rsasági jog III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK

ÜZLETI JOG I. 21. előadás

2013/14

Európai társasági jog

1

Áttekintés: I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben I.2 Európai jogharmonizáció a társasági jog területén A.) Céljai, irányai B.) A megvalósítást lehetővé tevő eszközök C.) A szabályozás területei I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára B.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői C.) Szupranacionális társasági jogi formák I.4 A közösségi jogfejlődés A.) A jogegységesítés kezdetei, fő irányultságai B.) A korai harmonizációs folyamat kényszerű szemléletváltása C.) Az irányelvekkel történő harmonizáció korlátai

II.2 Kiemelten fontos szabályozási területek A.) Áttekintés B.) Első (publicitási) irányelv C.) Második (az alaptőke védelméről szóló) irányelv D.) Harmadik és hatodik (átalakulási) irányelvek III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.1 Európai Gazdasági Érdekcsoport (Egyesülés) A.) Alapvető jellegzetességei B.) Magyar szabályozási összefüggések III.2 Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések C.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése D.) Éves beszámoló - adózás E.) Magyar szabályozási összefüggések III.3 Európai Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog C.) Munkavállalói részvétel D.) Magyar szabályozási összefüggések III.4 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja B.) Magyar szabályozási összefüggések

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE

II.1 Az EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) 1968-1983 B.) 1984-2005 C.) „Függő” irányelvek

IV.1 Az 1999-ben elkezdődött modernizációs folyamat A.) A társasági jogi modernizáció kezdetei B.) A 2003-as Cselekvési terv C.) A Cselekvési terv „elakadt” szabályozási törekvései D.) Az új könyvvizsgálói irányelv

IV.2 A Cselekvési terv megvalósult célkitűzései A.) Vállalatirányítás, tőkevédelem B.) Reorganizáció, vállalatirányítás IV.3 Az Akcióterv nyomán szabályozott egyes lényegi kérdések A.) A II. tj.-i irányelv módosítása, a 2006/68/EK irányelv B.) A 2005/56/EK irányelv C.) 2006/46/EK irányelv D.) 2009/102/EK irányelv IV.4 A (születőben lévő) Európai Magántársaság A.) Előzmények B.) Alapítás C.) Bejegyzés D.) Székhelyáthelyezés IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog A.) A kritikus pont: a vállalatirányítás B.) A 2012-es Cselekvési terv fő céljai, irányai C.) Az átláthatóság növelése D.) A részvényesek szerepvállalásának erősítése E.) Növekedést és versenyképességet támogató intézkedések F.) Az európai társasági jog szerkezetikodifikációs megújítása IV.6 A legutóbbi fejlemények A.) A „Basel III.” (CRD IV.) csomag elfogadása B.) A CRR-rendelet C.) A CRD IV. irányelv

2

I. A közösségi jogi szabályozás jellemzői

3

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete

- Europäisches Wirtschaftsrecht: a németosztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolai oktatásban elterjedt tárgyalási mód, mely elsősorban Az uniós joganyag egyfajta sajátos bemutatására ad lehetőséget - Fogalma: Az uniós jog minden olyan aktusa, amely a polgárok és vállalkozások az egységes (belső) piac gazdasági forgalmában való részvételét befolyásolja 4

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 Az európai gazdasági és üzleti jog B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása

- Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása:  az EK „gazdasági közjoga” ~ a négy alapszabadság ~ verseny ~ Gazdasági és Monetáris Unió ~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelemkülkereskedelem)  az EK gazdasági magánjoga ~ társasági jog ~ fogyasztóvédelmi magánjog ~ munkajog ~ szellemi tulajdon joga ~ nemzetközi magánjog/szerződési jog

5

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 Az európai gazdasági és üzleti jog C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete

- European Business Law: a gazdasági jog anyagának az angol-amerikai jog hatását tükröző, a társasági jog kérdéseire különös súlyt fektető tárgyalási módja - Jelentése tágabb értelemben: az üzlet és kereskedelem menedzselésével összefüggő uniós jogi ismeretek

6

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 Az európai gazdasági és üzleti jog D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben

- Európai üzleti jog - szűkebb értelemben: az uniós jog a gazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozó harmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban való megjelenése  gazdálkodó szervezetek (business organizations) az EU-ban  az uniós jog harmonizációs programja  társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzeti jogok szerint  a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogok szerint  az uniós jog szerinti gazdasági társaságok  munkavállalói részvétel  határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés  érdekcsoportok  befektetővédelem 7

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.2 Európai jogharmonizáció a társasági jog területén A.) Céljai, irányai

- A közösségi jog a gazdasági társaságok jogára vonatkozó harmonizációs rendszerének célja, alapvető irányultsága:  az integráció gazdasági és szociális céljainak előmozdítása  az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke a tagállamok közötti szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetése, s ennek érdekében  a tagállamok jogának szükséges mértékű összehangolása

8

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.2 Európai jogharmonizáció a társasági jog területén B.) A megvalósítást lehetővé tevő eszközök - A célkitűzések megvalósítását szolgáló eszközrendszer: a Római Szerződés a tagállamoktól származtatott hatáskört ruház a közösségi intézményekre 

a vállalkozásalapítás szabadságáról szóló részben (4IV. cikk)



a közösségi egységes belső piac megvalósításához szükséges harmonizációs intézkedések meghozatalában (9495. cikk) a tagállamok jogszabályainak összehangolása > Tanács és Bizottság



