AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA
2009. JÚNIUS
XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
ÜLTESS EGY FÁT
KITÜNTETÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP
FOGADJ ÖRÖKBE EGY FORRÁST
Ringó búzatábla
„EGY MOZDULAT A BOLYGÓÉRT ÜLTESS EGY FÁT!” A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER FELHÍVÁSA NYOMÁN HAZÁNK IS CSATLAKOZOTT AZ ENSZ KÖRNYEZETI PROGRAMJA (UNEP) VILÁGMÉRETŰ FAÜLTETÉSI AKCIÓJÁHOZ. ENNEK JEGYÉBEN ÜLTETETT FÁKAT JÚNIUS 5-ÉN A ZÖLDTÁRCA VEZETŐJE SÉRÜLT GYERMEKEKKEL KÖZÖSEN A BELVÁROSBAN. A KEZDEMÉNYEZÉS NYITOTT, AHHOZ BÁRKI CSATLAKOZHAT, HISZEN EZZEL IS TEHETÜNK A BOLY GÓÉRT, AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN. „Egyetlen mozdulattal mindenki tehet a környezetéért, legyen ez fölöslegesen égő lámpa lekapcsolása, a vízcsap elzárása, vagy akár egy fa elültetése. Ma közösen tettünk egy kis mozdulatot a zöldebb környezetért” – hangsúlyozta a miniszter, amikor a Bárczi Gusztáv Készségfejlesztő Speciális Szakiskola tanulóival, valamint Dombóvári Vandával, Magony Szilviával és Németh Lajossal közösen elültették a fákat a Ludovika téren. Az iskolások örökbe fogadták a fákat és vállalták, hogy gondozzák a facsemetéket. A készségfejlesztő szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékkal élő tanulóinak oktatási programjában is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a természetápolásra. Az „Ültess a Bolygóért - Milliárd Fa Kampány” (Plant for the Planet: Billion Tree Campaign) címet viselő faültetési akció célkitűzése, hogy világszerte 7 milliárd fát ültessenek magánemberek, közösségek, civil szervezetek, cégek vagy kormányzatok. Eddig 6,1 milliárd fa elültetését vállal-
ták az akcióhoz csatlakozók, ebből 4 milliárd fát már el is ültettek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága tavaly például csaknem 100 ezer facsemetét ültetett el. A programhoz egyénileg és szervezetileg is lehet csatlakozni, és remélhetőleg itthon is egyre többen regisztrálják faültetéseiket, hogy hazánkban is mozgalommá bővülhessen a kezdeményezés – mondta a miniszter. Az alapötlet a kenyai Wangari Maathai professzor aszszonytól származik, akinek Zöldövezet Mozgalom elnevezésű kezdeményezésére kenyai asszonyok 1977 óta több mint 30 millió fát ültettek 12 afrikai országban, hogy ezzel tegyenek az erdőirtások és talajerózió ellen. Wangari Maathai-t és környezetvédelmi mozgalmát 2004-ben Nobel Béke-díjjal jutalmazták. A szén-dioxidot elnyelő fákból mára egyharmadával kevesebb van a világban, mint amennyinek lennie kellene. Június 5-e a Környezetvédelmi Világnap. Az ENSZ
1972-ben Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel tartott környezetvédelmi világkonferenciát, melyet június 5-én nyitottak meg. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította. A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, mindenkinek magának is tennie kell valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetének megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. A jeles nap alkalmából, a Természettudományi Múzeumban megtartott központi ünnepségen Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Környezetünkért Díjat, Környezetünkért Emlékplakettet és Miniszteri Elismerő Oklevelet adott át a környezet ügyéért tevékenykedő szakembereknek, valamint Zöld Toll-díjat adományozott a környezetvédelmi szemléletformálásban kiemelkedő tevékenységet végző újságíróknak. A kitüntetettek között ott volt két kollégánk, dr. Palásthyné Arnóth Mária osztályvezető és Faragó Barna vezető főtanácsos is.
EMLÉKPLAKETT ÉS MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉL KIVÁLÓ SZAKMAI MUNKÁÉRT A Környezetvédelmi Világnap alkalmából Szabó Imre miniszter Palásthyné Arnóth Mária osztályvezetőnek Környezetünkért Emlékplakettet, Faragó Barnabás vezető főtanácsosnak Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott. Dr. Palásthyné Arnóth Mária biológus 1998. decemberétől dolgozik Felügyelőségünkön. Pályáját ügyintézőként kezdte a Környezetértékelési Osztályon, melynek vezetésére 2004. áprilisában kapott megbízást. Az egységes zöldhatóság létrejöttét követően irányítása alá került a természetvé-
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
delmi szakterület is. Kimagasló szakmai és vezetői munkát végez a környezetvédelmi és természetvédelmi engedélyezési eljárások koordinációja és az ezekhez kapcsolódó hatósági ellenőrzési munka szervezése terén. Az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél nagy számú fiatal szakember van, kiket rendkívül jó pedagógiai érzékkel segít hozzá a szakmai, hatósági ismeretanyag elsajátításához. Faragó Barnabás több évtizeden keresztül tevékenykedett környezetvédelmi területen. 2000. júliusától dolgozik
22
intézményünk Levegőtisztaság- és Zajvédelmi osztályán. Feladat ellátására a nagyfokú szakmai megalapozottság volt a jellemző. Az előző évtizedekben a kohászatban szerzett szakmai képzettségét, szakmai jártasságát kiválóan kamatoztatta a környezetvédelem terén a hozzá tartozó kohászati üzemek légszennyezést csökkentő intézkedési javaslataiban illetve közvetlen intézkedéseiben. A példaértékű szakmai munkával kiérdemelt kitüntetéshez szívből gratulálunk.
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
„HATÁROKKAL OSZTOTT VIZEK HATÁRTALAN LEHETŐSÉGEK” AZ ENSZ AZ IDEI VILÁGNAP MOTTÓJÁUL A FENTI GONDOLATOT VÁLASZTOTTA. MIKÖZBEN VILÁGSZERTE MINTEGY 1,2 MILLIÁRD EMBER NEM JUT TISZTA IVÓVÍZHEZ, MAGYARORSZÁG SZERENCSÉSNEK MONDHATJA MAGÁT. HAZÁNK UGYANIS RENDKÍVÜL GAZDAG ÉDESVIZEKBEN, ÁM A VÍZKÉSZLETEKET ÓVNI ÉS BECSÜLNI KELL – MONDTA EL SZABÓ IMRE MINISZTER A VÍZ VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL TARTOTT ÜNNEPSÉGEN, NYÍREGYHÁZÁN. A fenntartható vízgazdálkodást szolgálja az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján végzett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, ami jelenleg is folyik. A Víz Keretirányelv kimondja, hogy a tagországoknak 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és ezt a jó állapotot fenn kell tartani, ennek érdekében 2009 végéig minden tagállamnak el kell készítenie az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. Ezek a tervek tartalmazni fogják mindazokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként a jó állapot elérhető. Magyarországon, az országos terven kívül a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőire, valamint azokon belül 42 tervezési alegységre készül egységes szemléletű terv az érintettek széleskörű bevonásával. Ezek összhangban lesznek az egész Duna-medencére készülő tervvel, melyet a Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Bizottságának titkársága koordinál – mondta a miniszter. 2002 és 2008 között a csatornaellátottság országos szinten 70%-ra nőtt, mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra. Az uniós irányelvnek megfelelő országos szennyvízprogram szerint 2015-re a hálózattal összegyűjtött szennyvíz kizárólag biológiai tisztítás után kerül csak a befogadóba, és a csatornaellátottság országos szinten a jelenlegi 70%-ról közel 90%-ra fog nőni. Az ivóvízminőség-javító program eredményeképp a poharakba kerülő vezetékes ivóvíz minden szempontból meg fog felelni az uniós határértékeknek. Az év végéig 81 településen több mint 260 ezer lakos ivóvizének minősége javul, és előkészítés alatt van több száz település uniós pályázata. A hazai vezetékes ivóvíz több mint 90%-a felszín alatti vizekből származik, ezért kiemelten fontos fel-
adat a sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése, ami jelenleg is folyamatban van. Mondta befejezésül a miniszter, majd átadta a Vásárhelyi Pál díjakat, a Sajó Elemér és a Lampl Hugó emlékplaketteteket, és miniszteri elismerő okleveleket is adományozott a vízügy érdekében kimagasló tevékenységet végző szakembereknek. *** Az MHT Borsodi Területi Szervezete ünnepi előadóüléssel emlékezett a Víz Világnapjára. A rendezvénynek idén Mezőkövesd város adott otthont. Az előadóülést Felbermann Tamás a területi szervezet elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében emlékeztetett a Víz Világnap idei mottójára arra, hogy Észak-Magyarország vízfolyásai vízgyűjtő területének több mint háromnegyed része külföldön található. Az EU Víz Keretirányelvben foglaltak megvalósítása során
nem lehetnek határok, a hazai és a határon túli szakemberek csak szoros együttműködéssel képesek a kitűzött célokat elérni. Mezőkövesd város nevében a résztvevőket Tállai András polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte. Ezt követően a Mezőkövesdi Városi Zeneiskola tanárai és növendékei adtak rövid ünnepi műsort. Szakmai előadás hangzott el Mezőkövesd térségének vízrendezési feladatairól, Mezőkövesd – Zsóry Gyógy- és a Strandfürdőről, valamint a Mátrai Erőmű vízgazdálkodásáról. Az ünnepi ülés keretében került sor a szakmai és fotópályázatok, valamint a Mezőkövesd kistérségi általános iskolák rajzpályázatának eredményhirdetésére, a díjak átadására. /s/
TISZTÁBB VÍZ NYOLC KISTÉRSÉGNEK A szolgáltatás minőségének és biztonságának javítását szolgálja az a B.-A.-Z. megye nyolcvanegy települését érintő projekt, amelynek a műszaki előkészítése a sikeres elbírálása után az idén elkezdődött. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében benyújtott pályázatot az első fordulóban támogatásra méltónak tartották, így zöld utat kapott a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítását szolgáló program. Az elnyert 111 millió forint támogatás 19 millió forint önrésszel kiegészítve a konkrét beruházások elkezdéséig szükséges feladatok elvégzésére nyújt fedezetet. Ezek közé tartozik többek között a műszaki tervek elkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése, a lakosság tájékoztatása és a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Az érintett önkormányzatok Szerencs gesztorságával és a szolgáltató GW-Borsodvíz Kft. közreműködésével készítik elő a településeken az ivóvíz minőségének javítására és az elöregedett vezetékrendszerek rekonstrukciójára szolgáló terveket.
