I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 5 I. The Researches of the István Bethlen College

Tartalom

Tartalom Table of Contents Az Economica folyóirat céljai és közlési feltételei

3

The Objecti ves of and the Requirements for the Publicati on of the Journal Entitled ’ECONOMICA’

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai

5

I. The Researches of the István Bethlen College

Horváthné Kökény Annamária – Bálint Ádám – Csajbók Róbert – Komláti Lili: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban

5

Financial Planning in Different Household Life Cycles

Márkus Sheilla Rebecca – Medgyaszai Zsolt – Szentesi Ibolya: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők – adóváltozások az elmúlt 5 évben

16

Environmental Factors Affecting the Competitiveness of Enterprises – Changes in Taxation in the last 5 years.

Pólya Éva – Bata Melinda: Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében

24

The Examination of Buying Habits in the Case of Hungarian Food Products

Pólya Éva – Forró Csilla: Gyermekek vásárlási szokásainak vizsgálata

28

The Examination of Children’s Buying Habits

Pólya Éva – Kondacs Réka: Nők vásárlási szokásai kozmetikai termékek esetében

32

Women’s Buying Habits in the Case of Cosmetic Products

Pólya Éva – Kovács Éva: Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata

35

The Examination of Consumer Behaviour in the Case of Dairy Products

Gácsi Zsanett – Kiss Viktória – Horváth Marianna: Válsághatások a szállítmányozásra

38

The Effects of Crisis on Transport

Szűcs Róbert Sándor – Krikuska Anett: Árucímkék a fogyasztó szemszögéből

50

Food Labels from the Point of View of Consumers

Szűcs Róbert Sándor – Széll Enikő: Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában

58

The Mother’s Role in the Health Conscious Consumer Socialization of Children

II. TDK Műhely

67

II. The Workshop of the Scientific Circle of Students

Martincsek Zsolt: A gyulai négycsillagos wellness szállodák weboldalainak elemzése

67

The Analysis of Four Star Wellness Hotels’ Websites in Gyula

(Folytatás a 2. oldalon) ECONOMICA 2013 - különszám

1

Tartalom

Eszéki Gergő: Az ízesített sörök bevezetésének csatornamenedzsment szempontú vizsgálata

74

The Analysis of the Introduction of Flavored Beers’ by Channel Management Tools

Mozsár Anna: Csokoládé fogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fiatalok körében

82

The Examination of Chocolate Consumption in Jászság among Young People in their Twenties

III. Új kutatási témák a Szolnoki Főiskolán

92

III. New Research Topics of College of Szolnok

Csatlós Krisztina: Az afroamerikai angol dialektus irodalmi ábrázolásának és fordításának nyelvészeti elemzése angol – magyar párhuzamos korpuszok vizsgálatának módszerével

92

The Linguistic Analysis of the Literary Portrayal and Translation of the Black English Vernacular Dialect on the Basis of English – Hungarian Parallel Corpora

Boda Tímea: Az Innováció a vidék fejlődésének kulcstényezője

102

Innovation is a Key Factor in the Development of the Countryside

Huff Endre Béla: A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai

110

A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai

Szakács Attila – Szakács Zsolt: Startup megoldások a termékfelelősség, az agribusiness és a biztosítás területén

123

Start-up Solutions in the Field of Product Liability, Insurance, and Agribusiness

Szarvák Tibor – Tóth János: Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identitásának szociológiai kérdései Magyarországon

129

Identity Awareness in the ’Melting-Pot’ - The Sociological Questions of the Identity of the Croatian Minority in Hungary

Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika: Bűnmegelőzés, áldozatsegítés, ifjúságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében

142

Crime Prevention, Victim Support, Youth Defence in Jász-Nagykun-Szolnok County

Szerzőink

159

Our authors

2

ECONOMICA 2013 - különszám

Küldetésnyilatkozat

Az ECONOMICA folyóirat céljai és közlési feltételei Az Economica a Szolnoki Főiskola kiadásában negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat, szerkesztősége számára a Szenátus teljes körű szellemi függetlenséget, szabadságot biztosít. A szerkesztés során a tudományosság és a minőség elvét, az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának a folyóiratokra vonatkozó követelményeit kívánjuk érvényesíteni. Az intézmény arculatának, képzési területeinek, szakjainak megfelelően elsősorban gazdaságtudományi, gazdaságmatematikai és elemzési, gazdaságinformatikai, a gazdasághoz kapcsolódó társadalomtudományi, regionális tudományi, műszaki, agrár- és más természettudományi - kivételes esetben az adott idegen nyelven megírt nyelvtudományi - témákkal foglalkozó publikációkat jelentetünk meg. A főiskola kutatóin, tudományos műhelyein túl folyóiratunk nyitva áll a szélesebb megyei, országos, és nemzetközi szakmai közvélemény reflexióinak, publikációinak közlésére is. Befogadunk angol, német, valamely újlatin és orosz nyelven megírt munkákat is, amelyhez azonban magyar nyelven részletesebb cikkismertetőt kell csatolni. Általános közlési-szakmai feltétel, hogy a szerző a tanulmányában, cikkében – korábban nem publikált, új eredmények formájában – kifejtse, elemezze a választott témája közgazdasági aspektusát, összefüggéseit is. Meghatározott terjedelmi és formai követelmények alapján (ezek Ajánlás a szerzőknek címmel a honlapunkon megtalálhatók), az Akadémia, illetve az egyetemi doktori iskolák szabályzata szerint lektorált, angol nyelvű áttekintéssel ellátott tanulmányokat, cikkeket adunk ki. Az Economica fő törekvéseinek egyike az, hogy a felsőoktatási társintézmények, más kutatóhelyek munkatársainak közreműködésével időközönként kitekintsen Magyarország, Európa egy-egy térségének gazdasági, társadalmi, környezeti problémáira, illetve regionális, világgazdasági összefüggéseire is. Ennek révén Olvasóink, tanáraink, tudományos műhelyeink, diákjaink újabb és újabb hazai tudásforrásból meríthetnek és – reményeink szerint - részeseivé válhatnak a tudományos intézmények és a különböző tudományterületek közötti oly’ kívánatos dialógusnak. A Vendégfejezet ezt az ügyet igyekszik szolgálni. A főiskola oktatási és értelmiség-nevelési, tehetséggondozási programjához csatlakozunk azzal, hogy tanáraink és diákjaink közös szellemi térben, az Economica-ban is egymásra találjanak. A hallgatói önkormányzat támogatásával készülő TDK Műhely ad lehetőséget arra, hogy diákjaink kutatási eredményeiket rendszeresen publikálhassák. A szerkesztőség minden kutató dolgozatát szívesen látja a folyóirat lapjain. A beküldött írásokra – a lektori vélemény figyelembevételével is – közlési kötelezettséget azonban nem vállalunk. A szerzőknek garantáljuk, hogy a meghatározott terjedelmi és formai követelmények alapján benyújtott, és a szerkesztőségi munka után az általuk közlésre jóváhagyott szöveget, illusztrációkat jelentetjük meg nyomtatásban és elektronikus formában egyaránt. A közlés nem jelenti azt, hogy a tanulmány/cikk minden gondolatával a szerkesztőség egyetért, ezért tudományos igényességű vitaanyagoknak, válaszoknak is helyt adunk. Folyóiratunk a szerzőknek nem tud honoráriumot fizetni, ellenben a megjelenő folyóiratszámból két tiszteletpéldányt kapnak, és tanulmányuk a szerkesztőség gondozásában felkerül – a főiskola honlapján keresztül – a világhálóra is. A szerkesztőbizottság


3

Küldetésnyilatkozat

The Objectives of and the Requirements for Publication of the Journal Entitled ’ECONOMICA’ ’Economica’ is a scientific journal that is published by the College of Szolnok every quarter-year; the Senate, the decision-making body of the College ensures the editorial board’s complete intellectual independence and freedom. We wish to assert the principles of erudition and scientific quality in our editorial work and also the requirements of the Economic Science Qualification Committee of the Hungarian Academy of Sciences (HAS) regarding the requirements for journals. We issue publications dealing primarily with the topics of economic sciences, economic information science, social sciences related to economics, regional science, engineering, agriculture, and other scientific topics – and in special cases publications on linguistics written in the language in question – in accordance with the profile, the fields of education, and the majors of the institution. In addition to the researchers and scientific workshops of the College our journal is open for the publication of the reflections and the papers of the wider county, national, and international professional public opinion. We also accept papers written in English, German or in any Romance language and in Russian; and in this case a detailed Hungarian summary has to be attached to the paper. It is a general professional requirement for publication that the author should also explain and analyse in his/her study or article the economic aspect and the interdependencies of his/her chosen topic in the form of new research findings that had not been published before. We publish studies and articles on the basis of well-defined volume and formal requirements (they can be found on our homepage under ‘Recommendation to our Authors’), which had been proofread according to the regulations of the Hungarian Academy of Sciences and of doctoral schools and are supplied with an abstract in English. One of the main aspirations of ‘Economica’ is to give an insight into the economic, social, and the environmental problems of Hungary and Europe, and their regional and world economic interconnections with the contribution of the researchers of other institutions of higher education and research centres. By these means our Dear Readers, professors, scientific workshops, and students can go to newer and newer Hungarian sources and - we are in the hope that - they can take part in the so much desirable dialogue between scientific institutions and various scientific fields. The Guest Chapter strives to serve this cause. We join the training and intelligentsia educational programme of the College by providing an opportunity for our teachers and students to find one another in the common mental sphere of ‘Economica’. The Chapter of the Workshop of the Scientific Circle of Students prepared with the support of the student selfgovernment gives an opportunity to students to regularly publish their research results. The editorial committee welcomes each researcher’s papers on the pages of the journal. We do not take the obligation – even when taking the reader’s opinion into account – to publish the papers sent to us. We can assure our authors that we publish, both in print and on the Internet, the texts and illustrations that meet the volume and formal requirements of the editorial committee and have been approved in the course of the editorial work. The publication of a paper does not mean that the editorial committee agrees with all the thoughts of the study or article; thus we give place to scholarly topics of debate and answers. Our journal is not in the position to pay a fee to our authors, but they get two complimentary copies of the journal and their study is published on the Internet via the homepage of the College under the editorship of the editorial committee.

4



Horváthné Kökény Annamária – Bálint Ádám – Csajbók Róbert – Komláti Lili

Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban Horváthné Kökény, Annamária – Bálint, Ádám – Csajbók, Róbert – Komláti, Lili: Financial Planning in Different Household Life Cycles Households are characterised by different life cycles with different income structures and expenses. They have to be considered and planned in time, so that their financial background can be ensured. Regarding efficiency households are able to make their optimal choices from different alternatives on the basis of their own system of objectives. In many cases households are unable to make these effective decisions, which is usually due to the low level of their financial culture. There are certain points in people’s lives when it is useful to have a large amount of savings. One of these points is the old age when people cannot earn a sufficient amount of money. The other one takes place when someone starts his or her career or a family and when they make a living so as to be able to support themselves. One alternative of household life cycles is to set up their own business and operate it. Even during the operation of enterprises we can differentiate several life cycles. Households taking up enterprises are usually able to plan the necessary financial background to launch their businesses and to prepare business plans for a profitable operation as well as adjust them to changes, which is not an easy task. In our research we write about savings and we describe their roles in given life cycles. This writing includes some important elements of our research. Keywords: life cycle; tax allowances; state support; savings; self-care; financial planning ÁTTEKINTÉS A háztartásokat különböző életciklusok jellemzik, más-más bevételi is kiadási szerkezettel. Ezeket szükséges időben átgondolni, megtervezni, hogy azok pénzügyi fedezete biztosítható legyen. Hatékony esetben a háztartások képesek saját célrendszerük alapján a különböző alternatív lehetőségek közül meghozni a mindenkori optimális választásukat. Sok esetben a háztartások nem tudják meghozni ezeket a hatékony döntéseket, ami többnyire a pénzügyi kultúrájuk alacsony szintjére vezethető vissza. Az emberi életnek több olyan fő szakasza van, amelyben hasznos, ha az ember nagy összegű megtakarítással rendelkezik. Az egyik az időskor, amikor már egyáltalán nem vagy kevésbé alkalmas az egyén arra, hogy megélhetését biztosító munkajövedelemre tegyen szert. A másik a pályakezdés, családalapítás, önálló lakhatás biztosítása és az egzisztenciateremtés időszaka. ECONOMICA 2013 - különszám

A háztartások életciklusának egyik alternatív lehetősége a saját vállalkozás alapítása és annak nyereséges működtetése, ami sokszor nem egyszerű feladat. Tanulmányunkban a megtakarításokról írunk és az egyes életciklusokban betöltött szerepét mutatjuk be. Írásunk a kutatómunkánk néhány fontos elemét tartalmazza. Kulcsszavak: életciklus; adókedvezmény; állami támogatás; megtakarítás; öngondoskodás; pénzügyi tervezés; ELMÉLETI BEVEZETŐ A megtakarításoknak nagyon széles elméleti háttere van. Sok szerző vizsgálta e kérdést. Többnyire abból indulnak ki, hogy a gazdaság egészének működését alapvetően befolyásolja az egyes individuumoknak az a döntése, hogy rendelkezésükre álló jövedelmüknek mekkora hányadát fordítják folyó fogyasztásra, és ezzel komplementerként mennyit takarítanak meg. 5

Horváthné – Bálint – Csajbók – Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban

Az így képződő megtakarítások aztán (manapság már legfőképpen a pénzpiacok révén) nélkülözhetetlen alapját képezik a vállalkozói szféra beruházásainak. Arról azonban, hogy milyen belső indíttatás alapján hozzák meg a gazdasági szereplők megtakarítási döntéseiket, már megoszlanak a vélemények. A ma klasszikusnak nevezett közgazdaságtan elméleti rendszerét a Say-törvény hatja át, mely szerint minden áru vételára teljes egészében keresletet jelent más áruk iránt. A neoklasszikusok gondolkodása szerint az egyén hedonista, jövedelmét teljes egészében elkölti, erről csak akkor mond le, ha a kamat révén a jövőben nagyobb hasznosságra tehet szert. Keynes szemléletében ez az attitűd gyökeresen megváltozik. Nála a kamat más funkciója miatt sem lehetne a megtakarítást csak a kamatból levezetni: Keynes elméletében a kamat a likviditásról való lemondás jutalmaként jelenik meg, ha tehát a fogyasztó a hasznosság alapján csoportosítja jövedelmét az egyes időszakok között, akkor ez nem lehet az egyetlen meghatározó, más ösztönzésre is szükség van ahhoz, hogy megtakarítson. Keynes ennél tovább megy, a megtakarítást nem úgy fogja fel, mint a fogyasztás olyan csökkenését, amit az egyén a jövőbeli többletfogyasztással helyettesít, hanem vagyon létrehozásaként, amelyet valamikor a jövőben nem specifikált javakra költhet majd el. Ilyenformán a megtakarításnak objektív és szubjektív tényezőit különbözteti meg. Objektívek az olyan befolyásoló tényezők, mint a reáljövedelem nagysága, a bruttó és a nettó jövedelem közötti különbség, az egyén időpreferenciája (a jelenbeli és a jövőbeli javak „cserearánya”), szubjektívek pedig a tartalékolás előre nem látott esetekre, függetlenség, önállóság elérése, örökhagyási szándék, a spekulációs lehetőségek kihasználásának biztosítása. Keynes elméletében a fogyasztó nem dönt racionálisan abban az értelemben, ahogyan ezt a neoklasszikusok gondolták: döntésében szerepet kap az óvatosság, az előrelátás, a fösvénység, a büszkeség motívuma is. A megtakarítási döntés már nem egyetlen változó, a kamatláb 6

függvénye, hanem számtalan külső-belső tényező játszik szerepet benne. Az életciklus-elmélet a Keynesi gondolatokkal szembeni egyik legfőbb ellenvetése az, hogy nem veszi figyelembe azt az alapvető emberi tulajdonságot, hogy a fogyasztást időben elsimítani igyekszünk. Ezt a megfontolást veszi figyelembe Modigliani és Brumberg életciklus elmélete. Abból indulnak ki, hogy az egyén tulajdonképpen egy „fogyasztási pályát” tervez meg egész életére, azaz igyekszik fogyasztását időben elsimítani. Ez abban az esetben igaz, ha érvényesül Gossen I. törvénye, tehát a fogyasztás határhaszna minden időszakban csökkenő. Így a fogyasztó egységnyi fogyasztásról való lemondással a jelenben nem nyer ugyanakkora hasznosságot a jövőben, célja ezért egyértelműen az lesz, hogy fogyasztását egyenletessé tegye. Azt tervezi, hogy élete során megszerzett jövedelmét úgy osztja majd el, hogy stabil életszínvonalat, állandó fogyasztást biztosítson magának. A permanens jövedelem hipotézis elmélete Milton Friedman nevéhez köthető. Friedman két alkotóelemre bontotta a megtermelt jövedelmet: permanens és átmeneti jövedelemre. A permanens jövedelem a jövedelem azon része, amelyről az emberek azt gondolják, hogy a jövőben is fennmarad. Az átmeneti jövedelem pedig az, amely nem áll rendelkezésre tartósan. Friedman meglátása az, hogy a fogyasztás mindenekelőtt a permanens jövedelemtől függ, mert a fogyasztók a hitelfelvétellel és megtakarításaikkal igyekeznek egyenletesebbé tenni fogyasztásukat, válaszul a jövedelem átmeneti változásaira. A permanens jövedelem hipotézis tehát arra világít rá, hogy a fogyasztás függ az emberek várakozásaitól. A közelmúltban folytatott kutatások ezt a szemléletet a racionális várakozások feltevésével ötvözték. E szerint az emberek minden rendelkezésre álló információt felhasználnak, hogy optimális előrejelzéseket adjanak a jövőre vonatkozóan. Hogyan döntik el a háztartások, hogy jövedelmük mekkora részét fogyasszák el ma, és menynyit tegyenek félre belőle? Ez a probléma mikro ökonómiai természetű, mert a döntéshozók ECONOMICA 2013 - különszám


egyéni viselkedésére irányul. A kérdés megválaszolása azonban a makro ökonómia szempontjából is fontos. A háztartások döntései hosszú távon és rövidtávon egyaránt befolyásolják a gazdaság egészének működését. A makrogazdasági megtakarítások a magánszféra és az állam megtakarításaiból tevődnek össze. A megtakarítások a jövedelmektől és a fiskális politikai változóktól függnek, azaz az állam milyen adó és kiadás politikát folytat. A makro ökonómia egyik alaptétele az, hogy a megtakarítások a beruházások forrásai. Megtakarítás és a beruházás is értelmezhető úgy, mint valaminek a kereslete és kínálata. A megtakarítás a hitelkínálat, az emberek kölcsönadják megtakarításaikat a beruházásokhoz, vagy betétként elhelyezik a bankban, amely tovább hitelezi azokat. A beruházás adja a hitelkeresletet. Mivel a beruházás a kamatlábtól függ, a hitelek iránti kereslet is ennek függvénye. A kamatláb úgy alakul, hogy a beruházás egyenlő legyen a megtakarítással. Ha a kamatláb túl alacsony, a kibocsátás nagyobb részét kívánják beruházásra fordítani, mint amennyi az emberek szándékolt megtakarítása. Ilyenkor a hitelkereslet meghaladja a hitelkínálatot, a kamatláb emelkedik. Azonban ha a kamatláb túlságosan magas, a megtakarítás nagyobb a beruházásoknál. Mivel a hitelkínálat nagyobb, mint a hitelkereslet, a kamatláb csökken. Egyensúlyi kamatláb ott alakul ki, ahol a megtakarítások megegyeznek a beruházásokkal.1 MEGTAKARÍTÁSOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A kutatócsoportunk egyik tagja, Bálint Ádám több éve vizsgálja a megtakarítások alakulását Magyarországon. A megtakarítások és a GDP közötti összefüggést vizsgálva 16 év adatai 1

N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999


alapján az alábbi tendenciák figyelhetők meg. A megtakarítások 0 és 13 % között ingadoztak. A magyar gazdaság hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A lakosság és az állam ismét kénytelen a lehetőségeiken belül élni, miután a külföld megvonta azt a biankó csekket, amelyet a 2000-es években használtunk nagy gyakorisággal. Az elmúlt néhány év tudatosította a magyar lakosság és a politikai elit java részében, hogy a takarón túli nyújtózás olykor veszélyekkel jár. Mindennek első korai jelei már a megtakarításokon is látszanak. A hitelből finanszírozott majd’ egy évtized a beruházási klíma fokozatos romlásához, a növekedési potenciál romlásához vezetett. E tekintetben a magyar mentalitás az angolszász mintát követte, szemben a magas megtakarításokkal rendelkező, ma a világgazdaság motorját adó német, kelet-ázsiai, kiemelten kínai (20 százalékos GDP-arányos lakossági megtakarítás) mintával. Az elmúlt két évben a helyzet gyökeresen megváltozott. A lakossági megtakarítások a megelőző időszak alacsony (2003-ban negatív) megtakarítási rátái után ismét dinamikusan emelkedni kezdtek, 2010 első félévében a GDP 4-5 százalék körüli szintjére. Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent. A megtakarítási ráta javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve ami hitel lejár, a helyett kevesebb hitelt vesznek fel.2 A jelenlegi kormányzati gazdaságpolitika a magánnyugdíj pénztári megtakarítások jelentős részét államosította, ezért erre a megtakarítási formára a jövőben kevesen számíthatnak. Igaz azonban az is, hogy olyan megtakarításból, amely a közelmúltban tapasztalt sokkok alkalmával tudna áthidaló puffert jelenteni a meg2 http://www.mfor.hu/cikkek/A_lakossagi_ megtakaritasokban_rejlik_a_magyar_gazdasag_jovoje. htm, Letöltés dátuma: 2010. november 8.

7


takarítóknak, ma még csak nagyon kevés kép- mét megugrott, a 12%-t is meghaladta, 2005 ződik. A befektetési jegyeken kívül lényegében után viszont ismét jelentős visszaesés tapaszminden egyéb pénzügyi eszköznek a felhalmo- talható. Ez a visszaesés a gazdasági válság zása az elmúlt két évben mélyrepülést vett: az kirobbanásáig tartott. A válság időszakában életbiztosítások az adókedvezmény megszűné- a megtakarítások ugrásszerű növekedése fisével, a tartósan lekötött betétek pedig a hoza- gyelhető meg, amely a korábban leírt okokra mok versenyképtelenné válásával marginalizá- vezethető vissza, különösen a 2010-es év 12%os megtakarítása. lódtak a megtakarítási döntésekben. A megtakarítások alakulásá- 1. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a rennak fontos eleme a hitelezési delkezésre álló jövedelem függvényében 1998 és 2012 között aktivitás. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Úgy látszik, hogy a lakossági jövedelmek emelkedését viszonylag stabilan követik a nominális megtakarítások 1999 elejéig, azután azonban a megtakarítási hajlandóság folyamatosan mérséklődik. A megtakarítási hajlandóság csökkenését valószínűleg nem írhatjuk teljesen a hitelezés Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés megélénkülésének rovására, hiszen a bruttó megtakarítások esetében is hasonló tendenciák figyelhetők Jóléti társadalmakban kimondható, hogy a jövemeg. A 2000-es évek elején a megtakarítások delem 10-20%-ának megtakarítása nem igazán drasztikus visszaesése játszódott le. Ennek oka jelent lényeges, az életszínvonalon is érezhető valószínűleg a hitelállomány számottevő növe- lemondást. Ahogyan egy kissé közhelyesen fejekedése volt. A gazdaságpolitika számos eszköz- zik ki, a nettó bér 10%-a különösebb erőfeszítés zel ösztönözte a lakásépítést, a lakosság jöve- nélkül is megtakarítható, ha „nem kenyérre kell.” delmi várokozásai kedvezőek voltak. A lakossá- Ebből kiindulva, és feltételezve, hogy hazánk a gi hitelezési aktivitás szükségképpen élénkíti a jóléti államok közé sorolható, kimondhatjuk, banki kapcsolatokat, valamint a lakáshitelezés hogy ekkora hányad megtakarítása csak szánesetében a banki megtakarításokat is emeli, dék kérdése. Így a pénzügyileg is tudatosabb addig, amíg a pénzeket lekötik. A pénzintézeti csoportok, amennyiben nem a létminimumon aktivitás együtt mozog a banki reálbetéti kama- tengődnek, a rendelkezésükre álló jövedelmük bizonyos hányadát évről évre félreteszik, s ezzel tokkal. A háztartások megtakarítása a munkajövedel- megállapítható, hogy mennyire tartják fontosmük alapján is rendkívül nagy eltéréseket mu- nak az anyagi biztonságot. Az MNB adatai alaptat a vizsgált időszakban. Míg 1990-ben több ján azt vizsgáltam, hogy a keresetekből mennyit mint 18%-ot takarítottak meg, addig 2003-ban fordítanak fogyasztásra és megtakarításra. A 90a nullához közelített ez az érték. 2004-ben is- es évek elején azt láthatjuk, hogy a fogyasztás

8



2. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a háztartások munkajövedelmének j ffüggvényében gg y 1999 és 2012 között

Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés

lényegesen meghaladta a keresetek összegét. Ennek oka az lehet, hogy a lakosság rendelkezett béren kívüli jövedelmekkel, amit fogyasztásra fordított. A vágtató infláció időszakában nem mondtak le a korábbi fogyasztási szokásaikról, így az egyéb tartalékaikat is fogyasztási célokra fordították. 2004től figyelhetjük meg, hogy a keresetek fogyasztásra történő fordítása 100% alá csökkent, 2011-ben mintegy 65 %.

3. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a GDP százalékában 2010 és 2012 között


4. ábra. A vállalkozások megtakarítása Magyarországon a GDP százalékában 2010 és 2012 között



A megtakarítások aránya mintegy 20%-os szintről indult. 2003-2004-ben a megtakarítások a nullához közelítettek a gazdaságban. A világgazdasági válság idején is alacsonyak voltak, napjainkban arányuk növekedésnek indult. A 3. számú ábrán a háztartások megtakarítását látjuk. A kormányváltás előtti hónapokban a megtakarítási ráta jelentősen növekedett. Ez valószínüleg a fogyasztói várakozásokkal függ

össze. Ha a jövőt pesszimistának ítélik meg, kevesebbet fogyasztanak, többet takarítanak meg. A választások után a fogyasztói bizalom erősödött, ami a megtakarítási ráta csökkenésével mérhető. 2011 januártól azonban a megtakarítási ráta ismét növekedett, 2012 szeptemberére a GDP arányában a 8 százalékot is meghaladta.A 4. számú ábra a vállalatok megtakarítását mutatja a GDP arányában.

9


A választások előtt a vállalkozások a nyereségük 5 százalékát takarították meg. A választások után -2 százalékra esett vissza, amely arra utal, hogy több hitelt vettek fel, mint amennyit megtakarítottak. Egy hónap alatt azonban viszszatért a kiinduló szintre, és ez 2011 decemberéig nem is változott. 2011 végétől azonban a megtakarítási ráta jelentősen emelkedett, 2012. márciusban elérte a 8 százalék körüli értéket, ami az év közepéig (eddig álltak rendelkezésemre adatok) meg is maradt. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS PÉNZTÁRAK A kutatócsoport vezetőjének, Horváthné Kökény Annamáriának a kutatási témája: Az állami szabályozás hatása a lakosság hosszú távú megtakarításaira. Kutatása során a lakosság hosszú távú öngondoskodási szokásait, az azt befolyásoló állami ösztönző rendszer alakulását, az állam célirányos befolyásoló szerepét a háztartások pénzgazdálkodására, valamint ezek hatását elemzi. Ennek részeként a személyi jövedelemadó adókedvezményeinek lehetőségeit és azok alakulását is vizsgálja. Fontos, hogy az adórendszer az állami nyugdíjak kiegészítéseként támogassa az öngondoskodási és egészségmegőrzést elősegítő célokat. Ezek egyik lehetősége a magánszemélyek személyi jövedelemadózási és a munkáltatók járulékfizetési kedvezményei. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működését az 1993. évi XCVI. törvény szabályozza, amely szerint a „szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek.” A biztosítópénztárak célja, hogy törvényes formát adjanak az öngondoskodásnak. Meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része. Az önkéntes pénztári tagság nem kötelező, a pénztárba önkéntes alapon lehet belépni. A 16. életévet betöltött magánszemély már létesíthet pénztári tagságot. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával

10

tanúsítja. Havi rendszerességgel a tagok tagdíjat fizetnek, amelynek egy része a pénztár működési költségeit fedezi. Ennek mértéke a tagok éves befizetési összege alapján változik, illetve teljesen pénztárfüggő. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztárak alapszabályai tartalmazzák, amit minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. A tag saját elhatározása alapján a tagdíjon kívül további összegeket is fizethet be. Az egyéni tagdíj, az esetleges munkáltatói hozzájárulás, a negyedévenként jóváírt hozamok, az értékelési különbözetek, valamint a személyi jövedelemadó kedvezményeként jóváírt összegek kerülnek jóváírásra az egyéni számlákon. Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek: 1. Fedezeti tartalék, amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik, 2. Működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza, 3. Likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. Hazánkban háromféle önkéntes pénztár létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. 2011. január 1-jétől a pénztárba való befizetések után már nem 30 százalék, hanem csak 20 százalék az adókiutalás mértéke, bár összegszerűen változatlan maradt, maximum 100000 forint, kivéve, ha az adózó 2020. január 1-je előtt nyugdíjba vonul, mivel az ő esetükben ez az összeg maximum 130000 forintot. Nyugdíj és egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári együttes tagságok esetén ezek az összegek továbbra is 120000, illetve 150000 forint. Az adókedvezmény jövedelemkorlát nélkül igénybe vehető azok számára, aki felelőséggel gondolkodik saját maga és családja életéről, jövőjéről. ECONOMICA 2013 - különszám


ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR Az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjas éveink jövedelem-kiegészítésére szolgál. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság nem kötelező, a pénztárba önkéntes alapon lehet belépni. Havi rendszerességgel a tagok tagdíjat fizetnek, amelynek egy része a pénztár működési költségeit fedezi. Ennek mértéke a tagok éves befizetési összege alapján változik. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztárak alapszabályai tartalmazzák. A működési költség feletti rész a tagok egyéni számláin kerülnek nyilvántartásra. Ezek befektetései révén a tagokat hozamok illetik meg, amely ugyancsak az egyéni számlákon kerülnek jóváírásra, negyedéves rendszerességgel. A pénztártagok választhatnak, általában több, különböző befektetési portfólió közül, a hozamelvárásaik és kockázatviselési hajlandóságuk alapján. Az egyéni tagdíj, az esetleges munkáltatói hozzájárulás, a negyedévenként jóváírt hozamok, az értékelési különbözetek, valamint a személyi jövedelemadó kedvezményeként jóváírt összegek kerülnek jóváírásra az egyéni számlákon. A törvény által megjelölt kötelező várakozási idő 10 év. A várakozási idő a tagsági viszonynak a belépéstől számított azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat. A felhalmozási időszak pedig a tagsági viszony létesítésétől a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszak. 10 év várakozási időszak letelte után a magánszemély választhat, hogy változatlan feltételekkel, vagy tagdíj fizetése nélkül továbbra is tag marad, vagy a pénztártagságát változatlan formában folytatja, de – legfeljebb háromévente egy alkalommal – az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felveszi, vagy tagsági viszonyának megszüntetésével kilép. A várakozási idő elérése után az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-a alapján mind a négy lehetőséggel élhet az adózó, de nem egyforma adózási ECONOMICA 2013 - különszám

feltételekkel. Ennek szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik. A kötelező 10 éves várakozási idő eltelte után az egyéni számlánkon jóváírt hozamokat és értékelési különbözeteket részünkre adómentesen kifizetik, amit akár 3 évente megismételhetünk. A kifizetésre kerülő tőkerész viszont az összevont adóalapba tartozik. 10 év várakozási idő után évente 10 százalékkal csökkenteni lehet a nyugdíjpénztári kifizetés öszszegét a jövedelem megállapításánál, de 2007. január 1-jétől csak a mindenkori havi befizetés utáni 10 év elteltével. A pénztártagot a személyi jövedelemadó előleg levonásán túl még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség is terheli az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján, melyet az adózónak magának kell bevallania és megfizetnie a személyi jövedelemadó bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az EHO alapja megegyezik a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Ez a törvény 1999. január 1-jén lépett hatályba. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Az egészségpénztárak célja, az egészség védelme érdekében, a társadalombiztosítás által egyáltalán nem, vagy csak részben támogatott ellátások kiegészítése és az aktív életkorban megjelenő kockázatok csökkentése. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók – házastárs, egyenes ági rokon3, testvér és élettárs – részére. Az egész család egészségmegőrzését, a betegségek megelőzését, illetve azok korai felismerését szolgálják úgy, hogy a betegségekkel kapcsolatos kiadások csökkenjenek. Fontos az egészséges élet3

Nagyszülő, szülő, gyermek, unoka

11


mód kialakítása. Az állam is méltányolja az egészségcélú öngondoskodás ezen formáját, adókedvezmény igénybevételének lehetőségével. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: 1. Gyógyszertári termékek (Gyógyszerek, OGYI4 engedélyes gyógyhatású készítmények) 2. Gyógyászati segédeszközök (EMKI5 engedéllyel rendelkező termékek) 3. Csecsemő- és betegápolási cikkek 4. A szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása 5. Szemüveg, kontaktlencse és tartozékaik 6. Fogászati szűrés, kezelés 7. Egészségügyi és gyógyászati szolgáltatások 8. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek 9. Mozgáskorlátozottak lakókörnyezetésnek átalakítása 10. Vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása. 11. Megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítási költségeinek támogatása. 12. Vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása. 13. Pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások a kieső jövedelem teljes vagy részbeni pótlására betegség miatt keresőképtelenség esetén, 14. Hátramaradottak segélyezése halál esetén 15. Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegségbiztosítások) 4

Országos Gyógyszerészeti Intézet Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet 5

12

16. Gyógytorna, gyógymasszázs, fizikoterápiás igénybevételének támogatására 17. Otthoni gondozás ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR Az önsegélyező pénztár kiegészíti a többi önkéntes pénztárt, a háztartások különböző élethelyzeteinek pénzügyi támogatását szolgálja. Önsegélyező pénztár által támogatott szolgáltatások köre: 1. A gyermek születéséhez kapcsolódó szolgáltatások, amely a gyermek születésekor nyújtható támogatás. A terhesség ideje alatt, 91. naptól, illetve a szülést követő 120 napon belül lehet igénybe venni. Terhesség alapján igazolt költségek alapján, szülést követően pedig egyszeri támogatásként, számlák bemutatása nélkül számolható el. A befizetések utáni várakozási idő 180 nap. 2. Munkanélküli ellátások, táppénz kiegészítése esetén az eredeti jövedelem és a csökkentett jövedelemrész közötti különbözetre vehető igénybe a szolgáltatás. 3. Tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segély, amely csak a szolidáris alapból folyósítandó, azaz nem az egyéni számlák terhére vehető igénybe. 4. Betegséghez, egészségügyi állapothoz kapcsolódó segélyek 5. Hátramaradottak segélyezése halál esetén 6. Nevelési év-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet, 2013. január 1-jétől. A befizetések utáni várakozási idő 180 nap. 7. Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása 8. Közüzemi díjak, amely finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg ECONOMICA 2013 - különszám


lehet. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. 9. Lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a törlesztő részlet mértéke a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt és a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet, azaz 2013-ban a 98000 forintos minimálbér után 14700 Ft mind az adós, mind az adóstárs részére, amennyiben rendelkeznek önsegélyező pénztári számlával. Az árfolyamgát igénybevétele nem akadálya az igénybevételnek, abban az esetben, ha a törlesztő részlet ebben az esetben is meghaladja a húsz százalékos növekedést. 10. Otthoni gondozás, ahol a gondozott korától függetlenül igénybe vehető a szolgáltatás. 11. Idősgondozás támogatása 12. Temetési támogatás, amely a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén vehető igénybe. Az önsegélyező pénztári szolgáltatásoknál szeretnénk kiemelni a beiskolázási támogatást, amelynek összeghatára 2013. január elsejétől nagymértékben megnövekedett és elszámolhatóak a 25. életévet be nem töltött magánszemély magyarországi főiskolán vagy egyetemen végzett tanulmányok költségei (tandíj, térítési díj, albérleti díj, kollégiumi díj, stb.), függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelező taECONOMICA 2013 - különszám

gozatra jár. Ez nagymértékben segíti a fiatalok továbbtanulását a mostani, minimális állami finanszírozott férőhely melletti időszakban. AZ ÁLLAM TÁMOGATÓ SZEREPE A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN – A DIÁKHITEL LEHETŐSÉGEI A kutatócsoportunk egyik tagja, Komláti Lili a felsőoktatáshoz kapcsolódó állami segítséget, támogatási rendszert kutatja. A magyar felsőoktatásban az állam szerepe mindig jelen volt. A tudományágak gyors fejlődésével és a gazdasági-társadalmi igények növekedésével módosult a képzési idő, illetve sokrétűbbé vált az oktatási rendszer. Egyre indokoltabbá vált az állami szerepvállalás a felsőoktatásban is, amely egybeesett a technikai fejlődés, a létszám, a minőség diktálta költségnövekedéssel, valamint az állami források növekedésével. Az 1993. évi LXXX. törvény megjelenésével önálló törvény született a felsőoktatásról. Ez a törvény lehetővé tette, hogy az állami intézmények mellett magán és egyházi felsőoktatási intézményeket is létesítsenek, működtessenek. A felsőoktatási törvényt 1996-ban módosították. Ekkor jelent meg a kétéves felsőfokú szakképzés és az állami finanszírozás mellett ekkor vált lehetővé a költségtérítéses képzés. A költségtérítéses képzésből adódott a diákhitel konstrukció megjelenése, amely a továbbtanulást segítő állami támogatási rendszer. 2001. április 27-én alakult meg a Diákhitel Központ, amely a diákhitelezést bonyolítja le. A társaság alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója az Oktatási Minisztérium. 2001. június 30-án jelent meg a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) kormányrendelet. Jelenleg megkülönböztetjük a diákhitel 1 és diákhitel 2 konstrukciókat. Mindkettőre jellemző az állami szabályozás és támogatás. A legfőbb azonosság, hogy nincs szükség kezesre, bárki igényelheti, aki a hazai felsőoktatásban részt vesz, nincs hitelbírálat és bármikor díjmentesen előtör-

13


5. ábra: A startup vállalkozás életgörbéje

Forrás: http://insiderblog.hu/hazai-palya/2012/08/14/startup-kutatas_1resz/ Letöltés dátuma: 2013.02.07.

leszthető. A legfőbb különbség pedig az, hogy a diákhitel 2 nem szabad felhasználású hitel, csak képzési cél finanszírozható belőle, valamint jóval alacsonyabb (csak kettő százalék) a kamata az állami kamattámogatás miatt. VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A vállalkozások működése alatt is megkülönböztethetünk különböző életciklusokat. A vállalkozásba fogó háztartások optimális esetben képesek a saját vállalkozásuk elindításához szükséges pénzügyi háttér megtervezésére és a nyereséges működéshez szükséges pénzügyi tervek folyamatos elkészítésére, illetve a változások alapján azok aktualizálására. Vannak azonban olyan esetek, amikor a vállalkozási ötlet mellé nem párosul sem tőke sem pénzügyi, sem szakmai szakértelem. Ekkor az érték az innovatív ötletben, az újszerű megközelítésben van, amely képes a dinamikus fejlődésre. Ezeket az úgynevezett „startup” vállalkozásokat - amelyet a kutatócsoportunk egyik tagja, Csaj-

14

bók Róbert kutatja - körültekintő tőkebefektetők segítik, akik vállalják a nagyon magas kockázatot a későbbi magas profit érdekében, ezzel segítve az ötletgazda vállalkozókat. Erre sajnos kevés vállalkozásnak van lehetősége. A startup sikeréhez a szükséges tőke megléte mellett a jól megszervezett csapatmunka elengedhetetlen, ahol a magas kockázatvállalás melletti tagok közötti bizalom, összetartás, szakértelem, az innovatív, dinamikus ötletgazdagság jellemez. A háztartások, akik összegyűjtött megtakarításaik egy részét vállalkozás indításába fektetik, hosszú távon képesek ezzel megalapozni a saját, valamint gyermekeik jövőjét, ráadásul nagy valószínűséggel azt tehetik nap, mint nap, amit szeretnek, hiszen olyan vállalkozás indítását valósítják meg, amely közel áll a szívükhöz. Sikeres működés esetén a háztartási életciklus más szakaszait lesznek képesek az így összegyűjtött vagyonnal, megtakarítással segíteni, illetve a későbbiekben képessé válhatnak újabb induló vállalkozások megsegítésére, mind tőkével, mind szakértelemmel.



ÖSSZEGZÉS Célunk, hogy felkeltsük az igényt a háztartások saját, hosszú távú pénzügyi terveik hatékony kialakítására, magánszemélyként és vállalkozóként egyaránt. Szeretnénk felhívni a figyelmet az öngondoskodás, a tájékozottság, a folyamatos informálódás és a pénzügyi tisztán látás

fontosságára. Érdemes tisztában lenni, milyen lehetőségek közül lehet választani, mit támogat az állam különböző kedvezményekkel, melyik befektetés milyen kockázatokat hordoz, stb., Magát a döntést viszont minden háztartásnak önállóan kell meghoznia, vállalva ezzel annak súlyát és hússzú távra kiható hatásait.

IRODALOMJEGYZÉK N. GREGORY MANKIW: Makroökonómia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működéséről 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról HVG Adókülönszám 1997 – 2010 közötti számai http://www.mfor.hu/cikkek/A_lakossagi_megtakaritasokban_rejlik_a_magyar_gazdasag_jovoje.htm, Letöltés dátuma: 2010. november 8. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ceghirek/szuperszenzor_lett_a_nyero/ Letöltés dátuma: 2013.01.28. http://insiderblog.hu/hazai-palya/2012/08/14/startup-kutatas_1resz/ Letöltés dátuma: 2013.02.07. http://www.mediapiac.com/marketing/piac/Mitol-lesz-sikeres-egy-startup/8140/ Letöltés dátuma: 2013.02.15. http://diakhitel.hu/index.php/hu/diakhitel-kozpont-zrt/cegtortenet Letöltés dátuma: 2013.03.22. http://diakhitel.hu/index.php/hu/diakhitel-20/erdeklodom/miert-elonyos-a-diakhitel2 Letöltés dátuma: 2013.03.23.


15

Márkus – Medgyaszai – Szentesi: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők – adóváltozások...

Sheilla Rebecca Márkus – Medgyaszai Zsolt – Szentesi Ibolya

A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők – adóváltozások az elmúlt 5 évben Márkus, Sheilla Rebecca – Medgyaszai, Zsolt – Szentesi, Ibolya: Environmental Factors Affecting the Competitiveness of Enterprises – Changes in Taxation in the last 5 years. A number of factors affect the competitiveness of businesses; fiscal policy is one of them. It has constantly been changing in Hungary recently. However, enterprises would need a more predictable business environment. The aim of this brief study is to point out its importance. Keywords: competitiveness, fiscal policy, environmental factors, businesses, business environment ÁTTEKINTÉS A vállalkozások versenyképességét számos tényező befolyásolja, beleértve az adópolitikát is. Az elmúlt időszakban Magyarországon ez állandóan változik. Azonban a vállalkozásoknak szüksége lenne egy kiszámíthatóbb üzleti környezetre. A rövid tanulmány célja rámutatni ennek fontosságára. KULCSSZAVAK: versenyképesség, adópolitika, környezeti tényezők, vállalkozások, üzleti környezet I. BEVEZETÉS A tanulmány szerzői megpróbálják néhány fejezetben összefoglalni a kiszámíthatóbb adópolitika fontosságát a vállalkozások számára. A kutatás, a teljesség igénye nélkül, kitér a versenyképesség fogalmának tisztázására, valamint a versenyképesség szintjeinek értelmezésére. Amikor versenyképességről beszélünk, figyelembe kell vennünk egy adott ország politikai helyzetét, kultúráját, gazdaságát. Például Vállalati szinten a versenyképesség a helytállásban, a tartós fennmaradásban, a vagyon gyarapodásában fejeződik ki. Versenyhelyzetben ez folyamatos megújulást, folyamatos alkalmazkodást és állandó megfelelési kényszert jelent. A szokásos determinációk mellett egyre gyakrabban és nagyobb súllyal kerülnek a figyelem középpontjába szubjektív tényezők, mint pl. a 16

vállalkozásban résztvevők tulajdonságai, készségei, irányítási képességei.1 A versenyképességet számos tényező befolyásolja, és az adózás csak egy a sok közül. Mégis fontos felhívni erre is a figyelmet, mert az EU-hoz való csatlakozással az integráció egy magasabb formájának megvalósításában vesz részt az ország. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke valamint a munkaerő szabadáramlásának biztosításához számtalan feltételnek eleget kell tenni. Ehhez tartozik például a tagállamok adópolitikájának egymáshoz való közelítése. A TAO és az SZJA harmonizációja például még mindig várat magára. Hogyan függ ez össze egy ország, valamint a vállalkozások a versenyképességével? Elég, ha arra gondolunk, hogy egy befektetőnek, egy új vállalkozást létrehozónak mennyire fontos, hogy egy ország adórendszere kiszámítható és vállalkozó barát legyen! A rövid írás a vállalkozások gazdaságban játszott szerepének fontosságára is felhívja a figyelmet azon keresztül, hogy bemutatja a vállalkozások számának és társasági adót fizetés nagyságának alakulását. Ezt követően, az elmúlt hat év adóváltozásait próbálja összegyűjteni, táblázatba foglalni 1

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vágóállat és Hús Terméktanácsadás, 2004, A versenyképesség összetevői és mérési módszerei a hús-termékpályán, Agroinform Kiadó, 11. oldal



- ahol részletesebben olvashatunk a 2008 és 2013 között előforduló vállalkozói szférát érintő adóváltozásokról - majd összehasonlítani egy szomszédos ország adópolitikájával. II. A VERSENYKÉPESSÉG: FOGALMA, SZINTJEI, ÉS A VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

részesedését, nyereségességét. A versenyképességet elemezhetjük mikro és makroszinten egyaránt. A mikroszintű elemzéshez ismernünk kell a versenytársak piaci erejét és fejlődésük ütemét, szállítóik gazdasági helyzetét és piaci pozícióját, a vásárlóerő fizetőképességét és a helyettesítő termékek fenyegetését egyaránt. Ennek elemzésére a leggyakrabban alkalmazott eljárás a Porter féle gyémántmodell.

A versenyképességet, mint fogalmat nehéz meghatározni, hiszen az országok közötti versengés több szférában folyik egyszerre. Egyszerre figyelnünk kell 1. ábra: Porter féle gyémántmodell a politikai helyzetet, kultúrát, sportot és természetesen a gazdaságot is egyaránt. Az OECD2 által megfogalmazott, később az Európai Unió által alkalmazott úgynevezett egységes versenyképesség-definíció szerint a „versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége viszonylag magas tényezőjövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve.” A Forrás: KOTLER,P. – KELLER, K. L. [2006]: nemzeti versenyképesség gazMarketing Management. Upper Saddle River, New Jersey dasági értelemben is éppúgy vonatkozhat a gazdasági növekedés ütemére és annak az egyensúlyi felté- A makroszinten a vállalat döntésein és tevételekkel összefüggő fenntarthatóságára, mint kenységén kívüli változásokat és hatásokat az adott ország világgazdasági pozíciójának a értjük, amelyekhez való alkalmazkodás elennemzetközi kereskedelemben, tőke- és munka- gedhetetlen a sikeres piaci működéshez. Ilyen erő-áramlásban, technológiák és információk külső elemek a GDP alakulása, az infláció vagy forgalmában kifejeződő alakulására. A vállala- akár a technológiai változások. Természetesen tok versenyképessége (az elmúlt években in- makroszinten is hatnak a vállalaton belüli válkább nevezhetjük életképességnek) csupán a tozások a teljesítményre, hiszen a beruházási gazdasági szektor egy lényeges eleme. Elemez- stratégia vagy a foglalkoztatottsági helyzet is nünk kell a vállalat fejlődésének ütemét, piaci jelentős hatással bír a versenyképességre nézve. A makrokörnyezeti tényezők elemzéséhez a legelfogadottabb módszer Philip Kotler ne2 (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Az OECD globális szervezet, melynek célja, hogy segítse a tag- véhez fűződik. Kotler 5 csoportra osztotta a tényezőket: társadalmi, technológiai, gazdasági, államok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális természeti, politikai és jogi. politika kialakításában és értékelésében. ECONOMICA 2013 - különszám

17


2. ábra: Kotler féle modell

Forrás: DINYA LÁSZLÓ–DOMÁN SZILVIA [2004]: Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései. Megjelent: Czagány László–Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 127–150. o.

Cikkünkben egyetlen tényező apró, de jelentős szegmensét, az adóváltozások hatását fogjuk elemezni. Kutatásunkat a 2008-as világgazdasági válságtól kezdjük, végig az elmúlt évek adóváltozásain keresztül egészen napjainkig. Ahhoz hogy a versenyképességet rangsorolni tudjuk, előbb meg kell határoznunk, mi alapján rangsoroljunk. Ebben segítséget nyújt a WEF3 és az IMD4. A WEF által felállított rangsor pontos tényadatok, és több mint 11000 vezető megkérdezésén alapul. Alapvetően három fő tényezőre fekteti a hangsúlyt: növekedési versenyképességi index (GCI), hatékonyságnövelő tényezők és az innovációs és üzleti tényezők. Ezeken belül 12 pillérre osztja a megfigyelést: 1. Alapfeltételek alindex 1. Intézmények 2. Infrastruktúra 3. Makrogazdaság 4. Egészségügy és alapszintű oktatás 2. Hatékonyságnövelő alindex 5. Felsőoktatás és szakképzés 3 4

International Institute for Ma nagement Development World Economic Forum (Világgazdasági Fórum)

18

6. Árupiaci hatékonyság 7. Munkaerő-piaci hatékonyság 8. Pénzügyi piacok hatékonyság 9. Piacméret 3. Innovációs és üzleti tényezők alindex 10. Üzleti folyamatok kifinomultsága 11. Innováció Ezzel szemben a lausanne-i székhelyű IMD eredményei leginkább a gazdasági teljesítmény, versenyszféra teljesítőképessége, kormányzati hatékonyság és az infrastrukturális feltételek alapján alakul. A szervezet sajátos értékelési és rangsorolási eljárást fejlesztett ki, melyben a 4 átfogó tényező csoportot még 20 tényezőre és azon belül több mint 300 kritériumra bontotta. Az IMD kvalitatív és kvantitatív adatokat is feldolgoz, melyeknek forrása az adott gazdaságokban megkérdezett közép- és felső vezetők által kitöltött kérdőívek, valamint nemzetközi (pl. OECD, IMF, WTO, UNESCO, ENSZ, Világbank), nemzeti és regionális szervezetektől, magán- és partnerintézményektől kapott statisztikai tények. Az IMD a vizsgált jellemzők csoportosítását az alábbi 1 számú táblázatban láthatjuk:



1. táblázat: A versenyképességet befolyásoló tényezőcsoportok Gazdasági Teljesítmény Belföldi gazdaság Külkereskedelem Nemzetközi beruházások Foglalkoztatottság Árak

Kormányzati hatékonyság Közpénzek Fiskális politika Intézményrendszer A gazdaság szabályozása Társadalmi szerkezet

A gazdálkodás hatékonysága Termelékenység Munkaerőpiac Finanszírozás Menedzsment gyakorlat Attitűdök és értékek

Infrastruktúra Alapinfrastruktúra Technológiai infrastruktúra Tudományos infrastruktúra Egészség és környezet Oktatás

Forrás: IMD 2005, World Competitiveness Yearbook 2005. IMD International, Switzerland, pp. 621.

III. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON

jövedelemtermelésében, a beruházásokban, vagy a foglalkoztatottságban.”5 A 2. számú táblázatban - mely NAV tájékoztatója alapján készült – látható, hogy mind a belföldi értékesítés, mind az export bevételei a mikro vállalkozásoknál nőtt a legnagyobb mértékben a vizsgált két év során.

„Magyarországon a kis- és középvállalkozások besorolását, a fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e csoportba, amelyek létszáma legfel2. táblázat: jebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%ot. A statisztikai lehatárolás a létszám-kategória szerint történik. Ez alapján a legfeljebb Forrás: http://nav.gov.hu/data/cms258609/Sajtotajekoztato_prezentacio_20120911.pdf 49 főt foglalkoztató vállalkozások kisvállalkozásnak, az 50–249 fővel működő Ehhez kapcsolódóan az 1. számú grafikonon szervezetek középvállalkozásnak minősülnek. A megfigyelhetjük, hogy a vállalkozások számákisvállalkozások között a tíz főnél kisebbeket a nak növekedésével a megfizetett társasági adó mikrovállalkozások közé soroljuk. A statisztikai 2008-ig növekedett. Utána a válság, majd a TAO meghatározás alapján a Magyarországon mű- csökkentésével ez a tendencia megfordult és ködő vállalkozások döntő része a kis- és közép- egymással ellentétes lett. vállalkozások kategóriájába tartozik. E szervezetek gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor ösz- 5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/ szességében jelentős szerepet tölt be az ország gyorkkv.pdf ECONOMICA 2013 - különszám

19


1. grafikon: Társasági adó és adóbevétel alakulása 2005-2011 között

közvetett és közvetlen adókba sorolhatjuk. Közvetlen adó például az SZJA, a TAO, a gépjármű adó, és közvetett az ÁFA.

Az elemzés időszaka 2008tól 2012-ig tart, amelyben a vállalkozásokat érintő legfontosabb adókat és járulékokat vizsgálja. A 3-as számú táblázat láthatjuk a kigyűjtött adatokat, amelyek leginkább Forrás: http://nav.gov.hu/data/cms258609/Sajtotajekoztato_prezentacio_20120911.pdf fontosak a menedzsment számára. A társasági adó az elmúlt évek alatt folyamatoIV. ADÓK ÉS JÁRULÉKOK MAGYARORSZÁGON san csökkent. Míg az EU-hoz való csatlakozás Az uniós irányelvek a tagállamok adópolitikájá- előtt 18% volt, 2004-től folyamatosan csöknak harmonizálását is szeretné elérni, amely az kent. Ennek oka valószínűleg, bár még nem biegységes piac megteremtéséhez szükséges. Az zonyított, az EU-n belül a külföldi tőkéért való adórendszerrel szemben számos követelmény folyamatos versengés, főleg mióta a közép-kelehet. Adam Smith négy alapelvet határozott let-európai államok, köztük Magyarország is meg egy jó adórendszer felépítése kapcsán csatlakozott. [Hetényi; 1999]: Az áfa, mely ugyan közvetett adó, és a vállal· áttekinthető; kozások átterhelik, nagysága mégis befolyá· alacsony költségvetéssel fenntartható; · könnyen teljesíthető (ne váltson ki ellenér- solhatja a vállalkozások versenyképességét. A végső fogyasztó, aki ezt az adónemet kifizést); zeti a fogyasztói árban, az állandó árnöveke· legyen igazságos, privilégiumoktól mentes. dés miatt próbál olyan helyen vásárolni, ahol Ha a befektetők szempontjait nézzük, nekik az a például az állandó Áfa változásokat kiszűrik jó, ha kiszámítható, mert a bizonytalanságot és és biztosítják ugyanazt az értékesítési árat. a kockázatot szeretnék a minimálisra csökken- A 2. számú grafikonon az unió 27 tagorszáteni. Másik fontos szempont 3. táblázat: A vállalkozásokat érintő lehet a költséghatékonysága, néhány fontosabb adó 2008-2012 között és az ösztönző képessége. Az a jó, ha minél hatékonyabban 2008 2009 2010 2011 2012 működik az államapparátus, TAO 16% 16% 19%/10% 10% 10% így az ehhez kapcsolódó kiadáÁtlagos ÁFA-kulcs 20% 25% 25% 25% 27% sok is csökkenthetők. A magyar adórendszerben Munkáltató által 29% 29% 29% 27% 27% alkalmazott adókat az adók fizetett TB* Forrás: saját készítés, *=2012. január 1-től szociális hozzájárulási adó tárgya szerint csoportosítva

20



2. grafikon: Áfa mértékének alakulása 2012-ben az EU-27 tagországaiban 30 25 20 15 10 5

Au

sz tr Be i a lg i Bu u m lg á C ria y C se pru ho s rs zá g És D á zt nia or Fi sz n Fr no ág an rs ci zá N aor g ém sz e á G tor g ör s ö z M go ág ag rs ya zá ro g rs z Ír ág O o rs la sz zág or Le szá tto g rs z Li ág ttv L u án xe ia m bu rg M Le Ho álta l ng la ye n d lo ia rs Po zá rtu g g R ália om Sz á n i lo a vá Sp Szl kia an ov yo éni a l Sv ors éd zág Eg o rs ye zá sü g ltKi r.

0

Forrás: saját készítés a www.wikipedia.hu adatai alapján

gának átlagos áfa mértéke látható, melyből kitűnik, hogy ebben Magyarország a vezető helyen van. A társadalombiztosítási járulék azért került be a vizsgálatba, mivel speciális köztehernek minősül. A társadalombiztosítási járulékok megfizetésével biztosítási jogviszony jön létre, másrészt viszont mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak kötelessége fizetni a bruttó bér meghatározott arányában. A 2. számú táblázatban a munkáltatót terhelő TB mértéke került összegyűjtésre a vizsgált időszakra vonatkoztatva. Ha a társadalombiztosítás területén az Európai Unión belül vizsgálódunk, minden országban a tagállami jogszabályok érvényesek. A harmonizáció helyett inkább akcióprogramok valósulnak meg. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy egy személy egyszerre csak egy tagállamban lehet biztosított. Illetve a nyugdíjrendszer alapvetően minden tagországban 3 pillérre épül, melyből valójában a második pillérben van jelentős különbség. Nézzük meg egy közeli szomszéd, Szlovákia adózási rendszerét a vállalkozások szempontjából: Az egyike a Szlovákiában való vállalkozások legECONOMICA 2013 - különszám

nagyobb kihívásainak, az adózási rendszernek való megfelelés. Akár vállalkozó, akár munkavállaló valaki Szlovákiában, adóznia kell az öszszes jövedelme után, amíg az országban tartózkodik. Attól, hogy valaki adózik Szlovákiában, előfordulhat, hogy a hazájában is adóznia kell. A dupla adózás attól függ, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó milyen nemzetiségű illetve milyen területen dolgozik. Ugyanakkor jó pár szempont szerint Szlovákia jó lehetőségekkel rendelkezik cégalapítás szempontjából. Először is, a szlovák adórendszer bonyolultsága ellenére is egyszerűbb és átláthatóbb, mint a magyar, valamint az adó mértéke is alacsonyabb. Ennek köszönhetően a vállalkozások nem az adózás bonyodalmaival küszködnek, hanem képesek a nyereségre, profitra koncentrálni. Ennek eredményeként szépen nő a nyereséges kis- és középvállalkozások száma. Magyarország határait átlépve, a határ menti települések esetében, könnyen elboldogulunk szlovák nyelvtudás nélkül is. Ez természetesen magyar nemzetiségűeknek előny. Ahhoz, hogy egy magyar állampolgár céget alapíthasson, cégvezető vagy ügyvezető legyen Szlovákiában, nem kell feltétlenül szlovák állampolgárnak lenni, hiszen EU-n belül bármilyen nemzetiségű

21


személy bármilyen EU tagországban alapíthat céget, csak be kell tartania az adott ország szabályait, feltételeit. Az ÁFA mértéke Szlovákiában 20%, melyet személygépkocsi vásárlása esetén is vissza lehet igényelni. (A gépjárművek fenntartása és vásárlása is jóval kedvezőbb, mint Magyarországon.) EU tagállamok között nem számláznak ÁFÁ-t, így szlovák és magyar cég egymás közötti számlázáskor sem keletkezik ÁFA, melynek mértéke egyébként 20 % Szlovákiában. A társasági adó 19% és nincs helyi iparűzési adó. Ha Szlovákiában kívánunk céget alapítani, a saját tőke nagyságának el kell érnie az 5 000 Euro-t. Elfogadott a 4 órás munkaidő, a minimálbér 2013.01.01-től 337,70 Euro, az utána fizetendő járulékok pedig, tartalmazva a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeit is, 160,38 Euro. A fent megfogalmazott sorok szépen tükrözik, hogy miért választják a befektetők inkább Szlovákiát, mint Magyarországot. V. ÖSSZEFOGLALÁS A versenyképesség a 80-as évektől kezdve egyre nagyobb figyelmet kapott. Ebben a rövid írásban a szerzők egy kis szegletében vizsgálódtak, a vállalkozások versenyképességére ható tényezők közül az adóterheket tették a középpontba. Az Európai Unióban nem tartoznak a közösségi politikák körébe az adópolitika az adórendszer kérdései. Ebből következően azonban lényeges

22

eltérések vannak a tagországok között az adott területen. Az integráció azonban megkövetelné, hogy ebben is közelítsenek egymáshoz az országok. Az Európa 2020 stratégia egyik prioritásában – fenntartható növekedés - is megtalálhatjuk a versenyképesebb gazdaság elősegítését. A kiszámíthatóbb adópolitika nem csak azt jelenti, hogy nem változik évről évre az adó mértéke, hanem azt is például, hogy egyszerűbben kiszámítható az adó- és adókedvezmény, a könyvvezetés átláthatóbb, a kapcsolat az adóhatóságokkal egyértelmű és nem terhes a vállalkozásoknak. Vajon mennyire kiszámítható a magyar adórendszer? Erre könnyű válaszolni! Nem csak a négy éves politikai ciklusok miatt változik állandóan, hanem évente újabb és újabba adóterheket vezetnek be, vagy éppen törölnek el. Mindezeken felül a mértéke sem állandó, sokszor változik. A társasági adó a 2008-2012-es időszakban háromszor változott, az Áfa szintén háromszor, míg a társadalombiztosítás kétszer, amihez még hozzátartozik az elnevezés megváltoztatása is. A vállalkozásokat érintő caffetériarendszer sem egyértelmű. Mindig új és újabb változások jelennek meg. Nem biztos, hogy az alacsony adóterhelés tesz versenyképesebbé egy országot, és a vállalkozásait, de ha kiszámítható és állandó az mindenképpen bizalmat ébreszt azokban, kik vállalkozást szeretnének alapítani, vagy éppen befektetni.



