RÉSZLETES KUTATÁSI TERV BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK

RÉSZLETES KUTATÁSI TERV

RÉSZLETES KUTATÁSI TERV „BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK”

JAVASLATOK A MINŐSÉGI ELVEK HATÉKONYABB ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE AZ AKKREDITÁCIÓS FOLYAMATBAN

1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) 411-1933, 411-1934. FAX: (06-1) 318-6906 WWW.EXPANZIO.HU [email protected]

EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ


1.

Hipotézisek

Az ajánlattevő hipotézisei a kutatás témájával kapcsolatban: 1. A jelenlegi felsőoktatási akkreditációs folyamatban a minőségi elemek nem kapnak elegendő hangsúlyt 2. Az előkészítés és benyújtás folyamatainak támogatásával felgyorsítható az akkreditáció 3. Az értékelés folyamatainak támogatása segítséget jelent az akkreditációért felelős szervezetek számára a döntéshozatalban 4. A folyamattámogatás leginkább hatékony módja az, ha informatikai alapú rendszereket működtet az ágazat 5. A FEMIP portál alkalmas az akkreditációs folyamatok informatikai alapú támogatásának biztosítására

2.

A kutatás-fejlesztés célja

Az Ajánlattevő által elvégzendő kutatás célja az, hogy a folyamat végén olyan javaslatokat tudjon megfogalmazni, amelyek a felsőoktatás minőségfejlesztésének céljaival összhangban az akkreditációs eljárás megújítását, hatékonyságának és eredményességének javítását szolgálják. A minőségi szempontok minél erőteljesebb érvényesítése az akkreditációs folyamatban nem mond ellent a jelenlegi szabályozásoknak, mivel az önértékelésen alapuló minőségfejlesztésnek nagy hagyományai vannak az egész világon. Ám az erős belső minőségfejlesztési pillér mellett erős és hatékony külső minőségmenedzsment-rendszer működtetése szükséges. A kutatás célja az, hogy a fent megjelölt céloknak mindkét irányba megfelelje: tehát egyaránt segítse az akkreditációs testület folyamatait, valamint támogassa az intézmények akkreditációs folyamatait is. A kutatás célja kapcsolódik a TÁMOP 4.1.4 program több fő céljához:  a nemzetközi gyakorlatok felmérésével és javaslatokba építésével elősegíti a nemzetközi beágyazottság mélyítését, a hazai minőségfejlesztési rendszer adaptálódását a nemzetközi standardokhoz, és így támogatja a nemzetközi kapcsolatok mélyítését  a kutatás a felsőoktatás érintettjeinek széles körét vonja be (több fókuszcsoportos interjú esetén különböző szereplőket ültet egy asztal mellé), elősegítve ezzel a hazai szervezetek együttműködését a minőségfejlesztésben  a TÁMOP 4.1.4. keretein belül szintén elkészülő minőségpolitika ajánlásait figyelembe véve próbál eljárni, amely biztosíthatja az egész TÁMOP 4.1.4.-es projekt koherenciáját.



3.