„szükséges hatáskör”-klauzula: az integráció alakításának adott állapotában szükséges intézkedések meghozatalára a Bizottságnak is lehetősége van (308. cikk)

9

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.2 Európai jogharmonizáció a társasági jog területén C.) A szabályozás területei - Tágabb értelemben > a társaságok teljes jogi működési közege  adójog, csődjog, értékpapírjog, tőzsdei bevezetés, nyilvános kibocsátás  a társaságok átruházásával összefüggő munkajogi kérdések  kis- és középvállalkozások sajátos működési feltételei  egyes szektorokban működő vállalkozásokra (biztosítási, hitelintézeti, befektetési tevékenység) vonatkozó speciális működési előírások - Szűkebb értelemben > a „hagyományos értelemben” felfogott társasági jog:  szervezeti jog  társasági külső és belső viszonyok  részvényjog  konszernjog

10

1 A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára - Az alkalmazott jogharmonizációs technika: az EU szerveinek a szabályozási eszközök és módszerek széles választéka áll rendelkezésre [ * ]  a Római Szerződésben meghatározott keretek között elsődlegesen irányelvek útján történik  egyes területeken: rendeleti jogalkotás  ezt a „soft law” eszköztára (pl. jogi kötőerővel nem bíró ajánlások) egészítik ki > „vállalati jogi” jelleg: az irányelvekben a társasági jogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogi elemekkel együtt jelennek meg [ * ] lsd. lsd. Buxbaum, Hertig, Hirsch és Hopt: European Business Law, Berlin/New York, 1991, 129 skk.

11

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.3 Jogharmonizációs technikák B.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői - Jellemzők:  nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy ~ egy tagállam milyen társasági formákat ismer el és ~ a közösségi jog által nem szabályozott területeken a működésre milyen feltételrendszert állapít meg a tagállam hatáskörében marad  egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkre nézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők és a közérdek védelme  céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a (más tagországokban való) társaságalapítást, részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésének átláthatóságát  „nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkal inkább gazdagítják azt” (Sárközy) > teret hagynak a nemzeti hagyományok érvényesítésének > a 2005-öt követő időszakban előtérbe került az egyszerűsítés és „better regulation” követelménye

12

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.3 Jogharmonizációs technikák C.) Szupranacionális társasági jogi formák - A tagállami jogrendszerektől független társasági jogi normák: csak transznacionális szinten léteznek  az európai gazdasági érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendelet  az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet  az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EK rendelet  az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelet > a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciális kérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás is kapcsolódott

13

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.4 A közösségi jogfejlődés A.) A jogegységesítés kezdetei, fő irányultságai - Az európai társasági jog alakítását a kezdeti évtizedekben meghatározó alapkövetelmény [ * * ]  a vállalatok közös piaci méretű dinamikája, nagyobb léptékű koncentrációja elérése érdekében a nemzeti jogrendszerek partikularizmusát meghaladó szervezeti-jogi mechanizmus kiépítése  ennek érdekében a fennálló jogi akadályok lebontása > legfontosabb kérdéskörei ~ a vállalat a másik tagállamban > a vállalatok > szabad letelepedése > kölcsönös elismerése ~ a belső társasági jogok harmonizálása ~ az európai nagyvállalat (részvénytársaság) ~ az európai kereskedelmi regiszter [ * * ] Mádl: Az Európai Gazdasági Közösség joga, 1974, p. 11I.

14

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.4 A közösségi jogfejlődés B.) A korai harmonizációs folyamat kényszerű szemléletváltása - Az Európai Gazdasági Közösség [ * * * ]: eredetileg (és burkoltan jelenleg is) szupranacionális társasági jog kialakítására törekedett ~ középpontjában az Európai Részvénytársaság állt volna ~ más tervezetek: európai önsegélyező társaság, egyesület, szövetkezet stb.  a tagállamok azonban ellenálltak e törekvéseknek > meg kívánták tartani nemzeti társasági jogukat  a jogharmonizáció kötelező normák (rendeletek) útján tehát nem haladhatott előre – a hatvanas évektől az irányelvi harmonizáció a jellemző > az eredmény: „csonka és hibrid” európai társasági jog 

[ * * * ] Sárközy Tamás: A magyar társasági jog Európában, 2001, pp. 37-39.

15

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.4 A közösségi jogfejlődés C.) Az irányelvekkel történő harmonizáció korlátai - Az európai társasági jogi harmonizáció esetében [ * * * * ]:  hiányzott egy pontos és részletes általános beavatkozási terv  maguk a tagállamok is akadályozták a jogközelítés és jogegységesítés folyamatát  a közösségi beavatkozás a többi társasági forma kizárásával szinte kizárólag a tőkeegyesítő társaságokra összpontosult  a legfőbb korlátokat azonban maga az irányelvek útján történő harmonizáció minősült ~ minimál-követelmények megállapítása ~ fennmaradó, újratermelődő nemzeti eltérési lehetőségek - Eredetileg (60-as évek) 12 társasági jogi irányelvet terveztek, a már elfogadott irányelveket több alkalommal módosították [ * * * * ] Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga, 2003, pp. 152-155.

