Római jog XI.
A kötelmek biztosítékai (2)
a zálogjog tartalma A zálogjog funkciója ke ttős: • a köve te lé s biztosítása, • a köve te lé s kie lé gítése . Enne k me gfe le lőe n alakulnak a záloghite le ző jogai: a) a zálogtárgy birtoklásának ill. birtokba vé te lé ne k joga (ius possidendi), b) a zálogtárgy e ladásának joga (ius venditionis, ius distrahendi).
ius distrahendi
ius distrahendi (2)
a) a záloghite le ző e le inte csak akkor adhatta e l a zálogtárgyat, ha azt a fe le k e lőre kikötötté k (pactum de distrahendo) de a klasszikus jogban már külön kiköté s né lkül is me gille tte a zálogtárgy e ladásának a joga (ius distrahendi).
Az e ladás ne m volt formaságokhoz kötve , s törté nhe te tt magánúton is, de a záloghite le zőne k bona fide ke lle tt e ljárnia, vagyis töre ke dnie ke lle tt reális vé te lár e lé résé re . Erre te kinte tte l se m ő, se m az adós ne m ve he tte me g a zálogtárgyat.
Az e ladási jog te hát a zálogsze rződé s e se tle ges alkotóré széből annak te rmé sze tes alkatrészé vé le tt, me lye t minde n e lzálogosításba be le ke lle tt é rte ni. Ezt kö vetően a zálo ghitelező eladási jogát k ülön meg állapo dással ki kellett zárni (pa ctum de n on distra hendo). Justini anus szeri nt az eladási jog már a zálo g sze rződé s lényege s alk atrésze, tehát ki se m zárható, s a pa ctum de no n distra hendonak c supán az a jelentősége, ho gy az eladás előtt az adó st háro mszor kellett értesíteni é s felszólít ani teljesítésre.
ius distrahendi (3) A vé te lárból a köve te lé s és járulé kainak kifize té se után maradt fe le sle ge t (superfluum, hyperocha) ki ke ll adni az e lzálogosítónak, ille tőle g ha van, a rangsorban köve tke ző záloghite le zőne k. Ha viszont a vé te lár ne m fe de zi a te ljes köve te lést, a hite le ző köve te lé si joga (ne m a zálogjoga!) a többle t e rejé ig fe nnmarad. Justinianus adósvé de lmi indíttatású re nde lke zé se sze rint az e ladás csak az adós (e se tle g háromszori) é rte sítése utáni ké t é v e lte lté ve l törté nhe tik me g.
A hite le ző e ljárása körüli ese tle ges későbbi viták e lke rülé se é rde kébe n é ppe n e zé rt szokásos volt a zálogtárgy árve rés útján való é rtéke sítése . Eladás ese té n a ve vő a záloghite le zőtől a traditioval • a res nec m ancipi fe le tt quiritar, • a res m ancipi fe le tt bonitar tulajdonjogot sze rze tt. A ve vő ve l sze mbe n a záloghite le ző csak e ladási jogáé rt fe le lt. Az e ladással az e lzálogosító tulajdonjoga, valamint a dolgot te rhe lő későbbi jogok (szolgalmak, zálogjogok) me gszűnte k.
lex commissoria A klasszikus kor vé gé ig me gvolt annak a le he tősé ge is, hogy a hite le ző e ladási jogát me llé ke gye zmé nnye l kizárják, és abban állapodjanak me g, hogy ha az adós ne m te lje sít, a záloghite le ző, é rtéké re te kinte t né lkül, a zálogtárgy tulajdonát kapja me g köve te lése fejé be n. (lex comm issoria) A lex comm issoria kikötésé t azonban Constantinus é rvé nyte le nne k (se mmisne k) nyilvánította, az adósra hátrányos, kizsákmányoló volta miatt.
