Heiligenkreuzi RVH hulladékhasznosító berendezés
III / J. Környezeti összeférhetıségi nyilatkozat (UVE)
J.8 Szakterület: levegı és klíma, immissziók
1. revízió, 2007.12.10.
Szerzı: Mag. Werner Knauder
RVH Reststoffverwertungs GmbH Europaközúti 1 7561 Heiligenkreuz im Lafnitztal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
TARTALOMJEGYZÉK 1
Általános ismertetı.................................................................................................................5 1.1
A feladat meghatározása .............................................................................................5
1.2
Módszertan ......................................................................................................................7
1.2.1 Az immissziós koncentrációk kiszámítása ...................................................................7 1.2.2 Szagkoncentrációk kiszámítása ..................................................................................9 1.2.3 A depozíció megállapítása .........................................................................................9 1.2.4 Az NO2-koncentrációk becslése ...............................................................................11 1.2.5 Az összes terhelés megállapítása..............................................................................12
2
1.3
Vizsgálati terület ............................................................................................................12
1.4
Határértékek, irányértékek ..........................................................................................15
A tényleges állapot leírása..................................................................................................21 2.1
A mért immissziós koncentrációk analízise ................................................................23
2.1.1 Maximális félórás középértékek, összeggyakoriságok ...........................................24 2.1.2 97,5-percentilek ...........................................................................................................30 2.1.3 Maximális napi középértékek és nyolcórás középértékek ....................................31 2.1.4 Éves középértékek.......................................................................................................35 2.1.5 Közepes napi menetek...............................................................................................38 2.1.6 Széliránytól függı középértékek ...............................................................................42 2.1.7 Szélsebességtıl függı középértékek........................................................................47 2.1.8 Hımérsékletfüggı középértékek ..............................................................................51 2.1.9 Terjedési osztálytól függı középértékek ..................................................................53 2.2
Meteorológiai viszonyok...............................................................................................56
2.2.1 Szélirány és szélsebesség ............................................................................................56 2.2.2 Terjedési osztályok .......................................................................................................73 2.2.3 Sugárzási mérleg, globális sugárzás..........................................................................75 2.2.4 Levegıhımérséklet, relatív páratartalom ...............................................................76 2.2.5 Csapadék.....................................................................................................................78 3
Fıbb pozitív és negatív hatások.........................................................................................79 3.1
1. revízió
Üzemelési fázis ...............................................................................................................79
3/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.1.1 Emissziók........................................................................................................................79 3.1.2 Az RVH járulékos terhelése .........................................................................................85 3.1.3 A projekttel kapcsolatos forgalom járulékos terhelése..........................................99 3.1.4 Az RVH és a projekttel kapcsolatos forgalom járulékos terhelése......................105 3.1.5 A 2011-es nulla-változat járulékos terhelése..........................................................106 3.1.6 Összes terhelés ...........................................................................................................107 3.1.7 Szagterhelés ...............................................................................................................111 3.2.
Beruházási szakasz.......................................................................................................113
3.2.1. Káros anyag kibocsátás.........................................................................................113 3.2.2 Többletterhelés........................................................................................................115 3.2.3 Összterhelés..............................................................................................................122 3.3
Üzemzavarok ...............................................................................................................124
3.3.1 Tőzeset a maradék anyagok raktárában..............................................................124 3.3.2 Ammóniavíz kiömlése.............................................................................................127 3.4
Klimatikus kihatások ....................................................................................................127
3.4.2 További szakirodalmi források ...............................................................................129 3.4.3 Összefoglalás ...........................................................................................................130 4
A kihatások elkerülésére és csökkentésére alkalmas intézkedések leírása................131
5
Javaslatok az adatok biztosítására és ellenırzésre .......................................................131
A helyszíni méréseket tovább kell folytatni..................................................................................131 6
Esetleges nehézségek leírása ...........................................................................................131
7
Összefoglaló állásfoglalás .................................................................................................132
8
Táblázatok-, ábrák- és térképek jegyzéke ......................................................................135
1. revízió
4/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
1
Általános ismertetı
1.1
A feladat meghatározása
Levegı és klíma szakterület
Az RVH Reststoffverwertungs GmbH megbízta a Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézetet (Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik, ZAMG), hogy környezeti összeférhetıségi nyilatkozat (UVE) keretében, a Környezeti összeférhetıség vizsgálatáról szóló törvény (UVP) 3. § (1) alapján (Szövetségi Törvénytár 697/1993 a jelenleg érvényes változatban) dolgozza ki az „RVH“ pályázati projekthez a „levegı és klíma, immissziók“ szakterületet. Az RVH Reststoffverwertungs GmbH a határokon átívelı Heiligenkreuz – Szentgotthárd üzleti parkban (a továbbiakban BPH) egy elıkészített hulladékok (maradékok) termikus hasznosítására szolgáló 99 MW tüzelıanyag-hıteljesítményő örvényágyas kazánberendezést (a továbbiakban röviden RVH) tervez. A berendezés fı célja hulladékokból történı energiatermelés a Lenzing Fibers GmbH szálasanyaggyártásához. Az ezen túlmenıen rendelkezésre álló hı felajánlható és leszállítható az üzleti park további üzemei számára. Alapvetıen magyar üzemek távhıvel történı ellátásához is adott a lehetıség és a szándék. Az energiaátalakítás az RVH-ban erı-hı csatolással (KWK) történik. A tervezett RVH berendezés alapvetıen a következı berendezésrészekbıl áll: Tüzelıanyag-átvétel •
Fı beszállító csarnok
•
Beszállító csarnok tehergépkocsik számára
•
Bálaraktár
•
Elıkészítés
•
Hulladékraktár
•
Szállítóhíd
•
Üzemi és szociális helyiségek
Örvényágyas berendezés •
Égethetı porok silója
•
Derítıiszap- és rácsszemét átvétele
•
Örvényágyas kazán
•
Reaktor
•
Szövetszőrı
•
DeNOx berendezés
1. revízió
5/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz •
Kémények
•
Segédkazán
•
Gépház
•
Levegıkondenzátor
•
Adszorbeáló silók
•
Durva- és finomhamu-silók
•
Trafó
•
Elektromos és mérı-, vezérlı-, szabályozóhelyiségek
Levegı és klíma szakterület
Külsı berendezések •
Irodarész
•
Behajtási területek és közlekedési utak
•
Portaépületek és mérlegek
•
Üzemi tőzoltóság épülete
•
Tó- és zöldlétesítmények
•
Főtıolaj-, dízelolajraktár és üzemanyagtöltı állomás
•
Energia- és közmővezetékek
•
Csatlakozó vasút bıvítése
•
Zajvédı fal az északkeleti vágányív mentén
Harmadik fél által hozandó intézkedések: Olyan intézkedések, amelyek térbeli és tárgybeli összefüggésben állnak a tervezett berendezéssel és környezeti hatásaik tekintetében figyelembe veendık a tárgybeli szakanyaghoz, de nem tárgyai az ajánlatnak, hanem harmadik fél készíti el azokat: •
Földkábel 20 kV, az USPW Eltendorf-tól az RVH-ig (BEWAG Netz GmbH által)
•
DN 150 és DN 300 földgázvezetékek létesítése (BEGAS AG által)
Az örvényágyas kazán az elıkészített hulladékokat (maradékokat) a 2002-es Hulladékgazdálkodási törvény 1. § céljainak és alapelveinek megfelelıen termikusan hasznosítja. A termikus 1. revízió
6/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
hulladékhasznosítás iránti igény Ausztriában fennáll, így a heiligenkreuzi termikus hulladékhasznosító berendezés kapacitására szükség van. Elıkészítetlen maradványhulladék égetése, valamint veszélyes hulladékok átvétele nincs elıirányozva. A termikusan hasznosítandó hulladékok beszállítása fıleg vasúton történik. A szállítás a szagterhelés és a környezetszennyezés kizárása érdekében zárt konténerekben, ill. zárt felépítményben, vagy megfelelı burkolattal ellátva (mind vasúton, mind tehergépkocsival) történik. A tehergépkocsi-szállítmányok átvétele és regisztrálása munkanapokon 6 – 22 óraí között (szombaton 6 14 óra között) történik. A környezet védelme érdekében a tehergépkocsi-szállítmányokra vonatkozóan szerzıdésben van elıírva a minimum EURO 4-es követelmény. A tervezett örvényágyas tüzelés tüzelıanyagának hıteljesítménye maximum 99 MW. Túlnyomórészt elıkészített települési hulladékok kerülnek termikus hasznosításra. A rendelkezésre álló legjobb technikán alapuló többfokozatú, szennyvízmentes füstgáztisztító betartja, ill. túlteljesíti a hulladékégetésrıl szóló 2000/76 számú EU-irányelv, ill. a részben még szigorúbb osztrák Hulladékégetési rendelet (AVV) összes emissziós határértékét. A heiligenkreuzi RVH hulladékhasznosító berendezés következtében felértékelıdik a gyártási és gazdálkodási helyszín: a berendezés tartósan kedvezı költségő és környezetbarát áram- és hıszolgáltatást biztosít a BPH üzemei, különösen a Lenzing Fibers GmbH számára és ezzel jelentısen hozzájárul a helyszín biztonságához. A berendezés építési ideje a terv szerint két év. Az elsı teljes üzemév 2011. A berendezés használati idıtartama legalább 50 évre van méretezve. A hulladékhasznosító berendezést, valamint a fent említett mellékberendezéseket és infrastrukturális kapcsolatokat magába foglaló terv a 2000-es Környezeti összeférhetıség vizsgálatáról szóló törvény (UVP-G 2000) szerint engedélyköteles. Az UVP-G 2000 5. § 1. bekezdése szerint a projektpályázónak az engedélyezés iránti kérelemmel és a közigazgatási elıírások szerint a terv engedélyezéséhez szükséges dokumentációval együtt egy, az UVP-G 2000 6. § 1. bekezdésében meghatározott tartalmú környezeti összeférhetıségi nyilatkozatot (röviden UVE) is be kell nyújtania a hatóságnak. A tárgybeli "Levegı és klíma, immissziók" szakanyag ezen környezeti összeférhetıségi nyilatkozat részét képezi. A terv környezeti összeférhetısége a „levegı és klíma, immissziók“ szakterület keretében az UVP-G követelményei szerint kerül megvizsgálásra. A szakmai jelentés feladata a tervezett berendezés által a káros anyag-kibocsátó környezetének immissziós helyzetére és meteorológiai viszonyaira gyakorolt hatások bemutatása. Ennek érdekében elemezni kell a tényleges állapotot és ki kell számítani a tervezett berendezés járulékos terhelését, hogy ebbıl értékelni lehessen a teljes terhelést.
1.2
Módszertan
1.2.1 Az immissziós koncentrációk kiszámítása A számítások a CERC-tıl (Cambridge Environmental Research Consultants Ltd) beszerzett Gauss-féle ADMS 3, ill. ADMS Roads (McHugh et al.; 1997) terjedési modellel történnek. Az ADMS (Atmospheric Dispersion Modelling System) egy, a káros anyag-koncentrációk kiszámítására szolgáló fejlett háromdimenziós Gauss-féle terjedési modell. Ennek során a legkülönfélébb emissziós források (pont-, felületi, térfogat- és vonali források) vehetık figyelembe, és különbözı meteorológiai input adatok (statisztikai feldolgozáshoz vagy idısorként) használhatók fel.
1. revízió
7/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A meteorológiai input-paraméterek: szélirány, szélsebesség, hımérséklet, relatív páratartalom és terjedési osztály, ill. a Monin-Obukhov hossz alapján kiszámítottuk egy 7,5 km-szer 7,5 km mérető, 100 m rácstávolságú számítási terület immissziós koncentrációit. A meteorológiai input-paraméterek idısorai Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyre vonatkoznak; kezdetük 2006.09.11., befejezésük 2007.09.15. A topográfiai adottságokat figyelembe vettük. A projekttel kapcsolatos forgalom kiszámításához kisebb, 1000 m-szer 1000 m-es, ill. 600 m-szer 600 m-es, 10 m rácstávolságú számítási területet választottunk. A számítási területek az 1-1 ábrán láthatók. A maximális félórás középértékek, a 97,5-percentilek, a maximális napi középértékek és az éves középértékek kerülnek kiértékelésre. Az eredményeket grafikusan, immissziós mezıkként és táblázatos formában, a maximumra és a kiválasztott vizsgálati pontokra (Heiligenkreuz és Lenzing AG) vonatkozóan ábrázoljuk.
1-1 ábra: A káros anyag-kibocsátó és a számítási terület helyszínrajza. ● ... A projekt helyszíne ● ... Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely. □ ... A projekttel kapcsolatos forgalom számítási területe. 1. revízió
8/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1.2.2 Szagkoncentrációk kiszámítása A szagkoncentrációk kiszámítása az AODM (Austrian Odour Dispersion Model) segítségével történt. Az AODM-ben használt terjedési modell az ÖNORM M 9440 (1992/96) Gauss-féle terjedési modelljén alapul. Az orografikusan módosított területhez ez a modell lett Kolb (1981) után adaptálva. A modellt sík területhez a nemzetközi adatkészletek alapján, komplex területhez pedig a trbovljei kalorikus erımő (Szlovénia) adatkészlete alapján evaluáltuk (Pechinger et al., 1995 és 1997, Kaiser et al., 2005) Az osztrák Gauss-modell félórás középértékeket ad. Az ember általi szagrecepciónál nem a szagkoncentrációk félórás középértékeinek, hanem a rövid ideig – néhány másodpercre – fellépı csúcsértékeknek van jelentıségük. A csúcstól-középértékig („peak-to-mean“) viszonyok paraméterezése az AODM-ben, a meteorológiai feltételek függvényében (Schauberger et al., 2000) történik, így egyszerőbb, de jobban elterjedt megközelítést (pl. 4-es faktor az AUSTAL 2000G-ben; Janicke et al., 2004) eredményez. A peak-to-mean viszony, tehát a koncentrációs középérték viszonya egy elıírt integrációs intervallumban a csúcsértékekhez képest, matematikailag a következıképpen írható le (Smith, 1973):
t = m C m t p Cp
u
A Cm a közepes koncentráció tm integrációs idı alatt (pl. félórás középérték), a Cp a pillanatnyi érték tp integrációs idı alatt, pl. egyenkénti lélegzetvételek (5 másodperc). Az u kitevı a légköri stabilitástól (terjedési osztályok) függ. Az így kapott peak-to-mean viszonyok az emissziós forrás közelében érvényesek. Ezek az értékek a forrástól való távolság növekedésével a légkör turbulens keveredése következtében csökkennek. Az AODM jelenlegi verziójában ez a csökkenés Mylne és Mason (1991) tétele szerint egy, a szélsebességtıl és a terjedési osztálytól függı exponenciális lecsengési funkció segítségével paraméterezhetı. A részletek megtalálhatók: Schauberger et al. (2000).
1.2.3 A depozíció megállapítása A teljes depozíció (D) Zanetti (1990) szerint a száraz depozícióból (Dt) és a nedves depozícióból (Dn), tevıdik össze és az alábbi, egyszerő módon becsülhetı meg: D = Dt + Dt
Dn = w * P * C1
D ... teljes depozíció
Dt = vd * C2
Dn ... nedves depozíció Dt ... száraz depozíció w ... washout ratio 2
2
P ... csapadék (kg/m , l/m , mm) vd ... depozíciós sebesség (cm/s) C1 ... immissziós koncentráció (kg/kg) 3
C2 ... immissziós koncentráció (kg/m )
1. revízió
9/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Száraz depozíció alatt a káros anyagok felszínre, ill. talajra történı lerakódása értendı, amikor a füstgázfelhı eléri a talajt, ill. a felszínt. Értékét a C immissziós koncentráció (éves középérték) és a vd depozíciós sebesség szorzata adja meg. A depozíciós sebesség többek között a talajminıségtıl, a káros anyagok fizikai tulajdonságaitól (pl. részecskék elektrosztatikus feltöltıdése) és a szedimentációs folyamatok poraitól függ. Nedves depozíció alatt a káros anyagok levegıbıl, csapadék által történı "kimosása" értendı, vagy közvetlen cseppképzıdéssel a káros anyag-részecskéken, vagy káros anyagok felvétele által, amennyiben egy füstgázfelhıre esıcseppek hullnak. A nedves depozíció értékét a C immissziós koncentráció (éves középérték), ill. a washout ratio (w) és az éves csapadék (P) szorzata adja meg. Jelen esetben Kleinzicken állomás 30 éves középértéke (729 mm) használható fel. A washout ratio-k a csapadék koncentrációja és az immissziós koncentráció közötti viszonyt adják meg és feltételezik, hogy a káros anyagok homogén, vertikális eloszlásúak, ami a káros anyag-kibocsátó közelében nem, vagy csak korlátozottan teljesül. Mivel a washout ratios a tömegre vonatkoznak, a nedves depozíció kiszámításakor 3 a C immissziós koncentrációt is (amely eddig a térfogatra vonatkozott) a tömegre kell vonatkoztatni (1 m levegı tömege 1,225 kg). Az 1-1 táblázat a káros anyag-összetevık szakirodalomban található depozíciós sebességét (vd) és washout ratioját (w) tartalmazza. Ezek több szerzıtıl származnak, valamint pl. McMahon T.A. and P.J. Denison (1979) áttekinthetı összefoglalót ad róluk. Az NO2, NO, SO2, HCl, NH3 és a por (finom por) depozíciós sebessége Puxbaum et al. (1998) közlése. Az összes nehézfém-összetevı, kivéve a Hg-t, a porhoz hasonlón kezelhetı. A Hg-nál a VDI 3782 5. lap (2006) szerinti értéket használtuk fel. A Benzo(a)pirén és PCDD/F összetevık mindenekelıtt a porhoz kötve emittálódnak, ezért úgy kezelhetık, mint a por. A Corg és benzol összetevıkrıl nem találtunk adatot a szakirodalomban. Így a CO adatait használtuk fel. Iversen (1991) szerint az NO és NO2 nem mosódik ki, ezért nem járul hozzá a nedves depozícióhoz. Ezért e két anyag washout ratio-ját (w) nullának vettük.
1. revízió
10/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-1 táblázat: Depozíciós sebességek (vd) és washout ratio-k (w). Káros anyag NOX NO2 CO SO2 Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni BaP Benzol PCDD/PCDF
vd (cm/s)
w
0,26 0,26 0,05 0,52 0,17 0,17 0,05 2,40 0,81 1,60 0,03 0,17 0,17 0,17 0,17 0,17 0,17 0,17 0,05 0,17
0 0 100 100 1000 1000 100 600 400 1000 100 1000 360 300 130 420 130 1000 100 1000
1.2.4 Az NO -koncentrációk becslése 2
Ahhoz, hogy a kiszámított NOx-koncentrációkat össze lehessen hasonlítani az NO2-határértékkel, meg kell becsülni az NOx-koncentrációk NO2-hányadát. A füstgázban az emissziós forrás közvetlen közelében található NOx nagy része NO-ként van jelen (95% NO és 5% NO2; Osztrák Tudományos Akadémia, 1987), amely idıvel NO2-vé oxidálódik. Romberg (1996) tanulmányában immissziós mérések alapján határozza meg az U átalakítási fokot és a következı empirikus kapcsolatot vezeti le a 98-percentilre, ill. az éves középértékre:
U ([NOx ]) =
A
([NOx ] + B )
98-percentil:
+C A = 111
Éves középérték:
A = 103
B = 119
B = 130
C = 0,039
C = 0,005
Az NOx-koncentrációk pontosan véve az összes terhelésre vonatkoznak. A járulékos NO2-terhelés értékeléséhez ezért a következı eljárásmódot kell alkalmazni: Elıször a tényleges állapot NOxterhelésébıl (elıterhelés) és az összes NOx-terhelésbıl, a projektet is beleértve (elıterhelés + járulékos terhelés) meg kell határozni a fenti képlet szerint az NO2-koncentrációkat. A két NO2-koncentráció különbsége adja meg a projekt járulékos NO2-terhelését. Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely NOX3 3 elıterhelése a 98-percentilnél kb. 70 µg/m és az éves középértéknél kb. 20 µg/m (lásd még 2.1 fejezet). Konzervatív becslés alapján az örvényágyas kazán és a segédkazán rövid idejő járulékos terhelésére a 98-percentilérték felét fogadtuk el.
1. revízió
11/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1.2.5 Az összes terhelés megállapítása Az összes terhelést a mért elıterhelés kiszámított járulékos terheléssel történı additív szuperponálásával állapítjuk meg. Ez hosszú idejő középértékek, pl. éves középértékek (JMW) esetén ésszerő. Rövid idejő középértékek, pl. félórás középértékek (HMW) és napi középértékek (TMW) esetén a maximumok additív szuperponálása irreális maximumértéket eredményez, mivel az elıterhelés és a járulékos terhelés nagy értékei általában idıben és térben nem esnek egybe és a meteorológiai viszonyok, amelyeknél fellépnek, különbözıek. Amennyiben a maximumbecslés értelmében a rövid idejő összes terhelés additiv módon az elıterhelésbıl és a járulékos terhelésbıl kerül megállapításra, a kapott összes terhelés nem lesz reális. Az összes terhelés tényleges félórás középértékei ezen maximumbecslés alattiak lesznek. Reálisabb összes terhelést kapunk, ha az elıterhelés maximális félórás középértékeit és a járulékos terhelés percentilértékeit (pl. 97,5-percentil) összegezzük.
1.3
Vizsgálati terület
Jelentéktelenségi határokkal, irrelevancia-kritériumokkal, jelentékenységi kritériumokkal, irreleváns járulékos terheléssel stb. a szakirodalomban általában olyan küszöbértékeket jelölnek, amelyek alatt a terv hatásai irrelevánsnak tekinthetık vagy amelyek hatásai a modellszámítások vagy mérések bizonytalansági tartományán belül találhatóak. A jelentéktelenségi határok a vizsgált terület elhatárolására, ugyanakkor egy terv hatásainak értékelésére is felhasználhatók. Az immissziók értékelésénél a Levegıtisztántartás mőszaki útmutatója (TA-Luft) az irreleváns járulékos terhelést olyan terhelésként határozza meg, amely az éves középérték határértékének 3%-ánál kisebb, amennyiben „valamilyen módon biztosítva van, hogy további levegı-tisztántartási intézkedések, különösen a technika színvonalát meghaladó intézkedések történnek“. Ezen küszöbérték alatt a védelmi kötelezettség vizsgálata elmaradhat. A depozícióra vonatkozóan ezen túlmenıen és ettıl eltérıen 10 2 mg/m d irreleváns járulékos terhelés, a nitrogénoxidok koncentrációjára pedig (nitrogéndioxidként 3 megadva) éves középértékként 3 µg/m koncentráció van megadva az ökorendszerek és a vegetáció védelme érdekében. Az UVE-irányelv (UBA, 2002) szerint, valamint az UVP és IG-L (UBA, 2005) irányelvek szerint a vizsgálati terület meghatározására a következı kritériumok érvényesek: a félórás középértékeknél a határérték 3%a, napi középértékeknél és éves középértékeknél a határérték 1%-a, melynek során a gyakorlatban és a bírói gyakorlat szerint a napi középértékeknél is a határérték 3%-át veszik alapul (a hatáskutatásban napi középértékeket rendelnek a rövid idejő értékekhez). A jelentéktelenségi határ az éves középértékeknél a határérték 1%-át kitevı járulékos terhelésben van meghatározva. Az RVH két kazánberendezésbıl (örvényágyas kazán és segédkazán) áll, amelyek felváltva üzemelnek. A járulékos terhelés immissziós számításaiból (lásd 3. fejezet) megállapítható az IG-L ill. az erdészeti határérték maximális immissziós koncentrációinak hányada (lásd 1.4 fejezet). A vizsgálati terület a fenti fejtegetésekbıl adódóan az a terület, amelyre vonatkozóan a maximális félórás középértékek, a maximális napi középértékek és a 97,5-percentilek nagyobbak a határérték 3%-ánál, ill. az éves középértékek és depozíciós értékek nagyobbak a határérték 1%-ánál.
