ban Dehatdrolta az-orsz6g nyersanyag kulonben mez6gazdaagi T.;;;;k;en es energiahordozokban, nem valo hi6nya. A hires n6met ,,f:"?t":!k_enyseg el6tt megn5rii I az ut.Az ipari ter_ meles er6terjes ferfu tasdnak tetreituri<. tanti. u, Laaigerfoltott energidk felszinre tortek. o .r.;e".r. t"dutdr;-;;;:il "6*",u, nog, ::-:tfgr az^nj tomegesen sorakoztak "ep Paul Schmidt-nek, a nemet r.ril.igr;i"iszterium ".'r"t"" mogott. A helyzetre jelremzd _ vezet6tormdcsdnak tudositdsa az rg37. evi nurnberg?.r"mr"uszocialista pdrt kongresz_ szusd.rol:,,t-envtqlzi,volt, ahog,"* eksztdzisba esve unnepelte. Ujbol es njbol "_U.itoil;il"fi 6ttr.rt nekem. hogr azemberek szin_ te valrasos odaad'ssat mint o.,itt"t cs megigezettek, b'murtak Hiflerre' Mintha a. hosszu ", vegig ezrek es tizezrekHitler lattdn tomegk6bulatba estek "to";.;-; "eJ." szinte
mindenki megtal6lja a szdmitds6.t. Az emberek tobbsege csak akkor politizdl, ha l€tfenntartasa veszelybe kerul, eg'ebkent 6lvezi munk6.ja grumolcs€t, a politikat pedig r6'bizza a politiku-
ges nirunkdj6val
sokra. Nem, az az ellenz€k amellyel most igrekeznek a nagtkozonseget..rnanipulS.lni, nem l+itezett. Meg kell emlitenunk, hory Hitler m6r kormAnyzdsAnak els6 eveiben olyan magasfoku szoci6lis intezmenyeket biztositott a n€met munkdssdgnak, amellyel a Szovjetunio, illetve utod6llamai hosszri ideig nem fognak rendelkezni. A maga kordban a legfejlettebb allamok is tanulmdnyoztdk. M€g Lloyd George, az els6 vild,ghdboru .gr6ztes angol miniszterelnoke is felkereste e celbol Hitlert. 1936ban. Nagr lelkesedessel es elismeressel szolt azoktol a n6met intdzkedesekr6l, amelyeket a munkanelkulis€g megszintetesere, a betegbiztositAs, nepjolet ugreben 6s a szabadid6-mozgalom ter6n hoztak. Szamos munkahelyet es int6zmenyt megtekintett, amelyek mely benyomast tettek rd. Az angol6s francia politikusok €5/orsan felmertek a helyzetet' vilagosan lettak: hrogr az uj rend belso megbontasa nem lehetseges. Nemetorszdgban a nemzeti szocialista forradalom gr6zelemre jutfsa utdn megindult egy uj, eddig m6g nem tapasztalt erejfr ipari forradalom, amelynek vegs6 kimenetele egrel6re ki sem szS.mithato. Az els6 vildghdboru utdrni b€kekotes angol celjai, miszerint a nemet ipart tartosan le kell torni, kutba estek. A nemet ipar nehdny ev mulva nagrobb konkurenciat fog jelenteni, mint valaha. Term6szetesen csak akkor, ha ezt a folyamatot meg nem dllitj6Lk. A n€met ipari fejl6dest teh6t minel el6bb ujra le kell torni. A nemetek szemtelens€g6t, hogr nem hajlandok becsapottsdguk adojAt tov6.bb fizetni, meg kell torolni. Ez ut6n meg nagrobb terheket kell a nyakukba rakni, hisz eldrultak, hogy milyen gazdasdgl terhek elviselesere kepesek.
Az igen tapintatos angol diplomdcia nag/on jol tudta {lcirzni az angol,.korm6ny haryomdnyos nemetelleness6g6t. Ennek ellenere az uj nemet vezet6s egr egesz sor tenyb6l k€nytelen erre rdrebredni, s pedig naglon szeretn6 az ellenkez6jdt vegul is meggl6z6dik arrol igazsagtalan kovetkezmenyeit bevildghdboru hogr az els6 hinni Had emlitsunk egy jellemz6 rendezni. kes uton nem tudja Anglidval esetet' az angol korm6ny,,lojalitasdrol". Paul Schmidt-t6l ismerjuk a mar emlitett 1936. evi Lloyd George ldtogatds r€szleteit. A volt angol miniszterelnokot Hitler Obersalzbergen fogadta. A Fuhrer igen kitfin6 t6rsalgonak bizonyult. Az els6 vildgh6.borus n€met 6rvezet6 mar a beszelgetes elejen el€nk erdekl6d6st valtott ki a nagrmriveltsegfr allamferfiub6l. Kolcsonosen igen 55
keller4es benyom6st szereztek egrmdsror. A hangulat igen kedelyes volt, olyannyira, hogr- Hitler szirEtyes szavakkal ti*rtu .i.g a kuszobon allo nurnbergi partkongre""rl"... Erre azonban Lroyd George erelyesen legrintett: ,,Nem J pohtika vcgett jottem N6metorszdgba, hanem mert tanulmdnyozni akartam szoci6lis intezmenyeiket, es mindenek er6tt azokat a modszereket, amelyekker az Lghaban is oly fenyeget6 munkan€lkuliseg kerdeset megoldottdk. Ha ermennek Nurnbergbe, azt na$/on rossz n6ven vennek Angliiiban.,, Az angol Cs franci_a kormdny, az amerikai koinany .art.tO maga_ tartdsdt is figrelembeveve erhatdrozzilk, hogr arva az wj nemet-kormdny ny'tsdgdt es eszokok araplriilvalo - [ih";r, g.J.ir."ddsmod_ -E;;;;" jat N-6metorsz6got.hdborus kerepcebe csar;ah. nem lesz e$/szerfl dorog,
de nagrizab"*, t 3.lanogan esem6nysorozattal vegul is elerhetd. 'tgondort "vitott J6l it6ltef _.g, t og, Nemetorszag S/ors fejlSdese 6ltal igazolt hitleri kulpolitilka .iegteilszti az alulrol jott nemet vezet6ket. Ezt oddig keil fqleszt""i, tlg, i.llt"t".r"t t._ grenek felismerni re6ris lehetosegeik hat6rdt. rvefr",o.lrag er6ter_ jesen fegrverkezik. Teszi ezt nyilvfn az€rt, hogr az etsO vitagndboru utan elvesztett terureteit_ nagrobb nyomatekkar kovetelhesse vissza. Ha pedig ez tdrgrar6sok utjan ..akkor kenytelen resz el6bb_ -.g, utobb er6szakot alkalmazni. A nemet fegyverkezes dinamizmusa nem marad er az ipari fejl6des utemet6r. uiit trra;,rt. rg3g-u"n mar a n€met hader6 felszerelese korszerOs6geben ,n.t"i."rit grort"" u.r_ golokeval, vagr franci6keval, pedig .tt"o. " ;-"C;t"z€si prog_ -eg ramnak a felidejenel tartanak. HitI". 1989. m?ju" terve 1943-44-re igeri a fegrverkezesi program is_a;-i"-ertetett megvalositds6t. Ezt pedig nem szabad megvArni.-enna is inkdbb nem, mivel mint az an_ gol' mint az orosz hirszerz'kjelentik, hogy a nemetek komoly kiserleteket folytatnak atom robbinoszerkezet letrehozAsdra. A nemetek t6mad6sdt tehat id6 el6tt ki keil provokdrni. A ugyanis eppen tdrsadalmi strukturiijuk miatt "y"l"ti l.-okr6cidk tep"".t .gr h6boru megindit6s6ra. Nepu"k nehezen, ""n.7." !ama-d6 *r.gnL-graft l6.n nem fogadnd el a hiiborus dont€st. c""t rehet dket a hdboruba bele_ kenyszeriteni, ha 6k az 6ldozatok, oke?tamadtak "gr meg, ;i elren ved1!e-zni kell. Tapasztarni fogiuk ezt Amerika es Japdn eseteben is. Hifler es a nemet vezet6s reszere oryan csaretket keil produk6lni, ami ingerli es magabiztossa teszi a haboru meginditdsara. Enhez fel_ szukseges h6rom atapvet6 kepmutatds hihet6ve tetele, ugr fflilt
l) Az angol-francia hadsereg grengesege, katonai felkeszuletlensege, ebb6l kovetkez6en a politikaieng"eaetlnys Cge. 2) Amerika semlegessege, (ez-.t-"0 vilaghaboruban is bevdrt) 56
3) A nemetek erejenek propagandisztikus eltulzdsa, valamint ennek md.s katonailag er6s szovetseggel valo szinlelt dtmeneti meger6sit6se.