a zálogjogok találkozása
a zálogjogok találkozása (2)
A je lzálogjog inté zmé nye le he tővé teszi, hogy ugyanaz a dolog több különböző hite le ző javára le gye n zálogul le kötve. Ilye nkor e gy dolgon több zálogjog találkozik, me lyek e gymáshoz való viszonyát re nde zni ke ll. A zálogjogok konkure nciája különböző módokon állhat e lő: A) több zálogjog e gy dolgon ke le tke zhe tik olymódon, hogy a záloghite le zők különböző auktoroktól sze re zte k zálogjogot (pl. az e ladó után a ve vő is e lzálogosítja a dolgot). Ilye nkor az actio Publiciana e lve i sze rint dönte ndő e l, me lyik zálogjog hatályos a másikkal sze mbe n. Ba) e lőfordul, hogy az e lzálogosító e gy ügyle tte l több hite le ző ré -szé re e gyütte se n re nde l zálogjogot. Ebbe n az ese tbe n a hite -le zők köve te lé sük arányában sze rzik me g a zálogjogot a zá-logtárgy me gfe le lő e szme i hányadán. Bb) e gy napon, de különböző ügyle te kke l lé tesíte tt zálogjogok közül a birtokló záloghite le ző joga e rőse bb.
Bc) ha az adós ugyanazt a dolgot e lté rő időpontokban kötötte le je lzálogul különböző hite le zőkne k, akkor a zálogjogok között rangsor ke le tke ze tt: a korábbi zálogjog a rangsorban me ge lőzte a későbbit (q ui prior tem pore, potior iure). A prioritás e ldöntése sze mpontjából te hát döntő je le ntősé ge volt az e lzálogosítások időpontjának. A csalárd ante datálások (adós összejátszik e gy későbbi hite le zőjé ve l) me gakadályozása vé ge tt Le o császár akké nt re nde lke ze tt, hogy a közokiratban vagy a három szavahihe tő tanú je le nlé tébe n készült magánokiratban lé tesíte tt zálogjog (pignus publicum ill. pignus q uasi publicum ) a rangsorban me ge lőzi a ne m ilye n módon lé tesíte tt zálogjogokat. Ezze l tkp. e lé rte azt, hogy e ttől fogva az e lzálogosításokat okiratokban e szközölté k, hisze n se nki se m kockáztatta azt, hogy e gy későbbi zálogjog a rangsorban az övé t formai okból me ge lőzze .
privilégizált zálogjogok
a záloghitelezők viszonya
A prioritás e lve a későbbie k során áttöré st sze nve de tt né hány privilé gi zált zálogjog e se té be n, me lyek ke le tke zésük idejé től függe tle nül me ge lőzté k a többi zálogjogot, é spe dig e gymás közt az alábbi sorre ndbe n: a) e lső he lye n állt Caracalla óta a fiscus törvé nye s je lzálogjoga adóköve te lése biztosítására az adóköte le ze tt e gész vagyonán; b) e zt köve tte (a justinianusi jogban) a fe le sé g törvé nyes zálogjoga a hozománykiadás stb. iránti köve te lése biztosítására a fé rj vagyonán; c) vé gül annak a zálogjoga, aki a zálogtárgy e dolog me gsze rzé se , fe nntartása vagy kijavítása vé ge tt adott kölcsönt (versio in rem ). d) pignus publicum
A különböző rangsorú zálogjogok e gymáshoz való viszonya a köve tke ző:
a záloghitelezők viszonya - ius offerendi f) a rangsor e lső he lyé n álló záloghite le zőt a hátrább álló kifize the ti (ranghe lyme gváltás: ius offerendi), s e zze l - annak zálogjogát, e gysze rsmind az adós e lle ni köve te lésé t is me gsze rzi, saját köve te lé sé ve l azonban marad korábbi ranghe lyé n. - ame nnyibe n a kie lé gítést a range lső ne m fogadná e l, az bírói le té tbe he lye zhe tő. A ranghe ly me gváltás é rte lme az, hogy a hátrább álló hite le ző így me gakadályozhatja a zálogtárgy ke dve zőtle n időbe n é s módon törté nő é rté kesítésé t, re mé lvé n, hogy azt őmaga majd olyan áron tudja e ladni, me lyből e re de ti köve te lé se is kite lik.