A kutatás tevékenységei – a kutatás módszertana

Az ajánlattevő az alábbi kutatási tevékenységeket végzi el, az alábbi módszertanokat használja.  Dokumentumelemzés: ennek folyamata egy internetes forráskereséssel kezdődik. A kutatást elindító első műhelymunka során az Ajánlattevő külön kitér azokra a dokumentumokra, amelyeket az Ajánlatkérő kiemelten kíván kezelni. Ezen a műhelymunkán az Ajánlattevő javaslatot tesz azokra a nemzetközi gyakorlatokra, illetve jogszabályokra, amelyeket elemezni kíván. Ez a későbbi félreértések felmerülésének kockázatát csökkenti. A dokumentumelemzés az Ajánlatkérővel egyeztetett dokumentumelemzési szempontok alapján fog történni.  Elektronikus kérdőívezés: az elektronikus kérdőív a legegyszerűbben feldolgozható és leghatékonyabb mérőeszköz. A professzionális szociológiai tapasztalattal összeállított kérdőívek kérdéseinek egymásra épülése segít a megfelelő információk kinyeréséhez. A kockázat az, hogy a kérdőív kitöltésére felkért (teljes) intézményi kör nem fog kellő számú választ adni. Ennek kockázata csökkenthető az elektronikus kérdőív módszertanával, mivel az intézmények célzottan újból felhívhatók a kérdőív kitöltésére. A kérdőív összeállításában az Ajánlattevő erősen támaszkodni kíván a kutatás elején a TÁMOP 4.1.4. projekt vezetése által meghatározott résztvevői körrel tartandó indító műhelymunka tapasztalataira.  Interjúk: a személyes és fókuszcsoportos interjúk együttes használata biztosítani tudja az objektív kép kialakulását a kutatókban. A fókuszcsoportos interjúk hatékonyak, mivel egyszerre több véleménnyel ismerkedhetünk meg, mindemellett azért is többletet jelenthetnek a személyes interjúkhoz képest, mert az egy asztalhoz ültetett érintettek hatnak egymásra, és a csoportdinamika megfigyelésével a tapasztalt kutató olyan plusz információkhoz juthat, amelyekhez a négyszemközti interjúk esetén nem. A fókuszcsoportos interjúkat elsősorban intézményi képviselők részvételével tervezi az Ajánlattevő, mivel így egy általános képet kaphat arról, hogy az intézmények az akkreditáció mely területeivel kapcsolatban tudnak konszenzusra jutni (akár pozitív, akár negatív véleményről legyen szó).  Az Ajánlattevő a személyes interjúkat főleg a háttérszervezeti struktúra képviselőinek részvételével tervezi. Ezek a személyek olyan háttértudást tudnak a kutatásba csatornázni, amelyet egy több résztvevős megbeszélésen esetleg nem lehetne kinyerni.  Műhelymunkák: a műhelymunkák megszervezésétől elsősorban a kezdeti eredmények megvitatását (elsődleges visszacsatolás), a kutatás irányainak pontosítását, esetleg felmerülő kiegészítő kérdések azonosítását várja az Ajánlattevő. A műhelymunkák résztvevőinek körét a TÁMOP 4.1.4. projekt vezetésével folyamatosan egyeztetni szükséges.



4.

A kutatási terv részletei

A projekt során végrehajtott feladatok részletes ütemezését a mellékelt Gantt diagram mutatja be. Feladat Kutatási terv véglegesítése, jóváhagyása 1. műhelymunka a tevékenységek pontos ütemezése, az OFI bevonásának tisztázása

Felelős Ajánlattevő

Résztvevők Ajánlattevő szakértői, OFI TÁMOP 4.1.4. projekt vezetése Ajánlattevő; a Ajánlattevő szakértői; szervezésben a TÁMOP 4.1.4. projekt TÁMOP 4.1.4. vezetése; a vezetés által projekt vezetése meghívottak Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői

A kutatáshoz kapcsolódó jogszabályi környezet elemzése (hazai és nemzetközi) A kutatáshoz kapcsolódó Ajánlattevő nemzetközi gyakorlatok elemzése A szempontrendszer és Ajánlattevő mérőeszközök kidolgozása javaslattétel A kutatási tevékenységhez Ajánlattevő kapcsolódó releváns nemzetközi gyakorlatok bemutatása (5 db), illetve az


Ajánlattevő szakértői



Ütemezés Eredmény mérföldkő; 2011. Elfogadott kutatási terv december 16. 2011. 19-23.

december A pontos feladatterv, az OFI munkatársainak feladatai, felelősségük;

2011. december 19 A nemzetközi és hazai jogi - 2012. január 6. környezet felmérése, megismerése. Nemzetközi példák azonosítása 2011. december 19 A nemzetközi jó gyakorlatok - 2012. január 6. elemzése, az átvehető példák vizsgálata. 2011. december 27 Javaslat mérőeszközökre; – 2011. január 3. kérdéssor, szempontrendszer. 2011. december 19 Összefoglaló tanulmány a - 2012. január 6. nemzetközi példákról, és az igényfelmérés résztvevői köre, megkeresésük módszertana.


