RÖVID TÁJÉKOZTATÓ A MENEKÜLT FIATALOKRÓL ÉS GYEREKEKRŐL
Ajánlom mindenkinek aki kapcsolatba kerül menekült és nem menekült fiatalokkal és gyerekekkel
BEVEZETŐ
Ma Magyarországon több helyen találkozhatunk menekült fiatalokkal és gyerekekkel. Elsősorban befogadó állomásokon, de találkozhatunk iskolákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, játszóházakban, parkokban. Valójában nincsenek olyan sokan és a legtöbb ember egész életét leéli úgy, hogy semmilyen kapcsolata nem alakul ki ezekkel az emberekkel, de mi akik dolgozunk velük, akik közöttük töltjük életünk egy részét találkozunk mindazzal a szépséggel, mássággal, jellegzetességgel, problémával ami a velük való kapcsolatot jellemzi. Tájékoztatómban azokat a pontokat szeretném röviden összefoglalni, melyek meghatározzák kapcsolatomat a menekült fiatalokkal. Szólni szeretnék a menekültsors legjellegzetesebb ismertetőiről, a foglalkozó személy lehetőségeiről és korlátairól és a kapcsolat alakulásának menetéről. Remélem, hogy a tapasztalatok, ötletek, gyakorlatok segítséget nyújtanak mindennapi munkájukhoz és még mélyebbé és kreatívabbá teszik azt. Köszönettel tartozom Dr. Hárdi Lillának, a Cordelia Alapítvány igazgatójának, aki lehetővé tette a tapsztalatszerzést és bíztatott az írásra.
AMIT JÓ LENNE TUDNI A MENEKÜLT FIATALOKRÓL …
Minden fiatal a világ minden táján hasonló problémákkal, kérdésekkel küszködik. Belekerül abba a felnőtt és gyerek közötti állapotba, amikor még nem tud egyedül megküzdeni a mindennapi kérdésekkel, de már terhessé válik számára a szülői , családi, felnőtti gondoskodás, féltés, kíváncsiskodás, vezetgetés is. Ez mindenkinek nehéz és nagyon nehéz megtalálni azt a finom határt a nem tolakodás és segítés között, de sokaknak sikerült, úgyhogy nem lehetetlen. Ez az időszak (15-21, 21-26 ) sok olyan területet érint, melyeken belül változik a fiatal szemlélete, érzelem-gondolatvilága, viselkedése. Változások történnek az intelligencia, az érdeklődés, a pszichológiai szükségletek és a kapcsolatok területén. Sokat vár magától a fiatal és a környezete is. Sokkal kritikusabb a világgal szemben, nyitott szemmel jár, mindent ki szeretne próbálni, megváltoztatni. Ennek a korszaknak a fő feladata integrálni mindazokat a tapasztalatokat, melyeket korábbi éveiben szerzett és kialakítani saját identitását. A fiatal legfontosabb kérdései ki vagyok? hol a helyem ? merre tartok ? miért élek ? mennyire szeretnek ? mennyire fogadnak el ? mennyire vagyok sikeres ? meghatározzák mindennapjainak fontos területeit : - pályaválasztás - párválasztás - szexualitás - barátság ( hány barátja van, a társaságban hol a helye ) - érdeklődési terület- hobby - politikai-gazdasági vélemény, érdeklődés - családdal való viszony ( testvérek, szülők ) - iskolai előremenetel - vallásosság - testhez, fizikai megjelenéshez való viszony A menekült fiataloknál is megtalálhatók mindezek a kérdések, viszont ezt az időszakot nagyban befolyásolja az a törés, ami az anyaország elhagyásával jár. Legnehezebb azoknak akik egyedül , kísérő nélkül érkeztek és épp a serdülőkor küszöbén hagyták el anyaországukat, de azok is nagy stressz hatásnak vannak kitéve akik családdal jöttek és már gyermekkoruk óta másik országban élnek, majd hirtelen zúdul rájuk az a realitás, hogy mások, idegenek, a család gyökerei ismeretlenek, nem igen tudják a trauma eredetét… A fiataloknál a következmények több szinten jelentkezhetnek: I.
ÉRZELMI SZINTEN
1. szorongások a. ) Egoszorongás - legegyszerűbben úgy tudnánk definiálni, hogy az egyén leértékeli magát valamilyen nem eléggé kompetens cselekedete miatt szociális környezetének normáihoz és mások cselekedetéhez viszonyítva vagy pedig nem kap elismerést neki fontos személyektől. Az egyén követelést állít fel magával, másokkal és az élettel kapcsolatban. Ha ezek a követelések nincsenek kielégítve a múltban, a jelenben és a jövőben akkor keletkezik az a rendellenesség, hogy elítéli magát, rossznak sikertelenek látja magát.