Miutdn a nemetek a haborut erejuk teljes bedobdsdval kiterjesztik. a latszatszovets€get fel kell bontani. Ezt kovet6en semmifele n6met bekeajdnlatot nem szabad elfogadni' igr lehetove vdlik a n€metek erkolcsi €s gazdasdgi vivmS.nyainak teljes szetzizasa. Mindezt lehet6leg ugr kell vegrehajtani, hogr az elso vildghdboruban gy6ztes ellarnok gazdasdgi bdzisa, termel6 kapacitdsa, a lehet6 le$obban megrivhato legren. A nemet nep a h6'boru befejezese utdn magas szociS'lis igenyei kielegitese erdek€ben ismet kenytelen lesz munkaja grurnolcs6t a gy6z6k r6sz6re dtadni. A tonkrevert. N6metorszag ujjaepitesenek utemet ugr kell szabalyozni' hogr olyan technologiai hdtr6ny[a keriiljon, amellyel a grdztes S.llamok ipari fejlodes€t csak nehdny (:vtizedes kesessel tudja kovetni, hogr soha tobbc ne jelentsen sem katonai. sem gazdas6gi konkurenciat szamukra. Az ordogi tervet az angolok dolgozzdk ki. amelyben Amerika is ravaszul kezukre jdtszik, es a rS.jukjellemz6 hidegverrel hajtjdk vegre: De szdmit6saikba sulyos hiba r:suszott. Maguk is beleestek saj6t <:sapddjukba. A nevet6 harmadik ezuttal Amerika es a Szovjetunio lett. A nagr politikai tranzakcio grakorlati vegrehajtdsa a hires organizdtor Churchill-ra vdr. Anglidban 6 a legalkalmasabb erre, hisz n€rnetellenessege m6.r Hitler hatalomrajutasa el6tt is kozismert. Ne tevesszen meg bennunket az olyan frinis, amelyeket beszedei soran harcol Hitf obbizben hangoztatott, miszerint az utolso csepp vereig N€metalatt Hitler hogr igazsdghoz' az kozelit ler ellen' Ez annyiban mert 6 esett, nem azert valasztas a Churchillra erteni. rtrszagot kell katona. vagr politikus, legeredmenyesebb volt a legtehetsegesebb. Hdborus, miniszterelnoki megb izdsdt kizat olag megingathatatlan nemetgr0loletenek koszonhette. De Gaulle is tal6.loan jellemzi churchillt emlekirataiban: ,,winston Churchillt a dr5.ma elejet6l vegeig egr hatalmas v6llalkozas nagr bajnokdnak a Nagr Tortenelem Nagr Mcrvesz6nek ismertem el." Ebben mi sem ketelkedunk. ,,Mestere-a pokoli j6tszmdnak, amelybe befolytatja De Gaulle. 6 pedig kozelebbr6l ismerte, miht lefogott." mi. Mi azonban a szovjet politikusok jellemz6s€vel ertunk kivetelesen egyet, miszerint churchill egy kivenhedt haboms uszito volt. A ,,pokoli jdtszma" kozismert, de. azbrt nehS'ny epizodjdt talAn nem lesz felesleges felidezni. Tudott dolog, hog5r az els6 vildghdboru elveszt6se utAn a sz€tforg6'57
csolt 'maradek Ausztria usr d6nt6tt, egresur Nemetorsz6ggal. -,,ra.,,ut, Ausztria ugranis nehezen Tudott megbi -hos1 r[o.nT uiiit u t og, a birodalombol kis a|1ama ,""go.oaiek. Hu";;l;;i ilnoolrrootar, mint a magzarok az 7867-es kiefi,ezes,d.f". il"[]h"i;mi politikat mdr onmagukban nem tudnat ?otytut.ri, de egr er6sebb dllammal osszefogva ez m€g lehets€ges. Az aiott helyzetben ez az er6sebb allam nem m6s, mint .rlgr".,"""t nano*t ,r"""t.[iemetorszag.
sok erv szolt a
-
o.rszaE
mellett. Elsdsorban termeszetesen a foldrajzi helyzet. uloro" "g,""ile". nyerv, a tortenelmi murt. (Nemet-Romai Cs6sz6rsdg.) A gr6ztes antant-hatalmak nemetgrulolete mel figreli a regr6zojtek minden goriaotutat. azonban drgus szem_ rint a n6met gazdasdgot tart6san L r."rrttir" Araptorvenyuk. misze_ , ,,#, meg a k€t,gazdas6g integralasdrt. Nem cet -hog ""daheti a hdboruban legr6zott dila_ mok osszeomlott gazdasiiga mietouu ?"rpr-tilj.".t;:"termeszetesebb. minthogr ,4 * egresulest _.gudAafy,)ri.. Hatalmi szoval egJrszeroen megtiltottdt<.:renettet, pet 6k rajzoltdk *"s'3 w'soni la pont hiszen egesz Europa terke_ szerinti ,,nepek onrendelkezesi joga" csak olyan haszndlatra keszult. hogz grengitse a legrozot_ teket, nem hasznalhato azonban azok er6sit.*fri".-H"g, mi tekint_ het6 a nepek dnrendelkezcsi;ogenai, azt nem a nepek, hanem 6k mondjdk meg! ErthetS, hogl a versaillesi reviziot szorgarmazo uj nemet vezet€s_ nek ez vort az egdk legf6jdarmasabb orotJege. u" .i-rt.r-.r, .t
Eg.hozz6,tesszuk' hogr az uj nemet kancelldr tulaiionkeff.o *)oak szarmazasti, akkor arigha csoddrhatjuk, hogr Lt"o megakad6lyozott egresules letrehoz'd#. "o-rt" a tulaj_ c rgsg-as '"tyr. er""tlr"" donkeppen ezt volt hivatott megvalOsitani. Anglia es Franciaorszttg szlnie orommel figrelte Hitler meginduld_ sdLt' csak er6s hangfogok mellett titt.torott. Nem szabad Hi'ert el_ tdntoritani a katonai iendszabdlyot< att
58
ilis 5-i, kulugrimiszter6nek kuldott jelentes€ben tdjekoztatdst ad oadogan angot kuluglminiszterhelyettes S.lldspontjdrol, amelyet ismertet. A 4. pontban kifejti Cadogan, hogy a r
politikailag kell felhaszndlni. csehszlovS.kia erdekeben Szovjetuniot 'onto:kba "r"d',r" a nemetek fele hivatkozni kell az orosz beavatkozas lehet6segere' rnerL N6metorsz6g minden biztositek ellen6re f6l Oroszorszagtol.to*' A franci6k pedig mar gy:rnakodni kezdtek angol szovets6gesukre, hory elS.lltut u.- n€metek elleni osszeeskuvesuk megvalositdsdtol. n urit 6s francia miniszterek l93ti. aprilis 28-dn megtartott ertekezleten Daladier francia miniszterelnok meg is vadolja Chamberlaint' Az angol miniszterelnok azonban eloszlatja koll€gaja dilemm6jdt: ,,Keri Daladier urat, higgre el, hogr a beszamolojat felindulva hallgatta vegig. Forr a v6re, mikor latja, hogy Nemetorszdp mikent terleszti ki uralmdt Europdra es sikert siker utan arat""""' A franciak Lengrelorszagot is uszitj6k a cseh-ury uruglen Nemetorszdg elleni fellepesre. Lukasiewic z pdrizsi lengrel nagrkovet I 938. maluJ 2T-i jelent1s€ben beszamol Bonnet francia kuluglminiszterrel folytatott megbeszeleserSl, amelyen Bonnet kapacitdlta a lengrel koimanyt, hos/ kuldjon ultimSrtumot Berlinbe. Lukasiewiez viszont szemere vetetie, hogr a kordbbi litvdn osszeitkozes idejen Franciaorszitgnemcsak, hory nem volt Lengrelorszdg mellett' hanem ellenkez6lJg, figrelembe sem vette erdekeit. Teljesen a szovjet hadsereg kerdese foglalta el, a N6metoridege;teruleten valo dtvonglds6nak (26) s"{ggatvalo hdboru eseten. Ugranakkor Bonnet - €rvei meger6sitesere - megemlitette, hogl Franciaorszag nemcsak Anglia r€szer6l v5.rhat tdmogatdst. hamem az Egyesult Allamok reszer6l is. Minden bizonnyal Sumner Welles kulugrminiszterhelyettes nyilatk ozatar a celzott. Ebben pe"*"rik"i dig Churchillhez hasonloan a francidknak is csalodniuk kell majd. ruem tudni, felismertek-e' hogl Arnerika 6ket ugyan ugl beugratta a miisodik vilS,ghaboruba, mint 5k fo$dk Nemetorsz6got. Az oroszok sem veszteg.ttet hiaba az idejuket. Ekkor meg nem valoszino, hory az angolok es franci6k javaslatdrzr, hanem Amerik{val valo osszeeskuves?nek realizdldsakent Csehszlovdkidban tobb repul-Qteret epitenek, amelyekr6l felora alatt meg lehet tdmadni Berlint't"' . A csehek - hiaba szldv nep - mar az els6 vilaghaboru utdn a p6rizsi konferencian arra torekedlg\ politikajukban, hogr a szovjetekkel kozos hatdrokat kapjanak.t'6) Meg kell itt emliteni, hogr a nrdsodik vildghdboru befejezesehez kozeledven, amikor a Voros Hadsereg elerte Szlovakidt, Gustav Husak vezet6s6vel szlovak kommunistdk kertek Moszkv6tol Szlovdkia felvetelet tagkdzt6rsasAgkent a Szovjetunioba' 59
A katonai vezet6k hiiiba intik Hiflerr 6c L.r_^_- _ . met hader6 *;;.,]1,'i";ilff5"1t9.^1._.." bizonysatjak. hosz nincs fdlenvben a ne_ sereggel r.s;i;:'a rrancia had_ i1 i"e..J, "r"-b€
.ki6n";#;!:;';'Y;l3ji*'"Tl':l-.gr"31tn"-mutatkozikmar szcivetseges Csr
tdsbak"-il"";;;h:,ro"arla*"ffi',""ff ffltl":%,:?Tli;-""# -fiI. n J*;",L l'fl"il: " :**LL "q9 "."s-i" r.ii,",,, e n re sze I.ll uryancsak eles _
.j
_
r
_,irsry"r-"d;*^:g,uii"'.b#.ffi :?f ,r#il:'Ta?i::,;,,ili';
**1*;,.'il,:#^t+*]ffH,Ef csehszrovikia,
I"ry fi%:tTlAffi; corni bsehs,'"?#'iSlltb
,Il',XTJ":t#ff : i.iil; .1eii, ;;;#ff eset€n '
?:#igT1d-l": meg szdvet"ee;""
nelkuti fhgz ellen is I cser,saovl"r;il:::"e:se "i[Y']"",1j1"t:k-9k
rer_
e" k"", hu.megtdmadd-
j:-,"."#ff id-,:'1_3.?11#i:Tli[J*l-
sreror:-agon*s;1;n"l
volna hozza.. a,.trv."-iil";99lTlltik ban a eghat6rozotla!
