Rendvédelem és rendvédelmi jog fejlődése az Európai Unió tagállamai területén

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK DOKTORI ISKOLÁJA

Rendvédelem és rendvédelmi jog fejlődése az Európai Unió tagállamai területén doktori értekezés Székely Zoltán Kézirat lezárva: 2014.12.07.

Témavezető: Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet

Pécs 2014

Tartalom Bevezetés................................................................................................................................................. 7 Kutatási eszközök és módszerek ........................................................................................................... 13 A kutatás tárgykörei .............................................................................................................................. 14 A kutatás tárgykörei .......................................................................................................................... 14 Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma ................................................................................... 14 Az európai rendvédelem fejlődése során létrejött modellek kialakulása, fejlődése és kölcsönhatása ................................................................................................................................ 15 A jövőbeli fejlődés aspektusai és a fejlődés egy lehetséges irányának hatása a rendvédelemre és a rendvédelmi jogra....................................................................................................................... 15 Fogalmak tisztázása ............................................................................................................................... 17 Rendészet és rendvédelem ............................................................................................................... 17 Rendészet és rendvédelem rész-egész viszonya ........................................................................... 18 A rendvédelem és a rendvédelmi szervek körülhatárolása, hazai példák alapján ........................ 19 A z Európai Unió rendvédelmi joga ................................................................................................... 21 Definíció......................................................................................................................................... 21 A definíció elemzése ...................................................................................................................... 21 A rendvédelem-történet európai kutatásának áttekintése .................................................................. 36 A rendvédelem ókori gyökerei .............................................................................................................. 38 Az ókori Egyiptom rendvédelme ....................................................................................................... 41 Az ókori görög rendvédelem ............................................................................................................. 47 A rendvédelem római öröksége ........................................................................................................ 50 Rendvédelmi modellek elkülönülése a közép- és újkorban .................................................................. 59 Az egyes modellek elhatárolása ........................................................................................................ 61 A késői római modell elhatárolása a többi modelltől ................................................................... 62 A közösségi kényszerítéses modell elhatárolása a többi modelltől .............................................. 62 A polgárőrségi modell elhatárolása a többi modelltől .................................................................. 62 A katonai rendészeti modell elhatárolása a többi modelltől ........................................................ 62 A csendőrségi és rendőrségi típusú modellek elhatárolása .......................................................... 63 A korai és a késői modellek elhatárolása ...................................................................................... 64 A késői római modell (Bizánc) ........................................................................................................... 64 A közösségi kényszerítéses modell.................................................................................................... 67 Anglia ............................................................................................................................................. 68 Frank Birodalom (Franciaország, Németország, Olaszország) ...................................................... 70 Magyarország ................................................................................................................................ 71

A korai rendőrségi modell ................................................................................................................. 74 Anglia ............................................................................................................................................. 74 Franciaország ................................................................................................................................. 75 Magyarország ................................................................................................................................ 77 A korai polgárőrségi modell .............................................................................................................. 79 Spanyolország – „Hermandad”...................................................................................................... 79 Portugália - „Quadrilheiros” .......................................................................................................... 81 Magyarország - A parasztvármegye .............................................................................................. 81 Anglia ............................................................................................................................................. 82 A katonai rendészeti modell, mint a csendőrség felé vezető híd...................................................... 83 Franciaország – A prévots-rendszer .............................................................................................. 83 Magyarország – A királyi bírák (prévots-ok) .................................................................................. 84 Lengyelország - Żandarmeria Wojskowa ....................................................................................... 85 A korai csendőrségi modell ............................................................................................................... 86 Franciaország ................................................................................................................................. 87 Szárd Királyság (Olaszország elődállama) ...................................................................................... 90 A késői csendőrségi modell – a napóleoni őrtestület útja ................................................................ 90 Franciaország csendőrsége a francia forradalomtól a második világháborúig ............................. 91 Csendőrségek a második világháború alatt és után ...................................................................... 95 A francia csendőrség a második világháborúban és utána – összevetve a magyar csendőrség sorsával .......................................................................................................................................... 95 A késői csendőrségi modellt változatlanul átvevő európai uniós tagállamok: ........................... 103 A késői csendőrségi modellt a késői rendőrségi modellel ötvöző országok ............................... 111 A késői rendőrségi modell ............................................................................................................... 114 Az abszolutizmus, a Polizestaat és Peel-i alapelvek szerepe a modell fejlődésében .................. 114 Példák késői rendőrségi modelleket alkalmazó országokra ........................................................ 119 Az Európai Unió szerepe a rendvédelem fejlődésében................................................................... 130 Schengen – a határokon túl............................................................................................................. 131 Határellenőrzés az ókori Egyiptomtól Schengenig ...................................................................... 132 A schengeni térség létrejötte és mérete ..................................................................................... 139 A schengeni rendszer hatása a rendvédelemre .......................................................................... 142 Rendvédelmi irányú fejlesztések a schengeni térségben ............................................................ 146 A robotok és lehetséges szerepük a jövő rendvédelmében ............................................................... 148 A robot definíciója ........................................................................................................................... 148

Speciális műszaki követelmények ................................................................................................... 152 A robotok rendvédelmi alkalmazásának legfontosabb jogi kérdései.................................................. 155 Alapjogok korlátozása ..................................................................................................................... 158 Habeas Corpus Machinima – Elfoghat-e engem egy robot? ........................................................... 159 A személyes szabadság korlátozása, mint rendvédelmi jogosítvány .......................................... 160 A szemafor-példa......................................................................................................................... 162 Dilemmák a robot által történő elfogás terén............................................................................. 163 Az ARES terv ........................................................................................................................................ 166 A kutatás célja: ................................................................................................................................ 166 A témaválasztás indokolása: ........................................................................................................... 167 Elfogadottság, társadalmi támogatottság kérdése ......................................................................... 169 A kutatás nemzetközivé válása........................................................................................................ 171 Az ARES-konzorcium ........................................................................................................................ 172 Az ARES kutatási terv fázisai ............................................................................................................ 173 I. fázis – Társadalomtudományi alapkutatás és informatikai platform fejlesztése a közösségi rendészet számára....................................................................................................................... 173 II.

fázis – Fél-autonóm biztonsági robotok fejlesztése ............................................................ 178

III.

fázis –Autonóm biztonsági robotok fejlesztése ............................................................... 182

IV.

fázis –Robotgyár létesítése, tömeggyártás...................................................................... 185

V.

fázis –Kutatóintézet alapítása ............................................................................................. 185

ARES Scenario – esettanulmány a jövőre adaptálva ........................................................................... 185 Tézisek ................................................................................................................................................. 192 Meglévő eredmények megerősítése, pontosítása, cáfolata ........................................................... 194 Bibliográfia........................................................................................................................................... 196 Könyvek, tanulmányok, gyűjteményes művek: ............................................................................... 196 Jogszabályok (és a precedens jogesetek): ....................................................................................... 206 Uniós jog (és a precedens jogesetek): ......................................................................................... 206 Magyar jog (alkotmánybírósági határozatokkal)......................................................................... 207 Dán jog:........................................................................................................................................ 208 Svéd jog: ...................................................................................................................................... 208 Angol jog: ..................................................................................................................................... 208 Olasz jog: ..................................................................................................................................... 208 Svájci jog: ..................................................................................................................................... 209 Porosz jog: ................................................................................................................................... 209

Egyéb források (levéltárak és elektronikus közgyűjtemények) ....................................................... 209 Ábrák jegyzéke .................................................................................................................................... 213

Bevezetés Jelen értekezésem bevezetőjében először is tisztázni kívánom a dolgozat címválasztásának indokait és körülhatárolni annak tárgyát. Amikor a címet kiválasztottam, már majdnem nyolc éve kutattam a rendvédelem-történet forrásait és szilárd meggyőződésemmé vált, hogy az állítás, miszerint számos esetben a történelem ismétli önmagát, e területen – a társadalmak ciklikus fejlődésének okán - mindenképpen igaz. Bár van olyan, aki szerint éppen a lineáris társadalomfejlődés határmezsgyéjén állunk, én ezzel nem értek egyet.1 Ebből következik, hogy álláspontom szerint a múlt megfelelő ismerete segíthet megadni a választ a jelen problémáira és a jövő lehetséges kihívásaira. Ugyanakkor szándékosan nem jogtörténeti témájú doktori témát választottam, melynek több oka is van. Egyik, hogy témaválasztásom időszakában, a fenti témában még nem folytak európai szinten átfogó elméleti kutatások, a kapcsolódó képzések és tanulmányok elsősorban a gyakorlati megvalósításra (Schengen övezethez csatlakozás, SIS rendszer üzembe helyezése, NEBEK létrehozása, biometrikus útlevél bevezetése, határon átnyúló nyomozati cselekmények) koncentráltak. A magyar rendvédelmi jogról például első alkalommal 1992-ben jelent meg jogelméleti tanulmány,2 ezután 2012-ben megjelent újabb két publikáció, mindhárom ugyanazon szerzőtől.3 Pedig e területen nemzeti és uniós szinten is olyan komoly elméleti kérdések merülnek fel, amelyeket előbb vagy utóbb meg kell válaszolni. A rendvédelem ugyanis

hagyományosan

kapcsolódik

a

nemzeti

szuverenitáshoz,

azon

belül

is

legszorosabban az erőszak alkalmazásának monopóliumához4 mely területet a tagállamok érthetően vonakodnak átengedni az Európai Uniónak. Mindeközben, különösen a schengeni vívmányok miatt5 a tagállamok (kivételes esetektől eltekintve) bizonyos részben mégis „lemondtak” a fenti monopóliumról, e speciális „hatalommegosztást” mindenképpen érdemes

elemezni,

ugyanis

a

jövő

biztonsági

kihívásai

ezen

irány

követését

1

MAGYAR Péter: A másik út. Budapest, 2001, MM Studio, pp. 157, ISBN: 96-3005-715-8 SZIKINGER István: A rendvédelem jogi szabályozása a dualizmus korában. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], III. évf. (1993) 4. szám, pp. 187-198., ISSN: 1216-6774 3 SZIKINGER István: A magyar rendvédelmi jog alapjai. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], XXII. évf. (2012) 26. szám, pp. 133-140., ISSN: 1216-6774 4 BALOGH László Levente: Állam és Erőszak. In: Politikatudományi Szemle XX. évf. (2011) 1. szám, pp. 119-132., MTA Politikai Tudományok Intézete, ISSN 2064-6550 (Online). Letöltés ideje: 2014.08.22 5 Lásd. pl. Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról 2

7

eredményezhetik. A szabályozás részben a nemzeti jog területén maradt, részben közvetlenül alkalmazható és alkalmazandó másodlagos uniós jogforrások részéve vált. A képet tovább színesíti az államonként eltérő, azonban fő vonalaiban mégis harmonizált, az Európai Bíróságnál és az Emberi Jogok Európai Bíróságánál összefutó jogorvoslati rendszer. Ennek köszönhetően ez a jogterület jellemzően „rongyszőnyeg” hatást6 mutat, ráadásul a „mintázat” tagállamonként is eltérő. A gyakorlatban máris megfigyeltünk egyfajta „fórum shopping” jelenséget, különösen a vízumok és a közlekedési szabálysértések területén. A szakterület sajátos igényei miatt az európai rendvédelem szakmai és jogi történetének, közös hagyományainak áttekintése, a jogharmonizáció jelenlegi állapotának és gyakorlati érvényesülésének, a jövőbeni lehetőségeknek. Így további harmonizációs lépések lehetőségeinek kutatását is indokoltnak tartottam. A másik, hogy mindeközben teljes sebességgel zajlik a technika fejlődése, különösen az információtechnológia és a robotika, mely utóbbinak társadalmi szintű elterjedése a következő évtizedekben szinte biztosra tehető. A rendvédelemnek így új kihívások elé kell néznie, ugyanakkor olyan eszközei lehetnek, melyek eddig példátlan potenciált eredményeznek. E kérdésnek a jogi környezetét azonban a kezdetektől fogva, tudatosan ki kell alakítani – különösen a hatósági jogkörökkel kapcsolatos területeken -, különben a robotok illetve általában az információs technológia korlátlan alkalmazása beláthatatlan következményekkel járhat a társadalom számára. Harmadikként megemlíteném, hogy a jogi környezet fejlesztése nagy segítség lenne egykori beosztottaim számára, mivel nagyon nehéz rendőrként dolgozva idegen államban magabiztosan intézkedni úgy, hogy teljesen jogszerűen járjunk el. Például amikor Finnországban már használhatok fegyvert, Magyarországon még nem, saját intézkedésemről Ausztriában én írom a tényjelentést, Hollandiában viszont ezt az önvádra kötelezés tilalmának kiterjesztett értelmezése miatt nem tehetem meg. Végül, de nem utolsósorban kihangsúlyozom abbéli reményeimet, hogy munkámmal hozzájárulhatok az uniós jog fejlesztéséhez egy olyan területen – a robotika rendvédelmi alkalmazásának területén – ahol még bőven van lehetőség a „pre-emption” elv azaz az

6

KECSKÉS László: Az EU-jog és a jogharmonizáció. Budapest, 2011, HVG Orac, 717. p., ISBN: 978-96-3258-126-X.

8

„elsőbbségi doktrína”7 kihasználására, így értekezésemnek ténylegesen is előmozdíthatja az Európai Unió mint szuperállam fejlődését amely jelenleg véleményem szerint mély válságban van. Az egyik volt tanárom által gyakran – és alappal - emlegetett „kettőt előre egyet hátra” típusú uniós egységesülési ciklusból most meglátásom szerint éppen az „egyet hátra” résznél tartunk, a gond csak az, hogy valószínűleg egy szakadék szélén állunk, háttal a mélység felé.8 Ha nagyon tömören össze kívánom foglalni a dolgozatom tárgyát, akkor azt kell mondanom, egy híd ívét szeretném felrajzolni, amely a rendvédelem európai fejlődését mutatja meg. Ez a híd az ókorban gyökerezik és most a jelenben nekünk ezt tovább kell építenünk. Pillérei pediglen a megfelelő jogszabályok, szakmai-etikai eljárások és társadalmi beágyazottság. De csak akkor tudunk jól építkezni, ha átlátjuk az egész építmény irányát, ívét és ebből eredően megismerjük statikáját. Ezen ismeretek nélkül minden erőfeszítésünk dacára a sikert a katasztrófától csak a szerencse választja el, ilyesmit pedig nem engedhetünk meg magunknak. Valójában ebből a képzeletbeli hídból egy vékony metszetet képvisel a témám. Tisztában vagyok vele, ilyen értelemben átfogó művet írni nagyon kockázatos dolog, hiszen számos kérdést kell érinteni úgy, hogy egységes logikai szerkezetet alkossanak és egyik se kerüljön az indokoltnál nagyobb túlsúlyba a többihez képest. De úgy döntöttem, vállalom a kockázatot. Az is erre sarkal, hogy a leadott témavázlatomban szereplő néhány prognózis közben bevált és az Európai Uniós jogfejlődés a rendvédelem területén részben azt az irányt követi, amit már 2009-ben – sőt korábban is - a megfelelő történelmi párhuzamokból sejteni lehetett. Leginkább kézzelfogható példaként a gazdasági válság hatásaként jelentkező jobbratolódást és az ebbe az irányba haladó határbiztonsági politikát tudnám felhozni, konkrétan a schengeni követelmények teljesítését ellenőrző rendszer szigorítását9 és az EUROSUR létrehozását,10 amelyek hasonló előjelek, mint a XIX. század végi gabonaválság

7

KECSKÉS László: – Az EU-csatlakozás magyar alkotmányjogi problémái. In: Magyar Tudomány - Quo vadis Europa?, 2006/9. szám, pp. 1081-1089., ISSN: 0025-0325. 8 Lásd. pl. KECSKÉS László: Az EU-jog és a jogharmonizáció. Budapest, 2011, HVG Orac, p. 1120., ISBN 978-96325-812-6. 9 Lásd. A TANÁCS 1053/2013/EU RENDELETE (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoring mechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről. 10 Lásd. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1052/2013/EU RENDELETE (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról.

9

mellékhatásaként az I. világháború előestéjén elterjedő nemzeti szintű útlevélkényszer.11 Pontosan az ilyen párhuzamok meglétének felismerése az oka annak, hogy az értekezésem a régmúltból kezdi el bemutatni a rendvédelmi modelleket és azok jogi szabályozásának alakulását. E módszer, a történelmi párhuzam keresésének segítségével számos, a területen ma jelentkező jelenség megérthető, persze az összevetésnél figyelni kell a gazdasági-társadalmi berendezkedés és a technika színvonalának különbségéből adódó eltérésekre, de ezek megfelelő, valós idejű feldolgozásával - azaz a már kiismert irányok, csomópontok és eltérések elemzése segítségével alkotott kivetítések révén - viszonylag biztosan kiszűrhetők.12 Nyilvánvalóan ez a módszer a jövőre is alkalmazható, azonban fontos kiemelni, ott jóval több ismeretlennel kell számolnunk, nem tudhatjuk, csak valószínűsíthetjük a technikai fejlődés valós irányát és tempóját, a társadalmi, gazdasági változásokat. A jövő teljes bizonyossággal történő előre kiszámítását egyébként nem lehetetlen elvégezni, hiszen valamennyi, az adott esemény bekövetkezésében jelentőséggel bíró paraméter ismeretében a formális logikával ez megoldható. Jelenleg a Zürichi Műszaki Egyetemen 1 milliárd euró összköltségű tudományos kutatási projekt keretében építenek egy ilyen képességgel rendelkező számítógépet.13 Ám ehhez véleményem szerint olyan mértékű információ begyűjtése és feldolgozása szükséges, hogy ha nem kockáztatunk az előrejelzés során, akkor maga a megjósolni kívánt esemény hamarabb fog bekövetkezni, minthogy valamennyi hozzá vezető premisszát megismerhetnénk és a megfelelő konklúziót levonhatnánk. Egyszerűbben kifejezve, ki lehet számítani a jövőben bekövetkező eseményeket, de azok be fognak következni mielőtt befejezhetnénk a kiszámításukat. Ez a paradoxon csak akkor törhető át, ha korábbi eseményekből már ismerjük a premisszák egy részének viselkedését és így részleteiben ismerjük a várható konklúziót, mellyel részben kiküszöbölhetjük a számítási pontatlanságból adódó Heisenberg-féle kvantummechanikai határozatlansági reláció torzításait. Ezt egyébiránt Gödel nemteljességi tételei is

11

Lásd. 1903. évi VI. törvénycikk az útlevélügyről, 2. §. Markus MOHNEN: A Graph-Free Approach to Data-Flow Analysis. [Adatfolyamok gráfmentes elemzése], In: Lecture Notes in Computer Science [Számítástechnikai Tanulmányok]. 2002. évf., 2304. szám, pp. 46-61., ISSN: 0302-9743. 13 David WEINBERGER: The Machine that would Predict the Future [A gép amely megjósolja a jövőt]. Scientific American Magazine [Amerikai Tudományos Magazin] CLXVI évf. (2011) 12. (decemberi) szám, pp. 52-57, ISSN 0036-8733 12

10

alátámasztják (valójában a két tétel fokozza egymás hatását).

14

Egyszerű példa, ha egy

poharat látunk leborulni az asztalról. Tudjuk, mert már megtapasztaltuk, hogy a padló felé fog „g” értéknek megfelelő, egyenletesen gyorsuló mozgással haladni, azaz leesik. Ha tudjuk a padló és a pohár anyagát azt is szinte biztosan megmondhatjuk, eltörik vagy sem. Feltéve persze, ha a rendelkezésünkre álló időt „jóslásra” és nem beavatkozásra fordítjuk, előre beharangozhatjuk az eredményt. Gyakorlatilag egyébként itt is egyfajta kivetítés történik, csak a jövő irányába. Ezzel a kis kitérővel azt kívánom alátámasztani, mennyire fontos a múlt ismerete akkor, ha a jövő kihívásait szeretnénk megismerni, konkrétabban mondjuk olyan jogszabályokat vagy helyesebben jogi alapelveket, vagy esetleg szakmai illetve etikai normákat akarunk megfogalmazni, amelyek a jövőben is hosszú ideig, minél kevesebb módosítással megállják a helyüket. Nyilvánvalóan túlzó és beképzelt állítás lenne, hogy e kutatás alkalmas ilyen eredmény elérésére, de mindenképp segíthet megalapozni egy hosszú távú, viszonylag pontos előrejelzési rendszert. Állítom, hogy az Olbers-paradoxon, a Fermiparadoxon és a Lottó-paradoxon Drake-egyenletre alkalmazásával kimondhatunk egy végtelen-valótlan paradoxont, ami miatt egyébként sem lehetséges mindig és mindenhol működőképes előrejelzéseket felállítani.15 E paradoxonban azt mondom ki, hogy ha az univerzum térben és időben végtelen, akkor nem tudunk olyan dolgot kitalálni (a végtelen fantáziánkkal) ami a végtelen univerzum egy adott pontján a végtelen idő egy adott időpillanatban ne válna vagy vált volna valóra (végtelenek ütközése a valótlannal). Sajnos ebből is az következik, hogy a jövőt biztosan és pontosan előre jelezni nem lehetséges. Mindazonáltal megvan az a lehetőségünk, hogy múltbeli tapasztalataink alapján, egy korlátozott mozgástéren belül maradva előre lássunk dolgokat és azokra felkészüljünk. Én eddigi és további munkámmal e lehetőség egy apró szeletét kísérelem meg feltárni, a teljesség igénye nélkül. E szándékomnak megfelelően felrajzolom a rendvédelem fejlődési ívét az európai kultúrkörben, a közös gyökerektől a rendvédelmi modellek szétválásán és kölcsönhatásán át a napjainkban éppen az Európai Unió révén elkezdődő újra összefonódásig. A történeti ív megjelenítése érdekében a hagyományos, angolszász-kontinentális illetve koncentrált-

14

L. D. LANDAU - E. M. LIFSIC: Elméleti fizika - Kvantummechanika. Budapest, 1978, Tankönyvkiadó. ISBN 963173-259-2 15 Timothy FERRIS: A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek. Budapest, 2006, Typotex Kiadó, p. 72-73., ISBN 96-3954-833-2

11

dekoncentrált rendvédelmi modellek helyett a rendvédelem testületi hátterét és a tényleges megvalósítás módját előtérbe helyező saját kategorizálás szerint mutatom be az egyes modelleket. A rendvédelem-történeti kutatásnál kiindulási pontom – némi prehisztorikus visszatekintéstől eltekintve - az ókori Egyiptom, míg a kutatás záró időpontja 2013, mert ebben az évben fogtam hozzá az értekezésem megírásához, nyilvánvalóan úgy sosem lehetne egy kutatást befejezni, ha folyton újranyitnám egy-egy rész feltárását. Igaz, hogy Egyiptom területe nem tartozik a szorosan vett Európa Unióhoz, de az európai civilizáció államszervezési megoldásainak gyökerei az ókori egyiptomi civilizációban lelhetők fel és ez alól a rendvédelem sem kivétel. Törekedtem ugyanakkor arra, hogy a témában megjelenő legújabb tudományos eredményeket és eseményeket beépítsem. E ponttól a gyakorlatiasan bemutatott problémák számbavételén át indulunk a jövő felé, ahol egy széles körű áttekintést követően a véleményem szerint leginkább küszöbön álló problémát, a robotok rendvédelmi alkalmazásának jogi kérdéseit fogom boncolgatni. Ennek elsődleges oka az, hogy a rendvédelem fejlődésének ezen ága van legkevésbé kitéve a politikai irányvonalaknak és azok változásainak, véleményem szerint törvényszerű és elkerülhetetlenül bekövetkező fejlődési lépcsőt képvisel. Értekezésem szerkezete viszonylag egyszerű, rövid fogalomtisztázást, a dolgozat felépítését, a felhasznált kutatási eszközök ismertetését követően bemutatja a történeti fejlődést – jogi kitekintéssel -, majd az előző fejezetek tükrében szemlélteti a jelen problémáit az Európai Uniós rendvédelem terén. Egy külön részben foglalkozom a jövő egyik, rövidtávon is előre látható szegmensével, a robotok rendvédelmi célú alkalmazásával és annak lehetséges jogi problémáival. Végül bemutatom az e területen jelenleg folytatott és a jövőre nézve tervezett kutatásaimat és összefoglalom a dolgozatban levezetett tudományos eredményeket.

12

Kutatási eszközök és módszerek A kutatás során alapvetően forráskutatás- és feldolgozást végeztem, logikai, jogtudományi és történelemtudományi könyveket, tanulmányokat, szakcikkeket és elemzéseket tekintettem át, illetve archív és hatályos jogszabályokat dolgoztam fel. A feldolgozás során törekedtem összefüggések megvilágítására és következtetések levonására, többször párhuzamot vonva világtörténelmi és rendvédelem-történeti események között. E módszer alól egyetlen kivétel a robotok alkalmazásával összefüggő rész, ahol kísérletek, empirikus kutatások illetve természettudományi tanulmányok felhasználására is sor került. Egyes helyeken a jobb szemléltetés és a hatékonyabb kontextus érdekében helyenként a szépirodalomból is merítettem. Dolgozatom logikailag három egymáshoz kapcsolódó részre bontható: a fogalmi és jogelméleti bevezetésre, a történelmi áttekintésre és a jelen illetve a jövő problémáit szemléltető majd az arra válaszul adott kutatást és a kapott eredményeket bemutató részre. Reményeim szerint ez a felépítés úgy fog viselkedni, hogy az első két rész szilárd logikai alapként egymásra épülve emeli ki az utolsó részt, melynek a legnagyobb hangsúlyt szánom. Értekezésem megírása során maximálisan szem előtt tartottam a tudományos kutatásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, alapvetően az Európai Kutatási Tanács (ERC) „Szabad hozzáférési irányelvek az ERC finanszírozott kutatók részére” (Open Access Guidelines for researchers funded by the ERC) alapozva, elsősorban azért mert a robotokkal összefüggő kutatásommal jelenleg ilyen támogatásra pályázom, ezért eleve meg kell felelni e kritériumoknak. Az értekezésemben szereplő forráshivatkozásokat az MSZ ISO 690:1991 érvényes szabvány formátuma szerint készítettem el, mivel álláspontom szerint Magyarországon ez a magyar szabvány olyan formátum, amely a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 32. § (2) bekezdésében szereplő feltételnek, mint elismert szabvány, külön bizonyítás nélkül megfelel. Az Internetről származó források esetében a letöltés napját a hivatkozásban feltüntettem, ezen a napon a forrásanyag általam egy saját használatú felhőben archiválásra került, ahonnan bármikor visszakereshető.

13

A kutatás tárgykörei Az értekezésemben vizsgált terület három, egymással kölcsönhatásban lévő részre bontható, melyet a mű fizikai felépítése is tükrözni törekszik. Ezen részek egy-egy tárgykört fednek le. Az alábbiakban röviden körülírom a tárgyköröket, ismertetem az álláspontom szerint közöttük lévő logikai kapcsolatokat. Nem számítom a kutatás tárgykörei közül a bevezetésben deklarált, történelmi párhuzam létét és jövőkutatás fontosságát hangsúlyozó részeket, mivel ezek elsősorban a kutatás indokolását szolgálják. Ugyanakkor e megalapozó munka során is születtek eredmények melyeket a bevezetőben már kiemeltem.

A kutatás tárgykörei A kutatásom az alábbi tárgyköröket vizsgálja: 

Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma;



Az európai rendvédelem fejlődése során létrejött modellek kialakulása, fejlődése és kölcsönhatása;



A jövőbeli fejlődés lehetséges aspektusai és a fejlődés egy lehetséges irányának hatása a rendvédelemre és a rendvédelmi jogra.

A tárgykörök egymásra épülő logikai struktúrában helyezkednek el. Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma Az egyébként legkisebb terjedelemben tárgyalt „Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma” tárgykör egyetlen, „Fogalmak tisztázása” című fejezetből áll, mely két alfejezettel rendelkezik. Célja, hogy a rendvédelemre és rendvédelmi jogra vonatkozó fogalmi alapokat meghatározva egységes keretet és szilárd alapot adjon az értekezés többi részének. Azért nem a bevezető részben kapott helyet és azért beszélhetünk külön tárgykörről, mert a területen a fogalmak értelmezése tekintetében a mai napig nincsen konszenzus, így nem volt más választásom, mint egy fejezetet ennek szentelve kitűzni az értekezés határait, elkerülve a pusztán fogalomértelmezésből adódó vitát. Ezúton is kérek tehát minden kedves olvasót, hogy dolgozatom olvasása során az abban használt kifejezéseket az erre szolgáló fejezetben megadott fogalomkörön belül értelmezze. Elképzelésem szerint az élő fára hasonlító logikai szerkezetben ez a tárgykör képezi a gyökérzetet, támpontot nyújtva a folytatáshoz.

14

Az európai rendvédelem fejlődése során létrejött modellek kialakulása, fejlődése és kölcsönhatása Második, terjedelemben legnagyobb „Az európai rendvédelem fejlődése során létrejött modellek kialakulása, fejlődése és kölcsönhatása” tárgykör foglalja össze az európai rendvédelem fejlődését egészen az ókori egyiptomi gyökerektől napjainkig. Tekintettel arra, hogy a rendvédelem esetén általában (az önkéntes polgárőrségi mozgalmak kivételével) nem beszélhetünk arról, hogy valami spontán jelenség kialakulna, megszerveződne, hanem az állami akarat elhatározása nyomán, többnyire jogalkotás (beleértve a szokás- és precedensjogot is) útján jönnek létre illetve változnak a rendvédelmi modellek, ezért a rendvédelem és az azt szabályozó, általam rendvédelmi jogként definiált jogterület fejlődése szorosan összefonódik. Tulajdonképpen nincs rendvédelmi modell az azt szabályozó jogszabályi felhatalmazás nélkül. Ez még akkor is igaz, ha nem feltétlenül központi szinten történik vagy nem törvény formájában, hanem uralkodói rendeletként (lásd. osztrák csendőrség) jelenik meg, esetleg szokásjogként vagy bírói precedensként alakul ki. A fejlődés irányát, az egyes modellek és korszakok – nem minden esetben és feltétlenül lineáris – egymásra épülésének bemutatását elengedhetetlennek tartom ahhoz, hogy jövőbeni kutatásaimat illetve a harmadik tárgykörben kifejtett megállapításaimat megfelelően megalapozhassam. Talán még ennél is lényegesebb funkciója a fejlődés hozzávetőleges irányának megadása, a rendvédelem és a rendvédelmi jog fejlődésében megfigyelhető törvényszerűségek bemutatása. E nélkül ugyanis meglehetősen furcsán hangzana pusztán a rendvédelem jövőjéről értekezni, hiszen ezen a területen jövőkutatások nem folynak, legfeljebb az aktuális kihívásokat feltáró elemzések, értékelések készülnek. Az első rész bemutatásánál már felhasznált strukturális felépítési modell szerint a második rész a fának a törzse, stabilitást és egyúttal irányt adva a fejlődésnek. A jövőbeli fejlődés aspektusai és a fejlődés egy lehetséges irányának hatása a rendvédelemre és a rendvédelmi jogra A harmadik tárgykör a rendvédelem jövőbeli fejlődésének lehetséges irányait tekinti át, majd egy irány kiválasztásával azon keresztül mutatja be a rendvédelmi jogra gyakorolt kölcsönhatást. E tekintetben ugyanis a rendvédelem fejlődése szempontjából vízválasztó, hogy a fejlődése képes-e végbemenni a rendvédelmi jog által az adott időszakban meghatározott kereteken belül vagy e keret megváltoztatására van szükség. Utóbbi esetben ugyanis a rendvédelem egyedül képtelen elérni a változtatást, az csak megfelelő politikai 15

akarat esetén mehet végbe. A helyzet pedig azért is rendkívül kényes, mert a rendvédelem funkciójából adódóan működése során rendszerint alapjogokat korlátoz, illetve ilyen jogosítványokkal bír, a korlátozás kiterjesztése vagy jellegének megváltoztatása pedig minden esetben komoly politikai vitákat eredményezhet. Példaként értekezésemben a személyes szabadsághoz fűződő alapjog korlátozását hoztam fel, de ugyanígy beszélhetnénk például az információszabadság, a személyes adatok védelmének korlátozásáról vagy az élethez, testi épséghez fűződő alapjog korlátozásáról. Pontosan ezek miatt álláspontom az, hogy a rendvédelem fejlődési területe a rendvédelmi jog dimenziója felül beszűkül, ezért irányítom inkább a figyelmet a rendvédelem fejlődésének olyan, technikai jellegű aspektusára, amely kutatásaim alapján többnyire a jelenlegi rendvédelmi jogi szabályozás keretein belül található. Megmaradva a fastruktúra mellett, ez a szerteágazó lombkorona szint, azon belül pedig az általam legvastagabbnak ítélt ág.

1. ábra – Az értekezés struktúrájának szemléltetése a bemutatott tárgykörök alapján. Készült Nicole Kipar rajzának felhasználásával (az eredeti rajz egy szépirodalmi műben az emberiség fennmaradását jelképező fát ábrázolja).

16

Fogalmak tisztázása Téziseim kifejtéséhez elengedhetetlen a mögötte álló fogalomkör tisztázása. Sajnos illetve inkább szerencsére a kutatási területemen párhuzamos fogalmak is léteznek azonos tárgyakra vagy tárgykörökre, sőt komoly dogmatikai viták is zajlanak, például a rendészet és a rendvédelem viszonyának tekintetében illetve a rendészettudomány önállóságának létjogosultsága körül. Emiatt az egyes fogalmak alkalmazásánál az alábbiak szerint jártam el. Természetesen azoknál a fogalmaknál, amelyeket uniós jogforrás általánosan (tehát nem csak az adott jogszabályra vonatkozóan) meghatároz, vita nélkül az ott található definíciót emelem át, esetleg hosszabb-rövidebb megjegyzéssel. A nem általános, hanem egy adott jogforrásra vonatkozó, szintén uniós jogból származó fogalmakat bemutatom, de csak akkor alkalmazom változatlan formában, amikor az adott jogforrás által szabályozott területről esik szó, vagy a fogalommal egyébként egyetértek. Ha egy adott fogalmat uniós és nemzeti jogforrás is meghatároz, az uniós jog primátusából adódóan az előbbit alkalmazom, a nemzeti jogszabályokban lévő fogalmat legfeljebb megemlítem, kivéve, ha nélküle az adott rész nem mutatható be eredményesen (például a Schengen Kódex16 határőr fogalmából hogy lesz hazánkban határrendész). Ahol csak lehetséges, törekszem a fogalmi, illetve egyéb dogmatikai ellentétek feloldására. Néhány esetben viszont magam voltam kénytelen fogalmi meghatározásokat alkotni. Valamennyi saját fogalmat, tételt, hipotézist és következtetést félkövér vagy félkövér dőlt betűkkel szedtem, míg a többit csak dőlt betűvel idézem.

Rendészet és rendvédelem Jelenleg hazánkban meglehetősen parázs dogmatikai vita folyik e két fogalom tartalma és egymáshoz való viszonya tekintetében, ami kihat a jogalkotásra is. Emiatt, továbbá hogy a dolgozatommal szembeni, pusztán ilyen megfontolásból eredő támadásoknak elejét vegyem, mindkét fogalmat bemutatom, összefüggésüket tisztázom és megindokolom, hogy értekezésem címében miért a rendvédelem szót használom. Kiemelem ugyanakkor, hogy téziseim tekintetében valódi relevanciát azért nem tulajdonítok e vitának, mert az uniós jog rendszerében ilyen probléma – egyelőre - nem létezik, lévén a „policing” területén az Európai Unió alkotott jogforrásokat, a „law enforcement” tekintetében viszont a tagállamok - amint korábban már említettem - néhány kivételtől eltekintve fenntartják szuverenitásukat

16

Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról.

17

és az uniós aspektus alapvetően e két dimenzióban mozog, nem pedig a rendészetrendvédelem rész-egész viszonyában. Nyilvánvalóan ugyanakkor a kérdéssel foglalkozni kell, mert egy esetleges föderalizációs irányban történő továbblépés esetén a probléma uniós szinten is megjelenhet. A rendészet tekintetében a hazánkban általánosan elfogadott és használt meghatározás 1990-ben született és Szamel Lajos nevéhez fűződik: „A rendészet olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul.” 17 Egyelőre ezt a fogalmat fogom használni, bár a meghatározás Magyarország történelme által determinált kényszerpályás fejlődés miatt némiképp eltér a „policing” általános európai fogalmától. A rendvédelem fogalmát a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elnöke, Parádi József határozta meg először 1991-ben és jelenleg a diszciplína valamennyi művelője egységesen ezt a fogalmat használja: „…az állam fellépése a közrendre veszélyes cselekmények megakadályozására vagy megtörésére, amely vitathatatlanul a közjoghoz tartozik, azon belül is a rendészet egyik ágát képezi, s mint ilyen a közigazgatás, közigazgatási jog részének tekinthető.”18 Nyilvánvalóan kissé meglepő, hogy miután a rendvédelem önmagát a rendészet részeként definiálja, hogy keletkezett e dogmatikai vita, azonban az ok nem is a fogalom maga, talán inkább az, hogy a rendőri tevékenységre melyik fogalom alkalmazható illetve alkalmazandó. Rendészet és rendvédelem rész-egész viszonya Az elmúlt két és fél évtizedben komoly vita alakult ki a tekintetben, hogy a két fogalom kizárja egymást, vagy rész-egész viszonyban állnak egymással. Egyetlen kérdésben van csupán megegyezés, mégpedig abban, hogy a két fogalom nem azonos egymással.19 Számos kísérlet született a két fogalom közötti kapcsolatkeresésre,20 de egyik sem vizsgálja azt, hogy ha a rendvédelem a rendészetnek azon része, amelyik a fennálló közrend

17

SZAMEL Lajos: A rendészet és a rendőrség jogi szabályozásának elméleti alapjai. Budapest, 1990, MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, pp. 98., ISBN: 96-3745-037-8. 18 2 PARÁDI József et al. (szerk.): A magyar rendvédelem története. Budapest, 1996 , Osiris Kiadó, pp. 7–12., ISBN: 96-3047-958-3. 19 FINSZTER Géza: A rendészet elmélete. Budapest, 2003, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., pp. 5-7., ISBN: 96-3224-709-X.

18

megvédésére és a megzavart közrend helyreállítására irányuló tevékenységeket foglalja magába, akkor hogyan nevezzük a rendészet másik felét, illetve az önállóan létezik-e egyáltalán, vagy betagozódik a közigazgatásba. Természetesen az álláspontom az, hogy – amint már más kutatók is megállapították21 - igenis önállóan létezik, és ezt nevezzük rendészeti igazgatásnak. Gyakorlatilag ezt tükrözi a rendészeti igazgatás egyik legpontosabb – bár nem a legtömörebb – meghatározása. „A rendészeti igazgatás [azonban békeidőben] a civil közigazgatásnak az a szakigazgatási ágazata, amelyik rendészeti hatósági jogkörben eljárva, a hierarchikusan nem alárendelt ügyfelek részére a közbiztonság és a közrend védelmében intézkedéseivel jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő, akként, hogy hatósági intézkedéseinek – a legitim fizikai erőszak monopóliumát is magába foglaló – hatósági kényszer alkalmazásával szerez érvényt.”22 Tekintve, hogy a közigazgatás definíciójából adódóan a kormányzati politika végrehajtásának eszköze (állami és önkormányzati szinten egyaránt),23 az annak részeként meghatározott rendészeti igazgatás sem lehet más. Kimondhatjuk tehát, hogy a rendészetnek két része van, az aktuális kormányzati politikát akár hatósági kényszerrel is végrehajtó rendészeti igazgatás, és az ugyanezen eszközökkel a fennálló rend védelmét szolgáló illetve a megzavart rend helyreállítására törekvő rendvédelem. A rendvédelem és a rendvédelmi szervek körülhatárolása, hazai példák alapján Mivel a rendészeti igazgatás – nem pejoratív értelemben véve - aktuálpolitikai célokat szolgál az Európai Unióban és a tagállamokban egyaránt, elve nem képezheti egy viszonylag statikus szemléltetésre törekvő kutatás gerincét. Így jutottam arra a következtetésre, hogy akkor vagyok a legpontosabb, ha az értekezés címében a rendvédelem kifejezését használom. Döntésemet az is erősítette, hogy hazánk alkotmánya, azaz Magyarország Alaptörvénye – e tekintetben megtartva a korábbi alkotmány szemléletét, amely már önmagában is komoly 20

Pl. NAGY György: Kapcsolatkeresés a rendészet, a rendvédelem és a határrendészet között. In: Rendvédelemtörténeti Füzetek, X. évf. (2000) 12. szám, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Társaság, pp. 1522., ISSN: 1216-6774. 21 SALLAI János: Néhány rendészeti fogalom a múltból. In: GAÁL-HAUTZINGER (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX., Pécs, 2008, Magyar Hadtudományi Társaság, Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, pp. 388-391., ISSN: 1589-1674. 22 FINSZTER Géza: A rendészeti stratégia alkotmányos alapjai. In: GAÁL-HAUTZINGER (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX., Pécs, 2008, Magyar Hadtudományi Társaság, Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, pp. 51-66., ISSN: 1589-1674. 23 DWIGHT Waldo: The Administrative State: Conclusion. [Következtetések a közigazgatásról] In: SHAFRITZ és 4 HYDE (szerk.): Classics of Public Administration [A közigazgatás klasszikusai], Orlando, FL, USA, 1996 , Wadsworth Pub. Co., pp. 606. ISBN: 978-00-3019-382-8.

19

súlyú tény - a fegyveres szerveket és a katasztrófavédelmi szervet egyaránt24 rendvédelmi szervként határozza meg25 és kutatásom főleg az ilyen típusú, azon belül elsősorban a rendőrségi és az annak megfelelő szervezetek működésével kapcsolódó Európai Uniós jogot vizsgálja, ez utóbbi megközelítést lentebb részletesen is tárgyalom.26 Leszögezem ugyanakkor, hogy egyrészt a rendvédelmi szervek nem csak rendvédelmi tevékenységet végeznek, hanem rendészeti igazgatásit is, másrészt, a rendészet oldaláról megközelítve, nem rendvédelmi szervek is elláthatnak nagyon komoly rendvédelmi illetve rendészeti igazgatási tevékenységeket. Előbbire példa a rendőrség igazgatásrendészeti szolgálati ága27 vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal28 korábban Vám- és Pénzügyőrségnél szolgáló, kábítószer-csempészés ellen harcoló munkatársai,29 míg utóbbira egyértelműen a vízügyi igazgatási szerveket tudnám felhozni,30 hiszen szerintem azt senki sem vitatja, hogy egy nagy árvíz igencsak alkalmas a fennálló rend, na meg persze rengeteg épület megbontására és a rend védelmében a vízügyi igazgatási szervnek nagyon fontos, egyértelműen rendvédelmi vonatkozású döntési jogkörei vannak. Természetesen képtelenség, de legalábbis akár egy egész életen át húzódó munka lett volna a kutatást minden olyan szervezetre kiterjeszteni az egész Európai Unióban, amely bármilyen rendvédelmi tevékenységet végez, ezért alapvetően azokkal a szervekkel és a kapcsolódó jogi szabályozással foglalkozom, amelyeknek fő profilja a klasszikus értelemben vett, a rend emberi magatartás általi megbontásával szemben kifejtett rendvédelmi tevékenység. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt illetve általában a vámszerveket nem vizsgálom, mivel egyrészt a téma egészen más megközelítést igényel, másrészt tudomásom van arról, hogy neves, a területen jártas, tudományos fokozattal (is) rendelkező szakemberek a témát már alaposan feltárták illetve

24

Rendőrség (beleértve az általános rendőri szerv, TEK, NVSZ), Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Büntetésvégrehajtás, Katasztrófavédelem, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Információs Hivatal, Országgyűlési Őrség. 25 Lásd még: 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.), 4. § (1) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg szerint. 26 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) [arab] 51. cikk (3) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg szerint. 27 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról, 3. § (2) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg szerint. 28 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról. 29 SZABÓ Andrea: Rendészeti kontroll a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. In: Magyar Rendészet, XIII. évf. (2013) 2. szám, pp. 95-102., ISSN: 1586-2895. 30 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 16. § (4) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg.

20

ilyen irányú kutatásokat folytatnak.31 Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kutatásomban az európai kontinens rendőrségeinek, csendőrségeinek, határőrségeinek és a hatáskörük alapján azoknak megfelelő rendvédelmi szerveknek a tevékenységéhez kapcsolódó jogi háttérrel foglalkozom, a múlt a jelen és a jövő dimenziójában.

A z Európai Unió rendvédelmi joga Szintén rá kell világítanom, mit értek rendvédelmi jog illetve az Európai Unió rendvédelmi joga alatt. A kérdés már csak azért is lényeges, mert mint korábban kifejtettem, a rendvédelem maga az állami szuverenitás fontos alappillére és ezt a területet a tagállamok csak vonakodva, igen fokozatosan engedik át az Európai Uniónak, ráadásul nem is önként, hanem a határon átnyúló, sokszor szervezett bűnözés és a már említett „forum shopping” jelenségek nyomására. Ráadásul a nemzeti jogrendszerek az elmúlt évszázadokban kiforrott normarendszert hoztak létre a területen, így például a „pre-emption” elv alkalmazása csak a jövő kihívásai szempontjából képzelhető el. Definíció Rendvédelmi jog: a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó normarendszer. Európai Unió rendvédelmi joga: az Európai Unió tagállamaiban a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó, uniós jogból és tagállami jogszabályokból álló normarendszer. A definíció elemzése A definíció az alábbi, meghatározást igénylő alkotófogalmakból áll: 

jogszabály



uniós jog



tagállami jogszabály



normarendszer



rendvédelem

31

Lásd például: SZABÓ Andrea: Kormányhivatal – Rendészet? In: Magyar Rendészet, XII. évf. (2012) 4. szám, pp. 147-153., ISSN: 1586-2895.

21



rendvédelmi tevékenység



szerv



rendvédelmi szerv

Jogszabály

Általánosan kötelező érvényű magatartási szabályok (azaz generális normák)32 egy cím alá foglalt halmaza.33 Uniós jog

Szűkebb értelemben véve az Európai Unió elsődleges jogforrásait (alapító szerződések és azok módosításai), valamint a másodlagos jogforrásokat (rendelet, irányelv, határozat, vélemény, ajánlás) értik alatta.34 Jelen értekezésben ide vonom az Európai Bíróság e témakörben született ítéleteit is. Mivel az Európai Unióban precedensjog érvényesül, így az elsődleges és másodlagos jogforrások alkalmazása tekintetében az értelmezésük körében hozott ítéleteknek általános kötelező erejük van.35 Összefoglalva tehát jelen dolgozatomban uniós jog alatt az „acquis communautaire” (azaz pontosabban „acquis de l’Union”) kifejezés tartalmát értem.36 A rendvédelemhez köthető uniós jogszabályoknak tekintem különösen az alábbiakat. 1. Az elsődleges uniós jogforrások közül: a. Az Európai Unióról Szóló Szerződést (V. cím 2. fejezet – A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések); b. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (V. cím 1., 2. és 5. fejezetek – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség);

32

Lásd Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alapvetés fejezet, T) cikk, 2014.05.01-én hatályos szöveg szerint. 33 JAKAB András: Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága - Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára. In: Jogelméleti Szemle. Elektronikus Periodika, 2001/2. szám, ELTE ÁJK, ISSN: 1588-080X. Forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/jakab6.html Letöltés ideje: 2014.05.01. 34 Lásd. pl. SZALAYNÉ et al: Az Európai Unió joga. Pécs, 2012, Dialóg Campus Kiadó, pp. 368, ISBN: 978-96-3995053-5 35 Lásd pl. az Európai Bíróság nagytanácsának ítélete a C‑456/12. sz. ügyben (O. et B. vs. Minister voor Immigratioe, Integratie en Asiel, NL), 36 7 HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, 2007 , Hvg-Orac Kiadó, pp. 658, ISBN: 978-963749-084-2.

22

c. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (6. cikk –a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog). 2. A másodlagos uniós jogforrások közül: a. Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról; b. 02001R0539-20140109: A Tanács 539/2001/EK rendelete ( 2001. március 15. ) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról; c. A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről; d. A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról; e. A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26. ) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról f. A Tanács 2252/2004/EK rendelete (2004. december 13.) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról; g. Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006EK rendelete (2006. március 15.) a személyek

határátlépésére

irányadó

szabályok

közösségi

kódexének

(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról; h. Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról; 23

i.

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete ( 2009. július 13. ) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex);

j.

Az Európai Parlament és a Tanács 863/2007/EK rendelete (2007. július 11. ) a gyorsreagálású

határvédelmi

csapatok

felállítására

szolgáló

eljárás

bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról; k. Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22. az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról; l.

Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16. ) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről.

Tagállami jogszabály

Az adott tagállamban hatályos és érvényes jogszabály. Többször használom szinonimájaként a nemzeti jog, nemzeti jogrend kifejezést is, de előbbit értem alatta. Általában törvény, rendelet illetve határozat, de egyes tagállamok más formákat is ismernek, számos példát az alábbiakban is bemutatok, sajnos a teljesség igénye nélkül kell ezt megtennem, habár törekedtem a minél szélesebb körű feltárásra, később ennek ugyanis komoly relevanciája lesz (van) a különböző tagállamok rendvédelmi szabályozói tekintetében. Első helyen hazánkat mutatom be, majd azt a két tagállamot, amelyek jogalkotási rendszere Magyarországra – sőt állíthatom, hogy Európa többségére – véleményem szerint döntő befolyást gyakorolt az elmúlt évszázadban. A többi tagállam rendszerét magyar megnevezésük szerinti betűrendben ismertetem. Magyarországon jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv

24

vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet, továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.37 Németországban az Alaptörvény (Grundgesetz), a szövetségi törvények (Verfassungsgesetz), szövetségi

rendeletek

(Verfassungsordnung),

tartományi

törvények

(Landesgesetz),

tartományi irányelvek (Landesrichtlinien).38 Jogszabályok továbbá szövetségi szintű irányelvek, szakmai iránymutatások (pl. a VDI – a német mérnökkamara, vagy az ügyvédi kamara hivatásrendi szabályzatai – Berufsordnung ill. Geschäftsordnung), valamint a kihirdetett nemzetközi szerződések (melyeket Magyarországtól eltérően nem a nemzeti jogszabályba foglalva hirdetnek ki).39 Franciaországban első helyen a nemzetközi megállapodások állnak, ezt követi a primer uniós jog, majd az alkotmány, a törvény és a rendelet. Franciaország hivatalosan nem ismeri el a precedensjogot, ez alól csak az Európai Bíróság joga jelent kivételt.40 Belgiumban jogszabály az alkotmány, a törvény (szövetségi szintű jogszabály), a királyi és a miniszteri rendelet, valamint a tartományi (mondhatni önkormányzati) rendeletek és határozatok. Érvényesül ugyanakkor a szokásjog és a precedensjog is. A szövetségi szintű jogszabályok uralkodói szentesítéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges. 41 Csehországban jogszabály az alkotmány és az alkotmányerejű (hazai szóhasználattal sarkalatos) törvény, a törvény (statútum) és a végrehajtási (kormány) rendeletek. A minisztériumok

és

a

központi

szervek

feljegyzések

révén

határozzák

meg

a

részletszabályokat (gyakorlatilag a mi miniszteri és szabályozó szervi rendeleteinknek

37

Lásd Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alapvetés fejezet, T) cikk (2) bekezdés, 2014.05.01-én hatályos szöveg szerint. 38 5 Gerhard ROBBERS: Einführung in das deutsche Recht [Bevezetés a német jogba], Baden-Baden, 2012 , Nomos, p. 21-26., ISBN: 978-38-3297-486-2. 39 Forrás: Centre for German Legal Information http://www.cgerli.org/index.php?id=153 Letöltés ideje: 2014.08.22. 40 BERMAN – PICARD (szerk.): Introduction to French Law [Bevezetés a francia jogba]. USA, 2008, WoltersKluwer, 486 p., ISBN: 978-90-4112-466-1. 41 REYNOLDS - FLORES: Foreign law: current sources of codes and basic legislation in jurisdictions of the world [Külföldi jogrendszerek: jelenkori jogforrások és a jogalkotás alapjai a világ jogrendszereiben], II. kötet (Nyugatés Kelet Európa), 2007, [Online verzió], ISBN: 08-3770-134-X. Forrás: http://www.foreignlawguide.com/ , Letöltés ideje: 2014.05.03.

25

megfelelően ezek is jogszabályok). A nemzetközi egyezményeket külön hirdetik ki, de a jogrend részét képezik. Az uniós jog elsőbbsége is érvényesül.42 Dániában jogszabály a törvény (pontosabban elsődleges törvény – hovedlov, módosító törvény – aendringslov), a rendelet (anordning), uralkodói rendelet (kongelig anordning), utóbbi elsősorban a jogszabályok területi hatályának Grönland és a Feröer-szigetekre való kiterjesztéséhez szükséges, módosítási rendelet (aendringsanordning) és törvényt hatályba léptető

rendelet

(ikrafttraedelsesanordning),

valamint

a

végrehajtási

rendeletek

(bekendtgörelser). A nemzetközi szerződéseket úgynevezett nemzetközi végrehajtási rendeletekben hirdetik ki (international bekendtgörelse). Speciális, jogszabályi státusszal bíró kiadmány az uralkodó által a választások időpontjának kitűzésére szolgáló nyílt levél (abent brev). Csak az állami hatóságok tekintetében minősülnek generális normának a körözvények (cirkulaere), az iránymutatások (vejledning), az átiratok (skrivelse) és a körlevelek (cirkulaerskrivelse).43 A precedensjog tekintetében speciális szerepet játszik az ombudsmani vélemény (beretningssager) amely gyakorlatilag jogszabályként érvényesül Dániában.44 Észtországban jogszabály a törvény (seadused), a köztársasági elnöki rendelet (Vabariigi Presidendi seadlused), a kormányrendelet (Vabariigi Valitsuse määrused ja korraldused), a miniszteri rendelet (ministrite määrused), az észt nemzeti bank elnökének rendelete (Eesti Panga presidendi määrused), a Nemzeti Választási Bizottság rendelete (Vabariigi Valimiskomisjoni määrused) és az országgyűlési határozat (Riigikogu otsused). A nemzetközi szerződések szövegét közzéteszik, de a szöveg kötőerejét külön törvény állapítja meg, amely azonban a mi rendszerünktől eltérően nem foglalja magába a teljes szöveget. Az észt jogrendszer fiatal és kialakítása eleve az Európai Uniós jogharmonizációs szempontok mentén, más tagállamok jogalkotási rendszereinek elemzését követően történt.45 Finnországban jogszabály a törvény (Laki / Lag), a köztársasági elnöki, miniszterelnöki és miniszteri rendelet (Asetus / Förordning), illetve előbbiek végrehajtására kiadott rendeletek (Määräys / Föreskrift), mely utóbbiakat talán legpontosabban szabályzatoknak fordíthatjuk 42

SELUCKÁ et al.: Introduction to the Czech Civil Law I. [Bevezetés a cseh polgárjogba], Prága, 2009, Masarykova univerzita, p. 11., ISBN: 978-80-2104-925-3. 43 The Constitutional Act of Denmark of June 5, 1953 and The Act of Succession of March 27, 1953. Koppenhága, Dánia, 1999, Folketing [Országgyűlés], 35 p., ISBN: 87-8975-631-2. 44 www.retsinformation.dk (id. Székely Zoltán fordítása), Letöltés ideje: 2014.05.03. 45 Lásd pl. Aare KASEMETS: Legal and Regulatory Impact Assessment of Legislation [A jogalkotás jogelméleti és szabályozástani hatásvizsgálata], Tallin, 2001, Riigikogu Kantselei, p. 28-33, 45-104., ISBN: 99-8592-463-0.

26

(a magyar jogi nyelv nem ismeri a „decree” és a „regulation” típusú jogi aktusok közötti különbséget). Ilyen például a finn rendőrség szolgálati szabályzata. Fontos még kiemelni, hogy a szokásjog is kötő erővel létezik, de csak az írott joggal szubszidiárius viszonyban. Precedensjog – az Európai Bíróság döntéseit kivéve – nincs, de „illik” figyelembe venni a korábbi ítéleteket vagy más (pl. közigazgatási) határozatokat (Päätös / Beslut).46 Az államigazgatási szervekre kötelező érvényű eljárásrendek (Johtosääntö / Instruktion) is normaként érvényesülnek, bár generális hatásuk csak közvetetten jelenik meg. Külön jogszabályi kategóriát képeznek a jogszabályokon belül a kihirdetett nemzetközi szerződések (Vahvistus / Fastställelse). Görögországban jogszabály a törvény, az elnöki rendelet, a minisztertanácsi rendelet, a Monetáris Tanács rendelete (hazánkban ez a jegybank elnökének rendelete), nemzetközi szerződések, hatósági szerződések és végül a görög egyházi zsinat egyházi törvényei. Utóbbi miatt elmondható, hogy a kánonjog még mindig a jogrendszer szerves részét képezi az országban.47 Spanyolországban jogszabály az (alkotmányt) alkalmazó (hazai szóhasználattal élve sarkalatos) törvény (Leyes organicas), a törvény (Leyes), a (minősített időszakban alkalmazott) uralkodói rendeletek (Reales decretos-leves) és uralkodói jogi szabályozó erejű határozatok (Reales decretos-legislativos) melyek csak ritkán, külön felhatalmazás alapján kerülnek

bevezetésre

(magyar

szóhasználatban

leginkább

a

Honvédelmi

Tanács

rendeleteinek vagy köztársasági elnöki rendeletnek felel meg). Ide tartoznak még az egyes autonóm régiók parlamentje által elfogadott, helyi törvénynek nevezett normák (leyes regionales), melyek területi hatálya csak az adott tartományra terjed ki. A jogszabályok körébe tartoznak még az úgynevezett végrehajtási szabályozók (El reglamento), ide tartozik a királyi (valójában kormány) rendelet, a miniszteri utasítások (órdenes ministeriales) a határozatok az iránymutatások és a körlevelek, melyek feladata a törvények végrehajtási részletszabályainak megállapítása. 48

46

Juha RAITIO: Introduction to Finnish Legal System. Előadás. 2012. Online változat. University of Helsinki. Forrás: http://www.ifla.org/files/assets/law-libraries/presentations/ifla-2012-finnish-legal-system-raitio.pdf Letöltés ideje: 2014.05.03. 47 RODOPOULOS – DRAGAS (szerk.): An Overview of Orthodox Canon Law [Az ortodox kánonjogról dióhéjban]. USA, 2007, Orthodox Research Institute, pp. 320, ISBN: 978-19-3327-515-4. 48 Victor Ferreres COMELLA: Constitution of Spain: a contextual analysis [A spanyol alkotmány tartalmi elemzése]. Oxford, 2013, Hart, pp. 281, ISBN: 978-18-4946-016-3.

27

Írországban jogszabályokat két kategóriára osztják, elsődleges és másodlagos jogforrásokra, elnevezésük hol ír, hol angol, hol latin nyelven történik. Elsődleges jogforrások az alkotmány (Bunreacht na hÉireann), az alkotmánymódosító törvény (Acts to amend the Constitution) mely csak népszavazással léptethető hatályba, a köztörvény (Public Act) és a (nálunk leginkább hatósági szerződésnek megfelelő) magántörvény (Personal Act), mely utóbbiak tulajdonképpen nem generális normák, hiszen csak címzettjeik részére állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, azonban ezek tiszteletben tartása tekintetében általánosan kötelező erejűek. Másodlagos jogforrás a felhatalmazáson alapuló szabályozási eszköztár (Statutory Instruments), melynek címzettje lehet egy miniszter vagy egy adott hatóság, ide tartoznak a rendeletek, utasítások, szabályzatok, eljárásrendek és kisegítő szabályok (byelaws).49 Ez utóbbi, másodlagos jogforrások kiadására vonatkozó jogkör szigorúan korlátozott, jóval szűkebb, mint a hazánkban gyakorolt rendeletalkotási hatáskör, mert nem csak az a feltétel, hogy nem lehet a törvénnyel ellentétes,50 hanem pontosan követnie kell a törvény alapelveit, előmozdítania a törvénnyel elérni kívánt célt és mindezt a törvény által meghatározott feltételek szerint, a megadott módon és eszközökkel, ellenkező esetben megsemmisítik.51 A két fő indok: unconstitutional vagy ultra vires, azaz nincs összhangban az alkotmánnyal (például túl tág és diszkrét hatáskört biztosít bevándorlási kérdésekben) 52 vagy áthágja a törvényi kereteket.53 Fontos még kiemelni, hogy Írországban, mint a precedensjogot alkalmazó államban a jogerős bírói döntések (rendelkező részük és indokolásuk egyaránt) automatikusan a jogforrások körébe emelkednek. Ugyanakkor szigorúan véve nem jogszabályok, mivel a precedens doktrína (stare decisis) nem kötő erejű szabály, hanem szokás, pontosabban az igazságszolgáltatási szakpolitika egyik vezérelve, ugyanakkor indokolt esetben alkalmazásától el lehet tekinteni. Érdemes még megjegyezni, hogy a stare decisis nem csak az indokolás bírói határozat rendelkező részére vonatkozó (ratio decidendi), hanem az indokolásnak a rendelkező részhez nem kapcsolódó jogértelmezése tekintetében is fennáll (obiter dictum). Mivel ez a megoldás hazai jogrendszerünktől kissé idegen, nem érzem túlzásnak egy konkrét példa erejéig bővebben 49

Kruse v Johnson [1898] 2 QB 91 – Ezen ítélet mondta ki először a „bye-laws” normaerejét, lásd. még: Statutory Instruments Act 1947 1.§ (1) bekezdés. 50 Lásd Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Alapvetés fejezet, T) cikk (3) bekezdés, Az Állam fejezet [arab] 15. cikk (4) bekezdés, [arab] 18. cikk (3) bekezdés, [arab] 23. cikk (4) bekezdé, 2014.05.01-én hatályos szöveg szerint. 51 Cityview Press Ltd. v An Chomairle Oiluna [1980] IR 381 52 Laurentiu v Minister for Justice [1999] 4 IR 26 53 Cassidy v Minister for Industry and Commerce [1978] IR 297

28

szemléltetni. Alább idézek egy részt egy ítélet indokolásából, ahol két egymást követő mondatban szerepel az indokolás rendelkező részhez kapcsolódó (ratio decidendi) és az ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, ám jogértelmezést tartalmazó része (obiter dictum). „Pusztán a terhelt ijedtsége nem lehet alapja a jogos védelem megállapításának (ratio decidendi). Ennek akkor sem lenne helye, ha a fenyegetés a terhelt családtagja ellen irányul (obiter dictum).” Precedensként hivatkozni a későbbiekben bármelyik megállapításra lehet. 54 A nemzetközi szerződéseket hazánkhoz hasonlóan szövegszerűen jogszabályba foglalva hirdetik ki.55 Olaszországban jogszabály az alkotmányerejű (mondhatni sarkalatos) törvény, a törvény (legge), az átruházott törvények (decreto legislativo - hazánkban leginkább a törvényerejű rendeleteknek felelnek meg), a rendeletek (decreto legge), ideértve a kormányrendeletet, a miniszteri rendeletet (decreto), a regionális és tartományi törvények és rendeletek illetve a prefektusi rendeletek. A rendeletek és regionális valamint a tartományi törvények (decreto del presidente della provincia és legge regionale) tárgyi és földrajzi hatálya korlátozott, az egyedi autonómiával rendelkező régiók esetében a jogalkotási hatáskör korlátozását az alkotmányos törvény alapján elfogadott rendeletek tartalmazzák. A végrehajtási rendeletek és az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök csak akkor érvényesek és kötelező erejűek, ha valamennyi jogerővel rendelkező (elsődleges és másodlagos) forrásnak megfelelnek. Különös még a szokásjog szerepe, mert az jogértelmezést elősegítő, úgynevezett törvény szerinti (secundum legem) mellett ismerik a törvénypótló szokásjogot (preater legem) is, melynek szerepe az esetlegesen nem hermetikusan záró rendelkezések kiegészítése, ez esetben azonban a szokásjog az olasz alkotmány alapján a hivatkozott jogforrással azonos jogerőt szerez, tehát a nemzeti jog részévé válik, quasi jogszabály lesz. Az olasz jogrendszerben a precedensszabály nem alkalmazandó. A nemzetközi szerződéseket nemzeti jogszabályban hirdetik ki, amely egyben a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüket is meghatározza.56

54

Donoghue v Stevenson [1932] AC 562 5 MCCUTCHEON – BYRNE: Irish Legal System [Az ír jogrendszer], London, 2009 , Bloomsbury, pp. 850, ISBN: 978-18-4592-278-8 56 LENNA – MATTEI: Introduction to Italian Law [Bevezetés az olasz jogba]. USA, 2002, Wolters-Kluwer, p. 3198., ISBN 978-90-4111-707-6. 55

29

Cipruson rendkívül összetett, a kontinentális jog és az angolszász jog sajátos keverékét alkotó jogrendszer működik, melynek megértéséhez röviden a sziget újkori történetét is át kell tekintenünk. 1571-ben a velencei uralom alatt álló Ciprust elfoglalta az Ottomán Birodalom, majd 1878 és 1960 között angol gyarmat volt (a mai napig a Brit Nemzetközösség, a Commonwealth tagja). Az 1960-ban önállósult szigeten etnikai feszültség bontakozott ki a görög és török cyprióták között és ez végül – egyéb, nagyhatalmi érdekek mellett – Törökország 1974-es inváziójához vezetett. Azóta a sziget északi része de facto nem áll ciprusi kormányzás alatt, azonban az Észak-Ciprusi Köztársaságot Törökországon kívül más állam nem ismeri el. 2004-ben Ciprus csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez a helyzet azt okozta, hogy ma Cipruson a magánjog és a közjog inkább kontinentális (civiljogi) jellegű, míg a büntetőjog a common law elveit követi, akárcsak az angolszász rendszerű eljárásjog. A kontinentális jogi rész bizonyos elemei, például a kereskedelmi jog a török Tanzimat nyomán alakult ki, a magánjog egyéb része a bizánci jellegű római jogon alapszik, míg közigazgatási jog az újkori görög mintát követi, illetve az egészet megpróbálták harmonizálni az uniós joggal, viszonylag sikeresen. Néhány jelentősebb törvény a mai napig nincsen lefordítva görögre, csak angol nyelven létezik.57 Cipruson a legmagasabb szintű jogszabály az alkotmány, ezt követi a törvény, majd a bírói precedensek következnek és csak ezután a rendeletek illetve az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök. Portugáliában kontinentális jogrendszer működik, jogszabály az alkotmányos törvény (az alkotmányt és az alkotmányt módosító törvényeket értik alatta), a ratifikált nemzetközi szerződések, azon nemzetközi szervezetek által hozott szabályok melyeknek az ország tagja és az uniós jog, a törvény, a kormány rendeletei és a regionális kormányzatok rendeletei (Azori- és Maldív szigetek önkormányzata). Ide tartoznak még az úgynevezett jogszabályi erővel bíró egyéb szabályzó eszközök, mint például az egyes jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességet megállapító alkotmánybírósági határozatok, ágazati kollektív szerződések és más, kollektív munkaügyi megállapodások. Nem jogszabálynak, hanem egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülnek a miniszteri és egyéb rendeletek, határozatok, rendőrségi szabályzatok, önkormányzati rendeletek és az önkormányzat határozatai. 57

Nikitas HATZIMIHAIL: Cyprus as a Mixed Legal System [Ciprus mint egy vegyes jogrendszer]. In: Journal of Civil Law Studies [Tanulmányok a kontinentális jogról], VI. évf. (2013), 1. szám, pp. 37-96. ISSN: 1944-3749, Forrás: (SSRN) http://ssrn.com/abstract=2238607 Letöltés ideje: 2014.08.22

30

Szlovéniában szintén kontinentális jogrendszer működik jogszabály az alkotmány és a törvény (zakoni), ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések, az Európai Unió rendeletei és határozatai, a végrehajtási részletszabályok, mint a rendelet (uredbe), a szabályzatok (pravilniki), az utasítások (odloki) és a határozatok (sklepi) azzal, hogy előbbiek csak törvényi felhatalmazás alapján alkothatók, valamint a helyi önkormányzatok rendelkezései. Szlovákiában úgynevezett elsődleges jogszabály az alkotmányos törvény és a törvény (a nemzetközi szerződések kihirdetése törvény útján történik), másodlagos jogszabály a kormány rendeletei, a központi kormányzati szervek rendeletei, a regionális rendeletek, illetve kivételes esetekben más szervek rendeletei.58 Svédországban

jogszabály

az

alkotmányos

rendelkezés

(Regeringsformen

és

a

Riksdagsordningen), az öröklési rendelet (Successionsordningen), a sajtószabadságról szóló királyi

rendelet

(Tryckfrihetsförordningen)

és

a

szólásszabadsági

törvény

(Yttrandefrihetsgrundlag), melyeket együttesen alaptörvényeknek (grundlag) is neveznek. E jogszabályok csak különleges jogalkotási eljárásban változtathatóak meg és formájukra (törvény vagy rendelet) tekintet nélkül a hierarchia csúcsán állnak. Ezeket követik sorban a törvények (lag), a királyi (pontosabban királyi szentesítéssel is ellátott országgyűlési, azaz Riksdag) rendeletek (förordning) és a rendeletek (ordning).59 Az Egyesült Királyság jogrendszerében annyi az érdekesség, hogy jelenlegi alkotmányos szerkezetében (figyelemmel arra is, hogy Skócia rövidesen elszakadhat az országtól) azt, hogy mi a jogszabály az is befolyásolja, hogy a királyság melyik területéről beszélünk. Természetesen az egész királyságban az angolszász jog (common law) dominál, tehát a magánjog (civil code) nem a kontinentális jog (civil law) szerint épül fel. Természetesen az európai uniós jog az 1972-es erről szóló törvény óta primátust élvez a nemzeti joggal szemben, de minden esetben ajánlatos odafigyelni az uniós jogszabály preambulumára, mert számos esetben abból derül ki, hogy az Egyesült Királyság mely területére alkalmazható. A nemzeti jogforrási rendnek megfelelően Angliában és Wales-ben megkülönböztetnek

58

PRIES, Anne: Chapter Twenty-Five: Slovak Republic [Huszonötödik fejezet: Szlovák Köztársaság]. In: WINTERTON - MOYS (szerk.): Information Sources in Law [Jogi tájékoztatók]. London, 1997, Bowker-Saur, pp. 431-439, ISBN: 18-5739-041-5. 59 CARLSON, Laura: The fundamentals of Swedish law : a guide for foreign lawyers and students [A svéd jog alapjai: kézikönyv külföldi jogászoknak és hallgatóknak]. Lund, 2009, Studentlitteratur. ISBN: 978-91-4405-7408.

