Rovatvezető: Gáspár-Hantos Géza
Az O E E vezetősége január 21-i programszerinta ülésén dr. Herpay Imre elnök letével az elkövetkező időszak kérdéseivel, tennivalóival foglalkozott. Gáspár Hantos Géza főtitkár tájékoztatta a vezetőséget az O E E idei közgyűlése megrendezésének körülményeiről. A vezetőség az alternatívák tüzetes vizsgálata eredményeként a közgyűlés idejét 1987. augusztus l - r e tűzte k i . A főtitkár tájé koztatást adott a J U F R O szeptemberi ülésén való részvételéről, majd az október hó 5—9-re tervezett „ A z erdők a változó világban" nagyrendezvényünk szervezé séről. Ismertette a szakosztályok, szakbizottságok munkatervei beérkeztét, kitért a tagdíjak fizetési rendjére, a pestmegyei tsz csoport rendezetlenségére. Bejelen tette, hogy az újjáalakult kereskedelmi szakosztály februárban kezdi meg munká ját. Beszámolt a Budapest, Csillagvölgy úti épületek rekonstrukciós munkálatainak helyzetéről, valamint az NSZK-Jbeli X I X . európai erdész sí bajnokságra való meg hívás alapján 6 tagú hazai csapat kiküldéséről. Dr. Tibay György főtitkárhelyettes az 1987. évi költségvetés fő bevételeit jelen tő külföldi utaztatásokat és a vállalkozások helyzetét ismertette, majd az egye sület kiadványakónit megjelenő dr. Oroszi Sándor „ A magyar természetvédelem kezdete" c. könyv pénzügyi kalkulációját. A vezetőség megvitatta „ A fiatal mű szaki értelmiségiek" című A P B kutatás témáját, melynek részleteit dr. Csötönyi József dolgozza k i . Megvitatta a külföldi kiutazások rendjét, kialakította a feb ruár hó 17-i elnökségi ülés napirendjét és állást foglalt az 1987. évi kitüntetések ügyében. Az erdészettörténeti szakosztály ülésén a Mezőgazdasági Múzeumban dr. Németh András előadását hirdette, de az előadó időközbeni elhalálozása folytán az előadás elmaradt. Megtárgyalták ugyanakkor a szakosztály idei munkatervét, majd dr. Fü löp Eva Mária múzeumi munkatárs tájékoztatást adott a megjelenés alatt álló há r o m kötetes „Agrártörténeti életrajzok"-ról. E z t követően dr. Oroszi Sándor bemu tatta a résztvevőknek a múzeum „Erdőgazdálkodás-történet Magyarországon" és „Természetvédelem Magyarországon" című kiállításokat.
A helyi csoportok életéből A budapesti csoport vezetőségi ülésén dr. Csötönyi József tájékoztatást adott az 1986. évi munkáról, valamint az 1987. évi programról. A z egyes munkabizott ságokkal kapcsolatosan foglalkozott a budapesti erdészklub és a szeniorok bizottsága újjászervezésével. A z egyesü leti m u n k a főbb rendezőelveit a követ kezőkben jelölte m e g : a taglétszám nö velése, a tagdíjfegyelem erősítése, n y i tottsága, kordináció, szorosabb kapcso
lat a tagsággal, önálló m u n k a . Beró Csaba a tagdíj morálról szólt és hang súlyozta, hogy a vezetőség nagyobb ak tivitásra és többre képes. Lovász Lász ló a tagság körében tapasztalt „nehezen szervezhetőség" okára, Bencsik Ilona pedig az informáltság fontosságára m u tatott rá. Dr. Zumpf András az ERDŐ olvasó kör tevékenységét ismertette és a vadgazdálkodás, vadászat ökonómiai kérdéseiről vitadélutánt javasolt.
