REKREOLÓGIA ALAPISMERETEK

2

BÁNHIDI MIKLÓS

REKREOLÓGIA ALAPISMERETEK I-III. Elektronikus egyetemi jegyzet RÉSZLETEK(NEM LEKTORÁLT) NYME AK, Győr, 2014

Hivatkozás: Bánhidi M. (2012): Rekr eológia alapismer etek. Rekr eológia, Leisur e Science. Sporttudományi Füzetek MSTT , Budapest Az er edeti példány megr endelhető [email protected] emailen Copyr ight: A jegyzet elsősorban a felsőoktatási képzésben dogozók és hallgatók képzését szolgálja. Az anyag a szerző engedélye nélküli sokszor osítása szer zői jogvédelembe ütközik.

3

VI.FEJEZET A REKREÁCIÓ (LEISURE) CÉLCSOPORTJAI

Bevezetés A rekr eáció valamennyi emb ert érint, ezért a nnak célcsoportja bárki leh et. A terület men edzs mentjén ek sik ere sokszor abban r ejlik, hogy mennyir e ismeri a rá bízott személyek et csoportokat, megtalálja - e, érti-e a bennük lév ő azonosságokat, eltérések et. A r ekr eációszerv ező azonban legtöbbször a célcsoportok megválasztásában nem válogathat, a rájuk bízott személy ek iránti felelősség e nagy n emtől, életkortól, fajtól, vallási nézet ektől, stb. függetlenül. El kell, hogy fogadja az ENSZ emb eri jog okban megf ogalmazottakat: „Minden emb er szab adnak születik. Minden emb ern ek joga van a munkára, szabadidőre”. Munkájában érvény esíteni k ell az egy enlő bánás mód elvét, amelyb en a k özös igények, elvárások

6.1. Az életkorok jellemzése A rekreáció célcsoportjai sokszor hasonlítanak, ugyanakkor egyes jegyek alapján különböznek egymástól. Jobb megértésükhöz elengedhetetlen az emberek életmódjának, életútjának megismerése, amelyben segítséget nyújt az auxológia tudományág, amely nemcsak keresztmetszeti, hanem longitudinális értelemben vizsgálja az emberi fejlődés csoportos és egyéni eltéréseit. Képviselői az életutat időfaktorként értelmezik, amelynek periódusaiban különböző intenzitású változások történnek az ember szervezetében. Vizsgálati területek: - a növekedés: mennyiségi (testi) változások, fejlődés: minőségi (pszichés) változások, - az érés: hormonális fejlődés következménye, amely összefüggésben van a szocializációs követelményekkel. Az emberek életútját a fejlődés és folyamatos változások kísérik, amelyeket az alábbi fő tényezők határozzák meg:  Genetikai ok: öröklődés  Környezeti okok: természeti, társadalmi  Életmódból adódó okok Az életkori definíciók között megkülönböztethetők kronológiai, biológiai, motoros életkorokat. A kronológiai életkor a születéshez viszonyított életkor, amelynek megállapítását a tudomány ezred pontossággal határozza meg (decimális életkor). A biológiai életkort a gyermekek fejlettségi mutatójaként kezeli a tudomány, amely a kronológiai életkorhoz viszonyítottan eltéréseket mutat. A motoros életkor kifejezésről az 1980-as években végzett magyarországi reprezentációs vizsgálataink nyomán kezdtük beszélni, miszerint a motoros képességek életkoronkénti eltéréseiből vonhattunk le tanulságos következtetéseket. A szakirodalmakban az ember életszakaszait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: csecsemők, kisgyermekkor, iskoláskor, ifjúsági kor, felnőtt kor, időskor. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index, HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján (6.1. ábra). Ennek kapcsán a világon a legjobb mutatókkal a gazdaságilag vezető nyugati országok tartoznak, amely alapján egyértelmű, hogy ott többet költenek az oktatásra, amely növeli az életminőséget.

4

6.1. ábra Az emberi fejlődés indexe (HDI) Piaget az értelem fejlődésével hozza párhuzamba a fejlődést. Két elemet különböztet meg az asszimiláció (hasonulás) pl. evés, játék, ill. az akkomodáció (idomulás), amikor az egyén a környezeti változásokra reagál különböző információk feldolgozásával.

6.2. Nemi különbségek A férfiak között a gazdasági-iskolázottsági különbségek, és a munkanélküliség a legfontosabb kockázati tényező, de ezek után, szintén igen fontos szerepe van az emberek közötti bizalmatlanságnak, ellenségességnek, a kölcsönös segítség alacsony fokának és annak, ha nem számíthatnak civil szervezetek támogatására, ezek együtt a megyék közötti halálozási különbségek 77 %-át magyarázzák. A nők esetében a védő faktorok szerepe egyértelműbb, ezek a kölcsönös segítség és a bizalom, csak ezután következik az anyagi helyzet romlása. A Hungarostudy 2002 megerősítette a fenti kockázati és védő tényezők szerepét, ezeken túl a férfiak halálozási arányait igen jelentősen rontja a rivalizáló attitűd, míg a vallásosság a nők körében igen fontos egészségvédő faktor.

6.3. Életkori különbségek Az életkori különbségek megértése érdekében meg kell értenünk az életciklust, amely a születéstől a halálig tart és olyan szakaszokra bontható, amelyek biológiai és pszichikai változások tekintetében az embercsoportoknál hasonlóak, egyénileg sokszor eltérő képet mutatnak. Természetesen az életkori szakaszok nem vonatkoztathatók el egymástól, egymásra épülnek, ill. az öregedésnél Zborowski (1964), és Kelly (1996) vizsgálataikon keresztül megállapították, hogy az életkor előrehaladtával jelentősen megváltoznak az emberek rekreációs szokásai. Az életkori eltérések legfontosabb ismérvei a biológiai fejlettségben és egészségi állapotban való eltérések alapján értelmezhetők. Eiben at al. (1990) felmérései alapján a biológiai fejlődésben többnyire lineáris trendek tapasztalhatók, bizonyos szenzitív szakaszokkal, amelyek szervrendszerenként eltérő intenzitást mutatnak. Az idegrendszer fejlettsége már 6 éves korban eléri a maximum 90%-át, míg a nemi hormonális rendszer fejlődése csupán csak a pubertás korral válik intenzívebbé.

5 A motoros képességek fejlődését jelentősen meghatározzák a tartó és mozgató szervrendszerek fejlettsége, amely rendszeres fizikai foglalkoztatással előnyösen befolyásolhatók. A fejlődés fiúknál és lányoknál hasonló intenzitású, csupán pubertás kortól a felnőtté válásig akár 20%-os eltérést eredményez a fiúk javára (Barabás). 6.1.táblázat A fejlődés pszichoszociális háttere (Eriksson, 1963) Korszak

Krízis

Csecse mők or (0-1 é v) Kisgyer mekk or (1-3 é v) Játszók or (3-6 é v)

Bizal ombizalmatlansá g Aut onó mia szé gyen, kétség Kezde mén ye zés Bűntudat

Kisiskolásk or (6 évpubertás) Serdülők or

Teljesítmén ykisebbrendűség

Fiatal feln őttkor

IdentitásSzerep za var Bensősé gessé gelszigetel ődés

Felnőttk or

Alk otóképessé gstagnálás

Érett (idős) feln őttkor

Énteljességkétségbeesés

Kedv ező Ki men etel Bizal om, optimi zmus Önk ontroll, me gfelelésérzés Önálló cselek vés terve zése és me gvalósítása Intellektuális, fi zikai és szociális kompetencia Egysé ges, önálló énkép Szor os, tartós kapcs olat, pál yaelköteleződés Törődés a családdal, társadalommal és a jövővel Élettel való me gelégedés, szembe nézés a halállal

Kedv ezőtl en kimen et el(Patológia) Skizoid, depresszí v személ yisé gkép Túlzott önma gunkkal foglalk ozás, kén ys zer Bűntudat, hisztéria, pszi ch os zomatikus betegsé gek Kisebbrendűség érzése, negatí v önértékelés Identitásdiffú zió, kriminalitás Szociális elszigetel ődés, ma gán y Ad digi teljesítménnyel való elégedetlenség, életpálya -mód osítás Kétségbeesés, halálfélelem, elégedetlenség

6.3.1. Csecsemők, kisgyermekek rekreációja Khalil Gibran arab származású költő az alábbiakban ír a gyermekről (szabad fordításban): „A Te gyermekeid valójában nem a Te gyermekeid, Ők az Élet Fiai és Lányai, Rajtad keresztül születnek, de mégsem a részeid, Még ha veled is vannak, mégsem tartoznak csak hozzád…” Ezzel azt kívánta kifejezni, hogy a gyermek születésétől egy önállósodásra vágyó egyéniség, amely hozzánk hasonló, de gyakran tőlünk független akarattal rendelkezik. Ez az életvitelükben is hamar jelentkezik, amelyet a felnőttek „dackorszakként” élik meg és gyakran tanácstalanok annak kezelésénél. A rekreáció területein is észlelhető, hogy már korán szereti eldönteni a csecsemő, kisgyermek, hogy mit szeretne csinálni. A pszichológia szaktanulmányok azonban leírták, hogy egyfajta tevékenység iránti érdeklődésük ideje nagyon csekély, ez lehet akár néhány másodperc is. 6.3.1.1. Csecsemők, kisgyermekek bio-szociális fejlődése A csecsemők és a kisgyermekek az egészségügyi kérdések terén teljesen elkülönülő csoportot képeznek - nem tekinthetők egyszerűen kis felnőtteknek. Idegrendszerük, légzőszerveik és szaporodási szervrendszerük még nem teljesen kifejlett, ezért sokkal

6 kiszolgáltatottabbak az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben, mint a felnőttek. A gyermekeket tehát veszélyeztetett csoportnak kell tekintenünk, és kiemelt figyelmet kell szentelnünk nekik. A csecsemők és kisgyermekek érdekében az Európai Unió olyan intézkedéseket dolgozott ki, melyek célja a magas színvonalú egészségvédelem biztosítása. Sok komoly egészségügyi kérdés merül fel a csecsemők és gyermekek kapcsán már a kezdetek kezdetén. Ezek közé tartozik a születés előtti egészség, a táplálással kapcsolatos kérdések, az kiegyensúlyozott étrend, a testsúlykontroll vagy a speciális gyógyszereket igénylő ellátás. A társadalmi körülmények és a környezeti hatások szintén vetnek fel fontos kérdéseket, például a táplálkozás, a mentálhigiéné vagy az esetleges lelki sérülések terén, ezekre ugyancsak fontos figyelmet fordítani. Az EU magas szintű védelmet biztosít a gyermekek és családtagjaik számára azáltal, hogy egységesíti az Európai Unió országaiban érvényben lévő biztonsági intézkedéseket és törvényeket, mindenekelőtt az élelmiszerekre, illetve a gyermekeknek szánt vagy velük érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó jogi szabályozást. Az EU bátorítja és támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az e területen zajló kutatási és kockázatelemzési tevékenységek fejlesztésére és a fontosabb kérdésekkel kapcsolatban az ismeretek gyarapítására irányulnak. 6.3.1.2. A csecsemők rekreációs foglalkoztatása A kisgyermekek foglalkoztatására külön, jól behatárolható szoba, terem, (szabadtéri terület) javasolt. Ez lehet otthoni környezet, azonban a rekreációszervező mégis hotelekben, rekreációs központokban, strandokon, fürdőkben, tábori körülmények között kerülhet kapcsolatba a csecsemők, kisgyermekek foglalkoztatásával. A helyszín kialakításánál fontos az egészség kritériumok figyelembevétele, mint pl. oxigén dús, nem szennyezett levegő, kellő fényviszonyok, zajmentes környezet. A még szülői függőség esetén tanácsos az anyával, apával való együttes foglalkoztatás, ahol a szülő döntésére bízzuk, hogy az adott helyszínt, aktivitást eléggé biztonságosnak tartják-e. Ebben az az esetben is a kisgyermek fejlettségéhez kell kialakítani a feltételeket és alkalmazni a feladatokat. A hatások szempontjából ilyenkor elsődleges a szülő-gyermek közötti kapcsolat erősítése, ahol a közös örömszerzés, a sikerélmény lesz a legfőbb eredmény. Lehetőség van egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatásra is, amelyben különös figyelmet kell fordítani a rekreációszervező biztonsági játszó-, játékszerek alkalmazására. (alacsony játszótéri szerek, puha labdák, kreatív rakosgató játékok. 6.2. táblázat Javaslatok csecsemők rekreációs foglalkoztatására 1. hónap 2. hónap

3. hónap

4. hónap 5. hónap

Kedvenc tevékenysége

Rekreációs foglalkoztatás

Szülővel szemkontaktus Neszekre való figyelés Testi érintés Emberi hangokra figyelés

Fekete-fehér mintás tárgyak, képek mutogatása. Csengő, szélhárfa hang Csikizés, masszírozás. Élénkebb színű tárgyak fényforrásokat, különböző játékok alkalmazása Hangot adó játékok adása Kiságyra színes forgó játékok elhelyezése

A játékok kézbevétele és megtartása Emberekkel való kommunikáció Fürdés Testi érintés különböző testfelületeken Ölben ringatás, reptetik, hintáztatják és

Hason fekvésben alkarjára támaszkodva ide-oda hintáztatás Aktívabb mozgásos játszás

7

6. hónap

7. hónap

paciztatják. a tárgyakat meg is kell kaparintani. Bármi a keze ügyébe kerül, azt azonnal a szájába veszi. Kúszás, mászás

8. hónap

Különböző tárgyak kosárba rakosgatása

9. hónap

Hangadások: dobolás, gagyogás, sikítás Kukucskálós játék. Pakolás, rámolás. .

