Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 2010. november 22. Fél a BA a szakszervezettől? Érdekes, és sajnos árulkodó epizód játszódott le a közelmúltban a Budapest Airportnál. A LESZ levélben kért alapvető információkat a bér és létszámgazdálkodással kapcsolatban, szeptember végén, amire a cégvezetés a törvényi határidő utolsó napján, október 22-én, hiányos választ adott. Olyan adatokról van szó, amelyeket pár éve még minden gond nélkül kiadott a cég, és amelyek összeállítása egy középvezetőnek a naponta használt adatbázisból egy óra munkájába telne. A szakszervezetnek nem volt más választása, konzultációt kezdeményezett, és a képviselők itt szembesültek a meglepetéssel. A dolgozókat képviselő két fővel szemben a cég öt embert ültetett asztalhoz. Köztük voltak egy külsős jogászcég szakértői, akik általában több tízezer forintos órabérrel dolgoznak, és a BA három közepes beosztású menedzsere, akiknek szintén akadna feladat a vállalat évek óta gyengélkedő humánpolitikája vagy akár a munkaügyi kapcsolatok fejlesztése terén. Vajon a Felügyelőbizottság és a tulajdonosok, köztük a Magyar Állam, mit szólnak ehhez a pazarláshoz? Rényi-Vámos Krisztina volt jogi igazgató ellen büntetőeljárás folyik. Ő a gyanú szerint ügyvédekkel, indokolatlanul kötött tanácsadói szerződésekkel károsította meg a céget. Azóta vajon szigorúbban ellenőrzik a tanácsadói kifizetéseket? Mivel foglalkozik eközben a jogi osztály? Vagy már azt is kiszervezték? A külsős jogászok a november 10-én tartott egyeztetésen is nehézkesen boldogultak, hiszen nem ismerik testközelből a repülőteret. Évek óta hiába mondjuk: a rájuk fordított milliókból a gondok jelentős részét meg lehetett volna előzni vagy oldani. A munkahelyi párbeszédhez szükséges bizalom elvesztésének egyik oka, hogy felelős vezetők helyett idegen ügyvédekkel kellene megegyezni. Az ügyvédek viszont általában órabért számláznak, így anyagilag érdekeltek a problémák elhúzódásában. Csak remélni lehet, hogy a jelenlegi vagy egy új cégvezetés előbb-utóbb felismeri a valódi párbeszéd szükségét és egy öt perces telefonbeszélgetés helyett nem csinálnak egy órás minikonferenciát.
Kedvezményes kötelező LESZ-tagoknak A szakszervezet megállapodott a www.biztositastolcson.hu internetes biztosítási tanácsadóval, így a LESZ tagjai külön kedvezményre jogosultak, ha a weboldalon keresztül kötnek kötelező gépjármű-biztosítást a következő időszakra. Fontos: még egy hétig lehet felmondani az eddigi biztosításokat, és egy hónap van új kötésére. Biztosítóváltás esetén a LESZ-es kedvezmény igénybevételéhez mindössze annyit kell tenni, hogy az oldalon a nevetek után nagybetűvel írjátok oda: „LESZ”. Emlékezz rá, és novemeber 30-ig mond fel régi szerződésed. Spórolj, mert megéri!
Újabb per a Malév GH ellen A Malév GH vezetése október végén levélben tájékoztatta az Üzemi Tanácsot és a LESZ-t, hogy a tavalyi évben tartott ügyfélkapcsolati képzés folytatása mellett döntöttek. A munkaidőben tartott képzésen a részvétel kötelező, azt a szakképzési alap forrásaiból fizeti a vállalat. A lépés komoly szépséghibája, hogy mielőtt egyoldalúan döntenek, kötelesek lettek volna egyeztetni az Üzemi Tanáccsal. Előfordulhat ugyanis, hogy a dolgozók más típusú tanfolyamot, képzést hasznosabbnak éreznek. Postaládánkban találtunk is ilyen észrevételeket. Mivel a vezetőség a szakszervezet álláspontja szerint egyszerre négy ponton is megsértette a Munka Törvénykönyvét, a LESZ kifogást jelentett be. Ennek értelmében a cégnek fel kellene függesztenie a lépést. Mivel erre sem voltak hajlandóak, ez az ügy is bíróság elé kerül. Zajlik időközben az a per is, ami az Üzemi Tanács ellehetetlenítésének kísérlete miatt indult. Mint arról már írtunk, a cég az alapvető működési feltételeket sem biztosítja a Tanácsnak, pedig erre a törvény kötelezi. A testület így megalakulása óta nehéz körülmények között végzi munkáját.