31

elsődleges és másodlagos jogszabályokat. Elsődleges jogszabály a törvény (melyet a westminsteri országgyűlés két kamarája hoz az uralkodó szentesítésével) és a törvény felhatalmazásával hozott törvényes felhatalmazáson alapuló ún. másodlagos jogszabály (statutory instrument), ami lehet a kormányrendeletnek megfelelő tanácsi utasítás (orders in council), rendelet (regulation), szabályzat (rule). Fontos még kiemelni az angolszász jogrendszerre jellemző precedens rendszert, miszerint a bíróságok egyes jogértelmezési kérdésekben történt állásfoglalása kötelező erejű az érintett jogszabályhely további alkalmazására nézve. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az angol bíróságok nem semmisíthetik meg azokat a jogszabályokat se, amelyek például nemzetközi emberi jogi egyezményekbe ütköznek (az Egyesült Királyságnak nincsen írott alkotmánya), pusztán az egyes sérelmezhető szakaszokról mondhatják ki, hogy emberi jogokra sérelmesek (ezért alkalmazásuk automatikusan kártérítési igény megnyílását vonja maga után). A bíróságok szervezete hierarchikus, a magasabb szintű bíróságok döntései (beleértve a jogértelmezést és az indokolást is) az alacsonyabb szintű bíróságra nézve kötelező érvényűek, kivéve az obiter dictum (nem kifejezettem az adott ügy eldöntéséhez köthető) körbe tartozó jogértelmezést. Az uniós jogforrások tekintetében a hierarchia csúcsán az Európai Bíróság, egyébként a Lordok Háza áll. A nemzetközi egyezményeket érvényességükhöz külön törvényben ki kell hirdetni, amely hatályba lépésüket is meghatározza, egyébiránt e törvényekhez az Egyesült Királyság valamennyi parlamentjének támogató döntése szükséges (tehát mindenütt külön-külön el kell fogadtatni). Skóciában elsődleges jogszabályok ugyanúgy a (angol és skót parlamentek által is megszavazott, uralkodó által szentesített) törvények,

miközben

a

másodlagos

jogszabályokat

végrehajtási

rendeleteknek

(commencement order) nevezik. A skót bírósági rendszer annyiban tér el az angliaitól (pontosabban annyiban nem tér el tőle), hogy a londoni Lordok Háza skót bírói hierarchia felett áll, tehát még oda is lehetséges fellebbezni (ebben az esetben a Lordok Házánál a skót jogban képzett bírók foglalkoznak az üggyel). Észak-Írországban elsődleges jogszabály a törvény, ugyanakkor alkotmányos hagyományai miatt (így oldották meg a jogalkotást az angol parlament által saját hatáskörben tartott területeken) ide számítanak egyes kormányrendeletek, azaz tanácsi utasítások (orders of council) is. A másodlagos jogszabályokat utasítások (orders), szabályok (rules), rendeletek (regulations) és tervek vagy inkább pontosabban eljárásrendek (schemes) alkotják. A precedensjog (judge-made law) Észak-Írországban a joghézagok illetve a jogértelmezés területén szintén létezik, ám 32

amennyiben a bíróság (korábbi) döntése ellentétes a jogszabállyal, a jogszabály primátusa érvényesül. Ráadásul a bíróságokat korábbi határozatai is kvázi jogszabályként kötik, melyektől csak akkor térhet el, ha ezzel két döntése közötti ellentétet old fel, vagy a döntést az akkor hatályos jog részben figyelmen kívül hagyásával hozták (per incuriam). Az észak-ír bíróságok döntései a saját jogszabályaik tekintetében az Egyesült Királyság valamennyi bírósága számára kötelező erejűek. A három ismertetett területen kívül még Gibraltárnak van az Egyesült Királyságon belül eltérő jogrendszere, ahol az angliai rendszerhez képesti eltérés annyi, hogy a helyi parlament által hozott döntéseket az uralkodó nevében a kormányzó is szentesítheti, illetve nem hoznak törvényeket, csak tanácsi utasításokat (orders of council). Bulgáriában jogszabály a törvény (melyek közül elsőbbséget élvez az alkotmány), a rendelet, a kormányrendelet, a miniszteri rendeletek és a köztestületek rendeletei, valamint ezek határozatai, szabályzatai és iránymutatásai. Az országban klasszikus kontinentális jogrendszer működik, az uniós jog primátusának érvényesülése mellett. Lettországban jogszabály az alkotmány, a törvény, a törvényerejű rendelet, a kormányrendelet és az önkormányzati rendelet. Joghézagok betöltésénél előfordulhat, hogy ideiglenesen a hiányzó jogszabályt esetjog vagy jogelv pótolhatja. Az uniós jog primátusa érvényesül. Litvániában jogszabály az alkotmány, a sarkalatos törvény (ezeket az alapvető emberi kapcsolatokat szabályozó törvényeket csak népszavazás útján lehet módosítani, egyébként az országgyűlés, a „Seimas” hatásköre), a kódexek (egy-egy jogágat meghatározó átfogó törvények), a törvény (beleértve a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényeket), az országgyűlési határozat, a kormányhatározat, a miniszteri utasítások és iránymutatások valamint a közigazgatási szervek és a helyhatóságok határozatai és végzései. Luxemburgban jogszabály az alkotmány, a szabályrendelet (statútum) és a rendelet. Mivel a nemzetközi jog és a hazai jog között az alkotmány szerint nincs hierarchikus különbség, ezek ütközése esetén bírói esetjog alapján (egy 1951-es alkotmánybírósági döntés nyomán) a nemzetközi jogot kihirdető jogszabálynak kell elsőbbséget adni. Ezt egy 1991-es ügyben az uniós jog primátusára vonatkozóan is megerősítették. Ettől eltekintve az országban kontinentális jogrendszer működik. 33

Máltán jogszabály az elsődleges jogszabályok, így az írott alkotmány és a törvény, továbbá a másodlagos jogszabályok, így a rendeletek, szabályzatok és utasítások, melyek meghozatalára törvény jogosítja fel a címzett közigazgatási szervet (beleértve a kormány tagjait is). Elismeri az uniós jog primátusát. A jogrendszer alapvetően kontinentális, de joghézagok esetén a lacuna kitöltésére precedensjogot alkalmaz, ráadásul itt lehetőség van az angol esetjog egy az egyben történő átemelésére (a korábbi brit fennhatóság miatt). Hollandiában jogszabály a nemzetközi szerződés, az uniós jog, a karta (a holland korona kontinentális és tengerentúli területeinek kapcsolatát szabályozza), az alkotmány, a törvények, illetve előzőek végrehajtása tekintetében külön felhatalmazás alapján alkotott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek. Az alkotmány alacsonyabb szabályozó szervezet is feljogosíthat kötelező erejű szabályozó alkotására, ez elsősorban a tartományok, a helyhatóságok és a vízgazdálkodási társulások esetén fordul elő (utóbbi az állandó árvízveszély miatt). Fontos még kiemelni, hogy jogszabály csak úgy vesztheti el hatályát, ha van olyan jogszabály, amely a helyébe lép. Ausztriában jogszabály a kötelező erejű uniós jogforrás, az alkotmány, a szövetségi törvények, a tartományi törvények és a rendeletek. A jogrendszer teljes mértékben kontinentális. Lengyelországban a jogszabályokat az alkotmány sorolja fel, ez alapján jogszabály az alkotmány, a törvény, a szabályrendelet, a ratifikált nemzetközi szerződés, a rendelet és a helyi jogszabályok. Továbbá kivételes esetben (minősített időszakban) jogszabály a köztársasági elnök rendelete, valamint nemzetközi szerződés alapján nemzetközi szervezet által hozott szabályzó (ezen az elven keresztül ismerik el az uniós jog primátusát is). Romániában jogszabály a törvény (ideértve az alkotmányt is), a kormány és tagjainak rendeletei, határozatai és utasításai, valamint a helyhatóságok és közigazgatási szervek határozatai. Kontinentális jogrendszere van, amely elismeri az uniós jog primátusát.

34

Horvátországban jogszabályok az elsődleges jogszabályok az alkotmány, az ún. „szerves” törvények (kiemelt kérdéseket szabályozó jogszabályok), a törvények, a rendeletek, az utasítások, a határozatok és az iránymutatások.60 Látható, hogy a tagállamok jogrendszerei a közös tradíciók és a jogharmonizáció ellenére néhol alaposan különböznek egymástól. Emiatt a következő, történeti részben elsősorban törvényekre és rendeletekre fogok hivatkozni, mert ezen elemek minden tagállamban jogszabálynak számítanak. Sőt némely tagállam esetében egy évezreddel ezelőtt is annak számítottak. Ugyanakkor szükségesnek tartottam, hogy bemutassam azt a mélységet, ahová a rendvédelmi jog kérdése levezet, hiszen a rendőrségek működésére vonatkozó jogszabályok általában a hierarchia teljes palettáját lefedik, egészen az alkotmányoktól és az uniós jogtól a rendeleteken át az egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközökig, mint például az utasítás. Normarendszer

Egymással kölcsönhatásban álló, logikai egységet képező normák halmaza.61 Egy normarendszert egy vagy több jogszabály is alkothat. Jelen értekezésemben a rendvédelmi jogot alkotó normarendszer alatt két fő csoport összekapcsolt működését értem. Egyik oldalról ott van egyes tagállamok jogának, a fentiek szerint ismertetett, illetve az alfejezet révén röviden elemzett vertikális kiterjedése, másrészt pedig a rendvédelem tárgyában alkotott, korábban már említett uniós jogforrások révén a vonatkozó jogterületet különböző szinteken összekapcsoló horizontális rendszer. Rendvédelem

„…az állam fellépése a közrendre veszélyes cselekmények megakadályozására vagy megtörésére, amely vitathatatlanul a közjoghoz tartozik, azon belül is a rendészet egyik ágát képezi, s mint ilyen a közigazgatás, közigazgatási jog részének tekinthető.”62 Rendvédelmi tevékenység

A rendvédelem megvalósítása érdekében végrehajtott cselekvések halmaza. 60

Croatie Cour administrative [A horvát Legfelsőbb Bíróság]. Szemináriumi jegyzet a 2013. december 18-i ACA Europe szemináriumról. p. 2-5., Link: http://www.aca-europe.eu/seminars/Paris2013bis/Croatie.pdf Letöltés ideje: 2014.08.02 61 JAKAB András: Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága - Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára. In: Jogelméleti Szemle. Elektronikus Periodika, 2001/2. szám, ELTE ÁJK. ISSN: 1588-080X. Forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/jakab6.html Letöltés ideje: 2014.05.01. 62 Loc. cit. 18.

35

Szerv

Saját meghatározott és körülhatárolt céllal, feladattal, hatáskörrel, illetékességgel, és jogosultságokkal felruházott jogi személy. Rendvédelmi szerv

Olyan szerv, amelyet rendvédelmi tevékenység céljára hoztak létre vagy ilyen feladattal bíztak meg. Remélem, hogy a fenti, talán kissé szőrszálhasogató fogalomtisztázással egyértelművé tettem értekezésem címét és tárgyát. Meglátásom szerint a fent meghatározott definícióba beleillő jogszabályokból álló sajátos hálózat alkotja az Európai Unió rendvédelmi jogát. Véleményem az, hogy ebbe a bonyolult rendszerbe csak úgy (lenne) szabad belenyúlni, ha ismerjük az adott szervezet múltját, fejlődését és legalább elképzelés szintjén a jövőbe vezető utakat. E tekintetben tehát szilárdan állást foglalok a rendvédelmi jog konzervatív típusú fejlődése mellett. Elhatározásom alátámasztásául pedig szeretném bemutatni az európai rendvédelem fejlődését. Objektív okokból ezt úgy oldottam meg, hogy az egyes szervezetek kialakulásának gyökereitől, a későbbi Európai Uniónak inkábba kulturális határait követve mutatom be a fejlődést az alábbi két fejezetben, melyből az elsőben az ókori rendvédelmet ismertetem, legalábbis azt a részét, amely, kutatásaim alapján a második világháború vége előtt az európai szervezetek kialakulására hatást gyakorolt (a második világháború után szovjet közvetítéssel megjelent a Polizeistaat elmélettel súlyosbított kínai típusú rendvédelem). A második részben pedig már a későbbi Európai Unió határain belülre koncentrálva mutatom be a rendvédelem fejlődését Európában.

A rendvédelem-történet európai kutatásának áttekintése Sajnálatos módon a rendvédelem-történet szinte minden európai államban a történetírás mostohagyermekének számított egészen a XIX. század végéig. A rendvédelem-történet releváns eseményei addig elsősorban kapcsolódó, jogtörténeti, államtörténeti, illetve helytörténeti munkákban kerültek megemlítésre. A levéltári források pedig a bürokrácia elterjedésével kezdtek egyre több adatot őrizni a rendvédelmi testületek működésével kapcsolatban. Ezek a források elsősorban a fegyveres erők szervezetébe tartozó (csendőrség, katonai rendészet) testületek illetve a városok rendvédelmi szerveinek tevékenységével kapcsolatban állnak rendelkezésre. Mivel a rendvédelmi tevékenység – kevés kivételtől eltekintve – sosem tartozott a társadalmilag kiemelkedően megbecsült foglalkozások közé, a 36

szájhagyomány és a műalkotások sem törekedtek megörökíteni. Mindezek körülmények ellenére minden országban kutatók fáradhatatlanul, valóságos nyomozó munkával gyűjtögetik össze a fellelhető forrásokat, töredékeket. A munkához jelentős segítséget nyújtottak a szintén XIX. században színre lépő rendvédelmi hagyományőrzők, melyek hol amatőrként, hol pedig abszolút megfelelő tudományos színvonallal konzerválták az emlékeket, őriztek meg tárgyakat, egyenruhákat, fegyvereket, leírásokat, utasításokat és egyéb belső szabályzókat. Ezek helyenként civil szervezetként, de volt, hogy a testület kebelén belül működtek (utóbbi elsősorban Franciaországra volt jellemző). A rendvédelemtörténet rövid historiográfiájának bemutatásához négy államot választottam ki azok közül, amelyek rendvédelmét jelen értekezésben alaposabban bemutatom, ezek Anglia, Franciaország, Németország és természetesen Magyarország. Angliában az első kifejezetten rendvédelem-történeti munkák 1977 és 1987 között születtek, B. J. DAVEY, J.J. TOBIAS, David PHILIPS, Caroline STEEDMAN és Victor BAILEY tollából. Ezek a munkák alapvetően az interakcionalista perspektívából közelítették meg a szervezetet, tehát szociológiai oldalról, azon belül is a közösség egyes tagjai közötti kapcsolat szempontjából. Ugyanakkor BAILEY később bírálta az ebből szükségszerűen adódó teoretikus generalizációt. Ennek hatására STEEDMAN további munkáiban a partikularitás elvét kezdte el alkalmazni és kiemelte a bűnözéssel szembeni fellépés viktoriánus korszakban egyre inkább katonaivá váló jellegét. Ezen eredményét többen bírálták, mivel álláspontjuk szerint nem szolgáltat elég bizonyítékot a kellő alátámasztáshoz. A legismertebb rendvédelem-történeti eredményeket publikáló periodika a Police History Society Journals, (ISSN: 0951-8800) melyet a Rendvédelem-történeti Társaság (Police History Society) szerkeszt. Franciaországban különösen a csendőrség révén sokkal hamarabb kezdődött el a források rögzítése és feltárása is. 2012-ig 2415 publikáció született a tárgyban, csak a szerzők nevének felsorolása több mint három oldalt tesz ki. Legátfogóbb a J-N. LUC által szerkesztett csendőrség-történeti összefoglaló tanulmánykötet. A legtermékenyebb időszak 1980 és 2010 közé tehető. Az irányzatok között az angol és a német iskolát is megtalálhatjuk, sőt megjelenik egy sajátos, személyi erényekre, hősi magatartásra fókuszáló stílus is. A testület történelmével a francia Hadtörténeti Szolgálat külön intézete foglalkozik, jóvoltából elérhető valamennyi organogramm, rengeteg eredeti dokumentum digitalizált formában. A rendőrség ennél kicsit rosszabb helyzetben van, történetével, akárcsak a többi államban, alapvetően a 37

Francia Rendvédelem-történeti Társaság foglalkozik és a szerzők is elférnek egy oldalon felsorolva. Legtermékenyebb időszakuk szintén az 1980 és 2010 közötti. Németországban szintén ebben az időszakban jelentek meg az első publikációk R. BESSEL, A. LÜDTKE, H. REINKE és M. H. W. MÖLLERS révén. Iskolájuk deszkriptív elveket követett és a rendőrség-lakosság kapcsolat helyett a feladatkörre, a hatáskörre és a szervezeti kérdésekre fókuszál, azon belül is elsősorban a Weimari Köztársaság bukásának körülményeire. Szintén ehhez az iskolához tartozik az osztrák Helmut GEBHARDT, akinek csendőrségi tárgyú tanulmánya Magyarországon

is megjelent.

A

legismertebb rendvédelem-történeti

eredményeket publikáló periodika az Archiv für Polizeigeschichte (ISSN 0939-9755), melyet a Német Rendvédelem-történeti Társaság (Deutschen Gesellschaft für Polizeigeschichte) szerkeszt. Magyarországon a rendvédelem-történet művelését kis késéssel 1988-ban kezdte meg a Magyar Rendvédelem-történeti Munkaközösség, amely 1991-ben Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társasággá alakult át. Civil szervezetként, komolyabb intézeti háttér nélkül rendkívül jelentős eredményeket ért el a Kárpát-medencei rendvédelem feltárásában. Alapvetően történelmi okokból az osztrák közvetítéssel érkezett német iskolát követi, de francia módra a nemzeti szellemű megközelítést preferálja. Rengeteg tanulmány szól a személyzeti adatokról, a felszerelésről, fegyverzetről, diszlokációról, a szervezetek felépítéséről és átszervezéseiről, illetve a Társaság fontosnak tartja a csendőrség rehabilitása melletti kiállást. Legnevesebb szerzői KESERŰ István, ŐRY Károly, PARÁDI József, SZAKÁLY Sándor, CSAPÓ Csaba, LŐRINCZ József, MEZEY Barna, ZEIDLER Sándor, SUBA János. A Társaság által jegyzett monográfiák száma eléri a francia társaságét, ami a két ország közötti különbséget figyelembe véve elég komoly teljesítmény. Évente rendez rendvédelem-történeti konferenciát, két periodikát is megjelentet: a Rendvédelem-történeti Füzeteket (Acta Historiae Preasidii Ordinis), ISSN 1216-6774 és a Rendvédelem-történeti Hírlevelet (Nuntiotones Historiae Preasidii Ordinis), ISSN 1785-3257.

A rendvédelem ókori gyökerei A rendvédelem, mint tevékenység az ókortól számítva jelen van a civilizációkban, sőt a nagyobb közösségek létrejöttének elengedhetetlen alapfeltételeként tartható számon. Ennek oka, hogy a biztonság a szükséglet-hierarchiában prioritást élvez például még a 38

közösséghez tartozás igényével szemben is. Mondhatni hamarabb volt rendvédelem, mint maga a társadalmi rend és álláspontom szerint súlyos tévedés a rendvédelmet pusztán a fennálló társadalmi rend védelmére szolgáló tevékenységnek tekinteni. Az a tevékenység, aminek eredményeként egy társadalmi rendet megteremtünk vagy megváltoztatunk, illetve fenntartunk az a rendészet. Ennek, mint már korábban is írtam a rendvédelem is része, sőt ősi alapja, mert az erőszak megfelelő alkalmazásával garantálja azt a biztonságot, amelyben a közösség megvalósulhat és kialakíthatja társadalmi berendezkedését. A rendészet megjelenése ugyanis már az államszerveződéshez köthető, tulajdonképpen a rendvédelemre ráépülve teszi lehetővé a központosuló hatalomnak a rendészeti igazgatást. Gyakorlatilag a rendvédelem eredménye a biztonság, azaz, hogy védve legyünk a más emberek támadásától, a szélsőséges időjárástól, a járványos tömegbetegségektől (és még sorolhatnám) az egyik legfontosabb szükséglet, rögtön a második helyen áll a fiziológiai szükségletek, mint például az evés, ivás, szaporodás, pihenés után. Ide tartozik még a létbiztonság érzése is, amely gyakorlatilag egy olyan aktuális helyzetünkből fakad, amely pozíció – azaz például a megszerzett javak - megtartása által a jövőben képesek leszünk biztosítani alapvető szükségleteink kielégítését. Ezért a rendvédelmet úgy is meghatározhatjuk, hogy a rendvédelem az egyén és a közösség biztonságának megteremtésére irányuló tevékenységi formák egyike (ilyenek még például a honvédelem vagy a katasztrófavédelem). A biztonság tágabb értelemben véve pedig a megszokott környezetünk fenntartását jelenti, a megszokott, ismert dolgok előnyben részesítését az idegen, ismeretlen elemekkel szemben (és ebből ered, hogy a rendészet magába foglalja a rendvédelmet). Ezen alapvető szükséglethez egyébként gyakran fűződik az a jelenség, hogy a közösségben a fizikailag erősebb, ellenállóbb egyedek úgy az embereknél, mint az állatoknál vezető szerepet kapnak és a többiek a védelmük alá helyezik magukat, miközben ők oltalmazóként szerepelnek.63 Ennek az oltalmazó szerepnek a differenciálódásából, illetve a munkamegosztás egyre kifinomultabbá válásából alakult ki az egyes közösségeken belül egy-egy olyan csoport, amelynek feladata elsősorban a közösség védelme és érdekeinek akár erőszak által történő érvényesítése, úgy a külső, mint a belső ellenséggel szemben. Egyes, régészeti leletekre 63

A. H. MASLOW: A Theory of Human Motivation [Az emberi motiváció elmélete]. In: Psychological Review [Pszichológiai Szemle], 1943. évi 50. szám, pp. 370-396. Elektronikus kiadás: A. H. MASLOW: A Theory of Human Motivation [Az emberi motiváció elmélete]. In: Classics in the History of Psychology [A pszichológia történetének klasszikusai]. 2000. ISSN: 1492-3713. Link: http://psychclassics.yorku.ca/Maslow/motivation.htm Letöltés ideje: 2014.07.14

39

alapozott antropológiai munkák alapján ez már a felső-paleolit korban, az írott történelmet megelőzően, időszámításunk előtt 30.000 évvel kialakult, a közösség gyengébb, idősebb tagjait oltalmazó és kísérő harcosok formájában, e viselkedésminta egyébként a modern emberi viselkedés egyik alapelemének tekinthető.64 Az írás 5000 körüli megjelenésétől és így a történelmi korszakok megkezdésétől65 - bár az első igazi, egybefüggő írásnak tekinthető emléket, a sumér rovásírással teleírt táblát időszámításunk előtt 3000 körül készíthették – már egyre több lelet utal arra, hogy a közösségen belül a rendvédelemmel külön csoport foglalkozott. E tevékenységet a közösségen belüli szabályok irányították, habár a mai értelemben vett magas szervezettségű rendvédelmi szervekről, testületekről, hivatásszerűen ezzel foglalkozó csoportokról csak kevésről maradtak fenn bizonyító erejű leletek, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem is léteztek.66 Értekezésem további részében bemutatom az ősi Egyiptom rendvédelmét, amelyet egyrészt azért tartok lényegesnek, mert erről kivételesen számos lelet és írásos emlék tanúskodik, másrészt pedig mert eddigi kutatási eredményeim alapján az európai rendvédelem gyökerei itt találhatók, melyek görög közvetítéssel illetve közvetlenül befolyásolták a Római Birodalom (beleértve a Királyok Korát és a Köztársaság Korát) rendvédelmét, amely véleményem szerint napjaink európai rendvédelmének fejlődését alapjaiban határozta meg. Az ókori Egyiptom történelmének szakaszai során a klasszikus rendvédelmi modellek csírájukban már mind megjelentek, ennek megfelelően volt közösségi kényszerítéses (polgárőrségi), rendőrségi és katonai rendészeti, majd később csendőrségi modell egyaránt (ilyen sorrendben). Mivel kutatásom alapvetően az európai rendvédelem és annak szabályozása fejlődési ívét kívánja bemutatni, az ókori Kína és India rendőrségeit itt nem mutatom be, ez utóbbiak ugyanis az ókorban nem gyakoroltak kimutatható hatást az európai rendvédelem fejlődésére. A térségben található más államalakulatok pedig inkább – a Sumér 64

Barbra MILLER; Bernard WOOD, Andrew BALANSKY, Julio MERCADER, Melissa PANGER: Anthropology [Antropológia]. Boston Massachusetts, 2006, Allyn and Bacon. pp. 768, ISBN: 0205320244. Link: http://www.ablongman.com/html/productinfo/millerwood/MillerWood_c08.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 65 Történelmi korokról csak az írásos történelem megjelenését követően beszélünk, az ezt megelőző korok a történelem előtti vagy prehisztorikus korszakok. Lásd: Edward H. CARR: What is History? [Mi a történelem?], Cambridge, 1961, Macmillan. p. 108., ISBN: 01-4020-652-3. Link: http://abuss.narod.ru/Biblio/eng/carr.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 66 Ian SHAW: The Oxford History of Ancient Egypt [Az ókori Egyiptom történelme – Oxford], Oxford, 2003, Oxford University Press. p. 92., ISBN: 978-01-9280-458-7.

40

Birodalom kivételével - recipiensei voltak az egyiptomi mintának. Kiemelném még, hogy a despotikus berendezkedésű birodalmakban a rendvédelmet nem vagy alig szabályozta jog, elsősorban az uralkodó akarata és parancsai voltak irányadóak az akkori rendvédelmi dolgozók – elsősorban őrök és felügyelők – hozzáállására, tevékenységére, azonban ehhez képest az ókori Egyiptom kivételes eset volt, fejlett írásbelisége és államigazgatása révén már a rendészet körébe tartozó tevékenységek végzésére is találtam bizonyítékokat. Mindazonáltal a jog eredeti rendeltetése okán elengedhetetlen a jogi szabályozás hatálya alá eső tevékenységnek magának a bemutatása, annak történetével együtt. E nélkül ugyanis bizonyos összefüggések egyszerűen nem érthetők meg, elsősorban a korabeli jogi szabályozás tömörsége valamint a fennmaradt írásos emlékek alacsony száma miatt. Ez utóbbi elsősorban a Sumér Birodalom rendvédelmének kutatását nehezítette meg, főleg annak okán, hogy ott nagy valószínűséggel egy felbomlási folyamat játszódott le, az írásbeliség megjelenésekor már működő rendvédelem zilálódott szét a Sumér Birodalom bukásának folyamatában, így e korszak rendvédelmének bemutatásától kénytelen voltam eltekinteni és – a feltehetően a sumér módszereket tükröző – ókori egyiptomi rendvédelemmel kezdeni. Ráadásul tulajdonképpen funkcióit tekintve, mint már említettem, Egyiptomban nem pusztán rendvédelem volt, hanem már rendészet.67

Az ókori Egyiptom rendvédelme Egyiptom első települése időszámításunk előtt 8000. és időszámításunk előtt 6000. között létezhetett, az ott élők még a késő mezolithoz tartozó mikrolitikus kábi kultúrával, a középső kőkor végét képviselték. Őket a badari (jellegű) kultúrák követték az újkőkorban, melyek már bizonyíthatóan földműveléssel is foglalkoztak és megindult az ősközösségi társadalom felbomlása, a magántulajdon kialakulása és egyre fontosabbá válása (a taszai, amratien és gerzéen kultúrákon keresztül). A korai egyiptomi dinasztiák korában, az időszámításunk előtti 4. évezredtől időszámításunk előtti 2900. körül terjedő időszakban például ugyan még nem létezett szervezett rendvédelem, azonban voltak már ajtónállók, akik a forgalmat ellenőrizték vagy a biztonsági őrök akkori megfelelői, akik a raktárakat őrizték. Ez tulajdonképpen magánbiztonsági (azaz polgárőrségi) modellnek tekinthető, sőt, az őrök 67

Sanderson BECK: Mideast & Africa to 1700 [A Közel-Kelet és Afrika 1700-ig]. USA, 2010, World Peace Communications. 648 pp. ISBN: 9780982248836. Megjegyzés: a műben szereplő állítások pontossága esetenként kérdéses. Link: http://1worldpeace.org/san.beck.org/EC1cover1700.html Letöltés ideje: 2014.07.14. Pontosításhoz lásd még: Hamurabbi törvényei 116. pont (L. W. KING fordításában), elsősorban a büntetés-végrehajtásra vonatkozóan. Link: http://eawc.evansville.edu/anthology/hammurabi.htm Letöltés ideje: 2014.07.14

41

állítására kötelezés és a részükre történő segítségnyújtás révén egyenesen közösségi kényszerítéses modellel vegyes polgárőrségi modellnek. Egy ilyen biztonsági őr „szolgálatteljesítés közbeni halálát” énekli meg Ipuwer, a Középbirodalom egy költője, egy Újbirodalom korabeli másolaton, az ún. 334-e Leideni Papiruszon.68 Ezek az őrök esetében éppen a magánbiztonsági jelleg miatt használom a biztonsági őr megnevezést, ugyanis az eddigi kutatások azt valószínűsítik, hogy kereskedők vagy helyi önkormányzatok, esetleg földbirtokosok megbízásában álltak, tehát itt gyakorlatilag az Egyiptomi Óbirodalomban a magánbiztonsági szektor illetve magánpénzből finanszírozott közterület-felügyelet ősi rendvédelmi szerepéről van szó, még akkor is, ha ezek állítására az uralkodó kötelezte a magánszemélyeket. Ezen őrségek többsége a Középbirodalomban állami hivatallá vált, így kialakultak a területi alapon szerveződő rendőrségek. Megjelent a korai rendőrségi modell előfutára. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy egészen nagy létszámú és viszonylag szervezett őrtestületekről van itt szó, érdekességképpen velük összefüggésben jelenik meg az első katonai rendfokozatból átvett rendőri rendfokozati elnevezés, vagyis beosztás: „imj-ir-SnT” - azaz rendőr századparancsnok, rendőr százados, más néven (rendőr) kapitány. Nem összetéveszthető a százados katonai ranggal, melynek átírt változata „imj-ir-tj”. 69 Ebből alapos okkal következtethetünk arra, hogy az egyiptomi rendőrség a katonai rendészetet ellátó katonai egységek és a civil magánbiztonsági szektor összeolvasztásával létrehozott, katonai mintára szervezett őrtestület volt, de legalábbis a hierarchiáját katonai rendfokozatok biztosították. Később egyébként katonai jellegű rendőrségből (központosítással) egyértelműen csendőrségi modellé alakult át. Az ókori Egyiptomban a mai elsőfokú szabálysértési hatósági jogkörnek megfelelő felhatalmazással is bíró, helyi rendőri vezetőt, a települési rendőrkapitányt így jelölték:70

2. ábra – rendőr századosi (kapitányi) rang ábrázolása ókori Egyiptomi hieroglifán. Forrás: ERMAN-GRAPOW, 1971 68

Miriam LICHTHEIM: Ancient Egyptian Literature Volume I. [Ókori Egyiptomi Irodalom – I. kötet – új 4 dinasztiák]. London, 2006 , University of California Press. p. 150., ISBN: 9780520248427. 69 Adolf ERMAN & Hermann GRAPOW: Wörterbuch der ägyptischen Sprache [Az egyiptomi nyelv szótára], Berlin, 1971, Akademie-Verlag. p. 498. Link: http://www.egyptology.ru/lang.htm#Woerterbuch Letöltés ideje: 2014.07.14 70 Loc cit. 69. (ERMAN-GRAPOW, 1971)

42

A (katonai) századosi rangot pedig így:71

3. ábra – Századosi (katonai) rendfokozat ábrázolása ókori egyiptomi hieroglifán. Forrás: ERMAN-GRAPOW

Ezzel azt kívánom alátámasztani, hogy az ókori Egyiptomban a rendvédelem szervezettségi foka olyan magas volt, hogy ugyanúgy mint jelenleg hazánkban, a katonai rendfokozatokkal párhuzamos rendőrségi rendfokozatokat is használtak. Ezzel azokat kívánom cáfolni, akik a rendvédelem és a rendőri szervek, rendvédelmi testületek mai formájának eredetét csupán csak a 19. századig illetve a polgárosodásig vezetik vissza. Kis kitérővel megjegyezném, hogy a modern rendvédelem kifejezés azonban helyénvaló, ugyanis az első modern ember 160.000 évvel ezelőtt jelent meg,72 a modern társadalomra jellemző munkamegosztási folyamatok pedig mint már említettem, kb. 30.000 évvel ezelőtt már biztosan kialakultak. Tehát társadalmunk és a rendvédelmünk jó harmincezer éve már biztosan modern. Ezen felül továbbá a jelen fejezetben bemutatottak arra utalnak, hogy nagy valószínűséggel kialakult jogi szabályozás valamint szokásjog állt rendelkezésre a rendvédelem területén, ezt a rendelkezésre álló írásos források is megerősítik, jellemzően csak a késői uralkodók idejéből. Időszámításunk előtt 186. évből például fenmmaradt a valószínűleg legrégebbi habeas corpus rendelkezések egyike (!). Hieroglifák tanúskodnak ugyanakkor az egységesített szeközrendszerről és szolgálati állatok (!) alkalmazásáról, bár kutyák helyett elsősorban idomított majmokat alkalmaztak.73

71

Loc. cit. 69. (ERMAN-GRAPOW, 1971) Tim D. WHITE - B. ASFAW - D. DEGUSTA - H. GILBERT - G. D. RICHARDS - G. SUWA -F. C. HOWELL (2003), Pleistocene Homo sapiens from Middle Awash, Ethiopia [Pleisztocén Homo sapiens az etiópiai KözépAwashból]. In: Nature Magazin. 2003. évi 423. szám pp. 742–747. ISSN: 0028-0836 Link: http://www.nature.com/nature/index.html Letöltés ideje: 2014.07.15 73 Khmumhotep és Niuankhkhmum sírján található hieroglifa-töredék alapján, i. e. 5. század körül. Link: http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/law_and_order/index.html Letöltés ideje: 2014.07.15 72

43

4. ábra Elfogás idomított szolgálati majommal. Forrás: Khmumhotep és Niuankhkhmum sírján található hieroglifa74 töredék, i. e. 5. század körül, DOLLINGER, 2014

Az őröknek elnevezése „sA-pr”, illetve a késői köznyelvben „sab” azaz „bunkó(s)” volt és – a hieroglifák logikájára jellemző módon – „rendszeresített” felszerelésükkel, bottal (a mai gumibot ősével) a kezükben ábrázolták őket, gyakorlatilag ez adja a rendőrt ebben a korban jelölő hieroglifa jobb oldalát. A baloldali rész megfejtésére nincsenek tudományos elgondolások, bennem ránézésre az a meggyőződés alakult ki, hogy a rajzolat ürüléket akar idézni, ami reményeim szerint inkább egyiptomi rendfenntartók ellenszegülőkkel szembeni hatékonyságára utal, mintsem a társadalmi megítélésüket tükrözi. A rendőrkapitánynak az Újbirodalomból egy köznyelvi megnevezése is fennmaradt, a „sab heri seker” azaz „a verőemberek (bunkó(s) emberek) főnöke”.75

5. ábra Ókori egyiptomi rendőr ábrázolása Forrás: ERMAN-GRAPOW, 1971

Az Újbirodalom korában, illetve írásos leletek alapján az időszámításunk előtti 13. századra már biztosan megszerveztek egy nemzeti csendőrséget, a korábban tartományi alkalmazásban álló biztonsági őrök is a fáraó csendőrei lettek akárcsak a települések rendőrei, gyakorlatilag tehát lezajlott a rendőrségek államosítása és csendőrség jellegű

74

André DOLLINGER: Pharaonic Egypt [A fáraók korának Egyiptoma]. Online verzió. Link: http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/law_and_order/index.html#rem15 Letöltés ideje: 2014.07.21 75 BANTON – WALSH – BRODEUR: Police and the state. In: Encyclodaedia Britannica. Online változat. ISSN: 1085-9721. Link: http://www.britannica.com/EBchecked/topic/467289/police/260916/Police-and-the-state Letöltés ideje: 2014.07.21

44

testületté átszervezése. Itt párhuzamként rámutatnék a magyarországi önkormányzati rendőrségek 1919. október 1-én lezajlott államosítására.76 Az ókori Egyiptomban is a hivatásos rendőrként vagy csendőrként dolgozó emberek a kasztrendszerben a kézművesek és a földművesek fölött, de a felsőbb kasztok alárendeltségében álltak, ugyanakkor súlyosabb büntetést kaptak náluk akkor, ha bármilyen szabályszegést elkövettek. Írásos források alapján állítom, hogy az egyiptomi csendőrség, de legalábbis a vezetői teljesen biztosan „egyenruhát” pontosabban megkülönböztető ruházatot illetve sminket viseltek.77 Egy feljegyzés szerint két csendőr valamiféle kellemetlen hírt terjesztett egy parancsnokról, ezt a szolgálati tekintély megsértésének számító, napjainkban fegyelmi vétséget úgy büntették, hogy zárt kosárban a folyóba dobatták őket.78 Érdekes adat, hogy a csendőrségnek a keretébe előszeretettel jelentkeztek (önként vagy kényszer hatására) nem-egyiptomi etnikai hovatartozású emberek, a testületben elsősorban núbiaiak és líbiaiak voltak felülreprezentálva, ugyanakkor a felsővezetők kivétel nélkül egyiptomi származásúak voltak.79 Emiatt az Újbirodalom utolsó szakaszában a csendőröket az eredetileg a núbiai származású zsoldosokat jelölő „Medjay” szóval illették, az írott forrásokban is, ez olyan mértékben elterjedt, hogy később magát a csendőröket és a csendőrségi vezetőket is így nevezték, még az egyiptomi születésűeket is.80

6. ábra A „Medjay” nevének ábrázolása az ókori Egyiptomban Forrás: ERMAN-GRAPOW, 1971.

76

5047/1919. ME. r., Idézi PARÁDI József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867-1945. In: Rendvédelemtörténeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis]. XX. évf. (2011) 23. sz., 124-143 pp., ISSN: 1216-6774. Link: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 77 „Amikor kineveztek a csendőrők [Medjay] főnökének a feladat méltóságának megfelelő ruhába öltöztettek.” Min-iniuy [csendőrtiszt] levele Khai vezér részére. Thébai Levelek. Thesaurus Linguae Aegyptiae, oToronto A 11 rt. 12-30. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett. 78 Edward Frank WENTE: Letters from Ancien Egypt [Levelek az Ókori Egyiptomból]. Atlanta, 1990, Scholars Press. pp. 271. ISBN: 978-15-5540-472-7 Link: http://hdl.handle.net/2027/heb.02262.0001.001 Letöltés ideje: 2014.07.14 79 Jelentések Semna erődjéből, 5. számú levél, Thébai Levelek, Thesaurus Linguae Aegyptiae, pBM 10752. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett. 80 Loc. cit. 74. (DOLLINGER)

45

További feladatuk volt még a testi fenyítés formájában kiszabott büntetések végrehajtása, az egyiptomi határok őrzése, valamint futárszolgálat ellátása.81 Itt is egy pillanatra párhuzamot vonnék az utóbbi két feladat tekintetében a magyar Rendőrséggel, amelynek szintén feladata az államhatár rendjének védelme és a határellenőrzés, továbbá az Állami Futárszolgálat működtetése.82

7. ábra Medjay alakzatot ábrázoló festett faszobrok Mesehti herceg sírjából. Forrás: Kairói Múzeum, Egyiptom, Dietrich WILDUNG felvétele, 1997.

A fentiek alapján minden jel arra mutat, hogy Egyiptomban fejlett és államilag szabályozott rendvédelem, sőt, rendészeti feladatkört teljességgel megvalósító rendőrség illetve csendőrség működött,83 amely méltó elődje volt az európai rendvédelemnek. Írásos feljegyzések szólnak a korrupció elleni küzdelemről, a törvénysértések elleni harcról, a túlkapások büntetéséről (bár azért meg kell jegyezni, hogy az ütlegelés és a kínvallatás elfogadott dolog volt, túlkapásról akkor beszéltek, ha a fogoly belehalt, még mielőtt bűneiért a nyilvánosság előtt kivégezhették volna). Itt kissé kitérnék a bevezetőben megfogalmazott azon állításomra, miszerint a társadalomtudományban jellemzően meghatározott minta szerint ismétlődnek a társadalmi 81

Djehuti-mesu Levél (egy félreértés tárgyában), Thesaurus Linguae Aegyptiae, pBM 10411. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett. 82 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 1. § (2) bekezdés 83 Jean YOYOTTE: Un corps de police de l'Égypte pharaonique [Az ókori Egyiptom rendőrsége]. In: Revue d'égyptologie [Egyiptológiai Szemle], 1952. évi 9. szám, pp. 139-151.

46

szerkezetek és az ezzel járó problémák, ezért fontos a rendvédelem és a rendvédelmi jog fejlődésének bemutatása. Azt, hogy nemtörődömségből más korok hibáiból, tapasztalataiból ne okuljunk, hatalmas luxus lenne, melyet nem tehetünk meg. Ennek érdekében mutattam be a konszolidált egyiptomi korszakokat (az átmeneti korokban a háború, polgárháború és természeti csapások miatt az államszervezet mindig szétzilálódott) és az azokból származó rendvédelmi emlékeket. Sőt, bizton állíthatom, hogy az egyiptomi rendvédelmi dolgozók tulajdonképpen rendészeti feladatokat is elláttak, mert a magasan fejlett egyiptomi civilizációban a társadalmi rendet már nem csak védeni, hanem újratermelni is szükséges volt, példaként említem a munkások felügyeletét, a határ ellenőrzését és a futárszolgálat révén a hírösszeköttetés biztosítását.

Az ókori görög rendvédelem Egyes kutatók szerint a rendőrség megnevezése számos nyelv esetében84 közös tőről ered, a görög „polis” szóból, ami várost jelent. Talán ez a furcsa névadás az ókori görög civilizáció kultúraközvetítő hatásából eredhet, hiszen számos esetben olyan népek vették át ezen kifejezést, amelyek talán várost először a görög városállamok területén láthattak. Illetve valószínű, hogy a rendőrséggel való találkozás alapvetően a városokban valósult meg, hiszen az Európai Unió több országában a mai napig a rendőrségek illetékessége csak a városokra terjed ki. Saját feltételezésem, hogy a rendőrség ilyen megnevezése inkább a politika szóból eredhet, hiszen a rendőrségnek jellemzően nem csak rendvédelmi, hanem rendészeti feladatai voltak és vannak, ami az közigazgatás körébe tartozik, így nem más, mint a politikai célok megvalósítását biztosító apparátus működési területe. Egyvalami biztos, a görögök nem így hívják a rendőrséget, ez az ókori görög városállamokra és napjaink Görögországára is igaz. A rendőrség görög neve „Aestinomia (astynomoi)” görög betűkkel írva: „Αστυνομία”.85 Az igazsághoz ez utóbbi megnevezés elemzése visz közelebb, megmutatva, hogy valójában mindkét magyarázatban van igazság és teljesen nyilvánvalóan a valóság valahol a kettő között található. Az „asty” szó ugyanis a városit (városi lakos: astos) jelentő ősi görög szó, míg a „nomos” szó azt jelenti, törvény. Gyakorlatilag tehát a rendőrség görög megnevezése is azt takarja, hogy a város törvényességéért, a helyhatóság által hozott szabályok betartatásáért (tehát rendjéért küzdő szervezet, azaz városi rendészet). Itt tehát találkozik a 84

Pl. Police (EN), Polizei (DE), Politi (DK), Polis (ES), Politie (NL, BE, FR), Politia (RO), Policja (PL) A görög nemzeti rendőrség hivatalos honlapján szereplő megnevezés. Link: http://www.hellenicpolice.gr/index.php?option=ozo_content&perform=view&id=34&Itemid=13&lang=EN Letöltés ideje: 2014.07.20 85

47

város, mint közösség és a törvények megalkotását végző politika (a város ügye). Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy az ókori görög rendőrség, mint számos rendőrség névadó atyja, tulajdonképpen városi rendészeti szolgálat volt. Gyakorlatilag két ismert példát tudunk felhozni, a két legismertebb görög városállam, Spárta és Athén példáját. Mindkét államban az időszámításunk előtti 5. század környékén alakult ki az intézmény, jóval lemaradva az egyiptomi, sőt egyes aspektusokban a római rendvédelmi szervek fejlődésétől is is, többek között ezzel magyarázható, hogy Európában többféle rendőrségi modell jött létre. Itt különösen a spártaiakat érdemes kiemelni, akik kortársaik szerint meglehetősen elzárkóztak más kultúrák és civilizációk vívmányainak átvételétől: „Mert ők nem más államokat utánoztak, hanem mindenki mástól különböző rendszert alkottak, ez tette országukat mindenkinél virágzóbbá.”86 Athénban például volt olyan időszak, amikor a feladatok ellátására háromszáz szkíta rabszolgát vásároltak, akiket a görög tisztségviselők mintegy élő gépezetként alkalmaztak rendészeti célra. Ugyanúgy, mint Egyiptomban, Athénban is a rendőrök többségét külhoniak, rabszolgák vagy alacsony társadalmi rétegből érkezők adták és a rendőri szakma megítélése, társadalmi presztízse nagyon alacsony szintű (volt[?]). Morbid ugyan, de az akkori kor felfogását a maival párhuzamosítva gyakorlatilag ez egy olyan döntés lehetett, mint most a robotok alkalmazása, hiszen annakidején a rabszolga nem embernek, hanem eszköznek, gyakorlatilag gépnek minősült. Eltérő volt a helyzet Spártában, ahol az Ephorok feladata volt a rendvédelem, ők ezt a Hippeis nevű, 300 főből álló királyi (nehéz) lovas testőrség révén oldották meg, mely háború idején a fegyveres erő részeként, lovasságként szolgált, illetve ha a szükség úgy kívánta, lóról szállva nehézgyalogságként harcolt. Itt tehát egy magas társadalmi presztízsű rendvédelmi szervről, a lovagok egyfajta előképéről beszélünk és szándékosan azért nem a rendőrség szót használom, mert a Hippeis sokkal inkább emlékeztetett egy katonai rendészetre vagy korai csendőrségre, tulajdonképpen katonák (testőrök) voltak és jellemzően rendvédelmi feladatokat láttak el, tehát rendészeti igazgatással nem foglalkoztak. Vannak olyan források, amelyek szerint külön szervek vagy tisztségviselők voltak arra, hogy a nőket, a gyerekeket és

86

XENOPHON: Lakedaimón politeia [A lakedaimóniak állama]. 1. fejezet 2. versszak. Fordítás: E. C. MARCHANT - G. W. BOWERSOCK, Constitution of the Athenians [Az athéniak alkotmánya]. Cambridge, 1925, Harvard University Press. Hozzáférés az Annenberg CPB/Projekt keretében CCAS 3.0 licensz szerint, ingyenes. Link: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0210%3Atext%3DConst.+Lac.%3 Achapter%3D1%3Asection%3D2 Letöltés ideje: 2014.07.21.

48

a terményt, pontosabban a piaci kereskedelmet felügyeljék.87 Erre vonatkozóan azonban konkrét információt nem találtam, habár Arisztotelész említ ezzel kapcsolatos feladatokat.88 Bár egy korabeli irat szerint a szabad spártai nők a férfiakkal egyformán kaptak fizikai kiképzést, ebben az esetben aligha volt szükségük külön védelemre.89 A spártai Hippeis sajátos jogállásával és feladataival kapcsolatban fontosnak tartok megfogalmazni néhány saját véleményt. Az egyik, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy ezt a katonai, tehát a fegyveres erők kötelékébe tartozó lovas egységet Spártában rendvédelmi feladatra alkalmazták, akkor ki kell mondanunk, hogy nagy valószínűséggel a katonai rendészetből kialakuló csendőrség egyik első, kezdetleges megjelenési formájával állunk tulajdonképpen szemben, akárcsak az egyiptomi késői dinasztiák esetén. Ez némiképp befolyásolná azt az eddigi álláspontot, miszerint a csendőrség típusú rendvédelmi szervek ősének a francia Maréchaussée alakulatot kell tekinteni. Továbbra is kérdés volt számomra ugyanakkor az ok, mert habár azt a kortárs Xenofón is leírta, mint idéztem is, hogy a spártaiak a saját, eredeti megoldásaikat szerették alkalmazni – és feltételezhetően ez a rendvédelem területén ilyen módon testesült meg – mégis mindennek kell, hogy legyen egy ésszerű oka. Álláspontom szerint ez a lovasság akkori helyzetében keresendő. Gyakorlatilag arról van szó, hogy mivel a görögök idejében számos lószerszám még nem volt elterjedve Európában, mint például a kengyel vagy a nyereg, ezért a korabeli görög lovasoknak elképesztően jól kellett tudniuk lovagolni. A szemléltetést kezdjük, mondjuk ott, hogy a terepen kengyel hiányában jobb híján fel kellett ugrani a ló hátára, persze közben azt is elérve, hogy az ezt mozdulatlanul viselje, ellenkező esetben olimpiai versenyszámmá (lólengés) fajult a dolog, ami például közvetlenül csata előtt vagy közben felettébb kellemetlen kihatásokkal járhat, főleg mondjuk egy tiszt esetében. A tereplovaglás vagy a vágta még kengyellel és nyeregben sem egyszerű dolog, sőt első kézből szerzett tapasztalatból mondhatom, hogy kengyel nélkül még lépésben sem olyan természetesen könnyed módon lehet nyeregben maradni. Ráadásul a testen viselt páncélról, kardvívásról, dárdahajításról, ellenséges nyílzáporról még nem is beszéltünk ugye. 87

H. STAMATIS: History of the City’s Police [A város rendőrségének története], Athén, 1972, s.n., s.p. Idézi: Stella TSOLAKIDOU: The Police in Ancient Greece [A rendőrség az ókori Görögországban]. In: Greek Reporter. Online verzió. Link: http://greece.greekreporter.com/2013/05/30/the-police-in-ancient-greece/ Letöltés ideje: 2014.07.22. 88 ARISZTOTELÉSZ: Politeia [Politika] 21. könyv. Fordította H. RACKHAM: Aristotle in 23 volumes [Arisztotelész 23 könyve], Cambridge, 1944, Harvard University Press; Hozzáférés az Annenberg CPB/Projekt keretében CCAS 3.0 licensz szerint, ingyenes, de az idézési feltételek formailag meghatározottak, lásd. a honlapon. Link: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0210%3Atext%3DConst.+Lac.%3 Achapter%3D1%3Asection%3D2 Letöltés ideje: 2014.07.21. 89 Idem 86. (XENOPHON), 1. fejezet 4. versszak

49

Ezért az akkori lovasságnak folyamatosan gyakorolnia kellett és gyakoroltak is, erről szintén írásos emlékek tanúskodnak.90 Természetesen a spártaiak itt is híresek voltak arról, hogy minden környező görög városállamnál jobbak voltak, bár ezt először külföldi lovasság zsoldba fogadásával érték el.91 Ugyanakkor én azt állítom, hogy a spártaiak egyszerű, de

frappáns módszert

találtak lovasságuk állandó

gyakorlatoztatására azzal, hogy rendvédelmi feladatokat 8. ábra Hippeis egy amphorán, i. e. 550540 körül. Forrás: Louvre (a múzeum felvétele)

adtak nekik és emiatt rendszeresen kellett lovagolniuk illetve közben akár harcolniuk is. Ennek köszönhetően

jöhetett létre később a törvényességért küzdő, ártatlanokat védő lovag eszményképe és én ezt tartom a nyilvánvalóan azóta számos fejlődési szakaszon átesett, csendőrségi típusú rendvédelmi szervek kialakulásához vezető első lépésnek. Ezt a modellt egyébként részben a rómaiak is átvették, több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel, de ez már a következő, ókori római rendvédelemről szóló fejezetben fogom kifejteni.

A rendvédelem római öröksége Ezen fejezetben a Római Birodalom és története alatt tárgyalom jogelődeinek, az időszámításunk előtt 753-tól időszámításunk előtt 509-ig tartó Római Királyságot, az időszámításunk előtt 509-től időszámításunk előtt 27-ig húzódó Római Köztársaságot is. A szűkebb értelemben vett Római Birodalom maga, azaz a római állam létezésének császárság formájában történő szakasza időszámításunk előtt 27-től időszámításunk után 476-ig tartott. A Bizánci Birodalmat, a bukás előtt kettészakadt birodalom keleti felét egy másik fejezetben mutatom be. A Római Birodalom rendvédelme ugyan egyiptomi és görög alapokon nyugszik, de a társadalomszerkezet, különösen a királyok illetve a köztársaság korában annyira eltérő volt az egyiptomi despotikus rendszertől, ugyanakkor a görög városállami demokráciától is, hogy végül sajátos formában valósult meg az egyiptomi és görög rendvédelmi modellek római 90

XENOPHON: A lovassági parancsnoknak. 1. fejezet 18. és 20. versszak. Fordítás: E. C. MARCHANT - G. W. BOWERSOCK, Constitution of the Athenians [Az athéniak alkotmánya]. Cambridge, 1925, Harvard University Press. Hozzáférés az Annenberg CPB/Projekt keretében CCAS 3.0 licensz szerint, ingyenes. Link: http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0210%3Atext%3DConst.+Lac.%3 Achapter%3D1%3Asection%3D2 Letöltés ideje: 2014.07.21. 91 Idem 90. (XENOPHON - 2), 9. fejezet 4. versszak

50

átvétele. Érdekes színfolt ugyanakkor, hogy Egyiptom meghódítása után a „római típusú rendvédelem” visszagyűrűzött és Egyiptomban is megjelentek azok az intézmények, amelyeket a római jogrendszer fejlesztett bele a rendvédelmi szabályozásba. Ilyen volt például az óvadék, amelyre vonatkozó írásos emlék egy, időszámításunk szerint 23-ban keletkezett levélben maradt fenn (Egyiptomban a kisebb súlyú jogellenes cselekményeknél az ítélkezés, valamint a büntetés-végrehajtás is rendőrségi hatáskör volt, akárcsak ma a szabálysértésért kiszabott helyszíni bírság).92 A különbözőségnek legfontosabb eleme az, hogy Rómában a nagy haderőreformig, időszámításunk előtt 107-ig katonai demokrácia létezett, ahol minden jognak és szerveződésnek az alapja a katonai szolgálat volt. Ez oda vezet, hogy értekezésemben röviden mindenképpen be kell mutatnom a Római Birodalom katonai szervezetét és annak fejlődését ahhoz, hogy a társadalmat és azon keresztül a rendvédelmet megérthessük. Ez a berendezkedés gyakorlatilag azt jelentette, hogy időszámításunk előtt 800 és időszámításunk előtt 578 között mely időszakot a törzsi (curiális) haderő korának is neveztek, minden (római értelemben vett) családban volt legalább egy gyalogos katona, tíz család alkotott egy nemzetséget (genus), tíz nemzetség egy curiát, 10 curia pedig egy törzset (tribus). Kezdetben három törzs volt Rómában, a Ramnian, a Titie és a Lucere, ám számuk azonban a tribusfejlődés lezárásakor 35-ben véglegesült.93 Tehát az eredeti római légió, amely e seregnek volt a neve, 3000 gyalogosból és 300 lovasból állt legalább, lefedve a rómaiak jelentős részét.94 Ez a rendszer az etruszk uralom alatt, időszámításunk előtt 578 és időszámításunk előtt 315 között is megmaradt, sőt továbbfejlődött úgy differenciáltság, mint létszám tekintetében, megjelentek a századok, mint alegységek (centuria).95 A következő korszak a szamnita háborúk idején alakult ki és a szociális háborúkig tartott, bár ezt, az időszámításunk előtt 290-től időszámításunk előtt 88ig tartó időszakot már átfedik a Marius-féle haderőreformok. Megjelent az arcvonal mélységi tagolása és a nagyjából zászlóaljnak megfelelő méretű cohors mint alegység, amely négy századból állt, ezeket ebben az időszakban manipulusnak nevezték. A sorkötelességet felváltotta az önkéntesség, később pedig a hivatásos katonai szolgálat, de egészen a Pax 92

John R. ABERCROMBIE: The University Museum's Collection of Papyri and Related Materials [Az egyetemi múzeum papirusz- és kapcsolódó gyűjteménye]. In: Expedition [Expedíció] 20. évf. (1978) 2. szám, p. 32-37. Link: http://www.penn.museum/documents/publications/expedition/PDFs/20-2/Egyptian.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 93 CHRISTIÁN László: Alternatív rendészet. PhD értekezés. PPKE ÁJK. 2010. Budapest. 94 4 Michael GRANT: The History of Rome [Róma történelme], London, 2002 , Faber and Faber, pp. 442, ISBN: 057111-461-X. 95 Loc. cit. 93. (CHRISTIÁN, 2010), p. 24.

51

Romana időszakának végéig vész esetén soroztak, tehát a hadkötelesség fennmaradt. A római polgárokból álló légiók mellett megjelentek a szövetséges népekből álló segédcsapatok (auxiliaria) is. Teljes létszámuk a birodalom fénypontján a 450.000 főt is meghaladta.96 Egészen addig az időszakig, amíg a hivatásos katonák többségbe kerülése révén a római polgárok jelentős része nem fordult a kereskedelem és más elfoglaltságok felé, mivel a lakosság jelentős része katonáskodott, sőt a felemelkedés útját szinte kizárólag a katonai karrierben látták,97 a korai időkben nem volt igazán szükség külön rendvédelmi dolgozókra. Hiszen mindenki meg tudta védeni magát illetve családját, vagy ha ebben nehézsége támadt, akkor nemzetségéhez vagy akár egyenesen a törzséhez fordulhatott, például ha armata de unde vii keretében birtokát akarta visszaszerezni.98 Emiatt jó ideig nem is volt szervezetileg önálló rendvédelmi testület, azonban hiánya rányomta a bélyegét a Római Birodalom szinte minden korszakára. Például mindennaposak voltak a politikai ellenfelek közötti véres leszámolások, a provinciák kormányzóinak pedig gyakran kellett különadókat kivetniük vagy pénzügyi segítséget kérniük Rómától a garázdálkodó rablóbandák és kalózflották felszámolására.99 Van olyan kutató, aki szerint a birodalom bukása is ebben keresendő,100 más szerint a latinok ezt már sikeresen megtették, de a szabinok bukását egyértelműen az okozta, hogy nem tudták fenntartani a rendet.101 Annyi bizonyos, hogy egészen Augustusig nem volt rendvédelmi feladatokra rendszeresített testület a Római Birodalomban, beleértve a Királyság Korát és a Köztársaság Korát is. Az egyének, értve itt a fegyverviselésre jogosult római férfiakat, maguk vagy rokoni kapcsolataik révén gondoskodtak biztonságukról és az őket ért sérelmek megtorlásáról. Bár időszámításunk előtt 366-ig még előfordult, hogy az apagyilkossággal (apa alatt 96

HAVAS László – NÉMETH György – SZABÓ Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest, 2001, Korona Kiadó. 48. p., 302. p. ISBN: 96-3919-175-2. 97 Wolfgand BLÖSEL – Karl-Joachim HÖLKESKAMP (szerk.): Von der militia equestris zur militia urbana – Prominenzrollen und Karrierefelder im antiken Rom [A militia equestristől a militia urbanáig – vezető szerepek és karrierutak az ókori Rómában]. Stuttgart, 2011, Franz Steiner Verlag. pp. 237, ISBN: 978-35-1509-686-7. 98 JOHNSON, COLEMAN-NORTON & BOURNE: Ancient Roman Statutes [Ókori Római Statútumok], USA, 1961, Austin, p. 78., p. 244. ISBN: 99 Raimond SCHULZ: Die Möglichkeiten der Statthalter zur Ausbeutung der Provinzen [A helytartók lehetőségei a provinciák kihasználására]. In: Wolfgand BLÖSEL – Karl-Joachim HÖLKESKAMP (szerk.): Von der militia equestris zur militia urbana – Prominenzrollen und Karrierefelder im antiken Rom [A militia equestristől a militia urbanáig – vezető szerepek és karrierutak az ókori Rómában]. Stuttgart, 2011, Franz Steiner Verlag. pp. 93-109. ISBN: 978-35-1509-686-7. 100 Wilfried NIPPEL: Public Order in Ancient Rome [Közrend az ókori Rómában]. Cambridge, 1995, Cambridge University Press, pp. 176, ISBN: 978-05-2138-749-1. 101 SZMODIS Jenő: A jog realitása - Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletig. Budapest, 2005, Kairosz Kiadó, 149. p. ISBN: 96-3751-048-6.

52

paterfamilias-t értve) gyanúba keveredett személlyel szemben a vádat quaestor parricidii képviselte, a büntetést pedig lictorok hajtották végre,102 de ez nem igazán a rendvédelem, inkább az igazságszolgáltatás körébe tartozik, ami jelen értekezésnek nem tárgya. Később az egyes jogellenes cselekmények észlelésére az aedilisek, mint közrendvédelmi feladattal is megbízott magistratusok vezetése alatt álló viatores (a közterület-felügyelő római megfelelője), valamint a custodes (őrszemek) ügyeltek, akik számíthattak a lakosság fegyveres támogatására. Először időszámításunk előtt 186-ban fordult elő, hogy egy bacchanália során történt rendbontást csak külön katonai segítséggel tudtak megfékezni, ilyenkor, a komolyabb fellépést igénylő esetekben a hadsereget vetették be. Rómában tehát – egyszerűen fogalmazva – sokáig az a szemlélet működött, hogy nincs olyan, hogy bűnöző, csak olyan van, hogy a római nép ellensége. Amikor Augustus császár nekilátott nagyszabású elképzelései valóra váltásához, ezt a területet sem hagyta érintetlenül és az általa elindított Pax Romana néven is ismert korszak időszámításunk előtt 27-től időszámításunk szerint 180-ig tartott.103 Ebben a korszakban példátlanul hosszú ideig, 200 évig béke honolt a Római Birodalomban és kisebb határháborúktól eltekintve nem voltak fegyveres összetűzések. Ezen időszak alatt a sorkötelesség szinte teljesen megszűnt, így a lakosság katonailag már nem volt annyira képzett, hogy maga is gondoskodni tudjon saját védelméről. A városok növekedésével pedig a tűzesetek talán még a rablóknál is nagyobb veszélyt jelentettek. A lakosság és az általuk alkalmazott,

gyakorlatilag

akkori

magánbiztonsági

erőknek

megfelelő,

jobbára

közemberekből vagy rabszolgákból álló Triumviri Nocturni már képtelenek voltak megbirkózni az épülettüzekből eredő kihívásokkal.

102

FERENCZY et al: Az ókori Róma története. Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 434, ISBN: 96-3192788-1. 103 Gaius STERN: Women, children, and senators on the Ara Pacis Augustae: A study of Augustus' vision of a new world order in 13 BC [Nők, gyermekek és szenátorok az Augustus által fémjelzett békeidőszakban: Tanulmány Augustus víziójáról az új világrendről időszámításunk előtt 13-ban]. Berkeley, USA, 2006, ProQuest. pp. 549 ISBN: 978-05-4983-411-3.

53

A helyzet megoldására Augustus a hadseregből kikülönített néhány alakulatot, melyek katasztrófa- és rendvédelmi feladatokat kaptak. Ők voltak a vigiles vagy többes számban vigilantes, szabad fordításban

„a

vigyázók”.

Elsődleges

feladatuk egyébként a tűzfigyelés és tűzoltás volt, a rendvédelmi feladatokat mintegy „ráadásként” végezték, gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mintha a legalsó járőr szinten 9. ábra Vigiles ábrázolása korabeli domborművön az i. sz. 2. századból. Forrás: Caserma dei Vigili, Jan T. BAKKER felvétele, 1978.

nem lenne elkülönítve a rendőr és a tűzoltó (ez egyébként még a XIX. századi magyar vármegyei rendőrségeknél is így volt). Később ezeket az egységeket különös jogállású katonai

szolgálatot ellátó civilekkel töltötték fel, kezdetben római polgár nem lehetett tagjuk, de rövidesen ezt is engedélyezték. Az egységeknek mintájául az egyiptomi rendvédelmi szervezet szolgált. Ugyanakkor megtartották a római katonai szervezetet, így cohorsokba voltak szervezve és továbbra is a hadsereghez tartoztak, sőt, időszámításunk szerinti 3. században a vigilantes egységeket a légiókba integrálták (vissza). Itt szeretnék párhuzamot vonni a volt Határőrség illetve általában véve a csendőrségek mai státusa és a vigilantes között, rámutatva hogy a fegyveres erők, azaz katonailag szervezett testületek rendvédelmi vagy katasztrófavédelmi célokra alkalmazása egyáltalán nem új keletű dolog, valamint a katonai rendfokozatok és hierarchia a rendvédelemben nem a pártdiktatúra szovjet rendszerének találmánya, hanem az Egyiptomban megjelent, majd a Spártán és a Római Birodalmon keresztül átörökített megközelítés továbbélése. Gyakorlatilag tehát a katonailag szervezett őrtestületek nem a francia csendőrséggel jelentek meg először, hanem az ókori birodalmak rendvédelmi testületeinek rendszere éledt újjá a „sötét középkor” után. A római rendvédelem abban a tekintetben is hasonlított a spártai rendszerre, hogy – a határvadász illetve a karhatalmi századokhoz hasonlóan – alegység szinten is alkalmazható, kettős rendeltetésű, állandó kötelékbe szervezett elemeket is tartalmazott. A cohortes urbanae a rendvédelmi feladatokra szánt kettős rendeltetésű katonai alegységek közül is az elitet képviselte, tagjai csak római polgárok lehettek és legionáriusnak számítottak (míg a vigilantes auxiliariának), továbbá a praetoriánusok után ők kapták a legtöbb zsoldot. Legtöbbször kötelékben dolgoztak, fő feladatuk az utcai rablóbandák megfékezése volt, de végszükség esetén 54

hagyományos ütközetben is bevethetők voltak. Napjaink rendvédelmi testületei közül leginkább az olasz Carabinieri egységekhez hasonlíthatók. Ez a fajta kettős jogállás végül időszámításunk szerint 317. és időszámításunk szerint 337. között szűnt meg, amikor Constantinus császár rendeletével a cohortes urbanae a helyhatóságok alárendeltségébe került, így fegyveres erőből rendvédelmi szervvé alakult át, tagjai katonákból rendőrökké váltak és e minőségükben feladataikat egészen Róma bukásáig ellátták.104 A rendvédelem működéséről azonban ilyen adatok csak Rómával kapcsolatban állnak rendelkezésre, a provinciákban a rendfenntartásról római részről a katonaság, a helyi közösség részéről az egész komoly önállóságot élvező saját vezetésük intézkedett, több-kevesebb sikerrel. Különös, hogy egy olyan, egyébként igen precízen megszervezett birodalomnak rendvédelme ilyen gyengének mondható lábakon állt, de talán erre az adhat magyarázatot, hogy a szinte folyamatos politikai küzdelmeket vívó felek egyikének sem volt érdeke egy igazán erős rendvédelmi testület létezése és ez egészen a császárság koráig elzárta, de legalábbis korlátozta egy egyiptomihoz hasonló rendvédelmi szervezet létrehozásának lehetőségét. A kérdéssel annyira nem törődtek, hogy csak néhány felmarad írásos emlék alapján lehet arra következtetni: a provinciákban is voltak rendfenntartó erők, jobbára a Rómában bevezetett intézkedéseket másolva. Ez ugyanakkor csak a nagyobb városokra igaz, mint például Lungdunum (Lyon) vagy Carthage (Karthágó), a terület nagy részén a helyi közösségek kezében maradt a saját kormányzásuk, láthattuk, hogy például az egyiptomi illetve a görög provinciákban vajmi keveset kellett ehhez hozzátenni. A széles körű önkormányzat lehetősége pedig megfelelő magyarázat lehet egy birodalmi szintű rendőrség vagy hasonló rendvédelmi testület hiányára. Tulajdonképpen azt mondhatni, hogy a rendvédelmi jog területén a Római Birodalom a szubszidiaritás elvét vallotta és alkalmazta. A kvázi önkormányzati rendvédelemre vonatkozó feltételezéseimet erősíti, hogy ugyanakkor a közjog területén komoly vívmányok maradtak ránk, melyek szabályai a rendvédelem kérdéskörét is érintik. A római közjog, a ius publicum kutatására méltatlanul kevés erőforrást fordítanak mind a mai napig, pedig a magánjog, a ius privatum mellett párhuzamosan ezen

104

Edward ECHOLS: The Roman City Police [A római városi rendőrség]. In: The Classical Journal [A klasszikus hírlevél], 53. évf. (1958) 8, szám, pp. 377-385, ISSN: - Link: http://www.jstor.org/stable/3295085 Letöltés ideje: letöltése nem engedélyezett.

55

jogterület is lényeges tanulságokat rejthet számunkra.105 A fenti két jogág mellett megemlíteném még a ius divinumot, az isteni jogot is, melynek szerepe mindvégig meghatározó volt. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a római jogban a jogi hierarchia már működött, a magasabb rendű forrásból származó normákkal az alacsonyabb rendűek nem lehettek ellentétesek.106 A római jogforrások a három fent ismertetett jogág valamelyikébe tartoztak, azonban nem feltétlenül voltak írottak, számos nagyon lényeges dolgok, például a szenátus hatáskörét is szakrális eredetű szokásjogon alapultak. Az írott jog hierarchiájában a császárság előtt a legmagasabb szinten a lex, azaz törvény állt, itt ismertek lex rogatát, lex datát és lex sacratát. A lex rogata azt jelentette, hogy a három hatalmi tényező megfelelő közreműködésével, gyakorlatilag ugyanúgy, mint az Európai Unióban a rendes jogalkotással (már csak azért is, mert javaslatot csak az arra meghatározott személyek és testületek terjeszthettek be), került curialis szavazásra a törvény. A lex data esetében egy bizottságot hatalmaztak fel kodifikációra és általában ezt utána már nem is kellett külön szavazásra bocsátani, bár jellegzetes kivétel a XII táblás törvények, gyakorlatilag sokszor ez politikai teljhatalmat jelentett. Később – formailag egy külön erre felhatalmazó törvény alapján – a császárok constitutio nevű, gyakorlatilag törvényerejű rendeletekkel alkothattak jogot (ennek számos formája volt, számunkra legérdekesebb a mandatum). Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy császári constitutio olyan volt, mint egy Európai Uniós Parlamenti és Tanácsi rendelet, míg az edictumok, consuetudók és desuetudók valamint a helyi közösség részéről pedig az előzőek által felállított kereteken belül hozott saját törvények, normák az Európai Uniós tagállamok jogalkotási lehetőségeihez voltak hasonlók. A ius divinum, az isteni jog például még a másik két, elvileg egyenrangú jogághoz képest is primus inter pares viszonyban volt, illetve például az általa részletesen szabályozott vallási ceremóniák, kultikus színezetű politikai cselekmények (mint például szenátusi ülés vagy egy választott vezető legitimációja) révén mélyen behatolt a ius publicumba.107 Nagyjából úgy kell elképzelni e kettőnek a viszonyát,

105

Lásd. ULPIANUS: Digesta. Digitalizált változat. Link: http://droitromain.upmf-grenoble.fr/Corpus/digest.htm Letöltés ideje: 2014.07.16. 106 POZSÁRKÓ Csaba: Ius publicum – A római közjog történetének vázlata a köztársaságkortól a principatus első két évszázadáig. Római jogi szakdolgozat. PTE ÁJK, 2000. pp. 123. Link: http://pozsarko.hu/ius-publicum/ Letöltés ideje: 2014.07.16. 107 Loc. cit. 106. (POZSÁRKÓ, 2000)

56

mint hazánkban az Alaptörvény elveinek érvényesülését a közigazgatási jogban: arra hat a legerősebben. A korábban már említett óvadékhoz képest jóval jelentősebb volt, hogy a locatio conductio szerződések a ius publicumban hamarabb megjelentek, mint a ius privatumban, és főleg a locatio conductio operis keretében a rendvédelem magánkézbe adását vagy éppenséggel magánbiztonsági feladat állami erőforrással ellátását is lehetővé tette, megfelelő fizetség fejében. A vezető tisztségviselők számára mandatum adásával, azaz tulajdonképpen megbízólevéllel vagy munkaköri leírással határozták meg az elvégzendő feladatokat, tehát a kötelesség – felelősség - hatáskör háromszöge írásban is dokumentálva volt. Az egyes vezetők túlkapásainak megelőzésére szolgáló másik intézmény a collegialitas volt, miszerint a tisztségviselők, a magistratusok soha nem töltöttek be egyedül tisztséget, ez alól egyedül a dictator volt kivétel. Ez ezért volt lényeges, mert a két azonos szintű vezető egymás döntéseit felülbírálhatta (intercessio). A személyi összefonódások lehetőségét és a „beosztásokra való berendezkedést” pedig az annalitas elve volt hivatott megelőzni, igaz, inkább kevesebb, mint több sikerrel, lényege, hogy a tisztségviselő csak egy évig töltötte be a tisztségét.

