Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Óvoda

1

Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja

Készítette: Fürediné Fridel Éva Lovászné Orliczki Ildikó

Jóváhagyta: Répáshuta Önkormányzat Képviselőtestülete

Érvényes: 2013. szeptember 01.-től

2

Az intézmény adatai

Az óvoda címe:

Répáshutai Szlovák Nemzetiségi Óvoda

Az óvoda elérhetősége:

3559.Répáshuta Kossuth út 20.

Tel: E-mail: Intézményvezető:

Fürediné Fridel Éva

Az óvoda fenntartója:

Répáshuta Község Önkormányzata

A fenntartó címe:

3559 Répáshuta Kossuth u. 2.

Tel:

3 A nevelési program elkészítésének törvényi háttere: •

137/1996.

évi

Kormány

rendelet

az

Óvodai

Nevelés

Országos

Alapprogramjáról •

1993.évi LXXIX. számú törvény a Közoktatásról

•

58/2003. évi OM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről

•

3/2005. évi OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvérő

•

Bükki Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja

•

Az Alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009. (XI.20)

•

Répáshuta Szlovák Nemzetiségi Óvoda Alapító Okirata

•

2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről

4 I.1. Az intézmény bemutatása

Répáshuta egy közel 500 lelkes kis település a Bükk hegység közepén, amelyet 700-800 méteres magasságú hegyek vesznek körül. A Bükki Nemzeti Park területén az egyetlen zárvány község. Lakói többnyire szlovák nemzetiségiek. A keresőképes lakosság egy részének az erdő jelenti a megélhetés forrását (erdőművelés, fakitermelés,). A másik részének Miskolc és környéke ad munkalehetőséget. Alacsony a munkanélküliek száma. A falu lakossága igyekszik ápolni, gyakorolni a szlovák nemzetiségi hagyományát, kultúráját. Mindezek a tényezők határozzák meg az intézményünk arculatát. Óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt kap a természet, a környezetünk tevékeny megismerése, a szlovák nemzetiségi nyelv és hagyományok ápolása, átörökítése, az egészséges életmódra nevelés és az iskolára való felkészítés. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Ezt a különbözőséget természetesen elfogadjuk és tiszteletben tartjuk. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket, az óvodában otthonosan érzik magukat. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyabbá tételére.

I.2. Gyermekkép

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal, és sajátos családi háttérrel, melynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljen, korának megfelelő mértékben empatikus szolidáris játszótárs, csoporttárs legyen.

5 I.3. Óvodakép

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig, a 2011. évi CXC. Törvény 8.§. (2) bekezdése szerint. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodafunkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolára való felkészítést. Az óvodai nevelésünk célja az óvodás korú gyermekek harmonikus fejlődése az életkori sajátosságaiknak figyelembe vételével. Óvodánk sajátos feladata a szlovák nemzetiségi nyelv- hagyományok ápolása, átörökítése.

II.1 Az óvoda személyi és tárgyi feltételei: Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, szervezetileg önálló intézmény. Óvodai csoportszám: 1 osztatlan csoport Alkalmazottak száma: 3 fő •

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus

2 fő

•

Szakképzett dajka

1 fő

Képesítések: Lovászné Orliczki Ildikó: •

szlovák felsőfokú óvónőképző

Fürediné Fridel Éva: •

felsőfokú óvónőképző

•

középfokú szlovák nyelvvizsga

Sziklai Zoltánné: ● 8 általános ●

szakképzett dajka

6 II.2 Az óvoda tárgyi feltételei:

Az óvoda egy csoportszobával, egy főzőkonyhával, ebédlővel és a hozzá szükséges kiszolgáló helyiségekkel, vegyes tüzelésű központi fűtéssel rendelkezik. Óvodánk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik. A játszóudvar felújításra, korszerűsítésre szorul. Önkormányzati finanszírozásból és pályázati lehetőségekkel élve igyekszünk fejleszteni.

lll. Az óvodai nevelésünk célja: Az óvodánk pedagógiai folyamatának nevelési alapelvei: A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, elfogadása, fejlesztése. A gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása. A gyermeki jogok tiszteletben tartása. A gyermek, mint fejlődő személyiség különleges védelme. A szlovák nemzetiségi nyelv és hagyomány ápolása és átörökítése. A sajátos nevelést igénylő gyermekek integrált fejlesztése.

IV. Az óvodai nevelés feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

IV.1 Az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása, a testi fejlődésük elősegítése. Az egészséges életmódra nevelés feladata: a gyermek testi fejlődésének elősegítése. a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességei fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése az egészséges életmód, a testápolás az egészség megőrzése, szokásainak alakítása

7 a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása

Az egészséges életmódra nevelés területei: 1.Gondozás Célja: A gondozás segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához. Feladata: nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása alvás, pihenés szükségletének kielégítése a környezet tisztántartása, esztétikai igényesség kialakítása a szervezet ellenálló képességének növelése a helyes testtartás elsajátítása – az e téren lemaradást mutató gyermekekre való figyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás helyes táplálkozási szokások kialakítása a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése öltözködési szokások fejlesztése környezetünkben található gyógynövények és termések megismerése, gyűjtése, felhasználása óvodai életünkben

2. Mozgásfejlesztés: A gyermekek mozgásigényének kielégítésére és fejlesztésére szolgálnak: a testnevelési foglalkozások a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek séták, kirándulások a szabadlevegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet is

3.Táplálkozás A tápanyagszükséglet kielégítése és az étkezés változatossága érdekében ügyelünk arra, hogy az otthoni és az óvodai étrend összeegyeztethető legyen.

8 A napi háromszori étkezésnél szem előtt tartjuk, hogy megfelelő mennyiségben és arányban szerepeljenek a fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi sók és rostos anyagok. Figyelembe vesszük azt is, ha a gyermek ételallergiáját és részére külön étrendet biztosítunk a szülővel történt egyeztetés és segítségnyújtás alapján.

4. Egészséges környezet Az egészséges környezet megóvása, a balesetmentes környezet biztosítása érdekében folyamatosan gondoskodunk a megfelelő tárgyi feltételekről, azok karbantartásáról.

