Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Intézmény OM azonosítója:

PEDAGÓGIAI PROGRAM, MELY A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ - KOMPETENCIA ALAPÚ – ÓVODAI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Intézmény OM azonosítója: 029583 Készítette: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánító: Véleménynyilvánító: Dakáné Dési Tünde Óvodai szülői szervet elnöke Érdekképviseleti Fórum nevében 5/2013. (VIII.23.) Szakalkalmazotti határozattal elfogadta a szakalkalmazottak közösség Egyetértését kinyilvánító: Sánta Gizella fenntartó 10/2013 (VIII. 26.)Óvodavezetői határozattal jóváhagyta: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Ph. Hatályos:2013. 09. 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www. ruzsa.hu / intézmények/ Hétszínvirág Óvoda Iktatószám: 237-2/2013 .

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ INTÉZMÉNY ADATAI INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA 3.1. Székhelyintézményünk óvodája 3.2. Tagintézményünk óvodája 3.3. Bölcsődei intézményegységünk 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 5. GYERMEKKÉP 6. ÓVODAKÉP 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata 7.2. A nevelés időkeretei 7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 7.3.1. Csoportnapló 7.3.2. Fejlődési napló 7.3.3. A pedagógus által vezetett egyéb tanügyigazgatási dokumentum 8. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI 8.1. Az intézmény személyi feltételei 9. A NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK 9.1. Az óvoda tárgyi feltételei 9.2. A program megvalósítását szolgáló eszközrendszer 10. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA 11. A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI 11.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében 11.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 11.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében 12. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 13. A FEJLESZTÉS TARTALMA 13.1. Játék és tanulási tevékenység 13.2. Társas és közösségi tevékenység (érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés) 13.3. Munka jellegű tevékenységek 13.4. Szabadidős tevékenység 14. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 14.1. A komplex tevékenységek szervezésének fogalma, jellemzői 14.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységszervezés 14.2.1. Anyanyelvi nevelés 14.2.2. Matematika 14.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységszervezés 14.3.1. Természet – társadalom – ember 14.3.2. Művészeti tevékenységek 14.3.2.1 Mese- vers, dramatizálás, bábozás 14.3.2.2 Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc 14.3.2.3 Vizuális tevékenységek (Rajzolás, mintázás, kézimunka) 15. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK 15.1. Mindennapi testnevelés (Mozgás) 16. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI 17. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 17.1. Az óvoda és család kapcsolata 17.2. Az óvoda és iskola kapcsolata 17.3. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata a székhelyintézménynél 17.4. Civil szervezetekkel való kapcsolat 17.5. Óvodánk egyéb kapcsolatai 18. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 19. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK 19.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, 1. 2. 3.

2

4 5 7 7 9 10 11 13 14 16 16 16 18 18 19 19 20 20 21 23 24 25 26 26 29 30 30 30 31 35 38 40 42 42 42 42 43 45 45 47 47 49 50 51 51 53 54 54 56 56 57 57 59 59 59

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 19.1.1. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek 59 19.1.1.1 Egyéb pszichés fejlődés zavaraival küzdőgyermek befogadása 61 19.1.2. Kiemelten tehetséges gyermek 67 19.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 68 19.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének, fejlődésének segítése 68 19.2.2. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés 69 19.2.3. Szervezési feladatok 70 19.2.4. Nevelőtestületi együttműködés 70 19.2.5. Pedagógiai munka kiemelt területei 70 19.2.6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka70 19.2.7. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel 71 19.2.8. Óvoda – iskola átmenet támogatása 71 19.2.9. Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés 71 19.2.10. Intézményi önértékelés, eredményesség 71 20. GYERMEKVÉDEM 72 21. A RUZSAI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE, BÖLCSŐDE INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA 74 21.1. Miért jó a játék? 75 21.2. A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban 75 21.3. A játék színterei 75 21.4. Mondóka, ének 75 21.5. Vers 76 21.6. Alkotó tevékenységek 76 21.7. Mozgás 76 21.8. Tanulás 76 21.9. Hitvallásunk a gyermeknevelésről 77 21.10. Mit nyújtunk a gyermekeknek? 77 21.11. Gondoskodásunk eredménye, hogy 3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek 78 21.12. Mit nyújtunk a szülőknek? 78 21.13. GYERMEKEINK NAPIRENDJE 79 21.14. A BÖLCSŐDE JÁTÉKOS PROGRAMJAI 79 21.15. SZOLGÁLTATÁSOK 79 21.16. Az intézmény működését szabályozó főbb jogszabályok 80 21.17. Módszertani levelek 80 21.18. A szakmai felügyeletet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság gyakorolja 80 22. MELLÉKLETEK 81 23. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS, ÉS ANNAK MEGISMERTETÉSI RENDJE 82 24. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 82 25. FELHASZNÁLT IRODALOM 83

3


1.

BEVEZETÉS

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosítása 1996-ban kötelezővé tette, hogy az óvodák az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" című dokumentum alapján 1999. év szeptemberétől helyi nevelési program alapján dolgozzanak. A ruzsai és pusztamérgesi nevelőtestületünk a választható programok között azt a programot kereste, amely óvodásaink számára a legjobb, legeredményesebben alkalmazható. Mindkét óvoda nevelőtestülete Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programját választotta. 2007. szeptember 1-től a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményi társulás keretében látta el az óvodai nevelést. 2009. szeptember 1-től folyamatosan bevezetésre került az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag. 2013. május 31-vel megszűntetésre került a ruzsai és pusztamérgesi önkormányzat intézményfenntartó társulása, helyette Feladat-ellátási szerződés keretében, a Ruzsa község Önkormányzata által fenntartott Hétszínvirág Óvoda, önállóan működő költségvetési szerv útján kerül ellátásra a Pusztamérges község közigazgatási területének óvodai ellátása. 2013. július 1-től többcélú, közös igazgatású köznevelési intézményként működik tovább intézményünk, kiegészülve a szervezetileg és szakmailag önálló bölcsőde intézményegységgel, elnevezése Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. Munkánk során figyelemmel kísérjük az óvodai nevelés változásait és a továbbképzéseken elhangzottak, új ismeretek, az új, korszerű szemlélet arra ösztönöz bennünket, hogy nevelő munkánkat megújítsuk, melynek központi gondolata a gyermekek egyéni képességének figyelembe vétele és az erre épülő harmonikus gyermeki személyiség fejlesztése.

„Az óvoda azaz intézmény, mely elsőként lép be a gyermekek nevelésébe. Segíti a szülőket a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elérésében, ezen belül a gyermeki személyiség egészséges kibontakoztatásában. Az óvoda az az intézmény, mely a leghatékonyabb korszakban találkozik a gyermekekkel, amikor a kicsik a legérzékenyebbek az őket érő hatásokra, amikor a legnyitottabbak a világra, önmagukra és egymásra, és amikor a legtöbbet képesek elraktározni lelkükben az őket ért hatásokról” /Hegedűsné Tóth Zsuzsanna/

4


2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve:

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde

Rövidített neve:

Hétszínvirág Óvoda

Székhelye:

6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz.

Tagintézménye:

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye

Tagintézmény címe:

6787 Pusztamérges, Móra tér 7 sz.

Intézményegysége:

Bölcsőde

Intézményegység címe:

6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz.

Telephelye:

Konyha és ebédlő

Telephely címe:

6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz.

Az alapító okirat száma 108/2013(V. 29.) Kt. Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth. Az intézmény fenntartója Fenntartó címe:

Ruzsa Község Önkormányzata 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz.

Irányító szerve Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő – testülete Felügyeleti szerv címe: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz. Működési köre Székhelyen lévő óvoda vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő óvoda vonatkozásában: Feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő bölcsőde vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe, és ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe

5


Csoportok száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben:

3 csoport 2 csoport 1 csoport

Engedélyezett férőhely száma Székhelyen lévő óvodában: Telephelyen lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben:

66 fő 50 fő 12 fő

Törvényi háttér  1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról  Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  257/2013 (VII. 5.) kormányrendelet Egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról  Az intézmény hatályos Alapító Okirata

6


3.

INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA

Ruzsa és Pusztamérges egymással határos települések, Szegedtől 40 km-re, az Alföld déli részén. Ruzsa 2500, Pusztamérges 1500 lélekszám alatti települések. Távol a várostól, ipar nélküli, nagy tanyavilággal rendelkező falvak, ahol fő megélhetési forrás a mezőgazdaság. A családok 30-40 %-a hátrányos helyzetű, 10-15%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A programok megalkotásakor mindkét nevelőtestület olyan programot keresett, mely addigi nevelési gyakorlatához közel állt. Ismerve a szülők igényeit, figyelembe véve a tárgyi feltételeket és anyagi lehetőségeket, valamint a nevelőtestületek összetételét, attitűdjét a Gáspári pedagógia elveivel azonosulva a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptálásával készítettük nevelési programjainkat. A 2007. évi társulás következtében a két óvoda azonos elvű nevelési programját alapul véve és egymáshoz közel álló nevelési gyakorlatából kiindulva, közös nevelési programot alkottunk. 2009 szeptemberétől pedig folyamatosan kerül bevezetésre az általunk adaptált kompetencia alapú óvodai programcsomag. A mi óvodáink - a ruzsai és pusztamérgesi óvodák - 2007. évben az Óvodafenntartó társulás létrejöttével vették fel a HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA nevet. 2013.július 1-vel – a bölcsőde beolvadásával- hivatalos elnevezésünk a Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde névre változott. 3.1. Székhelyintézményünk óvodája Székhelyintézményünk óvodája 2009. szeptember 26án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az évfordulót jelenlegi és régi óvodások, jelenlegi és volt dolgozók, és szülők részvételével bensőséges keretek között, jelenlegi és régi óvodások köszöntőjével, ünnepi tortával, kiállítások szervezésével, rajzpályázattal és emléktábla avatással ünnepeltünk. Az egy csoportos, főzőkonyhás óvodának épült intézményünk- ahol eleinte szolgálati lakás is volt és benne kapott helyet a 70-es évek végéig a védőnői tanácsadás is- az 50 év alatt többször esett át kisebb- nagyobb bővítésen, átalakításon, legutóbb 2007-ben és 2010-ben. Ezeknek a felújításnak köszönheti jelenlegi állapotát. 2007-ben kicserélésre kerültek az elavult nyílászárók, gázkazános központi fűtés váltotta fel a konvektoros fűtést. Mosdó helyiségeink teljes egészében felújításra kerültek és lett kevert vizünk is. Öltözőnk tágasabb, bejáratunk esztétikusabb és akadálymentesített lett. 2011-ben hőszigetelést és új tetőt kapott az épület, valamint kicserélték a konyhai rész nyílászárói is. 2001. január 1-től került bevezetésre az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszer, mely igen nagy szakmai kihívást jelentett számunkra. Három csoportos óvodánkban 66 fő kisgyermek talál naponta megfelelő elfoglaltságot, testi és lelki, értelmi fejlesztést. Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözősé-

7

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 geket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségei felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőségeket, erre neveljük gyermekeinket is. Csoportszobáink barátságosak, esztétikusak, jól felszereltek. Egy helyiségben történik ugyan az egész napos tevékenység, a játék és tanulás, az étkezés és a pihenés, de a gyermekek bevonásával könnyen átalakítható a tevékenységnek megfelelő térré. Egy külön helyiség a fejlesztő szoba ad helyet a gyógypedagógiai, logopédiai, számítógépes és egyéb fejlesztéseknek, a hit és vallásoktatásnak, családokkal való kapcsolattartásnak. Gyönyörű, füves és fás játszóterünk 2004. október 4-től kezdődően működik jelenlegi helyén. A szülők és dolgozók közös munkájának eredményeként jött létre. Megtalálható itt számos mozgás– és egyéb fejlesztőeszköz, hinta, homokozó, babaházak, csúszda, rugós játékok, egyensúlyozók. A játszótéren található raktár jól szolgálja a kisebb eszközök – homokozó játékok, biciklik, motorok, szerepjátékhoz és munkajellegű tevékenységek végzéséhez szükséges eszközök - tárolását, illetve a munkajellegű tevékenységek végzésének lehetőségét. A családi házzal a közvetlen és tágabb környezetünkkel jó kapcsolatot és együttműködést alakítottunk ki. A szülők mindig is partnereink, segítőink voltak az együttnevelésben és a tárgyi környezet kialakításában egyaránt. Szívesen látogatják, illetve tevékenyen vesznek részt nyílt napjainkon, ünnepségeinken, szülői értekezleteinken, családi napunkon és óvodakóstolgatónkon. Lehetőségeikhez mérten anyagiakkal, munkájukkal, adományaikkal, részvételükkel támogatják az évenként megrendezésre kerülő jótékonysági bálunkat. Településünk intézményeivel – iskola, gondozási központ, művelődési ház, szociális otthon, egészségügyi létesítmények- jó kapcsolatot ápolunk elsősorban gyermekeink erkölcsi és értelmi fejlesztése érdekében. Tágabb környezetünkkel való kapcsolattartásunk szintén gyermekeink érdekében, az ő támogatásukra létrehozott civil szervezet a ruzsai székhelyű Óvodák Kistérségi Egyesülete működésének kertében történik. 2013. évben tizennyolcadik alkalommal rendeztünk jótékonysági bált óvodás gyermekeink javára. Eddigi báli bevételeink, tárgyi környezetünk fejlesztésének - az önkormányzati támogatás és a pályázatok mellett- igen jelentős forrásai voltak. Számos csoportszobai és udvari eszközt, csoportszobai és öltözőbútort, sportszert tudtunk vásárolni a bevételekből. Az elmúlt évben mind a három csoportszobát esztétikus és higiénikus lambéria lábazattal láttuk el, ebben az évben pedig kényelmes és esztétikus asztalokat és gyermekszékeket vásároltunk ebből a forrásból. Minden évben kirándulásra is fordítunk a báli bevételekből. Saját konyhánk nagyban segíti a gyermekek egészséges fejlődését. Házias ízekkel, egészséges alapanyagokból készült ételekkel, egyéni igényekhez igazodó fogyasztással, helyes szokáskialakítással járulunk hozzá a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez.

8

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 3.2. Tagintézményünk óvodája Óvodánk kialakulásának történetéről írásos dokumentumaink nincsenek. Idős emberekkel beszélve az 1940- es évek végétől, kb. 1948-tól van pusztamérgesen óvodai nevelés. Az épület a falu központjában helyezkedik el. Tudomásunk szerint, az épület csendőrlaktanya volt, majd később a falu általános iskolájának néhány osztálya is helyet kapott az épületben. Óvodánk, az eltelt 50 év alatt többszöri átalakításon, felújításon esett át. Az óvodák működésével kapcsolatban felmerülő tőrvényi elvárások, és nem utolsó sorban az épület állaga szükségessé tette a folyamatos átalakítást, fejlesztést. Szükséges volt a fűtés és világítás korszerűsítése. 1985-ben a megemelkedett óvodáskorú gyermekek száma szükségessé tette a harmadik csoportszoba kialakítását. Ez idő tájt került sor a fűtés korszerűsítésére; a vegyes tüzelés helyett áttértünk a központi fűtésre, korábban a csoportszobák egyedi fűtéssel üzemeltek. A nagy és látványos fejlődés, az intézmény korszerűsítése az elmúlt néhány évben történt. 2006-2009 között az intézmény teljes felújítása, önkormányzati pályázattal valósult meg. A világítás mindenütt az elvárásoknak megfelelő. Biztonságosak és csúszásmentesek a járólapok az óvoda adott helyiségeiben. Az óvoda melegítő konyhája teljes átalakításon ment keresztül, amely a higiéniai elvárásoknak maximálisan megfelel. A vizesblokkok teljes felújításra kerültek. A csoportszobákba laminált padló került a rossz állapotú parketta helyett. A rosszul záródó huzatos nyílászárók cseréje az óvoda minden területén megtörtént, az ablakok egy része már redőnnyel felszerelt. Az óvoda berendezése és felszerelése is nagyon sokat változott az elmúlt néhány évben. Ez részben pályázati forrásból, részben szülői segítséggel, a jótékonysági bál bevételéből valósult meg. Így újult fel a gyermeköltözők bútorzata is. 2008-ban az óvoda udvarának teljes felújítása vált szükségessé, melynek megvalósulását a szülők segítsége nélkül nem tudtuk volna véghezvinni. Az udvar játékai az EU elvárásainak megfelelő. Megvalósult az intézményünk tetőcseréje és a külső tatarozás. Így alakult ki a mai arculata intézményünknek. Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolattartásra törekszünk községünk intézményeivel, a családokkal, a lakossággal, hisz az ismeretek, a gyermekek tapasztalati köre, élményvilága e környezetből ered. Nevelőtestületünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek személyiségét egyénenként, az ő képességeiknek megfelelő ütemben fejlesszük, és éretté tegyük őket az iskolai nevelésre. A gyermekek nevelésében partnerként tekintünk a szülőkre. A nevelési év folyamán nyitottá tesszük az óvodai életet a családok számára is, változatos közös programok szervezésével. Mottónk: Csak közös nevelési célokkal teremthetünk boldog, egészséges gyermekkort óvodásaink számára.

