összesen:

Tartósan betöltetlen álláshelyek száma Munkaadó Fizikai Szellemi Összesen 6 59 59 118 53 273 280 553 0 0 0 0 6 11 15 26 2 10 10 20 0 0 0 0 2 27 29 56 4 9 25 34 14 31 42 73 87 420 460 860

A táblázatból látható, hogy kisebb-nagyobb mértékben majd minden ágazatban jelen van bizonyos munkakörökben a kielégítetlen kereslet. Ez a kapacitáskihasználást gátló jelenség sok vállalatnál megfigyelhetõ, de az 51 fõ alatti cégeknél kevésbé jellemzõ. A mezõgazdaság és a szállítás-raktározás területén a fizikai és szellemi foglalkozásokban, egyenlõ arányban fordul elõ kielégítetlen munkaerõ kereslet, a többi ágazat esetében nagyobb a szellemi foglalkozásúak iránti igény. A többi ágazat esetében nincs betöltetlen álláshely.

4.4. A pályakezdõk foglalkoztatása A munkaerõpiacon 2004. évben emelkedett azon fiatalok száma, akik még az elsõ álláshoz jutás lehetõségét sem kapták meg. Felméréseink minden esetben kitérnek a munkaadók pályakezdõk foglalkoztatásával kapcsolatos szándékaira. Az alkalmazott pályakezdõ állománycsopor tja szakképzetlen fizikai szakképzett fizikai középfokú sze llemi felsõfokú szellemi Összesen: Pályakezdõt alkalmazó munkaadó (db)

2004. évben felvett (fõ) 456 241 70 101 868 159

2005. évben tervezett (fõ) 632 317 314 315 1578 225


29

A felméréseinkben 2004. évhez viszonyítva 2005. évben a felvenni tervezett pályakezdõk száma emelkedést mutat. A pályakezdõket ágazatonként a következõ álláshelyek várják 2004. évben: Ágazat Mezõgazdaság Feldolgozóipar Vill.energia ip. Kereskedelem Szállítás rakt. Pénzügyi tev. Ingatlanügyl. Egészségügy Egyéb tev. Összesen: Megoszlás %

Szakképzetlen fizikai (fõ) 24 369 0 16 2 0 15 1 29 456 52,5

Szakképzett fizikai (fõ) 0 165 0 40 18 0 0 8 10 241 27,8

Középfokú szellemi (fõ) 2 38 2 9 5 1 0 5 8 70 8,1

Felsõfokú Összesen szellemi (fõ) (fõ) 8 34 42 614 8 10 3 68 8 33 1 2 0 15 13 27 18 65 101 868 11,6 100,0

A legnagyobb felvevõ, miként az egyéb munkaerõ esetében is, a feldolgozóipar (614 fõ) és ezt követi a kereskedelem 68 fõ felvételi szándékkal. Az elmúlt 2-3 évben tapasztaltaknak megfelelõen most is megállapítható, hogy az élénkülõ munkaerõ-kereslet ellenére csökken az iskolából frissen kikerülõ fiatalok foglalkoztatása iránti igény. Az elemzésünk kereteit meghaladják az okok vizsgálata, mindenesetre azok részben az iskolarendszerû oktatás és a gazdaság igényei közötti távolságnak tudhatók be. A táblázatból leolvasható, hogy a gazdálkodó egységek elsõsorban szakképzetlen és szakképzett fizikai fiatalokat kívánnak felvenni. A feldolgozóiparban és a mezõgazdaságban, a kereskedelemben, az egészségügyben, az egyéb tevékenységekben és a szállítás-raktározásban, elsõsorban a szakképzetleneket keresik, míg a pénzügyi tevékenységek területén és az egészségügyben a szakképzett fiatalok iránti kereslet van túlsúlyban.

30


V. A regisztrált munkanélküliek számának elõrejelzése A várható létszámok elõrejelzése 2004. december 20-i és 2005. december 20-i idõpontra történnek. A létszámok elõrejelzéséhez felhasználtuk a felmérés elemzésébõl származó foglalkoztatási adatokat, a munkaerõpiac változására utaló információkat és a gazdasági folyamatok értékelése során leszûrhetõ tendenciákat. A minta megyei kiterjesztésére a 4.2. fejezetben bemutatott, a reprezentációs arányokat tartalmazó táblázat értékeit használtuk fel. A kiterjesztés az ágazatonkénti létszámváltozások figyelembevételével történt. A becslési formula a munkaadók és munkavállalók munkaerõ-piaci viselkedése várható alakulásának elõjelzésére épül. Nem tartalmazza ugyan akkor a közvetlen és közvetett kormányzati beavatkozások hatását. Közvetlen beavatkozásnak tekinthetõ, pl. a beiskolázási keretek változása, a sorkatonaság megszüntetése, vagy pl. a GYED-del kapcsolatos döntések és a GYES-re való jogosultsági kritériumok megszigorítása, vagy enyhítése, vagy pl. a minimálbér jelentõs emelése. Ezen változások hatásának iránya bár megbízhatóan felmérhetõ, de hatásuk érvényesülésének üteme és nagysága kevésbé. Továbbá itt szükséges megjegyezni, hogy a kikérdezéses rövidtávú prognózisok a szereplõk várakozásának elõjelzésén alapulnak. Amennyiben a prognózis célidõszakában nem várt események történnek, vagy nem várt tendenciák érvényesülnek, ez ronthatja az elõrejelzés pontosságát. Várható létszámmozgás 2004. évben Ágazat

