RIKKANCS - ALMANACH A TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY A FESZTIVÁLÚJSÁG TÜKRÉBEN

RIKKANCS - ALMANACH A TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY A FESZTIVÁLÚJSÁG TÜKRÉBEN

A Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának kiadványa a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny XV. évfolyama alkalmából

Szerkesztette: S eb ő k V aléria, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke

Tördelte és számítógépen szerkesztette: V incze Á rpád Borítót tervezte: G ál T am ás Nyomda: SILVESTER K ft. K om árom

Előszó

,,Mert a boldogságra kevés csak a jelen, A múlton épül az, s az emlékezeten"

Nagy öröm számomra, hogy a Rikkancs-almanach előszavában újfent Tompa Mihály verssoraival köszönthetem a kedves Olvasót. Az idézet a költő „Levél egy kibujdosott barátom után" című verséből való. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny 15. évfolyamának előkészületei közben Csúsz László barátunknak támadt az az ötlete, hogy a Rikkancs fesztiválújság számai alapján elevenítsük fel a verseny eseményeit és hangulatát. Az ötletet tett követte. Jómagam a verseny 2. évfolyamától kezdve rendszeresen részt vettem a szervezésben, ezért örömmel vállaltam az almanach szerkesztését. A Rikkancs számainak lapozgatása nagy élmény volt számomra, mert az emlékekben újra él az ember, újra éled a múlt. Felelevenedett előttem a versenyek forró hangulata, az eredményhirdetés izgalma, a találkozások öröme, a régi barátokkal és ismerősökkel való beszélgetések meghittsége, az új ismeretségek varázsa, a fellépő művészek és amatőr előadók elbűvölő produkciói. A megszépítő múltidézés mellett bosszankodva gondoltam néhány kellemetlen élményre is, például, amikor a bábteremben zajló elődöntőt minduntalan a biliárdgolyók folyosóról beszűrődő csattogása zavarta meg. De most inkább csak a szépre emlékezzünk! Az emlékezés alapjául a Rikkancsa, a Tompa Mihály Országos Versés Prózamondó Verseny lapja szolgál. A teljesség igénye nélkül válogattam a lapban megjelent írások és illusztrációk, olykor karikatúrák között, tömbösítettem, csoportosítottam a fesztiválújság témáit. A hajdani szerkesztők is szívesen tettek eleget a felkérésnek, hogy egy-egy visszapillantással elevenítsék fel élményeiket. Köszönet ezekért az új írásokért.

3

A verseny előkészületei során minden évben újra meg újra előveszem Tompa Mihály verseskötetét, hogy műveinek, gondolatainak tárházából a mának szóló üzenetet meríthessek. A költő 1863-ban a Vasárnapi Ú jság szerkesztőjéhez írta Újévi üdvözletként a következő sorokat, melyekkel a lap tíz éves évfordulóját köszöntötte. Most én is ezzel az idézettel ajánlom ezt a könyvecskét a tisztelt Olvasó jóindulatába, kívánva mindenkinek kellemes nosztalgiázást, de ugyanakkor szép, friss élményeket is: Lapod járjon be kunyhót, palotát, Szegény s gazdag körül végezze tisztét! Meghozva mindeniknek, ami kell. - száraz kenyéren is sok érzi, hogy Az ember nem csupán kenyérrel él! A leghomályosabb zugig vigye Az ismeret s műveltség súgarit: Az elhúnyt ősöket mutassa fel, Szóljon nemes, hős tetteikfelől. S minden sorából egy nagy gondolat Nézzen reánk s értesse meg magát, Miképen a jól-festett kép szeme Megszűnés nélkül a nézőre néz. S amely köszönti a vasárnapot, Hasznos, vidám, szép ünneplést szerez: Lappoddal a tíz év fordúlatát Még sokszor ünnepelt! Isten veled! Tisztelettel: S ebők Valéria szerkesztő

A R IK K A N C S szerkesztőinek visszaem lékezései

Egy sajtótörténeti eseményről, avagy a RIKKANCS születése Rikkancs. Kifejezetten jó cím egy friss, fiatalos, aktuális ,,újságnak", még akkor is, ha csak évente háromszor jelenik meg. Mai hektikus PRvilágunkban, amely tele van kommunikációs szakon végzett ötletemberekkel, hatásmechanizmusok vizsgálatára kiképzett sajtószakértőkkel, profi szlogengyárosokkal, szóval ebben a nagy mediális nyüzsiben szinte elképzelhetetlen, hogy egy lapcím kitalálásáért egyetlen tábla csoki legyen a jutalom. Tizenöt évvel ezelőtt, egy poros kisváros első valamire való országos akcióján azonban más volt a helyzet. A frissiben Rimaszombatba telepített Tompa Mihály Országos Versés Prózamondó Verseny szervezői annyit mondtak nekünk, hogy kell ám ide fesztiválújság is, ahogyan azt Komáromban megszokták a résztvevők. A feltételek biztosítására azonban már nem maradtak anyagi és szellemi eszközök, ha finoman akarok fogalmazni, és miért ne akarnék, hiszen tizenöt év távlatából az ember csak a szépre emlékezik. Kifejezetten romantikus, a szamizdat-korszak légkörét idéző mozzanat volt például, hogy a lap szerkesztésére egy szál írógépet kapott a háromtagú gárda. A fiatalabbaknak mondom, hogy a mechanikus írógépbe kézzel kellett befűzni a papírt, és nem volt rajta DELET-gomb, vagyis ha az ember félreütött, nem törölhette ki, hanem új papírt kellett befűznie, és kezdhette elölről az egészet. (Persze itt-ott be lehetett vetni a TAST-EX nevű keletnémet mechanikus korrektort, ez a trükk azonban az esetek többségében meglátszott a végterméken). Szóval pontosság, türelem és acélidegek kellettek egy CONSUL írógéphez, ráadásul a RIKKANCS szerkesztőségének nem járt külön helyiség a rimaszombati kultúrházban, ezért egy folyosói asztalt kaparintottunk meg, és ott, az állandó kétirányú forgalom, hangoskodás és egyéb háttérzaj közepette szültük a lapot. Amelynek ráadásul még neve sem volt. Emlékszem, mennyit agyaltunk Zsélyi Katival, a főszerkesztővel, valamint az önkéntes tizenéves „kreatív tanácsadókkal" a címen, összegyűlt vagy húsz lehetőség, a lista előbb tízre, majd ötre szűkült, 5

meg nem mondom ma már, mi volt ez az öt, de a ,,Rikkancs" egész biztosan nem volt köztük. Végül feladtuk, és Zsélyi Katinak az a mentő ötlete támadt, hogy hirdessünk címadó versenyt. Kereszteljék el a lapot maguk a résztvevők, dobálják ötleteiket egy urnába, és kapjon a győztes egy tábla csokit. Arra is emlékszem, hogyan kerestük a lehető legforgalmasabb helyet az urnának, és hogyan jártunk lesni, vajon dobtak-e már bele valamit. Az első lapszám fejlécének helyén egy nagy kérdőjel díszelgett, alatta a versenyfelhívással, mi pedig izgatottan vártuk a másnapot. A kamaszos viccelődések mellett (Kretének Lapja, Időrabló, Tuti Buli) érkezett néhány valóban szellemes javaslat is, az aranyérmes ötlet azonban a tizenkét éves füleki Kerekes Éváé volt. Ő kapta a Študentská pečať - csokit, a legjobb dolgot, amit az akkori csehszlovák édesipar produkálni tudott. A díjat egyébként saját pénzéből vette a főszerkesztő, mert a lap nem kapott külön anyagi keretet e célra. (Ha belegondolunk, mennyit szigorodott a szerzői jogok szabályozása, milyen követelésekkel élhetnek az ötletgazdák, mit jelent a copyright fogalma, és mennyibe kerül egy ilyen mazsolával és mogyoróval felturbózott tejcsoki, konstatálhatjuk, hogy a szervezők rendkívül olcsón megúszták a címadást. Remélem, az azóta profi színésznővé érett Kerekes Éva legalább ebből a kiadványból kap majd egy tiszteletpéldányt, mert változatlanul fenntartom, hogy ilyen frappáns címet egy reklámügynökség kreatív csapata se tudott volna kitalálni). A múlt század kilencvenes éveinek nyomdatechnikájáról most nem szólnék részletesen, legyen elég annyi, hogy reggelente váltott vetésforgóban bandukoltunk hat órára a művelődési központ egyetlen működő nyomdagépének kezelőjéhez, aki sokszorosította a mintapéldányt. Amelyet aztán három- négyszáz példányban kézzel hajtogattunk és rakosgattunk össze, mire a szavalók megérkeztek a helyszínre, már várta őket a ropogós RIKKANCS, melynek lapzártája egyébként jóval éjfél utánra csűszott. Honorárium nem járt érte, az első években szeretetből, vagy három-négy Študentská pečať áráért szerkesztettünk és hajtogattunk. Ilyen őrültek sincsenek ma már, gondolnák önök, pedig hajaj, dehogynem... A tartalom pedig friss volt és fiatalos. Teret adtunk a zsűrinek, a szavalóknak, a meghívott vendégeknek 6 és előadóknak, beszámoltunk a

kísérő rendezvényekről, bíráltuk a bírálandókat és dicsértük mindazokat, akik erre rászolgáltak. A résztvevők maguk is írhattak a lapba, ilyen cikkekből azonban érdekes módon nem mutatkozott túltengés. Legalábbis az első években. A véleményszabadság eufóriáját legtöbbször a lustaság tompította, máskor a helyzet szokatlansága, az a tény, hogy az ember bármit írhat egy orgánumba, amely a rendezvény valamennyi résztvevőjéhez eljut, és a cikket nem kell előzőleg láttamoztatnia a tanár nénivel. Később már szállingózni kezdtek a vélemények, bírálatok, ötletek, sőt az irodalmi igényű kezdemények is. Aztán a rimaszombati költők kezdtek feltünedezni a RIKKANCS-ban, néhány szavaló talán itt figyelt fel először azokra a nevekre, akiktől később verset vagy prózát választott. És ha valaki sorba rakja a tizenöt év Rikkancsait, képet kaphat arról, hogyan változott, nőtt, fejlődött, és milyen irányt vett ez az országos rendezvény a résztvevők szemszögéből. Volt a dolognak némi impresszionista beütése is. Minden egyes lapszám egyfajta hangulatjelentésnek tekinthető, pillanatnyi benyomások gyűjteményének, amely a továbbjutók és a győztesek listáján túl sok egyebet is megőrzött ezekből az áprilisi hétvégékből. Az a bizonyos első, „kérdőjeles" példány sajnos nem került elő. Pedig felforgattam érte hajdani rimaszombati lányszobám összes zugát, valamennyi újsághalmot és papírbarikádot. Tudom, hogy annak idején jól elraktam, hogy egyszer majd elővehessem egy ilyesféle írás illusztrációjaként. Aztán teltek-múltak az évek, „rikkancsosból" zsűritaggá avanzsáltam, aztán már az országos napilapot tudósítottam az eseményekről, és kissé irigykedve figyeltem az új nemzedéket, ahogy büszkén osztogatják az általuk készített fesztiválújságot a bejáratnál. Mert RIKKANCS-szerkesztőnek lenni nagy felelősség és még nagyobb megtiszteltetés. Talán nagyobb, mint ezeket a sorokat írni... Juhász K atalin

7

Amikor én még kissrác voltam... A hőskorban, e kedves kis fesztiválújság, a Rikkancs indulásának idején, mikor Zsélyi Kati először megkért, írjak és segítsek a Tompa Mihály Versés Prózamondó Verseny lapjának kiadásában, magam sem gondoltam volna, alig másfél évtized elmúltával némi nosztalgiával fogok visszagondolni azokra a ma már szépnek tűnő időkre. Jobban belegondolva, a verseny és a fesztivál mára minden gyerekbetegségének jelentkezését és elmúlását testközelből élhettem meg, hol aktívabban, hol meg kicsit kívülállóként élve meg a történéseket. A Rikkancs osztatlan sikerét már az első évben megalapozta, a verseny résztvevői nem csupán tájékozódásként, hanem szórakozásként is olvasták, sőt olykor szavaztak is lapjaival. Nyílt teret biztosított sokféle véleménynek, hol szelídnek, hol keményebbnek, de mindig csak a jó szándék által vezéreltnek. Kapott a zsűri is kritikát, meg a szervezés is, ha indokolt volt, de jutott dicséretből is éppen annyi, amennyi kijárt vagy még több is. Sokan nem is gondolják, micsoda hatásai voltak ennek a kis időszaki fesztiválújságnak. Egyfajta dokumentum és adatbázis is, hiszen ha valaki figyelmesen összegyűjti minden számát, újraolvassa a résztvevők és zsűrik névsorát, akkor egyfajta kultúrtörténeti keresztmetszetét kaphatja egy verseny formálódásának, ízlésvilágok alakulásának, emberi magatartások és értékrendek meghatározó erejének, egy magát megtalálni vélő közösség szellemi lenyomatát. Volt egyszer egy Rikkancs..., mint a mesében! Van még Rikkancs s remélhetőleg lesz még, ameddig lesz Tompa Mihály nevét viselő szavalóverseny. Kezdetben kézistencilezett, ollóval montírozott, majd fénymásolt, majd számítógéppel szerkesztett, végül mondhatni már a mai újságok szintjén megjelenő időszaki kiadvány lett a Rikkancs. Változtak szerkesztői, olvasói, de talán egy dolog változatlan benne. Az, hogy mindig is szolgálni, tájékoztatni, informálni és szórakoztatni kívánta a Tompa Mihály Vers és Prózamondó Versenyen részvevőket és az ez iránt érdeklődőket. Olyan ez mint egy mese arról, s hogy amikor én még kissrác voltam, hogyan lehetett mesét valóra álmodni, lelkesedésből, ingyen és bérmentve, szeretetből és szeretettel. Mert akik a Rikkancsot valaha is készítették, bízvást mondhatom, dolgukat így tették. (szászi zoli)

8

Kulisszák mögött lenni jó! Tán a sors hozta úgy, hogy már valamennyi országos fesztivál újságjának szerkesztője lehettem. Remek helyi fiatalokkal találkozhattam, akiknek igencsak fontos volt az a néhány nap. Írtunk, beszélgettünk, megörökítettük a fesztiválok pillanatait az utókornak. Dunaszerdahelyen, a gyermekek júniusi fesztiválján egyetlen számítógépen készül a Fürge Irka, a Duna Menti Tavasz lapja. Két napig a színjátszók, újabb két napig a bábosok versenye után, a Csemadok irodájában. Komáromban a diák és felnőtt színtársulatok versengésén, a Jókai Napokon a Komáromi Lapok szerkesztőségben heten-nyolcan dolgozunk egy-egy Visszhangon június közepén, vannak fotósok, rovatvezetők, riporterek, az ott igazi nagyüzem. Szepsiben, az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon, a falusi színjátszók novemberi országos megmérettetésén, a Csemadok-házban található, magyar igazolványokkal foglalkozó irodában tervezzük és írjuk hárman-négyen a fénymásolt Lakomát. Az igazi tavaszt azonban akkor érzi az ember, ha a rimaszombati kultúrház egyik verőfényes helyiségében leírja a Rikkancs első sorát. Ó, milyen boldogan emlékszem a tizenegyedik évfolyamra! A tévé magyar adásának stábjához ültem be potyautasnak, egy-kettőre

Ü z e n e t a h ű tle n

Jánosnak

Á r v á n m a r a d t u n k ... Vigasztalhatatlan vagyok: nem jö tt el J ános!

fotógépünk is van, képzeld! - hiányzik a

Az a Bárány Já n o s , aki immáron az I fi

pezsgés, a hatalmas vihogások és persze a

főszerkesztő je, így lapzárta tart ja őt távol Rim aszombattól az idén. Így pedig á rván

fesztivál legjobb beköpései, amelyek mindig itt hangzottak el általad, ha formába lendültél...

maradt a Rikkancs stábja.

És ugye a szülinapodat, ami az idén nem a

Te Ján o s! Legalább egy mostohát küldté l

fesztivál időpontjára esik, hanem csak a j övő

volna magad helyett! Nem volt szép tő led... -

hé ten le sz , azt sem ünnepeljük együtt.

üzenjük, remélve, hogy előbb utóbb a kezedbe

Ajándékként fogadd el tőlünk az idei Rikkancs

kerül az egyik kedvenc fesztivál-lapod. Ámbár

három számát, amelyre reméljük, büszke leszel,

mi megértők vagyunk ám, sőt, gratulálunk a

és am elyek Kom árom ban v a ló sz ínű leg

kinevezésedhez! D e ... a szerkesztőségünkben

hamarabb a kezedbe jutnak, mielőtt én postára

- amelyik ismét csuda j ól felszerelt, mint az elmúlt két é vben, sőt, az idén még digitális

adhatnám azokat. Hiányzol!!! (és szégyelld magad a hűtlenségedért!)

MZsófi

Rimaszombatban voltunk, azután feledhetetlen csapatmunkában Bőd Titanillával, Máté Tímeával és Mede Zsófival készítettük a fesztivál lapját (Mede Zsófival Szepsiben több Lakomát is írtunk és szerkesztettünk is együtt, amit innen is megköszönök neki). Füleki barátaim a Magyar Elektrát adták elő, a Zsákszínház produkciójának főszereplője Danyi Irén volt, az előadást Mázik István rendezte. A fesztivál végén úgy adódott, hogy megint a tévéstábbal mentem haza. Komáromig elvittek. A következő évben, 2003-ban Húsvét után, szerdán kezdtük írni a nyitószámot. Azután másnap jött egy erdélyi srác a diákzsűribe, ott volt Csák Pisti Losoncról, a technikát kezelte, beszélgettem egy napot Páko Marival, a gitárokról, a zenéről meg a dalokról, Kiss Péntek József csapata, a GIMISZ Diákszínpad a Padlás című musicalt játszotta. Na és ott volt Gál Sándor barátom, a gömöri Kató néni. Meg Zsófika, Timi és Titi. Azután szombat éjjel hazaautóztunk komáromi barátaimmal. És azóta nem voltam az országos szavalóversenyen. Hiányzott a három Rikkancs készítése, de így alakult. Ám azért megbíztam Döme Sándort 2004-ben, hogy hozzon minden számból egyet, hadd lássam, mit csináltak a csajok meg ő, hiszen befogták a Sanyit is segíteni. Fájt, hogy tavaly csak egy lap helyettesítette a Rikancsot... A kulisszák mögött lenni jó. Olyan pillanatokat láthat az ember, amit a közönség nem. Ezek a fentiek is ilyenek voltak. Várakozással és egy kis izgalommal indulok majd Rimaszombatba az idén. Egy nappal korábban, mint a versenyzők, mert meg kell szerkeszteni, írni, fotózni a Rikkancs első számát. Ajándék ez nekem. A megnyitó napján lesz a születésnapom. A negyvenedik. B árány Ján os

A külcsín és a belbecs A tizenöt év alatt a RIKKANCS változatos formában jelent meg. A szerkesztők és szerkesztőbizottságok által legkedveltebb az A5-ös formátum. Három évben választottak rendhagyó formát: az A4-es illetve az A3-as formátumot kettéhajtották. Csak a jubileumi X. évfolyam 3 száma jelent meg A4-es formában. A következő XI . évfolyam szerkesztőinek véleménye bizonyára helytálló, hogy azért tértek vissza a már hagyományosnak mondható A 5-ös formához, mert az kézbe simul, a színházi nézőtéren is lapozható, könnyen táskába csúsztatható, hazavihető, hogy majd később otthon is belelapozhassunk, emlékeket felelevenítve nézegethessük. S honnan is a név? M iért RIKKANCS a neve a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny lapjának? A XIII. évfolyam 3. számában Bőd Titanilla szerkesztő így idézte fel a RIKKANCS történetét:

11

R IK K A N C S -T Ö R T É N E T Vájkáltunk a múltunkban... A vers- és prózam ondók orszá gos versenyének tájékoztatója

PÁLYÁZAT

I. évfoly am 1. b ővitett szám

Kedves barátaink! Tájékoztatónk egyelőre cím nélküli. Úgy gondoltuk, a "keresztszülői " jog Titeket illet. Címjavaslataitokat a stábon adjátok le. A leg­ szellemesebb, leglényegretörőbb cím kitalálója "éder" jutalomban részesül.

A szavalóv ersen n yel együtt a R ikkan cs is tiz e n h a r m a d ik

s z ü le t é s n a p já t

ü n n e p li.

