RVH Reststoffverwertungs GmbH – nem veszélyes hulladékok termikus hasznosítását szolgáló létesítmény Heiligenkreuz i.L. községben
Környezeti hatásvizsgálati eljárás
Szakvélemény Környezet-egészségügy Dr. med. Manfred Neuberger rendes egyetemi professzor Belgyógyász, higiénés szakorvos, a megelőző orvostudomány, a munka- és üzemegészségtan szakorvosa A környezethigiénia rendes egyetemi tanára és az Általános Megelőző Orvostudományi osztály vezetője A Bécsi Orvostudományi Egyetem környezethigiéniai intézetében Bécs, 2008. május
A Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala, 5. osztály – létesítményjog, környezetvédelem és közlekedés, III. főreferatúra – természet- és környezetvédelem; Europaplatz 1, 7001 Eisenstadt
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Tartalomjegyzék 1.1
A megbízás és az értékelés alapjai............................................................... 4
1.2
A szakvélemény alapjai ................................................................................. 4
2.1
Légszennyező anyagok – általános megjegyzések .................................... 5
2.2
Légszennyező anyagok - jelenlegi állapot ................................................... 5
2.3 Légszennyező anyagok – plusz- és összterhelések .................................. 6 2.3.1 Üzemeltetési szakasz ................................................................................. 6 2.3.2 Szagterhelés .............................................................................................. 8 2.3.3 A projekthez kapcsolódó forgalom következtében kialakuló pluszterhelések 8 2.3.4 Üzemzavar ................................................................................................. 9 2.4
Zajimmissziók ................................................................................................ 9
3.1 Megítélési kritériumok ................................................................................. 10 3.1.1 A légszennyező anyagok határ- és irányértékei ....................................... 10 3.1.2 A légszennyező anyagok általános orvosi megítélése ............................. 13 3.1.3 A légszennyező anyagok megítélési értékei üzemzavar esetén .............. 13 3.1.4. A zajimmissziók határértékei, irányértékei................................................ 14 3.1.5. Az elektromágneses mezők határ- és irányértékei ................................... 16 3.2 A légszennyező anyagok immisszióinak megítélése............................... 16 3.2.1 A jelenlegi helyzet megítélése .................................................................. 16 3.2.2 A pluszterhelés és az összterhelés megítélése ........................................ 17 3.2.3 A légszennyező anyagok talajba és tápanyagokba jutásának megítélése 25 3.2.4 A kellemetlen szaghatások megítélése .................................................... 25 3.2.5 A projekthez kapcsolódó forgalom okozta pluszterhelés a légszennyező anyagok tekintetében ............................................................................... 26 3.2.6 A légszennyező anyagok összefoglaló megítélése az üzemeltetési szakaszban .............................................................................................. 26 3.2.7 A légszennyező immissziók megítélése az építési szakaszban ............... 26 3.2.8 Az üzemzavarok kihatásainak megítélése................................................ 27 3.3 A zajimmissziók megítélése ........................................................................ 31 3.3.1 A jelenlegi állapot megítélése ................................................................... 31 3.3.2 A 2011-es üzemeltetési szakasz megítélése ............................................ 31 Legmagasabb zajszintek [LA,max]: .......................................................................... 37 3.3.3 Az építési szakasz megítélése ................................................................. 38 3.4 Egyéb hatások megítélése .......................................................................... 40 3.4.1 Rezgések ................................................................................................. 40
Seite 2 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
3.4.2 3.4.3 3.4.4
Gutachten Umweltmedizin
Elektromágneses mezők .......................................................................... 40 Pihenés és szabadidő .............................................................................. 41 Utógondozás ............................................................................................ 42
3.5 A bizonyítási kérdések tárgyalása.............................................................. 43 3.5.1 A projektnek a szomszédok egészségére és közérzetére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak a környezeti hatástanulmányban szereplő előrejelzései (elfogadhatatlan terhelések elkerülése) hiánytalanok, érthetőek-e és megfelelnek-e a tudomány mai állásának?. 43 3.5.2 A projekt létrehozása és üzemelése közvetlenül vagy közvetetten veszélyezteti-e az emberek életét vagy egészségét?............................... 43 3.5.3 A projekt létesítése és üzemeletetése során közvetlenül vagy közvetve keletkező légszennyezőanyag-kibocsátások környezet-egészségügyi szempontból lényegesen hozzájárulnak-e az immissziós terheléshez? ... 43 3.5.4 A projekt létesítése és üzemeltetése közvetlenül vagy közvetetten zavarjae elfogadhatatlan mértékben a szomszédokat? ....................................... 43 3.5.5 Várható-e, hogy a a projekt hátrányos hatással lesz a templomokban folyó vallásgyakorlásra, az iskolákban folyó oktatásra, a kórházak és gyógyintézetek működésére vagy más szomszédos közérdekű intézmény ill. létesítmény működésére? .................................................................... 43 3.5.6 A tervezett intézkedések figyelembevételével orvosi szempontból hogyan ítélhetők meg az üzemzavaroknak az emberek életére vagy egészségére gyakorolt várható hatásai? ....................................................................... 44 3.6 Feltételek ...................................................................................................... 44 3.6.1 Fontos tudnivalók ..................................................................................... 44 3.7
Értékelés ....................................................................................................... 45
3.8
A jogszabályokban előírt ellenőrzési, jelentési és egyéb lényeges üzemeltetési kötelességekre való utalások: .............................................. 45
4.1 Stellungnahmen gemäß § 5 Abs. 3 und 4 UVP-G 2000 ............................. 46 4.1.1 Stellungnahme des BMLFUW vom 12.12.2007 ........................................ 46 4.1.2 Stellungnahme des Bgld. Umweltanwalts................................................. 46 4.2
Stellungnahmen gemäß § 9 Abs. 5 UVP-G 2000 (öffentliche Auflage der Antragsunterlagen) ...................................................................................... 47 4.2.1 Allgemeine Einwendungen ....................................................................... 47 4.2.2 Spezifische Einwendungen ...................................................................... 48
4.3
Stellungnahmen gemäß § 10 Abs. 2 UVP-G 2000 (Stellungnahmen anderer Staaten)........................................................................................... 53
Seite 3 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
1 Általános bevezető 1.1
A megbízás és az értékelés alapjai
A Burgenlandi Tartományi Kormány 2007. július 27-i 5-N-B403(15/29-2007. számú határozata alapján azt a megbízást kaptam, hogy orvosi szakértőként vegyek részt egy termikus hulladékkezelő mű léterhozásával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálati eljárásban. A kérelmet az R1-H Projektentwicklungs GmbH, Europastraße 1, 7561 Heiligenkreuz im Lafnitztal nyújtotta be, és nem veszélyes hulladékok termikus hasznosítását szolgáló létesítmény létrehozására irányult - a továbbiakban HHÉ (Heiligenkreuzi Hulladékégető) Orvosi szakértővé való kinevezésem előtt az előzetes eljárásban a 2000. évi KHV-törvény 4. §-a értelmében már részt vettem a környezeti hatástanulmányhoz készült koncepció értékelésében (2007. április 23-i KHT-koncepció, 1. felülvizsgált változat) és írásban állást is foglaltam.
1.2
A szakvélemény alapjai
A jelen szakvélemény alapjául az RVH Reststoffverwertungs GmbH technikai projektjének 2007. december 10-i felülvizsgált változata, és a tervezett létesítmény környezeti hatástanulmányának 2007. december 10-i 1. felülvizsgált változata, elsősorban a J.13. Orvostudomány c. szakvélemény (2007. december 31-i 1. felülvizsgált változat, szerző: Dr. med. Christian Vutuc egyetemi professzor) szolgál. A létesítmény és külső létesítményeinek, valamint ipari vasútjának vizsgálatszerű leírását és az építkezés időtartamát illetően felhívjuk a figyelmet a KHV-szakértőinek közös vizsgálati eredményére. A szakértői szempontból megválaszolandó kérdések a környezet-egészségügy szakterület számára készült 2008. február 2-i vizsgálati könyvből származnak. Az alábbiakban a teljességre és a nyilvánvaló hiányosságokra irányuló szakértői vizsgálat és a megfelelő hatósági hiánypótló felszólítás alapján benyújtott végleges környezeti hatástanulmányt (külön jelölt változtatásokkal) annyiban vizsgáljuk, hogy immár hiánytalan, jól érthető, nyomon követhető-e és eleget tesz-e az orvostudomány legújabb állásának. Továbbá szakértői szempontból tárgyaljuk a hatóság által előterjesztett bizonyítási kérdéseket.
Seite 4 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
2 Kiegészítő vizsgálati eredmény 2.1
Légszennyező anyagok – általános megjegyzések
A jelen környezeti hatástanulmány levegőtechnikai vizsgálata a következő forgatókönyvekkel foglalkozik:
A vizsgált terület jelenlegi állapotának bemutatása (a 2000-2007 között mért értékek)
A heiligenkreuzi hulladékégető okozta pluszterhelés előrejelzése a járulékos forgalomnövekedés figyelembevételével és a heiligenkreuzi hulladékégető 2011. évi beüzemelésével járó összterhelés
Üzemzavar
Építési szakasz
Az egyes káros anyagok immissziós értékeit a levegőtechnikai vizsgálat tartalmazza rövid távú középértékként, mint pl. a félórás középérték (FKÉ), háromórás középérték (3KÉ), nyolcórás középérték (8KÉ). Napi középérték (NKÉ) és 97,5 percentilek (97,5 perc.) hosszú távú középértékként, mint az éves középérték (ÉKÉ) Az előrejelzések számításainál a leginkább terhelt vonatkoztatási pontok maximális immissziós koncentrációit, valamint a Heiligenkreuz és a Lenzing Fibers immissziós területeinek az értékeit mutatták ki. Részleteket lásd a „Légszennyező anyagok immissziói, meteorológia és éghajlat“ c. szakvéleményben.
2.2
Légszennyező anyagok - jelenlegi állapot
A jelenlegi állapot ismertetésére a J.8 Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvéleményben a következő helyi és közvetlen környékbeli levegőminőség-mérőhelyeket vették alapul:
A Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatalának levegőminőségi mérései Heiligenkreuzban (2006. július 25-tő 2007. szeptember 15-ig). A mérési hely az ipari parktól északra található az ipari park és Heiligenkreuz település között.
2005 júniusa és 2006 áprilisa között a Burgenlandi Tartományi Kormány Hivatala egy mobil mérőhely segítségével Rudersdorfban kezdve, Eltendorfon keresztül Heiligenkreuzig, végül újra Rudersdorfban levegőminőségi adatokat gyűjtött. Összesen 11 hónapos mérési időszakról van szó (2005. június 1-től 2006. május 6-ig) a Lapincs völgyében. Ezt a három mérési helyszínt az értékeléskor egy egységes immisszióteret képviselő fiktív mérőhellyé vonták össze. A Heiligenkreuz/ipari park mérési hely és a Lapincs völgyi fiktív mérési hely viszonylag rövid mérési időtartamait viszonyítják az Oberwart/Brunnenfeldi huzamos ideig működő, állandó mérési helyhez.
Az összevetések azt mutatták, hogy a terhelések időbeli lefolyása és a magas immissziók kialakulásának gyakorisága igen hasonló volt. A kéndioxid és a nitrogéndioxid értékei nem lépték túl a levegő immisszióvédelmi törvénye (IG-L) szerinti félórás középérték és napi átlag határértékeit/célértékeit. A szénmonoxid esetében is az összes mérés során jóval a 10 mg/m³ határérték - mint a levegő immisszióvédelmi törvénye szerinti nyolcórás középérték alatti koncentrációkat regisztráltak. Az ózon értékei az oberwarti mérési helyen 2003-ban és 2007-ben túllépték az ózontörvény szerinti információs küszöb határértékét. A 240 µg/m³ riasztási küszöb túllépését ezen a területen nem figyelték meg. A 180 µg/m³ információs küszöb túllépését sem a Lapincs völgyi rövid idejű méréseknél, sem a heiligenkreuzi állomáson nem tapasztalták. Az ózontörvény szerinti célértéket azonban mind a rövid távú mérések, mind a heiligenkreuzi ipari park mérőállomásán végzett mérések adatai meghaladták. Ez a légszennyező anyagok immissziói, meteorológia, éghajlat szakterület KHV-szakértőjének kijelentése szerint egyezik más Seite 5 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
mérések megfigyeléseivel, amelyek a nyári hónapok alatt egész Ausztriában gyakorlatilag mindenütt a célérték túllépését jelzik. A finom por esetében Oberwartban 2003-ban és 2006-ban meghaladtákj a napi középérték túllépéseinek megengedett számát. A mérések a meteorológiai helyzet függvényében évről évre erős ingadozást mutattak. Az oberwarti és heiligenkreuzi koncentráció időbeli lefolyásának egyezése azt jelzi, hogy a finom por is egy nagytérség problémájának tekinthető. A kéndioxid, nitrogéndioxid, finom por és nitrogénoxidok mint káros anyagok értékei a levegő immisszióvédelméről szóló törvény szerinti éves átlag határértékeit egyik mérési helyen sem haladták meg (ez nem mondható el a PM10 napi átlagról). Egyébként itt is messzemenően hasonló volt a koncentrációk időbeli lefolyása. Az NO2, NO, CO és PM10 esetében napközben két maximum alakul ki, az egyik a reggeli órákban, a másik pedig a késői délutáni, korai esti órákban. A légszennyező anyagok immissziói, meteorológia, éghajlat szakterület KHV-szakértőjének véleménye szerint ennek időbeli lefolyásáért e káros anyagok fő forrása, mégpedig a forgalom a felelős. Az SO2 esetében dél körül jegyzik a maximális értéket. Bár a reggeli órákban kezdenek el tüzelni, a reggeli inverziók először megakadályozzák a káros anyagok talaj menti terjedését. Csak amikor a levegő dél körül jobban keveredik, akkor érkeznek a káros anyagok a talajra és érzékelhetők a mérésekben. Az ózon fotókémiai úton VOC-ból (illékony szerves vegyületek) és NO2-ból képződik, ezért a korai délutáni órákban éri el a maximumot, amikor a nap az ózon kémiai kötéséhez a legtöbb energiát adja le. A kiértékelt eredmények a szélirány és a szélsebesség függvényében az úthoz közeli mérések esetében valamivel magasabb NO- és az NO2 –immissziókat mutatnak, ha a szél az út irányából fúj. Az SO2-terhelésnél ugyanígy viszonylag jól látható a háztartási tüzelőanyag hatása, mivel az SO2–koncentrációk magasabbak, ha a szél a települések felől fúj. Minél stabilabbak a terjedési viszonyok, annál nagyobb koncentrációban jelentkezik az NO, NO2 és CO. Labilis viszonyok mellett pedig az SO2-immissziók emelkednek. A labilis helyzetekben tapasztalható magasabb O3-immissziók a nyári nagynyomású időjárásra vezethetők vissza. Az NO2-immissziók vizsgálati eredményének kiegészítő ismertetését a 3.2.1 fejezet tartalmazza. Ennek összefüggését a szakvélemény megfelelő következtetéseivel ott tárjuk fel.
2.3
Légszennyező anyagok – plusz- és összterhelések
A tervezett létesítmény kibocsátásainak az immissziókra gyakorolt hatásait - az üzemeltetési szakasz - a létesítési szakasz és - néhány üzemzavar vonatkozásában vizsgálták meg.
2.3.1 Üzemeltetési szakasz A légszennyező anyagok immissziói, meteorológia, éghajlat szakterület KHV-szakértője által ellenőrzött terjedési számítással kiszámították az üzemeltetési szakaszra a létesítmény várható immisszióit. A két kazánberendezésből (örvényágyas kazán és segédkazán) két 98 m magas külön kéményen át távozó kibocsátások esetében feltételezték, hogy az örvényágyas kazán állandóan, a segédkazán pedig novembertől márciusig 50 százalékban földgázzal, 50 százalékban extra könnyű fűtőolajjal működik, de meg kell említeni, hogy Seite 6 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
kizárt az örvényágyas kazán és a segédkazán párhuzamos üzeme a projektben. Az összterhelés becsléséhez figyelembe vették továbbá a projekthez kapcsolódó forgalmat is. A legrosszabb eshetőségre vonatkozó számításban feltételezték, hogy a hulladék teljes beszállítása közúton történik. Mivel a Szentgotthárd-Heiligenkreuzi Ipari Parkban további – jelenleg még nem üzemelő – projekteket is engedélyeztek már, a 2011. évi összhelyzet felméréséhez ezeket az emissziókat is figyelembe vették a számításoknál. Különösen a következő pluszterheléseket vették figyelembe: - az örvényágyas kazán és a segédkazán üzeme - a projekthez kapcsolódó forgalom - a biogáz-létesítmény és a Serenzo Flooring Industries GmbH és a Lenzing energiaés média központjának üzeme – az úgy nevezett nullvariáns A légszennyező anyagok összterhelését az alapterhelés, a tervezett létesítmény üzeme következtében kialakuló pluszterhelés, a projekthez kapcsolódó forgalom miatti pluszterhelés és a nullvariáns pluszterhelésének összeadásával számították ki. Az egyes káros anyagokra vonatkozóan a Heiligenkreuzi Ipari Park meteorológiai idősora alapján kiszámították a maximális félórás középértékeket, a maximális napi középértékeket, a 97,5 percentileket és az éves középértékeket. Egyrészt megállapították a helyi maximomot, másrészt pedig kiszámították a várható koncentrációkat Heiligenkreuzra és a Lenzing Fibersre mint vizsgált vonatkoztatási pontokra, valamint kiszámították a károsanyagülepedést. Az örvényágyas kazán és a segédkazán üzemelésével keletkező pluszterhelés számításai azt eredményezték, hogy a maximumok a tervezett létesítménytől északi-északnyugati irányban találhatók, és messze a határérték-koncentrációk alatt vannak. (A károsanyagkoncentrációk izovonalait a 2008. április 2-i KHT-kiegészítés tartalmazza.) A levegő immisszióvédelméről szóló törvény határértékeire vonatkozóan a releváns káros anyagok esetében a rövid távú középértékek betartják a határérték 3 százalékos elhanyagolhatósági kritériumát, a hosszú távú határértékek pedig a határérték 1 százalékos elhanyagolhatósági kritériumát. Az ülepedés maximuma szintén a létesítménytől északra található, bár meg kell jegyezni, hogy a koncentráció jelentősen a határértékek alatt van. Az 1 százalékos elhanyagolhatósági kritériumot egyik összetevő sem lépi túl. A projekthez kapcsolódó forgalom következtében kialakuló maximális pluszterhelések az úttól távolodva rohamosan csökkenek, és a tüzelőaanyag 100 százalékos közúti beszállításának eshetősége esetén (worst case) is messze a határértékek alatt maradnak a közelben lakóknál és a tervezett létesítmény közvetlen közelében lévő ipari üzemnél. Az elhanyagolhatóság kritériumát is mind a rövid távú, mind a hosszú távú határértékek vonatkozásában sikerül betartani. A 80 százalékban vasúton történő beszállítás tervére is kiszámolták a terepen való pályarendezésből származó immissziókat, amelyek a forrástól távolodva szintén gyorsan csökkennek. 80 m távolságban a kiszámított maximális plusz nitrogéndioxid-immissziók már az elhanyagolhatósági kritérium értékei alatt vannak. További pluszterhelések keletkeznek az ezen a telephelyen már engedélyezett, de még nem üzemelő létesítmények következtében, amelyek várható emisszióit terjedési számításokkal szintén figyelembe vettek az összterhelés kiszámításakor. Mindezekből a számításokból az alapterhelés figyelembevételével számították ki az összterhelést. Ez úgy kerül kiszámításra, hogy valamennyi részleteredményt összeadják, amely egy maximális becslést eredményez. (A legrosszabb eshetőség: a maximális pluszterhelés helyi és időbeli egyidejű fellépése a maximális alapterheléssel együtt.) Az NO2 kulcsfontosságú összetevő vizsgálati eredményének kiegészítő ismertetését a 3.2.2 fejezet tartalmazza, annak érdekében, hogy kimutatható legyen az összefüggés a szakvéleSeite 7 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
mény megfelelő következtetéseivel. 2.3.2 Szagterhelés Normál üzemmódban a tüzelőanyag-befogadó és a szennyvíziszap, valamint gerebszemét épületéből elszívott, szagterhelt levegőt a két kazánberendezés valamelyikébe juttatják (örvényágyas kazán, segédkazán) és égéslevegőként használják fel. A csarnok kapuinál légfüggöny-berendezések akadályozzák meg, hogy a be- és kihajtás során levegő jusson ki a szabadba. Mivel ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy a kapukon keresztül esetleg szagterhelt levegő kerül a szabadba, a J.8 szakvéleményben (Levegő és éghajlat, immissziók) a szagimmissziós direktíva szerinti elhanyagolható kritérium viszonylatában bemutatták a szagterhelt órák gyakoriságát. Mindkét kazánberendezés leállása esetén a vizsgált területre kiszámolt legnagyobb szagkoncentráció 0,65 SZE/m³-t tesz ki. A rövid távra előrejelzett csúcsérték szintén nem lépi túl az 1 SZE/m³ szagküszöböt. Az a terület, amely az év óráinak (10) 2 százalékos elhanyagolható kritériumát meghaladja, lényegében magára a HHÉ üzemi területére korlátozódik, és iránytól függően legfeljebb 200 m távolságra terjed ki. A környezeti hatástanulmány 2008. április 4-i kiegészítésében szerepel, hogy a csarnok kapui miért maradnak naponta kétszer csupán legfeljebb 18 percig nyitva a 80 százalékos vasúti szállítás esetén is. A környezetanalitikai labor 2008. április 4-i csatolt szakvéleményében pedig érthetően az is le van írva, hogy ennek során nem lépnek fel magasabb szagkibocsátások, mint a 100 százalékos közúti szállítás forgatókönyve esetén. 2.3.3 A projekthez kapcsolódó forgalom következtében kialakuló pluszterhelések Üzemeltetési szakasz: A projekthez kapcsolódó forgalom következtében kialakuló pluszterhelések számításait a 100 százalékos közúti beszállítás esetére végezték el. Az immissziók mértékét az NO2 és PM10 káros anyagokra a tervezett létesítményhez közeli Heiligenkreuz és ipari park területére, ill. a Lenzing Fibersre számították ki. A maximiális terhelések az úttól távolodva gyorsan csökkenek. A közelben lakóknál és a tervezett létesítmény közvetlen közelében lévő ipari üzemnél (Lenzing Fibers GmbH) tapasztalt legmagasabb immissziók messze a határértékek alatt maradnak. Az elhanyagolhatóság kritériuma is mind a rövid távú, mind a hosszú távú határértékek vonatkozásában teljesült. A maximális vasúti hányaddal elképzelt szállítási forgatókönyvhöz (80 százalék vasúti hányad, 20 százalék közút) a terepen való pályarendezés vonatkozásában szintén kiszámolták az abból eredő immissziókat. Itt látható, hogy az atmoszféra rétegezettsége szerint az immissziók gyorsabban vagy kevésbé gyorsan csökkenek. Labilis vagy semleges rétegezettségnél a koncentrációk igen gyorsan csökkennek a távolság függvényében, stabil rétegezettségnél az éjszakai órákban a csökkenés valamivel lassabban megy végbe. 80 m távolságban a kiszámított maximális plusz nitrogéndioxid-immissziók az elhanyagolhatósági kritérium értékei alatt vannak. Mindezekből a számításokból az alapterhelés figyelembevételével számították ki az összterhelést. Ez úgy kerül kiszámításra, hogy valamennyi részeredményt összeadják, amely egy maximális becslést eredményez. A részletes eredmények a következő oldalon lévő táblázatban láthatók. Az 1-es táblázat eredményei azt mutatják, hogy a PM10-terhelés kivételével nincsenek határérték-túllépések. A finom por már az alapterhelés nyomán dominál, de meg kell említeni, hogy egy rendelet szerint egész Burgenland terhelt terület. A tervezett létesítmény okozta pluszterhelések azonban annyira alacsonyak, hogy a PM10-koncentráció napi középértéke esetében a jelenlegi határérték-túllépések száma nem fog növekedni. NO2: A projekt okozta forgalom és a heiligenkreuzi hulladékégető üzemelése által kialakuló Seite 8 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
pluszterhelés Heiligenkreuzban a félórás középérték esetében 5,96 μg/m3 (a határérték 2,98 %-a), a napi középérték esetében 1,2 μg/m³ (a célérték 1,5 %-a) és az éves középérték esetében 0,34 μg/m3 (a határérték 1,1 %-a). A pluszterhelések a rövid idejű csúcsok esetében az elhanyagolhatóság tartományán belül vannak, de a hosszú távú terhelésnél túllépik az elhanyagolhatósági kritériumot (a határérték 1 %-a az éves átlag esetében). PM10: A projekt okozta forgalom és a heiligenkreuzi hulladékégető üzemelése által kialakuló pluszterhelés Heiligenkreuzban a napi középérték esetében 0,16 μg/m³ (a határérték 0,32 %a; elhanyagolható kritérium
2.4
Zajimmissziók
A jelenleg tapasztalható – helyileg szokásos – zajimmissziók ismertetésére 2006-ban négy reprezentatív mérési helyen napközben (reggel hattól este tízig) és éjjel (este tíztől reggel hatig) zajszintméréseket végeztek. Az állapotfelmérés a heiligenkreuzi hulladékégető megvalósítása előtt a jelenlegi helyzet dokumentálására szolgált, és a jövőbeni zajimmissziók megítélésenek alapját képezi. Az előrejelzések a 2009/2010. évi építési szakaszt és a 2011. évi üzemeltetési szakaszt tárgyalják. Az üzemeltetési szakasz szempontjából azt vizsgálták, hogy az elhanyagolhatósági kritériumot a legrosszabb eshetőség feltételezésekor is (lásd J.7 Zajtechnika c. szakvélemény) sikerül-e betartani az államhatár mindkét oldalán élő környékbeliek esetében. Ennek során a közúti és vasúti zajt, a nappali, esti és éjszakai időszakokat, valamint a hétköznapokat és ünnepnapokat külön kezelik. Ezenkívül még vizsgálták, hogy az éjszakai állandó zajok a jelenlegi alapzajszint (legnyugodtabb éjszakai idő) területére korlátozódnake. Az építési szakasz szempontjából szintén kiszámolták a megfelelő állandó és legmagasabb zajszinteket, mégpedig az építési munkagépek bevetésének ideje és az egyes építési szakaszokban végzett építési műveletek alapján a legrosszabb eshetőséget feltételezve. (egyidejűség). Rendkívüli esetként a korlátozott építési időkön kívüli folyamatos betonozási munkálatok és szerelési munkák zajkibocsátását is számszerűsítették.