Egyeztetés a polgári védelem kiszervezéséről Rég óta ismert, hogy a BA menedzsmentje újabb területet, a polgári védelmi feladatokat is szeretné kiszervezni, alvállalkozó kezébe adni. A LESZ hivatalos egyeztetést kezdeményezett a vezetőséggel, mert komoly problémákat mutatnak az elképzelések. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb vesztese épp ez a terület volt – mára már csak az eredeti létszám töredéke maradt, az eszközpark elöregedett. Ennek következménye volt a feltűnően elhúzódó mentési idő a FedEx túlfutott gépe esetében, hetekkel ezelőtt. Ekkor például a Malév GH munkavállalóinak a segítségét is igénybe kellett venni a helyzet kezeléséhez. A LESZ a munkaügyi vita elindítása mellett jelezte a követeléseket is: • •
•
Biztosítsák a szabályos működéshez kellő dolgozói létszámot, hogy a pihenőidők és a rendkívüli munka terén rendszeresen tapasztalható szabálytalanságok megszűnjenek. Helyre kell állítani a törvényes, biztonságos működést. Az egyre növekvő, a szabályos kereteket messze meghaladó terhelést is figyelembe véve, kompenzálja a BA Zrt. menedzsmentje az itt dolgozók rendkívüli teljesítményét, rendezzék a munkafeltételeket és munkakörülményeket.. A számtalan ígéret után végre rendezzék a botrányos, Európához méltatlan munkahelyi környezet problémáját. Elfogadhatatlan a pihenőhelyiségek balkáni állapota, a higiéniai feltételek minimuma sem adott egyelőre.
Gratulálunk: lassan, de reagáltak a BA Zrt. menedzserei Újabb esetben bizonyosodott be, hogy a Budapest Airport jól teljesített, mikor mégiscsak meghallgatta saját dolgozóit. Az elmúlt időszak botrányainak jelentős része megelőzhető lett volna, ha a cég így járt volna el, és nem utasította volna el a LESZ javaslatait habozás nélkül.. A szakszervezet július 27-én jelezte Bregovic Tibor őrségparancsnoknak, hogy a fémérzékelő kapuk padlózathoz való rögzítése (például a K portai bejáratnál) nem megfelelő. Mozog az egész berendezés, ha a közelébe lépnek, és rendszeresen hamis riasztásokat produkál. A kapuk így felesleges további intézkedéseket okoznak az ellenőröknek és az átvizsgáltaknak, valamint az őket kamerán keresztül megfigyelő személyek feladatait is értelmetlenül sokasítják. Az eredmény: nagyobb munkaterhelés, hosszabb várakozó sorok. Idő és pénzpocsékolás. A cég szeptember elején válaszolt. Bregovic úr mellett Zahorán Zsuzsa HR-igazgató asszony is aláírta a tájékoztatást, ami szerint a BA összes fémdetektor-kapuját megvizsgálta a hatóság, és jóváhagyta azok működését, tehát a menedzsment is mindent rendben talált. Csakhogy, alig egy hónapra rá, rádöbbent valaki, hogy a LESZ-nek igaza volt, és a K portán újra kellett betonozni a kapu teljes alapozását, hogy az megfelelően legyen rögzítve – ezt jegyzőkönyv is rögzíti. Úgy tűnik, végül a menedzserek hallgattak a jó szóra – bár levelükben mást írtak. Érdemes lenne más biztonsági kérdésben is megszívlelni a LESZ javaslatát, és akkor könnyebben elkerülhető lenne egy leminősítés, és az ezzel járó botrány, kellemetlenség. Nem szégyen meghallgatni a dolgozókat!