A leg esleg első szám e lején még egy kérdőjel

prototípus A

n é z ő té re n is k é n y e lm e se n o lv a s h a tó fo r ­ mátumához, s a kézírást meg a rozoga írógépeket felváltotta a szám ítógép és a szkenner.

díszelgett, s pályázat útjá n kereste az ú jság a nevét. S a fesztivál harm adik napjára meg is találta. A zóta R ik k a n cs a Rikkancs. ,,Töm ör, k o m o ly ta la n , de k i f e j e z ő , h a n g z a to s és n ap rak ész"

in d o k o lták anno a szerkesztő k

döntésüket.

6. ÉVFOLYAM P F o O O 7 (VAOZL T E RLE B N )ÁM AzLidéŐ nAzTelsÉ őA GeE lső3 .SZ D e nem csak a szerkesztőség felszereltsége különbözik az egykoritól. A z újság tartalm a is sok változáson ment keresztül. N éha volt

A z év ek során a név m aradt, de a

kizárólag inform ációs je lle g ű kiadvány, volt

R ik k an cs változott. Je len t meg 4 , 8, sőt 12

hum oros hírlap, volt parázs viták színhelye,

o ld alo n , de volt év, am ikor egy harm onika

s v o lt, a m ik o r a R ik k a n c s b ó l tudták m e g

a la k ú ra h a jto g a to tt A 4 - e s lap tö ltö tte be

a v ersen y ző k ,

a fe s z tiv á lú js á g sz e rep é t. A ju b ile u m i 10 .

C s e r é lő d te k a s z e rk e sz tő k is. C sa k a le l­

versenyr ő l viszont 8 A 4-cs oldal tájékoztatott.

k e se d é s á lla n d ó , am ivel néh án y e m b e rk e

A z ó ta a R ik k a n c s visszatért a m eg szok o tt,

ig y e k sz ik m indig idő ben ö s sz e h o z n i e gy

b e k e r ü lte k - e

a d ö n tő b e .

lehető leg élvezetes lapot. Hogy ez mennyire sik e rül,

R ik k a n c s

a zt döntse e l az o lv a s ó , mi érdekességképp m egm utatjuk a R ik k a n c s k ü lö n b ö z ő arcait.

(b t)

A szerkesztőbizottságok tagjai megérdemlik, hogy név szerint is említsük őket. év 1992 1993 1994 1995

évf.

szám

Szerkesztők

II. III. IV.

3 3 3

1996

V.

3

1997 1998 1999 2000 2001

VI. VII. VIII. IX. X.

3 2 3 3 4

2002

XI.

3

2003

XII.

3

2004 2005

XIII. XIV.

3

Zsélyi Katalin, Hacsi Krisztina Zsélyi Katalin, Juhász Katalin, Szekeres Éva Zsélyi Katalin, Juhász Katalin, Szekeres Éva, Szászi Zoltán Zsélyi Kati, Adam Andrea, Juhász Kati, Szekeres Vicus, Szászi Zoli, Demjén Lapp Szászi Zoli, Szekeres Éva Juhász Katalin és Hajdú István Juhász Kati, Szászi Zoli Szászi Zoltán, Szekeres Éva Koncz Diana, Bodnár József, Horváth Iván, Tiffinger Kornélia, Bőd Titanilla, Demeter Ágota, Madarász Vitóri a, Tóth Tímea, Mihály Szilvia, Tóth Gabriella, Tóth Anita, Samu Andrea, Czene Tamás (főszerkesztő) Mede Zsófia, Bárány János, Bőd Titanilla, Máté Tímea Bárány János, Bőd Titanilla, Máté Tímea, Mede Zsófia Bőd Titanilla, Mede Zsófia Szekeres Éva 2 melléklet: BY TOMMEE@ alias Gál Tamás

1

A RIKKANCS szerkesztőbizottsága a legfrappánsabban 1996-ban az 5. évfolyamban mutatkozik be. Imigyen: Lapp szerkesztők: fő lapp - Zsélyi Kati állappok: Adam Andrea, Juhász Kati, Szekeres Vicus grafikuslapp frapp lapp Szászi Zoli, kompiratív lapp Demjén Lapp Lappan tottuk az MPP járási irodájának lappantyúin Lapp lappangást élesztők: MPP, Gútai Nagyboldogasszony Gimnázium „Krétapor" c. iskolaújságja Engedélyezte a Lappok világlapja Lappoztátok 200 lapon Jópofán mutatkozik be a 9. évfolyam 1. számának szerkesztősége is: Tintába öntötte Zoltán deák és Vicuska úrleány és a 2. szám szerzői: Eme lapozmányt elkövették : Madarász Viki, Demeter Ági, Bőd Titi, Czene Tomi, Kovács Tomi, Szászi Zoltán és Szekeres Éva. A 3. számban ugyanezek a szerkesztők így búcsúzzanak: Becsületbeli Nyilatkozat Mi, a Rikkancs-szerkesztők becsületszavunkra állítjuk, hogy lehetőségünk, erőnk és tehetségünk kereteihez képest megpróbáltunk Nektek mindent tolmácsolni, hol hibásan, hol helyesen, amit igaznak, helyénvalónak, szépnek és indokoltnak láttunk. Ígérjük, hogy tesszük ezt a jövőben is.

Beköszöntők Bevezető helyett... Hiába vagyok kultúraszerető ember és ráadásul még újságíró is, ünnepélyes bevezetőt írni az országos vers- és prózamondó versenyhez képtelen vagyok. No, nem azért, mert nem tudom, mit kellene tartalmaznia! Leírhatnám például, hogy mennyire jelentőségteljes is a pillanat, amelynek részesei vagyunk. Vagy - jó házigazdához illően szeretettel köszönthetném a résztvevőket, és reményemet fejezhetném ki afelől, hogy jól érzik majd magukat. Szép kerek mondatokban - első próbálkozásként - meg is fogalmaztam mindezt, de visszaolvasva az őszintén hitt gondolatok üresen csengtek. Írásom egy teljesen „hétköznapi" bevezetőre sikeredett. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem próbálkozom tovább. A szép és nagyvonalú - de talán frázissá ismételt - mondatok helyett magamról írok. Szeretném, ha tudnátok (ugye bizalmaskodhatok?) mennyire vártam ezt a rendezvényt és minden résztvevőjét. Szürke hétköznapjaimat már hetek óta a várakozás öröme ragyogta be. Boldog vagyok, hogy elmaradott kis járásunk központja országos és magyar rendezvény színhelye. Hazánk legjobb előadóit hallva édes anyanyelvem mely utcáinkon egyre ritkábban csendül fel - még kedvesebb és szebb nekem. Szívemet megtölti szeretettel és büszkeséggel. Köszönöm ezt az érzést. Zsélyi Katalin (II./1.) Áprilisi áradat Április és Rimaszombat a szlovákiai magyarság életében - három év óta - együtt jelent ünnepet: anyanyelvünk ünnepét. Azok, akik az ország közeli és távolabbi részeiről Gömörország fővárosába jöttek, kultúránk és az anyanyelv útján jöttek. Olyan út ez, amely nem csupán Rimaszombatba vezet el, hanem elsősorban önmagunkhoz. Ilyenkor - anyák napja közeledvén - a hála édesanyánké, szüleinké, akik megajándékoztak ezzel a csodálatos örökséggel, édes anyanyel­ vünkkel, és elvezettek abba iskolába, ahol megismerkedhettünk Petőfi, Arany, Ady és József Attila verseivel, a magyar és a világirodalom örök értékeivel. Köszönet a pedagógusoknak, nevelőknek, akik meg-tanítottak eligazodni anyanyelvünk csodálatos birodalmában. Most pedig szóljanak a költők, írók csodálatos remekművei, buzogva, tisztán akár az áprilisi áradat Máté László (III./1.)

15

Rikkanccsatok nagyot! Ez a negyvenedik! Hát örüljünk! Annak, hogy egyáltalán még van. Hogy még vagyunk. Köszönjük, megvagyunk! Szeretet, béke, jókedv meg egészséges versenyszellem legyen. Fényes tavasz köszönt, köszönthetne csak jó hangulattal. Még jobb lenne. Mert kicsit keserű a szájíz. El kell felejteni. A vers, a próza, a nyelv hatalmával, az írott szó erejével maradjon ez a lelkes kis csapat ünnepsziget a gyarló hullámverésben. Hitünk, felelősségünk megtartani, őrizni, ápolni éltető anyanyelvünket. Belőle nőhet ki minden jó gondolat, táptalaja a végtelen szeretetnek, összetartozásnak, megmaradásnak. Szeles ez az április. Furcsa, hűvös, hóról járó szelek dúlják a sarjadó vetést. A mag kikelt, varázsütésre zöld a mező. A félelmek és aggodalmak mégis ott bujkálnak a zöld levelek között. Van éltető Nap, áldott eső, termékeny anyaföld. Van jó gazda, ki kertjét ápolja. Meg ne fáradhassunk, meg ne törethessünk. Örök kapaszkodónak a szavak: anya, szív, szerelem, gyöngy, álom, csillag, bölcső, koporsó. Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni! Megjártuk már a poklot. Tündérországot vágyunk. Legyen Tündérország! Dolgozzunk érte, tegyük, ami megtehető! Belibeg szívünkbe a tavasz. Isten hozott mindenkit (még ha busszal jött is) ezen a negyvenedik országos vers- és prózamondó versenyen. Mindenki győztes, aki itt van. Megmaradásunk magvai, Isten hozott mindnyájatokat! Szászi Zoltán (IV./1.) Heló heló! Vagyis inkább Helló, helló! Újra itt vagyok! (igaz még eddig itt se voltam) de azért nagyon tetszik nekem itt zajlik az élet vagy mi és ez meg nektek köszönhető emberkék, kik idejöttetek pár nap varázslatot hozva ebbe az unalmas kisvárosba és én komolyan mondom kösz nektek, mert úgy érezhetem magam tőletek hogy talán megint élet az élet és nemcsak unalom itt vagytok és ez sokat jelent lüktetés tömeg zajlás emberek robaj értelmet kap a hétköznap és ezt érzi mindenki aki egy kicsit figyel most rátok ez fontos nekem nem is a verseny csak az hogy vagyunk emel az életemen vagyis inkább Ti emeltek azzal meg ne törődjetek hogyan jutok tovább azzal se ki jutott tovább a lényeg hogy részesei vagytok valaminek és veletek szintén higgyétek el ez minden a lényeg mert én szeretlek benneteket üzeni MICIMACKÓ (IV./2.)

16

Hétvége vagy nem? Keresetlen szavakkal ,,keresem a szavakat De azér ne feled hogy verselni jöttünk abba biztos vagyok, hogy szeretem magamat. De azért szeretlek én titeket is Jóska, Feri, Erzsi, Jancsi meg téged is te Maris-ka. Kint voltam a hegyen szedtem hóvirágot mingyá hogy más színbe látom a világot. Isten hozott téged, ha busszal is jöttél kerestél minket jó soká köröztél meg azé hogy ne legyünk szanaszét. Szerző nélkiil (V./1.) Beköszöntő A „zember" töpreng Úgy véli, hogy a jó beköszöntő őszinte, kicsit fennkölt, ünnepélyes, de azért közvetlen is. A „zember" próbálkozik. Megpróbálja a szívéből és agyából kicsempészni azt a hangulatot, ami ott ki van virítva. A „zember" közhelyekbe bocsátkozik. Lásd: örülök a régen látott ismerős és a soha nem látott új arcoknak, szeretném mindegyik izguló tündérapróságot győztesnek tudni, meg hogy aki itt van, az már eleve nem lehet vesztes. A „zember" általános közhelytelenítést rendel el. Nem boldogul. Beköszön: Szervusz! Jó napot! Kezét csókolom! Isten hozta Önöket! Írta: Szászi, kiforgatta: SZ. É. ( V I . .)/ 1

17

Köszöntő - féle Először fordult elő a fesztivál történelme során, hogy két helyszínen folyt a megmérettetés. A megkérdezettek tömege szerint ez nem valami jó ötlet, mert aki esetleg kíváncsi a nagyokra is, hétmérföldes csizmára van szüksége. Így a tornaljai eseményeket mi is csak szem- és fültanúk beszámolói alapján fogjuk tudni rekonstruálni, ugyanis nem volt kiküldött tudósítónk... Hogy valami jót is írjunk, egybehangzó vélemények szerint a tegnapi Kovács Kati - koncert szuper volt. Teltház, jó hangulat, nagy siker. Idén a fesztiválklub is két helyszínen lesz, megint csak sajnos... Hiányozni fognak Rimaszombatból a középiskolások. Reméljük, mindenki jól érzi magát itt is, ott is, és nem zavarnak Titeket a távolságok és az apróbb malőrök. Egy ekkora méretű rendezvényen becsúszhat egy-két hiba. A RIKKANCS holnap is igyekszik tájékoztatni Titeket mindenről, ami fontos. Szerző nélkül (VII./1.) Vezércikk és köszönt Ő Kedves Zoli bácsi! Tudod, ez most csak egy rövid levél, a tükörrel szemben ülve. Tudod, mivan? Van egy jó verseny, itt Rimaszombatban. Akkor mitől vagy ideges? Attól, hogy két napja még nem tudtad, mindez valóság lesz-e vagy fiaskó?! A balsiker oka nem te lettél volna. Mert hát „inter arma silent musae" - vagyis - „háborúban hallgatnak a múzsák" . Ami szomorú: Európában háború van. Az örök értékek meginogtak. Ami még szomorúbb: a lelkekben is háború van. Minden a pénz körül forog. Volt olyan pillanat, hogy nem tudtad, lesz-e valami az egészből. Éjszakákat imádkoztál át a pénzátutalások meggyorsulásáért. Volt olyan is, azt szeretted volna, hogy valahol helyzetben légy néped és nemzeted akaratából, hogy legyen egy jó kis trafikod havi tíz-húsz ezer fölösleggel, amivel szabadon rendelkezhetsz. Sajnos nem vagy helyzetben, trafikod sincs, nehéz ez így. „Hic transid glo ria mundi" - vagyis - „így múlik el a világ dicsősége" . Mégis: köszönet minden akaratnak és tettnek, adománynak és segítségnek - itt lehetünk! Örüljünk békénknek, egymásnak, ennek a versenynek, hogy jó megszólalni magyarul, ünnepelve versengeni.

18

Tudod Zoli bácsi, finomra főzött kávéd felhörpintése után köszönts mindenkit a VIII. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyen itt Rimaszombatban. „Ave" - , , Üdv" ! R obinzolibácsi (VIII./1.) Elköszönt Ő! Krokod Ilus barátom tudja csak, mekkora könnyeket bírok sírni! Merthogy vége! Merthogy megint elröppent ez a pár nap, hogy ajaj! Hajaj! De lehet készülni jövőre. Ez jó. Üzengettünk egymásnak. Kibírtuk, nyírtuk egymást. Milyen jó. Együtt. Veletek. Világok keringésében ott van a Ti, a Mi erőnk, ami a Jóhoz a jóról szépen szól. Ez volt a nyolcadik, lesz kilencedik és tizenkilencedik is majd „anno" . Sodródunk ismeretlen tengereken ismeretlen szigetek, pontok felé. Valahol vár ránk „Boldogságsziget" . Robinzoli pedig integet a többi hajótöröttel együtt. Viszlát! Viszlát! Viszlát! R obin Zoli bácsi (VIII./3.) Az Ú rnak kétezredik évében húsvét havában

ünnepel a magyar szó Rimaszombatban. M egfogyva bár, de törv e nem, él a nemzet! M egmutatja magát. Megcsillogtatja gyöngye it, amit nem vet a disznók elé, hanem a szép szó oltárára helyez áldozatul. A megmaradásért Lehet kissé patetikus vagyok, de amennyiben nincs tisztában a kedves olvasó a helyzettel, Legyen szíves elolvasni nemes és nemzetes alkotmányozó nemzetgyűlésünk alkotmá yának preambulumát, vagy a használati utasítást makacsabb emberfélékhez, akik nem adják el öt fillérért se le küket, se testüket, Ilyenek talán azok, akik megint belefogtak, hogy ismét megrendezzék a Tompa M ihály Országos Vers - és Prózamondó Versenyt, immá ron kilencedszer. Patetizmusom talán abból is fakad , hogy a he yzet nem rossz, c sa k majdne m reménytelen és mégis közel négyszázan vagyunk itt. Pedagóg usok, szülők, szer vezők, résztvevők, szereplők és versenyzők. Elszántabb ez a maroknyi csapat. M ert mért ne lenne az. Ugyanannyiba van ne ki elszántnak lenni, mint gyávának. Akkor már inkább mégis legyen elszánt. Ebben a furcsa hullámverésben is csak hajózni kell. D e nem csak úgy fal mellet, csendes vizeken hajózgatni. Sok az övön aluli ütés. Valahova tartozás vagy valahova nem tartozás miatt. Könyvtárak őrzik mindazt, amit a szellem magyar nyelven megteremtett. A z irodalom gyöngyszemeit. Vállaltuk ezt a részt a világból. Büszkén, de nem kérkedve. Állhatatosan, mégsem hősködve. H ajlik-e a szlovákia magyar? Vagy inkább törik?! Megvehető-e? E lcsábítható-e? Talán nem mindegyik. T alán megmaradunk. Ezért van ez a verseny is! Bearanyozni a mát, erősebbé tenni a holnapot. Nemes versengést, jó szórakozást, békét, szeretetet! Isten hozott minde n kit T om pa szülővárosában, a girbe-gurba G ömörben, ahol nincs sötét az agyakban, minden egyébb híresztelésekkel ellentétben. Isten áldjon minden vendéget, versengőt, felkészítőt, kísérőt és minden itthonit!

19

Búcsúztató Áldott mezők szélén bókoló, virágruhás cseresznyefák. Ezernyi zöld, suhogó fény rajzolják a glóriát a távozók alakja köré. A város él, lélegzik, mozog tovább. A versenynek vége. Vannak már győztesek, s nem legyőzöttek a többiek. A vers a víz, a vers a lég, a vers a föld. Vers a táj. Vers az ég. Verset mormol az ISTEN is felettünk, halk zsoltáraként dúdolja azt el a lanyha szél. Elköszönő árnyak. Még benned zeng a tegnap est, az arcodra búcsú pírral s könnyel fest, könnyebb legyen az út hazafelé. Várnak már. Majd jó árnyékban meséled a csöndet rianva rebbentve szét a mesét, hogy itt voltál, hogy láttalak, s mi minden, minden is volt ma még. S tegnap? Elcsúszó idő. Szívedben boldog harangok zúgjanak. Szászi Z oltán (IX./3.)

Beköszöntő Kedves barátaim, engedjétek meg, hogy mindenkit így, tegezve köszöntsek a X. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny szervezői nevében, hiszen, akik itt már tizedik alkalommal összejöttünk dacolva idővel és pénzhiánnyal, mindannyian a vers és próza, tágabb értelemben a felvidéki magyar kultúra megszállottjai vagyunk. S egyúttal engedjétek meg, hogy megköszönjem áldozatos munkátokat, diákoknak, pedagógusoknak, fellépőknek, támogatóknak és külön az érdeklődőknek. Köszönet a négy támogató rimaszombati alapiskolának, s külön szeretném kiemelni a tényt, hogy az idén első alkalommal csatlakozott hozzánk a speciális alapiskola is, akik nemcsak a szervezésbe, hanem a versenybe is bekapcsolódtak, s volt olyan diákjuk, aki a kerületi szavalóversenyre is eljutott. Az idén is lesznek roma és szlovák vendégeink, akik remélem, elviszik jó hírünket a világba rólunk. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén igen változékony idő fogad benneteket Rimaszombatban, de talán ezt észre sem veszitek. Ha bármi gondotok van, forduljatok bizalommal a rendezőkhöz, akik készséggel állnak a rendelkezésetekre. A verseny helyszíne ezúttal is a művelődési ház, az elszállásolási és étkezési lehetőségek is nagyjából megegyeznek a tavalyival, a fesztiválklub viszont a főtéren lesz a Fekete Sas-ban.

20

Megpróbáltunk bőséges programmal is ellátni benneteket, hogy a versengés izgalma mellett legyen erőtök a feltöltődésre is. Kérjük, hogy lehetőségeitekhez és időtökhöz mérten éljetek vele. Bodonyi András pirosbetűs ünnepeknek nevezte versenyünket, s kívánom, hogy ezzel az érzéssel menjetek el vasárnap Rimaszombatból. Kellemes ünnepeket kívánok mindannyiunknak! Juhász D ósa Ján os ( X./1.)