1. revízió
12/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A „Mőszaki útmutató a küszöbérték-koncepció alkalmazásához UVP-G szerinti eljárásban“ (Puxbaum et al. 2007) szerint a vizsgálati terület meghatározásához a következı kritériumok érvényesek: rövid idejő határértékeknél a határérték 3%-a (kisebb, vagy egyenlı a napi középértékekkel), hosszú idejő határértékeknél a határérték 1%-a (nagyobb, mint a napi középértékek). Az örvényágyas kazán mőködésekor a nyári erdészeti határértékek tekintetében a legmagasabb maximális félórás SO2- és HF-középértékek és az SO2-nél a legmagasabb 97,5-percentil a határérték 3%a fölött vannak. Az 1-2 ábra az adódó SO2- és HF-vizsgálati területet mutatja. A segédkazán mőködésekor az összes koncentráció az IG-L határérték, ill. az erdészeti határérték 3%-a, ill. 1%-a alatt van, így nincs vizsgálati terület. Az értékelési terület, ill. a vizsgálati terület a TA-Luft (2002) szerint az emissziós súlypont köré rajzolt körön belüli terület, ahol a kör sugara a tényleges kéménymagasság 50-szeresének felel meg és amely területen a járulékos terhelés a vizsgálati pontban a hosszú idejő koncentráció értékének 3%-át meghaladja. Kereken 100 m-es kéménymagasság esetén 5 km-es hatásrádiusz adódik. Mivel a megfelelı hosszú idejő koncentrációk 3%-a (TA-Luft: 1. táblázat, 4.2.1 fejezet) nincs túllépve, a kéménymagasság alapján egy 5 km sugarú értékelési terület adódik (lásd 1-3 ábra).
1. revízió
13/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-2 ábra: Az RVH örvényágyas kazánjának emissziói által meghatározott vizsgálati terület.
1. revízió
14/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-3 ábra: A TA-Luft szerinti vizsgálati terület.
1.4
Határértékek, irányértékek
Az 1-2 … 1-6 táblázat az Ausztriában érvényes határértékeket tartalmazza: az 1-2 és 1-3 táblázat az emberi egészség tartós védelmére szolgáló immissziós határértékeket a levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény (IG-L, 1997/2003) szerint, az 1-4 táblázat az ökorendszerek és a vegetáció védelmére szolgáló határértékeket és célértékeket (Szövetségi Törvénytár II Nr. 298; 2001), az 1-6 táblázat az Ózontörvény szerinti határértékeket (Szövetségi Törvénytár Nr.210; 1992/2003), az 1-5 táblázat pedig az Erdıgazdálkodási rendelet szerinti határértékeket (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 1984). Az Ausztriában érvényes határértékek kiegészítéseként az 1-7 táblázat a TA-Luft (2002) szerinti határértékeket ismerteti. A TA-Luft olyan meghatározott összetevık határértékeit (depozíció és vegetáció) definiálja, amelyek Ausztriában nincsenek szabályozva.
1. revízió
15/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-2 táblázat: A levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény szerinti határértékek (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 1997/2006). Káros anyag
Rövid idejő határérték HMW MW8 TMW 3 3 3 mg/m µg/m µg/m
Hosszú idejő határérték JMW Depozíció 2 3 mg/m d µg/m éves középértékként
SO2 NO2 CO Por PM 10 Pb in PM 10 Pb porban Cd porban Benzol
200 * 200
120 30 ** 10 150 50 ***
210 40 0,5 0,100 0,002 5 3
*
Három félórás középérték (HMW) naponta, de naptári évenként maximum 48 HMW 350 µg/m -ig nem jelent túllépést ** 2012. január 1-tıl kell betartani. Az addig érvényes türelmi sávok szerint a határérték a hatályba lépéstıl 2001. 3 3 3 3 3 végéig: 60 µg/m , 2002-ben: 55 µg/m , 2003-ban: 50 µg/m , 2004-ben: 45 µg/m , 2005-2009: 40 µg/m , 20103 2011: 35 µg/m . *** Naptári évenként a következı túllépések megengedettek: a hatályba lépéstıl 2004-ig: 35; 2005-2009: 30; 2010-tıl: 25. HMW ... félórás középérték MW 8 ... csúszó nyolcórás középérték TMW ... napi középérték JMW ... éves középérték
1-3 táblázat: A levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény szerinti cél- és riasztási értékek (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 1997/2006) . Káros anyag HMW 3 µg/m NO2 SO2 PM 10
Célértékek MW8 TMW 3 3 µg/m µg/m 80
Arzén ** Kadmium ** Nikkel ** Benzo(a)pirén ** ** ... 2012 december 31-tıl nem szabad túllépni. Ettıl az idıponttól kezdve a célérték határértéknek minısül * ... Évente 7 alkalomnál többször nem szabad túllépni HMW ... félórás középérték MW 3 ... csúszó háromórás középérték MW 8 ... csúszó nyolcórás középérték TMW ... napi középérték JMW ... éves középérték
1. revízió
50 *
JMW 3 µg/m
Riasztási értékek MW3 3 µg/m 400 500
20 JMW 3 ng/m 6 5 20 1
16/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-4 táblázat: Az ökorendszerek és a vegetáció védelmére szolgáló határértékek és célértékek (Szövetségi Törvénytár II Nr. 298; 2001) Káros anyag
NO2 NOX SO2
Határértékek JMW 3 µg/m
Célértékek TMW 3 µg/m 80
30 év
20
Wi
20
50
év ... naptári év Wi ... téli félév (október 1 – március 31.) TMW ... napi középérték JMW ... éves középérték
Az 1-4 táblázatban megadott határ- és célértékek az ökorendszerek és a vegetáció védelmére szolgálnak. Ezen határértékek érvényességi tartományát a mintavételi helyek – amelyeken az ökorendszerek és a vegetáció védelmében méréseket kell végezni – helyszíni kritériumain keresztül az 1. kiegészítı irányelv (1999/30/EU), ill. az IG-L mérési koncepció rendelete (Szövetségi Törvénytár Nr. 344, II. rész, 2001) definiálja. A mérési koncepció rendelet 2. melléklete szerint érvényes: A mintavételi helyeket, amelyeken az ökorendszerek és a vegetáció védelmére szolgáló mérések történnek, úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek NOx- és SO2-káros anyag-kibocsátók közvetlen befolyási területén. Az aggIomerációban nem kell méréseket végezni. A levegıminıségnek egy néhány tíz négyzetkilométeres körzetre vonatkozóan reprezentatívnak kell lennie. AggIomeráció pl. Bécs, Graz és Linz, de minden olyan beépített terület is, ahol nagyobb számban vannak emissziós források. Az 1. kiegészítı irányelv VI. függeléke szerint az alábbiak érvényesek: Azokat a mintavételi helyeket, amelyeken az ökorendszerek és a vegetáció védelmére szolgáló mérések történnek, úgy kell elhelyezni, hogy az aggIomerációktól több mint 20 km-re, vagy egyéb beépített területektıl, ipari berendezésektıl vagy utaktól 5 km-re legyenek. Támpontként érvényes, hogy a mintavételi helynek úgy kell 2 elhelyezkednie, hogy a környezı legalább 1000 km -es terület levegıminısége tekintetében reprezentatív legyen. A tagállamok a geográfiai adottságok figyelembevételével elıirányozhatják, hogy egy mintavételi hely kisebb távolságban legyen, vagy a levegıminıség tekintetében kisebb körzetre nézve legyen reprezentatív.
1. revízió
17/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-5 táblázat: Erdıgazdálkodási rendelet szerinti határértékek (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 1984). Lucfenyı érzékenységére vonatkozóan mérve Káros anyag
SO2
So Wi
HF
So Wi So Wi
HCl NH3
Rövid idejő határérték HMW TMW 97,5-P 3 3 3 mg/m mg/m mg/m 0,14 0,05 0,07 0,30 0,10 0,15 0,0009 0,004 0,40 0,60 0,30
Depozíció MMW JMW 2 2 g/m d g/m d
JMW kg/ha a
0,0005 0,003 0,10 0,15 0,10
MgO CaO Zn Pb Cu Cd
0,08 0,60
0,05 0,40 10,0 2,5 2,5 0,05
Bükk érzékenységére vonatkozóan mérve Káros anyag
SO2 HF HCl
So Wi So Wi So Wi
NH3
Rövid idejő határérték HMW TMW 97,5-P 3 3 3 mg/m mg/m mg/m 0,30 0,10 0,15 0,30 0,10 0,15 0,006 0,003 0,006 0,003 0,60 0,20 0,60 0,20 0,10 0,30
MgO CaO Zn Pb Cu Cd
Depozíció MMW JMW 2 2 g/m d g/m d
0,08 0,60
JMW kg/ha a
0,05 0,40 10,0 2,5 2,5 0,05
HMW ... félórás középérték TMW ... napi középérték MMW ... havi középérték JMW ... éves középérték 97,5-P ... 97,5-percentilérték So ... nyári félév (április - október) Wi ... téli félév (november - március)
1. revízió
18/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
1-6 táblázat: Ózontörvény szerinti határértékek (Szövetségi Törvénytár Nr.210; 1992/2003). Ózon
Információs küszöb Riasztási küszöb Célértékek 2010-tıl Hosszú idejő célok 2020-ra
Emberi egészség SMW 8MW 3 3 µg/m µg/m 180 240 120* 120
Vegetáció AOT40 3 µg/m h
18.000 6.000
SMW ... egyórás középérték 8MW ... egy nap legmagasabb csúszó nyolcórás középértéke AOT40 ...: a 40pbb (80 µg/m3) egyórás középérték és a kizárólag a közép-európai zónaidı szerinti 8 és 20 óra között alkalmazott 40pbb (80 µg/m3) egyórás középérték koncentrációja közötti különbségek összege, májustól júliusig (vegetáció), ill. áprilistól szeptemberig (erdı), 5 éves átlagban * ... három év átlagában naptári évenként 25 napnál több túllépés nem lehet
1-7 táblázat: TA-Luft szerinti határértékek (2002). Káros anyag
Arzén *) Ólom *) Kadmium *) Nikkel *) Higany *) Tallium *) *) és szervetlen vegyületei
Hosszú idejő határérték JMW Depozíció 3 3 ng/m µg/m d éves középérték 4 100 2 15 1 2
As Pb Cd Ni Hg Tl
Vegetáció és ökorendszerek Káros anyag
SO2
év
Wi NOX HF JMW ... éves középérték év ... naptári év Wi ... téli félév (október 1. – március 31.)
Hosszú idejő határérték JMW 3 µg/m 20 20 30 0,4
A szag értékelésének jelentıs kritériuma a szagküszöb túllépése. A szagküszöb szaganyag3 koncentrációja definíció szerint 1 GE/m . Egy szagegység (GE) a VDI 3881 irányelv 1. lap (1986) szerint 3 olyan mennyiségő szaghordozóként van definiálva, amely 1 m semleges levegıben eloszolva – a 1. revízió
19/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
szagküszöb definíciójának megfelelıen – a kísérleti (vizsgált) személyek 50%-ánál még éppen 3 szagérzékelést vált ki. Amennyiben az érték 1 GE/m fölött van, akkor szagként érzékelhetı. A szagküszöb túllépések szagórákban adhatók meg. A VDI 3940 irányelv (1993) definiálja a szagórát. „Egy szagóra alatt egy pozitívnak értékelt egyedi mérés értendı. Egy egyedi mérés akkor értékelhetı pozitívnak, ha az egyértelmően felismerhetı szagra megállapított idıhányad egy bizonyos, korábban meghatározandó százalékértéket túllép“. A szagimmissziós irányelv (GIRL) szerint a százalékértéknek legalább 10%-osnak kell lennie. Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW, 1994) a környezettudományi alapelvek és célkitőzések alapján, a Nemzeti Környezetvédelmi Terv keretében a klíma, levegı, zaj és szag szakterületekre, ezen belül az ésszerő szagterhelésekre vonatkozóan Ausztriára a következı értékelési kritériumokat ajánlja (5. fejezet Szag; 5.5.1): erısen érzékelhetı szagok esetén az évi óraszám ≤ 3%-a, a teljes szagterhelésre nézve (érzékelhetı és erısen érzékelhetı) az évi óraszám ≤ 8%-a (szagterhelt órák). Az osztrák „Mitteilungen der österr. Sanitätsverwaltung“ (Egészségügyi igazgatás közleményei) kiadványban (a Szövetségi Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium hivatalos közegészségügyi orgánuma, 96. évfolyam, 1. füzet, 1995. január 15.), a szagimmissziók értékelésének eljárásmódját törvényi alap hiányában egy irányelv tartalmazza: „egy terhelés határértékénél ezért abból kell kiindulni, hogy a szomszéd akkor van megfelelıen védve, ha csak az év óráinak kevesebb, mint 3%-ában van egy specifikus berendezés felismerhetı szagainak kitéve és ezek a szagok egyébként sem undort, sem rosszullétet nem keltenek. Egy terhelés tekintetében sem védelem, sem gondoskodás nem áll fenn, amennyiben a környékbeli lakos az év óráinak 5-8%-ánál gyakrabban (a szubjektív szagérzékelés 3 függvényében) jól érzékelhetı szagoknak (5 - 10 GE/m ) van kitéve“. A szagimmissziós-irányelv (GIRL) szerint egy szagimmisszió (összes terhelés) akkor minısül jelentıs terhelésnek, ha az év óráinak több mint 10%-ában (lakó- / vegyes területek), ill. 15%-ában (kézmőipari / ipari területek) érzékelhetı (immisszióértékek 3. fejezet, 1. táblázat). Egy berendezés engedélyét az immisszióértékek túllépése esetén nem kell megtagadni a szagimmissziók miatt, ha az értékelendı berendezéstıl elvárható immisszióérték (a várható járulékos terhelés jellemzıje) egyetlen értékelési területen sem lépi túl a 2%-ot. Ezen érték betartása esetén abból kell kiindulni, hogy a tervezett berendezés az adott terhelés terhelı hatását nem növeli releváns módon (a várható járulékos terhelés irrelevanciája – irrelevancia-kritérium).
1. revízió
20/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
2
Levegı és klíma szakterület
A tényleges állapot leírása
A tényleges állapot leírására a helyszínen és a közelebbi környezetben levegıminıség-mérıhelyek és meteorológiai mérıhelyek állnak rendelkezésre (lásd 2-1 ábra). a Burgenlandi Tartományi Kormányzat hivatala 2006.07.25. óta levegıminıség-méréseket végez Heiligenkreuzban. A mérıhely az üzleti parktól északra, az üzleti park és Heiligenkreuz helység között található. A NOx, NO2, NO, SO2, CO, O3 és PM10 káros anyag-összetevıket mérik. Az adatok a tényleges állapot leírása érdekében 2007.09.15-ig (kb. 13 hónap) kiértékelésre kerülnek. A 2005. júniusától 2006. áprilisáig terjedı idıszakban Burgenland Tartományi Kormányzati Hivatala egy vándor mérıhely segítségével Rudersdorfban kezdve, Eltendorfon keresztül Heiligenkreuzig, végül újra Rudersdorfban levegıminıségi adatokat győjtött. Ez összesen egy kb. 11 hónapos mérési idıszakot tesz ki (2005.06.01tıl 2006.05.06-ig) a Lafnitz-völgyben (Lafnitztal). Ez a három mérési helyszín a kiértékelésekhez egy egységes immisszióteret képviselı fiktív mérıhellyé lett összevonva. A viszonylag rövid mérési idıtartamú Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely és a fiktív Lafnitztal mérıhely, valamint a több éve folyamatosan mőködı Oberwart/Brunnenfeld mérıhely között kapcsolat áll fenn. A Burgenlandi Tartományi Kormányzat Oberwart/Brunnenfeld mérıhelyén az NOx, NO2, NO, SO2, O3 és PM10 káros anyag-összetevıket mérik. A 2000. januárjától 2007. májusáig terjedı idıszak került kiértékelésre. A 2-1 táblázat a levegıminıségi adatok idıbeli rendelkezésre állását ismerteti az egyes mérıhelyeken, a 2-1 ábra pedig a mérıhelyek térbeli elhelyezkedését ábrázolja. A fenti mérıállomásokon a káros anyag-adatok mellett meteorológiai adatok, fıleg a szélirány és a szélsebesség rögzítése is folyt, ill. folyik. A mérési idıtartamok azonosak a káros anyag-mérések idıtartamaival, kivéve Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyet, ahol mőszaki problémák miatt a szélmérés csak 2006.09.11-én kezdıdött meg. A meteorológiai viszonyok bemutatása céljából ezenkívül tisztán meteorológiai mérıhelyek is rendelkezésre állnak (lásd még 2-1 ábra). Ezek Feldbach és Kleinzicken mérıhelyek (mindkettı a Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézeté (ZAMG)), valamint Szentgotthárd/Farkasfa állomás (Országos Meteorológiai Szolgálat). 2007.03.27-tıl 2007.05.31-ig (kb. 2 hónap) Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely mellett a szélviszonyok vertikális struktúrájának talaj közeli légkörben történı vizsgálata céljából Sodar-méréseket végeztek.
1. revízió
21/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-1 táblázat: Az egyes mérıhelyek adatainak rendelkezésre állása. Év
Hónap
Lafnitztal
Heiligenkreuz
Oberwart
Rudersdorf
Üzleti park
Brunnenfeld
x x x x x x x x x x x x x x x
x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
Eltendorf Heiligenkreuz 2005
2006
2007
1. revízió
Jan. Febr. Márc. Ápr. Május Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Május Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Május Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.
x x x x x x x x x x x
22/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-1 ábra: Mérıhelyek helyszínrajza ● ... Projekt helyszíne ● ... Heiligenkreuz/üzleti park О ... Káros anyagés meteorológiai mérıhelyek О ... Meteorológiai mérıhelyek
2.1
A mért immissziós koncentrációk analízise
Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely, a fiktív Lafnitztal mérıhely és Oberwart mérıhely káros anyagadatainak immisszió-klimatológiai analízise mellett Heiligenkreuz/üzleti park és Lafnitztal mérıhely mérései összehasonlításra kerülnek Oberwart/Brunnenfeld referencia-mérıhely megfelelı idıtartamra vonatkozó adataival. Ezért Oberwart mérési sorozata nem csak a 2000 – 2007. közötti idıtartamra, hanem a heiligenkreuzi mérések idıtartamára (2006.07.25 – 2007.09.15.; Oberwart 2006/07) és a Lafnitztalban végzett mérések idıtartamára (2005.06.01 – 2006.05.06; Oberwart 2005/06) vonatkozóan is elemzésre került.
1. revízió
23/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2.1.1 Maximális félórás középértékek, összeggyakoriságok Az egyes káros anyag-összetevıkre és mérıállomásokra vonatkozóan meghatározott koncentrációs intervallumokra kiszámítottuk a félórás középértékek (HMW) gyakorisági eloszlásait, melyeket a 2-2 – 2-8 ábrákon összeggyakoriságokként ábrázolunk. Az ábrák abszcisszájának számértékei az intervallumok felsı határát jelölik. Az összeggyakoriságok tipikus lefolyása azt mutatja, hogy alacsony koncentrációk nagyon gyakran vannak (meredek emelkedéső görbe az elsı koncentrációs intervallumokban), nagy koncentrációk ritkábban fordulnak elı (laposan emelkedı görbe a magasabb koncentrációs intervallumokban). Heiligenkreuz/üzleti park eloszlásait a több éves Oberwart referencia-mérıhellyel összehasonlítva látható, hogy mindenekelıtt az NO2, SO2, O3 és PM10 összetevıknél jó egyezés áll fenn. A fiktív Lafnitztal mérıhely is jó egyezést mutat Oberwart mérıhellyel (pl. NO2 a 2-3 ábrán).
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-2 ábra: SO2-koncentrációk összeggyakorisága
1. revízió
24/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-3 ábra: NO2-koncentrációk összeggyakorisága
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-4 ábra: NO-koncentrációk összeggyakorisága 1. revízió
25/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Összeggyakoriság [%] x = Koncentráció [µg/m3] 2-5 ábra: NOx-koncentrációk összeggyakorisága
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-6 ábra: PM10-koncentrációk összeggyakorisága 1. revízió
26/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [mg/m ] 2-7 ábra: CO-koncentrációk összeggyakorisága
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-8 ábra: O3-koncentrációk összeggyakorisága 1. revízió
27/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A 2-2 – 2-5 táblázatok a mindenkori mérıhelyek határérték szempontjából fontos káros anyagösszetevıinek maximális félórás középértékeit tartalmazzák. A 2-2 táblázat az SO2-re vonatkozóan a maximális félórás középértékeket nyárra és télre szétválasztva is tartalmazza, az Erdıgazdálkodási rendelet szerint (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 1984). A levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 1997/2006) szerint félórás középértékekre a következı határértékek érvényesek: SO2 200 µg/m3 és NO2 200 µg/m3. Az Erdıgazdálkodási rendelet (Szövetségi Törvénytár Nr. 3 199; 1984) szerint, lucfenyı érzékenységére vonatkozóan mérve, SO2-re 140 µg/m nyári határérték és 3 300 µg/m téli határérték érvényes. Az Ózontörvény (Szövetségi Törvénytár Nr.210; 1992/2003) szerint a 3 3 180 µg/m -es egy órás középérték az információs küszöb és a 240 µg/m -es egy órás középérték a riasztási küszöb. A legmagasabb félórás SO2-középértéket (lásd 2-2 táblázat) 2003-ban Oberwart mérıhelyen regisztrálták 3 76 µg/m értékkel. Az IG-L szerinti határérték túllépése egyetlen mérıhelyen sem következett be. Az Erdıgazdálkodási rendelet szerinti határértékek túllépése sem nyáron, sem télen nem következett be. A legmagasabb félórás NO2-középértéket (lásd 2-3 táblázat) 2005/06-ban Lafnitztal mérıhelyen mérték 3 154 µg/m értékkel. A IG-L szerinti határérték túllépése egyetlen mérıhelyen sem következett be. A legmagasabb O3-órás középértéket (lásd 2-4 táblázat) 2003-ban Oberwart mérıhelyen mérték 201 3 µg/m értékkel. Az Ózontörvény szerinti riasztási küszöböt egyetlen állomás sem érte el. Az információs küszöböt Oberwart 2003-ban ötször, egy napra, 2007-ben pedig hatszor, két napra lépte túl (lásd 2-5 táblázat).
1. revízió
28/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-2 táblázat: Maximális félórás SO2-középértékek. Év Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
34 27 44 76 32 56 58 14
2005/06 2006/07
58
40
28
57
Nyár/tél Év
2000 2000/01 2001 2001/02 2002 2002/03 2003 2003/04 2004 2004/05 2005 2005/06 2006 2006/07 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
34 21 27 44 38 76 26 27 20 56 20 58 30 11 14
20 58 22
28 11 14
15 40 38
25 57 11
Nyár (áprilistól októberig); tél (novembertıl márciusig)
2-3 táblázat: Maximális félórás NO2-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
1. revízió
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
3
3
3
3
3
67 59 67 107 77 136 109 62 109 71
154 66
29/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-4 táblázat: Maximális O3-órás középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
179 165 171 201 149 156 170 196 157 196
160 169
2-5 táblázat: O3-információs küszöb túllépéseinek száma az Ózontörvény szerint (Szövetségi Törvénytár 3 Nr.210; 1992/2003). Az órás középértékekre vonatkoztatott információs küszöb: 180 µg/m . Zárójelben a napok száma van megadva. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
0 (0) 0 (0) 0 (0) 5 (1) 0 (0) 0 (0) 0 (0) 6 (2) 0 (0) 6 (2)
0 (0) 0 (0)
2.1.2 97,5-percentilek A 2-6 táblázat a határérték szempontjából fontos SO2 káros anyag-összetevı 97,5-percentil értékeit tartalmazza a mindenkori mérıhelyeken. Az Erdıgazdálkodási rendelet (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 3 1984) szerint, a lucfenyı érzékenységére vonatkozóan mérve, SO2-re 70 µg/m nyári határérték és 150 3 µg/m téli határérték érvényes. A legmagasabb SO2-percentilt (lásd 2-6 táblázat) Oberwart mérıhelyen 2002/03 telén mérték kb. 17 3 µg/m értékkel. Az Erdıgazdálkodási rendelet szerinti határértékek túllépése egyetlen mérıhelyen sem következett be, sem nyáron, sem télen. Heiligenkreuz/üzleti park és Lafnitztal mérıhely 97,5-percentil értékeit a több éves Oberwart referenciamérıhellyel összehasonlítva viszonylag jó egyezés állapítható meg.