Feladat Felelős elemzésre szánt adatok, dokumentumok bemutatása, az empirikus adatfelvétel (szakértői interjúk) megszervezésének bemutatása A felsőoktatási akkreditációs Ajánlattevő eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagok feldolgozása, bemutatása A felsőoktatási intézmények Ajánlattevő akkreditációjának benyújtási és értékelési folyamatainak informatikai alapú támogatására (FEMIP portál felületén) vonatkozó feladatok Ajánlattevő; 2. műhelymunka - érintettek a szervezésben a meghatározása és a mérőeszköz TÁMOP 4.1.4. véglegesítése projekt vezetése Az informatikai alapú támogatás Ajánlattevő előkészítésében az érintettekkel igényfelmérés lebonyolítása, elvárások begyűjtése A kialakított szempontrendszer Ajánlattevő; egyeztetése az érintett A szervezetekkel (akkreditációs kommunikációban


Résztvevők

Ütemezés

Eredmény


2011. december 27 Az ebben a témában történt – 2011. január 16. kutatások feldolgozása, a tartalmimódszertani alapok megteremtése.

Ajánlattevő szakértői; a 2012. január 10. – Az akkreditációs folyamat FEMIP portál kezelésével 2012. február 8. informatikai támogatásának megbízott OFI-munkatársak keretei és lehetőségei, ennek problémái. A felhasználható informatikai folyamatok azonosításra kerülnek. Ajánlattevő szakértői; 2012. január 9-14. Igényfelmérés célcsoportja, és a TÁMOP 4.1.4. projekt végleges mérőeszközök vezetése; a vezetés által meghívottak Az igényfelmérés 2012. január 2. – Eredmények az informatikai célcsoportja 2012. február 3. támogatással kapcsolatban

Ajánlattevő, OFI, érintett 2012. január 10- Kiegészített javaslattétel szervezetek 11.. mérőeszközökre

a


Feladat szervezet, ágazat, projekt, MRK, MTA, felsőoktatási intézmények, FTT, Oktatási Hivatal, stb.) A felméréshez szükséges szempontrendszer és mérőeszköz véglegesítése, elfogadás

Felelős Résztvevők a TÁMOP 4.1.4. projekt vezetése

OFI munkatársai

TÁMOP vezetése

Ütemezés

4.1.4.

projekt 2012. január 12.

Ajánlattevő; Ajánlattevő munkatársai, a OFI munkatársai Egyéni és fókuszcsoportos kommunikációban interjúk megszervezése, a TÁMOP 4.1.4. meghívók, stb. projekt vezetése Igényfelmérés lebonyolítása, Ajánlattevő Az igényfelmérés interjúk felvétele, összegzése célcsoportjai A felmérések alapján javaslatok Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői készítése A projekt során elkészült Ajánlattevő Ajánlattevő szakértői kutatási eredmények, valamint a MAB ajánlásainak és az eddigi gyakorlatok alapján begyűjtött tapasztalatok feldolgozása, bemutatása Ajánlattevő; a Ajánlattevő szakértői; a 3. műhelymunka - az elsődleges szervezésben a TÁMOP 4.1.4. projekt eredmények megvitatása az TÁMOP 4.1.4. vezetése és az általa OFI-val projekt meghívottak


Eredmény

Végleges mérőeszköz validáltan

2012. január 13- Egyeztetett időpontok, a felmérés 19. pontos ütemterve.

2012. január 16- Elsődleges eredmények, a felmérés február 3. dokumentációja 2012. február 9-22. Javaslatok a kutatás első eredményei alapján. 2012. január 9 – A MAB működésének tapasztalatai, február 3. az eddigi akkreditációs folyamatok.

2012. február 20- Megvitatott javaslatok 23.


Feladat

Felelős munkatársai A kutatási tevékenységek Ajánlattevő összefoglaló tanulmánya A kutatás eredményeképpen Ajánlattevő javaslatokat fogalmaz meg a kutató az ágazat és a projekt számára Ajánlattevő Prezentációk Ajánlattevő A véganyagok leadása


Résztvevők

Ütemezés


2012. február 24 – Végleges összefoglaló tanulmány, március 5. kutatási jelentés 2012. február 20 – Ajánlásgyűjtemény március 1.