10. hónap

dobozba,

11. hónap

Játékok tologatása, Testhelyzetek próbálgatása: felállás, leguggolás, járás.

12. hónap

Finom koordinációs feladatok: rajzolás, firkálás

Labdáztatás, egyéb mozgó tárgyakkal való játszatás (pl. keljfeljancsi). Biztonságos, puha hely biztosítása, ahol nyugodtan a kúszhat, mászhat, és forgolódhat. Különböző játékok, tárgyak kirakása és elérése kúszással. A kézügyesség fejlesztésére kisebb dolgok felvétele. Bújócskázás, ölbe vehető játékszer biztosítása. Nagyméretű, könnyen megfogható játékok rendezése, pakolása Biztonságos helyszínen felállás gyakorlásához kapaszkodási lehetőség. Építőkockák rakosgatása üres dobozokba, kosarakba. Próbálkozzon, kísérletezzen új dolgokkal, feladatokkal Mágnes táblára rajzolás.

A rekreáció területén már jelentős hagyományokkal rendelkezik a csecsemőúszás, amely egy régi-új közeg megismertetéshez, aktív életmódra nevel.

6.2.2. A 6-12 éves gyermekek rekreációja 6.2.2.1. Bio-szociális fejlettség A 6–8 éves gyermeknél a homloklebeny és a teljes agyméret hirtelen növekszik, az alfa-aktivitás válik uralkodóvá az EEG-ben. A gyermekek testmagassága és izomereje növekvőben van, szembetűnőbbé válnak az egyéni különbségek. A fiúk izomereje megkétszereződik, a lányoké is kisebb mértékben. A 9–12 éves gyermekeknél a növekedés és telítődés gyorsul fel. Kifejlődnek a másodlagos nemi jelleg mutatói. A rendkívül jelentős egyéni eltérések mellett a nemek közötti különbség is erőteljes, a lányok testi fejlődése általában gyorsabb, mint a fiúké. A testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzetet okoz. A szociális fejlődés tekintetében a fiatalok a baráti és körben érzik magukat a legjobban és nem kevés azok száma, akik az egyedüllétet is preferálják. 6.2.2.2. Az iskolai környezet szerepe Ebben a korosztályban jelentős az iskola szerepe, mely szinte az egész napját beosztja a gyermeknek. A gyermek itt kap jelentős lökést mentális képességei fejlődésében, absztrakt gondolkodásában. Kapcsolatba kerül számos olyan tevékenységgel, amelyek a gyermek életvitelét jelentősen meghatározhatják. Ilyenek pl. - a csoportos játékok, csapatsportok. A testnevelés és sportfoglalkozások ismeretanyaga jelentős segítséget nyújt a rekreációszervezőnek ahhoz, hogy a rá bízott személynek a képességeit, sport iránti érdeklődését tudatosan fejlessze. A testnevelés tantervek keretanyaga jelenleg elegendő teret biztosít arra, hogy fizikai aktív életmód mintákat is közvetítsenek. - kulturális képzés – A tantárgyak többsége foglalkozik a tanulás hasznosságáról, élményéről, a könyv- és egyéb információszerzési eszközök használatának megismeréséről.

8 -

művészeti képzés – Véleményünk szerint itt tanulhatnak a minőségi élet kritériumairól, ugyanakkor elsajátíthatják azt, hogy miként érzékeljék a leghasznosabban környezetüket. Az oktatott tantárgyakon kívül az iskolához kötődő szabadidős programokon van lehetősége a gyermekeknek életmód minták elsajátításához. Ezek lehetnek:  a tanulmányi kirándulások: város-, üzemlátogatás,  szünidei táborok: tematikus (nyelvi, sport),  erdei iskolák: oktatási programhoz kötődő,  kulturális és szórakoztató programok: előadók meghívása,  iskolai diáksport egyesületek,  szakkörök: a képzőművészet, audiovizuális (média), a színjátszó, üvegműves, báb, bélyeggyűjtés,  klub foglalkozások: fotó-, mozi klub, a kórusokat, a néptánccsoportokat, amatőr régészet (honismeret),  kézműves foglalkozások: főzés, gépírás, kertészkedés, barkácsolás köröket. Ebben az életkori periódusban jelentős a társadalom egyéb befolyásoló tényezői is. A gyermek fogékony lesz a divatra, médiákban megjelenő újdonságokra. A kereskedelem ezért folyamatosan megcélozza őket, pl. pontgyűjtő akciókkal, hogy a szülők még többet vásároljanak egy-egy olyan plusz pontért, amely lehetővé teszi divatos játékszerek megvásárlását.

6.1.4. Az ifjúsági korcsoport (12-25 évesek) rekreációja 6.1.4.1. Az ifjúsági korosztály biológiai fejlődése A ifjúság definiálása országonként kultúránként eltéréseket mutat. Szociális megközelítésben az ifjúság az emberi fejlődésnek olyan periódusa, amelyben az egyén átváltozik a gyermekkori függőségből az teljes önállóság kialakulásához. Az ENSZ és az Európa Unió az ifjúság fogalmát életkori periódushoz köti, 15-24, ill. 15-30, azonban mindnyájan tudjuk, hogy a biológiai és a szociális státusz mellett a fiatalság, fiatalnak lenni mindenkinek örök vágya. Ezért a fiatalságot viszonyfogalomként kezelhetjük, ahol az egyén életkori státuszában már nem tekinthető fiatalnak, de gondolkodásában, öltözködésében, viselkedésében, mégis annak tartja magát. A fiatalok fejlődésének dinamikáját számos humánbiológiai kutatás elemzi. Mindkét nemnél a pubertáskor kezdetén zsírvesztés jelenik meg, amit a lányoknál zsírfelhalmozás vált fel a pubertáskor végén. Az csont-izom robosztucitása, a mezomorfia komponense a pubertáskor kezdetén csökken, a pubertás második felében stabilizálódik. A szomatotípus ektomorfia komponense, azaz a test linearitása, mindkét nemnél növekszik a pubertáskor elején, ami 15 éves korban a fiúknál csökkenésbe vált át. A fiúk testalkata stabilabb, az öregedéssel alig változik. A leányok átlagos testalkattípusában a komponensek fejlettségi szinte a pubertás kezdetéig szintén közepes, a pubertás előrehaladtával viszont alkatuk relatív zsírossága egyre kifejezettebbé válik (Bodzsár 2007). A fiatalok étkezésének vizsgálatánál a pubertáskorban jelentősen fokozódik a hús-, a tojás, illetve a tojásos ételek fogyasztása és csökken a főzelékféléké. A relatíve sok húst fogyasztók sovány testtömege mindkét nemnél 12 éves kortól jelentősen nagyobb. Vizsgálati adatok igazolják azt a hipotézist, hogy a több állati fehérjét fogyasztók növekedési tempója gyorsabb, mint a kevesebbet fogyasztóké (Bodzsár 2007). Ezért meggondolandó, hogy a vegetáriánus étkezésnek ifjúsági korban milyen következményei vannak.

9 6.1.4.2. Fiatalok életvitelének jellemzése A fiatalok életvitelével kapcsolatban végzett kutatások azt igazolják, hogy a magyar fiatalok szabadidejükben (6.2. ábra) leginkább az otthoni környezetet preferálják, amely mellett jelentős időt töltenek baráti környezetben. Ez azt jelenti, hogy sokuknál kielégítő a házukban, lakásukban lévő rekreációs kínálat.

Magyar fiatalok szabadidős helyszínei (2008) % hétköznap Egyéb Moziban Kulturális intézményben Bevásárló központban Rokonoknál

hétvégén

4 2 56 24 48 34 46 46 67 9 9

16 26

52 64

89 88

Otthon

6.3. ábra Magyar fiatalok szabadidős helyszínei (Forrás: Ifjúság 2008, Gyorsjelentés) A német felmérés kérdésfeltevései részben eltérnek a magyarokétól, de arról tájékoztat bennünket, hogy a fiatalok a kültéri lehetőségeket preferálják a főváros jelentős rekreációs kínálatai között. Ide tartoznak a túra- és kerékpárutak, valamint a játszóterek, és a sportpályák.

Berlini fiatalok szabadidős elvárásai (%) 50 50

Túrautak 42

Játszóterek

33 31

Úszás lehetőségek

25,5 23

Koncerttér

16 15 14

Kosárlabda pálya Tánc

11

6.4. ábra Berlini ifjúsági korosztály körében végzett rekreációs felmérés eredményei

10 A fiatalok rekreációjában világszerte nélkülözhetetlen elemmé vált az internetes világ. Az okos telefonok alkalmazásai lehetőséget adnak a kommunikációra, információszervezésre, ugyanakkor szórakozásra, mint a filmnézés, a zenehallgatás, ill. játékok. Az Egyesült Államokban az okos telefonok használatával interneteznek legtöbbet (6.5. ábra), amelyet barátokkal való kommunikációra, játszásra. Meglepő, hogy viszonylag nagy százalékban (50,8%) a fiatalok az iskolai ügyek intézésre is használják telefonjukat.

Tizenévesek okos telefon használata az USA-ban (%) Youtube Web kamera Chat Online játék Fényképezés Üzenetek Email Játékkonzol Facebook Iskola SMS Mobil

11,5 14,5 16,8 38,6 40,5 40,7 46,2 50 50,1 50,8 77,3 83

6.5. ábra Az okos telefon alkalmazások gyakorisága amerikai tizenéveseknél (Cyberbullying Center)

Az internetes világnak azonban jelentős negatív szerepe is van, mint az internetes zaklatás, agresszió, amelyre a nemzetközi joggyakorlatban szigorú szabályozókat hoztak létre. Az Egyesült Állomokban prevenciós intézkedésként egy ún. internetes agresszió központot hoztak létre a fiatalok védelme érdekében.

