ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa
Révész Gyula mérnök ezredes
A szárazföldi csapatok híradó kiképzésének jövője, különös tekintettel a híradó tiszthelyettes képzésre
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
- 2007 -
2 A doktorjelölt:
Révész Gyula mk. ezredes
A tudományos témavezető: Dr. habil. Sándor Miklós nyá. ezredes
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Értekezésem aktualitását a XXI. századot - az információs kort - meghatározó három alapvető terület, úgymint a gazdaság, társadalom és politika globalizációja adja meg. Maga a „globalizáció” pedig a globális gazdaság alapvető és szervezeti szerkezetváltozását jelenti. Nem lehet kétséges, hogy a szerkezeti változásokat a feltételrendszerük meghatározó elemeként tekintett „fejlett információs és kommunikációs technológiák”, illetve ezek mindennapi életbe való beépülésük tette, teszi lehetővé. A világ a gazdasági és politikai rendszereinek átszerveződésével, a rendszereken belüli tudással és információval kapcsolatos elvárásokkal összefüggésben nagy változásokat tapasztalhatunk az oktatás minden szintjén. Az oktatási követelmények és az informális tanulásra kifejlesztett rendszerek is megváltoztak, illetve folyamatosan változnak. A Magyar Köztársaság csatlakozásával elkötelezte magát az Észak-atlanti Szerződés Szervezete valamint az Európai Unió felé. A Magyar Honvédség átalakítása egy kisebb méretű, rugalmasabb, hatékonyabb és gazdaságosabb hadsereg létrehozása. Követelményként meghatározásra került, a kiképzés színvonalának emelése, a parancsnoki és vezetési struktúra átalakítása, a technikai modernizáció különösen a légtérellenőrzés, a légvédelem és a kommunikáció terén. Ezen kihívások magával vonják a híradó katonák és ezen belül a tiszthelyettesi állomány felkészítését a megváltozott helyzetnek megfelelően. Új kiképzési módszereket kell keresni a csökkentett létszám és a feladatok sokrétűsége miatt.
A KUTATÁSI CÉLOK Értekezésem elkészítése során a következő célkitűzések megvalósítását tűztem magam elé:
3
A Magyar Honvédségben folyó híradó és informatikai kiképzési rendszer tanulmányozása és értékelése alapján következtetések levonása, azok alkalmazási lehetőségeiről a kor kihívásának megfelelően.
Más haderőkben folyó híradó és informatikai kiképzési rendszerek tanulmányozása és elemzése, azok adaptálásának lehetőségei a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe.
A Magyar Honvédség híradó és informatikai kiképzéséhez szükséges elvárások, módszerek, kialakítási elveinek meghatározása, egy célszerű változat bemutatása.
A KUTATÁSI MÓDSZEREK Kutatásom során az alapelvként határoztam meg, hogy minél szélesebb kör véleményét vizsgáljam a kiképzési rendszerekkel összefüggésben, így munkám bázisát a kikérdezés módszere, valamint a kutatási területemnek megfelelő információk gyűjtése, vizsgálata és elemzése volt. Ezen kívül alkalmaztam még az ok-okozati összefüggések keresését, vizsgálatát, az általánosítás, összegzés, következtetés, valamint az adaptálhatóság vizsgálatának módszereit. Az értekezés elkészítésekor a következő forrásokat vettem alapul: hadtudományi, társadalomtudományi, pedagógiai, oktatás módszertani publikációkat, hazai és külföldi témához kapcsolódó publikációkat, hazai és külföldi témához kapcsolódó Internet forrásokat, elkészített és folyamatban lévő értekezések, témához kapcsolódó dolgozatok, folyamatos konzultáció, tapasztalatok gyűjtése a területtel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal, valamint a hazai és külföldi tanintézetek hallgatóival.
AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK A kutatási célok eléréséhez az értekezést három fejezetre tagoltam.