16

I. A KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.4 A közösségi jogfejlődés D.) A jogfejlődés legújabb szakasza

- A jogfejlődés legújabb szakasza:  2003: cselekvési terv az Unió társasági jogának megújítására > részleges eredmények  2008-2009: gazdasági-pénzügyi válság > állami beavatkozás kényszere, hatékonyabb garanciális követelmények megjelenése  2011-2012: mindezekre tekintettel egy új, komplex stratégia és jogi cselekvési terv kialakítása  2013-2014: a vállalatirányítási cselekvési terv valóra váltása, konkrét jogalkotási aktusok

17

II. Az irányelvekben szabályozott kérdések

18

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.1 Az EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) 1968-1983 I. 68/151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás (módosította Az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (200III. július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról) II. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme III. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról IV. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok éves beszámolójáról 6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról 7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált) beszámolójáról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

19

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.1 Az EU társasági jogi irányelveinek áttekintése B.)1984-2005 8. 84/253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feltételeiről > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 10. a nemzetközi fúziókról szóló 10. irányelv > az eredetileg egyezményi szinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, első irányelvtervezet: 1985 > az Európai Parlament és a Tanács a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelve 1I. 89/666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételi kötelezettségről 1II. 89/667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájú társaságokról 1III. 2004/25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról > ezek az irányelvek a magyar társasági jogharmonizáció során beépültek a nemzeti jogba – „közösségi jog konform” felelősségi rend

20

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.1 Az EU társasági jogi irányelveinek áttekintése C.) „Függő” irányelvek - A „függő” irányelvek: ezekben a kérdésekben (még) nem alakult ki konszenzus 

a részvénytársaságok szervezetéről és irányításáról (az irányító szervek jogosítványairól) szóló 5. irányelv (tervezetei: 1972, 1983, 1990, 1991)



a társaságcsoportok (konszernek) szerkezetéről szóló 9. irányelv tervezete (a 60-as évektől jelentkező igény, utolsó változata: 1984) > visszavonva, a szabályozás szándéka azonban megmaradt

21

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.2 Kiemelten fontos szabályozási területek A.) Áttekintés - I.sz. nyilvánossági irányelv  az adatok azon körének megjelölése, amit nyilvánosságra kell hozni  ill. a hivatalos lapban közzé kell tenni - II.sz. irányelv: alaptőke-védelmi követelmények  rendelkezésre bocsátás  apport  saját részvény kibocsátásának  korlátozása - III. (fúziós) és 6. (szétválásról szóló) irányelv  az egyesülési ill. szétválási szerződésről nem rendelkeznek > a magyar jog IGEN  de nem is tiltják ilyen szerződések megkötését

22

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.2 Kiemelten fontos szabályozási területek B.) Első (publicitási) irányelv - Az irányelv célja: a jogszabályok szükséges mértékű összehangolására, a jogbiztonságra és a letelepedés szabadságát biztosítani hivatott programra hivatkozva szabályozni  a társaság megalakításához kapcsolódó közzétételi, nyilvánossági követelményeket (publicitás) ~ a közzéteendő információs kör pontos meghatározása, a közzététel elmulasztásának szankciói ~ hogyan (milyen formában) kell a közzétételi kötelezettségeket teljesíteni  a társaság által vállalt kötelezettségek érvényét, a képviselet kérdéseit  a megalakított társaság érvénytelenségét > módosításai: a 73/101/EGK irányelv, ill. – átfogóan – a 2003/58/EK irányelv > elektronikus cégeljárás 23

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.2 Kiemelten fontos szabályozási területek C.) Második (az alaptőke védelméről szóló) irányelv - Az irányelv fő szabályozási területei:  az alaptőke minimális összegének meghatározása (mely alatt részvénytársaság jogszerűen nem alapítható)  garanciális szabályok ~ az alaptőke-minimum meghatározása ~ a tagállamok felé a részvénytársasági alapszabály kötelező (nem csak a vagyonnal összefüggő) elemeinek előírása  az alaptőke felemelése és leszállítása  a részvénytársaság nyereségének felosztása, a részvényesek felé teljesíthető kifizetések (osztalék, osztalékelőleg, kamat stb.)  a részvénytársasági alaptőkét veszélyeztető mértéket öltő veszteségek esetén követendő eljárás  a részvénytársasági saját részvény 24

II. AZ IRÁNYELVEKBEN SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK II.2 Kiemelten fontos szabályozási területek D.) Harmadik és hatodik (átalakulási) irányelvek - Társaságok egyesülése: a harmadik társasági jogi irányelv (78/855/EGK irányelv)  személyi hatálya a nyilvánosan működő részvénytársaságok  tárgyi hatálya: e társaságok egy tagállamon belüli egyesüléssel (fúzióval) való átalakulásának kérdései  a vállalatfelvásárlással történő koncentráció (társasági jogok átruházása, részvények megszerzése) NEM TARTOZIK AZ IE. HATÁLYA ALÁ - A nyilvánosan működő részvénytársaságok szétválása: hatodik társasági jogi irányelve (82/891/EGK irányelv)  különválással  új társaságok alapításával > az irányelvek hatálya az egy tagállamon belüli részvénytársasági egyesülésekre ill. szétválásokra korlátozódik 25