A budapesti csoport szeniorok bizott sága ülésen Fila József, az O E E sze niorok tanácsának elnöke, az MTESZ Szeniorok Tanácsának tagja szólt az ágazat műszaki nyugdíjasai életkörül ményeinek javítása terén elért és elis merést kiváltó eredményekről és a f o lyamatban levő ügyekről, majd ismer tette az M T E S Z Szeniorok Tanácsa m u n kabizottságait. Ezeket a bizottságokat (szakértői, történelmi, szociális, kulturá lis és szakmai érdekvédelmi) célszerű és indokolt egyesületi szinten is létre hozni. Dr. Csötönyi József a budapesti szeniorok bizottsága soros teendői k ö zött említette a szeniorok pontos szám bavételét, a vállalkozói munkában való részvételt, a klub-életet és a jogsegélyügyeletet. Az ülésen felszólalt Boross György, Csobánczi Erzsébet, Hibbey Al bert, Holéczy Gézáné, dr. Szász Tibor és Tokody Mihály.
Eger — „Erdészeti Napok". Hagyo mány, hogy m i n d e n esztendőben a Mát r a i E F A G és o helyi csoport, az M T E S Z Heves megyei Szervezete által rende zett műszaki-közgazdasági hetek ren dezvénysorozata keretében, megrendezi az „Erdészeti Napok"-at. A nagy érdek lődésre számot tartó rendezvényre 1986. november 13-án került sor a gazdaság tanácstermében. A bevezető előadást dr. Kovács Jenő vezérigazgató tartotta, a k i egyben a helyi csoport elnöke is, a „Közjóléti erdőgazdálkodás és a külön leges rendeltetésű erdők hatása az er dőgazdaság eredményére" címmel. A z előadás időszerűségét vitatni n e m l e h e t Egyre feszítőbbek azok a vállalati gaz dálkodáson belüli igények, amelyet a társadalom támaszt az erdővel szemben. A z erdőgazdaság területének 54%-án v a l a m i l y e n jellegű gazdálkodási korlátozás van, éppen a társadalmilag az erdővel szemben támasztott igények miatt. (Bükki Nemzeti P a r k , Mátrai Tájvédel m i Körzet, üdülők és gyógyszanatórium, téli sportok, turisztika). A környéken található erdővagyon jelentős környezetvédemi, valamint vízgazdálkodási f e l adatot is ellát. U g y a n a k k o r a nyereség érdekeltségű vállalat jól felfogott gaz dasági érdeke, hogy lehetőleg minél k i sebb fajlagos költségeket használjon fel az eredményes gazdálkodás érdekében. M a ezen különleges rendeltetésű erdők terheit a gazdaság háromezer fős k o l lektívája viseli. A z egyre nehezedő gaz dasági feltételek mellett olyan közgaz dasági környezetet k e l l teremteni, hogy ne csak a vállalati kollektíva „élvezze"
a közjóléti erdőgazdálkodás „áldásos" terheit. Ezt követően dr. Csontos Gyula, a M E M Erdőrendezési Szolgálat főigaz gatója tartotta meg az „Aktuális erdő adataink és azok megbízhatósága" c. előadását. Előadó utalt arra, hogy a mai erdőgazdálkodók országosan nem termelik k i az erdőtervekben előírt le hetőséget. A kitermelésnek számtalan objektív akadálya v a n . A társadalom kritikája is egyre g y a k r a b b a n az erdő felé irányul, hogy sok fát vágunk k i . A Mátraj E F A G hosszú évek óta n e m vágta k i az erdőtervekben foglalt k i termelési lehetőséget éppen az erdőfel újítás gondjai miatt és ez a V I I . ötéves terv során tovább fog mérséklődni. Pirkhoffer János egyetemi adjunktus a nagyteljesítményű gépek tüzelőanyag