4 Az első fejezetben a magyar katonai gondolkodás és kiképzés helyzetének elemzésével bemutatom a jelenlegi híradó és informatikai képzés helyzetét a Magyar Honvédségben. Elemzem a NATO és EU csatlakozásunk, valamint az önkéntes haderőre történő áttérés során kialakult helyzetet, azt, hogy ezek az események milyen hatást gyakorolnak a kiképzési rendszerünkre. Következtetések: 1) a Honvédelmi Minisztérium szerveinek és a Magyar Honvédség haderőinek átalakítása napjainkra befejezettnek tekinthető. Végrehajtásra került a professzionális haderőre történő áttérés; 2) a Magyar Honvédség szervezeti rendjében, illetőleg a Magyar Köztársaság felső- és közoktatási rendszerében a múlt század utolsó évtizedében bekövetkezett változások hatására átalakult a katonai szakképzés szisztémája, amellyel egyidejűleg az integrálódott a polgári szakképzési rendszerbe, illetőleg azzal minőségét és oktatás-szakmai megítélését tekintve ekvivalenssé vált; 3) a katonai szakképzés rendszerében korábban bekövetkezett pozitív irányú változások ellenére a professzionális haderő kialakításával egyidejűleg megjelenő szakmapolitikai elvárások teljesítése a rendszer újragondolását igényli; 4) a híradó és informatikai szakkiképzés helyzetének összegzése és elemzése útján megállapítottam a rendszer hiányosságait, amellyel egyidejűleg módszertani ajánlásokat tettem a korszerű hadviselést támogató szakkiképzés egyes elemeit tekintve.
A második fejezetben más országok haderőiben a szárazföldi haderőnem híradó és informatikai kiképzési rendszerét elemzem, és vizsgálom annak lehetőségét, hogy azok milyen módon adaptálhatóak a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe. A német és a francia haderő híradó és informatikai képzésének elemzését, azért tartom fontosnak, mert korszerű híradással rendelkeznek, a haderejük létszámát csökkent ó és informatikai mint a NATO tagjai ugyan azokkal a kihívásokkal küzdenek,
5 mint mi. A Magyar Honvédség kapcsolatát az osztrák haderővel, mint határszomszédunkkal a jövőben szorosabbra kell fűzni, hiszen a Magyar Honvédség egyik fő feladata a katasztrófa és elemi csapások elleni védelem.
Következtetések: 1) a német, osztrák és francia híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzési rendszer felépítése, infrastrukturális és személyi feltételei, valamint eszmeisége jelentősen eltér a Magyar Honvédség által jelenleg képviselt képzéstől; 2) a képzésben résztvevő jelöltek egységes tiszthelyettes-képzést kapnak. A szakmai felkészítést a beosztásba történő kinevezést megelőzően kell végrehajtani. Az egymásra épülő kiképzési szintek, valamint a rugalmasság, a tapasztalatok beépítése folyamatosan változó továbbképzési lehetőséget biztosít, amelyeket mindenképpen célszerű adoptálni a hazai katonai szakképzési rendszerbe; 3) a vizsgált külföldi példák alátámasztják és bizonyítják a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint oktatási módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. A harmadik fejezetet A Magyar Honvédség híradó és informatikai kiképzésének átalakításához szükséges megismerni az Európai Unión belüli nézeteket az oktatás, képzés és tanulás vonatkozásában, hiszen ezek az elvek meghatározóak az oktatás teljes vertikumárra. A Magyar Honvédségben szolgáló katonák a munkaerő piac egy zártabb, speciálisabb szegmensének igényeit elégítik ki, ugyanakkor ezek a katonák a nyílt (civil) munkaerő piacról jönnek, illetve kerülnek vissza, mint „humán erőforrások”. A fegyveres erők átalakulása, így a Magyar Honvédség átalakulása során egyre nyitottabbá válik a civil munkaerő piac felé, hiszen az utánpótlási bázist a civil szférából érkező jelentkezők adják. Fontosnak tartom, hogy a minőségi, képzett, fizikailag-, pszichikailag és egészségileg alkalmas önkéntesek számára vonzó pályaképet, tiszta, nyílt piaci alapú foglalkoztatási lehetőséget kínáljunk, olyan képzési, oktatási és pénz-