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK

26

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.1 Európai Gazdasági Érdekcsoport (Egyesülés) A.) Alapvető jellegzetességei - Az európai gazdasági érdekcsoportról (egyesülésről) szóló 2137/85/EGK rendelet  célja: saját tagjainak gazdasági tevékenységének, a tagok eredményeinek növelésének megkönnyítése és előmozdítása, nem a profitszerzés  a tevékenység kiegészítő jellege: tevékenységeinek a tagok tevékenységeihez kell kapcsolódniuk, de azokat értelemszerűen nem helyettesíthetik - A rendeletben szabályozott főbb területek:  a tevékenységével összefüggő korlátozó szabályok  alapítás, alapító tagok, alkalmazandó jog, az alapító szerződés tartalmi elemei  ügyintéző és képviseleti szervek, döntéshozatal  nyereség felosztása, veszteség viselése, felelősség  megszűnés

27

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.1 Európai Gazdasági Érdekcsoport B.) Magyar szabályozási összefüggések - A nemzeti szabályozás hatóköre, az implementáló jogszabály:  a közösségi jogforrás rendeleti jellegéből adódóan ~ az európai egyesülésre vonatkozóan csak azon anyagi jogi szabályokat kellett elhelyezni a magyar jogrendszerben ~ amelyek megalkotására a rendelet kötelez  ez az 2003. évi XLIX. törvénnyel történt meg - A magyar tv. főbb szabályozási kérdései: a törvény az európai egyesülést jogi személyiséggel ruházza fel a magyarországi székhelyű európai egyesülés cégjegyzékbe való bejegyzésére és cégnyilvántartására a Ctv. irányadó  a vezető tisztségviselők összeférhetetlensége, valamint a tag kizárására vonatkozó bírósági eljárás > a rendelet a belső szabályok alkalmazását rendeli el  a rendelet szerint a tagok felelősségének következményeit a tagállam belső jogában kell meghatározni > a tv. a tagok egyetemleges felelősségének tartalma tekintetében a Ptk. 337-338. §-ára hivatkozik  az európai egyesülés megszűnése, fizetésképtelensége esetén követendő szintén belső jogszabályainkon alapuló – eljárást meghatározása  

28

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.2 Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok - Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet ill. a statútum munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelv szabályozásának sajátosságai:  célja, hogy különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok  közösségi szinten képesen legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését  a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy ~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást ~ szervezeti felépítésének, működésének szabályait is alapvetően a rendelet határozza meg

29

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.2 Európai Részvénytársaság B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések - A rendeletben szabályozott területek:  alapítás (egyesüléssel, holdingtársasággal,leányvállalat, meglévő nyilvános Rt. átalakulása SE-vé)  szervezeti felépítés ~ kétszintű rendszerben ~ egyszintű rendszerben ~ az egyszintű és kétszintű rendszer közös szabályai  közgyűlés, éves és összevont (konszolidált) beszámolók  végelszámolás, felszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés - Participáció: a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelv szerint  cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásban részt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételi jogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza és biztosítsa a joggyakorlást 

30

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.2 Európai Részvénytársaság C.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése - Tőkekövetelmények: az európai részvénytársaság minimális tőkéje 120 000 euró  amennyiben egy tagállam bizonyos tevékenységet végző társaságoktól magasabb minimális tőkét követel, ez a követelmény érvényes az adott tagállamban bejegyzett székhelyű európai részvénytársaságra is 

- Székhely: az európai részvénytársaság székhelyének (alapító okirat szerinti székhely) meg kell felelnie annak a helynek, ahol a központja van, azaz a tényleges székhelynek  a Közösségen belül átteheti székhelyét anélkül, hogy fel kellene oszlatnia az egyik tagállamban lévő vállalatot, hogy egy újat hozhasson létre egy másik tagállamban 

31

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.2 Európai Részvénytársaság D.) Éves beszámoló - adózás - Éves beszámoló > szerepelnie kell  a mérlegnek,  az eredménykimutatásnak,  a kiegészítő mellékletnek,  a társaság tevékenységének fejlődését és annak helyzetét bemutató üzleti jelentésnek, továbbá  adott esetben a konszolidált éves beszámolónak. - Adózás: adóügyek tekintetében az európai részvénytársaságot minden más multinacionális céghez hasonlóan kezelik  a vállalatra és leányvállalataira vonatkozó tagállami adózási szabályok hatálya alá tartozik  adózási és járulékfizetési szempontból az európai részvénytársaságok az állandó telephelyük szerinti tagállam adóalanyai > ebben a tekintetben a hiányos európai jogharmonizáció miatt az adóalanyi jogállásuk nem tökéletesen kidolgozott. 32

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.2 Európai Részvénytársaság E.) Magyar szabályozási összefüggések - Implementációs törvény: az Országgyűlés 2004. május 24-én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény > amit tartalmaz  kiegészítő társasági jogi jellegű normák ~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága érdekében ~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi vetületét > a cégtörvény módosítása útján  azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendelet fakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára  az irányelv implementációjához szükséges, a kollektív munkajog körébe tartozó rendelkezések >hatályba lépett: 2004. október 8. 33

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.3 Euró Európai Szö Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés - Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv alapvető célja: a szövetkezet tagjai  szükségleteinek kielégítése és/vagy  gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése  tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy az elősegítse ~ a tagok gazdasági tevékenységekben ~ egy vagy több európai szövetkezetben ~ és/vagy nemzeti szintű szövetkezetekben való részvételét