Rómában

a

város

rendjéért

felelős

tisztségviselőt,

aki

gyakorlatilag

rendőrfőkapitány és büntetőbíró volt egy személyben, praetor urbanusnak nevezték, aki egyben a consulok helyettese is volt. A praetor urbanus tisztség létrejötte előtt ugyan volt lehetőség önálló praefectus urbi (eredeti nevén custos urbis) kinevezésére, arra az esetre, ha a háborúk alakulása miatt a consul togatus (az eredetileg otthon maradt consul) is hadba vonulásra kényszerült,108 de ezeket a hatásköröket, később a praetor urbanus tisztségbe olvasztották, a praefectus urbi ezt követően helyettesként működött. Ez így volt egészen Lex Licinia Sextia (időszámításunk előtt 376) hatályba lépésétől Augustus császár uralkodásáig (időszámításunk előtt 27-ig).109 Egyébiránt a tisztségviselőt nem csak collegája ellenőrizte, amennyiben tevékenysége a nép érdekeit sértette actio publica keretében is felelősségre vonhatták, ezt többnyire a tribunus plebisek kezdeményezték, akik a „nép ügyvédje” szerepkörben léptek fel (római nép alatt mindig a római államot kellett érteni). Amennyiben

108

Theodor MOMMSEN: Römisches Staatsrecht [Római közjog] I. kötet, Lipcse, 1876, Verlag Von S. Hirzel, p. 638. Digitalizált példány, link: https://archive.org/stream/rmischesstaatsr01mommgoog#page/n6/mode/2up Letöltés ideje: 2014.07.22. 109 Cornelius TACITUS: Annales. VI. könyv, 11. fejezet. Fordítása: Alfred John CHURCH – William Jackson BRODRIBB – Sara BRYANT (szerk.): Complete Works of Tacitus. Tacitus. [Tacitus összes műve. Tacitus.], New York, 1942, Random House.

57

egy tisztségviselőt a felelősségre vonás alkalmával elmarasztaltak, egyben közellenségnek nyilvánították és gyakran damnatio memoriaevel sújtották, azaz fizikailag minden emlékét eltörölték. Elképzelhető, hogy a praetor urbanusokról azért maradt fenn viszonylag kevés emlék, mert a nehéz közbiztonsági helyzet és az állandó politikai csatározások miatt gyakran váltották le őket (Valerian idejében például évente cserélték), ami a ma rendőrkapitányainak és rendőrfőkapitányainak is egyik – többnyire önhibájukon kívüli - jellemzője (szerencsére ma már nem jár damnatio memoriaevel). Kiemelném még a quaestort aki gyakorlatilag ellenőrzési és nyomozati feladatot látott el és a római politikai (magistratusi) karrier belépő tisztsége volt (mindenki rendőrként kezdi ugyebár…), ugyanakkor számunkra lényeges szerepet játszott, mint nyomozó hatóság. Látható tehát, hogy a rendvédelem a Római Birodalomban nem játszott központi szerepet, ugyanakkor megfelelően szabályozott, a római közjogba betagolt helyzete volt és az állami irányítást sem nélkülözte, feladatának megfelelő ellátására azonban mindvégig képtelen volt. Akkor mégis miért állítom, hogy az európai rendvédelem alapja a római rendvédelem, illetve miért foglalkozom a római haderő szervezetével? A válasz jórészt abban rejlik, hogy az Európai Uniót alkotó államok többségének kultúrája és jogrendje a római korban gyökerezik és az abban létrejött intézmények változatos formában és közvetítések, torzulások által befolyásolt módon, de átöröklődtek mindennapjainkba. Nem véletlenül kezdtük az egyetemen a római jog tanulásával. Volt persze olyan, aki szerint ez csak időpocsékolás, mert egy bukott birodalom jogrendszerére nem lehet eredményesen építkezni, de ez eléggé helytelen megközelítés. Valójában az Európai Unió nagyon sok tekintetben a Római Birodalom megismétlődése, emiatt az előtte álló kihívások is hasonlóak, a rendvédelem területén mindenképp. Itt példának felhoznám az önkormányzati rendőrség vagy nemzeti rendőrség, állami erőszak monopóliuma vagy magánbiztonság, tagállami rendvédelem vagy uniós rendvédelem, mint kombinált megoldások közötti útkeresést. Mint már korábban is kifejtettem, meg kell vizsgálni a korábbi megoldásokat és azok hatékonyságát. Különösen igaz ez az úgynevezett közösségi rendőrség kérdésében, azaz a rendvédelmi szervek lakossággal való együttműködése terén, hiszen a Római Birodalomban, a katonai szervezettségre alapuló társadalom miatt a lakosok igen hatékony segítséget tudtak nyújtani a rendőröknek (ha akartak). Pontosan ezért, mivel a Római Birodalom jórészt a katonaságra épült, a rendvédelmének lényegét is akkor ragadhatjuk meg, ha egyben a 58

hadszervezetét is megismerjük. Egyébiránt a Római Birodalmon kívül Európában nem létezett olyan sokszínű és ugyanakkor nagy kiterjedésű államalakulat, amely évszázadokon keresztül fennmaradt volna és végül is az Európai Unió számára ez egy kitűzött cél, vagy legalábbis annak kellene, hogy legyen. Ennek fontosságát különösen a következő fejezet emeli ki, amely a Róma bukása (időszámításunk szerint 476. szeptember 4.)110 utáni időszakot mutatja be, beleértve a Bizánci Birodalmat is.

Rendvédelmi modellek elkülönülése a közép- és újkorban Ebben a fejezetben néhány példán keresztül mutatom be a középkor és az újkor európai rendvédelmét. Középkornak az időszámításunk szerinti 476-tól 1492-ig terjedő időszakot, újkor alatt az 1492-től napjainkig terjedő időszakot értem. Ebben az időszakban a rendvédelem területén több modellt ismerhetünk fel, melyek néha párhuzamosan léteztek akár egy országon belül is, ezeket igyekszem egy-egy példán keresztül bemutatni. A rendvédelemi modellek időben is elhatárolódnak egymástól, ezeket külön ismertetem. Azért a modell szót használom, mert egyrészt nem a rendvédelmi szervek szervezeteinek típusairól, hanem a rendvédelem társadalmi szintű megszervezéséről kívánok beszélni, amelyek nem feltétlenül egy-egy szervezet köré épülnek, másrészt pedig ez csupán a saját csoportosításom melyet értekezésem áttekinthetőbbé tétele és mondanivalójának kiemelése érdekében alkalmazok. Az általam felismerni vélt modellek, melyeket megjelenésük szerinti sorrendben mutatok be, rövid leírásokkal együtt, az alábbiak. 

Késői római modell: szintén római hagyományon alapuló bizánci modell, amely a folyamatos katonai közigazgatáson és a lakosság militarizálásán alapult. Működése egyes források szerint körülbelül időszámításunk szerint 900 és 1066 közé tehető, én a megismert források szerint (elsősorban mert a modell ismertetését bizánci példán keresztül teszem meg) inkább időszámításunk szerint 472 és 1086 közé tenném. Így kezdete egybeesik a középkor kezdetével, vége pedig Hódító Vilmos uralkodásának végével.

110

Guy HALSALL: Barbarian Migrations and the Roman West 376-568 [Barbár vándorlások és Nyugat-Róma 376-568 között]. Cambridge, 2007, Cambridge University Press. pp. 614, ISBN: 978-05-2143-491-1.

59



Kollektív kényszerítéses modell: a római, lakosság önvédelmén alapuló modell feudális változata, amelyben a lakosságot a kollektív felelősség elvének érvényesítésével kényszerítették a rend fenntartására a saját lakóközösségük területén, kialakulása az időszámításunk szerinti 9. században kezdődhetett, írásos nyomok alapján a 14. században a legtöbb helyen felváltotta a korai rendőrségi modell, bár háborús időkben illetve a társadalmi rend megrendülése idején több alkalommal visszatérnek hozzá.



Katonai rendészeti modell: az egyiptomi, spártai és római eredetű modell, végleges formája a 11. századi Franciaországban alakult ki és a korai rendőrségi modellel párhuzamosan működött. Mivel ebben az időszakban a francia területen élő lakosság életét és vagyonát leginkább a fosztogató katonaság és a dezertőrök veszélyeztették, gyakorlatilag katonai rendészként működve, de nem a seregek kíséretében, hanem a kijelölt területen járőrözve, közrendvédelmi céllal láttak el katonai rendészeti feladatot, ez a modell később a korai csendőrség alapjául szolgált.



Korai polgárőrségi modell: sajátos magánbiztonsági szerveződésű, egyiptomi és római gyökerű rendvédelmi modell a 12. századból, amelyben eredetileg önkéntes alapon összefogó lakosok vettek részt, hogy lakóhelyük környékén, ha kell, fegyverrel is rendet tegyenek, a modell hosszú ideig működött a kiváltságokkal rendelkező városokban, sőt Spanyolországban ezeknek a csoportoknak az összeolvasztásával (pontosabban az egyik csoport kiemelésével és államosításával) hozták létre az állami és a helyi rendőrségeket.



Korai rendőrségi modell: a király, a városi tanács vagy a földesúr által kinevezett tisztségviselő (alispán, rendőrkapitány, csendbiztos stb.), akit a rend fenntartásával bíztak meg a közösségen belül, gyakorlatilag a korai rendőrségről van szó, kezdetben a földesurak és a városok elöljáróinak vezetése alatt működött, majd ezt a legtöbb országban fokozatosan centralizálták, Magyarországon megszakításokkal egészen a XIX. század második feléig működött.



Korai csendőrségi modell: akkor nevezek egy szervezetet e modellbe tartozónak, ha Róma bukása után, de az 1791-es francia csendőrségi törvény előtt állították fel illetve azt a hadseregből egy különítménynek a rendvédelmi feladatokkal történő 60

megbízásával hozzák létre (tulajdonképpen nem is önálló szervezet). Egyiptomi, görög és római előzmények után Franciaországban például a prévost-ok századokba szervezésével a 13. században létrejött az európai csendőrségi modell őse, a Maréchaussée, mely eredetileg katonai rendészeti feladatot látott el, de elsősorban ez a százéves háború miatt fokozatosan a lakosság védelmében folytatott rendvédelmi tevékenységgé alakult át. 

Késői csendőrségi modell: a késői csendőrség a 18. század végén jött létre Franciaországban, a napóleoni háborúk során terjedt el Európában, szintén erősen központosított irányítású, rendvédelmi feladatok ellátására használt katonailag szervezett (rendfokozatok, alárendeltség, szabályzat, fegyverzet) őrtestületet jelent. Tehát a késő csendőrségek rendszerint továbbra is a fegyveres erők részét képezik, általában ahol működnek ott a vidékek rendvédelméért felelősek, háborúban pedig katonai rendészeti és egyéb különleges, pl. terrorelhárító feladatot is ellátnak. A XIX. század első feléig a háborúban egyfajta elit csapatként is funkcionáltak. Számos európai államban a modell a mai napig működik.



Késői rendőrségi modell: a 18-19. században terjedt el, főleg a városiasodással járó új bűnügyi helyzet, a Peel-féle alapelvek, az abszolutizmus és a Polizeistaat elméletek hatására, jellemzője, hogy a rendvédelmi szerv erősen központosított, gyakran katonai mintára szervezett, de ugyanakkor nem tartozik a fegyveres erők kötelékébe, hanem a civil közigazgatásnak van alárendelve, a rendvédelemmel szemben túlsúlyba kerülnek a rendészeti igazgatási feladatok, erősödik a rendészeti jelleg.

A jellemző rendvédelmi modelleket néhány testület ismertetésével mutatom be, melyek közül kiemelek néhányat, különböző országokból a Bizánci Birodalommal kezdve a frankokon és a spanyolokon át hazánk rendvédelméig. A kiemelésnél alapvető szempont, hogy lehetőleg ma is létező államok szervezeteiről és a modell minél sokoldalúbb bemutatását lehetővé tevő testületről legyen szó. Az egyes modelleknél megemlítem, milyen más, európai országokban történő alkalmazásukról sikerült tudomást szereznem.

Az egyes modellek elhatárolása A kutatásaim során a kategorizálást és az elemzést megkönnyítendő, a rendvédelmi szervek fejlődéseit a fent felsorolt modellek szerint kategorizáltam. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az 61

egyes modellek között vannak átfedések és az is természetes, hogy meg kell mutatnom, hol határolom el egyiket a másiktól. Ezen alfejezet ezt a célt szolgálja, fenntartva, hogy átfedések esetén a besorolásnál helyenként a szervezet testületi identitását, hagyományait figyelembe véve soroltam be végül a párhuzamos modellek (korai csendőrségi/korai rendőrségi illetve késői csendőrségi/késői rendőrségi) egyikébe. A késői római modell elhatárolása a többi modelltől

A késői római modellt a kényszerítéses és a polgárőrségi modelltől a katonai jelleg, a csendőrségi illetve a rendőrségi modelltől pedig a saját költségen való tevékenykedés választja el. Fontos jellemzője a théma-rendszer illetve a területi szintű irányítás megléte. A közösségi kényszerítéses modell elhatárolása a többi modelltől

A kényszerítéses modellt a polgárőrségi modelltől a rendvédelmi tevékenység kényszerített volta, a római modelltől a katonai jelleg, a csendőrségi és rendőrségi modelltől pedig a saját költségen való tevékenykedés választja el. A polgárőrségi modell elhatárolása a többi modelltől

A polgárőrségi modellt egyszerűen úgy kívánom elhatárolni, hogy ahol a rendvédelmi testületet a lakosság (beleértve az önkormányzatot is) saját elhatározásából a maga költségén vagy saját soraiból jelentkező önkéntesekkel hozza létre és működteti, ott van szó erről a modellről. A közösségi kényszerítéses modelltől az önkéntesség, a késői római modelltől a katonai jelleg hiánya, a csendőrségi és a rendőrségi modellektől pedig a központi hatalomtól való (legalább részleges) függetlenség határolja el. Egyes, polgárőrségi modellek később korai rendőrségi modellek gyökeréül szolgáltak, ezért a korai rendőrséghez nagyon közel áll, számos városban a polgárőrségi és a korai rendőrségi modell párhuzamosan, egymást támogatva létezett. A katonai rendészeti modell elhatárolása a többi modelltől

A katonai rendészeti modell legfontosabb tulajdonsága, hogy a rendvédelmi tevékenység alapvetően

a

területen

lévő,

hadra

kelt,

elbocsátott

vagy

dezertált

katonák

önkényeskedésének, fosztogatásának a megakadályozására vagy a megszállt terület biztosítására irányul. Katonák hajtják végre a feladatot, akik a nem katona elkövetőkkel szemben csak alkalmi alapon illetve parancsra lépnek fel. A csendőrségi és a rendőrségi modelltől a rendvédelmi feladatoknak – alapvetően - a katonák irányába történő kifejtése, a többi modelltől pedig a katonai státusz határolja el. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 62

katonai rendészeti modell szinte kialakulásától kezdve folyamatosan fejlődött a csendőrségi modell irányába és a késői csendőrségi modellel szinten jelentős átfedésbe került az idők során (tábori csendőrség). A csendőrségi és rendőrségi típusú modellek elhatárolása

Mivel a modellek között különbséget teszek aszerint, hogy az adott szervezet csendőrségi vagy rendőrségi modellbe tartozik, úgy érzem, el kell határolnom a két szervezettípust, ezáltal a két modellt is. Ebben a kérdésben úgy választottam szét a rendőrség jellegű csendőrségi szervezetet a csendőrség jellegű rendőrségi szervezetekkel, hogy az alábbi szempontokat vizsgáltam: 

Könnyen észlelhető különbség a csendőrséghez képest, hogy a rendőr nem katona, hanem tisztségviselő, bár meg kell jegyezni, hogy vannak olyan rendőrségek, amelyek tagjai katonai rendfokozatokat viselnek annak ellenére, hogy a civil közigazgatás alá tartoznak.



A csendőrség feladatai általában –a rendészeten belül - rendvédelemre koncentrálódnak, esetleg viszonylag szűk nyomozó hatósági jogkörrel kiegészítve, rendészeti igazgatási hatásköre a csendőrségnek nincsen, ezzel szemben a rendőrségnél a rendészeten belül a rendészeti igazgatási vonal legalább azonos de inkább nagyobb súlyú a rendvédelemhez képest valamint általános nyomozó hatósági jogkörrel bír.



Ha az adott szervezet felett a fegyveres erők főparancsnoka (király, marsall), hadügyvagy honvédelmi minisztérium bármely kérdésben irányítást gyakorol - ide nem értve a minősített időszakok során gyakorolt hatásköröket - akkor csendőrségről van szó, a rendőrségek vagy a belügyi (esetleg külön rendészeti) tárca részeként, dekoncentrált szerveként vagy a helyhatóságok (önkormányzatok) alárendeltségében a belügy szakmai felügyelete mellett működnek.



A csendőrségek állományát a katonaságból emelik át vagy feltétel a katonaviseltség, illetve alkalmasság, míg a rendőrök kevés kivétellel polgári pályáról érkeznek.



Háború esetén a csendőrség egy része a hadsereg tagjaként (általában katonai rendészként) részt vesz a harcokban, míg a rendőrség továbbra is a belső biztonságot 63

kell, hogy fenntartsa, legfeljebb egyes objektumok őrzésének átvételével tehermentesíti a fegyveres erőket. 

Gyakori horizontális illetékességi elhatárolási elv, hogy főszabályként a rendőrség a városokban, a csendőrség pedig a vidéken illetékes.

A korai és a késői modellek elhatárolása

A csendőrségek esetében a korai és a késői modell elhatárolására a francia nemzeti csendőrség megalapításának időpontja, 1791. február 16. napja szolgál azon az alapon, hogy a csendőrség európai elterjedése nagyrészt a francia minta alapján valósult meg, valamint ez volt az első olyan jogszabály, amely természetjogi (valamint nemzetállami) elvek mentén határozta meg egy rendvédelmi testület működésének célját és módszereit. A korai és a késői rendőrségi modellnél a korai rendőrség időszakát XIV. Lajos francia király 1667. március 15-i, párizsi rendőrség (Surreté) felállításáról szóló rendeletétől számítom, míg a késői időszakot az 1829-es Police Metropolitan Act 1829. június 19-i elfogadásától.111 A korai rendőrségi időszakot megelőzően már egyes városokban működtek rendőrségek, de átfogó, kormányzati szinten elhatározott megszervezésükre először Párizsban, 1667-ben került sor. Ugyanebben az évben szentesítették a Sir Robert Peel törvényjavaslatát a londoni rendőrség megreformálására (Metropolitan Police Act). Itt hangsúlyoznám, hogy a rendszeresített egyenruha a rendőrségi modelleknél szinte kizárólag csak a késői modellnél jelent meg, míg a csendőrségnél már a 17. században elkezdődött az egyenruha (általában a hadsereg gyalogsági egyenruhájának) bevezetése, sőt, a korai francia csendőrségnél gyakran előfordult, hogy tagjai önként egységesítették páncélzatukat, öltözetüket.

A késői római modell (Bizánc) A Nyugat-Római Birodalom bukásával kezdődő középkorba kezdetben meghatározó, majd egyre csökkenő szerepet töltött be a Bizánci Birodalom, időszámításunk szerinti 330-as (formálisan 395-ös) megalapításától egészen időszámításunk szerinti 1453-as bukásáig (Konstantinápoly eleste). Már a Római Birodalom kettéosztásakor, Konstantinápoly (második) fővárossá emelkedésével egy időben kineveztek egy praefectus urbit, amely tisztség addig csak Rómában létezett. Ezzel és sok más hasonló intézkedéssel tették a két várost és így a császárság két felét egyenrangúvá. Ezt az egyensúlyt később a frankok 111

1829 Chapter 44 10 Geo 4. Forrás: http://www.legislation.gov.uk/ukpga/Geo4/10/44/introduction Letöltés ideje: 2014.12.06

64

borították fel, többé-kevésbé szándékosan. Érdekességképpen megemlíteném, hogy a Bizánci Birodalom elnevezést először 1557-ben használta egy történetíró, a Bizánci Birodalom önmagára, mint a Római Birodalomra tekintett, hivatalos megnevezése „Βασιλεία τῶν Ῥωμαίων” azaz „Baszileia tún Rómaión”, köznyelvi megnevezése pedig ”Ῥωμανία” azaz „Romania” (!).112 Ennek ellenére értekezésem hátralévő részében is Bizánci Birodalomnak fogom nevezni az államalakulatot, a félreértések elkerülése érdekében. Ebben az értekezésben persze nem kívánom a római-román kontinuitást elemezni, de mivel a Havasalföldet később benépesítő „vlach” népcsoport hosszú ideig „bizánci” fennhatóság alatt állt, a bizánciak pedig erős nemzettudattal rendelkeztek és a római polgárjog kiterjesztése szinte azonnal asszimilálta a területén élő népeket, valószínűleg ez lehet a valós alapja a román népemlékezet római leszármazásra vonatkozó tételeinek. A rendvédelem és a hozzá kapcsolódó jog területén a Bizánci Birodalom nem volt könnyű helyzetben, habár átvette a Rómában „bevált” módszereket, természetesen „görögösítve” és a már létező eljárásokkal kombinálva azokat (így görög néven „ἀστικοί” azaz astikoi megnevezést kapott a cohortes urbanae is), természetesen hamar a görög városállamok rendvédelmének befolyása alá került, ami a szinte folyamatos háborús helyzet miatt magától értetődően militarizálta a rendvédelmet. Illetve Hérakleiosz császár idejében a bizánciak megkísérelték újjáéleszteni a katonai demokráciát, ami az úgynevezett théma-rendszer mint közigazgatási szervezés megszületéséhez vezetett. Ennek rendvédelmi szempontból annyi a jelentősége, hogy az egy thémában, azaz (vár)megyében letelepített sztraitotész (sztratióta), azaz földbirtokért cserébe katonáskodó harcosok műveltek. Az adott thémát a sztrategosz (később dux illetve komes néven is nevezték) fogta össze, aki egyszemélyi felelős volt a polgári és katonai közigazgatásért.113 E tekintetben tehát a Bizánci Birodalom ugyanazt az utat járta, mint a Római Birodalom, a fővárosban fenntartotta a korábbi intézmények hellenizált megfelelőit, míg a vidéken a rendvédelmet a katonáskodó lakosságra hagyta. A théma és a sztraitotész rendszer lassan lovagi (feudális) hűbéres rendszerré alakult át, majd a területek csökkenésével szépen lassan felszámolódott.

112

MILLAR, Fergus: A Greek Roman Empire: Power and Belief under Theodosius II (408–450) [A Görög Római Császárság: Hatalom és Hit II. Theodosius alatt (408-450)]. Los Angeles, 2006, University of California Press. p. 2., ISBN: 05-2024-703-5. 113 Georg OSTROGORSKY: A bizánci állam története. Budapest, 2003, Osiris, pp. 101-102. ISBN: 96-3389-383-6.

65

10. ábra Sztraitotész ábrázolása i. sz. VI. századi domborművön. Forrás: Bode Múzeum, Berlin, Gianfranco CIMINO felvétele (2014).

Fontosnak tartom még megemlíteni Bizánc hatását a magyar államalapítás során kialakított vármegyerendszerre, ugyanis az Árpád-házi királyi vármegye nagyfokú hasonlóságot mutat a bizánci théma-rendszerrel, ahol az ispán töltötte be az ekkor már Bizáncban is komes-nek (sic!) azaz grófnak nevezett tisztséget, egyszemélyi katonai és polgári vezetőként. Egyébként a szláv zupan (eredetileg törzsfő, nemzetségfő, majd tartományúr jelentésű) szóból kialakult ispán szavunk a korabeli latin nyelvű oklevelekben is „comes” (komes) formában szerepel, ez is alátámasztja, hogy vármegyerendszerünk Bizánci minta alapján épült fel.114 NyugatEurópában ekkor a „comes” azaz grófi rang nem járt tartományúri ranggal (a 12. századig legalábbis), hazánkban a nyugati típusú rangok viselőit vicomt-nak nevezték akkoriban (és nem comesnek).

11. ábra 12. századi vadászó főúr ábrázolása a büngösdpusztai aquamanille rajzán. Forrás: László király emlékezete. Magyar Helikon, Budapest, 1977, 66. tábla. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

114

12. ábra Vid ispán (vörös ruhában, karddal a kézben) a Képes Krónikában Forrás: mek.oszk.hu

2

GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest 1983 , Gondolat. pp. 666, ISBN 96-3281-221-2

66

Értekezésem témájához ez úgy kapcsolódik, hogy az ispán (várispán) alárendeltségében lévő hadnagy volt felelős a váron kívüli területekért, alárendeltségében századosok és tizedesek vezetésével a várjobbágyok a terület védelme mellett rendvédelmi feladatot is elláttak, kvázi a katonai rendészeti modell előfutáraként.

A közösségi kényszerítéses modell A korábbi Nyugat-római Birodalom területén azonban még ennél is rosszabb volt a helyzet. Az időszámításunk szerint 376-tól 800-ig115 (illetve álláspontom szerint a magyarok révén 955-ig) tartó népvándorlással együtt járó hódító és rabló hadjáratok miatt a szervezett rendvédelmet legalább részben megoldó római katonai egységek felbomlottak vagy szétverték őket, a dezertált vagy csatatérről elmenekült katonák sokszor saját ellátásuk érdekében a rendfenntartás helyett fosztogatni kezdtek. A fenti időszakban lezajlott intenzív és erőszakos népvándorlás (szilárd álláspontom, hogy napjainkban is zajlik egy népvándorlás, csak – egyelőre - kevésbé erőszakos módon) jelenlegi ismereteim alapján legalább kettő hullámból állt. Emiatt egészen a második hullám végéig nem volt lehetőség arra, hogy konszolidált államok jöjjenek létre az érintett területeken, amibe gyakorlatilag a bizánci területek kivételéve egész Európa beletartozott. Így ezen időszakból államilag szervezett rendvédelemként csak a bizánci rendvédelmet tudom ismertetni, amit fent megtettem, ugyanakkor alább bemutatom a rendvédelmi szervezetnek nem nevezhető, mégis valamilyen szinten irányított rendvédelmi tevékenységet, a közösségi kényszerítéses modellt. Ez a modell egyébként hazánkban is jelen volt, valószínűleg a honfoglaláskor az itt élők már ezt alkalmazták. A népvándorlással legkevésbé érintett terület a földrajzi fekvéséből adódóan a brit szigetvilág volt, bár érdemes megjegyezni, hogy feltehetően az angolok maguk is az Angeln germán törzs révén érkeztek a főszigetre.116 A képhez persze hozzátartozik, hogy ugyanakkor britek is települtek át a kontinensre, az akkor még Armoricának nevezett, később róluk

115

John HINES - Karen Høilund NIELSEN - Frank SIEGMUND: The pace of change: studies in early-medieval chronology [A változás léptéke: tanulmányok a korai középkor kronológiájáról], Michigan, 1999, Oxbow Books, p. 93, ISBN: 978-19-0018-878-4. 116 H.R. LOYN: Anglo-Saxon England and the Norman Conquest [Angolszász Anglia és a Normann Hódítás]. 2 London (UK), 1991 , Routledge, p. 24., ISBN: 978-05-8207-296-1.

67

Brétagne-re keresztelt félszigetre, ráadásul több hullámban.117 Egyébiránt közbevetném, hogy akkoriban az etnikai hovatartozás korántsem volt annyira kötött dolog, mint azt a nacionalizmus és a romantika korabeli szerzők állították. Legújabb kutatások szerint a törzsi hovatartozás „egzisztenciális” kérdés volt (a szó legszorosabb értelmében). A családok és nemzettségek „etnikai hovatartozása megélhetési jellegű volt [situational ethnicity]”.118 Ezzel magyarázzák, hogy egyes törzsek nyom nélkül eltűntek vagy bizonyíthatóan különösebb ellenállás miatt beolvadtak másokba, szokásaik egy részének megőrzése mellett. Ennek azért van az én kutatásom szempontjából jelentősége, mert amikor a Brit szigeteken lassan elkezdett újraformálódni a rendvédelem, akkor az első, nem római eredetű megjelenési formái nagy valószínűséggel olyan elemek voltak, amelyeket a vándorlás során megőriztek, tehát így sejtésünk lehet a népvándorlás korában működő rendvédelemről is. Anglia

Angliában, akárcsak a legtöbb angolszász államban a népvándorlás kora után dokumentáltan a közösségi kényszerítéses rendvédelmi modellt alkalmazták, melynek megnevezése „frankpledge” volt, azaz frank (típusú) szerződés, fogadalom.119 Eredeti neve frith-borh (szó szerint eskü a békére), egyes források szerint Angliai bevezetése II. Knut király által történt 1035-ben, más források szerint Hódító Vilmos vezette be 1086-ban.120 Végül a rendvédelemtörténet angol kutatói kompromisszumot kötöttek és 1066-ra tették a rendszer bevezetését. Saját véleményem, hogy a rendszer már korábban is működött, ugyanis Edgar angol király 959-975 között rendelkezett

a rendszer működésének szabályozására

(és nem

létrehozására). Ebből én arra következtettem, hogy a frankpledge jóval korábban létrejött, valószínűleg a frankoknak, esetleg más népvándorlás korabeli népeknek is hasonló megoldásai lehettek a rend fenntartására. Lényege, hogy a főurak kivételével a közösségek közrendért való felelőssége egyetemleges volt, ezért minden férfi lakosnak a felelősségben osztoznia és a rendvédelmi feladatokban részt vennie kötelező volt. Feltételezem, hogy ez a római katonai demokrácia szemléletén alapul, ahol ugyebár a centuriákban, azaz századokba 117

Léon FLEURIOT: Les origines de la Bretagne: l'émigration [Brétagne eredete: kivándorlás], Paris, 1980, Payot, pp. 353, ISBN: 978-22-2812-710-3. 118 HALSALL, Guy: Barbarian migrations and the Roman West, 376–568 [Barbár népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom 376 és 568 között]. Cambridge, 2008, Cambridge University Press, pp. 50-52., ISBN: 05-2143491-2. 119 Feltehetően először a száli frank törvényekben jelent meg az időszámításunk szerinti 5. században. 120 William Alfred MORRIS: The Frankpledge System [A frankpledge rendszer] In: The English Historical Review [Angol történelmi szemle], XXVI. évf. (1911), 102. szám, pp. 367-369, Link: http://www.jstor.org/stable/550502 Letöltés ideje: 2014.08.02

68

szervezett lakosok együtt kellett szolgálatot teljesítenek, ezt nagymértékben utánozza a frankpledge angol rendszere. Úgynevezett „tithings” azaz dézsma (tized) nevű kerületekbe osztották a 12 év feletti férfi lakosokat, valószínűleg azért mert ez akkoriban (római hagyomány szerint) közigazgatási és adózási szempontból egyaránt alapegységnek számított. A tithinget egy tithingman vezette, ezeket az egységeket századokban szervezték, amelyeknek rendészeti és igazságszolgáltatási feladatuk egyaránt volt. A századokat (hundreds) megyékbe (shire) szervezték, melynek az élés a shire-reeve állt (ebből ered a későbbi sheriff kifejezés). Ez a megoldás a 10. században már biztosan működött és a 15. századig élt, amíg teljesen fel nem váltotta a normann megszállás után az 1252-es Assize of Arms nevű törvény által létrehozásra került a constabulary rendszer, ami tulajdonképpen szintén e modellbe tartozott: a constabulary nem kapott fizetést, legfeljebb természetbeni ellátást. Utóbbi később a justice of the peace nevű tisztviselők alárendeltségében már a korai rendőrségi modell része lett. A frankpledge keretében működő egységek nem állandóan szervezettek voltak, ha valaki bűnözőt látott, kiabálnia kellett és mindenki kötelessége volt üldözőbe venni, különben megbüntették (hue and cry). Nyomozó hatóság, mint olyan nem létezett (az akkuzatórius büntetőeljárás csak később alakult ki), az istenítélethez szükséges próbához inkább pap kellett, mint bűnügyes nyomozó.

13. ábra Shire-reeve ábrázolása i. sz. 14. századból, Forrás: Geoffrey CHAUCER: Canterbury Tales, 1483. Digitalizálta: The Electronic Literature Foundation, 1999.

A rendszer továbbélése napjainkban a feljelentési kötelezettségben és a rendőrség részére történő állampolgári segítségnyújtásban érhető tetten (ez országonként eltérő, de a lakosoknak szükség esetén javaikat, eszközeiket – természetesen kártalanítás fejében – a rendőrség rendelkezésére kell bocsátaniuk). Angliában is létezett az úgynevezett Wergild rendszer, melyet a száli frank jogból emeltek át, lényege, hogy a thalio elv helyett a 69

sérelemért a sértettnek és a koronának kompenzációt kellett fizetni, általában pénzben. Edward angolszász király 920-ban törvényben határozta meg a Wergild mértékét, például a király Wergildje 30,000 thrymsas, ma nagyjából 18 millió forintnak megfelelő összeg volt, míg egy ceorl (karl) azaz közrendű szabad 266 thrymsast azaz nagyjából 160.000 forintot ért (érdemes összevetni a később bemutatott magyar „Wergildekkel”).121

14. ábra Crondall-féle thrymsas érme elő- és hátoldala. Forrás: Ashmolean Museum, Oxford, 2013

Frank Birodalom (Franciaország, Németország, Olaszország)

A Római Birodalom bukása és a népvándorlás első hulláma után, I. Clovis időszámításunk szerint 498-ban történt megkeresztelkedése végül nem vezetett el a kívánt állami konszolidációhoz. A második hullámot követően pedig sem a Meroving-dinasztia sem a Karoling-dinasztia nem fordított kellő erőforrásokat szervezett rendvédelem kialakítására, rendészetről nem is beszélve, inkább a feudális rendet valósították meg, amelyben a közbiztonságot elsősorban az adott terület felett pallosjogot gyakorló hűbérúr és fegyveresei biztosították, ha éppen nem valahol távol háborúztak, az emberéletet pedig sok mással együtt egyszerűen beárazták. Erről az I. Clovis idején írásba foglalt Lex Salica azaz a száli (frank) törvények „Wergild” azaz fejpénz intézménye tanúskodik.122

15. ábra I. Clovis diktálja a Lex Salica néven ismert törvénykönyvet. Forrás: Britannica.com

16. ábra A Lex Salica egy oldalpárja. Forrás: Britannica.com

121

Lásd: Anglo-Saxon Law – Extracts From Early Laws of the English [Angolszász jog – kivonatok az angolok korai törvényeiből]. In: The Avalon Project – Documents in Law, History and Diplomacy [Az Avalon-projekt – Jogi, történeti és diplomáciai dokumentumok]. New Haven, 2008, Lillian Goldman Law Library. Online változat. Link: http://avalon.law.yale.edu/medieval/saxlaw.asp#defin Letöltés ideje: 2014.08.02 Edward angolszász király nem összetévesztendő I. Edward angol királlyal, utóbbi a 13. században uralkodott. 122 DREW, Katherine Fischer (1991). The laws of the Salian Franks [A száli frankok törvényei] (Pactus legis Salicae) . Philadelphia, 1991, University of Pennsylvania Press. ISBN: 0812282566/ISBN: 08-1221-322-X.

70

Gyakorlatilag államigazgatás a legalább 10 millió lakosú, 1.112.000 négyzetkilométeres területen Nagy Károly császár előtt nem létezett, a közigazgatást alapvetően a hűbéri és a rokoni, vallási illetve a felbomlóban lévő törzsi-nemzetségi viszonyok befolyásolták. A bűnözés visszaszorítását a kollektív felelősség elvével kívánták elérni, így itt is létrejött az Angliában írásban is dokumentált, fent ismertetett „frankpledge” intézménye, azaz a közösségi kényszerítéses rendvédelmi modell. Az eltérés annyi volt, hogy nem tithingekbe szervezték és shire-reeve irányítása alá rendelték a lakosságot, hanem előírták, mekkora településnek hány őre kell, hogy legyen. Bár I. Clovistól kezdődően bevált szokás volt úgynevezett missi kiküldése, ami tulajdonképpen a központi igazgatás egyfajta követeként (a királyi biztosi rendszer korabeli megfelelőjeként) próbálta a helyi földesuraknál a központilag elvárt magatartást kicsikarni.123 Ezek a személyek császári meghatalmazottként, mai szóval kormánybiztosként jártak el, a velük szembeni fegyveres ellenállásért halál járt, a missi sérülése vagy halála esetén háromszoros „Wergild” járt érte a száli frank törvények szerint, kvázi a mai hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmének akkori megfelelőjeként.124 Magyarország

Mivel a nomád magyar államnak római katolikus berendezkedésű (királyi) magyar állammá történő

átalakítását

időszámításunk

szerint

1000-től,

I.

Szent

István

királyunk

megkoronázásától számítjuk, ezért az addigra „kiforrott” téma-rendszer (vármegyerendszer), a közösségi kényszerítéses modell és a száli frank törvények is részben recipiálásra kerültek, nagy valószínűséggel elsősorban a dinasztikus kapcsolat miatti bajor illetve bizánci hatás következtében.125 Például a száli frank törvényekből ered az agnát primogenitura (apai ágon születési sorrend, majd anyagi ágon születési sorrend) öröklési rendszer (pontosabban ez a száli frank törvények szerinti patrilineáris örökséggel kiegészített változat), amelyet az Árpádház alkalmazott.126 Esetünkben viszont érdekesebb a „wergild” intézménye, amely már I. Szent István törvénykezésében is megjelent, például a mai hirtelen felindulásból elkövetett emberölésnek megfelelő „történésből esett emberölés” esetén a „wergild” 12 arany volt.127 123

James Westfall THOMPSON: The Decline of the Missi Dominici in Frankish Gaul [A missi dominici rendszer alkonya a gall Franciországban]. In: University of Chicago decennial publications [A Chicago-i Egyetem kétszázadik évfordulója alkalmából kiadott publikációk], IV. kötet. Chicago, 1903, Chicago University Press. pp. 289-310. 124 Loc. cit. 122. (DREW, 1991), p. 293-294. 125 2 GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest 1983 , Gondolat. pp. 666, ISBN: 96-3281-221-2 126 Lásd: SOU 1977:5 Kvinnlig tronföljd. (svéd trónutódlási törvény) 127 Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 13. Fejezet az emberölésről, először is ha történetből esik. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=271 Letöltés ideje: 2014.07.30

71

A szándékos emberölést száztíz arannyal büntették (tehát a privilegizált eset megléte ezeréves hagyomány), ráadásul itt már nem csak a rokonok, hanem az egész társadalom felé is fizetni kellett, továbbá a bűnügyi költséget is az elkövetőre rótták (50 arany a rokonoknak, 50 arany a kincstárnak, 10 arany a bíróknak).128 A Szent István korabeli aranypénzről nincs pontos adat, de a Károly Róbert király által veretett aranyforintok értéke a színtiszta arany 2014.07.30-i értékén számolva 34.080 forint (kb. 100 EUR) darabonként. Könnyű kiszámolni, hogy a száztíz aranyas „Wergild” 3.748.870,- azaz hárommillió-hétszáznegyvennyolcezernyolcszázhetven mai forintnak felelt meg (a nemesfém mostani értékén számolva alacsonyabb értéket kapunk, mint egy-egy érme gyűjtői árfolyama, egy Ottó-féle dénárért például több mint másfél millió forintot kérnek, de a gyakoribb érméket sem lehet megkapni 50-60 ezer alatt).129 Egyébként ezen összeg abban a korban nemesfémtartalmának mai értékénél jóval többet ért, például másfél arany volt egy vértes évi zsoldja, egy aranyba került egy disznó, 4 aranyba egy ló. Helytelen tehát az az állítás, hogy a középkorban semmit nem ért az emberélet. Rámutatnék, hogy Magyarországon ekkoriban egyrészt nem tettek különbséget a szabadok között aszerint, hogy mi volt az áldozat rangja (a szolgákra azért más tételek vonatkoztak), másrészt egy közrendű szabadért Angliához képest több mint huszonháromszor annyi pénzt kellett fizetni, míg egy püspökért harmadával kevesebbet. Ez az intézmény a nőkre is vonatkozott. A feleség megölésénél viszont a „büntetési tétel” a férj rangjától függött (a missi háromszoros wergildjéhez hasonlóan, csak fordítva), ispánnak ötven tinót, vitéznek 10 tinót, közrendűnek 5 tinót (a tinó nagyjából 1:1 váltási arányban volt az arannyal) kellett fizetne, ha megölte asszonyát (tehát az a tapasztalat, hogy minél gazdagabb az ember annál drágább a „válás”, nem új keletű dolog).130 Ugyanakkor tetten érhető a talio elv fennmaradása is, például a karddal történő emberölés minősített (fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett) esetnek számított és kard általi halál járt érte.131 A fentiekből látszik tehát, hogy hazánkban is a bajor közvetítéssel átvett frank minta szerint működött a rendvédelem, pontosabban nem működött, hiszen mindenki maga kereste az igazát, habár bizonyos eljárási szabályokat, például házkutatás tartására 128

Lásd: Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 16. a szándékos emberölésről. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=274 Letöltés ideje: 2014.07.30 129 Lásd: http://www.eremshop.hu/aranyforint, http://www.arany-arfolyam.hu/ 130 Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 14. Fejezet azokról szól, a kik feleségöket ölik meg. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=272 Letöltés ideje: 2014.07.30 131 Lásd: Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 46. Fejezet azokról szól, a kik karddal ölnek embert. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=304 Letöltés ideje: 2014.07.30

72

vonatkozót, törvénybe foglaltak (ugyanis bárki, aki kereste lopott tárgyát, átkutathatott akár egy egész falut is).132 Szent László király törvényei ugyan említenek „őröket” de feltehetően nem rendvédelmi célú, hanem katonai testületről van szó, akik legfeljebb esetileg teljesítettek rendvédelmi feladatokat. Ugyanitt szerepel viszont „a király követe” kifejezés ami arra utal, hogy a frank missi rendszer Magyarországon is működött. Végül, e fejezetben egyértelmű utalás található a falu, mint közösség rendvédelmi kötelezettségére és a kollektív felelősségre, amikor is a törvény szerint - a római decimatio mintájára - a falubelieket tízfőnként csoportosítva, abból egy főt „próbának” (tüzes vas hordozása vagy vízpróba) vetettek alá, ha a faluban lévő (üzletszerűen tevékenykedő) tolvajokat nem tudták megnevezni.133

17. ábra Tűzpróba ábrázolása Forrás: Váradi Regestrum, digitalizálta a mek.oszk.hu

18. ábra Vízpróba ábrázolása Forrás: Váradi Regestrum, digitalizálta a mek.oszk.hu

A 12. században, hazánkban megjelent poroszlók, mint törvényszolgák134 potenciális elődei lehettek volna egy korai rendőrségi modell kialakulásának. Azonban a társadalmi támogatottság hiánya, a belső konfliktusok és a hamarosan bekövetkező tatárjárás miatt ez nem következett be, utána pedig a török megszállás végéig a közösségi kényszerítéses modell a korai polgárőrségi modellbe alakult át, amely később továbblépett a korai rendőrségi modell felé. A poroszló tisztség ugyanakkor egészen a XIX. század második feléig fennmaradt, de a poroszlók működése a források alapján nem volt túl hatékony, addigi önálló működésüket már 1231-ben egyházi személyek felügyelete alá rendelték.

132

Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve 5. Fejezet a lopott jószág nyomon követéséről Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=361 Letöltés ideje: 2014.07.30 133 Szent László Király Dekrétomainak Harmadik Könyve 1. Fejezet a századosokról és a tizedesekről. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=375 Letöltés ideje: 2014.07.30 134 SOLYMOSI László: A perjogi írásbeliség első százada. In: Vigilia. 67. évf. (2002) 7. szám, pp. 521-527., ISSN: 0042-6024

73

A korai rendőrségi modell A korai rendőrségi modell először a városokban jelent meg és csak néhány országban került sor törvényi illetve rendelet útján történő központi szabályozására. Ugyanakkor pont ezek a viszonylag kevés példa az érdekes számunkra, mert a források szerint az önálló települési rendvédelmi testületek ezekkel szemben nagyon alacsony hatékonysággal funkcionáltak. A városok jellemzően nem szerettek sok pénzt költeni a korai rendőrségek fenntartására és a meg nem fizetett tisztségviselők közül sokan korrumpálódtak. Az, hogy csak az adott település vagy tartomány (megye) közigazgatási határán belül járhattak el, kifejezetten hátráltatta az eredményes bűnüldözést. Anglia

A 13-14. századi Angliában az addig közösség által ellátott rendvédelmi funkciókat fokozatosan centralizálták, ennek eredményeképpen megszületett az egyik legkorábbi rendőrségi törvény, az 1285. október 08-án I. Edward király által szentesített winchesteri statútum. A törvény 1286. húsvétján lépett hatályba, itt már a lakosság rendvédelmi feladatok mozgósítását csak végszükség esetén lehetett elrendelni, a rendvédelmi feladatokat (a béke őrzését) azonban még a shire-reeve látta el. A shire reeve a mi terminológiák szerint megyei rendőr-főkapitány és megyei törvényszéki bíró volt egy személyben (később ő lett a sheriff), feladatait a törvény által alá rendelt watchmen (őrök) és constables (felügyelők) útján látta el (utóbbiak, bár egyre ritkábban, de a tithinget még mindig igénybe tudták venni).135 Ennek a feladatnak az átvételére 1326-ban létrehozták a justice of the peace tisztséget, akik rendészeti, igazságszolgáltatási és a rendészeten túli közigazgatási feladatokat láttak el, hatáskörüket az uralkodótól származtatva (nevüket az ír rendőrség megnevezése a mai napig őrzi: Garda Siochána azaz a béke őrzői).136 Rövid átmenet után 1361-re megszűnt a közösség lakóinak kötelező rendvédelmi tevékenysége és a kötelezettség a helyhatóságra szállt át, amely ennek a justice of the peace révén tettek eleget. A constable és a watchmen az új tisztségviselő beosztottjaként látták el a feladatukat. Egyes kutatások szerint a shire reeve tisztsége teljesen megszűnt, más források szerint a feladatokat megosztották egymás között, megint más kutatók azt állítják, a shire reeve a

135

The Statute of Winchester 1285. Idézi: STUBBS, William: The Constitutional History of England in Its Origin and Development [Anglia alkotmányos jogfejlődésének története]. Cambridge, 2011, Cambridge. pp. 652., ISBN: 978-11-0808-629-0 136 The Justice of the Peace Act of 1361, (a törvény a mai napig hatályos,) a hatályos szövege elérhető: http://www.legislation.gov.uk/aep/Edw3/34/1/section/I?view=extent&timeline=true

74

justice of the peace beosztottja lett.137 Mivel a constable továbbra sem kapott fizetést, a watchmen pedig szinte csak természetbeni ellátást kapott, rendkívül kevesen vállalkoztak a feladatra, gyakorlatilag sokszor csak idős vagy munkaképtelen embereket tudtak toborozni. Ennek megfelelően hatékonyságuk nagyon alacsony volt.

19. ábra Az egyik utolsó watchmen Londonban a XIX. században. Forrás: Peelers LE MC England, 2013. A felvétel készítője ismeretlen.

Franciaország

Egyébiránt a korai rendőrségi modell nem csak Angliában létezett. A 13. századi Franciaországban, Szent Lajos 1254-es törvényével szintén megjelent a „chevalier du guet et commissaires au chatelet” azaz a „watchmen” francia megfelelője (sőt nem egyértelmű, hogy e tekintetben ki vette át kinek a megoldását, személyes véleményem hogy ez a modell valójában normann eredetű), valamint a „connétablie” ami gyakorlatilag az angol szó francia megfelelőjeként egészen 1547-ig volt aktív. Feladatuk a városok rendjének biztosítása volt. Komoly különbség ugyanakkor, hogy szolgálataikért fizetést és megfelelő fegyverzetet kaptak. Nem összekeverendő a főlovászmester azaz „connétable” udvari tisztségégével, bár e

tisztség

birtokosan

rangjánál

fogva

utasíthatta

„connétablie”

körbe

tartozó

tisztségviselőket (a főlovászmesteri tisztséget magát majd csak Richelieu bíboros abszolutista törekvései során szüntetik meg). Bár ki kell emelni, hogy 1337-ben, a százéves háború elején

137

9

Lásd pl. Larry J. SIEGEL – John L. WORRAL: Essentials of Criminal Justice [A bűnüldözés alapjai]. USA, 2014 , Cengage Learning. pp. 90-95., ISBN: 13-0514-279-9, Link: http://books.google.hu/books?id=k8SiAgAAQBAJ Letöltés nem engedélyezett, hozzáférés ideje: 2014.08.02.

75

beintegrálták őket a katonaságba, I. Ferenc király uralkodása alatt (1515-1547 között) pedig összevonták a Maréchaussée-val, a szervezet ténylegesen végig önállóan tevékenykedett (még ha nem túl sikeresen is).

20. ábra Archers du guet ábrázolása 14. századi leírás alapján. Forrás: Societé Francaise d’Historie de la Police, 2014.

Ugyanakkor 1667. március 15-én XIV. Lajos király ediktumával Európa akkori legnagyobb városában, Párizsban létrehozták Surreté néven a városi rendőrséget és a fővárosi rendőrfőkapitányi posztot (lieutenant général de police azaz rendőr altábornagy). Ez azonban még nem tekinthető késői modellnek, egyrészt az egyenruha hiánya miatt másrészt pedig kezdetben összesen 44 fővel dolgozott a szervezet, ami azt jelentette, hogy a már akkor milliós városban vagy tehetetlen volt, vagy erőteljesen támaszkodott más rendvédelmi szervre, esetleg a lakosságra. Érdekességképpen jegyezném meg, hogy a rendőr szó francia megfelelője egy angol könyvből ered, ahol eredetileg „polles” néven szerepelt az 1215-ös Magna Charta külföldre utazásra és külföldiek rendészetére vonatkozó, 42. szakaszába foglalt szabályozása (az ország elhagyásának jogának megvonása államérdekből) eredeti latin szövegének angol fordításaként.138 A testületet többször átszervezték, 1699-ben hatáskörét 138

COKE, Sir Edward: The second part of the Institutes of the lawes of England [Az angol jogintézmények bemutatásának második része]. London, 1642, M. Fletcher and R. Young, p. 77. Digitális változathoz link:

76

az egész országra kiterjesztették, 1709-ben létszámemelést hajtottak végre, majd a francia forradalom idején átalakították. Végül 1829. március 12-én egy kormányhatározat e szervezet bázisán hozta létre a „sergents de ville” azaz városi őrmester beosztás megalapításával az első egyenruhás rendőrséget, amivel a modell átlépett a késői rendőrségi modellek közé.

21. ábra Sergents de ville ábrázolása 1870-ből. Forrás: Societé Francaise d’Historie de la Police, 2014.

Magyarország

Érdekes, hogy talán az intézményt legtovább korai formájában megőrző ország talán éppen hazánk volt, ahol kezdetben a poroszlók, majd a csendbiztos irányítása alatt a strázsamester vezetésével a vármegye pandúrjai illetve hajdúi járőröztek, elsősorban a nagyobb településeken és környékükön. Feladataik rendkívül szerteágazóak voltak: a rend fenntartásán kívül például kötelességük volt a városkapuk forgalmának ellenőrzése, városba érkező idegenek (nemzetiségtől függetlenül) elszámoltatása, tűzoltás, erkölcsrendészet, büntetés-végrehajtás, piacfelügyelet, futár és hírnök feladatok. A török uralom és az ország közjogi állapota miatt azonban sokáig nem volt központi szabályozás, az erre vonatkozó királyi rendelet 1701. május 17-én kelt, a rendvédelem vármegyei hatáskörbe adása gyakorlatilag megegyezett a korábban említett winchesteri statútummal és tulajdonképpen semmi egyéb nem történt, mint az eddig szükségből teljesített vállalás innentől kötelező feladat lett.139 Valószínűleg a tatárjárás majd a török hódoltság miatt maradt el hazánk

http://books.google.hu/books?id=_1IzAAAAIAAJ&pg=PA77&dq=police&hl=en&ei=T5mvTK6FGomgOrf_vL8F&sa =X&oi=book_result&ct=result&redir_esc=y#v=onepage&q=police&f=false Letöltés ideje: 2014.08.02 139 GYÁRFÁS István: A paraszt vármegye, Budapest, 1882, MTA. Szabadon hozzáférhető digitális változat. p. 37. Link: http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol09/B3390911.pdf Letöltés ideje: 2014.07.24

77

rendvédelmének fejlődése az európai színvonaltól, mely háborús időszaknak hasonló hatásai lehettek, mint a népvándorlásnak. Emiatt fordulhatott elő, hogy a korai polgárőrségi modell és a katonai rendészeti modell is csak a 16. században jelent meg hazánkban, illetve hogy a korai rendőrségi modell nagyon sokáig, a XIX. század végéig fennmaradt, még a késői rendőrségi modell 1840-es első magyarországi megjelenése után is. Pécsen például egyes kutatások szerint a török kiűzése után, 1686 őszén kezdték el megszervezni a rendőrséget, és 1714-es adatok szerint a város 2500 lakosára (és a városhoz tartozó földekre) 18 rendőr jutott, amibe már a rendőrkapitány (komisszárius) és a segédszemélyzet (3 futár továbbá 1 fő akinek kizárólagos feladata a kiutasított kéjnők városból történő kikísérése) is beletartozott.140 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy napjainkban például 1 fő tényleges hivatásos állományú magyar rendőrre kb. 400 magyar állampolgár jut (és akkor az országban tartózkodó külföldiekkel nem számoltunk), habár a korszerű hírközlési és közlekedési eszközök ezt részben ellensúlyozzák, tehát a mai arányszámok szerint a XVIII. század eleji Pécsre 18 helyett 6-7 rendőr jutna.

141

A modell meghaladásának késleltetésében nagy

szerepet játszott a török megszállás, a Rákoczi-szabadságharc és az 1848-as forradalom és szabadságharc, sőt az 1867-es kiegyezés is. A Habsburg-hatalommal szemben ugyanis a hagyományok, a „történelmi alkotmány” ápolása az ellenállásnak és az identitás őrzésének egyik formája volt. Ezen ellenállás bástyáiként pedig a vármegyék funkcionáltak, amelyek ebből eredően ragaszkodtak a korai rendőrségi modellhez. Mire a modell nyilvánvalóan meghaladottá vált, 1840-ben sikerült felállítani a mezei rendőrséget, de a rövidesen kitörő 1848-as forradalom és szabadságharc derékba törte a reform lendületét, akárcsak a leverését követő Habsburg uralom. A kiegyezésnél pedig elvi kérdés volt az egyébként azóta nyilvánvalóan elavult modell visszaállítása, ami katasztrofális következménnyel járt, a közbiztonság tovább romlott (a szabadságharc leverésétől a kiegyezésig a lakosság az elnyomás elleni lázadásképp támogatta a törvényen kívülieket), a betyárokban már a lakosság is egyre kevésbé a hőst, sokkal inkább a rablót látta. A csendbiztosok és a helyi rendfenntartó erők, sőt a helyi vezetők egy része is alacsony fizetésük és érintettségük okán továbbra is összejátszottak a betyársággal. A modell megmentésének utolsó kísérleteként királyi biztosokat küldtek a legproblémásabb területekre, közülük a leghírhedtebb Ráday Gedeon volt, 1869 és 1873 közötti működése során 888 letartóztatottból 415 meghalt a 140 141

ERNYES Mihály: Pécs város rendőrsége, Pécs, 2003, Teromo, p. 29-31. ISBN: 963-21-2139-2 2010-es hivatalos rendőrségi létszámadatok alapján, lásd. 29000/4492-33/2014. ált. számú ORFK átirat.

78

börtönben, miközben az aradi delegált bíróság csak 16 embert ítélt halálra. Az embertelen bánásmód miatt a fogva tartottak halálozási aránya 1870-ben a 42,2%-ot is elérte, az áldozatok között volt újszülött csecsemő és édesanyja is. Ugyanakkor a megbízatása lejárta után a közbiztonság hamar ismét a korábbi szintre romlott, mert hiába fogta el Rózsa Sándort, Bajdor Jánost illetve elfogás közben emberei megölték Macsvánszkyt, a mögöttük lévő orgazda hálózatot nem sikerült felszámolni.142

22. ábra Marastoni József litográfiája lúdlopáson kapott, irányokról, Lotz Károly nyomán, 1863

23. ábra Ráday Gedeon királyi biztos fényképe, Forrás: CSAPÓ, 2007

A korai polgárőrségi modell Jellemzően azokon a területeket, ahol nem történt konszolidáció vagy időről időre újra háború támadt, ebből kifolyólag pedig a központi hatalom nem gondoskodott a rendvédelmi testület felállításáról például a katonai rendészeti modell révén, ott a lakosok saját elhatározásukból, fegyvert ragadva, önszerveződés útján állítottak fel rendvédelmi szervet. Ezzel egy nagyon speciális magánbiztonsági alakulat jött létre, ami legjobban egy milíciára hasonlít. Három példát mutatnék be: a spanyol „hermandad” nevű szervezetet, a portugál „quadrileiros” csapatokat és a magyar parasztvármegyét. Spanyolország – „Hermandad”

Az egyik érintett terület Spanyolország volt, ahol a mór hódítás és a felkelések miatt gyakorlatilag a 200 évig tartó vizigót királyságon kívül komolyabb konszolidációs kísérlet nem történt. Itt a 12. században „testvériség” azaz „hermandad” néven szerveződtek fegyveres csoportok. Az első ilyen ismert szervezet a Santiago de Compostela felé vezető zarándokút védelmére jött létre, de ezt követően sorra alakulta a testvériségek, sokszor több város 142

CSAPÓ Csaba: Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság – A betyárvilág felszámolása. Pécs, 2007, Pro Pannonia, pp. 204. ISBN: 978-96-3949-887-7

79

összefogásával és a városvezetés pénzbeli támogatásával. Tagjai a „testvérek” azaz „hermandades” voltak. A legerősebb ilyen szervezet a Toledó, Talavera és Villareal városok által közösen felállított „Hermandad de las marismas” volt. 1479-ben a kasztíliai örökösödési háború után Ferdinánk és (Kasztíliai) Izabella – felismerve a lehetőséget – az egyik ilyen testvériséget állami rendőrséggé emelte, ezzel gyakorlatilag átlépve a korai rendőrségi modellbe.143 Habár ennek a kiemelt, Santa Hermandad azaz Szent Testvériség nevű immár rendvédelmi szervnek nagyon kiterjedt hatásköre és országos illetékessége volt (gyakran még erőszakos adóbehajtásra is használták),144 mégsem tiltották be a többi testvériséget, melyek kvázi helyi rendőrségként működtek tovább.145 A testvériségek megszüntetésére végül 1835-ben, az 1835. május 07-i törvénnyel, a késői csendőrségi modell bevezetése előtt 9 évvel került sor, bár fontosnak tartom megjegyezni, hogy Spanyolországban a helyi rendőrség a mai napig a városi önkormányzat szerves részét képezi és nincs alárendelve a központi kormányzatnak, így gyakorlatilag ott a mai napig egy átmeneti modell működik. Tehát Spanyolországban a „hermandad” a késői rendőrségi modellen keresztül, az ország rendvédelmi stratégiájában a késői csendőrségi modellel kiegészítve tovább él.

24. ábra Santa Hermandad különböző felszereltségű tagjai és egy elöljáró a XV. századból. Forrás: Historia de la Guardia Civil, 2005

143

O'CALLAGHAN, Joseph F. O.: A History of Medieval Spain [A középkori Spanyolország története]. Ithaca, 1975, Cornell University Press, p. 448., ISBN: 08-0140-880-6. 144 LUNENFELD, Marvin: The Council of the Santa Hermandad [A Szent Testvériség Tanácsa], Miami, 1970, University of Miami Press. 145 KAMEN, Henry: Spain’s road to empire [Spanyolország birodalommá válása]. London, 2002, Penguin, ISBN: 00-6019-476-6.

80

Portugália - „Quadrilheiros”

Portugáliában a korai polgárőrségi modell keretében úgynevezett „quadrilheiros” rendszer működött egészen a portugál csendőrség 19. századi felállításáig. Lényege, hogy a helyi önkormányzat tagjai előzetes meghallgatás után szavazással választották a „quadrilheiros” tagjait, a lakosság számától függő létszámban. Egy járőrcsoport általában 20 főből állt. Működése tipikusan lakossági milícia jellegű volt, bár azt meg kell jegyezni, hogy felállításukat I. Ferdinánd portugál király 25. ábra Quadrilheiro őr a XIV-XVII. század között. Forrás: Policing and Society, 22. évf (2012) 4. szám.

kezdeményezte a 14. században (ekkor Portugáliában nagy volt az elégedetlenség, a lakosság lázongott), majd I. Manuel portugál király törvényben szabályozta működésüket.146 Felszerelésük jellemző eleme volt a kb. 1,76 m hosszú lándzsa, ami arra utal, hogy fegyveres

banditákkal, köztük lovasokkal is képesek kellett legyenek harcolni, sőt akár katonákkal is, ugyanis az alapító I. Ferdinánd kétszer is háborút indított Kasztília trónjáért. Bár források nem erősítik meg, de feltehetően Portugáliában is működött a közösségi kényszerítéses modell, ennek maradványa lehet, hogy az egység utasítására a lakosságnak is fegyveres segítséget kellett nyújtson a járőröknek. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a „quadrilheiros” fordítása gengszter, bandatag, a 20 fős egység neve pedig „quadrilho” azaz banda. Bár én úgy gondolom, a helyes magyar fordítás a bandérium, hiszen működésüket és szervezetüket, a szolgálat időtartamát, juttatásaikat az I. Manuel majd I. Fülöp portugál uralkodók által kiadott törvények szabályozták, felállításuk és fenntartásuk költségei az adott terület földesurainak vagy a városoknak kellett viselnie. Ez pedig teljesen megfeleltethető a magyarországi középkori bandériumok militia portalis elemének, a nem nemesekből álló, de a vármegyei bandérium keretén belül harcoló fegyveresek egységeinek.147 Magyarország - A parasztvármegye

Magyar viszonylatban a korai polgárőrségi modell szerinti rendvédelemnek tekinthetjük a parasztvármegye intézményét, amely szintén a török hódoltsági időkben elszaporodott,

146

Livro 1 Tit.54: Dos Quadrilheiros [I. Manuel portugál király Első Törvénykönyvének 54. fejezete: A Bandériumok – a szerző fordítása]. Idézi: DIAS, João José Alves: "Introdução" in Ordenações Manuelinas: livro I a V : reprodução em fac-símile da edição de Valentim Fernandes (Lisboa, 1512-1513) [A Manueli rendelkezések bevezető része: I-től az V. könyvig, a Valentim Fernandes általi kiadás (Lisszabon, 1515-1513) utánnyomása és másolata]. Lisszabon, 2002, Centro de Estudos Históricos da Universidade Nova de Lisboa. 147 BÁRCZAY Oszkár: A hadügy fejlődésének története, Budapest, 1895, MTA, pp. 678. Idézi: Révai Nagylexikona, 536. p.

81

folyamatos fosztogatások miatt, kényszerből jött létre.148 Lényege, hogy a fegyverviseléstől 1514-ben eltiltott parasztoknak hallgatólagosan ismét megengedték a fegyverviselést, sőt a tevékenységet támogatták és szervezték is, később egyre inkább „rátelepedve” az eredetileg spontán kezdeményezésre. Végül a spanyolhoz hasonló helyzet alakult ki, bár némiképp anakronisztikusabban: az önkéntességen alapuló modellből közösségi kényszerítéses modell lett, mivel ha valaki a paraszt-kapitány hívására nem ment, pénzbírságot kapott.149 Érdekes ugyanakkor, hogy a török uralom alá kerülő területeket – kezdeti idegenkedés után – a török vezetők is elfogadták a rendszer szükségességét és engedélyezték a parasztságnak a fegyverkezést. Sőt a „pacifizált” hajdúkat is igyekeztek bevonni a rendfenntartásba.150 A paraszt-vármegye még a korai rendőrségi modell királyi rendelettel történő bevezetése után is nagyon sokáig fennmaradt, még 1777-ben is keletkeztek írásos dokumentumok a Pest megyei paraszt-vármegye pecsétjével.151 Anglia

Angliában a korai rendőrségi modellel párhuzamosan egyébként egy, leginkább korai polgárőrségi modellbe sorolható, kvázi magánbiztonsági rendszer is elkezdett kialakulni, amelynek keretében a bűncselekmények során kárt szenvedett lakosok a „stipendiary” azaz fizetéses rendőrséghez fordulhattak, akik afféle fejvadászként indultak a tolvajok nyomába és a visszaszerzett javak mennyiségétől függően jutalmat kaptak. Természetesen e szolgáltatás keretében nagyon elharapózott a korrupció, a fizetett magánrendőrök gyakran összejátszottak a bűnözőkkel. A Jonathan Wild nevű bűnöző által vezetett bűnszervezet például szisztematikus munkamegosztásban végezte a vagyontárgyak ellopását és szabott áron az eredeti tulajdonosoknak visszavásárlásra felajánlását a magánrendőrökön keresztül, természetesen a konkurencia maximális elnyomása mellett. Végül legalább hét éves sikeres működés után a szervezet 1725-ben egy tömeges kivégzés keretében került felszámolásra.152 Annak ellenére, hogy már 1730-ban törvényt fogadtak el a településeket fizetett önkormányzati rendőrségek (watchmen and constables) átszervezésére és megerősítésére, a magánrendőrség, mint rendszer végleges megszüntetésére azonban csak a 19. században, konkrétan az 1829-es rendőrségi törvény bevezetésével került sor, amely elsősorban a 148

Loc. cit. 139. (GYÁRFÁS, 1882) Loc. cit. 139. (GYÁRFÁS, 1882) 150 BALÁZSY Ferencz: Heves vármegye története. II. kötet 1. rész 2. fejeztet. Eger, 1897, Az Érseki Lyceum Könyvnyomdája. Online változat. Link: http://193.224.44.190/hvt/2kot/21r2fej.htm Letöltés ideje: 2014.07.26 151 Loc. cit. 139. (GYÁRFÁS, 1882) 152 Loc. cit. 138. (COKE, 1642) 149

82

francia minta (késői rendőrségi modell) megfelelő átvételét célozta.153 E törvény egyes szakaszai a mai napig hatályosak, és a „constabulary” rendszert megreformálva a korai rendőrségi modellt felváltották a késői rendőrségi modellel, amely napjainkig is működik.

A katonai rendészeti modell, mint a csendőrség felé vezető híd A fegyveres erők, azaz a katonák rendvédelmi feladatra történő alkalmazása nem új keletű dolog, mint már korábban is írtam, először a spártaiak adtak rendvédelmi feladatot az elit lovasságuknak, majd a rómaiak is rendszeresen a légiók illetve auxiliariák legénységét vagy onnan kikülönített egységeket alkalmaztak a rendfenntartásra. E modellnek azonban a különlegessége az, hogy a rendvédelemnek egy sajátos szegmensére vonatkozóan keletkező igény révén alakult ki. Három ország példáját mutatnám be, a 11-14. század közötti franciaországi „prévots” rendszert, a 16-18. századi magyar „királyi bírákat” (valójában szintén prévots-okról van szó), végül a lengyel csendőrséget amely megőrizte kizárólagosan katonai rendész jellegét. Franciaország – A prévots-rendszer

Eddigi kutatási eredményei alapján első dokumentált megjelenésére Franciaországban a 1112. században került sor. Ebben az időszakban a francia állam erőteljesen decentralizált, vallásháborúk, felkelések, járványok követik egymást, majd kezdetét veszi a százéves háború. Emiatt a kóbor zsoldos csapatok annyira elszaporodtak, hogy az uralkodó megbízta a hadseregek szervezésével és vezetésével megbízott személyt, a marsallt (maréchaux), hogy toborozzon olyan katonákat, akik képesek megakadályozni a többi katona fosztogatását. Az erre a célra kiválogatott katonákat elöljárónak (prévots vagy latinul praepositus) nevezték, gyakorlatilag a kifejezés a szolgálati elöljáró kifejezésnek felelt meg, elsősorban ezzel a fegyelmezési jogot akarták kifejezni. Ellátták őket a kor leghatékonyabb fegyverzetével, ennek megfelelően megalapításuk óta páncéltörő és szálfegyverekkel, számszeríjjal (később lőfegyverrel), pajzzsal és páncéllal felszerelt nehézlovasok voltak. Eredetileg egy-két fős járőrökben járták be az illetékességi területet, később azonban századokba szervezték őket, mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy már nem egy-egy katona kihágásáról volt szó, egész csapattestek fosztogattak végig egy-egy területet akkor, amikor nem vagy nem elég zsoldot illetve ellátmányt kaptak. Ezeket gyakorlatilag csak kisebb ütközetekben lehetette megsemmisíteni.

A

prévots-okból

e

célra

létrehozott

különítményeket

nevezték

153

Metropolitan Police Act 1825. Link: http://www.legislation.gov.uk/ukpga/Geo4/10/44/contents Letöltés ideje: 2014.07.23

83

Maréchaussée néven. Az elnevezés feltehetően egyrészt a nagyfokú páncélvédettségükre, másrészt az állandó mobilitásukra, az uralkodó rendelkezése értelmében ugyanis kettőnél több napot nem tölthettek egy helyen. Egészen 1373-ig ez az alakulat gyakorlatilag katonai rendészetként szolgált és ezáltal látott el rendvédelmi feladatokat, ezután kapott hatáskört a lakossággal szembeni fellépésre, például a felkelések leverésére, átalakulva a korai csendőrségi modell előfutárává.

26. ábra Prévot-ok kínvallatást alkalmaznak. Forrás: Le Cahier Toulousain - La Juridiction Prévotale, 2011

Magyarország – A királyi bírák (prévots-ok)

Magyarországon a török hódoltság kora hozta el ennek a modellnek a bevezetését, bár hazánkban az erről rendelkező törvény „bírákat” említ, ugyanakkor biztosra veszem, hogy valójában prévots-okról van szó.154 Alkalmazásukat az országgyűlés például a hajdúk rablásaival és károkozásaival indokolta. A rendszer előzménye az országbíró (iudex curiae regiae) 12. században megjelent tisztsége, melyet később a kiskirályok önkényes ítélkezésének korlátozására alországbírónak kinevezett tisztségviselő már a székesfővároson kívül is gyakorolta a királyi bíráskodási jogot.155 A királyi bíró tulajdonképpen ennek a szervezetnek a helyi szintű, egész ország területén mozgó leképezése, kapocs a praesentia regis (király vagy nevében ítélkező országbíró, később titkos kancellár), a comes curialis és a pristaldus (poroszló, törvényszolga) között. A rendszer egyébként a 15. századot követően nem működhetett túl sikeresen, ezt az is mutatja, hogy 1604. október 14-ról 1604. október

154

1559. évi V. törvénycikk az elnyomatásoknak és minden bajoknak elhárítási módja, 3. §. Link: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=2228 Letöltés ideje: 2014.07.24 155 BERTÉNYI Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban. Rubicon. 1996. évfolyam, 1-2. összevont szám. ISSN: 0865-6347.