9

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 3.3. Bölcsődei intézményegységünk A Bölcsőde 1987. szeptemberében nyitotta meg kapuit az " apróságok " és szüleik előtt. Akkor 25 férőhelyes volt az intézmény, három csoportszobával és a hozzájuk tartozó 2 fürdőszobával. Volt egy 50 adagos konyhánk, és külön épületben a mosókonyha (teljes ruházatot biztosítottunk ). Azután az állami támogatás megszűnése és a gyermeklétszám folyamatos csökkenése szükségessé tette az intézmény átszervezését, amit 1991. márciusában a testület rendelt el. A férőhelyszám 10- re csökkent és 2 gondozónő, valamint 1 technikai dolgozó maradt az intézményben. A konyhát hamarosan átvette az iskola és a régi csoportszobákban étkezőt alakítottak ki. 1994.-ben az egyre növekvő igényekhez igazodva a meglévő csoportszoba mellé az ebédlőből leválasztva egy 14 négyzetméteres étkezőt kaptunk. Az évek során a kihasználtság bebizonyította, hogy a lakosság igényt tart a bölcsődére! 2010. június 16.-tól a férőhelyszám 10.-ről 12.-re emelkedett. A 2002.-es évben tartottunk első alkalommal nyílt napot, aminek keretében megmutattuk „ magunkat” a falu lakosságának, betekintést nyerhettek az intézményben folyó munkába. A szülők örömmel vettek részt a rendezvény lebonyolításában, és gondtalanul- felszabadultan játszva töltöttek el gyermekeikkel egy rendkívüli napot. A bölcsődébe még nem járó gyermekek és szüleik is megelégedéssel fogadták, ezt az immár több éve visszatérő lehetőséget, amikor is intézményes keretek között, de még is csak szabadon játszva tölthetnek el egy napot saját gyermekeikkel. A nap folyamán betekintést nyerhettek a bölcsődések mindennapjaiba, a napirendbe, és megtapasztalhatták azt is, hogy hasonló korú gyermekek milyen sokrétűen tudnak egymással kapcsolatot teremteni, milyen kreatívak tudnak lenni játék közben, és azt is, hogy milyen nagy feladatunk van abban, hogy helyes viselkedési mintákat adjunk át gyermekeinknek. A megjelenteket, a szülők által felajánlott finomságokkal vendégeltük meg, amit az aktív játéktevékenység pihenőjében mindenki jóízűen fogyasztott. Módunk nyílt az egyéni beszélgetésekre is, melyek során sok olyan nevelést érintő kérdéssel fordultak hozzánk a szülők, melyek otthon problémát jelentenek számukra, és megoldásukhoz segítségre van szükségük. A tárgyi feltételek javítása minden évben meghatározó célja éves tevékenységünknek. A rendelkezésünkre álló helyiségeket igyekszünk a tőlünk telhető minden eszközzel rendben tartani és szépíteni, évszakoknak megfelelő dekorációval hangulatosabbá tenni. Az apróságok a nap jelentős részét esztétikus udvari környezetben töltik.

10


PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

4. 

Az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés



A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, mely egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz és fejlődési üteméhez igazodik, e differenciált bánásmód minden gyermeket megillet.



Minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben



A nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység, kiemelten a szabad játék által. E tevékenységeken keresztül gondoskodni kell az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalom közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.



A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekedetein keresztül sajátít el, ezért minél több tapasztalatot és élményt szerezhessen és kiélhesse természetes kíváncsiságát.



Különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása.



A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, ezért olyan pedagógiai környezetet működtetünk, ahol a másság mindenki számára természetes.



Az óvodás gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezért nevelési cél, hogy az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban társra, természetes támaszra találjon.



Valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében.



A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne, ezzel szolgálva környezettudatos viselkedésének megalapozását.



A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.



Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása.

11

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 

A migráns gyermekek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.



A gyermekek nevelését a családi házzal együttműködve, a családok igényeire alapozva, azok elvárásait figyelembe véve és nevelési gondjait segítve végezzük.

12


GYERMEKKÉP

5.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s a meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az óvodás gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őt érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítására, fejlesztésére, az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére, az érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: 

Akik képesek eligazodni környezetükben, bátran, szívesen, folyamatosan kommunikálnak, együttműködésre törekszenek, ugyanakkor megőrzik egyéniségüket a közösség szolgálatában.



Akik képesek a másság megértésére, elfogadására, a különbözőségeket természetes módon élik meg.



Akik a személyi, tárgyi és természeti környezet iránt nyitottak, tisztelik, óvják és védik azt.



Számukra a szabad játék a legfőbb élményforrás.

13

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 6.

ÓVODAKÉP

Óvodai nevelésünk a szűkebb környezet igényeihez igazodva, azok által befolyásolva, a családi nevelés kiegészítője, biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, esetenként hátránycsökkentő szereppel. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Szeretnénk, ha óvodánk olyan óvoda lenne: 

Ahol a gyermekeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör, megbecsülés, tisztelet, bizalom, elfogadás veszi körül, egyedi személyiségként tartják számon őket és egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra.



Ahol minden gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, képességeinek megfelelően, sokoldalúan, harmonikusan fejlődik.



Ahol a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítanak változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről és megalapozzák környezettudatos magatartásukat.



Ahol meg lévő korábbi tapasztalataikat egyéni képességeikhez igazítva differenciált formában rendszerezik, bővítik.



Ahol fejlődésüket nem sürgetik, alkalmazkodnak a gyermekek egyéni érési üteméhez, és optimális feltételeket biztosítanak kiteljesedésükhöz.



Ahol önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket segítik.



Ahol a szabad játék túlsúlyban van a gyermekek tevékenységei között.



Ahol az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermekek meghallgatására, kérdéseinek támogatására és a válaszok megadására figyelmet fordítanak.



Ahol a szolgáltatást igénybe vevők reális igényei kielégítést nyernek.



Ahová a szülők pozitív meggyőződésből hozzák gyermekeiket, a gyermekek szívesen örömmel járnak, és jól érzik magukat.



Ahol a szülők aktívan bekapcsolódnak az óvodai életbe.



Ahol a szülők ismerik, véleményezik és támogatják az óvodai nevelőmunkát.

14


Ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.



Ahol valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében.



Ahol a multikulturális, interkulturális nevelés a befogadó pedagógiában természetes szemlélet.



Ahol a gyermekek örömmel mozognak, a mozgás egészséges életöröm számukra.



Ahol a gyermekek testi, lelki, mentális egészségfejlesztése megvalósul.

15


A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

7.

A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell venni, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme és fejlődési dinamikája más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. Komplexitása abban rejlik, hogy a gyakorlatban a gyermeket érő élmények, tapasztalatok egyszerre, egy időben és sokoldalúan jelentkeznek. Így kell tervezni és megvalósítani is. Minden esetben az egyéni és az adott csoport eredményeire alapozottan tevékenységet tervezünk. A tervezést általában anyaggyűjtés és élményszerzés előzi meg. Javasolt a pedagógusok módszertani szabadságának érvényesítésével a kompetencia alapú programcsomag tématerv javaslatainak beépítése. A kompetenciai programcsomag témajavaslatai és tematikusan válogatott mese, vers és ének gyűjteménye segítik az óvodapedagógusok munkáját a napi gyakorlatban. A környezet tevékeny megismerését szolgáló foglalkozások anyagait, a meséket, verseket, dalokat, illetve ábrázolási technikákat a Programcsomag a négy őselem – föld, víz, tűz, levegő – köré csoportosítja. Az egyes őselemeket az év konkrét hónapjaihoz rendeli hozzá, ami azt jelenti, hogy az adott negyedévekben az óvodapedagógusok szabadon válogathatnak az adott időszak tématerv javaslatai közül, ezzel gazdagítva a foglalkozások anyagát. Az egyes őselemek időszakai Levegő: július, augusztus, szeptember Tűz: október, november, december Víz: január, február, március Föld: április, május, június. A helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni, mint pl.: az erdő közelsége, a téli disznóvágások, mezőgazdasági munkák stb. 7.1. Csoportszervezési elvei és gyakorlata Óvodánkban vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Szülők igényeinek megfelelően lehetőséget biztosítunk a testvérek, barátok egy csoportba kerülésére. A gyermekek csoportba kerülésének elvei: 

A csoportban biztosítani kell a megfelelő életkori és nemi arányokat.



A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek arányos elosztására is törekedni kell.(SNI, HH és HHH)

7.2.

A nevelés időkeretei

A napirend, és a heti rend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát a szokásrendszer kialakításával segítjük elő. Az egészséges fejlődéshez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirenden belül a legtöbb időt a szabad játék kapja, mert ez a gyermekek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére.

16

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Célunk, hogy a gyermekek minden tevékenységet kipróbálhassanak, elvégezhessenek, amire képesek, ami életkori sajátosságaikból adódik, és nem veszélyezteti önmaguk, vagy társaik biztonságát. Székhely óvodánk sajátossága, hogy egyszerre csak két csoportnak elegendők a mellékhelyiség. Fontos szempont, hogy a zsúfoltságot, balesetveszélyt elkerüljük, egymást ne zavarjuk, s a gondozási feladatokat maradéktalanul ellássuk. Ezért a csoportok napirendjét össze kell hangolnunk. A lehetőségekhez mérten igyekszünk ezt rugalmasan kezelni. A napirend nevelési évenként vagy szükség szerint változhat. (pl. ünnep, stb.) Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére. Heti rend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Nevelési év elején, a beszoktatás időszakában legyen alkalmazkodó, különösen rugalmas, míg a nevelési év végén, iskolakezdés előtt pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Lényeges, hogy mindenre jusson elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.

Heti rend javaslat Hétfő:

Mindennapi testnevelés Mese-vers

Kedd:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Matematika

Szerda:

Csütörtök:

Péntek:

Mindennapi testnevelés Mese-vers Művészeti tevékenység (ének-zene) Mindennapi testnevelés Mese-vers Természet - társadalom - ember Mindennapi testnevelés ( testnevelés foglalkozás) Mese-vers Művészeti tevékenységek (vizuális)

17


Napirend javaslat A napirend általános időkeretei a 10 órás nyitva tartás alatt:

Tevékenységek

3-4 évesek 4-5 évesek 5 - óvodáskor végéig 05 45 Szabad játék és egyéb szabadidős te4 4 550 vékenység Komplex tevékenységek szervezése 035 035 035 Étkezés, pihenés Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

405

325

235

115 1000

115 1000

100 1000

7.3. A pedagógiai munka dokumentumai 7.3.1. Csoportnapló Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza a gyermekek nevét és óvodai jelét, a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három- négyéves, a négyötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet napi bontásban, Tartalmazza a nevelési éven belüli időszakonként a nevelési feladatokat, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat a következő bontásban: vers és mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ megismerése, az értékeléseket, Tartalmazza a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, szempontrendszerét, időpontját, eredményét, a látogató nevét és beosztását, Tartalmazza még a gyermekcsoport életéről szóló feljegyzéseket.

18

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 7.3.2. Fejlődési napló A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) a gyermekek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermekek fejlődését nyomon követő kötelező dokumentum összhangban van az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, valamint a 20/2012.(VIII.31.), és az azt módosító 22/2013.(III.22.) EMMI rendelettel. (1 számú melléklet) A fejlődési napló tartalmazza:  a gyermekre, családra vonatkozó adatok, információk (anamnézis),  családi beszélgetések (a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzések, családlátogatások, fogadóórák),  a gyermek fejlődésének mutatóit (mozgás, értelmi, beszéd, érzelmi fejlettség, neveltségi szint), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket. A fejlesztést végző óvodapedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseit, megállapításokat, javaslatokat, szakértői véleményeket.  külön fejlesztési terv készítése nem indokolt, mivel a fejlettségi állapot rögzítése egyben fejlesztési tervként is értelmezendő. 7.3.3. A pedagógus által vezetett egyéb tanügyigazgatási dokumentum A felvételi és mulasztási napló: A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. Tartalmazza a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, a felvétel időpontját , az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, a szülők napközbeni telefonszámát, a megjegyzés rovatot, melyben az SNI gyermekek esetében fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A megjegyzés rovatba kell feltüntetni még az óvodai elhelyezés megszűnését is. Feladatunk: A Csoportnapló és Felvételi –és mulasztási napló és a Fejlődési napló vezetése, melyet a csoport óvodapedagógusai egymás között megosztva végzik, a délelőttös óvodapedagógus irányítása mellett  A napirend és a heti rend összeállítása és egyeztetése, illetve összehangolása.  Rugalmas napirend mellett párhuzamos tevékenységek lehetőségének biztosítása.  Nevelőmunka negyedéves tervezése és értékelése.  A komplex foglalkozások (tanulás) tervezése heti intervallumra és annak negyedéves értékelése.  Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció (Fejlődési napló) vezetése évente 2 alkalommal.  A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek fejlődéséről és javaslattétel a fejlődés elősegítéséhez szükséges fejlesztési feladatokról.

19


8.

A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI

8.1. Az intézmény személyi feltételei Az óvodánk teljes nyitvatartási ideje alatt a gyermekekkel való foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Ruzsa Óvodapedagógusok száma: 6,3 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 4 fő  Pedagógiai asszisztens: 1 fő  Dajkák száma: 3 fő Óvoda konyha: 2 fő Konyha és ebédlő telephely: 5 fő Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgei Tagintézménye Óvodapedagógusok száma: 3 fő A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 2,75 fő  Pedagógiai asszisztens: 0.75 fő  Dajkák száma: 2 fő Bölcsőde intézményegység: 3.75 fő  Kisgyermek gondozó 2,75 fő  Takarítónő 1 fő, Összes alkalmazott: 26,8 fő Az óvodapedagógus szerepe és feladatai Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége jó, mindannyian gyermekszerető, humánus beállítású, sokéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, akik pályájuk jelentős részét jelenlegi munkahelyükön töltötték. A nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti, ezért neki korszerű általános és szakmai műveltséggel kell rendelkezni. Ismerje a gyermeket, a gyermeki tevékenységeket, azok tartalmát, szervezeti formáit. Ezen kívül rendelkezzen a megfelelő pedagógiai képességekkel - empátia, tolerancia, kongruencia. Legyen önálló, rugalmas, dönteni tudó, helyzetfelismerő. Érzelem gazdag, a gyermeki személyiséget övező bizalomhoz szükséges elfogadó, befogadó, segítő, támogató attitűd jellemezze. Biztosítson kiegyensúlyozott légkört. Magatartása modellként szolgáljon a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Az óvodapedagógusok a nevelőtestületben végzik munkájukat, melynek egységes nevelési elvek alapján kell dolgoznia. Célunk, hogy minden óvodapedagógus saját egyéniségének megtartása mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, és feladatok érdekében tevékenykedjen. Nevelőtestületünk légköre saját megítélésünk szerint megfelelő, az egymás megértése, segítése a közös döntéshozatal és munkavégzés jellemzi.

20


9.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Programunk megvalósítása az óvodapedagógus és a nevelő munkát közvetlenül segítő, valamint az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájának fokozottabb öszszehangolását; valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését kívánja. Az óvoda más dolgozóinak – konyhai dolgozó kommunikációja, bánásmódja is modell értékű a gyermek számára. Ahhoz, hogy a nevelő munkát közvetlenül segítő nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléséről, módszereiről. Elvárt, hogy a gyermek és a nevelő munkát közvetlenül segítők kapcsolatát is pozitív attitűd jellemezze. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a különös bánásmódot igénylő gyermekekkel való modell értékű, személyes kapcsolat alakítására. A pedagógiai asszisztens szerepe és feladatai Szerepe az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. Foglalkozásokon óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak tevékenykedni. Az óvodapedagógus útmutatása szerint önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit az óvodapedagógus útmutatásai szerint a gyermekekkel gyakorolja. Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, a dokumentumok elkészítésében. A dajka szerepe és feladatai Az óvodapedagógus munkájának kiegészítésével a dajka is jelentős mértékben hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka kompetens szerepkört tölt be az óvoda védő – óvó funkciójának teljesítése során, saját élményű tapasztalatainak átadásában; saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében; lelki egészségének védelmében, saját szak- és önképzésében, a megszerzett ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében. Fontos feladat a dajkák folyamatos tájékoztatása, képzésük megszervezése, az egyes tevékenységek szervezéséhez kapcsolódó elvek, célok és feladatok egyeztetése. Óvodánk a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását is biztosítja a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. Az óvodapedagógusok továbbképzéseinek irányultsága az elmúlt öt évben: Helyi pedagógiai programunk szellemiségének, pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításához szükséges szakmai tudást adó képzésekben vettünk részt.      

Óvoda és iskola átmenetet támogató képzés DIFER mérőeszköz használata Zene szeretetére nevelés Tevékenység és személyiségfejlődés (Fejlesztő játékok elemzése és készítése) A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében és a szocializációban Kompetencia alapú oktatási programcsomag (KOMP) tartozó módszertani és IPRhez kapcsolódó nevelőtestületi képzések (24 db tanúsítvány)

21

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013  

Konfliktuskezelés a közoktatási intézményekben Az ember, aki pedagógus

Az intézmény belső továbbképzési rendszere: A megfelelő szakmai műveltség megszerzéséhez elengedhetetlen az önképzés és a továbbképzés. A jövőben nagyobb hangsúly kívánunk fektetni a házi bemutatókra, a belső hospitálásokra és az intézményegységek közötti tapasztalatcserére. Szeretnénk egymás munkáját jobban megismerni, szeretnénk ismereteket, tapasztalatokat cserélni, valamint segíteni egymást a felmerülő problémák megoldásában. A szakvizsgára felkészítő képzésben résztvevő óvodapedagógusok tájékoztatják a nevelőtestületet a nevelőmunkát segítő új módszerekről és törvényi előírásokról. A nevelési évre vonatkozó konkrét elképzeléseket az éves munkaterv illetve beiskolázási terv tartalmazza. Az Óvodák Kistérségi Egyesülete évente szervez vezetők és óvodapedagógusok számára olyan továbbképzési lehetőségeket, melyek az aktuális feladatokhoz, illetve valós igényekhez igazodva adnak lehetőséget óvodapedagógusaink ismereteinek bővítésére.