Seite 9 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
3 Szakvélemény 3.1
Megítélési kritériumok
3.1.1 A légszennyező anyagok határ- és irányértékei A károsanyag-immissziók megítélésére a különböző törvényhozók és szervezetek különféle határértékeket, illetve irányértékeket állapítottak meg. Csakhogy ennek sávszélességére rámutassunk, a jelenleg Ausztriában törvényileg érvényes határértékek [IG-Luft 2001 – levegő immisszóvédelméről szóló 2001. évi törvény] mellett az Osztrák Tudományos Akadémia [ÖAW] ajánlásait, az Egészségügyi Világszervezet [WHO], a levegővédelem technikai útmutatójának [TA-L, NSZK] irányértékeit (Air Quality Guidelines for Europe) és az Európai Unió [EU] direktíváit adjuk meg. Különleges esetekben az egészségügyi kockázatok megítélésére a MAK-értékeket is figyelmbe vesszük. A MAK-érték valamely munkaanyag legnagyobb megengedett koncentrációja a munkahelyi levegőben, amely ismétlődő és hosszú távú behatás során, 8 órás napi munkaidő és 40 órás heti munkaidő során nem ártalmas az alkalmazott egészségére. Bizonyos személyek (idősek, betegek, gyermekek) érzékenyebben reagálhatnak. E rizikócsoportok esetében az a javaslat született, hogy a hosszú távú terheléshez (az éves középérték megítélése) vegyük alapul a MAK-érték 1/100-át (1), addig, míg az egyes károsanyag-összetevőkre vonatkozóan az átlaglakosság számára nem állapítanak meg határértékeket. A Német Szövetségi Köztársaságban az Immisszióvédelmi Tartományi Bizottság (LAI) munkacsoportja a levegő plusz károsanyag-terheléseinek környezetre gyakorolt hatásának megítélésére kidolgozta a küszöbérték-koncepciót (1), amely bekerült a levegővédelem technikai útmutatójába is. Amennyiben a pluszterhelés kisebb mint a hosszú távú határérték (éves középérték) 1 százaléka vagy kisebb mint a rövid távú határérték (félórás középérték, napi középérték) 3 százaléka, úgy elhanyagolhatónak tekinthető. Ezt a szabályozást a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (2) is ajánlja, és megfelel az értékelési eljárás aktuális állásának. A környezetvédelmi szenátus és a közigazgatási bíróság joggyakorlata is elismeri a küszöbérték-koncepciót, akkor is, ha ez a koncepció bizonyos károsanyag-összetevők mint pl. a finom por esetében megkérdőjelezendő (3). Az elhanyagolhatóság kritériumai az orvosi megítélés gyakorlatában is beváltak és mindenekelőtt magas alapterhelés esetén elengedhetetlen értékelési eszköznek számítanak. A por megítélési kritériumai: Ülepedés: Adatok mg/m².d-ben megadva Por:
210 mg/(m2.d) (2001. évi IG-L) 165 mg/(m2.d) (üdülőhely-direktíva határértéke) 350 mg/(m2.d) (2002. évi TA-Luft, NSZK, jelentős terhelés elleni védelem)
Ólom [Pb]: 100 μg/m2.d (2001. évi IG-L) Kadmium [Cd]: 2 μg/m2.d (2001. évi IG-L) Arzén [As]: 4 μg/m2.d (2002. évi TA-Luft, NSZK) Nikkel [Ni]: 15 μg/m2.d (2002. évi TA-Luft, NSZK) Szálló por mint PM10: Adatok mg/m³-ben megadva NKÉ
0,05* ÉKÉ
ÉKÉ
0,02
0,04
(2001. évi IG-L; EU, 2005)
(2001. évi IG-L célérték)
Pb a szálló porban: ÉKÉ 0,5 ng/m³ (2001. évi IG-L)
Seite 10 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Cd a szálló porban: ÉKÉ ng/m³ (2006. évi IG-L célérték, 2012. XII. 31-től határérték) As a szálló porban: ÉKÉ 6 ng/m³ (2006. évi IG-L célérték, 2012. XII. 31-től határérték) Ni a szálló porban: ÉKÉ 20 ng/m³ (2006. évi IG-L célérték, 2012. XII. 31-től határérték) * évente megengedett túllépések: 2004-ig 35 alkalommal, 2005-2009 között 30 alkalommal, 2010-től 25 alkalommal
A nitrogéndioxid [NO2] megítélési kritériumai: Adatok mg/m³-ben megadva FKÉ
0,2
(2001. évi IG-L)
NKÉ
0,8
(2001. évi IG-L) célérték
3KÉ 0,4
(2001. évi IG-L) riasztási érték
1KÉ
0,2
(EU, 2010-től), évente 18 túllépés megengedett
ÉKÉ
0,04
(EU, 2010-től)
ÉKÉ 0,03 (2001. évi IG-L, 2012-től érvényes, max. 0,04-ig terjedő toleranciával 2005-től 200-ig, 0,035-ig terjedővel 2010-től 2011-ig) A szénmonoxid [CO] megítélési kritériumai: Adatok mg/m³-ben megadva 1KÉ 40
(1987. évi immissziós határértékekről szóló megállapodás)
8KÉ 10
(2001. évi IG-L)
A kéndioxid [SO2] megítélési kritériumai: Adatok mg/m³-ben megadva HMW 0,2*
NKÉ 0,12
(2001. évi IG-L)
MW3 0,5
(2001. évi IG-L) riasztási érték
MW1 0,35
(EU, 2005), évente 24 túllépés megengedett
TMW 0,125
(EU, 2005), évente 3 túllépés megengedett
* naponta háromszor max. 0,35 mg/m³ -ig léphető túl, 48-szor/év
Az ózon [O3] megítélési kritériumai: Adatok mg/m³-ben megadva MW1 0,18
(2003. évi ózontörvény) információs küszöb
MW1 0,24
(2003. évi ózontörvény) riasztási küszöb
MW8 0,11*
(2003. évi ózontörvény) célérték 2010-től
* egy nap legmagasabb nyolcórás középértéke (az 1KÉ-ből mozgó számítás), átlagban három éven keresztül 25 túllépéses nap megengedett, 2010 érvényes, 2020-tól nincsenek túllépések
Az ammónia [NH3] megítélési kritériumai: MAK
14 mg/m³ (3 ppm)
A hidrogénklorid [HCl] megítélési kritériumai: ÉKÉ MAK
100 µg/m³
(NSZK, TA Luft)
7 mg/m³ (5 ppm)
A hidrogénfluorid [HF] megítélési kritériumai: FKÉ
200 µg/m³
NKÉ 100 µg/m³
ÉKÉ 50 µg/m³
(Német Mérnökök Egyesülete 2310, 4. lap; jelenleg átdolgozás alatt)
Seite 11 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
ÉKÉ
1 µg/m³
MAK
2,5 mg/m³ (3 ppm)
Gutachten Umweltmedizin
(WHO, 1994)
Az arzén [As] megítélési kritériumai: TRK
100 μg/m3
ÉKÉ
13 ng/m3
ÉKÉ
5 ng/m3
(tájékozódási érték, TA-Luft, BRD) (célérték, TA-Luft, BRD)
Az ólom [Pb] megítélési kritériumai: ÉKÉ
1,5 µg/m³
(Német Mérnökök Egyesülete 2310. sz. direktívája)
ÉKÉ
0,5 - 1,0 µg/m³
(WHO, 1987)
ÉKÉ
1 µg/m³
(1997. évi IG-Luft)
ÉKÉ
0,5 µg/m³
Ülepedés:
(EU, 2005) 2
100 µg/(m .d) (2001. évi IG-Luft)
A kadmium [Cd] megítélési kritériumai: NKÉ
0,05 µg/m³
(Német Mérnökök Egyesülete 2310. sz. direktívája)
ÉKÉ
5 ng/m³
(WHO, 1994)
Ülepedés:
2 µg/(m2.d)
(2001. évi IG-Luft)
A nikkel [Ni] megítélési kritériumai: ÉKÉ
10 ng/m³
(TA-L tájékozódási érték)
A higany [Hg] megítélési kritériumai: ÉKÉ
1 µg/m³
(WHO, 1987)
ÉKÉ
50 ng/m³
(TA-L megelőzést szolgáló érték)
MAK
100 µg/m³
A cink [Zn] megítélési kritériumai: ÉKÉ
50 µg/m³
(Német Mérnökök Egyesülete 2310. sz. direktívája)
ÉKÉ
5 µg/m³
(IG-L 2001, EU 2010-től)
ÉKÉ
2,5 µg/m³
(ÖAW célérték)
Benzol:
A benzo-a-piren [BaP] megítélési kritériumai: ÉKÉ
3,0 ng/m³
(NSZK, TA Luft, tájékozódási érték)
ÉKÉ
1,3 ng/m³
(célérték, NSZK, TA Luft)
ÉKÉ
1 ng/m³
(2006. évi IG-L, célérték, 2012. XII. 31-től határérték)
Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuránok PCDD/F: A megítélés mércéje (toxicitási egyenértékek) ÉKÉ 150 fg TE/m³
(célérték, NSZK, TA Luft)
Ülepedés: 15 pg/(m².d) (2001. évi IG-Luft; célérték) Seite 12 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
3.1.2 A légszennyező anyagok általános orvosi megítélése Az áltaglakosság védelmét szolgáló felsorolt határ- és célértékek az ipari területeken és ipari vonzáskörzetekben kialakuló levegőszennyeződések teljes összetételének toxicitására utaló indikátorok. Amennyiben a mért értékek nem érik el ezeket az értékeket, úgy – a finom por és a rákkeltő anyagok (karcinogének) kivételével – kizárhatóak az egészségkárosodások és a nem megengedett terhelések (3-6). A finom porra és a genotoxikus anyagokra a hiányzó hatásküszöbök miatt minimalizálási ajánlás érvényes. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a levegő immisszióvédelméről szóló törvényben például a karcinogén benzolra megadott 5 µg/m³ kültéri határértéket a belső terekben jelenleg a dohányzó háztartások 45 százalékában (ahol naponta dohányoznak), az alkalmanként dohányzók háztartásának 18 százalékában és a nemdohányzó háztartások 8 százalékában (utak, garázsok stb. közelében) túllépik. A MAK-értékek (maximális munkahelyi koncentráció értékei) csak bizonyos személyeket védenek megfelelő mértékben a munkahelyen. Az átlaglakosság védelme szempontjából bizonyos esetekben tájékozódási értékként a MAK-érték egy századát lehet alapul venni. A karcinogének esetében a munkahelyen nem a küszöbérték-koncepción alapuló MAKértékeket, hanem TRK-értékeket határoztak meg, amellyek valamely terhelést és az abból adódódó egészségügyi kockázatot a technika jelenlegi állása szerint minimalizálják. 3.1.3 A légszennyező anyagok megítélési értékei üzemzavar esetén Az üzemzavarok orvosi megítélésekor a következő megítélési értékeket alkalmazzák: IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a a veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó egészségkárosodás ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide): ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb enyhe, átmeneti hatást okoz. ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz visszafordíthatatlan egészségkárosodást. ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után nincsenek életveszélyes következményei. Értékek a munkaegészségtan területéről: Az egészségkárosító anyagok megítélésére a munkaegészségtanban a maximális munkahelyi koncentrációt (német rövidítése: MAK) használják. A MAK érték valamely munkaanyag legmagasabb megengedhető koncentrációja a munkahelyi környezetben, amely nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan terhelést még ismételt és hosszú távú kitettség esetén sem, abból kiindulva, hogy egy átlagos munkahét 40 órából és agy átlagos munkanap 8 órából áll. (Time Weighted Average - TWA – napi 10 órás munkaidő esetén.) Ezenkívül van még a rövid ideig tartó üzemzavarok megítélésére jobban alkalmas Short Term Exposure Limit (STEL, maximális munkahelyi koncentráció, amely a napi munkaidő alatt nem léphető túl 15 percnél hosszabb ideig) és a Ceiling Value (CV) (munkahelyi koncentráció, amelyet a napi munkaidő alatt nem ajánlatos túllépni). A Technikai Irányadó Koncentrációt (Technische Richtkonzentration - TRK) rákkeltő és mutagén anyagoknál a MAK helyett adják meg. A rövid idejű terhelések (15 perces középértékek) nem haladhatják meg a TRK ötszörösét, műszakonként nem fordulhatnak elő ötnél többször vagy egy óránál rövidebb időközönként.
Seite 13 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
3.1.4. A zajimmissziók határértékei, irányértékei Az 1. számú táblázatban az egyes besorolási kategóriák esetében megengedett legmagasabb immissziók (nappal, éjjel, este, vasár- és ünnepnapokon) tervezési irányértékei szerepelnek az ÖNORM S 5021-1 és a 3/1 sz. ÖAL-direktívának megfelelően. A-értékelésű immissziós határértékek a szabadban, dB-ben megadva KateLA,Gg LA,eq Zajszint-csúcsok LA,1 ill. LA,max gória nappal éjjel nappal éjjel nappal este éjjel vasárés ünnepnap 1 35 25 45 35 70 65 60 65 2 40 30 50 40 75 70 65 70 3 45 35 55 45 75 70 65 70 4 50 40 60 50 80 75 70 75 5 55 45 65 55 80 75 70 75 1. számú táblázat: Egyes besorolási kategóriák esetében megengedett legmagasabb immissziók (immissziós határértékek) tervezési irányértékei nappal és éjjel a szabadban (ÖNORM S 5021-1 és a 3/1 sz. ÖAL) LA,Gg:
Alapzajszint: Egy bizonyos helyen egy időszak alatt mért A-értékelésű zajnyomásszint, amelyet távoli zajok okoznak és hatásuk nem zavarja a nyugalmat; ha nincs LA,Gg, akkor a LA,95 = alapszintet is alapul lehet venni, amely egy tetszőleges zaj 95 százalékban túllépett Aértékelésű zajnyomásszintje.
LA,eq:
A-értékelésű energiaegyenértékű állandó zajszint: külön tünetetik fel és az ingadozó zajnyomásszintű zajesemények leírására szolgál. Ez az a zajszint, amely folyamatos, egyenletes kitettség esetén egy megadott viszonyítási időn át ugyanolyan energiatartalommal rendelkezik, mint az ingadozó zaj.
LA,1
A mérési idő egy százalékában elért, illetve túllépett zajszint mint a gyakran előforduló zajszint-csúcsok mértéke (közepes csúcsszint).
LA,max
A mérési időn belül fellépő legmagasabb zajszint (maximális szint).
Nappal: 06:00-22:00; Este: 18:00-22:00; Éjszaka: 22:00-06:00 V.ö. 31. oldal A kategóriák jelölése az ÖNORM S 5021 szerint: 1
Üdülőterület, gyógyhely, kórház.
2
Külvárosi lakóterület, hétvégi nyaralóterület, vidéki lakóterület, iskolák.
3
Városi lakóterület, mező- és erdőgazdasági üzemek és lakások épületeinek területe.
4
Központi terület (irodák, üzletek, kereskedelem, közigazgatás zajkibocsátás nélkül, lakások), üzemek zajkibocsátás nélkül.
5
Csekély zajkibocsátású üzemek (értékesítés, gyártás, szolgáltatás, igazgatás).
A 2. számú táblázatban a beltérben zárt ablakok mellett megengedett immissziók tervezési irányértékei szerepelnek az egyes besorolási kategóriákra vonatkoztatva. Nyitott ablaknál 5 dB-lel magasabb a zajszint.
Seite 14 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
A-értékelésű beltéri zárt ablakok melletti immissziós határértékek dB-ben KateLA,Gg LA,eq* Zajszint-csúcsok LA,01 ill. LA,max** gória nappal éjjel nappal éjjel nappal este éjjel vasárés ünnepnap 1 20 15 30 25 45 40 35 40 2 25 15 35 25 50 45 40 45 3 30 20 40 30 50 45 40 45 4 30 20 40 30 55 50 45 50 5 35 25 45 35 55 50 45 50 2. számú táblázat: A beltérben zárt ablakok mellett megengedett immissziók (immissziós határértékek) tervezési irányértékei nappal és éjjel az egyes besorolási kategóriákra vonatkoztatva (ÖAL 3/1). *
Az ÖAL 3/1-ben nincsenek a LA,eq-ra értékek megadva. Mivel a tapasztalatok szerint a LA,Gg –t 10 dB-lel túllépő zajszinteknél zavaró hatások várhatók, a megfelelő értékek kerületek alkalmazásra.
**
A zajszint-csúcs határértéke az alapzajszintből vezethető le (lásd ÖAL/3), a táblázatban az abszolút legmagasabb értékek szerepelnek.
A zajimmissziók emberre gyakorolt hatása szempontjából nappalra a következő immissziós értékek adhatók meg (ÖAL-direktíva 6/18): LA,eq 55 dB; LA,max 80 dB:
A megelőző egészségvédelem határértéke.
LA,eq 60-65 dB; LA,max 90-95 dB: A terheléssel kapcsolatos reakciók jelentősen növekednek. LA,eq 65-70 dB; LA,max 95-100 dB:
Vegetatív túlszabályozás lehetséges.
LA,eq 70-75 dB; LA,max 100-105 dB:
Túlzott igénybevétel lehetséges.
Amennyiben a szabadban a megelőző egészségvédelem határértéke műszaki vagy gazdasági okokból nem teljesíthető, úgy az objektumra vonatkozóan olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják a beltér megfelelő védelmét. A terhelési határértékek nem léphetők túl, amennyiben több éves zajnak kitettség esetén ki akarjuk zárni az egészség veszélyeztetését (1-3). Az alvás minőségének biztosítása érdekében az alvás célját szolgáló beltéri helyiségekben a terhelési határértékek az alvó személy fülénél zárt ablakok mellett nem haladhatják meg a Lr 30 dB-t és LA,max 40-45 dB értéket, illetve nyitott ablakok mellett (résszellőzés) a Lr 35 dB és LA,max 45 dB értéket. A lakáscélú beltéri helyiségekben és irodahelyiségekben zárt ablakok mellett teljesülniük kell az Lr 40 dB és LA,max 55 dB terhelési határértékeknek. Ennek megfelelően az állandó lakáscélra használt területek esetében keretfeltételeként a szabadban nappalra/éjjelre [N/É] a következő megítélési szinteket adták meg (3): A megelőző egészségvédelem nappali/éjjeli Lr 55 / 45 dB határértékei (beltéri helyiségben nappal/éjjel, zárt ablakok mellett Lr 40 / 30 dB-nek felel meg és nappal/éjjel Lr 45 / 35 dB-nek résszellőzés esetén) a 3. kategóriába való besorolás – városi lakóterület – kültéri immissziós határértékeinek felelnek meg. Hosszú ideig tartó zajnak kitettség esetén az egészséget veszélyeztető hatások irányába való átmenet határa Lr 65 / 55 dB, LA,max 90-95 / 80-85 dB nappal/éjjel. Kertekben és teraszokon nappal nem léphető túl a Lr 40-50 dB és LA,max 65-70 dB kültéri zajszint.
Seite 15 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Az építési szakasznál a felső-ausztriai építéstechnikai rendelet 18. §-át (építési zaj) (1994. december 21.) vették figyelembe megítélési kritériumként: (1) Az 1994. évi felső-ausztriai építéstechnikai rendelet 22. § 1. és 3. bek. értelmében lakóés gyógyhelyeken vasár- és törvényes ünnepnapokon egyáltalán nem megengedett a szabadban zajjal járó építési munkálatokat végezni, hétfőtől péntekig csak 6 órától 20 óráig, szombaton pedig 7 órától 14 óráig. Az 1994. évi felső-ausztriai építéstechnikai rendelet 2124. §-a értelmében az összes többi beépítésre szánt területen – az ipari területeket kivéve – zajjal járó építési munkálatokat munkanapokon 6 órától 20 óráig lehet végezni. (2) Ezenkívül az 1. bek-ben megadott időben, valamint az ipari területek építkezésein a szomszédos telkek legközelebbi tartózkodási helyiségének nyitott ablakaira vonatkoztatva az építési munkálatok alatt keletkező zajok nem haladhatják meg az ottani összzaj ( lakó- és gyógyhelyeken 55 dB, ill. beépítésre szánt területeken 70 dB) legnagyobb megengedett zajnyomásszintjét (megítélési szintjét). Ismétlődő zajcsúcsok nem léphetik túl a 85 dB-t. (3) Az építési hatóságnak engedélyeznie kell az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alóli, meghatározott időre szóló kivételeket, ha 1. a műszaki követelmények alapján az építési projektet nem lehetne másképp kivitelezni, vagyr 2. az építkezés kivitelezése egyébként az építési projekt összköltségéhez viszonyítva aránytalanul nagy gazdasági ráfordítással járna, és a szomszédok jogos biztonsági és egészségi érdekeinek megfelelő járulékos intézkedésekkel eleget tesznek. 3.1.5. Az elektromágneses mezők határ- és irányértékei Az értékeléskor azokat a határértékeket vették figyelembe, amelyeket az osztrák ÖVE/ÖNORM E 8850 (2006) előszabvány rögzít, és amelyek megfelelnek a technika jelenlegi állásának (1). Ezek az értékek biztosítják, hogy a mágneses mezők nem indukálnak akut hatásokat a szervezetben (ideg- és izomsejtek ingerlése). Az átlaglakosság megengedett kitettségének a korlátlan idejű tartózkodásra vonatkozó ajánlott értéke az ÖVE/ÖNORM E 8850 mágneses fluxussűrűsége [T] szempontjából 100 μT-vel (villamos térerősség 5 kV/m) megfelel az ICNIRP (2) és az EU (a Tanács ajánlása, 1999/519/EG) direktíváinak. Ezenkívül új kibocsátók számára megelőzési értékként 1µT az ajánlás (Svájci NIS-rendelet, 24 órás átlagként a vasútakra, maximális értékként a magasfeszültségű vezetékekre vontakozóan). Azokra a dolgozókra vonatkozóan, akik a munájukból adóadóan elektromágneses mezőkkel érintkeznek, a munkaidő alatt 500 μT-t (villamos térerősség 10 kV/m) állapítottak meg.
3.2
A légszennyező anyagok immisszióinak megítélése
3.2.1 A jelenlegi helyzet megítélése A vizsgált térségben a megfigyelés ideje alatt a szénmonoxid [nyolcórás középérték (8KÉ)], a kéndioxid [félórás középérték (FKÉ) és napi középérték (NKÉ)] és a nitrogéndioxid [félórás középérték (FKÉ), napi középérték (NKÉ) és éves középérték (ÉKÉ)] esetében teljesültek az emberi egészség védelme érdekében megszabott határértékek, ugyanígy a por-, arzén-, ólom-, kadmium- és nikkelülepedés határértékei is. Oberwartban a PM10-határértéket 2003-ban és 2006-ban a napi átlagra vonatkozóan a megengedettet többször meghaladták a mért értékek, ugyanígy a Lapincs völgyében is (2006), ugyanakkor a Heiligenkreuz/ipari park területén nem voltak nem megengedett túllépések (30 megengedett túllépésből 2006-ban csupán 3, 2007-ben pedig 8). Az ózon információs küszöbértékét csak Oberwartban lépték túl, mégpedig 2003-ban öt alkalommal. A riasztási küszöböt a vizsgált területen egyetlen mérési helyen sem érték el, a célérték (2010-től) a vizsgált területen egyetlen mérőállomáson sem teljesült.