Mi lesz Gauss-szal, ha megegyeznek az oroszokkal? A Magyar Hírlap értesülései szerint megkezdődött annak a magyar-orosz csúcstalálkozónak az előkészítése, ami többek között a Malév sorsát is rendezné. Valamilyen formában meg kell állapodni az orosz kisebbségi tulajdonos Vnyesekonombankkal (vagy a Kreml vezetésével), hogy át lehessen szervezni a légitársaságot és tagvállalatait. Híresztelések szerint a Malév romjain új légitársaságot grundolnának, külföldi befektetők segítségével. A sietséget mutatja, hogy december 8-ára összehívták a Malév tulajdonosainak közgyűlését. Az újság egyúttal Martin Gauss jelenlegi vezérigazgató helyzetével is alaposabban foglalkozik. Hiába érdeklődtek, a Malév nem válaszolt arra a kérdésre: igaz-e, hogy Gauss nem rendelkezik felsőfokú diplomával? Az újságírók ráakadtak az igazgató adatlapjára egy német közösségi oldalon, ahol az látható, a cégvezér München környéki középvállalkozásoknál érdeklődik munkalehetőség iránt. Az újság szerint Gauss úgy próbál meg kibújni az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonja alól, hogy „szabadidejében” pilótaként is dolgozna. Mint írják, a 7400 eurós jelenlegi fizetése komoly visszalépés a korábbi 33 ezres havi jövedelemhez képest. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Malév-vezetők valós fizetési adatait a cég jogszerűtlenül, hónapok óta visszatartja, így csak híresztelések szólnak a busás juttatásokról és a válság idején is meredeken emelkedő menedzseri díjakról. A LESZ jogi úton igyekszik rábírni a légitársaságot törvényben előírt információadási kötelezettségének teljesítésére.
Kollégák kérdezik Továbbra is lesznek kirúgások sikertelen utasbiztonsági minősítő vizsgák miatt? – folyosói pletykák szerint, a Delta légitársaságtól átvett munkavállalók (menedzser beosztású munkavállalók) közülük kettő szintén megbukott majd ismételt a vizsgán felelt csak meg. Malév check-inből érdeklődnek, hogy a „pöttyös nap” heti pihenőnap utólagos megváltoztatása, áthelyezése szabályos-e? (A munkáltatónak is megküldjük a kérdést, azonban egyértelművé kell tenni, hogy a heti pihenőnapokat egy héttel előre a munkaidő-beosztással együtt kell a munkavállalóknak megkapni, azon utólag változtatni nem lehet, csak munkajogi következményekkel.) Az előző hírlevelünkben írtunk róla, hogy egy munkavállaló jelezte a repülőgép rakodásban tapasztalt szabálytalanságokat felénk, Mivel az Airport Security Kft. alvállalkozói végzik ezeket a tevékenységeket, így levelünket a Bag-Docker Kft. Vezetőjének, Bucz Józsefnek címeztük az ügyben. Előző hírlevelünk nyomán úgy döntöttünk, hogy a jövőben részletesen megvizsgáljuk az olyan kérdéseket, amelyek egyes konkrét (nem vezető beosztású) munkavállalókkal kapcsolatban fogalmaznak meg panaszt. El szeretnénk kerülni ugyanis személyes konfliktusoknak teret adni e hasábokon, a mi célunk a munkavállalói egység erősítése.
Indiában hamarosan tilos lesz a kölcsönzés Az indiai légiközlekedési minisztérium új, szigorúbb szabályokat léptet életbe 2011 januárjától a földi kiszolgálásban. Az országban elaprózódott ez a piac, sok kis cég versenyez a számtalan repülőtéren a catering, műszaki vagy épp utasszállítási feladatok elnyeréséért. E folyamat – ahogy más országokban is – a kíméletlen költségcsökkentő háborúhoz és a munkaerő-kölcsönzés tömeges elterjedéséhez vezetett. Ennek vet gátat a jövő év elejétől érvényes új rendelet. Indiában közelről ismerik a terrorizmust, és elfogadhatatlannak találták, hogy ekkora biztonsági kockázat kerüljön a rendszerbe. A törvényhozás már 2007-ben elfogadta a szigorítás irányelveit, de a konkrét megvalósítást az ország magán-légitársaságai sikeresen szabotálták egészen mostanáig – írja az IndiaTimes.