1. revízió
30/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-6 táblázat: SO2-97,5-percentilek. Év Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
10 8 11 11 6 11 10 5
2005/06 2006/07
10 5
9 6
Nyár/tél Év
2000 2000/01 2001 2001/02 2002 2002/03 2003 2003/04 2004 2004/05 2005 2005/06 2006 2006/07 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
10 8 6 15 6 17 7 7 5 16 6 13 6 5 6
7 5 5
6 13 5
7 6 5
6 13 5
Nyár (áprilistól októberig); tél (novembertıl márciusig)
2.1.3 Maximális napi középértékek és nyolcórás középértékek A 2-7 – 2-13 táblázatok a határérték szempontjából fontos káros anyag-összetevık maximális napi középértékeit ill. maximális nyolcórás középértékeit tartalmazzák a mindenkori mérıhelyeken. A 2-7 táblázat az SO2-re vonatkozóan a maximális napi középértékeket nyárra és télre szétválasztva is tartalmazza, az Erdıgazdálkodási rendelet szerint (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 1984). A levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 1997/2006) szerint a következı 3 3 határértékek érvényesek: SO2-re 120 µg/m napi középérték, PM10-re 50 µg/m napi középérték, amelyet 3 2004-ig 35-ször, 2005-tıl 2009-ig 30-szor és 2010-tıl 25-ször szabad túllépni, CO-ra pedig 10 mg/m nyolcórás középérték. A Szövetségi Törvénytár II Nr.298 (2001) szerint NO2-re 80 µg/m3 célérték és SO2re 50 µg/m3 célérték érvényes a napi középértékre vonatkoztatva. Az Erdıgazdálkodási rendelet (Szövetségi Törvénytár Nr. 199; 1984) szerint, a lucfenyı érzékenységére vonatkozóan mérve, SO2-re 50 3 3 µg/m nyári határérték és 100 µg/m téli határérték érvényes. Az Ózontörvény szerint (Szövetségi 3 Törvénytár Nr.210; 1992/2003) célértékként 120 µg/m nyolcórás középérték érvényes, amelyet 2010-ig 3 éves átlagban naptári évenként 25 napnál többször nem szabad túllépni. 1. revízió
31/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A legmagasabb napi SO2-középértéket (lásd 2-7 táblázat) 2003-ban, ill. 2002/03 telén Oberwart 3 mérıhelyen regisztrálták 36 µg/m értékkel. Az IG-L szerinti és az Erdıgazdálkodási rendelet szerinti határértékek túllépése egyetlen mérıhelyen sem következett be. A legmagasabb napi NO2-középértéket (lásd 2-8 táblázat) 2005-ben Oberwart mérıhelyen regisztrálták 3 72 µg/m értékkel. A IG-L szerint célérték túllépése nem következett be. A legmagasabb napi PM10-középértéket (lásd 2-9 táblázat) 2005/06-ban Lafnitztal mérıhelyen 3 3 regisztrálták 168 µg/m értékkel. Oberwart mérıhelyen a legmagasabb, 149 µg/m értéket 2006-ban regisztrálták. A IG-L szerinti határértéket az összes mérıhely rendszeresen túllépte (lásd 2-12 táblázat). A naptári évre vonatkoztatott határértéket Oberwart lépte túl a leggyakrabban, 2003-ban és 2006-ban 37, ill. 38 esetben. 2004-ig 35 túllépés, 2005-tıl 30 túllépés megengedett. A többi évben a túllépések a megengedett szám alatt voltak. Lafnitztal mérıhelyen 2005/2006-ban (2005.06.01-tıl 2006.05.06-ig) 46 túllépés történt. Ebbıl 35 2006-ra esett. Ezzel a megengedett 30-as mennyiséget már 2006. elsı félévében túllépte. A legmagasabb nyolcórás CO-középértéket (lásd 2-10 táblázat) Heiligenkreuz mérıhelyen regisztrálták 3 1,8 mg/m értékkel. Az IG-L szerinti határértékeket egyetlen mérıhely sem lépte túl. A legmagasabb nyolcórás O3-középértéket (lásd 2-11 táblázat) 2007-ben Oberwart mérıhelyen 3 regisztrálták 181 µg/m értékkel. Az Ózontörvény szerinti célértéket a többi mérıhely is rendszeresen túllépte (lásd 2-13 táblázat). 2003-ban a leggyakrabban, 90 esetben Oberwart mérıhely lépte túl a célértéket.
1. revízió
32/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-7 táblázat: Maximális napi SO2-középértékek. Év Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
9 14 16 36 9 20 20 8
2005/06 2006/07
20 8
15 7
Nyár/tél Év
2000 2000/01 2001 2001/02 2002 2002/03 2003 2003/04 2004 2004/05 2005 2005/06 2006 2006/07 2007
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
9 5 8 16 6 36 7 9 5 20 6 20 6 5 8
5 20 5
6 5 8
5 7 4
7 15 6
Nyár (áprilistól októberig); tél (novembertıl márciusig)
2-8 táblázat: Maximális napi NO2-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
1. revízió
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3 36 37 39 49 36 72 57 29
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
57 29
54 29
33/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-9 táblázat: Maximális napi PM10-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3 136 106 85 89 85 109 149 54
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
149
168
60
64
2-10 táblázat: Maximális nyolcórás CO-középértékek. Év
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
mg/m3
mg/m3
mg/m3
mg/m3
mg/m3
2005/06 2006/07
1,5 1,8
2-11 táblázat: Maximális nyolcórás O3-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3 170 151 161 177 136 142 159 181
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
149
141
181
156
2-12 táblázat: PM10-határérték-túllépések száma a levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény szerint 3 (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 1997/2006). Napi középérték határértéke: 50 µg/m . 2004-ig naptári évenként 35, 2005-tıl pedig 30 túllépés megengedett. A zárójelben lévı szám az elsı évre vonatkozik. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
1. revízió
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m 14 11 25 37 14 26 38 4
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
3
3
3
3
41 (12) 10 (6)
3
46 (11) 8 (3)
34/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-13 táblázat: O3-célérték-túllépések száma az Ózontörvény szerint (Szövetségi Törvénytár Nr.210; 3 1992/2003). Nyolcórás közepes célérték: 120 µg/m . 2010-ig naptári évenként 3 éves átlagban 25 túllépés megengedett. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
3
3
3
3
3
50 32 44 90 12 32 20 27 20 27
1 11
2.1.4 Éves középértékek A 2-14 – 2-18 táblázatok a határérték szempontjából fontos káros anyag-összetevık éves középértékeit tartalmazza a mindenkori mérıhelyekre vonatkozóan. Ózonra az AOT40-érték van megadva (2-18 táblázat). A levegıre vonatkozó Immisszióvédelmi törvény szerint (Szövetségi Törvénytár I Nr. 115; 3 3 1997/2006) a következı határértékek érvényesek: SO2-re 20 µg/m ; PM10-re 40 µg/m ; NO2-re 2002-ben 3 3 3 3 3 55 µg/m , 2003-ban 50 µg/m , 2004-ben 45 µg/m , 2005-2009-ben 40 µg/m , 2010-2011-ben 35 µg/m , 3 2012-tıl 30 µg/m ; NOx-re 30 µg/m (vegetáció). Az Ózontörvény szerint (Szövetségi Törvénytár Nr.210; 3 3 1992/2003) 2010-tıl AOT40 célértékként 18000 µg/m h, 2020-tıl 6000 µg/m h érvényes. Az AOT40 definíció szerint a 40pbb egyórás középérték és a kizárólag a közép-európai zónaidı szerinti 8 és 20 óra között alkalmazott 40pbb egyórás középérték koncentrációja közötti napi különbségek összege, a májustól júliusig tartó vegetációs periódusra vonatkoztatva (40 ppb ~ 80 µg/m³). A legmagasabb éves SO2-középértéket (lásd 2-14 táblázat) 2005-ben Oberwart mérıhelyen regisztrálták 3 µg/m3 értékkel. Az IG-L szerinti határértéket egyetlen mérıhely sem lépte túl. A legmagasabb éves NO2-középértéket (lásd 2-15 táblázat) 2004-tıl 2006-ig Oberwart mérıhelyen 3 regisztrálták 14 µg/m értékkel. Az IG-L szerinti határérték nem lett túllépve. A legmagasabb éves NOx-középértéket (lásd 2-16 táblázat) 2006-ban Oberwart mérıhelyen regisztrálták 3 22 µg/m értékkel. A csak háttérterületekhez alkalmazandó, az ökorendszerek és a vegetáció védelmére 3 szolgáló 30 µg/m határérték nem lett túllépve. A legmagasabb éves PM10-középértéket (lásd 2-17 táblázat) 2006-ban Oberwart mérıhelyen regisztrálták 3 29 µg/m értékkel. Lafnitztalban 2005/06-ban a periódus-középérték (csaknem egy évre) kissé magasabb, 3 31 µg/m volt. Az IG-L szerinti határértéket egyetlen mérıhely sem lépte túl. A legmagasabb AOT40 értéket (lásd 2-18 táblázat) 2003-ban Oberwart mérıhelyen állapították meg kb. 3 36.000 µg/m h értékkel. Az összes 5 éves átlag az Ózontörvény szerinti célérték fölött volt. Heiligenkreuz/üzleti park és Lafnitztal mérıhely éves középértékeit a több éves Oberwart referenciamérıhellyel összehasonlítva minden összetevıre nézve igen jó egyezés tapasztalható.
1. revízió
35/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-14 táblázat: Éves SO2-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
2 2 2 2 2 3 2 2 3
2
2
2
2-15 táblázat: Éves NO2-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
1. revízió
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
µg/m
3
3
3
3
3
9 10 10 13 14 14 14 12 16 12
15 13
36/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-16 táblázat: Éves NOx-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
15 16 17 19 20 19 22 17 21
22
20
19
2-17 táblázat: Éves PM10-középértékek. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2005/06 2006/07
Oberwart
Oberwart
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
µg/m3
25 22 25 28 22 25 29 22 28
31
24
24
2-18 táblázat: AOT40 érték O3-ra, a májustól júliusig tartó vegetációs idıszakra vonatkoztatva. Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Középérték
1. revízió
2000-2004 2001-2005 2002-2006 2003-2007
Oberwart
Heilgenkreuz/üzleti park
Lafnitztal
µg/m3 h
µg/m3 h
µg/m3 h
30.618 24.062 32.144 36.568 14.744 22.320 22.558 23.690
3.370 23.865
27.627 25.968 25.667 23.976
37/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2.1.5 Közepes napi menetek Az SO2, NO2, NO, NOx, PM10, CO és O3 káros anyag-összetevık félórás középértékeibıl kiszámításra kerültek a közepes napi menetek. Az eredmények a 2-9 – 2-15 ábrákon láthatók. A napszak szerinti különbségek felismerhetık és a mindenkori összetevıkre nézve különbözıek. Alapvetıen kétféle napi menet különböztethetı meg: az egy maximumot és egy minimumot tartalmazó napi menet, ill. a két maximumot és a közöttük lévı minimumokat tartalmazó napi menet. A napi SO2menetek (2-9 ábra) délben mutatnak egy maximumot és éjszaka egy minimumot. A napi O3-menetek (215 ábra) hasonlóak, csak a maximum délutánra tolódik, és a magasabb koncentrációszint következtében határozottabb a napi menet. Az NO2, NO, NOx, CO és PM10 napi menetének alakulása nagy hasonlóságot mutat a két maximummal (egy reggel, egy pedig este). A maximumok különbözı jellegőek lehetnek, így például az NO-nál (2-11 ábra) a reggeli maximum lényegesen magasabb, mint az esti. Az NO2-nél (2-10 ábra) az esti maximum azonos, ill. kissé magasabb, mint a reggeli. Az SO2-, NO2- és NO-koncentrációk napszak szerinti alakulása szoros összefüggésben áll a megfelelı emisszióforrásokkal és a talaj közeli levegıréteg turbulenciájával. Az NO2- és NO-koncentrációk nagy része a közúti forgalomra (talaj közeli forrás) vezethetı vissza. A reggeli maximum stabil viszonyok mellett a növekvı forgalom következményeként értékelhetı. Napközben a labilitás növekedésével (keveredés felülrıl) a koncentrációk csökkennek. Este az újra növekvı forgalom és az újra stabil viszonyok következtében ismét megemelkednek a koncentrációk (második maximum). A fotokémiai reakciók napközben ózonképzıdést eredményeznek határozott délutáni maximummal. Késı délután, amennyiben van elegendı ózon, fokozódhat az NO NO2-vé történı átalakulása, melynek következtében az NOmaximum este már nagyon gyenge a határozott NO2-maximumhoz képest. Az SO2-koncentrációk fıleg a főtıberendezésekre (háztartási tüzelıanyagok; kémények, talajtól távoli források) vezethetık vissza. A déli maximum a délelıtt kezdıdı jobb keveredéssel (a tetıszinten, kéményszinten keletkezı emissziók a talajszinthez keverednek) magyarázható. Az emissziók ugyan már reggel emelkednek, de a még stabil viszonyok védik a talajt a magasabb koncentrációktól. Heiligenkreuz/üzleti park közepes napi meneteit a több éves Oberwart referencia-mérıhellyel összehasonlítva az SO2, PM10 és O3 tekintetében viszonylag jó egyezés tapasztalható. Az NO2, NO és NOx összetevık különösen éjszaka és a reggeli maximum idején nagyobb különbségeket mutatnak (pl. 210 ábra). A koncentrációk éjszaka Heiligenkreuzban, a reggeli órákban elıforduló maximum idején pedig Oberwartban magasabbak. Lafnitztal mérıhelyen a PM10 és O3 összetevık esetében is markánsabbak a különbségek Oberwart referencia-mérıhelyhez képest. Oberwart 2005/06 és Oberwart 2006/07, ill. Lafnitztal.(2005/06) és Heiligenkreuz (2006/07) napi meneteit összehasonlítva különbözı SO2- és PM10-koncentrációszintek figyelhetık meg. A koncentrációk a szigorúbb tél következtében a 2005/06-os mérési idıszakban magasabbak, mint 2006/07-ben.
1. revízió
38/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-9 ábra: Közepes napi SO2-menetek.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-10 ábra: Közepes napi NO2-menetek.
1. revízió
39/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-11 ábra: Közepes napi NO-menetek.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-12 ábra: Közepes napi NOx-menetek. 1. revízió
40/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-13 ábra: Közepes napi PM10-menetek.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-14 ábra: Közepes napi CO-menetek.
1. revízió
41/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Napszak (h) 2-15 ábra: Közepes napi O3-menetek.
2.1.6 Széliránytól függı középértékek Az SO2, NO2, NO, NOx, PM10, CO és O3 káros anyag-összetevık félórás középértékeibıl kiszámításra kerültek a közepes koncentrációk a szélirány függvényében. Az eredmények a 2-16 – 2-22 ábrákon láthatók. Az eredmények interpretálásával magyarázatot lehet adni arra, hogy honnan kerül az átlagosan viszonylag terhelt, ill. viszonylag kevésbé terhelt levegı a mindenkori mérıhelyre. Oberwart mérıhely Oberwart északnyugati peremén fekszik. A déltıl keletig mérhetı magasabb SO2- és PM10-koncentrációk a település hatását mutatják. Az északnyugaton magasabb NO2-, NO- és NOxkoncentrációk a Pinkafeldbe vezetı közút forgalmának hatására utalnak. Rudersdorf mérıhely a település délnyugati peremén, a B65-tıl nyugatra fekszik. A keleti szél esetén magasabb NO2-, NO- és NOx-koncentrációk a B65 hatására utalnak, a NY-ÉNY-i szél esetén magasabb koncentrációk pedig Fürstenfeld hatását valószínősítik. A PM10-koncentrációk NY-ÉNY-i szél és keleti szél esetén is kissé megemelkednek. A CO-koncentrációk NY-ÉNY-i szél esetén a legmagasabbak. Eltendorf mérıhely közvetlenül a településen, a B65-tıl északra fekszik. A B65 hatását különösen jól mutatják a D-DNY-i szél esetén magasabb NO2-, NO- és NOx-koncentrációk. Heiligenkreuz mérıhely a település nyugati peremén, a sportpályánál, a B65-tıl északra fekszik. A kelettıl nyugatig terjedı tartományból jövı szél esetén a B65 (déli-délnyugati szél) és a település (keleti szél) hatása következtében szinte minden összetevı magasabb koncentrációt mutat. Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely az üzleti parktól északra fekszik. A mérıhelytıl nyugatra található az L116, északra fekszik Heiligenkreuz, délnyugattól délkeletig az üzleti park és déltıl délkeletig 1. revízió
42/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Szentgotthárd. ÉK-D-i szél esetén felismerhetıen magasabb SO2-koncentrációk lépnek fel. A DNY-ÉNY-i szél esetén magasabb NO2-, NO- és NOx-koncentrációk az L116 hatására utalnak.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-16 ábra: Közepes SO2-koncentrációk a szélirány függvényében.
1. revízió
43/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-17 ábra: Közepes NO2-koncentrációk a szélirány függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-18 ábra: Közepes NO-koncentrációk a szélirány függvényében.
1. revízió
44/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-19 ábra: Közepes NOx-koncentrációk a szélirány függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-20 ábra: Közepes PM10-koncentrációk a szélirány függvényében.
1. revízió
45/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [mg/m ] x = Szélirány 2-21 ábra: Közepes CO-koncentrációk a szélirány függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélirány 2-22 ábra: Közepes O3-koncentrációk a szélirány függvényében.
1. revízió
46/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2.1.7 Szélsebességtıl függı középértékek Az SO2, NO2, NO, NOx, PM10, CO és O3 káros anyag-összetevık félórás középértékeibıl kiszámításra kerültek a közepes koncentrációk a szélsebesség függvényében. Az eredményeket a 2-23 – 2-29 ábrák mutatják be. Az abszcisszán a sebességintervallumok felsı határai láthatók. A nulla számérték azt jelenti, hogy a szélsebesség a mérı jeladó alsó érzékelési sebessége alatt van. A közepes koncentrációt gyengén szeles idınél (szélsebesség < 0,8 m/s) a 0,7 számérték jelöli, kb. 1 m/s-nál az 1,5 számérték és így tovább. Az ábrákból felismerhetı, hogy az SO2 és O3 kivételével minden összetevı koncentrációja szélcsend (0,8 m/s kisebb szélsebesség) esetén a legmagasabb és a szélsebesség növekedésével csökken. Ez a magatartás a talaj közeli forrásokra (pl. közúti forgalom) jellemzı. Az SO2-koncentrációk kb. 4 m/s-ig emelkednek, majd újra csökkennek, kivéve Oberwartot, ahol a koncentrációk nagy szélsebességnél is magasak. Ez a talajtól távolabbi forrásokra (kéménymissziók, főtıberendezések) jellemzı. Az O3koncentrációk kb. 4 m/s-ig jelentısen emelkednek, majd kb. ezen a szinten maradnak.
y = Koncentráció [µg/m3] x = Szélsebesség [m/s] 2-23 ábra: Közepes SO2-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
1. revízió
47/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélsebesség [m/s] 2-24 ábra: Közepes NO2-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélsebesség [m/s] 2-25 ábra: Közepes NO-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
1. revízió
48/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélsebesség [m/s] 2-26 ábra: Közepes NOx-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Szélsebesség [m/s] 2-27 ábra: Közepes PM10-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
1. revízió
49/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [mg/m ] x = Szélsebesség [m/s] 2-28 ábra: Közepes CO-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
y = Koncentráció [µg/m3] x = Szélsebesség [m/s] 2-29 ábra: Közepes O3-koncentrációk a szélsebesség függvényében.
1. revízió
50/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2.1.8 Hımérsékletfüggı középértékek Az SO2, NO2, NO, NOx, PM10, CO és O3 káros anyag-összetevık félórás középértékeibıl kiszámításra kerültek a közepes koncentrációk a hımérséklet függvényében. Az eredményeket a 2-30 – 2-36 ábrák mutatják be. Az abszcisszán a hımérsékletintervallumok felsı határai láthatók. Így pl. a -10°C hımérsékletértéknél a közepes koncentrációk a -20 … -10°C hımérsékletintervallumra vonatkoznak. Jól felismerhetı az általános trend (az ózon kivételével), hogy alacsony hımérsékleten (0°C alatt) a koncentrációk magasak. Ez szoros összefüggésben áll az épületfőtések megemelkedett energiaráfordításával és az ezzel kapcsolatos magasabb káros anyag-emissziókkal, amint az télen gyakran elıfordulhat. Az ózonkoncentrációk (2-36 ábra) várhatóan magas hımérsékleten (nyáron) érnek el igen magas értéket.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-30 ábra: Közepes SO2-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-31 ábra: Közepes NO2-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
1. revízió
51/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-32 ábra: Közepes NO-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-33 ábra: Közepes NOx-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-34 ábra: Közepes PM10-koncentrációk a hımérséklet függvényében. 1. revízió
52/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [mg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-35 ábra: Közepes CO-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Hımérséklet [°C] 2-36 ábra: Közepes O3-koncentrációk a hımérséklet függvényében.
2.1.9 Terjedési osztálytól függı középértékek Az SO2, NO2, NO, NOx, PM10, CO és O3 káros anyag-összetevık félórás középértékeibıl kiszámításra kerültek a közepes koncentrációk a terjedési osztályok függvényében. Az eredmények a 2-37 – 2-43 ábrákon láthatók. A stabil osztályoknál (5-7) fennálló magas koncentrációk a talaj közeli forrásokra, pl. közúti forgalom (lásd NO2-koncentrációk a 2-38 ábrán) jellemzıek, a labilis osztályoknál (2-3) fennálló magas koncentrációk a talajtól távolabbi forrásokra, pl. kémények (lásd SO2-koncentrációk a 2-37 ábrán) jellemzıek. A 2. és 3. osztályok magas O3-koncentrációi mindazonáltal összefüggésben vannak a nyári nagynyomású rétegekkel.
1. revízió
53/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Koncentráció [µg/m3] x = Terjedési osztályok 2-37 ábra: Közepes SO2-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Terjedési osztályok 2-38 ábra: Közepes NO2-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Terjedési osztályok 2-39 ábra: Közepes NO-koncentrációk a terjedési osztály függvényében. 1. revízió
54/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Terjedési osztályok 2-40 ábra: Közepes NOx-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Terjedési osztályok 2-41 ábra: Közepes PM10-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
3
y = Koncentráció [mg/m ] x = Terjedési osztályok 2-42 ábra: Közepes CO-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
1. revízió
55/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
y = Koncentráció [µg/m ] x = Terjedési osztályok 2-43 ábra: Közepes O3-koncentrációk a terjedési osztály függvényében.
