Regina Krónika reginamundiplebania.hu
A Regina Mundi Plébánia ingyenes havilapja XV. évfolyam 6. szám
2014. június 8.
„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” ünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep. Neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból ered. Eredetileg a zsidók ünnepe volt: a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték. „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat elöntötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. (ApCsel 2,1-4) Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan megtértek, létrejöttek az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. „Pünkösd, mint az egyház kezdete jelzi Isten szövetségének kiterjesztését minden teremtményre, minden népre és minden korra. Az egész teremtett világnak valódi célkitűzése felé kell haladni, az egység és a szeretet helyévé kell válnia.” (XVI. Benedek pápa.) Pünkösdkor régen több kegyhelyen – Csíksomlyón, Andocson, Radnán stb. – zarándokbúcsút tartottak. Ezek közül néhány már veszített jelentőségéből. A székelyföldi Csíksomlyóra azonban egyre többen zarándokolnak a világ minden tájáról székelyek, magyarok, hogy együtt imádkozzanak, Máriát dicsőítsék. Pünkösdi népszokások A pünkösd ünneplésében keverednek keresztény, ill. ősi, pogány ókori elemek. A szokásokban elsősorban a termékenység szimbolikus megjelenése dominál.
Zöldág-járás, zöldág hordás: A házak ablakára, ajtó fölé, kútgémre, malmokra friss ágakat tűztek a termékenységvarázslások emlékére, egyben védelemként a rontás ellen. Pünkösdikirály-választás: A legények közül ügyességi versenyeken választották ki a legérdemesebbet, aki egy
a barátság megpecsételésének jeleként. Kaláccsal, gyümölccsel, süteménnyel megrakva küldte vissza a megajándékozott. Még számos más szokás, hiedelem fűződött/fűződik e jeles ünnephez: hesspávázás, törökbasázás, májusfaállítás, táncmulatságok.
Bérmálás a Reginában 2013 júniusában
Fotó: Demény Anna
P
esztendeig „uralkodott” közöttük. Ő parancsolt a legényeknek, minden mulatságra, lakodalomba meghívták, ingyen evett-ivott. Némely helyeken királynét is választottak (főleg a Dunántúlon) a falubeli kislányok közül. Járták a falu házait, virágot szórtak, táncoltak, énekelték a „Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja” c. éneket. Adományként almát, diót, tojást s néhány fillért kaptak. Kedves szokás volt a komatál küldés
Étkezési szokások Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az ’idei liba’ uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a báránysült, báránypaprikás. Édes tésztát is sütöttek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel töltötték meg. Nagy Árpádné
2.
Regina Krónika
2014. június 8.
Könyvajánló
E
gyre több ember tapasztalja meg a burnout, vagyis kiégés élményét, és érzi magát túlterheltnek. Ilyenkor nem áramlik az energia. Tovább dolgozunk ugyan, de munkánk rutinná válik. Nyomás alatt érezzük magunkat, egyik időpontról rohanunk a másikra, nem lelünk örömet abban, amit teszünk, és nem utolsósorban semminek sem látjuk értelmét. A szerző végigveszi a kiégés öt legfőbb okát. Ezek közül az első a perfekcionizmus és a saját magunk által gyakorolt nyomás. Anselm Grün szerint a kiégéstől szenvedők általában túlterheltségről panaszkodnak. Ennek egyik oka lehet például a munkában való minél maximálisabb teljesítés. Sokan nem saját maguk előtt akarnak megfelelni, hanem folyton azt vizsgálják, hogyan értékelik munkájukat a környezetükben lévők. Vagyis folyton hátrafelé tekintenek, miközben előre próbálnak haladni. Aki kifelé él, beteg lesz, hangsúlyozza a szerző. Ha hagyjuk, hogy mások határozzanak meg bennünket, ha abban, amit teszünk, kifelé irányultak vagyunk, és nem saját képünket éljük meg – amely szabaddá és függetlenné tesz –, akkor betegek