22


Elkövetkezendő évek továbbképzési irányultságai:  Óvodapedagógusok esetében a kompetencia alapú nevelés további erősítése  Módszertani képzések: projektpedagógia, dráma, kooperatív technikák, alternatív pedagógiák  A pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó továbbképzéseken való részvétel  Dajkák esetében a dajkai kompetenciák erősítése, részvételük a nevelőmunkában, kapcsolattartásuk a gyermekekkel és az óvodapedagógusokkal (tervezés, értékelés) 9.1. Az óvoda tárgyi feltételei Székhely intézmény helyiségi és azok funkciója

Száma

Felszereltsége

Csoportszobák száma Fejlesztő szoba- nevelői szoba- családi szobatöbbfunkciós helyiség Mosdó- WC helyiségek

3 1

Közös öltöző helyiség

1

1

Előírásnak megfelelő berendezéssel Megfelelő fejlesztési eszközökkel és célszerű berendezéssel, könyvtárral, felnőtt számítógéppel Gyermekek számára megfelelő felszereltséggel, mosdó- fogmosó- felszereltséggel, törülközőkkel, tükörrel. Egyik helyiségben tusoló is rendelkezésre áll. Öltözőbútor áll rendelkezésre; ruhák, cipők tárolására, átöltözéshez alkalmas ülő résszel Kézmosási lehetőséggel, tükörrel Számítógéppel és nyomtatóval, telefon Önálló épületben 4 helyiség A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő berendezéssel és működéssel Számos mozgásfejlesztő játékkal

Száma

Felszereltsége

Csoportszobák száma Fejlesztő szoba- családi szoba- többfunkciós helyiség Mosdó- WC helyiségek

2 1

Öltöző helyiség

2

Felnőtt mosdó Vezetői iroda

2 1

Játék és egyéb tároló helyiségek Melegítőkonyha és hozzá tartozó helyiségek

2 1

Játszótér

1

Előírásnak megfelelő berendezéssel Megfelelő fejlesztési eszközökkel és célszerű berendezéssel Gyermekek számára megfelelő felszereltséggel, mosdó- fogmosó- felszereltséggel, törülközőkkel, tükörrel. Mindkét helyiségben tusoló is rendelkezésre áll. Öltözőbútor áll rendelkezésre; ruhák, cipők tárolására, átöltözéshez alkalmas ülő résszel Kézmosási lehetőséggel, tükörrel Számítógéppel és nyomtatóval, telefon, és internet hozzáférhetőséggel Az épületen belül és az udvaron A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő berendezéssel és működéssel Számos mozgásfejlesztő játékkal

Felnőtt mosdó Vezetői iroda Játék és egyéb tároló helyiségek Főzőkonyha és hozzá tartozó helyiségek Játszótér

Tagintézmény helyiségi és azok funkciója

2

2 1 1/4 1

2

23

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Csoportszobáink és egyéb helyiségeink tárgyi felszereltsége, eszközellátottsága nagyrészt megfelel a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletében meghatározott minimális követelményeknek. Igazodik pedagógiai programunk cél- és feladatrendszeréhez. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetők és elhelyezésük biztonságos. Külső környezetünk célszerű és esztétikus, megfelel a Játszóterek biztonságáról szóló előírásoknak, erről Tanúsítvánnyal rendelkezünk. Dolgozóink számára biztosítani tudjuk a megfelelő munkakörnyezetet, a szülők számára pedig a fogadásukhoz, egyéni kapcsolattartáshoz szükséges feltételeket. Feladatunk: 

  

A készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható (természetes) anyagok, gyűjtemények, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök beszerzése. A tárgyi eszközellátásunk folyamatos karbantartása, pótolása. Az elhasználódott, esetleg hiányzó eszközök pótlása. Gyermekeinket is a megóvásra, környezettudatos magatartásra neveljük.

9.2. A program megvalósítását szolgáló eszközrendszer 2. sz. melléklet tartalmazza a székhelyintézmény eszközrendszerét 3. sz. melléklet tartalmazza a tagintézmény eszközrendszerét Beszerzések során előnyben részesülő eszközök és felszerelések:   

A kötelező eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazását segítő speciális eszközök

24


10. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA 3 éves (esetleg 2,5 éves) kortól - tankötelezettség kezdetéig, a gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése, mely magában foglalja: 

a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is)



az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.



kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelését.

Köznevelési törvény 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, vagy a településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka alapján valósítható meg. Nevelési program a 3 éves kortól - a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek szociális életképességét (életre nevelést) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermekeket. Ez a program - az óvodás gyermek szociális életképességének növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet a jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és általa létezik. A nevelés, a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik.

25


11. A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI Programunk kitűzött nevelési célja a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermekek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Az óvodai nevelés általános feladatai:  az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés és szocializáció biztosítása,  az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása  az egészséges életmód alakítása, 11.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében (Az egészséges életmód alakítása- Egészségfejlesztési program)

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása valósul meg. Az egészségfejlesztés területei:  egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  testi és lelki egészség fejlesztése  a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  személyi higiéné

Az egészséges táplálkozást alapvető szükséglet kielégítésnek tekintjük. Jelentős szerepünk van a gyermekek táplálkozáshoz való viszonyának alakulásában és a megfelelő testi fejlettség elérésében. Tapintattal, az egyén érzékenységével is számolva, a szülők óvodai étrenddel való megismertetésével járulunk hozzá ahhoz, hogy a gyermekek hozzájussanak valamennyi életfontosságú tápanyaghoz. A minél gyakoribb zöldség és gyümölcsfogyasztásban a szülők segítségére is számítunk. Saját konyhával rendelkezünk, melyben a közétkeztetés szabályait betartva biztosítjuk az egészséges táplálkozást. Figyelembe vesszük az OÉTI szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi ajánlatát. A mindennapos testnevelés, testmozgás A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését elősegítjük a rendszeres mozgás biztosításával (mindennapos testnevelés, játék), a mozgáskultúra megalapozásával és a motoros képességek

26

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 fejlesztésével. Egészségpedagógiai célunk a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiválasztott öröm átélése. Megvalósítása a Pedagógiai Programunk Mindennapi testnevelés részében foglaltaknak megfelelően történik. Gyermek fejlődésében kiemelkedő szerepe van a harmonikusan összerendezett mozgásnak. Egyrészt azért, mert agyának oxigénellátását a gyermek tüdeje csak fokozott mozgással, vagy kiabálással tudja biztosítani. Másrészt azért, mert az óvodáskorú gyermek ismeretei 80 %-át mozgásos-, cselekvő-, manipuláló tevékenységgel szerzi. A mozgásfejlesztés a gyermekek mozgásaktivitásának fenntartását, fejlesztését és kielégítését célozza. Minden nap szabad, spontán mozgást és a szervezett mozgástevékenységet biztosítunk. Sétálni sokszor visszük a gyermekeket mindig valamilyen meghatározott céllal. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. Az óvodáskorú gyermekek alvásigénye napi 12-13 óra, melynek kielégítéséről, az egyéni eltéréseket is figyelembe véve, részben a nap folyamán kell gondoskodnunk. Az elegendő, pihentető, nyugodt alvás a gyermekek szomatikus, pszichés fejlődésének egyik feltétele. Erre a szülők figyelmét is felhívjuk, megelőzve a későbbi magatartási-viselkedési és tanulási rendellenességek egy részét. Nagy figyelmet fordítunk az edzésre, levegőztetésre. Lehetőség szerint naponta több órát, délelőtt és délután is kinn tartózkodnak a gyermekek a levegőn. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Szeles időben, sűrű ködben, vagy ha a hőmérséklet -10 0C alá esik, a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak. Nyári kánikulában fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyerekek ne hevülhessenek túl, tevékenységüket a szabadban árnyékos helyen, vagy az épületben szervezzük meg. A gyermek bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlelő óvodapedagógusnak kötelessége az adott csoport nevelésében, közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményezni. További feladatainkat a Pedagógiai Programunk Gyermekvédelmi része tartalmazza. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat az SZMSZ Az intézmény, védő- óvó előírásai része tartalmazza. Személyi higiéné A gondozás kiemelt jelentőségű a nevelés, a gyermekekkel való kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése érdekében, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A testápolás a gyermekek egyészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja. A gyermek tisztálkodási teendőinek végzéséhez segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a pedagógiai asszisztenstől, dajkától. A gyermekeket fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra. Az öltözködés, alkalmazkodás az időjáráshoz, de formálja a gyermekek ízlését, igényességét, önállóságát is. Célunk az időjárásnak megfelelő, célszerű és réteges öltözködés szokásainak kialakítása és rögzítése. Óvodáinkban váltócipőt, tornaruhát és pótruha csomagot kérünk. 27


Az egészségvédelem érdekében együttműködünk a gyermekorvossal, fogorvossal és a védőnőkkel a kötelező szűrések elvégzésében. Szomatikus vagy pszichés betegség, zavar, elmaradás, akadályozottság alapos gyanúja esetén erről a szülőket azonnal tájékoztatjuk, felvilágosítást adunk a korai segítségadás szükségességéről, segítséget nyújtunk a megfelelő szakember megkeresésében. Házirendünkben szabályozzuk a gyermekek betegségére vonatkozó teendőket. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Feladatunk:                 

A gyermekek testi képességének, fejlődésének elősegítése. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. Az egészséges életmód alakítása, a testápolás, az étkezés, az öltözködés és pihenés szokásainak alakítása. Az egészséges életmóddal összefüggő, helyes szokásokat kialakítása, rögzítése. A gyermek gondozása, testi-lelki szükségleteinek kielégítése. A betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlásának, a természetes beszédkedv és kommunikációs kedv fenntartásának elősegítése. Elősegíteni az önálló véleményalkotást, döntési képességek fejlődését, a kortárs csoportokban és a környezet alakításában. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés. Segítségnyújtás a családoknak. Gyermekeink multikulturális értékeinek megismerése és elfogadása. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség ismeretében változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása (mindennapos testnevelés, szabad mozgáslehetőségek). A napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás (szabadban). Tudatos a nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék fejlesztésére, a tér mozgásos megismerésére irányuló mozgások biztosítása. Kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességek fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.  Zsebkendőjüket önállóan használják.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.

28

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013  Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.  Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre törekvés. Egészséges életmódra nevelés az óvoda udvarán címmel minden nevelési évben- a munkatervben meghatározott időpontban- projektet szervezünk mind a két intézményben. A székhelyintézmény projekt leírását az 4 sz. melléklet tartalmazza. A tagintézmény projekt leírását az 5 sz. melléklet tartalmazza. 11.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermekek tevékenykedő lények, személyiségük tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenységek során meglévő képességeiket felhasználják vagy továbbfejlesztik azokat. A nevelő hatás belső feltétele, hogy az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen, a kitűzött cél megvalósítása és eredményessége biztosítható legyen. A nevelő hatás pedagógiai feltétele a tevékenység előkészítése és megszervezése, mely a felnőttek részéről tapintatot igényel. Semmit sem végezzünk el a gyermekek helyett, de mindenben segítjük őket, amikor arra szükségük van. A tevékenység értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységre. A tevékenység szervezésekor figyelembe kell vennünk azonban a 3 éves kortól - a tankötelezettség kezdetéig a gyermekek tevékenységének jellemzőit (tevékenységi vágy, megismerési vágy, kíváncsiság, gyakran változtat tevékenységet) valamint azt, hogy életmegnyilvánulásaikban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek, pl. játék és munka esetében.

29


11.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amely a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességeket két nagy csoportba sorolhatjuk:  

Kooperációs képességek Kommunikációs képességek

E két képesség jellegét, tartalmát és színvonalát és hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága határozza meg. Folyamatosan biztosítsuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. Folyamatos megfigyelések útján alkossunk képet a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjünk azok fejlesztésére. A kiemelkedő képességű és a fejlődésükben nagymértékben elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljunk hatást. Minden gyermek képességét önmagához viszonyítva igyekezzünk fejleszteni. 12. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A fejlesztés feltétele a gyermek spontán fejlődése, érése (az érést nem siettetjük, differenciált fejlesztést alkalmazunk) és a tudatos fejlesztés. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoportok életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják. 13. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül, valósul meg. A feladatrendszer elemei    

Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munka jellegű tevékenység Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek, és valamennyi együtt jelenti az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát.

30


13.1. Játék és tanulási tevékenység A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamatkisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, mely az óvodapedagógus, nevelőmunkát közvetlenül segítő és a nevelőmunkát segítő nem pedagógus alkalmazottak és a szülőkkel való együttműködés kapcsán valósítható meg. Ennek során mintaértékű kommunikációval, metakommunikációval, megfelelő csoportlégkör biztosításával, segítő, támogató attitűddel, differenciálás módszerével, multikulturális- interkulturális szemlélettel, a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel és szülőkkel való közös formálásával, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntésképesség erősítésével, a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeinek biztosításával él az óvodapedagógus. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást. Játékformák: gyakorló játék, szimbolikus és szerepjáték, barkácsolás, szabályjáték, konstrukciós játék. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. Jót és jól játszani ez a gyermekek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermekek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermekek fel fognak és rekonstruálni képesek az őket körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedik ki. Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült szabad játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételek, ötletek és eszközök biztosítása az óvodapedagógus feladata. A feltételek megteremtésén túl fontos szerepe van óvodán belül egy közös szokás- és szabályrendszer kialakításának a csoportra és udvari életre lebontva egyaránt. Ez segítheti a gyermekek eligazodását, segítheti a felnőtteket a gyermekekkel való bánásmódban, mivel az átjárhatóság miatt nem csak csoporttársaival, illetve a csoporthoz tartozó felnőttekkel kommunikál és kooperál. A migráns gyermekek számára változatos tevékenységformákat kínálunk fel, igyekszünk megismerni az anyaország jellemző játéktevékenységeit, illetve annak többi gyermekkel való megismertetésére törekszünk.

31

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Feladatunk:    

       

A gyermek játékjellemzőinek ismeretében megteremteni a folyamatos, önfeledt, szabad játék feltételrendszerét. A napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítani a játék számára. Biztosítani a megfelelő játszóhelyet, a belső terek tagolását a különböző játékok kibontakoztatása érdekében, a terek változtathatóságát, rugalmas átalakíthatóságát, átjárhatóságát. Biztosítani a megfelelő készen vett játékeszközök mellett a közösen készített eszközöket, a sokféleképpen felhasználható anyagokat, szerszámokat, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyakat, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközöket. Erősíteni a gyermeki kreativitást, önkifejezést, önérvényesítő törekvéseket, alkotókedvet, közös tervezést, együttműködést. A természetes beszédkedv és kommunikációs kedv fenntartását, elősegítését. Elősegíteni az önálló véleményalkotást, döntési képességek fejlődését, a kortárs csoportokban és a környezet alakításában. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználásával hozzájárulni a játék fejlesztéséhez. A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartani. Törekedni a szülői szemlélet formálására. Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó óvodapedagógusi jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével motiválni a beszédkedvet és a közlésvágyat. Elősegíteni az egyéni kompetencia és készségek fejlesztését.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük, kialakul bennük az együtt játszás igénye.  A játszócsoportok között jó társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.  Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommotorikájuk.  Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani, alkalmazkodni egymáshoz, betartani a játékszabályokat.  Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.  Bonyolult építményeket képesek kreálni.  Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.  Gyűjtőmunkák (séták, kirándulások) során megismerkednek a természet „kincseivel”, azokkal játszanak, alkotóan tevékenykednek.  Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz.

32


A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermekek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben újabb és újabb felfedezéseket tesznek, azaz tanulnak a gyermekek. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólag az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. A közvetlen környezet folyamatos megfigyelése a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Azok a tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt a folyamatban a gyermekek, ne csupán külső motiváció késztesse őket erre. Célunk nem csak, és elsősorban nem az információk bővítése, hanem a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességeik fejlesztése. Az óvodapedagógus kompetenciája a gyermekek igényeihez, egyéniségeihez, teherbíró képességéihez igazodó tanulási keret és forma megválasztása. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában egyaránt megoldható a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodai tanulási folyamatnak szociális, mozgáson alapuló és értelmi képességeket mozgató összetevői vannak. A játékban és egyéb tevékenységekben megvalósuló tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az ismeretszerzés formáját az óvodapedagógus dönti el, az általa kezdeményezett tevékenységi formában, szervezeti és időkeretben valósul meg Fontos, hogy a gyerekek szabadon dönthessenek, alkothassanak, gondolkodhassanak és cselekedhessenek. Elegendő időt kell adni a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése, értékelése is az óvodapedagógus feladata. Ez ad támpontot a nevelőmunka tervezésének irányvonalaihoz. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A korszerű óvodai tanulás jellemzői:         

Épít a gyermeki kíváncsiságra Felhasználja az aktivitását Értékeli a kreatív megoldásokat Játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg Egyénhez mérten értékel, differenciál Örömteliséget biztosít Felhasználja a meglévő ismereteket Egyformán jelentősnek tartja a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást Folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot

33


A tevékenységek szervezése során alkalmazott módszerek:          

Egyéni munka Kiscsoportos foglalkoztatás Frontális foglalkoztatás Alternatív pedagógiai módszerek Differenciálás Drámajáték Kooperatív technikák Projekt módszer Tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás

Feladatunk:              

A gyermeki személyiség fejlesztésénél figyelembe venni az életkori és fejlődési sajátosságokat. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek kínálása. Elősegíteni a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását, a természetes beszédkedv és kommunikációs kedv fenntartását. Támogatni a gyermeki szükséglethez és egyéni képességekhez igazodva az egyéni tanulási utakat. A tanulást támogató környezet megteremtése során építeni a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Biztosítani a felfedezés lehetőségeit és erősíteni a kreativitás. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni a tanulást, illetve az iskolai beilleszkedést. Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. Kielégíteni a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését. Lehetőséget adni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységet biztosítani. A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát fejleszteni. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtani segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerhetik. A differenciált képességfejlesztés mellett folyamatos készségfejlesztés.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:     

Az egyszerű feladatokat megérti. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Feladatai végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő.

34

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013      

Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy. Tevékenységének eredményét reálisan értékeli. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. Szándékos figyelemre képes. Képes szükségletei késeletetése.

Számítógépes képességfejlesztés A gyermekek eltérő fejlettsége, egyéni különbözősége, mentalitása, a családból hozott tapasztalatok megléte - vagy éppen annak hiánya - nagymértékben meghatározza az életre való felkészültséget, az életben történő eligazodás sikerét. Elsődleges célunk az ismeretszerzési folyamatok során a választék bővítése, a tanulási folyamatok megkönnyítése, a gyermekek sikerélményhez való juttatása. Ezért a számítógépes képességfejlesztést, beépítjük a komplex foglalkozások rendszerébe, és a foglalkozások témájához kapcsolódóan tervezzük. Felhasználjuk a számítógépet a gyermekek képességfejlesztésénél is, mint a legnépszerűbb módszert. Óvodánkban a számítógép játékeszközként és az ismeretszerzés módszereként funkcionál a gyermekek körében. Nem más játékok helyett, hanem a többi játék mellett színesíti a tevékenységet. Olyan kisgyermekeknek való szoftvereket alkalmazunk, melyek elősegítik óvodásaink fejlesztését. Mindhárom korosztály egyéni és életkori fejlettségükhöz igazodó feladatokkal találkozik. A kiscsoportosok elsősorban ismerkedési jelleggel vesznek részt a foglalkozásokon.