Az ETF a munkaerő-átcsoportosítás újraszabályozását akarja Az Európai Unió 1996-ban szabályozta a földi kiszolgálási piacokat. Addig az volt a jellemző, hogy a légitársaságok sokszor maguk foglalkoztak gépeik kiszolgálásával, felkészítésével, az utasok szállításával. Ahogy előző számunkban is írtuk, Brüsszel ezzel szemben a független, versengő földi kiszolgáló cégeket igyekezett helyzetbe hozni, és a mai napig éberen vigyáz a versengés szintjének fenntartására. Például Feriheggyel kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg, miután a skót gyökerekkel rendelkező Menzies multicég helyzete kevésbé erősödik a helyi piacon, de még a németországi földi kiszolgálási piacon is lassúnak gondolják az európai direktíva átvételének ütemét. A szabályozás olcsóbb kiszolgálási díjakat, tehát közvetve olcsóbb repülőjegyeket hozott. Azonban időközben olyan problémák is felmerültek, amelyek nyomán már olyan iparági lobbi-tanácsadók is hátrahőköltek, mint a luxemburgi Bob Schmitz. A költségcsökkentési spirál ugyanis a foglalkoztatás bizonytalanságához, a szolgáltatás minőségének romlásához vezet. Ráadásul a szeptember 11-i terrortámadások óta a biztonság szempontja is egyre többet nyom a latba – a kölcsönzött vagy feketemunkásokat alkalmazó cégek pedig komoly technológiai és terror-kockázatot is jelenthetnek. A szakszervezeti oldal álláspontja évek óta változatlan. Az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF), amelynek a LESZ is tagja, következetes kritikusa a jelenlegi uniós gyakorlatnak. A piaci liberalizáció, az egymást érő kiszervezések ugyanis a munkakörülmények romlását hozták Európa-szerte.
Választás a Malév GH-nál – kiderült, hol lesznek az urnák A szavazás első napján 2010. november 22-én a különböző munkakezdések miatt mostanra alakultak ki a 2010. november 22-28-ig tartó Üzemi Tanács választás szavazó urnáinak elérhetőségi helyei •
Utasforgalmi Osztály: A és B terminál között a szavazatszedők mozognak. (mozgó urna) • Fedélzeti Ellátási Osztály: Catering épület diszpécseri iroda (mozgó urnaként is működik) • Jármű Osztály: Ferihegy 1-es terminál – 40-es épület- jármű javító műhely • Forgalmi Osztály: orampa: F porta – forgalmi iroda – 127-es ajtó okiszolgáló berendezés kezelők – konténerváros-B épület-101-es ajtó A fent említett urnákon kívül mozgó urnával is történik a szavazás lebonyolítása (Vezérigazgatói Törzs, Forgalmi Igazgatóság, Gazdasági Igazgatóság) ÜT Választási Bizottság közleménye
Mit is akar Limburger? A tavaly téli sztrájkot lezáró megállapodás – álláspontunk szerint – tudatos, többszöri megsértése miatt immár újra munkaügyi konfliktust, sztrájkveszélyt hozhat a Malév GHhoz. Az idén február 2-án aláírt, kollektív szerződés és megállapodás több pontja is sérült. A munkaadó nyolc hónapig sem tartotta be legújabb ígéreteit. Limburger Lóránt igazgató azt vállalta a kollektív szerződésben, hogy a check-in munkakörben dolgozóknak a munkakezdése nem eshet korábbra hajnali 5 óránál. Ezzel szemben az utóbbi időben 4.00-kor és 4.30-kor, szabályosnál fél és egy órával korábban kell munkába állniuk hajnalban a KLM Amszterdami járatának indulása miatt. A cég rendszeres, rendkívüli munkavégzéssel próbálja megoldani a problémát. Az előző számunkban már teret is adtunk egy munkavállalói kérdésnek e témában. Azt is vállalta a vezetőség, hogy a személyzet belső szállítását ellátó, úgynevezett crewcar munkakörben nem foglalkoztat külsősöket és alvállalkozókat, a feladatot a cég saját dolgozóinak alkalmazásával látja el. A cégvezetés azonban továbbra is a feketén alkalmazott sztrájktörőiről elhíresült Tisza-Mobil Kft-t használja a területen. A cég megbízásáról ráadásul nem értesítették a dolgozókat, sem az Üzemi Tanácsot, sem a LESZ-t, ami önmagában is a Munka törvénykönyvének megsértése. A februári megállapodás azt is kimondta, hogy a kiszolgáló berendezés-kezelő csoport területén a cég nem fogad fel alvállalkozókat, és nem alkalmaz bérelt munkaerőt. Ehhez képest a napokban derült fény arra, hogy a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cégtől tizenöt főt rendeltek, ez volt a harmadik jogsértés. Ezeken felül kétszer az is előfordult, hogy a cég késve utalta a jogos fizetéseket. A fenti egyoldalú és rosszhiszemű lépések legelső következménye, hogy automatikusan megszűnt a szakszervezet előzetes sztrájk-bejelentési kötelezettsége. A megállapodás értelmében két nappal előre kellett közölni a tervezett leállást, azonban az egyezség kétszeri megsértése után ez már nem áll fenn. A cégvezetés intézkedései komolyan veszélyeztetik a törékeny munkahelyi békét, és ha nem vonják őket vissza haladéktalanul, akár újabb sztrájkhelyzet is kialakulhat. Elfogadhatatlan, hogy egy cégvezető pár hónapig se legyen képes betartani adott szavát! A LESZ a fentieket hivatalos kifogásban hozta Limburger Lóránt vezérigazgató tudomására.