leszünk. Nem szabad követnünk mások által rólunk kialakított példákat, mert az annak való megfelelés felesleges energiákat emészt fel. A látszat kiépítése szintén sok energiát rabol. Gyakran félünk megmutatni magunkat olyannak, amilyenek valójában vagyunk. Elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, amelyeknek megpróbálunk megfelelni, s nem azt nézzük, értékeljük, ami valójában mi magunk vagyunk, hanem hiányérzetként éljük meg azt, ami elvárásaink szerint hiányzik belőlünk – hívja fel az olvasó figyelmét Anselm Grün. Veszélyesen él, aki átlép saját fáradtságán – mondja a szerző, felhívva figyelmünket arra, hogy figyelnünk kell saját magunkra, belső energiáinkra, forrásainkra, s azok kiapadására ahhoz, hogy időben változtatni tudjunk. Be kell vallani, ha fáradtak vagyunk, s nyugodt
szívvel azt mondani: „Istenért és az emberekért dolgoztam, és nem sajnálom magamtól a pihenést. A fáradtság most meghívás, hogy kipihenjem magam, s hogy pótoljam, amire szükségem van: a pihenést, az alvást, a beszélgetést, a zenét vagy a kirándulást. Most nem kell semmit tennem. Nem mindig teljesítményem által határozom meg magam. Mára eleget dolgoztam. Most elengedek minden teljesítést.” Belső erőforrásaink megvédenek minket a kimerüléstől és a kiégéstől. De hogyan is találunk rá ezekre az éltető forrásokra? Anselm Grün ebben is segíti az olvasót: öt utat ajánl, amely elvezet hozzá. Elsőként a természet rejtett életerejét említi. Szerinte az egész természetet átjárja a vitalitás, Isten Lelke. Leginkább tavasszal, a növények újjáéledésekor tapasztalhatjuk meg azt, hogy milyen megnyugtató is egy séta a természetben. „A természet nem értékel, ott szabad egyszerűen olyannak lennem, amilyen vagyok.” A zenének is feloldó hatalma van. A szerző Szent Ágostont (a zene lelkünk legbenső házába vezet, a belső alapba) és Avilai Szent Terézt (lelki várkastélyunk legbelső szobája)
idézi. A zenehallgatásnál „még jobb, ha magam zenélek, amikor hangszeren játszom, vagy énekelek. A zene hangja feloldja mindazt, ami megkeményedett lelkükben.” A csend jótékony erejére is támaszkodhatunk – biztat a szerző. „A csend adott bennünk. Belemerülünk a csend terébe. Egy templom lehet az épített csend helye. A természet is csendes. Amikor csend ölel körül bennünket, azt gyógyítónak éljük meg. Mintegy szükségünk van a hallgatás fürdőjére, hogy belsőleg felfrissüljünk: A halott szavak pora rád tapad, fürdesd meg lelked a hallgatásban.” Az ünnep és az ünneplés a lét igenlését jelenti. „Ös�szeköt minket másokkal. Életörömet ajándékoz. Megmutatja, hogy életünk értékes és értelmes. Az ünnep alkalmával máshogy, ünnepélyesen közeledünk egymáshoz. Tiszteljük egymást. Nem értékelünk, örülünk egymásnak.” A beszélgetésnek úgyszintén gyógyító erőt tulajdonít Anselm Grün: Jó hatással van lelkünkre az, amikor „a másik figyelmesen meghallgat, anélkül, hogy értékelné, amit mondok. Kérdez és érdeklődik irántam. Nem ijed meg attól, amit mondok. Számára az teljesen normális. Ez mentesít a lelkifurdalás és az önvád alól.” Zárásként a szerző megállapítja, hogy a képek, amelyeket önmagunkban hordozunk és aktiválunk, fontos segítséget jelentenek abban, hogy a bennünk rejlő energia áradjon. Ám épp annyira szükségünk van a csend időszakaira is. Amikor minden elcsendesedik bennünk, szembe kerülünk saját valóságunkkal. Nyugalom és mozgás: mindkettő fontos az életünkben, erre tanít bennünket Anselm Grün, majd hozzáteszi: „Azt kívánom Önnek, hogy mindent, amit tesz, és amit megél, belső könnyedséggel és örömmel tegye, hogy bele tudjon merülni a munkába és az életbe. Áradjon gazdag áldás Önből, és éltesse a környezetében élő embereket!” Csuti-Mátyás Zsófia (Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó A Szombathelyi Egyházmegye Könyvkiadója)
Regina Krónika
2014. június 8.
3.
