Roma ki-kicsoda. Összeállította: Fleck Gábor. Források:

Roma ki-kicsoda Összeállította: Fleck Gábor

Források: www.romaweb.hu www.romnet.hu www.romaart.hu www.amarodrom.hu www.kultura.hu www.wikipedia.org

TARTALOMJEGYZÉK

100 TAGÚ BUDAPEST CIGÁNYZENEKAR ........................................................................... 6 ABLAKOS LAKATOS DEZSŐ ............................................................................................... 6 AMARO SUNO .................................................................................................................... 7 ANDO DROM...................................................................................................................... 7 BADA MÁRTA ..................................................................................................................... 8 BALÁZS ELEMÉR............................................................................................................... 10 BALÁZS JÁNOS................................................................................................................. 10 BALOGH „CSIBE” JENŐ..................................................................................................... 12 BALOGH ALBERT .............................................................................................................. 14 BALOGH ATTILA............................................................................................................... 14 BALOGH BALÁZS ANDRÁS .............................................................................................. 15 BALOGH GYULA ............................................................................................................... 17 BALOGH ISTVÁN .............................................................................................................. 17 BALOGH JÓZSEF .............................................................................................................. 18 BALOGH KÁLMÁN............................................................................................................ 18 BALOGH KÁLMÁN ÉS A GYPSY CIMBALOM BAND ......................................................... 19 BALOGH KÁLMÁN ÉS A ROMANO KOKALO.................................................................... 20 BALOGH MÓNIKA ............................................................................................................ 21 BARCZA HORVÁTH JÓZSEF ............................................................................................. 22 BARI JANÓ ........................................................................................................................ 22 BARI KÁROLY.................................................................................................................... 23 BESH O DROM .................................................................................................................. 23 BORDÁS GÉZA.................................................................................................................. 25 BOROS JULIANNA ............................................................................................................ 25 BOTOS FLÓRIÁN............................................................................................................... 26 BURAI KATALIN ................................................................................................................ 27 C.KIS JÓZSEF .................................................................................................................... 27 CHOLI DARÓCZI JÓZSEF.................................................................................................. 27 CZIFFRA GYÖRGY............................................................................................................. 30 CSÁNYI JÁNOS ................................................................................................................. 32 CSEMER GÉZA .................................................................................................................. 32 CSÍK TAMÁS...................................................................................................................... 33 CSONKA JÁNOS ............................................................................................................... 35 DANCS MIHÁLY................................................................................................................ 35 2

DARÓCZI ÁGNES .............................................................................................................. 35 DARÓCZI GÁBOR ............................................................................................................. 36 DILINKÓ GÁBOR ............................................................................................................... 36 EGRI JÁNOS ...................................................................................................................... 38 FARKAS ATTILA ................................................................................................................ 39 FARKAS FLÓRIÁN ............................................................................................................. 39 FARKAS KÁLMÁN ............................................................................................................. 39 FARKAS OSZKÁR .............................................................................................................. 40 FEKETE VONAT ................................................................................................................. 41 FENYVESI JÓZSEF............................................................................................................. 42 FERKOVICS JÓZSEF .......................................................................................................... 42 GLONCZI ERNŐ ................................................................................................................ 43 GRAUR ISTVÁN ................................................................................................................. 44 GYÜGYI ÖDÖN ................................................................................................................. 44 HÁGA ANTÓNIA ............................................................................................................... 45 HOCK LAJOS..................................................................................................................... 46 HOLDOSI JÓZSEF ............................................................................................................. 46 HOLDOSINÉ BÁNHEGYI ILDIKÓ ....................................................................................... 47 HORVÁTH ALADÁR .......................................................................................................... 47 HORVÁTH BÉLA................................................................................................................ 47 HORVÁTH GYULA............................................................................................................. 48 HORVÁTH VINCE .............................................................................................................. 49 IZSÁK RITA, dr................................................................................................................... 50 JÁRÓKA LÍVIA ................................................................................................................... 51 JÓNÁS TAMÁS.................................................................................................................. 51 JÓNI TIBOR ....................................................................................................................... 52 KADÉT ERNŐ .................................................................................................................... 53 KALÁNYOS LAJOS ............................................................................................................ 53 KALÁNYOS MÓNIKA ........................................................................................................ 53 KÁLLAI ERNŐ.................................................................................................................... 54 KÁLLAI KATALIN............................................................................................................... 55 KÁLLAI LÁSZLÓ ................................................................................................................ 55 KÁLÓ KÁROLY .................................................................................................................. 56 KALYI JAG ......................................................................................................................... 56 KANIZSA CSILLAGAI......................................................................................................... 60 KARAVÁN ......................................................................................................................... 61 KATHY HORVÁTH LAJOS ................................................................................................. 61 KERTÉSZ LÓRÁNT............................................................................................................. 63 KISS JÓZSEF...................................................................................................................... 63 KÓCZÉ ANGÉLA................................................................................................................ 63 KOLOMPÁR LÁSZLÓ ........................................................................................................ 64 KOLOMPÁR ORBÁN ......................................................................................................... 64 KOMPÁK GYÖRGY............................................................................................................ 65 KOSZTICS LÁSZLÓ............................................................................................................ 65 KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN........................................................................................... 67 KOZMA BLANKA .............................................................................................................. 69 KUN PÁL ........................................................................................................................... 70 LAJKÓ FÉLIX ..................................................................................................................... 72 LAKATOS LAJOS............................................................................................................... 72 LAKATOS MENYHÉRT....................................................................................................... 73 LAKATOS ROBY ................................................................................................................ 75 3

LAKATOS SÁNDOR........................................................................................................... 76 LAKATOS TONY................................................................................................................ 76 LÁSZLÓ PÁL ..................................................................................................................... 78 LINDRI............................................................................................................................... 78 LOJKÓ LAKATOS JÓZSEF ................................................................................................. 79 MILÁK BRIGITTA ............................................................................................................... 80 MOCSÁR GYULA............................................................................................................... 80 MOHÁCSI VIKTÓRIA ......................................................................................................... 81 MURZSA TÉ ATTILA .......................................................................................................... 81 NÁDAY GYULA ................................................................................................................. 82 NAGY GUSZTÁV ............................................................................................................... 82 NYÁRI IRÉN ....................................................................................................................... 83 OFF COURSE..................................................................................................................... 84 OLÁH „CUMÓ" ÁRPÁD ..................................................................................................... 85 OLÁH JOLÁN .................................................................................................................... 86 OLÁH JÓZSEF ................................................................................................................... 88 OLÁH KÁLMÁN................................................................................................................. 88 OLÁH MARA ..................................................................................................................... 89 OLÁH ZOLTÁN ................................................................................................................. 91 ORSÓS JAKAB................................................................................................................... 92 ORSÓS LÁSZLÓ JAKAB..................................................................................................... 94 ORSÓS TERÉZ ................................................................................................................... 95 ORSÓS ZSUZSANNA ........................................................................................................ 97 OSZTOJKÁN BÉLA ............................................................................................................ 98 PALOTAI LAJOS.............................................................................................................. 100 PARNO GRASZT.............................................................................................................. 100 PEGE ALADÁR ................................................................................................................ 101 PÉLI ILDIKÓ..................................................................................................................... 101 PÉLI TAMÁS .................................................................................................................... 102 PONGOR BERI KÁROLY .................................................................................................. 102 RÁCZ ALADÁR................................................................................................................ 104 RÁCZ LAJOS ................................................................................................................... 105 RÁCZNÉ KALÁNYOS GYÖNGYI ...................................................................................... 106 RADICS SZILVESZTER ..................................................................................................... 108 RÉZMŰVES GYULA ......................................................................................................... 109 RIGÓ JÓZSEF .................................................................................................................. 109 ROMANO DROM ............................................................................................................ 110 ROMÁNYI ROTÁ ............................................................................................................. 111 ROSTÁS-FARKAS GYÖRGY ............................................................................................. 112 ROSTÁS-FARKAS TÍMEA................................................................................................. 114 ROSTÁS KRISZTINA ........................................................................................................ 114 RUVA FARKAS PÁL ......................................................................................................... 116 SÁRKÖZI VILMOS ATTILA............................................................................................... 116 SETÉT JENŐ .................................................................................................................... 117 SNÉTBERGER FERENC..................................................................................................... 117 SOLYMOSI IMRE ............................................................................................................. 118 SZAKCSI LAKATOS BÉLA ................................................................................................ 119 SZAKCSI LAKATOS RÓBERT ........................................................................................... 120 SZALAI ANTAL................................................................................................................ 121 SZÁSZCSÁVÁSI ZENEKAR .............................................................................................. 121 SZÉCSI MAGDA .............................................................................................................. 123 4

SZENTANDRÁSSY ISTVÁN.............................................................................................. 125 SZEPESI JÓZSEF.............................................................................................................. 125 SZILVÁSI GIPSY FOLK BAND .......................................................................................... 126 SZIRMAI ISTVÁN ............................................................................................................. 127 SZOLNOKI CSANYA ZSOLT ............................................................................................ 128 SZOMORA KÁLMÁN....................................................................................................... 129 TELEKI LÁSZLÓ ............................................................................................................... 130 TERNIPE .......................................................................................................................... 131 TÓTH ELEMÉR................................................................................................................. 132 TÚRÓ ZOLTÁN................................................................................................................ 132 ÜRMÖS ANDOR, Dr. ....................................................................................................... 133 VÁRADI GÁBOR .............................................................................................................. 134 VARGA GUSZTÁV ........................................................................................................... 135 VARGA JÓZSEF............................................................................................................... 135 VARGA LÁSZLÓ .............................................................................................................. 136 VARGA SÁNDOR............................................................................................................. 136 VÁRI ZSOLT .................................................................................................................... 136 VESHO-FARKAS ZOLTÁN ............................................................................................... 137 ZÁMBÓ GYULA............................................................................................................... 138 ZSIGÓ JENŐ.................................................................................................................... 139

5

100 TAGÚ BUDAPEST CIGÁNYZENEKAR A 100 Tagú Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület nonprofitjelleggel 1985-ben alakult. A világon egyedülálló koncert cigányzenekar megalakulásának egyik fő célja az volt, hogy a cigányzenét eddig sosem hallott új zenei művészi magaslatra emelje, s ezáltal olyan új hangzásvilágot valósítson meg a színpadokon és a koncerttermekben, amely színpadképi látványban is felülmúlhatatlan élményt varázsol a hallgatónak. A zenekar művészetével a cigányság (mint etnikum) zenei kultúrájának egyetemességét kívánja hirdetni szerte a világban. A művészek közül 21 fő kapta meg a Magyar Köztársaság Arany, Ezüst és Bronz érdemkereszt kitüntetéseket a Köztársaság elnökétől. Koncertjeik során Japántól Guatemaláig sikert sikerre halmoztak, s világhírességekkel léptek fel, többek között Sophia Lorennel, Gina Lolobrigidával, Katherina Whittel, Claudia Schifferrel, Vanessa May-el, stb… A zenekar elnök producere Raduly József, aki egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. A zenekar művészeti igazgatója és egyben alelnöke Berki László, akinek kitüntetései közül a legkiemelkedőbbek pl. Nemzetközi Arany Szitár Díj, a Magyar Köztársaság Csillagrendje, stb. A zenekar örökös tiszteletbeli elnöke, főprímása Boross Lajos prímáskirály, akinek kitüntetései közül a legkiemelkedőbbek pl. a Népművészet mestere, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt, stb... Diszkográfia Száz szál gyertyát, száz icce bort!, 1995 Hungaroton A 100 Tagú Cigányzenekar Varázsa, 1997 Hungaroton

ABLAKOS LAKATOS DEZSŐ szaxofon

(1944. június 14. Kiskunhalas – 1997. január 22. Budapest) „Ablakos Lakatos Dezső a fiatal feltörekvő magyar modern jazzt játszó nemzedék kiemelkedő képességű zenésze volt a 60-as évek elején, aki hamarosan megpróbált az amerikai – nagy jazzvízben úszkálni, de kis halként csak a stúdiómunkáig, meg a – szokásos klubfellépésekig jutott. Önálló lemeze kint nem jelent meg, és mindössze az osztrák Karl Ratzer 1978-as New York-i lemezéről tudunk, mint e korszakának meghallgatható dokumentumáról. Itthon a Szakcsi Lakatos Béla – Ablakos Lakatos Dezső kvartettel 1988-ban egy rádiófelvételből lett Radioton lemeze, amely a populáris jazz Paul Whiteman által is fémjelzett vonalának kési hazai lenyomata, természetesen modernebb köntösben, például szintetizátor felhasználásával. Ablakos, aki becenevét szemüvegéről kapta, igen kevés lemezfelvételt készített a Hungarotonnál” (Simon Géza Gábor)

6

AMARO SUNO folklór együttes

A budapesti fiatalokból álló együttes 1994-ben alakult. Autentikus cigány folklórt játszik, melynek zömét saját maguk szerzik, egy részét pedig gyűjtésekből, archívumokból sajátítják el. Egyéni stílusával eltér a többi cigány folklór zenét játszó együttesektől, a zenekar hangzásvilágában tükröződnek az ősi elemek, de ugyanakkor rendelkezik a mai városi folklór zenei stílusával is. Az együttes négy főből áll, melynek felállása a következő: Balogh Mariann - ének, tánc; Bihari Zsolt - ének, gitár, tambura; Balogh Mihály - ének, tambura, tánc; Sztojka László - nagybőgő, kanna, száj bőgő. 1998-ban jelent meg az Álom a szememen című CD és kazetta. Az elmúlt évek során számos rendezvényen illetve fesztiválon vett részt az együttes az ország különböző területein, valamint külföldön Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Romániában, Szlovéniában, Belgiumban, Csehországban, Norvégiában (a felsorolt országokban javarészt többször is vendégszerepeltek). Diszkográfia Álom a szememen, 1998 Demo CD, 2002

ANDO DROM folklór együttes

Az Ando Drom Együttes autentikus és kortárs cigány zenét játszik. Az együttes vezetője Zsigó Jenő cigány család gondozóként egy rákospalotai gyerek klubban teremtett lehetőséget arra, hogy a magyarországi cigányság különböző népcsoportjaihoz tartozó gyerekek közösen éljék meg a saját kultúrájukat. A gyerek közösségben az általános iskolában többnyire sikertelen gyermekek sikeresek voltak. Önkifejezésük leggyakoribb eszköze a zene és a tánc volt, megismertették egymással a különböző cigány népcsoportok szokásait, dalaikat, táncaikat. Az együttes egyedülálló hangzásának egyik forrása ma is az, hogy más-más ének- és tánckultúrájú együttes tagok dolgoznak együtt. A zenekar sikerei bizonyítják ennek az útnak a járhatóságát és szépségét. A gyerekközösségből 1984-ben alakult meg az Ando Drom-nak (Úton) elnevezett együttes, amikor egy hazai fesztiválon hatalmas sikert arattak. Az elmúlt több mint 15 év alatt az együttes rendszeresen fellép Európában. 1992ben Franciaországban Ando Drom címmel CD és kazetta jelent meg a dalaikkal. Tony Gatlif világhírű "Lacho Drom" című filmjében a cigányság vándorlásait zenéikkel követve a magyarországi cigány zene bemutatásához Zsigó Jenő Zöld az erdő című szerzeményét választotta. 1993-ban a Párizsi Opera szólótáncosaival és

7

balettkarával mutatták be közösen az autentikus és modern cigány zene és tánc párhuzamát. Az együttes első kazettája és CD-je ChantD, néhány dalban a franciaországi Brats együttes zenészeinek közreműködésével. Az együttes Live '99 címmel 2000-ben megjelentette első koncertfelvételeket tartalmazó Cd-jét. 2001-ben az együttes tagokról készített portréfilmet, 28-án egy órás koncertfilmet mutatott be róluk a Duna TV. Nyáron az együttes francia és olasz fesztiválokon vett részt, ősszel egy hamburgi komolyzenei fesztiválon mutatta be a műfaj cigány zenei gyökereit. Az együttes ez év áprilisában tért haza az első norvég cigány zenei fesztiválról, majd koncertet adott az Orczy Kerti Romajális több mint tizenötezer főnyi közönsége előtt. Várhatóan ez év végére készül el az a CD, amelyen a tradicionális folklór, a jazz, a modern zenei hangzások és klasszikus zenei találkozások hordoznak új zenei üzeneteket. Zsigó Jenő az Ando Drom Együttes alapítója és vezetője Nyírbátorban született muzsikus cigány családban. 1972-től Budapesten él. Szociális munkás, szociológus és roma politikus, 1980-tól hivatásszeren foglalkozik cigány üggyel. Az első demokratikus civil cigány szervezet, a Phralipe alapítója és vezetője volt. A Magyarországi Roma Parlament alapítója és hat éve elnöke. 1987 -tl a Budapesti Cigány Ház igazgatója. Az Ando Drom együttes egyedülálló cigány zenei hangzása, sikeres autentikus feldolgozások, híressé vált önálló szerzemények, a cigány zene újrafogalmazása fűződik a nevéhez. Az Ando Drom együttes vezetőjeként munkája kezdettől fogva arra irányult, hogy minél szélesebb körben adjon lehetőséget cigány zenei tehetségek kibontakozására. Az együttes elmúlt több mint 15 éve alatt énekesek és táncosok sokaságát készítette fel színvonalas színpadi szereplésre és bocsátotta útjára ahhoz hogy hirdessék, alkossák, megőrizzék és megújítsák a cigány zenei örökséget. http://www.andodrom.hu

BADA MÁRTA festőművész

"1951. március 19-én születtem a Nógrád megyei Erdőtarcsán. Héttagú családból származom. Szüleim vályogvetéssel és rongykereskedéssel foglalkoztak. Az általános iskolát csak ketten jártuk ki, én és a húgom. A cigányközösség, a táj, a természet vett körül. Édesanyám elalvás előtt sokat mesélt. Nálunk az a szokás, hogy amíg el nem temetik a halottat, addig tart a virrasztás, a vigasztalás, és közben, aki régi történeteket ismer, az elmondja a többieknek. Talán azért vágyom vissza a gyermekkorba, mert az a környezet, amelyben most élünk, nem tetszik nekem. Ha végig nézek az erdőn, nem a régi. Sem a növények, sem a vizek. Összetört a természet, miként az emberek is. Egykor azt sem tudták, hogyan segítsenek egymásnak. Ma már csak a pénz számít. 1963-tól 1976-ig a Budapesti Épületkerámiai Vállalatnál dolgoztam segédmunkásként, s a kézifestő műhelyben lehetőséget kaptam padlólapok tervezésére. Aztán a gödöllői Városgazdálkodási Vállalathoz kerültem, ahol takarítónként dolgoztam. Iskolás koromtól festegetek. Remsey Iván és Mizser Pál festőművészek és László Lilla rajztanárnő segítő keze nyomán alakult ki festészetem. 1973-tól rendszeresen festek, munkáimon Gödöllő város és annak környéke, valamint a környezetében élő cigány emberek élete, és megálmodott mesevilága elevenedik meg. Festményeimmel örömet szeretnék szerezni az em bereknek, átadni azt a boldogságérzést, amit a festést szerez nekem." Egyéni kiállítások

8

1982 Gödöllői Galéria; Vésztő, Művelődési Ház / 1983 Gyöngyösi Galéria; / 1984 Hotel Interpress Galéria, Siófok, Balatonszéplak / 1987 Törökszentmiklós; 1988 Gödöllő / 1989 Budapest, Angyalföldi Művelődési Központ / 1990 Sátoraljaújhely, Művelődési Központ; 1991 Budapest, Közgazdaság-tudományi Egyetem / 1992 Hajdúszoboszló, Szép Ernő Középiskolai Kollégium Csoportos kiállítások 1979 Budapest, Pataky István Művelődési Központ, Autodidakta Cigány Képőzművészek Országos Kiállítása / 1982 Diósgyőr, Vasas Művelődési Központ, XI. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítás; 1983 Budapest, Szakszervezetek Művelődési Háza; 1984 Szentendre, Vizuális Művészeti Hónap; Strasbourg (Franciaország) / 1985 Párizs, Cigány Művészek Világkiállítása; Szentendre, Vizuális Művészeti Hónap / 1986 Vác, Madách Imre Művelődési Központ, Váci Művészeti Fesztivál '86; Gödöllői Galéria, Gödöllői Művészek Csoportos Kiállítása; Szentendre, Vizuális Művészeti Hónap; 1987 Gödöllői Galéria, Háttér-Kép; Szolnok, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Cigány Kulturális Nap / 1988 Budapest, Művész Galéria, Cigány Művészek Tárlata '88; Vác, Görög Tem plom , Váci Művészeti Fesztivál '88; 1989 Bécs (Ausztria), Hotel Astrotel; Budapest, Néprajzi Múzeum, Autodidakta Cigány Képzővészek II. Országos Kiállítása / 1992 Wageningen (Hollandia), Junushoff; Gödöllői Galéria, Természet és Szépség, Gödöllői Képző és Iparművészeti Csoport Kiállítása Bada Mártáról írták (Trencsényi) [TRENCSÉNYI Imre]: Bada Márta kiállítása Gödöllőn. [Exhibition of Márta Bada in Gödöllő.] Népművelés (29) 1982. 5; Színkép mell. p. 12–14. AKNAI Katalin: A kígyókirálytól Tarzanig – és vissza. Beszélgetés Bada Mártával. [From the Snake King to Tarzan - and Back Again. Conversation with Márta Bada.] Amaro Drom (11) 2001. 4; pp. 30–31., ill. BEDE Zsóka: Vágyódás. Gondolatok Bada Márta cigányfestő kiállításához. [Longing. Som e Thoughts to the Exhibition of the Gypsy Painter Márta Bada.] Békés megyei Népújság 1982. m áj. 8. GYETVAI Ágnes: Bada Márta és a “vadak”. [ Márta Bada and the "fauves".] Phralipe (1)1990. 8-9; pp. 50–53. HERCEG Árpád: Utak, keresztutak, történetek. Találkozásaim Bada Mártával. [ Roads, Crossroads, Stories. Meetings with Márta Bada.] Amaro Drom (2) 1992. 1; pp. 16–19., ill. J. K.: Bada Márta képkiállításáról. [ About Márta Bada's Picture Exhibition.] Pest m . Hírlap 1994. 02. 14. p. 7. NÁDUDVARI Anna: Cigány mesevilág képekben. [ Gypsy Fairyworld in Pictures.] Pest m . Hírlap (38) 1994. (02. 11.) p. 7. N. N.: Bada Márta kiállítása. [ The Exhibition of Márta Bada.] Népszava 1984. m áj. 20. R. G. [RANNER Gizella] Földön járó, avagy felhőkön lebeg. (Bada Márta képeiről) [ Walking on Earth, or Floating on Clouds. (About Márta Bada's Pictures.)] Kethano Drom – Közös Út (8) 2000. 4; pp. 27–29., ill. REMSEY I ván: Városunk tehetségei. Bada Márta bemutatkozik. [Talents in our Town. Márta Bada Introducing Herself.] Pest megyei Hírlap 1982. febr. 26., ill. SÁRI Katalin – REMSEY Iván: Bada Márta festészetéről. [About the Painting of Márta Bada.] Pest m . Hírlap 1994. 06. 02. p. 8.

9

SÁRI Katalin: A tehetségek köztünk élnek. [ Talents Live am ong Us.] Amaro Drom (4)1994. 8; pp. 14–15. SÁRI Katalin: Bada Márta festményeiről. [About the Paintings of Márta Bada.] Romano Nyevipe (1) 1987. 2; p. 3., ill. SÁRI Katalin: Kagylóba zárt gyöngyszem . [ Pearl Locked in a Shell.] Képes [Dream and Reality. To the Pictures of Painter Márta Bada.] Kethano Drom – Közös Út (3) 1995. 1; pp. 31–34., ill.

BALÁZS ELEMÉR zenész

1988-ban végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán, Kovács Gyula növendéke volt. Szintén a No-Spa együttesben kezdte pályáját, de e mellett már rendszeresen játszott Szakcsival, Babossal később Pege Aladárral. Állandó tagja Vukán György együttesének a C.A.E. jazz triónak. 1994-ben quinettet alapított, amelyhez saját darabokat komponált. Barátaival és néhány újonnan csatlakozó zenésszel, többek között Czerkovszky Henriett énekesnővel alapított új együttest. Legújabb formációja az Elemér Balázs Group, melynek tagjai a következők: Balázs Elemér, Czerkovszky Henriett, Winand Gábor, Juhász Gábor, Szandai Mátyás, Dés András és Balázs József.

BALÁZS JÁNOS festőművész

Öt éves korában került Salgótarjánba, a Pécskődombra felkúszó cigány telepre. Édesapja prímás volt, tőle örökölhette a hangszer szeretetét és kézügyességét. Az elemi iskola két osztályát járta csak ki, a harmadikba ugyan belekezdett, de abba kellett hagynia dolgozni ment. Fát vágott, gombát szedett, hegedűt javított, falat tapasztott. Ha élni akartak, nem válogathatott a munkában. Felnőttként aztán sokat tanult, számos országot bejárt. Minden nyomorúsága, számkivetettsége ellenére tanulásra, tudásra áhítozott és tisztelte annak forrását, az írást. Nemcsak a betűvetést és az olvasást sajátította el, hanem idővel élményei, tapasztalatai arra ösztönözték, hogy maga is papírra vesse gondolatait, átadja másoknak tudását, életlátását. Elsősorban a kis emberek mindennapi élete, bánata és öröme foglalkoztatta, erről írt, ezt festette meg. Verseiből 1973-ban képeivel illusztrált kötetet adtak ki "Füstölgések" címen. Ezek a versek egyszerűségükkel, filozófiává nemesedő gondolati gazdagsággal vallanak szerzőjük érzéseiről. A festék, a ceruza hol vonzza, hol taszítja; rendszeresen csak 1968 óta alkot. Képei akárcsak versei expresszívek. Álmodik születésről és halálról, nevető gyermekekről és

10

koldusokról, virágokról és szikes tájakról - az életről. Szenvedélyesen kritizálja az emberi gyarlóságot Képei bejárták a világot. Volt kiállítása Párizsban, Genfben. Több festménye látható a Nemzeti Galériában és a kecskeméti Naiv Múzeumban. Ő maga írja kötetében: "Nem vagyok naiv festő, csak homorú tükröt kaptam örökül." 1977-ben halt meg Balázs János írásai BALÁZS János: Füstölgések. (Versek) [Fumings. (Poems).] Szerz, Salgótarján, 1973. 47 p., 2 t. BALÁZS János: Ecsettel és irónnal. [ With Brush and Pencil.] (Szerk, utószó: F. MIHÁLY Ida) Corvina, Budapest, 1977. 63 p., 16 t. Balázs Jánosról írták Balázs János. In RÉZMŰVES Ildikó – RÉZMŰVESNÉ NAGY Ildikó – TÓTH Tibor (Szerk.): Roma képzőművészet és tárgykultúra Észak-Magyarországon. Tanári segédanyag. Vizuális Munkacsoport: Miskolc, 2002.pp.18–20., 35., ill. BÁNSZKY Pál: Balázs János (1905–1977) naiv festő kiállítása. [Exhibition of Naive Painter János Balázs (1905–1977).] Kecskemét, 1977. 12 p., ill. (Magyar Naiv Művészek Múzeumának kiadványai 4.) BÁNSZKY Pál: Balázs János. In BÁNSZKY Pál: A naiv művészet Magyarországon. [Naive Art in Hungary.] Képzőművészeti Kiadó: Budapest, 1984. pp. 88–89., 178–181., ill. BÁNSZKY Pál: Balázs János (1905–1977) In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzői kiadás. Kecskemét, 1997. pp. 47–49., ill. Ua.: BÁNSZKY Pál: Balázs János. In BÓDI Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok a magyarországi cigányok vizuális kultúrájáról. [ Studies about the Visual Culture of Hungarian Gypsies] Magyar Néprajzi Társaság: Budapest, 1998. pp. 11–13., 17–18., ill. Bibi. p. 12. Magyar és angol ny. (Cigány néprajzi tanulmányok / Studies in Roma (Gypsy) Ethnography, 7.) BIHALJI-MERIN, Oto: Balázs János. In BIHALJI-MERIN, Oto: A naivok festészete. Gondolat Kiadó: Budapest, 1984. p. 170. F. MIHÁLY Ida: Balázs János képeiről. [On the Pictures of János Balázs.] Palócföld (5) 1971. 3; p. 23–24. F. MIHÁLY Ida: Utószó. [ Postscript.] In BALÁZS János: Ecsettel és irónnal. [With Brush and Pen.] Corvina: Budapest, 1977. pp. 51–62., ill. K. I.: Balázs János képei. [ The Pictures of János Balázs.] Kethano Drom – Közös út (4) 1996. 2-3; p. 61-62. KÁRPÁTHY Gyula: “Mint am a szinópei Diogenesz…” (Emlékem Balázs Jánosról) [ “Like Diogenes of Sinope...” (My Memory of János Balázs).] Barátság (7) 2000. 5; pp. 2976– 2977. Ua.: In KOVÁCS Klára (szerk.): Menet közben: életúton alkotó cigányokkal. Smdigital: Budapest, 1997. pp. 29–34. KASSAI-VÉGH Miklós: Egy naiv festő – Balázs János. [ A Naive Painter – János Balázs.] Kritika (10) 1972. 6; p. 10. KERÉKGYÁRTÓ István: A teremtő művész sorsa – Balázs János. [ The Destiny of Creative Artists – János Balázs.] Kethano Drom - Közös út (1) 1993. 4–5; pp. 38–43., ill. M. GY. [ MÉSZÁROS György] : Balázs Jánosról. [ On János Balázs.] Napjaink (13) 1974. 10; p. 4., ill. MOLDOVÁN Domokos: Naiv művészek vallomásai. [Confessions of Naive Artists.] Forrás (7) 1975. pp. 74-79. MOLDOVÁN Domokos: Balázs János. In MOLDOVÁN Domokos: Magyar naiv művészek nyomában. Dokumentumok. Gondolat Kiadó: Budapest, 1987. pp. 147-159., ill.

11

PAKSI Éva: “Ott bujkál bennünk az egész világ létezése” [ "The existence of the whole world is lurking in us."] Lungo Drom (9) 2001. 10; p. 15. Péntek [PÉNTEK Orsolya] Nem vagyok én más, csak egy görbén ntt korhadó faág. [ I'm but a crooked rotting branch of a tree."] Amaro Drom (9) 1999. 1; p. 28. SZEPESI József: “Ecsettel és ironnal” – Balázs Jánosról. [ “With Brush and Pen.” About János Balázs.] Palócföld 1983. 4; pp. 57–64. Ua.: In MURÁNYI Gábor (szerk.): “Egyszer karolj át egy fát!” Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CIB: Budapest, 1986. pp. 133–145. Ua.: . (részlet) Amaro Drom (3) 1993. 7; pp. 14–15., ill. Ua.: In SZEPESI József: Putrik és paloták. (Riportok) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1996. pp. 156–171. SZEPESI József: Egy cigányfestő emlékére. [In Memory of a Roma Painter.] Romano Nyevípe (1) 1987. 6; p. 6. SZEPESI József: Hol vagy, hagyaték? [ Where are you, legacy?] Romano Nyevípe (2) 1988. 6; p. .7. SZEPESI József: Szellem -m ese. A 20 éve m eghalt Balázs János em lékére. [ Shost Story. In Mem ory of János Balázs, Who Died 20 Years Ago.] Amaro Drom (4) 1994. 12; p. 21., ill. THEISLER György: 90 éve született Balázs János – aki elvonult a világtól, hogy megajándékozza a világot… [ János Balázs Born 90 Years ago - He Withdrew from the World to Give a Present to the World.] Kethano Drom - Közös út (3) 1995.4; p. 35., ill. TÓTH Elemér: Balázs János “szétlátásai” a világban. [ János Balázs's "Seeings" in the World.] Nógrád 1982. m árc. 13. TÓTH Elem ér: Balázs János em lékkiállítása. [ Commemorative Exhibition of János Balázs.] Romano Nyevípe (1) 1986. 1; p. 4. VAJDA Róbert: Balázs János (1905-1977) Budapest Galéria, 2001. Budapest, 2 P., ill. W. I.: Cigánykerék Pécskődomb putrijából. Balázs János képei és versei pesti tárlaton. [Somersaulting from the Slums of Pécskődomb. The Pictures and Poem s of János Balázs at an Exhibition in Pest.] Barátság (8) 2001. 5; p. 3345.

BALOGH „CSIBE” JENŐ zenész

„Balogh Jenő 1940. március 25-én született Budapesten. Zenészcsaládból származott, melynek egészét illette akkoriban a "Csibe" becenév, bár elsősorban nagyapai örökségként vitte tovább a hamarosan művésznévként is funkcionáló (véd)nevet – noha énekesnő édesanyját is így hívták. Fáradhatatlanul energikus ember volt - ahogy a kos jegyében születettek általában. Munkabírására jellemző, hogy képes volt alkalmanként tíz órát is egyfolytában gyakorolni.. Ugyanakkor társaságban hamar a középpontba került kitűnő humora- színes egyénisége által Balogh "Csibe"Jenő a hatvanas évek elejétől Lakatos "Ablakos" Dezső szaxofonossal, Lakatos "Pecek" Géza dobossal és Duka Norbert nagybőgőssel kezdte, és velük együtt sokáig folytatta is a Magyarországon akkoriban kibontakozó modern jazzt. Ismert budapesti lokálokban és ' koncerttermekben. az azóta legendává nemesült első budapesti jazzklubban, a Dáliáhan egyaránt híveket

12

szerezett – nem csupán saját kvartettjének, hanem a műfaj egészének. Később Pege Aladár is a fontos partnerek egyike lett, akivel már nemzetközi fesztiválsikerek egész sorát indították el. Különösen a hatvanas évek második felében voltak rendszeres szereplői a bledi, a prágai, a párizsi jazzfesztiváloknak, melyekről gyakran első díjakkal sőt, élő lemezfelvételekkel tértek haza. Balogh "Csibe" Jenő volt a magyar bebop zongorista. Hangszertudásával kitűnő tempóérzékével a szving-alapú jazz anyanyelvi szintű Ismeretével Európában. st Amerikában is komoly elismerést aratott. A különböző összetételű zenekarok mellett gyakran játszott szólóban is, elsősorban külföldi jazzklubokban. Legemlékezetesebb sikeri között tartotta számon nyugat-berlini jazzklub-szerepléseit, ahol számos ismert amerikai muzsikussal is volt alkalma játszani. Balogh Jenő itthon saját zenekara élén és a ma már klasszikusnak számító, szvingre és bebopra alapozott jazz elkötelezett, hűséges képviselje, st „iskolapéldája” maradt. Nem tanított, de szeretett fiatal muzsikusokkal együtt játszani. Akiknek volt szerencséjük ehhez, szinte autentikus élményt szerezhettek az igazi jazz megfoghatatlan, lényegi elemeiből, mint Például: a "time", - nyelvi párhuzammal élve - a „dialektus”, vagy a „feeling”. Balogh Jenő egy olyan zenei hangszeres nyelvezetnek volt birtokában, melyet talán megtanulni sem lehet, legfeljebb tisztelni. Ő maga minden bizonnyal született értje és beszélje volt ennek a nyelvnek, melyet ma sallang nélkül úgy hívunk: jazz. Ennek az eredetileg fekete szellemiségű műfajnak a esszenciáját ragadta meg, melyet jól példáz kanadai zenésztársainak hitetlenkedő reagálása is a fehér, kelet-európai muzsikus játéka hallatán "..te nem lehetsz fehér zongorista! Amikor játszol, olyan fekete vagy, mint mi. Imponáló termésséggel és biztonsággal bontja ki invencióit, viszont a zene összhatásának csupán a hátteréből dereng , illetve a szakmai elemző szemszögéből fedezhető fel a briliáns technika, fergeteges tempóban is rendkívül könnyedén játszott, mint a nagy példakép, Oscar Peterson. „Csibe” hivalkodás nélkül volt virtuóz, ahogy az igazi művészekre ez mindig is jellemző volt. Barátja, pályatársa Szakcsi Lakatos Béla Cziffra Györgyhöz hasonlította, akit - a szintén kivételes szintű technikai tudás dacára mindenek előtt a zene iránti alázat motivált. Balogh Jenő nem túl sokáig tanult klasszikus zongorát.és emiatt is fantasztikus,' amit tudott - mondja Szakcsi Lakatos Béla, - ugyanis egyik sem könnyebb, vagy nehezebb a másiknál, nagyjából azonos technikai tudást igényel mindkét műfaj, de ha az ember igazán jól akarja tudni legalább az egyiket, választania kell Egy bizonyos szint felett a klasszikus és a jazz egyidejű művelése nem fér meg egymás mellett; fékezőleg hat - főleg technikai vonatkozásban. Tehát amíg Jenő klasszikus zenét zongorázott. Bravúrosan játszotta azt is, de ő jazz. zongorista akart lenni. Tizenhét éves korában már André Previn, majd Oscar Peterson világa ragadta magával; olyannyira, hogy szinte már akkor a példaképek által megjelölt magasságot kezdte közelíteni – fűzte hozzá Szakcsi Lakatos Béla. "Csibe” töretlenül tartotta a már tizenéves fiatalként célba vett és hamarosan elért magas szintet, ahogy Jenő zenésztársai, barátai, és a vele készült hangfelvételek is bizonyítják – még ha újabb hegyek is emelkedtek időközben. Ő azon kevés jazzművészek egyike maradt, aki nem érezte önmaga számára is kötelező iránynak a műfaj határait feszegető új törekvéseket. A nemes értelemben vett konzervativizmus álláspontjáról bizonyítja művészetével ma is, hogy ami valaha értékes volt. az bizony ma sem minősül másnak. Elveinek persze akadnak követi ma is, de a művészet csak az eleven "kézjegyével" együtt hiteles. Balogh "Csibe" Jenő 2001 május 2-án költözött át a halhatatlanok világába. Csibe, mert mindenki így ismerte – jelenség volt. Zongorajátéka pedig szinte természeti jelenség, akár egy gyors sodrású folyó.” (László Attila, a Magyar Jazz Szövetség elnöke)

13

BALOGH ALBERT OCÖ – képviselő Rakamaz. Civilként már 1981 óta a vendéglátó- és az építőipar területén különböző vállalkozásokkal foglalkozik. A rendszerváltás óta politizál, korábban az Magyarországi Cigányok Demokratikus Fórumának elnökségi tagja volt. 1995 óta a Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársa. A helyi kisebbségi önkormányzat képviselője. Öt éve a megyei jogvédő és válságkezelő iroda vezetője, a megyei önkormányzat szakmai tanácsadója és kisebbségi referense. Az országos önkormányzatba a CSZOSZ színeiben jutott be, de kénytelen volt kilépni a szervezetből, mert, mint mondja, a CSZOSZ vezetősége nem tartotta be azokat a megállapodásokat, amelyeket közösen aláírtak. Legfőképpen azt sérelmezte, hogy megállapodásuk szerint a korábbi lungo dromos vezetőséggel kizártak mindenfajta együttműködést, ennek ellenére a CSÍZOSZ vezetőinek egy része mégis közeledett ezekhez az emberekhez, ezért otthagyta a szervezetet. Alelnökként természetesen jogvédelemmel és az elszegényedés elleni küzdelemmel fog foglalkozni. Nős, öt gyermek édesapja, két unokája van. Forrás: Amaro Drom

BALOGH ATTILA költő

"Balogh Attila költői attitűdjét a lírai groteszk és irónia jellemzi." 1956-ban született Szikszón. Születése után kórházba került, ott nőtt fel, ott végezte általános iskolai tanulmányait. Édesapját, aki cimbalmos volt, nem ismerte, mert nyugatra talán Am erikába vándorolt ki. Egy évig az ELTE magyar- könyvtár szakára járt. Két évig a Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1975-től gyógygondozóként dolgozott. Első kötetéért (Lendítem lábamat) 1981-ben irodalmi nívódíjat kapott. Főszerkesztje a Cigányfúró című folyóiratnak, alapítója a "Dunától a Gangeszig" Alapítványnak. Versei jelentek meg az Egyszer karolj át egy fát! (1986) és a Negyedik üzenet (1993) antológiában. Balogh Attila művei gyűjteményes kötetekben FODOR András (Vál., szerk, bev.): Verses országjárás. (Antológia) Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977. 452 p. (A magyar irodalom gyöngyszemei) VASY Géza (Vál., szerk, elszó): Madárúton. 45 fiatal költ. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979. 335 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135 p., ill. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. In de Knipscheer Haarlem , Amsterdam , 1982. 216 p., Balázs János illusztrációjával.

14

UTRY Attila (Szerk): Nyílt levél... A tízéves "KELET" irodalmi és közműveldési alkotócsoport antológiája. (Versek, elbeszélések) BAZ m . Tan., Miskolc, 1983. 215 p. BIHARI Sándor (Vál., szerk.): "A megszolgált örökkévalóság." Versek a magyar történelemről. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1984. 512 p. (A magyar irodalom gyöngyszemei) MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CIB., Budapest, 1986. 233 p., ill. MADÁR János (Szerk.): Gondjainkra bízva. (Szépirodalm i antológia) Váci Mihály Irodalm i Kör: Nyíregyháza, 1991. 349 p. CSEH Károly – HAJDÚ Gábor – SZABÓ BOGÁR Im re (Szerk.): Negyedik üzenet. A húsz éves Kelet Irodalmi Alkotócsoport antológiája. Felsmagyarország Kiadó, Miskolc, 1993. 158 p., ill. (Kelet Könyvek) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434 p. MADÁR János (Szerk.): Kislexikon. Váci Mihály Irodalmi kör. Rím Könyvkiadó: Nyíregyháza, 1997. 28 p. Fotóval JÓNÁS Tam ás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Balogh Attila önálló kötetei Lendítem lábamat. (Versek) Szépirodalm i Könyvkiadó, Budapest, 1980. 74 p. Balogh Attila versei. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest, 1991. 51 p. József Attila a peep-showban. (Esszék, HumoRom és az utolsó vers) Filum , Budapest, 1997. 74 p. ill.

BALOGH BALÁZS ANDRÁS festőművész

1940. június 27-én született Kassán. Miután szüleit 1944-ben elvesztette, ötéves koráig nagyanyja nevelte, majd lelencházba, utána nevelőszülőkhöz került. Gyerekkorától fogva rajzol. "Úgy 1963-64-ben vettem először ecsetet a kezembe, úgy, hogy akkor én most hozzáfogok festeni. Ez akkor volt, amikor Salgótarjánba kerültem . Mert hát mit tud az ember csinálni, ha cigány azon a zsúfolt telepen? Vagy kocsmába ment, vagy kártyázott. Ha kártyáztam , a pénz ment el, amit a gyerekekre szántunk, ha kocsmába mentem , ugyanúgy. Valamivel csak foglalkozni kellett."

15

Salgótarjánban dolgozott bányászként, 1975-től fest rendszeresen. Az életből ellesett jeleneteket rakja össze fejben, amikor azok a képet kitöltik, akkor kerülnek a vászonra, vallja. Korai képeit önkezével semmisítette meg. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt itthon, külföldön 1992-ben mutatkozott be a párizsi Magyar Intézetben feleségével, Oláh Jolánnal együtt. Kiállításai többek között 1978-ban Budapesten a Kassák Klubban (Pongor Beri Károllyal közösen), 1980-ban a Komáromi Kisgalériában / 1983-ban Mátraverebélyen / 1986-ban a IX. kerületi Vituki Galériában (Dilinkó Gáborral). 1987-ben Szolnokon, Ózdon és Salgótarjánban / 1988-ban Nagykanizsán, Salgótarjánban és Bécsben, a Papas Tapas Centrum ban; 1989-ben Salgótarjánban / 1989-ben Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítás a Néprajzi Múzeum ban, Budapesten / 1992-ben a Rátkai Márton Művészklub, és a Budapest Galéria / 1993-ban Balázs János Művészeti Galériában szervezett Cigány Képzőművészeti Kiállításon / 1992-ben a párizsi Magyar Intézetben mutatták be képeit (Oláh Jolánnal közösen) 2000-ben Roma Művészek III. országos kiállítása Budapesten Balogh Balázs Andrásról írták (ChoDaJó) [ Choli Daróczi József] : Konkrét gondolatok. Balogh Balázs András képei elé. [ Concrete Thoughts. To the Pictures of András Balázs Balogh.] Amaro Drom (2) 1992. 2; pp. 15–17., ill. AKNAI Katalin: Belső képek. Balogh Balázs András festőművész. [Inner Pictures. Painter András Balogh Balázs.] Am aro Drom (11) 2001. 2; pp. 24– 26., ill. BELECZ József: Jó szerencsét! Balogh Balázs András köszöntése 60. születésnapján. [ Good luck! Greeting András Balogh Balázs on his 60th Birthday.] Amaro Drom (11) 2001. 1; p. 31., ill. GYETVAI Ágnes: Nekem senki sem fogja megmondani mit fessek. [No one will telt me what I should paint.] Phralipe 1991. (2) 7; pp. 26–31. KESERŰ Katalin: Megnyitó beszéd Balogh Balázs András életmű-kiállításán a Roma Parlamentben. (Részletek.) [ Opening Words at the Lifework Exhibition of András Balogh Balázs in the Roma Parliament.] Am aro Drom (11) 2001. 2; p. 25. KOVÁCS József: A festőházaspár. [ The Painting Couple. Jolán Oláh and András Balogh Balázs.] Oláh Jolán és Balogh Balázs András. Új Tükör 1987. 2; p. 24– 25. ill. NAGY, M. Pál: Oláh Jolán és Balogh Balázs András festészetéről. Birkás Béla halott festőművész barátom emlékének. [On the Painting of Jolán Oláh and András Balogh Balázs. To the Memory of my Dead Painter Friend Bla Birks.] Amaro Drom (2) 1992. ? pp. 14-17., ill. OSZTOJKÁN Béla: A művészetek városában - Oláh Jolán és Balogh Balázs András kiállítása Párizsban. [ In the City of Art - Exhibition of Jolán Oláh and András Balogh Balázs in Paris.] Amaro Drom (2)1992. 24; vagy 14; pp. 18–19. TAMÁS Amaryllis: Beszélgetek a képekkel. [ Conversing with the Pictures.] Amaro Drom (7) 1997. 5; pp. 15-18. TÓTH Elemér: Oláh Jolán és Balogh Balázs András képei. [ The Pictures of Jolán Oláh and András Balogh Balázs.] Nógrád 1986. október 25. p. 8. –mér [TÓTH Elemér]: Mese a nem mesebeli világról. Cigány naiv művészek tárlata Zagyvapálfalván. [ A Tale about a World unlike in the Tales. Exhibition of Naive Rom a Artists at Zagyvapálfalva.] Nógrád Megyei Hírlap 1993. december

16

BALOGH GYULA költő 1972-ben született Berettyóújfaluban. 1996-ban szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Nagyrábén él és a helyi általános iskolában dolgozik. Kilenc éves kora óta ír és jelennek meg versei, elsősorban a Hajdú-Bihar Naplóban. Olvashatjuk műveit több cigány folyóiratban is: Romano Nyevipe, Amaro Drom, illetve számos antológiában is. “Cigány vagyok, és népem nyelvét is beszélem – írja egyik életrajzi munkájában. – Amíg élek, hálás leszek ezért szüleimnek”. Minden értékes kultúra iránt érzékeny, de fontosnak tartja a művészetben a valósághoz való ragaszkodást. Nem áll tőle távol a posztmodern és a szürrealizmus filozófiája. Egyéb válogatások mellett szerepelt a Fekete korall 2. című antológiában is (1998). Eddigi fő műve: Mécsvirág (versek) 1998.

