Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 2011. április 22.
Előrelépés jöhet a munkahelyi biztonság terén A LESZ már régóta kifogásolta, hogy a Malév GH-nál nem működik rendesen a munkavédelem. Nem állt fel ugyanis az úgynevezett paritásos bizottság, amiben a dolgozókat képviselő munkavédelmisek és a cégvezetés emberei közösen dolgoznak. A törvény kötelezővé teszi egy ilyen testület létrehozását. Ennek az az értelme, hogy a felmerülő problémákat azonnal és közösen tudják áttekinteni, a megoldások során a dolgozók és a cég érdekei is érvényesüljenek. Mivel sokáig nem történt semmi ez ügyben, Lukács Edina, a Munkavédelmi Bizottság elnöke (LESZ) a munkaügyi felügyelőséghez fordult. Nemrég választ is kapott a hatóságtól, amiben az áll, hogy ők is megállapították a hiányosságokat. A felügyelőség érdeklődése nyomán végre a cégvezetés is hozzálátott a paritásos bizottság előkészítéséhez. Reméljük, hogy hamarosan legalább az intézményi feltételek teljesen adottak lesznek ahhoz, hogy minden itt dolgozó teljes biztonságban végezhesse munkáját. Érdemi előrelépést hozhat egy másik ügy is. A Munkavédelmi Bizottság LESZ-es elnöke azt is kifogásolta, hogy nem végezték el a Malév GH-nál a dolgozókat érő pszichoszociális terhelés, azaz a stressz mérést. Ez pedig elengedhetetlen volna egy ilyen vállalatnál, ahol nagyon sok kényes feladatot kell szoros határidők mellett, hibátlanul végrehajtani. A munkaügyi felügyelet ez ügyben is kérdőre vonta a cégvezetést. Az eredmény: állítólag már összeállították a kérdőíveket, amelyekkel felmérik, ki mekkora nyomás alatt dolgozik a Malév GH-nál. Életveszélyes áramforrások Néhány hónapja egy Malév GH-s kollégánkat erős áramütés érte egy repülőgép-beállóhelyen telepített áramtermelőből. Az eset után a Budapest Airport elvileg átvizsgálta az összes áramforrást. Csakhogy, március végén újabb komoly áramütés ért egy dolgozót a 44-es beállóhelynél (szerencsére nem lett maradandó egészségkárosodása), néhány nappal később pedig a 70-es külső beállóhelyen csapott ki nagy szikraeső a berendezésből. A Malév GH Munkavédelmi Bizottsága hiába kérte a Budapest Airport által elvégzett állítólagos vizsgálatok jegyzőkönyveit Lukács Edina elnök nem kapott érdemi választ. A BA Zrt. ugyanis nem adta át a Malévnek a kért dokumentumokat. Ezek után nem marad más, mint a hatósági bejelentés – figyelmeztetett a Munkavédelmi Bizottság elnöke. Lukács Edina szerint a Malév GH vezetésének a lehető legkomolyabb lépéseket kell tennie a BA irányába, hogy végre oldják meg az életveszélyes helyzetet. Nem kellene megvárni, amíg komolyabb probléma történik. Horváth József, a Malév GH humánpolitikai vezetője azonban szó szerint ezt válaszolta levelében: „nem akarok naponta levelezni, hogy mivel, hol tartunk, ha összeáll minden, akkor megválaszoljuk! A BA Zrt. részére kéréseket fogalmazhatunk meg, nem pedig utasításokat.” Lukács Edina ezek után Limburger Lóránt vezérigazgató figyelmét is felhívta: fogytán a türelem, azonnali lépéseket vár az ügyben. Ellenkező esetben mindkét érintett cég munkaügyi vizsgálatra számíthat. (Legfrissebb információnk szerint a jegyzőkönyvek átadása a BA Zrt. részéről a Malév felé a napokban megtörtént.)
