R O M Á N I A ÚJ A L K O T M Á N Y A
A H I V A T A L O S L A P 1938 f e b r u á r 27.-i 48. s z á m á n a k díszk i a d á s á b a n megjelent új a l k o t m á n y R o m á n i a negyedik alkotmánytörvénye. A Muntenia és Moldova egyesüléséből megszületett egyesült fejedelemségek első a l k o t m á n y á n a k a Cuza fejedelem által 1864 május 2.-án kihirdetett Statutum tekinthető, h a b á r ez csak oktrojált a l k o t m á n y volt, amihez az ország utólag járult hozzá népszavazás útján. A második a l k o t m á n y sokkal a l k o t m á nyosabb formák között jött létre, a m e n n y i b e n azt a képviselőház szavazta meg s bár a szenátus elé sohasem került, 1866 június 30.-án kihirdették és I. Károly fejedelem is e r r e tett esküt. Az 1866. évi a l k o t m á n y a belga a l k o t m á n y mintájára készült, amely a k k o r az európai államok közjogára érezhető befolyást gyakorolt. N é h á n y módosítástól eltekintve ez az alaptörvény szabályozta a kis Románia államéletét egészen az egyesülésig. Az első módosítást az 1866-os a l k o t m á n y 1879-ben szenvedte. Az 1878. évi berlini kongresszus ugyanis az ország függetlenségét csak a b b a n az esetben volt hajlandó elismerni, ha az a l k o t m á n y 7. szakaszát, ami szerint a román állampolgárságot csak keresztények nyerhetik el, megváltoztatják a zsidók é r d e k é b e n . E n n e k megtörténte után csak 1884-ben módosították ismét az alkotmánytörvényt, amikor az időközben királyi címet felvett I. Károly államfői címét és az állam új elnevezését i k t a t t á k be, t o v á b b á módosították a sajtóra, választói r e n d s z e r r e és a hadseregre vonatkozó rendelkezéseket is. A legutolsó módosítás 1917-ben a h á b o r ú alatt történt, amikor az agrárreform és az általános választójog elvét vették fel az a l k o t m á n y b a . A világháború után Basarabia, Bucovina és Transylvania egyesülése folytán, t o v á b b á a b é k e s z e r z ő d é s e k k ö v e t k e z t é b e n szükségessé vált az alkotmány teljes átdolgozása. Ezt a feladatot a Bratianu kormány végezte el – az a l k o t m á n y kidolgozását C. Dissescu egyetemi t a n á r r a bízva, akinek a javaslatát mind a k é t ház megszavazta és F e r d i n á n d király szentesítése után a hivatalos lap 1923 március 29.-i 282. számában jelent meg Nagyrománia első alkolmánytörvénye. Az új alkotmány a régi alapelveiből átvette a monarchikus államformát és a nemzetszuverénitás elvét, továbbá más i n t é z k e d é s e k e t : 52 szakaszt sértetlenül, 27 szakaszon pedig lényegtelen változtatásokat eszközölve. A z újítások közé tartozik a n ő k egyenjogusítása, az idegenek honosítása, az altalaj államosítása, a sajtóvétségek feletti ítélkezés, a szenátus összetétele, a törvényhozási tanács, a miniszterek felelőssége és az alkotmányellenes miniszteri rendeletek által okozott k á r o k n a k
Erdélyi Magyar Adatbank
Dr. Mikó
50
Imre
az állam által történő megtérítése, a Semmítőszék illetékessége a t ö r v é n y e k alkotmányosságának felülvizsgálására, a közigazgatási b í r á s k o d á s létesítése, a nemzetvédelmi tanács, hivatalos nyelv, ostromállapot és az alkotmánymódosítással k a p c s o l a t b a n előírt formaságok. Ú j rendelkezés t o v á b b á az agrártörvények alkotmányjogi jelleggel való felruházása, a Transylvanián kívüli tartományok erdőinek kisajátítása és a zsidók honosítására vonatkozó dekrét u m o k megerősítése. A z 1923. évi a l k o t m á n y egy hónap híjján tizenöt évig volt életben, amikor a napisajtóból jól ismert k ö r ü l m é n y e k között 1938 f e b r u á r 24.