Erdély történelme
"Erdély a Magyar Királyság szerves része volt a középkorban, majd Buda elfoglalása után — a török uralom alatt, 1542—1687 között — önálló fejedelemségként létezett tovább, laza függésben az Oszmán-Török Birodalomtól, a lényeges kérdésekben megőrizve szuverenitását, szabadságát. A Habsburgok uralta másik Magyarországgal szemben Erdélyország több mint másfél évszázadon át az önálló magyar államiságnak, a magyar érdekek védelmének és a magyar kultúra fejlődésének fellegvára lett. Területe ekkor jó néhány tiszántúli vármegyével (Arad, Békés, Bihar, Csanád, Közép-Szolnok, Zaránd, illetve később Kraszna, Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Ugocsa), a Partium nak nevezett magyarországi részekkel bővült. Az erdélyi uralkodók titulusa így hangzott: „Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek grófja.” Ne feledjük, hogy Bocskai István , Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelmeiként vívták a magyar szabadságharcot a Habsburgokkal!
Amikor Európát a harmincéves vallásháború zaklatta, Erdély a Török Birodalom végvidékén a különböző vallások viszonylag békés együttélését gyakorolta, amely 1568-ban a tordai országgyűlésen a négy bevett vallás (református, katolikus, evangélikus, unitárius) egyenjogúságának törvénybe iktatásához vezetett. A románok görögkeleti vallását „megtűrtnek” tekintették. Báthori István fejedelem korában a törvényeket is magyarul alkották, 1579-ben Kolozsvárott jezsuita főiskolát alapítottak. Kolozsvárott, Brassóban és Szebenben nyomdák működtek, virágzott a humanista irodalom, sok erdélyi diák tanult külföldi egyetemeken. A „bölcs” fejedelem, Bethlen Gábor (1613—1629) és I. Rákóczi György (1630—1648) uralkodása pedig elhozta Erdély felvirágzását, aranykorát, amikor a kis
1/7
Erdély történelme
fejedelemség belső egyensúlya és új iránti nyitottsága példa lett egész Európában. Erdélyben a középkortól szabad királyi város volt Gyulafehérvár és Kolozsvár. Az örmények lakta Szamosú jvár és Erzsébetváros 1791-től nyerte el e címet. Különleges nemesi testületi jogállású városként működött Dés és Torda . A szászok vezető városai: Nagyszeben, Brassó, Beszterce és Medgyes , a székelyeké: Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Illyefalva, Bereck . A többi erdélyi (és partiumi) város közül jelentős kulturális, közigazgatási és gazdasági szerepet játszottak Déva, Nagyenyed, Bánffyhunyad, Szászrégen, Zilah, Szilágysomlyó, Alvinc , illetve a román többségű Vajdahunyad, Balázsfalva, Hátszeg és Gyalu . A török kiűzését követően Erdély és a hozzá csatlakozott Partium (magyarországi részek) visszakerültek a magyar király jogara alá, ám az Erdélyi Nagyfejedelemséget a király közvetlenül Bécsből irányította (Diploma Leopoldinum, 1690). Tehát Erdély és Magyarország egy királyságon belül két ország maradt (a harmadik Horvátország volt), s ezért vált követeléssé 1848-ban a 12. pont (Unió Erdéllyel!).
A magyar forradalom és szabadságharc végső csatáit e tájon vívta hős seregeivel Bem apó, rézágyúival Gábor Áron . Segesvár közelében halt hősi halált a nemzeti szabadság géniusza, Petőfi Sándor , Arad on pedig a tizenhárom hős tábornok. Már a király által jóváhagyott 1848-as áprilisi törvényekben kimondták Magyarország és Erdély Unióját de az csak jóval később, az 1867-es kiegyezéssel valósulhatott meg. Ekkorra azonban a török-tatár hadak által pusztított dél-erdélyi magyarság életereje a 17. század végétől tömegesen bevándorló románsággal szemben megtört. Az osztrák segítséggel letelepülő románság a szászok földjén hamarosan túlsúlyba került (a magyar szabadságharccal szemben mindkét náció a bécsi udvarral szövetkezett).
2/7
Erdély történelme
Az 1867-et követő fél évszázad Erdély felvirágzásának új korszaka volt, amikor a vasutak és a közutak hálózatának kiépülésével, a gyárak és az iparvállalatok létesítésével, a kolozsvári tudományegyetemnek (1872) a fölállításával e régió is bekapcsolódott az ország és Európa vérkeringésébe.
Ezt a felzárkózási folyamatot törte meg a világháború és az azt követő 1920. június 4-i trianoni békeszerződés , amely Erdélyt, az egykori Partiumot és a Bánság felét (103 093 km2) Romániához csatolta . Ettől kezdve az elcsatolt terület egészét Erdélynek nevezzük, s történetének új fejezetét írjuk. Az egyesült Romániába történő integrálás önkényuralommal és asszimilációval átszőtt évtizedei alatt Erdély etnikai és vallási összetétele megváltozott. Gyakorlatilag eltűnt az autonómiáját, identitását nyolc évszázadon át folyamatosan őrző félmilliós szászság és a sváb németség is. Minimálisra fogyatkozott az ugyancsak több százezer fős zsidóság száma, de jelentősen csökkent Erdélyben a magyarság aránya is. A magyar egyetemen és a magyar tanintézmények tetemes részében az oktatást román tannyelvűvé tették. Az utolsó magyar népszámláláskor, 1910-ben Erdélynek 5 millió 260 ezer lakosa volt, akiknek fele (53,8%) volt román, egyharmada (31,6%) magyar nemzetiségű, egytizede (10,7%) német (szász), a többi egyéb nemzetiségű volt. A2000. év népszámlálási adatai szerint Erdély 7 millió 722 ezer lakosának már kevesebb, mint egynegyede (23%) volt magyar, csupán egy százada (0,9%) német, a románok és a cigányok száma és aránya pedig emelkedett Erdélyben.