Folytatódik az ETF kampány a földi kiszolgálásban dolgozókért Március végén hivatalosan is elindult az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) kampánya a földi kiszolgálásban dolgozókért. A cél a területen a szociális biztonság megerősítése és a szolgáltatás minőségi standardjainak javítása. Mint arról már beszámoltunk, az Európai Unió Bizottsága a földi kiszolgálásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára készül. Attól lehet tartani, hogy tovább lazítanak a szabályokon, ahelyett, hogy szigorítanának rajtuk. A szabályok eddigi felpuhítása is sok gondot okozott már. Alvállalkozók alvállalkozói jelentek meg, öldöklő árverseny indult be, gyorsan cserélődik a munkaerő, ezáltal a biztonsági kockázat növekedhet, és elolvadnak a megszerzett jogok – oda a megélhetés biztonsága. Ez sem a szolgáltatás színvonalát nem javította, sem a biztonsági kockázatokat nem csökkentette. Azért indult az ETF kampánya, amihez a LESZ is csatlakozott, hogy a folyamatnak gátat lehessen végre vetni. Az európai érdekképviselet vezetői március végén személyesen is találkoztak a közlekedésért felelős uniós főbiztossal, a görög Siim Kallasszal. Az uniós tisztségviselő megértőnek mutatkozott, és megígérte, hogy nyitott és konstruktív párbeszédet folytatnak majd a szakszervezetekkel, hogy a döntés előtt jobban megértsék a munkavállalók aggodalmait is. Csorba Attila LESZ-elnök elmondta, hogy az ETF kampányát másfél-két év hosszúra tervezték, és még csak az első szakaszban tartunk. A legfontosabb feladatunk most felhívni a nemzeti és az uniós döntéshozók, illetve a közvélemény figyelmét a problémákra és a fenyegető kockázatokra. A budapesti nemzetközi repülőtérrel kapcsolatban a helyzetet nem kell bemutatni szinte senkinek. A kedvezőtlen folyamatok akkor indultak el, amikor a török Celebi felvásárolta a BA Zrt. földikiszolgáló cégét, illetve a csődbe ment SkyEurope kiszolgáló részét megvásárolta a Menzies. Úgy tudjuk, hogy a BA Zrt. menedzserei közül többen teljes mellbedobással dolgoztak a kiszolgálás liberalizációján, persze emiatt nyíltan a szakszervezettel sosem mertek tárgyaló asztalhoz ülni. A legújabb hír, szomorú példa, hogy Gerhard Schröder, a RÜK vezetője a közelmúltban tartott bértárgyaláson azzal érvelt: a RÜK Kft. és British Petrol mellett újabb kiszolgáló léphet be a hazai piacra, így jobb, ha a munkavállalók „meghúzzák” magukat. Erre hivatkozva elutasította a szakszervezet javaslatait. Egy dolog bíztos az elmúlt öt év reptéri privatizációival kapcsolatban: hiába tündököl a kissé csonkán megépített Égi Udvar, a tervezett utasszámot nem tudja produkálni a sok külföldi és a néhány hazai menedzser. A munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább nőtt, a munkakülémények romlottak és a reptéri díjak nem csökkentek. Akkor miért is kellene tovább folytatni a liberalizációt?
Nyomoznak a fegyveres őrségnél A Magyar Nemzetben megjelent írás szerint rendőrségi feljelentés nyomán az adóhivatal vizsgálódik a repülőtéri őrség körül. A gyanú szerint munkaszerződés nélkül, feketén alkalmaztak és fizettek embereket. A feljelentésben az újság információi szerint az is szerepelt, hogy a repülőtér biztonsági vezetője zsebből fizette a fegyveres biztonsági őrség tagjait, és jogosulatlan személyeknek állított ki belépőkártyákat.
Béremelés helyett ismét csak pótlékok a BA-nál Nem sikerült alapbér-emelésről megállapodni a Budapest Airport vezetésével, így idén is csak a pótlékok emelkednek. Ez azért baj, mert ezek jóval bizonytalanabbak, mint a „rendes” fizetésemelés – bizonyos esetekben megvonhatják a kifizetésüket. A BA évek óta nem, vagy alig emel a béreken, miközben a cég üzemi eredménye igen kedvező, és az utasforgalom is jól alakul Ferihegyen. Ráadásul, az új adószabályok miatt sokan – a kisebb keresetűek – rosszul járnak. Hiába kérte a LESZ, hogy kompenzálják az így kieső jövedelmeket, erre a cég nem volt hajlandó. Ez azért is felháborító, mert a topmenedzserek ugyanezen adóváltozások miatt százezrekkel is többet vihetnek haza. A szakszervezet azt javasolta, hogy minden munkavállaló kapjon egy fix összegű emelést a takarítóktól az igazgatókig – ez a kisebb keresetűek hátrányait csökkentené. Azonban nem csak a vezetőség, de a többi szakszervezet is ellenezte a lépést. Amig jól kereső középvezetők ülnek „álruhában” a tárgyalóasztal munkavállalói oldalán, addig nem is igen várható, hogy saját jövedelmeikről lemondjanak az általuk (elvileg) képviselt munkavállalók javára.