20 éves a Szent Margit óvoda
S
zentmisével ünnepelték az Árpádházi Szent Margit Római Katolikus Óvoda fennállásának 20. évfordulóját a Regina Mundi-templomban, amelyet Márfi Gyula érsek mutatott be az ovisoknak és a jelen lévő szülőknek. Az ünneplés az óvodában folytatódott, ahol a gyerekek táncos-énekes műsora után László Dezső plébános, az óvoda lelki igazgatója, köszöntötte a jelenlevőket. Schall Jánosné Judit néni, az óvoda tanév végén nyugalomba vonuló vezetője, felidézte az óvoda alapítását, majd megköszönte munkatársainak és a fenntartó intézménynek az elmúlt 20 évben végzett munkát és támogatást. Halmay György, a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola igazgatója, egyben a környék önkormányzati képviselője, ajándékként a húsz évet jelképező 20 labdát ajándékozta az óvodának, és örömét fejezte ki amiatt, hogy milyen sok tanulójuk érkezik ebből az óvodából. A szülők nevében dr. Léner-Pintér Sára, a szülői munkaközösség egyik korábbi elnöke, Isten áldását kérte az óvoda minden dolgozójára, és megköszönte a vezetőnő munkáját. Forrás: www. veszpremiersekseg.hu
Schola Regina a kórustalálkozón
N
agy sikerrel szerepelt templomunk kórusa, a Schola Regina a Veszprémi Főegyházmegye XII. egyházi kórustalálkozóján, májusban a Szent Mihálybazilikában. A Rostetterné Nagy Rita
karnagy által vezetett kórus – többek között – Rostetter Szilveszter Üdvözlégy Mária című énekkari feldolgozását adta elő.
Regina Krónika
4.
2014. június 8.
A magány csapdájában (2. rész) A sértettség Van még egy szenvedély, ami miatt az ember a magány csapdájába kerülhet: ez a sértődékenység. Ellenvethetné valaki: „Ugyan, miféle szenvedély ez?! Én nem vagyok sértődékeny, és nem ítélkezem. Engem bántanak, és emiatt megbántódom, de ez természetes!”. A valóságban azonban a sértődékenység az egyik legkomolyabb szenvedély. Arra utal, hogy az ember eltávolodott Istentől. Hiszen amikor az ember szívében Isten él, akkor az embert belső erő és bátorság tölti el. Képes elviselni felebarátja minden gyengeségét, anélkül, hogy elveszítené belső békéjét és iránta való szeretetét, még akkor is, ha a felebarátja megsérti őt. Ellenkezőleg, az az ember, aki elveszítette a kegyelmet és eltávolodott Istentől, nem rendelkezik ezzel a belső szilárdsággal. Nem képes elviselni még egy óvatos megjegyzést sem. Nem érzékeli az emberek szeretetét, mindent félremagyaráz. Felebarátja minden tettét, még a jótetteket is, rossz értelemben magyarázza. Ha a sértődékeny ember nem érzi felebarátja jóságát, akkor még kevésbé képes megérteni annak problémáit és nehézségeit. Csak önmagát látja, csak önmagát érzékeli: „Mondtak nekem valami kellemetlent, megsértettek, megbántottak”. Soha nem gondol arra, hogy a másik lelke fáj, és ezért beszél kellemetlen dolgokat. Hogyan küzdjünk a sértődékenységgel? Mit tegyünk abban a pillanatban, amikor a sértettség összeszorítja a torkunkat, és könnyeket hoz a szemünkbe? Az első szabály: amennyire csak lehet, ne mutassuk ki a sértettségünket. Ennek már önmagában is nagy értéke van. Hiszen a bennünket megsértő ember gyakran maga is szenved attól, hogy megsértett minket, sokszor bánja már féktelenségét vagy figyelmetlenségét, és számára nagy megkönnyebbülést jelent, ha azt látja, hogy nem sértődtünk meg a szavaiért. A másik szabály: ne engedjük, hogy a sértettség nyomán a rossz gondolatok
töltsék el lelkünket. A sértettség egy olyan ajtó, ahol a legbutább és leghamisabb gondolatok hatolhatnak be a lelkünkbe. „Nem szeretnek, minden rossz, rossz vagyok, a másik gonosz” stb. Még ha szívünk összeszorul a fájdalomtól, akkor se engedjük be magunkba az ellenségtől [a sátántól és démonaitól] eredő gondolatokat, hanem kezdjünk el imádkozni azért, hogy a sértettség égető forrósága mielőbb kihunyjon bennünk. Az ima mellett rendelkezünk még egy nagyon hatékony eszközzel a sértettség ellen: ez a felebarát iránti cselekvő szeretet. Talán tapasztaltuk már, hogy azon pillanatban, amikor megéljük a sértés miatti fájdalmat, és az egész világot sötétnek látjuk, épp akkor fordul hozzánk valaki valamilyen kéréssel. Az ilyen embert maga az Úr küldi hozzánk, hogy elfelejtkezzünk önmagunkról, sértett érzéseinkről. A bennünk ily módon felébredő