V. Az érzelmi nevelés és szocializáció

V.1. Az érzelmi nevelés célja: Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, derűs szeretetteljes légkör vegye körül.

V.1.1. Az érzelmi nevelés feladata: biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. a társakért a csoportért érzett felelősségérzet alakítása a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása a természetes társas szükségleteinek kielégítése, a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése

V.2. Szocializáció célja: A kisgyermek számára közvetítsük, megalapozzuk és kialakítsuk a kapcsolattartás alapvető, normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat.

V.2.1 Szocializáció feladata: az óvónő törekedjen a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermek számára biztonságérzetet, és követendő mintát

9 társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban, játékokban a gyermekcsoportokon belül együttműködés az együttjátszás, együtt dolgozás képességeinek kialakítása, gyakorlása konfliktusok kezelése a csoportokban uralkodó légkört, az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek, kapcsolatát alakítsa úgy, hogy azt a teljes és kölcsönös bizalom és őszinteség hassa át a gyermek tudjon rácsodálkoznia természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A szülőföldhöz való kötődés alapjaként ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét. szoktassa hozzá a gyermeket, hogy legyenek türelmesek egymás iránt, a sikerélmény biztosításával erősítse a gyermek „én-tudat”

VI. Az anyanyelvi -, és értelmi nevelés, fejlesztés

VI.1. Az anyanyelvi nevelés célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelő tevékenység egészében.

VI.1.1. Feladatai:

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejező készség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés logopédussal, családdal a megelőzés és a korrekció területén. A

szociokulturális

háttér

figyelembe

képességfejlesztés megvalósítása.

vételére

épülő

differenciált

készség,

10 VI.2. Az értelmi nevelés célja: Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakítása az óvodáskor végére. A környezetről, önmagáról szerzett ismeretek bővítése és alkalmazásának képességének, a kognitív képességeknek a kialakítása és fejlesztése. Óvodánkban a gyermekek számára változatos tevékenységet biztosítunk, melyen keresztül tapasztalatokat

szerezhetnek

a

természeti

és

társadalmi

környezetről,

kielégítve

érdeklődésüket, kíváncsiságukat.

VI.2.1 Az értelmi nevelés feladatai: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése kognitív

képességek:

érzékelés,

észlelés,

figyelem,

emlékezet,

képzelet

és

gondolkodás, kreativitás fejlesztése a sokoldalú érzékszervi megtapasztalással az ismeretek bővítése az értelmi képességek fejlesztése a játékba integrált tanulás keretein belül valósuljon meg.

VII. Az óvodai élet tevékenység formái: VII.1. Játék

A játék célja „ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.” ( Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

A játék feladata: A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. Játék által szinte észrevétlenül tanul a gyermek, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat és az őt érő élményeket.

11 Gyakorolhatja a különböző élethelyzetben való viselkedést, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. Törekszünk a szabad játék túlsúlyának érvényesülésére, a játékeszköz jellegének professzionalizálására, a testileg-, lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatására. Fontos a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválásával az anyanyelvi nevelést fejlesztjük. A szlovák nyelvi légkörben lehetőség nyílik valamennyi játékfajtában a nyelvi kommunikálásra. Tárgyak, játékszituációk megnevezése, gyakorlása. Szerepjáték során a mindennapi kommunikálás fejlesztése, bábozással a „bátrabb” nyelvhasználat segítése, tájnyelvi játékok felhasználása.

Játékfajták:

Gyakorló játék: melynek során az ismétlésekben, tevékenységekben a gyermek különböző képességeit gyakorolja Szerepjáték: amelyben a gyermekek a felnőttek szerepét, tevékenységét és a felnőttek közötti viszonylatokat sajátos játékkörülmények között általánosított formában, képzetük segítségével és a felnőttek által használt tárgyak helyettesítésére szolgáló játékeszközökkel újra alkotják. A szerepjáték során megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz, le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről, vállalják számukra a kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepet is. Tudnak vezetni, és játszótársakhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Barkácsolás: a gyermek által játékeszköz készítése. A barkácsolásnál egy-egy esetben maguk kezdeményezik az eszközkészítést. A létrehozott eszközt használják a játékban, dramatizálásban. A bábjátékhoz szükséges eszközök készítése a gyermekek szívesen végzett tevékenysége.

12 Építő-konstruáló játék során élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek vagy a létrehozott alkotás hatására, beleképzelik magukat különböző élethelyzetekbe. Igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben Szabályjáték során fejlődik önfegyelmük, logikus gondolkodásuk, társasa kapcsolatuk, szabálytudatuk. Az óvodapedagógus fontos feladata az egészséges versenyszellem kialakítása.

VII.2. A külső világ tevékeny megismerése

„ A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezeti formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetében való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek birtokába jut a gyerek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékenység megismerése során: spontán és irányított beszélgetés, megtapasztaláson alapuló megismerés, sokoldalú információszerzés, a gyermek aktív- és passzív szókincsének gyarapítása, fogalmak tartalmának bővítése, beszéd- és mondatalkotás aktivizálása.

13 Külsővilág tevékeny megismerés nevelésének tartalma: A gyermekek ismerjék meg a Bükk hegység szépségeit Tudatosodjon a gyermekekben a család fogalma, annak szerkezete, a családtagok szerepe A gyermekek ismerkedjenek az emberi testrészekkel, érzékszervekkel, azok funkcióival, védelmével Ismerkedjenek meg az óvoda épületével, dolgozóival, környezetével Az óvodapedagógus adjon lehetőséget minél több mesterség megismerésére Ismerjék meg lakóhelyük, az ott élő emberek, a táj, a helyi hagyományok, szokások, tárgyi értékek szeretetét, védelmét Ismerjék meg a napszakokat, a hét napjait, az évszakokat. Az időjárás, a természet jellemzői, változásai, a színek, a fények, a formák szépségeinek alapvető biológiai, fizikai, kémiai jellemzőit tapasztalatok útján ismerjék meg. Az óvodapedagógus ismertesse meg a gyermeket a növény és állatvilág védelmével, gondozásával Ismerje meg a néphagyományokat, a falusi élet szokásait, a szlovák népszokásokat, hagyományokat.