Internetes agresszió előfordulása (%) SMS email

16 25 67

üzenetváltás weboldal chat

23 25

6.6. ábra Az internetezők körében jellemző agresszió megjelenése (Centers for Disease Control 2012)

A szakirodalom gyakran beszél a mobil és internetes függőségről, amely személyés magatartás zavarokat idézhet elő fiataloknál és elvonja az időt az egyéb hasznos

11 tevékenységektől. A rekreáció gyakorlatában nem kerülhetjük ki azt a tényt, hogy a fiatalok mindegyike a telefonjával él együtt, kérdés azonban, hogy annak használatát hogyan tudjuk szabályozni. Egy alkalommal egy ifjúsági csoport körében végzett kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi ideig tud nélkülözni egy egyetemista kiscsoport (10 fő) telefonjaikat. Egy versenyt hirdettünk, hogy az veszít, aki egy asztalra helyezett telefonját előbb fogja elemelni az asztaltól. A játéknak is nevezhető kísérletben a vesztes csak 25 s-ig bírta. A fiatalok rekreációs programjai kialakításánál mindenkor érdemes az elvárásaik megismerésével kezdeni. Az elmúlt években szervezett nemzetközi csereprogramjaink (Bánhidi 2012) elemzései nyomán megállapíthattuk, hogy a résztvevő 17-25 éves fiatalok egy külföldi rekreációs programra azért jönnek el, hogy újabb személyekkel találkozhassanak, egy-egy témához kötődően cserélhessenek gondolatokat, és részt vegyenek akcióprogramokban (hasznos, önkéntes munkában). A programok lebonyolítása során világosan jelennek meg a fiatalok igényei a szociális kapcsolatteremtésre, párválasztásra, az önmegvalósításra, az aktív, interaktív együttműködésre. A rekreációs eszközök alkalmazásánál érdemes prioritásokat alkalmazni és akkor válik sikeressé a fiatalokkal való foglalkoztatás, ha a mindennapi kedvenc tevékenységüket, divatirányzatokat is bevonjuk a programokba. A rekreációs játékok kiváló ismerkedési, hangulatteremtő eszközök. Amennyiben a játékok kiválasztásába és a szabályok kialakításába bevonjuk a fiatalokat, akkor az nagyon jó csapatépítést eredményez. Egy 1990-es években szervezett nemzetközi ifjúsági programban az a feladatot adtuk a résztvevőknek, hogy az eléjük helyezett újságokból készítsenek játékszert és alakítsanak ki belőle közös játékot szabályokkal. Válaszként sokan a korábbi papírhajtogatási élményeiket vették elő és egy hajót, vagy csákót szerkesztettek. Az ügyesebbek azonban a mozgásos játékélményekre alapoztak: hogyan lehet futást, ugrást, dobást, logikai feladatokat stb. kialakítani. Egy másik programunkon a feladat az volt, hogy építsenek egy hidat egy patakon való átjutáshoz, amelyhez faanyagot és szerszámokat biztosítottunk. A kreativitás és az együttműködés szerepe eben a játékban annyira felerősödött, hogy a csoport egy közös célra alakult „rendszerré” vált, amelynek során mindenki részletesen megismerkedhetett a másikkal, közösen tanultak, örültek. Az ifjúsági sportolási igénye jelentősnek mondható, hiszen ebben a korban érik el teljesítőképességük csúcsát és ilyenkor határtalannak érzik a lehetőségeket. A rekreáció szervező ezért jól alkalmazhatja a sportkultúra elemeit. Azonban fontos, hogy egy csoport foglalkoztatásában ne hirdessünk győzteseket és veszteseket, mert ez hamarosan kizáró tényezőként jelentkezhet. Pl. egy családi nyaralás során gyermekünk kapcsolódott a helyi animátorok által meghirdetett fociversenyen. A játékosokat csapatokba sorsolták, melynek következtében gyermekünk nem a legügyesebbekkel került egy csapatba, így ők már az első körben kiestek. Ezt ő úgy reagálta le, hogy „én már ezután soha nem focizhatok?” A példa tanulsága, hogy a sportból a szervezők ne a hagyományos versenyzés elemeit emeljék ki, hanem az együttműködés, a labdaérintés örömét erősítsék fel. Ilyet tapasztalhattam egy Ruhr-vidéki séta során, ahol a fiatalok esőben, lejtős pályán fociztak. Erről úgy nyilatkoztak, hogy ilyen körülmények között sokkal érdekesebb a testmozgás. Hasonló élményben volt részem, mikor egy fiatalok tornatermi foglalkoztatásánál egy diák azt kérdezte, hogy miért nem lehet egyszer elfektetni a korlátot, mivel nagyon magas és lenne egy-két ötlete a fekvő korláton való gyakorlásra is. Ahogy megváltoztattuk a hagyományos körülményeket, a fiatalok nagyon felélénkültek egy új kihívást érezve, amely abban a helyzetben jelentősen megkönnyítette a szervező munkáját, ugyanakkor a hatás is sokkal hatékonyabbá vált.

12 A fiatalok kulturális foglalkoztatása véleményünk akkor válik eredményessé, ha jól kapcsolódik a társadalmi kötelezettségek és a szabadidő elemeihez, a divatirányzatokhoz. A fiatalok szabadidős programok iránti igényei között határozottan megjelenik a tanulás, még akkor is, ha ő nem szeret iskolába járni. A rekreációszervező ilyen esetekben nem kell, hogy átvegye a pedagógusok szerepét, hanem olyan informális kereteket, környezetet kell biztosítani, amelyben a résztvevők akarva-akaratlanul is tanulnak. Ilyen lehet pl. egy erdei környezetben túrázás során a természet jobb megismerése, vagy pl. egy folyón kajakozás közben a vízi környezet jobb megismerése.

6.1.5. Felnőttek, családok rekreációja 6.1.5.1. A család jellemzése A felnőtt kor kezdete biológiailag a testi fejlődés maximumának elérést jelenti. Ekkora az egyén eléri a maximális testmagasságát, képessé válik az utódlásra. Jogi értelemben a felnőtt megkapja a választójogot és a szülőktől függetlenül felelősséget kell vállalnia tetteiért. Szociális tekintetben ekkor válik először munkavállalóvá, így először szerezhet önálló keresetet, melyet szabadon köthet el. Az önállóvá válás során saját háztartást hoz létre és vezet. Ebben az értelemben a felnőtt életvitelében ugyan nem változik a biológiai szükségletek mértéke, azonban jelentősen megnő a társadalmi kötelezettségek mennyisége. Ekkor válik jellemzővé sok felnőttnél, hogy a szabadideje rovására választja inkább a családalapítási, -fenntartási teendők elvégzését. A felnőttek jelentős többségénél Európában átlagosan 27 éves kortól kezdődik a családalapítás, amely házassági kötelékkel és tartós, közös életvitel kialakításával jár együtt. Ennek előnyei egyértelműek. A család egy olyan közegnek számít, ahol a legnagyobb biztonságérzet, figyelnek ránk, örömforrási lehetőség, gondoskodási helyszín, felerősödik a valakihez tartozás. A család nyújtja a tagok számára az önnevelődés, és a nevelés helyszínét.

6.7. ábra A család szerepe a rekreációs formák megválasztásánál (Forrás: Edginton et. al. 2003)

A család, főleg a gyermekszületés nyomán, egy domináns szocializációs térré alakul át. A család köteléket alkot, melyet egyesek a barátságra építenek. Arisztotelész szerint: „A barátság egy lélek két testben… az Istenek nem adtak ennél kiválóbbat a bölcsesség kivételével:”

13

A családban történik a gyermek személyiségének formálódása attól függően, milyen kultúrát közvetít, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből ebbe a közegbe. Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása az, hogy mit tanul az otthoni környezetben. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb, amely a család többi tagjánál is folyamatosan jelentkezik. A gyermek a családban: - mintákat sajátít el a szülőktől. - érzelmi kötelék, együttműködés modelljeit tanulja meg, - beszédstílushoz igazodik (dialektus, kommunikációs szokások) - életmód szokásokhoz igazodik. Vegetáriánus, dohányzó, italozó (stb.) szülőknél a gyermek hasonló életmódot választ. - alapvető viselkedési sémákat, normákat sajátít el, - megalapozza énképét, másokhoz való viszonyát, erkölcsét, értékrendjeit. A családok évszázadok során mind struktúrában, mind értékrendben jelentősen változtak. Ezeket külső és belső változások befolyásolták. A külső hatások közé tartoznak a társadalmi (munkahelyi) elvárások, a média és a divatirányzatok, nagyobb anyagi függőség, a belsők közé pedig a biológiai trend, családi szerepváltozások. A korábbi évszázadok életvitelét jelentősen meghatározta, hogy a többgyermekes családban ugyan kisebb anyagi javakkal rendelkeztek, de nagyobb volt az összetartozás, több generáció lakott egy háztartásban, ahol értelemszerűen több volt az együttlét. Ezekben az ún tradicionális családokban nagyobb tiszteletben tartották a hagyományokat. 6.1.5.2. A felnőttek, családok rekreációs szokásai A felnőtté válás és a családalapítás a rekreáció tekintetében jelentős változásokat eredményez. A felnőttek az önálló döntéshozatal következtében a rekreációs kínálatokból maguk választják meg programjaikat, az azokra fordítandó idő és költség ráfordítást. Véleményünk szerint ebben az életkori szakaszban válik fontossá, hogy az igényeikre épülő, nagy választékot kapjanak. A családi életvitelben, a szabadidő eltöltésben két alapvető modell létezik. Az egyikben, főleg gyermektelen, ill. egy gyermekes családoknál az egyéni érdekek kerülnek az előtérbe. Ebben a modellben az egyén az „ego”-t építi, amely erős személyiség kialakulásához vezethet. A másik modell a társas viszonyokra épül, ahol a családtagok a többiektől is tanulnak, miközben hatnak a másikra, befolyásolják egymást. A személyiség fejlődése erős hátteret kap, de az önállósodásra és a kreativitásra törekvés csak késéssel indul meg. Rekreáció elméleti szempontból tanácsos jobban megismerni célcsoportunkat és ezen ismeretek függvényében foglalkoztatni. Pl. egy testvér nélküli gyermek számára a szocializációs feladatok priorizálhatók, miközben a több testvérrel rendelkezőknél a kreativításra és az önmegvalósításra szükséges feladatokat célszerű alkalmazni. A családi rekreáció a közös élményekre, az együttműködésre, az összetartozásra és a közös felelősségvállalásra épül. A gyermek születése jelentős változást idéz elő, amely növeli a felelősséget a szülőktől, ugyanakkor egy olyan helyzetet teremt, amelyre csak részben lehet felkészülni. A szülői elvárások már nem sokkal a születés után megfogalmazódnak és hamarosan szembesülni kell azzal, hogy sok minden nem úgy alakul, ahogy elképzelték. Ez természetesen az életvitel összes területén megjelenik. A biológiai szükségletek tekintetében a gyermek nem akkor és annyit alszik, eszik, tisztálkodik, ruházkodik, mint ahogy ezt elvárnák tőle. A társadalmi kötelezettségek területén is nagyobb felelősséggel viselkedhetne a szülők, iskolái felé, s többet segíthetne a háztartásban.

14 A gyermek oldaláról a család:  Egy tanulási helyszín, ahol mintákat sajátít el a szülőktől;  Örömszerzési forrás, mely kapcsolatban van az érzelmi kötelékkel;  Kommunikációs tér, ahol a gyermek igazodik a beszédstílushoz (dialektus, kommunikációs szokások);  Biológiai szükségletek kielégítésének forrása, ahol előbb utóbb igazodik a táplálkozási szokásokhoz;  Kipróbálási helyszín, ahol kialakulnak alapvető viselkedési sémái, normái, megalapozódik énképe, másokhoz való viszonya, erkölcse, értékrendje. A gyermek szabadidejének nagy részét családi környezetben tölti. Bátran mondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett rekreációs tevékenysége itt zajlik, hiszen szabadon dönthet és cselekedhet az otthoni környezetben. Amennyiben a család otthoni környezete „ingergazdagnak” nevezhető, akkor a családtagok rekreációs választási lehetősége is sokrétű és a pozitív hatások mindenképpen hatékonyabban érvényesülnek. Abban a pillanatban mihelyt a rekreációs helyszín máshol lesz, ott már a szülői felügyeleten már szabályozók is érvényesülnek, így akadályozza a gyermeket a döntéshozatalában. A családi rekreációnak gyakorisága, időtartama, tartalma függ a:  A családtagok életkorától, amelynek növekedésével csökken a közös szabadidő eltöltésének ideje, hiszen a felnövekvő gyermek kötelességei is jelentősen nőnek;  A család szociokulturális státuszától - elsősorban értelmiségi szülők tulajdonítanak nagy jelentőséget a szabadidő megfelelő eltöltésének, ők többet is költenek erre;  A társadalmi nyomás mértékétől – a baráti kötelékek és a divat meghatározza, hogy milyen formát választanak a személyek;  Szokásoktól, tradíciókól – az ünnepeken, családi összejöveteleken való részvétel sok családban szinte kötelezettség, ahol a szokások is jelentős szerepet játszanak; A rekreációs eszközök alkalmazásánál a kooperativitás és a folyamatos interaktivitás kell, hogy érvényesüljön. A játékok és a sportok jelentős család összekovácsoló tevékenységek lehetnek, azonban fontos, hogy ne a motoros képességek játsszák a kulcsszerepet. A gyermekek tudják, hogy képességeik miatt jelentős hátrányban vannak a szülőkkel szemben, ezért kudarcélményként élik meg a játékban való egyenlőtlen szereplést. Itt jobbnak tartanánk olyan közös túrákat, játékokat, ahol egymást kisegíthetik a résztvevők. Pl. egy családi kajaktúra, ahol a gyermek is ugyanúgy evez, de nem lényeges, hogy ugyanolyan intenzitású legyen, mint szüleinél. A sportolásnál szabályok módosításával lehet egyenlő esélyeket biztosítani, pl. fociban az apa csak messzebbről rúghat kapura, vagy csak az a gól érvényes, amelyet a gyermek rúg. A családi utazások jelentős szerepet játszanak életünkben. Az ehhez kötődő programok akkor lehetnek sikeresek, ha mindenki megtalálja az elvárásaiknak megfelelőt, közötte természetesen sok együttlétet. Ezt a turizmus szolgáltatók úgy igyekeznek kielégíteni, hogy mindenkorosztály számára kínálnak programokat. Ide példaként hozhatunk egy kísérletet, melyet 2007-ben, Győrben végeztünk egy hotel felkérésére. A kérdés az volt, hogy a turisták számára hogyan lehet élményszerű városnézést szervezni, mivel az idegenvezető ajánlatát csak nagyon kevesen vették igénybe. Mi abból indultunk ki, hogy a családtagok igényei mik lehetnek. A gyermek a játszóteret kedveli, az anya a kirakatokat, az apa pedig a borkóstolót. Feltételeztük, ha ezeket a programelemeket kihagyjuk, akkor a családtagoknak hiányérzetük lesz. Erre feltevésre egy tematikus útvonalat terveztünk meg, ahol különböző állomásokat jelöltünk meg feladatokkal, kérdésekkel. A táv 5km volt, amely gyalogosan is már 1 órás út. Az útvonal érintette a játszóteret, a belvárosi kirakatokat, kávéházat, miközben meg kellett