Mezõgazd., hal ászat Feldolgozóipar Villamosenergia, -g,h,-v Keresk., közúti járm. Szállítás és raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyl. bérbead. Egészségügy és szoc. ell. Egyéb tevékenység Összesen

A minta reprezent. aránya (%) 20,0 44,4 46,8

Ahol elbocsátás és/vagy létszámcsö kkentés várható Minta Kiterjesztett 373 1 986 4 848 11 630 129 293

11,4 9,0 2,1 3,8 13,9

466 29 5 257 286

3,2 16,1

1 070 7 463

4 354 343 253 7 203 2 191 18 101 46 354

Ahol létszámfelvétel várható Minta 420 7 220 90 572 327 17 391 261 566 9 864

Kiterjesztett 2 236 17 320 204 5 344 1 870 862 9 959 2 000 21 742 61 267


31

Várható létszámmozgás 2005. évben A minta reprezent. aránya

Ágazat

Ahol elbocsátás és/vagy létszámcsökkentés várható Minta Kiterjesztett 257 1 466

Minta 327

5 134 36

3 847 34

9 229

46,8

1 998 15

11,4

133

1 331

381

3 559

9,0 2,1 3,8 13,9

135 0 160 155

1 711 0 4 804 1 272

182 2 231 199

2 153 101 4 960 1 524

105 2 958

9 848 25 602

170 5 373

10 029 33 373

(%) 20,0

Mezõgazdaság, halászat Feldolgozóipar

44,4

Villamosenergia, -g,h,-v Kereskedel., közúti járm. Szállítás és raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyl. bérbead. Egészségügy és szoc. ell. Egyéb tevékenység Összesen

3,2 16,1

Ahol létszámfelvétel várható Kiterjesztett 1 741

77

A regisztrált munkanélküliek számának meghatározásához felhasznált képlet már az elõzõ felmérésekben is jó közelítéssel megbízható eredményt adott. A képlet és a tényezõk felsorolása: MN = MNto+FLT+LCS+LB+PK+T–UM–RK– –AE+KB+KI+VJ+FE+TF

MN

=

MNto = FLT = LCS =

32

LB

=

PK T

= =

UM

=

a regisztrált munkanélküliek száma a választott hónapban a regisztrált munkanélküliek száma a vizsgálat idején az Flt változások hatása a két idõpont között várható statisztikai létszám csökkenés a prognózis minták alapján a két idõpont között várható statisztikai létszám növelés a prognózis minta alapján a vizsgált idõszakban várhatóan jelentkezõ pályakezdõ az oktatási intézményekbõl lemorzsolódó, 8 általánost, vagy kevesebb iskolát végzettek, akik regisztráltatják magukat új munkahelyek létszámigénye (nem támogatott)


RK

=

AE

=

KB

=

KI

=

VJ

=

FE TF

= =

a regisztrációból az ellátás lejárta miatt várhatóan kikerülõk száma aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz támogatással elhelyezettek száma a két idõpont között. a megyébe költözött regisztr. mn. létszám változás egyenlege azon munkáltatók létszámgazdálkodásának hatása, akik a prognózis vizsgálaton kívül esnek (fegyveres erõk, tûzoltóság, jogi személyiséggel nem rendelkezõk, vállalkozók, kisiparosok, fõvárosi munkaadók) a regisztrációba önként visszatérõ volt munkanélküliek, akik ellátásra nem jogosultak, vagy idõközben jövedelempótló vagy szociális támogatást kaptak foglalkoztatáspolitikai célok miatt várható elbocsátások természetes fogyásból a munkanélküliek száma

5.1.1. A regisztrált munk anélküliek számának becslése 2004. december 20-án A becslés kiinduló adatai 2004. szeptember 20-i állapotnak felelnek meg. MN to = FLT = LCS = LB

=

PK T UM RK AE KB KI VJ FE TF MN

= = = = = = = = = = =

17 644 fõ – 700 fõ 11 588 fõ (2004. évre prognosztizált létszám idõarányos része) – 15 317 fõ (2004. évre prognosztizált létszám idõarányos része) 375 fõ 550 fõ – 300 fõ – 225 fõ – 200 fõ 750 fõ 2 375 fõ 1 875 fõ 400 fõ – 700 fõ 18 115 fõ