-én az ország képviselőválasztó polgárai népszavazás ú t j á n 4,297.581 szavazattal 5.483 ellenében elfogadták a hivatalos lap fébruár 20.-i s z á m á b a n közzétett alkotmánytervet. Míg a régi alkotmányról magyar nyelven is kitűnő magyaráz a t o k k a l ellátott fordítás áll r e n d e l k e z é s ű n k r e (Dr. Balogh A r t h u r és Dr. Szeghő I m r e : Románia új alkotmánya, Cluj, 1923 115 l.), addig az új a l k o t m á n y t magyarul csak napilapjaink ismertették kivonatosan vagy a szavazást megelőző napok sietségében készített fordítások útján. Feltéve azt, hogy a régi alkotmány főbb intézkedései a tizenöt éves gyakorlat folytán k ö z i s m e r t e k k é váltak, az a l á b b i a k b a n csak a n n a k az ismertetésére kívánunk szorítkozni, amit eddig szakszerűen még r o m á n részen sem mutattak ki, hogy miben is különbözik országunk új alkotmánytörvénye a régitől? A Z Ú J A L K O T M Á N Y először is lényegesen rövidebb a réginél, mert amíg az előbbi 138 szakaszból állott, addig az újnak mindössze 100 szakasza van. Beosztása n a g y j á b a n egyezik a régivel, csupán egy új fejezete van, amelyik a r o m á n o k kötelességeiről intézkedik, a régi a l k o t m á n y b a n ugyanis csak a románok jogairól volt szó és a kötelességek egy része is ide volt beolvasztva. Az egyes fejezetek s o r r e n d j é b e n a z o n b a n k é t helyen is változás állott be, a királyról szóló fejezet ugyanis öt fejezettel előbbre került közvetlenül az államhatalomról szóló után, a kormány és a miniszterek fejezete pedig k é t fejezettel előbbre, a törvényhozó t a n á c s elé. A z első cím Romániát a régi alkotmányhoz híven nemzeti, egységes és oszthatatlan államnak jelenti ki, melynek területe elidegeníthetetlen s ahova idegen n é p e k nem telepíthetők be. A régi a l k o t m á n y b a n az is benne volt, hogy az ország határai csak törvény útján változtathatók meg (2. szakasz), továbbá, hogy az ország külön t ö r v é n y b e a megállapítandó m e g y é k r e és községekre oszlik (4 szakasz). Ez a két intézkedés kimaradt, az első bizon y á r a politikai meggondolásból, a második pedig az időközben hozott közigazgatási t ö r v é n y e k folytán vált feleslegessé. A második cím „a r o m á n o k kötelességei és jogai”-ról szól s ezek közül az első fejezetben a kötelességekről van szó. A teljesen új 4 szakasz kimondja, hogy a románok faji e r e d e t r e és hitvallásra való tekintet nélkül kötelesek a hazát az életben való szerepük legfontosabb a l a p j á n a k tekinteni és integritásának függetlenségének, méltóságának megvédésére feláldozni magukat, kö-
Erdélyi Magyar Adatbank
Románia új
alkotmánya
51
telesek m u n k á j u k k a l erkölcsi e m e l k e d é s é h e z és gazdasági fellendüléséhez hozzájárulni, a t ö r v é n y e k által r á j u k rótt k ö z t e r h e k n e k meggyőződéssel eleget tenni és a k ö z t e r h e k h e z szívesen hozzájárulni, amelyek nélkül az állam léte nem lehet biztosítva. Itt n e m csak a kötelességek felsorolása új, h a n e m új az a m e g h a t á r o z á s is, hogy „a r o m á n o k faji e r e d e t r e és hitvallásra való tekintet nélkül”. A régi ott, ahol a kisebbségekre is ki a k a r t térni, „faji eredetre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül” beszélt románokról. Az új meghatározást az a l k o t m á n y k ü l ö n b e n csak a kötelességeknél használja, a jogok megadásánál mindig csak általában r o mánokról beszél, amibe a z o n b a n alkotmányjogi értelemben a kisebbségi román állampolgárok is b e l e é r t e n d ő k . A z 5. szakasz a jogegyenlőség kimondása mellett azt az ú j a b b a n sokat hangoztatott elvet is a l k o t m á n y e r ő r e emeli, mely szerint