Seite 16 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
A projekt területén jelenleg általában csak kevés helyi hatás van, sokkal inkább egy nagytérségi terhelt helyzetről van szó, amelyet – úgy tűnik - helyi intézkedésekkel alig lehet befolyásolni. A környezeti hatástanulmányban a jelenlegi állapotban mérvadó alapterhelésként feltételezett 154 µg/m3 NO2 félórás középérték a meteorológiai és immisszióvédelmi KHV-szakértő szakvéleménye szerint az alapterhelés legrosszabb eshetőségének (worst case) tekintendő. Meg kell említeni, hogy néhány koncentrációs csúcsértéket esetleg éppen a rudersdorfi mérési hely nem specifikus hatásai (pl. egy dízel beépített aggregátor ritkán történő üzemelése) okoztak, és alig voltak hatással a napi középértékre. Az oberwarti mérőállomás NO2koncentrációit a meteorológiai és immisszióvédelmi szakértő elég reprezentatívnak találta a projektterület szempontjából, és a napi középértékek gyakorisági eloszlásának elemzése azt mutatta, hogy a 2005-ben mért NO2-NKÉmax csak csekély valószínűséggel következhet be. Ezért a környezeti hatástanulmányban a jelenlegi állapot alapterheléseként feltételezett 72 µg/m3 NO2 napi középérték is a legrosszabb eshetőség esetének (worst case) tekintendő. 3.2.2 A pluszterhelés és az összterhelés megítélése A J. 8 Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvélemény szerinti immissziós előrejelzések eredményeit a káros anyagokra vonatkozóan az alábbi táblázatok tartalmazzák részletesen. Itt a heiligenkreuzi hulladékégető üzemelése következtében jelentkező pluszterhelést – a projekthez kapcsolódó forgalom és a 2011. évi nullvariáns figyelembevételével (Serenzo Holding Industries + biogáz-létesítmény) [terhelésmax] – a legjobban terhelt vizsgált vonatkoztatási pontra és Heiligenkreuz és a Lenzing Fibers területére számították ki, és az összterhelést = alapterhelés + nullvariáns + RHV terhelés beleértve a projekthez kapcsolódó forgalom [∑] képlet alapján számolták ki. Az orvosi megítéléshez a legjobban terhelt vizsgált vonatkoztatási ponton lévő [terhelésmax] –ot veszik figyelembe. Szénmonoxid [CO] Az alapterhelés [jelenleg] a leginkább terhelt vizsgált vonatkoztatási ponton 1,8 mg/m³, a heiligenkreuzi hulladékégető (RVH) által okozott maximális pluszterhelés beleértve a nullvariáns általi pluszterhelést [terhelésmax] 29 µg/m³, a prognosztizált összterhelés[∑] 1,8029 mg/m³, és ezzel a szénmonoxid immissziós határértékét 18 százalékban meríti ki. Megítélés: Orvosi szempontból a CO-pluszterhelés elhanyagolható és nem lesz hatással a lakosság egészségére és közérzetére. Nitrogéndioxid [NO2] A projekt kapcsán az NO2-határértékek (félórás középérték és a 2012-től érvényben lévő éves középérték határértéke) az immissziós maximumon – ily módon a vizsgált területen valamennyi környékbeli lakosra vonatkoztatva - teljesülnek. Az értékek a napi középérték célértékét az összterhelés miatt (a többi engedélyezett létesítmény következtében növekvő immisszió figyelembevételével) kis mértékben meghaladják. Megítélés: A heligenkreuzi hulladékégető (RVH) terheléshez való hozzájárulása az elhanyagolhatótól a kismértékben negatívig terjed. A határértékeket nem haladták meg. Előfordulhat, hogy a maximális napi középérték célértékét a maximumok időbeli és helyi egybeesése esetén túllépik. Bár a vizsgált terület jelenleg az NO2 szempontjából nem számít kármentesítendő területnek, azonban már megfigyelték a PM10 határértékeinek a túllépéseit, amelynek a hatását az NO2 erősítheti (4, 7). Ezért a megelőző orvostudomány szempontjából megvizsgálták annak szükségességét, hogy – a Burgenlandi Környezetvédelmi Szenátus 2008. március 12-i, LAD-UA-LAD-UA-146/93-2008 számú állásfoglalása értelmében (5. oldaltól) – kell-e tovább csökkenteni a heiligenkreuzi hulladékégető NO2-pluszterhelését, annak érdekében, hogy további – jelenleg még nem engedélyezett – NO2-kibocsátók (az ipari park vagy pl. a magyar oldalon lévő Opel művek bővítése) megjelenésekor is teljesüljenek a célértékek, és emellett a lakosság egészségére és közérzetére gyakorolt negatív hatásokat a heiligenkreuzi hulladékégető teljes üzemideje Seite 17 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
alatt biztonsággal ki lehessen zárni. Amint a J. 8 Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvéleményből (87. és 96. oldal) kiderül, az örvényágyas kazán prognosztizált pluszterhelése a legmagasabban terhelt immisziós helyen a nitrogéndioxid esetében a félórás középértékre vonatkozóan a levegő immisszióvédelméről szóló törvény (IG-L) szerinti határérték 2,6 százalékával nem éri el a 3 százalékos elhanyagolhatósági kritériumot, de az összterhelés túllépi a NKÉ-célértéket (3. számú táblázat). NO2 μg/m3
Félórás középérték (FKÉ)
Határérték μg/m3
A határérték %-ában
Jelenleg 154 200 77 IG-L Terhelésmax 40,1 20 ∑* 194,1 97,1 3 % elhanyagolhatósági kritérium = 6 μg/m³; * worst case feltételezése = lineáris összeadás NKÉ Célérték Jelenleg 72 80 90 IG-L Terhelésmax 8,7 10,9 ∑* 80,7 100,9 3 % elhanyagolhatósági kritérium = 2,4 μg/m³; * worst case feltételezése = lineáris összeadás ÉKÉ Határérték Jelenleg 15 30 50 IG-L ab 2012 Terhelésmax 3,75 12,5 ∑ 18,75 62,5 1 % elhanyagolhatósági kritérium = 0,3 μg/m³
3. számú táblázat: – A projekt NO2-immissziói Ennek során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mind az alapterhelésre (lásd 16-22. oldal), mind a projekthez kapcsolódó összes NO2–immisszióból adódó pluszterheléssel időben és helyileg történő egybeesésre “worst case”-feltételeket tételeztek fel: A környezeti hatástanulmány J.8. Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvéleményében az az úgy nevezett „nullvariáns“ (az ipari parkban még további, már engedélyezett létesítményeket valósítanak meg, illetve meglévő létesítményeket bővítenek) alapterhelését, a projekthez kapcsolódó pluszterhelést és a jövőbeni összterhelést számították ki. A számításokat 4 különböző vizsgált vonatkoztatási pontra végezték, amelyek bizonyos jellegzetes helyzeteket tükröznek: -
HHÉ maximum: Az örvényágyas kazán emissziói okozta immissziós maximum helye;
-
Heiligenkreuz: A projekthez kapcsolódó forgalom miatt Heiligenkreuz településen a legterheltebb pont;
-
Lenzing Fibers: A heiligenkreuzi ipari parkban a közvetlen szomszéd, amelyre elsősorban a projekthez kapcsolódó forgalom van hatással;
-
Nullvariáns maximuma: Az a hely, ahol a már engedélyezett, de még nem megvalósított többi létesítmény miatt a legmagasabb immissziós pluszterhelés jelentkezik (közel a most épülő biogáz-létesítményhez).
A szakvéleményben kimutatott számítási eredményekből látható, - hogy maga a tervezett létesítmény által okozott NO2 pluszterhelés alacsony és a FKÉ esetében az előrejelzett jövőbeni összterhelésnek maximum 2,8 százalékát, a NKÉ esetében max. 2 százalékát és az ÉKÉ esetében max. 0,7 százalékát teszi ki (4. számú táblázat). - Hogy a Heiligenkreuz és Lenzing Fibers vizsgált vonatkoztatási pontokon (várhatóan) Seite 18 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
a projekthez kapcsolódó forgalom határozza meg a projekt általi pluszterhelést. Vizsgált vonatkoztatási pontok
Imm.-max RVH
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
Imm.-max nullvariáns
Határérték/ célérték
2006. évi alapterhelés FKÉmax 154 200 NKÉmax 72 80 ÉKÉ 15 30 Nullvariáns alapterhelése FKÉmax 182 162 171 191 200 NKÉmax 74 73,3 75,9 80 80 ÉKÉ 15,3 15,2 15,9 18,7 30 RVH okozta pluszterhelés beleértve az indukált forgalmat (ebből közlekedés okozta) FKÉmax 5,2 (--) 5,96 (3,9) 5,2 (3,9) 3,1 (--) 200 NKÉmax 1,5 (--) 1,2 (0,9) 1,1 (0,4) 0,7 (--) 80 ÉKÉ 0,11 (--) 0,34 (0,29) 0,22 (0,18) 0,05 (--) 30 Összterhelés ( az RVH okozta pluszterhelés az összterhelés százalékában) FKÉmax 187 (2,8%) 167 (3,6%) 176 (3%) 194 (1,6%) 200 NKÉmax 75 (2%) 74 (1,6%) 77 (1,4%) 80 (0,9%) 80 ÉKÉ 15 (0,7%) 16 (2%) 16 (1,4%) 19 (0,3%) 30
4. számú táblázat: Maximális NO2-immissziók 4 vizsgált vonatkoztatási ponton a határ- és célértékekhez viszonyítva A heiligenkreuzi hulladékégető tervének megvalósítása következtében jelentkező immissziós pluszterhelésekhez képest az alapterhelés változásai sokkal magasabbak (v.ö. a 4. számú táblázat különbségeit a „2006 évi alapterhelése“ és a „Nullvariáns alapterhelése“ között). Ezek a magasabb értékek, azonban nem a heiligenkreuzi hulladékégető, hanem más projektek számlájára írandók. Sajnos a „nullvariánssal“ kapcsolatban nem állnak rendelkezésre térképes terhelési ábrázolások, úgyhogy a „nullvariánsban“ figyelembe vett emissziós források „terhelési övezeteinek“ térbeli kiterjedéséről nem lehet megállapításokat tenni. A hulladékégető általi maximális NO2-pluszterhelések a környezeti hatástanulmány J.8 szakvéleménye szerint a következők: félórás középérték = 5,2 µg/m3, napi középérték = 1,5 µg/m3 és éves középérték = 0,11 µg/m3 . Csak az út közvetlen közelében (Heiligenkreuz) magasabb valamivel a projekthez kapcsolódó pluszterhelés félórás középértéke (az indukált forgalmat is beleértve): félórás középérték = 6 µg/m3 és éves középértéo = 0,34 µg/m3 . Heiligenkreuz forgalom által legjobban terhelt pontján mért éves középérték pluszterhelés kivételével a kiszámított, projekthez kapcsolódó valamennyi NO2-pluszterhelés a levegő imisszióvédelméről szóló törvény (IG-L) szerinti határérték 1 százalékos (félórás középérték, napi középérték) és 3 százalékos (éves középérték) elhanyagolhatósági küszöbe alatt van. Heiligenkreuz forgalom által legjobban terhelt pontján a heiligenkreuzi hulladékégető és a projekthez kapcsolódó forgalom általi pluszterhelés az éves középértékre 2012-től érvényes határérték 1,13 százalékát fogja elérni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez a 30 µg/m³ jelentősen szigorúbb, mint az EU határértéke és a WHO által az éves középértékre ajánlott 40 µg/m³. Az ipari park/Heilgenkreuz mérőállomás mérési adatainak elemzése (a vártnak megfelelően) azt mutatja, hogy az NO2 immissziós koncentrációja erősen függ a légkör stabilitási állapotától. Stabil rétegezettség esetén (az ÖNORM M 9440 szerinti 6. és 7. terjedési osztály) átlagban majdnem kétszer akkora koncentrációk lépnek fel, mint labilis rétegezettség esetén (2. és 3. terjedési osztály). Ez megközelítőleg érvényes a mért NO2-FKÉmax-ra is, lásd a grafikont (a J.8 szakvéleményben ugyanez az eredmény található, 2-38. sz. táblázat az 54. oldalon) .
Seite 19 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
NO2‐Konzentration nach Ausbreitungsklassen BP Heiligenkreuz 2007 70
NO2 ‐Klasse [µg/m3 ]
60 50 40 30
Mittelwert
20
Maximum
10 0 2
3
4
5
6
7
Ausbreitungsklasse (ÖNORM M 9440)
Egy 98 m magas kéménnyel és 140 °C füstgázhőmérséklettel rendelkező emissziós forrásnál a létesítményfüggő magas immissziós koncentrációk csak labilis légköri rétegezettségnél alakulhatnak ki, mivel csak akkor tudnak a kibocsátott káros anyagok viszonylag gyorsan a talajszintig jutni. Ily módon a a magas alapterhelések (előfeltétel: a légkör stabil rétegezettsége) gyakorlatilag soha nem találkozhatnak az örvényágyas kazán általi pluszterhelésekkel (előfeltétel: a légkör labilis rétegezettsége). A J.8 szalvéleményben azonban mindig – a rövid idejű értékeknél (félórás középérték) is - az alapterhelés és a létesítményhez kapcsolódó pluszterhelés lineáris összeadódását tételezték fel. E megközelítés alapján az alapterhelés maximális értéke a pluszterhelés maximális értékével nő. Ez a megközelítés – lásd az előbbi érvelést – igen „konzervatív“ és a magas forrásoknál (gyakorlatilag) mindig túlértékeli az összterhelést. Ha az alapterhelést (félórás középérték, napi középérték) igen ritkán megfigyelt maximális értékekkel jellemezzük, valamint az alap- és pluszterhelés összeadásos egymásrahelyezésének legrosszabb elképzelhető esetét tételezzük fel, akkor az ily módon kiszámolt összterhelést rendkívül valószínűtlennek kell tekinteni. Megjegyzés: A valóban várható maximális létesítményfüggő immissziónövekedés lényegesen reálisabb előrejelzését kapnánk, ha kiszámítanánk a kiválasztott mérési pontok idősorait és az alap- és pluszterheléseket az idősor minden félórás középértékére vonatkozóan összeadnánk. Összefoglalva a Lapincs völgyből a Heiligenkreuz/ipari park mérőállomásról rendelkezésre álló összes mérési adat és oberwart többéves mérési adatai arra utalnak, hogy az NO2terhelés Heiligenkreuz térségében és teljes Dél-Burgenlandban viszonylag alacsony (az út közvetlen közelében lévő helyeket kivéve), és mindenképpen jóval a levegő immisszióvédelméről szóló törvény (IG-L) szerinti (részben csak a jövőben betartandó) határés célértékek alatt van. A J.8 szakvéleményben kimutatott, a határ- és célértékeket igen jól megközelítő összterhelési adatok a tervezett hulladékégető (de nem a projekthez kapcsolódó forgalom) vonatkozásában „worst case“-értékeknek tekintendők, amelyek igen csekély valószínűséggel következnek be, mivel az alapterhelés rövid idejű értékeinek egyéb létesítmények pluszterheléseivel („nullvariáns“) és a tervezett hulladékégető pluszterheléseivel történő egyszerű - a valódi viszonyokat jelentősen túlértékelő - összeadásából adódnak. NO2 alapterhelési értékként (félórás középérték, napi középérték) ráadásul – az előfordulás valószínűségétől függetlenül – a kibővített vizsgált területen (az oberwarti mérőállomást is beleértve) valaha mért legmagasabb értékeket vették a alapul. Ezért további NO2-kibocsátók Seite 20 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
megjelenésekor – mint az már ma látható - sem kell az egészséget veszélyeztető összterhelés elérésére számítani. Ily módon az NO2-terhelés előrejelzése orvosi szempontból nem arra enged következtetni, hogy a heiligenkreuzi hulladékégető örvényágyas kazánja esetében az NO2 további csökkentésére lenne szükség. Az NO2-terhelést a jövőben sokkal inkább a dízelmotorok esetében katalitikus konvekterek alkalmazásával és az alternatív gépjárműmotorok és közlekedési módozatok használatával kell csökkenteni. Kéndioxid [SO2] A SO2-pluszterhelések (félórás középérték és napi középérték) az immisszió maximumon – ily módon a vizsgált területen valamennyi környékbeli lakosra vonatkoztatva – eleget tesznek a megfelelő elhanyagolhatósági kritériumnak (5. számú táblázat). Megítélés: Orvosi szempontból az SO2-pluszterhelés elhanyagolható. Biztonsággal kizárható, hogy a projekt negatív hatással lenne a lakosság egészségére és közérzetére.
SO2 μg/m3
Félórás középérték Határérték μg/m3 A határérték %-a (FKÉ) Jelenleg 76 200 38 IG-L Terhelésmax 5,5 2,75 ∑* 81,5 40,7 3 % elhanyagolhatósági kritérium = 6 μg/m³; * worst case feltételezése = lineáris összeadódás NKÉ Jelenleg 36 120 30 IG-L Terhelésmax 1,9 1,58 ∑* 37,9 31,58 3 % elhanyagolhatósági kritérium = 3,6 μg/m³; * worst case feltételezése = lineáris öszeadódás 5. számú táblázat: A projekt SO2 -immissziói Finom por [PM10] A PM10 pluszterhelések (napi középérték és éves középérték) az immisszió maximumon – ily módon a vizsgált területen valamennyi környékbeli lakos esetében – (a nullvariáns figyelembevételével) eleget tesznek a megfelelő elhanyagolhatósági kritériumnak, az éves középérték célértékére vonatkoztatva is (6. számú táblázat). A pluszterhelés csekély volta miatt az is kizárható, hogy a napi átlagra vonatkozó határérték túllépésének gyakorisága a projekt következtében növekedni fog. PM10 μg/m3
Napi középérték Határérték μg/m3 A határérték %-a (NKÉ) Jelenleg 168 50 IG-L túllépés Terhelésmax 0,95 1,9 ∑* 168,95 túllépés 3 % elhanyagolhatósági kritérium = 1,5 μg/m³; * worst case feltételezése = lineáris összeadódás ÉKÉ Jelenleg 31 40 IG-L, EU 77,5 (20 Terhelésmax 0,12 0,3 célérték 2010-től) ∑ 31,12 77,8 1 % elhanyagolhatósági kritérium = 0,4 μg/m³ (= a célérték 0,2 μg/m³-e) Seite 21 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
6. számú táblázat: A projekt PM10-immissziói Megítélés: Orvosi szempontból a PM10-pluszterhelés elhanyagolható és gyakorlatilag nem fogja rontani az adott h elyzetet. A környezeti hatástanulmányban a projekt okozta finomporterhelés kapcsán kiszámított 0,09 százalékos morbiditási és 0,02 százalékos mortalitási ráta mindenesetre jelentősen kisebb, mint ezen egészségügyi indikátorok évről évre tapasztalható természetes változása. Biztonsággal kizárható, hogy ezek a járulékos finompor-terhelések elfogadhatatlan terhelést jelentenének, és érthető, hogy a környezeti hatástanulmányban a kiszámolt egészségügyi veszélyek csekély mértékük miatt orvosi szempontból elhanyagolhatónak minősülnek. Ettől függetlenül a finompor-kibocsátásokat a technika legújabb állása szerint korlátozni kell, mivel a finom porra nem lehet megadni olyan küszöböt, amely alatt nem ártana, úgyhogy az immissziós határértékek alatti csökkentésével is pozitív egészségügyi hatások várhatók (említésreméltó mértékben mindenesetre csak az összterhelés megfelelően jelentős csökkentésekor a megfelelően sűrűn lakott területeken.
A por [TSP], az arzén [As], az ólom [Pb], a kadmium [Cd] és a nikkel [Ni] ülepedése A 7. számú táblázat tartalmazza határértékeket, a heiligenkreuzi hulladékégető okozta maximális pluszterheléseket [terhelésmax], és azok arányát a határértékek százalékában a leginkább terhelt ülepedési ponton előforduló ülepedés esetén. Mivel a pluszterhelések jóval az adott elhanyagolható értékek alatt vannak, nem volt szükség az összterhelés bemutatására, mivel a nem esszenciális nehézfémekkel - ólom vagy kadmium - történő geogén alapterhelés ezen a területen viszonylag alacsony. Terhelésmax
Határérték
A határérték %-a
Por mg/m2d 0,035 mg/m2d 210 mg/m2d 0,01 2 2 2 Arzén μg/m d 0,03 μg/m d 4 μg/m d 0,75 2 2 2 Cd μg/m d 0,007 μg/m d 2 μg/m d 0,35 2 2 2 Ni μg/m d 0,014 μg/m d 15 μg/m d <0,1 Pb μg/m2d 0,25 μg/m2d 100 μg/m2d 0,25 7. számú táblázat: A projekt okozta por-, As-, Cd-, Ni-, Pb-ülepedések
1% elhanyagolhat óság 2,1 mg/m2d 0,04 μg/m2d 0,02 μg/m2d 0,15 μg/m2d 1 μg/m2d
A por-, As-, Cd-, Ni- és Pb-ülepedések pluszterhelései a maximális ülepedés helyén - ily módon a vizsgált területen valamennyi környékbeli lakos esetében – eleget tesznek a megfelelő elhanyagolhatósági kritériumoknak Megítélés: Kizárható, hogy a projektből származó porülepedések negatív hatással lennének a lakosság egészségére és közérzetére. Orvosi szempontból az As, Cd, Ni, Pb okozta pluszterhelést a technika legújabb állása szerint minimalizálni kell (lásd lent). Halogének [HCl, HF] A 0,027 μg/m3 HCI okozta maximális pluszterhelés (éves középérték) a MAK 1/100-ának 0,03 százalékát teszi ki, ily módon elhanyagolható. A 0,00078 µg/m3 HF okozta maximális pluszterhelés (éves középérték) a WHO éves átlagra vonatkozó irányértékének 0,07 százaléka, és ily módon elhanyagolható. A heiligenkreuzi hulladékégető projektje (RVH) következtében halogénekkel történő környezetterhelés esetén nem változik említésre méltóan a jelenlegi állapot.
Seite 22 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Ammónia [NH3] A 0,019 μg/m3 maximális pluszterhelés (éves középérték) a MAK 1/100-nak 0,01 százalékát teszi ki, és ily módon nem mérvadó. A heiligenkreuzi hulladékégető projektje következtében nem változik említésre méltóan a jelenlegi állapot. Az ammónia okozta csekély pluszterhelés elhanyagolható a lakosság egészségére és közérzetére gyakorolt közvetlen és közvetett hatások szempontjából (pl. finomaeroszolok, ammonszulfát és –nitrát képződése). Nehézfémek [Hg, Pb, As, Cd, Ni és Zn] Orvosi szempontból a nem esszenciális nehézfémeket – ólmot (Pb) és higanyt (Hg, gőz halmazállapotú) minimalizálni kell a bioszférában. Továbbá azok a nehézfémek különös jelentőségűek, amelyek rákkeltőnek minősülnek és amelyekre vonatkozóan epidemiológiai modellek segítségével – Unit Risk = [UR]*) – megadható a rák kockázata (arzén [As], kadmium [Cd] és nikkel [Ni]). Ezen nehézfémek immisszióiból vezetik le a rák elméleti kockázatát. Ezek az előrejelzések a legrosszabb eshetőség (worst case) feltételezésén alapulnak. *)
UR az a becsült járulékos kockázat, mely szerint rákos megbetegedés következik be, ha folyamatos, élethossziglan tartó (70 év) inhalatív expozíció áll fenn valamely 1 ng/m3 mértékű káros anyag esetén.
A 8. számú táblázat a heiligenkreuzi hulladékégető (RVH) okozta pluszterheléseket a nehézfémekre vonaktozóan maximális éves középértékként, az ember egészségének védelmével kapcsolatos megítélési kritériumokat [MK, UR] és azok százalékos megjelenítését tartalmazza. A krómot [Cr] nem vettük figyelembe, mivel a CrVI esetében nem álltak rendelkezésre adatok. (csak a CrVI rákkeltő, a CrIII azonban nem). UR ng/m3
Hg Pb As Cd Ni Zn
0,15.10-5 0,18.10-5 0,04.10-5 -
Megítélési kritérium ng/m3 1000a 500b 5c 5a 50 000d
Pluszterhelés RVH [éves középérték ng/m³
A megítélési kritérium %-a
0,08 0,39 0,039 0,019 0,039 1,17
<0,1 <0,1 0,78 0,38 <0,1
a
WHO, bEU, c TA-L, d1/100 MAK (mindenkor a legszigorúbb megítélési kritériumot vették figyelembe)
8. számú táblázat: A projekt okozta nehézfém-pluszterhelés Megítélés: A megítélési kritériumokra vonatkoztatva (elhanyagolhatósági kritérium a hosszú távú középértékeknél:
Seite 23 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
BaP ng/m3 Éves középérték Benzol ng/m3
Gutachten Umweltmedizin
Pluszterhelés RVH 0,000039
Határérték
Határérték %-a
1 IG-L
<0,1
Pluszterhelés RVH 0,019
Határérték
Határérték %-a
Éves 5000 IG-L <0,1 középérték 9. számú táblázat: Pluszterhelés a benzapirén és a benzol esetében
UR [ng/m3] (WHO) 8,7.10-5 UR [ng/m3] (WHO) 0,006.10-5
Megítélés: A megítélési kritériumokra vonatkoztatva (elhanyagolhatósági kritérium a hosszú távú középértékeknél:
Seite 24 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Megítélés: Biztonsággal kizárhatók a lakosság egészségére és jó közérzetére gyakorolt negatív hatások. 3.2.3 A légszennyező anyagok talajba és tápanyagokba jutásának megítélése A vizsgált terület talajában és a növényekben éppoly kevéssé várható a nehézfémtartalom növekedése, mint a halogén szénhidrogének mennyiségének mérhető megnövekedése. A légszennyező anyagok talajba jutása a prognosztizált imissziós koncentrációk és lerakódások alapján a heiligenkreuzi hulladékégető teljes üzemelési ideje során olyan csekély szintű, hogy kizárható a táplálékláncon keresztüli, az egészséget veszélyeztető károsanyag-terhelés. Ez a környezeti hatástanulmányban a dioxinra vonatkozóan megfelelően bemutatásra került: Abban a legkedvezőtlenebb esetben, ha veszünk egy saját magát élelmiszerrel ellátó személyt, aki sok állati és növényi eredetű terméket fogyaszt, és ha teljes körű dioxinreszorpció történik, úgy 0,39 fg/m3 imissziós terhelés esetén egy személyre számítva (70 kg testsúlynál) a következő anyagmennyiségek kerülnek a testbe: -
0,11 fg/testsúly kg/nap a belélegzett levegőn keresztül (20 m3 levegő/nap),
-
1-4 fg/testsúly kg/nap az állati eredetű élelmiszereken keresztül,
-
0,1-0,4 fg/testsúly kg/nap a növényi eredetű élelmiszereken keresztül.
A legkedvezőtlenebb esetben összesen max. 4,51 fg/testsúly kg-ot ér el a terhelés, ami az élelmiszereken keresztül a testbe jutó alapterhelés 0,2 - 0,5 %-át teszi ki. (9). Ez a többletterhelés orvosi szempontból elhanyagolható. 3.2.4 A kellemetlen szaghatások megítélése A vizsgált területre mindkét kazán leállítása esetére kiszámított maximális szagkoncentráció 0,65 SZE/m³. A SZE szagegység olyan mennyiségű szaganyagként lett meghatározva, amely 1 m3 semleges levegőben eloszlatva a tesztben résztvevők 50 %-nál épp kiváltja a szagérzékelést (VDI 3881/1). Ez azt jelenti, hogy az 1 szagegységet csak a szagokra kifejezetten odafigyelő személyek fele észleli, nagyon enyhe szag formájában („szagküszöb“). (A szagkoncentráció egy SZE-ről 2 SZE-re való növekedése nem az észlelt intenzitás megduplázódását jelenti, hanem csak kismértékű erősödést, az észlelés fokozódása ugyanis az inger logaritmusával történik). A prognosztizált rövid ideig tartó csúcsérték szintén az 1 SZE/m³-es szag-ingerküszöb alatt található (mindkét kazánberendezés állása esetén is), tehát a lakosság körében a zavaró szaghatások megjelenése biztonsággal kizárható. Az a terület, ahol az elhanyagolhatósági küszöböt, vagyis az éves órák 2%-át (10) túllépik, lényegében magának a heiligenkreuzi hulladékégetőnek az üzemi területére korlátozódik, az iránytól függően maximum 200 m távolságra ér el, és így a lakóövezeten kívül marad, valamint osztrák területre korlátozódik. Egy osztrák irányelv (11), mely az éves órák ≤ 8 %át, illetve erősen észlelhető szagokra azok ≤ 3 %-át irányozza elő, szintén biztonsággal betartásra kerülnek. A fenti számítások a légfüggöny-berendezések hatékonyságán alapulnak, aminek feltétele, hogy mindig csak egy kaput nyissanak ki egyszerre. Ezért olyan vezérlésről kell gondoskodni, amely megakadályozza mindkét kapu egyszerre történő nyitását. Megjegyzés: a csarnokba történő áruszállítás esetén rövid ideig mindkét kapu nyitva van. Az RVH által utólag benyújtott adatok elfogadhatóságának vizsgálata jelenleg folyik.