6 ügyi feltételekkel, melyek több- és jobb, kiszámítható lehetőséget biztosítanak számukra.. Fontosnak tartom az új elnevezések, fogalmi rendszerek bevezetését a szakmába, úgymint infokommunikáció, e-tanulás, valamint a köztudatba, ugyanakkor a hagyományos elnevezéseket úgymint „híradó” és „informatikus” a hagyományoknak megfelelően meg kell tartani. Véleményem szerint a két terület a híradás és informatika nem választhatóak szét, a technológiai fejlődés mára a híradó és informatikai rendszerek konvergenciáját eredményezte. A felhasználókat nem érdekli, milyen úton, „transzport hálózaton” jut hozzá az információhoz, illetve milyen „információ technológiai” rendszert, vagy végberendezést alkalmaz. Az 1999 áprilisában Washingtonban tartott csúcsértekezleten a NATO tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták a „Kiképzési és Oktatásfejlesztési Programot”. A program elemeként elindították a NATO transzformációs erőfeszítéseinek támogatására az „Egyesített Távoktatási és Szimulációs” programot, annak érdekében, hogy a NATO kiképző létesítmények anyagait elérhetővé tegyék mindenki számára. A program nyílt honlapon regisztráció után elérhető, jelenleg hat intézmény 73 tanfolyamának anyaga, köztük a NATO Kommunikációs és Informatikai Rendszer Iskolája is. Az elérhető tananyagok kiválóan hasznosíthatók az állomány továbbképzésében, önképzésében, valamint a missziós felkészítésben, természetesen nem helyettesítik az adott tanfolyamokon való részvételt, ugyanakkor segítenek a felkészülésben, valamint a már tanfolyamot végzetteknek a tanultak felfrissítésében, illetve ismeretet nyújtanak azok számára, akik nem tudnak részt venni a tanfolyamokon.
Következtetések: 1) a globalizációs folyamatok, a konvergencia-jelenségek és a megjelenő információs társadalom modellek az euró-atlanti régió meghatározó vezetőit, illetve szerveit arra késztette, hogy a gazdasági versenyképesség fenntartása érdekében újrafontolás tárgyává tegye a tudástranszfer jövőjét, amelynek eredményeképpen megfogalmazódott az egész életen át tartó tanulás szükségessége és követelménye;
7 2) elkerülhetetlen a Magyar Honvédség felkészítése az információs kor kihívásaira, amely során egyrészt el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat a hadseregen belül, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az életen át tartó tanulás kapcsán megfogalmazódó követelményekhez. A szakállomány oktatásának és kiképzésének modern elvekre épülő átalakítását első lépésben a honvéd-zászlós állománykategória viszonylatában célszerű megkezdeni;
3) kutatásaim részeredményeire alapozva kidolgoztam az értékhozzáadás elvét alkalmazó, az egész életen át tartó tanulásra alapozó, modulrendszerű, a képzés során az elektronikus tanulás módszertanát és a korszerű információtechnológiai eszközök tárházát magába foglaló oktatás, képzés és szakképzés elvi rendszerét.
