Székely Zoltán
Rendvédelem és rendvédelmi jog fejlődése az Európai Unió tagállamai területén A doktori értekezés nyilvános vitára összeállított tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája Témavezető: Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet
Pécs 2014
1. Az értekezés előzményei, a kitűzött kutatási feladat Amikor a címet kiválasztottam, már majdnem nyolc éve kutattam a rendvédelem-történet forrásait és szilárd meggyőződésemmé vált, hogy az állítás, miszerint számos esetben a történelem ismétli önmagát, e területen – a társadalmak ciklikus fejlődésének okán - mindenképpen igaz.Ebből következik, hogy álláspontom szerint a múlt megfelelő ismerete segíthet megadni a választ a jelen problémáira és a jövő lehetséges kihívásaira. Ugyanis teljes sebességgel zajlik a technika fejlődése, különösen az információtechnológia és a robotika, mely utóbbinak társadalmi szintű elterjedése a következő évtizedekben szinte biztosra tehető. A rendvédelemnek így új kihívások elé kell néznie, ugyanakkor olyan eszközei lehetnek, melyek eddig példátlan potenciált eredményeznek. E kérdésnek a jogi környezetét azonban a kezdetektől fogva, tudatosan ki kell alakítani – különösen a hatósági jogkörökkel kapcsolatos területeken -, különben a robotok illetve általában az információs technológia korlátlan alkalmazása beláthatatlan következményekkel járhat a társadalom számára. Értekezésemben ezért egy híd ívét szeretném felrajzolni, amely a rendvédelem európai fejlődését mutatja meg. Témaválasztásom időszakában, a fenti témában még nem folytak európai szinten átfogó elméleti kutatások, a kapcsolódó képzések és tanulmányok elsősorban a gyakorlati megvalósításra koncentráltak. A magyar rendvédelmi jogról például első alkalommal 1992-ben jelent meg jogelméleti tanulmány,1 ezután 2012-ben megjelent újabb két publikáció, mindhárom ugyanazon szerzőtől.2 Pedig e területen nemzeti és uniós szinten is olyan komoly elméleti kérdések merülnek fel, amelyeket előbb vagy utóbb meg kell válaszolni. A rendvédelem ugyanis hagyományosan kapcsolódik a nemzeti szuverenitáshoz, azon belül is legszorosabban az erőszak alkalmazásának monopóliumához3 mely területet a tagállamok érthetően vonakodnak átengedni az Európai Uniónak. A kutatás közben Európában megindultak párhuzamos kutatások, de a CEPOL 2007-es jelentésekor még mindig nem volt átfogó feltárás az európai rendőrségek kialakulása, működése és hagyományai terén.4 Nemzeti szinten az első átfogó, több testületet történetét és a jogfejlődést összevető elemzések az 1990-es évek második felében jelentek meg,5 ez alól egyedül Anglia kivétel, ahol már 1985-ben készült összehasonlító analízis.6 1997-ben indította útjára az 1978 az első, rendvédelemtörténettel foglalkozó nemzetközi társaság, az „AssociationfortheHistory of Crime and CriminalJustice” a „Crime, History& Science” nevű periodikáját, amelyben nemzetközi szinten publikálja a területen elért eredményeket. Évente két alkalommal jelenik meg angol és francia nyelven. Sajnálatos módon a rendvédelem-történet szinte minden európai államban a történetírás mostohagyermekének számított egészen a XIX. század végéig. A rendvédelem-történet releváns eseményei addig elsősorban kapcsolódó, jogtörténeti, államtörténeti, illetve helytörténeti munkákban kerültek megemlítésre. A levéltári források pedig a bürokrácia elterjedésével kezdtek egyre több adatot őrizni a rendvédelmi testületek működésével kapcsolatban. Ezek a források 1
SZIKINGER István: A rendvédelem jogi szabályozása a dualizmus korában. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [ActaHistoriaePreasidiiOrdinis], III. évf. (1993) 4. szám, pp. 187-198., ISSN: 1216-6774 2 SZIKINGER István: A magyar rendvédelmi jog alapjai. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [ActaHistoriaePreasidiiOrdinis], XXII. évf. (2012) 26. szám, pp. 133-140., ISSN: 1216-6774 3 BALOGH László Levente: Állam és Erőszak. In: Politikatudományi Szemle XX. évf. (2011) 1. szám, pp. 119-132., MTA Politikai Tudományok Intézete, ISSN 2064-6550 (Online). Letöltés ideje: 2014.08.22 4 JASCHKE et al.:Perspectives of Police Science in Europe.FinalReport. CEPOL, April, 2007. 5 Például Herbert REINKE: Crime and CriminalJusticeHistoryinGermany. In: Crime, History&Societies. Vol. 13. (2009) No. 1., p. 117-137. ISSN 1663-4837 6 Patricia M. MORTON: The New New -PoliceHistoriography. HistoricalReflections.Vol. 12. (1985), No. 2.
