Regina Krónika VIII. évfolyam 10. szám
2007. október 7.
« A veszprémi Regina Mundi Plébánia ingyenes havilapja »
Magyarok Nagyasszonya A magyar nép mindig átélte, hogy Mária segítsége ott volt mellette, hi szen öt évszázadon át pénzeit arról is merték meg, hogy Mária képét ütötték rá: országunkban máriással fizettünk. Alakja ott volt a szabadságért vívott zászlónkon. Magyarországot, koronánkat és nemzetünket a Nagyboldogasszony nak, a mennybe fölvett Máriának, a mennyei kegyes pátrónának, a min dig bőkezű, jóságában osztogatónak ajánlotta fel Szent István királyunk. Miért tette? Múltban, jelenben és jö vőben bogozhatjuk ezt a kérdést, mert a történelemben többszörösen meg fogalmazták a választ. Miért éppen az Istenszülőnek, a boldogságos Szűz Máriának, Üdvözítőnk anyjának adta át országa sorsát első szent és apostoli királyunk? Nemcsak reneszánsz költő ink, a vitézlő katona költőink gondol kodtak el azon, hogy nemzetünk tör ténelmében hogyan mutatkozott meg Mária pártfogó szeretete. Mert a Szent Szűz élete, Mária Istenhez rendelt, gondviselését eszközlő erényei mutat ják meg számunkra is a kiutat. Gon doljuk át tehát, hogyan kötődött össze a mennyei királynénak és a magyar nemzetnek az élete. Amilyen erénye ket ebben felismerünk, azokat minden bizonnyal érdemes a magunk számára őrizni és a jövőnek továbbítani. A Szent Szűz életét úgy ismerjük, hogy ő Izrael reménységét hordozta. Azt az ígéretet, hogy tőle fog megszületni az, akiben áldást nyer a föld minden nemzedé ke. Az Isten boldoggá tesz az ő ural ma alatt minden embert. Ő nem más, mint a megtestesült üdvözítő, Urunk, Mária fia, a Megváltó. A magyar nem zet Szent István korában a várakozás
idejét élte. A megelőző időkben még inkább, míg a kereszténységet Géza és Szent István uralkodása alatt ünnepé lyesen fel nem vette. De az ünnepélyes felvétel, Európa keresztény államaihoz való csatlakozás még nem azt jelentet te, hogy a magyar nép egész szívével, egész erejével, minden szellemiségével ezt a krisztusi hitet követni is tudja, vagy fogja is követni. Mert pogány lá
zadások bőven támadtak a XI. és a XII. században, sőt elhúzódtak egészen napjainkig. Szükség volt arra, hogy a fel-feltörő pogányságban meglegyen az a kovász, amit mi krisztusi kovász nak nevezünk, és legyenek olyan erős kezű emberek és gyengéd kezű as� szonyok, akik ezt a kovászt állandó
munkával bele akarják dagasztani az elpogányosodás lisztjébe – legyen az pártoskodás, szekularizáció, vagy bár mi másnak nevezendő –, hogy való ban Krisztus-hordozóvá váljék, és az maradjon a nemzet. Ennek az ígéret nek a befogadójává és megőrzőjévé váljék, ahogyan a Szent Szűz volt. Ez már maga csodálatos párhuzam Mária fiatal élete és a magyar nép nemzetté formálódó fiatalsága között. Mária szíve alá fogadta az örök Igét, de már előbb a szívében hordozta. Az élet rendje azt mutatja: minden anyá nak majdnem egy esztendőig – kilenc hónapig – hordoznia kell magzatát, a rá való odafigyeléssel, a vele való fél tékeny törődéssel és állandó készen léttel arra a pillanatra, mikor új életet szül erre a világra. Népünknél keresz ténységünk első századában mutat kozik meg ez a csodálatos idő: Szent Istvántól befogadtuk a hitet, és Szent László királyig őrizni kellett, hogy ez az igaz élet ne legyen elpusztítható. Kilenc évtizedes küzdelmet jelentett, hogy ne pusztítsa el sem a belviszály, sem a kívülről támadó trónkövetelő, avagy provinciává – ma úgy monda nák, gyarmattá – tenni akaró külső hatalmasságok, akár délről, keletről, vagy nyugatról jövő hatalmak. Szent László király korára mutatkozott meg az, hogy a kereszténység érezhetően életképes lett a magyar nemzet jövő je számára. Szent lovagkirályunkat azért vesszük oly nagy szeretettel kö rül, mert éppen az ő intézkedései ál tal nyilvánult meg az akkori Európa számára az, hogy a kereszténység Ma gyarországon valóban tudatosan vál lalt életformává érett, amiben a nép kitartott. Ő volt az, aki elődeit szent té avatta, noha családja talán neheztel hetett Szent Istvánra és fiára, Imrére, mert Szent László elődei megvakítot tak és számkivetettek lettek. Ő volt az,
Regina Krónika
2. oldal aki szent papokat emeltetett oltárra, kiemelten Gellértet, Csanád püspö két: tudta, hogy megmaradásáért mit köszönhet a térítő apostoloknak, az áldozatos papoknak ez a nemzet. Ez örökség marad a későbbi idők számá ra. Mert Szent Gellérttől Apor Vilmo sig vagy Márton Áronig elég gazdag azoknak a sora, akik Magyarorszá gon a nehéz időkben a kereszténység életképességét és életerejét akarták vi gyázni és vállalni.