BALOGH ISTVÁN szociálpedagógus, szociálpolitikus

Született: 1970. szeptember 12. Családi adatok: Nős, egy leánygyermek édesapja. 1990től a Magyar Honvédségnél dolgozik hivatásos katonaként. Tanulmányai: 1985-1988 Barcs 525. sz. Szakmunkásképző Iskola, 1988-1990 Vác Katonai Híradó Kiképző Központ - itt kiválóan végezet. 1990-1994 Budapest XIX. Kerületi Dolgozók Középiskolája. 1997-2001 Debrecen DE-HWPFK, Szociálpedagógus, 2001-2003 Pécs PTE BTK, Szociálpolitikus. Szakmai tanfolyam: 1996-1997 Budapest TOPSEC Kft., Középfokú szoftverüzemeltetői képesítés, 2000 Budapest SIEMENS Kft. Rendszertechnikai képesítés, 2001 Budapest TOTALTEL Kft. Mikrohullámú rendszer-adminisztrátori képesítés, 2002 Budapest SIEMENS Kft. Digitális rendszermérnöki képesítés. Eddigi nevelő-oktató tevékenységek, cigány és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében: 1996- Budapest Újpesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Társadalmi segítő. Tanácsadó, 1997 Budapest Napköziotthonos Óvoda (IV. ker.) - Szociálpedagógiai gyakornok, 1997 Budapest Szőnyi István Általános Iskola (IV. ker.) - Szociálpedagógiai gyakornok, 1998 Budapest Újpesti Gyermekjóléti Szolgálat (IV. ker.) Családsegítő, 1999- Budapest Langlet Valdemár Általános Iskola (IV. ker.) Személyiségfejlesztő, 1999- Budapest Pais Dezső u. Általános Iskola (III. ker) Személyiségfejlesztő, 1999- Budapest Mávtelepi Általános Iskola (X. ker.) Személyiségfejlesztő, egészségnevelő, 1999- Budapest Megismerve - Elfogadni Közhasznú Alapítvány - Munkatárs, csoportvezető, 2002- Budapest Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola (IV. ker.) -Óraadó tanár, 2003 január 27. a Honvédelmi Minisztériumban -. Romaügyi Társadalmi Bizottságban - bizottsági tagként tevékenykedik. Nyelvismeret: 2000 Eszperantó Középfokú "A" típusú, 2002 Angol Alapfokú "C" típusú, Beás nyelv. Elérhetőség: Email: [email protected]

17

BALOGH JÓZSEF OCÖ - elnökhelyettes Szekszárd. Az önkormányzatiság első percétől, 93-tól tevékenykedik a roma politikában, de már korábban is részese volt ennek a munkának. Harmadszorra tagja a helyi és az országos önkormányzatnak, reméli, hogy az eddig elvégzett munkája miatt szavaztak rá olyan sokan Eredeti szakmája bútorasztalos, érettségizett is. Jelenleg egy cigány közhasznú társaság ügyvezetője, munkákat, munkalehetőségeket szerez, teremt. Részt vesz az ún. "romaháló" nevű programban, amelyben olyan munkanélküli cigány embereket képeznek ki, akik tenni szeretnének valamit. Elsődleges feladatuk, hogy a roma embereket megszólítsák, és segítsék őket az élet dolgaiban eligazodni, odafigyelnek a gyerekek beiskoláztatására is. Az országos önkormányzatban az ügyvezető elnök helyetteseként dolgozik. Forrás: Amaro Drom

BALOGH KÁLMÁN cimbalomművész

BALOGH KÁLMÁN 1959-ben született Miskolcon, Magyarország észak-keleti részén. 11 éves korában kezdett cimbalmozni, nagybátyja, Balogh Elemér tanácsára, aki Kálmán első oktatója is volt egyben. Kálmán a későbbiek során klasszikus zenét tanult Szöllös Beatrixtól és Gerencsér Ferenctől. Gerencsér Ferenc cimbalomművész tanítványaként végzett tt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1980-ban kapott diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, mint cimbalomtanár. 1985-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere díjat, két évvel később a Rácz Aladár Cimbalomverseny második helyezettje. Vendégművészként fellépett tt számos hazai népzenei együttessel (Jánosi, Téka, Méta, Ökrös, Muzsikás, Zsarátnok), valamint a nemzetközi világzenei színtér olyan rangos képviselőivel, mint a Transglobal Underground, az Orient Express és a Sultan. Az elmúlt években játszott a Budapest Ragtime Band-del, a Szakcsi Lakatos Béla Jazz Band-del, a szimfonikus Fesztivál Zenekarral és a budapesti Száz Tagú Cigányzenekarral. Zenei rendezője Andre Heller Magneten Gipsy Show-jának, de repertoárján a klasszikus zeneirodalom művei is szerepelnek. 1997-ben az USA-ban turnézott a Brooklyni és a Miami Filharmonikusokkal. A 2000-ben megjelent J. S. Bach Revisited (BMC CD 043) című, Bach átiratokat tartalmazó CD számára a d-moll partita két tételét rögzítette. Az 1995-ben megalakított Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Banddel a cigányzene különféle műfajait játssza. 1999-ben Emerton-díjat kapott. Diszkográfia Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Band (1998)

18

BALOGH KÁLMÁN ÉS A GYPSY CIMBALOM BAND

Az 1995-ben alakult Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band a "cigányzene" különböző műfajait játssza. A zenekarok tagjai tökéletes magabiztossággal kezelik hangszerüket, így nem okoz gondot a műfajok, stílusok, ritmusok gyors váltakozása. Virtuóz muzsikát produkálnak, sok-sok humorral. Vezetjük sokirányú zenei kalandozásaira és tapasztalataira alapozva műfaji, technikai korlátokat nem ismerve, zseniális ízléssel ötvözik a különböző stílusokat. Játékuk igazi "crossover" unikum. A középeurópai zenei kínálat legprogresszívebb, legtöbbet igérő, legizgalmasabb zenekarai egyikének tekinthetjük őket. A zenészek különböző formációkban, együttesekben játszanak (Dresch Quartet, Zsarátnok, Szabados és a MAKUZ, Budapest Ragtime Band, Magneten Gipsy Show, Joel Rubin Jewish Ensemble, Budapesti Fesztivál Zenekar, Rajkó zenekar, stb). A zenekar tagjai Balogh Kálmán – cimbalom Balogh Kálmán cimbalomművész 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián; tanára Gerencsér Ferenc volt. 1985-ben elnyerte a "Népművészetek Ifjú Mestere" díjat, két évvel később pedig a "Rácz Aladár Cimbalomverseny" második helyezettje lett. Pályafutása során vendégművészként fellépett többek között a Jánosi, az Ökrös, a Téka, a Méta, a Muzsikás, a Zsarátnok, a svéd Orient Express, az angol Transglobal Underground, az amerikai Peter Ogi, a holland Sultan, valamint a Joel Rubin Jewish zenekarral. André Heller "Magneten Gipsy Show"-jának ő volt a zenei rendezője. 1997-ben az USA-ban turnézott és ekkor a Brooklyn Filharmonikusokkal és a Miami Filharmonikusokkal is játszott. Számos produkcióban és lemezen is közreműködött. 1999-ben EMERTON díjat nyert. Budai Sándor – hegedű Zenei tanulmányait hat évesen kezdte. 1975 és 1985 között a Rajkó együttes első hegedűse volt,majd 1986-ban már saját együttest alapított, amivel a világ számos országában mutatkoztak be. Mivel otthonosan mozog különböző játékstílusok között, több együttes is szívesen hívja vendégszerepelni. 1993-ban Kuti Sándorral és Balogh Kálmánnal együtt tt muzsikált a világhírű "Magneten Gipsy Showban. Major László – hegedű Klasszikus zenei tanulmányainak befejezése után rögtön (balkáni és magyar) népzenével kezdett foglalkozni. A hosszú évek alatt a bolgár, a görög és a román zenékre szakosodott. Balogh Kálmánnal hosszú évekig játszott együtt a Zsarátnok együttesben. Kovács Ferenc - trombita, hegedű Miután klasszikus zenei tanulmányait befejezte érdeklődése a jazz, a ragtime és a kortárs zene felé irányult. Pályafutása alatt olyan nagyszerű zenekaroknak volt a tagja, mint a 180-as Csoport, a Budapest Ragtime Band, Szabados György és a MAKUZ, valamint a Dresch Quartet. Zenei tanulmányait 1970-ben kezdte, 1980-86 között a világhírű Rajkó zenekar szólistája volt. 1986-tól számtalan zenekarral játszott a világ minden táján. 1991 óta zenél együtt Balogh Kálmánnal. 1993-ban együtt vettek részt a világhírű "Magneten Gipsy Show'-ban. Számos CD felvételén közreműködött.

19

Novák Csaba – bőgő Kivételes tehetségű bőgős, aki már tizenhárom éves korában tagja volt a Rajkó zenekarnak. És miközben zenei tanulmányait végezte, a világ különböző országait is bejárta, illetve Magyarországon is több cigányzenekarral lépett fel. 1996-ban csatlakozott a Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band-hez és a Joel Rubin Jewish zenekarhoz. Diszkográfia Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Band: Roma vándor (1995) Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Band (1998)

BALOGH KÁLMÁN ÉS A ROMANO KOKALO

A Romano Kokalo zenekar 1997-ben alakult olyan magyar zenészekből, akik a "cigányzene" különböző műfajait játsszák más formációkban. Ebben a felállásban a különböző típusú zenék találkozási pontjait keresik. Így kerül egymás mellé teljes harmóniában az instrumentális és a vokális zene; a városi és a falusi dallamvilág; a tradicionális muzsika és a jazz; a flamenco és a cigány botoló; vagy a hora és a cigány csárdás. Ny-Europától a Balkánig él még a cigányzenész dinasztiák tradíciója a különböző kultúrákban, a zenekar ennek a sokszínű hagyománynak a csodálója és művelője is egyben. A tradicionális falusi vokális zenét Balogh Ferenc és Nagy István képviselik, akik pengetős hangszereken is játszanak. A falusi hangszeres zenét Balogh Kálmán adja elő cimbalmon. A városi hangszeres zenét Budai Sándor hegedűn és Novák Csaba bőgőn játssza, a jazz világát pedig Berki Károly képviseli gitárjával. A zenekar tagjai Balogh Kálmán A Romano Kokalo zenekar vezető művésze, Balogh Kálmán 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián; tanára Gerencsér Ferenc volt. 1985-ben elnyerte a "Népművészetek Ifjú Mestere" díjat, két évvel később pedig a "Rácz Aladár Cimbalomverseny" második helyezettje lett. Pályafutása során vendégművészként fellépett többek között a Jánosi, az Ökrös, a Téka, a Méta, a Muzsikás, a Zsarátnok, a svéd Orient Express, az angol Transglobal Underground, az amerikai Peter Ogi, a holland Sultan, valamint a Joel Rubin Jewish zenekarral. Andre Heller "Magneten Gipsy Show"-jának ő volt a zenei rendezője, a Budapesti Fesztivál Zenekar egy CD-jén pedig Brahms Magyar Táncát játszotta. 1997-ben a Brooklyn Filharmonikusokkal és a Miami Filharmonikusokkal is fellépett. Ebben az évben jelent meg a Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band CD, illetve a Romano Kokalo együttes is ekkor alakult. Balogh Ferenc Balogh Ferenc Nagyecseden nevelkedett tt hagyományőrző oláh cigány családban, ahol az éneklés és a tánc a közösségi élet meghatározó része volt. (Nagyecsed az a szatmári falu, ahonnan a magyarországi cigány néptáncmozgalom is elindult a 70-es évek végén.) A környék cigány dalait, táncait, hagyományait sajátjaként ismeri. Gyermekkora óta színpadon is táncol neves roma eladók, együttesek műsoraiban. (Mindkét nagyapja legendás táncos volt, akiket a mai napig emlegetnek.)

20

1985-ben saját csoportot alakított tt Romanyi Rota néven. Műsorukban a szatmári cigány dalok és táncok mellett erdélyi és balkáni cigány népdalok feldolgozásait mutatják be itthon és külföldön egyaránt. Első CD-jük 1994-ben jelent meg "0 cerhariko" címmel. Gyakori szereplői rádió és televízió műsoroknak. 1998-ban szerepeltek Gyöngyössy Bence Oscar díjra jelölt filmjében, Romani Kris-ben. 1995-ben a Romanyi Rota együttes tagjaként elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Énekesként közreműködött a világhírű Transglobal Underground "Rejoice, Rejoice" című új albumán. Nagy István Nagy István kamaszkorában kezdett el zenélni, autodidakta módon, különböző népzenék hatására. (Már 16 éves korában színpadon játszott, ekkor még blueszenészként.) Néhány év múlva azonban érdeklődése a cigány népzene felé fordult és 1989-ben csatlakozott a Romanyi Rota együtteshez. E zenekar tagjaként nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere címet 1995-ben. Az évek során Balogh Ferenccel végzett közös gyűjtőmunkáikkal, önálló ötleteikkel, népzenei feldolgozásaikkal alakították ki a Romanyi Rota együttes egyéni hangzását. Az összeszokott páros sikeresen érvényesül szokatlan zenei környezetben is, példa erre a Transglobal Underground CD-n való vendégszereplés és természetesen a "ROMANO KOKALO" zenekar anyaga. Budai Sándor: Zenei tanulmányait hat évesen kezdte. 1975 és 1985 között a Rajkó együttes első hegedűse volt, majd 1986-ban már saját együttest alapított, amivel a világ számos országában bemutatkoztak. Mivel otthonosan mozog különböző játékstílusok között, több együttes is szívesen hívja vendégszerepelni. 1993-ban.Kuti Sándorral és Balogh Kálmánnal együtt muzsikált a világhírű Magneten Gipsy Show-ban. Novák Csaba: Kivételes tehetségű bőgős, aki már tizenhárom éves korában tagja volt a Rajkó zenekarnak. És miközben zenei tanulmányait végezte, a világ különböző országait is bejárta, illetve Magyarországon is több cigányzenekarral lépett fel. 1996-ban csatlakozott a a Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band-hez és a Joel Rubin Jewish zenekarhoz Berki Károly 1972-ben született Budapesten. A zenével már egészen kicsi gyermekként elkezdett foglalkozni, 12 éves koráig hegedült ezután fogott bele gitártanulmányaiba. Komolyan foglalkozott többféle zenei stílussal és műfajjal is, Snétberger Ferenc segítségével ismerkedett meg a jazz, latin és flamenco zenével. Diszkográfia Balogh Kálmán és a Romano Kokalo: Gypsy Colours, 1999

BALOGH MÓNIKA költő

1974-ben születtem Mátészalkán. A Lővey Klára gimnáziumban érettségiztem. Nekem a vallás nagyon sokat jelent és sokat nyújt. Képeim nagy része szelídséget, egyszerűséget, harmóniát sugároz. A cigányság életét szeretném bemutatni képeimen. Tíz éve Budapestre költöztem szüleimmel együtt.

21

MEGJELENT MŰVEI: ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parliament.] Magyarországi Roma Parlament: Budapest, é.n. [ 2000]

BARCZA HORVÁTH JÓZSEF zenész (nagybőgő)

1974-ben született Budapesten. Iskoláit a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében végezte. 1995-1997-ig a Claudio Abbado vezette Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt. 1997-tol 1998-ig a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott. Az 1995ben Krakkóban (Lengyelország) a "Jazz Juniors" versenyen a "legjobb nagybőgős", 1997ben, Debrecenben ra Nemzetközi Nagybőgőverseny második díját kapta. A középiskolás évek óta folyamatosan részt vesz a magyar jazzéletben, számos neves művésszel játszott együtt, mint Kirk Lightsey, Benny Bailey, Tony Lakatos, Rick Margitza, Eric Truffaz, Snétberger Ferenc, Gadó Gábor, Téli Márta, vagy David Yengibarjan. Elérhetőségek: [email protected] Tel.: +36(30) 9811266 Diszkográfia Téli Márta - Smiling (1998, B-TMO03) Gadó Gábor - One Glimpse Is Not Enough (1999, BMC CD 027) Off Course - Street of Secrets (1999, BMC CD 024) Pusztai Antal - Beyond My Dreams Gadó Gábor - Greetinqs From The Angel (2000, BMC CD 040) Trio Yengibarjan - Tango Passion (2001, BMC CD 051)

BARI JANÓ festőművész

Kazincbarcikai vagyok, tíz testvérem van. Mindig is érdekeltek a művészetek, különösen a festészet. A legkülönbözőbb technikákkal próbálkoztam. Volt idő, hogy a tájfestészet érdekelt vagy éppen Dali szürrealizmusra fogott meg. Sok helyen állították már ki képeimet, de különösen kedves számomra a Roma Parlamentben látható kiállításom volt. Évek óta Vácon élek, a város befogadott és támogat művészetemben.

22

Bari Janóról írták VARGA Mária: “Felkiáltójeleket szeretnék festeni." Bari Janó festőművész. ["I'd like to paint exclamation m arks.” Painter Janó Bari.] Am aro Drom (8) 1998. 5; pp. 30–31. Bari Janó. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Roma Parlament: Budapest, é.n. [ 2000] p. 9., ill.

BARI KÁROLY költő, műfordító, grafikus Bükkaranyos, 1952. október. 1. Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti. Főiskola., rendez, 1972-73, KI-TE BTK, 1975-77. Életrajz: 1977- szabadfoglalkozású. Mai francia nyelven író költőket és cigány népköltészetet fordít. 1980-95 több grafikai kiállítása volt (Gödöll, Bp., Debrecen, Párizs, Berlin, Strasbourg, Szeged). Első verseit a Napjaink és az Alföld közölte, a Bolognai Egyetem (1971), a párizsi Noel Blandin Kiadó (1991), a rotterdami Stichting Poetry International (1993), a San Franciscó-i Mercury House (1997) önálló verseskötetét adta ki. József Attila-díj (1984), Soros-életműdíj (1992), Déry Tibor-jutalom(1992), Bezerédj-díj (1996), a Közép-európai Irodalmi Társaság díja (2000), Kodály Zoltán-díj (2001), Kossuth-díj (2001). Bari Károly főbb művei Holtak arca fölé(1970), Elfelejtett tüzek (1973), A némaság könyve (1983), A varázsló sétálni indul (vál. és új versek, rajzok, 1985), Tűzpiros kígyócska. Cigány népköltészet (válogatta, fordította, bevezetőt írta, részben illusztrálta, 1985), Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok (1990), Képek, képversek és versek. 12 képeslap (1992), 21 vers (1992), A pontos hely (műfordítás, 1993), Az üvegtemplom Cigány népmesék (ford., 1994), Díszletek egy szinonimához (vizuális költemények, 1994), A tizenkét királyfi. Cigány népmesék (ford., 1996), "Mennyország csillaga. Magyar néphagyományok - cigány hagyományőrzők I-II. (2001) Hanglemezek: A Nap és a Hold története (1989), Cigány népdalok Erdélyből és Magyarországról (1991), Bari Károly verseit mondja (1992), Anthology of Gypsy Folksongs IIV. (1996), Cigányfolklór I-X. (1999).

BESH O DROM

A Besh o droM zenekar 1999-ben alakult. Balkáni és román cigány illetve közelkeleti tradicionális zenét ötvöznek magyar zenével, és játszanak sajátos feldolgozásban, összeolvasztva különböző zenei stílusokat. Az eredeti dallamot teljesen szabadon kezelve használják fel, arra törekszenek, hogy a végeredmény - bármely szabályt is rúgnak vele fel számukra élvezetes legyen. Az első koncertjük (Pepsi Sziget,1999. augusztus) rögtön nagy siker volt, és azonnal elterjedt a hírük először Budapesten, nem sokkal később az egész országban. Játszanak a nagyobb fesztiválokon, kulturális eseményeken és klubokban is.

23

Ahol a Besh o droM zenélni kezd, ott pillanatokon belül táncra perdül a közönség. A Besh o droM egy lovári cigány mondás : "Üld meg az utat" azaz Merj elindulni! Első CD lemezük 2000. októberében jelent meg Macsó hímzés címmel a FONO Records gondozásában. A lemez egyedüli magyar lemezként felkerült a Magyar Narancs 2000. évi 15-ös world music listájára. 1999. novemberében megalakult a Space Besh o droM együttes. Ebben a projektben teret kap az elektronikus hangzás: a népi gyökerek a DJ és a dobprogram segítségével modernebb, "partisabb" zenévé alakulnak. Ezzel az anyaggal itthon csak párszor léptek fel, de több európai nagyvárosba és fesztiválra is meghívást kaptak 2000ben. Mind a közönség, mind a szervezők körében nagy sikert arattak. Eddigi külföldi fellépések 2000. április: BIG Torino 2000 Festival, Piazza di Castello, Torino 2000. április: 1000 Years Journey, Gipsy music festival, Barbican Centre, London 2000. június: Fete de la Musique, Divan du Monde, Párizs 2000. június: 10th International Jewish Music Festival, Rhythm Factory, London 2000. június: Glastonbury Festival, Greenpeace Venueés a Ballroom, Anglia 2000. június: Oerol Festival, Terschelling Island, Hollandia 2000. augusztus: Mladi Levi Festival, Ljubljana, Szlovénia 2001-re több meghívást kapott a zenekar a franciaországi Magyar Szezon keretében, és tárgyalás alatt áll több európai fesztiválmeghívás is. A zenekar tagjai Pettik Ádám (sz. 1972) ének, ütősök, kanna Több zenekarban játszott, fellépett többek között Lajkó Félix-el, a Tatros Együttessel, a Boban Markovic Orchestra-val (YU), a Kalyi Jag zenekarral és a Noir Desirrel (F). Barcza Gergely, (sz. 1973) szoprán és alt szaxofon, ney, zurna, furulya, ének Mielőtt tt a Besh O droM megalakult, több izraeli zenekarban játszott, többek között a Yuszef ve Echad, az Adraba és a Balakan in Israel együttesekben. Meteorológiát tanult, majd zenei tanulmányokat folytatott a jeruzsálemi Rubin Akadémián és a Bar-llan Egyetemen, TelAvivban. Bese Csaba (sz. 1969) basszus gitár Magyar funk – és jazz zenekarokban játszott (Huckleberry, Tamás Szabó's Band, Bop Secret, Korom Attila zenekara). Jelenleg is zenei tanulmányokat folytat és basszus gitár tanítással foglalkozik. Sidoo Attila (sz. 1974) gitár, tambura, ének Különböző magyar rock és ethno zenekarokban játszott pl. Bandanas, VHK, Rakéta Csurkulya József (sz. 1974) cimbalom Erdélyben született, 10 éve él Magyarországon. Cimbalomkészítő és különböző zenekarokban játszott. Farkas Róbert rt (sz. 1977) heged, harmonika A Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. A 100 Tagú Cigányzenekar egyik prímása. Orczy Géza (sz. 1955) ütősök Az összes magyarországi balkáni zenekarban játszott pl. Falkafolk, Szirtosz, Maskarades, Rece-fice. Hangszereket is készít. Tóth Péter (sz.1963) trombita Jazz és dixiland zenekarokban játszott (Studium Dixieland, Hot Jazz Band). Pszichológiát tanult az ELTE-n, jógázik és tagja a „Mensa Hungarica”-nak.

24

DJ Mango (sz. 1976) szkreccs Mango a Space Besh o droM projektben játszik. Rendszeresen zenél a Tilos Rádió és a Cinetrip partykon, az egyik legnépszerűbb magyar DJ. Kedvelt stílusai: hip hop, abstract hip hop, nu skool breaks, breakbeat, kísérleti zene. Szkreccs-mágus. Diszkográfia Gyi!(CDBOD003) Macsóhimzés, (FA-082-2) Nekemtenemmutogatol (ATR0102) Ha megfogom az ördögöt (BOD0404) http://www.beshodrom.hu

BORDÁS GÉZA OCÖ-képviselő Ónod. Vegyész a foglalkozása, de jelenleg rokkant nyugdíjas. A politikában 16 éve vesz részt, függetlenként indult, de a Roma Parlament támogatásával jutott be az országos önkormányzatba. Alelnökként főként oktatási kérdésekkel foglalkozik majd. Fő feladatának a Borsod megyei cigányság felzárkóztatását tekinti , elsősorban a foglalkoztatás és oktatásképzés, munkahelyteremtés lehetőségeivel A cigányságot érintő diszkrimináció felszámolását is szívügyének érzi. Nős, három gyermek édesapja. Forrás: Amaro Drom

BOROS JULIANNA szociálpolitikus

Született: 1982. Június 11., Szekszárd Családi állapota: élettársi kapcsolat, Mitrovics Zoltán. Végzettsége: Szociálpolitikus Nyelvvizsga: angol középfok. Tanulmányok: 19962000: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs 2000-2005: ELTE TÁTK, Budapest 2003 szept.-2004. jan.: ESZCSM TEF (gyakornok), Budapest Tanulmányi utak (ösztöndíjak): 1998: "Előítélet Megelőzés roma fiatalok részvételével" c. program (két hét: Franciaország, Németország, Olaszország). Collegium Martineum diákjaként 2001 - 2005: Romaversitas Láthatatlan Kollégium hallgatója. Szabadegyetemi képzés (romológia, kultúra, közgazdaságtan, politika elmélet, jogtudomány, művészet, irodalom). 2003. november-december: EVS (European Voluntary Service) England, West-Malvern, 3 hét, rövid távú önkéntes munka. romák az EU-ban, hátrányos helyzetűek esélyei az EU országaiban. 2004. március: "EBEM European Bridge for European Minorities" Görögország, Larissa (5 nap). Kisebbségek Európában.Romaversitas Láthatatlan Kollégium hallgatójaként 2004. szeptember: "Migráció, egyenlőtlenségek" szeminárium Svédország, Stockholm (2 hét) Menekültek, kisebbségek, bevándorlók Európában. Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociális Intézet Tanszéke - Erasmus Ösztöndíj. Kutatási Tapasztalatok: Feladataim: interjúkészítés, kérdőív lekérdezés, adatrögzítés, résztvevő megfigyelő 2000: "Diákjogokpedagógusjogok" című szociológiai kutatás. Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala által szervezett. 2001: "Szülői jogok

25

a közoktatásban" című szociológiai kutatás 2001: A romák egészségügyi állapotával kapcsolatos vizsgálat - előkészítő munkafolyamat 2002 november: Monoszló-2001. Kérdőíves vizsgálat Ferge Zsuzsa vezetésével 2003 október - november: Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet Xenophobia nemzetközi adatbázis készítésében adatgyűjtés 2003-2004: 4 hónap az Országos Közoktatási Intézet, Szegregáció az általános iskolákban c. kutatásban való részvétel (kérdőívezés, interjúzás, tanulmánykészítés) Munkatapasztalat: 2000. okt. - 2000. nov: Vackor Alapítvány, Budapest. Programszervező, kortárs-segítő: Hátrányos helyzetű fiatalok számára délutáni foglalkozások szervezése és lebonyolítása. 2001. okt. - 2003. okt.: Kurt Lewin Alapítvány : Társadalomtudomány online szerkesztő, Romapage weboldal szerkesztő. A www.szochalo.hu weboldal rovatainak tartalmi feltöltése-szerkesztése. Interjúk és sajtóanyagok készítése. A www.romapage.hu weboldal tartalmi szerkesztése. 2001 - 2004: Kurt Lewin Alapítvány: óraadó. Hátrányos helyzetű elsősorban roma származású fiatal felnőttek oktatása, felkészítése az ELTE Társadalom Tudományi Karának szociálpolitika, szociális munkás, szociológia szakára. Oktatott tantárgyak: társadalomismeret, szociális munka, szociálpolitika. 2003. szeptember-2004. január: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Társadalmi Esélyegyenlőségi Főosztály: Gyakornok. A 2003-as évben nyertes - romákkal foglalkozó - civil szervezetek pályázatainak (költségvetésének, tartalmának) ellenőrzése, a nyertes pályázok számára konferencia szervezése, valamint a nyertes pályázatok monitorozása Dr. Ürmös Andorral közösen. A főosztály szociális földprogram elnevezésű programjának elemzése volt szakdolgozatának témája. Az ehhez szükséges gyakorlati és elméleti tapasztalatokat is elsajátította. 2004. okt. - 2005. jan.: Autonómia Alapítvány. Társszerkesztő egy havonta megjelenő projekt kiadványnál. 2004. szeptember-2005. május: Faág Baráti Kör Egyesület. Nemzeti Civil Alapprogram "Gyermekvédelmi Civil kerekasztal" című programjában való közreműködés, a web-oldal szerkesztése, ifjúsági szabadidős foglalkozások lebonyolításában való részvétel, pályázatírás. 2005. április 01.-től: suliNova Kht.: Dél-Dunántúl Régiós asszisztens. Kapcsolattartás, adminisztráció a HEFOP 2.1.1 A komponens nyertes intézményeivel és konzorciumaival. Szakmai műhelyek szervezésében való részvétel.

BOTOS FLÓRIÁN grafikus Salgótarjáni munkáscsaládban születtem 1974-ben. Már kisgyerekként vonzott a művészet, főként a rajz és a zene. Autodidaktaként kezdtem el foglalkozni velük, és 1996-ig e kettő töltötte ki az életem et: festettem , rajzoltam és a zenekarban doboltam, ütőhangszereken játszottam . 1986-ban alapító tagja voltam a Rottmans nevű zenekarnak, 1989-től reggie-t, funkyt, soult játszó együttesben zenéltem . 1996 döntő fordulatot hozott az életemben: családommal együtt megtértem. A rajz és a zene továbbra is fontos maradt számomra, egy Hit-Hopp elnevezésű keresztyén evangélikus roma zenekarban játszom, és bibliai motívumokat rajzolok betűírással. Hiszem, hogy Isten minden igéje üzenet, kiáltó szó a világba, az emberhez. Engem mindig az vezetett, hogy örömöt szerezzek azoknak, akik érdeklődnek a zeném, a rajzaim iránt Első önálló kiállításom a Magyarországi Roma Parlament Galériájában volt 2000 áprilisában. Két gyermekem van: Flóri és Miriam. Botos Flóriánról írták BALOGH Mónika: Ige – betű – rajz. Beszélgetés Botos Flóriánnal. [ Word – Letter – Drawing. Conversation with Flórián Botos.] Am aro Drom (10) 2000. 3; pp. 30–31., ill.

26

BURAI KATALIN költő 1975-ben született. Szentlőrinckátán járt általános iskolába, majd Nagykátán gimnáziumba. Ifjúsági szervezetek vezetője volt, iskolai újságot szerkesztett. Országos második helyezést ért el egy olasz nyelvi versenyen. Ápolónként sebészeten, csecsemőosztályon, mozgássérült fiatalok között dolgozott, volt újságkihordó és postai alkalmazott is. Versei a Fekete korall antológiában jelentek meg először 1981-ben. Később a Rom Somban is publikált. MEGJELENT MŰVEI: CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981.

C.KIS JÓZSEF festőművész 1962.augusztus 20-án született Budapesten. Főiskolai tanulmányait 1983-tól 1985ig végezte. Hazai kiállításai Tata Helyőrségi Művelődési Otthon, 1984 / Budapest, Ballantines Club, 1988-1991 / Ózd, 1989 / Csömör, Petőfi Sándor Művelődési Otthon, 1993 / Nagytarcsa, Falumúzeum , 1994 / Nagykőrös, Arany János Művelődési Központ, 1994 / Budapest, Hotel Taverna, 1996 / Aszód, Vécsey Károly Helyőrségi Klub, 1997 Külföldi kiállításai USA, Los Angeles, 1986 / Hollandia, Harlem, 1989 / Belgium, Antwerpen, 1991 / Olaszország, Udine, 1992 / Finnország, Kouvola, 1997 / C. Kiss Józsefről írták: C. Kiss József. In DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 50., 56., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. A MagyarMűvelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary ry Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002.

CHOLI DARÓCZI JÓZSEF költő, műfordító

1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn. Tizenhat éves koráig szülőfaluja cigánytelepén élt, majd 1985-ben családjával Budapestre költözött, ahol az általános iskolát és a gimnáziumot esti tagozaton végezte el, s ugyancsak munka mellett járt főiskolára. Közben volt bányász Várpalotán, segédmunkás, vagonkirakó, ablaktisztító és öntő. Manapság Budapesten, illetve Vértesacsán él. Költői és írói pályáját az 1960-as évek végén kezdte meg, s hamarosan megjelentek az első méltatások is a Nagyvilágban és a Világosságban. (1971) Tagja volt a

27

Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának, amely 1971-72-ben a cigányság szociális, kulturális helyzetét vizsgálta. 1972-től tanácsi eladó, képesítés nélküli tanító, népművelő, közép-, majd főiskolai oktató. Tanított a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Romológia Tanszékén valamint a Kalyi Jag középiskolában. Nevéhez fűződik a Rom Som cím, első magyarországi cigány nyelvű, félhivatalos újság megalapítása, valamint a máig egyetlen használatban lévő cigány nyelvkönyv is. Munkatársa volt az Amaro Dromnak. Nagyszabású vállalkozása a Biblia cigány nyelvre való fordítása, amelynek újszövetségi részét 1994-ben fejezte be, 1995-ben lektoráltatta, majd 1996-ban megjelentette. A kisebbségi önkormányzatok megalakulása óta a X. kerületi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. 1995-1999 januárjáig az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője. A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetségének elnöke. 1999 augusztusában a 60 éves Choli Daróczi József munkásságát a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetéssel ismerték el. A főváros Pro Urbe Budapest kitüntetéssel jutalmazta. Choli Daróczi József művei gyűjteményes kötetekben CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Uzhe jilesa. Tiszta szívvel. Népművelési Intézet, Budapest, 1979. 46. SZEGŐ László (Vál., szerk., utószó): Cigány bölcsődal. (Cigány költők versei gyerekeknek) Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980. 127., ORSÓS Teréz illusztrációival CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135., ill. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. In de Knipscheer Haarlem , Amsterdam , 1982. 216. Balázs János illusztrációjával. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CIB., Budapest, 1986. 233., ill. KOVÁCS József (Szerk.): Cigányoktól - Cigányokról. Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1989. 109., Péli Ildikó rajzaival (Módszertani füzetek III.) GYERGYÓI Sándor (Szerk.): Kirekesztéstől a beilleszkedésig II. MOZAIK Kiadó Iroda, Budapest, 1990. Virtus. Antológia. Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság, Budapest, 1990. 41., ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bemutató szám) Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1989. 104.p. ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146.p. ill. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) FARKAS Endre (Szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó: Budapest, 1994. 208.p. ill. NÉMETH Ilona (Szerk.): Tanári kézikönyv a cigány fiatalok szocializációjáról. Nem zeti Szakképzési Intézet: Budapest, 1994. 155 p. CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival

28

BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434. VAJDA Imre (Szerk.): Periférián. Kérdések és válaszok. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1997. 209.p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. JÓNÁS Tam ás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Am aro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Choli Daróczi József művei, műfordításai Isten homorú arcán. Pel Devlesko bango muj. (Versek, műfordítások magyar és cigány nyelven) Orpheusz Kiadó, Budapest, 1990. 287 p. Péli Tamás illusztrációival Csontfehér pengék között. (Versek és versfordítások) Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1991. 110 p., Péli Tam ás és Szentandrássy István illusztrációival CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Rom a módszertani kiadványok, 1.) Dr. SZIRTESI Zoltán Védd az egészséged! Losar tyo sastyípe! (Ford.: CHOLI DARÓCZI József) Medicina Kiadó, Budapest, é.n. 64 p. Péli Tamás illusztrációival CHOLI DARÓCZI József (Ford.): O svunto evandyeliomo sar o mathe ramosardya les. Újszövetség: Máté evangéliuma. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest, 1991. 162 p. CHOLI DARÓCZI József (Ford.): La biblake svunci evangeliumura. Cigány Kulturális és Közmveldési Egyesület, Pécs, 1991. 223. Fenyvesi József, Kosztics László, Orsós Teréz és Ráczné Kalányos Gyöngyi illusztrációival Federico GARCÍA LORCA – CHOLI DARÓCZI József (Ford.) – NAGY László (Ford.) Romane romancura. Romencero gitano. Cigány románcok. Orpheusz Könyvek, Budapest, 1995. 179. Federico García Lorca, Nagy László, Pongor Beri Károly, Péli Tam ás, Péli Ildikó és Szentandrássy István illusztrációival Duj sane luludya. Két szál pünkösdrózsa. (Gyermekversek, cigány-magyar népdalok két nyelven) Hátrányos helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége, Budapest, 1997. 87 p. (ROM SOM Könyvek) TAYLOR Kenneth N. – CHOLI DARÓCZI József (Ford.): Az első képes Bibliám. Murí anglunyí kípunyí Bíbla. Tessedik Sámuel Alapítvány: Gödöll, 2002. 255 p., Richard és Frances Hook illusztrációival. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Uzhe jilesa. Tiszta szívvel. Népművelési Intézet, Budapest, 1979. 46 p. Fekete korall. Cigány költő antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135. Fekete korall 2. Cigány költők antológiája. Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival

29

CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al.

CZIFFRA GYÖRGY zenész (zongorista)

Cziffra György (1921-1994), a hányatott sorsú, mégis világszerte elismert zongoravirtuóz, a bravúros Liszt-játékos 1921. november 5-én született Budapesten. Gyerekkorát leírhatatlan szegénységben, nyomorogva, egy angyalföldi barakkszobában töltötte, ahol - bár édesapja is muzsikus, cigányzenész volt - autodidaktaként, egy ócska pianínón tanult meg zongorázni anélkül, hogy a kottát ismerte volna. Négyévesen már tökéletesen játszotta a romantikus operák legszebb áriáit, Offenbach és Johann Strauss melódiáit. Egy évvel később cirkuszban mutogatták, ahol népszerű darabokra improvizált. Kilencévesen meghallgatta Dohnányi Ernő aki tehetségét felismerve lehetővé tette, hogy a Zeneakadémián tanuljon. Keéri-Szántó Imre növendéke lett, s tizenhárom évesen, 1934 januárjában már szóló- estet adott, amelyről a kor mértékadó kritikusa, Tóth Aladár így számolt be: "Csupa életerő, csupa egészség az ő művészete. Ez a Cziffra Gyuri valóságos kis zene-Herkules, aki már bölcsőjében megfojtja a kígyókat. Kívánjuk, hogy sohase ismerje meg a gonosz sorsok Nessus-ingét, hogy diadalmas kis művészélete diadalmasan naggyá nőjön zenekultúránk dicsőségére." Az ígéretes kezdést nem követte hasonlóan jó folytatás: Cziffra kimaradt a Zeneakadémiáról, tánczenész lett, majd 1942 őszén behívták katonának. Az orosz frontra került, többször is megszökött, de mindannyiszor elfogták, s végül kényszermunkára, egy bányába vitték, ahol mindkét keze szinte teljesen tönkrement. 1945 őszétől mégis újra zenélt, igaz, továbbra is jórészt bárokban játszott. "A feleségem és az anyósom segédmunkásként dolgoztak egy fatelepen, s nekem is állás után kellett néznem" emlékezett vissza egy interjúban. "Akadt hely, ahol a kidobó ember tisztét is én láttam el,. de beszerveztek országjáró színész zenész brigádokba is. Lassan ismert lett a nevem, kialakult a törzsközönségem. Nem csupán könnyzenét játszottam, hanem Chopint, Lisztet is - rengeteget improvizálva. Sztár voltam - az éjszakában. Valaki azt tanácsolta, menjek külföldre, azaz disszidáljak. 1950 elején akartunk át- jutni a határon, de elárultak bennünket, börtönbe kerültünk. Hónapokon át 150 kilós kőhasábokat cipeltem, olyan sikerrel, hogy szabadulásom után brigádvezetőnek akartak szerződtetni..." Visszatért az éjszakai életbe, újra bárzongorista lett, annak ellenére, hogy a hadifogság és a börtön éveinek kemény fizikai munkája nyomán szinte állandó ínhüvelygyulladással küzdött, s csak egy speciális csuklóvédővel tudott játszani.

30

"Híres eladóművészek, akik történetesen meg-fordultak Budapesten, eljöttek egy üveg pezsgőt meginni azokban a lokálokban, ahol esténként dolgoztam... És amikor elhagyták a helyiséget, többnyire meglehetősen berúgva, sokan megvoltak győződve, hogy a zongorám valahogy "trükkös". Közben jó néhány kollégám elkezdett br csuklószorítót viselni, miután azt hitték, hogy ez valami kitaláció részemről, ami a virtuozitásomat emeli" emlékezett vissza Ágyúk és virágok című, magyarul is megjelent önéletrajzában az ötvenes évek elejére. Végül a Váci utcai Kedves presszóban fedezte fel Ferenczy György, a Zeneakadémia zongoratanára és egy minisztériumi tisztviselő, akiknek köszönhetően újra koncertpódiumra kerülhetett. 1956. október 22-én, a forradalom előestéjén, a zsúfolásig megtelt Erkel Színházban Bartók Béla II. zongoraversenyét játszotta - fergeteges sikerrel. "Ez a zene a maga szinte tébolyult bonyolultságával, mely mégis maga a kristályos rend, kiváltotta belőlem azt, hogy túltegyek magamon, és a közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva" - idézte fel a különleges hangversenyt. Néhány nap múlva megnyíltak a határok, s Cziffra György elhagyta az országot: november elején már Bécsben koncertezett, majd Franciaországban talált új ott- hont. 1957-től haláláig a Párizstól ötven kilométerre található kisvárosban, Senlisben élt. Feleségével, az egyiptomi származású Soleilka asszonnyal itt talált rá arra a XII. századi királyi kápolnára, amely meghatározó szerepet játszott Franciaország történelmében - a többi között itt mondták ki a Karoling-dinasztia trónfosztását -, s amely akkoriban autóparkolóként működött. Megvásárolták a romos épületet, s néhány év alatt létrehozták benne a "minden művészetek templomát": itt kapott helyet a Cziffra Alapítvány és a Liszt Ferenc Auditórium is. Cziffra György rendkívüli lelkesedéssel és intenzitással dolgozott: folyamatosan koncertezett, mesterkurzusokat tartott, szervezte a francia zenei életet, ásatásokat végeztetett Senlisben. Tevékenysége elismeréseként megkapta a francia becsületrendet, de közben a hetvenes évek második felétől mind gyakrabban járt haza Magyarországra, ahol a közönség - a "hivatalos" zeneélet irányítóinak hűvös tartózkodása, közönye ellenére - nem felejtette el: budapesti és vidéki hangversenyein is tomboló lelkesedés fogadta. Alapítványa jó néhány ifjú zongoraművész - köztük magyar muzsikusok - pályakezdését segítette. "Rádöbbentem arra a feladatomra, hogy segítenem kell a fiatal tehetségeket, meg kell óvnom őket a karrierjüket késleltet, olykor akadályozó - oktalan küzdelmektől" vallotta. "A megvalósításban André Malraux, Franciaország akkori kulturális minisztere sok termékeny ösztönzéssel támogatott." Cziffra György életének hetvenharmadik évében, 1994. január 15-én hunyt el. Születésének hetven- ötödik évfordulóján Breuer János zenetörténész így méltatta Cziffra művészetét: "Az üres mutatvánnyá degradált Liszt műveinek alighanem ő szolgáltatott Bartók nyomdokain - kései elégtételt. Chopin, Schumann látomásait lobogó szuggesztivitással álmodta újra. A régi csembalisták apró tételeit Watteau párás színeivel vonta be. Sorban álltak nála a nagy hanglemezgyárak, a legjelentősebb zongoraépítő műhelyek versengtek, hogy az ő produktumukon játsszék. A világ azonnal fel- és elismerte, páratlan pianista-zsenit, igazi költőt kapott egy kis országtól ajándékba. Csodájára járt varázslatos billentésének, fonnakultúrájának, a rögtönzés itt és most élményét felidéző játékának. Ezenközben mi kerek húsz esztendeig nem vettünk tudomást a disszidensről, kit Franciaország fogadott be. Szülőföldjére rossz szava mégsem volt soha." Cziffra György emlékét ma is őrzi alapítványa, tanítványai s mindenekelőtt hanglemezfelvételei, amelyeken meg- csodálhatjuk páratlanul virtuóz, nagyvonalúan elegáns játékát. (Retkes Attila)

31

Diszkográfia GYÖRGY CZIFFRA: Parafrázisok és átiratok, Paraphrases and transcriptions 1995 Hungaroton GYÖRGY CZIFFRA: FERENC LISZT Transzcendens etűdök / Études d'exécution transcendante Hungaroton GYÖRGY CZIFFRA Ferenc Liszt Piano Concerto, Edvard GRIEG a-moll zongoraverseny, George GERSHWIN -Rhapsody in Blue 2002 Hungaroton

CSÁNYI JÁNOS festőművész

1957-ben Perkátán születtem zenész cigány családban. Szegénységben, de nagy szeretetben nőttünk fel. Szobafestő-, mázoló szakmát Dunaújvárosban szereztem, majd 1976-ban Budapestre költöztem. Hosszú ideig csak barátaim, ismerőseim látták képeimet. 1987 -ben Csepelen – hosszas unszolásra – állítottam ki először munkáimból. Azóta számos, jelents kiállításon is szerepeltem. Csányi Jánosról írták GYÖNGYÖSI Anikó: Festő cigányok, cigány festők. [Painting Gypsies, Gypsy Painters.] Amaro Drom (8) 1998. 5; p. 24. Csányi János. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parliament.] Magyarországi Roma Parlament: Budapest, é.n. [ 2000] p. 10., ill.

CSEMER GÉZA író, rendező

Szegeden született 1944-ben A Szegedi Egyetem Bölcsésztudományi karán végzett. 19671983 között a Magyar Állami Operaház segédrendezője volt. 1970-től az országos Rendező iroda, majd a Magyar Média műsorait állította színpadra. Cigányklubokat vezetett, szociográfiái jelentek meg a cigányok életéről. Szakcsi Lakatos Béla zenéjével musicaljei és zenés játékai kerültek színpadra. Dramaturgként Dunajevszkij "Szabad szél" című operettjét Tersánszky "Szidike kisasszony"-át, "Kakukk Marci"-ját és Karl May "Winnetou"-ját írta át színpadra. Legtöbb darabját maga is rendezte. 1993-94-ben a Kethano Drom szerkesztő bizottságának tagja, színház rovatának vezetője. Csemer Géza művei gyűjteményes kötetekben Piros karaván. I n. B. TURÁN Róbert (Összeáll.): Fiatalok rivaldája. Nyolc színmű. Magvető Kiadó, Budapest, 1980.

32

KÁRPÁTHY Gyula: (Szerk.): Új Szemle 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Digesztor. (színmű) Phralipe (5) 1994. 7; 17–29. "A Löffler bolt" (az a régi szép...!) Tragikomédia 1 felvonásban. Rom Som (1) 1995.1 Csemer Géza önálló művei Habiszti. Cigányok élete – étele. Almanach. Budapest, 1992. CSEMER Géza - KORPÁDI Péter - PATYI Árpád: Cigány ételeskönyv. PolgART Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1999. Digesztor. (Kisregény) Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány: Budapest, 2001. Szögény Dankó Pista. (álom regény) PolgART Kiadó, Bába és Társa Nyomdaipari Kft, Budapest, 2001. A Löffler bolt, az a régi szép... Bába és Társai Kft – Reneszánsz Roma Mhely Alapítvány: Szeged – Budapest, 2001. CSEMER GÉZA (Szerk.): Hegyi Aranka cigány primadonna. 1855-1906 Napház–Khamorro Kisebbségi Kulturális Intézmény, Budapest, 1996. (Napház Könyvek) KALMÁR Istvánné: Hazára leltem. (Drámajátékok) Napház–Khamorro Kisebbségi Kulturális Intézmény, Budapest, 1996. (Napház Könyvek) TÓTH Józsefné: Gizi néni könyve. Napház–Khamorro Kisebbségi Kulturális Intézmény, Budapest, 1996. (Napház Könyvek) Rajkó. (1952–1997) Talentum, Budapest, 1997.

CSÍK TAMÁS az Integrációs Roma Szövetség elnöke

Várpalotán 1965. szeptember, 11.-én született, cigányzenész- családba. Apja 1977.-ben korán 43 évesen meghalt, anyja egyedül nevelte a testvéreivel együtt. 1969-ben költöztek Budapestre, előbb Erzsébeten, majd kőbányán laktak. Anyja a Ferencvárosi vasgyárban dolgozott, mint betanított munkás. Különszobája, ágya, szekrénye csak tizenhárom éves korában volt először, mikor megkapták az első kőbányai lakótelepi tanácsi lakást. A cigányságát soha nem tagadta, sőt nem is tudta volna, mert mindig egy kis helyes barna gyerek volt az osztályban. Ma már csak azt érzi, hogy helyes kis mondanivalói vannak, amit sokszor csak cigánytestvérei értenek meg rajta kívül. Így éli meg napjait és gondolatait, ma Magyarországon, Európában. Család: Nős, felesége: Csík Tamásné - Szénási Zsuzsanna, az Európai Romanők szervezetének alapítója - vezetője. 3 gyermekük van: Tamás 1987, Attila 1989, Milán 1998. Tamás és Attila gimnazisták, Milán általános iskolába jár. Kilencen vannak testvérek, három nővére, három bátyja és két öccse van.

33

Iskolák: Budapest, Gimnáziumi érettségi 1986-ban. 1987-ben elvégezte a KISOSZ kereskedelmi-üzletviteli tanfolyamát Budapesten. Nyelvismeret: német, orosz társalgási, cigány középszint. Munkahelyek: 1987-ben hivatásos gépkocsivezetői B, C, E kategóriás jogosítványt szerzett és a Volán-Tefu szállítóvállalatnál dolgozott, mint gépkocsivezető. 1987-91-ig kereskedelmi magánvállalkozó. 1991-től Sportsegély Alapítványnál reklám és propagandaszervező. 1997-től a TOMATI Tanácsadó - Kivitelező Kft-ben ügyvezető. 19982001-ig LUX - Unió Kft Tanácsadó, ügyvezető. 2002 - 2003-as évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárságán, romaügyi tanácsadó. 2003-2004-ig a Hungária - Unió Kft. Ügyvezetője. 2002-től Budapest, XVII. Kerületi, Cigány Kisebbségi Önkormányzati képviselő. 2003-tól Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzati- képviselő. Párt tevékenységek: 1991- 2005. február 20-ig a Magyar Szocialista Párt tagja. 19992005-ig az MSZP XVII. Kerület Cigánytagozat elnöke. 2002-2005-ig a MSZP Baloldali Tömörülés tagja. 2002-2003 között MSZP Budapesti Párttanács delegáltja. 2004-2005-ig az MSZP XVII. Kerület Baloldali Tömörülés- elnökségi tagja. 2003-2005-ig az MSZP Országos Cigánytagozat elnöke. 2005-februárjában, belép a Centrum Pártba, ahol cigányügyi politikai referens posztot tölt be. Társadalmi szervezeti tevékenységek: 2000-től a Gyermekbiztonság-és Jólét Alapítvány elnöke. 2000-ben a magyarországi nagyárvíz idején, segítséget nyújtot a Tiszadob és Olaszliszka lakosainak. 2001.október 8-9.én Brüsszelben, az Európai Unió parlamentjében előadást tart az EP képviselőknek, a Magyarországi cigánytársadalom élethelyzetéről. 2002-től Integrációs Roma Szövetség elnöke. Elismerések: 2001-ben Roma Polgárjogi Alapítvány elismerését és oklevelét kapja. Társadalmi és politikai jelszava: Élni és élni hagyni. Elkötelezettségei: A szegénység és a cigányellenes diszkrimináció leküzdése. Hobbi: Vers és könyvírás, politikai helyzetek és beszédek elemzése, publicisztika, utazás, zene, tánc, emberekkel való találkozás, színvonalas beszélgetések. Megjelent főbb publicisztikái: Az örökbe fogadott Farkas Népszabadság. 2001, december. Ki a leggyengébb láncszem? - Népszabadság. 2002. január. A Csendes Don - 168 óra. 2002, október. Kinek a romapolitikája? - HVG. 2002, október. A Cigányság EU- csatlakozása - HVG. 2003, május. Új szövetséget! - HVG 2003, július. Kell-e cigányügyi minisztérium? HVG 2004, február. XXI.századi, értékálló szocialista baloldalt -Európaibb Magyarországot! Mszp.hu 2004,július Visszatérnek-e a nyilasok? Mszp.hu 2004, szeptember. Elérhetőségei: Tel: +36 70 366 6601. E-mail:[email protected] vagy [email protected]

34

CSONKA JÁNOS környezetgazdálkodási mérnök, romaügyi referens

Született: 1974. december 16, Dombóvár. Tanulmányok: Az 523. sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Dolgozók Esti Szakközépiskolájában érettségizett 1995-ben. Településüzemeltető környezetgazdálkodási agrármérnöki főiskolai diplomáját Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási Főiskolai Karán szerezte meg 2002-ben. Jelenleg a Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar gazdasági agrármérnöki szakán tanul. Nyelvtudás: német, angol. Életút: 1999 és 2002 között a Romaversitas Láthatalan Kollégiumának, majd 2004-től a kuratórium tagja. 2003-tól látja el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium romaügyi referensi teendőket.

