RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

2013.12.31

Rum és Vidéke Takarékszövetkezet

1

A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben (Nykr.) előírt szabályoknak megfelelően, a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. Lényeges információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés a) pontja értelmében olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, Védett információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés b) pontja értelmében olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ – a Hpt. 137/A §. (4) bekezdés c) pontja értelmében olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.

KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: A. Kockázatvállalási politika B. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság C. Kockázati szerkezet D. Kockázatkezelés szervezete A. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési


2

módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az Integráció és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az Integráció erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról:


3

a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5.

A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára.

6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a Felügyeletnek, illetve az Integrációnak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve Integrációs adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére.


4

B. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy − milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, − mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, − milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára;1 b) Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Ha a Takarékszövetkezet a b) pont alatti tőkeszükséglet fedezeteként a szavatoló tőkébe be nem számítható elemeket is figyelembe vesz, vagy a szavatoló tőkében szereplő valamely tételt vagy tételeket részben és egészében kihagyja, akkor ezek egyenlegét, mint korrekciót a belső tőkeszükségletnél figyelembe veszi. A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32), és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket.

1 Az arány meghatározásánál a Takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlettőkekövetelményt.


5

C. Kockázati szerkezet: A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a szabályzat készítésének idején a Hkr. 4. §-a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: − Hitelezési kockázat – sztenderd módszer − Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer − Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) − Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer − Működési kockázat – alapmutató módszer D. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a számviteli osztály a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az Integrációval az alábbi területeken: − Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések − Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása − Belső, valamint az Integrációnak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása − Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés − Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása


6

TŐKETERVEZÉS A szavatoló tőkével kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk (Nykr. 5. §): − az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összege, − az alapvető tőke pozitív és negatív összetevői, − a járulékos tőke pozitív és negatív összetevői, − a járulékos tőkére vonatkozó, a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege, valamint − a Hpt. 79. §-ában foglalt nagykockázati limitek túllépésével kapcsolatos levonásokat és a Hpt. 83. §-ában foglalt befektetési limitek túllépésével kapcsolatos levonásokat követően fennmaradó alapvető és járulékos tőke összege (Hpt. 5. számú melléklet 17. pontja szerinti érték). A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: − a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban − a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet − belső tőkeszükséglet számítása − a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján − a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása − a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása − a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel A CAA hitelintézetek szavatoló tőke számítása (CA) tábla sorai: a) CAA11 Alapvető tőke CAA12 Járulékos tőke CAA16 (nem jellemző) b) Alapvető tőke pozitív elemei CAA111 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek CAA1111 Befizetett jegyzett tőke CAA1112 Visszavásárolt saját részvények névértéke CAA1113 Tőketartalék CAA112 Alapvető tőkeként elismert tartalékok CAA113 Általános kockázati céltartalék CAA114 Alapvető kölcsöntőke Alapvető tőke negatív elemei CAA115 Egyéb levonások az alapvető tőkéből


adatok M Ft 296,125 95,808 298,257 72,715 55,806 16,909 234,017 10,607 10,607

7

c) Járulékos tőke pozitív elemei CAA1211 Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész CAA1213 Értékelési tartalékok CAA1218 Járulékos kölcsöntőke CAA1223 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke

95,808 95,808 -

Járulékos tőke negatív elemei CAA1225 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része CAA123 Járulékos tőke limit feletti része

-

d)

-

CAA13 Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből CAA13001 Levonások az alapvető tőkéből CAA13002 Levonások a járulékos tőkéből

e) CAA1510 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke

391,933

TŐKEMEGFELELÉS

A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy − a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); − az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; − hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert − nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz − termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást − viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, − a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. Arról, hogy egy intézmény kis intézményként kezelhető, a végső döntést a Felügyelet hozza meg.