l,lengrelek ehhez sohasem ban ;G";; Jrlprobdl kozdsai kat mdr kordb ] tabornokok ,^l:_.-."j :ur"""ii"u"l,,.r".T.f;+^h^: i, _ ldg. katon ai lehetds osan lattek, I
h;s,;' dd'J;::'fl:T:k a""m.re",il;; l.J* a Csehszlovdkia ;; ;.-#:f;it:ltF,iidtTi:'ilx1::ffi :1"1": 1;;;i tdnndllo szrivetsegesi
*l t
egeiket. Vi _
kcitelez}t;;?;'"f "::_:ehszlovakiauur es megtdmadja Nemeto.szJ "r"-u* g?'' M orszaghatir t"ri"" r,-o-"".;;., ":,"1"_'
:;'.'mt*T+.l'::.1:F#r;*,t"s.",d*il=,;xr*. ;+:;:tf elleneztek az ityei;"*ffi#:ll f:f:: Ertheto, ha a"tabor19,kok gat
azonban nem
,"jiat ;:7J#.:*^1t
vallaleset. Hifler makacssa_
it#;Txt'ilil??*,.1?#l1T,X;:n*,11ft*:',:rT:l 6s kormanvit..o_sszeeskure"i
11. eluen
;;#;i'lert
,"*.rtek
elle_
,&Tj;*:i,fi*:;'.i:"'?i":""$?.=..#;.rrut"ntTi,ilfl: rhomas tdbornok, a
;;;i::",1#:lifi::fil I::::l o",tary d6rseg purur,""r,ok;.' ;;::"#J#ok'
H_elldorff grof,
resrver-
a berrini ren_ ran-csnoka rancsnoka von to' Braucht,""t",a-#ii#::Y & hadsereg hadsereo r^^ Brr,lr*^:".:'-t:"kuv6snez maga a f6pa.s'"ol :::i":l*ift ,{:#.lit il;;:;,.r.it maga Brauchitscf,,an.."""r. i kabinettei. ;:;
#:s:#fi::1"i*
methadse.;;'il;,:1Xu"Xfi:T"i,Xli.f akarnak. csatoava keltett gorok es, n€metek kezdte
* T'J
"ii{:fl
iT.'] tychlrem'r"ek;"#!ff h"ry Tt^9'
az angolok uetet eir6r! Az an--
"r;"r-ffi; nat --ilrT;,i11_1i,"?:,ti:
60
Az osszeeskuves tervet egrebkent a legaprobb reszretekig, a rajuk jellemz6 precizitd.ssal kidolgoztdk. Gondoskodtak a naci hierarchia minden prominens vezet6jenek 6rizetbe v6teler6l. Ug, terveztek, hogr el6szor Hiflert tartoztatjak le, majd egr orvoskolftium ,,6rult_ nek" nyilvdnitja. Egy panc6los hadoszt6rlyt . f6,re.o" koinyeken keszenl6tben tartanak az esetleges ellen6ll6si kiserlet elfojtdsdra. Min_ den keszen Allott, hogir az eltervezett id6pontban f g"3S. szeptem_ ber l4-en 20 orakor a tervet vegrehaitsdk.(30) - elhinni is nehez 193g. De mi tort6nt? Meg szeptember r4-6n 14 orakor befut egr vd.ratran hir, amely teljesen leheietlenn€ tesz minden katonai osszeeskuv€st, amit ..n.t hatdsdra rtaro zhatatlan id6re el kell halasztani. Az angor miniszterelnok-.gt viiagga rdppenti azt az elhatdrozdsat, hogy szemelyesen kivan HitlerrJtardlkozni. A szavakat grorsan kovetik a tettek. chamberlain mar md.snap repul6g€ppel Munchenbe erkezik, rnajd innen Berchtesgadenba utazik, ahol Hitler vArja. Nem hihetjrrf, frog, a hirtelen "utazas oilete chamberlain-tol sz6rmazik. M6r csak az€rt sem. mivel €letenek ez volt az els6 repul6utja. Marpedig aki ilyesmit hataroz el, az nem megr meg ma sem olyan konnyen. Nagron er6s akarat, valamint pszichologiai ellen6llds lekuzdese szuksege s hozza, es nem kev€s id6, amig az ember erhatilrozdsra jut. Minden esetre az iryen s/ors dont6s 6s bdtorsdg nem vall Chanrberlain-ra. Egrebkent a tdbornoki osszeeskuves az angolok t.udtdval valo esedekessege es a chamberlain-fele elhatArozdsnak ez a granus egrbeesese lehet velet_
len.
"'tigt.
Lipski, berlini lengrel nagrkovett6l tudjuk, hog
- amit rg38. meg Hiflert i vdraflanul €rte - Berchtesgadenbe jo";"lrrt chamberlain-nak az a javasrata, hogr Ide-kiv6rnkozik meg a teny is, hogr a Hifler-chimberlain megbe-az szelest az angorok oryan nas/on fontosnak tartottdk. hogr m€g a tanacsadokat sem vontdk be. igr azon nem vett reszt Ribbentrop, a nem reg kinevezett n6met kulugrminiszter es a chamberlaint elkise_ 16 sir Horace wilson sem. Kizd.rorag paur schmidt, Hitler tormacsa volt jelen.,T6le tudjuk, hogr chamberlain Hiiler duhkitoresei elrenere sem szfrnt meg 6t a bek€s megoldas fele terelni, majd nemi id6hnzassal Hitler granut ne fogjon a dJrekdt',, nehogr - hory - ,,beadta a ndmet tdbornokok megbuktathassdk Hitlert. Ebben az esetben ugrurnis nem valoszinfr, hogr ki tudtak volna provokdlni a n€metek_ b-ol a habo.i meginditasat a kes6bbiek soran. Az 6 emberuk Hifler, aki nem k6pes afletni az amerikaiak fonaldbol sz6tt angol-francia szdmukra egr valoban bekes hajlamu nemet korriany most 1116" felert volna egr istencsapdssar. Nekik ezt a harcias n6met kormdmrt szeptember 2o-i jelent6sebe foglal
6r
il'ls.'J"'5iu',il'':.J.'$.+:"':ff pen az
'tmeneti
i#i!i-'rt'#.ifl bekerJhivatkozva
,?::T:i:.HST$5;'-I:fl
TI?",f ,-"x??sr
kdvetelesenek kielegitese aran is.
t'[T:1,n;fu
]"TJiffi'*""su,,";i-
Hitlert oszton6zni kell a nano.uia, - erre ebben a pilranatban paradox modon eppen a bekere vato trllnn;;".g ilgj.f,[ eszt
{::'"!fltrJ,HlJ?l;ig:ffi",:Xlertis'cll;";d'",Ang,iaes ak6rburkorti.,-"sn.tertettazzal,r;#:#i"ti.Tiil-_:f:#J:..7 Ieti. Biztosak leheiunt aUUan, rr;;,*akkori kormdnyt Anglia, de kuronri-sen
Franciao."r?g """fr"ri""ak elreni gatart'sra. Mdskepp aligha lehetnJ biztatta is ma_ me€erteni ."""u-.i"n r..rr"i._"sehszrov6k segerynyrljtasi szeizode{ -.gLdic"1,. Hr", p*""i-r"]ag cs cseh_ szlovdkia nem szomszedallail. csetrsztovam" r.rio.rai-megsegitese csak Nemetorszdg, vagr m6s dlramok szuverenitd.s'nak megscrtcse_ vel lett volna tetretseges. euUoi i" ili-i"to, t og, u ;rl*."ag kizdro_ r szds euei iranv;n, ;"J;s', miril u",s,o,4"t-tsehszrovdk ::f*ffi:" A nemet lakoss:g csehszlovak elnyomds-a sajnos valo teny volt. A Hitrer-ch"-o*lT fore emelkedett a szudeta nemet teruletrSl Nemetorszdgbi f] lyygior!'ziilo! menekultek ;;;.;;senet tottdk a nemet parasztok t"lu;aonau"n elhaj_ l€v5 d'atokat. Igen soknak
il;ff!X::"':"Y::[t?:l'iJt.,rv""i"r'""'""tu'-i"li?r'h'ou,,.o"'-
El6re megrendezett szinjdteknak trlnik az is, hogr csehszrov'kia eppen chamberlain es Hiiler s"a."uJ.gt-targraras#ia.i* mozg6si_ totta haderejet Nemetorszag arig hihet6, trogr eit Franciaor_ szdg es Angria biztatiisa "ir.". "eir..ii-,,'.rt1.rgrrr.1 megtJnni. igr erthet6,
*fl ff':'?.l,:'Ttr;',iln:";;;;;;;k
chamberrain harmadik nemetorszagi utj6val, mint tudjuk francia me'eii ;;:,.-videk Nemetorsia ghoz v kapcsoldsa bek€s uton megoraoa"ii a csehekre rdkenyszeritettek aro terulet dtaddsat. Eblor. i" rit"rit, t ogr korabban Angria es Francia_a orszS'g felheccerte csehszlovdr.tat -uu lff-"torszdg ug/anis nem igr lett volna, . _orgo"iioii, ;or r"r"i"r"rt,-,.itoiep." "'"i. 1I\.r t ua_ bizonv6'f".- rlgadta volna .r .ri^" szdmdra Hifler egrik jogos igcny_:t kieregitettek, nem dhitozott volna egr-ruemet"i"r,g.r Ha Anglia es Franciaorsz'g valo hdbonis leszd.moldsra. 62 es olasz kozremfrkodes
ff.lfi}|ffiEfff:tt'
most, ebben az eur6pal legk6rben kell6 lehet6seguk lett volna a t6bbi igazsdgtalansdg hasonl6 megold5,s6,ra is. Sajnos nem iS/ t6rtent. A Szudeta-vidQk visszaadds6val €ppen Hitler €tv6grdnak felkelt6se volt a c€I. Ennek 6rdek6ben val6s6ggal inspirdltdk a feglverkez6s fokozds6.ra. Ezt nagrban el6segitett.e az angolokkal 1935-ben megkotott flottaegrezmeny is. Ez az egJtezmeny m6r magdn viselte az angolok csapdaldnak els6 Jeleit, amelybe a nemetek bele is estek. Paul Schmidlt6itudjuk, hogy az angolok akkori engedekenysege az eg6'sz vilagot amulatba eJtette. A francia kormdny bardtsdgtalan jegrz€ket kuld az angoloknak. amelyben kifeJti: ,,Egr olyan k€rd€st, amely valamennyi virsaillesi szerz6d6 felet erinti, Nagy-Britannia tobb€-kevesb6 riry kezelt, mintha N6metorszag es Nagr-Britannia maganti$/er6l Gnne szo"' M6g Mussolini is birdl6 jegrzeket kuldott' Eden a tJde$ek megnyugtatdsdrer Pdrizsba utazott. Ett6l kezdve a francia t