A VIZSGÁLATOK ÖSSZEGZÉSE Kutatásommal és eredményeim jelen értekezésben történő közlésével a Magyar Honvédség szárazföldi csapatai híradó- és informatikai szakállományával szemben a modern korunk által támasztott új követelményeknek való megfelelést kívánom elősegíteni. Tudományos tevékenységem középpontjába a honvéd, tisztes, tiszthelyettes, zászlós állománykategóriákat érintő oktatási, szakképzési és kiképzési rendszer vizsgálatát helyeztem annak érdekében, hogy olyan új rendszert dolgozzak ki, amely alkalmassá teszi a személyi állományt – és ezen keresztül a katonai szervezeteket – az információs társadalomban való boldogulásra. Az értekezésemben három lényegi rész köré csoportosítva vizsgáltam választott kutatási területemet. Az első fejezetben röviden bemutattam az elmúlt fél évszázad magyar katonai közgondolkodás azon főbb folyamatait és jellemzőit, amelyek hatással voltak és vannak a szárazföldi csapatok híradó kiképzésének jelenére, illetőleg jövőjére. A kapcsolódó szakirodalom szintetizált ismeretanyagának elemzése révén kritikáját adtam a jelenlegi kiképzési rendszernek egyúttal fogalmazva meg az egymásra épülő, az érték-
8 hozzáadás elvét szigorúan követő szisztémának, módszertani ajánlásokat tettem a korszerű hadviselést támogató szakkiképzés egyes elemeit tekintve. A második fejezetben részletesen áttekintettem néhány külföldi haderőben (német, osztrák, francia) folyó katonai tiszthelyettes szakképzés rendszerét annak érdekében, hogy a helyes és bevált gyakorlatok hazai alkalmazhatóságát tekintve azokat vizsgálat, illetőleg tudományos kritika tárgyává tegyem. Az összehasonlítás és elemzés során azt a következtetést vontam le, hogy a tanulmányozott külföldi haderők tekintetében a híradó- és informatikai szervezetek, illetőleg rendszerek – a nemzeti sajátosságok függvényében – eltérőek ugyan, azonban a szakmai szervezetek szintjén a hierarchikus felépítés hasonló. Az általános katonai képzés nem tér el más fegyvernemek (szakcsapatok) képzési szintjétől, tehát a képzésben résztvevő jelöltek egységes tiszthelyettes-képzést kapnak. A szakmai felkészítés, valamint a specializáció nélkülözhetetlen az adott beosztás ellátásához, így azt a beosztásba történő kinevezést megelőzően kell végrehajtani, azaz megszerezni azt a tudást és képességet, amely a beosztás ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A vizsgált külföldi példák alátámasztották és bizonyították a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint oktatási módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. A harmadik fejezetben bemutattam, hogy a globalizációs folyamatok, a konvergenciajelenségek és a megjelenő információs társadalom modellek révén térségünkben megfogalmazódott az egész életen át tartó tanulás elve. Széleskörű kutatási bázisra támaszkodva bizonyítottam, hogy napjainkra elkerülhetetlenné vált a Magyar Honvédség információs kor kihívásaira történő szervezett felkészítésének megindítása, amelynek keretében el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az élethosszig tartó tanulás rendszeréhez. Az első két fejezet megállapításaira és következtetéseire építkezve meghatároztam a Magyar Honvédség honvéd, tisztes, tiszthelyettes és zászlós állománykategóriájú híradó- és informatikai szakállományának jövőbeni kiképzéséhez szükséges elvárásokat és korszerű módszereket, amellyel egyidejűleg ajánlást adtam egy új, modulrendszerű kiképzési szisztéma általam célszerűnek tartott változatára.