Nemzetünk történelmébe beleraj zolható Mária életének egy-egy szaka sza, ahogy ő szolgálta fiának, a Meg váltónak küldetését. Véssük szívünkbe tehát: Szent István mily nagyszerű tettet és örökséget hagyott ránk. Elkötelezte értelmünket, erőfeszítéseinket és a szí vünket, amikor a Szent Szűznek átadta a magyar népet, felajánlva neki a Szent Koronát. Vegyük észre azt is, hogy ré gi költőink, vitézlő és küzdő elődeink
2007. október 7. öröksége kötelez: Mária életének eré nyei, cselekedetei belerajzolódtak a magyar nemzet történelmébe. Ezt az örökséget kaptuk, ezt az örökséget kell hordoznunk és továbbadnunk. Vi gyáznunk kell rá: szent kötelességünk nemzetünk jövője érdekében az új ke resztény évezred kezdetén. (Részletek dr. Ladocsi Gáspár esztergombudapesti segédpüspök írásából)
Lisieux-i Szent Teréz, a „kis út” szentje Ígéretemhez híven Kis Szent Teréz emléknapjának hónapjában betekin tünk a lisieux-i karmelben töltött rö vid életébe. Isten előkészítette kiválasztott szentjét. Felruházta különleges lelki és testi adottságokkal, szeretetteljes családi légkörrel, hozzászoktatta fok ról fokra a szenvedéshez, úgy küldte a karmelbe, hogy a kolostor zárt vilá gában a mának is, nekünk is a „kis út” szentjeként itt és most példát adjon a csetlő-botló kis lépések útján elérni végső célunkat. Már a belépésig is sok akadállyal kellett megküzdenie. Még nem volt tizenöt éves, amikor felvételét kérte a kolostorba. Először édesapja elutasító válasza érte fájdalmasan, de a püspö kéhez, sőt római zarándokútján XIV. Leó pápához intézett személyes kérel mére is elutasító választ kapott. De Is tenbe vetett bizalma végül meghallga tásra talált. 1888. április 9-én kinyílik előtte a kolostor kapuja, hogy isteni küldetéseként járja be a neki szánt rö vid életet. A kicsi és szegény karmelben, aho vá érkezett, csupán 27 nővér élt. A nővérekre – néhány kivétellel – nem volt jellemző az elmélyültebb isko lázottság. Teréz, fiatal kora ellenére, tanulmányaival, világlátottságával a legműveltebbek közé tartozott. Hogy megérthessük az igazi áldozatot, ami a családi miliő gazdagságából, az őt körülvevő gondoskodásból érkező, a természetet, virágokat kedvelő fiatal
lányra várt, röviden meg kell ismer nünk a karmel szigorú rendjét. Napirendjében napi kétszeri étke zés volt: délelőtt 10-kor és este 6-kor. Húst sohasem evett. Étkezés után egyegy óra rekreáció, szabad beszélgetés volt, ezután szigorú szilencium, hat óra közös ima, öt óra munka. Egyet len fűtött helyiség volt az egész ko lostorban. „Első lépéseimben – vallja önéletrajzában – több tövisre, kevés rózsára akadtam.” Ismeretlen testi és lelki nehézségekkel kellett megküzde nie. Egyszerűen meg kellett tanulnia társai ruháit javítgatni. Ügyetlensége, járatlansága sok keserűséggel járt. A kórus éneklésében is lemaradt a latin nyelv ismeretének hiánya miatt. Szer zetesi életének kezdetén gondot jelen tett: „Igen nehezemre esett a lelkemet kitárnom mások előtt, de bizalmam és istenfélelmem töretlen maradt. Végre, két hónappal belépésem után életgyó nást végeztem. Az atya eloszlatta két ségeimet, biztatva, hogy egyedül Isten irgalmára és igazságosságára hagyat kozzam.” A kezdetben zárkózott, befelé élő fiatal lelket Ágnes főnöknő rávette, hogy írja meg életútját. Terézke pót mamájaként jól ismerte műveltségét és kiváló adottságait. Így történt, hogy nővérének és a Szentlélek sugallatá nak engedelmeskedve, több mint ezer oldalnyi írásművet hagyott ránk. Ha lála után egy évre megjelent az Egy lélek története című önéletrajzi mű ve, amely óriási sikert aratott. Mi a si
kerének titka? Válasza: „Szívemet jól megőriztem a világtól. Szerettem, de az ég felé kitáguló szeretettel.” Kezdet ben fiatalos lendülettel minden akart lenni: karmelita, égi jegyes, egyház tanító, mártír. Kérdi: „Hogyan lehet ne mindezeket a vágyakat ütköztetve, mindent elérni, bejárni a földet?” Aztán egyre jobban kutatva az evangélium rejtelmeiben, meghallot ta Jézusnak, a „doktorok doktorának” válaszát: „Válaszd a neked szánt kis utat, ismerd meg sokaknak küzdelmes útját, járd végig velük a botladozás útvesztőit!” Jézus hároméves műkö déséből kiemelte azokat az evangéli umból ismert gondolatokat, amelyek segítségével a „kis út” emberei is sas ként repülhetnek végső céljuk felé. Ő is végigjárta a lelki sivárság nehéz ös vényét egy-egy nehéz döntés előtt. A rózsafüzért imádkozva gyakran volt ő is szórakozott, el-elaludt a közös esti elmélkedés alatt. Nem voltak miszti kus látomásai, látható csodái. Velünk, értünk, miattunk járta, élte át a tes ti-lelki megpróbáltatásokat. De apró örömökkel segített és segít bennünket is a fény felé, az ég felé. Terézke beöl tözésének napján, január 20-án meg pillantotta a várva várt hóesést. „Jézus küldte – írja –, hogy elbűvölje jegye sét.” 1890. szeptember 8-a, fogadalom tételének napja egybeesett Mária születésének szent ünnepével. Ezen a napon felajánlotta mártírhalálát a lelkekért. Ezt írja: „Az én hivatásom,