Ez a fajta önértékelés két dolgot takar : 1. ) az énnek általános negatív értékelést ad másokhoz viszonyítva 2. ) az én leírása, lemondása által önmagát mint alacsonyabb rendűt látja. Az önelítélés, egoszorongás ellentéte az önelfogadás, ami azt jelenti, hogy az egyén nem ad magának egyéni értékeléseket , mert tudja, hogy változó és komplex és beismeri- elfogadja saját tévedhetőségét. b. ) Diszkomfort szorongás- az egyén úgy gondolja, hogy az életének könnyebbnek, tehermenetesebbnek , egyszerűbbnek kéne lennie és szorong azoktól a helyzetektől amelyek ezt nem biztosítják. Az élet feltételei kényelmesek és kellemesek kell, hogy legyenek. A dolgoknak maguktól kell megváltozniuk. A leggyakrabban elhangzott gondolatok : • Nekem nincs semmilyen jövőm • Az én szenvedésem a legszörnyebb a világon • Ezeknek a dolgoknak nem lett volna szabad megtörténniük velem • Soha nem lesz még egyszer az életem olyan mint a múltban és ez szörnyű • Nekem el kell felejtenem a történteket c. ) Ismétlődéstől való szorongás- a fiatal látva a maga környezetében lévő elrettentő példákat : kilátástalanság, munkanélküliség, alkoholizmus, feszültség, nincstelenség… attól tart, hogy vele is ez fog történni, csupán azért mert menekült. Minden olyan jel, mely változatlanságot ígér, szorongást hoz létre a holnaptól 2. harag/ düh – nagyon sokszor ez jelenik meg minden érzés előtt, mert a fiatal azt gondolja, hogy nagy igazságtalanság érte és legtöbbször talál is tárgyat haragjának. Sokszor előjön a bosszúvágy. 3. szomorúság ( depresszió, gyász )- a vesztességével egyenlíti ki önmagát, életét, jövőjét, ami a teljes elkeseredettséghez vezet. 4.szégyen / bűntudat – a szégyen alapjában ezek a gondolatok állnak : • Nem lett volna szabad, hogy ez megtörténjen velem, mert most biztosan azt gondolják, hogy milyen szörnyű vagyok. • Ha megtudják mi minden történt velem lebukok mások előtt és ez elviselhetetlen. Bűntudat - Nem ritka az az eset amikor a fiatal saját magát vádolja egy-egy eseménysorozatért vagy pedig önmagát teszi felelősé a megoldásért. Ha kudarcokat tapasztal egyre erősebbé válik a következő gondolat : Tévedtem és ezért rossz, kivetnivaló, büntetnivaló vagyok és ez szörnyű . Ezek a meggyőződések újabb érzelmeket hoznak létre, mint harag, szomorúság, szorongás. II.
VISELKEDÉS SZINTEN
1. magatartási zavarok - agresszív jellegű pl. verekszik, túlzottan irritábilis, megtagadja a munkát - regresszív jellegű pl. visszahúzódó, sír, félrevonul, nem motivált, elmenekül a helyzetből, lanyhaság, lassultság, lustaság főleg pszichés értelemben - erkölcs jellegű pl. nem mond igazat, alkohol-drog függőség, elcsavarog, lop…
2. Beilleszkedési zavarok – nem talál barátot, nem jó neki az iskola, nem akar iskolába járni … Általában a beilleszkedési és magatartási zavarok nem is választhatók szét. 3. Tanulási zavarok – részképesség zavarok az észlelés, emlékezés, gondolkodás, írás, olvasás, számolás, tájékozódás…területein
III.
TESTI - FIZIKAI evészavarok…
IV.
GONDOLKODÁS SZINTEN
SZINTEN:
görcsök, tikkek, bepisilések, alvás-
Megváltozik a világképük, másokról alkotott képük, milyenek az emberi kapcsolatok ,a szüleiről alkotott képek és nem utolsósorban az önmagukról alkotott képük. Főbb irracionális gondolatok, általánosítások, hogy - mindennek egyszerűbbnek kéne mennie - senkinek nem szabad megtudnia, hogy bajom van - otthon minden jobb volt ( a régmúlt szépségeit nagyítja ) - Nincs is semmi baj ( tagadja a vesztesség realitását ) - Engem el kell, hogy fogadjanak - Kell, hogy legyenek sikereim - Nem bírom elviselni tovább ezt az életet - Nincs miért élnem - Utálom az iskolát, a makarónit, a szomszédot - Az életem reménytelen - Velem most már csak jó történhet - Ott kell folytatnom ahol abbahagytam - Ki vagyok én, hova tartozom ( lógok a levegőben érzés ) - Ez mind megismétlődhet… - Nem segítenek nekem, nem jók hozzám - Én nem érek semmit V.
TITOKTARTÁS
Nagyon sokszor a fiatal nem beszél bajairól, a múlt történéseiről, jövő céljairól több oknál fogva : - Szégyelli azokat - Fél az esetleges következményektől - A család is így viselkedik - Azt gondolja, ha nem beszél a problémáról, akkor az meg is szűnik, mert túl fájdalmas neki a visszaemlékezés - Elveszítette bizalmát az emberekbe
CSAK RÖVIDEN A GYEREKEKRŐL … A fiatalok és gyerekek problémáit nem lehet éles határral elválasztani, habár vannak olyan jellegzetességek, tünetek melyek csak egyik vagy másik korosztályt érintik.