Tizedszer a Rima partján Baráti találkozások, nagy randevúk, feledhetetlen percek, emlékezetes napok, idegtépő előkészületek, a képzelet szárnyalásában és a végtelen idő múlásában is maradandó emlékképekbe merevedett rendezvények. Tíz éve annak, hogy az egykor megyeszékhely, Gömörország fővárosa, Rimaszombat a házigazdája a Tompa Mihály Országor Vers- és Prózamondó Versenynek. Kezdetben sokan ellenezték, hogy a rendszerváltást követően a szervezők új színfoltot akartak vinni a Csemadok országos rendezvényeinek komáromi és dunaszerdahelyi vonulatába. Sokan nem hitték (talán még ma is akadnak ilyenek), hogy Rimaszombat és a gömöri emberek is képesek lehetnek egy ilyen országos méreteket öltő, nagyszabású gála, egy fesztivál megszervezésére. A kárörvendők, a mindenkori ellenlábasok, bizony még évek multával is a bolhák elefánttá alakításán munkálkodtak, sokszor a tömegtájékoztatás eszközein és szócsövein keresztül is azt harsogták: " vissza kell ezt vinni Komáromba!". És mégis, dacolva minden „ellenszéllel", fokozott munkával és odafigyeléssel, a rimaszombati szervezők, a Csemadok TV húzóemberei, a város képviselői, majd a segítőkezet nyújtó pedagógusok és a jobb belátásra bírt Pódium Társaság közös összefogása nyomán maradt a rendezvény Batyi ban. Helyszűke miatt nem lehet felsorolni, ki mindenki fordult meg az elmúlt tíz évben a három-négy napig tartó rendezvénysorozatokon, a részvételt dokumentáló statisztikák sem tükröznék hűen mi minden is játszódott le a fesztiválokon, egy azonban biztos: Rimaszombat a vers és próza városa lett, a kulturális rendszer- és szemléletváltásnak a szent helye, a szép magyar beszédnek és a lélek muzsikájának magasztos bölcsője. Az itteni győztesek közül többen, Czajlik József, Rák Viktória

21

és még sokan mások, azóta már a világot jelentő deszkákon aratják a babérokat, többen sikeres előadók, már gyermekeiket kísérik el Rimaszombatba, a Csallóköztől a Bodrogközig immár mindenki tudja, merre van a líra fennkölt csengésének városa. Mérleget vonni, summázni, most a tizedik nekifutás előtt talán még korai lenne. Minden esetre Rimaszombat és mi szervezők is igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy ez a jubileumi évfolyam is az emelkedő színvonal, a többet és jobbat nyújtás, a baráti vendéglátás, az anyanyelvi kultúra ápolása, gyarapítása és népszerűsítése jegyében teljen el. Minden kedves résztvevőnek, versenyzőnek és vendégnek kellemes időtöltést, feledhetetlen napokat kívánok. P olgári L ászló, a Csemadok TV elnöke (X./1.)

Fiaim, csak énekeljetek! ,,Megenyhült a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! "(Tompa Mihály: A gólyához) A tavasz közeledtével nemcsak a gólya és a fecske tér vissza fészkére, hanem a vers- és prózamondók, illetve énekesek is seregszemlére gyülekeznek Rimaszombatban, Hol a szép Gömör halmos képet ölt (Tompa: Levél Pogány Karolinához) Mert a boldogságra kevés csak a jelen, A múlton épül az, s az emlékeze ten, (Tompa: Levél egy kibujdosott barátom után). Nagy örömünkre szolgál, hogy Rimaszombat, Gömör fővárosa, immár tizenegyedik alkalommal lehet házigazdája a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenynek. Az elmúlt tíz év legnagyobb eredménye, hogy közös összefogással sikerült a szlovákiai magyar kultúra újabb fellegvárát, de legalábbis erős bástyáját felépíteni. Mi, szervezők, évről évre jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy a rendezvény rangja egyre emelkedik, a versenyzők szívesen jönnek Baátyiba, s a jó szándékú kritikák is nyitott fülekre találnak, és így a verseny színvonalának növelését szolgálják. Tompa Mihály fiának írta, de a verseny idején a színpad ódon ablakán ránk tekintő költő hagyatékának megszívlelendő szavai mindnyájunkhoz, versenyzőkhöz, szervezőkhöz, vendégekhez is időszerűen szólnak: Szeretném meglátni, mi lesz belőletek? Bár úgyis képzelem... Vagy tán valamelyik boldogabb unokám Vígan hordozná meg a nagy, dicső hazán

22

Bámuló szellemem?... (Fiam születésekor) Őszintén, tiszta szívből kívánom, hogy a ma kezdődő rendezvény sikeres legyen, mindnyájunk épülését, szellemi gazdagodását, anyanyelvi kultúránk ápolását szolgálja. Minden kedves résztvevőnek feledhetetlen, szép élményekben gazdag napokat kívánok. A versenyzőknek pedig szintén Tompa Mihály szavaival kívánok jó szereplést: Mind, mind lefogjuk rontani Az elvénültfalat, s belőle Rakunk szép, új épületet Az építők kézit, munkáját Az Isten áldja meg! (Mi az a hír?) Sebők Valéria, a Csemadok Rimaszombati TV elnöke (XI./1.) Dalolj, hadd halljam zengő hangodat! Dalolj, hadd halljam zengő hangodat, Melyre ezer szív hű visszhangot ad! Tavasz mosolyogj; a halmon, völgyeken, Az élet száz alakba megjelen; (Tompa M.: A csalogány és a sas) Tompa Mihály, a költő is újra megjelenik szülővárosának színpadi ablakában, hogy immár tizenkettedik alkalommal legyen tanúja a nevét viselő országos seregszemlének. Gömörország fővárosában, Rimaszombatban ezek a tavaszi napok a várakozás örömteli, de sok munkával járó felkészülésének lázában teltek, hogy méltóképpen fogadhassuk a XII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny résztvevőit. A korábbi évekhez képest a versenyzők száma is megnőtt. A kerületi fordulók győzteseiként és helyezettjeiként 203 versenyző méri össze tudását, felkészültségét, rátermettségét, tehetségét. Tompa Mihállyal szólva: Midőn a hó elment tavasszal, A szántóföld reményt adott, Hogy a múlt évben nem hiába Szórtuk belé a jó magot. (Aratás után) Az idén Tompa Mihály emléke előtt évforduló kapcsán is tisztelgünk. Ebben az évben lesz halálának 135. évfordulója. Azzal a nem titkolt szándékkal adjuk ajándékként a versenyzők kezébe Tompa Mihály: Népregék, virágénekek című kötetét, hogy jobban megismerve a költő munkásságát, Petőfi és Arany mellett méltó helyre kerüljön a magyar irodalom színes palettáján. A nagy triász tagjának regéit olvasva bejárhatjuk a történelmi Magyarország tájait. Egy-egy helyet a

23

hozzá fűződő érdekes eseménnyel, mondával mutat be. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Bodrogközben a karcsai templom, Sárosban a karvai vár, Szatmárban a Szamos eredetét, történetét verselte meg. Történelmi korba kalauzol: Sárospatakon a honfoglalás előtti korba, Kőrösön a tatárjárás idejébe, Hanván a Basa kútjánál a török időkbe utazhatunk a költővel. Másutt történelmi alakok tűnnek fel előttünk, mint Mátyás király, vagy Diósgyőrben Diósdi Pál. Egy-egy földrajzi hely névadásának érdekes magyarázatát adja. Ilyen Poprádon a Hegyeskő, Lőcsén a Menedék-kő, Tornán a Csepkőbarlang, Gömörben a Mohos, a Tiszánál a Csörsz árka, a Dunánál Ásvány nevéhez fűződő monda, rege. Virágregéiben a virágok „története" emberi sorsokat és jellemeket példáz. Színes csokorba kötve mesél a nefelejcs, az ibolya, a liliom, a havasi és a vadrózsa, az izsóp és a viola. Olyan romantikus virágneveket is megénekel, mint a hajnalka, a délike, a mécsvirág. Jószívvel ajánlom tehát mindnyájunknak, remélve, hogy ezek a regék olvasmányélményünkké válnak: szívet és észt melengető és gyarapító tudássá és érzelemmé. Befejezésül pedig buzdításképpen a versenyzőknek sikeres szereplést, méltó megmérettetést és szép élményeket is Tompa Mihály Ikarus című verséből vett idézettel kívánok: Vész, víz, ha szendereg, vagy foly köztük szilaj csatázás, Örökre zeng itt a kiáltás: Halandók, merjetek! S ebők Valéria, a Csemadok Rimaszombati TV elnöke (XII./1.)

24

És zeng apáink drága nyelve! (Tompa Mihály: Kazincy Ferenc emlékezetére) A vihar című versében Tompa Mihály így írt a természet örök körforgásáról, rendjéről, az évszakok váltakozásáról: A kikelet, nyár s tél örök rendben jön el, Sugárt hint a nap, az anyaföld szül, növel. A farsangi vigalmak és télűző népszokások felelevenítése után március idusán az 1848-as dicső napokra emlékezett nemzetünk. Mi gömöriek Mihelyt elmúlt a komor tél, S pezseg az élet árja, (A madarak módjára) s elmúltak a húsvéti ünnepek, külön örömmel, nagy-nagy szeretettel és izgalommal készülünk a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó versenyre. Várjuk, hogy április végén a versenyzők birtokukba veszik Rimaszombat kultúrházát, utcáit, tereit, s velük megjön a víg ének ideje (Gróf Mikó Imréhez) zeng a szó, s munkál hatalma. (A fogoly) 2005-ben immár 14. alkalommal ad városunk otthont e nemes versengésnek, fogad szeretettel minden versenyzőt, felkészítő pedagógust, szurkoló szülőt, zsűritagot, vendéget, fellépőt, érdeklődőt. A járási és kerületi fordulók során azt tapasztaltuk, hogy mindenki üdvözölte az új versenyfelhívást, mely nem szorítja korlátok közé a vers- és prózaválasztást. Reméljük így az országos megmérettetésre a versenyzők a számukra legkedvesebb, a szívükhöz közel álló művei érkeznek. Meggyőződésünk, hogy ez emelheti a verseny színvonalát. A versenyzőknek Tompa Mihály szavaival kívánok sok sikert, biztatva a jó szándékú bírálat elfogadására és okos megfontolására: Nem a kemény szorítás-, a lágy Simogatástólféltelek! Légy, légy erős, munkálva, s hitben, Se vakmerő, se csüggeteg... Hadd érjen a boldog csalódás: Hogy ok nélkülféltettelek! (Novemberben) A felkészítő pedagógusok egész évi munkájának gyümölcse is ekkor érik be. Tompa Mihály soraival az ő csendes lobogásuk előtt hajtunk fejet:

Munkálkodói csendben s láthatatlanul, Szolgálod a műveltség szent ügyét, Terjesztve: ami szép, hasznos, nemes, Mi szívet, elmét von, javít, emel. Kezedből a mag nem sziklára hull, De jó f öldben, gazdag termést mutat. (Újévi üdvözlet) A három napos rendezvény műsorának összeállításakor arra törekedtünk,hogy megőrizzük a verseny fesztiváljellegét: kísérőrendezvények, kiállítások, kézműves foglalkozások, kultúrműsorok színes kavalkádja szolgálja a kikapcsolódást és nemes szórakozást. Kívánom, hogy Gömörország fővárosában érezze jól magát mindenki, s kellemes élményekkel térjen haza: Amikor jött, üdvözöltük, Amikor ment, jót kívántunk, Érkezése, távozása Napot jegyzett már minálunk. (Kikircsekben) Sebők Valéria, a Csemadok rimaszombati T V elnöke ( X IV ./1.)

A szervező szemével: Sebők Valéria: Idén a tizenharmadik Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt szerveztük. Vannak, akik azt mondják, hogy a tizenhármas szerencsés szám, vannak, akik szerint szerencsétlen. Ha mi ezt vettük volna figyelembe, akkor vagy túl nagy lelkesedéssel, vagy pedig eleve szomorkásan kezdtük volna a rendezvény szervezését. Nagyon jó szervezőcsapat jött össze, gördülékenyen, minden tudásunkat, tehetségünket, energiánkat, időnket bevetve dolgoztunk. Az esetleges hiányosságok, fennakadások, csúszások igazán nem a szervezők hibája.

26

M ottók A X. évfolyam újítása volt (Juhász Dósa János ötlete alapján), hogy a megnyitó legelején mottóként hangozzék el egy-egy kiválasztott vers vagy próza, melynek üzenetét a szervezők időszerűnek érzik. A szó elszáll, az írás megmarad - gondolták a RIKKANCS szerkesztői, s azóta is minden évfolyam első számában közlik az elhangzott verset vagy prózát. Ezek a mottónak választott szövegek nemcsak aktuális üzenetet hordoznak, hanem örökérvényű tanulságokat, mert a magyar irodalom egy-egy klasszikus gyöngyszemei. Most csokorba kötve újra meg újra üzennek.

A X. évfolyam mottója Wass Albert: A ködember legendája Volt egyszer egy ember, aki az ő haza udvarán oszlopot épített az ő istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő istenének És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek, és azt mondták majd az első szél összedönti. És jött az első szél és nem döntötte össze. És jött a második szél és az sem döntötte össze. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik látták, csodálkozva összesúgtak, és azt mondták varázsló. És egy szép napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő istenének. És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kőből, hanem megint sok-sok apró homokszemcséből és a homokszemcséket köddel kötötte össze.

27

A X I. fesztivál mottója:

Ö rkény Istv á n: Nézzünk bizakodva a jövőbe

Körülbelül száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz! Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pech-széria. Visegrád akkor már nem ennek a csöpp országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet. Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar" szó - potom százötven év alatt - igévé változik, amely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal. „Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni, katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam". És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és..." (Itt egy csúnya szó következik). Más példa: ,, Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik (mert ikes lesz az ige), hét civilizált nyelven ( norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a Csak egy kislány -t húzza a fülembe". Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják. De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másképp hívnak majd: Például a „vanília" helyett, mely idegen szó, a „háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva: Eper, Puncs, Háború, Csokoládé. Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.

28

A XII. fesztivál mottója:

Bá bi Tibor: Okulásul

Nyolc testvér közül mai napig csak én maradtam meg magyarnak. Embert alázó kényszerűség, a nyolc közül csak én tagadlak. Az évek űztek, megaláztak, erőt mi adott, én sem értem, ha szerettem is ezt a népet, nem följegyezni való érdem. Ám okulásul kell a hétnek és okulásul százezernek: A magyar ember csak magyarként marad meg nálunk ép embernek, mert magamagát árulta el, ki oktalanul másképp vélte. Ha társtalanul kallódik most, ám kallódjon el, nem kár érte. De napnak arcát ne mutassa, rejtezzék, bújjon félve, fázva : A szabad élet nem szereti, ki magamagát megalázza.

29

A X I II. fesztivál mottója:

Ozsvald Árpád: Hettita ballada

Amikor a hettiták elfelejtették atyáik nyelvét, a szárnyas, bikatestű, szakállas bölcsek derűs arcukat elrejtették a homokdombok hűvösében - kinek lenne kedve mosolyogni fiak és asszonyok hűtlenségén? Amikor a hettiták elfelejtették őseik nevét, az istenek szeméből kiesett a lazúrkő, s a fekete üregek megteltek könnyes iszappal, nem akarták többé látni a fi a k és unokák hűtlenségét. Amikor a hettiták már nem emlékeztek az útra, amelyen idáig jöttek - az útjelző bálványok kifordultak helyükről, bebújtak a föld alá, mert szégyellték az utat felejtő vándorok hűtlenségét. Amikor a hettiták nem emlékeztek arra a dalra, amelynél nagy tüzek mellett őseik vigadoztak, az aranybika két szarva között elpattantak a húrok - nem kísérte hárfa az apák, fiúk, unokák hűtlenségét.

A verseny m űsora A fellépők A TMOVPV elmúlt másfél évtizede alatt sok-sok szereplő csodálatos előadásának tapsolhattunk. Feledhetetlen élmény számomra, és sokunk számára, amint Sunyovszky Szilvia Petőfi: Jövendölését szavalta, Bárdos Ági vallott komolyan népről, anyanyelvről, megmaradásról, hitről a Halotti Beszéd c. műsorában, vagy vidáman a gyerekekkel összekacsintó Tánc-láncában, énekelt és ve rset mondott a szerelemről Csanaky Nóra és Écsi Gyöngyi, Villonra emlékezett Gál Tamás és Kováts Marcell... S ki ne emlékezne a teltházas GIMISZ - előadásokra: ,,A dzsungel könyvé"-re és ,A padlás"-ra?! S milyen nagyszerű felüdülést jelentett nemcsak a nézőknek, de a versenyzőknek is, amikor a művészetek más múzsáinak kertjében üdülhettünk fel Dévai Nagy Kamilla, Szvorák Kati, Cseh Tamás vagy Dinnyés József műsorán, vagy a néptáncnak örvendezhettünk az Új Gömöör, az Ilosvai, a Szőttes, a Boglárka előadásán, vagy a Duna Táncműhely varázsolt el bennünket, vagy a gömöri asszonykórusok szórakoztattak. No és a mára már világhírű GHYMES fellépése vagy a Musica Hungarica középkori muzsikája, és a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Kórusa vagy a füleki Apropó Diákszínpad lenyűgöző szereplései??!! Biztos vagyok benne, hogy mindenki hosszan tudná a sort folytatni! De fennállna a veszély, hogy akaratlanul is kihagynánk valakit. S ezzel igazán nem szeretnénk megbántani senkit sem, mert nekünk minden fellépő kedves vendég, akár hivatásos művészként, akár műkedvelőként szerez élményt számunkra. Ezért a RIKKANCS segítségével most f elidézzük a fesztiválon fellépőket. Sajnos, a RIKKANCS „kínálata" ebben hiányos, így elnézést kérek, hogy nem minden év műsora teljes. Ennek ellenére remélem, hogy mindenkinek kellemes emlékeket idézünkfel!

Ízelítő a programokból A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny elődöntői rendszerint a rendezvény második napján, a döntő a harmadik napon zajlik. 1993 Musica Hungarica zenei együttes (Budapest) Kóka Rozália, előadóművész (Érd) Bedő Csaba, versmondó (Nagykanizsa) Igen, de - irodalmi összeállítás

31

1994

Bárdos Ágnes és Dolán György műsora A döntőn közreműködött az újbásti citerazenekar Tücsök, gyermek néptánccsoport műsora (Szentkirály) Szvorák Katalin és Tóth Zsóka (Magyarország) Farkasné Dőry Magdolna (Székesfehérvár) A díjkiosztó gála vendége: Dévai Nagy Kamilla (Budapest) A hanvai koszorúzáson fellép Ollé Erik, ifj. Reiter István hegedűművész, beszédet mond dr. Erdélyi Géza Hegedűs D. Géza és Dóczy Péter színművészek, valamint Berecz András műsora Döbrentey Ildikó: Ki kopog? Levente Péter - Gryllus Vilmos: Az égből pottyant mesékből a gálán fellép a Szőttes Kamara Táncegyüttes A gálaműsorban fellép: Czajlik József és Ollé Erik, ifj. Reiter István, Kádek Henrietta, a Palóc népi együttes táncosai

: b .. &

#

?!| t«e \\\

í

1

jf

iíü 4 U-

■*/

/fa:*»***» /s- cjíícéc/o&f/X , , en sor»” - /JcÁ /y A*/' ,

A

u pz, ** **■’ Lr i ~ ^

r ; 7 *7

7

. v

«V, " '

íir

í W W , o, 'R W W C o ''

32

1995

1996

1997

1998 1999

a megnyitón az ipolysági Csillagszóró színjátszó csoport fellépése Cseh Tamás műsora a fesztiválklubban a rimaszombati PIERROT színjátszó csoport bemutatkozása A döntőn közreműködik Ollé Erik és Vonósnégyes Pozsonyból A fesztiválklub vendége Bárdos Ágnes és Dolán György A gálaműsoron fellépnek a győztesek és Ollé Erik és a VOX LIBERORUM gyermek kamarakórus Tornaljáról Tompa Mihály szobrának megkoszorúzása Hanván Zsapka Attila és Zsapka Zsolt közreműködésével Kovács Ferenc műsora: Bőrönd Ödön és társa Koffer Gabi Júdása én nem lehetnék... vers és zenei összeállítás Szereplők: Berényi Margit, Kürthy Lajos és a KOR-ZÁR együttes Halotti Beszéd - Bárdos Ágnes műsora A döntőn közreműködik Nagy Myrtill a Szőttes szólistája Ünnepi megnyitó Grendel Lajossal és a Péterfalai Menyecskekórussal A SZŐRÖS KŐ szerkesztőinek bemutatkozása Tornaljai színjátszócsoport bemutatkozása A RIKKANCS nem közölte a műsort A megnyitó vendége Dinnyés József daltulajdonos GHYMES együttes Kipling- Geszti - Dés: A dzsungel könyve, a komáromi GIMISZ előadása A fesztiválklub vendége Bródy János

2000 „Az Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenynek négy napos történése Zoltán deák megfogalmazásában, ahogyan azt az nemes és nemzetes szervező uraimék néki megküldték Tsütörtök, április havának 27. napja estve hét órakor az ünnepi beszédeknek elhangozgatása és a rendezvény megnyittatása után a kedves közönségnek bemutatja az ő színpadi tudományát a KALÁKA együttes és nemes és nemzetes GALKÓ BALÁZS uram belépés 90 pénzért minden úrhölgy és úrnak, gyermekcsapat 40 pénzért Mindezek után amott a Líceum alatt a Fesztkortyolál item FESZTIVÁLklubban a Báthory vendéglőben estve 1 0 órakor ösmerkedék az azzal ki kit még nem ösmer. Házigazdája ennek: Bozó Norbert ifiember, talpalót húz az ATROPIN.