Újra elővették Ferihegy privatizációját A Blikk és a HVG érdekes részleteket közölt a napokban a repülőtér privatizációjáról. Eszerint a vételárként az államkasszába befizetett közel 500 milliárd forintos vételárat a Budapest Airportnak kell „kitermelnie”. A külföldi vevő ugyanis hitelből fizetett. A cégnél ez, és a vállalt fejlesztések csúszása okoz folyamatos feszültséget. A HVG idézi Kamarás Péter jogászt, aki szerint érthetetlen ez a megoldás: ennyi erővel a repülőtér maga is felvehetett volna 500 milliárd forintnyi hitelt, privatizáció nélkül. A cég ezek után nem csak a dolgozókon spórol minden lehetséges eszközzel. Magasan tartja a földi kiszolgáló cégektől szedett díjakat, amivel azt a területet és az ott dolgozókat is igen szorult helyzetbe hozza. A jelentős terhek ugyanakkor a reptér versenyképességére is rosszul hatnak.
Támadás a Hochtief ellen – gazdát cserél Ferihegy? A német sajtó nem cáfolt értesülései szerint spanyolok vásárolhatják fel a Ferihegyet is üzemeltető német Hochtief-csoportot. A tőzsdei felvásárlás úgynevezett ellenséges szándékú: a cégcsoport vezetése ellenzi a lépést, ezért igyekeznek megakadályozni azt. Az ibériai ACS építőipari óriás jelentős tőkeemeléssel készül a harcra. Ugyanakkor, a Hochtief védekezésének része, hogy az értesülések szerint a teljes reptér-üzemeltetési üzletág eladására készülnek már 2011-ben. A helyzet tehát bizonytalan, és könnyen lehet, hogy Ferihegy újra új kezekbe kerül. Ezért is nehezen érthető, hogy az ekképp kirakatba kerülő repülőtér vezetése miért nem törekszik a munkaügyi párbeszéd javítására, miért utasít el minden, a szakszervezet felől érkező építő javaslatot – mint például a reptérrend hibáival kapcsolatos észrevételeket. A következő időszakban különösen fontos, hogy Ferihegy ne a közelmúltból ismerős botrányokkal vonja magára a figyelmet.
Legfelsőbb Bíróság: jogos volt a LESZ 2008-as sztrájkja Hosszúra nyúlt per végére tett pontot a Legfelsőbb Bíróság: immár vitathatatlan, hogy jogszerű volt a 2008 decemberében a Budapest Airportnál kirobbant sztrájk. A LESZ összes követelése jogszerű volt, szemben az akkori kommunikációs páros (Szollár Hardy) egyikének bárdolatlan állításaival. A pert a BA indította, és a cég fellebbezései miatt húzódott mostanáig az ügy. Az igazságszolgáltatás csúcsszervének döntése kedvezően érinti a munkabeszüntetés miatt folyó másik pert, ami a sztrájktörők csatasorba állításának jogi elbírálásáról szól. Nagyon reméljük, hogy a bíróság ott is igazat ad a dolgozóknak, és kimondja: a görög sztrájktörők bevetése a magyar és az európai munkajog megcsúfolása volt, és példás büntetéssel rettenti el a BA - t és a többi hazai céget a hasonló lépésektől. A nemzetközi tiltakozást és nagy sajtóérdeklődést kiváltó perek végeredményei így akár fontos, országosan jelentős precedensekké is válhatnak.