34

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.3 Euró Európai Szö Szövetkezet B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog - Az SCE tőkéjét a tagok részjegyei jelenítik meg  összege nem lehet 30 000 EUR-nál kevesebb  a meghatározott tevékenységeket (például banki, biztosítási tevékenységet stb.) végző jogalanyok számára magasabb jegyzett tőkét előíró tagállami jogszabályokat azon SCE-k tekintetében kell alkalmazni, amelyek alapszabály szerinti székhelye az adott tagállamban van. - A közgyűlés évente egyszer állásfoglalásban rögzíti a tőke összegét az üzleti év végén, valamint annak az előző üzleti évhez képest történt változását. - Amennyiben az SCE alapszabálya szerinti székhely szerinti tagállam joga megengedi, az SCE-nek lehetnek korlátozott szavazati joggal rendelkező befektető tagjai. 35

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.3 Európai Szövetkezet C.) Munkavállalói részvétel - Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv: szabályozott területek  jegyzett tőkéje részjegyekre oszlik, minimális összege 30 000 euro  alapítói – legalább két tagállamban honos - természetes személyek (min. 5), gazdasági társaságok, a tagállam jogszabálya szerint alapított szövetkezetek lehetnek  az alapszabály kötelező elemeinek meghatározása  szervezeti rendszere: ~ tulajdonosi irányító szerve a közgyűlés ~ választható, egy- vagy kétszintű felügyelő- és ügyviteli szerv > a statútum számos ponton az európai részvénytársaságról szóló rendelethez hasonló szabályozást tartalmaz

36

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.3 Európai Szövetkezet D.) Magyar szabályozási összefüggések - Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény  egyrészt a Rendelet végrehajtását szolgálja  másrészt a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja - A törvényben szabályozott fő kérdések:  az európai szövetkezet alapítása, szervezete, megszűnése ~ nyilvántartásba vétel: Ctv. szerint, a Cégbíróság hatásköre ~ alapítás (székhely, egyesüléssel történő alapítás) ~ belső szervezeti kérdések ~ székhelyáthelyezés ~ megszűnés  a munkavállalók bevonása az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe

37

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.4 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete a szabályozás célja: a területi együttműködést hátráltató akadályok leküzdése  alkalmazási területei: ~ az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális ill. interregionális együttműködések végrehajtása ~ a kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulása által, azok regionális vagy helyi hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek lebonyolítása  a csoportosuláshoz való csatlakozás önkéntes ~ a szabályozás rendeleti formában került megalkotásra, a tagállamoknak kötelességük biztosítani a részvétel feltételeit ~ a hazai jogalkotó a Rendelet által alkotott keretszabályokat töltötte ki tartalommal > valamennyi tagállamban 2007. augusztus 1-jétől vált lehetővé az ilyen csoportosulások létrehozása

38

III. A KÖZÖSSÉGI JOGON ALAPULÓ TÁRSASÁGI FORMÁK III.4 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás B.) Magyar szabályozási összefüggések - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény  a csoportosulás alapítására, működésére, megszüntetésére, illetve az abban való részvételre vonatkozó hazai szabályozás megteremtésére irányult  a magyar jogrendben nonprofit gazdálkodó szervezetként szerepel, az Európai Unió alkotta speciális kereteken belül  a hazai székhelyű csoportosulás ~ nyilvántartásba vételével, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a törvény a Fővárosi Bíróságra telepíti ~ esetében a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is  a csoportosulás működésének felügyeletére az ügyész, míg gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult

39

IV. A közösségi társasági jog továbbfejlesztése

40

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.1 Az 1999-ben elkezdődött modernizációs folyamat A.) A társasági jogi modernizáció kezdetei 

1999-2000: az egyes területekre vonatkozó alapvető követelmények megjelenése a pénzügyi szolgáltatásokról szóló akciótervben és a pénzügyi beszámolókról szóló stratégiában, 2002: bizottsági Közlemény a társasági felelősség kérdéseiről



2001: szakértői bizottság létrehozása az európai társasági jog modernizációs kérdéseinek vizsgálatára (Winter-csoport)



2002: nem kis mértékben az Enron-botrány által felszínre hozott körülményektől meghatározottan az Ecofin utasítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai társasági jogra és a társaságirányítási jogok erősítése vonatkozó lehetőségeket



a Bizottság a Winter-csoport jelentésére alapozva Közleményben (COM /2003/ 284) közzé teszi a társaságirányításról szóló Akciótervet > - 2003: ~ cselekvési terv a társasági jog modernizációjáról és a vállalatirányítás erősítéséről ~ új, integrált megközelítés, melynek célja az üzleti hatékonyság és a részvényesi jogok erősítésének biztosítása

41

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.1 Az 1999-ben elkezdődött modernizációs folyamat B.) A 2003-as Cselekvési terv - Alapvető politikai célkitűzései:  a részvényesi jogok és harmadik személyek jogainak erősítése, az ügyvezetés felelősségének tisztázása  szabályozás szempontjából a társaságok közti megkülönböztetés érvényesítése > részvénytársaságok estében szigorúbb, részletesebb, KKVk esetében rugalmas keretszabályozás  új technológiák felhasználása, beépülése a vállalatirányítási folyamatokba  a gazdasági bűnözés és a jogi lehetőségekkel való visszaélés elleni hatékonyabb fellépés  az üzleti szféra hatékonyságának, versenyképességének javítása,  a határokon átnyúló kérdések (fúzió, székhelyáthelyezés, részvényesi jogok gyakorolhatósága)  a nemzeti szabályozásokban még meglévő jogi bizonytalanságok felszámolása > e célokhoz rövid, közép- és hosszú távú jogalkotási feladatokat rendelt: ezek egy része már megvalósult, de volt, olyan is, ami időközben visszavonásra került