Ajánlattevő szakértői Ajánlattevő szakértői

Eredmény

2012. március 6 – Előadások anyagai március 12. 2012. március 12. Végleges projektdokumentáció

anyagok,




4.1. Az adatfelvételei módszerek alkalmazása  Elektronikus kérdőív: A kutatás során a kérdőíves adatfelvételt felsőoktatási intézmények körében kívánjuk alkalmazni. A kérdőíves adatfelvétel célcsoportja a felsőoktatási intézményekben az akkreditáció előkészítésével és lebonyolításával megbízott szakemberek, valamint az informatikai támogatás szükséges elemeit meghatározó minőségügyi és informatikus szakemberek. Az ajánlattevő elektronikus adatfelvételi eszköz alkalmazásával kívánja lebonyolítani a kérdőíves felmérést. Az ajánlattevő az ajánlatkérővel előzetesen egyeztetett intézmények számára felhasználói jelszóval védett adatfelvételi felületet hoz létre, melyen keresztül az egyes intézmények gyorsan és egyszerűen megadhatják válaszaikat. A kérdőív többnyire zárt kérdéseket tartalmaz és törekszik a számszerűsíthető adatok kinyerésére, de bizonyos kérdéseknél lehetőséget ad nyitott kérdések, pl.: javaslatok. Az ajánlattevő a teljes körű vizsgálatot, a 69 felsőoktatási intézmény kérdőíves vizsgálatát javasolja.  A fókuszcsoportos interjú: A fókuszcsoportos interjúk végrehajtását az ajánlattevő az ajánlatkérővel egyeztetett körben 3 alkalommal kívánja elvégezni. A javasolt fókuszcsoportos interjúk résztvevői a felsőoktatási intézmények képviselői és a többi érintett fél (MRK, MTA, OH, stb.) képviselői. A különböző érdekeltségű felek egy asztalhoz ültetése, a közös gondolkodás és közös munka minden érintett számára előnyös következményekkel jár. Az intézmények esetében jelentős hangsúlyt kap a reprezentatív minta kialakítása. 

Személyes interjú:

A személyes interjúk elvégzése során az interjúalanyok kiválasztásának szempontjait szintén egyeztetve a megrendelővel az alábbiak körében tervezi az ajánlattevő: akkreditációs szervezet, Oktatási Hivatal, ágazati vezetés, TÁMOP 4.1.4 projekt szakmai és projektvezetése, MRK, MTA képviselői. Összesen 8-12 interjú felvételére és összefoglalására kerül sor.  Műhelymunkák: A műhelymunkák tartalmi elemei: 

Minőségbiztosítási elemek az akkreditációs folyamatban



Az akkreditációs folyamatra vonatkozó jogszabályi keretek



A folyamat jelenlegi szereplői, feladataik, hatáskörük



A jelenlegi folyamattal kapcsolatos vélemények



Az akkreditációs folyamat megújításával kapcsolatos javaslatok





Az akkreditáció előkészítését, benyújtását támogató elemek meghatározása



Az akkreditáció elbírálását megkönnyítő folyamatok beazonosítása

 A megújított akkreditációs folyamat működéséhez szükséges adatok körének meghatározása 

A FEMIP portál által kínált lehetőségek a folyamatok támogatására



Az informatikai alapú támogatás tartalmi elemeinek meghatározása



A FEMIP alapú támogatás informatikai elemeinek meghatározása

 Az egyes résztvevők szerepének körvonalazása a megújított akkreditációs folyamat során A műhelymunkák a TÁMOP 4.1.4 projekt szervezésében kerülnek lebonyolításra. A résztvevők körének meghatározása ebben az esetben is az Ajánlatkérő szempontjainak figyelembe vételével történik. Műhelymunkákra a projekt során 3 alkalommal kerül sor.