Náluk is előfordulnak azok a már leírt tünetek, mint a fiataloknál, minden szinten és a kezelésük is nagyon hasonló, csak esetleg több játék, báb, játékeszköz segítségével lehet őket kezelni. A szakirodalomban felellhető kutatások arról adnak tanúbizonyságot, hogy minél korábban ér valakit trauma annál nagyobb hatása van későbbi személyiségének alakulására. Ugyanakkor tapasztalatomból kiindulva az is igaz, hogy minél fiatalabb egy gyerek annál nyitottabb és annál több módszerrel tudunk neki segíteni, persze jó, ha megkapjuk a szülői támogatást is, esetleg az egész család belevonódik a problémamegoldásba. A pici gyerek olyan mint egy kényes virág, ápolni, vigyázni kell, elfogadja a fizikai szeretet is, ha simogatják, ölbe ültetik, megpuszilják, persze nem árt ha előtte tudjuk történetét, mert ártani is lehet annak, akinek ebből túl sok jutott rosszul. Azt sem árt tudni, hogy a kicsi gyerekek, nehezebben tudják megfogalmazni problémáikat mint a fiatalok, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek és jaj de jól elvannak, hanem, hogy vagy titoktarás vagy tapasztalathiány miatt, vagy a kifejezés hiányában nem tudják elmondani azokat, majd azok előjönnek a tanulásban, a barátválasztásban, különféle tünettanok kapcsán. Tehát legyünk éberek és ott ahol gyereke van , midig legyen elegendő időnk foglakozni velük a szülőkkel együtt és külön –külön is. Adhatunk nekik játékokat, kis ajándékokat készíthetünk csak az ő számukra . Soha ne utasítsunk el egy gyermeki tekintetet, kéznyújtást, kérést sem, mert ők főleg így tudnak beszélgetni, ez az ő nyelvük. Nincs annál nagyobb öröm, hogy egy más kultúrát megtapasztalni egy gyermek által, az ő énekén, rajzán , játékán keresztül, ez az igazi utazás, ne hagyja ki soha senki aki a közelébe kerül, mert egy életre szóló élmény !!! Mit tehetek én ? v Fontos megnevezni ezeket az érzéseket, összekötni a megfelelő elképzeléssel, gondolattal és megtalálni a konstruktívabb változatát v Fontos rámutatni a fiatalnak arra, hogy minden érzelem és történés igazolt már csak azért is mert létezik. Nagyon sokszor a szégyen másodlagos tünetként jelentkezik a meglévő fizikai vagy pszichikai változások körül. Sokszor mutatok rá a fiatalnak arra, hogy mi nem tehetünk arról, hogy hol születtünk, mi minden történt az országunkban, milyen körülmények közé szorultunk. Sokszor a dolgok tőlünk függetlenül történnek , de azok soha nem egyenlők velünk v Joga van a haragra , a dühre és a mi feladatunk nem megtiltani azt, hanem megfelelő csatornába terelni, pl. boxzsák, gyurmázás, drámajátékok, vetélkedő sportok v Hangsúlyozzuk ki a szép, elfogadható dolgokat, próbáljuk kiemelni a menekültsors értelmét és találjuk meg minden egyénnél az ő életébe való beleilleszthetőségét. v Formálhatunk szimbólumot minden érzelemből, majd azt megjeleníthetjük művészi formában, mert úgy könnyebben dolgozhatunk vele, esetleg változtathatjuk ( pl a fekete szív idővel válhat rózsaszíné, vagy a kő szív idővel puhulhat… ) v Kikérhetem más szakember segítségét és együttműködhetek velük v Tisztázom magamban, hogy csak egy tünetről van szó, mely jelzi, hogy a fiatal rosszul érzi magát és igen nagy traumán esett át, tisztában vagyok vele, hogy érzései, viselkedése nem nekem szólnak, csak esetleg rajtam csattannak, mert én vagyok legközelebb és esetleg az egyedüli neki
v Próbálom megszervezni a napját, az idejét és találok olyan elfoglaltságokat, melyekben jól érzi magát, melyekkel feltöltődhet. Ezt csak úgy tehetem, ha érdeklődöm, hogy mivel foglalkozott a hazájában, mit tud csinálni, mihez van kedve és nem én határozom meg a foglalkozás menetét. v Saját viselkedésemet, gondolkodásomat, érzelmi megnyilvánulásaimat mintaként használom- pl. a dühre nem haraggal reagálok vagy kudarccal, hanem megértéssel az egész egyént illetően ,de megvetéssel viselkedését illetően. Használom az én beszédet véleményem kinyilvánítására. Pl nagyon zavar amikor ötször kell szólnom, hogy kellj fel, azért mert addig nem tudok másra koncentrálni, esetleg más gyerekkel foglalkozni, ezért szeretném, ha ezt megbeszélnénk és kitalálnánk egy olyan megoldást ami megkönnyíti a felkellésedet… v Saját példa mesélése, metafora, humor használata v Kötetlen beszélgetések, találkozások szervezése v Tudományosan beszélni a trauma tünettanáról és annak kezelési módjairól v Fontos, hogy tudjak segíteni a menekültnek, hogy megértse saját érzéseit és megtanulja kifejezni azokat, erre jók a csoport játékok, érzések megfestése, gyurmázása, pantomim, drámajátékok, versek, mesék írása… Minden menekültre jellemzőek a következők : • A menekültek nem tudnak visszamenni hazájukba, mert főleg politikai, etnikai, vallási üldöztetés okából menekültek • A menekültek sokszor a visszautazásra fókuszálnak és nem a jövetelre, azt tervezgetik ha egyszer