fogyasztásának mérésével foglalkozott. A z energia takarékosság olyan gazdál kodási kényszer, amelyet figyelmen kí vül hagyni a m a i vállalati gazdálko dásban felelőtlenség. Jelentős g é p és eszközpark benzinüzemű járművei j e lentős részét kicserélték gázolaj üzemel tetésű gépekre és ezek tüzelőanyag-fo gyasztásának mérésére a gyakorlatban alkalmazható módszereket ismertetett. A befejező előadást dr. Herpay Imre, az O E E elnöke tartotta „Kíméletes f a kitermelés hatása és a fahasználat ered ményessége" címmel. A téma időszerű ségét az 1985. évben megjelent szakmai szabályozó rendszer is k i e m e l i . F a kitermelésünk az 1950-es évek végéig idényjellegű tevékenység volt, a feladat jelentős részét hóban végezték a ter mészetes felújítás megkímélése érdeké ben. M a az egész évben végzett f a k i termelés kíméletes módszereket követel. Lehet és k e l l ilyen módszereket a l k a l mazni, még ha annak költségkihatása jelentősen növekszik is. A z előadássorozat végén a hallgatóság korszerű munkaszervezési módszerek a l kalmazásáról nézett meg egy videó f e l vételt, amelyet az E R T I soproni fiatal kutatói mutattak be. A z előadásokat szakmai hozzászólások és vita követte. A rendezvény elérte célját, mert szám talan gondolat ébresztésével elősegíti a gyakorlati m u n k a eredményesebbé té telét.
A Győr-Sopron megyei tsz. csoport alig egy éve önállósulva az elmúlt év f o lyamán eredményes évet zárt. B e k a p csolódott abba az országos mozgalomba, amelyet a Fásítási Hónap, az Erdők
Napja, a M a d a r a k és Fák N a p j a r e n dezése jelent. Szilsárkánya rendezvényü kön Firbás Oszkár dr. Kiss Ferencről emlékezett, Bolla Sándor, a csoport tit kára előadást tartott „ A z erdészek M a gyarország legrégibb szervezett szakmai rétege" címmel. D r . K i s s Ferenc szülő háza körül az emlékparkban fákat ül tettek, emlékoszlopát megkoszorúzták. Lébénymiklós körzetében szakmai továbbképzéssel egybekötött tapasztalat cserét szerveztek. Ezen Resch István, a tsz elnöke tájékoztatást adott a tsz te vékenységéről; Gáspár Hantos Géza „ A z új erdőtervek gyakorlati alkalmazása mgtsz-ékben", Ott János „ A z mgtsz-erdőgazdálkodás illeszkedési problémái a gazdaságirányítás rendszerében" címmel tartott előadást. Szakvezetés mellett megtekintették a tsz által fenntartott falumúzeumot, majd a lébényi műemlék templomot. Üjszerű és hasznos megbe szélést tartottak „Rövid táv — hosszú táv" témakörben, Bolla Sándor titkári elemzésével. Győrött, a Városi Tanács nagytermében szervezett összejövetelen dr. Herpay Imre „ A kíméletes fakiter melés és hatása a fahasznáiat eredmé nyességére" címmel tartott előadását kölcsönös információ-csere követte.
A pilisi csoport (Visegrád) farsangi „Családi estet" tartott az M N B Visegrádi Üdülőszállójában. A rendezvényen részt vettek az O M B K E dorogi csoportja kép viselői is. A z est a Szentendrei Zeneis kola vonószenekara hangversenyével kezdődött, amelyet vacsora követett. A vacsora után Pápai Gábor szerkesztésé ben mintegy órás „Parkerdő videó show"-t láthattak a vendégek. A jól sikerült családi est zenés, táncos mu latsággal ért véget.