DANCS MIHÁLY OCÖ - képviselő Sátoraljaújhely. Az Országos cigány önkormányzat legfiatalabb képviselője. Magánéletében sikeres vállalkozó. A politizálást a helyi kisebbségi önkormányzatban kezdte. Az országos önkormányzatba a Roma Parlament színeiben jutott, de egyébként független jelöltként politizál. Forrás: Amaro Drom

DARÓCZI ÁGNES etnológus, előadóművész

Született: Berettyóújfalu, 1954. Családi adatok: Férjezett, Bársony János. Gy.: Katalin, 1982. Tanulmányok: ELTE BTK, magyar-népművelés, 1973-78. Életút: 1971- versmondó, egy. éveiben a Monszun, majd a Romano Glaso és a Kalyi Jag együttesek tagjaként lép fel versekkel és cigány népköltészettel. 1978- a Népművelési Intézetében a cigányság közművelődésével foglalkozik, 1979 és 1989 megszervezi az autodidakta cigány képzőművészek országos kiállítását, 1981, 1984 és azóta évenként a hagyományőrző cigány folklóregyüttesek találkozóit, a munkásszállásokon élő cigány dolgozók körülményeit kutatja, nemzetközi cigány kulturális találkozókat szervez. Az Amalipe Cigány Kultúra és Hagyományőrző Egyesület alapítója, 1992-ig elnök. 1992-98 az MTV Cigány Magazinjának főszerkesztője. 1998 az SZDSZ országgyűlés képviselőjelöltje. 2000-től 2005ig a Romaversitas Láthatatlan Kollégium programigazgatója.

35

DARÓCZI GÁBOR művelődésszervező

Egy ötgyermekes roma család legkisebb gyermekeként született 1974-ben a HajdúBihar megyei Berettyóújfalun. Biharkeresztesen kezdte meg általános iskolai tanulmányait, amit Budapestre költözésük után - ötödikes korától - a Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnáziumban folytatott. Ugyanitt szerzett 1993-ban német speciális nyelvtagozaton érettségit, valamint német középfokú "C" típusú nyelvvizsgát is. A Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődésszervezői Szakát 2000 júniusában fejezte be. 2001-től a Világbank és a Ford Alapítvány által finanszírozott PAKIV-program keretében 18 hónapos külföldi tanulmányúton vett részt. A program során angolt, valamint szervezetvezetést és fejlesztést tanult. 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben. Feladata - többek között - a középiskolás diákokkal, az őket tanító tanárokkal, és az utolsó évben a kisgyermekkel foglalkozó programok koordinálása volt. 2000-2003-ig az Országos Egészségfejlesztési Központban dolgozott. 2003 februárjától a Romaügyi Hivatalban, majd később az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosi posztjára történő kinevezéséig pedig az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumban működő Phare Irodán dolgozott mint programmenedzser. Feladata az "Összetartó társadalom megteremtése" elnevezésű program koordinálása volt. Szakmai pályája: 2000. Janus Pannonius Tudományegyetem, művelődésszervező, 1996 1999. Soros Alapítvány, programvezető, 2000 - 2003. Országos Egészségfejlesztési Központ, munkatárs, 2003 - 2004. Esélyegyenlőségi Kormányhivatal (később ICSSZEM), Phare Iroda, programmenedzser. Jelenlegi munkahely: Oktatási Minisztérium. Beosztás, munkakör: miniszteri biztos, hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációja. Nyelvtudás: angol (középfok), német (középfok). Levélcím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Telefon: (06-1) 473-7000 E-mail cím: [email protected]

DILINKÓ GÁBOR festőművész 1929-ben születtem Újpesten, cigány családban. Apám dokkmunkás volt. Kilencen voltunk testvérek. Anyám betegsége és válásuk miatt 8 éves korom ban állam i gondozásba kerültem . Négy elemit végeztem . Kiskoromban – mint lelencgyerek – paraszti családokhoz voltam kihelyezve. Anyám a felszabadulás után magához vett, s a nagybátyámnál nevelkedtem , ahol a szegkovács mesterséget kezdtem tanulni. 1947-ben édesanyám meghalt. 1948-ban leszereltem a katonaságtól. Ezután bőrgyári munkás lettem. Az 1956-os forradalom idején a Corvin-közben harcoltam , súlyos karsérüléssel estem fogságba. A forradalom leverése után 12 év börtönbüntetésre ítéltek, majd a Legfelsőbb Bíróság 7 évre változtatta az ítéletet. 1966-ban szabadultam, évekig nem tudtam sehol elhelyezkedni, s ha álláshoz jutottam is, amikor ötvenhatos múltamról értesültek, azonnal elbocsátottak. Végül 1975-ben háztakarítóként és fűtőként sikerült

36

elhelyezkednem az IKV-nál. Innen mentem nyugdíjba. Ötvenhatos múltam ért 1991-ben megkaptam a “Hűséges helytállásért” kitüntetést, majd legvégül dandártábornoki rendfokozatot. Jelenleg a Corvin Bajtársi Közösség tagja vagyok. Már kisiskolás koromban Újpesten, az Attila utcai elemi iskolában felfedezték jó rajzkészségemet. Sokáig csak alkalmanként rajzolgattam , festegettem . 1975-ben történt autóbusz balesetem hosszú ideig ágyhoz kötött. Ekkor kezdtem el komolyabban festészettel foglalkozni. Munkásságom arról híres, hogy az ujjaimmal festek. Szűkös körülmények között élek, a gangon tudok festeni télen-nyáron. 1982 óta számos kiállításon vettem részt és több önálló kiállításom is volt Zalakaroson, Budapesten a József Attila Művelődési Központban, a Pataky István Művelődési Központban, a Vízivárosi Galériában. 1987-ben a Diósgyőri Vasas Művelődési Házban 73 festményemet állították ki, s a kollekciót a kiállítást követen a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására adományoztam. 1989-ben a Cigány Napok keretében, a József Attila Művelődési Központban kiállított 30 festményemet szintén a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére ajánlottam fel. 1985-ben, az Európai Kulturális Fórum idején, a Néprajzi Múzeumban rendezett Magyar Naív Művészet kiállításon 12 festménnyel szerepeltem. Ekkor a sajtó is felfigyelt munkáimra. Ezt követen 1985-ben a tv “Életet az éveknek” című műsora, majd a Stúdió ‘86 mutatta be munkásságomat. 1986-ban részt vettem a Művész Galéria által szervezett Cigány Képzőművészek Kiállításán. Munkáim külföldre is eljutottak. 1985-ben a lengyelországi Szczeczinben rendezett Nemzetközi Amatőr Képzőművészeti Kiállításon, 1986-ban Lipcsében szerepeltek képeim . 1989-ben szerepeltem az Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállításán, 1992-ben a Rátkai Márton Művészklubban rendezett csoportos kiállításon és 1993-ban a Budapest Galéria cigány képzőművészeti kiállításán. 1993-ban a Balázs János Galéria kiállításán szerepeltek képeim . 1993-ban a Pest Megyei Hírlap szervezésében a megye több településén bemutatták képeimet (Dombi Lajossal közös kiállítás). 1991-ben a margitszigeti Víztorony Galériában volt egyéni kiállításom és a Zhutinas Független Országos Cigány Szervezet galériájában több ízben bemutatták műveimet. Képeimmel több ízben szerepeltem a Közép-európai Művésztelep kiállításain, Tokajban (1990, 1993), Tállyán (1994), Baján (Európai Kisebbségek Fesztiválja, 1996), Budapesten (Fővárosi Művelődési Ház, 1999), Nemzetközi Cigány Fesztivál, Parkszínpad, 1996, 1997, Erkel Színház, 2000. Dilinkó Gáborról írták KOVÁCS József Hontalan: Aki az ujjával fest. [The Man Who Paints with his Finger.] Dilinkó Gábor. I n KOVÁCS József Hontalan: A nemzet szemétdombjai. Cikkek, interjúk, riportok, cigányokról és m ás népcsoportokról. Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1997. pp. 223-224. MÉNES Attila: Am i a szívén, az a vásznán. [ Outspoken – outpainted.] Romano Nyevipe (2) 1988. 25-26; p. 5. SÁRI Katalin: Mindig az a jó, am ire saját m agam jövök rá. (Riport Dilinkó Gáborrral) [ “What I find out by myself is the best.” (Interview with Gábor Dilinkó.) Amaro Drom 1991. 3; pp. 16-19., ill. SCIPIADES Erzsébet: Dilinkó az örmény herceg. [ Dilinkó, the Armenian Prince.] Magyar Hírlap 2000. 07. 10. p. 17.

37

EGRI JÁNOS zenész (nagybőgő)

Egri János 1966-ban született zenész családban. 7 évesen kezdett hegedülni, 14 évesen váltott át a nagybőgőre. Boros Józsefnél és Sellei Gyulánál tanult. 17 éves kora óta gyakorlatilag aktívan zenél, résztvevője számos jazz- és popzenei produkciónak. 1986-88-ig Katona Klári zenekarában basszusgitározott. Mellette párhuzamosan játszott Babos Gyula és Szakcsi zenekarában, ezután a Tomsits quartetben majd a Kőszegi trióban. Az évek során a legtöbb ismert hazai jazz zenésszel játszott együtt: Füsti-Balogh Gábor,'Ablakos' Lakatos Dezső, Szele Tibor, Pleszkán Frigyes, Babos Gyula, Szakcsi-Lakatos Béla, Vukán György, Lakatos 'Pecek' Géza, Kőszegi Imre, Tomsits Rudolf, László Attila, Berki Tamás, Bontovics Kati, Horváth Charlie (Charlie Jazz, Charlie Jazz and Soul) és még sokan mások. Nemzetközi zenésztársai között olyan neveket találunk, mint Frank Zappa, James Moody, Tony Scott, Steve Grossman, Al Foster, Pat Metheny, Lee Konitz, Hal Galper és Jack De Jonette. 1990-től Oláh Kálmán billentyűssel és Balázs Elemér dobossal együtt játszik a Trio Midniqht-ban. 1996-ban alapította meg első saját zenekarát Egri János Group néven. 1998-ban adták ki Moods címmel első CD-jüket, mely igen stílusos némiképp populáris jazz-rock stílusban íródott. 2002-tol tagja a Trio Yenqibarjan-nak is. 2001-ben sikeres zenei tevékenységéért Artisjus díjjal jutalmazták. Nemzetközi szereplések 1993-Toronto (Szakcsi Quartet) / 1993-UMBRIA (Trio Midnight) / 1995-Marciac (K:Oláh) / 1996-Istambul (Imer Demire Quintet) 1998-Getxo-Bilbao (Trio Midnight) 1998Nürenberg (F.Snétberger) / 1999-Ciney /Belgium (Trio Midnight) featuring Steve Houben 2000-Ciney /Belgium (Trio Midnight) featuring Lee Konitz 2001-Ciney /Belgium (Trio Midnight) featuring Fabricio Alleman 2002-Ciney /Belgium (Trio Midnight) featuring Paolo Fresu Diszkográfia 1990- Berki Tamás: Good Morning Good Man (Hungaroton) 1991- Trio Midnight: Hungarian Jazz Anthology (Hungaroton) 1992- Binder Károly Quartet: Senior and Adolphis (Hungaroton) 1993- Joe Milkovich Quartet: Jazzin (Yvp Music Germany) 1994- Kőszegi Imre Trio: Drummer's Dream (Yvp Music Germany) 1995- Oláh Kálmán Sextet: Night Silence (Hungarian Radio) 1996- Trio Midnight: Live in Budapest 1996- Trio Midnight with Strings: Expected and Found (Fonó) 1997- Bornemissza Mária és Trio Midnight: In Memoriam Gershwin (Art Yours) 1997Ferenc Snétberger Trio: Obsession (Enja, Germany) 1998- Egri János: Moods (Infoimpress) 2000- Trio Midnight: Ön Track (Wellington Communication Ltd.) 2000- Balázs Elemér Quintet: Always that Moment / Mindig az a perc (BMC CD 037) 2000- Vukán György: Alone (CAE Vukán Record) 2000- Trio Midnight: Friends Meeting (RTBF Radio Bruxelles) 2001- Horváth Charlie: Charlie Jazz (Warner Music Records) featuring Fabricio Alleman 2002- Egri János: Soft Waves kapcsolatfelvétel: +36-30-2382312

38

FARKAS ATTILA szerkesztő-riporter

Született: Mezőcsát, 1974. április 2. Családi adatok: nőtlen. Tanulmányok: Dugonics András Gimnázium Irodavezetői tanfolyam, Független Médiaközpont Hobbi: foci, tenisz, rajz. Életút: Hétéves korától huszonnégy éves koráig állami gondozásban nevelkedett. Tízéves korától rajzol, eddig öt kiállítása volt. Gimnáziumi évei alatt szociális gondozóként hajléktalanszállón dolgozott. Az érettségi után a Független Médiaközpont hallgatója lett. Internetes újságírással foglakozott, dolgozott a Rádió C-nél, most pedig a Roma Sajtóközpont munkatársa. Egyéb: A médián belül többnyire szociális témákkal foglalkozik. E-mail: [email protected]

FARKAS FLÓRIÁN országgyűlési képviselő

Született: Tiszaroff, 1957. Családi adatok: Nős. Gy.: Melinda, 1976, Claudia, 1983, Flórián, 1985. Életút: Az építőiparban dolgozik, 1983- részt vesz a roma közéletben, 1985- a Szolnoki Városi Tanácsnál cigány családsegítő, a Szolnok megyei cigány koordinációs bizottság tagja, 1987- az Országos Cigánytan. titkára, 1989- a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 1991- a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, majd elnöke. 1994- a Roma Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsának ügyvezetője. 1995-99 az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, 1999- az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom alapítója és felelős kiadója. 2002országgyűlési képviselő (Fidesz-országos lista). Cím: Országos Cigány Önkormányzat, 1147 Bp., Gyarmat u. 85/b.

FARKAS KÁLMÁN író, újságíró

Miskolcon született 1930-ban. Törökszentmiklóson töltötte gyerekkorát, ott végezte az elemi és polgári iskolai tanulmányait. Ezt követen a miskolci evangélikus líceumtanítóképzőbe járt. Tizennégy évesen a deportálás elől megszökött. Alig 23 évesen avatták tanársegéddé az Agráregyetemen. Diplomája megszerzése után egy ideig egyetemi tanársegédként dolgozott. A Politikai Főiskolán filozófiatanári diplomát

39

szerzett. 1953-tól 1988-ig a Kelet-Magyarország újságírója, majd szerkesztője. 1988-ban a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei elnökévé választották. Munkásságát a Munkaérdemrend különböző fokozataival és SzabolcsSzatmár-Bereg megye bronz emlékplakettjével ismerték el. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. A Cigány Hírlap szerkesztője. Farkas Kálmán művei gyűjteményes kötetekben KOPKA János (Szerk.): Szülőhelyünk Szabolcs-Szatmár. Életutak, vallomások a szűkebb hazáról. (Interjúk) Szabolcs m. Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, 1985. 519. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. Farkas Kálmán művei önálló kötetekben Értetek kiáltok. Esszék, riportok, portrék, humoreszkek. (Előszó: LAKATOS Menyhért) Szerz, Nyíregyháza, 1992. 238. Korona nélkül. Előszó: Kárpáthy Gyula, Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Budapest, 1996. 134.p. Sorstudat. (Esszék) Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Sóstófürdő, 1998. 76.p. Balázs János, Gyügyi Ödön és Szentandrássy István illusztrációival Csisznyikói cserepek. Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Sóstófürdő, 1998. 128 p., Szentandrássy István illusztrációival Roma holt lelkek. Cigány humoreszkek. Szerzi kiadás, Sóstófürd, 1999. 108 p. Szentandrássy István illusztrációival Fekete nap. Publicisztikák. “Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány, Szolnok – Sóstófürdő, 2000. 116 p. Elnémult hegedűk. Memoár a csisznyikói zenészekről. "Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány, Szolnok, 2000. 56 p. Mosoly és párbeszéd. (Esszék, publicisztikák) „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány, Szolnok – Sóstófürdő, 2000. 111 p. Gordoni ceruzarajzok. „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány: Szolnok – Sóstófürdő, 2000. 95 p. Jegyző a Csisznyikóból. „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány: Szolnok, 2002. 124 p.

FARKAS OSZKÁR költő 1936-ban Miskolcon született. Földrajz-testnevelés szakos tanár. Kislétán él és tanít. Versei főleg a Hajdú-Bihari Naplóban, Pedagógusok Lapjában, Szabolcs-Szatmári Szemlében jelennek meg. Szerepelt a "Holdrajzóra" című gyermekvers-antológiában is. Pedagógiai főiskolát végzett. A tiszadobi gyermek városban állami gondozott gyerekek nevelésével törődött. Közeli barátság és munkatársi kapcsolat fűzte Ratkó Józsefhez. A költészet közel negyven éve hivatása. Farkas Oszkár művei gyűjteményes kötetekben KATONA Béla (Szerk.): Ikarosz készülődik. Szabolcs-Szatmári költők antológiája. Móricz Zsigm ond Megyei Könyvtár: Nyíregyháza, 1987. 99 p. (Tiszta szívvel füzetek) MADÁR János (Szerk.): Kezemben piros alma. Versek gyermekeknek. Pedagógusok Szakszervezete Szabolcs-Szatmár megyei Biz., Nyíregyháza, 1988. 84 MADÁR János (Szerk.): Gondjainkra bízva. (Szépirodalmi antológia) Váci Mihály Irodalmi Kör: Nyíregyháza, 1991. 349 p.

40

KATONA Béla (Szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Jósa András Múzeum : Nyíregyháza, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai, 41.) MADÁR János (Szerk.): Kislexikon. Váci Mihály Irodalmi kör. Rím Könyvkiadó: Nyíregyháza, 1997. p. 28. Fotóval VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. Farkas Oszkár művei önálló kötetekben Királyvíz. (Versek) Heti Szó Plusz sajtóügynökség és a Mini Grafika Bt.: Nyíregyháza, 1975. 56.p. Burai István grafikáival Csorog az Isten könnye. (Versek) F &SZZZ Kiadvány- szerkesztőség, Nyíregyháza, 1997. 80.p. ill. Gyertyák - ünneplőben. (Versek) RÍM Nyom da, Nyíregyháza, 2000. 98 p., ill. Fecske Csaba előszavával) Templomok és orgonák szolgálatában egy életen át. Szerzi kiadás, S & W Nyomda, Nyíregyháza, 2001. 117 p., ill.

FEKETE VONAT pop-együttes

A Fekete Vonat nem hip-hop, nem népzene, nem világzene, nem mozgalmi dal. A Fekete Vonat popzene, sőt, sláger, de annak olyan, hogy van benne rap, van benne roma muzsika, vannak benne mindenféle mediterrán beütések és valóságtudósítások mindenütt. „Fekete Vonat: A város másik oldalán (EMI) Nincsen az alapokban semmi forradalmi, de jól össze vannak rakva, a hip-hopból kinőtt úgynevezett modern r&b nemzetközi szabványának mindenben megfelelnek: nyugisabb tempók, ütős, de simogató ritmusok, érzelmes harmóniák. A szerelmes dalok és az együttes életéről, helyzetéről, barátairól és ellenségeiről szóló bravado-témák a megfelelő arányban és ritmusban váltogatják egymást, Fatima hangja szívhez szóló, a rappek pörögnek és gyakran szellemesek az alkalmankénti prózai döccenések ellenére is (most szólok: a legjobb amerikai rapperek, mondjuk a példaképként emlegetett NOTORIOUS Big sem a klasszikus verstan szabályai szerint rímelgetnek). (…) A Fekete Vonat megállt a maga lábán. Fontos, hogy van egy hangosan és öntudatosan roma zenekar a magyar popkultúra fősodrában, fontos, hogy a népzenét játszó roma együttesek mellett (és nem helyett, sőt, mint ezen az albumon is egyértelmű, velük együtt) valakik a 21. század VIII. kerületi slágerzenéjét is megcsinálják. Ezek a refrének bekattannak az agyba, amikor az ember a buszon kapaszkodik. Egy tökéletesen autentikus Fekete Vonat-album.” (Nádori Péter - AmaroDrom) Diszkográfia Forró a vérem 1998 EMI-Quint A város másik oldalán 1999 EMI Harlemi éjszakák 2001EMI

41

FENYVESI JÓZSEF festőművész

1928-ban születtem Gilvánfán. Iskolai végzettségem: 8 általános. Félárván nevelődtem, napszámból nevelt anyám. Iskolás korom óta kedveltem a rajzolást, később vizes ecsettel is festettem. Az iskola befejezése után az Erdészetnél fakitermelő voltam, majd családot alapítottam. 1950-1953 között voltam katona. 1958-tól három évig jártam képzőművészeti szakkörbe. 1995-ben elnyertem a Baranya Megyei Közgyűlés Művészeti Díját. Lúzsokon a tájházban 1981-től több mint egy évtizedig állandó kiállításon szerepeltek képeim baranyai cigány alkotókkal közösen. 1988-ban elkészültem az A cigányság vándorlása a XII -XIII. századtól a XX. századig című festménysorozatommal. Fenyvesi József kiállításai 1974: Magyarmecske / 1975: Pécs / 1976: Pécs / 1977: Siklós / 1978: Komló / 1979: Drávafok / 1979: Budapest egyik résztvevője az Autodidakta Cigány Képzőművészek I. Országos Kiállításának / 1982: Tatabánya és Sopron / 1983: Nyíregyháza / 1984: Békéscsaba / 1988: Szolnok / 1990: Baranya megyei Művelődési Központ, Pécs; Garrisson Klub, Pécs; Rácz Aladár Kulturális Központ, Pécs / 1991: Művelődési Központ, Marcali; Művelődési Központ, Szekszárd; Weber Ház, Weiz, Ausztria; Kulturzentrum Minoriten, Graz, Ausztria / 1992: Lenau Ház, Pécs; Perem Galéria, Pécs; Judenburg, Ausztria; Graz, Ausztria / 1996: Kazinczy Múzeum , Sárospatak / 1999: OCIMK Galériája, Budapest; Fővárosi Művelődési Ház Galériája, Budapest / Fenyvesi Józsefről írták CSERI László: Festészet hetven éven át. [ Painting for Seventy Years.] Dunántúli Napló 1998. 03. 31. p. 7. Fenyvesi József, Magyarmecske. ORSÓS Jakab: Sárba ragadt madár – Fenyvesi József festőművész. [Bird Stuck in the Mud – Painter József Fenyvesi.] Rom Som (1) 1995. 3; pp. 46–53. ORSÓS Jakab: Ugaron hagyott élet 1. [ Life Left Fallow. I .] Kethano Drom – Közös Út (1) 1995. 3; SZABÓ Péter: Fák helyett az erdőt – Fenyvesi József munkásságáról. [The Forest instead of Trees. About theWork of József Fenyvesi.] Dolgozók Lapja 1986. jan. 15., ill.

FERKOVICS JÓZSEF festőművész

1961. április 17-én születtem Letenyén, a Zala megyei kisvárosban. Szüleim elváltak a születésem idejében, így állami gondozásba kerültem. Már gyermekkoromban kitűnt rajzkészségem , többet ültem az asztal mellett és rajzoltam, míg más gyerekek, a társaim szabadidejükben fociztak vagy más játékot űztek.

42

A televízióból és az életből merített élményeimet mindig papírra rajzoltam. A tanáraim felfigyeltek rám és több, gyerekeknek kiírt pályázatra beneveztek, melyeken általában mindig a helyezettek között voltam. Már nagyon korán érdekelt a történelem , az irodalom , a filozófia tárgyakból az iskolában jó jegyeim voltak. 1974-ben Japánban egy gyermek rajzverseny második helyezettje lettem . A rajzversenyen elért eredményem és az iskola vezetőségének támogatása ellenére az állami intézet nem javasolta, hogy tanulmányaimat a képző- és iparművészeti középiskolában folytassam . Így az általános iskola elvégzése után - gyenge fizikumom ellenére - Komlóra kerültem az 501-es Ipari Szakmunkásképző Iskolába vájár szakmunkás tanulóként. Az iskolát elvégeztem, de mellette szorgalmasan tanultam grafika és festészet szakon a pécsi Képző- és Iparművészeti Középiskolában. Felkészítő tanárom Horváth János grafikusművész volt. Az iskolában több vitám volt önállóságom, sajátos elképzeléseim miatt. Pécsről Budapestre kerülve a Képző- és Iparművészeti Főiskolán Pajzs László és Fóti Ernő festőművészeknek voltam a magántanulója. Életem e szakaszát elég vegyes siker kísérte. 1989-ben Nagykanizsára költöztem , nyugalomra és alkotómunkára vágytam . Számos kiállítás és elismerés kísérte alkotómunkámat. Ferkovics Józsefről írták BÜKI Erzsébet: Nem a pofonokra, hanem a ringatásra kell emlékeznem . [ I m ust remember the rocking instead of the slaps. ] Lungo Drom (4) 1996. 4; pp. 10–11. Ferkovics József. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlam ent.] Magyarországi Rom a Parlam ent: Budapest, é.n. [ 2000] p. 12., ill. Ferkovics József. In DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 50–51., 56–57., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua.: Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. GYÖNGYÖSI Anikó: Festő cigányok, cigány festk. [Painting Gypsies, Gypsy Painters.] Amaro Drom (8) 1998. 5; p. 24. KÖNIG Frigyes: Ferkovics József kiállítására. [ ] Amaro Drom (12) 2002. 4; p. 31. Kiállítás m egnyitó. KUTHY Örs: A közelm últ kiállításairól. [ About the Exhibitions of the Recent Past.] Amaro Drom (4) 1994. 2; p. 15. TAMÁS Amaryllis: A gyerekek többet látnak. Beszélgetés Ferkovics Józseffel. [ Children See More. Conversation with József Ferkovics.] Amaro Drom (6) 1996. 2; pp. 14–17., ill.

GLONCZI ERNŐ költő, antropológus 1963-ban munkáscsaládban született Szikszón. 1981-ben kezdett dolgozni a DOTE Ideg és Elme-, majd Belgyógyászati Klinikáján. Szakmai képesítéseit is ott szerezte meg. 1985-ben költözött vissza Miskolcra. Tíz éve ír, és öt éve publikál rendszeresen. Önálló kötete "A vízesés zajához" 1993-ban jelent meg. Több antológiában és almanachban jelentek meg írásai. 1996-tól a Phralipe Cigány Irodalmi és Közéleti folyóirat főmunkatársa.

43

Glonczi Ernő művei gyűjteményes kötetekben VASS Tibor– BÖSZÖRMÉNYI Sándor (Szerk.): Szemetekbe bújok. Antológia. Új Bekezdés Kiadó, Miskolc, 1991. 258 p. ill. (Új Bekezdés Könyvek, 1.) VASS Tibor– BÖSZÖRMÉNYI Sándor (Szerk.): Időjelek. Szépirodalmi antológia. Új Bekezdés Kiadó, Miskolc, 1992. 366., ill. (Új Bekezdés Könyvek, 2.) KISS Adél (Szerk.) – NAGY Gusztáv (Ford.): Ezüst hajtincs. Rupuní chunra. Fiatal cigány költők antológiája. Kiadó: Roma Novus Egyesület és a H2G Bt. Budapest, 1998. 85 p., ill. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvmhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Glonczi Ernő önálló kötete A vízesés zajához. (Versek) Új Bekezdés Kiadó, Miskolc, 1993. 82 p., ill. (Új Bekezdés Könyvek 10.)

GRAUR ISTVÁN OCÖ - alelnök Magyarcsanád. Civilben már három éve nyugdíjas, korábban 38 évig a közlekedésben dolgozott, ebből 27 éven keresztül autóbuszsofőrként a Tisza Volánnál. 1989 óta politizál, 1994 óta kisebbségi képviselője a helyi önkormányzatnak, az MCF alelnöke. OCÖ alelnökként elsősorban területfejlesztéssel és szociális kérdésekkel szeretne foglalkozni. Még idős fejjel is tanul: egy három éves euró-menedzseri iskola végzős hallgatója. Felesége is nyugdíjas, két gyermeke és hét unokája van.

GYÜGYI ÖDÖN festőművész

„1966-ban születtem Mátészalkán. Két hónapos koromban állami gondozásba kerültem. A berkeszi gyermekotthonban végeztem el az általános iskolát, Tiszadobon a szakmunkásképzőt. Végzettségem szerint kőműves vagyok, de a szakmámat nem gyakoroltam. Az Olympia Szállodában dolgoztam öt évet mosogatóként, Budapesten. A rajzzal tudatosan ötödikes korom óta foglalkozom. Tiszadobon ismertem meg Péli Tamást és Szentandrássy Istvánt. Ekkor festette Péli Tamás a Születés c. pannót a gyermekváros részére. Mesteremnek Szentandrássyt tartom. Az életben való eligazodáshoz sok segítséget kapok keresztanyámtól, Csukás Zsuzsától.” Kiállításai, többek között 1988-ban Szécsi Magdával közösen a Pataky István Művelődési Központban Kőbányán / 1988 -ban Tokaji Művésztelep, a Közép-európai Művésztelep kiállítása,

44

1989-ben Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása / 1993-ban a Rátkai Márton Művészklubban (öt fiatal cigány képzőművész), a Balázs János Galériában / 1994ben Baján, az Európai Kisebbségek I I . Fesztiválján / 2000-ben Magyarországi Nemzetiségi Grafikusművészek Kiállítása, Újlipótvárosi Galéria, 2000-ben Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása, Budapest 2001-ben Rom a Parlam ent Társalgó Galéria Gyügyi Ödönről írták A. K. [AKNAI Katalin]: Akkor is rajzol, amikor nem rajzol. [He's drawing when he's not drawing.] Gyügyi Ödön. Amaro Drom (11) 2001. 4; pp. 28–29., ill. Gyügyi Ödön. I n DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása [ The 2nd National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 39., 45., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Gyügyi Ödön. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Rom a Parlam ent: Budapest, é.n. [2000] p. 13., ill. Gyügyi Ödön. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III, Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 51., 57., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. Gyügyi Ödön. In RÉZMŰVES Ildikó – RÉZMŰVESNÉ NAGY Ildikó – TÓTH Tibor (Szerk.): Roma képzőművészet és tárgykultúra Észak-Magyarországon. Tanári segédanyag. Vizuális Munkacsoport: Miskolc, 2002. pp. 23–24.; 36., ill. Pé : Egy kiállítás, ami más. [ An Exhibition that is Different.] Lungo Drom (3) 1995. 9; p. 9.

HÁGA ANTÓNIA tréner-mediátor

Született: 1959. 06. 01 Családi állapot: élettársi kapcsolat, Lázár Zsigmond Gyerek: Velkey Máté (1981. 07. 29.), Vekey Ágnes (1984. 03. 02) Tanulmányok: 1981: BGI TFK magyar- ének- zenetanár, 1986: KLTE magyar, 1995: Közgáz Hobbi: zene, olvasás, utazás, keleti kultúra és- irodalom. Életút: Debreceni vagyok, ott végeztem az iskoláimat középszinten. Azután Nyíregyházára kerültem felsőoktatásba, majd '86-ban a Kossuth-ba. Ezután férjhez mentem. Két gyerekem született Máté és Ágnes. Máté főiskolás, Ágnes idén érettségizett. A politikai pályám miatt Budapestre kerültem, és itt kezdtem el politizálni '90-'98 között. Utána elváltam. Jelenleg a Partners Hungary Alapítványnak vagyok a konfliktus kezelő trénere és mediátora '98-tól. Főleg a roma programokkal foglalkozom. Elérhetőség: [email protected]

45

HOCK LAJOS festőművész Született 1943-ban, Budapesten. Szegkovács családból származik, géplakatos. Ösztönszerűen kezdett el rajzolni-festeni. Később a „Derkovits” Ifjúsági Klub szabadiskolájába jelentkezett. Ősi tehetsége, festményei lenyűgözték tanárait, szívesen foglalkoztak vele és sok mindennel megismertették, ami elvezette a világ mélyebb megértéséhez, „Úgy érzem – mondja –, hogy mi cigányok Van Gogh-gal valahol lelki rokonságban vagyunk, mert nem kívülről, hanem belülről festünk”

HOLDOSI JÓZSEF író

1951-ben született Vépen. Tanár-író, 1975-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola magyartörténelem szakán szerezett oklevelet, m ajd 1978-ban az ELTE Bölcsésztudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakát végezte el. 1981 óta Szombathelyen gimnázium i tanár. Holdosi József művei gyűjteményes kötetekben MARAFKÓ László (Szerk.): Készülődések ideje. Fiatal pécsi írók és művészek antológiája. Városi Tan., Pécs, 1975. 144. GYŐRI László. (Szerk.): Nomád katona. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980. 414. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146.p. ill. BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Holdosi József önálló kötetei Kányák. (Regény) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 259. Glóriás. Dac. (Regények) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982. 255. Cigánymózes Fogoly Hajh, cigányok, hajh Kányák! (Kisregények, dokumentum játék) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987. 226. A bandita és a halál. Szerző, Szombathely, 1993. 112. Holdosi József külföldön megjelent önálló kötetei Die Strasse der Zigeuner. Kányák. (Ford.: SCHARFE, Peter) Verlag Neues Leben, Berlin, 1984. 241. Krolewski weze. Kányák. (Ford.: IHNATOWICZ, Maria) Panstwowy Instytut Wydawniczy, Warsawa, 1989. 260.

46

HOLDOSINÉ BÁNHEGYI ILDIKÓ OCÖ - alelnök Pápa. Végzettsége pedagógus, sokáig dolgozott is a szakmájában, majd különböző közművelődési intézményekben valamint az államigazgatásban is megfordult. Jelenleg magánvállalkozó, de megbízási szerződéssel ellátja a megyei kisebbségi referensi feladatokat is. 1996 óta vesz részt a közéletben, a Veszprém Megyei Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségének elnökhelyettese, az MCF elnökségi tagja. Részt vesz a Romaügyi Tanács munkájában is. Az OCÖ-n belül elsősorban a területfejlesztési kérdésekkel szeretne foglalkozni, mivel e témakörben szerzett tapasztalatokat az elmúlt években. Férje is pedagógus, két felnőtt gyermeket nevelnek.

HORVÁTH ALADÁR népművelő, polgárjogi aktivista

Született: Miskolc, 1964. aug. 29. Családi adatok: Sz.: Horváth Aladár, Babos Magdolna. Nős, 1986, Galyas Margit. Gy.: Aladár, 1986, Jácinta, 1988, Dalma, 1994. Tanulmányok: Tanítóképző, Sárospatak, tanító-népművelő, 1984-87. Életút: 1982-84 az LKM betanított munkása, 1986 folklóregyüttest alapít, 1985-86 a körömi, 1986-89 a miskolci 40. sz. ált. isk. tanára, cigányosztályokat tanít, 1989 a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Biz. tagja, 1989- a Phralipe Független Cigányszerv. miskolci ügyvivője, a Művelődéskutató Intézet ösztöndíjasa, 1990- a Soros-alapítvány támogatásával népművelő a békeszállói cigánytelepen. 1991-94 a Magyarországii Roma Parlament elnöke, 1994-95 szóvivője, a konfliktuskezelő és jogvédő iroda ig., 1995- a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. 1997- a Gandhi Közalapítvány kuratóriumi elnöke. 1990-94 országgyűlési képviselő (SZDSZ), 199093 az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi biz. tagja, 1994 független képviselőjelölt. 2003tól 2004-ig az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Cím: Roma Polgárjogi Alapítvány, VII., Bp. Nefelejcs u. 39. Tel.: (1) 352-4500.

HORVÁTH BÉLA politológus, romaügyi referens

Született: 1977. szeptember 14, Budapesten. Tanulmányok: A Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségizett 1996-ban. 2002-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politológia szakán szerzett diplomát. Nyelvtudás: angol felsőfok, német középfok. Életút: A Külügyminisztérium Emberi Jogi és Európai Szervezetek Főosztályán 2003 óta dolgozik romaügyi referensként, ahol feladatai közé tartozik a

47

nemzetközi szervezetek által készített roma témájú jelentések véleményezése, a főosztály részére megküldött roma vonatkozású kormányelőterjesztés-tervezetek véleményezése, valamint koordináció és kapcsolattartás a roma ügyekkel foglalkozó kormányzati szervezetekkel. Figyelemmel kíséri továbbá az Európa Tanács és az EBESZ roma témájú kezdeményezéseit, így közreműködve a magyar álláspont kialakításában a romákat érintő kérdésekben.

HORVÁTH GYULA költő

Alsóvadászon született 1960-ban Első versei az 1980-as évek derekán jelentek meg a különféle cigány lapokban, amelyekben azóta is gyakran publikál. Verseiből válogatást adott, többek között, az Egyszer karolj át egy fát! (1986), az Időjelek (1991), a Negyedik üzenet (1993) és a Rom Som (1995) antológia is. Horváth Gyula művei gyűjteményes kötetekben MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" TIT. Orsz. Közp. CIB., Budapest, 1986. 233 p., ill. VASS Tibor – BÖSZÖRMÉNYI Sándor: Időjelek. Szépirodalmi antológia. Új Bekezdés Könyvek, Miskolc, 1992. 366 p., ill. (Új Bekezdés Könyvek, 2.) CSEH Károly – HAJDÚ Gábor – SZABÓ BOGÁR Imre (Szerk.): Negyedik üzenet. A húsz éves Kelet Irodalmi Alkotócsoport antológiája. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1993. 158 p., ill. (Kelet Könyvek) CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al.

48

Horváth Gyula önálló kötetei Megfagyott ország. (Versek) B.A.Z. m . Önkormányzat– Magyar Irószövetség Észak– Magyarországi Csoportja, Miskolc, 1992. 64 p. Szégyen, gyalázat! (Versek) Alpes Nyomda, Miskolc, 1993. 78 p. Az árvaság anatómiája. (Válogatott és új versek) Romano Kher – Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1995. 125 p. A kínok félideje. (Válogatott és új versek) Szerzői kiadás: Miskolc, 2002. 112 p.

HORVÁTH VINCE szobrász, a Népművészet Mestere Született: 1900, Nyíregyháza, elhunyt 1988. Muzsikus család sarja, de őt más pályára szánták. Tanonciskolába került, majd a század elején, nagy reményekkel, vasesztergályosként Budapestre költözött. De mint általában a munkásoknak, neki sem kedvezett az "akkor". Néhány év csavargás után visszament Nyíregyházára nagybőgősnek. A fával bőgője reparálása közben ismerkedett meg. "Sokszor belemásztak az urak" - mondja. Hamarosan hírnevet szerzett a cigány világban, mint hangszer reparáló. Olyan barátságot kötött a fával, hogy a tuskóban is meglátta mit rejteget. 1938-ban kezdett el faragní, de munkáit nem vitte piacra, saját kedvtelésére alkotott. 70 éves korában megkapta "A Népművészet Mestere" címet. Munkáival több kiállításon szerepelt, önálló kiállítása 1978-ban Nyíregyházán volt. Horváth Vincéről írták BÁNSZKY Pál: Horváth Vince. In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzi kiadás. Kecskemét, 1997. pp. 35, 93–94., ill. Ua.: BÁNSZKY Pál: Horváth Vince. In BÓDI Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok a magyarországi cigányok vizuális kultúrájáról. [Studies about the Visual Culture of Hungarian Gypsies] Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1998. pp. 14–16., 19–20., ill. Bibi. p. 15. Magyar és angol ny. (Cigány néprajzi tanulmányok / Studies in Roma (Gypsy) Ethnography, 7.) BÁNSZKY Pál: Horváth Vince. In BÁNSZKY Pál: A naiv művészet Magyarországon. [Naive Art in Hungary.] Képzőművészeti Kiadó: Budapest, 1984. p. 105., 60., ill. DUNAI László: Jegyzetlapok Horváth Vince faragó népművész életéből. [Notes of the Life of the Folk Carver Vince Horváth.] Pedagógiai Műhely. Nyíregyháza, 1980. március, pp. 101105. Horváth Vince. In DARÓCZI Ágnes – KARSAI Zsigmond (szerk.): Horváth Vince. In Autodidakta Cigány Képzőművészek Országos Kiállítása. [The National Exhibition of Roma Artists.] Népművelési Intézet: Budapest, 1979. p. 5., ill. Horváth Vince. In DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Horváth Vince. In Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása [ The 2nd National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 21.,39., 45–46. KOROKNAY Gyula: Horváth Vince népművészet mestere kiállítása. [Exhibition of Vince Horváth, Master of Folk Art.] Nyíregyháza, 1979. (A Józsa András Múzeum képzőművészeti kiállításainak katalógusai, 34.) MURAKÖZI Ágota: Horváth Vince nyíregyházi fafaragó. [Vince Horváth, a wood carver of Nyíregyháza.] Szabolcs-Szatmári Szemle (14) 1969. 3; pp. 75–83. TARNAVÖLGYI György: Népművészeink. Egyedül – hatvan szoborral. [Folk Artists. Alone - with Sixty Statues.] Kelet-Magyarország 1977. október 2.

49

IZSÁK RITA, dr. jogász

Képzettség: 1999-2005 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog - és Államtudományi Kar, Jogász. 1998-1999 Kodolányi János Főiskola Idegenvezető/hostess angol és német nyelven. Tanulmányok, publikációk: "Nemzetközi gyermeki jogok" (Megjelent 2005-ben a Gladiátor Kiadó gondozásában kiadott "Jövőmunkások: Cigány értelmiségiek mondják" című kötetben); "Gypsy rooms" and other discriminatory treatment against Romani women in Hungarian hospitals (Megjelent angolul az Európai Roma Jogok Központja negyedévenként megjelenő "Roma Rights" című kiadványában, 2004: No. 3-4.); A diszkrimáció elleni küzdelem lehetőségei a nemzetközi jogban, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és a Faji Megkülönböztetés Kiküszöböléséről Szóló Nemzetközi Egyezményre (Szakdolgozat, 2004); An examination of why the prohibition of discrimination by Article 14 (ECHR) is not effective (Évfolyamdolgozat angol nyelven, 2002); A tömegkultúra kialakulásának társadalmi feltételei (Évfolyamdolgozat, 2001). Szakmai tapasztalat: 2002. szeptember- Európai Roma Jogok Központja Jogi monitor, Jogi Osztály. Feladatai közé tartoznak: potenciális jogi ügyek felkutatása és bíróság elé vitele, jogi kutatások végzése, a magyarországi romák helyzetének nyomon követése. 2002. március-május Terror Háza Tárlatvezető. Három hónapon át vezette körbe a tárlat látogatóit a múzeumon keresztül, német és magyar nyelven. 2001. szeptember- 2002. február Konvergencia Kft. Újságíró A cég a 2002-es választások előtt készített interjúkat a Parlament képviselőivel. Az interjúkat a Népszabadság Online és a HVG Online használta fel. 2000 - 2002 Etalon 2000 Kft. Hostess Az Országimázs Központ alvállalkozójaként a cég hostesseket biztosított nemzeti ünnepeken a Parlamentben és más különböző helyszíneken. 2000. szeptember- 2001 május Pázmány Péter Katolikus Egyetem Óraadó Levelezős elsős hallgatóknak tartott szemináriumi órákat római jogból. Fontosabb nemzetközi konferenciák, képzések: 2005. július 5-7. Európai és közép-ázsiai regionális konzultáció a gyermekek elleni erőszakról; Ljubljana, Szlovénia. Prezentációt tartott a gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak veszélyeiről és az utcagyerekek helyzetéről. 2004. augusztus 7-14. Egyesült Nemzetek Ifjúsági Világtalálkozója; Barcelona, Spanyolország. Előadást tartott az ENSZ Főbiztosság Anti-Diszkriminációs Irodájának megbízásából a roma gyermekek oktatási helyzetéről. 2004. június 7-9. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. Tanulmányi Ülése; Strasbourg, Franciaország. 2004. május 2730. Képzés a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményről; Strasbourg, Franciaország. 2004. március 7-12. Roma nők emberi jogi képzése; Budapest, Magyarország. 2003. június 7-28. Nemzetközi Emberi Jogi Oktatási Program; Montreal, Canada. Nyelvismeret: Angol és német folyékonyan. (angol középfokú állami C nyelvvizsga 1998, német felsőfokú A 1999)

50

JÁRÓKA LÍVIA antropológus, EU parlamenti képviselő

Tanulmányok: 2001 - 2004 University College of London, Antropológia Tanszék doktori (PhD) képzés szociálantropológia szakon. A disszertáció témája: Etnikus kapcsolatok és a mindennapi élet: A józsefvárosi romák etnográfiája. 2000 - 2001 Közép - Európai Egyetem, Budapest, Nacionalizmus Tanszék. Kutatói ösztöndij: 1999 - 2000 University College of London, Antropológia Tanszék Master of Philosophy (MPhil) képzés szociálantropológia szakon, Chevening ösztöndíj. 1998 - 1999 Egyéves Master of Arts (MA) képzés "Society and Politics" szakon, Szociológia Tanszék, Közép-Európai Egyetem, Varsó, aff. University of Lancester. A disszertáció témája: Roma diákok a magyar közép és felsőoktatásban. 1995 1998 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, Angol nyelvtanár. 1990 - 1995 Széchenyi István Gimnázium, Sopron. 1981 - 1989 Ferenczi Utcai Általános Iskola, Sopron. Kutatói munka: 1998 - 2002 Szociológai felmérés a pécsi Gandhi Gimnázium diákjainak körében. 2000 - 2002 Etnográfiai terepmunka a budapesti Józsefvárosban. Szakmai tapasztalat: 2002 RádióC, műsorkészitő. 1999 - 2000 UCL Amnesty International Group tagja. 1998 - 2001 EuroRom Group, European Migration Centre, Berlin, szakértő. 2004-től az Európai Parlament képviselője. Publikációk: Megbabonázva Amaro Drom, Szept. 2002 Report on the migration tendencies in present Hungary EMZ Annual Report, 2001 Berlin Roma Students in the Secondary and Higher Education System of Hungary EMZ Papers, 2000 'If Madonna were a Romanian Gypsy': Anthropology (and Media) in Action, Anthropology in Action, 2000. Summer.

JÓNÁS TAMÁS költő, író

1973-ban született Ózdon. Családjával Csernejben éltek. Jelenleg Budapesten él. Néhány évet a miskolci gyermekvárosban töltött, illetve ezidő alatt különböző nevelőszülőknél fordult meg, végül a szülei a gyermekvárosból vehették vissza magukhoz hat évesen. 1979-ben szüleivel Szombathelyre költöztek. Informatikusrendszerprogramozói végzettsége van. 1997-ben Budapestre költözött. Versírással gyerek kora óta foglalkozik, az Amaro Drom című folyóirat munkatársa. Antológiák is közölték költeményeit, mint például a Fekete korall 2. (1998), vagy az Ezüst hajtincs - Rupuni chunkra (1989). Jónás Tamás művei gyűjteményes kötetekben KISS Adél (Szerk.), NAGY Gusztáv (Ford.): Ezüst hajtincs. Rupuní chunra. Fiatal cigány költők antológiája. Kiadó: Roma Novus Egyesület és a H2G Bt. Budapest, 1998. 85 p., ill.

51

CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona - HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv - Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. PAPP Endre (Szerk.): A névjegyen. 12 fiatal szerz. Magyar Napló Kiadó: Budapest, 2001. PRÁGAI Tamás, SERDIÁN Miklós György (Szerk.): Új versek. A középnemzedék antológiája. Masszi Kiadó: Budapest, 2001. CSERNA SZABÓ András (Szerk.): Friss Irodalmi Húsok. 24 fiatal m agyar író válogatott irodalmi falatkái. Pallas Stúdió: Budapest, 2001. VÁRADY Szabolcs (Vál.), FÁBIÁN István (ill.): Magyar Badar. 300 limerik. Európa Kiadó: Budapest, 2002. KERESZTURY Tibor (Szerk.): Szép versek 2002. Magvető Kiadó: Budapest, 2002. KÖRMENDY Zsuzsanna (Szerk.): Körkép 2002. Magvető Kiadó: Budapest, 2002. Jónás Tamás önálló kötetei ... ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ... (Versek) Szombathely (a "Jelentkezünk" különszáma) 1994. 54 p., ill. Nem magunknak. (Versek) Szerző kiadása, Szombathely, 1996. Cigányidők. (Novellák) bár társadalomtudományi és művészeti folyóirat kiadványa. Szombathely, 1998. Bentlakás. (Versek) Noran, Budapest, 1999. Elmondom én. Versek, prózák a szerző eladásában. Noran Kiadó: Budapest, 2001. CD MP3 formátum . Bánom, hogy a szolgád voltam. (Novellák) Romano Kher - Cigányház: Budapest, 2002. 305 p. JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. JÓNÁS Tamás (Szerk.) - SÁFÁR Sándor (Gyűjt.): Betyár volt-e cigány Jóska? Cigány mesék. Noran Könyvkiadó Kft.: Budapest, 1999. 91 p., Szombath Árpád rajzaival Éjszaka van. Az Amaro Drom szépirodalmi különszáma. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány, Budapest, 2000.

JÓNI TIBOR alezredes, romaügyi referens

Tanulmányok: 1982-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán. 1998ban egyetemi diplomát szerzett Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem pszichológiai szakán. Életút: A fiatal tiszt fegyveres pályafutása a nyugati határszakaszon, a szombathelyi határőrkerületben kezdődött, ahol különböző parancsnoki beosztásokat töltött be, 1985-ben került Budapestre, a

52

Budapesti Határőr-igazgatóságra. Előbb kiképzéssel kapcsolatos beosztást, majd az építő, később az őrzászlóaljnál látott el parancsnoki teendőket. A határőrségnél végbement átszervezések után a határőr tiszthelyettes szakképző főelőadója lett. 2002. december elseje óta a Honvédelemi Minisztérium romaügyi referense, amely beosztást pályázat útján nyert el.

KADÉT ERNŐ építészmérnök Született: 1975. Hatvan. Családi állapota: nős, 1999. Farkas Hermina Gy.: Ernő (2000.) Tanulmányok: Bajza József Gimnázium, Hatvan; Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki kar; Roma Médiagyakornoki Program; Hobbi: labdarúgás, horgászat. Életút: 1993. BME Építőmérnöki Kar; 1997. Építész Kar; 2000. Diploma megszerzése; 1998. Roma Sajtóközpont munkatársa, 2000-től szerkesztője. 1999-ben részt vett a Bronz Klub Egyesület megalapításában és működtetésében. Elérhetőség: [email protected]

KALÁNYOS LAJOS festőművész 1954-ben született Bakócán. Hagyományaihoz ragaszkodó, cigány anyanyelvű közösségben nőtt fel. Az általános iskola elvégzése után szakmát tanult. Életútját meghatározza, hogy nemcsak önmagáért, hanem az otthon-maradottakért is helyt kell állnia. Ősei fém-megmunkálással foglalkoztak, kézügyességének titka talán ebben is rejlik. Iskolásként szakkörbe járt, később a pécsi Ságvári Művelődési Ház képzőművész stúdiójába. Változatos technikával dolgozik. Sajátos forma- és színnyelve még kialakulóban van, de képeinek furcsa lebegése, interkozmikus volta mégsem gyökértelenséget, hanem a valóságot ábrázolja; misztikus figuráiból életerő árad.