Seite 25 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
3.2.5 A projekthez kapcsolódó forgalom okozta pluszterhelés a légszennyező anyagok tekintetében A légszennyező anyagok prognosztizált növekedése alapján nem várható, hogy a projekthez kapcsolódó forgalom miatti pluszterhelés veszélyezteti az egészséget. Ugyanakkor megelőző orvostudományi szempontból a gépjármű-forgalom okozta összterhelésnek nem szabad tovább növekednie. Az EU hatáskörébe tartozó intézkedések mellett regionális területtervezési intézkedésekre is szükség lesz. 3.2.6 A légszennyező anyagok összefoglaló megítélése az üzemeltetési szakaszban A heiligenkreuzi hulladékégető (RVH) üzemeltetése által okozott pluszterhelések (immissziók és ülepedések) a légszennyező anyagokra vonatkozóan a leginkább terhelt vizsgált vonatkoztatási ponton majdnem minden káros anyag esetében megfelelnek az adott elhanyagolhatósági kritériumnak (az elhanyagohatóság kritériuma < a határérték 3 %-a, illetve <1 %-a). A PM10 napi középérték esetében nagy valószínűséggel kizárható, hogy a projekt következtében még plusz határérték-túllépésekre kerülne sor. Mivel azonban a finompor-határértékek alatt is pozitív hatásokat számítottak ki a koncentráció csökkentésére vonatkozóan, a technika legújabb állása szerint javasolt a kibocsátás korlátozása. A rákos megbetegedés kiszámított kockázata a „gyakorlatilag biztonságos tartomány”-ba esik, és nem követel meg további intézkedéseket. Ugyanez érvényes azokra a felhalmozódó mérgező anyagokra is, amelyek a táplálékláncon keresztül szállítódnak. A jelenlegi helyzet dokumentálására a kibocsátások folyamatos ellenőrzését tervezik. Javasoljuk, hogy ezeket az adatokat online továbbítsák a Burgenlandi Tartományi Kormány ellenőrző hálózatába, annak érdekében, hogy ezeket az értékeket átláhatóvá tehessék a lakosság számára is. 3.2.7 A légszennyező immissziók megítélése az építési szakaszban A 10. és 11. számú táblázat az alapterhelést [Jelenleg], az építési szakaszban tapasztalható maximális pluszterheléseket [Terhelés-építési sz.], az előrejelzett összterheléseket [∑], a határértékeket és azok százalékos megjelenítését tartalmazza a Lenzing Fibers [LenzingFibers] és Heiligekreuz [Heiligenk.] szomszédok esetében. NO2 μg/m3
Jelenleg Terhelésépítési sz. ∑
Félórás középérték (FKÉ) Lenzing-Fibers 154 55
Heiligenk. 154 11
209* [163,5]**
165
Határérték μg/m3 200 IG-L
A határérték %-a Lenzing-Fibers 77 27,5
Heiligenk. 77 5,5
túllépés 81,7 [81,7] * a legrosszabb eshetőség feltételezése = lineáris összeadás [**geometrikus összeadás] Napi középérték (NKÉ) Célérték Jelenleg 72 72 80 90 90 IG-L Terhelés11 2,4 13,7 3 építési sz. ∑ 83* [72,8]** 74,4 túllépés [91] * a legrosszabb eshetőség feltételezése = lineáris összeadás [**geometrikus összeadás] Jelenleg
Éves középérték (ÉKÉ) 15 15 Seite 26 von 61
30
50
50
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
IG-L ab 2012 Terhelés1,2 1,7 építési sz. ∑ 16,2 16,7 10. számú táblázat: NO2 –immissziók az építési szakaszban
4
5,7
54
55,7
Heiligenkreuzban az építési szakaszban betartják az NO2 félórás középértékét és a 2012-től érvényben lévő napi középérték célértékét (4. számú táblázat). A Lenzing Fibersnél (az ipari parkban, állandó lakáscélú hasznosítás nélkül) a 2012-től érvényben lévő éves középérték határértékét biztosan betartják. Feltételezhető, hogy ez a félórás középértékre és a napos középérték célértékére is teljesül, mivel a maximális alapés pluszterhelés geometriai összeadódásának reális feltételezése azt mutatta, hogy az így kapott eredmény jóval a határérték marad. PM10 μg/m3
Napi középérték (NKÉ) Lenzing-Fibers
Határérték μg/m3
Heiligenk.
A határérték %-a LenzingFibers túllépés 20
Heiligenk.
Jelenleg 168 35 túllépés mellett 50 túllépés IG-L Terhelés10 0,05 0,1 építési sz. ∑ 178* [168,3]** 168,05 túllépés túllépés 3% elhanyagolhatósági kritérium = 1,5 μg/m³ * a legrosszabb eshetőség feltételezése = lineáris összeadás [**geometrikus összeadás] Éves középérték (ÉKÉ) Jelenleg 31 31 40 77,5 77,5 IG-L Terhelés1 0,02 2,5 <0,1 építési sz. ∑ 32 31,02 80 78 1% elhanyagolhatósági kritérium = 0,4 μg/m³ 11. számú táblázat: PM10–immissziók az építési szakaszban Heiligekreuzban a PM10 építési szakaszban tapasztalható napi középérték és éves középérték pluszterhelései megfelelnek a mindenkori elhanyagolhatósági kritériumnak (11. számú táblázat). Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az építési szakasz miatt a napi átlag vonatkozásában nem kerül sor a határérték további túllépésére. A Lenzing Fibersnél (állandó lakáscélú hasznosítás nélkül) az éves középérték határértékét biztosan betartják. Nem zárható ki, hogy ezen a területen a napi középérték határértékének plusz túllépésére kerül sor. A porcsökkentő intézkedések projekttel kapcsolatos foganatosítása esetén (lásd J.8 Levegő és éghajlat, immissziók c. szakvélemény) kizárhatóak az elfogadhatatlan terhelések és egészségzavarok. Az utak ismertetett megerősítése és rendszeres nedvesítése mellett az üzemterületen ajánlott még kiegészítő intézkedésként a sebesség korlátozása is (30 km/h). Az építési szakaszban a jelenlegi helyzethez képest az NO2 és PM10 okozta terhelés nem fog olyan lényegesen növekedni, hogy az a környékbeliek egészségére kihatna. 3.2.8 Az üzemzavarok kihatásainak megítélése Az üzemzavarok orvosi megítéléséhez a szabadban kiszámolt maximális értékek összehasonlításra kerülnek az üzemzavar megítélési értékeivel. Az ezt követően kiszámított összes forgatókönyvnél a leginkább terhelt szomszéd (Lenzing Fibers) immisszióit értékelik.
Seite 27 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Tűzeset a hulladékraktárban: A 12. számú táblázat a lagnagyobb mértékben terhelt szomszédra vonatkozóan (Lenzing Fibers) tartalmazza a maximális félórás középértékeket (FKÉ) a hulladékraktárban kitörő tűz esetén.
Anyag
Maximális félórás középérték (FKÉ) mg/m3–ben megadva
Megítélési érték [MÉ] mg/m3-ben IDLH
ERPG-1
ERPG-2
ERPG-3
CO a MÉ %-a
5,52
1392 <1 %
-
-
-
NO2 mint NOx a MÉ %-a
0,48
38 1,3 %
6 8%
30 1,6 %
96 <1 %
SO2 a MÉ %-a
0,97
270 <1 %
0,8 túllép.
8 12,1 %
40 2,4 %
HF a MÉ %-a
0,04
25 <1 %
4,15 <1 %
16,6 <1 %
41,5 <1 %
HCl a MÉ %-a
1,8
76 2,4 %
4,56 39,5 %
30 6%
45 4%
NH3 a MÉ %-a
0,3
213 <1 %
17,7 1,7 %
142 <1 %
750 <1 %
HCN a MÉ %-a
0,096
56 <1 %
-
11 <1 %
28 <1 %
H2S 0,3 142 0,14 42,6 142 a MÉ %-a <1 % túllép. <1 % <1 % 12. számú táblázat: Maximális immissziók a hulladékraktárban keletkező tűz esetében Megítélés: A HCI az IDHL-értéknek csak 2,4 százalékát, az ERPG-3 értékeknek csak 4 százalékát éri el, a többi káros anyagnál pedig még kisebb az arány. Az ERPG-2 értékek is minden káros anyag esetében teljesülnek, úgyhogy a leginkább terhelt övezetben történő egyórás tartózkodás esetén is biztonsággal kizárhatóak a visszafordíthatatlan egészségkárosodások. Az SO2 és H2S esetében az IRPG-1 túllépése azt mutatja, hogy ezen üzemzavar esetén esetleg átmeneti egészségzavarokra kerülhet sor. Mindenesetre a STEL az SO2 esetében (5 mg/m3) csak 19 százalékot, MAK pedig (1,3 mg/m3) 74,6 százalékot ér el. A H2S esetében a STEL csupán 1,4 százalékot ér el, a MAK pedig 2 százalékot. Ezért a munkavállalókhoz képest érzékenyebb - átlaglakosságnál is alig lehet említésreméltó egészségzavarokra (mint pl. nyálkahártyairritációra) - számítani. A 12. számú táblázatban megadott többi káros anyag esetében is az értékek jelentősen a STEL alatt maradnak. Ezen üzemzavar esetén az As (1,9 ng/m³), Cd (3,1 ng/m³), Hg (0,2 ng/m³), Tl (0,08 ng/m³), Be (0,1 ng/m³), Co (23 ng/m³), Ni (38 ng/m³) és Cr (79 ng/m³) okozta rövid idejű terhelés egészségügyi szempontból jelentéktelen, ugyanez érvényes a BaP (0,4 ng/m³), benzol (84 ng/m³) és a dioxinok (48 ng/m³) általi terhelésre is. Ammóniavíz kifolyása: Amennyiben az üzemzavar során ammóniavíz folyna ki, úgy a leginkább terhelt szomszédnál Seite 28 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
(Lenzing Fibers) maximális félórás középértékként 1 mg/m³ várható, és ily módon az IDLH (213 mg/m³), ERPG-3 (750 mg/m³), ERPG-2 (142 mg/m³), ERPG-1 (17,7 mg/m³) és STEL (27 mg/m³) töredéke várható. Ezt az üzemzavart szagként lehet érzékelni, de nincs egészségügyi következménye. Ugyanakkor az üzem területén elérhető 390 mg/m³ következtében (a STEL-nek több mint a 14-szerese) az ingerlő gáz könnyebb mérgezései várhatók, ha nem használnak légzésvédőt. A dolgozókat viszont az ennél a koncentrációnál fellépő, immár elviselhetetlen, szúró szag azonnal figyelmezteti, így valószínűtlen a hosszabb idejű, védelem nélküli kitettség.
Seite 29 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Egyéb üzemzavarok: A létesítmény hosszabb üzemszünete esetén nem kizárt, hogy a beszállított maradék hulladékok miatt szagterhelés és higiéniás problémák keletkezhetnek, ha nem állítják le a további beszállítást. A beszállítás azonban a szállítók megfelelő értesítésítésével irányítható. Intézkedések: Egy tűzeset elsődleges megelőzését a projekt kapcsán megfelelő bevetési tervekkel kell kiegészíteni a felsorolt forgatókönyvekre vonatkozóan. A dolgozókat fel kell készíteni az esetleges üzemzavarokra, és meg kell őket tanítani a védőfelszerelés kezelésére. A hulladékégető kiesése esetén le kell állítani a beszállítást, még mielőtt a hulladékraktár elérné kapacitásának határát (a beszállítókat időben értesíteni kell). A napi mennyiség max. 20 százalékát szabad átmenetileg köztesen tárolni. Irodalomjegyzék (levegő) 1 Nobel W., W. Maier-Reiter, E. Ewert, B. Sommer: Das Schwellenwertkonzept zur Beurteilung der Unerheblichkeit von anlagebedingten Immissionsbelastungen. Staub-Reinhaltung der Luft 53 (1993) 263. 2 Umweltbundesamt: UVE-Leitfaden - Eine Information zur Umweltverträglichkeitserklärung. Update 2007. UBA, Wien, www.umweltbundesamt.at/fileadmin/site/publikationen/BE274.pdf 3 World Health Organization: Air quality guidelines. Global update 2005. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 2006. 4 Neuberger M et al. 2007: Extended effects of air pollution on cardiopulmonary mortality in Vienna. Atmospheric Environment 41: 8549-8556. 5 Neuberger M 2008: Feinstaub und akutes Koronarsyndrom. Universum Innere Medizin 01/08:4749. 6 Ballester F et al. 2008: Reducing ambient levels of fine particulates could substantially improve health: a mortality impact assessment for 26 European cities. Journal of Epidemiology and Community Health 62:98-105. 7 Samoli et al. 2006: Short-term effects of nitrogen dioxide on mortality: an analysis within the APHEA project. Eur Respir J. 27:1129–1138. 8 Perera F 1987: Quantitative risk assessment and cost benefit analysis for carcinogens at EPA. J. Pub. Hlth. Pol. 8, 202. 9 Fries G.F., D.J. Paustenbach: Evaluation of potential transmission of 2,3,7,8,-tetrachlordibenzo-pdioxin contaminated incinerator emissions to humans via food. Toxicol. Environ. Health 29 (1990). 10 Geruchsimmissions-Richtlinie (GIRL) 2004: Feststellung und Beurteilung von Geruchsimmissionen mit Begründung und Auslegungshinweisen. Ministerium für Umwelt, Raumordnung und Landwirtschaft, Nordrhein-Westfalen. 11 Haider M., R. Cervinka, E. Groll-Knapp, P.K. Pfeiffer: Geruch. In: Österreichische Akademie der Wissenschaften. Kommission für Reinhaltung der Luft: Umweltwissenschaftliche Grundlagen und Zielsetzungen im Rahmen des Nationalen Umweltplans für die Bereiche Klima, Luft, Geruch und Lärm. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie. Wien, 1994, 5.1-5.32.
Seite 30 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
3.3
Gutachten Umweltmedizin
A zajimmissziók megítélése
3.3.1 A jelenlegi állapot megítélése A 13. számú táblázat a közvetlen szomszédoknál mért közepes energiaegyenértékű tartós zajszintet [LA,eq közép], a legalacsonyabb alapszintet [LA,95 min] és a legmagasabb csúcsszintet [LA,1 max] tartalmazza nappali és éjjeli időtartamra, valamint a hétköznapokra és a hétvégére vonatkoztatva [Jelenlegi állapot]; mindegyik érték egész dB-re van kerekítve. Emellett napközben méréseket végeztek az L 116 (KMP5) közelében, a forgalom immisszióit felmérenendő. Ezen a mérőhelyen a kerekített LA,eq értéke 61 dB. Nappal [dB] LA,eq középl LA,95 min LA,1 max HMP1 Hétköznap 57 32 72 (Anr.) Hétvége 57 32 74 HMP2 Hétköznap 66 37 80 (Anr.) Hétvége 65 32 80 HMP3 Hétköznap 58 42 75 Hétvége 57 41 76 HMP4 Hétköznap 58 46 71 Hétvége 57 41 79 13. számú táblázat A zajimmisszió jelenlegi állapota
Éjjel [dB] LA,eq középl 49 49 62 64 52 52 47 46
LA,95 min 28 29 30 28 42 43 39 39
LA,1 max 67 68 79 80 73 74 64 65
A jelenlegi zajterhelés mind napközben, mind éjjel nagyon magasnak tűnik: A megelőző egészségvédelem Lr 55 / 45 dB nappali/éjjeli határértékei (a 3. besorolási kategória – városi lakóterület – immissziós határérteinek megfelelően) egyetlen mérési ponton sem teljesülnek. Ennek kapcsán azonban figyelembe kell venni, hogy a mérési pontok közvetlenül az út mellett voltak, és így sokkal közelebb helyezkedtek el a zajforráshoz, mint a legközelebbi lakóházak (a zajtechnikai szakértő szerint kb. 15 m-rel közelebb az HMP1, és ca. 50 m-rel közelebb a HMP2 esetében). Ezt is figyelembe kell venni a számításoknál, ha a környezeti hatástanulmányban az áll megállapításként, hogy a HMP2-nél hosszan tartó kitettség esetén nappal és éjjel túllépik az egészséget veszélyeztető hatások Lr 65 / 55 dB (nappal/éjjel) határátértékét. A LA,1 zajszint-csúcsok a HMP1-nél nappal betartják a 3-as besorolási kategória immissziós határértékeit, éjjel viszont nem. A HMP2-nél a zajszint-csúcsokra vonatkozó immissziós határértékeket nappal és éjjel is túllépik, hétvégén szintén. Az egészség szempontjából azonban csak a tényleges környékbeli lakókra vonatkozóan lehetnek mérvadóak az előrejelzések, ahogy ezt a következő fejezet a számítási pontok megadásával taglalja. 3.3.2 A 2011-es üzemeltetési szakasz megítélése A J. 7 Zajtechnika c. szakvéleményben kiszámított előrejelzésekből itt csak a „80%-os vasúti beszállítás“ és a „100%-ban tehergépkoscin történő beszállítás“ forgatókönyveit értékeljük, mivel ezek a forgatókönyvek több változást mutatnak a nullvariánssal szemben, mint a „70%os, illetve 50%-os vasúti beszállítás“ forgatókönyvei. Az alábbi zajhigiéniás követelmények teljesülését vizsgálták: •
1. követelmény [F1]: A nappal/éjjel 55 / 45 dB energiaegyenértékű tartós kültéri zajszintet (ez beltérben nappal/éjjel ≤45 / ≤35 dB-nek felel meg résszellőzés esetén) az állandó lakáscélra használt területeken be kell tartani, (a megelőző egészségvédelem határértéke az ÖAL 6/18 és a WHO szerint). +1 dB tolerancia elfogadható (nem érzékelhető). Teljesülése esetén jelölésként F1 szerepel (illetve nappalra vonatkozóan F1.
Seite 31 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
•
2. követelmény [F2]: Amennyiben a nappali 55 dB és éjjeli 45 dB energiaegyenértékű állandó zajszintet az állandó lakáscélra használt területeken a szabadban már a projekt nélkül (2011-es nullvariáns) sem sikerül betartani, úgy a járulékos immissziók (LA,eq, terhelés RVH) nem okozhatnak említésre méltó zajszintemelkedést. +1 dB tolerancia elfogadható (nem érzékelhető). Teljesülése esetén jelölésként F2 szerepel (illetve az éjszakára vonatkozóan F2).
3. követelmény [F3]: A pihenés szempontjából fontos esti órákban (19:00-22:00) a környékbeli lakók kertjében és teraszán be kell tartani az 50 dB energiaegyenértékű állandó zajszintet. Amennyiben az esti 50 dB energiaegyenértékű állandó zajszintet a kertekben és a teraszokon már a projekt nélkül (2011-es nullvariáns) sem sikerül betartani, úgy a járulékos immissziók (LA,eq, terhelés RVH) nem okozhatnak említésre méltó zajszintemelkedést. +1 dB tolerancia elfogadható (nem érzékelhető).
Előrejelzés a 20%-ban, illetve 100%-ban tehergépkocsin történő beszállítás esetén: Az alábbi táblázatok az előrejelzések kerekített nappali, esti és éjjeli számítási eredményeit tartalmazzák a 80%-ban vasúton vagy a 100%-ban tehergépkocsin történő beszállítás esetére, a heiligenkreuzi hulladékégető projektjével 2011-ben [RVH-2011] megvalósuló esetre a mérvadó immissziós pontokra vonatkozóan [RP], valamint a [Δ∑Prognózis-nullvar.] = ∑Prognózis a 2011-es hulladékégetővel (RVH) – 2011-es nullvariáns képlet szerinti különbségét és a nullvariánst tartalmazzák. Ezenkívül jelölik a megfelelő követelmény [F1, F2, F3] teljesülését/nem teljesülését. Előrejelzés 2011-re a nullvariánsra vagy a 80 %-ban vasúton történő beszállításra, a legközelebbi települési terület Δ∑Prognózis
0 0 0
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 41 [40] 63 [63] 50 [49]
-1
50 [50]
Δ∑Prognózis
HMP1 HMP2 HMP3
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] 44 [44] 67 [67] 54 [54]
HMP4
57 [58]
Nullvar
Nappal dB
Δ∑Prognózis
+1 0 +1
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 37 [36] 61 [61] 47 [46]
+1 0 +1
F1, F3 F2, F3 F1, F2, F3
0
47 [47]
0
F2, F3
Nullvar.
este dB
Nullvar.
éjjel dB
Követelmény teljesül
14. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 80 %-ban vasúton történő beszállítás esetén, a legközelebbi települési terület Előrejelzés 2011-re a 100 %-ban tehergépkocsin történő beszállításra, a legközelebbi települési terület Számítási pontok = RP
HMP1 HMP2 HMP3 HMP4
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] 44 [44] 67 [67] 54 [54] 58 [58]
Δ∑Prognózis Nullvar.
nappal dB
0 0 0 0
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 41 [40] 63 [63] 50 [49] 50 [50]
Δ∑Prognózis Nullvar.
este dB
+1 0 +1 0
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 37 [36] 61 [61] 47 [46] 47 [47]
15. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 100 %-ban beszállítás esetén, a legközelebbi települési terület
Seite 32 von 61
Δ∑Prognózis Nullvar.
éjjel dB
+1 0 +1 0
tehergépkocsin
Követelmény teljesül
F1, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3
történő
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Előrejelzés 2011-re a 80%-ban vasúton történő beszállításra, Deutsch Minihof települési területe Számítási pontok (RP)
RP1 RP2 RP3 RP4 RP5 RP6 RP7 RP8 RP9 RP10 RP11 RP12 RP13
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] 56 [55] 49 [49] 44 [43] 45 [44] 45 [44] 44 [43] 42 [41] 44 [43] 43 [42] 42 [42] 43 [42] 42 [41] 40 [39]
Δ∑Prognózis Nullvar.
nappal dB
+1 0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 0 +1 +1 +1
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 52 [52] 46 [45] 41 [40] 42 [41] 41 [41] 40 [39] 39 [38] 40 [40] 40 [39] 39 [38] 39 [39] 38 [37] 36 [35]
Δ∑Prognózis Nullvar.
este dB
0 +1 +1 +1 0 +1 +1 0 +1 +1 0 +1 +1
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 47 [47] 41 [41] 37 [36] 38 [37] 38 [37] 37 [36] 35 [34] 37 [36] 36 [36] 36 [35] 36 [36] 35 [34] 33 [32]
Δ∑Prognózis Nullvar.
éjjel dB
0 0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 0 +1 0 +1 +1
Követelmény teljesül
F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3
16. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 80 %-ban vasúton történő beszállítás esetén, Deutsch Minihof. Előrejelzés 2011-re a 100 %-ban tehergépkocsin történő beszállításra, Deutsch Minihof települési területe Számítási pontok (RP)
RP1 RP2 RP3 RP4 RP5 RP6 RP7 RP8 RP9 RP10 RP11 RP12 RP13
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] 56 [55] 49 [49] 44 [43] 45 [44] 45 [44] 44 [43] 42 [41] 44 [43] 43 [42] 43 [42] 43 [42] 42 [41] 40 [39]
Δ∑Prognózis Nullvar.
nappal dB
+1 0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 52 [52] 46 [45] 41 [40] 42 [41] 42 [41] 40 [39] 39 [38] 41 [40] 40 [39] 39 [38] 40 [39] 39 [37] 36 [35]
Δ∑Prognózis
17. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben beszálllítás esetén, Deutsch Minihof.
Nullvar.
este dB
0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +2 +1
100
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 47 [47] 41 [41] 37 [36] 38 [37] 38 [37] 37 [36] 35 [34] 37 [36] 36 [36] 36 [35] 36 [36] 35 [34] 33 [32]
%-ban
Δ∑Prognózis Nullvar.
éjjel dB
0 0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 0 +1 0 +1 +1
tehergépkocsin
Követelmény teljesül
F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3
történő
Megjegyzés: Bár az RP 12-nél tapasztalható esti növekedés >1dB, de csak a kerekítés miatt 2 dB: 37,4-ről (lefelé kerekítve 37) 38,6-ra (felfelé kerekítve 39). A különbség tehát egy tizedesjegyig terjedő, pontosabb számítással csak 1,2 dB.
Seite 33 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
80
%-ban
vasúton
*orvosi rendelő Számítási RVH-2011 pontok nappal (RP) LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] RP1 45 [44] RP2 46 [45] RP3 42 [42] RP4 47 [47] RP5 51 [50] RP6* 48 [47] RP7 49 [48] RP8 48 [47] RP9 57 [56] RP10 54 [53] RP11 51 [50] RP12 49 [48] RP13 49 [49] RP14 51 [51] RP15 52 [52] RP16 51 [51]
történő Δ∑Prognózis Nullvar.
nappal dB
+1 +1 0 0 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 0 0 0 0
Gutachten Umweltmedizin
szállítás, RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 38 [38] 38 [38] 35 [35] 38 [37] 40 [40] 42 [42] 43 [43] 42 [42] 50 [50] 47 [47] 45 [44] 43 [43] 41 [41] 41 [41] 41 [41] 45 [45]
2011,
Szentgotthárd
Δ∑PrognózisNullvar.
este dB
0 0 0 +1 0 0 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 0
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 40 [39] 41 [41] 37 [37] 43 [43] 47 [47] 43 [43] 44 [44] 43 [43] 52 [52] 49 [49] 46 [46] 44 [44] 43 [43] 43 [43] 43 [43] 46 [46]
települési Δ∑Prognózis Nullvar.
éjjel dB
+1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
területe Követelmény teljesül
F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3
18. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 80 %-ban vasúton történő beszállítás esetén, Szentgotthárd. 100 %-ban tehergépkocsin történő beszállítás, Szentgotthárd települési területe *orvosi rendelő Számítási RVH-2011 pontok nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] RP1 45 [44] RP2 45 [45] RP3 42 [42] RP4 47 [47] RP5 50 [50] RP6* 47 [47] RP7 48 [48] RP8 47 [47] RP9 56 [56] RP10 53 [53] RP11 50 [50] RP12 48 [48] RP13 49 [49] RP14 51 [51] RP15 52 [52] RP16 51 [51]
Δ∑Prognózis Nullvar.
nappal dB
+1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 38 [38] 38 [38] 35 [35] 38 [37] 40 [40] 42 [42] 43 [43] 42 [42] 50 [50] 47 [47] 45 [44] 43 [43] 41 [41] 41 [41] 41 [41] 45 [45]
Δ∑Prognózis Nullvar.
este dB
0 0 0 +1 0 0 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 0
Seite 34 von 61
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 40 [39] 41 [41] 37 [37] 43 [43] 47 [47] 43 [43] 44 [44] 43 [43] 52 [52] 49 [49] 46 [46] 44 [44] 43 [43] 43 [43] 43 [43] 46 [46]
Δ∑Prognózis Nullvar.
éjjel dB
+1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Követelmény teljesül
F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
19. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 100 %-ban tgk-n történő beszállítás esetén, Szentgotthárd.