IRODALOMJEGYZÉK: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vágóállat és Hús Terméktanácsadás: A versenyképesség összetevői és mérési módszerei a hús-termékpályán, 2004., Agroinform Kiadó KOTLER, P.–KELLER, K. L.: Marketing Management. 2006., Upper Saddle River, New Jersey DINYA LÁSZLÓ–DOMÁN SZILVIA [2004]: Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései. Megjelent: Czagány László–Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 127–150. o Forrás: IMD 2005, World Competitiveness Yearbook 2005. IMD International, Switzerland, http://nav.gov.hu/data/cms258609/Sajtotajekoztato_prezentacio_20120911.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorkkv.pdf http://www.versenykepesseg.eu/ http://ado.hu/rovatok/ado/oda-a-versenykepes-adorendszer-1 http://hvg.hu/gazdasag/20081008_magyar_versenykepesseg_rangsor http://konyv-vizsgalat.hu/adovaltozasok_2011.pdf http://hvg.hu/cimke/ad%C3%B3v%C3%A1ltoz%C3%A1sok+2012 http://landra.hu/cikkek/altalanos/szlovakcegalapitas http://www.dortina.sk/szlovak-cegalapitas


23


Pólya Éva – Bata Melinda

Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében Pólya, Éva – Bata, Melinda: The Examination of Buying Habits in the Case of Hungarian Food Products Hungarian customers have become more price sensitive and more conscious and their shopping occasions have become better planned as a result of the world economic depression. The freshness of the product, the price level, and the choice of goods have remained important aspects when choosing the place of shopping, but the significance of special offers and price reductions has increased for customers. Our research findings show that one goes shopping less frequently than a couple of years earlier. The decrease of the frequency of shopping also means that the scope of shops visited has become wider; the customer is willing to go farther for a bargain; the convenience of shopping plays a secondary role. Because of go-around shopping customer royalty has fallen and customer spending has spread thin over shops. Keywords: buying habits, food products, conscious customer, frequency of shopping, special offers ÁTTEKINTÉS A gazdasági válság hatására árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a magyar vásárlók, és a bevásárlási alkalmak is tervezettebbek lettek. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az áru frissessége, az árszínvonal és a választék továbbra is a legfontosabb szempontok, viszont megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. Kutatásokból kiderül, hogy kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a korábbi években. A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége az árszínvonal és a választék voltak hazánkban a legfontosabb szempontok. Megfigyelhető, hogy a válság hatására csökkent e szempontok relatív súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. A körbevásárlás ha-

24

tására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése. KULCSSZAVAK: vásárlási szokások, élelmiszerek, tudatos vásárló, vásárlási gyakoriság, akciók Az akciók, hirdetések, azért szükségesek, hogy létrejöjjön a termék-vevő kapcsolat meghatározó eleme a vásárlás. A „nagy találkozás” lehet mély nyomokat hagyó aktus, illetve lehet „egy a sok közül” tevékenység. Az a néhány perc, amit a vevő a termék megvásárlásával tölt, önmagában is lehet szimbolikus értelmű, vagyis a tényleges termékhez jutáson túlmutató esemény. Előfordulhat, hogy a vásárlás és a fogyasztás nem feltétlenül összefüggő, hanem elválhat a vásárló és a fogyasztó, külön személyt jelentve. A vásárlással való elégedettség, nem feltétlenül függ össze a fogyasztással való elégedettséggel. (Törőcsik-Varsányi, 1998) Jelen munkánkban a fogyasztói, illetve vásárlói magatartás különböző aspektusait elsősorban az élelmiszerek tekintetében vizsgáltuk, az elkövetkezőkben kutatási eredményeinken keresztül próbálunk a sajátosságokra rávilágítani. ECONOMICA 2013 - különszám


1.ábra A minta településtípus szerinti összetétele

1. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Primer megkérdezéses kutatás folytattunk 2013 első negyedévében, hogy közelebbről is megismerkedjünk a vásárlók élelmiszervásárlási döntéseivel, motivációival, döntéseik mozgatórugóival. A kutatás online módon zajlott a megkérdezettek gyorsabb és számukra kényelmesebb elérése végett. A kutatás során a magyarországi felnőtt (18 év feletti) lakosságot vizsgáltuk. Kutatásunk elején az alábbi hipotéziseket állítottuk fel: H1 A hiper- és szupermarketek terjedésével háttérbe kerülnek a kis-és hagyományos boltok az élelmiszervásárlások során H2 Az élelmiszer vásárlások döntő részét a nők végzik H3 A magyar fogyasztók árérzékenyek H4 A fogyasztók szeretnek vásárolni 2. EREDMÉNYEK 2.1. A minta demográfiai összetétele Kutatásunkba 105 főt vontunk be. A minta nemek szerinti összetételét tekintve, azt 76%-ban nők, 24%-ban férfiak alkották. 69%-ban JászNagykun-Szolnok, 10-10%-ban Bács-Kiskun és Békés, 4-4%-ban Csongrád és Hajdú-Bihar, 1-1%-ban pedig Heves, illetve Békés megyei lakosokból állt a minta. A megkérdezettek 60%-a lakik városban, 23% megyeszékhelyen, 4% a fővárosban, 4% községben és 2% faluban. 2.2. Élelmiszervásárlási szokások Kutatásunk során először az élelmiszervásárlás körülményeit vizsgáltuk. Az adott válaszokból kiderül, hogy a vásárlók 54 %-a naponta, 35%-a 2-3 naponta, és 10 %-a hetente vásárol élelmiszert. A vásárlók 42 %-a szupermarketekben, ECONOMICA 2013 - különszám

Forrás: saját kutatás

33%-a hipermarketekben, 4%-a diszkontokban és 17%-a hagyományos boltokban vásárol, illetve kiderült az is hogy bár még igen csekély módon, de már Magyarországon is terjedőben vannak a webáruházak, a válaszadók 4%-a jelezte, hogy szokta használni a webes áruházakat a vásárlásra. A legtöbben a szupermarketeket részesítik előnyben (61%), 27% legszívesebben hipermarketben vásárol, míg hagyományos boltokban 12%. A többség többnyire egyedül szokott vásárolni, 10% vásárol leggyakrabban házastársával, 8% az egész családjával indul el vásárolni, míg 18% a barátaival vásárol leginkább. Kutatásunk során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vásárlás helyét mennyiben befolyásolja a termék típusa. A kenyeret a vásárlók 42%-a szupermarketekben, 18 %-a hipermarketekben, 5%-a diszkontokban, a hagyományos boltokban és 1%-a webáruházakban vásárolja meg. A tejtermékeket a válaszadók 55%-a szupermarketekben, 23%-a hipermarketekben, 5%-a diszkontokban, 16%-a hagyományos boltokban és 1%-a webes áruházakban vásárolja meg. A zöldséget és a gyümölcsöt a vásárlók 50%-a szintén

2. ábra Az élelmiszervásárlás helyének kiválasztása


25


szupermarketekben vásárolja meg, 20%-a hipermarketekben vásárol zöldséget, gyümölcsöt, 3%-a diszkontokban, 27% hagyományos boltokban és 1% webáruházakban vásárol. A hús-és hentesáru esetében szintén első helyen állnak a szupermarketek 44%-kal, utána következnek 26%-kal a szupermarketek, majd 5%-kal a diszkontok, 24%-kal a hagyományos boltok és 2%-kal a webes áruházak. A válaszadók a tésztákat 58% arányban a szupermarketekben vásárolják meg, 28%-ban hipermarketekben, 3%-ban diszkontokban,10%-ban hagyományos

eladásra, 36%-ban a hipermarketekben,1%ban a diszkontokban, 4%-ban a hagyományos boltokban és 2%-ban a webáruházakban. Az édességek vásárlása a válaszok alapján szintén a szupermarketeknél a legnagyobb, ahol 58%, a hipermarketeknél 27%, a diszkontoknál 6%, a hagyományos boltoknál 8% és a webes áruházaknál 2%. És végül a rágcsálni valók, a vásárlók többsége, azaz 56%-a a szupermarketekben vásárol, 30% választja a hipermarketeket, 4% a diszkontokat, 8% a hagyományos boltokat és 2% a webes áruházakat.

3.ábra: A vásárlás helyének preferálása adott terméktípus függvényében


boltokban és 2%-ban webes áruházakban vásárolják meg. Az üdítőket 52%-ban szupermarketekben, 31%-ban hipermarketekben, 6%-ban diszkontokban, 9%-ban hagyományos boltokban és 2%-ban webáruházakban vásárolják meg. A konzervek esetében a vásárlók 55%-a azt jelezte, hogy szupermarketekben vásárol, 34% hipermarketekben, 4%diszkontokban, 5% hagyományos boltokban vásárol és 2 % használja a webes áruházakat. Fagyasztott ételeket 57%-ban a szupermarketekben kerülnek

26

Kutatásunk során arra is kitértünk, hogy adott terméktípusonként mennyire befolyásolják a megkérdezetteket bizonyos tényezők. A reklámok befolyásoló hatása leginkább az üdítők, édességek valamint a rágcsálnivalók esetében fedezhetőek fel. Az árcsökkentésre való reagálás viszont sokkal szembetűnőbb a tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, húsfélék és fagyasztott ételek esetében. Az élelmiszervásárlás során egyértelműen felfedezhető a megkérdezettek környezetében megforduló személyek befoECONOMICA 2013 - különszám


lyásoló hatása is. A válaszadók 14 %-a állítja, hogy őket a házastársuk befolyásolja, 10%-ukat leginkább a gyermekeik befolyásolják, 5%-ot a szakértők, 35% esetében a szülők bírnak leginkább befolyásoló hatással, míg 32% a barátok és 6% az egyéb befolyásoló személyek aránya. Az élelmiszervásárlás során felfedezhető, hogy számos tényező befolyásolja a megkérdezetteket. Az ár (81%) és a minőség (73%), valamint a termék egészségessége (43%) különösen fontos a megkérdezettek számára, de sokak számára a termék magyar volta, vagy a márka ismertsége is elég fontos. Érdekes, hogy a csomagolás vagy a jó reklám inkább semleges a megkérdezettek számára. A megkérdezettek számára az élelmiszervásárlás inkább semleges, nem rajonganak érte különösebben, saját bevallásuk szerint nem igazán jellemző az impulzusvásárlás sem rájuk. Az árak befolyásoló hatása felfedezhető volt kutatásunk során, ugyanakkor arra is rámutattak a megkérdezettek, hogy a magas árak miatt alapvetően nem vásárolnak kevesebbet. Megfigyelhető a bolthűség, viszonylag kevés helyen vásárolnak a megkérdezettek. Összességében élelmiszert gyakran vásárolnak a megkérdezettek, és a vá-

sárlásaikra jellemző a tervezettség, tartós élelmiszert inkább ritkábban, de nagyobb mennyiségben vásárolnak. Az is egyértelműen kiderült, hogy szeretnek otthon tartalékokat képezni. 3. KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk során beigazolódott, hogy az élelmiszervásárlási folyamat összetett és számos tényező befolyásolhatja azt. A kiskereskedelem szerkezetének változása, és az ebből fakadó üzletválasztási preferencia tetten érhető élelmiszervásárlás esetén is, beigazolódott az a feltevésünk, mely szerint a hiper-és szupermarketek terjedésével háttérbe kerülnek a hagyományos üzletek. (H1). Szintén igazolást nyert, hogy az élelmiszervásárlások döntő többségét még mindig a nők végzik (H2). Bár a férfiak besegítenek, de szerepük nem jelentős. A magyar fogyasztók árérzékenyek és ezt kutatásunk igazolta (H3), talán ez is adja az egyik magyarázatát annak a ténynek mely szerint az élelmiszervásárlás feltételezésünkkel ellentétben nem okoz örömet a megkérdezettek számára (H4), azt sokkal inkább egy „muszáj” tevékenységként élik meg.

IRODALOMJEGYZÉK: TÖRŐCSIK MÁRIA- VARSÁNYI JUDIT: Termékstratégia emocionális és racionális közelítésben (1998) http://www.tudatoslet.hu/index.php/gondolkodo/691-atalakulo-vasarloi-szokasok


27


Pólya Éva – Forró Csilla

Gyermekek vásárlási szokásainak vizsgálata Pólya, Éva – Forró, Csilla: The Examination of Children’s Buying Habits The family is the smallest unit of society. According to the classical, ideal interpretation of family it consists of a father, a mother and at least of one child. According to the traditional model the father id the breadwinner, he supports the family; whereas the mother runs the household, she brings up the children; the children’s task is studying, perhaps helping the mother with running the household. On hearing the word ‘family’ ‘unity’ and ‘harmony’ come to mind, whereas each family member has different personalities with more or less sameness. They try to solve the problems arising in the family together, but every family member can have their own problems. Family members influence one another’s decisions, which can involve economic decisions, too. The number of children exercises the greatest influence on economic decisions. In our fast, modern, consumer society children wield the most significant purchasing power. Their needs usually define the family’s purchasing habits. Today children demonstrate their own needs in the market. Keywords: children, family model, purchasing habits, buying decisions, purchasing power ÁTTEKINTÉS A család a társadalom legkisebb egysége. A klasszikus, ideális felfogás szerint egy apa, egy anya és legalább egy gyermek alkotja. A hagyományos modell alapján az apa dolgozik, eltartja a családját, míg az anya háztartásbeli, a gyermeknevelést segíti elő, a gyermekek feladata a tanulás, esetleg az anya segítése a háztartásban. A család szó hallatán az egység és a harmónia jut eszünkben, mégis a családtagok egytől-egyig eltérő személyiségekkel rendelkeznek, kisebb-nagyobb lehetséges azonosságokkal. A családban felmerülő problémákat jellemzően együtt próbálják megoldani, de az egyes tagok is rendelkezhetnek külön-külön problémákkal is. A családtagok befolyásolják egymás döntéseit is, ez akár kiterjedhet gazdasági döntésekre is. A gazdasági döntésekre azonban mégis a gyermekek létszáma van a legnagyobb hatással. A felgyorsult, modern, mai fogyasztói társadalomban a gyermekek az egyik legjelentősebb vásárlóerőt alkotják. Szükségleteik általában meghatározzák a család vásárlói döntéseit.

28

Mára már saját igényeikkel is felléphetnek a piacon. (CZIGÁNY - SZÉKELY, 2004) A nők munkába állásával a családon belül a gyermekek többségének is részt kell venni a házimunkában. A házimunka része a bevásárlás is. A gyermekek egyes termékek tulajdonságait, jellemzőit jobban ismerik, mint szülei, ezért ezek esetében nagyobb önállósággal szólnak bele a döntésbe. A vásárlásnál különböző stratégiát alkalmaznak, amelyekkel tudják befolyásolni a szüleik végleges döntéseit, amelyek a következők: · Puhító stratégia: Ilyenkor a gyermek addig győzködi a szülőt, ameddig az meg nem enyhül és teljesíti gyermeke akaratát. · Megtagadó stratégia: Ezt a stratégia azt takarja, hogy a gyermek megtagadja azokat a dolgokat, amiket a szülő kér tőle, ameddig nem kapja meg a vágyott dolgot (például: nem eszik addig) (Pólya, 2010) Személyes tapasztalatunk alapján megkülönböztetünk még egy stratégiát, amely a szülő lelkére hat. Amikor a gyermek nem megtagad, nem könyörög az adott termékért, hanem elszomorodik, addig a pillanatig, amíg a szülő ECONOMICA 2013 - különszám


megenyhül és megvásárolja az adott terméket. A gyermekek 2 éves korukra a márkahűség jeleit mutatják. 2-6 éves kor között egyértelműen be tudják azonosítani a márkákat csomagolásuk, logójuk alapján. 9 éves korukra pedig már fejlett fogyasztói magatartással rendelkeznek. Az idő múlásával a gyermekek rendszeresen vásárolnak maguknak termékeket. MCNEAL szerint a fogyasztóvá válás 5 szakaszra bontható: · Első szakasz: 0-6 hónapos korig terjed, ahol a kisgyermek megfigyeli a termékeket. · Második szakasz: 6-24 hónapos korban jellemző, amikor már a szülő a gyermek kéréseit teljesíti. · Harmadik szakasz: 24-48 hónapos korig tart, amelyben már a gyermek tud választani a termékek közül. · Negyedik szakasz: 48-72 hónapos korig, amely a szülővel való közös vásárlást takarja. · Ötödik szakasz: 72-100 hónapos korig, ebben a szakaszban a gyermek már képes az önálló vásárlásra. (PÓLYA, 2010) 1. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Kvalitatív, fókuszcsoportos kutatással végeztünk, hogy közelebbi képet kapjunk a gyermekek vásárlási-fogyasztási szokásairól. Ezen belül is kiemelt szerepet szántunk gondozásba vett gyermekek és vér szerinti családjukban élő gyermekek fogyasztói-vásárlói magatartásában fellelhető különbségek, illetve hasonlóságok feltárására. A vizsgálatban bevont gyermekek életkoruknál fogva könnyebben és változatosabban nyilatkoznak nyíltabb, a vélemények kifejtésének nagyobb teret engedő módszerek segítségével. A kutatás a Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, A. M. I., Pedagógiai Szakszakszolgálat, Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben zajlott le, 2013. április 5-én. Ezen a környéken számos nevelt gyermek él és jellemzően ebbe az iskolába is járnak, ezért is volt megfelelő választás ez a helyszín az interjú lebonyolításához. Az interjút megelőző két hétben megkerestem a szülőket egy hivatalos ECONOMICA 2013 - különszám

kérvénnyel, amelyben részleteztem, hogy mi fog történni, illetve, hogy teljesen anonim kutatás lesz és csak a szakdolgozatom sikerességét segíti elő, ezt az interjú során a gyermekkel közöltem. Azért is volt szükséges ez a hivatalos út ezen felül, mivel kiskorú gyermekeket csak szülői beleegyezéssel lehet kikérdezni. A teljes beszélgetést diktafonra vettem. A hanganyag a szakdolgozat leadása után törlésre kerül. Az interjú fő témái a gyermekek vásárlási szokásai és a befolyásolási szerepük voltak. Külön felmértem, hogy a nevelt gyermekek esetében ez hogyan nyilvánul meg. A kutatásban 15 kiskorú személy vett részt, 9-14 éves korig. Többségben állami gondozott gyermekek voltak jelen. Az interjú 45 percig tartott, de már érezhető volt a 30. perc után a gyermekek dekoncentráltsága. Az interjút bemutatkozással kezdtem, „small talk”-kal oldottam a feszültséget bennük, az interjú közepén pedig cukorkákat osztottam szét közöttük. A gyermekek nagyon kommunikatívak voltak, nem volt szükség arra, hogy nagyon kérdezősködjek. A kérdéseimre viszont egyértelmű, egyenes választ kaptam. Jelen volt a gyermekeken kívül Kovács Józsefné, igazgató helyettes, akinek ezúton is szeretném megköszönni, hogy segített az interjú lebonyolításában, illetve a szülői kérvények beszerzésében is. Feltétlen ki kell emelni, hogy a kutatás eredményéből nem lehet sztereotípiákat alkotni. Az elhangozottak kizárólag a fókuszcsoportos kutatásban résztvevők véleményét tükrözi. 2. EREDMÉNYEK 2.1. Vásárlási körülmények A vásárlási körülményekre több, közel azonos kérdést tettünk fel a gyermeknek. Kitértünk a vásárlási szituációkra, kikkel vásárolnak, milyen rendszerességgel, illetve egyéb vásárlást befolyásoló tényezőkre. Azon gyermekek esetében, akiket a vérszerinti szülők nevelnek egyértelműen elmondható, hogy általában hetente, közösen vásárolnak be. Az egyik kislány elmondásai alapján, akkor vásárolnak be, ha apukája itthon van, tehát az ő esetükben 29


a vásárlás családi program is. E tekintetben a megkérdezettek körében nem fedeztünk fel különbséget. Jellemzően a 15 gyermek a nagy bevásárlásokat együtt a családdal teszi, kivéve az egyik kislány ikerpárt, akik csak azért mennek ritkábban a szülőkkel vásárolni, mert iskolai elfoglaltságaik miatt az időpont nem megfelelő nekik. Püspökladányban ezeket a vásárlásokat jellemzően a Pennyben, a Tescoban és a Sparban teszik meg, de ha gyors bevásárlást kell megejteniük, akkor a közeli CBA-ba mennek szívesen. A nagyobb gyermekek egyedül is vásárolnak már. Ők inkább ruházati termékeket vesznek előszeretettel.

termékeket, kiegészítőket és édességeket. Az interjú során az egyik nevelt gyermek megmutatta az óráját, amit ő vásárolt, ezzel éreztette a kutatás többi résztvevőjével és velünk, hogy ez az összeghatár a realitást tükrözi. Az egyik nevelt lány arra a kérdésre, hogy „Vásárolnál-e csokit, ha az 1000 Ft lenne?” úgy válaszolt: ha a kedvence, akkor igen. Saját véleményünk szerint a nevelt gyermekek egy része, így túl van kapatva, a pénz értékéről sok esetben nincs fogalmuk, a vérszerinti szülők a mentális sérüléseket próbálják így „kivásárolni”. Persze nem az összes nevelt gyermek gondolkodik így. A kiscsoportban kialakult egy kisebb vélemény-

1.táblázat: A minta vásárlási szokásainak főbb jellemzői Vizsgált kérdéskör Család együtt vásárol?

Vérszerinti szülők által nevel gyerekek Legtöbbször igen (a vásárlás helyszínétől függ) Hetente

Milyen rendszerességgel vásárolnak? Milyen típusú termékek Élelmiszer vásárlásánál vannak szívesen jelen? Szoktak-e egyedül vásárolni? Igen Befolyásolja-e az ár a vásárlást? Legtöbb terméknél igen

Hűek-e egy adott márkához?

Nem feltétlenül

Állami gondozásba vett gyerekek Legtöbbször igen (a vásárlás helyszínétől függ) Hetente Ruházat Igen Márkákat veszik figyelembe, jellemző a vér szerinti szülők túlkapása-törvényben előírt zsebpénz a nevelőszülőktől Egyértelműen

Hány éves korban vásároltak nekik Kb. 5 éves korban először „márkás” terméket?

Kb. 5 éves korban


A gondozásba vett gyermekek közül néhánynak egy-egy termék ára nem számít, mivel a vérszerinti szülők próbálják kompenzálni azt, hogy nem velük él a gyermekük, ezért minden kívánságukat teljesítik, ráadásul törvényben előírt, hogy kapnak a nevelő szüleiktől zsebpénzt, ezért jellemzően napi 500-2000 forintos értékben vásárolnak legtöbbször ruházati

30

eltérés, hiszen mások beosztják a zsebpénzüket, tudatosan gyűjtenek egy nagyobb összegű termékre a nevelő szülő kérésére, mint például biciklire vagy számítógépre. Néhány lány azt is elmesélte, hogyha a havi zsebpénzéből többet költ el, tehát kér a nevelő szüleitől, a következő hónapban kevesebbet kap. Ez szerintem pozitív, mert a gyermeket nem a felelőtlen költekeECONOMICA 2013 - különszám


zésre, hanem a tudatos, megtervezett pénzköltésre sarkallja. A kutatás során külön kitértünk a márkahűség kérdésére is. A szakirodalomból kiderül, hogy a gyermekek már kiskorukban is hűek tudnak lenni egy-egy márkához. Ez a fókuszcsoportos kutatáskor sem volt máshogy.

1.ábra: A leggyakrabban említett szavak a fókuszcsoportos kutatás során

2.2. Befolyásolási stratégiák Kutatásunk során véleményeltérést tapasztaltunk a pénz elköltésével kapcsolatban. A szülők befolyásolásáról viszont egyöntetű eredmény született. A vérszerinti szülőkkel élő gyermekek nem tartják szükségesnek, hogy bármilyen módon próbálják szüleiket befolyásolni, hiszen úgy gondolják ezzel semmiféle eredményt nem érnek el, a vágyott terméket nem kapják meg. A szülők következetesek, ha valamire azt mondják nem, akkor nem változtatják meg döntésüket. Egyik kislány megemlítette, hogy ő a hisztit választja néha, de eredménytelenül, nem válik be. A nevelt gyermekek többsége szintén úgy válaszolt kérdéseimre, hogy nem szükséges a szülők befolyásolása. Az eltérés a miértekben található. Míg a vérszerinti szülők által nevelt gyermekek feleslegesnek tartják, addig az állami gondozásba helyezett gyermekek sem érzik szükségesnek a befolyásolni a szülőket, mivel a már fent említett okok (kötelező zsebpénz, vérszerinti szülők túlkapása) miatt mindent


megkapnak. A kutatás minden egyes résztvevői tehát egy véleményen voltak e témát illetően. 3. KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk során átfogó képet kaptunk arról, hogy milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetőek fel a gyermekek vásárlási-döntési folyamataiban attól függően, hogy szüleik vér szerinti vagy nevelt gyermekei. Megfigyeltük, hogy sok esetben bizony különbségek fedezhetőek fel e tekintetben, ami többnyire a nevelt gyereknek kedvez. A szülőknek esetükben számos törvényi előírásnak meg kell felelniük, és ez bizony hatást gyakorol a gyerekek fogyasztói, illetve vásárlói magatartására. Sok esetben ezek a gyerekek sokkal inkább ragaszkodnak a márkákhoz, akkor is, ha ezzel nagyobb anyagi terhet rónak a nevelő családjukra.

IRODALOMJEGYZÉK CZIGÁNY, SZ. – SZÉKELY, K.: A kvalitatív gyerekkutatások módszertani lehetőségei (2004) PÓLYA, É.: A piac ritka kincsei Economica 2010/ 3. (2010)


31


Pólya Éva – Kondacs Réka

Nők vásárlási szokásai kozmetikai termékek esetében Pólya, Éva – Kondacs, Réka: Women’s Buying Habits in the Case of Cosmetic Products In our present study we wish to point out the peculiarities of women’s cosmetics buying habits. In our interview examination we have tried to get a closer picture of the characteristics of women’s buying habits and their attitudes to cosmetics. The topicality of our research has been supported by several phenomena. On the one hand, the most frequent association with women is ‘beauty’; a woman always has to be well-groomed, pretty, and beautiful according to the expectations of society. On the other hand, the appreciation of the role of the body appears as a general trend in society, which means that each product or service, which serves bodily culture and care, play a more and more important role. Many other authors (Davis-Rigaux 1974, PopcornMarigold 2001, Pólya 2012) have already discussed women’s cosmetics buying habits, first of all their decision making role within the family, but because of the topicality of the theme we have considered it important to conduct further, empirical examination. Keywords: women, buying habits, cosmetics, appreciation of the role of the body ÁTTEKINTÉS Jelen munkánkban a nők kozmetikumvásárlási szokásainak sajátosságaira kívánunk rámutatni. Megkérdezéses vizsgálatunk során próbáltunk közelebbi képet kapni a nők vásárlási szokásainak sajátosságairól, a kozmetikumokhoz való viszonyáról. Kutatásunk aktualitását több jelenség is alátámasztja. Egyrészt a nőkkel kapcsolatos egyik leggyakoribb asszociáció a szépség, egy nőnek mindig ápoltnak, csinosnak, szépnek kell lennie a társadalmi elvárások szerint. (Törőcsik, 2011). Ugyanakkor általános társadalmi trendként is megjelenik a test szerepének felértékelődése (Törőcsik, 2007), így minden olyan termék, illetve szolgáltatás egyre nagyobb szerepet kap, amely a test karbantartásáról, ápolásáról, megmutatásáról szól. A nők kozmetikumvásárlási szokásaival, elsősorban családon belüli vásárlási döntési szerepükkel több szerző is foglalkozott korábban (DavisRigaux 1974, Popcorn-Marigold 2001, Pólya 2012), azonban a téma aktualitása miatt mindenképp fontosnak tartottuk további empirikus vizsgálatok lefolytatását.

32

KULCSSZAVAK: nők, vásárlási szokások, kozmetikumok, test szerepének felértékelődése 1. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Feltáró jellegű kutatást végeztünk 2012 III, IV., illetve 2013 I: negyedévében a magyar 16-60 év közötti felnőtt lakosság körében. Elsősorban a nők által vizsgálatunk fókuszában, de a megfelelő ellenpontozás miatt szükségesnek tartottuk férfiak bevonását is a megkérdezésbe. A válaszadók gyors és kényelmes elérése miatt online megkérdezést alkalmaztunk. A kérdések többnyire zárt kérdések voltak, a válaszok árnyaltabbá tétele céljából sor került ötfokozatú skála használatára. Kutatásunk az alábbi hipotézisekre épül: H1 A nők szeretnek vásárolni. H2 A nőknél hamarabb kialakul a márkahűség. H3 A nők leggyakrabban drogériákban vásárolnak kozmetikai termékeket. H4 Egy vásárlásnál a legfontosabb szempont a termék ára ECONOMICA 2013 - különszám


H5 Alapvető kozmetikumokat (testápoló, tusfürdő, hajápolók) mindenki használ. H6 A kozmetikumok vásárlása esetén fontos a márka. H7 A fogyasztók számára fontos befolyásoló tényező a termék reklámja. H8 A nők elsősorban társaságban szeretnek vásárolni.

2.2. Kozmetikumvásárlási szokások

Kutatásunk során fény derült arra, hogy 6% számára a külső szépség mindennél fontosabb, 69% számára a szépség fontos, de nem minden. 22% ad magára, de számára a belső szépség fontosabb, míg 4%, aki kizárólag a belső szépséget tartja kizárólag fontosnak. Kutatásunk egyértelműen bizonyította, hogy a megkérdezettek rendszeresen használják a koz2. EREDMÉNYEK metikumok nagyon változatos fajtáit. Testápolót 41 % használ naponta, hetente az 2.1. A minta demográfiai jellemzői 19 %, az alkalmankénti használók 23 %-ot. míg A minta elemszáma 105 fő, mely 85%-a nő, a ritkán vagy soha nem használók: 18 %-ot míg 15%-a férfi válaszadókból állt. A minta tesznek ki. A hajápolókat (sampon, balzsam, 67%-a 20-29 év közötti korosztályból került hajvédő/hővédő krémek/sprayk) a megkérdeki, de más korosztályok véleménye is megjele- zettek több mint fele (59 %) hetente használja, nik az eredmények között, igaz kisebb súllyal. naponta használók aránya pedig 14 %. Aki soha Kutatásunk elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok nem használ, ilyen terméket az mindössze 8%. megyei lakosokra koncentrált (48%), de A dekorkozmetikai termékek elsősorban a nők megjelenik a Pest (20%), Bács-Kiskun (14%), napi rutinjának képezik rendszeresen részét. Csongrád (8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (4%), Parfümöt 85%-uk használ naponta, alapozót Heves (2%), Hajdú-Bihar (2%), Békés (2%) és 37%, szemfestéket 36%, rúzst 31%. Győr-Moson-Sopron (1%) megye területén A vásárlási döntéseiket számos tényező befoélők véleménye is. lyásolja, de eltérő mértékben. Elsősorban az ár (24%), a márka (22%) és az 1.ábra: A minta kor szerinti összetétele ismerősök véleménye (13%) befolyásolja. Mindezek mellett még számít, hogy a termék természetes összetevőket tartalmazzon (10%), illetve bőrgyógyászok által tesztelt legyen (10%). A megkérdezettek számára kevésbé fontos a reklám (4%), egyéb promóciók (6%), a csomagolás (3%) az, hogy új vagy környezetbarát termékről van szó (6%, illetve Forrás: saját kutatás, 2013 3%). A reklámok tekintetében a reklámozó arca sem fontos a A településtípus jellegét tekintve a válasz- megkérdezettek többsége számára. adók 31%-a városban, 30% megyeszékhe- Vizsgálatunk során kitértünk arra is, hogy hol lyen, 25% községben, 8% a fővárosban, míg vásárolnak kozmetikumokat a megkérdezet6% kisebb falvakban lakik. Az anyagi helyzet tek. Elsősorban a drogériákat (Müller, Drogerie tekintetében a minta többnyire átlagos, illet- Markt, Rossmann) részesítik előnyben, de ve átlag alatti jövedelemmel rendelkezőket gyakran vásárolnak ilyen terméket hiper-és szufoglal magában. permarketekben is. Előbbiben leggyakrabban ECONOMICA 2013 - különszám

33


testápolót, hajápolót, arc-és kézkrémet, sminkterméket, parfümöt tusfürdőt és borotválkozó szert vásárolnak, míg utóbbiban leggyakrabban szappant. A megkérdezettekre többnyire igaz, hogy inkább társaságban szeret vásárolni. A termékek csomagolása fontos, két hasonló termék közül többnyire a szebb csomagolásút választják. Szívesen vesznek ajándékba is kozmetikumokat, de a komplex termékcsaládokat a megkérdezetteknek mindössze 8%-a tartja nagyon fontosnak. Végül, de nem utolsósorban megvizsgáltuk, hogy a megkérdezetteknek mennyit költenek kozmetikumokra. 70 %-uk 5.000 Ft-ot, vagy kevesebbet, 25 % 5.000 és 10.000 Ft között költ, 4 % 10.000 és 15.000 Ft között, míg 2 % pedig 15.000 Ft fölött vásárol havonta kozmetikumot. 3. KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk során a kozmetikumvásárlás különböző aspektusait vizsgáltuk meg. A kutatás elején felállított hipotéziseink az alábbiak szerint validálódtak:

H1 A nők szeretnek vásárolni. Elfogadva H2 A nőknél hamarabb kialakul a márkahűség. Elfogadva H3 A nők leggyakrabban drogériákban vásárolnak kozmetikai termékeket. Elfogadva H4 Egy vásárlásnál a legfontosabb szempont a termék ára. Elfogadva H5 Alapvető kozmetikumokat (testápoló, tusfürdő, hajápolók) mindenki használ. Elvetve H6 A kozmetikumok vásárlása esetén fontos a márka. Elfogadva H7 A fogyasztók számára fontos befolyásoló tényező a termék reklámja. Elvetve H8 A nők elsősorban társaságban szeretnek vásárolni. Elvetve Hipotéziseink többsége beigazolódott. Kutatásunk megerősítette azt a sztereotípiát, mely szerint a nők szeretnek vásárolni (H1), ugyanakkor azt már nem igazolta a kutatás, hogy a nők elsősorban társaságban szeretnek vásárolni (H8). A nőkre jellemző a márkahűség, ragaszkodnak a bevált márkákhoz (H2), de a legfontosabb szempont még mindig a termék ára (H4).

IRODALOMJEGYZÉK DAVIS H. L., RIGAUX B. P. (1974): Perception of Marital Roles in Decision Processes. The Journal of Consumer Research, 1 (June) 51-62. p. MARIGOLD L., POPCORN F. (2001): Éva marketing- A nőket megcélzó marketing alapelvei. Budapest: Geopress Zrt. PÓLYA É. (2012): Családon belüli vásárlási döntési szerepek és folyamatok. Doktori disszertáció, Gödöllő : Szent István Egyetem TÖRŐCSIK M. (2007): Vásárlói magatartás. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás - Insight, trendek, vásárlók. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt.

34



Pólya Éva – Kovács Éva

Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata Pólya, Éva – Kovács, Éva: The Examination of Consumer Behaviour in the Case of Dairy Products In our paper we aimed to examine the milk consuming habits of the Hungarian population. We highlight how often and what type of dairy products are consumed by the population, what are the factors that influence their purchasing and consuming habits. Keywords: dairy product, consumption, purchasing behaviour ÁTTEKINTÉS Jelen munkánkban a hazai tejtermék fogyasztási szokások vizsgálatát tűztük ki célul. Rávilágítunk arra, hogy a lakosság milyen gyakran, milyen típusú tejtermékeket fogyaszt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják mind a vásárlási, mind a fogyasztási szokásainkat. KULCSSZAVAK: tejtermék, fogyasztás, vásárlói magatartás 1. BEVEZETÉS Az élelmiszerfogyasztói magatartás egy sajátos szeletét jelenti a fogyasztói magatartás vizsgálatoknak, mivel azt egy átlagos termékhez képest jóval több tényező befolyásolja. Az élelmiszerek fogyasztását meghatározza a termék megjelenése, de ugyanakkor különösen fontos az érzékelés fiziológiai, társadalmi és pszichológiai összefüggéseinek a vizsgálata is. (Lehota, 2001). Az élelmiszerek esetében döntő fontossággal bír a táplálékkal kapcsolatos túlérzékenység, allergia, illetve intolerancia. Mindezek természetesen az emberek élelmiszerfogyasztói magatartását jelentősen befolyásolhatják. A tejfogyasztás szintén egy sajátos területét teszi ki az élelmiszerfogyasztásnak: a lakosság napi energia felvételének 10-20%-a származik tejből és tejtermékekből. (Szendi, 2009) Érdekes, hogy Európában, bár a lakosság 90% toleráns a laktózzal szemben, mégis a többi alkotóelemmel szembeni reakció aggodalomra ad okot. Főképp gyermekkorban komoly immunreakciót ECONOMICA 2013 - különszám

válthat ki és az I. típusú cukorbetegség kialakulásáért is felelős lehet a tejfogyasztás. (Szendi, 2009) Az egy főre jutó tejfogyasztás Magyarországon az elmúlt 20 évben átlagosan 30 literrel csökkent. (KSH, 2012), az elmúlt egy évtizedben stagnált. Kutatásunk során próbáltunk rávilágítani ennek a hátterére, a változó fogyasztói magatartás mibenlétére és a mögöttes okokra. 2. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Feltáró jellegű kutatást végeztünk 2013 I: negyedévében a magyar 15-60 év közötti felnőtt lakosság körében. A kutatásban mind a női, mind a férfi lakosság reprezentálva volt. A kutatás megkérdezéses vizsgálat volt, mely során változatos módszerekkel dolgoztunk. A megkérdezés online módon történt a megkérdezettek gyorsabb és számukra kényelmesebb megkeresése céljából. A kérdések alapvetően zárt kérdések voltak, a könnyebb öszszehasonlíthatóság és kvantifikálhatóság miatt, a kérdések változatosabbá tétele skálakérdések alkalmazásával történt meg. Kutatásunk elején az alábbi hipotéziseket állítottuk fel: H1: A magyar vásárlók inkább a magyar termékeket részesíti előnyben H2: A magasabb keresetűek többször vásárolnak bioterméket, mint a kevesebb jövedelemmel rendelkezők H3: A nők minden esetben figyelnek a beltartalmi értékekre 35

Pólya Éva – Kovács Éva: Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata

3. EREDMÉNYEK 3.1. A minta demográfiai jellemzői A minta elemszáma 103 fő, ebből 89 nő és 34 a férfiak száma. Lakóhelyüket tekintve 6% lakik a fővárosban, 20% megyeszékhelyen, 57% városban, míg 17% községben. Végzettségüket tekintve 40%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 58% a középfokú végzettséggel rendelkezők száma, míg mindössze 2%, aki alapfokú végzettséggel bír. A minta jövedelem szerinti megoszlása azért érdekes, mert a többség (96%) esetében az egy főre eső jövedelem kevesebb, mint az átlag magyar fizetés. A megkérdezettek 12%-a esetében a családban az egy főre eső jövedelem kevesebb, mint 20.000 Ft havonta. 35% esetében az egy főre eső jövedelem 20.000-50.000 közé esik, míg 33% azok aránya, akiknél egy főre 50.000-100-000 forint jut havonta. 100.000-150.000 Ft 16%-nál, 150.000 Ft-nál több pedig mindössze 4% esetében jut egy főre egy hónapban. 3.2. Tejtermék fogyasztási szokások Összességében megállapítható, hogy a megkérdezettek rendszeresen fogyasztanak tejtermékeket. A megkérdezettek háromnegyede naponta vagy akár naponta többször is fogyaszt tejterméket. 1.ábra: Tejtermék fogyasztás gyakorisága

Forrás: saját kutatás, 2013

36

A tejtermékek megvásárlása során a megkérdezettek leginkább az árat figyelik (44%), a márka 24%, a származás és a gyártó 13%-13%-ban fontos számukra. A beltartalmi értékek a megkérdezettek többségének nem igazán fontos. Mindössze 28%-uk veszi figyelembe minden vásárlása során, 25%, aki alkalmanként figyel a termék összetevőire. Egy termék megvásárlásakor leginkább az árra (44%) figyelnek a megkérdezettek, a márka 24%, a származás és a gyártó vállalat 13-13% esetében bír befolyásoló tényezővel. 2.ábra: Tejtermék vásárlásnak helye

Forrás: saját kutatás, 2013

Tejtermékeket elsősorban szupermarketben (38%) vásárolnak a megkérdezettek, 21% a hipermarketet, 17% a kisboltot, 2-2% a pékségeket vagy a piacot részesíti előnyben. Érdekes, hogy 20% a bevásárlóközpontokban vásárol elsősorban, holott tejtermékre szakosodott szaküzletet viszonylag ritkán találunk, különösen nem jellemző ez a bevásárlóközpontokra. 8% mindig közvetlenül a termelőtől vásárol, míg 48% még soha nem vásárolt termelőtől. A fővárosiak az átlagnál is gyakrabban vásárolnak szupermarketekben tejtermékeket. A magyar termékeket nagy többség előnyben részesíti, hűek a magyar termékekhez, ugyanakkor érdekes, hogy nem győztek meg minket arról, hogy képesek a magyar termékeket azonosítani. 48%-uk drágának tartja a magyar termékeket, 37%-uk gondolja jó minőségűnek, míg 36% versenyképesnek azokat. A férfiak közül többen gondolják úgy, hogy a magyar termékek drágák (29%), a nőknél ez az arány mindössze 17%. ECONOMICA 2013 - különszám


A biotermékekre is érzékenyen reagálnak a megkérdezettek. A többség alkalmanként fogyaszt bioterméket, ugyanakkor a jövedelemszint és a biotermék fogyasztás gyakorisága között nem fedeztünk fel összefüggést. A lakóhely tekintetében elsősorban a községben élők fogyasztanak bioterméket saját bevallásuk szerint. Valószínűsíthető, hogy a közvetlenül a termelőtől beszerzett terméket -nem feltétlenül helyesen-, de „bio”-ként azonosítják. 4. KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk során felállított hipotéziseink közül két hipotézist el kellett vetnünk (H2, H3). Kutatásunk során rá kellett arra döbbennünk, hogy a fogyasztók sajnos nem igazán figyelnek oda a beltartalmi értékekre (H3), azt nem

vizsgáltuk, hogy ezek tényleges jelentésével, annak szervezetünkre, egészségünkre gyakorolt hatásával tisztában vannak-e. Biotermékeket a megkérdezettek közül alapvetően nem a magas keresetűek vásárolnak (H2), ez sokkal inkább jellemző a községben lakó, kifejezetten alacsony jövedelmű családokra (20.000 Ft alatti egy főre jutó havi nettó jövedelem). Valószínűsíthetőnek tartjuk, hogy a megkérdezettek nincsenek tisztában a „bio” fogalmával, azt a termelőtől közvetlenül vásárolt tejtermékkel azonosítják. Ugyanakkor megerősítést nyert a hipotézisünk, mely szerint a magyar fogyasztók a magyar termékeket részesítik előnyben (H1). Szinte minden megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy a magyar termékeket előnyben részesíti a külföldi termékekkel szemben.

IRODALOMJEGYZÉK LEHOTA J. (2001): Élelmiszergazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. SZENDI G. (2009): Paleolit táplálkozás. Jaffa Kiadó, Budapest Az élelmiszerfogyasztás alakulása, 2010 In: Statisztikai tükör (2012) 42 (VI) Központi Statisztikai Hivatal


37


Gácsi Zsanett – Kiss Viktória – Horváth Marianna

Válsághatások a szállítmányozásra Gácsi, Zsanett – Kiss, Viktória – Horváth, Marianna: The Effects of Crisis on Transport The global economic crisis, which started in 2008, has negatively affected all sectors of the economy. Many businesses have gone bankrupt, including old, leading and successful companies but others have remained successful and have acquired a larger market share. Despite this many business owners have tried to enter the market with more or less success. This trend can also be observed in the field of logistics and transportation. Keywords: crisis, forwarding, trends in transportation A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság negatívan érintette a gazdaság minden ágazatát. Számos vállalkozás ment csődbe, közöttük olyan sokéves múlttal rendelkezők is, melyek egykor kimagaslóak voltak, azonban számos piacvezető cég meg tudta őrizni sikereit, sőt növelni tudta bevételeit. Mindezek ellenére számos vállalkozó is megpróbált piacra lépni, több-kevesebb sikerrel. Ez a tendencia megfigyelhető a logisztika – szállítmányozás területén is. KULCSSZAVAK: válság, szállítmányozás, szállítási trendek BEVEZETÉS Európában a nagy pénzügyi-gazdasági válságot következményekén jelentősen megváltoztak az áruszállítási tendenciák is. Van olyan szállítási ágazat, amelyet egyáltalán nem érintett a válság, megrendeléseik nem csökkentek, vannak azonban olyan ágazatok, amelyeket hátrányosan érintett a válság, és amely területen néhány vállalat a válság évében a megszűnés közelébe került, vagy meg is szűnt. Országunkban sincs ez másképp, itt is érezteti magát a gazdasági válság, éreztette, és még ki tudja, meddig érezteti. 1. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS „A logisztika – az ellátási lánc-menedzsment (Supply Chain Management, röviden SCM) részeként – alapanyagok, félkész- és késztermé-

38

kek valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.”1 A szállítás árumozgatás fuvareszközzel, fuvardíj felszámítása nélkül, míg a szállítmányozás: „A szállítmányozási szerződés alapján, a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.” 2 A szállítmányozó az, aki más áruját más közlekedési eszközének igénybevételével, térítés ellenében a címzetthez fuvarozza, és eközben ellátja az árutovábbítás során felmerülő kiegészítő teendőket is, melyhez kapcsolódik a szállítási lánc, ami műszaki és szervezési szempontból összehangolt rakodási és szállítási és esetenként tárolási folyamatok sorozata, annak érdekében, hogy a feladó és a címzett közötti áruáramlás megvalósuljon. Közvetlen és közvetett szállítás különböztethetünk meg. A közvetlen szállítást, melyet egytagú szállítási láncnak 1

Amerikai Egyesült Államok logisztikai tanácsa 1998. Erdélyi Kálmán, Nikischer József, dr. Tátrai Anna nemzetközi szállítmányozás 1. kötet, 18. oldal, Magyar közlekedési kiadó 2002. 2



is neveznek, ahol egy közlekedési alágazat végzi a szállítást, az áru átrakása nélkül, míg a közvetett szállításnál, - vagyis többtagú szállítási láncnál - különböző szállítójárművekkel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, vagyis kettő, vagy több közlekedési ágazat vesz részt a szállításban. A fuvarozás ehhez képest az a folyamat, amikor fuvarozási szerződés alapján, a fuvarozó díjazás ellenében a küldeményt rendeltetési helyre továbbítja, és a címzettnek kiszolgáltatja. Aki ezt az a természetes, vagy jogi személy, aki a fuvarozással iparszerűen foglalkozik, vagyis a fuvarozó. Aki pedig mással elvégezteti, az a fuvaroztató, vagyis a természetes, vagy jogi személy, aki saját nevében, saját számlájára, vagy saját nevében más számlájára foglalkozik árutovábbítással. Végül pedig a speditőr, aki olyan szállítmányozó, aki saját nevében, más számlájára végez árutovábbítást, a lehető leghatékonyabban. 1.1. Hagyományos (konvencionális) szállítási rendszerek és jellemzőik A szállítmányozásnak fontos szerepe van a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában, mivel szükség van többféle szállítási módra is, ugyanis sok befolyásoló tényező van egy-egy szállítás alkalmával, nem mindegy, hogy mit mivel szállítanak. Függ az időjárástól, környezeti viszonyoktól, távtól, időtől, szállítandó áru típusától, mennyiségétől, rengetem minden befolyásoló tényező lehet. Ezeknek köszönhetően van többféle fuvarozási ág. A fuvarozási ágak szerint több szállítmányozó típust is megkülönböztetünk, melyek közül az első a vasúti szállítás, amit nagy árumennyiség nagy távra való szállításakor alkalmaznak. Többféle küldeményei is vannak, melynek fajtái a Kocsirakományú áru, amikor áru tömege meghaladja az 5000 kg-ot, vagy az áru továbbításához egy vasúti kocsi teljes rakterét kizárólagos használatba veszi. A darabáru, amikor 5000 kg-nál kisebb tömegűek a küldemények, melyek nem igényelnek kizárólagos kocsi használatot. Végül pedig az expressz áru mely kisECONOMICA 2013 - különszám

méretű – legfeljebb 1200 x 800 x 700 mm -, kistömegű –legfeljebb 100 kg/db darabáru adható fel. Vasúti teherkocsiknak többféle típusa is létezik, melyek közül a legelterjedtebb az általános célú, melyet ömlesztett anyagok, kötegelt áruk, darabáruk szállításakor használnak. Ennek 3 fajtája van, a pőrekocsi, nyitott kocsi és a fedett kocsi. Következő a speciális célú mely csak egyfajta, vagy meghatározott árucsoport továbbítására. Ennek is létezik több típusa is, az önürítő, az élőállat-szállító, a romlandó árut szállító és a tartálykocsi. A következő szállítási ág, melyet vizsgálok az a közúti szállítás, amely elsősorban viszonylag rövid távokra, helyi és körzeti forgalomban gazdaságos, mégis belföldi és nemzetközi forgalomban is gyakran alkalmazzák. Két alapesetet különböztetünk meg, ezek a fuvarozás, mely a teljes gépjármű igénybevételét jelenti, illetve a darabáru fuvarozás, mely nem igényli az egész gépjárművet, csak a darabáru leszállítását, megfelelő körülmények között. A vízi szállítás, ami elsősorban tömegáruk nagy távra való szállításakor használatos, főleg ha az idő nem fontos tényező, ugyanis az eljutási idő viszonylag hosszú. Tipikus áruk: szén, brikett, koksz, vasérc, bauxit, kő, kavics, ezeket ömlesztve, míg a cementet, gabonát, műtrágyát ömlesztve és zsákolva szállítják. Minél nagyobb befogadóképességű egy hajó vagy egy uszály, annál nagyobb Kis mennyiségű, de egyébként nagy értékű áruk gyors, nagy távolságra történő szállítására a legalkalmasabb a légi szállítás. Például a gyorsan romló, primőr árukat – gyümölcs, zöldség, vágott virág -, élő baromfi – naposcsibe-, ékszerek, műszerek, gyógyszerek, szőrmék, nyomdai termékek, postai küldemények, finommechanikai és mikroelektronikai termékeket ezen a módon a legmegfelelőbb szállítani. Világviszonylatban csekély, kb. 6%-a az áruszállításnak. A globalizációnak köszönhetően azonban egyre nagyobb szerepe van. Végezetül a csővezetékes szállításról lesz szó. A csővezetékes áruszállítás esetében egy egységet képez a szállítópálya és a szállítóeszköz, nem úgy, mint a többi alágazatnál. A csővezeték 39


egy különleges szállítóeszköz, vagyis berendezés, ahol a cső egyesíti a pályát és a járművet. Rövid szállítási táv esetén a gravitáció hatására jön létre az áru mozgása enyhe lejtésű csővezetékben. Nagy szállítási távoknál légszállítógépekkel, illetve helyhez kötött szivattyúkkal segítik az áru mozgását. 1.2. Kombinált árufuvarozás A kombinált (vagy multimodális) szállítási rendszerek esetében két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, de az áru bontatlan szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.3 A kombinált árufuvarozás célja a különböző közlekedési módok együttműködésének megvalósítása, amely a szállítási láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazatok előnyeinek egyesítését, és a hátrányok kiküszöbölését teszi lehetővé.

A konténeres szállítási rendszerek két vagy több közlekedési ág az adott konténert vagy konténereket együttműködve juttatja el a rendeltetési helyre, míg a huchepack szállítási rendszerek az egyik közlekedési ág szállítójárműve egy másik járművet szállítva juttatja el a küldeményt a címzetthez. Mivel a kombinált áruszállítás csak nagyobb szállítási távolságok esetében gazdaságos, hazai viszonylatban csak tranzit illetve export-import forgalomban használják. 1.2.1. Konténeres szállítási rendszerek alágazatonként A konténeres áruszállítás valamennyi közlekedési ágazatban megvalósítható. A szállítási láncban a fel-és elfuvarozást közúton végzik, majd a távolsági szállítást vasúton vagy vízen végzik. Leggyakoribb kombinációk a közút-vas-

1.ábra: Kombinált áruszállítás alapformái

Forrás: dr. Prezenszki József : Logisztika 1. saját szerkesztés

A nyugat-európai országokban már az 1960-as években kialakultak a kombinált áruszállítás alapformái, amelyek azóta is folyamatosan fejlődnek. A kombinált szállítási formák két fő csoportba sorolhatók: - konténeres szállítási rendszerek - huckepack szállítási rendszerek 3

Szegedi Zoltán-Prezenszki József: Logisztika menedzsment 2008. Bp. p.139

40

út illetve a vasút-tenger szállítási láncok. A vasúti konténerszállításban az alacsony oldalfalú pőrekocsi, a normál pőrekocsi, valamint a kifejezetten konténerszállításra kialakított vasúti kocsi alkalmas a nagykonténerek szállítására. A konténerszállító kocsikat olyan rögzítő berendezésekkel látják el, amelyek alkalmasak a 20 és 40lábas konténerek megfelelő rögzítésére, tetszőleges elrendezés szerint is. A közúti szállításban konténerszállításra egyaránt alkalmas a normál rakfelületű és a speciáECONOMICA 2013 - különszám


lis közúti jármű is. Ebben az esetben a konténerek megfelelő rögzítése nagyon fontos, amely történhet az alvázhoz történő rögzítéssel, illetve forgóreteszekkel. A vízi konténerszállítás tekintetében a belföldi hajózás hagyományos járművei – mint az uszályok, önjáró hajók – általában alkalmasak a konténerek szállítására. A tengeri szállításban először a hagyományos hajókat alkalmazták a konténerek szállítására, idővel azonban a konténerek számának növekedésével szükségessé vált a kifejezetten konténerszállításra használt hajók építése. Ezekből egyre több van, méretük alapján a legnagyobb hajók közé tartoznak. 1. NÉHÁNY KUTATÁSI EREDMÉNY 2.1. Belföldi áruszállítás változása A 2000-res évek elejétől rengeteg változás ment végbe a szállított áruk tömegét tekintve, hol nőtt, hol csökkent a száma. A táblázat alapján nagyon jól megfigyelhető, hogy 2001-2006 között szinte folyamatosan nőtt, mikor is 2006ban elérte a csúcspontot, majd 2006-2011

között kisebb csökkenés- növekedés-csökkenés ment végbe, majd hatalmas zuhanás. Ha a 2001-es adatot (152 552 ezer tonna) és a 2006-os (253 388 ezer tonna) adatot összehasonlítjuk, akkor azt kapjuk, hogy 100 836 ezer tonna a különbség, vagyis 66,1 %-os növekedés látható a két vizsgált adat között. 2006 és 2007 között már kisebb mértékű csökkenés történik, 15 565 ezer tonnával, 6, 14 %-kal csökken a szállított áruk tömege. 2007 és 2008 között növekedés zajlik, 13 843 ezer tonnával nő, ami 5, 82 %-os növekedést mutat. 2008 és 2009 között ismét csökkenést történik, ami már nagyobb mértékű, 29 098 ezer tonna, vagyis 10% fölé megy a csökkenés mértéke, egészen pontosan 11, 57 %-ra. 2009 és 2010 között egyre nagyobb mértékű a csökkenés, 31 933 ezer tonna, 14, 35 %. 2010 és 2011 között még mindig csökkenést láthatunk, bár már jóval kisebb mértékűt, 14 604 ezer tonnányit, 7,67 %-os csökkenést, vagyis 10 % alá megy a csökkenés mértéke. Ha a 2006-os (253 388 ezer tonna) adatot, és a 2011-eset (176 011 ezer tonna) összehasonlítjuk, azt figyelhetjük meg, hogy több mint 30

2. ábra: Szállított áruk tömege szállítási ágazatonként Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Szállított áruk tömege, vasúti ezer tonna (ezer tonna) 152 552 17 824 237 732 16 560 230 961 14 592 228 019 15 217 238 233 13 440 253 388 12 078 237 823 10 834 251 666 11 198 222 568 12 362 190 635 11 398 176 031 10 763

közúti (ezer tonna) 124 913 211 393 207 695 204 663 216 411 233 183 218 169 231 915 202 055 171 226 149 693

vízi (ezer tonna) 1 248 1 461 864 39 54 80 67 74 43 30 37

csővezetékes (ezer tonna) 8 566 8 318 7 810 8 100 8 328 8 047 8 753 8 479 8 108 7 980 15 537

Forrás: saját szerkesztés


41


%-os a csökkenés, egészen pontosan 30, 54 %-os, ami 77 377 ezer tonna szállított árut jelent. Egy ilyen kis országnál, mint mi vagyunk, ez óriási veszteség, kár. Azonban ha 2001-ről 2011-re nézzük az adatokat, akkor 15, 39 %-os (23 479 ezer tonna) növekedést tapasztalhatunk.

Megvizsgáltam az üzemanyagár, és az autópálya (matrica) díj változását is, ezek is hatással voltak a szállítási ágakra, főként a közútira, de összegészében 2001-2011 között mégis növekvés figyelhető meg ennél az ágazatnál. Igaz, hogy 2006-ban volt a csúcspont ennél az ágazatnál, ahonnan azóta is csökkenést realizálunk

3. ábra: Csökkenés/növekedés mértéke adott időszakokban szállítási ágazatonként %-ban Év 2001-2006 2006-2011 2001-2011

vasúti (%) -32, 24 -10, 89 -39, 62

közúti (%) + 86, 67 -35, 81 +19, 83

vízi (%) -93, 59 -53, 75 -97, 04

csővezetékes(%) -6, 06 +93, 07 + 81, 37


2001-ről 2006-ra a vasúti áruszállításnál 32, 24 % (5746 ezer tonna), a vízinél 93, 59 % (1168 ezer tonna), míg a csővezetékesnél 6, 06 % (519 ezer tonna) a csökkenés mértéke. Egyetlen ágazatnál figyelhető meg növekedés, a közútnál, ahol is 86, 67 % (108 270 ezer tonna) a növekedés mértéke, ami a többi ágazat lecsúszásának is köszönhető. 2006-ról 2011-re a vasúti áruszállításnál 10, 89 % (1315 ezer tonna), a közútnál 35, 81 % (83 490 ezer tonna), a vízinél 53, 75 % (43 ezer tonna) a csökkenés. Itt is egy ágazatnál észlelhető növekedés, a csővezetékesnél 93, 07 % (7490 ezer tonna). 2001-ről 2011-re a vasúti áruszállításnál 39, 62 % (7064 ezer tonna), a vízinél 97, 04 % (1211 ezer tonna) csökkenés figyelhető meg. Ezen időszakban 2 szállítási ágnál is tapasztalhatunk növekedést: a közútinál 19, 83 %-os (24780 ezer tonna), míg csővezetékesnél 81, 37%-os (6971 ezer tonna). Ezen számítások és adatok alapján azt a következtetést tudom levonni, hogy a szállítási ágak hatással vannak egymásra. A közút volt végig a legkimagaslóbb, mondhatni vezető szerepű. Azért is, mert door to door (háztól-házig) elven működik, míg a többi ágnál is igénybe kell venni a közúti áruszállítást.

