PEDAGÓGIAI PROGRAM Rózsa Úti Általános Iskola OM azonosító: 037041
Elfogadta: A veszprémi Rózsa Úti Általános Iskola nevel testülete 2013. március 25-én
TARTALOMJEGYZÉK ISKOLÁNKRÓL........................................................................................................................................ 3 NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................................................. 3 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK............................................................................................................. 3 II. III. IV.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ................................................................. 4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................ 5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK............................................ 11
V. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK........................................... 17 VI. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV.......... 19 VII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................... 21 VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI ............................................................................................. 22 IX. AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI ..................................... 23 X.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE............................................................................................................................... 23
XI. A SZÜL , A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTM KÖ-DÉSÉNEK FORMÁI................................. 26 XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ............................................................................. 31 XIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ......................... 32 XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ....................................................................................................... 33 HELYI TANTERV ................................................................................................................................... 34 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ÓRASZÁMAI ......................................................................................... 34 II. III. IV.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................................................. 41 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ..... 41 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI .................................................... 42
V. A TANULÓK ESÉLYEGYENL SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK........................................................ 43 VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................. 45 VII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMÉTLÉS SZÁMONKÉRÉ-SÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MIN SÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE,MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK, MIN SÍTÉSÉNEK FORMÁJA ..................................................................................................................................... 45 VIII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ EL ÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA.................................. 52 IX. X.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .............................. 52 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.................................................................................. 52
XI.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZE-RELÉSEK JEGYZÉKE ...................................................................................... 53
XII. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK. .............................................. 59 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................................................................... 61
2
MOTTÓ: „Aki megért S aki megértet, Egy népet Megéltet.” Kányádi Sándor
ISKOLÁNKRÓL Bevezet Iskolánkban, a veszprémi Rózsa Úti Általános Iskolában, 1987 óta folyik a veszprémi gyerekek nevelése-oktatása. Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevel és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézet emberek cselekv együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézmény alapító okirata szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó, tanköteles korú gyermekek általános m veltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola m ködik. A beiskolázási körzetünkben él családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevel és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között él , hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képesség gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szül k célja azonos: gyermekeinkb l az életben boldogulni tudó m velt, jól képzett embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk m ködése során több változáson esett át, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok f célja: emberséget és tudást adni a felcsepered veszprémi polgároknak!
NEVELÉSI PROGRAM I.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
A Rózsa Úti Általános Iskolában a mindennapi nevel és oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi pedagógiai alapelveket tartjuk szem el tt: 1.
Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink felszabadultan, otthonosan érezhetik magukat.
Ennek érdekében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe.
3
Diákjaink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Minden tanítványunk egyöntet en számíthat valamennyi pedagógus szinte, jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Iskolánk életében az szinte, szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevel , szül és nevel , nevel és nevel között. Tanulóink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, évfolyamonként és tantárgyanként felmen rendszerben, a helyi tantervek szerint. 2.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszer ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és b vítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevel ink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekb l. Ennek érdekében: Tanulóinkat felkészítjük az önálló ismeretszerzésre és önm velésre a szilárd alapkészségek kialakításával. Iskolánkban törekszünk a gyermekek kulturális hátrányainak csökkentésére. Kiemelked képesség tanulóink tehetséggondozása folyamatos, tervszer . Segítünk a gyermekeknek elsajátítani a szül k támogatásával a tanulás tanulásának módszereit. Fontos nevelési feladat a világban való eligazodás képességének fejlesztése. Ehhez fejlett kommunikációs képességeket alakítunk ki, mely az egyéni boldogulás egyik alapfeltétele. Iskolánk biztosítja, hogy tanulóink elsajátítsanak alapfokon egy idegen nyelvet. Biztosítjuk, hogy praktikus, hasznos alapismereteket szerezzenek az informatikában. Tanulóink, a szül k és a nevel testület körében egyaránt fontosnak tartjuk, hogy a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. A gyermek, a szül és a pedagógus közös feladata, hogy a továbbtanulási igényt a reális önismeret alapján fogalmazzák meg. A családdal közös alapvet értéknek tekintjük a sz kebb és tágabb hazához való köt dés érzését, környezetünk megóvásának igényét, nemzeti kultúránk és történelmünk megbecsülését, a haza, szül föld iránti szeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy nevel i munkánkat a humánum, az egyén és a közösségek iránti tisztelet jellemezze.
II.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI
Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melynek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat, boldogságukat megteremteni, hogy az egyben a sz kebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
4
Ennek érdekében: Célunk az, hogy minden tevékenységünket – az oktatás és nevelés területén egyaránt – a gyerekek okos szeretete hassa át. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermek személyiségének értékeit. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mell zheti a segít készséget és az együttm ködési képességet. Célunk az, hogy – els sorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Célunk, hogy lehet leg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdekl désének, illetve távolabbi céljainak megfelel programokat, tevékenységi formákat. Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyermek és szül egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejl désre. Célunk az, hogy az egyetem tanszékeivel olyan kapcsolatot tartsunk fenn, amely kölcsönös emberi és szakmai együttm ködésen alapul. Célunk jó és korrekt kapcsolatot tartani mind a fenntartóval, mind az önkormányzattal, mind a város többi iskolájával. Célunk a szül kkel olyan szemléletben együttm ködni, hogy iskola és szül egyaránt érezze: közösek céljaink és érdekeink. Célunk más városok iskoláival való kapcsolattartás az oktatásunk színesítése érdekében. Az idegen nyelv elsajátításának támogatására külföldi iskolákkal is partnerkapcsolatot alakítunk ki. III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
A pedagógus pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejl désének. A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelés állandó feladata. A tantervben képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A m veltségi területekben rejl nevelési lehet ségek komplexitása jó alkalmat teremt azon
5
személyiségjegyek követelményeivel.
fejlesztésére,
amelyek
összhangban
állnak
a
mai
kor
Az intézmény arra törekszik, hogy megtalálja a megfelel partnereket, amelyek közrem ködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szül k, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és min ségének emelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer m ködtetésében az osztályf nök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szül , ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályf nökt l kapja az els dleges információkat az iskoláról. Célunk, hogy egészséges gondolkodású, önmaguk képességeit és adottságait ismer (és abban bízó) tanulókat neveljünk. Feleljenek meg a mai kor kihívásainak, legyenek minél sikeresebbek, és tudják feldolgozni kudarcaikat is. A személyiségfejlesztés teend i az alapfokú oktatás két szakaszában jelentkeznek: alsó tagozat az 1-4. évfolyam fels tagozat az 5-8. évfolyam A személyiségfejlesztés f bb területei A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. Tanulók m veltségének, világszemléletének, világképének formálása. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. A magatartás-viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Kulcskompetenciák fejlesztése: alapkészségek fejlesztése; az egészséges testilelki fejl dés segítése; az egyéni tanulási mód kialakítása; a kommunikációs képesség fejlesztése; információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése; szociális kompetenciák fejlesztése. 1.
A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni társas kapcsolataikban. Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, szorgalmasak, megbízhatóságra, rendszerességre törekv k. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az egész életen át tartó tanulás igényével. Tudják önmagukat menedzselni.
Kiemelt feladat az alsó tagozaton: A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdekl dés, felfedezési vágy). A képességek fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és ért olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás).
6
Kiemelt feladat a fels tagozaton: Képességek fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás). A motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény). 2.
