Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt
Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának alkotmányának védelmére, ám mihelyt behunyta szemét szétoldódnak a kötelékek magyar magyarra támad. Mi történt? Bethlen Gábor töprengve Bejegyzés 1607. január. 10. A mai napon megérkezett az új helytartó, nádort külde az országba Rudolf, mégpedig gimesi Forgách Ferenc püspök személyében, holott a bécsi béke szerint főpap világi hivatalt nem viselhet. Mikor pedig látám, hogy ennek hatására egymás ellen fordul katolikus és protestáns, egymásra támad nemes és hajdú, érezém legbelül, hogy fel kell lépnem az igazságtalanságok, lázadások hada ellen, hogy a belső békét megteremtsem, amire már Bocskai István is törekedett. Bethlen Gábor gond terhelve Bejegyzés később 1608. június. 25. Bár átmeneti megnyugvás keletkezett úgy nézett ki, hogy az önállóságot visszanyert nemzet újult reménnyel, erővel, lelkesedéssel, folytatja a munkát, hamar füstbementek a szép remények. Thurzó György a vallásszabadság, a magyar alkotmány lelkes bajnoka, alig egy évet viselte a nádori méltóságot, a vallásszabadság ellenségei újra felemelik fejüket. Amint Rudolf eltávozott az élők sorából, II. Mátyás lett a császár, megkezdte a harcot Erdélyben Báthory Gábor személye ellen, aki protestáns ember volt. Bethlen Gábor Bejegyzés 1613. október. 28. Török segítséggel kiverte az ellenállást. Kedves Barátom, elődöm Báthory Gábor is elhunyt csakúgy, mint Bocskai. Tudom, Bécs nem örül, hogy én leszek Erdély fejedelme, mert protestáns vagyok. II. Mátyás gyűlést hívott össze Linzben. Megvádolt engem misszerint a szultán készséges szolgája vagyok. Szándékában áll végezni Erdéllyel az én kis szeretett Erdélyemmel s a törökkel. Csakhogy nem a török ellen akart hadat üzeni a király, hanem a
vallásszabadság s ezáltal az alkotmány ellen. Isten tisztessége mellett nemzetünk szabadságáért fogok fegyvert. Istenért és a nemzeti szabadságért! Bethlen Gábor Bejegyzés 1616. április 8.
Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel való egyességet szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon kedvét keressék. A császár háta megett legfeljebb egy-két vezért, vagy belsé agák közül magoknak igaz fautorokat szerezzenek, kik által minden jó és veszedelmes állapotoknak végére mehessenek, a gonosz szándékot idején praevéniálhassák; tela enim praevisa minus ferient: a szép szónak nem szokott feje betörni. Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme
Bejegyzés 1619. augusztus. 28. Mátyásnak II. Ferdinánd főherceg számára kell biztosítania a magyar koronát. Ferdinándról köztudott tény, hogy Csehországban irtotta a protestánsokat. Az udvar nem bízott abban, hogy a magyar országgyűlés megválasztja Ferdinándot, úgyhogy fegyveres erőkhöz akartak folyamodni, de ettől az ötlettől visszariadtak s végül is Pázmány Péternek köszönhető, hogy megválasztották és megkoronázták Ferdinándot. Gábor, Isten kegyelméből fejedelem
Bejegyzés 1619. szeptember. 19. A mai napon tudomásomra jutott egy állítás miszerint kedves ellenfelem: Pázmány Péter, esztergomi érsek azt állította hajdanán, sőt mi több még most is állítja,hogy a keresztyének engedelmességgel tartoznak a világi hatalomnak. Az apostol ellenben azt tanítja, hogy a törvényes világi hatalom a jótettekre és nem a félelemkeltésre rendeltetett; s azt hirdeti, hogy a világi hatalomtól dicséretet