elsősorban a fegyveres erők szervezetébe tartozó (csendőrség, katonai rendészet) testületek illetve a városok rendvédelmi szerveinek tevékenységével kapcsolatban állnak rendelkezésre. Mivel a rendvédelmi tevékenység – kevés kivételtől eltekintve – sosem tartozott a társadalmilag kiemelkedően megbecsült foglalkozások közé, a szájhagyomány és a műalkotások sem törekedtek megörökíteni. Mindezek körülmények ellenére minden országban kutatók fáradhatatlanul, valóságos nyomozó munkával gyűjtögetik össze a fellelhető forrásokat, töredékeket. A munkához jelentős segítséget nyújtottak a szintén XIX. században színre lépő rendvédelmi hagyományőrzők, melyek hol amatőrként, hol pedig abszolút megfelelő tudományos színvonallal konzerválták az emlékeket, őriztek meg tárgyakat, egyenruhákat, fegyvereket, leírásokat, utasításokat és egyéb belső szabályzókat. Ezek helyenként civil szervezetként, de volt, hogy a testület kebelén belül működtek (utóbbi elsősorban Franciaországra volt jellemző). A rendvédelem-történet rövid historiográfiájának bemutatásához négy államot választottam ki azok közül, amelyek rendvédelmét jelen értekezésben alaposabban bemutatom, ezek Anglia, Franciaország, Németország és természetesen Magyarország. Angliában az első kifejezetten rendvédelem-történeti munkák 1977 és 1987 között születtek, B. J. DAVEY, J.J. TOBIAS, David PHILIPS, Caroline STEEDMAN és Victor BAILEY tollából. Ezek a munkák alapvetően az interakcionalista perspektívából közelítették meg a szervezetet. Ugyanakkor BAILEY később bírálta az ebből szükségszerűen adódó teoretikus generalizációt. Ennek hatására STEEDMAN további munkáiban a partikularitás elvét kezdte el alkalmazni és kiemelte a bűnözéssel szembeni fellépés viktoriánus korszakban egyre inkább katonaivá váló jellegét. A legismertebb rendvédelemtörténeti eredményeket publikáló periodika a PoliceHistory Society Journals, (ISSN: 0951-8800) melyet a Rendvédelem-történeti Társaság (PoliceHistory Society) szerkeszt. Franciaországban különösen a csendőrség révén sokkal hamarabb kezdődött el a források rögzítése és feltárása is. 2012-ig 2415 publikáció született a tárgyban, csak a szerzők nevének felsorolása több mint három oldalt tesz ki. Legátfogóbb a J-N. LUC által szerkesztett csendőrség-történeti összefoglaló tanulmánykötet. Az irányzatok között az angol és a német iskolát is megtalálhatjuk, sőt megjelenik a nemzeti történetírás nézőpontja is. A testület történelmével a francia Hadtörténeti Szolgálat külön intézete foglalkozik, jóvoltából elérhető valamennyi organogramm, rengeteg eredeti dokumentum digitalizált formában. A rendőrség ennél kicsit rosszabb helyzetben van, történetével, akárcsak a többi államban, alapvetően a Francia Rendvédelem-történeti Társaság foglalkozik és a szerzők is elférnek egy oldalon felsorolva. Legtermékenyebb időszakuk szintén az 1980 és 2010 közötti. Németországban szintén ebben az időszakban jelentek meg az első publikációk R. BESSEL, A. LÜDTKE, H. REINKE és M. H. W. MÖLLERS révén. Iskolájuk deszkriptív elveket követett és a rendőrség-lakosság kapcsolat helyett a feladatkörre, a hatáskörre és a szervezeti kérdésekre fókuszál, azon belül is elsősorban a Weimari Köztársaság bukásának körülményeire. Szintén ehhez az iskolához