senkit sem mentesíthet a vallásos hite polgári vagy k a t o n a i kötelezettségei alól. Régi a 6. szakasz az osztálykülönbségek eltörléséről, de új a 7., amelyik a k o r m á n y f o r m a megváltoztatása, vagyonfelosztás, adómentesítés vagy osztályharc melletti izgatást tiltja meg. Újítást tartalmaz a 8. szakasz is, amikor megtiltja a p a p o k n a k , hogy lelki befolyásukat politikai célok szolgálatába állítsák, hogy az egyházi helyiségekben politikai p r o p a g a n d a folyjék, hogy vallási ürüggyel politikai alakulatok létesüljenek és nem hivatalos személyek e s k ü t vegyenek be. A 9. szakasz a régi a l k o t m á n y b a n is lefektetett elvet, hogy tudniillik a k o r m á n y beleegyezése nélkül idegen h a t a lom szolgálatába állott román elveszíti az állampolgárságát, azzal toldja meg, hogy az, aki bármilyen rövid időre bármilyen tényből kifolyólag idegen védelem alá helyezi mgát, szintén elveszíti a román állampolgárságot. Ez az intézkedés az állampolgársági törvény 36. s z a k a s z á n a k e) p o n t j á b a n is b e n n e van, d e n é z e t ü n k szerint n e m lehet úgy értelmezni, ahogy azt a volt külügyminiszter tette, a k i a zsidók népszövetségi panaszaival k a p c s o l a t b a n úgy nyilatkozott, hogy a Népszövetséghez való panasztevés idegen hatalom védelme alá helyezkedést jelent és az állampolgárság elvesztésének kockázatával jár. A r o m á n o k jogairól szóló fejezet a 10. szakasszal kezdődik, mely e jogokról általánosságban emlékezik meg, nevezetesen felsorolja a lelkiismereti munka- és tanszabadságot, a sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadságot, a k ö v e t k e z ő szakaszok pedig részletesebben kifejtik az ezekből folyó jogokat. L é n y e g e s e b b k ü lönbség csak a 11. szakasznál van, mely a régi a l k o t m á n y t ó l eltérően, ahol a honosítást a minisztertanács eszközölhette, úgy intézkedik, hogy honosítás (nataralizálás) csak egyénenként adható meg törvény útján. Ugyanez a szakasz az állampolgársági törvény szerint felsorolja a honosítás egyéb módjait i s : a házasságot, román állampolgártól való születést és elismerést. É r d e k e s újítást tartalmaz az új a l k o t m á n y a halálbüntetésre vonatkozóan. A régi alkotmány szerint a halálbüntetést csak a katonai b ü n t e t ő t ö r v é n y könyvben előírt e s e t e k b e n és h á b o r ú idején lehet felújítani, az ú j pedig a 15. s z a k a s z b a n még hozzáteszi, hogy a minisztertanács elrendelheti békeidőben is a halálbüntetés alkalmazását a király, a ki-
Erdélyi Magyar Adatbank
Dr. Mikó
52
Imre
rályi család tagjai, idegen államfők és az állam magas tisztségeit viselők ellen elkövetett merényletek esetében, ha a z o k hivatásuk gyakorlásával kapcsolatos okból történtek, valamint rablógyilkosság és politikai gyilkosság b ü n t e t é s e k é p p e n . A magántulajdon e z u t á n is sérthetetlen m a r a d és kisajátítás csak közcélra történhet előzetes és igazságos kártérítés mellett, az új a l k o t m á n y azonb a n a régitől eltérően megengedi, hogy hazaárulás és k ö z p é n z e k elsikkasztása e s e t é b e n kivételesen a vagyonelkobozás büntetését is alkalmazzák. (16. szakasz 2. bekezdés.) Az altalaj kincsei továbbra is az állam t u l a j d o n á b a tartoznak, k i a k n á z á s esetében a föld tulajdonosát legalább 50%-os részesedés illeti (17. szakasz). A lelkiismereti szabadság, az orthodox egyház u r a l k o d ó és a görög katolikus egyháznak a többiek között elsőbbségi helyzete változatlan m a r a d (19. szakasz) s újítást csak a kötelező egyházi házasság elrendelése hoz, ami minden esetben a polgári házasság m e g k