15 válaszolniuk azokra a városismereti kérdésekre is, hogy pl. hogy hívják a főteret, milyen színű székesegyház bejárati kapuja, vagy mennyibe kerül a kávé, sor stb. A program nagyon jól sikerült, amely azóta is népszerű a hotel működésében. A családterápiák egyelőre nem igazán elterjedtek az országban, mégis úgy gondoljuk, hogy jelentős szerepet játszhatnak, mint összetartó erő, közös pozitív élmény. A terápiák számtalan változatából lehet válogatni, amelyet igazítani lehet esetleg felmerülő problémákhoz.

6.1.6. Az időskorúak rekreációja 6.1.6.1. Biológiai változások idős korban A szakirodalom az időskort is további életkor periódusokra osztja: 45-59 éveseket, középkorúnak, 60-74 évesekett, öregedő, áthajlás korának, 75-90 éveseket öregeknek, 90 felettieket aggastyánoknak, a 100 év felettieket matuzsálem korúnak nevezi. A kronológiai életkor előrehaladtával a szervezet működése lelassul. Az idősebb ember hamarabb elfárad, több pihenést igényel. Sajnos sokaknál ez átmegy a lustaságba, már azt sem teszi meg, amire könnyedén képes lenne. Ez sajnos leépüléshez vezethet, amely ronthatja a személy életminőségét, gondot okoz a környezetének. Az öregedés folyamán beszűkülnek a véredények, ami megzavarja az egyes szervek vérellátását. A nem kielégítő vérellátás különösen az agyat érinti, melynek következményei tájékozódási nehézségek és gyors hangulatváltozások lehetnek – e változások azonban megelőzhetőek. Pierpaoli és Selye János kutatásaiból következik, hogy azok az emberek, akik készülnek (biológiailag, érzelmileg, szellemileg, anyagilag) az öregkorra, és képesek arra, hogy a saját problémáikra való beszűkülés helyett másokra is figyeljenek; tapasztalataik birtokában másoknak is segítsenek; illetve akik aktívak, egészségesebb és hosszabb életet és több barátot, társat remélhetnek, mint azok, akik életmódjukban mértéktelenek és önközpontúak. Továbbá az is belátható, hogy az életük minősége is más. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy valaki azért képes életvitelében nyitottnak és aktívnak maradni, mert „könnyű neki, hiszen a korához képest milyen jó egészségnek örvend”, hanem azért tud (viszonylag) egészségesen élni idősen is, „akin nem is látszik a kora”, mert altruizmusa és kreativitása lehetővé teszi számára. 6.3. táblázat Élettani változások időskorban Csökken Növekszik  „átépülés” izoms zö vetben  zsírszö vet menn yisé ge  a teljes test víztartalma  gyó gys zer köt őkép  májfunk ció  gyó gys zer s zabad frakció  n yu gal mi pulzuss zám  lipofil gyó gys zerek me gos zlási térfogata,  aldos zteron alaps zint  gyomorsa v kiválas ztódás  vék on ybél felület  felszí vódás elhú zódóbb,sebessé ge

Brit kutatók kiderítették, hogyan lehet egészségesen élni idős korban. Szerintük a lényeg, hogy az idősek ne végezzenek megerőltető fizikai tevékenységet, igyanak energiaitalt, és fogyasszanak sok fehérjét.

16 Jelentős szerepe van a táplálkozásnak, érdemes sok fehérje és kalcium bevitelére. Ennek ellenére mindez nem feltétlenül igaz – az idős szervezetnek valóban mások az igényei, mint a fiatalnak, de gyökeres változtatásokra ennek ellenére sincs feltétlenül szükség az étkezésben. A szociálisan aktív embereknél, akik könnyen veszik a stresszt is, 50%-kal kisebb valószínűséggel fejlődik ki szellemi leépülés, mint elszigetelten, stressz alatt élő embertársaiknál (Karolinska Intézet 2003). 6.1.6.2 Az idős korúak szociális helyzete Az idősek közül sokan kiegyensúlyozott családi környezetben élnek, sokszor együtt, ill. közelben lakó gyemekeikkel. A többség mégis ritkán találkozik a család többi tagjával, így a szociális környezetük is beszűkül. A helyzet jelentősen romlik, ha a házastárs, esetleg közeli barát hal meg, így a magányos együttlét válik jellemzővé. Ezt a helyzetet felismerve nemzetközi és hazai szinten is jelentős kampányokat indítottak. Nemzetközi szinten 1999-et az Idősek Nemzetközi Évének hirdették meg, melynek fő célja volt:  a generációk közötti szolidaritás kialakítása,  a harmonikus családhoz kötődő biztonságos öregkor alapjának kiépítése. Alapelvként az alábbiakat tartják fontosnak:  Szükséges a generációk közötti kommunikáció és társadalmi szolidaritás;  Központi segítségre van szükség az idősek gondjainak enyhítésére;  Az idősek társadalmi szervezeteinek megerősödését elkülönített pénzügyi alappal kell segíteni,  Törvényi szabályozással szükséges a társadalmi szereplők közötti együttműködés és összhang kialakítása;  Társadalmi integrációt kell segíteni nemzeti projektek indításával. A WHO szakmai tanácsokat fogalmazott meg a magyarországi idősek életminőségének javítására, az egészséges öregedés előkészítésére: Az öregedés természetes jelenség, mely a kronológiai korral járó változásokkal van összefüggésben (biológiai, pszichés). A teljesítőképességük csökken, amelyek lehetnek általánosak és individuálisak. A nők a férfiakhoz képest 2-8 évvel tovább élnek. Az öregedés lassú folyamat. Sokan úgy vélekednek, hogy egy bizonyos életkor elérése magával vonja a gyors leépülést. Ennek ellenkezőjét azonban számos példa igazolja, hiszen a mentális és a fizikai fittség fenntartása sokáig fiatalon tarthatja a személyeket. Az időskorúak értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára. Az idős korúaknál konzerválódnak társadalmi normák, értékek, tapasztalatok. Intellektuális, érzelmi és szociális tartalékok. Az időskorúak fenyegetésként élik meg az öregkori elesettséget, kiszolgáltatottságukat, a nyugdíjrendszer válságát. Ugyanakkor értékes munkát végeznek a társadalom és a család számára. Az emberek nem egyformán öregszenek. A különbségek okai a nemek közti, egészségi állapotban, életmódban, iskolázottság, egészségi állapot, munkaerőpiacon elfoglalt helyekben, jövedelemben való különbségek. ég, Az idősek a társadalom integráns részét képezik. A különböző társadalmi csoportok együttélése legfőképpen a családon belül természetes kell, hogy legyen. A családnak legyen meg a lehetősége, hogy hozzátartozóját gondozhassa. Fontos lenne, hogy az idősek abban a közegben élhessenek, amit választottak. Kényszerűségből ne kelljen bentlakásos intézménybe menniük.

17 A sikeres öregedés segíthető. Az élet meghosszabbításának sokak szerint akkor van értelme, ha nem betegségben, magatehetetlenségben élünk. Aktivitás, tevékenység, kapcsolatok megtartása. Értelmes elfoglaltság, munka. Egészség megőrzésének segítése, biztonság segítése, képességek megőrzése (élethosszig tartó tanulás). Az egészséges, aktív időskorra fel lehet készülni. Az egyéneknek is van lehetőségük tenni, hogy az étékeik halmozódjanak és hasznosuljanak. Azok tudják megőrizni aktivitásukat, akik környezetükbe, családi életbe jól beilleszkednek. Fontos az egészséges étrend, a rendszeres tevékenységek, feszültségoldási technikák a káros szenvedélyektől való megtartóztatás. A társadalom biztosítson képzéseket, tréningeket. A kampányhoz Magyarország egy „Budapesti Nyilatkozattal” csatlakozott, mely véleményünk szerint ma is nagyon aktuális. Feladatként meghatározták, hogy olyan programokat, akciókat, kezdeményezéseket szükséges szervezni, amelyek tartósan és kedvezően átalakítják az idősek helyzetét. A demográfiai folyamatok következtében fejleszteni kell az egészségügyi, szociális és mentális gondozást végző szolgáltató rendszert. Paradigmaváltás szükséges, az idősek aktivitását, bölcsességét igénybe kell vennie a társadalomnak. Egy családbarát társadalom, annak fejlett szociálpolitikája jól tudja segíteni a célok megvalósulását. 6.1.6.3. Az idős korúak rekreációs foglalkoztatása Az idősek többsége minden tekintetben szeretné tovább vinni a régi életét, megőrizni identitását (pl. ne nyugdíjas legyen, hanem tanár stb.) Azoknál az idősebb embereknél, ahol a betegség nem akadályozó tényező, ott a rekreációs kínálatok bármely formája kiajánlható. Sőt a nyugdíjas korúak jóval több szabadidővel rendelkeznek, mint a többi korosztály. A foglalkoztatás fő célja nem különbözik a többi korosztályétól: a minőségi élet fenntartása, a testi funkciók szinten tartása és fejlesztése, melynek során pozitív érzéseket, örömet élhetnek át a résztvevők. A rekreációszervező feladata ezért az igényekhez igazodó rekreációs eszközök alkalmazása, programok megszervezésével és lebonyolításával. Ebben a korcsoportban különös felelősség terheli, ezért célszerű pontos diagnosztikát készíteni minden résztvevőről. A rekreációs eszközök időskorú csoportok és egyének alkalmazásánál a forma nem igazán különbözik a az egyéb korosztályoknál megszokottaktól, csupán nagyobb figyelmet kell fordítani a teljesítőképesség határaira, az intenzitásra és természetesen a divatirányzatok módosítására. Játékok az idősek számára is ugyanúgy örömkeltők és tanulságosak lehetnek. A sportok népszerűsége a különböző senior versenyeken egyértelművé válik. A kulturális programkínálatokban fontos új ismeretek átadása, de mégis fontos a nosztalgiás programok szervezése, hisz azok sok esetben az idősek emlékképeit mobilizálja. Az idősek utazási igényeit számos turisztikai vállalkozás felismerte, ezért erre többen specializálódtak is. Az előnye, hogy az idősek szezonon kívül is részt vehetnek ilyen programokban és sok esetben egy olcsóbb kínálatnál megelégednek a szerényebb feltételekkel, szervezésekkel is. A rekreációs eszközök között az időseknél a terápiák a leginkább népszerűek, rekreációs megközelítésben a leghatékonyabbak, ezért jól eladhatók. Ebben természetesen a rekreációszervezőnek jelentős a felelőssége mind a kiválasztásban, a szervezésben és a lebonyolításban. Ehhez kiváló helyszínt nyújtanak a hazai termálfürdők, azoknak szolgáltatásai. Ezen kívül rekreáció szervezőként kialakíthatók jó helyszínek, amelyhez fontos egy egészségdiagnosztikai felmérés mind a környezet, mind a résztvevők tekintetében (6.8. ábra).