8

HITELEZÉSI KOCKÁZAT A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. CAB 21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint CAB 2111101 Központi kormányok és központi bankok CAB 2111102 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok CAB 2111103 Közszektorbeli intézmények CAB 2111104 Multilaterális fejlesztési bankok CAB 2111105 Nemzetközi szervezetek CAB 2111106 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások CAB 2111107 Vállalkozások CAB 2111108 Lakosság CAB 2111109 Ingatlannal fedezett követelések CAB 2111110 Késedelmes tételek CAB 2111112 Fedezett kötvények CAB 2111114 Kollektív befektetési értékpapírok CAB 2111115 Egyéb tételek

adatok M Ft-ban 166,799 0,005 3,044 8,899 32,775 77,320 5,358 39,398

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. A működési kockázat tényleges tőkeszükséglet az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető. Ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT A koncentrációs kockázatok minden takarékszövetkezetnél a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: − A 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minősülő ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása azon alapul, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30 %-nál − a limiten felül a túllépést legalább 5%-ban szavatoló tőkével kell fedezni, − a kockázatok fedezetét a limiten belüli összegekre és a limiten felül tőkével nem fedezett résznél a belső tőkeszükséglet részét képező tőkepuffer és a belső tőkeszükséglet számítás szempontjából el nem ismert biztosítékok jelentik.


9

KERESKEDÉSI KÖNYVÖN KÍVÜLI KAMATKOCKÁZAT A meghatározott limiten belül a kereskedési könyvön kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti. A limiten felül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT A meghatározott tőkefedezet kivételével a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőkepuffer jelenti. ORSZÁGKOCKÁZAT A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége, ezért ez a pont nem vonatkozik rá. EGYÉB KOCKÁZATOK A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat a következők szerint kezeli. - IRÁNYÍTÁSI KOCKÁZAT Az irányítási/kontroll kockázatot a Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatója a kisintézmények jelentős kockázatának tekinti. A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belső tőkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti.

- REZIDUÁLIS KOCKÁZAT A reziduális kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetően a hitelezési kockázattal összefüggő, de működési kockázat jellegű kockázatnak tekinti. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. - REPUTÁCIÓS KOCKÁZAT A reputációs vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerűsíthető kockázatok közé tartozik. Amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik, és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. Az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. - KÜLSŐ TÉNYEZŐK KOCKÁZATA A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentős mértékben befolyásolja a külső tényezők kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet évente minősíti, és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer megállapításakor.


10

- STRATÉGIAI KOCKÁZAT A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatot belső szempontból nehezen megragadható kockázatnak minősíti, mivel üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőkemegfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében − elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; − felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; − összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; − szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan – a rendszeres felülvizsgálatot megelőző időpontban történő változtatását indokolja, az Ügyvezetés a módosított stratégiát 3 hónapon belül a Takarékszövetkezet Igazgatósága elé terjeszti. A stratégiai kockázat kezelésének elsődleges eszközét a Takarékszövetkezet a stratégia kiigazításában határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatra belső tőkeszükségletet csak akkor és olyan mértékben határoz meg, amennyiben erre a Takarékszövetkezet Igazgatósága kötelezi vagy az Integráció határozata felszólítja.

HITELMINŐSÉG ROMLÁS, FELHÍGULÁSI KOCKÁZAT KÉSEDELEM 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettőszázötvenezer forintot. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. Rum és Vidéke Takarékszövetkezet

11

3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. HITELMINŐSÉG ROMLÁS A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében − miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés, és − miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a Felügyeletnek az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve − 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez − 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez


12

Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél − önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek − vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek − lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek − A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során sem növekvő tőkeszükséglettel, sem értékvesztéssel, céltartalékképzéssel nem kell számolni. − A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. (Megjegyzés: a Takarékszövetkezetek többségénél nincs külföldi bankközi állomány) 6. Késedelmes tételek mögötti értékvesztés hányad növekedés − Stressz helyzetben általában a már késedelembe esett ügyfelek helyzete tovább romlik, és a fedezetek értéke pedig csökkenhet, ami a már elszámolt értékvesztésen túl további értékvesztés elszámolást tesz szükségessé. Az értékvesztés növekménye azonban nem lehet nagyobb, mint a késedelmes tételeknél a fedezetlen kitettségnek az a része, amelyre nem történt értékvesztés/ céltartalék elszámolás. Belső tőke számítás: Hitelezési kockázat: Működési kockázat: I. pillér alatti tőkeszükséglet: Szavatoló tőke szabad egyenlege I. pillér alatt: Önértékelés 20%: II. pillér alatti tőkeszükséglet: Szavatoló tőke szabad egyenlege II. pillér alatt:

adatok M Ft-ban 166,799 73,300 240,099 151,834 48,020 288,119 103,814

A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázatot a sztenderd módszer alapján határozza meg (196/2007. Korm. rendelet), a működési kockázatot az alapmutató módszer alapján határozza meg (200/2007. Korm. rendelet).


13

ÉRTÉKVESZTÉS-ELSZÁMOLÁS ÉS CÉLTARTALÉKKÉPZÉS

A takarékszövetkezet 2013.12.31-től kezdődően az Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank által kiadott minősítést alkalmazza. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra a hitelintézetekkel szembeni és az ügyfelekkel szembeni pénzügyi (és befektetési) szolgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokra, befektetési célú és forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő és tulajdoni részesedést jelentő értékpapírokra, követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközökre, függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre. A Takarékszövetkezet a fentiekben meghatározott tételeket legalább negyedévente minősíti és a tétel jellegétől függően alkalmazott - egyedi értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák, - csoportos egyszerűsített értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok valamelyikébe sorolja be a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően. A csoportos egyszerűsített értékelés szempontjából a Hitkr. 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt a Kockázati Stratégia definiálja/tartalmazza, mely összeghatárt ügyfél csoportszinten kell érteni. Amíg a Kockázati Stratégia hatályba nem lép, illetve másképp nem rendelkezik a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet (Hitkr.) 7. számú melléklete II. fejezetének (11) bekezdésében és V. fejezetének (3) bekezdésében hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatár ügyfél/ügyfélcsoport szinten nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet mindenkori auditált jelenleg a 2012. december 31-i állapot szerinti korlátozások alapjául szolgáló - szavatoló tőkéje 1 %-át. A Kockázati Stratégiában meghatározott (relatív) összeghatár figyelembevételével a kétféle minősítési eljárás a következő: Egyedi minősítés Az egyedi teljeskörű minősítés: az összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával, a szabályzatban meghatározott szempontrendszer alapján. Az egyedi teljeskörű minősítés alá tartoznak: − a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatár feletti kintlevőségek, illetve kockázatvállalások, ide nem értve az ezen összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követeléseket. − a bankközi kihelyezések, − a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárások hatálya alá került ügyfelekkel szembeni kintlevőségek.


14

Az egyedi (nem a teljes körű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítés: Egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak: a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések. Csoportos egyszerűsített minősítés Csoportos egyszerűsített értékelés: a Kockázati Stratégiában rögzített összeghatárt meg nem haladó kintlevőség, befektetés, követelések fejében kapott készletek vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében történik, amelyeknél a minősítés, a minősítési kategóriákba történő besorolás un. egyszerűsített minősítési eljárással történik. Csoportos egyszerűsített értékelés alá tartoznak: − azok a kintlevőségek, illetve kockázatvállalások, amelyek kisebbek a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatárnál, és − az összeghatár alatti és azt elérő lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követeléseket és a lakosság felé vállalt egyéb banki kockázatok. A csoportos egyszerűsített értékelés alól ki kell venni azon kintlévőségeket, melyek késedelme meghaladja a három évet, és az egyedi minősítésre vonatkozó szabályok szerint kell ezen kintlévőségeket minősíteni. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a csoportos minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mérték alapján határozza meg:

Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás estére Lejárt napok száma Fedezettség 75 - 150 % között ÉV kulcs 0 0 10 40 71 85