KALÁNYOS MÓNIKA költő, festőművész Szekszárdon született, 1973 november 21-én, beás cigány családban. Festőművész és költő. Tizenhat éves kora óta foglalkozik versírással, de a képzőművészet más ágaiban is kipróbálta tehetségét. Érettségi után sikeresen felvételizett, a Képzőművészeti Főiskolára. Festőként is ismert. A Rom Som-ban és Phralipében publikált. Első önálló kötetével 2000ben jelentkezett. Versei egy Ausztriában megjelent német nyelvű antológiában (Das Buch der Ränder: Roma-Lyrik aus Ungarn) is helyet kaptak. Bogyiszló kisebbségi cigány önkormányzatának képviselője. Kalányos Mónika önálló kötetei Lázadó testű hajnalok. (Versek) “Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2000. 80 p., ill. A csend pattogó ékei Kalányos Mónika művei gyűjteményes kötetekben VARGA Ilona—HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p.

53

GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al.

KÁLLAI ERNŐ kisebbségkutató

Született Budapesten,1969-ben. Tanulmányok: PhD folyamatban, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, jogelméleti és jogszociológiai szakirány; 19972002: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, jogász; 1994-1998: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, középiskolai, történelem szakos tanár; 1990-1994: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger, történelem-ének szakos tanár Munkakörök: 1998- Magyar Tudományos Akadémia, Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2001-től a romológiai kutatócsoport vezetője; 2003- Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Romológia Tanszék; 2000-2003: Miskolci Egyetem, Szociológia Tanszék. Empirikus adatfelvétellel zajló nagyobb kutatások az elmúlt években: Roma vállalkozók Magyarországon; A tiszavasvári különballagtatás és az oktatási diszkrimináció; A rendszerváltozás utáni romapolitika eredményei és hiányosságai; A magyarországi cigányzenészek múltja és jelene; Cigány kisebbségi önkormányzatok; Közéleti tevékenység: 2002- az Autonómia Alapítvány kuratóriumának tagja; 1998-2004: A Gandhi Közalapítvány kuratóriumának tagja Kállai Ernő publikációi önálló kötet Kállai Ernő: Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon, MTA Etnikainemzetiségi Kisebbségkutató Intézet - Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2005, 204 p. szerkesztett kötetek Kállai Ernő, Törzsök Erika (szerk.): Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2003: Látványpolitika és megtorpanás, EOKIK, Budapest, 2004, 220 p. Kállai Ernő, Törzsök Erika (eds): A Roma's Life in Hungary. Report 2003: Illusory politics and standing still, EOKIK, Budapest, 2004, 218 p. Kállai Ernő (szerk.): A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentés. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2003, 145 p. Kállai Ernő (szerk.): Cigánynak lenni Magyarországon. Jelentés 2002. Változások, az ígéretek és a várakozások éve. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2003, 100 p. Kállai Ernő, Törzsök E. (szerk.): A Roma's life in Hungary. Report 2002: A year of changes, promises and expectations. EOKIK, Budapest, 2003, 100 p. Kállai Ernő (ed.): The Gypsies/The Roma in Hungarian Society, Teleki László Alapítvány, 2002, 177 p. Kállai Ernő, Törzsök Erika (eds): A Roma's Life in Hungary, Bureau for Europen Comparative Minority Research, 2000, 99 p. Kállai Ernő, Törzsök E. (szerk.): Cigánynak lenni Magyarországon, Európai Összehesonlító Kisebbségkutatások Programiroda, 2000, p. 89 p. 54

KÁLLAI KATALIN roma ügyekért felelős miniszteri biztos - NKÖM

1963. november 28.-án született Szolnokon, zenész családban. Tanulmányait Szolnokon kezdte, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett főiskolai diplomát, személyügyi szervező szakon. 2000-ben a pécsi egyetemen humánszervező, politikai szakértői diplomavizsgát tett. Jelenleg Pécsett PhD doktori tanulmányokat folytat, politológiai témakörben. 1998-tól a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnökének kisebbségi referense, elnöki tanácsadó volt. 2001-től a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főtanácsosa. 2004. február 1-től az NKÖM roma ügyekért felelős miniszteri biztosa, 2004. novemberétől a miniszter stratégiai főtanácsadója roma ügyekben. Több évig volt az MSZP Jász-Nagykun-Szolnok megyei, illetve a városi szervezete mellett működő kisebbségi tagozat vezetője. Férjezett, két gyermeke van.

KÁLLAI LÁSZLÓ a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, polgárjogi aktivista

Született: Szolnok, 1972.05.19. Családi adatok: Nős Gy: László,1989; Róbert, 1992; Renáta,1994; Alex, 1999. Életút: 1988-1992: építőiparban dolgozik. 1993-1994: építőipari vállalkozó. 1994: a Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője. 1995: a Magyarországi Cigányok Önkormányzati Érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete (CÉSZ) tagja. 1995-1997 : a J.C.K.Ö. elnöke. 1995. június: CÉSZ-elnökségi tag. 1996-2000: a CÉSZ Jászladányi Tagszervezet alapítója és elnöke. 1998-2002: a Jászladányi Cigány Önkormányzat elnöke. 1998-2002: a Jászladány Nagyközség Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Bizottságának tagja. 1999-től kezdve Jászladányi Nagyközség Önkormányzatának - a romákkal szembeni - kirekesztő politikája ellen lép fel, amely országos nyilvánosságot kapott. 2001. február 27-28: éhségsztrájkot tart a jászladányi Polgármesteri Hivatal előtt. Ezt követően a helyi Önkormányzat által önkényesen és törvénysértő módon eltávolíttatott "Jászladányi Cigány Önkormányzat" táblát - egy a média figyelmét is felkeltő demonstráció keretében - visszahelyezte az eredeti helyére. 2002.áprilisában a roma telep melletti szeméttelep felszámolását célzó tüntetés vezetője, amelynek során a Jászladányi Cigány Önkormányzat székhelyét ideiglenesen kiköltöztette a szeméttelepre. Ennek hatására a szeméttelepet felszámolták, bezárták. 2002.szeptemberében a jászladányi roma közösség ügyét a Magyar Köztársaság Elnöke elé vitte. 2002-ben - ennek hatására - a Kisebbségi Választójogi Törvény joghézagait kihasználva - a Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő helyeinek 80%-át elfoglaló nem romák leváltották a

55

Jászladányi Cigány Önkormányzat éléről. 2002-től a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet alapítója és elnöke. Polgárjogi tevékenysége jelentős mértékben előmozdította az Antidiszkriminációs Törvénynek a Magyar Országgyűlés általi elfogadását, illetve a Kisebbségi Választójogi Törvénynek az újratárgyalását.

KÁLÓ KÁROLY filozófia szakos bölcsész, középiskolai tanár

Született: Sajószentpéter, 1979.01.28. Tanulmányok: 2004 - Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi kar- filozófia szakos bölcsész és középiskolai tanár. 1997 - Lenkey János Honvéd Gimnázium - érettségi. 1993 - Szendrőládi Általános Iskola - Nolyc általános. 2002-2004 között hallgatója a Romaversitas- Láthatatlan Kollégiumnak. Szakmai tapasztalat: 2004 július - szeptember: suliNova Közoktatási-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht.OOIH - Kistérségi koordinátor. 2003 december - 2004 május: Közéleti Roma Nők Egyesületének, 2002-ben létrehozott Edelényben működő Térségi Program Iroda munkatársa. 1998-1999 Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola, Edelény, helytörténeti és hagyományőrző szakkör vezetője. Életút: A 2002-es helyhatósági választásokon megszavazták a bizalmat számára, és most tagja a Szendrőládi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzat kulturális bizottságának elnökeként számos programot valósított meg, képviselőtársaival. 2003-ban bejegyzett BHIM RAO Egyesület (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hátrányos Helyzetű Ifjak (Magyarok, Romák) Azonos Szintű Oktatási, Szociális és Kulturális Kiemelten Közhasznú Egyesület) elnöke. 2003 Oktatási Minisztérium szervezésében tanulmányúton vett részt Franciaországban. 2004-ben a Kemény István -Liskó Ilona -Havas Gábor által vezetett oktatással kapcsolatos kutatás munkatársa. Elérhetősége: E-mail: [email protected]

KALYI JAG folklóregyüttes

Az Együttes Észak-Kelet-Magyarország területéről származó Roma fiatal jogászokból, népművelőkből, és munkászenészekből, 1978- augusztus végén alakult meg. Megalakulásuknak több tényezője is volt. Egyrészt azért vált szükségessé,hogy az igazi autentikus Roma kultúrát közhírré tétessék, másrészt, hogy a köztudatban elterjedt negatívumokat anyanyelvük ápolásával legyőzzék, hiszen a zene nyelvén mindenki érthető, és mindenkit lehet szeretni. Több kommunikációt lehet pozitívan közvetíteni, ha ez a Kalyi Jag zene eljut az ember értő szelleméhez.

56

Az első időszakban sokat lépett fel munkásszállásokon, ifjúsági klubokban, táborokban és művelődési házakban. Nagy sikereket hoztak a cigány nyelven előadott dalok, a cigány folklór legeredetibb, legautentikusabb műfaja. Az Együttes neve tomboló tűzként járta végig az országot. Az első együttes volt az országban és Európában is, akik roma anyanyelven énekelték saját folklórjukat. 1979-ben a Parlament a "Népművészet Ifjú Mesterei" címmel tüntette ki az Együttest. Ezt a címet évente csak a legkiválóbb előadó művészek kaphatják meg. 1980-tól az Együttes hivatásosan és tudatosan foglalkozik az autentikus cigány népzenével. Az Országos Rendező Iroda ebben az évben adott az Együttesnek működési engedélyt. 1980-ban a "Kalyi Jag" név bekerült a "nagy köztudatba": rádió- és televíziófelvételek sorozata készült az Együttessel. 1981-tol a "Kalyi Jag" már a nagy színházakban is közismert lett. Ebben az évben Hollandiában turnézott az Együttes, ami történelmi esemény volt a roma kultúrában. 1982-ben az Együttessel a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, és a BBC. negyven perces felvételt készítettek. 1982-ben az Együttesnek már évente 50 előadása volt, ebből 20 színházi és 30 egyéb, mint például táborok, klubok, fesztiválok, önálló esték. Ebben az évben nagy sikert aratott a Budapest Sportcsarnokban megrendezett Tavaszi Táncház Találkozón adott koncertjén, ahol tízezer ember láthatta az Együttes műsorát. 1983-ban lemez készült az együttes tagjaival a „Folklórárt EuropaBelgium”, és „Aki dudás akar lenni.” címmel. Televízió felvétel készült a „Fiatalok órája”, „Szép magyar tánc”, valamint „Aki dudás akar lenni" műsorral. A MAFILM Vállalat felkérte az együttest, hogy az „Élő holttest" című filmben énekeljen. 1983-ban Balogh Béla "Aranysarkanytús" és a "Népművészet Ifjú Mestere" címmel kitüntetett táncossal megnyerték az Országos KI-MIT-TUD? Versenyt. Az Együttes zenéjét a kubai közönség is élvezhette ebben az évben, továbbá megtartotta 5 éves jubileumi évfordulóját, melyről az MTV filmet is készített. Az Együttes 1984-ben óriási sikert aratott Svájcban, (Fribourgban), majd onnan tovább utazott Ausztriába, Linz városába, ahol a 40 perces koncert helyett 3 órás koncertet kellett adnia, majd Bécsben a Collegium Hungaricumban adott nagy sikerű előadást. Az Együttest a MAFILM újra felkérte az "Átok és szerelem" című film szereplésére és éneklésére. Az Együttes 1985-ben az Európai Fesztiválon Nívó-díjat kapott. Nagy sikert aratott a Táncház lemezre (Hungaroton) felénekelt két dala a "Tiszaháti pergető, és a Kon kamenpe, amely bekerült a Magyar Rádió slágerlistájára. Ebben az évben az együftes Franciaországban, Strassbourgban, Nancyban, Mezben, Svájcban, Loussane-ban, Zürichben, Németországban, (Köln, Münster, Dortmund, Paderborn, Nürnberg,) és Ausztriában (Bécsben) vendégszerepelt. 1986-ban a Hungaroton szerződést köt az Együttessel egy lemez megjelentetésére. Az Együttes felveszi az első nagylemez anyagát. Az Együttes dalait ekkor már a fél ország énekli. Az Együttes lejár vidéki klubokba, táborokba, tanítja a cigány folklórt, közben etnográfusi munkát is végez, gyűjti a dalokat, a népzenét, a hagyományokat, a néptáncokat (1982-tol). , Nemzetközi Cigány Tánc- és Zenei Táborokat szervez. A német WDR és ZDF készített felvételeket az Együttessel. 1987-ben az Együttesnek megjelenik az első nagylemeze, amely az első hónapban harmincezer példányban kerül eladásra, mely forradalmasítja az autentikus cigány népzenét. Lemezbemutató koncert turnét adnak Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, meghívást kapnak Finnország városaiba, (Helsinki, Kauvola, Kokkola, Kuopio, Tampere) turné Németországban és rádió felvétel (WDR, Köln).

57

1988-ban az Együttesről egy önálló film készül (Kalyi Jag névvel), ami körbejárta Európát és eljutott Japánba, Dél-Koreába is. A film nagy sikerére való tekintettel az Együttessel a frankfurti rádió HRF három önálló estet rendezett, melyet rögzített. Ebben az évben az Együttes meghívást kapott Angliába, ahol föllépett az ICA-ban The Lords and Ladies of Little Egypt Fesztiválon, ahol többek között olyan sztárok voltak, mint a Gipsy Kings, Hassan Erraji (Marocco), a Ketama (Spain), Guitara Flamenco, Davy Spillane Band, vagy a Cheb Kader-Rai Music, Angelita Vargas. Itt a BBC rádió és televízió rögzítette az Együttes koncertjét. Az Együttes Angliában 16 koncertet tart két hét alatt. 1989-ben az Együttes Aranylemezt kapott a Hungarotontól az első lemezre, amely körbejárta az egész világot: szinte minden nagy világvárosban kapható. A nagy sikerre való tekintettel a Hungaroton az Együttessel hároméves exkluzív szerződést kötött három lemezre. Az Együttes hazánkban és Franciaországban, Németországban, Svájcban 70 előadást tartott. Elkészítette az önálló videó-klippjét és a második nagylemezét: A "Lungoj o drom angla mande" (Hosszú az út előttem) címmel MC, LP, CD. 1990-ben az Együttes meghívást kapott Japánba és Dél-Koreába. Első állomásuk Soul, a Nemzeti Színház, ahol nagy sikerű előadást tartanak háromezer-ötszáz ember előtt, majd Pusan következik, ahol közel kétezer ember nézi meg az Együttes műsorát. Az Együttesről élő rádió és televízió felvételeket készítettek. Következő állomás Japán volt, ahol az Együttes fellépett Tokióban, a híres Sougecu Halban három előadással, majd Mitoban, azt követően Ossakaban, Világ Virág Kiállítás színhelyén négy előadással. Szűcs Judit popsztár felénekeli az Együttes első nagylemezének anyagát a Rumeláj című nagylemezre. Elkészítette a harmadik nagylemezét: Karing so me phirav (Amerre és járok) címmel MC, LP, CD. Spanyolországi turné következett, ahol Villanova Illa Gertru Arénájában több mint tízezer ember előtt játszott az Együttes. Majd Franciaországba utazott (Saint Mari de la Mer, Evri, Axen Provance), ahová elkísérte a Magyar Televízió és egy utifilmet készített az Együttesről. Az Együttes később folytatta útját Németországba, ahol felléptek Kölnben, Bonnban, Moselben, Dortmundban, Nürnbergben és Münchenben. 1991-ben az Együttes elkészíti a 4. nagylemezének anyagát, melyről videó-klippet és filmet készít a Magyar Televízió. A Párizsi Fesztivál Iroda Festival D' Aton egy országos turnét szervez az Együttesnek Franciaországban, ahol az Együttes csakis a legnagyobb színházakban játszik, mint például Nisa, National Theater, Lanion, Grenoble, Evry, Lion, Paris, Boeuf de Nuit, Mount Guyon, Montoire, Bordoux, Mont Double ect. Majd ezt követően Németországban a berlini Hebel Theaterben tapsolhatott a közönség 8 előadáson az Együttesnek. 1992-ben az Együttes újra meghívást kap Japánba, ahol Tokióban és Hakushu Jamanashiban 10 koncertet tartott. Ebben az évben jelent meg az Együttes 4. nagylemeze: O Suno (Az álom) címmel, melynek lemezbemutató koncertjén az Együttes átvette a 4. Aranylemezt. Ebben az évben Belgiumban, Németországban és Dániában ( a világhírű Tönderi Womed Fesztiválon) vendégszerepelt az Együttes. 1993-ban az Együttes meghívást kapott egy Európa-turnéra, amit a világhírű Concert Concept Iroda szervezett: a turné címe Magnetem volt. 138 előadást mutatott be az Együttest hat hónap alatt, több mint ötszázezer ember láthatta. A turné színhelyei: Németország, Ausztria, Svájc. Az Együttesről felvételt készített a: ZDF, RTL, ORF, RAI 2., televíziók és rádiók. A Koch Internacional Produceri Iroda megjelenteti az Együttes 10 legjobb dalát "Amaro Del" címmel. Az Együttes nagy sikerére való tekintettel a Hungarotontól megvásárolta a Francia Sunsett Kiadó a harmadik nagylemezét három éves licenc használatra.

58

Az Együttes a World Music Festivalon vendégszerepelt és World Music Megastar cím birtokosa lett természetesen Hossan Ramzi híres sztár mellett. 1994-ben az Együttes a Deusches Theaterben (Münchenben), az Ulmi Kongresszusi Központban a Meningemi Városi Színházban és a bécsi Ronacher Színházban 78 előadást adott az Együttes. Műsorukat rögzítette a RAI 2, ORF, ZDF, France 2, RTL, és a Brasil Televízió. Az Együttes vendégszerepelt Lengyelországban, (Varsóban, Blielostok, Gorzow, Wlkp.). Nagy sikerű előadást tartott az Együttes az Első Világ Roma Tánc Fesztiválon. Elkészítette 40 perces filmjét O suno címmel. Ugyancsak 1994-ben Tamperében (Finnország) az Európa Ifjúsági Parlament a One World Group és a Music Television december 10-én Európa-díjjal tüntette ki az Együttest. Műsorukat rögzítette a Music Television, az Euro Televisio, a távol-keleti és az Egyesült Államokban is sugározták. Az Együttes 1995-ben Németországban, Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban vendégszerepelt. Fergeteges sikert aratott a World Gipsy Music and Dance Festiválon. Az Együttes elkészítette az ötödik nagylemez anyagát és stúdió munkálatait. Ausztria felszabadulásának 50. évfordulóján, Gilbert Becoval egy színpadon, 60,000, embernek adtak előadást a Bécsi Hofbourgban, melyet az Eurovizió is közvetített. A Kalyi Jag együttes munkája, 1996-ban tanúsította, hogy az egyetlen olyan kulturális törekvés amely zenéjével több ezer embert meghódított. Csak néhány példát említsek:Magyarországon március 1516-án 3000. vendég volt a koncerten. Júniusban Németországban, Germering, Stat Halle ban vendégszerepelt. Júliusban - Olaszországban Rómában vendégszerepeltünk. Majd Magyarországon július végén a World Gipsy Music and Dance Festiválon hozott nagy elismerést. Szeptemberben a Rom-Som világ fesztiválon három alkalommal kellett fellépni. Az előadásainkat alkalmanként lO,OOO ember látogatta. Októberben Franciaországban, Párizsban vendégszerepeltünk, a Cite de la Music-ban már augusztusban minden jegy elkelt az előadásunkra. Teltházak és 30 perces ráadások. TV-rádió felvételeket készítettek az előadásokról. Párizsból Hollandiába, Utrechtbe utaztunk, ahol az előadás után egy három évre előre lekötött előadás sorozatot ajánlottak az együttesnek. Hollandiából Münchenbe érkeztünk . Az előadást a Gasteigban tartottuk ahova már tíz éve évente visszahívják az együttest és minden alkalommal telt házak fogadják. Az együttest 1996 december 14-én a Miniszterelnök állami díjjal tüntette ki. A Kalyi Jag meghívást kapott a Brooklyn Filharmónikusoktól és a Chicagói Szimfonikus zenekartól egy közös turnéra. Az együttes 1998-ban a 20. jubileumi születését ünnepli, ezért már 1997-tol egy világ körüli Turnét szervezett, amely 2001 december 31-ig tartott. Ennek állomásai Magyarországon kívül: Románia -Bukarest, Tirgumures, Bulgária -Szófia, Plovdiv, Macedónia - Skopje, -, Horvátország- - Ukrajna - Kijev, Uzsgorod, Szlovákia Bratislava, Kassa, Csehrepublic - Prága , - Lengyelország - Gorzsuw WLKP. Krakov, Warsawa, Bylostok, Spanyolország: Barcelona, Madrid, Sevilla, Granada, Franciaország: Lannion, Párizs, Nizza, Grenobl, Strassbourg, Nancy, Metz, Olaszország , Róma, Milánó, Nápoly. Németország, München, Köln, Stuttgart, Rautlingen,. Svédország: Malmö, Stockholm,. Finnország: Tammperre, Helsinki, Kuopió,. Ausztria,Belgium, Svájc, Hollandia, Portugália, Ázsia, Távol-Keleten; (Japán, Dél-Korea, India, Kína, Kanada: Toronto, Wancoover, Ausztráliában, Új-Zélandon, USA-ban : Chicago, New-York, Washington, Los Angeles, San Francisco, Arizona (Főnix), Texas, Dallas,Boston. Így a hazai országos turné után, az Őshazában Indiában szerepeltek 18 napot, (New Delhi, Chandrigar, Radjastan,Gudjarat) 10 koncertet, majd májusban a Dél Amerikai turné következett,ahol a Sao-paulo városában több mint 40,000 vendég tapsolt az együttesnek, az együttes utána elkészítette az V. albumát, amely október végére meg is jelent. Az élmények nem fejeződtek be,hiszen a felgyűjtött élményeket és anyagokat, most egy világ SHOW ban mutatták be, Varga Gusztáv rendezésében a "Gipsy Fire" néven vagyis a Cigány Tűz magyarra fordítva. Ebben a Showban látható és hallható indiai, spanyol, román, lengyel, orosz, német, osztrák, és magyarországi cigány táncok és zenék. A Show bemutatója a Budapesti Petőfi Csarnokban 1998 augusztus 08-án volt. 59

Az együttes a Show után lengyel, svéd, német, olasz, szlovák turnéra indult. A Jubileumi koncertre 1998. december l8-án a Pesti Vigadóban került sor. A vendégek: Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, és a Budapester Klezmer Band voltak. Az együttes tagjai Balogh Ágnes Künstler, énekes –táncos / Balogh József énekes, gitár, tambura, mandolin / Nagy József ének, tánc, ritmus(kanna, kanál) / Farkas Zsolt táncos, derbukásritmus hangszeres / Varga Gusztáv énekes, táncos, gitár, ritmus, az együttes alapítója, vezetője Diszkográfia Black Fire (Fekete tűz) 1987 Hungaroton Lungoj o drom angia mande (I have still a long way to go) 1989 Hungaroton Karingszo Me Phirav 1990 Hungaroton O Suno (The dream) 1992 Hungaroton Romano Kamipo (Cigányszerelem / Gypsy Love) CD, CDROM (Kalyi G+A Production)

KANIZSA CSILLAGAI folklóregyüttes

Nagykanizsai romákból álló Kanizsa Csillagai beás cigány népdalokat játszó együttes. A tagok vegyesen oláh és beás cigányok, tulajdonképpen egy család, a gitárosénekes vezető Horváth Zoltán, felesége Ibi az énekesnő, öccse Sándor a másik gitáros, mandolinos; sógora Havasi Attila a kannás, famelencés, szájbőgős és végül Orsós Vendel az unokatestvére énekel és gitározik az együttesben. Öregeiktől származó saját gyűjtésű dalaikat, a gyermekkora óta a zenével foglalkozó Horváth Zoltán állította össze és hangszerelte. 1993. február 28-án volt az első fellépésük a “Ki mit tud" helyi válogatásán, Horváth Zoltán szólótáncát kísérték zenéjükkel. Akkor a középdöntőig jutottak el, és ami ennél nagyobb eredmény, nagy közönségsiker követte bemutatkozásukat. Az 1996-os "Ki mit tud"-on fellépő együttes ismét a középdöntőig jutott egyedülálló zenéjével. Az elmúlt években az ország számtalan helyén muzsikáltak, a közönség nagyon megszerette különleges hangzású zenéjüket. Felléptek és sikert arattak Franciaországban a nagy jelentőségű a St.Marie Dolamer-i roma ünnepeken, gyakori vendégei az Alpok-Adria Fesztiválnak, Olaszországban. Magyarországon is gyakran megjelentek a nyári fesztiválokon. Orsós Ferenccel eladása, narrációja mellett népzenei kurzusokat szerveznek többek között a Pécsi Janus Pannonius Egyetem számára. A Soros Alapítvány rendezvényeinek, táborainak, az oktatási programoknak, cigánytáboroknak állandó vendégei.

60

A nagykanizsai roma csoport második lemezén továbblép egy átfogóbb stílus irányába: tradicionális beás dalaik mellett (amelyek ezen a lemezen is többségben vannak) oláhcigány, délszláv és román dallamokat is megszólaltatnak. "Az együttes családtagokból áll, ami éppúgy jellemző a kelet-, mint a nyugat- és déleurópai cigányokra. Ez az érzelmi egység nagyon szépen nyilvánul meg eladás közben. Remekül mutatja be, hogy is születtek a népdalok régen, de még ma is: tehetséges emberek a saját kultúrájukban gyökeredzve hívják életre a legszebb ötvözeteket. A hangszerek és a szövedék tökéletes egységet alkot, melyben az énekesek kiemelkedően szép és hajlékony díszítéseket alkalmaznak." /Kertész Wilkinson Irén, Amaro Drom, 2000. december/ Diszkográfia: Plinzsjé Puju 1998 (Bahia) Foku drákuluj, 2000 (Bahia)

KARAVÁN folklóregyüttes

A Karaván együttes új színfoltot jelent a hazai zenei palettán. Vér pezsdítő, latinos hangzású roma dalokat adnak elő meglehetősen temperamentumosan. Első lemezük 2002-11-06-án jelent meg. A lemez és a produkció létrejötténél a Márió produkció gárdája is közreműködött. A Karaván együttes három tagja rendkívül jó muzsikus, ehhez társul figyelemre méltó hangulatteremtő képességük. Valószínűleg e két erénynek együttesen köszönhet, hogy a világhírű Boban Markovic örömmel vállalta az együttessel való együttműködést. A Roma Flamenco című lemezen a legnépszerűbb roma nép-és műdalok szólalnak meg; roma és magyar nyelven vegyesen. Diszkográfia Roma flamenco 2002 (EMI) http://www.karavanfamilia.hu

KATHY HORVÁTH LAJOS zenész (hegedűművész)

Kathy Horváth Lajos híres zenész családban született; édesapja, id. Kathy Horváth Lajos és nagybátyja, Horváth Sándor a negyvenes-ötvenes évek legnépszerűbb dzsesszgitárosai közül valók. A kis Kathy Horváth ötéves korában kezdett hegedülni, de hamarosan rákapott az otthonában hallott többi hangszerre is: a zongorára, a gitárra, a hárfára és a cimbalomra. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egyiken jobban játsszon, mint a másikon, s ehhez az édesapjával és cimbalmos

61

bátyjával vívott "hangszerpárbajok" csak fokozták az ösztönzést. Az OSZK Zenei Stúdiójában folytatta tanulmányait. Csajkovszkij, Brahms és Paganini hegedűművei mellett a dzsesszből, a cigányzenéből és abból a fajta vendéglátóipari muzsikálásból merített ihletet, amelyre a műfajok összegzése volt jellemző. Így került kapcsolatba Cziffra György zongoraművésszel, aki - például id. Kathy Horváth Lajossal – maga is hosszú éveken át játszott az Arizona lokálban. A kortárs - fúziós és free - dzsessz előadójaként a hetvenes évek kezdetén, többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté, a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben. A nemzetközi free dzsessz színtéren is kimagasló Szabados György Az esküvő (Hungaroton, 1974) című muve volt az első lemezfelvétel, amely rögzítette Kathy Horváth Lajos egyéni játékát, s amely a kortárs zene és az avantgárd dzsessz összefonódásának kiemelkedő produktuma azóta is. Ezektől az évektől mindmáig Bartók, Boulez, Schönberg, Ligeti, Kurtág, Lutoslavski, Penderecki, Sztravinszkij, Eötvös művei jelentik Kathy Horváth számára az inspirációt. 1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti San Lise-be került. Előbb Ivry Gitlis növendéke lett, akinek a hegedűjátéka mindmáig meghatározó élmény számára, majd miután Cziffra György bemutatta Yehudi Menuhinnak, a mester tanítványának, 1985-ben pedig tanársegédjének választotta. 1983-ban Kathy Horváth a Menuhin rendezte Bartók Emlékverseny I. díját nyerte meg. Párizsi évei alatt - az ott élő - klarinétos-szaxofonos Seffer Józseffel (Yochk'o Seffer) készített felvételeket, melyek közül a Chromophonie 1. és a Chromophonie 2. komoly visszhangot váltott ki. Magyarországra a rendszerváltozás évében, 1990-ben tért vissza. Azóta a Filharmónia szólistájaként koncertezik, és emellett 1996-ban megpályázta és elnyerte a - cigány kulturális központként, illetve az első cigány színházként működő - Napház igazgatói tisztségét. Zeneszerzői és előadóművészi munkássága elismeréseképpen 2001-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetéssel jutalmazták; és ugyanebben az évben jelent meg a bőgős Lorinszky Attilával közös Vázlatok című albuma. Közel tíz éve már, hogy hegedűinek és brácsáinak különleges elhangolásával Kathy teljesen egyedülálló előadásmódot és hangzásvilágot alakított ki. Ez a játék - a szimpla és páros fogások alkalmazása az elhangolt hangszereken - kiemelkedő improvizációs készséget, nagyfokú koncentrációt és rendkívüli hangszerismeretet igényel. Az In one breath (BMC CD 061, 2002) felvételén négy elhangolt és egy normál hangolású hegedűt, valamint egy elhangolt brácsát használt, gyűjteményének Guarneri, Landolphi, Panormo, Gagliano és Nemessányi mesterek által készített darabjaiból. Diszkográfia Szabados György Az esküvő (Hungaroton, 1974) Chromophonie 1. LE DIABLE ANGELIQUE (1982) Chromophonie 2. LE LIVRE DE BAHIR (1984) Vázlatok (X-Produkció, 2001) In one breath (BMC CD 061, 2002)

62

KERTÉSZ LÓRÁNT OCÖ - képviselő Dunakeszi. A dunakeszi vállalkozó független jelöltként, a Roma Parlament támogatásával jutott be az országos önkormányzatba. Második ciklusát tölti a helyi kisebbségi önkormányzat élén. Az OCÖ-ben a pénzügyi területet fogja felügyelni. Nős, négy gyermek édesapja, s már hat unokája is van. Forrás: Amaro Drom.

KISS JÓZSEF festőművész „1921-ben születtem Sümegen. Őseim - mint oly sokan a cigányok közül - zenészek voltak. Magam is cimbalmos lettem. A festés gyerekkorom óta vonzott, első sikeremet kisiskolásként Európa térképének megrajzolásával arattam. Zenélés közben és pihenőidőmben az utcán és környezetemben szerettem megfigyelni a különböző karakterű embereket. Festeni csak 1954-ben kezdtem el, különösen a portréfestés adott sok örömet. Első kiállításom kedves városomban, Keszthelyen volt 1974-ben. Festményeim jó részét a Balaton Múzeumnak ajánlottam fel. Résztvevője voltam az Autodidakta Cigány Képzomuvészek 1. Országos Kiállításának 1979-ben. Képeim eljutottak Komárom, Győr, Hajdúhadház, Ózd képszerető közönségéhez is. A balatonfüredi nyári tárlaton 1977-ben különdíjat kaptam. Egyéni kiállításom 1978ban Keszthelyen a Művelődési Központban és 1986-ban a Balaton Múzeumban volt.”

KÓCZÉ ANGÉLA szociológus

Tanulmányok: 2001- PHD Doktori Iskola ELTE Szociológiai Intézet; 1998/99: Vendéghallgató a New -Yorki Columbia Egyetemen, Emberi Jogok; 1997/98: KözépEurópai Egyetem, Budapest, Emberi Jogok M.A Program; 1993/97: ELTE, Budapest Szociológiai Intézet, Kisebbség Szociológia; 1992/93: Századvég Politikai Iskola, Budapest; 1991/94: Tanitóképző Főiskola, Budapest; 1984/88: Zalka Máté Gimnázium, Fehérgyarmat. Tanitás: 2002 március-április: Vendégelőadó Washingtonban az Amerika Egyetem Jogi Karán, ahol a "Romák Jogai Közép és Kelet Európában" elnevezésű kurzust vezettem. 2000 március-április:. Vendégelőadó Washingtonban az Amerika Egyetem Jogi Karán, ahol a "Romák Jogai Közép és Kelet Európában" elnevezésű kurzust vezettem. 2000/2001 Őszi szemeszter: ELTE Szociológia szakan, Ethnic and Minority Studies Program " Roma Rights in Central Eastern Europe". 1999/2000: Tavaszi szemeszter: ELTE Szocilógia szakán, Ethnic and Minority Studies Program "Human Rights and Political Rights Regarding the Roma: Social and Legal Approach of Programs Against Discrimination and for Positive Discrimination of the Roma ". 1995/96: Szociológia tanár a Vasvári Pál Szakközép Iskolában, Budapest. 1989/91: Tanitó általános iskolában, Budapest. Szakmai Tapasztalat: 2003- Ügyvezető Igazgató az Európai Roma Információs Központban, Brüsszel, Belgium. 1999-2002 Emberi Jogok Oktatásáért Felelős Igazgató az Európai Roma Jogok Központjában, Budapest. 19992001 Európa

63

Tanács Roma Bizottságának független szakértője, Strasbourg. 1998-1999 Program koordinátor az Európai Roma Jogok Központjában, Budapest. 1997: Tréner az Európa Tanácsnak, Strasbourg. 1996/97 : Program Igazgató a Roma Polgarjogi Alapitványnál, Budapest. 1996: Gyakornok az EBESZ-nél, Varsó, Lengyelország. 1995: Tréner a Multikulturális Oktatási Programban, Budapest. 1994/96 :Autonómia Alapitvány, Roma programok monitorozása, Budapest. Kutatás, Publikáció: 2001: Policy Fellowship Open Society Institute, Budapest, Roma Felsőoktatási Programok kidolgozása és elinditása Közép és Kelet Európában, " Roma Participation in Higher Education", www.osi.hu/ipf. 2000: Világbanki Tanulmány a Romák helyzetéről Magyarországon, " Roma and the Transition in Central and Eastern Europe: Trends and Challenges", The World Bank Report, 2000. 1998: Tanulmány az Iskolai diszkriminációról ( Esettanulmány Tiszavasvári) FUNDAMENTUM 1997/2. 1997: Kutatás "Roma fiatalok és az igazságszolgáltatás" cimmel, amit az ENSZ Kutatási Intézete Romában publikált, 1997 " Romani Youths: The Pathways of Juvenile Justice", Rome, UNICRI, 1997. 1996: Tanulmány a Közép Kelet Európai Roma Jogvédő Irodák helyzetéről, amit az EBESZ Warsói irodája publikált, 1996, " Status of the Roma Legal Defense Organization in Central and Eastern Europe", ODHIR Report, 1996. 1994: Tanulmány a Roma Oktatás helyzetéről Magyarországon, amit Budapesti Tanitóképző Főiskola publikált, 1995. Filmkészités: 1998-200: Társrendező és forgatókönyviró a " Iskola Dráma" cimű dokumentumfilmnek, ami a Roma gyerekek oktatásáról szól Közép és Kelet Európában. 2001-2002: Társrendező a " Szegregáció" cimű dokumentumfilmnek. Idegen Nyelv: Angol felsőfok, Francia, Német, Spanyol középfok, Roma alapfok.

KOLOMPÁR LÁSZLÓ OCÖ-alelnök Kecel. Nyugdíjas kertész. Az MCF alelnöke, a Keceli Cigányok Érdekképviseleti Szervezetének elnöke. A szervezet közhasznú munkák szervezésével foglalkozik. A politikai tevékenységét 1992-ben kezdte, mindhárom ciklusban a helyi kisebbségi önkormányzat tagjává választották, két cikluson keresztül annak elnöke is volt. Az országos önkormányzatba most először választották meg. Alelnökként a foglalkoztatási terület tartozik majd hozzá. Forrás: Amaro Drom Nős, hat gyermeke van.

KOLOMPÁR ORBÁN OCÖ-elnök

1963. szeptember 24.-én született Kiskunmajsán mezőgazdasági munkásszülők első gyermekeként. Nős, három gyermek édesapja. 1989-ben földmérőként végezte tanulmányait Budapesten. 1999-ben a Kertész tanodában ECDL és Szoftverüzemeltetői végzettséget szerzett. 1982-ben mezőgazdasági munkásként kezdett el dolgozni a Kiskunmajsai Petőfi termelőszövetkezetben. 1984-ben a Magyar Posta Hálózatépítő Vállalathoz helyezkedett el Szegedre, ahol

64

munkavezetőként dolgozott 1988-ig. 1988-tól - 1994-ig Budapesten dolgozott munkavezetőként. 1991 óta politizál. 1994-ben a helyi kisebbségi önkormányzat elnökévé választották, de már második ciklusban tagja volt Kiskunmajsa város önkormányzatának is, ahol a vagyongazdálkodási bizottságot vezette. 1997. februárjában megalakították a Bács-Kiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti Szervezeten belül "A Cigányság Foglalkoztatásáért" Közhasznú Társaságot, melynek főállású igazgatója lett. 2003-tól az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Az önkormányzatban a napi operatív teendőket látja el, felügyeli az OCÖ hivatalát és intézményeit. Hatáskörébe tartoznak a területfejlesztési, a szociálisegészségügyi, a környezetvédelmi-vízügyi, a foglalkoztatási kabinetek is. MCF Roma Összefogás Pártja névvel társaival 2005-ben alapított.

KOMPÁK GYÖRGY OCÖ-alelnök Kaposvár. Szociális munkásként dolgozik a munkaügyi központ támogatásával, mint tartós munkanélküli. 1974 óta vesz részt a helyi közéletben, akkoriban még mint tanácstag képviselte a cigányság érdekeit, 94 óta pedig kisebbségi önkormányzati képviselő. A Somogy Megyei Cigányok Szövetségének elnöke, 83 civil szervezet tartozik hozzájuk. Részt vett a Megyei Kisebbségi Önkormányzatok Társulásának megalakításában is, amelynek 61 önkormányzat a tagja. Második ciklusát tölti az OCÖ-ben, MCF-es alelnökként az agrár- és vidékfejlesztést felügyeli majd. Özvegy, két nagy lánya, 5 unokája van. Forrás: Amaro Drom.

KOSZTICS LÁSZLÓ szobrász

1958. július 25-én születtem egy kis dél-baranyai településen, Ilocskán. Kétéves koromban Lapáncsára költöztünk. Mind a két faluban egyetértésben, egymást segítve éltek magyarok, cigányok, németek. Ebben a szellemben nevelődve teltek el gyermekéveim. Anyai ágon kertészkedő szorgos cigány családból származom. Édesanyám napszámot, házimunkát vállalva nevelt fel. Apám szerb vándormuzsikus és kosárfonó volt, aki járta az országot, olykor hónapokig távol volt tőlünk. Két lánytestvérem a családot választotta hivatásul, öcsém viszont jogi diplomával szintén a cigányság boldogulásáért dolgozik. Első fafaragó késemet nagyapámtól kaptam , aki pásztorként és favágóként saját maga faragta, díszítette pásztorbotját, és az ostornyelet. Ekkor, gyermekként leshettem el tőle a fafaragás szakmai fogásait, és magának a természetnek, az életnek a tiszteletét, a fának, a faragásnak a szeretetét. Ehhez járult még az, hogy otthon segítve, már kicsi korban dologra nevelődve, saját magam tapasztaltam meg az egyszerű nép életét, tevékenységeit, amit ma hagyományőrzőkét faragok meg.

65

Az alapok fejlesztését Báthory Géza tanárom iskolás korom ban folytatta, mint különösen ügyes kezű és fantáziával megáldott gyermeket kezdett el tanítani, a dombormű faragás rejtelmeire. Általános iskolás korom végeztével elkerültem otthonról. Szakmát szerettem volna tanulni. Pécsett az 508-as Szakmunkásképzőben tanultam két évig, bútorasztalosnak. Itt tapasztaltam meg először, hogy mit jelent az előítélet, a kirekesztettség. Hazamenekültem édesanyámhoz. Később újrapróbáltam Komlón, az 501-es Szakmunkásképzőben. Nem tudtam beilleszkedni az italozó durva, verekedős helybeli, vájár tanulók közé, így két év után 1976-ban Budapestre mentem . Építkezésen dolgoztam , ahol beiskoláztak és munka mellett megszereztem az épületszerkezet-lakatos szakmát. Sikeres előremenetelem ellenére - egy magyar kislánnyal való kapcsolatom miatt - azonban itt is sérelem ért, Így inkább visszamentem szülőföldemre, Baranyába, és Villányban lakatosként dolgoztam a Mezőgép Vállalatnál. Kocsit rakodtam, "borászkoltam". Közben megnősültem, családot alapítottam. Kemény munkával házat építettem , gazdaságot hoztam létre, rengeteg többletfeladatot vállalva. 1989-ben túlfeszített nehéz fizikai munkavégzés hatására - gerincbántalmak miatt leszázalékoltak. Ekkor kezdtem el ismét faragni. Néhány hónap múlva első kiállításomat a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület rendezte meg a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. Mivel alkotásaim tetszettek a közönségnek, m ég nagyobb erővel, lendülettel vetettem magam a faragásba. Két évvel később, bibliai témájú szobraimat választották bemutatásra, II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére rendezett kiállításra Pécsett. Még ebben az évben, 1991-ben részt vettem a Népművészet Ifjú mestere pályázaton, ahol oklevelet kaptam, majd 1992-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanekkor kezdtem el kulturális szervezői munkámat is. Egyre szaporodó kiállításaimra építve, annak folytatásaként nemzetiségeket bemutató népzenei, néptánc esteket szerveztem és szervezek m a is. Életemnek új értelmet adott a küzdelem , az alkotás. Anyagi okok miatt, és művészi fejlődésem érdekében öt évvel ezelőtt Budapestre költöztem. A gazdasági helyzet fokozódó nehézségei miatt, magánerőből finanszírozott kulturális szervezi munkámat abba kellett hagynom. A folytatás érdekében egyedül hoztam létre a “Békésebb Világért Alapítványt", amely még a kezdetek anyagi gondjaival küzd. Jelenleg faragok és segítem az Alapítvány munkáját, igyekszem fenntartani alkotóműhelyemet, kiállításokat szervezni a közönséggel való találkozás érdekében, fejlődni művészileg és emberileg, eltartani magamat és családomat, amelynek rendszeres anyagi alapját rokkantsági járadékom képezi. Eddig csaknem hetven egyéni és csoportos kiállításom volt Magyarországon és néhány alkalommal külföldön (Franciaország, Németország) is szerepeltem munkáimmal. Szobraim megtalálhatók a Néprajzi Múzeum egyházi és cigány gyűjteményeiben, az Erdős Kamill Múzeum ban Pécsett, a nagykanizsai - oktatást szolgáló - cigány néprajzi gyűjteményben, a Soros Alapítvány, a fővárosi és kisebbségi önkormányzatok tulajdonában stb. Legnagyobb büszkeségem a látássérültek és mozgássérültek intézményeiben lakó gyermekek számára szervezett tapintható és körüljárható kiállítások. Mérföldkőnek érzem m ég, hogy a “Kenyérosztó Krisztus" szobrom fogadta a látogatókat 1994-ben Olaszországban “Collegnoban", a Kossuth évforduló alkalmával a Magyar Kulturális Napok keretében rendezett “Arcaico e Moderno" kiállításon. És azt is, hogy 50. kiállításom at a Magyar Kultúra Házában rendezhettem meg 1998-ban.

66

Hitem, hogy a sajátos kultúrák bemutatásával, a művészetek erejével eredményesen lehet küzdeni, az előítéletek csökkentéséért, a tolerancia szélesedéséért, a család, a szeretet, a munka tiszteletéért, és a hagyomány megbecsüléséért. Nekem is ezért kell küzdenem emberként és művészként, s teszem ezt minden nehézség és akadály ellenére is. Fontosabb kiállítások jegyzéke Pécs, Apáczai Csere János Nevelési Központ, Rácz Aladár Közösségi Ház; Szekszárdi Művelődési Ház, Ausztria, Weis Kulturális Központ, Mohács, Művelődési Ház; Pécs, Székesegyház, Dunaföldvár, Budapesti Könyvesház, Hotel Gellért; Pécs, Rácz Aladár Közösségi Ház, Megyei Közgyűlés Díszterme, Siklós, Harkány, Villány, Szüreti Fesztivál, Lapáncsa, Művelődési Ház, Budapest, Vakok Állami Intézete, Budapest, Vakok és Gyengénlátók Általános Iskolája, Mozgásjavító Általános Iskola, Vakok Országos Szövetsége, Fővárosi Szakszervezetek Háza, V. ker. Polgármesteri Hivatal díszterme, Tállya, Közép-európai Művésztelep, Franciaország, Ausztria, Bécs, Graz, Budapesti, Ferencvárosi Művelődési Ház, Szentendre, Orosháza, Tura, Gödöllő, Budapest, Néprajzi Múzeum, Pécs, Rácz Aladár Közösségi Ház, Budapest, V. ker. Polgármesteri Hivatal, Magyarok Háza Kulturális Alapítvány, III. ker. Művelődési Ház, Budapest, IV. ker. Művelődési Ház, Mozgásjavító Általános Iskola Kosztics Lászlóról írták KERÉKGYÁRTÓ István: Megújulás az alkotásban. Három cigány képzőművészről. [Revival in Creation. About Three Roma Artists.] Pest megyei Hírlap 1993. április 26. p. 8., ill. Kosztics László. In DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.):Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 51., 57., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm KOSZTICS László (Szerk.): Kosztics László faszobrász kiállítása.[ ] SM Digital Kiadó: Budapest–Pécs–Villány, 2002. 16 p., ill. KOVÁCS József Hontalan: A magvető álma. Kosztics Lászlóról. [The Sower's Dream. About László Kosztics.] Rom Som (1) 1995. 5; pp. 40–41., ill. KUTHY Örs: Kosztics Krisztusai. [The Christs of Kostics.] Amaro Drom (5) 1995. 2; p. 25., ill. V. M.: A fák holtan is élnek. [ Trees Live Dead, too.] Amaro Drom (6) 1996. 6; pp. 16– 17., ill.

KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN költő

"Bari magányos farkasként, aszkétikus szigorral és színvonaligénnyel tevékenykedik pályája kezdete óta. Lakatos Menyhért viszont kapcsolatteremtő személyiség, a cigány alkotók egybeszervezője. Így a hetvenes években verbuválódik egy baráti társaság, melynek tagjai Lakatos Menyhért, Choli-Daróczi József, Péli Tamás és Kovács József. Ők négyen alkotják a roma művészek első jelentős csoportosulását."

67

"Kovács József Hontalan szűkszavú, tömör, az elhallgatások feszültségteremtő erejét is felhasználó költő." "A Fekete Síkon: Mohácson születtem 1950 augusztus 15-én. Szüleim a Dankó utcai cigánytelepen laktak apai dédnagyanyámnál, egy apró földes szobában. A helyiség berendezése, két keskeny ágyból, kredencből - az utóbbi felében tartották az edényeket, másik részében pedig ruháikat -, asztalból, három lábú kályhából, feszületből és szentképekből állt. Szék nem volt egy sem. Születésemkor, az asztalon egy párnán foglaltam el a helyem . Amikor éjszaka felsírtam édesanyám magához vett a karjára, olyanformán, hogy az ágyon kívüli kezén ringatóztam a levegőben. Kéthónapos koromban, Babó dédanyámtól, aki cserekereskedésből tartotta fönn magát, kaptam bölcsőt, falun szerezte parasztoktól. Szobánkat télen a már egyszer kiégetett szén kokszával fűtötték. Ezt dédanyám szedte össze hivatalok és iskolák salakdombjairól. Hatéves koromtól rendszeresen jártam könyvtárba, tizenöt évesen vettem meg saját keresetemből az első könyvet: Radnóti Miklós összes verseit és műfordításait. 1974-ig Mohácson éltem: voltam szakácstanuló, szegkovács, évekig dolgoztam téglagyárban. 1975-ben Budapesten találkoztam cigány értelmiségiekkel, az ő példamutatásuk határozta meg végleges sorsomat. Számomra az írás közös tiltakozás a kiszolgáltatottság, a nyomor és a szellemi kizsákmányolás ellen. Vallom és vállalom , hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra a másik a cigányságom. Egyikről sem óhajtok lemondani." Kovács József művei gyűjteményes kötetekben CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Uzhe jilesa. Tíszta szívvel. Népművelési Intézet, Budapest, 1979. 46 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135 p., ill. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. In de Knipscheer Haarlem , Am sterdam , 1982. 216 p. Balázs János illusztrációjával. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CIB., Budapest, 1986. 233 p., ill. KOVÁCS József (Szerk.): Cigányoktól - Cigányokról. Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1989. 109 p., Péli Ildikó rajzaival (Módszertani füzetek, III.) KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bemutató szám) Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1989. 104 p. ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146 p. ill. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Am aro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival

68

VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der R~nder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Kovács József önálló kötetei Ismeretlen cigány ének. (Versek) Ipari TOTÁL Kft. 1991. 71 p. Pörgő ezüsttallér. (Versek) Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1993. 60 p. Aranymetszésű augusztus. Garanciák. (Versek) Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1995. 136 p. Sequoiabeszéd. Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1996. 166 p. A nemzet szemétdombjai. Cikkek, interjúk, riportok, cigányokról és más népcsoportokról. Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1997. 252 p. Színfolyók. (Versek) Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1997. 106 p. Magyarul beszélni. (Versek) Mohácsi Művészeti Társaság, Mohács, 1998. 134 p. Anyám, Karácsony. (Versek cigány, beás és magyar nyelven) Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, é.n. [2000] 48 p., ill. Csonttarló. (Versek) Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 2001. 105 Tükörfotográfiák. Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület: Pécs, é.n. [2002] 151 p. KOVÁCS József Hontalan (Szerk.): KOVÁCS József (Szerk.): Cigányoktól - Cigányokról. Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1989. 109., Péli Ildikó rajzaival (Módszertani füzetek, III.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival Ködvörös Golgota csont. Mohácsi Művészeti Társaság, Mohács, 1996. 108.p. ill.