A környezet megismerése során matematikai tapasztalatok, ismeretek birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek tudják óvodájuk nevét, lakásuk címét, szüleik foglalkozását gyakorlottak az elemi közlekedés szabályaiban, azok betartásában ismerik a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket ismerik a környezetükben lévő intézményeket ismerik és megnevezik a színeket ismerik az emberi test felépítését, a szív működését igényesek testük tisztaságára felismerik a napszakokat, különbséget tudnak tenni az évszakok között tisztában vannak a növény fogalmával

14 az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hogy hol élnek különösen ismerik az erdőben élő állatokat, ami a környezetükben találhatók

VII./3. Vizuális nevelés „A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különböző fajtái a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőségeket az óvodapedagógus. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség komponálótérbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyerekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel. A vizuális nevelés a gyermeket fejlettségi szintjének megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja benne az elemi képolvasás, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességeit. Az ábrázolótevékenység, dolgok, jelenségek esztétikai megismerését szolgálja.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

A vizuális nevelés célja: A gyermek esztétikai érzékének és ízlésének kialakítása és fejlesztése Az önkifejezés lehetőségének és technikájának megismerése és gyakorlása Gazdagítjuk a tér-forma- szín képzetét, alakítjuk a gyermek szépiránti nyitottságát, igényességét, ezáltal megalapozzuk a művészeti látás képességét.

15 A vizuális nevelés feladata: Az óvónő teremtse meg a feltételeket a gyermek képi plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez Keltse fel a gyermekben a ceruzával, festékkel, agyaggal és más eszközökkel való tevékenység vágyát Keltse fel bennük a gyönyörködést, az elutasítást, a csodálkozást, a díszítőkedvet, az alkotás örömét Fejlessze az emlékezet, a természet és az elképzelés után ábrázoló és díszítő tevékenységüket Ismertesse mag a rajzolás, a festés, a mintázás technikáját, a kézi munka egyszerű elemeit Biztosítson az egész nap folyamán teret, lehetőséget az ábrázoló tevékenységekre Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek múzeumokban, kiállításokon igényes alkotásokat, népi tárgyakat ismerhessen meg Ismerje meg a szlovák kultúra, a művészet szépségeit, elemei

Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységben: A vizuális tevékenységhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése pl. megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív- és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. A vizuális nevelés tartalma: A gyermek: mindennapos tevékenységként rajzol, fest, mintázik, ezeket a tevékenységeket emlékezet után közvetlen megfigyelés alapján is végez Az ábrázoláshoz változatos eszközöket és anyagokat használ Ötletek és egyéni elképzelések alapján díszítő munkát is végez Bábokat készít, barkácsol Papírból egyszerű formákat tép, nyír, összerak, ragaszt, hajtogat Kézimunkán belül megismeri és gyakorolja a varrás egyszerű öltéseit Különböző anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással változatos építményeket hoz létre

16 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak Színhasználatukban ismerik az alapvető színeket és a színárnyalatokat, érvényesítik a kedvelt színeket Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat Forma ábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is Közös munkák értékelése során szóbeli véleményt alkotnak Önállóan és csoportmunkában is képesek ábrázolni

VII. 4. Vers, mese „Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt eszköze a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és ehhez társuló, szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játék tevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek helye van.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

17 Az irodalmi nevelés célja: A gyermek harmonikus személyiségfejlesztése, a pozitív attitűd kialakítása. A gyermek anyanyelvi és nemzetiségi nyelvének fejlesztése, az érzelmi, értelmi, etikai és esztétikai nevelés elősegítése.

Az irodalmi nevelés feladata:

Az óvónő keltse fel és mélyítse el a gyermekirodalom iránti érdeklődését Alapozza meg az irodalomhoz, könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatot Fejlessze

a

gyermek

erkölcsi

érzelmeit,

ítéleteit,

magatartását,

esztétikai

fogékonyságát Fejlessze a gyermek beszédét, bővítse szókincsüket Szélesítse a gyermek látókörét, fejlessze értelmi képességeit, különösen az emlékezetét és képzeletét Alakítsa ki a mesetudatot, a mese és valóság megkülönböztetésének képességét Szerettesse meg a mesét, verset, amely legyen öröm és élményforrás Teremtsen olyan helyzetet, amelyben a gyermekek szívesen báboznak, dramatizálnak, kifejezhetik érzéseiket, élményeiket.

Az irodalmi nevelés tartalma:

A gyermek önként és szívesen hallgat mesét, verset, vannak kedvelt meséi, versei Szívesen nézeget képeskönyvet, mesekönyvet. Verseket idéz emlékezetből, természetes hanghordozással, ritmust érzékeltetve, tiszta kiejtéssel Legkedvesebb meséit, verseit bábozza, dramatizálja Érti és használja az ismert szavakat, odafigyel társai beszédére, igényli, hogy őt is figyelmesen hallgassák meg. Az irodalmi anyagot a gyermekek életkorának, értelmi képességeinek, értékközvetítő szerepének igényességre.

megfelelően

válogatjuk.

Törekszünk

az

esztétikai

és

irodalmi

18 VII.5 Anyanyelvi nevelés:

Anyanyelvi nevelés célja Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Ezért az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elszigetelten. Végig kíséri óvodánk egész napi életét, a gyermek minden megnyilatkozását, az óvodapedagógus és a gyermekek kapcsolatát.

Az anyanyelvi nevelés feladata: Az anyanyelvi nevelés, a beszédfejlődés komplex folyamat, melyet a gyermek utánzással sajátít el. Az óvodapedagógus beszéde minta jellegű és modellnyújtó. Az óvodapedagógus mérje fel a gyermekek nyelvi fejlettségét, foglalkozzék differenciáltan beszédük fejlesztésével Törekedjék a párbeszédes forma kialakítására, az óvónő-gyermek és gyermekgyermek között Ügyeljen a kommunikációs helyzetnek megfelelő hanglejtésre, beszédritmusra, hangerőre, szünettartásra és metakommunikációra Szoktassa a gyermeket a feleletek bátor, érthető elmondására, valamint arra, hogy ők is kérdezzenek Ismerje fel a beszédhibákat, javításánál kérje a logopédus segítségét Járuljon hozzá a gyermekek szókincsének bővítéséhez Mindig tartsa szem előtt, hogy példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése a beszédfejlesztésnek a leghatékonyabb eszköze Kérdéseivel fejlessze a gyermek gondolkodását, ösztönözze beszédre Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására Tartsa szem előtt irányító szerepét, beszéde mintajellegét, mely hat az óvónő és gyermek között kialakuló nyelvi kommunikációra

