nőknek
második otthon
Akár hasznos is lehet a pletyka
A céges ügyekről szóló munkahelyi pletykákról a legtöbbeknek az a véleménye, hogy Szvetelszky elkerülhetetlenek.
SZÖVEG: Mittelholcz Dóra FoTÓ: tóth milán
„Hallottad? A Béla szerint a jövő hónapban elbocsátanak 50 embert.” „Képzeld a nagyfőnök asszisztense, tudod, a Gizike, azt mondta, hogy jövőre nem lesz fizetésemelés” – céges pletykák. Ilyeneket és ehhez hasonlókat biztos mindenki hallott már a munkahelyén. A megítélésük negatív, pedig akár pozitív dolgokra is használhatók.
26
www.haszon.hu
kat”, disztribútorokat kell megtalálni. A segítségükkel kezelhető a pletyka, megismerhető a dolgozók véleménye.
A pletykának negatív kicsengése van, Zsuzsanna pletykakutató szerint az emberek leginkább negatív jelenazonban ez nem így van: egy jó vetéstöltetet csatolnak hozzá. Mégis, zető, ha nyitott a munkatársaira, a hogy lehet pozitív ez a fajta híresztepletykákat képes „használni”, pozilés egy cég életében? tív irányba fordítani. Ezáltal pedig Egy vezető, ha odafigyel és megérti az előbb-utóbb akár megszüntetni azt, információáramlás rendszerét, akkor hogy azok szárnyra kapjanak. A legnagyon jól tudja használni a pletykát. frissebb kutatások is azt mutatják, Ráadásul a pletyka kétirányú: saját hogy érdemes foglalkozni ezekkel a magunknak is információt nyerhetünk szájról szájra terjedő „hírekkel”, mert belőle, de általa el is juttathatunk tuda vállalatok dolgozói 70-90%-ban elnivalót az emberekhez, persze ehhez fogadják, elhiszik a terjedő pletykákell az előbb említett „disztribútorok” kat. A céges legendáriumok sokkal segítsége. A pletyka felhasználható fontosabbak számukra, mint a vállaarra, hogy megismerjük vele a közöslati hírlevél vagy az intraneten lévő ség gondolkodását. Rajta keresztül adatok. Így a pletyka értéke könnyen ezt sokkal jobban meg tudjuk tenni, belátható: a formális kommunikáció Szvetelszky Zsuzsa mint kérdőívvel vagy online kutatásforrásait a dolgozók többsége lehetősal. Megfigyelése lehetőséget biztosít leg mellőzi, nem olvassa a hírlevelet, arra, hogy tájékozódjunk a szervezeten belüli hiedelmekről. de a szervezet és az információáramlás mégis működik. Persze tudni kell kiszűrni azt is, hogy mivel érdemes ezek kö- A pletykák csökkentésének egyik fontos eleme, hogy nem zül törődni és mi az, amit el kell engedni a fülünk mellett. Az szabad tájékoztatás nélkül hagyni a munkavállalókat, mert olyan típusú híresztelésekkel, amelyek például arról szólnak, annak hiányában, maguk kezdenek el „információkat” gyárhogy az alkalmazottak azt gondolják, hogy nem kapnak elég tani. Emellett azonban jól meg kell tudni választani azt, hogy eszközt a munkájuk elvégzésére, mindenképpen érdemes tömilyen mennyiségű és típusú hírt szolgáltatunk nekik: nem rődni. Az ebből a pletykából szerzett tudás birtokában el lehet lehet őket felesleges félinformációkkal, jelentéktelen dolgokdönteni, hogy mit kell megváltoztatni, ahhoz, hogy a helyzet kal traktálni, mert azzal ugyanazt a hatást érjük el, mintha jobb legyen. nem látnánk el őket megfelelő tudással a hírek terén – mondja Szveteleszky Zsuzsa a pletykák kapcsán. Hozzáteszi: a Hogyan lehet felhasználni a pletykát arra, hogy a dolgozókpletykák esetében felesleges erős tiltakozással közbeavatkozhoz juttassunk el vele információt? ni, mert azzal csak negatív eredményt érhetünk el. Ennek haSzintén a már említett vélemény szállítók segítségével. Egytására ugyanis még jobban terjed a pletyka. egy információt, amelyet szeretnénk, ha eljutna a munkaválItt érdemes megjegyezni, hogy mivel a pletyka megelőzi a velalókhoz – de nem adjuk még ki hivatalosan – érdemes pletyzetői tájékoztatást, s hamarabb juttatja el a megfelelő helyre ka formátumként megfogalmazni és elmondani a megfelelő az információkat, mint a formális kommunikáció, ezért kialaembereknek. Ők majd továbbítják az alkalmazottak felé. Rajkulhat az a stabil hiedelem, hogy minden pletyka be is fog tuk keresztül olyan információkat is eljuttathatunk a munigazolódni. kavállalókhoz, amelyeket szabályozni