33

Péntek, április havának 28. napja: Az nemes vetélkedések veszik kezdetöket. Fél kilenc órakor mindenki igen pontosan jelenjen meg a nagyszinházteremben, mert aki nem, az kizárattatik esetleg lemarad a sorsolásról, az meg egy igen fontos esemény. Onnan megtudva mindent az ELSŐ a MÁSODIK és a HARMADIK kategóriának versenyzői szétvonulnak a versengéseknek különböző, helyszíneire. Míg az elődöntések folynak addig a délután elődöntő NEGYEDIK, ÖTÖDIK és HATODIK kategória versenyzőinek és a kedves közönségnek örvendeztetésc következik, amit mostan felsorolok: 1 0 órakor Rimaszombat szabad királi város megtekin­ tése, vagyis annak, ami abból megmarada az időknek hányattatásai sorár Kalauzunk pedig­ len lészen Doctor B. KOVÁCS ISTVÁN rég­ ész, történész. Kedvez­ ményes bejárás van a X MÚZEUM helyiségeibe, a nemes város GALÉRÁJÁBA Mindemellett a FŐ -TÉR-nek szabad­ téri pódiumán zenei és táncbemutatók lelkesítik az ottan járókat folya­ t' matosan. Mindemellett arra is figyelni kell, hogy a gyomornak töl­ tése megtörténjen. Ebéd már DÉLBEN az Oskola utcán meg a TOMPA alapiskolában melynek helye a térképen szigorúan be lesz jelölve. EGY órakor kezdődnek a NEGYEDIK az ÖTÖDIK és a HATODIK kategóriáknak versengései. Helyszíneiről minden érdekelt értesítve legyen. Valék még megszervezve fóliánsoknak és könyveknek kiállítása és árusítása, valamint SZÁMELY ZOLTÁN mester fábul faragott szobrainak bemutatása. Találhatók ezek pedig a KULTÚRA PALOTÁJÁNAK £ m\g csillagfényt s z itá ln a k . c s e n d e s k é n muzsikálnak.

hogy á lm o to kb a n s zé p e n , tá n c o lja to k a r é te n

OrMus Vilmos és(£r\\<\js Dántel a k é t szakálla s Kossuth-dyas Tognofyei*jyverrék nézőikkel a zt. m it a ze ne m iszté riu m á na k osztogcrásckjénfeeH hogy nevezzek.

- Anogy ez a <ét emberyÉrzi egym ást-m ondta Zsé»y Kart

'Angyaloknak zenélnek.

-H olnop re gg e l veszünk olyan mqjonézes hols alá tát é s a z a

kívülről fehérpe n é szes gombocsqj^fs nogyon fin om -m o n d tá k ó k

v

-A z tá n m á r c sa k csöndünk d íc ic s é rte fte oket.M eleg te k in te te k


^

- Pesten ven egy kis bolt. amelyben árulnokjuhtúrot.

-t^iójusban a legtöbb.

v

V

,

.

_

Beszeltünk volna a z a lá za tró l, klJdtuk volna vissza

zsoh-órvK szövegét"?

f

I

A m egzenésített verstől a gyerm ek- és népdalokon á t

egyházi témá^fiyúió repertoárjukról nehéz e ld ö n te n e m -é o re

csszeái!ftorr-e o sorrend vagy a közönségre teljesen nyitott művész improvizáctioja. tlin d a zo n á lra ll éfnlnderrféleképp áldja

o k é t s o k á g a közönség s z e re te te

/

f

34

előcsarnokaiban mind a földszinten úgy az emeleten. Mikoron a kicsinyebbeknek az ebéd emésztése gyomrukban már csitula, délután kettőkor őkegyelme TSIZMÁS KANDÚR történetének meséjét játsza el nemes Komárom városának JÓKAI SZINHÁZÁ-ból ideinvitált komédiások kedves truppja. Rendezé őket: KECSKÉS MARIKA. Három órakor kinek kedve vagyon, az bizony játsszon. Mert a FABULA együttes zenészei, ZSÉLYI KATALIN úrleány hívogat játszani az ő barátjával, KÖRÖMI GÁBOR-ral, kit is ismer­ Játszani is engedd... A VMK-ban délu­ ni lehet az Vasárnap szigeti tán játszóház várta az érdeklődőket. Volt VALÉR-ként az különleges nemezelés, és gyöngyfűzés, szakavatott dobozból, amit hívnak ma vezeztők segítségével. Sajnos mi nem Televíziónak. kapcsolódhattunk be a ,,kézműveskedés­ FÉL ÖT órakor TÓTH TIBOR, be ", mert szolgálatban voltunk, csak egy pár kérdést tettünk fel. Baumgartner SALLAI ISTVÁN és KOVÁTS Zsolt, vezető: , , Harminc gyereket vár­ MARCELL három nemes igen tunk, de kevesebben jöttek, viszont tehetséges uraknak bemutatásában annál lelkesebbek voltak. Sokan közülük elhangzanak ARANY JÁNOS-nak először nemezeltek életükben, ahhoz igen híres balladái, miket is képest elég jól ment nekik a dolog. Fele­ ségemmel együtt Kazincbarcikáról szerzett Ő a mi lelkünknek jöttünk, és úgy látjuk, Magyarországon épülésére. Látható ez fent az sokkal elterjedtebb a nemezelés, mint Esztrádteremben. errefelé". Léleknek felüdülése után Az egyik gyerkőc, nyakig szappanhabosan, mindenki testének felüdülésével különösen aktívnak mutatkozott. Megtud­ tuk, hogy Molnár Bencének hívják, Szepsiből törődjék, vagyis vacsoráljon ren­ érkezett és nem először próbálkozik nemeze­ desen, mert jön az estnek fény­ léssel. pontja estve HÉT ÓRAKOR a Kicsit arrébb a lányok gyöngyöt fűztek, volt GÖMÖRI GÁLA hol is igen sok köztük egy szem fiú is, Rakyta Péter. Szenszínben megmutatja magát a cről jött, prózát mondott délelőtt. Nem árulta el, kinek készíti a karkötőt, csak azt, hogy tehetség. szabad idejében számítógépezni szokott, nem A fizető vendégeknek 50 pénzért gyöngyötfűzni. van a belépés. Szombat áprilisnak 29. napja a reggelinek kellemetes elfogyasztása után igen pontosan megjelenjék ám mindenki, KILENC órára a színházterembe, hol is kihirdettetik a döntősöknek névsora, kik előkészülnek a további megmérettetésre. Az egyesült neves zsűri nyilvános pontozás mellett eldönti az eldönteni valót, hogy majd estve fennhangon kihirdettesék a legjobbaknak neve. Tart mindez a délelőtt folyamán, amíg ki nem merül a verseknek s prózáknak meg az zenéknek tára. Utánna pediglen az ebédnek eltüntetése van

35

feladatul adva. Emésztéseknek javulására szolgál ismételten az irodalommal való foglalatoskodás. Találkozni lehet majdan a SZŐRÖS KŐ tzímű irodalmi lap alkotóival és szerkesztőivel, valamint a kisebbek számára a TÁBORTŰZ tzímű gyermeklap szerkesztőivel. Délután NÉGY órakor indul sok keréken guruló jármű, vagyis BUSZ Hanvára, hol költőnknek TOMPA MIHÁLYNAK hamvai hamvadnak. Ottan lesznek elhelyezve a tisztelet és emlékezés koszorúi s hirdetve lesz ott ISTEN igéje egy emlékező szertartáson. Estve az ő produkcióiknak lezajlottása közben és után az DŰVŐ együttes és Ajnácskő váraljának citerazenakara szórakoztatja a tekintetes nagyérdeműt. Estve 10 órakortól kivilágos harmathullásig a Báthory vendéglőben, ahol a vendég lő, tart a vigadalom, hol is táncot tanít MACS KATALIN úriasszony és nemzetes HABÁN TIBOR uram. Talpaláhúz a DŰVŐ, felettébb újkelletű zenékkel szolgál a MOBIL TRIÓ. Vasárnap április 30. napja reggel fél kilenc órakor megkoszorúztatik TOMPA MIHÁLY költő ércszobra, mely is áll a nemes vármegye háza előtti téren a közönségnek tiszteletétől övezetetve. 1O órakor pedig az ÚR igéjét hirdetik majd ökumenikus istentiszteleten Rimaszombat város református templomában az ünnepi gyülekezetnek. Ezzel végeztetik be a IX. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- és PRÓZAMONDÓ Verseny. Áldás, békesség. 2001: Programajánló Ma este hagyományt szeretnénk teremteni. A Máraitól Gyurcsóig című műsorban országos és regionális szavalóversenyek legjobbjait gyűjtöttük csokorba. A kilencvenes évek elejétől örvendetesen megszaporodott a helyi hagyományokat felújító rendezvények száma, egyre több helyen ismerték fel, hogy csak úgy maradhatunk meg szülőföldünkön jó magyarnak s jó lokálpatriótáknak, ha hagyományainkat felélesszük és ápoljuk örök emlékül hagyva azt utódainknak. Szerencsére az egész Felvidéken akadtak lelkes lokálpatrióták, így Királyhelmectől Garamkövesdig számos szavalóverseny őrzi az elődök emlékét. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy teljes képet adjunk ezekről a versenyekről, így válogatásunk természetesen önkényes, s előre elnézést kérünk a dunaradványiaktól, az ipolynyékiektől, a mátyóciaktól, s a rimaszécsi roma szavalóverseny szervezőitől, hogy ez évben nem jutott hely számukra Rimaszombatban. De kérjük őket, s a többi szavalóverseny szervezőit is,

36

hogy juttassák el a jegyzőkönyvet rendezvényükről, ezzel is jelentősen megkönnyítik majd dolgunkat. Őket a budapesti Misztrál együttes és nagyszalontai, szabadkai és poltári vendégeink egészítik ki ma este. Az est második részében a hatodik kategória tavalyi győztese, a Vándor együttes mutatkozik be, akik produkciójukat másnap délután Füleken is megismétlik majd. Három színházi előadás is szerepel a fesztivál programján. A budapesti Wataridori Színkör Mrozek Próféták című darabját mutatja be Körömi Gábor rendezésében. Mi is van akkor, ha a megbeszélt időpontra két megváltó is megjelenik a beígért egy helyett, akiket semmilyen trükkel nem lehet rákényszeríteni arra, hogy maguk közül kiválasszák az igazit. Ezt a kényes kérdést variálja a szerző. A színkör tagjai Budapesten tanuló határon túlii magyar diákok. Pénteken délután a legkisebbeket várja a rozsnyói Meseszínház, akik Az őzzé változott fiú meséjével érkeznek hozzánk. Este újabb mese az immár kissé nagyobbaknak. A komáromi Jókai Színház ismét Rimaszombatban a Vörösmarty-évfordulóra készített Csongor és Tündével, amelyet a fiatal budapesti vendégrendező, Tóth Miklós vitt színre. Igazi totális színház, Felvidéken még nem látott gyönyörű díszlettel, keleti sámánzenével. S ha ez mind nem elég, a Fesztiválklubban Benkő Géza és Tóth Attila adja elő Sándor György humorista írásaiból készített összeállítását. -jdj2002

2003

2004

A megnyitón közreműködik a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Együttes és a rimaszombati Új Gömör Néptáncegyüttes Szentivánéji álom - a füleki Apropó Diákszínpad előadása Lúdas Matyi - a kassai Thália Színház előadása Bornemissza Péter: Magyar Elektra - a füleki Zsákszínház előadása Légy hű magadhoz! - a füleki Apropó Diákszínpad Illyés Gyulaemlékműsora A megnyitón közreműködik: a Kicsi Hang duó, Marek Adrienn, Pelle Veronika, Kiss Bálint, Juhász László Tánc-lánc - Bárdos Ágnes műsora gyerekeknek A padlás - rendező: Kis Péntek József, a komáromi GIMISZ Színpad előadása, a hanvai koszorúzáson közreműködik és a rimaszombati református templomban az istentiszteleten koncertet ad a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Kórusa A koszorúzáson fellép: Kováts Marcell és Gál Tamás A megnyitón fellép: a rimaszombati Lévay-kvartett és a Naccsönd együttes. Kováts Marcell és Gál Tamás Villon-műsora szerepel 3 7

2005

,,Angyalbárányok" - Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell műsora ,,Generációk" - az Új Gömör és a feledi Boglárka néptáncegyüttes műsora A hanvai koszorúzáson közreműködik: Mihály Péter, Ziman Erzsébet, Tóbisz Titusz A koszorúzáson közreműködik: Mihály Péter, Tóbisz Tamás és a Sobotienka fúvószenekar Lévay Tibor vezetésével Relax Szabadidőközpont mazsorettjei Szerelem - Csanaky Eleonóra és Écsi Göngyi közös műsora Aranykert - Csepi Zsuzsa bábelőadása Tükörmély - variációk a Pygmalion témára - a budapesti Duna Táncműhely előadása

Néhány szó a műsorokról Gömöri Gála. A kultúrház előtt már hat órakor nagy a sürgés-forgás. Népviseletbe öltözött kislányok futkosnak a lépcsőkön. Hegedűs kisfiú próbálgatja hangszerét. Nagy az izgalom a szereplők anyukái között is a nézőtéren. Nem sokkal hét óra után elkezdődik a Gömöri Gála. Zene, ének, tánc váltja egymást a színpadon. Öregek és fiatalok egyaránt dalra fakadnak, táncra perdülnek, mesét mondanak. A közönség pedig tapsol és élvezi. Dúdolgatják a népdalokat, viszket a talpuk a táncosok láttán. Nagy tetszést arat az együgyű Mihók története és a pályaválasztás előtt álló kiskamasz elmélkedése is. A fiatalok ütemesen tapsolnak a Butterfly együttes profi dalaira. Gömör Kató nénije mosolyt csal az arcokra. Az est utolsó fellépője a Fabula. Kellemes dallamú megzenésített verseket adnak elő. Majd elhangzik az utolsó dal. Elhalkul a terem, s befejeződik a Gömöri Gála. Bőd Titanilla Nem lettem sokkal okosabb. Továbbra is felfoghatatlan számomra, mi - Dinnyés József daltulajdonos sikerének titka. A polit-beat, vagy agit-beat, a hatvanas évek legnyerőbb zsánere ma, a techno korában tomboló sikert aratott, Dinnyés évtizedek óta ugyanazt csinálja ugyanolyan sikerrel. Pedig a szövegek a mai tiniknek már nem mondják, nem mondhatják ugyanazt, mint apáiknak annak idején. Mégis. Van ezekben a dalokban valami, amitől a kéz tapsra lendül, a száj hangosan ismétli a verseknek csak nagy nehézségek árán nevezhető propaganda-szövegeket. Dallamok és harsány,

38

magabiztos előadásmód,hangulat,utánozhatatlan aura és megnyerő közvetlenség. Ez Bob Dinnyés 1999-ben. József, a Dinnyés Zene füleinknek Rejtély számomra, és gondolom, nem vagyok egyedül, hogy milyen szempontok szerint válogatják egy-egy verseny kísérőprogramjait. Szerintem az egész napi izgalmakat legjobb a zenével levezetni, ezért a zenés programok híve vagyok. Nem mintha a tegnap esti történelmi előadás nem lett volna tartalmas és érdekes, de én például

felnőtt létemre sem tudtam egyfolytában odafigyelni. Hanem ami ezután jött, az maga volt a fülmasszázs. Egy számomra eddig ismeretlen együttes, a „nemzetközi" összetételű Misztrál adott koncertet megzenésített versekből. Az embernek rögtön beugrik a Kaláka, vagy hazai berkekből a Kor-zár, és akarva-akaratlanul hozzájuk hasonlít minden új dolgot. Nos, ez a zenekar kiállta a próbát. Nézzük előbb a „szövegeket", hisz szavalóversenyen vagyunk. Egy szóban összefoglalva: eklektikus volt a program, Tompa Mihálytól Kassák Lajosig a legkülönbözőbb stílusú költők versei előfordultak, köztük kevésbé ismert kárpátaljai nevek is. Zeneileg sem volt kifogásom: ötletes és eredeti hangszerelés, szép

39

harmóniák, kiforrott, kerek dalok, azaz nem estek be a műfajra jellemző csapdába, nem építették az egész produkció kizárólag a szövegekre. Néhol az Edda korai időszakára, néhol a népdalokra emlékeztettek, a dalok, nem telepszik rá a zenekarra az énekes túláradó egyénisége, mivel mind énekeltek. Jól. C son g or és T ü n de Vörösmarty születésének 200. évfordulója előtt tisztelgett a Jókai Színház a Tóth Miklós rendezésében bemutatott Csongor és Tünde színrevitelével. Egy gombostűt sem lehetett leejteni, olyan összezsúfolódott nézőtér várta a Rimaszombatban manapság oly ritka vendég, a komáromi társulat vendégjátékát. Tóth Miklós víziója merőben eltért az eddig látott Csongor és Tünde előadásoktól, igazi totális színház. Nem a szövegen van a hangsúly (a hatalmas termekben el is száll az éterben), hanem a látványon. Bátonyi György barokkos romkertje, közepén hatalmas tükörrel r«2 impozáns látvány. Fosztó András koreográfiája, « S> Dévényi Ádám keleties hangulatú zenéje 'í egészíti ki ezt az igen érdekesen megkomponált játékot, amely kitűnően megfelelt arra, hogy az =D -A előadás után ifjú és felnőtt egyaránt leemelje Ui u a polcról a Vörösmarty-remeket. Az előadás O példa arra, hogy a szerző sokaknak uO v-í > ■ O •i-U — játszhatatlannak tartott darabja színpadképes; 0 O -“í és a magyar drámairodalom legbecsesebb ^ ^ -a kincse. És Rimaszombatban is siker.

A győztesek A 38. vers- és prózamondó verseny (II. Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny) helyezettjei: I. kategória - v e r s 1. Agg Edina 2. Novák Zsuzsanna 3. Szénási Szilvia

I. kategória - p r ó z a 1. Mikó Attila 2. Pente Krisztina Szász Veronika 3.

II. kategória - v e r s 1. Hanusz Zsuzsanna 2. Kákarov Anita 3. Duduc Erika

II. kategória - p r ó z a 1. Janusek Ágnes 2. Sárga Tímea Tóth Gábor 3.

III. kategória - v e r s 1. Peržel Igor 2. Rozsár László 3. Schmiedt Viktória

III. kategória - p r ó z a 1. Havasi Mária 2. Javorcsík Mária Kiss Krisztián 3.

IV. kategória v e r s 1. Csóka Erzsébet Mazáč Zsuzsanna 2. Ollé Erik Korpás Árpád 3. Perhács Andrea

IV. kategória - p r ó z a 1. Czajlik József 2.

Csóka Erzsébet

3.

Szentgáli Anikó Germán Lívia

V. kategória - v e r s 1. Dubovszky László 2. Haulitusz Anikó 3. Beniczky Laura

V. kategória - p r ó z a 1. Juhász László 2. Korber Alica Cséfalvai Ildikó 3.

A gyerekzsűri díja: I.-III. kategória - vers Schmiedt Viktória

I.-III. kategória - próza Mikó Attila

41

(Kihirdetve 1994.4 .2 4-én, a TMOVPV III. évfolyamának gálaműsorán)

?

m

r 1 L i T n

»1

I. ka tegória - vers 1.

I. kategó ria — p r ó z a

Agg Edina

1 . M i kó Attila

2. G alán Géza J .

2. Agg Edina

3. Szén ássy Szi lvia

3. Pék Ágnes

4. Oláh E r zsébet

•

4. Fodor Ágnes

4 . M olnár Dániel

II.