- ll-en angol, francia, olasz,,csucs6rtekezletet" tartottak' dprilis
amelynek zdronyilatkozatdban egrertelmten kijelentik, hory minden rendelkezCsukre 6,116 eszkbzzel egrsegesen fell6pnek a szerz6desek egroldahi felmond6sa ellen. Ezt vdlaszul szdnt6k Hitler egroldalu int6ked6sere, amellyel visszadllitol.ta a n6met feglverkez6si felse$ogot. Ma m6r Churchill eml€kiratalb6l tudjuk, host a r€sztvev6 angol kulugfminiszter nyomban a tdrgraldsok megkezdesekor hangsutyozti: nem 6ll m6dJ6ban a szerzldls megszegese eset6n szankcioiat alkalmazni. A r€sztvev6 Mussolini, miut4n k6s6bb szovetsdgre lepett Hitlerrel, nyilvdn tudomdsiira1nozta ezt neki' ig ^' angolok szdmitdsa meg inkabb bevdlt. Mussolini €s az olaszok mS.sodik vilaghaborut megel6z6, es a hdborri alatti politikaJdt illet6en ugtancsak k€telyek merulnek fel. ugran mrert auott eidekeben a Hitlerrel valo szdvets6g? Hisz tudjuk' n;gr az els6 vll6ghdborfibol a gr6ztesek oldal6n kerfilt ki. Kozismert azis, hogr a versaillesi bCkek-otes sordn rendkivul haszonles6 m'6don viseffedett Nemetorszdggal szemben. Esetenkent az angolokat' s6t m6g a franci6kat is trillicit6lta kdvetel6seivel. Ha csak neh6ny fontosabb mozaikot egrmds mell6 rakunk, szerepl6suk m6ris g/anus, r1gr, mint Mussolini semleges magatart'asa az-osztrdk Anschluss id{6n, amely m€g Hitlert is meglepte. Nem csoda, ha a glanut63
lan Hitler a Duce melle delegelt kulonleges nemet megbizottar folyta_ tott telefonbeszelgetes sor6n lelkere- tr hader6 technikai ierszerelts€genek sz5.mottev6-folenybe jutSrsa a n6met hadsereggel szemben alapvet6 fertetele a vato belepesnek. Az ido 6hat egrre fontosabb tenyez6ve
liff.''tr
Hitler is igrekszik grorsitani a tempot, rdtja, hogr az angor-francia 64
cgnittes haditermeles meghaladja az ovet, mdr pedig a ket hatalom cgruttes legy6zdse jelenti a f6 probatetelt, amellyel el6bb-utobb szembe kell nezni' Ha pedig nem tudja ezek egruttes erejet legal6Lbb megkozeliteni, semmilyen kildtasa sem lehet celjainak el€res€re. Hitler dilemmS.j6t az angolok is latj6,k. Igrekeznek is segiteni neki. Haditermelesenek novel6se erdekeben a kez€re ji,tszitk a maraddk csehszlovdkilrt. Ezzel lehet6sege nyilik a Skoda-mfivek haditermelesbe valo bekapcsolds6ra. Nem lehet veletlen, hogr a legt6rgdlago-
sabb torten6szek kezdett6l fogva ilg/ velekedtek. hogy a Cseh-Morva protektordtus letrejotte valosdgos rejtely. Paul Schmidt szerint Hitler i939. ma.Lrcius ls-en ejjel ery ora utdn fogadta Hdcha cseh illlamelnokot es Chwalkowsky ktrlugyminisztert. ,,A titokzatos megbeszel€s azzal a szenzacios eredm6nnyel vegz6dott, hogr Csehorsz6g es Morvaorszag n6met protektortitussa zrlakult, a vildg szamara akkoriban es k6s6bb is nagron rejt6lyes koriilm€nyek kozot." Benes utodja Hiiminden elkovetett. emlekezik vissza schmidt cha S.llamelnok hogy eleget tegren hatalmas szomszedjainak. Nemetorszagnak. Kulugrminisztere szinte elleste Ribbentrop gondolatait, 6s mindenre hajlando volt. Hol van h5.t az a nag{ harciassag, amellyel nemreg meg a cseh hader6t mozgositottdk N6metorszag ellen? Egr€rtelmit, hogr a csehszlov6k vezetcik sem a mozgosit6,st, sem az orszag Nemetorszaghoz csatolasat nem sajdt elhatdrozdsukbol €s meggroz6desukb6l kezdem€nyezt'k. Ha pedig igr van, mdr pedig igr van, akkor a tervez6ket csak [,ondonban es P6risban kell keresni. Kovetkezetesen mi sem term€szetesebb, minthogy Csehszlovdkidt N€metorszdghoz valo onkentes csatlakozds ellenere - a maso-dikavilaghaboru ut6n gr6ztes 6.llamkent ismerik el. Lukasiewich parizsi lenglel nagrkovet 1938. mdjus 27-€n jelentest tesz Bonneet francia kulu$rminiszterrel folytatott megbeszeleser6l. KormdnyS.t megnyugtatja: ,,Sohasem hallottam azonban arrol, horyo(Hitler - a szerz6) eg€sz CsehszlovS.kia bekebelezes€re torekednek. "'""' Az angolok ezek ut6n ugr velik, hogr ujabb dsztonzd lokest adtak Hiilernek egr miel6bbi nagyobb mereti haboru megindit6sdhoz. A n€metek azonban h:uzzdk az id6t.lnkdbb csak hatalmas propaganddval, a lelektani haborura koncentr5.lnak. Londonban id6kozUen ugr it€lik meg, hogr a lCgier6 kivetelevel a szovets€gesek mar hadasiati folenyre tettek szert. Ehhez szamba veszik meg a Szovjetunio azonnali keszseget egr Nemetorszdg elleni hd.bor0ba valo belepesre is. S6t az oroszok mdr alig vdrj6.k, hogr megindithassdk katon5.{kat a kapitalizmus 6s az imperializmus erdekeben' Davies mSLr 1939. md.rcius ll-en naplojdban kiemeli sztS.linnak a 18. partkongresszus alkalm6val elmondott beszed€b6l a bizonyito 65
o
s
{,
!-d;
,g_*d*
reszfetekel ,,Vilagos figrelmeztetes volt a francia €s az angor kormdnyokhoz cimezve. ho_gr szo{et megunta a t6madokkal szembeni I elmeleti sikon n.'ozgo elendllist." sot, Angliet e" r.."""i.orszdgot egrenesen provokdlja a nemetek megtamadasara. A ..d.keb.r, yegaz igazsdgot a rejrik}r!zvAqia, miszerint: ,,'saj6t "Jl erdekukben is N€metorszdgot a szovietunio megTamad's6ra sz6ndekaik onzdek, mert a harcoro ferek kimeiulesekor ""ritjek, a beke eiaet<euen kozbe_ lepve olyan bekeferteteleket akarnanak dikt6r"t, keiket kielegitik." Annak ellenere, hogr ebben .-.ry"r. saj6t erde_ volt nemi igazsag, sztdlin ezzer a ve{dal ketirdnyba prorrokalt. A nemeteke t azzat, hogyr ne f€ljenek a szovjetunio ellen hdbornt inditani, hisz ezAnglidrnak es Franciaorszdgnak tetsz6 dorog, s ezzer azoknak oryan szorg6ratot te_ het, amellyel elerheti versaillis revrziojilt. Mrrsfer6r az angolokat es franci'kat azzar' hogr azert nem uzennek hadat Nemetorszagnak pedig erre akar Ausztria, akar csehszlovdkia eseteben rehet6seguk lett volna mert a nemeteket a szovjetunio elreni tdmadas fele inspirdljak. Az oroszok egrebkent m6r evek ota egrre szorgalmasabban adj6k €rtesere Angrianak 6-s Fr_anciaorszdgnak, t ogr j""a"ir."ads nerkul hajlandok megt6madni Neme_tors n" rTnJ" ir"^ldruldsukat adjdk. Az amerikai korm6ny fele telintve "{got, pedig semmi kets€get sem hagr azirdnt' ha az id6t Amerika elerkezettn"i ratj;,-uimikor haj_ lando kedveert Japdnt megtd.madni. Davies 1937. m'rcius lg-dn kert jelenteseben ezt irja az i^amtitk6rnak: ,,Majszkij londoni szovjet na"gykovet megleheG'se., t rt irro t._ szedet tartott, amelyb-en yiug k;zvelemenyenek hogr oroszorszag kell6en "-ferfeg5irerke,zett ahhoz, ertesere adta, hogyr egr japd.Ln, tdmaddssal, egrszerfien mindkett6vel is elk€szul_ Y_u{, }g*"t -vagr j6t ."t'*,' Hogr ez nem volt mint az imperialist6k erdekeinek "gyeUl megvedesere felkindrt hatarmas ember6ldoz at, azt-" ,rra. uironyitja az atbrt€nelmi teny, hogr nem kevesebh, mint to*rabUi ;b cv meg_ feszitett fegrverkez-€"" ,tar, ,rott-u Szovjetunio a Majszkij 6Lltal nagrkeprlen lefestett dllapotban. ".- Tudott dolog, nog az isir. junius 22-i nemet preventiv t6mad6s utan Amerika es Anglia surgos hadianyagszdllitdsaiert es a mdsodik front surg6s rnegiyitdsdLert zett Alig akad tortenesz. aki azt mern6 alritani, hogr esede_ ameri_ kai es-szt6lin angol segitseg, valamint a m6sodik front megnyiiasa nermr az oroszok maguk is megnyerhettek volna a haborur E! rrvruvL! ltcmetorszdg er.
len.