ö t é s e után történik (20. szakasz). A tanszabadságnál a 21. szakasz azt az ú j a b b korlátozást hozza, hogy az nem lehet ellent é t b e n „az állam érdekeivel”, a 22. szakasz pedig a véleménynyilvánítási és sajtószabadságot csak általában ismeri el és nem sorolja fel a régi a l k o t m á n y részletes intézkedéseit arra vonatkozóan, hogy cenzúra nem rendelhető el, lapok nem szüntethetők be, t o v á b b á milyen a felelősség a nem r e n d s z e r e s e n megjelenő s a j t ó t e r m é k e k n é l és a sajtóvétségeknél milyen bíróság illetékes. A levéltitok megőrzése alól csak az igazságszolgáltatás tehet kivételt (23. szakasz) és t o v á b b r a is f e n n m a r a d a gyülekezési (24. szakasz) és egyesülési szabadság (26. szakasz), valamint a kérvényezési jog (24. szakasz). A 27. szakasz a kisebbségek szempontjából igen fontos intézkedést tartalmaz, amikor kimondja, hogy „csak r o m á n állampolgárok viselhetnek polgári és katonai közhivatalokat és tisztségeket, figyelembe véve a román nemzet többségi és államalkotó jellegét” (1. bekezdés). A régi a l k o t m á n y a jogok t e k i n t e t é b e n mindig csak általában beszélt románokról, faji nyelvi vagy vallási különbség nélkül, itt mutatkozik először a jogok t e k i n t e t é b e n a többségi n e m z e t szembeállítása az ország más népeivel vagy polgáraival. A z idegenek (nem r o m á n állampolgárok) csak kivételesen foglalhatnak el állami hivatalokat, e g y é b k é n t az élet és vagyon védelmére vonatkozó általános int é z k e d é s e k r e á j u k is alkalmazást nyernek, csak falusi ingatlant nem szerezhetnek, illetve e n n e k csak e l l e n é r t é k é r e t a r t h a t n a k igényt ( 2 – 4 . bekezdés). A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomról szóló cím alatt n é h á n y árnyalati eltérést találunk, amennyiben a 30. szakasz expressis verbis kimondja, hogy a király az államfő; a 31. szakasz szerint a régitől eltérően a törvényhozó hatalmat a király gyakorolja a nemzeti képviselet útján; az az intézkedés a régi alkotmányból, hogy minden törvényhez a törvényhozás három ágának hozzájárulása szükséges (király, k a m a r a , szenátus) kimaradt, valamint az is, hogy a t ö r v é n y e k e t a h á r o m közül bármelyik k e z d e ményezheti s e helyett a 31. szakasz 7. b e k e z d é s e a kezdeményezést a királyra bízza, a két h á z pedig csak az állam általános
Erdélyi Magyar Adatbank
Románia új
alkotmánya
53
érdekét szolgáló t ö r v é n y j a v a s l a t o k a t tehet. Kimarad a régi alkotmányból az az i n t é z k e d é s is, hogy a megyei és községi é r d e k e ket a megfelelő tanácsok az a l k o t m á n y elvei szerint szabályozzák. A királyi ház örökösödési szabályai csak annyi változást szenvednek, hogy ha a királynak nincsen törvényes örököse, ő maga jelölhet ki magának örököst, a régi a l k o t m á n y szerint b á r melyik, az új szerint valamelyik nyugateurópai uralkodó családból (35. szakasz). Megváltoztak azonban a régenstanácsra vonatkozó intézkedések. Az új a l k o t m á n y szerint ugyanis a király életében a kiskorú trónörökös mellé nem tanácsot, hanem egy régenst és két helyettest nevezhet ki s ugyanígy jár el a k é t ház is, ha a király kiskorú utódot hagyva úgy halna el, hogy régenst nem nevezett volna ki. A régens halála esetében helyét az idősebb helyettes foglalja először el (40. szakasz). Ha a király uralkodásra képtelenné válik, a régi alkotmány szerint a törvényhozó testületek azonnal régenstanácsot választanak, az ú j szerint a trónörökös következik s csak a n n a k hiányában választja meg a két ház a minisztertanács előterjesztésére a régenst és helyetteseit (41. szakasz). A király személye sérthetetlen és az általa kibocsátott iratokért az azt ellenjegyző miniszter felelős, amihez az új alkotmány még hozzáteszi hogy a király által kiadott írásbeli intézkedések közül csak a miniszterelnök kinevezését nem ellenjegyzi más miniszter (44 szakasz). Lényeges változáson m e n t e k keresztül Őfelségének a törvényhozó testületekkel kapcsolatos jogai. A régi a l k o t m á n y szerint a képviselőház és a szenátus, ha előbb össze nem hívta a király őket, minden év október 15.