\\M

4. Tóth Ka tal in

kategó ria - vers

II. kategória - pró za

1 . Perleczky A n n a m ária

1 . Simon O rs oly a

2. Porubszky B e r n a d e t t

2. Jan u sek Ágnes

3. Telekes Péter

3 . Horváth Sándor

4. P á linkás M iriam

4. M akki Anikó

5.

5. K ö gler Nikola

y k N éi M iklós

II . kategória - vers

I I I . kategória - p r ó za

1. Rácz Kinga 1 . Szabó Attila . Duducz 2 Erika

2. K á karov Anita

. Czigány 3 Z su s z a n n a

3. Németh Lívia

4.Jurásák Erika

4. Bognár Zs u z s a n n a

. Hanusz 5 Zsuzsanna

f i

5. Ferencz Andrea

f

r

IV. k a tegória - vers

i

IV. kategória - próza

1.Gubík Ágnes

1 . Stugel Tibor

2.Nádasdi Péter

2. Germán Lívia 3. Csepely Aurél

3.Gazdag József 4. Darabos M agd oln a

4 G . á l Tamás

5. K r a jlik Ka t a l i n Lackó . 5 Krisztina

II I

1

V.

V . kategó ria - vers

kategória - próza

1 . Dubovszky L ás z l ó 2. Cséf alvay

1 . M azács Zsuzsa

r%

2 . Haulitusz Anikó 3. M ézesné T a lcsó Z s u z s a

A gy e r ekzsűri d íja:

4 . Dubovszky László

M IK Ó

5

OLÁHErzsébet

Kajtár Károlyné

Ildik ó

i

Attila - 1. kategória próza és - 1.kategória vers

.i

A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny IV. évfolyamának VÉGEREDMÉNYE és a DÖNTŐSÖK:

Z“*1igor *>til ««Mii _ a®<3°' üoltto .

-C“*

j4’* -* - .

OaU*

. .

-

'! r/l

|

’ - * p: * ^ f 01aa ,1 ^p .,Y\ i!

Vv* ÍL‘! 1 n \

°*!,U b *»»^ cS* »**„ - X ^ '■ ‘ *k W 1* *’

5. évfolyam

\j \11 (i i r - ^ í ;

‘ ' 13 l| ‘ V j 1 - yctib 1 // f i « . .'* , ., , “Dubo»»‘3' ií.11,'

Y!

D ö n tő sö k

I. kategória - v e r s Vörös Réka Varga Tünde Koncz Csilla

I. kategória - p r ó z a Bakos Anita Molnár Csaba Dercsényi Éva

II. kategória- v e r s Agg Edina Dercsi Réka Kása Ildikó

II. kategória - p r ó z a Bari László Domján Nikoletta Mikó Attila

III. kategória - v e r s Csadi Zoltán Kuklis Katalin Novák Zsuzsanna

III. kategória - p r ó z a Horváth Sándor Kocsis Erika Makó Anikó

IV. kategória v e rs Gál Tamás Rozsár László Schmiedt Viktória

IV. kategória - p r ó z a Havasi Mária Varga Viktor (Létes Anikó)

V. kategória Jancsár Lajos Haulitusz Anikó Katyi Szilvia

Dubovszky L. Benyiczky L.

44

A VI. évfolyam győztesei

c%

'ott T

[5(tO|Z.\K

^ ^ 5 • ^

„ <0. ^

t e s H£

\V S

^ n -v>

^ s- ^

"?>^) ^

-Vívj

.. ^ • ^ * * a V —£ u V'

aV' ^ J ?

"

iNn.VV

< ~ ^ CMt/^ * 4 ' 1 b » V°V

<&

'''~'dT~~~'^ * 4 1 ? 'I>o« * ^ ^ * J r « ^ . ‘0 2 ® OA3 ,,.. ~ VJV^> ""*' ^ ^ ^A? .‘^ 0 /1 ^ 3 1 #g> ^

V

v A > * * * * “ ; ^ ^ ^ ^ p *s V4 X ~ ''''X V r - N V"°'í| K ? 3 l * ( 5 > -WfC J ‘ ' ° . MA A . i 1U 1 ' x O « ' w , ■ * « > W1KU“ ' ' > 1 • v^ V ^ y / <X . ^ - ^ s « V»^l 0SO4 • ^ ^ K ^

é?. r<7

^

#

v

^

y

®w ^

^

* yj i »

c^rt^evr O

’

>*'

Tí/^z. AVim?^ '

, ku\V°
• g i cniAI

í <6^ j V

í 45

A 7. évfolyam díjasai: I. kategória - v e r s 1. Zsigmond Imre 2. Kiss Helga 3. Bárdos Judit

I. kategória - p r ó z a 1. Gútai Viktória 2. Huber Gabriella 3. Bárdos Judit

II. kategória - v e r s 1. Csem ok Emese 2. Ohló Judit 3. Hindulák Nika

II. kategória - p r ó z a 1. Botos Barnabás 2. Jurás Kinga 3. Kiss Bálint

III. kategória - v e r s 1. Menyhárt Adri anna 2. Vanya Barbara 3. Szabó B. Viktor

III. kategória - p r ó z a 1. Mikó Attila 2. Bajusz Szabolcs 3. Pék Ágnes

IV. kategória v e r s 1. Mátis Iván 2. Tóth Petra 3. Lax Judit

IV. kategória - p r ó z a 1. Horváth Sándor 2. Mihályi Zita 3. Géhry Tamás

V. kategória Keszeg Ildikó Feltétlenül említést kell tennünk még egy újításról. 1998-ban először nem voltak döntők, azaz a versenyző k csak egyszer mond /hat/ ták el a verset, illetve prózát. Természetesen így a zsűrinek nehezebb dolga volt, viszont a versenyzőknek nem kellett átélniük a döntőből való kimaradás csalódását, azaz izgalmasabb volt nekik az egész. Ezt nem én mondom, hanem ők maguk.

A 8. évfolyam győztesei

47

KissHelga RépásMáté EmődiBrigitta II.kategória-vers BenyickyRéka CzapEdit Asztalos Éva A k ik a TM O VPV 9 .

I. kategória -próza 1.Gáspár Tünde 2. Hunyák Réka 3. Váradi István

é v fo ly a m á n n y e rte k : I . kategória-vers

II. kategória -próza 1. Motyl Attila 2. Mihály Péter 3. Krupi Bernadett

III. kategória -vers Csenky Nikoletta Menyhárt Adri anna Novák Henrietta 3. Molnár Ián xV K h jM .i-v ló czL u Jk S ő ö G b aB tsV ü y reg o d JK VCsaba

III. kategória -próza 1. Csanda Máté 2. Kiss Bálint 3. Paszmár Lívia I V. kategória -próza 1. Bari László 2. Pék Ágnes 3. Diószegi Mónika V. kategória -próza 1. Motyka Ildikó 2. Darabos Magdolna minden jó ha jó a z eleje csak l e gyen a dolognak v e le je hát volt f e s z ü l t s é g bennünk elég

Így járulunk mostan eléd kedves ve rs k it úgy szeretünk i t t most talán eltemetünk t á n egy évre vagy többre N ag yv ilág h o laszéleH lm ecK asR o zsn y ó ,m értn eR im aszo m b atL év aZ selízo tak lácso ecsirzD u n am eltoK m áro m alán y o k ais tok m álo m D em o stIen Isten v led .E lm eh tk .E lm eh tek .

-GYŐZTESEK

T M O V P V _____________

I. kategória: Vers 1. Varga Katalin 2. Boócz D o m inik 3. Kekenák Lucia 4. Garay Annamária 5. Majer Kitti

III. kategória: Vers 1. Varga Tünde 2. Lőrincz Tamás 3. Bogolepova Viktória 4. Sebők Bálint 5.Garay Lilla

I. kategória: Próza 1.Gáspár Tünde 2. Barta Dávid 3. Gál Katalin 4. H rbácek Réka 5. Valkovics Gabriella

III. kategória: Próza 1. Kiss Bálint 2. Hatina Erika 3. B alla Tamás 4. Bárdos Judit 5. Fazekas László

II. kategória: Vers 1.Pál András 2. Hunyák Réka 3. B ödők Zsigmond 4. H izsnyai András

IV. kategória: Vers 1. Kovács Mária 2. Banya Barbara 3. Buday Angéla 4. Janek Szilvia 5. Ruszo Éva

II. kategória: Próza 1. Répás Máté 2. Mihály Péter 3. Csank Dorottya 4. Jókai Á gnes Fecske Hajnalka 5. Paxián József

IV. kategória: Próza 1. Tarr Csilla 2. Molnár Csaba 3. Czuczor Nóra 4. Gálik Zsuzsa 5. Rigó Attila

V. kategória: Vers 1. Jancskár Lajos 2. D r.G ilányiSándor 3. SImonics Ildikó V. kategória: Próza 1. Motylka Ildikó 2. Menyhárt József Dr. Gilányi Sándor 3. Forgács Zsuzsa V I. kategória - Nincs helyezés A diákzsűri kiemeltjei: Kekenyák Lucia (I - V ) Barta Dávid (I - P) Répás Máté (II - P) A közönségdíjatMenyhárt A d rianna nyerte, aki 21 szavaza­ tot ért el.A második Mihály Péter lett 6 szavazattal, a harmadik Barta Dávid és Gáspár Tünde 44 szavazatot értek el

Rajz: Mihály Szilvia

49

G Y Ő Z TESEK :2002 I. kategória - vers

I. kategória - próza

1. Zsapka Krisztina 1. Pelle Szilárd 2. Kollár Roland 2. Kovács Flóra 3. Kardos Ádám 3 . Csemadok- küln d íj: P ziárd P a t a k y elS ¨Diákzsűri díj:Z riztn K k sap R é k a II. kategória - vers

1. Kiss Helga 2. Jókai Ágnes 3. Hunyák Gréta Csemadok- különdíj: Diákzsűri díj:

II. kategória - próza

1. Répás Máté 2. Paxián József 3. Bócz Dominik Kiss Helga Garay Annamária

III. kategória - vers

III. kategória - próza

1. Kópé Ildikó 2. Fazekas László 3. Csernok Emese Diákzsűri díj:P i ív árL aszm

2. Paszmár Lívia 3. Egyeg Kamilla 3. Mihály Péter

IV. kategória - vers

1. Tóth Krisztina 1. Gálik Zsuzsanna 1. Culka Ottó 2. Döme Sándor 3. Bernáth Anikó Csemadok - különdíj :D il aC résT o d án eS m ö Diákzsűri díj:K ée trP n o

IV. kategória - próza

1. Molnár Csaba 2. Tarr Csillla 3. Kontor Péter

1. Vendégh Ágota 2. Jancskár Lajos 3. Kuklis Katalin Csemadok- különdíj:M ió aIld k ty o VI. kategória

Mswik-WifcijüWrt -{i'twiaSzopósé 'Ü’O 'C S-

'Tárrdjäč Jfjr ŕ' ! i

Isi’.

ä * r & ' rér te is é , a n k

V . kategória - próza V. kategória - vers

. . .

1. Motyka Ildikó

JTszpErsnic v e. fAeriy Jf-be . : I % # ÍU É « Xv í u c 5e! síf sv D t, í ^ Ž Ž - i *1 s ^ ť CL t e ~ ‘ í ť 4 J “ § S Sj 5-S I „ i 4,U * í 3Ť|5 O1 v'

M S

1. ZBK - Rozsnyó 2. Sorsvirág - Rimaszombat TaWaTüTí 3EUMÉ 3. Tiszavirág együttes Csemadok - különdíj: Forgon Attila, Deák Éva Közönség díj a szavazatok alapján: Jókai Ágnes és Nagy Péter Gyurcsó István Alapítvány díj: Kontor Péter Pedagógusdíj: Gubík Mária Kulcsár Tibor díj: Újváry László

h JXU.'CTfóXS

50

XII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny díjazottjai L kategória Vers 1.Majer Kitti (Komárom) 2. Zsapka Krisztina (U dvard) 3. M ikolai Réka (Dunaszerdahely) 4 Kozma Péter (Nagykapos) Próza 1. Habenicht Dávid (Komárom) 2. Horváth Sára (Kassa) 3. M o h nyánszkiDominika (Buzita) 3. Szabó Klaudia (Gömöralmágy) K ülöndíjasok A Magyar Versmondókért Alapítvány K ülöndíja: Szabó Klaudia Csemadok OT különdíj:Habenicht Dávid A diákzsűri dija: Majer Kitti II.kategória Vers 1.Jókai Ágnes (Komárom) 2. SzalaiBence (Hetény) 3. Király Krisztina (Bodolló) 4 Horváth Réka (Dunaszerdahely) 5. Varga Katalin (Dunaradvány) Próza 1.Szép Gergely (Párkány) Z Koncz Gabriella (Sajólen ke) 3. Gáspár Tünde (Naszvad) 4 Tóth Károly (Kassa) Különdíjasok: A Magyar Versmondókért Alapí t v á n y Különdíja:Bócz D ominik (Párkány) Csemadok O T különdíja:Tóth Károly S Z M P S Z különdíja: Jókai Ágnes, SzépGergely A diákzsűr i dija:Koncz Gabriella III. kategória Vers 1.Kiss Helga (Dunaszerdahely) Z Matyó Anett (Ipolypalást) 3. Csám ó Szabina (Dunaszerdahely) 4. Bíró Zsuzsanna (Dunaszerdahely) 5. E m ődi Brigitta (Rozsnyó) Próza 2. Neumann Katalin (Dunaszerdahely) 3. Pásztó Klaudia (Érsekújvár) 4 H u ndzsa Tamás (Kassa) Különdíjasok: A Magyar Versmondókért Alapítvány különdíja:Karvai Erik (Ipolyság) A Csemadok O T különdíja: Bárdos Judit (Szenc) G y u rcsó-különdíj: Kiss Helga

r V s e

S Z M P S Z kulondíja: Kiss Helga, Neumann Katalin A diákzsúri díja:Bíró Zsuzsanna IV. kategória Vers 1.Villám Katalin (Ipolykeszi) 2.C u lka Ottó (Zsigárd) 3. Fekete Gábor (Losonc) 4. Menyhárt Adrianna (Komárom) 5. M ikó Krisztina (Tornaváralja) Próza 1.D omján Ádám (Gúta) 2. D ö m e Sándor (Komárom) 3. Jezsó Tamás (Gúta) 3. Kristóf Roland (Kassa) 4. Csenky Nikolett (Dunaszerdahely) 5. Farkas Tünde (Ipolypalást) K ülöndíjasok: A Magyar Versmondókért Alapítvá ny különdíja:D omján Á d á m A Csemadok O T különdija: D ö m e Sándor A diákzsűri d íja:Menyhárt Adrianna V .k ategória

Saját szerzeményért( l r d ) k B ö s í i : ü o n j Zoltán (Hosszúrét)K ö é y a n s ű t (Kistárkány) A Csemadok O T különdija: Naccsönd (Komárom) 1 Kukli . s Katalin (Dunaszerdahely) 2 . Szabó Csilla (Komárom) 3. Hanusz Zsuzsanna (Komárom) Különdíjak: A Magyar Versmondókért Alapítvány

51

XIII. évfolyam

1. KATE GÓ RIA VERS

III. K A T E G Ó RIA VERS

3 . B E R G E N DI ANNAMÁR IA

1. SZABÓ ANASZTÁ Z IA 2 . NYÚL DÓ RA 3. ĎUR Í Č E K TAMARA

1. JÓKAIÁGNES 2 . KISS H E L G A 3 . K I R Á LY K R ISZTINA

V. K A T E G Ó R I A VERS

1. KAT E G Ó RIA P R Ó ZA 1. M O L NÁR DÓRA 2 . KOP ÁNYI KINGA 3 . F E LLI NGER GÁ B O R II. K A T E G ÓRIA

III. K A T E G Ó RI A P R Ó ZA 1.. Ö L VE C Z K Y ANDRÁS 1. K E S Z ÁN ISTVÁ N 3 . HUS Z L I CSKA B ÁLINT IV. K A T E G Ó R I A VERS

VERS 1. S Z A B Ó DONÁTA 2 . VARGA ENIKŐ 3. MAJ E R KITTI

1. J Ó NÁ S CSABA 2 . ČE NKY NIKOLETT 3 . LANCZ ORSOLYA

II. K A T E G ÓRIA P R Ó ZA 1. B ÓCZ DOMINIK 2 . KISS EDINA 3. CSÖ L LE S T E F Á NIA

IV. K A T E G Ó RIA P R Ó ZA 1. Č E N K Y NIKOLETT 2 . G AÁL JULIANNA

1. S Z A B Ó CSILLA 2 . P O D H R A DSKÁ LEA 3 .M ELEG KR I S ZT I N A V. KA T E G Ó R I A P R Ó ZA A ZSŰR I NEM OSZTOTT DÍJAT VI. KAT E GÓ R I A 1. F O R R ÁS E G Y ÜTTES ( R A K O TTYAI KATALIN, NAGY GABRIELLA, B E D N ÁR G Á B O R , ILLÉ S GÁB O R ) 2 . R Ó ZSA KRI SZTI NA, PÁLINKÁS DÁVID, F E R E N C Z ZOLTÁN, S Z E M E TE É VA 3. P AKS I ÁGNES, MUCHA ATTILA

XIV. évfolyam

R en czésD ó raF első k esziM o ren icsIb o ly aV rg aE n ik őK o m áro mJó k aiÉ v aM ajerK itK o m áro mV argR ó zsaB áb in d eliC n tiaP árk n yIzsák F ern cB o d rIstv ánT o rn aljF ark sÉ v aI.k ateg ó ria

Kelemen sflézíő Márk riv ó ateg k ie G lk o H d aszv N Karvai BarbaraIp ság ly o Antal Gábor Lom enZsuzsaD v É g ú G ly h aszerd n u Čulák NikolettK v aiÉ k .Jó árD m o Kiss Réka M n iA rcsó ad

p ró zaIv an icsM ag d o ln aK o m áro m V argR ó zsSo m laiR u d o lfN y árasdM ich alecM ártaK o zm aP éterN ag y k p o sB ö szrm én y iE d tC sö leS tfán iaK ü rt C sep ig aG izelaK o n czG ab rielaT o rn aljN ag y K atlin I.k ateg ó riav ersM ézes M átysZ selízN y u sty in F ern cK rep lk aIlo n aK o m áro m K ö lesA n d reaK irály K risztin aSzep siB en y ick y L au rH u szárN ik o letaT aló sH ag o n y Ilo n aV rg aH jn alkSo m rjaSo ó sE rik aI.k ateg ó riap ró za1.Ö lv eczk y A n d rásK o m áro m K ajtárK atlin 2.K eszán Istv ánC saló k ö zarn y o sK isĚ v a3.B alo g A tilaN ag y d aró cN ag y Ild ik ó4.K eilT b o r Z selízK o v ácsM ária5.K in y k Z su zaR o zsn y óN y ékA n aIV .k ateg ó riav ers1.L ő rin czT am ásL év aÚ jv áry L ászló2.Jó n ásC abK o m áro m 3.M aty ó A n etIp o ly ságN .T ó th A n ik ó4.B ástiA n d reaK as B o d n A d reaM o ln árC sabK o m áro m5.A n d ru sk ó M arcelaK o m áro m F ó n ad Ilo n aIV .k ateg ó riap ró za1.B árd o sJu d itSzen c2.D ö m eSán d o rK o m áro m T ó th Iv e3.E lekriaK as4.N eu m an K talin K o m ár5.K en y rsT am ásG alán tF o d rR u d o lfV .k ateg ó riav esép ró za1.T arC silaD u n aszerd ah ly 2.K u k lisK atlinM u zsla3.M o ty k aIld ik óK asijárs4.N ag y G áb o rK o m árC sen g lM ó n ik aV I.k ateg ó ria-én ek ltv ersk 1.A R D E A :B o rsE ik aP o zsn y ep rjsM ó ro czD en isaČ in ču raJán o s2.C án ó S zab inD u n aszerd ah lyH alászG b o r3.M észáro sK atlinN ag y u d v arn o k / D u n aszerd ah lyA n talO ó

Mikóczi DominikaF an d A rik o élB kategória próza N ém ethD óra D unaszerdahely G úgh É vaO láhBalogLíviaBalogfala BozóErikaLatóczkyÁ dám N agykapos BoczánErikaSzitkaM ária R éte PárkányM argitFarkasFanni K om árom V argaRózsa I . kategória vers

53

M iből lesz a cserebogár - avagy mi lett néhány egykori vers - és prózam ondóból A hőskorból máig ismerős nevek bukkantak fel előttünk. Mint egy időutazás, olyan volt visszaemlékezni, néha még a produkciók hangulata is bejött. A teljesség igénye nélkül íme, néhány név, mellette pedig néhány szó, hol tart, hová érkezett éppen az egykori versenyző. Mikó Attila - palóc mesék mestere volt, ma magyar szakos pedagógusjelölt; Hanusz Zsuzsa, a kicsike lány, aki kicsikeként kezdte, szinte mindegyik kategóriát végigjárva országos elsőként végezte felnőttként, ha jól tudjuk éppen egyetemi tanulmányainak vége felé jár valahol Budapesten. Rózsár Laci második kategóriában volt az élvonalban, ma rádiózik, hol Sláger, hol meg más rádióban, a hangjából él. Havasi Mária elkerült a Nagy Pocsolyán túlra is, megnyerve a Márai Sándor Versmondó versenyt, ha jól tudjuk, még ő is tanul. Czajlik Jóska volt itt győztes, majd színész Kassán, lett belőle rendező, evezett a Bárka Színházban, most szabadon evezget a színházi világban, kiugró tehetségét kamatoztatva. Ollé Erik, szintén zenész, vagyis színész lett a vékonydongájú legénykéből, filmen is látható volt már, kenyere lett a szó, a szöveg. Germán Lívia, szintén zenész, vagyis színész, de Ká, a Dzsungel könyvének megszemélyesítőjeként tanúbizonyságot tett páratlan énektudásáról is, most éppen Komáromban tolja Thália szekerét. A Sajtó a Sajtó! Bizony, itt ezen a versenyen megmutatkoztak olyanok is, akik ma a szlovákiai magyar újságírás élvonalába tartoznak. Lásd Szentgáli Anikót, aki belpolitikai rovatot vezet, vagy Korpás Árpit, aki egy egész régióért felel! Úgy kell nekik, miért nem maradtak a versnél?! Dubovszký Laciból Dubcsek lett, igaz az volt azelőtt is, csak most éppen rádióssztárként is számontartják, mellesleg pedig polgármesternek is megválasztották Tornalján, meg éppenséggel megyei képviselő is mostanság.