9
Tézisek, végkövetkeztetések Tézis: A globalizációs folyamatokra és a konvergencia jelenségére épülő információs társadalom modellek (elképzelések) mind a közösségek, mind az egyének számára előrevetítik, megfogalmazzák az egész életen át tartó tanulás elvét. Következtetés: Elkerülhetetlen a Magyar Honvédség felkészítése az információs kor kihívásaira, amely során egyrészt el kell terjeszteni a különböző információtechnológiai eszközöket és szolgáltatásokat a hadseregen belül, másrészt a csapatok és törzsek általános híradó- és informatikai kiképzését is hozzá kell igazítani az életen át tartó tanulás kapcsán megfogalmazódó követelményekhez. A szakállomány oktatásának és kiképzésének modern elvekre épülő átalakítását első lépésben a honvéd-zászlós állománykategóriák viszonylatában célszerű megkezdeni. Tézis: A professzionális haderőre történt áttérés ismételten megköveteli a hazai katonai szakképzés rendszerének áttekintését és szükségszerű átalakítását. Következtetés: Befejezettnek tekinthető a Honvédelmi Minisztérium szerveinek és a Magyar Honvédség haderőinek átalakítása. A hadsereg szervezeti rendjében, valamint a Magyar Köztársaság felső- és közoktatási rendszerében bekövetkezett változások hatására átalakult a katonai szakképzés szisztémája, amellyel egyidejűleg az integrálódott a polgári szakképzési rendszerbe, illetőleg azzal minőségét és oktatás-szakmai megítélését tekintve ekvivalenssé vált. A katonai szakképzés rendszerében korábban bekövetkezett pozitív irányú változások ellenére a professzionális haderő kialakításával egyidejűleg megjelenő szakmapolitikai elvárások teljesítése a rendszer újragondolását igényli. Tézis: A modern kihívásoknak is megfelelő korszerű katonai szakképző rendszerek nem nélkülözhetik az információtechnológiai eszközrendszereket és szolgáltatásokat, a kibertér tervezett és szervezett alkalmazását. Következtetés: A külföldi példák megfelelően alátámasztják és bizonyítják a korszerű információtechnológiai és multimédiás eszközök, eljárások, valamint elektronikus tanulási, oktatási – a felszerelésre, képzésre, minőségi multimédia szolgáltatások és tartal-
10 mak kifejlesztésére, valamint a tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztésére és összekapcsolására, mint négy alappillére épülő – módszerek (távoktatás) szakképzésben történő alkalmazásának lehetőségét és szükségességét. A vizsgált megoldások a hazai viszonyokra adoptálhatók. Tézis: A Magyar Honvédség számára az egymásra épülő kiképzési szintek, valamint a rugalmasság, a tapasztalatok beépítése folyamatosan változó továbbképzési lehetőséget biztosít a honvéd, tisztes, tiszthelyettes és zászlós állománykategóriák számára. Következtetés: Az értékhozzáadás elvét alkalmazó, az egész életen át tartó tanulásra alapozó, modulrendszerű, a képzés során az elektronikus tanulás módszertanát és a korszerű információtechnológiai eszközök tárházát magába foglaló oktatás, képzés és szakképzés elvi rendszere mentén szükségszerű kialakítani a professzionális haderő új szakképzési szisztémáját.
Új tudományos eredmények 1) Széleskörű elemzések révén bizonyítottam a Magyar Honvédség híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzési rendszerének, a képzési rendszer felépítésének, infrastrukturális feltételeinek hiányosságait, az oktatás, képzés, szakképzés átalakításának szükségességét. 2) Külföldi katonai kiképzési rendszerek tanulmányozásán és elemzésén keresztül bizonyítottam egyrészt a korszerű információtechnológiai rendszerek, eszközök és szolgáltatások magyar tiszthelyettes-képzés rendszerében való alkalmazásának szükségszerűségét, másrészt azok adaptációjának lehetőségét. 3) A Magyar Honvédség képzési rendszerével szemben álló kihívásokat elemezve ajánlást fogalmaztam meg, illetőleg egy lehetséges alternatívát dolgoztam ki a lehetséges választ illetően, amelyben bemutattam az információtechnológia, az elektronikus oktatás, a kibertér alkalmazási lehetőségeit a szárazföldi haderőnem híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzésének rendszerében, valamint a csapatok és törzsek híradó- és informatikai képzése tárgykörében.
11
4) A Magyar Honvédség korszerű híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzési rendszerének kialakítása érdekében tudományos módszerek alkalmazása útján kidolgoztam az értékhozzáadás elvén alapuló, egész életen át tartó tanulás elvén alapuló, modulrendszerű, a képzés során az elektronikus tanulást magába foglaló, korszerű oktatási és információtechnológiai infrastruktúrát felhasználó oktatási-, képzési-, és szakképzési szisztémát.