A projekt révén nyolc kistérségben (Abaúj-Hegyközi, Edelényi, Encsi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tiszaújvárosi, Tokaji) összesen 103 ezer ember életkörülményeiben történik majd kedvező változás. Az előkészítő munkák felügyeletére március 4-én megalakult a kistérségek képviselőiből az Irányító Bizottság, amely tanácsadással is segíti a menedzsmentet. A teljes beruházási költség meghaladja a 4,2 milliárd forintot. Az ivóvíz kutaknál a beavatkozások szükség szerint elsősorban ammónium-, mangán- és arzénmentesítést szolgálják az európai uniós előírások teljesítése, a lakosság egészségének a megőrzése céljából. Emellett összesen 88 kilométer hosszúságban új ivóvíz távvezetékeket építenek, 25 kilométeren végeznek hálózatrekonstrukciót és 371 méternyi vizet szállító csőnek történik meg a tisztítása. A konkrét beruházások a pályázat második fordulójának az elbírálását követően a tervek szerint 2011. áprilisában indulnak és várhatóan 2014 tavaszán fejeződnek be.
KITÜNTETÉSEK MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter március 15-e alkalmából a tárca ünnepségén kitüntetéseket adományozott a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő munka elismeréseként. A kitüntetettek között ott volt Uramné Lantai Katalin, felügyelőségünk Levegőtisztaságés Zajvédelmi Osztályának vezetője, akinek a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta a 2009. évi Március 15-ei Nemzeti Ünnep alkalmából. Uramné Lantai Katalin 1993-tól dolgozik a Felügyelőségen. 2000 februárjától előbb megbízott, majd 2001. decemberétől kinevezett vezetője a Levegőtisztaság- és Zajvédelmi Osztálynak. Szakmai felkészültsége, hozzáértése alkalmassá teszi a felmerült problémák magas színvonalú megoldására, együttműködve a társszervekkel, ügyfelekkel egyaránt. Javaslataival elősegítette a szakterület jogi szabályozásainak módosítását annak érdekében, hogy azok országos végrehajtása egységes legyen, az előírások igazodjanak a gyakorlatban felmerülő problémákhoz. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
Munkája a levegőtisztaság-védelem, az Európai Uniós kötelezettségből fakadó új feladatok megvalósítása területén példaértékű. Hivatalos indoklás szerint „az észak-magyarországi
3
régió levegőtisztaság-védelme javulása érdekében végzett munkája, jogalkotást segítő tevékenysége elismeréseként” kapott kitüntetéséhez szívből gratulálunk, további munkájához sok sikert kívánunk.
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
FELSZÍNI VIZEINK VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTA A VKI SZERINT ÚJ MEFIGYELÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ALAPJÁN 1. FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK MEGFIGYELÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A felszíni vizek megfigyelésére és állapotértékelésére 2007. január 1-jétől – a Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelő – új monitoring és állapotértékelési rendszer került bevezetésre. A hazai vízminőségvédelmi monitorozó tevékenység korábban csupán néhány biológiai vizsgálatot foglalt magába. Az új megfigyelési és állapotértékelési rendszer azzal, hogy a biológiai vizsgálatokat helyezi a monitorozás középpontjába, paradigma-váltást hozott a hazai vízvédelmi gyakorlatban is. 1.1. Felszíni víztestek kijelölése, monitorozása A VKI alapján a felszíni vizeken ki kellett jelölni a víztesteket1 és a hidrológiai, morfológiai jellemzőik alapján víztípusokba kellett sorolni (tipizálás), az egyes típusokhoz meg kellett határozni a jó állapot eléréséhez szükséges követelményeket (típusspecifikus referenciák). FELSZÍNI VÍZTESTEK, VÍZTEST TÍPUSOK: A víztesteket be kellett sorolni néhány nagyobb kategóriába, amelyek a következők: - felszíni víztestek, ezen belül vannak a = mesterséges víztestek2 és a = természetes víztestek, melyek lehetnek • állóvizek (tó-víztestek) vagy • folyóvizek (vízfolyás víztestek), ezen belül vannak az emberi tevékenység által > erősen módosított víztestek3. A magyarországi természetes eredetű vízfolyásokon (10 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű) és a természetes eredetű tavakon: - 876 vízfolyás-víztest, és - 100 tó-víztest került kijelölésre. A víztestek tipizálásához: - 22 vízfolyás-víztípus, - 10 tó víztípus került meghatározásra. A felszíni víztest típusok vízminőségi elemeire referencia feltételek kerültek meghatározásra. A referencia feltételek a kiváló ökológiai- és kémiai állapothoz, illetve erősen módosított és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz4 tartozó jellemzői annak a víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapota hasonlítandó. A monitorozás a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (pl. biológiai, hidrológiai, morfológiai, fiziko-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelését jelenti. A monitorozó programoknál elsősorban azok a paraméterek kerülnek megfigyelésre, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozás kiterjed: - a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra, ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
- az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra, - védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire. Az ökológiai állapot monitorozása során olyan fajokat vagy fajcsoportokat kell vizsgálni, amelyek az adott víztest ökológiai állapotára reprezentatívak. A monitorozás lehet: - feltáró, - operatív vagy - vizsgálati monitorozó jellegű. A feltáró (surveillance) monitorozó program célja: a víztestek állapotának jellemzése, a hosszú távú változások értékelése, melyet egy éven keresztül kell folytatni. Az operatív (operational) monitorozó program célja: a kockázatos helyzetű víztestek kijelölésének támogatása és állapotának megfigyelése, továbbá a védett területen lévő felszíni víztestek állapotának ellenőrzése. A vizsgálati (investigative) monitorozó program célja: a határérték túllépések, ill. az állapotváltozások okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásának vizsgálata, valamint információgyűjtés az intézkedési tervek készítéséhez. A megfigyelés alapján történik a felszíni víztestek ökológiai állapotának vagy potenciáljának, ill. kémiai állapotának értékelése és minősítése. Az ökológiai állapot minősítése (osztályozása), valamint a referencia értékek kialakítása az alábbi vízminőségi elemek megfigyelésén alapul: Vízfolyás-víztestek 1. Biológiai elemek: - a vízi flóra (fitoplakton, fitobentosz, makrofiton) összetétele és sokasága, - a vízi gerinctelen (makrozoobenton) fauna öszszetétele és sokasága, - a halfauna összetétele, korszerkezete és sokasága. 2. Hidrológiai és morfológiai paraméterek: - a vízjárás (az áramlás mértéke és dinamikája), - a vízfolyás folytonossága, - morfológiai viszonyok, • a mederágy szerkezete és anyaga, • a parti sáv szerkezete (térbeli, időbeli változékonysága). 3. Kémiai és fizikai-kémiai paraméterek: Általában: - hőmérsékleti viszonyok, - oxigén ellátottsági viszonyok (oldott O2, O2 telítettség, KOICr, BOI5), - sótartalom (fajlagos vezető képesség, klorid), - savasodási állapot (pH), - tápanyag viszonyok (NH4-N, NO2-N, NO3-N, ÖN, PO4-P, ÖP), Különleges szennyező anyagok: - veszélyes anyagok (elsőbbségi anyagok), - egyéb anyagok (a víztestbe jelentős mennyiségben vezetett szennyező anyagok).