42

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.1 Az 1999-ben elkezdődött modernizációs folyamat C.) A Cselekvési terv „elakadt” szabályozási törekvései - A Cselekvési Tervben szerepelő, de „elakadt” szabályozási törekvések:  tőzsdei társaságok számára a monista/dualista vállalatirányítási rendszerek közötti választás szabadságának deklarálása > irányelv > a konzultáció az egységes szabályozás szükségességét vitatta  igazgatók felelősségének szigorítása (pl. hátrányos üzletpolitika folytatásáért) > irányelv ~ a Winter-jelentés a wrongful trading szabályozására tett javaslatát a konzultáció önmagában elutasította ~ az alternatív tőkevédelmi rendszer kialakítása körében még a szabályozás napirendjén tartva  keretszabályozás a társaságok egységes (egyeztetett) csoportszintű üzletpolitikájának elfogadásáról > irányelv > a konzultáció során elvetésre került  a vállalatpiramisokkal szembeni garanciális szabályok megalkotása > a konzultáció ezt is elvetette

43

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.1 Az 1999-ben elkezdődött modernizációs folyamat D.) Az új könyvvizsgálói irányelv - A Cselekvési Tervben nem szerepelt, de időközben szükségessé vált szabályozás: a 8. társasági jogi irányelvet felváltó új könyvvizsgálói irányelv elfogadása - Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről  az irányelvben szabályozott kérdések ~ a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó különös rendelkezések ~ a könyvvizsgáló tevékenység szakmai etikai, pártatlansági, bizalmassági és szakmai titoktartási szabályai ~ könyvvizsgálati standardok, könyvvizsgálói jelentések, minőségbiztosítás ~ vizsgálatok és szankciók ~ közfelügyelet, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölése, felmentése, lemondása ~ nemzetközi rendelkezések  átültetés a magyar jogba: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, számviteli tv.

44

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.2 A Cselekvési terv megvalósult célkitűzései A.) Vállalatirányítás, tőkevédelem - Vállalatirányítás: keretszabályozás a részvényesi jogok (pl. információhoz való hozzájutás, döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának könnyítése (elektronikus úton történő szavazás, videokonferencia)  az Európai Parlament és a Tanács számára a létesítő okiratuk szerint valamely tagállamban székhellyel rendelkező és a szabályozott piacra bevezetett részvényű vállalatok részvényeseinek szavazati joggyakorlásáról és a 2004/109/EK irányelv a Bizottság 2007/14/EK irányelve (2007. március 8.)  a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról - Tőkevédelem: a II. társasági jogi (tőkevédelmi) irányelv egyszerűsítése > irányelv módosítás > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról

45

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.2 A Cselekvési terv megvalósult célkitűzései B.) Reorganizáció, vállalatirányítás - Reorganizáció:  10. irányelv a gazdasági társaságok határon átnyúló egyesüléséről > irányelv > Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve (2005. október 26.) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről  13. irányelv a székhelyáthelyezésről > irányelv > 2003. februárjában nyilvános konzultáció kezdődött, 2007, tavaszán hatásvizsgálat készült - Független igazgatók szerepének erősítése > ajánlás > A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2005. február 15.) a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelő bizottság) által létrehozott bizottságokról (EGT vonatkozású szöveg) (2005/162/EK) - Igazgatók javadalmazási rendszere > ajánlás > A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (200IV. december 1IV.) egy megfelelő rendszer előmozdításáról a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásához (EGT vonatkozású szöveg) (2004/913/EK)

46

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.3 Az Akcióterv nyomán szabályozott egyes lényegi kérdések A.) A II. tj.-i irányelv módosítása, a 2006/68/EK irányelv

- Az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek (II. tj. ie.) a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról > szabályozott területek  a nyilvánosan működő részvénytársaság számára lehetővé teszi tőkéjükbe nem pénzbeni hozzájárulás bevonását  saját részvény megszerzésének lehetősége ~ a társaság felosztható tartalékának mértékéig ~ annak az időszaknak meghatározásával, amire a közgyűlés felhatalmazást adhat  a társaság harmadik fél számára pénzügyi segítséget adhat részvényeinek az e fél által való megszerzéséhez  hitelezővédelem: bírósági vagy közigazgatási eljárásokhoz való folyamodás lehetősége tőkeleszállítás esetén

47

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.3 Az Akcióterv nyomán szabályozott egyes lényegi kérdések B.) A 2005/56/EK irányelv - Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve (2005. október 26.) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről > szabályozott területek  alkalmazandó jog megállapítása  egyesülési okirat: egységes szövegezési követelmények, közzétételi kötelezettség  szakértői jelentés  ellenőrzés ~ az egyesülésről a határozathozatal lefolytatása, jogszerűsége > a társaságok székhely szerinti tagállamai ~ egyesülés lefolytatása, jogszerűsége > az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye szerinti tagállam  az egyesülés jogkövetkezményeinek meghatározása  munkavállalói jogok, részvétel érvényesülésének biztosítása > a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 48