80 %-ban vasúton történő beszállítás, Heiligenkreuz im Lafnitztal települési területe Δ∑Prognózis
RP1 RP2 RP3 RP4 RP5 RP6
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Null-Var] 55 [55] 61 [61] 55 [55] 52 [52] 52 [52] 52 [52]
RP7 RP8 RP9 RP10 RP11 RP12 RP13 RP14 RP15 RP16 RP17 RP18 RP19 RP20 RP21 RP22 RP23 RP24 RP25 RP26 RP27 RP28 RP29 RP30 RP31 RP32 RP33 RP34 RP35 RP36
51 [51] 51 [51] 52 [52] 54 [54] 59 [59] 57 [57] 59 [59] 57 [57] 49 [49] 62 [62] 51 [51] 51 [51] 52 [51] 52 [52] 51 [51] 51 [51] 60 [60] 53 [53] 49 [49] 57 [57] 61 [61] 51 [51] 58 [58] 57 [57] 54 [54] 58 [58] 65 [65] 58 [58] 65 [65] 61 [61]
Számítási pontok
Δ∑Prognózis
0 0 0 0 0 0
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 51 [51] 58 [58] 52 [52] 49 [49] 49 [49] 49 [49]
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
48 [48] 48 [48] 49 [49] 51 [51] 56 [56] 55 [55] 57 [57] 55 [55] 46 [46] 59 [59] 48 [48] 48 [48] 49 [49] 49 [49] 49 [49] 48 [48] 58 [58] 51 [51] 46 [46] 55 [55] 59 [59] 49 [49] 56 [56] 54 [54] 52 [51] 56 [56] 63 [63] 55 [55] 63 [63] 59 [59]
Nullvar.
nappal dB
Δ∑Prognózis
0 0 0 0 0 0
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 49 [49] 55 [55] 49 [49] 47 [47] 46 [46] 47 [47]
0 0 0 0 0 0
F1, F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 0
45 [45] 45 [45] 46 [46] 48 [48] 53 [53] 52 [52] 53 [53] 51 [51] 43 [43] 56 [56] 45 [45] 45 [45] 46 [46] 47 [47] 46 [46] 45 [45] 54 [54] 48 [48] 44 [44] 52 [52] 57 [57] 46 [46] 53 [53] 52 [52] 49 [49] 53 [53] 61 [61] 53 [53] 60 [60] 57 [57]
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F3 F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3
Nullvar.
este dB
Nullvar
éjjel dB
Követelmény teljesül
20. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 80 %-ban vasúton történő beszállítás esetén, Heiligenkreuz.
Seite 35 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
100 %-ban tehergépkocsin történő beszállítás, Heiligenkreuz im Lafnitztal települési területe Δ∑Prognózis
RP1 RP2 RP3 RP4 RP5 RP6
RVH-2011 nappal LA,eq dB (6:0019:00) [Nullvar.] 55 [55] 61 [61] 55 [55] 52 [52] 52 [52] 52 [52]
RP7 RP8 RP9 RP10 RP11 RP12 RP13 RP14 RP15 RP16 RP17 RP18 RP19 RP20 RP21 RP22 RP23 RP24 RP25 RP26 RP27 RP28 RP29 RP30 RP31 RP32 RP33 RP34 RP35 RP36
51 [51] 51 [51] 52 [52] 54 [54] 59 [59] 57 [57] 59 [59] 57 [57] 49 [49] 62 [62] 51 [51] 51 [51] 52 [51] 52 [52] 52 [51] 51 [51] 60 [60] 53 [53] 50 [49] 58 [57] 62 [61] 51 [51] 58 [58] 57 [57] 54 [54] 58 [58] 66 [65] 58 [58] 65 [65] 62 [61]
Számítási pontok
Δ∑Prognózis
0 0 0 0 0 0
RVH-2011 este LA,eq dB (19:0022:00) [Nullvar.] 52 [51] 58 [58] 52 [52] 49 [49] 49 [49] 49 [49]
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 +1 0 +1 0 0 0 +1 +1 +1 0 0 0 0 0 +1 0 0 +1
48 [48] 48 [48] 49 [49] 51 [51] 56 [56] 55 [55] 57 [57] 55 [55] 46 [46] 59 [59] 48 [48] 48 [48] 49 [49] 50 [49] 49 [49] 48 [48] 58 [58] 51 [51] 47 [46] 55 [55] 59 [59] 49 [49] 56 [56] 54 [54] 52 [51] 56 [56] 63 [63] 56 [55] 63 [63] 59 [59]
Nullvar.
nappal dB
Δ∑Prognózis
+1 0 0 0 0 0
RVH-2011 éjjel LA,eq dB (22:006:00) [Nullvar.] 49 [49] 55 [55] 49 [49] 47 [47] 46 [46] 47 [47]
0 0 0 0 0 0
F1, F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 +1 0 0 0 0 0 +1 0 0 +1 0 0
45 [45] 45 [45] 46 [46] 48 [48] 53 [53] 52 [52] 53 [53] 51 [51] 43 [43] 56 [56] 45 [45] 45 [45] 46 [46] 47 [47] 46 [46] 45 [45] 54 [54] 48 [48] 44 [44] 52 [52] 57 [57] 46 [46] 53 [53] 52 [52] 49 [49] 53 [53] 61 [61] 53 [53] 60 [60] 57 [57]
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F3 F2, F3 F1, F3 F1, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F1, F2, F3 F1, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F1, F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3 F2, F3
Nullvar.
este dB
Nullvar.
éjjel dB
Követelmény teljesül
21. számú táblázat: Összimmissziók 2011-ben 100 %-ban tehergépkocsin történő beszállítás esetén, Heiligenkreuz.
Seite 36 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Megítélés: Minden számítási pontnál – ily módon az összes környékbeli lakónál és az érzékeny hasznosításoknál is (beleértve a szentgotthárdi orvosi rendelőt is - RP6) mind a 80 %-ban vasúton, mint a 100%-ban tehergépkocsin történő beszállítás esetén teljesülnek a mindenkori követelmények. Ez akkor is érvényes, ha a különbséget [Δ∑Prognózis-nullvar.] több tizedesjegyig kiszámoljáki. A magyar oldalon lévő hivatali épület esetében zajvédő fal nélkül egyelőre > 1 dB zajszintemelkedések voltak. A projekt részét képező háromrészes zajvédő falnak köszönhetően ennél a hivatali épületnél nem lesz mérvadó – több mint 1 dB-es – zajszintemelkedés. A max. 1 dB megengedhető tolerancia követelményének így a magyar oldalon lévő hivatali épület esetében eleget tesznek. Legmagasabb zajszintek [LA,max]: A legmagasabb zajszinteket a tehergépkocsikkal való közlekedésre, a tgk pneumatikus zajára, a tolatásra figyelmezetető rendszerre, a gépjárművek ajtózárására, egy vonat elhaladásának csúcsértékére és a vasúti kocsi átvételének vasút oldali csúcsértékére adták meg. A 22. számú táblázat a legmagasabb prognosztizált értékeket tartalmazza. LA,max, dB Esemény HMP1 HMP2 Deutsch Minnihof Heiligenkreuz Vasúti kocsi átvétele Max. 46 Max. 41 22. számú táblázat: Prognosztizált legmagasabb szintek munkanapokon
HMP4 Szentgotthárd Max. 44
E legmagasabb zajszintet a vasúti kocsi átvételére prognosztizálják. A prognosztizált legmagasabb zajszint minden mérési ponton messze az 1. kategória (üdülőterület, gyógyhely, kórház) szabadban, éjszakára meghatározott 60 dB immissziós határértéke alatt marad. A projekt zajszint-csúcsai szintén jóval a hétköznapokon tapasztalható jelenlegi legmagasabb zajszint alatt maradnak (lásd a 13. számú táblázat). Hétvégeken az üzemmel kapcsolatos legmagasabb zajszint a HMP1 Detutsch Minihof esetében max 40 dB, a HMP2 Heiligenkreuz esetében max. 39 dB és a HMP4 Szentgotthárd esetében max. 34 dB. A projekt zajszint-csúcsai jóval a hétvégeken tapasztalható jelenlegi legmagasabb zajszint alatt maradnak (lásd a 13. számú táblázat). Üzemi állandó zajszint: Az üzemi állandó zajszint éjjel a HMP1 Deutsch Minihof esetében 29 dB, a HMP2 Heiligenkreuz esetében 29 dB és a HMP4 Szentgotthárd esetében 24 dB. Mind a mért legalacsonyabb alapszint tartományán belül (HMP1 und HMP2), illetve alatta (HMP4) van (lásd 13. számú táblázat). A legkedvezőtlenebb esetben az üzemi állandó zajszint 32 dB-ről 34 dB-re (a HMP2-nél) megemeli a közepes alapszintet, de nem éri az alvást zavaró szintet. Az esti órákban az üzemi állandó zajszint legalább 7 dB-lel, nappal pedig legalább 4 dB-lel a helyi legalacsonyabb alapszint alatt van. Járulékos forgalom (tgk és vasút): A környékbeliekhez közeli területeken az immissziós szint kevesebb mint 1 dB-lel való emelkedését prognosztizálják. A max. 1 dB megengedhető tolerancia követelményének így ezeken a területeken eleget tesznek. Ez a megállapítás a hétvégére is érvényes. Az üzemeltetés szakaszának megítélése (2011): Valamennyi immissziós ponton teljesülnek a mindenkori követelmények. Ez érvényes mind a 80 százalékban vasúton történő beszállítást előirányzó 3. tervvariánsra, mind a 100 százalékban tehergépkocsin történő beszállítás tervvariánsára, valamint a 70 százalékban vasúton Seite 37 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
történő beszállítást előirányzó 4-es tervvariánsra és az 50 százalékban vasúton történő be szállítást előirányzó 5-ös tervvariánsra, és valamennyi környékbeli lakos és zajérzékeny hasznosítás (pl. orvosi rendelő) esetében is. A helyenként előforduló zajszintemelkedések az elérhető mérési és számítási pontosság tartományán belül van. A ≤ 1 dB tartományban lévő változásokat szubjektív szempontból az átlagos érzékenységű emberi fül nem érzékeli. Kizárható, hogy az üzemi tartós zajok elfogadhatatlan terhelést okoznának, mivel azok a legközelebbi környékbeli lakók esetében is a mért legalacsonyabb alapszint alatt vannak, és egy olyan tartományban helyezkednek el, amely nem zavarja a pihentető alvást. A zajszint-csúcsok lényegesen a gyógyhelyek éjszakára meghatározott immissziós határértéke alatt vannak, ezért egészségügyi szempontból nem mérvadóak az érzékeny hasznosítások esetében sem. Amennyiben a Zajtechnika c. szakvéleményben leírt intézkedéseket foganatosítják, úgy a heiligenkreuzi hulladékégető működése miatt akusztikailag nem fog érezhetően rosszabbodni az immissziós helyzet a projekt nélküli immissziós helyzethez képest. Ezért kizárható, hogy a projekt zaj szempontjából negatív hatással lenne a lakosság egészségére vagy közérzetére. 3.3.3 Az építési szakasz megítélése A 23. számú táblázat tartalmazza a legmagasabb prognosztizált zajszintet a ∑legzajosabb építési szakasz + forgalom [építési szakasz] képlet alapján, a legmagasabb jelenlegi szintet [jelenleg] és az összes zajszintet [építési szakasz + jelenleg] az adott leginkább terhelt immissziós pontra vonatkozóan a települési területeken.
Ist
Nappal, dB Építési szakasz
HMP1 43 54 HMP2 65 49 HMP4 57 48 Deutsch Minihof maximum 65 54 Szentgotthárd maximum 56 49 Heiligenkreuz maximum 64 55 23. számú táblázat: A maximális összes zaj az építési szakaszban
Építési szakasz+jelenleg 54 65 58 65 57 65
A legzajosabb építési szakaszban jóval a felső-ausztriai építéstechnikai rendeletben szereplő irányérték alatt maradnak a mért értékek. Legmagasabb zajszint [LA,max]: A legmagasabb zajszintet a földgyalu használatakor 50 m távolságra 73 dB-lel prognosztizálják (100 m távolságra 66 dB). Kedvezőtlen esetekben a legmagasabb zajszint 78 dB-től 80 dB-ig terjedő értékeket is elérhet. A várható értékek jóval a felső-ausztriai építéstechnikai rendelet legmagasabb zajszintre vonatkozó irányértéke alatt maradnak. Az építkezéssel kapcsolatos éjszakai szivattyúzaj: Szükség esetén vízszivattyúkat kell használni. A 24. számú táblázat a vízszivattyúzás éjszakai alapzajszintre gyakorolt hatását szemlélteti.
Seite 38 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
dB Vízszivattyúzás
Jelnelegi alapzajszint éjszaka Deutsch Minnihof, LA,95,HMP1 28-41 maximum 25 Szentgotthárd, LA,95,HMP2 28-46 maximum 20 Heiligenkreuz, LA,95,HMP4 39-46 maximum 20 24. számú táblázat: A vízszivattyúzás hatása az éjszakai alapzajszintre
Összesen 29-41 29-46 39-46
Az éjszaka legcsendesebb időszakaiban nem emelkedik érezhetően az alapzajszint. Az éjszakai betonozási munkálatok okozta zaj: Az építési munkák alapvetően hétfőtől péntekig, 6-19 óráig zajlanak. A kivitelezési munkák során műszaki okokból előfordulhat 4 x 1 olyan (nem egymást követő) naptári hét, amikor a hét hét napján 0-24 óráig megállás nélkül, hétfőtől vasárnapig folyik a betonozás.
A 25. számú táblázat a jelenlegi helyzetet [LA,eq, Nacht, Wochenende] és a C2, C4, D3, D4 és D5 építési szakaszok adott terhelését [terhelés] tartalmazza a hétvégi éjszakai időszakra vonatkozóan. dB LA,eq, éjszaka, hétvége Terhelés Deutsch Minihof, HMP1 32 - 58 40 - 45 Heiligenkreuz, HMP2 59 - 68 35 - 39 Szentgotthárd, HMP4 42 - 52 33 - 39 25. számú táblázat: A zaj előrejelzése a hétvégi éjszakai betonozási munkálatokkal kapcsolatban A hétvégi, éjszakai betonozási munkálatok során Deutsch Minihofban csekély mértékben, Szentgotthárdon pedig nem érzékelhetően (maximum 1 dB) megemelkedhet a zajszint. Az éjszakai szerelési munkálatok okozta zaj: Az építési szakasz végén éjszaka és hétvégén is terveznek szerelési munkákat. A 26. számú táblázat a jelenlegi helyzetet [LA,eq, éjszaka, hétvége] és a C5 és D6 szerelési munkálatok adott terhelését tartalmazza a hétvégi éjszakai időszakra vonatkozóan. dB LA,eq, éjszaka, hétvége Terhelés Deutsch Minnihof, HMP1 32 - 58 37 - 40 Heiligenkreuz, HMP2 59 - 68 32 - 35 Szentgotthárd, HMP4 42 - 52 30 - 35 26. számú táblázat: A zaj előrejelzése a hétvégi éjszakai szerelési munkálatokkal kapcsolatban MEGJEGYZÉS: A heiligenkreuzi hulladékégető RVH okozta terhelés a zárt homlokzatnak köszönhető zajcsökkentés nélkül van feltüntetve. A csökkenés kb. 20 dB lenne. A hétvégi, éjszakai szerelési munkálatok során Deutsch Minihofban csekély mértékben, Szentgotthárdon pedig nem érzékelhetően (maximum 1 dB) megemelkedhet a zajszint. Az építkezéshez kapcsolódó forgalom okozta zaj: A környékbeliekhez közeli területeken az építési munkagépek miatt az immissziós szint kevesebb mint 1 dB-lel való emelkedését prognosztizálják. Seite 39 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
A vasút felőli zajvédő fal építésével okozott zaj: Az északi vágányív menti zajvédő fal előregyártott elemekből épül. Mivel az ilyen előregyártott elemek szereléséhez nem használnak zajjal járó szerszámokat, nem kell az egészség szempontjából mérvadó zajemissziókra számítani. Az építési szakasz összefoglaló megítélése A felső-ausztriai építéstechnikai rendeletben meghatározott LA,eq 70 dB és LA,max határértékeket egyetlen építési szakaszban sem lépik túl.
85 dB
Az építkezéshez kapcsolódó forgalom a közvetlen közelben lakókat sem zavarja elfogadhatatlan módon. Ugyanez érvényes az éjszakai vízszivattyúzás miatti esetleges zajimmissziókra. A jelenlegi állapottal szemben az építkezés bizonyos szakaszaiban időnként erősen megemelkedhet a zajszint, amit a környékbeliek egyértelműen érzékelhetnek és ennek megfelelően zavarónak találhatnak. Orvosi szempontból ez a helyzet elfogadhatónak nevezhető, mert az építési szakaszok időben behatároltak, valamint a csúcsterhelések csak rövid ideig, nem az éjszakai órákban és nem a pihenés szempontjából oly fontos hétvégeken jelentkeznek, ily módon a pihenési időszakok biztosítottak. A környékbeli lakosok egészségének a veszélyeztetése az építkezés zaja által kizárható. A projekt lebonyolításakor zajhigiéniai szempontból nincs szükség járulékos intézkedéskre. Irodalomjegyzék (za)j: 1 WHO: Environmental Health Criteria. Criterion Nr. 12. World Health Organization. Geneva, 1980. 2 Jansen G. 1987: Verkehrslärm bei besonderen Personengruppen. Z. Lärmbekämpfung 34:15228. 3 Haider M., M. Koller, J. Lang, H.G. Stidl: Lärm. In: Österreichische Akademie der Wissenschaften Kommission für Reinhaltung der Luft. Umweltwissenschaftliche Grundlagen und Zielsetzungen im Rahmen des Nationalen Umweltplans für die Bereich Klima, Luft, Lärm und Geruch. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie. Band 17, Wien 1994, 6.48.
3.4
Egyéb hatások megítélése
3.4.1 Rezgések A környezeti hatástanulmány „Víz, hidrológia, hidrogeológia, geológia és vízgazdálkodás“ c. fejezetében jól érthetően és nyomonkövetően kifejtésre kerül, hogy a közvetlen közelben lakó az építési szakaszban nem tapasztalnak rezgéseket. Ez érvényes az üzemeltetési szakaszra is. Megítélés: A heiligenkreuzi hulladékégető építése és működése során a közvetlen közelben lakók semmilyen érzékelhető rezgést nem fognak tapasztalni. Ezért kizárható, hogy a heiligenkreuzi hulladékégető építése és működése a környékbelieket zavarná, illetve jó közérzetüket negatívan befolyásolná. 3.4.2 Elektromágneses mezők A heiligenkreuzi hulladékégető építése során a Bewaghoz 20 kV-os földkábelt, valamint a csőhíd mentén (kb. 7 méterrel a föld felett) szintén egy 20 kV-os kábelt fektetnek le, és létrehoznak egy kapcsolóberendezést. Ezek a berendezések az üzem területén találhatók. A 27. számú táblázat az üzemeltetési szakasz immissziós előrejelzéseit tartalmazza a földkábelre és a kapcsolóberendezésre vonatkozóan, valamint a 100 µT határértéket és annak kihasználtságát teljes terheléses üzemmódban. Seite 40 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Határérték, μT
Prognózis, μT
A határérték %-a
Földkábel a BEWAG-hoz a földfelszín felett 100 <0,05 <1 30 m távolságban <0,015 Kábel a Lenzing Fibershez 1 m távolásban 100 <0,1 <1 6 m távolságban <0,02 Kapcsolóberendezés 500 Max. 2,5 <1 27. számú táblázat: A mágneses mező immisszióis teljes terhelésű üzemmód mellett Közvetlenül a földkábel feletti, a föld felett vezetett kábel melletti, illetve a kapcsolószekrény melletti tartózkodás esetén az ÖVE/ÖNORM E 8850 előszabvány határértékei a foglalkoztatottak (munkaidő) esetében és az időben korlátlan tartózkodás esetére biztosan a megengedett tartományon belül mozognak. Orvosi szempontból a mágneses mező kibocsátásai az említett területeken teljesen jelentéktelennek tekinthetők. Az újonnan létesítendő berendezések révén a személyek/munkavállalók elektromágneses mezők általi veszélyeztetése bizonyossággal kizárható. Ez érvényes a szívritmusszabályozóval rendelkező személyekre is. A régebbi típusú szívritmusszabályozóknál 20 μT feletti mágneses mezők esetén elméletileg elképzelhető, hogy azok befolyásolják a készülék működését. (2) Minden felsorolt területen jelentősen ezen érték alatt marad a mért érték. Az elektromágneses mezők az üzem területén vagy az azon kívül tartózkodó személyek egészségére és közérzetére biztosan nem lesznek káros hatással. A mágneses mező immissziói egészségügyi szempontból nem lényegesek a jelentősen messzebb lakó környékbeliekre vonatkozóan (3). Irodalomjegyzék (EMF): 1 Vornorm ÖVE/ÖNORM E 8850: Elektrische, magnetische und elektromagnetische Felder im Frequenzbereich von 0 Hz bis 300 GHz - Beschränkung der Exposition von Personen. 2006. 2 ICNIRP: Guidelines for limiting exposure to time-varying electric, magnetic, and electromagnetic fields, 1998. 3 WHO 2007: Environmental Health Criteria 238. Extremely low frequency fields. WHO, Geneva 2007.
3.4.3 Pihenés és szabadidő A környezeti hatástanulmányban (Területrendezés c. szakvélemény) jól érthetően és nyomonkövethetően szemléltetik, hogy a heiligenkreuzi hulladékégető létrehozásával a telephelyen semmilyen megóvandó üdülő- és szabadidős terület nem vész el. A határos területek hasznosítási lehetőségeit a tervezett heiligenkreuzi hulladékégető immissziói nem fogják rontani. (Lásd a jelene szakvélemény immissziókkal kapcsolatos megfelelő fejezetét is.) Orvosi szempontból a telephely megfelelő, mivel a tervezett heiligenkreuzi hulladékégető megépítésével a lakosság számára semmilyen óvandó üdülő- és szabadidős terület nem vész el, és a határos területek hasznosítási lehetőségeit a tervezett heiligenkreuzi hulladékégető immissziói nem fogják rontani. A projekt a szomszédos községekben egy gyógyüdülő működésének orvosi sikerét sem befolyásolná hátrányosan. A projekt optikai zavaró hatása leginkább a magasabban lévő, növényzettel nem kendőzhető településrészeken jelentkezik, de maga a látvány nem befolyásolja hátrányosan a Seite 41 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
környékbeliek egészségét. A tájvédelmi szakértő által tárgyalt intézkedések mellett a placebo jellegű reakciók elkerülésére kell megelőző intézkedéseket hozni. Orvosi szempontból azonban egyik érintett lakóhelyen sem várható, hogy a projekt tartósan és elfogadhatatlan mértékben zavarná az emberek közérzetét. A negatív látvány gazdasági hatásai nem ítélhetőek meg.
3.4.4 Utógondozás Amennyiben a létesítményt műszaki vagy gazdasági okokból leállítják, akkor a létesítményt alkotórészeire szerelik szét. A létesítmény egyes részeinek hasznosítása, illetve ártalmatlanítása az akkor érvényben lévő jogszabályok értelmében történik majd. Ha az utógondozási munkálatok során betartják az akkor érvényben lévő építéstechnikai feltételeket és a munkavállalók védelmére vonatkozó előírásokat; akkor megfelelő biztonsággal kizárható a vizsgált területen élő emberek egészségének veszélyeztetése.
Seite 42 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
3.5
Gutachten Umweltmedizin
A bizonyítási kérdések tárgyalása
3.5.1 A projektnek a szomszédok egészségére és közérzetére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak a környezeti hatástanulmányban szereplő előrejelzései (elfogadhatatlan terhelések elkerülése) hiánytalanok, érthetőek-e és megfelelneke a tudomány mai állásának? A projekt emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait és a szomszédok nem elfogadhatatlan terhelésének megítélését a környezeti hatástanulmány kielégítő részletességgel és hiánytalanul tartalmazza. Érthetőek és megfelelnek az orvostudomány legújabb állásának.
3.5.2 A projekt létrehozása és üzemelése közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztetie az emberek életét vagy egészségét? A projekt tervszerű megvalósítása esetén a szomszédok és a létesítményben foglalkozatatottak életét és egészségét n e m befolyásolják hátrányosan a káros anyagok közvetlen (a levegő útján) és közvetett (táplálék stb.) hatásai, a létesítmény által közvetlenül vagy közvetve okozott zajimmissziók vagy egyéb noxák. A felhalmozódó mérgező és rákkeltő anyagok összimmissziója – a táplálékláncok figyelembevételével – környezetegészségügyi szempontból elhanyagolhatóan csekélynek és orvosi szempontból jelentéktelennek tekinthető. Bár a PM10 éves átlaga a WHO által meghatározott 20 µg/m³ célértéket 56 százalékkal túllépi, de ennek 99,6 százalékban az alapterhelés az oka. A projekt finompor-kibocsátásai következtében nem fog mérhetően nőni az immisszió és annak egészségre gyakorolt hatása. Ennek ellenére a megelőzés elve értelmében a heiligenkreuzi hulladékégető (RVH) PM10-emisszióit (a technika legújabb állásának megfelelően) még tovább kell csökkenteni.
3.5.3 A projekt létesítése és üzemeletetése során közvetlenül vagy közvetve keletkező légszennyezőanyag-kibocsátások környezet-egészségügyi szempontból lényegesen hozzájárulnak-e az immissziós terheléshez? A PM10 IG-Luft szerinti maximális napi középértékének a túllépése elsősorban az alapterhelésre vezethető vissza. Viszonylag nagyobb mértékben járul hozzá a heiligenkreuzi hulladékégető az NO2-terheléshez, azonban ez a terhelés is még az elhanyagolhatósági küszöb alatt van és nem fogja túllépni a határértéket. Ily módon mérvadóan nem járul hozzá az immissziós terheléshez. Ez érvényes más egészségügyi szempontból lényeges légszennyező anyagra is.
3.5.4 A projekt létesítése és üzemeltetése közvetlenül vagy közvetetten zavarja-e elfogadhatatlan mértékben a szomszédokat? Várhatóan sem a projekt létesítése, sem annak üzemeltetése nem fogja közvetlenül vagy közvetetten az elfogadhatónál nagyobb mértékben zavarni a szomszédokat. A projekt következtében nem várhatóak feltűnő erősségű zajok és szagok, és a helyi szokásos érzéki környezeti helyezeten sem tapasztalható lényeges változás.
3.5.5 Várható-e, hogy a a projekt hátrányos hatással lesz a templomokban folyó vallásgyakorlásra, az iskolákban folyó oktatásra, a kórházak és gyógyintézetek Seite 43 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
működésére vagy más szomszédos közérdekű intézmény ill. létesítmény működésére? Kizárható, hogy a projekt hátrányosan befolyásolná a meglévő szomszédos közérdekű intézmények és létesítmények működését. Egy zajvédő fal létrehozásának köszönhetően az egyik hivatali épület esetében a vasúti közlekedés okozta zajok is a normál érzékenységű emberi fülre megadott küszöb alatt maradnak. 3.5.6 A tervezett intézkedések figyelembevételével orvosi szempontból hogyan ítélhetők meg az üzemzavaroknak az emberek életére vagy egészségére gyakorolt várható hatásai? A távolság miatt a közvetlen közelben lakóknak még – a nagyon csekély valószínűséggel bekövetkező – legrosszabb üzemzavar, a hulladékraktárban kitörő tűz esetén sem kell említésreméltó egészségzavarokra (mint pl. nyálkahártyairritációra) számítaniuk, ha az ellenintézkedéseket a tervek szerint foganatosítják. Az ammóniavíz kifolyásakor az egészség veszélyeztetése az üzemterületre korlátozódik, és a dolgozók oktatásával elkerülhető.