Lakosság

Egyéb

100 - 150 % felett

75 % alatt

0-30 31-60 61-90 91 – 365 366 – 730 Nagyobb, mint 730

0-15 16-60 61-90 91 - 365 366 - 730 Nagyobb, mint 730

0 0 0 20 40 70

0 5 20 50 90 100


15

A SZÁMVITELI BESZÁMÍTÁSOK UTÁNI KITETTSÉG ÉRTÉKEK HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS FIGYELEMBEVÉTELE ELŐTTI ÖSSZEGE adatok M Ft-ban Kitettségi osztály

Bruttó kitettség Darabszám

Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség

4 919,291

Átlag

24 204,970

0,310

7

0,044

2 488,211

25 602

0,097

Vállalkozással szembeni kitettség

152,504

10

15,250

Lakossággal szembeni kitettség

728,941

6 518

0,112

2 198,575

492

4,469

Késedelmes tételek

321,432

623

0,516

Egyéb tételek

594,937

-

-

Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség

Ingatlannal fedezett kitettség

A KITETTSÉGEK GAZDASÁGI ÁGAZATBELI VAGY ÜGYFÉLKATEGÓRIA SZERINTI MEGOSZLÁSA KITETTSÉGI OSZTÁLYONKÉNT Ágazatok Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszeripar, ital, dohány gyártása kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, vegyi anyag, -termék gyártása, gumi-, műanyag termék gyártása, gyógyszergyártás fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép, gépi és villamos berendezés gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, műszer gyártása, járműgyártás textília, ruházati termék gyártása, bőr-, bőrtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papír-, papírtermék gyártás, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység, bútorgyártás, ipari gép, berendezés, eszköz javítása, máshová nem sorolt feldolgozóipari tevékenység egyéb nem fém ásványi termék gyártása Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjármű javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység


Megoszlás (%) 5,37% 0,65% 3,62% 1,11% 1,93% -

0,58% 0,00% 2,30% 2,34% 2,98% 0,41% 0,49% 2,26% 0,11%

16

Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek Nem megadott ágazat Összesen

0,12% 0,01% 0,48% 78,85% 100,00%

A KITETTSÉGEK HÁTRALÉVŐ FUTAMIDŐ SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA adatok M Ft-ban Kitettségi osztály

Lejárt

Éven belüli

1-5 év

5 éven túli

Lejárat nélküli

Összesen

Pénztár és elszámolási számlák

-

338,301

-

-

-

338,301

Forgatási célú értékpapírok

- 2 730,013

-

-

-

2 730,013

Befektetési célú értékpapírok

-

- 2 160,074

197,822

Jegybanki és bankközi betétek

- 1 456,789

Hitelek

2 357,896

-

-

418,000

1 883,789

279,659

569,262

625,902

1662,007

-

3 136,830

Egyéb követelések

-

102,659

-

-

-

102,659

Vagyoni érdekeltségek, saját eszközök

-

-

-

-

319,378

319,378

AZ ELSZÁMOLT ÉS VISSZAÍRT ÉRTÉKVESZTÉST, ILLETVE KÉPZETT ÉS FELHASZNÁLT CÉLTARTALÉKOT, KÜLÖN FELTÜNTETVE AZ ADOTT ÉVBEN ELSZÁMOLT, ILLETVE KÉPZETT ÖSSZEGET Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban (M Ft) Ügyfélkategória

Értékvesztés Nyitó Elszámolt állomány értékvesztés

Hitelek – Hit.int., PBB Hitelek – Nem pénzügyi vállalkozások Hitelek – Háztartásoknak - hitelek egyéni vállalkozásnak - hitelek lakosságnak Hitelek – Egyéb Összesen