42

a mai napig, ugyanis kezd előtérbe kerülni a csővezetékes szállítás. Ennek az lehet az oka, hogy nagyon olcsó, csak nem minden anyagot tud szállítani. A vasúti közlekedés is halódik, a vízi pedig egyenes a megszűnés felé hajaz hazánkban. 2.2. Magyarországi konténeres áruszállítás A közös európai közlekedéspolitika létrehozását az Európai Közösség az 1957-es Római Szerződésben említi először. A közlekedés – azáltal, hogy megközelíthetővé tesz helyeket és emberek találkozását teszi lehetővé – a magas életminőségnek is kulcsfontosságú alkotóeleme. Számos európai vállalkozás a világ élvonalához tartozik az infrastruktúra, a logisztika, a forgalomirányítási rendszerek és a közlekedési eszközök gyártása területén. Ebből következik, hogy a piaci integráció, a gazdasági növekedés és a közlekedési tevékenység szorosan összefügg. Ennek érdekében hozták létre az ún. Fehér könyvet, amely különböző közlekedési módok integrációjának, liberalizációjának szükségességére helyezi a hangsúlyt, ill. meghatározza azokat az irányelveket, amelyek alapján a vasúti ECONOMICA 2013 - különszám


áruszállítás működni fog Európában. A problémák forrása továbbá a tény, hogy a Magyarországon az áruszállításban a közút és hajózási stratégiákat nem szakemberek alaa vasút szerepe a legmeghatározóbb. A vasúti kítják ki, illetve – talán a legnagyobb probáruszállítás volumene az elmúlt néhány évti- léma – a hazai forráshiány, hiszen a magyarzedben azonban folyamatosan csökkent, ezzel országi vízi vállalkozások nem férnek bele a szemben a közút népszerűsége folyamatosan pályázati keretekbe, ellenben a közúttal és a nőtt. Hazánk EU csatlakozását követően meg- vasúttal4. közelítette a nyugat-európai országok szintjét az áruszállítás megoszlása terén. Azonban a 2.3. Szállítási ágazatok 2008-as nagy gazdasági-pénzügyi válság a már megoszlása Magyarországon5 eddig is fellépő különbséget még jobban felerősítette. A következő diagram segítségével a válság évétől A visszaesések két legfontosabb területe az kezdődő árufuvarozás arányait, változásait szeretépítőipar, az autógyártás, tehát a vasúti árufu- ném bemutatni a szállított árutonna segítségével. varozás két legfontosabb megrendelője, ezért A következő diagramokban illetve a hozzá tartozó a csökkenő termelés hatása figyelhető meg a magyarázatokban nem szerepel a csővezetékes vasúti teljesítményekben is. A megrendelések szállítási mód. Ennek oka – ahogy dolgozatom csökkenése a 2008-as év végétől volt érezhe- elején említettem - hogy fő célom a konténeres tő. A válság legjobban az árufuvarozásra volt árufuvarozás bemutatása, amely csővezetékes és hatással, a személyszállítást kevésbé érintet- légi szállításban nem megvalósítható. te. A vasúti árufuvarozásra azonban a lehető legrosszabb 4. ábra: Szállítási ágazatok megoszlása időben csapott le a gazdasági Magyarországon 2008-2011 között válság. A 2007-2008-as években kezdődött el ugyanis az eladást követő fejlesztés. Így tehát a vasútnak egyszerre kellett figyelnie a fejlesztés menetére, illetve ellenállni a gazdasági válság okozta forgalomcsökkenésnek. A romló gazdasági helyzet azonban nem csak a vasúti árufuvarozásra volt hatással, a közútiés a vízi áruszállítás szintén nagy mennyiségben csökkent. A szakértők szerint a vízi áruForrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) saját szerkesztés szállítás gyengülésének alapvetően 4 oka volt a válság beköszöntésekor. Ezek közé tartoznak például a magyar Duna-szakasz hajózhatóságának 4 Forrás: http://www.scmonitor.hu/index. problémája, illetve a rendszerváltást követő php?p=contents&cid=1165 5 Az alfejezetben lévő adatok forrása a Központi Statisztikai Mahart-privatizáció elhibázása. Hivatal ECONOMICA 2013 - különszám

43


A 2008-as évi arányok a következőképen alakultak: a válság első évében a teljes áruszállítás 318.752 tonna volt, amelynek kevesebb, mint 17%-át vasúti, 2,7%-át vízi és 81,1%-át közúti árufuvarozás tette ki. Ezek alapján a 2008-ban szállított áru mennyisége vasúton 51.542tonna, vízi szállítás esetében 8829 tonna, közúti áruszállítás esetében pedig 258.380 tonna volt. A válság második évében az összesen elszállított áruk tömege 12,2%-al csökkent, így összesen 279.830 tonnát szállítottak Magyarországon. Az ágazatok megoszlását tekintve nagy változást nem vehetünk észre, a vasút aránya 1%-al csökkent, ezt egyensúlyozta a közút 1,6%-os növekedése. A vízi áruszállítás területén változást nem tapasztalhatunk. A 2010-es évben azonban már jelentősebb változások történtek. Az éves szállított áru összesen 255.593 tonna volt, így tovább csökkent 8,7%-al. A megoszlásokat tekintve ebben az évben a közút részaránya csökkent, bár kis mértékben. A 2009-es évhez képest közel 4%-al csökkent, míg a vasúti szállítás részaránya 2,8%al növekedett. Így az éves áru 17,92%-a történt vasúton. A vízi szállítás is növekedett ebben az évben bár mindössze 1,1%-al. A tavalyi év mintha a vasút fejlődésének éve lett volna, hiszen folytatva a 2010-es fejlődést az elmúlt évben is növelte arányát a magyarországi áruszállítás területén. A 2011-es évben az össztonna 19,97%-a történt vasúton. A közúti áruszállítás tovább csökkent, mindössze 1,18%al csökkent az arány, ellentétben a vízi áruszállítással, amely a vasúthoz hasonlóan tovább növelte részarányát. A 2012-es évet – mivel még folyik – teljes egészében nem tudjuk vizsgálni. Azonban ahhoz, hogy némi képet kapjuk arról a közlekedési ágazatok idei évi változásáról, a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tükör című kiadványa nyújt segítséget. Ez alapján megtudhatjuk, hogy a nemzetgazdaság visszaesésével párhuzamosan az elszállí-

44

tott áru mennyisége is csökkent. A 2011-es II. negyedévi eredményhez képest 2012. azonos időszakában 10%-os csökkenést észlelhetünk a szállított árutonna kilométer esetében. Módozatonkénti bontásban a vasúti áruszállítás nem változott az előző évi időszakhoz képest, a vízi áruszállítás 14%-al növekedett, ezzel szemben a közúti áruszállítás 14%-al csökkent6. Ezek alapján a megoszlás az alábbiak szerint alakul 2012. II. negyedévben: Az eddig elszállított árutömeg 67%-a közúton történt, és mindössze 19%-a történt vasúton. A maradék 14%-on osztozik a vízi és a csővezetékes áruszállítás. Azonban semmi féle képen nem szabad öszszehasonlítanunk egy teljes évet, és az eddig eltelt több mint fél évet. Az idei 2012-es évről pontos információkat majd a 2013-as év elején kaphatunk. 2.4. A hazai konténerfuvarozás helyzete Ez EU 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyve célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300km-nél hoszszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig ennek 50%-át más közlekedési módra próbálja átterelni. 7A cél egy környezetkímélőbb, és költséghatékonyabb áruszállítás kialakítása. Az tény, hogy a folyamatosan növekvő közúti áruforgalom nehezíti a közúti személyforgalmat, ezért próbálják folyamatosan visszaszorítani ezt a szállítási módot, tekintve hogy sajnos Magyarország nem rendelkezik olyan minőségű közúthálózattal, mint amelyre szükség lenne. Azonban a közút nagy versenytársa a vasúti áruszállításnak, hiszen a szállítmányozó vállalatok érdeke a door to door szállítás megvalósítása. A nyugat-európai országokban már a hatvanas évek végén kialakultak a kombinált fuvarozás 6

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – Statisztikai tükör 2012. augusztus 31. 7 Forrás: Nemzeti Közlekedési Stratégia – Helyzetkép Bp. 2012.



alapformái és a fejlődés azóta is dinamikus. A 80-as években a konténerforgalom 80%-a volt szocialista országokkal bonyolódott le. Mára a nem-kísért kombinált árufuvarozás kevesebb, mint 10%-a bonyolódik a FÁK országokkal.89 Azonban ettől függetlenül a hazai kíséretlen forgalomnak az összes vasúti forgalmon belüli aránya a fejlett nyugati országoknál tapasztaltnak a fele. Magyarországon az elmúlt néhány évtizedben a kíséretlen forgalom – vagyis a konténerek, csereszekrények szállítása – fejlődése volt a jellemző. Azonban a gazdasági válság – mint minden más tényezőre – a konténeres árufuvarozásra is nagy hatással volt. Az országban kisebb volt a termelés mennyisége, így kevesebb volt az elszállított árumennyiség, a szállított konténerek. A válságnak azonban még nincs vége, egyenlőre nem tudhatjuk, mikorra állnak helyre a szállítási ágazatok, és szállítanak majd olyan mennyiségeket, mint a válság kezdete előtt. A vasúti konténerszállítás nagy hátránya a magas ár. A jelenlegi vasúti infrastruktúra díjak Magyarországon a legmagasabb szinten állnak összehasonlítva Európa többi országával szemben. Egy nyugat-európai országban a fuvardíjak kb.10%-a jelenti az infrastruktúra díját, míg Magyarországon ugyanez az arány átlagban 50% felett van, a vasúti vontatás díja átlagban 16%, a vasút társasági díja pedig 32% körül mozog.10 Már elkészített elemzések szerint a közútvasút összehasonlítás esetében a vasúti „útdíj” használat közel tízszer annyiba kerül, mint a közúti útdíj. A 2013-as év ebben a témában talán változást okozhat, ugyanis a közeljövőben tervezik a használatarányos útdíj bevezetését is, amely 8 Forrás: Körtélyesiné Molnár Tünde: A kombinált árufuvarozás helyzete és szerepének növelése Magyarországon az EU-csatlakozás idején 9 FÁK: Független Államok Szövetsége 10 Forrás: MLSZKSZ Bíró Koppány Ajtony – Magyarország hazai vasúti-közúti intermodális szállítás értékelése 2011


által a közúti áruszállítás ára is növekedni fog. De erről bővebben majd a dolgozat befejező részében térek ki. 2.5. Magyarországi konténerszállítás és nagyobb konténerterminálok A következő részben a magyarországi konténerszállítással kapcsolatos fellelhető adatokat szeretném bemutatni néhány konténerterminál által nyújtott adatok segítségével. Az adatokat a konténerek esetében azonban nem tonna mértékegységben adták meg, hanem egy erre kialakított saját mértékegységgel jelölhetjük, ún. TEU-val, amelynek jelentése az angol Twenty-Foot equivalent unit, amely megegyezik egy 20 lábas konténer mennyiségével. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdasági válság nagy hatással volt a konténeres árufuvarozásra. 2007-es évben több mint 400ezer TEU konténert szállítottak, amely a válság évére, 2008-ra közel 30%-ot zuhant. A 2009-es évtől kezdve némi javulás észlelhető, hiszen a válság második évére 30%-ot nőtt a konténerszállítás, ezzel visszanyerte a válság előtti évi teljesítményét. A 2010-es év szintén bizakodásra adott okot, hiszen az elszállított konténerek mennyisége tovább növekedett, pontosan 20,9%-al. A tavalyi 2011-es évben azonban újabb romlás következett be, 10%-al csökkent az éves TEU mennyiség, és bár az idei évre még nincsenek pontos adataink, a megkérdezett szakértők szerint a konténeres árufuvarozás ebben az évben tovább csökkent, és valószínűen mindaddig csökkenni fog, amíg a gazdasági fellendülés nem következik be. Kutatásaim alatt próbáltam több konténerterminál adatait felkutatni, amely kisebb-nagyobb sikerrel, de sikerült. Úgy gondolom egy konténerekkel foglalkozó kutatásban meg kell említetnünk a Magyarországon található legnagyobb konténerterminált.

45


Magyarország konténerfuvarozásának meghatá- Azonban a BILK-et is, mint Magyarország legrozó állomása, és az irányvonatok egyik legfon- nagyobb konténerterminálját is érintette a tosabb átrakodó pontja a BILK Kombiterminál válság. A terminál konténerforgalma igazából a (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ). A 2004-es évben indult meg, ebben az évben köBILK a már említett Rail Cargo Hungaria egyik rülbelül 86.000TEU forgalma volt, ez a 2008-as legfiatalabb tagja. A társaság létrehozásának évre szinte megkétezerszereződött, a forgalma célja volt, hogy egy olyan központot hozzanak ebben az évben 145.662 TEU volt. létre Magyarországon, amely képes ellátni az A honlapjukon talált diagram alapján azonban láthatjuk, hogy a válság még az ilyen nagyméország teljes konténerforgalmát. Magyarországon eredetileg több konténerter- retű terminálokat is elérte. minál működött az ország kü5.ábra: lönböző pontjain, ezek közül BILK Kombiterminál Zrt. forgalma az elmúlt néhány évben többen a BILK kialakulásának következtében megszűntek, hiszen a konténerek nagy része a budapesti terminálhoz került. A BILK 2001-es alapításának célja volt, hogy a budapesti régióban fő szerepet betöltve ellássa a kísért és kíséretlen kombináltfuvarozási küldemények kezelését, vagyis Forrás: BILK Kombiterminál hivatalos honlapja a közútról-vasútra, illetve vasútról-közútra való rakodását. A terminál így Budapest külvárosában, a XXIII. A 2008-as évről az elszállított TEU mennyisékerületben Soroksáron épült meg, és 2003 de- ge 24,3%-al csökkent a válság második évére. cemberén nyitotta meg kapuit, működésével A 2010-es évre az arány meglehetősen javult, átvette a Budapesten és környékén elhelyezke- 19,7%-ot növekedett a BILK által kezelt TEU dő konténer és RO-LA terminálok szerepét11. A mennyisége. A hivatalos honlapon jelenleg nem terminál elhelyezése megfelelőnek tekinthető, található frissebb információ, azonban azt gonmivel így nagymértékben csökkentették Buda- dolhatjuk, hogy a terminál forgalma az elmúlt 2 pest környezetterhelését, hiszen a vasúton be- évben nem változhatott meghatározóan. érkező vagy vasúton induló konténerek előfu- A forgalom túlnyomó része (82%12)az Európán varozását végző kamionoknak nem kell bemen- kívülről érkező konténer, jellemzően a távol-keniük a fővárosba. A terminál tervezésekor nagy leti országokból származó árut tartalmazó konszerepet játszott a megközelíthetőség, mind ténerek kerülnek a hazai terminálokra. A fennközúti mind pedig vasúti szempontból. A termi- maradó 18%-ot ez Európán belüli forgalomban nált az M0-s autóútról közvetlenül elérhetjük, lévő pótkocsik, csereszekrények és tartálykonmíg vasúti szempontból a Budapest-Kelebia vil- ténerek adják. lamosított fővonal gondoskodik. A vasúti kombináltfuvarozási kapcsolatait tekintve a BILK Kombiterminál Zrt. közvetlen 11 Forrás: http://www.bilkkombi.hu/hu/cegunkrol/ bemutatkozas.html

46

12

Forrás: BILK Kombiterminál hivatalos honlap



kapcsolatot tart fenn Európa nagyjelentőségű tengeri kikötőivel és szárazföldi termináljaival. A jelenlegi jól kiépített nyugat-európai hálózat mellett a terminál keleti irányú kapcsolatait is fejleszteni próbálja, melynek első állomása a közelmúltban elindult BILK - Arad irányvonat. A terminál jelenleg közel 70 irányvonatot szolgál ki hetente. A keleti-nyugat irányú konténerszállításban továbbra is a tengeri hajózás marad a legnagyobb szegmens, ugyanis míg hajóval 14-15ezer TEU, addig vasúton 114 TEU paraméterű küldemények továbbíthatóak egy fuvarozási egységben13. A vasúton történő szállítás talán legnagyobb előnye a rövid tranzitidő, továbbá a vasúti technológiai folyamatok és adminisztratív tevékenységek tovább csökkenthetőek az eljutási idők. A jelenlegi kapacitások már lehetővé teszik, hogy a vasút megfelelő alternatíva legyen a fuvaroztató cégek számára. Jelenleg is vannak már különféle megoldások pl.: a Kína-Európa távolság leküzdésére, ilyen a Far Est Land Brigde (FELB). A vállalat 2007-ben alakult meg, és akkor indította el első próbajáratát Kínából Záhonyba. 2011-re heti 3-4 vonatpár került kialakításra 5-7 hetes tranzitidővel. A vállalat tervezi, hogy a jövőben nem csak Záhonyba továbbít konténereket, hanem bővíti a célállomásokat, és néhány vonat Lengyelországba és néhány Kelet-Európába is közlekedni fog majd. A FELD által szállított konténervonatokat Záhonyban és Csop állomáson rakodják. Az itt át nem adott konténereket a GySEV és a RCH közreműködésével Sopronba viszik tovább, ahol a RCA konténerhálózatán bárhova eljuttatható az áru. A cég lehetővé teszi az Ázsia és Európa közötti konténerforgalom létrehozását. Olyan szolgáltatásokat biztosít, amely versenyképessé

teszi a folyamatos közúti szállítással szemben. A FELB ajánlatában szerepel, hogy egy KínaEurópa távolságot mindössze 19-23 nap alatt tesz meg, illetve egy Moszkva-Bécs mindössze 4-7 nap alatt14. A vállalat a versenyképes idő és árak mellett további szolgáltatásokat is biztosít, ilyenek többek között a szállított áru, a szállított konténerek folyamatos védelme, illetve a folyamatos áru ellenőrzése. Katalógusuk alapján az árukat naponta több alkalommal is a már elterjedt RFID rendszerrel azonosítják, így meggátolva a lopásokat, amelyeknek az ilyen típusú tranzitvonatok nagymértékben ki vannak téve. Ez az a vállalat, amely Magyarországon egyedülállóan csak a szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központba folyamatosan szállítja a konténereket. Az első általa szállított irányvonat 2009 decemberében érkezett Szolnokra, a legutolsó, adataim alapján 2012 októberében. Ekkor néhány konténer érkezett az ázsiai országból. A konténeres forgalom a LOGISZOL-nál is folyamatosan csökken, mint ahogy azt a már említett BILK esetében is láthatjuk. A LOGISZOL ügyvezető igazgatójával történt beszélgetés alatt újabb információkra tettem szert, újabb adatokat kaptam. Az alábbi diagramban szeretném bemutatni a terminál teljesítményét. A konténerterminál a 2006-os évben alakult Szolnoki Ipari Park üzemeltetésében. A terminál a szolnoki vasútállomás közvetlen szomszédságába került. Alapterületét tekintve nem tartozik épp a legnagyobb terminálok közé, mindössze 10hektáron működik.15 Az első évében nagyon kevés konténert kezelt, mivel ekkor még nem alakult ki a kapcsolata a szállítókkal. A 2007-es évre már nőtt a konténerforgalom, az első évhez képest nyolcszorosára nőtt a teljesítmény. 14

13

Forrás:Nemzeti Közlekedési Stratégia – Áruszállítás vizsgálata közlekedési alágazatonként 2012 június


Forrás: Far East Land Bridge angol nyelvű katalógusa Forrás: http://www.eutudakozo.hu/miniweb/szolnoki_ipari_park_kft/ 15

47


A diagram alapján láthatjuk, hogy a szolnoki terminálra is hatással volt a válság, 2008 és 2009 között 6,3%-os csökkenés történt. A 2010es év reményt adott a terminál teljesítményét illetően, hiszen a 2009-es évhez képest 17,1%os növekedés észlelhető. Azonban a 2011-es év a terminál egyik legrosszabb évének tekinthető, az előző évhez képest 63,3%-os csökkenés történt. A LOGISZOL ügyvezető igazgatója azonban bizakodó, reméli, hogy ha az ország kilábal a válságból, fellendül a konténerforgalom is, nem csak a szolnoki terminálban, hanem az egész országban egyaránt. A kontinensek közötti áruforgalom a globalizáció bővülésével a korábbiakhoz képest hatalmas átalakuláson megy át a vízi konténerszállítás területén. Hatalmas tempóban épülnek a korszerű, akár 10.000 TEU kapacitás feletti konténerhajók, továbbá folyamatosan folynak a kikötők és terminálok építése, a már meglévők bővítése. Ami Magyarországot és szűkebb térségünket illeti, számunkra Hamburg, Koper, Trieszt, Rijeka és Konstanza kikötők játszanak jelentős szerepet. Az elmúlt néhány évben az adriai kikötők jelentősen megnövekedtek, amelynek oka a tranzitidő, illetve a kisebb költség. Hazánk konténerforgalmát évi 140-160.000 TEU16-ra becsülhet-

jük, amelynek döntő többségét a már említett BILK, illetve a Mahart Terminál teszi ki. Míg az előzőekben említett magyarországi konténerterminálok esetében a folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, a vízi konténerszállításba azonban teljesen más tendencia alakult ki. Magyarországon vízi konténerszállítás tekintetében a legnagyobb vállalat a Mahart Container Center (továbbiakban MCC), amely Csepelen található. A terminál 1998 óta működik a Budapesti Szabadkikötő Logisztika Zrt. területén. Alaptevékenységeként a terminál belföldi és nemzetközi forgalomban feladott üres- és rakott konténerek és kíséretlen kombináltfuvarozási egységrakományképző eszközök kezelését, tárolását, hűtőkonténerek tesztelését, konténerek javítását végzi. Magyarországra az első tengeri áruszállításra alkalmas konténer az 1970-es évek elején érkezett meg. Ezt követően a csepeli konténerterminál folyamatos növekedésbe kezdett, és bővítette eszközparkját, amellyel lehetővé teszi a konténerek tárolását, illetve rakodását. Jelenleg 81.000m2-es területen végzik tevékenységüket17. A konténerterminál honlapján található diagram alapján mintha a válság egyáltalán nem lenne hatással a vízi konténerfuvarozási ágra. A válság évében, 2008-ban a MCC 75.529TEU konténerforgalmat bonyolított le, és a válság ellenére ez a következő évben, nem hogy csökkent, még tovább növekedett, összesen 6%-ot nőtt. Ez a tendencia a következő években sem változott, 2010-re további 25%-al növekedett, majd 2011-re még 7,8%-al növekedett a csepeli konténerterminál éves forgalma.

16

17

6. ábra: a Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ konténerteljesítménye 2006-2011között

Forrás: LOGISZOL belső anyag, saját szerkesztés

Forrás: Logisztikai körkép 2008. I.félév

48

Forrás: Mahart Container Center hivatalos honlapja



Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a vízi konténerszállításnak nincs különösebb vetélytársa, hiszen vannak olyan esetek, amelyeknél csak ez a szállítási mód jöhet szóba. Itt azokra az esetekre gondolok, amelyeknél lehetőség van vízi szállításra, nagyon nagy mennyiségű árut kell elszállítani, és az idő, mint tényező nem létfontosságú. Mindezek mellett nem elhanyagolható tény, hogy a vízi konténerszállítás a legolcsóbb megoldása az áruszállításnak, és egyben a legkörnyezetkímélőbb is. Az ágazat legnagyobb hátránya csupán az idő, hiszen a szállító hajók ki vannak téve a környezeti hatásoknak, amelyek egyes esetekben lassíthatják, egyes esetekben pedig gyorsíthatják az áruszállítást.

ÖSSZEGZÉS A válság a magyar szállítási ágazatokra és szállítmányozás területeire is hatással volt. A kutatás során különböző adatok áttekintésével, statisztikai táblákkal és szakértői mélyinterjúk készítésével próbáltunk képet adni a magyar sajátosságokról. A kutatás további iránya a feltárt sajátosságok, problémák feltárása, okok rendszerezése illetve szakértői interjúk készítése vállalati esetpéldák bemutatásán keresztül.

IRODALOMJEGYZÉK ERDÉLYI KÁLMÁN – NIKISCHER JÓZSEF – DR. TÁTRAI ANNA: Nemzetközi szállítmányozás 1., Magyar Közlekedési Kiadó (2002) FÁRI JÁNOS – MIHÁLY GYÖRGYNÉ – HORVÁTH ZSOLT CSABA: Nemzetközi szállítmányozás 3., Magyar Közlekedési Kiadó (2002) HALÁSZNÉ SIPOS ERZSÉBET: Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ Magyar Világ Kiadó (1998) ??? KOSZONITS LÁSZLÓ – POTOCSKA JÁNOS – POZSGAI GYULA: Nemzetközi szállítmányozás 2., Magyar Közlekedési Kiadó (2002) Navigátor 2012. Július-augusztus NYAKASNÉ DR. TÁTRAI JUDIT: Szállítmányozás I., Magyar Közlekedési Kiadó (2001) PREZENSZKI JÓZSEF: Logisztika 1. – Bevezető fejezetek (2004) ??? Statisztikai tükör VI. évfolyam 25. szám 2012. április 21. A Malév csődjének hatása a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér februári forgalmára SZEGEDI ZOLTÁN – PREZENSZKI JÓZSEF: Logisztika- Menedzsment, Kossuth Kiadó (2005)


49


Szűcs Róbert Sándor – Krikuska Anett

Árucímkék a fogyasztó szemszögéből Szűcs, Róbert Sándor – Krikuska, Anett: Food Labels from the Point of View of Consumers On the basis of our secondary research findings it can be stated that the majority of young Hungarians are intensive consumers of foods with a high level of fat, salt and sugar. We can state that they do not understand the notions of food labels, and are not aware of the signs’ meaning on product packages. Only half of the young read the list of ingredients on the back of products. The situation is even more aggravated as only 40% of respondents are aware of the effects of components (by their own avowal). There are no food labels supporting consumer decisions in Hungary. It is necessary to take other countries’ practice into consideration, for example the practice, the food labels of the USA and the idea of the Hungarian National Heart Foundation. Keywords: food label, list of ingredients, calorie, consumer protection, food stuff ÁTTEKINTÉS Szekunder kutatási eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a magyarországi fiatalok többsége a magas zsír,- só,- cukortartalmú élelmiszerek intenzív fogyasztói közé sorolható. Primer kutatási eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a fiataloknak mintegy fele olvassa el a termék hátulján lévő összetételjegyzéket. A helyzet még inkább aggasztó, mivel a megkérdezetteknek csak mintegy 40%-a ismeri az összetevők egészségre gyakorolt hatását (saját véleményük szerint). Kijelenthetjük, hogy Magyarországon az élelmiszercímkék nem támogatják hatékonyan a fogyasztói döntéseket. Fontos lehet más országok gyakorlatának átvétele ezen a téren, úgymint az Egyesült Államok gyakorlata vagy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány javaslatának alkalmazásba vétele. KULCSSZAVAK: árucímke, összetételjegyzék, kalória, fogyasztóvédelem, élelmiszer BEVEZETÉS A néhány évszázaddal ezelőtti önellátó gazdálkodás napjainkra jelentősen átalakult; mára ez a több száz éves hagyomány a múlté lett. Ma

50

már meglehetősen kevesen foglalkoznak azzal, hogy előállítsák saját maguk, illetve családjuk számára a szükséges napi betevő élelmiszert, egyéb javakat. A jelenség számos olyan okra vezethető vissza, amely a modern kor emberének az életét gyökeresen megváltoztatta. Az I. és II. világháború, valamint a 20. század egyéb pusztító, véres háborúi megváltoztatták az emberek gondolkodását az életről. Az embereknek ezekben az ínséges időszakokban nem volt lehetőségük azon gondolkodni, hogy mit és hogyan termeljenek, mit egyenek a következő napokban. Gondolkodásuk középpontjában sokkal inkább az állt, hogy egyáltalán esznek-e majd, vagy megélik-e a másnapot. Ezekben a sanyarú, válságos években nem az egészség megőrzése volt a cél, hanem a létezés, az életben maradás. Az élelmiszer-ellátás „másodlagos kérdései” háttérbe szorultak, szerepe csak annyira korlátozódott, hogy az életben maradást segítse. A háborúk után felgyorsult az élet. Az elpusztított dolgokat helyre kellet állítani, ami sok munkát követelt. Az emberek idejét felemésztette az újjáépítés, csak némelyeknek adatott meg az a lehetőség, hogy folytassa, vagy éppen újrakezdje kis gazdálkodását. Az évek múlásával az önellátás még inkább háttérbe szorult a technika fejlődésével. Mások arra a belátásra jutotECONOMICA 2013 - különszám


tak, hogy nem éri meg időt és energiát szánni az otthoni gazdálkodásra, inkább fizetnek egy kicsit többet a termékért, minthogy annak előállítása rabolja az amúgy is kevésnek mondható szabadidejüket, energiájukat. Ezt a gondolkodásmódot igyekeztek és igyekeznek kihasználni azok a cégek, melyek tevékenységének középpontjában a mi fogyasztói igényeink kielégítése áll. Mivel az élelmiszerelőállítás kikerült az irányításunk alól, ezért az előállítókhoz képest lényegesen kevesebb információval rendelkezünk az elfogyasztott ételeinkkel kapcsolatban. A fogyasztóvédelem ezt a jelenséget aszimmetrikus információellátottság néven ismeri. A gyártók, forgalmazók folyamatosan növekvő gazdasági erőfölénye a fogyasztók kiszolgáltatottság érzetét növelheti. Magyarországon a II. világháború utáni rohamos újjáépítés éveiben nem a termékek minőségi fejlesztése volt a cél, hanem a mennyiségi növekedés. Ebből kifolyólag a fogyasztók érdekei háttérbe szorultak. Hazánkban az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején kezdtek több figyelmet fordítani a fogyasztóvédelemre. A változások a globalizáció terjedésével hazánkban is rohamos gyorsasággal történek meg. A TÁJÉKOZTATÁS SZABÁLYRENDSZERE Napjainkban, a globalizáció terjedésével hazánkban is központi kérdéssé lépett elő a tájékoztatás kérdésköre. Ma a tájékoztatás egyik komoly kérdésévé lépett elő az, hogy milyen nyelven tájékozódhat a fogyasztó a megvásárolni szándékolt termékről. Ez néhány évtizeddel ezelőtt még egyértelműnek tűnt. Mára már koránt sem az. Az Európai Uniónak nincs egységes szabályozása ezen a területen, a tagállamok előírhatják az importtermékek esetében a saját anyanyelv használatát. De vajon miről kell tájékoztatást nyújtani a termelőnek, kereskedőnek? A válasz egyértelmű. Tájékoztatást kell adni a termék összetételéről, származásáról, felhasználhatóságáról, jellegzetességeiről, minőségéről, mennyiségéről, eltarthatóságáról, a gyártóról, a tárolás vagy ECONOMICA 2013 - különszám

felhasználás speciális feltételeiről. Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatokat. Tehát az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru megnevezését, gyártójának vagy forgalmazójának nevét, címét, származási helyének megjelölését. Az árucímkének információt kell adnia annak méreteiről, nettó mennyiségéről, az előállításához felhasznált összetevőkről, használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamáról, az alapvető műszaki jellemzőről, az energiafelhasználásról, az áru vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásról, továbbá veszélyességi besorolásáról. A minőség megőrzési idő néhány termék esetében kiemelkedő fontosságú, míg bizonyos esetekben elhagyható. Nem kötelező a feltüntetése a friss gyümölcsök és zöldségek, a borok, likőrborok, a pezsgők, a 10 %-nál magasabb alkohol tartalmú italok, az 5 l-es csomagolású, közétkeztetésre szánt üdítők, gyümölcslevek, ecet, só, cukor, kizárólag aromával ízesített cukorkák, egyedi fagylaltok és a 24 órán belül fogyasztható pék- és cukrászsütemények esetében (BUZÁS, 2008). Fontos szabály, hogy amennyiben a kötelezően előírt tájékoztató elemek nem szerepelnek a terméken, valamint a fogyaszthatósági idő lejárt, az élelmiszer nem hozható forgalomba (HOFMEISTER-TÓTH, 2006; BUZÁS 2008). Számos kutatás foglalkozik a fogyasztók élelmiszercímkével kapcsolatos elvárásaival. Megkérdezéses fogyasztói kutatások szerint a fiatalok táplálkozásról szóló ismereteinek forrása saját bevallásuk szerint iskola (34%), újságok, magazinok, könyvek (20,3%), szülők (13%), a címkék (11%) és a média (8,8%) (DÖRNYEI 2009, ABBOTT 1997). 55,5%-uk több és részletesebb információt szeretne a csomagoláson, 44,8% ezt egyszerűbb formában, ami érthető is, hiszen saját bevallásuk szerint 43,5% gyakran, 40,8% néha elolvassa azt. 32,5% gyakran, további 49,5% néha fel is használja a döntéséhez a címkén ta51


lálható táplálkozási információt (DÖRNYEI 2009, ABBOTT 1997). 89% hajlandó megváltoztatni a döntését a címke elolvasása alapján, 63% könynyen érthetőnek, 53% hihetőnek és megbízhatónak tartja (SHINE 1997). A címkén sorrendben a következő tartalmakat keresik: tápérték (37%), hozzáadott és mesterséges adalékanyagok (28%), összetevők (17%), lejárati idő (12%), valamint az ár, és márka (4%), származási hely, mennyiség (3%), felhasználási javaslat és környezeti információk (1-2%) (DÖRNYEI 2009, SHINE 1997). SZŰCS 2011-es, mintegy 1300 főt magában foglaló kutatása szerint a fiataloknak csupán a fele olvassa el a termékek hátoldalán található öszszetételjegyzéket. Tovább súlyosbítja ezt, hogy azoknak, akik elolvassák az összetételjegyzéket, azoknak csupán a fele van tisztában (saját bevallása szerint) az összetevők hatásaival. Az érték összesített formában sem kedvezőbb, a teljes sokaságnak csupán 42,4%-a vallja magáról azt, hogy ismeri az összetevők hatását. Öszszességében a megkérdezettek 17,3%-a vallja azt, hogy nem érdekli az élelmiszerek összetétele. Őket egészíti ki a válaszadók 40,3%-a, akik szintén nem ismerik az egyes összetevők egészségre gyakorolt hatását, de legalább szeretnék megismerni azt. Marketing és fogyasztóvédelmi szempontból ez az a célcsoport, akiket meg lehet és kell győzni arról, hogy az információk hozzájárulnak az egészséges táplálkozásuk kialakításához; ez egy számukra nyújtott segítség. Megállapíthatjuk, hogy fogyasztóvédelmi felelősség az, hogy a fiatalok mintegy 60%-a nem érti az élelmiszercímke jelöléseit. Az összesített helyzet semmivel sem jobb, reálisan, még saját bevallásuk szerint is csak minden negyedik ember (28,6%) olvassa el és érti az élelmiszerek összetevőinek hatásait. Az alacsony ismereti szint különösen megnyilvánult a „light”, „diétás” jelzők jelentéstartalmának vizsgálatakor. A helyzet javítása az Európai Unió kifejezett célja. Az emberek igényeinek megfelelően az el-

52

múlt néhány évben az Európai Unióban újabb és újabb döntések születtek az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról. Az Európai Parlament 2010. júniusában kötelezővé tette a csomagolásán feltüntetni az élelmiszer energia-, zsír-, telített zsír-, cukor- és sótartalmát, valamint az ezzel kapcsolatos INBÉ (ajánlott napi beviteli érték) feltüntetését. Kötelezővé vált az étel protein-, rost- és transzzsírsav tartalmának feltüntetése. Elutasításra került ugyanakkor az a javaslatot, miszerint piros, sárga, illetve zöld színekkel jelölték volna a magas, közepes és alacsony só-, cukor- és zsírtartalmat. Ez a kezdeményezés az emberek számára nagyon előnyös lett volna, hiszen nagy többségünk nincs tisztában az ajánlott napi beviteli referenciaértékekkel. A jelzőlámpás rendszer bevezetésével, ezzel az egyszerűsített megoldással egy pillanat alatt értelmezhetővé vált volna mindenki számára az élelmiszerek összetételjegyzéke. Ehhez hasonló elveken nyugvó színkódolt élelmiszercímke használatos az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kötelező az élelmiszerek öszszetevőinek részletes feltüntetése. Az amerikaiak sikert könyvelhettek el ezzel a kezdeményezésükkel. A címkén sárga színnel jelölik azokat az összetevőket, amelyekből korlátozott menynyiségben szükséges fogyasztani. A címkén kék színnel jelölik azokat az összetevőket, melyekből a szükséges mennyiséget kötelező naponta elfogyasztanunk az egészségünk érdekében (MNSZA, 2006). Az Európai Unió szabályozása 2010 óta kiterjedt többek között bizonyos termékek (gyümölcsök, zöldségek, marhahús, méz, olívaolaj) származási helyének kötelező feltüntetésére. Hústermékek esetén a csomagoláson fel kell tüntetnie a gyártónak és/vagy forgalmazónak az állatok születésének, tartásának, levágásának helyét. A kézzel gyártott és nem előre csomagolt termékeket, valamint az alkoholtermékeket a képviselők kivonták a tápérték címkézési kötelezettség alól (MTI, 2010). 2011. novemberében döntés született az EUECONOMICA 2013 - különszám


ban a fogyaszthatósági és minőség megőrzési idő feltüntetéséről, amely 2012. január 1-jétől hazánkban is kötelező. Magyarországon a korábbiakban két fajta jelölést (év/hónap/nap és nap/hónap/év) alkalmazhattak a gyártók és/vagy forgalmazók. Az újítás célja az, hogy Magyarországon is csak a nap/hónap/év jelölést alkalmazzák, így egységessé, átláthatóvá téve az Európai Unióban a dátumjelölést (MTI, 2011a). Az idősebbek és a gyengén látók adottságait figyelembe véve 2011. november végén meghatározták a kötelező betűméretet. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatott betűméret nem lehet kisebb 1,2 milliméternél, meghatározták a betű- és háttérszín kontrasztját, a sortávolságot, betűközöket és a betűtípusok egyéb tulajdonságait. Ekkor tették kötelezővé bizonyos tápanyag-összetételi információk feltüntetését, azaz az energiaérték, szénhidrátok, só, cukrok, fehérje, zsírok és telített zsírsavak mennyiségét 100 milliliterre, illetve 100 grammra vetítve. Az EU figyelmet fordított az ételallergiásokra is, mivel ez év novemberében szigorították az allergének feltüntetését a csomagoláson. Innentől kezdve az allergéneket vizuálisan is ki kell emelni, valamint az előre nem csomagolt élelmiszereknél is fel kell hívni a fogyasztók figyelmét az allergénekre (MTI, 2011b). Az Európai Unió kezdeményezései a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatban hasznosnak mondhatóak. Törőcsik Mária kijelenti azonban, hogy a túl nagy információáradat miatt hajlamosak vagyunk csak az információk szűk körét igénybe venni, a számunkra elhanyagolható tájékoztatásra ügyet se vetni, valamint viszonylag szűk márkaszámot értékelni, azaz néhány ismert márkánál leragadni és tartózkodni az újításoktól (TÖRŐCSIK, 2007). Ez a kijelentés talán az élelmiszercímkére vetítve is általánosítható lehet. A címke esetén is a legfontosabb dolgot kell tudatnunk a fogyasztókkal, de azt egyértelműen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a fogyasztók mit várnának ECONOMICA 2013 - különszám

el az élelmiszercímkétől, mennyire élnek a tájékozottság lehetőségével. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Kutatásunkban on-line kérdőív segítségével vizsgáltuk a fogyasztók attitűdjeit és elvárásait az élelmiszercímkék információtartalmáról. Kutatásunk keretei között 203 kérdőív kitöltetése valósult meg. A kutatásban való részvétel önkéntes és név nélküli volt, mindenféle előzetes válogatás nélkül. Ebből adódóan a mintaválasztás fő elve a véletlenszerűség volt. Az on-line kérdőív kitöltetésére a kitöltőknek 2012. novembere és 2013. januárja között volt lehetősége. A kutatásban bárki részt vehetett, aki a kérdőívet kitöltötte. Az on-line kutatás főként Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjedt ki. Az 203 megkérdezett leíró statisztikája megkérdezett neme szerint a következőképpen alakult: 69% nő, 31% férfi. Ennek oka nagy valószínűséggel abban rejlik, hogy a nők sokkal segítőkészebbek ilyen felhívások esetén. Az on-line felmérésnek sajátossága, hogy a reprezentativitás nem, vagy csak nagyon nehezen biztosítható. A kitöltő személyek jellemzően a tanulók közül kerültek ki. A minta életkor alapján mért módusza 19-25 év, emellett a jelentős a 15-18 évesek jelenléte a mintában. Kutatásunkról egyértelműen kijelenthető, hogy nem reprezentatív felmérés, ugyanakkor számos érdekesség forrása lehet. Az adatok feldolgozása során statisztikai módszereket alkalmaztunk (átlag, módusz, medián, szórás, Cramer-féle asszociációs vizsgálat, Kendall-féle egyetértési együttható, kereszttábla vizsgálatok, stb.) SPSS 14.0 program és Microsoft Excel 2010 segítségével. Leíró vizsgálatokat egyszerű statisztikai módszerekkel folytattunk (átlag, módusz – leggyakrabban előfordult ismérvérték, medián – középérték, szórás – átlagtól való eltérés). Kereszttábla elemzések során az ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatára, a

53


1. ábra: A fogyasztók számára fontos információk köre az említés gyakoriságának sorrendéjében

Forrás: Saját kutatás, 2013

hogy a fogyasztók milyen információt keresnek a termék csomagolásán. A részletes információkat az alábbi 1. ábra tartalmazza. Fenti 1. ábrából jól látható, hogy a fogyasztók számára a legfontosabb információ a termék csomagolásán sorrendben maga a termék neve, a felhasználhatósági ideje, illetve a harmadik helyen, de jelentősen lemaradva található a termék összetételjegyzéke. A fogyasztók az információtartalom súlyának meghatározására is képesek, melyet 4 fokozatú skála segítségével valósítottak meg a fogyasztók (1-nagyon fontos, 4-nem fontos). Ennek részletes bemutatását az alábbi 2. ábra tartalmazza.

korreláció mérésére Cramer-féle asszociációs (Cramer’s V) vizsgálatot végeztem. A Kendall féle rangkorreláció (Kendall’ W) kiszámításával meghatározhatjuk a döntéshozók véleményének egyezését, illetve eltérésének intenzitását. A Kendall – féle egyetértési együttható értéke 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A 2. ábra: A csomagolás információtartalmának 0 érték azt jelenti, hogy egyálfontossági sorrendje az átlagos rangsorértékek alapján talán nem egyezik meg a megkérdezettek véleménye, míg az 1 érték teljes egyetértést jelenti. A mutató százalékos értékben történő kifejezése alkalmas az egyetértési szint illusztrálására. KUTATÁSI EREDMÉNYEK Kutatási eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a megkérdezett fogyasztók 89,9%-ának kisebb-nagyobb mértékben számít a termék csomagolásának kinézete. A fogyasztók mintegy negyede számára a termék csomagolásának kinézete meghatározó befolyásoló erővel bír. Mindösszesen a fogyasztók 10,1%-a gondolta úgy, hogy számára a design nem bír befolyásoló erővel. Ehhez képest viszonyítva érdekes kérdés annak vizsgálata,

54


A fenti, 2. ábrán látható alacsonyabb értékek a fontosabb információkat jelölik. A fontossági sorrend tekintetében hasonló véleményt kaptunk a fogyasztóktól, mint az 1. ábrán feltüntetett adatok. Meg kell említeni, hogy a foECONOMICA 2013 - különszám


gyasztók véleménye meglehetősen heterogén (mindenki mást tart a legfontosabbnak, de csak egy adott, szűk kört von be a mérlegelésbe), a számított Kendall-féle egyetértési együttható értéke 0,371, ami mintegy 40%-os egyetértési szintet jelent. Az általánosan elfogadott legfontosabb információ a fogyasztók számára a

méletileg. Gyakorlati életünkre gondolva több termék esetén találkozunk hiányosságokkal ezen a téren, ami a fogyasztók 24,5%-át nem tartja vissza a vásárlástól. Ez a fajta mentalitás látható az élelmiszercímke olvasási hajlandóságon is. A részletes adatokat az alábbi, 3. ábra tartalmazza. Fenti 3. ábrából látható, hogy 3. ábra: Figyelmesen elolvassa a „szelektív” információgyűja terméken található élelmiszercímkét? tés a leggyakoribb magatartásforma. Az egyértelmű olvasási arány 13%-ot jelent. Ennek tükrében jó megoldás lehet az Egyesült Államok színkódokat alkalmazó élelmiszercímkéje, illetve a hazai jelzőlámpás kezdeményezés. A felületes információ felvételt segítheti az egyszerű színkódolás a termék csomagolásán. A fogyasztók tudati szintének mértékét jól Forrás: Saját kutatás, 2013 mutatja, hogy a fogyasztóknak 43,9%-a nyilatkozott úgy, hogy felhasználhatósági idő, a termék megnevezése, tisztában van az élelmszer címkén található a termék összetételjegyzéke, illetve az anya- összetevők egészségre gyakorolt összetevők nyelvű tájékoztatás. Az anyanyelvű tájékozta- egészségre gyakorolt hatásával. A tényleges tást a fogyasztók rendkívül fontosnak ítélik. A tudást a kérdőív nem mérte, ugyanakkor minmegkérdezettek számára rendkívül fontos az denképpen érdekes eredményekre juthatnánk anyanyelvű információk feltüntetése a termék valószínűleg. A fogyasztók 45,2%-a nyilatkozott csomagolásán. A fogyasztók 54,4%-a úgy nyi- úgy, hogy nem ismeri az összetevők egészségre latkozott, hogy csak olyan terméket vásárol, gyakorolt hatását, de szeretné azt megismerni. amin az anyanyelvén is feltüntetik a termékkel A fogyasztóknak csupán 10,8%-a nyilatkozott kapcsolatos fontos információkat. A fogyasztók úgy, hogy nem érdekli az összetevők egészség21,5%-a úgy nyilatkozott, hogy számára a nyel- re gyakorolt hatása. Meglehetősen érdekesvi kérdés nem kiemelkedő fontosságú, ugyan- nek ítélhető az a tény is, hogy a fogyasztóknak is nem szokta megnézni az élelmiszercímkét. csupán 51,9%-a nyilatkozott úgy, hogy pontoMeglepő módon a fogyasztók 24,5%-a nyilat- san tudja a jelentését az ajánlott napi kalória kozott úgy, hogy vásárlásait nem befolyásolja bevitel fogalomnak. A leggyakrabban említett az, ha idegen nyelvű az árucímke, ugyanis szá- válaszokból készített szófelhőt, mely nem melmára közömbös, hogy milyen nyelven szerepel lékesen pontos meghatározást ír le, az alábbi, a csomagoláson a termékleírás. A kérdés tulaj- 4. ábra tartalmazza. donképpen irreleváns, hiszen törvényi előírás a Az élelmiszercímke olvasásával szembeni paszmagyar nyelvű tájékoztatása a fogyasztónak, el- szivitás tükrében kissé meglepő, hogy a foECONOMICA 2013 - különszám

55


4. ábra: Az ajánlott napi bevitel fogalmának szófelhője a fogyasztók szerint

Jól látható, hogy a fogyasztók szerint szinte minden információ nagyon fontos. Ugyanakkor joggal merül fel a kérdés, hogy miért csak a fogyasztók 13%-a olvassa el a tápanyagtáblázatot rendszeresen (34% legalább alkalmanként), ha az fontos a fogyasztó szerint. ÖSSZEFOGLALÁS


gyasztók a terméken található tápanyagtáblázat jelenlétét fontosnak ítéli. A megkérdezettek 84,7%-a szerint fontos információkat közöl a tápanyagtáblázat. 36,9% szerint kiemelkedően fontos a táblázat jelenléte. Az elutasítás alacsony mértékű; mindösszesen a megkérdezettek 2,5%-a nem tudta, hogy mi az a tápanyagtáblázat. Kissé paradoxonná válik a helyzet, ha megkérdezzük azt a fogyasztóktól, hogy milyen információtartalommal kellene a termék tápanyagtáblázatának rendelkeznie. A részletes adatokat az alábbi, 1. táblázat tartalmazza.

Tehát kijelenthetjük, hogy a világháborúk utáni felgyorsult életben az emberek többsége nem foglalkozik azzal, hogy mit fogyaszt el ténylegesen. Az Európai Unió folyamatosan tesz törekvéseket annak érdekében, hogy mi fogyasztók könnyen és gyorsan tájékozódhassunk és a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat begyűjthessük. Ennek ellenére az élelmiszercímkét az emberek 62 %-a nem olvassa el, vagy csak átfutja a termékleírást. Ez többek között azért van, mert sajnos még mindig a nagy többség (fiatalok pl. 60 %-a) nem érti a termékjelöléseket, nincsenek tisztában az összetevők hatásaival, a szakkifejezések jelentéstartalmával, így egyértelmű, hogy nem szánnak rá feleslegesen

1. táblázat: A magyar népesség felosztása BMI alapján életkor és nem szerinti bontásban (%) Tápanyagtáblázat összetevője Kalória Fehérje Szénhidrát Cukor Zsír Telített zsír Vitaminok Ásványi anyagok

Mindenképpen 88,5 77,4 83,3 87,7 84,4 53,3 85,3 70,8

Válaszlehetőség Talán Semmiképpen 11,5 0,0 22,6 0,0 16,0 0,6 11,6 0,6 14,9 0,6 43,3 3,3 14,7 0,0 28,6 0,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


56



időt, hiszen több ismeretük úgy sem lesz. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a fogyasztóknak mégis több mint a fele ismeri és fontosnak tartja feltüntetni a termék csomagolásán az ún. tápanyagtáblázatot. Ha ezek az emberek valóban hasznukra is fordítanák a tápanyagtáb-

lázatot, ésszerűen vásárolnának, és táplálkoznának, akkor a helytelen táplálkozásból adódó túlsúly és a túlsúly következtében kialakult betegségek száma csökkenhetne. Tehát a kérdés csak az: Napi néhány perc értékesebb, mint egy egész életre szóló egészség?

IRODALOMJEGYZÉK ABBOTT, R. (1997): Food and nutrition information: a study of sources, uses, and understanding. British Food Journal 99 (2) p. 43–49. BUZÁS G.: Szakáruismeret (Élelmiszer és vegyi áruk), Képzőművészeti Kiadó, 2008 DÖRNYEI K. (2009): Élelmiszerek címkézési lehetőségei, Kaposvár, 2009. 08. 25-26, Marketing Oktatók Klubja Konferencia, ISBN 978-963-9821-12-5 HOFMEISTER-TÓTH Á.: Fogyasztói magatartás, Aula Kiadó Kft., Budapesti CORVINUS Egyetem, 2006 MAGYAR NEMZETI SZÍVALAPÍTVÁNY (2006): Részletes élelmiszercímke, http://www.mnsza.hu/elhizas/ reszletes_elelmiszercimke.php, 2006. május 28. | Frissítve: 2013-01-20 21:06, Letöltve: 2013. március 5. MTI (2007): Kötelező lesz az uniós élelmiszercímke, http://www.fogyasztok.hu/cikk/20100617/unioelelmiszercimke-tapanyag-osszetetel-kotelezo-feltuntetese, 2010. június 17., Letöltve: 2013. március 5. MTI (2011a): Változik a dátumjelölés az élelmiszereken, http://www.fogyasztok.hu/cikk/20111111/valtozika-datumjeloles-az-elelmiszereken, 2011. november 11., Letöltve: 2013. március 5. MTI (2011b): http://www.fogyasztok.hu/cikk/20111125/kotelezo-betunagysag-azelelmiszercsomagolasokon, 2011. november 25., Letöltve: 2013. március 5. SHINE A., O’REILLY S., O’SULLIVANK (1997): Consumer use of nutrition labels. British Food Journal 99 (8) p. 290–296. SZŰCS R. S. (2011d): A fiatalkorúak által fogyasztott néhány élelmiszeripari termék marketing és fogyasztóvédelmi szempontú vizsgálata, Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, http://hdl.handle.net/2437/103324, p. 1 – 197. TÖRŐCSIK M.: Vásárlói magatartás (Ember az élmény és a feladat között), Akadémiai Kiadó, 2007


57


Szűcs Róbert Sándor – Széll Enikő

Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában Szűcs, Róbert Sándor – Széll, Enikő: The Mother’s Role in the Health Conscious Consumer Socialization of Children In our research we were looking for a relationship between childhood obesity and the mother’s body type, lifestyle. We have examined the relationship between body type according to BMI and own opinion of respondent mothers with the use of Cramer’s V coefficient. The opinion of respondents does not reflect the reality in Hungary. The Cramer’s V coefficient, which measures the relationship between body type according to BMI and own opinion of mothers was medium: 0.519, which means that the respondents cannot assess their own BMI and body type. The body type of children perceived by their mothers was also inaccurate. According to our research we can state that body type of mothers exercises influence on the body type of children. The extent of influence depends on the age of children (3.6 – 8.5%). Keywords: BMI, childhood obesity, mother, foods with a high level of fat, sugar and/or salt ÁTTEKINTÉS Kutatásunk során összefüggést kerestünk a gyermekkori elhízás és az édesanya testalkata, életmódja között. Cramer-féle asszociációs együtthatóval vizsgáltuk az édesanyák által becsült testalkat és a tényleges BMI (testtömeg index) közötti kapcsolatot. A vélemények nem tükrözik a magyar valóságot, hiszen a gyermekes anyák esetében a kapcsolat szorossága közepesnek minősül (0,519), vagyis sokan tudták helyesen megállapítani saját testalkatukat. Nincs ez másképpen a gyermekekről hitt testkép esetében sem. Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a szülő testalkata befolyásoló hatással bír a gyermek testalkatára is. A befolyásoló hatás a gyermek korától függ (3,6 – 8,5%). KULCSSZAVAK: BMI, gyermekkori elhízás, anya, magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszer BEVEZETÉS Az elhízás napjainkra az otthonunkba költözött, családtaggá vált, nem kímélve egyetlen korosztályt sem. Mára a felnőttek mellett, a gyermekek is potenciális érintettek lettek az elhízás kapcsán. A túlsúlyosság és elhízás glo-

58

bális méretűvé nőtte ki magát az utóbbi néhány évben, melyben Magyarország is súlyosan érintett. WEIL (2011) tanulmánya jól illusztrálja a túlsúlyosság és elhízás terjedését. 2002-ben „még csupán” 1,45 milliárd ember volt túlsúlyos (magában foglalva az elhízottak számát is), 2010-ben már 1,93 milliárd főre emelkedett a túlsúlyosak száma. A WHO 2013-as adatai szerint az elhízás mértéke 1980 óta megduplázódott. 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt (20 évnél idősebb) volt túlsúlyos. Az 1,4 milliárd főből több mint 200 millió férfi és 300 millió nő volt elhízott. A 20 évesnél idősebb felnőttek 35%-a túlsúlyos, míg 11%-a elhízott volt. A világ lakosságának 65%-a olyan országban él, ahol a túlsúlyosság több embert öl meg, mint az alultápláltság. Megdöbbentő, hogy 40 millió olyan túlsúlyos gyermek élt világszerte 2011-ben, aki még az 5. életévét sem töltötte be. Mindemellett tény, hogy az elhízás megelőzhető (WHO, 2013). Nem kérdéses és vitatható a jelenség komoly költségvonzata sem. Az elhízás és túlsúlyosság táptalajul szolgál számos betegségnek (krónikus betegségnek), úgymint magas vérnyomás, szív –és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, stb. Az ECONOMICA 2013 - különszám


elhízás láthatóan egyre inkább a mindennapjaink részévé vált, mellyel a jelenkor emberének kell felvenni a harcot. Szükséges belátni, hogy a probléma megoldásának elkerülhetetlen és egyben legfontosabb módszere a prevenció. Fontos kiemelnünk, hogy a probléma megoldásában kiemelkedő szerep jut a szülőknek. A szülői szerepvállalás felelőssége a gyermekkori elhízás megelőzésében és kialakulásában egyaránt megmutatkozik. A szülői felelősség legfőbb oka az, hogy a szülők és leginkább az édesanyák meghatározó, mintaként szolgáló szereplők a gyermekek életében. A szülők által folytatott életmód követendő példa lesz a gyermekek számára. Étkezési szokásaik, mozgáskultúrájuk és az elhízás témakörében alkotott véleményük, mind-mind hatással vannak a gyermekek gondolkodására, napi cselekedeteire, fogyasztói szocializációjára. Ennek tükrében egyáltalán nem közömbös, hogy a szülők milyen életmódot folytatnak, hiszen egy egészségtelen szülői életmód egyenes út lehet a gyermekkori elhízás felé. Az elhízás és túlsúlyosság Magyarországot sem kíméli. Az Európai Unióban a magyar nők a legelhízottabbak, míg a férfiak a negyedik helyen állnak. Magyarországon a nők körérben az elhízás-túlsúly gyakorisága 63%, a férfiak esetében ez az arány 61% (KÁLLÓ, 2011). Magyarország részletes adatait az alábbi 1. táblázat tartalmazza.

97,8 %-a egyetértett abban, hogy szükséges a figyelemfelkeltés az obesitas által fellépő veszélyekre egy regionális kampány keretein belül. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megkérdezettek 60,8 %-a szerint a gyermekeknél gyors, míg csupán 28,7% szerint lassú testsúlynövekedéssel kell számolni. A szakértők 53,7%-a szerint „komoly lépések meghozatalára lesz szükség a közeljövőben”, míg további 31,8% „nagyon komoly, azonnali beavatkozást igénylő” véleménnyel vallott a gyermekkor elhízás kérdéséről. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy hogyan lehet sikeres a prevenció. A többletsúly kialakulásához vezető út egyik fontos okozója lehet a magas zsír-, só,- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, melynek hatását sokszorozza a mozgásszegény életmód. Meglátásunk szerint fordulópontot jelenthet a mindennapi testnevelés óra bevezetése az általános iskolákban, mely 2013-tól érinti az alsó tagozatos diákokat. A siker azonban kétséges lehet, hiszen a gyermek vagy megszereti, vagy nem szereti meg a testmozgást (PRÓKAI, 2012). Eredményes lehet az EU ingyenes iskolatej programja és az iskolagyümölcs programja is, amely segíthet a diákok szellemi- és testi épségének megőrzésében (EU, 2008). Mindez a passzív életmódformálás eszköze lehet. Emellett felmerül a kérdés, hogy vajon Magyarország lakosságának milyen sajátos étkezési szokásai van és hogyan viszo-

1. táblázat: A magyar népesség felosztása BMI alapján életkor és nem szerinti bontásban (%) BMI kategória Sovány Normál Túlsúlyos Elhízott

Férfiak 18-34 év 35-65 év 3,0 0,6 55,9 29,6 29,8 45,0 11,3 24,8

651,4 28,9 39,8 30,0

Összesen 1,5 37,7 39,4 21,5

Nő 18-34 év 35-65 év 11,3 3,0 67,4 39,8 14,9 34,2 6,4 23,1

651,9 32,1 42,1 23,8

Összesen 4,9 45,2 31,1 18,9

Forrás: KSH, 2009

A probléma létezését Magyarországon jól mutatja SZŰCS (2012) 1183 főből álló kutatása. A túlsúlyosság kérdéskörében egészségügyi szakemberek foglaltak álláspontot. A válaszadók ECONOMICA 2013 - különszám

nyul a testmozgáshoz (aktív életmódformálás)? 2012-es adatok alapján a magyarországi felnőtt lakosság 71%-a a rendszeresen étkezők köré sorolja magát, míg a 29%-a „inkább 59


rendszertelenül esznek”, kategóriába tartozik. Az étkezési szokások változását mutatja, hogy előtérbe kerültek a főétkezések közti étkezések, vagyis Magyarországon minden 2. ember naponta háromszor, minden 3. ember négyszer, vagy többször étkezik. Aggodalomra ad okot, hogy a népességnek csupán 10%-a figyel arra, hogy étkezései „egészségesek” legyenek. Ezzel párhuzamosan tíz emberből hatnak nem okoz problémát az, hogy félkész ételt fogyaszt, illetve a kémiai anyagokkal sem törődik (TISZA, 2012). A válaszadók közül 10-ből 4-en „nyűgnek” tartják az otthoni főzést. A megkérdezettek 46%-a ugyanakkor az elmúlt időszakban járt gyorsétteremben, különösen a leginkább a fiatal korosztály. A megkérdezettek egyharmada iskolákban, illetve munkahelyén étkezik (MTI, 2012). Közelebbi képet kaphatunk a gyermekek étkezési és sportolási szokásairól egy 2010-es, tanulók körében végzett felmérésnek köszönhetően. A megkérdezettek 31,1%-a napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt, azonban több mint 13%-a még hetente sem teszi ezt meg. A zöldség fogyasztás kevésbé népszerű, a megkérdezettek 23,6% naponta, míg 17,0% hetente sem fogyaszt zöldségféleséget. Kérdéses lehet a cukrozott üdítő italok és az édességek jelenléte a mindennapokban. Üdítő italt a diákok 31,7%-a, édességet 16,9%-a ritkábban fogyaszt hetente. A magas zsír-, só-, és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának csökkentése mellett a testmozgás is nélkülözhetetlen az elhízás megelőzésében. A fizikai aktivitást tekintve a tanulók 17,3%-a eleget mozog, 30,7%-uk keveset és további 34,5%-ra jellemző a nagyon kevés fizikai aktívitás (HÍR24, 2012). A gyermekkori elhízás prevenciója tehát nem halogatható, annak megoldása nem bízható csupán a jövő nemzedékeire, hiszen a folyamat megkezdése a jelenkor feladata. Fontos látnunk, hogy hogyan, milyen szokásokból, tevékenységekből épülnek fel az emberek mindennapjai. A KSH 2009-2010-es időmérleg-

60

statisztikája rámutat számos problémára. A számok magukért beszélnek: „A szabadon eltöltött időnk nagyobbik részét –2010-ben 57 százalékát – a képernyő előtt töltjük: egy átlagpolgár két és háromnegyed órán át nézi az adást. A televíziónézők aránya az életkor előrehaladtával arányosan nő, a 60–74 évesek esetében már közel 95 százalékos. Ők napi átlagban 208 percet (körülbelül 3,5 órát) gubbasztanak a képernyő előtt.” A sport és egyéb testedzés szerepe minimális az emberek életében, még a 16%-ot sem éri el. Emellett a szülők gyermekeikkel töltött ideje napi félóra (HÍR24, 2012). Az elhízás megelőzése mindannyiunk közös feladata. A gyermekkori elhízás pedig valós, meglévő probléma, azonban a szülök képesek megakadályozni, előfordulásának valószínűségét jelentősen csökkenteni. ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Kutatásunkban on-line kérdőív segítségével vizsgáltuk a fogyasztók fogyasztási szokásait, különös tekintettel a fogyasztók egészségtudatosságára, a magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztási szokásaira, az elhízás negatív társadalmi és gazdasági hatásaira, a szülők felelősségére a gyermek- és fiatalkori elhízás terjedésében. Kutatásunk keretei között 308 kérdőív kitöltetése valósult meg gyermekes nők körében. A kutatásban való részvétel önkéntes és név nélküli volt. A kutatásban való részvétel feltétele volt, hogy a megkérdezett nőnek 18 éven aluli gyermeke legyen. A online kérdőív kitöltetésére a kitöltőknek 2012. novembere és 2013. januárja között volt lehetősége. A kutatásban bárki részt vehetett, aki a kérdőívet kitöltötte és a fenti néhány kritériumnak megfelelt. A minta életkor alapján mért módusza 35-39 év, emellett a jelentős a 30-34 és 40-44 évesek jelenléte a mintában. A válaszadóink képzettség alapján a magyar átlagtól képzettebbek voltak, 44,8% érettségivel, míg ECONOMICA 2013 - különszám


45,5% diplomával rendelkezik. Kutatásunkról egyértelműen kijelenthető, hogy nem reprezentatív felmérés, ugyanakkor számos érdekesség forrása lehet. Az adatok feldolgozása során statisztikai módszereket alkalmaztunk (átlag, módusz, medián, szórás, Cramer-féle asszociációs vizsgálat, Kendall-féle egyetértési

alkatukat a sovány, normál, túlsúlyos, elhízott kategóriák valamelyikébe. Később a megkérdezett testsúlya és magassága alapján lehetőségünk nyílott a megkérdezett BMI értékének kiszámítására. A részletes adatokat az alábbi 1. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: Testalkati kategóriák BMI és a megkérdezett saját véleménye szerint

Sovány Normál Testalkat a BMI szerint Túlsúlyos Kövér Összesen

Testalkat a megkérdezett saját véleménye szerint Sovány Normál Túlsúlyos Kövér 6 7 0 0 7 166 17 1 0 14 36 3 0 0 32 9 13 187 85 13

Összesen 13 191 53 41 298


együttható, kereszttábla vizsgálatok, stb.) SPSS 14.0 program és Microsoft Excel 2010 segítségével. Leíró vizsgálatokat egyszerű statisztikai módszerekkel folytattunk (átlag, módusz – leggyakrabban előfordult ismérvérték, medián – középérték, szórás – átlagtól való eltérés). Kereszttábla elemzések során az ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatára, a korreláció mérésére Cramer-féle asszociációs (Cramer’s V) vizsgálatot végeztünk. Emellett a mennyiségi ismérvek kapcsolati vizsgálatára a korreláció és regresszió (r és r2) számítás módszerét hívtuk segítségül. KUTATÁSI EREDMÉNYEK Kutatásunk során fontos kérdés annak vizsgálata, hogy a megkérdezett hogyan látja saját testalkatát. A szekunder kutatási eredmények alapján feltételezhető, hogy a megkérdezettek nem tudják pontosan megbecsülni saját testtömegindexüket (BMI), jellemző a testalkat pontatlan besorolása. Kérdőívünkben kértük a megkérdezetteket, hogy sorolják be saját testECONOMICA 2013 - különszám

A Cramer féle asszociációs együttható, mely a kapcsolat szorosságát méri a tényleges BMI kategória és a megkérdezett saját véleménye szerinti kategória között közepesnek (0,519) nevezhető. Ha a fogyasztó racionális és teljes tudatossággal válaszol, akkor a mutató értéke 1,00 lenne. Megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek nincsenek tisztában saját BMI kategóriájukkal, alulbecsülik az elhízás kockázatát. Összesen 46 fő (14+32) becsülte alul saját testalkatát, ez a megkérdezettek mintegy 15,4%-a. Őket a táblázatban vörös színnel jelöltük. Táblázatunkból látható, hogy mintaválasztásunk nem tükrözi reprezentatív módon Magyarország női lakosságának testalkatát; mintánkban a túlsúlyos és elhízott nők aránya csupán 31,5%. Az érték jóval kedvezőbb, mit a magyarországi átlag (korcsoporttól függően mintegy 50-60%). Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatójának szavait idézhetjük a számok elemzésére: „Tehát, ha nem történik semmi, akkor egy katasztrófahelyzet áll elő” (MTI, 2011). Az Európai Unióban a magyar nők a legelhízottabbak, míg a férfiak a

61


negyedik helyen állnak. Magyarországon a nők értelműen pontos. A besoroláshoz több adat körérben az elhízás-túlsúly gyakorisága 63%, a szükséges, ráadásul a gyermek fejlődésével férfiak esetében ez az arány 61% (KÁLLÓ, 2011). gyorsan változhat. A kedvezőbb érték annak következménye, hogy Kutatásunk során kísérletet tettünk annak bea mintánkban szereplő nők a magyar átlagtól is- mutatására és szemléltetésére is, hogy a szükolázottabbak. Emellett elgondolkodtató, hogy lő BMI értéke (független változó, mennyiségi a mintánkban szereplő nők 27,2%-a nem tudta ismérv) milyen mértékben képes befolyásolni besorolni saját testalkatát a megfelelő BMI ka- a gyermeke BMI (függő változó, mennyiségi ismérv) értékét. tegória valamelyikébe. A torzított válaszok ennél is komolyabb mérték- A 6 évesnél idősebb, de 18 évnél fiatalabb elben megnyilvánulnak a gyermekek megítélése sőszülött gyermek- és a szülő BMI-je közötti kapcsán. A megkérdezett nőket kértük, hogy összefüggés pozitív irányú, mértékét tekintve jellemezzék saját gyermekük testalkatát a BMI gyengének mondható (r=0,191), ami a várakokategóriák valamelyikével. A megkérdezett nők zásoknak megfelelő. A gyermek testalkatát és 93,7%-a elsőszülött gyermeke testalkatát so- BMI-jét nyilvánvalóan nagyon sok tényező beványnak vagy normálnak ítélte meg (normál folyásolja, melyek között az öröklött tényezők 81,7%). Az túlsúlyos kategória aránya mind- is szerepet kapnak – a szekunder irodalomnak összesen 5%, míg az elhízott kategória aránya megfelelően – jellemzően kis mértékben. Ezt csupán 1,3%. A másodszülött gyermek ese- igazolja a Pearson-féle korrelációs együttható tében a normál testalkati arány 78%. A túlsú- értéke is. lyosnak vélt gyermekek (3,1%) 1. ábra: Az édesanya testtömegindexének (BMI) és a 6 évesnél és elhízott gyermekek (2,5%) idősebb gyermek testtömegindexének (BMI) összefüggés-vizsgálata együttes aránya csupán 5,6% a megkérdezettek szerint. Jól látható, hogy a megkérdezett nők meglehetősen elfogultak abban az esetben, amikor saját gyermekük testalkatát kellett megítélni. A saját gyermek semmiképpen nem túlsúlyos, pláne nem kövér, maximum kicsit „kerekebb, macisabb, teltebb”, mint társai. Kutatásunk során a gyermekek BMI értékét a rendelkezésre álló adatokból kiszámítottuk, ugyanakkor a BMI alapján a testalkati Forrás: Saját kutatás, 2013 kategóriákba (sovány, normál, túlsúlyos, elhízott) nem soroltuk be a fiatalokat. A kapcsolat szorosságának mérése érdekes kérEnnek oka az, hogy szakmailag a gyermekek dés. Az r2 értéke 0,036, ami azt jelenti, hogy a BMI értékének számítása elfogadott, ugyanak- teljes szórás 3,6%-át képes megmagyarázni a kor a testalkati kategóriába való besorolás már regressziós egyenes. A regressziós függvény b0 vitatott lehet, kisebb gyermekeknél nem egy- (konstans) paramétere 15,43; míg a változó b1

62



paraméter értéke 0,138; láthatóan gyenge illeszkedés, de a trendet jól mutató egyenes mellett. Az első gyermek testtömeg indexének változásában a szülő testtömeg-indexe 3,6%-ban játszott szerepet. Az érték rendkívül alacsonynak nevezhető, de mindenképpen reálisnak

Mindenképpen további érdekesség, ha a vizsgálatunkba csak a 14-18 éves korú fiatalkorúak BMI értékét vizsgáljuk a szülő BMI értékének függvényében. Ebben az esetben sokkal inkább nyomon követhetővé válik a szocializáció és mintakövetés jelensége. A befolyás mértéke már az előzőhöz képest sokkal magasabb 2. ábra: Az édesanya testtömegindexének (BMI) és a 14 évesnél idősebb gyermek testtömegindexének (BMI) összefüggés-vizsgálata mértékű, ha a csak a 14 éven felüli fiatalokra gyakorolt hatást vizsgáljuk. Az r értéke ebben az esetben 0,292 értékre nő, míg az r2 értéke 8,5% lesz. A növekedés értéke jól mutatja a szülő fogyasztói és a szülői minta követésének hatását, a gyermek BMI értékének közvetett befolyásolását. A regressziós függvény b0 (konstans) paramétere 17,17; míg a változó b1 paraméter értéke 0,158; láthatóan gyenge illeszkedés, de a trendet jól mutató egyenes mellett. Az is jól látható, Forrás: Saját kutatás, 2013 hogy az egyenes pozitív meredeksége magasabb mértékű. tekinthető. Az érték jól mutatja, hogy a szülő Ugyanakkor el kell ismerni azt, hogy modellünkBMI értéke befolyásoló hatású, de nem elsőd- nek számos korlátja van, melyek az alábbiak: legesen befolyásoló tényező. A szám jól leírja az − A mintába csak nőket vontunk be, míg a egyén felelősségét az elhízásban; vagyis a kugyermek fogyasztói szocializációjában mindtatás alapján az elhízás magyarázataként felhokét szülő részt vesz. Célszerű a férfiak irányázott „nálunk mindenki kövér, öröklődik” típusú ba is bővíteni a mintát. magyarázatok sokkal inkább az egyén önvédő − A minta meglehetősen kisméretű ahhoz, mechanizmusának tudható be, semmit valós hogy messzemenő következtetéseket vonténynek. Kutatásunk nem mérsékli a szülők hassunk le, ugyanakkor elegendő ahhoz, felelősségét, mivel annak a gyermek fogyasztói hogy látható legyen realitása. A minta elem(táplálkozás, életmód, testmozgás, stb.) szociszámának növelésével a kutatás értékei ponalizációjában nagyon komoly felelősséggel bír. tosíthatók. A modell azonban a gyakorlatban Kutatásunk sokkal inkább a genetikai tényezők mindenképpen használhatónak tűnik, a főbb befolyásolását mutatja be; vagyis konkrétan összefüggések a kis elemszám ellenére is kiazt, hogy a szülő BMI értéke közvetlen módon válóan látszanak. milyen mértékben képes befolyásolni a gyer- Kutatásunk emellett számos érdekes összefügmek BMI értékét. gésre hívta fel a figyelmet. A megkérdezett szüECONOMICA 2013 - különszám

63


lők 92,2% nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztatja az A passzív tudatosság részletezése céljából egészséges életmód kérdése. A kérdésre adott megkérdeztük a mintába került nőket, hogy válasz felfogható úgy, mint az egészséges élet- fejtsék ki véleményüket a magas zsír,- só,móddal kapcsolatos attitűd affektív (érzelmi) cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása és a komponense. Megjegyezzük, hogy az érték – gyermekkori elhízás összefüggésének mértémegítélésünk szerint – irreálisan magas, számolni kéről. A részletes adatokat az alábbi 3.ábra kell a válaszok „szépítésének” jelenségével. Elmé- tartalmazza. leti szinten a megkérdezett nők 3. ábra: A magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszerek és 51,3%-a rendszeresen, 41,2%-a gyermekkori elhízás összefüggésének mértéke a szülő szerint ritkán tesz azért, hogy életmódja egészséges legyen. Ezen túl 6,2% nyilatkozott úgy, hogy ugyan még nem tesz semmit az egészséges életmódért, de mindenképpen szándékozik tenni érte. Amennyiben (naív módon) elfogadnánk a válaszokat, akkor azt mondhatnánk, hogy Magyarországon szinte mindenki egészségtudatosan él és táplálkozik, ami nyilvánvalóan nincs így. Jól látható a társadalmi megfelelés Forrás: Saját kutatás, 2013 szándéka a kérdőívnek. Amennyiben tényleges cselekedeteket kérdezünk a fogyasztóktól akkor ket- Önmagában a kérdés jól illusztrálná azt, hogy a tős képet kapunk. fogyasztók tudatos életmódot folytatnak, tisz− Passzív tudatosság: A megkérdezett nők tában vannak a magas zsír,- só,- cukortartalmú 89,2%-a nyilatkozott úgy, hogy otthonában az élelmiszerek fogyasztásának kockázataival. A étrendnek rendszeres részei a zöldségfélesé- korábbi feltételes módot érthetővé, vagyis a gek. A megkérdezettek 95,1%-a rendszeresen képet teljessé teszi a konatív (magatartás) tenvásárol gyümölcsöt. A jelenséget passzív tu- dencia részletezése: datosságnak tekintjük; a fogyasztónak az aktív A megkérdezett gyermekes anyák 83,8%%-a (fizikai) közreműködése nem, illetve kis mér- nyilatkozott úgy hogy általában, rendszeresen található otthonában cukorka, csokoládé, tékben szükséges az életmód formálásához. − Aktív tudatosság: A megkérdezett aktív köz- 33,7% esetében cukrozott szénsavas üdítőital, reműködése szükséges a tudatos életmód 71,4%-ban „nassolnivaló”. A szülők esetében formálásához. A megkérdezett nők 23,7%-a 20,1% azok aránya, akik legalább heti rendegyáltalán nem, 50,6%-a rendszertelenül, szerességgel fogyasztanak cukrozott szénsavas míg 25,6%-a rendszeresen sportol. A gyer- üdítőitalt, míg gyermekeik esetében az arányt mekeik esetében ez az arány 19,3%; 23,3%; 17,3%-ra becsülik a szülők. Az arány messzeilletve 57,4%. Látható, hogy az aktív tuda- menőkig alulbecsült a szülők részéről, minden tosság jelentősen alacsonyabb mértékű és szekunder adatnak ellentmondó (nem ritka a 60%-os fogyasztási arány). A megkérdezett intenzitású.