Feladatunk:  

A napirend és a hetirend során beilleszteni a számítógép zökkenőmentes használatát. Megfelelő időbeosztással biztosítani kell, hogy a gyermekek ne legyenek ”rabjai” a számítógépnek  Csak kiegészítő jellegű funkciója legyen a játéktevékenység alatt.  Az ismeretanyag feldolgozásánál bátran használjuk a rendelkezésre álló multimédiás oktató anyagokat (Irodalmi nevelés, Matematika, Környezetismeret). A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Megismerkedtek a számítógéppel.  Bátran, biztonsággal használják azt. 13.2. Társas és közösségi tevékenység (érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés) A társas és közösségi nevelés célja, hogy a gyermekek tanuljanak meg másokkal érintkezni és együttműködni. Programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez.

35

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kiteljesedésére. Az óvodai közösség sikeres formálása során a közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is szolgálnia kell. Lényeges, hogy a tevékenykedtetés sokszínű változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhassanak a gyermekek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a tevékenységek végzése közben, jobban együtt tudjanak működni, figyeljenek egymás tevékenységére és tudják elrendezni a kialakuló vitákat, konfliktusokat. A társas és közösségi tevékenység a nevelőmunka egészét átszövi. Ebben a folyamatban talán legfontosabb időpont a gyermekek óvodába lépése, illetve, hogy már ekkor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. A beszoktatás rendje a későbbi óvodai életre is hatással lehet. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az óvodába kerülő gyermekek felé. A beszoktatást megelőzően végezzen előzetes családlátogatást. Adjon időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és az eddigi gyakorlatnak megfelelően, tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével valósítható meg.(logopédus, pszichológus). Fontos, hogy a gyermekek megismerjék és elfogadják társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait, különleges állapotát. A gyermekeket a természeti és társadalmi környezettel való kapcsolat alakítására, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására neveljük. A környezettudatos magatartás megalapozását az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével kívánjuk elősegíteni Az óvodás gyermekek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a befogadó attitűd kialakítására, a különbözőségek iránti tisztelet, elfogadás, egymáshoz való alkalmazkodás és megbecsülés érzésének kialakítására, valamint az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére. Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség – fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi rendszer, a multikulturális, az interakciós (személyi) kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. 36

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A HHH gyermekek fejlesztésére fokozott figyelmet fordítunk. Feladatainkat külön fejezet tartalmazza. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett törekszünk a tradicionális nemi szerepek határainak tágítására, a sztereotípiák merevségeinek oldására is. (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott; a fiú is játszhat babával, a kislány pedig autóval). A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük teljes kibontakoztatásának támogatásával közvetett módon – személyre szabott értékeléssel, a tanulási készségek és képességek differenciált fejlesztésével, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával, pozitív énkép és önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat formálásával, - elősegítjük az iskolai beilleszkedést. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Feladatunk:                    

Folyamatosan kommunikálni a gyermekekkel, biztosítani az állandó személyes érintkezést, erre biztatni őket társas kapcsolataikban. A gyermek természetes beszédkedvének és kommunikációs kedvének fenntartása. A szülőföldhöz való kötődés alapjaként megismertetni a gyermekekkel szűkebb és tágabb környezetüket. Közös tevékenységeket és közös élményszerzést biztosítani. A gyermekekkel együtt alakítani a közösségi szokásokat, szabályokat. Az erkölcsi érzelmek megalapozása. Akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése. Érzelmi biztonság megteremtése. Fokozatosan, tervszerűen megismertetni az udvarias viselkedés szabályait, normáit. Segíteni az egymáshoz való alkalmazkodás tanulását. Segíteni az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket. Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös örömteli élmények biztosítása. Példaadás a gyermekeknek és a szülőknek. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a HHH gyermekek speciális fejlesztésére. Megismerni és elfogadni gyermekeink multikulturális és interkulturális értékeit. Elősegíteni az önálló véleményalkotást, döntési képességek fejlődését, a kortárs csoportokban és a környezet alakításában. Törekedni az egymás közötti bizalom kiépítésére. (óvodapedagógus-gyermek, nevelőmunkát közvetlenül segítők és a gyermek, gyermek-gyermek között) A gyermekcsoportokban az együttműködés, az együtt játszás, együttes tevékenykedés képességének kialakítása és gyakoroltatása. A különbözőségek megértésére, elfogadására és tiszteletére nevelés. Elősegíteni a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását, a természetes beszédkedv és kommunikációs kedv fenntartását.

37


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A szocializáció folyamatában sajátítják el a tanuláshoz szükséges viselkedési szabályokat, normákat, értékeket, - így válnak a csoportközösségek kompetens tagjaivá.  Ragaszkodnak óvodájukhoz, kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.  Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.  Képesek az együttérzésre.  Az udvariassági formákat betartják.  Konfliktus helyzetekben társaikkal egyeztetnek.  Képesek akadályok leküzdésére, probléma megoldásra. 13.3. Munka jellegű tevékenységek A munka jellegű tevékenység célja a tapasztalatszerzés és a környezet megismerése, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok – kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság - alakítása, a közösségi kapcsolatok és a kötelességteljesítés alakítása, a saját maga és mások elismerésére, megbecsülésére nevelés. A munka jellegű tevékenységek pedagógiai funkciója a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés e fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat. A munka az óvodás gyermekek számára őrizze meg játékos jellegét. E területen érzékelhetik közvetlenül az erőfeszítés és az eredmény kapcsolatát, beláthatóságát, elérhetőségét a gyermekek számára. Ez a folytonos visszajelzés motiválja, ösztönzi, megerősíti a gyermekeket. Az óvodában végezhető munkafajták tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsenek. A gyermekek minden munkát végezhessenek el, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Valamennyi munka jellegű tevékenységet lányok és fiúk egyaránt végezhetnek. A gyermekek önkéntességét, megismerési vágyát, nyitottságát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósításához. A munka, a munka jellegű tevékenység pozitív élmények átélésének forrása legyen, ez a biztosíték, hogy a gyermekek szívvel-lélekkel tevékenykednek. A munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot, a biztonságot nyújtó felnőtt jelenléte mellett. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül legyen önállóan választható. Ne kényszerítsük a gyermekekre a feladatot. Váljon a csoport számára magától értetődő, természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontos, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkamegosztás során tanuljanak meg maguk dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság, a döntési helyzetek és a döntési képességek gyakorlásának lehetőségei a gyermekek életre való felkészítését szolgálják. 38

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Az óvodáink községi óvodák, ezért a helyi adottságokat figyelembe véve a munkatevékenység lehet még az udvar, illetve játszótér tisztántartása, a játékok tisztítása, rendben tartása, javítása, termések, magvak gyűjtése, terem rendezése, díszítés, élősarok gondozása, kerti munka. Fontosnak tartjuk környezetünk védelmét, rendben tartását, szépítését a gyermekek aktív részvételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Munka jellegű tevékenységek:     

Önkiszolgálás, naposi munka Segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek A csoporttársakkal együtt, értük végzett tevékenység Alkalmi megbízatások Környezet és növénygondozás

Feladatunk:             

Formálni a munkavégzéshez szükséges attitűdöket. Az önkiszolgálással és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása. A gyermekek saját magukhoz mért, konkrét, reális, fejlesztő értékelése. A gyermek aktivitásának sok dicsérettel és buzdítással való növelése. A gyermeknek lehetőséget biztosítani arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedvük és képességeik szerint elvégezhessék az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társaik érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítani, bővíteni a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. Biztosítani a gyermekek által használt munkaeszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését. Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érintő munkatevékenység elvégzéséhez. Elősegíteni a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezését, mondatba foglalását. Arra törekedni, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat. Segíteni az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket. Elősegíteni az önálló véleményalkotást, döntési képességek fejlődését, a kortárs csoportokban és a környezet alakításában. Megismerni és elfogadni gyermekeink munkavégzéssel kapcsolatos multikulturális és interkulturális értékeit.

39


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik.  Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére, tisztaságára.  A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.  Kialakul a munka iránti tisztelet; megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet.  Munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használják, visszateszik a helyére. 13.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő - felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. A szabadidős tevékenység célja a különböző tevékenységek közötti szabad választási lehetőségeken keresztül megtanítani a gyermekeket az önálló döntéshozatalra és a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodásra. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermekek számára az, akik eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak választani. Egyszerre szeretnének mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell eljuttatni a gyermekeket. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk az óvodában, mert másképpen a gyermekek sohasem tanulhatják meg, hogyan gazdálkodjanak az önmaguk számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermekek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő, önálló egyéniséggé válnak. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermekek élet- és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Mind a délelőtti, mind a délutáni időszak alkalmas arra, hogy a felkínált lehetőségek közül szabadon választhassanak a gyermekek. Ekkor lehetőség van arra is, hogy az egymás mellett lévő csoportokba is átléphessenek. A játszótér is alkalmas a széleskörű szabadidős tevékenység biztosítására, sőt a nagyobb közösséggel való ismerkedésre is. Szabadidős tevékenység közben biztosítjuk a szabad játék túlsúlyát. Feladatunk:   

Törekedni a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresni a lehetőséget arra, hogy biztosíthatnánk nagyobb mozgási és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővíteni, időszakonként átgondolni a változtatások lehetőségét és szükségességét. (Növény-, állatgondozás, gyűjtögetés, környezetszépítő tevékenység).

40


Elősegíteni a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását. Egyszerű, saját magunk és a gyermekek alkotta eszközökkel elősegíteni a gyermekek fantáziájának fejlődését.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A felkínált sokfajta tevékenység közül tudjanak választani.  Megismerik a csoportjuknál nagyobb közösséget, az óvodai közösséget, melyben bátran, gátlás nélkül mozognak.

41


14. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE 14.1. A komplex tevékenységek szervezésének fogalma, jellemzői   

Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén A tevékenységeket probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi A tevékenységek során tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket.

14.2. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységszervezés 14.2.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés célja az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással. Az óvodai nevelés egészét átszövi, komplex folyamat, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia. A gyermekeket élményeikhez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel fejleszthetjük. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolataik kialakítását, elősegíti zökkenőmentes iskolai tanulásuk megkezdését. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkört kell biztosítanunk. Beszédörömre, vagyis arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Minden gyermek gyakorolhassa a folyamatos beszédet. Képessé kell tenni őket egymás meghallgatására. A gyermekek szókincsét folyamatosan bővíteni kell, a beszédszínvonalat fejleszteni. (Képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni) Fejleszteni kell a beszédmegértést, beszédtechnikát, s gyakorolni a helyes kiejtést. Inspiráljuk kérdésekre a gyermekeket, s ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg. Mivel a mi településeinken élénken él még a tájnyelv (ö-zés), fontos feladat, hogy iskolakezdésre minden gyermek sajátítsa el az irodalmi nyelvet. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Feladatunk:    

Beszélő környezettel segíteni a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartását. Fejleszteni a gyermekek beszédészlelését, beszédértését, szóbeli emlékezetét. Gyarapítani a gyermekek szókincsét (relációs és általános), megalapozni a szófaji gazdagságot. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakításán munkálkodni.

42

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013      

Fejleszteni a gyermekek nyelvi készségeit (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, valamint összefüggő beszédét). Elősegíteni a kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerését és használatát, egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alkalmazásával. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottaink kommunikációja, bánásmódja modell értékű és összehangolt legyen. Együttműködni a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés megvalósítása. A migráns gyermekeket - differenciált módon- támogatni a magyar nyelv elsajátításában.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Bátran örömmel nyilatkoznak meg, örömmel mondják el élményeiket.  Képesek arra, hogy másokat is meghallgassanak.  Képesek a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, a jól érthető és megfelelő tempójú beszédre.  Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, mimikával kísérik.  Tisztán ejtenek minden beszédhangot.  Önállóan képesek mese-versmondásra, dramatizálásra.  Képekről cselekvéseket, történéseket leolvasnak.  Észrevesznek, felfedeznek ok - okozati összefüggéseket.  Képesek a közléseket, metakommunikációs jeleket felfogni és arra megfelelő módon reagálni. 14.2.2. Matematika A matematikai nevelés célja a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi okokozati összefüggések felismerése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás megalapozása, a bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Az óvodai matematikai nevelésben egy-egy képesség fejlesztésére többfajta tevékenység során is sor kerülhet, ugyanakkor a program a matematika önállóságát is hangsúlyozza. Természetesen komplex formában, a gyermekek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Az óvodáinkba érkező gyermekek matematikai tapasztalatai igen szélsőségesek. Óvodáink építenek ezekre, s tudatos óvodai neveléssel biztosítják a gyermekek egyenletes fejlődését. Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai tanulás több formája valósul meg. Ezek lehetnek:  Utánzásos, minta-modellkövetés  Spontán, játékos tapasztalatszerzés  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő  Gyakorlati probléma és feladatmegoldás

43


A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok és az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások.

Az egész óvodai élet alkalmas arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek, és számtalan lehetőség kínálkozik a fejlesztésre és az ismeretek tevékenységben való alkalmazására is. Az óvodapedagógus feladata, hogy felismerje a tevékenységek során a matematikai jelenségeket és elősegítse a tevékenységben való alkalmazás és a fejlesztés lehetőségeit. Komplex foglalkozásokon rendszerezheti a mozaikszerűen megszerzett benyomásokat. Szélesítheti, mélyítheti a spontán tanultakat és rögzíti azokat. Négy-ötéves korban már igénylik és képesek az óvodapedagógus által irányított kisebb-nagyobb csoportokban a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Feladatunk:       

Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését és alkalmazását. Problémahelyzetek teremtése. Differenciált fejlesztés biztosítása. Elősegítjük a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását a tevékenységhez kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezését, mondatba foglalását. A tevékenységek szervezése során minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. Anyanyelvi nevelés - A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek környezetükben rejlenek.  Matematikai helyzetről, problémákról el tudják mondani gondolataikat.  Képesek igaz - hamis állítások elmondására.  Képesek logikai műveletre  Biztonsággal tájékozódnak a térben.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat, (pl. alá, fölé, közé stb.)

44

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013  Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 14.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységszervezés 14.3.1. Természet – társadalom – ember Célunk, hogy a gyermekeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerjék és megértsék a maga egészében. A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezetről. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva. Megláttatjuk, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása, védelme szempontjából. Felkészítjük a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Demokratikus társadalmi rendben való életre készítjük fel őket, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Nevelni kívánjuk őket különbözőségek megértésére, elfogadására, tiszteletére, szeretetére is. Szűkebb és tágabb környezetünk megismertetése során természetszerető, környezetbarát gyermekeket nevelünk. Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében - szemetes használata, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása. Kirándulások alkalmával tudatosítjuk a gyermekekben, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. A fenntartható fejlődés megvalósulásának érdekében, tevékenységeinkkel elősegítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását, alakítását, formálását. A környezetvédelem területén minden nevelési évben- a munkatervben meghatározott időpontban- projektet szervezünk a tagintézményben. A tagintézmény projekt leírását az 6 sz. melléklet tartalmazza. A gyermekek számára megtapasztalható és ez által megérthető társadalmi folyamatok közé gazdasági kérdések is kerülnek, pl.: időnként tényleges vásárlás a boltban. Születéstől a felnőtt korig A komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújt a környezetünkben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátíttatásával a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítását valósítjuk meg játékosan. Ezek gyakorlására szabadidőben, a nap bármely szakában séták, kirándulások alkalmával is lehetőséget biztosítunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet.

45

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Feladatunk:  

     

  

A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az épített környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel kialakulásához, a gyerekeken keresztül a családok szemlélete is alakítható. Elősegíteni az önálló véleményalkotást, döntési képességek fejlődését, a kortárs csoportokban és a környezet alakításában. A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások, tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Elősegíteni a környezettudatos magatartás megalapozását. Támogatjuk a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítását. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt (hozzáférést, biztonságos elhelyezést) biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre. A tapasztalásokon alapuló megismerés, információ értés sokoldalú biztosítása, ezáltal a gyermekek aktív és passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, fogalombővítés, a beszéd, a mondatalkotás és a kontextusos beszéd gyakorlásának támogatása. Segíteni az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket. Megismerni és elfogadni gyermekeink multikulturális és interkulturális értékeit. A migráns gyermekeket - differenciált módon- támogatni a külső világ tevékeny megismerésében, megakadályozva a teljes kulturális beolvadást.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően meg tanulnak tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben.  Megismerik a község nevezetességeit, intézményeit, azok rendeltetését.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között.  Pozitív érzelmi viszonyulásuk alakul ki a természeti és társadalmi környezethez.  Meg tanulják értékelni a természet szépségét, annak növény- és állatvilágát, óvják és védik, gondozzák azokat.  Pozitívan fejlődik a tenni akarásuk, a munkához való viszonyuk, nő feladattudatuk, kitartásuk.  Megnevezik testrészeiket, azok funkcióit, tudják ápolásuk fontosságát.  Ismerik lakóhelyük, születési helyük nevét, lakcímét, ismerik szüleik, testvéreik nevét, foglalkozását.  Kialakul a takarékosság fogalma, melyet korukhoz képest alkalmaznak.  Meg tanulják értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket, mint a talaj, a víz, a levegő, az élővilág.  Ismerik a napszakokat.

46

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 14.3.2. Művészeti tevékenységek A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatása. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb célja. A gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztonságosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A művészeti tevékenység fogalomkörébe tartozik a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, amelyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. 14.3.2.1 Mese- vers, dramatizálás, bábozás

Az irodalmi nevelés a legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal fonódik össze. A mese és a vers az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese a legtágabb értelemben tanít. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapi mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek értelmi - érzelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyulásairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformáról. Oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít, mely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, mely az irodalmi nevelés távlati, lényegi feladata. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mesélés között. Fontos, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában a nap bármely szakában, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, de kapjon helyet a klasszikus, kortárs és migráns irodalom is. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet.