Az értekezés hasznosítása, ajánlások 1) az értekezésemben több helyen feltártam a Magyar Honvédség híradó- és informatikai tiszthelyettes-képzésében található, kritikusnak tekinthető pontokat, amelyek alapjai lehetnek további elemzéseknek, kutatásoknak; 2) a nemzeti a NATO, EU oktatási követelményei összhangjának megteremtése a Magyar Honvédség tiszthelyettes-képző rendszerében elengedhetetlen feltétele a XXI. század tiszthelyettesével szemben támasztott követelményeknek való megfeleléshez. Az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapot teremthetnek az ágazati képzés követelményeit meghatározók részére, új követelmények, kompetenciaszintek meghatározására; 3) az elvégzett vizsgálat eredményei felhasználhatók a Magyar Honvédség híradó- és informatikai rendszerének korszerűsítése során a szervezetek kialakításának elveinek meghatározásánál, az új eszközökkel felszerelt, perspektivikus szervezeti és működési rend, illetve a modulrendszerű képzési szerkezet kialakításában; 4) a kutatási eredmények felhasználhatóak a ZMNE PhD-képzési rendszerében, illetve a kiképzők ismeretbővítésében.
12
A KUTATÁSI TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉS TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE Tudományos cikkek 1.
Révész Gyula: A szárazföldi csapatok híradó kiképzésének múltja, jelene és jövője. A parancsnokok és törzsek híradó és informatikai felkészítése a NATO követelmények szerint. Nemzetvédelmi Egyetem. Doktorandum 2. Révész Gyula: A híradó kiképzés aktuális jellemzői. A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai –kihívások és trendek a XXI. Században- Nemzetközi szakmai tudományos konferencia. 311-331.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2001. ISBN 963 00 8819 3 3. Révész Gyula: A híradó szakbeosztású szerződéses állomány kiképzési lehetőségei. Kommunikáció 2002 Nemzetközi tudományos konferencia. 161-171.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2002. ISBN 963 86229 2 X 4. Révész Gyula: Profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2003. 337-342.o. ISBN 96386229 6 2 5. Révész Gyula: Híradókiképzés a Német Szövetségi Köztársaság szárazföldi haderőnemnél. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2003. 329-337.o. ISBN 96386229 6 2 6. Révész Gyula-Dr. habil Sándor Miklós A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2004 Nemzetközi tudományos konferencia. 161-171.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2004. ISBN 963 86441 5 X 7. Révész Gyula: Information operation int he „information age” Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. 387-171.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2005. ISBN 963 7060 11 1 8. Révész Gyula-Dr. habil Sándor Miklós A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. 273-171.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2005. ISBN 963 7060 11 1 9. Révész Gyula: MH. 43. Nagysándor József híradózászlóalj, Székesfehérvár. Puskás Híradó a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület kiadványa. Budapest 2005. számnélküli 10. Révész Gyula: A kor kihívásai a kiképzők szemével. Kommunikáció 2006 Nemzetközi tudományos konferencia. 273-280.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2006. ISBN 978-963-7060-18-2 11. Révész Gyula: 66. Puskás Tivadar Zászlóalj. Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület. Puskás Tivadarra emlékezünk. Zolna nyomda Kft. Budapest 2004. számnélküli 12. Révész Gyula: A profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kard és Toll. Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányaiból. Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományfejlesztő Főosztály. Budapest. 2004. 89-96.o. ISSN 1587558X
13 13.
14.
15.
16.
17.
Révész Gyula: Családi Nap Fehérváron Szárazföldi Haderő. Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság. 24.o. Székesfehérvár. 2006. HU ISSN:1785-2889 Révész Gyula: Bemutatkozik az MH. 43. Vezetéstámogató zászlóalj. Szárazföldi Haderő Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság. 50-61.o. Székesfehérvár. 2005. HU ISSN:1785-2889 Révész Gyula: A Magyar Honvédség 43. Vezetéstámogató zászlóalj a Bevetési Irány-2005 gyakorlaton. Szárazföldi Haderő Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság.. Székesfehérvár. 2005. HU ISSN:1785-2889 Révész Gyula: The Signal Battalion of the Home Defence Forces 43rd József Nagysándor Signal and Command Support Regiment. Kommunikáció 2007 Nemzetközi tudományos konferencia. 27-31.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2007. ISBN 978-963-7060-31-1 Révész Gyula: Missziós Híradó Felkészítés Sokszínűsége Kommunikáció 2007 Nemzetközi tudományos konferencia. 230-236.o. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest 2007. ISBN 978963-7060-31-1
Tanulmányok
1.