64



nők 18,5%-a legalább havi rendszerességgel jár gyorsétterembe. A gyorséttermi látogatások az esetek 45,1%-ában családi programok. Nem mellékesen ez tökéletesen hozzájárul a gyermekek fogyasztói szocializációjához. Fentebb leírtak következtében kijelenthetjük, hogy a passzív tudatosság elméleti szinten jól működik, azonban a konatív komponens nem igazolja a szülők kezdeti optimizmusát. ÖSSZEFOGLALÁS Kutatásunkból eredően levonhatjuk következtetésnek, hogy az édesanyák nem csak saját, de gyermekük/gyermekeik testalkatával sincsenek pontosan tisztában. Szoros egyetértésben, 92,2%-ban tartják fontosnak az egészséges életmód kérdéskörét. Mindeközben a passzív tudatosság, mégis jelentősebb súlyú, mint az aktív tudatosság. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek 18,5%-a legalább havi rendszerességgel jár

gyorsétterembe. A gyorséttermi látogatások pedig az esetek 45,1%-ában családi programnak minősülnek. Holott a válaszadók 64%-a nagymértékű összefüggést lát a magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszerek és a gyermekkori elhízás között. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a probléma megoldásához, az egészséges életmódról kialakított pozitív attitűdöt, a gyakorlatba is át kell vinni. Kutatási eredményeinkből az is megfigyelhető, hogy az első gyermek testtömeg indexének változásában a szülő testtömeg-indexe 3,6%-ban játszott szerepet. Jelentős különbség a 14-18 éves korosztálynál jelentkezik, ahol a szülői minta szerepe kiemelkedően magas, ez esetben a mutató 8,5% lesz. A függvény pozitív meredeksége szintén a gyermekek és szülők BMIindexének kapcsolatát mutatja. Ahhoz, hogy pontos következtetéseket tudjunk levonni az alábbi kutatást célszerű lenne kiterjeszteni a társadalom különböző csoportjaira, beleértve az édesanyák mellett, az édesapákat is.

RODALOMJEGYZÉK EU (2008): Az Iskolatej Program, http://ec.europa.eu/agriculture/drinkitup/the_school_milk_programme_ hu.htm FÜLÖP N., SÜLLŐS Gy., HUSZKA P. (2009): A Dunántúlon élő fiatalok táplálkozási szokásainak fókuszcsoportos vizsgálata, Kaposvár, 2009. augusztus 25-26, Marketing Oktatók Klubja Konferencia, ISBN 978-9639821-12-5 HÍR24 (2012): Így telik egy átlagmagyar napja, Megjelent: 2012.08.31. 18:00, http://fn.hir24.hu/ itthon/2012/08/30/felmertek-igy-telik-egy-atlagmagyar-napja/ KÁLLÓ I. (2011): Az unióban Magyarországon van a legtöbb elhízott nő, InfoRádió, MTI, 2011. április 17, http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-427000 KSH (2009): Egészségfelmérés, ELEF, Statisztikai tükör, 4. évolyam, 50. szám, 2010. április 27, p. 1-7 MTI (2011): A magyar nők a legkövérebbek az Európai Unióban, Megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon, 2011. április 15., http://www.medicalonline.hu/taplalkozas/cikk/husz_ev_ alatt_megharomszorozodott_az_elhizott_gyermekek_szama_magyarorszagon, MTI (2012): Ugyanannyit járnak éttermekbe, de kevesebbet költenek a magyarok, 2012. augusztus 23. 20:22, http://www.hirado.hu/Hirek/2012/08/23/13/Ugyanannyit_jarnak_ettermekbe_de_kevesebbet_koltenek_a_magyarok.aspx PRÓKAI E.: A kormány hadat üzent a székről lefolyó gyerekeknek, 2012. 08. 31., 9:57, http://www.origo.hu/ itthon/20120829-kotelezove-teszik-szeptembertol-a-mindennapos-testnevelest.html ECONOMICA 2013 - különszám

65


SZŰCS R. S. (2012): Ki fogja megvédeni a fogyasztót önmagától?!, Fogyasztóvédelmi szemle, 2012/2. szám, http://www.fvszemle.hu/aktualis_szam/2012_majus/szemle/ki_fogja_megvedeni/ , ISSN 1785-4741, p. 1-10. TISZA A. (2012): Tízből egy magyar felnőtt figyel az egészséges táplálkozásra, GFK Hungary, p. 3. WEIL R. H. (2011): Levels of Overweight on the Rise, Jun 14 2011: http://vitalsigns.worldwatch.org/vs-trend/ levels-overweight-rise, WHO (2013): Obesity and overweight, Fact sheet N°311, Updated March 2013, http://www.who.int/ mediacentre/factsheets/fs311/en/

66


II. TDK Műhely

Martincsek Zsolt

A gyulai négycsillagos wellness szállodák weboldalainak elemzése Martincsek, Zsolt: The Analysis of Four Star Wellness Hotels’ Websites in Gyula Nowadays people have been browsing the websites of accommodations before travelling to gather more information. A good website can be a good source of information and a good advertising tool if it is well-structured and easily understandable. That is the reason why resorts need to concentrate not only on their services but also on their own websites. My research study has two distinctive parts. In the first part I introduce the findings of my questionnaire-based survey focusing on the use of hotel websites by guests. Then in the second part I analyze and classify the websites of the four hotels in question. I also assess the structure and the content of hotel websites; and find out possibilities for their development and improvement. Keywords: hotel’s website, Internet, services ÁTTEKINTÉS

AZ INTERNET ÉS A TURIZMUS

Manapság az emberek utazás előtt a szállás honlapját az interneten megkeresik, annak céljából, hogy több információhoz jussanak és tájékozódjanak. A szálláshelyek internetes oldalai egy nagyon jó információt nyújtó és egyben reklámeszközök, ha megfelelően meg van szerkesztve. Ezért nagyon fontos, hogy egy szálloda a fő szolgáltatásai mellett (szállásadás, vendéglátás stb.), a webes megjelenésével is kiemelkedően foglalkozzon. Két kutatás elvégzésével először is felmérem kérdőív segítségével, hogy általánosságban a hotelek honlapjait mire és hogyan használják az internetre látogató vendégek. Majd a második kutatással elemzem a négy szálloda honlapját adott szempontok szerint és összehasonlítás után rangsorolok. Számba veszem, hogy a weboldalak mely részei megfelelőek, azt hogyan lehetne esetleg még továbbfejleszteni, illetve elemzem, hogy mi az, ami nem megfelelő, és azt hogyan lehetne javítani.

Az internet és a turizmus „ideális párosítás”, Török Péter az E-turizmus: az internet és az e-business szerepének növekedése a turizmusban című tanulmánya szerint. Ugyanis egy utazási döntésnél, illetve annak megtervezésénél rengeteg információt kell összegyűjteni ahhoz, hogy egy olyan termék vásárlásáról döntsünk, amelyről esetleg nincsenek tapasztalataink. A turisztikai szolgáltatás nem kézzel fogható, kipróbálható vagy megnézhető, de ebben tud segítséget nyújtani az internet. A multimédiás lehetőségekkel például látványosan lehet a szálláshelyeket, a desztináció látnivalóit bemutatni. Nagy előnye az internetnek a globális elérhetősége is, így a turisztikai szolgáltatók a világ bármely pontjára el tudják juttatni a róluk szóló információkat, mindezt olcsón és hatékonyan. A globális előnnyel a szolgáltatások közvetlen értékesítése sem akadály, valamint a világ távoli pontján található partnerekkel a kapcsolat létesítése és fenntartása könnyebb és gazdaságosabb. Az internet azonban nem csak globális, hanem helyi szinten is segíti a kis- és középvállalkozá-

KULCSSZAVAK: szálloda, honlap, internet, szolgáltatások ECONOMICA 2013 - különszám

67

Martincsek Zsolt: a gyulai négycsillagos wellness szállodák weboldalainak elemzése

sok együttműködését. A turisták leggyakrabban először úti célt választanak, és csak utána döntenek az utazás további részleteiről, a szálláshelyről és a programokról. Ezért fontosak a desztinációs marketingszervezetek (TDM), amelyek információnyújtás és a marketing feladatok mellett konkrét utazási ajánlatokat is tudnak nyújtani az érdeklődők számára. Az interneten keresztül a desztinációs marketingszervezetek a helyi szolgáltatók tour operátorává válhatnak, aminek előnye, hogy a hagyományos tour operátoroknál több információt nyújtanak a desztinációról, ezzel szemben az értékesítés területén hátrányba kerül. Következtetésem, hogy az internet megjelenésével egy nagy lehetőség nyílt a turizmus számára, aminek egy része már kihasznált, de más szegmensek még fejlesztésre szorulnak. Manapság az interneten információkat megjeleníteni egy szakember segítségével nem egy nehéz dolog, viszont egy weboldal felépítése, megjelenése egy kényes ügy, mivel a leendő turisztikai fogyasztók érdeklődését felkelteni és megtartani nagyon nehéz, ugyanis egyetlen kattintással vagy továbblép az oldalon vagy ellenkezőleg, bezárja azt. KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS A kutatás célja, módszere és eszköze A kérdőíves kutatás célja, hogy felmérjem a szállodai honlapok használatának szokásait. Megkérdeztem, hogy mely menüpontokat használják a legtöbben, miért keresik fel a szálloda saját honlapját, illetve az újításokra hogyan reagálnának. Egy 16 kérdésből álló kérdőívet állítottam öszsze. Első részében az utazási szokásokra, majd a szállodai honlapokon megtalálható szolgáltatásokra, végül a személyes adatokra kérdeztem rá. A kérdőívet összesen 130 emberrel töltettem ki, mind elektronikus formában (google docs), 72 db, mind papír alapon, 58 db. A 16 kérdésből 1 kérdés volt nyitott, valamint két kérdés félig nyitott egyéb válaszlehetőséggel. A válaszok elemzéséhez SPSS (version 20) 68

programot használtam. Gyula, a vizsgált szállodák városa Gyula város az elmúlt 10 évben turizmus szempontjából rengeteget fejlődött. A belvárost teljes egészében felújították, sétáló utcát alakítottak ki, a híres Gyulai Várfürdőt is kibővítették és évről évre fejlesztették. A Gyulai várat, Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárát is rendbe hozták, egy vármúzeumot is kialakítottak a belsejében. Négysávos gyorsforgalmi utat is építettek Békéscsaba és Gyula között, így javítva az infrastruktúrát. 2011. év elején felvették a várost a TDM Szövetség tagjai közé, valamint külön turisztikai honlapot is készítettek www.visitgyula.com címen. A rengeteg látnivaló és rendezvény sok turistát is vonz a városba, akiket el is kell szállásolni. Sokat fejlesztettek a szállások minőségén is. Összesen négy hotel négycsillagos épületeiben tudnak megszállni az ide utazók. A négy hotel minden célcsoport igényeit kielégíti. Található butik hotel a fiatalok, szerelmesek számára, családi wellness hotel a kisgyermekes családoknak, várra néző történelmi épületű szálloda, valamint idősebbeknek közvetlen a várfürdő szomszédságában az Erkel Hotel. A www.visitgyula.com oldal is nagyon szépen megszerkesztett honlap, amiken a szállodák leírása mellett a weboldalaikhoz kapcsolt hivatkozás is megtalálható. A weblapra látogatók erre a linkre rákattintva térhetnek át az adott szálloda webes megjelenítésére. A város legmagasabb minősítésű, négycsillagos szállodáinak honlapjait választottam, hogy megadott szempontok szerint kielemezzem, valamint megvizsgáljam, hogy az adott célcsoportnak megfelel-e a honlap. A vizsgálat kritériumrendszere A honlapok elemzéséhez három fő pontból álló szempontrendszert használtam. A „megjelenés, design”, „információtartalom és aktualitás”, „navigáció és használhatóság” szempontokon belül részletesebben is elemeztem további ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

adott pontok alapján a szállodák honlapjait. A szempontokat indoklás után egytől ötig pontozom, ami leginkább egy iskolai minősítéshez hasonlít. 5 pont: kiváló 4 pont: jó 3 pont: közepes 2 pont: elégséges 1 pont: elégtelen Megjelenés, design Az oldal grafikus felülete esztétikai kérdés. Ennek megítélése erősen szubjektív, viszont egyértelműen megítélhető, hogy a szálloda által célzott szegmens számára mi minősülhet esztétikusnak és mi zavarónak? Igen fontos eleme az oldalnak a megjelenés és a design, mivel ez az, amivel először szembetalálkozik a látogató. A web design az első kapcsolat az ügyfél és a cég között ezért nagyon nem mindegy mi az, amit lát. A következő szempontok alapján vizsgálom az weboldalakat: · Az oldal általános megjelenése · Az oldal színvilága · A képek, videók minősége és mennyisége · Az oldal betűtípusa, olvashatósága

közi nyelv, az angol mellett más nyelveken is információkhoz juthatunk a szállodáról, de az idegen nyelvek megválasztása a szálloda által célzott vevőkörtől függ. A nyelvek vizsgálata mellett viszont a magyar nyelvű változat terjedelmével is össze fogom hasonlítani a honlapok idegen nyelvű változataival, hogy mennyiben felelnek meg egymásnak. Az online szálláshely-foglalás még sajnos nem annyira elterjedt a szállodák honlapján, de a fizetés még az ötcsillagos szállodák honlapján sem lehetséges. Ez szomorú, mivel rengeteg más szolgáltatást lehet kifizetni az interneten keresztül. Az elérhetőség, megközelíthetőség menüpont megjelenítése minden honlapon alapkövetelmény, de nem mindenhol jelenítik meg a teljes elérhetőséget. A legmegfelelőbb lenne a cím, nevek, telefonszámok, e-mail címek kiírása. Ezek alapján a következő szempontok alapján értékelek: · A célcsoport számára az információ minősége és mennyisége · Idegen nyelvi változatok elérhetők-e és mennyiben felelnek meg a magyar nyelvű változat terjedelmének · Online szálláshely-foglalás és fizetés lehetősége · Elérhetőség, megközelíthetőség leírása.

Információtartalom és aktualitás Navigáció és használhatóság Az egyik legnehezebb feladat egy honlap tartalmának megítélése. A szálloda által kommunikálni kívánt szolgáltatásokhoz kell megvizsgálni a tartalmat, hogy az kielégíti az erről adott információkat. Nagyon fontos az információ mennyisége is. Kevés információ esetén a látogató bizalmát a szálloda iránt elveheti, de a sok szöveg és leírás is negatív hatással lehet. Véleményem szerint ma már minden magasabb kategóriás szálloda honlapját minimum egy idegen nyelven is el lehet érni. A nemzetECONOMICA 2013 - különszám

A megjelenés és vizuális benyomás után, a második lépés az oldal gyakorlati használata, amikor a látogató „kattintgat” az oldalon. A honlap átláthatósága és azon való eligazodás jelentősen befolyásolhatja a látogató fogyasztói magatartását. A navigáció könnyedsége pozitív viselkedést, nehézsége pedig elutasító vevői magatartást válthat ki. Az információk elhelyezésénél fontos egy logikus rendszer. Egy szálloda honlap betöltése

69


után a kezdőlapon nem célszerű, ha rögtön a szállodáról információk, adatok jelennek meg. Előnyösebb, ha rögtön aktualitások, akár kedvezményes szolgáltatásokat kap a látogató és egy külön menüpontban kapnak helyet a részletes információk az adott szállodáról. Az oldal betöltődésének gyorsasága a mai technika mellett már szinte nem is vizsgálandó. Viszont ha egy internetes honlap egy olcsóbb szervert bérel, akkor előfordulhat többször is probléma az oldallal, mint például egyszerűen nem töltődik be a honlap. Ezen nem érdemes spórolni, mivel gyorsan lemondhat a szállodáról

ez alapján a vendég. Ebbe a kritériumba tartozik a képek és videók betöltődése is. Manapság a videókat először feltöltik egy videó portálra, mint például a www.youtube.com ingyenes weboldalra, innen garantáltan gyorsan le lehet tölteni a videókat, valamint sokkal többen is láthatják. · Az oldal struktúrájának átláthatósága · A navigáció könnyedsége vagy nehézsége · Az információk elhelyezésének logikai rendszere · Az oldal betöltődésének gyorsasága.

CORSO BOUTIQUE HOTEL

CSALÁDI WELLNESS HOTEL

ELIZABETH HOTEL

HUNGUEST HOTEL ERKEL

ÁTLAG

ÖSSZESEN

OPTIMÁLIS PONT

EREDMÉNY % BAN

ÖSSZEHASONLÍTÁS 1. táblázat: A szállodák vizsgálatban elért pontszámainak összesítése

Az oldal általános megjelenése

5

3

4

5

4,3

17

20

85

Az oldal színvilága

5

2

5

3

3,8

15

20

75

A képek, videók minősége és mennyisége

4

5

4

4

4,3

17

20

85

Az oldal betűtípusa, olvashatósága

3

3

3

4

3,3

13

20

65

Az információk mennyisége és minősége

3

5

5

4

4,3

17

20

85

Idegen nyelvi változatok

5

3

5

5

4,5

18

20

90

Online szálláshely-foglalás és fizetés

2

2

2

5

2,8

11

20

55

Elérhetőség, megközelíthetőség leírása

4

5

4

5

4,5

18

20

90

Az oldal struktúrájának átláthatósága

4

4

5

5

4,5

18

20

90

A navigáció könnyedsége vagy nehézsége

5

5

4

4

4,5

18

20

90

Az információk elhelyezésének logikai rendszere

4

4

4

5

4,3

17

20

85

Az oldal betöltődésének gyorsasága

5

5

5

5

5,0

20

20

100

Összesen

49

46

50

54 49,8

Optimális pontszám

60

60

60

60

60

82

77

83

90

83

Eredmény %-ban


70


II. TDK Műhely

RANGSOROLÁS

1. ábra

A vizsgált szállodák összteljesítménye (kapott pontszám 60 50 40 30 20 10 0

[ÉRTÉK]

Corso Boutique Hotel

50

46

Családi Wellness Hotel

[ÉRTÉK]

Elizabeth Hunguest Hotel Hotel Erkel

[ÉRTÉK]

Átlag


Hunguest Hotel Erkel A hotel weblapja a 12 szempont közül 7 esetben kapott maximális pontot. Kimagaslónak nem nevezhetjük az eredményt, de a négy hotel közül az első helyezést érte el. Az öszszes elérhető 60 pont 90%-át szerezte meg. Az oldal általános megjelenése, idegen nyelvi változatok, online szálláshely-foglalás és fizetés, elérhetőség, megközelíthetőség leírása, az oldal struktúrájának átláthatósága, az információk elhelyezésének logikai rendszere és az oldal betöltődésének gyorsasága kritériumokra kapott maximális 5 pontot. Mind a három fő kritériumcsoportban, (a megjelenés és design, információtartalom és aktualitás, navigáció és használhatóság) az oldal kapott maximális pontot egyes szempontokra, így a szálloda webes megjelenítése alkalmasnak tartom a magasabb fogyasztói csoport megszólítására. Külön emlíECONOMICA 2013 - különszám

tést érdemel az online szálláshely-foglalás és fizetés lehetősége, amely a négy szállodai honlap közül csak itt érhető el. Legalacsonyabb pontszámot az oldal színvilága (3 pont) érte el. Az oldal színének átállítása, variálása egy egyszerű feladat, ennek fejlesztése révén hosszabb ideig is könnyebb lehetne a weblap böngészése. Elizabeth Hotel A szálloda weboldala 3 ponttal maradt le az első helyről. Öt kritérium esetében kapott maximális pontszámot. Az oldal színvilága, az információk mennyisége és minősége, idegen nyelvi változatok, az oldal struktúrájának átláthatósága és az oldal betöltődésének gyorsasága kritériumpontok maximális teljesítésével ez az oldal is alkalmas olyan fogyasztók megszólítására, amelyek a szálloda jövőbeli vendégei lehetnek. Külön említést érdemel a honlap normál/vak-

71


barát változata is, amely a négy szállodai honlap közül, csak itt érhető el. Emellett két gyengesége is van az oldalnak, amelyek fejlesztésre szorulnak, ezek pedig az online szálláshely-foglalás és fizetés (2 pont) és az oldal betűtípusa, olvashatósága. Az online szállásfoglalás és fizetés egyszerűsítésével és fejlesztésével a fiatalabb fogyasztók érdeklődését is felkelthetné, valamint bevétel növekedést is produkálhatna. Egy honlapon a betűtípus olvashatóságának javítása egy egyszerű feladat, viszont az oldal normál nézetre való váltásával ez a kellemetlenség kikerülhető. Corso Boutique Hotel A harmadik helyezett weboldal erősségei az oldal általános megjelenése, az oldal színvilága, idegen nyelvi változatok, a navigáció könnyedsége vagy nehézsége és az oldal betöltődésének gyorsasága, mely kritériumok mindegyikére maximális pontszámot kapott. Emellett három gyengesége is van az oldalnak, amelyek fejlesztésre szorulnak, ezek pedig az online szálláshely-foglalás és fizetés (2 pont), az oldal betűtípusa, olvashatósága (3 pont) és az információk mennyisége és minősége (3 pont). Az előző hotelnél leírtak alapján ugyanezek érvényesek a közvetlen online szállásfoglalás és fizetés területén, valamint itt fontosabbnak tartom a honlap olvashatóságának javítását, ugyanis itt csak egyfajta megjelenítés érhető el. A hotelről adott információk mellett viszont fontos a településről leírt részletes tájékoztatás, mivel a desztináció a fő motivációs tényező, ami miatt utazunk, és a szállást igénybe vesszük. Családi Wellness Hotel A negyedik helyezést elért, összességében a leggyengébbnek bizonyult weboldal, négy kritériumpontban is elért maximális pontszáma nem volt ahhoz elegendő, hogy előkelőbb he-

72

lyet érjen el. Csak a negyedik helyezett honlapnak teljes körű az elérhetőség menüpontja, ahol ügyintézők és vezetők neveivel és elérhetőségeivel is találkozunk. Ezek mind személyesebbé és megbízhatóbbá teszik a honlapot, valamint magát a szállodát is. Továbbá a városról nyújtott legtöbb, legrészletesebb információt az összes vizsgált weboldal közül itt lehet megtalálni. Jól látható, hogy a honlap gyenge pontja a megjelenés, design. Itt az oldal színvilága (2 pont), általános megjelenítése (3 pont) és betűtípusa, olvashatósága (3 pont) kevés pontot ért el. Nagyon fontos bármely honlap számára a vizuális megjelenés. A megfelelő színek használata figyelemfelkeltő hatásúk, befolyásolni tudják az ember érzelmeit. Ezen kívül a honlap normál/vakbarát megjelenése hiányában fontos az olvashatóság javítása is. Kiemelkedő a videó galéria menüpontja, ahol bepillantást nyerhetünk a szálloda rendezvényeire és főző videókat is megtekinthetünk. Meglepő, hogy az idegen nyelvi változat kritériumpontból egyedüli honlapként nem kapta meg a maximális pontot. A három idegen nyelvű változatból csak a román nyelvű fordítás felelt meg teljes mértékben a magyar változatnak. ÖSSZEFOGLALÁS Vehetjük az internetet a világtörténet harmadik információs forradalmának, ami jelenleg is zajlik. Egyre több újabb és olcsóbb készülék jelenik meg, amin az internetezés már gyerekjáték, szakmai tudást nem igényel. A következő években az internet felhasználók száma biztosan növekvő tendenciát fog mutatni, mivel a legnagyobb népességű országokban a lakosság 30 százaléka se használja a világhálót. Az internet dinamikus fejlődése és az internetet használók számának gyors növekedésével minden gazdasági szektor előtt új lehetőség nyílt és így a turizmus ágazat se maradt ki. A fogyasztók ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

kényelmesebben, a nap bármely szakában informálódhatnak a turisztikai szolgáltatásokról. A katalógusokkal szemben az internet globális, a világ bármely pontjáról a desztinációkról tájékozódhatunk. A világhálón böngészve szálláshelyeket, repülőjáratokat és egyéb turisztikai szolgáltatásokat kereshetünk és akár közvetlenül foglalhatunk és fizethetünk, amely szinte teljes mértékben az utazási irodákat helyettesítheti az idők során. A globális előny mellett, mint olcsó marketingeszközként is használható, de nem szabad elfelejteni, hogy az internet az összes kommunikációs és értékesítési feladatot önállóan nem tudja ellátni, a hagyományos marketingeszközöket továbbra is használni kell. Tudományos munkám második kutatási részében nem várt végeredmények nem születtek, ami pozitívum a szállodákra nézve. Elmondható, hogy a gyulai négycsillagos wellness szállodák szolgáltatásainak színvonala párhuzamban van a webes megjelenéssel, a megcélzott cél-

csoportokat sikeresen el tudják érni. Összesített pontszámban semelyik szálloda 77 százaléknál rosszabb eredményt nem ért el az optimális pontszámhoz (60 pont) képest. A tizenkét kritériumból 5 esetben érték el a „megfelelő” minősítést, de a legrosszabb, „nem elfogadható” értékelést egy esetben sem. A megjelenés és design szempontjából mindegyik szállodai honlap fejlesztésre szorul, viszont ez esztétikai kérdés. Említésre méltó, hogy a megcélzott csoportok megfelelő információ mennyiséghez jutnak a vizsgált szállodák honlapjain, ami már értékesítési szempontból előnyös. A kisebb hiányosságok, hibák kijavítása, továbbá a honlapok fejlesztése hosszútávon nagy valószínűséggel megtérülne, mivel az internet terjedése és a felhasználók száma drasztikusan növekszik évről évre és olyan fogyasztókat is majd el lehet érni, akiket a hagyományos értékesítési formákkal lehetetlen.

IRODALOMJEGYZÉK Török Péter: E-turizmus: az internet és az e-business szerepének növekedése a turizmusban http://itthon.hu/ site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_01/SZ16.htm, 2013.03.10. http://www.hunguesthotels.hu/hu/hotel/gyula/hunguest_hotel_erkel/ 2013.03.10. www.elizabeth-hotel.hu 2013.03.10. www.whgy.hu 2013.03.10. www.gyulahotelcorso.hu 2013.03.10.


73


Eszéki Gergő

Az ízesített sörök bevezetésének csatornamenedzsment szempontú vizsgálata Eszéki, Gergő: The Analysis of the Introduction of Flavored Beers’ by Channel Management Tools Although in recent years there has been an innovative development in the market of flavored beers Radlers are new products. That is why I have chosen this topic; there are only few studies on this subject. I would like to get to know the different channel strategies and tools that are used in practice. In my research I interviewed a manager of one of the biggest companies and used quantitative methodology to find out the opinion of area managers. Keywords: channel management, flavoured beers, promotion ÁTTEKINTÉS Az ízesített sörök az utóbbi években innovációs fejlődésen megy keresztül, ennek ellenére még újdonságnak számítanak a Radlerek, ezért is választottam ezt a témát, hiszen kevés tanulmány készült ebben a témakörben. Kutatásom célja, hogy megismerjem a különböző csatorna stratégiákat illetve a felhasznált eszközöket, melyek segítségével sikeres lesz egy-egy új íz. Kutatásom során egy piacvezető vállalat országos képviselőjével készítettem mélyinterjút és kvantitatív módszertannal ismertem meg a területi képviselőik véleményét is. KULCSSZAVAK: csatornamenedzsment, ízesített sörök, vásárlásösztönzés

pár évben jelent meg és egyre nagyobb teret hódít a sör- és üdítőital piacon. Érdekes kérdést vet fel az alkoholmentes radlerek hatása az üdítőitalok piacára is. Fontos kérdésnek tartom az adott témakör esetében a Chips-adó bevezetését, hogyan befolyásolta a termékek árát, értékesített mennyiségeket és az áruk összetételét. Két fő irányvonalat fogok vizsgálni: a termék bevezetéséhez tartozó értékesítési csatornák jelentőségét és a különböző értékesítés ösztönző eszközök hatását. Így végigkövetve az ízesített sörök útját, befejezésként teljes képet fogunk kapni az elemzés végére.

1. BEVEZETÉS

Először is határozzuk meg a kereskedelem helyét és szerepét a mai világban. „A kereskedelem egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz, másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása.”1 Az értékesítési csatorna tervezésének főbb lépései: az értékesítési út hosszának és szélességének meghatározása, a kereskedők típusának a meghatározása, a vállalatok közötti kooperá-

Tudományos publikációmban az ízesített sörök értékesítését és robbanásszerű elterjedését fogom elemezni. Kutatásom célja volt, megismerni a radlerek megjelenését követő időszakot illetve vállalati szinten a disztribúciós folyamatokat, csatornamenedzsment eszközöket. Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, mélyinterjú segítségével és statisztikai elemzésekkel illetve online kérdőívvel vizsgáltam a témakört. Úgy gondolom, hogy az ízesített sörökkel kapcsolatban még kevés kutatás készült, hiszen az elmúlt

74

2. ÉRTÉKESÍTÉSPOLITIKA

1 Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai, Műszaki Kiadó, 2007. Budapest, 337 o.


II. TDK Műhely

ció mértékének és formájának meghatározása, végül a marketingstratégia meghatározása. Első lépésként az értékesítési út hossza jelentésével kell megismerkednünk, ami azt jelenti, hogy a termék hány szinten jut el a termelőtől a fogyasztóig. Ezen belül az értékesítési út szereplői a termelők, a nagykereskedők, a kiskereskedő és a végső fogyasztó. A termelők az adott termék, termékkör gyártói. A nagykereskedők a termelőtől nagy tételben vásárolnak, és további kereskedőnek adják el, bár manapság már úgy vannak kialakítva a nagykereskedelmi boltok, hogy végső fogyasztóknak is adnak el terméket (például: Bora Italnagyker, Gyula). 2 Visszatérve az értékesítési csatornákra, az egyes utaknak szakmai elnevezésük van. Az értékesítés klasszikus útja, amikor a termelőtől megvásárolja a nagykereskedő az árut, ő továbbértékesíti a kiskereskedőnek, akitől a végső fogyasztó megveheti az árut. Az értékesítés tranzit útja, ha a nagykereskedőhöz nem kerül az áru, ugyanakkor aktív részese az értékesítési folyamatnak. Alkalmazása a gyorsan romló áruknál, a különleges kezelést igénylő termékeknél és a szállítás közben sérülhető áruknál fontos. Az értékesítés művi útjának alkalmazásakor a nagykereskedő teljes mértékben kimarad az értékesítési folyamatból, így a termelő és a kiskereskedő osztozik a nagykereskedő árrésén. Ezt a módszert a friss termékeknél és a rövid szavatossági idős termékeknél használjuk. Az értékesítés demigrosz útja, amikor a nagykereskedő nem csak a kiskereskedőnek adja el a terméket, hanem a végső fogyasztó számára is, általában a különböző vevői számára árdifferenciálást alkalmaz.3 Az értékesítési csatorna hossza mellett fontos a csatorna mélysége is, amely azt jelenti, hogy szintenként hány közvetítőt kapcsolunk be az értékesítési folyamatba. Mélységét tekintve három különböző értékesítési módot különböztetünk meg: intenzív, szelektív és exkluzív értékesítés. 2

Komáromi Nándor: Marketing-Logisztika: Utak a vevőhöz, Akadémiai Kiadó, 2006 Budapest, 106-107 o. 3 Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai, Műszaki Kiadó, 2007. Budapest, 346 o.


Az intenzív értékesítési stratégia lényege, hogy minél több értékesítési helyen jelen legyen a termék. Általában ebben a kategóriában alacsonyabb áru termékekről beszélünk, amiknek a forgási sebességük magas, ezért nehezebb ezekkel a termékekkel magas hasznot elérni, hiszen az eladott termékmennyiségre fókuszálunk. Ilyenek a tömegtermékek, mint például: az élelmiszerek, italok, cigaretták, csokoládék stb. Az előnyei a növekvő eladások, szélesebb körű fogyasztói elismerés és az impulzusvásárlás lehetősége. Hátránya, hogy az eladó elveszíti a közvetítők feletti ellenőrzési lehetőséget, mivel azok száma óriásian naggyá válik. A szelektív értékesítésnél kevesebb közvetítőt bíznak meg a termék eladásával, itt a termékek tartós fogyasztási cikkek, tehát minőségükhöz viszonylag magasabb ár is tartozik, lassabb az áruk forgási sebessége. E termékek például: elektromos háztartási eszközök, illatszerek, kozmetikumok. Az exkluzív értékesítés, ahogy a nevében is benne van a drágább, nagy minőségű és különleges egyedi termékek köre tartozik ebbe a csoportba, például ékszerek, ruhák, autók. Üzletek száma kevés. Az e termékeken realizálható profit értéke magas, viszont a forgási sebességük alacsony. Sok hátrányt hordoz magával ez az értékesítési mód, hiszen kevés helyen, drágán megvásárolható termék vásárlóinak száma alacsony, monopolhelyzetet alakíthat ki egyes földrajzi területek között, ami a piaci versenytörvények megsértésével járhat együtt.4 3. ELADÁSÖSZTÖNZÉS SALES PROMOTION – SP „A Sales Promotion mindazon marketing tevékenységek összessége, amelyek ösztönzik a fogyasztók vásárlásait és a kereskedői tevékenység hatékonyságát, de nem tartoznak a személyes eladás, a reklám és a Public Relations fogalmába.”5 4 Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, 2000. Budapest, 248 o. 5 Alexander, Ralf S.: Marketing Definitions, a Glossary of Marketing Term. Chicago, American Marketing Association, 1960. 20 o.

75


Először kezdjük a fogyasztókat ösztönző módszerekkel. Elsőként nézzük az árumintákat, azért kapja a vevő, hogy a terméket kipróbálhassa. Általában termékek bevezetésénél alkalmazzák, célja a termék kipróbálására való ösztönzés. Az árubevezetés egyik legdrágább egyben leghatékonyabb promóciós eszköze az áruminta. Gyakorlatban a vevő az árumintákhoz a következőképpen juthat hozzá: - Másik termékhez csomagolva - Sajtóhirdetéshez csatolva - Boltban - Postán, DM csomagban. A különböző promóciós eszközökön kívül, az eladás ösztönzés másik lényeges témaköre, a bolton kívüli (POP = Point of Purchase) és bolton belüli (POS = Point of Sale) értékesítés ösztönző eszközök, úgynevezett eladáshelyi reklám (PSA = Point of Sail Advertising). Eladáshelyi reklámnak hívjuk mindazon reklámok összességét, amelyek a boltban és bolton kívül tájékoztatják a fogyasztót a termékek vagy szolgáltatások vásárlási lehetőségéről. Dolgozatomban már említettem, hogy végeztem egy online kérdőíves kutatást is, amit bővebben ebben a fejezetben szeretnék bemutatni. A kérdőívet a Heineken Hungária Zrt. Területi képviselőivel töltöttem ki országos szinten. A 61 fő területi képviselőből 58-an töltötték ki, így egy 95%-kos kitöltés alapján végeztem el a kiértékelést. A kitöltők nem szerint 15 nő és 43 férfi, illetve 25-en több mint 5 évnél régebb óta dolgoznak a cégnél. Az alábbi táblázatról leolvashatjuk, hogy legtöbben rég óta dolgoznak ennél a cégnél. A kérdőívben megkérdeztem, hogy a Területi képviselők mit gondolnak az ízesített sörök jövőjéről, azaz 3-5 év múlva mekkora szerepet fognak betölteni a piacon. A válaszadók majdnem fele szerint jelentős, illetve a megkérde-

76

zettek egy harmada azt állítja, hogy nagyon jelentős lesz. Tehát ebből azt állapíthatjuk meg, hogy jelentős az ízesített sörök jelene és jövője a piacon. A kérdőívben a csatorna menedzsment szempontjából vizsgáltam a különböző bolttípusokat a fizetőképes kereslet és a várható volumen nagysága szerint a képviselők látásmódja alapján. Ahol az alábbi eredmények jöttek ki: · A fizetőképes kereslet alapján: A két legfőbb bolttípus a Hipermarket és a Szupermarket. Utánuk holtversenyben a Diszkontok és a Kisboltok (hazai lánc), de emellett a Független kis boltokat is meg kell említenünk, mert ők is egy közepes szerepet játszanak az ízesített sörök értékesítésében. · A várható volumen nagysága alapján: Itt is a két legfőbb a Hipermarket és a Szupermarket, de ezek sokkal nagyobb gyakoriságot mutatnak itt, mint a keresletnél. A harmadik helyezet a Diszkont, utána a hazai lánc- és a független kis boltok kerültek. A képviselőket megkérdeztem, milyen szempontokat tartanak a legfontosabbnak egy új termék bevezetésénél. Az alábbi pontokat vizsgálva: - Bolttípus - Bolt elhelyezkedése (pl.: város/falu vagy forgalmas/nem forgalmas) 1. táblázat: A megkérdezettek demográfia adatai Mennyi ideje dolgozik a Heineken Hungária Zrt-nél? Nem

Év

Összesen:

Férfi

Nő

1 évnél kevesebb

3

2

5

2-3 éve

10

4

14

4-5 éve

5

3

8

5+

25

6

31

43

15

58

Összesen:

Forrás: a kérdőív alapján, saját szerkesztés


II. TDK Műhely

- Fizetőképes kereslet - Kereskedelmi lánc típusa (Tesco, Spar, CBA, Coop, stb.) - Versenytársak - Szezonalitás - Fogyasztói szokások - Árpozícionálás

sében főképp a kiskereskedelmi egységek a mérvadóak, mint nemrég is láthattuk, hogy a Hipermarketek és a Szupermarketek. Emellett a vendéglátó ipari egységek gyakorisága is a jó irányba tolódik, tehát legfőképp a kiskereskedelmi-, szorosan mögöttük pedig a vendéglátó ipari egységeknek is fontos jelentőségük van. Kutatásomban, arra is kerestem a választ, melyek a legjobb eszközök a kereskedő ösztönzésére, hogy az új terméket felvegye a kínálatába. Az alábbi értékesítés ösztönző eszközöket

Legtöbben a fizetőképes keresletet választották, szám szerint 33-an. Ebből 21 fő 5 vagy 5-nél több éve dolgozik a cégnél. A nemek szerinti megoszlás 27 férfi és 1. diagram 6 nő, ami azt jelenti, hogy nagyrészt ezt a tényezőt a leg- Új termék bevezetésénél, milyen tényezőket venne figyelembe? régebb óta dolgozók jelölték. Második legtöbb szavazatot a szezonalitástényező kapta. Összesen 27 jelölést kapott, amelyet nagyrészt a 2-3 éve dolgozók és az 5 vagy annál több éve dolgozók teszik ki. A harmadik a fogyasztói szokások (24) itt is a legtapasztaltabbak munkatársak jelölték Forrás: a kérdőív alapján, saját szerkesztés legtöbben. Az alábbi diagramon láthatjuk a különböző tényezők megoszlását, jelölések szerint. vizsgáltam: árakció / bevezető ár, extra bónusz Ezt követően, arra is kíváncsi voltam, hogy a / visszatérítések, fogyasztói promóció / hozzákiskereskedelmi és vendéglátó ipari egységek adott érték promóció, reklámtámogatás, rabatt mekkora jelentőséggel bírnak. A kérdőívből / grátisz. kiderül, hogy az ízesített sörök értékesíté- Átlagot tekintve az árakció / bevezető ár a leghatásosabb értékesítés ösztönző eszköz. Ezt követően a 1. diagram: Értékesítési egységek fontosság szempontjából fogyasztói promóció / hozzáadott érték promócióival kell társítani, illetve támogatjuk a reklámozását az adott terméknek, így-e három tényező kombinációjával elérhetjük a sikeres termékbevezetést a kereskedővel szemben. A területi képviselőket megForrás: a kérdőív alapján, saját szerkesztés kértem, hogy mérlegeljék az ECONOMICA 2013 - különszám

77


alábbi pontokat, mennyire tartják fontosnak egy új ízesített sör bevezetése során. A táblázatban látható, hogy a három legfontosabb tényező: a disztribúció, bevezető ár és a kóstoltatás szervezése. Ha átlagban néznénk az egyes szempontokat, kis eltérést tapasztalhatunk, ugyanis a bevezető ár és a kóstoltatás mellé a fiatalokat megcélzó reklámok kerülnének. Tehát a fiatalok is fontos szerepet játszanak az ízesített sörök értékesítésében. Emellett az intenzív promóció és a termékhez csatolt ajándékokkal is növelhetjük ezeknek a termékeknek az eladását. Viszont nem utolsó sorban még említésre méltó a területi képviselők versenyeztetése által mutatott gyakoriság, ezáltal-e szemponttal is tudjuk növelni az értékesítést. Egy termék bevezetésénél a marketing stratégiák is nagyon fontosak, amiről döntenünk kell. Három fajtája van, amikor a fogyasztót-, keres-

kedőt célozzuk meg vagy pedig a kettőt megpróbáljuk optimálisan ötvözni. A válaszadók 91,4%-ka a kettő optimális ötvözését tartják a leginkább hasznos gyakorlatnak. Mondjuk, itt felmerülhet a kérdés, hogy mekkora költségvonzattal jár együtt az előbb említett marketing aktivitás. A marketing stratégiák mellett meg kell vizsgálnunk a különböző eladásösztönző eszközöket is. A kutatásomban a boltokban kihelyezett POS-eszközöket és a tömegkommunikáció segítségével használt reklám eszközök hatásosságát vizsgáltam. Elsőként nézzük meg a boltban használt POS - eszközöket, amiket vizsgáltam a képviselők szemlélete alapján. A következőket vizsgáltam: - Árjelzők - Plakátok-egyszerű papír alapú - Plakátok-magas minőségű műanyag dombornyomott

2. táblázat: Új ízesített sör bevezetése során mennyire fontosak az alábbi tényezők? Tényező / Érték

Nem fontos

Kevésbé fontos

A nagyobb forgalmú üzletektől a kisebb forgalmú üzletek felé haladva kell felépíteni az új termék disztribúcióját. Bevezető ár alkalmazása. Fiatalokat megcélzó reklámok. Női fogyasztókat megcélzó reklámok. Intenzív promóciók. Kiskereskedelmi egységek versenyeztetése (ki ad el többet, az új termékből). Területi Képviselők versenyeztetése (ki épít magasabb disztribúciót, illetve ki ad el többet az új termékből). Termékhez csatolt ajándékok. Árubemutatók szervezése. Kóstoltatás szervezése.

Részben fontos

Fontos

Nagyon fontos x

x x x x x x

x x x


78


II. TDK Műhely

-

LED – fénnyel ellátott POS - anyagok Displayek Hűtők Polcmegállítók Polccsík Padlómatrica Bevásárlókocsi-reklámok Woblerek

A képviselők szerint a hűtők szerepe a legnagyobb. A második legfontosabbak: LED – fénynyel ellátott POS – anyagok, Plakátok-magas minőségű műanyag dombornyomott, Displayek és a padlómatrica. Harmadik csoportba pedig: árjelzők, polcmegállítók, plakátok – egyszerű papír alapú, polcsík és a woblerek. A kutatásból kiderült, hogy a bevásárlókocsi-reklámokat nem érdemes használni, ennél a termékcsoportnál. A megkérdezésből kiderült, hogy a tömegkommunikációs reklám eszköz nagyobb hatással bír a fogyasztókra, mint a boltban elhelyezett POS – eszközök. Gyakoriságot tekintve is ezt láthatjuk, de ezekből az adatokból kiderül, hogy a tömegkommunikáció mellett elengedhetetlen az instore eszközök használata, hiszen ezeknek is jelentős hatása van. Az ízesített sörök életében meg kell említenünk a Chips-adót, mely egy adott cukortartalom felett adóztatta meg a termékeket. Szerencsére ez nem sok terméket érint a HH radlerei közül. A kérdőívből kiderült, hogy a képviselők véleménye szerint csak kis mértékben befolyásolta negatívan az ízesített sörök értékesítését. A Radlerek megjelenésével egyes piacok nem voltak felkészülve, ugyanis negatív hatást gyakoroltak egyes területeken. A képviselőket az alábbi területekről kérdeztem meg, hogy mennyire érintették negatívan: sörök, alkoholmentes sörök, borok, pezsgők, égetett szeszek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, energiaitalok, ice teák és az ásványvizek. A ECONOMICA 2013 - különszám

képviselők szerint a szénsavas üdítőitalok piacát érintette legjobban. Közepes mértékben a gyümölcslevek, energiaitalok, ice teák és az ásványvizek piacát érintette. Kis mértékben pedig a sörök és alkoholmentesek sörök piacát. Az ízesített sörök célcsoportja a 22-26 év közötti emberek, a megkérdezettek alapján. Nagyobb arányban jelenik meg a női nem a célközönség nemek szerinti megoszlásában. A megkérdezettek 43 férfi 15 nő. A megkérdezettek több mint fele 5 évnél több ideje dolgozik a cégnél. Összességében a megkérdezettek szerint jelentős az ízesített sörök jelene és jövője 3-5 év tekintetében. A fizetőképes kereslet és a várható volumen nagysága alapján a hipermarketek és a szupermarketek a legjobbak. Új termék bevezetésénél a legfontosabb szempontok a képviselők szerint a fizetőképes kereslet, szezonalitás és a fogyasztói szokások. A kiskereskedelmi egységek mellett a vendéglátó ipari egységeknek is fontos szerepük van az ízesített sörök értékesítésében. A leghatásosabb kereskedőt ösztönző eszközök az árakció és a bevezető ár. Új termék bevezetésénél a három legfőbb tényező a disztribúció, bevezető ár és a kóstoltatás szervezése. Értékesítési stratégiát tekintve a Push és Pull stratégiát kell optimálisan ötvöznünk. A POS eszközök közül a hűtők a leghatásosabbak. A Chips-adó kis mértékben befolyásolta az ízesített sörök értékesítését. Az ízesített sörök bevezetése az üdítőitalok piacát érintette legnagyobb mértékben negatívan. ÖSSZEGZÉS Dolgozatom egyik fő célja közé tartozik, hogy megismerjük vállalati szinten az ízesített sörök disztribúciós folyamatait és jelentőségét. Mindkét megkérdezési forma igazolja, hogy a radlerek jelene és jövője igenis jelentős. A mélyinterjú segítségével kiderült, hogy a HH

79


1. ábra


szemszögéből a termék bevezetésének legfőbb stratégiái közé tartozik, hogy legelőször a legforgalmasabb boltokba kerül ki az új termék és ezt követve a többi. Tehát a hipermarketekben lehetséges a legtöbb vásárlót a legrövidebb idő alatt elérni. Viszont a cég adatai alapján kiderült, hogy a legjobb piacrészesedéseket a szupermarketekben tudja kiharcolni. Az online kérdőíves felmérés is ezeket erősíti, hogy a fizetőképes kereslet és a várható volumen nagysága alapján a két legfontosabb bolttípus a hiperés szupermarket.

tővé. A BTL eszközök, pedig a különböző rendezvények, szponzorálások, például: Heineken Balaton Sound. A közvetítőknél is elmondható az előző helyzet, tehát az árra vonatkozó módszerek a leghatékonyabbak. Egyik legfontosabb eszköz a progresszív bónusz. Kis- és nagykereskedők kapják, részben olyan, mint egy jutalék, hisz minél többet ad el annál nagyobb bónuszt kap a kereskedő. A bónusz pénzvisszatérítést jelent. Tegyük fel, ha a kereskedő elad 100 egységnyi árut, akkor ez után kap 1% pénzvisszatérítést. Viszont, ha elad 110 egységnyi árut, akkor már 1,1%-kot kap vissza a vételi árból, ezáltal motiválja a gyártó cég a kereskedőt, minél nagyobb értékesített mennyiség elérésére. A kérdőív kiértékeléséből kiderül, hogy egy új termék bevezetésénél a három legfontosabb eszköz a csatornamenedzsment szempontjából: a disztribúció, bevezető ár és a kóstoltatás szervezése. 2. ábra

Elsőként nézzük meg a mélyinterjúból szerzett információkat: Kezdjük a fogyasztók vásárlásra motiválásának eszközeit. A fogyasztót a leghatékonyabban az ár promócióval lehet elérni, hiszen a mai világban a „pénz körül forog az élet”, ezért is és a mai gazdasági helyzetet nézve, nagyon ár érzékenyek a fogyasztók. Ez alatt a kiskereskedők akciós újságaira gondolok, tájékoztatás és vásárlásra felhívás egyben. Emellett meg kell említenem az ATL és BTL eszközöket is. ATL eszközökkel, azaz tömegkommunikációs eszközök segítségével a reklám eljuttatását teszi lehe-

80


Egy új ízesített sör bevezetése során a területi képviselők a következő tényezőket tartják a három legfontosabbnak. A fogyasztók elérésénél a megfelelő értékesítési stratégiát kell kiválasztani, ami a képviselők szerint a Push és Pull stratégia optimális ötvözése. ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

A megkérdezettek szerint a kereskedőt legjobban ösztönző módszerek: az árakció és a bevezető ár. 3. ábra: összefüggések


Ezek a módszerek mellett még egy utolsó területtel is foglalkoztam, ami a boltokban elhelyezett POS – eszközök. Kíváncsi voltam melyek a leghatásosabb eladáshelyi reklám eszközök, a megkérdezettek által az alábbi ábrán található a legjobb három. Összességében, új ízesített sör bevezetésénél, azt tanácsolnám, hogy mindenképp először a hipermarketek és szupermarketek polcain legyen ott a termék. A két értékesítési stratégiát (push és pull), meg kell próbálni optimálisan ötvözni, ez alatt azt értem, hogy fontos felkelteni a fo-

gyasztó érdeklődését, illetve a kereskedőket is megfelelően ösztönözni kell a vásárlásra. Tehát a különböző SP eszközöket, mindenképp tervbe kell venni. A legforgalmasabb kiskereskedelmi egységeknél kóstoltatások szervezése elengedhetetlen. A boltban elhelyezett hűtők, displayek, magas minőségű plakátok és árjelzőknek is fontos szerepük van és lényeges, hogy ezeket az eszközöket a bolt aktív részein kell elhelyezni. Kezdetben bevezető ár alkalmazása, amivel az ár érzékeny fogyasztókat is meg lehet fogni. A reklámkampány, fő célkitűzésének tartanám, hogy minél hamarabb, magas vásárlói réteget érjünk el. Fő célközönség a fiatalok, egyetemisták és főiskolások, hisz a sört nem kedvelőket, idővel az ízesített sörök hosszú távú eredménye, a sör megszerettetése a fogyasztókkal. 4. ábra: összefüggések


IRODALOMJEGYZÉK: RALF S.: Marketing Definitions, a Glossary of Marketing Term. Chicago, American Marketing Association JÓZSA LÁSZLÓ: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, 2000. Budapest KISS MARIANN: Marketing, Kiadta: Független Pedagógiai Intézet, 2004 Budapest KOMÁROMI NÁNDOR: Marketing-Logisztika: Utak a vevőhöz, Akadémiai Kiadó, 2006 Budapest PHILIP KOTLER: Marketing Menedzsment: elemzés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, Műszaki Kiadó, 1998. Budapest SÁNDOR IMRE: A Marketing Kommunikáció kézikönyve, Kiadó: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Marketing tanszék, 1997 Budapest SZABÓ ERNŐ – SZIGETI ANDOR: Sörlexikon Sörtörténelem, Akadémia Kiadó, 1996. Budapest VÉGNÉ FADDI ANDREA: A marketing alapjai, Műszaki Kiadó, 2007. Budapest VÉGNÉ FADDI ANDREA: Marketingkommunikáció, Műszaki kiadó, 2008 Budapest ECONOMICA 2013 - különszám

81


Mozsár Anna

Csokoládé fogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fiatalok körében Mozsár, Anna: The Examination of Chocolate Consumption in Jászság among Young People in their Twenties Nowadays hyper- and supermarkets, which have been opening by the dozen, have been offering various price ranges and flavour categories of chocolate for customers. Apart from premium quality chocolate, they also offer their own brands. According to Hungarian manufacturers and retailers in the last couple of years a positive shift can be observed towards quality chocolates, first of all chocolate figure products made from milk chocolate and exclusive desserts that are bought in large quantities despite their high prices. What factors (price, flavour, and brand) and to what extent influence our choice of products? The aim of my paper has been to reveal and analyse the chocolate buying habits of young people in their twenties. Keywords: consumer behaviour, factors influencing product choice, chocolate ÁTTEKINTÉS Napjainkban, tucatjával nyílnak a hiper- és szupermarketek, amely különféle ár- és íz kategóriákat kínálnak: a prémium márkás csokoládék mellett a saját márkás édességeket is. A hazai gyártók és kereskedők szerint az utóbbi években pozitív elmozdulás figyelhető meg a minőségi csokoládék, elsősorban a tejcsokoládéból készült figurás termékek, exkluzív desszertek irányában, amelyeket még magas áruk ellenére is sokan vásárolnak. Milyen tényezők (ár, íz, márka) és milyen mértékben befolyásolják termékválasztásunk? Célom az volt, hogy feltárjam és elemezzem, a 20-as éveikben járó fiatalok csokoládévásárlási magatartását.1 Kulcsszavak: fogyasztói magatartás, termékválasztást befolyásoló tényezők, csokoládé BEVEZETÉS A csokoládé felemás érzéseket kelt bennünk: egyrészt élvezetet nyújt, másrészt pedig egész1

Szalai László:Erős Márkák, könnyű szeletek In Élelmiszer, 2005. 13.évf. 3.sz. 9.p.

82

ségtelen és hizlaló. Kevés étel van, ami több érzelmet vált ki, mint ez a termék. Napjainkban számos tudományos publikáció jelenik meg arról, hogy bizonyos csokoládéfajták igen jó hatással vannak az egészségre, a csokoládé egyik alapanyaga, a kakaó antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően. Ma elképzelhetetlen lenne az életünk nélküle. Bár ez az édes kis örömforrás csupán a 16. században kezdte meg hódító útját Európában, de elképesztő sikerességgel vált mindennapjaink részévé. Ma már tudjuk, hogy nem csupán boldogsághormon termelésére alkalmas, de más élettanilag jótékony hatása is van, így a hétköznapi gyógymódoktól a szépségiparig felhasználásra kerül. Természetesen még mindig fogyasztható formában a legnépszerűbb. És azt is tudjuk, hogy egy kis csokizáshoz nem kell különleges alkalom, hiszem bárhol, bármikor. A hazai gyártók és kereskedők szerint az utóbbi években pozitív elmozdulás figyelhető meg a minőségi csokoládék, elsősorban a tejcsokoládéból készült figurás termékek, exkluzív desszertek irányában, amelyeket még magas áruk ellenére is sokan vásárolnak. A szeletes termékek esetében a ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

terméktulajdonságokon túl az imázs is nagyban befolyásolja a fogyasztói döntéseket, hiszen impulzív kategóriáról beszélünk. A legnagyobb szeletfogyasztók a fiatalok, pont a fogyasztási helyzet dinamizmusából adódóan. Így a márkák többsége őket célozza meg. Mindeközben a gyermektermékek szerepe a szeletesen piacán is növekszik. 2 FOGYASZTÓI MAGATARTÁS BAUER-BERÁCS (2006) szerzőpáros szerint : „A fogyasztói magatartás a termékek és szolgáltatások megszerzése és használata során végzett tevékenységek (márka-és boltválasztás stb.) összessége, amelynek célja a fogyasztói megelégedettség növelése.” Vagyis, minden olyan tevékenység a fogyasztói magatartás tárgyköréhez tartozik, amely a konkrét termék vagy szolgáltatás megszerzéséig mutat a fogyasztó.3 A VERES-SZILÁGYI (2004) szerzők kiegészítik azzal, hogy a fogyasztói magatartás tanulmányozásába beletartozik a termék vagy a szolgáltatás használata során mutatott megnyilvánulások is. Mindezek fő célja, a fogyasztói elégedettség elérése.4 HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES (2006) szerint a fogyasztói magatartás tárgykörébe tartoznak még az egyéni szükségletek, érzések és mind azok az információk, amikkel a fogyasztók rendelkeznek, és azokat hogyan dolgozzák fel.5 A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőknek két csoportja van, a társadalmi tényezők és pszichológiai tényezők. Véleményem szerint az egyik legfontosabb befolyásoló tényező, a referenciacsoport, ezen belül a család befolyása. A család alkotja az elsődleges referenciacsoportot és a legfontosabb fogyasztó-és vásárlószervezet. A család és a háztartás megismerése nagyon fontos, hiszen 2 Molnár Éva: Figurás csokoládék In Progresszív magazin, 2002. 10. évf. 3. sz. 12. p. 3 Bauer András-Berács József (2006): Marketing, Budapest, Aula Kiadó, 80.p. 4 Veres Zoltán-Szilágyi Zoltán (2004): A marketing alapjai, Budapest, Perfekt Kiadó, 33.p. 5 Hofmeister-Tóth Ágnes (2006): Fogyasztói magatartás, Budapest, Aula Kiadó, 12.p.


a legtöbb termék vagy szolgáltatás fogyasztói a háztartások. A vásárlási döntésekbe a család többi tagja is beleszólhat, ezért fontos, hogy a marketingszakemberek megértsék a háztartások működését. 6 Vannak termékek, szolgáltatások, amelyek hagyományosan a feleség, és vannak, amelyek a férj kompetenciájába tartoznak. Általában máshogyan éli meg a nő a vásárlást (talán a folyamat örömet is okoz) és máshogyan egy férfi (a folyamatot nem, de a végeredményt szereti), de lehetnek ettől eltérő női és férfi csoportok.7 A fogyasztói magatartás változásainak értelmezésére, előrejelzésére legalkalmasabb módszer a trendkutatás, melynek célja, hogy a jelenben feltűnő és egyre inkább erősödő társadalmi jelenségeket felkutassa, okait feltárja és a fogyasztás területén várható hatásait felismerje, ezáltal támogatva a gazdaság szereplőit. Gyorsan változó világban élünk, érezzük, ahogyan újabb és újabb kihívások érnek bennünket a magán- és az üzleti szférában egyaránt. Az új jelenségek trendekké formálódnak, következményeik hatással vannak a marketingdöntésekre. A trendek elemzését bizonyítja, hogyha egy trend eléggé megerősödik, életre hívja az ellentrendet, tehát egyidejűleg kell trendekben és ellentrendekben gondolkodni.8 Ha a trendeket megvizsgáljuk nemek szerint, akkor kijelenthetjük, hogy a nemek között lényeges különbségek vannak a vásárlásokkal kapcsolatos beállítódásaikat tekintve. Mi nők, órákon át képesek vagyunk nézelődni, anélkül, hogy vennénk valamit. Ha pedig szeretnénk venni valamit, egy egész nap is képesek vagyunk keresgélni. Majd a hosszas kutatás után, általában azt vesszük meg, amit legelőször megláttunk. Ezzel szemben a férfiak célirányosan kiválasztják a nekik megfelelő terméket és megveszik. 6 Hofmeister-Tóth Ágnes (2008): Fogyasztói magatartás alapjai, Budapest, Aula Kiadó, 117.p. 7 Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás (2007): Budapest, Akadémia Kiadó,82.p. 8 Törőcsik Mária: (2003) Fogyasztói magatartás trendek, Budapest, KJK-KÉRSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 57-58.p.

