Rekultivációs projekt bemutatása
A REGIO-KOM Kommunális Szolgáltató Társulás „REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-hevesi kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja” néven és KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0007 azonosító számon pályázatot nyert rekultivációra. A projekt során 2011 és 2013 között megvalósul 31 település felhagyott és bezárt kommunális szilárd hulladéklerakójának rekultivációja. Ezek a lerakók semmiféle műszaki védelemmel nincsenek ellátva, többnyire bányagödrökbe, tavakba, mélyedésekbe behordott, vagy a települések határában egyszerűen csak lerakott hulladékról beszélhetünk. Az időjárás viszontagságainak kitett, takarás nélküli lerakók a környezetet csúfítják, szennyezik. A projektben az alábbi települések vesznek részt: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor, Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Pély, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Visznek, Zaránk Mi is az a rekultiváció? A települési hulladéklerakókban a hatóság által meghatározott mennyiség elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni. Miután a hulladéklerakás befejeződött, a lerakót rekultiválni szükséges. Ez utógondozás, melynek az a célja, hogy a lerakó bezárását követően ne szennyezze a környezetét semmiféle módon. Rekultiváción a sérült vagy elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti, és emberi tevékenység károsító hatásai miatt szennyező és terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra.
A rekultiváció kialakításánál alapelv volt a lerakott hulladéktömegből a további szennyezés kimosódás megakadályozása, talajerózió elleni védelem kialakítása és a tájba-illesztés megvalósítása, természetesen a reális megvalósíthatóságot (költségeket) is alapul véve. Az érvényben lévő rekultivációs rendelet alapján elkészült jó néhány felülvizsgálati és rekultivációs terv, ezekből eredően a megfogalmazható célok és megoldások az alábbiak:
o megakadályozandó a depónia belsejébe a csapadékvíz bejutás, tekintettel a horizontális kiszivárgás lehetőségére o fedő,- és zárórétegek kialakítása o intézkedések kidolgozása a hulladéklerakóban termelődő gáz feldúsulásának és migrációjának ellenőrzésére o 3 – 4 m-nél nagyobb hulladékvastagság esetén kiszellőztető kutak telepítését javasoljuk. Hasznosítható biogáz mennyiség az előzetes számítások alapján nem várható. o csapadékvíz elvezetés o befogadóba vezetendő csapadékvíz mennyiség nem keletkezik a számítások alapján, mivel a füvesítéssel, határoló cserjesorral a csapadékvíz hasznosul, a feladat pedig egyszerűsödik. o zajvédelmi vonatkozások elemzése o a lerakók lakott területtől való távolsága alapján a munkagépek határértéket meghaladó zajhatása 250 m-en túl már nem jelentkezik, Zaj elleni védekezés, mint feladat a továbbiakban határozható meg o természet-és tájvédelmi vonatkozások elemzése o Az ökológiai vizsgálat és a terepbejárás során olyan indok nem merült fel, amely a hulladéklerakók rekultivációját, tájbaillesztését megkérdőjelezhetné. A lerakók döntően részei a NATURA 2000 elemeinek. o intézkedés a szétszórt hulladék összegyűjtésére és az illegális lerakás megakadályozására o a rekultiváció munkaterülete a lerakót határoló sávra is kiterjed, amely a pályázó tulajdonában lévő terület. A további lerakás megelőzését szolgálja a telepített tüskés cserjesor, figyelmeztető táblák elhelyezése és a beruházás során elvégzendő reklámtevékenység. A lerakóknál meglévő adottságok maximális figyelembe vétele a költségkímélő megoldást jelenteti, pl.: meglévő fás, bokros, benőtt terület maradóként való figyelembe vétele erdőtelepítés a belterület irányába szükség szerint szükségtelenné váló bódék, építmények elbontása szabdalt anyaggödrök rendezése, szennyezés átdeponálása és rendezett hulladékszél kialakítása a lezárandó felszín csökkentésére összefüggő hulladékfelszín –szennyezett felszín