tartozik az osztrák Helmut GEBHARDT, akinek csendőrségi tárgyú tanulmánya Magyarországon is megjelent. A legismertebb rendvédelem-történeti eredményeket publikáló periodika az ArchivfürPolizeigeschichte (ISSN 0939-9755), melyet a Német Rendvédelem-történeti Társaság (DeutschenGesellschaftfürPolizeigeschichte) szerkeszt. Magyarországon a rendvédelem-történet művelését kis késéssel 1988-ban kezdte meg a Magyar Rendvédelem-történeti Munkaközösség, amely 1991-ben Szemere Bertalan Magyar Rendvédelemtörténeti Tudományos Társasággá alakult át. Alapvetően történelmi okokból az osztrák közvetítéssel érkezett német iskolát követi, de francia módra a nemzeti szellemű megközelítést preferálja.
Rengeteg tanulmány szól a személyzeti adatokról, a felszerelésről, fegyverzetről, diszlokációról, a szervezetek felépítéséről és átszervezéseiről, illetve a Társaság fontosnak tartja a csendőrség rehabilitása melletti kiállást. Legnevesebb szerzői KESERŰ István, ŐRY Károly, PARÁDI József, SZAKÁLY Sándor, CSAPÓ Csaba, LŐRINCZ József, MEZEY Barna, ZEIDLER Sándor, SUBA János. Évente rendez rendvédelem-történeti konferenciát, két periodikát is megjelentet: a Rendvédelem-történeti Füzeteket (ActaHistoriaePreasidiiOrdinis), ISSN 1216-6774 és a Rendvédelem-történeti Hírlevelet (NuntiotonesHistoriaePreasidiiOrdinis), ISSN 1785-3257. A robotok rendészeti és biztonsági alkalmazása szempontjából azonban hazánkban, sőt Európában sem folytak rendvédelmi illetve jogi szempontú kutatások, ez alól kivételt szinte csak a tűzszerész robotok és a távirányítású drónok jelentenek, de ott is az elsődleges szempont az emberi távirányítással alkalmazhatóság volt, nem pedig a fél-autonóm vagy autonóm cselekvés illetve az ember-robot munkamegosztás. Ilyen irányú kutatásokat legfeljebb műszaki fejlesztés szintjén folytattak amerikai cégek és azok eredményei csak részben kerültek nyilvánosságra. A robotok különösen alkalmasak olyan viszonylag egyszerű, általában monoton, de veszélyes ismétlődő feladatok (3D-job: Dull, Dirty, Dangerous) ellátására, amelyek az élőerőt, azaz a feladatot jelenleg végrehajtó hivatásos vagy szerződéses állományt nagyfokú kockázatnak teszik ki. Ezzel szemben a robotok elvesztése – mint arra már korábban utaltam – nem jelent egyebet anyagi kárnál és megfelelő alkalmazásul tökéletesen kiegészítheti a jelenlegi erő- és eszközrendszert. Sajnos ezt a lehetősége a bűnelkövetők is felismerték, így valójában nem az a kérdés, hogy szükség van-e ilyen irányú kutatásokra, hanem az, sikerül-e az eredményekkel és az eszközökkel megelőzni a bűnözők hasonló irányú törekvéseit. Egyelőre az eredmény meglehetősen aggasztó:
2008. május 19-én egy orosz kormányellenes konferencián egy műanyag férfi nemiszervvel felszerelt repülő drón repült a szónok felé, amit az egyik biztonsági őr végül leütött a levegőből; 2007 és 2014 között több alkalommal követtek el légtérsértést kisrepülőgépek és drónok, elsősorban a magyar-ukrán határon, az ok ismeretlen, de elképzelhető, hogy csempésztevékenységhez kötődik; 2014. október 15-én a szerb-albán futballmeccsen egy repülő drón egy Nagy-Albánia zászlót vitt a pálya fölé, az egyik szerb játékos letépte a zászlót, ami miatt a játékosok és a nézők összeverekedtek, a meccset félbe kellett szakítani.