2.2
Meteorológiai viszonyok
2.2.1 Szélirány és szélsebesség 2006.09.12-tıl a projekt helyszínén szélirány és szélsebesség mérések folynak (Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely). A 2-44 ábra a szélirányeloszlást, a 2-45 ábra pedig a szélsebesség-eloszlást ábrázolja a 2006.09.11 - 2007.09.15. közötti idıtartamra (egy év). A 2-44 ábrából kiderül, hogy a nyugati szél a leggyakoribb, ezt követi a déli és a keleti szél. A Rába völgye Szentgotthárdnál, délnyugatról torkollik a nyugati-északnyugati, keleti-délkeleti elhelyezkedéső Lafnitz-völgybe (Lafnitztal). Az éjszaka lényegesen gyakrabban elıforduló nyugati szél völgybıl távozó szélként interpretálható. Nappal a déli-délkeleti és a keleti-északkeleti szél gyakoribb kissé. A gyengén szeles idı (szélcsend, 0,8 m/s-nál kisebb szélsebesség) éjszaka lényegesen gyakoribb (kb. 24%), mint nappal (kb. 10%). Éjszaka lassan hideg levegı áramlik ki a terület lejtését követve a Lafnitz-völgybıl. A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 2,0 m/s, a legnagyobb szélsebesség eléri a 13,0 m/s-ot, a szélcsend gyakorisága kb. 17%. A 2-46 ábra a szélirányeloszlást, a 2-47 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Königsdorf mérıhelyen a 2004.05.30. és 2006.05.01. közötti idıszakra (kb. 2 év). Königsdorf a helyszíntıl kb. 8 km-re nyugatra, a Lafnitz-völgy közepén fekszik. Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyhez hasonlóan itt is a nyugati szél a leggyakoribb, melynek során erısebb csatornahatás lép fel. A völgy szélrendszerét továbbá az éjszaka gyakoribb nyugati szél jellemzi. Nappal a délkeleti szél gyakoribb. A gyengén szeles idı (szélcsend, 0,8 m/s-nál kisebb szélsebesség) éjszaka lényegesen gyakoribb (kb. 35%), mint nappal (kb. 20%). A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 1,7 m/s, a legnagyobb szélsebesség eléri a 12,3 m/s-ot, a szélcsend gyakorisága kb. 28%. A 2-48 ábra a szélirányeloszlást, a 2-49 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Heiligenkreuz mérıhelyen a 2005.09.26 és 2006.02.12. közötti idıszakra (kb. 4,5 hónap). Heiligenkreuz mérıhely a helyszíntıl kb. 2 km-re északra, a Lafnitz-völgy peremén, Heiligenkreuz településen fekszik (Heiligenkreuz és Heiligenkreuz/üzleti park helyszín és idıszak tekintetében két különbözı mérıhely). A leggyakoribb a nyugati-délnyugati és az északi-északkeleti szél. Éjszaka a nyugati-északkeleti, nappal a keleti-délnyugati szél részben lényegesen gyakoribb. A Lafnitz-völgy peremének szélviszonyait erısen befolyásolják az északról a Lafnitz-völgybe torkolló oldalsó völgyek (Lahnbach, Rustenbach), lejtıszéllel 1. revízió
56/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
kombinálva. A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 0,8 m/s, igen csekély. A kb. 64%-os szélcsendhányad is viszonylag magas, megoszlása: éjszaka kb. 75% és nappal kb. 45%. A legnagyobb szélsebesség eléri a 8,9 m/s-ot. A 2-50 ábra a szélirányeloszlást, a 2-51 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Eltendorf mérıhelyen a 2005.08.03. és 19.09.2005 közötti idıszakra (kb. 1,5 hónap). Eltendorf mérıhely a helyszíntıl kb. 6 km-re északnyugatra, a Lafnitz-völgy peremén fekszik. A leggyakoribb az északi szél, a második leggyakoribb a keleti szél. Éjszaka az északi-északkeleti, nappal a keleti-északkeleti és délkeleti szél lényegesen gyakoribb. A Lafnitz-völgy peremének szélviszonyait erısen befolyásolják az északról a Lafnitz-völgybe torkolló oldalaó völgyek (Hoppachbach), lejtıszéllel kombinálva. A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 0,9 m/s, igen csekély. A kb. 56%-os szélcsendhányad is viszonylag magas, megoszlása: éjszaka kb. 80% és nappal kb. 40%. A legnagyobb szélsebesség eléri az 5,2 m/s-ot. A 2-52 ábra a szélirányeloszlást, a 2-53 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Rudersdorf mérıhelyen a 2006.02.19. és 2006.05.06. közötti idıszakra (kb. 2,5 hónap). Rudersdorf mérıhely a helyszíntıl kb. 13 km-re északnyugatra, nagyjából a Lafnitz-völgy, ill. a nyugatról a Lafnitz-völgybe torkolló Feistritztal közepén fekszik. A leggyakoribb az északnyugati szél, a második leggyakoribb a délkeleti szél. Éjszaka az északnyugati, nappal a délkeleti-déli szél lényegesen gyakoribb. A szélirányeloszlás nagyjából a völgy fekvésének megfelelı. A gyengén szeles idı (szélcsend, 0,8 m/s-nál kisebb szélsebesség) éjszaka lényegesen gyakoribb (kb. 50%), mint nappal kb. (20%). A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 1,6 m/s, a legmagasabb szélsebesség eléri a 9,5 m/s-ot, a szélcsend gyakorisága kb. 35%.
1. revízió
57/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-44 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyen a 2006.09.11 2007.09.15. közötti idıszakra (kb. 1 év).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-45 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Heiligenkreuz/ üzleti park mérıhelyen a 2006.09.11 2007.09.15. közötti idıszakra (kb. 1 év).
1. revízió
58/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-46 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Königsdorf mérıhelyen a 2004.05.30 – 2006.05.01. közötti idıszakra (kb. 2 év).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-47 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Königsdorf mérıhelyen a 2004.05.30 – 2006.05.01. közötti idıszakra (kb. 2 év).
1. revízió
59/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-48 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Heiligenkreuz mérıhelyen a 2005.09.26 – 2006 .02.12. közötti idıszakra (kb. 4,5 hónap).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-49 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Heiligenkreuz mérıhelyen a 2005.09.26 – 2006 .02.12. közötti idıszakra (kb. 4,5 hónap) .
1. revízió
60/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-50 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Eltendorf mérıhelyen a 2005.08.03 – 2005.09.19. közötti idıszakra (kb. 1,5 hónap).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-51 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Eltendorf mérıhelyen a 2005.08.03 – 2005.09.19. közötti idıszakra (kb. 1,5 hónap).
1. revízió
61/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-52 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Rudersdorf mérıhelyen a 2006.02.19 - 2006.05.06. közötti idıszakra (kb. 2,5 hónap).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-53 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Rudersdorf mérıhelyen a 2006.02.19 - 2006.05.06. közötti idıszakra (kb. 2,5 hónap).
1. revízió
62/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Nappal Éjszaka Összesen 2-54 ábra: a szélirány gyakorisági eloszlása Rudersdorf mérıhelyen a 2005.06.01 – 2005.08.02. közötti idıszakra (kb. 2 hónap).
Nappal Éjszaka Összesen y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-55 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Rudersdorf mérıhelyen a 2005.06.01 – 2005.08.02. közötti idıszakra (kb. 2 hónap).
1. revízió
63/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A 2-54 ábra a szélirányeloszlást, a 2-55 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Rudersdorf mérıhelyen a 2005.06.01 – 2005.08.02. közötti idıszakra (kb. 2 hónap). A 2005.06.01 – 2005.08.02. közötti idıszak szélirányeloszlása (2-54 ábra) teljesen másképp néz ki, mint a 2006.02.19 – 2006.05.06. közötti idıszaké (2-52 ábra), ami az eltérı idıszakokkal is nehezen magyarázható. A 2005.06.01 – 2005.08.02. közötti idıszak leggyakoribb keleti-délkeleti szélirányának (2-54 ábra) a 2006.02.19 – 2006.05.06. közötti idıszak leggyakoribb északnyugati szélirányába (2-52 ábra) történı elforgatása egy plauzibilisebb, a völgy fekvéséhez igazodó szélirányeloszlást eredményez. Az éjszaka gyakoribb keleti-délkeleti szél ekkor völgybıl távozó ÉNY-i szélként interpretálható. Lehetséges, hogy ebben az idıszakban hibásan volt besorolva a szél-jeladó. A 2-55 ábrából kiderül, hogy a gyengén szeles idı (szélcsend, 0,8 m/s-nál kisebb szélsebesség) éjszaka lényegesen gyakoribb (kb. 65%), mint nappal kb. (25%). A közepes szélsebesség a teljes idıszakra vonatkozóan kb. 1,3 m/s, a legmagasabb szélsebesség eléri a 6,1 m/s-ot, a szélcsend gyakorisága kb. 40%. A 2-56 ábra a szélirányeloszlást, a 2-57 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Heiligenkreuz/üzleti park, Szentgotthárd/Farkasfa, Kleinzicken, Feldbach és Oberwart mérıhelyeken a 2006.09.11 – 2007.09.15. közötti idıszakra (Heiligenkreuz/üzleti park mérési periódusa; egy év). Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely többi mérıhellyel történı összehasonlítása a várakozásnak megfelelıen több-kevesebb lényeges különbséget mutat. Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyhez Szentgotthárd/Farkasfa van legközelebb. Szentgotthárd/Farkasfa kb. 7 km-re délkeletre, kb. 310 m tengerszint feletti magasságban (kb. 100 m-rel a projekt helyszíne fölött) terül el. Kleinzicken kb. 27 km-re, Oberwart kb. 37 km-re északra, Feldbach kb. 29 km-re nyugatra fekszik. Heiligenkreuz/üzleti park és Szentgotthárd/Farkasfa szélirányeloszlásának összehasonlításából (2-56 ábra), kiderül, hogy Heiligenkreuzban lényegesen gyakoribb a nyugati-délnyugati és nyugati-északnyugati szél, Szentgotthárd/Farkasfán pedig a délidélnyugati szél. Egyebekben az eloszlások viszonylag jól egyeznek. A hasonló völgyfekvés alapján Heiligenkreuz/üzleti park és Feldbach szélirányeloszlásai nagyon hasonlóak. A közepes szélsebesség Heiligenkreuz/üzleti parkban kb. 2,0 m/s, Szentgotthárd/Farkasfán kb. 1,9 m/s, Kleinzickenben kb. 2,0 m/s, Feldbachban kb. 1,7 m/s és Oberwartban kb. 1 ,5 m/s. A 2-58 ábra a szélirányeloszlást, a 2-59 ábra a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Feldbach mérıhelyen a 2006.09.11 – 2007.09.15. közötti mérési idıszakra (Heiligenkreuz/üzleti park mérési periódusa; egy év) és a 2004.01.01 – 2007.09.15. közötti mérési idıszakra (kb. 3,5 év). A rövidebb idıszak (Heiligenkreuz/üzleti park mérési periódusa) és a hosszabb referencia-idıszak összehasonlításából kiderül, hogy a szélirány- és szélsebesség-eloszlások a két idıszakra nézve szinte azonosak. A közepes szélsebesség mindkét idıszaknál kb. 1,7 m/s. Hasonlóan jó egyezés állapítható meg Kleinzicken, Oberwart és Szentgotthárd/Farkasfa mérıhelyeken is.
1. revízió
64/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-56 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Heiligenkreuz/üzleti park, Szentgotthárd/Farkasfa, Kleinzicken, Feldbach és Oberwart mérıhelyeken a 2006.09.11 – 2007.09.15. közötti idıszakra (egy év).
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-57 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Heiligenkreuz/üzleti park, Szentgotthárd/Farkasfa, Kleinzicken, Feldbach és Oberwart mérıhelyeken a 2006.09.11 - 2007.09.15. közötti idıszakra (egy év).
1. revízió
65/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-58 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása Feldbach mérıhelyen különbözı idıszakokra.
y = Összeggyakoriság [%] 3 x = Koncentráció [µg/m ] 2-59 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága Feldbach mérıhelyen különbözı idıszakokra.
1. revízió
66/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2007.03.27. óta a vertikális szélprofil rögzítése céljából SODAR-mérések folynak. A mérési eredmények 30 szintben, 40 m-rel a talajszint fölött kezdve, 20 m-es lépésekben állnak rendelkezésre. A maximális mérési magasság a talajszint fölött 620 m. Az adatok rendelkezésre állása 300 m fölött gyorsan csökken (lásd 2-60 ábra). 300 m-ig 95%, 400 m-tıl kevesebb mint 80% a gyakoriság. A közepes szélsebesség magasság függvényében történı növekedését a 2-61 ábra mutatja be. A SODAR-ral mért közepes szélsebességprofilt egybevetettük a hatványtörvény segítségével az ÖNORM M 9440 (1996) szerint kiszámított 3, 4 és 5 terjedési osztályhoz tartozó profilokkal. A számításokhoz talaj menti szélként (a talaj fölött 10 m-rel) Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely közepes szélsebességét használtuk fel. A 100-200 m-es magasságtartományban igen jó az egyezés a 4. terjedési osztályra kiszámított profillal. 300 m magasságban a mért értékek átlagban kb. 0,5 m/s-mal magasabbak, mint a 4. terjedési osztályra kiszámított értékek. A 2-63 ábrából kiderül továbbá, hogy a szélcsend (0,8 m/s-nál kisebb szélsebesség) gyakorisága a magassággal csökken.
y = Magasság [m] x = Gyakoriság [%] 2-60 ábra: SODAR-mérések adatainak rendelkezésre állása.
1. revízió
67/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Talajszint fölötti magasság [m] x = Közepes szélsebesség [m/s] 2-61 ábra: SODAR-mérésekbıl származó, ill. a hatványtörvény segítségével az ÖNORM M 9440 szerint kiszámított közepes szélsebességprofil.
A 2-62 ábra a szélirányeloszlást, a 2-63 a szélsebesség-eloszlást ábrázolja Heiligenkreuz/üzleti park, Szentgotthárd/Farkasfa mérıhelyeken, ill. a kiválasztott SODAR-szinteken, a 2007.03.27 – 2007.05.31. közötti mérési idıszakra (2 hónapos SODAR mérési idıszak). A számos SODAR-szintbıl a 40 m, 100 m, 200 m, 300 m és 400 m szintek kerültek kiválasztásra. A SODAR-szintek szélirányeloszlásait a talaj menti széllel összehasonlítva (Heiligenkreuz/üzleti park, 222 m tengerszint feletti magasság) alapvetıen az látható, hogy a magasban kevésbé gyakran fordul elı NY-i, NY-DNY-i és K-i szél, gyakoribb viszont a DDK÷K-DK-i és É-ÉK÷K-ÉK-i szél. A SODAR-szintek szélirányeloszlásait Szentgotthárd/Farkasfa mérıhellyel (312 m tengerszint feletti magasság), összehasonlítva alapvetıen az látható, hogy a magasban kevésbé gyakran fordul elı NY-ÉNY-i és ÉNY-i szél, gyakoribb viszont a DNY-i, D-DK÷K-DK-i és É-ÉK÷K-ÉK-i szél. A 2-62 ábra alaposabb tanulmányozása során az is felismerhetı, hogy a NY-ÉNY-i szél 40-tıl 200 m-ig jelentısen csökken. 200 m-tıl 400 m-ig a déli és keleti szél gyorsan csökken, a DK-i, ÉK-i és DNY-i szél viszont jelentısen megerısödik. A fix kéménymagasság kb. 100 m, a talajszint fölötti effektív kibocsátási magasság a szélsebességtıl és a terjedési osztálytól függıen akár 240 m is lehet. A legmagasabb értékek a 2. terjedési osztály és 1 m/s szélsebesség esetén érhetık el; 2 m/s közepes szélsebesség esetén az effektív forrásmagasság kb. 180 m. Heiligenkreuz/üzleti park és Szentgotthárd/Farkasfa mérıhelyek, ill. a 200 m-es SODAR-szint szélirányeloszlásainak összehasonlítása azt mutatja, hogy pl. 1. revízió
68/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
nyugati szél Szentgotthárdon 200 m talajszint fölötti magasságban (SODAR) lényegesen ritkábban fordul elı (4%), mint Heiligenkreuzban (12%). A NY-ÉNY-i szél Heiligenkreuzban és Szentgotthárdon kb. kétszer olyan gyakori (8%), mint 200 m magasságban (kb. 4%). Az ÉNY-i szél elıfordulása Szentgotthárdon kb. 7,5%, 200 m magasságban kb. 4,5%, Heiligenkreuzban kb. 3,3%. Az ÉÉNY÷É-ÉK-i szélirányok között csak csekély különbségek észlelhetık. Az ÉK-i, K-ÉK-i és K-DK÷D-DK-i szél 200 m magasságban lényegesen gyakoribb, mint Heiligenkreuz és Szentgotthárd mérıhelyeken.
2-62 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása SODAR-mérésekhez.
1. revízió
69/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Összeggyakoriság [%] x = Szélsebesség [m/s] 2-63 ábra: A szélsebesség összeggyakorisága SODAR-mérésekhez.
A 2-64 és 2-65 ábrák a 2007.03.27-tıl 2007.04.02-ig terjedı egyhetes SODAR-periódus szélirányait, ill. szélsebességeit ábrázolják. Ez a kiválasztott idıszak lényegében a szélviszonyok jelleggörbéit mutatja be. Heiligenkreuz/üzleti park, Szentgotthárd/Farkasfa mérıhelyeket összehasonlítjuk a 100 m-es SODARszinttel. Az 1. és 2. napot megtekintve (a 48 éjféli 24:00 órát jelent) látható, hogy a mindhárom állomáson délután fújó keleti szél éjszaka Heiligenkreuzban nyugatira (völgybıl távozó szél), Szentgotthárdon ÉNYira, 100 m talajszint feletti magasságban pedig ÉK- ire fordul. A 4. és 5. napot megfigyelve (a 192 éjféli 24:00 órát jelent) látható, hogy a mindhárom állomáson délután fújó keleti szél éjszaka Heiligenkreuzban újra nyugatira (völgybıl távozó szél), és ezúttal mind Szentgotthárdon, mind a 100 m talajszint feletti magasságban ÉK-ire fordul. Keleti szél mindenekelıtt anticiklon (nagynyomású hatás) esetén keletkezik. Míg a magasban a keleti szél éjszaka is megmarad, a talaj menti szélviszonyokat a naplemente után kezdıdı hideg légáramlatok jellemzik (nyugati szél). Zavaró hatás esetén, mint pl. a 3. napon (az ábrán 96-tól 144-ig) a talaj menti és a magasban fennálló szélviszonyok hasonlóak (délkeleti szél a zavarzóna elıtt és nyugati szél a zavarzóna után.
1. revízió
70/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-64 ábra: A 2007.03.27 – 2007.04.02. közötti idıszak szélirány idısora. Az idıskála félóránként van megadva.
2-65 ábra: A 2007.03.27 – 2007.04.02. közötti idıszak szélsebesség idısora. Az idıskála félóránként van megadva.
A 3. fejezetben végzett terjedésszámításokhoz mind a mintegy 100 m magas kémény emisszióira, mind a közlekedési emissziókra vonatkozóan Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely szélméréseit használtuk fel. A helyszínen mért szélviszonyok mindenképpen reprezentatívak a talaj közeli forrásokra, mint pl. a közlekedési emissziókra vonatkozóan. A magasban a szélviszonyok, amint azt a kéthónapos SODARmérések mutatják, különfélék lehetnek. A magasban a nyugati szél ritkább, viszont a délkeleti és északkeleti szél gyakoribb. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 100 m magas kémény által kibocsátott emissziók valójában a feltételezettnél gyakrabban haladnak északnyugatra és délnyugatra és kevésbé keletre. A 2-66 ábra Szentgotthárd, Königsdorf, Heiligenkreuz mérıhelyek, valamint a 100 m-es SODAR-szint szélsebességeinek közepes napi menetét ábrázolja. Az egy délutáni maximumot és éjszakai, ill. reggeli minimumot tartalmazó görbék az összes állomásra jellemzıek. A szélsebességek a talajszint fölött 100 m-
1. revízió
71/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
rel lényegesen magasabbak, mint a talaj mentén. Königsdorf szélsebességének közepes napi menetébıl (2-67 ábra) látható, hogy a szélsebességek télen nappal alacsonyabbak, mint nyáron.
y = Szélsebesség [m/s] x = Napszak [h] 2-66 ábra: A szélsebesség közepes napi menete.
Éves Téli Nyári y = Szélsebesség [m/s] x = Napszak [h] 2-67 ábra: A szélsebesség közepes napi menete Königsdorf mérıhelyen.
1. revízió
72/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2.2.2 Terjedési osztályok A káros anyagok légkörben történı terjedése szempontjából a szélirány és a szélsebesség mellett mindenekelıtt a légkör keveredésének (turbulencia) van jelentısége. A turbulencia a terjedési osztályokkal (Reuter, 1970; Kolb, 1981) jellemezhetı. A 2-tıl 7-ig számozott terjedési osztályok a talaj közeli légkör turbulens viselkedésének (vertikális cserélıdı képességének) mértékét adják meg. A 2. és 3. osztály jó, a 4. osztály közepes, az 5-7. osztály alacsony mértékő vertikális cserélıdı képességet, ill. jó, közepes és alacsony mértékő káros anyag hígulást képvisel. A terjedési osztályok az ÖNORM M 9440 (1992/96) szerint sugárzási mérlegadatok és szélsebességadatok segítségével állapíthatók meg. A 2-68 ábra Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely (2006.09.11 – 2007.09.15.) és Königsdorf, ill. Großwilfersdorf mérıhely (2004.05.30 – 2006.05.01.) gyakoriságait ábrázolja. Königsdorf terjedési osztályait Königsdorf mérıhely széladataiból és a (Königsdorftól kb. 15 km-re északnyugatra fekvı) Großwilfersdorf mérıhely sugárzási mérlegadataiból határoztuk meg. A labilis 2. és 3. osztály Heiligenkreuzban gyakoribb (kb. 29%), mint Königsdorfban (kb. 24%). A stabil 5-7. osztály elıfordulása Heiligenkreuzban kb. 48%, Königsdorfban kb. 45%, melynek során Heiligenkreuzban a 6- osztály, Königsdorfban a 7. osztály gyakoribb. A 4. osztály Heiligenkreuzban (kb. 23%-os elıfordulással) kb. 7%-kal ritkább, mint Königsdorfban. A 2-69 ábra Heiligenkreuz/üzleti park terjedési osztályainak gyakoriságait nyári és téli bontásban ábrázolja. Látható, hogy nyáron a labilis osztályok (mindenekelıtt a 2. osztály) lényegesen gyakoribbak, mint télen. Ezt kiegyenlíti a nyáron ennek megfelelıen kevésbé gyakori 4. osztály. Télen a stabil 5-7. osztályok a 7. osztály kivételével gyakoribbak, mint nyáron. A 7. osztály nyáron gyakoribb, mint télen. A stabil osztályokon belül nyáron eltolódás következik be a stabilabb viszonyok felé. A terjedésszámításhoz a terjedési osztályokból meghatároztuk a Monin-Obukhov-hosszakat (MOL), ill. azok reciprok értékét, a Monin-Obukhov-stabilitási paramétert (MOS). Golder szerint (1972) a terjedési osztályokhoz a következı MOS-paraméterek rendelhetık: 2. terjedési osztály: -0,06 … -0,02 (középérték: -0,04), 3. terjedési osztály: -0,02 … -0,005 (középérték: -0,01), 4. terjedési osztály: -0,005 … 0,002 (középérték: 0,0), 5. terjedési osztály: 0,002 … 0,007 (középérték: 0,005), 6. terjedési osztály: 0,007 … 0,02 (középérték: 0,015) és 7. terjedési osztály: nagyobb, mint 0,02 (középérték: 0,04). A megadott középértékeket a terjedési osztályokhoz rendeltük. A 2-70 ábra a szélirányok gyakorisági eloszlásait ábrázolja meghatározott terjedési osztályokhoz. ÉNY-D-i szélnél a stabil 6. osztály dominál, É-ÉK-i szélnél a 4. osztály a leggyakoribb. A 2. és 3. labilis osztályok D-i, K-i és NY-i szél esetén fordulnak elı igen gyakran.
1. revízió
73/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
y = Gyakoriság [%] x = Terjedési osztály 2-68 ábra: Heiligenkreuz/üzleti park (2006.09.11 – 2007.09.15.) és Königsdorf (2004.05.30 – 2006.05.01.) terjedési osztályainak gyakorisági eloszlása.
y = Gyakoriság [%] x = Terjedési osztály 2-69 ábra: Heiligenkreuz/üzleti park terjedési osztályainak gyakorisági eloszlása nyárra és télre elkülönítve.
1. revízió
74/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-70 ábra: A szélirány gyakorisági eloszlása meghatározott terjedési osztályokra vonatkozóan Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyen.
2.2.3 Sugárzási mérleg, globális sugárzás A 2-71 ábra a sugárzási mérleg és a globális sugárzás közepes napi meneteit ábrázolja. A sugárzási mérleggel (a besugárzás minden összetevıje mínusz a kisugárzás minden összetevıje) ellentétben a globális sugárzás csak a rövid- és hosszúhullámú besugárzás pozitív részeit tartalmazza. A globális sugárzás ezért éjszaka nulla. A napi menetek délben maximumot, éjszaka minimumot mutatnak. A globális sugárzás Heiligenkreuzban délben eléri a kb. 450 W/m2-t. A sugárzási mérlegek 250-280 W/m2 körüliek, melynek során Heiligenkreuzban a déltıl estig mért értékek kissé magasabbak, mint 2 Großwilfersdorfban. Éjszaka a sugárzási mérleg kb. -30 W/m .
1. revízió
75/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2
Sugárzás [W/m ] Napszak [h] 2-71 ábra: A sugárzási mérleg és a globális sugárzás közepes napi menete.
2.2.4 Levegıhımérséklet, relatív páratartalom A 2-72 ábra a hımérséklet közepes napi meneteit ábrázolja. A hımérséklet napi menete délután maximumot (kb. 15 órakor), hajnalban (kb. 5 órakor) minimumot mutat. Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyen (2006.09.11 – 2007.05.31. között) déltıl estig a hımérséklet jó egy fokkal magasabb, mint Königsdorf mérıhelyen (2004.05.30 – 2006.05.01. között). Éjszaka azonosak az értékek. A relatív páratartalom (2-73 ábra) a hımérséklettel ellentétes napi menetet mutat magas éjszakai értékekkel és minimális délutáni értékekkel. A 2-35 táblázat Kleinzicken, Königsdorf és Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyek hımérsékleti maximumait, minimumait és éves középértékeit ábrázolja. Az éves középértékek Kleinzickenben 2001-tıl 2005-ig 10,2 és 8,4°C között ingadoznak. Heiligenkr euzban a rendelkezésre álló mérési periódus középértéke 9,6°C, a minimum csak -9,1°C (az enyhe 2006/2007-es tél következtében).
1. revízió
76/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Hımérséklet [°C] Napszak [h] 2-72 ábra: A levegıhımérséklet közepes napi menete Heiligenkreuz/üzleti park (2006.09.11 – 2007.05.31.) és Königsdorf (2004.05.30 – 2006.05.01.) mérıhelyen.