83


SZEKUNDER KUTATÁS

Az elmúlt években növekedett a piac mind mennyiségben, mind értékben. Az emelkedés egyebek között a termelői márkák termékbevezetéseinek és a limitált kiadásoknak volt köszönhető. Figyelemre méltó, hogy a szeletes csokoládék fogyasztói átlagára nem emelkedett számottevően.11 Primer Kutatás Három kutatási módszert alkalmaztam: Fókuszcsoportos interjút, íztesztet és kérdőíves megkérdezést.

Több mint 1500 tonna húsvéti csokoládét gyártottak az idei szezonra a Nestlé diósgyőri üzemében, ennek 88 százalékát exportra termelték. A közlemény szerint az idén tavasszal 21 országba jut el a Diósgyőrben készült figurás csokoládé. A megnövekedett igényekkel arányosan 8 százalékkal több húsvéti üreges csokoládét gyártottak az idei szezonra. Az exporttermelés 1040 tonnáról 1320 tonnára emelkedett a tavalyihoz képest.9 A korábbi évekhez hasonlóan a 2013. évi szezonban is a hagyományos húsvéti csoko- Fókuszcsoportos interjú ládé figurák voltak a legkelendőbbek; a háztartások mintegy harmada tett bevásárlókosarába Első primer kutatásom a fókuszcsoportos incsokoládétojást, nyulat, bárányt vagy egyéb terjú volt. A megkérdezés Jászberényben zajüreges húsvéti csokoládé figurát március és lott és 7 fővel végeztem el. Kutatási célom, a április során. A húsvéti édességekből összessé- fókuszcsoport alanyainak a csokoládé vásárlágében kisebb mennyiséget (mintegy 10 száza- si magatartásának és a vásárlást befolyásoló lékkal kevesebbet) vásároltak a háztartások 2013. március- 1.ábra: A legnépszerűbb csokoládé fajták 2013 Húsvéti szezon április időszakában az előző év azonos két hónapjához viszonyítva, viszont az emelkedő árak következtében értékben jóval kisebb mértékű volt a forgalom csökkenése. Legnagyobb mértékben – mintegy harmadával – a húsvéti csokoládé figurák ára nőtt meg, míg az ajándékot tartalmazó csoki tojások átlagára közel a tavalyi Forrás: Saját szerkesztés: A minőségi csokoládék az idei húsvét slágerei: http://newsletter. progressziv.hu/index.php?page=articol&cat=1&news_id=170&id=2633&lang=1 alapján szinten maradt.10 (letöltés dátuma:2013-03-22 Egyre közkedveltebbnek számít a szeletes csokoládé. Éves kiskereskedelmi tényezők feltárása. További célom bemutatni forgalma meghaladja a 26 milliárd forintot. a csokoládévásárlással kapcsolatos véleményeket. Hipotézisek: H1: A csokoládé márkája befolyásoló hatással van a vásárlási szokások9 Több mint 1500 tonna húsvéti csokoládé az idén: ra, H2: A csokoládé ára nagymértékben befohttp://mno.hu/belfold/tobb-mint-1500-tonna-husvetilyásolja, hogy megvesszük-e az adott termécsokolade-az-iden-1146343 (letöltés dátuma: 2013-03-27) 10

Nincsen Húsvét csokinyúl nélkül:Bakonyi-Kovács Kriszta, GfK In Progresszív Magazin » 2013. évfolyam, 3. szám melléklet http://www.progressziv.hu/4199-MellekletHusvet- (letöltés dátuma: 2013-04-20)

84

11 Nem bírjuk ki csokoládé nélkül: http://index.hu/ gazdasag/magyar/csoki071207/ (letöltés dátuma: 201302-25)


II. TDK Műhely

ket, H3: A csokoládé, hizlaló és egészségtelen hatásai ellenére rendszeresen fogyasztják. A megkérdezés előre elkészített forgatókönyv alapján, szóbeli megkérdezéssel történt. Az interjún 7 fő vett részt, 3 férfi és 4 nő. A mintába kerülő személyek kiválasztása előre eltervezett volt. A megkérdezettek személyek közül 5 fő városi lakosú, 2 pedig községi. Mind a 7 fő 20-és 30 közötti független fiatal. Az interjú egy jászberényi lakásban készült és minden résztvevő egyszerre volt jelen. A fókuszcsoport moderátora én magam voltam és minden választ pontosan jegyzeteltem. Minden kérdést másik résztvevőnél kezdtem, a befolyásolás elkerülése érdekében. Ízteszt A fókuszcsoportos résztvevőivel íz tesztet is végeztem. Kutatásommal bizonyítani akarom, azt a hipotézisemet, miszerint a márka ismerete nélkül is helyesen megnevezik a csokoládé márkákat. Továbbá rá szeretnék világítani azokra a tényezőkre, hogy mik befolyásolják az embereket a csokoládé vásárlásakor. Ízteszthez hat féle csokoládét vásároltam. Kettő alsókategóriásat, kettő közép- és kettő felső kategóriájút. Alsó kategóriásak: Tesco gazdaságos mazsolás mogyorós csokoládé, Ryeland mogyorós csokoládé, középkategóriásak: Tesco Színes Hazelnut mogyorós csokoládé, Schogetten mogyorós csokoládé, felső kategóriásak: Milka mogyorós csokoládé, Boci mogyorós csokoládé. A csokoládék kategóriáit az árak színvonala és saját tapasztalataim révén határoztam meg. A kísérlet során a résztvevők összesen hat kocka csokoládét kaptak. A befolyásolás elkerülése érdekében minden alanynak más-más sorrendben osztottam szét a csokoládékat. A kóstolás két lépcsőben folyt. Az első körben nem tudták melyen csokoládékról van szó, csak az ízüket határozták meg. Az általános minősítés után, megkértem a résztvevőket rendezzék sorba a ECONOMICA 2013 - különszám

csokoládékat, hogy melyiket találták a legfinomabbnak és melyiket kevésbé finomnak. A második kóstolás előtt elmondtam milyen márkájú csokoládékat fognak fogyasztani. Megkértem a résztvevőket, próbálják meg kitalálni melyik ízhez, melyik márka tartozik. Majd az íztesztben résztvevők meghatározták, melyek azok a csokoládé márkák amelyeket vásárolnának ízük és márkájuk alapján. Az első kóstolás során a teszt hozta a papírformát, mindenki, egyöntetűen a legrosszabb csokoládénak minősítette a Tesco gazdaságos mazsolás mogyorós és a Ryeland mogyorós csokoládékat. Ízüket a tortabevonó illetve a kakaómassza ízéhez hasonlították, továbbá, hogy nem vennének ilyet sem maguknak sem ajándékba. A középkategóriásnak mondott Hanzelnut Tesco csokoládét a válaszadók többsége finomnak értékelte. Ketten mondták közepes minőségűnek és ketten ítélték meg egyenesen rossz ízűnek. A szintén középkategóriás Schogetten felemás értékeket mutatott. A tesztet végző hét emberből, hárman mondták közepes minőségűnek és négyen kifejezetten finomnak. A felsőkategóriásnak mondott Boci csokoládét hat alany ítélte meg finomnak, egy ember közepes minőségűnek. A szintén felsőkategóriás Milka csokoládét egyöntetűen nagyon finomnak ítélték meg, anélkül, hogy megkérdeztem volna, azonnal tudták melyik csokoládé márkáról van szó. Majd az első kóstolás után a résztvevők rangsorolták 1-től 6-ig terjedő skálán a csokoládékat az ízük szerint. Az ízteszt alanyai a felsőkategóriásnak mondott Boci csokoládét kevésbé finomnak tartották, mint a Milkát. Továbbá, hogy a Schogetten csokoládét finomabbnak érzik a Tesco Hanzelnut csokoládénál. A Tesco gazdaságos és a Ryeland csokoládékat rangsorolták a legutolsó helyre, melyeknek az íze a lehető legrosszabb. A második körben elárultam a résztvevőknek, milyen márkájú csokoládékat kóstoltak. Majd

85


újra kaptak egy-egy kockát minden csokoládéból és meg kellett határozniuk, melyik csokoládét kóstolják. A Tesco gazdaságos, a Milka, és a Boci csokoládékat az íz tesztben résztvevők 100%-a felismerte. A Schogetten és a Tesco Hanzelnut csokoládékat nem feltétlenül sikerült beazonosítani. Előfordult néhány alkalom, hogy összekeverték a két fajta csokoládé márkát. A Ryeland csokoládé márkát csupán kizárásos alapon ismerték fel, nem pedig íz alapján. E csokoládé márkát az ismeret hiányában nem voltak képesek felismerni. Majd az íztesztben résztvevők meghatározták azokat a csokoládékat, amelyeket nem vennének meg az ízük alapján. A Ryeland mogyorós és a Tesco Gazdaságos mazsolás-mogyorós csokoládék fellelhetőek voltak minden válaszban. A Tesco Hanzelnut csokoládét 2 alkalommal jelölték meg. Végül, az alanyok kiválaszthatták azokat a csokoládékat, amelyeket nem vennének meg, ha csupán márkájukat látnák. Mindössze két csokoládét jelöltek meg az íztesztben szereplő alanyok. A Tesco Gazdaságos mazsolás-mogyorós csokoládé és a Tesco Hanzelnut csokoládét egyik résztvevő sem vásárolná meg, ha csak a márkát ismernék, az ízt pedig nem. Hipotézisem, miszerint, a kiválasztott alanyok fel fogják ismerni az egyes csokoládé típusokat nem teljes mértékben igazolódott be. Hiszen csak a legjobb és legrosszabb ízű csokoládékat ismerték fel a résztvevők, a közepes minőségű csokoládékat viszont nem. Másik hipotézisem, hogy a csokoládé márkája befolyással van a vásárlási szokásainkra, teljes mértékben bebizonyosodott. Az íztesztben résztvevők, ha íz szerint választhatnak csokoládét, akkor kereskedelmi márkás csokoládét is vásárolnának, mint például a Tesco Hanzelnut mogyorós csokoládé. Ha viszont csak a márka alapján döntenek, akkor kereskedelmi márkás csokoládét nem vásárolnának sem ajándékba, sem saját részre.

86

Kérdőíves megkérdezés Kutatási célom, a szegmens csokoládé vásárlási magatartásának feltárása és a vásárlást befolyásoló tényezők kutatása. Továbbá a csokoládévásárlással kapcsolatos véleményeket bemutatni. Hipotézisek: H1: A csokoládé márkája befolyásoló hatással van a vásárlási szokásokra, H2: A csokoládé ára nagymértékben befolyásolja, hogy megvesszük-e az adott terméket, H3: A csokoládé, hizlaló és egészségtelen hatásai ellenére rendszeresen fogyasztják. A minta tervezett nagysága 120 fő, a feldolgozható kérdőívek száma 100 db volt, az eltérés a hibás, vagy hiányos kitöltésből, a pontatlan válaszokból ered. A mintába kerülő lakosok kiválasztása kvóta szerinti volt, melynek alapja a Jászság lakosságának életkor és lakóhely szerinti megoszlása. A mintában, a nemek szerinti eloszlás tekintetében felülreprezentáltak a nők. Minta összetétele Életkor szerinti összetétel szerint legnagyobb arányban a 26-és 30 év közöttiek fejtették ki véleményüket. Lakóhely szerint legjelentősebb,52% a városi megkérdezettek aránya. A községi lakosú válaszadók aránya 20%, a falusi pedig 27%. A végzettségre adott válaszok igen eltérőek voltak. Felülreprezentáltak a szakmunkásképzőt végzett válaszadók. Második legnagyobb arányban az általános iskola és a szakközépiskolai érettségi végzettséggel rendelkezők voltak egyenlő 20-20%-kal. A háztartások átlagos létszáma 2-és 4 fő között mozog, jelentős azonban azok aránya, akik egy személyes háztartásban élnek és azoké, akik 5 vagy ennél több fősben. A háztartások jövedelmi helyzete eltérő de, felülreprezentáltak az egy főre jutó havi nettó jövedelem 50.000-és 100000 forint között mozog, valamint a jövedelem 50.000 forint alatt van. A 100.000-és 200.000 forint közötti egy főre jutó jövedelmet csak néhányan ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

jelöltek meg. Ezen adatok vélhetően csak jelzés értékűek, mivel az emberek valós jövedelmi viszonyaikat nem szívesen tárják fel. A kérdőív kitöltését a megkérdezettek önállóan végezték el, írásos formában. A kérdőívek feldolgozása Microsoft Office Excel 2007 programmal történt, amely megkönnyítette a matematikai és statisztikai számítások alkalmazását. A kérdőív 24 kérdést tartalmazott. Részben nyílt, részben zárt kérdések voltak. A zárt kérdéseknél törekedtem arra, hogy a megadott válaszlehetőségek minél árnyaltabban jellemezzék a lakosok véleményét az adott témában. Ennek megfelelően zárt kérdésekre adható válaszok legtöbb esetben egyéb kategóriát is tartalmaztak, így lehetőség nyílt az önálló vélemény kifejtésére. A zárt kérdések jelentős része skálakérdés volt, amely statisztikai számítások elvégzésére nagyobb lehetőséget teremt, így a feldolgozás során módomban állt átlagot számítani. Egyes kérdéseknél a válaszokat hatfokozatú Likert-skála szerint határoztam meg, amely az egyetértés erősségét mérte. A kérdőív első három kérdése élelmiszervásárlással kapcsolatos általános kérdések voltak. A válaszadók 41%-a mindennap vásárol élelmiszert, 25% hetente körülbelül ötször, 18% hetente körülbelül háromszor, 11% hetente és 5% ritkábban, mint hetente. Megállapítható tehát, hogy a kutatásban résztvevők döntő többsége mindennap vásárol élelmiszert. Száz megkérdezettből huszonkilencen 1000-és 2000 forint között fizetnek egy vásárlás alkalmával. A legtöbb válaszadó, negyvennégy fő, 2001-és 4000 forint értékben vásárol, tizennégyen 4001-és 5000 forint között, 5001-és 10 000 forint között kilencen, végül 10 000 forint felett mindösszesen négy megkérdezett költ. A mindennap vásárlók közül 32% 1000-és 2000 forint között, 51% 2001-és 4000 forint között, 10% 4001-és 5000 forint között, 7%, pedig 5000-és 10 000 forint között költ. Ezen adatok alapján kijelenthető, hogy a mindennapi élelECONOMICA 2013 - különszám

miszer vásárlások alkalmával a megkérdezettek több mint a fele 2001-és 4000 forint közötti értékben vásárol. Élelmiszer vásárlás helyszínénél a válaszadók több válaszlehetőséget is megjelölhettek. 25 válaszadónál szerepelt a hipermarket a bevásárlás helyszíneként. A szupermarket 45, a kisbolt 51, a diszkont 11 esetben volt megjelölve. A piac, mint a bevásárlás hagyományos helyszíne, csupán 8-szor szerepelt a lehetséges válaszok között. A szakboltok, mint például a hentes, zöldséges, pedig 18-an választották. A fent említett adatok alapján megállapítható, hogy a hiper- és szupermarketek rohamos terjedésének ellenére, az emberek még mindig szeretnek kisboltban vásárolni. A válaszadók döntő többsége, 36%, hetente egy alkalommal fogyaszt csokoládét. Második legnagyobb számban, 30%-kal azok a válaszadók hetente háromszor vásárolnak csokoládét. 14%, akik ritkábban, mint hetente fogyasztanak csokoládét. A mindennap és körülbelül hetente ötször, válaszlehetőségeket 12%, az illetve 8%-a jelölte meg a megkérdezetteknek. A kutatásban résztvevők csokoládé fogyasztása tehát nem túljelentős, a mindennap és a hetente ötször fogyasztók aránya együttesen is csak 20%. Megvizsgáltam, hogy van-e összefüggés a csokoládéfogyasztás gyakorisága és az egy főre jutó nettó jövedelem között. Látszik, hogy az 50.000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők közül a legtöbben csupán hetente vásárolnak csokoládét. Ezt a 2. ábra szemlélteti. Az 50.000-és 100.000 forint közötti jövedelemmel rendelkezők közül is a legtöbben hetente illetve hetente háromszor vásárolnak csokoládét. Meglepő, de a nettó jövedelem növekedésével inkább csökken a csokoládéfogyasztás, mint sem nő. Saját megítélésem szerint, ennek, azaz oka, hogy a magasabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkezők tudatosabban, egészségesebben élnek és jobban odafigyelnek az étkezési rendjükre.

87


2. ábra: A kereslet és a csokoládéfogyasztás közötti összefüggés

Forrás: Saját kutatás 2013

A válaszadóknak csokoládéról legtöbbször a boldogság, az édes íz, az édesség, az öröm, a finom, a gyerekek és a Milka szavak jutottak eszükbe, amelyet szófelhő módszerrel értékeltem. A pozitív fogalmak mellett megjelent néhány negatív dolog is, mint például az elhízás és a vércukor. Annak ellenére, hogy a válaszadók többsége a csokoládét pozitív fogalmakkal azonosítja, mégsem fogyasztják mindennap, itt egyfajta ellentmondásba ütközünk. A válaszadók 72%-a igen is jótékonynak a fennmaradó 28% pedig inkább káros hatásúnak tartja a csokoládét. A mindennap csokoládét fogyasztók közül szintén 72% gondolja jó hatásúnak a csokoládé fogyasztását. Azokból a fogyasztókból, akik ritkábban, mint hetente fogyasztanak csokoládét, 50% gondolja jótékonynak, illetve 50% károsnak. A megkérdezettek tej-, ét- és fehér csokoládé közül választhattak, továbbá adva volt a lehetőség több válasz jelölésére is. A mind a három fajtájú csokoládét kedvelők aránya 24%. A tejcsokoládét 58, az étcsokoládét 18, a fehér csokoládét pedig 24 alkalommal jelölték meg. A válaszokból kiderül, hogy még mindig a tejből készült csokoládék a legnépszerűbbek és ezeket fogyasztják szívesen az emberek. A kérdőívet kitöltők leggyakrabban szupermarketben vásárolnak csokoládét. Mi sem mutatja

88

jobban, hogy a válaszok között 45 alkalommal szerepel. Több válasz lehetőség megjelölésére volt lehetőség, így a második legkedveltebb csokoládévásárlási helyszín a kis bolt, amely 42 esetben volt a kedvenc bevásárló helyszín. A hipermarketet 20-szor, a csokoládé szaküzletet 7-szer választották a válaszadók. Meglepő volt számomra, hogy a diszkontot mindösszesen 7-en választották. Véleményem szerint, pedig a diszkontok kínálják a legkedvezőbb áron a csokoládét. Az internetről történő rendelést egyetlen megkérdezett sem választotta, a vásárokon történő csokoládévásárlást is mindösszesen 1 alany választotta. Megvizsgáltam a csokoládé választásának befolyásolói tényezőit. Hat fokozatú Likert-skálán értékelhették az egyes tényezőket. A legfontosabb befolyásoló tényezőnek az ízesítést tartották. A második leglényegesebb vásárlási szempont a minőség volt, a harmadik pedig az ár. Az egyáltalán nem fontos tényezők közé kerültek a ne legyen hizlaló tulajdonság, a csomagolás, a forma és a reklám. Az ízesítésnél 67% gondolta úgy, hogy ez nagyon fontos kategóriába sorolható. A válaszadók 16%-ának ugyan fontos az ízesítés, de nem a legfontosabb. Az alanyok közül mindösszesen 2% gondolta úgy, hogy az ízesítés egyáltalán nem fontos. A márkánál, mint befolyásoló tényezőnél, 37% jelölte a nagyon ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

fontos válaszlehetőséget. A kutatásban résztvevők 12%-ának abszolút nem fontos a csokoládé márkája. A csomagolás, a válaszadók több mint a felének, 52%-nak egyáltalán nem fontos, nem befolyásolja csokoládé vásárlásakor. Mindösszesen 9%, akik megnézik a csokoládé megvételekor a külső borítást. A csokoládé formája, mint befolyásoló tényező is hasonló eredményeket mutatott. A tesztet kitöltők 49% - a abszolút nem nézi meg csokoládé formáját, nem befolyásolja vásárlása során. 9% az, akik igenis megnézik a formáját, számukra fontos, hogy a csokoládé esztétikailag is megfeleljen az elvárásoknak. Mint már említettem, az ár a harmadik legfontosabb befolyásoló tényező. A válaszadók 60%-a gondolta fontosnak illetve nagyon fontosnak. Az egyáltalán nem fontos és a nem fontos válaszlehetőségeket a válaszadók 7% sorolta az árat. A reklámokat, mint a csokoládé vásárlásakor befolyásoló tényezőket, csupán 14% tartotta nagyon fontosnak illetve fontosnak. A válaszadók közül összesen 44% gondolja egyáltalán nem- illetve kicsit fontosnak. A minőséget viszont annál inkább szem előtt tartják a csokoládé kiválasztásánál. Döntő többség, összesen 80% nagyon fontosnak és fontosnak ítéli meg a minőségi csokoládék megvásárlását. Csak 1% gondolja, úgy hogy egyáltalán nem fontos, 3% pedig úgy, hogy némileg fontos a csokoládé minősége. Az akciók illetve promóciók hatása nagyon megosztotta a válaszadókat. Kevesen tartják nagyon fontosnak, mindösszesen 20%. Azok, akikre nincsenek befolyással az akciók illetve promóciók, csupán 5%. A fennmaradó 75%-ra pedig valamilyen mértékben hatással vannak, de nem ez a legfontosabb csokoládévásárlási szempont. Mások véleményét, mint befolyásoló tényezőt csak a válaszadók 3%-a tartja szem előtt. Jelentős többség, 43% inkább az egyáltalán nem fontos kategóriába sorolja. Az alanyok több mint a felére (54%-ra), pedig valamilyen kisebb –nagyobb mértékben hatással van mások véleECONOMICA 2013 - különszám

ménye. A csokoládé vásárlás alkalmával a tesztet kitöltőknek jelentős többségének, 56%-nak, egyáltalán nem fontos, hogy a csokoládé ne legyen hizlaló. A válaszadók 5%-át befolyásolja, hogy egészséges legyen a megvásárolt csokoládé. A csokoládévásárlást befolyásoló tényezők jellemzőinél lehetőség volt az egyéb kategória kiválasztására, amely lehetőség biztosított a saját gondolatok kifejtésére. Egy kérdőív kitöltő élt a lehetőséggel és saját befolyásoló tényezőt jelölt meg. A csokoládé származási országát jelölte meg befolyásoló tényezőként. Számára fontos, hogy melyik országból érkezik hazánkba az általa elfogyasztott csokoládé. Csupán 10% hűséges minden esetben az adott márkához, 14% ha teheti, legtöbbször ugyanazt a megszokott márkát veszi meg. Az alanyok döntő része, 76% nem miden esetben hűséges a kedvenc márkájához. A kérdőívet kitöltők kiválaszthatták kedvenc csokoládé márkáikat. A szófelhőből kiolvasható, hogy a legtöbb esetben a Milka, a Boci és a Tibi csokoládék jelentek meg a válaszok között. A Milka, a válaszadók 95%-ának az egyik kedvenc csokoládé márkája. A Boci márkát 70 fő választotta, míg a Tibi csokoládé a kutatásban résztvevők 34%-ának az egy kedvenc csokoládéja. A megkérdezettek 79%-a vásárol más márkájú csokoládét, ha a kedvencét nem találja az adott üzletben. Mindösszesen 21% hűséges a kedvencéhez és inkább nem vásárol más márkájú csokoládét. A válaszadók 57%-a szokott kereskedelmi márkás csokoládét vásárolni, azért mert az alacsonyabb árú, hiszen az előzőekben láthattuk, hogy megkérdezettek 46%-ának nagyon fontos a csokoládé ára. Ha azokat a megkérdezetteket tekintjük 100%nak, akik vásárolnak kereskedelmi márkás csokoládét, akkor közülük csupán 2% fogyasztja mindennap. Összesen 84% azoknak az aránya, akik hetente vagy ritkábban, mint hetente vásárolnak kereskedelmi márkás csokoládét.

89


A kereskedelmi márkás csokoládét fogyasztók közül 34% azok, akik csalódtak már az ízében és jóval több, mint a fele, 66% akik még nem csalódtak. A csokoládé vásárlás és fogyasztás attitűdjére vonatkozó állításokat értékeltek a megkérdezettek szintén hat fokozatú Likert-skálán. A megkérdezettek 38%-a imád csokoládét vásárolni és csupán 9% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szeret. 25% jelölte a közepes mértékbe szeret, 2% kicsit szeret, 19% szeret és 7% nagyon szeret válaszlehetőséget. A csokoládé árára vonatkozó attitűd állításban kiderül, a válaszadók 30%-a nagyon megnézi, mennyiért vásárol csokoládét, míg 12% abszolút nem nézi az általa kiválasztott csokoládé árát. A megkérdezettek 21% legtöbbször megnézi, de nem minden alkalommal a termék árát. A következő kérdésre adott válaszok megcáfolják az előző kérdést, hiszen a kérdőívben szereplő alanyok közül 37% mindig a lehető legalacsonyabb árú csokoládét választja íztől és márkától függetlenül. Csupán 4% nyilatkozta, hogy soha nem a legolcsóbbat választja. A következő állításnál a reklámok hatását vizsgáltam. A megkérdezettek 40%-át abszolút nem befolyásolják a reklámok. 15%-át kismértékben, 18%-át pedig közepes erősségűen hatnak a reklámok. Csak 5% nyilatkozott úgy, hogy rájuk teljes mértékben befolyással vannak a reklámok. A ”csak magamnak vásárolok csokoládét” attitűd állításnál 30%-ra egyáltalán nem jellemző ez az állítás és 9%-ra teljes mértékben jellemző. A második legtöbb jelülést kapott válasz, a közepes mértékben jellemző. Véleményem szerint, ez annak tudható be, hogy legtöbb esetben önmagának is és a környezetében lévő személyeknek is vásárol csokoládét. A következő állítás, hogy ”ha szomorú vagyok, csokoládét veszek”. A válaszadók 32%-ára teljes mértékben igaz, míg 25%-ára egyáltalán nem jellemző. Ez az attitűd állítás 75%-ban a nőkre jellemző.

90

Majd ismételten a márka hűséget kutattam egy attitűd állítás keretében. A csak márkás csokoládét vásárolók aránya 30%, 18%-ra közepes mértékben jellemző, míg 6%-ra kismértékben. A soha nem márkás csokoládét fogyasztóké pedig 15%. A kérdőívet kitöltők 17%-a elmondásuk szerint, csak akciósan vásárol csokoládét. 28%-ra ez az állítás egyáltalán nem jellemző. 30 megkérdezett vélekedik úgy, hogy ha van akciós áru csokoládé, akkor azt veszi meg, de ha nincs akciós, akkor is vesz. Egy-egy bevásárlás alkalmával 31%-ban vannak azok a megkérdezettek, akik akkor is vesznek csokoládét, ha nem is tervezték. 27% azoknak az aránya, akik tudatosan, csak azt veszik meg, amiért eredetileg elindultak vásárolni. Kutatási céljaimat egyértelműen elértem a kérdőíves megkérdezésben, hiszen pontosan megtudtam, a megkérdezettek csokoládé vásárlási szokásait. Egyértelmű választ kaptam, hogy, melyek azok a tényezők és milyen mértékben, amelyek befolyásolják az alanyokat csokoládévásárláskor. Az első hipotézisem beigazolódott a kérdőíves megkérdezésem alapján is. A kérdőíves kutatásban résztvevőknek igenis fontos a csokoládé márkája. Ennek viszont ellentmond, hogy a válaszadók közül sokan vannak, akik kereskedelmi márkás csokoládét is fogyasztanak. Mindezek ellenére a legtöbb megkérdezett nem márka hű, azt vásárolják, ami éppen az adott üzletben található. Sokkal fontosabbnak tartják a minőséget és a csokoládé ízesítését. Második hipotézisem bebizonyosodott, hiszen a válaszadók nagy részének az ár az egyik legfontosabb befolyásoló tényező. Csokoládé vásárláskor igen is megnézik az árakat. Ha tehetik, akciósan vásárolnak csokoládét. Harmadik hipotézisem nem igazolódott be. A legtöbb megkérdezett jótékony hatásúnak tartja a csokoládét, de ennek ellenére ritkán fogyasztják, csupán hetente illetve hetente háromszor fogyasztják. ECONOMICA 2013 - különszám

II. TDK Műhely

ÖSSZEFOGLALÁS Napjainkban a sorra nyíló üzletek tucatjával kínálják a csokoládékat. Kutatásommal feltártam azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az embereket a csokoládé vásárlásaik során. A szekunder források mellett nagy hangsúlyt fektettem a primer kutatásra. Három primer kutatási módszert alkalmaztam. Fókuszcsoportos megkérdezésemet 7 fővel végeztem el majd íztesztetben vettek részt. A vakízteszt során az alanyok felismerték az egyes csokoládé típusokat, annak ellenére, hogy nem tudták, melyik márkáról van szó. Az ízteszt alanyai, ha íz szerint választanának csokoládét, akkor vásárolnának kereskedelmi márkás csokoládét, de csak saját maguk részére, ajándékba nem adnának és ők sem szívesen kapnának. Ennek ellenére az egyes kereskedelmi márkás csokoládékat finom jelzővel illették. A kérdőíves megkérdezést 120 fővel folytattam le. A szekunder kutatásomat primer kutatással is kiegészítettem, amelynek értelmében a vásárlók attitűdje egyre inkább eltolódik a magasabb árú, jobb minőségű csokoládék vásárlásának

irányába. Mindezek mellett az ár, mint befolyásoló tényező még mindig az egyik legfontosabb a vásárlók számára. A legfontosabb befolyásoló tényező a kutatásban résztvevőknek, a csokoládé ízesítése és a minősége. Ennek ellenére sokan vásárolnak kereskedelmi márkás csokoládékat is. A megkérdezettek csokoládé vásárlását a márka jelentős mértékben befolyásolja, ennek ellenére a válaszadók kevés százalékról bizonyosodott be, hogy márkahű. Inkább választ másik márkát, mint sem elmenjen egy másik üzletbe megvenni a kedvenc márkáját. Három hipotézisem beigazolódott, egyet viszont a primer kutatásommal cáfoltam. Miszerint az emberek károsnak tartják a csokoládét, mégis fogyasztják. Ezen feltevésem nem igazolódott be, hiszen az előzőekben kiderült, hogy a megkérdezettek igenis jótékony hatásúnak tartják a csokoládét, de mindezek ellenére ritkán fogyasztják. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a kutatásban résztvevők nagy hangsúlyt fektetnek a márkára és a minőségre, de csak ha azt elérhető áron kínálják az üzletek.

IRODALOMJEGYZÉK SZALAI LÁSZLÓ: Erős Márkák, könnyű szeletek In Élelmiszer, 2005. 13.évf. 3.sz. 9.p. MOLNÁR ÉVA: Figurás csokoládék In Progresszív magazin, 2002. 10. évf. 3. sz. 12. p. BAUER ANDRÁS - BERÁCS JÓZSEF (2006): Marketing, Budapest, Aula Kiadó, 80. VERES ZOLTÁN - SZILÁGYI ZOLTÁN (2004): A marketing alapjai, Budapest, Perfekt Kiadó, 33.p. HOFMEISTER - TÓTH ÁGNES (2006): Fogyasztói magatartás, Budapest, Aula Kiadó, 12.p. HOFMEISTER - TÓTH ÁGNES (2008): Fogyasztói magatartás alapjai, Budapest, Aula Kiadó, 117.p. TÖRŐCSIK MÁRIA: Vásárlói magatartás (2007): Budapest, Akadémia Kiadó,82.p. A minőségi csokoládék az idei húsvét slágerei: http://newsletter.progressziv.hu/index. php?page=articol&cat=1&news_id=170&id=2633&lang=1 (letöltés dátuma:2013-03-22 Több mint 1500 tonna húsvéti csokoládé az idén: http://mno.hu/belfold/tobb-mint-1500-tonna-husveticsokolade-az-iden-1146343 (letöltés dátuma: 2013-03-27) Nincsen Húsvét csokinyúl nélkül:Bakonyi-Kovács Kriszta, GfK In Progresszív Magazin » 2013. évfolyam, 3. szám melléklet http://www.progressziv.hu/4199-Melleklet-Husvet- (letöltés dátuma: 2013-04-20) Nem bírjuk ki csokoládé nélkül: http://index.hu/gazdasag/magyar/csoki071207/ (letöltés dátuma: 2013-02-25)


91

Csatlós Krisztina: Az afroamerikai angol dialektus irodalmi ábrázolásának és fordításának nyelvészeti elemzése...

Csatlós Krisztina

Az afroamerikai angol dialektus irodalmi ábrázolásának és fordításának nyelvészeti elemzése angol – magyar párhuzamos korpuszok vizsgálatának módszerével Csatlós, Krisztina: The Linguistic Analysis of the Literary Portrayal and Translation of the Black English Vernacular Dialect on the Basis of English – Hungarian Parallel Corpora The paper aims to present the representation of a literary dialect at the phonological, morphological, lexical, and syntactic levels on the basis of The Color Purple and The Bluest Eye, two novels written by two Afro-American female writers, Alice Walker and Toni Morrison respectively. The paper strives to set up a theoretical framework for dialect translation. Finally it evaluates the Hungarian translations of the two novels. Keywords: Black English Vernacular, literary dialect, eye dialect, gender, translation of literary work ÁTTEKINTÉS A tanulmány célja, hogy bemutassa az irodalmi dialektus ábrázolását fonológiai, morfológiai, lexikai és szintaktikai szinten Alice Walker és Toni Morrison afroamerikai írónők The Color Purple és The Bluest Eye című művei alapján. A tanulmány megpróbálja felállítani a dialektusfordítás elméleti keretét, s értékeli e két regény magyar fordítását. KULCSSZAVAK: afroamerikai angol, irodalmi dialektus, eye dialect, gender, műfordítás BEVEZETÉS Jelen tanulmányban Alice Walker Kedves Jóisten (Color Purple) és Toni Morrison Nagyonkék (The Bluest Eye) című regényét elemzem angol - magyar párhuzamos korpuszok vizsgálatának módszerével. Azért esett a választásom erre a két regényre, mert mindkettő szerzője afroamerikai írónő, mindketten a fekete nők kettős (mert fekete, és mert nő) hátrányát ábrázolják, illetve mert mindkét regényben megjelenik az afroamerikai angol nyelv egy sajátos irodalmi dialektus vagy idiolektus formájában. A Kedves Jóisten-ben egyes szám első személyű narratíva a regény egészében, a Nagyonkék-ben

92

pedig részben; itt az egyes szám első személyű narrátor váltakozik a mindent tudó narrátorral. 1. AZ IRODALMI DIALEKTUS ELMÉLETE ÉS AZ ’EYE DIALECT’ A két regényben ábrázolt dialektus eltér az afroamerikai angoltól, tehát a feketék által beszélt angol nyelvtől. Itt irodalmi dialektusról van szó, azaz a két szerző egyedi nyelvhasználatáról. Az afroamerikai angol nyelvváltozat teljes körű leírásával külön tanulmányban foglalkozom (CSATLÓS 2010). Feltehetően a két szerző azért korlátozta az AAA jellemzőinek használatát, hogy az AAA-t nem ismerő angol nyelvű beszélők is megértsék, és az egyes jegyek használatával egyfajta idegenséget, másságot és tanulatlanságot akartak ábrázolni. Az irodalmi dialektus elméletére Sumner Ives adta a legtömörebb definíciót: „Az irodalmi dialektus a szerző arra irányuló törekvése, hogy olyan beszédet ábrázoljon írásban, amely területileg, társadalmilag vagy mindkét módon korlátozott.” (saját fordítás) (Ives 1950, 137). Az „eye dialect” kifejezést George P. Krapp használta először a The English Language in America (1925) című művében, abban a jelenECONOMICA 2013 - különszám


tésben, hogy a köznapi nyelvhasználat hogyan jelenik meg nyomtatásban; ez olyan írásmód, melyben nem a fül, hanem a szem konvenciója sérül. Az irodalmi dialektus alkalmazásának hosszú hagyománya van; csak néhány közismertet emelek ki: a Joel Chandler Harris által alkalmazott fekete dialektus a Remus Bácsi meséiben, a különböző londoni negyedek lakóinak beszéde a Sherlock Holmes-történetekben, Mark Twain egyes, dialektus szempontjából polifón regényei, Zora Neale Hurston művei vagy George Bernard Shaw Pygmalion-ja a cockneyt beszélő Elisával a főszerepben. Fiktív, az író által kitalált dialektussal találkozunk J. R. R. Tolkien a The Hobbit (A babó) című művében. 1.1. Alice Walker és a Kedves Jóisten Alice Walker (1944-) az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb írója, a második néger reneszánsz egyik legfontosabb alakja. Fontos szerepet játszott az afroamerikai női irodalmi hagyomány szakmai elfogadtatásában. A hetvenes évek nőmozgalma irányította figyelmét az amerikai társadalomban tapasztalható szexizmusra, valamint a szexizmus és a rasszizmus közti szoros összefüggésekre. Walker Womanist-nak nevezi azt a szemléletet, mely a társadalmi nem (gender) és a „rassz” megosztó kategóriáit elutasítva férfit és nőt, feketét és fehéret egyszerűen embernek, teljes embernek képes tekinteni. (WALKER 1983, xi–xii). Walker harmadik regénye, a The Color Purple (Kedves Jóisten, 1982 [1987]) a szerző máig legsikeresebb regénye; posztmodern történelmi regény, amelyért 1983-ban elnyerte a Pulitzer-díjat és a Nemzeti Könyvdíjat is. Steven Spielberg filmre vitte a regényt, melyben a főalak, Celie életre keltője a kitűnő színésznő, Whoopie Goldberg volt. „A Kedves Jóisten (The Color Purple) a II. világháborút megelőző évtizedek fajgyűlölettől determinált világát ábrázolja, és a fehér ember igen drasztikusan több esetben bele is szól a megjelenített néger sorsok alakulásába. Walker ECONOMICA 2013 - különszám

mégis arra összpontosít elsősorban, mit jelent a négerek közt négernek lenni, pontosabban néger nőnek lenni” (ABÁDI NAGY 1995, 574). A cím magyarázatához: „Az angol címben említett bíborszín egyaránt idézi a királyi pompa kedvelt színét (különösen az egyiptomi fáraók esetében), a teljes életben megélt élmények színszimbolikáját, az angol szüfrazsettek egyik hivatalos színét (R. J. Ellis), valamint a meleg közösségek színkódjaként elterjedt (bíbor)lilát” (BOLLOBÁS 2006, 684). A Kedves Jóisten egy levélregény. A levélregény, mint műfaj a tizennyolcadik században vált népszerűvé, legismertebb példái Samuel Richardson regényei: Pamela (1740) és Clarissa (1749). Ezeket számos francia és német levélregény követte. Mindezek mintaként szolgálhattak Walkernek. A levélregények a maguk kevert műfajával – publicisztikus elemek keverednek belletrisztikus és tanácsadó részletekkel – segíthetik a nőket elnyomott helyzetük tudatosításában. Ez a műfaj a női olvasót célozza meg. A Kedves Jóisten az egyetlen levélregény, amely az afroamerikai világépítést ábrázolja minden konkrétságával és erőfeszítéseivel. Ebben a regényben Walker egy figyelemre méltó analógiát állít fel: a nők olyan kapcsolatban állnak a férfiakkal, mint a fehérek a feketékkel. A szerző ezt az analógiát a két testvér leveleinek egymás mellé helyezésével éri el. Celie leveleinek címzettje maga az Isten. A levelek így önfeltáró vallomásként, sőt segítségkérő imádságként értelmezhetők. A főhősnek nemcsak önmaga megértésében segítenek, hanem egy egészen új identitás megkonstruálásában is. Walker regényét a rassz kérdésének központba állítása különbözteti meg elődeitől. Walker a levélregényt a rabszolga-narratívákkal ötvözi. Rabszolgaként ábrázolja a nőket, akiket az apjuk vagy egy apa-figura terrorizál. Celie-t nevelőapja hozzáadja egy erőszakos férfihoz, akinek szüksége van valakire, hogy vezesse a háztartását. Úgy adja el Celie-t, mintha tárgy lenne. Celie nem tudja, hogyan harcolhatna, egyetlen célja az életben maradás. Nettie levelei feltárják Celienek, hogy mit jelent elmenekülni az elnyo93


mástól. Nettie mesél az amerikai és az afrikai élményeiről, arról, hogy milyen büszkeséget érzett, amikor felfedezte, milyen nagy dolgokat értek el a feketék a történelem során. A levelek vitalitása abból fakad, hogy közel állnak a mindennapi beszélt nyelvhez. Különleges az élénk képzeletvilág és a zenei ritmus. A levelek segítségével az ember megértheti önmagát, kritikusan értékelheti a társadalmat, amelyben él. Az írás terápiaként, gyógyírként, menekvésként is szolgálhat. 1.2. Toni Morrison és a Nagyonkék Toni Morrison az első afroamerikai írónő, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki (1993). Morrison az egyik legnagyobb kortárs amerikai író, az afroamerikai és a posztmodern hagyomány úttörője. Morrison pályája későn indul, életének negyvenedik esztendejében jelenteti meg első regényét, a The Bluest Eye-t (Nagyonkék) 1970ben [2006]). A Nagyonkék Pecola Breedlove-ra összpontosít, egy magányos fekete kislányra, aki az Ohio állambeli Lorain-ben él az 1940es évek végén. A populáris fehér kultúra és a mindent átható reklámok áldozataként Pecola úgy hiszi, hogy az emberek többre értékelnék őt, ha nem lenne fekete. Ha fehér lenne, szőke és kékszemű, akkor szeretetre méltónak találnák. Pecola nemcsak más akar lenni, mint amilyennek született, de számára a kék szem a fehérek által kisajátított szépségideált jelenti, melynek birtokában, úgy érzi, a világ végre észrevenné őt, s talán a szülei sem veszekednének állandóan. Pecola tragédiája akkor teljesedik be, amikor részeg apja megerőszakolja, és saját féltestvérét kell megszülnie. Amikor a barátnői megtudják, hogy Pecolá-t teherbe ejtette az apja, a szomszédsággal ellentétben azt akarják, hogy Pecola gyermeke éljen. Feláldozzák a kerékpárra félretett pénzüket és bársonyvirág-magokat vetnek. Azt hiszik, hogy ha

94

a bársonyvirág kikel, akkor Pecola gyermeke is élni fog. A virágok nem hajtanak ki, Pecola gyermeke koraszülött lesz és meghal. Cholly, aki másodjára is megerőszakolta Pecolá-t, elmenekül és egy dologházban hal meg. Pecola végül megőrül a fehér bőr, a szőke haj és a legkékebb szem iránti felemésztő szenvedélye miatt. Azt hiszi, hogy hőn áhított kívánsága teljesült, és neki van a világon a legkékebb szeme. A regényben Morrison arra a lelki pusztításra koncentrál, ami egy fekete kislányban végbemegy, amikor elfogadja a fehér kultúra szépség meghatározását. Pecola számára a fehérség egyet jelent a szépséggel, a feketeség pedig a csúnyaság szinonimája. Ezzel saját személyétől idegenedik el: ez önpusztításának alapja. A Nagyonkék számos önéletrajzi elemet tartalmaz. Abban a városban játszódik, ahol Morrison felnőtt, és egy kilencéves lány nézőpontjából meséli el a történetet. Morrison kilenc éves volt 1941-ben, amikor a regény játszódik. A MacTeer családhoz hasonlóan a Morrison család is küszködött a megélhetéséért a nagy világgazdasági válság idején. A regény utószavában Morrison leírja, hogy a történet alapja egy beszélgetés, amit még kislánykorában folytatott egy lánnyal, aki kék szemre vágyott. Erre a beszélgetésre gondolt az 1960-as években, amikor elkezdte írni a regényt; ekkor történt az, hogy a Black is Beautiful mozgalom vissza akarta szerezni az afroamerikai szépséget megillető helyet. A regény irodalmi kontextusa nagyon összetett. Faulkner és Woolf, akiknek a műveit Morrison jól ismerte, befolyásolták a stílusát. Modernista technikákat használ: tudatfolyamokat, többszörös perspektívákat és a szándékos töredezettséget. A prózáját ugyanakkor áthatják a fekete zenei hagyományok, a spirituálék, a gospel, a jazz és a blues. Fekete népi nyelven ír; tele olyan szófordulatokkal és szóképekkel, amelyek arra a közösségre jellemzők, amelyben felnőtt. ECONOMICA 2013 - különszám


2. AZ ’EYE DIALECT’ MEGJELENÉSE NYELVI SZINTEK SZERINT 2. 1. The Color Purple – Kiejtés szerinti írás Magánhangzók Monoftongusok A get és a forget helyett git és forgit szerepel; a sitting helyett setting, a girl helyett gal, a shut helyett shet, a than helyett then, a whip helyett whup. Diftongusok Az oh helyett aw áll, a no helyett naw, a poor helyett pore. Eltűnik a kötőhang (glide), így a climb, climbing és a climbed helyett clam, clamming vagy clammed áll. A hangképző szervek nem térnek vissza nyugalmi helyzetbe, pl. embroider helyett embrody vagy embroder áll, a ’lying helyett pedig laying. Mássalhangzók A Gerund és a Present Participle g nélküli írásmódja: crying helyett cryin. A this helyett dis áll, that helyett dat, a tooth helyett toof; elvész a szóvégi /r/, /z/, /d/ mássalhangzó. Az /r/ hiánya jelzi, hogy ez a dialektus az angol nyelv nem rotikus (non-rhotic) változata, azaz nem ejtik a /r/ hangot magánhangzó után: sir helyett suh vagy sah áll. Jellemző az /n/ elvesztése a határozatlan névelőben: half a hour. A mássalhangzó csoportok /t/, /d/, /s/, /z/ egyszerűsödnek: find helyett fine, kind helyett kine, mind helyett mine. A /z/ elvész a szó végéről: sometimes helyett sometime áll. A /d/, /t/ elvész a múlt időben; a /d/ /t/-re gyengül: killed helyett kilt, shocked helyett shock szerepel. Jellemző az alábbi formák bősége: about helyett bout, suspect helyett spect, between helyett tween, another helyett nother, suppose helyett spouse és because helyett cause áll. Gyakori az első szótag elvesztése vagy kontrakciója; a könnyebb megértés kedvéért az ilyen szavak ECONOMICA 2013 - különszám

többsége funkció szó, ritkábban tartalmas szó: attention helyett tention, admiration helyett miration, ashamed helyett shame. Bizonyos funkciószavak redukálódnak vagy teljesen eltűnnek: of, to, have. A /z/ /d/ -re változik: business > bidniss (She look like I ast something none of my bidniss.) Az ask helyett ast áll; valószínűleg a dialektus általánosította az asked múlt idejű alakját mint az ige egyetlen létező alakját; az ask alak valószínűleg példa a dialektus kölcsönzésre. 2.2. The Bluest Eye – Kiejtés szerinti írás Ritkábban jelöli a kiejtést: ’member (remember), set (sit), heerd (heard), bout (about), caint (can’t), git (get), ’spect (expect), ’cept (except), cepting (excepting), thas (that is), jest (just),ain’t (isn’t), dyin’ (dying), ’round (around), ’llowed (allowed), Shet up! /Shut uuuup (Shut up), take holt (take hold) , peaknuckle (pinnacle), Lemme (Let me), Gimme (Give me) , ’live (alive), ma’am (madam), bed’ (better), wid (with), ’cause (because), looka (look at), chile (child), cause (because), kantcha (can’t you), outta (out of), yas (yes), gal (girl), wanna (want to), grandmaw’s (grandma’s), chil’ren (children), scairt (scared), baloney (Bologna), course (of course), could of cried (could have cried). 3. SZÓKINCS 3.1. The Color Purple A szöveg tartalmaz olyan szavakat, amelyeket bár felismerhet az átlagos beszélő – olvasó, de informálisnak, szokatlannak, régiesnek vagy egzotikusnak tűnnek számára. Az első csoport informális standard amerikai angol szavakat tartalmaz, pl. to tote (visz, cipel), bust out laughing (nevetésben tör ki), blankety-blank (üres), köznyelvi és idiomatikus kifejezéseket, pl.: to take

95


down a peg (megszelídít), to blow the whole prison to kingdom come (felrobbant), crazy as betsy bugs (őrült), to cut one’s own switch (azért tesz valamit, hogy megbüntesse magát). A második csoport olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyek földrajzilag vagy etnikailag korlátozottak. Ezek olyan szavak, amelyeket kizárólag Délen használnak, vagy olyan szavak, amelyek Délről erednek, de mára átterjedtek az ország más területeire. Ilyenek az étkezéssel kapcsolatos szavak: chitlins (ehető belek), grits (kukoricakása), clabber (aludttej), store bought bread (bolti kenyér), churchgoing clothes (templomba járó ruha), no count man (jelentéktelen ember), to scrunch down (összekuporodik), little bitty thing (gyerek), to fix one’s mouth (kifejezi magát), to rassle (birkózik), nary ( egy sincs), to hant (kísért), yourn (tied), aplenty (rengeteg), hard roe (row) to hoe (nehéz feladat, nagy teher). A harmadik csoportba a nem kifejezetten fekete angol szleng szavak tartoznak: reefer (füves cigi), to gag (fuldoklik), hick (vidéki bunkó), to dress to kill (elegánsan öltözik), moochie (a Drag-hez hasonló lassú tánc), conk (hajpomádé az 1940-es évekből a haj kivasalásához). A következő csoportot az afrikai eredetű szavak alkotják: jukejoint (zenés (blues) szórakozóhely a 20. század elején, ahova főleg fekete amerikaiak járnak az USA dél-keleti államaiban), yam (jamgyökér), mammy (a századforduló táján az anya szó helyett használták a feketék). Az angol eredetű, de a szótárakban nem fellelhető szavak a következők: daidie (malapropizmus a diaper pelenka szó helyett); embroder (hímez), chifferobe (ruhásszekrény, vegyülékszó: a chiffonier és a wardrobe ötvözete), hansker (zsebkendő), scandless (botrányos, vegyülékszó: a scandal és a scandalous ötvözete.) A karakterek játéka a szavakkal vagy népetimológia: horsepitality hospitality helyett (vendégszeretet), moving star movie star helyett (filmcsillag), two berkulosis tuberculosis helyett

96

(tuberkulózis), newmonya pneumonia helyett (tüdőgyulladás), ’direar’ ’diarrhoea’ helyett (hasmenés), tassles tassels helyett (bojt, rojt, pompon), mischeevous mischievous helyett (gonosz, pajkos), button (gomb klitorisz jelentésben), cookstove (tűzhely),to git big (teherbe esik),my / her friend ( bajom / baja menstruáció jelentésben), virgin (szűz, olyan valaki, aki még nem élt meg valamilyen átalakulással járó élményt, Shug számára olyan személy, akinek még nem volt orgazmusa), to be big (terhes jelentésben, a fordításban hasas), ain’t fresh (nem szűz), nappy headed (nagyon rövid hajú), titties (cici), spoiled (terhes), kinky (göndör haj), Tomming (leereszkedő, hízelgő viselkedés a feketék részéről a fehérek felé), hant (szellem), miration (az admiration szóból, csodálat), spose (a supposed to kifejezésből, feltételezett, elvárt), teefs (a teeth szóból, fogak). 3.2. The Bluest Eye A szociolingvisztikailag jelölt szavak közé az alábbi szavak tartoznak: sassiness (durvaság, gorombaság), no-count (jelentéktelen ember), Chittlin’ (itt becenév, a chitterlings szóból, eredeti jelentése belsőségek), dicty-like (sznob, gőgös, fennhéjázó), like-line (köldökzsinór jelentésben, a fordításban szerelemvonal), to shuck (becsap), nookey (közösülés), gandy dancers (vasúti munkások , a Gandy Manufacturing Company dolgozói), incorrigival (az incorrigible helytelen írása, javíthatatlan), ministratin’ / menstrate (a menstruate helytelen írása), toe jam (a lábujjak közötti kosz), to cuss (szid, veszekszik), her little old smoke (a kis nigger kölykét), Sandy Claus (Santa Claus helyett, a fordításban nyári Mikulás), hunkie (csinos, szexi), heifer – (nő, rosszalló kifejezés, a fordításban némber), coon/coon baby (sértő szó a feketékre), to play nasty (valaki valami szexszel kapcsolatos helytelen dolgot tesz vagy mond, disznólkodik vagy csunyálkodik a fordításban). ECONOMICA 2013 - különszám


4. NYELVTAN

Névelők - A áll an helyett, vagy hiányzik a névelő.

4.1. The Color Purple A nyelvtani rendszer nagyobb mértékben különbözik, mint a kiejtési rendszer. Főnevek - Hiányzik a többes szám és a birtokviszony -s jele. - Kettős többes szám: womens, mens, feets, teefs, peoples, polices. - Birtokviszony: szóköz és aposztróf hiánya: Harpos feeling. Névmások - Birtokos névmások. it its helyett, they theirs helyett, no wife of mines (többes szám), yourn your helyett. - Visszaható névmások: theirselves vagy themself themselves helyett. - Személyes névmások: nagy az eltérés a standard amerikai angoltól, gyakran elmaradnak, a standard és a nem standard formák párhuzamosan léteznek. - A mondat alanyaként a személyes névmások tárgy esete áll: us all laugh. (Az us több mint 230 esetben fordul elő.) - A you all / yall ti jelentésben, kettő vagy kettőnél több emberre való utaláskor. - Celie idiolektjére jellemző a pronominális appozíció: My mama she fuss at me … - A vonatkozó névmás elmarad: He the man fixed it. Nem kötelező szabály, az esetek 60 százalékában fordul elő. Melléknevek - A melléknevek használata standard kivéve a fokozást: more prettier, more happier. - Felsőfokban standard és nem standard alakok egyaránt előfordulnak. Határozószavak - A határozószavak a –ly szuffixum nélkül szerepelnek. ECONOMICA 2013 - különszám

Elöljárószavak - Kis eltérés: out of helyett out. Igeidők - A jelen idejű alakok uralják a szöveget. - Az utolsó mássalhangzó és az utolsó mássalhangzó csoport törlése kiterjedt, a rendhagyó múlt idejű alakok meghaladják a szabályos múlt idejű alakok számát. - Az ige alap alakja szerepel múlt idejű jelentésben: I say (Mondtam.) - Regularizáció, azaz szabályos múlt idejű alak szerepel: throwed, knowed. - A befejezett melléknévi igenévi (Past Participle) alak szerepel egyszerű múlt időben: I seen. - A múlt idejű alak szerepel a Past Participle helyett: Us must have took the wrong turn. - A múlt idejű alak szerepel főnévi igenévben: to broke. - A kiejtés és a nyelvtan összefüggését tárja fel a Present Perfect és a Past Perfect Tense képzése: vagy a segédige (have, has, had) törlődik vagy szóvégi /d/, /t/ szuffixum. I have love Shug Avery all my life. Hiányzik a főnév/névmás és ige egyeztetése: hiányzik az -s, illetve nem egyes szám harmadik személyben is megjelenik: And now I feels sick. A be mint segédige és copula. Több mint 700 esetben hiányzik a mondatból. Az am soha nem törlődik. Jövő idő - gonna, gon, going to (be nélkül), ain’t Aspektus jelölők - A done befejezettséget jelöl, míg a been folyamatosságot.

97


- A be ritkán fordul elő és ismétlődő cselekvést fejez ki: it bees. Tagadás - ain’t (= is not, have not) - Gyakori a kettős tagadás és többszörös tagadás: He don’t say nothing. Szórend - Az egyenes kérdések gyakoribbak a kiegészítendő, mint az eldöntendő kérdésnél. - A kiegészítendő kérdéseknél előfordul a ’flipflop’ szabály (más szóval ’affix hopping’, amikor egy segédige vagy módbeli segédige áll egy igei elem előtt, akkor a morfológiai változás a következő igén jelenik meg; ez a változás lehet a múlt idő jele (Ø, -ed), aspektus jelölő (-en, -ing) vagy a szenvedő szerkezet jelölője (en, -ed).) kerülése, a segédige kihagyása: What you do when you git mad? - A függő kérdéseknél elmarad az if és a whether, a ’flip-flop’ szabály érvényesül: Ast me do I want some lemonade. 4.2.The Bluest Eye A nyelvtani rendszer nagyobb mértékben különbözik, mint a kiejtési rendszer. Névmások - Birtokos névmások: they áll their helyett, you pedig your helyett. - Személyes névmások: nagy az eltérés a standard amerikai angoltól, gyakran elmaradnak a névmások, a standard és a nem standard formák párhuzamosan léteznek. - You all = ti (kettő vagy kettőnél több emberre való utaláskor). - Jellemző a pronominális appozíció: Pecola-she live here?, They he is. Melléknevek - A melléknevek használata standard kivéve a

98

fokozást: the leastest thing, the lonesomest time, the onliest time, the worse thing (worst helyett). Határozószavak - A határozószavak a -ly szuffixum nélkül szerepelnek: sure, real, good (well helyett). Névelők - A an helyett; hiányzik a névelő. Elöljárószavak - Kis eltérés: out of helyett out. Igeidők - Jelen idejű alakok állnak a múlt idejű alakok helyett: When that white woman see him, she turned red. - Regularizáció, azaz szabályos alakok szerepelnek rendhagyó alakok helyett: throwed, knowed: When I first seed Cholly, I want you to … A befejezett melléknévi igenévi (Past Participle) alak szerepel egyszerű múlt időben: I seen., I mean, really seen them? Hiányzik a főnév/névmás és ige egyeztetése: hiányzik az -s, illetve nem egyes szám harmadik személyben is megjelenik: I sees the palms of his hands calloused to granite. ,You knows who she is but she don’t look the same. A be mint segédige és copula hiánya: (Are) You rich, Miss Marie?, Some men (are) just dogs. A kérdő mondatból hiányzik a segédige: Then why left you to sell tail? (did they leave), (Did) You and Dewey Prince have any children, Miss Marie? A jövő idő kifejezése: gonna, gon, going to (be nélkül), ain’t: Leave her ’lone, or I’m gone tell everybody what you did!, You gonna make ECONOMICA 2013 - különszám


another pie?, What was he gone give me alimony on?, But it weren’t like I thought it was gone be., Well, caint nobody find that mama, so Jimmy’s brother gone take him back to his place. Dupla múlt idő: You know, just friendly talk. On up til the end I felted good about that baby. Aspektus jelölők - A been folyamatosságot jelöl: She been paying on that insurance all her life., Keep on like she been, I reckon. - A be ritkán fordul elő: It be cool and yellowish, with seeds floating near the bottom, They’d cut off the lights, and everything be black. Tagadás – kettős és hármas tagadás: He don’t say nothing., She wasn’t never right. I ain’t got nothing to just throw away. Szórend - A kiegészítendő kérdéseknél a ’flip-flop’ szabály kerülése és a segédige kihagyása jellemző: What (do) you want to do Pecola? - A függő kérdéseknél elmarad az if és a whether; és a ’flip-flop’ szabály érvényesül: … they ask us are we crazy, Can you tell me is Samson Fuller ’round here somewhere?, - Az ‘ugye-kérdés’ (‘tag-question’): County ain’t gone let her keep that baby, is they? 5.A dialektus fordításban Berezowski a „Dialect in Translation” című művében megadja a dialektus-fordítás elméleti keretét. Ez a mű az eddig megjelent legátfogóbb és legrészletesebb értekezés ebben a témában. Berezowski tíz fordítói stratégiát ír le a dialektus fordítására. (1) Az első a neutralizáció vagy közömbösítés. Ebben az esetben a célnyelvi szöveg alig tartalmaz dialektus markereket. ECONOMICA 2013 - különszám

(2) A második a lexikalizáció, amikor is a célnyelvi szöveg tartalmaz dialektus markereket, de ezek többnyire a szókincsre korlátozódnak. A lexikalizáció altípusai a rurális, a kollokviális, a kicsinyítő és a mesterséges lexikalizáció. (3) A következő stratégia a részleges fordítás, ami azt jelenti, hogy a fordító csak bizonyos szövegrészeket, pl. érzelmileg telített részeket fordít dialektusban. (4) A transzliteráció során megmarad a forrásnyelvi lexika, csak átírt, azaz transzliterált formában. Ez a stratégia feltételezi az olvasó jártasságát a forrásnyelven. (5) Az ötödik stratégia a beszédhiba, amely főleg a fonológiára összpontosít. (6) A relativizáció azt jelenti, hogy a dialektus markerek csak a megszólításokban és az udvariassági formulákban jelennek meg. (7) A pidzsinizáció során a fordító a teljes nem standard pidzsin nyelvváltozatot használja. A következő stratégia a mesterséges nyelvváltozat használata. (8) A mesterséges nyelvváltozat. (9) A kollokvializáció vagy köznyelvesítés egy adott nyelv teljes nem standard változatára támaszkodik, beleértve a fonológiát, a morfológiát, a lexikont és a szintaxist is. Az afro-amerikai angol és a cockney szövegek fordítása során ez a leggyakrabban alkalmazott stratégia. (10) A rusztikalizáció vagy elparasztosítás egy teljes, nem standard regionális nyelvváltozat használatát jelenti. (Berezowski: 49-91) Newmark a Textbook of Translation című könyvében azt írja, hogy amikor fikcióban vagy drámában jelenik meg a dialektus, például Zola művében a szénbányász dialektusa, akkor nem lenne helyes ezt egy walesi szénbányász nyelvére fordítani, kivéve, ha a fordító teljességgel ismeri ezt a dialektus. Newmark szerint a fordító feladata, hogy eldöntse a dialektus funkcióját. A dialektus funkciója lehet (a) a szleng

99


nyelvhasználat, (b) a társadalmi osztályok közötti kontraszt kiemelése és (c) a helyi kulturális jellemzők jelölése. Mivel a mai brit angolban hanyatlanak a dialektusok, ezért a dialektusban történő fordításnak megvan az a veszélye, hogy a szöveg régiesnek fog tűnni. Az a fontos, hogy természetesen szlenges, lehetőleg osztálynélküli beszédet hozzunk létre, utalva a dialektusra, de a forrásnyelvi szleng szavaknak csak kis arányát alkalmazzuk. (NEWMARK: 194-195) Klaudy a Fordításelmélet és a szociolingvisztika című fejezetben írja „A fordítás társadalmi jelentőségének felismerése sohasem hiányzott a fordításról való gondolkodás történetéből. Sőt a XVIII. és a XIX. századbeli magyar fordítástörténetben (Batsányi, Kazinczy, Arany, Brassai munkáiban) sokkal nagyobb teret kaptak a fordítás társadalmi jelentőségével kapcsolatos gondolatok, mint a fordítás nyelvi vonatkozásainak vizsgálata. Klaudy fontos problémának tartja a szépirodalmi művek fordításakor a szereplők egyéni (rétegnyelvi vagy tájnyelvi) beszédsajátosságainak visszaadását. „Arisztophanész Lysistrate című komédiájában a spártaiak dór dialektusa a vidékiség jele az athéniek előkelő attikai dialektusával szemben. A dór dialektusban beszélő spártai küldött az angol fordításban skót dialektusban beszél...” (KLAUDY: 31-32) „Sokkal nehezebb feladata volt Makai Imrének Solohov Csendes Don című regényének fordításakor. A büszke, bátor, szabad doni kozákok nyelvére jellemző tájszavakat és tájnyelvi alakokat kellett valamelyik magyar tájszólásnak megfeleltetnie. „ Makai Imre végül a hajdúsági dialektust választotta, mert Makai szavaival „...a két etnikai közösség mind kialakulását, mind történetét tekintve hasonlít egymáshoz... A lényeg mégis az, hogy életformájuk hasonló volt. Ebből eredt sajátos észjárásuk és kifejezésmódjuk hasonlósága: mind a kozákra, mind a hajdúra jellemző a kemény, csípősen szellemes, minden érzelgősségtől és sallangtól mentes beszédstílus, a csattanós dialógus.”