Személy szerint három dimenzióban látom a rendvédelem továbbfejlődését abban a tekintetben, hogy elsődleges célnak a fent vázolt biztonsági kockázatokra történő válaszadást tekintem. 1. A rendvédelmi szervek, de legalábbis azok egyes szolgálati ágainak (bűnügyi és határrendészeti) uniós szintű integrálása, egy Európai Bűnügyi és Migrációs Rendőrség létrehozása. 2. A nemzetközi menekültügyi intézményrendszer felülvizsgálata és reformja, a jóhiszemű (bonafide) menekültek védelmének biztosítása, a rosszhiszemű (malefide) menedékkérőktől azonban ennek a lehetőségnek megvonása (például aki az országhatáron nem jelentkezik a
határellenőrzést végző tisztviselőnél, hogy ő menekült akar lenni, hanem megkísérel például hamis okmánnyal átlépni, az elfogása esetén ne adhasson be menekültkérelmet). 3. A csúcstechnikának a biztonság szolgálatába állítása oly módon, hogy az élet- és vagyonbiztonság fokozása mellett az alapjogok biztosítása is megvalósuljon. Mivel úgy gondolom, nem elég e dolgokat leírni, de tenni is kell értük, megvizsgáltam, mely területen tudnék egy esetleges előrelépésben részt venni. Az első két kérdés bel- és külpolitikai elhatározástól függ, a legmesszebb, ahová eljuthatok, egy szövegszerű javaslat elkészítése és napirenden tartása. Ezt nem érzem igazán vonzó alternatívának, ezért inkább a harmadik lehetőséget tekintem távlati kutatási célnak, ezen belül is különösen olyan eszközök kifejlesztését, amelyek képesek diszkriminációmentes, minden esetben törvényes és arányos eljárást biztosítani, továbbá az emberi életet és testi épséget messzemenőkig oltalmazni (beleértve az elkövetőét is). Meglátásom szerint ilyen eszközök lehetnek a rendvédelmi illetve biztonsági célú robotok, melyek létrehozása jogilag sem teljesen semleges, ugyanakkor nem okozhat olyan stratégiai léptékű politikai vihart, mint például a menekültügy újragondolása vagy a nemzeti szuverenitás tovább korlátozása. Emiatt döntöttem úgy, hogy kutatásaimat ebbe az irányba folytatom tovább, így a robotok rendészeti célú alkalmazásainak problematikáját, mint a rendvédelem lehetséges fejlődési irányát mutatom be.
2. Az elvégzett kutatások és kutatási módszerek leírása A kutatásom az alábbi tárgyköröket vizsgálja:
Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma;
Az európai rendvédelem fejlődése során létrejött modellek kialakulása, fejlődése és kölcsönhatása;
A jövőbeli fejlődés lehetséges aspektusai és a fejlődés egy lehetséges irányának hatása a rendvédelemre és a rendvédelmi jogra.