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.3 Az Akcióterv nyomán szabályozott egyes lényegi kérdések C.) 2006/46/EK irányelv - Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 1IV. ) beszámolók, konszolidált beszámolók stb. közzétételi kötelezettsége > szabályozott területek  alapvető célja: az igazgatósági tagok kollektív felelősségének erősítése  a kapcsolt felek transzakcióival kapcsolatos átláthatóság fokozása  a mérlegen kívüli megállapodásokkal kapcsolatos átláthatóság fokozása (pl. speciális célú jogalanyok, SPE-k)  a vállalatirányítási nyilatkozat bevezetése és arról kötelező nyilatkozat közzététele  a felelősség „minimum-szintje”: a társaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő bizottsági tagjai testületi felelősséggel tartoznak a vállalattal szemben ~ az éves beszámoló, az üzleti jelentés előkészítéséért, nyilvánosságra hozataláért ~ ezt a megközelítést kell alkalmazni a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra is > átültetése a magyar jogba: az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény a Gt. ill. a számviteli törvény módosításával megtörtént

49

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.3 Az Akcióterv nyomán szabályozott egyes lényegi kérdések D.) 2009/102/EK irányelv - Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról (EGT-vonatkozású szöveg)  egy társaság alapítható egy taggal, s az is lehetséges, hogy az összes üzletrész tulajdonjogát egyetlen tag szerezze meg (egyszemélyes társaság) > utóbbi esetben ~ ezt a tényt, az egyedüli tag személyének megjelölésével együtt, egy, a cég által őrzött és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett nyilvántartásba ~ vagy a központi cégnyilvántartásban, kereskedelmi nyilvántartásban vagy cégjegyzékben kell rögzíteni, illetve bejegyeztetni  az egyedüli tag gyakorolja a társaság taggyűlésének hatáskörét > határozatait és a közte és az általa képviselt társaság között létrejött szerződéseket jegyzőkönyvbe kell venni, vagy írásba kell foglalni.  ha egy tagállam megengedi egyszemélyes társaságok létrejöttét részvénytársasági társasági formában is, úgy ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni. > hatályon kívül helyezi a 89/667/EGK irányelvet.

50

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.4 A (születőben lévő) Európai Magántársaság A.) Előzmények - Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az európai magántársaságok statútumáról (2006/2013(INI))  a Bizottságnak 2007. év folyamán (az EK-Szerződés 308. cikke alapján) a Parlament részére jogalkotási javaslatot kellett benyújtania az európai magántársaságok statútumáról  ezt a javaslatot intézményközi egyeztetés keretében a Parlament részletes ajánlásaival összhangban kell kidolgozni  a Parlament 11 ilyen ajánlást tett, melyek az alapítással, működéssel, felelősséggel, átalakulással, megszűnéssel kapcsolatos kérdésekben a leendő jogalkotás zsinórmértékéül szolgáltak  2007 során nyilvános konzultáció zajlott a kérdésről  mindezek alapján 2008. június 25-én benyújtásra került a Bizottság az Európai Magántársaság (Európai Zártkörű Társaság) statútumáról szól Rendeletre vonatkozó javaslata, az „európai kisvállalkozói törvény”

51

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.4 A (születőben lévő) Európai Magántársaság B.) Alapítás

- Alapítás:  egy vagy több természetes személy és/vagy jogalany, ex nihilo  létrehozható létező társaságok átalakulásával, egyesülésével vagy szétválásával is  utóbbiak akár valamely tagállam nemzeti joga, akár a közösségi jog alapján létre jött társaságok lehetnek - Tőkekövetelmény: akár 1 euro is lehet.

52

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.4 A (születőben lévő) Európai Magántársaság C.) Bejegyzés - A társaság:  a létesítő okirat szerinti székhelye, valamint a központi ügyvezetésének vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Közösség területén van  bejegyzése abban a tagállamban történik, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található, a fióktelepeire pedig a fióktelep tagállama szerinti jog vonatkozik  nem köteles központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helyét abban a tagállamban kialakítani, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található > az igazgatási formaságokat és a bejegyzés költségeit a minimálisra kell csökkenteni.

53

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.4 A (születőben lévő) Európai Magántársaság D.) Székhelyáthelyezés - A társaság: anélkül helyezheti át a létesítő okirat szerinti székhelyét egy másik tagállamba, hogy  ez bármilyen hatással lenne a jogi személyiségére, vagy a korábban megkötött szerződéseiből származó jogaira és kötelezettségeire > az SE székhelyének áthelyezése a fogadó tagállamba történő bejegyzés napján lép hatályba. 

- Beszámolás: a könyvelést, a beszámolók elkészítését, benyújtását, könyvvizsgálatát és közzétételét a nemzeti jog szabályozza.