Regina Krónika
2007. október 7. hogy az egyházban én legyek a sze retet, a lelkek megmentője.” Így lett a karmel zártságában a szeretet misszi onáriusa. Azonban a zárda belső életében is szép feladatot kapott. Főnöknője ha marosan rábízta a novíciák lelki irá nyítását. Írásaiból kitűnik pedagógiai rátermettsége is. Szinte egyénre szab va, hol szelíd tapintattal, hol szigor ral, de következetesen vezette lelki fejlődésüket. Varázslatos egyénisége, mélységes hite, jártassága az evangé liumban hozzásegítette a rábízottakat hivatásuk megerősödéséhez. Önéletrajzában őszintesége, gon dolatisága és a szinte Szent Ágoston-i géniusza, képszerű, lenyűgöző stílusa magával ragadja olvasóit. Alázata is példamutató. Úgy érzi, hogy erénye inket, adottságainkat kincsként kap tuk Istentől. Szerinte – mint ahogy azt Pilinszky is vallja – „nem az a fontos, amit én írok, hanem ami általam író dik.” Az emberiségért kereszthalált vál lalt Jézusnak misztériumát átérezve, egyre jobban vágyott arra, hogy a bű nösökért áldozza életét. Felajánlását elfogadta Isten. Megismerhette a tü dőbajjal járó nehéz utat. Földi útja vé gén így búcsúzik: „Nem bántam meg, hogy átadtam magam a szeretetnek! Nem halok meg, hanem az életbe lé pek, és az égből a szeretet rózsaesőjét bocsátom a földre.” 1897. október 1-jén, 24 évesen, földi élete véget ért, de mintha meg érezte volna, hogy mennyei létében is tovább él köztünk. XI. Pius pápa 1924-ben boldoggá, 1925-ben szent té avatta, pápasága csillagának nevez te. Beteljesedett legmerészebb álma is: „Úgy szeretném megvilágosítani a lel keket, mint a próféták és doktorok.” 1997-ben II. János Pál pápa a nagy egyházdoktorok sorába avatta. Felis merte, hogy Teréznek, e „kis út” szent jének élete a mai globalizált világban, számunkra is követhető, járható út az ég felé. N. E.
A képeken az ereklye veszprémi fogadtatása látható.
3. oldal
Fotók: Demény Anna
Regina Krónika
4. oldal
2007. október 7.
Gyalogos zarándoklat ferencesekkel (2007. augusztus 14–20.)
nem látványos, amit átélsz, s amit megízlelsz nekem beletörött a bicskám időnként voltak nehéz idők, nem tagadhatom a mélységek mellett magasságokat is átéltem egy út, mikor a fáradtságtól néha vízióid vannak… mikor a lélek szomjazik, nem csupán a test mikor rádöbbensz, taszítod magadtól az embereket… mikor rádöbbensz, egyedül nem megy… mikor együtt lélegzel 200 lélekkel… mikor minden lépését ismered az előtted küzdőnek… mikor bárkivel szóba állsz, mert érzi azt, amit te is… mikor csak a beérkezés pillanata lebeg előtted, de mégsem a következő falu életed célja mikor lelked kiüresedik, s tested mindenre hajlandó, csak ne kelljen lábaidat egymás elé tenned, mikor a térded leszakad, de a szíved boldog, mert tudsz imádkozni mikor mindenki érzi, hogy VELÜNK AZ ÚR ajándék volt minden lélegzet, minden szempillantás, min den egyes lépés… minden, amit kaptam, s amire vágytam, de nem lett enyém; amit még nem tudok értékelni… amit nem érdemeltem meg, ami elválaszt, ami magammal nem enged szembenézni, ami elriaszt, ami visszataszít: kiszolgáltatottságod szerencsétlenséged gyengeséged elesettséged bágyadtságod minden mozdulat
A legnagyobb élmény az utolsó szakasz volt, a minden ki által legrosszabbnak és leghosszabbnak tartott kilomé terek halmaza… Zarándoklatunk végén az emelkedők sora… Mikor Esztergomból elindultunk, még mindenki a maga útján járt, ki magasságban már akkor is, ki a bűn mélységei ben… de tiszták lettünk… Felértünk a (ferencesek által elnevezett) Kiengesztelődés hegyére, mely utunk utolsó megállója volt Mátraverebély-Szentkút előtt… Jelképesen békét kötöttünk egymással, minden sértést, sértődést le vetve magunkról, hogy megromlott emberi természetünk szennyeitől szabadulva lépjünk Atyánk elé, akinek szent Fia annyi csodát tett szűz édesanyja közbenjárása… A hegyet elhagyva tisztítottam meg lelkem bűntől szennyes zugait, s mielőtt megpillantottuk a templomot, akkor kaptam feloldozást… Valahogy ilyen a mi életünk is… Zarándokolunk rengeteg viszontagság között: nyomja lábunkat a cipő, elesettek vagyunk, megtorpannánk, de végső kétségbeesésünk idején mégis megoldás nyílik min denre… Ilyenkor pihenő vár minket. Ezek voltak a pici falvak, ahol az idős lakosság egész éven át minket várt, s az egyik településen egy idős néni így örvendezett nekünk: Megjöttek a zarándokok, megvan az örömünk… A gödrök, buktatók mégis gyümölcsöt hoznak, mert megtanítanak az újrakezdésre, a soha meg nem szűnő atyai gondoskodás jelenlétének felismerésére. A mi életünk zarándoklata a földi életből való távozás kor ér véget. Bár mindannyian tiszták tudnánk lenni ak kor (is)!… Pődör Georgina
Regina Krónika
2007. október 7.
5. oldal
Legyünk Krisztus-hordozók! Egyházközségi zarándoklat 2007.