3.6
Feltételek
Miután a prognosztizált károsanyag-többletterhelés valamennyi szervezetbe jutási módot figyelembe véve az elhanyagolhatósági küszöb alatt van, és nem várhatók egészségkárosító hatások, így orvosi szempontból nem szükséges további feltételeket szabni a környezetvédelmi hatásvizsgálat biztonságtechnikai előírásain túlmenően. Nem szükségesek orvosi szempontból további előírások a másfajta imissziók (szag, hang, rezgés, elektromágneses mezők) csökkentésére illetve azon környezeti aspektusok javítására, sem, melyeket a projekt befolyásol, 3.6.1 Fontos tudnivalók Az olyan káros anyagok, vonatkozásában, melyekre hatásküszöb nem adható meg, a megelőzés elve alapján a technika mai állása szerint a minimalizálásra kell törekedni. Ebbe a körbe tartozik a finom por. Ezért Prof. Dr. Raupenstrauch egyetemi tanár, műszaki szakértő a porterhelés 5 mg/m³-re való csökkentésére vonatkozó előírását a megelőző orvoslás szempontjából támogatjuk. Az e szakvéleményben (Termikus eljárástechnológia, szagemissziók, 45-47. oldal) a károsanyag-kibocsátásra vonatkozóan megadott előírások, és a Bucsich mérnök úr (Gépészet és biztonságtechnika, 33-37. oldal) által említett feltételek a megelőző orvoslás szempontjából különösen fontosnak tűnnek. A Bucsich mérnök úr által szakvéleménye 30-31. oldalán indokokkal alátámasztott, a segédkazánnál szükséges poremisszió-ellenőrzést kifejezetten támogatjuk. Ezen túlmenően utalunk rá, hogy az üzem tevékenységének megkezdése előtt szükséges egy helyszíni szemlét tartani a hatóságok képviselőinek (burgenlandi tartományi kormányzat, és munkaügyi felügyelet) és a környezeti hatásvizsgálat koordinátora részvételével (szükség esetén a szakértők bevonásával), amelynek során ellenőrizni kell a projekt terv szerinti megvalósulását, valamint az addig az időpontig megvalósítható feltételek teljes körű megvalósítását. A füstgázfolyamban található valamennyi mérőeszközt, az elrendezésükkel, kiértékelő készülékeikkel, és adatátviteli berendezéseikkel együtt szakértővel jóvá kell hagyatni. A jóváhagyási eljárás során észlelteket betekintés céljára a hatóság rendelkezésére kell tartani az üzemben, és legkésőbb a próbaüzem megkezdését követő 3 hónapon belül el kell juttatni a hatósághoz. Mindkét kazánberendezés folyamatos emisszióméréseinek eredményeit elektronikus úton kell elküldeni a hatóság részére. A bejövő tüzelőanyag ellenőrzéséről nyilvántartást kell vezetni, melyeket a hatóságnak felszólításra be kell mutatni.
Seite 44 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Alternatív tüzelőanyaggal való üzemeltetés esetén a hulladékégetés vonatkozásában meghatározott emissziós koncentrációkat és károsanyag-terheléseket nem szabad túllépni. A segédkazán földgázzal történő tüzelése esetén is be kell tartani az NOX –határértéket. Az üzem leállítása előtt a hulladékgazdálkodási előírás szerint ki kell üríteni a gerebszemétés az iszap-szalagot. Ezekre a szalagokra higiéniai tervet kell készíteni a kártevőmentesítés céljára, melyet be kell mutatni a hatóságnak felülvizsgálat végett. A folyamatos légszennyezőanyag-emissziókövetés adatait a hatósági levegő-minőségügyi központnak elektronikusan rendelkezésre kell bocsátani. Ajánlatos ezt az interneten keresztül a lakosság számára is hozzáférhetővé tenni. Tűzesetek projekt szerinti elsődleges megelőzését a tűzvédelem-technikai előírások szerint kell végezni és a tűzoltószemélyzetnek szóló intézkedéstervezettel kiegészíteni. A személyzetet fel kell készíteni az esetleges üzemzavarokra, és be kell tanítani a védőfelszerelés használatára. A hulladékégetés leállása esetén a hulladékraktár telítődése előtt le kell állítani a hulladékbeszállítást. A füstgáztisztítás maradványanyagainak kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására a hatóságnak teljes körű koncepciót kell benyújtani állásfoglalás végett, amely megfelelő mintavételi tervet is tartalmaz a vegyelemzésekhez.
3.7
Értékelés
A feltételeket figyelembe véve:
3.8
üzemeltetési szakasz
1
építési szakasz
2
üzemzavar
3
A jogszabályokban előírt ellenőrzési, jelentési és egyéb lényeges üzemeltetési kötelességekre való utalások:
Nem releváns.
Seite 45 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
4 Fachliche Auseinandersetzung mit den Stellungnahmen 4.1
Stellungnahmen gemäß § 5 Abs. 3 und 4 UVP-G 2000
4.1.1 Stellungnahme des BMLFUW vom 12.12.2007
Punkt 2.3: „In Abschnitt 2.2 des Fachbeitrags „Humanmedizin“ wird ausgeführt, dass die Weltgesundheitsorganisation noch keine Empfehlungen für PM-Grenzwerte abgegeben hat. Diese Aussage ist irreführend, da die WHO voraussichtlich auch in Zukunft keine Empfehlungen für PM-Grenzwerte abgeben wird, weil dies ein Schadstoff ohne Wirkungsschwelle ist. Es ist zu präzisieren, dass die WHO „Air Quality Guidelines“ (Empfehlungen für Konzentrationswerte zum Schutz der menschlichen Gesundheit) abgegeben hat, jedoch keine Empfehlungen für PMGrenzwerte.“
Dieser Einwand war richtig und ihm wurde in der Revision der UVE sowie im UVPGutachten Rechnung getragen. Die Umweltverträglichkeit für diese Komponente der Luftverunreinigung wurde demnach nicht durch Vergleich der Gesamtimmissionskonzentration mit einem PM-Grenzwert, sondern durch Prüfung der Irrelevanzkriterien beurteilt.
Punkt 3.3 (Empfehlung): „Die im Rahmen der medizinischen Beurteilung aufgestellten Forderungen lassen unabhängig von der Geräuschcharakteristik und der Höhe der bereits bestehenden Belastung eine Pegelzunahme um 1 Dezibel zu. Es wird darauf hingewiesen, dass bei dieser Vorgehensweise einerseits eine Pegelzunahme auch bei bereits bestehender Gesundheitsgefährdung möglich wäre und andererseits durch wiederholtes Anwenden eine deutlich wahrnehmbare Immissionszunahme eintreten kann. (Es wird alleine für das Prognosejahr 2011 von der Errichtung drei weiterer Betriebe im Businesspark ausgegangen). In der Formulierung der medizinischen Forderungen sollte jedenfalls berücksichtigt werden, dass es sich um eine Betriebsanlage in einem Businesspark handelt und mit den weiteren Betrieben wiederum Pegelzunahmen zu erwarten sind.“
Wenn die im Fachbeitrag Schalltechnik beschriebenen Maßnahmen umgesetzt werden, wird der Betrieb der RVH Heiligenkreuz akustisch zu keiner wahrnehmbaren Verschlechterung der Immissionssituation gegenüber der Immissionssituation ohne Vorhaben führen. Schallpegelspitzen durch das Projekt werden zwar hörbar sein, aber den Immissionsgrenzwert für die Kategorie 1 (Ruhegebiet, Kurgebiet, Krankenhaus) sehr deutlich unterschreiten und zu keinen Schlafstörungen führen. Auch durch das Hinzukommen 3 weiterer Betriebe im Prognosejahr 2011 sind bei den nächsten Anrainern keine Gesundheitsgefährdungen durch Lärmimmissionen aus dem Industriepark zu erwarten. 4.1.2 Stellungnahme des Bgld. Umweltanwalts In der Stellungnahme des Umweltanwalts vom 21. Nov. 2007 werden keine humanmedizinischen Aspekte angesprochen. Auf die Stellungnahme des Bgld. Umweltanwaltes vom 12. März 2008 wurde bezüglich NO2 im vorliegenden Gutachten (Seite 16-26) ausführlich eingegangen. Seine Forderung, dass Kohle nur bei kurzfristigen Störungen in der Abfallaufbereitung oder Abfallaufgabetechnik zum Einsatz kommen darf, nicht jedoch bei mangelnder Anlieferung von Abfall, kann ich aus umwelthygienischer Sicht voll unterstützen. Es wurde allerdings bereits seitens der Projektwerberin mit Schreiben vom 2.4.2008 klargestellt, dass auch beim Einsatz von Kohle in der Wirbelschichtanlage, die nur für den Störfall „Ausfall der Fördereinrichtungen von der Aufbereitungsanlage zur Wirbelschichtanlage“ beantragt wurde, die gleichen Grenzwerte gelten wie beim Einsatz von Abfällen. Damit bestehen gegen diesen vorübergehenden Betrieb mit Kohle als Notbrennstoff keine gesundheitlichen Bedenken. Die übrigen Auflagenempfehlungen des Umweltanwaltes decken sich mit jenen in diesem Gutachten. Seite 46 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
4.2
Gutachten Umweltmedizin
Stellungnahmen gemäß § 9 Abs. 5 UVP-G 2000 (öffentliche Auflage der Antragsunterlagen)
Die nachfolgenden Antworten beziehen sich auf Stellungnahmen und Einwendungen in der vom UVP-Koordinator angegebenen Gruppierung, wobei die in Klammer angegeben Zahlen beispielhaft den Bezug zu einzelnen Stellungnahmen kennzeichnen. 4.2.1 Allgemeine Einwendungen Die Energieeffizienz der Anlage wurde geprüft und für hoch befunden. Kleinere Anlagen dieser Art und solche ohne ganzjährige Auslastung sind weniger energieeffizient. Allerdings wird empfohlen, dass die Betreiber zur jährlichen Übermittlung von Aufzeichnungen zur Energieeffizienz an die Behörde verpflichtet werden. Grundsätzlich sollte eine komplette Abwärmenutzung angestrebt werden, wobei der Ausbau der Fernwärme (bzw. Fernkälte im Sommer) für die nächsten Anrainer beidseits der Grenze aus umwelthygienischer Sicht zu empfehlen wäre. Die Sorge vor einer gesundheitsschädigenden Belastung der Luft, des Bodens, der Nahrungskette oder des Trinkwassers durch die RVH (13, 375, 790, 1832, 1834, 1912, 1922, 2231, 2861, 3125) ist unbegründet, wie in den entsprechenden UVPTeilgutachten erläutert. Emissionen der Anlage werden durch die Behörde kontinuierlich überwacht, ebenso Immissionen von Luftschadstoffen und zusätzlich werden alle relevanten Kumulationsgifte in Pflanzen an geeigneten Standorten überwacht, um Schadstofffreiheit zu dokumentieren, auch für den Bioanbau (692, 2658). [In der Fachliteratur fanden sich auch keinerlei Hinweise auf eine Beeinträchtigung der Bienenzucht (3127) oder des Honigs (3128) in der Umgebung moderner Müllverbrennungsanlagen]. Die allgemein erwartete KFZVerkehrszunahme bringt für die Bevölkerung tatsächlich die Gefahr einer Verminderung der Lebensqualität mit sich, aber der projektbedingte Verkehr (292, 506) wird daran keinen nennenswerten Anteil haben. Der Tourismus im Südburgenland (284, 375) ebenso wie der (Thermen-)Tourismus (3128) auf ungarischer Seite wird KFZ-Verkehr mit Luft- und Lärmhygiene in Einklang bringen müssen. Lokale Beeinträchtigungen, die über die durch bestehende Industrieanlagen hinausgehen, sind aber durch das Projekt nicht zu erwarten. Eine Sondermüllverbrennung wird nicht genehmigt und kann durch die vorgeschriebenen Kontrollen ausgeschlossen werden (3128). Atemwegserkrankungen (auch bei Kindern) werden vor allem durch Stäube und Reizgase gefördert, wie sie bei Verbrennung schwefelhaltiger Brennstoffe entstehen, aber sicherlich nicht durch die Luftschadstoffimmissionen, die durch die RVH zu erwarten sind (1961-1963, 3128). Keine Sportart im Freien (996, 2386-2388) wird durch das Projekt beeinträchtigt, da es dadurch weder zu einem Anstieg der Ozonkonzentration noch sonst einer Schadstoffkonzentration kommen wird, die eine Sportausübung zu beeinträchtigen imstande wäre. Das theoretische Krebsrisiko, das sich für jede Verbrennungsanlage berechnen lässt, liegt im gegenständlichen Fall so niedrig, dass es nach den international üblichen Richtlinien als vernachlässigbar zu bezeichnen ist. Mit anderen Worten ist die Konzentration, die bei ungünstigen Ausbreitungsbedingungen die nächsten Nachbarn erreicht, als ungefährlich zu bezeichnen, wobei auch lebenslange Einatmung (2190) keinen einzigen Krebsfall in der betroffenen Bevölkerung verursachen wird (1101, 2865). Das gilt auch unter Berücksichtigung „unbekannter Schadstoffe im Rauchgas“ (1195, 2866), für die bei der Berechnung des Krebsrisikos (entsprechend einer Empfehlung des Länderausschuss für Immissionsschutz) ein 30 % Sicherheitszuschlag angenommen wurde (obwohl mit den berechneten Komponenten ohnedies schon Indikatoren für die Karzinogenität des Gesamtgemisches berücksichtigt wurden). Die kontinuierliche Überwachung der Vollständigkeit der Verbrennung (u.a. mittels Kohlenmonoxid-Überwachung) lässt die Emission gefährlicher Konzentrationen von Organica, Polyaromaten, Mutagenen und Karzinogenen (Pyrolyseprodukte) verlässlich ausschließen. Der Transfer von Dioxinen und Furanen über die Nahrungskette (2189, 2535) wird im ungünstigsten Fall 4,5 fg/kg Körpergewicht erreichen, was 0,2 bis 0,5 % der dzt. Grundbelastung über Lebensmittel entspricht. Diese Zusatzbelastung ist aus medizinischer Seite 47 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Sicht vernachlässigbar. Die Kindergesundheit (2535, 2613, 2651, 2663, ) ist durch das Projekt in keiner Weise gefährdet (siehe dazu z.B. Vierte Ministerielle Konferenz Umwelt und Gesundheit, Aktionsplan zur Verbesserung von Umwelt und Gesundheit der Kinder in der Europäischen Region, Budapest 2004 und Bundesministerium für Gesundheit: ‚Gesunde Umwelt für unsere Kinder’). Belästigungen durch Geruch (1101, 1195) werden nach dem Stand der Technik vermieden und sind im Normalbetrieb und auch bei Stillstand beider Kesselanlagen sicher auszuschließen. Im Störfall werden sie ein unzumutbares Ausmaß nicht überschreiten.
4.2.2 Spezifische Einwendungen Stellungnahme der Amtsärztin Dr. Paller Judit (20.2.08): Die Schlussfolgerungen dieser Stellungnahme sind aus umwelthygienischer und epidemiologischer Sicht nicht nachvollziehbar. Es werden Mortalitätsdaten aus Ungarn (2000-2004) vorgelegt, die in Szentgotthárd bzw. im Komitat Vas zwei über dem Erwartungswert liegende Todesursachengruppen zeigen: 25 Fälle von Atemwegserkrankungen bei Männern unter 65 Jahren (vorwiegend Bronchitis, Lungenemphysem und Asthma), ohne eine entsprechende überzufällige Erhöhung bei Frauen (10 Fälle) und 49 Fälle von Neubildungen bei Frauen, ohne eine entsprechende überzufällige Erhöhung bei Männern (70 Fälle). Derartige Unterschiede auf Gemeindeebene können sowohl statistische Artefakte wie durch verschiedene Lebensstile von Männern und Frauen verursacht sein. Leider gibt die Stellungnahme keine Auskunft über Todesursachen vor dem 15. und nach dem 65. Lebensjahr und enthält auch keine Aufgliederung bösartiger Neubildungen, sodass die Ursachen ihrer Erhöhung bei jüngeren Frauen völlig unklar bleiben. Was die Atemwegserkrankungen jüngerer Männer betrifft, wird über einen möglichen Einfluss der Außenluftverunreinigung spekuliert, obwohl offensichtlich nicht einmal Daten zu den Rauchgewohnheiten in Szentgotthárd zur Verfügung stehen, weil nur allgemein auf Angaben in „OLEF“ hingewiesen wird. Ob die Bevölkerung von Szentgotthárd gesundheitlich vorbelastet und welche Bevölkerungsgruppe davon betroffen ist, kann aus den vorliegenden Daten jedenfalls nicht abgeleitet werden. Zur Luftschadstoffbelastung, die im Mai 2007 über 2 Wochen gemessen wurde, nimmt Frau Mag. Scheicher im Gutachten „Meteorologie, Klima und Luftschadstoffimmissionen“ Stellung. Aus humanmedizinischer Sicht lassen weder die Daten der UVE noch die von Frau Dr. Paller vorgelegten darauf schließen, dass die Bevölkerung von Szentgotthárd gesundheitlich oder durch die Umwelt anders vorbelastet ist als die Bevölkerung in den Nachbarorten. Dazu kommt, dass die Zusatzbelastung durch das Projekt vernachlässigbar gering und in Szentgotthárd noch etwas geringer sein wird als in den der RVH nächstgelegenen Orten. KFZ-Verkehrsbelastung: Auf Grund der Prognosen in den UVP-Teilgutachten zu Verkehr, Schall- und Luftschadstoffimmissionen bestehen die in den Einwendungen 42, 506, 553, 555, 2861, 3398, 3839, 3862, 3928, 3929, 4502, 5551, 5557, u.a. geäußerten Befürchtungen zu unrecht, dass es zu einer relevanten Zunahme der KFZ-Verkehrsbelastung und damit zusammenhängender Luftschadstoff- und Schallimmissionen durch das Vorhaben kommen könne. Laut Projekt wird es von Ungarn her zu keiner LKW-Anlieferung kommen und insgesamt wird ein Bahnanteil von 80 % angestrebt. Projektbedingte Luftschadstoffzunahmen von gesundheitlicher Relevanz (siehe u.a. Tabellen 4 bis 9 dieses Gutachtens) sind auch für den ungünstigsten Fall des Vollbetriebes mit 100 % LKW-Anlieferung auszuschließen. Selbst für diesen ungünstigsten Fall werden Schallpegelzunahmen < 1 dB prognostiziert, die weder messbar sind noch vom normalempfindenden Menschen wahrgenommen werden. Damit ist nicht ausgeschlossen, dass es über längere Zeitperioden durch nicht projektbedingte KFZVerkehrszunahmen zu Störungen des Wohlbefindens und Beeinträchtigungen der Lebensqualität kommen wird, wenn Raum- und Verkehrsplanung sowie verschärfte Emissionsgrenzwerte für KFZ dieser Entwicklung nicht entgegenwirken, welche allerdings nicht dem Betrieb der RVH anzulasten ist. Denn die Anlieferung des Verbrennungsmaterials sowie die Seite 48 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Abfuhr von Verbrennungsrückständen werden zu keiner signifikanten Zunahme des Straßengüterverkehrs, Straßenlärms oder der Abgasbelastung führen. Die Luftqualität (Feinstaub, NO2, Ozon) wird sich dadurch nicht messbar verschlechtern, auch nicht für die Anwohner der B 50, B 57, B 65 und L 116. Auch auf der geplanten Schnellstraße S 7 wäre selbst im Falle einer 100 %igen Belieferung der RVH per LKW nicht mit einer relevanten Verkehrserhöhung zu rechnen (553, 555). In den Sanierungsgebieten (Feinstaubbelastung) wird es durch das Vorhaben nicht zu gesundheitsrelevant häufigeren Überschreitungen lufthygienischer Grenzwerte kommen (3795). Die Beurteilung erfolgte sowohl nach Kurz- wie Langzeitmittelwerten (3393), für die unterschiedliche Irrelevanzkriterien gelten, wie z.B. für Feinstaub in Tabelle 6 dieses Gutachtens angegeben. Die Erholungsfunktion des unteren Lafnitztales inklusive Radweg (3929, 5558) ist durch das Projekt nicht gefährdet. Der Abtransport der Schlacken (34), bei denen es sich (im Gegensatz zum Filterkuchen) nicht um giftiges, sondern erdkrustenähnliches, deponierbares Material handelt, soll per Bahn erfolgen. Die Infrastruktur für den energetisch und umwelthygienisch vorteilhaften Bahntransport ist vorhanden. Bahnlärm: Die Tabellen 14, 16, 18 und 20 dieses Gutachtens zeigen, dass es bei den nächsten Anrainern von Bahnstrecken auch bei Vollbetrieb der RVH mit einer 80 % Anlieferung per Bahn (die zur Minimierung von Luftschadstoffen und klimawirksamen Gasen anzustreben ist) unter Berücksichtigung der im Projekt vorgesehenen bahnseitigen Schallschutzmaßnahmen zu keinen Schallpegelzunahmen von > 1 dB (LA,eq) kommen wird (42, 3399, 4876, 5552-5554, 5561, 5562). Es wird auch durch die Waggonübernahme zu keinen störenden Schallpegelspitzen kommen, da bei allen Messpunkten der entsprechende Immissionsgrenzwert der Kategorie 1 (Ruhegebiet, Kurgebiet, Krankenhaus) für den Nachtzeitraum sehr deutlich unterschritten werden wird (Tabelle 1). Eine Beeinträchtigung des Schlafes und der Gesundheit der Patienten des Rehabilitationszentrums (5552, 5562) bzw. Pflegeheims (5553, 5561) oder von Kindern des Kindergartens (5554) durch den projektbedingten Bahnlärm ist ebenso auszuschließen wie unzumutbare Belästigungen von Senioren im Tagesbetreuungszentrum oder von Besuchern des Bildungsinstituts. Der projektbedingte Bahnlärm erscheint auch für psychiatrische Patienten unproblematisch, wobei darauf hinzuweisen ist, dass die Schallpegelspitzen des Vorhabens die derzeitigen Spitzenpegel (Tabelle 13) deutlich unterschreiten. Die Besorgnis der Bewohner von Deutsch-Minnihof wegen des nächtlichen Verschubs ist unbegründet, weil zur Nachtzeit kein Verschub stattfinden wird. Lärm der Anlage: In der UVE wurden alle Schallemissionen korrekt addiert (3400), wobei günstige Schallausbreitungsbedingungen bei der Berechnung der Schallimmissionen berücksichtigt wurden. Auch im Winter bei Ostwind oder bei nächtlichem Nebel wird es in Deutsch Minnihof zu keiner projektbedingten Störung eines erholsamen Schlafes kommen. Dasselbe gilt für die übrigen Nachbargemeinden beidseits der Grenze, wo es auch nicht in besonderen Einrichtungen (Rehabilitationszentrum [5552, 5562]/Pflegeheim [5553, 5561]/ Bildungsinstitut, Tagesbetreuungszentrum für Senioren, Pflegeheim und Kindergarten [5554]) zu Gesundheitsstörungen oder unzumutbaren Belästigungen kommen wird, da Schallpegelspitzen die Grenzwerte für Kur- und Krankenanstalten deutlich unterschreiten werden (5552-5554, 5561, 5562). Luftschadstoffe: Weltweit gibt es keine einzige seriöse Studie, die Luftschadstoffemissionen (inklusive Dioxine und Schwermetalle) einer modernen Müllverbrennungsanlage in einen kausalen Zusammenhang mit Erkrankungen der Anrainer (Krebserkrankungen, Atemwegserkrankungen, Allergien, Herzerkrankungen, Schäden am Immunsystem, am Erbgut, Missbildungen) bringen konnte (2, 3928, 3929, 4501, 4502, 5558, 5574). Das gilt auch für Ungeborene, Kinder, alte, kranke (z.B. Asthmatiker), überempfindliche (z.B. Atopiker) und vorgeschädigte Menschen (25a, 3839, 5552, 5553, 5554, 5561, 5562). Abgasreinigungsanlagen wie die der RVH sind bei entsprechender Überwachung (Verbrennungstemperatur, etc.) in der Lage, in der Abluft geringere Konzentrationen kritischer Schadstoffe zu erzielen, als der Verbrennung aus der Umgebungsluft zugeführt werden. Vorläuferschadstoffe für Ozon werSeite 49 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
den durch die Anlage nur in so geringem Maße emittiert, dass sie keinen nennenswerten Beitrag zur Ozonbildung leisten können (3393). Im gegenständlichen Gutachten wurden die Prognosen der Schadstoffimmissionen und besonders die der Kumulationsgifte (Schwermetalle, Halogenkohlenwasserstoffe aus Abluft und Reststoffen) genau geprüft und festgestellt, dass dadurch ein Gesundheitsrisiko auch bei lebenslanger Einwirkung über alle Aufnahmepfade sicher auszuschließen ist (553, 555, 5551). Eine entsprechende Beweissicherung ist verpflichtend und wird auch ein Biomonitoring beinhalten. Damit kann auch eine Kontamination landwirtschaftlicher Produkte ausgeschlossen werden. Die Zusatzbelastung mit Dioxinen und Furanen (2, 5563, 5566) kann maximal 0,39 fg Toxizitätsäquivalente/m3 erreichen, d.h. nur 0,26 % des Zielwertes, dessen Einhaltung ein Gesundheitsrisiko verhindert. Auch bei Berücksichtigung der Toxizität des Gesamtgemisches ist für alle betroffenen Anrainer ein Gesundheitsrisiko sicher auszuschließen (3862, 3870, 3929, 4501, 4502, 5558). Unbekannte Schadstoffe: Die von den Einwendern (1099, 1195, 1268, 1376, 2535, 2866, 2937, 3928, 3795, 3928, 3929, 4501, 4502, 4618, 5351, 5352, 5558, 5571) genannten Schadstoffe sind gemäß Ausbreitungsrechnung für die wichtigsten Indikatoren in der Atemluft der relativ höchstbetroffenen Wohnanrainer nicht in gesundheitsrelevanten Konzentrationen zu erwarten. Die kontinuierliche Überwachung der Verbrennungstemperaturen (siehe dazu auch Auflagen von Univ.