84

15-re virradó éjjel számos hajdú harcolt Bocskai István seregében, amikor győzelmet aratott a Barbian Belgiojoso vezette császári seregeken.156 A másik erre mutató forrás pedig arról számol be, hogy sokévnyi kegyetlenkedés és fosztogatás után 1601. február 05-én, Kolozsváron elfogták és Székely Mózes fejedelem parancsára megégették Baba Novák hajdúkapitányt.157 Alappal feltételezhető tehát, hogy erre az időszakra a királyi bírák képtelenné váltak rendvédelmi feladatok országos szintű biztosítására. Meglátásom szerint Magyarországon az államalapítás óta jellemző a rendvédelmi szervek gyenge teljesítménye, ez alól egyedül a Magyar Királyi Csendőrség 1881 és 1918 közötti működésének időszaka képez kivételt. Ennek oka a sorozatos kül- és belháborúkkal, felkelésekkel és idegen hatalmak megszállásán túl a társadalmi támogatottság hiánya, ami persze szervesen összefügg a többi okkal is. A csendőrség fent említett működése is valószínűleg sokat köszönhet a kiegyezés és az első világháború közötti békés társadalomfejlődés időszakának, amikor is egy időre sikerült a többség legalább passzív támogatását elérniük (a XIX. század végi, XX. század eleji nemzetiségi és munkásmozgalmak illetve a csendőrség választások idején történő politikai célú felhasználása azért árnyalja ezt a képet, de a végeredmény mégis inkább a támogatottság oldalára billen).158 Lengyelország - Żandarmeria Wojskowa

A lengyel tábori csendőrség (vagy más nevén katonai rendészet) elnevezése Żandarmeria Wojskowa, Európa azon kevés csendőrség elnevezésű szervezeteinek egyike, amelynek polgári lakosság feletti hatásköre kifejezetten csak a fegyveres erők tagjai által elkövetett jogellenes cselekményekkel összefüggésben létezik. A fegyveres erők egyes tagjait (a francia prévost-okhoz hasonlóan) már a 17. században is megbízták katonai rendészeti feladatok végzésével. Az 1812-es francia hadjárat idején a novemberi visszavonuláskor a Varsói Hercegségben is elkezdték a csendőrség francia mintára történő felállítását, de a végrehajtás a háborús cselekmények miatt megszakadt. 1816. október 30-án ugyan elfogadtak egy törvényt a francia mintájú csendőrség felállításáról, de a testület rövid működés után, az 1830-1831-es úgynevezett novemberi felkelés miatt működésével lényeges hatást nem fejtett ki, rövidesen tábori őrséggé nevezték át, majd működése harminc évre megszűnt. 156

NAGY László: Bocskai István a hadak élén. Budapest, 1981, Zrínyi, ISBN: 96-3326-291-7. ENYEDI Pál: Enyedi Pál éneke az erdélyi veszedelmekről. In: MAKKAI László (szerk.): Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről II. Sárkányfogak 1572–1602, Budapest, 1993, Franklin Társulat, 208. p. ISBN: 9630566370, reprint változata az 1942-es kiadásnak, Link: http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=1087 Letöltés ideje: 2014.07.26. 158 Loc. cit. 140. (ERNYES, 2003) pp. 85-87. 157

85

1863-1865 között az úgynevezett januári forradalom idején újra megszervezték, ezúttal Nemzetőrség néven, azonban mivel az oroszok ezt a lázadást is leverték, a testületet ismét feloszlatták. A szervezet 1914-ben az emigráns lengyel kormány részeként jelent meg ismét, majd sorozatos átszervezések után (1917, 1919, 1920) végül 1926-os puccsot követően komolyabb rendvédelmi feladatokat is kapott, egészen Lengyelország 1939-es német és orosz lerohanásáig. Az 1939. szeptember 17-i orosz támadásnál a csendőrség vezetőinek jó része fogságba esett és a katyni mészárlás áldozataivá váltak.159 A megmaradt csendőrök egy része Franciaországba, majd onnan Angliába menekült és az emigráns kormány működését segítették. Más részükből 1941-ben a szovjetekkel együttműködő lengyel tisztek párhuzamos csendőrséget alakítottak. Mindkét szervezet kizárólag katonai rendészeti feladatokat látott el, de működésüket a háború végével megszüntették.160 Ismételt ujjászervezésére 1990. szeptember 01-el került sor.161 Az új szervezet deklaráltan katonai rendészeti feladatokat lát el. A lengyel csendőrség véleményem szerint arra példa, hogy hiába van meg a politikai szándék a korai vagy a késői csendőrségi modell létrehozására, azt a Magyarországnál említett külső tényezők meghiúsíthatják. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szintén Magyarországhoz hasonlóan a lengyel határ őrizetéért felelős szervezet a késői csendőrségi modell szerint működött 1928 és 1939 között, illetve 1990 óta vegyes modellként újjáalakítva jelenleg is ellátja feladatát, e testületet alább fogom bemutatni.

A korai csendőrségi modell Ebben a modellben már megjelent a rendvédelmi feladatok célzott ellátására vonatkozó igény, ennek az igénynek sokszor az uralkodók a fegyveres kíséretükből, katonáikból kiküldött kisebb-nagyobb létszámú csapatokkal tettek eleget, gyakorlatilag a spártai Hippeis római közvetítésű hagyományát, illetve a missi rendszer fegyveres ágát követve. Ez a megoldás az államok közül elsősorban Franciaországban kapott támogatást, ahol a lakosságnak a mindennapi biztonság, mint alapvető szükséglet olyan mértékben veszélyeztetve volt, hogy megelőzte azokat a magasabb szinten álló szükségleteket (például a közösséghez tartozás és ennek kifejezésképpen a közösségi öntudat) amelyek az 159

Jerzy LUKOWSKI – Hubert ZAWADZKI: A Concise History of Poland [Lengyelország történelme röviden]. 2 Cambridge, 2006 , Cambridge University Press, pp. 608, ISBN: 978-05-2161-857-1. 160 Lásd: http://www.zw.wp.mil.pl/en/216.html; http://www.zw.wp.mil.pl/en/241.html; http://www.zw.wp.mil.pl/en/242.html; http://www.zw.wp.mil.pl/en/243.html; http://www.zw.wp.mil.pl/en/244.html. Letöltés ideje: 2014.07.28 161 Lásd a Lengyel Honvédelmi Miniszter 1990. április 18-án kelt Pf-42/Org. számú valamint a lengyel vezérkari főnök 1990. június 15-én kelt 062/Org. számú utasításait.

86

önrendelkezésen keresztül ellenállást fejtettek volna ki az uralkodó abszolút hatalmát képviselő fegyveresekkel szemben. Ellenpéldaként felhozom, hogy Angliában Oroszlánszívű Richárd király 1195-ben lovagokat bízott meg azzal (ők voltak a knights of the peace), hogy a távollétében megbomlott közrendet helyreállítsák,162 azonban ennek a kísérletnek az angol társadalom ellenállt, amiben valószínűleg a keresztes háborún „szocializálódott” lovagok személyes hozzáállásának is volt némi szerepe. Így ezt a rendszert hamar felváltotta a polgári tisztségviselőként jellemezhető justice of the peace, melyet korábban már ismertettem. Például itt érhető tetten a két modell, a rendőrségi és a csendőrségi olyan fokú kettéválása, ami valójában megindokolja a két rendvédelmi szervtípus különállását. A Francia Királyság alapítása és a Karoling-dinasztia uralma idején az angol és a francia rendvédelem ugyanis közösen fejlődött, a közösségi kényszerítéses modellt francia területen is felváltotta a korai rendőrségi modell, bár elsősorban a százéves háború miatt, ezt a modellt a fent bemutatott módon katonai rendészeti modellre cserélték a hadszíntérré vált Franciaországban, míg a brit szigeteken a „constabulary” megmaradt. Véleményem szerint itt érhető tetten az angolszász és a kontinentális rendvédelem kettéválása. Ezt azzal kívánom alátámasztani, hogy a viszonylag elszigetelt, így a százéves háborúban nem érintett Jersey szigetén a francia ajkú lakosság a mai napig kinevez magának „connétablié” tisztségviselőket akik gyakorlatilag társadalmi munkában rendvédelmi feladatokat látnak el, ami arra utalhat, hogy a százéves háború harctéri pusztítása nélkül Franciaországban nem feltétlenül jött volna létre a csendőrség. Franciaország

Minden erőfeszítés ellenére a Frank Birodalmat rendszeresen felkelések, lázadások és fegyveres trónviszályok jellemezték, Nagy Károly stabilizációs politikája halála után kudarcot vallott, a polgárháborús jellegű küzdelmek egészen addig folytatódtak, amíg a Frank Birodalom három részre nem szakadt (bár hivatalosan Jámbor Lajos szándékosan osztotta fel 817-ben a fiai között).163 Ekkor jött létre Franciaország (elődállama, Kopasz Károly országa). Itt, ebben a meglehetősen instabil időszakban azonban egy olyan nyomra bukkantam, ami álláspontom szerint a francia csendőrség születéséhez vezető folyamat magja lehetett, még

162

Charles Austin BEARD: The Office of Justice of the Peace in England: In Its Origin and Development [A békebírói rendszer angliai eredete és fejlődése]. Kalifornia, USA, 1904, Burt Franklin. pp. 184. 163 Joanna STORY: Charlemagne: Empire and Society [Nagy Károly: Birodalom és társadalom], Manchester, 2005, Manchester University Press. pp. 352, ISBN: 978-07-1907-0891

87

a prévost rendszer megjelenése előtt. Lothar király, a három részre osztott Birodalom egyik királya Kopasz Károlynak javasolja, hogy hozzá hasonlóan a rablók, fosztogatók és más gonosztevők felszámolása érdekében küldjön ki több missi-t és ezáltal állítsa helyre a rendet és a békét.164 Ez számomra azt jelentette, hogy egy missi-nek nem csak közvetett, hanem közvetlen rendvédelmi feladata is lehetett. A missi ugyebár mindig két embert jelentett, egy papot és egy lovagot vagy más fegyveres nemesembert, gyakorlatilag valakit, aki az írásokat és a törvényeket ismerte és egy másik személyt, aki a betartatáshoz szükséges erőszakot alkalmazni tudta. Pontosabban itt nem egy országúton kóborló pap-lovag párosra kell gondolni, források tanúskodnak arról, hogy a missi tagjai magas rangú főurak és papok (grófok, bárók, érsekek és püspökök) voltak.165 Ezek a személyek nyilvánvalóan rendelkeztek saját fegyveres kísérettel is, ráadásul a 9. század közepére egyre inkább saját illetékességi területtel bírtak, rendszeresen egy-egy megyét vagy országrészt bíztak rájuk.166 Annak ellenére, hogy a rendszer végül összeomlott, felvillantotta az országban járőröző, egyébként katonákból álló rendvédelmi feladattal megbízott parancsnokok és törvénytudók által vezetett csapatok képét. Ebből kiindulva, a százéves háború miatt elszaporodó kóborló, fosztogató zsoldos csapatok miatt egyre nagyobb, egyre inkább általános rendvédelmi célú szerepet kaptak az eredetileg katonai rendészeti feladatot ellátó „prévost”-ok (akiket mai szaknyelven ellenőrző elöljáróknak lehetne fordítani) és 1306-ban Szép Fülöp század erejű alakulatokba szervezve őket létrehozta a Maréchaussée-t.167 Ekkor egy királyi rendelettel rendvédelmi feladatokat is kapott a testület, többek között felkelések leverését és rendteremtést. Az ellenálló katonákon edződött tiszti különítmények természetesen itt is kiválóan helytálltak. Furcsa módon, az elérhető írásos források szerint a lakosság nem félt tőlük, sőt valóságos kultusza alakult ki az egységnek, amely még a rendvédelmi szervként történő fellépésüket követően is megmaradt. Úgy látszik, hogy a spártai Hippeis feladataiból eredő, római által közvetített eljárás a frankok „missi” rendszerén keresztül sikeresen átöröklődött a Maréchaussée megszervezésébe. Az 1337-ben a korábban bemutatott „constabulary” azaz itt „connétablie” rendszerből ugyanis a Maréchaussée mintájára katonailag szervezett és központosított 164

Loc. cit. 163. (STORY, 2005) p. 298. Loc. cit. 163. (STORY, 2005) p. 301. 166 Loc. cit. 163. (STORY, 2005) 167 DAMMER, H.R. & ALBANESE, J.S.: Comparative criminal justice systems. (5th ed) [Bűnüldöző szervek összehasonlító elemzése]. Belmont, CA., 2014, Wadesworth Cengage. ISBN 978-12-8506-786-5. 165

88

rendvédelmi szervezetet (pontosabban vezetési központot) alakítottak ki, majd a két vezetői poszt összevonásával „Connétablie et maréchaussée de France” néven 1547-ben gyakorlatilag létrejött a francia nemzeti szintű, militarizált rendvédelmi szerv. Visszautalva a Maréchaussée népszerűségére, a köznyelvben az új testület neve „Maréchaussée” megnevezéssel maradt fenn. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 1525. február 24-e után lezajlott paviai csata után a csendőrség, mint nehézlovasság harcértéke megkérdőjeleződött.

27. ábra Maréchaussée roham egy ütközetben a XVI. században. Forrás: Lary Dunn felvétele a Louvre-ban található festményről, 2006

1720-ban a „Maréchaussée” ismét összevonásra került, most már a Gendarmerie nevű szervezettel, ami tulajdonképpen addig a király fegyveres kíséretét, testőrségét jelentette. Megnövelték a századok létszámát és az immár csendőrszázadok egy részét vidékre vezényelték. Tehát a francia uralkodók hosszú fejlődés útján eljutottak oda, hogy a királyi testőrség eredetileg fegyveres erők kötelékébe tartozó, azaz katona tagjait rendszeresen rendvédelmi feladatok végzésére alkalmazzák, azaz túljutottak azon a ponton, ahol kétezer évvel azelőtt a spártaiak a Hippeis rendeltetését meghatározták. Valószínűnek tartom, hogy a százéves háború borzalmain túl a Római illetve Frank Birodalom iránt érzett nosztalgia és a „missi” rendszer misztifikálása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Franciaországban a Maréchaussée-t és később a csendőrséget elválaszthatatlanul összekössék a konszolidált francia állam képével.

89

28. ábra Csendőrség a XVIII. században, immár karabéllyal és közepes páncélzattal. Forrás: ler EMPIRE, 2010.

Azonban az immár Gendarmerie néven szolgáló Maréchaussée sem volt képes megakadályozni, hogy a francia forradalom elsöpörje a királyi hatalmat, de feltételezem, hogy nem is állt sem lehetőségében sem szándékában. A szervezet a francia forradalom idején szakaszerejű alegységekre bontva felügyelte az utakat és a vidéket. Továbbra is érdekes momentum, hogy a nép nagyon hasznosnak ítélte és kedvelte a csendőrséget, amely még a forradalom időszakában is fegyelmezetten látta el feladatát, így történhetett, hogy a Francia Királyság intézményei közül egyedülállóként a forradalom előtt és után egy apró névváltoztatáson kívül részükre valójában semmi nem változott. Szárd Királyság (Olaszország elődállama)

A korai csendőrségi modellnek szintén képviselője a III. Victor Amadeus szárd király által 1774-ben létrehozott „Legione truppe leggere” amit leginkább „könnyű légió” megnevezésre lehetne fordítani, elsődleges feladatuk a határok őrizete és pénzügyőri teendők ellátása (csempészet elleni küzdelem) volt, amelyen itt elsősorban tengeri határokat kell érteni. Ezt azért emelném ki, mert itt jelent meg először csendőrség típusú egység dedikált határőrizeti feladatokkal, amely később több államnál ismételten felbukkan, különösen gondolok itt Olaszországra, ahol a jelenlegi pénzügyőrség (Guardia di Finanza) egyenes jogelődjének tartja az említett szervezetet, valamint Magyarországra, ahol a Határőrség tulajdonképpen „álcázott határszéli csendőrségként” működött.

A késői csendőrségi modell – a napóleoni őrtestület útja Tulajdonképpen ez a cím kissé félrevezető, mivel egyrészt a mögé gondolt, Európa jelentős részében a mai napig modellként tekintett rendvédelmi szerv, ami nem más, mint a francia csendőrség, nem Napóleontól ered, másrészt e cím alatt a francia rendvédelem teljes egészének fejlődését be fogom mutatni a francia forradalomtól a második világháborúig, a modellt átemelő más országbeli szervezeteket pedig - röviden – egészen napjainkig. A cím 90

ugyanakkor véleményem szerint mégis találó, egészen egyszerűen azért, mert Napóleon hódításai nyomán jutott el ez a rendvédelmi testületi modell sok országba ahol több helyen a mai napig fennmaradt és sikeresnek bizonyult. Pont emiatt került a francia rendvédelem fejlődésének bemutatása kiemelt helyre az egész értekezésemben, ugyanis az itt született modellek meghatározó befolyással bírtak és bírnak a mai napig a rendészetre, beleértve a rendvédelmet és a rendészeti igazgatást egyaránt. A francia csendőrség bemutatása önmagában olyan terjedelmet igényel, hogy két alfejezetre választottam szét, az első a francia forradalomtól a második világháborúig, a másik a második világháborútól napjainkig tart. Franciaország csendőrsége a francia forradalomtól a második világháborúig

Annak ellenére, hogy a csendőrség tényleges munkájában nem sok változás történt, a mögöttük lévő jogi háttér alaposan átalakult. Az 1791. február 16-i törvény volt az első demokratikus jogszabály, amely rendvédelmi szervet konstituált annak céljával, feladatával, hatáskörével, szervezetével és felelősségével együtt. Itt érhető tetten a hatalmi ágak szétválasztásának érvényesülése, mivel az igazságszolgáltatás immár nem volt a feladata (immár a törvény szerint sem, hiszen a Maréchaussée sem látott el büntetőbíráskodást vagy ítéletvégrehajtást – legalábbis a polgári vonatkozású feladatai során - mert egyszerűen nem volt rá felkészítve). Megjelent a törvényben a társadalmi szerződés elmélete, a csendőrszakasz (franciául „brigade”) tíz-húsz fő körüli létszámával egy-egy körzetben az adófizetésért cserébe nyújtott biztonságot nyújtotta a tolvajokkal, rablókkal és korrupt helyi tisztségviselőkkel szemben.168 A másik új elem a nacionalizmus illetve a népszuverenitás eszméjéből adódó elem, hogy a csendőrség a nemzet csendőrségévé vált: neve Gendarmerie-ről Gendarmerie Nationale-ra változott. Én ennek a változásnak tulajdonítom azt az újfajta követelményt, amit a legutóbbi tanulmányok az első francia csendőrségi törvénnyel kapcsolatban kiemelnek, tudniillik működési feladataiban megjelentek a közösségi rendészet elemei.169 Bár megjegyzem, hogy ez úgy önmagában nem újdonság, hiszen a kollektív kényszerítéses modelltől kezdve a korai rendőrségi modellen át a korai polgárőrségi modellig a lakosság valamilyen módon bevonásra került a rendvédelemi 168

Pierre GOBINET: The gendarmerie alternative [A csendőrség mint alternatíva]. In: Gendarmeries and the security challenges of the 21st century [Csendőrségek és a 21. század biztonsági kihívásai]. Konferenciakötet. Hága, 2011, Koninklijke Marechaussee, pp. 27-50., ISBN: 978-90-8177-340-9. Link: http://www.fiep.org/wpcontent/uploads/2011/12/E-reader-FIEP-Seminarbook.pdf Letöltés ideje: 2014.07.26 169 Loc. cit. 168. (GOBINET, 2011) p. 30.

91

feladatok ellátásába, itt jelenik meg először az alá-fölé rendeltség helyett, a mellérendeltségi, együttműködő partneri viszony, a közösséghez való közeledés, mint a csendőrséggel szembeni követelmény. Ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy a nemzetállam a központosított rendvédelmi szervein keresztül egészen a közösségek legalsó szintjéig beavatkozik az általa kívánt rend fenntartása érdekében. Azzal, hogy a csendőrök gyakorlatilag törvényi kötelezettségeiknek eleget téve részt vettek a fesztiválokon, vásárokon és különböző felvonulásokon, folyamatosan érzékelték a néphangulatot, amit megfelelően tovább is jelentettek. Ezt a kissé kétarcú, számomra kissé a pártdiktatúrával összekapcsolt módszereket idéző eljárást támasztja alá az is, hogy eközben feladatuk volt a katonai szolgálatra besorozható férfiak kiválogatása és annak biztosítása, hogy a sorköteles eljusson a sorozásra. Mindazonáltal nem vitatható el, hogy – a már idézett francia tanulmány szerint - a törvény szövege szerint egyértelműen a megelőzésre és a megfigyelésre helyezi a hangsúlyt a represszióval szemben és a csendőrök jelenléte által nyújtott biztonságérzetnövekedés

minden

bizonnyal

hozzájárult

a

vidéki

lakosság

nemzettudatának

kiteljesedéséhez.170 Azonban a csendőrség a francia nemzeti egység és a nacionalista Franciaország megteremtésénél ennél sokkal kézzelfoghatóbb áldozatokat is hozott. Mivel csendőr egységek továbbra is ellátták a tábori csendőrség szerepét, Franciaország háborúiban többször helytálltak, az új szervezet először 1793. szeptember 08-án esett át a tűzkeresztségen az ostromlott Dunkerque kikötőváros (amely az angol-francia-német háborúk idején mindig stratégiai fontosságúnak számított) felszabadítására indított francia támadás csúcspontján, a Hondschoote-i csatában. Egyes források szerint a párizsi harminckettedik hadosztály 400 gyalogos csendőre szuronyrohammal vette be az angol balszárnyon lévő tüzérségi állásokat, miközben 117 embert veszített.171 Saját kutatásaim eredményeként ezt annyival tudom kiegészíteni, hogy a harminckettedik csendőr hadosztály különböző seregtestekhez volt beosztva. A (Hondschoote-i csatát vívó) Rajnai Francia Hadsereg 1793. szeptember 30-i (az ütközet utáni) harcérték-jelentése szerint a francia jobbszárny második dandárjában alegységjelzés nélkül, 234 fő (feltehetően gyalogos) csendőr szerepel, a lovashadosztály két dandárjában az 1. csendőr lovashadosztály 247 fővel, a 3. csendőr lovashadosztály 351 fővel, valamint a 29. csendőr lovashadosztály 32 fővel volt 170

Loc. cit. 168. (GOBINET, 2011) p. 30-31. Philippe CHARLET - Jean-Jacques PATTYN: La bataille d'Hondschoote : 8 septembre 1793. [La première victoire de la gendarmerie] [A Hondschoote-i csata 1793. szeptember 08-án (a csendőrség első győzelme). Fontaine-L'Evêque, 2012, Historic’one, pp. 79, ISBN: 978-29-1299-439-4 171

92

jelen.172 Ebből én arra következtetek, hogy a csendőrök közül a gyalogos csendőröket a seregtestekbe integrálva valóban tábori csendőri feladatra alkalmazták, míg a lovas csendőrséget egyfajta elit lovasságként egységben tartva (ami ugyebár a Hippeis-ek óta a Maréchaussée-n át húzódó évezredes hagyomány) vetették be, akárcsak a francia forradalom előtt, például a Fontenoy-i csatában.173 Ettől függetlenül természetesen a gyalogos csendőrök valószínűleg élen járhattak a támadásban, ugyanis ha a 400 fős csendőrkülönítmény 117 embert veszített, az olyan magas, majdnem 30 százalékos veszteségi arány, ami egészen az első világháborúig csak ritkán fordult elő. A korszak egyik legvéresebbnek számító ütközetében, a Fontenoy-i csatában a győztes franciák embereik 15 százalékát, a vesztes koalíció pedig 23 százalékát veszítették el.174 A Hondschoote-i ütközetben például a franciák veszteségi aránya 7 százalék, míg az angoloké 16 százalék volt, ami arra utal, a csendőrséget válságos pillanatban és egy nagyon kiélezett vagy előnytelen taktikai helyzetben vetették be (mondjuk egyértelmű, hogy tüzérségi állások szuronnyal megrohamozása nem tartozhatott a katonák kedvenc feladatai közé). Ilyen helyzetekben csakis magas morállal és komoly harci tapasztalatokkal rendelkező, veterán állomány tud helyt állni.

29. ábra Csendőrök elfogják az ellenséges sereg vezérél a Hondschoote-i csatában. Forrás: Louvre, 2010

172

COLIN, Jean-Lambert-Alphonse: Campagne de 1793 en Alsace et dans le Palatinate, Paris, 1902, Chapelot. Online kivonat. Link: http://www.cgsc.edu/CARL/nafziger/793IDH.pdf Letöltés ideje: 2014.07.26 173 SKRINE, Francis Henry: Fontenoy and Great Britain's Share in the War of the Austrian Succession 1741–48 [Fonrenoy és Nagy-Britannia szerepe az osztrák örökösödési háborúban]. London, 1906, Edinburgh and London. p. 215. 174 BROWNING, Reed: (2008). The War of the Austrian Succession [Az osztrák örökösödési háború]. London, 2008, St. Martin's Griffin. p. 212., ISBN: 03-1212-561-5.

93

Ezt a dolgot azért tartom fontosnak, mert két évvel voltak az új csendőrségi törvény, formailag az új csendőrség létrehozása után, a szervezetben szolgálók mégis képesek maradtak ilyen mértékű erőfeszítésre. Itt pedig szerepe lehetett a következetes jogalkotásnak is, amely sikeresen vette az értéktartó reformálás elsőre könnyűnek hangzó ám meglehetősen komoly kihívást jelentő akadályát. 30. ábra Francia csendőr és vietnámi katona közös járőrben Indokínában. Forrás: Saigon/Vietnam bajtársi gyűjtemény

Eredménye jelen értekezésem egyik fő mondanivalóját kívánja alátámasztani, miszerint jogalkotás számára elérhető, egyben elvárt cél, hogy a történeti fejlődés során kialakult értékeket konzerválja, és olyan módon újítsa meg, hogy a korábban elért eredmények ne

vesszenek kárba. A jog rendeltetése, hogy a meglévő életviszonyok közül a hasznosakat konzerválja, a károsakat visszaszorítsa, nem pedig az, hogy a társadalomra tervezőasztalon kitalált sablonokat erőltessen rá. Az újítás nem a jog feladata, különösen igaz ez az állam kötőszövetét alakító közjogra, azon belül pedig a rendvédelmi jogra. A konkrét példára visszatérve arra is rámutatnék, hogy mindez egy forradalom véres, kivégzésekkel teli, guillotine-nal fémjelzett időszakában, a második terror idején történt, nem pedig egy konszolidált békés korszak reformprogramjában.175 A csendőrök önfeláldozásának helyszíne a mai napig nemzetközi emlékhely.176 A francia nemzeti csendőrség egyébiránt ezen kívül még négy ütközetben vett részt. Villodrigonál (Venta del Pozo) 1812. október 23-án az 1. csendőr lovashadosztály 501 lovasa vett részt az angol nehézlovassággal vívott harcban.177 Taguinnál 1843-ban harminc lovas csendőr vett részt az algír ellenállók elleni rajtaütésen. 1855-ben Szevasztopol elfoglalásakor 153 csendőr esett el. Végül Indokínában a háború kilenc éve alatt, 1945 és 1954 között 654 csendőr meghalt és 1500 megsebesült. Látható, hogy a francia csendőrség maximálisan betöltötte a rendvédelmi és a katonai feladatait is. Számos ország átvette a mintát, bár ebben nagy szerepe volt a Napóleon hódításainak és az újonnan alakított országokban bevezetett francia mintájú közigazgatásnak és azon belül természetesen rendvédelemnek. 175

TÁLAS Péter: A terrorizmus anatómiája. Budapest, 2006, Zrínyi Kiadó. pp. 224, ISBN: 96-3327-412-5 Lásd például: http://www.tourisme-nord.fr/cdt/download/MEDIA_5945737.pdf 177 TRANIÉ, J.- CARMIGNIANI, J.B.: Napoleon – La Campagne d'Espagne [Napóleon spanyol hadjárata]. Párizs, 1978, Copernic. p. 190. 176

94

Csendőrségek a második világháború alatt és után

A háborús időszakok harci cselekményei szinte minden alkalommal komoly megerőltetést jelentenek a rendvédelmi testületeknek és jelentős veszteségekkel járnak úgy személyzeti mind szervezeti és gazdálkodási szinten. E tekintetben nem igazán tehetünk különbséget győztes és vesztes oldal között. Különösen jó példa erre a francia csendőrség második világháború utáni sorsának alakulása. Franciaország ugyanis a háborút elvesztette, területének egy részét megszállták, a másik részén a korábbi ellenséget szövetségesnek tekintő új állam alakult, mégis, a háború végén a győztesek között tartották számon. A francia csendőrség minden időszakban igyekezett ellátni feladatát. Érdekes módon emiatt nem a megszállás ideje alatt érte megtorlás, hanem azt követően. A II. világháború után ugyanis a francia csendőrség szervezetén belül megtorlás jellegű tisztogatás és radikális szervezeti átalakítás vette kezdetét. E résznél párhuzamot kívánok vonni a magyar csendőrséggel szembeni 1945 utáni bánásmóddal, melyet összefüggésbe hozok a rendvédelmi szervek minősített időszaki feladataival, így a csendőrség által hazánkban a kivételes hatalom időszakában tanúsított szolgálati formákkal és fellépésével. Rávilágítok továbbá arra, hogy a csendőrség, mint testületi forma ellen – országtól függetlenül – elindult egyfajta igen komolyan ellenséges fellépés, melynek pontos okai jelenleg ismeretlenek. A francia csendőrség a második világháborúban és utána – összevetve a magyar csendőrség sorsával

A második világháború és az utána következő újjáépítési vagy restaurációs időszak lehetőség és kényszer volt a francia csendőrségnek, mint tradicionális rendvédelmi testületnek a megreformálására. A mindenkori francia vezetés tisztában volt a testület hatékonyságával és teljesítőképességével, egyben annak korlátaival is, így annak az aktuális politikai célokra felhasználása mellett megindította a csendőrség modernizációját is. Mivel a francia csendőrség a francia demokrácia egyik fő védőbástyája és a háború előtti időszakhoz visszatérés hídja volt egyben, így megszüntetésére nem került, nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a háború alatt megkezdett modernizációt és átszervezést új irányba terelve továbbfolytatta a háború utáni vezetés, bár természetesen a német nemzetiszocialista ideológiát követő vagy a háború alatt túlkapások elkövetésével gyanúsított állományt vizsgálatoknak vetették alá és indokolt esetben eltávolították. A testület átszervezése során csökkentették a katonai jelleget és növelték a civil életből felvett csendőrök számát. Tízéves

95

átmeneti időszak után (1940-1950) a francia csendőrség működőképessége, tekintélye és önbizalma helyreállt, és azóta is hatékonyan szolgálja a francia állam belbiztonságát. A fentieket áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a francia csendőrség és a magyar csendőrség második világháború alatti és utáni sorsában lényeges, de jó részben érthető különbségek vannak, melyeket itt azzal mutatok be, hogy rövidesen az egyes különbségeket a magyar csendőrség bemutatásánál ismertetni fogom. A különbségeket a jobb áttekinthetőség érdekében az alábbi pontokban foglaltam össze: 

A francia csendőrség annak az államformának a fő rendvédelmi testülete volt, amelyet a háború utáni vezetés helyre állított, míg a magyar csendőrség esetében ennek ellenkezője volt igaz.



A francia csendőrség átszervezése már a háború alatt megkezdődött, a terveket csak át kellett dolgozni, a magyar csendőrséggel az új politikai vezetés „nem tudott mit kezdeni”.



A francia politikai vezetés a csendőrök egyéni felelősségét vizsgálta a háború alatt elkövetett cselekményekkel kapcsolatban, a magyar politikai vezetés a kollektív bűnösség elvét alkalmazta.



A francia csendőrség nem vett részt katonai műveletekben (egyik oldalon sem), a magyar csendőrség a németek oldalán harcolt.

Franciaország a II. világháborúban

A franciaországi hadjárat (angolul: Battle of France, franciául: Battaille de France, németül Westfeldzug azaz „nyugati hadjárat”)178 a második világháború során, 1940. május 10-én indult meg, amelyben a náci Németország lerohanta Franciaországot és kikényszerítette megadását. A német hadsereg emellett elfoglalta Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot is. A franciaországi hadjárat vetett véget a második világháború kitörését követően vívott furcsa háborúnak, amelyet a harccselekmények szinte teljes hiánya jellemzett a nyugati fronton.

178

William L. SHIRER: The Rise and Fall of the Third Reich: A History of Nazi Germany. [A Harmadik Birodalom tündöklése és bukása: a náci Németország története]. New York (USA), 1990, Simon and Schuster, pp.715, ISBN: 06-7172-868-7

96

A hadjáratot két nagyobb szakaszra lehet osztani: az első szakaszban („Fall Gelb”) a német páncélos ékek átkeltek az Ardennek hegységen és hátulról bekerítették a szövetséges főerőket, amelyek Franciaország északi részén és Belgiumban harcoltak.179 A harcok eredményeként a Brit Expedíciós Haderő a tengerpartra szorult vissza és a Dynamo hadművelet keretében több mint 300 000 brit, francia és más nemzetiségű katonát kellett kimenteni Dunkerque-ből. A hadjárat következő szakaszában, amely június 5-én kezdődött („Fall Rot”), a német csapatok áttörték a sebtében kiépített francia védelmi állásokat, hátulról megkerülték a fő francia védelmi állást, a Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére.180 Június 10-én Olaszország is hadat üzent Franciaországnak és támadást indított az ország déli részén. Ezt követően a francia kormány Bordeaux-ba menekült.181 Június 14-én elesett Párizs, június 17-én pedig Philippe PÉTAIN marsall bejelentette, hogy országa fegyverszünetért fog folyamodni, amit június 22-én írtak alá a compiègne-i erdőben, ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918 novemberében a németek aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt.182 A hadjárat a tengelyhatalmak döntő győzelmével zárult: Franciaországot két, északi és nyugati megszállási zónára osztották fel, délen az olasz csapatok tartottak megszállva egy kis részt, míg a maradékon – az ún. zone libre – megalakult a Vichy-kormány, amely elvileg polgári fennhatóságot gyakorolt mindhárom zónában. 1942 novemberében a német csapatok megszállták a zone libre-t is, és Franciaország német megszállás alatt maradt egészen 1944 júniusáig, amikor a szövetségesek partra szálltak Normandiában. Franciaország területének nagy része csak 1944 szeptemberére szabadult fel.

179

Karl-Heinz FRIESER: The Blitzkrieg Legend [A Blitzkrieg legendája]. Washington (USA), 2005, Naval Institute Press, p. 94. ISBN: 978-15-9114-294-2. 180 ROMANYCH és RUPP: Maginot Line 1940: Battles on the French Frontier [Maginot vonal 1940: harcok a francia határon]. Oxford (UK), 2010, Osprey, p. 91., ISBN 978-18-4603-499-2. 181 William L. SHIRER: The Rise and Fall of the Third Reich: A History of Nazi Germany. [A Harmadik Birodalom tündöklése és bukása: a náci Németország története]. New York (USA), 1990, Simon and Schuster, p.720., ISBN: 06-7172-868-7. 182 Martin Marix EVANS: The Fall of France: Act of Daring.[Franciaország bukása: egy merész vállalkozás]. Oxford. 2000. Osprey Publishing, p. 156., ISBN: 18-5532-969-7.

97

31. ábra számú ábra: A franciaországi megszállási övezetek. BB térképen a kollaboráns francia államot fehér színnel jelölik, a megszállt területeket színessel. Forrás: http://history.stackexchange.com Letöltés ideje: 2014. február 19.

A francia csendőrség a német megszállás ideje alatt

A német-francia békeszerződés értelmében a Vichy-i Franciaország csendőrsége 60.000 főből állhatott és a német egységeknek alárendelve teljesítette feladatát, gyakorlatilag tehát a német egységek megerősítő erőinek számítottak. Nem rendelkezhettek nehézfegyverzettel (sorozatlövő gyalogsági fegyverekkel sem) és a gépesítés is tilalmas volt. A csendőrség átszervezésére vonatkozó igény már a háború alatt felmerült és nem kizárólag politikai indíttatású volt, habár nyilvánvalóan látszottak – már a háború alatt is – az akkori francia politikai vezetés reformtörekvései egy általuk ideálisnak vélt csendőrség kialakítására.183 Ugyanakkor az is lényeges, hogy a csendőrség háború előtti vezetési struktúrája, technikai felszereltsége

a

háború

közepére

nyilvánvalóan

elavult.

Utóbbi

okból

számos,

modernizációra, specializációra illetve a modern hivatásos állományra való áttérésre irányuló terv született.184 Ettől függetlenül 1942 és 1944 között a francia csendőregységek legjobb tudásuk szerint teljesítették a kapott parancsokat, amelyek ez időszakban történetesen a teljesen törvényes francia vezetéstől illetve – 1942. november 11. után - a német megszálló parancsnokságtól származtak. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az akkori francia politikai vezetés 90%-a önként szolgálta ki a német igényeket és maga is szakítani kívánt a korábbi, köztársasági hagyományokkal. Erre kiváló példa, hogy a régi köztársasági jelszót, a 183

Mémorial de la gendarmerie, CLIII. évf. (1943.) 62. szám, Párizs, p. 1698. Jonas CAMPION: Le rétablissement de la légalité policière après la Seconde Guerre mondiale: les gendarmeries belge, française et la Koninklijke Marechaussee néerlandaise, [A rendőrhatóságok újjáalakítása a második világháború után: a belga, francia és holland csendőrség]. Ph.D. értekezés, Sorbonne Egyetem, Párizs, 2009, p. 58-61. 184

98

„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”-et leváltotta a „Munka, Család, Haza”-ra. Nem állíthatjuk tehát, hogy a francia csendőrség által végrehajtott letartóztatások, internálások és deportálások elsősorban a csendőrök egyéni túlkapásainak vagy a német utasításoknak a következményei, mert nyilvánvaló, hogy a francia kormány is ez irányú a politikát folytatott.185 A testületben már a háború alatt is komoly tisztogatásokat hajtottak végre,186 egyes források szerint közel hatezer dokumentált személyügyi intézkedés történt az ideológiailag nem megbízható, fizikailag, pszichikailag vagy koránál fogva alkalmatlannak tartott csendőrök eltávolítására. A megürült helyeket fajilag, politikailag és ideológiailag válogatott fiatalokkal töltötték fel, úgy a közrendvédelmi szolgálati ágon, mint a szakszolgálatok tekintetében. A testület működését szigorú ellenőrzés alatt tartották, ami a bűnelkövetőknek és a legális vagy illegális félkatonai szervezeteknek kedvezett.187 A francia csendőrség a II. világháború befejezésétől napjainkig

A rendvédelmi testületek helyzete a háborúban részt vevő országokban 1944-re tarthatatlanná vált, a háborús cselekmények már közvetlenül érintették illetékességi területüket, felszerelésük hiányos, fegyverzetük elavult volt. Így minden igyekezetük ellenére egyre kevésbé voltak képesek hatékonyan fellépni a törvénysértőkkel és a fegyveres ellenálló csoportokkal szemben, melyek bizonyos átfedéseket is mutattak.188 A világháborút követően számos országban, például Magyarországon és Németországban egyenesen megszüntették a csendőrséget, míg máshol, így Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában jelentős átszervezést

és

átvilágítást

követően

gyakorlatilag

újjáalakították

a

testületet.

Értekezésemben ezek közül a francia csendőrség példáját emelem ki, a továbbiakban ahol e fejezetben csendőrséget említek, ott azon a francia csendőrséget, ahol csendőrt említek, azon francia csendőrt kell érteni.

185

BOROS Zsuzsanna: Rendszerváltozások Franciaországban. Budapest, 2011, L'Harmattan Kiadó, 252 p. ISBN: 978-96-3236-411-7. 186 Service historique de la Défense, département Gendarmerie [Hadtörténeti Szolgálat, Csendőrségi Osztály], Vincennes, France (SHD-DGN) 1A 237-275. 187 Éric ALARY: Les années noires du maintien de l’ordre: l’exemple de la gendarmerie nationale entre omnipotence allemande et emprise de la Milice [A rendvédelem sötét évei: a nemzeti csendőrség német fennhatóság alá kerülése és a Milice], In: Stefan MARTENS, Maurice VAISSE (szerk.), Frankreich und Deutschland im Krieg (november 1942 - herbst 1944). Okkupation,Kollaboration, Resistance. La France et l’Allemagne en guerre (novembre 1942-automne1944). Occupation, Collaboration, Résistance, [Franciaország és Németország háborúban (1942 november – 1944 ősz). Megszállás, együttműködés, ellenállás.] Bonn (DE), 2000, Bouvier Verlag, p. 555-570. ISBN: 978-34-1602-908-7. 188 Loc. cit. 184. (CAMPION, 2009) p. 106-113.

99

A testület háború utáni, lakossághoz viszonyított létszámaránya ugyanakkor kb. 10 százalékkal nőtt, míg 1939-ben minden százezer lakosra jutott 125 csendőr, úgy ez az arányszám 1946-ban 140 csendőr/100.000 lakos volt.189 Ennek oka nem csak a szándékos létszámnövelésben keresendő, hiszen a csendőrség létszámát a németekkel kötött békeszerződés korlátozta, hanem a háború által a polgári lakosságban okozott veszteségben is, mivel mindkét szövetségi rendszer a totális háború elvét alkalmazta és számos esetben a harci cselekmények – főleg a légitámadások – kifejezetten a civil lakosság ellen, munkaerőhiány és morális válság előidézése céljából kerültek végrehajtásra. A háború után az átszervezés iránya komoly dilemmát okozott a visszatért, háború előtti politikai vezetésnek, mivel – Magyarországgal szöges ellentétben – Franciaországban a csendőrség hagyományosan a demokratikus értékek védelmezőjének, a köztársasági államforma bástyájának számított, így a csendőrség feloszlatása ellentétben állt volna restaurációs törekvéseikkel. Ezt döntő különbséget jelentett a két ország csendőrségének további sorsa tekintetében. Ugyanakkor a korábbi emigráns kormány tartott is a háború alatt német befolyás alá került és részben e célból átszervezett csendőrségtől. Emiatt gyakorlatilag ugyanazokat az eszközöket használták, mint a korábbi, németekkel szövetséges kormány: szoros, már-már gyámkodással felérő felügyelet, ellenőrzés, tisztogatás és ezzel párhuzamosan felszerelések, eszközök modernizációja.190 Gyakorlatilag tehát ugyanúgy folyt a tisztogatás és az átszervezés illetve modernizáció, mint a háború alatt, csak az iránya változott meg. A hosszú távú változtatások között leginkább a modern, jogilag szabályozott életpálya-modellt és a karrierlehetőségek megteremtését kell kiemelni. Szintén felülvizsgálták a fegyelmi felelősségre vonásnak, a szolgálati viszony megszűntetési eseteinek és a nyugállománynak a szabályait, melyeket kiigazítottak – ugyanis annak alapjait a háború alatt, a német nemzetiszocialista nyugdíj- és karrierrendszer mintájára teremtették meg – és e változatban törvénybe iktattak. Szintén folytatták a demilitarizációs irányú felvételi tevékenységet is, melynek keretében egyre több nem katonaviselt civil került a testületbe.191 Ezen változtatások egy egész évtizeden át tartottak és 189

Loc. cit. 184. (CAMPION, 2009) Loc. cit. 184. (CAMPION, 2009) 191 Bernard MOURRAZ: La gendarmerie des années noires (1940-1944): dela militarité dissimulée à une militarité diminuée? [A csendőrség a sötétség éveiben (1940-1944): a rejtett haderőtől az eltűnt haderőig – szerző fordítása], In: Force Publique [Karhatalom – a szerző fordítása], I. évf. (2006) 1. szám, p. 85-96., ISSN: 1950-3644. 190

100

a végén a csendőrség összetételének strukturális átalakítását eredményezték. Az állomány nemkívánatos tagjait – elsősorban a hadseregből átlépett tiszteket - a nyugdíjazás, a magatartási (kifogástalan életvitelre vonatkozó) követelmények és a megbízhatósági vizsgálatok keverékének alkalmazásával fokozatosan távolították el, egyben végrehajtva a tiszti állomány – így a vezetés - teljes megújítását.192 Megjegyzendő, hogy ez időben a korábbi, elsősorban kommunista ellenállási mozgalmak többé-kevésbé burkoltan követelték, hogy a csendőrség helyett a nép érdekeit szolgáló népi rendőrséget hozzanak létre illetve az ellenállás tagjait nagy tömegben vegyék fel a testület állományába. Ennek azonban a kormány ellenállt és a csendőrség mindvégig a konzervatív polgári berendezkedés legfőbb védőbástyája maradt. A csendőrségi állomány civilekből való utánpótlásának viszont hátulütői is voltak. A különböző háttérrel és neveltetéssel rendelkező újoncok olyan nagy tömegben érkeztek, hogy a testület meglévő hagyományai egyszerűen elkezdtek feloldódni, ahelyett, hogy az újoncok vették volna át a testület tagjainak törzskultúráját, épp az ellenkezője kezdett kialakulni, egy sokszínű kavalkád. Időbe tellett, mire a „régi” és az „új” csendőrök összecsiszolódtak és a testület ismét egységes arculatot tudott mutatni. Az átvilágítások tekintetében el kell mondanom, hogy korántsem játszottak akkora szerepet a csendőrség állományának elbocsátásában, mint azt – hazai tapasztalatokból okulva – gondolnánk. A legfontosabb különbség, hogy Magyarországon a cél az elbocsátás és az átvilágítás csak az eszköz volt, addig Franciaországban fordítva történt. A kontinuitás megőrzéséhez és a testület iránti lakossági bizalomhoz fűződő érdek szintén nem engedte a francia csendőrség lejáratását. Emiatt az a helyzet alakult ki, hogy a háború alatt a megszállt illetve a függetlenül maradt francia területeken elkövetett cselekmények tekintetében csak az akkori jogszabályok keretein túllépő, kegyetlenkedő vagy nyíltan nemzetiszocialista ideológiát hangoztató személyek ellen indult vizsgálat. A francia csendőrség háború alatti állományából a tiszti állomány harminc százaléka, a tiszthelyettesi állomány tíz százaléka ellen indítottak ilyen vizsgálatot, ami egyben azt is mutatja, hogy a vezetői felelősséget igencsak helyén értelmezték akkoriban. Ezen vizsgálatok az esetek kb. 50 százalékában 192

Claude D’ABZAC-EPEZY: Reductions in officers number and relations between Army and Nation: the example of the French army in 1815 and 1945 [A tisztek és az összefonódás leépítése a hadsereg és a nemzet között: a francia hadsereg példája 1815 és 1945 között], In: War and Society [Háború és Társadalom], VII. évf. (1989) 2. szám, p. 1-14., ISSN: 1069-8043.

101

vezettek elbocsátáshoz (pontosabban a mai értelemben vett lefokozáshoz), bár a vizsgálatok egyes esetekben bírósági eljáráshoz vezettek, sokkal komolyabb szankcióval, de ez a testület szempontjából érdektelen, ezért nem részletezem. A tisztek nagyszámú érintettsége miatt egy időre így is számos vezető beosztás maradt betöltetlen. Megállapíthatjuk azonban, hogy mindezek ellenére a csendőrség profilját az ezen okból lefolytatott vizsgálatok nem befolyásolták jelentős mértékben, legalábbis az egyéb szervezeti átalakítások, átszervezések jóval jellemzőbb változásokat eredményeztek.193 A hosszú múltra visszatekintő francia csendőrség (Gendarmerie Nationale) napjainkban (2011) 98.155 fő hivatásos állományú csendőrből álló, 7.7 milliárd eurós éves költségvetésből gazdálkodó rendvédelmi szerv, amely katonai rendészeti feladatokat is ellát. Vezetője egy dandártábornoki rendfokozatot viselő főigazgató (Director-general). Alapvető feladatai az alábbiak: 

A 20.000 fő alatti településeken, a lakott területen kívül, a folyókon és a tengerparton rendészeti (nem csak rendvédelmi) feladatok ellátása, kivéve, ha az adott terület a nemzeti rendőrség illetékességébe tartozik (utóbbi esetben a csendőrség a rendvédelmi tevékenységekben, pl. elfogás, felkérés estén segítséget nyújt a rendőrségnek, de egyéb rendészeti feladatot nem lát el). E feladat tulajdonképpen azt jelenti, hogy a francia lakosság feléért egyetlen rendvédelmi testület, a csendőrség felel.



Nyomozó hatóság, kizárólagos hatáskörrel a katonai illetve a katonák, katonai létesítmények sérelmére elkövetett bűncselekményekre (az elkövetés helyétől függetlenül, akár külföldön is).

193



Karhatalmi (csapatszolgálati) és egyéb biztosítási feladatok.



Repülőterek és katonai létesítmények védelme.



Díszelgési feladatok.



Katonai rendészeti feladatok ellátása a francia haderő tekintetében.

Loc. cit. 184. (CAMPION, 2009)

102

32. ábra - Díszelgő csendőr lóháron (Köztársasági Gárda). Forrás: DGGN, 2010

33. ábra - A francia csendőrség beavatkozó (terrorelhárító) egysége, a GIGN. Forrás: GIGN, 2010

34. ábra Motoros csendőrök szolgálat közben. Forrás: Departmental Gendarmerie, 2010.

35. ábra - Karhatalmi, mobil egység, Forrás: FGMI, 2010

A késői csendőrségi modellt változatlanul átvevő európai uniós tagállamok:

Ebben a fejezetben azokat, a jelenleg (2014) európai uniós tagállami státussal rendelkező országoknak mutatom be a késői csendőrség jegyeit magukon viselő szervezeteit (amennyiben az adott államban vannak ilyen szervezetek), amelyek a francia csendőrség intézményét lényeges változtatás nélkül emelték át. Tehát a rendvédelmi feladatok mellett megmaradt a fegyveres erőkhöz tartozás, a katonai hierarchia illetve a katonai rendészeti hatáskör és a testőrségi valamint díszőrségi funkciók is. Továbbá a szervezet a központi hatalom (általában miniszteri szintű) irányítása alatt álló állami szerv, esetenként a központi kormány helyett az államfő irányítása alatt. Ugyan a csendőrségi modellt számos állam átvette, köztük nem csak európai államok, de értekezésem tárgyára tekintettel csak az

103

európai uniós tagállamok szervezeteit mutatom be, a többi állam szervezeteit pusztán felsorolom. A fentiek alapján az alábbi európai uniós tagállamok emelték át a francia modellt saját rendvédelmükbe: 

Ausztria



Hollandia



Magyarország



Olaszország



Portugália



Románia

A felsorolt országok csendőrségeit az alábbiakban röviden bemutatom, elsősorban létrehozásukra, átalakításukra és megszüntetésükre térek ki. Ausztria

Az osztrák, pontosabban a Habsburg csendőrséget, mint klasszikus csendőrségi típusú rendvédelmi szervet 1849. június 08-án alapította Ferenc József osztrák császár.194 Megjegyzendő, hogy nem kapott külön elnevezést, az alapító rendelet is csak az „egy csendőrségnek az egész Osztrák Császárságban való felállításának szükségessége” címet kapta. A rendeletben a testületre, mint országos biztonsági testületre hivatkoznak: „LandesSicherheitswache (Gensd’armerie)”. Első feladata az 1848/49-es forradalom vívmányainak felszámolása, az osztrák neoabszolutizmus működésének biztosítása a rendvédelem keretein belül, ezért megítélése sokáig nagyon negatív volt, mivel az elnyomó hatalom végrehajtóit látták bennük. Szervezetét a rendelet 13, egyenként 1000 fős ezredben határozta meg. Elődje a Franciaország által megszállt Lombardia területének Habsburg Császársághoz visszatérésekor, 1815-ben a területen marad, helyi lakosságból toborzott 1012 fős francia mintájú Lombardiai Csendőrség (Lombardischen Gensd’armerie). A testület felállítását később az 1850. január 18-i törvénnyel is szentesítették. Működését azonban a társadalmi támogatás hiánya megnehezítette, melyet többszöri átszervezéssel próbáltak orvosolni. A 194

272. Kaiserliche Verordnung vom 8. Juni 1849. Reichsgesetzblatt 1849-1918. p. 297-300.

104

kiegyezés során 1867-ben a magyarországi ezredeket megszüntették, az erdélyi és a horvátországi ezredet pedig 1872-ben a magyar közigazgatás (honvédelmi tárca) irányítása alá helyezték. Az osztrák örökös tartományokban továbbra is működő egységek tekintetében 1876-ban a csendőrség ugyan kikerült a közös hadsereg szervezetéből (hogy működése ne kerüljön a közös ügyek alá, illetve ne kelljen a magyar költségvetésnek az osztrák belügyet finanszírozni),195 állománya azonban 1918-ig kettős jogállású katonának számított (legalábbis eddig az időpontig haditörvényszék alá tartoztak). Az 1918. november 27-i törvénnyel katonai mintára szervezett rendvédelmi szervvé (egyben nynomozó hatósággá) vált és így még sokáig fennmaradt. Az első világháború utáni években a csendőrség állományának felét önkéntes csendőrök alkották (1919-es adat), ami arra utal, hogy a hosszú ideig a Habsburg elnyomás eszközének tekintett testület mégis megfelelő társadalmi támogatást élvezett. A két világháború között először az ellátási nehézségek, éhséglázadások jelentettek problémát, majd a politikai erőszakhullám a jobb- és baloldali pártok fegyveres szervezetei között. 1923tól a csendőrség egyes tagjai polgári ruhában is teljesíthettek szolgálatot, ez javította a nyomozások eredményességét. A gazdasági válság miatt az 1922-re 9.595 fős testületet 38%kal leépítették, 5.900 főre, akik 1.300 őrsön teljesítettek szolgálatot. 1927-ben komoly politikai erőszakhullám indult, amihez 1932-től az osztrák nemzetiszocialisták élénk aktivitása is párosult, akik számlájára már 1933-ban több terrorcselekmény is írható volt. Közben 1934. február 12-én polgárháború tört ki a szociáldemokraták és a kormányzó kereszténydemokraták között, amely 300 halottal járt, ebből 53 rendőr vagy csendőr volt. Ez létszámemeléshez vezetett, 5.900 főről 6.800 főre növelték a testület létszámát.196 Az 1938as Anschluss során a testületet a német birodalmi rendfenntartásba integrálták, azonban 1945 után visszanyerte önállóságát az immár Osztrák Szövetségi Csendőrség névre átkeresztelt szervezet, melynek megszüntetésére végül a rendőrségbe történő integrálással 2005. július 1-el, 156 évnyi működés után került sor.197 Bulgária

A bolgár csendőrséget „Жандармери” (latin átírással: „Zhandarmeriya”, kiejtése zsandármeria, szintén a Gendarmerie francia szó kiejtés szerinti bolgár átírásából született) 195

GALÁNTAI József: A Habsburg-monarchia alkonya. Osztrák-magyar dualizmus 1867-1918. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó. pp. 386, ISBN 96-3092-589-3 196 Helmut GEBHARDT: Die Österreichsche Gendarmerie im XX. Jahrhundert. [Az osztrák csendőrség a XX: században.] In: Rendvédelem-történeti Füzetek, IX. évf. (1999) 10. sz., pp. 53-58. ISSN: 1216-6774 197 Gerald HESZTERA: Die Geschichte der Gendarmerie. Online cikk a Bécsi Rendőrség honlapján. Link: http://www.polizei.gv.at/wien/publikationen/geschichte/gendarmerie.aspx Letöltés ideje: 2014.07.27.

105

Alexander herceg 1881. július 26-án kelt rendeletével hozta létre, így a testület egyidős a magyar csendőrséggel. Hollandia

Az ország függetlenségének visszanyerése után I. Vilmos holland király 1814. október 26-án a kivonult francia csendőrség pótlására létrehozta a Holland Királyi Csendőrséget (Koninklijke Marechaussee). A csendőrségre a francia uralom alatt használt „gendarmerie” szó a francia megszállással került összefüggésbe, emiatt a király a csendőrség elődjének megnevezését használta, azonban nem volt pontosan tisztában, hogyan kell azt leírni, ezért az ékezetek lemaradtak így lett a szervezet neve Marechaussee (tehát Hollandiában csendorseg van és nem csendőrség).198 Ez a szervezet, a klasszikus csendőrségi kettős jogállásának megfelelően egyszerre volt része a hadseregnek és a nemzeti rendőrségnek. A második világháború alatt a megszálló németek a szervezetet összevonták a többi rendőrséggel és kivonták a hadsereg alól, a holland csendőrök egy része az uralkodóházzal együtt emigrált és az emigráns kormány munkáját változatlan formában segítette, beleértve a holland légió tábori csendőrségi feladatainak ellátását is. A háború után a csendőrséget újra önállósították és ismételten kettős jogállású lett, 1998-tól a hadsereg önálló szolgálati ágaként. 199 Adalékként megjegyzem,

hogy

nyilvánvalóan

a

megítélés

több

tényező

függvénye,

ahogy

Magyarországon kiegyezésig a „zsandárok”, úgy Hollandiában a „hermandades” volt a (spanyol) megszállók végrehajtó hatalmának megtestesítője, ezért Hollandiában a csendőrök gúnyneve „hermandades”. Magyarország

Hazánkba a késői csendőrségi modellt – a fentebb már kifejtett okokból, valamint az 1848/49-es szabadságharcot követő események okán – csak jelentős, több mint ötven éves késéssel vezették be, ráadásul az osztrák megszállással egy időben, történelmi előzmény (korai csendőrségi modell nélkül). Tulajdonképpen a modell működésének négy szakaszát különíthetjük el: az osztrák csendőrség magyarországi tevékenykedését 1850 és 1866 között, az 1867-1872-1881 évszámokkal határolható vegyes időszakot, a magyar csendőrség fennállását 1881 és 1945 között (a Tanácsköztársaság időszakát kivéve) és a Határőrség 198

Frederik J. D. C. Egter VAN WISSEKERKE: de Marechaussee (1892) [A csendőrség (1892)], (reprint), Den Haag, 2014, Kessinger Publishing, pp. 114, ISBN: 978-11-6774-372-6. 199 Polizei (Niederlande): Polizei, Koninklijke Marechaussee, Korps Landelijke Politiediensten, Reichspolizei. Tájékoztató füzet. Bucher Gruppe. s. a., s. n. Lásd még: http://www.marechausseemuseum.nl/?show=page&id=2

106

működésének 1948 és 2005 közötti szakaszát. Ezek a mai napig meghatározzák a csendőrség típusú rendvédelmi szervek szerepének értékelését, a testületekhez való hozzáállást, még tudományos körökben is, kevesen tudják szétválasztani a négy időszakot és hozzá kapcsolódó érzelmi viszonyulásukat. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy a rendvédelmi szakmai szempontból a csendőrség, mint szervezet magyarországi működése az első világháborúig a késői csendőrségi modell klasszikus sikertörténete volt.200 Az 1867-es kiegyezés egyik lényeges momentuma volt, hogy az osztrák csendőrséget Magyarország területéről az erdélyi és a horvát-szlavón parancsnokságok kivételével még 1866. április 1-én kivonatták. Nomen est ómen, a döntés dátuma megtette hatását, mert a közbiztonság emiatt az említett két terület kivételével rohamosan leromlott,201 újraéledt a „betyárvilág”.202 Ez lényeges tényező volt a tekintetben, hogy a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló 1881. évi III. törvénycikk által alapított Magyar Királyi Csendőrség működését a társadalom többsége támogatta. Ugyanis azokon a magyar Szent Koronához tartozó területeken, ahol a csendőrség – 1872-től a magyar kormányzat alárendeltségében – tovább működött, a közbiztonság nem romlott le. A Magyar Királyi Csendőrség megalapításától - a Tanácsköztársaság időszakát kivéve - egészen a második világháború elvesztéséig működött. Sikeresen felszámolta a „betyárvilágot”, helyreállította az ország közbiztonságát.203 Sőt, még tovább is, ugyanis Magyarország első szovjet megszállása folyamán egyes magyar csendőregységek a németekkel együtt az országból visszavonultak és továbbra is rendfenntartó feladatokat láttak el, utoljára amerikai parancsnokság alatt. A Magyar Királyi Csendőrséget hivatalosan 1945-ben az 1.690/1945. M. E. számú rendelettel szüntették meg. Csendőrségünk történetét számos kutató feldolgozta és rendszeresen jelennek meg publikációk is, jórészt a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Társaság tevékenységének köszönhetően, számos esetben komoly viták zajlanak, különösen a testület második világháborús szerepéről.204 Ugyanakkor jelen értekezésben a magyar csendőrség pusztán a bemutatott szervezetek egyike és személy szerint sokkal 200

CSAPÓ Csaba: „A csendőri szolgálat”. In: Rubicon, 2010/ I. szám, p. 13., ISSN: 0865-6347 Például erre utal az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállítására megkivántató póthitelről szóló 1868. évi XXXII. törvénycikk. 202 SZENTESI Zöldi László: Nagy magyar betyárkönyv. Budapest, 2009, Méry Ratio. pp. 96, ISBN: 80-8928-627-0 203 REKTOR Béla: A Magyar Királyi Csendőrség oknyomozó története. Cleveland, USA, 1980, Árpád Könyvkiadó Vállalat. p. 111. 204 Lásd pl. PARÁDI József: A Magyar Királyi Csendőrség. Az első magyar polgári, központosított, közbiztonsági őrtestület 1881-1945. Budapest, 2012, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos társaság. pp. 281 ISBN: 978-96-3084-794-0. In: PARÁDI József (szerk.): A magyar rendvédelem-történet öröksége, 2., ISSN 2062-8447. 201

107

lényegesebbnek tartottam a francia csendőrség történetének részletesebb bemutatását a késői csendőrségi modell megismertetésének érdekében. Végül, érdekességképpen felhívnám arra a figyelmet, hogy Magyarországon a késői csendőrségi modellt képviselő szervezet egészen 2008-ig létezett. Ez pedig nem volt más, mint a Határőrség. 1949-ben ugyanis az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) alá rendelték a határvadász századokat is, majd 1950. január 01-től Határőrség néven szervezetileg is a belügybe olvasztották a teljes határrendészeti szervezetet. A határvadász századokat már 1948-ban rendészeti és (államvédelmi) nyomozó hatáskörrel ruházták fel.205 Ezzel álláspontom szerint tulajdonképpen késői csendőrségi modellnek megfelelő szervezetet hoztak létre. Ugyan az Államvédelmi Hatóság (ideiglenes) feloszlatása után 1956-tól 1957-ig átmenetileg a Határőrség a Fegyveres Erők Minisztériuma alá került, azonban rendészeti feladatai megmaradtak és 1957-től újra belügyi vezetés alatt állt. Az 1949. évi XX. törvény, a sztálinista Alkotmány a Határőrséget a fegyveres erők részeként definiálja. Az 1958-ban kiadott (titkos) Határőrizeti Szabályzat kifejezetten katonai jellegű fellépést követelt meg a törvénysértőkkel szemben,206 a fegyverhasználat előírásai között például az szerepelt, hogy a határt engedély nélküli átlépését megkísérlővel szemben fegyvert kell használni. Ez a szervezetet egyenesen a korai csendőrségi modell felé tolta (amikor ugyebár a rendvédelmi feladatot kapott katonák, például a Hippeisek vagy a Maréchaussée a törvénysértőt ellenségnek kezelték). A szervezetben ekkor szinte kizárólag csak hivatásos katonák és sorkatonák teljesítettek szolgálatot, a polgári alkalmazottak létszámának növekedése csak 1974-ben kezdődött meg.207 Ekkor a feladatrendszert is újraszabályozták, ezúttal már egy Minisztertanácsi rendeletben is kimondják a határátlépés esetén a fegyverhasználati jogot, egyébként a határőrre vonatkozó szabályokat legtöbbször a rendőrségre kiadott szabályzókból emelték át, ami a fegyveres erők kötelékébe tartozó testület rendvédelmi jellegét támasztja alá.208 A Határőrség kettős jogállása a rendszerváltás után sem szűnt meg, a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény kifejezetten kettős jogállású 205

GÁSPÁR László: A második világháború utáni magyar határőrizet változásai. In: Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), XXII. évf. (2012) 25. sz., pp. 32-52. ISSN: 1216-6774 Link: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00011/pdf/RTF_25_032-052.pdf Letöltés ideje: 2014.07.27 206 Loc. cit. 205 (GÁSPÁR, 2012) 207 NAGY József: A magyar határőrség szervezete, létszáma és területi elhelyezkedése 1958-1990. In: Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), XXII. évf. (2012) 25. sz., pp. 67-78. ISSN: 12166774. Link: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00011/pdf/RTF_25_067-078.pdf Letöltés ideje: 2014.07.27 208 Például a fegyverhasználatra vonatkozó egyéb szabályokat a rendőrség fegyverhasználatának jogáról szóló 1963. évi 22. törvényerejű rendelet határozza meg, a 40/1974. MT rendelet utaló szakasza révén.

108

szervként definiálja a Határőrséget, továbbá számos rendvédelmi, sőt, rendészeti igazgatási feladatot szab, ugyanakkor a honvédelemben való szerepvállalását is meghatározza.209 Ráadásul egy törvénymódosítás a Határőrségnek egyes bűncselekmények esetén országos illetékességű (kisegítő) nyomozó hatósági hatáskört biztosít.210 Ezek így együtt tipikusan a késői csendőrségi modell alapján felépített csendőrség fő jellemzői. A magyar Határőrség, mint az utolsó magyar csendőrség típusú szervezet kettős jogállását 2006. január 01-el szüntette meg egy alkotmánymódosítás.211 A testület végül 2007. december 31-én „integrációval” azaz beolvadással szűnt meg, jogutódja a Magyar Rendőrség lett. Olaszország

Az olasz csendőrséget (Carabinieri) 1814. július 13-án hozták létre I. Viktor Emánuel királyi pátensével.212 A második világháború alatt a szervezet kettészakadt, a csendőrök egy része kiszolgálta

a

tengelyhatalmakat, más

részük illegalitásba

vonult, közülük sokat

bebörtönöztek, kényszermunkára vagy koncentrációs táborokba küldtek. A második világháború után a szervezetet újjászervezték. Funkcióiban teljes egészében utánozza a francia csendőrséget, beleértve a lovas díszegységet és a speciális alakulatokat is. A fegyveres erőkön belül önállóvá 2000-ben, a 78/2000-es törvénnyel vált. Ugyanakkor Olaszországban, mint már a korai csendőrségi modellnél is ismertettem, szintén a késői csendőrségi modell szerint működik a „Guardia di Finanza” azaz a(z) (Olasz) Pénzügyőrség. Először „Corpo delle Guardie doganali” azaz Vámőrség néven hozták létre 1862-ben, az 1862. május 13-i 616-os számú törvénnyel.213 Később ezt a szervezetet szervezték át, hatáskörét adóhatósági feladatokkal is kibővítve, az 1881. április 8-i 141-es törvénnyel, egyben nevét „Corpo della Regia Guardia di Finanza” azaz Királyi Pénzügyőrség megnevezésre

változtatva.

További

átszervezéseket

követően

1919-ben

önálló

fegyvernemmé vált a hadseregen belül, 1959-ben pedig II. Viktor Emánuel király trónfosztása

209

Lásd: http://www.complex.hu/kzldat/t9700032.htm/t9700032_0.htm Letöltés ideje: 2014.07.27 A Határőrség abban az esetben járt el nyomozó hatóságként, ha a cselekményt maga észlelte vagy a feljelentést nála tették. Lásd: 1999. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 2007.12.31-ig hatályos szövege. 211 Lásd: 2004. évi CIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról, közlönyállapot illetve 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, 2005.11.08 előtti hatály. 212 Lásd: http://www.carabinieri.it/Internet/Multilingua/EN/HistoricalReferences/01_EN.htm Letöltés ideje: 2014.07.26 213 La legge sull’Ordinamento delle Guardie Doganali del Regno d’Italia (1862-2012) [Az Olasz Királyság Vámőrségének megszervezéséről szóló törvény (1862-2012). Online emlékkönyv a Vámőrség megalapításának 150. évfordulójára. Róma, 2012, Camera dei deputati, Archivio storico [Kormányzati Levéltár]. pp. 165, Link: http://archivio.camera.it/resources/pu01/allegati/Istituzione_Guardie_doganali.pdf Letöltés ideje: 2014.07.27 210

109

és az Olasz Köztársaság kikiáltása után elnevezését ismét megváltoztatták, a királyi jelzőt nélkülöző „Guardia di Finanza” azaz Pénzügyőrség névre. Végül a 2001. március 19-i 68-as törvény határozta meg azon struktúráját, amellyel most is rendelkezik, lényege, hogy a katonai és rendészeti feladatok egy-egy tábornoki rangban lévő parancsnok között oszlanak meg, illetve a rendészeti feladatokon túl, gazdaságvédelmi bűnügyi nyomozati feladatokat is ellát. A nyomozó hatósági hatáskör illetve feladat az első világháború óta egyébként egyre inkább benyomult a csendőrség klasszikus feladatai közé, melyek között eredetileg nem szerepelt. Felhívnám továbbá a figyelmet az ókori római consul rendszert idéző kettős vezetésre, mondhatni, hogy a katonai feladatokért felelős tábornok az állandó consul armatus, míg a rendészeti és bűnügyi parancsnok a consul togatus modern megfelelője. Portugália

Az 1801-ben létrehozott portugál Királyi Rendőrség megnevezése ellenére csendőrség jellegű szerv, mivel állománya a fegyveres erők kötelékébe tartozik, létrehozására szintén a francia csendőrség szolgált alapul, 1910-ben a szervezetet átnevezték Köztársasági Nemzetőrségre (Guarda Nacional Republicana). Szintén kettős rendeltetésű szervezet, békeidőben rendvédelmi feladatokat lát el a belügyminiszter felügyelete alatt ugyanakkor a védelmi minisztérium alárendeltségébe tartozik. Illetékessége elsősorban a vidékre terjed ki. A 2007. évi 63. törvény óta a hadseregen belül önálló fegyvernemként van jelen.214 Románia

A román csendőrség a román állam egyik jogelődjében, Moldáviában (nem Moldova!) alakult meg először, 1850. április 03-án Jandarmerie (kiejtése zsandármerié, a Gendarmerie kiejtésének román nyelvű átírása) néven, Prince Grigore Alexandru Ghica, a hadsereg részeként tulajdonképpen tábori csendőrségként funkcionált. Havasalföld (Wallachia azaz Oláhia) és Moldova 1859-es egyesülése és Románia létrejötte után a szervezet mind román csendőrség a fegyveres erők részeként, a hadügyminisztérium alárendeltségében teljesített szolgálatot. Az 1877-1878-as román függetlenségi háborúban szintén katonai rendészetként (tábori csendőrségként) működött, de a harcokból is kivette a részét. Valódi rendvédelmi feladatokat akkor kapott, amikor az 1893. április 30-i törvénnyel átalakították Jendarmerie Rurală néven vidéki csendőrséggé, rábízva a rendfenntartást a vidéki területeken, ugyanakkor meghagyva a tábori csendőrségi feladatait is. Az 1907-es parasztfelkelésnél 214

Lásd: http://www.gnr.pt/default.asp?do=t04/14tn0vCnpn1/14tn0vCnpn1_v0t_0n6v10nyt7n4qn Letöltés ideje: 2014.07.26

110

viszont ez a vidéki csendőrség, katonai jellege ellenére, képtelen volt leverni a lázadást. Feltételezem, hogy ennek nem kizárólag a szakmai inkompetencia, hanem a felkelőkkel való rokonszenv is oka volt. A felkelés leverését követően a csendőrséget ismét átszervezték, az 1908. március 24-i új csendőrségi törvény szerint, de feltételezésemet alátámasztja, hogy ezek nem csak feladat- vagy hatásköri (a hatáskört ismét a katonai rendészeti feladatokra korlátozták), hanem humánpolitikai és vezetési oldalon is komoly változást jelentettek, például katonatisztek csendőrségbe áthelyezésével szigorították az irányítást. Ezzel a modellt a katonai rendészet illetve a korai csendőrség irányába tolták el. A két világháborúban is e feladatokat látták el, kiegészítve az elfoglalt területeken a közrend fenntartásával illetve a második világháborúban a tömeges, Transznyisztriába deportálásban való részvétellel. A második világháború után a kommunista hatalom 1949. január 23-án rendelettel feloszlatta a csendőrséget, állományát a belbiztonsági (államvédelmi) erőkbe csoportosították át, melynek keretében tulajdonképpen tovább működött. A rendszerváltás után a román csendőrséget az 1990. július 5-i törvénnyel Jandarmeria Română néven újraalakították, azonban már nem látott el katonai rendészeti feladatkört, teljes mértékben rendvédelmi funkciót kapott, ugyanakkor kettős jogállású szervezet maradt így tulajdonképpen teljes mértékben a késői csendőrségi modell szerint működik.215 A késői csendőrségi modellt a késői rendőrségi modellel ötvöző országok

Egyes országokban történelmi hagyományok vagy politikai fordulatok nyomán a csendőrség nem tartotta meg valamennyi jellemző tulajdonságát. Általában két területen változtattak ezen államok, az egyik, hogy előbb vagy utóbb a csendőrség haderővel való kapcsolatát megszüntetve gyakorlatilag csendőrségnek nevezett rendőrséget hoztak létre, a másik, hogy a központi irányítás elvével szakítva az önkormányzatok irányítása alá rendelték a csendőrség egységeit (alegységeit). Itt kissé tágabb körből választom ki azokat az országokat, amelyeket példaként tudok felhozni, mivel a modellen belül található jellemző altípusoknak nem mindegyike létezik a jelenlegi Európai Unión belül. Ugyanakkor törekedtem az európai példáknál maradásra, így az Európai Unió Schengeni Térségének részes, csak európai uniós tagállamokkal határos két állama, Svájc és Vatikán testületeire esett a választásom az uniós tagállam Spanyolország mellett.