33

MN

= =

17.644 – 700 + 11.588 – 15.317 + 375 + 550 – 300 – – 225 – 200 + 750 + 2.375 + 1.875 + 400 - 700 = 18.115 fõ

A regisztrált munkanélküliek becsült száma 2004. december 20-án : 18.115 fõ. A munkanélküliségi ráta: 3,78%

7.2.2. A regisztrált munk anélküliek becsült száma 2005. december 20-án. A kiinduló adatok 2004. szeptember 20-i állapotnak felelnek meg. MN to FLT LCS LB PK T UM RK AE KB KI VJ FE TF MN MN

7 644 fõ – 3 500 fõ 37 190 fõ – 48 690 fõ 1 875 fõ 1 750 fõ – 1 500 fõ – 1 125 fõ – 1 000 fõ 3 550 fõ 8 875 fõ 5 375 fõ 2 000 fõ – 3 500 fõ 18 944 fõ 17.644–3.500+37.190–48.690+1.875+1.750– –1.500–1.125–1.000+3.550+8.875+5.375+ +2.000–3.500 = 18.944 fõ A regisztrált munkanélküliek várható száma 2005. december 20-án: 18.944 fõ. A munkanélküliségi ráta: 3,95% (a jelenlegi aktív népesség számával ké-pezve amely: 479.600 fõ).

34

= = = = = = = = = = = = = = = =


Romló pozíciójú, túltelített foglalkozások, foglalkozások, szakmák

Keresett foglalkozások, foglalkozások, szakmák

Pest megye

Szakképzetlen fizikai munkakörök Konyhai kisegítõ

Mosónõ, vasalónõ, Szállító és rakodómunkás, Kocsikísérõ

Szakképzett fizikai munkakörök Cipõgyártó gépkezelõ, Villamossági szerelõ, Egyéb élelmiszergyártók, Gyógyszergyártó gépkezelõ, Személygépkocsi-vezetõ, Villamosüzemi és -állomási gépkezelõ, Egyéb textilipari foglalkozások, Mezõgazdasági erõgépkezelõ, Egyéb építési, szerelési foglalkozások, Egyéb gépek, berendezések szerelõje, Egyéb állattenyésztési foglalkozások, Szarvasmarhatartó, -tenyésztõ, Egyéb kereskedelmi foglalkozások, Építési, szerelési foglalkozások, Kötõ, Kõfaragó, épületszobrász, mûköves, Bor- és pezsgõgyártó, Mész-, cementterméket gyártó, Szõlõtermesztõ, Nyomdaipari gépkezelõ, Csatornázási foglalkozások, Kohászati foglalkozások, Ipari nemesfém-megmunkáló, darus, Mezõgazdasági gépszerelõ, Általános állattartó és -tenyésztõ, Faiskolai kertész, Nyomdász, Burkoló

Szolgáltatási jellegû foglalkozások, Egyéb feldolgozóirapi gépek kezelõi, Hegesztõ, lángvágó, Mechanikai mûszerész, Egyéb építõanyag-ipari terméket gyártó, Gumitermékgyártó, vulkanizáló, Ruházatigépkezelõ, targoncavezetõ, Bútorasztalos, Villanyszerelõ, Egyéb nyomdaipari foglalkozások, Laboráns (minõsítés nélkül), Sertéstartó és -tenyésztõ, Mezõgazdasági gépész, Fafeldolgozó gépkezelõ, Épületasztalos, Betonelemgyártó, Fémmegmunkálók, felületkezelõk, Útépítõ, útkarbantartó, Vagyonõr, Nehézföldmunkagép-kezelõ, Ács-állványozó, Egyéb vas- és fémipari foglalkozások, Gumijavító, Épület- és építménybádogos, Üveget és üvegtermékeket gyártó, Vezeték- és csõhálózat szerelõ, Cipész, cipõkészítõ, Üvegezõ, Háztömbfelügyelõ, házfelügyelõ, Vízépítési foglalkozású

Szellemi foglalkozások Általános ápolónõ, ápoló, Kereskedelmi ügyintézõ, Szakápoló, Szakorvos, Szociális ápoló, gondozó, Egyéb analitikus jellegû számviteli foglalkozások, Általános asszisztens, Egyéb ügyviteli foglalkozások, Vegyészmérnök, Bérelszámoló, Számítógéphálózat-üzemeltetõ, Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó, Mûszaki rajzoló, szerkesztõ, Analitikus jellegû számviteli foglalkozások, Mezõgazdasági technikus, Gyors- és gépíró, Anyagnyilvántartó, Raktározási, üzemeltetési ügyintézõ, Számítástechnikai szervezõ, Programozó