18

6.8. ábra Hévízi-tó és környezete

19

VIII.FEJEZET A REKREÁCIÓS PROGRAMOK MENEDZSMENTJE Bev ez etés A rekr eációs t evék enység ek a h umán akti vitásokhoz köt ődnek, melyb en a sz emély különböző testi funkciói bevonásával tapasztalja annak hatásait. Mi meg győződéssel vall juk, hogy a rekr eációs progra mo k hatása a célcsoportok aktív bevonása nyomán érvény esül leginkább. Ez ért jónak tartjuk azo n programokat, amelyb en a társadalmi és a célcsoportok igényei elégüln ek ki.

8.1. A rekreációs programok típusai Az ember életvitelében folyamatos cselekvéssorozatok léteznek, amelyet az egyén maga, ill. mások szerveznek irányítanak. Ezeket összefoglaló néven programoknak nevezzük, melynek különböző típusai léteznek (8.1. tábl.) Ez függ attól, hogy kivel, mikor, mit cselekszünk tevékenykedünk. A rekreációszervező szempontjából szervezési kérdések merülnek fel, hogy mennyiben segítse az egyének, csoportok igényeit, elvárásait, miközben támaszkodik a természet, egy-egy intézmény adta adottságokra. Az alábbi felsorolásban természetesen lehetnek átfedések. 8.1. táblázat Program típusok a Programtípusok Rekreációs célok megvalósulását segítő programok Célcsoportok nagysága szerinti programok Foglalkoztatás jellege szerint Hatásokra épülő programok Szervező intézmények által kínált programok Természet adottságaira épülő programok

rekreációban Programfa jták Fizikai foglalkoztatások – testgyakorlati ágakhoz kötődő programok, sportprogramok csoport-, csapat programok országos, regionális, városi fesztiválok szervezett, mások által kínált programok spontán alakult, önszerveződő programok élmény-, kaland-, terápiás programok mozi-, színházi-, kulturális intézményi, iskolai, hotel, munkahelyi stb. programok hegyi-, vízi programok (kirándulások, túrák)

Ezért elsődleges szempontok közé tartozik az, hogy mind a helyszín-, mind a programválasztás ill. annak lebonyolítása döntéshozatalaiba bevonja a résztvevőket. A rekreációs programok típusait jelentősen meghatározzák külső tényezők, mint a földrajzi feltételek, tradíciók, divatirányzatok  szaktudás – szervezői képességek,  biztonsági feltételek, balesetvédelem, betegellátás,  gazdasági környezet – fizetőképes kereslet,  elérhetőség, megközelíthetőség,  szolgáltatások színvonala

20

8.1. ábra A programterve zés folyamata A rekreációs programoknak is rendelkezniük kell minőségbiztosítással, amelyben bizonyos elemek (8.2. tábl.) figyelmen kívül hagyása rontja a lebonyolítás sikerét. Itt érdemes szembeállítani a jellemzőket egymással szembe, hogy világosan előre vetíthessük a program kimeneteit. A fenti elemek között egyes szervezők prioritásokat érvényesítenek, amelynek negatív következményei lehetnek. Pl. egy programban nem lehet a profitszerzést előnybe részesíteni a többi elemmel szemben, hiszen akkor az rossz érzéseket válthat ki a résztvevőknél. Ennek ellenében a cél túlfűtöttsége sem vezethet oda, hogy pl. egy jótékonysági program veszteséget termeljen a szervezőknek. 8.2. táblázat A jó és rossz program ismérvei C él o ri e n tá lt sá g T u da t o ssá g

F e n n ta r t ha t ó sá g

Ha tá s

Pr o fi t or i e n tá l t sá g

J Ó PR OG R A M k e r e sl et -v e z é r e l t , m e g fe l e l a stra t é g ia i e l vá rá so k na k á t g o n d ol t , k ö v e tk e z e t e s , mu nk a m e g o sz t á sa v i lá g o s – a r é sz t v e v ők t i sz tá ba n va n na k , hogy mi ér t v e sz n e k r é sz t a p r o gra mo n k o ck á za ta i i sm e r t ek va n fo l yt a tá sa a c é l c so p o rt szá má ra n yú jt o tt e l ő n y ök a fe j l e sz t é s u tá n is b i zt o sí t ha t ók . eredményei m ér h e t ők – mind a pr o g ra m h e l y sz í n é n , mi n d r é sz t v e v ők n él k ö lt sé g v e t é se r eá l i s , n y e r e sé g e t t e r m e l

ROS S Z PRO GR A M k í ná la t -v e z é r e l t p r oj ek t ek t e v ék e n y sé g o ri e n tá lt t er v e z é s g y e n g e h e l y z et e l e mz é s fe l me rü l ő i g é n y ek e t n e m v e sz i k fi g y e l e mb e , sp o nt á n sz e r v e z ő d é s p o n ta t la n pr o j ek t d ok u me n tu mo k – hiá n y z ik a for g a t ók ö n y v rö v i d tá vú g o n d o lk o dá s n e m vá rt k o ck á za t ok e r e d mé n y ek k ö v e t h et e t l e n sé g e

a ta pa sz ta la t ok b e é pü l é sé n e k h iá n ya b e mé r h e t et l e n ha t á sok v e sz t e sé g e s p r o g ra m

21

8.2. A rekreációs programok tervezése, előkészítése 8.2.1 Helyszínválasztás A programok helyszínének megválasztása sok esetben kulcskérdés és a siker záloga is. Ezt sok esetben a szervezők a rendelkezésre álló területhez igazítják, azonban a korábbi tapasztalatok figyelembevétele mellett szükséges akár részletes elemzések (tudományos igényű) elvégzésére. A helyszínválasztásunkat sok esetben befolyásolhatják:  érdeklődéskeltés – amennyiben a helyszín különleges, az felkeltheti a résztvevők érdeklődését. Pl. egyes rendezvényeket azért visznek különleges helyszínekre, mert  az eleve különleges élményt, kalandot ígér a résztvevőknek. Ilyen a Párizs-Dakar Ralley, a „North Pole Marathon”, vagy akár a Sziget fesztivál.  természetföldrajzi feltételek – mely meghatározza az emberre ható környezeti viszonyokat (időjárás, növényzet),  társadalmi, politikai tényezők – ebből következtetni lehet a biztonságra, általános infrastruktúra színvonalára,  rendelkezésre álló általános infrastruktúra – közvilágítás, helyi közlekedés, biztonsági feltételek, betegellátás  elérhetőség, megközelíthetőség – a rekreációs helyszínek jelentőségét meghatározza, hogy milyen könnyen juthatnak oda a látogatók, felhasználók. Az Aquaworld Budapest a város északi részén található, tömegközlekedéssel korábban azt nehéz volt megközelíteni. Az üzemeltetők azonban szerződést kötöttek a BKVval, valamint a „Hop on Hop off” céggel, akik Budapest nevezetességei mellett a fürdőbe is szállít utasokat.

8.2.2. Igényfelmérés A programszervezés fő feladata mindenkor az emberi igények kielégítése. Ehhez ismerni kell a rekreációban résztvevőket mind képességeik, mind elvárásaik szerint. Ehhez mindenképpen hozzáértő szakemberre van szükség, aki ismeri az ember felépítését, működését, nemi, életkori sajátosságokat. Az igényfelmérés optimális módszere egyrészt a résztvevők interjúján, másrészt a képességek felmérésén alapszik. Korábbi rendezvényeinken a programok előtt egy ötletbörzét tartottunk, hogy megismerjük a résztvevők elvárásait. Ennek ellenében ellenpróbát is tettünk, hogy vannak-e félelmeik a programokkal kapcsolatban. A módszer segített feltérképezni a résztvevők igényeit, ugyanakkor megismerhettük prioritásaikat. A programok kiválasztásában a szervezők (szolgáltatók) és a résztvevők (vásárlók) igényei is érvényesülnek (8.4. tábl.), amelyek hasonlóak, de eltérőek is lehetnek. Ha egy túraszervező a szervezők csúcskísérleti szándékát sikerül támogatnia, akkor a célok közösek. Egy biztonsági kérdés tekintetében, pl. egy veszélyes útszakasz teljesítése esetén az igények ütközhetnek, amelyben a szervezői felelősségvállalás kell, hogy prioritást kapjon.

22 8.4. táblázat Lehetséges sze rvezői és Szervezői célkitűzések programszervezői image növelése programhelyszín népszerűsítése balesetmentes, élményeket nyújtó program szervezése, lebonyolítása gazdaságos, profitot termelő program

ré sztvevői célok Résztvevői célkitűzések egészségmegőrzés képességfejlődés tanulás barátok találása kihívás, kaland stb.

8.2.3. A célkitűzések meghatározása Az igények (elvárások, félelmek) ismeretében a szervező egy rangsort állít fel, amely alapján elkészíti a tervezett program célkitűzéseit. Ezek mindenkor alapját képezik tevékenységének. A célok többsége legyen világos a résztvevők számára, értsék meg, hogy a programban való részvételben milyen előnyöket élvezhetnek (Szabó 2011). Ugyanakkor vannak olyan szervezői célok is, amelyek csupán a szakmaiságot érintik, mint pl. a szervezői image növelése, a gazdasági célokhoz alkalmazkodás. Ezek azonban semmiképpen nem sérthetik a résztvevők érdekeit, a program sikerét.

8.2.4. Környezettanulmány elkészítése A szervezők (esetleg a résztvevők) által kiválasztott programhelyszín sokszor ismeretlen elemeket, hatásokat tartalmaz, amelyek előnyösen, vagy éppen hátrányosan befolyásolhatják a sikert. Ezért szükséges a helyszín sok szempontú elemzése, annak függvényében hogy kül-, vagy beltéren szervezik a programot. - kültéren (outdoor): térjellemzők, domborzat, időjárás, növényzet, levegő szennyezettség, rendelkezésre álló infrastruktúra stb. - beltéren: (indoor): méret, levegő mennyisége, fényviszonyok, dekoráció,

8.2.5. Programt erv készít ése A rekreációs programokat modellezhetjük különböző sémák alapján, amely lehetőséget ad a tudatos tervezésre, ugyanakkor megbecsülhetők a várható eredmények (8.5. tábl.).  A programterv megnevezése: pl. Mikulásnapi játék  Helyszín, időpont meghatározása: pl. Dáka, Batthyányi I. Otthon, 8.30  Célcsoport megnevezése: Mentális fogyatékkal élő felnőttek  Célok megfogalmazása: Mikulásnapi esemény megünneplése, fogyatékkal élők bemutatkozási lehetősége stb. A rekreációs programok sajátosságának tekinthetjük, hogy a tervezett programok mellett mindig van alternatív lehetőség is olyanoknak, akik abban a pillanatban valami mást is szeretnének.

8.2.6. Értékelés A terv elkészülte nyomán a szervező készítsen egy értékelő listát (check list), amelyben ellenőrizheti, hogy programja minden tekintetben megfelel-e a kitűzött céloknak. A tervet ugyanakkor kiadhatja más szakértőnek is, ha valamiben bizonytalan. Az értékelés fontos részeit képezheti egy előzetes próba, amelyben a szervező kipróbálhatja a tervben leírtakat, ill. annak eredményeit értékelheti a résztvevőkkel.