-Prof. Dr. Raupenstrauch) sichert eine weitgehend vollständige Verbrennung, wodurch die meisten organischen Gifte vollständig zerstört werden. Zusätzlich werden die Rauchgastemperatur und die Emissionskonzentration von Kohlenmonoxid und organischem Kohlenstoff kontinuierlich überwacht. Damit sind bei Anlagen dieser Art Emissionen gesundheitsgefährdender Konzentrationen von Pyrolyseprodukten der Verbrennung bzw. von organischen Schadstoffen im Rauchgas nach dem Stand der Technik ausgeschlossen. Zusätzlich zu den kontinuierlich im Abgas gemessenen Konzentrationen von Gasen und Stäuben, die in die Messnetzzentrale des Amtes der Bgld. Landesregierung übertragen werden, werden die wichtigsten Indikatoren organischer und anorganischer Schadstoffe auch in der Atmosphäre überwacht und über mindestens 3 Jahre nach Inbetriebnahme auch durch ein Biomonitoring an Indikatorpflanzen an geeigneten Standorten. Feinstaub: In Oberwart wurde (ähnlich wie in vielen anderen Orten in Österreich) der PM10Grenzwert für das Tagesmittel 2003 und 2006 öfter als zulässig überschritten, ebenso im Lafnitztal 2006 (20a). Dagegen kam es im Bereich Heiligenkreuz/Businesspark zu keinen unzulässigen Überschreitungen (2005 nur 3 und 2006 8 von 30 zulässigen Überschreitungen). Schon auf Grund der in der UVE angegebenen Zusatzbelastung bzw. deren Geringfügigkeit ist kein projektbedingt häufigeres Überschreiten des PM10-Grenzwertes für das Tagesmittel anzunehmen. Der Zielwert für das Jahresmittel wird nicht erreicht werden. Da sich aber auch unterhalb der Grenzwerte gesundheitliche Vorteile durch Feinstaubreduktion errechnen, stellen zusätzliche Auflagen im UVG sicher, dass die PM10-Emission nach dem Stand der Technik minimiert wird. Damit ist das Vorsorgeprinzip erfüllt. Das Gesundheitsrisiko durch die verbleibende projektbedingte Feinstaub-Zusatzbelastung ist jedenfalls schon am Aufpunkt im Nordwesten der Anlage als gesundheitlich irrelevant einzustufen und für weiter entfernte Anrainer praktisch nicht existent (25a, 5574). Diese Aussage gilt auch für die Perioden mit Inversionswetterlagen (3396, 5560). Daher ist auszuschließen, dass es durch die Inbetriebnahme der Anlage zu einer Zunahme von Erkrankungen bei Kindern und älteren Menschen kommt. Das gilt auch für den Betrieb des Hilfskessels (3928). Auch der medizinische Erfolg von Wellnesseinrichtungen und Kuranstalten wird durch diese Immissionen nicht beeinträchtigt werden (4618). Die durch das projektbedingte Verkehrsaufkommen und durch den Betrieb der RVH bedingte Zusatzbelastung beträgt nach der in der UVE angenommenen Staubemission in Heiligenkreuz 0,3 % vom Grenzwert für das Tagesmittel und 0,04 % vom Grenzwert für das Jahresmittel. Da die Staubemission durch die zusätzlichen Auflagen im UVG noch weiter reduziert wurde, wird die tatsächliche Zusatzbelastung noch geringer sein und mit Sicherheit gesundheitlich irrelevant (3929, 4501, 4502, 5551, 5558, 5571), auch unter Berücksichtigung von Ultrafeinstaub (5557). [Letzterer dominiert bei bestimmten Verbrennungsvorgängen, z.B. im Nebenstromrauch der Zigarette]. Der alternative Betrieb des Hilfskessels wurde in den Seite 50 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Prognosen berücksichtigt und für die Kohlebefeuerung des Wirbelschichtkessels die gleichen Grenzwerte wie für Normalbetrieb vorgeschrieben. Trotzdem kann ich die Forderung von (5559) nach möglichst seltenem Einsatz fossiler Brennstoffe aus umwelthygienischer Sicht unterstützen, weil auch die Emission von CO2 als klimawirksames Gas gesundheitliche Auswirkungen in fernerer Zukunft erwarten lässt. Geruchsbelästigung: Unzumutbare Belästigungen durch Gerüche mit entsprechender Beeinträchtigung des Tourismus (20a) sind sicher auszuschließen, da die für den Stillstand beider Kesselanlagen ermittelte höchste maximale Geruchskonzentration unter der Geruchsschwelle von 1 GE/m³ liegt. Die Durchbruchswahrscheinlichkeit der Luftschleieranlage ist gering. Der Bereich, der das Irrelevanzkriterium von 2 % der Jahresstunden übersteigt, beschränkt sich im Wesentlichen auf das Betriebsgebiet der RVH selbst und reicht je nach Richtung bis in eine Entfernung von höchstens 200 m (3928, 3929, 4501, 4502, 5558). Infektionskrankheiten: Die Emission lebender Krankheitskeime mit dem Abgas ist auszuschließen, da auch relativ hitzeresistente Sporen 850 °C mit Sicherheit nicht überleben. Nur bei Ausfall beider Kesselanlagen ist es theoretisch vorstellbar, dass Krankheitskeime aus dem Verbrennungsgut über die Abluft des Kamins ins Freie gelangen. Allerdings sind diese auf Grund der starken Verdünnung bei Anwohnern in keiner pathogenen Konzentration zu erwarten. (Sonst wären auch geordnete Deponien, Kompostieranlagen, etc. nicht möglich, bei denen überdies bodennäher emittiert wird). In den Faultürmen werden Krankheitskeime im Klärschlamm durch die Temperatur zerstört. Die befürchteten Krankheiten wurden selbst bei Arbeitern in Kläranlagen und bei Arbeiten mit Klärschlamm ohne Faulung nicht beobachtet. Im gegenständlichen Fall ist ein Infektionsrisiko durch die geschlossene Manipulationskette nur bei Reinigungs- und Wartungsarbeiten gegeben, wird aber durch Auflagen des abfallwirtschaftlichen Sachverständigen nach dem Stand der Technik minimiert. Der Milzbrand (42, 3397, 3928) ist eine beim Menschen nahezu ausgestorbene Erkrankung und fand nur wegen der Verwendung von Milzbrandsporen für Kampfstoffe und terroristische Aktivitäten wieder publizistisches Interesse. Gerber gehörten früher zu den gefährdeten Berufsgruppen, weil sie sich beim Schlachten und Enthäuten von Tieren, die an Milzbrand erkrankt waren, mit großen Mengen an Sporen infizierten. Trotzdem erkrankten auch diese Arbeiter meist nur an Hautmilzbrand (kleine Hautverletzungen als Eintrittspforte, lokales Geschwür). Aus Gerbereien in Europa ist Milzbrand durch die Hygienevorschriften praktisch verschwunden, wenngleich sich Milzbrandsporen noch im Boden an alten Gerbereistandorten finden (verscharrte Tierkadaver, haare, -häute). In Gerbereien Mitteleuropas waren die relativ wenigen klinischen Fälle der Nachkriegszeit durch die Verarbeitung von aus China, Indien oder Argentinien importierten Häuten verursacht. In Österreich wurde der letzte Fall von Milzbrand 1987 gemeldet, in der Schweiz 1991. Milzbrandsporen können zwar in der Umwelt lange überleben, aber das Infektionsrisiko für den Menschen über die Atemluft ist sehr gering und abgesehen von den erwähnten Tierkontakten dzt. nur in Zusammenhang mit terroristischen Aktivitäten zu befürchten. Trinkwasser: Die in der UVE dargestellten Eingriffe und Schutzmaßnahmen bezüglich Grund- und Oberflächenwasser lassen auf keine Gefährdung der Trinkwasserqualität schließen. Unter Berücksichtigung der hydrogeologischen Verhältnisse und der Auflagen der entsprechenden UVP-Teilgutachten sind auch in der Bauphase quantitative und qualitative Veränderungen der Grundwasserqualität von humanmedizinischer Relevanz sicher auszuschließen (553, 555). Auch im Einzugsgebiet des Wasserverbandes Unteres Lafnitztal ist die Trinkwasserqualität in keiner Phase durch das Projekt gefährdet (ansonsten hätte eine hygienisch einwandfreie Ersatzversorgung zur Verfügung gestellt werden müssen). Psychische Auswirkungen: Aus den Photomontagen und Visualisierungen, die im Zuge des UVP-Verfahrens nachgefordert wurden, sind optische Störungen des Landschaftsbildes durch die Anlage von sensiblen Blickpunkten aus gut dargestellt (5559). Das von Kofler entwickelte Toxikopiemodell (Umweltängste, Toxikopie - Mechanismen, komplexes evolutionäres Coping-Modell und die Notwendigkeit neuartiger Auflagen für genehmigungspflichtige Anlagen. In: Aurand et al.: Umweltbelastung und Ängste. Westdeutscher Verlag GmbH, Opladen 1993) beschreibt körperliche Reaktionen, die ohne relevante Immissionen auftreten Seite 51 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
und ausschließlich von der subjektiven Bedrohung abhängig sind. Es ist ein Schutzmechanismus, der wirksam wird, wenn die Bedrohung (ohne Anwesenheit einer Noxe) plausibel erscheint. Zur Behandlung und Vorbeugung von Toxikopien sollten nach Kofler folgende Punkte berücksichtigt werden, die neben der Bevölkerungsinformation auch eines Handlungsbedarfes seitens der Anlagebetreiber und Gesetzgeber bedürfen: In Bezug auf Bevölkerung: -
Symptomatisch (Nebenwirkungen vermeiden).
-
Allgemeinen Informationsstand abklären.
-
Bedeutungsunterschiede von Grenzwerten für Öffentlichkeit, Arbeitsplatz und Individuum erklären.
-
Klarstellen, dass Präventivmechanismen wie Toxikopie keine Geisteskrankheiten sind.
In Bezug auf Betrieb und Gesetzgeber: -
Neuesten Stand der Technologie verwenden.
-
Alle potentiellen Emissionen limitieren.
-
Überprüfung von Emissions-, Immissions- und anderen relevanten Bedingungen sicherstellen (z.B. permanente Aufzeichnung).
-
Originalaufzeichnungen zugänglich machen.
-
Black-Box-Situation vermeiden.
-
Überprüfbarkeit der Aussagen (aller Experten) sicherstellen.
-
Feedback-Mechanismen einrichten (Informationsmöglichkeit).
-
Literatur zugänglich machen.
-
Rechtzeitige Information, bevor eine technische Veränderung, ein neuer Anlagenteil usw. behördlich genehmigt werden soll.
Um möglichen Toxikopiereaktionen vorzubeugen, wird es notwendig sein, unbegründete Ängste zu beseitigen, indem Experten, Behörde und verantwortungsbewusste Medien den Informationsstand der Bevölkerung über Wirkungen (auch unsichtbarer und daher stärker als Bedrohung erlebter) Immissionen heben. Die Wissensvermittlung durch die Gesundheitsbehörde sollte dabei in Zusammenarbeit mit der lokalen Ärzteschaft erfolgen. Wenn diese Zusammenarbeit erfolgreich ist, wird es beim gesunden, normalempfindenden Menschen nicht zu Toxikopiereaktionen kommen. Die optische Störung allein bedeutet jedenfalls kein Gesundheitsrisiko und wird auch keine nachhaltige Störung des Wohlbefindens in einem unzumutbaren Ausmaß auslösen (491, 2208). Aus medizinischer Sicht können daher folgende Antworten gegeben werden: •
Das Leben und die Gesundheit der Nachbarn werden durch die von der Anlage ausgehende optische Störung nicht beeinträchtigt werden.
•
Die vorgesehenen Maßnahmen zur Verminderung der Beeinträchtigung des Wohlbefindens durch optische Störungen sind aus humanmedizinischer Sicht ausreichend, um unzumutbare, dauerhafte Störungen des Wohlbefindens zu verhindern.
•
Weitere Ausgleichsmaßnahmen werden nicht vorgeschlagen
Arbeitnehmerschutz: Eine Gefährdung der Gesundheit von Arbeitnehmern, die in und um die geplante Anlage tätig sein werden (20a), ist aus den vorliegenden Projektunterlagen der RVH nicht zu erkennen und wird durch die von der Arbeitsinspektion als mitwirkende UVPBehörde angeordneten Maßnahmen, allenfalls ergänzende Auflagen bei der Betriebsbegehung und Arbeitsplatzevaluierung nach Inbetriebnahme sowie die vom Arbeitnehmerschutzgesetz vorgeschriebenen Präventivdienste nach dem Stand der Sicherheitstechnik und der
Seite 52 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
arbeitsmedizinischen Wissenschaft ausgeschlossen werden. Aussagen des Fachbeitrages Humanmedizin: Die Aussagen des humanmedizinischen UVE-Fachbeitrages wurden von mir einschließlich zugrundeliegender Immissionsprognosen überprüft und sind in der ergänzten Fassung nachvollziehbar, plausibel und vollständig. Einzelne ungenaue oder unvollständige Zitate, die für die Beweisführung nicht erforderlich waren, wurden im humanmedizinischen UVP-Teilgutachten nicht verwendet. Insbesondere zu den von (3393) angesprochenen Wirkungen von Luftschadstoffen komme ich unabhängig und auf Basis eigener wissenschaftlicher Studien sowie Durchsicht der bis einschließlich 2007 veröffentlichten Fachliteratur zu den im vorliegenden Gutachten ausgeführten Schlussfolgerungen.
4.3
Stellungnahmen gemäß § 10 Abs. 2 UVP-G 2000 (Stellungnahmen anderer Staaten)
Einwendungen aus Slowenien lagen keine vor. Sofern Einwendungen aus Ungarn nicht schon in den Kapiteln 4.2.1 und 4.2.2 mitbehandelt wurden, sind sie im Folgenden angeführt. Gesundheit allgemein: Ungarisches Umweltministerium: 41) Die eingereichte Dokumentation analysiert nicht die Wirkung auf den Gesundheitszustand der Bevölkerung der Siedlungen Szentgotthárd und Őriszentpéter, insbesondere bezogen auf die Veränderung der Lebensqualität und der Bedingungen für die Flächennutzung. Jedoch ergibt sich aus den statistischen Angaben von Untersuchungen für die Jahre 2000 – 2004, die in der Kleinregion Komitat Vas durchgeführt wurden, dass die Sterbefälle der männlichen Bevölkerung des Kleinraumes Szentgotthárd wegen Erkrankungen der Lungen und der Atemwege im betrachteten Zeitraum fast das Vierfache des Landesniveaus betrugen. Bei den Frauen im Alter zwischen 15 – 64 war im Vergleich zum Landesdurchschnitt eine um 34,9 Prozent höhere Sterbehäufigkeit in Relation zu Tumorerkrankungen auszumachen. Warum im Komitat Vas zwei Todesursachengruppen über dem Erwartungswert liegen, ist nicht geklärt, dürfte aber eher mit geschlechtsspezifisch unterschiedlichen Lebensgewohnheiten als mit Umweltbedingungen zusammenhängen, die Frauen und Männer gleichermaßen betreffen. Als überzufällig werden 25 Fälle von Atemwegserkrankungen bei Männern unter 65 Jahren beschrieben (vorwiegend Bronchitis, Lungenemphysem und Asthma), ohne dass eine signifikante Erhöhung bei Frauen (10 Fälle) feststellbar war. Die wahrscheinlichste Ursache dafür sind die Rauchgewohnheiten. Als überzufällige Erhöhung werden auch 49 Fälle von Tumorerkrankungen bei Frauen beschrieben, nicht jedoch 70 Fälle bei Männern im selben Zeitraum und in derselben Altersgruppe. Derartige Abweichungen vom nationalen Durchschnitt sind kausal interpretierbar und können u.a. durch verschiedene Lebensstile von Männern und Frauen in verschiedenen Gemeinden verursacht sein. Leider gibt die Stellungnahme der Amtsärztin keine Auskunft über Todesursachen vor dem 15. und nach dem 65. Lebensjahr und enthält auch keine Beschreibung, um welche Tumoren es sich bei den 49 weiblichen Sterbefällen handelt. Interpretationen über die Ursachen von Tumoren bei jüngeren Frauen im Komitat Vas sind daher völlig spekulativ. Ob die Bevölkerung von Szentgotthárd gesundheitlich vorbelastet und wodurch, kann aus den vorliegenden Daten jedenfalls nicht abgeleitet werden. Da die Zusatzbelastung durch das Projekt vernachlässigbar gering sein wird, ist dadurch auch keinerlei Änderung des Gesundheitszustandes der Bevölkerung oder gar der Todesursachenstatistik zu erwarten. Eine epidemiologische Überwachung des Gesundheitszustandes der Bevölkerung ist zwar allgemein zu empfehlen, sollte als Risikofaktoren wenigstens die Rauchgewohnheiten an repräsentativen Gruppen erfassen, würde aber aus fachlicher Sicht keinen Zusatznutzen für die begleitende Kontrolle des vorliegenden Projektes haben. Die vorgesehenen Emissions- und Immissionskontrollen sind dafür das wesentlich empfindlichere Instrument, welches außerdem schon präventiv wirksam wird.
Seite 53 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
NGO HuMuSz.doc, Seite 117: Ausgangsgrundlage für die Analyse der Auswirkungen auf die Gesundheit waren keine Feststellungen, sondern Immissionsprognosen, deren Ergebnisse im Lichte aktueller umweltmedizinischer Erkenntnisse mit entsprechenden Grenz- und Leitwerten aus der internationalen Literatur verglichen wurden. NGO PRONAS, Verein Pro Natura St.PRONAS.doc: Wirtschaftliche Aspekte und solche in Zusammenhang mit zukünftigen Nutzungen werden vom SV für Raumplanung behandelt. Das humanmedizinische Gutachen kann nur gesundheitliche Auswirkungen beurteilen und muss von den tatsächlichen Nutzungen ausgehen. Verkehr: Ungarisches Umweltministerium: 4) Die UVP-St. beinhaltet nicht die Herkunftsorte der zur Verbrennung beabsichtigten Reststoffe und stellt nicht die Anlieferungsorte der Abfälle dar. Sofern die Reststoffe aus Niederösterreich eintreffen und via Bahn transportiert werden, geschieht die Anlieferung auf der von der GYSEV betriebenen Strecke aus Sopron, so dass die Umweltwirkungen des Eisenbahntransportes auch bezogen auf diese Route untersucht werden müssen. Gesundheitliche Auswirkungen des Bahnlärms wurden für den „worst case“ einer 80 % Bahnanlieferung und für die stärkst betroffenen Anrainer untersucht. Für alle übrigen Bahnanrainer werden die Auswirkungen noch geringer sein. Projektsgemäß wird keine Anlieferung per LKW von Ungarn her erfolgen. Ungarisches Umweltministerium: 15-16) Die Studie behandelt im Abschnitt J.7 Punkt 0.2 die Gesichtspunkte, die im Interesse der in den angrenzenden Wohngebieten Lebenden im Verlauf der Untersuchung berücksichtigt wurden. Sie stellt fest, dass „man als vorstellbare ungünstigste betriebliche Gegebenheit im Zusammenhang mit dem eigenen Eisenbahnverkehr der Heiligenkreuzer Reststoffverwertungsanlage einen minimalen, montags erfolgenden Bahnverkehr berücksichtigt, wie er aus den Basisberechnungen des Verkehrs ableitbar ist. An sonstigen Werktagen ist der Eisenbahnverkehr stärker und so sind an diesen Tagen die im Zusammenhang mit dem Projekt zu erwartenden Wirkungen noch geringer als die gegebenen.“ Zwar ist diese Feststellung im Zusammenhang mit der Beurteilung des Ansteigens der Belastung zutreffend, aber sie berücksichtigt nicht, dass der Vergleich mit den diesbezüglichen Grenzwerten der Lärmbelastung - d.h. die Frage der Konformität aus der Sicht der diesbezüglichen Rechtsgrundlagen – am ungünstigsten Umstand des größten Eisenbahnverkehrs erfolgt, weil dies in Hinblick auf dessen Gesamtwirkungen für die betroffenen Wohngebiete eine Lärmbelastung größeren Ausmaßes bedeutet. Wir halten es deshalb für angebracht, im Verlauf der Bestimmung der Grundbelastung den durchschnittlichen bzw. den ungünstigsten Tages-Eisenbahnverkehr zu berücksichtigen sowie die für die Stadt Szentgotthárd sich aus dem Verkehr ergebende Lärmbelastung bei der geplanten Planvariante mit dem höchsten Anteil der Bahntransporte (80 % Eisenbahn) zu errechnen. Die Ergebnisse der Berechnungen hätten in Hinblick auf die der Bahntrasse am nächsten liegenden und vor dem Lärm zu schützenden Wohngebiete unter Berücksichtigung der einschlägigen ungarischen Grenzwerte für die Lärmbelastung beurteilt werden müssen. Geprüft wurde sowohl die Veränderung der Lärmbelastung durch das Projekt wie die Gesamtbelastung (Vor- und Zusatzbelastung) in Relation zu umwelthygienischen Grenzwerten, einschließlich der für Kur- und Krankenanstalten. Durch diese Art der Prüfung sind sowohl gesundheitsgefährdende wie unzumutbar belästigende Pegel bzw. Pegelveränderungen auszuschließen. Dabei wurde sowohl auf die unterschiedliche Vorbelastung an Wochentagen und am Wochenende Rücksicht genommen als auch auf die bei 80 % Bahnanlieferung bzw. 100 % LKW Anlieferung relativ am stärksten betroffenen Anrainer. Die Ergebnisse wurden nicht nur unter Berücksichtigung österreichischer Grenz- und Richtwerte beurteilt, sondern auch nach den Environmental Health Criteria der Weltgesundheitsorganisation und den in der internationalen Literatur angegebenen Empfehlungen, die zum Teil auch in Richtlinien Seite 54 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
und Direktiven der EU Eingang gefunden haben. Municipality (Verwaltung) Oriszentpéter, Bürgermeisteramt der Stadt Szentgotthárd: Der Planfall mit 100 % LKW-Anlieferung wurde untersucht. Die Auswirkungen auf Verkehrssicherheit, Lärm- und Staubbelastung sind schon auf österreichischer Seite vernachlässigbar gering und werden auf ungarischer Seite noch geringer sein, da über Ungarn keine LKWAnlieferung erfolgen wird. Der Planfall mit 80 % Bahnanlieferung ist aus umwelthygienischer Sicht aber trotzdem anzustreben, weil damit die Emission klimawirksamer Gase und Luftschadstoffe für die Bevölkerung beidseits der Grenze minimiert wird. Voraussetzung dafür ist eine Begrenzung des Bahnlärms für Anrainer, die durch die im Projekt vorgesehenen Maßnahmen sichergestellt ist. Auch die Verkehrsunfallvorsorge ist aus medizinischer Sicht ausreichend. Unzumutbare Lärmbelästigungen durch einen zusätzlichen Eisenbahnzug sind weder auf dem Szentgotthárder Friedhof noch in den Wohngebieten zu erwarten. Lärmhygienische Grenzwerte für Krankenhäuser werden sicher eingehalten. Kinder und bahnpendelnde Schüler werden durch das Projekt aus umweltmedizinischer Sicht in keiner Weise beeinträchtigt. Soweit optische Störungen medizinisch relevant werden können, wurden sie auf Seite 52 dieses Gutachtens unter „Psychische Auswirkungen“ behandelt. Für die Anrainer auf ungarischer Seite sind diese Auswirkungen jedenfalls als vernachlässigbar gering und passager einzustufen. NGO HuMuSz.doc, Seite 88: Medizinisch beurteilt wurden sowohl die Veränderung wie das erreichte Gesamtausmaß der Luftschadstoff- und Lärmimmission, insbesondere an neuralgischen Punkten. NGO PRONAS, Verein Pro Natura St. Gotthard: Das Projekt sieht keinen Antransport per LKW von Ungarn her vor. Verschiedene Verkehrsträger und Routen wurden in den Szenarien berücksichtigt, wobei nach vorliegendem Gutachten auch bei den ungünstigsten Varianten keine gesundheitsgefährdenden Auswirkungen zu erwarten sind. Aus medizinischer Sicht wird das Vorhaben für die nächst der Bahn liegenden Anrainer (Hotel, Pensionen, Restaurants, ein Sozial- und Rehabilitationszentrum) keine nachteiligen Folgen haben. Bürgermeister der Stadt Szentgotthárd: Der Lärm aus allen projektbedingten Quellen wurde nachvollziehbar berechnet und medizinisch für Szentgotthárd (Tab. 12, 13) und andere bewohnte Gebiete beurteilt. Lärmhygienische Grenzwerte für Krankenhäuser werden sicher eingehalten und Besucher des Friedhofs sicher nicht unzumutbar belästigt werden. Der Planfall mit 0 % Bahnanteil wurde berechnet und ergab für Szentgotthárd keine Verschlechterung. Nach den Verkehrsprognosen ist keine Zunahme von Verkehrsunfällen durch das Projekt zu erwarten und in Szentgotthárd überhaupt auszuschließen, weil der LKW-Antransport nur über Österreich erfolgen wird. Schadstoffe: Ungarisches Umweltministerium: Laut UVP-St. ist die Feinstaub-Belastung (PM10) auch in der gegenwärtigen Situation in der Umgebung des Standortes der Investition sehr hoch. Die Tätigkeit der Reststoffverbrennungsanlage würde diese weiter erhöhen und damit das Überschreiten der PM10-Werte verursachen, und zwar sowohl in Hinblick auf die Grenzwerte der Emission als auch der Immission. Da die Anzahl der Todesfälle aufgrund von Erkrankungen der Lungen und der Atemwege der männlichen Bevölkerung des Kleinraumes Szentgotthárd ebenso wie die Sterbehäufigkeit wegen Tumorerkrankungen der Frauen im aktiven Alter beträchtlich über dem Landesdurchschnitt liegen, gibt dies besonderen Anlass für Bedenken. Richtig ist, dass für die Feinstaub-Belastung (PM10) großräumiger (bis Oberwart) ein Sanierungsbedarf besteht, wobei dem gegenwärtigen KFZ-Verkehr und der Holzheizung eine besondere Bedeutung zukommt. im Bereich Heiligenkreuz/Businesspark kam es zwar zu keinen unzulässigen Überschreitungen (2006 nur 3 und 2007 8 von 30 zulässigen Überschreitungen), aber bei bestimmten meteorologischen Situationen und hohen Emissionen der genannten Emittenten sowie Ferntransport von Ammonsulfat (gebildet aus Ammoniak der Landwirtschaft und SO2 von Industriebetrieben außerhalb Österreichs) und Ammonnitrat sind Seite 55 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
auch unzulässig häufige Überschreitungen des Tagesmittelwertes von PM10 nicht auszuschließen. Das Projekt RVH wird aber an diesen Situationen mit an Sicherheit grenzender Wahrscheinlichkeit keinen Anteil haben. Auf Grund der Geringfügigkeit der in der UVE angegebenen PM10-Zusatzbelastungen durch die RVH und den projektbedingten Verkehr war schon kein projektbedingt häufigeres Überschreiten des PM10-Grenzwertes für das Tagesmittel oder gar die Überschreitung des Zielwertes für das Jahresmittel anzunehmen. Trotzdem sehen zusätzliche Auflagen im UVP-Gutachten von Prof. Raupenstrauch (Begrenzung der PM10-Emission nach dem Stand der Technik) und dem vorliegenden Gutachten (Vorsorgeprinzip für schwellenlose Schadstoffe) eine weitere, über die UVE hinausgehende Reduktion der PM10-Emission der Anlage auf 5 mg pro m³ vor. Das Gesundheitsrisiko durch die verbleibende projektbedingte Feinstaub-Zusatzbelastung ist schon am Aufpunkt im Nordwesten der Anlage als gesundheitlich irrelevant einzustufen und in Szentgotthárd errechnet sich mit weniger als 20 % dieses Wertes eine völlig unbedenkliche Feinstaubbelastung durch das Projekt. Todesfälle aufgrund von Erkrankungen der Lungen und der Atemwege der männlichen Bevölkerung des Kleinraumes Szentgotthárd ebenso wie die Sterbehäufigkeit wegen Tumorerkrankungen der Frauen im aktiven Alter stehen mit der Istsituation der atmosphärischen Feinstaubbelastung in keiner kausalen Beziehung und werden sich durch das Vorhaben sicher nicht verändern. Ungarisches Umweltministerium: 8.) In Punkt 2.1.3. des Abschnittes III/J8 der UVP-St. wird festgestellt: „Der höchste Tagesmittelwert für PM10 (siehe Tabelle 2-9) wurde 2005/2006 mit einem Wert von 168 μg/m3 an der Messstelle Lafnitztal registriert. An der Messstelle Oberwart wurde 2006 der höchste Wert mit 149 μg/ m3 registriert. Der Grenzwert nach Immissionsschutzgesetz wurde an sämtlichen Messstellen regelmäßig überschritten (siehe Tabelle 2-12). Oberwart überschritt den auf ein Kalenderjahr bezogenen Grenzwert am häufigsten: 2003 und 2006 waren in 37 bzw. 38 Fällen, bis 2004 35 Überschreitungen und ab 2005 30 Überschreitungen erlaubt. In den anderen Jahren lagen die Überschreitungen unter der erlaubten Anzahl. An der Messstelle Lafnitztal ereigneten sich 2005/2006 (vom 01.06.2005 bis zum 06.05.2006) 46 Überschreitungen. Davon entfielen 35 auf 2006. Damit war die erlaubte Anzahl von 30 bereits im ersten Halbjahr 2006 überschritten. Dies zeigt, dass die Belastung durch aufsteigenden Staub der Standortumgebung auch in der gegenwärtigen Situation sehr hoch ist. Das ist im Zusammenhang mit der Brennanlage besonders bedenklich, weil an der Oberfläche des aufsteigenden Staubs auch andere gefährliche Stoffe (z.B. Schwermetalle, Dioxine) anhaften können. Neben der Gesamtfeinstaubbelastung wurden auch für toxische und karzinogene Komponenten Emissions- und Immissionsprognosen gerechnet, die gesundheitlich unbedenkliche Werte für lebenslange Exposition ergaben. Keines der emittierten Schwermetalle wird auch nur 1 % des strengsten Beurteilungskriteriums erreichen. Für die Summe aller toxischen Dioxine und Furane wird maximal 0,26 % des Zielwertes berechnet und in Szentgotthárd noch weniger. Ungarisches Umweltministerium: 42.) Im Interesse der Nachweisbarkeit der eventuellen Wirkung der geplanten Reststoffverbrennungsanlage auf die Luftqualität der Stadt Szentgotthárd führte das KvVM im Frühling und Sommer 2007 bzw. im Winter (in der Heizsaison) 2008 in 4 Etappen im hypothetisch angenommenen Wirkungsgebiet Messungen zum Basiszustand der Luftqualität durch. Im Verlauf der Messungen kam es zur Untersuchung der luftverschmutzenden Stoffe Fraktion PM10 des aufsteigenden Staubes, Schwefeldioxid, Stickstoffoxide (NOx, NO2, NO), Kohlenmonoxid, PAH, BTEX und Schwermetallen (Zink, Arsen, Cadmium, Blei, Nickel, Chrom, Kupfer). Die Untersuchung der luftverschmutzenden Stoffe, die Laborarbeiten erforderlich machen, ist gegenwärtig im Gange. Obwohl die Möglichkeit zur Bestimmung der Luftverschmutzung der Stadt bezogen auf alle Luftverschmutzungskomponenten erst nach der Zur-Verfügung-Stellung des Protokolls mit den offiziellen Messdaten bestehen wird, liegen für die Komponenten, die keiner weiteren Untersuchung bedürfen (SO2, NO2, CO, O3, PM10) Messdaten mit Informationscharakter vor, die zur Beurteilung der Luftqualität der Stadt Szentgotthárd verwendet werden können. (siehe Anlage).