A személyiségfejlesztés segítése a tanulók m veltségének, szemléletének, világképének formálásával veltségi területek: magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv ember és társadalom ember és természet földünk és környezetünk testnevelés és sport vészetek informatika életvitel és gyakorlat
A magyar nyelv és irodalom területén fontos szerepe van az anyanyelvikommunikációs képességek fejlesztésének. A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, ahol „a szót értés” jelent sége ugrásszer en megn tt. A személyes kapcsolatokban, az érvényesülésben óriási jelent sége van a kommunikáció min ségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányok folytatásában, a sikeres életben. Ezért kell tudatosítani a tantárgyak ismeretanyagának elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejl dését és azok irányait is meghatározza. A matematikatanítás célja és feladata megismertetni a tanulókat az ket körülvev környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. Megalapozni a korszer és jól alkalmazható matematikai m veltségüket, fejleszteni gondolkodásukat. Az életkoruknak megfelel szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismeretet. Kialakítani az önálló gondolkodás igényét, a problémamegoldás örömét, és ez szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre. Fontos a reális önbizalom, akarater , igényes kommunikáció kialakítása, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztése. Az idegen nyelv ismerete, az idegen nyelvi kommunikáció képessége itt, Európa közepén egyre fontosabb. Ezért az iskola tantárgyi rendszerében kiemelt jelent séget kap az idegen nyelvi képzés, az emelt óraszámú angol és német nyelvoktatás. Ennek célja, hogy a tanulók a mindennapi életben képesek legyenek a célnyelven kommunikálni, információkat szerezni, tájékozódni. Az évek el re haladtával egyre 7
nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. Az idegen nyelv ismerete segít megismerni az adott nyelven beszél népek életét és kultúráját. A levelezés és a személyes kapcsolatok révén gyakorolhatják és továbbfejleszthetik az iskolában szerzett ismereteiket. A tanulók eljutnak a nyelvtanulási stratégiák olyan szint használatához, amelyek lehet vé teszik számukra az iskolán kívüli idegen nyelvi hatások (internet, filmek, tévém sorok, újságok) hasznosítását, és az irányított, önálló haladást. Ember és társadalom m veltségi területek tanítása-tanulása, gyakorlása a személyiség jegyeinek sokoldalú gazdagodását segíti el . Általuk a tanulók megtanulják értékelni, megbecsülni szokásainkat, hagyományainkat. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékének tisztelete, ápolása révén felébresztjük a hazaszeretet érzését Tájékozottak lesznek más népek életformája, szokásai körében. A különböz m veltségi területek ismerete gazdagítja személyiségjegyeiket, ezekb l példát meríthetnek, formálják ízlésüket, igényesebbé teszi ket. Megismerik az alapvet állampolgári jogokat és kötelességeket. Megtanulnak nyitottak lenni a társadalmi jelenségek felé. A tanulók világszemléletének, világképének formálása révén választ keresnek arra, hogy hol a helyük a világban. Fejlesztési területek: kritikai gondolkodás; tájékozódás térben és id ben; kommunikáció; ismeretszerzés és tanulás. A természettudományi ismeretek segítenek eligazodni korunk technikai vívmányai között. A biológiai ismeretek segítenek az él világ megismerésében, az emberi szervezet felépítésének megismerésében. Segít eligazodni szervezetük m ködésében, érzelmi-szexuális problémáik kezelésében és felel sségteljes feln tté válásukban. A sz kebb és tágabb hazához való köt dés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét szaktárgyi ill. osztályf nöki órákon, és séták, kirándulások alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. Be kell épülniük személyiségükbe a környezettudatos magatartás és életvitel elemeinek. Gyakorlattá kell válnia a környezetvéd magatartásnak, a környezetbarát termékek használatának. A testnevelés és sport az intézmény egységes nevel -oktató munkájának szerves része. Célunk, hogy a diákok saját értékrendjükben kiemelten kezeljék a testkultúra eszközeit, a testgyakorlatokat, mozgásos játékokat, sportági tevékenységeket, mint egészségfejleszt tényez ket. Az iskola összes tanulójával próbáljuk megszerettetni a testedzés örömét, illetve segítséget nyújtunk a szabadid hasznos eltöltéséhez. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét, és felismerjék annak egészségügyi és prevenciós értékeit. Els dleges cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon mindennapjaik részévé. A m vészetekkel való ismerkedés során fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét, kreativitását, mozgáskultúráját. Formáljuk ízlésüket, felébresztjük alkotó kedvüket. Célunk, hogy olyan készségek, képességek alakuljanak ki a tanulókban, melyek alkalmassá teszik ket a m alkotások ért befogadására és alkotókészségük kibontakoztatására.
8
Az informatika m veltségi terület kiemelt feladata a megismerési képességek fejlesztése. Az információk megtalálása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Az iskolának a különböz médiában való eligazodásra kell nevelnie. Fontos a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehet ségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az életvitel és gyakorlat oktatása során tudatosítjuk az emberek által végzett munka fontosságát. Gyakoroltatjuk a tanulók önellátására, környezetük rendben tartására, a feln tt szerepek megtanulására irányuló képességeket. A gyakorlati tevékenységekhez szükséges készségek és képességek fejlesztése, a pozitív alkotó magatartás kialakítása. A pályaorientáció megvalósítása érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, melyek el segítik, hogy tanulóink megismerjék és kipróbálják képességeiket, elmélyedhessenek az érdekl déseiknek megfelel területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket, pályaismeretüket. 3.
A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása
Az élet és az egészség védelme a nevelési alapértékek között els helyen áll. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat: az egészséges életmód kialakítására majd továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgásra való igény, állóképesség fejlesztése, megfelel higiéniás szokások kialakítása), a rendszeresség, pontosság igényének kialakítására (napirend, hetirend, tanulási terv, szabadid s tevékenység, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása), a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottság kialakítására, a testi-lelki egészség óvására. Kiemelt feladat az alsó tagozaton: egészségvéd öntevékenység, befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség, természettudatos magatartás kialakítása. Kiemelt feladat a fels tagozaton: egészségvéd öntevékenység önállósulása, önmegismer , önértékel , önfejleszt képesség kialakítása (emberismeret, pályaválasztás, tehetséggondozás), kreativitás, önkifejezés fejlesztése, befogadói képesség, reális énkép (önbizalom, önbecsülés) öntevékenységi és önállósulási vágy felkeltése, egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvéd viselkedés, drogprevenció, a sport, mint aktív életforma elfogadása, a szabadid hasznos eltöltésének igénye.
9
4.
A magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása
Egyik legfontosabb feladatunk a tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól egymással és a feln ttekkel szemben. Az iskolán kívül, nyilvános helyeken a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal járuljanak hozzá az intézmény jó hírnevéhez. Elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben a megfelel hangnem, a kulturált beszédmodor, a nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. Célunk, hogy az alapvet erkölcsi értékeket megismerjék, tudatosítsák és meggy déssé alakítsák. Megértsék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljon az együttm ködési készségük. A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken (pl.: színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb.) Kiemelt feladat az alsó tagozaton: szociális hajlamok (köt dés, csoportképzés, hovatartozási köt dés, birtoklás, párképzés) szokásainak kialakítása, segítés, együttm ködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás. Kiemelt feladat a fels tagozaton: meggy dés, el ítéletek legy zése, empátia, tolerancia, kialakítása, konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggy zés) formálása, kritikai gondolkodás kialakítása. A személyiségfejlesztés megvalósulásának színterei A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Kiemelt feladatként kezeljük a motiválást, a tevékenykedtetést, a differenciálást. Lehet ségei: felel si rendszer nevelési beszélgetések, didaktikus játékok manuális foglalkozások, kézm ves tevékenységek, komplex foglalkozások (zenei, irodalmi, képz vészeti) vészeti csoportok foglalkozásai népi játékok, népszokások, bábozás, játszóház túrák, séták, kirándulások iskolán kívüli programok, szabadid s tevékenységek (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.) játékfoglalkozások, sportvetélked k, sportfoglalkozások iskolai sportkör (minden tanulónak) szakkörök (egyéni érdekl dés és igény szerint, minimum létszám: 15 f ) tanulmányi, kulturális versenyek, pályázatok kulturális és sportrendezvények ünnepségek, megemlékezések iskolai, illetve osztálykeretben diákönkormányzati munka és programok 10
erdei iskolák, táborok projektnap IV.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s feln ttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok kés bbi hasznosításához. 1.
A közösségfejlesztés feladatai A tanórákon a pedagógus az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illessze be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja. Célunk, hogy a diákok fogadják el a közösségi normákat, szokásokat, értékrendeket. Harmonikus embertársi kapcsolatok, közösségi magatartás kialakítása és fejlesztése. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása. A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelked íróinak, költ inek m veivel, népünk történelmi múltjának ismertetésével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, meg rzését, az összetartozás er sítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelked alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve tudatosítani kell országunk köt dését Európához és a nagyvilághoz. Nyitottság kialakítása a környezettudatos gondolkodásra bolygónk, a Föld megóvása érdekében. Az iskola törekszik nemzetközi kapcsolatok felvételére és b vítésére. A meglév kapcsolatokat ápolja, csereprogramokkal segíti a tanulók idegen nyelvi fejl dését, más országok, népek szokásainak, életmódjának megismerését. Kommunikációs kultúra fejlesztése: A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legf bb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a véleménynyilvánítás alkalmazása, a feladat- és felel sségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. Elfogadó, együtt érz és segít kész magatartás a sérültekkel, sajátos nevelési igény egyénekkel, a másság tiszteletben tartása.
11
A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, sérült, id s embertársaik iránti empátiát, segít kész magatartást. Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvet vonásukká kell, hogy váljon. A közösségfejlesztés színterei a személyiségfejlesztés színtereivel megegyez k. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, s t, az iskolát segít szül i közösségnek, szervezetek vezet inek is. Megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója, szül je, segít je példaként áll a diákok el tt. 2.
A közösségfejlesztés folyamata A közösség szervez dése. A közösség központi magjának kialakítása. A közösség érésének id szaka. A közösség kiteljesedése.
3.
Az osztályközösség fejlesztése
Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók – a csoportbontásos tanítási órák kivételével – a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletér l dönt. Az osztályközösség vezet je az osztályf nök. Az osztályf nök meghatározó szerep az osztály értékrendjét, az osztályon belüli viszonyokat, magatartásokat, az erkölcsi normákat illet en. A folyamatos fejlesztés biztosítása alsó tagozatban nagyfelmen rendszerrel, fels tagozatban az osztályf nökök személyének megtartásával történik. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerésére szociometriai méréseket végzünk. Változatos nevelési módszereket alkalmazunk annak érdekében, hogy a „peremhelyzet ” tanulók közösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. 4.