Mosonmagyaróvár és környékén terepi bemutatókkal egybekötött, három napos benntlakásos továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam előadói és elő adásuk témaköre: Bakonyi Csaba „Gesz tori gondok és teendők a Kisalföldi E r dőgazdasági Társaság jelenlegi műkö dése során"; R a d a Antal „ A termelő szövetkezeti erdőgazdálkodás fejlesz tése"; Bolla Sándor „ A Szigetköz geo lógiája, vízrajza, földrajza"; Werner Er vin: „ A szigetköz virágos növényei"; Koltai Gábor: „A Szigetköz mohái"; Fü löp Tibor „ A Szigetköz állatvilága"; Horváth Lajos , , A Szigetközi tájképesztétikai értékei"; Hárs József „Faállo mánygazdálkodás Győr-Sopron megye mgtsz-eiben"; Stádel Károly „ A z O E E szerepe, feladatai az erdészeti dolgozók társadalmi helyzetének javításában": dr. Balázs István , . A mgtsz-erdőgazdálkodás kapcsolatai a vadgazdálkodással"' voltak.
Új tagfelvétel
A tagság látókörének bővítésére ta nulmányutakat szerveztek. Jelentős munkásságot fejtettek k i a „Mgtsz-fafajpolitika Győr-Sopron megyében" c. tanulmány készítésével, amely tagságunk előtt A z Erdő júliusi mellékleteként vált ismeretessé. A fentebb említett „Rövid táv — hosszú táv" című elemzés a V I . ötéves tervi fagazdálkodás megyei közgazdasági vetületeit adatolja, amely nek gyűjtésébe a helyi csoport vala mennyi tagja bekapcsolódott.
A szakmai továbbképzés keretében következő előadásokat tartották:
a
Budapesten: Prof. Verzárné Petri Gi zella „Erdők-mezők gyógynövényei", Pécsett: Dr. Király Tibor „Erdőtervezés, illetve számítástechnika alkalmazá sa", Dr. Magas László „Erdőállomány prognózis és hozadékszabályozás, illetve számítástechnika erdészeti alkalmazásának lehetőségei" cím mel.
Kiss István növényvédelmi szaktech nikus, Szolnok; Pásztó Mihály erdőmérnök, Jászberény; Vargyas Gyuláné közgazdász, Szolnok; Baráth István szállításvezető, Soponya; Buza Ferenc né képesített könyvelő, Soponya; Ko vács Károly vadgazdasági technikus. Csősz; Kostea .László raktárvezető, S o p o n y a ; Simon Géza építési művezető, Kálóz; Vargáné Miskolczi Edit képe sített könyvelő, Martonvásár; Horváth István erdésztechniikus, téti mgtsz.; Tóth István erdésztechnikus, darnó zseli mgtsz.; Kovács Péter erdésztech nikus, darnózseli mgtsz.; Fülöp Lász ló állategészségőr, Székesfehérvár; Zsovák Ernő erdészteohnikus, N a d a p ; Eff Lajos közgazdász, Budapest; Izsa Nándor nyugdíjas, Pécs; Koczüba Jó zsef fényező, S z o b ; Pilik János autó buszvezető, M i s k o l c ; Stefanovits Pál kertészmérnök, Budapest; Ternóczky Miklós technikus, Budapest; Dérné Patay Éva üzemgazdász-rendszerszer vező, Szolnok; Dósa Gyula erdésztech nikus, darnózseli mgtsz; Fülöp Lászramozó matematikus, Szolnak; Hackler Imre üzemgazdász, Szolnok; Kajtár László közgazdász, Szolnok; Kouács Gyuláné tervező-könyvelő-statiszti kus, Szolnok; Misfcolci Lóránt kertész mérnök, Szolnok; Pándi István szá mítógép műszerész, Szolnok.
Halálozás
Közreműködött a nagy szaktudást igénylő táji erdőgazdálkodás irányelvei nek kialakításában. Szerepe volt az er dőgazdasági fejlesztési határozat k i d o l gozásában, szorgalmazta ezen belül az Alföld-fásítást, a homoki erdőtelepítést, az alföldi erdők nevelését és jelentős szerepe volt a fafeldolgozás, az elsődle ges faipar délalföldi bázisának kiépítésé ben. Gazdasági feladatakon túlmenően az erdészeti kutatás és szakoktatás terü letén is rendkívüliek az érdemei. A Dél alföld kezdeményezései nyomán kiemelt erdészeti és faipari kutató bázissá fej lődött.