4
Tó-víztesteknél hasonló vízminőségi elemek kerülnek megfigyelésre, a tavi sajátosságok figyelembe vételével. 1.2. Az ökológiai állapot integrált minősítése: Az állapotértékelés egy adott felszíni víztest vízminőségi elemeinek egy adott referencia feltételhez (referencia víztesthez) történő viszonyításán, osztályba sorolásán, illetve a kockázatos helyzetű víztest5 tényének megállapításán alapul. A víztestek állapotértékelésének menetét a VKI V. melléklete és az ECOSTAT útmutató pontosan rögzíti. Az ökológiai állapotot a VKI szerinti biológiai minősítő elemek, a támogató kémiai jellemzők és a hidromorfológiai állapot értékelése alapján, ötosztályos skálán kell meghatározni. Az új vízminősítési rendszert az 5-osztályos típus-specifikus ökológiai értékelési rendszer nevet kapta. Az ökológiai állapot alapján az alábbi öt osztályba sorolható a víztest: - kiváló, - jó, - mérsékelt, - gyenge és - rossz. A mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek négy: - jó (és a fölött), - mérsékelt, - gyenge és - rossz osztályba kerülnek besorolásra. A kémiai állapotnál már csak két osztály különböztethető meg: - jó és - nem éri el a jó állapotot. Az ökológiai állapotot meghatározó kémiai jellemzők között a biológiát támogató fizikai-kémiai elemek esetében csak a kiváló és a jó állapot értékelése történik, feltételezve, hogy a jó állapotnak nem megfelelő kémiai környezet a biológiai állapotban megjelenik. Az állapotértékelést a hidromorfológiai jellemzők alapján is el kell végezni, lényegében azt kell vizsgálni, hogy a biológiai alapon történt besorolást a hidromorfológiai és a fiziko-kémiai állapot támogatja-e, vagy nem. Az egy rossz, mind rossz elv alkalmazását írja elő a VKI, vagyis minden esetben a legrosszabb osztályba sorolás eredményét tekinti mértékadónak. Az osztályba sorolás megbízhatóságát mindegyik állapotjellemzőre – lehetőleg számszerűen – meg kell adni. Ha nincs elég adat, akkor három kategóriába sorolva (gyenge, közepes, jó megbízhatóság) lehet a bizonytalanság mértékét jelezni. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
A víztestek vízminőségét vízgyűjtő térképeken kell megjeleníteni, a víztesteket a besorolás szerint színkóddal kell jelölni. A rendelet a víztestek megfigyelésének minimális gyakoriságát határozza meg az operatív monitorozáshoz, amely 1 hónap és 3 év között változik, a hidrológia folyók esetében folyamatos. 2. FELSZÍNI VIZEINK VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTA 2.1. Természetes vízfolyások vízminősége 2.1.1. Vízfolyás víztestek ökológiai állapota A Víz Keretirányelv hazai végrehajtása keretében 2008 végén elkészült „Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, Országos háttéranyaga” c. munkaanyaga. A „Vízgyűjtő- gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0. projekt keretében az ÖKO Zrt. Vezette konzorcium 2009. márciusában közreadta a felszíni víztestek ökológiai állapotának minősítését. Gyakorlatilag ez az első alkalom a hazai folyóvizek és állóvizek VKI szerinti minősítésére, melynek során a szakembereknek szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy a megbízható minősítéshez szükséges monitoring tekintetében jelentős elmaradásban vagyunk a vezető EU tagállamokhoz képest. A hiányosságok elsősorban a biológiai vizsgálatok menynyiségében és azok minőségében (adatok megbízhatósága) jelentkeznek. Ez főként annak tudható be, hogy rutin jellegű biológiai monitoring Magyarországon a VKI bevezetéséig nem volt, vizsgálatok csak célirányosan és csak egyes élőlénycsoportokra (pl. fitoplankton) történtek. A minősítéshez 2005-ös PHARE ECOSURV felmérés és a 2006-tól (részlegesen), illetve 2007-től rendszerszerűen beindított biológiai monitoring keretében végzett mérésekből ugyan jelentős számú víztestre (főként vízfolyásokra) rendelkezésre álltak információk, de ahogy a szakemberek meg is jegyezték, az adatok minősége területi szinten is eltérő és általánosságban sok hibával terhelt. A felsorolt korlátok miatt a VKI-ban meghatározott protokollhoz képest a szakembereknek nagyobb mértékben kellett támaszkodni a vízkémiai és a hidromorfológiai jellemzőkre. Az alábbiakban a munkaanyag alapján adok rövid összefoglalást a felszíni vizek állapotáról. a.) Biológiai állapot A vízfolyások esetében mind az 5 élőlényegyüttesre (fitoplakton, fitobentosz, makrofiton, makrozoobenton, halfauna) készült típus specifikus, EQR alapú biológiai minősítő rendszer. A természetes vízfolyás víztestekre mind az öt élőlénycsoport esetében történt minősítés. Összesen 851 minősítési eredmény állt rendelkezésre a 476 természetes állapotú vízfolyás víztestre. 15 vízfolyás esetében volt mérési adat mind az öt élőlénycsoportra, 126 víztestre (a víztestek 26%-ra) viszont egyáltalán nem állt rendelkezésre minősítésre alkalmas biológiai felmérési eredmény. A minősítés eredményeit az 1. táblázat és az 1. sz. ábra mutatja. Figyelemreméltó, hogy egyetlen olyan vízfolyás sincs, amelyik minden vizsgált élőlénycsoportra kiváló minősítést kapott volna. Az eredmények a fitobenton minősítésre feltűnően jobbak, itt a vizsgált víztesteknek majdnem a fele jó minősítést kapott. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
1. táblázat: A biológiai minősítés eredményeinek megoszlása élőlény-együttesenként A többi élőlénycsoportnál a méréskelt állapotú víztestek aránya a legmagasabb. Rossz állapotú víz a vizsgáltak arányában a makrogerinctelenek (13%) és a makrofiton (15%) minősítés szerint volt a legtöbb. A kettőnél több élőlénycsoportra rossz besorolást egyetlen víztest sem kapott. Az azonos víztest állapotára vonatkozó eredmények nagyfokú változékonyságának több oka is van: (1) egyrészt az a tény, hogy a biológiai elemek különböző módon érzékenyek a külső (természetes és antropogén) hatásokra; (2) másrészt figyelembe kell vennünk, hogy az alacsony mérésszám és a reprezentativitásból származó problémák miatt a minősítés eredménye öszszességében jelentős bizonytalanságot hordoz. Az első szempontot támasztja alá a fitobenton kedvezőbb, a makrofiton és a makrogerinctelenek által a vizek állapotáról mutatott kedvezőtlenebb kép. Míg a fitobenton elsősorban csak a szennyezések hatását indikálja, a makrofiták a hidromorfológiai elváltozásokat mutatják. A makrogerinctelenek pedig gyakorlatilag az összes emberi hatásra érzékenyek. b.) Hidromorfológiai állapot A víztestek hidromorfológiai minősítésének alapja a folyó folytonossága (hossz- és keresztirányú átjárhatósága), a morfológiai viszonyok (a folyó szabályozottsága, meanderezése, feliszapolódása, benőttsége), a hidrológiai viszonyok (vízjárás, duzzasztás) jó állapothoz tartozó kritériumainak meghatározása. Akkor beszélhetünk a hidromorfológiai elemek jó állapotáról, ha az összhangban van a biológiai
minőségi elemek jó állapotával. A jó állapothoz tartozó kritériumok biológiai szemléletű meghatározásához a makrofitákra, a makrogerinctelenekre és a halakra vonatkozó információkat, szempontokat vették figyelembe. A víztestek hidrológiai és morfológiai jellemzőinek vizsgálata, és ezeknek a három élőlény-együttes szerinti súlyozása alapján élőlény-együttesenként különkülön készültek el. Az alábbi táblázat élőlény-együttesenként mutatja a négy minőségi kategóriába eső víztestek számát. A víztestek döntően mérsékelt és gyenge minősítést kaptak. Természetes vizeink 10-20 %-a rossz állapotban van és csupán 3 %-a a jó állapotú. Ezek zömében a nagy folyóink egy-egy szakasza. c.) A fiziko-kémiai állapot A minősítést a VKI által vízfolyásokra meghatározott 5 elem csoportból 4 csoportra végezték az alábbi komponensekre: 1) Oxigén háztartás, szerves (oxigén igényes) anyagok (oldott O2, O2 telítési %, KOIcr, BOI5, NH4-N) 2) Tápanyagkínálat (NO2-N, NO3-N, ÖN, PO4P, összes P) 3) Savasodási állapot (pH) 4) Sótartalom (fajlagos vezetőképesség, klorid) A felsorolt komponensekre a víztípusok összevonásával típus-specifikus osztályozási rendszert dolgoztak ki a jó-közepes osztályhatár biológiai
1. ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai minősítésre kapott osztályba sorolás szerint élőlény-együtesenként
5
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
validációjával. A hőmérsékleti viszonyokra nincsenek víztípustól függő immissziós határértékek. A fiziko-kémiai minősítést az egy rossz mind rossz elvet alkalmazva a komponens csoportok legalacsonyabb osztály értéke adja. A fizikai és kémiai jellemzők minősítéséhez a vízminőségi adatbázisból a szükséges komponensek 2004-2008 időszak feldolgozott eredményei szolgáltak. Az adatok segítségével a természetes vízfolyások 81%-át lehetett minősíteni. A 2. táblázat tartalmazza a komponenscsoportokra kapott osztályba sorolás összesített eredményeit. A vizek állapota a biológiai minősítéssel összehasonlítva lényegesen jobb, az elem csoportok integrálásával kapott végeredmény szerint a vizsgált vízfolyások 55%-a eléri a jó állapotot (5%-ban kiváló állapotot is). A csoport paraméterek közül legrosszabb a helyzet a növényi tápanyagok esetében. A magas szervesanyag tartalom elsősorban a hegy-és dombvidéki kisvízfolyásoknál jelent problémát. Viszonylag sok vízfolyás (21%) a sótartalom miatt kifogásolt. A hazai felszíni vizek természetes sótartalma geokémiai adottságok miatt az európai vizekkel összehasonlítva általában magasabb. Viszont a sótartalom miatt kifogásolt vizekben a klorid ionok konzervatív jelzőanyagként a szennyvízhatást jól indikálják. A kémiai állapot (szennyezettség) alapján a nagyobb folyók állapota a kisebbekhez viszonyítva lényegesen jobb (1.térkép).