Hatmilliót fizetett peren kívül a Celebi Peren kívüli megegyezéssel, és a kirúgott dolgozónak fizetett 6,2 millió forintos jóvátétellel zárult a Celebi GH egyik legabszurdabb munkaügyi pere, amivel a menedzsment elismerte a törvénytelen lépést. 2008 augusztusában egy sztrájkegyeztetésen szakszervezeti képviselőnk, B. Ferenc felemelte szavát a cégnél bevezetés előtt álló újabb megszorítások miatt. Emlékeztette a vezetőséget, hogy legutóbb, amikor hirtelen milliókat akartak spórolni a dolgozókon, rövid idő alatt három géptörésre is sor került. A cégvezetés azonnal elbocsátotta képviselőnket, arra hivatkozva, hogy „szabotázzsal fenyegetőzött”. A LESZ természetesen nem hagyta annyiban az ügyet, és bírósághoz fordultunk. A kacifántos ügy a közelmúltban oldódott meg. A cégvezetés feltehetően érzi a fokozódó nyomást: egymást érik az elbukott munkaügyi perek, és halad az ENSZ-vizsgálat is. Így végül 6,2 millió forintot fizettek korábbi képviselőnknek, megelőzendő egy még keményebb bírósági ítéletet.
Amerikában is panaszkodnak a ruházatátvizsgálásra A ruházatátvizsgálás, utas- és poggyászellenőrzés világszerte sokat szigorodott a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta. A veszély továbbra is jelentős, ezt bizonyítja a pár hete Jemenből gépre adott, robbanószerrel töltött nyomtató-tintapatronok esete is. Az egyik legfontosabb technikai újítás e téren a testszkennerek bevezetése volt. A pár éve rendszerbe állított eszköz „átlát a ruhán”, tehát gyakorlatilag meztelenül jeleníti meg az átvizsgált személyeket, azonnal megmutatva bármilyen, esetleg a testre erősített tárgyat. Az Egyesült Államokban nagy vihart kavart a gépek bevezetése, ami máig sem csitult. Mozgalom szerveződött, ami arra buzdítja az állampolgárokat, hogy tagadják meg az ilyen átvilágítást. Ehhez joguk is van, csakhogy időközben tovább szigorodott az ilyenkor következő hagyományos ruházatátvizsgálás . Egyre több botrányosnak tűnő eset lát napvilágot a nemi szerveket is érintő ellenőrzésekről. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság (TSA) elismerte, hogy azért fokozták a szigort, hogy az embereket rászoktassák a testszkenneres vizsgálatra. Az amerikai utasok négyötöde már ma is inkább a berendezést választja.
Nem kell több földi kiszolgáló cég – az ETF jelenti Mint legutóbbi számunkban is írtuk, Brüsszeli vizsgálat fenyeget Ferihegyen, amiért a Menzies földikiszolgáló cég nem tudott megerősödni Ferihegyen. Az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) már tavaly ősszel komoly kritikát fogalmazott meg a budapesti rendszerrel kapcsolatban, ami épp az ellenkezőjére következtetett, mint az uniós aggályok. Ferihegyen a problémát ugyanis nem az okozza, hogy túl kevés a versengő cég, hanem az, hogy túl sok. Tavaly ilyenkor még négy cég versengett az évente nyolcmillió ferihegyi utas és a teherjáratok jelentette feladatokért, a Malév GH, a Celebi GH, a Menzies és a Farnair. Ez a piac méretéhez képest túl sok szolgáltató, nem is beszélve az alvállalkozó és munkaerőkölcsönző cégekről. Egyrészt csak a színvonal és a bérek lenyomásával, úgynevezett szociális dömpinggel tudtak talpon maradni, másrészt, egyszerűen kevés a hely egy ekkora reptéren négy külön kiszolgálási infrastruktúra üzemeltetéséhez. Ráadásul az adósság-problémákkal küzdő Budapest Airport magasan tartja a kiszolgálóktól elvárt illeték és a bérleti díjak szintjét, amit minden cégnek ki kell termelnie. Nem meglepő ezek ismeretében, hogy 2006 és 2009 között a reáljövedelmek mintegy ötödükkel csökkentek ezen a területen. Egyre több a kölcsönzött munkás, és sajnos a fekete foglalkoztatás sem példa nélküli Ferihegyen. 