A tárgykörök egymásra épülő logikai struktúrában helyezkednek el. A kutatás során alapvetően forráskutatás- és feldolgozást végeztem, logikai, jogtudományi és történelemtudományi könyveket, tanulmányokat, szakcikkeket és elemzéseket tekintettem át, illetve archív és hatályos jogszabályokat dolgoztam fel. A feldolgozás során törekedtem összefüggések megvilágítására és következtetések levonására, többször párhuzamot vonva világtörténelmi és rendvédelem-történeti események között. E módszer alól egyetlen kivétel a robotok alkalmazásával összefüggő rész, ahol kísérletek, empirikus kutatások illetve természettudományi tanulmányok felhasználására is sor került. Egyes helyeken a jobb szemléltetés és a hatékonyabb kontextus érdekében néhol a szépirodalomból is merítettem. Értekezésem megírása során maximálisan szem előtt tartottam a tudományos kutatásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, alapvetően az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Szabad hozzáférési irányelvek az ERC finanszírozott kutatók részére” (Open Access Guidelines for researchers funded by the ERC) alapozva, elsősorban azért, mert a robotokkal összefüggő kutatásommal jelenleg ilyen támogatásra pályázom, ezért eleve meg kell felelni e kritériumoknak. Az értekezésemben szereplő forráshivatkozásokat az MSZ ISO 690:1991 érvényes szabvány formátuma szerint készítettem el, mivel álláspontom szerint Magyarországon ez a magyar szabvány
olyan formátum, amely a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 32. § (2) bekezdésében szereplő feltételnek, mint elismert szabvány, külön bizonyítás nélkül megfelel. Az Internetről származó források esetében a letöltés napját a hivatkozásban feltüntettem, ezen a napon a forrásanyag általam egy saját használatú felhőben archiválásra került, ahonnan bármikor visszakereshető.
3. Tézisek és eredmények A kutatási eredmények alapján téziseimet az alábbiakban foglalom össze: 1. A társadalmi intézményeknek, így a rendvédelemnek és a rendvédelmi jognak is ciklikus a fejlődése, ezért a rendvédelem-történet és a rendvédelemi jogfejlődés megfelelő feltárása illetve feldolgozása érdemi segítséget nyújthat a jövőben várható biztonsági kihívások leküzdésében. Az összefüggések fennállását és a fejlődés európai szinten organikus jellegét a középső, rendvédelem-történeti részben bemutattam, elemezve az egyes modellek közötti leszármazást, átfedést és kölcsönhatást. 2. A rendvédelem fejlődését vizsgáló munkákban az eddigi egysíkú modellezést (angolszászkontinentális illetve koncentrált-dekoncentrált) kiegészítettem, testületi és keletkezési aspektusból osztályozva, az alábbi besorolásokat hoztam létre: 2.1. A rendvédelem ókori gyökerei 2.1.1.Ókori egyiptomi rendvédelem 2.1.2.Ókori görög rendvédelem 2.1.3.Ókori római rendvédelem 2.2. Rendvédelmi modellek a közép- és újkorban 2.2.1.Késői római (bizánci) 2.2.2.Közösségi kényszerítéses 2.2.3.Rendőrségi (korai és késői) 2.2.4.Polgárőrségi 2.2.5.Katonai rendészeti 2.2.6.Csendőrségi (korai és késői) valamennyi modellt egy vagy több állam rendvédelmi testületeinek bemutatásával szemléltettem. 3. A más kutatók által favorizált kontinentális és angolszász típusú rendőrségek közötti, a jogrendszerek tipológiájának analóg átvételével történő megkülönböztetés helyett, szerintem kétféle rendőrségről beszélhetünk a késői modellben: közösségi rendészetet folytató etikus