54

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog A.) A kritikus pont: a vállalatirányítás - A 2003-as Cselekvési terv nyomán született számos intézkedés ellenére a pénzügyi válság bebizonyította, hogy  elsősorban a pénzügyi intézmények vállalatirányításában mutatkozó jelentős gyengeségek  komoly szerepet játszottak a válságban - A következtetések levonása: (Európai Bizottság)  2010: Zöld Könyv a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról  2011: a pénzügyi intézmények szigorúbb vállalatirányítására tett javaslatok (CRD IV. csomag) > közben a Parlament már elfogadta, várhatóan 2014. januárjától (egyebek mellett) ~ a bankárok bónuszát a fizetés 100%-ában korlátozzák ~ a bankok elsődleges alapvető tőkemutatójának minimuma pedig 2% helyett 4,5% lesz  

2011: Zöld Könyv a felelős vállalatirányításról, majd konferencia (2011. május) és nyilvános konzultáció (2012) után 2012. december 12: Celekvési terv: Európai társasági jog és vállalatirányítás – a részvényesek nagyobb szerepvállalását és a fenntartható vállalatokat szolgáló modern jogi keret 55

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog B.) A 2012-es Cselekvési terv fő céljai, irányai

- Három fő körben várhatók változások:  átláthatóság növelése  részvényesek bevonása  vállalatok növekedésének és versenyképességének támogatása > mindezt komplex intézkedéscsomag kívánja elősegíteni, mely 2013-14-ben kerül megvalósításra

56

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog C.) Az átláthatóság növelése

- A vállalatirányítás színvonalának javítása érdekében az



  

átláthatóság növelése mind a társaságok, mind a részvényesek szempontjából, különösen az alábbi intézkedések révén: a vállalkozások tevékenységének átláthatóbbá tétele az igazgatótanács sokszínűségét és a kockázatkezelési politikákat illetően; a vállalatirányítási jelentéstétel javítása; a kibocsátók szempontjából a részvényesek jobb megismerését eredményező lépések; az intézményi befektetők viszonylatában a szavazásra és a szerepvállalásra vonatkozó politikák átláthatósági szabályainak megerősítése. 57

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog D.) A részvényesek szerepvállalásának erősítése - A részvényesek hosszú távú szerepvállalását elősegítő és ösztönző kezdeményezések:  nagyobb átláthatóság a javadalmazási politikák és az igazgatók egyéni javadalmazása terén, valamint szavazati jog biztosítása a részvényesek számára a javadalmazási politikát és beszámolót érintő kérdésekben;  a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek (pl. a vállalat és vezetői vagy többségi részvényesei közötti ügyletek) fölött gyakorolt részvényesi felügyelet javítása;  megfelelő operatív szabályok kialakítása a részvényesi képviseleti tanácsadók (azaz a részvényeseknek szolgáltatásokat, leginkább szavazási tanácsadást biztosító vállalkozások) számára, különösen az átláthatóság és az összeférhetetlenség vonatkozásában;  az összehangolt eljárás fogalmának pontosítása a részvényeseknek a vállalatirányítási kérdésekben való együttműködését megkönnyítendő;  a munkavállalói részvénytulajdon mint lehetőség ösztönzésének mérlegelése.

58

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog E.) Növekedést és versenyképességet támogató intézkedések - A vállalkozások növekedését és versenyképességét támogató kezdeményezések a társasági jog területén:  a társaságok létesítő okirat szerinti székhelyének más tagállamba való áthelyezését érintő kezdeményezés további vizsgálata;  a határokon átnyúló egyesülések elősegítése;  egyértelmű uniós szabályok a határokon átnyúló társaságok szétválását érintően;  ez európai zártkörű társaság statútumára vonatkozó javaslat nyomon követése a kkv-k határokon átnyúló lehetőségeinek bővítése érdekében;  tájékoztató kampány az európai részvénytársaság/szövetkezet statútumáról;  a vállalatcsoportokat érintő, célirányos intézkedések, például a csoportérdek fogalmának elismertetése és a vállalati struktúra átláthatóságának növelése. 59

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.5 A 2008-2009-es pénzügyi válság és az európai társasági jog F.) Az európai társasági jog szerkezeti-kodifikációs megújítása

- A cselekvési terv  kilátásba helyezi a társasági joggal kapcsolatos összes főbb irányelv egységes keretbe foglalását.  ezzel az uniós társasági jog elérhetőbbé és könnyebben értelmezhetővé válna, és  az esetleges jövőbeli következetlenségek kockázata is csökkenne.

60

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.6 A legutóbbi fejlemények A.) A „Basel III.” (CRD IV.) csomag elfogadása

2013. 06. 27.

- Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (CRR-rendelet) - Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (CRD IV. irányelv)

61

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.6 A legutóbbi fejlemények B.) A CRR-rendelet

- A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR):  a szavatoló tőkeelemekkel szembeni szigorú minőségi követelmények,  a szavatoló tőke összetételére vonatkozó követelmények,  az egységes likviditási előírások,  a túlzott tőkeáttétel felépülését fékező tőkeáttételi korlát, és  az új partnerkockázati tőkekövetelmények.

62

IV. A KÖZÖSSÉGI TÁRSASÁGI JOG TOVÁBBFEJLESZTÉSE IV.6 A legutóbbi fejlemények C.) A CRD IV. irányelv - A tőkekövetelményekről szóló irányelv negyedik változata (CRD IV):  a felügyeleti hatóságok és az Európai Bankhatóság (EBA) együttműködésére vonatkozó szabályok,  a felügyeleti intézkedésekre, bírságokra vonatkozó új rendelkezések,  a felügyeleti vizsgálatokra és a felügyeleti felülvizsgálati folyamatra vonatkozó, eddiginél részletesebb előírások,  a megerősített vállalatirányítási követelmények, és a  a tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffer, a rendszerkockázati tőkepuffer és a rendszerszinten jelentős intézményekre alkalmazandó előírások

63