KOZMA BLANKA közgazdász

Családi állapota: élettársi kapcsolat, Felföldi László. Hobbi: festmények gyűjtése Életút: Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd 1976-ban elkezdte a Közgazdasági Egyetemet. Utána tanársegéd, különböző köz- és felsőoktatásban, politikai közgazdaságtant tanított. 1987-ben kezd el dolgozni a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatalban, mint romaügyi és kisebbségi referens. Ez idő alatt két

69

szakközgazdász képesítést szerzett. Szintén ez idő alatt alapította meg a "Bokréta Szövetkezetet", ami a budapesti virágárusok védelmét szolgálta. 1990-ben megalapította a "Munkanélküliség Helyett Vállalkozás Közalapítvány"-t. 1994-től az V. Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Ugyanebben az évben a Fővárosi Közgyűlés tagja, és az óta is közgyűlési szakértő. 1995-ben megalapította a "Közéleti Roma Nők Egyesületét". 2002-ben parlamenti egyéni képviselő jelölt az SZDSZ színeiben (egyéni körzet). 2003. OCÖ képviselő.

KUN PÁL festőművész „Hagyományos cigány mesterséget folytató, fúrókészítő családból származom. Családunk a múlt század közepe óta él Ráckevén, ahol még mindig közösségben, telepen lakik a cigányság. Gyermekkorom meghatározó élményei a cigány ünnepek és hétköznapok, a mulatságok, a lovak és a rajzolás szeretete. Témáimat ebből a kifogyhatatlan forrásból merítem. Állandó késztetést érzek e kihalófélben lévő világ megfestésére, mely talán segíthet abban, hogy jobban megismerjék a cigányságot, hozzájárulhat az előítéletek rombolásához, és másságunk elfogadásához. Fontosnak érzem azt is, hogy a lassanként megszűnő hagyományos cigány életforma értékeit átmentsük az utódok számára. Huszonöt éve festek. Fizikai munkát végeztem , s amellett éltem a festésnek. Rajzolni gyermekkorom óta szerettem, a festés alapfogásaira pedig dr. Juhász József festő, jogász tanított. Az első biztatásokat a munkahelyemen kaptam, és sokat köszönhetek a ráckevei festőknek is. A ráckevei romafestő. Így ismernek. Az első kiállításom 1975-ben került megrendezésre. Több mint 25 éve, hogy a magyarországi cigányság életét és értékvilágát vászonra viszem , olyan formában, amely dokumentálni igyekszik a már kihalóban lévő hagyományos értékeinket. Tehetem ezt hitelesen azért, mert cigányként cigány közösségben (telepen) éltem , a nyelvünk és hagyományaink teljességében. Vándoriparos édesapám mellett megtanulhattam többek közt pl. a drótos, kovács, lógyógyító mesterségeket. Mai napig merem vállalni hagyományos szerszámokkal egy lőcsös kocsi elkészítését. Értékeink megismertetése, továbbhagyományozása és védelme érdekében még a rendszerváltás előtt, 1984 óta több tevékenységet folytattam és folytatok (önköltségen). Klubot alakítottam a Ráckeve és környékén élő romáknak. Alkotóházat hoztam létre, többnyire (roma) gyerekeknek szóló programokkal, a saját tulajdonomat képező épületben. Ez a tevékenységem hozta a legtöbb örömet és sikert. A főtámogató elhalálozásával megszűnt a lehetőség a program folytatására. 1990-1997-ig a ráckevei romák helyi képviseletét láttam el. Családomban bekövetkező anyagi körülmények romlása miatt ezen tevékenységem be kellett szüntetnem . Büszke vagyok családomra, mert olyan életet tudunk felmutatni, amely másoknak is példa értékű lehet. Egy negyedéves fizikus egyetemista fiam és két középiskolás lányom van. 1985 óta tervezem, hogy megfestem ősapáink vándorlás mondáit, úgy hogy a hagyományainkat, mesterségeinket, mondáinkat is bemutatom. Ezt 1999-ben az alkotásvágytól égve, családom anyagi stabilitását kockáztatva, két hónap alatt valósítottam meg, kilenc képből álló sorozat formájában, amely a tervezettnek csaknem a felét képezi. A képek mindegyike olaj vászon és átlag másfél négyzetméter (1,5-1,9 négyzetméter) felületek. Ezt a Kun körképnek, a Romák világa (E Rom enge jum a) képsorozatnak neveztem el. Tagja vagyok a Nagy István csoportnak, illetve a Duna-menti Festők Társaságának.

70

Kun Pál kiállításai 1991-től a Közép-európai Művésztelepen (előbb Tokajban, majd Tállyán) dolgozom nyaranta, ahol sok művésszel, köztük több cigány festővel ismerkedtem meg, és részt vettem a Művésztelep kiállításain. Majd minden évben részt vettem a Fővárosi Cigány Szociális, Művelődési és Módszertani Központ nyári képzőművészeti alkotótáborában. Számos alkalommal volt közös kiállításom más cigány festőkkel, többek között a Pest Megyei Cigány Közművelődési Napokon s a nyolcvanas években évente több ízben is kiállíthattam képeim et. Manapság évente 8-12 kiállításom van. 1994-ben részt vettem néhány festménnyel a Baján megrendezett Európai Kisebbségek Fesztiválján, 1995-ben a Nemzetközi Cigány Képzőművészeti Kiállításon, illetve 1998-ban Romák Közép- és Kelet-Európában kiállításon. Cigány Madonna című nagyméretű üvegképem a Közép-európai Állandó Művészeti Gyűjteményben, több képem pedig a Balázs János Művészeti Galériában, BRFK-n, illetve a szentendrei Népművészetek Házában látható. Több városban vannak évente többnyire rendszeresen visszatérő kiállításaim, pl. Budapest, Szolnok, Monor, Kaposvár, Tállya, Maglód, Tokaj, Szentendre, Baja, Örkény, Kiskunlacháza, Kiskunhalas, Szeged, Kecskemét, Sárospatak, Cegléd, Kunszentmiklós, Nagykőrös, Kisvárda stb. Kun Pálról írták Balogh Mónika: „A kultúrában van minden értékünk." Beszélgetés Kun Pállal életéről, munkájáról és a készülő Kun-körképről. [ ] Amaro Drom (9) 1999. 12; pp. 17-18.,27-28., il Interview with Pál Kun.] Amaro Drom (5) 1995. 6; p. 17., ill CSERNY Károly: A cigány festő . [The Roma Painter.] Aranykalász Híradó (5) 1981. 5;p. 8., ill. Kun Pál. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Rom a Parlam ent: Budapest, é.n. [ 2000] p. 14., ill. Kun Pál. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 51–52., 57–58., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) U.a. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary ry Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. MATULA Gy. Oszkár: A Szulától a Pipa utcáig. [ From the Szula to Pipa street.] Népszabadság 2000. 04. 04. p. 30. MÉNES Attila: Kell a kritika. [ Criticism is Necessary.] Romano Nyevipe (2) 1988. 3; p. 7., ill.

71

LAJKÓ FÉLIX zenész (hegedűművész)

Születési dátum: 1974. december 17. Zenéje a következő zenei hatásokból építkezik: kortárs, Kárpát-medence népzenéi – a magyar és balkáni népzenétől kezdve a klezmeren át a cigány és a csángó folklórig- a jazz. Ezek a zenei motívumok nem jelentkeznek élesen elválasztva muzsikájában, hanem összeadódva, összefonódva hozzák létre a “lajkó hangzást” amelynek az igazi eszenciája és kulcsa az expresszív, fantáziadús improvizáció. Kialakult az a sound, ami által fellépései a legérdekesebb és legfelkapottabb, mindig teltházakat teremtő kulturális eseményé váltak az elmúlt öt esztendőben, s lemezei után, bár független kiadóknál jelentek meg, folyamatos az érdeklődés. Talán mindeddig Czabán György fogalmazta meg legjobban Lajkó Félix lényegét, a MANCS 1998. december 17-i számában közölt kritikájában: “ …nem épít következetes életművet, nincs állandó együttese, folyton útközben van, keresi azt a formát vagy műfajt, amelyben kétségtelen tehetsége megnyilvánulhat. Munkássága a professzionális zenészélet kereteit feszegeti (.... ) ő az utóbbi idők legnagyobb találmánya. Lehet, hogy sosem fog megérkezni, az ő műfaja a keresés maga..." Díj: 1993. Magyar Rádió Emerton Díja a Dresch Quartetnek Diszkográfia Dresch Quartrtet: Zeng a lélek (1993) Fonó Records, Adyton 006, CD (Kiadó:Adyton Records, Fonó Records CD. ) 1995. Lajkó Félix és bandája (Egyetemi színpadon rögzített koncertfelvétel, belső használatra, korlátozott példányszámban került kereskedelmi forgalomba CD.) 1996. SzaMaBa Trió: Opus magnum CD (közreműködő) 1996. Noir Desire: 666.667 Club CD (közreműködő) (Kiadó: Polygram/Universal) 1997. Lajkó Félix és zenekara (Kiadó: X Produkció Terjesztő: X Produkció 1997. Lajkó Félix-Lőrinszky Attila: Live at the Academy ( Kiadó:szerzői kiadás Terjesztő: X Produkció 1998. Lajkó Félix és zenekara: Koncert '98 FA-056 Kiadó és terjesztő: Fonó Records CD/MC ) http://www.lajkofelix.hu

LAKATOS LAJOS költő Lakatos Lajos 1978. november 16-án született Pakson, egy fiatal roma pár első gyermekeként. Sorsa elég hányattatott volt és most sem áll sokkal jobban. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának Szociálismunkás végzős hallgatója. Lakatos Lajos a roma költők legfrissebb generációjához tartozik. Költői hangját a naiv őszinteség jellemzi. Ez a kiforratlan hang előny és hátrány egyszerre. Előny, mert bátran veti papírra gondolatait mindenféle mérlegelés nélkül, és hátrány is egyúttal, mert a költészetnek is megvannak a maga szabályai, melynek elsajátítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy országos hírű költővé nője ki magát. Több versében felbukkan a hit szerepe az életében, az istennel való mély kapcsolat.

72

Az is markánsan látszik, hogy kardos elszántsággal küzd a romák megkülönböztetése ellen írásaival. Miért fontosak ezek a dolgok? Talán, mert jó, ha célja van valakinek, aki tollat ragad. Ha el akarunk mondani valamit, ahhoz az is kell, hogy legyen mit elmondani. Hogy van, mit közölnie, az mindenesetre bíztató, és az a mód is, hogy személyes és spontán hangvétellel szólítja meg olvasóit. Az sem válik hátrányára, hogy nem patika mérlegen méri ki a költői képeket. Ennek köszönhetően úgy hatásos, hogy nem törekszik "izzadtság szagúan" arra, hogy hatásos legyen. Ez pedig az igazi művészek sajátja. Ez kezdetnek elég bíztatást jelenthet számára ahhoz, hogy nagy elszántsággal vethesse bele magát a költői mesterség szép hivatásának elsajátításába. Ha így tesz, minden bizonnyal tovább gazdagítja a roma irodalom kincses tárházát. A roma irodalmat pedig itt nagybetűvel és szó szerint értem, hiszen cigány nyelven is alkot, ami mély elhivatottságról tanúskodik, mellyel a nagy elődök Csoli Daróczi József, Rostás Farkas György, Ruva Farkas Pál, Nagy Gusztáv és mások munkásságának folytatásának ígéretét hordozza magában. (Horváth Kálmán)

LAKATOS MENYHÉRT író, költő

Vésztőn született 1926-ban. 1954-ben végzett a nagykőrösi nép kollégium általános mérnöki szakán. A szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetőjeként dolgozott. 195562-ig Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök, majd 1964-tól a Cigány Téglagyár igazgatója volt. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológia kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-től szabadfoglalkozású író. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben is tevékenykedik. Írásait rendszeresen közölte a Romano Nyevipe, a Cigány Kritika, a Rom Som, de más folyóiratok is. 1977 márciusában az Állami Déryné Színház mutatta be az "Akik élni akarnak" című két részes színművét. Film forgatókönyveket, meséket és színdarabot írt, verseket is publikál. Utóbbiakból először a Fekete korall 2.(1998) című versválogatásban jelent meg néhány, prózai írásai pedig az Írószemmel 1974. (1975), a Nomád katona (1980) és az Egyszer karolj át egy fát antológiákban jelentek meg. Munkásságáért 1976-ban Füst Milán-díjat, 1976 és 1993-ban József Attila-díjat kapott, 1986-ban a Munka Érdem rend arany fokozatával, 1999-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el a hazai cigányság kulturális életében és a magyar kultúra terén szerzett érdemeit. "1975-ben újabb irodalmi szenzáció Lakatos Menyhértnek a „Füstös képek" című regénye. Jelentősége, hogy első olyan mű a cigányságról, amit cigány író írt. A regény a cigányság mélyvilágába vezeti be az olvasót, a néprajzi, társadalmi hitelesség, a hiedelmek, álmok lélektanilag finom rajzával párosul. A mű Lakatos méltán legnépszerűbb műve, külföldön is sikert aratott, 16 nyelvre fordították le."

73

Lakatos Menyhért művei gyűjteményes kötetekben Írószemmel 1974. (Irodalmi-szociográfiai riportok) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975. 351. DARÓCZI Ágnes – KARSAI Zsigmond (Szerk.): Autodidakta cigány képzőművészek országos kiállítása. Budapest, Népművelési Intézet, Budapest, 1979. 16 p., ill. GYŐRI László (Szerk.): Nomád katona. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980. 414. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. I n de Knipscheer Haarlem , Amsterdam , 1982. 216 p. Balázs János illusztrációjával. ORBÁN Sándor (Szerk.): Magyarország 1944-ben. (Tudományos tanácskozás, Bp., 1984. jún. 14.) Kossuth Kiadó, Budapest, 1984. 147 p. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CI B., Budapest, 1986. 233 p., ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bemutató szám ) Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1989. 104 p. ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146 p. ill. VAJDA Imre (Szerk.): Periférián. Kérdések és válaszok. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1997. 209.p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona—HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Lakatos Menyhért önálló kötetei Füstös képek. (Regény) Magvet, Budapest, 1975. 454 p Füstös képek. (Regény) /2.kiad./ Magvető Zsebkönyvtár, Budapest, 1976. 440 p. Angárka és Busladarfi. (Mese) Móra, Budapest, 1978. 99 p. Füstös képek. (Regény) Magvető – Szépirodalmi Könyvkiadó, / 3. kiad./ Budapest, 1979. A hosszú éjszakák meséi. A paramisák ivadékai. (Kisregény) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979. 172 p. A hét szakállas farkas. (Mese) Móra, Budapest, 1979. 71 p. Csandra szekere. (Elbeszélések) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981. 229 p. Az öreg fazék titka. (Mese) Móra, Budapest, 1981. 68 p. Akik élni akartak. (Regény) Magvető, Budapest, 1982. 368 p. Hosszú éjszakák meséi. (Mesegyűjtemény) Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1995. 181 p. A titok. (Elbeszélések és mesék) Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1998. 112 p., Péli Tamás illusztrációjával Tenyérből mondtál jövendőt. (Versek) Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1999. 62 p.

74

Füstös képek. (Regény) Széphalom Könyvműhely,/4. kiad./ Budapest, 2000. 456 p. Lakatos Menyhért – film, szinmű Akik élni akartak. (Színmű) Déryné Színház, 1977. Rendezte: Átok és szerelem (színes, zenés TV film ) 1985. Rendezte: MI HÁLYFFY Sándor Nációja nemkívánatos. (Forgatókönyv) Rom Som (1) 1995. 2; 63–72., 3; 72–79., 4; 82– 87., 5; 80–88., 6; 26–33. Lakatos Menyhért külföldön megjelent önálló kötetei Bitterer Rauch. Füstös képek. (Ford: BOROSCH, Andreas) Volk und Welt, Berlin, 1978. 437. (Buch-club 65.) Bitterer Rauch. Füstös képek. (Ford: Andreas BOROSCH) Deuitsche Verlags– Anstalt, Stuttgart, 1979. 437. Bitterer Rauch. Füstös képek. (Ford: Andreas BOROSCH) Volk und Welt, Berlin, 1980. 437. (Buch-club 65.) Katkerat savut. Füstös képek. (Ford.: AHO, Ottó) Librum , Helsinki, 1981. 454. Berookte Beelden. Füstös képek. Dedinszky Erika kiad., Amsterdam, 1982. 486. Csandras Karren. Csandra szekere. Zigeunergeschichten. (Ford: Andreas BOROSCH) Volk und Welt, Berlin, 1984. 188. Bitterer Rauch. Füstös képek. (Ford: BOROSCH, Andreas) Ullstein, Wien, 1985440. (Ullstewin-Buch Nr.20 286) Couleur de fumée. Füstös képek. (KAHANE, Agnes) Actes Sud, Arles, 1986. 373. Zacadené obrazy. Füstös képek. (Ford.: ENGELMANN, Alfréd) Sm ena – Mladá fronta – Nase vojsko, Bratislava, 1986. 398.

LAKATOS ROBY hegedűművész

6 éves gyermekként a Dankó Pista emlékkoncerten a művész hegedűjével lépett színpadra, óriási sikert aratva. Majd 18 évesen már Brüsszelben fedezte fel a világot, és a világ Őt. Azóta is ebben a városban él. Szinte saját klubja lett az a brüsszeli étterem, ahol először hallotta játszani Robyt Jehudi Menuhin, később Stephane Grapelli és mások. Menuhin fedezte fel a világnak Roby Lakatost, pártfogásába vette, és szakmai útján barátként és mentorként egyaránt segítette. Grapelli utolsó lemezfelvétele a Roby Japánban rögzített albumán elhangzó mű. Olyan művészekkel játszott, mint Vadim Repin, Randy Brecker, Giora Feidman, Herbie Hancock, vagy Maxim Vengerov. 2005-ben megjelent albuma a Fire Dance”. Különleges hangulatú zenéje a magyar cigányzene, a klasszikus és a jazz muzsika stílusjegyeit, műfaji elemeit felhasználva születik meg. Ehhez társul kivételes előadói képessége, amely felejthetetlenné teszi előadásait. Virtuozitását Paganinihez hasonlítják, kisugárzása és a színpadon is jelen lévő zeneszeretete azonban a technika fölé emelte. A hegedűvirtuóz az utóbbi években világhírű lett; első lemezeit a Deutsche Grammophon adta ki, új albumát a szintén Universale tag Avanti Classic jelentette meg. Zenekarával - amely a műfajnak köszönhetően szintén formabontó - járja a világ legnagyobb koncerttermeit (Prága, Párizs, New York, London, Tokió), a

75

leghíresebb fesztiválok meghívott művésze az USA-tól Ausztráliáig. Roby Lakatos a Magyar Köztársaság lovagkeresztjével kitüntetett hegedűművész, aki nemrég Mexikóban hasonló elismerésben részesült. Kiváló muzsikus társai: Cséki Kálmán zongorán, Bóni László hegedűn, Bangó Ernő cimbalmon, Németh Oszkár bőgőn, Rontó Attila gitáron. Diszkográfia In Gypsy Style, 1991, MW Records Alouette, König der Zigeunergeiger, 1998, Deutsche Grammophon Lakatos Gold, 1998-1999 ,Deutsche Grammophon Post Phrasing, Lakatos Best, 1998-1999, Deutsche Grammophon Live From Budapest, 1999, Deutsche Grammophon With musical friends, 2001, Universal Kinoshita Meets Lakatos, 2002, Prime Direction, Inc. Deborahs theme, As Time Goes By, 2002, Deutsche Grammophon The legend of the toad, 2004, Lakatos Music Company frag. Prokofiev, Polina Leschenko, Martha Argerich, Christian Poltera, Roby Lakatos frag. Firedance, Fire, Dance, 2005, Avantijazz www.robylakatos.com

LAKATOS SÁNDOR szociális munkás, miniszteri biztos Született: 1974. szeptember 24, Debrecenben. Tanulmányok: A Bárczy Gusztáv Gyógypedagóiai Tanárképző Főiskola szociális munkás szakirányon szerzett diplomát 1998-ban. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai karán tanul. Nyelvtudás: angol tárgyalási szint, francia, orosz alapszint. Életút: 1993-94-ben családgondozóként dolgozott a hajdúhadházi Családsegítő Szolgálatnál. 1998-tól két éven át üzletkötőként és tanácsadóként dolgozott különböző cégeknél, majd 2001-től a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal tanácsosa lett. 2002-től a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium romaügyi tanácsosaként dolgozott, ahol feladata a roma kis- és középvállalkozások gazdasági integrációjának elősegítése konstrukciók kidolgozásával, támogató intézményrendszer kialakítása volt. 2005. március 4-től a minisztérium roma ügyekben illetékes miniszteri biztosaként végzi munkáját.

LAKATOS TONY zenész (szaxofon)

1958 November 13-án született Budapesten. Hat éves korában hegedülni kezdett tanulni, majd 15 évesen váltott hangszert, és választotta szaxofont. Az 1977-ben megrendezett nemzeti jazz verseny megnyerésével indult profi karrierje. 1979-ben végzett a Bartók Béla konzervatóriumban. 1981 óta él Németországban, és az egyik legelismertebb szaxofon játékosként tartják számon Németországban és Európában egyaránt.

76

1993 óta a Frankfurti Rádió Big Band-jének szólistája. A világ jelentősebb jazz fesztiváljain fellépett már. Sok éve ö az egyik legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos Európában. A zene minden műfajában képes elbűvölni a közönséget tökéletes játékával. Tony Lakatos - aki eddig megjelent tizenöt lemezén többnyire saját szerzeményeit játssza, az első magyar zenész, aki bejutott "Gavin Report Top 10"-jébe, az amerikai jazzrádiók népszerűségi listájának élmezőnyébe. "Recycling""cimu CD-je 7., a ”The News” CD-je pedig a 4. volt a listán. Az 1997-ben megjelent lemezét is amerikai világsztárral, a jazz-rock egyik legnagyobb alakjával Randy Brecker trombita művésszel készítette. 2000. őszén Japánba kapott tt több koncertre felkérést Duskó Goykovich- trombita művész Quintet-jével. Rendszeresen fellép Budapest nívós koncerttermeiben és a vidéki jazz fesztiválokon is. 2001. évben két alkalommal volt koncertje a Zeneakadémián. 2002. novemberében nagyon sikeres lemezbemutató koncertet tartott Budapesten a Move it című albuma megjelenése kapcsán. fellépései Istambul (Törökország) / North Sea Jazz Festival (Hollandia) 3 alkalommal / Pori Jazz Festival (Finnország) / Berlin Jazz Festival (Németország) / Jazz Fest Singapore / Jazz Fest Leverkusen (Németország) / Athens Jazz Festival (Görögország) / Jazz Gipfel Stuttgard (Németország) / Jazz Fest Prague (Csehország) / Stockholm (Svédország) Diszkográfia One, two, three, four ( EMI) 1982 Friends ( Krem) 1985 (közremködők: Toto Blanke, Reiner Brünninghaus, Trilok Gutu) Sing, Sing, Song (ALISO) 1985. Different Moods ( Lipstick ) 1992. (közremködők: Terri Lyne Carrington, Jim Beard, Peter O'Mara, Joe Locke, Anthony Jackson) Blue For The Last Punk (JazzPoint) 1987. Mother Nature (jazzpoint) 1990. Recycling (Jazzline) 1993. The News ( Jazzline ) 1994. (Közremködők: Kirk Lightsey (zongora), AI Foster (dobok), George Mraz (basszus), Elekes Tibor (basszus) Live in Budapest ( Laika) 1996. (közremködők: Joanne Brackeen (zongora), Cecil McBee (basszus), AI Foster (dobok) New York Straight Ahead (ChAllenge ) 1997 (közremködők: Dick De Graf ( ts, ss ), Marc van Roon (zongora),Santi Di Briano (basszus), Billy Hart (dobok) GENERATION X. (Jazzline) 1997. (közremködők: Randy Brecker, Dave Kikoski, Marc Abrams, AI Foster) MOVE IT ( Universal JAPAN ) 2001 MOVE IT (Fonó Records) 2002 http://www.tonylakatos.com

77

LÁSZLÓ PÁL szobrász 1950. szeptember 15-én születtem Budapesten. Cigány származású vagyok - kezdi 1997. február 17-én írott levelét. - Erre már 7 éves koromban figyelmeztettek a nem cigány gyermekek. Érzékeny lélek voltam világéletemben. Többször próbálkoztam versírással, amivel sosem voltam megelégedve. Majd festegettem , nagy festő akartam lenni. Egyszer, szegény családban nőttem fel, négyen vagyunk testvérek. Az a tény, hogy más voltam, mint a többi ember, újra és újra erőt adott ahhoz, hogy ne maradjak le a tanulásban. Ipari tanuló lettem , majd szakmunkás. Egy-két év kihagyással a villamosgép-tekercselő szakmában tevékenykedtem. Felnőtt koromban érettségiztem egy gépipari szakközépiskolában. Egész fiatal koromban hallottam egy csodás hangszer hangját, amely egy életre megigézett. Olyannyira, hogy magam is megpróbáltam csinálni. Az első három után úgy éreztem , sohasem lesz tökéletes. De egyszer aztán megtörtént a csoda! Igazi hangon megszólalt a tamburám Azóta is szeretem csinálni és nagyon szeretem a hangjukat. 1990-ben rossz idegállapotom miatt szanatóriumba kerültem . Majd három hetet töltöttem Visegrádon. Velem volt kedvenc hangszerem, no meg egy bicska, egy szalonnázó zsebkés. Húsvét előtt voltunk, és egy kis tisztáson, távol az emberektől, magányosan, elkezdtem egy száraz ágat faragni. Valami erő kényszerített, és én egyre nagyobb örömmel fedeztem fel a fát. Úgy éreztem , a fában benne van minden gondolat. Tehát 40 éves fejjel kezdődött, ami a mai napig tart. Tudom, hogy ezt a képességemet is az Úrtól kaptam . Most m ár több m int 40 munkám van. Sajnos a mindennapi m unka mellett nagyon kevés idő marad a faragásra. Büszkeségeim közé tartozik az Országos Népi Szobrászat pályázaton elért III . helyezés. Késemet m agam csinálom , s még mindig csodálatba ejt az Úr által adott szebbnél szebb fa, a gondolat megtestesítője. László Pálról írták László Pál. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 52., 58., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.)

LINDRI folklóregyüttes

„Az improvizatív motivikára épülő, nemes tartással táncolt stílusból, amelyet a Szatmárból a fővárosba érkező, s 1983-ban Ki mit tud?-győztes Balog Béla, a cigányfolklór legendás vátesze hozott és terjesztett el: fanatizmussal, őstehetséggel és vele született színpadi érzékkel. Korai halála óta családja és barátai őrzik szellemiségét, amely az általa alapított Lindri együttesben ma is él. A közülük most bemutatkozó négy művész (Lindrikvartett) a szatmári dalok, kesergők, siratóénekek, hallgatók szívbemarkoló interpretálásán túl a nagyecsedi cigányzene és -tánc legmélyebb gyökereit képviselte - saját feldolgozásban.” Kaán Zsuzsa - Élet és irodalom)

78

Az együttes tagjai Balogh János (szólóének, gitár) / Balogh Dániel (szólóének, gitár) / Horváth Mária (szólóének) / Rostás Csaba (szájbőgő, kanna) / Balogh Ibike, Balogh Judit, Balogh Katika (Katesz) - ének Diszkográfia Cherhaja, cherhaja

LOJKÓ LAKATOS JÓZSEF író, költő, rendező

Született: Boldva, 1951. Lojkó Lakatos József művei gyűjteményes kötetekben Cigány tragédia Magyarországon (filmnovella) In CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Uzhe jilesa. Tiszta szívvel. (Forrásgyűjtemény) Népművelési Intézet, Budapest, 1979. pp. 15– 17. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135 p., ill. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. In de Knipscheer Haarlem , Amsterdam , 1982. 216 p. Balázs János illusztrációjával. Táltosok (Film ballada) I n MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TI T. Orsz. Közp. CI B., Budapest, 1986. pp. 96–107. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. Filmek LOJKÓ LAKATOS József: Elfelejtett holtak. (Ff. film) Magyar Film intézet, Híradó és Dokumentum film Stúdió, Budapest, 1981. Rendezte: Lojkó Lakatos József LOJKÓ LAKATOS József– PAP Károly– FUSI János nyolcadik stáció. (Színes-TV film) Budapest, 1984. Rendezte: Lojkó Lakatos József ZIMRE Péter: Az utolsó táltos. (Színes TV-film ) Budapest, 1991. Rendezte: Lojkó Lakatos József

79

MILÁK BRIGITTA festőművész

1968-ban születtem Békésen. 3 gyerek édesanyja vagyok. Hatalmas méretű munkáim remélem örömmel töltik el a cigányok szívét. A remény színeivel dolgozom, mert titokban arra vágyom hogy a cigányok békéljenek meg egymással és bontsák le az egymástól minket elválasztó nehéz falakat. (Gyökerek) Milák Brigittáról írták FIALOVSZKY Magdolna: Milák Brigitta hagyományvilága. [ Brigitta Milák's World of Traditions.] Kethano Drom - Közös Út (9) 2001. 2; p. 20. HEVESI József: A kívülállók megfejthetik ezeket az álmokat, mert hozzájuk szólnak. [ Outsiders can read these dream s, since they are addressed to them .]Lungo Drom (7) 1999.8-9; p. 18. LAKATOS Menyhért: A cigány művészet. [Roma Art.] Kethano Drom - Közös út (9) 2001. 2; pp. 21–22. LAKATOS Menyhért: Ennek a kiállításnak az a szándéka... [ The Purpose of this Exhibitions...] Lungo Drom (7)1999. 8-9; p. 19. V. K.: Képek a békési romákról. [ Pictures about the Rom a of Békés.] Békés Megyei Nap 1997. 10. 10. WUSCHER Anna: A Békés Megyében élő cigány lakosok 18. Kulturális Fesztiválja.[ 18th Cultural Festival of the Rom a Population in Békés County.] Lungo Drom (9) 2001. 11; pp. 10-11.

MOCSÁR GYULA festőművész

1905-ben született Nagykállón, zenész családban. Cimbalmozott, hegedűlt, grófokat szórakoztatott játékával és módos családok gyermekeit tanította zenélni. Rajzolni, festeni barátja, Kokas Pál tanította. Kiállítása nem volt, képeit barátai, ismerősei vásárolták tőle. 1991-ben halt meg Nyírbátorban.

80

MOHÁCSI VIKTÓRIA EU parlamenti képviselő

Született: Bedő, 1975. 04. 01. Családi állapot: élettársa Berki Győző Gyermek: Eszter, Mátyás, Liliána Testvérei száma: 5. Tanulmányok: Arany János Gimnázium, Berettyóújfalu (1989-1993). Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kommunikáció szak, Budapest (1997-2002). Munkahelyei: Boom Film dokumentumfilmsorozat, riporter (1996-1999). The Joint Eastern Europe Center for Democratic Education and Governance Assimilated with Syracuse University, oktatási projekt, szakértő (19982000). Világbank: Roma Programok Magyarországon, kutató (2000). A Soros Alapítvány Roma Jogvédelem és Média Kuratórium tagja (1999-2000). Oktatáskutató Intézet: Roma Iskolai Szegregációs Kutatás, kutató, konzulens (2000-2001). Magyar ATV "Beszélő" szerkesztője. "Amit szabad Jupiternek" emberjogi magazin, műsorvezető. Oktatási Minisztérium, Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos (2002-2004). Európai Parlament Képviselője (2004-) Nyelvek: angol, lovári Elérhetőség: [email protected]

MURZSA TÉ ATTILA költő

1959-ben született, Budapesten élő költő. Első verseskötetét, amely 1980 és 1995 között íródott verseit tartalmazza, M. Té. Attila néven adta közre. A könyvhöz Jancsó Miklós, a jeles filmrendező írt ajánlást. M.Té. Attila művei gyűjteményes kötetekben JÓNÁS Tam ás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. M.Té. Attila [Murzsa T. Attila] önálló kötetei Krisztus egy elfelejtett képen. (Versek 1980–1995) Roma Polgárjogi Alapítvány, Budapest, 1996. 72 p. Rímálom. (Versek 1977–1997) Szerzői kiadás, Budapest, 1998. 78 p. Millenniumi katarzisok. (Versek) Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó KHT, Budapest, é.n. (2000) 62 p. Harmath Ferenc és Kolonics István illusztrációival.

81

NÁDAY GYULA mérnök-tanár, író, költő, OCÖ-képviselő

Született: Püspökladány, 1948. okt. 6. Családi adatok: Sz.: Náday Imre, Kovács Mária. Nős, 1969, Mogyorósi Erzsébet. Gy.: Zita, 1967, Zsolt Gyula, 1971, Róbert, 1973. Tanulmányok: BME, 1973-78, munkavédelmi-képző, 1981-83, Külkereskedelmi Főiskola, 1995-97. Életút: 1966-69 a FAÜ, 1969-73 a MÁV dolgozója, 1973-74 a Váci Városgazdálkodási Váll. szállítási vez., 1974-78 az MHSZ gépkocsivezető oktatója, 1978-83 a Pest M. Tan. Építőipari Vállalat gépészeti osztályvezető, 1983-85 a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanára, 1985-89 a Globus Nyomda osztályvezető, 1989-94 szabadfoglalkozású, 1994- a Bethlen Gábor Szakközépiskola tanára. 1986-89 az Országos Cigánytan. alelnök, 1989- a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Országos Elnökségének elnöke. 1999- az Országos Cigány Önkormányzat tagja. A Magyarok Hazafias Világszövetségének alelnöke. 1990 a Természet- és Társad. védők Szöv., 1998 az FKGP országgy. képv.jelöltje. 1992- verseket, elbeszéléseket, regényeket ír. Főbb művei: Kegyelem (1993), Világok megváltója (1998), Út a szeretethez (1999), A Zen (1999). Hobbi: könyvgyűjtés, olvasás. Cím: Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, 1107 Bp., Zágrábi u. 5. Tel.: (1) 263-2281.

NAGY GUSZTÁV költő, mesesíró, műfordító

1953-ban született Pusztaföldváron. (Más forrás szerint Medgyesháza) Amikor az általános iskola első osztályában megkezdte tanulmányait, magyarul nem, csak cigány anyanyelvén beszélt. 1982-től él Budapesten. 1986-tól a Romano Nyevipe alapítómunkatársa, Fiatalok Fóruma rovatának vezetője. Később az Amaro Drom és a Rom Som munkatársa lett. 1994-től a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolában lovári nyelvet és cigány irodalmat tanít. Óraadó nyelvtanár a Wesly János Lelkészképző Főiskolán. A Magyar Szakírók Szövetsége Intéző Bizottságának tagja. Nagy Gusztáv művei gyűjteményes kötetekben KÁRPÁTHY Gyula: (Szerk.): Új Szemle 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai I intézet: Budapest, 1990. 146 p., ill. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tamás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival

82

NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival. VARGA Ilona – HEGEDŐS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Nagy Gusztáv önálló kötetei MADÁCH Imre: Le manusheski tragedija. Az ember tragédiája. (Ford.): NAGY Gusztáv, Madách Irodalmi Társaság: Budapest, 1996. 203. (Madách Könyvtár – Új folyam 4.) Szívbolygód körül. Magyar és cigány nyelvű versek, mesék, műfordítások. Cerberus Nyom daipari, Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 1997. 154 p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160 p. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások.) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Rom a m ódszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tamás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival KISS Adél (Szerk.), NAGY Gusztáv (Ford.): Ezüst hajtincs. Rupuni chunra. Fiatal cigány költők antológiája. Kiadó: Roma Novus Egyesület és a H2G Bt.: Budapest, 1998. 85 p., ill. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al.

NYÁRI IRÉN festőművész

„1958-ban születtem Császáron. Nyugdíjas vagyok, Oroszlányban élek. 1990-ben kezdtem festeni. A cigányság hagyományait, szokásait festem meg. A Néprajzi Múzeumba és Németországba is eljutott pár képem.”

83

OFF COURSE jazz együttes Szenzitív, nagyon európai indíttatású jazz az Off Course-é. A példa értékű kamara jellegű együttmuzsikálást képviselő zenekar 1989-ben alakult, az eltelt évek során játékuk fölényes érettségre tett szert. 1999-ben jelent meg Street of Secrets (BMC CD 024) című lemezük. 2000-től Dés András ütőhangszeres is tagja a zenekarnak. 2001-tol Balázs Elemért a doboknál Mohai András váltotta fel. Diszkográfia Street of Secrets (BMC CD 024) A zenekar alapító tagjai Szakcsi Lakatos Róbert

1975-ben született Budapesten a híres zongorista, Szakcsi Lakatos Béla fiaként. Itthon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatott klasszikus zenei tanulmányokat, majd a Basel-i Zeneművészeti Főiskola (Svájc) hallgatója lett. Itt először klasszikus, később jazz szakon tanult. 1995-ben a Krakkói Nemzetközi Jazzversenyen "legjobb zongorista" és "legjobb szólista" díjakat nyerte. 1996-ban a Basel-i Rádió szervezésében megrendezett országos Bach zongoraversenyen első díjat kapott. Neve egyre ismertebb Európában, számos híres jazzmuzsikussal koncertezik rendszeresen. (Reggie Johnson, Keith Copland, Tony Lakatos, Elvin Queen) Barcza Horváth József (nagybőgő)

1974-ben született Budapesten. Iskoláit a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében végezte. 1995-1997-ig a Claudio Abbado vezette Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt. 1997-tol 1998-ig a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott. Az 1995ben Krakkóban (Lengyelország) a "Jazz Juniors" versenyen a "legjobb nagybőgős", 1997ben, Debrecenben a Nemzetközi Nagybőgőverseny második díját kapta. A középiskolás évek óta folyamatosan részt vesz a magyar jazzéletben, számos neves művésszel játszott együtt, mint Kirk Lightsey, Benny Bailey, Tony Lakatos, Rick Margitza, Eric Truffaz, Snétberger Ferenc, Gadó Gábor, Téli Márta, vagy David Yengibarjan. Balázs Elemér

1988-ban végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola jazztanszakán, Kovács Gyula növendéke volt. Szintén a No-Spa együttesben kezdte pályáját, de e mellett már rendszeresen játszott Szakcsival, Babossal később Pege Aladárral. Állandó tagja Vukán Gyürgy együttesének a C.A.E. jazztriónak. 1994-ben quinettet alapított melyhez saját darabokat komponált.

84

Juhász Gábor (gitár)

1968-ban született Budapesten, Pécsett nőtt fel. A Bartók Béla Jazz Konzervatórium elvégzése után számos jazz formációban játszott (Binder Quartet, Tin Tin, Off ff Course, a Steven James-szel és Bebo Baldannal alakított World Music Trio, valamint a Binder Károllyal és Gadó Gáborral létrehozott duók.) Ösztöndíjasként a koppenhágai Rythmic Music Conservatory munkáját tanulmányozta. Korábbi jazz tanulmányait követően az orientális és a kortárs zene felé fordult. A Pangeában végzett munka, és különösen Steven James (USA) indiai sarod játékossal való találkozás meghatározó volt stílusa kialakításában. Gitárjátékában a jazz és az orientális zenei nyelv találkozása figyelhető meg. 2001-ben többek között tagja a Balázs Elemér Quintet, Bosambo, Trio Yenqibarjan formációknak.

OLÁH „CUMÓ" ÁRPÁD zenész (zongora)

Oláh Cumó Árpád 1980. január 29-én, Budapesten született, zenészcsaládban, hétéves korában kezdett zongorázni. A Weiner Leó Konzervatóriumban folytatott klasszikus tanulmányait 16 évesen szakította meg, hogy jazzt tanuljon Márkus Tibor felügyelete alatt az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Első nagy sikere 1998 tavaszán a Magyar Rádió Füsti Balogh Gábor zongora tehetségkutató versenyének megosztott első helyezése, melynek fődíja egy öthetes bostoni mesterkurzuson való részvétel volt a Berklee College of Music-on, eredménye pedig a Magyar Rádió részéről történő felkérés a következő években megrendezett tehetségkutató versenyek szólistáinak kíséretére. Cumó és triója 1999-ben a szaxofonosok , 2000-ben a gitárosok, 2001-ben pedig az énekesek tehetségkutató versenyén vett részt. 2001 óta nemzetközi téren is sikert sikerre halmoz: 2001 nyarán a Jazz an der Donau verseny első helyezése -Horváth „Plutó” József bőgőssel és Kőfalvi Csaba dobossal- és a legjobb szólistának járó díj lett Cumóé. 2001 szeptemberében a Jazz Hoeilaart Intern’l Contest versenyen vett részt a Trió (Horváth „Plutó” József és Jellinek Emil), és Európa, Amerika és Ausztrália legjobbjait maga mögé utasítva –a verseny történetében először- az összes fődíjat megnyerte: a legjobb triónak és a kötelező darab leginvenciózusabb előadásáért járó díjakat, illetve Cumó kapta a legjobb szólistának járó díjat. Jelenleg ő Európa legjobb jazz-zongoristája, ezt az is mutatja, hogy 21 évesen bekerült a Blue Note katalógusba. 2001 novemberében jelent meg Cumó első önálló CD-je, My Time címmel. A lemezen triójával játszik, Plutóval és Emillel, a címadó számban közreműködik Hárs Viktor (rap) is. 2002- ben Cumónak ítélték a 2001-es eMeRTon-díjat „Az év kiemelkedő jazz eseménye” kategóriában, melyet 2002 március 22-én vett át Binder Károlytól. Júniusban a Trió megkapta a Sláger Rádió "Az év fiatal jazz tehetségei"-nek járó díját.

85

Diszkográfia Saját lemez: Cumó trio: My Time 2001 Közreműködő: Babos Romani Project- Egyszer volt... 1998 Bacsó Kristóf & Zana Zoltán -First Steps 1999 Pusztai Antal –Beyond My Dreams 2000 Egri János –Solt lt Waves 2001 Boross Júlia –My Foolish Heart 2001 Katona Klári –Most 2001 http://cumo.freeweb.hu

OLÁH JOLÁN festőművész

„1932. március 12-én születtem Salgótarjánban. Tízen voltunk testvérek. Testvéreim jártak néhány osztályt, de engem nem adott be az anyám iskolába. ő beteges volt és én voltam a dada a gyermekek körül. Írni-olvasni a gyermekeim és férjem tanítottak m eg. Kislánykorom ban cirkuszos akartam lenni vagy balerina, de rajzolni is szerettem. Sokat játszottunk. Állandóan babáztam . Nagyon szerettem a babákat. Varrtam nekik ruhákat. Saját hajamból levágtam és rávarrtam a baba fejére. Még kicsi voltam , amikor agyagból szobrokat csináltam . Ezek összetörtek. Néhány rajzom is kinn volt a falon, de meszeléskor lekerültek onnan. A festésre a párom m ellett, már rokkantnyugdíjasként adódott lehetőségem. András már régóta foglalkozott festéssel - farostra dolgozott olajfestékkel, én rajzoltam. Előbb megrajzoltam a képeket, csak utána festettem le. Ma már az olajfestéket szeretem a legjobban. Négy gyermekem született. A hetvenes évek elejétől, amikor szívbetegségem miatt leszázalékoltak, a festés vált legfőbb örömömmé. Négy gyermekem és két unokám van, néha ők is szerepelnek képeimen. 1985-ben önálló kiállításon mutatkoztam be a Kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban, ahol az állandó kiállításon is vannak képeim” Oláh Jolánról írták BÁNSZKY Pál: Oláh Jolán. In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzi kiadás. Kecskemét, 1997. p. 133., ill. BÁNSZKY Pál: Oláh Jolán. In BÁNSZKY Pál: A naiv művészet Magyarországon. [Naive Art in Hungary.] Képzőművészeti Kiadó: Budapest, 1984. pp. 114., 185–187., ill. FM: Kalapács helyett ecsettel. Oláh Jolán naív festőművész. [With Brush instead of Hammer. Naive Painter Jolán Oláh.] Nógrád 1985. január 28. p. 4., ill. 4. B. A.: A naívak. [ .] Amaro Drom (10) 2000. 5; p. 18. KOVÁCS József: A festőházaspár. [ The Painting Couple. Jolán Oláh and András Balogh Balázs.] Oláh Jolán és Balogh Balázs András. Új Tükör 1987. 2; p. 24–25. ill. KOVÁCS József: Mágikus képek. Oláh Jolán és Orsós Teréz festm ényei. [ Magic Pictures. Paintings by Jolán Oláh and Teréz Orsós.] Új Tükör 1980. p. 27., ill.

86

NAGY, M. Pál: Oláh Jolán és Balogh Balázs András festészetéről. Birkás Béla halott festőművész barátom emlékének. [About the Painting of Jolán Oláh and András Balogh Balázs. To the Memory of m y Dead Painter Friend Béla Birkás.] Amaro Drom (2) 1992. ? pp. 14-17., ill. N. N.: Oláh Jolán festőművész tárlata Szirákon: Európai léptékű képekben gyönyörködhetünk. [ Exhibition of Painter Jolán Oláh at Szirák: Taking Delight in Pictures of a European Scale.] Nógrádi Krónika 1994. m árcius 2., p. 7., ill. N. N.: Oláh Jolán kiállítás m egnyitója – cigányzenével. [ Opening of Jolán Oláh's Exhibition - with Gypsy Music.] Nógrádi Krónika 1994. szeptember 2., ill. Oláh Jolán. In DARÓCZI Ágnes – KARSAI Zsigmond (szerk.): Autodidakta Cigány Képzőművészek Országos Kiállítása. [The National Exhibition of Roma Artists.] Népművelési Intézet: Budapest, 1979. p. 8., ill. (Katalógus.) Oláh Jolán. In DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Autodidakta Cigány Képzőművészek Országos Kiállítása [ The National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 40., 46., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Oláh Jolán. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Rom a Parlam ent: Budapest, é.n. [ 2000] p. 18., ill. Oláh Jolán. In DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Rom képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 52., 58., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) U.a. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. Oláh Jolán. In RÉZMűVES Ildikó – RÉZMűVESNÉ NAGY Ildikó – TÓTH Tibor (Szerk.): Roma képzőművészet és tárgykultúra Észak-Magyarországon. Tanári segédanyag. Vizuális Munkacsoport: Miskolc, 2002. pp. 27–28.; 37., ill. OSZTOJKÁN Béla: A művészetek városában - Oláh Jolán és Balogh Balázs András kiállítása Párizsban. [ In the City of Art - Exhibition of Jolán Oláh and András Balogh Balázs in Paris.] Amaro Drom (2) 1992. 24; vagy 14; pp. 18–19., ill. R. Gy. Zs.: Szerelem , gyerekek, álmok. Oláh Jolán naiv festőművész kiállítása. [Love, Children, Dream s. Exhibition of Naive Painter Jolán Oláh.] Népszabadság 2002. március 29. p. 31., ill. SULYOK László: Újrateremti környezetét. Festőasszony Nógrádból. [Recreating Her Environm ent. A Wom an Painter from Nógrád.] Romano Nyevipe (1) 1986. 1; p. 5. SZOKÁCS László: Vadóka lánya mondja: Én mindig a magam világát festem . [ Vadóka's Daughter Says: I'm always painting my own world.] Romano Nyevipe 1991. december 20. p. 6–7., ill. TAMÁS Amaryllis: Már megfestettem mindent. [I have painted everything.] Amaro Drom (7) 1997. 5; p. 15. – th [TÓTH Elemér]: Tűnődő arcok, tűnődő hegyek: Oláh Jolán álomvilága. [Pensive Faces, Pensive Mountains: The Dream World of Jolán Oláh.] Nógrád Megyei Hírlap 1994. március 5–6., p. 7., ill. TÓTH Elemér: Oláh Jolán és Balogh Balázs András képei. [ Pictures of Jolán Oláh and András Balogh Balázs.] Nógrád 1986. október 25. p. 8. [TÓTH Elemér]: Mese a nem mesebeli világról. Cigány naiv művészek tárlata Zagyvapálfalván. [ A Tale about a World unlike in the Tales. Exhibition of Rom a Naive Artists at Zagyvapálfalva.] Nógrád Megyei Hírlap 1993. december 11., p. 7., ill.