Az anyanyelvi nevelés tartalma: A gyermek szívesen beszéljen, szükség esetén beszédindítást alkalmazzon az óvodapedagógus Ismerje meg a környezethez tartozó tárgyak és megszokott jelenségek nevét Fogalomalkotására a konkrét tárgy, jelenség megnevezése legyen a jellemző Ismerje, és megfelelő értelembe használja a szavak jelentését, kerüljük a verbalizmust

19 A tárgyi és személyi környezetével kapcsolatos gondolatait összefüggően fejezi ki Kommunikációs helyzetekben teremtsünk lehetőséget a beszédprodukció gyakorlására A megerősítés, a létrejövő kapcsolat, indítja el a nyelvi kifejező képességüknek további fejlődését.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek a tapasztalatok során bővült szókincsüket aktívan használják Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követi a történések logikai, időbeli sorrendjét Páros

és

csoportos

beszédhelyzetekben

megfelelő

beszédfordulatokkal

és

viselkedésformákkal megteremtik és fenntartják a kommunikációt Nyugodtan, figyelmesen végighallgatják az óvónőt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását Helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövőidejű igeidőt, igemódokat Tisztán ejtenek minden beszédhangot Jól érthetően, többnyire megfelelően hangsúlyozva beszélnek Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik

VII.6. Ének, zene, énekes játék

A zenei nevelés célja:

„Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

A zenei nevelés feladata: „Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítás megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

20 A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

Az ének-zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi - kommunikációs fejlődésére: Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd- és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formájának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős, énekes játékok).

A zenei nevelés tartalma: Az óvodapedagógus szerettesse meg a gyerekekkel az éneklést, a gyermekdalokat, szoktassa a gyermeket tiszta éneklésre Fejlessze a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, harmonikus szép mozgását Készítse elő a zenei anyanyelv megalapozását Ismertesse meg a gyermeket az óvodában használatos hangszerekkel Keltse fel a gyermekek érdeklődését a magyar, és a szlovák népdalok, népi mondókák, gyermekdalok, kiolvasók, és a ma is élő és felhasználható hagyományok iránt A gyermekek könnyedén, helyes szövegkiejtéssel tisztán énekeljenek A dalok, mondókák ritmusának érzékeltetése különböző mozdulatokkal és hangszerekkel.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek felismeri a magas-mély hangokat, halk-hangos és lassú-gyors közötti különbségeket Megkülönbözteti és felismeri zörejhangokat és a zenei hangokat, hangszereket Figyelmesen és érdeklődéssel hallgat éneket, vagy hangszeren előadott dalt, zenét Különböző mozgásokkal érzékelteti az egyenletes lüktetést, dalok ritmusát mozdulatokkal, tapssal, ütőhangszeren kifejezi Alapvető mozgásokat, táncmozdulatokat végez Önállóan kezeli az óvodai hangszereket

21 Tudjanak mondókákat, alkalmi dalokat, 6 hangterjedelmű dalokat önállóan előadni, magyarul és szlovákul Képesek dallam és ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni és visszatapsolni Önállóan tudnak alkalmazni éneken, mondókán halk-hangos, mély-magas, gyors-lassú ellentétpárokat Tudnak dalokat szöveg nélkül dúdolni, zümmögni Felismerik a dalokat kezdő vagy belső motívumról szöveg nélkül is Tudnak hosszabb periódusokkal hangosan és magukban énekelni Tudnak felelgetős dalokat közösen énekelni Megkülönböztetik környezetük zörejhangját, felismerik egymás hangját

VII.7. Mozgás, mozgásfejlesztés

A mozgásfejlesztés célja: „A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását /járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás/. Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

A mozgásfejlesztés feladata: A tornának, játékos mozgásnak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészsége testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Lehetőséget biztosít a

22 gyerek

mozgástapasztalatainak

rendszeres

bővítésére,

fejleszti

cselekvő

és

feladatmegoldó képességüket, erősíti a szép mozgás iránti vonzalmukat. Az óvónő segítse elő a gyermek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását Teremtsen olyan helyzetet, amelyben mindannyian jó közérzettel, jó hangulatban vesznek részt a mozgásos feladatokban A mozgásos feladatok sikeres megoldáseredményeként növelje a gyermekek önértékelését, önbizalmát Adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek az alapvető mozgásformák gyakorlása által Fejlessze a gyermek természetes mozgását, ügyességét, gyorsaságát, erejét, állóképességét és egyensúlyérzékét Nyújtson változatos lehetőségeket a kéz finom mozgásainak fejlesztésére, szem-kézláb koordinációjára, a testséma fejlesztésére Ismertessen meg a gyermekkel mozgásos játékokat, gyakorlatokat Ismertessen meg a gyermekeknek gimnasztikai és talajtorna elemeket

Az anyanyelvi nevelés feladata a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

A mozgásfejlesztés tartalma: A gyermek végezzenek gimnasztikai, járás, futás, ugrás, dobás, támasz és labdagyakorlatokat Futó-, fogó-, labda versenyjátékok Naponta két alkalommal frissítő testnevelés A mozgásos játékok segítségével erősödjön a gyermekek egymásra figyelése, kooperációs készsége Ismerje meg egyszerű vezényszavakat A játékos mozgások segítsék elő a térbeli és időbeli tájékozódást

23 A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban, Tudjanak utasításra gyakorlatot végezni Legyen a mozgásuk összerendezett, alakuljon ki a mozgáskoordinációjuk, a finommotorikus mozgásuk, az egyensúlyérzékelésük Tudjanak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Tartsák be a szabályokat különböző verseny és ügyességi játékok során

VII.8. A munka jellegű tevékenységek

A munka jellegű tevékenység célja: A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. A munka óvodai életünk egészében érvényesülő folyamat, mely áthatja a gyermek mindennapi tevékenységét. Ezáltal természetes módon alakul szociális magatartása és fejlődnek társas kapcsolatai. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása az önértékelés és ezzel együtt a közösségi értékelés alakulása.

