REFORMATUSOK DEBRECZENI FŐISKOLÁJÁRÓL

ÉRTESITVÉNY A

REFORMATUSOK DEBRECZENI FŐISKOLÁJÁRÓL az 1868/9 iskolai évről.

SZERKESZTETTÉK

TÓTH MIHÁLY akadémiai és

OSTERLAMM ERNŐ gymnasiumi tanárok.

DEBRECZEN, NYOMATOTT A VÁROS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1869.

TARTALOM. I. VIZSGAREND. ...................................................................................................................... 3 II. A FŐISKOLA ALKATRÉSZEI. .......................................................................................... 4 III. A FŐISKOLA KORMÁNYZÁSA. ..................................................................................... 4 IV. TANÁROK S TANTÁRGYAIK. ........................................................................................ 5 1. A akadémiában és tanitóképezdében. ................................................................................. 5 2. A Gymnasiumban. .............................................................................................................. 7 3. A polgári iskolában. ........................................................................................................... 7 4. Az elemi iskolákban. .......................................................................................................... 8 V. A TANULÓK LÉTSZÁMA. ................................................................................................ 8 1. Az akadémiában s képezdében. .......................................................................................... 8 2. A gymnasiumban. ............................................................................................................... 9 3. Polgári iskolában. ............................................................................................................... 9 4. Elemi iskolában. ................................................................................................................. 9 VI. TANREND. .......................................................................................................................... 9 1. Az akadémiában s tanitó képezdében. ................................................................................ 9 2. A gymnasiumban. ............................................................................................................. 11 3. A polgári iskolában (real). ................................................................................................ 15 4. Elemi iskolákban. ............................................................................................................. 17 5. Szoktató iskola. (nyári f. é). ............................................................................................. 18 VII. ALAPITVÁNYOK. .......................................................................................................... 18 A) Pálya munkák jutalmazására. .......................................................................................... 18 B) Ösztöndijakra. ................................................................................................................. 19 VIII. A FŐISKOLAI TANULÓ IFJUSÁG KÖRÉBEN LÉTEZŐ EGYLETEK. ................... 21 IX. SEGÉLYEZÉSEK. ............................................................................................................ 22 1. Főiskolai tápintézet. ......................................................................................................... 22 2. Lakhely. ............................................................................................................................ 23 3. Andaházi–Szilágyi intézet. ............................................................................................... 23 4. Innepi követségbe bocsátás (legatio) és szünidő alatti segély gyüjtés (supplicatio). ....... 23 5. Tandij mentesség. ............................................................................................................. 23 6. Zenedei tanitás. ................................................................................................................. 23 X. Adományok. ........................................................................................................................ 23 1. A főisk. könyvtár számára. ............................................................................................... 23 2. A természetrajzi gyüjtemény szaporodása 1868/9-ik iskolai évben. ................................. 30 3. Adományok az 1868/9. iskolai évben, a tápintézet és szolgatanulók számára. ................. 31 4. Alaptőke részére. .............................................................................................................. 31 5. A tanári nyug- és gyámintézet javára. .............................................................................. 31 XI. ÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT. .............................................................................................. 32 XII. ZÁRJELENTÉS. .............................................................................................................. 32

________

I. VIZSGAREND. A reformatusok debreczeni főtanodájában az 1868–9-dik iskolai évet berekesztő közés érettségi vizsgálatok a jul. hó 15-kén d. e. 8 órakor tartott hálaadó istenitisztelet végeztével, a következő renddel tartattak: I. A főiskola épületében. a) Közvizsgálatok. Julius 15-kén d. e. Keresztyén erkölcstan-, kánonok ismerete-, egyházszertartástan-, lelkipásztori gondból. „ „ „ d. u. Vegy-, élet-, növénytanokból. „ 16-kán d. e. Nemzetgazdaság-, pénzügytan-, pénzügy isméből. „ „ „ d. u. Bölcsészettörténelme, észjog. „ 17-kén d. e. Héber régiségtan-, ó és ujszövetség magyarázat-, ujszövetségbe való bevezetésből. „ „ „ d. u. Alkalmazott nevelés- és tanitástanból. Magyar irodalom-történetből. „ 18-kán d. e. Magyar polgári jog-, törvénykezési eljárás-, magyar büntető jog-, bünvádi eljárás-, bánya jog-, törvényszéki irály, osztrák büntető jogból. „ „ „ d. u. Latin- és görög irodalomból. „ 19-kén d. e. Rómaijog-, egyházjog-, államisméből (statistica). „ „ „ d. u. Jog- és államtudományok körisméje (Encyclopaedia), közigazgatási szabályokból. Mértanból. „ 20-kán d. e. Magyar állam- s alkotmány- történelem-, középkor történelméből. „ „ „ d. u. Ker. hittan-, theologiai tudományok körisméje (Encyclopaedia) és Jézus életéből. „ 21-kén d. e. Egyetemes és magyar prot. egyháztörténelem-, hitnézetek történelméből. „ „ „ d. u. Tanitó-képezdei tudományokból. „ 22-kén d. e. Énekből. Angol nyelvből. „ „ „ d. u. Rajz-, testgyakorlatból (este 6 órakor). „ 23-kán d. e. A közép tanoda VI-ik osztálya. „ „ „ d. u. „ „ „ V-ik osztálya. „ 24-kén d. e. „ „ „ IV-ikosztálya. „ „ „ d. u. „ „ „ III-ik osztálya. „ 25-kén d. e. A polgári tanoda I. II. III. osztálya. „ „ „ d. u. A közép tanoda II. osztálya. „ 26-kán d. e. „ „ „ I. „ b) Érettségi vizsgálatok. Julius 16. 17. 18-kán irásbeliekből. „ 26-kán d. u. 27. 28. 29. 30. szóbeliekből.

c) Jogi magánvizsgák. Julius 15. 16. 17. 18-dik napjain. II. A nagy templomban. Julius 26-kán „ „ „ „ 27-kén „ „ „ „ 28-kán „ „ „ „ 29-kén

d. e. IV-dik elemi tanoda. d. u. III-dik „ „ d. e. II-dik „ „ 1-ső osztály. d. u. II-dik „ „ 2-ik „ d. e. I-ső „ „ 1-ső „ d. u. I-ső „ „ 2-dik „ d. e. Szoktató tanoda. A közvizsgák kezdete d. e. 9. d. u. 4 órakor.

II. A FŐISKOLA ALKATRÉSZEI. A) Akadémia. Ebben foglaltatnak: 1) Hittani tanfolyam 3 évvel. 2) Jogi tanfolyam 3 évvel. 3) Bőlcsészeti tanfolyam 3 évvel. B) Tanitóképezde, 2 évi tanfolyammal. C) Gymnasium 6 osztálylyal. D) Polgári iskola 3 osztálylyal. E) Elemi iskola 4 osztálylyal, a 3 alsó párhuzamos osztályokkal. F) A szoktató iskola a nyári félévben.

III. A FŐISKOLA KORMÁNYZÁSA. A debreczeni ref. főiskolát a tiszántuti főtiszteletü egyházkerület kormányozza. 1. Szellemi tekintetben a tanügyi bizottmány által. Elnökei: Balogh Péter püspök. gr. Dégenfeld Imre egyházkerületi főgondnok. Tagjai: Nagy István esperes. Könyves Tóth Mihály esperes. Tisza Kálmán. Lónyai Menyhért, Somosi Ignácz segéd gondnokok. A debr. ref. egyház minden rendes lelkésze, főgondnoka és küldöttei. A főtanodai akadémiai és gymnasiumi tanár-karok. 2. Anyagi tekintetben a gazdasági választmány által. Elnök: Kovács Lajos, a debr. ref. egyház főgondnoka, egyszersmind a főtanoda helybeli gondnoka. Tagok: Sárváry Jakab, Varga János, az egyházkerület részéről. Fráter Imre, Csanak József, Harsányi Gábor, a debr. ref. egyház részéről. Laky Lajos, Az akadémiai s gymnasiumi igazgatók. Jegyző: Tüdős János. Levéltárnok: Búzás Pál. Ügyvéd: Könyves Tóth Antal.

Pénztárnok: Varga Lajos. Ellenőr: Gulyás Sámuel. Számvevő: Gelencei Pál.

IV. TANÁROK S TANTÁRGYAIK. 1. A akadémiában és tanitóképezdében. Rendes tanárok. 1. Balogh Ferencz, tanit első félévben, 1. Ker. egyháztörténelmet az I-ső é. hit- és IIIad é. jogtanulóknak, hetenkint 5 órán; 2. hitnézetek történelmét a II. é. hittan hallgatóknak, hetenkint 4 órán; 3. Ó szövetség történelmét az I. é. h. hallgatóknak, hetenként 3 órán; 4. Újkori egyháztörténelmet és magyar reformátio történelmét a II. é. tan. képezdészeknek, hetenként 3 órán. Második félévben: 1. Ker. egyháztörtén. az I. é. h. hallgatóknak, hetenkint 6 órán; 2. magy. prot. egyház tört. az I. é. hittan- és III. é. joghallgatóknak, hetenkint 3 órán; 3. hitnézetek történelmét a II. éves hittan hallgatóknak, hetenkint 3 órán. 2. Búzás Pál tanit: 1-ső félévben. 1. alkotmányi s igazg. politikát és rendészetet a II. é. j. hallgatóknak, hetenkint 6 órán; 2. magyar keresk. s váltó jogot a III. é. j. hallgatóknak, hetenként 4 órán. Második félévben; 1. a nemzetgazdaságot a 2. é. j. hallgatóknak, hetenként 6 órán; 2. pénzügytant s pénzügyismét a III. é. j. hallgatóknak, hetenként 5 órán. 3. Gelencei Pál, tanit: Természettant a II. é. bölcs. hallgatóknak, hetenként 6 órán, mindkét félévben. 4. Imre Sándor, tanit: Magyar irod. történetet, az I. é. b. hallgatóknak, hetenként 4 ó. a II. é. b. hallgatóknak; hetenként 2 órán. 5. Kallós Lajos, tanit: első félévben. 1. Magy. polg. jog és jogtörténelem kivonatát az I. é. h. hallgatóknak és II. é. jog hallgatóknak, hetenkint 4 órán; 2. ugyanaz egész terjedelmében a 2. é. j. hallgatóknak hetenként 6 órán. Második félévben; a magyar polg. jog kivonata folytatva az I. é. h. hallgatók- és II. é. j. hallgatóknak 4 órán; továbbá ugyanaz egész terjedelemben a II. é. j. hallgatóknak 6 órán; ezeken kivül a magy. büntető jog, bányajog és osztrák büntetőjog a II. é. j. hallgatóknak; végre a polgári törvénykezés és törvénykezési irály a III. é. j. hallgatóknak 2 órán. 6. Kiss András, tanit első félévben: 1. Magy. közjogot a III. é. h. hallgatók- és III. é. j. hallgatóknak 4 órán; 2. jog- és államtudományok körisméjét (encyclopaedia) egész éven át, hetenként 2 órán az 1. é. j. hallgatóknak. Második félévben: közigazgatási szabályokat a III é. j. hallgatóknak, hetenként 4 órán. 7. Kovács Ferencz, tanit első félévben: 1. római jogot az I. é. joghallgatóknak, hetenként 3 órán; 2. egyházjogot a II. é. j. hallgatóknak és III. é. h. hallgatóknak egész éven át, hetenként 4 órán; 3. ausztriai általános polgári jogot a III. é. j. hallgatóknak, hetenként 4 órán. Második félévben: 1. római jogot az I. é. j. hallgatóknak 4 órán; 2. statisztikát az I. é. j. hallgatóknak 4 órán. 8. Ladányi Gedeon, tanit: 1. magy. állam- és alkotmány történetet az I. é. jog- és III. é. bölcs. tant hallgatóknak az első félévben hetenként 4 órán, a második félévben hetenként 6 órán; 2. ujkori egyetemes történelmet a II. é. bölcs. hallgatóknak mindkét félévben, hetenként 4 órán; 3. középkori egyetemes történelmet az I. é. bölcs. hallgatóknak mindenik félévben, hetenként 4 órán.