ti. A szennyezés jellemzésére a fiziko-kémiai vagy a fitobentosz minősítés eredményét tekintették mér-
1. térkép: A felszíni vizek minősítése a támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint tékadónak, a hidromorfológiai hatások indikátoraként pedig a makrofita, a fitobentosz vagy a halak közül legalább egy élőlénycsoport minősítését megkövetelték. A fenti megfontolásokkal és korrekcióval összesen 324 víztestre (68%) kaptak eredményt. Kiváló állapotú vízfolyás egy sem lett, jó állapotot pedig mindössze 23 (<5%) ért el (többségükben hegy-és
2. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzők szerint végzett vízminősítés összesített eredménye A szennyezések forrásainak feltárására irányuló elemzés azt mutatja, hogy mintegy 125 esetben szennyvízterhelés, 170 víztesten pedig diffúz szennyezés okoz tápanyag (elsősorban foszfor) és szervesanyag problémát. d.) Integrált ökológiai állapot A vízfolyások integrált ökológiai állapota a biológiai elemek, a támogató kémiai jellemzők és a hidromorfológiai minősítés alapján kerül meghatározásra. Az állapotértékelés jelenlegi fázisában a specifikus szennyezők közül csak (az ICPDR javaslatára) a minősítésbe bevont fémeket vizsgálták, a kémiai minősítés részeként. A nem teljes körű monitoring miatt egy-egy víztesten eltérő számú minőségi elem állt rendelkezésre az ökológiai állapot osztályba sorolásához. Hidromorfológiai minősítés mindegyik természetes vízfolyásra elkészült. Az általános kémiai jellemzők is rendelkezésre álltak a vízfolyások több mint 80%ára. Elvben e két minősítési elemmel az emberi hatások jellemezhetők. Ugyanakkor a VKI fontos alapelve, hogy a biológiai jellemzőket előtérbe helyezi a hidromorfológiai és a kémiai mutatókkal szemben. Helyettesítésre csak kivételes esetben, hasonló típusok és azonos problémák esetében ad lehetőséget. A minősítés jelenlegi fázisában a csoportosítást nem alkalmazták, az integrált osztályozás maximálisan a VKI és az ECOSTAT útmutató előírásait köveÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
(néhány kivételtől eltekintve) a hazai monitoring korábbi gyakorlatában nem voltak rendszeres vizsgálatok.
dombvidéki vízfolyások korábban referencia állapotúnak tekintett felső szakaszai). A vízfolyások 95%-a intézkedést igényel! 2.1.2. Vízfolyás víztestek kémiai állapota (veszélyes anyagok alapján) A környezetminőségi előírásokról szóló irányelv tartalmazza az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyezőanyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásokat (EQS) a felszíni vizekre. Az „Egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről” (Szófiai Konvenció) keretében a dunai országok megállapodtak, hogy a Duna-medencében a VKI elsőbbségi anyagokon kívül releváns veszélyes anyag a króm, cink, arzén, réz, cianid is. A króm, cink, arzén, réz elemekre az EU nem ad meg felszíni vízminősítési határértékeket, az ICPDR is csak célértékeket alkalmaz a nemzetközi vízminőségi monitoringrendszer eredményeinek feldolgozásához. Ezek minősítéshez a „Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés” MSZ 12749 szabvány II. vízminőségi osztályához tartozó határértékeket tekintették mértékadónak, az oldott króm, cink, arzén, réz 90%-os tartósságú koncentrációi alapján. A kémiai állapot értékelése az EQS határok alapján, két csoportban történt, az elsőbbségi anyagra és a minősítésbe bevont további négy fémre. Az elsőbbségi anyagokra
6
2006-2007 közötti időszakban készült az első, közel teljes körű felmérés, mely összesen 66 monitoring pontra terjedt ki és 50 vízfolyásra és 5 állóvízre szolgáltatott eredményt. A négy fémre (oldott cink, réz, króm, arzén) régebb óta és nagyobb megbízhatósággal rendelkezünk adatokkal, a törzshálózati monitoring keretében. Jelen állapotértékeléshez a 2005-2006 évi adatokat használták, de így is mindösszesen 104 vízfolyás minősítésére adott lehetőséget. Az összes vízfolyás víztesthez képest az elsőbbségi anyagokra minősített víztestek aránya 5,7%, a Duna-medencei egyéb releváns veszélyes anyagokra (króm, cink, arzén, réz) minősített víztestek aránya 12%. (A víztestek túlnyomó része jelenleg nem minősíthető adathiány miatt.) A 3. sz. táblázat tünteti föl az elsőbbségi anyag(ok) miatt kifogásolt folyóvízi víztesteket. Az összesen 41 elemet, vegyületet, vegyületcsoportot tartalmazó elsőbbségi anyaglistából 9 elem, vegyület, vegyületcsoport határérték túllépése fordult elő folyóvízi víztesteinken. A kadmium okozta a legnagyobb arányban a nem megfelelőséget. Az elsőbbségi anyagok közé tartozó toxikus nehézfémek közül még a higany volt a nem megfelelőség oka két víztesten. A szerves elsőbbségi anyagok közül növényvédőszerek (endoszulfán, diuron, izoproturon, trifluralin), többgyűrűs aromás szénhidrogének, oktilfenolok és dietil-hexil-ftalát koncentrációja haladt meg határértéket. A króm, cink, arzén, réz elemekre az EU elsőbbségi anyagoktól külön végeztek minősítést a 90%os tartósságú koncentrációk alapján. A négy elem együttes minősítését az egyes elemek legrosszabb besorolása határozta meg. Területi jellegzetesség, hogy túlnyomórészt a tiszai részvízgyűjtőn fordultak elő határérték túllépések ezekre az elemekre. A határértékeket meghaladó veszélyes anyagok okozta szennyezettség eredetére vonatkozó ismereteink hiányosak és bizonytalanok. A szakemberek az alábbi, általános jellegű megállapításokat tették: - a határérték túllépés számos esetben már a határszelvénynél mutatkozott; - a nem határszelvények esetében voltak olyan mérőhelyek, ahol a külföldi eredetű szennyezésre szuperponálódtak a hazaiak; - a határérték túllépést egy esetben sem lehetett konkrét kibocsátóra visszavezetni; ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
2.3. Erősen módosított és mesterséges víztestek
3. sz. táblázat. Elsőbbségi anyag(ok) miatt nem jó minősítésű folyóvízi víztestek az EQS túllépést okozó elsőbbségi anyagok megnevezésével - a növényvédőszerek tekintetében a határérték túllépés oka feltehetően a mezőgazdasági felhasználásból származik; - az egyéb fémek esetében leggyakrabban réz és cink határérték túllépés fordul elő; a túllépések nagy valószínűséggel inkább természetes okokra vezethetők vissza; - az arzén jellegzetes hazai, felszín alatti probléma, eredete geokémiai. 2.2. Természetes állóvizeink minősége 2.2.1. Állóvíz víztestek ökológiai állapota a.) Biológiai állapot Az állóvizekre 3 élőlény-együttesre (fitoplankton, fitobenton makrovegetáció) készült típus specifikus, EQR alapú biológiai minősítő rendszer. A makroszkópikus gerinctelenek esetében csak folyókra van minősítési rendszer. Az állóvizek halközösség alapú minősítésére sor került azokra a víztestekre, amelyekre korábbi kutatások eredményeként létrejött adatokat sikerült öszszegyűjteni. Az állóvízként kijelölt víztestek között 85 természetes tó szerepel. A fitoplanton minősítéshez 50, a fitobentonhoz 48, a makrofitához 21 esetben állt rendelkezésre elegendő adat. Ezen kívül 29 tó a halfauna alapján is megtörtént a minősítés. A természetes állóvizek jobb állapotban vannak a vízfolyásokhoz képest. A fitoplankton minősítés alapján 17, fitobentosz alapján 21 tó éri el a jó állapotot. Nagy tavaink (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó) állapota ökológiai szempontból megfelelő. Az állóvizek között kijelölt dunai és tiszai holtágak állapota már az esetek nagyobb részében valamelyik élőlénycsoport alapján csak a mérsékelt állapotot éri el. Néhánynál a fürdővíz használat miatt is gondok vannak (bakteriális szennyezés). A problémát általában a túlzott tápanyag bevitel (melyhez a feliszapolódás és a vízcsere hiánya is hozzájárul) okozza. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
Tavaink közül jó néhány természetvédelmi szempontból is védettséget élvez. Ide tartoznak a szikes tavak, melyek ökológiai állapota – különösen a fitoplankton alapján – vegyes képet mutat. b.) Fiziko-kémiai állapot A biológiai állapothoz hasonlóan, a tavaknál a kép az általános kémiai jellemzőkre is kedvezőbb. Kémiai adatok a nagy tavak kivételével csak szórványosan állnak rendelkezésre. Ennek ellenére 60 víztestre készült kémiai minősítés. Az értékelés szerint az állóvizek 70%-a jó állapotú a támogató kémia alapján. c.) Integrált ökológiai állapot Mivel a tavaknál a makrogerinctelenek eleve hiányoznak a minősítésből, és a fitoplanktonra is kevés tóra állt rendelkezésre adat, az integrált osztályba sorolás eredményeit a tavak vízfelületére is összesítették (2. ábra). A területi megoszlásban a közel 40%-is jó arány a nagy tavak jó állapotának köszönhetően. 2.2.2. Állóvíz víztestek Kémiai állapota (veszélyes anyagok alapján) Az összesen 213 állóvízi víztest közül az elsőbbségi anyagokra minősített víztestek száma 5, a Duna-medencei egyéb releváns veszélyes anyagokra (króm, cink, arzén, réz) minősített víztestek száma 11. A víztestek túlnyomó része jelenleg nem minősíthető adathiány miatt.