Az oroszok feltekenyen figreltek az angolok es francidk minden Nemetorszdggal kapcsolatos diplomdciai, vagr kereskedelmi tenykedd_ set, nehogr veletlenul modus vivendit tald:fanak a nemetektel es igr 66
irz 6 jelent6s€guk semmiv6 v6,lhat. Hallgassuk csak meg ismet Davir:st. Az amerikai-orosz kapcsolatokrol, 1937. februdr 19-en irott je-
lentdseben r 6gziti:,,Beszelgetesunk folyam6n Litvinov 6rintette Runr:iman-nek (angol kereskedelmi miniszter - a szerz6) az elnoknel tett latogat6sdt, es nyiltan megk6rdezte, hogr a megbeszeles tdrgra ir N€metorszdgnak nyujtando gazdasagi segitseg volt-e?. . . Nem leplezte felindultsd,gdt 6s keserfien panaszolta, hogr Franciaorsz6.g 6.s Anglia egrdltal6n targralasokba bocsdtkozott Nemetor szdggal" ldezzunk egy reszletet az S.llamtitkdrnak 1937. februdr 6-dn kuldott jelenteseb6l is, amelyet Litvinov szovjet kulu$/i nepbiztossal folytatott beszelgetesr6l kuldott:,,meglehet6sen elesen kijelentette erthetetlen, lrogr miert ,,szernezik" Anglia 6s Franciaorszag egrre Hitlerrel, miert bocsdtanak utra egrre-m5.sra jegrz€keket 6s kerd€seli9!,, ami csak felkavarja a n6met Xetde"t, kiemeli Hitler jelent6s6g61.'(35) Amint latjuk, nemcsak, hogl egluttmfikodni nem hajlando Nemetorszdggal, hanem valosdgos felelemmel tolti el minden olyan esem€ny, amely javitja a nemetek beilleszked€si lehet6s€g€t az europai munkamegosz16sba. Az oroszok feltetel n€lkuli hajlandosagdt N6metorszdg megt6maddsara Davies a Molotov-Ribbentrop egrezm€nyr6l irt jelenteseben meg eg/szer megismetli :,,Oroszors zdg k€sznek mutatkozott Nagr-BritanniAnak 6s Franciaorsz6gnak minden hats6 gondolat nelkul segitse-
gere sietni, ha 6ket egr belgiumi, vagr hollandiai nemet tdmadds eleterdekeben s6rten6. tekintet nelkul arra, hogr milyen fajta t6maddsrol van szo." Ugl gondolom, enn€l vil6.gosabban mdr nem lehet jellemezni az oroszok h6borus politikaj6.t. Davies 1938. jrinius 6-6n osszefoglal6 jelentest kuld az dllamtitk5.rnak a Szovjetuniorol. Ebben is szamos utaldst talalunk arra' hogr mennyire vdrjdk a N6metorszi,ggal valo osszecsapds lehet5serendelkezik. Sajto' gCt. 'A propaganda minden eszkoze felett SztS'lin 's6t maga a hadsere$ es kdzpontok, pdrtkeretek iaaiO, mori, iskola a szuntelenul langjdt, hitvallds is. dlland6an 6lesztik a kommunista vettek honnan US/an veszedelm6t."t"o' hirdetik egy kulfoldi invAzi6 viuglanug/ akik volt baja' ezt, hiszen Hitlernek r:rern az oroszokkal a akarcsak' kovetkezmenyeit, selik versailles szdmukra hdtr6nyos oroszokat volt az sem agdban nemetek. Hitlernek akkor m6g esze megtS.madni, sdt mindent elkovetett a veluk valo egyuttmfikodes helyredllitas6.,ra, amelyet kulonben sem a n6metek szakitottak meg. N6zzuk erre vonatkozoan nl}Jldny korabeli megnyilatkozast. Davies ism€t kiel€giti kivdncsisS.gunkat: Litvinowal folytatott beszelgetese16l keszitett 1938. m5.rcius 23-i jelentes6ben irja: ,,Mondotta meg Litvinov azt is, hogr amennyiben N6metorszdg EuropS.t hatalma al5. 67
hajtand' a nemetek meg akkor sem vesz6lyeztetnek az oroszhatart, annyira lekotn6k 6ket a szomszedos orszdgok. . . Szav6bol kivettem, nem tart attol, hogr Japdn b6rmi mod-on is megtdmadnd a Szorl.et_
et.''Akkor vajon honnan varjak a kurfoldi i";i;;t-Ny'vdnvalo, hogr
sehonnan. csupd.n-lelektinilag keszitik fer nepuket egr 6rtaluk kiprovokdlt hdborura. Meg kell Litvinov imenti veleme_ -oidu.rrr.rk nye megalapozott volt. hisz fegrverzetenek min6segi heiie"va mer_ lett haderejenek retszdma ebben az id6ben ma;orr?m a-iet"r.r.". volt Nemetorszag es Jap6n egluttes hader6inek. oJ"" r-g3g. junius 6-i jelenteseben az arabbiitn.n informdlja korm6ny6t az europai
hader6k letsz6mdrol: Szovjetunio I .500.ooo f6 NemetorszAg 600.000 f6 Japan 248.OOO f6 Olaszorszag 528.OOO fo Lengyelorszag 2B4.OOO fo Romania 266.000 fo Bizony6ra mindenki szamara szembetrlnd, hogr Jap6n rendelkezik a legkisebb hader6vel, m€g Rom6nia is megel6zi. Ezzer akisl€tszdm_ mu hader6ver is evek ota haborut visel Kiia vf.r, tor.roty"., vehette-e Amerika,vagr a szovjetuni6 ak6r egr"rr"". p.."igil lenere, hogr dLllana.oll ezt nujtog.ttat _ - annak elho$ Japdn megt6mad6_ sukra keszul? Meg kell itt meg je6reznunk _imit bavies;3 ili;ilt hogr az l'soo.ooO f6s szov;et-iril""."g kct oneilo egr;;." oszlott. Egr nyugatira, amely .get hadsereg 70 0/o-6t foglalta mag6ba. ^ Vagris a n6metekkel szem6en tobb, mint egrmillios -hadsereget vo_ nultattak fel. A masik onrillo egyseg ruleteken allomasozott. - a hadiereg 3o "lo-i-ukeleti te_ Davies r937. februdr l1-€n irja naplojdban, de Tetier berga kovettel t.rtent beszergete-se alap;an, aki ismerteti vere Roy Howard szerkeszt6 es k.ziro szralinnal vllo beszelgeteset: ,,Roy Howard megemriti' hogr Hifler esetreg szivesen szoveikezne Sztdlinnal, "' ez megigerne, hogr lemond a nemetorsz6,gip.opug"r,aa[i';i3?i' ha Kesobb 1939. marcius 2o-6n oi"i"" a *ovettezoket irja leveleben Richard S.Whaley-nek, az Egresult Allamot nonira;a.rit, ,,r.gyon megbizhato forrdsokbo I szfuriazo ertesuleseim szeririt Hitrer ketseg_ beesett er6feszit6seket. tesz azirant, hogr Szt6rlint Franciaorszagtol es Anglidtol elidegenitse." A szog azonbai kibdjik a zsakboi. ugraneb_ ben a leveleben N6me.torszag-magatart6sdrol" ezeket i{;; H sziv magatartd.s6val rovia99."n r"rfi.gn, L tobbe nem ketseg3fl,86"'washingtonban r 939. jurius zz - ei kertezett naplobe;eg;ese pedig 68
r.rlosagos vddirat az amerikai kormdny ellen, annak ellen€re, hogy .,2 abbin hivatkozott jelentes reszleteit nem is ismerjuk: ,A kulu$/v azoltarn azokat az I iniszt6riu mhoz intezett j ele ntesem ertelmeb en fele megoldaskent egreduli , rkokat, amelyek Hitlert - a haboru t,tszitjiik.'t3e)Meg egl viszonylag korai Davies v€lemeny arrol, hogr Hitler es a rrcmet kormany h6rborus k€nyszerpAly6.jAt amerika osztonzEsre az ;rnfolok alakitott.S.k ki. Naplojaban 1937. februdr l8-dn es/ meg nem nevezett kovettel valo beszelgetese soran kifejti: .,Nem a spanyol valsag fenyeget6, hanenl N6metorszdg es Hitler. akit az emberiseg eltcni ketsegbiesett merenyletbe kergetnek, es aki, ha mar h6borut kell viselnie. addig kell ez[ tennie. meg miel6tt Anglia f'elkeszult volna." A n6met kormany hozz|fog az olebe hullott csehszlovak gazdasdg l:ekapcsolasahoz a nemet hadiipari termel6sbe. Kulonosen a skodarnhveknek jut itt fontos szerep. A versaillesi elcsatolt teruletek viszszaszerzlsir6l csak Altalanossdgban beszelnek. Hitler tulajdonkeppen Halifax-nak is kifejtette, N6metorszag tud varni, csupdn jogi alapon kivan tisztavizet onteni a poharba. Szoban el is ismertek a versaillesi diktS.tum hibait. A szideta-videk eseteben pedig eppen egyuttmirkodtek vele. upy tfrnik. hogr csak ido kerdese es a tobbi vJrsaillesi problema megoldds5.hoz, rendezesehez is hozza fognak j 6rulni. hiszen .,Munchen" vilagosan 6rt6s6re adta a vildgnak, hogy sem Anglia, sem Frarnciaorszag nem akarnak hdborut. Ki kell tehdt vArni a nemzetkiSzr. legal6.bbis az europai helyzet kedvez6 alakuldsS't es kozosen rendezhetik a kovetkezo teruleti problemdt, nevezetesen a Lengyelorszilghoz csatolt szin n€met teruletek visszaadasat. Danzig kikotovdroJ els6 vild.gtr6.boru el6tti statusanak visszadllitdsat. a korridor megszuntet€sevel eS/utt. A prd.gai n€met bevonulas utan Roosevelt ugyetlennek latszo modon igrekszik az europai dolgokba drtani maget. Hitlerhez es Mussolinihoz 1939. 6rprilis kozepen provokdcios uzenetet intezett: "Europ6ban harom. AfrikS.ban egy nemzet veszitette el fuggetlense$€t. e tavol-keleten ery figgetlen nemzet orszaganak hatalmas teruletet r
r
sz6llt-amegegyszomsz6dosdllam(Japrln).Egyeshirek'amelyekremelhetoleg nem bizonyulnak igaznak, tovdbbi fuggetlen n€pek ellen
tervezett agressziokra utalnak. " (Lengyelorszdg) Roosevelt megkerdezi a cimzetteket:,,Hajlandok-e biztositekot adni arra. hogr a felsorolt fuggetlen nemzetek teruletet fegyveres er6kkel nem tdmadirik meg, illetve javaikhoz nem nyulnak?" Majd n€vszerint harminc europai es EuropS.n kivuli orszagot sorol fel. Javasolja, hogy tizt6l huszonot6ves id6tartamra tegrenek megnemtdmadAsi 69
igeretet es az erintett nemzetekkel -----vLvr\ALr egrenk€nt cgyenK€tt ketoldal,i^_ _,_ dllapod_ ketoldahian is ianak meg. u$/efosrott prokdtorsds et , ^?? volt os)inte. ja ^U: nem Mdr emtitett,r}ei^illnvitja' h9g Roosevelt c6l-
c" ol""rorsrag i"-ga.".'cidt
nyujt-
amerikaiuuo,,::l:!i1il;;;;tii-9,ifi:T:i':;,,#1"J"??