„Tudom azt, hogy a tieidet nem kí méled a szenvedéstől, mert mérhetet len hasznunk van belőle.” Brenner Já nosnak, a 26 évesen vértanúhalált halt tiszta lelkű lelkipásztornak a naplójá ból származik az idézet. Az ő tisztele tére indultunk az idei zarándokútra. Már az első állomásunkon, Szom bathelyen láthattuk arcképét a székes egyházban Szent Márton oltára előtt egy festőállványra helyezve. Vele át ellenben egy bronz emléktábla jelzi, hogy II. János Pál pápa itt imádkozott az 1991-es látogatása idején. Hefele Menyhért gyönyörű késő barokk székesegyházát, amely 23 éven át épült, a második világháború alatt egy bombatámadás egy pillanat alatt romba döntötte. Mára a legnagyobb részét rendbe hozták. Megcsodálhat tuk – többek között – a kereszthajó déli szárnyában a Maulbertsch által festett Szent Quirinus-oltárképet és a szerencsésen épen maradt Madonnakápolnában a Madonnát a gyermekkel ábrázoló carrarai márványból készült szobrot. A székesegyház és a püspöki palota is Szily János püspök nevéhez fűződik. A Mária Terézia által alapított egyház megye első püspökeként nagy lendület tel kezdett annak megszervezéséhez és felépítéséhez 1777-ben a középkori vár helyén.
Fotók: Demény Anna
Mi a püspöki palotából a sala terrenát látogattuk meg a hozzá kap csolódó egyházművészeti múzeum mal. Szily János az építkezések során elő került régészeti anyagból válogatott ki feliratos köveket, amelyekkel létrehoz ta az ország első régészeti múzeumát. A terem lenyűgözően gyönyörű. Be lépve egy festett kertben találtuk ma gunkat, amelyet Róma antik romjai között kutak, szobrok díszítenek. A figurális ábrázolások Vergilius Aeneis című eposzának alakjai. A falsíkokon Titus diadalíve, a mennyezeten vi dám növény- és szalaggirlandot tartó szárnyas puttók lebegnek. A boltívek cikkelyein a gyermek Pán és Dionü szosz játékos jelenetei láthatók. A sala terrenát nehéz volt elhagyni, de a be lőle nyíló termekben újabb szépségek ben gyönyörködhettünk: templomi ötvöstárgyak, miseruhák gazdag gyűj teményében. Szombathely után Felsőcsatárra in dultunk. A határ menti település a hét „hűséges falu” egyike, amelyek lakói Magyarországon kívántak maradni a trianoni országcsonkítás után. Sopron mellett ők is említést érdemelnek. Goják Sándor vasfüggönymúzeu mot alapított Felsőcsatáron 2001-ben, azóta sűrűn látogatják a turisták ezt a helyet, amelyet 1990 előtt bizony nem
volt szabad megközelíteni. Megdöb bentő az a változatosság, amelyet a szabadságot kereső emberek elpusz títására kiagyaltak. Ezek az eszközök feliratozva, valamint a menekülő em berek tárgyai láthatók itt három fá zisban elrendezve. Goják Sándortól pedig tragikus emberi történeteket és szerencsés meneküléseket hallottunk. A feszültséget egy pohár vörösbor elfogyasztásával oldottuk végül. A szomorú hely után dr. Rátkai László atya, aki a jáki templomot be mutatta, igazi derűs perceket varázsolt számunkra. Hozzáértő és humoros előadását hálás szívvel követtük. Elő ször kívülről csodáltuk meg a román és kora gótikus elemeket is magán hordozó gyönyörű épületet az egye dülálló szépségű bejárattal. A pogány és keresztény kultúra találkozása is jól felismerhető a sok állatformán és egyéb motívumokon: gömbök, sárká nyok, liliomok, geometriai jegyek. A templom belsejét a saját kórus éneké nek élvezete közben tekintettük meg. László atya méltán lehetett büszke az énekkarukra. A legtöbben nem először jártunk már itt, de mindenkit újra és újra elva rázsol ez a remekmű. Úgy tűnt, hogy a nyugat-dunántúli embereket nem zavarja az idő múlá sa, nyugodtan, élvezettel, anekdotázva
Regina Krónika
6. oldal
mutatják be a gondjaikra bízott em lékműveket. Így aztán állandó időcsú szásban voltunk, de szerintem megér te. Nem lenne könnyű dolgom, ha ne kem kellene meghatároznom ennek a lelki élményekben és látnivalókban gazdag napnak a csúcspontját. Szeren csére ez nem is feladatom, mivel köz tudottan a zarándokút elsődleges cél ja Brenner Jánosnak a Rábakethely és Zsida község között felépített kápolná
Kitekintő Hagyjunk maradandót utódainkra! A Veszprém megyei önkormányzat tá mogatásával kezdődött meg idén nyá ron a taliándörögdi római katolikus templom falfestményének feltárása. A munkálatok nem várt értékeket sejtet nek. A barokk kori festmény az 1790-es évekből származik. A falu plébánosa köszönetét fejezte ki a megyei önkormányzat támogatásáért, majd kitért arra, hogy a közeli monos torapáti templomot már restaurálták, és bíznak abban, hogy a további segít ség lehetőséget ad majd a taliándörögdi templom értékeinek a feltárására is. Il lés Sándor hangsúlyozta, a falu lakóinak életét a születéstől a halálig végigkíséri a település temploma, ezért különösen fontos ennek megóvása. Szőke András elmondta, a plébá nossal közösen hat esztendővel ezelőtt kezdték meg a településen azt a helytör
2007. október 7.