Mi van a levegőben? Régóta egyre többen panaszkodnak, hogy az előtéren és repülőgépbeállóhelyeken rossz a levegő. Nem is alaptalanul. Az elavult dízelüzemű kiszolgáló kocsik és áramfejlesztők 20-30 éves technológiát képviselnek, és igen sok kormot, mikrorészecskéket, úgynevezett aeroszolokat bocsátanak ki folyamatosan. Maguk a repülőgépek is bőségesen bocsátanak ki szennyező anyagokat. Amikor a nyári melegben megreked a füst, valóságos szmog borítja a repülőteret. Fényképünk egy, a BA Zrt. tulajdonában lévő légkondicionáló (hűtő-fűtő) berendezést ábrázol amit a Malév GH. Zrt. munkavállalói használnak Vastagon áll rajta a kosz és a penész. Ígéretet kaptak az ott dolgozók a karbantartásra, bár ennek több, mint egy éve semmi nem történt. Vajon mi kerül mindebből az itt dolgozók tüdejébe? Sajnos nem tudjuk. A Budapest Airport pár éve készíttetett egy vizsgálatot a KFKI nevű intézettel, azonban ennek részletes adatait nem ismerhettük meg. Csupán egyetlen Excel-táblázatot mutatott be Hardy Mihály kommunikációs vezető. Nehezen hihető, hogy a több millió forintba kerülő kutatás nyomán csak ennyi született volna. Ráadásul ez nem tartalmazta a legveszélyesebb mikroszemcsés aeroszolok mérési eredményeit – már ha vizsgálták ezt. A LESZ-nek egyelőre nincs pénze egy átfogó méréssorozat lefolytatására, de a szakszervezet keresi a lehetőségét, hogy pontos képet kapjon a helyzetről, és tettekre, együttműködésre sarkallja a vezetőséget is.
A Malév még nem kompenzálja az adószabályok veszteseit A LESZ hivatalosan is jelezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami tulajdonban lévő Malév és Malév GH nem téríti meg azon dolgozók veszteségeit, akik rosszul jártak az idei évben bevezetett új adószabályokkal. Ez azért is tarthatatlan állapot, mert a kormány, tehát a tulajdonos Magyar Állam képviselői erre kötelezték az összes állami céget. Más közlekedési vállalatoknál megoldották a veszteségek jóvátételét. Akkor nálunk ez miért nem megy? Végső esetben a LESZ kénytelen a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyonkezelőhöz fordulni. 2011. április 19-én kaptunk ímélben tájékoztatót a megkésett kompenzációs tervekről véleményezésre, amit a cég vezérigazgatói utasításban akar szabályozni. Hamarosan beszámolunk a részletekről.
Vizsgálják a szabálytalanul korai munkakezdést A LESZ panasza nyomán a munkaügyi felügyelet elkezdte vizsgálni a Malév GH-nál szabálytalanul korai munkakezdések ügyét. Mint arról már sokszor írtunk, heti két KLM-járat kiszolgálásához a kollektív szerződésben megállapított reggel 5 órás műszakkezdésnél fél órával korábban kell munkába állnia a dolgozóknak. A LESZ próbált megállapodni a cégvezetéssel. A szakszervezet először azt javasolta, hogy az éjszakai műszakban dolgozók lássák el a járatok kiszolgálását. Amikor ez nem talált kedvező fogadtatásra, a korai kezdés ötezer forintos extra díjazását kérte az érdekképviselet. A cégvezetés azonban esetenként kilencszáz forintot volt hajlandó adni a korán kelőknek, ami nem tekinthető alkualapnak. Azt is hiába kérte a LESZ, hogy „vetésforgóban” osszák be az embereket a korahajnali feladatokhoz, mivel sokak néhány hónap után kimerültségről panaszkodtak. Nem is véletlenül. ha 4.30-kor kezdődik a munka, akkor többeknek hajnali 2 óra körül kell felkelniük, ami komoly megterhelés. A hatóság vizsgálata azért is fontos, mert a nyári menetrendben több hasonlóan korán induló járat is szerepelni fog.