tlffgl;ri*h.U?jfetorszdg
Wilson tesek'jogait" "\k:T "fi".*i,.er.n
kormd.ny egrre jobban kifejl6d6 ,,n6met* ellenesseget" es az ezt kovet6 n6mei t ato.tai renaszaudtyok jogossd_ gat meg es/es szovjet torteneszek is erismerik,
pett az eppen
minden tore terh."l.t
.;&;;
bizonyitani, a nemet-orasz lapan hdbo^rs kaaz voJt hog, tussolinit minel nagrobb katon?i
[l*f,ff',"i:ffi":::T;ff1::[*.u\:, r"]-#5;l an i uirJil, bizonyurt. Aprilis 28#F:J: ::x.*'3l.oT1la"3k nagr beszedeben akciok tti.gi.raita"a.u. Sajnos Hifler r
uzenetre: ,,Nem sajnaltam villaszolt az a f6radtset rolt dllamou iiitcty.rtetettnek -"g-"irsgaljam a-,i*ltj1qu k a t,,EJ:rrT u r"i"* urnak eme felhi tes ti kker,o..u",_
Jil
"
i- ol);;;'ff
".
_Tis
J:S:Lj:
Mivel Roosevelt kozvetlen Lengrelorszdgra is utalt, torfarazot. ,,A p'sudskt Hitler nem kon_ Lototr idejcn g €s gr d ar u' e tte "r..rod€srin_ vo n a, e pp en 1ho TzTterte
fili:H"iH:fi
-"^*iti."""iu
;'e;Tl
r
temA,""*"iu-ii$ffi #'::li:xT#:,rTi;*ry;1,,.'"r.t"ri,-,Anglia es Francia orizag t--t. iri."r-e,enur vdrjdk, hogr len hadidtapotba terr'iEnet
kozvet_
;;;;;"."rdggal. nai",a."t nogr varami formai ot
.ilil
-&'.*a
llH#i:,T,T;I*9 .pr"rt"r,_,;T:1l.,:ff
;il;iii i",:?trli!:***:**ff5:,,fJ,
Itrl'H":"?,f"":'"1:9:'g9:;
24
6i;.' l, g,,
i,ea.1.*-;u;;;ilitl?:_#,l"fJil"f ,ffi Iegvedelmi a$/uk eyar..an"trizeil';
",t,.,
"
-
En reszd,
t a Rib -
","fff, ffinif",,,""XST ;;f,h""";,;;;;.
lengretek ilyen harciassdga fi ,g hlhet6 a ia biztatdLs nelkul. Valodi okot tatdlni a ";;;l:l;len' hiszen a szud€ta-"iae[""ai"a!ur'=a!cn 1".9.gr"fEk _"g;ll"+sara egrszerfien lehetet_ igen 1o ,ri"ro.ryian vortak a Hitler-kormannvar' rui nagrk ovet u tj dn egr-eztettek""riui."?i,"i', n"s, L,pJ;r;;i.,i r..,gy.r ir"g'Ii t'ovetereseke t c setrsziovakidvar szemben. A muncheni " nemet
a"tgl"-
70
ben a lengrel es magrar kisebbsegek kerdeset is rendezik csehszro-
.i"r"rae". liJi.?1,._..rryi_
Erdekes modon a lengyel
bdr a hivataros szciv_ jet tortenetirds tagadjS. I.D. Ovszjanij igr vall err6l: ,,,A turzsoa Len_ grelorszdg, mintha valamifele soiet erot fogtak rot.ru J""ra, maka_ csul olyan politikat folytatott, amely elkerulhetetlennne tette az 1939. szeptembereben bekovetkezett tragedidt. pilsudskiek belpoliti_
kajdt a nemzeti kisebbsegekkel szembeiri nagrfrat.t_i-
"iellemezte."(41) 86r itt a szovjet
"orrr.rizmus
szerz6 nyilv6nvaloan ers6sorban nem a n€metek, hanem a sajdrt bizonyitvdnyukat igazorja, d,e ezzeregrszersmind aka-
rata ellenere elismeri a nemet lepeliogossdgdt is. us/ tilnik a nemet katonai vezetds nem tanult a muncheni fiaskobol. A tervezett Hitrer elleni merenyret napjdLn hirtelen bejelentett chamberlein letogatast es annat ...ame.rydt ,r.gy .-rrlt"flen mfivenek, vagr a hitleri kulpolitika valcdi ereamenyEnek €rtekelte. pel sem merult gondolatukban az angol politika ,^uitt Lengrelroszdg megt'madasa el6tt a haboru "ra-ila"u. kit.resenek megakad6lyozdsdra ismet Angliahoz fordulnak. 1939' julius'ban- canaris tengernagr utasit6s6ra Gerhardt von Schwerin grof utazik Londonba t orti az angor titkosszolgal.i " t6ivel, cadogan kulugrminiszter-helyettessel, "";"_ hosl Hitler erhaterozta Lengrelorszdg megtdmaddsdt. Arra kcrte Anghaitegen demonsrrativ intezkedeseket. hogir ezzel l{iflert aorrI6"" *?g"afloaatdsdra
kenyszeritse.(42) Amint mar szo volt rola, az angor-francia mesterkedes legf6bb celia: Nemetorszdg beugratdsa egr uj vilaghaboruba. a, u"goi"t _ mar De Gaulle dltal is megcso-ddlt irany?gat az
ese_ -,rugr menyeket. Hitler egrszerfien nem "gresseggel terhef mar rii-Lengrioiszag meg_ tamadS'sa el6l. Amerika kordbban fel6llitotta c"afra;al, ametyet irg/es megbizottja Davies megbizhatoan kezer. csat ierm€szetes, lrosr 1937. nyaran Danzigha iJelatogat. Az rgsr. augusztus rg-dn keltezett jelenteseben a jol kiszdmitot*t es varhato esJmenyet< 16r az irl'bbiak szerint wygl"tla meg kormanytft: ,,A2itteni helyzet mester_ seges es ingatag voltdt felismertem es megtudtam, hog, az valoszi_ nyugtaransasgf s_o"gontja lesz.(43)"Ha rigrete-ri"ue vesszuk, 'irleg Irogr minden er6lkod€suk ellenere csak ket ev -ilrr. vdrt azzi, akhor megerthetjuk sztdrin es churchill turermeflenseget, hogr megrrrrtak mar az "elmeleti sikon mozgo ellendll6st." e ,r?-"1 kormany
7l
trgrapuan sem rejtette veka ald, hogl celja a versaillesi igazsd.gtaransagok r6ven elvesztett osszes teruGtenit fokozatos vis=szaszerzese. Alenglelek provok6ci6i nyomdn 1989. tavaszan, ez-e$e hatarozot_ tabb-formdban ny'v6n"l Tgg az angolok €s francidki"g 6r6mere. Mindenki tudta. hogr mdsfdlmillio nFmet ert az akkori Lengrelo rszdg teruleten. Danzig az els6 vildghdboru el6tt nemet kik;t6, amelyb6l a b6keszerz6des diktdtumai alap;dn ,,szabad vd.ros', lett, ehhez Nemetorszdg terulet6b6l lrlsrglofzdg rlsz€re kijdratk€nt urynevezett korridort is kihasitottak. Nyirv6nvalo, hogr ez a semmiver sem indo_ kolhato t6keletlen dllapot letrehozdsa, ,rr* mag6ban foglalta az an_ tant hatalmaknak azt a c€rjirt, hogl a lengrerel fehasZnalas6val a sz6.mukra alkalmas id6ben konnyriizerrel f-rovokelhatjak a nemete_ ket. amely ak6r olyar m6rtekekei is
lek er6inek kteglenlit6d6set.(aa) Hogt mit sz6lnak ehhez az oroszok? V6grehaJtj6k. eaaig m6r szdmtalan bizonyitekdt adtak, hosl az lm' p"iiutir*.ts e kdt iezetl hatalmanak minden kivdnsdg6t gondolkoh6.s n6lkul teljesitik. Az amerikaiak 6s angolok nem is csal6dnak. Sztdlin me$6t-ssza a sert6d6ttet, ami6rt a,,muncheni egyezkedCsb6l" 6t kihag5rt6k. Davies is ezzel indokolja a Molotov-Ribbentrop egtezmenyrol keszitett jelent6s6ben: ,,.{z6ltal, hogy a muncheni tdrgraldsotba nem vontdk be a szovjetet, megaldetS.k 6s melyen megsertett€k." Neh6z elk6pzelni, hogr Davies komolyan hltte, amit im6nt leirt, de hdt ilyen fonios vildgpoltUkai esem6ny mellett m6g sem mehetett el sz6 neitU. Tudott dolog - Davies is meg6llapitja - hogr Litvinov kiilugyi n6pbiztos Hitler hatalomrajutS.sa ota er6sen ellenseges €rszemben. Ez a t€ny 6nmag66rt bezessJviseltetett N6me1s626ggal -iti tetO ald hozta a Roosevelt elndkkel szel, hiszen LiMnov volt az, val6 titkos megegrez6st, mondhatnank azt ls, osszeeskuv6st Eur6pa ellen a k6t hatalom diplomdciai kapcsolatanak l6trehoz6sa 6rdek6ben. Hogl mi mindenbei vetette ald a Szovjetuniot €s n6p6t aiz amerikat erdekeknek, azt teljes bizonyossiggal m6g nem tudJuk' de a4it tudunk, az is jelzi, :nog az. emberiseg tdrtenetenek egdk legsotetebb uzelme hrlzodik -.gibb"n a megdllapod6sban. Forduljunk ism6t 6 egret-m6st elsz6lt err6l' Davieshez 1938. j0nius 6-6n kelt 6sszefoglal6 Jelent6seben egI id6zett A m6r igen erdekes t6mdt 6rint: J/an egl vesz6lyes pont, mely igen solyos tieraesse fajulhat. Ttrdnillik, ha a Szovjetuni6 a Komintern itJdn az Bgyestilt Ailamok bels6 u5ryeibe avatkozna. Szerencsdre ez a veszely aloosevelt elndk ds Litvinov nepbiztos kdz6tt 1934. 6vi eglezm€nynyel bizonyos m6rt6kig ktkapcsol6dott... ami a Komintern k6rd6set ilieti, nern- hagrtam tEtseget a szovjet politika vezet6lben azirdnt, tog, ." egresitt Allamoklbarja t6luk a neki tett igeretek szigoru betartasdt... A SzovJetunio vezitd szemelyis€gei ma eletfontossagunak tartjdk a kapcs6htot a vild.gforradalom kulo_rsz6gbeli,6leszt6ivel' mivel ez-szdmukra a katonai vedelem egrik eszkdze is""="'