2008-ban előbb a Celebi, majd 2009ben a Malév GH is felmondta a kollektív szerződést. A munkahelyi és ágazati párbeszéd akadozik, a Celebinél az alkalmazott durva korlátozó eszközök miatt az ENSZ Munkaügyi Világszervezete jelenleg is vizsgálatot folytat. A Menzies nem bírta a fokozódó, és nem mindig tisztességes versenyt – a dolgozók teljes kifacsarását, a képzések és a színvonal leépítését –, és visszaszorult a repülőtéren. Bár – információnk szerint – ők is éltek törvénytelen eszközökkel, trükköztek a munkaidővel és a pihenőidők kiadásával, nem tudták tartani a lépést a még gátlástalanabb vetélytársakkal. A közelgő uniós vizsgálat miatt is indokolt, hogy kicsit előre tekintsünk. Csak remélni tudjuk, hogy az eljárás végén a brüsszeli szabályozók is belátják, Ferihegyen épp elég nagy a versenyhelyzet. A cégeknek nem az öldöklő költségcsökkentéssel kellene foglalkozniuk, hanem a minőségi szolgáltatások és a repülés biztonság minél tökéletesebb biztosításával, a szakmai építkezéssel. Ha ugyanis hiszünk abban, hogy a válság előbbutóbb véget ér a légiközlekedésben – és az utasszámok alapján erre reális esély látszik – akkor a piacszerzés, az üzleti siker útja csak ez lehet.
„Meg kell mutatnunk magunkat, ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek” A Malév GH-nál közelgő Üzemi Tanács-választás apropóján beszélgettünk Csorba Attilával, a LESZ elnökével. Még nincs egy éve, hogy a GH-nál dolgozók sztrájkba léptek, megvédték szerzett törvényes és szerzett jogaikat. Visszatekintve, hogy látod, sikeres volt a sztrájk, változtak a dolgok azóta? A sztrájk mindenképp eredményes volt, mert megmutatta: van egy határ, amit nem lehet következmények nélkül átlépni. A 2011 végéig érvényes megállapodás eredményei konkrét forintban mérhetőek, amit a dolgozók hazavisznek a hónap végén és kiszámítható munkaidő-beosztásban dolgoznak az emberek. Úgy tűnik, hogy végre a munkaruhaproblémák nagy részét is hamarosan megoldja a cég. De azért bőven maradt probléma, most épp a formaruhákhoz járó cipőpénzt akarják megkurtítani. Olyan, mint ha a cégvezetők nem tudnák levetkőzni a régi rossz szokásokat, nem tudnának kibújni a bőrükből. Mire gondolsz? A sztrájk lezárásaképp, február elején kötöttünk egy kollektív szerződést és egy megállapodást. A cégvezetés azonban nyolc hónapig se tartotta be, amit akkor elvállalt! Ez a következetlenség, a játékszabályok egyoldalú, provokatív felrúgása a legnagyobb baj. Mert nem az történt, hogy megkerestek minket: „figyeljetek, nehéz helyzetben van a cég, átmenetileg kis módosításra lenne szükség”. Bevezették a szabálytalanul korai munkakezdést a check-ineseknek, felvették a kölcsönzött dolgozókat, és visszafogadták alvállalkozónak a Tisza-Mobilt. Mindezt egy árva szóval sem jelezték. Sajnos Limburger vezérigazgató lépésén nem lepődtem meg. Akkor újra sztrájk lehet a cégnél? Az biztos, hogy a párbeszédnek és a bizalomnak nem használnak ezek a lépések. Egyelőre megpróbáljuk más eszközökkel helyrehozni a dolgokat, nem hagyjuk a munkavállalókat egy, két menedzser sajátos célja miatt feleslegesen felhúzzák, és visszaéljenek a bizalmukkal. Szomorú, hogy 2010. őszén még erről kell beszélgetnünk, és nem a cég fejlődéséről, építkezéséről. A GH helyzete csakugyan elég bizonytalan. Mit jósolsz, mi lesz a Malév körüli hercehurca vége? Nem szeretnék jósolni, de igyekszem követni a legfrissebb híreket. Abban az egyben biztosak lehetünk, hogy valamilyen formában a magyar légitársaság tovább fog élni. De hogy mi lesz a neve, a szerkezete és a tulajdonosi köre, az még elég homályos. De igazából nem is ez a lényeg, hanem, hogy végre rendeződjön az ügy, és jöjjenek valakik, akik hosszú távra terveznek, készek szisztematikusan építkezni, és megállítani a Malév elsorvadását és a munkavállalókat érő folyamatos bizonytalanságot. (folytatás a következő oldalon) Tehát a tulajdonosi háttér rendezetlensége okozza a bajokat, és ha ez megoldódik, akkor a munkakörülmények is javulni fognak? Az biztos, hogy ha végre biztos kezekbe kerül a légitársaság és a GH, akkor könnyebb lesz előrelépni. Ha egy tulajdonos vagy egy cégvezető hosszú távra tervez, akkor ugyanis partnerként tekint a dolgozókra, hiszen végül is nekik kell a munkájukkal sikeressé tenni a céget. Ez a válság sem tart örökké – a legfrissebb forgalmi adatok már bíztatóak –, és hosszabb távon a minőség, a munka színvonalának javítása a siker kulcsa, nem az esztelen költségcsökkentés. Persze a földi kiszolgálásban más bajok is vannak. Más cégeknél, sőt, Európa többi országában is hasonló gondokkal küzdenek.