Az osztályközösség fejlesztésének feladatai
1-2. évfolyamon Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez. Alakuljon ki a felel sök rendszere, és kezdetben ellen rzés mellett, majd önállóan végezzék munkájukat. Váljon az együvé tartozás meghatározóvá, jöjjenek létre hagyományokat er sít tevékenységek. Alakuljon ki a társakért, közösségért való felel sség érzete. 3-4. évfolyamon Növekedjen az összetartozás érzése, er södjenek a baráti kapcsolatok. Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz. 12
Fejl djön a közvélemény a magatartás jelent s szabályozójává, az egyén felel ssége mellett növeljük a közösség felel sségét is. Készüljenek a fels tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5-6. évfolyamon A közösség igazodjon az új formákhoz és követelményekhez beépülése a fels tagozatba folyamatos legyen. Szilárduljon meg az osztályközösség egysége. Er södjék a közösségért érzett felel sség. Válasszanak diákönkormányzati vezet ket, akik kapcsolódjanak be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe, a diáktanács ülésein elhangzottakról rendszeresen számoljanak be. Éljenek javaslattételi, véleményezési és döntési jogukkal. Fokozatosan kerüljön el térbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellen rzésben is. Növekedjék a döntéshozatal iránt érzett felel sség, csökkenjen a feln tt irányítás. A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Érezzék a fegyelem jelent ségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. A fegyelem néhány alapvet eleme váljon szokássá. 7-8. évfolyam Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. A közösség aktívan vegyen részt az iskolai élet szervezésében. Éljenek javaslattételi és véleményezési jogukkal. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Els sorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak. Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére. Az egyéb foglalkozások közösségfejleszt feladatai Tanulószoba: A fels tagozatban tanítási napokon délutáni id szakban tanulószobás csoportok m ködnek. F feladatuk a házi feladatok elkészítése, a másnapi tanítási órákra való felkészülés. A tanulókkal való foglalkozás differenciáltan történik, az egyéni fejlesztés fontos szempont. Nevelési feladatai a tanórákon végzett fejlesztéssel megegyeznek. Napköziotthon: Az alsó tagozatos gyermekek tanítási órai és tanórán kívüli tevékenysége összefügg rendszert alkot. A tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különböz szabadid s tevékenységek rendszere biztosítja a tanulók egyéni képességekhez igazodó fejlesztését, illetve a pihenés, a kikapcsolódás és a testmozgás lehet ségét.
13
Kiemelt feladatai: Nevelés és személyiségformálás – erkölcsi értékek kialakítása és fejlesztése. Az otthonosság megteremtésével nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, a megfelel tanulási környezet kialakítása. Az önálló tanulás módszereinek elsajátítása. A rendszeres testmozgás biztosítása. A szabadid hasznos eltöltésének segítése. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, vagy szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Szakkör vezetését olyan feln tt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélked k: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevel k szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevel i a tantervi követelmények teljesülése, a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül k vállalják. Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerült költségeket a szül k vállalják Múzeumi, kiállítási, könyvtári és m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha ez költségekkel is jár – önkéntes. A felmerült költségeket a szül k vállalják
14
Szabadid s foglalkozások: A szabadid hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, családi hétvége stb.). A szabadid s rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül k vállalják Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola tévé alkalomszer en szolgáltat m sort. Szerkeszt je a rendszergazda, a sorkészítésben pedig a diákok segítik. Célja az iskolaújsággal együtt a diákközösség tájékoztatása. Iskolaújság: alkalomszer en megjelenik meg. Szerkeszt je egy feln tt segít , a cikkek írói a diákok. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak – az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, interaktív tábla stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 5.
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervez közössége. Életkori sajátosságaikból kifolyólag iskolánk fels tagozatán m ködik, de itt is a diákönkormányzatot segít pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógusközösséggel közösen. Iskolánk diákönkormányzata minden év szeptemberében újraalakul, demokratikus úton választja saját vezet it, tisztségvisel it. Ezután megfogalmazzák azokat a célokat, feladatokat, melyeket az adott évben megvalósítani kívánnak. Feladata különösen: A közösség iránti felel sségérzet kialakítása, fejlesztése. A hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek biztosítása. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, a közösség iránti felel sségérzet, felel sségtudat kialakítása, fejlesztése. Közösségi és szabadid s programok megszervezése. A régi tevékenységek, hagyományok mellett új hagyományok teremtése. Olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, melyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel er södik, fejl dik maga a közösség.
15
6.
Iskolatörténeti hagyományok
Célunk meg rizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Tízévenként jubileumi kiadvány megjelentetése. Önálló, saját készítés videók, újságok, fotóalbumok, iskolatörténeti albumok szerkesztése. Rózsa Gála ötévenkénti, M vészeti Fesztivál évenkénti megrendezése. Kiállítások szervezése. Kapcsolattartás nyugdíjas pedagógusokkal, öregdiákokkal közös és egyéni találkozásokon, programokon (pedagógusnap, kirándulások, évfordulók stb.). Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság el tt zajlanak – szerepl i tanulóink, pedagógusaink, a gyerekek szülei -, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. E tevékenységek az iskola nevel -oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolai ünnepségek, megemlékezések: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás október 6.: megemlékezés október 23.: ünnepi m sor az aulában november 13.: a magyar nyelv napja január 22.: a magyar kultúra napja február 25.: megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól március 15.: ünnepi m sor az aulában karácsonyi ünnepi m sor az aulában Mikulás 1-4. évfolyamon osztálykeretben április 16.: megemlékezés a holokauszt áldozatairól április 22.: Föld napja anyák napi m sor alsó tagozaton osztálykeretben június 4.: nemzeti összetartozás napja pedagógusnap Rendezvények: diákönkormányzati nap papírgy jtési akció az sz folyamán bérletes színház és hangverseny látogatás farsang alsó és fels tagozatosoknak februárban játszóházak az alsó tagozatosoknak az iskolai könyvtár rendezvényei képz vészeti kiállítások majális/juniális projektnap
16
Fogadóórák, szül i értekezletek: Szül i értekezletet tanév elején, félév záráskor és tanév végén tartunk. A fogadóórák id pontját az adott tanév munkatervében rögzítjük. Táborok: sítábor a környez országokban (önköltséges és önkéntes) erdei iskola (önköltséges és önkéntes) vándortábor (önköltséges és önkéntes) A település és az iskola kapcsolatának hagyományai Tanulóink és tantestületünk tagjai – többségében – veszprémi polgárok, természetes tehát, hogy rendszeres és aktív résztvev i vagyunk a városi kulturális és sportrendezvényeinek, a tanulmányi versenyeknek. Ilyenek: A város iskolái által meghirdetett verseny- és rendezvénysorozatok. Városi és megyei szervezés tanulmányi versenyek. Területi sport-, kulturális és tantárgyi versenyek. Iskolánk sok tanulója színház- és hangversenybérlettel rendelkezik. Kapcsolatot tartunk a Laczkó Dezs Múzeummal, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral, valamint a lakóterület könyvtárával. Fontosnak tartjuk a folyamatos szakmai kapcsolatot a körzeti és más óvodákkal. Az együttm ködés min sége és tartalmi mélysége jelent sen megkönnyíti a gyermekek számára az átmenetet, informálja a szül ket iskolaválasztási döntéseikben. Nyílt napok és játszóházak keretében mutatjuk be iskolánkat a leend els osztályosoknak és szüleiknek. Fontos a középiskolákkal való kapcsolattartás els sorban a 8. osztályosok beiskolázásakor. A pályaválasztási felel s tájékoztatja a tanulókat és a szül ket a középiskolák kínálta lehet ségekr l. A megyei pedagógiai szakszolgálat széleskör szakmai kínálatával szolgálja igényeinket, melyeket többnyire ki is tudunk használni. Folyamatos, él kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadó és a Családsegít munkatársaival. Az önkormányzat és a tankerület munkatársaival napi kapcsolatban vagyunk. Törekszünk az iskolát nyitottá tenni különböz kulturális rendezvényekkel (kiállítás, hangverseny, stb.) a lakóterület polgárai számára. V.
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük meg rzése és védelme érdekében;
17
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakítását és fenntartását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség meg rzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az els segély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejl dés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehet ségének biztosítása: - testnevelés órák, - játékos sportfoglalkozások, - az iskolai sportkör foglalkozásai, - tömegsport foglalkozások, - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szerepl környezetismeret, természetismeret, biológia, életvitel és gyakorlat, testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a fels tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, természetjáró); - lehet ség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélked az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele: - évente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában;
18
- a tanulók egészségügyi és higiéniai sz vizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános sz vizsgálaton kell részt venniük.) VI.
AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV
Az els segélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Ennek fejleszthet sége a már gyermekkorban elkezdett els segélynyújtó foglalkozások apró lépcs iben rejlik, melyek hatásosak lehetnek. Baleset-megel zés Cél: A tanulók felkészítése a balesetekre, az el forduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi egészségének védelmére. Feladat: Figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre, közlekedési- és baleset-megel zési ismeretek nyújtása. Tevékenységek: El adások, tanácsadás. Oktatófilmek megtekintése, megbeszélése. balesetvédelmi oktatás szaktárgyi órákon, t zriadó próbák.
Év
elején
Els segélynyújtás: Cél: Az els segélynyújtás jelent ségének hangsúlyozása. Az egészségkultúra növelése. Feladat: Els segély-nyújtási ismeretek átadása, az elsajátított ismeretek lehet ség szerinti gyakorlása. Tevékenység: Szakkör, érdekl dési kör, versenyek, vetélked k, el adás, bemutatás, interaktív foglalkozások. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az els segélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban el forduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvet bb els segély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a ment szolgálat felépítésével és m ködésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell ment t hívni.
19
Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszer ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek els segély-nyújtási alapismeretek területén, a tanulóknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük az els segélynyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az els segélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az els segély-nyújtási alapismeret megvalósításának el segítése érdekében:
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Ment szolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületével, tanulóink bekapcsolódnak az els segélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélked kbe, támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, els segély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az els segély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szerepl ismeretek: Tantárgy: Biológia
Kémia
Fizika Testnevelés
Informatika Életvitel és gyakorlat Katasztrófavédelem
elsajátítását
els sorban
a
következ
alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó Els segély-nyújtási alapismeretek: - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és üt eres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések, forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés - csonttörések - vérzések - áram okozta sérülések - ütések, szúrások - gyakorlati ismeretek - tájékoztatás - el adások - órák - gyakorlás
20
az 5-8. évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott els segélynyújtási ismeretek: teend k közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a ment szolgálat felépítése és m ködése, a ment k hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal 5-8. évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában, az els segély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök, (Ifjúsági Vöröskereszt, els segélynyújtó), egy-két évente els segély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Ment szolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával, évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó vagy a fels tagozatos tanulók számára. VII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1.
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztel szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan m ködését el segíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehet ségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel és környezetvédelmi feladataival-
2.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.
3.
Az iskolai környezeti nevelést els sorban a következ szolgálják:
tevékenységformák
a) a helyi tantervben szerepl környezetismeret, természetismeret, életvitel és gyakorlat, biológia, földrajz, kémia tantárgyak tananyagai; b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
21
c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - lehet ség szerint minden évben osztályonként egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélked vel, akadályversennyel az alsó és a fels tagozatos tanulók számára; - a szelektív hulladékgy jtés megszervezése az iskolában. VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályf nöki, munkaközösség-vezet i, diákönkormányzatot segít feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szül i értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevel testületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jelleg munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közrem ködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
22
IX.
AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI
Az osztályf nököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, els sorban a felmen rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályf nök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejl dés jegyeire. Együttm ködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szül i munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi el menetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Min síti a tanulók magatartását, szorgalmát, min sítési javaslatát a nevel testület elé terjeszti. Szül i értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teend ket: napló vezetése, ellen rzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Tanulói tájékoztató füzet ellen rzése. Segíti és nyomon követi osztálya kötelez orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzend ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felel sével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola el tt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közrem ködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. X.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE
1.
Iskolai nevel és oktató munkánk egyik alapvet feladata a kiemelt figyelmet igényl tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejleszt módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
Munkánk során kiemelten kezeljük: a sajátos nevelési igény ; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ; a kiemelten tehetséges;
23
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók egyéni fejlesztését. 2.
Egyéni foglalkozásokat biztosítunk a tanulónak: ha magántanuló, hosszabb hiányzás után, tartós betegség esetén, ha tanulási nehézségei vannak, ha tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt ismétli ugyanazt az évfolyamot. Az els -negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése érdekében felzárkóztató foglalkozáson vehet részt (els sorban anyanyelv és matematika tantárgyakból). Szül i kérésre legfeljebb egy alkalommal az iskola igazgatója engedélyezheti az évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként a tanuló fels bb évfolyamba léphetne.
3.
Iskolánkban a sajátos nevelési igény tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igény tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejleszt foglalkozásokon vesznek részt.
4.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 1-4. évfolyamon napköziotthon; 5-8. évfolyamon tanulószoba; felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; logopédus, iskolapszichológus segítsége; nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szül kkel való együttm ködés; családlátogatások.
24
5.
A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; a nem kötelez (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása: emelt óraszámú angol és német nyelv tanulása; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélked k, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
6.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját segít tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; napköziotthon, illetve tanulószoba; nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szül kkel való együttm ködés; családlátogatások; iskolapszichológus, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felel s tevékenysége, diákétkeztetés, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenved tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
25
XI.
A SZÜL , A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTM KÖDÉSÉNEK FORMÁI
1.
A nevel k és a tanulók kapcsolattartása és együttm ködése
A tanulókat az iskola életér l, az iskolai munkatervr l, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felel s vezet je és az osztályf nökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgy lésen. A diákönkormányzat vezet je a diákönkormányzat vezet ségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. Az osztályf nökök folyamatosan az osztályf nöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevel kkel, a nevel testülettel vagy a szül i munkaközösséggel. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályf nökök és a szaktanárok tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer, a szül i munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szint szül i értekezleten. Az osztályf nökök az osztályok szül i értekezletein. A szaktanárok a tanulók egyéni tanulmányi eredményeir l és magatartásáról a fogadóórákon. A szül k tájékozódhatnak az iskola honlapján. 2.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat m ködik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélked k, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felel si rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadid s programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskola TV, iskolarádió, iskolai honlap).
26
Ezekben a kérdésekben: az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása el tt az osztályf nököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezet ségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása el tt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezet sége javaslatokat tehet az osztályf nököknek, a nevel testületnek és az igazgatónak. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és m ködési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása el tt. A diákönkormányzatot az iskola vezet ségével, a nevel testülettel, illetve más küls szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segít pedagógus képviseli. Az iskolában iskolai vezet ség m ködik, mely az iskolai élet egészére kiterjed döntés-el készít , véleményez és javaslattev jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezet ségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képvisel je. 3.
A nevel k és a szül k kapcsolattartása és együttm ködése
A gyermekek nevelésének két f színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvet értéknek tartjuk a szül kkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szül kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, szinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szül kkel mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szül ket az iskola nevelési céljairól, feladatiról, az alkalmazott módszerekr l. Ugyanakkor az iskolának mindezekr l ismernie kell a szül k véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szül knek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvev i, közrem köd i és segít i lehessenek. Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szül k id ben, alaposan informálódjanak intézményünk életér l, m ködésér l. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk és honlapunk, amelyekb l megismerhetik az iskola történetét, az idegen nyelv tanulásának lehet ségeit, valamint a kulturális és sporttevékenység területeit. A köznevelési törvény rendelkezik a szül k közösségér l. Iskolánkban a szül k érdekeinek képviseletét a szül i munkaközösség látja el. A szül i szervezet joga, hogy 27
figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy tájékozódjon, tájékoztatást kérjen, véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen. Az iskolahasználók (szül k) közösségének szervezetei: Az osztályok szül i közösségei. Az iskolai szül i munkaközösség. Mindkét szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szül k érdekeit. A szül k tájékoztatásának iskolai formái: Szóbeli: iskolai és osztály szül i értekezletek, fogadóórákon tájékoztatás a gyermek egyéni teljesítményér l nyílt tanítási napok, órák családlátogatás Írásbeli: üzen füzet, tájékoztató füzet: tájékoztató a gyermek egyéni teljesítményér l, magaviseletér l iskolai hirdet tablók, tájékoztató szórólapok, iskolai kiadványok, média, internet: iskolai szint információk Segítségünk a szül knek az iskolaválasztásban és a programválasztásban A városban m köd óvodákba eljuttatjuk szórólapunkat, iskolánkat bemutató kiadványunkat. Játszóházi és kulturális programokra invitáljuk az érdekl ket, évente legalább három alkalommal. A nyílt napon a szül k személyesen megismerhetik iskolánkat, és azokat a pedagógusokat, akikre gyermeküket bíznák. A tanuló idegen nyelvb l a 7. évfolyamon teljesítménye és a szaktanár javaslata alapján – a szül írásbeli kérésére – az emelt óraszámú csoportban folytathatja tanulmányait, ha a munkaközösség által összeállított teljesítménymér teszten az emelt óraszámú oktatás követelményeinek megfelel. A tanév közben történ csoportba sorolásról az igazgató dönt, az érintett szaktanárok javaslata alapján. A pályaválasztási szül i értekezleten az igazgatóhelyettes és az osztályf nökök tájékoztatást adnak a tanulók továbbtanulási lehet ségeir l. A szül k és a pedagógusok együttm ködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szül i értekezletek Célja, feladata: A szül k és pedagógusok közötti folyamatos együttm ködés kialakítása. A szül k tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehet ségeir l, 28
az országos és a helyi közoktatás alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeir l, az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l, iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeir l, problémáiról. Szül k kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegy jtése, továbbítása az iskola vezet ségének.