Relatív páratartalom [%] Napszak [h] 2-73 ábra: A levegı relatív páratartalmának közepes napi menete Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyen.
1. revízió
77/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
2-19 táblázat: Hımérsékletértékek Kleinzicken, Königsdorf és Heiligenkreuz/üzleti park mérıhelyeken. Kleinzicken Év 2001 2002 2003 2004 2005
Éves középérték 9,4 10,2 9,4 8,9 8,4
Hımérséklet [°C] Maximum 34,0 35,8 37,2 33,0 32,7
Minimum -21,7 -16,6 -20,8 -14,3 -25,7
Éves középérték 9,3 8,9
Hımérséklet [°C] Maximum 32,8 33,1
Minimum -22,5 -22,5
Éves középérték 9,6
Hımérséklet [°C] Maximum 33,4
Minimum -9,1
Köngsdorf Év 2005 200406-200604
Heiligenkreuz/üzleti park Év 200611-200705
2.2.5 Csapadék A 2-36 táblázat Kleinzicken mérıhely csapadékviszonyait ábrázolja a 2001-2005-ös idıszakra. Az éves összegek 511 és 728 mm között, a maximális napi értékek 34 és 47 mm között ingadoznak. Ennek kiegészítéseként az éves csapadékösszeg 30 évi középértéke (1971-2000) 738 mm. A csapadék maximális napi értéke ebben a 30 éves periódusban 83 mm. Az 2001-2005-ös idıszak éves összegei a harmincéves középérték alatt vannak, viszont a 2005-ös év, 728 mm-es középértékével, erısen megközelíti.
2-20 táblázat: Csapadékértékek Kleinzicken mérıhelyen. Év
2001 2002 2003 2004 2005
1. revízió
Csapadékösszegek (mm) Éves érték Napi érték Max. 511 630 529 692 728
35 37 34 34 47
78/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
3
Fıbb pozitív és negatív hatások
3.1
Üzemelési fázis
Levegı és klíma szakterület
3.1.1 Emissziók A következı táblázatok a fıbb berendezések – amelyekre vonatkozóan számításokat végeztünk – emisszióadatait tartalmazzák. A helyszín a 3-1 ábrán látható Heiligenkreuz-Szentgotthárd üzleti park helyszínrajzán látható (lásd még 1-1 ábra, számítási terület). Az RVH két kazánberendezésbıl (örvényágyas kazán és segédkazán) áll, amelyek felváltva üzemelnek. A 3-1 táblázat az örvényágyas kazán emisszióadatait, a 3-2 táblázat a segédkazán emisszióadatait tartalmazza. Mindkét emissziót egy kb. 98 m magas kémény bocsátja ki. Az örvényágyas kazán tüzelése hulladékkal, a segédkazáné földgázzal és extra könnyő főtıolajjal történik. A segédkazán emisszióadatai 50%-ban földgázzal és 50%-ban extra könnyő főtıolajjal történı tüzelésre vonatkoznak. Ez a tüzelés csak a téli hónapokra, novembertıl márciusig van elıirányozva. Az örvényágyas kazán tervezett évi üzemóraszáma 8000, a segédkazáné 760 óra. A számításokhoz a legrosszabb esetet (worst case) feltételeztük, tehát hogy az örvényágyas kazán egész évben, a segédkazán pedig egész télen (novembertıl márciusig) üzemel. A durva- és finomhamu-siló, a por-, mészhidrát-, homok- és aktívszén-siló poremissziói elhanyagolhatók. Ezek az örvényágyas berendezés kéményoldali poremissziójának mindössze kb. 0,4%-át teszik ki (kb. 2 mg/s). A 3-3 táblázat a projekttel kapcsolatos jármőforgalom emisszióadatait tartalmazza. A „100% közúti hányad tervezése“ worst-case módszerhez megadja a megfelelı útszakaszok emisszióit. Az adatok az UVE Közlekedés szakanyagból (TRAFICO Verkehrsplanung Käfer GmbH) származnak. A szállítás munkanapokon 6-22 óráig, szombaton 6-14 óráig történik. A 3-2 és 3-3 ábrák a számítási területeket mutatja az útszakaszokkal. Amennyiben a szállítás a tervnek megfelelıen nagyrészt vasúton történik, a szállításhoz szükséges eszközök (mozdony, közúti-vasúti jármő és targonca) emisszióit is figyelembe kell venni. Az UVE Közlekedés szakanyag (TRAFICO Verkehrsplanung Käfer GmbH) szerint a tervezett 80% vasúti hányad esetén a következı mozdonyemissziók (Lok 2016) feltételezhetık: NOx kb. 59 mg/km s, PM10 kb. 2,5 mg/km s. A szállítás naponta két idıpontban (7:00, ill. 13:00 óra) történik.
1. revízió
79/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-1 táblázat: RVH örvényágyas kazán emisszióadatai. Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Füstgáz térfogatáram 3) Füstgáz páratartalom Füstgáz O2-tartalma Kéményátmérı Kilépési sebesség
m °C m3/h m3/h m3/h % % m m/s
Káros anyag-tömegáram NOx Co SO2 Por PM10 Szerves C HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s
98 140 288.685 190.861 227.151 20 4,9 2,34 18,6 Félórás középérték 4417 6310 2208 505 505 631 315 16 3,2 19 0,63
Napi középérték 3155 3155 2208 315 315 505 442 315 13 3,2 19 0,63
0,0000063
0,0000063
Éves középérték 3155 3155 2208 315 315 505 442 315 13 1,3 19 0,63 6,3 0,32 0,63 0,63 18,9 6,3 0,00063 0,315 0,0000063
ΣSM ... Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn 1) ... Nedves üzemállapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 2) ... Nedves normál állapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 3) ... Száraz normál állapot, 11% O2-re vonatkoztatva
Káros anyag-koncentráció 3) Nox mg/m3 Co mg/m3 So2 mg/m3 Por mg/m3 PM10 mg/m3 Szerves C mg/m3 HCl mg/m3 NH3 *) mg/m3 HF mg/m3 Hg mg/m3 mg/m3 ΣSM *) Cd+Tl *) mg/m3 Pb **) mg/m3 Cd **) mg/m3 3 As **) mg/m Ni **) mg/m3 Zn **) mg/m3 Cu **) mg/m3 BaP **) mg/m3 Benzol **) mg/m3 PCDD/PCDF *) mg/m3
Félórás középérték 70 100 35 8 8 10 5 0,25 0,05 0,3 0,01
Napi középérték 50 50 35 5 5 8 7 5 0,2 0,05 0,3 0,01
0,0000001
0,0000001
Éves középérték 50 50 35 5 5 8 7 5 0,2 0,02 0,3 0,01 0,1 0,005 0,01 0,01 0,3 0,1 0,00001 0,005 0,0000001
*) ... Egyedi mérés középértéke **) ... Referenciaberendezések maximális emissziója 5 mg/Nm3 poremisszió alapján
1. revízió
80/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-2 táblázat: A segédkazán emisszióadatai 50% földgázra és 50% extra könnyő főtıolajra vonatkoztatva. Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Füstgáz térfogatáram 3) Füstgáz páratartalma Füstgáz O2-tartalma Kéményátmérı Kilépési sebesség
m °C m3/h m3/h m3/h % % m m/s
Káros anyag-tömegáram NOx CO SO2 Por PM10
mg/s mg/s mg/s mg/s mg/s
98 120 150.890 104.834 90.450 14 2,6 1,77 17
Félórás középérték 2638 2010 2010
Napi középérték 2638 2010 2010
Éves középérték 2638 2010 2010
339
339
339
Félórás középérték 105 80 80
Napi középérték 105 80 80
Éves középérték 105 80 80
13,5
13,5
13,5
1) ... Nedves üzemállapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 2) ... Nedves normál állapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 3) ... Száraz normál állapot, 3% O2-re vonatkoztatva
Káros anyag-koncentráció 3) Nox mg/m3 Co mg/m3 So2 mg/m3 Por mg/m3 PM10 mg/m3
3-1 ábra: Heiligenkreuz-Szentgotthárd üzleti park helyszínrajza.
1. revízió
81/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-3 táblázat: A projekttel kapcsolatos forgalom emissziói 100% közúti hányad esetén, az UVE Közlekedés szakanyag szerint (TRAFICO Verkehrsplanung Käfer GmbH). Közút
B65 a településen kívül B65 Heiligenkreuz B65 Heiligenkreuz kelet B57 Heiligenkreuz L116 a településen kívül L116 a településen kívül L116 a településen kívül, délre Európai fıút Üzemterület Csak szgk.
NOX
PM10
[mg/km s] 12,74 6,74 0,05 6,34 18,48 18,48 3,40 42,37 42,37 0,45
[mg/km s] 0,1071 0,0642 0,0017 0,0630 0,1615 0,1615 0,0314 0,4167 0,4167 0,0174
3-2 ábra: A projekttel kapcsolatos forgalom helyszínrajza, Heiligenkreuz.
3-3 ábra: A projekttel kapcsolatos forgalom helyszínrajza, üzleti park. 1. revízió
82/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Az összes terhelés értékeléséhez a még üzembe nem helyezett, de már engedélyezett projekteket is figyelembe kell venni. A 2011-es nulla-változathoz ennek következtében az Energie- und Medienzentrale Lenzing (EMZ), a biogáz-berendezés (Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie Güssing GmbH) és a Serenzo Flooring Industries GmbH emissziói lényegesek. A megfelelı emisszióadatokat a 3-4 – 3-6 táblázatok tartalmazzák. Az EMZ hozzájárulását a 2011-es és 2006-os év emisszióinak különbsége adja meg.
3-4 táblázat: Az Energie- und Medienzentrale Lenzing (EMZ ) emissziói a 2006-os és 2011-es évben. 2011-es év Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet
Gázturbina 1 52 120
Gázturbina 2 52 142
HDK 1 52 200
78.958 54.858 51.410
75.058 49.385 46.281
17.746 10.245
Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Füstgáz térfogatáram 3) Füstgáz térfogatáram 4)
m °C 3 Bm /h 3 Nm /h Nm3/h Nm3/h
Füstgáz páratartalma Füstgáz O2-tartalma Kéményátmérı Kilépési sebesség
g/m3 % m m/s
60 14,5 1,40 14,25
60 15,4 1,40 13,54
150 5,7 1,00 6,28
Káros anyag-tömegáram Nox Co
mg/s mg/s
Gázturbina 1 2142 43
Gázturbina 2 1851 321
HDK 1 220 7
Káros anyag-koncentráció Nox Co
mg/m3 150 3 mg/m 3
8.529
144 25
93 3
1) ... Nedves üzemállapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 2) ... Nedves normál állapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 3) ... Száraz normál állapot, 15% O2-re vonatkoztatva 4) ... Száraz normál állapot, 3% O2-re vonatkoztatva
2006-os év Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet
Gázturbina 1 52 120
Gázturbina 2 52 142
HDK 1 52 200
62.975 43.753 41.003
60.452 39.775 37.275
20.682 11.940
Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Füstgáz térfogatáram 3) Füstgáz térfogatáram 4)
m °C Bm3/h 3 Nm /h Nm3/h Nm3/h
Füstgáz páratartalma Füstgáz O2-tartalma Kéményátmérı Kilépési sebesség
g/m % m m/s
60 14,5 1,40 11,36
60 15,4 1,40 10,91
150 5,7 1,00 7,31
mg/s mg/s
Gázturbina 1 1708 34
Gázturbina 2 1491 259
HDK 1 257 8
150 3
144 25
93 3
Káros anyag-tömegáram Nox Co Káros anyag-koncentráció Nox Co
9.940
3
mg/m3 mg/m3
1) ... Nedves üzemállapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 2) ... Nedves normál állapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 3) ... Száraz normál állapot, 15% O2-re vonatkoztatva 4) ... Száraz normál állapot, 3% O2-re vonatkoztatva
1. revízió
83/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A 2011-es és 2006-os év közötti különbség Káros anyag-tömegáram NOx mg/s CO mg/s
Gázturbina 1 434 9
Gázturbina 2 360 63
HDK 1 -36 -1
3-5 táblázat: A Serenzo Flooring Industries GmbH emissziói. Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Füstgáz térfogatáram 3) Füstgáz páratartalma Füstgáz O2-tartalma Kéményátmérı Kilépési sebesség
m °C Bm3/h 3 Nm /h Nm3/h g/m3 % m m/s
Káros anyag-tömegáram NOx CO Por HC ill. TOC
mg/s mg/s mg/s mg/s
Biomassza 1 23 146 540 352 289
Biomassza 2 23 133 1.740 1.170 940
Lakkozó berendezés 8 20 7.513 7.000 7.000
Fafeldolgozó 8 20 24.147 22.500 22.500
5,1 0,25 3,06
7,9 0,40 3,85
0,32 26,78
0,60 23,72
Biomassza 1 20 20 6 2
Biomassza 2 65 65 21 5
Lakkozó berendezés
Fafeldolgozó
6 194
0,63
Biomassza 2 250 250 80 20
Lakkozó berendezés
Fafeldolgozó
3 100
0,1
1) ... Nedves üzemállapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 2) ... Nedves normál állapot, az aktuális O2-re vonatkoztatva 3) ... Száraz normál állapot, ?% O2-re vonatkoztatva
Káros anyag-koncentráció Nox Co Por HC ill. TOC
mg/m3 mg/m3 3 mg/m mg/m3
Biomassza 1 250 250 80 20
3-6 táblázat: Biogáz-berendezés emissziói (Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie Güssing GmbH). Emisszióadatok Kéménymagasság Füstgáz hımérséklet Füstgáz térfogatáram 1) Füstgáz térfogatáram 2) Kéményátmérı Kilépési sebesség
m °C 3 Bm /h 3 Nm /h m m/s
10 200 3.811 2.200 0,25 21,6
Káros anyag-tömegáram Nox Co NMHC H2S
mg/s mg/s mg/s mg/s
Félórás középérték 244 397 92 3,1
Káros anyag-koncentráció 1) NOx CO NMHC H2S
1. revízió
Félórás középérték 3
mg/m 3 mg/m 3 mg/m 3 mg/m
400 650 150 5
84/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.1.2 Az RVH járulékos terhelése Az ebben a fejezetben végzett terjedésszámítások az ADMS 3-as Gauss-modellel történtek (a részleteket lásd az 1.2.1 fejezetben). Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely meteorológiai idısora alapján (lásd 2.2 fejezet) kiszámítottuk az NOx, NO2, CO, SO2, PM10, TOC, HCl, NH3, HF, Hg, ΣSM, Cd+ Tl, Pb, Cd, As, Ni, Zn, Cu, BaP, Benzol és PCDD/PCDF összetevık maximális félórás középértékeit, 97,5-percentiljeit, maximális napi középértékeit, éves középértékeit és depozíciós értékeit. A Heiligenkreuzi Hulladékhasznosító (RVH) két kazánberendezésbıl (örvényágyas kazán és segédkazán) áll, amelyek felváltva üzemelnek. Az emissziókat két külön kémény bocsátja ki. A következıkben bemutatjuk az örvényágyas kazán, valamint a segédkazán üzemelésére vonatkozó eredményeket.
Maximális félórás középértékek A 3-4 ábra az örvényágyas kazán maximális félórás középértékeinek térbeli eloszlását ábrázolja a maximum százalékában. Azt a tartományt, amelyben az értékek nagyobbak a maximum 85%-ánál, kékkel vonalkáztuk be. A segédkazán ezen területei ugyanott vannak, ezért ábrázolásuktól eltekintettünk. A maximum a káros anyag-kibocsátótól kb. 400 m-re jelentkezik. A koncentráció-eloszlások az összes káros anyag-összetevıre érvényesek, a koncentrációértékek azonban különbözıek. A 3-7 táblázat az egyes összetevık legmagasabb maximális félórás középértékeit a megfelelı határértékekkel és az összetevık határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán koncentrációi jóval a határértékek alatt vannak. A rövid idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 3%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Az NO2- és SO2koncentrációk az IG-L határérték 3%-a alatt vannak. Az SO2- és HF-koncentrációk nyáron az erdészeti határérték 3%-a fölött vannak. A segédkazán (50% földgáz és 50% extra könnyő főtıolaj) csak télen üzemel, ezért irreleváns. Az örvényágyas kazán üzeme során az NOX-, NO2- és CO-koncentrációk kissé magasabbak, mint a segédkazán üzemelésekor. A segédkazán alacsonyabb füstgázhımérséklete és füstgáz-térfogatárama alapján a segédkazántól magasabb koncentrációkat várna az ember. Azonos káros anyag-tömegáramok esetén ez így is lenne. Az örvényágyas kazán azonban lényegesen magasabb NOX-, NO2- és COtömegáramokkal és ezáltal magasabb koncentrációkkal rendelkezik. Az SO2-koncentrációk a segédkazán üzeme során kissé magasabbak, mint az örvényágyas kazán üzemelésekor. Mivel az SO2 káros anyag-tömegáramok kb. azonosak, a segédkazánnál az alacsonyabb füstgázhımérséklet és a csekélyebb füstgáz-térfogatáram következtében magasabbak a koncentrációk.
1. revízió
85/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-7 táblázat: Legmagasabb maximális félórás középértékek az RVH emissziói következtében Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 CO SO2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF
Hg ∑SM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
HÉ µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3
200 200 140 300
400 600 300 0,9 4 6
Örvényágyas kazán 9,2 5,2 13,2 4,6 4,6 4,6 1,06
Segédkazán 7,3 4,1 5,5 5,5 5,5 5,5
1,06 1,32 1,32 0,66 0,033 0,033 0,033 0,0066 0,040 0,0013
HÉ forrása IG-L IG-L lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk lucfenyı, bükk lucfenyı/nyár lucfenyı/tél bükk
0,000000013
ΣSM ... Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn HÉ ... határérték Határárték-hányad
Káros anyag Nox No2 Co So2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF
Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
1. revízió
HÉ µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3
Örvényágyas kazán Segédkazán
HÉ forrása
200
2,6%
2,1%
IG-L
200 140 300
2,3% 3,3% 1,5%
2,8% 3,9% 1,8%
IG-L lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
400 600 300 0,9 4 6
0,3% 0,2% 0,2% 3,7% 0,8% 0,6%
lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk lucfenyı, bükk lucfenyı/nyár lucfenyı/tél bükk
86/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-4 ábra: Maximális félórás középértékek a maximum százalékában, az RVH örvényágyas kazán emissziói következtében. A kékkel vonalkázott területen belül a koncentrációk nagyobbak a maximum 85%-ánál.
1. revízió
87/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
97,5-percentilek A 3-5 ábra az örvényágyas kazán 97,5-percentiljeinek térbeli eloszlását ábrázolja a maximum százalékában. Azt a tartományt, amelyben az értékek nagyobbak a maximum 85%-ánál, kékkel vonalkáztuk be. A segédkazán ezen területei ugyanott vannak, ezért ábrázolásuktól eltekintettünk. A maximum a káros anyag-kibocsátótól kb. 500 m-re északra jelentkezik. Az eloszlások igen hasonlóak. A koncentráció-eloszlások az összes káros anyag-összetevıre érvényesek, a koncentrációértékek azonban különbözıek. A 3-8 táblázat az egyes összetevık legmagasabb 97,5-percentiljeit a megfelelı határértékekkel és az összetevık határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán SO2-koncentrációi jóval az erdészeti határértékek alatt vannak. A rövid idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 3%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Az SO2-koncentrációk nyáron épphogy az erdészeti határérték 3%-a fölött vannak. A segédkazán (50% földgáz és 50% extra könnyő főtıolaj) csak télen üzemel, ezért irreleváns. Az örvényágyas kazán üzeme során az NOX-, NO2- és CO-koncentrációk kissé magasabbak, mint a segédkazán üzemelésekor. A segédkazán alacsonyabb füstgázhımérséklete és füstgáz-térfogatárama alapján a segédkazántól magasabb koncentrációkat várna az ember. Azonos káros anyag-tömegáramok esetén ez így is lenne. Az örvényágyas kazán azonban lényegesen magasabb NOX-, NO2- és COtömegáramokkal és ezáltal magasabb koncentrációkkal rendelkezik. Az SO2-koncentrációk a segédkazán üzeme során kissé magasabbak, mint az örvényágyas kazán üzemelésekor. Mivel az SO2 káros anyag-tömegáramok kb. azonosak, a segédkazánnál az alacsonyabb füstgázhımérséklet és a csekélyebb füstgáz-térfogatáram következtében magasabbak a koncentrációk.
1. revízió
88/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-8 táblázat: Legmagasabb 97,5-percentilek az RVH emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 CO SO2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF
Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
HÉ µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3
70 150
Örvényágyas kazán 4,8 2,8 6,9 2,4 2,4 2,4 0,55
Segédkazán 3,9 2,3 3,0 3,0 3,0 3,0
HÉ forrása
lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
0,55 0,69 0,69 0,34 0,017 0,017 0,017 0,0034 0,021 0,00069
0,0000000069
ΣSM ... Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn HÉ ... határérték Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 CO SO2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF
Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
1. revízió
µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3
HÉ
Örvényágyas kazán
Segédkazán
HÉ forrása
70 150
3,4% 1,6%
4,2% 2,0%
lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
89/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-5 ábra: 97,5-percentilek a maximum százalékában, az RVH örvényágyas kazán emissziói következtében. A kékkel vonalkázott területen belül a koncentrációk nagyobbak a maximum 85%-ánál.
1. revízió
90/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Maximális napi középértékek A 3-6 ábra az örvényágyas kazán maximális napi középértékeinek térbeli eloszlását ábrázolja a maximum százalékában. Azt a tartományt, amelyben az értékek nagyobbak a maximum 85%-ánál, kékkel vonalkáztuk be. A segédkazán ezen területei ugyanott vannak, ezért ábrázolásuktól eltekintettünk. A maximum a káros anyag-kibocsátótól kb. 500 m-re északra jelentkezik. A koncentráció-eloszlások az összes káros anyag-összetevıre érvényesek, a koncentrációértékek azonban különbözıek. A 3-9 táblázat az egyes összetevık legmagasabb maximális napi középértékeit a megfelelı határértékekkel és az összetevık határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán koncentrációi jóval a határértékek alatt vannak. A rövid idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 3%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Az SO2- és PM10koncentrációk az IG-L határérték 3%-a alatt vannak; sıt a PM10 1% alatti. Az SO2-koncentrációk az örvényágyas kazánnál a nyári erdészeti határérték 3%-a alatt, a segédkazánnál épphogy fölötte vannak. A segédkazán (50% földgáz és 50% extra könnyő főtıolaj) csak télen üzemel, ezért irreleváns. A HFkoncentrációk az erdészeti határérték 3%-a alatt vannak. A koncentrációk a segédkazán üzeme során kissé magasabbak, mint az örvényágyas kazán üzemelésekor. Mivel a káros anyag-tömegáramok kb. azonosak, a segédkazánnál az alacsonyabb füstgázhımérséklet és a csekélyebb füstgáz-térfogatáram következtében magasabbak a koncentrációk.
1. revízió
91/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-9 táblázat: Maximális napi középértékek az RVH emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag Nox No2 Co So2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
HÉ µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3
10000 120 50 100 50 100 100 0,5 3,0
Örvényágyas kazán 2,1 1,2 2,1 1,5 1,49 1,5 0,21 0,21 0,34 0,30 0,21 0,0085 0,0085 0,0021 0,013 0,00043
Segédkazán 2,5 1,5 1,9 1,9 1,9 1,9 0,00 0,32
HÉ forrása
IG-L IG-L lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk IG-L lucfenyı/nyár lucfenyı, bükk lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
0,0000000043
ΣSM ... Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn HÉ ... határérték
Határárték-hányad
Káros anyag Nox No2 Co So2
Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
1. revízió
µg/m 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3
HÉ
Örvényágyas kazán
Segédkazán
HÉ forrása
10000 120 50 100
0,0% 1,2% 3,0% 1,5%
0,0% 1,6% 3,8% 1,9%
IG-L IG-L lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
50
0,4%
0,6%
IG-L
100 100 0,5 3,0
0,3% 0,2% 1,7% 0,3%
3
lucfenyı/nyár lucfenyı, bükk lucfenyı/nyár lucfenyı/tél, bükk
92/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-6 ábra: Maximális napi középértékek a maximum százalékában, az RVH örvényágyas kazán emissziói következtében. A kékkel vonalkázott területen belül a koncentrációk nagyobbak a maximum 85%-ánál.