Mik ezek? Az első rögtön az Európai Unió ellentmondásos szabályozása, ami mindenáron fokozni akarja a versenyt ezen a területen. Csakhogy a bevezetése óta eltelt 15 évben ez a szabályozás több bajt hozott, mint jót. Kezdik Brüsszelben is belátni, hogy az éleződő verseny – főleg válságos években – rontja a foglalkoztatási körülményeket, és újabb repülésbiztonsági kockázatokat enged a rendszerbe. Egy ilyen területen nem megoldás, ha mindig kirúgják a tapasztalt munkatársakat, ha kölcsönzött munkaerőt alkalmaznak, a saját dolgozókat pedig a végletekig kizsigerelik. Lássuk be, a repülőtér nem egy futószalagos csavargyár – itt minden munkakör bizalmi állás, ahol felkészült, motivált munkavállalókra van szükség. A kizsákmányolás megbosszulja magát, mert hibákhoz vezet, miközben az európai országokban most prioritásként kezelt foglalkoztatási helyzetet is súlyosbítja. Vannak budapesti sajátosságok is természetesen. Arról nem Brüsszel tehet, hogy a Budapest Airport magasan tartja a bérleti díjakat és illetékeket, fokozva a nyomást a földi kiszolgálókon. Az sem az EU hibája, hogy a Malévnál és a GH-nál szakmailag nehezen védhető vezetői döntések születtek, és ez piacvesztéshez, a pozíciók gyengüléséhez vezettek. Egy ilyen helyzetben mi az Üzemi Tanács-választás jelentősége? Egy normális ország normális cégénél az Üzemi Tanács a dolgozók és a cégvezetés közötti folyamatos párbeszéd, egyeztetések fóruma. Nálunk, a GH-nál sajnos ennek nincs meg a hagyománya, mert csak a dolgozói oldal fektet ebbe energiát. Viszont, ha jön az új tulajdonos, akkor azonnal felértékelődhet a testület szerepe. Rövidtávon a választás jelentősége főleg az erődemonstráció. Az ÜT-választáson tudják az itt dolgozók megmutatni, hogy érdekli őket a cég sorsa, a saját munkakörülményeik alakulása, és van véleményük a folyamatokról. Az új tulajdonos, vagy tulajdonos-jelölt meg fogja nézni a választási részvételt és az eredményeket. Ha azt látja, hogy csaknem teljes részvétel mellett egységes eredmény született, akkor már a befektetés előtt tudni fogja, hogy megkerülhetetlenek az itt dolgozók a tervezésben és a cég működtetésében. Viszont ha azt látja, hogy a munkavállalókat magukat sem igazán érdekli a helyzet alakulása, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem is fog számolni velünk hosszabb távon. Olyan ez, mint egy tüntetés: meg kell mutatnunk magunkat, ha azt akarjuk, hogy észrevegyenek. A LESZ kilenc jelöltje: Lukács Edina, Márkos Emília, Kisné Palotai Erzsébet, Orbázi Tibor, Maczkó Tibor, Nemes Attila, Potondi Zoltán, Szücs Gábor, Csorba Attila