87

VALLUS Tibor: Oláh Jolán és a boldogság kék madara. [ Jolán Oláh and the Blue Bird of Happiness.] Nógrádi Krónika 1994. m rcius 5. p. 6–7.,

OLÁH JÓZSEF romológus

Születési hely és idő: Kisláng, 1954. november 6. Családi állapot: nős; Munkahely: vállalkozó; Nyelvtudás: lovári (C típusú középfokú nyelvvizsga). Iskolák, tanfolyamok: 1961-1969: Általános Iskola; 1969-1972: Vörösmarty Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet Kőműves szakmunkásvizsga; 1976-1980: Jáky József Építőipari Szakközépiskola levelező szakon Magasépítési ágazatán érettségizett; 1981-1985: Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó-és Fémipari Főiskolai karán az Üzemgépészeti szakán üzemmérnökké nyilvánították; 1987-ben: kőműves szakmából mestervizsgát tett; 2003-ban: PTE Bölcsésztudományi Kar Romológiai szakán másod diplomát szerezte; 2003-ban: PTE Bölcsésztudományi Kar Politológia tanszék doktori képzés hallgatója. Munkahelyek: 1974-1985: Alba Regia építőipari vállalat, kőműves; 1985-1986: Alba Regia építőipari vállalat, művezető, építésvezető h.; 1986-1987: Gajamenti MGTSZ szakcsoport, építésvezető; 1987-1990: kőműves kisiparos; 1990-1991: Fejér megyei Cigányok Független Szövetségének elnöke; 1993- : építési vállalkozó. Egyéb szakmai tevékenységeim, tapasztalataim: 2000-től Roma reintegrációs tanfolyamon való oktatói tevékenység Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ székesfehérvári kirendeltsége; 2002-től Csopaki Rendészeti Szakközépiskolán romológia oktatás; 2002-től Pécsi Tudomány Egyetemen roma népismeret oktatás (pedagógus továbbképzésben); 2004-től PTE Bölcsésztudományi Kar Romológiai Tanszékén óraadó tanár. Szervezetekben tagságaim: 1986-ban az Országos Cigány Tanács tagja volt, és a Fejér Megyei Cigány Tanács elnöke; 1989-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének alelnöke; 1991-ben a Roma Parlament ügyvivőjeként; és a Fejér Megyei Független Cigány szövetség elnökeként tevékenykedett; 1992-től Amaro Trajo Szociális és Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke; 2002-től Roma Diplomások Országos Szervezetének elnöke; 2003- tól Országos Cigány Önkormányzat képviselője. Elérhetősége: [email protected]

OLÁH KÁLMÁN zongorista, zeneszerző

1970. március 2-án született. 1990-ben végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola jazztanszakán, ahol Szakcsi Lakatos Béla, majd Gonda János növendéke volt. Első zenekarával a No-Spa együttessel több nyugat-európai versenyen, fesztiválon ért el sikereket. Ezután a Tony Lakatos - László Attila féle Things-ben,

88

majd a Tomsits quartetben és a Kőszegi Trióban játszott. 1992-es megalakulása óta tagja a László Attila Band-nek. 1990-ben Balázs Elemér dobossal és Egri János bőgőssel megalapította első önálló zenekarát a Trio Midniqht-ot, mely három kitűnő fúvós csatlakozásával (Makovics Dénes - szaxofon és fuvola, Fekete-Kovács Kornél - trombita, Schreck Ferenc - harsona) 1994-tol kibővített formában is működik Oláh Kálmán Sextet néven. Másik izgalmas felállás a Trio Midnight with strings, amelyben egy kiváló klasszikus vonósnégyes, az Oszecsinszky kvartett társul a trióhoz. Ezekben a formációkban a dalok zömét Oláh Kálmán komponálta és valamennyi kompozíciót o hangszerelte. A vonósnégyessel előadott darabok közül néhány Oláh Kálmánnak a XX. századi kompozíciós zene iránti vonzalmát is bizonyítja. Elsősorban Bartók Béla hatása érezhető, akinek néhány művét 1995-ben a "Bartók emlékév" alkalmából jazz trióra írta át. Nemzetközi versenyek és díjak 1990 Leverkusen, Németország: Európa Jazzverseny győztese (No-Spa Quintet). 1992 Kalisz, Lengyelország: szóló jazz-zongora verseny első díja 1994 Budapest: Magyar Rádió "Emerton" díja - az év jazz szólistája 1995 Hoileart, Belgium: a verseny legjobb szólistájának díja (Trio Midnight). 1995 Jacksonville, FI: a Great American Piano Competition 3. helyezettje Diszkográfia 1995 Oláh Kálmán Sextet f. . Lakatos "Ablakos" Dezső: Night Silence (VBP 031) 1997 Trio Midnight With Strings: Expected and Found (Fonó FA-026-2) 2000 Trio Midnight f. . Lee Konitz: Ön Track (Wellington-Universal) Trio Midnight: Live In Budapest (Pannon Jazz PJ 1035) más zenekarokkal 1989 No-Spa: Getting together (Hungaroton) 1990 Things: Mother Nature (Jazzpoint JP 1028<>) 1991 No-Spa: Dry ry Dreams (GBP 002) 1993 Joe Mikovics quartrtet: Jazz In (Yvp music) 1994 Kőszegi Trio: Drummer's Dream (Yvp music) 1995 László Attila Band: The Only One (VBP 030) 1999 László Attila Band: Smart Kid (BMC CD 034) http://www.kalmanolah.com

OLÁH MARA festőművész

„1945-ben születtem Monoron. Apám zenész cigány volt, anyám edényfoltozó beás cigány családból származott. A két család között dúló, a származási és életmódbeli körülményekből fakadó veszekedések miatt gyermekkorom állandó vándorlással telt el. Anyámmal hol Monoron laktunk, hol anyai nagyszüleimhez költöztünk Mogyoródra. Az iskolából VI . osztályos koromban kimaradtam, s csak asszonykoromban fejeztem be az általános iskolát. Tizenkilenc éves koromban férjhez mentem egy magyar fiúhoz, amit az anyósom annyira ellenzett, hogy édesanyám úgy halt meg, hogy a nászasszonyát nem is ismerte.

89

1967-ben lányom született Gyermekem közgazdasági szakközépiskolát végzett, sportlövőként sikeresen szerepelt a versenyeken. Csaknem egész életemben takarítónként dolgoztam, először bejárónként, később önálló kisiparosként. Házat építettünk, majd elcseréltük, és Budapestre költöztünk. Életem során több súlyos betegségen estem át. Daganataimat az orvosok makacsul hangoztatott panaszaim ellenére csak késve ismerték fel. Több ízben operáltak. Életemnek egyik ilyen válságos időszakában, anyám hirtelen halála után, 1988-ban kezdtem el festeni. Végzetes fejgörcsöket éreztem . Egy ilyen fejgörcsös napon papírt és ceruzát kértem a kislányomtól, mert úgy éreztem, hogy rajzolnom kell. Ekkor kezdődött el a festészetem, mert mire készen lettem a képpel, ami Sophia Lorent ábrázolta, a fejgörcseim elmúltak, mintha nem is lettek volna. A rokonságom a festés miatt hülyének tartott. Több mint száz képet festettem . Ezeket elajándékoztam , csak egy festményt tartottam meg, amelyik a szemműtétemet ábrázolta. Ezt a képet 1991 novemberében bevittem a Nemzeti Galériába, hogy mondjanak véleményt, érdemes-e tovább festenem . A szakemberek további munkára biztattak. Ezt követen kezdtem meghívást kapni különböző kiállításokra. 1992 nyarán a Cigány Módszertani Központ meghívott a Cigány Képzőművészeti Alkotótáborba, Balatonalmádiba. 1992-ben csoportos kiállítást szerveztem Monoron, az unokabátyám vendéglőjében, melyet az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos nyitott meg. Ez emlékezetes maradt számomra, mert ismerőseim azt mondták, hogy megeszik a kalapjukat, ha a miniszter eljön a Mara kiállítására. Nemcsak ő jött el, hanem későbbi önálló kiállításaimat miniszterek, államtitkárok, híres festőművészek nyitották meg, és még az amerikai nagykövet is megtisztelt jelenlétével, abból az alkalomból, hogy a lakásomon megnyitottam az első magyarországi cigány magángalériát 1993-ban. A kispesti önkormányzattól 1995-ben megkaptam a lakásom mellett lévő üres helyiségeket galéria céljára, a Soros Alapítvány pedig anyagilag támogatta a munkámat. Igen sok kiállításom volt. Képeimmel részt vettem a Budapest Galériában (1994), a Balázs János Galériában (1993) és a bajai Európai Kisebbségek I I . Fesztiválján (1994) rendezett csoportos kiállításon.” (Oláh Mara, Városföld) Oláh maráról írták BÁNSZKY Pál: Oláh Mara. In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzői kiadás. Kecskemét, 1997. pp. 134–135., ill. Cz. G. [ Czene Gábor] : Mara-firkák a Graffitiben. [ Mara Scribbles in the Graffiti.] Népszabadság 1998. 09. 28. p. 23. DETTRE Gábor: Egy kiállítás képei elé. Oláh Mara magángalériája. [ To the Pictures of an Exhibition. The Private Gallery of Mara Oláh.] Amaro Drom (5) 1995. 9; pp. 18–19., ill. G. JUHÁSZ Judit: Oláh Mara: Csodák történnek velem . [ Mara Oláh: Miracles Happen to Me.l Meglepetés 2000. 27; pp. 14–15. GYÖNGYÖSI Anikó: Festő cigányok, cigány festők. [Painting Gypsies, Gypsy Painters.] Amaro Drom (8) 1998. 5; p. 24.. GYÖNGYÖSI Anikó: Mara festőművész. [Painter Mara.] Amaro Drom (8) 1998. 2; p. 29. GYÖNGYÖSI Anikó: Önéletképek. Oláh Mara kiállítása. [ Biographs. Exhibition of Mara Oláh.] Amaro Drom (8) 1998. 6; p. 22., ill. JAKUBOVI TS Anna: A Cigánymadonna nem eladó. [ The Gypsy Madonna is not for Sale.] Népszabadság 1997. 04. 16. p. 36. K. Zs.: A festőnő a tököli börtönbe készül. [The Painter is Going to the Tököl Prison.] Népszabadság 1997. 01. 14.

90

KERÉKGYÁRTÓ István: Megújulás az alkotásban. Három cigány képzőművészről. [Revival in Creation. About Three Roma Artists.] Pest megyei Hírlap 1993. április 26. p. 8., ill. LOVASSI ldikó: A fájdalmak festőasszonya bakterházban él. [The Painter of Anguish Living in a Watch-box.] Szabad Föld (57) 2001. (09. 21.) 38; p. 22. p. NOVÁK Valentin: “Egy nagy hatású “firkálgató” [ An Influential "Scribbler"] Börtön újság 1997. 02. 21. p. 11. Ua.: Lungo Drom (5) 1997. 4; p. 12 Oláh Mara. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Roma Parlam ent: Budapest, é.n. [ 2000] p. 19., ill. Oláh Mara. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ I stván (szerk.): Rom a képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 52., 58., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. a Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm ORSÓS Kata: Oláh Mara. Lungo Drom (3) 1995. 10; p. 17. PAKSI Éva: Egy nap a cigány kultúráért. [ A Day for Rom a Culture.] Lungo Drom (5) 1997. 6; pp.14-15. SCIPIADES Erzsébet: Nő ecsettel, üvegszemmel. [Woman with Brush and Glass Eye.] Magyar Hírlap 1999. 03. 08. p. 6. Szepi [ SZEPESI József] : Ellenszolgáltatás / nélkül/ . [ / Without/ Compensation.] Amaro Drom (5) 1995. 1; p. 23. TAMÁS Amaryllis: A dolgok nélküled is megtörténnek. [ Things happen without you, too.] Amaro Drom (5) 1995. 9; p. 18. TANDARI Éva: Az utak néhol összeérnek. [ The Roads sometimes Meet.] Kethano Drom - Közös út (8) 2000. 1; pp. 18-21. TÉCSI Zoltán: Mara hatalma. [ Mara's Power.] Jászkun Krónika 1998. 09. 28.

OLÁH ZOLTÁN festőművész

„1974-ben születtem a Komárom megyei Szőny községben. Szüleimtől és a gyökerektől elszakadva nevelkedtem. A természetes környezettől való elszakadás egy általam felépített világba kényszerített, ahol a negatív előítéletekkel járó következmények, mint a gyűlölet vagy a félelem, nem léteztek. Gyermekkorom óta rajzolok. 1986-ban vidékről Budapestre kerültem nevelőszülőkhöz. 1987-ben felvettek a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Ide két évet jártam , majd szobrász szakmunkásképző iskolában töltöttem egy évet. 1993-ban elnyertem a Támasz Alapítvány ösztöndíját, és folytattam középiskolai tanulmányaimat. A művészet számomra a megváltás erejével volt egyenlő, hiszen emberi mivoltomat és egyenrangúságomat az alkotás sikeres eredményeivel tudtam igazolni. A pedagógusok időnkénti sajátos diszkriminatív megnyilvánulásai erős nyomot hagytak bennem, így válaszul, demonstrációs jelleggel kezdtem saját kiállításaimat közönség elé tárni.”

91

Oláh Zoltán jelentősebb kiállításai Bokányi Dezső Szakközépiskola aulája / Balázs János Galéria, Budapest / Helyőrségi Művelődési Központ, Szolnok / Pesterzsébeti Galéria / Rendőrtiszti Főiskola, Budapest / Pitypang Galéria / Brüsszel Oláh Zoltánról írták GYőRI Ildikó: Az indián. [The Indian.] Népszabadság Melléklet 1993. 46; pp. 10–12. KUTHY Örs: Mindnyájunk kincse. [ Treasure of Us All.] Amaro Drom (3) 1993. 8; p. 18. LILLA: Már nem kell simára feszítenem a lepedőm. [I needn't stretch my bedsheet smooth.] Lungo Drom (3)1995. 12; p. 12. Oláh Zoltán. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek~III. Országos Kiállítása [ The 3rd~ National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 52–53., 58–59., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) u.a. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Oláh Zoltán. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Roma Parlament: Budapest, é.n. [ 2000] p. 20., ill.

ORSÓS JAKAB író, költő, fafaragó

Nagykanizsa, 1920 – Gellénháza, 2002. „1920-ban születtem Nagykanizsán. Őseim - minden közeli-távoli rokonom foglalkozásként a fafaragást művelték. Magam is gyerekként kezdtem faragni használati tárgyakat. Kiállításaim eddig a következő helyeken voltak: Budapest, Szolnok, Nagykanizsa, Keszthely, Zalaszentgrót, Zalalövő, Zalaegerszeg. Jelenleg is faragok. Nagyon nagy örömömre szolgálna hátralevő éveimben, ha olyan lehetőséget kapnék, hogy a fiatalokat megtaníthatnám erre a szép mesterségre. Tenném ezt azért is, mert ennek a mesterségnek az elvesztésével nem csak a cigányság kultúrája - a magyaroké is szegényebb lenne. A faragás mellett másik szenvedélyem az írás. Elbeszéléseim "Aki hallja, aki nem hallja" címmel jelentek meg kötetben a Zala Megyei Könyvtár kiadásában 1987-ben." Orsós Jakabról írták FENÁKEL Judit: Hogy érzi magát a fafaragó, az elbeszélő, a cigány politikus? [How does the wood carver, story-teller and Roma politician feel?] Nk Lapja (XL) 1988. 2; pp. 6–7., ill. GYÖNGYÖSI Anikó: Festő cigányok, cigány festők. [Painting Gypsies, Gypsy Painters.] Amaro Drom (8) 1998. 5; p. 24. (Kárpáthy) [ KÁRPÁTHY Gyula] : Orsós Jakab 75 éves. [ Jakab Orsós is 75.] Kethano Drom - Közös út (3) 1995. 2; p. 48., ill. Ua.: In KOVÁCS Klára (szerk.): Menet közben: életúton alkotó cigányokkal. [ On the Way: Together With Gypsy Creators.] Smdigital: Budapest, 1997. pp. 57–65. KERESZTES Szilvia: Cigányművészek alkotásai Zalaegerszegen. [Works of Roma Artists at Zalaegerszeg.] Zalai Hírlap 1986. július 5.

92

Orsós Jakab. In DARÓCZI Ágnes – KARSAI Zsigmond (szerk.): Autodidakta Cigány Képzőművészek Országos Kiállítása. [The National Exhibition of Roma Artists.] Népművelési Intézet: Budapest, 1979. p.7., ill. (Katalógus.) Orsós Jakab. I n DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Autodidakta képzőművészek II. Országos Kiállítása [ The 2nd National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 40., 46., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) SZEPESI József: Orsós Jakab 75 éves. [ Jakab Orsós I s 75.] Amaro Drom (5) 1995. 7; pp. 12–13., ill. Orsós Jakab művei gyűjteményes kötetekben HÁRI Sándor (Szerk.): Egerszegi füzetek '83. (Versek, elbeszélések) József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 1983. 78., ill. PETE György (Vál., szerk.): Visszhang. Zalai írók, költők antológiája. Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1983. 429. BÁN Zsuzsa (Szerk., bev.): Kántor János versei. Orsós Jakab elbeszélései. József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 1987. 53 p. (Egerszegi füzetek 3.) MAGYAR Hajnalka (Szerk., bev.): Válogatás a Zalaegerszegi Írókör munkáiból. József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 1989. 76 p. (Egerszegi füzetek 5.) KOVÁCS József (Szerk.): Cigányoktól - Cigányokról. Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1989. 109 p., Péli Ildikó rajzaival (Módszertani füzetek I I I .) VARGA Zoltán (Szerk.): Lüktetés. Szépirodalmi antológia. József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 1990. 272 p., ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bemutatószám ) Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1989. 104 p. ill. KÁRPÁTHY Gyula: (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146.p. ill. BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434 p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. DALOS György (Szerk.): : Ungarn von Montag bis Freitag. (Elbeszélések) Suhrkamp Verlag: Frankfurt am Main: 1999. 135 p. (suhrkamp taschenbuch 3060) NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Orsós Jakab önálló kötetei Aki hallja, aki nem hallja. (Elbeszélések) Zala megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1987. 95 p. Gyökerezés. Zala megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1992. 147 p.

93

ORSÓS LÁSZLÓ JAKAB esztéta, kritikus

Születési idő: 1964 június 27. Zalaegerszeg; Családi állapot: nőtlen. Orsós Jakab fia. A Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, 2004-től a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója. Nyelvtudás: angol, felsőfokú nyelvvizsga, német alapfokú ismerete. Tanulmányok: 1978-1982 Gimnáziumi tanulmányok (Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium) / 1990 - Diploma az ELTE magyar-történelem-esztétika szakán. Diplomamunka: Laurence Sterne: Tristram Shandy úr élete c. regényének narratológiai elemzése. Életút 1989-1999 A Nappali ház című irodalmi és művészeti folyóirat alapító szerkesztője 1990- első publikációk irodalmi és szaklapokban ( Holmi, Harmadkor, Határ, Színház, Magyar Narancs) 1990-től rendszeres, heti rovatokkal a Népszabadság film-, irodalom- és televíziókritikusa 1992- 2004 A Tolerancia díj zsűrijének tagja 1995-1996 Rövidfilmek és dokumentumfilmek rendezése a TV3 televíziós csatornán 1993 -1997 Az Autonómia Alapítvány kurátora 1997- A New York University Graduate Film Programjának vendégtanára 1998-1999 A Magyar Televízió Publikum, illetve Mélyvíz című műsorainak szerkesztője és műsorvezetője 1999 A Sundance Intézet Forgatókönyvíró Laboratóriumának válogató tagja 2000 Tutor a Sundance Intézet prágai forgatókönyv kurzusán 2000- 2003 Az OFF független filmszemle forgatókönyvíró zsürijének tagja 2000-től a Magyar Soros Alapítvány Nagykuratóriumának tagja 2001-2003 A Cukor című művészeti revüsorozat szerkesztője és műsorvezetője a Trafó Kortárs Művészetek Házában 2003 - A Rádió C. felügyelőbizottsági tagja 2003 - A Nyócker! című egészestés animációs film társforgatókönyvírója és dramaturgja. (bemutató: 2004 december) 2004 - A Summa Artium Kht. felügyelőbizottsági tagja 2004-től a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója. Díjak 2001 - Az Év Kritikusa ( Magyar Sajtópáholy) 2003 - Philipp Morris Alapítvány díja a minőségi újságírásért

94

ORSÓS TERÉZ festőművész

„1956. június 16-án születtem Komlón. Beás cigány családból származom, összesen tizenöten voltunk testvérek. Apám bányász volt, anyám velünk volt elfoglalva. Cigánytelepen nőttem fel, itt Komlón, ahol születtem. Alsó tagozatot a Kossuth Lajos Általános Iskolában jártam , az ötödik osztályt már a Kökönyösiben kezdtem . Addig nem tudtam , hogy van valami a birtokomban, amit csak én tudok. Az első rajzórámra élénken emlékszem. Kottai Magdolna tanárnő megmondta nekem, hogy rajzolnom kell, festenem kell. Addig is rajzoltam, mint a többi gyerek, de ettől kezdve nagyobb örömmel, arról, ami bennem volt, amit addig magam ba szívtam. Hamarosan Pécsett önálló kiállításom volt, az országos gyermekrajz kiállításon első helyezett lettem. Ahogy visszaemlékszem, nyaralásokat, aranyoklevelet nyertem. Alkotó időszakomnak tizennégy éves koromban lett vége. A nyolc osztályig sem jutottam el, hetedik után jött a szerelem, a legszebb fiú a cigánytelepen, aki később a férjem lett. Dolgozni kezdtem a kertészetnél, később a csecsemotthonban, a karbantartónál, majd a vasútnál. Tizenkilenc éves koromig nem festettem, de akkor újra találkoztam Kottai tanárnővel, és összehoztunk egy felnőtt cigány szakkört. Kossuthaknán, a cigánytelepen villanyunk nem volt, mécsvilágnál festettem, és boldog voltam . 1974 augusztusában megszületett első gyermekem, Ferenc, 1975 októberében pedig a második, Sándor. Amikor a férjem elhagyott, akkor még a két kicsi gyerekkel a viskóban laktunk, és a vasúthoz jártam dolgozni. Itt már nehezednek a dolgok, de sok az erőm. Szakkörre járok, festek, beiratkozom a nyolcadik osztályba, elvégzem . Dolgozom és nevelem a gyermekeimet. Sok-sok kiállításom van, főleg Komlón önálló is, a szakkörökkel is. Illusztráltam a "Cigánybölcsdal" című könyvet. Ebből tudtam berendezni azt a lakást, amit kaptam a Sztahanov utcában. Ez egy műteremlakás volt. Magas, világos, gyönyörű, és a vasúti munkatársaim még a függönyök beszegésében is segítettek. Úgy éreztem , boldog vagyok, mert visszajött a gyermekeim apja is. 1979-ben részt vettem az Országos Autodidakta Képzőművészek Kiállításán. Megismerkedtem Bánszky Pállal, és egyben azzal, hogy am it csinálok, annak esetleg ára is van! Addig nem adtam el képet. A képeim az enyémek voltak! Bánszky vásárolt tőlem, segített is nekem . Még most is van egy állandó kiállításom a Kecskeméti Naív Múzeum ban, a Luzsoki tájházban. Kiállítás kiállítást követett. Külföldre is elkerültek a képeim, Ausztriába és Csehszlovákiába. A Képzőművészeti Alap tagja lettem . Elismertek mint alkotót. Közben 1980-ban megszületett Attila nevű gyermekem, majd 1983-ban Zsolt. Már négy fiam volt, és a férjem újra elhagyott. 1985-ben egy nagyobb lakást kaptam, mert a műteremlakásban már nem volt elegendő élettér a gyermekeim számára. Megismertem ötödik és hatodik gyermekem apját (1986-ban született László, és 1987-ben Terike, az egyetlen kislányom . Alkottam és alkottam , már hat gyermekemmel, néha eladtam a képeket, hogy kiegészítsem az egyre nehezedő megélhetésemet. 1989-ben 10 éves évfordulója volt az Országos Autodidakta Képzőművészek Kiállításának. Ez újabb lendületet adott az alkotáshoz. Sok változás volt a rendszerben is, állandó kiállítások követték egymást. 1989-ben életünkben először nyaralni mentünk a Visegrádi Alkotóházba. Óriási élmény, nagy változás volt ez az életünkben. Szociálpolitikai kedvezmény segítségével lakást vásároltunk

95

Körtvélyesben. Ekkor még van ennivalónk, van alkotókedvem. 1992-től munkanélkülivé váltam. Ekkor már megnősült az elsőszülött fiam. Minden évben alkotótáborba mentünk a gyerekekkel. Illusztráltam a Cigánybibliát, képeslapokon jelentek meg a képeim. És egyszer csak nem tudtam kifizetni a fűtés számlámat! Aztán valami mást nem fizettem ! Összekuszálódtak körülöttem a dolgok. Napról napra veszítettem valamit magam ból. 1997-ben elárverezték a lakást a fejünk fölül. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kerülünk ki az utcára. Már régóta nem tudok festeni úgy, ahogy szeretnék. Pedig nagyon szeretnék! Meg akarom mutatni a képeimen a cigányság hagyományait, a kultúránkat, a szokásainkat.” (Orsós Teréz, Komló) Orsós Terézről írták BÁNSZKY Pál: Orsós Teréz. In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzi kiadás. Kecskemét, 1997. pp. 11, 141–142., ill. BÁNSZKY Pál: Orsós Teréz. In BÁNSZKY Pál: A naiv művészet Magyarországon. [Naive Art in Hungary.] Képzőművészeti Kiadó: Budapest, 1984. pp. 116., 176–177., ill. KOVÁCS József: Mágikus képek. Oláh Jolán és Orsós Teréz festményei. [ Magic Pictures. Paintings by Jolán Oláh and Teréz Orsós.] Új Tükör 1980. p. 27., ill. Orsós Teréz. I n DARÓCZI Ágnes – KARSAI Zsigm ond (szerk.): Autodidakta Cigány képzőművészek Országos Kiállítása. [The National Exhibition of Roma Artists.] Népművelési Intézet: Budapest, 1979. p. 9., ill. (Katalógus.) Orsós Teréz. I n DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Autodidakta Cigány képzőművészek II. Országos Kiállítása [ The 2nd National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 40., 46., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Orsós Teréz. I n ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Roma Parlament: Budapest, é.n. [ 2000] p. 21., ill. Orsós Teréz. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 53., 59., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) U. a Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. SASS Ervin: Komlói cigányfestő Békésen. [ A Rom a Painter of Kom ló in Békés.] Békés megyei Népújság 1981. június. 30. UNGÁR Tamás: Orsós Teréz megbarnult világa. [ The Tanned World of Teréz Orsós.] Népszabadság 1994. 12. 09. p. 15. UNGÁR Tamás: Teri vagyona és adóssága. [ Teri's Wealth and Debt.] Népszabadság 1998. 05. 05. p. 11.

96

ORSÓS ZSUZSANNA biológus

Születési hely, idő: Paks, 1974. március 3. Családi állapota: Hajadon. Iskolai végzettsége: Pécsi Tudományegyetem,Természettudományi Kar, Biológus Nyelvtudása: Beás középfokú C típusú állami nyelvvizsga)Díjak, pályázatok: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia szekció, 2005. március 21-24, Pécs: Különdíj a "Metabolizáló enzimek és a p53 gén allélpolimorfizmusai magyarországi roma populációban" c. dolgozatra Publikációk: Angol nyelvű közlemény:1. István Kiss, Árpád Németh, Barna Bogner, Gábor Pajkos, Zsuzsa Orsós, János Sándor, András Csejtey, Zsolt Faluhelyi, Imre Rodler and István Ember Polymorphisms of glutathione-S-transferase and arylamine N-acetyltransferase enzymes and susceptibility to colorectal cancer Anticancer Research. 2004. 24: 3965-3970.Magyar nyelvű közlemény 1. Kiss István, Béres Judit, Orsós Zsuzsa, Sándor János, Ember István: Daganatok iránti egyéni érzékenységet befolyásoló allélpolimorfizmusok vizsgálata magyarországi roma populációban. Magyar Epidemiológia. 2004. 1: 69-74. Angol nyelvű előadás:1. J. Béres, I. Kiss, Zs. Orsós, E. Rusvai, V. Karcagi: The molecular epidemiology of the most frequent genetic diseases of Gypsy population in the Eastern region of Hungary. Angol nyelvű poszter:1. Zs. Orsós, J. Béres, J. Sándor, I. Ember, I. Kiss: Allelic polymorphisms of metabolizing enzymes in hungarian roma population. Anticancer Research. Vol 24. (5D): 3587. 2. I. Kiss, Zs. Orsós, A. Csejtey, R. Schnábel, Zs. Faluhelyi, B. Bogner, J. Sándor, Á. Németh, I. Ember: Allelic polymorphisms of metabolizing enzymes modify the risk of colorectal cancer. Anticancer Research. Vol 24. (5D): 3536 3. T. Varga, Zs. Orsós, Zs. Faluhelyi, A. Csejtey, I. Ember, I. Kiss: Effect of allelic polymorphysm of p53 tumor suppressor gene and vitamin-D receptor gene on individual susceptibility to breast cancer. Anticancer Research. Vol 24. (5D): 3663. 4. Gy. Czakó, M. Varga, Zs. Orsós, Cs. Varga, I. Ember, I. Kiss Effect of plant extract on the expression of oncosuppressor genes in mice. Anticancer Research. Vol 24. (5D): 3462. 5. F.T. Molnár, I. Kiss, Zs. Faluhelyi, Zs. Orsós, L. Bujdosó: Oncogene and tumor suppressor gene expression in different tissues of lung cancer patients. Hungarian Epidemiology. II. 1: S.58. 6. Gy. Czakó, M. Varga, Zs. Orsós, I. Kiss: In vivo gene expression effects of plant extract in mice. Hungarian Epidemiology. II. 1: S.33. Magyar nyelvű poszter: 1. Orsós Zs., Béres J., Sándor J., Ember I., Kiss I.: Metabolizáló enzimek allélpolimorfizmusai magyarországi roma populációban. XIII. Népegészségügyi Tudományos Társaság Kongresszusa Szekszárd, 2004. május 2. Varga T., Orsós Zs., Faluhelyi Zs., Csejtey A., Ember I., Kiss I.: A p53 tumor szuppresszor gén és a D-vitamin receptor gén allélpolimorfizmusainak hatása az emlőrák iránti egyéni érzékenységre. XIII. Népegészségügyi Tudományos Társaság Kongresszusa Szekszárd, 2004. május 3. Orsós Zs., Varjas T., Szabó L., Merényiné Dombi Zs., Ember I., Kiss I.: Flavin-7 hatása onko/tumor szuppresszor gének expressziójára egerekben. Magyar Epidemiológia. 2005. 2. 1: S.70. 4. Herczeg M., Brunner Zs., Szanyi I., Kiss I., Orsós Zs., Zólyomi A., Csontos Zs., Molnár K., Gergely P., Kádár B., Ember I.: Stimulin-BLT fantázianevű készítmény állatkísérletes vizsgálata. Magyar Epidemiológia. 2005. 2. 1: S.44. 5. Gergely P., Kádár B., Ember Á., Nádasi E., Varjas T., Orsós Zs., Szanyi I., Kiss I.: Flavin-7 állatkísérletes vizsgálata különös tekintettel kulcs onkoés szuppresszorgének expressziójára.

97

Magyar Epidemiológia. 2005. 2. 1: S.42. 6. Varjas T., Nowrasteh G., Orsós Zs., Kiss I., Ember I.: Természetes eredetű kivonatok hatása a tumorgenezisben. VI. Magyar Genetikai Kongresszus. XIII. Sejt -és Fejlődésbiológiai Napok. Eger. 2005. április 10-12.

OSZTOJKÁN BÉLA költő, író, OCÖ alelnök

1948-ban született Csengeren. Költő, író, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait 1971-ben fejezte be, de dolgozott segédmunkásként, két évig nyomdai korrektorként, és volt szellemi szabadfoglalkozású is, majd 1985-től tisztviselő a főváros VI. kerületi Tanácsa családvédelmi csoportjának munkatársa, a kerületi Cigányügyi Koordinációs Bizottságának titkára. Jelenleg a Phralipe Országos Cigány Szervezet vezetője, megszűnéséig a Phralipe Művészeti és Közéleti folyóirat főszerkesztője. Az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, a Világunk című roma lap főszerkesztője. "Osztojkán Béla, Kovács József Hontalan és Balogh Attila első versköteteikkel a modern költői irányzatokhoz kapcsolódnak már a hetvenes évek második felében. Osztojkán Bélának a szélesen áradó szabad versei a legkarakteresebbek." "A magyarországi roma irodalom e három évtized alatt végigjárja a regény történeti fejlődésének különböző fokozatait ... Osztojkán Béla pedig eljut az objektív regény megteremtéséig... Osztojkán regényében erős a távolságtartás az alkotói én és a megidézett világ között. A nyers, már-már naturalisztikus valóságábrázolás és az álm ok, babonák, hiedelmek, víziók megjelenítése egyaránt a minél gazdagabb társadalom - és lélekrajzot szolgálja." Osztojkán Béla művei gyűjteményes kötetekben VASY Géza (Vál., szerk., előszó): Madárúton. 45 fiatal költő. Móra, Budapest, 1979. 335 p. BATA Imre (Szerk.): Szép versek 1979. Magvető Kiadó, Budapest, 1980. 510 p., ill. ALEXA Károly – TÁRNOK Zoltán (Vál., összeáll.): Isten tenyerén ülünk. Fiatal költők antológiája. Magvető Kiadó: Budapest, 1980. 418 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135 p., ill. ACZÉL Géza – GÖRÖMBEI András – MÁRKUS Béla (Szerk.): Kiköt. Az Alföld Stúdió antológiája. Hajdú-Bihar m. Tan., Debrecen, 1981. 296 p. DEDINSZKY, Erika (Vál., ford., szerk., bev.): Vers Vuur. Over Zigeunerliteratuur uit Hongarije. I n de Knipscheer Haarlem , Am sterdam , 1982. 216 p. Balázs János illusztrációjával. BATA Imre (Szerk.): Szép versek 1983. Antológia. Magvető Kiadó, Budapest, 1984. 591 p. DOBOZI Eszter (Szerk.): Versmondók könyve. Válogatás a mai magyar költészetből. Hetvennégy költ, százhuszonkilenc vers. Népművelési Intézet, Budapest, 1984. 222 p. KARDOS György (Szerk.): Körkép '85. Harmincöt mai magyar elbeszélés. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. 638 p.

98

SZABÓ László (Vál., szerk.): Az örvénylő-szívű vándor. Versek Kormos I stvánról. Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, Gyr, 1985. 330 p. MAGVETŐ Szerkesztősége (Összeáll.): Szép versek 1985. Antológia. Magvető Kiadó, Budapest, 1986. 543 p. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CI B., Budapest, 1986. 233 p., ill. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bem utató szám ) Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1989. 104 p. ill. KÁRPÁTHY Gyula: (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai I ntézet: Budapest, 1990. 146 p. ill. HEGEDŰS Mária (Szerk.): Körkép '88. Huszonhét mai magyar elbeszélés. Magvető Kiadó, Budapest, 1988. 628 p. FIENBORK, Gundula – MIHÓK, Brigitte – MÜLLER, Stephan: Roma aus Osteuropa berichten. Die Roma – Hoffen auf ein Leben ohne Angst. Veröffentlicht im Rowohlt Taschenbuch Verlag GmbH: Reinbek bei Hamburg, 1992. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Roma módszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI József –KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209., Péli Tamás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival KATONA Béla (Szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Jósa András Múzeum : Nyíregyháza, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai, 41.) BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434 p. VAJDA Imre (Szerk.): Periférián. Kérdések és válaszok. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1997. 209.p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Em ber az em berért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Osztojkán Béla önálló kötetei Halak a fekete citerában. (Versek) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981. 107 P. Hóesés hűségben. (Versek) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983. 74 p. Nincs itthon az Isten. (Elbeszélések) Magvető Kiadó, Budapest, 1985. 248 p. Megkérdezem Önt is. A magyarországi cigányság és a rendszerváltás. (I nterjúk) Phralipe Cigány Művészeti Alapítvány, Budapest, 1994. 172 p. Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen. (Regény) Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997. 440 p.

99

Bölcsek napkeletről. (Meseköltemény) Phralipe Cigány Művészeti Alapítvány, Budapest, 1998. 64 p. (Phralipe Könyvek) Filmek Halottak gyertyafényben. (Színes TV-film) Budapest, 1986. Rendezte: SZŐNYI G. Sándor Nincs itthon az Isten. (színes TV-film) Budapest, 1990. Rendezte: SZŐNYI G. Sándor

PALOTAI LAJOS festőművész „1951-ben születtem Karcagon. Származásom : magyar-cigány. Pályakezdésem az általános iskola 8. osztályában kezdődött. Garay lenő rajztanárom rajzra és festésre való hajlamomat észrevette és biztatott. A 31. Sz. Állami Építőipari Vállalathoz szobafestőmázoló ipari tanulónak mentem, ahol Kun József oktató keze alatt tanultam tovább rajzolni és festeni. Az idős mester a realizmusra tanított. A szakmunkáslevél megszerzése után az ő serkentésére és tanácsára tovább festettem. 1971-ben Gyenes György és Kígyós Sándor rádióinterjút készítettek velem. Az interjú után képzőművészeti gimnáziumon belüli képzőművész körbe kerültem, itt az oktatóm Sárpataki festőművész volt. Az akkori irányzattal való nem egyezés miatt hat hónap után otthagytam a szakkört. Ezután reprodukciók másolásával és természet utáni festéssel képeztem magam. Stílusirányzatom a realizmus. 1980 őszén jelentkeztem a Vasutasok Képzőművész Körébe Benedek György mesterhez. 1981 áprilisában jelentkeztem a Képcsarnok Vállalat exportcsoportjánál, ahol munkát kaptam. Önálló szellemi szabadfoglalkozású vagyok.”

PARNO GRASZT folklóregyüttes

Az együttes 1987-ben alakult Magyarország legfejletlenebb és egyben legautentikusabb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A zenekar magját 7 muzsikus alkotja, a bővebb, 17 tagú felállásban 3 generáció 10 táncosa is részt vesz - a legfiatalabb 10, a legidősebb 72 éves. Ha valaki vendégként térbe kis falujukba esküvőkor, keresztelőkor, temetéskor, bál idején vagy egyéb más ünnepen, azt veheti észre, hogy a falu teljes lakossága tagja a zenekarnak. A hangszerek kézről kézre járnak, és mindenki mesterien táncol. Talán éppen ezen élő tradíciók szelleme teszi koncertjeiket örömünneppé. Nem csak folklórt játszanak, hanem folklórt teremtettek, miközben rögzítették legutóbbi lemezüket. Néhány dal a stúdióban született... A Parno Graszt jelentése 'Fehér Ló'. Diszkográfia Rávágok a zongorára, 2002 Járom az utam, 2004

100

PEGE ALADÁR gordonművész, tanár, zeneszerző

Született: Budapest, 1939. okt. 8. Tanulmányok Konzervatórium, 1958-61 / Zeneművészeti Főiskola., 1964-69 / Reinhold Zeperec (Zapperitz) mesterkurzusai, Ny-Berlin, 1975-78 Életút 1963-tól koncertezik, a klasszikus zene és a dzsessz műfajában. Az OSZK Stúdió tanára volt, 1978- a Zeneművészeti Főiskola docense. 1982 New Yorkban a Carnegie Hallban vendégszólista Herbie Hancock együttesében. 4 hazai, 12 külföldi. lemeze jelent meg. Díjak, kitüntetések A prágai dzsesszfesztivál Virtuóza (1964) / A montreux-i dzsesszfesztivál legjobb európai szólistája (1970) / Liszt Ferenc-díjat kap (1977) / Érdemes művész díjat kap(1986) Diszkográfia Pege Aladár: Hungarian Jazz Workshop Hungaroton Gong Pege Aladár: Hungarian Jazz Workshop No. 2. Hungaroton Gong Pege Aladár: Aladár Pege's 60th Birthday Concert (Self-pruduced) Pege Aladár: A. Pege International Jazz Workshop (Self-produced) http://www.pege.hu

PÉLI ILDIKÓ festőművész „A művészetben önmagában van a Nap. Belülről sugározza fényeit, s vonja vele műve bűvkörébe nézőit. Mint Péli Ildikó, akinek néhány képe itt látható, s melynek kapcsán a laikus néznek legkedvesebb verseinek egy-egy emlékezetes sora jut eszébe. Mert e képek képek ugyan de egyben versek is. Lirai lélektükrök. Varázslatok. E képek nem harsány színekkel és mondandóval állítják meg a nézőt, hanem a lélek szeretetgyémántjaival.” (Dr. Ranner Gizella) Péli Ildikóról írták BLAHA Márta: A tündérvilág teremtője. Péli Ildikó festészetéről. [A Creator of a Fairy World. On the Painting of Ildikó Péli.] Amaro Drom (2) 1992. 13; pp. 16–18., ill. EMBER Mária: Bemutatom Péli Ildikót. [ Introducing Ildikó Péli.] In MURÁNYI Gábor (szerk.): “Egyszer karolj át egy fát!” Cigányalmanach. TI T. Orsz. Közp. CI B: Budapest, 1986. pp. 116–119., ill. KÁRPÁTHY Gyula: Vonalak varázsa. Péli Ildikó művészetéről. [The Magic of Lines. About the Art of Ildikó Péli] (Dunaszerdahely, kiállításmegnyitó/ exhibition opening address) Kethano Drom - Közös út (4) 1996. 4; pp. 34–35., ill. KERÉKGYÁRTÓ István: Mítosz. Péli Ildikó kiállításáról. [ Myth. About the Exhibition of Ildikó Péli.] Kethano Drom - Közös út (3) 1995. 4; pp. 30–31., ill. KOVÁCS József Hontalan: A tisztaság keresése. Péli Ildikó festőművész. [ I n Search of Purity. Painter Ildikó Péli.] In KOVÁCS József Hontalan: A nemzet szemétdombjai. Cikkek, interjúk, riportok, cigányokról és m ás népcsoportokról.

101

Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1997. pp. 197–198. KOVÁCS József Hontalan: Egy művész állampolgár Astryxből. Péli Ildikó festőművész. [An artist-citizen from Astryx. Painter Ildikó Péli.] In KOVÁCS József Hontalan: A nemzet szemétdombjai. Cikkek, interjúk, riportok, cigányokról és m ás népcsoportokról. Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 1997. pp. 199–204. PÉLI Ildikó: A belső hang és az alkotás. [The Inner Voice and Creation.] Kethano Drom - Közös út 1993. 6; pp. 46., 48. PÉLI Ildikó: Önmagáról. [ About Herself] Barátság (1) 1994. 9–10; pp. 524–525. RANNER Gizella: A lélek szeretetgyémántjai. [ The Love-Diamonds of the Soul.] Kethano Drom - Közös út (8) 2000. 2-3; pp. 32-33.

PÉLI TAMÁS festőművész

BUDAPEST, 1948 – BUDAPEST, 1994. Péli Tamás művei gyűjteményes kötetekben SZEGŐ László (Szerk.): Cigányok. Honnét jöttek – merre tartanak? Kozmosz: Budapest, 1983. 390 p. Bibi. p. 337–382. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Önálló kötetei Parlamenti jegyzetek 1992-93. BIT, Budapest, 1993., 98 p. A szerző grafikáival

PONGOR BERI KÁROLY festőművész

1979-ben vált országosan ismertté az Autodidakta Cigány Képzőművészek I. Országos Kiállításán, ahol mint kiemelkedő tehetségnek, csaknem egész teremnyi anyaggal mutatták be művészetét. Egy Szabolcs-Szatmár megyei faluban, Nyírbélteken született 1951-ben. Anyai részről magyar, apai részről cigány és lengyel zsidó származású. Három éves volt, mikor a család Nyírmihálydiba költözött. Az általános iskola elvégzése után ipari tanuló lett. A betonelemgyártó szakmát tanulta ki, de a fizikai megterhelést egy évnél tovább nem bírta. Zenei tehetségének

102

köszönhetően felvették a nyíregyházi zeneiskolába, hegedűszakra. Budapesten több helyen dolgozott, hegesztést majd férfi-női divatszabóságot tanult. 1975. december 5-én, ahogy ő mondja, „egy régóta sürgető belső parancsra” elkezdett festeni. „Ekkorra már tudtam, hogy emberi létemet csak az ecset mentheti meg”. — állapítja meg alkotói indulására emlékezve. Autodidakta módon képezi magát, s alig három éves gyakorlattal képei már megyei és országos tárlatokon szerepelnek. A következő években számos kiállítást rendez Debrecenben, Budapesten, Tatán és más vidéki városokban, községekben. A nyolcvanas években mint keresztény prédikátor is működik, s ezért a hatóságok rendszeresen zaklatják. 1987. december 5-én arra kényszerül, hogy elhagyja Magyarországot. Pályájának első évtizedében alapvető szerepet kapnak a művészetében a cigányság sorsproblémái, előbb a szociális tematika, a kisebbségi sors és az életformaváltás konfliktusai (Eltörött a heged, Átkozódó), majd egyre inkább az emberiség alapproblémái foglalkoztatják, s a cigányság sorskérdéseit is egyetemes összefüggésekbe emelve éli át, értelmezi és fejezi ki. „Egy cigány miért ne lehetne egyetemes!?” – teszi fel a kérdést azoknak, akik a szociális témák ábrázolására szeretnék szűkíteni művészetét. Az egyetemes emberi kérdéseket megfogalmazó alkotásai közül kiemelkedik a három külön darabból álló, nagyméretű monumentális hatású Triptichon c. szénrajza. E három összetartozó mű a Jó és Rossz küzdelmét, az emberiség önpusztításának veszélyét fogalmazza meg víziószerű formában. A harmadik kép azt jeleníti meg, hogy a mesebeli legkisebb fiú, a rá leselkedő veszélyek között, kezében kígyózó komputer-szalaggal elindul, hogy megváltoztassa sorsát, megkísérelje megváltoztatni a világot. Beri Károly egész művészetére a kifejező alakítás, az expresszív vizionárius alkotásmód jellemző. Munkásságának első periódusában az ábrázolás még bizonyos fokig részletező és zsánerszer. A első szemléleti és művészeti fejlődés útja a látványszerűségtől való megszabadulás, a belső üzenet, a belső kép láthatóvá tevése. Ennek során kiszűr művészetéből minden fölöslegesnek látszó részletezést és végsőkig egyszerűsíti a formákat és a színkompozíciót. Ily módon olykor a pluralizmussal rokon egyszerűség, tömörség, tisztaság jellemzi művészetét, olykor pedig ezek a leegyszerűsített formák az új expresszív törekvésekkel a szecessziós vonalvezetéssel rokonítható módon nyugtalan mozgalmassággal örvénylenek. Az érzelmi indulati kifejezés és a gondolati hangsúly alakítja ezeknek a különböző formáknak az egymáshoz való viszonyát és kompozícióban elfoglalt helyét. Semmiféle direkt hatásról nincs szó az ő esetében, művészetében szerves belső önfejlődés a stílus megtalálása és változása. E festmények képi gondolkodása gyakran allegorikus, más esetben pedig szimbolikus. Az utóbbi évek munkásságában a roma hagyomány mellett egyre nagyobb szerepet kap a bibliai hagyomány is. A Kossuth Klubban rendezett kiállítás az első olyan bemutató, amely átfogó képet ad Beri Károly eddigi munkásságáról, pályájának két évtizedéről. (Kerékgyártó István: „Emberi létemet csak az ecset mentheti meg" – Kethano Drom 1996 4.)

103

RÁCZ ALADÁR zenész, cimbalomművész

Született Jászapátiban 1886. február 28-án, meghalt Budapesten 1958. március. 28án. Cigányzenész családból származott. 3 éves korában cigányprímás apjától - aki brácsás volt - tanult muzsikálni hallás után, mert a kottát még nem ismerte. Úgy emlékezett, az volt akkor a szokás, hogy a gyermeket megkérdezték, milyen hangszeren szeretne játszani. Az asztalon feküdt egy ócska cimbalom, ami nagyon tetszett neki és rámutatott, azt szeretné. Apja megmutatta hegedűn, hogyan kell a nótákat játszani. Igyekezett fél óra alatt ledarálni az egészet, mert a gyerekek az utcasarkon fütyültek, hogy menjenek már fürödni. Ott hagyta a cimbalmot, mint ki jól végezte dolgát. Körülbelül nyolc-kilenc éves korában ugyanabba a zenekarba vették fel, melyben apja játszott. Azt mondták, hadd fejlődjön a gyerek, itt a zenekarban legalább minden nótát megtanul, amit nem ismer. Tizenhat éves volt, mikor Pestre került és először az Emke kávéházban játszott. „Az volt akkor számomra a világ közepe. Nekem nagyon tetszettek itt a fényes lámpák. Valami szénféle égett bennük. Én petróleumlámpás kis házba születtem, így hát persze meg voltam illetődve a fénytől, a ragyogástól” – emlékszik Rácz Aladár az ötven évvel ezelőtt készült interjúban. . Első koncertjét a jászberényi Lehel kávéházban adta, majd 14 éves koráig a helyi cigányzenekarban cimbalmozott. Ekkor elindult a fővárosba szerencsét próbálni. A pesti EMKE kávéházban muzsikált esténként, és világhódító tervekről álmodott. Egy impresszárió felfedezte, és Párizsba szerződtette. Az egzotikus magyar cigánymuzsika vonzotta a közönséget. Jászberényben és Budapesten cigányzenekarokban játszott. Tagja volt 36. Rácz Laci zenekarának is. 1910-től Párizsban, 1914-től Svájcban magyar, majd francia cigányzenekarokban játszott. Rövidesen Spanyolországban, Skóciában, Egyiptomban, Svájcban vendégszerepelt. Híres muzsikusok nyilatkoztak róla elismeréssel . Saint-Saens a cimbalom Liszt Ferencének nevezte. Az I. világháború alatt Svájcban megismerkedett Ernest Ansermet professzorral, Jaques-Dalcroze-zal, Igor Sztravinszkijjal, akik felfigyeltek játékára, művészetének tökéletesítésére ösztönözték és a komoly muzsika irányába terelték. Sztravinszkij cimbalmozni tanult tőle, s komponált is erre a hangszerre. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét. Ez a népszerűség nem elégítette ki Rácz Aladárt, többre vágyott. Könyveket vásárolt, tanulni kezdett. Egy genfi antikváriumban talált egy láda kottát, csembalódarabokat, és megpróbálta cimbalmon eljátszani őket. Kísérletezni kezdett. Újfajta cimbalomverőt készített, amely egészen más hangzásra volt képes. Elsősorban barokk műveket írt át cimbalomra, és ezáltal teljesen kitágította a régi népi hangszer repertoárját. 1927- 35. között Franciaországban élt, Második feleségével, Yvonne Barblan zongoraművésszel közösen léptek fel. 1935-ben a honvágy hazahozta Magyarországra. Néhányszor szerepelt a Rádióban, majd következett a sorsdöntő bemutatkozás, az első hangverseny a Zeneakadémia dobogóján.