9. Lengyel Zsigmond, tanit: latin nyelvet 3 órán, görög nyelvet 3 órán a II. é. bölcs. hallgatóknak s ugyan ezeket ugyan annyi órán az I. é. bölcs, hallgatóknak mind két félévben. 10. Menyhárt János, tanit első félévben: 1. Héber nyelv elemeit az I. é. h. hallgatóknak, hetenként 6 órán; 2. ó és ujszövetség magyarázatot a III. és II. é. h. hallgatóknak mind két félévben, a második félévben pedig az I. é. h. hallgatóknak is ó szövetség magyarázatot, hetenként 3 órán. Második félévben: 1. bevezetés az uj szövetségbe a II. és I. é. h. hallgatóknak, hetenként 3 órán; 2. Héber régiségtant az I. é. h. hallg., hetenként 3 órán. 11. Osterlamm Ernő, tanit első félévben: tapasztalati lélektant a II. é. bölcs. hallgatóknak, hetenként 3 órán. Második félévben: gondolkodástant ugyan azoknak, hetenként 3 órán. Ezenkívül természetrajzot és természettant a II. é. kép. tanulóknak, hetenk. 4 órán. 12. Dr. Török József, tanit első félévben: 1. vegytant a II. é. bölcs. hallgatóknak, hetenként 5 órán; 2. földtant az I. é. bölcs. hallgatóknak hetenk. 4 órán. Második félévben: 1. vegytant folytatva a II. é. bölcs. hallgatóknak hetenként 5 órán; 2. élet- és növénytant az I. é. bölcs. hallgatóknak hetenk. 4 órán. 13. Thót Ferencz, tanit első félévben: alap bölcsészetet, ismerettant, izléstant, erénytant a III. é. böl. hallg. hetenk. 10 órán. Második félévben: bölcsészet történelmét s észjogtant, ugyan ezeknek hetenként 10 órán. 14. Tóth Mihály; tanit első félévben: 1. egyház szónoklattant a II. é. h. hallgatóknak, hetenként 5 órán; 2. szónoklati gyakorlatokat, hetenk. 1 órán. Második félévben: 1. egyházszertartástant és lelkipásztori gondot a II é. h. hallgatóknak, hetenként 6 órán; 2. szónoklati gyakorlatokat hetenk. 1 órán, ugyan azoknak; 3. ker. erkölcstant, általános rész és kánonok ismeretét a III. é. h. hallgatóknak, hetenként 4 órán. 15. Tóth József, tanit: mértant (mathesis) az I. é. bölcs. hallgatóknak mindkét félévben 6 órán, a II. é. böl. hallgatóknak hetenk. 1 órán. 16. Tóth Sámuel, tanit első félévben: 1. ker. hittant a III. és II. é. h. hallgatóknak hetenként 6 órán. 2. theologiai tudományok körisméjét (encyclopaedia) az I. é. h. hallgatóknak hetenk. 4 órán; 3. Jézus életét a III. é. h. hallgatóknak, hetenk. 2 órán. Második félévben: 1. ker. hittant, mint az első félévben; 2. apologétikát az I. é. h. hallgatóknak hetenk. 3 órán; 3. Jézus életét, mint az első félévben; 4. ker. hit- és erkölcstant a kép. tanulóknak, hetenként 3 órán. 17. Veres László, tanit: 1. általános és alkalmazott neveléstant a III. é. böl. hallgatóknak, hetenként 5 órán; 2. a tanitóképezde 1-ső évi osztályának, a) elsö félévben: népisk. neveléstant, számtant, számolási gyakorlatokat, földrajzi előismereteket, Magyarország földrajzát, olvasás, irás tanitás módszerét, hetenként 5 órán; b) 2-ik f. é. népisk. neveléstant, általános módszertant, számtant, számolási gyakorlatokat, számtanitás módszerét, Magyarország földrajzát, hetenként 5 órán; 3. a tanit. képezde 2-ik évi osztályának: a) első fél év. különös módszertanból: vallás és magyarnyelv tanitása módszerét; számtanból: hármas szabályi, kamatszámitási, stb., számolási gyakorlatokat, égtani földrajzot, tanitási gyakorlatokat 6 órán; b) a 2-ik félévben, különös módszertanból: földrajz, történelem, természetrajz, természettan tanitása módszerét, népisk. szervezettant, számtani s mértani (terület, köbtartalom kiszámitása stb.) gyakorlatokat, tanitási gyakorlatokat, hetenként 6 órán. Ezeken kivül: 4. az elemi iskoláknak, a polg. iskolának felügyelője, s a tan. képezdének vezetője, felügyelete alatt tanítanak: Somogyi Pál IV-ik elemi isk. tanítója: magyar nyelvtant; Rácz Miklós II-ik elemi isk. tanitója: beszéd- és értelem- gyakorlatokat; Gyulai László III-ik elemi isk. tanítója: magyar irodalom történetét; Nagy Elek II-ik elemi isk. tanitója: bibliai történeteket s Magyarország történetét.

2. A Gymnasiumban. Rendes tanárok. Félegyházi Béniamin mint osztály-tanár tanította a II-dik osztályban a vallástant, latin, magyar-nyelvet, földrajzot és történelmet, hetenként 17 órán. Gelencei Pál, – ki egyszersmind a természettani szertár őre, – tanitotta a mennyiség- s természettant a III-ik s IV-dík osztályokban, hetenként 8 órán. Kiss András, mint osztálytanár tanitotta a VI-dik osztályban a latin, magyar és görög nyelvet, hetenként 14 órán. Kovács János, – ki egyszersmind a természetrajzi gyüjtemény őre, a főiskolai fűvészkert s faiskola felügyelője, – tanitotta az V-dik s VI-dik osztályokban a vallástant és természetrajzot: I-ső és II-dik osztályokban pedig a szám és nézlettant, hetenként 16 órán. Márk Pál, mint osztálytanár, tanitotta a III-dik osztályban a vallástant, latin-, magyar-, német nyelvet, földrajzot s történelmet, hetenként 18 órán. Osterlamm Ernő, ez évben gymnasiumi igazgató, tanitotta a német nyelvet az V. és VI-dik osztályokban. Szegedi Sándor, mint osztálytanár, tanitotta az V-dik osztályban a latin-, magyar-, görög nyelvet, földrajzot s történelmet hetenként 17 órán. Szekeres Pál, mint osztálytanár tanította az I-ső osztályban a vallástant, latin-, magyar nyelvet, földrajzot s történelmet, hetenként 17 órán. Tóth József, tanította a mennyiségtant az V. s VI-dik osztályokban, a történelmet s földrajzot pedig a VI-dik osztályban, hetenként 7 órán. Tüdős János, mint osztálytanár, tanitotta a IV-dik osztályban a vallástant, latin-, magyar-, német nyelvet, földrajzot s történelmet, hetenként 18 órán. Melléktanárok. 1. Nagy Sándor, tanit angol nyelvet, mint szabad választásu tantárgyat az akadémiában hetenként 3 órán; és franczia nyelvet, mint kötelezett tantárgyat a gymnasium VI-dik osztályában, hetenként 3 órán. 2. Sz. Nagy Károly, tanitott első félévben: éneklést, hetenként 4 órán, az első éves, a másod éves tanitó képezdei tanulóknak pedig éneklést és orgonázást 4 órán; második félévben: hegedűn játszást és öszhangzatos éneklést hetenként 4–4 órán. A gymnasium minden 6 osztályában tanitott éneklést, hetenként 1–1 órán. 3. Kallós Kálmán, tanitott rajzolást, a tanitó képezdében, hetenként 2–2 órán; a gymnasium III-dik, IV-ik és V-dik osztályaiban, hetenként 2–2 órán. 4. Örvényi Vilmos, tanitotta az ütenyirást a tanitóképezdében, 2 órán; a szépirást a gymnasium I. és II-dik osztályaiban, hetenként 2–2 órán; és a testgyakorlatot, mint kötelezett tantárgyat a gymnasium III-dik osztályában, hetenként 2 órán. 3. A polgári iskolában. Gulyás Lajos, tanitotta az első osztályban a hittant, magyar nyelvet, magyarország földrajzát és történelmét; a második osztályban hit és erkölcstant, magyar nyelven történelem és földrajzot; a harmadik osztályban hit és erkölcstant, magyar irodalom történetet, történelmet és földrajzot. Kallós Kálmán, I-ső osztályban a sik és gömblapok ismertetését. – Levél-, virág-, mértani rajzokat. – 2-ik osztályban oszloprend rajzolást, tájkép s arczkép rajzot; 3-ik osztályban: épitészeti rajzot, állat, táj, arcz­kép rajzokat nagy mérvben.

Sz. Nagy Károly éneklést mind a három osztályban. Örvényi Vilmos, 1-ső osztályban, német nyelv kezdetét, forditást, magyar és német szépirást; 2-dik osztályban, német nyelv folytatását, mondattant, forditást, magyar és német szépirást; 3-dik osztályban, német nyelv folytatását, szóhelyezést és forditást, könyvvitelt, várt és monopolium és váltó-ismét. Szabó Antal, 1-ső osztályban: számtant, természetrajzot és növénytant; 2-dik osztályban, mennyiségtant és természettant; 3-dík osztályban, szorszámok ismertetését, egyenleteket és a természettant folytatva. Vass Pál, mind a három osztályban gyümölcsfa-nemesitést. 4. Az elemi iskolákban. Somogyi Pál, IV. elemi iskolában, (tanitott a tanitó képezdében is). Gyulai László, III. elemi iskolában, (tanitott a tanító képezdében is). Rácz Miklós, II. elemi iskola, I. osztályában, (tanitott a tanitó képezdében is). Nagy Elek, II. elemi iskola, II. osztályában, (tanitott a tanitó képezdében is). Kalas István, I. elemi iskola, I. osztályában. Magyari Gábor, I. elemi iskola, II. osztályában. Kovács Lajos, a szoktató iskolában, második félévben.