a) bárme lyik záloghite le ző (a rangsorban hátrább álló is) é rvé nye síthe ti jogát harmadik sze mé lye kkel sze mbe n. b) a rangsorban e lőbb álló záloghite le ző é rvé nye síthe ti jogát a rangsorban hátrább állóval sze mbe n, te hát tőle is köve te lhe ti a zálogtárgy kiadását. c) a ius distrahendi-t csak a range lső gyakorolhatja, ha tehát a z álogtár gyat e gy r angsor ban h átrá bb á lló a dta e l, ez zel u gyan me gsz ünteti a saját é s az utána követke zők zálogj ogát, de az e lad ás nem hatályos a ran gsor ban e lőbb állóva l sze m ben, e z tehát a zálogtár gyat a vevőtől is e lper elhet i (a ki c supán az ela dó ellen f ordu lhat).
d) a range lső részé ről e szközölt e ladás ese té n a vé te lárfe le sle ge t a rangsorban köve tke zők kapják ranghe lyüknek me gfe le lőe n. e) a range lsőbb zálogjog me gszűné se ese té n (pl. me rt az adós tartozását kifize tte ), a köve tke ző zálogjog é rvé nye sül.
a zálogjog keletkezése Zálogjog három módon ke le tke zik: a) jogügyle ti úton, azaz a hite le ző é s az e lzálogosító sze rződé sé ve l, ille tőle g vé ginté zke dé sse l, b) magistratusi vagy bírói határozattal, c) jogszabályi re nde lke zé s alapján. 1a. Az ügyle ti úton törté nő zálogjog alapítás fő ese te a zálogsze rződé s, éspe dig • a ké zizálog-s ze rződé s (contractus pigneraticius) és • a je lzálog-sze rződé s (pactum hypothecae). Az e lőbbi ún. reálsze rződé s, utóbbi e gy konsze nzuálsze rződé s. b. A vé ginté zke désse l törté nő zálogalapítás le ggyakoribb e se te az, amidőn az örökhagyó a hagyományos vagy más szinguláris ré sze lte te tt javára re nde l je lzálogjogot az öröksé g e gé szé n vagy az abba tartozó e gye s dolgokon a juttatás örökös általi kifize tésé ne k biztosítására.
a zálogjog keletkezése (2) 2. Hatósági inté zke dés lé tesíti a zálogjogot a praetori birtokbautalásoknál (pignus praetorium ) és a cognitios e ljárásbe li vagyoni vé gre hajtás ese tébe n (pignus in causa indicati captum ). Bírói zálogjog (pignus iudiciale) kele tke zik az osztópe rbe li íté le tbe n a volt társtulajdonos köve te lése biztosítására. 3. Zálogalapító té nyállás le he t a jogszabály re nde lke zése is. Az í gy ke le tke ze tt zálogjog az ún. törvé nye s (é rtsd: törvé nyi) je lzálog, me lyek e gy részé né l a törvé ny fe lté te le zi a fe lek hallgatólagos me ge gye zé sé t (tacita hypotheca legalis).
hypotheca legalis (2) B) Egye te mes törvé nyi je lzálogjoga van: a) Carac alla ót a a fiscusnak adókövetelése v agy val amely szerző désb ől folyó követelése bizt osít ására az adókötelezett ill. adó s egész vagyonán; b) Const antinus ót a a gy ámság v agy gondnok ság alatt álló nak a g yámi ill. go ndnoki ügyvitelből megillető követelései bizto sít ására utó bbiak egész v agyo nán; c) J ustinianus rendelkezése szerint a feleségnek a hozo mány vi sszakövetelési, a dona tio propter nuptia s megfizetése i ránti, tov ább á a férjére bízott különvagyo na kezeléséből ere dő követelései biztosít ására a férj v agyo nán; d) Justini anus ót a a hagyo mányo snak a neki jut tatott hagyo mány kiadása i ránti kö vetelése bizto sít ására az ö rök ö s által meg sze rzett hagy atéki javako n.