23

8.5. táblázat Rekreációs programok forgatókönyvének lehetséges modellje Dátum/ Cél idő Helyszín: Hotel konditerem BEVEZETŐ RÉSZ 08.30 Ismerkedés, együttműködés kialakítása 08.45

Ritmusérzék fejlesztése

09.00

Kulturális élmény nyújtása

FŐ RÉSZ 9.30 Közös öröme

Fénypont

LEVEZETŐ RÉSZ 11.30 Értékelés

játék

Program

Módszer

Eszközök

Hangulatteremtés zenére Köralakzatban feladatok végrehajtása

Zene, lufik

A csoportokat bemutatja a moderátor, majd felkéri őket a bemutatóra

Kihangosítás

Közös játék állomásonként 1. járások 2. futások 3. dobások 4. kúszások 5.mászások 6.ugrókötelezés 7. ejtőernyőzés Mikulás érkezése, a krampuszok kíséretében közös éneklés, az

Az á l lo má so k e lő k é s zí té se , ma jd a já té k o k me g k e zd é se

Segédeszközök: díjak,ugrókötél, zsámoly, tornakarika, labdák

Jutalmazás, a program zárása

Játékos díjátadás – pl. a Mikulás annak ad ajándékot, aki verset mond, vagy dalt énekel

Ismerkedési játékok Névjátékok Alapmozgások zenére Ritmusjátékok tapsra, testfelületeken való ütögetésre Bemutató műsor Vendégcsoport fellépése

minden állomás teljesítését jutalmazzuk Egy adott jelre vonulnak be a szereplők. Ezután színpadra szólítják a megdicsérendő személyeket.

mikrofon

Mikuláscsomagok

8.3. Programok lebonyolítása, menedzsmentje A program lebonyolítása a rekreációszervező alapfeladatai közé tartozik. Ebben felelősséget kell vállalnia a környezetért és a résztvevők fejlődéséért. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy a programjának milyen hatással van a rendezői image-re, a külső környezetre. Szakirodalmi tanulmányok (Mull et al. 2012) is beszámolnak arról, hogy egy-egy rendezvény program környezetkárosító, a szemetelés, a zajártalom jelentős problémákat okoz a helyszínen. A programokat általában egy-egy szervező, a rendezvényeket azonban csoportok (teamek) irányítják. A csoportszervezésben kiemelkedő szerepe van a munkamegosztásnak, amelyet a csoportvezető (team leader) koordinál. Az irányítás (a menedzsment) sikerét legtöbb esetben a jó információáramlás segíti, amelyben a főszervező folyamatosan kommunikálhat munkatársaival. A program lebonyolításában az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:  Motivációs szint megteremtése és fenntartása. Amennyiben egy jól előkészített, dekorált, kihangosított, érdeklődéskeltő helyszínen egy csoport foglalkoztatását végezzük el, akkor a legfontosabb, hogy a résztvevők felvegyék a helyszín hangulatát, amelyet erősíthetünk, megfelelő zenével, színekkel, illatokkal, egyszerű játékokkal.

24  Kapcsolatteremtés a célkitűzés és az előzetes ismeretek között. A szervezőnek (ha előtte erre nincs lehetőség) ismertetnie kell a résztvevőkkel a program céljait és arra kell törekednie, hogy miként vonja be a résztvevő korábbi tapasztalatait, jelen igényeit a program lefolyásába.  Biztonságérzet fenntartása – a szervezőnek törekednie kell, hogy a program tevékenységei biztonságosak (különösen aktív tevékenységeknél) és hatásuk valóban pozitívak  Megismerési, tanulási folyamat kiépítése – akkor beszélhetünk jó rekreációs programról, ha a résztvevő fejlődése kimutatható. A szervező irányításával ez informális tanulási folyamatot alakíthat ki, amelyben a résztvevő tanulhat a helyszín részleteiről, javíthatja mozgáskultúráját, megismerkedhet újabb testi érzésekkel.  Visszajelzés biztosítása – a szervezőnek törekednie kell arra, hogy folyamatos kommunikáció alakuljon ki a szervező(-k) és a résztvevők között. Sokan úgy gondolják, hogy a résztvevőket magukra lehet hagyni, hiszen a feltételek mindent biztosítanak. Véleményünk szerint azonban ez kevés. Szükség van a résztvevők folyamatos informálására, valamilyen lényeges elemre való figyelmeztetésre. Így tesz pl. diszkós, egy koncerténekes, egy aerobic vezető, akik a közös táncra, éneklésre, mozgásra késztetik a résztvevőket. Hasonló példát ismerünk arra, hogy az Europark vidámpark Mikulásnapon mikulásruhába öltözteti a vendégeket, hogy így tudatosítsa a rendezvény üzenetét.  Értékelési technikák – a visszajelzés ugyanakkor a programban való résztvevő értékelését is jelenti, amely segíti megismerni a program eredményeinek szintjét. A rekreációszervező ehhez viszonyítva folytatja, zárja programját. Érdekes módon legtöbbször a résztvevők is igénylik a szervezőtől az értékelést, hogy jól csinálta-e a számára kijelölt feladatot.  Animációs technikák alkalmazása – az animáció segíti a szervezőt a program részleteinek élményszerű megismertetésére. Ebben az átélés pedagógiáját kell érvényesítenie, amelyben a résztvevők a tevékenység végrehajtásán keresztül tapasztalják meg a program feladatait.  Asszociációs felületek kialakítása – a programban résztvevők tanulságai különböző szinten jelennek meg. Ha valaki egy fizikai aktivitás során megizzad, akkor az a fáradás egyértelmű jele. Azonban ha ez a fáradás tudatosul a résztvevőben, hogy rendszeres edzés során milyen pozitív egészségmegőrzési hatást ér el, akkor a program szerepe jelentősen felértékelődhet.

8.4. A szervezőkkel szemben támasztott követelmények A programszervezés főszereplője egy olyan menedzser típusú egyén lehet, aki szakmai tudásával sokoldalú feladatok elvégzésére képes. Az amerikai települések többségében rendszeresen alkalmaznak rekreáció szervezőket, akik a településen lakók életvitelét képes a rendelkezésre álló helyszíneken, intézményekben menedzselni. Az álláshirdetők az alábbi tudást kérik számon pl. a munkavállalóktól:  tervezési technikák,  időtervezés,  kivitelezés,  értékelési technikák,  szociális és rekreációs programismeret. Ehhez kötődően a munkavállaló rendelkezzen sokoldalú képességekkel (8.6. tábl.)

25 A munkahelyek a munkavállalók felé ugyanakkor megfogalmazzák a kötelezettségeiket. Ezek szerint a munkavállaló feladatai közé tartoznak: a tervezés – lebonyolítás-értékelés területén: Rekreációs programok tervezése, időzítése, lebonyolítása, értékelése: - természetes és rekreációs célokra kialakított területeken, mint oktatási, kulturális intézményekben, sportlétesítményekben, szabadtéren: - speciális (hegyi vízparti) programok, túraszervezések mindenféle korosztálynak, Szervező bizottság megszervezése és vezetése: - önkéntesek kiképzése, - az előkészületek és program monitorozása, - parkok, önkormányzati létesítmények felügyelete, szupervíziója, - a programok hatékonyságának elemzése, 8.6. táblázat Munkahelyi elvárások a rekreációsze rvezőktől (egy ame rikai példa alapján) Elvárások, Tulajdonságok feladatok Formai, alaki követelmények Pszicho-motoros képesség Irányítás

Tervezés

Munkaszellem, alázatosság Lebonyolítási képesség

Adminisztráció

alkalomhoz illő öltözködés, divatkövetés magas szintű szellemi és fizikai képesség; szupervízió – szakmai felügyelet időbeosztás, időzítés munkafeladatok fel- és kiosztása munkatársak értékelése rekreációs helyszínek állapotának, működésének átlátása stratégiai tervezés kampányépítés programtervezés edzéstervezés előírások és szóbeli utasítások követése jó munkakapcsolat kialakítása programok magas szintű lebonyolítása kiváló kommunikációs készség jó előadó képesség sokféle rekreációs tevékenység ismerete általános és speciális (hátrányos helyzetű, fogyatékos), különböző korosztályú csoportok számára csoportok, személyek érdekképviselete edzés lebonyolítása feltételrendszer, eszközök maximális felhasználásának képessége írásbeli beszámolók készítése pontos archiválás jogi ismeretek, joggyakorlat alkalmazása computer alkalmazásának széleskörű ismerete számítási alapismeretek rekreációs tevékenységek reklámozása és publikálása, reklámanyagok készítése minőség, sztenderdek, hírnév, tradíciók fenntartása

Innovációs fejlesztésekben részvétel:

26 - jövőbeni ajánlatok, fejlesztési tanácsok kidolgozása, - önkormányzati, vállalkozásfejlesztési stratégiákhoz igazodás, megfelelés, - fenntarthatóság elvein alapuló költségvetési tervezés, - sokoldalú marketing tevékenység. Az álláshirdetők gyakran számon kérik az álláskeresőktől, hogy igazolják korábbi tapasztalatait, vagyis legyenek referenciái. Általában az jelenthet előnyt, ha a rekreációszervező egy jegyzett intézménynél, egyesületnél vállalkozásnál már végzett önálló feladatokat. Prioritást élvezhetnek azok a munkavállalók, akik minél több célcsoporttal foglalkoztak akár speciális helyszíneken (uszodáknál, strandoknál, hegyekben) A rekreációszervezői munkakör betöltésénél a magyar munkajogi szabályozás érvényesül. Specialitását azonban ott jelenti, hogy a rugalmas munkaidő mellett többnyire akkor kell dolgoznia, amikor az emberek többségének szabadideje van (a munkanapi esték, hétvégék ünnepnapok). A szabadtéri programok lebonyolításában vállalnia kell a mostoha időjárási viszonyokban való közreműködést is. Képesnek kell lenni balesetmegelőzési intézkedésre, esetleges baleseti esemény jogszerű kezelésére. Uszodákban, vízpartokon folyamatos felügyeletet kell biztosítani, vészhelyzetekben részt kell vennie mentésekben. Alkalmanként kötelessége van fizikai tevékenység végzésére, amely igényli a szervezőktől a kell edzettséget. Munkahelye nem rendelkezik mindig kellő infrastruktúrával, így akár jól előkészített mobil felszerelésekkel kell rendelkeznie.

8.5. Fesztiválszervezés 8.5.1. A fesztiválok definiálása Magyarországon a fesztiválok vonzzák a legtöbb látogatót. A 14-70 évesek 60%-a legalább egy alkalommal vett részt valamely rendezvényen – ez átlagban 4,5 millió látogatót jelent évente. Közel 3.000 fesztivált, vagy fesztiválnak nevezett eseménysorozatot bonyolítanak le évente különböző szervezetek. A fesztivál latin nyelven közösségi ünnepet jelent. Az Értelmező kéziszótár szerint: országos, vagy nemzetközi jellegű ünnepélyes előadás, bemutató stb. sorozata (pl. zenei fesztivál), Idegen szavak kéziszótára szerint olyan ünnepi játékokat, ünnepi előadás sorozatot jelent, amely gyakran több ország képviselői is részt vesznek. A német szakirodalom kulturális nagyrendezvénnyel azonosítja, amelyen sok művész, több alkalommal lép fel. Mi a fesztivált egy közösség, embercsoport, település közös ünnepének tartjuk, mely filozófiai töltéssel jelenik meg. Ezek a rendezvények valakinek, valakiknek a kezdeményezésére, megbízására szerveződnek valamilyen közös érdekek mentén. Ilyenek lehetnek:  a gazdaság fellendítése – innováció, munkahelyteremtés  társadalmi összetartó erő, társadalmi integráció, a nemzeti identitástudat erősítése  oktatás, nevelés (oktatás, prevenció, ifjúságvédelem) felnőttképzés, ifjúság nevelés, értékteremtés, értékmegőrzés és értékközvetítés,  területfejlesztés (települési, kistérségi, régiós) régiók fejlődésének elősegítése,  belföldi turizmus élénkítése - desztinációk , település-vonzerő növekedése. A fesztiválok nemzetközi jelentőséggel is bírnak. A külföldi vendégek (Michalkó 2011) közvetlenül és közvetetten is emelheti az országimázst, hozzájárulnak a turisztikai szolgáltatók kínálatainak propagálásához. A fesztiválok jelentős turisztikai vonzerővé vállalnak, ha a célcsoportok más országokból, településekről is érkeznek. Ezért a

27 szervezők fő feladata, hogy nagy figyelmet fordítsanak a célcsoportok utaztatására, vendégfogadására, programkínálataikban megjelenítsék a többnyelvűséget, akár az aktív szereplésüket. A tömegközlekedés is felismerte, hogy több utazót sikerül megnyernie, ha a fesztiválokra történő utazáshoz különleges kedvezményeket kínál.