Juhász Lacink is átkacsintott egyet Amerikába, majd visszajött, újságot írt, szerkesztet, most minisztériumi kabinetfőnök, nem is akárhol. Ja és egy másik versmondóval gabalyította össze az életét! Akit Czuczor Nórának hívnak és szintén mindig itt volt a dobogó közelében a versmondók között. Megint színészek! De mennyi és milyen jók ők is. Telekes Péter, alias Pepe, Pesten játszik, Gubík Ági játszott Kassán, Komáromban, most Magyarországon színész, Nádasdi Péter Királyhelmecen mozgatja éppen a színházi életet, de játszott Kassán is, Gál Tamás, aki Villon alteregójaként járt itt nemrég, szabadúszó; Rák Viki, rimaszombati büszkeségünk szintén Thália szekerét tolja Kassán. Írók! Nesze neked mostani prózamondó, egy egykori győztes, Gazdag Józsi írt neked mondanivaló szöveget. Tévés személyiség, szerkesztő és műsorvezető lett Cs. Palcsó Zsókából Rozsnyón, a Duna Tévében meg a Szlovák Televízió magyar adásában láthatjuk sokszor. Kuklis Kati táncol is meg tanul is, mikor mire van ideje! Most végzős? Nem tudjuk, majd elmondja! Molnár Csaba filmes lett, pedig verset is mondott meg zenélt is, meg talán harangot is öntött, de ez nem biztos! Filmrendező lesz belőle? Legyen! A fentebbi, mint már jeleztem is, nem a teljesség igényével készült felsorolás mellett szinte biztos vagyok abban, hogy mindegyik egykori versenyző máig nagy szeretettel emlékezik a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyre. Tehetségük első bimbóit itt láthatta először a nagyközönség. Jó ugródeszkát szolgáltattunk! Szászi Zoltán

A zsűri tagjai, avagy ahogy Szá szi Zoli titulálta őket: A nemes és nemze tes igen kiváló zsűri (a számok az előfordulást jelzik): Ardamica Zorán Bácskai János Balázs F. Attila Barak László Bárdos Ágnes Batta György Bedő Csaba Bodonyi András Bodor Palkó Pál Borbély Katalin Böhn Edit Böröndi Lajos Csanaky Eleonóra Czajlik József Cselényi László Csenger Ferenc Csikász István Danyi Irén Dévai Nagy Kamilla Dráfi Mátyás Dubovszky László Dusza István Fabó Tibor Fekete Valéria Forgács Miklós Gálán Géza Gál Tamás Havasi Péter Havas Judit Héger Rudolf Hodossy Gyula Jónás Tamás

2 2 12 2 2 2 2 4 11 4 2

3

2

Juhász Katalin 5 Juhász László Kálloy Molnár Péter Kamenár Éva 5 Kárász Eszter Kaszás Attila Kiss László Kiss Péntek József 11 Kmeczkó Mihály Kóka Rozália Kolár Péter Koncsol László 3 Kovács Magda 9 Kovács Tamás Kozsár Zsuzsanna 4 Kövesdi Károly 5 Kuczman Eta 2 Kürthy Lajos 2 Lakatos Krisztina Mázik István 6 M. Csepécz Szilvia 6 Mede Zsófia Menyhárt József 2 Mihályi Molnár László Miklósi Péter Molnár Norbert 3 Nádasdi Péter Nagy András Nagy László N. Kákarov Szilvia Papp Sándor Pásztó András 3

56

Pataky András3 Petrécs Anna Petrik Szilárd Pintér Gábor Pokstaller Lívia Popper Ferenc Radványi Balázs Rozbroy Éva Sellei Zoltán Schönfeld Mária Schubert Éva Soóky László4 Sunyovszky Szilvia Szabó Csilla2 Száraz Dénes Szászi Zoltán Sződy Szilárd

Szvorák Zsuzsa Tallósi Béla 3 Tóbisz Tamás Tóth Elemér Tóth László Tóth Tibor Tóth Zsóka Varga Emese Varga Tibor Vári Fábián László Viegmann Alfréd Virágh László Zalabai Zsigmond Zalán Tibor Zsapka Attila Zsapka Zsolt Zsélyi Katalin

4 4

2 2

4 2

2 3

A zsűri a közös, szóbeli értékeléseken túl, kívánságra egyénileg is elmondta jó tanácsait. Ezt f őképpen a felkészítők igényelték. A RIKKANCS szemfüles riporterei is szóra bírták a zsűri tagjait, s észrevételeiket, véleményüket, szentenciájukat az újság hasábjain is közzétették. Ezek közül válogattam: M olnár N orbert (IV-V. kategóri a, II./2): Meglepett a magas színvonal mind a vers, mind pedig a prózamondók versenyében. Érzésem szerint egy új generáció fejlődött ki, egyéniségek kezdenek kinőni, akik emellett egy bizonyos „stílust" képviselnek. Gondolok itt egyfajta érzelmi túlfűtöttségre, szenvedni vágyásra. Mindez úgy, hogy az intellektuális versmondás kezd előtérbe kerülni. A versenyzők saját magukat adják, itt már nincs nyoma a tanár instrukcióinak, illetve csak akkor, ha egy „megkoreografált" gesztus nem jön be. Ülnek, sétálnak, újszerű elemeket alkalmaznak, élnek a színpadon. Szívünk szerint több versenyzőt juttattunk volna a döntőbe, mivel igen nehéz volt a választás. Sajnos ez nem volt lehetséges. Külön öröm, hogy hallhattuk szavalni Szalay Jani bácsit s Kajtár Károlynét. 57

C sana ky Eleonóra (I-III. kategória, II./2): Az I-III. kategóriát a magas színvonal és a magas létszám jellemezte. A KI MIT TUD? elődöntőjébe való bejutás lehetősége láthatóan ösztönzően hat a ,,kicsikre" is. Viszont meg kell mondanom,, az eredményhirdetéskor néhány arcon agresszív, indulatos csalódottságot láttam. Tudom, mindenkinek megvan a szubjektív véleménye saját versmondó tehetségéről, ami nem mindig egyezik meg a zsűri véleményével. Meg kell tanulni veszíteni is. Aki az országos versenyre eljut, az nem érezheti magát vesztesnek. Negatívum, hogy a versenyzők (vagy a tanárok) úgy hiszik, minél hosszabb a vers, annál nagyobb az esély a győzelemre. A tehetség tíz sor elmondása után is megállapítható! A versválasztásban fejlődést tapasztalok, másrészt - főleg a harmadik kategóriában - a tanárok a hazafias, mély érzelmekre, nehéz, súlyos versekre terelik a választást. Ezeknek a gyerekeknek még nincs, nem lehet, akkora élettapasztalatuk, hogy átérezzenek, mondjuk egy Nagy László verset. A különböző környezeti hatásokra a gyerekek manapság így is korán érnek, nem kell a gyermekkorukat megrövidíteni. Ne neveljük beléjük, hogy mi egy síró, szenvedő nép vagyunk. Boldognak, derűsnek lenni parancs!

//. t / j o l y o s n

3 . szcu n

'/

60

/n a y y o Á y

/n jjm

/y a jic ir v

c l. y ly ú A ju C y ^ r i^ v m

/r u s n v í n A u z t X / s

Axb

a,

Ol X - Í j ú x w ü ?

c r ^ T ítL y

^ ry á £ l

cí>

'V a y y

r

Á jy A fX J y n E y
AJüLot ír - ávt AŰoőuT Az a. /rujvtő^c. TOyóuL /rrurii^ : TojldJVXAjO^xjx. ... / (X

C qJ

to Ccl,

^ u JL a jo & r x & tc u

ox, átotcu Cl A

C ccű a.

Jó Q

^ K x rrr -ia /x x n -r

Y

A u U/
cí

<x

áj! /

r o y U / *?/'-u ><
la

*< r*vzyQ JU > t o.

■

/ Ox, a /x>cjxf-

/ lo!
-

(jC üvoU rnyZ ( j. -

d y 'U

CArid ia jjo L ^

Ccuncőcu. rtoCrtCUL Á. - (7a-i ^J-CXLL A K tA C fo c A J A L -

nőn S cn . ■& ■ Zi

T h a jtd íO J j

C l / r t U T Ű - C i^ r

fÁKjJ F .

“

y Zcj-nO JL M JL

-

Ű c

O.

TÁmusrt - T crm

/~fú\MLC

U y ix r-n y c y y

o !n n x O U rc a !jiy

O ^ suK Á i

T rfa y v n -

-

ffi

O .U a .ljk L ’L^r

Í lL L ^ t 'L'

A FCLKAQT7£CD£L - 3. txLtÁjC - ALluuxaU< rfasrna,'/ 2
Mennyiség vagy minőség? (II/3.) Wiegmann Alfréd: Jónak tartom, hogy két produkciót kell bemutatni, mivel fontos, hogy az ember „több fajta versben is megmártózzon" . Így több oldaláról mutatkozhat meg a versenyző. Kovács Magda és Kóka Rozália: Egy vers illetve próza elmondásából is bőven kiderül, hogy ki mennyire tehetséges. Ráadásul a 2. előadás sokszor „lelaposodik" és elveszti azt a feszültséget, amire szükség van. Pásztó András: Szerintem a versmondóknál jó, hogy két verset kell elmondani, a prózánál ezt a kategóriától tenném függővé. Az 1. és 2. kategóriában véleményem szerint nem szükséges a két szöveg. Azt végighallgatni nemcsak nekünk, hanem a versenyzőknek is fárasztó, de ezen jó szervezéssel segíteni lehetne. Soóky László: A két szöveget azért helyeslem, mert így két egyéniséget láthatunk. Rövid, 2-3 perces produkciókból is meg lehet állapítani, ha valaki tehetséges. Jobb lenne, ha a tanítók is ilyeneket válogatnának. Többet ér két rövid, de jól kidolgozott produkció. Én ezt részesítem előnyben. Soóky László: S olvashatni a gyönyörű könyveket (III./2.): Mondom én, mert nagyon sok gyönyörű könyv van, a könyvekben sok gyönyörű novella, elbeszélés, bennük kiválasztható, mondható részletek. Persze olvasni kell a gyönyörű könyveket, hogy bennük megtaláljuk a gyönyörű mondanivalót. Ezt hiányoltam csak az I.-III. kategória prózamondóinál: a művekben való tájékozódást, az olvasást, a kiválasztást. Látnivaló: szinte mindegyik gyermek a pedagógus ízlésére támaszkodik, alig-alig sejlett fel az önálló gondolkodás, a műismeret magabiztossága. A legtöbb esetben csak a kemény pedagógiai munka, a dresszúra volt a meghatározó elem, és ez nem vitt bennünket közelebb a csodához. Nem a kortárs irodalmat hiányolom, hanem a másságot. A gyermek mindig megtalálja a királyságot, amelyben ő jól érzi magát, ahol meselénnyé lehet, csak erre a tájra rá kell őt vezetni. Ez a csodálatos lehetőség tárva-nyitva jár mindenikük előtt. Pásztó András (III./2 .): Az idén nem találkoztunk igazán „kiugró", „lehengerlő" produkcióval. Kétségtelenül voltak viszont figyelemre méltó pillanatok. A zsűri alapjában véve elégedett, a verseny színvonala nem esett a tavalyi mérce alá. Amit hiányolunk, az a körültekintő, testhezálló vers- illetve prózaválasztás. Kevés az eredetiség ezen a téren. Sokan 59

egyszerűen rossz szöveget választottak, vagy túl nehéz fába vágták a fejszéjüket. A tavalyi döntősök némelyikétől jobb teljesítményt vártunk. Z alán Tibor: Eredetiség kontra konvenció (III./3. ) : Véleményem szerint az előadóművészet mint forma haldoklik, vagy legalábbis a stagnálás állapotában van. A jól bevált előadói gesztusok már nem elegendők arra, hogy újrarendezzék a szöveget. Inkább reprodukálják az előző értelmezéseket. Ezért ez a mostani verseny is inkább „megbízható" volt, mint eredeti. Nem véletlen például, hogy a 4. kategória versmondói közt a balladamondó kislány győzött. Itt ugyanis nincs szükség különösebb újraértelmezésre. A magyarországi szavalóversenyek talán sokszínűbbek, de nem biztos, hogy jobbak. A határon túl a mély gondolatiság dominál. Nem alakult ki még, mi az eredeti, de azt már tudjuk, mi a konvencionális. Ez is valami... K ovács M agda: Széljegyzet (IV./ 2 .):A Tompa Mihály vers- és prózamondó versenyek immár oszlopos zsűritagjaként (higgyék el, hogy csak nemzetiségi kultúránk iránt érzett felelősségérzetből vállalom), az I . II. és III. kategória elődöntőjével kapcsolatban szeretnék papírra vetni néhány gondolatot. A versenyző gyerekek, tudatosan VAGY öntudatlanul, miközben ott álltak a pódiumon, és tolmácsolták az írók gondolatait, szinte átlényegültek. S tudom, hogy soha többé nem lesznek már azok a gyerekek, akik voltak. Mert ha csak egy morzsányival is, de gazdagabbak lettek. Lélekben. Szellemben. S ennek a versenynek ez a küldetése. A mai elődöntő színvonaláról annyit mondhatnék, hogy nem süllyedt az előző évek színvonala alá. Igaz, az ellenkezőjét sem állíthatom. Viszont örömmel vettük, hogy a nagy tehetségű (és néhány éve egyeduralkodó) Mikó Attila mellett feltűnt egy újabb tehetséges népmesemondó, név szerint Bari László. Sok népmesét (meg is lepődtünk ezen) hallottunk a gyerekek előadásában. Főleg gömöri népmeséket. A másik kedvenc téma - s ez leginkább a III. kategóriára érvényes, a háború okozta szenvedés, és egyáltalán a kiszolgáltatottság, az emberi méltóság lábbal tiprása volt. Bizonyára nem véletlenül fordulnak napjainkban a fiatalok ilyen írásokhoz. De egy pillanatig se higgye a kedves olvasó, hogy valami komor, világvégi hangulat uralkodott az előadóteremben. Színes, csillogó, vidám, aggódó, nosztalgikus, figyelmeztető, szóval sokrétű világunk sokrétűen szavakba foglalt palettáját tárták elénk a versenyző gyerekek.

60

Ju hász L ászló: Vélemény (V./3. ) : Az 5. Kategória évek óta tartó fogyására már nem is akarok szavakat pazarolni, hiszen e tendencia hátterének vizsgálata nem az én tisztem. A különbejáratú véleményem persze megvan róla... harmadik kategória prózamondóitól én valamivel még színvonalasabb produkciókat vártam. A zsűri döntése ezért, szerintem, sajnos nem volt elég nehéz. A 4. Kategóriások között szokásosan sok volt a kiforrott, vagy legalábbis átélt és hatásos (esetenként hatásvadász) előadás. Csáth Géza volt az elődöntő favorit ja, de a szavalók lassan felfedezik a szlovákiai magyar irodalmat is. Humor éppúgy akadt a szövegek között mint sirám. A zsűri azonban ezen a versenyen nem az írókat minősíti...

Cs a naky Eleonóra (VII./2.): Az I. kategóriában ha egy gyerek kiáll a színpadra, az már eleve egy jelenség. Nagyon kiegyensúlyozott volt a mezőny mind versben, mind prózában. Jó választások voltak, noha itt-ott visszaköszönt néhány szöveg. Az esetek többségében lehetett érezni, hogy a versenyző élvezi a szöveget, nem csak kötelességből mondja. A leggyakoribb hiba a kicsiknél az „éneklés", amikor automatikusan felviszik a mondatvégi hangsúlyt, és monotonná válik a versmondás. Erős egyéniségnek és színészi vénával rendelkezőnek kell lennie a gyereknek ahhoz, hogy ezt kikerülje." M . Csepécz Szilvia (VII./2.): Az I. kategória szakmai értékelése elsősorban a felkészítő tanároknak szól, nem a gyerekeket akarjuk

61

megszidni, mivel ebben a korban még a tanár munkája meghatározóbb, mint a későbbiekben." A 8. és a 9. évfolyam sze rkesztőriporterei következetesek voltak. Minden kategóriában kérték valamelyik zsűritag véleményét. K ovács M agda (I. kategória, 8. évf.): Az előző években nagy viták zajlottak a zsűri és a felkészítő pedagógusok közt, és úgy tűnik, ennek meg is lett az eredménye. Idén sokkal jobb volt a színvonal, nagyon elégedett vagyok a gyerekek teljesítményével és a szövegválasztásokkal egyaránt. Lehet ennek egy tágabb, társadalmi oka is: a félelem a magyar iskolák létét illetően. Minden tiszteletünk a pedagógusoké, akik rengeteg munkát fektettek ezekbe a gyerekekbe. M Csepécz Szilvia (I. kategória, 8. évf.): Ebben a kategóriában azért nagyon nehéz dönteni, mert mindegyik gyerek egy tündér. Lenyűgöző az a báj, ahogy először lépnek ki egy nagy verseny színpadára. Minden versenyzőben van valami eredeti, ami megkülönbözteti a másiktól. A pedagógusoknak versszerető embereket kell nevelniük, akik nem mindenáron győzni, hanem verset mondani érkeznek majd egy ilyen találkozóra. Varga Em ese (III. kategória, 8. évf.): Szerintem idén a próza volt erősebb, és ez érthető, mert a második kategóriában nagyon nehéz a gyerekhez illő verset választani. Prózában is vannak „ziccer - szövegek", például Lázár Ervin művei, amelyek biztos befutók. Most viszont nem ezek emelkedtek ki a mezőnyből, hanem a sokkal nehezebb szövegek, sőt többen sikeresen megbirkóztak a nem kifejezetten nekik való szöveggel is. Maga az értékelés oldott hangulatban folyt, a gyerekek jól viselték a kritikát. Kis Péntek Jó z s e f (III. kategória, 8. évf.): Jó lenne visszaállítani a pontozásos döntőt, ezt többek nevében is mondhatom, mert sajátos feszültséget és kellemes izgalmat teremt a verseny során, még az indifferens szemlélők számára is. Továbbá a felkészítőket is fel kell készíteni, hogy ki tudják bontani a gyerekek egyéniségét, és azon keresztül