V. A TANULÓK LÉTSZÁMA. 1. Az akadémiában s képezdében. Első félévben.

Második félévben.

Vallás tekintetében: 488 reformált; 5 ág. hitv.; 23 r. cath.; 5 g. cath.; 4 gör. kel.; 12 móz. Anyanyelv tekintetében: 511 magyar; 12 román; 1 szerb; 1 helvét; 12 héber; A félév folytán elutasittatott 1.; kitiltatott 1.; elment 2.

Vallás tekintetében: 420 reformált; 5 ágostai hitv.; 16 r. cath.; 3 gör. cath.; 3 gör. kel.; 10 mózes vall. Anyanyelv tekintetében: 441 magyar; 4 román; 1 helvét; 1 szerb; 10 héber. A félév folytán elutasittatott 6; vidéki tanitóságra kibocsáttatott 15; elment 10.

2. A gymnasiumban. a) 1-ső félévben.

b) 2-dik félévben.

*Tandíj a négy alsó osztályban egész évre 6 frt. 30 kr., a két felsőben 8 frt. 40 kr., beirási dij pedig 2 frt. 10 kr. 3. Polgári iskolában. III. osztályban első félévben 9-en; második félévben 9-en; II. „ „ „ 10-en; „ „ 7-en; I. „ „ „ 46-an; „ „ 39-en; Összesen: 65-en; „ „ 55-en. 4. Elemi iskolában. IV-ik elemi iskolában, első félévben 115-en; második félévben 108. III-ik „ „ „ „ 101-en; „ „ 92. II-ik „ „ 1. oszt. „ 69-en; „ „ 70. II-ik „ „ 2. oszt. „ 78-an; „ „ 79. I-ső „ „ 1. oszt. „ 103-an; „ „ 93. I-ső „ „ 2. oszt. „ 93-an; „ „ 90. Szoktató iskola: 173. Összesen: 559-en; 705-en.

VI. TANREND. 1. Az akadémiában s tanitó képezdében. Hittanszak, III-ad évi tanfolyam. 1. Ker. hittan egész éven át, hetenként 6 órán. 2. Ó-szövetség magyarázat egész éven át, hetenként 3 órán. 3. Uj „ „ „ „ „ „ 3 órán. 4. Jézus élete, egész éven át, hetenként 2 órán. 5. Ker. erkölcstan átalános része, első fél év, hetenként 4 órán. 6. Ker. erkölcstan különös része és kánonok ismerete, második fél év, hetenként 4 órán. 7. Magyar közjog, első fél év, hetenként 4 órán.

8. Egyházjog, egész éven át, 4 órán hetenként. II-od évi tanfolyam. 1. Ker. hittan; egész éven át, hetenként 6 órán. 2. Bevezetés az uj-szövetségbe és hermeneutika 2-ik f. é., hetenként 3 órán. 3. Ó-szövetség magyarázat, egész éven át, hetenként 3 órán. 4. Uj „ „ „ „ „ „ 3 órán. 5. Hitnézetek történelme, egész éven át, hetenként 4 órán. 6. Egyház- szónoklattan és szónoklati gyakorlatok, első f. é., hetenként 6 órán. 7. Egyház szertartástan, lelkipásztori gond és szónoklati gyakorlatok, 2-ik f. é. hetenként 6 órán. I-ső évi tanfolyam. 1. Theologiai tudományok encyclopaediája, 1-ső f. é., hetenként 4 órán. 2. Héber nyelv elemei, 1-ső f. é., hetenként 6 órán. 3. Héber régiségtan, 2-ik f. é. hetenként 3 órán. 4. Bevezetés az uj-szövetségbe és hermeneutika, 2-ik f. é., hetenként 3 órán. 5. Ó-szövetség magyarázat, 2-ik f. é., hetenként 3 órán. 6. Egyetemes egyháztörténelem, 1-ső f. é., hetenként 5., 2-ik f. é. 6 órán. 7. Magyar prot. egyháztörténelem 2-ik f. é., 3 órán. 8. Apologetika, 2-ik f. é., hetenként 4 órán. 9. Magyar polg. jog s jog- történet kivonatilag, 1-ső f. é. hetenként 4., 2-ik f. é. 4 órán. Jogi tanszak. III-ad évi tanfolyam. 1. Austriai polgárjog, 1-ső f. é., hetenként 6 órán. 2. Magyar közjog s közigazg. szabályok, 1-ső f. é. 4 órán. 3. Magyar kereskedelmi s váltó jog, 1-ső f. é. 4 órán. 4. Törvénykezési eljárás s törvényszéki irály, 2-ik f. é., 4 órán. 5. Pénzügytan, pénzügy-isme, 2-ik f. é., 5 órán. 6. Egyháztörténelem, 1-ső f. é., 5 órán. 2-ik f. é. 3 órán. II-od évi tanfolyam. 1. Alkotmányi s igazgatási politika, rendészet, 1-ső f. é. hetenként 6 órán. 2. Nemzet-gazdaság, 2-ik f. é., 6 órán. 3. Magy. polg. jog s jog-történ., magyar és austr. büntetőjog, bányajog, egész éven át, hetenként 10 órán. 4. Egyházjog, egész éven át, hetenként 4 órán. I-ső évi tanfolyam. 1. Bölcsészet, 1-ső f. é., 10 ó., 2-ik f. é. 6 órán. 2. Észjog, 2-ik f. é., 4 órán. 3. Jog és államtudományok encyclopaediája 1-ső f. é., 2 ó. 2-ik f. é., 2 ó. 4. Austria történelme s magy. állam s alkotm. történet, 1-ső f. é., 4 ó. 2-ik f. é., 6 órán. 5. Római jog, 1-ső f. é., 3 ó., 2-ik f. é. 4 órán.

6. A magy. állam, Austria s a nevezetesebb Európ. országok statistikája, 2-ik f. é., 4 órán. Bölcsészeti tanszak. III-ad évi tanfolyam. 1. Bölcsészet, 1-sö f. é., 10 órán, 2-ik f. é., 6 órán. 2. Észjog, 2-ik f. é., 4 órán. 3. Austria történelme. magy. állam s alkotm. történet., 1-ső f. é., 4 ó. 2-ik f. é., 6 órán. 4. Nevelés és tanitástan, egész éven át, hetenként 5 órán. II-od évi tanfolyam. 1. Magyar irodalom történet, egész éven át, 2 órán hetenként. 2. Latin irodalom, egész éven át, hetenként 3 órán. 3. Görög irodalom, egész éven át, hetenk. 3 órán. 4. Újkori történelem, egész éven át, hetenk. 4 órán. 5. Mértan, egész éven át, hetenk. 1 órán. 6. Természettan, egész éven át, hetenk. 6 órán. 7. Vegytan, egész éven át, hetenk. 5 órán. 8. Bölcseleti előtan, egész éven át, hetenként 3 órán. I-ső évi tanfolyam. 1. Magyar írod. történet, egész éven át, hetenként 4 órán. 2. Latin irodalom, egész éven át, hetenként 3 ó. 3. Görög irodalom, egész éven át, hetenk. 3 ó. 4. Középkori történelem, egész éven át, hetenk. 4 ó. 5. Mértan, egész éven át, hetenk. 6 ó. 6. Földtan, 1-ső f. é., hetenként 4 órán. 7. Élettan, 2-ik f. é. hetenként 4 órán. 2. A gymnasiumban. I-ső osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan: hetenként 2 órán. Az ó-szövetség története. 2. Latinnyelv: hetenként 8 órán. Az egész alaktan a szabálytalanságok mellőzésével, forditási gyakorlatul a kézi könyv illető czikkei, s Langius colloquiumának első része. Otthoni dolgozatul ejtegetések és hajtogatások irása. 3. Magyarnyelv, hetenként 3 órán. Az egész alaktan, értelmes olvasási, helyes írási s fogalmazási gyakorlatok. 4. Földrajz: hetenként 2 órán. Mathematicai, phisicai s általános ókori földrajz. 5. Történelem; hetenként 2 órán. Életrajzok az ókori történelemből elbeszélés után. 6. Mértan: hetenként 3 órán. a) A számtanból: a közönséges törtek s az ezekkel való négy alapmivelet, a miveleti röviditések, a közös és legnagyobb közös osztók. b) A tértani nézlettanból, a vonalok, szegletek, háromszögek.

Mellék tantárgyak. 1. Éneklés: hetenként egy órán. 2. Szépirás: hetenként két órán. II-dik osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan: hetenként 2 órán. Az ujszövetség története. 2. Latinnyelv: hetenként 8 órán. Az egész alaktan főügyelettel a szabálytalanságokra. Forditási gyakorlatok a kézi könyv gyakorlati részéből s Langius colloquiumaiból, kisérve mondattani szabályokkal s mondatok kitételével. 3. Magyarnyelv: hetenként. 3 órán. Az alaktan ismétlése mellett az egyszerű, egyes és összetett mondatok átalános ismertetése, értelmes olvasási s apróbb fogalmazási gyakorlatok. 4. Földrajz: hetenként 2 órán. A mér- és természettani földrajz ismétlése mellett az öt földrész új polgári földrajza átalánosságban. 5. Történelem: hetenként 2 órán. Életrajzok az ujkori történelem mezejéről. 6. Mértan: hetenként 3 órán. a) A számtanból a tizedes törtek s ezekkel való négy alap mivelet, a közönséges törteknek tizedes törtekké változtatása, az egyszerü kamatnak, jövedelemnek, nyereségnek, veszteségnek, százaléknak, agiónak tizedes törtekkel való kiszámitása; a tőke, kamat és százalék közül akármelyik ismeretlennek a két ismeretes segitsége által való kikeresése. b) A tértani nézlettanból a négy s több szögek ismertetése s területeik kiszámitása. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hetenként 1 órán. 2. Szépirás, hetenként 2 órán. III-dik osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan: hetenként 2 órán, egyetemes Egyháztörténelem a reformatióig. 2. Latinnyelv: hetenként 6 órán. Szókötés, és pedig a szóegyeztetés s szóvonzat szabályai az igék vonzatáig, s ezzel kapcsolatban stylus irás. Cornelius Neposból nyolcz hadvezér életrajzának, s Phaedrus első könyvéből 16 mesének forditása, Corneliusból a nevezetesebb fejezetek és a mesék könyvnélküli megtanulásával. 3. Magyarnyelv: hetenként 3 órán. Szó- és mondat kötés, szóegyeztetés, nevek és igék vonzata; fő és mellék mondatok, ezek nemei, szórend az egyes mondatokban; a mellék mondatok összehuzása, fokozása és rendje, s mondatsorozatok. Értelmes olvasási gyakorlatok egybekötve az olvasottak rögtöni felmondásával s mondattani fejtegetéssel. Az alsóbb rendű irásnemekben – leirás, elbeszélés, elmélkedés – fogalmazási gyakorlat. 4. Németnyelv: hetenként 3 órán. Az alaktan az igeragozásig bezárólag, alkalmazásul a kézikönyvből 30 magyar és német gyakorlat forditása. 5. Földrajz: hetenként 2 órán. Magyarország és az osztrák örökös tartományok földrajza. 6. Történelem: hetenként 2 órán. A magyar nemzet története a Hunyadiak koráig.