Egyéb számítástechnikai foglalkozások, Egyéb mérnökök, Gépészmérnök, Gyengeármaú villamosmérnök, Egyéb mûszaki ügyintézõk, Gondozó, Humánpolitikai szervezõ, Anyagés termékvizsgáló, minõsítõ, Szoftverfejlesztõ informatikus, Újítási mûszaki ügyintézõ, Diszpécser, Gyengeáramú villamosipari technikus, Fa- és könnyûipari technikus, Postai, banki pénztáros, Szállodai portás, recepciós, Szociális munkás, Közgazdász, Munkavédelmi és baleset elhárító, Építészmérnök, Élelmiszer-ipari mérnök, Ingatlanfenntartási, Szakasszisztens (orvosi), Védõnõ, Gyógytornász, Gyógypedagógus, Gyógypedagógiai asszisztens, Egyéb asszisztensek, Gyermek- és ifjúsági felügyelõ, Élelmiszer-ipari technikus


35

Változó pozíciójú foglalkozások Egyéb segédmunkások, Egyéb õrök és hasonló jellegû foglalkozások, Gyártósori összeszerelõ, Egyéb könnyûipari gépkezelôk, Lakatos, Édesipari termékgyártó, Eladó, Általános mezõgazdasági foglalkozások, Szabó, varrónõ, modellkészítõ, Tehergépkocsi vezetõ, Tartósítóipari munkás, Irodai adminisztrátor, írnok, Kézi anyagmozgató, csomagoló, Elektromûszerész, Mûanyagfeldolgozó, Autóbusz-vezetõ, Raktárkezelõ, Sütõ- és tésztaipari munkás, pék, Bolti pénztáros, Gépjármû- és motorszerelõ, Húsfeldolgozó, Egyéb faipari foglalkozások, Élelmiszergyártógépkezelõ, Forgácsoló, Egyéb villamossági szerelõk, Könyvkötõ, Kõolaj-feldolgozó gépkezelõ, Lakás- és intézménytakarító, Fémmegmunkáló-gépkezelõ, Egyéb fémmegmunkálók, Kõmûves, Hõerõmûvi -gépkezelõ, Áru-összeállító, Fonó, Felszolgáló, Papíripari gépkezelõ, Rakodógép-kezelõ, Minõségi, mûszaki, biztonsági ellenõr, Középiskolai tanár, oktató, Gépésztechnikus, Egyszerû szolgáltatási jellegû foglalkozások, Egyéb takarítók, Portás, Éjjeliõr, telepõr, Cukrász, Egyéb nem feldolgozóipari jellegû tevékenységek, Csomagológép-kezelõ, Öntödei foglalkozású, Szakács, Festõ és mázoló, Csatornaüzemi gépkezelõ, Gyümölcstermesztõ, Szerszámkészítõ, Csõvezeték-építõ, Vízmûgépkezelõ, Mélyfúró, Egyészségügyi oktatási szolgáltató, Díjbeszedõ, Egyéb vízgazdálkodási foglalkozások, Vízellátási foglalkozások, Vegyi alapanyagot és termékeket gyártó, Kovács, Egyéb bányászati gépek kezelõi, Masszõr, Felvonó és szállítóberendezés szerelõ, Szõrmeipari megmunkáló, Kazángépkezelõ, Lótartó és -tenyésztõ, Egyéb jármûvezetõk, Egyéb építési szakipari foglalkozások, Üzletkötõ, Egyéb mûszaki foglalkozások, Könyvelõ(analitikus), Egyéb ügyintézõk, Számítástechnikai adminisztrátorok, Egyéb irodai nyilvéntartási foglalkozások, Mezõgazdasági mérnök, Biológus, botanikus, zoológus, Titkárnõ, Általános orvos, Felsõfokú tanintézeti tanár, Egyéb pénzintézeti ügyintézõk, Könyv- és lapkiadó szerkesztõ, Igazgatási ügyintézõ, Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi ügyintézõ, Építésztechnikus, Kereskedelmi szervezõ, Egyéb üzemfenntartási foglalkozások, Egyéb irodai jellegû foglalkozások, Bér- és társadalombiztosítási ügyintézõ, Vegyésztechnikus, Egyéb gazdasági ügyintézõk, Pénzügyi ügyintézõ, Üzemgazdász, ügyvitelszervezõ, Egyéb középfokú tanintézeti oktató, Fa- és könnyûipari mérnök, Óvónõ

A fenti lista létszámkategóriák szerint csoportosítja a foglalkozásokat. A vastag betû 151 fõ fölötti, vastag, dõlt betû 101 - 150 fõ közötti, dõlt betû 51 - 100 fõ közötti, aláhúzott betû 21 - 50 fõ közötti, normál betû 20 fõ alatti létszámot jelent.

36


Rövidtávú munkaerõ-piaci prognózis év

Recommend Documents