-én hivatalból összeül s az ülésszak t a r t a m a öt hónap. A p a r l a m e n t e t a király nyitja meg trónbeszéddel s ugyanő zárja is be, sőt feloszlathatja a k é t házat, de a feloszlatási d e k r é t u m b a n b e n n e kell foglaltatnia a választó testület összehívásának, ami három h ó n a p o n belül kell, hogv megtörténjék. A parlament megnyitását elhalasztani legfeljebb egy hónappal lehet, azon túl csak a k é t ház beleegyezésével halaszthatók el az ülések (régi a l k o t m á n y 90. szakasz). Az új alkotmány szerint a királynak egy évben csak egyszer kell összehívnia a törvényhozó testületeket. A király mind a két házat, vagy csak egyiket is feloszlathatja, de a feloszlatási d e k r é t u m n a k a választó testület és új parlament összehívását is tartalmaznia kell, hogy mikorra, azt nem határozza meg az alkotmány. A király elhalaszthatja a parlament üléseit s ezek hivatalból csak egy év mulva kell, hogy összeüljenek. (45. szakasz). Őfelsége egyéb jogai közül, melyeket a 46. szakasz sorol fel, új a 7. bekezdés, mely szerint, a m i k o r a p a r l a m e n t nincs együtt, a király törvényerejű dekrétumokat hozhat, amelyeket azonban a legközelebbi ülésszakon a két h á z jóváhagyásának kell alávetni, míg a régi alkotmány szerint a király csak a t ö r v é n y e k végrehajtásához szükséges szabályzatokat (regulament) készíthetett, anélkül, hogy a törvényeket módosíthatta, felfüggeszthette, vagy valakit mentesíthetett volna alóluk (88. szakasz, 8. bekezdés). Ujítást tartalmaz a 9 bekezdés, mely szerint a király
Erdélyi Magyar Adatbank
Dr. Mikó
54
Imre
hadat izenhet és békét köthet, a 12., mely követek kiküldésére ad felhatalmazást neki, t o v á b b á a 14. bekezdés, a m e l y n e k értelmében Őfelsége politikai és katonai szerződéseket köthet a p a r l a m e n t megk é r d e z é s e nélkül. Kimaradt viszont a régi alkotmányból a 91. szakasz, mely szerint a királynak nincsen egyéb hatalma, mint amit n e k i az a l k o t m á n y ad. A törvényhozó testület tagjainak az új alkotmány szerint e s k ü t kell tenniök (48. szakasz), m a n d á t u m a i k igazolását pedig n e m a parlament, amint eddig volt, h a n e m a Semmitőszék végzi (50. szakasz). A képviselők és szenátorok n e m lehetnek olyan vállalatoknál igazgatósági tagok, amelyek az állammal, megyével, vagy községgel szerződéses viszonyban állanak (53. szakasz). A parlam e n t r e vonatkozó általános intézkedések közül az új alkotmány nem vette át a réginek a k ö v e t k e z ő intézkedéseit: ha valamelyik képviselőt ülésszakon kívül letartóztattak, csak a megfelelő ház legközelebbi ülésszakán történő jóváhagyás után lehet ellene az eljárást folyt a t n i ; az egyik ház nem ülésezhet a k k o r , amikor a másiknak nincs ü l é s s z a k a ; k a t o n a s á g csak a ház beleegyezésével helyezhető el a p a r l a m e n t k a p ú j a elé. A képviselőházat az új a l k o t m á n y teljesen újjászervezi. Az a k t í v választójoghoz szükséges korhatárt 21 évről 30-ra emeli fel s a válaszlóknak e mellett földmíves és kézműves, kereskedő és iparos vagy intellektuális