1. revízió
93/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Éves középértékek A 3-7 ábra az örvényágyas kazán éves középértékeinek térbeli eloszlását ábrázolja a maximum százalékában. Azt a tartományt, amelyben az értékek nagyobbak a maximum 85%-ánál, kékkel vonalkáztuk be. A segédkazán ezen területei ugyanott vannak, ezért ábrázolásuktól eltekintettünk. A maximum a káros anyag-kibocsátótól kb. 600 m-re északra jelentkezik. A koncentráció-eloszlások az összes káros anyag-összetevıre érvényesek, a koncentrációértékek azonban különbözıek. A 3-10 táblázat az egyes összetevık legmagasabb éves középértékeit a megfelelı határértékekkel és az összetevık határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán koncentrációi jóval a határértékek alatt vannak. A hosszú idejő középértékekre irrelevanciakritériumként a határérték 1%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Minden összetevı a megfelelı IG-L határérték 1%-a alatt van. Az örvényágyas kazán üzeme során a koncentrációk lényegesen magasabbak, mint a segédkazán üzemelésekor. Az alacsonyabb füstgázhımérséklet és füstgáz-térfogatáram alapján azonos káros anyagtömegáramok esetén a segédkazán koncentrációinak magasabbnak kellene lenniük. A tömegáramok valóban nagyjából azonosak, mivel azonban a segédkazán az örvényágyas kazán egész éves üzemével ellentétben csak télen (novembertıl márciusig, 5 hónapig) üzemel, a segédkazán éves középértékei lényegesen alacsonyabbak, mint az örvényágyas kazáné.
1. revízió
94/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-10 táblázat: Legmagasabb éves középértékek a RVH emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag Nox No2 Co So2 Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3
HÉ 30 30
Örvényágyas kazán 0,19 0,11 0,19 0,136 0,019 0,019 0,031 0,027 0,019 0,00078 0,00008 0,00117 0,000039 0,00039 0,019 0,039 0,039 1,17 0,39 0,000039 0,0000194 0,00000000039
Segédkazán 0,092 0,054 0,070 0,070 0,000 0,012
HÉ
Örvényágyas kazán
Segédkazán
HÉ forrása
30
0,38%
0,18%
IG-L
20
0,7%
0,4%
IG-L
40
0,05%
0,03%
IG-L
0,4
0,2%
TA-L
0,5 5 6 20
0,1% 0,4% 0,6% 0,2%
IG-L IG-L IG-L IG-L
1 5
0,0% 0,0%
IG-L IG-L
20 40
0,4
0,5 5 6 20
1 5
HÉ forrása IG-L IG-L IG-L IG-L
TA-L
IG-L IG-L IG-L IG-L
IG-L IG-L
ΣSM ... Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn HÉ ... határérték
Határárték-hányad
Káros anyag Nox No2 Co So2 Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
1. revízió
µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 µg/m3 3 µg/m 3 µg/m µg/m3 µg/m3
95/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-7 ábra: Éves középértékek a maximum százalékában, az RVH örvényágyas kazán emissziói következtében. A kékkel vonalkázott területen belül a koncentrációk nagyobbak a maximum 85%-ánál.
1. revízió
96/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Depozíció A depozíciót az 1.2.2 fejezetben leírtak szerint az éves középértékekbıl számítottuk ki. Ezért a térbeli eloszlás azonos az éves középértékekével (3-7 ábra). A 3-11 táblázat az egyes összetevık legmagasabb depozíciós értékeit (éves középértékek) a megfelelı határértékekkel és az összetevık határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy mind az örvényágyas kazán, mind a segédkazán koncentrációi jóval a határértékek alatt vannak. A hosszú idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 1%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Minden összetevı a megfelelı IG-L határérték 1%-a alatt van. A maximum helyére vonatkozóan (lásd 3-7 ábra) a nitrogénbevitelt az NOx –ból és az NH3 –ból 2 számítottuk ki. Ennek értéke az örvényágyas kazánra 0,035 mg/m d, ill. 0,13 kg/ha a, a segédkazánra 2 pedig 0,0063 mg/m d, ill. 0,023 kg/ha a.
1. revízió
97/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-11 táblázat: Legmagasabb depozíciók az RVH emissziói következtében. Depozíció
Káros anyag Nox No2 Co So2 Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
HÉ mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d
Örvényágyas kazán 0,044 0,026 0,040 0,083 0,035 0,035 0,0064 0,083 0,026 0,0023 0,000015 0,0021 0,000028 0,00025 0,0000070 0,000032 0,000014 0,0021 0,00104 0,000000069 0,0000040 0,00000000069
Segédkazán 0,0208 0,0122 0,0145 0,0431 0,0001 0,0211
HÉ
Örvényágyas kazán
Segédkazán
HÉ forrása
210
0,0%
0,0%
IG-L
0,001
1,5%
TA-L
0,100 0,002 0,004 0,015 2,740 0,685
0,2% 0,3% 0,8% 0,1% 0,1% 0,2%
IG-L IG-L TA-L TA-L Erdészet Erdészet
210
0,001
0,100 0,002 0,004 0,015 2,740 0,685
HÉ forrása
IG-L
TA-L
IG-L IG-L TA-L TA-L Erdészet Erdészet
ΣSM ... Sb+As +Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V+Sn HÉ ... határérték
Határárték-hányad
Káros anyag Nox No2 Co So2 Por PM10 TOC HCl NH3 HF Hg ΣSM Cd+Tl Pb Cd As Ni Zn Cu BaP Benzol PCDD/PCDF
1. revízió
mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d mg/m2d
98/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.1.3 A projekttel kapcsolatos forgalom járulékos terhelése Az ebben a fejezetben végzett terjedésszámítások az ADMS Roads Gauss-modellel történtek (a részleteket lásd az 1.2.1 fejezetben). Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely meteorológiai idısora alapján (lásd 2.2 fejezet) kiszámítottuk az NOx, NO2 és PM10 összetevık maximális félórás középértékeit, maximális napi középértékeit és éves középértékeit. Két kiválasztott körzetre végeztünk számításokat: Heiligenkreuz és az üzleti park az RVH ill. a Lenzing Fibers körzetében. A két számítási terület pontos helye a 3-2 és 3-3 ábrákon (3.1.1 fejezet) látható. Az emissziók (3.1.1 fejezet) 100%-os tehergépkocsi-hányadra vonatkoznak.
Maximális félórás középértékek A 3-8 és 3-9 ábrák a számítási terület maximális félórás NOx-középértékeinek térbeli eloszlását ábrázolják. Heiligenkreuzban a legközelebbi lakóterület közvetlenül az út mellett fekszik. Az üzleti parkban az RVH legközelebbi szomszédja a Lenzing Fibers. Az ábrából kiderül, hogy a koncentrációk az úttól 3 3 távolodva gyorsan csökkennek. A 15 µg/m NOx-koncentráció kb. 6 µg/m NO2-koncentrációnak felel meg (az IG-L határérték 3%-a). Az ezzel az értékkel körbezárt terület vonalkázással van kiemelve. A 3-12 táblázat a környékbeli lakosokra vonatkozó koncentrációkat a megfelelı határértékekkel koncentrációk határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy a koncentrációk Heiligenkreuzban, mind a Lenzing Fibersnél jóval a határértékek alatt vannak. A rövid középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 3%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Az koncentrációk az IG-L határérték 3%-a alatt vannak.
és a mind idejő NO2-
A 3-10 ábra a szállításhoz szükséges eszközök (mozdony, közúti-vasúti jármő és targonca) emissziója által létrehozott NO2-koncentrációkat ábrázolja a távolság függvényében (80% vasúti hányad; az emissziókat lásd a 3.1.1 fejezetben). Napközben labilis és semleges feltételek állnak fenn. Éjszaka és reggel stabil feltételek is elıfordulhatnak. Labilis viszonyok esetén a koncentrációk 10 m-es, semlegesnél 20 m-es és stabilnál 80 m-es távolságtól kezdve vannak az IG-L határérték 3%-ának megfelelı irrelevancia-küszöb alatt.
1. revízió
99/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-12 táblázat: Legmagasabb maximális félórás középértékek a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Lenzing Fibers 10,0 3,9
HÉ forrása
200
Heiligenkreuz 10,0 3,9
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
200
2,0%
2,0%
IG-L
3
IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
HÉ ... határérték
3
3-8 ábra: Maximális félórás NOx-középértékek µg/m -ben, a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében, Heiligenkreuzban.
1. revízió
100/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3
3-9 ábra: Maximális félórás NOx-középértékek µg/m -ben, a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében, az RVH-nál lévı üzleti parkban.
3
y = NO2-koncentrációk (µg/m ) x = Távolság [m] 3 3-10 ábra: Maximális félórás NO2-középértékek µg/m -ben, a szállításhoz szükséges mozdony emissziói következtében, a távolság függvényében. 1. revízió
101/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Maximális napi középértékek A 3-13 táblázat a környékbeli lakosokra vonatkozó koncentrációkat a megfelelı határértékekkel és a koncentrációk határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy a PM10-koncentrációk mind Heiligenkreuzban, mind a Lenzing Fibersnél jóval a határértékek alatt vannak. A rövid idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 3%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). A kb. 0,06% értékő PM10-koncentrációk jóval az IG-L határérték 1%-a alatt vannak. Ezért a koncentrációk térbeli eloszlásának ábrázolásától eltekintettünk.
3-13 táblázat: Legmagasabb maximális napi középértékek a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Lenzing Fibers 1,0 0,4 0,01
HÉ forrása
50
Heiligenkreuz 2,0 0,9 0,03
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
50
0,06%
0,02%
IG-L
3
IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
HÉ ... határérték
Éves középértékek A 3-11 és 3-12 ábra a két számítási terület maximális éves NOx-középértékeinek térbeli eloszlását ábrázolja. Heiligenkreuzban a legközelebbi lakóterület közvetlenül az út mellett fekszik. Az üzleti parkban az RVH legközelebbi szomszédja a Lenzing Fibers. Amint az a 3.1.1 fejezetbıl kiderül, az év 250 napján történik szállítás. Az üzemterületen vasárnap is elıfordulhat az üzemeléssel kapcsolatos forgalom. Ezért a worst case értelmében az üzleti parkra vonatkozó számításoknál azt feltételeztük, hogy az év mind a 365 napján van emissziókibocsátás. 3
Az ábrából kiderül, hogy a koncentrációk az úttól távolodva gyorsan csökkennek. A 0,5 µg/m NOx3 koncentráció kb. 0,3 µg/m NO2-koncentrációnak felel meg (az IG-L határérték 1%-a). Az ezzel az értékkel körbezárt terület vonalkázással van kiemelve. A 3-16 táblázat a környékbeli lakosokra vonatkozó koncentrációkat a megfelelı határértékekkel és a koncentrációk határérték-hányadaival együtt tartalmazza. Látható, hogy a koncentrációk mind Heiligenkreuzban, mind a Lenzing Fibersnél jóval a határértékek alatt vannak. A hosszú idejő középértékekre irrelevancia-kritériumként a határérték 1%-a érvényes (lásd 1.3 fejezet). Az NO2koncentrációk a Lenzing Fibersnél az IG-L határérték 1%-a alatt, Heiligenkreuzban épphogy az az IG-L határérték 1%-a alatt vannak. A PM10-koncentrációk jóval az IG-L határérték 1%-a alatt vannak.
1. revízió
102/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-14 táblázat: Legmagasabb éves középértékek a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Lenzing Fibers 0,30 0,18 0,004
HÉ forrása
30 40
Heiligenkreuz 0,50 0,29 0,010
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
30 40
0,98% 0,03%
0,6% 0,01%
IG-L IG-L
3
IG-L IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
HÉ ... határérték
1. revízió
103/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-11 ábra: Éves NOx-középértékek µg/m3-ban, a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében, Heiligenkreuzban.
3-12 ábra: Éves NOx-középértékek µg/m3-ban, a projekttel kapcsolatos forgalom emissziói következtében, az RVH-nál lévı üzleti parkban.
1. revízió
104/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.1.4 Az RVH és a projekttel kapcsolatos forgalom járulékos terhelése A 3.1.3 fejezetben megadott vizsgálati pontokra (Heiligenkreuz és Lenzing Fibers) vonatkozóan meghatároztuk és a 3-15 – 3-17 táblázatokban ábrázoltuk az RVH és a projekttel kapcsolatos forgalom közös járulékos terhelését. A megfelelı koncentrációkat összegeztük. Az RVH két kazánberendezésbıl (örvényágyas kazán és segédkazán) áll, amelyek felváltva üzemelnek. A két kiszámított koncentráció közül a magasabb értékőt használtuk fel. A Lenzing Fibers vizsgálati ponton az RVH és a projekttel kapcsolatos forgalom maximális félórás középértékei teljesen különbözı meteorológiai feltételek mellett lépnek fel, így a két maximumot nem lehet szuperponálni. A magasabb érték az RVH emissziói következtében jön létre és ezt fogadtuk el legmagasabb maximális félórás középértékként. A legmagasabb maximális félórás NO2-középértékek az IG-L határérték 3%-a alatt vannak, a legmagasabb maximális napi PM10-középértékek 1% alatt, a legmagasabb éves PM10-középértékek 1% alatt, a legmagasabb éves NO2 -középértékek pedig valamivel 1% fölött vannak. Az éves NO2-középérték irrelevancia-határának túllépése Heiligenkreuzban az út közvetlen környékére korlátozódik. 2
A por-depozíció éves középértéke Heiligenkreuzban kb. 0,033 mg/m d, a Lenzing Fibersnél kb. 0,022 mg/m2 d az.
3-15 táblázat: Legmagasabb maximális félórás középértékek az RVH emissziói és a projekttel kapcsolatos forgalom következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
200
Heiligenkreuz 15,5 5,96
Lenzing Fibers 9,2 5,2
HÉ forrása IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
3
200
3,0%
2,6%
IG-L
HÉ ... határérték
1. revízió
105/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-16 táblázat: Legmagasabb maximális napi középértékek az RVH emissziói és a projekttel kapcsolatos forgalom következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Lenzing Fibers 2,7 1,1 0,23
HÉ forrása
50
Heiligenkreuz 3,0 1,2 0,16
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
50
0,32%
0,47%
IG-L
3
IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
HÉ... határérték
3-17 táblázat: Legmagasabb éves középértékek az RVH emissziói és a projekttel kapcsolatos forgalom következtében. Koncentráció
Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m 3 µg/m 3 µg/m
Lenzing Fibers 0,38 0,22 0,012
HÉ forrása
30 40
Heiligenkreuz 0,58 0,34 0,018
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
HÉ forrása
30 40
1,1% 0,04%
0,7% 0,03%
IG-L IG-L
3
IG-L IG-L
Határárték-hányad
Káros anyag NOx NO2 PM10
µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3
HÉ... határérték
3.1.5 A 2011-es nulla-változat járulékos terhelése Az ebben a fejezetben végzett terjedésszámítások az ADMS 3-as Gauss-modellel történtek (a részleteket lásd az 1.2.1 fejezetben). Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely meteorológiai idısora alapján (lásd 2.2 fejezet) kiszámítottuk az NOx, NO2, CO és PM10 összetevık maximális félórás középértékeit, maximális napi középértékeit és éves középértékeit. A 3.1.1 fejezetben elmondottak szerint a nulla-változathoz az EMZ, a Serenzo Flooring Industries és a biogáz-berendezés emisszióit vettük figyelembe. A 3-18 táblázat a nulla-változat maximum, Heiligenkreuz, Lenzing Fibers és az RVH hipotetikus maximum vizsgálati pontok megfelelı koncentrációit tartalmazza.
1. revízió
106/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-18 táblázat: NOx-, NO2- és PM10-koncentrációk a 2011-es nulla-változat emissziói következtében. Káros anyag
HÉ
Maximum
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH
NO2
Nulla-változat
HMWmax µg/m3
200
Koncentráció HÉ Koncentráció HÉ 28 14,1% 8 3,8%
Koncentráció HÉ 17 8,3%
Koncentráció HÉ 37 18,4%
TMWmax µg/m3
80
2,0
2,5%
1,3
1,6%
3,9
4,9%
8
9,4%
µg/m3
30
0,3
1,0%
0,2
0,6%
0,9
2,9%
3,7
12,2%
MW8 mg/m TMWmax µg/m3
10 50
0,003 0,10
0,0% 0,2%
0,001 0,05
0,0% 0,1%
0,005 0,20
0,1% 0,4%
0,028 0,79
0,3% 1,6%
µg/m3
40
0,01
0,0%
0,01
0,0%
0,02
0,1%
0,11
0,3%
HÉ
Maximum
JMW CO PM10
3
JMW
Káros anyag
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH
NOX
Maximum
Maximum Nulla-változat
HMWmax µg/m3
Koncentráció HÉ 100
Koncentráció HÉ 20
Koncentráció HÉ 50
Koncentráció HÉ 150
TMWmax µg/m3
5,0
3,0
10
20
JMW
µg/m
3
30
0,5
1,7%
0,3
1,0%
1,5
5,0%
6,5
21,5%
3.1.6 Összes terhelés A 3-19 táblázat Heiligenkreuz, a Lenzing Fibers, az RVH maximum és a nulla-változat maximum vizsgálati pontok összes terhelését ábrázolja. Az összes terhelés mellett az elıterhelést, a nulla-változat járulékos terhelését és az RVH járulékos terhelését is tartalmazza, a projekttel kapcsolatos forgalommal együtt. Meg vannak adva a koncentrációk és az IG-L határérték-hányadok is. Elıterhelésnek Heiligenkreuz/üzleti park, Oberwart és Lafnitztal (Heiligenkreuz, Eltendorf és Rudersdorf) mérıhelyeken mért legmagasabb értéket feltételeztük (2.1 fejezet). A depozíciós elıterhelés a Heiligenkreuz térségében végzett depozíciós mérésekre vonatkozó idıközi beszámolóból származik (Scheidl Umweltanalytik GmbH). A három mérıhelyrıl (Deutsch-Minihof, Heiligenkreuz-Feldweg és Heiligenkreuz-konténer) a magasabb középértéket vettük a 2007. március-júniusi periódusból. Az RVH két kazánberendezésbıl (örvényágyas kazán és segédkazán) áll, amelyek felváltva üzemelnek. A két kiszámított koncentrációból a magasabbat használtuk fel. Az összes terhelést az elıterhelés, a 2011-es nulla-változat járulékos terhelése és a projekt járulékos terhelése összege teszi ki. A maximális félórás középértékek additív szuperponálása maximumbecslést jelent. A tényleges koncentrációk részben jóval ez alatt lehetnek. A maximális napi PM10-középérték kivételével nincs határérték túllépés. Az IG-L szerinti napi közepes PM10-határérték már az elıterhelésnél túllépésre került. A 2006-os évben Lafnitztalban a határérték 35ször lett túllépve. 2009-ig naptári évenként 30, 2010-tıl 25 túllépés van megengedve. A járulékos terhelés önmagában a határérték 1%-a alatti, így jóval a határérték 3%-ának megfelelı irrelevancia-küszöb alatt 1. revízió
107/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
van. Az irreleváns járulékos terhelés alapján a projekttıl nem várhatók járulékos határérték-túllépések. Az összes terhelés nem lépi túl az egyéb határértéket. A tervezett létesítmény nem okoz lényeges levegıminıség-romlást. A káros anyag-immissziók következtében a magyar állam területén sem keletkeznek lényeges járulékos terhelések.
1. revízió
108/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-19 táblázat: Az összes terhelés az elıterhelésbıl, a nulla-változatból és a járulékos terhelésbıl megállapítva. Elıterhelés Káros anyag
HÉ
Maximum
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH NO2
CO SO2
PM10
Por Hg Pb Cd As Ni Zn Cu
Maximum Nulla-változat
HMWmax
µg/m3
200
Koncentráció 154
TMWmax
3
µg/m
80
72
90%
72
90%
72
90%
72
90%
JMW
µg/m3
30
15
50%
15
50%
15
50%
15
50%
MW8 HMWmax
mg/m 3 µg/m
10 200
1,8 76
18% 38%
1,8 76
18% 38%
1,8 76
18% 38%
1,8 76
18% 38%
97,5-P
µg/m
70
11
16%
11
16%
11
16%
11
16%
TMWmax
µg/m
120
36
30%
36
30%
36
30%
36
30%
JMW
µg/m3
20
2
10%
2
10%
2
10%
2
10%
TMWmax
µg/m3
50
168
35*
168
35*
168
35*
168
35*
JMW
µg/m
40
31
78%
31
78%
31
78%
31
78%
DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP
mg/m2d mg/m2d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d
210 0,001 0,100 0,002 0,004 0,015 2,740 0,685
82 0,0003 0,0029 0,0002 0,0003 0,0054 0,060 0,0056
39% 30% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,0003 0,0029 0,0002 0,0003 0,0054 0,060 0,0056
39% 30% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,0003 0,0029 0,0002 0,0003 0,0054 0,060 0,0056
39% 30% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,0003 0,0029 0,0002 0,0003 0,0054 0,060 0,0056
39% 30% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
3
3
3
3
HÉ 77%
Koncentráció 154
HÉ 77%
Koncentráció 154
HÉ 77%
Koncentráció HÉ 154 77%
Nulla változat járulékos terhelése Káros anyag
HÉ
Maximum
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH NO2
CO PM10
Maximum Nulla-változat
Koncentráció HÉ Koncentráció HÉ Koncentráció HÉ 28 14,1% 8 3,8% 17 8,3%
Koncentráció HÉ 37 18,4%
HMWmax
µg/m
200
TMWmax
µg/m3
80
2,0
2,5%
1,3
1,6%
3,9
4,9%
8
9,4%
JMW
µg/m3
30
0,3
1,0%
0,2
0,6%
0,9
2,9%
3,7
12,2%
MW8 TMWmax
mg/m µg/m3
10 50
0,003 0,10
0,0% 0,2%
0,001 0,05
0,0% 0,1%
0,005 0,20
0,1% 0,4%
0,028 0,79
0,3% 1,6%
JMW
µg/m
40
0,01
0,0%
0,01
0,0%
0,02
0,1%
0,11
0,3%
1. revízió
3
3
3
109/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
RVH járulékos terhelése a projekttel kapcsolatos forgalommal együtt Káros anyag
HÉ
Maximum
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH NO2
CO SO2
PM10
Por Hg Pb Cd As Ni Zn Cu
Maximum Nulla-változat
Koncentráció HÉ Koncentráció HÉ Koncentráció HÉ 5,2 2,6% 5,96 3,0% 5,2 2,6%
Koncentráció HÉ 3,1 1,6%
HMWmax
µg/m3
200
TMWmax
µg/m3
80
1,5
1,8%
1,2
1,6%
1,1
1,4%
0,7
0,9%
JMW
µg/m3
30
0,11
0,4%
0,34
1,1%
0,22
0,7%
0,05
0,2%
MW8 HMWmax
mg/m 3 µg/m
10 200
0,002 5,5
0,0% 2,8%
0,0008 3,3
0,0% 1,7%
0,0015 5,5
0,0% 2,8%
0,0011 3,3
0,0% 1,7%
97,5-P
µg/m
70
3,0
4,2%
0,89
1,3%
0,59
0,8%
0,89
1,3%
TMWmax
µg/m
120
1,9
1,6%
0,76
0,6%
1,3
1,1%
0,95
0,8%
JMW
µg/m3
20
0,136
0,7%
0,054
0,3%
0,054
0,3%
0,054
0,3%
TMWmax
3
µg/m
50
0,32
0,6%
0,16
0,3%
0,23
0,5%
0,16
0,3%
JMW
µg/m3
40
0,019
0,0%
0,018
0,0%
0,012
0,0%
0,008
0,0%
DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP
mg/m d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d
210 0,001 0,100 0,002 0,004 0,015 2,740 0,685
0,035 0,000015 0,00025 0,0000070 0,000032 0,000014 0,0021 0,00104
0,0% 1,5% 0,2% 0,3% 0,8% 0,1% 0,1% 0,2%
0,033 0,0000059 0,000099 0,0000028 0,0000129 0,0000056 0,00083 0,00041
0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
0,022 0,0000059 0,000099 0,0000028 0,0000129 0,0000056 0,00083 0,00041
0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
0,014 0,0000059 0,000099 0,0000028 0,0000129 0,0000056 0,00083 0,00041
0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0%
3
3
3
2
Összes terhelés Káros anyag
HÉ
Maximum
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
RVH NO2
Co SO2
PM10
Por Hg Pb Cd As Ni Zn Cu
Maximum Nulla-változat
HMWmax
µg/m3
200
Koncentráció 187
TMWmax
µg/m3
80
75
94%
74
93%
77
96%
80
100%
JMW
µg/m3
30
15
51%
16
52%
16
54%
19
62%
MW8 HMWmax
mg/m µg/m3
10 200
1,8 82
18% 41%
1,8 79
18% 40%
1,8 82
18% 41%
1,8 79
18% 40%
97,5-P
µg/m
70
14
20%
12
17%
12
17%
12
17%
TMWmax
µg/m
120
38
32%
37
31%
37
31%
37
31%
JMW
µg/m
3
20
2,1
11%
2,1
10%
2,1
10%
2,1
10%
TMWmax
µg/m3
50
168
35*
168
35*
168
35*
169
35*
JMW
µg/m3
40
31
78%
31
78%
31
78%
31
78%
210 0,001 0,100 0,002 0,004 0,015 2,740 0,685
82 0,00031 0,0031 0,00021 0,00033 0,0054 0,0621 0,0066
39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
82 0,00031 0,0030 0,00020 0,00031 0,0054 0,0608 0,0060
39% 31% 3% 10% 8% 36% 2% 1%
DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP DEP
3
3
3
2
mg/m d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d mg/m2d 2 mg/m d mg/m2d 2 mg/m d
HÉ 94%
Koncentráció 167
HÉ 84%
Koncentráció 176
HÉ 88%
Koncentráció HÉ 194 97%
HÉ... határérték (napi NO2-középérték célértékéhez) * ... határérték-túllépések száma
1. revízió
110/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.1.7 Szagterhelés Normál üzemben a tüzelıanyag-átvevıhely, valamint a derítıiszap- és rácsszemét-épület elszívott, szaggal terhelt elhasznált levegıje a két kazánberendezés (örvényágyas kazán, segédkazán) egyikébe jut és ott elégetésre kerül. A szaggal terhelt levegı szabadba jutásának megakadályozása érdekében a csarnokkapuk légfátyol berendezésekkel vannak ellátva. Mivel nem zárható ki, hogy a légfátyol berendezés ellenére szaggal terhelt levegı jusson a szabadba, annak feltételezésével, hogy a szaggal terhelt elhasznált levegı kb. 10%-a (4.000.000 GE/h) diffúz módon kibocsátásra kerül, az AODM terjedési modellel (lásd 1.2 fejezet) kiszámítottuk és a 3-13 ábrán bemutatjuk a szagterhelt órák gyakoriságát. Az ábrán azt a területet ábrázoltuk, amelyen az év óráinak több mint 2%-ában szagok érzékelhetık. Ez a tartomány alapvetıen az RVH üzemterületére korlátozódik és iránytól függıen maximum 200 m távolságra terjed ki. A GIRL szerint (lásd 1.4 fejezet) az irrelevanciakritérium 2%. Ezen érték betartása esetén abból lehet kiindulni, hogy a tervezett berendezés a meglévı terhelés terhelı hatását nem növeli jelentısen. Mindkét kazánberendezés leállása esetén (kb. 160 h/a) az elszívott, szaggal terhelt elhasznált levegı az örvényágyas berendezés 98 m magas kéményén keresztül elégetés nélkül jut a szabadba. Az AODM terjedési modellel (lásd 1.2 fejezet) Heiligenkreuz/üzleti park mérıhely meteorológiai idısora alapján számításokat végeztünk 42.500 Nm3/h mennyiségő, 500 GE/m3 szagkoncentrációjú térfogatáramra. Az elhasznált levegı hımérsékletét 5°C-nak feltételeztük. A szag-tömegáram 5903 GE/s. A számítási területre (1-1 ábra) megállapított legmagasabb maximális szagkoncentráció rövid idejő csúcsértéke 0,65 3 GE/m (lásd 1.2.2 fejezet), amely az 1 GE/m3 szagküszöb alatt van. Szagterhelés tehát mindkét kazánberendezés leállása esetén sem lép fel.