érdemel, aki jót tett, de ugyanakkor úgy tartja helyesnek az apostol, hogy büntesse meg a világi hatalom a gonosztevőket. Én eddig tisztelettel néztem az érsek úrra, de ezek után már nem tudok rá másképpen gondolni csak ellenségként. Ugyanúgy türelmes leszek feléje s célom továbbra is a belső béke kimunkálása, megteremtése. Gábor, Isten kegyelméből fejedelem
Bejegyzés 1619. október.24 A pápistáknak igazságtalan ügyük védelmében és megáhított uralom megszerzése érdekében bármiféle jogtalanságot büntetlenül szabad elkövetni, tűzzel-vassal, álnok mesterkedésekkel, ármánykodásokkal támadhatnak bárki ellen,miért nem kötelessége a keresztyéneknek igaz ügyük védelmében ártatlanságuk kinyilvánításával fegyverrel is visszaverni ezeket,és a támadó fél fejére visszafordítani mindezt az erőszakot? Az isteni és emberi törvények megegyező értelme ugyanis nemcsak megengedi ezt minden alsóbb hivatalba állított ártatlan embernek, hanem elő is írja,amint ez nyilvánvaló a Szentírás igen bőséges példáiból: Dániel könyvének 4. részének 31. verséből, a Bírák egész történetéből, a Királyok II. könyve 18.részének 7. verséből, Sámuel I. könyve 14. részének 45. verséből, Jeremiás könyvének 26. részének 24. verséből és a Királyok II. könyve 11.részének 16. verséből. Egyetlen bölcs sem vélte úgy sohasem, hogy a makkabeusok jogtalanul fogtak fegyvert a törvényeiket és szabadságukat meggyalázó makedón királyok ellen. Ezzel az érveléssel készülök a holnapi vitámra Pázmány Péterrel. Hiszem,hogy az én Isten ad szavakat az én számba amiként Jeremiással is ekképen cselekedék. B. Gábor
Bejegyzés 1619. október. 25. este 7 óra A mai nap után úgy érzem mintha a küzdelemben diadalmaskodtam volna, viszont a harcban tőrt szúrtak volna szívembe. Arra az egy dologra nem gondoltam, hogy igen tisztelt esztergomi érsek Úr teljességében félre értelmezi a szándékomat. Ugyanis azt nem értette meg,hogy nekem nem az a célom,hogy Erdély színtiszta protestáns ország legyen hanem,hogy a vallásszabadság s
ezáltal az alkotmány is érvényesüljön/teljes mértékben kibontakozzon. És az embereket ne aszerint válogassák meg,hogy református vagy katolizált-e, hanem aszerint,hogy milyen a tudása,szakértelme. Szándékom továbbra is a belső béke, megnyugvás megteremtése. Édesanyámra gondolva, akit sajnálatos módon idejekorán elvesztettem, tudniillik Ő maga is katolikus volt. Legszívesebben elordítottam volna magam, de eszembe jutottak Pál apostol szavai, amelyeket a Galatabeliekhez írt levelében fogalmazott meg, vagyis az, hogy a türelem is a Szent Lélek gyümölcseinek egyike. A vitát felfüggesztettük holnap déli 12 óráig. Most úgy érzem imádkoznom kell,mert semmi sem jobb felüdülés/feltöltődés számomra mint Magával az Úr Jézussal való kapcsolat ápolása. B. Gábor megnyugodva
Bejegyzés 1619. október. 26. A vita sikeresen zárult. Habár tisztelt ellenfelemmel még mindig nem értek egyet. Arra nagyon kellett figyelnem, hogy ebben a pár napban semmiképpen sem hanyagoljam el drága feleségemet, szellemi társamat ki mindvégig mellettem állt és támogatott imáival, szellemi közbejárásával. Akárcsak Cipora Mózest, amikor el kellett mennie Egyiptom földjére, hogy kiszabadítsa népét az elnyomás alól. Gábor Isten segedelmével győzedelmesen