foglalkozásúaknak kell lenniök. A választás ezután is titkos és kötelező lesz, de az általános, egyenlő, közvetlen szavazásról és a kisebbség képviseletéről, amiket a régi alkotmány előírt, nem szól az új a l k o t m á n y s ehelyett az egyéni választókerületek elvét állítja fel, a m e l y e k n e k a különböző foglalkozási ágak képviseletét kell biztosítaniok. Uj választótörvény fogja megállapítani a k e r ü l e t e k e t , a férfiak és nőknek a választójog elnyeréséhez szükséges kellékeit, az érdemtelenségi és összeférhetetlenségi eseteket, a szavazás lefolyását, a választások szabadságának biztosítását é s a képviselők számát. A képviselőházat eddig négy évre választották, ezután a m a n d á t u m o k hat évre fognak szólni (61. szakasz). A passzív választójog, vagyis a választhatóság feltételei közül a korhatárt 25-ről 30 évre emelték fel és a jelölttől azt is megkövetelik, hogy a felsorolt foglalkozások valamelyikét űzze (62. szakasz). A s z e n á t u s a régi a l k o t m á n y szerint választott és jogszerinti s z e n á t o r o k b ó l állott, az előbbieket az ország negyven éven felüli választói, a megyei és községi tanácsosok, a kereskedelmi ipar-, m u n k a - és mezőgazdasági k a m a r á k választói, továbbá az egyetemi t a n á r o k választották, a jogszerintieket az alkotmány sorolta fel. A z új a l k o t m á n y értelmében háromféle, mégpedig király által kinevezett, jogszerinti és választott szenátorok lesznek, ez utóbbiakat kötelező, titkos szavazással k e r ü l e t e n k é n t az állam testületeinek tagjai fogják megválasztani a választótörvény által megállapítandó s z á m b a n és feltételek mellett s ugyancsak ez a törvény fogja megállapítani a férfiak és nők aktív és passzív szenátorválasztási jogát. A kinevezett szenátorok a r á n y a a választottak számának fele (63. szakasz). A s z e n á t u s n a k jogszerinti tagjai a trónörökös,
Erdélyi Magyar Adatbank
Románia új
alkotmánya
55
miután 18. életévét betöltötte, a régi a l k o t m á n y b a n tett ama megszorítás nélkül, hogy csak 25 éves k o r á n a k betöltése után szavazhat, a királyi család nagykorú hercegei, az ország p a t r i a r k á j a és metropolitái, az orthodox és görög katolikus egyház püspökei, az állam által elismert és 203.000-nél n a g y o b b lélekszámmal r e n d e l kező egyházak egy-egy püspöke, továbbá azok, akiknek jogszerinti szenátorsága az új alkotmány kihirdetéséig elismertetett. A régi alk o t m á n y b a n felsorolt jogszerinti szenátorok hosszú és bonyolult sorát az új alkotmány mellőzi, anélkül, amint láttuk, hogy ezáltal szerzett jogokat sértene meg. A jogszerinti szenátorok m a n dátuma tisztségük elveszítésével egyidejűleg szűnik meg. A kinevezett és választott s z e n á t o r o k m a n d á t u m a kilenc évre szól (régen ez is csak négy évre terjedt). A választott s z e n á t o r o k a t azonban az eskütételtől számított három évenként sorshúzás útján egy h a r m a d o n k é n t megújítják oly módon, hogy a kisorsoltak helyébe újakat választanak (64. szakasz). A kormány és a miniszterekről szóló fejezet annyi újítást tartalmaz, hogy az alminisztereket is a k o r m á n y tagjai között sorolja fel. Ennél lényegbevágóbb újítás, hogy a miniszterek csak a királynak tartoznak politikai felelősséggel, s így a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomtól bizonyos függetlenségre tesz szert (65. szakasz). Az is fontos újítás, hogy hogy miniszter csak az lehet, aki legalább három nemzedék óta román s ez alól csak a volt miniszterek képeznek kivételt (67. szakasz). A. 69. szakasz szerint azok az alminiszterek is részt vehetnek a