Ajelentesnekebb6lar6vidr6szlet€b6lmegtudjuk'horyaSzovJetuni6nak az Egresult Alhmok 6.ltal tdrt€n6 diplomd,ciai elismer6s fej*"" tobbekl6z6tt le kellett mondanla arr6l, hogl az ottani komlLunista p6rt rdv6n a termel6st sztrdjkokkal zavatJa. Ha ligrelembe vesszuk,'hogl ebben az id6ben Amerika 6ppen csak kezd labadozni az|929.33.€vinagtgazdasS'givildgvalsagb6l,amegallapoddsnak ez ar6,sze nem tekiilhJtO .lmeletinek. Meg kell hagrni az oroszok ez k6esetben eiltak a szavukat. mi t6bb, aryak a mai napi$! De erre s6bb m6g visszat€runk. Davies meger6siti azt is, amit egr6bk6nt mindenki-tudott, hogr a Szovjetuni6 a Komintern r1tj6n irilnyttja az 73
adott drszdgok sztrajkjait, a tomegek tiltakozasi mozgarmait es a fer_ forgato tev6kenyseget, nem utolso sorban a kemkeie"i, rinte a ,,katonai v6delem egyik eszkoze" mindaddig, amig "-.ty "r"ez nem az Egresult Allamokban t6rt6nik. Az csak termdszetes, hogr a nemet_orosz megeryezest, pontosab_ ban annak 6szinteseget nehdny gesztussal ard kell t6.masztania az orosz korm6nynak._Ennek egrik megnyilv6nuld.sa, hogr a nemetel_ lenes politika szosz6loj6t, Litvinovot e-l t<ell mozditani aTutugek ele_ 16l. Amai napig p6lda nelkul dlo eset kovetkezik: Litvinov a n€metorosz kozeledes miatti tirtakozds jel6ul lemond. A nemet vezet6k po_ eretlenseget bizonyitja, hogy nem ebres ztette fel granujukat Ji_tit
ilyen megold6s nagron megnehezitette volna az Egresult Allamok szovets6gre lep6s6t az oroszokkal. Emlekezzunk csak a csehszlovS.k valsdg idej€n az oroszok milyen k6vetel6z6en l6ptek fel az angol €s francia korm5.nyn5.l, hogl szoritsdk 16 a lenryeleket, engedjek 5't teruletuket a szo{et hadsereg 5.tvonul6s5.hoz. A lengrelek err6l pedig hallani sem akartak. Maradt teh5.t a praktikus megoldds: a ndmeteknek is, az oroszokkak is van teruleti kovetelese Lengrelorszdggal szemben. Meg kell ergedni, hogr maguk oldjdk megezt a nemetek reszer6l mindenk6ppen igazs6gtalan helyzetet, amelynek kovetkezt6ben aztdn mag6tol kialakul a ket orszS,g k6zotti k6zvetlen h6boru meginditdsanak ez a nelkulozhetetlen feltetele. Hory a hdborut v6gul is ki inditja el, annak mdr szinte alig van jelent6sege. Ehhez uruglet taldlni bArmely oldalon: grerekjdtek. Ne csoddlkoz.zunk azon, hogr a n6metek l6pre mentek es komolyra vett6k az oroszokkal megkotott szovetseget. Inkdbb az adna csod6lkoz6sra okot, hogr az oroszok nem ismertek fel, hogl nekik eppen N6metorszdg a term6szetes sz6vets6gesuk. M6r emlitettuk' hogr a Szo{etunio nem kevesebbet koszonhetett N6metorszdgnak, mint a fenndllo tdrsadalmi rendjet. Ludendorff praktikus elgondoldsa nelkul nem valoszinfr, hogr knin es vele a bolsevikok eryaltalan hatalomra kerulnek. Lenin gr6zelm6nek term6szetes kdvetkezm6nye' hogy Nemetorszdg es a Szovjetunio, mint versaillesi sorsLirsak tiz even 6t grumolcsoz6en egyuttmfrkddtek, megpedig nem ugr, hogr technologi6val rendelkez6 orszdgkiNemetorszS.g - mint fejlettebb haszndlta volna a Szovjetrrnio elmaradottsagdt €s szeg€nyseg€t. N€metorsz6g nem lehetett ellensege a szocialista Szovjetunionak, hisz az els6 vilahdborrlban neln vele szemben volt hadvisel6 f6l, hanem az oroszok altal egrfolyt6ban becsmCrelt cari Oroszo157A88al. A haboru befejezesevel ug5/anazok a hdtrd.nyok ertek, mint Nemetorszagot. Ez is bizonyitja, hogr a gl6ztes hatalmak nem tekintettek a veluk szdvetseges c5.ri Oroszorszdg torvenyes orok6senek. Ha pedig z1zonos volt a serelmuk, nyilv6.n azonos kellett legren az erdekuk 6s celjuk is: ler6zni versailles beklyoit, mentesulni mindazon igazsagotalansdgok alol, amelyeket az er6sebbek 6s ravaszabbak rd'juk k6nyszeritettek. A cdl eset6ben az oroszok eg/et is 6rtettek a n6metekkel, csak a m6dszert illet6en volt mds a v€lem6nyuk. Ury gondoltS'k, er6 6s ravaszsag ellen ugyanazokkal a fegrverekkel kell kuzdeni. Ezzel egret is lehet erteni, de csak eg$ logikus feltetellel, ha az er6 6s ravaszsag azokra ut vissza, akikt6l elindult, akik ezzel mdsoknak kdrt okoztak. Annak ellen6re, hogr ennek a lehetSs6ge megvolt az oroszok abizto75
sabb megold6st vdlasztottdk, sorstarsuk helyett a ,,bandita nemze_ tekkel" leptek szovetsegre, eppen azzal szemben, akivel k€t evtizeden at azonos bilincset viselt. Azt hiszem eln6z€st kell kerjunk a Kedves olvasotol, az imenti nagron er6s 6s sert6 kifejezesert, amellyel a szovjetunio mdLsodik vilagh-aboys szovetsegesejt biir idez6jelben iliettuk, d,e ez a megha- cordell Hull amerikai tarozds nem t6lflnk, hanem kulugrminisztert6l szdrmazik. igriellemezte rrgranis a nemet, olasz es j$an nepet a Berlin-Roma-Tokio tengely szerz6d€senek al6ir6sa aliaimabol, an_ nak ellenere, hog- a mirvelt vildg ma korrektebb es erkolcsileg sokkal magasabbrendrlnek ismeri el e harom nepet, mint az akkori amerikai kormdnyt, m€g a mdsodik vilaghaboruban valo szereplest illet6en is. A tobb, nrint oteves szovjet.s/tlolkodes ellen€re 1989. augusztus 23-dn Ribbentrop es Molotov Moszkvdban Sztalin jelenleteben es annak legteljesebb es/etcrtcscvel aldirja a n6met-orosz megnemtamadasi szerz6dest. Maga a szerz6d6.s letrejotte a torteneszek el6tt a mai r.gtg a m6sodik vilaghaboru egyik iegnagrobb rel_ telye. A titkos szerz6des teljes es valodi szoveg€ti mai i-rapig sem ismeri a vildg. Paul Schmidt ug5/an nem vett reszt a tdrgral6sokon, pedig elkiserte Ribbentropot Moszkvdba. Egr saj ndlatos isom?rgaffer miatt az els6 targraldson, mint jegrz6konywezet6 nem lehetett jllen. A tovabbi t6rgraldsokon valo reszvetelet Ribbentrop azzal hantotta el, hogr a t6rgral6sok igen eredmenyesen haladn ak, ezert celszerfitlennek tartja, hogr v6ratlan megjelenrisevel uj arc tfinne fel a t6rgral:isokon resztvev6k koreben. Ennek ellenere ismerte a szerz6des tel_ jes szoveget es biztosra vehetjuk, hog mdsolatban meg6rizte szem6lyes iratai kozdtt. Egr ilyen nagrfontossdgu irat esetelen ez aligha csoddlhato. Emlekirataiban szo szerint id6zi a szerz6d6s elso cikke_ lyet. Elmondja, hogr Ribbentrop 24-€n a reggeli ordkban oromuj_ jongva mutogatta a nemet delegdcio tagjainak. De vajon miert nem kozolte Schmidt a szerz6d6s terjes szoveg€t? pedig tudott arrol, hogr ez milyen nagr erdekl6d€sre tarthat szamot. ronyvcben leirja, 1945. augusztusaban Petain tArgral6sdra vittek, hogr tanukent hallgasak ki.- Itt jesrzi meg: ,,De Gaulre, Franciaorsziig ahkori kormdnyelnotenek a munkalarsai viszont €lenken erdeklddtek m6s dltalam ismert dolgok fel6l, mindenek el6tt a Molotov es Hifler klzijtfiefolyt beszel_ getesekr5l." Nem lehet ketseges, hogr azok a,,m6s dltala ismert dolgok" kozott ott szerepelt a nemet-szovjet szerz6des is. Jogos'a kerdest m6g eg/szer feltenni: Vajon miert hallgat err6l Schmidi? Hogvr ezt megertsuk nehdny mondat erejeig foglalkoznunk kell schmidt 1945. utdni sorsarnak alakuldrsaval. Amerikai fogsAgba esik, akik internS.ljdk. Hdrom ev mulva szabadon engedik. Az eml€k76