Seite 56 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
43.) Die auf der Grundlage der durchgeführten Untersuchungen bemerkten Überschreitungen des in der gemeinsamen Verordnung von Umweltschutzministerium, Ministerium für das Gesundheitswesen und Ministerium für Landwirtschaft und Provinzentwicklung 14/2001. vom 09.05.2001 bestimmten Grenzwertes von PM10 50µg/m3 können nicht außer Acht gelassen werden. Aus Anlass der Untersuchung im Herbst 2007 (21.November bis 04.Dezember) waren in Bezug auf aufsteigenden Staub 6 Tage verschmutzt, davon 2 Tage stark verschmutzt. Der Wert für den Zustand „stark verschmutzt“ lag nahe dem Doppelten bzw. erreichte das Doppelte des Grenzwertes. Soweit die Luftqualität von Szentgotthárd auf Basis der vorliegenden Messungen beurteilt werden kann, wird dies im UVP-Gutachten von Frau Mag. Scheicher durchgeführt. Alle bisherigen Messreihen sprechen für eine großräumige Belastungssituation, die durch lokale Emittenten relativ gering beeinflusst ist. Die Inbetriebnahme der RVH wird an dieser Belastungssituation nichts ändern (siehe oben). Das gilt auch für alle hier genannten Luftschadstoffe. Wegen der Kombinationswirkung von Feinstaub und NO2 wurde für ersteres ein noch strengerer Emissionsgrenzwert als bei vergleichbaren Anlagen in Österreich und für letzteres die Einhaltung des Irrelevanzkriteriums auch in Bezug auf den ab 2012 geltenden Grenzwert für das Jahresmittel gefordert, der deutlich strenger ist als der Zielwert der Air Quality Guidelines der Weltgesundheitsorganisation. Bürgermeister der Stadt Szentgotthárd: Das jährlich mehrmalige Überschreiten des Grenzwertes von 50 µg/m³ für das Tagesmittel von PM10 wird praktisch in allen Städten der Region beobachtet und ist mit Gesundheitsgefährdungen verbunden. Das Projekt wird diese Situation nicht verschlechtern und könnte sie sogar verbessern (z.B. durch Abwärmenutzung für Raumheizungen, die dzt. noch mit festen Brennstoffen betrieben werden). Aus den in der UVE-Ergänzung vom 2. 4. 2008 dargestellten Isolinien der Schadstoffbelastungen ist deutlich erkennbar dass Szentgotthárd kaum von Abgasen der RVH und anderer Projekte, die bereits im Bau oder bewilligt sind, betroffen sein wird. Selbst bei relativ stärker betroffenen Gebieten auf österreichischer Seite kann auf Grund der Geringfügigkeit der Belastung ein Gesundheitsrisiko sicher ausgeschlossen werden. Das gilt auch für die genannten Schwermetalle, Dioxine und Furane. NGO HuMuSz.doc, Seite 32: Wie oben und in dem vorliegenden Gutachten ausgeführt, wird die gegenwärtige PM10-Belastung durch das Projekt nicht verschlechtert werden, denn sonst wäre das Projekt auch in Österreich nach den geltenden Bestimmungen und Irrelevanzkriterien nicht genehmigungsfähig. NGO HuMuSz.doc, Seite 35: Für Ungarn und Österreich sind die Grenzwerte der Europäischen Union verbindlich und wurden der UVE und diesem Gutachten zugrunde gelegt. Die Leitwerte der WHO sind nicht verbindlich, wurden aber im vorliegenden Gutachten trotzdem berücksichtigt. Für NO2 gibt die WHO mit 40 µg/m³ im Jahresmittel weniger strenge Werte an als der diesem Gutachten zugrunde liegende österreichische Grenzwert von 30 µg/m³. Für PM10 (PM2.5) gibt die WHO folgende Zielwerte (in µg/m³) für das Jahresmittel an: Interim target 1: 70 (35), interim target 2: 50 (25), interim target 3: 30 (15), Air Quality Guideline: 20 (10). Für das Tagesmittel werden folgende Zielwerte für PM10 (PM2.5) angegeben: interim target 1: 150 (75), interim target 2: 100 (50), interim target 3: 75 (37.5), Air Quality Guideline: 50 (25). Dem Vorsorgeprinzip wurde im vorliegenden Gutachten voll entsprochen, indem die Reduktion der PM10-Emission - trotz ihrer relativen Geringfügigkeit - nach dem Stand der Technik verlangt wurde. Die PM10-Emission wird auch überwacht werden. Als worst case kann angenommen werden, dass PM10 nicht nur zu 50 % aus PM2.5 besteht, wie es die WHO annimmt, sondern zu 100 %. Trotzdem würde die Emission der RVH keinen messtechnisch erfassbaren oder gesundheitlich relevanten Beitrag zur Immission von PM2.5 liefern. NGO PRONAS, Verein Pro Natura St.PRONAS.doc: Die „Air Quality Guidelines” der WHO geben Zielwerte an, von denen Sie richtig feststellen, dass sie dzt. kaum in einer Stadt erreichbar sind. Primär maßgeblich waren daher auch die EU-Grenzwerte für PM10, von denen vor allem der Tagesmittelwert so streng ist, dass eine bestimmte Anzahl von Überschreitungen von der EU zugelassen werden musste. Der von der EU genannte Grenzwert für das Seite 57 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
Jahresmittel von PM2.5 von 25 µg/m³ wurde in diesem Gutachten nicht verwendet, weil er meines Erachtens zu wenig streng ist und weil seine Überwachung erst in wenigen Städten an vereinzelten Messstationen begonnen wurde und für das Untersuchungsgebiet keine diesbezügliche Datengrundlage vorliegt. Auch bei der worst case Annahme, dass PM10 nicht nur zu 50 % aus PM2.5 besteht, wie es die WHO annimmt, sondern zu 100 %, würde die Emission der RVH keinen messtechnisch erfassbaren oder gesundheitlich relevanten Beitrag zur Immission von PM2.5 liefern. NGO HuMuSz.doc, Seite 124: Die meisten PCDD/PCDF und Schwermetalle haben Wirkschwellen. Selbst bei 2,3,7,8-TCDD sind die Wirkungen über die rezeptorvermittelte Toxizität und epigenetische (promovierende) Effekte erklärbar, für die Wirkungsschwellen anzunehmen sind. Nur für genotoxische Substanzen fehlen Wirkungsschwellen. Der Ausschluss einer relevanten Gesundheitsgefährdung ist bei Schadstoffen ohne Wirkungsschwellen nur durch Vergleich mit akzeptierten Risken des täglichen Lebens oder anderen willkürlich festgelegten Schwellen möglich. Über die Wirkung von Dioxinen liegen sowohl experimentelle Studien vor, die reproduzierbare und kausale Wirkungsbeziehungen sicherstellen, als auch epidemiologische Studien, die Kombinationswirkungen und Spätfolgen erfassen. Krebsfördernde Wirkungen wurden von der International Agency for Research on Cancer (IARC) zusammengefasst, die (im Gegensatz zur "British Society of Ecological Medicine") eine wissenschaftlich anerkannte Institution ist. Der zitierte Bericht ”The Health Effects of Waste Incinerators” wurde von keiner wissenschaftlichen Zeitschrift mit Peer Review zur Veröffentlichung angenommen und auch in Großbritannien kritisiert (http://www.ecomed.org.uk/content/IncineratorSurrey.pdf): The study makes the common mistake of identifying incinerators as a significant source of emissions of fineparticulate matter, dioxins and furans, volatile organic compounds and metals. In fact, incinerators do not make a significant contribution to emissions of these substances. This means that, while the report may make valid comments about the risks to health associated with exposure to these substances, the conclusion should be to consider what needs to be done to deal with the main sources of these emissions. For example, emissions of PM10 from MSW incineration are approximately 100 tonnes per year, compared to 22,000 tonnes per year from electricity generation [Department for Environment, Food and Rural Affairs, “Review of Environmental and Health Effects of Waste Management: Municipal Solid Waste and Similar Wastes”]. Emissions of finer particles (e.g. PM2.5 and PM1) and secondary particles would be expected to be in a similar proportion. If it is right to be concerned about fine particulate matter, then attention needs to be paid to controlling emissions from electricity generation, road transport, agriculture and domestic sources. No discernible benefit would be gained by any policy change relating to waste incineration, because the source is simply too small to be significant. Similarly, incineration of MSW is estimated to result in emissions of 19 tonnes per year of volatile organic compounds, compared to 408,000 tonnes per year from road traffic, and 36,000 tonnes per year from domestic sources. And for dioxins and furans, MSW incineration is estimated to result in emissions of 1.9 grams per year, well below 1% of the UK total of approximately 360 grams per year.1 Again, if it is right to be concerned about exposure to organic chemicals, and dioxins, then action should be taken to deal with emissions from road traffic and domestic sources. Any change to emissions from waste incinerators will have no discernible effect on public exposure to VOCs or dioxins and furans. This conclusion is consistent with the report’s findings that health outcomes such as cancer are increasing. This increase in the incidence of cancer has coincided with a general decrease in emissions of substances such as dioxins and furans from waste incineration in recent years. This doesn’t prove that incinerators have no influence on cancer, but does suggest that we need to look elsewhere to identify the causes of the increase in cancer incidence reported in the study. Linked to this fundamental problem with the study is the lack of proper reference in the report to the dose of pollutants resulting from waste incineration emissions. For example, the report states “As incinerators are effectively particulate generators and produce predominately the smaller particulates that have the biggest effect on mortality it is clear that incinerators have considerable lethal potential” (page 11). The study repeatedly discusses emissions from incineration in this way, with no reference to dose, in a way which would not be expected of a responsible medical body. Vehicle exhaust emissions emit more than one hundred times as much particulate matter as waste incineration facilities, predominantly the smaller particles, and deliver a higher dose because emissions tend to take place at ground level, closer to where people are located. Proper consideration of dose would lead to very different conclusions to those drawn in the report. As noted above, the study refers to some alternatives to waste incineration (Section 8). While it is important to consider alternatives to incineration (waste reduction; increased recycling; alternative treatment and disposal
Seite 58 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
techniques), it is also important to be aware of the potential environmental effects of these alternatives. Considering the options discussed in the report in turn: · Mechanical Biological Treatment (MBT) requires waste to be shredded, which is subject to reliability problems. It is incorrect to say that MBT is “virtually pollution free.” Dust and micro-organisms can be generated during the pre-treatment of waste, and no ready controls are available for these emissions, in the way that they are available with a waste incinerator. These emissions can be enhanced during the composting process, depending on the controls applied. · Gasification/vitrification processes such as the Thermoselect process are subject to reliability problems, and come with a high energy cost. Burning syngas generates combustion products such as oxides of nitrogen and dioxins and furans. The measured emissions concentrations of dioxins and furans from the Thermoselect process reported on the company’s website are 0.005 – 0.01 ng/Nm3. This is similar to the levels achieved by modern waste incinerators. · Recycling brings benefits in terms of reductions in the use of natural resources, but can also have impacts on worker health and the use of resources such as energy and water in reprocessing. The benefits and drawbacks of MBT, gasification, recycling and incineration need to be considered in a fair way alongside those of other waste management options, and the report fails to do this.
Österreichische Studien haben nachgewiesen, dass moderne Müllverbrennungsanlagen weniger Dioxine emittieren, als ihnen aus der Umgebungsluft mit Hausbrand, etc. zugeführt werden. In der Abluft der RVH werden projektspezifische Dioxine viel verlässlicher kontrolliert als in Eiern von Freilandhühnern. Trotz der umfassenden Abgasanalytik wird aber auch ein Biomonitoring an Indikatorpflanzen als Qualitätskontrolle für Agrarprodukte durchgeführt. Durch die kontinuierliche Kontrolle der Emissionen und Immissionen sowie das ergänzende Biomonitoring kann eine Kontamination der Nahrungskette und des Menschen mit Sicherheit ausgeschlossen werden. Databridge Gutachten, Ferenc Nagy: Die vorliegenden Ausbreitungsrechnungen reichen zur Beurteilung der Transmission aller emittierten Schadstoffe und der Wirkung ihrer Immissionen aus. Eine Gesundheitsgefährdung von Anrainern durch Schwebestaub, Depositionsstaub und Kumulationsgiften wie Halogenkohlenwasserstoffen (PCDD/F) ist auf Grund der Ergebnisse auszuschließen. Nahrungskette: Municipality (Verwaltung) Oriszentpéter, Bürgermeisteramt der Stadt Szentgotthárd: Die Produktion von Biolebensmitteln in der Region Őrség und Vend, mit Obst, Gemüse (z.B. Kürbiskerne), Getreide, Milchprodukten, Trauben, Wein, Tierfutter und Nutztieren wird durch das Projekt in keiner Weise beeinträchtigt, da Kumulationsgifte wie Schwermetalle in so geringen Konzentrationen emittiert werden, dass sie keine messbare Kontamination der Nahrungskette verursachen können. Als Beweissicherung werden Emissionen, Immissionen und Indikatorpflanzen kontrolliert. Stadtschriftführer der Stadt Őriszentpéter: In Őriszentpéter und Umgebung (Naturpark Őrség und Landwirtschaft) wird es ganz sicher zu keiner messbaren Kontamination von Futter- und Lebensmitteln durch die RVH kommen, sodass dort auch die Produktion von landwirtschaftlichen Bioprodukten durch das Projekt nicht gefährdet ist. NGO HuMuSz.doc, Seite 102: Hier scheint es sich um einen Übersetzungsfehler zu handeln. Richtig heißt es im Original: „Es ist auch künftig nicht auszuschließen, dass Schwermetalle durch Oberflächenbelastung in erhöhten Mengen in Pflanzen und in die Nahrungskette gelangen.” NGO HuMuSz.doc, Seite 103: Der schwerste Störfall ist ein Flächenbrand im Reststofflager, der aber durch mehrfache Sicherheitseinrichtungen verhindert wird. Wenn dieses unwahrscheinliche Ereignis trotz aller Sicherheitsvorkehrungen doch einmal eintreten sollte, könnten dabei - wie bei jedem Brandereignis - bis zur Löschung auch PCDD/F freigesetzt werden. Diese Belastung hätte aber für die Anrainer auf Grund ihrer Kurzfristigkeit keine gesundheitliche Bedeutung. Das Biomonitoring könnte prinzipiell auch nach einem Brandereignis feststellen, ob eine Ernte kontaminiert wurde. Aber auch bei plötzlicher Freisetzung einer
Seite 59 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
Gutachten Umweltmedizin
PCDD/F-Menge, die der (niedrigen) jährlichen Gesamtemission der RVH entspricht, wäre die Kontamination zu gering, um messbar zu sein. NGO HuMuSz.doc, Seite 124: Die französische Studie fand u.a. eine Häufung von Weichteilsarkomen um eine Müllverbrennungsanlage, die 16,3 ng TCDD/F pro m³ emittierte (http://aje.oxfordjournals.org/cgi/content/full/152/1/13), mit Bodenkontaminationen bis 28 pg/g, aber ein vermindertes Brustkrebsrisiko (http://www.medscape.com/viewarticle/571766_2). Die Krebsfälle um die alte Müllverbrennungsanlage in Besançon konnten in keinen kausalen Zusammenhang gebracht werden, halfen aber mit, Müllverbrennungsanlagen in Frankreich zu modernisieren. Zwischen 1998 und 2005 wurden in Frankreich 170 alte Müllverbrennungsanlagen geschlossen, die nicht mehr die Hygieneanforderungen erfüllten. Heute werden auch in Frankreich bei Anrainern moderner Müllverbrennungsanlagen keine erhöhten PCDD/F und Schwermetalle im Blut gemessen. Der Bericht der "British Society of Ecological Medicine" wurde auf Seite 58-59 bereits kommentiert. Eine messbare Anreicherung von Halogenkohlenwasserstoffen und Schwermetallen in der Nahrungskette und im Menschen ist durch die RVH nicht zu befürchten, weil die emittierten Konzentrationen um Größenordnungen geringer sein werden als die des Hausbrandes.
Sonstige Belastungen Ungarisches Umweltministerium: 36): Man ist um ein Einfügen der Reststoffverbrennungsanlage in die Landschaft mit den möglichen Mitteln bestrebt. Es muss jedoch erwähnt werden, dass es sich nicht bloß um ein einfaches Gebäude handelt, sondern um eine Reststoffverbrennungsanlage, deren Wirkung auf Landschaft nicht an der Spitze des Schornsteines zu Ende ist. Der Anblick des emittierten Rauchgases erhöht die Wirkung um Größenordnungen sowohl in vertikaler als auch in horizontalem Sinne. Weiterhin können auch die auf den Menschen ausgeübten sonstigen dauerhaften Wirkungen (auf die Psyche usw.) nicht außer Acht gelassen werden. Ohne deren Bewertung lassen sich die wahren Wirkungen auf die Landschaft nicht eindeutig feststellen. Die optische Störung ist in höher gelegenen Siedlungsgebieten, die nicht durch Vegetation abschirmbar sind, relativ am größten, aber für sich allein nicht in der Lage, die Gesundheit der Anrainer zu beeinträchtigen. Neben den vom SV für Landschaftsschutz behandelten Ausgleichsmaßnahmen sind Vorkehrungen zur Vermeidung von Toxikopiereaktionen zu treffen. Eine dauerhafte und unzumutbare Störung des Wohlbefindens ist aber aus humanmedizinischer Sicht an keinem der betroffenen Wohnstandorte zu erwarten. Das von Prof. Kofler entwickelte Toxikopiemodell (Umweltängste, Toxikopie - Mechanismen, komplexes evolutionäres Coping-Modell und die Notwendigkeit neuartiger Auflagen für genehmigungspflichtige Anlagen. In: Aurand et al.: Umweltbelastung und Ängste. Westdeutscher Verlag GmbH, Opladen 1993) beschreibt körperliche Reaktionen, die ohne relevante Immissionen auftreten und ausschließlich von der subjektiven Bedrohung abhängig sind. Es ist ein Schutzmechanismus, der wirksam wird, wenn die Bedrohung (ohne Anwesenheit einer Noxe) plausibel erscheint. Zur Behandlung und Vorbeugung von Toxikopien sollten nach Kofler folgende Punkte berücksichtigt werden, die neben der Bevölkerungsinformation auch eines Handlungsbedarfes seitens der Anlagebetreiber und Gesetzgeber bedürfen: In Bezug auf Bevölkerung: -
Symptomatisch (Nebenwirkungen vermeiden).
-
Allgemeinen Informationsstand abklären.
-
Bedeutungsunterschiede von Grenzwerten für Öffentlichkeit, Arbeitsplatz und Individuum erklären. Seite 60 von 61
Reststoffverwertungsanlage Heiligenkreuz
-
Gutachten Umweltmedizin
Klarstellen, dass Präventivmechanismen wie Toxikopie keine Geisteskrankheiten sind.
In Bezug auf Betrieb und Gesetzgeber: -
Neuesten Stand der Technologie verwenden.
-
Alle potentiellen Emissionen limitieren.
-
Überprüfung von Emissions-, Immissions- und anderen relevanten Bedingungen sicherstellen (z.B. permanente Aufzeichnung).
-
Originalaufzeichnungen zugänglich machen.
-
Black-Box-Situation vermeiden.
-
Überprüfbarkeit der Aussagen (aller Experten) sicherstellen.
-
Feedback-Mechanismen einrichten (Informationsmöglichkeit).
-
Literatur zugänglich machen.
-
Rechtzeitige Information, bevor eine technische Veränderung, ein neuer Anlagenteil usw. behördlich genehmigt werden soll.
Um möglichen Toxikopiereaktionen vorzubeugen, wird es notwendig sein, unbegründete Ängste zu beseitigen, indem Experten, Behörde und verantwortungsbewusste Medien den Informationsstand der Bevölkerung über Wirkungen (auch unsichtbarer und daher stärker als Bedrohung erlebter) Immissionen heben. Die Wissensvermittlung durch die Gesundheitsbehörde sollte dabei in Zusammenarbeit mit der lokalen Ärzteschaft erfolgen. Wenn diese Zusammenarbeit erfolgreich ist, wird es beim gesunden, normalempfindenden Menschen nicht zu Toxikopiereaktionen kommen. Die optische Störung allein bedeutet jedenfalls kein Gesundheitsrisiko und wird auch keine nachhaltige Störung des Wohlbefindens in einem unzumutbaren Ausmaß auslösen. Aus medizinischer Sicht können zusammenfassend folgende Antworten gegeben werden: •
Das Leben und die Gesundheit der Nachbarn werden durch die von der Anlage ausgehende optische Störung nicht beeinträchtigt werden.
•
Die vorgesehenen Maßnahmen zur Verminderung der Beeinträchtigung des Wohlbefindens durch optische Störungen sind aus humanmedizinischer Sicht ausreichend, um unzumutbare, dauerhafte Störungen des Wohlbefindens zu verhindern.
Weitere Ausgleichsmaßnahmen sind aus medizinischer Sicht nicht erforderlich. Verwaltung der Stadt Őriszentpéter und Bürgermeisteramt der Stadt Szentgotthárd: Vom Anblick eines Zuges sind keine gesundheitlichen Auswirkungen zu erwarten, auch nicht für Kinder. Der Anblick der RVH wird nach den vorliegenden Visualisierungen nicht „monumental“ sein. Von Szentgotthárd aus, dem Thermalbad und der Region Őrség und Vend aus sind keine Toxikopiereaktionen zu erwarten, wenn die oben genannten Vorkehrungen getroffen werden, zu denen die Projektwerber das ihre beitragen.
Wien, 2008-06-10
o.Univ.-Prof. Dr. Manfred Neuberger
Seite 61 von 61