1. revízió
111/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-13 ábra: Szagterhelt órák gyakorisága az év óráinak százalékában, az RVH tüzelıanyag-átvevıhely körzetében keletkezı diffúz szagemissziók következtében.
1. revízió
112/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.2. Beruházási szakasz 3.2.1. Káros anyag kibocsátás A beruházási szakasz káros anyag kibocsátásának mértékét lényegében az építkezéssel kapcsolatos forgalom mennyisége (odairányuló szállítások), a gépek üzemelése az építési területen (építkezés), az építési tevékenység porkibocsátása (fel-és lerakodás), valamint a szilárd burkolattal nem rendelkezı utakon történı jármőmozgások porképzése határozzák meg. A 3-20. számú táblázat ábrázolja a beruházási szakasz projekttel kapcsolatos forgalmának kibocsátási adatait (a TRAFICO Verkehrsplanung Käfer GmbH szerint). 3-20 táblázat: A beruházás projekttel kapcsolatos forgalmára vonatkozó kibocsátási adatok az UVE Fachbeitrag Verkehr (TRAFICO Verkehrsplanung Käfer GmbH) szerint. Utca B65 külterület B65 Heiligenkreuz B57 Heiligenkreuz L116 külterület L116 külterület L116 külterület dél Európaút Gyárterület
NOX
PM10
[mg/km s]
[mg/km s]
29,83 16,81 16,81 43,75 43,75 10,90 105,64 158,32
0,2583 0,1597 0,1597 0,3837 0,3837 0,0955 1,0851 1,6233
A beruházási idıszak az építési tervek szerint a 2009. év januárjával kezdıdıen kb. 2 éves periódust jelent. A 3-22. táblázat bemutatja az alkalmazott építıipari gépekre vonatkozóan a kibocsátási értékeket. Ezek az 5., a 6. és a 7. naptári hetekre vonatkoznak és a káros anyagok kibocsátását illetıen egy kedvezıtlen esetet mutatnak be. A NOX- és a PM10 kibocsátást a teljesítményeknek megfelelıen a 97/68/EG (1997) EU irányelv szerint határoztuk meg, (lásd: 321. táblázat). Az építési terület valamennyi káros anyag kibocsátását összevontuk, és területi forrásként az építési terület méretével vettük figyelembe. Az építési gépek napi munkaideje 10 óra. A hosszú távú terhelés kiszámításához (éves középérték) a megadott építıgépek átlagos 50%-os kihasználását feltételeztük.
1. revízió
113/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-21. táblázat: Mobil gépek és eszközök kibocsátása a 97/68/EG (1997) EU Irányelvek szerint. Nutzleistung (P) [kW] 130 - 560 75 - 129 37 - 74 18 - 36
NOX
PM 10
CO
HC
[g/kWh]
[g/kWh]
[g/kWh]
[g/kWh]
6,0 6,0 7,0 8,0
0,2 0,3 0,4 0,8
3,5 5,0 5,0 5,5
1,0 1,0 1,3 1,5
3-22. táblázat: Az építési gépek kibocsátása az építési szakaszban „legrosszabb eset” (worst case scenario) feltételezésével. Építıgépek
NOX
PM 10
[g/s]
[g/s]
teljesítmény
db szám [naponta]
[kW]
billencs kerekes homlokrakodó hidraulikus kotró gréder (szintgyalu) kombinált úthenger szádfalkészítı munkagép Összeg
0,56667 0,35000 0,10889 0,10000 0,00681 0,01361 1,14597
0,02833 0,01750 0,00622 0,00500 0,00039 0,00078 0,05822
100 70 70 100 70 70
3,4 3 0,8 0,6 0,05 0,1
A tehergépjármővek mozgása által felkavart por, ill. a poros áruk kezelése (fel- és lerakodás) miatt okozott porkibocsátás mértékét a következıkben leírt egyenletek segítségével lehet meghatároznia a „BMwA (1999) diffúz porkibocsátás kiszámításának mőszaki alapjai” rendszerének megfelelıen. A következı egyenletek szerint kiszámított porkibocsátás „pormentesített felülető utak” tekintetében PM10-re vonatkoznak, ill. a „kezelés” (manipulálás) tekintetében a teljes pormennyiségre, amelyet a számításokban teljes mértékben mint PM10 vettünk figyelembe. •
Porkibocsátás pormentesített felület nélküli utakra:
q s W M p
kibocsátási tényezı útfelület portartalma átlagos jármősúly A felület nedvességtartalma száraz körülmények között [%] A legalább 1 mm csapadékkal rendelkezı napok száma
Értékek: s = 4,8%, W = 18 t, M = 5 % és p = 93 (a „Kleinzicken” állomáson az 1971- 2000. közötti években átlagban 91 nap volt évente „csapadék =>1 mm” értékkel), így egy kb. 0,212 g/m nagyságú kibocsátási tényezıt (emissziós faktor) kapunk. 1. revízió
114/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
•
Levegı és klíma szakterület
A manipulációk következtében létrejött porkibocsátás:
Qnorm a Qdk q Hfrei Kgerät ps Ku
normázott kibocsátási tényezı anyagtulajdonság tömegáramlás kibocsátási tényezı szabad esési magasság gyakorlati gépkorrekciós tényezı töltési tömeg környezeti tényezı
Értékek: a = √1000, k = 0,9, Ps=1,5 t/m3, Kgerät = 1,5, für HFrei = 1 m és Qdk = 10 t/Hub esetében egy kamion lerakásánál (10t áru) 114 g/kamion kibocsátás adódik. Egy kamion felrakásánál kerekes homlokrakodóval (Radlader // 1,5t/Hub) a porkibocsátás értéke 226 g /tgk lesz. A vasút menti zajfogó védfalak kialakításánál (sínkanyarulat) fellépı káros anyag kibocsátások a rövid idıtartam (kb. két hét) és a szükséges építıgépek csekély száma miatt egy csekélynek minısíthetı sávban mozognak. Ezen kibocsátások környezetszennyezési elemzése emiatt a továbbiakban nem szükséges.
3.2.2 Többletterhelés Az ebben a fejezetben végrehajtott terjedési számításokat az „ADMS Roads” Gauss modell (részletek az 1.2.1 fejezetben) segítségével hajtottuk végre. „Heiligenkreuz/Businesspark” mérési helyszín (lásd: 2.2. fejezet) meteorológiai idısorainak alapján kiszámoltuk a NOX, NO2 és PM10 komponensek maximális félórás középértékeit, maximális napi középértékeit és az éves középértékeket. A számításokat két kiválasztott területre végeztük el: „Heiligenkreuz” és az „Iparterület (Businesspark) az RVH ill. a Lenzing Fibers térségében”. A két számítási terület pontos fekvését a 3-2 és 3-3 ábrák (3.1.1 fejezet) mutatják be.
Maximális félórás középértékek A 3-14 und 3-15 ábrákon a maximális NOX- félórás középértékek térbeli eloszlását ábrázoltuk, mindkét területre vonatkozóan. Heiligenkreuz területén a legközelebbi lakószomszédok közvetlenül az út mentén találhatók. Az iparterületen az RVH legközelebbi szomszédja a
1. revízió
115/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Lenzing Fibers. Az ábrákból látható, hogy a koncentráció az úttól ill. az építési területtıl távolodva gyors ütemben csökken. A NOx koncentráció 15 µg/m3 értéke megfelel kb. 6 µg/m3 NO2 értéknek ((3% IG-L határértékhez képest). NOX- koncentráció 700 µg/m megfelel kb. 90 NO2 értéknek (az IG-L érték 45%-a). Az azonos értékeket összekötı vonalak által behatárolt részt bevonalazással kiemeltük. Az építési területen a legmagasabb érték, kb. 1040 µg/m3 ill. 100 µg/m3 NO2 megvalósul. A 3-23 táblázatból látható, hogy a koncentráció Heiligenkreuz ill. és a „Lenzing Fibers” területén a határértékek alatt marad. 3-23 táblázat: Legmagasabb maximális félórás középértékek az építési szakasz kibocsátásainak következtében. Koncentráció káros anyag NOx
µg/m
NO2 PM10
µg/m3 µg/m3
Határérték részarány káros anyag NOx
µg/m3
NO2 PM10
µg/m µg/m3
HÉ 3
200
HÉ 3
200
Heiligenkreuz 30 11
Heiligenkreuz 5,4%
Lenzing Fibers 300 55
Lenzing Fibers 27%
határérték forrása IG-L
határérték forrása IG-L
HÉ ... Határérték
1. revízió
116/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3 3-14 ábra: Maximális NOX- félórás középértékek µg/m mértékegységben, Heiligenkreuz területén az építési szakaszban
3 3-15 ábra: Maximális NO- félórás középértékek µg/m mértékegységben, az ipari park területén, az RVH környezetében, az építési szakaszban
1. revízió
117/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Maximális napi középértékek A 3-16 táblázatban ábrázoltuk a legmagasabb PM10-napi középértékek területi megoszlását az Ipari Park vonatkozásában. A táblázatból látható, hogy az építési területen kívül a koncentrációk a határérték alatt vannak. Az 50 µg/m3-vonalak által bezárt területet bevonalazással kiemeltük. A legmagasabb értéket az építési terület éri el, amely 90 µg/m3 értéket jelent.
A 3-24 táblázatból látható, hogy Heiligenkreuzban és a Lenzing Fibers területén a koncentráció a határérték alatt van. A PM10 terhelés összetevıi 25%-ban a jármővonatkozású kibocsátások, és 75%-ban a porfelveréssel van összefüggésben. A nem jármővonatkozású kibocsátások tekintetében 60%os kibocsátáscsökkentés lehetséges a Mőszaki Alapok (BMwA, 1999) szerint, manuálisan kezelt nedvesítı eszközök alkalmazásával. Mővi nedvesítés (locsolás) módszerével így pl. a „Lenzing Fibers” cég területén a PM10 terhelés a 10 µg/m3 értékrıl 6 µg/m3 értékre csökkenthetı; vagyis nagyjából a felére.
3-16 ábra: Maximális PM10-napi középértékek µg/m 3 mértékegységben, az Ipari Parkban, az RVH környezetében
1. revízió
118/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-24 táblázat: Legnagyobb maximális napi középértékek a kibocsátás miatt az építési szakaszban. Koncentráció Káros anyag NOx
µg/m3
NO2
µg/m
3
PM10
µg/m
3
Határérték részarány Káros anyag NOx
µg/m3
NO2 PM10 HÉ ... Határérték
HÉ
50
HÉ µg/m3 3 µg/m
50
Heiligenkreuz 6,0
Lenzing Fibers 30
2,4
11
0,05
10
Heiligenkreuz
0,10%
Lenzing Fibers
20%
határérték forása
IG-L
határérték forása
IG-L
Éves középértékek A 3-17 és a 3-18 táblázatokban a két terület NOX- éves középértékeinek területi eloszlását mutatjuk be. Heiligenkreuz területén a legközelebbi lakószomszédok közvetlenül az út mentén találhatók. Az Ipari Parkban (Businesspark) az RVH legközelebbi szomszédja a „Lenzing Fibers” cég. A táblázatokból látható, hogy a koncentráció az úttól ill. az építési területtıl távolodva gyors ütemben csökken. A NOX konzentráció 0,5 µg/m3 nagysága megfelel kb. 0,3 µg/m3 NO2 (IG-L határérték 1%-a) értéknek. NOx koncentrációk 10 µg/m3 mértéke kb. 6µg/m3 NO2 mértéknek felel meg (IG-L határérték 20%-a). A legmagasabb értékek magán az építési területen lépnek fel, ez NOx mennyiségben 59 µg/m3, az NO2 mennyiségében kb. 25 µg/m3, valamint PM10 számára kb. 26 µg/m3 értékeket jelentenek. A határértékeket sem az építési területen, sem a 3-25 táblázatban megjelölt vonatkozási pontokon (Heiligenkreuz és Lenzig Fibers) nem lépik túl.
1. revízió
119/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-25 táblázat: Legnagyobb maximális éves középértékek az építési szakasz kibocsátásai miatt. Koncentráció Káros anyag NOx NO2 PM10
HÉ µg/m3 3 µg/m 3 µg/m
Anteil am GW Káros anyag NOx NO2 PM10
Lenzing Fibers 2,0 1,2 1
határérték forása
35 40
Heiligenkreuz 3,0 1,7 0,02
HÉ
Heiligenkreuz
Lenzing Fibers
határérték forása
IG-L IG-L
µg/m3 µg/m3 3 µg/m
35 40
5,0% 0,05%
3% 3%
IG-L IG-L
HÉ ... határérték
3-17 ábra. NOx éves középértékek a kibocsátások következtében, Heiligenkreuz területén, az építési idıszakban
1. revízió
120/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-18 ábra: NOX éves középértékek µg/m3 mértékegységben, a kibocsátás következtében, az építési szakaszban az Ipari Parkban, az RVH környezetében.
3-19 ábra: PM10- éves középértékek µg/m3 mértékegységben, a kibocsátás következtében, az építési szakaszban az Ipari Parkban, az RV H környezetében
1. revízió
121/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.2.3 Összterhelés A 3-26 táblázatban bemutatjuk a beruházási szakasz összterhelését. Az összterhelést összeadással, az elıterhelésbıl és a pluszterhelésbıl számítottuk ki. Ez a „worst case” módszer túlbecsüli fıképpen a maximális félórás középértékeket. A PM10 pluszterhelésnél figyelembe vettük a kibocsátás-csökkentı intézkedéseket is, pl. mővi nedvesítés (öntözés). A NO2 és a PM10 éves középértékeit sem Heiligenkreuz területén, sem a „Lenzing Fibers” cég környezetében nem lépik túl. A NO2-félórás középértékét és a NO2 napi középértékét tekintve, a „Lenzing Fibers” környezetében csekély mértékben meghaladó értékek alakulhatnak ki. A PM10-napi közép határértékét Heiligenkreuz és a „Lenzing Fibers” területén túllépik, de e tekintetben naptári évenként 30 túllépés megengedett. A határértéket már az elıterhelés alatt túllépik. Heiligenkreuzban a jelentéktelen mértékő pluszterhelés alapján további határérték túllépések kizárhatók. A Lenzing Fibers környezetében a pluszterhelés kb. a határérték 20% -át éri el, emiatt a továbbiakban nem tekinthetı jelentéktelennek (nem irreleváns).
1. revízió
122/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Elıterhelés Káros anyag
NO2
PM 10
HÉ
HMWmax TM Wmax JMW
µg/m
TMWmax JMW
µg/m µg/m
µg/m µg/m
3 3
3
3 3
Pluszterhelés Káros anyag
NO2
PM 10
HMWmax TM Wmax JMW TMWmax JMW
PM 10
HMWmax TM Wmax JMW TMWmax JMW
Koncentráció
200 80 30 50 40
154 72 15 168 31
HÉ
µg/m µg/m µg/m µg/m µg/m
3 3
3
3 3
Összterhelés Káros anyag
NO2
Heiligenkreuz
µg/m µg/m
3 3
3
3 3
HÉ
77% 90% 50% 35* 78%
Heiligenkreuz Koncentráció
200 80 35 50 40
11 2,4 1,7 0,05 0,02
HÉ
µg/m µg/m µg/m
Lenzing Fibers
Koncentráció
165 74 17 168 31
154 72 15 168 31
HÉ
77% 90% 50% 35* 78%
Lenzing Fibers HÉ
5,5% 3,0% 4,9% 0,1% 0,1%
Heiligenkreuz
200 80 35 50 40
Koncentráció
Koncentráció
55 11 1,2 10 1
HÉ
28% 14% 3% 20% 3%
Lenzing Fibers HÉ
83% 93% 48% 35* 78%
Koncentráció
209 83 16 178 32
HÉ
105% 104% 46% 80%
HÉ ... határérték (a NO2-TMW célértéke) * .... A határérték túllépések száma
3-26 táblázat: Összterhelés a beruházási szakaszban.
1. revízió
123/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
3.3
Levegı és klíma szakterület
Üzemzavarok
3.3.1 Tőzeset a maradék anyagok raktárában A 3-27 számú táblázatban bemutatjuk a különbözı káros anyag összetevık tömegáramlását a maradék anyagok raktárában létrejövı esetleges tőzesetnél. Az égésgázok volumenáramlása 143.000 Nm3/h értéket ad, és a kb. 800°C égéstermék-gáz hımérsékletnél, a 22 darab füst- és melegkéményen át (egyenként 2,88 m2 területtel) mintegy 17 m magasságban szabadul fel. A mintegy 562.000 Bm3/h érték a 22 nyílásra felosztva kéményenként kb. 2 5.500 Bm3/h volumenáramlást jelent. Az égés idıtartama 30 perc. Káros anyag NO2 CO SO2 HCl NH3 HF H2S Benzol HCN BaP TCDD/TE Sb2O3 As2O3 CrO3 CdCl2 Be Co Ni Hg Tl
[kg/0,5h] 54 621 109 203 34 4,2 34 9,5 11 0,041 0,0000054 2,54 0,216 8,88 0,35 0,0135 2,619 4,27 0,027 0,00945
[g/s] 30 345 61 113 19 2,3 19 5,3 6,0 0,023 0,0000030 1,41 0,120 4,94 0,20 0,00750 1,455 2,37 0,015 0,00525
3-27 táblázat: Kibocsátási adatok egy tőzesetnél a maradék anyagok raktárában.
3 3 A felsorolt komponensek számára maximális félórás középértékekkel számoltunk ki. A 3-28 táblázatban a legnagyobb maximális félórás középértékeket a legnagyobb érték helyszínén, és a „Lenzing Fibers” cégnél (legközelebbi szomszéd) mutatjuk be. A legnagyobb érték csak a maradék anyagok raktárának közvetlen közelében jelenik meg. Így pl. a SO2 kb. 2,8 mg/m és a NO2 kb. 1,4 mg/m maximum értéket ér el.
A „Lenzing Fibers” cégnél az SO2–koncentrációk kb. 1 mg/m3 értékben és a NO2–koncentrációk kb. 0,5 mg/m3 léphetnek fel. Az „IG-L” szerint az SO2 számára a vészhelyzeti érték 0,5 mg/m3 és a NO2 számára a vészhelyzeti érték 0,4 mg/m3, csúszó háromórás középértékként megadva. Mivel a tőzeset félórás idıtartama lényegesen rövidebb, mint a háromórás idıszak, feltételezhetı, hogy a vészhelyzeti értékeket nem lépik túl.
1. revízió
124/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-28 táblázat: Maximális félórás középértékek; tőzeset a maradék anyagok raktárában. Káros anyag NO2 CO SO2 HCl NH3 HF H2S Benzol HCN BaP TCDD/TE Sb2O3 As2O3 CrO3 CdCl2 Be Co Ni Hg Tl
Maximum [mg/m3] 1,38 15,92 2,80 5,19 0,865 0,1073 0,865 0,242 0,277 0,00104 0,000000138 0,0651 0,00554 0,22770 0,00900 0,000346 0,067134 0,1094 0,000692 0,000242
Lenzing Fibers [mg/m3] 0,48 5,52 0,97 1,80 0,300 0,0372 0,300 0,084 0,096 0,00036 0,000000048 0,0226 0,00192 0,07897 0,00312 0,000120 0,023283 0,0379 0,000240 0,000084
A 3-20 ábrán példaként bemutatjuk a der SO2 koncentrációjának térbeli eloszlását. Az egyéb komponensek eloszlása ezzel azonos, ugyanakkor az értékek különböznek (lásd: 3-28 táblázat).
1. revízió
125/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3-20 ábra: Maximális SO2 félórás középértékek mg/m3 mértékegységben, egy tőzesetnél az RVH maradék anyagok raktárában
1. revízió
126/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
3.3.2 Ammóniavíz kiömlése Feltételezzük, hogy a rakodási térségben baleset következtében egy tankjármő kirakodásánál (pl. gumitömlıtörés okán) ammóniavíz kerül a szabadba 5 m2 felületen, és párolog. Egy félórás idıtartamban kb. 2,61 g/s ill. 0,52 g/m2s NH3 szabadul fel. A kiszámolt maximális NH3 félórás középértékeket a 3-21 ábrán mint az NH3 koncentráció térbeli eloszlását ábrázoltuk. A maximumot a felszabadulási pont közvetlen közelében tapasztaljuk, ez 390 mg/m3 értéket jelent. A közvetlen szomszédban, a „Lenzing Fibers” cégnél a legnagyobb maximális félórás középértékek az 1 mg/m3 értéket érhetik el.