7. Mértan: hetenként 2 órán, 1-ső félév: az általános számtanból a négy alap műtétel. 2. félév: a) A második hatvány és gyök kiszámitása, az egyenszerek ismert összetettebb alkalmazásai. b) Az egyszerű görbe vonal vagy kör elemei és kiszámitása. 8. Természettan: hetenként 2 órán. 1-ső félév: A testek átalános tulajdonai, az alapanyagok vagy vegyelemek ismertetése. 2-ik félév: Hőtan. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hetenként 1 órán. 2. Rajzolás, hetenként 2 órán. 3. Testgyakorlat, hetenként 2 órán. IV-dik osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan, hetenként 2 órán. Egyetemes egyháztörténelem, még pedig a reformatio története, főtekintettel különösen Magyarországra. 2. Latinnyelv: hetenként 7 órán. A nevek szókötésének ismétlése mellett a mondattan bevégzése s prosodia elemei. Caesar de bello gallico cz. műve, első és negyedik könyvének, Phaedrus II-ik, III-ik, IV-ik, V-ik könyvéből pedig 49 válogatott mesének forditása, s nagyrészben könyvnélkül megtanulása. Cato „Disticha moralia”-inak verstani gyakorlatul elemezése. Régiségtan. Irásbeli dolgozatul magyarból latinra tett forditások. 3. Magyarnyelv: hetenként 3 órán. A körmondatok, irás- és indulat jelek, az irásbeli előadás alap nemei, az irás mód fő fajai, az irály kellékei, szóképek, alakzatok. A verstan elemei. Irály gyakorlatul leirás, elbeszélés, elmélkedés. Felolvasás, szavalás. 4. Németnyelv: hetenként 3 órán. A nyelvtan, különösen a régi hajtogatásu igék könyvnélkül megtanulásával. Forditásul a kézi könyvből, 50–101-ig való gyakorlat. 5. Történelem s földrajz: hetenként 3 órán. Magyarország történelme a Hunyadiak korától 1848-ig, Európa és Ázsia polgári földrajza. 6. Mértan: hetenként 2 órán. 1-ső félév. A harmadik hatvány és gyök kiszámitása, egy ismeretlenü egyenleti példák. 2-ik félév. a) Egy ismeretlenű egyenleti feladatok. b) A tértani testek ismerete és köbszámitása. 7. Természettan: hetenként 2 órán. 1-ső félév. A mozgás és nyugvás törvényei. Hang. 2-ik félév. Világosság, s a mathematicai földrajz rövid vázlata. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hetenként 1 órán. 2. Rajzolás, hetenként 2 órán. V-dik osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan: hetenként 2 órán. A heidelbergi káté I. és II. része, élőszóval előadott magyarázattal kisérve. 2. Latinnyelv: hetenként 6 órán. a) Ovidius Metamorphoseon III-ik és IV-ik könyve némi kihagyással, úgy szinte az I-ső könyv 90–162. és VIII-ik könyv 618–700 versei, némely

részek könyv nélkül is megtanultatván. b) Livius II-ik könyvének I–LII. fejezetei. Latin prosodia, nyelvtani s irály gyakorlatok. 3. Görögnyelv: hetenként 5 órán. A nyelv elemei: nevek, névmások az ω és μι végzetü rendes igék 80 görög és magyar gyakorlat forditásával, Schenkel olvasó könyvéből. 4. Magyarnyelv: hetenként 3 órán. Az irás mű nemek – főként a költészetiek – ismertetése, jelesebb magyar irók műveinek olvasása és fejtegetése, fogalmazási gyakorlatok kötött és kötetlen beszédben, szavalás. 5. Németnyelv: hetenként 2 órán. Kissebb és könnyebb művek forditása, s részben könyvnélkül is megtanulása, nyelvtani elemezéssel, különös tekintettel a szóképzésre és mondattanra. 6. Történelem s földrajz: hetenként 3 órán. Az ó-világ történetéből az ázsiai s áfrikai népek és a görögök története földrajzzal, miveltség történetével, s rövid görög mythologiával. 7. Mértan: hetenként 2 órán. Bevezetés a mértanba. Az általános számtanból (Algebra) a négy fő munkálat, a számok oszthatóságának törvényei, s a közönséges törtek. 8. Természetrajz: hetenként 3 órán. Ásványtan (oryktognosia), és kőzettan (geognosia). Átalános és különös növénytan, ez utóbbi a debreczeni magyar fűvészkönyv, Hazslinszki felső Magyarország viránya, Gönczi Pest vármegye viránya használata mellett vasárnapokon, szerda és szombat délutánokon a vidékre tett gyakori kirándulásokkal. Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hetenként 1 órán. 2. Rajzolás, hetenként 2 órán. VI-dik osztályban. Rendes tantárgyak. 1. Vallástan: hetenként 2 órán: A heidelbergi káté III-ik része élőszóval előadott magyarázattal kisérve, s a különböző keresztyén felekezetek hitágazatai. 2. Latinnyelv: hetenként 6 órán. Olvasmányul, a) Cicero beszédeiből Catilina elleni 1ső és Marcellus melletti beszéd; b) Horatius Odáiból válogatva 10., c) Virgilius Ecclogáiból egy, Aeneiséből pedig az első könyv némi kihagyással. Irály képzés elméletileg és gyakorlatilag. 3. Görögnyelv: hetenként 5 órán. A nyelv ismétlése és Schenkel olvasó könyvéből 70– 100 gyakorlat. Aesop nehány meséinek s több elbeszélésnek, ugy szinte Xenophon Anabasisából az 1-ső könyv 1, 2, 7, 8, 9. fejezeteinek forditása. 4. Magyarnyelv: hetenként 3 órán. A nagyobb irás művek. különösen a szónoki beszéd ismertetése, kötött és kötetlen beszédű fogalmazás, szavalás. 5. Németnyelv: hetenként 2 órán. A német remek irókból válogatott prosai és költői művek forditása, nyelvtani fejtegetéssel, s részben könyvnélkül megtanulással; nyelvtani s irály gyakorlatok. 6. Történelem és földrajz: hetenként 3 órán. A rómaiak története a város épitésétől a nyugot római birodalom elpusztulásáig földrajzzal. 7. Mértan: hetenként 2 órán. a) Az általános számtanból a szerek és egyenszerek tudománya; s az ezen alapuló hármas – kamat, s láncz szabály, – hatványok és gyökök tudománya. b) A tértanból a térmennyik és szeglet fogalma, a három, négy és sokszögek s ezek körüli tantételek, a három szögek egyezősége és hasonlósága s az ezeken alapuló tantételek a területekig bezárólag. 8. Természetrajz: hetenként 2 órán. Állattan.

Mellék tantárgyak. 1. Éneklés, hetenként 1 órán. 2. Franczia nyelv: hetenként 3 órán. Tanitó képezdében. I-ső osztályban. 1. Népiskolai neveléstan, anthropologiai ismeretek, testi nevelés; 2-ik félévben, lelki nevelés, általános módszertan, figyelmezéstan. 2. Olvasás, irás tanitás módszere; 2-ik félévben, számtanitás módszere. 3. A népiskolában tanittatni szokott tantárgyak, s azok gyakorlati tanitás módja. a) Ó és uj-szövetségi történetek, bibliai földrajzzal, biblia ismerete. b) Beszéd és értelem gyakorlat. c) Magyarnyelv és fogalmazási gyakorlatok. d) Számtan: négy alapmivelet s számok oszthatósága, 2-ik félévben, számtan: közönséges s tizedes törtek. e) Földrajz: földrajzi ismeretek s Magyarország földrajza, 2-ik félévben, átalános földrajz, földgömb ismertetése. f) Magyar történetek. 4. Éneklés és zongorázás. 5. Üteny és szépirás. 6. Biblia olvasásában s imák elmondásábani gyakorlatok; 2-ik félévben: 7. Gyümölcsfa nemesités. II-ik osztályban. 1. Vallás, magyarnyelvtan tanitás, módszere: 2-ik félévben: földrajz, történelem, természetrajz, természettan tanitása módszere. Népiskolai szervezet. 2. Egyháztörténelem: Reformatio története. 3. Magyarirodalom története, nevezetesebb irók ismertetése, kötött, kötetlen beszéd, fogalmazások sat. 4. Rendszeres állattan; 2-ik félévben: Növénytan. 5. Ásványtan, földtan, 2-ik félévben, Természettan. 6. Számtan: hármas szabály, hármas számitás, társaság szabály számitási és mértani gyakorlatok s azok tanitási módja. 7. Égtani földrajz. 8. Éneklés, zongora. 9. Szépirás és ütenyirás, rajz. 10. Tanitási gyakorlatok. 11. Kertészet a 2-ik félévben. 3. A polgári iskolában (real). 1-ső osztályban. 1. Vallás: hittan 1-ső f. é 1 órán, 2-ik f. é. 2 órán. 2. Magyarnyelv: kibővitett mondattani szabályok gyakorlati ismertetése, olvasó könyv használata mellett, hetenként 3 ó.