tudunk. Például, ha azt tervezzük, hogy a következő héttől a gyermekes anyákMit tehet akkor egy vezető a pletykákkal? nak elég fél nyolc helyett csak kilencre járni dolgozni, hogy A szakértő szerint azt, hogy különböző technikákkal, eljárányugodtan elvihessék a gyermekeket iskolába és óvodába, de sokkal, megérti a szervezetnek az információs hálózatát és kíváncsiak vagyunk az előzetes reakciókra, akkor ezt az inforelkezdi megfelelően használni azt. Fontos, hogy a magasabb mációt pletykaként továbbíthatjuk az érintettek felé. Például pozícióban lévő emberek és a beosztottak közötti rendszera következő formában: „Béla és a Guszti előterjesztették a jaben legyen átjárás, mert az információáramlás útvonala, a vaslatot, hogy gyermekes anyáknak később kelljen dolgozni hálózat működése csak így látható át. Egy vezetőnek mindenjönni, az igazgató úr pedig már azon munkálkodik, hogy ez az képpen meg kell találnia az utat a beosztottjaihoz: nagyon ötlet megvalósuljon.” fontos, hogy a munkavállaló azt érezze: az ő véleményét is meghallgatják. Ez alatt természetesen nem azt értjük, hogy egy vezérigazgatónak vagy egy osztályvezetőnek le kell ülnie mindenkivel beszélgetni, mert ez lehet, hogy feszélyezné az alacsonyabb A közösség addig tud erős lenni, amíg 120-150 fős a létszábeosztásban dolgozókat. De minden szervezetben megvanma. Egy több ezer munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat nak azok a személyek, akikben megbíznak a többiek, akiknek esetében már kisebb közösségek jönnek létre. Ilyen nagy cég a szavára adnak. Ők azok, akik a véleményeket szállítani tudesetében az elképzelhetetlen, hogy mindenki mindenkit isják a felsőbb vezetés felé, és ugyanúgy ők tudják visszafelé is merjen és mindenki mindenkiről mindent tudjon. A pletyeljuttatni a híreket, tudnivalókat. Ezeket a „véleményszállítókákhoz pedig arra van szükség, hogy ismerjük azokat, akik-
A közösség hatalma
www.haszon.hu
27
nőknek
második otthon
A p l e t y kák fajtá i A pletykák tematizáltak. A következő témájú pletykákat különböztetjük meg vállalatok esetében: szex, kompetencia, hatalom, stílus, devianciák és az integráció, amely arról szól, hogy ki mennyire illeszkedett be az adott szervezetbe. ről szól – ezért általában a divíziókon belül terjed a pletyka. Ez alól persze kivételt képez a nagyfőnökről szóló híresztelés, mert az mindenkit érdekel. A róla szóló szájról szájra járó hírek a különböző részlegeken keresztül is terjedhetnek, akárcsak a cég egészére vonatkozó, például leépítésről szóló információk is. A pletykák intenzitása, általában krízis helyzetben várható, például az előbb említett leépítések apropóján. De ugyanígy az előléptetésekről, nagyhatású pozitív változásokról szóló információk esetében is gyorsabban szárnyra kap, sebesen terjed. A pletyka azért is erős tud lenni, mert nem a hatalom eszköze, hanem a szervezeti működés megtagadhatatlan része. Napjainkban a pletykakutatások száma nő: a legtöbb helyen a vállalati vezetés egyre jobban figyel rá. A kutatások eredményeiből persze nem a dolgozók magánéletét ismeri meg a vezetőség, hanem az informális rendszer hibáit, a rejtett bizonytalanságot. A legfontosabb – és a legnehezebb egy
vezetőnek elfogadni –, hogy a pletyka erősíti a közösséget, sőt hozzá kell tenni, hogy erősebb közösségben a pletyka is erősebb. A terjedés megállításának érdekében sok vállalatnál úgymond kézzel-lábbal kapálóznak a pletykák ellen… A hatalomnak mindig érdeke lesz a pletykát nyilvánosan elítélni, hiszen a pletyka erős, nem lehet szabályozni. Spontán eszköze a sokaságnak. Éppen ezért a hatalom számára a pletyka félelmetes dolog. Meg lehet állítani a pletykát? Érdemes közbeavatkozni? Olyan szinten belenyúlni, hogy megpróbáljuk leállítani vagy befejeztetni az emberekkel a pletykálkodást nem szabad. Mert ez újabb olaj a tűzre és még inkább gerjeszti a terjedését. Kezelni viszont lehet. Ami fontos, hogy nem szabad túlzottan reagálni rá. Nem szabad értékítéletet mondani. Egy-egy jó visszakérdezéssel remekül befolyásolható a folyamat. Például a következővel: „Tényleg ezt mondják? Hát ez nagyon érdekes.” Ezzel azt fejezi ki az ember, hogy nem hiszi el a pletykát, nem tartja igaznak. Megfogalmazni azonban nem szabad azt, hogy én nem hiszem el azt, amit hallok, mert azzal csak azt erősítjük, hogy igaz a pletyka. Egy másik jó megoldás a kezelésre, ha unalmat fejezünk ki. Ha például megkérdezik tőlünk, hogy igaz-e a pletyka, hogy ötven embert elbocsátanak, akkor