47


Feladatunk:   

     

Mindennapos mesélés, mondókázás, verselés és az ehhez szükséges oldott légkör biztosítása. A gyermeki önkifejezés, önérvényesítés segítése a saját vers- és mesealkotással. Annak lehetővé tétele, hogy a gyermekek a mese - és versélményeiket vizuális alkotásokban, barkácsolási tevékenységekben, játéktevékenységekben, bábjátékkal kifejezésre juttassák, ezzel elősegítve önkifejezésüket. Dramatizálás feltételeinek biztosítása. Biztosítani a gyermekek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését A családi házzal való együttnevelés során az otthoni mesélés, verselés jelentőségét tudatosítani. A magyar népmesék, a klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett, - a csoport összetételét figyelembe véve - a mese és vers anyagának megválasztásánál a multi- és interkulturális nevelés megvalósítására is kell törekedni. Megfelelő anyagmegválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi - stilisztikai eszközeinek kihasználásával segíteni a gyermeki - kommunikáció fejlődését, fejlesztését. Mese, vers választás szempontjai: a klasszikus gyermekversek és mesék mellett kortárs költők és írók műveit is bemutatjuk.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermekek szívesen mondanak spontán módon verset, mesét, mondókát - "befogadóból" maguk is "előadóvá" válnak.  Az élmény a gyakoriság hatására játékukban, nyelvi kifejezőképességükben tapasztalható.  Szívesen vesznek részt a dramatikus játékban, bábozásban, saját maguk is szívesen kezdeményezik ezeket.  Betartják az általános- és mese alatti viselkedés érvényes szabályait.  Várják, igényelik a meséket.  Szívesen ismételgetik a verseket, meséket.  Örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak.  Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.  Improvizálnak.  Szeretik a könyveket, vigyáznak rá.  Van kedvenc mesehősük.  Igénylik a hangokkal, szavakkal való játékot.  Fejlődik erkölcsi érzékük, fantáziájuk, képzeletük.

48


14.3.2.2 Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

A művészeti nevelésen belül cél a gyermeki vágyak kibontakoztatása, az alkotókedv kialakítása, mélyítése, az éneklés és mozgás örömteli átélése közben. Óvodai életünk során, a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközei a gyermekek zenei képességeinek, (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) zenei kreativitásuknak és önkifejezésüknek. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy a séták, kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékozásra. A komplex foglalkozásokon inkább összefoglaljuk, elmélyítjük a gyermekek ismereteit és alkalmat adunk képességeik fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Kodály útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelésre építve szeretnénk fejleszteni gyermekeinket. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a migráns zenei alkotásokat is. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Feladatunk:  Annak elősegítése, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek, táncoljanak.  A megfelelő légkör, eszköz biztosítása az érzelmi motiváltsághoz.  A zenei tevékenységekkel elősegíteni a gyermekek kreativitását, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit.  Biztosítani a gyermekek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését.  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport összetételének és képességszintjének megfelelő válogatása.  Anyanyelvi nevelés feladatainak elősegítése a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésével, a hangzók helyes formálásának gyakorlásával, a beszédtechnika fejlesztésével, fogalomalkotással, szókincsbővítéssel.  Ének-zenei anyag kiválasztása – a magyar dal és zenehallgatási anyagok mellett klaszszikus művek bemutatására is törekszünk.  A migráns gyermekek zenei kultúrájának megismerésére törekszünk, és differenciált módon támogatjuk őket a magyar zenei kultúra megismerésében, tág teret engedve kreativitásuknak.

49


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermekek érzékenyekké válnak, felismerik és megkülönböztetik a környezetükben található hangokat.  Felfedezik a hangok szépségét, élvezettel tudnak zenét hallgatni.  Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat, tisztán énekelnek megszokott hangmagasságban és tempóban.  Meg tudják különböztetni a dalritmust és az egyenletes lüktetést egymástól.  Ismerik, megfelelően használják a zenei fogalompárokat, ismernek néhány hangszert és felismerik azok hangját.  Különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaikkal együtt, egyöntetűen, esztétikusan végnek.  Tudnak élvezettel, előadni irányítás nélkül néhány dalos játékot. 14.3.2.3 Vizuális tevékenységek (Rajzolás, mintázás, kézimunka)

A vizuális tevékenység célja a gyermekek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival és az eszközök használatával, valamint igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására A vizuális tevékenységek mellett, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Teremtsünk lehetőséget művészi rajzok festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésére. Hívjuk fel figyelmüket a természet szépségeire. Esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül őket. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermekek fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Maga a tevékenység s ennek öröme a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Már az óvodába lépéstől fokozatosan ismertessük meg a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelveivel. Alakítsuk ki az eszközök használatának, karbantartásának szokásait, a munkaszervezés képességét. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel, sémákkal elvesszük a gyermekek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberrel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el a megfelelő fejlettségi szintet. Feladatunk:  Személyi és tárgyi feltételek megteremtése a vizuális képességek, készségek fejlődésének érdekében.  A belső kép gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játékok eszközeivel, a gyermeki ábrázolásra ösztönző alkotó légkör megteremtésével és változatos lehetőségek felkínálásával.  Ismerkedés különböző technikákkal, eszközökkel.  Egyéni képességek, fejlődési szintek figyelembe vétele.

50

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013     

 

Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítása és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. A vizuális tevékenységhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése. A vizuális tevékenységekkel elősegíteni a gyermekek kreativitását, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit. A gyermekek munkáinak megfigyelése, elemzése. A felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése és tárolása. Tág teret engedünk a migráns gyermekek kreativitásának, sajátos élményeik kifejezésének.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak.  Képalkotásban egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket.  Örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozícióknak (téralakítás, építés, kollektív munka).  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról és elfogadják mások véleményét.  Önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül és a természet "kincseit" felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani.  Meglátják környezetükben az esztétikai értéket.  Megjelenik képeikben a személyek, tárgyak térbeli ábrázolása.  Emberi alakot változatos formában jelenítenek meg, részformák megjelenítésére törekednek.  Képesek változatos színek, formák alkalmazásával ritmusos díszítésre.  Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat, képesek egyszerű kiegészítő játékok, eszközök készítésére. A Művészeti tevékenységek témakörében minden nevelési évben- a munkatervben meghatározott időpontban- projektet szervezünk mind a két intézményben. A székhelyintézmény projekt leírását az 7 sz. melléklet tartalmazza. A tagintézmény projekt leírását az 8 sz. melléklet tartalmazza. 15. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK 15.1. Mindennapi testnevelés (Mozgás) Célunk, hogy a mindennapi testmozgás során a gyerekek a lehető legtöbb pozitív mozgás tapasztalat begyűjtésével egész életre elkötelezzék magukat a fizikailag aktív életmód mellett. Programunk lényeges eleme a gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása, ami nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi torna nélkül. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a nap folyamán a spontán mozgáslehetőségeket, valamint a minél hosszabb ideig történő szabadlevegőn való tartózko-

51

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 dást a mozgásöröm változatosabb kiélése érdekében. Az aktív és passzív pihenés lehetőségének biztosítása serkentőleg hasson a gyermekek testi és szellemi fejlődésére. Mozgásfejlesztés lehetőségei óvodánkban; a szabad játékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása, a testnevelés foglalkozások és a mindennapi testnevelés. A mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű rendszeres testmozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékokkal, és feladatokkal biztosítjuk a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását, ami eszköze a pszicho motoros képességek, és készségek kialakításának, formálásának, és fejlesztésének is.

A természet erőivel - napfény, víz, levegő - való edzések kedvező hatásaival is számolnunk kell. A változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükség, ezen túl az óvodapedagógus-gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő eszközök (kézi- és tornaszerek) épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, és megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Minden nap – minden gyermek számára - lehetőséget biztosítunk arra, hogy az épület és a játszótér adottságának figyelembevételével, óvodapedagógusi irányítás mellet aktívan, egyéni szükségleteik és képességeik figyelembevételével kiélhessék mozgásigényüket. Újszerű foglalkozás felépítéssel, hatékony foglalkoztatási formákkal, elsősorban a funkcionális mozgáskészségekre (természetes mozgásokra), valamint új szemléletű, nem versengés centrikus játékokra építve, lehetőséget adjunk a mozgáson keresztül az egész személyiség fejlesztésére, a mozgással kapcsolatos pozitív kompetenciaérzet kialakítására. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására. Mellőzzük a végleges kiesős játékokat, az agressziót, szándékos fájdalmat kiváltó játékokat és feladatokat, a versenyjátékokat. A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységeket. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. Feladatunk:     

A gyermekek mozgásigényének, egyéni fejlettségi szintjének, terhelhetőségének megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségeinek figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapi mozgásra, valamennyi gyermek számára. Fizikai állóképesség, erőnlét és mozgáskoordináció fejlesztése. Nagy- és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés.

52


A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhátárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képessége fejlődésének segítése. Mozgásos tevékenységgel elősegíteni a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvéseit. Fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. Biztosítani a gyermekek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének, a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Gyermekeink multikulturális értékeinek megismerése és elfogadása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:      

Igénylik, szeretik a mozgást, kitartóak a mozgásos játékokban. Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat. Kialakul testsémájuk, oldaliságuk. Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani. Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük összerendezett. Betartják a szabályokat, kialakul az önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

16. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Az óvodai ünnepek továbbra is kulcsfontosságúak a nevelőmunkában. Jó lehetőséget teremtenek a szülőkkel való kapcsolattartásra. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, mert rengeteg a tevékenységi lehetőséget, esztétikai élményeket biztosít. Emellett elősegíti a közösségi érzések alakítását, a kooperáció és kommunikáció gyakorlását. Az ünnepek nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek, a hagyományok ápolására, kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget.    

Az óvoda ünnepei, megemlékezései: mikulás, karácsony, farsang, húsvét, március 15-e, anyák napja, évzáró. A gyermekek név és születésnapjai. Jeles napok: madarak –fák napja, föld napja, víz napja. Az óvoda a szülők igényeinek figyelembevételével kirándulásokat szervez (Vadaspark, Bábszínház, Állatkert, Múzeumok, Kiállítások, stb.). Az óvoda és család közötti kapcsolat elmélyítésére adnak lehetőséget a munkadélutánok és nyílt napok, jótékonysági bál, valamint a családi nap és óvodakóstolgató szervezése.

A nevelőtestület év elején közösen meghatározza és az Éves munkatervben rögzíti, hogy az adott évben milyen ünnepeket, megemlékezéseket tart. Feladatunk:   

A ráhangolódás, az ünnepvárás érzelmi hangulatának megteremtése. Az ünnepre készülés tevékenységeinek ütemezett megvalósítása. A családok, nevelőpartnerek és civil szervezetek bevonása az óvodai ünnepek lebonyolításába.

53


17. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 17.1. Az óvoda és család kapcsolata A család a szocializáció első színtere. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekeik gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolára való alkalmassá tételében. Ennek alapvető feltétele az egyenrangú partneri viszony, mely a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és segítségnyújtáson alapul. Óvodánk családias, de nem válhat a gyermek családjává. Házirendünk tartalmazza a jogokat és kötelességeket, melyet a nevelési év első szülői értekezletén ismertetünk, és az öltözőben kifüggesztünk. A házirend 1 példányát beiratkozáskor a szülőknek átadjuk. A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülők képesek ezt elfogadni. A kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával. Elismerjük és elfogadjuk a családok szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk őket az egészséges életmód jó szokásainak alakításában. Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit, politikai álláspontját. Mindaddig a családok magánügyének tekintjük az otthon történteket, amíg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermekek fejlődését, testi és lelki egészségét veszélyeztetik. Arra motiváljuk a családokat, hogy a dokumentumainkban megfogalmazott normarendszert elfogadják és építsék be otthoni nevelési gyakorlatukba is. Ugyanakkor elfogadjuk a családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeit. A gyermekek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, hátránycsökkentő, segítő szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a gyermekek aktuális fejlettségi szintjétől, fejlődési jellemzőiről. Nevelőközösségünk alapelvnek tekinti a gyermekek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését. Az óvodai szocializáció folyamat jellegű, ezért a feladatokat elosztva, egymásra építve, tartalmukat fokozatosan bővítve kell terveznünk. Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben. Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes a követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a gyermekhez és a családhoz. Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazodva kezeljük a szülők elvárásait. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 54

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Tudatosan tervezzük és kezdeményezzük a kapcsolattartás hagyományos formáit a nyílt napokat, a közös ünnepeket, a családlátogatásokat és a szülői értekezleteket, fogadóórákat, egyéni beszélgetéseket. Az aktuális tudnivalókat a szülők falán, vagy érkezéskor, távozáskor szóban tudjuk közölni. Minden évben kérdőívben kérjük a szülők véleményét, mely átfogóan érinti az óvodai élet minden területét. Kiértékelés után nevelőmunkánkban figyelembe vesszük a többség véleményét, ötleteit, javaslatait. Törekszünk azonban új, a szülők igényeihez igazodó kapcsolattartási formák felkínálására is, családi nap, óvodakóstolgató, szülők bevonása az óvodában a gyermekekkel való együtt megvalósuló környezettudatos szemléletet elősegítő tevékenységek végzésébe. (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) Fokozatosan át kívánunk térni a valamennyi szülőt egy időben érintő nyílt nap szervezéséről a szülők igényeire alapozott óvodai részvétel lehetőségének biztosítására, a nyílt napokra vagy nyílt hétre. Óvodánk vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direkt módszereit is. /előadás, cikk ajánlása/. Az óvónői szobában megteremtjük a lehetőségét a szülők fogadásának, személyes beszélgetéseknek. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját az esetben feladatunk a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése. Az óvoda család kapcsolata címmel minden nevelési évben- a munkatervben meghatározott időpontban- projektet szervezünk a székhelyintézményben. A projekt leírását a 9 sz. melléklet tartalmazza. Feladatunk:               

A családok nevelési szokásainak megismerése. Személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Az óvodapedagógus szakszerűen segíti a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel elősegítve a gyermekük iránti felelősségérzet növekedését. Megteremteni a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának. A közös nevelés érdekében tudatosan kezdeményezni és tervezni, a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel. A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekedni kell új, a szülők igényeihez igazodó lehetőségek biztosítására. Rendszeresen tájékoztatni kell a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A gyermekeket érintő fontos kérdésekben ki kell kérni a szülők véleményét és igyekezni kell őket bevonni a döntéshozatalba. Megismerni a családok eltérő nevelési szokásait. Törekedni kell az eltérő nevelési igények közelítésére. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése. Beszoktatási terv készítése minden egyes gyermekre. Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel, a gyermekek otthonukban történő meglátogatása az óvodai élet megkezdése előtt. Az anyás (apás) beszoktatás lehetőségeinek biztosítsa. Az SNI, a HH és HHH gyermekek szüleinek kiemelt támogatása.

55

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 17.2. Az óvoda és iskola kapcsolata Pedagógiai programunk céljának megvalósításával kívánjuk elősegíteni az iskolába átkerülő gyermekeink iskolai beilleszkedését. Célunk még az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése, minél inkább zökkenőmentessé tétele. Ennek érdekében szoros együttműködést alakított ki a két intézmény, melynek során kölcsönösen megismerjük egymás intézményi dokumentumait, nevelés gyakorlatát, konzultálunk a kompetencia alapú nevelésről. Az átmenet nehézségeinek csökkentésére törekszünk, de felelősséget nem vállalhatunk a gyermekek iskolai magatartásáért, előmeneteléért. A két intézmény kapcsolatát a kölcsönös nyitottság, a bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése jellemzi. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően lehetőséget adunk a leendő elsős nevelőknek arra, hogy megismerkedhessenek az óvoda mindennapi életével, nevelési módszereivel, eszközeivel. Feladatunk:          

A gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei. Segíteni a szülőket az iskolára késszé tétel egyénre szabott feladatainak meghatározásában és megvalósításában. Az óvodai nevelés folyamatában megalapozni a szociális, értelmi, verbális és testi képességeket. Az iskola előtt álló gyermekek iskolalátogatásának, a tanítóikkal, pajtásaikkal, az iskola helyiségeivel, eszközeivel való ismerkedés megszervezése. Figyelemmel kísérni a gyermekek beilleszkedési folyamatát. Az iskola – kiemelten az alsó tagozat – nevelőtestületének tájékoztatása az óvodai pedagógiai program céljairól, feladatairól és módszereiről. Az iskola alapdokumentumainak, készség- képességfejlesztési feladatainak megismerése. A tanítók fogadása az óvoda nevelő – személyiségfejlesztő tevékenységének megismertetése érdekében. A két intézmény óvoda-iskola átmenet munkacsoportot működtet, melynek kapcsolattartás módját és formáját Éves munkatervében rögzítjük. A meglevő kapcsolat továbbfejlesztése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében.

17.3. Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata a székhelyintézménynél A bölcsődéből jött gyermekek hamarabb alkalmazkodnak az új környezethez, de számukra is új, ismeretlen tényezőt jelent az óvoda, ezért a bölcsődéből óvodába való átmenet gondos előkészítése és minél zökkenő mentesebb megvalósítása a cél. Kapcsolattartásunkban a kölcsönös nyitottságnak és folyamatosságnak kell továbbra is érvényesülnie. Egymás nevelőmunkájának megismerése mellett jól bevált gyakorlat még, hogy az óvodapedagógusok a bölcsődében ismerkednek a gyerekekkel, szülőkkel, valamint az, hogy a bölcsődéseknek is van lehetőségük az óvodával való közvetlen ismerkedésre. Tanév elején a bölcső-

56

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 déből egyszerre kerülnek át a gyermekek, ezt a napot gondozónőjük is velük együtt tölti az óvodában. Feladatunk:   

A gyermekek meglátogatása bölcsődei csoportjukban. Részvétel a bölcsődei szülői értekezleten. Szakmai találkozások szervezése a gondozónőkkel, az egymással szemben támasztott elvárások közelítése érdekében.