hypotheca legalis Ez fe nnállhat bizonyos köve te lé sek biztosítására az adós • me ghatározott vagyontárgyain (hypotheca legalis specialis), • e gész vagyonán (hypotheca legalis generalis). A) A speciális törvé nyi je lzálog e se te i a köve tke zők: a) A ház vagy l ak ás bé rbeadójának k ülön kiköté s nélkül i s jelzálog joga v an a bérlő (inquilinus) lakásba vitt i ngó ság ain (itt i s: invecta et illa ta ), melyek elvitelét bérhát ralék vagy egyéb tarto zás e setén a bérbeadó e rő szakk al is meg ak adályo zhatja. Tartozása kiegyenlítése után viszo nt a bérlő inte rdictum de migra ndo útján követelheti dolg ai ki adását; b) A mező gazdasági ing atl an bérbe adójának jelzálogjog a van a bé rlő által beszedett gy ümölc sök ön a haszonbé r-kö vetelés bizto sít ására; c) Egy Kr.u. II . sz.- beli sena tusconsultum értelmében a házépíté sre vag y t at arozásra adott k ölc sön bizt o sítására a hitelezőnek jelzálo gjoga v an az épületen.
a zálogjog átruházása A zálogjog e lide ge níthe tő és átörökíthe tő jog, de járulékos je lle gé ből köve tke zőe n csak a biztosított köve te lé sse l e gyütt szállhat át más jogosultra. (Ne m kivétel a subpignus esete se m, mert az alzálog hitelezőre ne m a fő zálo gjog száll át, hane m ő c sak a f őzálogo s hitelezőt megillető ius vendendit gyakorolja).
Áts zállás e se té n a záloghite le ző he lyé be több jogosult is lé phe t (pl. az örököstársak), de e z ne m e re dmé nye zi a zálogjog me gosztását, hane m valame nnyi ré szköve te lésre a zálogtárgy e gészé be n szolgál biztosíté kul.
a zálogjog megszűnése
a zálogjog megszűnése (2)
A) me gszűnik a zálog olyan okokból, me lyek az ide ge n dologbe li jogokat általában me gszünte tik:
B) A zálogjog sajátos me gszűné si okai: a) a biztosított köve te lés te lje s me gszűné se (ha a követelé s c sa k r ész ben szűnik me g, a zá logj og osztat lanu l fenn mar ad
a) ha a zálogtárgy me gse mmisül, állaga átalakul (pl. specificatio folytán) vagy for galmon kívülivé válik; b) confusio ese té n, vagyis ha a záloghite le ző a zálogtárgy tulajdonosa lesz vagy me gfordí tva, a zálogtárgy tulajdonosa a záloghite le ző utódjává válik; c) a záloghite le ző le mondásával, me ly alaksze rűtle n ügyle t. Erre többnyire amiatt ke rül sor, me rt az adós e gyé b biztosíté kot nyújt, pl. ke zest állít. Le mondásnak minősült az is, ha e gy ingatlan e lide ge nítése kor írásbe li hirde tmé ny útján je le ntke zésre fe lszólított záloghite le zők, bár az adott he lysé g lakosai, ne m je le ntke zte k.