minimalizálás- kialakítása, a szétszórt hulladék átrendezésével minél nagyobb kiterjedésű zöld felszín kialakítása a talajvíz és a felszíni víz állapota alapján a lezáró rétegek ésszerű –minimális rendeleti megfelelőség- kialakítása, hulladék kiszellőztetés kiszellőztető kutakkal. Kiszellőztető léccel történik ott, ahol a depónia fölé nyúló kiszellőztető kút telepítést a környezeti feltételek miatt – állagvédelemnem javasolható, a hulladék vastagsága azonban a kiszellőzés elősegítését indokolja. talajvíz monitoring rendszer telepítése a minimális db számmal ill. a meglévő kutak megfelelősége esetén a fennmaradásuk javasolt természetes „domborulat” kialakítása lehetőség szerinti lapos rézsűfelületekkel helyszíni adottságok maximális figyelembe vétele a lerakónál deponált föld , építési törmelék és átrostált, frakcionált hulladék beépítésével mezőgazdasági határolás miatti cserjeültetés a lezárt depónia oldalainál az építendő talajvízfigyelő kutak telepítése lehetőség szerint nem hulladékkal borított, hanem „tiszta” területen történjen
depóniafelszín rendezése a felszíni vízelvezetés biztosítására, a tócsásodás megelőzésére, egyidejűleg a depóniára feljutás lehetőségének megteremtésével jogi területhatárok –önkormányzati tulajdon- figyelembe vétele a rekultivációs munkák elvégzésénél
Főbb műszaki jellemzők a 31 lerakóra: o helyben történő rekultiválás: 18 db o felszámolással történő rekultiválás: 13 db o hulladékkal borított, ill. lezárt depónia felszín füvesítve: ~ 37 ha o egyéb füvesítés (rézsűn, egyéb felületen): ~ 4,5 ha o hulladék átdeponálás: ~ 160 500 m3 o átrostálás, frakcionálás: ~ 131 000 m3 o talajvíz figyelő kút: 49 db o tüskés cserjesor határolás: ~ 15,3 km Szennyezés kimosódás elleni védelem A lerakott szemét a jogi területen kívül egyéb területeket nem érint, az Önkormányzatok a tulajdonosi rendezést elvégezték. A tulajdonosi rendezésben problémák felmerülése esetén a hulladékok átdeponálását elvégezték. A szeméttel borított terület csökkentése alapelvként jelentkezik, az építhetőség mértékéig. Ez viszonylag nagytömegű mozgatást tesz szükségessé, így azonban az összefüggő rekultivált felszín csökkenthető. A takarófölddel lefedett és füvesített területrészekről a csapadékvíz a határoló cserjesávba folyik, ahol hasznosul. A szennyeződés kimosódás megelőzését tehát a füvesített, a megfelelő mértékű lejtéssel kialakított felszín biztosítja. Talajerózió elleni védelem A rekultiváció szerves részét alkotja a növénytelepítés, amelyhez humuszterítéssel termőföld réteg szükséges minimálisan 30 (rézsűn) ill. 50 cm vtg-ban. A földanyagot föld beszállításával lehet biztosítani. Ezen anyagféleség beszerzési helyéül az előkészítő fázisban Jászberény, Besenyszög és Heves települések anyagbányáinak tulajdonosaival egyeztettünk. Természetesen a kivitelezés során egyéb lehetőségek is adódhatnak, a megfelelőség/egyenértékűség a meghatározó. A növényesítés gyep kialakítást jelent. A rézsűfelszínen sem javaslunk a füvesítésen kívül egyéb megoldást. A telepítendő növényfajok őshonosak. A talajerózió ellen a felszíni víz irányított elvezetése, - a tereprendezéssel biztosítva- is biztonságot ad. Tájbaillesztés A rendezett szintek az átdeponált hulladékmennyiség alapján alakulnak ki. A felület kialakításánál a legömbölyített lehatárolás természetes megjelenítést ad, füvesítéssel kiegészítve. A végeredmény tehát természetes hatású lesz. Továbbá a jelenlegi tájseb –fedetlen szemét felület, szétszórt területen - megszüntetése is részét képezi a tájbaillesztésnek. A letisztított és lefedett terület eleve gátat szabhat az illegális szemét lerakásnak, mivel a rendezett környezet nem ösztönző hatású. Egyéb feladatok A lerakott hulladéktömeg maradék szerves része bomlásnak indulhat, amely biogáz termelődést jelent. Ezen gáz kiszellőztetésére 3 lerakónál terveztek kiszellőztető kút telepítést,