104

Ettől kezdve nemcsak koncertezett, hanem tanított is. Budapesten 1937-ben a Nemzeti Zenede, 1938-tól haláláig a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt, ahol számos kitűnő tanítványt nevelt. A cimbalomjátékot tulajdonképpen. ő emelte művészi színvonalra, a cimbalom általa lett hangversenyhangszer. Barokk és preklasszikus mesterek főként cembalóra írt műveit adta elő többnyire felesége, Yvonne Barblan zongorakíséretével. Élet utolsó éveiben súlyos beteg volt. Tanítványait a farkasréti kis házában fogadta, és itt látogatták meg a világ minden tájáról érkezett csodálói, mint pl. Yedudi Menuhin. A rádió is otthonából közvetített hangversenyeket. Hatása Tanítványai, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművészek folytatták mesterük útját, de amíg Rácz Aladár zongorakísérettel szólaltatta meg az eredetileg csembalóra írt műveket (François Couperin, Domenico Scarlatti, Rameau, Jean-Baptist Lully darabjait), addig a Gerencsér–Szalai duó a homogén hangzás érdekében két cimbalmon adta elő a barokk és preklasszikus billentyűs irodalom gyöngyszemeit, valamint Bartók eredetileg zongorára írt népdalfeldolgozásait. A klasszikus repertoárt bővítették, kortárs zeneszerzőket inspiráltak további cimbalomművek komponálására. Gerencsér Ferenc és tanítványai révén több cimbalomtanár és -művész öregbíti a magyar cimbalomiskola hírnevét. Lemezei Aladár Rácz at the Cimbalom (Bartók Records) Hungaroton, 2002 Díjak, elismerések Kossuth-díj (1948) érdemes művész (1952) kiváló művész (1953)

RÁCZ LAJOS költő

Jánoshalmán született 1944. szeptember 26-án, Budapesten halt meg, 2000. szeptember 11-én. Gyermek- és kamaszkorát Bácsalmáson töltötte. 1963-ban költözött Budapestre, s haláláig a fővárosban élt. Dolgozott rakodómunkásként, volt faosztályozó és építőipari segédmunkás, vulkanizáló, majd burkoló. Betegsége miatt korán nyugdíjba kényszerült. Újságíróként a Magyar Ifjúságban és a cigány lapokban a – Romano Nyevipeben, a Kethano Dromban a Lungo Dromban jelentek meg írásai. Utóbbi folyóiratnak haláláig főmunkatársa volt. Versekkel a 70-es évektől jelentkezett. Bár az említett lapok mellett az Ars című antológia is közölte a költeményeit, első önálló kötetének megjelenésére 50. születésnapjára jelent meg. Fiatal cigány értelmiségiekről szóló interjúkötetén és egy riportköteten dolgozott, amikor hosszas betegség után elhunyt. Rácz Lajos művei gyűjteményes kötetekben CHOLI DARÓCZI József – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tam ás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival

105

NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Rácz Lajos önálló kötetei Emlékeket égetek. 66 vers. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1994. 103 p. Zsoltárok. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1997. 50 p. Élő remény. (Zsoltárok) Oktatási és Továbbképzési Alapítvány, Szolnok, 1999. 56 P. Roma értelmiségiek arcképcsarnoka. (I.) „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány, Szolnok, é. n. (2000) 76 p.

RÁCZNÉ KALÁNYOS GYÖNGYI festőművész

„1965. szeptember 27-én születtem Komlón. A Kossuth aknán laktunk a cigánytelepen. Már óvodás korom ban ismerkedtem a festészettel, amikor nagynéném, Orsós Teréz, elvitt az iskolájába, ahol éppen rajzóra volt. Én is kaptam rajzlapot, festéket, ecsetet, és elkezdtem festeni. Kilenc éves voltam, negyedik osztályos tanuló, amikor a komlói Fürst Sándor Általános Iskolában megismerkedtem Pongrácz Éva rajztanárnővel. Ettől a naptól éjjel-nappal festettem. Reggel mentem az iskolába és csak este mentem haza. Legtöbbször egy nap csak egyszer ettem. Amikor elkezdtem festeni, élénk színeket használtam . Virító kéket, világos rózsaszínt és narancssárgát. Madarakat, szárnyas embereket, a nyarat, a telet, a cigánytelepet, cigány gyerekeket és a papától meséket festettem le. Nyolc éves koromtól négy testvéremre kellett vigyázni, főzni, takarítani. Szüleim elvárták tőlem, hogy úgy gondozzam testvéreimet, mint egy felnőtt. Az iskolában nem ment a tanulás, hisz nem volt senki, aki segítsen nekem . A festészet azonban egyre több örömöt adott. Szabadnak éreztem magam ilyenkor, és azért festettem szárnyas embereket és kétfejű nőket. A tanulás nem ment olyan jól, mint kellett volna, ezért tanáraim csúfoltak. Életem boldog szakasza az volt, amikor rajztanárnőm kérésére hetedikes koromban elkészült egy rajzfilm a pécsi Pannónia Film stúdióban “A hét ikerszarvas kígyó" címmel. Ezt a filmet a Cannes-i Filmfesztiválon megvásárolták. Ezután ért engem az első nagy csalódás. A film készítése közben Pásztor Ágnes filmrendező kérdezte, hogy mit fogok kezdeni a filmért járó sok pénzzel?! Mint gyerek, nagyon örültem volna a pénznek, hiszen szatyorban hordtam a könyveimet az iskolába, ruházatom is hiányos volt, öten voltunk testvérek és nagyon szegényen éltünk. Olyan házban laktunk a Kossuthaknán, hogy a szoba falát, melyen kívül csak a konyha volt, ki kellett támasztani egy nagy gerendával, nehogy kidőljön.

106

A sok pénz helyett kaptam mást, egy új bugyit és egy használt cigánylemezt. Amikor édesanyámmal elmentünk a moziba megnézni a filmemet, fizetnem kellett a belépőjegyért. Ezután a nagy csalódás miatt nyolc évig nem festettem, csak nagyon ritkán, azt is magamnak. Véméndre költöztünk, idegen emberek közé kerültem, nem voltam fontos senkinek sem, idegen osztálytársaim voltak, akik állandóan bántottak. Az általános iskolát nagyon nehezen, de elvégeztem. Szekszárdon a tejüzemben kezdtem el dolgozni először. Reggel négykor keltem, este nyolckor érkeztem haza. Többet utaztam, mint dolgoztam, olyan messze volt a munkahelyem. Később a véméndi téeszben dolgoztam, majd Pécsett a vágóhídon. Itt ismerkedtem meg azzal az emberrel, aki a férjem lett. Gyerekeim születése elhozta azt a vágyamat, hogy nagy képeket fessek. Akkor Pogányban laktunk és a meszelt falra a lakásban emberméretnél nagyobb anyát festettem, ahogy gyermekét altatja. Ez az asszony egy fatuskón ült piros ruhában, rózsaszín volt az inge, kék selyemkendő volt a fején, ami olyan hosszú volt, hogy eltakarta a gyerek testét. Közben a férjemmel együtt nehéz munkákat végeztem a megélhetés miatt. Amikor olyan deres idő volt, hogy megfagyott a kezünk, répát kellett szedni, ember nagyságú fatuskókat kellett repesztgetni. Éhesen, fáradtan értünk haza. Saját házunkból ki kellett költözni két gyerekkel. Szüleim nem fogadtak be bennünket, Pécsett feltörtünk egy lakást, hogy fedél legyen a fejünk felett. Az állam intézetbe akarta vinni a gyerekeinket. Egyik ajtón ki, a másikon be - jártam a hivatalokat, hogy ne vegyék el őket. Dohos, nedves lakásban laktunk, sokat voltak betegek. Sokat szomorkodtam, olyan kicsi hely volt otthon, hogy még egy rajzlap sem fért volna el sehol. Kiharcoltuk később, hogy jobb lakást kapjunk. A sorsom ekkor fordult meg és megszületett a harmadik gyermekem. Ekkor találkoztam újból a régi tanárnőmmel. Kiderült, ő már régóta keresett engem. Azt akarta, hogy az általa vezetett gyerek-szakkörbe járjak el és újból fessek. Ebben az időben találkoztam Kerékgyártó István művészettörténésszel és Daróczi Ágnessel - ők voltak azok, akik segítettek a további előrelépésemben. Ettől a naptól fogva annyit festettem és festek, hogy még magam sem hiszem el a munkabírásomat. Az a vágyam , hogy festményeimmel nagyon sok embernek szerezzek öröm et, és ne érjen a korábbihoz hasonló több csalódás az emberekben. Ma már gyerekeknek szakkört vezetek az öt saját gyerekem mellett. Pécsett egy összevont, külvárosi intézményben, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában és Szakiskolába pedagógus asszisztensként dolgozom . Szakképesítésem megszerzése érdekében középiskolát kell végeznem . Remélem , kitartásom elég lesz ehhez a nagy tervhez. Munkahelyem nagyon biztat, segít a lehetőségekhez képest célom elérésében. Jelenleg is nagyon rossz anyagi körülmények között élünk öt gyermekemmel és férjemmel, aki szívbeteg. Ennek ellenére még most is rengeteget festek saját, és remélhetőleg mások kedvére, nagy-nagy örömmel. Ráczné Kalányos Gyöngyi alkotásai és kiállításai 1976: Úttörők tizenkét pontja, Nemzetközi Gyermekrajzpályázat, fődíj / 1977: Meghívás az artyeki Nemzetközi Gyermekfesztiválra / 1977: Nemzetközi Gyermekpályázat Aranydiploma, Zánka / 1978: Zánka, Aranydiploma, “Béke" c. festményemet kinyomtatják képeslapon és plakáton / 1979: “A hét iker-szarvaskígyó" c. animációs rajzfilm írása és festése, Pannónia Film stúdió / 1986: Jubileumi kiállítás, Szépművészeti Múzeum; 1986. "Negyvenkedő" c. kötet, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó / 1994: Kovalcsik Katalin-Orsós Anna: Fátá ku păru dă ar – Az aranyhajú lány (Beás cigány népmese gyűjtemény - színes illusztrációk), Gandhi Középiskola kiadása, Pécs / 1988: Önálló kiállítás, Apáczai Nevelési Központ, Pécs / 1988: Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása, Néprajzi Múzeum,

107

Budapest / 1988: Baranya megyei Művelődési Központ, Pécs / 1990: Helyőrségi Klub, Pécs, "Rácz Aladár" Közösségi Ház, Pécs / 1991: Weber Haus, Weiz, Ausztria / 1991: Kulturzentrum Minoriten, Graz, Ausztria / 1991: Helyőrségi Klub, Szolnok / 1991. Pécsi Székesegyház, Pécs / 1991. “Rácz Aladár" Közösségi Ház, Pécs / 1991: Baranya megyei Művelődési Központ, Pécs / 1992: Lenau Ház, Pécs / 1992: Perem Galéria, Pécs / 1992: Gruppe 73 Székháza, Judenburg, Ausztria / 1992: Grüne Akadémia Irodája, Graz, Ausztria / 1992. Alpen-Adria Alternatív Irodája, Graz, Ausztria / 1993. Másság - azonosság, Pataki Galéria, Budapest / 1993. Városi Művelődési Központ, Esztergom / 1993. Táncsics Mihály Gimnázium Galériája, Siklós / 1993. Falu Klub, Mánfa / 1993. Művelődési Ház, Lothárd / 1993. Rk. Templom, Lukafa / 1994. Szakszervezetek Háza, Mohács / 1994. Városi Történeti Múzeum , Komló / 1994. Művelődési Ház, Kaposvár / 1994. Európai Kisebbségek II. Fesztiválja, Baja / 1995. Faluház, Decs; Művelődési Ház, Siklósnagyfalu; Nemzetközi Cigány Képzőművészeti Kiállítás, Budapest, Néprajzi Múzeum / 1990-1999. részvétel a Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola (zárókiállításain) Tokaj, Tállya Ráczné Kalányos Gyöngyiről írták D. G.: Akinek a festés az élete. [ Whose Life is Painting.] Dunántúli Napló 1996. 04. 30. P.9. N. N.: Kétszólamú élet. – Ráczné Kalányos Gyöngyi. [ Life in Two Parts – Gyöngyi Kalányos Rácz.] Képriport) Rom a Magazin. Bemutató szám . 1992. pp. 15–17., ill. PONGRÁCZ Éva: Szarvaskígyók. [ Horned Snakes.] Romano Nyevipe (3) 1989. 01. 31. 2; p. 6.

RADICS SZILVESZTER festőművész

„1952-ben születtem Cereden, kétgyermekes cigány családban. A nyolc osztályt is itt jártam, majd a somoskői Medvespusztán juhokat őriztem két évig. 1970-ben a Lósport Vállalathoz kerültem lovásznak. Ez időben jártam a Kortárs szerkesztőségébe Simon Istvánhoz, mivel regényt és verseket írtam. Szobafest-mázoló szakmát szereztem, húszévesen vonultam be katonának, de fél év múlva betegségem miatt leszereltek. 1973ban nősültem meg, három gyerekünk született. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumot 1978-ban végeztem el. 1979-ben találkoztam Cereden Lakatos Menyhérttel, az ó biztatására - ekkor már volt néhány képem - új lendületet vettem. 1980-ban a szederkényi téesznél dolgoztam hegesztőként, itt rendezték meg első kiállításomat is. 1981-ben képeimmel szerepeltem a megyei amatőr művészeti tárlaton, és tagja lettem a Stúdiónak. 1982-től gyógynövénygyűjtéssel foglalkozom. A Mátradrog Vállalat '88 őszén állománycsökkentés miatt elbocsátott - így munkanélküli lettem. Jelenleg bizományosként foglalkozom gyógynövény-felvásárlással. Elsősorban a téli hónapokban festek.”

108

RÉZMŰVES GYULA festőművész

„1943-ban születtem Tiszapalkonyán. 10 gyermekes család ötödik gyermekeként. Budapesten, a II . Rákóczi Ferenc gimnáziumban érettségiztem. Alkotásaimban az ember és a természet örök, elválaszthatatlan kapcsolatát szeretném megmutatni.”

RIGÓ JÓZSEF költő

“1966. május 7-én születtem Tatán. Muzsikus család sarjaként, de sem a cigány nyelvet, sem a zenélés mesterségét nem örököltem . Tizenegy éves koromig apám szülőhelyén, a kömlődi zöld vadonban nevelkedtem. Szüleim egy elmúlt rendszer fizikai munkásai voltak. Ötvenegy évesen, 1992 áprilisában meghalt édesapám . Halála után költöztem Tatabányára. Azért mégis Tatán érzem otthon magam , oda kötődöm emlékkel, szerelemmel, jórészt ezek a versek is ott születtek, s ott él még édesanyám két fiútestvéremmel. Kömlődön szeretném még magam jól érezni, de ma már szántóföld van ott, ahová hazamennék. Verset muszáj írnom . Ezt megfogalmazták maguknak mások szebben, pontosabban. Én nem tudom. Csak tudom: nem lettem pap, szobrász, festő, szerkezetlakatos. Valamikor, ha megint kötethez jutok, mindezeket majd újra át kell gondolnom .” „Úgy érzem, kötelességem itt, ide, számomra négy drága ember nevét leírnom: Pásztor Istvánné tanárnő, kit egyebek mellett azért őrzök meg emlékezetemben, mert nekünk nyolc éves nebulóknak, a szünetekben kívülről mesélte az Egri csillagokat, Józsa Mária tanárnő, akinek nyelvtanóráin rettegtem, de egész iskolaidő alatt az ő irodalomóráin ültem volna legszívesebben. Szőllősy Erzsébet tanárnő, aki első méltatója volt kamasz verseimnek, s bevezetést adott a modern irodalomba. Mezey Katalin írónő, akinek legelső nyomtatásban napvilágot látott versemet köszönhetem, és akinek még annyi mindent nem köszöntem meg.” Jelenleg Szákszeden él családjával. Rigó József művei gyűjteményes kötetekben MEZEY Katalin– HORVÁTH Péter– PAPP Mário (Vál., szerk.): Alapművelet. Diákírók vers- és elbeszélés gyűjteménye. Válogatás a sárvári irodalmi pályázat díjazott műveiből. (Antológia) Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1985. 95 p. Kötet nélkül. Fiatal Komárom megyei költők. (Faludi Ádám, Flórián Mária, Holló András, Kakuk Tam ás, Rigó József versei) Komárom m . Tan., Tatabánya, 1986. 126 p., ill. (Új forrás füzetek, 1.) KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bemutató szám ) Országos Pedagógiai I ntézet: Budapest, 1989. 104 p., ill.

109

VASS Tibor–BÖSZÖRMÉNYI Sándor Vál., szerk.): Időjelek. Szépirodalmi antológia. Új Bekezdés Kiadó, Miskolc, 1992. 366 p., ill. (Új Bekezdés Könyvek, 2.) CHOLI DARÓCZI JÓZSEF – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tamás, Szentandrássy I stván és Gügyi Ödön illusztrációival JÓNÁS Tam ás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom – Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Rigó József önálló kötetei Sziromnyi. (Versek) Komárom –Esztergom m . Önkorm ányzat, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1993. 101 p. (Új Forrás Könyvek 14.) Zárlatába a szívverésnek. (Versek 1990–2002) Széphalom Könyvműhely: Budapest, 2002. 203 p.

ROMANO DROM folklóregyüttes

A vlachok, vagy ahogy magukat nevezik, az oláh cigányok zenéjéről sokáig nem vett tudomást a világ, ezért az csak elszigetelten, csupán saját közösségükön belül maradt fenn. Mivel az oláh cigányok hagyományosan nem zenészek, hanem kereskedők, zenéjükben nem használtak klasszikus értelemben vett hangszereket. Háztartási eszközök, kanna, fakanál segítségével muzsikáltak. Legfőbb "hangszerük" azonban a hang, specialitásuk pedig a szájbőgőzés és a pergetés, ami a tánc alapritmusaként szolgál. A Romano Drom lovár és collár hagyományokra épülő cigány zenét játszik. A Romano Drom, melynek jelentése roma nyelven "roma út" végigvezet minket a Valchiából származó Oláh cigányok zenei hagyományán, akik rendszerint lókereskedők és utazó kereskedek voltak, és a 19 század közepén érkeztek Magyarországra. Mivel az oláh népesség a társadalom peremén élt hosszú ideig, ezért alakították ki saját zenéjüket, mely a roma életről szól. A hagyományok szerint nem használnak hangszereket a háztartási eszközökön, mint pl. vizeskanna, fakanalak, vagy más dobolásra használható eszközön kívül. Az elsődleges hangszer maga a hangjuk, és a dallamos számok mellett jellegzetes elem zenéjükben a basszus hangszerek hangjának imitálása szájjal, azaz a „szájbőgőzés", valamint a „pergetés”, amikor mondat foszlányokat tördelnek be a hangok közé, ezzel is hangszereket imitálva, helyettesítve. A hatvanas évektől kezdve a gitár, mandolin és

110

tambura használata elterjedt, ezek a hangszerek meghonosodtak a zenészek körében – és az ezekre épülő új stílus egyre népszerűbb. A Romano Drom számára a legfontosabb, legerőteljesebb elemet a roma népzenéből az ének és a hangokkal folytatott játék jelentik. Budapesten élnek, és a hagyományos dalok mellett modern hangzású kompozíciókat is alkotnak. A Romano Drom az Ando Drom együttesből jött létre, annak utódjának tekinthet. 1999 szeptemberében jelentették meg a Déta Devla lemezt, majd ezt követte 2001-ben az Ando Foro. Muzsikusokként azóta is „úton vannak”, rengeteg koncertet adtak az elmúlt időszakban Európa szerte. Diszkográfia Déta Dévla, 1999 X-Produkció Ando Foro, 2001 Daqui Ando Foro, 2001 Romano Trip, 2003 (Romano Drom remixek) Ande Lindri, 2003 http://www.romanodrom.com

ROMÁNYI ROTÁ folklóregyüttes

1985-ben Nagyecseden (Szatmár megye), oláh cigány fiatalok alapították. 19871988 között, mint a község nagy létszámú hagyományőrző táncos csoportja működött. 1989-ben néhányan a fővárosba kerültek, ahol már más formában, lényegesen kevesebben vitték tovább az eredeti nevet. Ebben az időszakban alakult ki a mai együttes, a hangzás alapjai, valamint a zenei arculat meghatározó elemei. A zenekar városi roma folkot játszó együttesként határozza meg magát. Ezt afogalmat a 60-as évek óta használjuk azokra az együttesekre, akik a hagyományos, autentikus zenéket a városi körülményekhez, előadói stílushoz, illetve a rájuk hatással lévő populáris kultúra elemeihez alakították. Mindezek mellett a zenei összkép tovább bővült a sokszínű nemzetközi cigány folk elemeivel. A Rományi Rotá alaprepertoárja a nagyecsedi úgynevezett cerhári oláh cigány dalokból áll. Ez az alap, amihez társul az északkelet-magyarországi cigányfolk, az erdélyi cigányközösségek dalai, valamint a nyugat-európai roma előadókra oly jellemző balkáni gyökerű populáris hatás. A dalok ezáltal színesek, változatosak, ritmikailag erőteljesek. Mindezek mellett a Rományi Rotá ragaszkodik a roma folk legalapvetőbb vonásához: a vokális megszólalás elsőbbségéhez. A régi és új, archaikus és modern zenei és hangulati elemek egymást kiegészítő, erősítő és megtartó egysége teszi az együttest egyedivé és a fiatal roma zenészgeneráció egyik legjelentősebbikévé. Repertoárjuk kizárólag gyűjtött anyag. A hagyományok átörökítésének jelképe, Balogh Józsefnek, “Simonnak”, Balogh Ferenc nagybátyjának szerepeltetése az új albumon. Az együttes tagjai nyitottak, technikailag és repertoárban igen jól felkészültek. Olyannyira, hogy a külföld is megszólította oket. 1998-ban a világhírű londoni world music csapat, a Transglobal Underground új, eddigi legjobb albumán a Rejoice, rejoice-on magyar részről, Balogh Kálmán mellett a zenekar is szerepet kapott. Referenciának nem is kell több.

111

A diszkográfiából az is kiderül, hogy az együttes két meghatározó tagja és Balogh Kálmán között további munkakapcsolat alakult ki a Romano Kokalo együttes égisze alatt. Az együttes tagjai Balogh Ferenc (ének, gitár, szájbőgő, kanál, derbuka) Varga Ildikó (ének) / Balogh István- szájbőgő, ének, kanna, kanál, gitár, derbuka / Farkas Ilona (ének) / Nagy István (ének, tamburica, buzuki, mandolin, gitár, szájbőgő) Diszkográfia O Cérhárikó (1994.) Etnofon Kimnowak: Fekete zaj (közreműködés) (1994.) Transglobal Underground:Rejoice, rejoice (közreműködés) (1998.) Romani Kris-Gipsy lore (Cigánytörvény) filmzene (közreműködő) (1998.) Phiravelman kalyi phuv (1999.) Fonó Records Romano Kokalo-Gipsy Colours (közreműködők: Balogh Ferenc és Nagy István) (1999.) (Fonó Records)

ROSTÁS-FARKAS GYÖRGY költő, író

1949-ben született Újkígyóson. 1970-88 között a Lapkiadó Vállalat dolgozója, szerkesztő, felelős szerkesztő, főmunkatárs. 1989-től a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 1990-től a Magyarországi Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. 1992től a Közös út – Kethano Drom – főszerkesztője. 1994 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Cigány Szakosztálya elnöke. 1995-ben a budapesti roma kisebbségi önkormányzat elnöke, az OCKÖ képviselője. 1994 márciusában a Magyar Köztársaság Kiskeresztjével tüntették ki. Magamról: Olyan cigány anyanyelvű családban, közösségben születtem Békés megyében, Újkígyóson 1949-ben, amely ragaszkodott hagyományihoz, nyelvi kultúráihoz, annak ápolásához. Perifériára kényszerült életünk és létformánk volt a meghatározó abban, hogy indulatok szabadultak föl bennem . Tollat fogtam -kételyektől és szorongástól izzítva-de tudatos törekvéssel, hogy számos megválaszolatlan kérdésre feleletet kapjak. A mi világunk színeiben és hangulatában is változó, s írásaimban ennél az oknál fogva is megcsendül népem megrázkódtatásoktól teli élete, léthangulata. Úgy érzem , hogy amit századokon át hűen ápoltunk, s féltett kincsként őriztünk, arra most sötét homály borul, és kezd örök feledésbe merülni. Megszűnőben lévő világunkat nem lehet nem látni, és nem figyelemmel kísérni. Ötszáz évre visszamenőleg - amennyire tudom - minden anyai- apai ősöm cigányember volt. Az elmúlt fél évszázad hatalmas változást hozott magyarországi cigányság életében is. A társadalmi viszonyok megváltozása, az iparosodás felgyorsulása következtében fölöslegessé vált a hagyományos cigány mesterségek többsége. De fokozatosan új lehetőségek is nyíltak, a társadalom peremén tengődő cigányság számára. A jogi- intézményi diszkrimináció megszűnt ugyan, de a hagyományos elmaradottság, a különös előítéletek közepette mégis hosszadalmasnak, igen nehéznek bizonyul a beilleszkedés folyamata.

112

Célom, a lehetőségekhez -illetve lehetőségeimhez- mérten nyíltan, mindig az igazat írni, s engedni másokat is bepillantani népem történetébe, szenvedéseibe, örömeibe, érzelem világába, a mi rejtelmes világunk kincsesbirodalmába. Rostás-Farkas György művei gyűjteményes kötetekben SZEGŐ László (Vál., szerk., utószó): Cigány bölcsődal. (Cigány költők versei gyerekeknek) Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980. 127 p., ORSÓS Teréz illusztrációival SZEGŐ László (Szerk.): Cigányok. Honnét jöttek - merre tartanak? Kozmosz: Budapest, 1983. 390 p. Bibi. p.337–382. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigányalmanach. TIT. Orsz. Közp. CI B., Budapest, 1986. 233 p., ill. NÉMETH Ilona (Szerk.): Tanári kézikönyv a cigány fiatalok szocializációjáról. Nemzeti Szakképzési Intézet: Budapest, 1994. 155 p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. VARGA Ilona – HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Rostás-Farkas György nűvei, műfordításai Megváltásért som. (Versek) Pest m . Tanács VB. Cigányügyi Koordinációs Biz. és a Pest m. Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre, 1989. 140 p. Megváltásért som. (Versek) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1991. 80 p. Tiétek a szívem. Tumaroj muro jílo. Gyermekversek. OMIKK: Budapest, 1991. 114 p., ill. Cigányságom vállalom. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1992. 80 p., ill. Maladyipe. Találkozás. (Műfordítások) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1993. 158 p., ill. Tiétek a szívem. Tumaroj muro jílo. Gyermekversek. Shavorenge. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1994. 124 p., ill. Aranyhídon. (Versek) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1995. 132 p., ill. Antoine DE SAINT-EXUPÉRY – ROSTÁS-FARKAS György (Ford.): A kis herceg. O cino krajoro. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1994. 111 p., ill. A békesség zarándokai. (Versek) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1998 129 p., ill. Mindenségbe zárva. (Versek) Vál., szerk.: FIALOVSZKY Magdolna, előszó: POMOGÁTS Béla, GYURKOVICS Tibor. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 2000. 122 p., PÉLI ldikó illusztrációival. A Nap gyermekei. (Válogatott írások) Szerk.: ROSTÁS-FARKAS Tím ea, Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1999. 93 p. Cigány-magyar, magyar-cigány szótár (Karsai Ervinnel, 1990.) Cigány–magyar képes olvasókönyv (Karsai Ervinnel, 1991.) A cigányok hiedelemvilága (Karsai Ervinnel, 1992.)

113

ROSTÁS-FARKAS TÍMEA költő Rostás-Farkas György leányaként születtem, az Úr 1972. évében, Budapest Sszékesfővárosában, szeptember havának 16. napján. Édesapám nyomdokaiba lépve, jómagam is az újságírás mesterségét választottam, s a költészet szeretetét is tőle örököltem. Valaki azt mondta, hogy a gének kódolva vannak s a közös "álmok nem hazudnak". Apám nehéz örökséget adott át. A vers, a kultúra és a művészetek szeretetét taksálta rám, s ezen kívül a ROMA kultúrkincsek ápolása, őrzése, továbbvitele is benne van a "batyuban ". Mindezek, folyamatos megnyugvást, lelki békét jelentenek számomra, mert önző problémáim fölé tudnak emelni. Elszántan tudatosítják bennem ama törekvést, amiért érdemes harcolni, sőt kell. Ez pedig nem más, mint önbecsülésünk megtartása. Már piciny gyermekkoromban belém ivódtak apám által elmesélt történetek – "a mesék nem hazudnak"... A mindennapjaimban megélt élethelyzetek a perifériára szorult, tragikus sorsok, küzdelmes létállapotáról szólnak, amelyeket a romák nap, mint nap megvívnak. Szeretném továbbörökíteni, s a harmadik évezred hajnaláig megőrizni őseim által oly nagyrabecsült: Roma kultúrkincset a maga gyönyörűségével és tisztaságával. Én is elindulok kortársaim nyomdokán - jól kivehető, beazonosítható lábnyomokat hagytak. A tüskés ágakat félrehajtották, a töviseket elhordozták. Az ösvény íme járható. Tiszta szellemi források közt vezet utam. Időtlen szomjúságomat van hol oltanom... Gyermekéveim harmóniában teltek. Édesapámtól: a műveltség, a fegyelem, a kitartás, s a precizitás iránti igényt Édesanyámtól: keresztényi lelki támogatást kaptam. Pályámat Édesapám szigorú tekintete kíséri - Ő az én példaképem. Méltó örököse szeretnék lenni. Édesapám a TESTAMENTUM című versében testvéröcsémre és rám hagyta azt a tüzet, amelyet kötelességem őrizni... Verseimben ajtót nyitok, hogy bejöhessetek rajta, s velem együtt újra álmodjuk azt a tüzet, amelyet Indiából hoztak őseink. A nyelv oldhatatlan ereje táplálja, s táplálni fogja, amíg lesz hitünk fejünk fölé emelni a remény-fáklyát, amely kivezeti a romákat a tudatlanság labirintusából. Az öntudatra ébredés fáklyát ad a Te kezedbe is, mert a gyökerek megtartó ereje hatalmas fát növeszt, mint a mustármag megteremti a maga ehető értelmét, s árnyékot ad az utak vándorának...

ROSTÁS KRISZTINA szociálpolitikus, politológus

Született: Miskolc, 1979. május 20.; Családi állapota: hajadon Végzettsége: szociálpolitikus; politológus. Beosztása: roma referens Jelenlegi munkahelyei: 2004. február- BM Sajtó-, Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Főosztály; 2002.

114

augusztus – Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet (ESzCsM). Tanulmányai: 2005. június diplomázott az ELTE -TTK Politikaelmélet Tanszékén, politológia szakon. "Roma politika Magyarországon" címmel írta szakdolgozatát. 2004. június diplomázott az ELTE Szociálpolitika Tanszékén, szociálpolitika szakon. "Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban" címmel írta szakdolgozatát. 1999. érettségi a mezőcsáti Kiss József Gimnázium és Szakközépiskolában. Szakmai tapasztalatai: 2003. február- március MTA Politikai Tudományok Intézete, "Politikai Kultúra és Választások" kutatócsoportjának kutató tagja (kérdőíves adatfelvételezés magyar parlamenti képviselőkkel). 2002. szeptember Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, egyetemi-főiskolai előkészítő szervezése roma fiatalok számára (a felvételi előkészítőn túl, a program másik fontos eleme tematikus táborok, tréningek szervezése, mely hozzá járul a programban résztvevő roma fiatalok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, a roma értelmiség tudatosabb szerepvállalásához). 2002. szeptemberdecember Oktatási Minisztérium, IV. éves szakmai gyakorlat (roma gyerekek oktatásával ismerkedett meg általános iskolától a felsőoktatásig). 2002. június-augusztus Kurt Lewin Alapítvány, "Szocháló" internetes oldalak szerkesztése. 2001. szeptember-december Országos Rehabilitációs Intézet, III. éves szakmai gyakorlat (gyermekosztályon ill. felnőtt osztályon szociális munkás). 2001. január-2004. február Magyar Politika Tudomány Társaságának tagja (romapolitika a szakterület). 2000. júniusaugusztus Benetley College, amerikai kutató cég által Magyarországon végzett országos roma kutatásban kérdezőbiztos megbízással, részt vesz a kutatási adatok feldolgozásában. 2000. június-július Nemzeti és Etnikai Közalapítvány, rezümék készítése a "Romapage" lapnak, a magyarországi cigányság helyzetéről. 2000. május-szeptember Kurt Lewin Alapítvány, rezümék készítése a "Romapage" lapnak, a magyarországi cigányság helyzetéről.. 1999. szeptember Vakok Állami Intézete, önkéntes szociális segítő. Kutatói tevékenységei: 2000. Józsefvárosi Tanoda, roma gyerek iskolai és fejlesztési problémáit tanulmányozta, féléves kutatásai során empirikus elemzéseket készített. 2001. Féléves kutató-elemző munka "Idősellátás a romák körében" címmel. 2002. Rákospalotai Leányotthon, kutatás a roma anyák és gyermekeik körében. A kutatás kiemelt területe: bűncselekmények elkövetési típusai. Ösztöndíjai: 2000-2004. Romaversitas Láthatatlan Kollégium. 1999-2001. Romano Cher. 1999. Magyarországi Cigányokért Alapítvány. 19981999. Kurt Lewin Alapítvány, egyetemi előkészítő. 1997-1999. Soros Alapítvány. Nyelvtudás: Angol középfokú lektorátusi nyelvvizsga. Pályázatai: 2003. július "Az Európai Unió és magyarországi cigányság közös jövője" (Kurt Lewin Alapítvány). 2002. "Az Európai Unió és a magyarországi cigányság közös jövője" (KüM), 2002. "Mit jelent a roma értelmiségi életforma", Közép-Európai Egyetem (CEU). Elérhetőségei: [email protected]; [email protected]

115

RUVA FARKAS PÁL költő

Újkígyóson született 1952. január 25-én. Apja vándoriparos, fúrókovács volt. Ő hegesztő segédmunkásként kezdte pályáját. Budapesten levelező tagozaton végezte el a gimnáziumot. 1974-76-ban az Állami Könyvterjesztő Vállalat szervezője. 1979-től a Pesti Műsor munkatársa. 1981-ben végezte el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíróiskoláját, és a Lapkiadó Vállalat dolgozója lett. 1986-ban megbízták a Romano Nyevipe felelős szerkesztésével. 1989-ben az Előszó, majd az Élőszó főszerkesztője, s egyben a Cigányok Szociáldemokrata Pártja elnöke is. Jelenleg a Létminimum alatt Élők Társasága egyik vezetője. Szépirodalmi antológiák szívesen közölték verseit: Tiszta szívvel (1979), az Ars című antológia (1982) és a Költői jelenlét (1987) Ruva Farkas Pál művei gyűjteményes kötetekben CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Uzhe jilesa. Tiszta szívvel. Népművelési Intézet, Budapest, 1979. 46 p. SZEGŐ László (Szerk.): Cigányok. Honnét jöttek - merre tartanak? Kozmosz: Budapest, 1983. 390 p. Bibi. p.337–382 p. PARANCS János (Vál., szerk.): Költői jelenlét 1987. Híradás az év lírájából. Magvető Kiadó, Budapest, 1987. 258 p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160. p. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p.

SÁRKÖZI VILMOS ATTILA festőművész

„1966-ben születtem Budapesten. Szüleim korán meghaltak, így intézetbe kerültem. Az intézetbol aztán az utcára, majd börtönbe. Hentes iskolát végeztem, és komuves mellett dolgoztam betanított munkásként. Gyerekkorom óta festek, rajzolok. Újabban agyaggal, vesszovel és bútorkészítéssel is foglalkozom. Hajléktalan vagyok. A kíváncsiságom, szorgalmam visz elore. Nagyon szeretem, amit csinálok.”

116

SETÉT JENŐ szociális munkás

Született: Sárospatak, 1972. Családi adatok: nős (1996), Setétné Bandor Beáta. Gy.: Eleonóra Julianna 1995., Fruzsina Lilla 2000. Tanulmányok: 119. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Tündérhegyi Szociális asszisztens-szociális munkás Képző. Hobbi: Folklór zene, versek, kirándulás. Életút: 1989-ben a Phralipe alapító tagja. Sárospatakon roma ifjúsági klubot és folklór együttest alapít. 1992-től Budapesten, a frissen létrehozott Józsefvárosi Segítőszolgálatnál dolgozik. 1991 és 1994 között számos cigány tábort és klubot szervez. 1995-től a Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársa, ahol több országos visszhangot kiváltó ügy kezelésében vesz részt. Eddigi munkájával jelentősen segítette a magyarországi romák polgáriasodását és társadalmi integrációját.

SNÉTBERGER FERENC zenész (gitárművész)

Snétberger Ferenc Salgótarjánban született 1957-ben. Korán mélyreható zenei élményeket szerzett, ami oly jellemző a roma családok esetében, és ez így volt az ő családjánál is, hiszen többen zenéltek a családban. Apja hárfán, trombitán és gitáron játszott, és többek között ezek hatására kezdte meg Ferenc klasszikus gitár tanulmányait 13 évesen. 1977 és 1981 között a Budapesti Zenei Konzervatórium növendéke. 1978-tól kezdve számos jazz együttesnek tagja, és több fesztiválon, rádió fellépésen és televíziós produkciókban is szerepelt. Nagy sikert ért el 1987-ben, mikor AI Di Meola-val zenélt együtt a Jazz in July-ban. 1987-ben alakította meg a Trio Stendhal-t, mellyel hosszasan turnézott Európa szerte, többek között Franciaországban, Finnországban, Spanyolországban és Olaszországban valamint Indiába is eljutott. 1988-ban költözött családjával Berlinbe. Zenéjével mind a klasszikus zene, mind a jazz rajongóit eléri, megfogja. Koncepciója szerint zenéje Budapest, Rio De Janeiro és New York között helyezkedik el. Ebben hasonlít brazil kollégájára Egberto Gismondira, aki szintén nagy rajongója a brazil ritmusoknak és hangzásvilágnak. Snétberger Ferenc jelenleg Berlinben él és alkot. Olyan világhírű jazz-muzsikusokkal játszott már együtt, mint AI Di Meola, Didier Lockwood, James Moody, David Friedman, Charly Bird és Herb Ellis. Gitárjátékáról csodálattal nyilatkozott Pat Metheny is. A neves német zenekritikus, Alexander Schmitz egy koncert után a következőképpen foglalta össze zenei élményét: “Snétberger Ferenc egy igazi felfedezés, minden kategória felett álló mestere a nylonhúros gitárjátéknak. Olyan zenész és komponista, aki könnyedén olvasztja magába a klasszikus gitárjáték szépségét, a sűrű swingelo jazz érzését, a dél-amerikai tüzet, a szigort, a melankóliát, a saját földrajzi otthon tüzes elevenségét és zamatát; valamint azt a

117

mitikus cigány örökséget, amely a világban mindenhol képes körülölelni, elkápráztatni, megríkatni és felrázni a közönséget.” Diszkográfia SIGNATURE, 1994 Enja records (Ferenc Snétberger g Martin Gjakonovski b,Kruno Levacic dr, special guest: David Friedman vib) THE BUDAPEST CONCERT 1995 Enja records OBSESSION, 1997 Enja records (János Egri bass, Elemér Balázs drums, Guest: Irén Lovász vocal on "Páva") FOR MY PEOPLE, 1999 Enja records (Markus Stockhausen trumpet, flugelhorn) BALANCE, 2001 Enja records http://www.snetberger.com

SOLYMOSI IMRE szociális munkás, szociálpolitikus

Eddigi munkakörök: 1993-tól Iskolai Szociális munkás hálózat vezető, Budapest,XIII. kerület. 1999-től Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezető, Tura. 1999-től a Pest Megyei Romák Szervezetének elnöke. 1999-től Pest Megyei Roma Programiroda vezető, PM-i Önkormányzat. 2001-től Phare szakértő: ESZA KHT / Európai Szociális Alap /, OM Phare iroda. A Kormány Romaügyi Tanácsának tagja 2002. 10 hó 30-tól. 2004-től az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatóságának helyettes vezetője. Végzettség: 1992-96 Általános Szociális Munkás Budapest; 1994 OPAKFI Felsőfokú Műsorgyártó Szak; 1996 Felsőfokú "C" típusú állami nyelvvizsga cigány nyelvből; 1996-98 ELTE Szociálpolitika szak; 2002 Szociálpolitikai szakvizsga; Eddigi szakmai munkája: 1993tól 1998-ig Budapest XIII kerületi óvodai -iskolai Szociális munkás hálózat vezetőjeként dolgoztam. 1995-1998-ig a SOROS Alapítvány Roma kuratóriumának tagja voltam. 1999-től Pest megyében egy - hét településes társulásban létre hozott - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetője vagyok. 1999 -től a Pest Megyei Önkormányzat Roma Programirodáját vezetem. 1992-től Számos szakmai értekezleten és konferencián vettem részt, melyek a hátrányos helyzetű elsősorban roma munkanélküliek foglalkoztatásáról és képzéséről szóltak. 1993-tól hátrányos helyzetű fiataloknak gyermek táborokat és különböző tanfolyamokat szerveztünk és szervezünk folyamatosan. 2001 őszétől 2002 tavaszáig az Európai Szociális Alap megbízásából bíráló bizottsági tag voltam különböző Phare pályázatokban. 2002 őszétől az Oktatási Minisztérium Phare irodájának szakértője vagyok. 2002 őszétől a Pest Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságának külső szakértője vagyok. 2003 szeptemberétől 1-től, december 31-ig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Roma ügyi Titkárságának szakértője voltam. 2004 január 15-től az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatóságán külső szakértőként dolgozom. 2004 március 04-től a Nemzeti Civil Alapprogram Civil önszerveződés, szakmai és területi együttműködés kollégiumának tagja vagyok.

118

SZAKCSI LAKATOS BÉLA zongorista, zeneszerző

Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzové és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a dzsesszel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi dzsessz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott – így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Dzsesszfesztivál II. díját nyerte el s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi dzsessz-színtér kapui is. Zürichtol Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi dzsessz-zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki – a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként –, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994). Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Carmen Jones, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Dave Weckl, Omar Hakim, Terri Lyne Carrington, Marvin "Smittyy" Smith, Jay Leonhart, Gerald Veasley, Victor Bailey, Randy Roos, Zoller Attila, Rodney Holmes, David Sanchez vagy Mike Richmond. A hazai dzsessztörténetben - előbb a Rákfogó, majd a Saturnus együttessel – Szakcsinak elévülhetetlen szerepe volt a fúziós dzsessz térnyerésében. Ugyancsak a hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zenemuvészeti Szakközépiskola dzsesszzongora szakán, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája alapján a klasszikus zene és a dzsessz összefonására is hangsúlyt fektetett. Ennek keretében kezdte újra tanulmányozni Bachtól kezdve Bartók, Stravinsky, Schönberg és Webern muveit. Mindeközben a cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Bestia címmel 1989-ben rock-operát írt a Rock Színház felkérésére Báthory Erzsébet életéről, Amerika felfedezésének ötszázadik évében pedig Cristoforo címmel mutatta be százperces balettjét a Magyar Állami Operaház. Mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a Liszt-díjas Szakcsi Lakatos Béla munkásságát, kitűnhetett, hogy - példaképe, Leonard Bernstein "útmutatása" szerint egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban. Az operaénekes Horváth Ádámmal és a népdalénekes Écsi Gyöngyivel magyar népdalfeldolgozásokat (Virágom, Virágom, 1988), Vukán György zongoraművésszel négykezeseket (Conversation for two pianos & orchestra, 1998; Das Duell I-11-111. - Vukán-Szakcsi in Gottingen, 1998; Conversation Plus 1999, Fourehand, 2000) jelentetett meg, s miközben sorra napvilágot láttak további dzsesszfelvételei (Kőszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval: Journey in Time, 1998; Bob Mintzerrel és Peter

119

Bersteinnel: On the way back home, 2001), az utóbbi tíz évben egyre mélyebbre merült Kurtág György kompozícióiban; Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez szerzeményeinek behatóbb megismerése pedig jelenleg foglalkoztatja. Az eddig elkülönülő zenei műfajokból közös nyelvet teremteni – alighanem ebben rejlik Szakcsi elhivatottsága, és ennek jegyében került sor Kathy Horváth Lajossal évtizedek óta tartó improvizációinak első felvételére (In one breath, 2002 – BMC CD 061). Diszkográfia Sachi, 1988 GRP Szakcsi Lakatos Béla: Virágom, virágom. Hungaroton 1988 Mystic Dreams, 1989 GRP Eve of Chance, 1992 GRP StraightAhead, 1994 GRP Conversation for two pianos & orchestra, 1998 Das Duell I-II-III. 1998 Vukán-Szakcsi in Gottingen, 1998; Conversation Plus 1999, Fourehand, 2000 Szakcsi Lakatos Béla feat. Bob Mintzer and Peter Bernstein: Útban hazafelé Hungaroton Gong Journey in Time (Koszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval) In one breath, 2002 - BMC CD 061 Közreműködő: Special EFX: Play, 1992 Samson Music http://www.szakcsi.hu

SZAKCSI LAKATOS RÓBERT zenész (zongorista)

1975-ben született Budapesten a híres zongorista, Szakcsi Lakatos Béla fiaként. Itthon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatott klasszikus zenei tanulmányokat, majd a Basel-i Zeneművészeti Főiskola (Svájc) hallgatója lett. Itt először klasszikus, később jazz szakon tanult. 1995-ben a Krakkói Nemzetközi Jazzversenyen "legjobb zongorista" és "legjobb szólista" díjakat nyerte. 1996-ban a Basel-i Rádió szervezésében megrendezett országos Bach zongoraversenyen első díjat kapott. Neve egyre ismertebb Európában, számos híres jazzmuzsikussal koncertezik rendszeresen. (Reggie Johnson, Keith Copland, Tony Lakatos, Elvin Queen) Diszkográfia Off Course: Street of Secrets (BMC CD 024)

120

SZALAI ANTAL hegedűművész

Szalai Antal (1981), az ígéretes fiatal magyar hegedűművész hét évig járt a budapesti Zeneakadémiára, Komlós Péter, a Bartók Vonósnégyes primáriusának növendékeként. Ötéves korától hegedül; zeneiskolai és konzervatóriumi tanulmányait Dénes Lászlónál folytatta, részt vett Fenyves Loránd, Varga Tibor és Pauk György mesterkurzusain; tehetségéről Yehudi Menuhin és Isaac Stern is elismerően nyilatkozott. Több zenei verseny nyertese, rendszeresen koncertezik hazájában és külföldön; fellépett a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagytermében, a washingtoni Kennedy Központban, a párizsi Unesco Teremben és a genfi Victoria Hallban. A londoni Kensington Palotában Károly herceg jelenlétében muzsikált. 2001-től a New York-i Manhattan School of Music ösztöndíjasa a világhírű hegedűművész, Pinchas Zukerman tanítványaként. Diszkográfia Petrovics Emil - Vonósnégyesek és rapszódiák BMC CD017 Weiner Leó - A Weiner Leó-album BMC CD 018 J.S. Bach - Revisited BMC CD 043 Szalai Antal - Bach / Kreisler / Ysaye / Petrovics BMC CD 047

SZÁSZCSÁVÁSI ZENEKAR folklóregyüttes

A Magyarországon és most már külföldön is „Szászcsávási Zenekar”-ként ismert együttes falujának, az erdélyi Kis-Küküllő menti Csávás (románul Ceuas) falunak a környékbeliek közbeszédében használt nevét viseli (az 1900-as helységnévtár szerint Szászcsávás, 1910 július 23-tól belügyminiszteri rendeletre Csávás). Nevével ellentétben egy-egy beházasodót leszámítva szászok sohasem lakták. Mai lakossága kb. 900 fő. A magyarok lélekszáma csökken, a kb. 25%-ot kitevő cigányságén. A faluban románok nem élnek. Közigazgatási szempontból Mikefalva községhez tartozik; a hét faluból álló községben már jelentős, kb. 35% a románság részaránya. A Szászcsávási Zenekar tagjai természetesen mindhárom nemzetiséget kiszolgálják muzsikával, sőt, a zenekar 50 év körüli tagjai fiatal korukban rendszeresen muzsikáltak a környék – azóta már szinte teljes számban kitelepült – szász lakosainak is. Szászcsávás (az 1913-as helységnévtár szerint Csávás, románul Ceuas) 900 lelket számláló kisközség Erdélyben, a Kis-Küküllő (Tirnava Mica) völgyében. A falu lakóinak többsége magyar, további kb. 20%-a cigány. A Szászcsávási Zenekar magja a „Dumnezu" ragadványnevű Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás „Mutis" bőgős; és sógoruk, Mezei Ferenc „Csángáló”, a kontrás által alkotott együttes. 1967 óta játszanak rendszeresen együtt.