felebaráti szeretet minden vigasztalásnál jobban gyógyítja szívünket. A hiúság A magánynak egy további oka a hiúság. A hiú ember felebarátjától csak a dicséretet, tiszteletet, figyelmet, szeretetet képes elfogadni. Csak akkor érzi életét teljesnek, tartalmasnak, érdekesnek, ha ő van a figyelem középpontjában, ha ővele foglalkoznak, ővele beszélgetnek, őt hallgatják és hangsúlyozzák: „Nagy szükségünk van rád, milyen jól csinálsz mindent”. Ha ezeket megkapja, akkor jól érzi magát, mindenkit szeret és mindenkivel békében él. De egyszerre megváltoznak a körülmények, és a környezete nem tud már úgy odafigyelni rá. Például, valami olyan fontos dolguk akad, ami nem áll vele kapcsolatban, vagy valaki másra figyelnek oda, akinek az adott pillanatban nagyobb szüksége van a figyelemre és a gondoskodásra. Mi történik ilyenkor a hiú emberrel? Azonnal megváltozik a hangulata. Lelkéből hirtelen eltűnik a béke és az öröm; elkezdi magát ma-
gányosnak és elhagyatottnak érezni; unatkozni kezd, környezetét hirtelen közömbösnek és érzéketlennek kezdi látni. Természetesen azért kerül ebbe az egészségtelen állapotba, mert elfelejtkezett Istenről. Ahelyett, hogy Isten töltené el szívét, azt saját „énje” tölti be. Hogyan lehet kikerülni ebből az állapotból? Hogyan győzhetjük le hiúságunkat, és ez által a magány érzését? Mindenekelőtt értékeljük azokat a pillanatokat, amikor felebarátaink nem figyelnek ránk. Ezekben a pillanatokban nem tölt el bennünket a hiúságból fakadó öröm, levertnek érezzük magunkat, pedig ez egy nagyon megfelelő pillanat ahhoz, hogy eszünkbe jusson Isten, hogy imával forduljunk Őhozzá. A levertség e pillanataiban az ima különösen őszintévé, forróvá válhat. A hiúságból fakadó kétes értékű öröm érzése helyett eltölti lelkünket a Krisztusban érzett valóságos öröm. Ne féljünk attól, hogy felebarátaink elfelejtkeznek rólunk, mi pedig magunkra maradunk, magányosak leszünk – ez az állapot Istenhez vezet el bennünket. Az elhagyatottság érzésének pillanataiban mi magunk kezdjünk több figyelmet fordítani felebarátainkra. Ha valaki hirtelen megszakítja velünk a kapcsolatot, gondolkodjunk így: „Lehet, hogy súlyos gondjai vannak? Felajánlom neki a segítségemet. Ha cselekedeteimre nem is lesz szüksége, akkor is segíthetek neki kedvességgel, melegséggel, érdeklődéssel, imával”. Ha képesek vagyunk erre, akkor bárhogy is viszonyuljanak irántunk az emberek, nem fogjuk magunkat elhagyatottnak érezni, békére és belső nyugalomra találunk. E viszonyulásról nagy kifejezőerővel szól egy kortárs görög sztarec, Emilianosz (Vathidisz) archimandrita: „Nem várhatjuk el, hogy a felebarátunk szeressen minket. Csak egyet tehetünk: akár saját fejünk levágása árán is bebizonyítjuk neki, hogy szeretjük őt, többet nem tehetünk”. Ilyen forrón, buzgósággal és önfeledten kell szeretnünk felebarátunkat,
Regina Krónika
2014. június 8. késznek kell lennünk arra, hogy mindent megtegyünk érte. Egyúttal pedig nem szabad elvárnunk fizetségként a szeretetét. Ha megtartjuk ezt a törvényt, akkor nem leszünk magányosak. Önfejűség és makacsság Lelki magányosságunk oka lehet az önfejűség és a makacsság is, amikor az ember minden helyzetben önmagát részesíti előnyben: mindig saját vágyai teljesülését várja, mindenben saját aka-
5.
rata érvényesítésére törekszik és mindig saját véleményéhez ragaszkodik. Dominika apátnő szerint ebben a helyzetben is van segítség. Létezik egy rettenetes tévedés, amiben mégis mindannyian hiszünk: azt hisszük, hogy boldogságunk, az ember boldogsága vágyaink teljesülésétől függ. Szoktunk is ilyen „jókat” kívánni egymásnak: „teljesüljön minden vágyad, valósítsd meg minden elképzelésed!” A valóságban azonban az, aki mindig saját vágyai, elképzelései teljesülését
akarja és mindig azok megvalósulásáért küzd, a világ legboldogtalanabb embere. Mindig rossz kedve van, hiszen alig van valami, ami tetszése szerint lenne. Az ilyen ember önkéntelenül izolálódik. Csak önmagát érzékeli, szíve el van zárva Isten és az emberek elől. Minél inkább ragaszkodik saját maga érvényesítéséhez, minél többet követel önmaga számára, az emberek annál kevésbé kívánnak vele kapcsolatban maradni. Forrás: www.szimandron.hu
Hogyan pihenjek, nyaraljak?