215

Repere istorice [Történelmi előzmények], Online szócikk a román csendőrség honlapján. Link: http://www.jandarmeriaromana.ro/pagini/istoric.html Letöltés ideje: 2014.07.28

111

Ebbe a körbe kutatásaim eredményeként az alábbi európai országok tartoznak: 

Spanyolország



Svájc



Vatikán

Spanyolország

A korábban említett spanyol rendvédelem sikerrel ötvözte a csendőrség és a rendőrség tulajdonságait a Guardia Civil azaz Polgárőrség megalkotásánál 1844-ben, az 1844. május 13-i törvénnyel. A szervezet egyébként nevével ellentétben állami rendőri szervként jött létre, hadsereghez való kapcsolata a jelenlegi magyar rendőrségéhez (és az ókori Egyiptom rendőreihez) hasonlóan humán területen a katonai rendfokozatok használatában, az állomány tagjainak és családjainak kaszárnyában (napjainkban ezek a „casa-cuartel” nevű létesítmények lakóparkként és csendőrőrsként egyszerre funkcionálnak) nyilvánul meg, a spanyol hadügyminisztériumnak nincsen felettük hatásköre. Mégis, feladataikat tekintve inkább sorolhatók a csendőrségi típusú szervezetek közé. A testület létrehozására elsősorban a korai polgárőrségi modellnél bemutatott „hermandad” típusú szervezetek körében elharapózó korrupció miatt volt szükség, bár egyes források azt állítják, valójában a „hermandad” testületeknek a központi hatalom helyett helyi önkormányzatok irányába tanúsított hűsége miatt történt a lépés.216 Tény ugyanakkor, hogy a „hermandad” rendszert már 1835-ben, az 1835. május 07-i törvénnyel megszüntették, ezért feltételezem, hogy a „Guardia Civil” létrehozása szükséges hiánypótlás volt a biztonság fenntartása érdekében. Ugyanakkor a testület működését az abszolutizmus illetve a Franco-korszak idején a társadalom negatívan ítélte meg, valamint a csendőrség vezetői a hadsereg vezetőihez hasonlóan beavatkoztak a politikába, ezért 1999-ben a 42/1999. számú törvénnyel a testületet alkotmányos alapon, „katonai jellegű rendvédelmi szerv” meghatározással újjászervezték.

216

MARTÍNEZ RUIZ Enrique: Algunas reflexiones sobre la Sanda Hermandad [Néhány gondolat a Szent Testvériségről]. In: Cuadermos de Historia Moderna [Újkori Történelmi Szemle], 1992. évi. 13. szám, pp. 91-107. ISSN: 0214-4018. Link: https://revistas.ucm.es/index.php/CHMO/article/viewFile/CHMO9292110091A/23931 Letöltés ideje: 2014.07.27.

112

36. ábra - Casa cuartel - a Guardia Civil jellegzetes, szolgálati lakásokból és hivatali helyiségekből álló épületeggyüttese Barakaldo városában (Bilbao közelében) Forrás: Guardia Civil hivatalos oldala, 2014

Svájc

Svájcban az első csendőrséget 1803. június 04-én állították fel és a francia nyelvű kantonokban azóta is létezik a csendőrség, pontosabban a csendőrségek, amelyek a később, 1877-ben alapított rendőrség egyik alkotó eleme lett,217 tagjai nem tartoznak a fegyveres erők

kötelékébe,

gyakorlatilag

a

rendőrség

egyenruhás,

közrendvédelmi

és

közlekedésrendészeti szolgálati ágát jelentik.218 Ezért a svájci rendvédelemmel a késői rendőrségi modell ismertetésénél foglalkozom behatóbban, ugyanakkor szükségesnek tartottam röviden itt is megemlíteni. Vatikánváros

Ugyanez a helyzet a Vatikánvárosi Csendőrséggel, melyet 1816-ban alapítottak, de ténylegesen rendőrségként funkcionál. Svájc és Vatikánváros példáját azért tartom fontosnak, mert megmutatja a két modell közötti átmenetet illetve azt, hogy a klasszikus csendőrség alapvetően a centralizált, viszonylag nagyméretű államokhoz köthető, ugyanakkor a testület képes adaptálódni egészen kisméretű államokban tevékenykedéshez is annak árán, hogy közeledik vagy teljesen összefonódik a rendőrségi modellel.

217

Például így határozza meg a csendőrséget Genf Kanton hatályos rendőrségi törvénye, az 1957. október 26-i törvény. Link: http://www.ge.ch/legislation/rsg/f/s/rsg_f1_05.html Letöltés ideje: 2014.07.27. 218 Lásd: http://www.musees.vd.ch/chateau-morges/musee-de-la-gendarmerie/histoire/, http://www.ahgv.ch/?page_id=19

113

A késői csendőrségi modell megértéséhez tehát elsősorban a francia csendőrség múltját kellett áttekintenünk, mivel a modell ott alakult ki és onnan terjedt el, egyébként nem csak Európában, hanem szerte a világon. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csendőrség Európában a Frank Birodalom utódállamaiban, elsősorban Franciaországban fejlődött ki és változatlan formában szinte kizárólag azokban a frank utódállamokban maradt fenn, amelyet az ókorban és a középkorban főként gallok (a kelták egyik törzse) népesítettek be. Más államokban a csendőrség vagy nem alakult ki, illetve nem vették át, vagy pedig – feltehetően a helyi társadalom igényeinek és kultúrájának megfelelően – a késői rendőrségi modellel ötvözték. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy a történelmi események és az országok teljesítőképességei gyakran egyik vagy másik irányba determinálták a folyamatot

A késői rendőrségi modell A késői rendőrségi modell már fent is említett jellemzője a központosított, bürokratikus szervezet, amely központi kormányzati irányítás alatt áll, általában az önkormányzatok korlátozott vagy kizárt beleszólási lehetősége mellett. Szintén jellemzője ennek a modellnek, hogy a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröket egyen ruházattal látja el, tulajdonképpen itt születtek meg a mai értelemben vett egyenruhás rendőrségek. Véleményem szerint a késői rendőrségi modellt leginkább a csendőrségi és a korai rendőrségi modell ötvözése, hozta létre, egyébként éppen emiatt jellemző a késői rendőrségekre a két- vagy többarcúság. Például, bűnügyi szolgálati ágon belül a nyomozó hatósági hatáskört gyakorló nyomozók és vizsgálók egy teljesen más szervezeti kultúrát képviselnek, ruházatban, hierarchiában és követelmények terén, mint a tömegkezelést végző,

közrendet

fenntartó

egyenruhás,

rendszerint

alegységekbe

szervezett

közrendvédelmi szolgálati ágba tartozó rendőrök.219 Természetesen ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem lehet helyénvaló ezeket a szolgálati ágakat egy szervezetben kezelni. Először azonban a modell fejlődését más szemszögből szeretném bemutatni. Az abszolutizmus, a Polizestaat és Peel-i alapelvek szerepe a modell fejlődésében

A késői rendőrségi modell bemutatásához először röviden vázolnám az állam- és jogfejlődés lényeges szakaszát jelentő felvilágosult abszolutizmust valamint a Polizeistaat, azaz rendőrállam elméletét, mivel véleményem az, hogy e modell bevezetése alapvetően e 219

Magyarország vonatkozásában lásd pl. 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet a rendőrség szolgálati szabályzatáról illetve a 65/2011. (XII. 30.) BM rendeletet a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről

114

kormányzási módszer illetve társadalmi berendezkedés megvalósítására irányuló törekvések érdekében történt meg. Az abszolutizmus

Az abszolutizmus maga, mint az uralkodó korlátlan hatalmát valló államfelfogás a rendvédelem fejlődésének jelentős részét átöleli, hiszen már az eddig bemutatott modellek is abban a szellemben kerültek létrehozásra, hogy az uralkodó hatalmát az ország valamennyi részében, korlátozás nélkül érvényesíteni kell. Ez az elmélet leggyakrabban a nemesi önállósodási törekvésekre adott válasz volt, általában az állam működésének, az ország területi épségének megóvása érdekében. Legismertebb megnyilvánulása a XIV. Lajos francia királynak tulajdonított „L’état c’est le moi!” azaz „Az állam én vagyok!” mondat, ami jól összefoglalja az abszolutizmus lényegét. Az abszolutista monarchia egyébként nem feltétlenül valósult meg minden esetben, mert az államapparátus vagy a nemesség aktív vagy passzív ellenállása a de iure korlátlan uralkodói hatalmat de facto, a végrehajtás (pontosabban végre nem hajtás) révén korlátozza, legközelibb példa erre Habsburg II. József császár uralkodása 1780-1790 között. A különböző elméletekkel, például az uralkodói hatalom istentől történő származtatásával vagy a felvilágosult abszolutizmus vezérelveként hirdetett „Az uralkodó az állam legfőbb szolgája.” alátámasztott abszolutizmusnak végül két nagyon hasznos eredménye volt, egyrészt megteremtette a mai értelemben vett szuverén államot, másrészt lehetővé tette az erőforrások állami szintű koncentrálását, ami a nagyhatalommá válás és a gazdasági fejlődés előtt nyitotta meg az utat.220 Polizeistaat - rendőrállam

A kifejezés először a Habsburg Monarchiában jelent meg 1851-ben és az 1848/49-es forradalmi hullám eredményeinek felszámolását, további forradalmak és szervezkedések lehetőségét kizáró, lakosság feletti totális ellenőrzési rendszer kialakítását célozta. Eddigi kutatásaim alapján a Polizeistaat idején történt meg először, hogy a rendészeti igazgatás, mint feladatkör jelentőségében és kiterjedésében meghaladta a rendvédelmi feladatokat. Tehát a központi hatalom kitűzött maga előtt célként egy rendet, amelynek létrehozását és fenntartását, azaz folyamatos újratermelését különböző, esetleg a védett jogi tárgyakkal csak közvetetten összefüggő, bürokratikus intézkedések egész sorával kívánták biztosítani. Ez olyan, ma már számunkra természetes, ám addig jórészt ismeretlen vagy csak ritkán 220

SZANISZLÓ Krisztián: A modern államok kialakulása. In: Polgári Szemle, VI. évf. (2010) 4. szám. ISSN: 17866553 Link: http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=404&page=1 Letöltés ideje: 2014.07.30.

115

felbukkanó

adminisztrációval

járt,

mint

például

az

útlevél

vagy

a

különböző

tevékenységekkel összefüggő engedélykötelesség illetve igazolási kötelezettség. A Polizeistaat rendvédelmi szervei tehát a rendészeten belül elsősorban rendészeti igazgatási tevékenységet láttak el. Mivel a Polizeistaat, azaz a rendőrállam az államszervezésnek a természetjogon alapuló jogállami berendezkedésnek ellenpontja, amely „a cél szentesíti az eszközt” alapelven működik, gyakran kiiktatva a jogot – mint felesleges akadályt – és a hatóságot közvetlen politikai irányítás alá vonja. Ezen az elven működik ma például a rendőrség minisztériumi irányítása. Természetesen, amikor a jogállami berendezkedés újra megerősödött, akkor elkezdett kialakulni egy egyensúly a két véglet között, például ennek egyik megjelenési formája, hogy a politikai irányítás jogszabályi korlátok közé került (jogszabályi hierarchiából adódóan a miniszteri rendelet törvénnyel, törvény alaptörvénnyel nem lehet ellentétes), továbbá az állampolgárok alapjogait a legmagasabb két jogszabályi szint rendezi (alaptörvény állapítja meg és csak törvény korlátozhatja). Szintén ilyen jelenség a rendvédelmi szervek szervezetére, feladataira, hatáskörére, jogosultságaira vonatkozó szabályok törvényi keretbe foglalása. Elmondhatjuk, hogy a rendőrállam megközelítése adott teret a bűn- és baleset-megelőzésre, a rendészettudomány, illetve a rendészeten belüli rendészeti igazgatás érdemi fejlődésére, a jogállam visszaszorítása árán fokozta a biztonságot. Itt azonban nem a személyes biztonságról beszélünk, hanem a közösséghez tartozás szükségleti szintjén megvalósuló közösség (állam) biztonságáról, amelyen belül az egyén biztonsága a közösséggel való együttműködési képességének, azaz társadalmi együttélésre való alkalmasságának egyenes függvénye. Láthatjuk, hogy a rendőrállam maga a kifejezés mai negatív kicsengésű tartalmának ellenére nagyon sok vívmánnyal járult hozzá a napjainkban elfogadott társadalmi rendhez. Még a jogállam ismételt előretörésének ellenére is fennmaradt, „mindössze” a „sub lege libertas” jelszóval jogszabályi keretek közé szorított rendészeti (elsősorban rendészeti igazgatási jellegű) megoldásainak nagy száma azt mutatja, hogy a szükségletpiramison belül nem csak és kizárólag a rendvédelem által megvalósított biztonsági szintre, hanem a közösségi szintű biztonságra is van olyan mértékű igény, amely versengeni képes a szabadság és önmegvalósítás szükségleteivel. Ezen versengő szükségletek közötti egyensúlyi pontnak minél pontosabb megállapítása és folyamatos követése hatalmas kihívás, amely a rendészet elméletével foglalkozó kutatók egész generációinak adott és ad nem kevés munkát. Ezt azzal támasztom alá, hogy számos tanárom és kollégám kutatásait a 19. századtól, a késői rendőrségi modelltől (esetleg a késői 116

csendőrségi modelltől) indítja, axiómaként fogadva el a rendészet 19. századi felvilágosult abszolutizmus és rendőrállam ténykedése nyomán kialakult felfogását és tartalmát, például a Szamely-féle rendészet definíciót. A fogalomtisztázásnál már kifejtetteket ismét egy indokkal megerősítve, többek között ebben látom annak okát, hogy hazánkban, ahol sajnos a már ismertetett történelmi tényezők miatt a késői rendőrségi és csendőrségi modellek bevezetése előtt nem vagy csak alig működtek rendvédelmi modellek, itt pedig „egyből” a felvilágosult abszolutizmus és a rendőrállam rendészeti igazgatásra súlyozott belső biztonságpolitikájával kezdtünk, emiatt nehéz átlátni a rendvédelem lényegét, helyét és szerepét. Ebből eredően sokan összekeverik, egymást fedő fogalomként értelmezik a rendészetet és a rendvédelmet, pedig a rendvédelem egy alacsonyabb szükségleti szintet elégít ki, majd később a társadalom fejlődése folytán a közösséghez tartozás magasabb szükségleti szintjén megjelent igényre válaszul megjelenő rendészeti igazgatással összekapcsolódva együtt alkotja a rendészetet. Véleményem szerint az e fejezeten belül leírtak is értekezésem témaválasztásának indokoltsága mellett szólnak, miszerint a rendvédelem jelenének és jövőjének megismeréséhez a történetén keresztül vezet az út. Most viszont visszatérnék a késői rendőrségek első képviselőihez és a modell egyes változataihoz. Itt sem törekszem arra, hogy minden olyan európai uniós tagállamot felsoroljak, amely rendőrséggel rendelkezik, de célom a modell egyes altípusainak egy-egy példán keresztül történő ismertetése, beleértve annak rövid történetét is. A Peel-i alapelvek

A késői rendőrségi modell általános érvényűnek tekinthető alapelveit az angol Sir Robert Peel dolgozta ki, melyek alapvetően a rendészet teljes területén megállják a helyüket és a következő tételeket tartalmazzák a rendőrség feladataira, a rendőrséggel szembeni elvárásokra vonatkozóan: 1. A karhatalmi eszközök és a súlyos szankciók alternatívájaként a bűnelkövetés és a közrend megzavarásának megelőzésére is törekedni kell. 2. A rendőrség a feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat csak úgy őrizheti meg, ha létezése, működése és magatartása társadalmi legitimációval bír és képes kivívni és megőrizni társadalmi megbecsülését.

117

3. A

társadalom

megbecsülése

alatt

a

lakosság

rendfenntartásban

történő

együttműködésének biztosítását is érteni kell. 4. A rendőrségnek törekednie kell arra, hogy fizikai erőszak és kényszerítés helyett céljait a társadalommal történő együttműködés elmélyítésével érje el. 5. A társadalmi megbecsülés nem a társadalmi hangulatnak történő megfelelés, hanem a pártatlan jogszolgáltatás, a politikamentesség, a törvények igazságossága vagy igazságtalansága figyelmen kívül hagyása a vagyoni és társadalmi helyzetre tekintet nélkül barátságos és segítőkész hozzáállás, udvariasság, jó humorérzék és áldozatkészség révén érhető el. 6. Csak a cél eléréséhez feltétlenül szükséges erőszakot alkalmazza és csak akkor, ha se meggyőzéssel, se tanáccsal se figyelmeztetéssel nem sikerült a jogkövető magatartást elérni vagy a rendzavaró magatartást abbahagyatni és az együttműködési szándék teljesen hiányzik. 7. Olyan viszonyt fenntartani a társadalommal, amely megfelel annak a történelmi ténynek, hogy a rendőrség a társadalom része és a végső rendvédelmi erő a társadalom maga, a rendőrök pusztán a társadalom azon tagjai, akik folyamatosan, hivatásszerűen végzik azt a rendvédelmi tevékenységet, amely egyébként minden állampolgárnak a közösség fennmaradása és jóléte érdekében kötelessége. 8. Mindig szigorúan tartania kell magát ahhoz, hogy legfontosabb feladata a rendvédelem és tartózkodnia kell attól, hogy úgy látsszon, bitorolja a magánszemélyek vagy az állam igazságszolgáltatáshoz való jogát, de határozottan fel kell lépnie a bűn és a bűnösök ellen. 9. Meg kell értenie, hogy hatékonyságának mércéje a bűncselekmények és a rendzavarás hiánya, nem pedig az ezekkel szemben foganatosított rendőri fellépések száma. Az általa felállított rendőrség tagjainak beceneve a „Peeler” volt, sajátos, már-már úri egyenruhát viseltek, az általa képviselt alapelvek pedig álláspontom szerint a mai napig követendők, főleg ott, ahol a rendőrség működését a közösségi rendészet irányába kell tolni az eredményesebb működéshez. Álláspontom szerint a pluralista demokratikus 118

jogállamokban a rendőrség legitim működésének a Peel-i alapelvek követése és szükség szerinti továbbfejlesztése elengedhetetlen feltétel. Ilyen értelemben a más kutatók által favorizált kontinentális és angolszász típusú rendőrségek közötti, a jogrendszerek tipológiájának analóg átvételével történő megkülönböztetést értelmetlennek tartom, szerintem kétféle rendőrségről beszélhetünk a késői modellben: közösségi rendészetet folytató etikus rendőrségekről és szuverén rendészetet folytató, a lakosság helyett a mindenkori hatalmat szolgáló szervilis rendőrségekről.

37. ábra Peelerek. Forrás: Encyclopaedia Britannica, 1922

Példák késői rendőrségi modelleket alkalmazó országokra

A késői rendőrségi modelleket alkalmazó országok bemutatásánál figyelembe vettem azt, hogy ez a terület éppen a fenti fejezetben kifejtett okból, sokkal több kutatási eredménnyel rendelkezik, mint a korábban bemutatottak. Emiatt a bemutatásban rövidebb leírásokat és tömör megfogalmazást alkalmazok. A bemutatott országok: 

Anglia



Franciaország



Németország



Magyarország

Anglia

Angliában a késői rendőrségi modell bevezetésére a 19. században került sor. A növekvő bűnözés miatt a constabulary rendszer már nem volt képes a rend fenntartására, a fizetés hiánya (legfeljebb egy kis tiszteletdíjat kaptak, miután a kötelező 1 év ingyenes szolgálat letelt) miatt alig volt alkalmas jelentkező, főleg a városokban ahol az élet drága volt (ez a 119

probléma nyilvánvalóan más országokban és években is előfordul). Ezért az uralkodó engedélyezte a helyhatóságok számára hivatásos rendőrségek felállítását. Elsőként 1800-ban Glasgow városában felállt az első késői rendőrségi modell szerinti angol rendőrség, melyet 1825-ben követett a lancashire-i Rochdale, 1827-ben Oldham, végül 1829-ben a Sir Robert Peel által kidolgozott nagyvárosi (londoni) rendőrségi törvény a „Metropolitan Police Act of 1829” a fővárosban is felállította az egyenruhás rendőrséget.221 A ma „pilot projektnek” nevezett, különböző méretű településeken kipróbált szervezetek mintájára 1830-tól a királyi birtokokon, az 1839-es Rural Constabulary Act pedig országosan minden település számára engedélyezte rendőrség felállítását. Így 1851-re már az egész országban létrehozták a késői rendőrségi modell szerint létrehozott rendőrségeket, ugyanakkor a szervezet vezetését nem központosították, ekkor 13.000 rendőrség volt Angliában. Ezek a szervezetek már teljes munkaidőben alkalmazott, fizetett, hivatásos állományú egyenruhás rendőrökből állt. Jogaikat és kötelességeiket törvény rögzítette, melyből fontosnak tartom kiemelni az alábbiakat. Angliában a Peel-i alapelvek követéséből adódóan a rendőr is állampolgár, csak egyenruhában (ugyebár a frankpledge és a constabulary rendszerből egyenesen következő hagyomány). Ennél fogva a rendőr nem valami távoli, arctalan hatalom végrehajtó képviselője, intézkedési jogosultságát a többi állampolgár beleegyezésével gyakorolja, hatalma a közösségben fennálló közmegegyezésen alapul. Tevékenységüknek átláthatónak, intézkedéseiknek

jogszerűnek,

szakszerűnek,

következetesnek

kell

lennie,

teljes

felelősségtudat mellett.222 Hangsúlyozni szeretném, hogy a fenti szöveg nem egy elméleti kutatóműhely publikációjából származik, hanem az angol kormány nyilatkozata, ez pedig az angolszász jogrendszerben nagyon komoly súllyal bír, mivel egy esetleges bírói döntésnek zsinórmértékéül szolgálhat, így a precedens rendszer révén szervesen beépülhet Anglia rendvédelmi jogába. E megközelítést jelenleg a brit rendvédelem filozófiájaként aposztrofálják és „beleegyezésen alapuló rendészet” azaz „policing by consent” néven nevezik. Ezen követelmények természetesen nem tavalyelőtt jelentek meg az angol

221

Lásd http://www.parliament.uk/about/livingheritage/transformingsociety/laworder/policeprisons/overview/watchmenconstables/ Letöltés ideje: 2014.07.30 222 Lásd az angol kormánynak közérdekű információról szóló Freedom of Information Act of 2000 törvény alapján feltett kérdésre 25060 számon adott választ. Közzététel: 2012. december 10. Link: https://www.gov.uk/government/publications/policing-by-consent Letöltés ideje: 2014.07.30

120

rendőrségnél, már az angol rendőrség megszervezésében kulcsszerepet játszó Sir Robert Peel megfogalmazta az etikus rendőrség alapelveit amelyeket fent már ismertettem, ennek továbbfejlesztése révén a mai angol rendőrséggel szemben az alábbi, Peel-i alapelveken alapuló elvárásokat támasztják: 

minden rendőrnek rendelkeznie kell egyedi azonosító jelvénnyel, hogy minden intézkedésnek legyen gazdája,



a rendőrség hatékonyságát nem az elfogások száma, hanem a jogellenes cselekmények hiánya alapján kell mérni,



minden (rendőr)hatóságnak tisztában kell lennie azzal, hogy a bizalom és a megbízhatóság mindenek előtt való,



a rendőrség a közösség része és eszköze (Eredeti: „The police are the public and the public are the police”).

Látszik tehát, hogy a XIX. százat első felében létrejött Peel-i alapelvek hazájukban is szerves fejlődésen mennek át, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezen elvek alkalmazása nem azok szolgai lemásolását és dogmatikus szajkózását kell, hogy jelentse, hanem a helyi viszonyoknak megfelelő, ám a lényegi kereteket megtartó megfelelőjének kidolgozását és érvényesítését. Egyes, a rendvédelem történetével foglalkozó kutatók szerint az angol rendőrség ezekkel az elvekkel élenjár a közösséggel való együttműködés területén.223 Véleményem szerint az angol rendőrség a késői rendőrségi modell egyik altípusát testesíti meg, mégpedig a közösségi rendészetet. Ez megnyilvánul egyrészt abból, hogy – a frankpledge és a constabulary rendszerek hagyományai miatt – a rendőrséget a közösség szerves részeként kezeli önmagát (és a közösség is a rendőrséget). Ezzel ellentétben például hazánkban a késői rendőrségi modell a rendőrállammal összefüggésben, a távoli, személytelen és korlátlan központi hatalom képviselőjeként, saját és sajátos szabályai valamint szubkultúrája burkában létezve honosodott meg, nevezzük ezt most az értekezés erejéig szuverén rendészetnek. Előbbi esetben a társadalmi támogatottság sokkal könnyebben elérhető, kvázi magától értetődő dolog, míg utóbbi esetben a társadalom alapvetően elutasító hozzáállását csak nagyon kemény munkával és következetes 223

REITH, Charles: A New Study of Police History [Rendvédelem-történet új megközelítésben]. London, 1956, Oliver and Boyd., p. 140.

121

működéssel lehet, már ha egyáltalán lehetséges, elnyerni. Visszatérve az angol rendőrségre, a

szervezet

többször

átszervezésre

került.

Ezek

elsősorban

összevonások,

mai

szóhasználatunkkal élve integrációk voltak. A fent már említett, 13.000 rendőrségből 2013-ra 45 maradt és 2013-ban újabb összevonásokra tettek javaslatot. Mondhatnánk, hogy az angol közösségi rendészet a szuverén rendészet központosított szervezése felé közelít, és ebben van is igazság, ugyanakkor én az összevonások okában más tényezőket szeretnék kiemelni. A gazdasági válságot (az összevonás a legésszerűbb módja a vezetési költségek csökkentésének), a technika fejlődését (például a szállítóeszközök fejlődése révén egy-egy testület nagyobb területen képes ésszerű időben reagálni) végül a közösségek (az internetnek és az internetes szociális hálózatoknak köszönhető) összemosódását nem csak nemzeti, de európai szinten is, mert ezen tényezők olyan irányba mutatnak, amelyek a jövőre nézve álláspontom szerint determinálják az európai rendvédelmi szervek horizontális összeolvadását. Egy másik nagyon lényeges tulajdonsága a közösségi rendészeti modellnek az a civil kontrol, amely a közösség részéről (a már említett közösségi hálózatokon illetve a médián keresztül) közvetlenül illetve a közösség által választott képviselők révén valósul meg. 2012. november 22-e óta a rendőrségeknél London kivételével a közösségi rendészet alapelveinek és a „policing by consent” azaz „beleegyezésen alapuló rendészet” filozófiájának érvényesülését közvetlenül választott ún. „rendészeti és bűnügyi biztosok” (Police and Crime Commissioners) ellenőrzik, miközben őfelsége az angol király egy főfelügyelőség révén az alkotmányosság és a törvényesség felett őrködik. Londonban ugyanezt a feladatot a főpolgármesteri hivatal látja el. Látható, hogy az angol rendőrség, értve ide valamennyi szervezetet, folyamatosan a közösség felügyelete alatt, a common law dinamikusan változó keretei között, állandó kritikának kitéve, ugyanakkor nagyfokú társadalmi támogatottság mellett végzi a feladatát. Franciaország

Franciaországban a késői rendőrségi modell jellegzetességei először a francia forradalom idején jelentek meg, majd a forradalom időszaka, a napóleoni korszak és a restauráció során folyamatosan fejlődött. A teljes egészében késői rendőrségi modellhez sorolható párizsi rendőrséget (mivel már egyenruhájuk is volt) 1829-ben vezették be, majd 1941-ben a Vichy-i Franciaországban államosították, végül 1966 óta Nemzeti Rendőrség (Politie Nationale) illetve (a Bourbon-restauráció idején felállított) tartományi rendőrség (Politie Municipiale)

122

néven folytatja tevékenységét.224 Kiemelném itt, hogy ugyanúgy megvalósult a csendőrségnél már ismertetett azon folytonosság, hogy a második világháború előtt megkezdődött folyamatokat a háború alatt is folytatták a háború után pedig – megfelelő kiigazítások után – befejezték. Érdekesség, hogy a francia rendőrségnél rendszeresített rendfokozatok a korai rendőrség angliai modelljén alapulnak, a végrehajtó állományban az első két rendfokozat nevében ott a „justice of the peace” francia megfelelője, „gardien de la paix” azaz a béke őrzője, a középvezetői állományban pedig „officier de la paix” azaz a béke tiszttartója illetve „officier de la paix principal” azaz a béke tiszttartóinak vezetője megnevezés.225 Ezt úgy értékelem, hogy megerősíti azon elméletemet miszerint a történelem folyamán az angol és a francia rendvédelmi modellek egymással folyamatos kölcsönhatásban álltak. Illetve állnak, mint a mai napig, hiszen ma többször előfordul, hogy francia rendőr vagy csendőr Angliában vagy angol rendőr Franciaországban teljesít szolgálatot, főleg a Csalagúton keresztül zajló vasúti közlekedéssel összefüggésben.

38. ábra - Police Municipale, az önkormányzati rendőrség. Forrás: Ensemble pour Vaucresson egyesület felvétele, 2010

39. ábra Police Nationale egyenruhás járőr. Forrás: Police Nationale hivatalos oldala, 2014

A késői rendőrségi modell Franciaországban a késői csendőrségi modellel párhuzamosan működik. A két modell kölcsönösen kiegészíti egymást oly módon, hogy a rendőrségi modell a 20.000 fő feletti településeken, míg a csendőrségi modell a 20.000 főnél alacsonyabb lakosságú településen valamint a települések közötti területen teljesít szolgálatot. A késői rendőrségi modellnek ugyanakkor két altípusa is működik: a központosított rendőrség és a tartományi rendőrség. A francia rendőrségen belül tehát van központosított rendőri szerv, a nemzeti rendőrség azaz Police Nationale, illetve az egyes helyhatóságok ellenőrzése alatt álló tartományi rendőrség, a Police Municipale. Ezen szervezeteknek több önálló szervezeti 224

Loc. cit. 185. (CAMPION, 2009) Lásd: http://www.police-nationale.interieur.gouv.fr/Presentation-generale/Histoire Letöltés ideje: 2014.07.31 225

123

egysége is van, melyek feladatok szerint különülnek el, gyakorlatilag szolgálati áganként önálló szervezetet alkotva. Németország

Németország elődállamai közül legjelentősebb a Porosz Királyság, amely rendvédelmének fejlődését

egyértelműen

az

abszolutizmus

determinálta.

Előre

bocsátom,

hogy

Poroszországban egyes források szerint 1806-ban csendőrséget állítottak fel, azonban a német egység megteremtésekor ezt nem vitték át az új államalakulatba, helyette a késői rendőrségi modell favorizálták, erősen „csendőrös” elemekkel.226 Emiatt a német modell ismertetésekor megragadnám az alkalmat – akárcsak korábban az angol modellnél – a háttér rövid ismertetésére. Az abszolutista elveknek megfelelő rendvédelemhez – valójában már rendészethez - szükséges eszközöket a kameralisztika fejlődésével az abból kikülönült rendészettudomány szolgáltatta, amely a 18. században jelent meg, Nicolas de La Mare Traité de la Police címmel megjelent négykötetes munkájának 1710-ben megjelent második kötetében.227 Habár Franciaországban ezek az elméletek nem találtak táptalajra, egyrészt mert az abszolutizmust elsöpörte a francia forradalom, másrészt pedig az akkor a francia tudományos körökben uralkodó természetjogi felfogás számos elemének ellentmondtak, a porosz politikai és tudományos elitre nagy hatást gyakorolt. Nem véletlen, hiszen kialakulása az állam működéséhez szükséges védelmi és igazgatási feladatok egyre fokozódó differenciálódásának következménye. A technikai és társadalmi fejlődéssel együtt járó változó körülmények, újabb és újabb feladatok szinte minden tudomány számára elkerülhetetlenné tették a más tudományokkal való szerves összefonódást, ez a rendészet tekintetében különösen a hadtudomány, a gazdaságtudomány és a műszaki tudományok területén mutatkozik meg. Ezek a sajátos tényezők vezettek a poroszok által irányított Németországban a késői rendőrségi modell szuverén rendészeti típusú, abszolutista elvárásoknak megfelelő, Polizeistaat irányú kialakulásához (a Polizeistaat jellemzőit jelen értekezésben nem tárgyalom részletesen, viszonylag feltárt területnek számít). Ezt tükrözi a rendőrség feladatának meghatározása a német jogban: „die nötigen Anstalten zur Erhaltung der öffentlichen Ruhe, Sicherheit und Ordnung, und zur Abwehr der dem Publiko oder 226

PRESZLY Lóránd: A M. Kir. Csendőrség története 1881-1918, Budapest, 1920, Pethely, p. 18. KOI Gyula: Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Győr, 2013. p. 40. Online verzió. Link: http://doktiskjog.sze.hu/images/PhD_+%C3%A9rtekez%C3%A9s+nyilv%C3%A1nos+v%C3%A9d%C3%A9s_Koi.p df Letöltés ideje: 2014.08.02 227

124

einzelnen Mitgliedern derselben bevorstehenden Gefahren zu treffen“ azaz „A köznyugalom, a (köz)biztonság és a (köz)rend fenntartásához szükséges intézkedések (megtétele), valamint a

közösségnek valamint egyes tagjainak ezen veszélyektől való megóvása.”228 Kicsit

visszautalnék a Szamel-féle rendészet-definícióra és a Parádi-féle rendvédelem definícióra, látható, hogy mindkét meghatározás hasonló módon definiál, csak más-más területre koncentrálva. Többek között ebből a paternalista szemléletből adódik a hazai rendészeti szemléletén belül a rendészeti igazgatás viszonylagos túlsúlya a rendvédelemhez képest, amely egyértelmű elhatárolódás a liberális államfilozófiától, de nagyszerű lépés a hatásos prevención alapuló biztonságos társadalom felé, mert ennek az éremnek két oldala van, a szabadság és a biztonság. A Maslow-féle szükségleti hierarchiára utalva, a biztonságnak annyira szabad csak érvényesülnie, hogy még lehetőséget adjon a szabadság, mint szükséglet kielégítéséhez, de annyira mindenképpen érvényesülnie kell, hogy a szabadság, mint magasabb szintű szükséglet egyáltalán megjelenhessen. Számomra nekem ebből a „policing by consent” alapelv hiányzik, amit feltehetően a felvilágosult abszolutista államfelfogás eleinte nem tartott lényeges elemnek. A rendőrség szolgáltató jellege először 1926-ban a porosz belügyminiszternek egy rendőrségi kiállítást megnyitó beszédében jelenik meg: Die Polizei – Dein Freund und Helfer (A rendőrsége a barátod és a segítőd). Érdekes, hogy ezt a szólamot a német nemzetiszocializmus is a magáévá tette, az országos rendőr-főkapitányi tisztséget (is) betöltő Heinrich Himmler számos esetben idézte, bár a történelmi tények azt mutatják, hogy ezt meglehetősen sajátos kontextusban értelmezték. Visszatérve a német késői rendőrségi modellre, az 1871. április 16-i német (bismarcki) alkotmány Németországot szövetségi államként határozta meg és a rendvédelem a tartományok hatáskörében maradtak, ugyanakkor a Birodalomnak, mint a szövetségi kormánynak lehetősége volt egyes hatáskörök magához vonására.229 Természetesen a rendőrségek egyenruhás rendőrségek voltak, de tagjaik civil tisztviselők és nem katonák, bár számos esetben felvételi feltétel volt a katonaviseltség. Az első világháború után a weimari alkotmány ideje alatt számos átszervezés érintette a szervezetet (1921, 1923, 1931). 1933-

228

Allgemeines Landrecht (ALR), 17. Cím, Második Rész, 10. § Link: http://www.smixx.de/ra/Links_FR/PrALR/PrALR_II_17.pdf Letöltés ideje: 2014.08.02 229 Jürgen W. SCHMIDT: Die Kommunale Polizei der preußischen Klein- und Mittelstädte und ihre Probleme von der Mitte des 19. bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts [A közösségi rendészet a porosz városokban és a 19-20. századi problémái]. In: Jürgen W. Schmidt (szerk.): Polizei in Preußen im 19. Jahrhundert [Porosz rendőrség a 19. században]. Berlin, 2011, Ludwigsfelde, 8–46. p., ISBN: 978-39-3302-266-0.

125

ban megkezdődött a totális Polizeistaat megvalósítása, első lépésként a politikai rendőrséget beolvasztották a Gestapo-ba, majd 1935-ben államosították a tartományi rendőrségeket és a rendőrséget a hadsereg részévé tették (tulajdonképpen innentől kezdve csendőrségről kellene beszélnünk). 1941-ben pedig a rendőrséget bevonták a katonai rendészeti feladatok végzésébe az orosz fronton.230 A háború után a rendőrséget újjászervezték, 1949-ben létrehozták a Német Néprendőrséget (Deutsche Volkspolizei) a megszállt Németország keleti felében (1990. október 02-ig működött). 1951-ben Nyugat-Németországban felállítják a Szövetségi

Nyomozóhivatalt

(Bundeskriminalamt)

és

a

Szövetségi

Határőrséget

(Bundesgrenzschutz) és újjászervezik a tartományi rendőrségeket.231 1991-ben az egyesítés utáni keleti tartományokban is megkezdték a rendőrség újjászervezését. 2005-ben a Szövetségi Határőrséget átszervezik Szövetségi Rendőrséggé, így kialakul a késői rendőrségi modell egyik jellemző képe: központi és helyi szint (némely országban van egy köztes szint is), különválasztva a bűnügyi és az ún. egyenruhás rendőrség, továbbá külön szervként működnek a speciális szolgálatok (Sonderpolizei). Jelenleg 16 tartományi rendőrség működik, míg szövetségi szinten kettő, a Szövetségi Nyomozóhivatal és a Szövetségi Rendőrség.232 Magyarország

Magyarországon a késői rendőrségi modell bevezetését számos tényező nehezítette. Az első, hogy a török támadás és a két nagyhatalom (Habsburg-monarchia és Török Birodalom) közé szorult, hadszíntérré vált országban hasonló folyamatok indultak meg, mint a százéves háború Franciaországában. A másik, hogy a magára maradt települések illetve vármegyék saját maguk kezdtek el gondoskodni rendvédelmükről és az ennek átalakítására történő kísérleteket később rendre meggátolták, saját szuverenitásuk vélt vagy valós veszélyek elleni védelme során.233 Így a történelmi hagyományokra illetve az úgynevezett íratlan alkotmányra hivatkozva a magyar önkormányzati rendszer egy időre konzerválta a rendvédelem fejlődését is a korai rendőrségi modell illetve a polgárőrségi modell szintjén. Annak ellenére, hogy egyébként a reformkor végén a mezei rendőrség 1840-es megjelenésével tulajdonképpen megvalósult a késői rendőrségi modell egyes elemeinek 230

WILHELM, Friedrich: Die Polizei im NS-Staat: die Geschichte ihrer Organisation im Überblick [A náci állam rendőrsége: szervezettörténeti áttekintés]. Berlin, 1999, Paderborn, ISBN: 35-06-77513-8. 231 Carsten DAMS: Die Polizei in Deutschland 1945–1989 [A német rendőrség 1945-1989]. In: Aus Politik und Zeitgeschichte [Politikatörténet és történelem], LVIII. évf. (2008) 48. szám, ISSN: 0479-611X 232 Lásd: www.polizei.de Letöltés ideje: 2014.08.02 233 Lásd. pl. Pécs város rendőrségét: Loc. cit. 140. (ERNYES, 2003)

126

bevezetése,234 az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc és az azt követő elnyomás hosszú időre megszakította a bevezetési folyamatot. Ez komoly kárral járt, hiszen ezt megelőzően magyar politikusok és rendőri vezetők több külföldi tanulmányúton vettek részt Nyugat-Európában és elsősorban Szemere Bertalan utazásaival kapcsolatos kutatások eredményei azt mutatják, a legkorszerűbb késői rendőrségi modellt kívánták hazánban is bevezetni.235 Persze a szabadságharc leverése után nyilvánvalóan nem volt elképzelhető, hogy a lakosság az elnyomó Habsburg-adminisztrációt képviselő, annak működését elősegítő szervezeteket támogasson, ahogy az sem, hogy a Habsburg-adminisztráció közösségi rendészeti irányvonalat kövessen. Természetesen Magyarország több városában már ekkor is működtek rendőrségek, de alapvetően a korai rendőrségi modell szerint, általában önkormányzati fenntartásban vagy az osztrák állami titkosrendőrség kirendeltségeként.236 Az első törvényi szintű szabályozás, amely a rendőrségek működését érinti, már a kiegyezés után született, a vármegyék, megyeszékhelyek és a szabad királyi városok hatáskörének és jogállásának rendezésekor, amikor a rendőrségeket a városok üzemeltetésében és közvetlen irányítása alatt hagyták, azonban a belügyminiszter felügyelete alá rendelték.237 Ugyanezen mintát követték a főváros létrehozó törvényben is, itt kiemelendő, hogy az állami kezelésbe vett fővárosi rendőrségtől leválasztották a rendőrségi bíráskodást, tehát a szabálysértési hatáskört, mert utóbbit a törvényhatóság kezében hagyták. Szintén nyomon követhető a fővárosi rendőrség belügyminiszter alá rendelése mellett a mai közterület-felügyeletnek megfelelő

„helyrendőri

ügyek”

helyhatóságnál

hagyása.238

Az

1876-évi

belügyi

költségvetésben például csak és kizárólag a fővárosi rendőrség működésére terveznek kiadásokat, ráadásul itt is a kiadások zömének megfelelő befizetést várnak a fővárostól.239 Még ugyanezen az évben, 1871-ben a mezei rendőrség mellé (amely tulajdonképpen hiánypótló szerepet töltött be a lakott területen kívüli termőterületek védelmével) létrehozták a gátrendőrséget, a testület fenntartása viszont a vízszabályozó társulatokat terhelte, a közmunka- és közlekedési miniszter felügyeletével, kissé a magánrendőrségek 234

1840. évi IX. törvénycikk a mezei rendőrségről BOTOS János: Szemere Bertalan, az első felelős magyar kormány belügyminisztere. In: Rendvédelemtörténeti Füzetek, IX. évf. (1999) 10. sz., pp. 33-35. ISSN: 1216-6774 236 August FOURNIER: Die Geheimpolizei Auf Dem Wiener Kongress [A Bécsi Kongresszus titkosrendőrsége]. Bremen, 2013, DOGMA, pp. 528, ISBN: 978-39-5580-219-6 237 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről, 16.§, 47.§, 64.§ 238 1872. évi XXXVI. törvénycikk Buda-Pest főváros törvényhatóság alakításáról és rendezéséről, 12.§, 15.§, 2021.§. 239 1875. évi LV. törvénycikk az 1876. évi államköltségvetésről 2.§ Rendes kiadások rész XIV. fejezet ill. Rendes bevételek rész IV. fejezet 3. pont 235

127

felé terelve a modellt.240 Sőt később ugyanezen megoldást alkalmazták az eredetileg városi (községi) fenntartású mezei rendőrségnél is, a terület birtokosaira hárítva a fenntartás költségeit.241 Ez meglehetősen vegyes képet teremtett, főleg miután 1881-ben a közbiztonsági szolgálat ellátására létrehozták a csendőrséget.242 Általános következtetésként levonható, hogy az akkor magyar kormány a rendőrségnek elsősorban rendészeti igazgatási és nyomozó hatósági feladatokat szánt, a klasszikus értelembe vett rendvédelmi feladatok ellátását a csendőrségtől várta el. Ez alól ismételten kivételt képzett a főváros, mivel a Budapest-fővárosi rendőrség státusát szintén 1881-ben külön törvényben szabályozták, feladati közé sorolva a közrendvédelmet is.243 Ezzel 1881-ben Magyarországon létrehozták a késői rendőrségi modellnek minden tekintetben megfelelő rendőrséget, ráadásul a törvényi szabályozás nagyon részletes, ma úgy mondhatnánk, az alapjogokat a kor színvonalán messzemenően tiszteletben tartó eljárásrendet és jogosítványokat tartalmazott.244 A rendőrség és a csendőrség együttműködését szintén törvény szabályozta, kitérve az illetékességi területre és az elfogott személyek hatáskörnek és illetékességnek megfelelő átadására.245 Elmondható, hogy 1882-re a magyar rendvédelem ledolgozta lemaradását és a kor színvonalának megfelelő, törvényesen működő, egyenruhás és polgári ruhás rendvédelmi szervekből állt. Ennek alátámasztásaként megemlíteném, hogy a budapesti rendőr-főkapitányi, rendőr tanácsosi (a mai helyettesi pozíció), kerületi kapitányi, főkapitányi titkári (ma hivatalvezető) és fogalmazói (azaz tiszti) beosztások betöltésénél a jogi végzettség kötelező volt mindaddig, amíg a közigazgatás-tudományi oktatásnak a rendszerét ki nem alakították (ebben a korban a rendészettudományt azonosították a közigazgatástudománnyal).246 Ugyanakkor a főváros kivételével a városokban a rendőrség leginkább önkormányzati rendőrségként működött,247 olyannyira, hogy a városi rendőrkapitány a törvény erejénél fogva a városi tanács illetve az elöljáróság tagja, azaz önkormányzati

240

1871. évi XL. törvénycikk a gátrendőrségről 1894. évi XII. törvénycikk a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről, 74-92. § 242 1881. évi III. törvénycikk a közbiztonsági szolgálat szervezéséről 243 1881. évi XXI. törvénycikk a Budapest-fővárosi rendőrségről 244 BORBÉLY Zoltán — KAPY Rezső (szerk.): A 60 éves magyar rendőrség 1881-1941. Budapest, 1942, Halász Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat. I.köt. 1-229.p. , II.köt. pp. 300-594. 245 1882. évi X. törvénycikk a magyar királyi csendőrség által, a törvényhatósági joggal felruházott városok külés belterületein való teljesítendőkről 246 1883. évi I. törvénycikk a köztisztviselők minősítéséről 247 2 TISZA Miksa: Magyarország rendőrségének története. Pécs, 1925 , Haladás. pp. 387, Link: http://mtdaportal.extra.hu/books/tisza_miksa_magyarorszag_rendorsegenek_tortenete.pdf Letöltés ideje: 2014. augusztus 21. 241

128

képviselő volt.248 1903-ban a csendőrség létszámának megnövelésével párhuzamosan létrehozták a határrendőrséget,249 mindkét intézkedés oka a határok ellenőrzésének megerősítése volt (a monarchia belső határán a határrendőrség, a külső határain az 1891ben megszervezett határszéli csendőrség250 pedig a vámőrséggel és a határrendőrséggel közösen teljesített szolgálatot).251 Néhány év múlva 1912-ben megkezdődött a városi rendőrségek belügyi tárca alá vonásának folyamata, ekkor még a költségek egy részét fedező állami támogatás nyújtása képében.252 Ennek jegyében 1916-ban Fiume városában már nem külön városi rendőrséget szerveztek, hanem az állami határrendőrséget bízták meg a rendőrségi feladatok ellátásával.253 Az első világháború végén a rendőrség 1918. október 28án, Budapesten, a Lánchídnál még a tömegbe lőtt, másnap azonban már csatalakozott a forradalomhoz.254 A Tanácsköztársaság kikiáltása után, mint már korábban említettem, a csendőrséget és a rendőrséget a Vörös Őrség kötelékében vonták össze 1919. március 26-án. A Tanácsköztársaság bukása után pedig 1919. augusztus 03-án a rendőrséget, 1919. augusztus 09-én pedig a csendőrséget állították helyre az összevonás előtti jogállásába. A rendőrségeket összevonták és létrehozták a Magyar Állami Rendőrséget (később Magyar Királyi Államrendőrség majd Magyar Király Rendőrség nevet viselte).255 A trianoni békeszerződés haderőt korlátozó rendelkezései miatt az elkövetkező évtizedekben a rendvédelmi szervek egyik elsődleges funkciója a haderőrejtés volt, így szervezetük és felépítésük csak másodsorban szolgált rendészeti funkciót. A második világháború alatt bekövetkezett német megszállás és nyilas hatalomátvétel során jelentős személycseréket hajtottak

végre,

a

budapesti

rendőr-főkapitányt

letartóztatták,

a

rendőrséget

militarizálták.256 Ennek eredményeként a rendőri állomány jó része a harcokban odaveszett. A szervezetet a háború után központosítva, a belügyminisztérium alárendeltségében, mint 248

1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról, 76.§ illetve 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről, 63.§ PARÁDI József: Rendőrség a határőrizetben. Budapest, 2003, Tipico Design. 266 p. ISBN 963-76-2332-0. /Rendvédelem a határokon a XIX-XX. században, 3./ HU-ISSN — 250 50 341/1891.ME.r., idézi: PARÁDI József: A határszéli csendőrség 1891-1918. In: RubicOnline, 2010. évfolyam 1. szám. ISSN: 0865-6347. Link: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_hatarszeli_csendorseg_1891_1918/ Letöltés ideje: 2014. augusztus 21. 251 1903. évi VII. törvénycikk három új csendőrkerület felállításáról illetve 1903. évi VIII. törvénycikk a határrendőrségről 252 1912. évi LVIII. törvénycikk a városok fejlesztéséről 253 1916. évi XXXII. törvénycikk a fiumei m. kir. rendőrségről 254 Az Est 1918. október 30-i tudósítása 255 SUBA János: Karhatalmi formációk Magyarországon 1918–1920. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis]. XV. évf. (2008) 18. sz., 121-142. pp. ISSN: 1216-6774. Link: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00004/pdf/RTF_18_131-142.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 256 BERÁNNÉ – HOLLÓS: Megfigyelés alatt… Budapest, 1977, Akadémia Kiadó, pp. 487, ISBN: 96-3050-904-0 249

129

országos hatáskörű rendvédelmi szervet szervezték újjá.257 A rendőrség ekkor a csendőrség korábbi feladatait is ellátó testület volt, a klasszikus rendőri feladatok közül egyedül a határrendészet nem került vissza a feladatai közé (egészen 2008-ig). A rendszerváltás után a rendőrségi szabályozást törvényerőre emelték, az Országos Rendőr-Főkapitányság pedig a Belügyminisztériumból kiválva önálló csúcsszerve lett a rendőrségnek.258 A magyar rendőrség jelenleg ismét kezd elválni a második világháború után szovjet mintára felvett unitárius rendőrségi modelltől, a kezdeményezések a közösségi rendészet illetve a profiltisztítás felé mutatnak, csökkennek a rendészeti igazgatási feladatok (a közterületfelügyelet megjelenésével), egyes, késői csendőrségi modellben leghatékonyabb szolgálati ágak önálló rendőrségekké alakulnak (pl. terrorelhárítás). Ezzel ellentétes hatású, ámbár logikus a határrendészeti feladatok rendőrségi hatáskörbe visszahelyezése, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az eredeti állapot (önálló határrendőrség) visszaállítása célszerűbb lett volna. A fejezetet összefoglalva elmondhatjuk, hogy a késői rendőrségi modell előbb vagy utóbb mindegyik európai államban megjelent, bár nem teljesen azonos irányban fejlődött tovább. A fejlődési irány legfontosabb tényezői a második világháborút követő polarizálódás, a csendőrség jelenléte vagy hiánya és az unitárius (egy országos rendőrség) vagy provinciális (önkormányzati rendőrségek) rendvédelem hagyományainak fennmaradása vagy eltűnése jellemezte, bár meg kell említeni az országok kiterjedését és gazdasági teljesítőképességét is. E folyamat természetesen napjainkban is zajlik, azonban az Európai Unió égisze alatt, sőt a főbb uniós folyamatok hatására bekövetkező változásokat külön fejezetben fogom ismertetni, akárcsak a rendvédelem közeljövőben általam vizionált fejlődési irányát.

Az Európai Unió szerepe a rendvédelem fejlődésében A bemutatott modellekből és a tagállami példákból látszik, hogy egy-egy ország rendvédelmének fejlődése sokkal hosszabb időre nyúlik vissza, mint az Európai Unió létezése. Emellett az Európai Unió jogelődeinek (ESZAK, EGT, EK) nem volt kifejezett céljuk a tagállami szuverenitás egyik alappillérének számító nemzeti rendvédelmet egységesíteni vagy akár uniós szabályozás alá vonni. Ez később mégis elkerülhetetlenné vált és először az Európai Bíróság esetjoga, majd bel- és igazságügyi együttműködés pillére, illetve különösen a

257 258

1955. évi 22. tvr. a rendőrségről 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

130

Schengeni Egyezmény és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény révén idézett elő változásokat. Ezt követően schengeni vívmányokat és a határon átnyúló rendőri együttműködést átemelő másodlagos uniós jogforrások révén közvetlenül alkalmazandó uniós normaként is megjelentek ilyen szabályzók. Végül pedig a Lisszaboni Szerződés VI. Szabadság és Biztonság fejezete már elsődleges uniós jog szintjén is olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek befolyásolják a tagállamok rendőrségeinek és csendőrségeinek (beleértve, sőt első helyen kiemelve e testületeken belül a határrendészeti szolgálati ágat) működését. Véleményem szerint ennek nagyon egyszerű oka az, hogy az Európai Unió önmagában olyan körülményeket teremtett, amely környezetben az eddigi rendvédelmi modellek - itt elsősorban az államok közötti rendőrségi együttműködés módjaira, illetve az állami szuverén territoriális elvének túlsúlyára gondolok - már nem voltak képesek feladatuk maradéktalan ellátására, nem tudtak megfelelő választ adni a régi-új kihívásokra. Ezért a rendvédelmi jog egyik meghatározó momentuma volt például a Schengeni határ-ellenőrzési Kódex megalkotása, mivel első alkalommal fordult elő, hogy az Európai Unió a tagállamok rendvédelmei szerveire kötelező feladatokat és eljárásrendeket írt elő. Azóta számos ilyen uniós jogszabály született – elsősorban továbbra is a határrendészet területén -, melyeket a következő fejezetben részletesen is ismertetek, előtte azonban magát a folyamatot szeretném bemutatni, a legrégebbi ilyen rendszeren, a már említett schengeni vívmányokon keresztül. Nyilvánvalóan az ismertetés nem nélkülözheti az Európai Unió keletkezésének bemutatását, de tekintettel arra, hogy ezt már számtalan kollégám, sőt tanáraim is feldolgozták, törekedni fogok arra, hogy röviden és tömören, az értekezésem szempontjából lényeges eseményeket kiemelve tegyem meg.

Schengen – a határokon túl A fejezet elején kissé visszanyúlnék az ókori rendvédelemhez, pontosabban az ókori határellenőrzéshez azért, hogy bemutassam: a „schengeni” rendszer egyáltalán nem új keletű dolog, hanem éppen ellenkezőleg, Európában a nemzetek tradicionális együttélési formájának tekinthető. Az ellenőrzés valójában a ma „mélységnek” nevezett területen a városok, községek, földbirtokok közössége révén történt, akárcsak a mai kompenzációs intézkedések. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a határokat ne ellenőrizték volna, esetleg nem állt volna rendelkezésre a szükséges technológia. Sőt éppen ellenkezőleg. A

131

helyzet szemléltetése érdekében a fenti fejezethez hasonlóan, ám sokkal tömörebben áttekintem a határellenőrzés múltját az ókortól napjainkig. Határellenőrzés az ókori Egyiptomtól Schengenig

Már az ókori Egyiptomból ismerünk jelentéseket beléptetés megtagadásáról, illetve „tiltott” határátlépés felfedéséről. Például az egyiptomi-núbiai határ viszonylatában a sivatag szélén álló Semna kifejezetten fő migrációs iránynak számított, legalábbis a középső dinasztiák idején. Az ottani helyőrség írásos jelentései alapján állítom, hogy ebben az időben Egyiptom határát stabil (határerődök) és mobil (kb. 50 harci szekérből álló „különítmények”)259 erőkkel is őrizték, az államhatárt engedély nélkül átlépőket üldözték, nyomaikat követték,260 az országba belépni szándékozókat pedig gyakran visszairányították, az ő szavaikkal élve: visszaküldték a sivatagba.261 Az egyiptomi határőr csapatokat többször külföldre is kiküldték, egy egyiptomi határőr naplója szerint szemtanúja volt, amikor I. Szeti fáraó uralkodásának 3. évében (I. Szeti időszámításunk előtt 1291-től időszámításunk előtt 1278-ig uralkodott) tehát körülbelül időszámításunk előtt 1289-ben Szíriába négy határőr egységet (ez kb. négyszer ötven harci szekeret jelenthetett) küldtek különböző erődökből. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy I. Szeti uralkodása során Szíriában polgárháború dúlt (a hettiták és az őslakosok között), amibe a fáraó is beleavatkozott, így az útba indított, harci szekerekből álló különítmények nem feltétlenül csak a határellenőrzés megerősítését szolgálták, valószínűleg a szíriai szövetségesek határainak biztosítása is feladatuk volt, hiszen a feladatot ellátó „Medjay” zsoldosok katonák voltak.262 Érdekességként emelném ki még, hogy mint már korábban az egyiptomi rendvédelemnél említettem, hogy elég sok afrikai bevándorló szolgált soraikban, az egyiptomi határőrségnél kifejezetten igaz volt. Szinte a teljes állományuk az adott határterülettel szomszédos területek núbiai törzsi népességéből állt, azaz túlnyomórészük „Medjay” volt, akiket már korábban bemutattam. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy

259

Pierre MONTET: Everyday life in Egypt in the days of Ramesses the Great [Mindennapi élet Nagy Ramszesz uralkodása alatt Egyiptomban]. Pennsylvania, 1981, University of Pennsylvania Press, p. 136., ISBN: 08-1221113-8 260 „32 ember és 3 öszvér lábnyomaira leltünk.” [a szerző fordítása] – Írásos jelentés Semna erődjéből a Középső Dinasztiák korából. Idézi: Adolf ERMAN & Hermann GRAPOW: Wörterbuch der ägyptischen Sprache [Az egyiptomi nyelv szótára], Berlin, 1971, Akademie-Verlag. Link: http://www.egyptology.ru/lang.htm#Woerterbuch Letöltés ideje: 2014.07.14 261 „A sivatagról ők azt mondták, hogy nem hallottak semmit, de a sivatagban éhhalál uralkodik. Ez a szolga [a jelentés írója] parancsot adott, hogy küldjék őket vissza a sivatagba.” [a szerző fordítása] – Idézi: (ERMANGRAPOW) 262 Egy egyiptomi határőrtiszt naplója. Idézi: PRITCHARD, James B.: Ancient Near Eastern Texts [Közel-keleti 3 írások az ókorból]. USA, 2010 , Princeton, pp. 235-236., ISBN: 978-06-9114-726-0

132

Egyiptomban több mint háromezer évvel a Schengeni Egyezmény előtt a schengeni integrált határigazgatási modellhez nagyban hasonló rendszer működött. Ezzel szemben a görög városállamokban szinte semmilyen határellenőrzés nem létezett, azonban a városállamok lakosai olyan szűk közösséget alkottak, hogy idegenként nem lehetett elvegyülni közöttük. A nem odavalósi csak akkor kerülhette el a halált vagy rabszolgasorsot, ha rendelkezett egy adott városállamból való görög polgár által részére átadott agyagpecséttel (pontosabban egy félbetört pecsét felével), ami úti okmányként, meghívólevélként és vízumként is szolgált. Még a más városállamból származó görögöket is másodlagos polgárokként kezelték, nem szavazhattak, különadókat fizettek, ők voltak a „metic”. Ez elsősorban a kereskedelemmel függött össze, ezért rendvédelmi szempontból behatóbban nem is vizsgáltam. A spártaiak által uralt területeken egyébiránt a fiatalokat kifejezetten bátorították a határ menti portyákra vagy az idegenek kiűzésére (xenelasia).263 A terület földrajzi jellegéből adódóan a határok őrzése elsősorban a tengeren valósult meg, inkább kevesebb, mint több sikerrel (akárcsak napjainkban), háborús helyzetben a betörő ellenséget inkább minél kedvezőbb terepen, mintsem a határokhoz szigorúan ragaszkodva fogadták, így történt ez például a görög-perzsa háborúk során is. Európában az első műszaki zárral megerősített határigazgatási rendszert a Római Birodalom idején alakították ki. A „limes” a sokszínű, számos népből álló birodalom külső határaként működött. Valójában a limes szó egy adott határszakaszt, szakszóval élve viszonylatot jelentett, a teljes külső határt a limes többes száma a limites jelölte. Mai ismereteink szerint a limes az alábbi szakaszokból állt: 

Limes Britannicus (Hadrianus és Antoniusz falai, a világörökség része)



Limes Germanicus (A német és rác határszakasz, a világörökség része, ide tartozik a pannóniai rész is)



Limes Arabicus (Arabia Petraes provincia és a sivatag között)



Limes Tripolitanus (a mai Líbia területén, a sivatag felé)

263

Nancy DAY: Your Travel Guide to Ancient Greece - Passport to history [Útikalauz az ókori Görögországba – útlevél a történelembe]. USA, 2001, Twenty-First Century Books, pp. 96, Link: http://books.google.hu/books?id=DV9KKxJzrlAC&pg=PA22&hl=hu&source=gbs_toc_r&cad=3#v=onepage&q&f =false ISBN: 9780822530763. Online kiadás. Letöltés nem engedélyezett. Hozzáférés ideje: 2014.08.09.

133



Limes Alutanus, (Dacia provincia határszakasza)



Limes Transalutanus (Al-dunai határszakasz)



Limes Moesiae (Moldova területén húzódó határszakasz)

Ezeknek a megerősített, fából vagy kőből épült őrtornyokkal, gyakran sánccal vagy fallal összefüggő zárat alkotó építményrendszernek elsősorban katonai védelmi szerepe volt, ugyanakkor az áthaladásra szolgáló kapukat ritkán kereskedelemre is használták, nem csak katonai csapatmozgásokra. Ugyanakkor mivel ezek a határok ellenséges, ún. barbár területek felé épültek ki, nem volt lényeges határforgalmi szerepük.

40. ábra 83 AD, Limes Germanicus, Welzheim, Germany. Mediatus felvétele.

41. ábra 83 AD, Limes Germanicus, Welzheim, Germany. Mediatus felvétele

A Római Birodalomban szinte a teljes utasforgalom és kereskedelem a belső határokon vagy tengeren zajlott le. Ebből eredően a limes nem csak katonai vagy politikai határt jelentett, hanem eszmei választóvonal is volt a rómaiak szemében, ami a limesen túl volt, civilizált nem lehetett. Még a római csapatok is csak megelőző vagy megtorló akciókra mozdultak ki a limesen túlra, főleg amikor az időszámításunk szerinti 3. századtól már csak külön határvédelmi feladattal ellátott katonai egységek (limitanei vagy ripenses) állomásoztak a határok mentén.264 Azonban a Nyugatrómai Birodalom bukását ezek az egységek már nem voltak képesek megakadályozni. Bizánci működésük sem elsősorban katonai szempontból figyelemre méltó, hanem azért mert az egyik első példája voltak a középkorra jellemző katonáskodási rendszernek. Időszámításunk szerinti 5. századtól már csak támadás idején kaptak zsoldot, az időszámításunk szerinti 6. századtól pedig egyáltalán nem, innentől kezdve egészen az időszámításunk szerinti 7. században bekövetkezett eltűnésükig egyfajta 264

Warren TREADGOLD: Byzantium and Its Army 284-1081 [Bizánc és hadserege 284-1081 között]. Stanford. 1995. Stanford University Press. p. 161. ISBN: 978-08-0473-163-8

134

közösségi kényszerítéses modellben őrizték a határt, miközben saját megélhetésük érdekében földet műveltek, némiképp visszaidézve a korai római kor parasztkatonaságát.265 Erre alapozva ugyanakkor állítom, hogy akárcsak a rendvédelem többi területén, úgy a határrendészetben is kifejezetten csak a legfontosabb feladatok ellátására fordítottak figyelmet a rómaiak, ráadásul a határszolgálatnak egyáltalán nem lehetett magas társadalmi presztízse, erre utal, hogy a rómaiak által számon tartott karrierlehetőségek között ilyen csapatok vezetése nem szerepelt a kívánatos katonai megbízatások rangsorában.266 A személyek szabad mozgását egyébként a római korban és a középkorban jellemzően nem a határforgalom ellenőrzéssel korlátozták, sokkal inkább a személyes szabadság teljes vagy részleges elvonásával olyan intézményeken keresztül, mint például a rabszolgaság vagy a jobbágyság, illetve a szűkre szabott idegenjog. Ahogy már a görög városállamoknál is leírtam, számos esetben korlátozták az egyének jogait, elsősorban a nőkét, a gyermekekét és a külföldiekét, sőt az adott közösségen kívülről érkező honfitársaikét is. Például Pécsett a XVIII. században az ún vándorlegények, tehát a „vendégmunkások” legfeljebb 14 napig maradhattak a városban.267 Egyébiránt a személyek és az áruk mozgására már ebben a korban is teljesen más szabályok vonatkoztak.268 Példának hozom fel, hogy míg az adott társadalmi rendszerben teljes mértékben jogképes személyek, mint mondjuk a középkorban a férfi nemesek gyakorlatilag szabadon mozoghattak, addig más személyek még az országon belül sem költözhettek odébb, az árukat pedig úton-útfélen megállították, sok esetben indokolatlanul (Magyarországon például az ok nélküli, ún. száraz vámok ellen több törvény is született). Egy-egy országon belül számtalan vámterület létezhetett, elsősorban az átkelőknél, útkereszteződéseknél és a városok kapuinál. A korabeli szabad mozgás jogának megfelelő státussal rendelkezők utazása azonban egészen a 18. század végéig nem volt adminisztratív aktushoz kötve, miközben más személyek számára szinte a szomszéd faluba is útlevél kellett.269 Ugyanakkor az úti okmányok ősei ennél már jóval korábban megjelentek, 265

SOUTHERN, Pat - DIXON, Karen: The Late Roman Army [A késői római kor hadserege], London, 1996, Batsford, p. 36., ISBN: 07-1347-047-X. 266 Wolfgang BÖSEL – Karl-Joachim HÖLKESKAMP (Hg. [szerk.]): Von der militia equestris zur militia urbana – Prominenzrollen und Karrierfelder im antiken Rom [A militia equestristől a militia urbanáig – Vezető szerepek és karrierutak az ókori Rómában]. Germany, Köln, 2011, Franz Steiner Verlag, 238 p., ISBN: 9783515096867. 267 Loc. cit. 140. (ERNYES, 2003) 268 PARÁDI József: Integrált rendvédelem a polgári magyar államban 1867-1945 között. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, VII. évf. (2007), 1. szám, pp. 71-80., ISSN: 1589-1674. 269 Lásd pl. a Loc. cit. 140. (ERNYES, 2003), p. 167. által bemutatott 1823-as útlevelet, amely Erdélyből NyugatMagyarországra utazást engedi meg 1 esztendei érvényességgel.

135

mert habár az utazáshoz nem volt kötelező, mégis a korabeli viszonyok között meglehetősen jól jöhetett. Akinek ugyanis nem tellett komoly fegyveres kíséretre vagy ő maga nem bánt elég jól a karddal, annak bizony az élete minden utazás során veszélyben volt. Itt visszautalok például a spanyol „hermandades” vagy a francia „Maréchaussée” keletkezésének okaira: az abszolutizmus megjelenése előtt (sőt például Magyarországon még sokáig utána is) az utakon rablóbandák, a tengeren kalózok garázdálkodtak, sőt a földesurak sem voltak kifejezetten segítőkészek vagy lovagiasak a területükön járó idegenekkel szemben. Az első „útlevél” például időszámításunk előtt 450-ből maradt fenn, melyben I. Artaxerxes perzsa uralkodó kéri „…a folyó túlpartján uralkodó főurakat, hogy követének szabad utat biztosítsanak Júdeába és a veszedelmektől megvédjék.”.270 Európában az első dokumentált útlevéltörvény V. Henrik angol királytól származik, időszámításunk szerint 1414-ből, elsősorban a külföldiek részére előírva az angol útlevél beszerzését, miközben Anglia saját lakosai részére csak 1914-ben tette kötelezővé, feltéve, hogy nem a gyarmatokon születtek (az útlevél neve egyes kutatók szerint az angol kikötőben a hajóról kiszállásra jogosítvány, a pass [to the] port cédulából ered).271 E tekintetben Anglia élen járt, az első fennmaradt magyar embernek kiállított útlevél is gróf Széchenyi István 1838-as angliai utazására kiállított angol útlevél volt (akkor még a fogadó ország állította ki az útlevelet, amelyet láttamoztatni kellett, ez utóbbi volt a vízum). Egyébként az útlevél-kötelezettség elterjesztése az abszolutizmus, azon belül pedig különösen a felvilágosult abszolutizmus egyik fő törekvése volt, az alattvalók és ezáltal a gondolatok terjedésének, veszélyesnek tartott keveredésének megakadályozására. A magyar útlevéltörténet egyik legátfogóbb feldolgozása pont idén, 2014-ben jelent meg, Som Krisztián kollégám tollából, emiatt a magyar útlevéltörténetet alább csak vázlatosan, csak az értekezés szempontjából fontos jelenségeket kiemelve ismertetem.272 Hazánkban 1903-ban született meg az első útlevéltörvény, azonban ez is azt tartalmazta főszabályként, hogy az országban tartózkodáshoz valamint az ország határának átlépéséhez útlevél nem szükséges. Ugyanakkor háború, biztonsági kockázat vagy viszonosság alapján

270

Biblia. Ószövetség. Nehémiás 2:7-9. Identity and Passport Service | Home Office. Ukpa.gov.uk Letöltés ideje: 2013-06-15. 272 SOM Krisztián: A magyar úti okmányok 1848-2012. In: PARÁDI József (szerk.): Segédtudományok a magyar rendvédelem-történet szolgálatában 1. Budapest, 2014, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, pp. 335, ISSN: 2064-5333 271

136

miniszteri rendelettel bevezethették.273 Ez elsősorban Románia és Szerbia felé történő határátlépésnél jelentett útlevél-kötelezettséget, ám később fokozatosan teljes körűvé tették, részben az első világháború, részben a jelentős kivándorlás miatt. Az ezzel járó, alapvetően a határszéli csendőrségre háruló feladatokat kutató társaim részletesen feltárták, emiatt a korszak határőrizetében részt vevő magyar testületek munkamegosztását itt nem mutatom be.274 A két világháború között az útlevél-kötelezettség nem szűnt meg, de szinte merő formalitássá vált, míg a második világháború előestéjén, az 1929-es gazdasági válságot követő „illiberalizáció” során ismét elindult bizonyos személyek szabadságjogainak elvonása, csak itt már nem nemi, hanem nemzetiségi vagy vélt faji alapon, esetleg ideológiai szempontok szerint történtek a korlátozások. Ezt érzékelteti, hogy Budapesten az erre felhatalmazott rendőr-főkapitányság 1923-ban 110.000 útlevelet állított ki, míg 1940-ben csak 7000 darabot.275 Visszatérve a határrendészet fejlődésére, a hidegháborús időkben Európa rendvédelme e területen kettészakadt. A kontinens nyugati felében elindult az az együttműködési folyamat, amely végül az Európai Unió megalkotásához vezetett és ennek érdekében a személyek mozgása egyre inkább az első világháború előtti szint felé közelített, míg a keleti blokkban még a Varsói Szerződés országai között sem volt jelentős határforgalom, a határrendészeti munkát elsősorban a disszidálások megakadályozása, a határ átlépésének műszaki zárral való megnehezítése jelentette.276 Ezt a kérdéskört ugyanakkor számos kiváló kutató feldolgozta, ezért részletesen nem is kívánom kifejteni.277 Gyakorlatilag a „Vasfüggöny” nem volt más, mint a „limes” múlt századi megfelelője annyi különbséggel, hogy mindkét oldalon volt egyegy birodalom amely „barbárnak” de legalábbis tévúton lévőnek tekintette a másikat. Értekezésem témájának megfelelően a kérdést a Schengeni rendszere fejlődése szempontjából vizsgálom tovább, tehát Nyugat-Európára és az Európai Unió létrejöttéhez kapcsolódó schengeni folyamathoz vezető lépéseket vizsgálom. Ennek a bemutatásához 273

Lásd 1903. évi VI. törvénycikk az útlevélügyről. Lásd. PARÁDI József: Csendőrség a határőrizetben. Budapest, 2003, Tipico Design. pp. 186, ISBN 963-762331-0. /Rendvédelem a határokon a XIX-XX. században, 2./ HU-ISSN — 275 BENCSIK Péter: Az útlevélkérdés története Magyarországon a törvényi szabályozástól a második világháborúig. Doktori értekezés. Budapest, 2008, Janus Pannonius Egyetem, 11. sz. melléklet. 276 SALLAI János: Egy idejét múlt korszak lenyomata – A vasfüggöny története. Budaörs. 2012. Hanns Seidel Alapítvány. 103 pp. ISBN: 998-97-3884-843-7. 277 Lásd például: FÓRIZS et al: Határőrizet és határőrség a kilencvenes években. In: Határőrségi Közlemények I. évf. 1. sz., (152/8/1990.) Budapest, 1990. p. 40-73. 274

137

kissé vissza kell kanyarodnom a második világháború előzményeihez. Az első világháborút lezáró békeszerződések által meglehetősen vitatható elvek mentén megállapított határok mellett a második világháború legfőbb kirobbantó oka az idejétmúlt szabályzók és a tétova beavatkozás miatt kirobbant világgazdasági válság volt.278 Itt egyébként felhívnám a figyelmet a jelenlegi európai és világpolitikai helyzetre, amely sajnos kísértetiesen emlékeztet a második világháborút megelőző eseménysorozatra. A második világháborút követően a határok revízióját elvetették (a két bécsi döntés során részlegesen felülvizsgált határok sem maradtak hatályban279), így egy esetleges harmadik világháború európai kirobbanását a gazdaság egyensúlyban tartása és a határok jelentőségének csökkentése tudja csupán megakadályozni. Így Robert Schumann Európai Nyilatkozatba foglalt meglátásának megfelelően Európa sorsa egy olyan szupranacionális intézményrendszeren múlik, amelynek küldetése egy európai háború lehetetlenné tétele, a demokrácia megerősítése és a gazdasági válságok megelőzése.280 Az ezt követő eseményeket már szintén számos kollégám feldolgozta, csupán a tisztesség kedvéért sorolom fel őket: az ESZAK létrehozása az 1951-es Párizsi Szerződéssel valamint később az EGK-t és az EURATOM-ot megalapító Római Szerződések. Az ESZAK és az EGK rövidesen Európai Unió néven összeolvadt, míg az EURATOM önálló, de az EU-val szervesen együttműködő nemzetközi szervezet maradt, még a közös intézmények és részt vevő államok ellenére is. Anélkül, hogy az EU történetébe részletesen belemennék, fontosnak tartom kiemelni azokat a lépéseket, amelyekkel a létrehozó politikusok egy több szálon összekapcsolt gazdasági térség létrehozásán fáradoztak háborús szövetségek kovácsolása helyett. Önmagában egy szabadkereskedelmi társulás kialakítása, közös piaccá továbbfejlesztése majd végül egy egységes piac létrehozása önmagában nem új és egyedi megoldás, ám Európában mindez közös politikai intézmények révén valósul meg. Meg kell állapítanom, hogy minden igyekezet ellenére néhány évtizeddel Schumann nyilatkozata után a személyek és áruk szabad mozgása még mindig nem mutatott jelentős előrelépést. Az emiatt lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a lendület hiánya a tagállamok közötti határok ellenőrzöttségére vezethető vissza. Lord Cockfield 1985-es Európai Bizottsági javaslatában azt állítja, hogy a tagállamok közötti határokon az ellenőrzés

Harold BIERMAN, Jr. : The Causes of the 1929 Stock Market Crash: A Speculative Orgy or a New Era? [Az 1929-es tőzsdei összeomlás okai: spekulánsok orgiája vagy egy új korszak?]. USA, 1998, Greenwood Publishing Group. pp. 19–29. ISBN: 978-03-1330-629-7. 279 KOVÁCS Péter: Nemzetközi közjog, , Budapest, 2011, Osiris Kiadó, p. 505., ISBN: 978-96-3276-210-4. 280 Schumann Nyilatkozat. Link: http://www.schuman.info/9May1950.htm Letöltés ideje: 2014.08.20. 278

138

eltörlése a tagállamok számára átlagosan a GDP-jük 2,5 százalékának megfelelő többletbevételt generálna (a kieső vámbevételek helyett).281 Ez 2011. évi értékeken számolva évi 232.000.000.000 eurót jelent. Annak tehát, hogy a határok Európában újra megnyíltak az annak köszönhető, hogy a szerves gazdasági fejlődés kikényszerítette az (természetjogi értelemben vett) eredeti állapotba való visszatérést: a személyek, szolgáltatások, áruk és a tőke szabad mozgása előtti akadályok lebontását. Összefoglalva tehát a schengeni rendszer legfőbb oka nem maga a jogalkotói elhatározás, hanem a pénz volt, ugyanakkor egyedül ez vezethet egy erős, fenntartható és biztonságos Európához. E fejezetben elsősorban azon korábbi állításomat alátámasztandó kívántam áttekinteni az európai határok fejlődését, hogy a jogalkotás rendeltetése az életviszonyok közül a kívánatos és hasznos életviszonyok keretbe foglalása és megőrzése. A schengeni térség létrejötte és mérete

A schengeni térség létrejötte az egységes piac megvalósítása felé tett elhatározott lépés. Elsőként öt (akkor még EGT) tagállam, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia által a német-francia-luxemburgi hármas vízi határnál, Schengen kisvárosában, a Meuse folyón közlekedő Princesse Marie-Aristid nevű hajón 1985. június 14-én megkötötte a Schengeni Egyezményt, melyben vállalták, hogy közös határaikat (belső határok) a jövőben bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor.282 Ezzel gyakorlatilag az első világháború óta megbomlott egyensúly állt helyre és megjelent az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye. Az Egyezmény alkalmazását 1995. március 25én kezdték meg. Az Egyezményhez sorban a többi uniós tagállam, sőt, EFTA tagállamok is csatlakoztak, így hatalmas összefüggő egységes piac jött létre: A schengeni térség 2014-ben

Zászló

Ország

Belgium

Terület

Népesség

(km²)

(fő)

30,528

11,007,020

Csatlakozás

Alkalmazás megkezdése

1985. június 14. 1995. március 26.

281

„Completing the internal market [A közös piac befejezése]” COM(85) 310 final, Brüsszel, 1985. június 14. Link: http://europa.eu/documents/comm/white_papers/pdf/com1985_0310_f_en.pdf Letöltés ideje: 2014. augusztus 20. 282 Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés. Link: http://palyazat.gov.hu/doc/138 Letöltés ideje: 2014.08.22.

139

Zászló

Ország

Terület

Népesség

(km²)

(fő)

Csatlakozás

Alkalmazás megkezdése

Franciaország 674,843

65,821,885

1985. június 14. 1995. március 26.

357,050

81,799,600

1985. június 14. 1995. március 26.

2,586

511,840

1985. június 14. 1995. március 26.

41,526

16,703,700

1985. június 14. 1995. március 26.

Olaszország

301,318

60,681,514

Portugália

92,391

10,647,763

1992. június 25. 1995. március 26.

506,030

46,030,109

1992. június 25. 1995. március 26.

Görögország

131,990

10,815,197

Ausztria

83,871

8,414,638

1995. április 28.

1997. dec. 1.

43,094

5,564,219

1996. dec. 19.

2001. március 25.

Finnország

338,145

5,391,700

1996. dec. 19.

2001. március 25.

Izland

103,000

318,452

1996. dec. 19.

2001. március 25.

385,155

5,063,709

1996. dec. 19.

2001. március 25.

449,964

9,415,570

1996. dec. 19.

2001. március 25.

(a tengerentúli területek kivételével)

Németország Luxemburg Hollandia (Aruba, Curaçao, Sint Maarten és a Holland-Antillák kivételével)

Spanyolország (Ceuta

1990. november 27.

1997. október 26.

és Melilla külön szabályozva)

Dánia (Grönland és

1992. november 02.

2000. március 26.

Feröer-szigetek kivételével)

Norvégia (Svalbard kivételével)

Svédország

140

Zászló

Ország

Terület

Népesség

(km²)

(fő)

Csatlakozás

Alkalmazás megkezdése

Csehország

78,866

10,535,811

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Észtország

45,226

1,340,194

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Magyarország

93,030

9,979,000

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Lettország

64,589

2,245,357

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Litvánia

65,303

3,207,060

2004. március 1.

2007. dec. 21.

316

417,608

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Lengyelország

312,683

38,186,860

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Szlovákia

49,037

5,440,078

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Szlovénia

20,273

2,048,951

2004. március 1.

2007. dec. 21.

Svájc

41,285

7,866,500

160

36,010

Málta

Liechtenstein

2004. október 26. 2008. február 28.

2008. dec. 12.

2011. dec. 19.

Forrás: www.wikipedia.org Megjegyzés: a repülőterek tekintetében a 2007. december 21-e helyett 2008. március 30-tól alkalmazták az egyezményt. Így egy olyan hatalmas ellenőrzés nélkül átutazható terület jött létre, amely 4,312,259 négyzetkilométerem több mint 419 millió ember részére biztosítja az ellenőrzés nélküli utazást és kereskedelmet. Az ezzel járó anyagi haszon volumenét korábban már ismertettem, ugyanakkor ideológiai szempontból sem elhanyagolható lépésről van szó. Várhatóan a közeljövőben további négy állam csatlakozik a schengeni térséghez, már csak azért is, mert az Európai Uniós csatlakozásnak alapfeltétele, hogy a jelentkező a schengeni térséghez történő csatlakozást is vállalja:

141

Zászló

Ország

Terület

Népesség

(km²)

(fő)

Csatlakozás

Várható alkalmazás

Bulgária

110,994

7,364,570

2007. január 01.

2015 vége

Horvátország

56,594

4,290,612

2013. július 01.

2016-ig

Ciprus

9,251

1,099,341

2004. május 01.

2016-ig

238,391

20,121,641

2007. január 01.

2015 vége

Románia

Forrás: www.wikipedia.org A schengeni rendszer hatása a rendvédelemre

A határokon az ellenőrzés megszüntetése ugyanakkor az immár nem ellenőrzött határokon szolgálatot teljesítő határrendész erők feleslegessé válását is jelentette. Ezt a problémát az érintett államok alapvetően három módszerrel kezelték: 

az eddig önálló határrendészeti feladatokat ellátó rendvédelmi szervet más rendvédelmi szervvel összevonták (pl. Magyarország);



az eddig önálló határrendészeti feladatot ellátó rendvédelmi szervek átnevezték és átszervezték, részére újabb feladatokat határoztak meg (pl. Németország);



a határrendészeti feladatot eddig is általános rendőrség vagy más rendvédelmi szerv látta el, melyet a csatlakozás után átszerveztek (pl. Csehország);

A fenti felsoroláson kívül meg kell még említeni Norvégiát, ahol a 196 km norvég-orosz határszakaszon a határ őrizetében a fegyveres erők egy speciális, leginkább csendőrségre emlékeztető feladatrendszerrel rendelkező zászlóalj erejű egysége is részt vesz (Garnisonen i Sor-Varanger).

142

42. ábra Garnisonen i Sor-Varangier, a norvég-orosz határt őrző katonai rendészeti modell szerinti testület. Forrás: POLITI, 2013

A Schengeni Egyezmény miatt nem határellenőrzés belső határokon283 való megszüntetése folytán változott meg a tagállamok rendvédelme. A belső határokon az ellenőrzés megszüntetésével párhuzamosan a külső határokon284 az ellenőrzést meg kellett szigorítani, mivel a külső határok megfelelő színvonalú ellenőrzése az egyezmény teljes körű alkalmazásának, így a belső határok megnyitásának feltétele. A külső határok szigorú ellenőrzése ellenére ugyanakkor az egyezmény alkalmazása komoly biztonsági deficitet teremtett, mivel a bűnözők és az illegális migránsok a teljes térségben mozoghattak anélkül, hogy a határok átlépésekor elfogásukat kockáztatták volna. Ennek ellensúlyozására a Schengeni Egyezmény külön rendelkezett egy közös információs rendszer (körözési rendszer) létrehozásáról Schengeni Információs Rendszer néven,285 továbbá a rendőri együttműködés megerősítéséről.286 Külön szabályozták a menekültstátuszért folyamodók ügyeivel kapcsolatos illetékességi kérdéseket is.287 Mindezek ellenére, elsősorban az illegális migráció,

283

„belső határok”: a) a [Schengeni Egyezményben részes és azt teljes körűen alkalmazó] tagállamok közös szárazföldi határai, beleértve az álló vagy folyóvizeken áthaladó határokat is; b) a [Schengeni Egyezményben részes és azt teljes körűen alkalmazó] tagállamok belső légi járatok indítására és fogadására szolgáló repülőterei; c) a [Schengeni Egyezményben részes és azt teljes körűen alkalmazó] tagállamok tengeri, folyami és tavi kikötői, amelyek rendszeres kompjárat céljára szolgálnak; Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról, 2. cikk 1. pont 284 „külső határok”: a tagállamok szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, tengeri határokat és repülőtereket, folyami, tengeri és tavi kikötőket, amennyiben ezek nem belső határok; Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról, 2. cikk 2. pont 285 Schengeni Egyezmény IV. cím 286 Schengeni Egyezmény 39. cikk 287 Schengeni Egyezmény 7. fejezet

143

a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos forum shopping jelensége288 valamint az ezekhez kapcsolódó bűnözés az elmúlt majdnem három évtizedben megoldhatatlan problémának bizonyult, annyira, hogy több vezető francia politikus már a schengeni rendszer életképességét is megkérdőjelezte.289 Sajnálatos módon a biztonsági deficit valóban érződik a schengeni rendszer részét képező országokban és ezt a hatást a gazdasági válság csak még jobban felerősítette. Az Európai Uniónak a világ nagyobbik feléhez képest magas életszínvonala miatt bevándorlók tömegei esnek az emberkereskedők és embercsempészek csapdájába, a bürokratikus vízumpolitika, a szigorú határellenőrzés és a vonzó csempészajánlatok között, utóbbi rendszeresen arra épít, hogy áldozataik tájékozatlanok a schengeni térségbe beutazás részletes szabályaival kapcsolatban. A schengeni rendszert leginkább

a nemzetközi bűnszervezetek290

tudják a

legjobban

kihasználni, akik

szolgáltatásaikat már-már az utazási irodák színvonalán kínálják, teljes körű ügyintézéssel, garanciával (ha elsőre nem sikerül a csempészés ahol csak lehet, újra megpróbálják bejuttatni a klienst) kínálják 1000 eurótól 25.000 euróig terjedő összegért.291 Óvatos becslések szerint az embercsempészés292 a hozzá kapcsolódó illegális munkaerőpiaccal együtt éves szinten 2.500.000.000 eurós profitot termelő „üzletág”.293 Ezen szervezetek egy része egyenesen a Menekültek Helyzetére Vonatkozó Genfi Egyezmény294 intézményeinek kijátszására, a rendvédelmi szervek munkájának ilyen módon történő ellehetetlenítésére szakosodik. Hiszen aki menekültkérelmet nyújt be, azzal szemben visszairányítás, kiutasítás, mint idegenrendészeti intézkedés nem alkalmazható akkor sem, ha az államhatárt engedély nélkül vagy meg nem engedett módon, például hamis közokiratot felhasználva lépte át, vagy 288

Select Committee on European Union, Tenth Report. [Az Európai Uniós bizottság (angol parlamenti bizottság) tizedik jelentése]. 4. fejezet. 35. sz. lábjegyzet. Parlamenti jelentés. Online változat. 2005. Link: http://www.publications.parliament.uk/pa/ld200405/ldselect/ldeucom/84/8407.htm#note35 Letöltés ideje: 2014. augusztus 22. 289 Lásd a Daily Telegraph 2014. május 22-i számát Link: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/nicolassarkozy/10848895/France-is-dumping-ground-for-EU-migration-and-visa-free-Schengen-area-must-bescrapped-says-Nicolas-Sarkozy.html 290 bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.), 459. § (1) bekezdés 1. pont 291 JANDL, Michael. The estimation of illegal migration in Europe. [Az Európába irányuló illegális migráció felmérése] In: Studi Emigrazione/Migration Studies, [Migrációs Tanulmányok]. XLI. évf. (2004) 153. szám, ISSN: 0039-2936. 292 Btk. 353. § 293 Christina BOSWELL - Thomas STRAUBHAAR: The Illegal Employment of Foreigners in Europe. [Külföldiek illegális európai munkavállalása] In: Intereconomics [Belső közgazdaságtan], 2004. évi 1. szám, ISSN: 0020-5346. 294 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről

144

ilyen módon tartózkodik az országban. Sajnos ez magukat az illegális bevándorlókat is csapdába ejti, mert legális tartózkodási jogcím nélkül (sokan a menekültügyi eljárás befejezése előtt megszöknek a menekültügyi befogadó állomásokról) csak illegálisan tudnak munkát vállalni, a feketegazdaságba kényszerülnek, kiszolgáltatva az alvilági szereplők kényének-kedvének, melyek kihasználják őket. Nem ritka, hogy kábítószer-csempészés, rabszolgamunka, gyermekprostitúció bűncselekmények elkövetőivé vagy sértettjeivé, a koldusmaffia eltartóivá válnak a szabadság és biztonság térségének közepén. Ráadásul ez éves szinten 1.000.000.000 eurónak megfelelő közvetlen bevételkiesést okoz az Európai Uniónak.295 Megjegyzem, habár az Európai Unióban az illegális migránsok helyett az irreguláris migráns kifejezést illene alkalmazni, álláspontom az, hogy akinek nincsen jogcíme a térségben történő tartózkodásra, az igenis illegális migráns, nem kell rajta szépíteni, a probléma eufemizálása csak ront a helyzeten. Szintén ide tartozik, hogy az Európai Unió bővítésével ezek a jelenségek az unión belül is felbukkantak, bár itt az embercsempészés helyett az emberkereskedelem, ráadásul többnyire kiskorúak ellen, szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett minősített esete a jellemző,296 az eltűntként nyilvántartott fiatal lányok és fiúk zöme Nyugat-Európában gyermekprostituált. A világon évente becslések szerint 1,2 millió gyermeket adnak el, az áldozatok egy része biztosan az Európai Unióba kerül vagy európai „emberek” kívánságait szolgálja ki valamelyik harmadik országban.297 Végső

soron

pedig megemlíteném

a

járványok

miatti potenciális

egészségügyi

veszélyhelyzetet, mint a schengeni térséggel járó biztonsági deficit eredményét, úgy az illegális migránsok, mint a turista- vagy üzleti utakon részt vevő uniós polgárok esetleges súlyosan fertőző ám nehezen gyógyítható kórokozókkal való fertőződése esetén a fertőzés hordozóinak lokalizációja, mozgásának utólagos rekonstrukciója nehézségekbe ütközik. Látható, hogy a schengeni térség páratlan gazdasági fellendülés és megnövelt szabadság mellett a biztonság csökkenését okozta, ezáltal a rendvédelem elé új kihívásokat támasztott, amelyre szervezetileg és eszközrendszerrel is tudni kell válaszolni. A következő fejezetben a rendvédelem válaszait mutatom be röviden. 295

Loc. cit. 293. (BOSWELL-STAUBHARR, 2004) Btk. 192. § (5)-(6) bekezdés 297 https://europa.eu/youth/hu/article/vir%C3%A1gz%C3%B3-gyermekkereskedelem_hu Letöltés ideje: 2014. augusztus 22. 296

145

Rendvédelmi irányú fejlesztések a schengeni térségben

Természetesen az Európai Unió törekszik az ezen kihívásoknak megfelelő válaszadásra. Ennek első lépcsője az uniós intézmények megfelelő kialakítása volt, melynek érdekében létrehozták a Közös Kül- és BiztonságPolitikát (KKBP), valamint a Bel- és Igazságügyi Együttműködést, elsőként külön nemzetközi szerződésrendszerrel, majd a Lisszaboni Szerződéssel beemelték az Európai Unió jogintézményei közé.

Ezen a kereten belül a

Tényleges Belbiztonsági Együttműködés Állandó Bizottsága (Standing Committee on Operational Cooperation on Internal Security – COSI)298 feladata a Belbiztonsági Stratégia (Internal Security Strategy – ISS) kidolgozása, felülvizsgálata és aktualizálása. A legutóbbi stratégia a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozott és öt célt fogalmazott meg: 

nemzetközi bűnszervezetek szétbomlasztása



a terrormegelőzés beleértve a radikalizációt és a toborzást



a polgárok és a vállalkozások cyberbiztonságának fokozása



a biztonság fokozása a határellenőrzés hatékonyabbá tételével



Európa krízisekkel és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének növelése

Habár kétségtelenül bizonyos területeken történt előrelépés, melyet az írásos beszámoló részletesen tartalmaz,299 így különösen a közös nyomozócsoportok (JIT), az egységes bűnügyi kockázatelemzés (SOCTA), az egységesített képzési csomagok (LETS) vagy éppen az Európai Kiberbűnözés Elleni Központ (EC3) létrehozása, továbbá a határellenőrzés területén az EUROSUR, a második generációs Schengeni Információs Rendszer vagy a Vízuminformációs Rendszer, mégsem látható gyors, határozott és látványos válasz. Pedig az anyagi források oldalán is komoly ráfordítás látszik: az eddig csak külső határok megerősítésére fordított, Külső Határok Alapot kibővítették és létrehozták (az ISEC bűnmegelőzési alap beolvasztásával) a Belbiztonsági Alapot (ISF), elismerve azt, hogy a biztonsági kockázatokkal

298

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 71. cikk The final implementation report of the EU Internal Security Strategy 2010-2014. COM (2014) 365 final. Link: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/basicdocuments/docs/final_implementation_report_of_the_eu_internal_security_strategy_2010_2014_en.pdf Letöltés ideje: 2014.08.22. 299

146

szemben nem elegendő csak a határvonalon felvenni a küzdelmet, a teljes európai rendvédelemnek összehangolt fellépést kell tudnia produkálnia ezen a téren. A jelenleg tervezés alatt álló új stratégiának részévé vált a komplexebb megközelítés, a biztonságpolitikának más társadalompolitikai lépésekkel való támogatása, a társadalom fokozott bevonása, a hatóságok és a lakosság közötti bizalom növelése valamint a belbiztonsági kérdések külpolitikai eszközökkel történő támogatása. Saját álláspontom is az, hogy ezekre elkerülhetetlenül szükség van, elsősorban a közösségi rendészet kiterjesztésére, ugyanakkor a rendvédelmi szervek (legalább egyes szolgálati ágainak) uniós szintű integrálására. Személy szerint három dimenzióban látom a rendvédelem továbbfejlődését abban a tekintetben, hogy elsődleges célnak a fent vázolt biztonsági kockázatokra történő válaszadást tekintem. 1. A rendvédelmi szervek, de legalábbis azok egyes szolgálati ágainak (bűnügyi és határrendészeti) uniós szintű integrálása, egy Európai Bűnügyi és Migrációs Rendőrség létrehozása. 2. A nemzetközi menekültügyi intézményrendszer felülvizsgálata és reformja, a jóhiszemű (bona fide) menekültek védelmének biztosítása, a rosszhiszemű (male fide) menedékkérőktől azonban ennek a lehetőségnek megvonása (például aki az országhatáron nem jelentkezik a határellenőrzést végző tisztviselőnél, hogy ő menekült akar lenni, hanem megkísérel például hamis okmánnyal átlépni, az elfogása ne adhasson be esetén menekültkérelmet). 3. A csúcstechnikának a biztonság szolgálatába állítása oly módon, hogy az élet- és vagyonbiztonság fokozása mellett az alapjogok biztosítása is megvalósuljon. Mivel úgy gondolom, nem elég e dolgokat leírni, de tenni is kell értük, megvizsgáltam, mely területen tudnék egy esetleges előrelépésben részt venni. Az első két kérdés bel- és külpolitikai elhatározástól függ, a legmesszebb ahová eljuthatok, egy szövegszerű javaslat elkészítése és napirenden tartása. Ez nem érzem igazán vonzó alternatívának, ezért inkább a harmadik lehetőséget tekintem távlati kutatási célnak, ezen belül is különösen olyan eszközök kifejlesztését, amelyek képesek diszkriminációmentes, minden esetben törvényes 147

és arányos eljárást biztosítani továbbá az emberi életet és testi épséget messzemenőkig oltalmazni (beleértve az elkövetőét is). Meglátásom szerint ilyen eszközök lehetnek a rendvédelmi illetve biztonsági célú robotok, melyek létrehozása jogilag sem teljesen semleges, ugyanakkor nem okozhat olyan stratégiai léptékű politikai vihart, mint például a menekültügy újragondolása vagy a nemzeti szuverenitás tovább korlátozása. Emiatt döntöttem úgy, hogy kutatásaimat ebbe az irányba folytatom tovább, így értekezésem utolsó részében a robotok rendészeti célú alkalmazásainak problematikáját, mint a rendvédelem lehetséges fejlődési irányát mutatom be.

A robotok és lehetséges szerepük a jövő rendvédelmében A robot definíciója Maga a robot kifejezés a „munka” szó szláv megfelelőjéből ered és a világirodalomban először egy szépirodalmi műben, egy Karel Čapek által írt, R.U.R. című drámában tűnt fel, 1920-ban.300 A műben a tömeggyártásból kikerülő, modern rabszolgáként használt, ám gondolkodásra képes robotok fellázadnak az emberiség ellen és kipusztítják azt. Ezen alkotás benyomásai az elmúlt évszázadban meghatározták a robotokhoz való társadalmi és irodalmi illetve filmművészeti hozzáállást, gondoljunk csak Frank Herbertnek a Dűne című sci-fi regénysorozatára,301 a Terminátor és a Mátrix sorozatfilmekre és így tovább. Persze az elmúlt évezredek során a tudomány már hozzáedződött, hogy legújabb vívmányait félelemmel vegyes gyanakvás övezi, művelői pedig megszokták, hogy csak az egzakt magyarázatoknak higgyenek. Ezért e rövid kitérő után vázolom, a kutatás szempontjából mit is értünk robot alatt. Ehhez először le kell szögezni, hogy a robotnak jelenleg számos definíciója létezik. Az első kísérlet a definíció egységesítésére 1990-ben történt, amikor a VDI302 2860 számú irányelve303 úgy határozta meg az ipari robotot, mint: „[Az ipari robot] univerzálisan állítható többtengelyű mozgó automata, melynek mozgás-egymásutánisága (utak és szögek) szabadon – mechanikus beavatkozás nélkül programozható és adott esetben 300

DOBOSSY László: Karel Čapek. In: Irodalomtörténeti kiskönyvtár, Budapest, 1961, Gondolat Kvk., pp. 98. ISBN: 301 Frank HERBERT – Kevin J. ANDERSON: A Butleri Dzsihad. In: A Dűne. Szeged, 2003, Szukits Könyvkiadó, p. 19., ISBN: 96-3497-007-9. MOHÁCSI Enikő fordítása. 302 Verein Deutschen Ingenieure [Német Mérnökök Egyesülete] 303 http://www.vdi.de/technik/richtlinien/richtliniendetails/?cHash=7516ede3ae00e37148abce98cc47426a&tx_ wmdbvdirilisearch_pi1%5Bsuid%5D=90416

148

szenzorral vezetett, megfogóval, szerszámmal vagy más gyártóeszközzel felszerelhető, anyagkezelési és technológiai feladatra felhasználható.”304 E definíció értelmezéséhez tisztáznunk kell az automata fogalmát is. „Automatán egy olyan absztrakt rendszert kell érteni, mely egy diszkrétnek képzelt időskála időpillanataiban érkezett ingerek hatására ezen időpillanatokban válasszal reagál, miközben belső állapotát megadott szabályok szerint változtatja a külső ingerek hatására. Az ingerekre adott válasz függ mind az ingerektől mind pedig a pillanatnyi belső állapottól. Ebben az értelemben tehát nemcsak a gépek, hanem bármiféle élő vagy élettelen objektumok tekinthetők automatának, ha ezen séma szerint vizsgáljuk őket, azaz ilyenfajta működést tulajdonítunk nekik.”305 Az automata fogalma nem csak azért fontos, mert nélküle az ipari robot fogalma nem értelmezhető. Röviden visszakanyarodva a jogelmélethez, a jogi norma hármas szerkezeti jellege (diszpozíció-hipotézis-szankció)306 gyakran olyan helyzetet teremt – különösen a kógens szabályok terén – ahol a jogalkalmazó ember is kvázi automataként működik. Ha a jogszabály által absztrakt módon megfogalmazott élethelyzet, mint feltétel előáll, az általa cselekvésre kötelezett jogalkalmazónak nincsen más választása, a meghatározott intézkedést kell végrehajtania. Ez fokozottan igaz, ha az intézkedés valamely alapjog korlátozásával jár, hiszen azokat csak törvényes feltételek fennállása esetén, szigorú eljárásrend szerint szabad korlátozni. Így például az elfogás során, ahol a törvény szerinti esetekben azt, akire a feltételek igazak, bizonyos esetekben el kell fogni, mérlegelés nélkül.307 Pont ezért ez a legmegfelelőbb jogi helyzet az alapkérdés vizsgálatára. A robot definiálására visszatérve, az ipari robot fenti fogalma mellett több, általánosabb meghatározás is létezik. Az egyik szerint a robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására.308 Ezt a fogalmat mindenképp szükséges kiegészíteni annyival, hogy előzetes programozás alatt a felhasználói (újra) programozhatóságot és az önálló tanulási képességet biztosító megoldásokat is érteni 304

Lásd: PINTÉR József: Ipari robotok. Előadás. Győr, 2010, Széchenyi István Egyetem. Digitálisan elérhető változat: http://www.sze.hu/~pinter/NGB_AJ008_1_Gy%E1rt%E1stechnol%F3gia/2010/2010_PDF/gyt14_Ipari_robotok_PJ_2010.pdf. Letöltés ideje: 2014. január 14. 305 DÖMÖSI et al.: Formális nyelvek és automaták. Jegyzet. Nyíregyháza, 2011, Nyíregyházi Főiskola. 306 Hans-Georg GADAMER: A jogi hermeneutika példaszerű jelentősége. In: Igazság és módszer, Budapest, 2003, Oziris, pp. 696, p. 361 – 379., ISBN: 978-96-3389-213-8. Fordította: BONYHÁD Gábor. 307 Loc. cit. 306. (GADAMER, 2003) 308 Az Oxford Dictionary angol értelmező kéziszótár „robot” fogalom-meghatározásának szerző általi fordítása. Eredetit lásd: „robot” - Oxford English Dictionary, Oxford, 2013, Oxford University Press. ISBN: 978-01-9861186-8, Online verzió. Forrás: http://www.oxforddictionaries.com, Letöltés ideje: 2014. január 4.

149

kell. Itt például nem tekintjük robotnak azokat a manipulátorokat és drónokat, amelyek előreprogramozás (pl. betanítás) vagy távirányítás révén vezérelnek, azon egyszerű oknál fogva, hogy a dilemma esetükben nem áll fenn, ugyanis a döntéseket az operátor hozza meg helyettük illetve csak egy előre programozott mozgássort végeznek, alternatíva nélkül. A fenti fogalomnál részletesebb, a VDI ipari robotfogalmánál azonban általánosabb az ISO309 8373:2012 számú szabványban található robotfogalom: Két vagy több tengelyen mozgó programozható, önálló, mozgató mechanizmus, amely környezetében meghatározott feladatokat végez.310 Általánossága ellenére e fogalom eléggé lényegre törő ahhoz, hogy a jövőben a robot egységes, tudományosan elfogadott fogalmává váljon, ugyanakkor most mégis a sokkal bonyolultabb és hivatalos magyar szövegével nehezen megjegyezhető, ám jogi erővel bíró fogalmat kell használnunk. Ez pedig nem más, mint az Európai Unió által a kettős felhasználású termékek kivitelének korlátozására kiadott rendeletében szereplő meghatározás. Mentségére legyen mondva, az ISO szabvány kiadása előtt került megszövegezésre. A definiáláson felül terjedelmes körülírást is tartalmaz, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, nehogy a tiltó szabály megkerülésével ekvivalens technológia kerüljön kivitelre, ennek eredménye egy terjedelmes, nehezen értelmezhető fogalom lett. Mindenek ellenére eddig ez az egyetlen robotfogalom, amely az Európai Unióban, így hazánkban is jogi erővel bír, ráadásul nemzeti törvényekkel szemben is elsőbbséget élvez. Íme: „Robot: olyan manipulációs mechanizmus, amely lehet folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, és szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével: a. többfunkciós; b. képes anyagok, részegységek, szerszámok és különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén; c. három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és

309 310

International Standardization Organisation [Nemzetközi Szabványosítási Szervezet] ISO 8373:2012 2.4 pont, a szerző fordítása.

150

d. a "felhasználó által programozható" tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli. N.B.: A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket: 1. Olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani. 2. Állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető. 3. Mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorozata és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik. 4. Nem szervovezérlésű, sorrendmanipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább. 5. Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.”311

311

Az Európai Parlament és a Tanács 388/2012/EU rendelete ( 2012. április 19. ) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, I. számú melléklet. Hivatalos Lap L 129, 16/05/2012 p. 0012 – 0280. Brüsszel, 2012, Európai Bizottság, ISSN: 1977-0677. Forrás : http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:129:0012:01:HU:HTML Letöltés ideje: 2014. január 2.

151

A fenti definíciókból az a következtetés vonható le, hogy a robot nagyságrendekkel összetettebb, mint egy közlekedési lámpa, ugyanakkor az emberi (jogi) elhatározás végrehajtása szempontjából alanyként attól semmiben sem különbözik, ugyanolyan eszköze annak, pusztán több és összetettebb feladatok megoldására is képessé tehető. Ebből adódik az is, hogy egy olyan roboton, amely képes egy elfogás végrehajtására olyan eszközt értünk, amely az elfogással adódó összes munkát, a kényszerítéstől a szállításon át az adminisztrációig, képes elvégezni. Itt következik az újabb kérdés, ami egyszerűségében maga a bonyodalom: Lehetséges ez?

Speciális műszaki követelmények Egy rendőrhatósági jogkörrel felhatalmazott robottól elvárhatjuk, hogy legalábbis elérje egy emberi jogalkalmazó képességeit, képes legyen önálló eljárásra, a megfigyelés, azonosítás, interakció, kényszerítés nagy hatásfokú végrehajtására. A robot helyes működéséhez így szükséges nagy mennyiségű és részletességű, különböző spektrumokban üzemelő műszer, az azok által biztosított adatok analizálására alkalmas feldolgozóegység, az analizált adatok alapján a gyanúsnak minősített, körözött, vagy éppen jogsértő viselkedést folytató személyek környezettől való elkülönítése, adatbázis alapján azonosítása, a helyes eljárás kiválasztása és sikeres végrehajtása. Habár a teljes funkcionalitással rendelkező, tökéletes robotrendőr jelenleg távoli jövőnek tűnhet, a hozzá vezető lépések tisztán láthatóak. Az első feladat a humán jogalkalmazó számára olyan technika biztosítása, melyet csupán hordozni és felügyelni kell. Amit már most is megtehetünk, hogy a járőröket kamerákkal, mikrofonokkal látjuk el, műszeres arzenáljukat infrás és lézeres eszközökkel egészítjük ki, az adatokat pedig valamely számítógépen, például okostelefonon rögzítjük, mely azonnal el is kezdi az elemzést és kiértékelést. Létező technika a digitális arc- és hangfelismerés, melyeket használva kellően finom műszerekkel akár nagy távolságból is lehetséges érdeklődésre számot tartó személyeket kiválasztani, a gyanúsnak tűnő vagy jogsértőként tetten ért személy teljes biometrikus azonosításához pedig alkalmazható ultrahangos ujjlenyomat-letapogató vagy például vénaszkenner. Az azonosítás terén jelentős mennyiségű tapasztalatot eredményeznek a világ legforgalmasabb repülőterein

üzembe

helyezett

automata

határátléptető

rendszerek,

melynek

eredményeként a személyazonosítási technológiák napról napra pontosabbak.

152

Második feladat annak biztosítása, hogy a műszerek által szolgáltatott adatokat a helyszínen és valós időben, automatikusan kielemezzük, humán beavatkozás nélkül egyértelműen eldönthető legyen, folyamatban van-e jogsértés, szükséges-e közbeavatkozás, eljárás. Ehhez szükséges egy nagy teljesítményű, hordozható számítógép és azon futtatott szakértői rendszer, mesterséges intelligencia. A fennálló helyzet pontos elemzése és azonosítása után a

kapcsolódó

adatbázisból

egyértelműen

kiválasztható,

milyen

intézkedést

kell

foganatosítani. Ennél a pontnál a felszerelést hordozó hivatalos személy válláról már a mérlegelés és felelősség terhét is levettük, egyetlen megmaradt feladata nem más, mint részvétel az intézkedés szakszerű végrehajtásában. Így harmadik és egyben utolsó feladatunk nem más, mint egy olyan robottest megalkotása és üzemeltetése, mely képes a műszereit és központi számítógépét hordozni, majd az automatizált döntés után az előírt kényszerítést végrehajtani. A műszerezettség kérdése a legegyszerűbb, minden említett technika létezik, ezek napi alkalmazása egyszerűen azért nem történt még meg, mert a műszerek mérete, energiaszükséglete és ára még nem áll arányban szükségességükkel és hasznosságukkal, ám a technikai fejlődés és miniatürizáció megállíthatatlan, így kényszerűen el fogunk érkezni egy olyan határponthoz, amikor már egyszerűbb és olcsóbb egy ingzsebnyi eszközbe belezsúfolni egy jelenleg csúcstechnikás megfigyelő furgon tartalmát és így megspórolni akár egyetlen tanú beidézését. Az alkalmas robottest megalkotásában ígéretes fejlesztések zajlanak, jelenleg a DARPA312 versenyeztet különböző kutatócsapatokat, feladatuk egy titánból, acélból és alumíniumból alkotott, emberszerű robottest vezérlőszoftverének kifejlesztése.313 Például az Atlas lépegető robot, felépítése alkalmassá teszi guggolásra, mászásra, lépcsőn futásra, ugrásra. A fejlesztés végén a robot alkalmas lesz radioaktív romok közül embereket menteni, ahonnan már csak egyetlen apró lépés egy ellenállást tanúsító bűnöző üldözése, földre kényszerítése és megbilincselése. Legnehezebben kivitelezhető feladatunk tehát az, hogy miután megalkottuk az ideális robottestet, mely strapabíró, emberfeletti érzékszervekkel rendelkezik és mozgását hibátlan 312 313

Defense Advanced Research Projects Agency [Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége] http://www.theroboticschallenge.org/

153

gyári szoftverek vezérlik, azaz idealizált robotrendőrünk fizikai valójában megfelel minden elvárásnak, ebből a szempontból sikeresen helyettesít, sőt felülmúl minden humán rendőrt, megadjuk azt, ami ezt a testet uralja, az agyat, a központi számítógépet, a mesterséges intelligenciát, melyet a továbbiakban MI-nek nevezünk. Egy rendvédelmi pályát választó személy kiképzésben részesül, munkája során tapasztal, tanul és fejlődik, döntései során támaszkodik korábbi élményeire, tanulmányaira. Egy rendvédelmi feladatra szánt robot csak kevésben hasonlít és nagyon sokban különbözik egy természetes személytől. Egy újonc robotból hiányzik 20 év élettapasztalat, erkölcs és morál, szokások és normák. Nincs intuíció, sejtés, asszociatív megértés, definiálni kell a magyarázatot magyarázó magyarázat minden apró elemét. Empátiás érzéke nulla, kognitív és predikciós képességei nem léteznek. Nincs esélye észrevenni, ha valaki hazudik, szimulál, tettet. Itt különösen utalnék arra, amit a bevezetőben írtam a következmények előrelátásáról és ennek szerepéről a jövő kiszámításában. Az újonc robotnak mindent ki kell számítania, ergo csak reagálni lesz képes. Ugyanakkor nagy szerencsénkre az újszülött robot problémáját elég egyszer elszenvedni. Helyzetfelismeréshez részben átemelhetőek a különböző biztonságtechnikai szoftverek, melyek képesek tárgyak, tüzek és füst azonosítására, elemzésére, ütközésgátló radarok, automata kapuk, forgalomirányító rendszerek szoftverfejlesztésében gyűjtött tapasztalatok és eredmények alapján objektummodellezéssel megalkotható egy részletes és kiterjedt fogalomtár, mely segítségével az MI nem csupán érzékeli, de nagymértékben érti is az őt körülvevő környezetet, nem csupán elszenvedője, de aktív formálója is lehet az eseményeknek. Az MI nem felejt, valaha megszerzett tudását képes bármikor, azonnal, hibátlanul előhívni. Amit egy robotnak sikeresen megtanítunk, azt a többi robot is azonnal és teljes mértékben elsajátítja egy központi adatbázison keresztül, ami hibát egy robot elkövet, azt a következő másodpercben már egyetlen másik sem fogja. Gyakorlatilag tehát egyetlen robotot kell megalkotnunk, kiképeznünk és letesztelnünk majd rendszeresen képeznünk ahhoz, hogy bármilyen mennyiségű robotot ugyanazzal a tudással lássunk el. Ez a multiplikációs képesség hihetetlen rugalmasságot és alkalmazkodási készséget képes biztosítani még egy olyan nagy szervezetnek is, mint a rendőrség. A rendvédelmi MI és annak képzése leginkább úgy képzelhető el, hogy a való világot beláthatóan részletes és az érthetőséghez kellőképpen apró elemekre modellezzük le, számtalan példán keresztül megtanítjuk az MI-t kategorizálni, az ellenőrző kérdések során 154

lelt ellentmondásokat figyelembe véve gondosan finomítjuk a modellt. Egy kérdéses szituáció pontos azonosításához priorizáljuk a bejövő paraméterek fontosságát, hatását, a különböző döntések kimeneteinek jóságát, heurisztikus mintaillesztéssel keressük a jelenlegihez leginkább hasonlító, az adatbázisban már szereplő esetet, attól különböző döntés esetén pedig új kategóriával bővítjük az adatbázist. Habár Gödel (első) nemteljességi tétele alapján nincs esélyünk tökéletes MI-t kinevelni,314 nem készíthetjük fel minden, csak kellően sok esetre, hatékonysága minden egyes esettel javul, minden jogszabályi változásra azonnal és tökéletesen reagál, mindig és mindenki pontosan tudhatja, adott helyzetben mire számíthat a robot részéről. A robotot nem lehet megvesztegetni, provokálni, megfélemlíteni, lefegyverezni, zsarolni, nem megy szabadságra, nyugdíjba, nem fárad el, döntéseit nem befolyásolja szeszély, hangulat, megbízhatóságát nem szükséges megkérdőjelezni.

A robotok rendvédelmi alkalmazásának legfontosabb jogi kérdései A robotok rendészeti (beleértve rendvédelmi) célú alkalmazása azonban nem csak műszaki, hanem jogi illetve szakmai-etikai kérdéseket is feszeget. Példaként hozható fel a biztonsági előírások kiiktatásának (például hogy egy robot egy embernek sérülést okozzon) erkölcsi háttere, a robot által okozott kárért való felelősség jogi helyzete, a műszaki megoldások alapvetően nem rendészeti irányú alkalmazásra mutató jellege (például, hogy minden roboton szabvány szerint kötelező lennie egy kapcsolónak, amivel bárki leállíthatja),315 magának az alkalmazásnak a társadalmi elfogadottsága, az alapjogok védelmének biztosítása. Nem sokkal a kutatásom megkezdése után olyan alapvető problémákat és feltáratlan területeket találtam e téren, amelyeket a jelenlegi, egyszemélyes kutatásom nem képes teljes terjedelemben megválaszolni. Ezért úgy döntöttem, hogy a legfontosabb kérdések átfogó bemutatása mellett egy adott problémát mélységében is megvizsgálok, erre a célra pedig az egyik leggyakoribb alapjogot korlátozó rendőri intézkedést választottam: az elfogást és előállítást. A téma vizsgálatához és a kérdések, dilemmák jogrendszerben történő elhelyezéséhez elengedhetetlen egy rövid és tömör jogelméleti áttekintés. A jog eredeti rendeltetése az 314

„Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható.” Raymond SMULLYAN: Gödel nemteljességi tételei. In: A logika világa, Budapest, 1991, Typotex, pp. 150, ISBN: 978-963954-898-5. Fordította: CSABA Ferenc. 315 Lásd például az EN 60204/IEC 204 VDE 0113 szabvány előírásait.

155

adott közösség szempontjából hasznos életviszonyok megóvása (továbbá újabban keletkeztetése), egyben a káros életviszonyok visszaszorítása, ellehetetlenítése. Ahogy az életviszonyok változnak úgy a jogviszonyoknak és az azokat tartalmazó jogszabályoknak is változniuk kell. A jognak az élet egyes területeihez kapcsolódó, gyakran az adott életviszonyok jellegéhez igazodó részét nevezzük jogágnak.316 Azokat a jogágakat, amelyek az önálló államot elérő szintű közösségek államként történő létezését, a közösség egyes tagjainak államhoz való viszonyát, az államnak az őt alkotó személyek feletti hatalmi jogosítványait ölelik fel, együttesen közjognak nevezzük.317 Az egyszerűség kedvéért a közjog és a magánjog jogtörténelmi síkon folyamatosan mozgó határvonalát nem ismertetjük, a vegyes jogágakat pedig többségi jellemzőik szerint soroltuk be, a nagyfokú disztinkciónak a jelen kérdésben nincs relevanciája. A közjognak az egyik jogága a közigazgatási jog, ami – nagyon leegyszerűsítve - a közösség életének állami szempontból releváns, elsősorban – de nem feltétlenül kizárólagosan (!) - a közérdeket szem előtt tartó igazgatását fedi. Ennek egy mellékága a rendészet jogterülete, melynek funkciója a közösség működésének szabályozása, az optimális és fenntartható működést biztosító rend kialakítása. A rendészeten belül foglalja el a helyét a rendvédelem tevékenysége, a közigazgatás ultima ratiója, feladata a kialakult rend védelme, a megbomlott rend helyreállítása, akár az erőszak monopóliumának szükséges és arányos alkalmazása árán is.318 Tulajdonképpen ez a kérdéskör az értekezésem legfőbb mondanivalója, ugyanis úgy értékelem, hogy előremutató észrevételeket a rendvédelmi jog európai fejlődésével kapcsolatban, elsősorban a robotok rendészeti alkalmazásának jogi keretei tekintetében tehetek. Jelenleg ugyanis sehol a világon nincsen jogi szabályozás a rendőrségi robotok bevetésére vonatkozóan, az viszont nem vitás, hogy az élet előbb vagy utóbb szükségessé fogja tenni e szabályzók létrehozását. Emiatt döntöttem úgy, hogy az értekezésemet megalapozó kutatás utolsó részét illetve a jövőbeli kutatói pályámat ennek a területnek a kutatására fordítom. 316

JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyatékának néhány eleméről. In: Iustum Acquum Salutare, III. évf. (2007) 1. szám, p. 189-214., ISSN: 1787-3223 (bár JAKAB András következetesen alkalmatlannak tartja az életviszony illetve a társadalmi viszony kifejezés alkalmazását a jogviszony definiálására, ugyanakkor tanulmányában – célszerűségi okból – e kifejezéseket használja a jogágak meghatározásakor) 317 BÚZA László: A közjog és a magánjog fogalmi elhatárolásának kérdése. In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület JogKözgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései. I. évf. (1943), 2. szám, Kolozsvár, 1943. ISSN: 318 Loc. cit. 18.

156

Ugyanakkor ismételten kifejteném, hogy egyrészt eddigi kutatásaim nem alkalmasak arra, hogy a témát teljesen átfogják, éppen emiatt van szükség egy középtávú kutatás elindítására, másrészt pedig az alapjogok és kritikus polgári jogok kivételével nem kívánok kilépni szűkebb kutatási területem, a rendvédelmi jog kereteiből, így számos kérdést, például a büntetőjogi, különösen eljárásjogi aspektusokat a későbbi kutatások keretében szakterületi kutatók fognak vizsgálni. Először is szeretném szemléltetni azokat a területeket, ahol a robotok alkalmazása feltehetően dilemmákat okoz vagy változást hoz. 

Alapjogok korlátozása, különösen: o személyes szabadság korlátozása o testi épség korlátozása o emberi méltósághoz való jog korlátozása o egyenlő bánásmódhoz való jog sérelme o magánélet és családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelme (adatvédelem és információszabadság) o tulajdonhoz való jog



A rendvédelmi jog kérdései: o intézkedési kötelezettség és jogosultság o elfogás és előállítás o kényszerítő eszköz használata o adatkezelés, különös tekintettel a potenciális bizonyítékként szolgáló felvételekre o panaszjog



Polgári jogi téren felmerülő és megoldandó probléma a kárfelelősség kérdése

157

o a rendőrségi robotban okozott kárért o a rendőrségi robot által okozott kárért 

Közigazgatási jog terén felmerülő kérdések: o robotok közlekedése köz- és magánterületen illetve felette (légi robotok esetén) o megkülönböztető jelzések alkalmazása a robotokon o mentesítés egyes ipari szabványok alól, ugyanakkor megfelelő biztonságot nyújtó szabványok kidolgozása vagy implementálása o gyártók ellenőrzése

Alapjogok korlátozása Ez a legfontosabb kérdés, még akkor is, ha – mint az rövidesen ki is fejtem – álláspontom szerint gyakorlatilag nem is a robot az, ami alapjogot korlátoz, hanem a mögötte álló szuverén, azaz az állam. A számomra az alapjogok közül legértékesebbnek tartott, személyes szabadsághoz való jog kérdéskörével kezdeném, természetesen tudomásul véve az alapjogok egyenlőségére vonatkozó jogtudományi és Alkotmánybírósági jogértelmezési álláspontot, különösen az alapjogok

egyenlőségének

Alaptörvényi

kimondására

vonatkozóan319

(ha

már

Alkotmánybírósági joggyakorlatról immár vagy inkább átmenetileg e tekintetben nem beszélhetünk).320 Megjegyzem ugyanakkor, hogy Az Európai Unió Alapjogi Chartája óta már nem szabadságról, mint alapjogról, hanem szabadságról és biztonságról, mint alapjogról beszélünk. Tehát nincs helye szükségesség-arányossági teszt elvégzésére akkor, amikor valakinek a szabadságát a bizonsága érdekében korlátozzuk, nagy kérdés ugyanakkor mi történik, ha a biztonság, mint alapjog kerül korlátozásra (például tagállami mulasztással összefüggésben), akkor vajon ez automatikusan maga után vonja-e a személy szabadságának

319

Lásd. 42/2012. (XII. 20.) AB határozat indokolása az IV. fejezet 3. pont az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiről. 320 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Záró és vegyes rendelkezések fejezet, [arab] 5. pont: „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.” Időbeli hatály: 2013. december 18. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458. Letöltés ideje: 2013. december 18.

158

kiterjesztését például az önvédelem terén (ami egyébként a jogos védelem jelenlegi szabályozásában e formában érvényesül is)?321

Habeas Corpus Machinima – Elfoghat-e engem egy robot? A rendőrségi által leggyakrabban alkalmazott alapjogot korlátozó intézkedések nem mások, mint az elfogás és az előállítás,322 melyeket a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a továbbiakban együtt elfogásként nevesítek. A Magyar Rendőrség által közzétett statisztikák alapján, Magyarországon ez átlagosan naponta kb. 350 embert érint.323 Ezen kívül szintén alkalmazhatja a fent meghatározott elfogás intézkedést a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetve az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, sőt még a személy- és vagyonőrök is. Tekintettel arra, hogy a személyes szabadság minden embert megillető, csak megfelelő jogállami garanciák érvényesülése esetén korlátozható alapjog, abszolút nem mindegy mikor, hogyan és ki által történik csorbítása.324 Lehetséges-e, hogy a közeli jövőben robotok – a törvény felhatalmazása alapján - embereket fogjanak el? E kérdés egyre inkább aktuális. A robotika ugyanis elérte a fejlődés azon fokát, hogy már bizonyosnak tűnik: a következő évszázadban a robotok a társadalom mindennapjainak részeivé, életviszonyaink szereplőivé, ebből eredően jogrendszerünk elemeivé válnak. E szerepüket a hadtudomány már felismerte és bizonyos országokban – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban – legalább fél évtizede publikált eredményekkel is rendelkező kutatások folynak a robotok honvédelmi (katonai) felhasználásának lehetőségeiről.325 Eközben rendvédelmi felhasználásuk irányába csak a közelmúltban indultak kutatások, ráadásul elsősorban a katasztrófavédelem területén, bár egy startup cég már kínál egy elsősorban azonosításra és passzív járőrözésre (megfigyelésre) alkalmas robotot.326

321

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2010/C 83/02) 6. cikk: Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 322 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.) 33. § (1) bekezdés. Időbeli hatály: 2014. január 2. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=21269.208645 Letöltés ideje: 2014. január 2. 323 Lásd. http://www.police.hu/search/node/orsz%C3%A1gos%20%C3%B6sszes%C3%ADt%C5%91 Letöltés ideje: 2014. január 02. 324 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Szabadság és Felelősség fejezet, [római] IV. cikk. Időbeli hatály: 2013. december 18. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458. Letöltés ideje: 2013. december 18. 325 Ellen M. PURDY: The Increasing Role of Robots in National Security. In: Defense AT&L, 2008. május-június, XLII. évf. (2008) 5-6. szám, p. 26-29., ISSN: 1547-5476. 326 Lásd: http://www.darpa.mil/Our_Work/TTO/Programs/DARPA_Robotics_Challenge.aspx

159

43. ábra K5 Knightscope rendőrrobot járőrözés közben. Forrás: Knightscope Inc.

Lehetséges rendőri szerepük meghatározására leginkább csak a sci-fi irodalomban születtek elképzelések,327 holott időszerű és szükséges a terület tudományos feldolgozása is. A teljes alapkutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek azok a rendészeti, azon belül pedig rendvédelmi tevékenységek során alkalmazható, robotizált megoldások, amelyeknek az élőerők megóvása és a hatékonyság növelése érdekében történő felhasználása társadalmilag elfogadott és hosszú távon is fenntartható. A kutatási tervben ezen írás tárgyául szolgáló témát két kérdés fedi le. Az egyik, hogy nehezebb-e egy robotot elfogadni a rend őreként és a közhatalom érvényesítőjeként, mint egy embert? A másik, hogy milyen jogi szabályozási változtatások szükségesek a robotok ilyen irányú felhasználásához? Természetesen erre a két kérdésre egyetlen egyszemélyes kutatás nem tud választ adni, de kellő alappal szolgált egy jóval összetettebb kutatás elindításához. A személyes szabadság korlátozása, mint rendvédelmi jogosítvány

A rendvédelmi tevékenységhez kapcsolódó egyik jogosítvány, hogy a tevékenység végzésére feljogosított személyek egy másik személyt elfoghatnak, azaz személyes szabadságában akár erőszak alkalmazásával is korlátozhatják, illetve őt egy meghatározott hatóság (bíróság, ügyészség stb.) elé állíthatják, adott területtől vagy személytől távol tarthatják, kényszergyógykezelésnek vagy vérvételnek vethetik alá és még sorolhatnánk milyen más, törvényben meghatározott magatartásra kényszeríthetik. Természetesen ezt csak akkor tehetik meg, ha a törvényi feltételek fennállnak. Azonban most nem azt a kérdést boncoljuk, mikor és hogyan kerülhet erre sor. A kérdésünk az, hogy ki illetve pontosabban ki vagy mi teheti ezt meg, azaz hogyan alakul az alanya ennek a jognak? A személyes szabadság 327

Isaac ASIMOV et al: Asimov teljes Alapítvány-Birodalom-Robot Univerzuma, I-XX. kötet, Szeged, 2003, Szukits Könyvkiadó, ISBN: 96-3944-157-0. Fordította: BARANYI Gyula.

160

alapjog. Alapjogot csak törvény, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával lehet korlátozni.328 Az alapjogokra vonatkozó rendelkezéseiben az Alaptörvény a korlátozás alanyára, tehát a korlátozás alkalmazására jogosultra nem tér ki, egyetlen kivételt a bűncselekmény gyanújával gyanúsított és őrizetbe vett személlyel szemben tesz, ahol előírja, hogy akit ilyen okból vettek őrizetbe, azt a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani, tehát megnevezi a bíróságot, mint az eljárásra jogosult szervet. Az elfogás esetére az Alaptörvény nem határozza meg az intézkedés alkalmazására jogosultak körét. Ez azért fontos, mert ezáltal bármely törvénynek lehetősége van annak szabályozására anélkül, hogy az Alaptörvénybe ütközés tilalmát megsértené.329 A jelenlegi törvényi szabályozás az elfogás és előállítás intézkedést például a rendőri szervek330 tekintetében a rendőr alkalmazhatja, ami egyértelműen a rendőrség hivatásos állományába tartozó személyeket takarja.331 Ugyanez a helyzet a nemzetbiztonsági szolgálatok,332 a Nemzeti Adóés Vámhivatal,333 illetve az Országgyűlési Őrség334 hivatásos állománya esetében. A magánbiztonsági szférában szintén maguk a személy- és vagyonőrök jogosultak az elkövető elfogására.335 Az Alaptörvény szerint tehát a lehetőség Magyarországon megvan arra, hogy az elfogásra feljogosítsunk egy önállóan intézkedő robotot, azonban e lehetőség biztosítása érdekében törvénymódosításra van szükség. Jelenleg elfogás intézkedést a hatályos magyar törvény alapján robot önállóan nem alkalmazhatna. A robotot a rendőrség az elfogás során legfeljebb eszközként alkalmazhatja, tehát a robot a szintén 328

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény), I. és VI. [római 1-es és 4-es] cikk, a megismételt eljáráskor hatályos jogszabály: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.205404, tanulmány elkészítésekor hatályos jogszabály: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458. Letöltés ideje: 2013.11.17. 329 Alaptörvény T) cikk (3) bekezdés, 15. [arab 15-ös] cikk (4) bekezdés, 18. [arab 18-as] cikk (3) bekezdés 330 Magyarországon a rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. Rtv. 4. § (2) bekezdés. 331 Loc. cit. 305. (GADAMER, 2003) 332 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (Nbsz. tv.) 32. § Időbeli hatály: 2014. január 4. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=24361.254644 Letöltés ideje: 2014. január 4. 333 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (Nav. tv.) 36. § (1) bekezdés g) pont. Időbeli hatály: 2014. január 4. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=132692.243562 Letöltés ideje: 2014. január 4. 334 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről (Ogy. tv.) 139. § (1) bekezdés. Időbeli hatály: 2014. január 4. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148174.253168 Letöltés ideje: 2014. január 4. 335 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (Szvr. tv.) 27. § Időbeli hatály: 2014. január 4. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=95492.245525 Letöltés ideje: 2014. január 4.

161

jelen lévő hivatalos személy elfogás intézkedésének sikerét biztosíthatja, akárcsak a bilincs vagy a szolgálati kutya.336 Utóbbi lehetőség, az eszközként történő alkalmazás, furcsamód a jelen törvényi szabályozás esetén csak akkor állna rendelkezésünkre, ha a robotot nem a rendőrség üzemeltetné, a külső eszközök igénybevételi jogosultságát megállapító rendelkezés ugyanis nem tartalmaz taxatív felsorolást az igénybe vehető eszközökről, míg a rendőrség

saját

eszközeinek

alkalmazhatóságát

szabályozó

rendelkezés

igen.337

Nyilvánvalóan ezt a kérdést is érdemes törvénymódosítás útján rendezni. A rendvédelmi tevékenységet kifejtő egyéb szervezetek esetében szintén találunk törvényi példát eszköznek elfogásra történő alkalmazására, például a szolgálati kutya vagy elfogó háló elfogásra alkalmazásra tekintetében.338 Persze számos esetben felmerült már a kérdés, hogyan engedhető meg egy eszköznek vagy berendezésnek, hogy egy ember személyes szabadságát korlátozza? A szemafor-példa

Miután tisztáztuk a jogi alapkérdéseket, a fent kérdést ezen egyszerű példával szeretném tisztázni. Sokak számára elképzelhetetlennek tűnhet ugyanis az, hogy az ő személyes szabadságukat egy „berendezés” korlátozza, illetve hogyan lehet erre egy gépet feljogosítani. Pedig ha kissé visszanyúlunk a rendvédelemtől a tágabb rendészet irányába, máris találhatunk egy nagyon egyszerű kiindulási alapot a probléma megoldására. Valójában ugyanis az alapproblémát már majdnem több mint másfél évszázada megoldotta az élet. Londonban 1868-ban üzembe helyezték az első közlekedési lámpát, az elektromos közlekedési lámpa 1912-es szabadalmaztatása óta pedig külön kísérletek nélkül is elfogadható tény, hogy az emberek döntő többsége elfogadja személyes szabadságának lámpa általi korlátozását, magyarán szólva, ha piros, akkor megáll és csak a zöld jelzésen halad át. Ugyanez a helyzet a parkolókba vezető sorompókkal, vasúti biztonsági berendezések jelzőivel vagy a repülőtéri biztonsági kapukkal. A közlekedési lámpák vezérlését először 1963-ban bízták számítógépre a kanadai Torontóban. Azóta már minden nagyvárosban egy program és általa vezérelt berendezések határozzák meg, ki mikor és meddig ácsorog az autójával – vagy éppen gyalog - a kereszteződésben. Érdekes színfolt, 336

Rtv. 26 .§ (1) bekezdés, 50. § (3) bekezdés b) pont, 51. §, 54. §, Vö. Rtv. 26. (1) bekezdés § és 49. § 338 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről (Bv. tv.) 21. § (3) bekezdés b) pontja. Időbeli hatály: 2014. január 4. Forrás: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=24246.245102 Letöltés ideje: 2014. január 4. 337

162

hogy a dél-afrikai angolban a közlekedési lámpát robotnak hívják. Azonban a személyes szabadságnak a közlekedés biztonsága, ezáltal az élet és testi épség valamint a vagyon védelme érdekében történő korlátozásának az alanya nem a berendezés, de nem is a központi vezérlő egység, azok ugyanis csak közvetítik a döntést, amit az állam közlekedésrendészeti hatáskörében eljáró forgalomirányító hatóság hoz a jogszabályok szerint. Az állam az, aki a közlekedést jogszabályokkal szabályozza és ez a szabályozás mondja ki, hogy ha a jelzés tilos (piros) akkor az állam, a köz érdekében, megtiltja az áthaladás, ekképpen korlátozza a személyes szabadságot (alapvetően a biztonság érdekében). Megállapíthatjuk tehát, hogy bármilyen gép vagy berendezés korlátozhatja a személyes szabadságot oly módon, hogy erre vonatkozó, törvényben meghatározott állami elhatározást érvényesít. Itt el is jutottunk a következő kérdésig, nevezetesen hogy van-e különbség egy robot és egy közlekedési lámpa között, erre a robot már ismertetett definíciója és a technikai megvalósításról szóló fejezet megadta a választ. Tulajdonképpen nincs. Dilemmák a robot által történő elfogás terén

Mint látható, sem a jogi alkalmazhatóság, sem a technikai megvalósítás nem lehetetlen, csupán idő és erőforrás ráfordításának kérdése. Ugyanakkor elkerülhetetlenül szükséges előre azonosítani azokat a buktatókat, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani már a fejlesztés elején. Elsőként le kell szögeznünk, hogy a robotnak tudnia kell ugyanazt, amit – ideális esetben – az elfogás során, minden rendőr biztosítani tud, azaz garantálni, hogy: 

a megfelelő személyt,



csak a törvényes feltételek fennállása esetén,



arányos erőt alkalmazva fogja el.

Persze – Gödel első nemteljességi tételére visszautalva – ennek száz százalékos biztosítása lehetetlen, de ugyanakkor ez a szám megközelíthető. A valódi kérdés az, képesek-e ezen a területen a robotok ugyanúgy vagy jobban teljesíteni, mint a rendőrök, nagyobb garanciát jelent-e a törvényes és tisztességes elbánásra, ha az elfogásban robotot is alkalmaznak. A kutatás során itt objektív célszámokat is képesek vagyunk meghatározni akkor, ha tudjuk, milyen arányban intézkednek „hibásan” a hús-vér rendőrök. Ehhez a Független Rendvédelmi 163

Panasztestület egymást követő három évben készült beszámolóit dolgoztuk fel, azért választva ezt az időintervallumot, mert 2008 előtt még erőteljesen befolyásolták a mutatókat a 2006-os események, a 2010 utáni ügyek pedig nincsenek mind lezárva, több ügyben még nincs jogerős bírósági döntés. A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója szerint: 

2008. évben elfogás és előállítás miatt 40 panasz érkezett, ebből 30 esetben megállapították az alapjogsértést.339



2009. évben elfogás és előállítás miatt 80 panasz érkezett, ebből 36 esetben történt alapjogsértés.340



2010. évben elfogás és előállítás miatt 201 panasz érkezett, 21 esetben állapították meg, hogy a panasz alapos.341

Ha figyelembe vesszük a napi átlagban 350 előállítást és csak ezt vetítjük az alapjogsérelmek arányára, akkor azt mondhatjuk, a rendőrök az intézkedéseik 99,98 százalékát megfelelően hajtják végre, azaz a fentebb felsorolt feltételek teljesülnek. Ez az a célszám, amit a robotoknak is stabilan nyújtaniuk kell, azzal együtt, hogy mivel szándékunk szerint a robotok minden intézkedést kép- és hangfelvétellel dokumentálnak majd, e téren a magasra becsült látencia minden bizonnyal csökkenni fog. Egy ilyen eredményt csak megfelelő megoldások alkalmazásával lehet egy robotnál elérni, ilyenek például: 

A nagy biztonságú berendezéseknél alkalmazott megoldások (pl. szavaztatás) átvétele.



Megfelelően hitelesített programozás.



Szigorú minőségbiztosítási rendszer.



Nagyfokú üzembiztonság (safety and security).



Hatékony tanulási képesség.

339

A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2008. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2009, Független Rendészeti Panasztestület, 55-72. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2008_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18 340 A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2009. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2010, Független Rendészeti Panasztestület, 77-97. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2009_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18 341 A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2010. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2010, Független Rendészeti Panasztestület, 77-97. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2009_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18

164



Ember-robot járőrpár közös kiterjesztett valóság révén megosztott munkaterülettel.

A fentiek közül a legnagyobb kihívást az utolsó két pont jelenti. Hiszen az első négy pontban – elsősorban a vasúti és a légi közlekedés biztonsága területén – már számos eredmény született. Biztonsági berendezéseknél számos publikáció található úgy a logikai (programozási)342

kérdésekre,

mint

a

technikai

megoldásokra343

és

gyakorlati

tapasztalataikra344 vonatkozóan. Minőségbiztosítási rendszer tekintetében természetesen kiindulási alap kell, hogy legyen az ISO 8373 és 10218 szabványok illetve az ISO 9000 szabványcsomag alkalmazása, azokon a területeken pedig ahol még nincsenek nemzeti szabványok, mint például a szoftver-minőségbiztosításnál, ott a kialakult szakmai szabályokat kell figyelembe venni,345 illetve szükség esetén új szabványokat kidolgozni és benyújtani. Az üzembiztonság területén pedig szintén számos kötelező szabvány van érvényben 346 melyek alkalmazása alól csak indokolt esetben ajánlatos – ugyanakkor szükséges - felmenteni az elfogás végrehajtására szánt robotokat, illetve nagy valószínűséggel ezen a területen is néhány új szabvány kidolgozása is szükséges ahhoz, hogy az eszközök rendszerbe állíthatóak legyenek. Elérkeztünk a két utolsó ponthoz, amelyekről egyébként a technikai megvalósítás során már szót ejtettünk, hatékony tanulási képességhez és az ember-robot járőrpárhoz. Az MI tanulási képességeinek kialakítására vonatkozóan már viszonylag kiforrott elméleti alapok állnak rendelkezésre, melyek köszönhetően számos tanulási modellt ötvözhetünk, bár néhányakat, mint például az MI „kísérletezésén” alapuló megerősítéses tanulási módszert csak szigorú korlátok között szabad alkalmazni ezen a területen.347 Sokkal komolyabb 342

SZÉKELY Béla: Biztosítóberendezési függőségek számítógépes tervezése. In: Vezetékek Világa – Magyar Vasúttechnikai Szemle. XV. évf. (2010) 1. szám, pp. 12-16, ISSN: 1416-1656. 343 MAKKAY et al.: Robotrepülőgépek redundáns rendszerei. In: Repüléstudományi Közlemények. XXIV. évf. (2012) 2. szám, pp. 909-919, ISSN: 1789-770X. 344 Walter FUß: Electronisches Stw im Löstchberg-Basistunnel [Elektronikus biztosítóberendezés (Thales Elektra) a Lötschberg bázisalagútban]. In: Vezetékek Világa – Magyar Vasúttechnikai Szemle. XV. évf. (2010) 1. szám, pp. 17-20., ISSN: 1416-1656. 345 SZIRAY-BENYÓ-HECKENAST: Szoftver-minőségbiztosítás. Jegyzet. Győr, 2007, Széchenyi István Egyetem. pp. 132. Forrás: http://109.74.55.19/tananyag/tananyagok/Jegyzetek/Szoftver-minosegbiztositas.pdf, Letöltés ideje: 2014. január 12. 346 Lásd: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012/58-01/Ú sz. Munkavédelmi Módszertani Útmutatója A Hatósági Gyakorlat Szempontjából Jelentőséggel Bíró, Munkavédelmi Szakterületet Érintő Szabványismeretekről és Követelményekről. Budapest, 2012, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, pp. 21. Forrás: http://www.mvkepviselo.hu/szabvanyok/2013/2012-58-01mnh.pdf, Letöltés ideje: 2014. január 12. 347 RUSSEL - NORVIG: Artificial intelligence. A modern approach. [Mesterséges Intelligencia Modern 2 Megközelítésben] Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 07458, USA, 2003 , Pearson Edication Inc. ISBN: 0137903952. Magyar fordítás: ÉDELKRAUT et al: Mesterséges Intelligencia Modern Megközelítésben, Budapest, 2005, Panem Könyvkiadó, ISBN: 978-96-3545-411-2. Forrás: Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach, http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/aima/index Letöltés ideje: 2014. január 12.