4.2. Az elkészülő dokumentumok listája, egyéb tervezett tevékenységek 1. Összefoglaló tanulmány a nemzetközi gyakorlatok, a jogszabályi keretek feldolgozásával – 2 szerzői ív 2. Összefoglaló tanulmány az akkreditációs eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagokról – 1 szerzői ív 3. Összefoglaló tanulmány az empirikus adatfelvétel (elektronikus kérdőívek) lebonyolításáról, eredményeiről, illetve az ezek alapján tehető javaslatokról – 1 szerzői ív 4. Összefoglaló tanulmány az interjúk (egyéni, fókuszcsoportos) tapasztalatairól – 1 szerzői ív 4. Összegző tanulmány a kutatási tevékenységek során kinyert tapasztalatokról – 2 szerzői ív 5. Javaslattétel a kutatás eredményeképpen kinyert tapasztalatok alapján – 1 szerzői ív 6. A javaslattételhez kapcsolódóan az intézményi akkreditációs folyamat azonosítása és informatikai támogatásának meghatározása – folyamatleírás – 1 szerzői ív A publikációk célcsoportja az akkreditációban érintett szervezetek (felsőoktatási intézmények és az akkreditációért felelős szervezetek) valamint a felsőoktatási minőségbiztosítás szerepéről érdeklődők. Az érdeklődők széles körét azonban csak jól célzott és valóban tartalmas információkkal érdemes ellátni ezért szükséges a publikációs menetrend pontos megtervezése, az egyes eseményekre meghívandók körének tisztázása. Az elvégzett kutatási munka publikációs tevékenysége során, első lépésben az ajánlattevő elkészíti a publikációs tervet, melyet előzetesen egyeztet az Ajánlatkérővel. A publikációs terv tartalmazza, a publikálásra kerülő eredmények körét, tartalmi elemeit, az egyes kutatások publikálásának célcsoportját és az egyes publikációk időpontját is. A publikációs terv elkészítésére és egyeztetésére a jobb időzítés és a pontosabb tájékoztatás miatt van szükség. A projekttel együttműködve összehangolhatóvá válnak a projekt rendez-



vényei, eseményei és a kutatás elkészült eredményei. A közös tervezés során a helyszínek és időpontok, valamint a meghívottak és témák összehangolása is lehetségessé válik. Az ajánlattevő vállalja az ajánlatkérésben szereplő összes publikációs tevékenység elvégzését: 

A kutatási anyagokból publikációk készítése (word és ppt formátumban)



A kutatási eredmények és módszertanok publikálása a FEMIP portálon



A kutatás részeredményeinek publikálása a FEMIP hírlevélben



Sajtóanyag elkészítése a kutatási eredményekről



1-3 oldalas vezetői összefoglaló elkészítése a kutatásról



A kutatás eredményeinek bemutatása az ajánlatkérő rendezvényein három alkalommal

Az Expanzió Kft a kutatás végrehajtása során az egyes kutatási tevékenységeket párhuzamosan, a folyamatokat szinkronizálva hajtja végre. Az egymásra épülő folyamatok eredményeinek összegzése során készül el az a végleges dokumentáció, mely bemutatja az eredmények hátterét és összefüggéseit és a gyakorlatban is felhasználható javaslatokat tesz a kutatás során tapasztalt jelenségek kapcsán. A kutatási tevékenységek és a kutatás során végrehajtandó feladatok kapcsolódása az Ajánlatkérő által elvárt tartalmakhoz. A kutatáshoz kapcsolódó jogszabályi környezet elemzése (hazai és nemzetközi)


A kapcsolódó jogszabályi környezet elemzése során kiemelt hangsúlyt kap a minőségi elemek megjelenésének vizsgálata a felsőoktatás akkreditációs folyamataiban (külső minőségmenedzsment). A kutatás tisztázza, hogy milyen hatállyal, mely területekre, mely szereplőkre terjed ki jelenleg a szabályozás, valamint, hogy milyen változások várhatóak a közeljövőben, a jogszabályi változások elfogadása esetén (az új FTV jelenleg ismert tervezete alapján tudjuk csak áttekinteni a várható folyamatokat). Az elemzés kitér egyes felsőoktatási intézmények akkreditációs gyakorlatának vizsgálatára is (belső minőségmenedzsment). A vizsgálat célja, hogy a megrendelő pontosabb képpel rendelkezzen az akkreditáció kapcsán az intézményekben alkalmazott minőségirányítási rendszerekről, a szabályozott folyamatokról, tevékenységekről. A nemzetközi környezet vizsgálata során az Európai Unió által a tagállamok számára tett ajánlások jelentik a kutatás alapját, de a kutatás bemutatja néhány (3-5) tagállam ide vonatkozó folyamatait, vagy szabályzatait is.