(„Peeler”) rendőrségekről és politikai (központi) rendészetet folytató, a lakosság helyett a politikát kiszolgáló szervilis rendőrségekről. 4. A rendvédelem lehetséges továbbfejlődési útjait áttekintettem és az általam fontosnak vélt előrelépési lehetőségeket az alábbiakban foglaltam össze: 4.1. A rendvédelmi szervek, de legalábbis azok egyes szolgálati ágainak (bűnügyi és határrendészeti) uniós szintű integrálása, egy Európai Bűnügyi és Migrációs Rendőrség létrehozása. 4.2. A nemzetközi menekültügyi intézményrendszer felülvizsgálata és reformja, a jóhiszemű (bonafide) menekültek védelmének biztosítása, a rosszhiszemű (malefide) menedékkérőktől azonban ennek a lehetőségnek megvonása (például aki az országhatáron nem jelentkezik a határellenőrzést végző tisztviselőnél, hogy ő menekült akar lenni, hanem megkísérel például hamis okmánnyal átlépni, az elfogása esetén ne adhasson be menekültkérelmet). 4.3. A csúcstechnikának a biztonság szolgálatába állítása oly módon, hogy az alapjogok biztosítása mellett az élet- és vagyonbiztonság fokozása is megvalósuljon. 5. Jogelemzés alapján arra következtettem, hogy az Alaptörvény szerint a lehetőség Magyarországon megvan arra, hogy az elfogásra feljogosítsunk egy önállóan intézkedő robotot. Jelenleg elfogás intézkedést a hatályos magyar törvény alapján robot önállóan nem alkalmazhatna. A robotot ma a rendőrség az elfogás során legfeljebb eszközként alkalmazhatja, tehát a robot a szintén jelen lévő hivatalos személy elfogás intézkedésének sikerét biztosíthatja, akárcsak a bilincs vagy a szolgálati kutya. 6. Általam bemutatott lehetőség a jövőben az ember-robot járőrpár (illetve raj) alkalmazása, mely során a robot (vagy robotraj) gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy elnyűhetetlen, beszélő szolgálati kutya, engedelmesen követi a járőrvezetőt (gazdát), kiterjeszti érzékelését és tudását, figyelmezteti, segíti és védelmezi, miközben folyamatosan tanul. Vezetésemmel elindult egy kutatás a robotok biztonsági célú alkalmazásának feltárására, a kutatás neve Application of Robotics for Enhanced Security (ARES). A kutatócsoportban hazai és külföldi kutatók, kutatóintézetek, egyetemek, cégek és hatóságok vesznek részt. A kutatást részletesen bemutattam, a kutatási célt és a főbb problémákat azonosítottam, a fontosságot esettanulmány segítségével szemléltettem. A pénzügyi háttér biztosítására uniós forrásokra pályázatot nyújtottunk be, 4,9 millió euró értékben.
Meglévő eredmények megerősítése, pontosítása, cáfolata Alapvetően itt csak azokat az eredményeknek a megerősítését és pontosítását emelem ki, amelyek ismereteim szerint vita tárgyául szolgálnak, ellenkező esetben az értekezés java részét itt meg kellene ismételnem. Ugyanakkor az általam cáfolni vélt, mások által publikált eredményeket minden esetben közlöm.
Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma, elhatárolása. A PARÁDI József, SZAKÁLY Sándor, SZIKINGER István és sokan mások által képviselt, rendvédelem fogalmat és a rendvédelmi jog meghatározását napjainkban többen támadják abból a téves feltevésből kiindulva, hogy a rendvédelem és a rendészet szinonim vagy konkurens fogalmak. A rendészet és rendvédelem rész-egész viszonyának levezetésével valamint a rendvédelmi jog definíciójának
pontosításával a fogalomtisztázásról szóló rész keretében a rendvédelem és a rendvédelmi jog fogalmak létjogosultsága mellett foglalok állást. o
Kimondom, hogy a rendészetnek két része van, az aktuális kormányzati politikát akár hatósági kényszerrel is végrehajtó rendészeti igazgatás, és az alapjogok korlátozása, valamint az erőszak monopóliuma alkalmazásával a fennálló rend védelmét szolgáló illetve a megzavart rend helyreállítására törekvő rendvédelem.
o
Meghatározom az Európai Unió rendvédelmi jogát: az Európai Unió tagállamaiban a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó, uniós jogból és tagállami jogszabályokból álló normarendszer.
o
Rendvédelmi jog: a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó normarendszer. Ezzel a SZIKINGER István által megadott 1991-es definíciót pontosítom, aki azokat a normákat értette rendvédelmi jog alatt, „amelyek a közrendészeti szervek működését meghatározzák, beleértve a tevékenység külső határai kijelölő garanciális szabályokat is”. Véleményem szerint ez utóbbi definíció túlságosan tágan határozta meg a rendvédelmi jog fogalmát, számos közigazgatási jog körébe tartozó normát is felölelve.