változik a helyzet, a kormány, akkor visszamennek, • A menekülteknek nincs érkezéskor semmilyen védő rituáléjuk és kapcsolatuk, pl. találkozás családtagokkal, papokkal, barátokkal, munkatársakkal… • A menekültek nagyon érzékenyek, paranoid értelmezésre való hajlam, az igazságtalansággal kapcsolatos nézeteik nagyon kiélezettek • A menekültek életében nincs meg a kontinuitás élménye A menekült életében három szakaszt lehet megkülönböztetni és nekünk segítőknek az a feladatunk, hogy mindhárom szakaszban segítsünk túllépni a traumán. I. Menekülés előtti stressz 1.Trauma – támadások -halálnak , pusztításnak és kínzásnak való kitettség .Minden ami eddig védett volt az sérül. Mindkét esetben a lényeg az állandó rettegés, a megaláztatás, a felgyülemlett harag visszatartása, az akarat megtörése ( „élő halott „). 2.Vesztesség
lakás, személyi tárgyak és más ingóságok megélhetés szociális státusz, szerepek, személyazonosság eredete ( a menekültek sokszor azt követelik, hogy a régi kiadásukban lássuk őket, mint igazgatót, tanárt, eladót, cukrászt, diákot, jó státuszut…) család, barátok, kommunikációs hálózat
anyaország 3.Szokások, meggyőződések elvesztése vallás népi szokások gyógyítással/orvossal kapcsolatos meggyőződések ( sokszor ragaszkodnak ugyanaz az orvosság nevéhez, amit a hazájukban kaptak, vagy a nő nem megy el férfi nőgyógyászhoz… ) én és világ attribúciók II. Menekülési stressz 1.Menekülési trauma - az út alatt történt események ( betegségek, szomjúság-éhínség, fázás, cipő elvesztése, zord időben való menetelés, sikolyok, sötétség, verés és kínzás az embercsempészek részéről, halál, vesztesség… ) 2.Megérkezési trauma a menekülttáborba való érkezéshez fűződő események ( idegen emberek, keveredés, karanténba való bezártság, végső elkeseredettség, fáradtság… ) III.Menekülés utáni stressz -
biztonsági tényezők, életszükségletek- lakás, ruházkodás, élelem kulturális szokások, meggyőződések megtartásának nehézsége nyelv elsajátítása és megtartása oktatásban való részvétel megszervezése kapcsolatok- család, barátok és szélesebb szociális miliő kialakítása jogi tényezők megértése, betartása
Mit tehetek én ? v Mindig legyen a szemem előtt az, hogy a menekült átélt olyan dolgokat is, amit a hazánkban nevelkedő fiatal nem, és ezek függvényében megváltozhat viselkedése, szemlélete és másmilyen hozzáállást igényel v Legyek türelmes, megértéssel teli és ne várjam el , hogy majd ő hamarosan megváltozik, úgy magától, csak azért mert biztonságban van v A pszichés valóság ritkán egyezik meg a fizikai valósággal, amit én gondolok az ő életéről az nem biztos, hogy benne is így állt össze, ezért jó ha nyitott, elfogadó vagyok és mindenekfölött kíváncsi v Tanulhatok a menekülttől sok mindent – főzni, az ő nyelvét, politikai, gazdasági, vallási , kulturális kérdésekben járatosabb lehetek egy új országgal kapcsolatban, kommunikációt, gazdagíthatom saját nonverbális kommunikációmat, megtanulhatom jobban a közös érdekért az angolt vagy más nyelvet v Elősegíthetem az integrálódást azzal, hogy szervezek közös programokat, elmegyünk moziba, kirándulni, beülünk teázgatni, elviszem a helyi könyvtárba, művelődési házba v Azzal, hogy jókedvvel, megértéssel beszélek a menekültekről a helyi lakosoknak, elősegítem az ő előítéleteik megváltoztatását, csökkentem félelmeiket a mássággal kapcsolatban v Felveszem a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, akik az emberkereskedelem
kérdéseiben járatosak, akik jogi kérdésekben tudnak segíteni… v Nagyon fontos milyen fizikai és esztétikai térben fogadom a menekültet, hiszen eddig menetelt, egy kamionban volt bezárva, éhezett, egy pólóban volt kénytelen lenni akár hetekig is, ki tudja mikor érintette utoljára párna a fejét. Ha tiszta szobát adok neki, tiszta ágyneműt és körbevezetem új otthonában az az alapvető. Ezentúl adhatok neki térképet egy-két szép, jó érzéseket keltő képet a falára, , lehetőleg a bő kínálatból ő válasszon ki néhányat, tehetek egy csokor virágot is az asztalára, jó ha összhangban vannak a szoba és a berendezés színei és egyfajta harmóniát, nyugalmat árasztanak. Tehát egyben nemcsak szociális munkás, pszichológus, orvos, takarító vagyok, hanem esztéta, lakberendező, ha mindezeket a szerepeket nem tudom önmagamon belül megtalálni, akkor legyek bátor és nyitott és kérjek segítséget, tanácsot, akár bevonhatok önkénteseket is, vagy tarthatom a kapcsolatot más szervezetekkel, pl. fogyatékosokért Alapítvány, akik elkészítik az intézmény számára a dísztárgyakt és ezt el is mondhatom a menekültnek. Nincs annál rosszabb légtér, ha a falon csak menekültek képei lógnak, hiányzik a virág, az állatvilág, fakók a folyósok és a függönyök is csak úgy ott lógnak. Nagyon kevés pénzből lehet nagyot alkotni, csak tartsuk szem előtt, hogy kiknek és milyen alkalomból.