amelyeknél a hulladékvastagság a 4-6 m-t is meghaladja. A kisebb hulladékvastagságnál a kavics léces kiszellőztetés javasolt. Tervezett monitoring rendszer Talaj monitoring rendszer egy lerakónál sem működik, telepítését csak akkor indokolt, ha a talajvíz monitoring rendszerben tartós határérték túllépés jelentkezne. A figyelőkút telepítés célja a rekultivált szeméttelep környezetében az esetleges talajvíz szennyeződések kimutatása, a folyamatos ellenőrzési lehetőség feltételeinek biztosítása, az alapállapot meghatározással kezdve a vizsgálatokat. Nem épül valamennyi rekultivációs helyszínen talajvíz figyelő kút, ill. már több lerakónál létesítettek ilyet. Azon lerakóknál, ahol a teljes hulladékmennyiség el lesz szállítva – Erk, Tarnabod, Zaránk – és B szennyezettséget meghaladó érték nem jellemzi a talajvizet, figyelő kút nem épül. Átány és Pély esetében, függetlenül a teljes hulladékmennyiség elszállításától, tervezve van 1-1 db figyelő kút telepítése a B-t meghaladó paraméter alapján. Az egyéb, rostálással felszámolandó lerakóknál is szükséges az 1 db figyelőkút telepítése A rekultiváció során használt technológiák: rekultivációs rétegrend kialakítása A o min. 30 cm kiegyenlítő réteg (helyszínen lévő anyagok –építési törmelék, föld, átrostált/frakcionált hulladék- felhasználásával) o 30 cm vízzáró réteg ill. egyenértékű megoldás a szükséges rétegelemekkel –szivárgó réteg o 30×30 cm méretű szivárgó kavics léc a takaró rétegben elhelyezve, ~ 20 méterenkénti távolságban o min. 30 (rézsűn) ill. min. 50 cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok – építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes lezárt depónia felszínen o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). B o a kitermelt hulladék egy része rostálás és frakcionálást követően visszakerülhet a kitermelés helyére, amennyiben a talajvizsgálatok eltávolítást igénylő szennyezést nem mutatnak o min. 30-50 cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok –építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes rekultivált (felszámolt hulladék területén) felszínen o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). C o min. 30 cm kiegyenlítő réteg (helyszínen lévő anyagok –építési törmelék, föld, átrostált/frakcionált hulladék- felhasználásával) o BENTONIT paplan egyenértékű megoldás a szükséges rétegelemekkel –szivárgó réteg, kiszellőztető réteg o 30×30 cm méretű szivárgó kavics léc a takaró rétegben elhelyezve, ~ 20 méterenkénti távolságban o min. 30-50 cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok –építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes lezárt depónia felszínen
o biogáz kiszellőztető rendszer kiépítése a 3-4 m-t meghaladó hulladékvastagságnál o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). G Azon felszámolandó lerakóknál, ahol a hulladékmennyiség < mint 3000 - 4000 m3 és a talajvíz valamely paramétere a B szennyezettséget elérte, helyszíni rostálás nem történik, hanem a teljes hulladékmennyiség a jásztelki lerakóba kerül.
Az utógondozás módja D o talajvíz monitoringozás, jelentéskészítés o füvesítés, cserjék, fák gondozása, újratelepítése o figyelmeztető táblák karbantartása, cseréje o illegális szemétlerakások felszedése, regionális lerakóba szállítása H
talajvíz monitoring nem épül, a teljes hulladékmennyiség el lesz szállítva füvesítés, cserjék, fák gondozása, újratelepítése o figyelmeztető táblák karbantartása, cseréje o illegális szemétlerakások felszedése, regionális lerakóba szállítása
Vízelvezető rendszer kialakítása E o szivárgó réteg biztosítja a lezárt, füvesített felszínről a csapadékvíz elvezetését. A csapadék a növényzet (határoló cserje) vízpótlását biztosítja, felszíni vízelvezető és továbbító rendszer kiépítése a mennyiségek alapján nem indokolt F o a füvesített, hulladék mentesített felszín a meglévő környezetbe simulva alakul ki, felszíni vízelvezetés nem épül. A NATURA 2000 területeken kaszálás nem javasolt.