Révész Gyula-Kukucska András Parancsnokok és törzsek híradó és informatikai felkészítés NATO követelmények szerint. Székesfehérvár. 2004. 137/2004/HDM/2.1.14
Konferencia előadások
1
A katonai kommunikációs rendszerek fejlődési irányai –kihívások és trendek a XXI. Században- Nemzetközi szakmai tudományos konferencia.. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2001 2 A híradó szakbeosztású szerződéses állomány kiképzési lehetőségei. Kommunikáció 2002 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2002. 3 Profi hadsereg hatása a kiképzésre. Kommunikáció 2003 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, kiadó, Budapest 2003. 4 A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2004 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2004. 5 A híradó kiképzés az átalakítás tükrében. Kommunikáció 2005 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2005. 6 A kor kihívásai a kiképzők szemével. Kommunikáció 2006 Nemzetközi tudományos konferencia. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest 2006.
14 7
A híradó és vezetéstámogató ezred feladatai, funkciói Kommunikáció 2007. Nemzetközi tudományos konferencia, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2007.
8 A vezénylő zászlósok helye és szerepe a Magyar Honvédség kommunikációs rendszerében. Összhaderőnemi zászlósi konferencia. Csopak 2007A zártcélú hálózatok fejlődése. Országos Tudományos Konferencia Különkiadás, 173-177. oldal, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Zrínyi M. kiadó, Budapest, 2000, szám nélkül
SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ
1961. március 09.-én születtem, Kisvárdán. 1983-ban végeztem a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Híradó szak, vezetékes és rádió-relés ágazatán ahol híradó tiszt és híradástechnikai üzemmérnöki diplomát szereztem. 1983-1988 között különböző beosztásokban teljesítettem szolgálatot a ceglédi MH.66. Önálló Híradó Zászlóaljnál. 1988-1991 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia híradó szakán hadműveletiharcászati képesítést szereztem. 1991-1993 Az 5. Gépesített Lövészdandár, híradófőnöki beosztást láttam el. 1993-1995 Az MH 66. Puskás Tivadar Vezetésbiztosító Zászlóalj, parancsnok 1995-2000 a MH 66. Puskás Tivadar Híradózászlóalj, parancsnok 2000-2004 a MH 43. Nagysándor József Híradózászlóalj, parancsnoka voltam 2004-2006 a MH 43. Vezetéstámogató Zászlóalj, parancsnok 2007-től a MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, parancsnoka vagyok Közben 1997-1998 SFOR Magyar Műszaki Kontingens híradófőnöki beosztásban teljesítettem szolgálatot hadműveleti területen. 2003-ban Gábor Dénes Főiskola Informatikai szakán informatikus mérnöki, minőségmenedzsment szakvégzettséget szereztem. 2005-ben abszolutóriumot szereztem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola (PhD) képzésében. 2006-ban elvégeztem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar minőségmenedzsment főiskolai szakmérnöki szakát. Tagja vagyok az alábbi szakmai egyesületeknek:
15 Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar Bajtársi Egyesület Doktoranduszok Országos Szövetsége Angol nyelvből középfokú, C típusú, orosz nyelvből középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezem. Összesen 17 tudományos cikkem (2 idegen nyelven), 1 tanulmányom jelent meg. Ezen kívül 8 tudományos konferencia előadást tartottam. A doktori értekezésem témájával kapcsolatos kutatásaimat rendszeresen publikáltam, ismertettem a tudományos- szakmai közvélemény előtt. Székesfehérvár, 2007.október 31-én.
(Révész Gyula mk. ezredes)
16
HIVATALOS BÍRÁLATOK