Visszaírt értékvesztés

Tárgyévi változás

Záró állomány

0

-

-

-

0

86,413

18,266

9,905

+8,361

94,774

142,055

70,514

63,296

+7,218

149,273

11,940

5,857

2,457

+3,400

15,340

130,115

64,657

60,839

+3,818

133,933

0

0

0

-

0

228,468

88,780

73,201

+15,579

244,047

17

Képzett és felhasznált céltartalék (M Ft) Megnevezés

Céltartalék Nyitó állomány

Képzés Felhasználás

Záró állomány

Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

0,002

0,078

0,080

0,000

- Függő kötelezettségekre képzett céltartalék

0,002

0,078

0,080

0,000

Egyéb céltartalék

5,261

0

3,946

1,315

- Számviteli előírások szerinti céltartalék

5,261

0

3,946

1,315

Összesen

5,263

0,078

4,026

1,315

SZTENDERD MÓDSZER A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki.

Kitettségi osztályok a sztenderd módszernél A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait.


18

A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal

A FEDEZETEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A fedezetek elfogadhatóságának, megfelelőségének és a fedezeti érték meghatározásának az alábbiakra kell kiterjednie: - a fedezetek fizikai meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle és állapotfelmérés elvégzésére, - a fedezeteket felajánló személyek, jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel rendelkező társaságok rendelkezési jogának vizsgálatára, - a fedezetek dokumentumainak összegyűjtésére, nyilvántartására, aktualizálására, valamint a terhelhetőség és a szabad érvényesíthetőség ellenőrzésére.

AZ ELISMERT BIZTOSÍTÉKOK FŐ TÍPUSAI: A Hkr. a sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tőkekövetelményt mérséklőként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: - a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok - a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, - az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint - a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja - garancia és készfizető kezesség A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat mérséklésére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciát, valamint a Magyar Állam által nyújtott garanciát fogadja el. 2013. évben a garanciák értéke összesen: 179,250 M Ft.


19

A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a következőkben teszi közzé: Csoportosítás (a HKR szerint)

Minősítés kategória 1 ( AAA – AA-)

2 (A+A-)

3 (BBB+BBB-)

4 (BB+BB-)

a) központi kormány és központi bank,

5 (B+- B-)

6 (CCC+CCC-)

1

b) regionális kormány és helyi önkormányzat, c) multilaterális fejlesztési bank, d) Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja e) HKR 6. § (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, f) hitelintézet és befektetési vállalkozás, (pl: MTB Zrt.) g) vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, h) hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

1

Ez a besorolás az S&P minősítést fedi le. KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGEK ÉRTÉKE Kitettségi osztály Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tétel


adatok M Ft-ban Fedezett, összes kitettség (millió Ft.) 0 0,062 38,049 111,234 409,689 966,488 66,976 492,481

20

KERESKEDÉSI KÖNYV Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezet nem vezet. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZICIÓK A Takarékszövetkezet más intézményekben lévő részvényeinek bruttó értéke: 95,346 millió Ft MTB Zrt. részvénye:

34,823 millió Ft

MKB Bank Nyrt.:

0,023 millió Ft

Hitelgarancia Zrt.:

0,500 millió Ft

Rumtaksz Kft.:

60,000 millió Ft

Összesen:

95,346 millió Ft KAMATKOCKÁZAT

A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (kereskedési könyvön kívüli) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet 2/2008. számú módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (kereskedési könyvön kívüli) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a forinthoz tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. (adatok %-ban)

Időszak / Devizanem

HUF

2013. I.

0,83

2013. II.

0,05

2013. III.

6,79

2013. IV.

2,01

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Működési kockázat – A Hpt. 76/J. § (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata.


21

Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: − a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és − a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Takarékszövetkezet működési kockázata 2013.12.31-én: 73,300 millió Ft. Bruttó jövedelem a tárgyévet megelőző 3. évben

Bruttó jövedelem a tárgyévet megelőző 2. évben

Bruttó jövedelem a tárgyévet megelőző évben

Működési kockázat tőkekövetelménye

474

464

528

73,300

JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet alapvető célja olyan – a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó – javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. Az arányosság elvének alkalmazása a javadalmazási politikában A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek az intézménytől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének – a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletet (Kormányrendelet) 4. §-a alapján – a) a kiemelt személyek körének jelen Javadalmazási Politikában történő azonosításával (amelybe legalább az intézményt vezető első számú vezetőnek, a szervezeti egység vezetését ellátó igazgatósági tagnak, valamint a kockázatkezelésért felelős vezető bele tartozik), és b) a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. § szerinti kötelező teljesítménymutatók és előírások alapján, jelen Javadalmazási Politika szerint történő meghatározásával, valamint pénzben történő megfizetésével tesz eleget.