Bejegyzés 1620. március. 22. A mai napon újabb összetűzésem volt az igen tisztelt érsek Úr személyével az Ő kérésére. A mostani vitánk tárgya a Biblia lefordítása volt. Fellépett az anyanyelvű bibliafordítások ellen,különösen a Károli-féle fordítás ellen. Mint mondotta: Ezek az új fordítások semmi bőcsülletet, nem érdemelnek, sőt felette veszedelmesek. Károlit többek között azzal vádolta, hogy saját kénye-kedve szerint hozzáírt a Bibliához, illetve önkényesen megcsonkította azt. Ennek bizonyítására felhozta, hogy Károli a jócselekedetek katolikus dogmájának megerőtlenítése céljából, kihagyta Péter II. levelének 10. részének 10. veeséből azokat a szavakat, hogy ,,a jó cselekedetek által”. Péter számára azonban csak a Jeromos által készített latin nyelvű fordítás, a Vulgata volt a mérvadó bibliaszöveg, így észre sem vette, hogy az általa követelt szövegrész az eredeti
görög szövegbe nincs benne, hanem Jeromos önkényes beletoldása volt a Vulgatába. Ezt onnan tudom, hogy jómagam is leellenőriztettem Keserüi János urammal és Szenczi Molnár Albert urammal. B. G. Bejegyzés 1620. augusztus. 25. Nem az a fontos, hogy a korona kinek a fején van, hanem az, hogy egy vezető szolgálja a nemzetét és áldás legyen számára, mert ha nem így cselekszik, akkor a nemzet kárt vall és átkozottá lészen. Manassé király bűne is azért történt meg, hogy mi az elkövetkezendő nemzetek okkuljunk belőle. Gábor, Isten kegyelméből fejedelem, Magyarország választott királya
Bejegyzés 1620. szeptember. 2. Lelkemet nem háborgatja nagyravágyás csupán látva népem és szeretett hazám zavargását úgy érzem, fel kell lépnem a gonosz ellen. De az ember csakis úgy vágjon bele egy harcba, hogy szellemileg is felkészült nemcsak ésszerű érvelések sorát dolgozta ki. Hitem, véleményem szerint szükségszerű, hogy az ember minden áldott nap olvassa Isten Igéjét, mert a valódi értékek abban vannak és igazi szellemi táplálékot is a Bibliából lehet nyerni. Gábor, elector, Magyarország választott királya
Bejegyzés 1621. április. 23. Úgy érzem nincs annál szebb dolog az életben embertársaink felé, ha segítségükre lehetünk. Ma befogadtam a protestáns hitük miatt üldözött anabaptistákat, kiváltság levéllel nekik ajándékoztam az Alvincz községek csekély részét. Tudom, hogy e döntésem miatt sokan vérszemet kapnak, de engem eme cenzúrák áradata nem izgata, hiszen az Úristen megmondta, hogy szeresd embertársadat, mint önmagadat! Én csakis az Úr szavának engedelmeskedem
mindenkor és mindörökké. Véleményem szerint, ”Isten kegyelméből uralkodik a fejedelem, kötelességét Ő szabja meg.” B. G. Bejegyzés 1622. május. 13. Kedvesem Zsuzsanna mátkám, egyetlen galambom, ha kifáradtam a haza javára végezendő dolgaim végtelen sorában, mindig volt hol megpihenjek, volt mellettem egy szerető szív, egy hűséges lélek, kinek ragaszkodása új erőt adott a küzdelemre s most eltávozott tőlem, úgy érzem erőm elhagyott és nem bírom folytatni a megkezdett harcot, de muszáj lesz, hiszen népem számít reám. Istenben bízom, tudom Ő ad megnyugvást nékem, mint ahogyan Jákobnak adott, mikor elvesztette számára a legkedvesebb személyt a Földön, Ráhelt. B. Gábor legszomorúbb gyászában *Bejegyzés 1622. május. 14. A mai napon a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collgeium seu Gymnasium Illustre alapításának tervét. Abból a célból szerveztem meg, hogy költséges külföldi egyetemek helyett az országban nevelkedjenek értelmiségiek, úgyhogy teológiai fakultás szerveződött meg. Fontosak tartom, hogy nagy erőfeszítéseket tegyünk a leendő ifjúság nevelésébe. B. G.
Felhasznált irodalom: A világtörténelem krónikája Alvinczi Péter: Magyarország panaszainak megoltalmazása Baptista Levéltár, Zágoni Jenő: Bethlen Gábor és a baptisták Benedek Elek: A magyar történelem nagyjai Kulcsár Árpád: Magyarország egyháztörténete
Internetes oldalak: Arany Ifjak honlapja Bethlen Gábor végrendelete