KIRE LEHET AZT MONDANI , HOGY ADAPTÁLÓDOTT ?
Mi akik a segítő szakmában dolgozunk hajlamosak vagyunk csak azokra a célcsoportokra koncentrálni, melyek problémásak, nehezen mozdíthatóak, kezelhetőek, holott rengeteg erőt kaphatunk azoktól a fiataloktól, akik integrálódtak vagy legalább elindultak ebben az irányban. A menekült fiataloknál a nagyon kicsi előremozdulások is nagy sikernek számítanak, úgyhogy mindenképpen vegyük őket figyelembe. A trauma utáni változás jelei lehetnek : - pontosan érkezik a foglalkozásra, - egymás után több foglalkozáson is részt vett - próbálja beszélni a magyar nyelvet - többet kérdez, érdeklődik, kér, szervez - napközben elfoglalja magát - másoknak segít- tolmácsol, kölcsönad, megszervez… - tisztábbá, rendezettebbé válik mint fizikai megjelenése, mint szobája, közvetlen környezete Ezek mind apró jelei annak, hogy a fiatal dolgozik önmagán, nem engedi meg, hogy a trauma ledöntse, tovább élteti hitét mint önmagában, úgy a világban is és vannak jövővel kapcsolatos tervei, céljai. Mit tehetek én ? v követem a legkisebb előremozdulási jelet, nem másokhoz viszonyítva, hanem mindig önmagához viszonyítva v sok pozitív visszacsatolást adok
v új programokat kínálok fel, építem kapcsolatait másokkal is v beszélgetek vele a változásról, a haladásról v elfogadom azt, hogy a változás, nem egyenesen ívelő görbe, hanem vannak benne hullámvölgyek, ilyenkor bátorítok és ha kell előröl kezdek mindent v ha belefáradtam segítséget kérek, elmegyek szupervizióba, megbeszélem eseteimet és magam is foglalkozom olyan dolgokkal , melyek feltöltenek, pl kertészkedem, úszok, olvasok, zenélek, utazom v a menekültekkel való foglalkozás alkalmával igen ki lehet fáradni, időről időre elveszíteni a reményt, a türelmet, mert kevés a haladás, sok a korlát, nehéz áthidalni a kulturális különbséget, ha azt veszem észre, hogy sokszor vagyok kedvetlen, fáradt, nincsenek ötleteim, feladom időnap előtt, akkor kérjek segítséget pszichológustól, orvostól vagy más szakembertől, próbáljam megfogalmazni mi bánt és legyek tisztában azzal, hogy nem a legkönnyebb hivatást választottam.