A biológiai potenciál biológiai jellemzőinek többségére igaz, hogy az erősen módosítottság miatt fennálló hidromorfológiai hatást tükrözik. Emiatt a természetes vizekre kidolgozott metrikákhoz megállapított EQR határok egy az egyben nem alkalmazhatók a funkciójuk miatt a természetes állapotra jellemző tulajdonságaikban lényegesen eltérő erősen módosított és mesterséges víztestekre. A fiziko-kémiai potenciálnál a támogató kémiai jellemzők esetében alapvetően nincs különbség aszerint, hogy a víztest természetes, vagy mesterséges állapotú-e. Az ökológusok egyöntetű véleménye alapján, a VKI elveivel összhangban a jó ökológiai állapotnak megfelelő vízminőséget a potenciál esetében is el kell érni. A mesterséges állapot, illetve az erősen módosítottság megléte csak a hidromorfológiai állapot vonatkozásában jelent különbséget a természetes állapothoz képest. Az integrált ökológiai potenciál alapján 138 mesterséges, 255 erősen módosított vízfolyás víztest közül 236 (60%) került minősítésre. Kiváló minősítést egy sem ért el, jó ökológiai potenciálú 42 víztest, méréskelt 104, gyenge 88 és rosszpotenciálú 2 víztest. Felhasznált irodalom: 1. Vizeink minősége 2001 c. kiadvány (KGI, 2002) 2. Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 13. (VITUKI, 2008) 3. MSZ 12 749 (Magyar Szabvány 1993. október) 4. A Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis, 18, 19, 20 melléklet (ÖKO Zrt. 2006) 5. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, Az országos terv háttéranyaga (VKKI, 2008. december) 6. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0. projekt: „Felszíni és felszín alatti víztestek állapotának minősítése”, „Természetes vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése” (ÖKO ZRT, 2009)
Jegyzet: 1 Felszíni víztest: a felszíni vizek különálló, jelentős eleme (így például a tó, tározó, vízfolyás, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza. 2 Mesterséges az a víztest, amelyet emberi tevékenységgel hoztak létre (pl.: öntöző-főcsatorna, víztározó). 3 Erősen módosított az a természetes módon kialakult felszíni víztest, amely emberi tevékenység által jellegében lényegesen megváltozott (pl.: duzzasztó). 4 Ökológiai potenciál: erősen módosított, illetőleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség. 5 Kockázatos helyzetű az a víztest, amelynek az állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot. 6 A VKI-ben, illetve a 219/2004. VII.21.) kormányrendelet mellékletében felsorolt anyagok, anyagcsoportok, melyek jelentős kockázatot jelentenek a vízikörnyezetre.
2. ábra: Természetes állóvizek megoszlása az ökológiai minősítési osztály szerint
7
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
BIOGÁZ HASZNOSÍTÁS ... ...a Bogáncs utcai szeméttelepen 1973-tól 2006-ig Miskolc külterületén a Bogáncs utcai hulladéklerakóban 22 hektáron kb. 5 millió tonna kommunális hulladék került elhelyezésre. A hulladéklerakó bezárását követően a szeméttelep lefedése, rekultivációja megtörtént. A lezárt hulladéklerakóban gáz fejlődik, mely metánból és szén-dioxidból áll. A jelenleg érvényben lévő 20/2006. KvVM miniszteri rendelet szerint gondolkodni kell a gáz hasznosításáról. Amennyiben a hasznosítás már nem gazdaságos a gáz ártalmatlanítását fáklyázással kell biztosítani. A Bogáncs utcai bezárt hulladéklerakó ma Magyarország legnagyobb rekultivált szeméttelepe. A lefedett kommunális hulladék nagy mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat, melyből természetes kémiai folyamat útján biogáz (depónia-gáz) keletkezik. Ez adta az ötletet, hogy a folyamatosan képződő biogázt érdemes lenne hőtermelés céljára hasznosítani. A MIHŐ Kft. megvizsgáltatta, hogy a rekultiváció során kiépített 84 db gázkúton keresztül kinyerhető gáz, milyen mennyiségben és milyen minőségben áll rendelkezésre. A vizsgálat megállapította - a gázkutak jelenlegi kiépítettségében -, hogy hozzávetőlegesen 22 MJ/m3 fűtőértékű gáz termelhető ki folyamatosan. A felszabaduló biogáz megfelelő tisztítás után alkalmas hőtermelésre, illetve gázmotorok üzemanyagaként villamos energiatermelésre is. A cél, a hagyományos, földgáz energiától való függőség csökkentése és a hatékony környezetvédelem megvalósítása. A biogáz hasznosításához szükséges beruházást a MIHŐ Kft. részben saját, részben KEOP pályázati forrásból történő finanszírozással valósítja meg, ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energia Operatív program keretében 2008. júliusában benyújtott pályázat 196 millió 727 ezer forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert. A beruházás teljes költségvetése kb. 500 millió forint. A beruházás megvalósítása két ütemben történt. A projekt első ütemében a Bogáncs utcai hulladéklerakó és a Futó utcai kazánház között kiépült a biogáz szállítására alkalmas, mintegy 2050 m hosszú gázvezeték, valamint ennek kapcsán új, korszerű égővel felszerelt kazán került beépítésre. A beüzemelést követően már a biogáz tüzelésű kazán biztosítja a hejőcsabai lakótelepen 319 db lakás fűtés- és használati melegvízellátását. A két földgáztüzelésű kazán továbbra is megmarad a fokozott üzembiztonság céljából. Nyári időszakban csak melegvíz szolgáltatásra van szükségük a lakótelep lakóinak, ezért a képződő biogáz-hozamhoz képest, csekély energiaigény jelentkezik. A fűtési idényen kívül képződő biogáz hasznosítása céljából a projekt második ütemeként, a rendszer kiegészül egy villamos-energiatermelésre alkalmas gázmotorral, és a továbbiakban a gázmotor által termelt hőenergia hasznosul a távhőszolgáltatásban. Az így kialakított folyamatban a biogáz 85%a hasznosul, kb. fele-fele arányban, villamos és hőenergia formájában. A biogáz gázmotorba vezetése előtt kéntelenítésre lesz szükség, a berendezés és a környezet védelme érdekében. A beruházás egyik fő célkitűzése a levegőszennyezés csökkentése. Mivel a hulladéklerakóban keletkezett biogázt mindenképpen el kell égetni, így annak hasznosítása jelentős környezetvédelmi eredménynek könyvelhető el. A projekt teljes megvalósulása esetén 377 330 m3/év földgáz megtakarítás, valamint évente átlagosan 3 419 886 kWh villamos energia termelése várható. Nemzetgazdasági szinten az üvegházhatást okozó emisszió várható csökkenése a beruházás élettartama alatt 58 073 tonna, évente 3 870 tonna CO2. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
JOGSZABÁLYFIGYELŐ
§
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 293/2008. (XII. 10.) Korm. redelet Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról 28/2008. (XII. 10.) KvVM rendelet Az elektromos és elektronikai berendezésekkel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról 2008: XCI. tv. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről (MK 2008/184. szám, 2008. december 20.) 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról 314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosításáról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995.évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról 34/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004.(XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról 36/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kijelölésével összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról
8
16/2009. (I. 30.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek a szmogriadóval összefüggő módosításáról 2009. évi III. törvény A Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) kihirdetéséről 2/2009. (III. 10.) KvVM rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 5/2007. (II. 23.) KvVM rendelet módosításáról 7/2009. (III. 25.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendelet módosításáról 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2009/ 41. szám, 2009. március 31.) 2009. évi XIX. törvény A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról 79/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet A „Tisza hullámtér projekt” megvalósításával öszszefüggő közigazgatási hatósági ügye kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 86/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet A 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről 55/2009. (IV. 29.) FVM rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról 104/2009. (V. 14.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