A kutatáshoz kapcsolódó A kutatás a nemzetközi gyakorlatok elemzése során elsősorban nemzetközi gyakorlatok a sikeres, jól működő és akár hazai adaptálásra is érdemes gyaelemzése korlatot vizsgál meg és mutat be részletesen, idegen nyelven elérhető dokumentáció alapján. Az elemzés a korábban megismert jogszabályi keretek alapján részletes információkkal szolgál az megvizsgált országokban működő akkreditációs intézményekről, szervezetekről gyakorlatokról és eredményekről (3-5 ország gyakorlatának bemutatása). A felsőoktatási intézmények akkreditációjának benyújtási és értékelési folyamatainak informatikai alapú támogatására (FEMIP portál felületén) vonatkozó feladatok, melyek segítséget nyújtanak a felsőoktatási intézmények és az akkreditációért felelős szervezetek számára is.

A feladat során át kell tekinteni a FEMIP portál jelenlegi működését, felépítését, és az Ajánlatkérő munkatársaival fel kell mérni, milyen továbbfejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre. Ehhez meg kell ismerni az igényfelmérés eredményeit (lásd később), amely ki kell hogy térjen az informatikai támogatással kapcsolatos intézményi, illetve az akkreditációs szervezetek igényeire is. A feladat eredményeképpen egy olyan folyamatleírást kell elkészíteni, amelyik kitér az informatikai megoldásokra is. Mivel a FEMIP kapcsán is több eredmény született a TÁMOP 4.1.4. projekt egyéb kutatási tevékenységei során, ezekre mindenképpen támaszkodni lehet és szükséges. Nagyon fontos figyelembe venni a már kialakult (akár nem is közvetlenül az akkreditációhoz köthető) informatikai folyamatokat (pl. AVIR, DPR, FIR, stb.), az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményeket is, illetve a már kialakult tapasztalatokat.

Érintettek meghatározása

Az érintettek körének meghatározása a TÁMOP 4.1.4. projekt szakmai és projektvezetésével közösen történik. Az érintettek széles körét a kutatás fejlesztés két célcsoportja jelenti: az első csoportba az intézmények akkreditációs folyamataival foglalkozó munkatársai tartoznak, míg a második csoportba az akkreditációért felelős szervezet (MAB) képviselői. Emellett igen fontos a közvetett célcsoportok bekapcsolása is a folyamatba, akikre nagy hatással lehet az akkreditációs folyamat megváltoztatása, megújítása, tehát az olyan háttérszervezetek, illetve oktatásirányítást támogató szervezetek, mint pl. az Oktatási Hivatal, az FTT, az MRK, és egyéb képviseleti szervezetek.

Az informatikai alapú támogatás előkészítésében az érintettekkel igényfelmérés lebonyolítása, elvá-

Az informatikai alapú támogatás előkészítése két elemből (tartaLmi és technikai) áll össze. Az igényfelmérés során az érintettek körében mindkét elemről részletes felmérés készül. Az intézmények számára készülő kérdőív és az akkreditációért felelős szervezet számára összeállított interjú-vezérfonal mindkét terü-



rások begyűjtése

letet részletesen tartalmazza, felméri a tartalmi és technikai (adatfeltöltés, adatvédelem, elérhetőség, stb.) igényeket is.