8.5.2. A fesztiválok jellemzői A fesztivál jellegét a kezdeményezők, szervező csoportok, intézmények képviselői határozzák meg. A témaválasztásban a szervezőknek választ kell adniuk arra, hogy:  Mit, kit képvisel a program?  Milyen üzenetet kíván közvetíteni?  Kiknek az érdekeit szolgálja?  Melyek a várható eredményei? A fesztiválokat a legnagyobb rekreációs rendezvénysorozatoknak tartjuk, melyek a szabadidő hasznos eltöltésére épülnek, szolgálhatják az egészséges emberi életvitel formáit. Áthatják rekreációs célok: jókedv, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés, kultúra, üzenetközvetítés. A fesztiválok embercsoportok, települések polgárai szórakoztatására szerveződnek. Prioritásnak tartjuk, hogy mindenki érezze jól magát, ezért a célcsoport igényeire kell szerveződnie. Eltérő érdekek (elvárások) esetén sokoldalú programkínálatra van szükség. Formái aktív és passzív programokra oszthatók fel. Az aktív tevékenységekre épülő fesztiválok a játék-, tánc-, sportfeszti vál ok. Ezek között azonban nem a versenyzés, vetélkedés, hanem a közös tevékenységek dominálnak (éneklés, tánc, építés, egyéb). A fesztiválok között gyakoriak a passzív rekreációs rendezvények, mint a kiállítások, koncertek, színpadi bemutatók, amelyek hozzájárulhatnak a kultúraközvetítéshez, termékek megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Egyre népszerűbbek a gasztronómiai napok (nemzeti ételek) (8.7. tábl.). 8.7. táblázat Részletek a 2010- es Csabai Kolbászfeszti vál programjából (Forrás csabaikolbaszfesztival.hu) Id ő 1 0 .0 0

1 3 .0 0 1 4 .0 0 1 6 .0 0 2 0 .0 0

2 1 .3 0

Ok tó b e r 2 0 Ok tó b e r 2 1 Di sz n ó v á gá s b e mu ta t ó Di sz n ó v á gá s b e mu ta t ó M e z ő b e r é n y Ha g y o má n y o s c se h -mo rv a N é p da lk ö r + Ba gi I st v á n c it e ra ( M e z ő b e r é n y ) d iszn ó v á g á s ja v o rn ik i mó d ra T ér z e n e é s Vá r o si I fjú sá g i Fú v ó sok ( M e z ő b e r é n y) Ma z so r e tt E g yü t t e s b e mu ta t ó (M e z ő b e r é n y ) Ha g y o má n y őr z ő k ol b á szk é sz í t ő 2 .T ö l t öt t k á po sz t a fő z ő v e r s e n y Bi bu c i z e n ek a r v e r se n y a c sa r n ok k ü z d ő t e r é n 2 . Kr a j c só Pá l k ol bá sz k é sz ít ő e ml ék v e r se n y va la m i nt a S ta rk Ad o l f é s a M ok r y Sá m u el v e n d é gl ő s sá tr a k ba n, sz ór a k o zta t ó zene m e l l et t ( Si l v e r z e n e k a r ) Di sz n ó v á gá s b e mu ta t ó 9 p er c C sa ba hú s Kft . t o mb o la sor so lá sa Ab ra k a z a bra Vá r o si i fjú sá gi fú v ó sz e n e k a r z e n ek a r (D e b r e c e n ), v e n d é g : C ha rl i e (Bu da p e st ) 3 + 2 z e n ek a r S z e r b ia , T e m e ri n T öl t öt t k á p o sz ta v er se n y e r e d mé n y h ir d e t é se C sa ba i Ko l bá sz k lu b t o mb o la sor so lá sa Ha tá r o n tú l i ma g ya r p rí má sok a C sa b a i Ko l bá sz fe s z t i vá l o n Kö z r e mű k ö d ik : La jk ó F é li x , Pá l I st vá n … Ma g na Cu m La u d e Qu i mb y Ko n c e r t

A békéscsabai kolbászfesztivál jó példa arra, hogy az embereket elsősorban a biológiai szükségleteiken (étkezés) keresztül nyerjenek meg egy rendezvényhez,

28 miközben a szórakoztatásukhoz különböző előadóművészek bemutatóit (koncerteket) tervezték. A programban megjelenik a versenyzés is, amelyben itt nem feltétlenül a győztesek kihirdetése a tét, hanem az ételkészítési tradíciók jobb megismertetése, elterjesztése. A fesztiválokat életkori csoportok alapján is megkülönböztethetünk, mint a fiataloknak a diákfesztiválok, vagy a felnőtteknek színházi fesztiválok, múzeumok éjszakája, nyitott könyvtár stb.

8.5.3. A feszt iválok lebonyolít ásának módszerei A fesztiválok szervezése csoportmunkára épül, így nagyon gondos előkészületeket igényel. A professzionális előkészítés lényege, hogy a fesztivál illeszkedjék a területi, településszintű stratégiákhoz. Programjai amellett, hogy sokfél ék l egyen ek erősítsék egymást. Pl. egy játékfesztiválon az aktív játékok mellett legyen játékkiállítás, -vásár, játékos dekoráció, akár játékos étkeztetés. A fesztiválokon, akárcsak a rekreációs programok többségében animátorok alkalmazása lehet kulcsfontosságú, akik az átélés pedagógiájának LÁTNI – TANULMÁNYOZNI – ÁTÉLNI érvényesítésével tájékoztathatják a résztvevőket szerepükről, lehetőségeikről, segíthetik őket személyes példamutatással, tevékenységek végeztetésével (játszatás, sportoltatás), hogy minél intenzívebben átélhessék a fesztivál élményeit. Fontos alapelvnek tartjuk, hogy a fesztiválra érkezők között nem lehessen különbséget tenni életkor, nem, kinézet, ügyesség szerint. Az egyenrangú bánásmód Az előkészítésben és a lebonyolításban az alábbi teendők elvégzését tartjuk fontosnak:  a helyszín előkészítése (a helyszín sugalmazza a fesztivál céljait!)  a témához kapcsolódás kihangsúlyozása,  a megközelíthetőség,  az információk elhelyezése, hangosítás kiépítése,  a résztvevők informálása,  pihenők elhelyezése,  vendéglátási, higiéniai szolgáltatások kiépítése,  ajándékárusítás megszervezése,  biztonsági feltételek megszervezése elsősegély, tűzbiztonság,  résztvevők előzetes értesítése, felkészítése,  szórólap, plakátok elkészítése,  részletes program publikálása, amely sugallja, hogy a résztvevők mire számíthatnak, és hol lehetnek aktív részesei a programnak (pl. sportfesztiválon sztárok bemutatói, majd a sztárokkal való játék.) A szervező bizottság kialakításánál gondos munkamegosztás kialakítására van, amelyben tisztázni kell, hogy kinek mi a feladata és a rendezvények során milyen feladatkörrel rendelkeznek: A lebonyolítás során fontossá válik az információáramlás, a főszervezőtől indulnak az utasítások és ide is kerülnek vissza a történések információi.

8.5.4. Egyes feszt iválok jellemzése 8.5.4.1. A Velencei Karnevál A legrégebbi fesztiválok közé tartozik a Velencei Karnevál. Dél-Európában a farsang idején nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. Velencében a Szent Márk téren egy hatalmas színjátékhoz hasonló programot szerveztek, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással

29 dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték. 8.5.4.2. A müncheni sörfeszti vál Németországban 1810. október 12-én rendezték meg először az „Oktoberfestet”. Az ünneplés oka az volt, hogy I. Lajos király feleségül vette Teréz hercegnőt, amelynek részese München város egész lakossága volt. Helyszíne a városfal melletti rét volt, ahol nagyszabású lovasversenyt rendeztek az esküvő alkalmából. Azóta hívják azt a mezőt Theresienwiese-nek (Terézia-mező). Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, ezért azt kérte, hogy az antik olimpiai játékok mintájára zajlódjon le az esemény. A javaslat alapján az első években túlnyomóan sportos jellegű volt az Oktoberfest. A bajor királyi udvar a lakosság legnagyobb örömére úgy döntött, hogy a lovasversenyt évente rendezzék meg. A világ legnagyobb fesztiváljának tartják, amelyet a németek a helyszín után „Wiesn”-nek is neveznek. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a 31 hektáros Theresienwiese-n megtartott eseményt. A vendégek száma mára elérte a 6 milliót, a külföldiek közül legtöbben olaszok, amerikaiak, japánok, és ausztrálok. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál, ugyanakkor általában literes korsókban szervírozzák. Az utóbbi években növekvő problémát jelent a látogatók körében a túlzott alkoholfogyasztás. Ennek érdekében az illetékes szervezők a „Nyugodt Wiesn” koncepciót dolgozták ki. A sátrakat arra kötelezték, hogy 18 óráig csak tradicionális fúvószenét játszanak, a maximális hangerőt pedig 85 dB-ben szabták meg. A sláger- és a popzene csak esténként szólhat. Ezáltal az Oktoberfest a családok és az idősek számára is elérhető maradt, az évek alatt megszokott hangulat megtartásával. Az élményfokozás érdekében óriáskereket és egy nagy csúszdát is működtetnek. A rendezvény a világ fesztiváljai közül a legsikeresebbnek tartható, ami a látogatottságot jelenti. Vonzerői között természetesen a sör és az annak fogyasztásából származó mámoros hangulatú ünneplés a legerősebb. Ennek hatása azonban jelentős a helyi gazdaságra, ugyanakkor a település és a német sör hírnevére, amely az év más időszakában is sok látogatót vonz 8.5.4.3.A Ri ói Karnevál Minden idők leghíresebb fesztiválja a riói karnevál, amelyet a portugál gyarmatosítók Entrudo néven szerveztek először 1723-ban. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel (vö.: kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át. A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon. A szamba versenyre benevezett táncosok a karnevál előtt több hónappal kezdik a felkészülést. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, akiknek már hónapokkal előre kell a jegyeket beszereznie.

30 Sokan Riót a karnevállal azonosítják, annak ellenére, hogy rengeteg más rendezvény is megtalálható a nagyvárosban. 8.5.4.4. A Sziget feszti vál Magyarország legnagyobb és ma már leghíresebb fesztiválja a Sziget fesztivál, amely amelynek elődjét 1993-ban az Óbudai-szigeten rendeztek meg, Diáksziget néven, Gerendai Károly és Müller Péter ötlete alapján. A szigeten az 1980-as évek elején két alkalommal már rendeztek zenei fesztivált: 1980-ban a „Fekete Bárányok” koncertet (Beatrice, P. Mobil, Hobo Blues Band); 1981-ben pedig a „Szuperkoncert” nevű rendezvényen lépett fel több akkori ismert magyar rock együttes (az eseményről Egy nap rock címmel készült film). 1991-ben a szovjet csapatok kivonulásának megünnepléseként rendezték meg az Aurora punk banda első albumárának nevéről kölcsönzött "Viszlát Iván!" fesztivált. Fellépett többek között a Pál utcai fiúk együttes is. 1994-ben a woodstocki fesztivál 25 éves jubileuma alkalmából Eurowoodstock (al)címmel megrendezett Diákszigeten az eredeti fesztivál több fellépője (pl. Jethro Tull, Ten Years After) is koncertet adott. A fesztivál 1996-tól 2001-ig Pepsi Sziget néven, 2002 óta Sziget Fesztivál néven működik. A 2000-es években vált összműfajúvá a fesztivál. Korábban zömmel alternatív és rockzenei stílusok voltak a meghatározóak a fellépő együttesek és előadók nyújtotta kínálatban. A fesztivál kínálatának bővítésére ma már 5 színpadot 55 programhelyszínt állítanak fel, hogy mindenki megtalálhassa a saját stílusát. A választék mennyisége és minősége alapján választották a fesztivál Európa legjobb rendezvénysorozatának 2011-ben. A téma választásukban ma már a zene mellett vannak érdekességek pl.:” Ability Park”, „Climate boksz”, „Civil Sziget”, „Hungarikum falu”, „Logikaland”, „Bringapont” stb.