22

A mérlegfőösszege tekintetében a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, valamint a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege nem haladja a 200 milliárd forintot, így – a Hpt. 69/B. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért, míg azt a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed különösen: - a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, - az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint - a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A Javadalmazási Politika a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. Kiemelt személyi kör (speciális személyi hatály) A Javadalmazási Politikában meghatározott általános személyi körön belül egy ennél szűkebb személyi körre az általános szabályokon túl speciális szabályokat is meghatároz. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett – a Kormányrendelet 4. § a) pontjában meghatározottak szerint – a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a Rum és Vidéke Takarékszövetkezetet vezető első számú vezetője, igazgatóság elnöke - a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag) az I. számú ügyvezető-igazgató - a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetőjeként a II. számú ügyvezető-igazgató - a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatkezelésért felelős vezetőjeként az I. számú ügyvezető-igazgató - a Rum és Vidéke takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló munkavállalóként a gazdasági vezető. Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. A kontroll funkciót betöltő munkavállalók javadalmazásának megállapításakor törekedni kell arra, hogy az lehetővé tegye a megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók alkalmazását, továbbá arra, hogy a kontroll funkciót betöltő munkavállalók javadalmazásában az alapbér aránya legyen a meghatározó. Tisztségviselői kör Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai. A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást (prémium) biztosít.


23

A rögzített javadalmazás és annak elemei a)

Személyi alapbér

Választható béren kívüli juttatások (Cafeteria) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p)

Kedvezményes dolgozói hitel Oktatás, képzés Étkezési támogatás. Iskolakezdési támogatás Kisgyermekesek támogatása Kis értékű ajándék Munkába járással kapcsolatos költségek Hivatali, üzleti utazás kiküldetési utalvány alapján Helyi utazási költségtérítés Életbiztosítás Telefonhasználat Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg 13. havi munkabér Jubileumi jutalom Nyugdíjazási jutalom

A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet az egyes munkavállalói csoportok tekintetében meghatározott teljesítményjavadalmazás és alapbér arányának maximum értékeit meghatározza, így - az ügyvezető-igazgatók esetében az éves alapbér 75 %-a - a munkavállalók esetében a teljesítményjavadalmazás az éves alapbér 16,67 %

Teljesítményjavadalmazás A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet javadalmazási rendszerében az egyéni, csoportszintű és banki teljesítmények figyelembe vétele a teljesítményjavadalmazások rendszerén keresztül biztosított. A megfelelő teljesítményjavadalmazás alkalmazása a munkavállalókat érdekeltté teszi a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet céljainak és érdekeinek megvalósításában, ugyanakkor lehetőséget teremt az intézmény számára is a rugalmas bérgazdálkodás megvalósításához. A teljesítményjavadalmazás formája a prémium, amelynek kifizetése – a Kormányrendelet 4. b) pontja alapján – készpénzben történik. A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet biztosítja, hogy olyan eljárásokkal rendelkezzen, amelyek megfelelő lehetőséget adnak a teljesítményjavadalmazás teljesítményekkel arányos, rugalmas kifizetésére. Ennek megfelelően a munkavállaló teljesítményjavadalmazása a teljesítményének függvényében akár nullára is csökkenhet. A túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet a teljesítményjavadalmazást a teljesítmény mérése és a felmerült kockázatok együttes értékelése alapján állapítja meg. A teljesítményjavadalmazás összegének a vállalt kockázatok mértékével is összhangban kell lennie és ezt az összhangot a teljesítmény- és kockázatmérési, a javadalmazás megállapítási, illetve a kifizetési fázisokban is megvalósítja.