A hivatalos román népszámlálási statisztikák szerint másfél millió magyar él Erdélyben. Közülük egy tömbben közel háromnegyed millió, a magyarok 40%-a él a Székelyföldön, mintegy félmillió (30%) a Partiumban . Szétszórtan, szórványban él 26%-uk a többi megyében, s 4%-uk a romániai Bánátban. A népszámlálási statisztikák azonban egy kicsit csalókák, mindenütt a többség irányába billennek, torzítanak. Ha az egyházak kissé hiányos összeírásaival összevetjük, már akkor is 20—25%-os eltérést tapasztalunk, vagyis eszerint mintegy kétmillió magyar lélekkel számolhatunk Erdélyben."
3/7
Erdély történelme
"A római katolikusok négy erdélyi (Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Gyulafehérvár), illetve a moldvai (Ias¸i), valamint a bukaresti egyházmegyéhez tartoznak. A magyar római katolikusok több mint fele a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozik, amely ily módon a magyar katolikus élet súlypontja. 1991 augusztusában II. János Pál pápa e püspökséget érseki rangra emelte. A többi egyházmegye a bukaresti érsekséghez tartozik. Ez utóbbi 10 főpásztorból alkotott püspöki karában csak kettő magyar (Nagyvárad, Szatmár), egy német (Temesvár), a többi román, így a magyar katolikusok — bár egyházukban többségben vannak — román irányítás alatt állnak. A csaknem kivétel nélkül magyar híveket számláló református egyháznak két egyházkerülete van (Nagyvárad, Kolozsvár). A teljesen magyar nemzetiségű unitárius egyház egy püspökséget ölel fel (Kolozsvár) . A magyar evangélikus egyháznak ugyancsak Kolozsvár a székhelye. A hivatalos statisztikától eltérő mérvadó becslések szerint a római katolikus egyház magyar nemzetiségű híveinek száma meghaladja a 900 ezret, a református egyházé pedig 800 ezerre
4/7
Erdély történelme
tehető, az unitáriusok száma 100 ezer, az evangélikusoké 25 ezer, a többi vallásé (baptista, magyar görög-katolikus, pünkösdista…) mintegy 100 ezer, így a romániai magyar nemzetiségű lakosság összlétszámát mintegy 2 millióra tartják. Erdélyben, akárcsak Kárpátalján, a protestánsok aránya jóval nagyobb, mint Magyarországon. Ezért e térségben a protestáns iskolák és hagyományok jóval nagyobb szerepet játszottak és játszanak a közéletben, mint az ország más vidékein.
Felmérhetetlen az a személyiségekben is fölmutatható kultúrkincs, amit Erdély adott a magyar nemzetnek. Erdély sok kiválóságunk bölcsőjét ringatta, kezdve a sort Mátyás királlyal és apjával, a törökverő Hunyadi Jánossal , folytatva a nagy fejedelmekkel, Báthori Istvánnal , Bethlen Gáborral , Bocskai Istvánnal , I. Rákóczi Györggyel , I. Apafi Mihállyal , illetve Thököly Imrével és II. Rákóczi Ferenccel . Vagy a későbbi korból említhetjük Wesselényi Miklós , gróf Mikó Imre , Teleki László és Teleki Pál politikusok nevét. A tudósok, írók, művészek közül kiemeljük: Apáczai Csere János , Bod Péter Misztótfalusi Kis Miklós , Benkő József , Áprily Lajos , a nemzetnevelő író,
5/7
Erdély történelme
Benedek Elek , Bethlen Miklós , Bolyai Farkas és János , az utazó Bölöni Farkas Sándor , a polihisztor Brassai Sámue l , Cserey Mihály , az egyházalapító Dávid Ferenc , az orvos és nyelvész Gyarmathi Sámuel , a tudós őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor , a népdalgyűjtő Kriza János és Szabó T. Attila nyelvész, Székely Bertalan és Paál László festők, a püspök-író Makkai Sándor , a mártír-püspök Márton Áron , a kultúrpolitikus-írók: Orbán Balázs , Kemény Zsigmond , Mikó Imre , Teleki Sámuel , Bartha Miklós , Bánffy Miklós , Kemény János, Reményik Sándor
6/7
Erdély történelme
, Dsida Jenő , Szilágyi Domokos , Székely János meg a székely nép lelkéből szóló Nyírő József , Tamási Áron , Wass Albert , s még hosszan folytathatnánk a sort, elérvén a köztünk élő Sütő Andrásig , Tőkés Lászlóig , Kányádi Sándorig , a balladakutató-gyűjtő Kallós Zoltánig , a tudós , Jakó Zsigmondig és Benkő Samuig . Erdély kulturális életében meghatározó szerepet játszanak az olyan nagy múltú civil szervezetek, mint az 1859 óta működő Erdélyi Múzeum Egyesület, az ugyancsak évszázados múltú Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete , a több évszázada működő énekkarok, kórusok. Állandó magyar színi társulatok, színházak ma Erdély nyolc városában találhatók: Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Sepsziszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen . Budapest mellett a második magyar operatársulat Kolozsvárt működik. Ezek mellett Nagyváradon és Kolozsvárott van magyar bábszínház is."
7/7