62

mutassák meg a gondolatokat, ne a saját elképzeléseiket próbálják másokra rákényszeríteni. Ezt is bele kellene préselni a fesztivál programjába. Kövesd i Károly (III. kategória, 8. évf. ) : Ez a legnehezebb kor a gyerekek felkészítése szempontjából, mert tapasztalataim szerint, aki az előző kategóriákban remekelt, mostanra hamis rutinra tett szert. Kiugró tehetségek idén nem voltak, a színvonalat „szokásosnak" ítélem. Ha a gyerek érzi, amit mond, van köze a szöveghez, akkor ez megjelenik az előadásában is. Ezért a versválasztás közös döntés kellene, hogy legyen. Meglepően nyitott, baráti hangulatú beszélgetés alakult ki az értékelés során, nem „szájbarágósdi" folyt. A legjobb az lenne, ha videóra vehetnénk a produkciókat, mert sokkal jobban lehetne elemezni őket. Persze ez elsősorban anyagi akadályokba ütközik. Haulitusz Anikó (IV. kategória, 8. évf.): A negyedik és ötödik kategória versenyzői el tudják viselni a kritikát, ezt bizonyítja, hogy mindannyian türelmesen végighall­ gatták hosszúra nyúlt értékelésün­ ket. Lett volna alkalmuk kimenni, mással tölteni az időt, de ők kíván­ csiak voltak társaik értékelésére is. Jellemző, hogy ha az egyik évben valaki jól megold egy verset, a rákö­ vetkező évben többen választják ugyanazt. Czajlik József (IV. kategória, 8. évf. ) : Egy külön döntőnek megvan az izgalma és ünnepélyessége. Nem tartom jónak, hogy egy előadót úgy küldünk fel a színpadra, hogy abban a percben tudja meg, hogy szerepelnie kell. Ez fog történni ma este. Én már most tudom, hogy a negyedik kategória helyezettjei nem várják, hogy milyen helyezettek lesznek. M . Csepécz Szilvia, Kovács Magda és Tallósi Béla teljesen egyöntetű véleménye (I. kategória, 9. évf. ) : Évek óta most volt igazán erős ez a kategória. Új arcok tűntek fel, sikerült túllépni az éneklő előadásmódon, a

63

levegő utáni kapkodáson. Szinte elhozták a kinti tavaszt, olyan szép volt, még soha nem engedhettük el magunkat ennyire a mű élvezetének, nem hagytak unatkozni. Varga Emese (II . kategória, 9. évf.): Egészségesen kiegyensúlyozott verseny volt, minden előadás értékes. Negatívumok: a biztos befutó szövegeknél szerkesztés, dramaturgiai dolgok hiányoztak. Nem volt ívük, nem voltak lezárva. Kivételes helyzet Toldi Miklós és György párbeszédénél, hogy sikerült leküzdeni a szöveg visszahúzó erejét. P ataky András (III. kategória, 9. évf.): Nagyon jó volt mindezt hallgatni. A versmondás-nál egy meggyőző mellett nagyon sok a jó. A prózamondóknál színes volt a paletta, unikum jellegű produkciók, meg­ rázó hitelesség és erő W STA ' f w u * Z 6 Sánta Ferenc, Karinthy, 131 Lázár Ervin és Mikszáth novelláinak ba tolmácsolásán. Élmény volt a zsűrizés. Az életünknek 1.kategória : vers-próza (tanácsterem) 1. Danyi Irén értékesebbé tételéhez a 2. Szabó Csilla 3.Kovács Magda versmondás útja gyönyö­ BB rű út. ■A 4 * 2.kategória :(bábterem): i r l n 0B$ 1.Kolár Péter 2.Rozbroy Év a «m 3.Mázik István Tóth Tibor (IV. C 3.-5. kategória: vers (esztrádterem) kategória, 9. évf.): Ami 1. Barak László nekem hiányzik, az a 2. Borondi Lajos 3. Kis Péntek József szöveg személyes megé­ 3-5. kategória: próza (színházterem) £ lése, nem érzem azt, hogy f\ 1. Bárdos Ágnes mennyire szereti a 2. Molnár Norbert ÍEFB J./ 'ü P O 1 ! 3. Fabó Tibor szöveget az előadó. * • i 'i M Czaj lik Jó z s e f (IV. kategória, 9. évf.) :A vers nem álarc, amely mögé el lehet bújni, hanem sokkal inkább eszköz, hogy megnevezzük a kitörni akaró erőt, gondolatot, tartalmat.

ti n

*

%

%

JlS'A

•P ff

B od onyi András: A titokzatos VI. kategória: Néma megilletődés kísérte a VI. kategória minden produkcióját. Dübörgő „hazug

64

Világunkban" zsoltárként hangzik minden vers, minden költői gondolat, mely dallamba öltöztetve, ritmussal futva szárnyal. Minden elismerésem a rendezőknek azért, hogy teret adtak ennek az egyre népszerűbb műfajnak: az énekelt versnek. Igen, ez a megnevezés a találó. A megzenésített vers kissé idegennek hat, a dal pedig nagyon sokféle stílust foglal magába. Így a vers vers marad. Az előadó egy másik művészet segítségével „mondhatja el mindenkinek" azt, amit megszeretett, és lázas izgalomban világgá szeretne gitározni: egy természetes emberi tulajdonság művészi megnyilvánulása. És ez így igaz a VI. kategória minden résztvevőjének esetében. Tartsák ők bárminek: életcélnak, kedvtelésnek, önmegvalósításnak, nemes dolog az, amit cselekszenek. Magukénak tudhatják érdeklődőik tiszteletét, biztatását. Kívánjuk, hogy szaporodjék a táboruk. Így legalább azok száma is mind nagyobb lesz, akikhez a gondolatokat a dallamok és ritmusok hídján „viszik át a túlsó partra".

Kortárs g ö m öri költők műveiből

Veres János: Melléte a dombon két nő gereblyél dús szénaillat ittasít arany fényháló szövi be a katlanba bújt kis falu szakajtóaljnyi házait

Viháncolást kínál a fű ám hevességem félszegen válaszol mint a távoli vonatfütty rá se hederít a sármány és a pávaszem

Szászi Z ú :M n ltá o Ezer ősz tincsű csősz az ősz kökénybokornál elidőz a völgyben gurul a köd mint húsosfazék fölött a gőz mit gyerek fakanállal bököd a reggeli disznósivítás elszakadt fénylenek zsíros kanalak sonka gömbje függ a spárgán hallgat az üres ól árván ócska szedernek támasztva

szárad több ölnyi tűzifa ropogó paprikafüzérek árva kertre néznek hol kukoricacsuhét rázva csak a hűvös szellő jár ma s a nép villanyt gyújtva morzsolja perceit otthon jövőt álmodni dől az ágyba felejt mereng a múlton Jask ó É v ab lő d ijeM g y azid ő csg azárn y og rsan m ejn aztk ív án o m ay ám k alcsv árh azm ik o reh tk m áran y v o ltam o n d tam k észp v erstö ü lem ak ieltn k em ü g y lek szó tag ám racsk g o n d lk jó an y ám rn em ju to am d ö n tő b em isjö v k eljö v ő rag y tán m ég isn em tu d o m ezt még azért meggondolom

jó volt szép volt kicsit rövid képzeljétek el a többit Folytatás Csöbörből vödörbe Gödörből csömörbe Micimackó szlogenje Amióta eszem, tudom Kicsi ez a mézes csupor! 66

é,B ltP o erk y csig án ív K limerick t"y ,P lak rú eg M s!Varró Dániel: Két tanulságos u : k isó .K rázélb tao g u ed Beteges fiú volt Lacika. Mindig volt valami bacija. Papája rászólt: „Mit prüszkölsz, László?" S becsapta Lacit a zaciba. S Péterke elszállt az éterbe. Jónás Tamás: Ki szabadít ki a csöndből „uram, uram nekem kevés a szó ha vagy ha vagy legyél tapintható szeress szeress kiválasztottad én legyek nekem a szeretőm legyél legyen szagod és csillogó szemed

Nem megy Pedig fontos lenne hogy a fejembe menjen „menjen a fejébe végre!" ha fejre állok sem akkor is csak a vér megy a fejembe az én vérem mely nem engedi hogy a fejembe menjen

szégyentelen simogasson kezed fiad vagyok romlásba kéne vígy ki élni fél zúgjon a sok irígy ha kérni fogsz valamit megadom cserébe ne felejts így szabadon. : án etsIv B

A józan ész győzedelmeskedik szőrös kő szundikál többé aligha ébred nem éber nem ember egyszerű szőrös kő szőrös kő szundikál

67

rimaszombati költők blődli versei (a szerző a szerkesztőbizottság tagja) Én egy vidám gyerek vagyok én egy vidám gyerek vagyok a füleim nem is nagyok nem is vagyok nagyon szeplős hatodikos leszek felsős szemüvegem nem túl vastag szeretem ha békén hagynak járok mezőn erdőn réten nincs ott nekem ellenségem p (?!) áíjN v ö élid b ck o h szerm g ú y tan u Veres János: Jéghegy (könyvismertetés) Kevés költő olyan szerencsés, hogy épp a könyv napján, azaz március 23-án jelenjen meg új kötete. Veres János egy ilyen költő. A Lilium Aurum remekül időzítette e tetszetős kiállítású könyv megjelentetését, melyet tegnap este mutattak be tekintélyes számú érdeklődő előtt. Veres János a gömöri táj szerelmese, a táj emberi sorsainak együttérző, együttszenvedő és együttreménykedő lírikusa. Verseit a szárnyalás vágya s a szülőföldhöz kötő gyökerek hűséges megvallásának kettőssége jellemzi - a csodálkozó gyermek és a bölcs aggastyán egymásba fonódó attitűdjével. Ahogyan a költő egyik méltatója, Tóth László mondja: „A jéghegy, mely e kötetből az olvasó szeme elé tárul, felszikrázik a napfényben, s már puszta jelenlétével is tiszteletet parancsol." Helyhiány miatt most sajnos csak négy sort idézhetünk, íme: "Érvekbe foglaljam szerelmem,/ mert kétely riaszt néha még? Ahhoz, hogy vágy am kifejezzem,/ költőnek lenni nem elég". (Nem jöhet más)

Szögedi vers két zöld két pötty két pötty hömpölyög Höm? mötyög első számú pötty Mötty! höbörgi zordan kettes számú pötty Lepety! itt már minden egyre megy Mohamed, megették a tehened maradt utána zöld mező meg bogáncs rá se ránts! (mög szögediesen két zöld pötty)

68

Legszebb város Ba tyi Semmi kétség! Így gondolták ezt (jogosan!) a fesztiválújság szerkesztői is, mert az idelátogatók if gyelmébe kétszer is ezzel a címmel ajánlották a tájékoztatót a város nevezetességeiről, mégpedig a 8. és 13. évfolyam 1. számaiban. A szerző mindkét esetben Bőd Titanilla, a mi kedves Titink. Remélem, nem haragszik meg, ha a két cikk helytörténeti adatait itt most nem ismételjük, viszont érdekességeit ötvözzük:

Legszebb város Batyi Biztos vagyok benne, hogy a verseny idei résztvevői között vannak jónéhányan, akik nem először járnak városunkban, s úgy ismerik már Rimaszombatot, mint a tenyerüket. Nem hiszem, hogy számukra számotokra újat mondhatnék e városról. Viszont minden évben érkeznek olyanok is, akik először járnak Rimaszombatban, s kíváncsian kutatják, tényleg igaz-e a híres nóta, mely szerint „legszebb város Batyi". Szerencséjük van, hisz nem akkora ez a város, hogy ne lehetne egy délután során bejárni, megnézni a történelmi nevezetességeket. Rimaszombat a hagyomány szerint több egymáshoz közel fekvő község egyesüléséből keletkezett. A város a legenda szerint Zsigmond királytól kapta a nevét, aki szombaton utazott át a helységen, ez azonban nem hiteles, mert Rimaszombat nevét már egy századdal korábban említik az oklevelek Zumbat, Zumbothely, Istvánfalva formában. Ma Rimaszombat járási székhely, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 25088 lakosa van, s az országban leginkább élelmiszeripara révén ismert. A rimaszombati lokálpatrióták azonban nem feledik a dicsőséges múltat, amikor a Rima-parti város Gömör-Kishont megye székhelye volt. A város patinás múltjáról az épületek mellett szobrok, emléktáblák tanúskodnak. Rimaszombat központja a Fő tér. Két templom ékesíti. A barokk­ klasszicista stílusú katolikus templom egyik oldalán az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű, másik oldalán Blaha Lujzának, a város szülöttének, a „nemzet csalogányának" szobra áll. A református templom 36 méter magas tornya árnyékában húzódik meg a millecentenári umi emlékmű. A templom falán látható városunk másik kiválóságának, Ferenczy Istvánnak a mellszobra. 69

A Fő tér további nevezetes épülete a régi vármegyeháza, amely ma járási könyvtár. A városháza homlokzatát fekete sas (Rimaszombat jelképe) díszíti. Innen csak egy lépésre található a Petőfi-ház, melyben a nagy költő egy éjszakára szállást talált. Ma a város magyarsága itt emlékezik meg március 15-én az 1848-as forradalomról. Kicsit hosszabb séta után érhetjük el Tompa Mihály szobrát, mely hosszú éveken át a Városkertben volt eldugva. Holló Barnabás impozáns alkotása csak 1994-ben kerülhetett vissza eredeti helyére. Május 29-én (anno 2004) Tompa Mihály újra találkozhat jó barátjával, Petőfi Sándorral. Akkor leplezik le ugyanis nagy költőnk egész alakos szobrát, amely szintén a Tompa téren kap helyet. A közelgő nagy esemény alkalmából rendhagyó városismerte­ tővel szeretnénk kedveskedni olvasóinknak. Petőfi Úti jegyzeteinek részle­ teiből megtudhatjuk, milyenek látta a költő Rimaszombatot, s az is kiderül, Petőfi Sándor nem volt híján a humorérzéknek: „Rima- Szombat csinos kis város, de az a két roppant fogadó benne úgy veszi ki magát, (hogy magyarosan szóljak), mint mikor a kis unoka fölteszi nagyfejű öregapja pápaszemeit. A város alatt foly a Rima vize, mellyben úgy megfürödtem, hogy majd bele fúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam. Ha mégis bor lett volna, de vízbe fulladni..." ,,H. barátom látott el R.-Szombatban létem alatt szállással, mi nem csekély tisztújítás idejében, mikor a galambházak is meg vannak rakva vendégekkel. H. barátom házánál tettem véletlenül egy nevezetes fölfedezést: mint kerülheti ki az ember azt a kellemetlenséget, hogy haja bepelyhesedjék? A puszta földön kell hálni.

70

Egy éjjel későn érvén szállásomra, minden ágyat megnépesedve talál­ tam, s így nem maradt egyéb hátra, mint a földre fekünnöm, mi annyi­ ban meg lett jutalmazva, hogy ezáltal ama nagy fölfedezésre jutottam. Egyébiránt a következett éjjel jó idején hazafelé tartottam, nehogy ismét kénytelen legyek valamit fölfedezni. A fölfedezések nem magyarnak valók ...b ajlódjanak ezzel más nemzetek. Az egész tisztújítás példás renddel ment végbe. Kár, hogy esős idő volt. Esett az eső, amit én egyébiránt csak akkor vettem észre, mikor már sarat gázoltam a piac közepén, a hol álltam egész délelőtt.. . mert a megyeház szélső ablakaiból hölgyek néztek alá, s én egy hölgy szemeit bámultam, mellyekből oly tiszta ég mosolygott. Másnap kineveztettem és fölesküdtem táblabírónak. . . Isten és Gömör megye kegyelméből." Érdemes megtekinteni a Gömöri Múzeum tárlatát is, amely átfogó képet ad a vidék természeti viszonyairól, néprajzáról és híres szülötteiről is. Reméljük, e rövid képzeletbeli körséta meghozta a kedveteket, hogy alaposabban is körülnézzetek városunkban! s Bőd (2./2.)

Amit Rimaszombatról tudni illik Történelmi és helytörténeti kiselőadás helyett - tapasztalva, hogy ezeket senki sem olvassa végig - térjünk rá rögtön a város jelenére. Rimaszombat 25 000 lelket számlál, a járás összlakossága pedig eléri a százezret. Mára már „sikerült" teljesen eltüntetni a hajdani régi városrészeket, melyek helyén most „gyönyörű" és „praktikus" lakótelepek raktározzák el a sok embert. A megmaradt régi városközpont viszont igazán impozáns így tavasszal, kisebb rekonstrukciók, felújítások, festés­ mázolás után, ugye? De nem volt ám ez mindig így! Hétszáz- valahány évvel ezelőtt például még csak egy kis sárfészek volt, amit viszont ennek ellenére jegyeztek a krónikák. Hogy honnan a frappáns név? A Rima szó eredetét nem ismerjük, de a várost kettészelő folyócskát „ősidőktől fogva" így hívták. Állítólag egy itt táborozó török úrnak megtetszett a hely, és ő nevezte el Rimaszombatnak a várost. A név utótagja onnan ered, hogy szombatonként tartották a vásárokat, piacokat. Híres szülöttei közül Ferenczy István szobrászt, Canova tanítványát említeném, akinek emlékszobra a főtéri református templom oldalát díszíti, továbbá Tompa Mihályt, a mérsékelten forradalmár romantikus költőt, 71

Petőfi barátját. Blaha Lujzáék ekhós szekere is épp erre zötyögött, amikor a kis Lujza világra jött. Itt járt gimnáziumba egy ideig Mikszáth Kálmán, egy korabeli iskolai krónikában őrzünk is egy fogalmazást, melyet még Mixátként írt alá. És hogy mit lehet itt csinálni? Hát van uszoda, mozi, könyvtár, gofrissütő, meg ami kell. Más? Színház az nincs, az opera és a balett is szünetel. Ja, és évente egyszer SZAVALÓVERSENY. J uhász Katalin (II./1) A RIKKANCS 6. évfolyamának 1. száma így tájékoztat Rimaszombat nevezetességeiről sok humorral Hol is vagytok? Rimaszombat: Rimaszombat város. Hiteles források szerint elég régi. Van neki történelmi múltja is, jelene is van, jövőre is lesz. Tompa napok. Fontos történelmi eseményei: Kiváltságlevél, tatárjárás, Hunyadiak kora, törökdúlás, tűzvészek vagy 6 db., vallási villongások, futó kivégzések az Akasztó-hegyen, épülés, szépülés, fejlődés, visszafejlődés, stagnáció, jelen kor: Évente 1x szavalóverseny Elnevezései: Ryon Zombota, Ryma Zumboath, Rymazombatya,Rimska Sobota, Rimavská Sobota, magy.: Rimaszombat,ném.: Gross Steffelsdorf Személyiségei: Tompa Mihály, Ferenczy István (szobrász), Putra Ede (festő) + Mikszáth Kálmán, aki szintén itt koptatta az iskolapadot. Műemlékei: 3 db. templom, Három Rózsa, Fekete Sas (szállodák voltak), neoszodalista piaccsarnok, Vármegyeház, Múzeum, meg ami a polgárházakból maradt. Természeti érdekességei: Kőjankó, Bettes Pista, Rima, Barátkút, Benedek Laci nyaralója, Babalú, Tivadar az életművész, Bálint alias Szörnyeteg Lajos barlanglakó, jó levegő, Május-kert (figyelembe ajánljuk heveny szerelemben szenvedőknek) Amit látni érdemes Rimaszombatban MÚZEUM 1882-ben alapították Fábry János kezdeményezésére. Épületében eredetileg huszárkaszárnya, majd leányiskola volt. Jelenleg Gömöri Múzeum néven működik. „RÉGI" GIMNÁZIUM

72

A piactérrel szemben, az ún. Jánosi utcában található. 1794-ben épült fel a földszinti része, ebből kétemeletes, későbarokk stílusú épületté fejlődött. Sok jelentős személyiség folytatta itt tanulmányait: Mikszáth Kálmán, Kiss József, Pósa Lajos, Holló Barnabás, Izsó Miklós és Hatvani István. „ÚJ" GIMNÁZIUM A mai Daxner utcai német újreneszánsz stílusban épített iskola 1904-ben készült el. Tanárai közül meg kell említenünk Holéczy Miklóst, akit a város „utolsó polihisztoraként" emlegetnek. PETŐFI-HÁZ E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor. Jelenleg pedig itt ünnepli meg évente a város magyar közössége március 15-ét. FEKETE SAS FOGADÓ A város legnevezetesebb és talán legszebb klasszicista épülete a főtér északnyugati sarkában. Jellemzője négy szárnya, amely nyitott-árkádos udvart zár körül. TOMPA-SZOBOR 1902-ben leplezték le. Azóta többször is áthelyezték, először a mostani helyén, a városháza előtt volt, majd évekig a városkertben, mígnem ismét visszakerült (majdnem - a szerk. megj.) eredeti helyére. VÁROSHÁZA Kétszintes, öttengelyű épület, amelyet 1801-ben építettek újjá barokk-

+ tU'ZEUti > Tort** fW'1* ****®c

Okíl^ «k elsősEto^UJMW jTÓH*m

nim. ^

AktjlM wL

jsw ótUlás «

IfcKtek-

TÓ ,

I

re^fé'inbe'-te)

