Repin: Hajóvontatók (1870)
o
A gazdaság átalakulása – a szabad verseny térnyerése
o
Az első túltermelési válságok
o
Harc a piacért
o
Háborúk
o
Ismeretelmélet – pozitivizmus
o
Új társadalomtudomány – a szociológia
o
Közgazdaságtan, statisztika, valószínűség-számítás
o
o
o
o
A realizmus a 19. század közepén alakult ki. A valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti, irodalmi irányzat.
A név a latin real (valós) szóból származik. A realizmus alapvető sajátossága, hogy nem bírál, csak megmutat.
o
o
o
o
A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. A lényegi összefüggések sűrített kidomborítása céljából mondanivalóját tömöríti. A romantikával szemben, a mindennapi élet objektív bemutatása a célja. Egyszerű emberek,( parasztok, kétkezi munkások) jelennek meg a művészetekben, mint társadalmi osztályuk jellegzetes képviselői. Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.
o
o
o
o
I. A realizmus kialakulása (az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával együtt II. Az ún. nagyrealizmus (az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust nevezik kritikai realizmusnak is (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig) IV. Az ún. utórealizmus (az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig)kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására
o
A valóság bemutatására az egyik legegyszerűbb eszköz: hosszas, részletező leírások
o
A cselekmény vezetése egyenes vonalú, mellékszálak nincsenek
o
A hősök hétköznapi emberek, hétköznapi
tulajdonságokkal
Franciák: Stendhal, Balzac Angolok: Dickens Thackeray Oroszok: Gogol,
Stendhal
Tolsztoj, Dosztojevszkij,
Dickens
Csehov Németek: Thomas Mann Amerikai: Hemingway
Tolsztoj
o
A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.
o
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni.
o
Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés.
o
Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak,
múzeumok, kórházak, pályaudvarok.
Opera, Párizs
o
o
o
o
A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt. A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi. A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.
Gustave Coubert 1819-1877
Kőtörők (1849)
Honore Daumier 1808-1869
Harmadosztály (1860)
Jean Francois Millet 1814-1875
Angelus 1856
Ilja Repin 1844-1930
Rettegett Iván és fia, Iván 1885
Kikötőmunkás 1890
o
o
o
o
o
Az irányzat elnevezése a latin "natura" ('természet') szóból ered. A naturalizmus a köznapi jelenségek aprólékos ábrázolásának, a tények puszta közlésének művészete. A realizmus valóságábrázolásával elégedetlen alkotók alakították ki.
Az alkotások a társadalom legmélyebb rétegeinek életét tárják fel, az ösztönök nyers világát tükrözik. A naturalista mű az érzékletekre épít, direkt hatások kiváltására irányul, óvakodik mindenfajta előítélettől.
A naturalizmus, mint ábrázolásmód és korstílus a 19. század második felében alakult ki és terjedt el Európa nagy részén. Szülőhazája Franciaország. Elméleti alapjai: o
a természettudományos szemlélet,
o
a biologizmus és a fajelmélet (Darwin),
o
a pozitivizmus (Comte és Taine) adta
o
ténytisztelet
A naturalista művészet fő feladata annak ábrázolása, hogy az egyén sorsát öröklött vonásai, valamint a környezete milyen mértékben és hogyan determinálja.
o
o
Zola
Maupassant o
o
Strindberg
Shaw
A naturalizmus legjellegzetesebb műfaja a regény. A regények színtere a társadalom legalsó rétegei, a nyomorgó tömegek élettere, a külváros, a falu. Témája a tengődő és kallódó emberek élete, a bűnözés. Fő képviselői: Flaubert, Zola, Maupassant, Strindberg, Gorkij, Shaw, Pirandello.
o
o
o
o
o
o
A képzőművészetben a naturalizmus alatt alkotói módszert és stílust is értenek. Cél: a természeti kép, esemény aprólékos, részletekig hű visszaadása. Jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok leleplezése Fényképszerűen aprólékos, felnagyító ábrázolás Tabunak számító témák (nyomor, bűnözés, az ember mint biológiai lény, szexualitás, lélektani torzulások) bemutatása. Az egyén mellett a tömeg ábrázolása is jellemzi. Fő képviselője Wilhelm Leibl (1844-1900)
Wilhelm Leibl (1844-1900)
o
A természethű ábrázolás a
o
Hauptmann (1862—1946) a naturalista
színház világában: új korszak, a
drámaírás legnagyobbja. (Napfelkelte
kortárs valóság tökéletesen hű
előtt; Takácsok)
színpadi megjelenítése. o
o
naturalizmus vezéralakja. ( Júlia kisasszony)
A színész életszerűen mond életszerű szöveget. o
o
süllyedt embereket mutat be a színpadon.
eszményekért harcoló) hős, mert tulajdonságaik és a környezet
irányítják.
Gorkij (1868—1936) Éjjeli menedékhely c. drámája (1902) a társadalom perifériájára
Nincs (magas rendű a szereplőket az öröklött
Strindberg (1849—1912) a svéd
o
Sztanyiszlavszkij (1863—1938), a moszkvai Művész Színház rendezője
Roberto Rossellini (1906-1977) Róma, nyílt város, Stromboli, Europa 51
Luchino Visconti (1906- 1976) Rocco és fivérei, A párduc
o
A szocialista realizmus, vagy szocreál a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszert jelent, tehát nem stílus.
o
Az I. világháború időszakát követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat.
o
Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő.
o
Az alkotók a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét
képekben.
o
Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek.