3. Történelem és földrajz: magyarország története Árpádtól 1-ső Mátyásig. Átalános földrajz, magyarország és az ausztriai birodalom, hetenként 4 órán. 4. Németnyelv: a beszéd részek ismertetése, a főnév ejtegetése, segéd igék ragozása s forditás Ballagi K. nyelvtanából 1–70-ig, hetenként 5 órán. 5. Számtan: a közönséges és tizedes törtek ismertetése, az ezekre vonatkozó átalános tantételek: Közönséges és tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása, elosztása, gyakorlati feladatok kidolgozásával. A viszonyok és arányok rövid ismertetése, hetenként 5 órán. 6. Természet tudományok; Természetrajz: állattan, növénytan. Rövid ismertetése a növények táplálkozási és szaporodási szerveinek. A növények csoportositása, gazdászati, kereskedelmi, gyáripari s orvosi tekintetben, hetenként 3 órán. 7. Rajz: sik és gömb lapok ismertetése. Egyszerű ékszer, – levél, virág, – gyümölcs és tájrajzok. Mértani rajzok. Árnyéktan, hetenként 6 órán. 8. Szépirás: magyar, német, hetenként 2 órán. 9. Ének: hetenként 1 órán. 10. Gyümölcsfa nemesités: hetenként 2 órán, a nyári félévben. II-ik osztályban. 1. Vallás: erkölcstan, hetenk. 2 órán. 2. Magyarnyelv: összetett mondattani szabályok gyakorlati ismertetése, olvasó könyv használata mellett. Helyes irás és fogalmazás, hetenk. 3 órán. 3. Németnyelv: mondattan, helyesirás s forditások Ballagi K. nyelvtanából az 50–100ig, hetenként 5 órán. 4. Történelem és földrajz: 1-ső Mátyástól az 1848-ki forradalomig, a magy. alkotmány története rövid vázlatával. Európa földrajza részletesen: Magyarország és az austr. örökös tartományok földrajza, hetenként 5 órán. 5. Mennyiségtan: a hatványozás és gyökvonás fogalma. Egy két és több tagu betü mennyiségek és a tizedes rendszerü számok másod és harmad hatványozása, betü mennyiségek és tizedes rendszerű számokból való másod és harmad gyökérvonás, gyakorlati feladatok kidolgozásával. Az egyenletekről átalában s az első rendű egy ismeretlenű egyenletek kidolgozása, hetenként 3 órán. 6. Természet tudományok: természettan (Physica). A melegségről, villanyosságról és delejességről, hetenként 3 órán. 7. Rajz: szabad kéz rajz, virág, tájkép, gyümölcs, állat és arczkép rajz, mértani rajz, oszlop rajz, sötét szinezéssel, hetenként 6 órán. 8. Szépirás: magyar, német, hetenk. 2 órán a 2-ik félévben. 9. Ének: hetenként 1 órán. 10. Gyümölcsfa nemesités, hetenként 2 órán. III-ik osztályban. 1. Vallás: erkölcstan, hetenként 2 órán. 2. Magyarnyelv: magyar irodalom történet az ó-kortól a legujabb korig. Remek irók ismertetése s polgári irományok készitése, hetenként 3 órán. 3. Németnyelv: a mondattan folytatása. Szóhelyezés és helyes irás, forditási gyakorlatok Ballagi K. nyelvtanából 100–147-ig, hetenk. 5 órán. 4. Történelem és földrajz: a világ történetből az ó, közép és ujkor, földrajzzal kísérve, hetenk. 4 ó. 5. Mennyiségtan: a szorszámok ismertetése, az azokkal való számitás okadatolása, a Briggh féle szorszámok (logarithmusok) előállása, táblák szerkezete s kikeresése módja, azok

alkalmazása a Kerekes F. tanár által kifejtett, pénzügyi kérdések megfejtésére szükséges egyenletek kidolgozásában és pedig: a tőkésitett kamatok fogalmából folyó alap egyenlet és ennek algebrai munkálatok által készült minden változatai. Egyenlet az anatocismus kiszámitására, ha az eredeti tőke nem egyszer, hanem minden év elején tétetik le s annak algebrai változatai. Egyenlet a discontirozásra, ha több évről az év elején lefizetendő egyenlő tökék összege egyszerre számitoltatik le. Terület és köbtartalom kiszámítás, gyakorlati feladatok kidolgozásával, hetenk. 3 órán. 6. Vegyes tárgyak: 1. könyvvitel elméletileg és gyakorlatilag, 2. vám és monopolisme, 3. váltóisme hetenk. 4 órán. 7. Természettudományok: természettan, a mozgás és nyugvás törvényei, láttan, csillagászat, hetenként 4 órán. 8. Rajz: épitészeti rajzok, a polgári épületek kirajzolása, szinezése, hosz- és keresztmetszetek szerint. Ezeknek köbmértékekben kiszámitása. Továbbá virág, táj, állat és arczképrajzok nagy mérvben, hetenk. 5 órán. 9. Ének, hetenként 1 órán. 10. Gyümölcsfa nemesités: hetenként 2 órán a 2-ik f. évben. 4. Elemi iskolákban. IV-ik elemi iskola. 1. Vallástan: hit- erkölcstan első f. évben; egyháztörténelem s Magyarország reformatiója 2-ik f. évben; imák, zsoltár-ének versek, a 4. elemi iskolán át felosztva; felmondás és éneklés végett, mindkét félévben. 2. Magyarnyelvtan: egyszerü mondatok, bővitett mondatok, igeragozás, összetett mondatok, körmondatok, fogalmazási gyakorlatok, egész éven át. 3. Történelem: átalános történelemből a nevezetesebb események első félévben. Magyarország történelme 2-ik félévben. 4. Földrajz: átalános földrajz s földgömb ismertetése első f. é.; Magyarország földrajza 2-ik f. évben. 5. Természettudományok: föld- és ásványtan első f. é.; égtani földrajz 2-ik félévben. 6. Számtan: négy alap mivelet egész- s tört számokkal, hármas szabály stb., egész éven át. 7. Szépirás. III-ik elemi iskola. 1. Vallástan: vallás története és ker. hittan a biblia ismertetésével kapcsolatban; imák, zsoltár-ének versek felmondás és éneklés végett, egész éven át. 2. Magyarnyelvtan: egyszerü, bővitett mondatok, ragozás, stb., egész éven át. 3. Történelem: az ókori történetekből a nevezetesebb események, életirási vonalokban s Magyarország történetei, egész éven át. 4. Földrajz: Magyarország 2 kerülete s Erdély, első f. é. s Magyarország hátra levő része, s Európa földrajza 2-ik f. é. 5. Természettudományok: állattan első f. é. Növénytan 2-ik f. é. 6. Számtan: a 4 alapmivelet egész számokkal 1000-ig. 7. Szépírás.

II-ik elemi iskola. 1. Vallástan: Ó- és uj-szövetségi bibliai történetek, imák, zsoltár ének versek: felmondás és éneklés végett egész éven át. 2. Olvasás, irás. 3. Beszéd- és értelem gyakorlatok, azokban állattani, növényi- s földrajzi elemek, mindkét f. é. 4. Földrajz: Magyarország rövid földrajza, földrajzi előismeretekkel, 2-ik f. é. 5. Számtan: a 4 alapmiveletteli gyakorlatok. I-ső elemi iskola. 1. Vallástan: ó- és uj-szövetségi bibliai történetek válogatva, imák, zsoltár-ének versek, felmondás és éneklés végett, mindkét félévben. 2. Olvasás, irás. 3. Beszéd- és értelem gyakorlatok, s azokban állattani, növénytani- stb. elemek, mindkét f. é. 4. Számtan: a 4 alapmiveletbeni gyakorlatok kisebb számokkal, egész éven át. 5. Szoktató iskola. (nyári f. é). 1. Vallástan: imák, zsoltár-ének versek, felmondás és éneklés végett. 2. Beszéd- és értelem gyakorlatok. 3. Irásra előkészitő vonalok, hangoztatási gyakorlatok. 4. Számok szemléltető ismertetése.

VII. ALAPITVÁNYOK. Ezek részint az akadém. tanuló ifjuság által készitett tudományos pálya-munkák jutalmazására: részint ösztöndijakra vannak rendeltetve. A) Pálya munkák jutalmazására. 1. Hatvani alapitványból 1868/9-ik tanévre, következő pályakérdés tüzetett ki: „Praemissa descriptione brevissima geographica Germaniae antiquae Romanae, concinnanda Geographia brevis regnorum in hoc territorio nunc exinstentium; praecipua cura adhibita in describenda nationalitate et religione populorum”. Erre 2 pályamű érkezett s egyik jutalomra méltónak itéltetett. Szerzője: Nagy Pál I. é. h. h. Jutalom 42 frt.. 2. Keresztesi Deák első alapitványból pályakérdésül ez tűzetet ki: Előre bocsátván az anyagelviség (materialismus) és természetelviség (naturalismus) rövid ismertetését, s kifejtvén a két világnézet közötti rokonságot és különbséget adassanak elő az okok, melyek mind kettőnek, újabb időben oly gyors elterjedést szereztek, s végre biráltassék meg alaposan: állhatnak-é ezen világnézetek vagy sem? E kérdésre 3 pályamű érkezett, melyek közül 2 pályamű találtatott jutalomra méltónak, s igy a jutalom (84 frt.) köztök megosztatott. A nyertes két szerző neve: Nagy Pál, I. é. h. h. és György Endre végzett jog h. 2. A Keresztesi Deák 2-ik alapitványból feltűzött pályakérdés ez: micsoda befolyása van a tanuló ifjak erkölcsére és közmivelődési kifejlődésére vagy is nevelésére a főisk. épületében tömeges együtt lakás? melyek ezen tömeges együttlakás jó vagy rosz oldalai? Miként lehetne és kellene e bentlakást úgy szervezni, hogy annak jótékony befolyása legyen az ifjuság nevelésére? Érkezett 6 pályamű. Jutalmaztatott egy, szerzője Dolinai Gyula orvos