M

SiaJ^özÉf»bt
klasszicista stílusban. Falán tekinthetjük meg a város címerét ábrázoló reliefet. RÉGI MEGYEHÁZA Az ún. Grémium 1798-ban Gömör és Kishont egyesítésének alkalmából készült. Ekkor lett az új vármegye székhelye. Ma a város könyvtára. ÚJ VÁRMEGYEHÁZ Egy impozáns méretű barokk épület, amelynek főhomlokzatán Gömör címere látható. A 19. század végén emelték, és még a századforduló előtt költöztek ide a megyei hivatalok. KATOLIKUS TEMPLOM A főtér közepén helyezkedik el. Eredetileg románkori stílusban épült, de ezt Mária Terézia lebontatta és újat építtetett helyébe barokk-klasszicista stílusban. Silvia Ostromová REFORMÁTUS TEMPLOM Szintén a főteret ékesíti. Szembetűnő az újgótikus tornya. Nevezetes továbbá az öt éve mellé felállított Honfoglalás-emlékmű, a benne található könyvtár és a templom külső falának alkóvjában látható Ferenczy István mellszobra, s a torony déli falához épített kriptája. EVANGÉLIKUS TEMPLOM A Cukorgyár utcában a 18. század végén épült. KASTÉLY A város kastélya a tamásfalvai városrészben található. Lathureczkyék építtették a 19. század elején barokk kori alapokra klasszicista stílusban, később átalakították. -dá-

74

Kritikák A zsűri néhány tagja, a műsorveze tők, a szervezők és a szerkesztők, sőt olykor­ olykor a kritikusok is, a RIKKANCS hasábjain is hallatták jogos észrevételeiket a verseny szervezéséről, a versenyzők, illetve a közönség kulturált, vagy kevéssé kulturált megnyilvánulásairól. Tették mindezt a felelősségteljes jobbítás szándékával. A szakemberek mellett a legérintettebbek, a versenyzők is véleményt mondtak a versenyről, a szervezésről... Ülve , fekve... És mi lesz a verssel ? Talán a szék, talán a padló, talán a fal. Ráülve, leülve és nekitámaszkodva. Mintha fáradnának a versmondók. Nem. Csak divatozik az eredetieskedés. Már vetkőzik is. Ki-ki. Egyelőre csak a zakóból. Aztán majd önmagukból is. A nézők mindenképpen. Feltűrik ingujjaikat, csipkés blúzaikat. Na, nem úgy. Csak a kereséshez. A vers olykor beesik a szék alá, a fal mellé és keresni kell. Igaz, állva is. Még a prózát is. dusza (II./2.) A ,,CZAJLIK" Reggel óta ülök a bábteremben. Hallgatok. Álmos vagyok. Egyéb bajaim is vannak. Például korog a gyomrom. De jó lenne hazamenni! Ásítok egy nagyot. Valaki oldalba bök - most figyelj! Kihúzom magam. A színpadon egy majd´ kopasz fura alak ácsorog. Megszólal. Barabásról beszél, Jézusról, Pilátusról, emberekről. Elképesztő, fantasztikus, világi, tök jó. Imádnivaló, döbbenetes - meg más is, csak momentán nem jut több jelző az eszembe. Körülnézek. Csend. Lenyűgözött arcok mindenfelé. Vastaps. Lejön a színpadról... A varázs véget ér. széki (II./2.) Teltház közönség nélkül Színházi berkekben közismert mondás, hogy a színház a nézőért van volt és lesz. A néző az éltető eleme... Öröm volt látni, milyen szép számban összegyűltek a, , drukkerek" a tegnapi elődöntőkre. Az örömbe azonban üröm is vegyült. Tisztelt nagyérdemű! Jó lenne végre, ha megtanulnák az etikettet! Tudniillik tudni illik, hogy mi illik! Mikor és hol! Itt nemcsak a versenyzők „vizsgáztak", hanem Önök is, tisztelt nézők. Levizsgáztak. Percenként ki-be

75

futkostak a nézőtéren, nemcsak a versenyzők bosszúságára, hanem a „tisztes szándékkal" beülő nézők is panaszkodtak. Mázik István (III./2.) A zsűri is csak ember... tévedhet. Ez jutott eszembe a „kisdöntő" első részében. És még az is, hogy a műsorvezető is csak ember, s ebből a „fogyatékosságából" adódóan ő is tévedhet. És tévedett is! Mégpedig, amikor rendre utasította a nézőket, aki - ha eleddig nem is lehetett elmondani róluk - rendesen viselkedtek. Mert mikor is viselkedik rendesen egy néző? Ha figyel! És ekkor épp figyelt. S ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy véleményt A résztvevőktől hallottuk: -egy alkotott. Igaz, véle­ kisvárosban is lehet jól megrendezett szavalóverseny, -az Alfa-bár jó hely, ménye merő ellentét­ -elhívhatták volna a Thália- vagy a Jókai Színházat, ben állt a zsűriével. S - a zsűri tagjai értelmesek,közvetlenek, most megint jön, -hiányoznak a versenyzők számára megszervezett közös programok, ( hogy a zsűri is pl.: táncház) -a szökőkút helyén lehetne tévedhet, s nézzük el hullámvasút, -szívesen kipróbálnám az itt kiállított autókat (a Favoriton kívül), sőt díjnak sem lennének neki, hogy az ismert rosszak, -Dunaszerdahely szebb város, de sokkal jobb,hogy itt a színész gyermeké­ verseny, -nem kellene a pols a fejem fölé az ágynál-majdnem agyonvertem benne magam, nek produkcióját -ha én ,,végigülök" 40 verset, akkor nem tudok 100%-os nem volt képes ob­ teljesítményt nyújtani, jektíven megítélni. No de ennek ne a Mivel javítanád a rendezvény színvonalát? -jó ahogy nézők igyák meg a van. -A zsűrit levét! A műsorve­ felébreszteném. -Semmivel. zető ugyanis alapo­ -Nem lett volna baj,ha a verseny összehangoltabb lett volna. san leteremtette őket -Csak a szállás volt rossz. A többi OK. a „fegyelmezetlen és -Levenném a fényt. A világítás túl erős. -Több időt hagynék a 2. szöveg elmondására. zsűrit zavaró" visel­ A színvonaln szerintem a résztvevőkön múlik, nem a szervezőkön. kedéséért! -Talán semmivel,de tavaly jobban éreztem magam. Öt versenyzőt juttatnék tovább. Zsélyi K ati (III./3.) - A négynapos rendezvényt rövidebbre kell fogni!

Ellenvélemény Egyetértek Zsélyi Katalin írásával, szeretném viszont megvédeni a műsorvezetőt. Ezen a rendezvényen bizony a közönség gyakran viselkedett kulturálatlanul, csak saját magával törődően. Másokat bizony csak itt-ott méltatott figyelemre. Tisztelet a kivételnek! A kevés kivételt leszámítva megérdemelte a ledorongolást, és csak remélni tudom, hogy 76

egyszer - a RIKKANCS 2. számában megjelent Mázik István cikk értelmében - lesz majd ,,teltház közönséggel" Rimaszombatban. Kamenár Éva (III./3.) A TÖMEG kóválygásáról Itt ez a nagy gólyafészek. Benne meg rengeteg fióka. Nincs ciróka, no meg maróka se, VERSENY van. Meg van mozgó, élő, kóválygó tömeg. Esztrádterem, tanácsterem, nagyterem, stáb, büfé, lépcsőház, dohányzó, előtér, télikert, átjáró, hajajaj! El ne tévedjetek, gyerkők! Mert akkor baj van. Ha éppen taps van, lehet menni. Ha nincs taps, akkor le kell ülni! Valaminő REND-nek lennie kell! Hallgassátok egymást figyelemmel. Én is egy mást, Te is egy mást. ízlés szerint. NE KÓVÁLYOGJUNK ! ! ! - sok az. Tiszteljük meg a másikat. Különben meg tessék ott lenni mindenkinek mindenhol időben. Ha már VERSENY van. Inkább kétszer kérdezz, mintse egyszer ne ebédelj! Jelszó : REND A LELKE MINDENNEK !!! Szászi Zoltán (IV./2.) A verseny után - Hangulatjelentés A döntők végeztével, az izgalom elmúltával gyorsan szétszéledtek a versenyzők. Akit meg elkaptunk az ebédre siető társaságból, megkérdeztünk, hogy érezte magát Rimaszombatban. Rögtönzött közvélemény-kutatásunkból kitűnik, a versenyzők hangulatara nem lehet panasz! Németh Marco: I. kategória: A véleményem a versenyről... Mit mondjak??? Második alkalommal vagyok itt, de most talán jobb volt, mint tavaly. Most a szállás is jobb volt, meg most bejutottam a döntősök közé. Nem nagyon voltam kísérőrendezvényeken. Keszan István: III. kategória: Érdekel a szavalóverseny, ezért nagyon jól éreztem magam. Tetszettek a szövegek is, és hát végül is a saját produkcióm is... Sajnos a kísérő rendezvényekből nem sokat láttam, mert kicsit ki voltam merülve. Az egyik néptánc fellépést viszont megnéztem, és az nagyon tetszett. Fekete Gábor: IV. kategória: Az idei verseny nagyon jól sikerült, gratulálok a szervezőknek, hova tovább, egyre jobb ez a verseny. Viszont szerintem másképp kellett volna megoldani a cédulákat, amiket 77

a versenyzőknek osztottak. De a programok, kísérő rendezvények jók voltak. Sajnos, az elődöntők elhúzódtak, így több műsorról lemaradtunk. Ezt sajnáltam nagyon. Örülnék, ha ezt a jövőben lehetne korrigálni, de amúgy minden nagyon jó. Köszönöm szépen, hogy itt lehettem. Nagy Gábor: V. kategória: Most vagyok először Rimaszombatban. Szerintem nagyon jó volt ez a három nap, nagyon élveztem, bár nem jutottam be a döntőbe, de így is tetszett. Különösen a versenyt elveztem, de minden jó volt! (bt)

Egyik szemem sír, a másik nevet.

Ideiglenes szerkesztőségi gárdánk legnagyobb sikerélményét a tegnapi Rikkancs-játék hatalmas népszerűsége jelentette. Döme Sanyit - mert ugye ő volt a „kultúrház fantomj mert voltak, akik Juhász Laci, sőt volt, aki Csízi Zoli szi­ luettjét vélte felis­ merni az árnyké­ pen. Ám a többség első látásra rávágta a jó választ, azaz Sándorunk nevét. Ilyen könnyű volt ez, gyerekek? Hát jó, ígérem, jövőre nehe­ zebb lesz. Mert hogy Rikkancs­ -játék lesz akkor is, A s z e rk e s z tő s é g ú j fé n y k é p e z ő g é p e m e g tr é fá lt b e n n ü n k e t. V is z o n t az garantált. A játéksikerült ,,lekapnunk" a ,,kultúrház fantom ját"!!! Aki felism eri az árnyképen látható fiatalem bert és holnap délig jelentkezik a szerkesztőségünkben, az szabályokon azon­ lefénymásolhatja helyettünk a szombati Rikkancs mind a háromszáz példányát. ban változtatnunk Na persze ez csak tréfa. A helyes megfejtőt gazdagon jutalmazzuk!!! kell, nem vitás. Az egyik szemem sírt, míg a másik nevetett, mikor a tegnapi szám megjelenése után máris záporoztak a megfejtések. Úgy döntöttünk ugyanis - nagy hirtelenjében, hogy csak egy lehet, „aki mindent visz", tehát csak az első helyes megfejtő részesülhet a bizonyos gazdag jutalomban. Ezért a kezdeti örömöm fokozatosan komoly lelkiismeret furdalásba csapott, amikor egyre 78

csak érkeztek a megfejtők, akiknek bizony már nem jutott más az erkölcsi győzelmen kívül. Jövőre - ígérem - másként lesz. Ha lehet, több díjat is kisorsolunk, mégpedig a nagyközönség előtt. Hogy hol és mikor, azt megtudjátok a kellő időben. Ahogyan azt is, hogy milyen játékot találunk ki a számotokra. És a végére jöjjön egy szomorú poén. Az idei játékunkat egy nagyon kedves fiatalember nyerte, aki a tegnap esti műsor szünetében rohant be hozzánk a jó megfejtéssel, és akit megkérdeztünk, hogy a nyereményéért ma délelőtt fáradjon be újra a szerkesztőségünkbe. Hát nem jött! Így a Rikkancs-játék díja most is itt árválkodik az asztalon. Mit tehetnénk még hozzá? Nagyon, de nagyon sajnáljuk hogy így alakult.

MZsófi

A szervező szemével: Á dám Z ita: Kívülállóként és bévüllévőként is zökkenőmentesnek látom a rendezvényt. Érdeklődöm a résztvevőktől, azt mondják, hogy rendben volt minden. Persze akadt olyan személy is. aki a szállás miatt elégedetlenkedett. Megkértem, mondjon olyan helységet, Pozsonytól egészen K irályh elm ecig, ahol 3 0 0 embert tisz ­ tességesen el lehet szállásolni. Azt felelte, hogy Görögországban van ilyen hely. Rimaszombatban az nagy csoda, hogy el tudunk 300-400 embert szállásolni. Ilyenek a kollégiumok, sajnos, de ez nem tőlünk függ, nem rajtunk múlik. Összességében, vagy akár ha a tavalyi versenyhez viszonyítom, azt mond­ hatom, hogy az idei finomabb, intelligensebb, sallangmentesebb, de ezzel nem szeretném minősíteni a tavalyit, mert az is szuper volt. Most mintha profibb lenne egy kicsikét, de ezzel egyáltalán nem akarom megsérteni a tavalyi szervezőket.

Csak el szeretném mondani... Évről évre egyre több irodalomkedvelő fiatal indul Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen. Sokan nem is álmodnak rimaszombati döntőről. Céljuk elsősorban nem a győzelem, ők csak el szeretnék mondani a verset, prózát, amely megérintette szívüket.Hogy mások is megismerjék. Megszeressék. Elolvastak költeményt, elbeszélést, és nem hagyja őket nyugodni a szöveg. Egyszerűen le kell mondaniuk. Nincs pardon. Sok száz, talán sok ezer résztvevőnek csak a töredéke jut el az országos megmérettetésre. Szigorú a rosta az iskolai, járási, kerületi fordulókon. Viszont sokakat egyáltalán nem érdekel a győzelem. Ők csak el szeretnék mondani.A TMOVPV rendhagyó verseny. Nem csupán a győzelemről szó. Valószínű, ha bárkit megkérdeznénk, mi is az elsődleges célja ennek a megmérettetésnek, azt 79

felelné, az irodalom megszeretése. Sajnos, az értékelők ezt nem mindig tartják szem előtt. Valamelyik járási vagy kerületi fordulóban egyenesen közölték néhány versenyzővel, kár is volt odamenniük. Tehetségtelenek. Nem tudom, az érintettek mit érezhettek abban a pillanatban. Bizonyára maguk is sejtették, érezték, talán tudták is, nem annyira jók, mint társaik. Viszont kíváncsi vagyok, jövőre is beneveznek-e. Mert azt hallani, hogy nincs érzékük ahhoz, amit ők szeretnek javítani, nem éppen lelkesítő. Ők csak el akartak mondani egy szöveget. Nem vágytak győzelmi babérokra. Csak azt szerették volna, hogy meghallgassák őket. Jó enne, ha végre a kemény kritizálók is belátnák, a kritikát olykor mellőzni is lehet. Nem kell feltétlenül megalázni a kevésbé jókat. Hiszen ők olyan keveset kérnek. Pusztán el szeretnék mondani... -tit-

Kritikák, melyeket névtelenül nyilatkoztak Ady a la Szécsi Pál. Adyval ezt nem lehet csinálni. Ady ezt nem így gondolta. Csak ő tudja, hogy hogyan gondolta, de így biztos nem. Forog-e a sírjában? Szerette volna-e Ady Szécsi Pált? És Góg és Magóg? Vajon mennyire ógtak-mógtak volna? . . . És mi, ráhangolódni vágyók, bizony mondom nektek, lehangolódtunk. (3 néző) A bábterem mint helyszín szuper. Akarva- akaratlanul József Attila egyik verse jut eszembe: LEVEGŐT! Ezt a luxust még a japánok is megirigyelnék: az egyik szobában van villany, de nincs víz, a másik szobában van víz, de nincs villany. A szervezés félresikerült, a verseny húzódik! A hátunk mögött mindig dumálnak. Minek az a sok virág a színpadon? A versenyzők a színpadon nem játszanak.

A közönség fegyelmezetlen, a ki-be járkálás zavarja az előadásokat. Megint jönnek, s nem kopogtatnak. Csak jönnek. Aztán mennek. Ajtók nyílnak, bécsukódnak. Székek, lépcsők nyikorognak. A versenyzők?... Honnan jöttem? Hová megyek? A- bejárat, C-bejárat, esztrádterem, tanácsterem, pipatórium, labirintum (s) Az ördög se ismeri ki magát... A RIKKANCS nagyon jó. A szobánkban ocsmány képek vannak a falon. De ez nem a szervezők hibája, csakis a szálloda takarítónőjéé.

A szálloda irtózatosan pocsék. Nem bírjuk ki! Miért szeretnek ilyen kevesen játszani?!...T udod-e, hogy hogy készül a kukac? Az ajándékdoboz? A fonott zsinór?... Csak azért nem tudod, mert nem jöttél el a játszóházba. Igen voltak ott gyerekek, de sokkal többen is eljöhettek volna. Hiszen olyan jó játszani. És még mézeskalácsot is díszítettünk, nemcsak lányok, de fiúk is. Aki mindezt megunta, drámajátékokat játszhatott... (akik já ts z o tta k ) 81

Zárszó helyett Kedves Barátaim! Meghívást kaptam de más kötelességeim miatt nem jöhettem el Rimaszombatba, a XI. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny döntőjére,. Boldogan ültem volna itt, mert mindig örömmel fürödtem meg a szép, tartalmas irodalmi szövegekkel áradó napok hangulatában. Jó itt megtapasztalni, különösen akkor, ha az ember az írásban-szerkesztésben megfárad, hogy nem az üres térbe küldi üzeneteit, mert fogékony elmék kapják föl és továbbítják őket kortársaiknak. Ti tudjátok, mekkora szerepe van a nyilvános szövegmondásnak az irodalom terjesztésében, de hadd valljam meg igazolásképpen, hogy legalább kétszáz fontos szépirodalmi szöveggel kerültem meghitt kapcsolatba úgy, hogy először élőszóban találkoztam velük, s egy-egy ilyen élmény késztetett arra, hogy a szövegek tartós élményt nyújtó írott változatát is megkeressem. Kölcsey Ferenc Hymnusával, Vörösmarty Mihály Szózatával, Petőfi Sándor Nemzeti dalával és számos más költeményével, Tompa Mihály A gólyához, s A madár fiaihoz című versével, Nemes Nagy Ágnes A Szabadsághoz c. ódájával és Weörös Sándor Boleró c. elégiájával hangzó alakjaival szembesültem először. Tíz- és százezrek élménye ez világszerte, s e tény, a rádió, a tévé, a világháló, a lemezek és kazetták korában mérhetetlenül fölértékeli a szövegmondás szerepét az irodalom értékeinek a közvetítésében. A tűznek, a mozgalomnak, a rimaszombati versenyek virágzó hagyományának nem szabad kialudnia. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága és minden magyar tollforgató ember nevében is köszönöm vers- és prózamondóinknak, hogy idejüket és energiájukat erre a nemes szellemi áldozatra szánták, de minden bizonnyal megérte nekik, mint az igaz szeretetben, szerelemben itt is ki-ki úgy adott, hogy legalább ugyanannyit kapott is. Köszönöm a pedagógusok önzetlen támogatását, a szép, kedves Rimaszombatét, s ígérem, hogy a verseny győzteseinek könyvjutalma nem marad el. További áldozatos életetekre és munkátokra az Úr áldását kéri köszönettel, szeretettel: K on csol L ászló, a SzMÍT elnöke, Pozsonyból, 2002. április 25-én

82

Tartalom

Előszó.................................................................................................................. 3 A külcsín és a belbecs................................................................................. 11 Beköszöntők................................................................................................... 15 Mottók............................................................................................................ 27 A verseny műsora.......................................................................................31 Miből lesz a cserebog ár - avagy mi lett néhány egykori vers- és prózamondóból............................................................................................ 54 Kortárs gömöri költők m űveiből............................................................ 66 Legszebb város Batyi.................................................................................. 69 Kritikák.......................................................................................................... 75 Zárszó helyett..............................................................................................82

r-^ í

Vri

U **