RÖVIDEN A SEGÍTŐ TULAJDONSÁGAIRÓL , KAPCSOLATI NEHÉZSÉGEIRŐL ÉS LEHETŐSÉGEIRŐL… Vannak segítők akiknek megadatik az a lehetőség, hogy ott és azokkal dolgozzanak ahol és akikkel szeretnek. Ha valaki szándékosan választja a menekültügyet nagy valószínűséggel valamilyen szinten személyesen is érintve van. Ennek a segítő csoportnak a legkönnyebb, mert motivált, érdeklődő már a kezdetek óta, lehet, hogy van némi tapasztalata is, amit rögtön hasznosítani tud, de persze megvan annak a veszélye is, hogy nem tudja betartani a kompetenciahatárokat. Van a másik segítő csoport, akik nem itt szerettek volna dolgozni, de ez jutott, mert településükön megnyitották a befogadóállomást és csak itt kaptak munkát. Nekik már nehezebb, de sehol sem írja azt, hogy nem tudják ugyanolyan mértékben beleélni magukat és megszeretni a munkát, mint bárki más. Ez hozzáállás kérdése, ha kihívásnak látom, olyanak, ahol új tapasztalatokat lehet gyűjteni, tanulni valami újat, akkor szeretni fogom a munkát. Persze lehet előítéletekkel , rosszkedvvel is elvállalni egy munkát és csak siránkozni, mikor lesz már valami más, meg milyen szörnyű és borzasztó és nehéz. Tehát minden segítés eleje azzal kezdődik, hogy tisztázzuk magunkban miért vagyunk itt, mit szeretnénk elérni, menyire szeretjük ezt a munkát , mit tudunk megtanulni magunkról és másokról és ha tisztában vagyunk érzéseinkkel, gondolatinkkal akkor állíthatunk csak fel munkatervet és teljesíthetjük ki ötleteinket, kreativitásunkat. Mit tehetek én ? v foglalkozzam saját érzéseimmel és gondolataimmal, legyek önmagamhoz őszinte
v gondolkodjak úgy, hogy semmi sem véletlen, mindennek van oka és legyek nyitott az új iránt v örüljek, hogy van munkám és olyanoknak segíthetek, akiknek egyenlőre semmilyen választási lehetőségük sincsen v beszélgessek másokkal, akik már több éve vannak a szakmában v vegyek egy atlaszt, látogassam meg más országok linkjeit vagy ténylegesen, utazzak egy kicsit v olvassam a szakirodalmat v járjak el képzésekre v tanuljak meg mosolygósabb, nyitottabb, kedvesebb lenni, hasznát veszem majd mindenhol az életben v játsszak bizalom, csoportépítő játékokat, egyszerűen legyek egy kicsit újra kamasz / gyerek A segítő, amikor találkozik a menekült fiatalokkal és gyerekkel, több területen kompetens, mert csak így tud teljes, integrált munkát folytatni. Ezeket a kompetencia területeket állandóan lehet gyakorolni és újakat is elsajátítani, tehát mód van a tanulásra és jó tudni azt, hogy mindenkinek vannak olyan területei, melyekben elérheti a teljességet, melyben kibontakozhat és melyekkel nagyon jó kapcsolatokat tud elérni. Vannak olyan területek is, melyekben kevésbé jártas, de idővel ezeket is begyakorolhatja és élvezheti a változást mint a szakmájában úgy a mindennapjaiban is. Valaki jól tud zenélni és indíthat egy kis kórúst vagy szeret festegetni , kézimunkázni és indíthat egy ilyen szakkört, valaki a sportban jó, ő szervezhet túrákat, csapatokat stb A mentális egészségnek több olyan területe van, melyekben jó ha szerzünk jártasságot és kellő tapasztalatot, mert így nemcsak mi maradunk lelkileg egészséges egyének, de segíteni tudunk azoknak is akiknek erre szükségük van és építhetjük az ő mentális egészségüket is. Ezek a területek a következők : 1.Kommunikáció- ez nagyon tág terület, röviden felvázolva magába foglalja a verbális és nem verbális kommunikációt, nagyon fontos kiemelni az asszertivitást, az én-te beszéd jelentőségét, az előítéletek, sztereotípiák veszélyét., a félreértés folyamatait , de ide tartozik a média szerepe is. ( ezeket a készségeket különféle gyakorlatok, játékok segítségével lehet fejleszteni, csak néhány a bő kínálatból : süket telefonok, pantomim, képzelj el egy embert, tárgyat, szerepjátékok…) 2. Érzelmek – fontos tudni megnevezni minél több érzelmet és egy érzelmen belül a finom különbségeket, kifejezni ezeket az érzelmeket, összekapcsolni a megfelelő gondolatokkal, eseményekkel. Fontos rávilágítani arra is, hogy az emberek nem ugyanúgy fejezik ki az érzelmeket és nagyon nagy egyéni és kulturális különbségek léteznek. Vannak konstruktív és kevésbé konstruktív érzelmek . Csak néhány ötletet adó játék : Egyszer nagyon megijedtem…, érzelemkerék, érzelem puzzle… 3. Környezet- lehet mikro és makrokörnyezet, a menekültek esetében nagyon fontos figyelembe venni a kulturális , földrajzi, fizikai különbségeket a környezetet illetően. Pl lehet valakinek az is probléma, hogy nyáron fázik, télen pedig fagyoskodik meleg ruhában is. Mi is környezete vagyunk a fiatalnak, tehát figyeljünk megnyilvánulásainkra. A konfliktusok kezelése és megoldása nagyon jelentős feladat. Nagy jelentősége van a már említett esztétikai-fizikai környezetnek Csak néhány ötletet adó játék : aktív meghallgatás, egy ceruzával való rajzolás, zeneszékek…