8.2. ábra A Sziget fesztivál látogatóinak és költségvetésén ek változásai az alapítás óta

8.5.4.5. A United Games of Nati ons feszti vál ok A fesztivál egyik alapítójaként írom a fesztiválalapítás és szervezésének tapasztalatait. 1989-ben Werner Greis játékpedagógus azzal az ötlettel jött elő, hogy az Európában zajló politikai folyamatok egyetértéseként egy olyan játékfesztivált szervezzünk a magyar-osztrák határon, ahol az osztrákok és magyarok először útlevél nélkül találkozhatnak és megünnepelhetik a határok megnyitását. A mottó egyértelművé tette az esemény üzenetét: „Az Egyesült Európáért és a Békés Világért”. A célcsoport elsősorban a határmenti települések lakossága volt, akik márcsak azért is eljöttek a fesztiválra, mert rá akartak lépni arra a területre, amely korábban érintetlen határzóna

31 volt, ahová még a határőrök is csak külön engedéllyel járhattak. A fesztivál kiemelkedő vonzerejének számított az, hogy egy emlékművet állíttattunk fel és adtunk át a határponton, emlékezve a határnyitásra. A vendégek aktív bevonásához arra kértük mind az osztrák, mind a magyar lakosokat, hogy mutassák be együtteseiket, színjátszóikat, érkezzenek népviseletben, hozzák el kedvenc italukat, ételeiket. A program animálására a gráci és a pécsi egyetemekről készítettünk fel hallgatókat, akiknek a feladata a hangulatteremtés és különböző játékok lebonyolítása volt. A siker ennek kapcsán egyértelmű volt, melyről mind a magyar, mind az osztrák média gazdagon tájékoztatott. A siker nyomán további fesztiválokat rendeztünk, 1991-ben egyidőben Pápán egy volt szovjet laktanyában, Ausztriában egy tipikus osztrák hegyi faluban, 1992-ben Berlinben a fal leomlásának, 1993-ban Szlovéniában a függetlenné válás emlékére, 1995-ben Indiában a gyermekmunka elleni demonstráció szolidaritásaként. A fesztivál addig volt sikeres, amíg valamilyen különleges témára építettünk, később az érdeklődés alábbhagyott, így a fesztiválszervezés helyett egy szűkített csoport (fiatalok) számára szerveztünk tematikus találkozókat (8.3. ábra).

8.3. ábra Nemzetközi ifjúsági könyvíró program

Szakirodalom ACHPER/Royal Australian Institute of Parks and Recreation (1980) Recreation Working Paper, Adelaide: ACHPER Publications, p 3. Atkinson R. et al. (2001): Pszichológia. Osiris tankönyvek, Budapest Ádám, A. (2007): Patkósdenevérek (rhinolophus spp.) állományainak élőhelyi viszonyai és a fajok megőrzése az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, DEA Bánhidi M. ed. (2003): A vízi, vizek menti turizmus alapjai. Gazdasági Főiskola Budapest Bánhidi M. (2007): Kerékpár, turizmus, sporttudomány. Pedagógián innen és túl. Pannon Egyetem BTK, Pécsi Egyetem FEEK pp. 675-683 Bánhidi M. (2011): Sportföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Bánhidi M (2011): Leisure az életvitel kultúrájának tudománya. Rekreológia Leisure Tudomány I/1.

32 Bánhidi M, Leber R. (2011): Sport-turizmus-környezet magyar-osztrák kontextusban. EDTWIN Győr/Wien Barnum H The economic burden of the global trade in tobacco. Tobacco Control 1994; 3:358-61 Bogdán R. (1988): Freak Schow. Presenting Human Oddities for Amusement and Profit. University of Chicago Prss Bullock C. C.- Mahon M. J.: Introduction to recreation servic es for peopl e wit h disabilities: A person-cent er ed approach, Sagamor e Publishing, 1999 Bodzsár É. (2007): A magyar fiatalok biológiai fejlettsége és fizikai erőnléte. A magyar népesség biológiai állapota az ezredfordulón OTKA, Budapest Decarlo T. J. (1974): Recreation Participation Patterns and Successful Aging Journal of Gerontology Volume29 Issue 4 pp. 416-422 Edginton C. et al. (2002): Leisure and Life Satisfaction. Mc Graw Hill. Boston Edginton C.-Hudson S.-Scholl K. (2005): Leadership for Recreation, Parks, and Leisure Services. Shagamor Publishing Champain Erikson E. (1963): Childhood and Society. New York: W.W. Norton Godbey G. (2006): Leisure and Leisure Services in the 21st Century. Venture Publishing Pennsylvania Hoeger W.-Hoeger A. (2001): Principles and Labs for Fitness, and Wellness. Husztiné Hajdú Erika (2007): Menekülés előre - a munkahelyi rekreáció http://www.feliciter.net/hid/?newsid=615 09.10. Kovács T. (2004): Rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Akadémia, Budapest Malina R. (1990): Research on secular trends in auxology. Anthropologischer Anzeiger Sep;48(3):209-27 Cent er Gy.-Gyulai F. (2006 ): A világ ter mészetvéd elmé nek történ elmi kezd et ei a védett terül etek kialakítására vonatkozóan. Tájökológiai lapok. pp. 427 -431 Colgate C., Ger main G. (1985 ): National r ecr eational, sporting and hobby organizations of the United States. cabdirect.org Cole M. – Cole S. (2001 ): Fejlődéslél ektan. Osiris Kiadó Budapest Curtis, J. E. (2006): Recr eation theory and practice. T he C.V. Mosby Co. Cushman G, Laidler A (1990 ) Recr eation, Leisur e and Social Policy .Occasional Pap er No. 4, Cant erbury, NZ, Dept of' Parks , Rec reation & Tourism. Lincoln University, p. 2. Dies er, R.: Fourth Quart er A cross-cultural critique of newer th erap eutic recr eation practice mod els: The self -d eter mination and enjoy ment enhanc ement mod el, Therap eutic Recr eation Journal Dobozy-Jakabházi: Sportrekr eáció. Budapest 1992. Dong E, Yi-Kook J (2010 ): Korean Leisur e. L eisurec. Perth, Australia. Edginton C. et al. (2002): L eisur e and Life Satisfaction. Mc Graw Hill. Boston Edginton C.-Hudson S.-Scholl K. (2005): L ead ership for Recr eation, Parks, and Leisur e S ervices. Shagamor Publishing Champain Edginton C. R., DeGraaf D. G., Dieser R. B., Edginton S. (2006): L eisure an d Life Satisfaction. Mc graw Hill. Edginton C, Ch en P (2 009 ): L eisur e and Transfo rmation. 2008 Saga mor e Publishing, L.L.C Forgács A, Vallyon S. (20 03): Egészségügyi r endsz er ek hatékonysága az Európai Unióban és az unión kívül EU Working Pa pers. www. ep a.uz.ua Gáldi G. (2004 ): A szabaidőstruktúra és fizikai rekr eác ió Magyarországon 1963 2000 között –életmó d- időmérl eg vizsgálatok tükrében. Ph D. értek ezé s Budap est Garami M. (2012 ): A potag er, avagy a dekoratív konyhakert. www.k ert.hu 2012.11.10. Gärling T, Hausen K. W. (2003 ): Introduction: Habitual travel choice Transportation 30:, Kluwer Acad emic Publish er s. Printed in th e Neth erlands pp. 1–11. Global action against cancer (2003 ): WHO an d International Union Ag ainst Cancer Gen eva

33 Godb ey G. (2006 ): L eisur e and Leisur e S ervices in the 21st Century. Ventur e Publishing Pennsylvania Guyatt GH, Feeny DH, Patrick DL (1993 ): Measuring health-r elated quality of life Annals of Internal Medicexc ellentin e, 118(8 ):622-6 2 Hoeg er W.-Ho eg er A. (2001 ): Principles and Labs for Fitn ess, and Wellness. Husztiné H. E. (2007): Men ekülés előr e - a munkahelyi rekr eáci ó http://www.feliciter.n et/hid/?newsid=615 09.10. Ibrahim H. (1991): L esiru e and Society. Wm. C. Brown Pu blishers Dubuqu e, USA) Jakabházi L. (1996): Fittkontroll I -II-III. MTE, Budapest John Ap (1 986) Recr eation tr ends and implications fo r govern ment. In R. Castle, D. L ewis & J. Mangan (eds ) Work, L eisure and T ec hnology . Melbourn e, Longman Ch eshir e,167-83 (p. 167 ). Kelly J.R., Godb ey G. (1992 ): T h e Sociology of L eisur e. ISBN 0-910251-51-7 p. 528 Ker eszt es N., Makó M., Klembucz E., Han usz K.,Pik ó B. (2005 ): Magatartási kockázati tényezők össz ehasonlító epid emiológiai viz sgálata a dél -alföldi régió ifjúsága körében. Magyar Epidemiológia, 3. évf. 195–208. Konczos Cs. (2011 ):Rekr eáció, egészségtudatosság . Rekr eológia, Leisur e Tudomány. I. szám.21-25 Kovács Sz. (2010): Neu mann János és a játékel mélet. www.d ea.unideb.hu Kovács T. (2004 ): Rekreáció elmél et e és módszert tana. Fitness Akadé mia, Budap est Kraus R. (1990 ): Recr eation and L eisure in Modern S ociety. 4th ed. New York. Harper and Collins Lee J. deLisl e) (2002 ): Keys to the Kingdom or Devil’s Playground? Th e Impact of Institutionalized Religion on th e Perc eption a nd Use of L eisur e University of Connecticut. Lin V. W., Card enas D. D., Cutter N. C. (20 03): Th e Role of th e Recr eation Therapist and the Recr eation Th erapy Program Spi nal Cord M edicine: Principl es and Practic e. New York: Demos Medical Pub lishing Mannell, R. C.; Kl eib er, D. A.(19 97): A social psychol ogy of l eisure. pp. xvii + 424 pp Mansfield J. A. (2006): Recr eation th erapy - 1940 to 2006 McKenzi e L. (2009 ): Client Spotlight: 5 minutes wi th Francis Lobo. Wealth Matters www.a dd wealth.au Medlik, S. (1996): Dictionary of Travel, Tourism & Hospitality; Butter worth Hein emann, Oxford, UK Mills, A. S. (2006): Participation motivations for ou tdoor recreation: a test of Maslow's th eory. Journal of Leisure Res earch Ming Kai Chin (2007 ): A sport sz erepe a turizmus fejl ődésében. Sport sz er ep e a turizmusban. konf. előadás Keszthely Motyka K.-Kozlowski S. (1979): Cardio-respiratory adaptation to phy sical ex ercise and hypoxia after a high -altitude exp edition. Acta Physiol Pol. Mar-Apr;30(3):373-83. Nádori L. ed. (1986 ): Sportlexikon Budap est, Sport,. II. köt. p. 769 Nagy J. (1998 ): A kognitív motívumok. Iskolakultúra. pp. 59 -76 Nussbaum M, S en A. (1993 ): Th e Quality of Life. c s5824.userapi.com. ISBN 0198287976 Nefiodo w (2006 ): Der Gesundh eitsmarkt – Di e Wachst umlokomotive für das 21. Jahrhundert: http://www.kondrati effzyklen. de/6.Kon dratieff1.htm, 2006. április Park er, Stanley. (1977 ). The sociology of leisure. London: Georg e Allen & Un win. Révai Nagy Lexikona (1924 ): Révai testvérek Irod. Int. Rt.,. XVI. köt. p.107

34 Pigram J (1983 ): Outdoor Recr eation and Resourc e Manag ement . London, Croom Helm, p. 3. Poack, Arthur. (1934 ). Th e challeng e of leisur e. New Y ork: MacMillan Po wers S. K., Howley E. T. (1997 ): Excercis e Physiology Brown &Benc hmar k Publish ers 522 Puczkó L., Rátz T. (2 001 ): A t ematikus park, mint turi sztikai attrakció.Turizmus Bulletin No. 1. pp. 6-15 Scully G. W. (20 00): Pu blic Spending And Social Progr ess NCPA, Nr. 232 www.ncpa.org/pub/st232 Sessoms H. D. (1984 ): Leisur e S ervices. Pr entice Hall, INC., Englewood Cliffs Oktatási Minisztérium NKFP (2003 ): A középkorú magyar népesség idő előtti halálozásának bio-pszicho-szociális meghatározói, a meg előzés l eh etőség ei Konzorciumi jel entés (2003. március 31 -ig) Szabó Á. (201 1): Milyen értéket t er emt a szabadidő sp ort, és mi a kapcsolata a vers enykép ességg el? Vez etéstudomány XLII. évf.. különszám/ISSN 0133 0179 Szabó J. (2002): Rekr eáció. Főisk olai tankönyv JGYTKF, Sz eg ed Veal A. J. (1992 ): Definitions of L eisure and Recr eation Australian Journal o f Leisur e and Recr eation, Vol. 2, No. 4, , pp. 44-48, 52. Zborowski M.(1962): Aging and Recreation. Journal of Gerontology,

Volentér, G. (2009): A Börzsönyi muflonállomány alakulása, megítélése a Duna-Ipoly nemzeti park területén Debrecen Weston A.S. (1996):Commercial Recreation & Touri sm. B rown& Benchmark Publishers Dubuque USA Winnif rith, T., Cy ril B. (1989). The philosophy of leisure. Ne w York: St . Martin’s Press. Yeh C. K. (1993): Hsiao-yao: The Chinese Way of Leisure. University of Illinois at Urbana Campaign

35

36