V i d a László „Bedő-díjas" erdőmérnök, a Délalföldi E F A G ny. term. igazgató helyettese 62 éves korában, Szegeden tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gyakorlati tevékenységét a legnehe zebb időszakban kezdte, amikor helyre kellett állítani a háború utáni magyar erdőgazdaságot, a m i k o r kiutat kellett ta lálni nagyszabású fejlesztési tervek fe lé. Ebben az időben is a legnehezebbet választotta, a m i azonban emberileg a legközelebb állott hozzá: az alföldi er dőgazdálkodást. Felettesei gyorsan fel figyeltek a kiváló képességű erdőmér nökre és hamarosan vezető beosztásba helyezték, ő volt mindezideig a magyar erdőgazdaságok igazgatóhelyettes fő mérnökei között az, a k i beosztását a leghosszabb ideig látta el, és a m i külön kiemelendő: mindvégig Szegeden. A z er dészet és szűkebb hazája, a Délalföld iránti hűsége kiemelték egyéniségét a szakmán belül és országosan elismertté tették azokat az eredményeket, amelyek nek fáradhatatlan munkása volt.
Sokrétű elfoglaltsága mellett mindig jutott ideje az Országos Erdészeti Egye sület számára, amelynek évtizedeken keresztül volt titkára, illetve elnöke. Rendezvények sorozata útján segítette elő az egyesületi tagság továbbképzését, erdészeti szolgálatának magas szinten való megvalósítását. Másfél évtizeden át volt szakfolyóiratunknak. A Z ERDÖ-nek szerkesztő bizottsági tagja, ahol mindig a jobb, az értékesebb dolgokért emelte fal szavát. Genersich László erdőmérnök, az er dőművelés volt főhatósági (OEF) egyik lelkes irányítója, közszeretetnek és tiszteletnek örvendő kollégánk 84 éves korában, Budapesten elhunyt. Nagy részvét mellett temették a Rákoske resztúri temetőben. Sramek Béla, a téti „Kisfaludy Ká roly" mgtsz erdésze 56 éves korában elhunyt. Megbecsült kollégánk három és fél évtizedig volt a szakma csen des, de kitűnő erdőművelő do'gozója.
: E R K E S Z T Ö B I Z O T T S A G A . E l n ö k : d r . Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; f ő m u n k a t á r s : Jéróme René, Budapest. Tagok: dr Balázs István, Budapest; Barátossy Gábor, B u d a p e s t ; d r . Berdár Béla, Visegrád; dr. f o n d o r Antal, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , B u d a p e s t ; Bus Maria V e s z p r é m ; Cebe Zol tán S z o m b a t h e l y ; d r . Csötönyi József, B u d a p e s t ; Deák István, T a m á s i ; d r Firbas Oszkár Soprőn; Gá^ár-Haníos Géza, B u d a p e s t ; dr. Göbölös Antal, K e c s k e m é t ; dr.Herpay Imre a mező g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , S o p r o n ; Kadlicsek János, M i s k o l c ; geszthelyi Istf,rfr. R i i - a n e s f Király Pál B u d a p e s t ; d r . Király Ernő, a k ö z g a z d a s á g i t u d o m á n y k a n d i d á t u s a , nűdarfest Korbons-ky Kazimirné, V á c ; kramer Antal, P é c s ; Lőcsey Iván, Budapest; Mészáros Béfa: Izombathe°ly; d r . K á e z Antal, a mezőgazdasági f " * ™ * ™ * ! ? ^ - ^ ^ ^ ^ ^ P
a
mezőgazdasági
tudomány
(erdészet)
kandidátusa,
Budapest;
Varga
I