-
Fogadóórák Célja, feladata: A szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedésér l. Egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadid helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). Egyéni fogadóóra/megbeszélés Célja, feladata: a szül k tájékoztatása gyermekük iskolai életér l, magaviseletér l, tanulmányi eredményeir l; segítségnyújtás a szül knek a gyermek neveléséhez; együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szül és a pedagógus között. A szül vagy a pedagógus kezdeményezésére, el zetes egyeztetés alapján lehet igénybe venni. Családlátogatás A beiratkozott els s gyermekek családjait a tanítók a tanév kezdés el tt ismerkedés céljából meglátogatják. Feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése. A kés bbiekben probléma esetén az osztályf nökök és az ifjúságvédelmi felel s feladata a család felkeresése. Célunk a közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szül kkel, a tanulóval kapcsolatban felmerül problémák közös megoldásának keresése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Nyílt órák Pedagógusok által meghatározott órákon minden érdekl szül részt vehet a gyermeke tanítási óráján. A szül k megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét. A szül tájékozódhat az alkalmazott módszerekr l, segítséget kaphat a gyermekkel történ egyéni foglalkozáshoz, személyesen megismerheti a tanítási órák folyamatát, tájékozódhat közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életér l. Írásbeli tájékoztató Feladata a szül k tájékoztatása a tanuló tanulmányaival vagy magatartásával összefügg eseményekr l, illetve különböz iskolai vagy osztályszint programokról.
29
A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel testületével vagy a szül i munkaközösséggel. Hogyan kapcsolódhat be a szül az iskolai közéletbe Az iskola m ködésében a következ szül i szerepek jelennek meg: a szül mint a szolgáltatás megrendel je, a szül mint a tanulási-nevelési folyamat segít je, a szül mint az iskolai közélet szerepl je. A szül mint a szolgáltatás megrendel je kérheti gyermeke számára: az emelt óraszámú programban való részvétel lehet ségét, az idegen nyelv megválasztását, az ifjúságvédelem segítségét, a logopédus segítségét, az iskolapszichológus segítségét, napköziotthonos, illetve tanulószobai ellátást, az étkeztetési hozzájárulás csökkentését, a nem kötelez , tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehet ségét. A szül mint a tanulási-nevelési folyamat segít je az alábbi területeken tevékenykedhet: a „Rózsás” Gyermekkor Közhasznú Alapítvány támogatásában, az iskola eszközparkjának gazdagításában, az iskola esztétikai arculatának alakításában. Formái: pénzadomány, tárgyi támogatás, szellemi, társadalmi munka. A szül mint az iskolai közélet szerepl je Minden olyan szül i kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, er síti, színesíti. Véleményüket, javaslataikat írásban is eljuttathatják az iskola igazgatójához, a nevel testülethez. Az együttm ködés színtere lehet: az osztályf nöki óra a szül i értekezlet a szabadid s tevékenységek kulturális rendezvények Kezdeményez je: a szül i munkaközösség az osztályf nökök az iskola vezetése 30
4.
A szakmai munkaközösségek együttm ködése
Az iskolában tevékenyked szakmai munkaközösségek folyamatos együttm ködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezet i felel sek. A szakmai munkaközösségek vezet i a munkaközösség éves munkatervének összeállítása el tt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellen rzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezet i az iskolavezet ség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységér l, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellen rzések, értékelések eredményeir l. XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1.
Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozóvizsga, pótló vizsga, javítóvizsga.
2.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az el írtnál rövidebb id alatt teljesítse. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet , a tanítási év végén nem min síthet , kivéve, ha a nevel testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ez csak akkor tagadható meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett meghatározott értesítési kötelezettségének. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következ k: 1-4. évfolyam: 5-6. évfolyam: 7-8. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, idegen nyelv, informatika magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv, informatika magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv, földrajz, informatika
31
3.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, miel tt a válaszadást befejezné.
4.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet el írásaiban szerepl szabályok szerint kell megszervezni.
6.
A vizsgák id pontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák id pontja el tt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
7.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szerepl követelmények alapján a nevel k szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelel en felmen rendszerben.
XIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
TANULÓK
FELVÉTELÉNEK
ÉS
1.
Az iskola a kötelez beiskolázási körzetéb l – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkez tanköteles korú tanulót felvesz.
2.
Az els osztályba történ beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
3.
Az els évfolyamba történ beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; szükség esetén a szakért i bizottság véleményét.
4.
Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények ködésér l szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
5.
Amennyiben az iskola – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a Házirend tartalmazza.
6.
A második-nyolcadik évfolyamba történ felvételnél be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az el iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
32
7.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételér l a szül kérésére az adott évfolyamra járó tanulók létszámának, a tanuló el tanulmányi eredményének, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
8.
A második-nyolcadik évfolyamba jelentkez tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmér vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket el iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmér vizsgán az el írt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelel , az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az el évfolyamra beiratkozni.
XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint nevel munkát segít eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények m ködésér l szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozását segít szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi eszközök szolgálják: írásvetít , fali vetít vászon, televízió, interaktív tábla, számítógépek. A Rózsa Úti Általános Iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabálya meghatároz. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez iskolai és tanulói tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a nevel k szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) választják meg az iskola helyi tanterve alapján és abban feltüntetve. A meghozott döntésekért a munkaközösség vezet k, illetve az érintett szaktanárok a felel sek. Tanítási év közben nem változtathatók meg a meglév tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések, ha a szül kre hárulnak a kiadások. A tanulók ingyenes tankönyvellátásáról A köznevelési törvény 46- § (5) bekezdése alapján az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. Ennek bevezetése felmen rendszerben történik, így a 2013/14-es tanévben az els évfolyamra beíratott
33
tanulókat érinti. A többi évfolyamon érvényben marad a tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény, melynek 8.§-nak (4) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra jogosult a tanuló, ha a tartósan beteg, a szakért i bizottság szakért i véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes el fordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevel családban él, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
HELYI TANTERV I.
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS EZEK ÓRASZÁMAI
1.
Tantervek
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkez tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberét l érvényes helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberét l érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. (51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l - 1-2. számú melléklet) TANÉV 1. 20132014 20142015 20152016 20162017
2.
ÉVFOLYAM 3. 4. 5.
6.
7.
8.
2013
2004 2004 2004
2013 2004 2004 2004
2013
2013 2004 2004
2013 2013 2004 2004
2013
2013 2013
2004 2013 2013 2013 2004
2013
2013 2013
2013 2013 2013 2013 2013
34
2.
Óraterv (2004) 1-4. évfolyam Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
I.
II.
III.
IV.
8
8
8
7
Él idegen nyelv
2
Matematika
5
5
4
4
Környezetismeret
1
1
1
2
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1,5
1
1
Informatika Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Kötelez óraszám
20
20
20
22,5
Szabadon választható órák
2
2
2
2,25
35
5-8. évfolyam Óraszámok évfolyamonként Tantárgyak V.
VI.
VII.
VIII.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3,5
3,5
Él idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
2
2
2
2
0,5
0,5
Biológia, egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1
1,5
1,5
1
1
1
1
1,5
1,5
1
0,5
Ember és társadalom Történelem, hon-és népismeret Etika Ember és természet Természetismeret
2
Egészségtan
1,5 0,5
Földünk és környezetünk, földrajz vészetek Ének-zene Rajz, vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
Informatika
0,5
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
0,5
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
1
0,5
0,5
0,5
Kötelez óraszám
22,5
22,5
25
25
Szabadon választható órák
5,625
5,625
7,5
7,5
Osztályf nöki
3.
Magyarázat az óratervhez Az iskola helyi tantervében a kötelez tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A szabadon választható órákban a következ ket ajánljuk tanulóinknak:
36
3. évfolyamon angol vagy német nyelvet tanulhatnak heti 2 órában. Ennek követelményeit a helyi tantervünk tartalmazza. 5. évfolyamon emelt óraszámban heti plusz 1 órában, azaz összesen heti 4 órában tanulják az angol vagy német nyelvet. Ennek követelményeit a helyi tantervünk tartalmazza. 6. évfolyamtól emelt szinten plusz 2 órában, azaz összesen heti 5 órában tanulhatják az angol vagy német nyelvet azok a tanulók, akiknek a szaktanár ezt javasolja. Ennek követelményeit a helyi tantervünk tartalmazza. 5. évfolyamtól emelt óraszámban plusz 1 órában, azaz összesen heti 2 órában tanulhatják az informatikát, azok a tanulók, akiknek a szaktanár ezt javasolja. Ennek tantervét a helyi tantervünk tartalmazza. A szabadon választható tantárgyi foglalkozásokon a tanuló (kiskorú) a szül írásbeli nyilatkozata alapján vesz, illetve nem vesz részt. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, számítástechnikát és fels tagozaton a technika és életvitel tantárgyakat. Szabadon választható órakeretb l oldjuk meg az emelt szint oktatást, a csoportbontást, a tömegsportot és a szakköri foglalkozásokat. Az egyéni foglalkozások óráiban oldjuk meg a tanulók felzárkóztatását els sorban magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az els -negyedik évfolyamon a heti három kötelez testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejleszt testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti kett vagy három kötelez testnevelés óra, az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
37
4.