S
okan azt gondolják, hogy a hívő emberektől minden kikapcsolódás, pihenés távol áll, mert a vallási előírások mindent megtiltanak és bűnnek tekintik. Nem mehetnek strandra, moziba, színházba, és a TV-t is csak sárga karikáig nézhetik. Csak munka (tanulás), otthon (család), templom (szolgálat), „szentháromság” létezik számukra. Azonban ez nem így van! Minden embernek, így a hívő embernek is szüksége van arra, hogy testi-lelki-szellemi regenerációt éljen át, hogy szervezete felfrissüljön, és néha kilépjen a mindennapi életritmusból. Erre pedig a nyár egy kiváló lehetőség. Testünk Isten Lelkének a temploma. Felelősségünk, hogy vigyázzunk is rá. Ne szennyezzük be, ne károsítsuk tudatosan. Fordítsunk időt arra, hogy karban tartsuk. Az elhanyagolt testi állapot nemcsak betegségek forrása, hanem a lelki-szellemi élet hátráltatója is lehet. A pihenés alatt fel lehet tölteni a lemerült elemeket, ki lehet tisztítani a koszos részeket. Amíg a földön testben élünk, Isten eszköze a bölcsen felhasznált idő a pihenésre. Józansággal párosítva a legjobb. Mert igaz, hogy szabad vagyok a Krisztusban, de ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetek, mert az már szabadosság. Vannak, akik szerint a mai világban a pihenés csak a tehetősek kiváltsága, a nyaralás meg egyenesen luxusszámba megy. Egyesek a Fidzsi-szigetekre, mások a járda-szigetekre mennek idén
Fotó: Demény Anna
nyáron. Mert ez jut, erre telik. Csak munka van, meg munka, meg munka. „Majd a föld alatt pihenek” – hallottam egyszer valakitől. Még a hívők is felsóhajtanak néha, hogy „majd a mennyben megpihenünk”, addig meg csak kibírjuk háromezres fordulaton valahogy. Mennyire rosszul gondolkoznak az emberek, amikor a kikapcsolódásról van szó! Akik így vélekednek, azok nem is akarják másképp látni az életüket. Csak azt nézik, mi a rossz, és nem azt, hogyan tudnának rajta változtatni. Pedig minden csak elhatározás és tervezés kérdése. Ésszerűen meghatározni a fontossági sorrendet, és a szabadidőt tartalmasan kihasználni. Sok módja van a kikapcsolódásnak és erre is igaz az ige, miszerint minden szabad nekem, de nem minden használ. Fontos, hogy pihenés alatt se hanyagoljuk el az Úrral való közösséget és kapcsolatot. Vigyük bele a pihenésbe is Isten jelenlétét, vezetését. Sokak számára ez
nagyszerű lelki megújuláshoz vezethet. Nincs más, csak ő és az Úr. A természetben eltöltött idő segíthet a teremtett világ szépségeinek felismerésében, és jó lehetőség a fizikai erőnlét javításához. Különösen azok számára ajánlott, akik szellemi munkában dolgoznak. Többen ilyenkor jönnek rá, hogy egy kiadós hegymászás után ott is vannak izmaik ahol nem is gondolták. Fel lehet használni ezt az időt a testvéri kapcsolatok ápolására, kialakítására is. Hívjál meg testvéreket, barátokat magadhoz, és lásd vendégül őket. Legyél nyitott arra, hogy megismerkedj másokkal. Egy közös túra, szalonnasütés, beszélgetéssel egybekötve mindenki számára áldásos dolog lehet. Ha van lehetőség táborozásra, akkor éljünk vele. Egy-két hét távol a lakóhelytől, munkától, mindennapi rohanásból elengedhetetlenül szükséges. Sokan abban fáradnak el, hogy nem tudnak kitörni a mindennapok terheiből és ez kimeríti őket. Isten szeretné, ha gyermekei számára áldássá válhatna ez az előttünk lévő nyári időszak is minden tekintetben. Senki ne mulassza el az Istentől kapott lehetőségeit, hogy pihenjen és felüdüljön, mert akkor lehet, hogy Jeremiás próféta szavait kell könnyes szemmel suttognia: „Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!” (Jer 8,20) Forrás: Keresztény kikapcsolódás (www.ujremeny.hu/biblia/elgondolkodtato)
Regina Krónika
6.