Település neve, ahol a lerakó található
Vízelvezető rendszer kialakítása
Depóniagázgyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítése
Az utógondozás módja
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
A projektben rekultiválásra kerülő lerakó megnevezése
Rekultivációs rétegrend kialakítása
Sor szám
Rekultiválandó felület (m2)
A projektben rekultiválásra kerülő lerakók felülvizsgálata
Alattyán település rekultiválandó lerakója Jánoshida település rekultiválandó lerakója Jászágó település rekultiválandó lerakója Jászalsószentgyörgy település rekultiválandó lerakója Jászapáti település rekultiválandó lerakója Jászárokszállás település rekultiválandó lerakója Jászberény település rekultiválandó lerakója Jászboldogháza település rekultiválandó lerakója Jászdózsa település rekultiválandó lerakója Jászfelsőszentgyörgy település rekultiválandó lerakója Jászjákóhalma település rekultiválandó lerakója Jászkisér település rekultiválandó lerakója Jászladány település rekultiválandó lerakója Jászszentandrás település rekultiválandó lerakója Jásztelek település rekultiválandó lerakója Pusztamonostor település rekultiválandó lerakója Átány település rekultiválandó lerakója Boconád település rekultiválandó lerakója Erdőtelek település rekultiválandó lerakója Erk település rekultiválandó lerakója Heves település rekultiválandó lerakója Hevesvezekény település rekultiválandó lerakója Kömlő település rekultiválandó lerakója
Alattyán Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Pusztamonostor Átány Boconád Erdőtelek Erk Heves Hevesvezekény Kömlő
8 200 14 400 9 000 13 300 32 500 80 000 106 600 15 000 15 000 7 900 27 200 27 170 32 500 16 600 14 500 21 450 10000 12 320 11 980 5 000 38 800 10 730 5 560
A A G A B A C A A B A A A A A A G B A G C B B
E E F E F E E E E F E E E E E E F F E F E F F
nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül
D D D D D D D D D D D D D D D D D D D H D D D
24 25 26 27 28 29 30 31 Össz
Pély település rekultiválandó lerakója Tarnabod település rekultiválandó lerakója Tarnaörs település rekultiválandó lerakója Tarnazsadány település rekultiválandó lerakója Tenk település rekultiválandó lerakója Tiszanána település rekultiválandó lerakója Visznek település rekultiválandó lerakója Zaránk település rekultiválandó lerakója
Pély Tarnabod Tarnaörs Tarnazsadány Tenk Tiszanána Visznek Zaránk
6800 4 200 21 230 10 000 13 400 13 600 13 000 4 270 ~623 150
B G A B B A A G
F F E F F E E F
nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül nem épül
D H D D D D D H
Intézményi, működtetési, üzemeltetési viszonyok Tulajdonjogi kérdések Az érintett lerakókra az alábbiak jellemzők: tulajdonviszony rendezett a nyilvántartási terület –86 ha- és a szeméttel borított terület –62 ha- mutatja, hogy a fedettség nem 100 % mértékű a szemét majdnem olyan nagy úr mint a víz, nem ismeri a jogi határokat. Önkormányzati terület esetén az átdeponálás ill. felszámolás a támogatható tételek között jelenik meg. Amennyiben az előkészítő munkák során feltárt átnyúlások rendezése az Önkormányzat által elvégzendő átdeponálással történik, ezen munkafázis nem jelenik meg a költségtételek között. A jelen projekt esetében tehát a magánterületen történő munkavégzés nem értelmezhető. Működtetés, üzemeltetés A megvalósítást követő legfontosabb ill. szinte egyedüli feladat a rekultivációs engedélyben meghatározott utógondozási feladatok szakszerű elvégzése és erről jelentéstétel az Engedélyező hatóság részére. Ennek elemei: Üzemeltetés: talajvíz vizsgálatok elvégzése az engedélyben meghatározott gyakorisággal utógondozási jelentés előírt gyakoriságú elkészítése és megküldése az Engedélyező hatóság részére Karbantartás: talajvíz figyelő kutak állagának biztosítása, karbantartása füves területek előírt gyakoriságú kaszálása fák gondozása előírt gyakorisággal illegálisan lerakott szemét összegyűjtése, elszállítása figyelmeztető és jelzőtáblák karbantartása Pótlás: talajvíz figyelő kutak újraépítése fák, cserjék, füvesítés újratelepítése figyelmeztető és jelzőtáblák cseréje A rekultivált területek üzemeltetéséről nem beszélhetünk az adódó feladatok jellege alapján. A rekultivációs munkák befejezését követően a talajvíz figyelő kutak üzemelési engedélyét be kell szerezni. A rekultivált lerakót ill. a rekultivált helyszínt az adott települési önkormányzat fogja „üzemeltetni”. A feladat elvégzésére vonatkozó nyilatkozat és a költségek vállalására vonatkozó Testületi döntést az Önkormányzatok meghozták. A működési költség ez esetben csak a figyelő kutakra értelmezhető, hiszen költségráfordítással csak ez a működtetendő beruházás jön létre. A pályázónak alapvető célja ezen részben rendezett állapot fenntartása, tehát költségként jelentkezik az ellenőrzés, az ellenőrző személy díjazása, figyelmeztető táblák elhelyezése, a talajvíz vizsgálatok elvégeztetése és jelentések készítése. A pályázó ezen munkákat saját hatáskörében és állományával el tudja végeztetni. A finanszírozás az Önkormányzatok költségvetéséből történne.