A munka jellegű tevékenység feladata: A tapasztalatszerzés során alakítsa ki a munkavégzéshez szükséges képességeket, készségeket A közös munkavégzés segítse elő a gyermek kooperációs képességének fejlődését Alakuljon ki pozitív viszonya, attitűdje a munkához Érezze és értékelje a munka eredményét, a teljesítmény erőfeszítését Az óvodapedagógus minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos

önkiszolgáló

tevékenységet,

illetve a társai

érdekében

végzett

munkatevékenységet. A munka saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az óvodapedagógus teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. A tevékenység megkezdése előtt a balesetmentes környezet biztosítása, a szükséges segítségnyújtással, az eszközök használatának bemutatással a baleset megelőzése.

24 Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok- okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

A munka jellegű tevékenység tartalma:

Az óvodapedagógus ismertesse meg az adott munka eszközeit, ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát a gyermek tényleges aktivitását Tegye lehetővé, hogy a gyermek a különösen kedvelt munkafajtákban elmélyedhessen

Naposi munka a naposi funkció gyakorlása során a gyerekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében alkalmazására csak középső csoporttól kerül sor a napos terít, az étkezések után rendet tesz játék elrakás után eligazítja, esztétikusan elrendezi a játékokat a termet szükség szerint átrendezi segít a foglalkozási eszközök kiosztásában

Alkalomszerű munkák Vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermek alkalomszerűen végezhet. Ezek egy része szabályosan ismétlődik, másik része esetleges. Mindezeket a feladatokat a szükségleteiktől, a munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport egyidejűleg végzi, vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesítik. A gyermek részt vesz a rend fenntartásában, ügyel az öltöző, mosdó rendjére A játékszereket a játék után a helyére teszi, segít a játék-javító munkában A gyermekek segítenek a csoportszoba díszítésében Részt vesz az udvar rendben tartásában

25 Növény és állatgondozás

A növények és kisállatok gondozásával ezek életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyermekek, miközben átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Növénygondozás a csoportszobában és az udvaron egyaránt történik: Csoportszobában:

élősarok

Udvaron:

veteményeskert, madáretető…

A gyermekek folyamatosan gazdagítják az élősarkot az évszaknak megfelelően Az óvoda udvarán összegyűjtik a lehullott leveleket Segítenek a hó eltakarításában az udvarról Segítenek az udvaron lévő veteményeskert gondozásában Segítenek az élősarok tisztántartásában, növények ápolásában Gondoskodnak a madarak etetéséről A gyűjtött terméseket, magvakat egyéb növényi részeket meghatározott szempontok szerint csoportosítják, és önállóan helyezik el az élősarokban Megfigyelik a változásokat, azok figyelembevételével gondozzák a növényeket

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Alakuljon ki pozitív viszonyulásuk a munkavégzéshez Legyen igényük önmaguk és környezetük tisztaságára. Legyenek képesek önmaguk szükségleteik kielégítésére A rájuk bízott munkát önállóan és igényesen végezzék el Érezzék és értékeljék a közös munka örömét Egyéni megbízatásokra szívesen vállalkozzanak és nyújtsanak segítséget társaiknak Legyen jártasságuk a növény -, és állatgondozásban

26 VIII. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodai tanulás célja: „Az óvodában a tanulás folyamatos, spontán tevékenység, amely jelentős részben utánzásos, nem szűkül le az ismeretszerzésre az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

A tanulás lehetséges formái az óvodában: •

az utánzásos, mint és modellkövetés, magatartás és viselkedéstanulás /szokások kialakítás/

•

spontán játékos tapasztalatszerzés

•

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

•

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés

•

a gyakorlati probléma és feladatmegoldás

•

az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósulás, tanulás”

•

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

Az óvodai tanulás értelmezése: Sajátossága, hogy nem csak a didaktikai értelemben vett tanítás-tanulás folyamatában történik A gyermek a tevékenységrendszeren keresztül szerez tapasztalatokat, ismereteket, a természetes megismerési folyamat által. A szociális tanulás különböző formáin keresztül interiorizálódik a norma, szokás, érték és szabályrendszer, mely a szocializáció folyamata A tanulás elsődleges és leghatékonyabb eszköze a játék. A spontán tapasztalatszerzés a játékos tanulással, a gyermek szabad játékában valósul meg, míg a tudatos fejlesztés a

27 játékba integrált tanulással az óvodapedagógus irányítása által a képességfejlesztést valósítja meg. Az iskolai életmódra, az iskolai tanulásra való felkészítés az egész óvodai nevelés folyamatát áthatja A teljes nevelési folyamat, amely a csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamat szervesen illeszkedő tanulási folyamat részei: o önálló és irányított tapasztalatszerzés o komplex foglalkozások rendszere o kötetlen és kötött kezdeményezések, és foglalkozások

Pedagógiai alapelvek: A differenciált egyénre szabott fejlesztési módszer megvalósítása a csoport keretein belül. Az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmaznak. A kitűzött nevelési célok és feladatok az osztatlan óvodai csoportban is megvalósíthatók. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre, feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, cselekedhet. A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában érzékeljen, észleljen, tapasztaljon a gyermek. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tegyük azok megoldására, kreatív problémamegoldásra ösztönözzük. Ennek kialakításához mindenekelőtt szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

28 IX. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

„ A gyermek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskola élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai alkalmasságnak testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.” (Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja)

Az érés és a környezet állandó kölcsönhatása eredményeként bekövetkező változás, fejlődés nyomán alakulnak ki a gyermek azon képességei, amelyek alkalmassá teszik őt a sikeres iskola életre. Az iskolai alkalmasság a gyermek azon képessége, mellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez és az iskolai követelmények rendszeréhez.