a hátra lé kra , tová bbá akkor is, ha a követe lé s natura lis ob ligatiová le sz - p l. elévülés, ke re set-kon szu mpció miatt);
b) a ius distrahendi gyakorlása mely ne m c supán az e lad ást f oganat osító hite lez ő zá logj ogát szüntet i me g, hanem a ran gsor ban után a követ kez őkét is;
c) a dolog zálogme nte ssé gé nek e lbirtoklása (usucapio libertatis) ha vala ki e gy d olgot az azt terh elő zá logj ogr ól nem tudva j óhisze műen és vala mely é lők közt i ü gylet, mint t itulus a lapján szerz ett me g (tehát ne m ör öklé ssel), és azt a longi te mpor is praes cr iptióhoz me gkívánt id őn át (10 ill. 20 év) birt okolja, ma ga a z álogjog enyé sz ik e l. Ha a szer zé s tit ulus né lkül történt, a me gszűné s 3 0 év m úlva követ kez ik be ;
d) a zálogke re se t e lé vülése ha a z áloghite lez ő az őt illető zá logj ogot olyankor , a mid őn a zá logtá r gy egy ha rma dikná l van, 30 éven át, ha ped ig ma gán ál az e lz álogosít ó a dósná l vagy ör ökösein él, 40 éven ke re sztül nem érvén ye sítette.
a fizetőkészség biztosítása
a kötbér (poena conventionalis)
A kötelem teljesítése függ • egyrészt az adós a fizetőképességétől, • másrészt szubjektív fizetőkészségétől. Az adósi teljesítőkészség (fizetőkészség) növeléséről a felek előzetesen, a szerződés megkötése alkalmával gondoskodhattak, • kötbér (poena conventiona lis) kikötésével, vagy • foglaló (a rrha ) adásával.
A kötbé r (máské nt sze rződé ses bírság) az a pé nzössze g, me lye t az adós arra az ese tre ígé r a hite le zőnek, ha tartozását e gyáltalán ne m vagy kése de lmese n ill. ne m ke llőe n te ljesíte né = ún. valódi kötbé r, me ly te hát lé nye gé t te kintve ne m más, mint kárátalány, vagyis a szolgáltatáshoz főződő és a köte le msze gé sse l sé re lme t sze nve de tt hite le zői é rde k (interesse) pé nzbe n törté nő e lőze te s me gállapítása.
a kötbér értelme
a kötbér funkciói
A szolgált at ási kötelezett ség neki felróható me g sérté se esetén az adó s természetesen külö n kikötés nélkül is, puszt án a tö rvény alapján tarto zik a hitelezőnek oko zott k árt megtéríteni. Ahhoz azo nb an, hogy k árának megtéríté sét a hitelező k övetelhesse, bizonyítania kell:
a) a sze rződéssze gésse l össze függő kárának nagyságát, b) továbbá azt, hogy a sze rződéssze gés az adósnak fe lróható, vagyis többnyire az adós vé tke ssé gé t. Mind két körülmén y bizon yításána k terhe a h itele zőre nehe zedik, így őt adan dó eset ben hátr ány érhet i pu sztán am iatt, h ogy te lje s kár a na gyságát va gy az adós vét kessé gét ne m tudj a bebiz on yítan i, melyne k következm ényeit a zután vise li ( biz onyítá si szü ksé ghe lyzet).
Eze ke n a ne hé zsé geke n se gít a kötbé rkikötés: ahhoz, hogy a kikötött kötbé rt köve te lhe sse , a hite le zőne k csupán a kötbé rkiköté s té nyé t és a köte le msze gés (ne mte ljesítés vagy ne m ke llő te lje sítés) fe nnforgását ke ll bizonyítania.