TA L LÓZÓ hosszabb ideig fennmarad a légkörben. „A szén-dioxid esetében az atomhulladékra asszociálni sokkal találóbb, mint a savas esőre” - idézi a Washington Post a tanulmány vezetőjét, Susan Solomont, a NOAA munkatársát. „Minél több időt pazarolunk el a döntések meghozatalára a szén-dioxiddal kapcsolatban, annál nehezebben megfordítható klímaváltozást idézünk elő.” A tanulmány számítási modellekre alapozva mutatja be a jelenlegi 385 ppm (részecske per millió részecske) koncentrációnál magasabb széndioxid-tartalom növekedésének következményeit. A Washington Post rámutat, hogy évi 4,5 százalékos növekedés mellett a széndioxid-koncentráció 2035-re eléri az 550 ppm-et. A tanulmány szerint 450 és 600 ppm közötti koncentrációnál a csapadék tartós kimaradására kell számítani számos régióban, így Európa déli területein, Afrika egyes részein, Észak-Amerika délnyugati részein, valamint Nyugat-Ausztráliában - mégpedig nem éves, hanem évszázados távlatban. A következmény: szárazság, vízhiány, az ökoszisztémák változása, tűzvészek és katasztrofális terméskiesések. A növekvő széndioxid-kibocsátás az óceánok vízszintjének elkerülhetetlen emelkedéséhez vezet, ami 600 ppm-es CO2-koncentráció mellett 3000-ig 40 cm, vagy akár egy méternyi is lehet, anélkül, hogy beszámítanánk a gleccserek és a sarki jégtakaró olvadásának hatását. (dpa - Washington)
Kihalás fenyegeti a császárpingvineket; a klímaváltozás miatti antarktiszi jégolvadás hatására a császárpingvinek száma VESZÉLYEZTETI 95 százalékkal fog csökkenni 2100-ra, összesen 600 pár marad belőlük A CSÁSZÁR addigra - vélik a tudósok. PINGVINEKET A császárpingvin a legnagyobb ma élő pingvinfaj, kifejlett példányaik 90-110 centiméteresek. Testtömege 20-40 kilogramm. Ez a faj az egyetlen, amelynek költése a kíméletlen antarktiszi tél idején zajlik. A kolóniák hosszú utat tesznek meg a tenger jegén, és a nőstények mindössze egyetlen tojást raknak, amelyre a hím vigyáz. A jég tehát fontos szerepet játszik a költés sikerében. Ami ennél is fontosabb, a tenger jegének kiterjedése befolyásolja a krillek (garnélaszerű tengeri gerinctelen állativadékok) és az őket fogyasztó halak bőségét, és ezzel a pingvinek táplálékának mennyiségét - mutattak rá a szakemberek az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban. A kutatók számításai az antarktiszi Adelie-földön élő császárpingvin-kolónia 43 éven át történő megfigyelésén alapulnak, illetve felhasználták az ENSZ éghajlatváltozást kutató kormányközi bizottságának (IPCC) legutolsó jelentését a jég kiterjedésének csökkenéséről. „A pingvinek úgy kerülhetnék el ezt a csapást, ha a klímaváltozás hatására változtatnának költési szokásaikon, ami valószínűtlen. A pingvinek, más madárfajokkal ellentétben, lassan reagálnak. A pingvinek lassan alkalmazkodnak, ami problémát okoz, mert az időjárás viszont gyorsan változik” - mondta Stephanie Jenouvrier kutatásvezető .Több korábbi tanulmány szerint a klímaváltozás befolyásolhatja a fajok szaporodását és földrajzi eloszlását, de a mostani tanulmány az első, amely egy faj kipusztulását jósolja.
KIHALÁS -
A tengeri emlősök, mint a delfinek és a bálnák reménytelenül kiszolgáltatottak a rovarölőszereknek és más mérgező anyagoknak - derül ki különböző tengeri emlősök agyának vizsgálatából. A fellelt anyagok között akad néhány, amely veszélyessége miatt már az 1970-es évek óta tiltólistán van. Az Environmental Pollutions szaklapban megjelent cikk szerzője, Eric Montie még hallgatóként kezdte kutatását az amerikai Woods Hole Oceánográfiai Intézetben (WHOI), és most kollegáival együtt a dél-floridai egyetemen fejezte be a programot. „Ijesztően magas PCBkoncentrációt találtunk egy fóka agyfolyadékában” - közölte. A vizsgálat többek között a poliklórozott bifenilek (PCB-k), brómozott égésgátló szerek és rovarölők - mint például a DDT - koncentrációját mérte. A vegyszerek közül soknak már évtizedek óta tiltott a használata, mert annyira mérgezőek az emberi szervezetre. „Sikerült több mint százhetven különböző vegyi anyag koncentrációját megvizsgálni az emlősök agyában” - számolt be a kutatásról Chris Reddy társszerző, aki a programot úttörőnek nevezi. A PCB-k mérgező, rákkeltő kémiai klórvegyületek, amelyeket az 1980-as évekig elsősorban transzformátorokban, hidraulikai folyadékként, illetve tömítőanyagok, szigetelőszerek és műanyagok lágyítószereként alkalmazták.
A TENGERI
EMLŐSÖK TELE VANNAK VEGYSZEREKKEL
Több mint hetvenmillió hektár erdőt veszített a Föld 1990 és 2005 között ÖBB MINT állítja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO egyik jelen- MILLIÓ HEKTÁR tésében. A világ erdeinek állapotával foglalkozó jelentés szerint az erdőirtás ERDŐT VESZTETT legnagyobb részben Dél-Amerikában, ÉV ALATT Afrikában és a karibi térségben zajlott az időszakban. A ÖLD A FAO szerint valószínűtlen, hogy az erdőpusztulás a fejlődő országokban csökkenne a közeljövőben, mert a magas élelmiszer- és energiaárak miatt a fairtás alternatívát jelent. A fa és a faipari termékek iránti kereslet várhatóan nő a népesség és a jövedelmek növekedésével az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Latin-Amerikában 1990 és 2005 között 64 millió hektár erdő tűnt el, a világ teljes erdőkészletének hét százaléka. Afrikában (AP - Washington)
T
70
15 F
A világ jegesmedve-populációjának közel kétharmada tűnhet el a következő 50 évben a globális felmelegedés következményeként - kongatta meg a vészharangot a Természetvédelmi Világalap (WWF). A kérdésben leginkább érintett öt terület - az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és Grönland - képviselői a héten a norvégiai Tromso városában tárgyalnak a medvék megmentéséhez szükséges lépésekről. 1981 óta ez az első olyan tárgyalás, melynek témája a jegesmedvék és élőhelyük megőrzése. A jegesmedvéket jelentős mértékben fenyegeti a globális felmelegedés. Folyamatosan zsugorodik lábuk alatt a jégtakaró, ahonnan legfontosabb táplálékforrásukra, a fókákra vadásznak. Emellett az ember által termelt méreganyagok is gyengítik az immunrendszerüket és akadályozzák szaporodásukat. „Ha a jegesmedve léte komoly bajba jut, akkor az embereket és az egész bolygót is veszély fenyegeti” - fejezte ki aggodalmát Rasmus Hansson, a WWF norvégiai vezetője.
EGYRE VÉKONYABB
A klímaváltozást már nem lehet sem megállítani, sem meg nem történtté tenni, teljesen függetlenül attól, mennyire csökkentjük globális szinten a széndioxidkibocsátást. Az üvegházhatás következményei - az elhúzódó szárazság és a tengerszint megemelkedése - az elkövetkező ezer évben nem lesz csökkenthető még akkor sem, ha a széndioxid-kibocsátást az egyik pillanatról a másikra most azonnal teljesen megszüntetjük. A fenti megállapításokra az amerikai NOAA oceanográfiai és légköri hatóság kutató csapata által készített tanulmány jutott, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklap legfrissebb számában jelent meg. A svájci és francia tudósok szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy a széndioxid más, viszonylag hamar illanó üvegházhatást okozó gázoknál lényegesen
JÉGEN ÉLNEK A JEGESMEDVÉK
A KLÍMAVÁL-
TOZÁST MÁR NEM LEHET MEGÁLLÍTANI
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
( AP - Oslo )
9
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
ZÖLD KOMMANDÓ A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGOK MINTEGY 200 MILLIÓ FORINTOS BÍRSÁGOT SZABTAK KI AZ ILLEGÁLIS SZÍNESFÉM-HULLADÉK KERESKEDŐKRE 2008-BAN, A „ZÖLD KOMMANDÓ” ELNEVEZÉSŰ AKCIÓSOROZATBAN. A SZAKTÁRCA A „NULLA TOLERANCIA ELVÉT ALKALMAZZA A ZÖLDBŰNÖZÉSSEL SZEMBEN”, MIVEL MEGENGEDHETETLENNEK TARTJA A TÁRSADALOMNAK SOKSZOROSAN ÁRTÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KÁROKOZÁS MINDEN FAJTÁJÁT.
A HATÓSÁGI
ELLENŐRZÉSEK CÉLJA NEM A MINÉL NAGYOBB BÍRSÁG KISZABÁSA, HANEM A TERMÉSZETTUDATOS, JOGKÖVETŐ MAGATARTÁSRA ÖSZTÖNZÉS - MONDTA SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER AZON A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN AMELYEN ÚTJÁRA INDÍTOTTA A
2009. ÉVI AKCIÓSOROZATOT.