2014. június 8.
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében P. Szabó Ferenc elmélkedése Szentháromság vasárnapjára A karácsonyi, húsvéti ünnepkör során végigvettük a megtestesült Ige, Jézus Krisztus életének, halálának és feltámadásának misztériumait, pünkösdkor pedig elmélkedtünk a Szentlélek eljöveteléről és működéséről az Egyházban. Most a liturgia az Ősforrás, az Atya, Fiú és Szentlélek, a Szeretet-Isten felé fordítja figyelmünket. E Szentháromság nevében kereszteltek meg bennünket, és naponta, a keresztvetéskor, imáink és a szentmise kezdetén, ezt a Szentháromság-egy-Istent valljuk meg. E misztérium a keresztény hit lényege, mégis oly kevéssé mélyedünk el benne. Az első századokban, mikor az Egyház a Szentírás és a Hagyomány alapján, nagy teológusok és zsinati atyák közreműködésével megfogalmazta hitét, nagy viták zajlottak, különféle eretnekségekkel kellett megküzdeni a Hitvallásért, a Nicea-Konstantinápolyi Krédó tisztaságáért, amelyet ma is megvallunk vagy énekelünk a vasárnapi és ünnepi szentmiséken. François Varillon francia jezsuita az emberi szeretet-tapasztalat elemzésével közelít a nagy Titokhoz. A szeretetben a Te és az én nem kettő, hanem egy, mégsem olvadnak egymásba, mert így megszűnne a másik, megszűnne szeretet is. Maradna az önszeretet, az öntetszelgés (nárcizmus), amely se nem ajándékozás, se nem elfogadás. A Szentháromság misztériumában a három „Személy” közül mindegyik úgy van, ahogy két másikért van. Az Atya az Ősforrás, csak úgy létezik mint Atya, teljesen különböző a Fiútól, hogy teljesen a Fiúnak adja magát; a Fiú szintén teljes lendület az Atya felé, és a megtestesült Ige a földön az Atyának való tökéletes engedelmességével fejezi ki fiúi mivoltát, teljesíti be küldetését; a Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös, tökéletes önmagát-adása, szeretetcsókja. Az isteni lét tehát őseredeti kommúnió, szeretetvonatkozás. Szent János apostol ezért írhatja: Isten=Szeretet. (1Jn 4,7-8) Az isteni létrendben a „Személy” fogalom lénye-
gében szeretet-vonatkozás. Ha Isten nem lenne Háromság, nem lenne Szeretet önmagában. Ha nem lenne egy, nem lenne Isten. A keresztény nem három istent vall! Ha az Egyház történelme során szenvedélyes harcot vívott azért, hogy a misztérium mélységét el ne töröljék valami közvetlen racionalizmusnak engedve, ez azért történt, mivel szigorú logika diktálta neki, hogy ne válassza szét egy hitében a hármas hitet: tehát a Szentháromságban, a Jézus Krisztusban és az ember(iség) megistenülésében való hitet. Mert ha Isten nem Háromság, a Megtestesülés mítosz, és reménységünk hiábavaló, hiszen az Atya örök terve szerint az üdvösségtörténet célja az, hogy részesedjünk Isten életében. Itt azonban felmerülhet az ellenvetés Kempis Tamással: „Mit használ neked a Szentháromságról magasröptű vitákat folytatni, ha alázatosság híján nem tetszel a Szentháromságnak!” Most Pázmány fordításában idézem a Krisztus követését (I,3): „Mi haszon a Szentháromságrul mély elmélkedéssel vetekedned, ha alázatosság nélkül lejendesz, kiért a Szentháromságnak kelletlen lészesz. A mély elmélkedések bizony szentté és igazzá nem tésznek, hanem a tekéletes tészen Isten előtt kedvessé. (…) Hívságok hívsági, és csak azon hívsáok mindenek, az Isten szereteti és egyedül néki való szolgálat kívül.” Üdvös ez a figyelmeztetés. Mégis azt