parlament ülésein, akik nem képviselők vagy szenátorok, a 70. szakasz pedig a volt igazságügyminiszter e k n e k megtiltja, hogy távozásuk után egy évig ügyvédi gyakorlatot folytassanak (6. bekezdés), a volt minisztereket pedig eltiltja attól, hogy távozásuk után olyan vállalatoknál igazgatósági tagságot vállaljanak, amelyekkel az utolsó három é v b e n szerződést kötöttek (7. bekezdés). Kimarad viszont az új alkotmányból az az intézkedés, mely szerint a király r e n d e l e t é r e nem lehet valamelyik minisztert felelőssége alól mentesíteni, úgyszintén az is, amelyik szerint a minisztereket az állam magánjogi felelősség alá vonhatja olyan esetekben, amikor valamely miniszteri intézkedés folytán az általa sérelmet szenvedett magánfél az államtól k é r kártérítést (régi alkotmány 99 , új a l k o t m á n y 71. szakasz). A törvényhozó t a n á c s t o v á b b r a is szervezeti törvénye alapján működik, a bírói hatalomról szóló fejezet fontos újítása viszont az esküdtszék megszűnése (73. szakasz 3. b e k e z d é s ) és a bírói elmozdíthatatlanság ügyében hat h ó n a p o n belül beígért új törvény, addig a fegyelmi b ü n t e t é s e k e t királyi d e k r é t u m útján fogják alkalmazni (76. szakasz). A közigazgatási bíráskodásnál az új alkotmány csak az alapelveket szögezi le, e g y e b e k b e n hivatkozik az arról szóló törvényre (78 szakasz). A megyék és községeknél az új alkotmány szintén csak a meglevő t ö r v é n y e k r e hivatkozik és elhagyja a régi a l k o t m á n y n a k a decentralizációra vonatkozó elvi kijelentését, valamint a közigazgatási választásokra vonatkozó int é z k e d é s e k e t (79. szakasz). A pénzügyekről szóló címből k i m a r a d t a régi a l k o t m á n y n a k
Erdélyi Magyar Adatbank
56
Dr. Mikó
Imre
az a szakasza, mely szerint megyei és községi t e r h e t csak az illető t a n á c s hozzájárulásával lehet kiróni és gyökeres újítást tartalmaz a 83. szakasz, a m i k o r a költségvetést mind a két ház elé utalja, mivel eddig a költségvetést csak a képviselőház tárgyalta és szavazta meg (83. szakasz). A 84. szakasz harmadik és negyedik b e k e z d é s e a miniszterelnökség mellett az összes közhivatal s z á m a d á s a i n a k felülvizsgálására hivatott szervet létesít, a 87. szakasz pedig a k ö z p é n z e k elsikkasztását b ű n t é n y n e k jelenti ki. A hadsereg szervezete nem változik, csak a felső honvédelmi tanácsról nem tesz említést az új alkotmány. Az alkotmány revíziója a z o n b a n a régi alkotmánytörvénytől eltérő módon történik, a m e n n y i b e n az csak a király kezdeményezésére és a törvényhozó testületek előzetes meghallgatása alapján történhetik, a m e l y e k a m ó d o s í t a n d ó s z a k a s z o k a t is megjelölik. A p a r l a m e n t megkeresése t r ó n b e s z é d ú t j á n történik s a k é t ház együttes ülésen a szenátus e l n ö k é n e k elnöklete mellett kétharmad, többséggel határoz. A z e r e d m é n y t egy külön bizottság közli Őfelségével, melyet a két ház elnökei vezetnek. A z új alkotmányszakaszokat a két ház külön-külön k é t h a r m a d többséggel szavazza meg (97. szakasz). Az utolsó fejezet átmeneti és végső intézkedéseket tartalmaz. Ezek szerint az agrárreform folytán nyert földekre vonatk o z ó a n új tulajdonosaiknak szerzett jogaik vannak s a régi alkotmány 131. s z a k a s z á b a n megjelölt agrártörvényszakaszok továbbra is alkotmányjellegűek m a r a d n a k ; a 133. szakasz által ratifikált r e n d e l e t t ö r v é n y e k (zsidók honosítása) ú t j á n szerzett politikai jogok is tiszteletben t a r t a t n a k . Az 1923. évi alkotmány, valamint az új alkotmánnyal