A szomatikus fejlettség jellemzői: első alakváltozás befejeződése, megfelelő teherbírás összerendezett, harmonikus mozgás fejlett mozgáskoordináció és finom-motorika mozgását, viselkedését szándékosan képes irányítani szükségleteit késleltetni és irányítani képes

A mentális fejlettség jellemzői: nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre tovább differenciálódik érzékelése, észlelése megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik megosztása, átvitele a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél megfelelő tempóban, hangsúllyal tudja kifejezni mondandóját minden szófajt használ, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, különböző mondatfajtákat alkot

29 végig tudja hallgatni, és megérteni mások beszédét elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek elemi mennyiségi ismeretei vannak

A szociális fejlettség jellemzői: készen áll az iskola élet és a tanító elfogadására, képes együttműködni, kapcsolatot teremteni felnőttel és gyermektársaival egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni késleltetni tudja szükségletei kielégítését feladattudata kialakulóban van kitartásának, munkatempójának önállósága, önfegyelme alakul

X. Az óvodai nevelés szervezésének keretei Napirend A napirendünk kialakításakor figyelembe vesszük: a gyermekek életkori sajátosságait, a gyermekek bioritmusát és biológiai szükségleteit a pedagógiai irányelveket az óvodai nevelés folyamatát óvodánk tárgyi feltételeit

Otthoni napirend ajánlásával segítséget nyújtunk a családi nevelés számára.

Hetirend A hetirend kialakítása óvodánkban a csoportban dolgozó óvónők önálló joga. Bizonyos

speciális

tevékenységek

szervezésében

azonban

alkalmazkodnak

egymás

elképzeléseihez /tornaterem, úszás/ A gyermekcsoportban két szakképzett óvodapedagógus és másfél óvodai dajka dolgozik Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, az átfedési idő 3 óra. Az átfedési időt indokolja a nemzetiségi létszám. A két nevelő az átfedési időt a gyermekek között gazdag

30 játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra, beszélgetésekre, differenciált és speciális képességfejlesztésre fordítja.

Az óvoda hagyományos ünnepei: Az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket a társadalom igényeinek, a környezet szokásainak, hagyományainak, valamint a szülők igényeinek megfelelően tartjuk az óvodában. Az ünnepek színessé teszik a gyermekek mindennapi életét. A feldíszített, kiplakátozott óvoda, a felnőtteken és a gyermekeken viselt ünneplő ruha emeli az ünnepély fényét.

Ünnepeink: Október 23.:

megemlékezés

Idősek napja:

a közösség intézményei közösen köszöntik a meghívottakat

Mikulás:

zártkörű rendezvény

Karácsony: -

előkészületek: a szülőkkel közös munka-délelőttön ünnepély: nyitott a közösségben élő kisgyermekek és felnőttek felé

Farsang:

nyílt ünnepély

Nőnap:

ajándékkészítés

Március 15.:

megemlékezés

Húsvét

előkészületek: szülőkkel közös munka-délelőttön

Anyák napja:

nyitott

Nemzetiségi Nap:

nagyszabású ünnep a szlovákiai vendégek, a szlovák nemzetiségű falvak részvételével

Gyermeknap:

helyi szponzorok támogatásával sorversenyek, vetélkedők szervezése

Évzáró-ballagás:

nyitott

Kirándulások:

gyermekkel szülőkkel közösen: •

környező nagyvárosokba autóbusszal

•

főzés, szalonnasütés

31

XI. Gyermekvédelem az óvodában A gyermekvédelmi munka törvényi háttere az 1997. évi XXXI. számú törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról. Ennek alapján az óvoda a gyermekvédelmi rendszer jelzőrendszereként működik Szociális funkciójából adódóan az intézmény a 3-7 éves korú gyermekek napközbeni ellátást biztosítja Az óvodai gyermekvédelem célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, veszélyeztetettség felderítése, az okok feltárása és megszüntetése a lehetőségekhez mérten. Tágabb értelemben, minden gyermekre kiterjedő gondoskodás, amely a gyermekek gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani Az óvodai gyermekvédelem feladata: Valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik a gyermekvédelmi munka – esetek feltárása, feltérképezése, családlátogatás, környezettanulmány A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése A gyermek fejlődésében bekövetkezett hátrányok kompenzálása a pedagógia eszközeivel A gyermekek testi-lelki épségének védelme Kiszűrni a speciális szükségletű gyermekeket Az óvodapedagógussal közösen feltárni a család életvitelét, szükségleteit Magatartási problémák okainak feltárása – kezelése Étkezési támogatás igénylésének feltérképezése Pedagógiai, pszichológiai ismeretterjesztés a szülők körében Hosszabb ideig hiányzó gyermekek felkutatása A gyermekvédelmi felelős: Személyét az intézményvezető választja ki és bízza meg. A munkáját összehangolja és támaszkodik a területen dolgozó gyermekvédelmi felelősök, gyermekorvosok, védőnők véleményeire, javaslataira és jelentéseire. A kommunikációs-, kontaktusteremtő képessége elengedhetetlen feltétele annak, hogy hogyan tudja elfogadtatni magát. Fő feladata: a prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a megértés, humánum, empátia a jellemző. Nyilvántartást készít a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről.

32

XII. Az óvoda kapcsolattartási rendszere: Óvodánkat szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a gyerekek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel: az iskolával, és a közművelődési intézményekkel. Külső kapcsolatainkat környezetünk adottságai határozzák meg.

Óvoda – család kapcsolata Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködésünk. Az együttműködésnek változatosak a formái. A személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg.

A kapcsolattartás célja: elismerjük a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, mint nevelői partnert éreztetjük az őszinte odafordulást, az empátiát, a segítő szándékot mindaddig, amíg a szülő képes ezt elfogadni kapcsolatunkat a tapintatra építjük, amit igyekszünk elmélyíteni a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával is elismerjük és elfogadjuk a család szokás-szabályrendszerét, s tapintatosan próbáljuk befolyásolni az életmód jó szokásainak alakítását tájékoztatjuk a szülőket alapprogramunkról óvodánk szülői képviseletét a szülői szervezet látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján alakítják ki.