Látványos szakszervezeti tüntetés Budapesten Ötvenezer tüntető részvételével tartott felvonulást Budapesten múlt szombaton az Európai Szakszervezetek Tanácsa, az ETUC. A menet az egész Európát sújtó megszorítások ellen tiltakozott. A tüntetésen sok külföldi szervezet dolgozói is részt vettek, köztük a lengyel Szolidaritás tagjai – ők támogatták a LESZ-t a 2008 végi sztrájkban is. Az Index internetes hírportál beszámolója szerint a „külföldiek megmutatták, hogyan kell tüntetni”. Ha ez talán túlzás is, sok kreatív megoldással és jól szervezett csoporttal találkoztunk mi is az Andrássy úton gyalogolva. Angela Merkel és Nicholas Sarkozy mellett a magyar kormánynak is jutott a kritikából. Ha a gazdasági válságot nem sikerül magunk mögött hagyni, ha nem lesz igazságosabb a terhek és jövedelmek elosztása a társadalmon (és egyes vállaltokon) belül, akkor az is biztos, hogy még sok hasonló tiltakozást fogunk látni.
Kollégák kérdezik Számtalan panaszt, kérdést kaptunk a rakodást végző cégek dolgozóitól, kifogásolható gyakorlatok, vezetői utasítások miatt. Általánosságban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a LESZ a tagjai befizetéséből működő érdekképviselet, amelynek kötelessége saját tagjait védenie. Örülünk, ha bárkin tudunk segíteni, de tagjaink természetesen mindig elsőbbséget élveznek – hiszen ezért „tartanak” minket. A rakodási területen mindenképp erősebb szervezettségre van szükség, hogy eredményt lehessen elérni. Ezért arra bátorítunk minden ott dolgozót, hogy lépjen be a szakszervezetbe. Közösen többre jutunk! Utánajártunk ugyanakkor a több munkaterületet és céget is érintő motozást, ruházatátvizsgálást érintő kérdéseknek. Egyszer a repülőtér előtti buszmegállóban, az utasok előtt „pakolták ki” a rakodószolgálat alkalmazottját. Egy másik alkalommal ugyanez a repülőgép mellett, szintén jól látható helyen történt meg. Előkerestük Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman állásfoglalását. A biztosi vélemény általánosságban fogalmazva kimondja: „A ruházat vagy csomag átvizsgálását (…) olyan körülmények között kell lefolytatni, amely a személyiségi jogokat nem sérti. Így többek között lehetőség szerint nem lehet pellengérre állítva, mások jelenlétében az ellenőrzést lefolytatni.” Itt az őrző-védő, vállalat biztonsági munkavállalók és a rendőrségi hatáskörök, jogosítványok között az eltérés igen nagy, így egyáltalán nem mindegy az sem, hogy melyik testület tagjai végeznek motozást. A korábbi számunkban feltett kérdésre Jost Lammers még mindig nem válaszolt.
Jogerős: illegális volt a görög sztrájktörők alkalmazása Megszületett a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság végzése a 2008. decemberi, Budapest Airportnál kirobbant sztrájk ügyében. A pert a LESZ indította az RDSZSZ-szel közösen, hogy mondják ki: törvénysértő volt a görög sztrájktörők alkalmazása, illetve a sztrájkoló dolgozók elkülönítése, elzárása. Az elsőfokú ítélet a dolgozói oldalnak adott igazat, de a cégvezetés fellebbezett. Azonban hiába: a most megszületett ítélet változtatás nélkül helybenhagyta a korábbi döntést. A bírói döntés nem csak a BA dolgozóinak fontos és jó hír, de minden magyar munkavállalónak. Kiderült ugyanis, hogy Magyarországon nem lehet büntetlenül semmibe venni a törvényeket és nemzetközi egyezményeket, amelyek a dolgozókat védik.
Igazságtalan és vélhetően szabálytalan munkakör-bővítések a RÜK-nél A szakszervezet jogi tanácsot kért a RÜK Kft-nél bevezetett, megkérdőjelezhető munkakör-bővítésekről. A cégvezetés egyoldalúan többletfeladatokat jelölt ki a dolgozóknak, a munkaszerződés módosítása nélkül. A LESZ által felkért jogász álláspontja szerint ez szabálytalan, mert csak kölcsönös beleegyezéssel lehetne módosítani a dolgozók és a cég közötti jogviszonyt. Részleteket a következő számunkban olvashattok, addig az érintettek területi LESZ-képviselőjüktől tudnak személyre szabott tájékoztatást kérni.