A magyar csendőrséget nem szakmai szempontok vagy háborús bűnök okán, hanem politikai szempontok miatt oszlatták fel a második világháborút követően. A SZAKÁLY Sándor, PARÁDI József és még sokan mások által képviselt nézetet azáltal erősítettem meg, hogy feldolgoztam a második világháború alatt és azt követően francia csendőrségnél végrehajtott átalakításokat, felelősségre vonásokat.
A csendőrség elődszervezetei a francia százéves háború helyett először az ókori Spártában is jelentek meg. Itt pontosítom David POTTER, Carrol STUART, CHRISTIÁN László és a nemzetközi rendvédelem történet többi kutatójának azon állításait, miszerint a háborúban katonaságként, katonai rendészetként, békében rendvédelmi testületként használt nehézilletve középfegyverzetű lovasság először a XII. században jelent volna meg. Értekezésemben rámutatok arra, hogy habár elsődlegesen kiképzési céllal, de az ókori Spártában a Hippeis néven ismert lovas csapatokat békeidőben rendvédelmi céllal járőröztették.
Megerősítem azt a számos jogelméleti szakember által leszögezett álláspontot, miszerint a jogalkotás számára elérhető, egyben elvárt cél, hogy a történeti fejlődés során kialakult értékeket konzerválja, és olyan módon újítsa meg, hogy a korábban elért eredmények ne vesszenek kárba. A jog rendeltetése, hogy a meglévő életviszonyok közül a hasznosakat konzerválja, a károsakat visszaszorítsa, nem pedig az, hogy a társadalomra tervezőasztalon kitalált sablonokat erőltessen rá. Az újítás nem a jog feladata, különösen igaz ez az állam kötőszövetét alakító közjogra, azon belül pedig a rendvédelmi jogra.
Lehetséges alkalmazási területek A kutatási eredményeim elsődleges alkalmazási területének az alábbiakban ismertetett középtávú kutatást tartom, melynek célja azon robotikai megoldásoknak a feltárása, amelyeknek az élőerők megóvása, a biztonság fokozása és a rendészeti tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében történő alkalmazása társadalmilag elfogadott és hosszú távon is fenntartható.
Mivel a kutatást nemzetközi kutatásként képzelem el, ezért angol nevet kapott: Application of Robotics for Enhanced Security [Robotika felhasználása a biztonság növelésére], rövidített nevén ARES. A kutatás azért irányul a biztonsági alkalmazásra, mert szándékaim szerint az elkészített eszközök különböző típusai úgy az állami, mind a magánszektorban bevethetők lesznek. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a magánbiztonság és a rendészeti igazgatás területén könnyebb a robotok alkalmazása, mint az esetlegesen kényszerítő eszközök alkalmazásával is járó, szűkebb értelemben vett rendvédelem során. Például egyszerűbben oldható meg, hogy a robot igazoltasson, illetve az elhaladó személyeket, járműveket a nyilvántartásban ellenőrizze, minthogy egy ellenálló személyt megbilincseljen, vagy más módon vele szemben fellépjen. Ugyanakkor a jogi aspektus vizsgálatánál továbbra is – az alapjogok és egyes kritikus polgári jogi kérdésekkel együtt – alapvetően a bevezetésben definiált rendvédelmi jog oldaláról vizsgálom a problémát, mivel a kérdések itt a leginkább szembetűnőek. A biztonsági illetve azon belül rendészeti alkalmazás egyébiránt önmagában is megkívánja a rendvédelmi kapacitást (ugyebár gépekről beszélünk, így nem a kompetencia szót használom), viszont éppen emiatt ismét oda jutunk, hogy csak az etikailag, jogilag és műszakilag jóval komplexebb rendvédelmi aspektust kell először létrehozni, még ha az előző fejezetben tárgyalt korlátozásokkal is (nagyfokú biztonsági berendezések, ember-robot járőrpár révén emberi felügyelet). A kutatás finanszírozásának biztosítására 2014 augusztusában Horizont 2020 pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottságnak, 4,9 millió euró támogatást igényelve. A történeti részben kapott eredmények hasznosítására elsősorban e kutatás jogi, szakmai-etikai és szociológiai aspektusainak kidolgozása területén kerül majd sor. Ennek segítségével próbálunk meg minél ergonomikusabb, konzisztensebb és érthetőbb jogi szabályozási környezetet kialakítani, figyelemmel a történelmi tapasztalatokra és arra a következtetése, hogy a jövő rendőrségének a Peel-i alapelvek mentén kell működnie, függetlenül attól, milyen benne az ember-robot arány. Másodlagosan a történeti rész alkalmazható a rendvédelem-történet európai illetve nemzetközi síkú jövőbeli kutatása során, amely a rendvédelem fejlődése, a társadalomban való sikeres működtetése szempontjából hasznos eredményeket hozhatnak.