A kapcsolattartás formái: családlátogatások szülői értekezletek nyílt napok közös ünnepek, rendezvények munka délelőttök, munka délutánok kirándulások, sportnapok

33 Az óvoda –iskola kapcsolata A kapcsolattartás célja: Az

óvoda

iskola

kapcsolatában

alapvető

fontosságú

a

gyermekek

átmenetének

megkönnyítése. Erre folyamatosan készülünk, és ennek érdekében szervezzük közös programjainkat. Az óvónők kezdeményezések alkalmával felidéznek meglévő ismereteket, drámajátékokkal segítik a leendő osztályközösség megismerését, mely programban a tanító néni is bekapcsolódhat. A kapcsolattartás formái: közös programokon való részvétel, kölcsönös hospitálások, látogatás az első osztályba, nyílt napok, fórumok, személyes találkozások

Óvoda - fenntartó kapcsolata Intézményünk fenntartója: Répáshuta Község Önkormányzata

A kapcsolattartás célja: A fenntartó Önkormányzat és az óvoda közötti bizalom, a kölcsönös tisztelet és megbecsülésen alapuló kapcsolat elengedhetetlen a munkánkhoz. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program elvárásai az éves közművelődési program kiemelt feladatai munkánk meghatározó perspektívái. Ennek megvalósulását a kölcsönös információáramlás biztosítja. Színesíti kettőnk kapcsolatát, hogy az óvodapedagógusok, a gyermekek részt vállalnak a községi rendezvényeken. Munkánkhoz minden alapvető támogatást megkapunk, az Önkormányzat biztosítja az óvoda működésének feltételeit. A jelenlegi gazdasági helyzetben igen fontos dolog az alapellátás biztosítása.

A kapcsolattartás formái: Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Nyílt napok, munkaértekezlet, egymás rendezvényein való részvétel

34 Óvoda – Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kapcsolata A kapcsolattartás célja: Szlovák nemzetiségi óvoda lévén kapcsolatunk meghatározó jellegű. A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a kisebbségi nevelést érintő kérdésekben, döntésekben: Egyetértési Véleményezési Megkeresési, kezdeményezési joggal rendelkezik.

Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A kapcsolattartás célja: A közművelődési intézmények rendezvényei színesebbé teszik gyermekeink hétköznapjait. Arra törekszünk, hogy a kínálatból a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődéseit figyelembe véve válasszunk. A kapcsolattartás formái: Bábszínház, - színházlátogatás Könyvtárlátogatás Helyi kultúrcsoport által szervezett rendezvények látogatása (néptánc, énekkar)

Az óvoda és az egészségügyi intézmény kapcsolata A kapcsolattartás célja: Az egészségügyi törvény rendelkezései értelmében a gyermekek egészségének védelme, és fenntartása a kapcsolat alapja. A kapcsolattartás formái: a község körzeti orvosa évenként két alkalommal szűri, vizsgálja, a védőnő – folyamatosan, fogorvos évente egy alkalommal szűri, vizsgálja a gyerekeket.

Az óvoda és a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata A kapcsolattartás célja: A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek életének javítása érdekében rendszeres kapcsolat van a két intézmény között. Az intézményi kapcsolatot a vezetők tartják fenn, a napi munkakapcsolatot gyermekvédelmi felelős látja el.

35 A kapcsolattartás formái: rendezvényeken való részvétel, esetmegbeszélések személyes találkozások jelzőrendszeri találkozó

36

XIII. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket csapatmunkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A csapatmunkában a gyógypedagógus és a gyermekeket nevelő óvodapedagógusok és a gyermek szülei vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai programba, így a napi oktató-, nevelőmunkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben

foglalt

valós

igényeihez

igazodóan,

a

gyógypedagógus

közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint

kerül

sor

egyéni

kiegészítő

fejlesztő,

habilitációs,

illetve terápiás

foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésmintás adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.

37 A habilitáció általános célja: A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése. Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása.

A habilitáció fő területei: Az észlelés –vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése. A motoros készségek fejlesztése. A beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával. A szociális készségek fejlesztése. A kognitív készségek fejlesztése. Az önellátás készségeinek fejlesztése.

A habilitáció szervezeti keretei: A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel. Részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje. Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeres tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadók, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatásban, nevelésben, abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja.

38 A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének elvei, feladatai

Az óvodai nevelésben részesülő hallássérült gyermeke nevelése: A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől.

A fejlesztés feladatai: a) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek beszédfejlődése késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. Óvodai fejlesztésükben hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. b) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült gyermekek fejlesztési stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,

39 a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuo-motoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. (diszlexia-prevenció, grafo-motoros fejlesztés stb.) Az integrált nevelés kötelező dokumentációi: csoportnapló egyéni fejlesztési napló személyiség lapok Kapcsolattartás rendszere: szülő Nevelési Tanácsadói Szakszolgálat Szakorvos, szakember Óvoda és konyha dolgozói

40

XIV. Egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása.

Az óvodapedagógus feladatai: Az

egészséges

életmód,

egészséges

táplálkozás,

betegségmegelőzés

és

egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés összhangban családi neveléssel valósulhat meg. A mindennapos óvodai nevelésünkben az egészségfejlesztési programunkkal biztosítjuk a gyermek esélyegyenlőségeit, fejlesztjük és korrigáljuk életmódbeli képességeit. Az egészség testi, lelki, jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladataival, azaz annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A

speciális

egészségfejlesztő

szempontokra

és

módszerekre

azonban

az

függőségek,

a

óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie.

Az egészségfejlesztés tartalmi területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése

41 baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. Az ajánlás tartalmazza: a naponta biztosítandó élelmiszereket, élelmiszercsoportokat, korcsoportosan ellátási formánként adja meg az élelmiszereket ismerteti a kerülendő élelmiszerek listáját. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, étkeztetésére. Szerveznek az óvónők a szülőkkel közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs- és zöldség-napot.

42 Tanácsot adunk (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során az egészségtelen ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat, ismertetik a kerülendő élelmiszerek listáját. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a dajkával együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében alternatív egészségfejlesztő programot, játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. saláta készítés). Az

egészséges

táplálkozás

egészségre

gyakorolt

hatásai

adnak

alapot

e

tevékenységeknek. Így a gyerekkel zöldséges üzletet, kerteket látogatunk meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés

során,

mindezeket

versekkel,

mondókákkal,

mesékkel,

körjátékokkal kísérve tesszük még vonzóbbá a gyermekek részére. A legvonzóbbak a kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. Az étkezések során előforduló mindenféle tejterméket kóstoltatunk meg a gyerekekkel. Beszélgetünk a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét.

Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai: A mozgásigény kielégítése a testi képességek fejlesztéséért. Változatos napi és heti rendben biztosítjuk a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervezünk mozgástevékenységet (udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezetünk. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítjuk. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-2 órát levegő és napfényedzést biztosítunk a fokozatosságot betartva.

43 A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük (kivétel az erős napsugárzás miatt a 11-15 óra közötti időszak).

Fő szempontok az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében: A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség ismeretében változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása (mindennapos testnevelés, szabad mozgáslehetőségek) Tudatos a nagymozgások, a finommotorika, egyensúlyérzék fejlesztésére, a tér mozgásos megismerésére irányuló mozgások biztosítása. Kondicionális (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség) és koordinációs képességek fejlesztése. Mozgásos

játékeszközök

biztonságos

használatára

életkori

szinten

történő

megismertetése. Szülők bevonása egészségvédelmi nap, sport nap programokba.

Személyi higiéné Tisztálkodás Óvodapedagógus feladatai: A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismertetjük: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A

tisztaság

megelőzésének

alapvető

fontosságának,

jelentőségét

életkor

a

betegség

specifikus

megelőzés

módszerekkel

és

fertőzések

tudatosítjuk

a

gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan kialakítjuk az önállóságot.

Öltözködés Óvodapedagógus feladatai: Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán.

44 A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és az öltözködés között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása.

Pihenés Óvodapedagógus feladatai: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését a lehető legnagyobb távolságban. A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente, és a gyermek minden megbetegedése alkalmával.

A környezeti higiéné megteremtése Óvodapedagógus feladatai: Egészséges, tiszta, biztonságos környezet megteremtése Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajka munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet.

A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó

45 felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is pl valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan. A szabad beszélgetésben

kisebb,

önkéntesen

csatlakozó

gyermekcsoport

vehet

részt

beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás.

Lehetőségek, alkalmak: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak

levegője,

gyárak

környékének

kedvezőtlen

viszonyai,

utazás

tömegközlekedési járművön, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Ismeretek átadása a káros környezeti hatásokról, azok következményeiről, megelőzésükről. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni.

A bántalmazás, erőszak megelőzése „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

(A WHO definíciója)

46 Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem, és fültanúja más

47 bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

Gyermekvédelmi feladatok: Az óvoda az 1997. évi XXXI sz. törvény alapján jelzőrendszerként működik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, fejlesztése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez az óvodavezető bevonásával. A

nevelési

intézmény

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A szülők tájékoztatása, pedagógiai tanácsadás: A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás

gyermeknél

egészségkárosodást,

hanem

az

erőszakos

cselekmények

(brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is.

48 Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni, pl. segítséghívás. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Az óvodapedagógus feladata: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal, tevékenységekkel együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvodai védő, óvó előírásokat minden dolgozó részéről kötelező betartani A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az orvosi szobában található. Az óvoda berendezései, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében felülvizsgálattal egészül ki.

Szűrővizsgálatok: •

Az egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolattartásunk alapján a védőnővel folyamatos kapcsolattartás, melynek során rendszeres tisztasági ellenőrzésekre kerül sor.

•

Évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt a gyerekek.

•

Az 5 éves státusz-vizsgálat teljes körű szűrése az iskolai előkésítés szempontjából és az egészségvédelem szempontjából elengedhetetlen.

49

XV. Szlovák nemzetiségi nevelés A nemzetiségi nevelés célja A kisebbségi óvodai nevelés az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

A nemzetiségi nevelés feladata Az óvodapedagógus biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára Ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat Készítse fel a gyerekeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulásához A mindennapi élet része legyen a nemzetiségi nyelven történő rendszeres kommunikáció

A nemzetiségi nevelés tartalma: A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki. A tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai élet, tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt. Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezzen Ismerkedjék meg a helyi szokásokkal, hagyományokkal

XVI. Szolgáltatások: Hitoktatás Hitoktató: Petrusovics Zoltánné Hitoktatás célja: A hitoktatás szülői igény alapján történik, melynek során a gyermekek megismerkednek a vallási nevelés alapjaival, betekintést nyernek a hitigazságokba, a keresztény életbe.

50 Figyelembe veszik a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, kiemeli a morális értékeket. Figyelmet fordít a közösségi szellem fontosságára. Feladata: keltse fel az érdeklődését a bibliai történetek iránt adjon lehetőséget a különböző tevékenységekre /rajzolás, festés, vágás, ragasztás/ melyek a gyermek vallásos ismereteit szélesítik, a tevékenységeken keresztül fordítson gondot az erkölcsi nevelés, a szeretet hangsúlyozására

51 Felhasznált szakirodalom jegyzéke

1. A Kormány 137/1996/VIII. 28/ Kormány rendelete az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának kiadásáról

2. Az Óvodai Nevelés Programja 1989

3. Balogh Éva: Fejlődéslélektan

4. Bauer Gabriella: Gyermekirodalom

5. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia

6. Dr. Deliné, Dr. Fráter Katalin, Dóka Jánosné, Tömöriné Oláh Mária: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai csoportban

7. Forrai Katalin: Ének az óvodában

8. Gondozás az óvodában /útmutató/

9. Pereszlényi Éva, Porkolábné Balogh Katalin: Játék-mozgás-kommunikáció

10. Dr. Kovács György: Óvodapedagógia

11. B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék

12. Mérei Ferenc, V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan

52

Érvényességi Nyilatkozat

Répáshuta Szlovák Nemzetiségi Óvoda Helyi nevelési Programja a legitimációs eljárást követetően a fenntartói jóváhagyás értelmében érvényes

2013. szeptember 01. től 2016. augusztus 31.

A program megvalósításának ellenőrzése az intézmény Minőségirányítási Programjában szabályozottaknak megfelelően történik. Az érvényesség lejártának nevelés évében a program felülvizsgálata és módosítása közoktatási szakértő bevonásával történik.

A Helyi Nevelési Program módosítása a központi törvényi és tartalmi változások esetén intézményátszervezés esetén a nevelőtestület 51% módosító javaslata alapján történhet. a szülői kezdeményezések mérlegelését a nevelőtestület végzi.

53

54