a kötbér funkciói (2) b) Ha a kötbé rt ne m ke llő te ljesítés (le ggyakrabban adóskése de le m) ese té re kötötték ki, a sze rződé si alapke re se t és a kötbé rre irányuló ke re se t e gyütte se n, halmozva indítható: a hite le ző az alapke re se tte l köve te li a szolgáltatást (ill. az annak kimaradása miatti kárté rítést), a kötbé rkikötés alapján pe dig a kése de lmi kötbé r me gfi ze tésé t. „kése de lmi kötbé r” kötbé r + te ljesíté s c) A kötbé r kiköthe tő arra az ese tre is, ha a ne mte lje sítésből, vagy ne m sze rződé ssze rű te ljesítésből e re dő kár ne he ze n volna me gállapítható - „kárté rítési kötbé r” A fe le k tulajdonké ppe n közös me ge gye zé sse l állapítják me g a kárté rítést e lőre, me ghatározott össze gbe n. Az alapköve te lé s te ljesíté se e re de tile g ne m jön szóba e me lle tt. Justin ianu sná l a h itele ző követelh eti a köt bér össz egét me gha lad ó biz onyított kár át is.
kötbé r + (kárté rítés)
A kötbé r, me lyne k kikötése stipulatioval törté nik, és a delictualis adós által fize te ndő poena a né vazonosság e lle né re e gymástól lé nye ge se n különbözik: a) a delictumot e lköve tő te rhé re a poenát a törvé ny írja e lő, míg a kötbé rt a fe lek állapítják me g, b) a delictualis poena-tartozás a te ttes halálával me gszűnik, a kötbé r fize té si köte le ze ttsé g e lle nbe n átme gy az adós örököse ire.
A hite le ző igé nye a kötbé rre attól függ, hogy mi volt a kötbé rkikötés cé lja. a) ame nnyibe n a kötbé rt ne mte ljesíté s ese té re kötötték ki, a hite le ző vagylagosan köve te lhe ti • a kötbé rt, éspe dig te kinte t né lkül az adós vé tkessé gé re , vagy • pe re lhe t az alapsze rződé s ke rese té ve l kárté rítésre , amihe z pe rsze a kár nagyságán kívül az adós vé tkessé gé t is bizonyítani tartozik. Utóbbi ke re setre ép pen ez ért olyan kor ke rül sor, am id őn a h itelez ő kimutatható kár a a kötbér össz egét me gha ladj a. A két kere set a zon ban együtte sen nem in díthat ó. H a mé gis er re kerü lne sor, a z a dós a ké sőbbi kere set e llen exce ptia doliva l véde kezhet.
„alte rnatív kötbé r” kötbé r vagy kárté rítés
a kötbér funkciói (3) d) „te ljesítési (ne m valódi) kötbé r” A valódi kötbé rtől (me ly e gy már fe nnálló köte le mhe z kapcsolódik, mint az adós e lsődle ges köte le ze ttsé gé nek kie gé szíté se ) különbözik az ún. ne m valódi kötbé r, me lyné l arról van szó, hogy a jogi köte le ze ttsé ge t valaki te rhé re e gye dül a kötbé rkikötés te re mti me g. Ekkor a poe na co nv ent ionalis a rr a szolgá l, h ogy ve le bá rme ly m agatartá st ki lehet kén ysz er íteni, fe ltéve h ogy az ne m j ogellene s va gy er kölc stelen, főle g pe dig olyan köte lezettségek te lje síté sét, melye k e gyé bként pe relhetetlenek (pl. a ha rma dik sze mé ly te rhére va gy javár a szóló köte lezett sé gvállalá sokat). A közvetett kén ysze r a bban á ll, hogy ha az é rvén yesíthetetlen kötelezettséget a fe lvá lla ló nem telje sít i, kötele s a kiköt ött köt bért me gfizetn i. Ellentét ben teh át a va lódi kötbérre l, itt hián yz ik a kötelmi alap kere set, csupán a stipulatio poe nae ala pján lehet pe reln i.
kötbé r
a kötbér kikötése A kötbé rt általában stipulatioban kötötté k ki (poenae stipulatio), s külön a stipulatioból e re dő ke rese tte l é rvé nye síthe tő (actio ex stipulatu) Az alapköte le m utólagos (a kötbé r ese déke ssé válása utáni) te lje síté sé ne k e lfogadása a kötbé r köve te lhe tősé gé t me gszünte tte . A kötbé rne k le he t sze re pe a pe res eljárásban is: • bizto síthatja a felek tárgy aláson v aló megjelenését, • a v ál aszt ott bí ró ítéletének elfogadására szorít hatják egy mást vele a felek.