irat magl/ar kiad6.s6hoz Lacko Miklos irt utoszot, amelyb6l szoszerint kelftz aldbbi sorokat kiemelni. ,,Schmidt elkerulte a komolyabb l'elel6ssegrevon5.st. Ennek minden bizonnyal megvolt az ara, 6's
Schmidt"nyilvdn fontos inlbrm6.ciokkal szolgdlta meg a vele szemben alkalmazoit enyhe elbir5.ldst." Velemenyunk szerint *!." az ,,arban" nemcsak a fontos informdciok, hanem bizonyos dolgokrol valo hallgatas is benne szerepelt. schmidt 1969-ben meghalt. csak rem6lii lehet, hogy mind azt, amit nregirhatott volna, de el kellett hallgatnia, megsem vitte magdval a sirba' Ha eljon az ideje' minden bizonnyal megtudja az utokor. A szerz6d1s tartalmara vonatkoz6an ismet f6k6ppen schmidtre. esetleg Daviesre, nem kevesbe kovetkezteteseinkre vagrunk utalva. is NC;k meg, mit mond Davies? Amint mdr utaltunk 16,'ezuttal letrehozdlatszatszovets€genek meger6sittregut<, hogy a Szovj eturrio ,.6..rrr" szeiepelt az amerikai es angol diplomdcia mS.sodik vildghdboru lebonyo[fasanak forgatokonyv6ben. Megpedig €ppen a lengyelorsz1gi fejizet el6j6tekakent. Ezt bizonyitando, had iddzzt;;k 1938. m6.rcirs ,5O-an keft Summer Welleshez irt jelent€set: ,,Hitlert keletr6l
mindenkeppenveszedelenrfenyegeti,hacsakkeletenelnemtorlaszolhatja a kaput. Ez ma mar klasszikus elm6let, a nemet hadvezerek minden nyugati haboru eset€n alapfeltetelnek tekintettek." Ha figyelembe \r.""rnto, hogr az amerikai diplom6cia Lenglelorszag m;gtamaddsa el6tt mar masfel ewel igr okoskodott, €rthet6ve vdlik az oroszok 6s az angolszasz hatalmak idegessege es turelmetlens6ge,
amiert a nemetek egyre kesnek a haboru meginditas6val. Nyugodtan dllithatjuk, hogr a szoviet-nemet szovetseg l€trejotte n6lkul Hitler nem tdmadta votna .rr"g t,..rglelorszdgot. Magarol az eg,ezm6nyr6l irt jelentes6ben kifejti, hosr veszelyt l6t abban, hogr Nemetorszdg es kiegeszitik Or:oszor szdg ug' taiahag at, trogy terj eszkedesi igenyeik k6egyenes bdkeszerz6d6s egymdst. eZ n/it tan ral6, es a versaillesi kodositdst a eppen itt dilemmdja vltkezmenye, csakhogr Davies szolgdlja. tya,. nf"it.tiik ezzel €ppen azvolt a c€I, a n€metek beugrata;a; kivul. hofrr Oroszorszag az els6 vilighaboru kovetkezt€ben elvesztett teruleteii te az fi szovets6gesukkent, hanem egy dtmenetim6r elleg veluk szemben dllo sz6vetsegben szerezze vissza, amelyet az dtE nelkul eglszerCrbb. eset6ben foiadni a k6s6bbi szovetseges jogalap logikus semmifele ugranis meneti ldtszatszovetseg nelkul nem lett volna OroszoiszZrg r1sz€re visszaadni, az egrebkent veluk szovetsegben viselt els6 vila.ghdbomban elcsatolt teruleteit.
Haugyanisennekellen€reelegitikkiteruletigenyeit'uSan6me-
teket iJki kell el6giteni. Ez esetben pedig nincs hdbor6. amelyre nekik elengedhetetleirul szuks6guk volt konkurenseik szdtziz^sdhoz' 77
Naplojdban
fggg. november 2g_6n ezt irja: ,,Ribbentropnak moszkvai nyilatkozataban Angliithoz es Francia kozvetett fenyegetese, mely szJrint tan6cskoztak "r"ia[no" intezett a szrikseges lepesekr6l, azon esetrg, nyugati hatatmak h";Fk abba Ne_ !" " a Molotov f€re szerz6desl" metorsz6g ellen a hdborut "; ny'vdnva_ - Daviesnek igazava,^. loan minden alapot n6lkuloz." Valoszinfr, hogr Anglia es Franciaorszfug elreni rendszabdlyok nem szerepelnek a szerz6-desben. ugrancsak az e napon irt niplobej.grrt"eu.., pel: ,,oroszorsz6,g az elmult nyaron mdris nnrga.iJtobruazsaiszere(ekkor RomS'niathoz tartozott a szerz6) igenyeinek szoszor6jav' szeg6- mint Finnorsiaggatv6gez, ddtt es feltetelezhet6, hogr figrermet Romania es Beszarabia fele forditja. Minden r,ig1i,-"ii-.1;rit a sztd_ lin-Hitler fele egrezmeny hatlereben. Ha"tfrr valobai egr meryrehato szerz6d6sr6l van szo, es Hitlemek lehet6seg arra, hig, mernOkeit oroszorszdgba kuldje amint ezt Itdlidba.rloalr rroir-"g,.rr.r, 6s-a szovjet hajlando -v-al6ban eguttrnfikoddsre, ug az orosz_ paktumbol hatalmas el6ny
tekben,
igr peld6ul Litv6nia delnyugati
Habd.r N€metorszdgnak vannak
csucskdvel kapcsolatban.
itt bizonyos gazdas6gi erdekeltsegbi.
Hitler m6gis engedett' marcsak az6rt is, hogr a jov6re neme megakaddlyozza olyan tendenciS.k feleledes€t, amelyek a ket orszdg, Nemetor sz€tg €s oroszor szttg k6z6tt fesztiltseget idezhetnenek e16. " M eg kell legreinunk, hory az egrkori n6met Memel-videk, amelyet az els6 vitagnaboru ut5.n csatoltak az ugrancsak kredlt Litvdnidhoz, tulnyo*oan n6met lakosu volt. ttppen Daviest6l tudjuk. hogr az 1934-ben megtartott n€pszavazason a 29 tagru korm,rnyba csupdn 5 litvdnt vdlasztottak. Majd Molotov megk6rdezte: ,.Erv€nyes-e Finnorszigra vonatkozoan is az 1939-es n6metszovjet megegrezes?" Hitler folytalia: ,,Mindig pontosan tartottuk magunkat a n6met 6s orosz befolyiisi ovezeteknek a moszkvai titkos izerz6d€s szerinti elhatdrold.sahoz. Oroszorszdgrol ez nem mondhato Ez utobbi rne$egrz€s Bukovina vdratlan megel minden esetben. ugranez dll Finnorszagta is. Nem frlz6dnek szAllds6ra vonatkozott hozza politikai erdekeink. A haboru alatt azonban Ndmetorszagnak szuks€ge van a finnorszdgi nikkelre 6s flra, 6s ez6rt nem engedheti meg, hogr hdborus bonyoclalmakba keverj6k F innorszAgoL" Ezut6n Molotov olyan me$egrzest tett, hogl egret€rtes eseten a finn kerdes hS.boru n6lkil is megoldhato. de akkor nemet csapatok nem tartozkodhatnak Finnorszagban es politikai tunteteseket sem szabad engedelyezni a szovjet kormdny ellen. surgette Hitlert a finn kerdes vegleges rendez6sere, mondv6n erre, nincs is szukseg uj megegyez6sre, hiszen a meglev6 n6met-orosz egrezm€ny szerint Finnorszdg egrertelmien orosz befoly6si szferdba tartozik' Hitler ezlutan megkiserelte Molol.ov figrelmet India fele forditani, de Molotov inkabb eur6pai clolgokrol kivdnt tdrgralni. Fedd6 hangon fordult Hitlerhez: ,,Olyan garancidt nyujtott Romanianak, amely nem tetszik nekunk. Ervenyes ez a garar^tcia Oroszorszdg ellen is?" (mdsodik b€csi dontes) Hitler valasza: ,,Mindenki ellen erv6nyes, aki megtdmadja RomSrnidt' A maguk eset6ben azonban ez a kerdes nem surg6s, hiszen csak nem rfgen kotottek egyezmenyt Romdnidval." Majd Molotov megkerdezte Hitlert, mit sroha hozza, ha 6k ugyanilyen garanciat adnS.nak BulgSLridnak es csapatokat kuldenenek oda, minthogr a DardanellS.k kozel6ben fekszik €s rendkivul fontos Oroszorszag szdmdra. Aztdn a ket ravasz roka arrol probdlta meggr6zni egrmdst. hory ehhez az illet6 orsz€tg ker€se szuks@ges. (Nagron ismer6snek tfinnek ezek a modszerek.) 79