mondom: az ilyen eszmélődés szükséges hitünk elmélyítéséhez. Hogy számot tudjunk adni reménységünkről, ha egy hitetlen, vagy egy monoteista izraelita vagy muzulmán ellenvetésével találkozunk. De igaz, hogy nem maradhat merő spekuláció. Szent János első levelében így buzdít (1Jn 4, 19-21): „Szeressük tehát Istent, mert Isten előbb szeretett minket. Aki azt állítja: Szeretem az Istent, de felebarátját gyűlöli, az hazug. Aki ugyanis nem szereti testvérét, akit lát, hogyan szerethetné Istent, akit nem lát? Ezt a parancsot kaptuk tehát tőle: aki szereti Istent, szeresse testvérét is.” (Róm 5,1-5; Jn 16,12-15) Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Pünkösdi himnusz Teremtő Lélek, szállj reánk, Ragyogd be lelkünk, tiszta láng, Ki alkotsz, éltetsz szíveket, Hozd nékik bő kegyelmedet! Kit úgy hívunk: Vigasztaló, Kit ad nékünk az Alkotó, Te égő forrás, égi láng, Szent kenet, égből szállj le ránk! Te, hét ajándék kútfeje, Atyánk kegyelmes jobb keze, Az Úr erős ígérete, Sugalmas ajkak ihlete. Gyújtsd meg szemünknek fényedet, És szállj szívünkbe, Szeretet! Ha testünk gyarló, s lankadunk, Légy mindig éber gyámolunk! Űzd messze tőlünk ellenünk, Szent békességed add nekünk; Te járj, vezér, utunk előtt, Veszélytől védjen szent erőd! Add, ismerjük meg az Atyát Teáltalad, és egy Fiát: És kettejüknek Lelke, te, Örökre légy lelkünk hite!
Regina Krónika
2014. június 8.
7.
Elsőáldozás 2014.
Fotó: Vásárhelyi Dániel
Fotó: Vásárhelyi Dániel
Képek a Botev, a Simonyi és a Szilágyi iskola hittanosainak áprilisi elsőáldozásáról
2014. évi nyári Kéz a kézben című plébániai foglalkoztatói Óvodások számára
Kisiskolások számára
Felsősök számára
Angol foglalkoztató
Korosztály
4-7 éves
6-10 éves
10-14 éves és szeretettel várjuk mozgást, biciklizést szerető szüleiket is!
4. és 5. osztályosok számára
Időpont
július 14-18. 8-16 óráig
június 23-27. 8-16 óráig
július 1-5. egész napos
augusztus 11-15. 8-16 óráig
Helyszín
Regina Mundi Plébánia, Veszprém, Dózsa Gy. út 9.
Regina Mundi Plébánia, Veszprém, Dózsa Gy. út 9.
Cél Hévíz*
Regina Mundi Plébánia, Veszprém, Dózsa Gy. út 9.
Téma
„Kéz a kézben” – együtt többek vagyunk – egymásra hagyatkozás, egymás erősítése.
Co-operate and Communicate Hands in Hands!
Vezeti
Burucsné Walla Barbara Feketéné Magyar Zsófia
dr. Léner-Pintér Sára Sárossyné Kovács Éva Katalin
Burucs Tamás Csertán György
Sárossyné Kovács Éva Katalin
Részvételi díj
Egész nap esetén: 12 000 Ft Félnap esetén: 6000 Ft
14 000 Ft
14 000 Ft
16 000 Ft
Az ár tartalmazza Előleg
tízórai, ebéd, uzsonna és a programok díját, továbbá a kézműves foglalkozások alapanyagát.
Jelentkezés módja
E-mailben, vagy postai címen a jelentkezési lap kitöltésével. Jelentkezési lap a honlapról letölthető. Cím: 8200 Veszprém, Füredi u. 11. e-mail:
[email protected], honlap: www.csaladokhaza.hu, telefon: 06-20/269-84-71
Jelentkezés határideje Napi programjaink
2014. június 15.
5000 Ft A jelentkezés az előleg befizetésével érvényes! A befizetést Zirci Takarékszövetkezet 73900078-11078005 számlaszámra várjuk.
Reggeli hálaadás, mese, dramatizálás, kézműveskedés, kirándulások (kincskeresés, állatkert, játszótér), szabadtéri játékok
„2014- városi civil keret pályázat” támogatásával!
* Saját, KRESZ előírásoknak megfelelő kerékpár, felszerelés (láthatósági mellény, sisak), kerékpáros közlekedési ismeretek és magabiztos kerékpározási tudás szükséges!
Regina Krónika
8.
Imádkozzunk értük...!
Készüljünk a szentmisére Olvasmány
Szentlecke
Evangélium
jún. 15.
Kiv 34,4b–6.8–9
2Kor 13,11–13
Jn 3,16–18
jún. 22.
MTörv 8,2–3.14b–16a
1Kor 10,16–17
Jn 6,51–58
jún. 29.