a foglaló - arrha (2) 2. Rómában a posztklasszikus kortól az adásvé te lné l • a ve vő foglaló adásával, • az e ladó annak e lfogadásával hozza magát köte le ze ttsé gbe, pe rsze ne m a szolgáltatásra, hane m csupán a te kinte tbe n, hogy sze r ződé ssze gése ese té n • a ve vő az adott foglalót e lve szti, • e ladó pe dig a kapottat többszöröse n, ese tle g bünte téspé nzze l te té zve tartozik visszaadni (arrha poenalis) A ne mte ljesíté sből származó károk me gté ríté se nyitva marad, pe re lhe tő. Sze rződé ssze rű te lje sítés ese té n a foglaló be számítandó ill. visszaadandó.
a kötelem megszűnése A köte le m me gszűnik ha a hite le ző me gkapja, ami ne ki az adóstól jár, vagyis ha a köte le ze ttsé ge t te ljesítik. Egyé bké nt is me gszűnik a köte le ze ttsé g ha az adós valamifé le más okból me gszabadul köte le ze ttsé gé től. A köte le m me gszűné sé re ve ze tő okok járhatnak e rőse bb é s gye ngé bb hatással: a. Vannak olyan me gszűné si okok, mikor e gyes ese tekbe n az adós a jog e re jé né l fogva „ipso iure” szabadul, úgy hogy a bíró minde n további né lkül, „hivatalból” az obligat iot me gszűntne k ke ll, hogy te kintse. Eze n me gszűné si okok általában a ius civile alapján hatnak, vagyis fe nnforgásuk ese té n az alpe re s e gysze rűe n tagadhatja az intentioban me gfogalmazott köte le ze ttsé ge t.
a foglaló - arrha 1. A foglaló (arrha confirmatoria) a sze rződés me gkötésé ne k je lé ül valame lyik sze rződő fé l ré szé ről a másiknak átadott dolog vagy pé nzössze g, me lye t ő a sze rződé s te ljesítése után tartozik visszaadni, vagy a szolgáltatásba beszámítani. Azon túl, hogy e lsődle gese n a sze rződé sköté s bizonyíté ka, e gybe n biztosíté ka is annyiban, hogy a te ljesíte ni vonakodó fé l a kárté rítése n fe lül mé g az adott foglalót is e lve szti, a kapott é rté ké t pe dig ké tsze re se n tartozik me gté ríte ni. A foglalóadás görög szokása Rómában már a köztársaság korában me ghonosodott. Maga az inté zmé ny, e lne ve zésé ből köve tke zte the tőe n köze l-ke le ti e re de tű. (a hé be r arrha szó gyűrűt je le nt, a foglaló szokássze rű, fe lte he tőe n e re de ti tárgyát).
a bánatpénz Éle se n me gkülönbözte te ndő a foglalótól a bánatpé nz (arrha poenitentialis): e z a sze rződésköté sné l adott vagy kikötött fix bünte té si össze g (poena), me lyne k me gfi ze tésé ve l a sze rződő fé l az e gyoldalú e lállás jogát biztosítja magának, ha a sze rződé skötést utóbb me gbánná. Ez e gy facultas alternativa a sze rződő fé l javára. A bánatpé nz köve te lhe tő, de az alpe res választhat, hogy – me gfize ti a bánatpé nzt, vagy – te ljesít. A bánatpé nz te hát ne mhogy e rősíte né, inkább lazítja a köte lme t, s a sze rződé s fe lbontása miatt károsodó fé l ne m is igé nye lhe ti a bánatpé nz össze gé t me ghaladó kára me gté rítésé t.