4.Értékelés – ide tartoznak előítéleteink, hitünk, a világról, másokról, magunkról alkotott képünk, véleményünk és irracionális és racionális meggyőződésünk. Jó ha tudatában vagyunk velük és őszintén bevalljuk őket, mert csak így lehet dolgozni velük. Jó ha a fiatal tudja, hogyan vélekednek róla mások, ha néha tükröt tartunk neki, ehhez megfelelő játékok lehetnek: a másik kontúrozása, személyigazolvány gyártás, a másik lerajzolása…., de a meggyőződések kellő kezelésére nagyon hatásos a cáfolás kerék, a szituáció elemzés… 5.Stressz - az egyén akkor van stresszes állapotban, ha a változásokra nem tud a meglévő kapacitásaival reagálni. A stressz hatása lehet kedvező, amikor arra kényszeríti az egyént, hogy új megküzdési stratégiákat fejlesszen ki, de lehet gátló hatású is, amikor az egyén nem tud reagálni és a környezeti hatásokra lebénul, tehetetlené válik. Nagyon jó a relaxáció, vezetett fantázia, meditáció, jóga , de más művészeti és sport lehetőségek is. Fontos megismerni a PTSD tünettanát és kezelésének módszereit is. Mit tehetek én ? v Gyakoroljam a fent felsorolt készségek fejlesztését, elsajátítását és bízzak magamban. v Készítsek játékokat, feladatokat ezeknek a készségeknek az elsajátítására, legyenek mindig kész ötleteim- mind az öt terület fejlesztéséhez keresek 5 játékot v Írjam le azokat az eseteket, melyekre érzelmileg jobban reagáltam és elemezzem ki őket egyedül vagy mások segítségével, v Legyen meg az aznapi tervem minden gyereket illetően, kivel mit, hogyan, mennyit v Készítsek evaluációt minden munkanap végén, mi tetszett, mit tennék másképpen, mi az amit megtanultam- tudatosan dolgozzam, mert csak így tudom építeni a munkámat v Többször képzeljem el magam mások helyzetében, legyek nyitott, kíváncsi Mi lenne velem, ha én jöttem volna át egy idegen országba és elhagytam volna a babámat, a barátomat, az iskolámat , a szüleimet és most nincs se pénzem, se papírom se kellő tudásom… v Készítsek mentő táskát, melybe összefoglalok legalább tíz olyan készségemet, tulajdonságomat, viselkedésemet, tapasztalatomat, melyekkel minden alkalommal, minden helyzetben tudok reagálni, kezdetleges segítséget nyújtani, ezt elkészíthetem a menekült fiatallal és gyerekkel is, hogy mik azok a dolgok, melyek akár meztelenül, minden nélkül értékek és segíthetik jövőjét.
A menekült fiatalok / gyerekek sokszor érzik magukat rosszul, el vannak keseredve, feszültek, elégedetlenek, egyszóval valamilyen bajban vannak. Nagyon fontos ilyenkor nekünk segítőknek, megtalálni a kellő hangot és betartani néhány alapszabályt, hogy segíteni tudjunk. A beszélgetés lépései a következők : 1.Felismerés : sokkal könnyebb szemet hunyni a negatív, nehéz dolgok felett, de ha tényleg segíteni szeretnénk, adjuk meg magunknak az engedélyt, hogy nem hunyjuk
be szemünket, hanem teszünk valamit az ügy érdekében, ezt pedig csak akkor tehetjük, ha legyőzzük kezdeti félelmünket, hogy a fiatal rosszul van, mi pedig talán nem vagyunk eléggé kompetensek. 2. Tiszteletadás- tiszteljük azt a tényt, hogy a fiatal, gyerek megkeresett bennünket, vagy megmutatta érzéseit, így megnyerjük bizalmát. Fogadjuk el érzéseit, még ha azok különböznek is a miénktől, jelezzük vissza neki testünkkel, beszédünkkel, hogy megértettük vagy legalábbis próbáljuk megérteni őt. 3. Támogatás – ennek az a célja, hogy a fiatal összeszedje minden erejét, hogy legyőzze szégyenét, félelmét vagy más gátjait és elkezdjen beszélni. Legjobb az aktív hallgatás néhány kérdésfeltevéssel és jó ha figyeljük a reakcióit, mert ha azt vesszük észre, hogy lehajtja a fejét, kerüli a szemkontaktust, elhallgat, akkor biztosan nem úgy támogattuk, ahogyan az neki jól esett volna, ilyenkor mondjuk meg nyíltan, hogy nem akartuk megbántani és ezt a reakciót kiváltani, de csak folytassa, mert neki is jót tesz, ha elmondja és így rendezheti gondolatait és érzéseit. 4. Megnyugtatás- fejezzük be a beszélgetést egy megnyugtatással, hogy ilyen dolgok történnek, hogy van mód rá, hogy túltegye magát ezen .Esetleg meséljünk el a saját vagy környezetünk életéből egy hasonló eseményt és annak folyamatát-megoldását. Kisebb gyerekek esetében a nyitottság elősegítése érdekében használhatunk bábokat, gyurmát, festéket, tehát kreatív eszközöket is. Mindenképpen nagyon fontos , hogy a traumát átélt egyén kapacitása ne maradjon kihasználatlan.