ellentétes törvények, rendeletek, szabályzatok és intézkedések az új a l k o t m á n y kihirdetésével hatályukat veszítik s az összes t ö r v é n y e k e t felül fogják vizsgálni, a törvényk e z é s egységesítése és a z új alkotmánnyal való összhangba hozataluk é r d e k é b e n . Bűnügyekben az e s k ü d t s z é k mindaddig é l e t b e n m a r a d , amíg a II. Carol b ü n t e t ö r v é n y k ö n y v e t és a bűnvádi perr e n d t a r t á s t az ú j alkotmány 73. szakaszával összhangba hozzák. A törvényhozó testületek összehívásáig az összes d e k r é t u m o k ratifikálás nélkül is törvényerővel bírnak. A királyi család statutuma alkotmányjellegű és csak az a l k o t m á n y módosítására előírt f o r m á k betartásával változtatható meg (98. szakasz). A törvényhozó testületek megválasztása a 98. szakasz értelmében meghozandó d e k r é t u m alapján fog megtörténni s ez a d e k r é t u m is alkotmányjellegű lesz, melyet csak k é t h a r m a d többséggel lehet megváltoztatni. A 100. és egyben utolsó szakasz az ú j alkotmányn a k népszavazás útján történő elfogadásáról intézkedik, ami e t a n u l m á n y k e z d e t é n közölt eredménnyel meg is történt. AZ U J A L K O T M Á N Y alapelvei, amint a fentiekből is kitűnik, az államalkotó r o m á n nemzet elsőbbsége, az állampolgári kötelességek külön felsorakoztatása, a királyi jogkör kiterjesztése, a k o r m á n y n a k a parlamenttől való függetlensége, a képviselőháznak foglalkozások szerinti érdekképviseleti testületté való átalakítása, a szenátorok egy részének kinevezése, a közélet politika-
Erdélyi Magyar Adatbank
Románia
új
alkotmánya
57
mentesítése, a politikai merénylők, államrend elleni izgatók és közpénzek elsikkasztóinak súlyosabb büntetése, a vallásos jellegű politikai mozgalmak eltiltása s u g y a n a k k o r az egyházak tekintélyének emelése a kötelező egyházi esküvő elrendelesével, a közintézmények vagyonkezelésének f o k o z o t t a b b ellenőrzése és az agrárreform eredményeinek biztosítása. Az új á l l a m b e r e n d e z k e déssel természetesen a nemzeti kisebbségek helyzete is módosul s a kisebbségi jogok más fogalmazást n y e r n e k . A z új a l k o t m á n y szavazás alá bocsátásával k a p c s o l a t b a n kiadott királyi szózat hangsúlyozta, hogy „az új a l k o t m á n y egyenlő jogokat biztosít minden más fajú nemzetségnek, mely az egyesült Románia földjén évszázadok óta él.” Ez a mondat t ö b b e t ígér, mint a m e n n y i a régi alkotmányban volt, mert ott csak kisebbséghez tartozó egyénekről volt szó, a királyi kijelentés a z o n b a n a kisebbségeket közületeknek látszik elismerni, igaz, hogy csak az őslakó kisebbségeket, de ez alatt természetesen elsősorban a magyarok értendők. Az alkotmány szövegében erre a feltevésre nem találunk biztos támpontot, hacsak nem k ö v e t k e z t e t ü n k a 27 szakaszból, mely többségi román nemzetről beszél, „a contrario”, arra, hogy ahol többségi nemzetről van szó, ott nemcsak kisebbségi egyéneknek, h a n e m kisebbségi nemzetnek is kell lennie. E g y e b e k b e n az új alkotmány, a régi nyomán, a k i s e b b s é g e k n e k is e g y a r á n t biztosítja az emberi és állampolgári jogokat, b á r azt, hogy e jogok fajra és vallásra való tekintet nélkül minden román állampolgárt megilletnek, csak a törvény előtti egyenlőségnél hangsúlyozza ki (5. szakasz) s a többi jognál csak általában románokról beszél. Alkotmányjogi értelemben azonban r o m á n o k alatt román állampolgárok é r t e n d ő k s bizonyára minden nem r o m á n anyanyelvű román állampolgár várakozással tekint a jövő felé. DR. MIKÓ
Erdélyi Magyar Adatbank
IMRE.