a kötelem megszűnése (2) b. Más ese te kbe n az obligatio fe nnmarad, de azáltal válik e rőtle nné , hogy a praetor a hite le ző ke re se té t • de ne gálja (ne m isme ri e l), vagy • gyakrabban a civiljogilag me gálló intentioval sze mbe n exceptiot ad. Ezé rt ne ve zzük e z ebbe a csoportba tartozó me gszűné si okokat per exceptionem (ope except ionis) okoknak. Eze k mindig a ius honorarium alapján hatnak.
a kötelem megszűnése (3) A köte le m normális me gszűné si módja, hogy me gvalósul az amié rt lé tre hozták, e lé ri cé lját, az adós te ljesít. Maga a me gvalósult szolgáltatás azonban a római jognak csak e gy fe jle ttebb szakaszában szünte tte me g minde n további né lkül a köte lme t. 1. A formák uralta ősi jog a hite le ző mate riális kie lé gítésé t mé g ne m tartotta e le ge ndőnek a köte le m fe loldására. Ahogy csak pre cíz formák be tartásával jöhe te tt lé tre e gy ügyle t, úgy is szűnhe te tt csak me g. Az e gye s sze rződé ses formáknak me gvolt az e lle naktusa. • Így a nex umna k a ne xi liber ati o va gy s oluti o per aes et li br am, me ly a nex um f or ma sá gai köz ött (5 tanú , mé rlegta rtó, előbb tényle ge s m ajd sz ínlege s le mé rés, ünnepé lyes feloldó f or mu la e lm ond ása) ment vé gbe. • A sti pul ati ona k az acceptil ati o v olt a z e llenü gylete - u gyanolyan ké rdé sfelelet f or má ban ment vé gbe, mint a stipul ati o. • A litterá l-kontr aktu sok köz ött is v olt me gfele lő e llena ktu s.
imaginaria solutio De a klasszikus korban is fe lhasználták e ze ke t az ügyle te ke t, ha a fe le k cé lja az volt, hogy a köte lme t valóságos te ljesítés né lkül szünte ssé k me g. Pl. a hozomán yad ás tart ozá s-elen ge dé sse l ú gy m ent végbe, hogy a h oz omán yren delő a h oz omán yt kap ó férj t artozá sát acceptil ati oval me gszüntette.
Az il ye n cé lra használt formális me gszünte tő ügyle te t ne ve zzük imaginaria solutionak (ké ple tes te ljesítés). Az köte le mszünte tő aktusok közül csak a stipulatio fe loldó ügyle te , az acceptilatio maradt fe nn hosszabb ide ig. Mi ve l e z csak ve rbál-köte lme k me gszünte tésé re volt alkalmas, a más módon ke le tke ze tt ügyle te ke t e lőbb át ke lle tt alakítani szóbe li sze rződéssé é s azután me gszünte tni. Elsősor ban e gym ássa l gya kori üzleti kapc solat ban álló kere sked ők elsz ám olásainál v olt sz oká sos az ún. stipul ati o A quiliana
a kötelem megszűnése (4) Minde ze n formák e le inte bizonyára a valóságos te ljesítés kísé rő formaságai voltak. A köte le mfe loldó hatály azonban e ze n ügyle te kbe n volt, é s ne m a te ljesíté sbe n, így a te ljesítés né lkül is joghatályosak voltak, de né lkülük a te ljesítés ne m szünte tte me g a köte lme t. 2. A praetor áttörte e zt az e lve t, é s a formaságok be tartása né lkül te lje sítőnek a rosszhisze mű hite le ző e lle n kifogást adott (exceptio doli generalis). 3. A köztársaság vé ge fe lé e lisme résre jutott az az e lv, hogy a te ljesíté s önmagában is me gszünte ti a köte lme t. Eze k után már csak a te ljesítés könnye bb bizonyíthatósága miatt vitté k vé gbe e ze ke t a korábbi fe loldó ügyle te ke t.