A felméréshez szükséges A szempontrendszer kialakítása során az elvégzett jogszabályi szempontrendszer és mé- elemzés, és nemzetközi gyakorlatok elemzésének első eredmérőeszköz kidolgozása nyei is a kutató rendelkezésére állnak. Ezek segítségével meghatározható a szempontrendszer. A szempontrendszer felhasználásával két mérőeszköz kerül kialakításra. 1. Elektronikus kérdőív: a kérdőív a felsőoktatási intézmények akkreditációval és informatikai támogatással kapcsolatos igényeinek felmérésére szolgál. A kérdőív felméri az összes releváns információt a jelenlegi akkreditációs folyamattal, a kívánt módosításokkal, és az informatikai támogatás jellegével kapcsolatban. A kérdőív kialakításakor az egyszerű felépítés és könnyű kezelhetőség a meghatározó technikai szempont. A kérdőív kitöltésére a teljes hazai felsőoktatási intézményhálózatot felhívjuk. 2. Interjú vezérfonal: az akkreditációért felelős szervezet, illetve egyéb felsőoktatási minőségfejlesztésben érintett háttérintézmények meghatározott munkatársai számára készülő interjúvezérfonal az akkreditáció értékeléséhez, elbírálásához szükséges információk körét határozza meg. A jelenlegi folyamat feltárása mellett összegyűjti azokat a javaslatokat, melyek segíthetik a döntéseket gyorsabbá, pontosabbá, megalapozottabbá tenni. Az interjú-vezérfonal szintén tartalmaz az informatikai támogató rendszer elvárt tartalmára és technikai hátterére vonatkozó kérdéseket is. A mérőeszköz kidolgozásához olyan szakembereket vonunk be, akiknek nagy tapasztalata van nem csak a felsőoktatási minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi és országos folyamatokban, hanem a professzionális kérdőív-készítésben is. Ez megkönnyíti a kérdőívek elemzését, és az empirikus adatfelvétel eredményeinek kinyerését. Az interjú-vezérfonalnak szorosan kell kapcsolódnia a kérdőív felvetéseihez, természetesen megtartva a műfaji megkötéseket. A mérőeszköz hatékonyságát szavatolja az a több éves szakmai tapasztalat, amellyel az Ajánlattevő az elektronikus felmérések végzése terén rendelkezik. A kialakított szempontrendszer egyeztetése az érintett szervezetekkel (akkreditációs szervezet, ágazat, projekt, MRK, MTA, felsőoktatási intézmények, FTT, Oktatási Hi-


A kialakított szempontrendszer alapjait már a kutatás elején egyeztetni szükséges legalább az OFI képviselőivel. Ezután egy műhelymunka keretében a háttérintézmények képviselőivel véglegesíteni szükséges a mérőeszközök véglegesítéséhez szükséges szempontrendszert, amelynek ki kell térni a szakmai és a technikai jellegű folyamatokra egyaránt. A meghívottak köre nagyban támaszkodik a projekt vezetése által ajánlott szakem-


vatal, stb.) műhelymunkák berekre. Az Ajánlattevő az ajánlatban megjelölt szakembereit keretében ajánlja ezeken a műhelymunkákon való közreműködésre. Igényfelmérés lebonyolí- Az igényfelmérésnek nem csak a szakmai-tartalmi, hanem a kotása, összegzése, elemzé- rábban már tárgyalt informatikai technikai témákra is ki kell terse jednie. A kutatási tevékenység eredményeinek eléréséhez kétirányú információgyűjtésre van szükség. Intézményi szintű információgyűjtés: az akkreditáció benyújtásával kapcsolatos jelenlegi gyakorlat megismerése, valamint a módosítási javaslatok összegyűjtése, értelmezése és egységes keretbe foglalása a cél. Az igények felmérésekor a hangsúly az akkreditáció benyújtásának informatikai alapú folyamattámogatásán van. A kutatás során elektronikus kérdőív kitöltésével az intézmények akkreditációs tevékenységével megbízott szakértői jelezhetik a jelenleg problémás területeket és tehetik meg javaslataikat a folyamattal és az informatikai támogatással kapcsolatban. A felmérés kitér az informatikai felülettől elvárt tartalomra és szolgáltatásra is. Az értékelési folyamat támogatása az akkreditációért felelős szervezetek igényeinek felmérésével kezdődhet el. A szervezetek képviselői személyes interjúk során fejthetik ki véleményüket az értékelési folyamat jelenlegi rendszeréről, az esetleges változtatási elképzeléseikről, valamint az informatikai rendszerrel támogatott értékelés szükséges elemeiről, a szükségesnek ítélt tartalomról és szolgáltatásról. A kutatási tevékenység keretein belül az FTV-hez és a NFT- tervezetéhez illeszkedve be kell mutatni a felsőoktatási akkreditációs eljárás megújításához szükséges kutató, fejlesztő, szakértői anyagokat