Szabó Imre miniszter és Kling István államtitkár is elkísérte a Zöld Kommandós egységet az idei akciósorozat első bevetésére, melynek célkeresztjében az illegális autóbontók és roncsautó lerakatok állnak. Egy budapesti autóbontó telepen azt mutatták be, hogyan kell egy autót környezetbarát módon szétbontani, míg ezzel egy időben a Zöld Kommandó többi egysége az illegális bontókra „csapott le”. A zöldhatóságok az elkövetkező hónapokban országszerte ellenőrzéseket hajtanak végre szigorú szankciók mellett. Hazánkban évente mintegy 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol illegális szétbontásuk veszélyezteti a környe-
zetet. A Zöld Kommandó célja ezek felszámolása, és a zöldbűnözés visszaszorítása. Nem mindegy ugyanis, hova kerül a motorolaj, az akkumulátor vagy az elektronikai hulladék. Amíg ezeket nem szerelik ki szabályosan a járműből, az veszélyes hulladéknak számít. Az is fontos szempont, hogy a „szárazra fektetett”, azaz a veszélyes folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet, gumit - a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik és az arra alkalmas anyagokat újrahasznosítják. A legális bontóban biztosítható, hogy a szennyező anyagok ne kerüljenek a talajba, vízbe vagy a levegőbe. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban biztosított a környezetvédelmi előírások betartása. Nem éri meg kockáztatni, mert kemény szankciókra számíthatnak az illegális autóbontók. A zöldhatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt autó miatt akár többszázezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövető pedig környezetkárosítás esetén akár szabadságvesztéssel is sújtható. A Zöld Kommandós eljárás alapján a hatóságok bezáratják az illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezik a telepet. Nem éri meg tehát illegális bontóba vinni az autót. Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból. A tíz területi zöldhatóság – a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, az ÁNTSZ-szel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a polgárőrséggel és az önkormányzatokkal közösen – országszerte végez majd ellenőrzéseket az elkövetkező hónapokban, és a zöldtárca a tapasztalatok alapján intézkedési csomagot dolgoz ki az illegális autóbontás visszaszorítására. Felügyelőségünk is megindította idei akciósorozatát. Eddig 7 helyszínen került sor ellenőrzésre. 3 esetben igazolódott be az engedély nélküli autóbontás ténye.
FELSZÁMOLNAK 103 SZILÁRD HULLADÉKLERAKÓT Európai uniós támogatásból számolják fel a felhagyott, korszerűtlen és illegális hulladéklerakókat a Sajó-Bódva völgyében, a rekultiváció során a projektben résztvevő, öt egymással szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei kistérség településeinek együttesen 103 lerakóját szüntetik meg. A tervek szerint a több mint száz lerakóból 39-et rekultiválnak, 77 lerakót pedig a hulladék elszállításával számolnak fel. Az összesen elszállított hulladék mennyisége elérheti a 3,5 millió köbmétert, a rekultivált területé pedig a 945 ezer négyzetmétert. A projekt első üteme nettó 175 millió 797 ezer forint, a második üteme pedig csaknem 67 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a programok előkészítő szakaszára. A támogatások az összköltség 85 százalékát teszik ki. ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
Az első ütem előkészítő szakasza tavaly szeptemberben indult, összköltsége csaknem 207 millió forint, a projekt második részének előkészítése ez év januárjában kezdődött, mintegy 78 millió forintba kerül. A programok előkészítő szakasza a jövő év közepén zárul, ekkorra készül el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálata, a tervdokumentáció, a hatósági engedélyeztetések. Az előkészítés után, nyújthatják be a pályázatot a második fordulóra, a megvalósítás szakaszára. Eredményes pályázat esetén több milliárd forintos összköltségből valósulhat meg maga a rekultiváció. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 9 éve alakult, 127 tagönkormányzattal. Azóta Sajókazán megvalósult egy EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszer, ezzel a projekttel pedig a múlt öröksége is felszámolásra kerül.
10
TÚL A NÖVEKEDÉS HATÁRAIN 1970-ben Denis Meadows három fiatal kutatótársával kétéves projektbe kezdett a Massachusetts Institute of Technology (MIT) falai között. A Római Klub felkérésére azt vizsgálták, hogy milyen következményekkel jár ha a népesedés és a gazdasági növekedés korlátlanul folytatódik, és mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartó képességén belül maradjon az emberiség. Két év múlva A növekedés határai c. könyvben tették közzé a kutatás eredményeit, mely megrázta a világot. A végkövetkeztetés az volt, hogy ha a népesedés, az iparosodás és a környezetszennyezés változatlan ütemben folytatódik, belátható időn belül elérjük azt a határt, amikor a népesség és a gazdaság hirtelen és ellenőrizhetetlen hanyatláshoz vezet. Húsz évvel később, 1992-ben a kutatók felülvizsgálták az eredeti kutatás anyagát és ennek eredményét A növekedés határain túl c. könyvben publikálták. Ebben arra a feltételezésre jutottak, hogy az emberiség már túllépte a Föld eltartó képességét és olyan irányba halad, amely már nem fenntartható. 2004-ben újabb könyv jelent meg A növekedés határai – harminc év múltán – címmel. Míg harminc évvel korábban a növekedés határai a távoli jövőbe vesztek, most a kutatók a globális túllövést és az összeomlás lehetőségét vetítik előre az ökológiai korlátok nem megfelelő felismerése és kezelése miatt. Megfogalmazásuk szerint a túllövés (annyit jelent: túl messzire menni) és hanyatlás akkor következik be a társadalmi jólétben, amikor a társadalom nem megfelelően készül fel a jövőre. Jóléti veszteség lép fel például, ha a természeti erőforrások kezdenek kimerülni. A globális túllövésre és összeomlásra a világtőzsdén az ezredfordulón bekövetkezett „dot.com buborék” kipukkanását hozzák fel példaként. Itt a buborék az érdekek dinamikáját illusztrálja a pénzügyi világban. A példában 1992 és 2000 között irreálisan megnőtt a részvények értéke (ami hosszú távon nem volt fenntartható), majd három éven keresztül egyfolytában zuhanásban volt, míg elérte a minimumot. Amikor elkezdődött az összeomlás, már senki sem tudta megakadályozni. A szerzők szerint a „dot.com buborék”-hoz nagyon hasonló túllövést és összeomlást fog tapasztalni a globális erőforrások használatával és a szennyezőanyag-kibocsátásokkal kapcsolatban is a világ. Múlt év novemberben egy újabb „buborék” pukkant ki. A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság jó alkalom lehetne, hogy elgondolkozzunk a válság valódi okain. Még mindig csak pénzügyi válságról és gazdasági recesszióról szól a közbeszéd, annak környezetvédelmi és morális aspektusairól alig esik szó, pedig ezek nagyon is összefüggenek. Egy olyan globalizálódó világban, amelyben az individualizmus, a versenyszellem, a rövid távú szemlélet uralkodik lehet-e egyáltalán fenntarthatóságról beszélni? A válasz lehet egy feltételes igen. Aurelio Peccei a Római Klub alapítója a világ problémáinak megoldását egy „új humanizmus”-ban látta. Ennek „elő kell segítenie egy új értékrend kialakulását, mely helyreállítja belső egyensúlyunkat és egy újfajta spirituális, etikai, filozófiai, társadalmi, politikai, esztétikai és művészeti ihletet ad, ami kitölti életünket, helyreállítja bennünk […] a szeretet, a barátság érzetét, a megértést, a szolidaritást, az áldozatkészséget […].” „A jövő már nem az, ami lehetett volna, […]. De még mindig azzá válhat, amit akarunk, ha a realitásokon és az ésszerűségen belül maradunk.” – írta 28 évvel ezelőtt 1981-ben. Sallai Ferenc ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
MEGEMLÉKEZÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPRÓL Június 5-én, mint már tizenkilenc éve minden alkalommal a Környezetvédelmi Világnapra emlékeztünk felügyelőségünkön. Évtizedes hagyománya van annak is, hogy ezen a napon „Nyílt nap” keretében fogadjuk az általános és középiskolások érdeklődő csoportjait. Az ünnepség a felügyelőség Mindszent téri irodaháza II. emeleti aulájában rövid megemlékezéssel kezdődött. A megemlékezés résztvevőit Uramné Lantai Katalin a Levegőtisztaság-védelmi és Zajvédelmi Osztály vezetője köszöntötte, aki ünnepi beszédét rendhagyó módon kezdte: „Úgy gondolom, ez a nap a környezetért van, rólunk szól, de elsősorban nem nekünk. Hiszen mi nap, mint nap találkozunk és szembesülünk a környezetvédelmi problémákkal, megoldandó feladatokkal. Nem szükséges tehát elriasztó számokat ismertetnem a sarkköri jégréteg olvadásáról, a globális felmelegedésről, a vízkészletek aktuális alakulásáról, az aszályról és az árvízről, a külföldről illegálisan hazánkba szállított hulladékokról, a hazai lerakók helyzetéről, a környezeti zaj zavaró hatásáról, a szmoghelyzetek gyakoriságáról, a levegőminőség változásáról, a közlekedés káros hatásairól, a természetvédelem és a tájvédelmi kérdések fontosságáról, a kihalóban lévő állatfajokról, és még sok minden más környezetvédelmet érintő kérdésről. Hiszen mi minden nap ebben élünk, ezért tevékenykedünk. A kollégák tudják a legjobban a választ ezekre a kérdésekre.” Majd így folytatta: „Legyen az a nap a miénk. Szóljon mindennapjainkról.” Ezután néhány kérdést tett fel: Mióta
rendezik meg a környezetvédelmi világnapot? Mi az idei világnap szlogenje? Emlékszünk-e még az előző évek mottóira? Ki határozza meg a szlogeneket? Majd sorra megválaszolta a feltett kérdéseket felidézve az aktuális környezeti események kronológiáját. Az Egyesült Nemzetek kezdeményezésére 1972. óta ünnepeljük, ünneplik szerte a világon a Környezetvédelmi Világnapot. „A bolygódnak szüksége van Rád! Tegyünk együtt a klímaváltozás ellen!” Ez 2009-ben a Környezetvédelmi Világnap jelmondata. Ezzel a mondattal az UNEP arra szólítja fel világszerte az egyes államokat, hogy a 2009. decemberében Koppenhágában megrendezendő világméretű klímacsúcson a Kyotói jegyzőkönyv után egy új közös egyezményt írjanak alá a klímaváltozás hatékony csökkentése érdekében. De álljanak itt az utóbbi évtized világnapjain megfogalmazott jelmondatok is: 2000: „A Környezetvédelmi Millennium jegyében. Itt az idő a cselekvésre!” (The Environment Millenium . Time to act) 2001: Kapcsolat az élet világhálójával (Connect with the World Wide Web of Life) 2002: Adjunk esélyt a bolygónknak (Give Earth a Chance) 2003: Víz – két milliárd ember haldoklik érte. (Water - Two Billion People are Dying for It!) 2004: Körözés: tengerek és óceánok. Élve vagy halva (Wanted: Seas and Oceans. Dead or alive!) 2005: Zöld városok – tervezz a bolygóért (Green Cities Plan for the Planet!)