ja volt. A 26 évesen brutálisan meggyil kolt pap halálának 50. évfordulója van az idén. Amint a kápolnában rendsze resen miséző atya is elmondta, a fiatal káplán buzgó lelkipásztori munkáját nem jó szemmel nézték azok, akik az 56-os forradalom eltiprása után leg főbb ellenségüket az egyház papjaiban látták. A mai napig nem tisztázták a gyilkosság körülményeit. Annyit tu dunk, hogy 1957. december 15-én éjjel a falu kocsmárosának fiát küldték érte. Haldoklóhoz hívták a szomszéd faluba. Ő hivatástudattól vezérelve, a késői óra ellenére azonnal indult, magához vette az Oltáriszentséget, és Zsida község fe lé haladt. Alig hagyta el Rábakethelyt, megtámadták, és kegyetlen brutalitás sal, 32 késszúrással megölték. Ő pró bált kitörni támadói közül, hogy az Ol táriszentséget mentse, de gyilkosaival szemben nem volt esélye. János atya Krisztus-hordozó volt. Kövessük a példáját, és legyünk mi is azok! Amint Borián Tibor atya a szent beszéde során említette, a megfélem lítés olyan hatásos volt, hogy az esetről
még családi körben sem mertek be szélni. Tibor atya családja jól ismer te Brenneréket, de a pontos körülmé nyekről nekik sem szóltak soha. A szentmise végén János atya bol doggá avatásáért imádkoztunk: „Mindenható Isten, aki János szol gádnak megadtad a papi hivatás ke gyelmét, és méltónak találtad őt a vértanúság nagy ajándékára, kérünk, dicsőítsd meg őt Egyházadban! Hűséges és példás élete, valamint papi hivatásának szolgálatában érted vállalt vértanúhalála eszközölje ki szá munkra a kegyelmet, hogy megerő södjünk szent hitünkben, és mi is vál laljuk érted a küzdelmet és szenvedést a te országodnak eljöveteléért. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.”
téneti kutatást, melynek hírére évente közel húszezer ember látogat el a plé bániára. Hangsúlyozta, a feltárást végző Felhősi István neve és szakmai múltja záloga annak, hogy a restaurálás a leg nagyobb szakértelemmel történik. Taliándörögd polgármestere remé nyét fejezte ki, hogy az összefogásnak, lelkesedésnek köszönhetően a térség nem csupán a Művészetek Völgye ide jén vonz majd számos érdeklődőt. A félév mérlege: központi megszorítások ellenére felújítások, fejlesztések Az idei esztendőben egymilliárd fo rinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhat a megyei önkormányzat, mint tavaly, hangsúlyozta Lasztovicza Jenő. A hiány csökkentése érdekében létszámleépítés re volt szükség, amit a megyei vezetés igyekezett lehetőleg betöltetlen álláshe lyek megsz üntetésével megoldani, de sajnos szükség volt elbocsátásokra is. Az egészségügyet érintő országos át alakításokról szólva Lasztovicza Jenő el mondta, a július elsejével bevezetett új ügyeleti rend súlyos gondokat okozhat,
hiszen számos kórházban orvos-, illetve forráshiány miatt nem fogják tudni biz tonsággal ellátni a betegeket. A legutób bi közgyűlés döntése nyomán a süme gi kórház működtetése Sümeg városától szintén a megyei önkormányzathoz ke rül, mely erejéhez mérten igyekszik sta bilizálni az egészségügyi ellátást me gyeszerte. A tervekről szólva a megyei vezető kiemelte, a cél, hogy a meglévő vagyon gyarapodjon, ezért önkormány zati cég működtetését kezdik meg. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy ebben az évben újabb húsz intézmény kerül az önkormányzathoz, ami további hetvenmillió forintos kiadást fog jelen teni. Bár az Európai Unió pályázatainak határideje egyre tolódik, ennek ellené re bízik abban a megye vezetése, hogy létrejöhet Veszprémben az onkológiai központ. Az anyagi nehézségek dacára felújításokban is gondolkodnak. A szín ház külső-belső rekonstrukcióját, szoci ális intézmények, a Kozmutza általános iskola, a farkasgyepűi tüdőintézet felújí tását tervezik.
A rengeteg lelki élménnyel gaz dagító zarándoklat végén köszönetet mondtunk Máté Viktóriának a prog ram összeállításáért és a szervező munkájáért, valamint Gyula atyának a lelkivezetésért. Demény Anna
2007. október 7.
Regina Krónika
Szeptember 30-án első ízben volt ökumenikus dicsőítés templomunkban
7. oldal
Olvasói levél A Regina Mundi-templom Fiatal Közösségéhez Kedves Fiatalok!
Fotók: Selyem Zoltán
Öröm volt hallgatni szent énekeite ket szeptember második vasárnap jának Veni Sancte-miséjén, ahová jó szívvel vittük el három kicsi gyerme künket. Izgalommal vártuk mi, szü lők is a szertartást, eszünkbe jutottak a nyolcvanas évek végének diákmiséi, amelyeken messze innen, még gim nazistaként vettünk részt. Így aztán meséltünk a kicsiknek: azokról a gitá ros, fuvolázó, velünk éneklő lányok ról és fiúkról, akikre szívesen emléke zünk. Meghitt hangulatot teremtette tek a kellemes muzsikával: harmóni át. Mégis, szeretnénk, ha tudnátok, a kicsik nagyon hiányolták, hogy nem láthatnak Benneteket, a hangszerei teket. Fel-felnéztek a karzatra, és kér dezgették: „Miért nincsenek a zené szek itt, velünk?” Mert a gyermekeknek fontos, hogy hallják és lássák is azokat, akikre fi gyelhetnek, akikkel énekelhetnek. Ezt mi, felnőttek nehezen akarjuk tudo másul venni, és könnyedén találunk kézenfekvő magyarázatokat arra, mi ért nem vállaljuk egyes esetekben a „szereplés” bizonyos formáit. Akárhogy is döntötök a jövőbeli miséken való zenélést illetően, mi na gyon köszönjük Nektek a szép muzsi kát: „legyen a zene mindenkié!” R. A.