3-21. ábra: Maximális NH3 félórás középértékek (mgm/m3) ammóniavíz kiömlése után
3.4
Klimatikus kihatások
A „VDI-Útmutatás 3784, Blatt 1” (VDI= Verein Deutscher Ingenieure, Német Mérnökirodák Egyesülete, amely mőszaki összefoglaló anyagokat ad ki, normatív jelleggel (a ford.)) és más források alapján ill. megvalósulási megfontolások alapján ebben a fejezetben számszakilag megítéljük, milyen helyi klimatikus kihatások várhatók a környezet légterében a hı-és a nedvességleadások következményeként. A „VDI- Útmutatás 3784, Blatt 1 (1986)” természetes huzatú nedves hőtıtornyok (1000 und 2500 MW hıteljesítménnyel) kibocsátásainak a lehetséges meteorológiai kihatásait sorolja fel és számszerősíti. E teljesítmény több mint tízszeres teljesítmény a tárgyalt létesítmény teljesítményének (tüzelıanyag hıteljesítmény: alig 100 MW). A legfontosabb eredményeket a felhıképzıdés-, levegı-hımérséklet-, levegı nedvességtartalom-, csapadék-, köd-, napsugárzás-, sugárzások-, olvadás/dérképzıdés- és jégképzıdés kérdéseiben a következıkben foglaljuk össze:
1. revízió
127/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Felhıképzıdés Látható felhık a hőtıtorony távozó levegıjének túltelítettségénél képzıdhetnek. Ezek a környezet meteorológiai adottságaitól függıen különbözı nagyságot és formákat érhetnek el. Nagyobb felhıcsoportok erıteljes felhısödés, magas levegı páratartalom, és alacsony környezeti hımérséklet mellett alakulhatnak ki. A levegı hımérséklete a talajszint közelében A levegı hımérsékletének átmeneti csökkenéséhez vagy növekedéséhez különbözı okok járulhatnak hozzá. Mindeddig nem bizonyított ezeknek a hatásoknak a befolyása egy hónap vagy egy év középértékeire. A meleg párafelhı levegıjének szétterjedése rövid ideig hımérsékletváltozást okozhat, de ennek mértéke kisebb, mint 1 K. A párafelhı árnyékában lehetséges a hımérséklet legfeljebb 1 K nagyságrendő ideiglenes csökkenése. Magasabb atmoszférikus ellensugárzásnál éjszakánként, bizonyos meteorológiai feltételek mellett (pl. szélcsend) helyenként a levegı hımérséklete a környezethez képest 1-2 K mértékben magasabb lehet. A levegı nedvességtartalma a talajszint közelében Vertikális levegımozgások és a kibocsátott cseppek elpárolgása kapcsán csekély mértékben megváltoztathatják a levegı nedvességtartalmát. Nagyobb mértékő nedvességtartalom változások pusztán rövid idıre, és csak 8 m/s mértéktıl nagyobb szélsebesség mellett lehetségesek, amennyiben ily módon a párafelhı darabjai a talajszint közelébe kerülhetnek. Csapadék A csapadékmennyiség növekedése a hőtıtorony koronájából kikerülı vízcseppek által: A vízcseppek legtöbbször teljes mértékben elpárolognak, és ezáltal nem járulnak hozzá a csapadékmennyiséghez. Nedves hőtıtornyoknál, amelyek cseppleválasztókkal vannak felszerelve, a modellszámítások szerinti hozzáadott csapadékintenzitás mértéke maximum 0,1 mm/h érték lehet. A csapadékmennyiség növekedése a hőtıtorony párafelhıjében keletkezı esıcseppek által: A kondenzálás által kialakult nedvességcseppek általában nem növekednek akkorára, hogy a földre hullanának. Egy mővi, avagy mővileg megerısített csapadék a természetes csapadékhoz képest annak idıben és térben inhomogén módon történı eloszlása miatt jelentéktelen. A csapadékmennyiség növekedése a párafelhıben kialakuló hópelyhek miatt: Extrém téli viszonyok között a párafelhıben kialakulhatnak hópelyhek. Ez esetben sem tud azonban jelentıs mennyiségő hó kialakulni. Az NSZK területén mindeddig pusztán két hóesés vált ismertté, amely párafelhıbıl alakult ki. A csapadékmennyiség növekedése futó záporok felerısítése vagy kialakítása miatt: A hőtıtoronyból az atmoszférába juttatott labilis energia alapvetıen képes ilyen konvekciós folyamatokat megerısíteni vagy kiváltani. Annak megállapítása, hogy egy csapadék természetes módon jött létre, vagy azt a hőtıtorony üzemelése váltotta ki, nem volt lehetséges. A csapadékmennyiség növekedése a természetes csapadék párafelhın való átmosása által: Az átmosási effektus miatt a párafelhın áthulló esıcseppek a gızcseppek felfogása által megnövekednek. Ugyanakkor a természetes csapadék változékonysága miatt nincs arra mód, hogy az átmosási effektus által létrehozott csapadéknövekedést számszerőleg bebizonyítsuk. 1. revízió
128/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
Köd A levegı páratartalmának fentiekben leírt módosulása a talajszintnél nem vezethet talajszinti ködképzıdéshez. Egyedi esetekben elhúzódó ködképzıdés, vagy ködfeloszlás jöhet létre, amikor a levegı hımérséklete a párafelhı alatt növekszik vagy csökken, és ezáltal a sugárzásháztartás megváltozik. A meglévı ködhelyzet erısítése nem jöhet szóba. Napsugárzás A hőtıtorony gızfelhıjének árnyéka annak környezetében a napsugárzás idıtartamának csökkenéséhez vezet. A beárnyékolt felület kiterjedése egyes esetekben a nap járásától és a gızfelhı méretétıl függ. A rendelkezésre álló mérések és megfigyelések alapján a napsütéses idıszak maximum 5 – 10 % mértékő csökkenése figyelhetı meg, egy legfeljebb egy kilométeres körzetben. Sugárzás A párafelhı a talaj sugárzási egyensúlyát befolyásolja. Napközben, különösen napsütés esetén a rövidhullámú globális sugárzás csökken. Az alapsugárzás csökkentése ugyanakkor csekélyebb, mint a napsugárzás idıtartama. Az égbolt részleges, felhık vagy párafelhı általi elfedése esetén az alapsugárzás a párafelhı szélének szórása miatt helyileg magasabb lehet, mint a felhıtlen égbolt esetén. Az alapsugárzás csökkenését mérték, télen 13%, nyáron 5% nagyságban. A hosszú távú atmoszférikus ellensugárzást a párafelhı felerısíti. Gyenge szélnél, éjszaka emiatt a levegı lehőlése a párafelhı alatt kisebb lehet, mint a környezetben. Harmat / Dér A párafelhı alatti magasabb ellensugárzás miatt a környezettel szemben késleltetett, vagy megakadályozott harmat- és dérképzıdés lehetséges. Másrészt, a harmat vagy a dér felszívódása elhúzódhat. Jégképzıdés A jégképzıdés csak ritka esetekben fordulhat elı a hőtıtoronyból kikerült cseppecskék által, annak közeli környezetében. Ehhez az alacsony hımérséklet mellett többek között egy megfelelı csapadékintenzitás is szükséges volna a hálózatosság kialakulásához.
3.4.2 További szakirodalmi források Overcamp (1971) kutatásokat hajtott végre a természetes huzatú hőtıtornyokkal összefüggésben, a csapadékképzıdés lehetıségeirıl. Ahhoz, hogy a gıztömegbıl puszta koalesszencia útján (esıszem-növekvés összeütközések által) mintegy 100 µm átmérıjő esıszemek keletkezzenek, sem a mélység, sem a vertikális mozgások nincsenek meg, a végtermékgázok közötti tartózkodás ideje sem elegendı. Csapadék a gız-zászlóból csak akkor keletkezik e tanulmány szerint, ha a gıztömeg eléri a talajt. A turbulencia- és az épület befolyásától függıen ez a kísérletekben (nagy hőtıtornyok esetében) a hőtıtorony magasságának kétszeres-négyszeres távolságában fordult elı. A „Szövetségi Hőtıtorony Bizottság” („Eidgenossische Kühlturmkommitee”) A. Junod vezetésével számos jelentésben foglalkozott a hőtıtornyok meteorológiai jelentıségével (Junod, 1972, 1974, 1976, 1979 és 1980). A korábban már említett szakirodalomból ismert gızfelhı hossz- és magasságszámítások, ill. behatóan leírt hőtıtorony modellek mellett ezek a jelentések 1. revízió
129/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek a hőtıtornyok felhıinek szétterülésénél tapasztalható csapadékképzıdésre vonatkoznak. A mesterséges hóesés kiváltásához Junod szerint (1979) nem a cseppképzıdés, hanem a nedves levegı kikerülése egy nagyon hideg atmoszférába a döntı. Amennyiben a levegı már jégkristályokat tartalmaz, úgy azok a vízgızkibocsátás következményeként gyorsan növekedhetnek, ha adott a levegı jégre vonatkoztatott telítettsége. Ezáltal hóesés kialakulhat már a hőtıtorony szélárnyékos oldalán. Junod (1980) a hóesés okozásának meteorológiai elıfeltételként a párafelhı magasságában –13 °C foknál alacsonyabb hımérsékletet határoz meg, a relatív páratartalom több mint 75%-os értéke mellett. Ilyen feltételek télen a svájci Alpok elıterében 1-2 napon teljesülnek. Jelen projektre vonatkoztatva, ezen elıfeltételek kb. az esetek 0,4% -ában teljesülhetnek. Junod ugyanakkor erre az esetre is kizárja, hogy „tükörjég” alakuljon ki, hiszen, eltekintve a csekély mennyiségtıl, ahhoz egyidejőleg speciális talajviszonyok is szükségesek volnának. Köd keletkezése a nagy hőtıtornyok gızkibocsátása miatt a szakirodalomban nem ismert, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a ködhelyzet hosszabb ideig fennmaradhat. Skulec és társai (1987) kiszámolták a csehszlovák atomerımővek hőtıtornyainak meteorológiai kihatásait (hıleadás: 1760 és 4000 MW, ami jelen projekt teljesítményének 20 - 50-szerese). Eszerint a hozzáadott éves „ködös órák” száma a helyszíntıl függıen 6 és 40 között van, az éves plusz „árnyékos órák” száma átlagban 13 - 20 óra, a plusz esımennyiség pedig évente átlagosan 2 20 mm, az atomerımő körül számított 2 x 2 km térségre vonatkoztatva. Egy átlagos 729 mm mennyiségő éves csapadékmennyiség mellett (Kleinzicken, 1971 - 2000) ez legfeljebb kb. 3% növekedésnek felelne meg (egy 20-szor akkor berendezésre vonatkoztatva), amely érték határozottan a természetes kilengések alatt van. Kleinzicken helység térségében az éves átlagos napsütéses órák száma kb. 1861 óra (adatforrás: 1971 - 2000). A nagyjából 20 árnyékos óra a napsütéses idıszakot mintegy 1% -kal csökkentené, ami szintén a természetes kilengések (változatosság) értéke alatt van. Egy németországi atomerımő gızfelhıje agrármeteorológiai kihatásainak vizsgálatánál (Mayer, 1997) nem találtak hosszú távú klimatikus kihatásokat. A hőtıtornyoknál kibocsátott vízgız- és melegmennyiségek lényegesen nagyobbak (10-szeres vagy nagyobb), mint jelen esetben Ezért a tervezett berendezés vonatkozásában sem várhatók hosszú távú klimatikus változások. A kondenzált víz mennyisége a kimenı gázok füstfelhıjében nem jelent problémát (Wigley, 1975). Egyrészt túl kicsik a nedvességcseppecskék, hogy esı formájában lehulljanak. Másrészt az az idıtartam (ez esetben percek), amelyben a kondenzált vízcseppecskék a füstfelhıben összenıhetnének, túl csekély. Kivételt képez az az eset, amikor nagyobb cseppek már a kéménybıl való kilépéskor jelen vannak. Ilyen esetek azonban itt nem jöhet létre, mivel az égéstermék zászló nem telített. Szokásos módon (mint pl. a normális felhıképzıdésnél) hosszabb idıtartamok szükségesek, hogy nagyobb cseppek formálódhassanak.
3.4.3 Összefoglalás Összefoglalóan, a „VDI 3784, Blatt 1 (1986)” és egyéb szakirodalmak alapján, amelyek lényegesen nagyobb kibocsátókkal foglalkoznak (erımőtornyok 1000 - 2500 MW hıteljesítménnyel), a következı kép adódik: Klimatikus hatások, kifejezetten plusz csapadékképzıdés, ködhelyzetek meghosszabbodása és árnyékvetés egyedi esetekben elıfordulnak, de mértékük lényegesen a természetes eltérések (variációk) határán belül mozog. A mintegy 10-szer kisebb berendezésre vonatkoztatva (szőken 100 MW üzemanyag hıteljesítmény) ezáltal a környezetre gyakorolt lényeges negatív klimatikus hatásokat kizárhatjuk.
1. revízió
130/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
4
Levegı és klíma szakterület
A kihatások elkerülésére és csökkentésére alkalmas intézkedések leírása
Az építési szakasz por-terhelését intézkedéseket kell végrehajtani:
lehetı
legalacsonyabban
tartandó,
a
következı
Az építési terület megközelítési útvonalait lehetıség és célszerőség szerint aszfalttal, betonnal, vagy azonos értékő anyaggal kell befedni, és a szennyezettségi fokuknak megfelelıen tisztítani szükséges. A fennmaradó, burkolat nélküli utakat az idıjárás függvényében mesterségesen nedvesíteni (locsolni) szükséges. Feltétlenül szükséges biztosítani, hogy a közutakat az építési/ipari területet elhagyó jármővek ne szennyezzék be, vagy a már létrejött szennyezést mielıbb megszüntessék. Ennek módszere lehet jármőkerék-mosó kialakítása, vagy a közutak rendszeres tisztítása.
5
Javaslatok az adatok biztosítására és ellenırzésre
A helyszíni méréseket tovább kell folytatni.
6
Esetleges nehézségek leírása
Nem léptek fel említésre méltó nehézségek.
1. revízió
131/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
7
Levegı és klíma szakterület
Összefoglaló állásfoglalás
Az „RVH Reststoffverwertungs GmbH” cég azt tervezi, hogy a „Businesspark Heiligenkreuz – Szentgotthárd” nevő, az államhatáron átnyúló iparterületen egy 99 MW tüzelıanyag égési teljesítménnyel rendelkezı örvényágyas kazánberendezést hoz létre, elıkészített maradékanyagok termikus hasznosítására (szemétégetı mő). A tervezett létesítmény lényegében a tüzelıanyag-átvevıbıl, és a örvényágyas kazánberendezésbıl áll, ez utóbbi a örvényágyas kazánból és a segédkazánból áll. A létesítmény fı célja energiatermelés szemétbıl, a „Lenzing Fibers GmbH” cég (rost-) termeléséhez. Az ezen felül rendelkezésre álló hımennyiséget az ipari park többi üzemének ajánlják fel és szállíthatják. Alapvetıen fennáll annak a lehetısége is, hogy a távhıt magyar üzemeknek is szállítsák. A környezeti behatások jelenlegi helyzetét a „Heiligenkreuz/Businesspark” mérıállomás (2006.07.25 - 15.09.2007), valamint a „Lafnitztal” mérıállomásnál összevont a mobil mérıállomások, vagyis „Rudersdorf” (2006.02.19 – 05.06. ill. 2005.06.01 - 08.02), „Eltendorf” (2005.08.03 – 09.19.) és „Heiligenkreuz” (2005.09.26 - 2006.02.12.) illetve az „Oberwart/Brunnenfeld” mérıállomás (25.01.2000.01.25 -2007.05.30.) adataival mutatjuk be. Az elemzett határértékreleváns káros anyag összetevık összehasonlítása a Légszennyezésvédelmi Törvény (Immissionsschutzgesetz-Luft (rövidítve/továbbiakban: IG-L)), az Erdészeti Törvény (Forstverordnung), és az ÓzonTörvény (Ozongesetz) megfelelı határértékeivel a következı eredményt mutatja: Az SO2 és NO2 „félórás középértékek” valamennyi mérıállomáson mindig a határértékeik alatt voltak ( Légszennyezésvédelmi Törvény , ill. Erdészeti Törvény). Sehol nem érték el a ÓzonTörvényben meghatározott „vészhelyzeti” küszöböt. A „tájékoztatási küszöböt” Oberwart/Brunnenfeld területén a 2003. évben ötször lépték túl egy napon. A CO „nyolcórás középhatárértéket” (Légszennyezésvédelmi Törvény) valamint az SO2 „napi közép határértéket” (Légszennyezésvédelmi Törvény , ill. Erdészeti Törvény) egyetlen mérési helyszínen sem lépték túl. A PM10 „napi közép határértéket” (Légszennyezésvédelmi Törvény) valamennyi mérési ponton rendszeresen túllépték. A 2004. évig 35 db túllépés, a 2005. évtıl 30 db túllépés engedélyezett. A túllépések száma Oberwart/Brunnenfeld területén a 2003. és a 2006. évben , a Lafnitztal területén pedig a 2006. évben meghaladta a megengedett mértéket . Az SO2-, NO2-, NOX- és PM10- „éves középértékek” valamennyi mérési helyszínen a határérték alatt voltak ( Légszennyezésvédelmi Törvény ). A 97,5 percentil határértéket SO2 vonatkozásában (Erdészeti Törvény) sem nyáron, sem télen nem lépték túl. A Heiligenkreuz melletti „Lafnitztal” (Lafnitz-völgy) szélviszonyainak feltérképezéséhez olyan talajmenti mérıállomások , mint „Heiligenkreuz/Businesspark” (2006.09.11 2007.09.15.),„Königsdorf” (2004.05.03 - 2006.05.01.), „Heiligenkreuz” (2005.09.26 2006.02.12.), „Eltendorf” (2005.08.03 -09.19.) és „Rudersdorf” (2006.02.19 -05.06.) adatait vettük alapul, a vertikális profil leírásához pedig „Heiligenkreuz/Businesspark” mérıállomás „SODAR”-méréseit (2007.03.27 – 05.31.) használtuk fel. A völgy közepének szélviszonyait a völggyel párhuzamos szelek határozzák meg, amelyek fıként éjszaka, hideg levegı beáramlása nyomán megerısödnek (nyugati szelek)
1. revízió
132/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
A völgy szélénél a szélviszonyokat befolyásolják a betorkolló oldalvölgyek szélviszonyai és a lejtıszelek, irányukat erısen módosítva (nyugati szelek) , és a szélsebesség is lecsökken. A „Heiligenkreuz/Businesspark” mérıállomásnál a nyugati szelek meghatározók, déli és keleti szelek is elıfordulnak. Éjszaka a nyugati szelek és kevésbé szeles idıszakok (szélcsend, szélsebesség 0,8 m/s alatt) lényegesen gyakrabban elıfordulnak, mint nappal. A teljes idıtartam átlag szélsebessége kb. 2,0 m/s értéket ér el, a legmagasabb szélsebesség 13,0 m/s , és a szélcsendek bekövetkeztének gyakorisága mintegy 17%. A terjedési számításokhoz a mintegy 100 m magas kémény kibocsátásánál ill. a közlekedési kibocsátásoknál is felhasználtuk a „Heiligenkreuz/Businesspark” mérıállomás szelekre vonatkozó méréseit. A helyszínen mért szélviszonyok lényegesek a talajközeli forrásoknál, mint pl. a közlekedési kibocsátások esetében. A magasban, mint azt a kéthónapos SODAR mérések mutatják, különbségek mutatkozhatnak. A magasban ritkábbak a nyugati szelek, emiatt a délkeleti és az északkeleti szelek gyakrabban fordulnak elı. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 100 m magas kéménybıl felszabaduló kibocsátások valóban gyakrabban északnyugatra és délnyugatra kerülnek, mint keletre, amit korábban feltételeztünk. A tervezett berendezés plusz terhelését az „ADMS 3” ill. az „ADMS Roads” Gauss-Modell segítségével végeztük el. A „Heiligenkreuz/Businesspark” mérıállomás meteorológiai idısorainak segítségével maximális félórás középértékeket, 97,5-Perzentile, maximális napi középértékeket , éves középértékeket és depozíciós értékeket számoltunk az NOX, NO2, CO, SO2, PM10, TOC, HCl, NH3, HF, Hg, ΣSM, Cd+Tl, Pb, Cd, As, Ni, Zn, Cu, BaP, Benzol és a PCDD/PC DF összetevık (komponensek) számára . Az eredményeket összehasonlítottuk a Légszennyezésvédelmi Törvény , ill. Erdészeti Törvény megadott határértékeivel. A „lényegtelen/elhanyagolható” (irreveláns) kritériuma rövid idıtávú határértékeknél a határérték 3%-a, a hosszú idıtávú határértékeknél a határérték 1%-a. Mivel a segédkazán 50%-ban földgázzal, 50%-ban pedig főtıolajjal mőködik, és csak a téli hónapokban, novembertıl márciusig üzemel, a segédkazánnál csak az Erdészeti Törvény téli határértékeit kell figyelembe vennünk. Az éves középértékek és a depozitértékek a megfelelı határérték 1%-a alatt vannak. Csak Heiligenkreuz közvetlen útközeli területein van a NO2 éves középérték kevéssel a határérték 1%-a fölött. A maximális napi középértékek a határérték 3%-a alatt vannak; sıt a PM10 az 1% alatt. A maximális félórás középértékek az SO2 és a HF kivételével a határérték 3%-a alatt vannak. . A örvényágyas kazánberendezés üzemeltetése esetén az SO2- és a HF koncentrációja kevéssel az Erdészeti Törvény nyári határértékének 3%-a fölé kerülhet. Ugyanígy a 97,5 percentil kevéssel meghaladhatja a nyári határérték 3%-át.. A területet, amelyen az elhanyagolhatóság kritériuma nem érvényesül, az 1-2. ábrán mutatjuk be, ez a kibocsátó közvetlen közelére korlátozódik. Magyarország állami területe nem érintett. A 3-19 táblázatban mutatjuk be a teljes terhelést a vonatkozási pontok, azaz „Heiligenkreuz” és a „Lenzing Fibers”, „Maximum RVH” und „Maximum Nullváltozat” szempontjából. A teljes terhelés mellett az elıterhelést, a nullváltozat pluszterhelését és
1. revízió
133/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
Levegı és klíma szakterület
az RVH pluszterhelését (beleértve a projektfüggı közlekedést) is bemutatjuk. A koncentrációk és a határértékhez (Légszennyezésvédelmi Törvény) való viszonyt megadtuk. Az összterhelés kiszámolható az „elıterhelés”, a „2011 Nullvariáció plusz terhelése” és a „projekt pluszterhelése” összegébıl. A maximális félórás középértékek összeadásos egymásrahelyezése egy maximálisan feltételezett értéket mutat be. A tényleges koncentrációk részben lényegesen alacsonyabbak lehetnek. A maximális PM10 napi közép értékének kivételével a határértékeket nem lépik túl. A PM10 napi közép határértékét (Légszennyezésvédelmi Törvény (IG-L) szerint) már az elıterhelésnél túllépik. A 2006. évben a Lafnitztal térségében a határértéket 35 alkalommal túllépték. A 2009. évig 30 db, majd a 2010. évtıl 25 db túllépés engedélyezett naptári évenként. A plusz terhelés önmagában a határérték 1%-át nem haladja meg, és ezzel lényegesen a határérték 3%-ának „irrevelancia küszöbén” belül marad. A jelentéktelen (irreleváns) pluszterhelés miatt nem várhatók extra határérték átlépések a projekt miatt. A klimatikus hatások értékelése számszaki oldalról a „VDI 3784, Blatt 1 (1986)” és más szakirodalmak alapján történt, amelyek lényegesen nagyobb kibocsátókra (erımővi hőtıtornyok 1000 - 2500 MW hıteljesítménnyel) vonatkoznak. Ezek alapján ugyan vannak egyedi esetekben klimatikus behatások, különösen plusz csapadékképzıdés, a ködhelyzetek meghosszabbodása, és árnyékolás, de ezek nagyságrendje lényegesen a természetes változatosság keretén belül marad. A mintegy tízszer kisebb létesítményre (nagyjából 100 MW tüzelıanyag hıteljesítmény) vonatkoztatva ez által a környezetre gyakorolt lényeges negatív klimatikus hatásokat kizárhatunk. Az építési fázisban fıképp az üzemi területen és annak közvetlen szomszédságában a NO2- és a PM10 határértékeket (IG-L ) túllépik. A legközelebbi szomszédban (Lenzing Fibers) a plusz terhelés koncentrációi önmagukban a határértéken belül maradnak. Az összterhelésben a határérték túllépések nincsenek teljesen kizárva. A kibocsátást csökkentı intézkedéseket (pl. mővi locsolás) szükségesek, a porterhelés lehetı legalacsonyabban tartása érdekében.
1. revízió
134/135 oldal
UVE / RVH Heiligenkreuz
8
Levegı és klíma szakterület
Táblázatok-, ábrák- és térképek jegyzéke
1. revízió
135/135 oldal