165

kihívás, egyben lehetőség az ember-robot járőrpár alkalmazása, mely során az a robot gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy elnyűhetetlen, beszélő szolgálati kutya, engedelmesen követi a járőrvezetőt (gazdát), kiterjeszti érzékelését és tudását, figyelmezteti, segíti és védelmezi, miközben folyamatosan tanul. Jelenleg egy robot elfogásra

történő

alkalmazását

pontosan ebben

a

szerepkörben

szándékozzuk

megvalósítani, továbblépés szerintünk csak e lépcső elérése után lehetséges – amennyiben szükséges. Ennek elérése érdekében hosszú távú alapkutatást kezdtem, melyet a következő fejezetben fogok bemutatni. Ezen dilemmák teljes körű, de legalábbis elfogadható szintű megoldására ugyanis csak egy erősen multidiszciplináris, sőt lehetőleg multinacionális illetve multikulturális kutatócsoport vállalkozhat, egy személy számára jellegéből adódóan nem kutatható végig sikeresen. Ezt belátva az egyes szakterületek képviselőinek részvételével elkezdtem megszervezni egy kutatócsoportot. A kutatásra vonatkozó elgondolásomat az alábbiakban szeretném bemutatni.

Az ARES terv A kutatás célja: Azon robotikai megoldásoknak a feltárása, amelyeknek az élőerők megóvása, a biztonság fokozása és a rendészeti tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében történő alkalmazása társadalmilag elfogadott és hosszú távon is fenntartható. Mivel a kutatást nemzetközi kutatásként képzelem el, ezért angol nevet kapott: Application of Robotics for Enhanced Security [Robotika felhasználása a biztonság növelésére], rövidített nevén ARES. A kutatás azért irányul a biztonsági alkalmazásra, mert szándékaim szerint az elkészített eszközök különböző típusai úgy az állami mind a magánszektorban bevethetők lesznek. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a magánbiztonság és a rendészeti igazgatás területén könnyebb a robotok alkalmazása, mint az esetlegesen kényszerítő eszközök alkalmazásával is járó, szűkebb értelembe vett rendvédelem során. Például egyszerűbben oldható meg, hogy a robot igazoltasson illetve az elhaladó személyeket, járműveket a nyilvántartásban ellenőrizze, minthogy egy ellenálló személyt megbilincseljen. Ugyanakkor a jogi aspektus vizsgálatánál továbbra is – az alapjogok és egyes kritikus polgári jogi kérdésekkel együtt – alapvetően a bevezetésben definiált rendvédelmi jog oldaláról vizsgálom a problémát, mivel 166

a kérdések itt a leginkább szembetűnőek. A biztonsági illetve azon belül rendészeti alkalmazás egyébiránt önmagában is megkívánja a rendvédelmi kapacitást (ugyebár gépekről beszélünk, így nem a kompetencia szót használom), viszont éppen emiatt ismét oda jutunk, hogy csak az etikailag, jogilag és műszakilag jóval komplexebb rendvédelmi aspektust kell először létrehozni, még ha az előző fejezetben tárgyalt korlátozásokkal is (nagyfokú biztonsági berendezések, ember-robot járőrpár révén emberi felügyelet).

A témaválasztás indokolása: A kutatásom során általános meggyőződésemmé vált, hogy az európai rendvédelmi jog fejlődése előtt számos irányban olyan, elsősorban politikai, társadalmi és gazdasági akadályok tornyosulnak,348 amelyeknek leküzdése meghaladja a jogtudomány lehetőségeit, elméleti meghaladásuk ugyanakkor számos kollégám munkája révén már megtörtént.349 Ugyanakkor nincs ilyen korlát a robotok alkalmazásával kapcsolatban, ahol inkább a szabályozás hiánya okoz kihívásokat, mint például a pilóta nélküli repülőgépek (UAV) esetében, ahol a kézirat e részének készítésekor a szabályozás még kidolgozás alatt áll. 350 A robotika elérte a fejlődés azon fokát, hogy már bizonyosnak tűnik: a következő évszázadban a robotok a társadalom mindennapjainak részeivé, életviszonyaink szereplőivé, ebből eredően jogrendszerünk elemeivé válnak. E szerepüket a hadtudomány már felismerte, hazánkban is több mint egy évtizede folynak kutatások a robotok honvédelmi alkalmazásának területén, az eredményeket évente megrendezésre kerülő tudományos konferencián publikálják, habár jelen kutatás tárgyául szolgáló terület hazai vonatkozásban még feltáratlan. Eközben rendészeti, azon belül rendvédelmi felhasználásuk irányába nemzetközi téren csak a közelmúltban indultak kutatások, ráadásul elsősorban a katasztrófavédelem területén. Hazánkban a robotikai megoldások e téren történő alkalmazása először a Rendőrség határrendészeti szolgálati ágánál merült fel, jelenleg az államhatár több szakaszát (egyébként a Honvédség tulajdonát képező és honvéd felderítők által üzemeltetett) pilóta nélküli repülőgépekkel ellenőrzik. Illetve tavaly létrejött az 348

Lásd például Patricia ENGSTRÖM: Common European Asylum System: challenges and perspective [Közös Európai Menekültügyi Rendszer: kihívások és lehetőségek]. Előadás, elhangzott Szófiában, 2014. március 24-én. Link a szöveges verzióhoz: http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-14-244_en.htm Letöltés ideje: 2014.07.24. 349 Lásd például a PTE ÁJK-n Balogh Zsolt György egyetemi docens által vezetett Jogklinika programot, Link: http://ajk.pte.hu/hallgatoknak/oktatas/jogklinika, Letöltés ideje: 2014.07.12. 350 Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Új korszak a légi közlekedésben, COM(2014) 207 final. http://ec.europa.eu/transport/modes/air/doc/com(2014)207_hu.pdf Letöltés ideje: 2014.07.12.

167

EUROSUR,351 ami szintén az európai határellenőrzés automatizálása irányába mutat, akárcsak az automatizált határátléptető rendszerek elterjedése,352 mint például a MobilePass353 kutatási projekt vagy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található automatizált határátléptető rendszer.354 Eddig még nem folytak kutatások azon lehetőségeknek a feltárására, hogyan lehet a robotokat a közösségek és az állampolgárok mindennapi biztonságát közvetlenül érintő módon alkalmazni. A robotok különösen alkalmasak olyan viszonylag egyszerű, általában monoton, de veszélyes ismétlődő feladatok (3D-job: Dull, Dirty, Dangerous) ellátására, amelyek az élőerőt, azaz a feladatot jelenleg végrehajtó hivatásos vagy szerződéses állományt nagyfokú kockázatnak teszik ki. Ezzel szemben a robotok elvesztése – mint arra már korábban utaltam – nem jelent egyebet anyagi kárnál és megfelelő alkalmazásul tökéletesen kiegészítheti a jelenlegi erő- és eszközrendszert. Sajnos ezt a lehetősége a bűnelkövetők is felismerték, így valójában nem az a kérdés, hogy szükség van-e ilyen irányú kutatásokra, hanem az, sikerül-e az eredményekkel és az eszközökkel megelőzni a bűnözők hasonló irányú törekvéseit. Egyelőre az eredmény meglehetősen aggasztó: 

2008. május 19-én egy orosz kormányellenes konferenciát egy műanyag férfi nemiszervvel felszerelt repülő drón repült a szónok felé, amit az egyik biztonsági őr végül leütött a levegőből;



2007 és 2014 között több alkalommal követtek el légtérsértést kisrepülőgépek és drónok, elsősorban a magyar-ukrán határon, az ok ismeretlen, de elképzelhető, hogy csempésztevékenységhez kötődik;



2014. október 15-én a szerb-albán futballmeccsen egy repülő drón egy Nagy-Albánia zászlót vitt a pálya fölé, az egyik szerb játékos letépte a zászlót, ami miatt a játékosok és a nézők összeverekedtek, a meccset félbe kellett szakítani.

351

Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról. 352 BALLA József: A biometrikus adatokat tartalmazó úti és személyazonosító okmányok biztonságnövelő hatása a határ- és közbiztonság alakulására. PhD értekezés. 2013. NKE HHK HDI. 81. p. http://hhk.uninke.hu/downloads/tudomanyos_elet/hdi/2013/Balla_Jozsef_phd.pdf Letöltés ideje: 2014.07.12 353 A biometrikus útlevelek tulajdonságait kihasználó, a határon a harmadik országbeli állampolgárok átléptetésének gyorsítását célzó, EU által finanszírozott kutatás. Lásd.: http://www.mobilepass-project.eu/ 354 2014. június 5-én megkezdte működését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az EU-s pilot projekt keretében létrehozott eGate rendszer. Lásd.: http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebbhireink/hatarrendeszet/automatizalt-hatarellenorzes-egate-a Letöltés ideje: 2014.07.12

168

A fentiek főleg azért aggasztóak, mert csak idő kérdése, hogy ezeket a gépeket kábítószer csempészésére, terrorcselekményre, emberölésre, testi sértésre vagy rongálásra használják, hiszen ahogy fejlődnek a kezelő azonosítása egyre nehezebb (mivel messzebbről tudja irányítani a gépet), nem is beszélve a robot légi járművekről.

Elfogadottság, társadalmi támogatottság kérdése Akárcsak a modern hadviselésben, a rendvédelem területén is akkor lehet sikeres tevékenységet végezni, ha magunk mögött tudjuk az egyébként semleges tömegek támogatását.355 Egy-egy társadalomban a lakosságon belül mind a rendvédelmi szervek mind a bűnelkövetők aránya rendkívül alacsony a lakosság többi részéhez viszonyítva. Például Magyarországon 2007-ben a lakosság számához (kerekítve 10.045.000 fő)356 képest a jogerősen elítélt bűnelkövetők aránya 8,09 százalék (81.305 fő) volt,357 míg a Rendőrségnél dolgozók (hivatásosok és nem hivatásosok összesen) a lakosság 3,45 százalékát adták (34.667 fő).358 Ebből adódóan a döntő többség, 88,46 százalék, akkori adatokon számolva mintegy 8,88 millió ember van a semlegesnek tekinthető zónában. Aki felé e többség támogatása hajlik, az kerülhet döntő fölénybe. Pontosan emiatt az elmúlt huszonöt évben megjelent és egyre inkább elterjedt a közösségi rendészet, azaz a közösség jóindulatának és együttműködésének megszerzésére törekvő, a közösség irányába fókuszált szolgálatot ellátó, problémaorientált rendvédelmi szervek szükséglete, a Peel-i alapelveknek megfelelően.359 Jelenleg hazánkban is folyik egy ilyen irányú projekt, „Többszintű közösségi rendőrségi hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” címmel.360

355

BAKOS Csaba Attila: Theorethical aspects of the changing nature of warfare [A hadviselés változó természetének elméleti aspektusai]. In: Péter KORONDI (ed.): Proceedings of ARES’14 Workshop on Application of Robotics for Enhanced Security, Budapest, 2014, BME, ISBN: 978-69-3313-128-2 356 NÉMETH Eszter (szerk.): Magyarország számokban 2007. Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Miskolc, 2008, Központi Statisztikai Hivatal. 1. p., ISSN: 2063-0190. Link: http://mek.oszk.hu/06200/06209/06209.pdf Letöltés ideje: 2014.07.13. 357 SZALAINÉ Homora Andrea (szerk.): Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon. Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Miskolc, 2008, Központi Statisztikai Hivatal. 51. p., ISBN: 978-96-3235205-3.Link: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/ismertbun.pdf Letöltés ideje: 2014.07.12. 358 Lásd: 34. sz. űrlap - Központi költségvetési szervek 2007. évi beszámolója – Rendőrség. Link: http://www.police.hu/sites/default/files/rendorseg_2007_34.pdf Letöltés ideje: 2014.07.12 359 Edwin MEESE III: Community Policing and the Police Officer. [Közösségi rendészet és a rendőr] In: Perspectives of Policing [A rendészet perspektívái]. 15. szám (1993. január). pp. 12. Link: https://www.ncjrs.gov/pdffiles1/nij/139164.pdf Letöltés ideje: 2014.07.13 360 A kísérleti projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretein belül valósul meg, futamideje 20122015. Link: http://bmprojektek.kormany.hu/kozossegi-rendeszet-magyarorszagon Letöltés ideje: 2014.07.13

169

Miért fontos ez a robotok alkalmazása tekintetében? Elsősorban azért, mert ebből ered a kutatás céljának azon része, hogy a robotok rendészeti alkalmazásának olyan módját kell megtalálni, amely társadalmilag elfogadott. Mivel a jövő rendészetének alapja, a késői rendőrségi modell lényege az együttműködés és a támogatottság növelése, nekünk is olyan eszközöket kell fejlesztenünk, amelyek nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg növelik a támogatási rátát. Ez az érték az európai országokban jelenleg 80 és 40 százalék között mozog, jellemzően a poszt-szocialista országokban 40 százalék körül teljesít, ráadásul az alacsony értéket jellemzően a vélt vagy valós korrupció miatti gyanakvás okozza.361 Ezen a területen feltételezésünk szerint a robotok megfelelő alkalmazásával komoly pozitív hatás érhető el. A robotok biztonsági – így rendészeti – területen történő alkalmazása ugyanis az európai lakosság által széles körben elfogadott, a felmérések alapján az Európai Unió lakosságának 70 százaléka általában pozitívan viszonyul a robotokhoz (ebből 56 százalék nagyon pozitívan). A megkérdezettek 41 százaléka támogatja (és csak 7 százaléka ellenzi), hogy a hon- és rendvédelem területén elsősorban robotokat alkalmazzanak, ezzel e terület a harmadik helyen áll az űrkutatás (52 százalék) és a gyártás (50 százalék) mögött, holtversenyben a kutató-mentő feladatokkal.362 Mivel a rendőrségekkel szembeni bizalmatlanok számát leginkább a korrupciós gyanakvás növeli, a robotok esetén azonban a korrupció fel sem merülhet, feltehetően a robotok alkalmazása képes lesz növelni a bizalmat. Ugyanakkor a már meglévő, sokszor emberi viselkedésen alapuló bizalmat is megőrzendő úgy véljük, hogy a robotokat leginkább járőrtársi pozícióban, egyfajta segédrendőrként érdemes alkalmazni, mely kutatási irányra korábban is kitértem. Annak ellenére, hogy jelen értekezés jogi témájú, a társadalmi támogatás alapvetően szociológiai kérdését azért tartom nagyon fontosnak, mert már többször említett közösségi rendészeti irányvonal alapelvei mellett a demokratikus államformából eredően a társadalom viszonya egy-egy rendőrségi eljáráshoz a politikai véleményen keresztül döntő befolyást gyakorolhat a törvényhozásra, ezáltal az alkalmazást lehetővé tevő vagy éppen megtiltó jogszabályokra.

361

Juha Tapio KÄÄRIÄINEN: Trust in the Police in 16 European Countries [A rendőrség iránti bizalom 16 európai országban]. In: European Journal of Criminology [Európai Kriminológiai Hírlevél]. 2007. évi 4. szám, pp. 409435., ISSN: 1741-2609. Link: http://euc.sagepub.com/content/4/4/409 Letöltés ideje: 2014.07.13. 362 Public Attitudes towards Robots [A robotok társadalmi megítélése]. Special Eurobarometer 382. Statisztikai jelentés. Brüsszel. 2012. DG-COMM. Link: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_382_en.pdf Letöltés ideje: 2014.07.05

170

A jogszabályokat kisebb mértékben, ám azok érvényesülését sokkal meghatározóbb módon determináló elfogadási dimenzió a robotoknak „gazdáik”, az alkalmazó rendőrök, rendvédelmi dolgozók általi elfogadása. Ez a kérdés különösen éles annak tükrében, hogy Európában a válaszadók 70 százaléka, hazánkban 78 százaléka úgy gondolja, a robotok elveszik az emberek munkáját.363 Emiatt ha a robotokat nem a rendőrök segédjeként, hanem helyetteseként kívánnánk bevezetni, nagyon komoly ellenállásra és az eredmények negatív befolyásolására lehet számítani, miközben megfelelő pozicionálással, alapos és célirányos motiváló képzéssel befogadó környezet alakítható ki az egyenruhások körében.

A kutatás nemzetközivé válása A harmonizált, ugyanakkor részleteikben eltérő jogrendszerek, a rendvédelem területén (egyelőre) fennálló nagyfokú tagállami szuverenitás, az Európai Unión belüli, valamint az Európai Unió és a világ többi részének jogrendszerbeli és kulturális különbözősége eleve megalapozottá tette azt a felvetésemet, hogy nemzetközi kutatócsoport alakítására van szükség. Ebbéli szándékomat megerősítette a kutatás magas forrásigénye, az eredetileg egy-másfél milliárd forintosra tervezett kutatásfinanszírozási igényről a részletes tervezéskor hamar kiderült, hogy a teljes kutatás lefedése helyett csak a kutatás megindításához lenne elegendő. Ugyanakkor itt vált világossá, hogy nem csak kutatókat, hanem intézeteket, egyetemeket és cégeket is be kell vonni, ellenkező esetben még a megfelelő kutatói gárda megléte sem garantálhatja a pozitív eredményt. Szintén fontos tényező, hogy a kutatás lefolytatásához szükséges műszaki hátteret sem lehet egyetlen országból megnyugtató módon szállítani, nem is beszélve az értekezésem első részében bemutatott, Európai Unión belüli, tagállami jogrendszeri sajátosságokból eredő, a többi tagállami jogászainak bevonása iránti szükségletről. Ráadásul terveim szerint a kutatás végeredményei globálisan alkalmazható robotok lennének, ami tovább növeli a jogrendszerek számát és diverzitásuk fokát, ami harmadik országbeli kollégák iránti szükségletet generálhat, várhatóan a kutatás késői fázisaiban. Végül pedig egyértelműen a nemzetközi, minimum európai szintű kutatás mellett érvelnek a forráslehetőségek. Be kell látni, hogy bármilyen jó szakembergárdával is rendelkezik 363

Loc. cit. 362. (Eurobarometer)

171

Magyarország, objektív gazdasági okokból nem képes jelentős összegeket fordítani kutatásra és fejlesztésre, különösen nem hosszú távú projektekre. A fentiek okán kezdtem el külföldi partnereket keresni és ennek eredményeképpen jött létre az ARES konzorcium, melyet a következő fejezetben mutatok be.

Az ARES-konzorcium A

konzorcium

a

részes

felek

(tagok)

polgári

jogi

szerződésben

szabályozott

munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából.364 Az ARES-konzorcium egy nemzetközi konzorcium, különböző országokban bejegyzett jogi és természetes személyek egyesülésével jött létre. A konzorciumban az alábbi országokból találhatóak tagok: 

Magyarország (konzorciumvezető)



Afganisztán



Amerikai Egyesült Államok



Bosznia-Hercegovina



Egyesült Királyság



Franciaország



Horvátország



Írország



Németország



Románia



Spanyolország



Svájc



Szerbia



Törökország

364

2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 4. § 5. pont. Időbeli hatály: 2014.07.17- Letöltés ideje: 2014.07.17 Link: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85925.256022

172

Persze az, hogy az adott országból egy jogi személy tagja a konzorciumnak, nem feltétlenül jelenti az adott ország kormányának vagy rendvédelmi szerveinek részvételét, van például olyan állam, ahonnan egy középvállalkozás csatlakozott. Ugyanakkor magától értetődően a konzorciumban a végfelhasználókat képviselve vannak országos hatáskörű és helyi rendvédelmi szervek, önkormányzatok valamint a civil szervezetek is. A többséget természetesen egyetemek és kutatócégek adják.

Az ARES kutatási terv fázisai A konzorcium célja az ARES kutatási tervben foglalt célok megvalósítása, a kutatási terv egyes jól körülhatárolt részeinek megvalósításával, melyeket fázisoknak nevezünk. Ezeket a fázisokat következőkben rövid leírással be fogom mutatni. A fázisok az elérendő eredmény típusa szempontjából csoportosítva vannak: alapkutatás és eszközfejlesztés, gyártás és piacra lépés, végül további kutatások intézményi hátterének megteremtése. A teljes kutatás tervezett futamideje előzetes becslések alapján 6-8 év, de kapcsolódó kutatások sebessége illetve egyes tudományos előfeltételek megvalósulása ezt az időtartamot lerövidítheti. A fázisok között vannak dependenciák, de jelentős tér áll rendelkezésre a párhuzamos irányú kutatásra, valamint a fázisok meghatározásánál is törekedtem annak lehetővé tételére, hogy az alapkutatás befejezése után a műszaki kutatások közül az erre alkalmasak párhuzamosan futhassanak. I. fázis – Társadalomtudományi alapkutatás és informatikai platform fejlesztése a közösségi rendészet számára

Az első fázis az alapkutatás és eszközfejlesztés csoportba tartozik, két lényeges kitűzött céllal rendelkezik. Egyik a robotok biztonsági célú alkalmazásának szociológiai, pszichológiai és jogi akadályainak feltárása és kiküszöbölése illetve a szükséges háttér megteremtése. Gyakorlatilag e célon belül foglal helyet a jelen értekezésemet megalapozó kutatás és annak egyenes irányú továbbfolytatása is. Értekezésem témájához hűen ezt részletesen kifejtettem a „Jogi kérdések” című fejezetben, melyhez annyit tennék hozzá, hogy az egyes robotok konkrét funkciójához (pl. légi üldözőfürkésző robotrepülő, robot járőrautó, négylábú járőr-elfogó robot) kapcsolódó jogi kérdések egy része az adott eszköz fejlesztésével párhuzamosan, más fázisban kerül kidolgozásra, mert van olyan kérdés, ahol csak a konkrét fejlesztési eredmények tükrében lehet majd meghatározni a jogszabályi környezethez való pontos illesztés feladatait. 173

Kiemelten kell kezelni a fázisban megvalósuló szociológiai és pszichológiai kutatásokat, mert a társadalom reakciója és a majdani robotok sikeres befogadtatása komoly előzetes feltáró és előkészítő munkát igényel. Szociológiai területen a fázis társadalomtudományi ágának menedzsmentje és kutató-szakmai csapata elsőként előkészíti és biztosítja a robotika rendvédelem területére bevezetésének szükségességének társadalmi elfogadottságát, ill. az elfogadottsághoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűdök jellegzetességeit. Itt a kutatás elindításával összefüggően már kutatott és megvizsgált, „Elfogadottság, társadalmi támogatottság kérdése” fejezetben kifejtett eredményeken túl, további kérdésekre szeretném ráirányítani a figyelmet. A pszichológiai kutatás keretében fel kell tárni azokat a magatartási normákat és kommunikációs megoldásokat, amelyekkel az ember-robot kommunikáció a helyzetnek megfelelően hajtható végre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy másképp kell, hogy kommunikáljon a robot az őt alkalmazó rendőrrel, másképp a tisztességes állampolgárokkal, akiknek segítséget nyújt és másképp azokkal az elkövetőkkel, akikkel szemben fellép. Egy robotnál teljesen más metakommunikációs megoldásokat kell alkalmaznunk, mint ember-ember kommunikáció során, nincs például mimika, illetve ha szükséges, akkor nagyon bonyolult tervezést és ekkor is embertől eltérő megoldásokat igényel. Azonban a verbális kommunikációra sem építhetünk mindent, nincs például hanglejtés, sőt a gépeknél használható szintetizált beszéd korlátozott kontextusra képes az emberi beszédhez hasonlítva. Például egyes kutatások alapján a verbális eszközök a közlés 7 százalékát fedik le, miközben a fonáció és hangalak 38 százalékban, a non-verbális kommunikáció pedig 55 százalékát adja egy közlés tartalmának.365 Ennek megfelelően a robotot úgy kell elképzelni, mint egy „fordított tolmácsot” aki csak a közlés 7 százalékát jelentő nyelvet ismeri pontosan, más csatornán ezzel szemben nem tud közvetíteni. Ebből adódóan az ember-robot interakciónál nem törekedhetünk arra, hogy a robot az emberi rendőr viselkedését próbálja utánozni. Egy sajátos viselkedésformát kell kialakítani, ahol lényeges, hogy ennek melyik elemére hogyan reagálnak azok az emberek, akik részt vesznek egy ilyen interakcióban. Arra kell koncentrálni, a robotnak miképpen kellene mozognia a térben, illetve hogyan alkalmazzon audiovizuális effektusokat, a fényektől kezdve a beszéden

365

TELLINGER Dušan: A mimika és a gesztusnyelv kommunikatív szerepe a transzlatológia tárgykörében. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam (2011) 1. szám, pp. 233-238., ISSN: 1788-9979, Link: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/BTK_MFI_1_2011/ISSN_1788-9979_BTK_MFI_1_2011_233238.pdf Letöltés ideje: 2014.07.17.

174

át a sziszegésig, a kívánt hatás eléréséhez.366 Miközben a nagy valószínűséggel mechatronikai mérnöki képzettséggel nem rendelkező rendőrjárőr képes legyen megbízhatóan és hatékonyan alkalmazni ezt az eszközt, melyhez speciális, kognitív infokommunikációs embergép interfész szükséges (feltéve hogy nem akarunk rendőreinkbe implantátumot építeni).367

44. ábra Drón vezérlése virtuális szemüveggel. Forrás: theconversation.com

Itt jutottunk el a következő részéhez a szociológiai és pszichológiai kutatásnak, nevezetesen hogyan tudjuk jól felkészíteni a robotok majdani használóit, rendőröket és biztonsági őröket egyaránt, miképpen lehet motiválni őket a kezelés minél alaposabb elsajátítására. Nem csak az attitűd lényeges, objektív kogníciós vizsgálatokat is el kell végezni arra vonatkozóan, hogy milyen hatással jár egy emberre, például ha a kezelőfelületen át egyszerre lát a saját szemével, de látja saját magát is a robot optikai érzékelőjével, mellé pedig mondjuk egy zajszintetizáló grafikus megjelenítést, hogy megállapítsa, pontosan merről érkezik a segélykiáltás. Az egyik legnagyobb potenciális veszélyforrás, hogy a kezelő rendőr idegileg, érzékszervileg elfárad és emiatt rossz döntést hoz. Ezen problémák megelőzéséhez, illetve a kockázatok kezeléséhez egyrészt pontosan fel kell tárni a hatályos jogszabályok szerinti végrehajtásban lévő, legjobbnak számító gyakorlatot megfelelően adaptálni a robotokra.

366

TAJTI Ferenc, KOVÁCS Bence, SZAYER Géza, KORONDI Péter: Holonomic based robot for behavioral research [Holonomikus robot alkalmazása a viselkedéstani kutatásban]. In: Péter KORONDI (szerk.): Proceedings of CERiS'13: Workshop on Cognitive and Eto-Robotics in iSpace. [CERiS’13 workshop a kognitív és eto-robotikáról az intelligens térben] Budapest, 2013, BME, 162 p., ISBN: 978-96-3313-086-5. 367 Balázs DÁNIEL, Péter KORONDI, Gábor SZIEBIG, Trygve THOMESSEN: Evaluation of Flexible Graphical User Interface for Intuitive Human Robot Interactions. In: Acta Polytechnica Hungarica, 11. évf. (2014) 1. szám pp. 135-151. Link: http://www.uni-obuda.hu/journal/Daniel_Korondi_Sziebig_Thomessen_47.pdf Letöltés ideje: 2014.07.17.

175

Másrészt a gamifikációs368 és a serious gaming369 technológiák felhasználásával olyan, számítógépes szimuláción és élő szerepjátékon alapuló képzést kell nyújtani a rendőröknek amellyel – különösen a számítógépes játékokon felnőtt generáció - képesek könnyedén és magabiztosan kezelni ezeket az eszközöket, mert játékos formában sajátíthatja el és fejlesztheti tovább kezelői készségeit, sőt így tudunk visszajelzéseket gyűjteni a használati szokásokra és fejlesztési igényekre vonatkozóan.

45. ábra Hitachi 2400 Smart Windshield, egy megoldás a kiterjesztett valóság lehetséges rendészeti alkalmazására: járművek és személyek menet közbeni ellenőrzése. Forrás: Hitachi Group Inc., 2010.

Végül kifejezetten szoros társadalomtudományi és műszaki együttműködést igényel egy megfelelő szociális hálózati platform kialakítása, amely képes összekötni a polgárokat a rendőrökkel és a robotokkal. Létrehozása fontos abból a célból is, hogy a legújabb rendészeti szakmai ajánlások egyik sarokkövét képező közösségi rendészet megvalósuljon, de még fontosabb az, hogy a robotok részére fejleszteni kívánt mesterséges intelligencia, amelyet a következő fázisokban tervezünk kifejleszteni, szociális hálózaton keresztül tud a legkönnyebben kommunikálni a polgárokkal, sőt egyes esetekben saját kezelőjével is. Ma már a mesterséges intelligenciák olyan fejlettek, hogy 2014 júniusában egy ilyen szoftver 30 emberből internetes csevegés során 10 emberrel sikeresen elhitette, hogy emberrel beszél,370 sőt egyes rendőrségek ilyen speciális szoftverek alkalmaznak az internetes csevegő 368

FROMANN Richárd: Gamification - épülőben a Homo Ludens társadalma? In: NAGY Edit (szerk.): A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért. Budapest, 2012, PEM, pp. 11-24, ISBN: 978-96-3884-335-7. Link: http://www.peme.hu/userfiles/III.%20PhD%20Konf.%20-1_0.pdf Letöltés ideje: 2014.07.18. 369 Damien DJAOUTI, Julian ALVAREZ, Jean-Pierre JESSEL, Olivier RAMPNOUX: Origins of Serious Games [A céljátékok eredete]. In: Minhua MA, Andrea OIKONOMOU, Lakhmi C. JAIN (szerk.): Serious Games and Edutainment Applications [Céljátékok és oktatójátékok], UK, 2011, Springer, pp.25-43, ISBN: 978-14-4712-1619. Link: http://www.ludoscience.com/files/ressources/origins_of_serious_games.pdf Letöltés ideje: 2014.07.18. 370

http://www.bbc.com/news/technology-27762088 Letöltés ideje: 2014.07.18

176

portálokon áldozatokra vadászó pedofilok azonosítására.371 Mindkét esetben nagyon figyelemre méltó tény, hogy a szoftverek 10 illetve 14 éves gyermeket szimulálnak, ezért a velük csevegő felnőttek könnyebben eltekintenek az apróbb hibáktól, mert a felnőttek meg vannak győződve róla, hogy a gyermekek kevésbé értelmesek, mint ők. A szoftver működésével egy hónap alatt 1000 pedofilt azonosítottak.

46. ábra Sweetia, a pedofilvadász chatbot virtuális képe. Forrás: Terre des Hommes, 2013

A műszaki fejlesztés területén mi is ezt a módszert kívánjuk majd követni: a robotok egyike kutyára, a másik madárra fog emlékeztetni, a harmadik egy autó lesz. A szociális hálóra visszatérve, a robotok bevezetéséhez létfontosságú a működés kiterjesztése a lakosság és a rendőrség kapcsolatára, azonban a cél önmagában is hasznos, egy ilyen platformmal robotok alkalmazása nélkül is növelhető a rendőri hatékonyság és a lakosság biztonságérzete. Ez pedig képes megtartani, sőt fokozni a robotok biztonsági alkalmazásának társadalmi támogatottságát. Egy egészségesen működő jogállamban pedig a társadalom támogatását élvező megoldásnak a jogi háttere is biztosított, hiszen a kormányzatnak törvényszerűen érzékelnie kell, hogy az életviszonyok teret adnak a robotok biztonsági, azon belül rendészeti alkalmazásának vagy nem. A fázis végén a jogi kutatórészleg egy uniós jogi aktus szövegszerű ajánlását fogja elkészíteni, mert tagállami szabályozás hiányában a lehetőség e terület jelentős részén adott arra, hogy a „pre-emption” elvet az Európai Unió alkalmazza, így eleve harmonizált jogi szabályozást hozzon létre a tagállamok rendvédelmi szervei és magánbiztonsági szektora számára. A szabályozás a szubszidiaritás elvén csak a szükséges mértékben érintve azokat a rendvédelmi jogintézményeket, amelyek a tagállami szuverenitás szerves részeként már kiforrott állapotban léteznek. 371

http://www.gizmag.com/negobot-pedophile-hunting-chatbot/28240/ Letöltés ideje: 2014.07.18

177

Ebben a első fázisban az intelligens segédeszköz elsősorban egy olyan, helyenként hardware kiegészítővel

ellátott

software

csomag

kifejlesztése

fog

megtörténni,

amely

a

társadalomtudományi kutatások eredményeként a kitűzött cél eléréséhez szükséges funkciókat maradéktalanul biztosítani tudja, ezen kívül alapvetően alkalmas lesz arra, hogy okostelefonunk segítségével telefonálás és nyelvismeret nélkül bárhol Európában (sőt reményeink szerint a világ számos országában) rendőri segítséget kérhessünk. Ugyanis még anyanyelven működő segélykérő (ún. 112-es) központnál is megtörténhet, hogy félreértés miatt nem megfelelő helyre küldik a rendvédelmi szerv szolgálatot teljesítő egységeit, vagy a hosszadalmas és kötött helyzet- és feladattisztázási eljárás miatt a segítség elkésik vagy csak jelentős érdeksérelemmel járó késedelem után jut el a segélykérőhöz. Erre sajnálatos módon rendszeresen van példa, mely általában sajtóvisszhanggal is jár.372 A mi kutatásunk keretében fejlesztett eszközök fejlett földrajzi lokalizációval és automatizált riasztási rendszerrel képesek ezt a problémát áthidalni, ennek a jogi háttere mindenképpen tisztázásra szorul, főleg az adatvédelmi kérdéseket illetően.

47. ábra Egyszerű mobil applikációba épített segélykérő funkció. Forrás: Avanquest, 2014

II.

fázis – Fél-autonóm biztonsági robotok fejlesztése

Fél-autonóm roboton olyan robotot értünk, amely az előre beprogramozott feladatok környezethez illeszkedő ellátását külön kezelői utasításra kezdi meg és az ott meghatározott prioritási sorrendek alapján hajtja végre. Jelen értekezésben a fél-autonóm kifejezés arra is utal, hogy ezek a robotok önállóan nem hajtanak végre még intézkedési 372

Lásd például: http://hir6.hu/cikk/69851/baki_rossz_cimre_ment_a_rendorseg; http://index.hu/belfold/2014/06/06/112/; http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/igy_fog_megolni_a_segelyhivo_kozpont, Letöltés ideje: 2014.07.18

178

részcselekményeket sem, funkciójuk kimerül a rendvédelmi szerv dolgozójának minél hatékonyabb támogatásában. Ez a fázis alapvetően műszaki jellegű, jogi kérdésekben jelentős mértékben támaszkodik az előző alapkutatási fázisra. Elsődleges célja egy olyan robotcsalád kifejlesztése, amely segítségével a rendőrjárőr „mozgó rendőrőrsé” válhat, számos olyan terhet levéve az emberi munkaerő válláról, amely napjainkban megnehezíti, lelassítja, szélsőséges esetekben szinte ellehetetleníti a törvényes, szakszerű, arányos és kulturált munkavégzést. Ezen belül kvázi központi egységként helyet kap egy olyan, elektromos vagy más zéró-emissziós járőrautó, amely az erre feljogosított rendőr által hangvezérelhető, illetve távolról is irányítható (nem vezethető, irányítható). Elvárás a járművel szemben, hogy utasokkal vagy üresen alkalmas legyen 0-70 kilométer per órás sebesség-intervallumban vezető és távirányítás nélkül forgalomban közlekedni és a kijelölt helyre önállóan eljutni. A járművel kapcsolatban alapvető

szándékunk,

hogy

zéró-emissziós

legyen,

azaz

elektromos,

hidrogén

üzemanyagcellás, sűrített levegővel vagy más olyan megoldással épített erőgép hajtsa, amely nem bocsát ki üvegházhatású vagy egyéb módon a környezetre ártalmas gázokat.373

48. ábra Angol rendőrségi jellegű Tesla. Forrás: Tesla Motors Inc. 2014

49. ábra Német elfogó változat. Forrás: Tesla Motors Inc., 2014

A rendőrségi járőrautók ugyanis, különösen, amelyek lakott területen mozognak, a használat jellegzetes módja, a sok elindulás és megállás vagy éppen a nagy sebességű követés miatt sokat fogyasztanak, rendszeresen jelentősen meghaladva a gyári értékeket. Például a Magyarországon például a járőrözésre használt Ford Focus 1.6 típusú személygépkocsik 100 lóerős változatainak tényleges átlagfogyasztása 9.7 liter száz kilométerenként, szemben a 373

Lloyd DIXON - Isaac PORCHE - Jonathan KULICK: Driving Emissions to Zero: Are the Benefits of California's Zero Emission Vehicle Program Worth the Costs [Hajtás a zéró emisszióra: Megéri a kaliforniai zéró emissziós járműprogram]? Los Angeles, 2002, RAND Corporation, ISBN: 08-3303-212-7.

179

gyári átlag 6,7 literes fogyasztással száz kilométerre (a gyári érték a csak városi használattal 8,7 liter száz kilométerenként).374 Ez tekintettel az éves 40.000 km-es átlagos futásteljesítményükre, naponta legalább 100 kilométer megtett távolságot, azon pedig minimum másfél liter túlfogyasztást lehet becsülni. Ez naponta és járművenként mai üzemanyagárakon számolva körülbelül 600 forint, azaz évente 219.150 forint plusz kiadást okoz autónként, nem is beszélve a nagyobb környezetszennyezésről. A fenti járművekből 1200 db-ot állított rendszerbe a rendőrség, közüllük 1000 db szinte az év minden napján közlekedik. Ennél a darabszámnál az egy évre vetített többletkiadás a 200 millió forintot is elérheti. Az elektromos, különösen a zéró-emissziós járművek sokkal jobb megoldásnak bizonyulhatnak, különösen a nagyvárosokban ahol az utántöltés is könnyen megoldható. A már említett, benzinüzemű gépjármű 100 km-re vetített üzemanyagköltsége a fenti adatok alapján, 402 Ft/liter benzinárral számolva 3899 forint. Az elektromos, különösen a zéróemissziós járművek sokkal jobb megoldásnak bizonyulhatnak, különösen a nagyvárosokban ahol az utántöltés is könnyen megoldható. Egy elektromos autó 100 km-re vetített üzemanyagköltsége a gyári adatok alapján számítva, 55,78 Ft/kWh ipari csúcsidőszaki áron számolva 1186 Ft, ami még akkor is kevesebb, mint az előző, ha a fogyasztás bármely okból a duplájára nő, nem is beszélve arról, hogy a rendőrségi objektumok napelemekkel felszerelése esetén ez részben vissza is térülhet. Azért emelem ki a zéró-emissziós lehetőségek közül az elektromos meghajtást, mert az több további problémát is megold. Az egyik ilyen a figyelmeztető és megkülönböztető jelzések, azaz a sziréna és a fényhidak üzemeltetéséhez szükséges villanyáram biztosítása (jelenleg vagy több akkumulátort kell alkalmazni vagy járatni kell a motort a használat közben) akkor is, ha a járműnek bármilyen okból viszonylag hosszú ideig kell egy helyben állnia, továbbá az elektromos meghajtás egyszerű lehetőséget nyújt a fedélzeti rendszerek táplálására és a járőr mindennapi eszközeinek - például járőrlámpa, rádió vagy okostelefon – töltésére. Visszatérve a fogyasztásra, az részben a gépjárművet egyéb szolgálatai feladatainak ellátása közben vezető rendőr fáradtságától és lelkiállapotától is függ. Egy tizenkét órás szolgálatban végig gépjárművet vezetni még a kiadott pihenőidőkkel és az intézkedés miatti megállásokkal is nagyon komoly koncentrációt igényel, ráadásul, amikor az addig a gépjárművet vezető rendőr megáll és kiszáll, hogy intézkedjen, akkor sem pihen, pusztán a biztonságos közlekedés helyett a biztonságos intézkedésre figyel. Ez a fajta folytonos terhelés rendkívüli 374

Lásd: http://www.autovalaszto.hu/teszt.php?azon=1569 Letöltés ideje: 2014.07.19

180

igénybevételt jelent a járőrök számára. Itt nyújtana segítséget a robotautó, amikor levenné a vezetés terhét a járőr válláról. Fontos kiemelni, hogy ez a funkció nem, hogy károsan hat a vezetési képességre, mint például a mobiltelefon használat, hanem éppen ellenkezőleg, tehermentesíti a vezetés alól a rendőrt.375 Természetesen a jármű olyan egyéb funkciókkal is rendelkezne – amelyek közül több ma már inkább átlagosnak mondható – mint a sáv- és távolságtartás, hangvezérelt sziréna és fényhíd, a menetlevél automatikus vezetése illetve a mellette elhaladó járművek automatikus ellenőrzése.376

50. ábra A Tesla S Modelből átalakított Rinspeed Exchange elektromos robotautó. Forrás: Rinspeed AG, 2014

A járművek fedélzetén természetesen helyet kap az előző fázisban kifejlesztett platform, így bevetésük pontosabb, gyorsabb és gazdaságosabb, mint a „hagyományos” rádióval szerelt járműveké. Ezen felül a tapasztalatokból kiindulva ezekre a járművekre kifejlesztünk egy kisméretű, alacsony hatótávolságú és repülési magasságú, pilóta nélküli robotrepülőgépet és annak indító és fogadó mechanizmusát. Ez utóbbi robotrepülők alkalmasak lesznek a járműről a levegőbe emelkedni és olyan követési illetve üldözési feladatokat végrehajtani, amelyekre a négykerekű rendőrautó nem lenne képes, például autók között szlalomozva menekülő, motorkerékpáron közlekedő elkövető üldözésének folytatása vagy a tömegbe keveredve elrejtőző körözött személyek követése. Ugyanakkor ezeknek a módszereknek számos olyan jogi kérdés a velejárója, amelyeket ebben a fázisban, a pontos műszaki leírás 375

Andrew L. KUN, Bryan REIMER, Peter FROEHLICH, Peter A. HEEMAN, W. Thomas MILLER III, Paul A. GREEN, Ivan TASHEV, Shamsi IQBAL, Dagmar KERN: “CLW 2013: The Third Workshop on Cognitive Load and In-Vehicle Human-Machine Interaction [CLW 2013: Harmadik workshop a járművekben lezajló ember-gép interakciók kognitív hatásáról]” USA, 2013, Adjunct Proceedings. 376 Lásd például http://project54.unh.edu/ Letöltés ideje: 2014.07.19

181

ismeretében lehet véglegesen megválaszolni. Elsősorban itt az adatvédelmi és a közlekedésrendészeti aspektusok merülnek fel. Például kérdés, hogy a műszaki megoldásból adódóan a környezetét folyamatosan képfelvevő eszközzel rögzítő robot járőrautóra vonatkoznak-e a térfigyelő rendszerekre érvényes szabályok, a kisméretű robotrepülő szintén ide tartozik-e és ha a válasz igen, akkor hogyan lehet a tudomására hozni az érintetteknek az adott terület figyelésének tényét, illetve jogdogmatikailag milyen szabályozás lenne indokolt. Megengedhető-e például az adatvédelmi szabályok (uniós szintű) enyhítése a robotok rendőrségi illetve biztonsági felhasználásával kapcsolatban? A másik nagy terület a közlekedésben részvétel, itt úgy a szárazföldi, mint a légi közlekedésben is ki kell dolgozni a megfelelő jogszabályszöveget, de úgy, hogy nem szabad besorolni ezeket a robotokat egyik, már meglévő definíció alá sem. Itt szó van a biztonsági előírásoktól kezdve a közlekedésben részvétel szabályain át a kötelező gépjármű-biztosítás és a jármű által okozott kárért való polgári felelősség dilemmájáig. Ráadásul, mint már korábban is kifejtettem, egyes műszaki szabványok megváltoztatására is szükség lehet, sőt, inkább van.

51. ábra Rendőrségi drón. Forrás: NYPD, 2014

III.

52. ábra Robotrepülő FROLOW, 2014

koncepció.

Forrás:

Maciej

fázis –Autonóm biztonsági robotok fejlesztése

Autonóm robotok alatt olyan robotokat értünk, amelyek képesek érzékelni a környezetüket, az érzékelt környezetből az előzetes programozásuk szerint kinyert információból döntést hoznak és a döntésüknek megfelelően kerülnek interakcióba az érzékelt környezettel, megfelelő programozás esetén pedig képesek ezen interakciót tárolni, elemezni és a későbbiekben a döntési mechanizmusban felhasználni (azaz tapasztalnak). Egyes kutatások szerint a definíciónak további eleme a függetlenség, azaz az emberi beavatkozás lehetőségének korlátozása is, más megközelítés feltételül szabja, hogy a robot minden körülmények között képes legyen emberi beavatkozás nélkül végrehajtani az 182

alapfeladatát.377 Amikor egy átlagember robotra gondol, valójában egy autonóm robotot képzel el, sőt, a már említett, névadó irodalmi műben is tulajdonképpen autonóm robotok szerepeltek. Nem kérdéses, hogy a robotok közül ezek a típusok a leghasznosabbak ugyanakkor a legbonyolultabbak sőt, be kell ismerni, a legveszélyesebbek, éppen az autonómiájukból adódó biztonsági kockázat révén. Ugyanakkor ezek a gépek felhasználhatók minden olyan esetben, amikor az adott feladat elvégzése biztos halállal, sérülésveszéllyel vagy az élet kockáztatásával jár egy ember számára. A rendőri szakma gyakran rejt ilyen feladatokat, én pedig – volt alparancsnokként – erkölcsi kötelességemnek is érzem, hogy a kollégáimra leselkedő veszélyeket legjobb tudásom szerint csökkentsem, de úgy érzem ezt a kérdés már korábban megfelelően kifejtettem. Célunk továbbra is a közterületen, azaz a városokban és falvakban szolgálatot teljesítő rendőrök munkájához hatékony eszközök nyújtása. Ennek érdekében olyan autonóm robotok fogunk kifejleszteni ebben a fázisban, amely alkalmas a járőrtársi feladatok nagy részének ellátására, azaz megbízható segítője lehet a rendőröknek. Az ember-robot interakció optimalizálása érdekében azt a hipotézist követjük, hogy ennek a robotnak olyan benyomást kell keltenie, mintha szolgálati kutya volna. Ahogy a Turing tesztnél is írtam, az emberi formában megjelenő, embert szimuláló robotoktól maradéktalanul elvárjuk, hogy emberi reakciókat mutassanak, míg egy állatot idéző megjelenés esetén azonnal elfogadjuk, hogy az adott robot nem lehet annyira intelligens, mint egy ember, így nem is várunk el tőle olyan bonyolult kifejezéseket, egyszerű szavakkal utasítgatjuk, épp úgy, mint egy kutyát. Feltételezésünk, hogy ez könnyebbé teszi majd az irányítást és a kommunikációt, bár az irányításnál komoly szerepet fognak játszani az első fázisban kifejlesztett platformra épített kontroller eszközök. Szándékunk, hogy ez a „robotkutya” képes legyen személyeket, tárgyakat és járműveket azonosítani, okmányokat beolvasni és leellenőrizni, kábítószert és robbanóanyagot azonosítani, elektromos sokkolót és könnyfakasztó gázt alkalmazni.

377

Achieving Robot Autonomy [Az autonóm robot feltételei]. A Cellula Robotics részére készül műszaki elemző jelentés, készítője ismeretlen. Link: http://cellula.com/PDF/Achieving_Robot_Autonomy.pdf Letöltés ideje: 2014.07.19

183

53. ábra Big Dog nevű robotkutya. Forrás: Boston Dynamics, 2013

Mindenképpen kerülni kívánjuk viszont a lőfegyver vagy más halálos illetve súlyos sérülést okozó kényszerítő eszköz, így különösen az éleslőszer vagy a gumilövedék kilövésére alkalmas alkatrészek beépítését, azon az elven, hogy a robotnak nincs szüksége önmagát megvédeni, működése során a rendőrjárőrnek, a lakosságnak sőt, az elkövetőnek a védelme is fontosabb, mint a robot épsége. Egy ilyen fejlesztés még az előzőnél is komolyabb jogi kutatást igényel, mivel az egyes rendőri intézkedések kógens módon vannak szabályozva az Európai Unió tagállamainak többségében, illetve ismét felmerül az adatvédelem és a műszaki biztonsági előírások megkerülésének a kérdése, hiszen olyan eszközt készítünk, aminek egyik alapvető funkciója, hogy bántson egy embert. Kiemelt figyelmet kell fordítani az arányosság kérdésére, különösen a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatban. Komoly előny viszont a robotoknál, hogy gyakorlatilag is diszkriminációmentessé lehet programozni őket: egyszerűen nem fog szerepelni a szoftverében, hogy vizsgálja az intézkedés alá vont személy bőrszínét, nemét, szexuális irányultságát, vallási beállítottságát, világnézetét, sőt, azt is megtehetjük, hogy a robot arra is odafigyel: a mellette álló rendőr ne tegyen ilyet. További jogi kérdésként itt a legnagyobb a súlya a robot által okozott kárért való polgári felelősségnek, hiszen a robot képes önállóan döntést hozni, azonban jelenleg nem jogalany, sőt nem is tartanám szerencsésnek, ha azzá válna, ugyanakkor a kárért valakinek helyt kell állnia, vagyis legalább valakinek perelhetőnek kell lennie. Szintén érdekes alapjogi kérdést vet fel, hogyan fogják ezek a robotok megállítani, intézkedés alá vonni az embereket, de úgy vélem az ide tartozó kérdésekre már kutatásomban megfelelő választ adtam.

184

IV.

fázis –Robotgyár létesítése, tömeggyártás

Egy kutatás akkor igazán eredményes, ha az eredmények alkalmazásba kerülnek. Ennek érdekében a konzorcium piaci szereplő résztvevői közösen létesíteni fognak egy olyan gyárat, ami kifejezetten a biztonsági robotok gyártására specializálódik. Itt ezen fázist nem szeretném kifejteni, itt nem is igazán jogi kutatás, hanem konkrétan annyi jogi munka kapcsolódik majd ide, amennyi egy beruházáshoz kell. V.

fázis –Kutatóintézet alapítása

Hosszú távon egy kutatás vagy egy diszciplína akkor képes meghatározó eredményeket elérni, ha megvannak az ehhez szükséges feltételek, rendelkezésre áll egy kutatási infrastruktúra. Ennek biztosítása érdekében az ARES konzorcium létre fog hozni egy robotikai kutatóintézetet, melynek feladata a biztonsági robotok alkalmazási lehetőségeinek kutatása. Szinte bizonyos ugyanis, hogy az első utcára kerülő megoldások alapvető strukturális változást idéznek elő a települések biztonságában és a rendőrség munkájában. E változásokat követni kell és a megfelelőeket jogi hátterükkel együtt feltárni, mert lehetséges, hogy jogi eszközzel lehet és kell megoldást találni.

ARES Scenario – esettanulmány a jövőre adaptálva A kutatás keretében létrehozni kívánt megoldások alkalmazásának szemléltetésére egybegyúrtam két megtörtént esetet, egy jövőben játszódó esettanulmánnyá alakítva. Az ARES scenario után pedig párhuzamként megmutatom a megtörtént eseteket is. Előre is elnézést kérek a tudományos színvonalú munkának szánt értekezés ezen meglehetősen novellaízű részéért, de úgy gondolom, a kutatás céljainak konkrét bemutatása céljából ez elengedhetetlen. A fiatal rendőr tiszthelyettes járőr az okostelefonján futó Rendészeti Támogató Program zenéjére ébredt. Ez a szoftver a rendőri munka egyik alapfeltétele volt és melyet a szolgálati okostelefonnal együtt, előre telepítve kapott kézhez, amikor felszerelt a testülethez. Gyorsan leellenőrizte a kijelzőt, amely naptárbejegyzésen mutatta, nemsokára szolgálatba kell lépnie, így a szoftver magától elindult, a szolgálaton kívül egyébként egyszerű okostelefonként működő alapkészüléket speciális rendőrségi eszközzé változtatva. Gyors zuhanyt követően reggeli közben átnézte az aktuális jelentéseket, a mai feladatokat és a jogszabályfigyelőt. Ezek minden rendőr számára kötelező feladatok voltak szolgálatba lépés előtt és

185

végrehajtását a program rögzítette. A másik ilyen feladat a napi teszt lejátszása volt, egy játékos kérdezz-felelek a jogi és szolgálati ismeretekről. Természetesen a helyes válaszadók (vagy szerencsés tippelők) jutalmat kaptak, ám ezeket a játékbeli csillagocskákat bizony könnyen valós előléptetésre lehetett váltani, ha serényen gyűjtögette őket az ember. Miután letudta a képzést, magára csatolta a szolgálati felszerelés nagyobbik részét tartalmazó taktikai övet. A kedvence azonban nem ez, hanem a szintén a felszerelés részét képező okosszemüveg volt, mert ezzel úgy tudott személyeket és járműveket ellenőrizni, hogy pusztán rájuk nézett. Ez sokkal biztonságosabb és kényelmesebb, mint odamenni valakihez, elkérni majd kézbe véve leellenőrizni az igazolványát. Természetesen a szemüveg ennél sokkal többet is tudott, de egyes funkciók csak adott eszközök használatakor voltak elérhetőek. Meg egyébként nem is állt rosszul, főleg a felcsatolható sötétítő használata esetén. Amint felvette a szemüveget és bekapcsolta a kijelzőt, már meg is kapta a jelzést, hogy a járőrautója öt perc múlva megáll a lakása előtt. Ahogy a lépcsőn sietett lefelé, összefutott Kovács úrral, aki a szomszéd lakásban lakott. Habár már ismerték egymást, a Rendészeti Támogató Program automatikusan leolvasta a Kovács úr zsebében lévő igazolvány rádiófrekvenciás azonosító chipjét (RFID) és megjelenítette a szemüvegen a személyes adatait, jogosultságait (érvényes jogosítvány, érvényes egészségbiztosítás, érvényes tömegközlekedési bérlet a városra) és Önkéntes Polgárőr státusát. Az utóbbit nagyon egyszerű volt megszerezni, csak le kellett töltenie egy applikációt a telefonjára és beleegyezni, hogy bizonyos adatokat szolgáltat a rendőrségnek. Ekkor az applikáció segítségével információkat is adhatott illetve rendőri segítséget kérhetett, valamint rendszeres képzésben részesült, elsősorban a bűnmegelőzés terén. Nem véletlenül ez egy igen kedvelt ingyenes alkalmazás volt és alapjaiban javította a lakosság és a rendőrök kapcsolatát, mivel a rendőrök rögtön látták, kihez fordulhatnak segítségért, szerencsére ezek az emberek az utóbbi időben egyre többen vannak. Bár sokan csak a pánik gomb funkció miatt töltötték le az alkalmazást, hogy vész esetén azonnal rendőrt hívhassanak, de Kovács úr nem tartozott közéjük. Mosolyogva köszöntötték egymást, pár udvarias szófordulat után kölcsönösen kimentették magukat. Kovács úr még megjegyezte, hogy éjjel két bűncselekményt is jelentett, mindkettőt felvette a telefon kamerájával és a felvételeket elküldte a rendőrségnek.

186

Eddigre megérkezett az Automata Rendőrségi Jármű (ARJ), természetesen üresen, mivel ezek az autók képesek voltak önállóan is közlekedni a forgalomban. Miután az okosszemüveg kamerája segítségével az autó megérkezését járőrünk rögzítette, beült és az okostelefonját a dokkolóra helyezve ujját az azonosító lapra nyomta. A biometrikus azonosítás megtörtént, innentől kezdve a jármű engedelmeskedni fog neki. A jókora kijelző már meg is jelenítette az előírt útvonalat, majd miután utasától megkapta a megerősítést, a járőrautó csendben elindult. Természetesen elektromos meghajtású volt, mint az összes rendőrségi gépjármű manapság, talán a határ menti egységek kivételével. Ez a járműtípus két lényeges kiegészítővel volt felszerelve, az egyik egy akár menet közben is indítható elektromos robotrepülőgép, pontosabbat robothelikopter, a másik pedig az RC9 típusnévre hallgató „robotkutya” volt. A légi felderítésre alkalmas kis repülő eszköz és a robosztus, majdnem másfél mázsás négylábú lépegető kiváló kiegészítői voltak a járőrnek, az autónak és egymásnak. Nem véletlen, hogy ilyen felszereléssel nem mindig volt szükség arra, hogy autónként kettő járőr járőrözzön, bár voltak megerősített járőrök a problémásabb területeken, akik nem egyedül, hanem nagyobb létszámban, ketten vagy hárman mozogtak. Az okostelefon járőrrádióként is funkcionált, ezen a csatornán történt a járőrök bejelentkezése, ami gyakorlatilag pusztán egy informatikai biztonsági eljárás volt annak garantálására, hogy az a rendőr ül az autóban, akinek az eszközt kiadták. A központi szoftvert valamelyik nagyobb járőr egységből vezérelte a kijelölt szolgálatirányító parancsnok, aki térképes megosztás kíséretében figyelmeztette összes kollégáját az elharapózó vagyon elleni erőszakos cselekményekről, miközben maga is részt vett az első vonalas munkában, a mobil rendőrőrs irányításának legmondernebb elvei nyomán. A háromdimenziós térképen a járőrök és a legutóbbi esetek helyszínei látszottak, különböző színes ikonokkal jelölve, az ügy jellegének megfelelően. Hirtelen hangjelzés kíséretében a térkép járőrözési körzetébe tartozó területen egy piros pont kezdett el villogni. Ez azt jelentette, hogy valaki a közösségi rendészeti alkalmazás ingyenes lakossági verzióján megnyomta a pánikgombot, tehát azonnali rendőri segítséget kér. A rendszer azonnal közölte az időben legrövidebb útvonalat is, illetve külön kis felugró ablakban az alkalmazáshoz regisztrált felhasználó profilját, személyes adatait. A fiatal járőr megérintette a piros jelzést az érintőképernyőn és „Igen” választ adott a kérésre. Majd kikapcsolta a robotpilótát és annyit mondott: „Kék fényt!”. Megragadta a kormányt és a 187

gázra lépett. Ezt azt jelentette, hogy a rendőrség központi, országos ügyeletén azonnal megjelent, hogy a segélykérésre nyomban válasz érkezett és a rendőr járőr már úton van, hogy segítsen, ráadásul megkülönböztető jelzés, azaz villogó és sziréna használatával. A járőrautó tetején, orrán és oldalán kék-vörös fények kezdtek el villogni és megindult a megkülönböztető jelzés érvényességének másik feltétele, a sziréna. Az elektromos autó a meghajtásából eredő konstans nyomatékkal gyorsult fel, ám motorzúgás helyett csak a sziréna hangja hallatszott. A forgalomban közlekedő többi jármű azonnal figyelmeztető jelzést kapott, hiszen az embereknek szóló fény- és hangjelzés mellett az eszköz egy rádiójelet is kibocsátott. A robotpilótával közlekedő autók maguktól lehúzódtak, a kézzel irányítottak pedig jelezték vezetőjüknek a közeledő rendőrkocsit. A szabaddá vált úton végigszáguldás közben a kijelzőre megérkezett a központi ügyelet nyugtázó válasza, tehát a felső vezetés nem avatkozott be az eseményekbe, mert megítélése szerint egyelőre nem volt rá szükség. A felesleges jelentgetés, utasítgatás, felelősség tologatás az ARES rendszert alkalmazó rendőrségeknél egyszerűen nem létezett. A megadott GPS koordinátára érkezve a még autóban ülő rendőr két alakot látott, akik éppen akkor ugrottak ki egy földszinti törött ablakon és egy szűk sikátoron keresztül elfutottak. Mivel az elsődleges prioritás a segélykérő személy megkeresése és megmentése, így nem futhatott rögtön utánuk. Előtte rászánt négy másodpercet, hogy okosszemüvegének kiadta a hangos utasítást: „Követés beállítása!” majd a szemüveg kijelzőjén megjelenő négyzetet a két futó alakra irányítva újra megszólalt: „Légi követést indíts!”. Ebben a pillanatban a járőrkocsi tetejéről elrugaszkodott az addig mágneses mezővel helyén tartott aprócska robotrepülő, kameráját azonnal a két futó alakra irányította és utánuk repült az autóval járhatatlan szűk utcácskában. A repülő robot képét a járőr okosszemüvegére, az okostelefonra és az autó kijelzőjére is ki tudta vetíteni, valamint természetesen megosztható volt a központi ügyelettel valamint a közelben lévő rendőri erőkkel. A központi ügyelet felhívására két közeli járőr azonnal jelezte, hogy bekapcsolódik az üldözésbe, a fiatal járőr kiszállás közben még látta a térképen a közeledő ikonokat, majd futva az ablak felé indult. A nyílásból egy idő hölgy hajolt ki láthatóan nagyon idegesen. „Tolvajok!” – kiáltotta. „Betörtek hozzám és ellopták a régi nyakláncomat! Segítség!” – folytatta. „Szüksége van segítségre, esetleg orvosra, asszonyom?” – kérdezte az odaérkező fiatal rendőr, miközben okosszemüvege arcfelismerés révén a hölgyet a bejelentővel azonosította és a párbeszédről 188

– mivel ezt a funkciót a járőr korábban aktiválta - kép- és hangfelvételt készített. „Semmi bajom, de könyörgöm, kapja már el őket!” – folytatta az idős hölgy. Így is történt, az autóba visszaülve, könnyedén lehetett követni a két menekülő alakot, akikről a nyomukban zúgó légi robot folyamatos élő felvételt közvetített. Közben a két másik járőrautó is egyre közelebb ért az üldözöttekhez. Ekkor a két ismeretlen egy régi, bontásra ítélt többemeletes panelházba szaladt be. A helyszínre érkező járőr az RC9 bevetése mellett döntött. Az érintőképernyőn aktiválta az eszközt, amely kikászálódott a csomagtartóból és másfél mázsás súlya ellenére könnyedén az aszfaltra ugrott, majd az utasításnak megfelelően elindult be az épületbe. Az általa közvetített kép látható volt az okosszemüvegen, gyakorlatilag a rendőr, sőt az egész rendőrség szemeként funkcionálva, miközben „gazdája” továbbra is biztonságban ült a járőrautóban. Amint a gép az első emeletre ért, a lépcsőházban oldalról előlépett az egyik feltételezett elkövető és egy baseball ütővel akkora csapást mért a robotkutya fejére – pontosabban arra az egyébként nem túl fontos eszközöket tároló fejszerű dobozra, amit a robot elejére terveztek – hogy az azonnal szétzúzta volna egy felnőtt férfi koponyáját. Mivel az RC9 csupán külsőleg hasonlít egy kutyára, ugyanakkor a „létfontosságú” alkatrészek egyrészt máshol vannak, másrészt mindegyikből több van, egy kisebb horpadáson kívül egyéb kár nem esett a gépezetben. Az RC9 nem is reagált a támadásra, pusztán videóra vette, önmaga védelme ugyanis egyszerűen nem szerepelt a programozásban mivel szükségtelen volt. A járőr volt az, amely az okosszemüvegen keresztül az autóból kiszállás közben kiadta a parancsot a könnygáz és egy hang-fény gránát használatára. A robot ennek megfelelően a következő pillanatban éles fényvillanás és hatalmas dörrenés kíséretében levegőbe permetezte a könnygázt. A támadó a sokkhatástól összekuporodott a földön. Időközben megérkezett az erősítés és a rendőrök gázálarcot viselve, további két RC9 kíséretében megbilincselték a harcképtelenné vált bűnözőt majd rövid elsősegély után az egyik rendőr őrizetében a járőrautók egyikébe zárták. A többiek a második személy keresésére indultak, pontosabban indították a robotokat, melyek módszeresen átvizsgálták az épületet. Hirtelen lövések dördültek. Az egyik RC9-es rátalált a második elkövetőre, ám az fegyvert ragadott és tüzet nyitotta a robotra. Több lövés is eltalálta a gépezetet, de ugyebár a robot moduláris rendszerek redundánsak, továbbá nem érez fájdalmat vagy félelmet. A testébe csapódó lövedékek ellenére az tovább lépegetett a reá lövöldöző bűnöző felé, majd amikor hatótávolságba ért, az eseményeket távolról, az okosszemüvegen keresztül figyelő járőr utasítására, kilőtte az elektrosokk vezetékeket. A mágneses térrel útjukra indított 189

vezetékvégek sziszegve szelték át a levegőt. Becsapódás után nagyfeszültségű áram folyt át rajtuk, leterítve a másik támadót is, hogy bűntársa sorsára jusson, bilincsel a kezén a járőrautóban. Közben a zsebében a járőrök találtak egy nyakláncot, amely az elsődleges képfelismerő szoftver futtatása eredményeképpen egy ritka és drága ékszernek bizonyult. Azok a járőrök, akiknek az autójába egy-egy elkövetőt zártak, leadták a kérelmet a központnak a járműcserére. Amíg az új eszközeik megérkeztek, átnézték az eseményről készített videofelvételeket, itt-ott megjegyzéssel látták el azokat, majd hitelesítették az elektronikus aláírásukkal és ezzel a „papírmunka” be volt fejezve, a bizonyítékok rögzítve. A fiatal rendőr is megérintette a kijelzőn található gombot, teljes nevével írva alá: Rostás Krisztina r. törzsőrmester. A hátralévő percekben kollégáival, köztük egy idősebb rendőrrel arról beszélgettek, hogyan nézett volna ez ki az ARES rendszer előtti időkben. Nyilvánvaló, hogy akkor legalább egy rendőr megsérült volna és mindkét elkövetővel szemben lőfegyver használatának lett volna helye. Ahhoz képest most komolyabb fizikai sérülés nélkül, igaz kellemetlen élményekkel mehetnek a holnaputáni bírósági tárgyalásra. Közben megérkezett két új, üres robotautó, ezeket a két járőr átvette, a régieket a foglyokkal útba indították a legközelebbi gyűjtőfogházba, majd folytatták a járőrözést. Ez a fenti eset két megtörtént eseményen alapul. Az egyik velem történt meg, a másikat sajnos kollégám nem élte túl.378 Az én esetem az volt, hogy Zugló kertvárosi részén sétálva egyszer csak azt láttam, hogy két ember kikanyarodik egy keresztutcából és a vasútállomás felé fut. Amikor gyanakodva kissé meggyorsítottam lépteimet, a keresztutcában megpillantottam egy idős nénit a földön fekve. Szolgálaton kívül voltam és épp a várandós feleségemmel sétáltunk. Természetesen úgy döntöttem, hogy az élet az első, ezért odaszaladtam a nénihez, a párom már nem tudott futni, de utánunk sietett. Szegény idős hölgynek a két rabló úgy tépte le a nyakából a nyakláncát, hogy közben elesett és eltörte a kezét. Rettenetesen meg volt rémülve és komoly fájdalmai lehettek, mert szegény nem tudta tartani a vizeletét, emiatt pedig annyira elszégyellte magát, hogy sírni kezdett. Hívtam a 112-es segélyhívó számot. Némi csörgés után felvették, elmondtam mi történt, de még számos kérdésre kellett válaszolnom, érezhetően az operátor nem ismerte a város azon részét. Közben feleségemet az idős nénivel otthagyva körbejártam a környező utcákat, amerre valószínűleg futottak, de túl 378

Lásd http://www.borsonline.hu/20140211_nem_felejtik_a_meggyilkolt_rendort Letöltés ideje: 2014.07.24

190

messzire nem akartam eltávolodni attól a helytől ahol most már két viszonylag védtelen embert hagytam. Közben visszahívtak a központból, mert nem volt egyértelmű, melyik vasútállomásról van szó, szerintem merre futottak az elkövetők. Bőven visszaértem mire megérkeztek a rendőrjárőrök és a mentők, előbbiek mondták, hogy semmi esély megtalálni őket. Tény, hogy én is hátulról láttam csak őket, így személyleírást is csak viszonylag általánost tudtam adni. Végül az idős hölgyet kórházba szállították, én pedig megadtam az elérhetőségeimet a kollégáknak. Azóta sem hívtak, ennek már négy éve, így feltételezem, az elkövetőket nem sikerült elfogni. A másik eset 2008 év elején következett be, amikor egy családi botrányt követően az egyik, veszekedésben részt vevő személy a kiérkező rendőrök elől bement a családi házba, majd az ajtó felé közelítő rendőrök egyikére egy hirtelen előrántott fegyverrel rálőtt. A lövedék a kollégámat a mellkasán találta és megölte. A másik járőr viszonozta a tüzet mire az elkövető is súlyosan megsérült, őt életveszélyes állapotban szállították kórházba, további sorsa előttem ismeretlen. Még egyszer elnézést kérek, hogy az értekezésembe ilyen, tudományos élethez méltatlan stílusban írt történeteket szúrtam be, de kérem, aki elolvassa, gondolkodjon el a három történeten, főleg azon, hogy a robotok alkalmazása milyen hatékonyan képes megóvni az életet, ide értve az állampolgárok, a rendőrök, sőt az elkövetők életét is. Nagyságrendekkel gyorsabb reagálást tesznek majd lehetővé, a járőr már a segélykérés pillanatában tudja hová kell mennie és nagy valószínűséggel ki kér segítséget, nincs szükség hosszadalmas telefonálgatásra majd rádión keresztül történő feladatszabásra. Amint a műszaki feltételek többsége adott, a lehetőség kulcsa a jogászok kezében van. Ha meg tudjuk teremteni a megfelelő, kiegyensúlyozott jogi hátteret, akkor olyan eszközt állítunk mindannyiunk biztonságába, amely képes sokszorosára növelni a hatékonyságot, viszont ha alkalmatlan vagy egyoldalú jogi környezetet teremtünk, akkor nem csak, hogy nem járunk sikerrel, de egy jó időre le is járatjuk ezeknek az eszközöknek az alkalmazását, elvágva az utat az esetleges továbbfejlesztésük előtt. Ennek okán tartom kiemelten fontosnak e terület alapos jogi kutatását, emiatt szentelek értekezésemben ekkora terjedelmet ennek a résznek, végül, de nem utolsó sorban ezért akarom a jövőben ezt a területet kutatni.

191

Tézisek A kutatási eredmények alapján téziseimet az alábbiakban foglalom össze: 1. A társadalmi intézményeknek, így a rendvédelemnek és a rendvédelmi jognak is ciklikus a fejlődése, ezért a rendvédelem-történet és a rendvédelemi jogfejlődés megfelelő feltárása illetve feldolgozása érdemi segítséget nyújthat a jövőben várható biztonsági kihívások leküzdésében. Az összefüggések fennállását és a fejlődés európai szinten organikus jellegét a középső, rendvédelem-történeti részben bemutattam, elemezve az egyes modellek közötti leszármazást, átfedést és kölcsönhatást. 2. A rendvédelem fejlődését vizsgáló munkákban az eddigi egysíkú modellezést (angolszász-kontinentális illetve koncentrált-dekoncentrált) kiegészítettem, testületi és keletkezési aspektusból osztályozva, az alábbi besorolásokat hoztam létre: 2.1. A rendvédelem ókori gyökerei 2.1.1. Ókori egyiptomi rendvédelem 2.1.2. Ókori görög rendvédelem 2.1.3. Ókori római rendvédelem 2.2. Rendvédelmi modellek a közép- és újkorban 2.2.1. Késői római (bizánci) 2.2.2. Közösségi kényszerítéses 2.2.3. Rendőrségi (korai és késői) 2.2.4. Polgárőrségi 2.2.5. Katonai rendészeti 2.2.6. Csendőrségi (korai és késői) valamennyi modellt egy vagy több állam rendvédelmi testületeinek bemutatásával szemléltettem.