„Tetőtéri esték” Tihanyban október 12-én 17 órakor
Beszélgetés Csete Ildikó textilművésszel és Csete György építésszel
8. oldal
Regina Krónika
Szent Imre és Szent Erzsébet éve Történt, hogy egyszer a városban lévén, minden némű csip-csup játékszereket, edénykéket, gyűrűket és csecsebecsé ket vásárolt fogadott gyermekeinek s mindeme dolgokat köpenye alá rejté. Ám a kocsis ügyetlenségéből a kocsi, melyen ment, fölborult, Erzsébet pe dig a magas szikláról valamely kőrakás ra esett. És íme ő maga semmi sérülést nem szenvedett, a játékszerek közül pe dig egy is össze nem törött. Másszor történt, hogy élelmet vitt a szegényeknek és szétosztván, észrevet te, hogy fogyatékán vagyon az és nem jut minden egyesnek, mivelhogy a sze gényeknek száma egyre gyarapodott, miközben az élelmet osztogatta. Akkor buzgón fohászkodott Istenhez, hogy se gítse meg és íme, ha egy darab kenyeret kiosztott, más foglalta el annak helyét s minekutána mindeneket megelégített, még sok élelem megmaradt. Végezetül, hogy az aratás ideje elkö zelgett, azoknak, kik munkára alkalma tosak voltak, szerszámokat adatott, hogy a termést betakarítsák és ruházattal is gondoskodott róluk. Kik pedig dolgozni nem tudtak, azoknak legdrágább selyem és bársony köntöseit és arany, ezüst hol miját kiosztván, mindenétől megfosz totta magát, de nem engedte, hogy or szágában egy is szükséget szenvedjen. Az időben pedig a fejedelem éppen a császárnál volt s az ínség már-már elmult, mikor országába visszatért. Hogy pedig várához közeledett, elébe lovagolt az országbíró és megjelenté ne ki, mik történtek: – Nagy jó uram, a nagyságos fejede lemasszony kiüríté minden magtáradat s elpazarlá minden pénzedet, mit gond jaira bíztál. – Csak azt mondd meg nekem – vá laszolta a fejedelem –, vajjon jól va gyon-e szeretett hitvesem, mivelhogy mással én nem gondolok. Csak adjon ő annyi alamizsnát, mennyi neki tetszik, az alamizsna nem fog bennünket meg rontani. Mikor pedig Erzsébettel találkozott, megölelte őt és mondá neki:
– Kedves testvérem, mivé lett sze gény népünk az inséges esztendő alatt? – Én megadtam Istennek, mi az övé volt – felelte Erzsébet –, ő pedig meg őrizte nekünk, mi az enyém s a tiéd. És akkor a fejedelem föl alá járt ottan Erzsébet termében, mikor látja, hogy a gabona egyszerre oly bőségben ömlik befelé ajtókon és ablakokon, hogy már vastagon áll lábuk alatt. Hívatja hát a fe jedelem a várnak kapitányát és kérdi: – Honnan jő e temérdek gabona? – Nagy jó uram – feleli a kapitány –, oda künn is immár minden magtárunk és tartónk teli vagyon gabonával, hogy kicsordul. És akkor Erzsébet leborult és urával együtt hálát adott Istennek véghetetlen kegyelméért. Történt akkor, hogy Lajos a császár hoz készült indulni, hogy együtt a Szent Földre menjenek, mivelhogy keresztes hadat fogadtak az Úrnak. Egybe gyűjtöt te akkor fő embereit és felfedte előttök szándokát. Azok pedig fölöttébb bán kódtak és igen kérték, maradna honn, de ő semmiképpen nem hajtott szavokra. Elmentek akkor Erzsébethez és kérték, állana melléjök, hogy együtt könyörög vén, meglágyítsák a fejedelem szívét. Ő pedig megígérvén nekik segítsé gét, előbb Istenhez imádkozott, hogy engedje szentséges szándoka szerint szólania férje ura előtt, azután pedig hozzámenvén mondá neki: – Kedves testvérem, hahogy nincsen Isten ellenére, maradj velem! Ám az ő szent akaratja ellenére semmi módon nem akarlak visszatartani. – Kedves testvérem – felelte Lajos –, bocsáss el, kérlek, szívesen, mivelhogy Istennek adott szavamat nem szeghe tem. – A jó Isten védelmezzen hát és bé kesség legyen veled! Menj Istennek ne vében! Akkor a fejedelem igen megörven dezett és megerősítvén várait, nagy es küt vett híveitől, hogy megmaradnak hitvese hűségében és mindenkoron ótalmazzák őtet. És erre esküt tett öc�
2007. október 7. cse, Henrik s mind a többi fő emberek. A tiszttartó pedig elébe járulván mondá neki: – Nagy jó uram, jól tudom én, hogy a fejedelemasszony mindent eloszt a szegényeknek s nagy ínségbe dönt ben nünket. – Csak hadd tegye, mit szíve sugall – mondá a fejedelem –, nékem pedig csu pán Wartburg és Neuburg várát tartsa meg, mire visszatérek. És akkor a fejedelem búcsút vett mind egész háza népétől és országától és hitvesétől is elbúcsúzván, keservesen sírtak mindketten. Adott pedig Erzsé betnek egy szép köves gyűrűt, mely oly természetű volt, hogy ha ura meghal az útban, a kő nyomban kiesik belőle. Za fírkő volt pedig illesztve ama gyűrűbe, a kőben pedig Istennek báránya volt vésve lobogóval. Történt pedig, hogy Otranto városá nál láz lepte meg Lajost, ki is ottan part ra szállván, kevés napok múltán csön desen elhunyt az Úrban. És az napon kiesett a zafírkő ama gyűrűből és Er zsébet igen megrettent, tudván, hogy jó urát nem látja többé soha, mivelhogy Isten magához szólította. És a császár igen bánkódott a fejede lem halálán minden főemberével együtt és bekenték tetemét drága kenetekkel és balzsamokkal és fehér gyolcsba takar ták és koporsóba tették, hogy országába vissza vigyék. Hírét vette Henrik herceg is bátyja halálának és megjelentette Er zsébetnek, ki akkor égre emelvén sze meit, nagy áhítattal mondá: – Immár nékem is meg kell halnom e világ szerint. Akkor Henrik herceg és napa as� szonya, Zsófia, parancsolták, hogy nyomban távozzék a várból gyerme keivel együtt és semmit nem engedtek magával vinnie. Erzsébet pedig szent alázatossággal megnyugodván Isten akaratjában, kézen fogta kis fiát és kar jára vette leánykáját és kiment Wart burg várából. Vezeklő inget öltött és magára maradván az éjszakában, nagy áhítattal sóhajtotta: – Uram Jézus, légy az én vezetőm! Parancsot adott a herceg, hogy sen ki őt befogadni ne merészelje. Ő pe dig nem tudván ezt, bekopogtatott bi
2007. október 7. zonyos fogadóshoz és szállást kért. Az ugyan igen megsajnálta őt, de nem mervén a herceg parancsa ellen csele kedni, rejtekben az istállóba vezette, ot tan adván neki szállást az éjszakára. Reggelre kelvén, bement a szent-fe rencrendi barátok templomába, mivel hogy maga is szent Ferenc harmadik rendjének tagja volt s velök egyetem ben hálát adott Istennek, hogy ily sze génységre juttatta: – Uram, legyen meg a te akaratod! Tegnap még fejedelemasszony voltam, váraim és városaim voltak, ma pedig koldúsasszony vagyok és senki nem akar befogadni. Köszönöm Uram hoz zám való jóságodat! Ó bár annakelőtte is jobban megismertem volna te szent akaratodat!