Külön hangsúllyal A népművészeti technikák használata nagyon fontos több szempontból is, úgyhogy nagyon ajánlatos legalább egy-kettő elsajátítása és aktív használata, más művészeti eljárásokkal együtt, legyen az írás, vagy festés vagy színészkedés, fényképezés. 1.Az anyagnak (gyapjú, agyag, gyékény, papír…)különleges hatása van, mivel természetes, kézzel és nagy gondossággal begyűjtött és előkészített, ezért olyan kisugárzása van, mely visszarepíti az embert a természethez, belső világához és testéhez. 2.A technika is terápiás értékű, mégpedig két oknál fogva: A. ) a legtöbb népművészeti kifejezésmód két mozdulatot kíván ( legyen az tánc, nemez, korongozás… ) Az egyik lágy, simogató, finom, mely utat nyit a türelmemnek, nyitottságnak, belefeledkezésnek, a másik pedig vad, erős, kemény, mely ventillként szolgál mindennemű feszültség levezetésére. Tehát a munka minősége felszínre hozhat különböző érzéseket, melyeket ha tudatosítunk akár munka közben is dolgozhatunk velük. B. ) a legtöbb népművészeti kifejezésmód hosszú ismételgetést és mozdulat váltakozást kíván, ami lehetővé teszi a kudarc megélését és feldolgozását. Tehát a munka mennyisége a fáradtság, türelem, figyelem fokát is méri és elősegíti ezek változtatását. 3. Minden természetes anyagokból, sok türelemmel, odaadással , gyerekek által készített munka egy nagy kincs. Tehát a terápiás érték abban rejlik, hogy tudom úgy kezelni a munkát mint kincset, megmutatom másoknak, felhívom a figyelmet egy-egy részletre, megdicsérem, viselem vagy viseltetem magával a készíttetővel és
kiállítom vagy bemutatom a táncot, éneket, darabot. . Ily módon a gyerek/ fiatal önelfogadása megnő. Ezért mindig kiállításokat szervezünk, nyitott vagy zárt terekben, címet adunk a munkának, verset, mesét néhány mondatot íratunk róla.
AZ INTERKULTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉS FONTOSSÁGA
Eddig beszéltünk a menekült fiatalokról, magukról a segitőkről, most pedig néhány pontban a kettőjük kapcsolatáról lenne szó. A segítők akadályai lehetnek : 1. korlátozott figyelem 2. szelektív észlelés 3. általánosítás 4. nagy érzelmi viszonyulás, mert mindenki mögött ott van a saját élete, családja, hagyománya 5. sztereotípiák, előítéletek megléte, melyek sokszor nem is tudatosak 6. etnocentrizmus - csak azt tudjuk igazán elfogadni és megérteni, ami hozzánk hasonló 7. sokszor individualista módon közelítünk meg egy problémát 8. felismerés, tiszteletadás hiánya 9. irracionális gondolatok a menekültekkel és segítéssel kapcsolatban. Ezekből néhány : - nekem tudnom kell segíteni - a menekültnek segíteni kéne, ha már befogadtuk - mi a baja? Hiszen itt biztonságban van! - nem teheti meg, hogy nem jön el, nem kell fel,…hiszen csak ez a dolga - ez a befogadóállomás sokkal keményebb mint a többi - nem bírom elviselni, hogy bármikor leakaszthat a fiatal - Be kéne mindenkinek tartani a házirendet - Ha segítséget akar, akkor nem hazudhat - Hogyan tudok én neki segíteni, amikor se iskolája nincs, se nyelvet nem tud… - Úgyis továbbmegy akkor meg minek a fáradtság - A kormány által meg van kötve a kezem….
A jobb interkulturális megközelítés érdekében jó ha tudom a következőket a menekült fiatalokról : 1.a kulturális háttér nagyon komplex 2.minden korosztálynak meg vannak a saját jellegzetességei 3.a fiatal mindig függőségi helyzetben van
4.mindenki egyedi származási helyét, vándorlási folyamatát, alkalmazkodását tekintve 5.titoktartási problémák Tehát ahhoz, hogy az interkulturális megközelítés ne félreértések, feszültségek, kudarcok tömege legyen, jó ha mi segítők betartunk három fontos lépést : 1. tudunk távolságot tartani önmagunkkal, hogy átlássuk érzéseinket, viselkedésünket, gondolatainkat 2. nyitottak vagyunk a másik referenciakerete iránt, kíváncsiak vagyunk, nyitottak, próbáljuk minél jobban megérteni, hogy mi ad értelmet az ő életének. 3. tárgyalások, kompromisszumok létrehozása
Jegyezzük meg v A kulturális különbség az érték v Ha valami sokkol, ahelyett , hogy azzal vagyok elfoglalva miért viselkedik így, inkább azt kérdezzem magamtól miért sokkol ez engem ennyire v Fontos megtanulni úgy elfogadni a másikat, hogy közben tiszteletben tartsam magamat is. v Minden tanulási folyamatban vannak kudarcok, fogadjuk el őket és tanuljunk belőlük v Nincs lehetetlen és megoldatlan, ha ezt gondolnánk, bátran forduljunk segítségért, mert minden ember kapacitása véges v Nyitottnak és kíváncsinak lenni fél siker JÓ MUNKÁT, KITARTÁST ÉS HUMORT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES KOLLEGÁNAK!!!