17.4. Civil szervezetekkel való kapcsolat Óvodánk alapító tagja a tíz település óvodáját magába foglaló Óvodák Kistérségi Egyesületének. Az egyesület legfontosabb célja az óvodavezetők vezetői tevékenységének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja és a tehetséggondozás. Az egyesület gondoskodik továbbképzési lehetőségekről és hospitálási lehetőségről elsősorban az óvodapedagógusok, de a dajkák számára is. Minden évben megrendezésre kerül - az iskolába menő gyermekek számára – a közös Gyermeknap, ahol általában 300 körüli gyermek számára szerveznek sport és kulturális programot és rajzversenyt. Ez a nap nemcsak önfeledt szórakozást jelent az iskolába menő gyermekek számára, hanem a kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésének rendkívüli lehetősége. Kistérségi közös szakmai programokat szervezünk, illetve részt veszünk a kistérség által szervett közös szakmai programokon minden nevelési évben- az Éves munkatervben meghatározott időpontban A projekt leírását a 10 sz. melléklet tartalmazza Feladatunk:      

Az egyesület által felkínált gyermekprogramokon való részvétel biztosítása. A programok által nyújtott nevelési, fejlesztési lehetőségek kiaknázása. Továbbképzéséken, hospitálási lehetőségeken való részvétel. Továbbképzési, hospitálási lehetőségek biztosítása, illetve szervezése. Kapcsolattartási formák bővítése, újabbak felkutatása. A kapcsolattartásban rejlő nevelési, tapasztalatszerzési lehetőségek tudatos tervezése, szervezése.

17.5. Óvodánk egyéb kapcsolatai Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó Fejlettségi szint megállapítása és optimális fejlesztési lehetőségek megkeresése érdekében és az iskolaérettségi vizsgálat végzése céljából utalunk gyermekeket Nevelési Tanácsadóhoz. Szakértői Bizottsággal az SNI gyermekek szakértői véleményének elkészítése, felülvizsgálata érdekében tartjuk a kapcsolatot.

57

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Egészségügyi szervek: gyermekorvos, fogorvos, védőnők, A helyi egészségügyi szervekkel való kapcsolattartásukat Együttműködési megállapodásban rögzítjük, mely a Éves munkaterv melléklete. Fenntartóval Az óvodavezető állandó meghívottja a képviselőtestületi üléseknek és községi szintű vezetői megbeszéléseknek. Az óvoda munkájáról évenként beszámol a képviselőtestületnek. Községünk társintézményeivel: Művelődési Ház Nyilvános rendezvényeinken díjmentesen igénybe vehetjük a Művelődési Ház nagyteremét. Könyvtárában gyermekműsorokat és egyéb rendezvényeket (kiállítást) látogatunk. Napsugár Otthon, Egészségügyi és Családgondozó központ Kölcsönösen segítjük egymás tevékenységét (kérésre gyermek műsor biztosításával, illetve programjaink támogatásával Feladatunk: 

A kapcsolattartásban rejlő nevelési, tapasztalatszerzési lehetőségek tudatos tervezése, szervezése.

58


18. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések  Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében figyelembe vesszük azt, hogy minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz.  Az intézmény alapvető feladata, hogy az általa ellátott gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson.  Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítenünk kell  Az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során.  A gyermeki jogok gyakorlása során.  Érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.  A gyermek csoportban való elhelyezése során.  A vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló óvodai nevelés során. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések:     

Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, képességeik, tehetségük kibontakoztatása – elsősorban a játékon keresztül közvetített, az életkornak megfelelő műveltségtartalmak eszközrendszerével. Minden gyermeket megillet a neki megfelelő, sajátos bánásmód. A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása. Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési-, magatartási-, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, családokkal. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk. Intézményünkben nem szervezünk olyan programot, tevékenységet, nem kérünk olyan eszközöket, amelyek költségei a szülőknek aránytalanul nagy terhet jelentenének, és ezzel a gyermekek egy részét kizárnánk az azon való részvételből.

19. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK

19.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, 19.1.1. A sajátos nevelés igényű gyermekek nevelése, habilitációs, rehabilitációs tevékenységek Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, valamint az SNI gyermekek szakszerű fejlesztése a Szakértői Bizottság Szakvéleményének megfelelően. A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek közül - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján- az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek nevelését, ellátását vállalja fel óvodánk, a 32/ 2012. (X.8.) EMMI rendelet irányelvei alapján.

59

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A befogadás személyi feltételei: Az egyéb pszichés fejlődési zavar típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakembereket megbízási jogviszonnyal alkalmazza intézményünk. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok integráltan, a fejlesztő szakemberekkel együttműködve, a többi gyermekekkel együtt fejlesztik az SNI gyermekeket. A befogadás tárgyi feltételei:

Az SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Az SNI gyermekek befogadásának elvei:               

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Elősegítjük e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Az elfogadás szemléletének kialakítása során tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. Az elvárásaink igazodnak a gyermekek fejlődési üteméhez. Fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. A SNI gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások váljanak óvodánk pedagógiai programjának tartalmi elemévé. Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni, mindig csak annyi segítséget kapjanak, ami a további önálló cselekvésükhöz szükséges. Az SNI gyermekeknek, önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, az óvodapedagógus a feltételek megteremtésében segíthet. Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden SNI gyermeknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten - tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. A gyermekek fejlesztése több irányból történik: lehet tevékenységorientált, spontaneitásból kiinduló, feladatorientált. A gyermekek képességstruktúrája különböző területeken, más-más szinten állhat, e szintek ismeretei képezik az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladatorientált fejlesztés alapjait. A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során az óvodapedagógus a személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe. Az általános elvek megtartása mellett az óvodapedagógus érvényesíti azt az elvet, hogy ahány SNI gyermek van a csoportban, az annyiféle személyiséget jelent, és ahány személyiség, annyi személyes élmény és integráló fejlesztés szükséges.

Általános feladatunk:   

A probléma észlelése (szűrés) Szülők tájékoztatása és bevonása Szakvizsgálat kezdeményezése

60


Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése, differenciált foglalkoztatás Folyamatos kapcsolattartás és konzultáció a gyermeket fejlesztő gyógypedagógussal és egyéb szakemberekkel

19.1.1.1 Egyéb pszichés fejlődés zavaraival küzdőgyermek befogadása

A tanulási zavar fogalma és jellemzői: A tanulási zavar eredetét tekintve egyszerre több okra visszavezethető jelenségek gyűjtőfogalma, amelyek  túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) eltérő fejlődése következtében;  a súlyosság, tünetek és prognózis szempontjából különböző, időszakos, átmeneti vagy maradandó képességzavarok formájában alakulnak ki;  megjelenése a szociális, társadalmi elvárások hatására a későbbi fejlődésben, főként az óvodás és az iskoláskor időszakában, a beszéd-, a mozgás-, a rajz-, a magatartási és az iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, helyesírás, számolás) mutatkozik meg;  másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik. Óvodáskorú gyermeknél a tanulási zavar veszélyeztetettségéről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy ha az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, egyensúly, mozgás stb. képességek működése nem összehangolt, az megnehezíti az olvasás, írás, számolás elsajátítását. A tanulási zavarok speciális alcsoportja a részképességzavar. A részképességzavar azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, akinél felismerhető az alacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás (oldaliság) hiányos ismerete is. Az érintett gyermekek az óvodai foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, emellett a nekik nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. A tanulási zavarok típusai:  Részképességzavarok  Komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)  A viselkedés, az önértékelés zavarai A részképességzavarok rendszere: A kognitív funkciók zavarai  A percepció zavarai  Az auditív rendszer zavarai  Az egyensúlyrendszer zavarai

61

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013  A vizuális rendszer zavarai  A taktilis-kinesztetikus (tapintás, sajátmozgás-érzékelés) rendszer zavarai A figyelem zavarai Emlékezeti problémák A gondolkodás zavarai A motórium zavarai  A nagymozgások zavarai  A finommotorika zavarai  A cselekvés irányításának zavarai  Hiperaktivitás  Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Az óvodapedagógus, a gyermekcsoport, a dolgozói közösség felkészítése, a tárgyi környezet kialakítása a tanulási zavaros gyermek fogadására: A befogadás előkészítése: Ha az óvodai csoportban olyan gyermeket találunk, akiknél vizsgálataink, megfigyeléseink alapján részképesség-hiányokat fedezünk fel, bármilyen enyhék a tünetek, foglalkoznunk kell velük. Az óvodapedagógusnak felkészültsége és tapasztalata szerint mérlegelnie kell, hogy a fejlesztést el tudja e végezni, vagy szakember segítségét kéri a fejlesztéshez. Természetesen fontos, hogy minél korábban felfigyeljen a szülő, az óvodapedagógus a gyermek részképességbeli elmaradásaira, de ezeket a deficiteket fejlődési sajátosságként és a fejlesztés irányának megjelöléseként azonosíthatjuk csupán. A lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermeknek megfelelően ösztönző környezetet biztosítunk. Az óvodapedagógus feladatai: Kompetenciája mindenekelőtt a gyermeknevelésre terjed ki, valamint a családokkal való együttműködés kezdeményezésére, ápolására. Az elfogadott általános elvárások: tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség stb. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakozásában, elmaradásainak fejlesztésében, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Ehhez szükséges a gyermek és környezetének minél pontosabb megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, fejlődési ütemének rendszeres rögzítése. Ahhoz, hogy az óvodapedagógus a fenti követelményeknek megfeleljen, először a gyermeket és annak környezetét, szociális hátterét kell megismernie. Ehhez nyújt segítséget a családlátogatás, ahol képet kap a gyermek környezetéről, a szülők nevelési felfogásáról, nevelési problémájáról, és nem utolsó sorban benyomásokat szerez a gyermekről. Gyógypedagógus Felméri a gyerek képességeit, részletes vizsgálatokat végez, amely alapján elkészíti a fejlesztési tervet, meghatározva a legfontosabb tennivalókat. Aki az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezik, segíti a fejlesztést, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. Közreműködése kiterjed az óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, amely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez.

62

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Logopédus A részképességek körében is kiemelt jelentőségűek a beszédészlelés és beszédmegértés, a hangzódifferenciálás, a fonológiai tudatosság, figyelmi és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szerveződés, a soralkotás és más megismerő funkciók. E funkciók hiányos vagy zavart működése indokolja személyének, jelenlétének fontosságát, hiszen e részképességek működési következményeként értelmezik a diszlexiát. Szülők A részképességzavarok azonosítását segítheti a szülőkkel folytatott beszélgetés és folyamatos együttműködés. Kisgyermekkori sérülések, súlyos magas lázzal járó betegségek okozhatnak kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek megfelelését akadályozhatják. Nagy segítséget jelenthet, ha a szülők elmondják, ami zavarja őket gyermekük fejlődésében, illetve amire felhívták már mások a figyelmüket. A családi anamnézis feldolgozása fontos lehet, mert a szakirodalom gyakran jelzi az öröklődés szerepét. A szülők gyermekük problémájának realizálásában, a várható kilátások elfogadásában és saját kompetenciájuk, felelősségük megfogalmazásában többnyire bizonytalanok. Fontos, hogy a fejlesztés során sok személyes példamutatást lássanak a óvodapedagógustól, sok biztatásra és türelemre van szükségük, hogy aktívan tudjanak részt venni a fejlesztés folyamatában A szülők rendszeres és részletes felvilágosítása és állandó megerősítésük a fejlesztés ideje alatt segíti a gyereknek a családba és más közösségekbe való beilleszkedését is. Együttműködésük elnyerésével lehet közös munkánk hatékony, ez pedig a gyerek közös fejlesztése miatt nagyon fontos. Feladatunk:  Tekintsük a szülőt partnernek.  Ne adjunk kéretlenül tanácsokat, várjuk meg, amíg ő kérdez.  Erősítsük kompetenciaérzését.  Éreztessük, hogy őt és gyermekét feltétel nélkül elfogadjuk.  Rendszeresen tájékoztassuk az elért eredményekről.  Éreztessük, hogy fontos szerepe van a gyermek fejlesztésében, tudatosítsuk, hogy eredményeket csak közös munkával érhetünk el. A magatartászavar fogalma és jellemzői: A magatartászavar, viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. Ebből következik, hogy a viselkedészavar megállapítása a felnőttek toleranciáján múlik, objektíven meghatározni nem lehet. A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, hiperkinetikus (kórosan felfokozott mozgástevékenység) vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az óvodai nevelési teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll. Nem határozhatók meg egységes jellemző jegyek sem. Az egyes állapotok, tünetek a funkciógyengeségtől a személyiség komplex zavaráig, a teljes funkcióképtelenségig terjedhetnek. A 63

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 részképességzavarok gyakran az érzékszervi fogyatékosság látszatát kelthetik, a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a gyermek általánosan gyenge képességűnek, vagy rosszabb esetben értelmi fogyatékosnak tűnhet. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának általános jelei:  A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra.  Fáradékonyabb az átlagnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási és egyéb feszültséget.  Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet.  Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelésének prioritásai:  Egészséges énkép és önbizalom kialakítása  A kudarctűrő képesség növelése  Önállóságra nevelés A magatartászavar különböző formái:  Hiperkinetikus zavarok  Viselkedési zavarok  Kevert magatartási és emocionális zavarok  Emocionális zavarok  Szocializációs zavarok  Tic- zavarok A magatartászavar tünetei: A tünetek a viselkedés több területén figyelhetők meg. Nem tévesztendő össze azonban az óvodás gyermek életkori sajátosságából fakadó rendkívüli aktivitásával. A motoros aktivitás ugyanis kisgyermekkorban örömforrás, valamint a környezet megismerésének leghatékonyabb eszköze. A motorium területén jelentkező tünetek: Ülés közben babrál, fészkelődik; össze-vissza rohangál olyan helyeken és helyzetekben, ahol annak semmi értelme; elhagyja a helyét feladatvégzés közben; nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben; sokat beszél; nem tud csendesen és egyedül játszani; állandó mozgásban van; mozgása céltalan; keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben is mozog. Az impulzivitás területén jelentkező tünetek: Nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol; gondot jelent a várakozás; gyakran félbeszakít másokat; kiszámíthatatlanul viselkedik; nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre; ok nélkül agresszív; gyakran szenved sérülést, fokozott a baleseti hajlama. A figyelem jellegzetességei magatartás-zavaros gyermekeknél: Nem figyel a részletekre; figyelme hullámzó, elkalandozó; gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá; nem követi az utasításokat; figyelme minden külső ingerre elterelődik; feledékeny; játék-, illetve feladathelyzetben nem, vagy nehezen tartható; az elkezdett tevékenységet nem fejezi be, csapong; minden érdekli, de ez az érdeklődés nem tart sokáig; a feladatok megszervezésében komoly gondjai vannak.

64

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Koordinációs, motoros nehézségek: Diszharmonikus, merevebb mozgás; az átlagostól eltérő mozgásfejlődés (Az életkornak megfelelő mozgásformák jóval hamarabb vagy jóval később jelennek meg); kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok; a ritmusérzék fejletlensége; gyengébb finommotorika. Vegetatív tünetek: Időjárási frontérzékenység; alacsonyabb vagy magasabb fájdalomküszöb; alvási problémák A pszichés problémák, éretlenség tünetei: Szófogadatlanság, ellenállás: akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű, nem tanul a hibáiból; nem használ a jutalmazás és a büntetés; általában jellemző a fokozott függetlenség és az önállósági törekvések. Többnyire nem okoz gondot a szülőktől, ismerősöktől való elszakadás. Más gyerekekkel lehet zsarnokoskodó, uralkodni akaró. A látszat ellenére nagyon is igényli a korlátokat, szabályokat, csak sokkal nehezebb betartatni vele, mert idő előtt feladja; szociális éretlenség: túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nem, vagy csak nehezen tudja. Sokszor inkább kisebbekkel játszik, akiket tud irányítani, akiken uralkodhat. A felette való uralmat azonban nem viseli el; váratlan helyzetekhez vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni, vagy egyből idomul; érzelmi, hangulati problémák: ingadozó hangulat, érzelmi labilitás jellemzi; a jó és a rossz időszakok néha óráról órára, sőt, percről percre váltakoznak, és az ok legtöbbször rejtve marad. Jellemző még a túlérzékenység, túlzott reagálás az ingerekre, rendkívüli izgalmi állapotok vagy éppen a félelemérzet hiánya, gátlástalanság; kudarctűrésük alacsony; ingerlékenyek, rövidzárlatok, dührohamok jelentkezhetnek; ez azonban nem agresszivitás, a gyermek nem szándékosan rossz. A környezet gyakran félrekódolja a reakciókat. Állandó szeretetre, a velük való foglalkozásra vágynak. A diagnózis legfontosabb kritériumai :  A viselkedésprobléma és a hiperaktivitás legalább két környezetben megfigyelhető, tehát nem elég, ha a gyermek csak otthon vagy csak az óvodában tűnik kezelhetetlennek. Természetesen különbségek lehetnek a viselkedésben.  A tüneteknek 7 éves kor előtt kell kezdődniük, de biztosabb a diagnózis, ha azok már tipegő korban jelentkeznek.  Több tünetnek kell együtt állnia huzamosabb ideig (6 hónap) a gyermek viselkedésében.  A tünetek kifejezetten rossz hatással vannak a szociális képességekre vagy a teljesítőképességre Az óvodapedagógus teendői: Fel kell mérnie a gyermek szociokulturális hátterét, tudnia kell, milyen és mennyi segítségre számíthat integráló munkája során a szülőktől. Lehetőség szerint a csoportban ne legyen több viselkedészavart mutató gyermek, mert felerősíthetik egymás tüneteit. Fontos a gyógypedagógussal és egyéb segítő szakemberekkel való állandó kapcsolattartás. A szorongó gyermek érzéseit, a szorongása tárgyát mindig komolyan kell venni, csúfolás tárgya soha ne legyen. A hiperkinetikus kisgyermek esetében elegendő mozgást kell biztosítani. Fontos a szabályok, határok nagyon pontos meghúzása, és annak következetes betartása is. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha éppen ostobaságot követett el. Hagyjunk minden lehetséges szituációban választási lehetőséget, hogy érezze a döntések következményeit, és érezze a bizalmat is!