Ez a feladat az egész kutatás egyik első szakmai-tartalmi lépése. Noha az Ajánlattevő tisztában van az akkreditációs folyamat elmúlt évekbeli fejlődésével, szükségesnek látja az ebben a témában korábban készült (akár nemzetközi) kutatások, szakértői anyagok összefoglalását, az akkreditáció megújításának módszertani megalapozását. Ezek között több olyan friss anyag is szerepel, amelyek a TÁMOP 4.1.4. projekt keretén belül készülhettek el. Ezeknek áttekintése már a kutatási terv elkészítésének időszakában alapvető.

A kutatás eredményeképpen javaslatokat fogalmaz meg a kutató az ágazat és a projekt számára

Az összegző tanulmány elkészítésével párhuzamosan (amely tartalmazza az empirikus adatfelvétel eredményeit, a nemzetközi gyakorlatok feldolgozása kapcsán felgyülemlett tapasztalatokat, a témában korábban elkészült kutatási, szakértői anyagok összefoglalását, és kitér a jogszabályi, szervezeti háttérre is) majdhogynem automatikusan olyan javaslatok fogalmazódnak meg a kutatókban, amelyek teljes körűen lefedik az akkreditáció fo-



lyamatát. Ezek mögé a tartalmi javaslatok mögé szükséges az informatikai háttérre vonatkozó ajánlások megtétele is. A kutatónak figyelembe kell vennie a projekt során elkészült kutatási eredményeket is, valamint a MAB ajánlásait és az eddigi gyakorlatok alapján begyűjtött tapasztalatokat.

A korábban már említett kutatási-szakértői anyagok feldolgozásakor az Ajánlattevő természetesen kitér a MAB által korábban készített szakmai anyagokra, ajánlásaira is. A személyes interjúk során, illetve a kutatás elején megtartandó műhelymunkák során az Ajánlattevőnek alkalma nyílik ismereteinek bővítésére ezekkel az anyagokkal, fellelhetőségükkel kapcsolatban.

4.3. A kapcsolattartás módszertanának bemutatása: A hatékony munkavégzés biztosítása érdekében az Ajánlattevő a projekt végrehajtása alatt rendszeres heti rendszerességű kapcsolattartást javasolja. A személyes kapcsolattartás a TÁMOP 4.1.4 projekt és az Ajánlattevő között szükséges. Az ajánlatban felvállalt feladatok tervezése, előkészítése és lebonyolítása során igény szerinti kapcsolattartásra is szükség mutatkozik. A kiemelt területek: 

Érintettek meghatározása



Szempontrendszer kidolgozása

 Műhelymunkák szervezése, lebonyolítása Ezen feladatok elvégzése során az ajánlattevő és az ajánlatkérő között szorosabb, akár napi kapcsolattartásra is szükség lehet. A kapcsolattartás módja hivatalos ügyek esetében postai úton történik. A feladat végrehajtásához kapcsolódó kommunikáció a kapcsolattartók között telefonon és elektronikus levélben történik. A heti rendszerességgel megtartott munkamegbeszélések kiegészülnek az interjú felvétel, a fókuszcsoportos interjúkon való részvétel, a műhelymunkákon való részvétel és a publikációk kapcsán, a rendezvényeken való részvétellel.

4.4. Mérőeszközök

A mérőeszközök az 1-es illetve 2-es számú mellékletben találhatóak.


RÉSZLETES KUTATÁSI TERV BELSŐ ÉS KÜLSŐ MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK

Recommend Documents