Óraterv (2013) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
I.
II.
III.
IV.
7+1
7+1
6+1
6
Idegen nyelv
2
Matematika
4+1
4+1
4+1
4+1
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Informatika
1
Szabadon tervezhet órakeret
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
38
5-8. évfolyam Óraszámok évfolyamonként Tantárgyak V.
VI.
VII.
VIII.
4
4
3+1
4
Idegen nyelv
3+1
3+1
3+1
3+1
Matematika
4
3+1
3+1
3+0,5
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2+0,5
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia, egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földünk
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1+0,5
1
1+0,5
Hon- és népismeret
1
Informatika
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályf nöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhet órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
5.
Magyarázat az óratervhez Az iskola helyi tantervében a kötelez tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a nemzeti er források minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által el írt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló id keretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szerepl tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 39
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhet órakeret terhére növeltük meg a táblázatban jelölt tantárgyaknál azzal a céllal, hogy az adott tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több id jusson. 7. évfolyamtól emelt óraszámban (plusz 1 órában) tanulhatják az angol vagy a német nyelvet azok a tanulók, akiknek a szaktanár ezt javasolja. Azok a tanulók, akik nem emelt óraszámban tanulják az idegen nyelvet, a plusz 1 órát heti váltásban a magyar nyelv és a matematika tanulásához használják fel. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, számítástechnikát és fels tagozaton az életvitel és gyakorlat tantárgyakat. A választott kerettantervben szerepl tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevel k szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelel en évente felmen rendszerben: - 2013 augusztusára: Az els és az ötödik évfolyamon. - 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. 6.
Kerettanterv
Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szerepl választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM
VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam
Biológia - egészségtan A változat
5-8. évfolyam
Fizika A változat
5-8. évfolyam
Kémia A változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
Az egyes tantárgyak helyi tantervét a Pedagógiai Program részét képez CD melléklet tartalmazza.
40
II.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevel -oktató munka során a pedagógusok els sorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi er források minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév el tt (a megel tanév végén szül i értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szül k kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell el nyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás min ségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
III. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszer ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és b vítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevel ink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekb l. Ennek érdekében: a tervszer nevel és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszer , a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthet alapm veltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a m vészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók m veltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat sz kebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskör fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
41
fontos számunkra, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megel zni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelked személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szül föld iránti szeretetet. IV.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI
Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehet ségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget b víti az egyén és a környezetében él k egészségének el mozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kell ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszer , a lehet ségeket felismer és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefügg kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, az életszemlélet és magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az értékek ismerete; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmeg rzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás és a tanulás technikái; az id vel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a tanulási környezet alakítása; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelent sége.
42
Iskolánk rendelkezik teljes kör egészségfejlesztési programmal, mely a pedagógiai program részeként tartalmazza az egészségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi stratégiát. Környezeti nevelés A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést: „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy el segítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekv nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, el segítve az él természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejl dését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevel dnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felel s elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” A környezeti neveléssel átfogó célunk, hogy el segítsük tanulóinkban az életvitelüket erkölcsi alapelvként meghatározó környezettudatos magatartás kialakulását; tanulóink felismerjék környezetük sajátosságait, természet és ember alkotta értékeit, legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt; alakuljon ki bennük a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggy désb l fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igénye; ismerjék fel a környezettel kapcsolatos kötelességeiket és gyakorolják jogaikat, rizzék meg környezetük értékeit; kezdjék a környezet védelmét közvetlen környezetükben, óvják az iskola tárgyi eszközeit. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejl dés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a alapképzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív együttm ködésre alkalmas felel s magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. V.
A TANULÓK ESÉLYEGYENL SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
A nevel testület minden tagjának felel ssége, hogy a gyermek-és ifjúságvédelemmel folyamatosan foglalkozzon. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére, koordinálására szakképzett gyermek- és ifjúságvédelmi felel s dolgozik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felel st az iskola igazgatója kéri fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkaköri leírás alapján látja el munkáját, tagja a nevelési
43
munkaközösségnek, és kapcsolatot tart a többi iskolai munkaközösséggel. Alapvet feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: A hátrányos helyzet tanulók felmérése, nyilvántartása az intézmény adatvédelmi szabályzatában foglaltak figyelembevételével. A tanulók és a szül k tájékoztatása azokról a lehet ségekr l, személyekr l, intézményekr l, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztet okok feltárása és megel zése érdekében. A veszélyeztet okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadid s programokról. Együttm ködik a diákönkormányzatot segít pedagógussal, segíti a szabadid s programok szervezését, lebonyolítását. A gyermek fejl dését veszélyeztet okok megel zésére, feltárására és megszüntetésére való törekvés. Iskolánk alapvet feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejl dését veszélyeztet okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttm ködik a gyermekvédelmi észlel -és jelz rendszer tagjaival, de kiemelten a: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegít szolgálattal, gyermekorvossal, véd vel, iskolapszichológussal, társintézményekkel, kormányhivatallal és járási hivatallal, továbbá a gyermekvédelemben résztvev társadalmi egyházakkal, alapítványokkal, rend rséggel.
szervezetekkel,
Iskolánk pedagógiai munkáján belül els sorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások tehetséggondozó foglalkozások, differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szül knek), szakemberhez irányítás, a szül kkel való együttm ködés, tájékoztatás a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, egészségvéd és mentálhigiénés programok szervezése (pl.: drogmegel zés, nmegel zés),
44
családi életre történ nevelés, egészségnevelés, iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehet ségek, egészségügyi sz vizsgálatok, tanulók szabadidejének szervezése. VI.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az el írt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevel k 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szövegesen értékelik. 2. évfolyamon év végén, továbbá 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók tanulmányi munkája és osztályzatai alapján érdemjeggyel értékelünk. 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a szöveges értékelés során valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul” min sítést kap, a szül bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét és javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehet vé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. A tanuló 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a követelményeket igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem min síthet , tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
VII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMÉTLÉS SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MIN SÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE,MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK, MIN SÍTÉSÉNEK FORMÁJA 1.
Ellen rzés
Az iskolában folyó bels ellen rzés a jogszabályokban és az iskola bels szabályzataiban (els sorban, a pedagógiai programban, a szervezeti és m ködési szabályzatban és a házirendben) meghatározott el írásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai bels ellen rzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és m ködési szabályzat, a bels ellen rzési szabályzat, illetve az évente, az iskolai munkaterv részeként – összeállított bels ellen rzési terv határozza meg. A nevel -oktató munka ellen rzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, igazgatóhelyettesek, a munkaközösség vezet k, az ellen rzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint küls szakért k,
45
tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint küls szakért k. 2.
szaktanácsadók és
Értékelés
Az értékelés célja: Az önértékelés képességének kialakítása. Motiváció az elképzelt vagy elvárt jöv kép elérése érdekében. A teljesítményszint és tudásszint jelzése. Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejl dését, fejleszthet ségét. Tájékoztassa a szül t, hogy milyen gyermeke viszonya követelményeihez.