4. A témakörben készült publikációim jegyzéke: 1. NAGY Judit, SZÉKELY Zoltán: Police Robots and the Prüm Convention: Compliance Study on Police Robots and Freedom of InformationIn: Péter KORONDI (szerk.): Proceedings of ARES’14: WorkshoponApplication of Robotics for Enhanced Security. Konferencia helye, ideje: Budapest , Magyarország , 2014.06.13 -2014.06.14. Budapest: Budapest University of Technology and Economics, 2014. pp. 16-20. ISBN:978-96-3313-128-2; 2. SZÉKELY Zoltán: Habeas Corpus Machinima: Elfoghat-e engem egy robot? Hadmérnök IX:(1) pp. 291-303. (2014), ISSN 1788-1919; 3. SZÉKELY Zoltán: Ügyfél-e a rendőr az intézkedésével szembeni panasz kivizsgálására irányuló eljárásban? In: HACK Péter, KOÓSNÉ MOHÁCSI Barbara (szerk.): Emberek őrzője: Tanulmányok Lőrincz József tiszteletére II. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014. pp. 117-133. ISBN:978-96-3284523-4;
4. SZÉKELY Zoltán: Schengen: At the Border and Beyond: Past, present and futureIn: NISPACcee (szerk.)Government vs. GovernanceinCentral and Eastern Europe: FromPre-WeberianismtoNeoWeberianism?:22st NISPAceeAnnualConference; XII. Working Group onAdministration& Management of InternalSecurityAgencies . Konferencia helye, ideje: Budapest , Magyarország , 2014.05.22 -2014.05.24. Bratislava: NISPAcee, 2014. pp. 7 p,ISBN:978-80-89013-72-2; 5. SZÉKELY Zoltán: Application of RoboticsforEnhancedSecurity: European Research onSecurityRobotsIn: Péter KORONDI (szerk.): Proceedings of ARES’14: WorkshoponApplication of RoboticsforEnhancedSecurity. Konferencia helye, ideje: Budapest , Magyarország , 2014.06.13 2014.06.14. Budapest: Budapest University of Technology and Economics, 2014. pp. 11-15. ISBN:978-96-3313-128-2; 6. SZÉKELY Zoltán: Repülők és határok régen és ma. Rendvédelem Történeti Füzetek XXIII.:(30.) pp. 179-186. (2013), ISSN 1216-6774; 7. SZÉKELY Zoltán: Információs bűnözés az információs társadalomban. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények 9: pp. 187-206. (2008), ISSN 1589-1674. Pécs, Magyarország: 2008.06.26; 8. SZÉKELY Zoltán: Rendvédelem-történeti honlap. Rendvédelem-Történeti Hírlevél 16:(27) pp. 101103. (2007)ISSN 1785-3257; 9. SZÉKELY Zoltán, BUGNITS Richárd: Rendvédelem-történeti Füzetek Repertóriuma 1990-2000. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 2006. 125 p.(Rendvédelem-történeti Füzetek (különszám))