például a következőt lehet mondani: „Elbocsátásokról mindig beszélnek, ez a helyzet sem más”. Egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy nem, nem igaz. Ami azonban lényeges, hogy ha valóban szó van elbocsátásokról, akkor nem szabad hazudni. Akkor még csak véletlen se mondjuk azt, hogy nem igaz. Mert ha kiderül, hogy nem mondtunk igazat, az visszaüt. Kritikus helyzetben meg kell tudni, hogy mit gondol a közösség, mit tervez, miért gondolják azt, amit és ezekre kell reagálni.
A pletyka kezelése A pletykákat azonban nem csak a vállalatok vezetői használhatják fel céljaik elérésre, hanem a dolgozók is. Simon Anna, a Next Consulting tanácsadója a munkája során már találkozott ilyen példával is. – A pletykákat a dolgozók is fel tudják használni a céljaik elérésére. Az egyik legutóbbi példa erre az, amikor egy jó szakember a cégnél, ahol dolgozik, szeretett volna feljebb jutni a ranglétrán, azonban ezt nem merte egyenesen megmondani a főnökének. Ezért a kollégáknak kezdte el mondogatni, hogy vágyna az új pozícióra, a munkatársak pedig pletykaként továbbadták ezt az információt. Végül a hír eljutott az illetékeshez is, aki megtette a szükséges lépéseket az ügy érdekében. Az ő esetében ez a módszer sikeres lett, de persze az ilyen fajta tájékoztatás veszélyes is lehet, mert nem biztos, hogy ezt mindenki jól tudja kezelni. Milyen módon terjed ma a pletyka a vállalatoknál? Egyrészt még hagyományosan szájról-szájra, másrészt azonban online területen is egyre jobban erősödik. A közösségi oldalak a pletyka terjedésének melegágyai. Egyrészt a chat funkció segítségével rögtön meg lehet beszélni dolgokat, nem kell személyesen találkozni hozzá, másrészt a falakon való kiírások alapján is terjednek a pletykák. Mennyire használják tudatosan a vállalatok vezetői a pletykákat információk megszerzésére? Úgy vélem, hogy manapság még nem tudatosan használják őket erre a célra. Általában van néhány „besúgó ember”, akinek a véleményére hallgatnak, mert tudják róluk, hogy a szervezetből össze tudják gyűjteni az információkat. A mi tapasztalataink szerint azonban ezt most még inkább zsigerből teszik, mintsem tudatosan. Volt már arra precedens, hogy egy pletyka okán hoztak meg valamilyen döntést egy cégnél? Olyannal még nem találkoztunk, hogy tisztán pletyka miatt hoztak volna meg egy döntést. De azt már láttuk, hogy ha valamiről amúgy is dönteni szerettek volna, akkor a pletykát katalizátorként vagy bizonyos fajtájú befolyásoló tényezőként használták. Volt már olyanra is példa, hogy a terjengő
28
www.haszon.hu
Simon Anna
híresztelések hatására a vezetők meggyorsították a döntést az adott témában. Van olyan a vállalatoknál, hogy direkt kiszivárogtatnak pletykákat valamilyen cél érdekében? Természetesen ilyen előfordul. A pletyka kétirányú információs csatorna és az okos veztő ezt jól tudja használni. Tisztában van azzal, hogy kinek kell az adott információt átadnia ahhoz, hogy eljusson a dolgozókhoz. Például egy-egy nyilvános bejelentés előtt is alkalmazott módszer az, hogy kiszivárogtatnak részleteket, hogy ezzel előkészítsék magát a tényleges eseményt, hírt. Mennyire lehet a pletykáknak negatív hatásuk az egyes dolgozókra? Mennyire kell vigyázniuk ezzel a vállalatoknak? Nagyon. Sokan azért válnak nyitottá egy-egy fejvadász megkeresésére vagy kezdenek el állást keresni, mert hallanak például egy pletykát arról, hogy átalakítás lesz a szervezeten belül. Egy ilyen mondat elég ahhoz, hogy a cégen belüli lojalitás csökkenjen. Ezért is kell odafigyelniük a vezetőknek és tudniuk gyorsan és okosan reagálni, mert jó munkatársakat lehet a pletykák miatt elveszíteni.