65

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A hiperaktivitással általában figyelemzavar is társul. Figyelemzavaros gyermeknél lényeges, hogy egyszerre csak egy, rövid utasítást kapjon a gyermek (a több utasítás a figyelem fejlesztésénél kap szerepet), és az utasítást mindig indokoljuk is meg! Elengedhetetlen az együttműködési készség a gyermekek nevelésében közreműködő más személyekkel és természetesen a szülői házzal. A befogadó pedagógusnak talán a magatartási zavarokat mutató gyermekek esetében van a legnagyobb szüksége toleranciájára, problématűrő képességére, elfogadó attitűdjére és természetesen a témához kötődő ismereteire! A magatartás-zavaros gyermeknek lehetőség szerint mindig olyan helyet biztosítsunk, hogy tekintettünkkel bármikor elérhessük (ebédidőben, bábszínházban, közlekedésben, délutáni pihenés alatt, stb.). Szemkontaktussal próbáljuk meg irányítani, ami feltétlenül szükséges, különben azonnal kilép a feladathelyzetből. A szabályokat előre és közösen hozzuk létre; érezze a gyermek azt, hogy ő is részese volt a döntéseknek. Így a döntések betartása is könnyebb. Tisztázzuk, hogy a szabályszegésért büntetés, megvonás jár, és ezt következetesen tartsuk is be. Viszont ne követeljünk erején felül, legyünk tisztában azzal, mi az, ami elvárható tőle és mi nem. Figyeljünk oda arra is, hogy a beilleszkedési problémás gyerekek ne csak negatív visszajelzéseket kapjanak társaiktól, biztosan van olyan terület, téma, amelyben ők a kiemelkedők. Erősítsük az énképüket, az önértékelésüket! A gyermekcsoport felkészítése: Abban, hogy az óvodáskorú gyermekek hogyan állnak hozzá a sajátos nevelési igényű gyermekhez, fontos szerepe van az óvodapedagógusnak. Amennyiben a pedagógus segítő, óvó (de nem túlóvó) magatartást közvetít, a gyermekek sem fognak máshogy tenni. Az óvodapedagógus minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Nehézség a durva, agresszív viselkedészavaros gyermekeknél van, az ő magatartásukra nem könnyű elfogadható, jó indokot mondani. A legalapvetőbb elvárás tőlük, hogy gyermekként viselkedjenek, ugyanúgy közelítsenek integrált társukhoz, mint a többiekhez. A pedagógusnak nagy szerepe van abban, hogy mind a kirekesztést, mind a pozitív diszkriminációt elkerülje a közösség. A túlzott segítés, az ép társak önfeláldozó magatartása mindkét fél részére személyiségkárosító lehet. A közösség formálásában az óvodapedagógus vezető szerepe elvitathatatlan, ő a kohéziós erő a kollégák, a gyerekek és a szülői ház között. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is: ha (nonverbálisan is!) természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek. Együttműködési lehetőségek: A sajátos nevelési igényű gyermek integrálása csak akkor hatékony, ha a különböző színtereken dolgozó szakemberek össze tudják hangolni munkájukat. Fontos tény, hogy a magatartás- és viselkedészavaros gyermekeknek a társas viszonyokban van problémája. Ezért a fejlesztés soha ne a csoportból kiemelve történjen! A gyógypedagógus mindig a csoportba „beépülve” fejlessze a különleges gondozásra jogosult gyermeket. Természetesen, ha társuló zavarok is mutatkoznak (különféle részképességzavarok, beszédészlelési zavarok, a percepciós bázis zavarai, konstruktív apraxia stb.), abban az esetben kiemelt fejlesztés is szükséges. A viselkedészavaros gyermekek egy részénél szükség lehet pszichiátriai segítségnyújtásra is, előfordulhat, hogy gyógyszeres támogatásra van szüksége a gyermeknek. A viselkedészavarok kezelésében, itt is elsődlegesen a hiperaktív gyermekeknél a mozgásterápia elengedhetetlen.

66

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A nevelési tanácsadó és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság a diagnosztikában nyújt elsődlegesen kézzelfogható segítséget. Amit mindig szem előtt kell tartani, az a túlterhelés. A túl sok feladat, a túl sok elvárásnak való megfelelés esetleg regresszióba hajtja a gyermeket. Nem könnyű, de meg kell találni az ideális mennyiségű és minőségű terápiás módszert. A hatékony fejlesztést a család együttműködő támogatása nélkül nem, vagy legalábbis nehezen lehetne megoldani. A velük való foglalkozás és fejlesztés a Venterné Balogh Angelika által írt és szerkesztett „Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez” című kiadványában foglalt ajánlás alapján történik. 19.1.2. Kiemelten tehetséges gyermek Cél: tehetségek felismerése, kibontakoztatása, tehetséggondozás A különleges bánásmódot igénylő gyermekek közül azok a kiemelten tehetséges gyermekek, akik átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkeznek, és felkelthető bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség Kivételes képességű, tehetséges gyermek lehet az óvodában  művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)  pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)  szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) A tehetségnevelés, tehetségfejlesztés, tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik Az óvodapedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet:  a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség  a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában” A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. Évente a - szülői igényekre alapozva, valamint a törvényi elvárásoknak megfelelve – lehetőség nyílik különböző fejlesztő programokon történő részvételre, kistérségi Vers- és mesemondó verseny, Rajzverseny. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Feladatunk:  A tehetségek felismerése.  A tehetségek gondozása differenciált foglalkoztatással.  Szülők bevonása a tehetséggondozásba.  A tehetségek eljuttatása tehetségfeltáró eseményekre pl. rajzverseny, vers-és mesemondó verseny.

67


A tehetséges gyermek általános fejlődésének követése – a kiemelkedően fejlett terület mellett minden területen fejlődjön.

19.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 19.2.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének, fejlődésének segítése Célunk az esélyegyenlőség biztosítása, hátrányok csökkentése, a leszakadás megelőzése. A hátrányos helyzetű gyermek az, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:  a szülő legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú (8 általános)  a szülő foglalkozást helyettesítő támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesül, vagy álláskeresőként tartja nyílván a munkaügyi központ  elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él Okai lehetnek:  A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje.  A család lakhelye és környezete.  A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota.  A családtagok száma. A hátrányos helyzetű – elsősorban anyagi szempontból hátrányos helyzetű - gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe és a differenciált fejlesztés igénye. Feladataink a szükségletek kielégítése terén az egészséges környezet megteremtése, a gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, valamint a nyugodt kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. Ezen túl a hátrányos helyzetű családok számára szociális juttatások lehetőségeinek megismertetése. A fejlesztés alkalma, tartalma és módszerei nagyban függnek a gyermekek egyéni adottságaitól, a hátrányos helyzet motívumaitól és az óvodapedagógus módszertani szabadságától. Mindezek figyelembe vételével a tényleges feladatokat nem határozhatjuk meg. Ennek nyomon követésére a csoportnapló és a Fejlődési napló ad tájékoztatást. A feltáró munka a beiratkozás, illetve a családlátogatás alkalmával kezdődik, melyet minden óvodába kerülő gyermeknél elvégeznek a csoport óvodapedagógusi. A csoportvezető szükség esetén jelzéssel él az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős felé. A gyermekvédelmi felelős szükség esetén környezettanulmányt készít a családokról és jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. A fejlesztő - kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg illetve mikrocsoportosan történik.

68

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakember bevonásával, a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve történik. (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó) A csoport óvodapedagógusi a megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, és az indulási hátrányok leküzdését. Feladatunk:  A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban - a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása.  A családlátogatások elfogadtatása, tapintatos végzése.  Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítségnyújtás.  Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel.  Minden kisgyermek számára a legoptimálisabb fejlesztést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges.  A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé.  A tevékenységformák közül az egyes gyermekek számára a legmegfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezzel a kompetencia élmény növelése.  A kisgyermek igényének megfelelő testi, lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek.  Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása.  Az önművelés igényének kialakítása.  A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása.  Praktikus ismeretek elsajátíttatása.  A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása.  Családi életre és egészséges életmódra nevelés.  A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgásigényt és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. 19.2.2. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés A halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekek fejlődésének és esélyegyelőségének elősegítése érdekében az Óvodai Integrációs Program szerinti nevelést biztosítjuk. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül legalább kettő fennáll:  a szülő legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú (8 általános)  a szülő foglalkozást helyettesítő támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesül, vagy álláskeresőként tartja nyílván a munkaügyi központ  elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él Célunk, hogy a HHH gyermekek már 3 évesen bekerüljenek az óvodába. Ezért a korai beóvodázás elősegítése érdekében az óvodavezető, és a tagintézmény vezető kapcsolatot tart a védőnőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjével.

69


19.2.3. Szervezési feladatok Integrációt elősegítő csoportszervezési formákat alkalmazunk: vegyes csoportokat szervezünk, ügyelve a HHH gyermekek csoportok közötti arányos elosztására (az eltérés ne legyen több 25 %-nál) Óvodánk 10 órás nyitvatartási idő alatt fogadja a HHH gyermekeket. 19.2.4. Nevelőtestületi együttműködés Nevelőtestületünk évente legalább két alkalommal megtárgyalja a HHH gyermekek érdekében végzett tevékenységet. Év végén pedig összegezzük az eredményeket. Szükség esetén esetmegbeszélést tartunk. 19.2.5. Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük a fejlődési naplóban, valamint erről a szülőt tájékoztatjuk. Kommunikációs nevelést a pedagógiai program Anyanyelvi nevelés című része szerint végezzük. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés és szocializáció biztosítása, a pedagógiai program elsőrendű feladata, így Az óvodai nevelés célja és feladatai, valamint a Társas és közösségi tevékenység című részekben foglaltaknak megfelelően történik e nevelési feladat ellátása, valamint a Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése is. Az egészséges életmódra nevelés a pedagógiai program Szükségletek szerepe alapján a nevelési cél elérésében illetve az Egészségfejlesztési program című részben foglaltaknak megfelelően történik. A tudatos fejlesztés feltételeit pedagógiai programunk, Tudatos fejlesztés feltételei illetve a fejlesztés tartalma című részben foglaltaknak megfelelően, korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával - differenciálás, kiscsoportos foglalkoztatási forma, drámapedagógia, szituációs játékok - végezzük. 19.2.6. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka A gyermekorvossal, fogorvossal, védőnőkkel Együttműködési megállapodásokban rögzítettük az együttműködés konkrét formáit. Ennek megfelelően történik a gyermek testi fejlődésének nyomon követése és szükség esetén a szakorvoshoz történő irányítás. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeresen részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein, valamint a Szolgálat által szervezett gyűjtési akciókon részt veszünk, esetenként évente 1-2 alkalommal mi is szervezünk A Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjével és a polgármesterrel az óvodavezető és tagintézmény vezető rendszeres kapcsolatot tart, annak érdekében, hogy a szülők hozzájuthassanak az őket megillető szociális ellátásokhoz.

70

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 19.2.7. Együttműködés óvodán kívüli szervezetekkel A korai fejlesztés és a szakszolgálati ellátások mielőbbi igénybevétele érdekében az óvodavezető és a tagintézmény vezető kapcsolatot tart a körzeti Nevelési Tanácsadóval. A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek fejlettségi szintjének megállapítása és optimális fejlesztése érdekében a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal tart kapcsolatot. A hátrányok enyhítését segítő gyermekprogramok szervezésében jelentős szerepet vállal az Óvodák Kistérségi Egyesülete, melynek rendezvényeit a HHH gyermekek ingyen látogathatják. 19.2.8. Óvoda – iskola átmenet támogatása Az Iskolanyitogató programterv alapján történik, mely az Éves Munkaterv melléklete. 19.2.9. Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés Kiemelt figyelmet fordítunk a szülők bevonására az óvodai tevékenységek, ünnepségek, rendezvények során. Az együttműködés tartalmát és formáit pedagógiai programunk Az óvoda és a család kapcsolata című része tartalmazza. 19.2.10. Intézményi önértékelés, eredményesség A nevelési év végén önértékelés formájában összegezzük az adott évben a HHH gyermekek integrációja érdekében végzett tevékenységünket.

71


20. GYERMEKVÉDEM Célunk az esélyegyenlőség és a gyermekeket megillető jogok biztosítása, az egyenlő hozzáférés, valamint a veszélyeztetettség megelőzése. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásénak megelőzése Az óvodában a gyermekeket, vagy hozzátartozóikat hátrányos megkülönböztetés nem érheti származásuk, vagyoni helyzetük, színük, nemük, vallásuk, nemzeti, etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik alapján. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekre, szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. Óvodánkban gyermekvédelmi felelős végzi a gyermekvédelmi munkát, melyről, megkeresésének lehetőségéről a szülők az óvodai Házirendből, és szülői értekezleten szerezhetnek tudomást. A gyermekekre vonatkozó védő - óvó előírásokat, a szülői jogokat és kötelességeket a Házirend tartalmazza. A feladatok évenként változhatnak, ezért a gyermekvédelmi felelős évente Gyermekvédelmi tervet készít, mely az Éves munkaterv melléklete. A gyermekvédelmi felelős tagja a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszerének, részt vesz annak havi esetmegbeszélésein, döntéseiben. Ezáltal együttműködik a jelzőrendszer többi tagjávalcsaládgondozóval, iskolai gyermekvédelmi felelősével, védőnővel, gyermekorvossal, háziorvosokkal, körzeti megbízottal, bölcsőde intézményegység szakmai vezetőjével, Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadójával. A gyermekvédelmi munka alapja a családlátogatás, melyet minden óvodába kerülő gyermeknél elvégeznek a csoport óvodapedagógusi. Ennek keretében szociokulturális háttérvizsgálatot is végeznek. Szükség esetén jelzéssel élnek a gyermekvédelmi felelős felé, aki környezettanulmányt készít a családokról és jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, ahol döntést hoznak a család gondozásáról, támogatásáról. A halmozottan hátrányos-, és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében minden nevelési évben szükséges a családlátogatások elvégzése. A családlátogatások, valamint az esetmegbeszélések információi és a gyermekek tényleges óvodába kerülése után az adott év szeptember 30-ig minden csoportvezető elkészíti a Veszélyeztetettséget felmérő lapot és jelzéssel él a gyermekvédelmi felelős felé. A csoport óvodapedagógusai megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, indulási hátrányok leküzdését és ennek megfelelően végzik személyiségfejlesztő tevékenységüket. Nevelési, gondozási kérdésekben egyéni beszélgetéseket kezdeményeznek a csoport óvodapedagógusi az érintett szülőkkel. A csoport óvodapedagógusi és a gyermekjóléti szolgálat közötti kapcsolattartás, információcsere a gyermekvédelmi felelős közvetítésével történik. Óvodánk sok kiegészítő programot szervez, melyet a szülők igényeihez és lehetőségeihez igazítunk. Ezen túl a rászoruló családok számára segítséget nyújtunk a szociális juttatásokhoz való hozzáféréshez, illetve lehetővé tesszük azok megismerését. A rászoruló gyermekeket ruhaadományban részesítjük, valamint segítséget nyújtunk a gyermekjóléti szolgálat által szervezett jótékonysági akciók szervezésében.

72

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Az óvodavezető, illetve tagóvoda vezető figyelemmel kíséri, hogy a településeken élő minden óvodaköteles gyermek óvodai ellátásban részesüljön. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását a megfelelő szakember bevonásával, a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, Szakértői Bizottság Nevelési Tanácsadó) biztosítjuk. Az óvodavezető feladatai:     

Segíti a gyermekvédelmi felelős önképzését, továbbképzését. Évente egy alkalommal, a gyermekvédelmi felelős beszámolója alapján értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt /gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek, eljáró hatóságnak/. Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:         

A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Szükség szerint családlátogatások végzése az óvodapedagógusokkal. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll, a felmerülő problémák és kérések megoldásában segítséget nyújt. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítséget nyújt, javaslatokat készít az óvodapedagógusokkal együtt. Faliújságon a szülőket folyamatos tájékozatja az őket érintő témákban. Hospitálásokat, tapasztalatcseréket végez a csoportokban, szükség szerint. Folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve az esetmegbeszélés résztvevőivel. Beszámolót készít az óvodavezető és a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

Az óvodapedagógusok feladatai:      

Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és járását. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri. A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki. Közreműködik a településen belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

73

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 21. A RUZSAI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE, BÖLCSŐDE INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA A program célja: A 0-3 éves korú gyermekek magas színvonalú intézményi ellátása Az ellátottak köre: Ruzsa és Pusztamérges közigazgatási területén élő bölcsődés korúak A program célja: A 0-3 éves korú gyermekek magas színvonalú intézményi ellátása

Ellátási formák: Gyermekek napközbeni ellátása / alapellátás / Időszakos gyermekfelügyelet Az ellátás igénybevételének módja: Gyermekek napközbeni ellátása: a hét 5 napján, naponta 7-17. –ig. Gyermekfelügyelet: heti 1-3 nap, üres férőhelyek és napi jelenlét függvényében Az ellátás igénybevételének lehetőségei: Alapellátás:  dolgozó szülők gyermekeinek ellátása  gyermekjóléti szolgálat javaslata alapján a szociálisan  rászorult gyermekek ellátása Időszakos gyermekfelügyelet: szolgáltatás, melyet a GYED, GYES mellett vehetnek igénybe a szülők a hét meghatározott napjain az általuk megjelölt időtartamban az üres férőhelyek terhére A Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Bölcsőde Intézményegysége 1 csoportban, 12 gyermek befogadására alkalmas. A kisgyermekeket szakirányú - felső és középfokú szakképesítéssel rendelkező gondozónők látják el. A bölcsőde összetett - családsegítő, szociális, egészségügyi, nevelési - funkciót tölt be. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkozást és étkezést biztosít azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük vagy egyéb okok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az intézmény célja az egészséges testi, lelki fejlődés biztosítása valamennyi gyermek számára. Az értelmi, érzelmi és szociális fejlődés támogatása. Barátságos, biztonságos, családias, szeretetteljes légkörben, az életkorának megfelelő környezetben az aktivitás kibontakoztatása, a szocializáció segítése. Gondozónőink jól ismerik a korosztály fejlődésének jellemzőit, a gyermekek egyéni igényeit. Nevelőmunkájukban gyermekközpontú szemlélet, segítő magatartás érvényesül. A „saját” gondozónők 6-6 „saját” gyermeket látnak el, felelősséget vállalnak a kicsinyek érzelmi- értelmi-, szociális fejlődéséért, testi-lelki jólétéért. A gondozónők állandó jelenléte, figyelme, segítő magatartása biztonságot nyújt a kicsinyeknek.

