Reményrajz June 06

C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!

Reményrajz 2011. June 06.

Ritók Nóra keveset beszél a cigányok integrációjáról és a rasszizmusról, viszont pontosan tudja, hogy a kis bihari falvakban melyik utcába kellene visszakötni a vizet, hol született kisbaba, akinek ruhára lesz szüksége.

Bõ évtizede Berettyóújfaluban alapítványi keretek között mûvészetoktatási intézményt hozott létre, de rájött, hiába a remek pedagógiai módszerek, ha otthon se villany, se ágy, se édesapa. Hat településen, nyolc telephelyen ma már nemcsak mintegy 670 tanítványukkal foglalkoznak, hanem a családjukkal is. Csodát nem ígér, ám változást elértek. Lassan, szívósan, szívvel.

Nagy a dõzs Toldon. Noha a bihari faluban háromszázhatvan emberbõl mindössze tíznek van munkája, nemrég érkezett segély, családi pótlék, nyugdíj – megteltek a kredencek.

Máriáéknál tészta, olaj, konzervek alatt roskadozik a konyhaszekrény, Heléna, a tizenegy gyerek egyik legkisebbje maszatos a jégkrémtõl. Boldogan mutatja: kapott két cipõt, kettõt a testvére, a másik meg kabátot is. Közben a DVD-lejátszóba CD-t tol, Bódi Gusztiba belesajdul a ház, remegnek a falon a kis Jézusok. A tévében Jose Eduardo már csak tátog.

Mária sosem dolgozott, férje sörösdobozokat gyûjt. Szebb napokon kilóját száz forintért vették át, ma pang a biznisz. Így is: a szoba-konyhás ház – a több mint másfél milliós villanyszámla-tartozással is – valóságos palota a kicsivel odébb állóhoz képest. Abban nincs víz. Csak vaskályha, örökfoltos lepedõ, tévé, mocskos kanapé. Rajta kisbaba fekszik, pár hónapos, barna szemekkel huncutkodik a világra.

Õ nem fél. Anyja igen. http://c-press.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 9 October, 2016, 12:22


A döngölt padlót csak így-úgy borító fadeszkákon a patkányok éjjel könnyedén átfúrják magukat. Megesett már, hogy másfél éves kicsit haraptak meg épp aznap, amikor a hírekben bemondták: forradalmi lesz az új alkotmány, vármegyék is lehetnek benne. Nem volt felhõtlen az öröm.

Az asszony sódert kér, két köbmétert, de sok az, fõleg a fuvardíjjal együtt. És kellene még bútor, ruha a nagyobbacska fiúnak. Közben átvételi elismervényt ír alá, orrcseppet vett az alapítvány, hoztak zsáknyi burgonyát, pezsgõtablettát. És ölelést Nórától, emberszámba vevõt.

Közben ezeréves Opelbõl Jaga, a harmincas családfõ száll ki. Három hónap után jött haza Pestrõl. Pár napot maradhat, aztán megy vissza, szeptemberig fix a meló, építõipar. A csomagtartó dugig: kóla, torta a szülinapos gyereknek, vadiúj pecabot a nagyapának.

– Láttam Nórika nénit egyik éjjel a tévében, nagyon szépen beszélt. Mindent köszönünk, amit eddig nekünk hoztak, de adják másnak, megvagyunk.

Nóra sem érti

Nóra mosolyog, csak nekünk súgja: a kertben ott a karéj kenyér a földön, amiért hó végén a kezüket tennék össze.

Rutinos. Betéve tudja, hol mennyi a villanyhátralék, hány OTP-je, vagyis tartozása van a családnak, melyikbõl ül valaki börtönben, kinek kell félnie az uzsorától. Pár utcával odébb például egyedül él egy özvegy öt gyerekével. Közülük négy és az asszony maga is enyhén szellemi fogyatékos. Hó elején 230 ezret visz neki a postás, a végéig mégse futja belõle, mert az asszony nem tud bánni a pénzzel. Kedvelik is az uzsorások...

Közben Nóra büszkén mutatja: minden kertben ott áll az általuk szerzett adománybudi, noha õ is félt, hogy eltüzelik. A fa hiánycikk. Idén a hivatal felosztotta az egyik út szélét, gyûjthetett mindenki a neki kijelölt részen. Az elsõ ember pár hét után tévedt a másik területére. Végül a becsületesek sem tartották be a szabályt, az erdõ is áldozatul esett. A hivatal mindenütt betiltotta a fagyûjtést.

– A nyomorúság és a dörzsöltség itt a koordináta-rendszer. Más logika nincs. http://c-press.hu




Sokszor Nóra sem érti. Tudja, nem bízhat senkiben, mégis: csak bizalommal fordulhat a családokhoz. Hátha most majd befizeti, félreteszi, felmossa, elveti, felöltözteti, betartja.

Iskola után

Nóra embersége családi örökség. Édesanyja vöröskeresztes titkárként is dolgozott, édesapja rendõrként sok cigány családdal állt kapcsolatban.

Nóra elsõ tanári diplomáját rajz–földrajz szakon szerezte, az egyik berettyóújfalui általános iskolában kapott állást. A C osztályok roma gyerekeivel kezdett vizuális neveléssel foglalkozni. Rajz tagozatot indított, a kilencvenes években, a Soros Alapítvány támogatásával képzõmûvészeti programot. Mialatt rajzaival õ is számos kiállításon szerepelt, diákjai is pályázatokat, versenyeket nyertek, egyre többen jelentkeztek az iskolába. Mire a vezetés közölte: elcigányosította az iskolát, visszanyesik az óraszámát.

Az Igazgyöngy Alapfokú Mûvészetoktatási Intézményt az Igazgyöngy Alapítvány keretében tizenegy éve hozta létre. A gyerekek délután, iskola után lehetnek itt, hetente kétszer. Képzõ-, ipar- és táncmûvészeti foglalkozásokon vehetnek részt, ha õk is megtartják a szabályokat, amelyeket kiterjesztenek az általános iskolára is: aki igazolás nélkül hiányzik, verekszik, tetves vagy koszos, nem jöhet az Igazgyöngybe sem.

Márpedig a gyerekek szeretnek idejárni. Elég a falakat betöltõ ezerszín rajzokra, festményekre nézni.

– Megtanítjuk, melyik eszköz mire jó, hogyan épül fel egy kép, miközben hagyjuk, hogy a saját stílusukban dolgozzanak. Mivel a gyerekek csak azt rajzolják le, amit ismernek, sokat beszélgetünk velük, így irodalmi, történelmi, biológiai tudásuk is bõvül. De a fõ cél a személyiségfejlesztés. Diákjaik a hagyományos tanórákon is jobban teljesítenek, s évente több mint ötszáz hazai és nemzetközi díjat nyernek.

Ha volna mit

Persze ehhez kevés a profi zsírkréta és a külföldi szakértõk által is elismert pedagógiai módszerek sokasága. Nórának hamar feltûnt: gyakran hiába üzen a családoknak, engedjék el másnap a gyereket eredményhirdetésre, adjanak tízórait, nem érkezik válasz – meg gyerek se. Csak amikor látta, diákjai milyen körülmények közül jönnek, akkor ébredt rá: nem volt pénz zsemlére, vagy cipõ a kirándulásra. http://c-press.hu




– Ilyen körülmények között az iskola hatása lenullázódik. Ezért elkezdtünk családgondozással foglalkozni. Élelmet, ruhát viszünk, építõanyagot szerzünk, társadalombiztosítási papírokat, villanybekötést intézünk, tetût irtunk. Csupa olyat, ami fõként a szociális ellátórendszer, a családsegítõ vagy épp a védõnõi szolgálat dolga lenne. Azé, amelynek a képviselõje ma annyit tesz, hogy végigfut a falu utcáján, s ingatja a fejét: a házakat ki kéne meszelni, mert baj lesz. Villany kéne? Töltsék ki a nyomtatványt, tanácsolja a családsegítõ a cigány embernek, aki még a nevét is igen megfontoltan írja alá.

– Kevesebb konfliktusom volt a cigányokkal, mint az intézményrendszerrel. Holott együtt kellene mûködnie mindenkinek. Nóra több mint egy éve blogot ír a Figyelõnetre.

A hozzászólók közé csakhamar megérkeztek a szélsõjobbosok is. Zsidókurvázták, fenyegették. A kommentelést megszüntették, de e-maileket kap. Nemrég például egy férfitól, aki nem szíveli „a roma társadalom deviáns viselkedését és a munkához való hozzáállását”, ám Nóra veteményezésrõl szóló írását olvasva felajánlotta, küld pár alkatrészt a Robi kapához.

Nóra a tekintetben sem kertel: beszélni kell a cigányok felelõsségérõl is.

– Sokszor nem tesznek erõfeszítéseket, csupán elvárásaik vannak. El kell érni, hogy belássák: csak akkor élhetnek jobban, ha a többségi társadalom által elfogadott értékrendszerhez igazodnak, aminek a lopás nem része. Ám általánosítani sem szabad, nincsenek szabványmegoldások. Van, ahol a börtönbõl hazatérõt hõsként ünneplik – ilyenkor tényleg nincs más út, mint a kényszerintézkedések, a törvény. De sokan dolgoznának, ha volna mit.

Munka, lakás

Nóra szerint a bajok gyökere a nyolcvanas években keresendõ. Amikor még volt munka, elég bérlakás, az állam nem indított oktatási programokat, a romák nem láttak szocializációs mintákat. Ma az oktatás mellett a lakhatási és a munkanélküliségi gondokat egyszerre kell megoldani.

És nem azért, mintha a szélsõjobbos retorika szerint polgárháborús lenne a veszély. A gond a szakképzetlen cigány fiatalok tömege. Akikbõl elutasító, deviáns közösség lesz. Olyan, amelynek tagjai nem maradnak a http://c-press.hu




falvakban, s nem elég ellenük bevetni a rendõrséget.

Keveset segítenek a cigány politikusok is.

– Többségük remekül szajkózza a sztereotíp mondatokat. Igazából keveset tesznek a romákért, mert jól megélnek a nyomorúságukból. A szakma, az igazán hozzáértõk kihátráltak errõl a területrõl is. Õt sem szívesen hallgatják meg.

– A döntéshozókra az jellemzõ, hogy csak megnyitják a konferenciákat, de az elõadásokra már nem maradnak. Nóra igen. Aztán hazamegy, telepakolja a kocsit, és hetente végigjárja a családjait.

Pittyeg a mobil

Berekböszörmény egyik hátsó utcájába gyógyszert hoz. A vályogfalak itt is dohosak, a padló döngölt, víz híján a mosogatópult csak dísz. Nórához a tulaj barátnõje lép, õ szinte luxust hagyott oda: – Fürdõszobás, áramos ház volt, onnan menekültünk el a két kislánnyal a párom elõl. Majdnem megölt, erõszakolás is történt. Szereztem egy másik házat, abba kellene a villanyt intézni, Nórika néni drága. Így lesz egyre nagyobb Nórika néni családja szinte minden körút végére. Ha valahol baj van, pittyeg a mobilja. A visszahívást kérõ, ingyenes SMS-bõl havonta négyszázat kap.

– Amikor három éve elkezdtük, vadak voltak. Megesett, hogy kapávalkaszával estek egymásnak, összevesztek az adományokon, minket is szidtak. Gyakran találtunk részegeket, meztelen gyerekeket. Ma már ilyesmi nem fordul elõ. Talán kívülrõl nem látszik, de van változás. Mert már akad, aki befizeti, félreteszi, felmossa, elveti, felöltözteti, betartja.

C-PRESS - 168ora.hu - Krug Emília riportja

http://c-press.hu



Reményrajz June 06

Recommend Documents