100

Huszár Ágnes Franz Xaver Kroetz a Felső-Ausztria című, bajor dialektusban íródott drámájának magyar fordítását elemzi (Oravecz Imre fordítása). Huszár azt vizsgálja, hogy sikerült-e a beszélők eredeti bajor dialektusát érzékeltetni és azt, hogy érzékelhető-e a magyar fordításban a korlátozott kód, amelyet a beszélők beszélnek. A fordító ritkán használta a nyelvjárásias alakokat. Huszár sokkal gyakoribbnak találta az „eye dialect’ használatát és a köznyelvi normától eltérő morfológiai sajátosságokat a szereplők beszédében. A fordító hibájának azt tartja, hogy a magyar fordítás más stílusrétegbe ágyazza a szöveget. „Az eredeti mű és a nyelvi rendszer pontos ismerete és a feladattal szemben érzett alázat nélkül a fordító munkája nem lehet sikeres.” (HUSZÁR: 136-137) 5.1. A Kedves Jóisten, a Color Purple magyar fordítása A Kedves Jóisten 1987-ben jelent meg először magyarul Dezsényi Katalin fordításában. A fent említett Berezowski-féle stratégiák közül a fordító a köznyelvesítést választotta. Az inessivusi-n hiánya 204 szónál, összesen több száz esetben fordul elő, pl. iskolába. A causalis-finalis esetben a -t hiánya 62 szónál fordul elő, pl. cigarettáér. Az a névelő tulajdonnév előtt 683 esetben, az az névelő tulajdonnév előtt 39 esetben fordul elő. A kiejtés szerinti írás vagy ’eye dialect’ nagyon gyakori: dj helyett gy: aggy, aggya, aggyák, aggyon, aggyunk, aluggy, imággya, mongya, csalággya, fogaggya, cseléggye; azt hiszem helyett asziszem, azt hiszi helyett asziszi, mondta helyett monta, azt helyett aszt, ezt helyett eszt, ts helyett cs: baráccságos, egyszer helyett eccer. Különálló szavak egybeírva szerepelnek, pl. aszontam azt mondtam helyett; ez a jelenség 121 szónál fordul elő. A hosszú ékezet helyett rövid szerepel, és fordítva. pl. amig amíg helyett és kűzdened küzdened helyett. ECONOMICA 2013 - különszám


5.2. A Nagyonkék, a The Bluest Eye magyar fordítása

struálás helyett; szerelemzsinór-nak fordította a likeline-t köldökzsinór jelentésben.

A The Bluest Eye 2006-ban jelent meg először magyar fordításban; Lázár Júlia fordította. A fordító a Berezowski-féle stratégiák közül a neutralizáció stratégiáját alkalmazta. A Nagyonkék angol eredetije kevesebb dialektus markert tartalmaz, mint a Color Purple, de minden esetre jóval többet, mint amennyi a magyar fordításban megjelenik. Összesen öt szóból hiányzik az inessivusi -n és nyolc szóból pedig a causalisfinalis t-je. Az igen szóból az i- három esetben hiányzik; négyszer fordul elő az aszittem és az aszongyák, hatszor az aszonta, nyolcszor az asszem; hiányzik az –l- a dógozik szóból egyszer és a föl igekötőből háromszor (főraktam), a vóna ötször fordul elő, a vót pedig hétszer. A fordító jól fordította a beszélő neveket, pl. Soaphead Churcha fordításban Szappanfej Atya, a Dogtooth pedig Kapafog. A beszélők malapropizmusát leleményesen fordította: menstrál./ministrál / ministráció a menstruál illetve a men-

6. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásképpen elmondható, hogy a The Color Purple magyar fordítása jobb, adekvátabb fordítás, mint a The Bluest Eye fordítása, mert a The Color Purple fordításában megtalálható szociolingvisztikai markerek száma közelebb áll az eredeti angol korpuszban található szociolingvisztikai markerek számához, mint a The Bluest Eye fordításában A továbbiakban elemezni szándékozom a két regény orosz és német fordítását is. Hipotézisem szerint a kvantitatív szociolingvisztikai elemzés elvégzése során a korpuszokban előforduló szociolingvisztikai markerek számát elosztva az adott szöveg szószámával kapunk egy hányadost (szociolingvisztikai jelöltségi kvócienst), amelynek hasonlónak kellene lenni a fordított, párhuzamos korpuszokban adekvát fordítás esetén.

IRODALOMJEGYZÉK ABÁDI NAGY ZOLTÁN (1995) Mai amerikai regénykalauz 1970-1990. Budapest: Intera Rt. BEREZOWSKI, L. (1997) Dialect in Translation. Wroclaw: Wydawnictwo Uniwersytetu Wroclawskiego. BOLLOBÁS ENIKŐ (2006) Az amerikai irodalom története. Budapest: Osiris Kiadó. CSATLÓS KRISZTINA (2010) Az afroamerikai angol (AAA) nyelvváltozat leírása a standard amerikai angol nyelv tükrében. Economica 3:85-102. HUSZÁR ÁGNES (1994) Kroetz drámai nyelve és a magyar fordítás problémái. Studia Nova, 1994/2:129-139. KELECSÉNYI NÓRA (1993) Dialect Representation in Literature, Alice Walker: Color Purple. kandidátusi értekezés. KLAUDY KINGA (1999) Bevezetés a fordítás elméletébe, Budapest: Scholastica. MCARTHUR, O.M. (1998) „EYE DIALECT.” Concise Oxford Companion to the English Language. http://www. encyclopedia.com/doc/1O29-EYEDIALECT.html (letöltés: 2012.02.05.) NEWMARK, P. (1995) A Textbook of Translation. Phoenix ELT. IVES, S. (1950) A theory of literary dialect. Tulane Studies in English 2:137-182. WALKER, A. (1983) In Search of Our Mothers’ Gardens: Womanist Prose, San Diego: Harcourt Brace Jovanovich.

FORRÁSOK: Morrison, T. (2006) Nagyonkék. Budapest: Novella Könyvkiadó. Morrison, T. (1970) The Bluest Eye, Holt. Canada: Rinehart and Winston. Walker, A. (1983) The Color Purple, Harcourt Brace Jovanovich, Inc. Walker, A. (1987) Kedves Jóisten. Budapest: Európa Könyvkiadó.


101


Boda Tímea

Az Innováció a vidék fejlődésének kulcstényezője Boda, Tímea: Innovation is a Key Factor in the Development of the Countryside One of the determining factors of the countryside’s competitiveness are innovative enterprises. Through their development programmes they boost the use of the countryside’s own resources and reprogram the knowledge bases, which open new spaces for development by building on countryside traditions. The innovator is a key factor in this process. The innovator is capable of realising the need for change, is capable of renewal and holds the competencies that determine the success of his enterprise and thereby the competitiveness of his environment and that of the countryside. Keywords: innovation, rural development, entrepreneurial competencies, innovation networks, competitiveness ÁTTEKINTÉS A versenyképes vidék egyik meghatározó eleme azok az innovatív vállalkozások, amelyek fejlesztő programjaikkal katalizálják a vidék erőforrásainak kiaknázását és újraprogramozzák azokat a tudásbázisokat, amelyek a vidéki hagyományokra építve új fejlődési tereket nyitnak meg. Az innovátor egy olyan kulcstényező ebben a folyamatban, aki képes felismerni a változás igényét, képes megújulni és rendelkezik azon kompetenciákkal, amelyek meghatározzák az ő vállalkozói sikerét, ezáltal a környezete és a vidék versenyképességét. KULCSSZAVAK: innováció, vidékfejlesztés, vállalkozói kompetenciák, innovatív hálózatok, versenyképesség Amikor arról gondolkodunk, hogy vajon melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek meghatározhatják egy régió, vagy egy kistérség és az abban működő vállalkozók sikerességét, nem kerülhetjük ki az innováció, a megújulás és folyamatos fejlődés szerepét. Különös jelentőséggel bír ez napjainkban, amikor meghatározó, hogy a vállalkozó milyen válaszreakciókkal reagál a különböző tudományterületek rohamos fejlődésére, valamint képessé válik-e arra, hogy „okos beruházásokkal” lehívja a rendelkezésre álló Európai Uniós forrásokat.

102

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül áttekintést kívánok adni azokról a szakirodalmakról, amelyek kiemelik az innováció szerepét a vállalkozók sikerességében. A MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE A VIDÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÓJA A fejlődés eszméje attól a pillanattól kezdve lehet egyáltalán érvényes, amióta az ember saját magát és az általa átlátható világot tekinti origónak, tehát személyes felelősséget érez saját és környezete fejlesztéséért. Alvin Boskoff szerint fejlődésről „szignifikáns” átalakulás esetén beszélhetünk. Megállapítása alapján valamilyen dolog, jelenség, folyamat nem csak egyszerűen változik, hanem úgy változik, hogy megértéséhez és a vele kapcsolatos gyakorlathoz legalább eggyel több dimenziót kell figyelembe vennünk. A meglévő és hozzákapcsolódó részek összefüggésrendszerei válnak egyre bonyolultabbá. A „dimenziónyerő” átalakulást nevezzük fejlődésnek (VITÁNYI 2007). A fejlődést tehát az újonnan bekapcsolódó dimenziók katalizálják. Ezt támasztja alá egy OECD kutatás is, amely rávilágított arra, hogy a tudás faktor növekedésével az innováció is egyenes arányban fejlődik. OECD becslések szerint 1970 ECONOMICA 2013 - különszám


és 1995 között a fejlett világ termelésnövekedésének több mint felel innováció eredménye volt, ez az arány – a gazdaság tudás tartalmának növekedésével – folyamatosan emelkedik. FREEMAN (1994) ezt szintén alátámasztja azzal, hogy a fejlett országokban a GDP 80%-a termelékenység növekedéséből ered, a termelékenység 80%-a pedig innovációhoz köthető. Az innovációnak tehát meghatározott szerepe van a versenyképesség és a gazdaság növekedésében, valamint a foglalkoztatás bővülésében. A vállalati innováció a gazdasági fejlődés kulcsa. (BARTA 2006) VECSENYI (1999) a vállalkozó sikerességének feltételei kutatásaiban a tapasztalat és a szakmai háttér mellett szintén kiemelte az innováció, vagyis a vállalkozói fejlődés képességét. Az újabb dimenziók bekapcsolásához és azok összefüggéseinek értelmezéséhez a vállalkozó számára szükségesek tehát a tapasztalatok, információk újfajta technológiákról, a környezetről, a gazdaságról, a kapcsolati tőkéről, támogatási formákról, pályázatokról, valamint szükséges a naprakész szaktudás. Valamint szükséges mindazon képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozó képessé váljon felismerni a változás igényét, a fejlődés irányát, hiszen a vállalkozások a magok, amelyek folyamatosan táplálják a régió fejlődését, versenyképességét. Érdemes végiggondolni, hogy mi indikálja a fejlődést, azt, hogy a vállalkozó kilépjen az addigi megszokott, rutinos keretei közül és nyisson egy új terület, szemlélet, módszer felé. Mi az innováció valóságos kiindulópontja? G. FEKETE (2001) válasza erre az, hogy többnyire valamilyen hiány, illetve a hiányérzet leküzdésére való törekvés indikálja magát a fejlődést. A hiányérzet megfogalmazódik a térségben élő emberekben, ez egyfajta cselekvési kényszert szül, amely jobb esetben egy innovációs folyamat elindulásához vezet. Maga a hiány-érzet konkrét, de mögötte húzódik meg a társadalmigazdasági elmaradottság, egyenlőtlenségek, válsághelyzetek, a globális hatások érvényesülése, érzékelése a mindennapi életükben, vállalkozásuk működtetésében. ECONOMICA 2013 - különszám

A hiány több területen jelentkezhet, akár a közlekedéshálózat hiánya, akár erőforrás - vagy tőkehiány, a kapcsolatrendszer és a tudás hiánya. A hiány átélése és annak megfogalmazása, az újító folyamatok, mint előremenekülési terv megalkotója és kivitelezője mindig az ember, a humán tőke, az innovátor, aki mindezen folyamatok kulcsszereplője. A hiány fokozottan jelentkezik azoknál a vállalkozóknál, akik az elmaradottabb térségekben működtetik vállalkozásukat. A hátrányos adottságú régiók innovációs rendszereinek kevésbé hatékony működéséért az Regionális innovációs rendszerek koncepciója szerint az alábbi tényezők tehetők felelőssé (INZELT 1998, OECD 1997): - a vállalkozások nem képesek azonosítani az innovációs szükségletüket, vagy nem ismerik a problémáikra a megoldást jelentő új technológiákat, eljárásokat. - fejletlen pénzügyi intézményrendszer, nincs regionális innovációs alap. - hiányoznak az olyan „hídképző” intézmények, amelyek képesek azonosítani a régióban található vállalkozások innovációs igényeit és kutatásfejlesztési intézmények kínálatának ismeretében elősegítenék a kereslet és kínálat találkozását. - állami és magánszektor intézményei közötti gyenge együttműködés. Együttműködést fokozó vállalati kultúra hiánya. - a hagyományos iparágak és a kicsi, családi vállalkozások dominanciája következtében alacsony innovációra való hajlam, emiatt a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekben való részvétel is. (RECHNITZER 2006). Amikor az innovációról gondolkodunk, nem hagyhatjuk ki annak definiálását. Az innováció kifejezést köznapi nyelvünkben általában „újítás” értelemben használjuk (= Innováció, innoválás lat, ritk újítás – BAKOS, 1989), míg a szaknyelvben jószerével a műszaki fejlesztéshez kötődő értelmében használatos 103


(SCHUMPETER, 1980): „az innovációt egy új termelési forma kialakításaként definiáljuk. Az innováció éppúgy magába foglalja egy új termék feltalálását, mint új piacok vagy egy új szervezeti forma feltárását...”) Azonban talán ennél lényegesebb a megközelítés módszere. A vidékfejlesztés területén belül többek között G. FEKETE (2000) szerint az innováció a kistérségi fejlesztésben két nézőpontból vizsgálható: 1. olyan folyamat, amely a helyi műszaki-technikai innovációk térbeli megjelenését és terjedését takarja 2. magának a helyi fejlesztési tevékenységnek innovációjaként értelmezzük A vidék fejlődésében, a megújuló beruházások létrejöttében nagy szerepet játszanak a ”bottom-up” folyamatok, amelyek kihasználják a térség egyediségét, sajátosságát. Azonban ha a fejlődés és kulturális helyzetünk összefüggéseit tekintjük, azt látjuk, hogy a társadalom működése számos ponton gátolja a „bottom-up” kezdeményezéseket. „Bár az Európai Uniós elképzelések is kiemelik a „bottom up” folyamatok jelentőségét, azonban még ma is kulturális viszonyainkat jól jellemzi az, hogy a szervtelen fejlődést képviseljük. A fejlődés nem alulról, tehát nem szervesen indul el, hanem az állami, felső beavatkozásnak nagy a szerepe. Nagy a bürokrácia. Nagy a marginális helyzetbe került rétegek csoportja.” (VITÁNYI, 2007). A társadalmi kreativitás szabad, önálló gondolkodást kíván, ahol a vállalkozó képes építeni a régi hagyományokra, illetve újraértelmezve azokat képes a kor kihívásainak megfelelően újítani, alkotni. A társadalom nem tud innovatív társadalomként működni, ha az alkotóerők nem képesek kibontakozni, ha az alkotó munkának, kreatív elképzeléseknek gátat szabnak. Az önálló alkotás szabadsága, az egyéni, kreatív törekvések érvényesülése, az aktív részvétel, a tenni akarás befojtása passzív társadalmat eredményezhet.

104

HOVÁNYI (1995) a térségi versenyképesség tényezői között szintén kiemeli az innováció szerepét. Azt mondja, hogy ma már egy kisebb térség versenyképességéhez nem elegendőek a hagyományos erőforrások (a természet, a tőke, a technika és az ember): ezek létezési és működési alapfeltételekké váltak. Hoványi (1995) 6 „i”-vel terjesztette ki a vállalatok igazi versenytényezőit, de a vidékfejlesztésre adaptálva ezek még tovább bővítendők: 1. Információ, kommunikáció 2. Irányítási-szervezeti rendszer 3. Illeszkedés a hálózatokhoz 4. Az idő, mint erőforrás 5. Imázs, mint térségi vonzerő 6. Innováció képessége: „A versenyben maradás nélkülözhetetlen feltétele a felgyorsult műszaki és gazdasági fejlődésben. A vidék esetében sokszor a megmaradás feltételévé is válik.” (HOVÁNYI, 1995) A sikeres vidékfejlesztés szempontjából a változás elviselése, a változtatás képessége: konfliktus- és kockázatvállalás legalább annyira fontos tényező, mint az előzőek. A fejlesztési folyamatnak sok gátló tényezője van, többek között a döntési helyzet felismerése, a döntési képesség és felelősség, amely sok embernek gondot okoz, főként, ha a döntés nem megalapozott, nem rendelkezik a szükséges információkkal, vagy elodázza a döntést. Sokszor a döntéstől és annak következményeitől való félelem a helyben maradást eredményezi. A döntés tudatosságot feltételez, azonban sokszor szükség van a szerencsére, amely segít előremozdulni, azonban ehhez is szükséges az a nyitottság, amely pozitív válaszreakciókra késztet. Mindazonáltal szükség van egy olyan komplex tudásra, amely hozzásegít ahhoz, hogy a változtatást a legjobb szakmai tudásunknak, erősségeinknek megfelelően, és a kulcskompetenciáinkra építve fogalmazzuk meg, és kivitelezzük. Végül a további ECONOMICA 2013 - különszám


fejlesztések életre hívásához nélkülözhetetlen a visszacsatolás, környezetünktől, partnereinktől, amely önerősítő folyamatként visszahat, és adekvát kontrollt jelent a további tevékenységeinkhez. AZ INNOVATÍV VÁLLALKOZÓ A tudás az innováció meghatározó inputja. A tudás nem csupán mindazon ismereteket és szakmai tartalmat jelenti, amelyek szükségesek egy vállalkozás, kistérség sikeres életműködéshez, hanem jelenti mindazon készségeket, amelyek támogatják és előrelendítik az innovatív folyamatokat. Ezen készségek többek között: innovációs készség, nyitottság, kreativitás, kezdeményezőkészség, kockázatvállalási hajlandóság, társulási-együttműködési készség, meggyőzőerő, szervezőkészség, motiválás, jövőbelátás képessége, sikerorientált gondolkodás, stratégiaalkotás, változásorientáció, globális látásmód és versenyszellem, amelyek a sikeres vállalkozó kompetenciái. PORTER (1990) meghatározónak tartja az együttműködés és a versenyszellem képességét. A vállalatok akkor innovatívabbak, ha a helyi vállalatok együttműködése mellett, kialakul a rivalizálás, amely erősíti a versenyszellemet, vagyis hatással van az innovatív tevékenységekre. Az innovációs klaszterek kialakulásának alapjai ezek a képességek. (BARTA, 2006) Porter téziséből kiindulva érdemes továbbgondolni az együttműködési készség és a versengés kapcsolatát. Az együttműködés és versengés kérdését számos kutató vizsgálta és a megközelítések igencsak különbözőek. KELLER (1992) szerint a versengést az együttműködéssel szemben természet adta módon tudjuk, tehát sokkal inkább szükséges az együttműködés készségének a fejlesztése. MCCLINTOCK (1976) szerint a versengés és együttműködés ECONOMICA 2013 - különszám

között inverz, lineáris kapcsolat van, tehát minél inkább együttműködünk, annál kevésbé versengünk és fordítva, viszont ezzel szemben CHARLESWORTH (1988, 1996) evolúciós elméleti kutatásai azt bizonyítják, hogy az együttműködés nem más, mint a versengés egy variánsa. Ez összhangban van azon matematikai ökológusok véleményével, miszerint az együttműködést, az azt fenomenológiailag, mind logikailag megelőző versengést szolgáló magatartásnak tekintik (KELLER, 1992). STERNBERG (2002) hangsúlyozza a saját erőből való megújulás képességét. Szerinte egy hálózat akkor tekinthető innovatívnak, ha képes saját erejéből megújulni, folyamatosan kreatív maradni, és nyitott az újonnan belépni kívánok számára. Az innovációs hálózatok a gazdasági hálózatok egy csoportját alkotják (BARTA 2006). IMRE (1992) szerint a sikeres, győztes üzletembernek az alábbi öt személyiségjeggyel kell rendelkeznie: türelem, agresszivitás, ötletgazdagság, érzékenység és erős egyéniség (BALOGH L. ET.AL 2002). „A versenyképes gazdaság és a versenyképes régió kulcskérdései a tudással állnak összefüggésben, a tudást pedig, mint kollektív tanulás kérdését kell vizsgálni. A hangsúly tehát az innováció létrehozásában fontos szerepet betöltő helyi és regionális tényezőkön van.” (BARTA 2006). Egy az Innovációs szigetek Európában címmel U. Hilpert vezetésével végzett 1992-es kutatásban 10 európai térséget vizsgáltak. A vizsgálat eredményéből kiderült, hogy a nagyvárosok előnyben vannak az innováció létrehozásában, mert ott koncentrálódik a magasan kvalifikált professzionális munkaerő, korszerű oktatás – képzés intézmények vannak, a gazdasági lehetőségek széles skálája található, magas az életminőség szintje, valamint jobb az elérhetőség,

105


csúcsteljesítményű közlekedési eszközök állnak rendelkezésre (BARTA, 2006). Az innováció feltételez bizonyos kompetenciákat, képességeket, attitűdöt, amelyek támogatják a vállalkozót a vállalkozása fejlesztésében, az önfejlesztésben. Ezen meghatározó kompetenciák fejleszthetők korszerű oktatási módszerekkel, tréningekkel. Bizonyos, hogy a nagyvárosban élő, magasan kvalifikált professzionális munkaerő számára a fejlesztési lehetőségek inkább adottak, mint egy faluban, egy elmaradott térségben élő vállalkozó számára, illetve valószínűsíthető az is, hogy a valóban magas szintű oktatási intézmények szolgáltatásaik között szerepelnek azok a kompetenciafejlesztő programok, amelyek a munkaerőpiac igényeire építve segítik az oktatásban részvevő vállalkozókat, leendő vállalkozókat. A fejlődést gátolja még a vidéki környezetre hagyományosan jellemző konzervativizmus az új dolgok létrehozásában, illetve elfogadásában. A vállalkozók mindennapi rutinja, valamint azon berögzült magatartásmód, értékek, amelyek nehéz változóként jelennek meg életükben, gátjai lehetnek a változás elindításának. A fejlődést leggyakrabban nem maga az elviselhetetlen helyzet és körülmények váltják ki, a közvetlen kiváltó ok általában egy „friss szemmel” néző betelepülő vagy azok csoportja. Ezért is lehet fontos egy térség életében egy külföldi beruházás, amely más szemlélettel, képes vállalkozását életre hívni, működtetni. Amikor egy vállalkozó eredményesen innovál, az kihat a környezetére, gazdasági kapcsolataira is. Olyan katalizátorként működik, amely képes magával húzni környezetét, a területen működő egyéb gazdasági egységeket is, amelyek hálózatba tömörülve kiaknázhatják lehetőségeiket. A hálózatok azért is fontosak, mert ehhez tudnak leginkább fejlesztési koncepciókat tervezni.

106

A régió, kistérség, járások fogalmak említésénél nem szabad elfeledkeznünk az utat és kapcsolatokat, kapcsolódási pontokat kereső emberről, aki értelmet ad ezeknek a kifejezéseknek, tartalommal tölti ki azt, és aki egy adott környezetben, adott erőforrásokra építve tud innovátorként működni. Olyan vezéregyéniség, aki a közösségen túlnyúló kapcsolatokkal rendelkezik, olyan tudással és hatáskörrel bír, amely segítségével képes megvalósítani ötleteit. Sokszor ezek a tulajdonságok nem egyetlen emberben ötvöződnek, hanem az innovátor azon kreatív emberek csoportja, akik erősségeikre építve lendítik előre a fejlesztést. Valami újnak a létrehozása és maga a váltás, változtatás, sok emberben feszültséget szül. Főként azok reagálnak erre nehezen, akik biztonságkereső magatartást folytatnak, illetve ha ez még társul a kudarckerüléssel, összezavarodnak, személyes támadásnak is vehetik, ha valaki változtatást javasol a környezetükben, mert úgy érzik, kicsúszik a lábunk alól a talaj. Nem tudnak, vagy csak idővel képesek adekvátan reagálni a változásra. Lewin szerint a változások tanulása három lépésben érhető el: 1. Kiolvasztjuk a jelenlegi viselkedésformánkat 2. Új viselkedésformával helyettesítjük be 3. Az új viselkedést visszafagyasztjuk (BAKACSI, 2000 idézi Lewin-t) GOLEMAN (2003) azt mondja, hogy az Én-ideál megfogalmazása (Hogyan képzelem el magam a jövőben?), valamint az erősségeinkre épített céljaink megfogalmazása elősegíti a változás motivációját. Egy 2004-es nemzetközi kutatás a tudásmenedzsment szemszögéből vizsgálta, hogy a vállalati fejlődés számára létfontosságú ismeretek, információk, innovatív ötletek milyen módon valósulnak meg, és hasznosulnak a gyakorlatban. Vajon a vállalatok hogyan gazdálECONOMICA 2013 - különszám


kodnak a tudással és a benne 1. táblázat: A sikerkereső és kudarckerülő magatartás jellemzői lévő tartalékokkal? A nemzet- Sikerkereső magatartás Kudarckerülő magatartás közi tapasztalatokhoz képest Bátor kockázatvállalás Félelem a kockázatvállalástól a magyar sajátosság az, hogy Jövőorientáltság Múltorientáltság a válaszadók 61%-a kiemelte, Innováció és rendszerszemlélet Deduktív gondolkodás azt a félelmet, hogy a tudásuk, Emberközpontúság Szervezet-központúság ötleteik megosztásával csökOptimizmus és humor Pesszimizmus és komolyság ken a hatalmuk, a befolyásuk. Külföldön az ilyen aggályok- Forrás: Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben – Térségi versenyképesség és az innováció 2010. JANUÁR 29 ról a megkérdezettek csupán MÓDOSÍTÁS: 2010. FEBRUÁR 04. BCE MENEDZSMENT ÉS MARKETING TANSZÉK, http:// 16%-a számolt be. E mellett www.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/globalitas-regionalitas-esmég további problémát jelent lokalitas-a-videkfejlesztesben/tersegi-versenykepesseg-es-az-innovacio.html a tudás”előhívásának” nehézsége és az, hogy nem hagynak elegendő időt az az embereket két ellentétes szükséglet jellemzi, egyéni tudás közösséggel való megosztására. amelyek irányítják a társas és a self csoportok viszonyát. (LAKATOS 2005) Az innovációs hálózatok kialakulását, a vállalko- 1. Asszimiláció, az összetartozás igénye, amely zók közötti kooperációt az egymás közötti bizaarra motivál minket, hogy csoportokat, kölom generálja. Ennek hiánya a közös gondolkozösségeket alkossunk. dás együttes újítás lehetőségét kizárja. 2. A többiektől való különbözőség igénye. FéleMARILYNN B. BREWER (2006) szerint, amikor a lem a beolvadástól. közösségi összetartozásról gondolkodunk, nem Ahogy kielégül az összetartozás szükséglehagyhatjuk figyelmen kívül az elszigetelődés te, úgy aktiválódik az önmegkülönböztetés pszichés hatásait, amelyek befolyásolják példá- szükséglete. Ezek az ellentétes szintek tartják ul az innovatív csoportok kialakulását is. Az op- egyensúlyban azt, hogy egyik szükségletet se timális megkülönböztetettség elmélete szerint áldozzuk fel a másikért. Ha ez jól működik az adott közösségben, ott azono2. táblázat: A konstruktív és a destruktív versengés jellemzői sulni tudunk a csoporttal. (KIPLING ET.AL. 2006) Konstruktív versengés Destruktív versengés Az innovátorok maguk sikerkeVersenyelőny/győzelem Megsemmisítés resők és konstruktív versenyt Egyenjogúság Alattvalói attitűd folytatnak, ezért sokszor megSzolidaritás Kirekesztés ütköznek kudarckerülő esetleg Tiszta verseny „Piszkos” módszere destruktív vetélkedést folytató Árnyalt gondolkodás Érzelmi, indulati politizálás környezetükkel. Racionalitás Érzelemközpontúság Ha az innovátor erős helyi kapEgyüttműködés, érdekérvényesítés Az együttműködési készség hiánya csolati hátteret alakított ki (jeEllenfél Ellenségkép lentős formális vagy informális hatalommal bír), az elfogadása Forrás: Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben – Térségi versenyképesség viszonylag hamar megtörténik, és az innováció 2010. JANUÁR 29. az innováció elterjedése gyors, MÓDOSÍTÁS: 2010. FEBRUÁR 04. BCE MENEDZSMENT ÉS MARKETING TANSZÉK, http:// hatása maradandó, a fenntartwww.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/globalitas-regionalitas-eslokalitas-a-videkfejlesztesben/tersegi-versenykepesseg-es-az-innovacio.html hatóságára nagy az esély: egy ECONOMICA 2013 - különszám

107


sikeresen véghezvitt projekt - amely fenntarthatóvá tehető - újabb innovatív ötletek és fejlesztések kiindulópontja lehet (többnyire az is), és ez újraindítja az innovációs láncot. Ellenkező esetben - kudarckerülő, destruktív környezetben - az innovációs lánc hamar megszakad, az innováció megtörik a környezet ellenállásán, gáncsoskodásán. Esetleg még néhány bátortalan kezdeményezés tanúja lehet az innovátor környezete, de ezek többnyire már eleve kudarcra ítéltek. A térség nem indul el a fejlődés útján, megreked, sőt egyre inkább le is szakad a környező településektől. LETENYEI (2000) T. W. Valente-t idézve a következőképpen vezeti be az innovációk terjedésének fontosságát: „Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket.” Úgy gondolja: a falusi környezetben a hagyományosan működő kapcsolatok és közösségek, kaláka, közös munka, alkalmas arra, hogy innovációs erőforrásként szolgáljon. A falusi társadalom erős gazdasági szereplője könnyen betöltheti az innovátor szerepét, akit mintaként követhetnek a közösség lakói. A falusi társadalmakban fontos az a példaértékű magatartásmód, amely nem csak magas gazdasági presztízst jelenti, de olyan emberi értékeket hordoz, amely bizalmat épít ki a közösség és az innovátor között. Ahhoz, hogy innovátorként működjön valaki számos tulajdonság szükséges. Fontos a sikerorientált gondolkodás, a jövőbelátás képessége és pozícionálás, valamint a kreatív gondolkodásmód is ezen tulajdonságok egyik, amely nélkülözhetetlen az alkotó munkához. VITÁNYI szerint „az alkotóképesség és- készség (kreativitás) nem egyetlen tulajdonság) ami vagy van, vagy nincs), nem is csak valamilyen

108

tulajdonságok összessége, hanem az egész emberi tevékenység, emberi lét egyik alapvető aspektusa, minden ember elidegeníthetetlen „nembeli” tulajdonsága. A sajátos emberi kreativitás tesz bennünket emberré. Az adott emberre jellemző alkotóképességeinek rendszerét meghatározza az egyes ember egyéni-genetikai és környezeti-társadalmi adottságai. Az, hogy ki mit tud befogadni, szorosan összefügg azzal, hogy ki mit tud megalkotni. „ GADAMER (1990) úgy fogalmaz, hogy a megértés csak akkor lehetséges, ha a „megértő játékba hozza saját előfeltevéseit”. Ha nincs „előfeltevés”, nincs megértés sem. Vagyis: a befogadás folyamatának van egy belső összefüggése az alkotással. Azt a tudást, művet, gondolatot tudjuk megérteni, befogadni, amelynek legalább bizonyos elemeivel már magunk is „intim” viszonyban vagyunk, legalább van róla valamilyen előfeltevésünk (VITÁNYI, 2007). GADAMER gondolatai is jelzik, hogy az alkotóképességhez szükséges a megértés, az intim kapcsolat, amely jelentheti a vállalkozóknál a környezetével kapcsolatos szoros szimbiózist, a térségére jellemző természeti erőforrások megértését és innovatív, az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő újrateremtését. A hagyományok, az ősi termelési, gazdasági kultúra, a természet a föld és az ember kapcsolatának megértését, az új biogazdálkodási technológiák bekapcsolását. Az előfeltevés tehát jelenti mindazt a komplex tudást, amely lehetőséget ad a vállalkozó számára feltenni a kérdést: Hol, mit, mikor újítson, miben innováljon? Valamint ő, mint innovátor miben fejlődjön, változzon? Az egyik leglényegesebb alapeleme az innovációnak talán az, hogy a vállalkozó képes legyen egyáltalán felismerni a változás az újítás jelentőségét, és hasznát. Az innovatív vállalkozóktól elinduló „bottom-up” kezdeményezések egyenként járulnak hozzá, építik fel és teszik sikeressé a régió vagy kistérség megújulását. Fektetik le ECONOMICA 2013 - különszám


azokat a köveket, amelyek később a kevésbé alkotó és innovatív gondolkodású vállalkozók fejlődésében is utat, példát mutathatnak. Összegezve fontos tehát, hogy a hátrányos helyzetű régiókban, az elmaradott térségekben működő vállalkozók, civil szervezetek, hálózatok olyan gondolkodásmóddal, nyitottsággal,

mikro és makro környezetükre való rálátással rendelkezzenek, amelyek teret adnak a kisvállalkozások és azon túlmenően a régió gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztéséhez. A regionális fejlődés maga a versenyképesség, amelyet a folyamatosan megújulni képes vállalkozók és innovatív hálózatok katalizálnak.

IRODALOMJEGYZÉK BAKACSI GYULA [2002]: Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest BALOGH LÁSZLÓ, BARTA TAMÁS, DOMINIK GYULA, KONCZ ISTVÁN [2002]: Vezetéspszichológiai sarokpontok Szókratesz Kiadó, Budapest BALOGH TIBOR [1994]: Személyiség kompetenciák JGYTF Kiadó Szeged BALOGH TIBOR [1994]: Személyiségfejlesztés-Személyiségkoncepciók, Tanulmányok JGYTF Kiadó, Szeged DANIEL GOLEMAN, RICHARD BOYATZIS, ANNIE MCKEE [2003]: A természetes vezető,Vince Kiadó, Budapest BARTA GYÖRGYI [2006]: Az ipar regionális versenyképessége In: HORVÁTH GYULA (szerk.) [2006]: Régiók és települések versenyképessége Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja,Pécs, 4. fejezet RECHNITZER JÁNOS [2006]: Regionális innovációs potenciál In: HORVÁTH GYULA (szerk.) [2006]: Régiók és települések versenyképessége Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja,Pécs, 8. fejezet KIPLING D. WILLIAMS, JOSEPH P. FORGAS, WILLIAM VON HIPPEL [2006]: A társas kirekesztés pszichológiája Kairosz Kiadó LAKATOS GYULA [2005]: Az emberi Tőke – Az önismeret gazdaságtana, Balassi kiadó, Budapest VITÁNYI IVÁN [2007]: Új társadalom-új szemlélet – Kísérlet az emberi világ új jellemzőinek kritikai elemzésére, Napvilág kiadó Táncsics Mihály Alapítvány Budapest ZSOLNAI ANIKÓ (szerk.) [2003]: Szociális kompetencia-társas viselkedés, Gondolat Kiadó, Budapest Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben – Térségi versenyképesség és az innováció 2010. JANUÁR 29. MÓDOSÍTÁS: 2010. FEBRUÁR 04. BCE MENEDZSMENT ÉS MARKETING TANSZÉK http:// www.videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-tananyag/globalitas-regionalitas-es-lokalitas-avidekfejlesztesben/tersegi-versenykepesseg-es-az-innovacio.html


109


Huff Endre Béla

A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai Huff, Endre Béla: The Design Respects of Engineers for Planning Agricultural Machines The present study acquaints the reader with the designer behaviour of product designer engineers, which is very useful for agro-technical, operational, and agro-marketing experts who strive for value-based purchases and is of novelty for industrial product developers and designers. The designer-engineer has an integrating personality. He gives a significant added value to the product. He is responsible not only for the outer appearance of the product, but also for the harmony of function, form, and technical content. The purpose of the present study is to investigate the following types of behaviour: industrial view, materialistic view, systemic planning, eco-planning, ergonomic planning, bionic planning, communicative planning, marketing-centred planning, and formal planning. Key words: planning agricultural machines, designer-engineer, industrial design, materialistic design, bionics, organ-projection, eco-design, ergonomics, agro-marketing ÁTTEKINTÉS A tanulmány megismertet a terméktervező-mérnökök (designer-mérnök) tervezői magatartásával. Hasznos ezzel megismerkednie minden agrár-műszaki, üzemeltetési, és agrármarketing-szakembernek, akik termékvásárlásaik során értékarányos vásárlásra törekszenek, de az ipari termékfejlesztő, tervező szakemberek számára is szolgál bizonyos újdonsággal. Az terméktervező-mérnök integráló személyiség. Jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsínért felelős, de a funkció, a forma és a műszaki tartalom harmóniájáért. A tanulmány az alábbi magatartástípusokat mutatja be: indusztriális szemlélet, anyagelvű tervezés, rendszerszemléletű tervezés, ökoszemléletű tervezés, ergonomikus szemléletű tervezés, bionikus szemléletű tervezés, kommunikatív szemléletű tervezés, marketing szemléletű (értékesítés központú) tervezés, formai szemléletű tervezés. KULCSSZAVAK: mezőgép-tervezés, designermérnök, industrial-design, anyagelvű szemlélet, bionika,

110

Érdemes megismerkedni a terméktervező mérnök (designer) tervezői magatartásával. Hasznos lehet termékvásárlások során a valódi érték, ár/érték arány megbecsülésekor, üzemeltetésekor, és természetesen a termékfejlesztők számára az innováció fokozása során, kreatív tartalmának növelése érdekében. Az ipari terméktervező mérnök (designer) jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába.1 Nem pusztán a külcsín, de a funkcionalitás és műszaki tartalom vonatkozásában is. (HUFF. 1993, 2000/a.) Szépen példázza ezt az „Év 1 Az ipari terméktervező mérnök speciális szaktudással rendelkező mérnök, aki nemcsak mérnökkollegáinak, de az ergonómusnak, marketing és reklám szakembereknek egyaránt szakmai partnere. A szakirányú mérnökképzés 1996ban a BME Gépészmérnök Karon és Kecskeméten a GAMF főiskolai karon kezdődött. (Eltérő szakmai tartalommal, de ipari tervező művészképzés a Magyar Iparművészeti Főiskolán már korábban is volt.) Korábban előfordult – magam is fültanúja voltam – hogy egyes műszaki fejlesztők a munkájukat befejezve hívták a terméktervezők, hogy művüket „megdizájnolja.” Ma már ez nemigen fordul elő.



traktora.” A díjat három kategóriában ítélik oda,2 közülük az egyik értékeli a megjelenést, a tervezés minőségét az elért designpontok alapján (HAJDÚ – MAGÓ. 2009.) a többi látszólag érzéketlen a formai minőségre. Miközben a motor teljesítményét, meghajtástechnikát, hidraulikát, elektronikus rendszerét értékelik, látszólag nincs szó designer szempontokról. A valóság más. Ha terméktervező mérnök nincs a konstruktőrök között, akkor ők kénytelenek átvenni szerepüket. Nemcsak egy motorblokk kialakításánál, de a külső szemlélő számára rejtve maradt golyóscsapágy, vagy fogaskerék kialakításánál is érvényesülnek funkcionális formai szempontok. Amikor az „Év Aranyérmes Designer Traktora” kitűntetést az olasz Trattori Magazin felkérésére egy nemzetközi zsűri odaítéli a formai szempontok mögött kénytelenek meglátni a funkcionális szempontokat. Műszaki paraméterek alapján értékelendő tényezőket, gazdaságossági (ide értve a traktor fajlagos, 1 LE motorteljesítményre jutó költséget, az ár/ érték arányt), ergonómiai kritériumokat (a pilóta komfortját, sőt a karbantartás minőségét, a szerelési szempontok érvényesülését is3), és ezek mellett az értékesítés ösztönző (reklám) és esztétikai tulajdonságokat. Az „Év Aranyérmes Designer Traktora” gyakran az „Év traktora” címet is kiérdemli. 2002-ben a John Deere 8020, 2008-ban, és 2010-ben a New Holland T 7060. Érdemes észrevenni, mindazon gyártók, akik az „Év Traktora,” vagy az „Év Spe2 1998 óta ítélik oda a díjat az „Év Traktora” és az „Év Aranyérmes Designer Traktora” számára. 2000-ben egészült ki az univerzális traktorok kategória az „Év Speciális Traktora” díjjal, melyet az ültetvényes erőgépek számára adományoznak. 3 Itt kell megjegyezni, hogy a logisztikával, műszaki folyamatok tervezésével foglalkozó mérnökök gondolkodásából is gyakran hiányzik a tervezői szemlélet. Jó esetben is csak szervező emberként állnak a problémához, például karbantartási rendszer kialakításakor. Szűcs Sándor – igaz, nem designerként, hanem minőségirányító szakemberként – ebben is a tervezői szemlélet szükségességét emeli ki. „Tervezés során figyelembe kell venni az üzemeltetési körülményekből adódó követelményeket.” (Szűcs. 2011. 107. old.)


ciális Traktora” címet kiérdemlik, a tisztán műszaki elvárásokon túl, termékeik magas tervezési minőségével is kiemelkednek. Az említett John Deer és New Holland (2004, 2008, 2009, 2010, 2011) mellett, a műszaki és tervezési tartalmukat tekintve értékelték kiválónak a Deutz Agrotron (1998), a Fendt (2007), és a Massey Ferguson (2009) cégek gépeit. Kis túlzással igazolva látjuk Leonardo da Vinci állítását: „az a gép, ami nem szép, nem képes működni.” A tervezés minőségében a funkció és forma, a műszaki tartalom és az esztétikum egységet alkot. Két magyar vonatkozású példát had idézzek. A Hofher cég gépei már a XX. század elején nemzetközi hírnévre tettek szert. Műszaki tartalmukat elegáns megjelenésük is kifejezte. Ezt a haladó hagyományt a II. világháború után is megőrizték. A csepeli Vörös Csillag Traktorgyár (a Hofher jogutód vállalata) által tervezett híres Dutra D4K traktorban a tartalmi és formai értékek egységét csodálhatjuk. Nem véletlenül, hiszen a termékfejlesztő mérnökök mellett a munkában fontos szerep hárult a formatervező Németh Aladárra. Korbuly János, a csapat vezetője, és Róhner Emil főkonstruktőr csapata kimagasló munkát végzett. Gondoljunk a tengelykapcsoló újszerű megoldására, vagy a gép öszkerékmeghajtására. (STIEBER. 2011.) Németh Aladár „formatervezőként” mégsem csak pusztán burkolattervező volt, hanem a tervezőgárda teljes jogú tagja, aki a műszaki tartalomhoz méltó, jól funkcionáló formát tervezett. Modern értelemben vett designerként tevékenykedett. Tervezői hozzáállást igényelt a jármű optimális tengelytávolságának, a motor előrehelyezésével súlyelosztásának (Dutra System) meghatározása. Elegáns megjelenésének fontos elemeivé váltak, de mégse pusztán esztétikai tényezőkként. Nem véletlenül vált az 1961-es Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látványos darabjává, és az óta a magyar traktortervezés, és innováció jelképévé. Akár magyar innovációnak tekinthető – némi nemzeti elfogultsággal – a Ford és Fia 111


cég termékét: a Fordson traktort.4 A Fordművek tervező csapatának csak két magyar tagja volt: Galamb József és Farkas Jenő, a cég két nevezetes alkotásainak a T-modellnek, és a Fordson traktornak voltak főkonstruktőrei és terméktervezői. Farkas a tervezői megbízatását 1913-ban kapta Henry Fordtól: „Tervezzen önjáró erőgépet, legyen megbízható, strapabíró, könnyen kezelhető, és lehetőleg olcsó!” A sorozatgyártás 1917-ben indult. Összesen 750000 darabot gyártottak belőle, óriási kereskedelmi sikerrel. 1921-ben néhány bemutató példányát haza hozta. Noha magyar viszonylatban nem volt olcsó, mégis közel ötezer példányt rendeltek belőle, ezzel gyakorlatilag leváltva a korábban használt gőzlokomotívokat. A gazdák felismerték értékeit: sokoldalúságát, megbízhatóságát, kiváló műszaki tartalmát, „hogy ügyes szerkesztmény, és szolid gyártmány.” (RÉZ. 2005) A tervezés különlegessége, hogy magasabb minőséget közvetít termékbe.5 Ezt érdemes keresnie a vásárlónak és elérésére törekedni a termékfejlesztőnek, konstruktőrnek, designernek egyaránt. - Mezőgépet a mezőgazdasági és műszaki tar4 Henry Ford maga is járműkonstruktőr volt, kiváló mérnök, de legnagyszerűbb teljesítménye a Ford csapat összehozása volt Keneth Smit-el, az anyagtan kivallóságával, vagy a meghajtástechnika megújítójával, Harold Wills-el, és más kiválóságokkal. A konstrukció és formavilág kialakítói – persze Henry Ford felügyelete mellett – a két magyar voltak. (Huff. 2007. 36. old.) Ford ugyan végtelenül hiú volt, de tudásukat mindig méltányolta. (Liebfeld. 1973.) 5 Az ipari terméktervező „különleges” mérnök. Állítja Bercsey Tibor. Tevékenységének lényege az speciális képesség, hogy integrálni tudja a legkülönbözőbb műszaki szakmák eredményeit, és tervezőcsapat tagjaként együttműködik konstruktőrrel, technológussal, ergonómussal, ökológussal, marketingszakemberrel, tervezőművésszel. (Bercsey. 1993.) Különlegessége tehát szer4teágazó szaktudásában és integráló képességében van.

112

talmának egységét értékelünk. Egyszerű kerti szerszámra ugyanúgy igaz ez, mint egy önjáró erőgép esetén. A magas(abb) tervezési minőség (melyet gyakran csak külcsínként, formaként érzékelünk) a mezőgazdasági és műszaki tartalomban értéktöbbletként jelenik meg. Ez a magyarázat arra, hogy egy sikeres ipari forma sosem öncélúan szép. - Gazdasági szempontok értékelésekor a gép ár/érték arányaira koncentrálunk. Ne tévesszen meg senkit, e-tekintetben sem, a látványos „burkolat.” Egy átgondoltan kialakított forma mögött műszaki tartalom van, és ezen keresztül szolgálja az értékesítés ösztönzést. A jó designer nemcsak azt tudja, hogy miként lehet manipulálni a vásárlót – tudva, hogy „mitől boldog a fogyasztó” – de arra is képes, hogy milyen módon lehet az anyag és ráfordítás költségeinek csökkentése mellett a termék értékét növelni. - Termék minőségét lényegesen befolyásolja használatának (a jól használható) minősége az összes ergonómiai tényezőt figyelembe véve. Magas, gyakran feleslegesen magas, extrakomfortra is képes a modern ergonomikus szemléletű design. Kihasználhatatlanul magas szintű kényelmi berendezésekkel, drága belsőépítészettel ellátott vezetőállásra, krómozott felületek „csicsáira” egy mindennapos használatra szánt berendezésen nincs szükség. Drágábbá teszik, sőt extra hibaforrássá is válhat. - Esztétikuma ideális esetben a mezőgazdasági és műszaki tartalmat szolgálja, és csak ezen túlmenően követi az aktuális divatot, és törekszik az egyéniségének (egyediségének) kiemelésére. Megállapítható, hogy akár az ipari terméket értékelő vásárló, akár tervezőjének hozzáállása – ideális esetben – egyaránt komplex szemECONOMICA 2013 - különszám


léletet követ. Érdemes áttekinteni a tervezői hozzáállás mintáit, a teljesség igénye nélkül röviden.6 INDUSZTRIÁLIS SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Az indusztriális szemléletű terméktervező minden tervezési problémát a rendelkezésére álló ipari, gazdasági és technikai feltételek maximális igénybevételével, a természeti, gazdasági és emberi erőforrások teljes körű kihasználása mellett old meg. Tervezési filozófiája az ipari forradalom és a szabad versenyes kapitalizmussal együtt bontakozott ki még a XIX. században. Maga a kifejezés (industrial design) csak később született. Joseph Sinel használta elsőként (1913), utalva a tömegigények kielégítését célzó modern tervezői hozzáállásra. (ERNYEY. 2000. 171. old.) Innen ered, hogy néha összemossák a kereskedelmi szemléletű tervezéssel (a marketing szemlélettel), melytől épp markáns modernizmusa, ipari orientációja különíti el. - A régi korok kézműves-ipari termékformálását, valamint a hagyományos paraszti technikát, „népi és ösztönös termékformálást”, mint premodern hozzáállást váltotta le. (BRAUN-FELDWEG. 1978. 31-33. old.) A bányászatban, textiliparban és közlekedésben már elfogadott és alkalmazott gőzgépek mezőgazdasági hasznosítására csak a Clayton – Shuttlewurth Mezőgazdasági-gépgyár (1842) által készített első gőzlokomobilok révén került sor. (Réz. 2010.) A tervezők – az induszt6 Továbbiakban csak a legfontosabbakat nézzük meg, közülük is azokat, melyeket a mezőgépész terméktervező mérnök használ, és melyeket a termékhasználó igényelhet. Ezért nem foglalkozunk a népi és ösztönös tárgyformálással (inkább csak utalunk rá), aerodinamikus tervezéssel, konstruktivizmussal, dekonstruktivizmussal, futurizmussal (scifi design), és az anti design mozgalommal. Hasonló megfontolásokból, a történeti stílusokat is csak érintőlegesen tárgyaljuk.


riális design korai történetére jellemző módon – gépésztechnikusok, ipari vállalkozók voltak. A cséplőgépeket meghajtani képes szerkezet kialakításakor mégsem pusztán csak konstrukciós, de funkcionális, formai, és minimális ergonómiai elvárásokat is kielégítő terméket állítottak elő.7 - Az indusztriális szemléletet követő klasszikus tervezők számára a „természet legyőzése” elfogadott avantgárd magatartás. Termékeik legyőzhetetlenséget és erőt, ellentmondást nem tűrő hatalmat árasztottak. Napjainkra ez háttérbe szorult, hogy helyébe a posztavantgárd újipari szemlélete lépjen, komplex tervezési rendszereivel. Jól példázza ezt a talajművelő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elvárások megváltozása napjainkra. A globális éghajlatváltozás problémájának felismerése kellett hozzá, hogy a már klasszikus Campbell-féle klasszikus földkímélő elvek beépüljenek a tervezési elvek közé. - A tervezők szakmai feladatává vált az ipari szempontok ez irányú összhangjának megteremtése, mégpedig indusztriális elvű motivációinak megtartása mellett. Jelszavuk: „korszerűsítésre minden berendezés rászorul.”8 - Felhasználói részről az adott agrotechnológia megválasztásakor jelentkezik a probléma: 7 A tervezői hozzáállást látszólag pusztán a konstrukció hatékony kialakításának célja motiválta. Ergonómiailag még odafigyeltek a termék kezelésére, de a kezelés komfortjára már kevéssé. Értékesítési szempontokra tekintettel már nagyobb gondot fordítottak a termék elegáns megjelenésére. Példát hozzá a század közepén még nagyon angolos terméknek számító gőzlokomotívok jelentették. Természetes volt ezért, hogy amikor a MÁV Gépgyár is tervezett lokomobilt, az leginkább a Clayton-Shuttleworth korszerűsített változataként hatott. 8 Kiválóan működik ez a tervezésfilozófia a vezető mezőgépgyárak mindegyikében. A Claas innováció eredményeinek nagy részét is annak köszönheti, hogy tervezési rendszert dolgoztak ki: elvárások tisztázása – koncepció megfogalmazása – elképzelések igazolása - megoldási alternatívák keresése, „motivációs ötletbörze.” (Fenyvesi. 2011. 13. old.)

113


a mozdulatok minimalizálása, a ráfordítás csökkentés mellett előirányzott hatékonyságnövelés, és flexibilitás.9 ANYAGELVŰ TERVEZÉS Anyagelvű szemlélet az ipari termékformálásnak és terméktervezésnek egyaránt jellemzője. Az emberiség korai technikatörténetét a felhasznált anyagok alapján ismerjük kő-, bronz-, réz-, vagy vas-korszakoknak. A designer mérnököknek különleges tervezői felelőssége van az anyagtudományok bevonása irányában. Erre Augustus császár mérnöke Vitruvius is felhívta a figyelmet. Empirikus tudománnyá jóval később, „A bányászatról és kohászatról” c. könyve (1556) révén Georgius Agricola tette, kiemelve a helyes anyagválasztás szerepét. A tervező gyakorlat számára különösen fontos, egyenletesen jó minőségű anyagok előállítása, méretezése, és kontrollja csak a XIX. századra vált lehetővé. A modern szemléletű anyagtudomány, szerkezettan és technológia, csak ezek után született meg. Mezőgazdaságban a korszerű anyagos megválasztásának mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az un. vaspapucsos, bár még faszerkezetes eke, már lehetővé tette az aszimmetrikus, mélyebb talajátmozgatást, sőt a korai mulcsművelő technika kialakítását.10 9 Webster Campbell tanulmánya a manuális talaj kultúráról már régen megfogalmazta (1907) a hatékony, a környezeti körülményekre épülő talajművelés elveit. A kaliforniai farmer és kutató nézetei ugyan gyorsan terjedtek – hazánkban a szakfolyóiratok a húszas évektől recenzálták – mégsem váltak általánosan elfogadottá. (Birkás. 2006) Talajjavító eszközökre, és technológiákra tett javaslatai csak napjainkra értek be. Mint mondják: „alapvetően fontos irányelv: a műveleti számok csökkentése, azaz a talajt csak a legszükségesebb mértékben műveljük.” (Soós – Fűzy. 2007. 23. old.) 10 Kialakításukat nem a tervező-szervező designer, hanem a termékformáló lelemény tette lehetővé. Ágyeke kialakítására már Mezopotámiai és Római törekvések is voltak (Kr.e.

114

- A modern, indusztriális szemléletű tervezőmérnök természetes partnereként találta meg az anyagtan és technológia szakembereit. Henry Ford ezért hívta meg tervezőgárdájába J. Kent-Smith-t. Az ő ötlete volt, hogy mind a T-modellen, mind a Traktoron az óriási dinamikus terhelésnek kitett forgótengelyt és rugókat vanádium-acél ötvözetből állítsák elő. (HUFF. 2007. 36. p.) - Anyagelvű szemlélet az agrártechnikában mára elfogadottá vált, és vele a terméktervezésben és fejlesztésben is. A korszerű anyagok megtalálása, agrár-műszaki tartalmának feltárása, tervezési rendszerbe illesztése, sőt újrahasznosításáról történő gondoskodás a modern agrárdesign feladatává vált. RENDSZERSZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Az ipari tervezés rendszerelméletének lényege a problémaérzékenység. Amikor a tervező nem pusztán egy elszigetelt műszaki, gazdaságossági, ökológiai, esetleg esztétikai kihívást, hanem egy komplex problémát lát, amit meg kell oldania annak érdekében, hogy funkcionálisan maximálisan kielégítő forma szülessen meg. A klasszikus rendszerelmélet már felismerte rész és egész szerves egységét, oksági összefüggéseket, (Csuang-ce, Herakleitosz, Arisztotelész), a mennyiségi és minőségi tartalom problémáját (Nicolaus Cusanus), de a műszaki innováció és ipari terméktervezés gyakorlatába csak érintőlegesen épült be. Modern korunk felismerése lett, hogy a probléma (mint rendszer-egész) középpontba állítása óriás mértékben képes a terméktervezés hatékonyságát növelni.11 1. évezred), de csak a kelták, avarok és germánok – kínai történészek szerint: kínaiak – alkalmazták az ekevasnak papucsra (talpfalapra) húzásának felfedezésével. A VI-IX. században ez az eljárás terjedt el Európa szerte, egészen a mezőgazdasági ipar XIX. századi forradalmáig. (Pálfi. 1990. 19-30. old.) 11 A rendszerelmélet klasszikusai elsősorban filozófusok voltak. XX. századi megújítói viszont szaktudósok-



Bogdanov kutatásmódszertanához, az un. fekete dobozához, és Bertalanffy általános rendszerelméletéhez napjainkban már csak Müller Ferenc tette hozzá „informatológiaként” elkeresztelt általános tervezéselméletét.12 Mezőgazdasági termékek tervezése mezőgazdasági rendszerek holisztikus szemléletű tervezésévé vált. - A Fordson traktor sikeréhez is az vezetett el, hogy a Henry Ford vizionált – problémává tett – feladatot a tervező gárda következetesen gondolta végig. Hasonló volt a helyzet a Vörös Csillag Traktorgyár D4K modelljével. Tervezési rendszer követése vezetett sikeréhez. - Napjainkban sincs ez másként, sőt, még következetesebben kell alkalmazni, követve agrotechnikai, technológiai, és egyéb célokat. A traktortervezés vonatkozásában figyelembeveendők: az agrotechnikai köként értelmezték nézeteiket. Alexandrovics Bogdanov a vértranszfúzió kutatójaként helyezte a problémát „fekete doboztként” középpontba. A rá gyakorolt hatásokra (on) az organizmus, mint rendszer, a csak rá jellemző módon reagál (off). A biokémikus és közgazdász Ludwig von Bertalanffy a rendszerek legáltalánosabb jellemzőjeként állapította meg, hogy a rendszert alkotó egész több mint részeinek puszta összessége. (Bertalanffy. 1991. 76-77. old.) A problémák holisztikus kezelése vezette – eredetileg már Cusanusnál is – a rendszerszerűen tevékenykedőket az összefüggések egyetemes rendszeréhez. Edward Lorenz a pillangóhatással bizonyította, László Ervin a planetáris ökológiával. (László. 1998 /a.) Az ipari terméktervezés sajátosságaira is érzékeny elmélet csak ezek után bontakoztak ki, leginkább a team munka fontosságát hangsúlyozva (Hegedűs. 1975. 38-39. old.), ami lássuk be, még mindig nem azonos a holisztikus magatartást követni képes tervező ideáljával. 12 Müller Ferenc nem dolgozott ki egy radikálisan új elméletet, viszont szisztematikusan gondolta végig a tervezés folyamatát, és összefüggéseit. (Müller. 2002.) Ezt általánosította, formalizálta, és nevezte el informatológiának. Képlete egyszerű: R = (Ei, Öj ) Tehát, az elemek (Ei) és öszszefüggései (Öj) együttesen alkotnak tervezési rendszert (R ). (Müller. 2002.)


vetelmények, használati célok (szántóföldi, major, erdészeti, kertészeti stb.) mellett „az ember – traktor – környezete viszony, melyet biztonsági és ergonómiai követelményeknek nevezünk.” (SZENTE – VAS. 2004. 26. old.) Ez egészül ki a rendszerelvű tervezés holisztikus hozzáállásával. ÖKOSZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Tiszta formájában az indusztriális design rivális irányzata. A rendszerelvű problémakezelés alapértékeit viszi tovább, kiegészítve azt humanisztikus, jövőtudatos, bioetikai hozzáállásával. A Római Klub első jelentése hívta fel a figyelmet a növekedés korlátaira,13 és fenntartható fejlődés szükségességére. A természetelvű ipari terméktervezés (ökodesign) lényege, hogy az élő, és élettelen természet fennmaradását biztosítja. A benne rejlő lehetőségekkel ugyan él, de nem visszaél. Mérésének kritériumait, mint Hannoveri kritériumokat ismerjük.14 14 értékelési szempontot sorol fel: Anyagválasztás – anyagok hatékonysága – energiahatékonyság – technológiahasználat 13 A rendszerkutató László Ervin által kezdeményezett jelentést „A növekedés határai” címmel 1972-ben tette közzé a meteorológusokból, geológusokból, közgazdászokból, szociológusokból álló szakértői csapat. Milyenné is válik Földünk 2020-ra, és utána.? „Az egész Földet átfogó, interaktív viszonyok között kell fenntartanunk egyediségünket, és megteremteni a jövőképet.” (László. 1998 /b. 21. old.) Etikai tartalmát, egyfajta „felelősségetikaként” Hans Jonas teremtette meg. Rámutatva, hogy az emberiség egészének jövője múlik azon, hogy sikerül e fenntartania a természeti környezet sokszínűséget, és sikerül e biztosítani hozzá a gazdasági feltételeket, műszaki és technikai bázist, valamint a /világ-/politikai támogatást. (Jonas. 1999) 1972 óta sikerült elérni, hogy a világ odafigyeljen globális kérdésekre, egységes politikai akarat azonban hiányzik. ENSZ és az EU direktívák születtek, de mind a Riói (1992), mind a Tokiói Fórumok környezetpolitikai kezdeményezései megbuktak. 14 A terméktervező szakma által 1997-ben, Hannoverben alapított öko-design díj (Ecology Design Award) értékelési szempontjai mára elfogadottakká váltak.