A BA a bónusz-rendszere nem elég objektív A Budapest Airport vezetése szinte egyoldalú lépéssel vezeti be a teljesítmény-alapú mozgó bért, azaz a bónusz-rendszert. Az elmúlt hónapokban hosszasan konzultált a cég a szakszervezetekkel, amelyek közül a LESZ állt elő a legtöbb javaslattal. Amint azt már mi is megírtuk, a kezdeti terv nem volt alkalmas arra, hogy javítsa a munkavégzés színvonalát, pedig elvben ez minden teljesítményértékelés célja és értelme. Időközben a cégvezetés kisebb hibákat korrigált, azonban összességében az új rendszer még mindig nem jó. A LESZ javaslatai és észrevételei közül a menedzsment alig szívlelt meg valamit. A rendszer bevezetését kísérő megállapodásban is olyan „aknák” voltak elrejtve, amelyek alapvető jogokat szüntettek volna meg. Például az eredeti változat aláírásával a szakszervezetek előre kijelentették volna, hogy nem támogatnak semmilyen dolgozói sztrájk-kezdeményezést. Bizonytalanságot okozott volna, hogy nem volt egyértelmű, pontosan meddig is szól a megállapodás. Ezek a munkavállalói oldalon csak a LESZ-nek szúrtak szemet. Végül kikerültek a megállapodásból a jogokról lemondó részek, és egyértelművé tettük, hogy határozatlan idejű a megállapodás. De nézzük a tartalmat! Mik a hibái a bónusz-rendszernek? Miért nem jó az a dolgozóknak? Mint írtuk, több területen megmarad annak a lehetősége, hogy a főnökök, kisfönökök személyes szimpátia vagy ellenszenv alapján „pontozzák” a dolgozókat. Bizonytalan, hogy mi történik, ha valaki nem ért egyet a saját minősítésével, milyen lehetőségei maradnak, ha nem fogadja el személyes értékelését. Más területeken olyan feltételeket szabnak, olyan teljesítményt várnak el, aminek teljesítése nem a dolgozókon múlik, hanem a munkakörülményeken. Az utasok átvizsgálásánál pedig olyan ruházat-átvizsgálás követelnek meg, ami valószínűleg törvényellenes, és komoly bajokat okozhat később. Megint más területeken előre kimondták, hogy nincs pénz a bónuszokra az első évben, így csak értékelnek, de pénzt nem adnak idén.
Néhány probléma, amire a LESZ felhívta a figyelmet, de végül nem orvosolták: Az értékelésre havonta kerüljön sor, hogy az esetleges hibáit, hiányosságait minden dolgozó időben ki tudja javítani, emlékezzen rá. A megítélt bónuszokat havonta fizessék ki mindenkinek, mivel mióta a Hocthief-BA Zrt. a tulajdonos, jelentősen csökkentek a „nem vezetői reáljövedelmek”, így mindenkinek jól jönne a havi „plusz-fizetés”. Ne egyszerűen annyit mondjanak, hogy valaki „jól” vagy „rosszul” teljesített. Legyen négy sávos értékelés, 50 százalékos eredmény fölött. A teljesítménnyel párhuzamosan emelkedjen a bónusz. Távollét vagy hosszabb betegszabadság esetén se járjanak rosszul a dolgozók, tehát időarányosan kapják meg a bónuszukat. Fegyveres biztonsági őr és portás munkakörben dolgozóknak is legyen elérhető a havi húszezer forintos bónusz-ősszeg. A belső ellenőrző vizsgákhoz készüljön vizsgaszabályzat és nyomtatott tananyag, amit a dolgozó megkap. Legyen elég évente egyszer hatósági vizsgát tenni. Tisztázzák, hogy pontosan mit jelent az értékelésben például „a munkakörnyezet rendben tartása”, a „megjelenés, megfelelő ruházat viselése”, a „pontos, megbízható munkavégzés”, a „munkavégzés aktivitása” és a hasonló gumi-fogalmak. Mivel a rendszert a benne maradt hibákkal együtt is bevezetik, csak abban bízhatunk, hogy idővel a vezetőség számára is nyilvánvalóvá válnak a problémák, és fokozatosan kiküszöbölik azokat. Csakhogy így menet közben kell majd változtatni a szabályokon – reméljük, hogy ennek nem lesznek újabb vesztesei. Ha a cégvezetés nyitott a tanácsokra, a LESZ ezután is szívesen segít a rendszer csiszolásában – bőven lenne ugyanis min javítani.