Regina Krónika Ám gyóntató atyja hírét vette nagy nyomorúságának s elvezette őt gyerme keivel egyetemben a kitzingeni kolostor apátnőjéhez, ki is nyomban emberséges szállást rendelt neki s gondoskodván róla, álló esztendeig ottan tartotta, mi közben Erzsébet kedve szerint csupán Isten szolgálatának élt. Hallván pedig a bambergi püspök, hogy Erzsébet milyen sorsra jutott, hivatta őt magához és vígasztalván, mondotta neki: – Nincs rendjén örökös gyászban él ned napjaidat! Húsz esztendős vagy mind összesen, szép és fiatal és minden jó tulajdonságokkal ékes: emlékezzél hát szent Pál apostol tanácsára, ki mondotta, hogy a fiatal özvegyek újból férjet vá lasszanak és te is hasonlóképpen csele
Képviselő-testületi gyűlés A Regina Mundi egyházközség képvi selő-testülete szeptember 23-án tartot ta meg legutóbbi gyűlését. Elsőként Gyula atya számolt be a májusi gyűlés óta lezajlott események ről: a bérmálásról, az ezüstmiséről, a jú niusi közösségi napról és a szeptemberi egyházközségi zarándoklatról. A 2007. június 23-án megtartott kö zösségi nappal kapcsolatban több fel szólaló is megemlítette, hogy az alapos előkészítés ellenére viszonylag kevés hí vő vett részt a rendezvényen. A testület tagjai megpróbálták feltárni az okokat, és több javaslat érkezett olyan program pontokra, amelyek miatt a jövőben ez a rendezvény vonzóbb lehetne a hívők tágabb körében is. A következő téma Lisieux-i Szent Te réz ereklyéjének veszprémi látogatása volt. Az egész egyházmegyében kiemel kedő esemény két fő szervezője képvise lő-testületünk egyik tagja, Tátrai József, és felesége, Tátrainé Radics Rita volt. A testületi tagok nagy figyelemmel és ér deklődéssel hallgatták képviselőtársuk nak a rendkívüli lelki élményt jelentő esemény szervezéséről és lebonyolításá ról szóló ismertetését, és megköszönték mindkettőjüknek a hatalmas munkát. Az ezt követő napirendi pont kere
tében Gyula atya tájékoztatást adott a templom külső homlokzati felújításá nak tervéről. A képviselő-testületi ta gok megtekintették a dokumentációt, és vállalták, hogy lehetőségük szerint megpróbálnak a cél érdekében eljárni. Ezután Gyula atya elmondta, hogy a nemrég elhunyt Csemernay Éva vég rendeletében az egyházközségre hagyta Stadion utcai ingatlanát. Az ingatlan ki ürítésére és – a templom felújítása érde kében történő – értékesítésére a tagok konkrét ütemtervet határoztak meg. A következőkben Hanis Ferenc templomatya a közösségi ház tetőszer kezetének rendbehozatalára tett indít ványt. A képviselő-testület az indítványt jóváhagyta, és felkérte a templomatyát, hogy a bádogozás rekonstrukciója ér dekében a szükséges kivitelezőkkel tár gyaljon és állapodjon meg. Ezt követően Ticz Zsuzsanna nővér bemutatott néhány magas színvonalú fényképet a templom oltáráról, a temp lombelsőről, az ablaküvegekről, majd képeslapok és naptár készíttetését java solta. A képviselő-testület felkérte Zsu zsa nővért, hogy a karácsonyi képes lap nyomtatása érdekében kérjen több nyomdától árajánlatot. Gyula atya tájékoztatta a képvise
9. oldal kedjél. Íme Frigyes császár kéri kezedet, maga is özvegy ember lévén. Vedd fon tolóra, mely nagy tisztesség ez reád! Így szólott pedig vele, mivelhogy unoka húga volt a fejedelem asszony. Mondá akkor Ysentrud a püspöknek: – Kérlek, püspök atyám, ne szomo rítsad asszonyomat! Erzsébet pedig szelíden felelte a püs pöknek: – Atyám, fogadást tettem az én Uram Jézusomnak, hogy netalán az én jó uram meghal, soha más férjet nem veszek magamnak. Inkább lemetszem orromat, hahogy erőszakkal kényszerí teni akarnál, mivelhogy rút lévén, senki nem fog feleségül kívánni. Részletek Révai József Szentek legendái – Szent Erzsébet című művéből
lő-testületet, hogy Sárospatakról no vemberben Veszprémbe érkezik Szent Erzsébet ereklyéje. Az érsekség által kijelölt napon, 2007. november 14-én lesz a Regina Mundi-templomban az ereklye tisztelete. Ezután Gyula atya felhívta a képvi selő-testület figyelmét, hogy a testület megbízatása 2007. december hónap ban lejár, emiatt indokolt az új választás megszervezése. Az új választás menetrendje: – Jelölőbizottság felállítása (a képvi selő-testület a jelölőbizottság tagjaiként Tátrai József, Varju István és Stampf Margit tagokat választotta meg.) – A jelölés határideje: 2007. október 31. – A választásra az előzetesen közzé tett jelölőlista alapján, 2007. december hónapban kerül sor. Tekintettel arra, hogy a templom fel szentelésének 2010-ben lesz a 150. év fordulója, a testületi tagok már tárgyal tak a méltó megünneplés módjáról, a feladatok meghatározásáról. E körben merült fel, hogy az évfordulót nemcsak „hagyományos” külsőségekkel, hanem a hívek aktívabb bevonásával kellene megtartani, ezért az egyházközségnek a megújulás keretében az interneten honlapot kellene készítenie, de minden más eszközt is meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a hívek a közösségben aktívabban vegyenek részt.