115


hatékonysága – visszaforgathatóság – hosszú élettartam – javíthatóság – könnyű szerviz és karbantartás – funkcionalitás – termék ára – használat stratégiája – infrastruktúra – újdonságértéke – a vásárló/használó viselkedésére gyakorolt hatás. (ZALAVÁRI. 2003. 30-31. old.) Mezőgép-tervezés és termékértékelés során az ökológiai szemlélet leginkább pragmatikus alapon következett be. A kilencvenes évek óta érzékelhetővé váltak a globális éghajlatváltozás következményei, melyek a mezőgazdasági technológiák, és általuk a gépek szerepének átértékelését is felvetették. Az „Év Traktora” díj odaítélése során egyik meghatározó szemponttá vált. Hannoveri tervezési kritériumok alkalmazásának indirekt következménye lett az új agrárökológiai technológiák terjedése. ERGONOMIKUS SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Viszonylag új tervezőmagatartás,15 melynek lényege: az ember testi adottságainak orgánprojekciója, tehát kivetítése a produktumra.16 Tervezőnek már a kezdet kezdetén 15 Az ergonomikus szemléletű tervezés annak ellenére tekinthető újnak, hogy Albrecht Dührerig visszanyúló előzményei vannak. A foglalkozás orvostan XIX. században vetette fel a munkafolyamat (folyamat-ergonómia) és a termékhasználat (termék-ergonómia) egészségügyi következményeit. Az optimális munkakörülmények megteremtésének új elvárásaival Frederick Taylor (taylorizmus) reagált az elvárásokra, sikerrel. Le Corbusier, majd Henry Dreyfuss a XX. század derekán antropometriai méréseket végeztek, segítségükkel anatómiailag is korrekt berendezéseket terveztek, olyan sikeresen, hogy az ergonomikus szemlélet általánosan elfogadottá vált, a holisztikus rendszerszemléletbe is beépült. 16 Organprojekcio /lat/: szervkivetítés. A kifejezést elsőként Ernst Kapp (1808-1896) használta, miután felismerte, hogy leginkább az ember antropológiai adottságai inspirálják a termékfejlesztőket, tervezőket. Példája a kalapács, mely nem egyéb, mint a marok és a kar orgánprojekciója.

116

tekintettel kell lennie a terméket majdan használók testi, szellemi, pszichológiai adottságaira. A terméket vásárlóknak szintén ezekre, hiszen az ő komfortérzetüket szolgálja. Ergometria segítségével az ember – gép – munkatevékenység viszonylatban az emberi tényezőket vesszük/vegyük sorba. - Antropometriai sajátosságok. Ideális az a gép, amihez az embert tervezték. A Braun cég – kissé módosított szlogenje – az orgánprojekcióra, mint tervezési elvárásra hívja fel a figyelmet.17 Nemcsak az olyan nagy, és összetett elemzést igénylő gépre igaz ez, mint egy kombájn, vagy traktor, de a látszólag egyszerű kéziszerszámok tervezése vonatkozásában is. - Kommunikatív sajátosságok. Szöveges formában megfogalmazott információkon túl, a gép funkciójához, és használatához kapcsolódó tényezőkre hívja fel a figyelmet. Üzembe helyezésre – működtetésre – leállításra – készenléti állapotra. Elősegíti a termék biztonságos használatát, még a szerelő munkáját is megkönnyíti. Ismert szimbolikus formák az írott szónál többet mondanak: Kezelő berendezésen a henger utal az elforgatásra, rajta nyíllal az elforgatás irányára. Zöld szín a be, vörös a kikapcsolásra utal, a narancs (gyakran) a veszélyre figyelmeztet. A hatékony kommunikáció áttekinthetővé, könnyen/könnyebben kezelhetővé teszi - A berendezés használata által nyújtott komfort szintje. Kényelmi tényezőként többnyire a kiváltott A csapda az emberi figyelem, a távcső meg a szem orgánprojekciója. Tervezőt tehát az emberi adottságok vezérlik. (Kapp. 1877) 17 Az 1990-es évek végén használt szlogen eredetileg a következő volt: „Braun borotva, amihez az ön kezét tervezték.”



közvetlen emberi munka nagyságát értékeljük. A megtakarított munkaidőt, energiaráfordítást. Műveletek számának csökkentése (a környezeti terhelés mérséklődése) mellett a komfortérzet nő. Pszichológiailag a feszültségcsökkentő (relaxációs) hatása figyelemreméltó, amivel hozzájárul a biztonságosabb munkavégzéshez. - Ergonómiai kockázat. A berendezés használata közben fellépő terhelés megnövekedett mértéke jelent kockázatot.18 A jelentős mértékű fizikai, mechanikai, vegyi, biológiai, pszichológiai hatások következtében az érintett személyek szervezetének ellenálló képessége gyengül, romlik a végzett munkájuk színvonala, és nő a baleseti kockázat. (UNGVÁRY. 2000. 63. old.) A kockázat csökkenthető az elvégzendő feladattal arányos méretű berendezés kiválasztásával. Pl. Egyaránt veszélyforrást jelenthet az alul-, de a túlgépesített üzem is. A munkavédelmi, higiéniás, és balesetvédelmi előírások betartása. Terméktervező mérnök feladata a baleseti kockázat csökkentése. Aktív és passzív védelmi berendezések kialakítása. Említsük itt meg az úgynevezett „bolondvédelmi rendszereket.” Szükségességükre a II. világháború tapasztalatai hívták fel az ergonómusok figyelmét. Kiderült, hogy kiélezett helyzetben még a jól képzett szakember is hibázhat. Békeidőben is bekövetkeznek nagyon hasonló munkabalesetek, melyek kockázata csökkenthető. - A színek ergonómiai szerepének tisztázása a tervezendő termék vonatkozásában. A színek esztétikai szerepe jól ismert, ergonómiailag mégsem ez, hanem a kommunikatív sajátos18 Az adott gép, berendezés műszaki tulajdonságainak értékelésekor igénybevételét mérjük. Ergonómiailag viszont azt a terhelést, amit az emberre gyakorol. Az igénybevétel és az ember megterhelése mértékének változása általában nincs egymással lineáris kapcsolatban.


sága a domináns. (HUFF. 2000/b., 2001) - Biztonságtechnikai összefüggésekre, kockázati tényezőkre a tervezőnek és vásárlónak egyaránt oda kell figyelnie. Két dologra mindenképp oda kell figyeljen (vásárlóként rá kell kérdezzen): egyrészt a termék megfelelőségét garantáló dokumentumokra, másrészt – az Unióban kötelező „CE” igazolás meglétére. (DIKÁN. 2011.) BIONIKUS SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS „Bionika feladata a biológiai objektumok kutatása azzal a céllal, hogy korszerűsítsük a jelenlegi technikai rendszereket, vagy újakat, még tökéletesebbeket alkossunk az eredmények felhasználásával.” (A.J. BERG /GREGUSS. 1976. 7. old./) A tervező mérnök nem másol, hanem valahogy rátalál arra az ideális megoldásra, melyet a természet már megalkotott. Nem Leonardo fedezte fel a repülést, tanulmányozta az élő és élettelen természet törvényszerűségeit, és ezek ismeretében alkotott. Nincsen ez másként ma sem,19 bár időközben két irányzata alakult ki. - Biológusi olvasata sorba veszi az állatokban (és egyéb természeti objektumokban) rejlő műszaki lehetőségeket. - Etológia az életmódjukat, biofizikus a testi tulajdonságaik fizikai, mechanikai tartalmát, biokémikus a genetikájukat, molekuláris szerkezetüket. Egyetemi szinten már önálló képzési szakirányként Magyarországon 19 Jelentős szemléleti változás nem következett be, legfeljebb napjaink modern technikája bővült olyan mértékben, hogy lehetővé vált a Pók, vagy a Gekkó „műszaki alkotásának tanulmányozása. A pókfonal DNS szerkezetének tanulmányozása után sikerült speciálisan erős fonalat előállítani. A pókháló hálószerkezetének ismeretében nagy méretű, és ellenálló képességű hálót sikerült előállítani. A sima falra is mászni képes gekkók műszaki teljesítményét tanulmányozva jöttek rá a kutatók, hogy e-mögött a van der Waals erő áll. Tervezőmérnökök részéről előrehaladott kísérletek folynak, hogy a járműkerekek tapadási képességét ezen „gekkó-technika” segítségével fokozzák.

117


is lehet molekuláris-bionikát, vagy neurobionikát tanulni.20 - Természeti adottságokat rendszerező bionika klasszikus megközelítés, de biológus megközelítésben ma is korszerűnek mondható. Felsorolva állatfajok és konkrét állatok képességeit, a bennük rejlő műszaki lehetőségekkel.21 - Műszaki olvasata a műszaki problémát veszi számba, azt, amivel a kutató és fejlesztő foglalkozik. Hozzájuk rendelve a potenciális természeti analógiát. Pl. Mozgás, mint magasan-, vagy épp alacsony súrlódás mellett, csendes, nesztelen mozgás mellett, felsorolva a lehetséges természeti analógiákat. Akit a földfelszín alatti mozgás hatékonyságjavítása érdekel, bőven talál természeti analógiát, ezek kihasználása igényel részéről tervezői kreativitást. A terméktervező mérnök akkor használja ki leghatékonyabban a bionikus szemléletben rejlő lehetőségeket, ha a megoldandó tervezői feladatához a bionika biológusi, és műszaki olvasatát egyaránt figyelembe veszi: KOMMUNIKATÍV SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS A tervező – akarva, nem akarva – a termék műszaki tartalmán, formavilága, és szimbólumain keresztül információk sokaságát közvetíti a felhasználó felé. „Erős vagyok, szakmai partnered leszek, ha engem választasz” – állítja magáról a gép. „Áttekinthető vagyok” – üzenik az antropomorf kezelő felületek. - Tervezőként az embert állítja középpontba, 20

A Debreceni, Pécsi és Szegedi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szent István Egyetem, és a Semmelweis Egyetemen indultak bionika programok. 21 Ezt a klasszikus megközelítést követik J. Gray, M. Burton, vagy a magyar Greguss Ferenc. (Greguss. 1976.) Etológusok természetes partnerek. „Animal science,” „neuroscience for kids” stb honlapok népszerűsítik a problémát, felmutatva az innováció lehetőségét.

118

mentalitásával, értékrendjével, tudásával, ergonómiai adottságaival. - Soha nem az embernek, mint Embernek, hanem annak a konkrét termékhasználónak, akit célcsoportként határoz meg. - Korrekt formavilágával, jól kiválasztott szimbólumaival a potenciális termékhasználói kör számára hordoz pontosan érthető információkat, velük kommunikál leghatékonyabban. - Tervezői feladat az alkalmazott forma szimbolikus tartalmának ismerete. Ezen keresztül jelentéstervező szemléletnek (semiotics design) is nevezik.22 Tisztába kell legyen azzal, hogy egyesek segítik, melyek gátolják ergonómiáját. Kimutatták, hogy a tárgyak szimbolikus, „elrendezési struktúrákba” rendeződnek. (BAUDRILLARD. 1987.) Az amorf, természeti analógiát mutató formák kellemesek, míg az un. platóni testek a biztonság érzetét keltik. Amikor figyelmet fokozni kell, és tévedhetetlenül kell a jelentést beazonosítani, tökéletes geometriára van szükség. MARKETING SZEMLÉLETŰ (ÉRTÉKESÍTÉS KÖZPONTÚ) TERVEZÉS Terméktervező az értékesítési folyamat részesévé válik, amennyiben a kommunikációs célcsoportra, potenciális vásárlóként tekint. Számára a fogyasztói elvárások kielégítése a legfontosabb. Megismerve a vásárlói kör mentalitását (értékrendjét, elvárásait), megismerve, hogy mitől boldog a fogyasztó, már a tervezés során hozzá alkalmazkodik. (BECKER. 1991.) 22 A szecesszió és az arts and crafts mozgalom követői a formák jelentésére (szemiotikájára) tudatosan hivatkoztak. Ch.R. Meckintosh, és Van de Velde még a legelemibb formákban is szimbolikus tartalmat – természetet, erőt, férfit, nőt – láttak. Carl Jung a formák pszichológiai tartalmát, Ludwig Wittgenstein általános jelentéstanát fejtette ki. Tették ezt olyan sikeresen, hogy az 1970-90-es évek divatos /!/, magukat posztmodernnek nevező terméktervezői akár a funkció rovására is szimbolikus formákat terveztek.



Az értékesítés központú terméktervezés története már a modern marketing megszületése előtti időkre visszavezethető.23 A Fordson traktor sikerének egyik összetevője az volt, hogy Henry Ford már a feladat kijelölése előtt ismerte a farmerek (a potenciális vásárlók) igényeit, Farkas Jenővel eleve az ő igényeiknek megfelelő gépet konstruáltak. 1917-ben kezdték meg sorozatgyártásukat, figyelték a vásárlói visszajelzéseket, melyeket fejlesztéseikbe rögtön beépítettek. A John Deer traktorok sikertörténeté is hasonló marketingszemlélet alapozott meg. Amikor 1934-ben megjelentek a híres ikerkipufogós B traktorukkal, a konstrukció ugyan érdekes volt, de vásárlókat meg kellett győzni, hogy mindez jó. Ehhez találtak partnert Henry Dreyfuss, és később is számos tervezőszakember személyében. Az 1939-ben újraformált traktor a konkurensekétől markánsan különbözött, a piaci versenyre érett alkotássá vált. Megszületett a marketingszemléletű mezőgazdasági design.24 23

A modern marketing Mc. Carthy 1960-ban közzétett tanulmányával vette kezdetét. A kereskedelmi tevékenység középpontjába a fogyasztót teszi, és minden egyebet: a terméket, árát, az értékesítési utat és az értékesítés támogatást köréje rendelte. A terméktervezés és értékesítés ettől kezdve egyaránt része lett az ipari tervező szakmáknak, a kereskedelmi és gazdasági tudományoknak. A termék(product) tervezés és értékesítés – a fogyasztói igények állandó figyelembevétele mellett – időközben az értékesítés támogatás (promotions) elemévé vált, mint nem hagyományos reklámtechnika. Un.: Bellow the line. 24 Kereskedelmi szempontokra érzékeny mezőgazdasági design jeles alkotásaként már bemutattuk a Henry Ford és Farkas Jenő együttműködésében készült Fordsont. (Huff. 2007.) Marketing szemléletű mezőgazdasági design, mint önálló tervezői magatartás Loevy nyomán Dreyfussal, és a John Deer-el született meg. . Marketingszemléletű tervezés névadója Raymond Loevy (1893-1986) volt. Kiemelve az egyedi, stílusos megjelenésnek (styling-design) és az álomszerűség értékesítést ösztönző szerepét. Mint mondja: „mi, formatervezők realisták vagyunk, tényekkel szeretünk dolgozni.” (Ernyey. 2000. 194-195. old.) A tervező feladatává tette, hogy alaposan figyelje meg a fogyasztók igényeit, és elégítse azt ki. Henry Dreyfuss (1904-1972) munkásságát a designtörténet nem


- Értékesítési szempontokat figyelembe véve tervez. - A vásárlónak – mint fizetőképes fogyasztónak – igényeit figyelembe véve alakítja a terméket. - Feladatának tekinti, hogy alkotása a műszaki tartalma, formai minősége, stílusos megjelenése (styling), értékesítés ösztönző tulajdonságainak (promóció) segítségével képes legyen magát eladni. - A marketing szemlélet kommunikatív tartalma egyfajta álomszerűséget közvetít a terméknek. Nemcsak gépkocsik, vagy repülőgépek bemutatása, de a mezőgazdasági erőgépek bemutatása is színpadi látványossággá vált. A vezető gyártók tervezői ennek ismeretében dolgoznak. Azok után, hogy a marketing szemlélet elterjedt, és általánossá vált a vezető mezőgazdasági termékgyártók körében, a vásárló nehéz helyzetbe került. Számára örömteli, hogy a termék tervezése, és értékesítése során mindenki az ő kegyeit keresik. Ezzel viszont megerősödik az a manipulatív – csak az értékesítésre irányuló – szándék, hogy a mezőgazdasági és műszaki bel-tartalom rovására is felerősödik a külcsín szerepe. Védekezni ellene az értékelés szakmai szigorával lehet. FORMAI SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS Terméktervező mérnök mezőgépész tervezőként az adott mezőgazdasági és műszaki tartalomhoz, funkcióhoz rendeli az adekvát formát. szokta a marketing szemléletű tervezéssel azonosítani. Jegyezzük meg, tévesen! Loevy kortársaként, de tőle függetlenül, az értékesítés ösztönző design képviselője volt. Az ikerkipufogós traktor formatervével műszakilag és formailag egyaránt izgalmas gépet konstruált. A zöld narancs színvilág tervével a John Deer-ek a mai napig tartó markáns és modern képet kaptak. A nagyteljesítményű villástargoncáját (1959) sem csak a műszaki tartalmáért vásárolták, hanem markáns formajegyei miatt.

119


Félrevezető, amikor ezért „formatervezőnek” nevezik. Még formai szemléletű tervezőként sem pusztán a burkolat tervezését tekinti céljának, hanem a kialakítandó funkció/k/hoz rendelhető adekvát forma kialakítását. Játékos ember ö, aki játszik a formákkal, és kiválasztja közülük a leghatékonyabbat, mellyel ugyanakkor célcsoportja tetszését is kivívja.25 Leonardo da Vinci szerint, igényli a szépséget, mert tudja, hogy az a gépezet, ami nem szép, működni sem képes. Egy jól sikerült formaterv stílusos és szép, jelentős esztétikai értéket hordoz. Autonóm (mű)alkotássá nem válik még akkor sem, ha színvilága esetleg festői, plasztikája szobrászati minőséget is hordoz.26 Megmarad ipari alkotásnak, amit szépségével együtt is a műszaki tartalom dominál.

Amennyiben meggyőződtünk róla, hogy termékünk funkcionális elvárásainknak megfelel, bátran igényelhetjük, hogy stílusos, akár extravagáns designer alkotás legyen. Legalább annyira, mint megszületése idején volt a Fordson, John Deer ikertornyos B traktora, vagy a Dutra D4K. 1. kép. Clayton – Shuttleworth gőzlokomobilja. 1852-ben Fehér Miklós vásárolta Londonban. (Felújítva: Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Konkrét termék értékelésekor érdemes hasonlóképp eljárni, mint a marketingszemléletű tervezés során. - Megéri, a látványos forma mögé nézni, vajon, mi marad belőle, ha a krómozott, díszes burkolattal értékesített gépet már jó ideje használjuk. - Szépsége fontos, de csak annyiban, amenynyire harmonizál gazdasági és műszaki tartalmával. - Stílusa, és divatos jegyei révén tetszetős, korszerűnek kinéző termék születik. Mindig az a kérdés, hogy „a forma mennyire őszinte”? - Öncélú, és a funkcionálisan zavaró formai elemek mindig leleplezik a designer-t.

Forrás: www.mmgm.hu)

2. kép: Ford & Son cég Fordson traktora

25

Johan Huisinga fogalmazta meg az alkotó tevékenység lényegeként, hogy játékos elmét igényel. A játékos ember (homo ludens), legyen akár feltaláló, tudós, művész – akár hadvezér is – alternatívákat állít maga elé, közülük választ. Művészként formai játékokba bocsátkozik. (Huisinga. 1980.) 26 A modern termékformálás és tervezés története tanúsága szerint az ipari esztétikum lényege a funkcionális elvárások alázatos szolgálata.

120

(Kép: Bedők. 2003.)



3. kép: John Deer ikertornyos B traktora, Henry Dreyfuss által 1939-ben megújított modellje.

5. kép. Dutra D4K traktor (A képen: Burkhard Schramm

Forrás: www.fotocommunity.de

4. kép: Két lap Henry Dreyfuss, The Measure of Man: Human Factors in Design (1960) című ergometriai táblázatgyűjteményéből. Az átlag amerikai férfi /Joe/, és amerikai nő /Josephine/ antropológiai adatait rögzíti.

6. kép. New Holland T 7060, és vezetői állása.

(Kép: werktuigen.com)

(Kép: Fiell: Design kézikönyv. Taschen/Vince. 2007)


121


IRODALOMJEGYZÉK BAUDRILLARD, JEAN (1987): A tárgyak rendszere. Gondolat Könyvkiadó BECKER GYÖRGY (1991): Mitől boldog a fogyasztó? Valóság. (9.) BECKER GYÖRGY – KAUCSEK GYÖRGY (1996): Termék-ergonómia és termék-pszichológia. Tölgyfa Kiadó. BERCSEY TIBOR (1993): A design szerepe a korszerű terméktervezés folyamatában. In: Sz.n.: III. Országos Ipariforma Tervezési Konferencia A konferencia előadásainak gyűjteménye. (1993. június 16-18.) 36-40. p. BERTALANFFY, LUDWIG VON (1991): …ám az emberről semmit sem tudunk. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. BIRKÁS MÁRTA (2006): Lehet e védekezni a klímaszélsőségek ellen? Mezőgazdasági Technika. (augusztus) BRAUN-FELDWEG, WILHELM (1978): Ipar és forma. Corvina Kiadó ERNYEY GYULA (2000): Design. Dialóg Campus Kiadó GREGUSS FERENC (1976): Eleven találmányok. Móra Könyvkiadó. DIKÁN ANDRÁS (2011): Biztonságos gépekkel a testi épség, az egészség megóvásáért. Mezőgazdasági Technika. (január) FENYVESI LÁSZLÓ (2011): Gyártás- és gyártmányfejlesztés a CLAAS törökszentmiklósi gyárában. Mezőgazdasági Technika. (augusztus) HAJDÚ JÓZSEF – MAGÓ LÁSZLÓ (2009): A 2010-es év traktorai. Mezőgazdasági Technika. (december) HEGEDŰS JÓZSEF (1975): Rendszerelmélet az ipari formatervezésben. Tankönyvkiadó. HUFF ENDRE BÉLA (1993): Az ipari formatervezés diszciplináris kérdései. In: Sz.n.: III. Országos Ipariforma Tervezési Konferencia A konferencia előadásainak gyűjteménye. (1993. június 16-18.) 188-200. p. HUFF ENDRE BÉLA (2000/a): Design-dimenziók keresése. Dimenziók. (szeptember-október) HUFF ENDRE BÉLA (2000/b.): Jó hírünk színei./I. PR-Herald (11) 74-75.p. HUFF ENDRE BÉLA (2001): Jó hírünk színei./II. PR-Herald (11) 74-75.p. HUFF ENDRE BÉLA (2007): Fordson traktor. Mezőgazdasági Technika. (július) HUISINGA, JOHAN (1980): Homo ludens. Universum Kiadó JONAS, HANS (1999): A felelősségtudat imperatívusza. In: Levy, T. – Susanne, Ch. (szerk.): Bioetika. Dialóg Campus Kiadó. KAPP, ERNST (1877): Grundlinien einer Pkilosophie der Technik. Braunsweig. LÁSZLÓ ERVIN (1998 /a.): Kiáltvány a planetáris tudatról. In: László Ervin: Harmadik évezred A Budapest Klub első jelentése. Új Paradigma Kiadó. 209-218. p. LÁSZLÓ ERVIN (1998 /b): Harmadik évezred. A Budapesti Klub első jelentése. Új Paradigma Kiadó LIEFELD, ALFRED (1973): Henry Ford, az ,isten’. Kossuth Kiadó. MÜLLER FERENC (2002): Design informatológia. A korszerű tervezési ismeretbázisok felépítése és tartalma. Dialóg Campus Könyvkiadó. PÁLFI GYÖRGY (1990): A talajművelés eszközeinek, gépeinek fejlődéstörténete. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény. RÉZ GYULA (2005): A Fordson traktorok magyarországi térhódítása. Mezőgazdasági Technika (május) 48. p. RÉZ GYULA (2010): A gőzlokomobil gyártás úttörői. Mezőgazdasági Technika. (május) SOÓS SÁNDOR – FŰZY JÓZSEF (2007): Cukorrépamagágy-készítő gépek. Mezőgazdasági Technika. (március) STIEBER JÓZSEF (2011): 50 éve indult útjára a világhírű D4K traktor. Mezőgazdasági Technika (június) SZENTE MÁRK – VAS ATTILA (2004): Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete. Szaktudás Kiadó Ház SZŰCS SÁNDOR (2011): A szükséges „rossz” mint jó befektetés. Karbantartás minőségbiztosításának feladatai. Economica (10) UNGVÁRY GYÖRGY (2000): Munkaegészségtan. Medicina Könyvkiadó. ZALAVÁRI JÓZSEF (2003): Designökológiai kislexikon. Osiris Kiadó.

122



Szakács Attila – Szakács Zsolt

Startup megoldások a termékfelelősség, az agribusiness és a biztosítás területén Szakács, Attila – Szakács, Zsolt: Start-up Solutions in the Field of Product Liability, Insurance, and Agribusiness Many companies do not realise even today that the acquisition of adequate insurance cover has become a separate profession. The largest companies employ a special, so-called ‘risk manager’, who has extensive expertise and considerable experience on the basis of which he considers, analyses, compares various options and makes decisions bearing in mind the interests of his company. The three quarters of agricultural products are semi-finished products or processed food products; therefore the Product Liability Act can be interpreted more easily in the case of agricultural products. I am convinced that preference is given to those companies and products that meet the strict criteria and have been given a clean product certification, which means that they are pollution-free products and have a product liability insurance. Keywords: environment, product liability, start-up, insurance, ISO 14000 ÁTTEKINTÉS

1. A TERMÉKFELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS (TF.)

Számos vállalat nem méri fel még napjainkban sem, hogy a megfelelő biztosítási védelem megszerzése külön szakmává vált. A legnagyobb cégek már külön, ún. risk managert alkalmaznak, aki mélyen és alaposan nagy jogi és biztosítási szakértelemmel, tapasztalattal informálódik, mérlegel, elemez, összevet, s ez alapján dönt a cége érdekeit elsődlegesen szem előtt tartva. A mezőgazdasági termékeknek már háromnegyede félkész, illetve feldolgozott élelmiszer, aminek köszönhetően a mezőgazdasági termékeknél is egyre nagyobb mértékben értelmezhetővé válik a Termékfelelősségi törvény. Meggyőződésem, hogy előnyben részesülnek azok a vállalatok és termékeik, amelyek megfelelnek a szigorú feltételeknek, termékeik pedig megkapták a környezetszennyezéstől mentes, termékfelelősség-biztosítással rendelkező, tiszta termék tanúsítványát. KULCSSZAVAK: környezet, termékfelelelősség, startup, biztosítás, ISO 14000

A mezőgazdaság társadalomgazdasági beilleszkedésének és gazdasági értékeinek változásai jelentik, hogy a hagyományos szerepmegítélés napjainkig lényegesen változott. Az élelmiszergazdasági és az agráriumi megközelítés már eleve kizárja a nyersanyagtermelés alapú megközelítést. A nemzetgazdasági ráfordítás- és eredménymutatókhoz viszonyított arányok jó része eleve csak az élelmiszertermelés egészének viszonylatában értékelhetők. A mezőgazdasági termékeknek ugyanis már háromnegyede félkész, illetve feldolgozott élelmiszer (VILLÁNYI – VASA 2008). A első komoly kérdés: A termékfelelősség, mint jogintézmény a mezőgazdasági termékekre mikor értelmezhető? A törvényből kiderül, hogy feldolgozás első lépésétől már kiterjed rá. A termékfelelősségből származó kockázat előre nem látható, tervezésbe nehezen beállítható, nagy kockázatára való tekintettel egyre általánosabb körben terjed a termékfelelősségből származó kockázatok biztosítása. Különösen


123


általános ez a biztosítás azokban az országokban (Kanada, USA), amelyekben a termékfelelősség szigorú rendszere már hosszabb ideje érvényesül. A termékfelelősség kockázatának biztosítással történő fedezete egyre nélkülözhetetlenebb, mely ügylet megkötéséhez igen fontos e biztosítási intézménynek az ismerete, melynek okai a következők: - A biztosító társaság az ügyfelekkel kötött szerződésekből nyereségre törekszik. E célból a nagy számok elvét alkalmazza, valamint alaposan és reálisan felméri, a kockázatokat mielőtt szerződik. A biztosító társaság a lehető legtöbbet akar megtudni a biztosítandó termékben rejlő veszélyekről, a termék jellemzőiről, környezetszennyezési képességeiről, még az esetleges helytelen használat következményeiről is. - Egy-egy biztosítási ügylet esetén nagy pénz forog kockán. A termékfelelősség viszonylag még mindig kevéssé ismert terület, a szakjogászok még a jogi megítélés egységesítésén fáradoznak. Számos vállalat nem méri fel, hogy a megfelelő biztosítási védelem megszerzése külön szakmává vált. A legnagyobb cégek már külön, ún.: risk managert alkalmaznak e célból, aki ellentétben azzal a gyakorlattal, hogy egyszerűen kiválassza a listáról a legjobbnak tűnő biztosítási ajánlatot, mélyen és alaposan nagy jogi és biztosítási szakértelemmel, tapasztalattal informálódik, elemez, s ez alapján dönt a cége érdekeit szem előtt tartva. 2. RISK MANAGEMENT A risk management az alábbi négy alaptevékenységből tevődik össze : - Kockázatmeghatározás Például egy vakcina kifejlesztésekor meg kell határozni a szóba jöhető fő kockázatokat, amelyek ez esetben a következők lehetnek: a vakcina nem nyújt védelmet; az oltás maga okoz betegséget; az oltás bár véd, de átmeneti mellékhatásokat okoz; az oltás átmeneti mellékhatásokat okoz, és nem véd; az oltás tartós mellékhatásokkal jár. 124

- Kockázatértékelés Milyen mértékű a kockázat? Mennyi lehet az ebből eredő veszteség? Egyáltalán érdemes-e gyártani, forgalmazni a terméket? - A kockázat elhárítása, vagy minimalizálása Ide tartozik: gyakorlati intézkedések a termelésben, forgalmazásban (pl.: más anyag használata, tájékoztatás). - Kockázat vállalása, vagy átruházása Ez tulajdonképpen nem más, mint döntéshozatal arról, hogy érdemes-e biztosítást kötni, s ha igen, milyet. Ma már nem lehetséges sikeres gazdálkodási tevékenység a viselt kockázatok ismerete és az ellenük való védekezés nélkül. A fel nem ismert, vagy nem helyesen kezelt kockázatok következményei a gazdálkodó egységek eredményes működését jelentősen befolyásolhatják, szélsőséges esetben azonban létükben is fenyegethetik a gazdálkodókat. Vállalataink gyakran az egyes kockázatok felmerülését túl későn érzékelik, amikor már azok biztosítással való kivédése vagy nem is lehetséges, vagy pedig az már jóval jelentősebb költséggel jár. Ezért egyre sürgetőbb feladat, hogy a risk management tevékenység, illetve a biztosítási politika alkalmazása vállalataink gazdálkodásában, irányításában tudatosan és hatékonyan jelenjen meg. 3. TERMÉKFELELŐSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE A termékfelelősségből származó kockázatok csökkentése érdekében tett intézkedések kiterjednek (SZAKÁCS, 2004): - a termék tervezésére, - a prototípus tesztelésére, - a termék műszaki dokumentációinak gondos alaki és tartalmi összeállítására, - a már kibocsátott termékek folyamatos nyomon követésére, és az ezzel összefüggő veszélyelhárító intézkedések megtételére, - a sorozatgyártás megfelelő minőségi ellenőrzésére. A Tf. mint jogintézmény nem jelent olyan problémát, amelyet nem lehet elviselhető szintű kockázati mértékre csökkenteni. Ezek az intézkedések kétirányúak: ECONOMICA 2013 - különszám


- Egyfelől bizonyos óvintézkedések szükségesek a termék biztonságával és forgalmazásával kapcsolatban, - Másfelől a növekvő, súlyos igényekre figyelemmel biztosítási fedezetre van szükség. Vannak intézkedések, amelyek megteremtik a Tf. biztosításának előfeltételeit, azonban azt nem helyettesítik: - termék kockázat elemzése - milyen a ”biztosítási” filozófia (ISO 9000, 14000, Környezet) - forgalmazás, szerviz, szaktanácsadás … (MAGDA, 1997) 4. A TERMÉKFELELŐSSÉGI BIZTOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON A termékfelelősségi biztosítás a magyarországi gazdálkodási viszonyok között több szempontból is kiemelkedő fontosságú: - A magyarországi adózási szabályok nem teszik lehetővé az adózatlan nyereség jelentős hányadának kockázati alapként történő elkülönítését. Ezért a termék-előállító vállalatok erőteljesen törekednek biztosítási fedezetre mivel viszonylag jelentős számú megalapozatlan és megalapozott kárigénnyel is kell szembenézniük a gyártóknak. - Az ilyen jellegű igényekkel szemben természetesen szakszerűen és hatékonyan kell a termék előállítójának védekeznie. Ez a védekezés azonban nem jelentheti olyan anyagi terhek felmerülését, amelyek a magyarországi gazdálkodási szabályok mellett nem ellentételezhetők. - Biztosításra, mint fedezetre tehát megbízható, jó minőségű termékek esetében is szükség van, sőt a biztosítók általában csak bizonyos minőségi szintet elérő termékeket fogadnak el. - A biztosítók a termékfelelősségi biztosítás vállalása előtt általában vizsgálják a biztosítási igénnyel jelentkező termék-előállító ECONOMICA 2013 - különszám

gyártását különösen pedig a gyártásban érvényesülő minőségbiztosítási programot. - A magyarországi gyakorlatban még az is előfordul, hogy egyes biztosítók jelentős díjkedvezmény nyújtásával kívánják érdekeltté tenni a gyártókat gyártásuk valamilyen – a biztosító számára garanciát jelentő – a vizsgáló-tanácsadó szervezettel történő felülvizsgálatában, ill. az ezen szervezet által javasolt, termékminőséget elősegítő intézkedések megtételében. 5. A BIZTOSÍTÁSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI HÁLÓZAT KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK Napjainkra egyre gyorsuló világunkban a technikai és informatikai fejlődés, az új eredmények megismerése és alkalmazása, a gazdasági és piaci folyamatok felgyorsulása és változása egyre inkább a tudásalapú gazdaságra helyezi a hangsúlyt. Itt a termelő és szolgáltató tevékenység eredményessége nagyban függ az alkalmazkodóképességétől, amit elsősorban a termelő ismereteinek mennyisége és minősége határoz meg (BERDE, 2003). Felmérések, kutatások (TÓTH, 2002; HAMZA – TÓTH, 2006; DORGAI et al., 2008) és a statisztikai adatok is kedvezőtlen képet festenek a hazai egyéni termelők szakmai felkészültségéről. Több kutatás (KAPRONCZAi et al., 2005; SZÉKELY – PÁLINKÁS, 2007; SZÉKELY – HALÁSZ, 2010) számol be arról, hogy a hazai gazdálkodók jelentős része a kedvezőtlen statisztika ellenére elégedett felkészültségével, és – főleg anyagi forráshiánnyal indokolva – csak kevesen képezik magukat folyamatosan. Nem csoda, hogy az új támogatott biztosítási lehetőséget az első évben 2012-ben elég korlátozottan vették igénybe. A felelősségbiztosítás - mint minden más biztosítás - a károsult védelmét tűzte ki célul; ugyanakkor viszont úgy kell megszervezni, hogy ne váltsa fel azoknak a személyes felelősségét, akik jogellenes cselekményükkel kárt okoznak.

125


Kívánatos tehát, hogy a visszkereseti jogosultság fokozottabban szerepeljen a biztosítási jogban, mint ez idáig, mégpedig elsősorban azokkal szemben, akik a károkozásban vétkesek. Továbbá kívánatos az is, hogy a kármegelőzés prevenció - elvei, a kárelhárítás érdekében még nagyobb hangsúllyal kerüljenek alkalmazásra, mint ahogy azt SZAKÁCS (2004) is kifejtette. Biztosítói részvétel területei a kármegelőzésben: - kármegelőzési előírások betartása, ill. ennek az ellenőrzése (szankcionálása egy esetleges kárrendezésnél), - a kármegelőzés pénzügyi támogatása díjkedvezményekkel, ill. be nem tartásának ”büntetése” pótdíjakkal, - közvetlen kármegelőző intézkedésként működtetett eszközök (időjárás figyelő szolgálat, jégelhárítás), - károk kutatásának ösztönzése, - kármegelőzési szaktanácsadói tevékenység (ami az agrár szaktanácsadói hálózat részeként működhetne). SZENDRŐ és mtsai (1997) már korábban is utaltak arra és SZAKÁCS (2004) megerősítette azt, hogy amennyiben nem áll fel az állami szaktanácsadási szolgálat, azonnal meg kell bízni ezzel a nemzetgazdasági feladattal egy intézményt, a szükséges anyagi eszközök hozzárendelésével. Ez sajnos csak napjainkra kezd megerősödni. Kell az újfajta szakmai segítség. Átalakult a szaktanácsadási rendszer, kidolgozásra került a szaktanácsadókra vonatkozó minőségbiztosítási és felelősségbiztosítási követelmények. Pont egy éve 2012 áprilisában V. Németh Zsolt államtitkár és Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató jelentette be a következőket: új névvel, bővülő feladatkörrel folytatja munkáját a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetként (NAKVI) a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI).

126

A NAKVI felel többek között az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVP) végrehajtásáért, intézkedéseihez szakmai, módszertani és tájékoztatási hátteret nyújt. Az intézet emellett összehangolja a hazai és európai uniós vidékfejlesztési programok monitoring és tervezési feladatait, ellátja a projektek megvalósítására közzétett felhívásokkal kapcsolatos feladatokat, pályázati rendszert működtet és ellenőrzi a megvalósítást. A Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársai azon dolgoznak, hogy a rendszer minél egyszerűbbé váljon, amelyhez módszeresen felülvizsgálják az Európai Unió támogatási rendszereit.” Ezzel egyidőben fontos a hatékony szaktanácsadási hálózat további építése és működtetése is, amely egyrészt technikai segítséget nyújt, másrészt az egyes gazdálkodóknak eredményes szaktanácsadást biztosít. 2004-ben fogalmaztam meg javaslatomat ahol egy a biztosítókkal egyeztetve - olyan plusz közös alap létrehozását vizionáltam, ahová a biztosítói, állami, ill. akár gazdálkodói befizetések is megtörténhetnek. Többé-kevésbé történt előrelépés ezen ügyekben is. Az EU támogatások és különböző alapok segítségével az egyik legfontosabb feladat az információs rendszer korszerűsítése is elérhető közelségbe juthat. Az EU-hoz való csatlakozást követően nyilvántartási rendszerünket három vonatkozásban is alakítani kellett: - szakmai, tartalmi területen, - az adatgyűjtési kör és fegyelem területén - a nyújtott szolgáltatások és hozzáférhetőségük területén A szolgáltatások körét tehát a biztosítási tanácsadói tevékenység beiktatásával feltétlenül lehet emelni. A hozzáférhetőség területén is nagy előrelépés lenne tapasztalható, mivel a biztosítói fiók hálózat, ill. az ott dolgozó mezőgazdasági szakértők Magyarország egész területén jelen vannak. A biztosítók külföldi tulajECONOMICA 2013 - különszám


donosi szerkezetének köszönhetően a nemzetközi tapasztalatok is hasznosíthatóvá válnának. Egyúttal a megfelelő adatgyűjtés és szakmaiság is megvalósulhat miután a biztosítóknak széles ügyfél körük van, ahol a ”partnerek” bíznak egymásban (SZAKÁCS, 2004). ENESE (1997) szerint ”a szaktanácsadó nem felügyelő, ill. nem ellenőr, nem lehet az állami adminisztráció kinyújtott csápja. Nem polihisztor, hanem sajátos szakmai és kommunikációs tevékenységre kiképzett specialista. A szaktanácsadásnál az információ nyújtás főbb területei a következők lehetnek: - információk a beszerzés - termelés - szolgáltatás - értékesítés területeiről, - technikai-műszaki-technológiai információk,

- szervezési információk, - ökonómiai információk. A tudomány és az annak eredményeit elterjesztő szaktanácsadás egyik fontos feladata még, hogy segítse elő a korszerű stratégai tervezési módszerek, valamint az erre épülő stratégiai menedzsment koncepció minél szélesebb körű felhasználását az agrárágazat minden területén (SZÉKELY, 2000). Fontos az élelmiszeripari vállalatok stratégiai lehetőségeinek további kutatásai (SARUDI CS. - LAKNER Z. 2003). A világ mezőgazdasági piacainak kritikus helyzete sok agrár-országot arra a lépésre késztetett, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítését rendszeresen támogassa. Így jöttek létre az alapvetően állami támogatású közösségi marketing szervezetek (LEHOTA, 2001).

1. ábra. Piaci szereplők kapcsolódása vertikálisan és horizontálisan a felelősségbiztosításokhoz és az állami támogatáshoz. EU. ÉS ÁLLAMI FORRÁSOK

BIZTOSÍTÓ ↕ GYÁRTÓK

KÖZVETÍTŐK

Fogyasztó Egyéni ill. szervezeti vásárló,

Egyéni, Szövetkezeti,

Nagyker., Kisker., Szállítók,

Gazdálkodó szervek, Állami

Piacok (veszély- forrás)

↕

↕

↕

Beszállítók

Monitoring

Segítők,Ellenőrök

Controling Alapanyag, Alkatrész, Részegység,

Minőségbiztosítási rendszerek

Ügyvéd, Bróker,

ISO 9000, 14000, Eü. Biztonság HCCP,

Fogyasztóvédelem, Versenyhiv., Auditálók, Szaktanácsadó,

↕ Pénzintézet


127


6. PIACI SZEREPLŐK”IGÉNYEI” ÉS A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK Munkám során főként a vállalati igények megismerésére, működésük megértésére matematikai statisztikai módszereket alkalmaztam, reprezentatív mintán elvégzett kérdőíves felmérés értékelésével. Megállapítható volt, hogy relevánsan azon vállaltoknál figyelhető meg a különböző felelősség biztosítások igénye, ahol

ISO rendszereket alkalmaznak, export irányú a termelés, külföldi érdekeltség 50% vagy e fölötti valamint a tevékenységi kör szerint az iparba sorolható. Együttműködést, támogatások igénybevételét valamint az összefüggéseket az 1. sz. ábrán szemléltetem mely a 2004 doktori munkám továbbfejlesztése.

IRODALOMJEGYZÉK BERDE CS. (2003): Az emberi erőforrás gazdálkodás vezetési kérdései a mezőgazdaságban. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 9 p. DORGAI L. (szerk., 2008): A közvetlen támogatások feltételezett leépítésének társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásai (első megközelítés). AKI tanulmányok, 6. sz., 134 p. ENESE L. (1997): A mezőgazdasági szaktanácsadásról. Gazdálkodás, 4.sz. 68-71. p. HAMZA E. –TÓTH E. (2006): Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe. AKI tanulmányok, 2. sz. 137 p. ILLÉS B. CS. - MÁRKI J. (1999): A hazai biztosítási intézményrendszer problémái és fejlesztésének lehetőségei. VISION-2000 II. „Az intézményrendszer helyzete és fejlesztése az agrárgazdaságban, az EU-csatlakozás tükrében” című tudományos konferencia kiadványa, I. kötet, Gödöllő, 176-191.p. KAPRONCZAI I. (szerk., 2005): A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképességének jellemzői (gazdálkodói válaszok időszerű kérdésekre. AKI tanulmányok, 6. sz. 207 p. LEHOTA J. (1999): A piaci intézményrendszer, szervezet, szerepe és funkciói. VISION-2000 II. „Az intézményrendszer helyzete és fejlesztése az agrárgazdaságban, az EU-csatlakozás tükrében” című tudományos konferencia kiadványa, I. kötet, Gödöllő, 2-16. p. LEHOTA J. (2001) Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Budapest. Mezőgazda Kiadó, 233-236 p. MAGDA S. (1997): Kutatás és műszaki fejlesztés, oktatás és szaktanácsadás. Gazdálkodás, 6.sz. 71-78. p. SARUDI CS. – LAKNER Z. (2003): Contradictions and dilemma sin development of Hungarian food Chain. Acta Agraria Kaposvariensis, Kaposvári Állattudományi Kar, 51-63. p SOLTÉSZ M. (2000): Szaktanácsadás az agrárgazdaságban II.Gazdálkodás,2.sz..17-27p SZAKÁCS A. (1996): Termékfelelősség, biztosítás, minőség. XXXVIII. GEORGIKON NAPOK, Keszthely, Pannon Agrártudományi Egyetem SZAKÁCS A. - PAPP J. - KOMÁROMI N. (2000): Termékfelelősség és minőség - biztosítás kapcsolatában rejlő lehetőségek az agribusiness területén. Vision 2000 Tudományos Napok, SZIE. Gödöllő, 358-365 p. SZAKÁCS A. (2004): Termékfelelősség és biztosítása, SZIE Ph.D értekezés SZENDRŐ P. ÉS MTSAI. (1997): A minőség dimenziói az agrárgazdaságban. Gazdálkodás, ” AGRO-21” Füzetek 13. sz. 87-107.p. SZÉKELY CS. (2000): Gondolatok az agrárvállalkozások stratégiai tervezéséről SZÉKELY E. – HALÁSZ P. (2010): a mezőgazdasági tanácsadás intézményi feltételei és működési tapasztalatai. Agrárgazdasági könyvek, AKI, 97 p. VARGA GY. (1997): Az agrárgazdaság és az agrárpolitika helyzete, kérdőjelei és legfőbb teendői az EU csatlakozás tükrében II. Gazdálkodás, 1. sz. 1-10. p. VILLÁNYI L. – VASA L. (2008): Agrárgazdaságtan, Szaktudás Kiadó Ház, Bp.

128



Szarvák Tibor – Tóth János

Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identitásának szociológiai kérdései Magyarországon Szarvák, Tibor – Tóth, János: Identity Awareness in the ’Melting-Pot’ - The Sociological Questions of the Identity of the Croatian Minority in Hungary In our research we have applied sociological methods in the investigation of the Croatian minority communities, of their values or scope of actions and their identity preservation methods in the 21st century. As an interesting fact of the research, in Vas County communities we have found identification and differentiation in and between classical and cultural nation perception. We have investigated the approach of identification and as a result we can state that national symbols are important elements of identification. There are associational symbols originated from the national past in the communities’ collective mind (like flag, coat of arms, crown, and anthem). In the aspect of belonging to Hungarians, these dimensions appeared again in the research, but in this evaluation the abstract concepts are too strong (for example: identity, cultural awareness). There was no significant difference regarding the judgment criteria as regards who belongs to Croatian or Hungarian communities. Belonging to Croatian communities is realised by less perceivable abstractions. Beyond the cultural nation concept, belonging to Hungarians’ natural elements are the form and tradition (border, ‘I was born in Hungary’, nationality). These parameters fit better into the state nation perception. These traditions are stronger presented among senior citizens and under-educated population. Keywords: identity, Croatian and Hungarian communities, tradition, sociology of minority ÁTTEKINTÉS Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identitás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identitás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identitás fontos alkotóelemét jelentik a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektív tudatában (ezek: zászló, címer, ECONOMICA 2013 - különszám

korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identitás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való

129

Szarvák Tibor – Tóth János: Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identitásának szociológiai...

tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születtem Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen. KULCSSZAVAK: identitás, horvát; magyar közösségek, tradíció, kisebbségszociológia A térségi társadalomkutatók között a kisebbségszociológia témaköre alapvetően inkább a roma kisebbséget érinti. Azonban számunkra a horvát kisebbségi közösségek élete azért fontos, mert a kutatás jászalsószentgyörgyi vezetője Szentpéterfán született. Közel 20 éve védte meg ebben a témában született doktori munkáját és jelen kutatás a közel két évtizeddel korábbi kutatás ismétlése is egyben. Jelen kutatás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ezt a két évtizeddel korábbi kutatást ismétli meg/újítja meg. Ebben a szociológiai kutatásban, amelyet 2012 őszén valósítottunk meg, a megye 7, horvát közösségek által leginkább lakott településén zajlott. Hasonlóan a korábbi kutatásokhoz, célunk most is az volt, hogy a magyarországi horvát kisebbség szempontjából választ kapjunk olyan fontos kérdésekre, mint például a családi térkapcsolatok, a nemzeti identitás és a nemzetiségi nyelvhasználat kérdései, olvasásszociológiai dilemmák, a kialakult értékrendszerek (nemzet és nemzetiségi fogalom, vallás) és a társadalmi közérzet milyensége, valamint hazánk történelmének néhány aktuális vonatkozása. Az elemzés megírásakor az adatok könnyebb interpretálása érdekében többször alkalmaztuk a változók értékeinek 100 fokozatú skálára történő transzformálását. A transzformált változó akkor lenne száz, illetve akkor lenne nulla, ha minden válaszoló egyaránt az eredeti változó maximális, illetve a minimális értékét adta volna. Az ily módon 130

átalakított skálán az ötven pont alatti értékek inkább negatív véleményt (ellenszenvet, elégedetlenséget stb.), az ötven pont feletti értékek inkább pozitív véleményt (rokonszenvet, elégedettséget) fejeznek ki. NÉHÁNY GONDOLAT AZ IDENTITÁS ÉS A HORVÁT KISEBBSÉG KAPCSOLATÁRÓL Az identitás, melyet magyarra önazonosságként szoktak fordítani, kettős jelentésű. Az egyik az ún. én-tudat, amely az egyéni lét folytonosságát és azonosságát a szubjektív élmény felől közelíti meg. Ebben a kontextusban először az ún. csoportidentitásról kell beszélnünk. Mindez egybeesik az embernek a társadalmi nagy- és kiscsoportban elfoglalt státusával, szerepével. Ezek a státusok részben függetlenek a személytől – ezért nevezzük őket szubjektív státusnak –, ide tartozik például valakinek a neme, s vannak objektív státusok, mint például valakinek a foglalkozása, családi állapota. A nemzetiség ezeknél bonyolultabb, összetettebb kategória, de mint megélés objektív. A nemzetiségi identitást sokszor lefedi a nemzeti identitás; gondoljunk csak a népszámlálások adataira 1880 óta. Kevesebben vállalták a horvát nemzetiséghez tartozást, mint a horvát anyanyelvet. Ez utóbbival könnyebb volt kifejezni a kettős kötődést: a mindennapos érintkezésben használt anyanyelvet természetesen vállalta mindenki. A nemzetiséghez tartozás az érzelmeken túl olyan fogalom, amely specifikus gondolkodást igényel. A kisebbségek paraszti társadalmi azonban érzelmi alapon közelítette meg a kérdést, s mivel az ő életét meghatározó jogrendszert a magyar államtól kapta, érzelmi alapon fejezte ki kötődését. Ezt figyelembe véve a mindenkori Magyarország nemzetiségi lakosságának számát az anyanyelvi minősítés alapján lehetett meghatározni. Tehát a nemzetiség vállalása ebben az esetben az államalkotó, befogató nemzet iránti lojalitást jelenti mindaddig, amíg a nemzetiségek nem válnak eszközzé politikai küzdelmekben, s lesznek kiszolgáltatottjai olyan kül- és belpolitikai játszmáknak, melyeknek nemhogy nem részeECONOMICA 2013 - különszám


sei, de általában nem is értik azokat. Természetesen az önminősítés önmagában még kevés. Hiszen ahhoz, hogy valakit valamely nemzethez tartozónak tartsanak, annak csak egyik alkotóeleme, hogy ő minek vallja magát. Ezt a kategóriát más csoport tagjának kell rá vonatkoztatnia. A vizsgálat központi településén, Szentpéterfán a nemzetiségi megítélés három szempontja van jelen: én minek vallom magam, a magyarok minek minősítenek, a horvátok minek minősítenek. Egy olyan településen, ahol több kisebbség él együtt, a kisebbségek minősítését lehet összevonta és külön-külön is figyelembe venni, de az államalkotó nemzet – tehát a magyarok minősítését – minden esetben önállóan kell értékelni. Ennek a hármas minősítő összetevőnek nyolcféle kombinációja létezik, s ez általában Magyarország összes, kisebbségek által lakott településére elmondható. Arra vonatkozóan, hogy e három ismérv nyolcas kombinációjából milyen általános relevanciákat lehet felállítani, ma még egyértelműen nem fogalmazható meg. Nagyban függ a véleményt minősítő csoport tagjainak, illetve ezek hangadóinak sztereotípiáitól, a kisebbségi csoport tagjainak történelmi múltjától és még számtalan tényezőtől. Azt, hogy valaki vállalja-e nemzetiségét, a csoporthoz tartozását, elsősorban a gyermekkori szocializáció határozza meg. Ez alakítja ki azt a természetes nemzetiségi identitást, amely lehetővé teszik ennek a tudatosodását. A folyamat végeredménye pedig a köznapi, társadalmi tudatba beépült, a fentiekből szelektált, értékelt nemzetiségi attitűdök kialakulása. Ugyanez a folyamat zajlik le a nemzeti attitűdök kialakulása során. Tehát adva van a nemzeti és a nemzetiségi identitás kettőssége, s mint említettük, az utóbbi a nyilvános vállaláskor (népszámlálás) héttérbe szorul. Ennek oka, hogy jelen van az állampolgári identitás is, amely az identitás készlet azon elemeit foglalja magában, melyek kifejezik, hogy valaki egy adott társadalom tagECONOMICA 2013 - különszám

ja. Az állampolgári identitást meghatározza, hogy a társadalomban az egyéni és a kicsoportérdekek hogyan érvényesülhetnek, s mennyire van ellentmondás az ideológia (ideológiák) és a gyakorlat között. ADATFELVÉTEL 2012 ŐSZÉN Munkánk alapját a 2001-es népszámlálás önbevalláson alapuló nemzetiségi identitás adatai szolgáltatták. A mi tervezett mintanagyságunk 500 fő volt. A legtöbb megkérdezett Szentpéterfa településén él (190 fő), a legkevesebb Olmódon (15 fő). Az adatok alapján azt látjuk, hogy kutatásunk közel 50%-os ,,reprezentációt” eredményezett1. Végül a mintánkban 479 megkérdezett szerepel. Fontos kérdés az, hogy miként választottuk ki a település lakosságának köréből mintánkat. A kiválasztásban a szakértői mintavétel módszerét alkalmaztuk. Ez azt jelentette, hogy a településeken a polgármesterek, a jegyzők és a horvát nemzetiségi önkormányzatok vezetőit kértük arra, hogy segítsenek a településen feltérképezni a horvát nemzetiségűek lakóhelyét. A felmérésben önkitöltős és kérdezőbiztosos adatfelvételi módszert alkalmaztunk. Ez utóbbi módszer 2012. októberében zajlott szociálismunkás hallgatók részvételével. ADALÉKOK A HORVÁT ÉS A MAGYAR NEMZETI IDENTITÁS JELENKORI MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ Ebben a tanulmányban főként a nemzetiségi közösségek hovatartozásáról írunk, egyszóval az identitás kérdését operacionalizáljuk. Mintánk több mint 80 százaléka értékelte úgy, hogy fontos a nemzetiségi identitás felvállalása, mert az ,,elődeinktől kapott értékek megőrzését” jelenti. Ez a kollektív közösségi tudatban 1 Alapsokaság: Horvátzsidány:185 fő; Szentpéterfa 397 fő, Ólmod 32 fő, Peresznye 79 fő; Narda 173 fő; Felsőcsatár 119 fő; Horvátlövő 31 fő. Összesen: 1016 fő.

131


való megjelenés a válaszadók 57 százalékát inspirálta arra, hogy elsőként említsen szimbólumot (jelképet), melyek legjobban megjelenítik, képviselik a magyar nemzetet. Tulajdonképpen ezzel a kérdéssel a magyar örökség különböző dimenzióit elemezzük horvát nemzetiségi környezetben, térben2. Ezt a nemzeti múltban gyökerező asszociációs jelképet főként a zászló (29%) jelenítette meg. A himnusz (14%) követte a zászlót, szoros eredménnyel a címer (10%) és a korona (7%) is jelen van az elsődleges képek között3. Második említési körben a minta 47 százaléka nyilvánított véleményt. Az előzőleg megismert válaszokon (címer4, zászló, himnusz, korona) túl más megközelítések is érkeztek (bár egyik sem ért el markáns százalékokban kifejezhető eredményt). Ilyen új dimenzió volt a gyógyvizek, a hagyományok, a népviselet, a zene, a jogar, Puskás Öcsi, pálinka, kultúra, templom, szobrok, turulmadár (egy százalék alatti) említése. A harmadik említési körben a fentieken túl új dimenziók jelentek meg. Ezen válaszok között a kokárda számos válaszadó fejében jelentett egyet a magyar nemzetet képviselő jelképpel. Ebben a kérdésben előfordult az Árpád-ház, az Árpád sávos zászló, a kettős kereszt, az országalma, az ételek (gulyás; paprika); a sport, a Szabadság-szobor és az alaptörvény említése is. A Vas megyei horvát közösségekben végzett 2 A minta 35 százaléka nevezett meg híres embert (pl. orvos, író, újságíró, sportoló, kutató, művész, feltaláló, mérnök, stb.) a térségből: Skrapits Lajos, író, pedagógus kapta a legtöbb szavazatot. Sokan emlékeznek a sportolókra (Pais Krisztián; Haklits András); Jurisics Miklósra, a várvédő katonára; Brigovics Lajosra, a festőművészre, Bölcs Matildra, a költőnőre, Weöres Sándor és Devecseri Gábor költőkre is. Természetesen mások is kaptak szavazatot, de az említettel relatíve több szavazattal rendelkeznek. 3 Válaszadóink két monda-alakot is beidéztek (sólyom, csodaszarvas), illetve két épített környezeti emlék is található a válaszok között (Hősök tere, Parlament). Ezeken túl megjelent a versek és a Szent Jobb említése is. 4 A Kossuth-címer ebben a másodlagos említésben jelent meg először.

132

kutatás alapeleme az a kérdés, hogy szabad választás esetén melyik országban szeretne élni a válaszadó. A minta közel bő egyharmada nem nyilvánított véleményt: Így tulajdonképpen ebből az alapsokaságból válaszadóink kétharmada (49%) választaná Magyarországot, 8 százalék pedig Horvátországot. Az országok sorában öt százalékos eredménnyel Ausztria rendelkezik. Ha az elsődleges választott közösséget nézzük, akkor azt látjuk, hogy válaszadóink a ,,magyarországi” dimenziót 25 százalékban, a ,,magyar” vonatkoztatási kontextust 9; a ,,magyar állampolgár” választípust 10 százalékban választották. 35 százalékban azonosították magukat a ,,horvát” elnevezésű csoporttal. Az ,,európai” és a ,,közép-európai” válaszkategóriát a válaszadók 5 százaléka preferálta. Ez az önidentifikációs kísérlet akkor izgalmas, ha a másodlagos vonatkozási keretet is megnézzük. A válaszadóink 53 százalékban ,,horvát”-nak kategorizálták magukat. A ,,magyar” elnevezésű vonatkoztatási keretet 20%; a ,,magyar állampolgár” elnevezést 10 százalék választotta; a ,,magyarországi” elnevezéssel 8 százalék azonosult. Érdekes, hogy a másodlagosan értékelt makroközösségi szint (,,európai” és ,,közép-európai”) választása már elérte a 9 százalékot. Kvázi olvasztótégelynek nevezhető dimenzió jelentősége azonban még kevésbé nevezhető fontosnak a horvát közösségek viszonyrendszerében. A vonatkoztatási közösségek választási sorrendje azt mutatja, hogy a vizsgált térség horvát közösségei alapvetően kettős identitásúnak nevezhetőek. A horvát nemzetiségi környezetben élő válaszadók azt vallják, ahhoz hogy valaki a magyarnak számítson, leginkább az kell, hogy magyarnak tartsa magát; valamint ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát; illetve tisztelje a magyar zászlót. Lényeges még az anyanyelv és az egyik szülő magyar származása is. Viszont a kérdés nem meghatározható földrajzilag, mert kevésECONOMICA 2013 - különszám


1. tábla: Nemzeti vonatkoztatási csoportok választása (Elsődleges-másodlagos választások keresztábrája, sorszázalék) ELŐDLEGES VÁLASZTÁS

horvát

magyar magyarországi magyar állampolgár horvát európai

68 77 78 24 10

magyar 3 7 15 35 70

MÁSODLAGOS VÁLASZTÁS magyar magyarországi állampolgár 3 23 1 1 0 0 19 14 10 10

bé kell mindehhez az, hogy ,,Magyarországon szülessen az illető”. A horvát nemzetiségi közösségben élő magyar állampolgárok közül a nyugdíjas korosztály más demográfiai csoportokhoz képest inkább azt gondolja, hogy a magyarokhoz való tartozás fontos eleme az, hogy az ,,egyik szülő magyar legyen” (100 fokozatú skála átlaga 67 --- idősebb korosztály, 56 – fiatal felnőtt korosztály).

európai 5 11 7 5 0

középeurópai 0 3 0 2 0

Hasonló különbség figyelhető meg ebben a kérdésben a ,,Magyarországon szülessen” kategória kapcsán. Erre a dimenzióra az idősebb korosztály körében 100 fokozatú skálán 51 pontos támogató, a 18-35 évesek között pedig 35 pontos elutasítást tapasztaltunk. Érdekes, hogy legkevésbé a felsőcsatári alminta támogatja azt, hogy egy magyar szülőnek

2. tábla: Mennyire ért egyet az alábbiakkal? Ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, mennyire fontos, hogy...

1. legalább egyik szülő magyar legyen 2. mindkét szülő magyar legyen 3. magyar legyen az anyanyelve 4. magyar állampolgár legyen 5. tisztelje a magyar zászlót 6. magyarnak tartsa magát 7. ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát 8. magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Magyarországon szülessen 10.Élete legnagyobb részében magyarok között éljen

Nagyon fontos

Fontos

Fontos is, meg nem is

Nem fontos

Egyáltalán nem fontos

100 fokozatú skála átlagai

24

23

35

14

5

62

9

16

42

24

8

48

24

23

34

15

3

62

19

24

35

19

4

59

33 50 34

32 25 35

26 25 29

6 1 2

0 0 0

73 81 75

13

21

43

18

6

54

9 12

10 19

37 41

34 19

10 8

43 52


133


3. tábla. Magyarsághoz való tartozás ,,kritériumai” 100 fokozatú skálán a demográfiai csoportok tükrében (100=leginkább, 0=legkevésbé sem)

1. legalább egyik szülő magyar legyen 2. mindkét szülő magyar legyen 3. magyar legyen az anyanyelve 4. magyar állampolgár legyen 5. tisztelje a magyar zászlót 6. magyarnak tartsa magát 7. ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát 8. magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Magyarországon szülessen 10.Élete legnagyobb részében magyarok között éljen

lenni kell ahhoz, hogy valaki a magyarsághoz tartozzon. Ezen a településen hasonlóan alacsony értékű az is, hogy két magyar szülőnek kell lennie ahhoz, hogy valaki magyarnak vallhassa magát5. Felsőcsatár válaszadói nem a főáramhoz tartozást követték akkor is, amikor azt mondták, hogy az anyanyelv ,,csak” 39 pontos értéket kapjon 100 fokozatú skálán akkor, amikor a magyarsághoz kapcsolódás tényezőit vizsgáljuk. A felsőcsatári válaszadók a minta átlagához képest inkább úgy vélik, hogy a magyar állampolgárság nem kell ahhoz, hogy valaki (ha akar) a magyarsághoz tartozzon. A felsőcsatáriak a minta átlagához képest inkább úgy vélik, hogy aki a magyarsághoz tartozás önkéntes; a lényeg, hogy ,,magyarnak tartsa magát”. A válaszadóink horvát/magyar-horvát nemzetiségi megoszlása terén a magyarsághoz való tartozás dimenziói között nincs éles különbség. Azonban érdekes különbség mutatkozik a ,,magyar legyen az anyanyelve” jellemző mentén /a horvát nemzetiségű válaszadók szerint 61 5 Olmód, Perszenye az a két település, ahol még ilyen fokú elutasítást mértünk ebben a dimenzióban.