ApCsel 12,1–11
2Tim 4,6–8.17–18
Mt 16,13–19
júl. 6.
Zak 9,9–10
Róm 8,9.11–13
Mt 11,25–30
Karitász-felhívás Egyházközségünk karitász-csoportja kéri a kedves hívek közül azt, akinek használaton kívüli, de működőképes automata mosógépe vagy palackos gáztűzhelye van, hogy jelezze a plébánián vagy a következő telefonszámon: Horváthné dr. Kovács Zsuzsa 06-20/578-41-41. Előre is köszönjük a rászoruló családok nevében!
Hírek és események Az imaapostolság szándékai júniusra: Általános: Hogy a munkanélküliek megkapják azt a támaszt és foglalkozást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy méltó módon éljenek. Missziós: Hogy Európa újra megtalálja keresztény gyökereit a hívők hitének tanúságtétele folytán. Június 8. pünkösdvasárnap. Pünkösddel fejeződik be a húsvéti idő. Vasárnapi miserendet tartunk: 9.00, 11.00 és 18.00 órakor lesz szentmise. Június 9-én, pünkösdhétfőn csak délelőtt 9 órakor tartunk szentmisét, 11 órai és esti szentmise a bérmálás miatt nem lesz. 10 órakor a Szent László és a Regina Mundi Plébánia fiataljainak bérmálása lesz a Szent László-templomban. Márfi érsek atya bérmál.
2014. június 8.
Ezen a napon, reggel 9 órakor tartjuk a tanév végi hálaadó szentmisét a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola tanulói számára a Szent Mihály-bazilikában. Június 15-én Szentháromság vasárnapja. Június 15-én délelőtt 9 órakor lesz a tanév végi hálaadó szentmisénk és a hittanos bizonyítványok kiosztása. A Botev és a Simonyi iskolába járó hittanosainkat erre a szentmisére várjuk. Június 20-án délelőtt 10 órakor papszentelés: dr. Márfi Gyula érsek a Bazilika-főszékesegyházban pappá szenteli Darnai Jánost, Megyesi Ferencet és Szeghy Csabát, főegyházmegyénk diakónusait. Érsek atya szeretettel hívja és várja paptestvéreit és a híveket!
Június 12-én, csütörtökön, a ministránsok számára jutalom-kirándulást szervezünk Eisenstadtba.
Június 22-én tartjuk Krisztus szent testének és vérének az ünnepét, Úrnapját. Mivel nálunk a körülmények nem alkalmasak úrnapi körmenet tartására, a délelőtt 11 órai szentmise után az Oltáriszentség litániáját imádkozzuk el.
Június 13-án Páduai Szent Antal áldozópap és egyháztanító emléknapja.
Június 24. Keresztelő Szent János születésének az ünnepe (Szent Iván napja).
...mert a keresztségben újjászületett: Bita Krisztina Boróka május 27-én ...mert az örök hazába költöztek: Nagy Józsefné sz. Bendekovits Margit (70 éves) május 9-én, Nagy Jánosné sz. Serman Rozália (89 éves) május 16án, Jezernitzky Józsefné sz. Schulman Emília (83 éves) május 19-én, Redling Károly (84 éves) május 26-án.
Regina Krónika
A Regina Mundi Plébánia ingyenes lapja A kiadó neve: Regina Mundi Plébánia Vezetője: László Dezső atya 8200 Veszprém, Dózsa György út 9. Tel.: 88/327-609 Szerkesztők: Demény Anna, Kreschka Miklós KÖH nyilvántartási szám: 163/0179/2007. Lapzárta: minden hónap 20-án
Június 27. Szent László királyunk ünnepe. Ezen a napon van Jézus szentséges szívének ünnepe. Június 28-án van a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének emléknapja. Június 29-én évközi 13. vasárnap Szent Péter és Szent Pál főapostolok főünnepe. Ezen a napon van a Péter-fillér gyűjtés, amellyel a katolikus egyház római központját terhelő kiadásoknak a fedezéséhez járulunk hozzá. Július 2-án Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony ünnepe). Július 3-án Szent Tamás apostol ünnepe. Este 6 órakor szentségimádást tartunk. Július 4-én Portugáliai Szent Erzsébet emléknapja. Június 15-től június 22-ig László Dezső plébános atya szabadságon lesz. 15-én és 22-én, vasárnap, a szentmisék a szokásos vasárnapi miserend szerint lesznek. Június 16-tól 21-ig a hétköznapi szentmiséket reggel 7 óra helyett este 6 órakor tartja a helyettesítő atya.