74

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Bölcsődénkben változatos, színes játékkészlet segíti az önálló, szabad játékot, a gyermekek aktivitásának, kreativitásának kibontakozását. A játék olyan komplex tevékenység forrás, melyet a kisgyermeknevelőnek folyamatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, célja eléréséhez. Nagyon fontosnak tartjuk az olyan hangulatok, inger gazdag tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ettől függetlenül szükség van a kisgyermeknevelő által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre is, hiszen hasonló szituációkat tartalmazhat, mint az élet, megtaníthat a környezethez alkalmazkodni, ezért az életre nevelés a játék során teljesedhet ki. Miért jó a játék? A játék egyetemes emberi tevékenység, életszükséglet. A játék öröm, feszültségoldás, kreativitás. Az együttjátszás gazdagítja, színesíti a kapcsolatokat. Az önálló, szabad játék útján történő tanulás döntő hatású az ember egész életére, személyiségfejlődésére.  A pedagógiailag értékes játékok a fejlődést szolgálják.  A játszó gyermeket figyelve jobban megismerhetjük igényeit, magyarázatot kaphatunk viselkedésére.

21.1.    

A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban Nyugodt légkör biztosítása. A napirenden belül elegendő idő, eszköz, hely biztosítása. Igény szerint kezdeményezés, és szerepvállalása a játékban. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek (együttjátszás biztosítása).  A gyermeki játék önállóságának biztosítása.

21.2.    

21.3.     

A játék színterei mese, vers, bábozás, ének, zene, tánc, alkotó tevékenységek, mozgásos játékok, környezet, természet tevékeny megismerése.

21.4. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjaink a megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmus hangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését.

75

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 A személyes kapcsolatban, játékhelyzetben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei ének-zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

21.5. Vers A vers, nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. 21.6. Alkotó tevékenységek A bölcsőde játékos programjainak keretében történik az alkotó tevékenység megvalósítása. Felöleli mind a négy évszakot, magába foglalja az ünnepeket is. Élményszerű, örömet nyújtó és önkéntes. A kezdeményezés, gyurmázást, ragasztást, festést, és még sok más egyéb tevékenységet takar, nagy örömforrást jelentve a gyermekek számára. A felnőtt szerepe a kezdeményezés, együtt játszás megerősítése, segítségnyújtás, ötletadás. 21.7. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak, fejlődnek ki. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök legfontosabb szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. A veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömük telik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytan a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is biztosítunk nagymozgásos játékokat. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveltekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. 21.8. Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei, gondozás-nevelés területén a tanulás fogalmát, a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek, életkorából és fejlettségéből adódó tevékenyég, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a fel-

76

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 nőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek korának megfelelő önállósodásra, a helyes higiénés szokások, viselkedési szabályok elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére. Fontosnak tartjuk a korszerű étkeztetést, a helyes táplálkozási szokások kialakítását, az életkornak megfelelő tápanyagszükséglet kielégítését. Vannak olyan kisgyermekek, akik még nem érték el az életkorukban elvárt fejlettségi szintet (értelmi fejlődés, beszédfejlődés elmaradása, viselkedési zavarok, stb.) és fejlődésükhöz, képességeik kibontakozásához szakemberektől várhatnak segítséget. A bölcsődés gyermekek egészségügyi állapotát, fejlődését bölcsődénk gyermekorvosa rendszeresen ellenőrzi. Intézményünk kiemelt szakmai programja az egészséges életmódra nevelést, a komplex esztétikai-művészeti nevelést és a családokkal való együttműködést tartalmazza. Ennek keretében gazdag programokat kínálunk a gyermekek és szüleik számára. Férőhelytől függetlenül biztosítjuk a bölcsődébe nem járó gyermekek számára az intézménynyel való ismerkedést, a játéktevékenységet. 21.9. Hitvallásunk a gyermeknevelésről  A gyermeknevelésben elsődleges és meghatározó a családi nevelés, a bölcsőde kiegészítő, segítő szerepet vállal, együttműködik a családokkal.  Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait, az alapvető szabadságjogokat.  Elfogadjuk és megbecsüljük a kisgyermek személyiségét.  Tiszteljük a másságot.  Elismerjük, hogy különleges védelem illet meg minden kisgyermeket.  A gondozást-nevelést egységnek tekintjük.  Fontosnak tartjuk az érzelmi biztonságot, a személyi és tárgyi környezet állandóságát.  Bánásmódunkkal, a gondozás-nevelés módszereivel igazodunk a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez.  Bátorító neveléssel, gyermekközpontú szemlélettel segítjük a személyiség kibontakozását, egészséges fejlődését.

21.10.

Mit nyújtunk a gyermekeknek?

     

egészséges és biztonságos környezetet "saját" gondozónőt szakszerű és szeretetteljes gondozást-nevelést a helyes higiénés szokások és viselkedési szabályok elsajátítását jól szervezett, rugalmas folyamatos napirendet sokfelé játéklehetőséget, önálló és szabad játékot, együttjátszást a társakkal: szobában, ját szóudvaron  életkornak megfelelő, változatos játékeszközöket, fejlesztő-játékokat  zene- és mesehallgatást, bábozást  firkálási, rajzolási lehetőségeket, gyurmázást, festést

77


játékos tornát, a nagymozgás fejlődését a személyiség, a kreativitás kibontakozását a koruknak megfelelő tanulási lehetőségeket, a megismerő-folyamatok fejlődését azonos korú gyermekek megismerését, együtt-játszást levegőzést, játékot a szabadban napi négyszeri étkezést, korszerű és az életkornak megfelelő táplálkozást, gondosan összeállított étrendet  a különleges táplálkozási igények kielégítését diétás étkeztetéssel  rendszeres gyermekorvosi felügyeletet

21.11. Gondoskodásunk eredménye, hogy 3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek     

21.12.

Nyitott, befogadó az új környezet iránt, szívesen barátkozik, játszik együtt társaival. Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket. Ismeri a csoportban kialakult szokásokat, szabályokat, ezekhez nehézségek nélkül alkalmazkodik. Önállóan étkezik, kis segítséggel önállóan tisztálkodik, öltözködik, a játékait helyre rakja, szobatisztává válik. Jól érthetően beszél, gazdag a szókincse, megérti az egyszerű magyarázatokat, az öszszefüggéseket. Mit nyújtunk a szülőknek?

Munkánk során fontosnak tekintjük, hogy együttműködő, harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a családokkal, segítsük egymást a gyermek nevelésében. Ennek teljesüléséhez kínáljuk az alábbi lehetőségeket:        

a szülők és a gyermekek ismerkedhetnek bölcsődével, még a felvétel előtt; gondozónőink családlátogatást végeznek, lehetőleg a beszoktatás kezdete előtt látogatják meg otthonában a kisgyermeket; a szülővel történő fokozatos beszoktatással segítjük a gyermekek alkalmazkodását az új környezethez; a szülők és a gondozónők a reggeli érkezés és a délutáni hazaadás alkalmával tájékoztatják egymást a gyermekkel kapcsolatos fontos eseményekről, a változásokról; a „saját” gondozónők írásban is tájékoztatást nyújtanak a családok számára a gyermek fejlődéséről, a változásokról; a szülők igényük szerint kezdeményezhetnek beszélgetést a „saját” gondozónővel, vagy más bölcsődei szakemberekkel nyílt napokat tartunk a bölcsődében, minden érdeklődő számára; hagyományainknak megfelelően a jeles napokat, ünnepeket együtt tartjuk a csoportban.

Szeretettel várjuk a kisgyermekeket és a szülőket!

78

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 21.13.

GYERMEKEINK NAPIRENDJE

7. 00 - 8. 00 8. 00 - 8. 30 8. 30 - 9. 30 9. 30 - 9. 45 9. 45 – 10. 20 10. 20 - 11. 30 ron. 11. 30 - 12. 10 12. 10 - 15. 00 15. 00 - 15. 30 15. 30 - 17. 00

21.14.      

21.15.

Érkezés a bölcsődébe, igény szerint pihenés, játék a csoportszobában. Reggelizés, játék a szobában. Fürdőszobai gondozás, gondozási sorrendben, szájápolás, fogmosás, játék. Tízóraizás, játék a szobában, évszaktól függően a szabadban Játék a szobában, vagy az udvaron Fürdőszobai gondozás, gondozási sorrendben, játék a szobában vagy az udvaEbéd, alvás, pihenés. Alvás, gondozás, ébredési sorrendben, játék a szobában. Uzsonnázás, játék a szobában, vagy a szabadban Játék, távozás a bölcsődéből.

A BÖLCSŐDE JÁTÉKOS PROGRAMJAI HÉTFŐ: anyanyelvi nevelés, mese, vers, mondókák KEDD: zenei nevelés, ének, hangszeres játék SZERDA: gyümölcsnap, közös gyümölcspucolás, ismerkedés a gyümölcsök tulajdonságaival CSÜTÖRTÖK: alkotójáték, gyurmázás, festés, ragasztás, fűzés, nyomdázás PÉNTEK: zenei nevelés, ének, zenehallgatás, hangszeres játék Jó idő esetén minden nap udvari játék!

SZOLGÁLTATÁSOK

Az intézménybe nem járó gyermekek számára, a szülővel együtt:  kellemes, barátságos környezetben, életkoruknak megfelelő, korszerű játékokkal játszhatnak a gyermekek, kortársaikkal, szüleikkel együtt;  a szülők kötetlen formában beszélgethetnek a gyermeknevelésről, az őket érdeklő témákról;  a szülők tanácsot kérhetnek szakemberektől a gyermekneveléssel kapcsolatban;  ismerkedhetnek a napközbeni bölcsődei ellátással, megfigyelhetik a bölcsődei csoportok életét, a gondozás-nevelés módszereit, eszközeit, a gyermekek napirendjét. A bölcsőde az alapellátás mellett családtámogató szolgáltatásként, időszakos gyermekfelügyeletet szervez, mely szolgáltatás a bölcsődei nevelés – gondozás alapprogramjában rögzített szakmai elvekhez igazodik. A személyi és tárgyi feltételek a kisgyermeknevelés – gondozás elveit és gyakorlatát, valamint, a bölcsőde által nyújtott szolgáltatás speciális igényeit figyelembe véve kerülnek kialakításra. A szolgáltatást a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védő oltásokról szóló igazolást, illetve a gyermek egészségügyi kiskönyvét. A szülő elfoglaltsága idejére, néhány órára, vagy egész napra is kérheti gyermeke felügyeletét. 79

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 Intézményünkben az alapellátáson túli szolgáltatásként a bölcsődei üres férőhelyek terhére időszakos gyermekfelügyelet működik. Az időszakos gyermekfelügyeletért járó térítési díjat előre, legkésőbb a szolgáltatás igénybevételét megelőző napon kell megfizetni, étkezés igénybe vétele esetén az étkezési térítési díjjal együtt. A szolgáltatás térítési díját a fenntartó rendeletben állapítja meg. A gyermekek és a szülők adatairól, a szolgáltatás igénybevételéről a bölcsődevezető külön nyilvántartást vezet. Az intézmény házirendje a szolgáltatást igénybevevőkre is érvényes. Az intézmény működését szabályozó főbb jogszabályok

21.16.       

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/ 1998. (IV. 30.) NM rendelet a bölcsődék működéséről 281 / 1997. (XII. 23.) Kormányrendelet a Működési engedélyek kiadásáról A KJT mindenkor irányadó módosításai 259 / 2002. (XII. 18. ) Kormányrendelet a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

21.17.           

Módszertani levelek Bölcsődei adaptáció (1979) Budapest, Bölcsődék Országos Módszertani Intézete Folyamatos napirend a bölcsődében (1882) BOMI Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás - kiegészítő útmutató (1984) Budapest, ETI Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához (1989) Budapest, BOMI Játéktevékenység a bölcsődében (1997) Budapest, BOMI A bölcsődei gondozás - nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai (1999) Budapest, Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2008) Budapest, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) A bölcsődei nevelés - gondozás szakmai szabályai (2009) Budapest, SZMI

21.18. A szakmai felügyeletet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság gyakorolja A szakmai programban foglaltak jellemzik a bölcsődében dolgozók szakmai törekvéseit. Célunk a fent megfogalmazottak maradéktalan megvalósítása. A program irányelvei 3 évre irányadóak, ezen belül szükség esetén minden év március 31.-ig lehetséges a módosítások végrehajtása. A végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az intézmény vezetője a felelős. A Bölcsőde intézményegység szakmai irányítását a szakmai vezető látja el. A szakmai tartalom megvalósításáért az bölcsőde valamennyi dolgozója felelősséggel tartozik. Az alábbi mellékletek a 22. Mellékletek részben találhatók. 11 sz. melléklet Bölcsőde házirendje 12 sz. melléklet Megállapodás minta bölcsődei ellátásra 13 sz. melléklet Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (bölcsőde intézményegység)

80


22. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 2 sz. melléklet 3 sz. melléklet 4 sz. melléket 5 sz. melléklet 6 sz. melléklet 7 sz. melléklet 8 sz. melléklet 9 sz. melléklet 10 sz. melléklet 11 sz. melléklet 12 sz. melléklet 13 sz. melléklet

Fejlődési napló Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (székhelyintézmény) Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (tagintézmény) Egészséges életmód projekt (Balogh Imréné) Egészséges életmód projekt (Farkas Jánosné) Környezetvédelmi projekt (Kovács Sándorné) Művészeti tevékenység projekt (Szekeresné Kispál Piroska) Művészeti tevékenység projekt (Farkas Istvánné) Óvoda és a család kapcsolata projekt (Szekeresné Kispál Piroska) Kistérségi projekt (Sádtné Papp Ibolya) Bölcsőde házirendje Megállapodás minta bölcsődei ellátásra Kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (bölcsőde intézményegység)

81

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja 2013 23. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS, ÉS ANNAK MEGISMERTETÉSI RENDJE Az intézmény Pedagógiai Programja az öltözőkben megtekinthetők, szabadon hozzáférhető, valamint olvasható a www.ruzsa.hu/intézmény/Hétszínvirág óvoda internetes oldalon. Az intézmény Pedagógia Programját a tanévnyitó szülői értekezleten ismertetjük. A pedagógiai programról tájékoztatás kérhető a székhelyintézmény, illetve a tagintézmény vezetőnél, és a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknál az előre egyeztetett időpontokban. A pedagógiai program részét képező bölcsődei szakmai programról a bölcsőde szakmai vezetőjétől az előre egyeztetett időpontokba kérhető tájékoztató. 24. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje: 2013.szeptember 01- től visszavonásig A pedagógiai program felülvizsgálatának ideje: 2015. augusztus 31-ig A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: - törvénymódosítás, - hálózatbővítés, - szervezeti átalakítás, - ha a szakalkalmazotti közösség más program bevezetéséről dönt, Előírás a programmódosítás előterjesztésére: - írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőjének, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi, vagy szakalkalmazotti értekezleten.

82


25. FELHASZNÁLT IRODALOM Az óvodai nevelés országos alapprogramja 2012. Nemzeti Köznevelésről törvény 2011. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1996. Kompetencia alapú óvodai programcsomag 2009. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 2012. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névnasználatáról szóló EMMI rendelet 2012. Lendvai Lászlóné: A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció 2013. Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban 1998. Csoma Gyula: Pszichológiai alapismeretek 1995 Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia 1983. Óvodapedagógia, szerkesztette: Dr. Kovács György 1988. Fábián Katalin: A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása. A gondozás és egészséges életmódra nevelés az óvodában 1998. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program: tervezés, ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések1998. Az óvodai nevelés programja O.P.I. 1989. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítéshez szükséges előzetes információk, elemzések, értékelések. Óvodavezetők kézikönyve VII. k. 1998. Fábián Katalin: A helyi program az óvodavezetés oldaláról tekintve. Óvodavezetők kézikönyve VII.k. 1998. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? O.K.I. 1996. Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde SZMSZ Kocsis Györgyné

83


Legitimációs záradék A Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programjának egységes szerkezetbe foglalt módosítását készítette és véleményezésre, elfogadásra előterjesztette: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető

Ruzsa, 2013.07.23.

Az intézmény Pedagógiai Programjának egységes szerkezetbe foglalt módosításával kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve, a dokumentumról a jogszabályban biztosított határidő betartásával, véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Balogh Imréné Közalkalmazotti Tanács elnöke

Ruzsa, 2013.08.21.

A szülői képviselet, (Szülői Szervezet és Érdekképviseleti Fórum) az intézmény Pedagógiai Programjának egységes szerkezetbe foglalt módosításának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott véleményezési jogát korlátozás nélkül, meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Ruzsa, 2013. 08.21.

Dakáné Dési Tünde Szülői Szervezet elnöke

Ruzsa, 2013. 08.21.

Börcsök Hajnalka Érdekképviseleti Fórum nevében

Az intézményi szakalkalmazottak 2013. augusztus 23-án megtartott határozatképes tanévnyitó szakalkalmazotti ülésén át nem ruházható jogkörében 100% os igenlő szavazattal a Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programjának egységes szerkezetbe foglalt módosítását 5/2013. (VIII:23) Sza. határozatszámon elfogadta. A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta és megadta a fenntartó önkormányzat. Sánta Gizella polgármester

Ruzsa, 2013.08.23.

ph. Az intézmény vezetője 10/2013. (VIII. 26.).számú határozatával jóváhagyta . Sádtné Papp Ibolya intézményvezető

Ruzsa, 2013.08.26. ph.

84

Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Intézmény OM azonosítója:

Recommend Documents