134

nyugdíjas korosztály

felnőtt korosztály

fiatalabb felnőtt korosztály

67 49 64 63 73 78 71 56 51 54

61 48 64 60 72 81 76 54 42 50

56 48 59 53 73 84 79 52 35 50

pont, a magyar-horvát nemzetiségi válaszadók körében ez az érték 68 pont/, illetve az ,,élete legnagyobb részében magyarok között éljen” kategória kapcsán /a horvát nemzetiségű válaszadók ezt a kategóriát 53 pontra értékelték, a magyar-horvát kettős identitású alminta pedig 47 pontra/. Az iskolai végzettség mentén, a Magyarországon történt születés kategória bizonyult olyannak, amely különbséget mutatott a támogatás mentén. A nyolc általános végzettséggel rendelkezők (zömmel az idősebb korosztályból valók) még támogatták ezt a kategóriát (100 fokozatú skála átlaga: 54 pont). A diplomások alig 30 ponttal inkább azt gondolták, hogy ,,Magyarországon szülessen” dimenzió kevésbé szükséges. A horvát nemzetiségi környezetben élő válaszadók (a magyarsághoz való tartozás mintája alapján) azt vallják, hogy ahhoz valaki horvátnak számítson, leginkább az kell, hogy magyarnak tartsa magát; valamint ismerje és/vagy szeresse a horvát kultúrát. Fontos még az anyanyelv és az egyik szülő származásának dimenziója is. A magyarsághoz való tartozás kritériumrendszerének fontos eleme a ,,tisztelje a maECONOMICA 2013 - különszám


4. tábla. Magyarsághoz való tartozás ,,kritériumai” 100 fokozatú skálán a települési csoportok tükrében (100=leginkább, 0=legkevésbé sem) Horvátzsidány

Szentpéterfa

Olmód Peresznye

Narda

Felsőcsatár

Horvátlövő

1. legalább egyik szülő magyar legyen 2. mindkét szülő magyar legyen 3. magyar legyen az anyanyelve 4. magyar állampolgár legyen

65

63

68

66

68

38

64

54

47

43

40

57

36

48

65

63

62

72

68

39

70

64

63

57

61

55

44

52

5. tisztelje a magyar zászlót

69

74

85

70

73

75

68

6. magyarnak tartsa magát

79

79

82

84

82

89

74

7. ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát 8. magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Magyarországon szülessen

72

73

82

68

76

87

74

58

52

50

47

58

56

50

47

41

33

52

45

40

40

49

49

60

52

56

56

52

10.Élete legnagyobb részében magyarok között éljen

gyar zászlót” kérdése. Azt látjuk, hogy mindez horvát kontextusban kevésbé szükséges ahhoz, hogy valaki magyar területen (Vas megyében) horvátnak számítson. A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma; a hagyomány (esetünkben az országhatár /Magyarországon szülessen/, illetve az állampolgárság). ECONOMICA 2013 - különszám

Ezek tradíciók a nyugdíjas és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező társadalmi csoportokban erősebben vannak jelen. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. A különböző szerzők (pl. Csepeli György) értékelése alapján ismert, hogy Közép- és Kelet-Európában azonban nagyobb méretű, eltérő történelmi múltú területeket, etnikumokat, nyelveket, kultúrákat magukba foglaló, birodalmi jellegű államok a többféle nép miatt nem valósulhatott meg a hosszú távú fennmaradásuk, a kialakuló népek túl sokan voltak egy államban. Így egy államban több – eltérő fejlődési fokon álló, s helyenként eltérő társadalmi szerkezetű – nemzet alakult ki, amely egyes területeken még egymással szemben állva is élt. Ezek az etnikai, vérbe-

135


5. tábla: Mennyire ért egyet az alábbiakkal? Ahhoz, hogy valaki horvátnak számítson, mennyire fontos, hogy... Nagyon fontos

Fontos

Fontos is, meg nem is

Nem fontos

1. legalább egyik szülő horvát legyen

29

29

30

9

3

68

2. mindkét szülő horvát legyen 3. horvát legyen az anyanyelve 4. horvát állampolgár legyen 5. tisztelje a horvát zászlót 6. horvátnak tartsa magát 7. ismerje és/vagy szeresse a horvát kultúrát

13 29 5 32 51 41

19 29 11 28 29 37

41 30 39 31 18 21

21 9 33 8 3 2

6 1 10 1 0 0

53 69 42 70 82 79

8. horvát szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Horvátországban szülessen 10.Élete legnagyobb részében horvátok között éljen

18

20

42

16

5

57

3 16

5 19

31 40

41 18

20 8

33 54

136

Egyáltalán 100 fokozatú nem fontos skála átlagai2



6. tábla. A horvát közösséghez való tartozás ,,kritériumai” 100 fokozatú skálán a demográfiai csoportok tükrében (100=leginkább, 0=legkevésbé sem) nyugdíjas korosztály 1. legalább egyik szülő horvát legyen 2. mindkét szülő horvát legyen 3. horvát legyen az anyanyelve 4. horvát állampolgár legyen 5. tisztelje a horvát zászlót 6. horvátnak tartsa magát 7. ismerje és/vagy szeresse a horvát kultúrát 8. horvát szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Horvátországban szülessen 10.Élete legnagyobb részében horvátok között éljen

li, történelmi (egyszóval a kollektív tudatban megjelenő) jegyek alapján teremtették meg saját identitásukat. Így kialakult a kultúrnemzet felfogása, amely szerint nem az állami lét határozza meg a nemzeti hovatartozást. Közép- és Kelet-Európában ez az uralkodó, bár mindig voltak (és vannak) akik használják az államnemzet fogalmát.

felnőtt korosztály 70 53 75 41 70 82 79 57 32 54

71 55 70 43 70 78 76 58 35 60

fiatalabb felnőtt korosztály 63 50 62 42 72 87 83 57 31 48

A Vas megye horvát nemzetiségű településein élők közül a nyugdíjas korosztály más demográfiai csoportokhoz képest inkább azt gondolja, hogy a horvát közösséghez való tartozás fontos eleme az, hogy az ,,egyik szülő horvát legyen” (100 fokozatú skála átlaga 71 --- idősebb korosztály, 63 – fiatal felnőtt korosztály). Hasonló különbség figyelhető meg ebben a kérdésben

7. tábla. A horvát közösséghez való tartozás ,,kritériumai” 100 fokozatú skálán a települési csoportok tükrében (100=leginkább, 0=legkevésbé sem)

1. legalább egyik szülő horvát legyen 2. mindkét szülő horvát legyen 3. horvát legyen az anyanyelve 4. horvát állampolgár legyen 5. tisztelje a horvát zászlót 6. horvátnak tartsa magát 7. ismerje és/vagy szeresse a horvát kultúrát 8. horvát szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 9. Horvátországban szülessen 10.Élete legnagyobb részében horvátok között éljen ECONOMICA 2013 - különszám

Horvát- Szentzsidány péterfa

Olmód Peresz- Narda Felső- Horvátnye csatár lövő

73 61 72 41 62 79 76

69 50 73 39 69 81 79

90 55 95 22 90 95 85

85 61 77 38 63 82 73

71 56 65 46 72 77 74

43 40 50 51 85 100 98

64 50 68 46 62 74 72

59

54

90

48

59

64

40

29 45

30 51

30 67

31 50

36 61

41 64

40 56

137


az ,, élete legnagyobb részében horvátok között éljen” kategória kapcsán. Erre a dimenzióra az idősebb korosztály körében 100 fokozatú skálán 60 pontos támogató, a 18-35 évesek között pedig 48 pontos elutasítást tapasztaltunk. Felsőcsatár válaszadói a horvát közösséghez tartozás megítélése esetén is a minta fő áramától eltérő jellemzőket mutatott. Az anyanyelv ,,csak” 50 pontos értéket kapott 100 fokozatú skálán akkor, amikor a horvát kapcsolódás tényezőit vizsgáltuk (ez a legalacsonyabb a 7 település között). Felsőcsatáron gondolták leg-

inkább úgy, hogy sem egy, sem két szülő nem kell feltétlenül ahhoz, hogy valaki a horvát közösséghez tartozzon (ilyen mértékű elutasítást nem tapasztaltunk ebben a szegmensben más településeken). A felsőcsatári alminta más településekhez képest inkább bizonytalan abban, hogy a horvát állampolgárság kell-e ahhoz, hogy valaki (ha akar) a horvát nemzetiséghez tartozzon. (Megjegyezzük, hogy állampolgárság kérdésében más települések lakói egyértelműen azt mondják, hogy nem kell mindez). A felsőcsatáriak a minta átlagánál erősebben vélik úgy,

8. tábla: Az identitás-típusok együttes preferálása a Vas megyei horvát közösségek körében (Maximum Likelihood faktorelemzés, rotált faktor score-ok)

- magyarnak tartsa magát - tisztelje a magyar zászlót - tisztelje a horvát zászlót - horvátnak tartsa magát - ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát - ismerje és/vagy szeresse a horvát kultúrát - legalább egyik szülő horvát legyen

1.típus (faktor) ,794 ,785 ,767 ,757 ,747 ,704

2.típus (faktor)

3.típus (faktor)

4.típus (faktor)

5.típus (factor)

,795

- legalább egyik szülő magyar legyen - magyar legyen az anyanyelve - horvát legyen az anyanyelve

,792 ,750 ,697

- mindkét szülő magyar legyen

,630

- mindkét szülő horvát legyen

,559

- horvát állampolgár legyen

,833

- Horvátországban szülessen

,717

- magyar állampolgár legyen

,598

- Magyarországon szülessen

,551

- horvát szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon

,814

- magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon

,691

- élete legnagyobb részében magyarok között éljen

,822

- élete legnagyobb részében horvátok között éljen

,809

Magyarázott variancia hányad –százalékban

138

22

19

11

6

6



hogy aki horvátnak tartja magát, tartozzon a horvát közösségekhez; illetve ismerje a horvát kultúrát. Érdekes eltérést mutat az olmódi alminta a nemzeti nyelvű egyházhoz való kapcsolódás és a nemzetiségi közösségek megítélésében. Amíg a válaszadók úgy látták, hogy a magyarsághoz tartozás esetén nem feltétlenül szükséges az, hogy magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon (100 fokozatú skálán 50 pont); a horvát közösségekhez való kapcsolódás esetén a horvát szertartási nyelv ismerete rendkívül fontos tényezőnek minősül (100 fokozatú skálán 90 pont).. Összességében úgy látjuk, hogy a települések válaszadói a horvát közösségekhez való hovatartozás kérdésében alapvetően a kultúrnemzetfelfogást követték. Fontos az anyanyelv ismerete (az anyanyelv, amelyet egyre kevesebben ismernek) és a horvát kultúra tudása; valamint a legfontosabb az, hogy legyen egyéni szándék erre a hovatartozásra. Azok a válaszadók, akik horvát nemzetiségűként definiálták magukat a kutatásban a horvát nyelv ismeretének kérdését 12 ponttal fontosabbnak értékelték akkor, amikor a horvát közösséghez való tartozás jellemzőit kérdeztük (100 fokozatú skálán 71 – 59 pont). Az ,,élete legnagyobb részében horvátok között éljen” kategóriát a kettős identitású válaszadóink kevésbé tartották fontosnak, mint a horvát nemzetiséghez tartozó válaszadóink (100 fokozatú skálán 48 – 55 pont). Más dimenzióban nem találtunk éles különbséget. Az identitás/hovatartozás kérdésében a látens vélemény-struktúrát feltáró faktoranalízis segítségével is körbejártuk. Az elemzések alapján a magyarsághoz és a horvát közösségekhez tartozás jellemzőit egy 5 faktorral jellemezhető statisztikai térben is be tudjuk mutatni. A többváltozós módszer alapján annak megfelelően tudjuk jellemezni a válaszadók vizsgált csoportjait, hogy melyek azok a csoportok, ECONOMICA 2013 - különszám

amelyek az átlagosnál jobban preferálják (vagy az átlagosnál jobban elutasítják) a teljes mintát leíró identifikációs-típusokat. A faktoranalízis alapján elkülönült típusok jellemzői: 1. típus: identitás és kultúra 2. típus: anyanyelv és a szülői hatás 3. típus: születési hely és az állampolgárság 4. típus: egyházhoz tartozás 5. típus: nemzetiségi közösségi tér Az első identitás-típust (1. faktor a kultúrnemzeti felfogáshoz igazodó dimenziók /kultúra és identitás; valamint a magyar és a horvát zászlók hangsúlya/) a fiatal felnőttek az átlagosnál jobban, míg nyugdíjasok és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé támogatják.6 Jellemző preferencia eltéréseket találtunk a 2. faktor támogatásánál is. Az anyanyelv és a szülők szerepét főként a nyugdíjasok hangsúlyozták (0,127). Mivel ezt a tényezőt az általános iskolai végzettségűek mellett a felsőfokú végzettségűek is támogatták arra gondolunk, hogy ebben a kérdésben egyszerre jelenik meg a múlt, a tradíció (egyfajta személyesen megélt történelem) és a jövő, az értelmiségi felelősség (a humán értékek átadása)7. Ez a habitus a score értékek alapján főként a nyugdíjas és a 36-59 éves korosztály körében volt jelen (0,127; 0,088). A születési hely és az állampolgárság elnevezésű (profiljában az államnemzeti megközelítéshez inkább illeszkedő) 3. faktort jobban támogatták a nyugdíjasok (0,151), a férfiak (0,057), a 8 általánossal rendelkezők (0,350), illetve a magyarhorvát (kettős) nemzetiségűek.

6 A 18-35 évesek csoportja, score átlag: 0.165; a 60 évnél idősebbek csoportja, score-átlag: -0.146; a 8 általánossal; valamint a szakiskolai végzettséggel rendelkezők csoportja, score átlagok: -0,171; -0,132 7 Az általános iskolai végzettséggel, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportja, score átlagok: 0,139; 0,130.

139


Érdekes, hogy a 4. faktor, amely a vallás és az egyházi szervezethez való csatlakozásban látja az identitás profil fontos elemét főként a nők (0,0618), a 18-35 évesek (0,110) és a diplomások körében (0,073) volt népszerűbb. Úgy gondoljuk, hogy mindez annak a szerepnek is köszönhető, amit a nemzetiségi kultúra megőrzése terén tett egyházi integrációs törekvések elismerését jelenti. A nemzetiségi közösségi térrel jelölt 5. faktort, amelyben a rokonok, szomszédok, munkatársak szerepét hangsúlyozzuk az identitás fenntartásában. Ez a faktort főként a nyugdíjas korosztály (0, 198), a nyolc osztállyal rendelkezők (0,107), a férfiak (0,166) és a horvát nemzetiségűek (0,050) választották. ÖSSZEGZÉS Kutatásunk adatait továbbgondolva azt látjuk, hogy a nemzetiségi lét elemeinek megőrzése szüleink, nagyszüleink életében tradícióként volt megőrzendő. Ehhez a saját kulturális örökséghez kapcsolódott néhány vizsgált dimenziónk is. Ilyennek tekinthetjük a vallást, a nyelvhasználatot, a kommunikációt és a közösségeket megtestesítő jelképeket. Az iskolai végzettség kérdésénél újra meg kell álljunk, mert azt látjuk, hogy a korábbi alacsonyabb iskolai végzettség konzerválta az egyszempontú nemzetiségi identitást. Már akkoriban is, de a jelenben méginkább az a jellemző, hogy a magasabb iskolai végzettség a (legalább) kettős identitás vállalását erősíti. Ez egyrészt racionális magatartás (többségi nemzethez tartozás), másrészt tudatos cselekvés (hiszen a megőrzés aktív tevékenységet igényel)8. Ennek az aktív tevékenységnek alanyai a 8 Persze ebben a megítélésben a bizonytalanság tényezője is benne van. Ezt szociológiai oldalról egy klasszikus kérdéspárral tudjuk jól megfogalmazni: mi a horvát kultúra a mai Magyarországon? – mennyire van megtartóereje a horvát identitásnak a mai Magyarországon?

140

település közszolgáltatásokat ellátó prominensei (véleményformálói) lehetnek. A profilokból azt láttuk, hogy a horvát közösség tagjai középszinten is több szegmensben vannak jelen, mint a magyar közösség tagjai, akik főként a pedagógus pálya területén szerepelnek magasabb reprezentációval. Úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatóság szempontjából ez a profil igen fontos. Az összegzés fejezetben a nemzeti hovatartozásban fontos jelképek kérdését is ebből az aspektusból vizsgáljuk. Úgy gondoljuk, hogy ebben az identitás mintában is jól jelentkezik a nemzetiségi lét kettőssége: az elkülönülés és az asszimiláció élménye. Azt látjuk, hogy mintánk kollektív tudatában a ,,híres” horvát nemzetiségű személyiségek valamiképpen azonosíthatók a kultúra továbbadásával, közösségépítéssel foglalkozó csoporttal (írók, művészek, sportolók, pedagógusok). Más oldalról pedig azt látjuk, hogy a térség élénk civil életének profiljai is gyakorlatilag a fenti jellemzőkkel (zene, falunapok, sport, vallás) írhatók le. A vonatkoztatási közösségek választási sorrendje azt mutatja, hogy a vizsgált térség horvát közösségei alapvetően kettős (magyar és horvát) identitásúnak nevezhetőek. Az európai vagy közép-európai ,,olvasztótégely” dimenzió szórványosan van jelen. A kultúra fontos alkotóelemét jelentik a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektív tudatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identitás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből ECONOMICA 2013 - különszám


adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható absztrakciókon keresztül valósítható meg.

A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születtem Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen.

IRODALOMJEGYZÉK ATKINSON et al.: Pszichológia. Budapest, 1993, Osiris Könyvkiadó. CSEPELI GYÖRGY: Nemzet által homályosan. Budapest, 1992, Gondolat Könyvkiadó. HUNYADI GYÖRGY: A nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 10. sz. 45-58. p. KOZMA TAMÁS: Határokon innen, határokon túl. Budapest, 2002, Új Mandátum Könyvkiadó. Lázár Guy: A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. In TERESTYÉNI TAMÁS (szerk.): Többség-kisebbség, Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, 1996, Osiris Kiadó. PATAKI FERENC: Élettörténet és identitás. Budapest, 2001, Osiris Kiadó.


141


Molnár Edina – Bozorádi János – Márkus Erika

Bűnmegelőzés, áldozatsegítés, ifjúságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében Molnár, Edina – Bozorádi, János – Márkus, Erika: Crime Prevention, Victim Support, Youth Defence in Jász-Nagykun-Szolnok County In 2003 the Hungarian Parliament emphasised the importance of prevention by the elaboration, the discussion and the adoption of the National Crime Prevention Strategy. The priorities of the strategy are as follows: the reduction of child crime and juvenile delinquency, the increase in the safety of cities, the prevention of domestic violence and victim support and the prevention of repeat victimization. In order to achieve these goals, the County’s institutions have to be able to achieve an effective collaboration. Crime prevention is primarily not a police task, but rather the responsibility of social institutions, child and youth welfare institutions, and last but not least the potential victim’s own responsibility. Keywords: crime prevention, victim defence, victim support, domestic violence, social solidarity, social work ÁTTEKINTÉS

1. BŰNMEGELŐZÉS ÉS TÁRSADALOMPOLITIKA

A prevenció fontosságát Magyarország Országgyűlése már 2003-ban hangsúlyozta a Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának kidolgozásával, megvitatásával és elfogadásával. A stratégia prioritásai a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozattá válás megelőzése és az áldozat segítés, valamint a bűnismétlés, az ismételt elkövetővé válás megelőzése. Ezen célok elérését a megyei intézmények hatékonyan együttműködve képesek csak megvalósítani, hiszen a bűnmegelőzés nem csupán a rendőrség, hanem a társadalom szereplői, ezen belül a szociális, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és nem utolsó sorban a potenciális áldozat feladata.

A rendszerváltást követően a bűnözésben, mint társadalmi tömegjelenségben bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások egyre nagyobb kihívások elé állították a jogalkotás és a büntető igazságszolgáltatás rendszerét. A büntető jogszabályok igyekeznek követni az egyre újabb és újabb társadalomra veszélyes magatartásokat, emellett a bűnüldöző szervek egyre inkább specializálódnak az egyes bűncselekménytípusok hatékonyabb – költségkímélőbb – felderítésére és bizonyítására.

KULCSSZAVAK: bűnmegelőzés, áldozatvédelem, áldozatsegítés, családon belüli erőszak, társadalmi összefogás, szociális munka

142

Bár a büntetőjogi igény érvényesítése továbbra is az állam monopóliuma, a közbiztonság mellett mind inkább szerepet kap a magánbiztonság kérdése is. A biztonság piacán érvényesülni igyekvő vállalkozások mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az önkormányzatok és a lakossági önszerveződések. Ezen szervezetek célja azonban nem a büntetés, hanem a jogellenes cselekmény létrejöttének megakadályozása, a prevenció. ECONOMICA 2013 - különszám


A 2003. óta zajló büntetőpolitikai reform az ún. kettős nyomtávú büntetőpolitika, illetve a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet érvényesítésén alapul. Nagy jelentőségű, hogy a jogalkotás és a kormányzás szintjén is megfogalmazódott a bűnmegelőzés előtérbe helyezésének szándéka, mely a 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat elfogadásában is megnyilvánult. Jelenleg ez a tudományos igényességgel kidolgozott norma képezi az alapját a társadalmi élet minden szintjén jelentkező bűnmegelőzési törekvésnek. A stratégia abból a felismerésből indult ki, hogy a jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos rendszerében. A közbiztonságot ugyan javítja a bűnüldözés teljesítményének és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, emellett azonban szükség van olyan, a társadalmat ösztönző és mozgósító programok, technikák intézményesítésére is, amelyek a nagy- és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. (Barabás, 2009.) A stratégia meghatározta, hogy a korszerű közösségi bűnmegelőzés olyan célkitűzések összessége, amelyben a beavatkozásokkal mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, valamint a bűnalkalmakat. A stratégia a bűnözés sajátosságaira, a lakosság aggodalmaira figyelemmel, a nemzetközi követelményeknek megfelelően a prioritásokat a következőkben határozta meg: - a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése; - a városok biztonságának fokozása; - a családon belüli erőszak megelőzése; - az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítése, az áldozat kompenzációja; - a bűnismétlés megelőzése. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008-ban elfogadott „Közigazgatás – IgazságECONOMICA 2013 - különszám

ügy – Rendészet 2008-2010” stratégiai programja a kiszámítható és szolgáltató állam képét vetítette elő, ahol a jog uralma következetesen érvényesül. A program az alábbi célokat határozta meg: - következetesebb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb állami működés feltételeinek megteremtése; - a felesleges adminisztratív terhek drasztikus csökkentése, a személyre szabott ügyintézés, valamint az egyszerűbb, gyorsabb jogérvényesítés lehetőségének biztosítása mindenki számára; - világos és egyértelmű meghatározása azoknak a következményeknek, amelyek a demokratikusan megalkotott szabályok megszegéses esetén alkalmazandó. A korszerű közösségi bűnmegelőzés a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. (Rosta, 2006.) Olyan célkitűzések összessége, amelyekkel mérsékelni lehet a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az életminőségét és egyben az emberi jogok érvényesülését. Tevékenységeivel a közösségi bűnmegelőzés hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez. A közösségi bűnmegelőzés akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. 2. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE BŰNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ADATAI AZ ÁLDOZATVÉDELEM SZEMSZÖGÉBŐL Az ország keleti felében található Észak-Alföldi régió három megyéje közül a legkisebb JászNagykun-Szolnok megye. Jász-Nagykun-Szolnok megye 5500 km2-es területe alapján a nyolcadik, 407.000 fős lakossága alapján a tizedik az országban. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 67 év, nőknél 76 év. Ez kissé meghaladja a régió átlagát, de messze elmarad az országos – 143


ám európai viszonylatban mégis alacsony – átlagtól. A megyében él az ország népességének 4,1%-a, az összlakosság számához viszonyítva. A megye településhálózata döntően az alföldi típus vonásait követi, azonban szerkezete viszonylag differenciált. A megyét jelenleg 20 város és 58 község alkotja. A 78 település 7 jellegzetes kistérségbe szerveződött. A kistérségek központjai és szűkebb környezetük agglomerációs tendenciákat mutatnak, míg a távolabbi falvak elmaradottaknak tekinthetők. A természetes fogyás és a vándorlások együttes hatásaként évente változó ütemben, de tartósan fogy a térség lakossága. A népességfogyás országos tendencia, oka a csökkenő születésszám, illetve az ebben a megyében különösen magas halálozási arány. A relatíve magas megyei elvándorlás nem számszerűsége, hanem a lakosság „minőségének” megváltozása miatt említendő sajnálatosan. Az elvándorlók között a magas iskolai végzettségű, fiatal munkavállalók vannak többségben, az idevándorlók életkora magasabb, iskolai végezettsége alacsonyabb. A népesség korösszetételét továbbra is az öregedési folyamat jellemzi. A lakosság összetételét, struktúráját illetően igen magas a két veszélyeztetett korcsoport, az időskorúak és a gyermekkorúak létszáma, ugyanakkor jelentős a cigány kisebbség teljes lakosságszámhoz viszonyított aránya. Egyes településeken a roma lakosság felülreprezentáltsága eléri az 50-90%-ot, így az etnikai összetétel markánsan változik, vagyis dinamikusan nő a roma lakosság száma.

144

A munkanélküliségi ráta általánosan magasabb az országos aránynál. A foglalkoztatottak száma csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi években emelkedett a munkanélküliek száma, amely emelkedés jelentős részét képezi a 25 éven aluliak és a pályakezdők munkanélkülivé válása. Az országos átlagnál magasabb Jász-NagykunSzolnok megye bűncselekményi fertőzöttsége.1 A 100.000 lakosra számított regisztrált bűncselekmények száma alapján a megye az ország kevésbé biztonságos területei közé tartozik.

A regisztrált bűncselekmények növekedési üteme 2010-ben 24,9% volt, azonban az emelkedés ütemében azóta lassuló tendencia figyelhető meg. A több éves adatok alapján a jogsértések struktúrájában több változás is mutatkozik. Az utóbbi években növekszik a személy elleni kategóriába sorolt bűncselekmények aránya, amely az összes jogsértésen belül 2010-ben 8,23%.2 1 Forrás: ENyÜBS. Az Egységes Nyomozási, Ügyészségi, Bírósági Statisztika követő jellegű, a befejezett büntetőeljárások adatain alapul. 2 Forrás: ENyÜBS



A jogsértések számának emelkedésében szerepet játszott az országosan növekvő számot mutató utazóbűnözés terjedése, továbbá a környezet közömbössége, amely mai társadalmunkat nagymértékben jellemzi. A sértett természetes személyek száma a 2010. évben – a bűnözés általános növekedésével párhuzamosan – tovább emelkedett. A sértettek korcsoportonkénti megoszlása a megyén belül igen hasonló arányokat mutat. Bűnügyi szempontból az egyik legjelentősebb

A regisztrált bűncselekményeknek a Büntető törvénykönyv fejezeteinek megfelelő csoportosítása alapján megállapítható, hogy a vagyon elleni bűncse- Személy elleni erőszakos bűncselekmények fertőzöttsége megyénlekmények teszik ki az összes ként (100.000 lakosra jutó erőszakos cselekmények száma alapján) jogsértés közel 60%-át, a második legnagyobb csoportot a közrend elleni bűncselekmények alkotják. Az erőszakos cselekmények aránya a vizsgált több éves időszakban is meghaladta az országos átlagot, és így van ez a 2010. év adatai szerint is. Ezen cselekmények száma 2010-re 33%-kal növekedett. Az elmúlt években mind a személy, mind a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében tendenciaként érzékelhetjük az elkövetői magatartások erőszakosabbá, durvábbá válását, amelyet részben a válság miatti elbizonytalanodás, részben az annak hatására bekövetkezett morális fellazulás következményeként értékelhetünk. (Jelentés, 2010.)

probléma az idősebb generáció egyedül élő tagjainak érintettségi emelkedése.3 A viktimizációban meghatározó szerepe van az életkornak, az életstílusnak, a családi környezetnek, az otthontól távol eltöltött időnek, az óvatosság hiányának, a vagyonvédelem el3


Forrás: ENyÜBS

145


Sértetté vált természetes személyek aránya Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2011. január és július közötti időszakban

lekmények áldozatává vagy elkövetőjévé váljanak. 2011. január 1. és március 31. között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén tizenkét olyan büntetőeljárás indult, melynek sértettje, illetve gyanúsítottja hajléktalan személy volt. A bűncselekmény megtörténtét követően az áldozat legelőször és leggyakrabban a rendőrséggel kerül kapcsolatba, ahol a nyomozást lefolytatják.

mulasztásának. A bűncselekmények áldozatai továbbra is elsősorban a fizikailag kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, egyedül élő idősek, valamint a testi, szellemi adottságaik miatt hátrányban lévők közül kerülnek ki. Annak ellenére, hogy a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy az e célcsoportok sérelmére elkövetett bűncselekmények létrejöttét segítő okokra, körülményekre, az ellenük való védekezés módjára a figyelmet felhívja, még mindig jelentős szerepe van a bűncselekmények létrejöttében a sértett közreható magatartásának. Kiemelt figyelmet kell többek között fordítani a tanyákon élők áldozattá válásának megelőzésére, valamint azokra a területekre, ahol hajléktalanok életvitelszerűen, illetve rendszeresen tartózkodnak. A hajléktalanok áldozattá válására jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hajléktalanná vált emberek társadalomba történő beilleszkedését segítsük, megakadályozva azt, hogy bűncse-

146

A rendőrség áldozatvédelmi referensi hálózatának kiépülése több mint tíz éves múltra tekint vissza. Az eltelt évek lehetővé tették azt, hogy a szervezetrendszer, a normák, a feladatok kikristályosodjanak, ezáltal meghatározhatóvá vált a referensek gyakorlati munkája is. Az áldozatvédelmi referensek és a társadalom tagjai között egy új típusú viszonyrendszer kialakulása vált nélkülözhetetlenné, amely már inkább partneri viszonyt feltételez, ahol a segíteni akarást és a problémaérzékenységet szükséges hangsúlyossá tenni. A rendőrkapitányságok esetében általánosságban azt lehet mondani, hogy a bűnmegelőzési feladatok ellátásával megbízott munkatársak a gyakorlatban több, másfajta feladatuk mellett foglalkoznak az áldozatok segítésével és védelmével. Bűnmegelőzési tevékenységeik körében kifejezett szerepet kap a prevenciót hangsúlyozó előadások tartása, a potenciális áldozatok védekezésre való felkészítése, prevenciós ismeretterjesztő és propaganda-anyagok készítése. Az áldozattal történő első találkozás alkalmával a rendőri szervek feladatai közé tartozik, hogy átECONOMICA 2013 - különszám


adják neki a területi igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálatának tájékoztatóját, szóban pedig felhívják a figyelmet az áldozatsegítés lehetőségeire, a támogatás igénybevételéhez szükséges igazolás kérelemre történő kiadására. 3. ÁLDOZATVÉDELEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2010-ben kezdte meg – a Mezőtúri Rendőrkapitányság kezdeményezésének mintájára – első sorban a körzeti megbízottak részvételével az áldozatvédelmi csoportok rendszerének kialakítását. A megyében összesen 72 településen 45 áldoztavédelmi csoport működtetése valósult meg, jelenleg 109 fővel, melyből: - a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma 28 (a település neve dőlt betűvel szerepel az alábbi táblázatban); Rendőrkapitányság

Település

Szolnok

Martfű

- az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések száma 21 (a település neve aláhúzva szerepel az alábbi táblázatban); - a közbiztonsági szempontból veszélyeztetett települések száma 10 (a település neve vastagítva szerepel az alábbi táblázatban); - 18 olyan településről beszélhetünk, amely két vagy három fenti szempontnak is megfelel. 3.1. Áldozatsegítés és állami kárenyhítés Napjainkban a büntetőpolitika kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az áldozatsegítő politika azt juttatja kifejezésre, hogy az állam a méltányosság és a társadalmi szolidaritás alapján segítséget kíván nyújtani azoknak, akiket a bűncselekményekkel kapcsolatban megvédeni nem tudott.

Áldozatvédelmi csoportok létszáma (fő) 4

Tószeg Vezseny

Rákócziújfalu

Rákóczifalva

Tiszaföldvár

Szajol

Szászberek

3

Újszász Zagyvarékas Besenyszög

4

Hunyadfalva Kőtelek Csataszög Nagykörű Tiszasüly Tiszajenő

5

Tiszavárkony


Összesen

Szandaszőlős Szolnok-Alcsi városrész Szolnok-Belváros SzolnokPletykafalu Szolnok-Széchenyi ltp. Szolnok (KMB területeken kívüli rész) 20

5

5

alosztály állománya (17 fő) 43

147


Jászberény

Jászberény belter. Jászberény külter. Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru

Tiszabő

3 2 Összesen Karcag 2

Pusztamonostor Jászapáti

2

Jászszentandrás Jászkisér Jászivány Jászárokszállás

2

Összesen Kunszentmárton

Kisújszállás

3

Kenderes

2

Kunmadaras

1

Kunhegyes 5

3 12

Kunszentmárton 2 2

Mezőhék

3

Cserkeszőlő

1

Szelevény

2

Csépa

3

Jásztelek

Tiszasas

1

Alattyán

Cibakháza

3

Jászboldogháza

Nagyrév

1

Jánoshida

Tiszainoka

19 Törökszentmiklós Tiszapüspöki

17 4

T.miklós

4

Tiszatenyő Fegyvernek

Összesen Mezőtúr

Összesen Tiszafüred

Kengyel 4

Örményes Kuncsorba

A bűncselekmények áldozatainak segítésével és kárenyhítésének kérdésével az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács mellett az Európai Unió is foglalkozik, és ezzel kapcsolatban számos, a tagállamok kormányaihoz címzett

148

15 3

Mesterszállás

Jászágó

Összesen Törökszentmiklós

Tiszaroff 10 Karcag

Öcsöd

Jászdózsa Jászladány Jászalsószentgyörgy Jászjákóhalma

3

Tiszagyenda

Összesen

Tiszakürt 12 Kétpó

1 13 1

Túrkeve

10

Mezőtúr 3 Tiszafüred

12 23 1

Tiszaörs

1

Nagyiván 3

1 3

dokumentumot fogadott el. A dokumentumokban foglaltak szerint a tagállamoknak megfelelő módon szabályozniuk kell a bűncselekmények áldozatainak a joghoz való hozzáférését és kárenyhítési igényérvényesítésüket. ECONOMICA 2013 - különszám


Az Európai Unió Tanácsa 2004. április 29-én kibocsátotta „A bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról” szóló irányelvet (2004/80/ EC). Eszerint 2006. január 1-től az Unió tagállamainak valamennyi uniós polgár számára biztosítaniuk kell az állami kárenyhítést, ha az áldozat az adott tagállam területén válik szándékos és erőszakos bűncselekmény áldozatává. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az áldozatsegítés állam által vállalt feladatait a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztálya látja el. Az osztály tevékenységét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. CXXXV. törvény alapján végzi. A törvény hatálya a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjére, valamint arra a természetes személyre terjed ki, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett, ha a sértett: - magyar állampolgár; - az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára; - az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára; - Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy; - emberkereskedelem áldozata; - az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. A törvény azon cselekmények esetében is biztosítja az áldozatsegítő támogatásokhoz való hozzáférést, amelyek formailag tényállásszerű, materiálisan jogellenes, de a törvény erejénél ECONOMICA 2013 - különszám

fogva nem büntethető cselekmények, például amikor az elkövető gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú. A területi hatály alól a törvény egy kivételt tesz: amennyiben magyar állampolgár külföldön szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, tehát olyan bűncselekményt követnek el ellene, amely miatt Magyarországon kárenyhítésre lenne jogosult, a szolgáltatások igénybevételére jogosulttá válik. A törvény szerint a szolgáltatás igénybevételére jogosult az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki a jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált és ezt megfelelő módon igazolja. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. A sértett büntetőeljárási fogalma szűkebb, mint az áldozat fogalma. Ennek megfelelően áldozatok a bűncselekmény sértettjei, valamint mindazon személyek, akik bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedtek sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy a lelki sérülés – súlyos félelem, szorongás –, az érzelmi megrázkódtatás – trauma, pszichés zavar – és az a vagyoni kár, amely a bűncselekménynyel ok-okozati összefüggésben keletkezett. 3.2. Az áldozatok számára igénybe vehető szolgáltatások A törvény rendelkezése értelmében a Magyarország területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk a felmerült nehézségeik megoldása érdekében. Az áldozatsegítő szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájé-

149


koztat a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, az áldozatsegítés keretében igénybe vehető szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről, igénylésük módjáról, valamint az egyéb – szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi – ellátásokról, és az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségéről. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. A szolgálat szükség esetén közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz az áldozat mielőbb hozzáférjen. Egyszerűbb megítélésű ügyeknél az áldozatok jogi tanácsadásban részesülhetnek. Ezen szolgáltatás keretében kérhető segítség a bűncselekmény során eltulajdonított személyes iratok – személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya – költségmentes pótlásához is, amennyiben az áldozat az egyéb feltételeknek megfelel. Ha az áldozat ügyének további intézése szakjogászi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítja, ahol a bűncselekménynyel összefüggésben felmerülő jogi problémája megoldásához – amennyiben a törvény alapján rászorulónak minősül – ingyenes ügyvédi segítséget kaphat. A bűncselekmény áldozatának szüksége lehet azonnali pénzügyi segélyre ahhoz, hogy a legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja. A törvény meghatározza azokat a célokat, melyekre a segély megállapítható: lakhatási, ruházkodási, utazási, élelmezési, gyógyászat, kegyeleti kiadások, ha ezek fedezésére az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. A segély megítéléséről a területi áldozatsegítő szolgálat hoz méltányossági döntést, amely nem szoci-

150

ális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. A megítélhető legmagasabb összeg az alapösszeggel egyezik meg. Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-a. A pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni. A fenti szolgáltatásokon túl a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem automatikusan jár. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. Kárenyhítésre a bűncselekmény azon közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai, valamint az a személy, aki a bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A kárenyhítés a rászoruló áldozatnak adható. A rászorultságot a kérelmező jövedelmi viszonyai határozzák meg. Rászorulónak tekintendő az az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások – például rendszeres szociális segély, időkorúak járadéka, ápolási díj, rokkantsági járadék, stb. – valamelyikében részesül. A kérelmet a bűncselekményt követő három hónapon belül lehet előterjeszteni. Az állami kárenyhítés formáját tekintve egyösszegű vagy járadék. Járadék hat hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén legfeljebb három évig adható, és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra. ECONOMICA 2013 - különszám


Az egyösszegű kárenyhítés is visszafizetendő, ha időközben a kár más forrásból – például a biztosításból, az elkövetőtől – megtérül, vagy ha utóbb kiderül, hogy nem történt bűncselekmény, stb. Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele az önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Az azonnali pénzügyi segély és az állami kárenyhítés iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást. Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez adott esetben a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő három munkanapon belül lehet folyamodni. A területi szolgálat ellenőrzi a kérelemben és a dokumentumokban szereplő adatok valódiságát, és haladéktalanul dönt. Egyidejűleg tájékoztatja az azonnali segély igénybevevőjét az esetleges későbbi visszafizetési kötelezettségéről. Az igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő szolgálatai a társszervekhez hasonlóan a megyeszékhelyeken szerveződnek. A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Az együttműködés szempontjából legfontosabb partnerek: - a rendőrség áldozatvédelmi hálózata; - a nyomozó hatóság; - az ügyészség; ECONOMICA 2013 - különszám

-

a bíróság; a bevándorlási és állampolgársági hivatal; a konzuli szolgálat; a helyi és a kisebbségi önkormányzatok; az egészségügyi intézmények; a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények; a családsegítő és a szociális szolgáltatók; a közoktatási intézmények; a polgárőrség; az egyházak; a civil szervezetek.

Az áldozatsegítő szolgálatok feladata az is, hogy az együttműködés keretében figyelemmel kísérjék az áldozati jogok érvényesülését. Erről tájékoztatást kérnek az említett intézményektől. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. CXXXV. törvény szerint áldozat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet – testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt – szenvedett. A sérelem fogalmát tágan értelmezi a törvény, a vagyoni káron túl, az egészségkárosodás és a bűncselekmény következtében fellépő lelki problémák is indokolhatják a segítséget. Jelenleg nem biztosított a bűncselekmények áldozatai részére történő szakszerű lelki segítségnyújtás. A pszichológus által nyújtott támogatás az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás, vagy a tájékoztatás részét képezheti. Érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében akkor van erre mód, ha már folyamatban van a büntetőeljárás, így a törvény 11. §-a szerinti igazolást a nyomozó hatóság az áldozatsegítő szolgálat számára kiállítja. Tájékoztatás keretében akkor adhat a pszichológus tanácsot, ha az említett igazolás még nem szerezhető be. Ilyenek tipikusan a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek, amikor a segítséget kérő, félve a következményektől, nem akar feljelentést tenni, azonban a segítségre nagymértékben szüksége

151


van. Ezekhez a segítségnyújtási formákhoz (tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése) nem szükséges kérelem-nyomtatvány kitöltése, a határozat meghozatala, azok időbeli határhoz sincsenek kötve. E formai kötetlenség nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé, amely illeszkedik az áldozatok igényeinek sokszínűségéhez és a pszichológiai ellátás követelményeihez. 4. IFJÚSÁGVÉDELEM A RENDŐRSÉG MUNKÁJÁBAN JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A fiatalok érintettségéhez kapcsolódóan több ügy esetében találkozunk az agresszió különböző formáival: szélsőséges, a verbális agreszsziótól, a brutális erőszakig terjedő esetekkel. A kíméletlenség, a durvaság, az erkölcsi gátak jelentős fellazulása a viselkedésben és a beszédben egyaránt tapasztalható. A problémát súlyosbító körülmény, hogy fokozódik a perifériára szorultak száma, a fiatalok életcél-nélkülisége, nevelési, érzelmi deficitből fakadó érzelmi-erkölcsi kiüresedése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a drogok terjedésének üteme, a veszélyeztetett korcsoportok életkori határai egyre alacsonyabbra kerülnek. (Rácz, 2002.) Mivel a drogpiacon óriási a profit, a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés tovább fog növekedni, új formái és módszerei jelennek meg, ezért csak széleskörű összefogással, összehangolt megelőző tevékenységgel lehet fellépni vele szemben. A normatív szabályozás csak késéssel tudja követni az illegális drogpiac változásait, ezért a dizájner drogok terjedése mind a büntető igazságszolgáltatást, mind az ellátórendszert, mind pedig a prevenciót új kihívások elé állította. Ezért a rendőri szer-

152

vek fontos feladata az iskolákkal, a szülőkkel, a nevelőtestület tagjaival és a partner intézményekkel való hatékony kommunikáció. 4.1. Kiskorú bűnelkövetők és áldozatok4 A vagyon elleni bűncselekményeket elsősorban a marginalizálódott családokban élő fiatalok követik el. A marginalizálódás okai között szerepelhet a szülők alacsony iskolázottsága vagy munkanélkülisége, ami miatt a család gyakran a létminimum alatt él. E családok gyermekei sajnos számos esetben maguk is családfenntartók. A problémát tetőzheti a szülők alkoholbetegsége. Figyelem és odafigyelés hiányában a kiskorú a szabadidejét gyakran az utcán kóborolva, kortárs-csoportba verődve tölti el. (Ferenczi, 2003.) Az elkövetést motiválhatja „egy jó heccnek” ígérkező kaland, a konkrét anyagi haszonszerzés és az, hogy amit otthon nem kaphatnak meg a szülőktől, megszerzik szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése árán is. Több bűnelkövető fiatalra jellemző az alacsony iskolázottsági szint, az iskolakerülés.

A kiskorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követnek el.5 Az általuk megvaló4 5

Forrás: ENyÜBS Forrás: ENyÜBS



Figyelmet érdemel még a közrend elleni bűncselekmények magasabb aránya. Ezek túlnyomó része garázdaság. A személy elleni deliktumok többsége testi sértés, ezen belül is könnyű testi sértés.

sított deliktumok több mint fele e bűncselekményi főcsoportba tartozik. A bűncselekmények elkövetési tárgya túlnyomórészt mobiltelefon, kerékpár, valamilyen médialejátszó, illetve készpénz. A vagyon elleni bűncselekményeknél egyre gyakrabban jelenik meg az erőszak, mind a dolog, mind pedig a személy elleni körben. A vagyon elleni bűncselekmények minősített eseteinél általában társas vagy csoportos elkövetés, gyakran felnőtt személy jelenléte a jellemző. Az elkövetési tárgy legtöbbször műszaki cikk, színesfém, haszonállat, készpénz. A korábbi évekhez hasonlóan tehát a kiskorúak leginkább a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivé váltak, melyek túlnyomó többsége a kis kárértékkel járó lopás. A 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények oksági tényezői között szubjektív oldalon az anyagi haszonszerzés és a kaland keresése, míg objektív oldalon a deviáns és a prekriminalizált helyzet együtt szerepel. Valamelyest javult a helyzet a gyermekkorú bűnelkövetők számát tekintve. ECONOMICA 2013 - különszám

Jász-Nagykun-Szolnok megyében továbbra is főként a fiúk veszélyeztetettsége dominál, hiszen jelentősen nagyobb arányban válnak áldozattá, mint a lányok. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lányok által elkövetett erőszakos cselekmények aránya emelkedik, és helyenként brutalitásban megelőzik a fiúkat. Míg a fiatalkorúak sérelmére első sorban vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, addig a 14 éven aluli korosztályt első sorban a kiskorú veszélyeztetése deliktumok fenyegették. E bűncselekményfajta számszerű emelkedésének oka mindenképpen összefügg a rendőrségnek a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos tevékenységével, illetve a jelzőrendszer működésének fokozatos javulásával. Mindkét korcsoporton belül magas a testi sértés és a garázdaság áldozatainak száma. Ezek között magasabb számban fordulnak elő a kiskorúaknak az egymás sérelmére elkövetett cselekményei. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a szülő feljelentést tesz a gyermeke sérelmére iskolán belül történt bántalmazás miatt. Emellett az is igaz, hogy a kiskorúak – a gyermekkorúak is – mind gyakrabban lesznek garázdaság elkövetői és áldozatai is. A szülők jelentős része engedi meg gyermeke számára, hogy

153


egyedül vagy hasonló korú barátaikkal éjszakába nyúlóan szórakozzon nyilvános helyen. A fiatalkorú bűnelkövetők esetében relatíve magas az alkohol- és a kábítószer-érintettség aránya. A bűncselekménnyel kapcsolatos oksági tényezők között ez a kettő áll az első helyen. 4.2. Családon belüli erőszak A családon belüli erőszak továbbra is a rendőri munka középpontjában áll, annál is inkább igaz ez, mivel a gazdasági válság és a megélhetési nehézségek csak hatványozták a problémákat. Az esetek vizsgálatából megállapítható, hogy többségében elszegényedett, halmozottan hátrányos helyzetű családoknál követnek el egymás sérelmére erőszakos cselekményeket. A felek szembenállása, folyamatban lévő válóperre, vagyonmegosztási perre, gyermek-elhelyezési vitára, lakáshasználat megosztottságból adódó konfliktusokra vezethető vissza. Az anyagi problémák miatt egyre több a veszekedés, fellazulnak a kapcsolatok, az együtt élők lassanként elhidegülnek egymástól. Legtöbbször egyik félnek sincs hová költöznie, ezért kényszerűségből továbbra is egy háztartásban élnek, amelyből konfliktusok alakulnak ki és ez az egész család életére kihat. Ezen családokban egy, de inkább több gyermek is él, akik általában jelen vannak a cselekmény elkövetésekor. A gyermekbántalmazások leggyakoribb formája ugyan a verés, de valójában a szeretet megvonása, az érzelmi elhanyagolás vezet a kiskorú veszélyeztetéséhez. (Herczog, 2001.) Az indulati cselekmények mellett megfigyelhető az eltartásra szoruló gyermekkorú családtagok elhanyagolása, a meglévő jövedelem saját célra fordítása. A szülők sokszor a probléma elől az alkoholba menekülnek, a gyermekek nem sajátítják el az alapvető coping mechanizmusokat, nem tudják megfelelően kezelni a stresszt, agresszívek lesznek. (Varga, 2008.)

154

A családon belüli erőszak elkövetésénél a sértetti oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az áldozatok túlnyomó többsége nő; a férfi áldozatok száma – bár az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat – lényegesen kevesebb. Az áldozatok életkora a gyermekkortól egészen az időskorig jellemző. A családon belüli erőszak elsődleges elkövetői a férfiak, 19-50 éves kor között. A férfi elkövetők magas számának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt, hogy a tartás elmulasztása bűncselekményt szinte csak férfiak követik el, mely nyilvánvalóan a válások során alkalmazott gyermek-elhelyezési gyakorlatból is következik. (Ranschburg, 2009.) A legnagyobb számban előforduló deliktum a zaklatás, míg az erőszakos cselekmények között évek óta leggyakoribb a garázdaság és a testi sértés. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma minden évben elhanyagolható, ugyanakkor mindig magas a tartás elmulasztása és a kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárások száma. A tapasztaltok továbbra is arra engednek következtetni, hogy még mindig magas a látencia, a családon belül történt jogsértések nagy számban nem látnak napvilágot. A rendőrség dolgozói rendszeresen részt vesznek szakmaközi találkozókon – jelzőrendszeri értekezleteken, esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon – és az adott ügynek megfelelően, személyre szabottan megtervezik a veszélyeztetett kiskorú számára a legmegfelelőbb intézkedést. A rendőrségi eljárások során a kiskorúak veszélyeztetettsége mindig vizsgálatra kerül. Amenynyiben ilyen adat, vagy körülmény merül fel az eljárás során, jelzéssel élnek a gyermekjóléti ECONOMICA 2013 - különszám


szolgálat illetve a gyámhivatal felé az erre a célra rendszeresített adatlapon. A kiskorú sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény esetén, illetve kiskorú bántalmazásánál kriminálpszichológus kerül bevonásra, azért, hogy vizsgálja a kiskorú vallomásának valóságtartalmát. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a kiskorúak „kiszínezik” a történetet vagy különböző okokból elferdítik a valóságot, ezek hátterében titkolt szerelmi kapcsolat vagy az érintett szülővel fennálló konfliktushelyzet áll. A Szolnoki Rendőrkapitányság épületében az első gyermek-kihallgató szoba kialakítása megtörtént. 4.3. Távoltartás A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján a 2011. évben a megye illetékességi területén vizsgált 182 esetből összesen 131 alkalommal került sor az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére. Az esetek zömében a bíróságok elrendelték a megelőző távoltartást, mely azt mutatja, hogy a kiadmányozói jogkörben eljáró rendőrök megalapozottan és a szükséges esetekben döntöttek a kényszerintézkedés elrendelése mellett. A bíróságok önállóan 3 esetben rendeltek el megelőző távoltartást. Ezekben az esetekben a bántalmazott nem a rendőrséghez fordult, hanem egyenesen a bírósághoz. A bántalmazók leggyakrabban 26 és 45 év közötti férfiak, míg a bántalmazottak többsége ugyanilyen korú nő. Viszonylag alacsony a kiskorú bántalmazottak száma, de ebben jelentős látenciával kell számolni. A bántalmazók többsége a bántalmazott házastársa, illetve élettársa. Harmadik helyen viszont nem a volt házastársak, illetve élettársak állnak, ECONOMICA 2013 - különszám

hanem a gyermekek által a szülők sérelmére elkövetett bántalmazások. Ebben a körben elsősorban időskorú bántalmazottakról beszélhetünk, és esetükben – csakúgy mint a gyermekeknél – komoly látenciát feltételezhetünk. A bíróság által hozott határozatokat leggyakrabban az e jogszabállyal védett személyek szegik meg, nem látván és érezvén az eset kapcsán hozott bírósági végzések következményeit. A rendőrség által hozott ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése következtében hozott határozatokat – az igazán súlyos eseteket kivéve – gyakorlatilag az érintett felek mindegyike megszegte annak megfelelően, ahogyan az pillanatnyi érdeküket szolgálta. „Első” felindulásból történt bejelentésük következményeit nem tudták vagy nem akarták felmérni, néhány óra elteltével már átértékelték az esetet, nem akartak ügyet, azt meg végképp nem, hogy az időközben távoltartott férj, élettárs ne vegyen részt a család életében. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény magasabb szintre emelte a családvédelmi feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervezetek közötti együttműködést, és létrehozta a családvédelmi jelzőrendszert. Azonban az eddig eltelt időben a családvédelmi jelzőrendszer tagjaitól kevés jelzés érkezett, a bejelentések szinte mindegyike a bántalmazottól vagy annak környezetéből származott. Tény, hogy az intézkedő rendőrök a helyszínen jórészt csak azokra az információkra támaszkodhatnak, amit az előzménykutatás során, illetve a helyszínen összegyűjtenek. A társszervektől, így a családvédelmi jelzőrendszer intézményeitől elvétve érkezik érdemi információ. Mivel az esetek többsége munkaidőn túl történik, a családgondozók, a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai, a gyámhatóságok, a gyámhivata-

155


lok előadói elérhetetlenek a rendőrök számára. Csak személyes jó kapcsolatok révén lehet tőlük információhoz jutni, mely a megalapozott döntést nagyban megnehezíti. 5. A szociális munkás bűnmegelőzési feladatai 5.1. A családsegítés területén A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A szolgáltatás célja az egyének, a családok, a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, szociális környezetükhöz való alkalmazkodásához való hozzájárulás. A tevékenység során a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával biztosítanak a szakemberek személyes szociális segítő és mentálhigiénés szolgáltatásokat. A családsegítői esetkezelésekben általában tetten érhető az ügyfelek tájékozatlansága mind a problémák megoldását, mind az ellátó-szolgáltató rendszert illetően. A családsegítő munka során a prevenciós jellegű csoportfoglalkozásokon és a reszocializációt elősegítő foglalkozásokon túl szabadidős tevékenységek, közösségi programok szervezése is a szakemberek feladata lehet.

5.3. Az adósságkezelési tanácsadás területén A szolgáltatás célja segítséget nyújtani a hátralékos személyek, családok adósságterheinek megszüntetéséhez, csökkentéséhez, a hátralékképződési folyamat megállításához, a háztartási költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez, az újbóli hátralékképződés megakadályozásához. A gazdasági válság elsősorban a devizaalapú lakáshitelt felvett ügyfeleket sújtotta. Az árfolyam-ingadozás miatt megemelkedett törlesztő részletek fizetésére nem képesek az ügyfelek, illetve ha azt még ki is tudják gazdálkodni, rezsifizetésre már nem marad bevételük. A hátralékprobléma megszüntetése érdekében a segítő hátralékkezelő programmal, módszerekkel és technikákkal segíti a működési zavarok megoldását. Ellátja a válsághelyzetbe került háztartások menedzselésével összefüggő feladatokat, elősegíti a hátralékos fogyasztók fizetőképességének erősítését, segítséget nyújt a szemléletváltoztatáshoz, a fogyasztói szokások pozitív irányú változásához, a költségvetési egyensúly megteremtéséhez. Tevékenységének része a facilitátori munka, így a kontaktusteremtés elősegítése a hivatalokkal, a szolgáltatókkal, elsősorban a szociokulturális hátrányok miatt az önmenedzselésre és az önérdek érvényesítésére képtelen kliens ügyében történő eljárás, valamint az életvezetési támogatás. 5.4. A drogtanácsadás területén

5.2. A munkanélküliekkel való foglalkozás területén A munkanélküliekkel való foglalkozás során a rendszeres szociális segélyezettekkel és a rendelkezésre állási támogatásban részesülőkkel kerülnek kapcsolatba a szakemberek, melynek során az érintett szociális és mentális helyzetéhez igazodó szaktanácsadásokon, programokon való aktív részvételét segítik.

156

A tevékenység célja a családok, az oktatási-nevelési intézmények drog-prevenciós tevékenységének segítése, adott esetben a rászorulók szakellátáshoz jutásának gyorsítása, másrészt a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátásának biztosítása. Az alacsonyküszöbű ellátás a közösségi ellátás egy speciális formája. A szolgáltatás célja az ellátatlan, az intézményes gondozással szemben bizalmatlan vagy onnan ECONOMICA 2013 - különszám


kiszoruló, az utcán, közösségi színtereken tartózkodó egyének, csoportok, valamint közvetlen környezetük felkutatása és az alacsonyküszöbű ellátáshoz való hozzájutásuk biztosítása, valamint a szenvedélybetegségek által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, annak segítése. A drogmegelőzés területén működő, továbbá a drogfüggők gyógykezelését, rehabilitációját biztosító intézményekkel való együttműködés kulcsfontosságú. A szakemberek tevékenységük során pszichoszociális intervenciókkal segítik a hozzájuk fordulót, biztosíthatják továbbá az igazságszolgáltatás látóterébe került kábítószerhasználók elterelését, mely a börtönbüntetés alternatívájaként az Európai Unió által is szorgalmazott beavatkozási forma. 5.5. A pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali ellátásának területén Az egyéni foglalkozást mentálhigiénés tanácsadás, pszichiátriai tanácsadás, ügyintézés, valamint a hozzátartozókkal, az aktuális életvezetési problémákkal, vagy krízisproblémával érkező, a hozott problémák átbeszélése után ellátást nem igénylő ügyfelekkel végzett munka jelenti. De csoportos foglalkozásokat és közösségi programokat is szervezhetnek a szakemberek az ügyfelek számára. A programok és csoportok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy melyek azok a készségek és képességek, sajátos egyéni szükségletek, amelyek fejlesztésével a társadalmi re-integráció elősegíthető.


5.6. A hajléktalansegítés, az utcai szociális munka területén A hajléktalan-segítő munka anyagi, szociális, egzisztenciális, egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai, egyéb mentálhigiénés, jogi segítő módszerek, szabadidős, kulturális programok komplex alkalmazásával valósulhat meg, melyek egyéni, csoportos és közösségi formában biztosíthatók. A gondozási tevékenység a szállók, az utcai szociális munka és a nappali melegedő működéséhez kötődik. A gondozási tevékenység körében olyan feladatokat látnak el a szakemberek, melyek az ügyfelek aktuális szükségleteinek kielégítését szolgálják (szállás, melegedési, tisztálkodási lehetőség, étkezés, gyógyszer, ruha, mosatás), illetve a segítő, reszocializációs tevékenység alapvető feltételeit jelentik. A segítők gyakran az utcán kerülnek először kapcsolatba az ügyfelekkel. Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munkás felkutatja a hajléktalan személyeket, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatja, szükség esetén gondoskodik a hajléktalan személy takaróval, ruhaneművel, konzervvel, egyéb élelmiszerrel, valamint gyógyszerrel történő ellátásáról. Tájékoztatást, információt nyújt az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról és az ellátó intézményekről, segítséget nyújt az ellátások igénybevételéhez, a hivatalos ügyek intézéséhez, valamint motiválja az ügyfelet a segítő kapcsolatban való részvételre.

157


IRODALOMJEGYZÉK BARABÁS, A. T. (2009) Áldozattá válás Magyarországon: a statisztika és az empirikus vizsgálatok valóságképe. In: Borbíró A. – Kerezsi K. (szerk.) A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, Fresh Art Design Kft. FERENCZI Z. (2003) Drogprevenció, pedagógus, iskola. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó HERCZOG M. (2001) Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó RÁCZ J. (2002) Drog és társadalom. Az addikció mintázatai. Budapest, Új Mandátum Kiadó RANSCHBURG J. (2009) Jellem és jellemtelenség. Budapest, Saxum Kiadó ROSTA A. (2006) A bűnmegelőzés elmélete. Budapest, Loisir Könyvkiadó VARGA T. (2008) Szilánkokra hullva. Budapest, KIKO Művészeti Bt. Jelentés a bűnmegelőzésről és a közbiztonságról: tendenciák és perspektívák – 2010.

JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat a Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája 2004/80/EC Európai Unió irányelv a bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról 2005. CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

158


Szerzőink

Szerzőink Bálint Ádám Szolnoki Főiskola Pénzügy Számvitel szak főiskolai hallgató, nappali tagozat III. évfolyam Bethlen István Szakkollégium tagja [email protected] Csajbók Róbert Szolnoki Főiskola Pénzügy Számvitel szak főiskolai hallgató, nappali tagozat II. évfolyam Bethlen István Szakkollégium tagja [email protected] Komláti Lili Szolnoki Főiskola Pénzügy Számvitel szak főiskolai hallgató, nappali tagozat II. évfolyam Bethlen István Szakkollégium tagja [email protected] Dr. Nagy Rózsa CSc. főiskolai tanár, Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék Márkus Rebecca Sheila Szolnoki Főiskola hallgató nemzetközi gazdálkodás szak [email protected] Medgyaszai Zsolt Szolnoki Főiskola hallgató pénzügy és számvitel szak [email protected] Szentesi Ibolya főiskolai tanársegéd, Szolnoki Főiskola Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék [email protected] Pólya Éva PhD főiskolai adjunktus, Szolnoki Főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszék, [email protected] Bata Melinda Szolnoki Főiskola, reklámszervező szakmenedzser [email protected] ECONOMICA 2013 - különszám

Forró Csilla Szolnoki Főiskola, reklámszervező szakmenedzser [email protected] Kondacs Réka Szolnoki Főiskola hallgató reklámszervező szakmenedzser [email protected] Kovács Éva Szolnoki Főiskola hallgató reklámszervező szakügyintéző [email protected] Horváth Marianna főiskolai tanársegéd, Szolnoki Főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszék [email protected] Gácsi Zsanett Szolnoki Főiskola hallgató kereskedelem és marketing szak [email protected] Kiss Viktória Szolnoki Főiskola hallgató kereskedelem és marketing szak [email protected] Szűcs Róbert Sándor főiskolai adjunktus, Ph.D., Szolnoki Főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszék [email protected] Krikuska Anett Szolnoki Főiskola hallgató kereskedelmi szakmenedzser [email protected] Széll Enikő Szolnoki Főiskola hallgató idegenforgalmi szakmenedzser [email protected]

159

Szerzőink

Martincsek Zsolt Szolnoki Főiskola hallgató, Kereskedelmem és marketing szak, [email protected] Eszéki Gergő Szolnoki Főiskola hallgató kereskedelem és marketing szak [email protected] Mozsár Anna Szolnoki Főiskola hallgató kereskedelem és marketing szak [email protected] Csatlós Krisztina főiskolai adjunktus, Szolnoki Főiskola Idegen Nyelvi Tanszék [email protected] Boda Tímea PhD hallgató, főiskolai adjunktus Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék [email protected] Huff Endre Béla PhD főiskolai docens, Szolnoki Főiskola Társadalomtudományok és Kommunkáció Tanszék huff@szolf.hu

Szakács Zsolt nemzetközi koordinátor, Szent István Egyetem SZIE- GTK - BKH [email protected] Szarvák Tibor PhD főiskolai tanár, Szolnoki Főiskola Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék [email protected] Tóth János CSc főiskolai docens, Szent István Egyetem [email protected] Molnár Edina PhD főiskolai docens tanszékvezető-helyettes Szolnoki Főiskola Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék [email protected] Bozorádi János r. alezredes osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztály [email protected] Márkus Erika r. őrnagy kiemelt főelőadó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztály [email protected]

Szakács Attila PhD főiskolai docens, Szolnoki Főiskola Kereskedelm és Marketing Tanszék [email protected]

160


I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 5 I. The Researches of the István Bethlen College

Recommend Documents