www.haszon.hu
29
nőknek
30
második otthon
Összetartó erő és stresszoldás
Terjedés a vállalaton kívül
A pletykáknak valamilyen szinten összetartó erejük is van, hiszen ezekkel a munkahelyi csoportok kifejezik és fenntartják közös értékeiket, érdekeiket, szabályozzák konfliktusaikat, a kollégákról szóló történetek pedig bizonyítottan csökkentik a stresszt. Tipikus szervezeti pletykatartalmak: kompetencia, stílus, integritás (ki mennyire tudott beilleszkedni a szervezetbe), hatalom, pénz, szex, devianciák (alkoholizmus, drog). Ezek azok, amelyek általában nem a hivatalos kommunikáció részei, a hivatalos kommunikációtól idegen tartalmak pedig kizárólag pletyka útján terjedhetnek egy-egy vállalaton belül (pl. belső hatalmi harcok, szexuális jellegű hírek, fizetések stb.). Ráadásul ezekre a könnyedebb hírekre az embereknek szükségük van a napi dolgozói léthez, ahhoz, hogy jobban be tudjanak illeszkedni a közösségbe. A pletyka legalább részben kárpótol a „másról beszélnek fent, mint lent” tünetből fakadó elnyomatottság érzéséért. Az eddigi pletykákról szóló kutatások számos olyan pletykafunkciót tártak fel, amelyek nagyvállalatokra vonatkoztathatóak.. Egyik fő funkciója az események újbóli, közös átélésének a biztosítása: ezzel a tájékozódást és az összehasonlítást is támogatja. Így például az új dolgozó is azonnal érzékeli a munkahelyi légkört a többiek viselkedéséből, attitűdjéből – pletykáikból. Ez a navigációs pletyka, emellett a vállalatok legelterjedtebb pletykatípusai a portrépletyka (egy-egy emberről szóló, személyiséget leíró) és a gyógypletyka (ami rehabilitál valakit). A pletyka a felgyülemlett feszültség levezetésének is eszköze, funkciója ennek fényében az úgynevezett „jól kibeszélés”. A közösség tagjai a kisebb-nagyobb botrányokon keresztül folyamatosan újrafogalmazzák a csoport eszményeit.
Zsuzsa arra is figyelmeztet, hogy a cégekről szóló pletykák nem állnak meg szervezeten belül. A külső terjedés ellen különböző technikákat próbálnak meg bevetni a vállalatok. – Van olyan cég például, ahol a pletyka külsős terjedése érdekében aláíratnak egy papírt a munkavállalóval, hogy amíg náluk dolgozik, addig nem mondhat semmi rosszat a vállalatról. A másik eszköz, amivel ez gátolható, hogy olyan képzéseket, juttatásokat adnak, amelyek miatt az emberek lojálisak lesznek a céghez és nem pletykálnak róla – mondja Zsuzsa, majd hozzáteszi: a nyugati embereknél a cégről való panaszkodás a legtöbb elképzelhetetlen, hiszen azzal magukról is kiállítják a bizonyítványt. Egyrészt a személyiségükről, másrészt arról, hogy az illető nem tartja magát sokra, mert hajlandó olyan cégnél dolgozni, ahol rosszul bánnak vele. Ez azonban a magyarok esetében más, mert nálunk a panaszkultúra nem az igazi. Szeretünk panaszkodni, sokszor akkor is szidjuk az adott céget, ha azzal semmi problémánk nincs. Hn
www.haszon.hu
a pletyka kez elés lépés ei • • • • •
megismerni a szervezet információs hálózatát megtalálni a véleményszállítókat meghallgatni, hogy milyen hiedelmek élnek a szervezetben kiszűrni, hogy melyekkel érdemes foglalkozni eldönteni a prioritásokat – nem lehet mindig mindenkinek megfelelni • megtenni a szükség lépéseket a változtatás érdekében
www.haszon.hu
31