az
iskola
Az értékelés legyen: Sokszín , serkent , ösztönz hatású. Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjed . Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejleszt , segít szándékú. Következetes, szakszer és felel sségteljes. Céljai és követelményei mindenki számára legyenek el re ismertek. Legyen személyre szóló, következetes. Az egységes iskolai követelményrendszer szerint történjen. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére. A tanórán kívüli magatartásra. A szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére. Szabálytiszteletre, felel sségvállalásra, viselkedésre. A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejl désre. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: Az iskola a nevel és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzését, értékelését. A követelmények teljesítését az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, gyakorlati tevékenysége alapján ellen rizzük. Az ellen rzés kiterjedhet régebben tanult tananyag követelményire is. Az elméleti jelleg tantárgyak ellen rzésénél a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellen rizzük. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész témát átfogó tananyagból témazárót írnak. Kiemelten fontos a szóbeli kifejez készség fejlesztése érdekében a szóbeli ellen rzés. A nevel k a tanulók tanulmányi teljesítményének és el menetelének értékelését, min sítését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejl dött-e vagy hanyatlott – az el értékeléshez képest. 46
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következ k szerint történik: Az els évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, el menetelét szöveges min sítéssel értékeljük. A 2. évfolyam második félévében és 3-8.évfolyamokon a tanulók év közbeni munkáját érdemjegyekkel (1-5-ig), a félévi és év végi eredményt osztályzattal min sítjük. A félévi, illetve év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következ k: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 4. évfolyamon a belép idegen nyelv tantárgy esetében az els félévben érdemjeggyel nem értékelünk, félévkor a tanulók szöveges min sítést kapnak. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgyat minden évfolyamon szövegesen – jól megfelelt; megfelelt; nem felelt meg min sítéssel – értékeljük. Amennyiben a tanuló bizonyos tantárgyakból kiemelked teljesítményt nyújtott, félévkor írásbeli szaktanári dicséretet érdemel és ezt a tájékoztatóba be kell írni, év végén az osztályzata a bizonyítványban kit . Az osztályozás megalapozottsága érdekében megfelel mennyiség érdemjegy szükséges. Ezért a heti 1, illetve 1,5 órában tanított tárgyak esetében félévenként legalább 3, a 2, illetve több órában tanított tárgyak esetében legalább 5 érdemjegyet kell a tanulóknak szerezni. A tanuló el menetelér l a szül t a tárgyat tanító nevel értesíti a tájékoztatón keresztül. A szerzett jegyek mennyiségét az osztályf nök figyelemmel kíséri és rendszeresen ellen rzi. A tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében az írásbeli munkákat – témazáró, felmér , írásbeli tesztek – a következ arányok alapján osztályozzuk: 0 - 34% (1) elégtelen 35% - 59% (2) elégséges 60% - 79% (3) közepes 80% - 91% (4) jó 92% - 100% (5) jeles A tanuló jegyet kaphat még írásbeli feleletre, dolgozatra. Az írásbeli munkáknál indokolt esetben törtszámmal is osztályozhatnak a nevel k, de ez nem számíthat 2 érdemjegynek! (A tantárgyak speciális, részletes értékelési formáit a tantárgyi tantervek mellékletei tartalmazzák. Ugyancsak itt kap helyet, hogyan javíthatnak a tanulók.) A témazáró dolgozatok osztályzatait piros színnel jelöljük. Magatartás értékelése: A tanulók magatartásának értékelésénél és min sítésénél az 2-8.évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák.
47
A tanulók magatartását az 1. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén, valamint 2. évfolyam félévkor az osztályf nök szövegesen min síti, és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2. évfolyam második félévében, valamint a 3-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 5-8. évfolyamon err l az érdemjegyr l két havonta az osztályf nök javaslata alapján a fels tagozaton tanítók döntenek. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek és a nevel testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevel k többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti tisztelettudó önként vállal feladatokat és azokat teljesíti társaival, nevel ivel, a feln ttekkel szemben udvariasan, el zékenyen, segít készen viselkedik - az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet - nincs írásbeli figyelmeztet je, int je vagy megrovása. -
b.) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a t le elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt - nincs írásbeli int je vagy megrovása. - szorgalma változó -
c.) Változó (3) az a tanuló, aki: -
az iskolai házirend el írásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül feladatait nem teljesíti minden esetben el fordul, hogy társaival, a feln ttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott
d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend el írásait sorozatosan megsérti
48
- a feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen - társaival, feln ttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza - több alkalommal igazolatlanul mulaszt - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályf nöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése Szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelésénél és min sítésénél az 2-8.évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint 2. évfolyam félévkor az osztályf nök szövegesen min síti és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2. évfolyam második félévében, valamint a 3-8.évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 5-8. évfolyamon err l az érdemjegyr l két havonta az osztályf nök javaslata alapján a fels tagozaton tanítók döntenek. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök az érdemjegyek és a nevel testület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevel k többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelel , egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket tanítási órákra mindig elhozza.
b.) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - tanórákon többnyire aktív - többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti - taneszközei tiszták, rendezettek. c.) Változó (3) az a tanuló, aki:
49
- tanulmányi teljesítménye elmarad képességeit l - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében az el írt követelményeknek csak minimálisan felel meg a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek tanuláshoz nyújtott nevel i vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
-
A tanulók jutalmazásának elvei és formái: Azt a tanulók, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélked kön vagy el adásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következ dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályf nöki dicséret - igazgatói dicséret - nevel testületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelked szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelked szorgalomért dicséretben részesíthet k. c.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kit eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt vehetnek át. 50
d.) Tanév végén jutalomkirándulást szervezünk azoknak a 3-8. évfolyamos tanulóknak, akiket aktív közösségi tevékenységük, valamint példás tanulmányi munkájuk és magatartásuk alapján társaik, illetve a pedagógusok kiválasztanak. e.) Az iskolai szint versenyek els három helyezettjei oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége el tt vehetnek át. f.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon kiemelked en szerepl tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. g.) A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. h.) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására hozni. i.) Az a tanuló, aki négy éve iskolánk tanulója és a fentiekben felsorolt kritériumoknak megfelelt év végén – a tanulók és nevel k szavazatai alapján – Rózsa díjban részesül. Díj: emléklap + tárgyjutalom. j.) Annak a 8.osztályos tanulónak, aki több éven keresztül képességeihez mérten jó teljesítményt nyújtott tanulmányai és sport terén a „Jó tanuló – jó sportoló” címet adományozza a tantestület. Díj: oklevél + könyv k.) Diákönkormányzat jutalmai: Hangya-díj, Szivárvány-díj. Tanulók büntetésének elvei és formái Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend el írásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetés formái: szaktanári figyelmeztetés osztályf nöki figyelmeztetés osztályf nöki intés osztályf nöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melyt l indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szül tudomására kell hozni.
51
VIII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ EL ÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kett témazáró, illetve félévi vagy év végi felmér dolgozatot lehet íratni. IX.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. A diákjaink számára a kötelez heti öt testnevelési órából három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát az alábbi rendben biztosítjuk: a délutáni id szakban szervezett heti két óra sportfoglalkozás, a küls szakosztályokban igazolt, versenyszer en sportoló tanulók a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával teljesítik, a heti két órás gyógytestnevelési foglalkozáson történ részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. X.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérésér l évente két alkalommal gondoskodunk. A tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet használunk (Hungarofit tesztsor, Cooper 12 perces futás, helyb l távolugrás, felülés, törzsemelés és medicinlabdával dobás). A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevel k végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül, minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A próbák elvégzését mindig megel zi az általános és speciális bemelegítés. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük.
52
Ha a tanuló a mindennapi tevékenységéhez szükséges elvárható szintet eléri, akkor a továbbiakban arra kell törekednie, hogy fizikai állapotát élete kés bbi szakaszában is az életkorának megfelel szinten tartsa. XI.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
Az iskolai nevel -oktató munkát segít szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetít , fali vetít vászon, televízió, CD-s magnetofon. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segít taneszközök: -
Képek, bet kártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybet s nyomtatott ABC. (falikép)
felszerelések és
- Bet -, szótag-, szókártyák. - Nyelvtani applikáció. - Mesélnek a századok.
Az alsó tagozatos matematika tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
rmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Szám-és jelkártyák. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. mér . Színes rudak.
-
Logikai lapok. Barátom a tört. Négyzetméter lapok. Térfogatkocka. Mér rúd.
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
Iskolai irányt . Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe. Magyarország megyéi.
-
Szobai h mér . Tanulói kísérleti dobozok. Tájoló. Videofilmek és CD lemezek.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob, cintányér. - Hangoszlop - Ritmus és kotta
- Dallamkirakó. - Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n.
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Kislabdák. - Ugráló kötél. - Gumilabda.
- Hullahopp karika. - Foci és kosárlabda. - Szivacslabda.
53
A fels tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segít taneszközök:
felszerelésekés
- Falitablók: Hangtani ismeretek összefoglalása. A teljes hasonulás. A szavak alakja és jelentése. A szófajok. Magyar nyelvemlékek. Az igenév. A mondat. Az állítmány. - Egyéb eszközök: A f név (oktatócsomag). Költ k – versek (CD lemezek)
- Térkép (irodalomtörténeti). - Írói arcképsorozat. - Videofilmek: János vitéz. A Pál utcai fiúk. Lúdas Matyi. Egri csillagok. A Nyugat. A k szív ember fiai. Légy jó mindhalálig Szent Péter eserny je. Nem mind Arany József Attila versei
A történelem tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepét l a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc.
Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvéd harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. - Egyéb: Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (58. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. Magyar évszázadok. Videofelvételek a Spektrum Tv adásaiból.
54
Az angol nyelv tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Nyelvoktató CD-ROMok - Nyelvoktató és idegennyelv mese videokazetták - Tanári kincsestár - Könnyített olvasmányok (könyvtári olvasótermi használatra). - Játék- és rejtvény gy jtemények. - Módszertani segédanyagok. - Társasjátékok. - CD-ROM: Mano angol
- Tankönyvsorozatok (tankönyv, munkafüzet, CD, tanári kézikönyv). - Tematikus szemléltet faliképsorozat - Fali térkép - Oxford University Press iskolasegít könyvcsomagjai: Nyelvtani gyakorlókönyvek Könnyített olvasmányok - Angol-magyar, magyar-angol zseb- és kéziszótárak
A német nyelv tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Tematikus képek, fóliák - Falitáblák: A nével . Gyenge ige ragozása. Id beli, módbeli segédigék. Er s ige ragozása. Id beli, módbeli segédigék. A személyes névmás. Az elöljárószó. A melléknév ragozása. A személyes névmás ragozása.