2006: „Sivatagok és elsivatagosodás” (Algéria) (Don’t desert drylands!) 2007: „Olvadó jég – egy forró téma” (Norvégia) (Melting Ice - A Hot Topic?) 2008: “Váltsunk szokást - egy CO2 mentes gazdaságért”. (Újzéland) (CO2- Kick The Habit - Towards a Low Carbon Economy) Látható tehát, hogy minden évben más–más környezeti elemet emel ki az aktuális cselekvési program. Mégis közös bennük, hogy az élet, a bolygó fennmaradását, a természeti értékek megőrzését, az élhetőbb környezettel kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg. Az ünnepi szónok kérte a jelenlevő kollégákat, hogy legalább „mi próbáljuk meg betartani a 2009. évre meghatározott jelmondatban foglaltakat. Energiatakarékossággal mutassunk példát környezetünknek, hogy élen járva még sokáig követőkre találjunk.” Végezetül mondandóját azzal zárta, hogy fontos a figyelemfelhívás, amit nekünk kell megtennünk. Ez a nap a környezetért van, rólunk szól, de elsősorban az elkövetkező generációk érdekében. Ezt követően Pintér István igazgatói dicsérő oklevelet adott át a Felügyelőség kiemelkedően jó munkát végző munkatársainak: Patakiné Farkas Ágnes személyzeti vezetőnek, Juhász András vezető tanácsosnak, Bernáthné Szabó Gabriella csoportvezetőnek, dr. Varga Mária tanácsosnak, Mohácsi Magdolna vezető főtanácsosnak. /Sallai/
FELELŐSEK VAGYUNK KÖRNYEZETÜNKÉRT Olvasható a szirmabesenyői Szinyei-Merse Pál Általános és Alapfokú Művészet Iskola (az ökoiskola cím birtokosa) „Együtt sikerülhet” 2008/2009 akcióév cselekvési program végrehajtásának összegzésében. Korábban már beszámoltunk arról, hogy múlt nyáron egy nagyszabású összefogást, szemétszüretet kezdeményeztek a Sajó környezeti állapotának javításáért. Az év során számos további akciót hajtottak végre, amelyből most csak néhányat emelünk ki. Az iskolában évek óta szelektíven gyűjtik a hulladékot. Az elmúlt tanévben két alkalommal szerveztek begyűjtési akciót. Ennek során összesen 20 tonna papírt, 55 ezer db PET palackot, 160 kg műanyag kupakot, 500 kg italos kartont, 500 db alumínium
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
11
dobozt gyűjtöttek össze. A veszélyes hulladékok közül a használt szárazelemek és akkumulátorok begyűjtését vállalták fel szabványos gyűjtőedényekbe. Ebből 350 kg-ot adtak át az AVE Miskolc Kft-nek. Az év során szinte valamennyi jeles napról megemlékeztek. A víz napjára vízügyi szakembereket hívtak meg az iskolába. A Föld Napján az AVE Miskolc Kft. haszongépeivel ismerkedtek a gyerekek munka közben az iskola udvarán. A szelektív hulladékgyűjtésért oklevelet, a veszélyes hulladékgyűjtésért Miskolc város különdíját nyerték el, de a Teleki Pál Földrajz és földtanversenyen, a Körzeti és megyei biológia versenyen, az Árokszállási Zoltán biológiai és környezetvédelmi versenyen is kiváló eredményeket értek el az iskola tanulói.
ÚJ KÖR-KÉP • 2009. JÚNIUS
A VÍZ VILÁGNAPJÁN FOGADJ ÖRÖKBE EGY FORRÁST! Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottsága a Miskolci ÖKO-KÖR Közhasznú Környezetvédő Szervezettel közösen az idén – visszatérve a korábbi hagyományaihoz – kinn a természetben, Garadna pihenőparkban tartotta március 22én Víz Világnapi megemlékezését. A megemlékezés résztvevőit T. Asztalos Ildikó a Környezetvédelmi Bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Kormos Vilmos a rendezvény védnöke „Természetvédelem és környezeti nevelés” című előadásával nyitotta meg a rendezvényt. A városi ünnepség egyben az ÖKO-KÖR „Fogadj örökbe egy forrást!” akciójának elindítását is jelentette. Balog Ákos a szervezet ügyvezetője a tavasztól őszig tartó akció céljáról, a csatlakozás lehetőségeiről is beszélt a késő télies időjárás ellenére összegyűlt több mint száz általános és középiskolásnak. Vojtilla László a MIVÍZ Kft. szolgáltatási igazgatója mintegy alátámasztandó az akció fontosságát
„Tiszta forrásból egészséges ivóvíz” címmel beszélt a bükki források tisztasága és a város ivóvízellátásának összefüggéseiről. „Az ÖKO-KÖR 15 éve foglalkozik a bükki források vízminőségének vizsgálatával, gondozásával, a források környékének takarításával, és mint vizes élőhelyek fenntartásával. Sajnos az eredmények csak rövid ideig látszanak. Az emberek többsége ma is tisztelettel áll meg a FORRÁS előtt, áhítattal hallgatja szűnni nem tudó csobogását, kóstolgatja üdítő vizét… Azért, hogy ez a természetes állapot sokáig fennmaradhasson, kezdeményezzük a társadalmi összefogást, a diákok, iskolák és családok együttműködését.” –áll a szervezet felhívásában. Az iskolás csoportok március 20. és október 31. között rendszeresen meglátogatják a kiválasztott forrást, gondozzák, tisztántartják a környékét. Egyszerű vizsgálati módszerekkel figyelemmel kísérhetik vizének fizikai, kémiai állapotát, megfigyeléseket végezhetnek, meghatározhatják az ott élő növényeket, állatokat, melyeket fényképpel, rajzzal dokumentálhatnak. Munkájukról, az eredményekről naplót vezetnek és az akció végén beszámolót készítenek.
Az elvégzett munkák kiértékelésére és eredményhirdetésre novemberben kerül sor. A felhívás alapszabályként fogalmazta meg: A természetbe ne vigyünk be és ne hozzunk ki semmit! A forrást ne akarjuk átalakítani. Törekedjünk a természetes állapotának fenntartására! A forrásgondozásra előzetesen e-mailben vagy postai úton jelentkeztek be az 5 fő diákból és egy pedagógusból álló csoportok. A sikeres kezdeményezés alapján 30 forrás talált örökbefogadó gazdára, köztük 9 miskolci középiskola, 16 általános iskola és 4 civil szervezet is jelentkezett. Az ünnepségen megjelentek megismerhették Miskolc város önkormányzatának vízbázis védelem érdekében tett lépéseit is, melynek eredményei a Szinva vízminőségének javulásában mutatkoznak. A Miskolci Öko-Kör és Felügyelőségünk szakemberei a források terepi vízkémiai méréseit és biológiai vizsgálatait mutatták be forgószínpad szerűen a közel 150, zömében iskolás résztvevőnek. Az örökbefogadók az októberig tartó gondozáshoz és mérésekhez terepi eszközöket, módszertani útmutatókat és határozókat kaptak a rendezvény szervezőitől.
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. • TELEFON: 46/517-300 FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC • FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN
