Remélem hasznos, a mindennapi munkájuk során is használható olvasnivalót kínálunk Önöknek!

ELŐSZÓ Jelen kiadványunk, amit kezében tart a kedves Olvasó a Khetanipe A Romák Összefogásáért Egyesület szerepét hívatott bemutatni az elmúlt 2 évben megvalósított, mára pedig sikeresen befejeződött innovatív programban. Az „Esélynövelő Roma Koordinátorok KépzéseFoglalkoztatása” elnevezésű EQUAL program keretében egyesületünk az Ec-Pec Alapítvány, a Nyíregyházi Főiskola és az OKTÁV Kht Fejlesztési Partnerségében tevékenykedett. Roma civil szervezet vezetőjeként tudom, mekkora kihívás egy ekkora horderejű és jelentőségű program előkészítése, végrehajtása. Mára büszkén állíthatom, hogy szakmai felkészültségünk, rátermettségünk, empatikus kézségünk alkalmassá tett minket a megvalósítására. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a résztvevő koordinátoroknak, mentoroknak, iskoláknak, a Fejlesztési Partnerség tagjainak és munkatársaimnak, hogy egy minta értékű, egyedülálló programot hoztunk létre közösen. A programvezetőnek, Fehér Angélának, aki lelkiismeretes gazdája volt a programnak. A trénereinknek, Csonkáné Csordás Ágotának, Ignácz Máriának, Kalányos Teréziának és Romsits Anitának, akik felkészültségükkel, rátermettségükkel és kitartásukkal nagyban hozzájárultak a program sikeréhez. Felkerekedtek és 20 távoli, hátrányos helyzetű térségben található iskola pedagógusainak ismertették a roma kultúra szépségeit, sajátosságait, illetve a programban résztvevő koordinátorokat munkájukban segítették, bátorították. Ebben a kiadványban arra szeretnénk rávilágítani, hogy miért fontos a romákkal/cigányokkal kapcsolatos programok megvalósításában egy roma civil szervezet szerepe, munkája, jelenléte. Remélem hasznos, a mindennapi munkájuk során is használható olvasnivalót kínálunk Önöknek! Lakatos Szilvia A Khetanipe Egyesület elnöke

ESÉLYNÖVELŐ ROMA KOORDINÁTOROK KÉPZÉSE ÉS FOGLALKOZTATÁSA - a program általános bemutatása A program indokoltsága A címben jelzett koncepció a hátrányos helyzetű, az oktatás és a munkaerőpiac világából –szakképesítés vagy érettségi hiányában – egyre inkább kirekedő munkavállalók, marginalizálódó társadalmi csoportok számára kínál integrációs lehetőséget. A program segítségével: a. a foglalkoztatásba ágyazott közismereti- és szakképzés biztosításával lehetővé teszi azt, hogy a projekt befejezését követően a támogatott az adott szakterületen vagy másutt a korábbiakhoz képest nagyobb eséllyel pályázhasson arra, hogy szilárd pozíciókat birtokolhasson a munkaerőpiacon b. az élethosszig tartó tanulásra szocializálja a projekt elsődleges célcsoportját azzal, hogy a képzés és foglalkoztatás mindvégig komplex egységet alkot az életükben. Miben hoz innovációt a program? Úgy látjuk, az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben, amely az érintett célcsoport esetében nem hozta meg a kívánt eredményt, ez az elgondolás más, mert pénzügyileg megalapozott garanciákat is tartalmazva reális alternatívát kínál. Az alternativitást két elem jelenti: a. A tanulás nem iskolai (tanórai) keretek között történik, hanem a pedagógusok tanulást irányító (mentoráló) tevékenysége révén, másrészt b. A korai lemorzsolódást meggátolandó, olyan vizsgáztatási szisztémát építettünk a rendszerbe, amely a megszokottakhoz képest biztosítja azt a rugalmasságot, amellyel lehetségessé válik, hogy a vizsgára akkor kerüljön sor, amikor a tanuló felkészítése/felkészülése optimálisnak mondható. Elképzeléseink szerint a programot akkor tekinthetjük eredményesnek – noha a részt vevő személyek eredményessége önmagában is jelentős tényező számunkra –, ha a képzési program és a működtetett rendszer a társadalom és gazdaság más területein is alkalmazhatóvá válik. Ez lehetővé teheti a

többszázezer hátrányos helyzetű, leszakadástól veszélyeztetett személy felzárkóztatását, integrációját, reintegrációját a munkaerőpiac világába. A program terméke lehet egy új szakma - az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás egy innovatív alternatívájaként -, a felnőttképzési mentor szerep megszületése. Projektünkben ezt a szerepet az iskolákban dolgozó pedagógus látja el, de valójában ez nem osztályteremhez, iskolához kötött tevékenység. A koordinátorokat segítő mentorpedagógusok kulcspozíciót töltenek be a projekt végrehajtása során a közismereti képzésben, a szakképzési gyakorlatszerzésben és a későbbi foglalkoztatásban, valamint a befogadó környezetre való személyes motiváció modellálásában egyaránt. A projektben a személyre szabott tanulási út személyre szabott támogatással (a támogató személyek száma is különböző egy-egy koordinátornál) párosul. A célszemélyek iskolarendszerű oktatásban csak nagyon nehezen tudnak megkapaszkodni, onnan rendszerint lemorzsolódnak, ezért választottunk nekik segítőket, akik - társadalmi-kapcsolati tőkével - munka(helyi)tapasztalattal - és szociális-humán tőkével rendelkeznek, azaz életvezetési tanácsokkal és mentáhigiéniás kapacitásukkal is segítik a koordinátorokat. A programban résztvevő iskolák földrajzi elhelyezkedése Magyarország ÉK-DNYi tengelyének végpontjain található. Rendkívül hátrányos helyzetű, főként kisebb településeken, ahol a roma lakosság számaránya és a munkanélküliség nagy, és kiemelten hátrányos helyzetű a régió illetve a kistérség . A koordinátorok lakóhelye rendszerint a kiválasztott, többnyire egyiskolás településen van. A program előkészítése és elindítása A programban 20 iskolában 35 olyan roma származású koordinátor foglalkoztatására kerül sor 42 pedagógusmentor segítségével, akik az adott intézményben rendkívül sokrétű, az iskola pedagógiai – szakmai tevékenységét segítő feladatot látnak el azért, hogy jelenlétükkel és munkájukkal hozzájáruljanak a roma tanulók iskolai kudarcainak csökkenéséhez, valamint az iskola, a roma szülők, a tanárok és a roma tanulók közötti konfliktusok feloldásához. A program meghirdetése önmagában is számos, előre látható nehézségnek, nehezen legyűrhető konfliktusnak, előítéletnek lehet a forrása. Az iskolák és a pedagógusok, a szülők és gyerekek eddig nem tapasztalt, új helyzetbe kerülnek, amelynek eredményes működtetéséhez minden bizonnyal hosszabb, az érintettekre egyaránt érvényes tanulási folyamatra lesz szükség. Ebből következik, hogy a projektünk másodlagos célcsoportja a helyi közösségből a iskolavezetők és az iskolák fenntartói (önkormányzatok), valamint az iskolák tantestületei, akik munkájukon keresztül hatást tudnak gyakorolni a szülői és gyermek közösségekre is. A végrehajtási szakaszra történt lemorzsolódás indokolttá és szükségszerűvé tesz egy 4 hónapos „beválási szakaszt” (az iskolákhoz igazodva szeptembertől

januárig) a végrehajtó szakaszban, amely a roma koordinátorok számára értékeléssel végződik. Az értékelést az intézmények javaslatai által előzetesen kiválasztott roma koordinátorok tekintetében az Ec-Pec Alapítvány végzi háromféle kérdőív alapján: A./ A koordinátor hallgató önértékelése (szakmai gyakorlat + mentorálás) B./ A mentorok értékelése (szakmai gyakorlat + tanulás) C./ Az iskolavezető értékelése (gyakorlati tevékenységek és beilleszkedés) Az értékelésre azért van szükség, mert a roma koordinátoroknak, a mentoroknak és az iskola vezetőinek ez alatt az idő alatt meg kell találniuk az együttműködést megalapozó közös motivációt, a tantestületnek és a roma szülői közösségnek el kell fogadnia a koordinátort ahhoz, hogy ő a hátrányos helyzetű tanulók integrációjában, a konfliktuskezelésben segítséget tudjon nyújtani. Alkalmas ez az időszak arra is, hogy a koordinátorok leendő szakmájukat kipróbálhassák, és a leendő munkaadójuk is megalapozottnak lássa a kiválasztásukat. Ebben az első 4 hónapban – tanulmányi ösztöndíj fizetése mellett - már megkezdődik a közismereti képzésük (mivel azután egy-egy középiskolai tanévet fél év alatt kell befejezniük), de a szakképzés még nem, az csak 2006. januártól azok számára, akik sikeresen jutnak túl a „beválási szakaszon”. 2006. januárjától a roma koordinátorok munkaszerződéssel munkabért kapnak az Ec-Pec Alapítványtól 2007. szeptemberéig, amikorra is az iskolákat fenntartó önkormányzatokat abba az irányba befolyásoljuk, hogy teremtsék meg a roma koordinátorok továbbfoglalkoztatásának anyagi feltételit, hiszen addigra ők már saját munkatapasztalatukkal és végzettségük okán is bizonyítják alkalmasságukat a foglalkoztatásra. Az esetlegesen kieső koordinátorok/mentorok helyett januárban az iskolák új koordinátorokat/mentorokat keresnek, hogy a projekt 35 koordinátor+ 42 mentor elsődleges célcsoporttal és 500 fős tantestületi másodlagos célcsoporttal (beleértve a fenntartót és az intézményvezetőt is), valamint az újfajta gyakorlatot kipróbáló vizsgáztatókat is mindenképpen megvalósítható maradjon. Mivel a projekt épít a FÁK (OFA) projekt tapasztalataira, a kiválasztott célcsoport 95%-át szeretnénk a projekt végéig benntartani a programban. Az élethosszig tartó tanulás programunkban a közismereti és szakképzés, valamint a munkavégzés integrált összekapcsolásával valósul meg, miközben a koordinátort foglalkoztató iskola – a társadalmi érzékenyítést célzó tréningek és a munkavállaló felnőtt mentorálása által - befogadó munkahelyé válik.

Az Fejlesztési Partnerek (FP-tagok) szerepe: A projektvezető Ec-Pec Alapítvány feladatai: A „beválási szakaszt” lezáró koordinátori értékelések elvégzése a már fentebb részletezett kérdőívek alapján ⊗ Szakmai fórum biztosítása az elsődleges célcsoportnak ⊗ Számítógépek beszerzése a gyakorlati képzésnek helyet biztosító iskoláknak a koordinátorok távoktatásához ⊗ Társadalmi érzékenységet megcélzó tréning tematikájának kidolgozása és ahhoz 2x2 napos trénerképzés 12 főnek ⊗ Társadalmi érzékenyítést célzó tréningek biztosítása összesen 20 iskolának a befogadó munkahely megteremtéséért. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a projektben a befogadó munkahelyi gyakorlat megteremtése ugyancsak célunk. A koordinátorok csak befogadó munkahelyen fognak integrálódni a többségi tantestületbe, és ebben is segítségükre lesznek a mentoraik, valamint a velük szemben megnyilvánuló sztereotípiákat felszínre hozó érzékenyítő tantestületi tréningek. Véleményünk szerint utóbbi hatással lesz a kisebbségi szülőkkel való konfliktusok megelőzésére, feloldására, a korrekt pedagógiai és személyes megnyilvánulások elterjedésére, amely hatékonyan segíti a gyerekek integrációját és inklúzióját az iskolákban. Ebben a roma koordinátor lesz az elsődleges modell, aki maga a tantestületbe integrálódik, miközben a roma gyerekek integrációján is segít, és maga is az élethosszig tartó tanulást példázza a roma, őt elfogadó közösség, és a szűkebb családja körében, összeegyeztetve azt a munkával. ⊗

⊗ ⊗ ⊗ ⊗ ⊗ ⊗ ⊗

„Kooperációban a befogadó munkahelyért” c. tapasztalat-átadási, disszeminációs konferencia megtartása a tematikus hálózat, és a munkaerő-piaci reintegrációval foglalkozó szakemberek számára. Tárgyalások az önkormányzatokkal a fenntarthatóság biztosításáért 2 alkalommal 20 helyszínen, illetve az intézményvezetőkkel szintén 2 alkalommal 20 helyszínen Részvétel a nemzetközi tevékenységben Jelentések elkészítése Ösztöndíjfizetés koordinátoroknak (4 hónapig) Bérfizetés koordinátoroknak (26 hónapig) PR, honlap működtetése a projekt ideje alatt.

Valamint: a.) szakmai jellegű feladatai:
a pályázatban vállalt cselekvési programnak megfelelően irányítja és koordinálja a Fejlesztési Partnerség szakmai tevékenységét,
biztosítja a projekt szakmai tartalmának minőségét,
biztosítja a Fejlesztési Partnerség tematikus hálózati munkában való részvételét,

b.) pénzügyi feladatok:
benyújtja a kifizetési kérelmeket, a költségigazolásokat, az előrehaladási és a monitoring jelentéseket a támogatónak, c.) adminisztratív-koordinatív feladatok:
teljesíti a Fejlesztési Partnerség támogatási szerződésben (dokumentumok bemutatása az ott meghatározott szervek és szervezetek részére, kapcsolattartási, ellenőrzéstűrési, tájékoztatási kötelezettségek, stb.) foglalt kötelezettségeit,
felügyeli a projekt szakszerű végrehajtását (különösen a minőségbiztosítás, az önértékelés, és a közbeszerzési eljárások tekintetében). Veszélyek és lehetőségek: A roma célcsoport kiválasztásánál maximálisan ügyeltünk a helyi szintű kereslet és kínálat találkozására, így ez kevésbé jelent veszélyt a program megvalósíthatóságára, mint az, hogy folyamatos motivációt kell fenntartanunk. Ennek alapvető feltétele a kifizetések folyamatos biztosítása. Azon kívül bármiféle ellenállás, előítélet ezt a roma koordinátorok esetében veszélyezteti, sőt az is, ha a saját közösségük fordul ellenük, pl. egy munkahelyi gyerekkel való szülő-iskola közötti konfliktuskezelés kapcsán. Az élethosszig tartó tanulásra a motivációt ezért azzal is biztosítani akarjuk, hogy a nemzetközi tevékenységre is rálátást nyerhetnek tanulmányúton (Szlovákia), illetve a legjobb tanulmányi előremenetelt felmutatók egy „jutalom úton” (Finnország). A program későbbi befogadásának más iskolák tekintetében az oktatáspolitikai változások, és a HEFOP-os pályázati lehetőségek kedveznek, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású iskolák nem tudnak saját maguk új státuszt teremteni a továbbfoglalkoztatásra (hiszen nem önálló gazdálkodási szervek), ebből a szempontból kiszolgáltatottak a fenntartójuknak. Az Ec-Pec Alapítvány az önkormányzatok és iskolavezetők érdekeinek közelítésére - a fenntarthatóság miatt településenként legalább négyszer fog erőfeszítést tenni, ui. a helyi önkormányzatok megnyerése a program fenntarthatósága miatt kiemelt fontosságú. Az érzékenyítő tréningek kidolgozása és adaptálása más befogadó célcsoportokra (pl. önkormányzatok és más hivatalok), valamint más kisebbségekre (pl. megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok, stb.) ezért is lehet a projekt egyik átvehető terméke. Nyíregyházi Főiskola: A projektben a Nyíregyházi Főiskola feladata, hogy az érettségivel nem rendelkező, ennek hiányában a munkaerő piacról kieső roma embereket érettségihez juttassa, mentorálási segítséggel. A mentorálás megvalósítása az oktatási intézmények pedagógusai által történik, egy hallgatót két mentor készít fel a közismereti és a szakmai vizsgákra. Az egyikőjük a reál tantárgyakat mentorálja, a másikuk a humán tantárgyakat, mindezt havonta mentoronként 5

órában végzik. Így egy hallgató egy hónapban összesen 10 mentori órán vesz részt. A közismereti képzés megkezdésének időpontja: 2005. szeptember 1. A sikeres érettségi eléréséhez a program időtartama alatt 9 7-órás képzést szerveznek a koordinátoroknak, és 9 7-órás képzést a mentoroknak, az általuk előzetesen kidolgozott képzési tematika szerint. A képzést támogató segédanyagokat a résztvevőknek kinyomtatott formában biztosítják. A képzéseken való részvételhez, a mentoroknak és a koordinátoroknak az útiköltséget, a terembérletet és az ellátást a Nyíregyházi Főiskola biztosítja. Ezeket a képzéseket a leendő vizsgaközpontokban szervezik meg azzal a céllal, hogy a koordinátorok motivációjára alapozva alapvető, a tanulásuk sikerességét befolyásoló kompetenciákhoz (tanulásszervezés, tanulási módszerek, időgazdálkodás, kommunikáció, stb.) juttassuk őket, illetve, hogy a mentorokat a hagyományos pedagógusi szerepen túl, a mentorpedagógia megismertetésével hozzásegítsék ahhoz, hogy a koordinátorokat hatékonyan tudják segíteni a tanulásban. A koordinátorokat foglalkoztató iskolák elhelyezkedése - bár 4 kistérség - 3 vizsgaközpont felállítását indokolta: Pécs, Budapest, Debrecen már működő gimnáziumaiban. A gimnáziumok vizsgaközponttá válásához szükséges egy egynapos felkészítő tréning, melynek célja a roma hallgatók egyéni tanulási útvonalainak megismertetése, a mentori rendszer bemutatása, a vizsgakövetelmények egyeztetése. A koordinátorok a közismereti képzések időtartamára az adott gimnázium esti tagozatos (egyéni tanrendű, rugalmas vizsgáztatási rendű) hallgatói lesznek. A koordinátorok ezekben a vizsgaközpontokban félévente vizsgáznak egy tanév anyagából, így jutnak el 2007 júniusában az érettségihez. A vizsgaközpontok a vizsgaidőszak előtt konzultációt biztosítanak a koordinátoroknak a gimnázium tanárai által, összesen 60 órában tanévenként (naptári félévben számolva). Az előkészítő szakasz kutatása alapján, arra építve esettanulmányokat készítenek a projektben részt vevő iskolákról, és az adott települések önkormányzatáról felmérve azt, hogy a roma többségű településeken intézményi kooperációban milyen gyakorlati segítséget lehet adni a célcsoportnak, illetve az intézmények ezáltal hogyan válhatnak maguk is befogadóvá. Az esettanulmányokat a négy kistérségről szóló szociokulturális, illetve a térségeket bemutató elemzés egészíti ki, melyeket együtt tanulmánykötetbe rendezve jelentetnek meg a szakmai közvélemény, illetve a programban résztvevők számára. A programban a mentorok költségeit a Nyíregyházi Főiskola biztosítja 2005. szeptembertől 2007. június végéig (az érettségiig). A program félidejénél helyzetértékelő tanulmányt készítenek azzal a céllal, hogy bemutassák a koordinátorok előrehaladását, szakmai fejlődésüket, és az iskolákban betöltött szerepük változását. A tanulmány célközönsége a szakmai közvélemény és a résztvevők. 2007 nyarán a programot bemutató konferencia célja, hogy a projektben gyakorlati kipróbálásra kerülő rugalmas képzési modell megvalósíthatóságáról meggyőzze a szakmapolitikát, és ismertesse annak elért eredményeit a térségek

munkaerő-piaci szereplőivel. A program végén záró tanulmánykötetben jelentetik meg a rugalmas képzési modell szakértői elemzését, illetve a résztvevők társadalmi státuszának változásait, és az oktatási intézmények és önkormányzatok integrációra való motiváltságát. OKTÁV: A projektben az OKTÁV Kht. által szervezett és lebonyolított szakképzés célja, hogy az érettségit megszerző roma fiatalokat a lehető legtöbb szakképesítéshez juttassuk. Mivel a célcsoport heterogén, ezért a kimeneteket is differenciáltan határoztuk meg. A szakképzés megkezdésének időpontja: 2006. január Az iskolában dolgozó pedagógus mentorok segítik a koordinátorok gyakorlati feladatainak végrehajtását és a vele párhuzamosan zajló elméleti képzés tananyagának elsajátítását. A programban a mentorok költségeit a Nyíregyházi Főiskola biztosítja 2005. szeptembertől 2007. június végéig, az érettségi megszerzéséig. Az OKTÁV Kht. 2007. július-augusztusban biztosítja a mentorok fizetését, ennek az indoka, hogy ebben a két hónapban már csak a szakképesítő vizsgákra készülnek a koordinátorok. A szakképesítések megszerzését az OKTÁV Kht. a következő tevékenységekkel biztosítja: - Tananyagfejlesztés: a koordinátorok megkapják a képzéshez szükséges összes tankönyvet és kifejlesztett kiegészítő tananyagot. - Az OKTÁV 2006 márciusában ingyenesen vállalja a mentorok felkészítését a szakképzés segítéséhez. - 2006. januárjában a szakképesítés megkezdése előtt megkötik a szerződéseket a három, a szakképzést lebonyolító oktatóval. Megkötik a felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő koordinátorral az első, kötelezően megszerzendő szakképesítésre. Az előrehaladásnak megfelelően minden képzés előtt megkötésre kerülnek az adott képzésre vonatkozó szerződések. - Az oktatás lebonyolítása a következő formában történik: A koordinátor gyakorlati képzésének lebonyolításához az OKTÁV ajánlott tevékenységi listát állít össze a mentor számára), amely útmutatóként szolgál majd a munkáltatónak a munkaköri leírás elkészítéséhez (2006. január). - A főpályázó által biztosított számítógépek segítségével a koordinátorok akár napi kapcsolatban lehetnek a szakképzésben résztvevő oktatókkal, így a mentorokon kívül az oktatók is segítik a koordinátorok felkészülését. Az oktatók által összeállított feladatokat a koordinátorok megoldás után e-mailben visszaküldik az oktatónak. A szakdolgozat elkészítésekor az opponenssel (külső bíráló) és a konzulenssel (felkészítő tanár) való kapcsolattartás is ezen az úton történik. Az interneten keresztül a koordinátorok irányítottan nagyon sok, a munkájukat és tanulmányaikat segítő plusz információhoz juthatnak, például a szakdolgozatuk elkészítésekor.

A gyakorlati valamint az elméleti képzésben előforduló esetleges elakadásuk esetén a koordinátorok e-mail útján segítséget kérhetnek a képzés szervezőjétől. A Nyíregyházi Főiskola képzési helyeivel megegyező helyszíneken – Budapest, Pécs, Debrecen – az OKTÁV konzultációs lehetőséget biztosít a tananyag elsajátításához. - A szakképzés lezárása a rugalmasan szervezett szakképesítő vizsga, melynek szervezője az OKTÁV. A vizsgák a szakképzési konzultációs központokban kerülnek megrendezésre (Budapest, Pécs, Debrecen). Az Oktáv, mint FP-tag felelős azért, hogy a Kethanipe Egyesület által kidolgozott és oktatott roma kultúra modul beépüljön a releváns szakképzési programokba A projekt célja - az EU irányelvét kibővítve - legyen mindenkinek középfokú végzettsége, és arra építve minél több szakképesítése!

8 általánossal rendelkező roma koordinátor (31)

Be nem fejezett középfokú végzettséggel rendelkező roma koordinátor (2)

A Gyermek- és ifjúsági felügyelő (120 óra ) képesítés megszerzése kötelező. Az egyéni haladástól függően, sikeres érettségi vizsga esetén megszerezhető még: - Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (az első szakképzéssel megegyező modulokra épülve még 65 óra) - Pedagógiai asszisztens (+120 óra) - Gyógypedagógiai asszisztens(+220 óra)

A Gyermek- és ifjúsági felügyelő (120 óra ) képesítés valamint a Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (az első szakképzéssel megegyező modulokra épülve még 65 óra) megszerzése kötelező. Az egyéni haladástól függően, megszerezhető még: - Pedagógiai asszisztens (+120 óra) - Gyógypedagógiai asszisztens(+220 óra)

Középfokú végzettséggel rendelkező szakképesítés nélküli roma koordinátor (2) Kötelezően megszerzendő képesítések: - Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (185 óra, az alapok megszerzésével együtt) - Pedagógiai asszisztens (120 óra) - Gyógypedagógiai asszisztens (220 óra)

A Khetanipe Egyesület biztosításán túl:

feladatai

a

roma

származású

szakemberek

A társadalmi érzékenyítést megcélzó tréningekbe Roma kultúra modul kidolgozása és beillesztése, valamint ezeken e képzéseken páros tréningvezetéssel a modul oktatása, amely a projekt során a releváns OKJ-s szakképzésekbe is beépül (Gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ 33 1499 01, Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens OKJ 54 1499 02, Pedagógiai asszisztens OKJ 52 1499 03, és Gyógypedagógiai asszisztens OKJ 54 1499 01) Célcsoport: A programban résztvevő oktatási intézmények pedagógusai, első sorban a mentorpedagógusok, valamint a roma koordinátor hallgatók. Célja: A cigányság kultúrájának komplex megismertetése. A Magyarországon élő cigány csoportok bemutatása, különbözőségeinek felfedése. Szemléletformálás. Várható eredmények: A valós ismereteken alapuló kulturális-tudás birtokában szemléletváltozás bekövetkezését várjuk, és azt, hogy a szemléletváltás következtében a gyakorlati képzésnek és foglalkoztatásnak terepet biztosító oktatási intézmények tartósan és sikeresen fogadják be a roma koordinátort, motiváltak lesznek a továbbfoglalkoztatásukra, valamint az intézmények tantestületei nyitottabbakká és befogadóbbakká válnak roma kisebbség felé (szülők, munkavállalók és gyermekek), mely a sikeres integráció feltétele. Szükségesség indoklása: Egy adott népcsoport mindig a kultúráján keresztül érthető meg a legjobban, hisz az egyes ember működése függ ősei tradícióitól (rítusok, nyelvhasználat, öltözködés, gyermek-nevelési szokások, munkára nevelés, családi szerkezetek, szerepek: női, férfi és gyerek -, művészetek: zene, tánc, képzőművészet, irodalom /írott-, szájhagyomány útján terjedő/, életvezetési technikák), melyek ismeretében érthetőbbé válnak az egyes magatartásformák, családi viszonyok, így a konfliktusok megelőzésére és feloldására, az elfogadásra nagyobb az esély. 24 Szakmai fórum az elsődleges célcsoport számára: Célcsoport: A projekt esélynövelő koordinátorai (35 fő). A résztvevők a lakhelyükhöz legközelebb eső helyszínen találkoznak (Pécs, Budapest, Miskolc, Debrecen), a program ideje alatt 6 alkalommal, 3-4 hónapos időközönként. Cél: A koordinátorok munkájának mentális és szakmai támogatása, segítése. A találkozók alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy a program résztvevői számára visszacsatolásokat, információkat gyűjtsünk a helyi problémákról (intézményi feladatok, beilleszkedés), illetve a koordinátorok szociális/családi nehézségeiről. A szakmai fórumok segítségével a problémák kibeszélése mellett megoldási stratégiák kialakítására, javaslatok tételére, tapasztalatok átadására is törekszünk. Emellett a hazai roma közélet alakulását is figyelemmel kísérhetik segítségünkkel.

Várható eredmények: Jól felkészült, jól informált, szakmai szerepükben és identitásukban megerősödött koordinátorok végezhetik tevékenységeiket helyi szinten. Szükségesség indoklása: Az azonos vonzáskörzetben dolgozó illetve tanuló koordinátorok a munkájuk és tanulmányaik során felmerülő sikereket és sikertelenségeiket őszintén megbeszélhetik. Ezen találkozások rendszeressége biztonságot nyújt a képzés ideje alatt a tekintetben, hogy az oktatási intézményekben a tőlük elvárt feladatokat jobban el tudják látni.

Esélynövelő roma koordinátor munkaköri leírása 1. Ellátja a híd szerepét az iskola és család között • • • • • • • • •

Igyekszik megismerni a családokat Segíti a pedagógust a családok megismerésében Összehangolja az iskola és a család elvárásait Népszerűsíti az iskolát és a programot a szülők körében Közelíti az iskola és a családok értékrendjét Meggyőzi a szülőket az iskolai szerepvállalás fontosságáról Segíti megoldani az iskola és család, valamint a családok/gyerekek közötti konfliktusokat, szervezési feladatokat Képet ad a gyermek fejlődéséről a szülő számára Képviseli a szülők érdekeit az iskolában, illetve tolmácsolja azokat

2. Segíti a pedagógus munkáját • • • • • •

Segít a gyerekeknek a nyelvi hátrányok leküzdésében Egyénileg vagy kiscsoportban foglalkozik a gyerekkel differenciált munka során a pedagógus útmutatása alapján Felismeri és támogatja a tehetséges gyermekeket (pályázat, verseny, kiállítás…-információkkal, szervezéssel, felkészítéssel) Felügyel a gyerekekre tanítási órán kívüli időben (fogadja a tanítás előtt őket, szünetben) Segíti a technikai előkészítő munkát a pedagógus útmutatása alapján Részt vesz a diákok értékelésében, szabadidős tevékenységek vezetésében, ünnepélyeken, tanulókíséretben

3. Népszerűsíti a roma kultúrát • •

Roma szokásokat, hagyományokat, hiedelmeket közvetít, értelmez a pedagógusok és gyermekek számára Behozza a tanterembe, a tanórákra a roma tárgyi és szellemi kultúrát, felkutatja a helyi roma hagyományokat

4. Kezeli az előítéleteket Segít a gyerekeknek és a családoknak az ön és mások értékeinek felismerésében • Támogatja/ értelmezi a szülő felé az iskola küldetését, a kötelezettségeket, ajánlásokat: az iskola és a pedagógus segítője, társa a gyermek megfelelő fejlődésének • Jelzi az iskola működésében megjelenő-esetleg-, hátrányos megkülönböztetésre visszavezethető döntéseket, eljárásokat 5. Szervezési feladatokat lát el •

• • •

Kapcsolatot tar roma és más segítő/tanácsadó szervezetekkel, személyekkel (gyermekjóléti szolgálat, ifjúságvédelmi felelős…) Segít megszervezni a szülői értekezleteket (vendéglátás, meghívás…) Kulturális program, kiállítás, születésnap segítő vagy önálló szervezése

6. Tanácsadói és segítő feladatot lát el • • • •

•

Hangsúlyozza a gyermekek számára a tanulás fontosságát Tanácsot ad a pedagógusnak a gyermeknél felmerült iskolai problémák kezeléséhez Rábírja a gyerekeket a kötelességeik teljesítésére, segíti őket jogaik megismerésében, érvényesítésében Tájékoztatja a szülőket az iskola nyújtotta lehetőségekről (szakkör, felzárkóztatás, kirándulás, pályázat…erre a Szülői Hírlevelet is felhasználja), egészségügyi és szociális ellátás lehetőségeiről, Segíti a szülőket az iskolai ügyek elintézésében (gyermekvédelmi támogatás, kedvezmények….)

7. Továbbképzi magát • •

Részt vesz a nevelőtestület munkaértekezletein Bővíti játékismereteit, pedagógiai és pszichológiai ismereteit, általános műveltségét önképzés, illetve ha mód van rá szervezett továbbképzés révén

Közvetlen szakmai irányítója: az iskola igazgatója Híd-szerepének hatóköre: valamennyi az iskolába járó gyermek és családja, elsősorban a roma gyermekek és családjaik Iskolán belüli munkavégzés helye: az igazgató határozza meg (feltétel: időben történő egyeztetés) Iskolán kívüli feladatvégzését az igazgatóval és osztálytanítóval előzetesen egyezteti A program megvalósítóinak bemutatása: Ec-Pec Alapítvány Az Ec-Pec Alapítvány 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy a new-york-i Open Society Institute megbízásából kidolgozott Lépésről lépésre gyermekközpontú pedagógiai módszertani rendszert Magyarországon a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekeket nevelő óvodákban, iskolákban elterjessze. Jelenleg országosan mintegy 200 általános iskolában és óvodában működik a Lépésről lépésre program, és évente átlagosan 400-500 fő pedagógus, valamint több száz köztisztviselő és szociális szférában dolgozó munkatárs képzését végezzük. Az Ec-Pec Alapítvány missziójának megfogalmazása szerint olyan átfogó programokat és projekteket valósít meg, amelyek a perifériára szorult társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez járulnak hozzá, első sorban az oktatás, képzés területén. Kifejlesztett képzési programjaink eddig leginkább a pedagógusok és az iskola módszertani kultúrájának, a differenciált, különböző hátterű (szociális, képességbeli, etnikai stb.) gyermekek neveléséhez adekvát pedagógiai eszköztárának fejlesztésére, bővítésére irányultak. A megváltozott pedagógusszerep elfogadásához, a gyermekközpontú attitűd kialakításához, és a gyermekek szükségleteiből kiinduló tanulás és tanítás szervezéséhez azonban a módszertani képzések önmagukban nem elegendők. Új stratégiánk értelmében tudatosabban kezdtünk el foglalkozni – az iskola szervezetére is irányuló – komplex iskolafejlesztési szolgáltatási csomag teljessé tételével, valamint a társadalmi befogadást erősítő, a befogadó attitűd kialakítását célzó, nem pedagógus célcsoportoknak szóló képzések fejlesztésével, pl.: Antidiszkriminációs képzések, felnőtt előítélet-kezelő tréningek a civil és a szociális szféra, a média, és az iskolák fenntartói részére. Meggyőződésünk ugyanis, hogy pozitív, a gyermekek jövőjét is pozitívan befolyásoló hatást kizárólag a fentiek együttes alkalmazásával, emellett az összes érintett bevonásával, együttműködésével lehet csak megvalósítani. A társadalmi tudat formálásában projektjein keresztül is szerepet vállal az Alapítvány, szemléletváltásra, befogadásra való képességre készítve fel a társadalmi környezetet jelentő mikroközösségeket, szervezeteket, segítő intézményeket.

Nyíregyházi Főiskola A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1-jén két intézmény integrációjával jött létre. Az egyik jogelőd, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1962-ben alakult, s az elmúlt évtizedek alatt óvónők, tanítók és tanárok ezreit bocsátotta ki a magyar alapfokú oktatás valamennyi szakterületére. Több mint harminc tanszéken folyt eredményes oktató- és kutatómunka. A másik jogelőd intézmény, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Kara 1961-től mezőgazdasági gépészmérnököket, agrármérnököket, repülőmérnököket, közgazdászokat bocsátott ki, részben a régió különböző gazdasági területeire, részben az ország egészére. Tizenhárom tanszékén és a képzést segítő egységeiben színvonalas szakmai munka folyt. Az integráció létrejöttével egy új főiskola kiépítése kezdődött meg, amely négy főiskolai karral és az oktatást segítő háttérintézményekkel kezdte meg működését. Jelenleg 13.503 hallgatójával, 370 oktatójával (2005. szeptember 1jei adat), két gyakorlóiskolájával - amelyekben 1500 kisdiákot 150 nevelő tanít - , tangazdaságával az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei közé tartozik. A folyamatos fejlődéshez jó alapot ad az intézményfejlesztési terv, amelynek akadémiai és beruházási programrésze új szakok sokaságát, a képzési szerkezet teljes átalakítását, a kommunikációs rendszer korszerűsítését, új tanulmányi épületek megépítését eredményezi. Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy ápoljuk a magyar kultúrát és jól felkészült szakembereket képezzünk a régiónak, a magyar társadalomnak. Céljaink közé tartozik az, hogy lehetőségeinkhez képest járuljunk hozzá Nyíregyháza Megyei Jogú Város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a régió fejlődéséhez. Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar A kar a főiskola legfiatalabb és az egyetlen olyan szerveződése, amelyet a jogelőd intézmények közösen alakítottak meg. A karon 9 tanszék található, amelyek több mint 1500 hallgatót tanítanak. Az itt folyó oktatás célja, hogy a folyamatosan változó piaci igényeknek megfelelő, magas szintű gazdasági -és társadalmi ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen a régió és az ország számára. A karon választható szakok közül legnépszerűbb a közgazdász-gazdálkodási, ahol a hallgatók zöme tanul. Itt szakirányokat lehet választani, amelyek között klasszikus pénzügyi, vállalkozási és marketing irányultságon kívül olyan kuriózum is található, mint a közigazgatási gazdálkodás szakirány. Kedvelt a szaknyelvvizsgát is megkövetelő nemzetközi kapcsolatok szak, amelyen többek között jogi, pénzügyi, gazdasági-kereskedelmi és diplomáciai tantárgyakat vehetnek fel a hallgatók. Keresett még az országban elsők között akkreditált kommunikáció szak, amely leendő médiaszakembereket képzi. Népszerűségnek

örvend a művelődésszervező szak is, amely a kultúra legkülönbözőbb területein, jó elhelyezkedési lehetőségekkel bocsát ki szakembereket. A karhoz tartoznak a Filozófia, ill. a Politológia és Szociológia Tanszékek, amelyek színvonalas társadalomtudományi képzésükkel a hallgatók értelmiségivé válásában játszanak fontos szerepet. A kar kiemelt figyelmet fordít a szakirányú továbbképzésnek és tudományos kutatómunkának is. Az OKTÁV Kht A felnőttképzés egyik országosan is jelentős központját Esztergom-kertvárosban 1973-ban alakították ki, az egykori műszaki főiskola helyén. A hatvanas évek elejére jellemző gazdasági fejlődés egyre nagyobb mértékben igényelte a korszerű technológiákhoz és üzemirányításhoz értő szakembereket. Az akkori kormányzat 1962-ben Esztergom-Kenyérmezőn -a Hell József Károly Bányagépészeti Technikum jól felszerelt bázisán- létrehozta a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumot -majd főiskolát-, amely a nehézipar vegyipari és bányászati ágazatának szakemberképzését biztosította. A felsőfokú oktatási intézetben Vegyipari Gépész, valamint Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakon lehetett magas szintű tanulmányokat folytatni. A tanszéki rendszerben működő intézmény a Nehézipari Minisztérium kiemelt támogatását élvezte, amely biztosítéka volt az új technológiák beépülésének. A tanszékek munkatársai bekapcsolódtak az ipari megbízású kutatásokba, amely a szakmai fejlődést jelentős mértékben felgyorsította. Az intézet tanárai, oktatói nagy figyelmet fordítottak a gyakorlati oktatás színvonalára, ezért a kutatásokba és fejlesztésekbe a hallgatókat is bevonták, így szakmai felkészültségük értékes gyakorlati tapasztalatokkal is bővült. A szakmai munka elismerését jelentette, hogy vegyipari gépész hallgatók, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola jegyzésével üzemmérnöki oklevelet szerezhettek. A bányagépész és bányavillamossági szakos hallgatók a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán tettek sikeres üzemmérnöki államvizsgát. A felsőfokú technikum országosan elismert, jó oktatási színvonalú oktatási intézmények sorába tartozott. A technológiák gyors fejlődése, a szakemberek, különösen a vezetők és műszaki gazdasági szakemberek továbbképzését is szükségessé tette. A fejlődéssel lépést tartó szakmai továbbképzés hatékonyabb megoldása érdekében a Nehézipari Minisztérium hatáskörébe tartozó továbbképzési feladatok ellátása céljából 1972. október 1-én a műszaki főiskola bázisán létrehozta a Nehézipari Minisztérium Továbbképző Központját (NIM TK). A munkatársak jelentős részét a megszűnt főiskola oktatói és ügyviteli dolgozói köréből vették át. A NIM Továbbképző Központ fő szakmai feladatai közül néhány: felnőttképzési módszerek és szakmai továbbképzési programok, tananyagok kidolgozása, előadók felkészítése, a számítástechnikai kultúra elterjesztése. Ehhez a Nehézipari Minisztérium kiemelt forrást biztosított.

A jelentős szakmai, módszertani és technikai fejlesztések három nagyobb szakterületre fókuszáltak: vezetőképzésre és továbbképzésre, funkcionális képzésre és továbbképzésre, valamint műszaki továbbképzésre. Mindebbe beleértve a számítástechnikát. A zömében bentlakásos továbbképzések hallgatóinak elhelyezésére az iskolai kollégiumot korszerű szállodává alakították. A NIM Továbbképző Központ szakmai munkájával jelentős sikereket ért el, majd az államszervezet átalakulásával együtt magasabb elismerést kapott. Így ennek a folyamatnak a részeként 1982-ben Ipari Vezetőképző Intézetté szervezték át. Szakmai munkájában jelentősebb szerepet kapott a vezetők képzése és továbbképzése, valamint a számítástechnikai szakember és alkalmazói képzés (főleg vezetők, technológiai és folyamatszabályozási szakemberek). Mindezek jelentős módszertani és eszközfejlesztéssel is együtt jártak, melynek eredményeként az intézet a szakmaterületen élenjáró szerepet töltött be. A rendszerváltást megelőző évben a közvetlen állami felügyelet megszűnt, és az intézet OKTÁV Ipari Továbbképző Vállalat néven önállóan gazdálkodó vállalattá alakult. Szakmai célként továbbra is a vállalatok szakemberinek képzését fogalmazta meg, amely a nevét jellemző mozaikszóban is kifejezésre került (Oktatás-Képzés-Továbbképzés-Átképzés-Vállalkozás). A privatizáció és rendszerváltás újabb átalakuláshoz vezetett, amelynek eredményeként részvénytársasági formában OKTÁV Továbbképző Központ Rt. néven működik. Az átalakulás jelentős hatással volt az alkalmazkodóképesség növelésében, így a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó programok kidolgozásával és megvalósításával éri el sikereit. Az OKTÁV Továbbképző Központ 1973 óta áll a felnőttképzés szolgálatában. Fő tevékenységi területeink: szakképzés és továbbképzés egyéni jelentkezők, vállalati és intézményi megrendelők számára, továbbá vizsgaközpont, szakközépiskola és szálloda működtetése. Központunk Esztergom-kertvárosban található, ezen kívül irodáink és képviseleteink vannak Budapesten, Székesfehérváron, Tatabányán és Szombathelyen. Tanfolyamokat igény esetén az ország bármely pontján szervezünk. Az OKTÁV Továbbképző Központ felnőttképzési területe a szakképző és szakmai továbbképző tanfolyamok, konferenciák és tréningek széles körét kínálja. Célunk az „Élethosszig tartó tanulás" gyakorlati megvalósításának az elősegítése, vagyis az, hogy a tanulni vágyó felnőtteket piacképes szaktudás és szakképesítés megszerzésében támogassuk. Állandó kínálatunkban több, mint 250 OKJ-s tanfolyam szerepel, amelyet a szakmai- és vizsgakövetelmény keretein belül a piaci igényekhez alkalmazkodva folyamatosan megújítunk, hogy partnereink számára mindig piacképes, korszerű képzéseket nyújthassunk. Képzéseinket a következő képzési szolgáltatások egészítik ki: előzetes tudásszint felmérés, képzési szükségletek felmérése, álláskeresési tanácsadás.

2005-ben több, mint 5.500 felnőtt tanult nálunk, hogy képesítést, szakképesítést vagy szakmájának gyakorlására jogosító egyéb végzettséget, pl. továbbképzési igazolást szerezzen. A vállalati, intézményi megrendelőink igényei szerint nagy hangsúlyt helyezünk a feladatközpontú „testre szabott" képzések szervezésére. Egyéni hallgatóink számára többféle támogatási lehetőséget kínálunk. Akkreditált felnőttképzési intézményként minden információt és adminisztratív segítséget megadunk vállalati és intézményi partnereinknek ahhoz, hogy munkavállalóik képzését a szakképzési hozzájárulási kötelezettségükből finanszírozhassák. Munkatársaink Esztergomi központunkban, továbbá budapesti, székesfehérvári és tatabányai irodánkban, illetve szombathelyi képviseletünkön állnak az Önök rendelkezésére. Az OKTÁV Továbbképző Központ esztergom-kertvárosi székhelyű oktatási intézmény, ahol jelentős szak- és tréningtermi kapacitással, valamint szállodai és éttermi szolgáltatással állunk hallgatóink és vendégeink rendelkezésére. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés mellett itt kapott helyet az OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium, amely nappali rendszerben, érettségizetteknek nyújt szakmai képzéseket. Az ország számos pontján szervezünk tréningeket és tanfolyamokat mind egyéni, mind vállalati hallgatóink részére. Több nagyvárosban - Budapesten, Székesfehérváron, Tatabányán, Dunaújvárosban és Szombathelyen önálló irodákat működtetünk. Szakképesítő tanfolyamaink legnagyobb részét budapesti helyszínen szervezzük, ahol mintegy 3.000 hallgató fordul meg évente. Budapesti irodánk 2005-ben új épületbe költözött, ahol kibővített ügyfélszolgálattal és korszerűbb tantermekkel, színvonalasabb szolgáltatással várja hallgatóit. • • • • •

Esztergom-kertváros Budapesti iroda Székesfehérvári iroda Tatabányai iroda Szombathelyi partner

PROJEKTJEINK A jogelődök szakmai sikereire építve, és a piaci igényekhez formálódó OKTÁV Továbbképző Központ a meglévő belső szellemi tőkére támaszkodva, mindig nagy hangsúlyt helyezett a szakmai munka fejlesztésére. A szükséges források jelentős részét hazai és nemzetközi projektekben való részvételével biztosította. A többnyire önálló, illetve nemzetközi konzorciumi keretek között megvalósuló projektekben a vállalkozások fejlesztése, válságmenedzselés, az innovációs kultúra fejlesztése, kistérségi szakmai programok szervezése és koordinálása, valamint szakmai tanácsadás területén használta fel szakmai tapasztalatát.

A Munkaügyi Központok partnereként és támogatásával fontos szerepet töltött be a nagyszámban munkanélkülivé vált lakosság átképzésében. Az uniós forrásokra épülő hazai pályázati rendszerek, illetve támogatások lehetőséget teremtettek új módszerek és szakmai programok kidolgozására. Így kerülhetett sor pl. kompetencia alapú moduláris szerkezetű tananyagok kifejlesztésére, hasznosítására, valamint hátrányos helyzetű, illetve átmenetileg nehéz helyzetbe sodródott emberek átképzésére, a munka világába történő visszavezetésére, az esélyegyenlőség növelésére. Az OKTÁV Továbbképző Központ több témakörben csatlakozott a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz (HEFOP), a Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz (ROP) és a nemzetközi keretek között működő EQUAL esélyegyenlőséget elősegítő programhoz. A Khetanipe A Romák Összefogásáért Egyesületről „A Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesületet 1999-ben alapították meg többségében roma/cigány egyetemisták azzal a céllal, hogy a romák társadalmi és egyéni problémáit, hátrányait kezeljék, önkéntes és lelkes munkájukkal segítsék.” Az alapító okirat szerint, az egyesület legfontosabb irányelvei a roma/cigány gyermekek és fiatalok oktatása, nevelése; identitásuk erősítése, a különböző roma/cigány nyelvek elsajátíttatása; a kultúra ápolása; a közösségi élet fellendítése, a roma/cigány emberek életkörülményeinek javítása, jogaik védelme; a drogmegelőzés és az egészséges életre való nevelés köré szerveződnek. Az egyesület kezdettől fogva együttműködik más roma/cigány és nem roma/cigány civil szervezetekkel, állami intézményekkel, hogy a „slumosodó” városrészekben nagy számban élő roma/cigány közösségeket, hátrányos helyzetű családokat, gyermekeket, fiatalokat segítse, összefogja, valamint problémáikra megoldási lehetőségeket keresve, információkkal, programokkal támogassa őket. A szervezet tevékenysége igen szerteágazó és sokrétű, de arra törekszünk, hogy a különböző programok egymással szerves egységben, a közös célok érdekében komplexen működjenek. Az elmúlt években is több jelentősebb program valósult meg. 2004-től jelentősen bővült az egyesület által megvalósított – immár megyei és regionális szintű – programok száma, melyek sikerességét a képzett, többségében roma/cigány származású munkatársak tevékenysége segíti elő. Az egyesület megalakulása óta támogatóink között szerepel az Open Society Institute. Működési támogatásaik mellett a Roma Participation program keretén belül lehetőségünk nyílt nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, valamint különböző képzéseket is rendszeresen látogattunk/látogatunk támogatásuk segítségével. A fent említett tevékenységek mellett egyesületünk a civil szervezetek számára megrendezésre kerülő konferenciákon, szemináriumokon, és tréningeken is képviselteti magát. Fontosnak tartjuk a folyamatos továbbképzést, a kapcsolatok kiépítését, valamint az információáramlást és a tapasztalatcserét.

Főbb lezárult programjaink „Kamipen” – „Akarat” program Szervezetünk 2004. júniusában a Baranya Megyei Munkaügyi Központ meghívásos pályázatán való eredményes részvételével nyerte el a mentori szolgálat megvalósításának lehetőségét a Kamipen programban. A 2004. augusztus 1-jétől 2006. július 31-ig tartó program két (képzési és foglalkoztatási) ciklusban zajlott, illetve célja is kettős volt: • 70 fő – elsősorban roma/cigány származású – célcsoporti személy számára 2 éves időtartamban történő komplex képzési- és foglalkoztatási program biztosítása munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése érdekében. A célcsoport az általános iskola 7-8. osztályának eredményes befejezése után szakképzéssel és 1,5 éves foglalkoztatásban való részvétellel készült fel a tényleges és hosszú távon is fenntartható munkaerő-piaci részvételre. • A célcsoport motiválását a projekt adta lehetőségek maximális kihasználására, keresetpótló- és étkezési támogatás biztosításával, valamint egyéb kiegészítő tevékenységekkel segítette elő a BMMK és Khetanipe Egyesület. A program olyan – elsősorban roma/cigány származású, aktív korú – munkanélkülieket célzott meg, akik az általános iskolai tanulmányaikat a 6. osztály után félbehagyták, így iskolázatlanságuk és származásuk miatt kiszorultak nem csupán a munkaerőpiacról, hanem a felnőttképzési és reintegrációs programokból is. A célcsoport minden tagját jellemezte az alapfokúés szakképzettség hiánya, a tartós munkanélküliség, a képességeknek megfelelő munkahely hiánya, a nem kellően fejlett személyes képességek, az önérvényesítési képességek hiánya, a versenyképesség hiánya, a hátrányos helyzetű családi háttér, a többségi társadalom szempontjából elégtelen szocializáció és a munkaerő-piacon eladhatatlan tudás. „Lépésről lépésre” program A Baranya Megyei Munkaügyi Központ által támogatott „Lépésről lépésre” elnevezésű alternatív munkaerő-piaci szolgáltató program 2001. június 1-jétől működött Baranya megye 7 városában, a BMMK kirendeltségeihez tartozó térségekben. A programot 2004. november 30-ig a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. működtette. 2004. december 1-jétől 2005. november 30-ig a programot viszont már a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület valósította meg. A 2004 decemberétől kezdődő támogatási időszakban a BMMK részéről biztosított anyagi forrásokat a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése is kiegészítette, mely elsősorban a ciklus indításához szükséges működési feltételek kialakításában segített – tekintve, hogy a program új megvalósító szervezethez került. A program fő célkitűzése volt, hogy célcsoportját (a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű – elsősorban roma/cigány származású –, tartósan munka nélkül élő

személyeket) személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásban részesítse, számukra megtalálja a megfelelő képzési, átképzési formákat, valamint munkavállalásukat, elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon elősegítse. CKÖ-Civil Háló program A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával 2005-ben megvalósult projekt elsődleges célja volt, hogy bázis-szervezetként a helyi igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetőkkel és szervezetekkel alakítsunk ki kapcsolatot a szükségleteknek megfelelően. Szakmai tudásunk és tapasztalataink átadásával sem tudtuk közvetlenül a helyi cigányság életkörülményeit megváltoztatni, képesnek éreztük azonban magunkat is, és a már létrejött kapcsolataink helyi képviselőit is arra, hogy közvetetten változtatni tudjanak a cigányság helyi megítélésében, melynek következményeként – hosszabb távú célként - a romák/cigányok a helyi társadalomban is elfoglalhatják méltó helyüket. A korábbi időszakokban már több megyei képviselőt is sikerült meggyőznünk arról, hogy a helyi érdekképviseletet civil szervezeti munka biztosításával érdemes megerősíteni és kiegészíteni. E tevékenységünknek köszönhetően elsőként Vajszlón, majd pedig Keszün és Szentegáton alapítottak lelkes, romákért/cigányokért ténylegesen tenni akaró képviselők és lakosok közhasznú egyesületet. Célunk volt, hogy további (legalább 5-6) ormánsági kistelepülés is létrehozhassa érdekvédelmi szervezetét, s szakmai támogatásunk segítségével megerősödve képviselje ezen elmaradt térség lakóinak érdekeit. „FERO” – „Fejlesztés a romákért” program A 2005-ös CKÖ-Civil Háló program folytatásaként a program elsődleges célja, hogy bázis-szervezetként a helyi igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetőkkel és szervezetekkel alakítsunk ki kapcsolatot a szükségleteknek megfelelően. Szakmai tudásunk és tapasztalataink átadásával sem tudjuk közvetlenül a helyi cigányság életkörülményeit megváltoztatni, képesnek érezzük azonban magunkat is, és a már létrejött kapcsolataink helyi képviselőit is arra, hogy közvetetten változtatni tudjanak a cigányság helyi megítélésében, melynek következményeként – hosszabb távú célként - a romák/cigányok a helyi társadalomban is elfoglalhatják méltó helyüket. „Tanulószoba-program hátrányos helyzetű roma általános iskolások számára” Egyesületünk alapító okiratában a prioritások között találjuk a „roma gyermekek és fiatalok oktatása, nevelése, a roma kultúra és nyelvek ápolása” célkitűzést is. Ennek megfelelően, - különböző, a lehetőségek által adott formában megalakulásunk óta működtetünk tanodát/tanulószobát. 2005. május 1-jével a Partners Hungary Alapítvány támogatásának jóvoltából indíthattuk el, és tarthattuk fent (egy éven keresztül) tanulószoba programunkat. A projekt közvetlen célja egy olyan iskolán kívüli tanulószoba program megvalósítása volt, mely 15-20 célcsoportbeli fiatalnak közvetlenül segített a

tanulmányi hátrányok leküzdésében és a továbbtanulás készségbeli feltételeinek megteremtésében. Célcsoportunkat a hátrányos helyzetű 10-14 éves roma/cigány általános iskolások jelentették, akik szociális státuszuknál, családi hátterüknél fogva különösen hátrányos helyzetben vannak a hasonló korú, nem roma kortársaikhoz képest az iskolai eredményesség tekintetében. A program keretein belül tantárgyi felzárkóztató oktatást, kommunikáció-, készség- és képességfejlesztő foglalkozásokat tartottunk, illetve tartalmas szabadidős programokat is szerveztünk a gyerekeknek. Drámapedagógia módszerek alkalmazásával igyekeztünk az iskolai oktatásban használt módszerektől eltérő módon is fejleszteni készségeiket, képességeiket. A program ideje alatt 26 gyermek fordult meg nálunk: volt, aki rendszeresen részt vett a programelemekben, és volt olyan, aki csak időnként jelent meg a foglalkozásokon. A projekt végén a programba bevont gyerekeket nem hagytuk magukra. Jó részük továbbra is naponta jár hozzánk. Közülük nem egyet bevontunk a 2006. április 1-jén induló KheTanoda programunkba. „Közéleti képzés - 2005” program „Közéleti képzés – 2005” programunk a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásával valósult meg. Az előző évben a már hasonló céllal és tematikával lezajlott programunk sikeressége miatt is indokolt volt ezt a képzési programot folytatni. A képzésben résztvevők számára lehetőség nyílott, hogy átfogó képet kapjanak a cigány kisebbségi önkormányzatok és a roma/cigány civil szervezetek előtt álló lehetőségekről és esélyekről. Az előadások segítséget nyújtottak a legfontosabb jogi, szociológiai, társadalompolitikai megközelítésekről és támpontokat adtak a társadalmi szerepvállalással összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Tapasztalatunk szerint az előadássorozaton átadott ismeretanyag nagymértékben hozzájárult a cigány kisebbségi önkormányzatok és a roma/cigány civil szervezetek hatékonyabb munkájához. „Chachi vorba” – „Igaz szó” program A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósult programunk 2004 októberétől 2005 májusáig zajlott. A 8 alkalomból (1 alkalom 2 tréning napot jelentett) álló képzéssorozat megszervezését és lebonyolítását vállaltuk a Pécsett és környékén élő, közéleti szerepet betöltő roma/cigány képviselők számára. Ennek indokoltságát abban láttuk, hogy mintegy 6 éves működésünk tapasztalatai szerint a közösségért tevékenykedő választott roma/cigány képviselők jelentős része alapvető hiányosságokkal rendelkezik a közéleti kommunikáció terén, és ezért sok esetben képtelenek hatékonyan képviselni a roma/cigány kisebbség érdekeit. Átfogó célunk az volt, hogy a szervezeti vezetők és tagok elsajátítsák a megfelelő kommunikációs stratégiák és technikák alkalmazását, és képesek legyenek az eredményes érdekképviseletre. Konkrét céljaink a következők voltak:

• • •

az együttműködés technikájának bemutatása, illetve elsajátítatása a résztvevőkkel a kommunikációs szituáció tényezőinek, eszközeinek felismerése, a kommunikációs szándékhoz és szituációhoz illő hatékony technikák elsajátíttatása a szóbeli- és írásbeli hatékony kommunikáció képességének kifejlesztése

Small Grants program A program átfogó célja a regionális és helyi roma/cigány civil szervezetekkel és a cigány kisebbségi önkormányzatokkal összefogva és együttműködve természetesen a helyi cigányság érdekeit felmérve és azokat szem előtt tartva - a hátrányos helyzetű roma/cigány csoportok esélyegyenlőségének növelése, valamint társadalmi integrációjuk elősegítése volt. Programunk a partnerség és az együttműködés megalapozására és megerősítésére vállalkozott, valamint a különböző intézmények, szervezetek közötti párbeszéd fokozására. Fontosnak tartottuk még a hazai cigányság képviselőinek az európai uniós pályázatokra és projekttervek kidolgozására való felkészítését és képzését, amely szintén hozzájárulhat a hazai cigányság felemelkedéséhez és gazdasági helyzetük javulásához. Ingyenes jogsegélyszolgálat és jogi tanácsadás Az 1999 óta működtetett népszerű szolgáltatásunk 2005 tavaszától pályázati források hiánya miatt sajnos szünetel. A heti egy órás fogadóidőben zajló szolgáltatásra alkalmanként 2-3 kliens tartott igényt. A tanácsadás mellett diszkriminációs ügyekben is vállalunk képviseletet. Az ormánsági kistelepüléseken tevékenykedő cigány kisebbségi önkormányzatok érdekérvényesítését hivatottak az új szervezetek erősíteni, s nagy örömünkre szolgált, hogy tapasztalataink átadásával a helyi közösségek előbbre jutását is támogathattuk. Ügyvédünk a Nemzetközi Migrációs Szervezet kárpótlási ügyeivel kapcsolatban végezte a legtöbb adminisztrációs munkát, számos fellebbezésnél, hatósági nyilatkozatok elkészítésénél is segédkezett. „Fordulópont” Program A program fő célja volt, hogy a tartósan munka nélkül élő rétegeket intenzív tanácsadással (valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal: pl. segítségnyújtással önéletrajz elkészítésében, álláskeresési technikák átadásával, mentális támogatással, stb.) gyors munkába helyezéssel (kiterjedt munkáltatói kapcsolatrendszerük révén kiközvetítéssel, munkába helyezéssel, 3 hónapos utánkövetéssel) hozzásegítsék a munkaerő-piacon történő sikeres integrációhoz.

Drámapedagógiai módszerek bevezetése a roma/cigány közösségi házakban program A drámapedagógiai program fő megvalósítója az Autonómia Alapítvány volt, amely sikeresen pályázott a Phare Access pályázati kiírására. A projekt a 2005. évben képzési alkalmakból állt, melynek keretében 120 órás drámapedagógiai és 60 órás projekttervezési ismereteket sajátíthattak el azon roma/cigány szervezetek, és azok munkatársai, amelyek konzorciumi partnerként részt vesznek a majdani megvalósításban is. A program célja, hogy a roma/cigány közösségi házakban a drámapedagógiai módszerek bevezetésével segítsék az ott folyó közösségek munkáját, ill. modell-értéke révén elérhetővé tegyék annak eredményeit a velük kapcsolatban álló szervezetek számára is. „Mi Tanodánk” program A Murakeresztúri Tanoda Program a HEFOP/2004/2.1.4.-re sikeresen pályázott Murakeresztúri CKÖ programja volt, melyben konzorciumi partnerként a Murakeresztúri Általános Iskola és a Khetanipe Egyesület is részt vesz. Szervezetünk elsősorban szakamai-módszertani támogatást nyújtott a megvalósításhoz, hiszen a nálunk már jól működő Tanulószoba program kellő alapot és példát ad az ott folyó tevékenységekhez. „Roma nők reintegrálása a munka világába” program A Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége 2004-ben sikeres pályázatot nyújtott be a HEFOP keretein belül. 2005 februárja és 2006 márciusa között egy olyan komplex programot valósítottak meg, amelyben a résztvevő roma/cigány és nem roma/cigány fiatal (gyermekgondozási távollét után lévő) és 40 év feletti munkanélküli nők megszerezték azokat az ismereteket, készségeket, amelyekkel képesek lettek hosszú távon az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalni. A programba bevont 15 asszony mindegyike sikeresen megszerezte a takarítói OKJ-s bizonyítványt. A végzettek közül 12 asszony elhelyezkedett, ami igen szép eredménynek számít. A Khetanipe Egyesület konzorciumi partnerként a program során szakmentori feladatokat látott el. „Tanulással munkáért” program 2005. január 1. és 2006. július 31. között a MIOK- HAHE Alapítvány, az ARANJ Egyesülettel és a Khetanipe Egyesülettel konzorciumban, megvalósította a hátrányos helyzetű nők munkaerőpiaci elhelyezkedésének könnyebbé tételét célzó, HEFOP-1.3.1-es programját. A projektben 10 varrómunkás és 10 takarítókézilány képzését vállalták, 16 fő sikeresen meg szerezte a bizonyítvány. A Khetanipe Egyesület a programban során a toborzás-kiválasztás, valamint a munkába helyezés feladatait látta el. A 12 fő munkába helyezését mindenféleképpen szép eredménynek tartjuk.

„Második esély” program Régiónk munkanélküliségi rátája az országos átlagot meghaladja. Pécs és vonzáskörzetében a roma/cigány nők munkanélküliségi aránya 80%-nál is magasabb. A fenti tények ösztönözték a Khetanipe Egyesületet arra, hogy beadja pályázatát a HEFOP/2004/1.3.1 a „Nők munkaerőpiacra történő visszatérésének ösztönzése” elnevezésű pályázati ablakra. A sikeres pályázatnak köszönhetően 2005. február 1-jétől elindítottuk „Második Esély” elnevezésű programunkat, melynek célkitűzései között a következők szerepeltek: • a nők felkészítése a munkába állásra • esélyegyenlőség javítása a célcsoport számára az oktatás és az elhelyezkedés területén • szakmai-lelki képzés, segítség nyújtása • a női, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának elfogadtatása a munkaadókkal „Sastipen - egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése a roma közösségekben” program A SASTIPEN Európai Hálózat célja a nyolcmilliósra becsült európai roma/cigány populáció által az egészségügy területén elszenvedett egyenlőtlenségek csökkentése. A projektbe bevont országok roma/cigány lakossága már mind az Európai Unió polgára (vagy hamarosan azok lesznek), azonban életkörülményeik és legfőképpen egészségügyi állapotuk sebezhetővé teszi őket olyan betegségek felé, amelyeket a többségi társadalom már többnyire legyőzött. Az európai romák/cigányok által elszenvedett egészségügyi egyenlőtlenségeket napirendre kell tűzni a politikában is, hogy garantálhassuk az Európai Unió polgárainak alapvető emberi jogait. A projekt célja az általános információgyűjtést követően, a romák/cigányok és nem-romák/cigányok egészségügyi állapotának összehasonlítása, és javaslatok, közvetítő stratégiák kidolgozása, majd a döntéshozók elé terjesztése. Szeretnénk meghatározni a fő okait annak, hogy a romák/cigányok nem jutnak hozzá vagy nem megfelelően használják az egészségügyi szolgáltatásokat; felderíteni azokat a jellemző kulturális vonásokat, amelyek ebben a vonatkozásban fontosak lehetnek, hogy tréningek és a roma/cigány emberekkel dolgozók megmozdítása által szólhassunk hozzájuk; elemezni a szocio-gazdasági és környezeti okok hatását az egészségügyi standard romlásában, és kijelölni a közösségi vezetők, mediátorok és roma/cigány származású nők szerepét az egészségmegőrzés elősegítésében, hogy használható tudással és képességekkel ruházzuk fel őket. RoCiKa” – „Roma Civil Kerekasztal” Program A program célja a helyi roma/cigány civil társadalom érdekérvényesítő képességének fejlesztése: a különböző célcsoportok érdekében tevékenykedő roma/cigány civil szervezetek (és cigány kisebbségi önkormányzatok) humánerőforrás fejlesztése, menedzsment-, valamint szociális és egyéb szolgáltató-

kapacitásuk bővítése; a helyi érdekeket megjelenítő új roma/cigány civil szervezetek létrehozásának elősegítése; a különböző roma/cigány szervezetek közötti partnerség erősítése, fejlesztése; az egyes szervezetek által önállóan, illetve közösen megvalósítandó projektek kezdeményezése, segítése. Egyesületünk e célokhoz kapcsolódóan érdekegyeztető és partnerség-építő fórumsorozat lebonyolítását vállalta. „Kheta-Kapocs” program A program elsődleges célja a Khetanipe Egyesület (bázis-szervezet) és a helyi igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetők és szervezetek közötti, a szükségleteknek megfelelően kialakult kapcsolat fenntartása és fejlesztése. A program elemei hasonlóak az előző években kialakított rendszerhez. Fő célunk, hogy még több ormánsági kistelepülés létrehozhassa érdekvédelmi szervezetét, s szakmai támogatásunk segítségével megerősödve képviselje ezen elmaradt térség lakóinak érdekeit. Jelenleg futó programjaink Szociális adminisztráció Szociális adminisztrációs tevékenységünk továbbra is az egyik leggyakrabban igénybe vett segítségnyújtási forrásunk. Szakképzett munkatársunk napi 8 órában fogadja az ügyfeleket, hogy kérelmek, nyilatkozatok megírásában, adatlapok kitöltésében, szociális segélyek, járadékok igénylésében segítse őket. Emellett támogató nyilatkozatokkal, ajánlásokkal segítjük az ösztöndíjakra pályázó fiatalokat; a tél közeledtével igyekszünk a leginkább rászorultaknak ingyenes tűzifát, ruhákat, élelmiszercsomagokat, bútorokat stb. előteremteni. A városi önkormányzattal és szociális intézményekkel (családsegítő- és gondozási központokkal) szorosan együttműködünk, hogy munkánkat minél hatékonyabban tudjuk végezni. „Pécsi idős romák házi segítségnyújtó hálózata” program Az elmúlt években folytatott foglalkoztatási programunk részeként, ill. annak folytatása céljából pályáztunk 2004-ben az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz. A sikeres pályázat eredményeképpen indíthattuk el 2005. január 1-jétől az OFA és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ által is támogatott OFA/RF-2004 elnevezésű, 3 éves időtartamban megvalósuló foglalkoztatási programunkat. A program célja alapvetően kettős irányultságú: egyrészt az elsődleges célcsoport munkaerőpiaci (re)integrációja modul-szerű, kombinált, foglalkoztatással egybekötött képzési program megvalósításával, másrészt a másodlagos célcsoport számára nyújtott szociális szolgáltatások (házi segítségnyújtás) biztosításával olyan hosszú távon fenntartható projekt működtetése, mely Pécs város roma/cigány lakosságának életminőségén, esélyegyenlőségén kíván javítani, s egyúttal a település szociális ellátásának

színvonalát emelni, valamint hatókörét kiterjeszteni is kívánja a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoport irányában. „KheTanoda Program” A KheTanoda program a Khetanipe Egyesület egyik, EU-s társfinanszírozású, a HEFOP 2.1.4. számú intézkedéscsomagjában megvalósuló tanodaprogram. A program általános célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek megadja a lehetőséget az esélykiegyenlítő oktatásra, a személyes képességek és készségek fejlesztésére, valamint a minta-értékű életút-modell átadására. Reményeink szerint a tanodába járó gyermekek nagyobb eséllyel tanulnak tovább közoktatási intézményekben, ami hatással lesz a további életútjukra is. A KheTanoda program konkrét célja, hogy pécsi és Pécs környéki hátrányos helyzetű és/vagy roma/cigány felső tagozatos általános iskolás gyermekeknek nyújtson tantárgyi segítséget azért, hogy az esetleges iskolai kudarcok ellenére nagyobb eséllyel folytassák tanulmányaikat érettségit adó középfokú iskolában. A minden tantárgyra kiterjedő segítségen túl, fontosnak tartjuk a szabadidő hasznos eltöltését, így a program keretében a gyerekek kézműves foglalkozásokon, színház és mozi látogatásokon, drámaórákon, kirándulásokon, identitáserősítő-hagyományőrző szakkörön vesznek részt. „Új esély – Nevo shaipe” program A Khetanipe Egyesület a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel, hasonló céllal már megvalósult programjának sikeréből kiindulva, 2006. március 1-jén újabb projektet indított régiónkban a különösen hátrányos helyzetben lévő roma/cigány nők munkanélküliségi arányának csökkentése érdekében. Projektünk, a célcsoport körében végzett felmérés alapján, olyan képzőgondoskodó programot valósít meg, melyben a résztvevők szociális gondozó és ápoló, valamint takarító-kézilány szakképzettséget szerezhetnek, valamint a hetente megtartott tréningek alkalmával elsajátíthatják, bővíthetik a munkavállaláshoz szükséges információkat, készségeket. Ezzel olyan piacképes szakmákhoz jutnak (a baranyai térség legdinamikusabban fejlődő ágazata az idegenforgalom, az egyre növekvő számú éttermekben, panziókban, szállodákban folyamatosan szükség van szakképzett munkaerőre, illetve a társadalom elöregedése és elszegényedése miatt több új szociális intézmény is nyílt, nyílik a megyében, ahol szintén keresett a jól képzett munkaerő), amelyek megkönnyítik elhelyezkedési esélyeiket, növelik a foglalkoztatottság arányát. A szociális gondozó és ápoló szakképzettség megszerzése lehetőséget nyújt a roma/cigány nőknek az állami szférában való munkavállalásra, így segítve elő a toleráns és diszkriminációmentes társadalom kialakulását. A takarító-kézilány szakképzettség kielégíti a munkáltatók azon elvárását, hogy minden alkalmazott rendelkezzen a munkavégzésre jogosító bizonyítvánnyal. Bizonyítvány birtokában a munkavállalók tudása is piacképesebbé válik.

„Tanulással a munka reményében” program A Khetanipe Egyesület 2005-ben sikeresen pályázott az EU-s társfinanszírozásban megvalósítandó HEFOP-2.3.1-05/1. kiírásra, ennek eredményeképpen – Versend és Kölked községek települési önkormányzataival közös partnerségben – 2006. április 15-től elindulhatott, a 22 hónap futamidejű „Tanulással a munka reményében” elnevezésű projektünk. A projekt rövid távú, közvetlen célkitűzései A projekt során 28 fő, korábban munkanélküli ember képzése és a képzés részeként megvalósuló foglalkozatása zajlik, folyamatos pszichoszociális támogatás mellett. 1. A szakmai képzés során államilag elismert képzések közül • 6 fő kőműves szakképesítést, • 10 fő házi betegápoló, és takarító, • 6 fő könnyű és nehézgépkezelő, • 2 fő famegmunkáló, • 2 fő motorfűrész kezelő és fakitermelő, és • 2 fő kis- és nagyteljesítményű kazánfűtő és kezelő szakképesítést szerez. 2. A projekt keretében a képzés időtartamával megegyező időszakra 14 hónapos foglalkoztatást biztosítunk a 28 fő, korábban munka nélkül élő ember számára, így csökkentve a részvevők szegénységét, elősegítve társadalmi és gazdasági leszakadásuk megállítását, és felzárkóztatásukat a rendszeres jövedelem biztosításával. 3. A munkanélküliek és hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése érdekében tevékenykedő helyi együttműködések fejlesztése a projekt három alprojektjében alkalmazott módszerek, illetve az állami és önkormányzati intézmények közreműködésével. „ÖT-ÉK”- „Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése” program Az ÖT-ÉK program a Felső-vámház Utcai Általános Iskola, mint főpályázó a HEFOP 2.1.5. számú intézkedéscsomagjában megvalósuló program, amelyben konzorciumi partnerként tevékenykedünk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai keretrendszerében megfogalmazottak alapján oktatási programok átadására, átvételére jött létre ez az együttműködés. A projekt keretében az IPR tréningen a konzorcium vezetése kiválasztott két központi tréninget: a „Tevékenység központú pedagógiák alkalmazására való felkészítés”, és a „Kooperatív tanulás alapelvei a pedagógus szemléletváltás szükségszerűségének tükrében”, melyeken a konzorcium tagjainak tantestületei teljes létszámban részt vesznek. A központi tréningekkel párhuzamosan a konzorcium tagjai – a már jól bevált és bizonyított módszertant alkalmazva mikrocsoportokat hoznak létre, megcélozva az integrált oktatás kapcsán

felmerülő legfontosabb problémákra adandó válaszok megnyugtató, a tantestületek számára kézzelfogható, konkrét megoldásának lehetőségét. A program teljes ideje alatt az integrált nevelést támogató kerekasztal működik a Khetanipe Egyesület vezetésével. Terepgyakorlat Szervezetünk terepgyakorlati helyszínt biztosít a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, a Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológiai Tanszék, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociálpolitika és Szociális Munkás Intézetének, a Természettudományi Kar Földrajzi Intézetének, továbbá a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar hallgatói számára is. Hagyományőrző – és identitáserősítő tábor általános iskolás gyermekek számára Egyesületünk minden nyáron megszervezi, az immár hagyományosnak mondható, nyári táborát Kistolmácson, a Horváth-kert Kempingben. 20-25 pécsi és Pécs környéki hátrányos helyzetű és/vagy roma/cigány gyermek táboroztatását valósítjuk meg, egy héten keresztül. A gyerekek a délelőtti kötött programok keretében személyiség- és képességfejlesztő és roma/cigány hagyományőrző foglalkozásokon vesznek részt, amelyek során játékosan tanulják a beás illetve a romani nyelvet, megismerkednek a roma/cigány közösségek hagyományaival, zenekultúrájával. A délutáni órák a nyári örömök jegyében telnek, strandolási, kirándulási és játékos vetélkedési lehetőségek közül választhatnak a gyerekek. Este közös énekléssel, táncolással zárjuk a napot. A nyári táborprogramunk megvalósítását az elmúlt években a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány is támogatta.

A Khetanipe Egyesület feladatai az „Esélynövelő roma koordinátorok képzése-foglalkoztatása” elnevezésű programban -

tréningtematika kidolgozása tréningek megtartása regionális szakmai napok szervezése a koordinátorok számára

Tréningtematika kidolgozása

Célkitűzés: Elsődleges célunk a cigány/roma gyerekekkel dolgozó pedagógusok számára nyújtott - a munkájuk során hasznosítható - ismeretek átadásán keresztül a cigány/roma kultúra elemeivel való megismerkedés, a sztereotípiák elhalványítása, szemléletváltozás előidézése. A tréningfeladatok hatása saját élmény, egyéni tapasztalás, melyet közös értelmezés követ, amely hozzásegíti a résztvevőket az adott feladatokban megjelenő problémák teljes átéléséhez, mélyebb megértéséhez. Ennek következtében történhet meg a szemléletváltozás, a tolerancia erősítése és a diszkriminatív magatartás mérséklése. Közvetett célunk, hogy a résztvevők ismerjék fel, mi akadályozza őket a toleráns viselkedés kialakulásában, a másság elfogadásában, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A résztvevők tapasztalják meg az előítéletek és diszkrimináció, általában a kirekesztettség okozta jelenségeket, melyeket a kultúra köréből vett ismeretekből (mint például a vándorló életmód következtésben kialakult szokások, a nyelvi különbségek, életmód, hiedelemvilág, művészetek) kialakított feladatok elvégzése

során fedeznek fel, és megoldási lehetőségeket kínálnak maguk és társaik számára ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban. A tréningnap alatt dolgozunk a problémaértelmezés képességének fejlesztésén, a problémamegoldó képesség és empátiás-készség fejlesztésén, a toleránsabb attitűd kialakításán, a „tiszta” kommunikációs-készség fejlesztésén. Konkrét célunk új és adekvát ismeretek közvetítésén keresztül nyitott, befogadó magatartás kialakítása a koordinátorokkal és cigány/roma gyerekekkel dolgozó pedagógusokban. A tréning felépítése: I. Bevezető, ismerkedés; II. Az „itt és most” csoport kialakítása a drámapedagógia eszköztárából vett csoport – és bizalomépítő feladatok, probléma iránti érzékenyítő feladatok segítségével: 1. névkör, karmester-játék, 3. hipnotizőr-játék, 2. „társadalmi távolság” gyakorlat, III. Történetiség témaköre: Cél: A résztvevők ismerjék meg a cigány/roma népcsoportok eredetét, vándorlásait napjainkig. Tevékenység: A témáról szóló publikációkból vett szövegek kiscsoportos feldolgozása, értelmezése, majd a vándorlási útvonalakat bemutató közös térkép felvázolása, a cigány/roma csoportok társadalmon belüli státus-változásának feldolgozása. Kimenetel: Konkrét rálátás a cigány/roma csoportok eredetére, vándorlására és az ebből következő társadalmi szerepekre a régmúlttól napjainkig. IV. Nyelvek témaköre: Cél: A résztvevők ismerjék meg a különböző cigány/roma csoportok nyelveit, és a kétnyelvűségből adódó nyelvi hátrányokat. Tevékenység: „Szavak és jelentésük” szituációs játék Kimenetel: A résztvevők szembesülnek - a cigány/roma gyerekek bőrébe bújva azzal a jelenséggel, mikor a gyerekek nem értik meg a tanári utasítást. Ennek hatására a pedagógusok átgondolhatják saját viselkedésüket, alkalmazott utasításaikat a tanórák során. V. Életmód, család, hiedelmek, szokások témaköre: Cél: A résztvevők ismerjék meg a különböző cigány / roma csoportok szokásait, hiedelmeit, tradícióit, és azokat értékként fogadjanak el.

Tevékenységek: 1. Kiscsoportos foglalkozás keretében a témáról íródott különböző antropológia szövegek feldolgozása, megbeszélése. 2. Szituációs játék a családi szerepek különbözőségeinek megértésére. 3. Kiscsoportos foglalkozás keretében az ünnepekről íródott antropológia szövegek feldolgozása, dramatizálása, bemutatása. 4. „Most mutasd meg!” játék keretében a hagyományosnak mondott cigány/roma foglalkozások bemutatása. Kimenetel: A résztvevők a munkájukban hasznosítható ismeretekhez jutnak, a saját tapasztalás hatására nyitottá válnak egy másik kultúra iránt. VI. Művészetek: Cél: A cigány/roma irodalom, képzőművészet, zenekultúra felfedezése, jellegzetességeinek megfogalmazása, értékként való elfogadása. Tevékenységek: 1. Eredetmesék feldolgozása és a történetek megfestése kiscsoportos formában, az elkészült munkák kiállítása, közös értelmezése, színvilágának összehasonlítása cigány/roma képzőművészek alkotásaival. 2. A Cigány Himnusz meghallgatása, megtanulása, közös zenélés. 3. Autentikus tánc-hagyomány megtekintése videóról, beszélgetés a látottakról. 4. Cigány irodalmi művekből vett részletek kiscsoportos feldolgozása, előadása, dramatizálás. Kimenetel: A résztvevők bővíthették ismereteiket a szubkultúra művészeti lényegével, jellegzetességeivel kapcsolatban. VII. Összegzés: Az egész nap során megszerzett tapasztalatok megvitatása, felmerülő kérdések megválaszolása, értékelőlap kitöltése. Érzékenyítő tréning – cigány kultúra modul - handout – I./ Történetiség: • eredet; • feltételezett vándorlási okok; • vándorlási irányok;

II./ Nyelvek: 1./ A magyarországi cigány/roma közösségek csoportosítása nyelvi megoszlás szerint: • Romungró közösségek • Beás nyelvű közösségek • Romani nyelvű közösségek 2./ Nyelvi szegénység, nyelvi hátrány ? • Deficit-elméletek • Szocializáció III./ Életmód 1./ Bevezetés: fogalmak tisztázása (kultúra, szubkultúra, etnikai, nemzeti kisebbség, szocializáció, bikulturális szocializáció, szegregáció) 2./ Családi szerepek (öreg, férfi, nő, gyermek) 3./ A közösség és a család viszonya 4./ Hagyományosnak mondott cigány foglalkozások (niche-modell): • fémművesség • faművesség • zenélés • lókereskedelem • kereskedelem 5./ Mese, mesélés, a mesélés színterei (oláh cigány és beás közösségek) 6./ A marhime fogalmának bevezetése • rituális szokások • közös tradíciók (mosás, étkezés, tabuk, öltözködés, térhasználat) 7./ A szokásokról: • idősek tisztelete • fiú – anyja • állatok • lakásokban vallásos szobrok • ünnepek: karácsony, húsvét, pünkösd, halottak napja, születésnap, Mária – nap, , búcsú, • kéretés, házasságkötés, lakodalom, születés, keresztelő, halotti szokások; • étkezés, vendéglátás • törvénykezés, • öltözködés, társas érintkezés; 8./ Gyermek születik 9. A cigány családok és az iskola kapcsolat • főbb konfliktusok • szegregáció

IV./ Művészetek: 1. A cigány közösségek zenekultúrája 1./ Bevezetés: néhány fogalom definiálása 2./ A magyar cigányok népzenéje és táncai: • Műfajok: lassú, lírai dal, táncdal, botoló nóta; • A táncdalok előadási jellegzetességei: pergetés, szájbőgőzés, hangszerpótló eszközök, esztam-ritmus; • A magyar cigányok táncai: páros cigánytánc, botoló tánc; 3./ Az oláh cigányok zenéi és táncai: • A cigány nyelv mint közösségi értékrend hordozója, a hétköznapi és a rituális beszéd különbsége, az oláhcigány „igaz beszéd” definíciója, az éneklés „igazsága”; • Műfajok: lassú dal, táncdal; 4./ A beások népzenei hagyományai: • Műfaji sokszínűség: dalbetétes mese és történet, régi és új stílusú lassú, lírai dal, táncdal, karácsonyi dal; • A beások táncai 5./ Az etnikus zenekultúra: • Új, populáris műfajok: klasszikus és jazz zenészek, romungró etnozene, színpadi folklór (Kalyi Jag, Ando Drom, Kanizsa Csillagai), cigány báli zene, roma rap (Fekete Vonat), magyar pop roma elemekkel (Romantic) 2. A cigány irodalomról 1./ Bevezető: néhány fogalom definiálása • Cigány irodalom ? • Az orális és az írott kultúra • Első és második generációs írók 2./ Az eredetmondák 3./ A cigány irodalom lírai triásza: • Bari Károly • Osztolykán Béla • Balogh Attila 4./ A cigány irodalom epikus triásza: • Lakatos Menyhért • Holdosi József • Osztojkán Béla 5./ Írók, költők a triászon kívül: • Kovács József Hontalan

• • • •

Szepesi József Szécsi Magda Nagy Gusztáv Jónás Tamás

3. Cigány képzőművészet

Tréningek megtartása: Érzékenyítő tréning roma kultúra modul megtartása 20 helyszínen Salgótarján Cece Vajszló Rétközberencs Tatabánya Bököny Ökörítófülpös Szirák Boldogkőváralja Tiszacsege Gyomaendrőd Csenyéte Mezőtúr Cered Encs Baktakék Kisnána Rozsály Kadarkút Marcali

2006. február 23. 2006. március 16. 2006. április 1. 2006. május 4. 2006. május 11. 2006. június 15. 2006. június 17. 2006. június 19. 2006. június 20. 2006. június 20. 2006. június 26. 2006. június 21. 2006. június 21. 2006. június 22. 2006. június 22. 2006. június 23. 2006. június 23. 2006. június 24. 2006. június 26. 2006. augusztus 30.

A résztvevő pedagógusokkal, koordinátorokkal a következő értékelő kérdőívet töltettük ki a tréningnap végén: Kedves Résztvevő! Reméljük, hogy hasznos és kellemes órákat töltött velünk az érzékenyítő-tréning roma kultúra modul keretében. Köszönjük, hogy véleményével, javaslataival segíti további munkánkat. A trénerek

Kérjük, osztályozza egy ötös skálán a következőket: (A skálán az egyes a legrosszabb, az ötös a legjobb érték) 1. Mennyire van megelégedve a trénerek felkészültségével? 1 2 3 4 5 2. Mennyire van megelégedve a trénerek által alkalmazott módszerekkel? 1 2 3 4 5 3. Mennyire van megelégedve a mai program felépítésével? 1 2 3 4 5 4. Kapott új ismereteket a tréning során? Kérjük, húzza alá az Önnek megfelelőt! igen, sokat

igen, néhányat

nem sokat

egyáltalán nem

5. Elképzelései szerint fel tudja majd használni munkájában a tréningen szerzett információkat? igen nem Ha igen, hogyan és mit gondol hasznosítani? Kérjük, fejtse ki néhány mondatban! Ha nem, milyen információkat tartana hasznosnak egy ilyen jellegű tréning során? Kérjük fejtse ki néhány mondatban! Egyéb észrevételei, javaslatai a tréninggel kapcsolatban: Köszönjük válaszait! Khetanipe Egyesület A kitöltött értékelő kérdőíveket összesítettük, elemeztük. 1./ Mennyire van megelégedve a trénerek felkészültségével? felkészültség

1 – 0 fő 2 – 3 fő 3 – 11 fő 4 – 74 fő 5 – 300 fő Összesen 388 fő

2./ Mennyire van megelégedve a trénerek által alkalmazott módszerekkel? alkalmazott módszer

1 – 0 fő 2 – 6 fő 3 – 32 fő 4 – 115 fő 5 – 235 fő Összesen 388 fő

3./ Mennyire van megelégedve a mai program felépítésével? program felépítése

1 – 0 fő 2 – 8 fő 3 – 30 fő 4 – 123 fő 5 –225 fő Összesen 386 fő

4./ Kapott új ismereteket a tréning során? új ism eretek

Igen sokat – 198 fő Igen, néhányat – 164 fő Nem sokat – 24 fő Egyáltalán nem – 1 fő Összesen 387 fő

5./ Elképzelései szerint fel tudja majd használni munkájában a tréningen szerzett információkat? hasznosítás

Igen – 349 fő Nem – 24 fő Összesen: 373 fő

6./ Ha igen, hogyan és mit gondol hasznosítani? • • • • •

• • •

• •

„Egyértelműbben fogok fogalmazni, számítva arra, hogy aki más szoc. környezetből származik, az nem biztos, hogy ugyanazt a szót ugyanúgy fogja értelmezni, mint én.” „Megtanultam, hogy a cigányokat oktatni kell, nevelni nem lehet. Így kellene mindenkinek büszkén vállalnia, hogy ő cigány.” „Jó lenne, ha a gyerekek – a roma és nem romák – többet tudnának erről a kultúráról. Itt sok olyan elhangzott, amit továbbadhatunk.” „A cigányok történelme, története, hányattatásuk ismerete. Kultúrájukat, mentalitásukat jobban megismertem. Közösségi összetartozásuk példa, amit a magyarok is követhetnének.” „A roma szülőkkel való jobb kapcsolattartás lehetőségeinek vázolása nagyon hasznos információ volt számomra, mivel a mindennapi munkám során ez óriási problémát okoz. Ezen kívül a roma gyerekek higiéniára való nevelésének lehetőségeit is sokoldalúan láttatták a trénerek. Köszönöm egész napos munkájukat.” „A gyerekek oktatása során nagyobb figyelmet fogok fordítani szokásaikra, családi identitástudatukra.” „A roma szülőkkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást más aspektusból próbálom megközelíteni. Történelmük, kultúrájuk bővebb ismeret által igyekszem őket jobban megérteni.” „Több, hasznos, új információval lettünk gazdagabbak. A cigány nép eredete, vándorlása, hányattatásai olyan kérdések, amelyekkel tisztában kell lenniük a cigány tanulóknak és az őket tanító pedagógusoknak egyaránt.” „A cigány gyerekekkel való konfliktusok kezelésében hasznosítani tudom a megszerzett információkat.” „A cigányság történetét (történelmét) osztályfőnöki órán fel tudjuk dolgozni. Tetszett a különböző nyelvjárások bemutatása.”