-
A f név ragozása. A birtokos névmás. A melléknév ragozása. Új helyesírás. Mondatszerkezetek. Németország (falitérkép). Ország ismeretfejleszt társasjáték. Nyelvi dominó. Német-magyar és magyar-német kéziszótárak. Tanári kincsestár.
A fels tagozatos matematika tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
-
Táblai körz fa. Táblai vonalzó 450-os fából. Táblai vonalzó 600-os fából. Táblai szögmér fából. Méterrúd fából. Összerakható m3. Alaphálók, alapábrák. Sík és mértani modellez készlet. Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetít fólia). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Halmazok (falikép). Derékszög koordinátarendszer (írásvetít fólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolútérték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek).
-
55
rmérték sorozat. Szétszedhet dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). anyag henger. anyag kúp. anyag gúla. anyag hatszög alapú hasáb. anyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép). Babylon.
- Színesrúd készlet. - Lyukastábla.
- Tomba társasjáték.
Az informatika tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
Asztali számítógép (34 db). Monitor (SVGA) (34 db). Billenty zet (34 db). Egér (34 db). Tintasugaras nyomtató (1 db). Falitablók.
- Alapvet programok: MS Windows XP. MS Office XP. Szoftver az INTERNET hálózatban való m ködtetéséhez.
A természetismeret és a földrajz tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Terepasztal. - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. - 5-8. osztályos írásvetít fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. zetgy jtemény. - 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. mér (15 db). - Irányt (15 db). - Térképjelek. - Magyarország térképe (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - A Föld természetes növényzete (falikép). - A Föld domborzata (falitérkép). - Földgömb (10 db). - Tellúrium. - A Föld felszíne (dombortérkép). - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).
- A Föld forgása és keringése (falikép). - Afrika domborzata és vizei (falitérkép). - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). - Afrika domborzata (falitérkép). - Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). - Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). - Európa domborzata és vizei (falitérkép). - Európa országai (falitérkép). - Észak-Európa (falitérkép). - Kelet-Európa (falitérkép). - Ázsia domborzata (falitérkép). - Közép Európa (falitérkép). - A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
A fizika tanítását segít felszerelések és taneszközök. - Mágneses rúdpár fatokban. - Táblai mágnes 25 mm-es. - Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). - SI mértéktáblázat (falikép). - Mágneses készlet (komplett). - Lejt modell (tanulókísérleti eszköz 10 db). - Mikolacs (10 db). - Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db).
- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). - Rugós er mér (25 db). - Kétkarú emel . - Karos mérleg, súlysorozattal. mér . tágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). - Kétütem motorminta (1 db). - Négyütem motorminta (1 db). - Áramátalakító (1 db). - Cseng reduktor (1 db).
56
-
- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). - Elektromotor és generátor. - Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). - Transzformátor modell. - Mér szer (Voltax) (25 db). - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására. - Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). - Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel).
Prizmatartó (1 db). tani kísérleti eszköz (15 db). Hangvillapár. Fajsúly testsorozat Bimetál szalag S. Grovesonde készülék. Elektroszkóp. Homorú – domború tükör. Közleked edények. Rezsó. Fizika történeti térkép.
A biológia tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
Biológiai egységcsomag. Bonct . Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Virág (modell). Almafa (oktatótábla). Mez életközössége (oktatótábla). Virágtól a gyümölcsig I-II. Magvas növények. A növények felépítése (fólia). Tanulói és tanári applikáviós készlet. Tanulói földgömb. Érzékszervek (oktatótábla). Zoológia (dombor tábla). Emberi test (dombor tábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Eml s csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erd k legjellemz bb él lényei (oktatótábla). Feny (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehet és mérgez gombák (oktatótáblák).
- Sertés koponya. - Hazai füves területek legjellemz bb él lényei (oktatótábla). - Hal (csontváz). - Béka (csontváz). - Fürge gyík (csontváz). - Madár szárny. - Kifejlés modell. - Nemzeti parkjaink (falitérkép). - Falitablók: A sejtmagvas egysejt ek Szivacsok, csalánozók Gy sférgek Puhatest ek Ízeltlábúak Gerincesek Zárvaterm k A lomblevél m ködése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszik szár keresztmetszete - Az emberi b r (b rmetszet). - Emberi csontváz. - Csövescsont. - Koponya. - Emberi torzó. - Lapos és csöves csont metszete. - Légzés (oktatótábla). - Szív-modell. - Vese (metszet). - Emberi gége modell. - Szem (modell). - Hallás és egyensúly szerv (modell).
57
- Emberi fejmetszet. - Fül (modell).
- Reflektor Mk – 2004. videófilmek.
Az egészségtan tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Videofilmek: Az élelem Alapvet élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A Spektrum Tv m sorai.
A kémia tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Videokazetták: Ismeretlen ismer s a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Leveg , tenger, k zet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó zijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az ég féme a vas Lidércfény és nitrátos vizek Kénsav a felh l és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula Természettudományos megfigyelések és kísérletek (3 db). - Írásvetít transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
-
Kémcs (50 db). pohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszég (10 db). Kémcs fogó (10 db). Vasháromláb (3 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (8 garnitúra). Félmikró tanulói kísérleti eszköz. Kristályrács (gyémánt, fémrács, kalcium-szulfát, NaCl) (3 db). - Falitáblók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemer sségi sora Periodusos rendszer Képes periodusos rendszer - Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptidkötés
Az ének-zene tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
Pianíno. Mini hifi torony. Hordozható CD-magnó. A kerettantervben szerepl zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. - Fali táblák
- Kulcs a muzsikához (CD, könyv, falitábla). - Ritmuskészséget fejleszt hangszerek, eszközök. - Metronom. - CD lemezek.
58
A fels tagozatos rajz tanítását segít felszerelések és taneszközök: - Fareszel félgömböly 25x200 (15 db). - Vasreszel lapos 25x200 (15 db). - Vasreszel gömböly 10x200 (15 db). - Vasreszel félgömböly 25x200 (15 db). - Laposfogó (10 db). - Kalapács 15-20 dekás (15 db). - Csíp fogó, gömböly cs fogó (1515 db). - Faf rész (illeszt ), vasf rész (15-15 db). - Lemezvágó olló (10 db). - Szerel készlet, gépelemek tanításához (4 db). - Elektromos szerel készlet I-II. (4-4 db). - Varrógépek. - Ollók. - Lombf részek. - Konyhai eszközök (edények, ev eszközök). - Vasaló. zhely.
anyag, átlátszó hengerek, gúlák. - Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. anyag, átlátszó kocka, tégla. - Demonstrációs testek (fa). - Rézkarchenger. - Táblázatok. - Poszterek. - Videofilmek: Képz vészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század m vészete XX. század m vészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus. A fels
tagozatos technika tanítását segít felszerelések és taneszközök - Fareszel lapos 25x200 (15 db). - Fareszel gömböly 10x200 (15 db).
A fels tagozatos testnevelés tanítását segít felszerelések és taneszközök: -
Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fa (2 pár). Magasugróléc (4 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg. Súlygolyó 4 kg. Tornaszekrény (2 db). Gy (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (3 db). Tornazsámoly (15 db).
-
Medicinlabdák (1kg, 2kg, 3kg, 4kg). Ugráló kötél (20 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabdák. Kézilabdák. Focilabdák. Gumilabdák. Tornapadok. Karikák. Tornasz nyegek. Bordásfal.
XII. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai program felmen rendszerben kerül bevezetésre.
59
Ezen pedagógiai program érvényességi 2017. augusztus 31. napjáig szól.
ideje
négy
tanévre,
azaz
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. - A nevel k szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016/2017-es tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjed – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítani kell. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevel testület bármely tagja, - a nevel k szakmai munkaközösségei, - a Szül i Munkaközösség, - a diákönkormányzat - az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szül k és a tanulók a pedagógiai program módosítását a Szül i Munkaközösség, illetve diákönkormányzat képvisel i útján javasolhatják az iskolavezetésnek. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az intézményvezet jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógia programot a jóváhagyást követ tanév szeptember els napjától az els és az ötödik évfolyamtól kezdve felmen rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl számára megtekinthet . A pedagógiai programról minden érdekl tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesét l, valamint az iskola pedagógusaitól a nevel k fogadó óráján vagy – ett l eltér en – a pedagógussal el re egyeztetett id pontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevel i szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az igazgatóhelyetteseknél - az iskola honlapján.
60
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezt a pedagógiai programot a nevel testület 2013. március 25-én tartott értekezletén elfogadta. A pedagógiai programot a szül i munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezte. A Rózsa Úti Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Veszprém, 2013. március 25.
Sándor László s.k. igazgató
61