Regina Krónika
10. oldal
2007. október 7.
Ereklye templomunkban! Szent Erzsébet ereklyéje november 14-én, szerdán érkezik a Regina Mundi-templomba. „Íme, megmondtam nektek, hogy az embereket boldoggá kell tennünk! Azt akarom, hogy örömük teljes legyen, gyújtsunk hát tüzeket!” Messze fénylő tüzeket gyújtott, és sokak lábát megmosta, bekente. A szegények éne kelni kezdtek, és jól érezték magukat. Ajánlott irodalom: Magyarország virága (XIII. századi források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről) Harsányi Lajos: A szent asszony Puskely Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet (Mindhárom könyv a Szent István Társulat kiadványa.)
Hírek és események Az imaapostolság szándékai októberre: Általános: Hogy a kisebbségi hely zetben lévő keresztényeknek legyen ere jük és bátorságuk ahhoz, hogy éljék a hitet, és kitartsanak a hit tanúsításában. Missziós: Hogy a missziós világnap ked vező alkalmul szolgáljon ahhoz, hogy minden megkereszteltben egyre mé lyebb missziós tudatot ébresszen. Október 1-től a téli miserend szerint végezzük a szentmiséket. Az esti szent misék vasárnap és hétköznap egyaránt este 6 órakor kezdődnek. Október hónapban minden este közös rózsafüzér imádság van a templom ban, este 6 órakor, amikor esti mise van, előtte ½ 6-kor kezdve. Október 8. Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország főpátrónájának az ünnepe. Október 18. Szent Lukács evangélista ünnepe. Október 21-én tartja egyházunk a missziós vasárnapot, és az évente szokásos missziós gyűjtést.
November 1. mindenszentek ünnepe. Reggel 7 és este 6 órakor tartunk szent misét. Az esti misét követi a szokásos halottak napi megemlékezés elhunytja inkról és a halotti zsolozsma virrasztó imaórája. Bibliaóra nem lesz. November 2-án, halottak napján is reggel 7 és este 6 órakor tartunk szent misét. A csütörtöki szentségimádás emiatt elmarad. Halottak napjához kapcsolódó bú csúkról: „Aki a temetőt ájtatos lélekkel látogatja, és legalább lélekben imádko zik a meghaltakért, november 1–8-ig mindennap teljes búcsút nyerhet. Felté telek: gyónás, áldozás, imádság a pápa szándékára. Az év többi napján részle ges búcsút lehet nyerni a temető meg látogatásakor. Akik halottak napján (vagyis az azt megelőző nap delétől a halottak napját követő éjfélig) meglá togatnak egy templomot vagy nyilvá nos kápolnát, teljes búcsút nyerhetnek a szokott feltételekkel. A látogatáskor egy miatyánkot és egy hiszekegyet kell imádkozni. Ez a búcsú elnyerhető a megelőző, vagy következő vasárnapon és mindenszentek ünnepén is.” (Direk tórium)
Készüljünk a szentmisére! Olvasmány
Szentlecke
Evangélium
okt. 14.
2Kir 5,14–17
2Tim 2,8–13
Lk 17,11–19
okt. 21.
Kiv 17,8–13
2Tim 3,14–4,2
Lk 18,1–8
okt. 28.
Sir 35,15b–17.20–22a
2Tim 4,6–8.16–18
Lk 18,9–14
nov. 4.
Bölcs 11,22–12,2
2Tessz 1,11–2,2
Lk 19,1–10
Ministráns foglalkozás Minden szerdán 17:00–18:30 között Helye: templomi hittanterem.
Imádkozzunk értük...! ...mert a keresztségben újjászülettek: Berta Gábor Márton szeptember 2-án, Szalay Nóra Luca szeptember 2-án, Vágner Kornél Kristóf szeptem ber 16-án. ...mert az örök hazába költöztek: Varga Istvánné Varga Mária (88 éves) augusztus 25-én, Szita Ferencné Lőrincz Mária (64 éves) au gusztus 31-én, Keltai Gézáné Fónyi Anna (88 éves) szeptember 1-jén, Fehér Sándorné Szakál Ilona (75 éves) szeptember 1-jén, Hamar László (80 éves) szeptember 2-án, Svinger József (76 éves) szeptember 2-án, Vass András (88 éves) szeptember 7-én.
Regina Krónika
A Regina Mundi Plébánia ingyenes lapja Megjelenik 600 példányban KÖH nyilvántartási szám: 163/0179/2007.
Kiadó neve: Regina Mundi Plébánia Vezetője: Tóth Gyula plébános A szerkesztőség címe: 8200 Veszprém, Dózsa György út 9. Telefon: 88/327-609 Szerkesztőség vezetője: Demény Anna Szerkesztők: Adonyi Krisztina, Kreschka Miklós, Selyem Zoltán