192

3. A más kutatók által favorizált kontinentális és angolszász típusú rendőrségek közötti, a jogrendszerek

tipológiájának

analóg

átvételével

történő

megkülönböztetést

értelmetlennek tartom, szerintem kétféle rendőrségről beszélhetünk a késői modellben: közösségi rendészetet folytató etikus („Peeler”) rendőrségekről és politikai (központi) rendészetet folytató, a lakosság helyett a politikát kiszolgáló szervilis rendőrségekről. 4. A rendvédelem lehetséges továbbfejlődési útjait áttekintettem és az általam fontosnak vélt előrelépési lehetőségeket az alábbiakban foglaltam össze: 4.1. A rendvédelmi szervek, de legalábbis azok egyes szolgálati ágainak (bűnügyi és határrendészeti) uniós szintű integrálása, egy Európai Bűnügyi és Migrációs Rendőrség létrehozása. 4.2. A nemzetközi menekültügyi intézményrendszer felülvizsgálata és reformja, a jóhiszemű (bona fide) menekültek védelmének biztosítása, a rosszhiszemű (male fide) menedékkérőktől azonban ennek a lehetőségnek megvonása (például aki az országhatáron nem jelentkezik a határellenőrzést végző tisztviselőnél, hogy ő menekült akar lenni, hanem megkísérel például hamis okmánnyal átlépni, az elfogása ne adhasson be esetén menekültkérelmet). 4.3. A csúcstechnikának a biztonság szolgálatába állítása oly módon, hogy az élet- és vagyonbiztonság fokozása mellett az alapjogok biztosítása is megvalósuljon. 5. Jogelemzés alapján arra következtettem, hogy az Alaptörvény szerint a lehetőség Magyarországon megvan arra, hogy az elfogásra feljogosítsunk egy önállóan intézkedő robotot, azonban e lehetőség biztosítása érdekében törvénymódosításra van szükség. Jelenleg elfogás intézkedést a hatályos magyar törvény alapján robot önállóan nem alkalmazhatna. A robotot ma a rendőrség az elfogás során legfeljebb eszközként alkalmazhatja, tehát a robot a szintén jelen lévő hivatalos személy elfogás intézkedésének sikerét biztosíthatja, akárcsak a bilincs vagy a szolgálati kutya. 6. Általam bemutatott lehetőség a jövőben az ember-robot járőrpár (illetve boly) alkalmazása, mely során az a robot gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy elnyűhetetlen, beszélő szolgálati kutya, engedelmesen követi a járőrvezetőt (gazdát), kiterjeszti 193

érzékelését és tudását, figyelmezteti, segíti és védelmezi, miközben folyamatosan tanul. Vezetésemmel elindult egy kutatás a robotok biztonsági célú alkalmazásának feltárására, a kutatás neve Application of Robotics for Enhanced Security (ARES). A kutatócsoportban hazai és külföldi kutatók, kutatóintézetek, egyetemek, cégek és hatóságok vesznek részt. A kutatást részletesen bemutattam, a kutatási célt és a főbb problémákat azonosítottam, a fontosságot esettanulmány segítségével szemléltettem. A pénzügyi háttér biztosítására uniós forrásokra pályázatot nyújtottunk be, 4,9 millió euró értékben.

Meglévő eredmények megerősítése, pontosítása, cáfolata Alapvetően itt csak azokat az eredményeknek a megerősítését és pontosítását emelem ki amelyek ismereteim szerint vitának tárgyául szolgálnak, ellenkező esetben az értekezés javarészét itt (szerencsére) meg kellene ismételnem. Ugyanakkor az általam cáfolni vélt, mások által publikált eredményeket minden esetben közlöm. 

Rendvédelem és rendvédelmi jog fogalma, elhatárolása. A PARÁDI József, SZAKÁLY Sándor, SZIKINGER István és sokan mások által képviselt, rendvédelem fogalmat és a rendvédelmi jog meghatározását napjainkban többen támadják abból a téves feltevésből kiindulva, hogy a rendvédelem és a rendészet szinonim vagy konkurens fogalmak. A rendészet és rendvédelem rész-egész viszonyának levezetésével valamint a rendvédelmi jog definíciójának pontosításával a fogalomtisztázásról szóló rész keretében a rendvédelem és a rendvédelmi jog fogalmak létjogosultsága mellett foglalok állást. o Kimondom, hogy a rendészetnek két része van, az aktuális kormányzati politikát akár hatósági kényszerrel is végrehajtó rendészeti igazgatás, és az alapjogok korlátozása valamint az erőszak monopóliuma alkalmazásával a fennálló rend védelmét szolgáló illetve a megzavart rend helyreállítására törekvő rendvédelem. o Meghatározom az Európai Unió rendvédelmi jogát: az Európai Unió tagállamaiban a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó, uniós jogból és tagállami jogszabályokból álló normarendszer.

194

o Rendvédelmi jog: a rendvédelmi tevékenységre és a rendvédelmi szervekre vonatkozó normarendszer. Ezzel a SZIKINGER István által megadott 1991-es definíciót pontosítom, aki azokat a normákat értette rendvédelmi jog alatt, „amelyek a közrendészeti szervek működését meghatározzák, beleértve a tevékenység külső határai kijelölő garanciális szabályokat is”. Véleményem szerint ez utóbbi definíció túlságosan tágan határozta meg a rendvédelmi jog fogalmát, számos közigazgatási jog körébe tartozó normát is felölelve. 

A magyar csendőrséget nem szakmai szempontok vagy háborús bűnök okán, hanem politikai szempontok miatt oszlatták fel a második világháborút követően. A SZAKÁLY Sándor, PARÁDI József és még sokan mások által képviselt nézetet azáltal erősítettem meg, hogy feldolgoztam a második világháború alatt és azt követően francia csendőrségnél végrehajtott átalakításokat, felelősségre vonásokat.



A csendőrség elődszervezetei a francia százéves háború helyett már az ókori Spártában is megjelentek. Itt pontosítom David POTTER, Carrol STUART, CHRISTIÁN László és a nemzetközi rendvédelem történet többi kutatójának azon állításait, miszerint a háborúban katonaságként, katonai rendészetként, békében rendvédelmi testületként használt nehéz- illetve középfegyverzetű lovasság először a XII. században jelent volna meg. Értekezésemben rámutatok arra, hogy habár elsődlegesen kiképzési céllal, de az ókori Spártában a Hippeis néven ismert lovas csapatokat békeidőben rendvédelmi céllal járőröztették.



Megerősítem azt a számos jogelméleti szakember által leszögezett álláspontot, miszerint a jogalkotás számára elérhető, egyben elvárt cél, hogy a történeti fejlődés során kialakult értékeket konzerválja, és olyan módon újítsa meg, hogy a korábban elért eredmények ne vesszenek kárba. A jog rendeltetése, hogy a meglévő életviszonyok közül a hasznosakat konzerválja, a károsakat visszaszorítsa, nem pedig az, hogy a társadalomra tervezőasztalon kitalált sablonokat erőltessen rá. Az újítás nem a jog feladata, különösen igaz ez az állam kötőszövetét alakító közjogra, azon belül pedig a rendvédelmi jogra.

195

Bibliográfia Könyvek, tanulmányok, gyűjteményes művek: 1.

ABERCROMBIE, John R.: The University Museum's Collection of Papyri and Related Materials [Az egyetemi múzeum papirusz- és kapcsolódó gyűjteménye]. In: Expedition [Expedíció] 20. évf. (1978) 2. szám, ISSN: 0014-4738.

2.

ALARY, Éric: Les années noires du maintien de l’ordre: l’exemple de la gendarmerie nationale entre omnipotence allemande et emprise de la Milice [A rendvédelem sötét évei: a nemzeti csendőrség német fennhatóság alá kerülése és a Milice], In: Stefan MARTENS, Maurice VAISSE (szerk.), Frankreich und Deutschland im Krieg (november 1942 - herbst 1944). Okkupation, Kollaboration, Resistance. La France et l’Allemagne en guerre (novembre 1942 - automne 1944). Occupation, Collaboration, Résistance, [Franciaország és Németország háborúban (1942. november – 1944 ősz). Megszállás, együttműködés, ellenállás.] Bonn (DE), 2000, Bouvier Verlag, ISBN 978-34-1602-908-7.

3.

ARISZTOTELÉSZ: Politeia [Politika] 21. könyv. Fordította H. RACKHAM: Aristotle in 23 volumes [Arisztotelész 23 könyve], Cambridge, 1944, Harvard University Press.

4.

ASIMOV, Isaac et al: Asimov teljes Alapítvány-Birodalom-Robot Univerzuma, I-XX. kötet, Szeged, 2003, Szukits Könyvkiadó, ISBN: 96-3944-157-0. Fordította: BARANYI Gyula.

5.

BAKOS Csaba Attila: Theorethical aspects of the changing nature of warfare [A hadviselés változó természetének elméleti aspektusai]. Előadás, elhangzott 2014.06.13-án, pénteken, angol nyelven a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a NetCoGame Nonprofit Kft és a Bay Zoltán Non-profit Kft. szervezésében megrendezett ARES’14 című nemzetközi tudományos kerekasztalon.

6.

BALÁZSY Ferencz: Heves vármegye története. II. kötet 1. rész 2. fejeztet. Eger, 1897, Az Érseki Lyceum Könyvnyomdája.

7.

BALLA József: A biometrikus adatokat tartalmazó úti és személyazonosító okmányok biztonságnövelő hatása a határ- és közbiztonság alakulására. PhD értekezés. 2013. NKE HHK HDI.

8.

BALOGH László Levente: Állam és Erőszak. In: Politikatudományi Szemle XX. évf. (2011) 1. szám, pp. 119-132., MTA Politikai Tudományok Intézete, ISSN: 2064-6550 (Online).

9.

BANTON – WALSH – BRODEUR: Police and the state. In: Encyclodaedia Britannica. Online változat. ISSN: 1085-9721.

10. BÁRCZAY Oszkár: A hadügy fejlődésének története, Budapest, 1895, MTA 11. BEARD, Charles Austin: The Office of Justice of the Peace in England: In Its Origin and Development [A békebírói rendszer angliai eredete és fejlődése]. Kalifornia, USA, 1904, Burt Franklin. 12. BECK, Sanderson: Mideast & Africa to 1700 [A Közel-Kelet és Afrika 1700-ig]. USA, 2010, World Peace Communications, ISBN: 978-09-8224-883-6. 13. BENCSIK Péter: Az útlevélkérdés története Magyarországon a törvényi szabályozástól a második világháborúig. Doktori értekezés. Budapest, 2008, Janus Pannonius Egyetem. 14. BERÁNNÉ – HOLLÓS: Megfigyelés alatt… Budapest, 1977, Akadémia Kiadó, ISBN: 96-3050-904-0. 15. BERMAN – PICARD (szerk.): Introduction to French Law [Bevezetés a francia jogba]. USA, 2008, Wolters-Kluwer, ISBN: 978-90-4112-466-1.

196

16. BERTÉNYI Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban. Rubicon. 1996. évfolyam, 1-2. összevont szám. ISSN: 0865-6347. 17. Biblia. Ószövetség. Nehémiás 2:7-9. 18. BIERMAN, Harold, Jr. : The Causes of the 1929 Stock Market Crash: A Speculative Orgy or a New Era? [Az 1929-es tőzsdei összeomlás okai: spekulánsok orgiája vagy egy új korszak?]. USA, 1998, Greenwood Publishing Group, ISBN 978-03-1330-629-7. 19. BLÖSEL, Wolfgand – HÖLKESKAMP, Karl-Joachim (szerk.): Von der militia equestris zur militia urbana – Prominenzrollen und Karrierefelder im antiken Rom [A militia equestristől a militia urbanáig – vezető szerepek és karrierutak az ókori Rómában]. Stuttgart, 2011, Franz Steiner Verlag. ISBN: 978-35-1509686-7. 20. BOROS Zsuzsanna: Rendszerváltozások Franciaországban. Budapest, 2011, L'Harmattan Kiadó, ISBN: 978-96-3236-411-7. 21. BOSWELL, Christina - Thomas STRAUBHAAR: The Illegal Employment of Foreigners in Europe. [Külföldiek illegális európai munkavállalása] In: Intereconomics [Belső közgazdaságtan], 2004. évi 1. szám, ISSN: 0020-5346. 22. BROWNING, Reed: (2008). The War of the Austrian Succession [Az osztrák örökösödési háború]. London, 2008, St. Martin's Griffin, ISBN: 03-1212-561-5. 23. BÚZA László: A közjog és a magánjog fogalmi elhatárolásának kérdése. In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései. I. évf. (1943), 2. szám, Kolozsvár, 1943. ISSN: 24. CAMPION, Jonas: Le rétablissement de la légalité policière après la Seconde Guerre mondiale: les gendarmeries belge, française et la Koninklijke Marechaussee néerlandaise, [A rendőrhatóságok újjáalakítása a második világháború után: a belga, francia és holland csendőrség]. Ph.D. értekezés, Sorbonne Egyetem, Párizs, 2009. 25. CARLSON, Laura: The fundamentals of Swedish law : a guide for foreign lawyers and students [A svéd jog alapjai: kézikönyv külföldi jogászoknak és hallgatóknak]. Lund, 2009, Studentlitteratur, ISBN: 97891-4405-740-8. 26. CARR, Edward H.: What is History? [Mi a történelem?], Cambridge, 1961, Macmillan, ISBN 01-4020652-3. 27. CHARLET, Philippe - Jean-Jacques PATTYN: La bataille d'Hondschoote : 8 septembre 1793. [La première victoire de la gendarmerie] [A Hondschoote-i csata 1793. szeptember 08-án (a csendőrség első győzelme). Fontaine-L'Evêque, 2012, Historic’one, ISBN: 978-29-1299-439-4. 28. CHRISTIÁN László: Alternatív rendészet. PhD értekezés. PPKE ÁJK. 2010. Budapest. 29. COKE, Sir Edward (1642). The second part of the Institutes of the lawes of England [Az angol jogintézmények bemutatásának második része]. London, 1642, M. Fletcher and R. Young. 30. COLIN, Jean-Lambert-Alphonse: Campagne de 1793 en Alsace et dans le Palatinate, Paris, 1902, Chapelot. Online kivonat. 31. COMELLA, Victor Ferreres: Constitution of Spain: a contextual analysis [A spanyol alkotmány tartalmi elemzése]. Oxford, 2013, Hart, ISBN: 978-18-4946-016-3. 32. CSAPÓ Csaba: „A csendőri szolgálat”. In: Rubicon, 2010/ I. szám, ISSN 0865-6347.

197

33. D’ABZAC-EPEZY, Claude: Reductions in officers number and relations between Army and Nation: the example of the French army in 1815 and 1945 [A tisztek és az összefonódás leépítése a hadsereg és a nemzet között: a francia hadsereg példája 1815 és 1945 között], In: War and Society [Háború és Társadalom], VII. évf. (1989) 2. szám, ISSN 1069-8043. 34. DAMMER, H.R. & ALBANESE, J.S.: Comparative criminal justice systems. (5th ed) [Bűnüldöző szervek összehasonlító elemzése]. Belmont, CA., 2014, Wadesworth Cengage. ISBN 978-12-8506-786-5. 35. DAMS, Carsten: Die Polizei in Deutschland 1945–1989 [A német rendőrség 1945-1989]. In: Aus Politik und Zeitgeschichte [Politikatörténet és történelem], LVIII. évf. (2008) 48. szám, ISSN: 0479-611X 36. DÁNIEL, Balázs - KORONDI, Péter - Gábor SZIEBIG - THOMESSEN, Trygve: Evaluation of Flexible Graphical User Interface for Intuitive Human Robot Interactions. In: Acta Polytechnica Hungarica, 11. évf. (2014) 1. szám, ISSN: 1785-8860. 37. DAY, Nancy: Your Travel Guide to Ancient Greece - Passport to history [Útikalauz az ókori Görögországba – útlevél a történelembe]. USA, 2001, Twenty-First Century Books, ISBN: 978-08-2253076-3. 38. DIAS, João José Alves: "Introdução" in Ordenações Manuelinas: livro I a V : reprodução em fac-símile da edição de Valentim Fernandes (Lisboa, 1512-1513) [A Manueli rendelkezések bevezető része: I-től az V. könyvig, a Valentim Fernandes általi kiadás (Lisszabon, 1515-1513) utánnyomása és másolata]. Lisszabon, 2002, Centro de Estudos Históricos da Universidade Nova de Lisboa. 39. DIXON, Lloyd - Isaac PORCHE - Jonathan KULICK: Driving Emissions to Zero: Are the Benefits of California's Zero Emission Vehicle Program Worth the Costs [Hajtás a zéró emisszióra: Megéri a kaliforniai zéró emissziós járműprogram]? Los Angeles, 2002, RAND Corporation, ISBN: 08-3303-2127. 40. DJAOUTI, Damien, Julian ALVAREZ, Jean-Pierre JESSEL, Olivier RAMPNOUX: Origins of Serious Games [A céljátékok eredete]. In: Minhua MA, Andrea OIKONOMOU, Lakhmi C. JAIN (szerk.): Serious Games and Edutainment Applications [Céljátékok és oktatójátékok], UK, 2011, Springer, ISBN: 978-14-4712161-9. 41. DOBOSSY László: Karel Čapek. In: Irodalomtörténeti kiskönyvtár, Budapest, 1961, Gondolat Kvk., pp. 98. ISBN: 42. DOLLINGER, André: Pharaonic Egypt [A fáraók korának Egyiptoma]. Online verzió. Link: http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/law_and_order/index.html#rem15 Letöltés ideje: 2014.07.21 43. DÖMÖSI et al.: Formális nyelvek és automaták. Jegyzet. Nyíregyháza, 2011, Nyíregyházi Főiskola. 44. DREW, Katherine Fischer (1991). The laws of the Salian Franks [A száli frankok törvényei] (Pactus legis Salicae) . Philadelphia, 1991, University of Pennsylvania Press, ISBN 08-1228-256-6/ISBN 08-1221-322X. 45. DWIGHT Waldo: The Administrative State: Conclusion. [Következtetések a közigazgatásról] In: SHAFRITZ és HYDE (szerk.): Classics of Public Administration [A közigazgatás klasszikusai], Orlando, FL, 4 USA, 1996 , Wadsworth Pub Co, ISBN: 978-00-3019-382-8. 46. ECHOLS, Edward: The Roman City Police [A római városi rendőrség]. In: The Classical Journal [A klasszikus hírlevél], 53. évf. (1958) 8, szám, ISSN: -. 47. ENGSTRÖM, Patricia: Common European Asylum System: challenges and perspective [Közös Európai Menekültügyi Rendszer: kihívások és lehetőségek]. Előadás, elhangzott Szófiában, 2014. március 24-én. Link a szöveges verzióhoz: http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-14-244_en.htm Letöltés ideje: 2014.07.24.

198

48. ENYEDI Pál: Enyedi Pál éneke az erdélyi veszedelmekről. In: MAKKAI László (szerk.): Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről II. Sárkányfogak 1572–1602, Budapest, 1993, Franklin Társulat, (1944-es kiadás reprintje), ISBN-szám: 96-3056-637-0. 49. ERMAN, Adolf - GRAPOW, Hermann: Wörterbuch der ägyptischen Sprache [Az egyiptomi nyelv szótára], Berlin, 1971, Akademie-Verlag. 50. EVANS, Martin Marix: The Fall of France: Act of Daring.[Franciaország bukása: egy merész vállalkozás]. Oxford, 2000, Osprey Publishing, ISBN: 18-5532-969-7. 51. FERENCZY et al: Az ókori Róma története. Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 96-3192-7881. 52. FERRIS, Timothy: A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek. Budapest, 2006, Typotex Kiadó, p. 7273., ISBN 96-3954-833-2 53. FINSZTER Géza: A rendészet elmélete. Budapest, 2003, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., ISBN: 963224-709-1. 54. FINSZTER Géza: A rendészeti stratégia alkotmányos alapjai. In: GAÁL-HAUTZINGER (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX., Pécs, 2008, Magyar Hadtudományi Társaság, Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, ISSN: 1589-1674. 55. FLEURIOT, Léon: Les origines de la Bretagne: l'émigration [Brétagne eredete: kivándorlás], Paris, 1980, Payot, ISBN: 978-22-2812-710-3. 56. FÓRIZS et al: Határőrizet és határőrség a kilencvenes években. In: Határőrségi Közlemények I. évf. 1. sz., (152/8/1990.) Budapest, 1990. 57. FOURNIER, August: Die Geheimpolizei Auf Dem Wiener Kongress [A Bécsi Kongresszus titkosrendőrsége]. Bremen, 2013, DOGMA, pp. 528, ISBN: 978-39-5580-219-6 58. FRIESER, Karl-Heinz: The Blitzkrieg Legend [A Blitzkrieg legendája]. Washington (USA), 2005, Naval Institute Press, ISBN: 978-15-9114-294-2. 59. FROMANN Richárd: Gamification - épülőben a Homo Ludens társadalma? In: NAGY Edit (szerk.): A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért. Budapest, 2012, PEM, ISBN: 978-96-3884-335-7. 60. FUß, Walter: Electronisches Stw im Löstchberg-Basistunnel [Elektronikus biztosítóberendezés (Thales Elektra) a Lötschberg bázisalagútban]. In: Vezetékek Világa – Magyar Vasúttechnikai Szemle. XV. évf. (2010) 1. szám, ISSN 1416-1656. 61. GADAMER, Hans-Georg: A jogi hermeneutika példaszerű jelentősége. In: Igazság és módszer, Budapest, 2003, Oziris, ISBN: 978-96-3389-213-8. Fordította: BONYHÁD Gábor. 62. GALÁNTAI József: A Habsburg-monarchia alkonya. Osztrák-magyar dualizmus 1867-1918. 121.p. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó. pp. 386, ISBN 96-3092-589-3 63. GÁSPÁR László: A második világháború utáni magyar határőrizet változásai. In: Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), XXII. évf. (2012) 25. sz., ISSN: 1216-6774. 64. GOBINET, Pierre: The gendarmerie alternative [A csendőrség mint alternatíva]. In: Gendarmeries and the security challenges of the 21st century [Csendőrségek és a 21. század biztonsági kihívásai]. Konferenciakötet. Hága, 2011, Koninklijke Marechaussee, ISBN: 978-90-8177-340-9. 4

65. GRANT, Michael: The History of Rome [Róma történelme], London, 2002 , Faber and Faber, ISBN 057111-461-X.

199

66. GYÁRFÁS István: A paraszt vármegye, Budapest, 1882, MTA. Szabadon hozzáférhető digitális változat. p. 37. Link: http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol09/B3390911.pdf Letöltés ideje: 2014.07.24 2

67. GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest 1983 , Gondolat. pp. 666, ISBN 96-3281-221-2 68. HALSALL, Guy: Barbarian Migrations and the Roman West 376-568 [Barbár vándorlások és NyugatRóma 376-568 között]. Cambridge, 2007, Cambridge University Press, ISBN: 978-05-2143-491-1. 69. HALSALL, Guy: Barbarian migrations and the Roman West, 376–568 [Barbár népvándorlás és a Nyugat-római Birodalom 376 és 568 között]. Cambridge, 2008, Cambridge University Press, ISBN: 052143-491-2. 70. HATZIMIHAIL, Nikitas: Cyprus as a Mixed Legal System [Ciprus mint egy vegyes jogrendszer]. In: Journal of Civil Law Studies [Tanulmányok a kontinentális jogról], VI. évf. (2013), 1. szám, ISSN: 19443749. 71. HAVAS László – NÉMETH György – SZABÓ Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest, 2001, Korona Kiadó, ISBN 96-3919-175-2. 72. HERBERT, Frank – ANDERSON, Kevin J.: A Butleri Dzsihad. In: A Dűne. Szeged, 2003, Szukits Könyvkiadó, ISBN: 96-3497-007-9. MOHÁCSI Enikő fordítása. 73. HESZTERA, Gerald: Die Geschichte der Gendarmerie. Online cikk a Bécsi Rendőrség honlapján. Link: http://www.polizei.gv.at/wien/publikationen/geschichte/gendarmerie.aspx Letöltés ideje: 2014.07.27. 74. HINES, John - Karen Høilund NIELSEN - Frank SIEGMUND: The pace of change: studies in early-medieval chronology [A változás léptéke: tanulmányok a korai középkor kronológiájáról], Michigan, 1999, Oxbow Books, ISBN: 978-19-0018-878-4. 7

75. HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, 2007 , Hvg-Orac Kiadó, ISBN: 978-96-3749084-2. 76. JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyatékának néhány eleméről. In: Iustum Acquum Salutare, III. évf. (2007) 1. szám, ISSN: 1787-3223. 77. JAKAB András: Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága - Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára. In: Jogelméleti Szemle. Elektronikus Periodika, 2001/2. szám, ELTE ÁJK, ISSN 1588-080X. Forrás: http://jesz.ajk.elte.hu/jakab6.html Letöltés ideje: 2014.05.01. 78. JANDL, Michael. The estimation of illegal migration in Europe. [Az Európába irányuló illegális migráció felmérése] In: Studi Emigrazione/Migration Studies, [Migrációs Tanulmányok]. XLI. évf. (2004) 153. szám, ISSN: 0039-2936. 79. JOHNSON, COLEMAN-NORTON & BOURNE: Ancient Roman Statutes [Ókori Római Statútumok], USA, 1961, Austin, ISBN: 80. KÄÄRIÄINEN, Juha Tapio: Trust in the Police in 16 European Countries [A rendőrség iránti bizalom 16 európai országban]. In: European Journal of Criminology [Európai Kriminológiai Hírlevél]. 2007. évi 4. szám, ISSN: 1741-2609. 81. KAMEN, Henry: Spain’s road to empire [Spanyolország birodalommá válása]. London, 2002, Penguin, ISBN: 00-6019-476-6. 82. KASEMETS, Aare: Legal and Regulatory Impact Assessment of Legislation [A jogalkotás jogelméleti és szabályozástani hatásvizsgálata], Tallin, 2001, Riigikogu Kantselei, ISBN: 99-8592-463-0.

200

83. KECSKÉS László: – Az EU-csatlakozás magyar alkotmányjogi problémái. In: Magyar Tudomány - Quo vadis Europa?, 2006. évf. 9. szám, ISSN: 0025-0325. 84. KECSKÉS László: Az EU-jog és a jogharmonizáció. Budapest, 2011, HVG Orac, ISBN: 978-96-3258-126-X. 85. KING, L. W.: Hamurabbi törvényei Link: http://eawc.evansville.edu/anthology/hammurabi.htm Letöltés ideje: 2014.07.14 86. KOI Gyula: Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Győr, 2013. 87. KOVÁCS Péter: Nemzetközi közjog, , Budapest, 2011, Osiris Kiadó, ISBN: 978-96-3276-210-4 88. KUN, Andrew L., Bryan REIMER, Peter FROEHLICH, Peter A. HEEMAN, W. Thomas MILLER III, Paul A. GREEN, Ivan TASHEV, Shamsi IQBAL, Dagmar KERN: “CLW 2013: The Third Workshop on Cognitive Load and In-Vehicle Human-Machine Interaction [CLW 2013: Harmadik workshop a járművekben lezajló ember-gép interakciók kognitív hatásáról]” USA, 2013, Adjunct Proceedings. 89. LANDAU, L. D. - E. M. LIFSIC: Elméleti fizika - Kvantummechanika. Budapest, 1978, Tankönyvkiadó. ISBN 96-3173-259-2 90. LENNA – MATTEI: Introduction to Italian Law [Bevezetés az olasz jogba]. USA, 2002, Wolters-Kluwer, ISBN: 978-90-4111-707-6. 91. LICHTHEIM, Miriam: Ancient Egyptian Literature Volume I. [Ókori Egyiptomi Irodalom – I. kötet – új 4 dinasztiák]. London, 2006 , University of California Press, ISBN: 978-05-2024-842-7. 92. LOYN, H.R.: Anglo-Saxon England and the Norman Conquest [Angolszász Anglia és a Normann 2 Hódítás]. London (UK), 1991 , Routledge, ISBN: 978-05-8207-296-1. 93. LUKOWSKI, Jerzy – Hubert ZAWADZKI: A Concise History of Poland [Lengyelország történelme röviden]. 2 Cambridge, 2006 , Cambridge University Press, ISBN: 978-05-2161-857-1. 94. LUNENFELD, Marvin: The Council of the Santa Hermandad [A Szent Testvériség Tanácsa], Miami, 1970, University of Miami Press. 95. MAGYAR Péter: A másik út. Budapest, 2001, MM Studio, pp. 157, ISBN: 96-3005-715-8 96. MAKKAY et al.: Robotrepülőgépek redundáns rendszerei. In: Repüléstudományi Közlemények. XXIV. évf. (2012) 2. szám, ISSN: 1789-770X. 97. MARTÍNEZ RUIZ Enrique: Algunas reflexiones sobre la Sanda Hermandad [Néhány gondolat a Szent Testvériségről]. In: Cuadermos de Historia Moderna [Újkori Történelmi Szemle]. 1992. évi. 13. szám, ISSN: 0214-4018. 98. MASLOW, A. H.: A Theory of Human Motivation [Az emberi motiváció elmélete]. In: Psychological Review [Pszichológiai Szemle], 1943. évi 50. szám, Elektronikus kiadás: A. H. MASLOW: A Theory of Human Motivation [Az emberi motiváció elmélete]. In: Classics in the History of Psychology [A pszichológia történetének klasszikusai]. 2000, ISSN 1492-3713. 5

99. MCCUTCHEON – BYRNE: Irish Legal System [Az ír jogrendszer], London, 2009 , Bloomsbury, ISBN: 97818-4592-278-8 100. MEESE, Edwin III: Community Policing and the Police Officer. [Közösségi rendészet és a rendőr] In: Perspectives of Policing [A rendészet perspektívái]. 15. szám (1993. január). ISSN: 101. Mémorial de la gendarmerie, CLIII. évf. (1943.) 62. szám, Párizs.

201

102. MILLAR, Fergus: A Greek Roman Empire: Power and Belief under Theodosius II (408–450) [A Görög Római Császárság: Hatalom és Hit II. Theodosius alatt (408-450)]. Los Angeles, 2006, University of California Press, ISBN: 05-2024-703-5. 103. MILLER, Barbra - Bernard WOOD, Andrew BALANSKY, Julio MERCADER, Melissa PANGER: Anthropology [Antropológia]. Boston Massachusetts, 2006, Allyn and Bacon, ISBN: 02-0532-024-4. 104. MOHNEN, Markus: A Graph-Free Approach to Data-Flow Analysis. [Adatfolyamok gráfmentes elemzése], In: Lecture Notes in Computer Science [Számítástechnikai Tanulmányok]. 2002. évf. 2304. szám, ISSN: 0302-9743. 105. MOMMSEN, Theodor: Römisches Staatsrecht [Római közjog] I. kötet, Lipcse, 1876, Verlag Von S. Hirzel. 106. MONTET, Pierre: Everyday life in Egypt in the days of Ramesses the Great [Mindennapi élet Nagy Ramszesz uralkodása alatt Egyiptomban]. Pennsylvania, 1981, University of Pennsylvania Press, p. 136., ISBN: 08-1221-113-8. 107. MORRIS, William Alfred: The Frankpledge System [A frankpledge rendszer] In: The English Historical Review [Angol történelmi szemle], XXVI. évf. (1911), 102. szám. 108. MOURRAZ, Bernard: La gendarmerie des années noires (1940-1944): dela militarité dissimulée à une militarité diminuée? [A csendőrség a sötétség éveiben (1940-1944): a rejtett haderőtől az eltűnt haderőig – szerző fordítása], In: Force Publique [Karhatalom – a szerző fordítása], I. évf. (2006) 1. szám, ISSN: 1950-3644. 109. NAGY György: Kapcsolatkeresés a rendészet, a rendvédelem és a határrendészet között. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], X. évf. (2000) 12. szám, Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Társaság, ISSN: 1216-6774. 110. NAGY József: A magyar határőrség szervezete, létszáma és területi elhelyezkedése 1958-1990. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], XXII. évf. (2012) 25. sz., ISSN: 12166774. 111. NAGY László: Bocskai István a hadak élén. Budapest, 1981, Zrínyi. ISBN: 96-3326-291-7. 112. NÉMETH Eszter (szerk.): Magyarország számokban 2007. Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Miskolc, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, ISSN: 2063-0190. 113. NIPPEL, Wilfried: Public Order in Ancient Rome [Közrend az ókori Rómában]. Cambridge, 1995, Cambridge University Press, ISBN: 978-05-2138-749-1. 114. O'CALLAGHAN, Joseph F. O.: A History of Medieval Spain [A középkori Spanyolország története]. Ithaca, 1975, Cornell University Press, ISBN: 08-0140-880-6. 115. OSTROGORSKY, Georg: A bizánci állam története. Budapest, 2003, Osiris, ISBN: 96-3389-383-6. 2

116. PARÁDI József et al. (szerk.): A magyar rendvédelem története. Budapest, 1996 , Osiris Kiadó, ISBN: 963047-958-3. 117. PARÁDI József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867-1945. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis]. XX. évf. (2011) 23. sz., Szemere Bertalan Magyar Rendvédelemtörténeti Társaság, 124-143 pp., ISSN: 1216-6774. 118. PARÁDI József: Csendőrség a határőrizetben. Budapest, 2003, Tipico Design. pp. 186, ISBN 963-762331-0. /Rendvédelem a határokon a XIX-XX. században, 2./ HU-ISSN —

202

119. PARÁDI József: Integrált rendvédelem a polgári magyar államban 1867-1945 között. In: Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, VII. évf. (2007), 1. szám, ISSN: 1589-1674. 120. PARÁDI József: Rendőrség a határőrizetben. Budapest, 2003, Tipico Design. 266 p. ISBN 963-76-23320. /Rendvédelem a határokon a XIX-XX. században, 3./ HU-ISSN — 121. PINTÉR József: Ipari robotok. Előadás. Győr, 2010, Széchenyi István Egyetem. Online változat: http://www.sze.hu/~pinter/NGB_AJ008_1_Gy%E1rt%E1stechnol%F3gia/2010/2010_PDF/gyt14_Ipari_robotok_PJ_2010.pdf. Letöltés ideje: 2014. január 14. 122. POZSÁRKÓ Csaba: Ius publicum – A római közjog történetének vázlata a köztársaságkortól a principatus első két évszázadáig. Római jogi szakdolgozat. PTE ÁJK, 2000. 123. PRESZLY Lóránd: A M. Kir. Csendőrség története 1881-1918, Budapest, 1920, Pethely, p. 18. 124. PRIES, Anne: Chapter Twenty-Five: Slovak Republic [Huszonötödik fejezet: Szlovák Köztársaság]. In: WINTERTON - MOYS (szerk.): Information Sources in Law [Jogi tájékoztatók]. London, 1997, BowkerSaur, ISBN: 18-5739-041-5. 3

125. PRITCHARD, James B.: Ancient Near Eastern Texts [Közel-keleti írások az ókorból]. USA, 2010 , Princeton, ISBN: 978-06-9114-726-0. 126. PURDY, Ellen M.: The Increasing Role of Robots in National Security. In: Defense AT&L, 2008. májusjúnius, XLII. évf. (2008) 5-6. szám, ISSN: 1547-5476. 127. RAITIO, Juha: Introduction to Finnish Legal System. Előadás. 2012. Helsinki Egyetem. Link: http://www.ifla.org/files/assets/law-libraries/presentations/ifla-2012-finnish-legal-system-raitio.pdf Letöltés ideje: 2014.05.03. 128. REITH, Charles: A New Study of Police History [Rendvédelem-történet új megközelítésben]. London, 1956, Oliver and Boyd. 129. REKTOR Béla: A Magyar Királyi Csendőrség oknyomozó története. Cleveland, USA, 1980, Árpád Könyvkiadó Vállalat. p. 111. 130. REYNOLDS - FLORES: Foreign law: current sources of codes and basic legislation in jurisdictions of the world [Külföldi jogrendszerek: jelenkori jogforrások és a jogalkotás alapjai a világ jogrendszereiben], II. kötet (Nyugat- és Kelet Európa), 2007, ISBN: 08-3770-134-X. 5

131. ROBBERS, Gerhard: Einführung in das deutsche Recht [Bevezetés a német jogba], Baden-Baden, 2012 , Nomos, ISBN 978-38-3297-486-2. 132. RODOPOULOS – DRAGAS (szerk.): An Overview of Orthodox Canon Law [Az ortodox kánonjogról dióhéjban]. USA, 2007, Orthodox Research Institute, ISBN: 978-19-3327-515-4. 133. ROMANYCH és RUPP: Maginot Line 1940: Battles on the French Frontier [Maginot vonal 1940: harcok a francia határon]. Oxford (UK), 2010, Osprey, ISBN: 978-18-4603-499-2. 134. RUSSEL - NORVIG: Artificial intelligence. A modern approach. [Mesterséges Intelligencia Modern 2 Megközelítésben] Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 07458, USA, 2003 , Pearson Edication Inc. ISBN: 0137903952. Magyar fordítás: ÉDELKRAUT et al: Mesterséges Intelligencia Modern Megközelítésben, Budapest, 2005, Panem Könyvkiadó, ISBN: 978-96-3545-411-2. 135. SALLAI János: Egy idejét múlt korszak lenyomata – A vasfüggöny története. Budaörs, 2012, Hanns Seidel Alapítvány, ISBN: 998-97-3884-843-7.

203

136. SALLAI János: Néhány rendészeti fogalom a múltból. In: GAÁL-HAUTZINGER (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények IX., Pécs, 2008, Magyar Hadtudományi Társaság, Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja, ISSN: 1589-1674. 137. SCHMIDT, Jürgen W.: Die Kommunale Polizei der preußischen Klein- und Mittelstädte und ihre Probleme von der Mitte des 19. bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts [A közösségi rendészet a porosz városokban és a 19-20. századi problémái]. In: Jürgen W. Schmidt (szerk.): Polizei in Preußen im 19. Jahrhundert [Porosz rendőrség a 19. században]. Berlin, 2011, Ludwigsfelde ISBN: 978-39-3302-266-0. 138. SCHULZ, Raimond: Die Möglichkeiten der Statthalter zur Ausbeutung der Provinzen [A helytartók lehetőségei a provinciák kihasználására]. In: Wolfgand BLÖSEL – Karl-Joachim HÖLKESKAMP (szerk.): Von der militia equestris zur militia urbana – Prominenzrollen und Karrierefelder im antiken Rom [A militia equestristől a militia urbanáig – vezető szerepek és karrierutak az ókori Rómában]. Stuttgart, 2011, Franz Steiner Verlag, ISBN: 978-35-1509-686-7. 139. SELUCKÁ et al.: Introduction to the Czech Civil Law I. [Bevezetés a cseh polgárjogba], Prága, 2009, Masarykova univerzita, ISBN: 978-80-2104-925-3. 140. SHAW, Ian: The Oxford History of Ancient Egypt [Az ókori Egyiptom történelme – Oxford], Oxford, 2003, Oxford University Press, ISBN: 978-01-9280-458-7. 141. SHIRER, William L.: The Rise and Fall of the Third Reich: A History of Nazi Germany. [A Harmadik Birodalom tündöklése és bukása: a náci Németország története]. New York (USA), 1990, Simon and Schuster, ISBN: 06-7172-868-7. 9

142. SIEGEL, Larry J. – John L. WORRAL: Essentials of Criminal Justice [A bűnüldözés alapjai]. USA, 2014 , Cengage Learning. ISBN: 13-0514-279-9. 143. SKRINE, Francis Henry: Fontenoy and Great Britain's Share in the War of the Austrian Succession 1741– 48 [Fonrenoy és Nagy-Britannia szerepe az osztrák örökösödési háborúban]. London, 1906, Edinburgh and London. 144. SMULLYAN, Raymond: Gödel nemteljességi tételei. In: A logika világa, Budapest, 1991, Typotex, ISBN: 978-96-3954-898-5. Fordította: CSABA Ferenc. 145. SOLYMOSI László: A perjogi írásbeliség első százada. In: Vigilia. 67. évf. (2002) 7. szám, ISSN: 00426024. 146. SOUTHERN, Pat - DIXON, Karen: The Late Roman Army [A késői római kor hadserege], London, 1996, Batsford, ISBN 07-1347-047-X. 147. STAMATIS, H.: History of the City’s Police [A város rendőrségének története], Athén, 1972, s.n., s.p. Idézi: Stella TSOLAKIDOU: The Police in Ancient Greece [A rendőrség az ókori Görögországban]. In: Greek Reporter. Online verzió. Link: http://greece.greekreporter.com/2013/05/30/the-police-inancient-greece/ Letöltés ideje: 2014.07.22 148. STERN, Gaius: Women, children, and senators on the Ara Pacis Augustae: A study of Augustus' vision of a new world order in 13 BC [Nők, gyermekek és szenátorok az Augustus által fémjelzett békeidőszakban: Tanulmány Augustus víziójáról az új világrendről időszámításunk előtt 13-ban]. Berkeley, USA, 2006, ProQuest. ISBN 978-05-4983-411-3. 149. STORY, Joanna: Charlemagne: Empire and Society [Nagy Károly: Birodalom és társadalom], Manchester, 2005, Manchester University Press, ISBN: 978-07-1907-089-1. 150. STUBBS, William: The Constitutional History of England in Its Origin and Development [Anglia alkotmányos jogfejlődésének története]. Cambridge, 2011, Cambridge, ISBN: 978-11-0808-362-9.

204

151. SUBA János: Karhatalmi formációk Magyarországon 1918–1920. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], XV. évf. (2008) 18. sz., ISSN 1216-6774. 152. SZABÓ Andrea: Kormányhivatal – Rendészet? In: Magyar Rendészet, XII. évf. (2012) 4. szám, pp. 147153., ISSN: 1586-2895. 153. SZABÓ Andrea: Rendészeti kontroll a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. In: Magyar Rendészet, 2013. évf. 2. szám. ISSN: 1586-2895. 154. SZALAINÉ Homora Andrea (szerk.): Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon. Miskolc, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, ISBN: 978-96-3235-205-3. 155. SZALAYNÉ et al: Az Európai Unió joga. Pécs, 2012, Dialóg Campus Kiadó, ISBN: 978-96-3995-053-5. 156. SZAMEL Lajos: A rendészet és a rendőrség jogi szabályozásának elméleti alapjai. Budapest, 1990, MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, ISBN: 96-3745-037-8. 157. SZANISZLÓ Krisztián: A modern államok kialakulása. In: Polgári Szemle, VI. évf. (2010) 4. szám. ISSN 1786-6553. 158. SZÉKELY Béla: Biztosítóberendezési függőségek számítógépes tervezése. In: Vezetékek Világa – Magyar Vasúttechnikai Szemle. XV. évf. (2010) 1. szám, ISSN 1416-1656. 159. SZENTESI Zöldi László: Nagy magyar betyárkönyv. Budapest, 2009, Méry Ratio, ISBN: 80-8928-627-0. 160. SZIKINGER István: A magyar rendvédelmi jog alapjai. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], XXII. évf. (2012) 26. szám, ISSN: 1216-6774. 161. SZIKINGER István: A rendvédelem jogi szabályozása a dualizmus korában. In: Rendvédelem-történeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis], III. évf. (1993) 4. szám, pp. 187-198., ISSN: 1216-6774 162. SZIRAY-BENYÓ-HECKENAST: Szoftver-minőségbiztosítás. Jegyzet. Győr, 2007, Széchenyi István Egyetem. 163. SZMODIS Jenő: A jog realitása - Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletig. Budapest, 2005, Kairosz Kiadó, ISBN: 96-3751-048-6. 164. TACITUS, Cornelius: Annales. Fordítása: Alfred John CHURCH – William Jackson BRODRIBB – Sara BRYANT (szerk.): Complete Works of Tacitus. Tacitus. [Tacitus összes műve. Tacitus.], New York, 1942, Random House. 165. TAJTI Ferenc, KOVÁCS Bence, SZAYER Géza, KORONDI Péter: Holonomic based robot for behavioral research [Holonomikus robot alkalmazása a viselkedéstani kutatásban]. In: Péter KORONDI (szerk.): Proceedings of CERiS'13: Workshop on Cognitive and Eto-Robotics in iSpace. [CERiS’13 workshop a kognitív és eto-robotikáról az intelligens térben], Budapest, 2013, Magyarország, ISBN: 978-96-3313086-5. 166. TÁLAS Péter: A terrorizmus anatómiája. Budapest, 2006, Zrínyi Kiadó, ISBN: 96-3327-412-5. 167. TELLINGER Dušan: A mimika és a gesztusnyelv kommunikatív szerepe a transzlatológia tárgykörében. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, VI. évfolyam (2011) 1. szám, ISSN: 1788-9979. 168. THOMPSON, James Westfall: The Decline of the Missi Dominici in Frankish Gaul [A missi dominici rendszer alkonya a gall Franciországban]. In: University of Chicago decennial publications [A Chicago-i Egyetem kétszázadik évfordulója alkalmából kiadott publikációk], IV. kötet. Chicago, 1903, Chicago University Press.

205

2

169. TISZA Miksa: Magyarország rendőrségének története. Pécs, 1925 , Haladás. 170. TÓTH Gábor: Deportálások Kárpátalján a második világháború idején. In: Műhelytanulmány 2008. évf. 32. szám, ISSN 1416-7484. 171. TRANIÉ, J.- CARMIGNIANI, J.B.: Napoleon – La Campagne d'Espagne [Napóleon spanyol hadjárata]. Párizs, 1978, Copernic. 172. TREADGOLD, Warren: Byzantium and Its Army 284-1081 [Bizánc és hadserege 284-1081 között]. Stanford. 1995. Stanford University Press, ISBN: 978-08-0473-163-8. 173. ULPIANUS: Digesta. Digitalizált változat. Link: http://droitromain.upmf-grenoble.fr/Corpus/digest.htm Letöltés ideje: 2014.07.16 174. VAN WISSEKERKE, Frederik - J. D. C. Egter: de Marechaussee (1892) [A csendőrség (1892)], (reprint), Den Haag, 2014, Kessinger Publishing, ISBN: 978-11-6774-372-6. 175. WENTE, Edward Frank: Letters from Ancien Egypt [Levelek az Ókori Egyiptomból]. Atlanta, 1990, Scholars Press, ISBN: 978-15-5540-472-7. 176. WHITE, Tim D. - B. ASFAW - D. DEGUSTA - H. GILBERT - G. D. RICHARDS - G. SUWA -F. C. HOWELL (2003), Pleistocene Homo sapiens from Middle Awash, Ethiopia [Pleisztocén Homo sapiens az etiópiai Közép-Awashból]. In: Nature Magazin. 2003. évi 423. szám, ISSN: 0028-0836 177. WILHELM, Friedrich: Die Polizei im NS-Staat: die Geschichte ihrer Organisation im Überblick [A náci állam rendőrsége: szervezettörténeti áttekintés]. Berlin, 1999, Paderborn, ISBN 35-0677-513-8. 178. XENOPHON: A lovassági parancsnoknak. 1. fejezet 18. és 20. versszak. Fordítás: E. C. MARCHANT - G. W. BOWERSOCK, Constitution of the Athenians [Az athéniak alkotmánya]. Cambridge, 1925, Harvard University Press. 179. XENOPHON: Lakedaimón politeia [A lakedaimóniak állama]. 1. fejezet 2. versszak. Fordítás: E. C. MARCHANT - G. W. BOWERSOCK, Constitution of the Athenians [Az athéniak alkotmánya]. Cambridge, 1925, Harvard University Press. 180. YOYOTTE, Jean: Un corps de police de l'Égypte pharaonique [Az ókori Egyiptom rendőrsége]. In: Revue d'égyptologie [Egyiptológiai Szemle], 1952. évi 9. szám.

Jogszabályok (és a precedens jogesetek): Uniós jog (és a precedens jogesetek): 1.

Az Európai Unióról Szóló Szerződés

2.

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés

3.

Schengeni Végrehajtási Egyezmény

4.

Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról

5.

Az Európai Parlament és a Tanács 388/2012/EU rendelete ( 2012. április 19. ) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

6.

A TANÁCS 1053/2013/EU RENDELETE (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és

206

Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről 7.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1052/2013/EU RENDELETE (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

8.

Az Európai Bíróság nagytanácsának ítélete a C‑456/12. sz. ügyben (O. et B. vs. Minister voor Immigratioe, Integratie en Asiel, NL)

9.

Az Európai Bíróság ítélete Case 8/74 Dassonville (Belga Királyi Főügyészség v. Dassonville Benoit és Gustave)

Magyar jog (alkotmánybírósági határozatokkal) 1.

Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

2.

Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve

3.

Szent László Király Dekrétomainak Harmadik Könyve

4.

1559. évi V. törvénycikk az elnyomatásoknak és minden bajoknak elhárítási módja

5.

1868. évi XXXII. törvénycikk az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállítására megkivántató póthitelről

6.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) [arab] 51. cikk (3) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg szerint.

7.

1840. évi IX. törvénycikk a mezei rendőrségről

8.

1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről

9.

1871. évi XL. törvénycikk a gátrendőrségről

10. 1872. évi XXXVI. törvénycikk Buda-Pest főváros törvényhatóság alakításáról és rendezéséről 11. 1875. évi LV. törvénycikk az 1876. évi államköltségvetésről 12. 1881. évi III. törvénycikk a közbiztonsági szolgálat szervezéséről 13. 1881. évi XXI. törvénycikk a Budapest-fővárosi rendőrségről 14. 1882. évi X. törvénycikk a magyar királyi csendőrség által, a törvényhatósági joggal felruházott városok külés belterületein való teljesítendőkről 15. 1883. évi I. törvénycikk a köztisztviselők minősítéséről 16. 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról 17. 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről 18. 1894. évi XII. törvénycikk a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről 19. 1903. évi VI. törvénycikk az útlevélügyről 20. 1903. évi VII. törvénycikk három új csendőrkerület felállításáról 21. 1903. évi VIII. törvénycikk a határrendőrségről 22. 1912. évi LVIII. törvénycikk a városok fejlesztéséről 23. 1916. évi XXXII. törvénycikk a fiumei m. kir. rendőrségről 24. 1955. évi 22. tvr. a rendőrségről 25. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.) 26. 1999. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (régi Be.) 27. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 28. 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről (Bv. tv.) 29. 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (Nbsz. tv.)

207

30. 2004. évi CIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról 31. 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 32. 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (Szvr. tv.) 33. 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 34. 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről (Ogy. tv.) 35. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 36. 1963. évi 22. törvényerejű rendelet a rendőrség fegyverhasználatának jogáról 37. 1989. évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről 38. 50 341/1891.ME.r., idézi: PARÁDI József: A határszéli csendőrség 1891-1918. In: RubicOnline, 2010. évfolyam 1. szám. ISSN: 0865-6347. Link: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_hatarszeli_csendorseg_1891_1918/ Letöltés ideje: 2014. augusztus 21. 39. 5047/1919. ME. r., Idézi PARÁDI József: A polgári magyar állam rendőrségei 1867-1945. In: Rendvédelemtörténeti Füzetek [Acta Historiae Preasidii Ordinis]. XX. évf. (2011) 23. sz., 124-143 pp. Link: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00009/pdf/RTF_23_124-143.pdf Letöltés ideje: 2014.07.14 40. 40/1974. MT rendelet 41. 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról, 3. § (2) bekezdés, 2014.04.28-án hatályos szöveg szerint. 42. 65/2011. (XII. 30.) BM rendeletet a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 43. 42/2012. (XII. 20.) AB határozat

Dán jog: The Constitutional Act of Denmark of June 5, 1953 and The Act of Succession of March 27, 1953. Koppenhága, Dánia, 1999, Folketing [Országgyűlés], 35 p., ISBN: 87-8975-631-2

Svéd jog: SOU 1977:5 Kvinnlig tronföljd

Angol jog: 1.

The Statute of Winchester 1285

2.

The Justice of the Peace Act of 1361

3.

Metropolitan Police Act 1825

4.

Kruse v Johnson [1898] 2 QB 91 – Ezen ítélet mondta ki először a „bye-laws” normaerejét, lásd. még: Statutory Instruments Act 1947 1.§ (1) bekezdés.

5.

Cityview Press Ltd. v An Chomairle Oiluna [1980] IR 381

6.

Laurentiu v Minister for Justice [1999] 4 IR 26

7.

Cassidy v Minister for Industry and Commerce [1978] IR 297

8.

Donoghue v Stevenson [1932] AC 562

Olasz jog: La legge sull’Ordinamento delle Guardie Doganali del Regno d’Italia (1862-2012) [Az Olasz Királyság Vámőrségének megszervezéséről szóló törvény (1862-2012). Online emlékkönyv a Vámőrség

208

megalapításának 150. évfordulójára. Róma, 2012, Camera dei deputati, Archivio storico [Kormányzati Levéltár].

Svájci jog: Genf Kanton hatályos rendőrségi törvénye, az 1957. október 26-i törvény

Porosz jog: Allgemeines Landrecht (ALR)

Egyéb források (levéltárak és elektronikus közgyűjtemények) 1.

„32 ember és 3 öszvér lábnyomaira leltünk.” [a szerző fordítása] – Írásos jelentés Semna erődjéből a Középső Dinasztiák korából. Idézi: Adolf ERMAN & Hermann GRAPOW: Wörterbuch der ägyptischen Sprache [Az egyiptomi nyelv szótára], Berlin, 1971, Akademie-Verlag. Link: http://www.egyptology.ru/lang.htm#Woerterbuch Letöltés ideje: 2014.07.14

2.

„A sivatagról ők azt mondták, hogy nem hallottak semmit, de a sivatagban éhhalál uralkodik. Ez a szolga [a jelentés írója] parancsot adott, hogy küldjék őket vissza a sivatagba.” [a szerző fordítása] – Idézi: (Adolf ERMAN & Hermann GRAPOW: Wörterbuch der ägyptischen Sprache [Az egyiptomi nyelv szótára], Berlin, 1971, Akademie-Verlag. Link: http://www.egyptology.ru/lang.htm#Woerterbuch Letöltés ideje: 2014.07.14

3.

„Amikor kineveztek a csendőrők [Medjay] főnökének a feladat méltóságának megfelelő ruhába öltöztettek.” Min-iniuy [csendőrtiszt] levele Khai vezér részére. Thébai Levelek. Thesaurus Linguae Aegyptiae, oToronto A 11 rt. 12-30. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett.

4.

„Completing the internal market [A közös piac befejezése]” COM(85) 310 final, Brüsszel, 1985. június 14. Link: http://europa.eu/documents/comm/white_papers/pdf/com1985_0310_f_en.pdf Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.

5.

2014. június 5-én megkezdte működését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az EU-s pilot projekt keretében létrehozott eGate rendszer. Lásd.: http://www.police.hu/hirek-esinformaciok/legfrissebb-hireink/hatarrendeszet/automatizalt-hatarellenorzes-egate-a Letöltés ideje: 2014.07.12

6.

34. sz. űrlap - Központi költségvetési szervek 2007. évi beszámolója – Rendőrség. Link: http://www.police.hu/sites/default/files/rendorseg_2007_34.pdf Letöltés ideje: 2014.07.12

7.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Új korszak a légi közlekedésben, COM(2014) 207 final.

8.

A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2008. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2009, Független Rendészeti Panasztestület, 55-72. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2008_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18

9.

A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2009. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2010, Független Rendészeti Panasztestület, 77-97. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2009_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18

10. A Független Rendészeti Panasztestület beszámolója a 2010. évi tapasztalatairól. Jelentés. Budapest, 2010, Független Rendészeti Panasztestület, 77-97. p. http://www.panasztestulet.hu/files/2009_tajekoztato.pdf Letöltés ideje: 2013.11.18 11. A görög nemzeti rendőrség hivatalos honlapján szereplő megnevezés. Link: http://www.hellenicpolice.gr/index.php?option=ozo_content&perform=view&id=34&Itemid=13&lang =EN Letöltés ideje: 2014.07.20 12. Achieving Robot Autonomy [Az autonóm robot feltételei]. A Cellula Robotics részére készül műszaki elemző jelentés, készítője ismeretlen. Link: http://cellula.com/PDF/Achieving_Robot_Autonomy.pdf Letöltés ideje: 2014.07.19

209

13. Anglo-Saxon Law – Extracts From Early Laws of the English [Angolszász jog – kivonatok az angolok korai törvényeiből]. In: The Avalon Project – Documents in Law, History and Diplomacy [Az Avalon-projekt – Jogi, történeti és diplomáciai dokumentumok]. New Haven, 2008, Lillian Goldman Law Library. Online változat. Link: http://avalon.law.yale.edu/medieval/saxlaw.asp#defin Letöltés ideje: 2014.08.02 Edward angolszász király nem összetévesztendő I. Edward angol királlyal, utóbbi a 13. században uralkodott. 14. Az angol kormánynak közérdekű információról szóló Freedom of Information Act of 2000 törvény alapján feltett kérdésre 25060 számon adott választ. Közzététel: 2012. december 10. Link: https://www.gov.uk/government/publications/policing-by-consent Letöltés ideje: 2014.07.30 15. Az Est 1918. október 30-i tudósítása 16. BALOGH Zsolt György egyetemi docens által vezetett Jogklinika program, Link: http://ajk.pte.hu/hallgatoknak/oktatas/jogklinika 17. Centre for German Legal Information http://www.cgerli.org/index.php?id=153 18. Croatie Cour administrative [A horvát Legfelsőbb Bíróság]. Szemináriumi jegyzet a 2013. december 18-i ACA Europe szemináriumról. p. 2-5. Link: http://www.acaeurope.eu/seminars/Paris2013bis/Croatie.pdf Letöltés ideje: 2014.08.02 19. Daily Telegraph 2014. május 22-i száma Link: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/nicolassarkozy/10848895/France-is-dumping-ground-for-EU-migration-and-visa-free-Schengen-area-mustbe-scrapped-says-Nicolas-Sarkozy.html 20. Djehuti-mesu Levél (egy félreértés tárgyában), Thesaurus Linguae Aegyptiae, pBM 10411. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett. 21. EN 60204/IEC 204 VDE 0113 szabvány 22. http://archivio.camera.it/resources/pu01/allegati/Istituzione_Guardie_doganali.pdf Letöltés ideje: 2014.07.27 23. http://bmprojektek.kormany.hu/kozossegi-rendeszet-magyarorszagon Letöltés ideje: 2014.07.13 24. http://ec.europa.eu/transport/modes/air/doc/com(2014)207_hu.pdf 25. http://hir6.hu/cikk/69851/baki_rossz_cimre_ment_a_rendorseg; 26. http://index.hu/belfold/2014/06/06/112/; 27. http://palyazat.gov.hu/doc/138 Letöltés ideje: 2014.08.22. 28. http://project54.unh.edu/ 29. http://www.ahgv.ch/?page_id=19 30. http://www.bbc.com/news/technology-27762088 Letöltés ideje: 2014.07.18 31. http://www.borsonline.hu/20140211_nem_felejtik_a_meggyilkolt_rendort Letöltés ideje: 2014.07.24 32. http://www.carabinieri.it/Internet/Multilingua/EN/HistoricalReferences/01_EN.htm Letöltés ideje: 2014.07.26 33. http://www.darpa.mil/Our_Work/TTO/Programs/DARPA_Robotics_Challenge.aspx 34. http://www.eremshop.hu/aranyforint, http://www.arany-arfolyam.hu/ 35. http://www.ge.ch/legislation/rsg/f/s/rsg_f1_05.html Letöltés ideje: 2014.07.27. 36. http://www.gizmag.com/negobot-pedophile-hunting-chatbot/28240/ Letöltés ideje: 2014.07.18 37. http://www.gnr.pt/default.asp?do=t04/14tn0vCnpn1/14tn0vCnpn1_v0t_0n6v10nyt7n4qn Letöltés ideje: 2014.07.26 38. http://www.mobilepass-project.eu/ - A biometrikus útlevelek tulajdonságait kihasználó, a határon a harmadik országbeli állampolgárok átléptetésének gyorsítását célzó, EU által finanszírozott kutatás. 39. http://www.musees.vd.ch/chateau-morges/musee-de-la-gendarmerie/histoire/

210

40. http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/igy_fog_megolni_a_segelyhivo_kozpont, Letöltés ideje: 2014.07.18 41. http://www.parliament.uk/about/livingheritage/transformingsociety/laworder/policeprisons/overview/watchmenconstables/ 42. http://www.police.hu/search/node/orsz%C3%A1gos%20%C3%B6sszes%C3%ADt%C5%91 Letöltés ideje: 2014. január 02. 43. http://www.police-nationale.interieur.gouv.fr/Presentation-generale/Histoire Letöltés ideje: 2014.07.31 44. http://www.theroboticschallenge.org/ 45. http://www.tourisme-nord.fr/cdt/download/MEDIA_5945737.pdf 46. http://www.zw.wp.mil.pl/ Letöltés ideje: 2014.07.28 47. https://europa.eu/youth/hu/article/vir%C3%A1gz%C3%B3-gyermekkereskedelem_hu Letöltés ideje: 2014. augusztus 22. 48. Identity and Passport Service | Home Office. http://Ukpa.gov.uk Letöltés ideje: 2013-06-15. 49. ISO 8373:2012 50. Jelentések Semna erődjéből, 5. számú levél, Thébai Levelek, Thesaurus Linguae Aegyptiae, pBM 10752. Link (regisztrációhoz kötött): http://aaew.bbaw.de/tla/ Letöltés nem engedélyezett. 51. Khmumhotep és Niuankhkhmum sírján található hieroglifa-töredék alapján, i. e. 5. század körül. Link: http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/law_and_order/index.html Letöltés ideje: 2014.07.15 52. Lásd a Lengyel Honvédelmi Miniszter 1990. április 18-án kelt Pf-42/Org. számú valamint a lengyel vezérkari főnök 1990. június 15-én kelt 062/Org. számú utasításait. 53. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012/58-01/Ú sz. Munkavédelmi Módszertani Útmutatója A Hatósági Gyakorlat Szempontjából Jelentőséggel Bíró, Munkavédelmi Szakterületet Érintő Szabványismeretekről és Követelményekről. Budapest, 2012, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, pp. 21. Forrás: http://www.mvkepviselo.hu/szabvanyok/2013/2012-5801mnh.pdf, Letöltés ideje: 2014. január 12. 54. Oxford English Dictionary, Oxford, 2013, Oxford University Press. ISBN: 978-019-861-186-8, Online verzió. Forrás: http://www.oxforddictionaries.com, Letöltés ideje: 2014. január 4. 55. Polizei (Niederlande): Polizei, Koninklijke Marechaussee, Korps Landelijke Politiediensten, Reichspolizei. Tájékoztató füzet. Bucher Gruppe. s. a., s. n. Lásd még: http://www.marechausseemuseum.nl/?show=page&id=2 56. Public Attitudes towards Robots [A robotok társadalmi megítélése]. Special Eurobarometer 382. Statisztikai jelentés. Brüsszel. 2012. DG-COMM. Link: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_382_en.pdf Letöltés ideje: 2014.07.05 57. Repere istorice [Történelmi előzmények], Online szócikk a román csendőrség honlapján. Link: http://www.jandarmeriaromana.ro/pagini/istoric.html Letöltés ideje: 2014.07.28 58. Schumann Nyilatkozat. Link: http://www.schuman.info/9May1950.htm Letöltés ideje: 2014.08.20. 59. Select Committee on European Union, Tenth Report. [Az Európai Uniós bizottság (angol parlamenti bizottság) tizedik jelentése]. 4. fejezet. 35. sz. lábjegyzet. Parlamenti jelentés. Online változat. 2005. Link: http://www.publications.parliament.uk/pa/ld200405/ldselect/ldeucom/84/8407.htm#note35 Letöltés ideje: 2014. augusztus 22 60. Service historique de la Défense, département Gendarmerie [Hadtörténeti Szolgálat, Csendőrségi Osztály], Vincennes, France (SHD-DGN) 1A 237-275. 61. The final implementation report of the EU Internal Security Strategy 2010-2014. COM (2014) 365 final. Link: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/e-library/documents/basicdocuments/docs/final_implementation_report_of_the_eu_internal_security_strategy_2010_2014_en .pdf Letöltés ideje: 2014.08.22.

211

62. Verein Deutschen Ingenieure [Német Mérnökök Egyesülete] http://www.vdi.de/technik/richtlinien/richtliniendetails/?cHash=7516ede3ae00e37148abce98cc4742 6a&tx_wmdbvdirilisearch_pi1%5Bsuid%5D=90416 63. www.polizei.de 64. www.retsinformation.dk (id. Székely Zoltán fordítása), Letöltés ideje: 2014.05.03.

212

Ábrák jegyzéke 1. ábra – Az értekezés struktúrájának szemléltetése a bemutatott tárgykörök alapján. Készült Nicole Kipar rajzának felhasználásával (az eredeti rajz egy szépirodalmi műben az emberiség fennmaradását jelképező fát ábrázolja). ........................................................................................................................ 16 2. ábra – rendőr századosi (kapitányi) rang ábrázolása ókori Egyiptomi hieroglifán. Forrás: ERMANGRAPOW, 1971...................................................................................................................................... 42 3. ábra – Századosi (katonai) rendfokozat ábrázolása ókori egyiptomi hieroglifán. Forrás: ERMANGRAPOW................................................................................................................................................ 43 4. ábra Elfogás idomított szolgálati majommal. Forrás: Khmumhotep és Niuankhkhmum sírján található hieroglifa-töredék, i. e. 5. század körül, DOLLINGER, 2014 ................................................... 44 5. ábra Ókori egyiptomi rendőr ábrázolása Forrás: ERMAN-GRAPOW, 1971 ....................................... 44 6. ábra A „Medjay” nevének ábrázolása az ókori Egyiptomban Forrás: ERMAN-GRAPOW, 1971. ...... 45 7. ábra Medjay alakzatot ábrázoló festett faszobrok Mesehti herceg sírjából. Forrás: Kairói Múzeum, Egyiptom, Dietrich WILDUNG felvétele, 1997. ...................................................................................... 46 8. ábra Hippeis egy amphorán, i. e. 550-540 körül. Forrás: Louvre (a múzeum felvétele) ................... 50 9. ábra Vigiles ábrázolása korabeli domborművön az i. sz. 2. századból. Forrás: Caserma dei Vigili, Jan T. BAKKER felvétele, 1978. .................................................................................................................... 54 10. ábra Sztraitotész ábrázolása i. sz. VI. századi domborművön. Forrás: Bode Múzeum, Berlin, Gianfranco CIMINO felvétele (2014). .................................................................................................... 66 11. ábra 12. századi vadászó főúr ábrázolása a büngösdpusztai aquamanille rajzán. Forrás: László király emlékezete. Magyar Helikon, Budapest, 1977, 66. tábla. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 66 12. ábra Vid ispán (vörös ruhában, karddal a kézben) a Képes Krónikában Forrás: mek.oszk.hu ........ 66 13. ábra Shire-reeve ábrázolása i. sz. 14. századból, Forrás: Geoffrey CHAUCER: Canterbury Tales, 1483. Digitalizálta: The Electronic Literature Foundation, 1999. .......................................................... 69 14. ábra Crondall-féle thrymsas érme elő- és hátoldala. Forrás: Ashmolean Museum, Oxford, 2013. 70 15. ábra I. Clovis diktálja a Lex Salica néven ismert törvénykönyvet. Forrás: Britannica.com .............. 70 16. ábra A Lex Salica egy oldalpárja. Forrás: Britannica.com ................................................................ 70 17. ábra Tűzpróba ábrázolása Forrás: Váradi Regestrum, digitalizálta a mek.oszk.hu ......................... 73 18. ábra Vízpróba ábrázolása Forrás: Váradi Regestrum, digitalizálta a mek.oszk.hu .......................... 73

213

19. ábra Az egyik utolsó watchmen Londonban a XIX. században. Forrás: Peelers LE MC England, 2013. A felvétel készítője ismeretlen. ................................................................................................... 75 20. ábra Archers du guet ábrázolása 14. századi leírás alapján. Forrás: Societé Francaise d’Historie de la Police, 2014........................................................................................................................................ 76 21. ábra Sergents de ville ábrázolása 1870-ből. Forrás: Societé Francaise d’Historie de la Police, 2014. ............................................................................................................................................................... 77 22. ábra Marastoni József litográfiája lúdlopáson kapott, irányokról, Lotz Károly nyomán, 1863 ....... 79 23. ábra Ráday Gedeon királyi biztos fényképe, Forrás: CSAPÓ, 2007 ................................................. 79 24. ábra Santa Hermandad különböző felszereltségű tagjai és egy elöljáró a XV. századból. Forrás: Historia de la Guardia Civil, 2005 .......................................................................................................... 80 25. ábra Quadrilheiro őr a XIV-XVII. század között. Forrás: Policing and Society, 22. évf (2012) 4. szám. ............................................................................................................................................................... 81 26. ábra Prévot-ok kínvallatást alkalmaznak. Forrás: Le Cahier Toulousain - La Juridiction Prévotale, 2011 ....................................................................................................................................................... 84 27. ábra Maréchaussée roham egy ütközetben a XVI. században. Forrás: Lary Dunn felvétele a Louvreban található festményről, 2006 ........................................................................................................... 89 28. ábra Csendőrség a XVIII. században, immár karabéllyal és közepes páncélzattal. Forrás: ler EMPIRE, 2010. ....................................................................................................................................... 90 29. ábra Csendőrök elfogják az ellenséges sereg vezérél a Hondschoote-i csatában. Forrás: Louvre, 2010 ....................................................................................................................................................... 93 30. ábra Francia csendőr és vietnámi katona közös járőrben Indokínában. Forrás: Saigon/Vietnam bajtársi gyűjtemény ............................................................................................................................... 94 31. ábra számú ábra: A franciaországi megszállási övezetek. BB térképen a kollaboráns francia államot fehér színnel jelölik, a megszállt területeket színessel. Forrás: http://history.stackexchange.com Letöltés ideje: 2014. február 19. ................................................... 98 32. ábra - Díszelgő csendőr lóháron (Köztársasági Gárda). Forrás: DGGN, 2010 ................................ 103 33. ábra - A francia csendőrség beavatkozó (terrorelhárító) egysége, a GIGN. Forrás: GIGN, 2010 .. 103 34. ábra Motoros csendőrök szolgálat közben. Forrás: Departmental Gendarmerie, 2010. ............. 103 35. ábra - Karhatalmi, mobil egység, ................................................................................................... 103 36. ábra - Casa cuartel - a Guardia Civil jellegzetes, szolgálati lakásokból és hivatali helyiségekből álló épületeggyüttese Barakaldo városában (Bilbao közelében) Forrás: Guardia Civil hivatalos oldala, 2014 ..................................................................................................................................................... 113 214

37. ábra Peelerek. Forrás: Encyclopaedia Britannica, 1922 ................................................................ 119 38. ábra - Police Municipale, az önkormányzati rendőrség. Forrás: Ensemble pour Vaucresson egyesület felvétele, 2010 .................................................................................................................... 123 39. ábra Police Nationale egyenruhás járőr. Forrás: Police Nationale hivatalos oldala, 2014 ............ 123 40. ábra 83 AD, Limes Germanicus, Welzheim, Germany. Mediatus felvétele. ................................. 134 41. ábra 83 AD, Limes Germanicus, Welzheim, Germany. Mediatus felvétele .................................. 134 42. ábra Garnisonen i Sor-Varangier, a norvég-orosz határt őrző katonai rendészeti modell szerinti testület. Forrás: POLITI, 2013 .............................................................................................................. 143 43. ábra K5 Knightscope rendőrrobot járőrözés közben. Forrás: Knightscope Inc. ............................ 160 44. ábra Drón vezérlése virtuális szemüveggel. Forrás: theconversation.com ................................... 175 45. ábra Hitachi 2400 Smart Windshield, egy megoldás a kiterjesztett valóság lehetséges rendészeti alkalmazására: járművek és személyek menet közbeni ellenőrzése. Forrás: Hitachi Group Inc., 2010. ............................................................................................................................................................. 176 46. ábra Sweetia, a pedofilvadász chatbot virtuális képe. Forrás: Terre des Hommes, 2013 ........... 177 47. ábra Egyszerű mobil applikációba épített segélykérő funkció. Forrás: Avanquest, 2014 ............. 178 48. ábra Angol rendőrségi jellegű Tesla. Forrás: Tesla Motors Inc. 2014 ........................................... 179 49. ábra Német elfogó változat. Forrás: Tesla Motors Inc., 2014 ....................................................... 179 50. ábra A Tesla S Modelből átalakított Rinspeed Exchange elektromos robotautó. Forrás: Rinspeed AG, 2014 .............................................................................................................................................. 181 51. ábra Rendőrségi drón. Forrás: NYPD, 2014 ................................................................................... 182 52. ábra Robotrepülő koncepció. Forrás: Maciej FROLOW, 2014 ....................................................... 182 53. ábra Big Dog nevű robotkutya. Forrás: Boston Dynamics, 2013 ................................................... 184

215