Mi lesz a cipő- és ruhapénzzel a Malév GH-nál? Még tavaly év végén került sor konzultációra a Malév GH-nál a dolgozóknak járó ruha- és cipővásárlási támogatások átalakításáról. Ott a cégvezetés nem fogadta el a LESZ javaslatát, és alacsonyabb összegű támogatást helyezett kilátásba: arról volt szó, hogy a „cipőpénzt” az éves, negyvenezer forintos keretből fizetik, tehát abból kell levonni. Most azonban saját álláspontjukról is megfeledkezve, egy teljesen új helyzetet állítottak elő. A cipő- vagy csizmavásárlásra 8-12 ezer forintos keretet szabtak meg, ami elfogadhatatlanul alacsony, ismerve az árakat. Ebből a pénzből nem jön ki olyan lábbeli, ami biztonságos, kényelmes és egészséges volna. Még aggasztóbb azonban, hogy már az egyeztetés látszatára sem adnak, és egyoldalúan, az utolsó pillanatban jelentik be az intézkedést. A LESZ ezért tiltakozott a lépés és a módszer ellen. A szakszervezet vizsgálja, milyen lépéseket tehet a helyzet javításáért.
Fellebbezések ÜT-ügyben és a „bekapcsolva felejtett” diktafon Írtunk róla, hogy a bíróság első fokon a LESZ-nek adott igazat, és kimondta, hogy a Budapest Airport Üzemi Tanácsa megszűnt, amikor a szakszervezet képviselői önként lemondtak tagságukról. A döntés ellen azonban két fellebbezés is született. Nem meglepő, hogy a korábbi elnök és támogatói nem nyugodtak bele a végzésbe. Viszont annál inkább csodálkoztunk, hogy maga a cégvezetés is fellebbezett. Pár hete még azt állították, hogy pártatlanok a kérdésben (persze az önjelölt „tanácstagoknak” továbbra is megadták a munkaidő-kedvezményeket), Most viszont kibújt a szög a zsákból: immár tagadhatatlan, hogy a menedzsment a zömében középvezetőkből álló csapat mellé állt. Vajon miért? Szükség volna az ÜT vagy egy fantom-szakszervezet aláírására vagy asszisztálására egy újabb, a dolgozókat sújtó kiszervezéshez (ilyen volt az egészségügy is), amit a LESZ sosem támogatna? Az ügyben indult bírósági eljárás során a fellebbezők benyújtottak „bizonyítékként” egy hangfelvételt is, amin a LESZ képviselői beszélnek a Tanácsban kialakult tarthatatlan helyzetről, a többi képviselő elfogadhatatlan hozzáállásáról. Elmondásuk szerint „véletlenül bekapcsolva maradt egy diktafon” a tárgyalóban. Semmi kínos vagy meglepő nincs a hangfelvételen, és valószínűleg nem is fogja figyelembe venni a bíróság. De az, hogy a LESZ képviselőit bármilyen módszerrel tudtuk nélkül lehallgassák, felháborító és elfogadhatatlan. Reméljük, hogy a cégvezetés tudta nélkül történt az eset.
Gyászjelentés Egy hete búcsúztattuk közösen egy kedves Maléves volt munkatársunkat, lépcsős kollégánkat, szakszervezeti tagtársunkat. Papp Gábor mindössze 43 éves korában, rendkívüli hirtelenséggel távozott közülünk. Kollégái közösen kísérték utolsó útjára. Emléke örökre velünk marad.
Nem segít, korlátoz a RÜDSZ Lezárultak a bónusz tárgyalások az AFM Kft-nél is. A területen jelenlévő RÜDSZ szakszervezet most alá is írt egy megállapodást a cégvezetéssel. Olyan alku született, amit a LESZ nem fogadott el. A RÜDSZ előre megígérte a vezetőségnek, hogy nem kezdeményez sztrájkot. Nem is ez az érdekesség, hiszen amúgy sem a határozott fellépéssel vetették észre eddig magukat. Azt is aláírták, hogy ha az AFM dolgozói maguktól sztrájkba lépnének, akkor ezt ők semmi esetre sem támogatják. Ezt a lépést nem értjük, még akkor sem, ha a RÜDSZ jelentős részben a menedzserek és középvezetők érdekképviselete. Összehasonlításképp: a LESZ hasonló alkuról hallani sem hajlandó a BA-nál és más reptéri vállalatnál. Teljesen értelmetlen volna előre lemondani a nyomásgyakorlásról, főleg a munkavállalói jogokról (mivel erről a RÜDSZnem is mondhat le) miközben semmilyen kedvezményt sem ad „cserébe” a cégvezetés.
WWW.LESZ.ORG.HU