24

Teljesítményjavadalmazásra (prémiumra) az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel: - az értékelt időszaknak legalább a felét munkaviszonyban töltötte a Rum és Vidéke Takarékszövetkezetnél (kivéve, ha munkaszerződés ettől eltérő feltételeket határoz meg); - az értékelt időszak utolsó naptári napján a Rum és Vidéke Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban állt; - a kifizetés napján a Rum és Vidéke Takarékszövetkezetnél munkaviszonyban áll; - s kifizetés napján nem áll rendkívüli, vagy munkáltatói rendes felmondás alatt. A prémiumot az alapbér százalékában kell meghatározni. Tiszteletdíj Az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére tiszteletdíj formájában kizárólag alapbérből álló javadalmazás kerül meghatározásra. A tiszteletdíj mértékét a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet küldöttgyűlése állapítja meg, a Felügyelő Bizottság javaslata alapján. A tiszteletdíj úgy kerül megállapításra, hogy az igazodik a felelősség mértékéhez, arányban áll az elvégzett munkavégzéssel és nem okoz túl nagy anyagi megterhelést a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet számára. A tiszteletdíjon kívül az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság – a megbízatásával összefüggésben felmerült igazolt költségeinek megtérítésén, vagy a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet más belső szabályzata alapján, rendkívüli esetben fizethető jutalmon kívül – más javadalmazásra nem jogosult. A jutalom mértéke nem haladhatja meg az adott évre megállapított éves tiszteletdíj 1/12-ed részét. A SPECIÁLIS HATÁLY ALÁ TARTOZÓ MUNKAVÁLLALÓK (KIEMELT SZEMÉLYI KÖR) TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE A Rum és Vidéke Takarékszövetkezetnél a teljesítménymérési időszak hossza legalább egy naptári évi. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább 3 év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie. A Rum és Vidéke Takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatóknak a következő szempontokat tartalmazzák: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók három szinten kerülnek értékelésre: - Egyéni teljesítmény - Üzletág vagy egyéb szervezeti egység által elért teljesítmény - Hitelintézeti teljesítmény


25

A Kormányrendelet 4. § b) pontja alapján – miután a Rum és Vidéke Takarékszövetkezet jelen Javadalmazási Politika keretében a kiemelt személy kör teljesítményjavadalmazásának elemeit a Kormányrendelet 7. §-a szerinti teljesítménymutatók és elírások alapján határozta meg – a prémium kifizetése készpénzben történik, halasztási időtartam alkalmazásával. A Hpt. 69/C. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Takarékszövetkezet az alábbi halasztási időtartamot és arányt határozza meg a kiemelt személyek tekintetében a prémium kifizetésére: – Prémium 60%-ának kifizetése a teljesítményértékelés hónapjának utolsó napjáig – Prémium 30%-ának kifizetése a tárgyévet követő második év teljesítményértékelés hónapjának utolsó napjáig – Prémium 10%-ának kifizetése a tárgyévet követő harmadik év teljesítményértékelés hónapjának utolsó napjáig A prémium összegének kifizetésére a Javadalmazási Politikában meghatározott éves teljesítményértékelést és a kifizethető teljesítményjavadalmazás meghatározását követő 10 napon belül kerül sor. A következőkben közöljük a kiemelt személyi kör javadalmazásával kapcsolatos információkat: - A 2013-es üzleti évre vonatkozó javadalmazás állandó részének összege 4 fő tekintetében bruttó 17,284 millió Ft volt. - Teljesítményjavadalmazás keretében nem került kifizetésre prémium. - Az üzleti év során a határozott idejű munkaszerződések újrakötésére kerültek, így kifizetésekre, végkielégítésre sem került sor. - Az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás nem volt. - Ki nem fizetett halasztott javadalmazás 4,094 millió Ft összegben volt.

Ikervár, 2014.05.22.



26

RUM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Recommend Documents