növendék, tavalyi volt növendékünk, jutalom 84 frt. Két pályázó műve dicsérettel tüntettetett ki, a pályázók voltak György Endre végzett jog h. és Zsigmond Sándor III. é. h. h. 3. Váradi Szabó alapitványból kitűzött pályakérdésre, „adassanak elő M. Fabius Quintiliánusnak a gyermekek neveléséről és tanitásáról nézetei” egy pályamű érkezett, mely jutalomra méltónak nem találtatott. B) Ösztöndijakra. Ösztöndijat nyertek, a) az akadémiában: A Beőr László alapitványból: Hegedűs Károly II. é. b. h. 30 frtot. Az Erdélyi Mihály alapitványából: Vityi Bertalan III. é. h. h. és Dolinai Gyula pesti orvos növendék, 10–10 frtot. A Beretvás alapitványból: Dúzs Lajos II. é. j. h. 12 frtot. A Sárói Szabó II-ik alapitványból: a) joghallgatók közül, fejenként 16 frtot nyervén: Tóth Miklós III. j., Gyulai Gábor III. j., Takács Lajos III. j., Tordai Imre II. j., Kovács László II. j., Boruzs József II. j., Bölöni László I. j., Bátorkeszi Kázmér I. j., b) hittanhallgatók: Nagy Pál I. é. h. h., Pápai Pál I. é. h. h., Katona Mihály I. é. h. h., c) bölcsészet-hallgatók közül: Nagy Lajos III. b., Mógor Károly II. b., Legányi Gyula I. b. A Sárói Szabó IV-ik alapitványából: Nagy Sándor III. b. 10 frtot, Fejes Dániel III. b. 6 frtot, Dévai Lajos I. b. 8 frtot. A Szokolai alapitványból: Beczner Frigyes III. é. h. h. 15 frtot. A Szarka Sulyok alapitványból: Mészöly Gáspár II. é. h. h. és Hegedűs Sándor II. é. j. h. 25–25 frtot. A Gáti alapitványból: Pap Kálmán III. b. 42 frtot. A Pásztor–Szentesi alapitványból: Fodor Sándor III. é. h. 17 frt. 50 krt., Nagy Lajos II. é. h. h. 17 frt. 50 krt., Láposi János II. h. h. 17 frt. 50 krt., Ozsváth Ferencz I. é. h. h. 17 frt. 50 krt. Mógor Károly II. é. b. h. 17 frt. 50 krt., Elekes Ferencz I. é. b. h. 17 frt. 50 krt. A Töltési alapitványból: Mészöly Győző III. b. h. és Kósa Dezső I. é. b. h. és Szathmári Károly II. é. b. h. 35–35 frtot. A Nagy József alapitványból: Barkász Károly volt főisk. senior s jelenleg a heidelbergi egyetemen tanuló akadémikus 500 frtot. A Szártori alapitványból: ez uttal ki nem adatott. Az Ercsei Klára és Kendeffi alapitványból könyv jutalmat nyertek: Surányi Gyula és Zsigmond Sándor III. é. h, h., Nagy Péter és Vadas: ágendáját; Dorogi Lajos és Papp Lajos II. é. h. h.. Nagy P. ágenda- és Révész I. Dévai-ját; Nagy Pál és Pápai Pál I. é. h. h. Hagenbach: Encyclopaediá-ját; Tóth Miklós és Koroknay Károly III. é. j. h. Stuart Mill-t: Descombes Henrik és Frates Miklós II. é. j. h. Cziráki: közjogát; Lubi Gyula és Kolosí Lajos I. é j. h. Jánosi: alkotmányok cz. könyvét; Nagy Lajos, Mózes András és V. Nagy Sándor III. é. b. h. Curtius: Athene Pericles korában cz. könyvét: Czukor Sámuel, Imre József, Virágh Mihály II. é. b. h. Vörösmarti életét; Sárvári Gyula II. é. h. h. Berzsenyi összes műveit; Kola Antal II. é. b. Rónai: Fajkeletkezését; Elekes Ferencz és Cseresznyés Jenő I. é. bölcsészek: Horváth: Zrinyi Ilona cz. művét; Kós Gábor, Berzsenyi összes műveit; Páter Kálmán, Berzsenyi összes műveit és Sárvári Lőrincz szinte Berzsenyi összes műveit. Pécely alapitvány. Néhai b. e. Pécely József ur a debr. ref. főtanodában görög és latin irodalom s történelem tanára († 1849). nevét örökitő többféle alapitványt tett végrendeletében, a melyek több év ótai nevekedés után e tanévben kezdtek gyümölcsözni. Ilyen: a) Az 1. 2. és 3-dik alap a görög és latinirod. tanszéke fentartására. b) 1050 frt. pályamunkák jutalmazására. Ez évben ezen pályakérdés tüzetett ki. „Péceli József tanár élete s irodalmi és tudományos érdemei”.

c) 1050 frt. két, a görög és latin irodalomban legjártasabb tanuló jutalmazására. Ez évben a latin nyelven dolgozatért Nagy Pál I. é. h. h. 26 frt. 25 krt; a görög nyelvi dijt két pályázó közt osztá meg a tanárkar Juhász Mihály III. é. h. h. és Szabó György II. é. h. h., fejenként 13 frt. 12 krt. nyervén. d) 4,200 frt. 6 felsőbb tudományokat hallgató, fedhetlen erkölcsű, szegény s tanulási szorgalom által magát kitüntető tanuló díjazására, a helybeli lelkészek és tanárok árvái – ha köztük ilyenek vannak – mások felett elsőséggel birván. Ezen alapitványi ösztöndijra fejenként 35 frtal e tanévben felvétettek: Böszörményi Lajos II. é. h. h., Pap Lajos II. é. h. h., Kovács Zsigmond I. é. h. h. Imre József II. é. b. h., Vecsey Sándor II. é. h. h., Győri Elek II. é. b. h. Szikszai–Gál alapitvány. t. Szikszai József ur és nője Gál Josefa asszony Debrecenben 1000 frt. örök alapitványt tettek oly célból, hogy ennek kamatja, minden tanév végén aug. 1ső napján adassék jutalmul a főtanodai elemi, valamint a városi elemi fitanodákban működő tanítók közül annak, ki mind tanitói, mind nevelői ügyességének és szorgalmának legkitünőbb tanuságát adja. Ezen jutalom oda itélésével egy küldötséget kérnek megbizatni, melynek tagjai egy helybeli ref. lelkész elnöklete alatt az elemi iskolákra felügyelő és egy másik főisk. tanár és a debr. ref. egyház két presbytere legyenek. Jelenleg a városi elemi fitanodák közvizsgái még meg nem tartatván, a jutalom oda itélése meg nem történhetett. A mult 1867/8-ik isk. évben esk. felügy. Kovács Lajosnak itéltetett. A tanitó képezdében. A tanitó képezdében, Rátkai Józsefnek adatott azon egy arany, melyet Vass Pál fűvészkerti kertész oly feltétel alatt bocsátott át helybeli kertészeti egylet rendelkezése alá, hogy az a fanemesitésben magát legjobban kitüntetett tanulónak adassék. Polgári iskolában. T. Csanak József ur 100 db. aranyos alapitványából nyertek: Bajza József I. oszt. Szakál János II. oszt. Schenk Leo, Vida Károly, Tóth Béla I. osztálybeliek egy egy db. aranyat. Valter alapitványból: Szabó István I. osztálybeli, egy db. 2 frtos ezüst tallért. Ezen kivül t. polgár mester ur könyveket adott ajándékba. b) A gymnasiumban. Adorján alapitványból: Szentmihályi születésü tanuló nem lévén, ez évben ki nem adatott. Andor alapitványból: Csorba Sándor VI. oszt. 15 frtot. Cseh-Szombati alapitványból: az alapitóval rokon Germani Lajos II. oszt. egész évre 89 frt. 50 krt. Ercsey Klára és Kendeffy alapitványból: 53 frton, 60 darab jutalom könyv vétetett, s a közvizsgálatok alkalmával ki is osztatott. Klobusiczky–Pallay alapitványból: Szanka Dezső I. oszt.; Nagy Sándor és Jobbágy István II. oszt.; Papp Albert III. oszt., és Csonka Gusztáv VI. oszt., mindegyik félévenként 26 frtot. Kollner–Jaeger alapitványból: Tőzsér Sándor VI. oszt. és Sinka Ferencz V. oszt., mindegyik 10 frtot. Komlósi Dániel alapitványból: Kiss Sándor V. oszt. 6 frtot.

Kovács Sándor alapitványból: Tőzsér Sándor 15 frtot. Nagy-szalontaí egyházmegyei alapitványból: az egyház által még kinevezendők, összesen 50 frtot. Pallai alapitványból: Elekes Ferencz IV. oszt., Zöld Mihály és Mátéfi Ferencz III. oszt., Füzesy András II. oszt., György József, Ábrányi Lajos és Ónody Sándor I. oszt fejenként 11 frtot. Szombati–Veresmarti nagyobb alapitványból: Dalmi Mihály VI. oszt. 8 ftot., Kálmánczhelyi Béla és Vozáry Gyula VI. oszt, Jenei Ödön és Kiss Sándor V. oszt., Nagy Gábor III. és Erdődi Károly II. oszt. 10–10 frtot félévenként. Szombati–Veresmarti kissebb alapitványból: Győri Ferencz III. oszt. és Feher István VI. oszt. mindegyik egész évre 25 ftot. Szondi–Kenesei alapitvány 42 frt. évi járadékából egy egy db. ruhát kapott 8 szolga tanuló. Ferency–Máriássy alapitványból: Bernáth Lajos V. oszt. 30 ftot. Tóth–Pápai alapitványból: Farkas Sándor VI. oszt. 10 ftot. Vámospércsi alapitványból: az illető egyház által kinevezendő 21 ftot. Váradi–Aszalai alapitványból: Medgyesi Ferencz V. oszt., Balogh János IV. oszt. Dalmi József III. o. 15 ftjával, Csoma Sándor III. o. Somogyi Zoltán II. o. 25 ftjával, Kis Lajos III. o. 30 ftot, és Mészáros Gyula IV. o. 20 ftot félévenként. A helybeli takarékpénztári társulat 80 ftnyi kegyes adományából: 40 szolga tanuló 2–2 ftot. A helybeli gőzmalmi társulat 30 ftnyi szives küldeményéből: 15 szegény sorsu szolga tanuló 2–2 forintot.

VIII. A FŐISKOLAI TANULÓ IFJUSÁG KÖRÉBEN LÉTEZŐ EGYLETEK. 1. A felsőbb tanuló ifjuság önképző társulata. Az önképző társulatnak, a lefolyt iskolai évben szakrendszer alapján kidolgozott s az akad. tanárkar által megerősitett alapszabályok életbe léptetésével uj korszaka nyilt meg. A társulat, – melyre a főfelűgyeletet a tanárkar Balogh Ferencz hittanár által gyakorolja, melynek egy a hittant végzettek közül szabadon választott elnök a feje, ki ez évben Gulyás Lajos volt, – összesen a szinte szabadon választott elnökökkel biró szakosztályban 58 tagot számlált. Ezek közül 9 a tudományos, 34 a szépirodalmi. 15 a szavalati szakosztályban működött. A kül- és bel-ügyeket az elnök vezetése alatt álló 11 tagu bizottmány intézte. A társulat által fentartott és szerkesztett hetenként „Heti Közlöny” czim alatt megjelenő s két nagy ivre terjedő irott lapnak tartalmát, költemények, beszélyek és értekezések, a társulat és ifjuság életében előforduló nevezetesebb mozzanatok és a főiskolai imateremben Vasárnaponként szónokolt hittant végzettek és hallgatók beszédeinek, előadásainak megbirálása teszik. A társulatnak 880 frt. 95 kr. alaptőkéje van, mely a Kovács Gyula, gőzmalmi, Tisza, jogász és koszoru alapokból képeztetett. Ennek kamatjaiból ez évben 35 frt. 3 pálya kérdés kitűzésére fordittatott. Van végre egy 5 frtos száz évig növekedő alaptőkéje. A gymnasium VI-ik osztályában is alakult egy önképző társulat, mely a „Rózsabokor” cz. heti lapjában közli a tagok sikerültebb műveit.