121

Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenctől, a „Vén Kránci”-tól tanultak muzsikálni. Őket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente „Leves” prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor „Cilika” prímás; és Csángáló fia, a Zenekar fellépésein általában kontrán hallható, odahaza azonban saját zenekarral rendelkező prímás, Jámbor Ferenc „Tocsila”. Fő hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetően a zenélésből élnek; alkalmanként lóval vagy hangszerrel kereskednek, kis földjükön gazdálkodnak, és tartanak állatokat is. A Szászcsávási Zenekar azt a hagyományos erdélyi vonós tánczenét játssza, ami egy nemzedékkel ezelőtt még erdélyszerte virágzott, és amit mára teljesen kiszorított a rádióból hallott slágerzene. A Zenekar tagjai odahaza csak kivételes esetben muzsikálnak abban a felállásban, ahogy CD-iken vagy külföldi fellépéseiken szerepelnek. A négy prímásnak saját zenekara van, amelyben egyedüliként játszanak vonós hangszeren: a többiek gitáron, basszusgitáron, dobon, elektromos orgonán, szaxofonon. A magyar fiatalok ezt az összeállítást igénylik a zenészek fő megélhetési forrását jelentő esküvőkben, hiszen ez tudja megfelelően interpretálni a 80-as évek végének magyarországi slágereit. Az idősek kedvéért persze sor kerül egy-egy hagyományos táncra is, ilyenkor a csárdást és szökőt az elektromos hangszerek kísérik. Magyarok már csak alkalmi rendezvényekre – névnapi ünnepségre, kisebb családi eseményekre – fogadnak meg vonós zenekart; a románoknál és cigányoknál ez alkalmanként bálra, vagy esküvőre is megtörténik. Ilyenkor alkalmilag áll össze a néhány fős zenekar a „Szászcsávási Zenekar" tagjaiból és a faluban élő más, általában gyengébb képességű zenészekből. A mai szászcsávási zenészek két régi kiemelkedő zenészdinasztia leszármazottai. A Szászcsávási Zenekar több szempontból is kiemelkedik a még létező, hagyományos zenét játszó zenekarok közül. A zenészek viszonylag fiatalok: a 6 zenész legidősebbike 51, legfiatalabbika 32 éves. Rendszeresen és folyamatosan zenélnek: szinte minden hétvégén lakodalom, közben egy-egy alkalmi muzsikálás, ha másért nem, hát saját örömükre. A szászcsávási zenészeket a Maros, a Kis- és Nagy-Küküllő völgyében is, valamint alkalmanként a Dél- és Kelet-Mezségen vagy a Székelyföldön is egyaránt megfogadják magyarok, románok és cigányok is. Az eltérő dialektusokhoz és nemzetiségekhez tartozó tánc- és dallamkincs eltér, ezért a zenészek repertoárja kivételesen nagy. A mai „korszerű zenei elvárások a zenészeket folyamatos tanulásra és alkalmazkodásra kényszerítik. Nagyon fontos szempont a zenészek fő közönségét jelentő szászcsávási magyar lakosság kivételes zenei igényessége. Ennek oka az a magyar nyelvterületen egyedülálló többszólamú énekhagyomány, amelynek részese a falu minden magyar lakosa. Az igényes közönség a zenészektől is határozottan megköveteli a pontos és tiszta játékot, a dallamok megfelelő interpretálását. Végezetül nem szabad említés nélkül hagyni azt a tényt, hogy a szászcsávási cigánysor erdélyi szinten is súlyos nyomorából csak a zenélés tud kiemelkedési lehetőséget nyújtani. A Szászcsávási Zenekar 1991 óta szerepel Magyarországon, és azóta a világ számos országába eljutott: Szlovákiába, Szlovéniába, Németországba, Svájcba, Hollandiába, Belgiumba, az Egyesült Államokba és Japánba. Remélhetőleg még hosszú évekig együtt marad ez a zenekar, ami a világ bármely színpadán képes a népzene iránt egyébként nem érdeklődők számára is lebilincselő eladással fellépni, és ugyanakkor néprajzilag hitelesen tudja Szászcsávás környékének gazdag népzenei hagyományát bemutatni.

122

Diszkográfia MUSIQUE FOLKLORIQUE DE TRANSYLVANIE (CD, Quintana - harmonia mundi QUI903072 1992 France) Szászcsávás Band - Transylvanian Folk Music CD, (Magánkiadás - Thermal Comfort Kft 2BZAPG 1996, Budapest) Szászcsávás Band 3. CD, (Thermal Comfort Kft. 3BZATH2 1998, Budapest) Live in Chicago CD, (Thermal Comfort Kft. 4ALTHC3 2000, Budapest)

SZÉCSI MAGDA író, költő, grafikus

„1958. május 9-én születtem Komádiban, a román határtól nem messze. Négy éves koromtól 18 éves koromig intézetben voltam . Hasznos volt, mert sokat tanultam, tapasztaltam, ami később segítségemre volt abban, hogy ki tudjak igazodni az emberi lélek poklaiban. Az általános iskolát Zircen, Balatonkenesén, Sopronban végeztem el. Egy évet más lehetőség híján a győri Dísznövénykertész Szakmunkásképzőbe jártam, majd munka mellett Egészségügyi Szakközépiskolába Budapesten. Az Egészségügyi Főiskolát az akkori lengyel-magyar oktatási csereprogram keretében Varsóban végeztem el dr.Török János támogatásával. Az egészségügyben két évet dolgoztam , majd két évig Forancsics Lilla keramikus mellett fazekasságot tanultam .” „1988 óta szellemi szabadfoglalkozású vagyok. Kilenc önálló mesekönyvem jelent meg, és nyolc általam illusztrált verseskötet. 2000-ben két mesejátékot írtam , amit be is mutattak különböző színtársulatok. Jelenleg A pince című tizenegy szereplős vígjátékomon dolgozom Az Álmodó című regényemmel párhuzamosan.” Első írásait a Nők Lapja közölte. Több cigány lapban, folyóiratban jelennek meg írásai, így a Phralipében, az Amaro Drom -ban, Rom Som-ban, Lungo Drom-ban is. Versei a Fekete korall 2. Antológiában jelentek meg először. 2000-ben Ferenczy Noémi díjat kapott képzőművészeti munkásságáért. Szécsi Magda művei gyűjteményes kötetekben KOVÁCS József (Szerk.): Cigányoktól - Cigányokról. Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1989. 109 p., Péli Ildikó rajzaival. (Módszertani füzetek, I I I .) RÁCZ Gyöngyi (Szerk.): Cigány nevelés és kultúra. Gulliver Lap- és Könyvkiadó Kereskedelm i Kft.: Budapest, (é.n.), 93 p. KÁRPÁTHY Gyula (Szerk.): Új Szemle. Cigány nevelésügy és kultúra. (Bem utató szám ) Országos Pedagógiai I ntézet: Budapest, 1989. 104 p. ill. FARKAS Endre (Szerk.): Gyerekcigány. Pedagógiai tanulm ányok. INTER-ES Kiadó: Budapest, 1994. 208 p. ill. BARI Károly (Szerk.): Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Romano Kher, Budapest, 1996. 434 p. NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160 p. JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p.

123

CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona—HEGEDűS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kaíendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Szécsi Magda önálló kötetei Az aranyhalas lószem tükre. (Cigány mesék) HungariaSport Kiad. Budapest 1988. 144 p., 12 t. Szécsi Magda illusztrációival A fekete bálvány birodalma. (Mesék) OMNI S FABULA, Budapest, 1993. 118 p. Szécsi Magda illusztrációival Madarak aranyhegedűn. (Meseregény) OMNI S FABULA, Budapest, 1996. 119 p., ill. Oroszlán Szlán királysága. (Mesék) AB OVO Kiadó, Budapest, 1996. 79 p. Szécsi Magda illusztrációival Tavasztündér mosolya. (Mesék) AB OVO Kiadó, Budapest, 1997. 61 p. Szécsi Magda illusztrációival Homoktorta szüret. (Versek és rajzok) AB OVO Kiadó, Budapest, 1999. 72 p. Szécsi Magda illusztrációival Az álmos pék. Olvasókönyv írott betűkkel. Meséskönyv az írás tanulásához első osztályosok részére. Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1999. 38 p., illusztrálta: Szécsi Magyda és Jakobi Anna Csak vitt a szél. (Szerelmes meseregény) Magister ’93 Kiadó, Budapest, 2000. 99 p. Szécsi Magda illusztrációival Pogány tűz. (Meseregény) AB OVO Kiadó, Budapest, 2000. 94 p. Szécsi Magda illusztrációival Szia, Frici! (Levélregény) AB OVO Kiadó, Budapest, 2001. 172 p. Fekete fények. (Versek) [Hegedűs Sándor előszavával.] „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány, Szolnok, 2001. 68 p. Paksi Éva illusztrációival. Töredéklét. (Novellák) AB OVO Kiadó: Budapest, 2002. 146 p. SZÉCSI Magda (vál.) – TAMÁSI OROSZ János (előszó) – JÓZSEF Attila: Uram! (Versek) Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1999. 87 p., ill. SZÉCSI Magda (illusztráció) – TAMÁSI OROSZ János: Sírgödrök évada. OMNIS FABULA, Budapest, 1991. 55 p. SZÉCSI Magda (illusztráció) – SZABÓ Lőrinc (ford.) – BOUDLAIRE, Charles: Éjszakai varázs. (Versek) Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1997. 62 p. SZÉCSI Magda (illusztráció) – ZSIROS Lajosné (vál.): Szájról szájra. Magyar népmesék és mondókák, altatók és egyebek, kicsiknek és nagyoknak,mesemondóknak és mesehallgatóknak. Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1997. 67 p. SZÉCSI Magda (illusztráció) – ÁPRILY Lajos (ford.) – TAGORE, Rabindranath: Lámpa az útra. Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1998. 64 p. SZÉCSI Magda (illusztráció) – KÁROLI Gáspár (ford.): Énekek éneke. Magister ’93 Kiadó, Budapest, 1999. 66 p. SZÉCSI Magda (illusztráció) – MENYHÉRT Ildikó: Zöld az erdő. Cigány népismereti olvasókönyv az általános iskolák alsó tagozata számára. Konsept-H Könyvkiadó, Piliscsaba, é.n. [ 2001] 136 p.

124

SZENTANDRÁSSY ISTVÁN festőművész

1957. augusztus 26-án született Budapesten. Péli Tamást és a nagy reneszánsz festőket tekinti mestereinek és vezetőinek a festészet útján. Kiállításai a világ számos országának városaiban megjelentek: Bécs, New York, Prága, München... Jelenleg Budapesten él és dolgozik. 1996: Pro Urbe-díj; 1998: a XI. kerület díja. Zaklatott, drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Olajképeinek színvilágát a sötét, barnás tónusok uralják. Jelentős munkái közé tartozik Frederico Garcia Lorca Cigány románcok c. versciklusa által inspirált festménysorozata és Triptichon c. műve. 1998-ban - mesteréhez hasonlóan - hatalmas méretű, 45 m2 nagyságú olajképet készített. Egyéni kiállítások 1996: Annabella Szálló, Balatonfüred; Vörösmarty Terem, Székesfehérvár / 1999: Magyar Kulturális Központ, Prága / 2000: Bolgár Intézet, Budapest Szentandrássy Istvánról írták BELEZNAY I.: Festő két Pro Urbe-díjjal, Magyar Hírlap, 1998. május 18. FENYVESI FÉLIX L.: Szentandrássy István a Bolgár Intézetben, Magyar Nemzet, 2000. július 8. www.szentandrassy.galleus.com

SZEPESI JÓZSEF költő

1948-ban született Salgótarjánban. Szülei munkásemberek voltak, apja cipő-, hegedű és edényjavításokat vállalt, de festett, rajzolt és a szoborkészítéshez is értett. A művészet iránt érzett rajongását az apjától örökölte. Apja halála után egyik irodalomtanár azt mondta: "Tehetséges vagy, fiam." Újságíró vagy plakátfestő szeretett volna lenni. 2001 telén vesztettük el. Szepesi József író halálának alkalmából "Dübörgött a telefon és többszöri győzködés után hiszem el, hogy elszállt és itt hagyott a magyar irodalom szélén néhány kínos "kacatot". Néhány könyvet és a Szabálytalan naplót, amit már nem tudott befejezni, de az is lehet, hogy ez a sikítva szellemes írás a méltó befejezés." (Balogh Attila - Amaro Drom 2001 június) Szepesi József művei gyűjteményes kötetekben KASSAI VÉGH Miklós (Vál., szerk.): Ébresztő idő. (Antológia) Nógrád m . Lapkiadó Váll., Salgótarján, 1979. 213 p. (Palócföld Könyvek) CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall. Cigány költők antológiája. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1981. 135 p., ill. 125

RATZKY Rita (Vál.): Írószemmel 1981. Antológia. Kossuth Kiadó, Budapest, 1982. 354 p. MURÁNYI Gábor (Szerk.): "Egyszer karolj át egy fát!" Cigány almanach. TIT. Orsz. Közp. CIB., Budapest, 1986. 233 p., ill. BARANYI Ferenc (Szerk.): Aranyasszony. Antológia. Lapkiadó Vállalat: Budapest, 1986. 168 p., ill. (Családi Lap Kiskönyvtár) KÁRPÁTHY Gyula: (Szerk.): Új Szemle. 1–2; Cigány nevelésügy és kultúra. Országos Pedagógiai Intézet: Budapest, 1990. 146 p. ill. CHOLI DARÓCZI József – NAGY Gusztáv: Maskar le shiba dukhades. Nyelvek között fájón. (Versek, műfordítások) Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994. 159 p. (Rom a m ódszertani kiadványok, 1.) CHOLI DARÓCZI JÓZSEF – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209 p., Péli Tamás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival NAGY Gusztáv (Szerk.): Az idő szekerén. Cigány írók antológiája. Ubipressz Bt. kiadványa, Budapest, 1998. 160 p. JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Szepesi József vönálló kötetei KOJNOK Nándor (Szerk.): Szepesi József. (Versek) Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár, Salgótarján, 1982. 12 p. Elszórtan, mint a gyom. (Versek) Nógrád megyei Tanács VB. Művelődési Oszt., Salgótarján 1983. 130 p. (Palócföld Könyvek) A mámor templomában. (Versek) Megaceros Kiadó, Budapest, 1993. 197 p. Putrik és paloták. (Riportok) Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, Budapest, 1996. 174 p. Pogány ima. (Válogatott versek 1970–1996) Nógrád Megyei Közművelődési Intézet "Jó Palócok Könyvműhelye" Salgótarján, 1997. 200 p.

SZILVÁSI GIPSY FOLK BAND folklóregyüttes

Az együttes 1992-ben alakult Budapesten. Tagjai eredetileg fiatal roma középiskolások voltak, akik 1993-ban részt vettek a Magyar Televízió által szervezett "Ki mit tud?" nevű vetélkedőn. Az együttes első lett a népzenei kategóriában. Díjuk egy japán turné volt. A jelenlegi együttes 1995. óta játszik együtt.

126

Az együttes programja a cigány folklór különböző dialektusaiból vett hagyományos népzene ötvözetéből áll össze. A dalok tükrözik a cigány érzelemvilág egészét, vannak köztük lassú, balladai hangvételű nóták; "botoló" dalok, pergető tánc dallamok, melyek tánckíséretként szolgálnak különböző alkalmakkor. A banda feldolgozta majdnem az összes cigány népdalt Magyarország különböző vidékeiről és a környező országokból. Különböző magyar közösségek autentikus dalait játsszák, többek között Szabolcs-SzatmárBereg megyéből, Tatabányáról, Pásztóról, Báráradról. Túl a hagyományos dalokon, műsorukon modern dalok is szerepelnek. Az együttes saját, új számokat ír és ad elő. Epedi technikákat is használnak, mint például a "szájbőgőt", és az alumínium vizeskannát, ami csakis az eredeti cigány népzenében ismert. Előadásmódjukra jellemző a gyors ritmus és az improvizáció ugyanúgy, mint a nagyon szomorú ,hallgatós dalok". Előadásaik színesek és változatosak, hallgatóiknak gyorsan felejthetetlen és élvezetes hangulatot teremtenek. Az együttes 70-90 koncertet ad évente. Sok európai országban turnéztak már, és évente több fesztiválra kaptak meghívást (Franciaországba, Belgiumba, Indiába, Romániába). A Szilvási Gipsy Folk Band tagjai Szilvási István (együttes vezető, ének, vizeskanna, kanalak) / Bangó Attila (gitár) / Bangó Tibor (gitár, tambura, ének) / Bangó László (vizeskanna, énen szájbőgő) / Szekeres Attila (vizeskanna, török dob, szájbőgő) Diszkográfia Ha megfogom az ördögöt, 2001 A folklór felpofoz (2005) http://www.szilvasigipsy.hu

SZIRMAI ISTVÁN szociálpolitikus, romaügyi megbízott

Született: 1966. április 17. Tanulmányok: A Pannon Agrártudományi Egyetem Általános Agrármérnöki Karán szerzett általános agrármérnöki diplomát 1990-ben. Vállalkozásvezetési szimulációs gyakorlat-posztgraduális képzés keretében, felsőfokú áruforgalmi és növényvédelmi szaktanácsadói képzésen vett részt 1993-ban. 1996-ban a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán egyéves romológiai alapismeretek kurzuson vett részt. 2000-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociálpolitikai szakán szociálpolitikusként diplomázott. Életút: 1993 és 99 között a Magyar Vöröskereszt Átmeneti Szálló, Éjjeli Menedékhely, Szociális Étkezde, Családok Átmeneti Otthonának (Nagykanizsa) intézményvezetője, majd két éven át egyéni vállakozóként üzletviteli tanácsadással, oktatási, nevelési és módszertani feladatokkal, szaktanácsadással foglalkozik. 2002-től romaügyi megbízottként, 2003 szeptemberétől főosztályvezetőhelyettesként dolgozik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztéium Foglalkoztatási Főosztály - Roma Foglalkoztatási Programok Irodáján.

127

Szakmai, közéleti tevékenység: 2003-tól Gandhi Közalapítvány – kurátor, 2003-tól Gazdasági Minisztérium „Roma mikro kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások – SZVPR – bíráló bizottsági tag, 2003-tól FMM esélyegyenlőségi szakértői kérelmeket bíráló Minősítő Bizottság – tag, 2001 Szociális és Családügyi Minisztérium 2001. évi roma közösségeket érintő pályázatainak hatékonysági vizsgálataiban - szakmai vezető, 2000-2002 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Városüzemeltetési Kht. (VIA Kanizsa Kht.) – felügyelő bizottsági tag, 1999-2002 Cigány Szervezetek Országos Szövetsége – pályázatíró, tanácsadó, 1996-2001 Zalai „A Nostru” Egyesület – pályázatíró, tanácsadó, 1996-2001 Zala Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Társulása pályázatíró, tanácsadó, 1993-1997 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat - pályázatíró, tanácsadó

SZOLNOKI CSANYA ZSOLT költő

Miskolcon született, 1962-ben, Karcagon nőtt fel, itt végezte el az általános iskolát. Jelenleg Budapesten él. Viszonylag későn, harminckét évesen kezdett írni. Első versei a Lungo Dromban, az Amaro Dromban és a Rom Som folyóiratokban jelentek meg. “ A versírás küzdelmes munkát jelent nekem. Minden írásom egy-egy verítékből létrehozott építmény. A sötétség és fény küzdelmes párharca", írja magáról önéletrajzi írásában. "Szolnoki Csanya Zsoltból ömlenek a versek, mint friss forrásból a víz: bugyogva, hangosan, rombolva-építve, utat törnek maguknak. S hozza magával, amit a mélyből hoznia kell: a Cigány rapszódiát, a romantika emészthetetlen, már-már (kép)zavaros mondatait: „A temető felett / meglebben egy gyertya / s a halált / mint faggyút / csurgatja az útra” (Mementó) Amit csinál, jól csinálja. Nekem nem tetszik, de érzem , hogy lehet ez szép is, érezheti valaki, hogy: igen, igen, itt van, amit kerestem . Zsolt annyi verset ír, amennyit akar. Zsolt – feltételezem – önkívületi állapotban ír. Zsolt – feltételezem – úgy gondolja, cigánynak lenni fontosabb, mint embernek vagy költőnek. Zsolt tehetséges." (Jónás Tamás - Amaro Drom 2002 április) Szolnoki Csanya Zsolt művei gyűjteményes kötetekben VASY Géza Szerk.): A szelek útja. Jászság antológia. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1994. 298., ill. CHOLI DARÓCZI JÓZSEF – KOVÁCS József – NAGY Gusztáv (Szerk.): Romane poetongi antologia. Antolology of Gypsy Poets. Cigány költők versei. Ariadne Kulturális Alapítvány, Budapest, 1995. 209., Péli Tamás, Szentandrássy István és Gügyi Ödön illusztrációival JÓNÁS Tamás (Szerk.): Fekete pipacsok. Válogatás az Amaro Drom c. folyóiratban 1991 és 1997 között megjelent versekből. Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány: Budapest, 1998. 24 p.

128

KISS Adél (Szerk.), NAGY Gusztáv (Ford.): Ezüst hajtincs. Rupuní chunra. Fiatal cigány költők antológiája. Kiadó: Roma Novus Egyesület és a H2G Bt. Budapest, 1998. 85 p., ill. CHOLI DARÓCZI József (Szerk.): Fekete korall 2. (Cigány költők antológiája) Chali Kiadó, Budapest, 1998. 231 p. Szentandrássy István illusztrációival GYURKÓ A. – CORDON C. (Szerk.): Das Buch der Ränder. Roma-lyrik aus Ungarn. Wieser Verlag: Klagenfurt, 1999. 160 p. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. NAGY Gusztáv – Choli DARÓCZI József (Vál.), MEZEY Katalin (Szerk.): Roma kincses kalendárium 2001. Romano kalendarí 2001. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2001. 406 p., ill. Bada Márta et al. Szolnoki Csanya Zsolt önálló kötete SZOLNOKI CSANYA Zsolt: Napló - kísérlet. (Versek) Roma Kulturális Klubegyesület: Budapest, 2001. 63 p., R. LAKATOS Klára illusztrációival.

SZOMORA KÁLMÁN szobrász 1938-ban születtem Salgótarjánban, munkáscsaládban. Apám cigány származása ellenére elvégezte az akkor szokásos hat általánost, és polgári iskolába is járt, cipész és felsőrészkészítő szakmunkás lett. Én a 8. általános befejezése után két évig gimnáziumba is jártam , de nehéz anyagi helyzetünk miatt abba kellett hagynom a tanulást. Vasesztergályos szakmát tanultam végül, azóta is esztergályos vagyok. Öt gyerekünk született. A legnagyobb fiam leérettségizett, a másik szintén esztergályos lett. Valamennyi gyermekemet szeretném taníttatni, m ert a tudás hatalom . Negyedszázada foglalkozom fafaragással. 1979. óta több alkalommal részt vettem a tatabányai országos bányász faragótábor munkájában és kiállításain. Táborozáskor mindig jutalmaztak bennünket, és az ott töltött tíz nap szeretetben és megértésben telt. Több kiállításon vettem részt faragásaimmal, a munkahelyemen, az OBV salgótarjáni gyáregységében önálló kiállításom volt három alkalom m al; 1988-ban a Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt díját nyertem el Salgótarjánban a megyei amatőr kiállításon. 1989-ben meghívást kaptam a Tokaji Nyári Alkotótelepre, majd ezt követen évről évre részt vettem az itteni munkában, ami nagyban elősegítette alkotói fejlődésemet. 1989-től bekapcsolódtam a Cigány Képzőművészeti Alkotótábor munkájába is. Az Országos Fafaragó Táborban is több ízben megfordultam . A cigány képzőművészeti csoportkiállításokon részt vettem, így Budapesten a Néprajzi Múzeum ban (1989), a Balázs János Galériában (1993), a Gellért Szállóban (1994). Az Európai Kisebbségek I I . Fesztiválján (1994), Baján is szerepeltek szobraim . Szomora Kálmánról írták BÁNSZKY Pál: Szomora Kálmán. In BÁNSZKY Pál: A képzőművészet vadvirágai. [The Wild Flowers of Fine Arts.] Szerzői kiadás. Kecskemét, 1997. pp. 36, 161., ill. KERÉKGYÁRTÓ István: "Úgy faragok, ahogy belülről látom" Beszélgetés Szomora Kálmán fafaragó művésszel. ["I carve as I see it in my mind's eye." Conversation with wood carver Kálmán Szomora.] Amaro Drom (2) 1992. 5; pp. 20–21., ill.

129

KERÉKGYÁRTÓ István: Megújulás az alkotásban. Három cigány képzőművészről. [Revival in Creation. About Three Roma Artists.] Pest megyei Hírlap 1993. április 26. p. 8., ill. [ TÓTH Elemér] : Mese a nem mesebeli világról. Cigány naiv művészek tárlata Zagyvapálfalván. [ A Tale about a World unlike in Tales. Exhibition of Naive Rom a Artists in Zagyvapátfalva.] Nógrád Megyei Hírlap 1993. december 11., p. 7., ill. Szomora Kálmán. I n DARÓCZI Ágnes – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Autodidakta Cigány képzőművészek II. Országos Kiállítása [ The 2nd National Exhibition of Roma Artists, 1989.] Budapest, 1989. pp. 41., 47., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Szomora Kálmán. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 54., 60., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua. Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm

TELEKI LÁSZLÓ politikai államtitkár, országgyűlési képviselő

Iskolák: A 406. számú Szakmunkásképző- és Szakközépiskolában végezte tanulmányait; A Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskolában érettségizett; A Zsámbéki Katolikus Főiskola kihelyezett romológiai képzését kiváló eredménnyel végezte, romológus képzettséget szerzett; "C" típusú alapfokú nyelvvizsgát tett, beás nyelvből. Munkahelyek és köztisztségek: 1980-ig a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban dolgozott; a sorkatonai szolgálat letöltése után - 1983-tól a Principális Vízi Társulatnál helyezkedett el; 1987-ben a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége Zala Megyei Tagszervezetének alapítója volt; 1990-ben az első helyhatósági választáson roma szószólónak választották; 1995-től a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a Zala Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Társulásának elnöke; a Zala Megye Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottságának tagja; 1997-től a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumi tagja; 1998-tól Nagykanizsa város képviselőtestületének tagja, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke; 2000-től a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének az elnöke; 1995 és 2000 között az Auschwitzban 2001 augusztusában átadott Cigány Emlékhely kialakítására létrehozott nemzetközi bizottság tagja volt; 1998ban az Amerikai Nagykövetség szervezésében egy 3 hetes tanulmányúton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban; 2002-ben a Magyar Szocialista Párt országos listájáról választották országgyűlési képviselővé; 2002. június 24-étől a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára; 2004. október 21-étől az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára. Bizottsági tagság: 2002. 05. – 06. 25.: a kulturális és sajtó bizottság tagja; 2002. 05. 15 – 06. 25.: az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja. Főbb díjak, elismerések: 2000-ben a Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete a "Közösségfejlesztésért 2000" díjat adományozta, a magyarországi romák oktatásáért és közösségfejlesztésükért végzett elhivatott,

130

magas szintű munka elismeréseként; 2000-ben az általa vezetett Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatát, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért" díjban; 2000-ben Solt Ottília-díjban részesült a Soros Alapítvány által; 2001-ben a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a Kisebbségek Napja alkalmából az általa vezetett Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatát "Kisebbségekért Díj"-ban részesítette; 2003-ban Pro Egalitate "Egyenlőségért" Díjban részesült.

TERNIPE folkloregyüttes

A Ternipe együttes 1989-ben alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és budapesti fiatalokból. Az együttes tagjai roma anyanyelvű fiatalok, akik törekszenek arra, hogy népzenéjük és népdalaik tiszta forrásként kerüljenek be a köztudatba. Megalakulásuknak több tényezője volt: Részben azért vált szükségessé, ogy az igazi autentikus roma kultúrát közhírré tegyék, és a köztudatban elterjedt előítéleteket anyanyelvük ápolásával és kultúrájuk megőrzésével legyőzzék. Az együttes célja, hogy a még fellelhető cigány néphagyományokat, ezen belül a hangszeres és nem hangszeres népzenét felgyűjtve és feldolgozva azt közkinccsé tegyék. Az első időszakban sokat léptek fel ifjúsági klubokban, táborokban, művelődési házakban. Ezáltal egyre népszerűbbek lettek, és sorozatos meghívásokat kaptak bel- és külföldön egyaránt. 1991-ben a KALYI JAG ROMA MŰVÉSZETI EGYESÜLET gondozásában megjelenik az első hangzóanyaguk: E DUJ TERNE (A két ifjú) címmel, mely anyaggal bejárják Magyarországot, 30 önálló színházi est keretében. Fesztiválokon vesznek részt: A Womad Fesztiválon, a Kaláka Fesztiválon és a Kalyi Jag együttes által megrendezett Nemzetközi Nemzetiségi Népzenei Gálákon. Pályafutásuk során kétszer is meghívást kaptak a Franciaországban megrendezésre kerülő C.I.I.O.F. világfesztiválra, majd ezt követen Stuttgartban a Magyar Kultúra Házában tapsolhatott a nagyérdemű közönség. 1993-ban megjelenik második hangzóanyaguk SUNO DIKHJOM (Álmot láttam) címmel, mely anyaggal ismét bejárják az országot. Az együttes hangzásvilága sajátos, hiszen a kvintek és tercek olyan eladásmódot hoznak a folklórba, amellyel eddig csak a balkáni és a távolkeleti kultúrákban találkozhattunk. Dalaik mindenkihez szólnak, hiszen valamennyi szerelemről, bánatról és vigasságról szól. Az együttes tagjai Balogh Mária: ének / Balogh Tünde: ének / Farkas István: ének, gitár, mandolin / Lakatos Zsolt: ének, gitár / Lakatos Béla: ének, kanna, szájbőgő, (az együttes vezetője) Diszkográfia E Duj Terne (A két ifjú) 1991 (Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület) Suno Dikhjom (Álmot láttam) 1993 (Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület) Del o brishind (Esik az eső) (Bahia) http://www.folkinfo.hu/ternipe

131

TÓTH ELEMÉR festőművész

„Nagyecseden születtem 1974-ben. Születésemtől állami gondozott voltam Budapesten egészen felnőtt koromig. Autodidakta módon képzem magam. Az első képeimen láthatók voltak a bánat és egyedüllétem szimbólumai. Ma már kibontakoztam és igen sok stílusfajtát ismerek, hála Péli Tamás, Szentandrássy István és Szörényi B. segítségének. Szeretném, ha az emberek, mint roma képzőművészre gondolnának rám.” Tóth Elemérről írták PÉNTEK Orsolya: Képekről, jövőről és a magányról. Beszélgetés Tóth Elemér festőművésszel. [About Pictures, Future and Solitude. Conversation with Painter Elem ér Tóth.] Amaro Drom (9) 1999. 9; pp. 30–31., ill. TAMÁS Amaryllis: Töredezett gondolatok. Tóth Elemér birodalma. [ Fragmentary Thoughts. The Realm of Elemér Tóth.] Amaro Drom (5) 1995. 10; pp. 16–18., ill.

TÚRÓ ZOLTÁN festőművész „1972-ben születtem Budapesten. Szüleim romungrók voltak, anyám ősei több nemzedékre visszamenőleg zenész cigányok. Apám kőművesként dolgozott. Hetedikes általános iskolás korom ban beiratkoztam a Barcsay Gyermek Képzőművészeti Iskolába. Négy évig jártam ide, előbb a kreatív, majd a felvételi elkészítő csoportba, egy ideig a tanításban is segédkeztem Dombiné Szántó Melánia tanárnőnek, a szakkör vezetőjének. Szemléletformáló erővel hatott rám, hogy itt megérthettem és kipróbálhattam a különböző korok ábrázolási módszereit. Közben az általános iskola befejezése után egy évig kőfaragó szakmunkásképző iskolába jártam . 1989-ben felvettek a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. A szaktárgyból kitűnő voltam, a többi humán tárgyból is jól szerepeltem, de megbuktam matematikából és kémiából, így megváltam az iskolától. Ezután találkoztam Szentandrássy Istvánnal, aki megismertetett Péli Tamással. Hamarosan mester-tanítvány viszony alakult ki köztünk. Sokat tanultam Péli Tamástól, nagyon lényeges volt számomra, hogy figurális festő intenzív színvilággal. Ő mutatta meg számomra, hogy a reneszánsz és a barokk hagyományt a XX. században is fel lehet fedezni, és lehet ezekhez kapcsolódni. Első kiállításomat 1991-ben rendeztem a Szabó Ervin Könyvtár Kertész utcai fiókkönyvtárában, ahol tus- és ceruzarajzokat mutattam be. 1992-ben az Almássy téri Szabadidő Központ Galériában mutattam be festményeimet. Részt vettem a Józsefvárosi Galériában (1991), a Budapesti Galériában (1992) és a Balázs János Galériában szervezett cigány képzőművészeti csoportos kiállításokon. 1994-ben két képem szerepelt Baján, az Európai Kisebbségek II . Fesztiváljának nemzetiségi képzőművészeti kiállításán.”

132

Túró Zoltánról írták KERÉKGYÁRTÓ István: Az életöröm festője. [The Painter of the Joy of Life.] Cigány Családok Lapja (1) 1997. 1; p. 17–19., ill. PÉNTEK Orsolya: “Nem a festészet változik, hanem az emberek.” Beszélgetés Túró Zoltán festőművésszel. ["It's not painting that changes but people." Conversation with Zoltán Túró.] Amaro Drom (9) 1999. 3; pp. 30–31., ill. Túró Zoltán. In ZSIGÓ Jenő (előszó): Válogatás a Roma Parlament Képtár gyűjteményéből. [Selection from the Collection of the Hungarian Roma Parlament.] Magyarországi Roma Parlam ent: Budapest, é.n. [ 2000] p. 28., ill. Túró Zoltán. I n DARÓCZI Ágnes – KALLA Éva – KERÉKGYÁRTÓ István (szerk.): Roma képzőművészek III. Országos Kiállítása [ The 3rd National Exhibition of Roma Artists, 2000.] Magyar Művelődési Intézet: Budapest, 2000. pp. 54., 60., ill. Magyar és angol ny. (Katalógus.) Ua.: Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapján: www.mmi.hu/romastart.htm Ua.: In CD RomART. Kortárs magyar roma festők. [Contemporary Hungarian Gypsy Painters] Ismeretterjesztő Filmtársaság: Budapest, 2002. ZSELENSKY T., Péter: A szív szeme. (Gondolatok Túró Zoltánról és művészetéről) [ The Eye of the Heart. (Thoughts about Zoltán Túró and his Art.)] Amaro Drom (2) 1992. 10; pp. 14–15.

ÜRMÖS ANDOR, Dr. általános orvos, közgazdász

Tanulmányok: 1988 - 1990 Leningrádi Orvostudományi Egyetem (Leningrád, Oroszország); 1990 - 1995 Semmelweis Orvostudományi Egyetem (Budapest) Általános Orvosi Szak; 1994-1997 Külkereskedelmi Főiskola (Budapest); 1996-1999 Klinikai Pszichológia PhD program- Semmelweis Orvostudományi Egyetem (Budapest). Végzettség: 1995 -Általános Orvos; 1997 -Közgazdász. Munkahely: 2004- Munkakör: Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatóságának vezetője. 2002-2004 Munkakör: Főosztályvezető-helyettes, Társadalmi Esélyegyenlőség Főosztály. Leírás: Roma lakosság részére kidolgozott népegészségügyi, egészségfejlesztési, szociális programok menedzsmentje. A Népegészségügyi Program stratégiáinak kidolgozása. Munkahely: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 1998-2002 Munkakör: FÁK Project Manager. Leírás: Marketing és tréning koordináció a FÁK országokban. Munkahely: EGIS Gyógyszergyár Rt, 1999-2001 Kurátor. SOROS Alapítvány Egészségügyi Szakkuratórium, 1996-2000 Munkakör: PhD hallgató, óraadó. Leírás: Orvosi szociológia oktatás, kutatások az egyenlőtlenségek az egészségügyben témakörben. Munkahely: Semmelweis orvostudományi Egyetem, Magatartástudományi Intézet. Kutatási érdeklődés: Esélyegyenlőségek az egészségügyi ellátás területén. Kulturális barrierek a kisebbségek egészségügyi ellátása során. Romák egészségi állapota. Publikációk: Csoboth Csilla-Puebl György-Gyukits György-Ürmös Andor Roma nők véleménye egészségi állapotukról egészségügyi ellátásukról. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, SOTE Magatartástudományi Intézet, 1999/3-4.; Csoboth Csilla-Puebl György-Gyukits GyörgyÜrmös Andor A depressziós tünetegyüttes előfordulása a fiatal roma nők körében . In: Lege Artis Medicinae / Új

133

Magyar Orvosi Hírmondó 2000. November-December, 10. Évfolyam 11-12. Szám. 911-915. oldal; Csoboth Csilla-Puebl György-Gyukits György-Ürmös Andor Fiatal roma nők véleménye egészségi állapotukról és egészségi ellátásukról. Népegészségügy 2000/5. 1725.; Könyvrészletek: : Csoboth Csilla-Puebl György-Gyukits György-Ürmös Andor Fiatal roma nők véleménye egészségi állapotukról és egészségügyi ellátásukról In: Kommunikáció, egészségügy cigányság Soros Alapítvány, Új Aranyhíd Kft, Budapest, 2002; Gyukits György-Ürmös Andor Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot In: Orvosi Szociológia, Szerk. Szántó -Susánszky, 2002, Semmelweis Kiadó, Budapest, 47-67. oldal; Nyelvtudás Angol - folyékony; Orosz - folyékony. Számítógépes tudás Microsoft Windows, Office - haladó; SPSS (statisztikai adatbázis kezelő program – haladó.

VÁRADI GÁBOR festőművész

„1958-ban születtem Ózdon. Szakképzettségem szerint hengerész és forrasztó vagyok. Az ózdi kohászati üzemekben dolgoztam amíg volt kohászat Ózdon. 1990-ben volt az első kiállításom. A Roma Parlament állandó kiállítótermében több képem is látható, és erre igazán büszke vagyok.” Váradi Gáborról írták JÓZSA Zoltán: Az ember központú festőművész. [A Man-centric Painter.] Lungo Drom (9) 2001. 6; p. 20. LAKATOS László: Leonardo Sziklás madonnája. Interjú Váradi Gábor festőművésszel. [Leonardo's Madonna of the Rocks. Interview with Painter Gábor Váradi.] Phralípe (5) 1994. 10; p. 29. NAGY Attila: A másság fájdalma. [ The Agony of Otherness.] Népszabadság 1993. 11. 07. PÉNTEK Orsolya: Ha százszor elesnek, százegyedszer is fel kell kelniük. [ If they fali a hundred times, they have to get up a hundred and one times.] Amaro Drom (9) 1999. 5; pp. 30-31. RACZ Lajos: Váradi Gábor festőművész kiállítása. [Exhibition of Painter Gábor Váradi.] Lungo Drom (8) 2000. 4; p. 17. VÁCZY András: A Krisztus-arcú festő. [Painter with a Christ's face.] Népszava 1998. 07. 18. p. 6. Váradi Éva- VÁCZY András: Váradi Gábor. Pályaorientációs Alapítvány: Ózd, 2001. 24 p., ill. VARGA Mária: Jót beszélgettünk - Amíg a cigány kezébe nem adnak hálót, ne várják, hogy megtanuljon halászni. [ We've had a hearty talk. So long as no net is given to the Gypsy, don't expect him to learn how to fish.] Phralípe (10) 1999. 4; p. 31.

134

VARGA GUSZTÁV zenész, énekes

Született: Nagyecsed, 1959. ápr. 6. Családi adatok: Sz.: Varga József, Varga Erzsébet. Nős, 1988, Kamondi Ágnes. Gy.: Éva Katalin, 1978, Norbert, 1980, Ágnes Eszter, 1989, Nóra Rita, 1995. Életút: 1978- a Kalyi Jag cigány folklóregyüttes vezetője és művészeti menedzsere, 1993- a Kalyi Jag Roma Műv. Egyes. elnöke 1989- a Nemzetiségi Népzenei Gála ig. 1992- a Kalyi Jag Roma Speciális Szakiskola alapító elnöke. 1993 a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola alapítója. Lemezei jelentek meg 1983, 1985, 1987, 1989 (2), 1990, 1992, 1993 (aranylemez). Több filmben és tv-filmben szerepelt. A népművészet ifjú mestere (1979), Európa-díj (1994), Kisebbségekért Díj (1996). Hobbi: az autentikus, archaikus cigányzenék, énekek felkutatása és továbbadása. Cím: Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület, 1073 Bp., Almássy u. 3. Tel.: (1)351-3148, (23)382-130.

VARGA JÓZSEF

országgyűlési képviselő Született: Csenger, 1962-ben. Életút: 1993-ban képesítést szerez a Századvégi Politikai Főiskolán. 1981-1994 között a Fővárosi Gázművek munkatársa. 1994-1998-ig a Főpolgármesteri Hivatal Fidesz frakciójának titkára. 1998-ban a IX. kerületi önkormányzati képviselő testület tagja, ugyanebben az évben az emberi jogi- és kisebbségi bizottság elnöke. 1998-ban kerül a Miniszterelnöki Hivatalba, itt kisebbségi tanácsadó munkakörben tevékenykedik. 2000-től a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke. Nős. Három gyerek apja. 2002- országgyűlési képviselő (Fidesz-országos lista).

135

VARGA LÁSZLÓ festőművész

„1963-ban születtem Csengerben, oláhcigány családban. Valódi cigány életet éltünk. A festészettel Nyíregyházán, a Tanárképző Főiskola önképző körében kezdtem foglalkozni. 1982-ben Budapestre költöztem, és a Képzőművészeti Főiskola önképző körébe kezdtem járni. Szobrászatot és a rézkarc technológiáját is tanultam.” Varga Lászlóról írták [PÉNTEK Orsolya]: "Én egész egyszerűen szeretek festeni." Varga László a realizmusról és a képek meséiről. ["I simply like to paint." László Varga about Realism and the Stories of the Pictures.]Amaro Drom (9) 1999. 8; pp. 30–31., ill. V. M.: A kép és a ráma. [The Picture and the Frame.] Amaro Drom (6) 1996. 7; pp. 16–17., ill. ZSELENSKY T. Péter: Arcok az égen. [ Faces on the Sky.] Amaro Drom (2) 1992. 23; pp. 16–18.

VARGA SÁNDOR OCÖ- alelnök Nyírbátor. 47 éves, 1994 infarktusa óta rokkantnyugdíjas., Másodállásban zöldségkereskedő a nyírbátori piacon. 1998 óta foglalkozik politikával, másodjára önkormányzati képviselő a városi és a kisebbségi önkormányzatban is. 1993 óta a Nyírbátori Cigányok Egyesületét vezeti, amelynek 1200 tagja van. Az Egyesület pályázatok, munkaprogramok révén szeretne segíteni a helyi cigányságon. Több pályázatot nyertek: sikerült kibővíteni azt az általános iskolát, ahova 70 százalékban cigánygyerekek járnak, valamint az óvodát, ahol a gyerekek 90 százaléka cigány. Nagyon büszke erre, mert ezzel a pályázattal elérték, hogy a városban nincs különbség az óvodák között felszereltségben és ellátásban. A roma gyerekek is ugyanolyan körülmények közé járhatnak, mint többségi társaik. Nagyon örül, hogy megváltozott az OCÖ vezetése, mert az elmúlt nyolc évben nem tudott semmit felmutatni az országos önkormányzat. Úgy érzi ezzel a vezetőséggel esélye nyílik a cigányságnak a felemelkedésre. Nős, négy gyermek édesapja. Forrás: Amaro Drom.

VÁRI ZSOLT festőművész, fotográfus

„1974-ben születtem Vásárosnaményban. Születésemtől állami gondozott voltam , 18 éves koromig. A tiszadobi gyermekotthonban Balogh Tiborral és Horváth Kálmánnal együtt kezdtünk festeni. A gyermekotthonból Budapestre kerültem . Sokat köszönhetek Hubay Miklósnak, az írónak, keresztapámnak. A festészetemre is nagy

136

hatással voltak a versek, drámák, színházi élmények, amelyekhez ő vezetett el. Leginkább portrékat festek.” Vári Zsoltról írták BALOGH István Szilveszter: “Szeretnék bizonyítani.” Vári Zsolt festőművész. ["I'd like to prove." Painter Zsolt Vári.] Amaro Drom (11) 2001. 6; p. 31., ill. G. É.: Cigány művészek Csepelen. [Roma Artists in Csepel.] Népszabadság 1997.03.24. GYÖNGYÖSI Anikó: “Érezni kell mindenképpen.” Interjú Vári Zsolt festőművésszel. ["You must feel." Interview with painter Zsolt Vári.] Amaro Drom (9) 1999. 1; pp. 30–31., ill. GYÖNGYÖSI Anikó: Festő cigányok, cigány festők. [Painting Gypsies, Gypsy Painters.] Amaro Drom (8) 1998. 5; p. 24..

VESHO-FARKAS ZOLTÁN költő

Született: Medgyesegyháza, 1974. "A huszonkét éves Vesho-Farkas Zoltán rövid időn belül már a harmadik önálló kötetével jelentkezik. Az első, 1994-ben megjelent gyűjteményében ("Charhaja - Csillagok") műfordításait adta közre - anyanyelvére, a lovári nyelvjárásra ültetve az általa kedvelt cigány költőtársak verseit, ugyanúgy mint Petőfit, Radnótit, Federico Garcia Lorcát. Emellett a "Rangkhelimatura - Színjátékok" ciklusában Szofoklész .,Oedipus Király'" című drámájából és Shakespeare ~.Rómeó és Júlia" című művéből fordított részleteket. Mindezt azért fontos új kötetével kapcsolatban kiemelni, mert jelzi a fiatal költő intellektuális érdeklődését, nyitottságát. Intellektualitása már az "Elefántcsontszínű évek" című kötetében is felvillan - pl. a kitűnő "A fáraó átka" című versében - ám mind versformák tekintetében, mind mondandójában még a keresés állapotát mutatja. Ezen új kötete - különösen figyelembe véve az eltelt idő rövidségét egészen meglepő, nagy lépés előre. Új verseiben már megtalálja saját kifejezési módját, felcsendül egyéni hangja. Mélyen cigány identitása átível egy univerzális eszméletbe, hasonlatai - jelképei -elvontabbágondolatibbá válnak, s a képzettársítások felszabadult világába vezetnek. Bizonyos, ha Vesho-Farkas Zoltán ezen az úton, halad tovább, számolni kell vele, mint az új nemzedék odafigyelésre jogosult költőjével." Vesho-Farkas Zoltán gyűjteményes kötetekben KISS Adél (Szerk.), NAGY Gusztáv (Ford.): Ezüst hajtincs. Rupuni chunra. Fiatal cigány költők antológiája. Kiadó: Roma Novus Egyesület és a H2G Bt. Budapest, 1998. 85 p., ill. VARGA Ilona – HEGEDŰS Sándor: Válogatás a kortárs cigány irodalom alkotóinak írásaiból a középiskolák számára. KONSEPT-H Kiadó, Budapest, 1999. 336 p. Vesho-Farkas Zoltán művei, MŰFORDÍTÁSAI Cherhaja - Csillagok. (Műfordítások) COPY Nyomdaipari és Sokszorosító Kft. Budapest, 1994. 81 p. Elefántcsontszínű évek. (Versek) Anda Romani Kultúra Alapítvány, Budapest, 1995. 79 P.

137

A remény vánkosán. (Versek) Anda Romani Kultúra Alapítvány, Budapest, 1996. 80 p. Tér-idő feszületén. Pe sagdipe - Vramako trushulipe. (Versek/ Poemi) Euripidész: Médeia. (Műfordítás/ Boldimata) Credit Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1999. 176 p. SHAKESPEARE, William - ARANY János (Ford.) - VESHO-FARKAS Zoltán (Ford.): Hamlet - o danicko cino kraj. Cerberus Nyomdaipari, Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998. 13 p. Ernest HEMINGWAY: Az öreg halász és a tenger. Ophuro mashari thaj e maya. Charles és Mary LAMB: Shakespeare m esék. Shakespeare paramichi. III. Kahlil GIBRAN: A próféta. O platniko. - VESHO-FARKAS Zoltán (Ford.) Budapesti Montessori Társaság, Budapest, 2000. 258 p.

ZÁMBÓ GYULA számítástechnika szakos tanár

Született: Hajdúnánás. 1967. május 26.; Családi állapot: Nős; Gyermekei száma: Kettő; Tanulmányok: 2003- Másodéves Romológia szakos hallgató a Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsésztudományi Karán. 2002 Számítástechnika szakos tanári diploma, Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Tanárképző Főiskolai Kar. 1994 Felsőfokú videofilm gyártó képesítés az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesületnél. 1993 Középfokú videofilm készítő képesítés az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesületnél. 1989 Érettségi, Asztalos János Gimnázium. Szakmai tapasztalatok: 2002- Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium munkáját segí. Az IT Információs Társadalom KHT romaügyi megbízottja, szakértője, munkájához tartozik a roma projektek kialakítása, nyomon követése, monitorozása, eredmények felhasználásának támogatása, együttműködés a Romaügyi Politikai Államtitkárral a középtávú roma programok kialakításában és végrehajtásában stb. 2002- Számítástechnikai tanfolyamok keretében ECDL tanfolyamot tart, rendszergazda a Romaversitas Alapítványnál. 1996 - 2002 American Friends Service Committee - Magyarországi Alapítvány, Roma Oktatási Program koordinátora (www.afsc.org) Mangó Műhely. Roma népismereti oktató: Budapesten, Kecskeméten szervezett és tartott interkulturális órákat a cigányság történelméről, irodalmáról, hagyományairól, művészetéről általános iskolákban. Új pedagógiai módszerek kidolgozása általános iskolai tanárok részére a roma kultúra ismeretesére. 1991- Aktívan részt vesz a cigányságot érintő programok kidolgozásában és szervezésében. Különböző cigány civil szervezetekkel tart kapcsolatot és munkájuk koordinálásában is aktívan részt vesz. Elérhetősége: [email protected]

138

ZSIGÓ JENŐ népművelő, szociálpolitikus, zenész

Született: Nyírbátor, 1952. aug. 25. Tanulmányok: Bárczy Gusztáv Gyógyped. Főiskola Budapest, ELTE BTK Szociológia Intézet Szociálpolitikusi szak Budapest. Szakmai tapasztalatok: 1980. Bp. XV. Ker. Tanács Cigányügyi előadó; 1997. Főv. Tanács Cigány Szoc. Művelődési Módszertani Közp.; jelenleg Fővárosi Önkormányzat Romano Kher Cigány Ház igazgató. Eredmények: 1984-ben az Ando Drom Együttes alapítója, jelenleg is művészeti vezetője, pedagógusa. 1990-ben a Magyarországi Roma Parlament alapítója és szóvivője, 1994-től elnöke. Kiváló Népművelő, és a Budapest Díj kitüntetettje. Az Év Roma Politikusa (Roma parlament díj). A KÖR-díj kitüntetettje (Vezető zenészek, zeneszerzők, múvészek szakmai díja a magyar zenei életre gyakorolt kiemelkedő Ando Drom hatás miatt.) Az Amaro Drom roma lap felelős kiadója 1995-től. 2002. október 30-tól a Roma Tanács tagja. 2003. januártól a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke Az I. és II. Cigány Filmfesztivál, a Sarasate Koncerttermi esték, a Romajális és Roma Millenáris összművészeti cigány fesztiválsorozat, a Kortárs Roma zeneszerzők sorozat, a Harlem Színpadi produkciók sorozat, a Kortárs Jazz sorozat szervezése, roma kiadványok (Bari Károly, Rézműves Melinda, Jónás Tamás) folyamatos megjelentetése, Roma képzőművészeti Közgyűjtemény létrehozása és gyarapítása, folklór gyűjtések és kortárs cigány zenei kiadványok megjelentetése (Le sapieski giji, Salute to Oscar, Ando báro foro) Ando Drom CD-k, Kaj phirel o Del (az év folklór lemeze díj), Phari mamo (a világzenei nemzetközi ranglista 45. helyzettje,) Live 99, az első cigány zenei élő felvétel.

139