A pályázónak bevétele nem, csak kiadása jelentkezik. A tervezett projekt megvalósítását követő feladatokat –utógondozási feladatok- az Önkormányzatok saját hatáskörükben –mezőőri felügyelettel, közhasznú munkásokkal elvégeztetik.
A rekultiváció elmaradásával járó kockázatok – környezeti és társadalmi ügy is A jelenlegi helyzet egyik lerakó esetében sem fenntartható, mindenképpen szükséges a közeljövőben a rekultiváció elvégzése. A mostani helyzet fennmaradásának következményei mind környezeti, mind gazdaságági szempontból már most egyértelműek. Környezeti kockázatok: A területen a Jásztelki Regionális Hulladéklerakó telepen kívül engedéllyel működő szilárd hulladéklerakó nincs (a már bezárt települési szilárd hulladéklerakók műszaki feltételei nem feleltek meg a mindenkor hatályos jogszabályoknak, így bezárásukat az illetékes Felügyelőség elrendelte). Ám ezen bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése (azaz a környezeti veszélyeztetés növekszik), sőt valószínűsíthető, hogy a már bezárt hulladéklerakókra illegálisan hulladékot hordanak ki, mivel a 24 órás őrzésükről a tulajdonos önkormányzat nem tud gondoskodni. Pedig az érintett térségben számos helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny területek találhatók, amelyek károsítása, veszélyeztetése nem folytatható (Pl. Natura 2000 területek). Társadalmi kockázatok: A rekultiválandó lerakóval rendelkező települések között a Jászsági kistérség hátrányos, míg a Hevesi kistéréség Komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérség. Az önkormányzatok azért hozták létre ezen társulást, mert saját erejükből nem tudták megoldani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatokat. További pozitív társadalmi hatás a falvak, városok tájképének javulása, amely egyúttal a környék turisztikai potenciálját is növelheti.
A rekultiváció várható eredményei A projekt megvalósulása várhatóan számos pozitív eredményt fog eredményezni. Ezek közül a legszembetűnőbbek a környezeti változások. Azonban nem csak ezen a területen jelenthet előremozdulást a sikeres kivitelezés. Társadalmi és gazdasági előnyöket is tartogat a rekultiváció megvalósulása. Várhatóan megszűnik a lerakók jelentette környezeti kockázat, a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javul a levegőminőség, megszűnik az esetlegesen érzékelhető szaghatás, gazdagodik a természeti környezet, a környék növény és állatvilága, új birtokba vehető területet talál magának, szélesedik a biotóp hálózat és a biodoverzitás is növekszik. Ezek mellett a környezeti előnyök mellett azonban társadalmi előnyök is megjelennek. A beruházások javítják a falvak, városok tájképét, ezáltal hozzájárulnak a helyi lakosság tiszta környezethez való jogának kiteljesedéséhez, az egészségesebb környezet kialakításához. Javíthatják az esélyegyenlőséget a térségben, csökkenthetik a társadalmi depressziót. Sőt a beruházások a későbbiekben lehetőséget biztosíthatanak a foglalkoztatás bővülésére, ezzel
további előnyöket biztosítva a helyi lakosság számára. Ezáltal nőhet a térségben a foglalkoztatás, javulhatnak a jövedelmi viszonyok. A fent felsorolt előnyök mellett pedig a tájképjavulásnak köszönhetően, növekedhet a turisztikai potenciál, valamint a környezeti kockázat csökkenése miatt vonzóbb befektetési környezetet jelenthet a térség a továbbiakban.