2. Az olvasó-egylet. A tanárkar felügyelete alatt áll, s ez jogát hittanár nt. Balogh Ferencz ur által gyakorolja. Elnöke a Senior, alelnöke a contrascriba. Ez évben elnök volt Káposztás János, alelnök Krucsó Lajos. Könyvtárnokot, jegyzőt, igazgató bizottmányt az egylet választ. Tag lehet minden felsőbb tanuló 2 frt. 20 kr. egy évi tagsági dij lefizetése mellett; volt ez évben 330 tagja. A könyvtár áll 1250 különböző műből s meghaladja a 2000 kötetet. Uj könyveket vásárolt mintegy 220 frtig s járatott minden nevezetesebb napi, heti lapot és folyóiratot. Bevétele volt ez évben, 800 frt. Kiadása 700 frt. Pénzkészlete 462 frt. A gymn. ifjusági könyvtár, mely 400 kötetet foglal magában, kizárólag a gymn. növendékek használatára áll. E könyvtár részint az egyes növendékek által „könyvtári dij” czim alatt évenként fizetett 20–20 krajczárból, részint a tanulók által tett önkéntes adományokból gyarapodik. 3. A főiskolai Énekkar. A főisk. Énekkar nt. Tóth Mihály tanár ur felügyelete s Diószegi László III. é. h. hallg. vezérlete alatt ez évben is lankadatlan szorgalommal működött. Azonkivül, hogy szorgalomszak alatt a főisk. imateremben minden vasárnap közreműködött, az Isten tisztelete emelésére több helybeli s vidéki gyász ünnepélyeknél hallatá gyászdalait, – s résztvett a helybeli zenede által saját tőkéje gyarapitására rendezett nyilvános hangversenyen. – Tagjainak száma 64 volt. Gyász ünnepélyt rendezett: 1-ör november 18-kán Nagy Lajos emlékére. Ez ünnepély alkalmával az emlitett által tett 1000 p. ftnyi alapitványnak egész évi kamata az énekkar tagjai közt, érdem fokozat szerint, u. m. 5 frt; 2 ft. 50 kr; 2 ft; 1 ft. 50 kr. és 1 frtjával osztatott ki, 2or január 26-án Tököli Sebők emlékére; a mikor is az ez által tett 1000 p. ftnyi alapitvány kamatából 3 tag jutalmaztatott: Biki Károly III. é. hittan h., Mészöly Gáspár II. é. hittan h., Zsigmond Sándor III. é. hittan h. 10–10 frttal; ugyan ekkor az énekkar pénztárából Elek Lajos és Paprika Imre III. é. hittan hallgatók 5–5 frttal jutalmaztattak; 3-or március 5-én Nagy József emlékére, szépszámu közönség jelenlétében: E kegyes alapitó 2000 frt. alapitványából, Rácz János III. é. hittan hallg. 33 frtal, az énekkar többi tagjai érdem fokozat szerint (fentebb kitett módon) jutalmaztattak. Végre megemlitendő, hogy a mult év sept. 18. s következő napjain városunkban tartott országos Dalárünnepélyen részt vevén, ott első rendű dicsérő oklevelet nyert. 4. Tűzoltó egylet. E társulatnak czélja tűzvész alkalmával a vész helyén vizi puskájával s más oltó eszközeivel megjelenve a legnagyobb erélylyel gátot vetni a veszélynek. E szép czélnak ez évben is lelkiismeretesen megfelelt. A társulat áll 86, erejök, ügyességökre nézve a többiek felett kitünőbb ac. tanulóból. Társulati ügyeiről közgyűlésein intézkedik, a tanárkar által megerősitett szabályok alapján. A főfelügyeletet a tanárkar kebeléből kiküldött felügyelő tanár viszi, ki ez évben nt. Tóth Sámuel ur volt. Társulati választott elnök Somogyi Pál eskütt felügyelő s köztanitó.

IX. SEGÉLYEZÉSEK. 1. Főiskolai tápintézet. A főisk. tápintézetet kegyes alapitványok és egyes jóltevők évenkénti adakozásai tartják fen. Ezek mennyiségéhez képest jelenleg összesen 110 tanuló részesülhet ezen tápintézeti jótéteményben. Ezen számból 90 az akad. 20 pedig a tan. képezd.

tanulókat illeti. A felvételt az ak. tanárkar eszközli a tanév első napjaiban, az általa szorgalmuk és jó erkölcsükről ismert tanulók közül. Az ujonan jött tanulók csak nagyon fontos okoknál fogva vétethetnek fel a tápintézetbe. Az akad. tanulók közül 20-an dijmentesen, 70-en pedig havonként előlegesen fizetett 3 frt. pótfizetés; a tanitó képezd. növendékek közül pedig 10-en dijmentesen, a többiek ugyancsak 3 frt. fizetés mellett élvezték a tápintézeti jótéteményt. Az élelmezés naponként, leves, hus, főzelék s hetenként kétszer vasárnap és csötörtökön tészta vagy pecsenyéből áll, melyekhez minden 48 órában minden tag egy 21/2 fontos kenyeret kap. Ezen ellátásban részesült ez évben a nevezett ifjakon kivül dijmentesen az asztalkörüli szolgálatot teljesitő 28 szolga tanuló is. Ezeken kivül még 72 szegény szolga tanuló kapott ingyen minden 2 napra egy, a többiekéhez hasonló sulyu kenyeret, kiket e végre a gymn. tanárkar nevez ki a magokat szorgalom és jó magaviselet tekintetében érdemesitettek közül. 2. Lakhely. A főiskola épületében ez évben 21 szobában ingyen és 12 kunyhóban mérsékelt fizetés mellett 170 felsőbb tanuló nyert lakhelyet. A szolga tanulók közül pedig 16 szobában 99-en laktak benn, ugyan ezen épületben. A lakszobák ingyen fűtéssel, sőt a szolga tanulókéi még világitással is elláttatnak.1 3. Andaházi–Szilágyi intézet. Alapitotta néhai b. e. Andaházi–Szilágyi Mihály 10 nemes származásu, jó erkölcsü, szorgalmas szegény sorsu gymnasiumi tanuló részére, kik az alapitótól hagyományozott piacz utczai saját házban minden szükségesekkel ellátva egy főiskolai pálya végzett vagy még tanfolyamban lévő nevelő felügyelete alatt állanak, főtiszt. Balogh Péter püspök, Zagyva Imre debreczeni lelkész és Gőnyei Károly gondnok urak főfelügyelete mellett. Ez évben volt az intézetben a VI-ik osztályból 2, az V-ből 3, a IV-ből 2, a III-ból 2, és az I-ből 1 tanuló. 4. Innepi követségbe bocsátás (legatio) és szünidő alatti segély gyüjtés (supplicatio). A főisk. akad. jótéteményes tanulók közül Karácsonban 180-an, Husvétban 178-an, Pünköstben 179-en bocsáttattak innepi követségbe. A nagy szünidő alatti segélygyüjtés végett 23-an bocsáttattak ki. 5. Tandij mentesség. Tandij mentességben részesittettek ez évben tanulási szorgalmuk, erkölcsi jó magaviseletük s szegénységök tekintetbe vétele mellett az akadémiában 1-ső félévben 30-an, a második félévben 27-en, a gymnasiumban 1-ső félévben 57-en, a 2-ik félévben 50-en; a polgári iskolában 1-ső félévben 6-an, a 2-ik félévben 4-en. 6. Zenedei tanitás.

X. Adományok. 1. A főisk. könyvtár számára. A főiskolai könyvtár 1868. évi julius végétől az 1869. évi julius végéig következő ajándékokkal gyarapodott. 1. T. Sasku Károly acad. irnok urtól; Sasku K. Neveléstan egy tantervvel. Pest, 1867. III-ik kiadás. 2. Debreczen város könyvnyomdai igazgatóságától: a) a tiszántuli ref. egyh. kerület 1868. ápril 19–24. tartott közgyűlésének j. könyve. b) Sz. k. Debreczen város költségelőirányzata az 1868. évre Debreczen 1868. c) A tiszántuli ref. egyh. kerület által felállitott segély-egylet megalapitására tett ajánlatoknak és jóltevőknek névsora. Debreczen 1868. d) A tiszántuli ref. egyh. kerület statistikai állapotának kimutatása 1868 évről. Debreczen 1868. e) Veres László vezérkönyv a számtanitásban, II. kiadás. Debreczen 1868. f) Révész Imre a

levéltárak megóvásáról és rendezéséről. Debr. 1868. g) Társadalmi elmélkedések. Debr. 1868. h) Debreczeni ügyvédegylet alapszabályai, Debreczen 1868. i) Debreczeni ügyvéd egyleti ügyrend. Debr. 1868. k) Debreczen városi és ref. egyházi vegyes bizottság albizottságának véleményes jelentése és terv javaslata az ingyen iskoláztatás tárgyában. Debr. 1868. l) Bonyhai József debreczeni gyors iró. Debr. 1868. m) Debreczeni állandó nemzeti szinház emlénye 1867-ről. n) Debreczeni állandó nemzeti szinház emlénye 1868-ról. o) Nagy-Bánya kir. város Takarék pénztárának alapszabályai. Debr. 1868. p) Nyomdai apróságok, hirdetmények. 3. T. Zsilinszki Mih. tanár urtól: magy. költészet és szónoklat kézi könyve. Pest, 1868. (Utolsó lvek). 4. T. Kovács Ferencz főisk. tanár ur által egy meg nem nevezhető jóltevőtől: Társadalmi elmélkedések. Debreczen 1868. 5. T. Zsogovics István nagy-váradi orvos urtol: Herculanensium Voluminum. Tom. I. Neapoli. 6. T. Kiss Lajos országgyűlési képviselő urtól: Magyar ezüst tiz krajczáros, 1867-ből. 7. T. Kovács János tanár urtól, Holland-indiai két stüveres réz pénz. 8. T. Buzás Pál főisk. jog tanár s levéltárnok urtól. Emlék irat a s.-pataki académiai reformjáról. S. Patak, 1865. 9. T. Szilágyi István, m.-szigeti lyceum igazg. tanárától: Pálóczi Horváth Mária emléke, ünnepeltetett M.-Szigeten 1867. jul. 7. 10. T. Oláh Károly ügyvéd urtól: Oláh K. a debr. országos dalár-ünnepélyre. Debreczen, 1868. 11. A gymnasiumi igazgatósághoz jutott s ide áttett ajándékok. a) magyar- és erdélyországi kegyes tanitó rend névkönyve. 1867/8. tanévre, Pest, 1867. b) Say Móricz: tizenöt jelesebb magyar buza faj vegy elemezése, Pest, 1867. c) Schenzl Gvidó, Über Gang der Temperatus in der obera Schichten der Erdrinde, Ofen, 1866. d) Lutter Nándor mennyiségtan a közép tanodák alsóbb osztályai számára, I. rész. Számtan. 1. Közönséges Szám, Pest, 1866. 2. (felsőbb osztályok számára), Betüszámtan, II. mértan. 1. Siktan. Szögmértan. 2. Tértan. Gömbháromszögtan, stb., Pest, 1866. c) Horváth Mihály nyomán Vaszáry Kolos magyarok története rövid előadásban al- és közép tanodák számára. Pest, 1866. f) Magyarok története, rövid előadásban, felsőbb tanintézetek számára. Pest, 1868. g) Corzan-Avendano Gábor: betüszámtani példa tár. Pest 1868. h) Számtani példatár I. II. III. füzet, Pest, 1865. i) Szabó Ignácz: nézleti mértan elemei I. füz. Pest, 1868. k) Bartl Antal, C. J. Caesar emlékiratainak szövege és szótára, II. kiadás, Pest, 1865. l) Villicus Fr. Lehrbuch der Aritmetik für Unter-Gymnasien, Wien, 1866. m) Mihályi K. Svada romana, I. folyam, 1. 2. fele, Pest, 1867. n) Mihálka Antal, növénytan elemei, Pest, 1866. o) Lűbsen H. B. Sik­ és gömb három szög mértan részletes tankönyve, Pest, 1867. 12. A n. m. magy. kir. vallás s közokt. ügyi miniszteriumtól, a) Bericht über den Handel, die Industrie, und Verkehrsverhältnisse in Nied. Oesterreich im J. 1867. Wien. 1867. b) Atti d’ uffizio ed annunzi della camera di Commercio e d’ Industria in Fiume. Nro. 250. c) Navigazione nei porti austriaci. 1865. Trieste. 13. T. Jassik Menyhért ügyvéd urtol: a) Histoire des voyages des papes depuis Innocent en 409, Wiene, 1782. b) Mirabeau Aux Bataves sur le stathouderat, (h. n.) 1788. c) Histoire des sociétés secretes de l’ armée, Paris 1815. d) Voltaire: Histoire de l’ empire de Russie sous Pierre la Grand. Basle, 1785. e) Voltaire Histoire de l’ empire de Russie sous Pierre le Grand, Tom. I. II. (h. n.) 1763. f) Correspondance de l’ armée francaise en Egyipte interceptée par l’ escadre de Nelson. Paris, an 7. g) Progart. Louis XVI. detrone avant d’ étre roi. Londres, 1862. h) Correspondance du general Dumouriez avec le ministre de la gverre. (Czimlap nélkül). i) Mémoires historiques et politiques de Paysbas autrichiennes. Bruxelles. 1785. k) Recueil de lettres originals de l’ empereur Joseph II. au general D’ Alton Bruxelles,