• • • • • • • • • •

„Érdekes volt jobban megismerni a cigányság történetét. A mai nap segíthet, hogy jobban elfogadjuk őket.” „Alaposabban megismertem a hátterüket, így talán könnyebben tudom megérteni – elfogadni a viselkedésüket.” „Örülök, hogy a cigányság történetét, eredetét megismerhettem a napjainkig. Ezt az információt el tudom mondani gyerekeknek, családomnak, ismerőseimnek.” „Interkulturális foglalkozásokon, technika órákon hagyományok, foglalkozások megismertetése, összehasonlítások a népcsoportok között.” „Cigányság története, szokásai, a másság tisztelete, megértése, elfogadása, segítése. Művészetük megismerése, megismertetése.” „Eddig sem voltam előítélettel a cigány tanulók iránt, ahogy tőlem telt, segítettem őket. Most azonban ismerem a cigány szó eredetét és választ kaptam azokra a kérdésekre, melyek eddig felmerültek bennem.” „Roma tanulókkal való bánásmód, megértés a kulturális háttér figyelembe vételével.” „Rávilágítottak arra a tényre, hogy a cigány kultúrát nem megérteni kell, hanem tudomásul venni.” „Megértettem, hogy a cigány kultúra számunkra kissé érthetetlen és bizonyos részei nem elfogadható, mert mi nem így csináljuk.” „A cigánygyerekek érzelmileg elég gazdagok. Szeretnék közelebb kerülni hozzájuk, hogy jobban megértsem őket. Többet kell meghallgatnom őket és beszélgetésekkel, énekléssel közös játékokkal fejleszteni őket.”

7./ Ha nem, milyen információkat tartana hasznosnak? • • • • • • • •

„Kíváncsi lennék, mik azok a gyakorlati módszerek, amik segíteni tudnak abban, hogy „közös nyelvet beszéljünk”a diákjainkkal.” „Hogyan kezeljem a kamasz cigánygyerekeket?” „A cigány gyerekek motiválása a munkára.” „Hogyan lehet a cigánygyerekeket a rendszeres iskolába járásra szoktatni.” „A mai cigány gyerekek viselkedése, koordinálásában több információra lenne szükség” „A mindennapi munkáink során sok olyan dologgal szembesülünk, amire nehéz receptet adni. Magunkra maradunk. Mi várható, a cigányság milyen irányban változik majd?” „Hogyan tudnám a saját környezetemben élő cigányok jobban megismerni?” „Jó lenne megismerni minél több roma származású, sikeres, tehetséges embert, hogy példaként állíthassam a diákok elé. Segítségre lenne szükség a cigány gyerekek motiválásában, hogy fontosnak érezzék az iskolai munkát.”

8./ Egyéb észrevételek: • • •

• • • • •

„Tetszett az Ágota stílusa, előadása, a Marika őszintesége. Ez a nap emlékezetes lesz számomra.” „Hasznos, mert a célját eléri, érzékennyé tesz minket a roma kultúra, gyerekek megértésében.” „Tetszett de szerintem elfogult volt. A cigányokkal ugyan sokszor rosszul bántak, de ebben szerintem nem volt mindig rosszakarat velük szemben. Legalábbis itt Magyarországon nem mindig volt velük szemben rosszakarat.” „A foglalkozás lényegretörő, figyelmet ösztönző, folyamatos közvetlen partneri hangulatú. Köszönet a vezetőknek.” „Hangulatos, tanulságos volt a tréning. Gratulálok! Köszönöm!” „Közvetlen kapcsolat, életszerű helyzetek.” „Jó lett volna még több konfliktuskezelő technikát megismerni.” „Minden ilyen hasznos számomra. Új és meglepő egy ilyen tréning.”

Regionális szakmai napok megszervezése, megtartása a koordinátorok számára 4 helyszínen (Budapest, Miskolc, Debrecen, Pécs) 3-4 havi rendszerességgel. A program végéhez közeledve a koordinátorokat megkértük, hogy egy 1-5 skálán értékeljék a Khetanipe Egyesület munkáját, a szakmai napok minőségét. Az értékelő kérdőívek eredményeit a következő diagrammok szemléltetik. 1. Mennyire volt általában megelégedve a regionális szakmai napok szervezettségével? szervezettség

válasz: 4

válasz: 5

2. Mennyire volt általában megelégedve a szakmai napoknak a helyszíneivel? helyszín

válasz: 3

válasz: 4 válasz: 5

3. Mennyire volt általában megelégedve a szakmai napok programjának felépítésével? program felépítése

válasz: 4

válasz:5

4. Mennyire volt általában megelégedve a szakmai napot tartók felkészültségével? felkészültség

válasz: 4

válasz: 5

5. Kapott-e a munkáját segítő tanácsokat a szakmai napokon? Kérjük, húzza alá az Önnek megfelelőt! segítő tanácsok

igen, néhányat

igen, sokat

6. Egyéb észrevételei, javaslatai a regionális szakmia napokkal kapcsolatban: •

• •

• •

•

•

“Mindenki nagyon barátságos, segítőkész. De a két napos szakmai napok nem igazán jó ötlet, mert nekem kis gyerekeim vannak és ez nem igazán megvalósítható volt. De amikor cask tudtam mindig részt vettem minden programon. Nagyon örülök, hogy a programban részt vehettem. Nagy lehetőség volt számomra.” “Én mindennel meg voltam elégedve. Köszönöm az önök és a többi kollégáik segítségét, megértését. A két év alatt sok jó tapasztalatot szereztem a programban. Mindent mégegyszer köszönök.” “A szakmai napot tartók felkészültségével nagyon meg voltam elégedve, igen sokat segítettek, buzdítottak, bátorítottak mindenkit. Nekik is köszönhetjük, hogy a program sikeres volt, hiszen mindenben támogattak minket, bíztak bennünk és kitartóan támogattak minden nehézségben. Köszönöm!” “A Khetanipe Egyesület nélkül nem lett volna olyan eredményes a programban való részvételem.” “Szeretném megköszönni a Khetanipe Egyesület munkatársainak azt a kedvességet és megértést, amit tanúsítottak a szakmai napok alkalmával. Örülök annak, hogy ilyen embereket ismerhettem meg. További sok sikert kívánok munkájukhoz.” Véleményem a szakmai napról pozitív, szükségesnek tartom, engem erősített, bátorított az, hogy megbeszéltük a munkahelyen tapasztalt dolgokat. Személyes tapasztalatom az is, hogy az iskola vezetői is érdeklődtek a szakmai napról és értékelik, hogy mi képezzük magunkat a gyerekek és a munkánk érdekében.” “Ezeken a szakmai napokon nagyon sokat kaptam. Úgy éreztem, a szakmai napokon sokkal nyíltabban és őszintébben beszélhettem a problémáimról, mint más légkörben.”

•

“Soha nem úgy mentem szakmai napra, hogy úr isten egy újabb nyűg. Hanem mindig tele lelkesedéssel, jókedvvel és kíváncsisággal, hogy vajon a többi koordinátor is ugyanazokkal a problémákkal küzd-e, mint én.”

Tréningek és szakmai napok

„A végén… mindig a legkisebbre marad az írás... és az így is van rendjén. Négyen indultunk jó két évvel ezelőtt útnak, hogy a roma kultúra modult tréning formájában ismertessük meg azon iskolák pedagógusaival, akik a koordinátorainkat szárnyaik alá vették. Utaztunk az országon keresztül-kasul, keltünk hajnalban, izzadtunk az autóban 500 kilómétereken át a negyven fokban, sosem tudtuk, pontosan hova tartunk, de az mindig jó érzés volt, hogy jó emberek közé érkeztünk meg. Elmondhatatlan élmény huszas éveim végén tapasztalat pedagógusoknak mesélni és érezni, hogy nekik a tudásom érdekes, értékes... Hihetelen öröm látni, hogy csapatokba verődve ugyanazokat a csínyeket követik el a jobb eredményért, amit a tanítványaim is megtesznek, és amit én is megtettem annak idején - telefonos segítség az angolul tudó leánytól, sugdosás, kis cetliken a másik csoporttól segítségkérés... Szerettem, ahogy a meséket minden iskolában megfestették - és értették és szerették és szívesen pacsáltak a színes festékek közt a meglett tanáremberek... szép volt veletek, nagyon köszönöm. Ahogy a társaimnak is - sokat tanultam tőletek is - köszönet jár a türelemért, a kedves szavakért, hogy mindig volt a kérdésemre válasz, a kétségemre egy mozdulat, amivel túlléphettem tapasztalanságomból adódó hiányosságaimon. Mert az utazást mindig megbeszélés követte, ahol Mari és Ágota mesélt a nehézségekről vagy épp az apró csodákról, ahogy Teri szájából is csak folyt a szó és az öröm, mert nehéz volt - nekik kettejüknek tán épp azért, mert cigányokról kellett beszélniük a többségieknek, nekünk Ágotával meg éppen azért, mert kisebbségről beszéltünk, többségiként. Hát kaptunk hideget - meleget, de leginkább és főképp sok-sok szeretetet, meleg túrós rétest, isteni ebédeket, érdekes-vérre éppen hogy csak nem menő, hatalmas vitákat, kedves vagy épp borzasztó szomorú élettörténeteket, sok kétséget és panaszt... Leginkább azonban bizonyítékot kaptunk arra, hogy tenni akarás van, és ennél nagyobb ajándékot nem is hozhattunk volna haza magunkkal: figyelem, empátia, segíteni akarás, tett-erő és szeretet - ezek szüntelen jelenlétéről kaptunk a pedagógusoktól tanúbizonyságot. És mert emberek vagyunk, és néha rossz napunk van, vagy egyik-másik embert mégsem tudunk a szívünkbe zárni gondjaink vagy épp saját korlátaink miatt, lett ennek a történetnek/éremnek egy másik oldala is - a koordinátorokhoz is elutaztunk 3-4 havonta, hogy meghallgassuk őket, hogy tanácsot vagy csak egy jó szót adjunk, mert bár minket jól fogadtak mindenütt, mi csak egy napig maradtunk... Nem úgy, ahogy a koordinátorok, akiknek meg kellett e helyeken találniuk a saját feladataikat, azokban helyt kellett állniuk, a tanári közösségben elnyerni a pedagógusok bizalmát és a legfontosabbat, a gyerekek szeretetét és ragaszkodását. Szerencsére nagyszerű fiatalok álltak koordinátornak, akiknek ugyan tényleg jól esett néha panaszkodni, de leginkább büszkén csillogó szemeikre emlékszem szívesen, ahogy egy-egy vizsgát sikeresen letettek, ahogy e két év alatt szépen megtalálták önmagukat, célokat tűztek ki, amelyeket sorban el is értek, rendezték magánügyeiket, szíveikben az eddig kósza álmokat, mert lettek vágyak, amiket még el kell érniük, én pedig tudom, hogy mindegyikük el is éri majd azt, még akkor is, ha már nem mesélik el azokat nekünk 3-4 havonta...

Ez fog a legjobban hiányozni. Legalábbis nekem. És a legkisebb most inkább nem is ír tovább, szégyenli a sok romantikás és szentimentális mondatot, maradjon meg ilyennek minden - hálával és szép emlékekkel a szívében." Romsits Anita tréner

Megfestett eredetmesék