1790. l) Bourbon (Louis Joseph de) Essai surla vie du grand Condé. Ed. II. Paris 1806. m) Relation des deux rebellions arrivées a’ Constantinople en 1730. et 1731. La Haye, 1737. n) Pradt mémoires historiques sur la revolutions D’ Espagne. Paris, 1816. o) Malte-Brun Tableau de la Pologne ancienne et moderne. Paris, 1807. p) Wielhorszky: Essays sur le retablissement de l’ ancienne forme du gouvernement de Pologne, Traduit du polonais. Londres 1775. q) Vie de Catharine II. imperatrice de Russie. Novelle edition, Tom. I. II. Varsovie, 1798. r) Anecdotes dü ministere de S. J. Carvalho marquis de Pombal. Varsoive, 1784. s) Franklin Ben. memoires de la vie privée de B. Franklin, écrits par lui meme. Paris. 1791. t) Memoires pour servir a l’ histoire de notre temps, par rapport a’ la guerre anglo gallicane Francfort. et Leipsic, 1757. u) Aquila C. J. E. H. Histoire des èvênements memorables du rêgne de Gustave III. roi de Suède. Tom. I. II. Páris, 1807. x) Martens. Recueil des principaux traitèés d’ alliance de paix etc. Tom. I. II. III. Göttingue 1791. y) Tableu de l’ empire Ottomane. Francfort, 1757. z) Histoire de la succession aux du chèés de Juliers et de Berg. Amsterdam, 1739. j) La vie de cardinal-duc de Richelieu par Le Clerc. Tom. I. II. Amsterdam, 1714. v) Précis du siècle de Louis XV. Gènêve, 1771. aa) Vie de Catharine II. imperatrice de Russie. Tom. I. II. Paris, 1797. bb) Histoires secrèts du prophète des Tures. Constantinople, 1775. cc) L’ advocat. Dictionnaire historique portatif. Tom. I. II. Basle, 1758. dd) Letres de guelques juifs portugais et allemands a’ M. de Voltaire. Tom. I. II. Paris, 1772. ee) Reponse à un ècrit anonyme intitulè: memoires sur le rangs et les honneurs de la cour. Paris, 1771. ff) Berkenmayer. La curieux antiquaire ou recueil geographique et historique des choses remarquables, qu’ on trouve dans l’ univers. Tom. I. II. Leide, 1729. gg) Loyseau de Mauèlon Plaidoyers et memoires. Tom. I–III. Londres, 1780. hh) Traitè dès richessès. Tom. I. II. Londres, 1781. ii) Le Gendre. Essai de l’ histoire du regne de Louis de grand. III. edítion. Paris, 1698. kk) Ricaut Histoire des trois derniers empereurs des Turcs. Tom. I. III. Paris, 1683. ll) Aubery, Histoire du cardinal Mazarin. Tom. I. II. III. Amsterdam 1718. mm) Mably. Coliection des oeuvres. Tomes I. II. III. IV. VI. VIII. IX. X. XII. XIV. XV. Paris, 1797. nn) Graham Catharine. Histoire d’ Angleterre de puis l’ avenement de Jaques I. Traduite par Mirabeau. Paris, 1791. Tom. II. oo) Holvell J. Z. Evènements historiques ralatifs aux provinces de Bengale et à l’ empire de l’ Hindostan I. II. partie. Amsterdam, 1768. pp) Olympiade politique et militaire ou memoires et observations sur les affaires de la rèpublique de Hollande pendant les annèes 1784. 85. 86. 87. Tom. II. gg) Commentaires des Memoires de Saint-Germain. Londres, 1780. rr) Bervich: Memoires ècrits par lui même. En Suisse, 1778. ss) Journal patriotique pour servir a l’ histoire de la rèvolution arrivêe a’ Liège le 18 Août 1789. Tom. I. II. III. tt) Dedon. Precis historique des Campagnes de l’ armèe de Rhin et Mozelle pendant l’ an 4 et 5. Paris. uu) Caylus. Oeuvres badins cemplèttes (Tom. XI. XII.) Supplement I. II. Amsterdam 1787. xx) Rabelais Franc. Ouvres suivies des remarques de Le Motteux. Tom. I. II. Pàris, en 6. (1798.) yy) Shlözer. Aug. Louis Ernset duc du Brunswick et Luneboug. Tom. I. Gotha 1788. zz) L’espion dans les cours des princes chrètiens II. IV. VI. Cologne, 1715–16. zz) (his). Memoires de la minoritè de Louis XIV Second. edit Villefranche, 1689. jj) Temle. Introduction a’ l’ histoire d’ Angleterre. Amsterdam, 1695. vv) Le miroir ottoman avec une succint rècit de tout ce qui s’est passé de considerable pendat la guerre des Turcs en Pologne, jusqu en 1676. Par M. Le C. de la Maydeleine. A) Histoire de la ligue faite a’ Caresbray. Paris, 1709. B) Histoire de l’ enprisonnement de Charles IV. duc de Lorraine. Cologne, 1688. C) Vie de Michel de l’ Hopital chancelier de France. Londres, 1764. D) Varchi Bened. Historire des revolutions de Florence, Traduite par M. Requier. Tom. I. II. Paris, 1764. E) Hauteville. Historire de Zenobie imperatrice reine de Palmire. La Haye, 1739. F) La catanoise au historie secret de mouvements de Naples sous la reine Jeanne. Paris, 1731. G) Histoire de Leopold empereur d’ occident. La Haye. 1739 H) Histoire de la rèpublicque de Gênes. Tom. I. II. (egy darabban) En Hollande, 1687. I) Guillet. Les arts de l’homme d’èpèe, ou dictionnaire du gentilhomme. La Haye, 1695. K) Examen de la libertè originaire de Venise

Traduite de l’ Italien. Ratisbonne, 1677. L) D’ Orleans. Histoire des rèvolutios d’ Angleterre. Tom. II. III. Paris, 1724. M) Tott. (Baron de.. ) Mèmoires sur les turcs et les tartares. Tom. I. II. Paris, 1785. N) Mèmoires de la vie de Jacques Auguste de Thou. novelle èdit. Amsterdam, 1713. O) Ricaut. Histoire de l’empire ottoman. Traduit de l’anglais. vol I. II. La Haye, 1709. P) Hume. Histoire de la maison de Stuart sur le thrône d’ Angleterre. Tom. I. II. IV. V. Londres, 1766. Q) Mémoires secrets de milord Balinbroke sur les affaires d’ Angleterre. Partie I. Jene, 1758. R) Trois lettres touchants l’état present d’ Italie. Ecrits en 1687. Cologne, 1688. S) De la ville et republique Venisse. Utrecht, 1709. T) L’espion de Grand-Seigneur et ses relations secrets envoyèes a’ Constantinople, pendant la vie de Louis-le-grand. Amsterdam, 1688. U) L’espion turc a’ Francfort en 1741. Londres, 1741. X) L’espion turc a’ Francfort en 1741., mellé kötve: L’espion turc pendant la Convocation des ètats de l’empire, en 1742. Y) Histoire des progrès de la puissance navale de l’ Angleterre. Tom. I. II. Yverdon. 1782. Z) Hussaye. (Amelot de la…) Histoire de gouvernement de venise. Tom. I. II. Pàris, 1776. Mellé kötve: Examen de la libertè originaire de venise. Ratisbonne, 1678. J) Histoire de la Moldavie et de la Valachie. (Czimlap hiányz.) V) Les annales de la vertne ou cours d’ histoire a’ l’usage de jennes personnes. Tom. I. II. Paris, 1781. 14. T. Bocsor István pápai ref. főisk. tanár urtól: Magyarország története, különös tekintettel az alkotmány fejlődésére. VI. füz. Pápán, 1868. 15. Illető igazgatóságoktól. a) pécsi alreal-tanoda érdem sorozatos értesitvénye. 1866/7. 7 186 /8. Két darab: b) Szepes-iglói álreal tanoda tudósitványa. c) Nagy-kőrösi fő- és elemi isk. tudósitása. d) Budai főreal-tanoda értesitöje. e) Körmöcz-bányai alreal tanodáé. f) Programm des Gymnasien zu Schàsburg. g) N.-váradi róm. cath. főgymn. érdemsorozata. h) Rosnyói ág. hitv. kerületi nemzeti főgymn. értesitvénye. i) Szabadkai város r. kath. főgymn. értesitvénye. k) Eperjesi kir. kath. gymn. értesitvénye. l) Pozsonyi kir. kath. főgymn. értesitvénye. m) Váczi r. cath. algymn. ifj. érdemsorozata. n) pécsi r. cath. főgymn. értesitv. o) programm d. evang. gymn. in Teschen. p) Rimaszombati prot. gymn. értesitője. q) Soproni ág. hitv. lyceumról tudósítvány. r) Selmeczi ág. hitv. lyceumról. s) Keszthelyi algymn. érdem. sor. t) Kecskeméti ref. főisk. értesitv. u) Aszódi ev. algymn. ért. x) Gyöngyösi r. k. gymn. ifjuság érdem sor. y) Szathmári r. k. kir. főgimn. tudósitv. z) Egri r. k. főgymn. tudósitv. j) Csurgói helv. hitv. gymn. értesíts. v) Márm.-szigeti r. k. algymn. ifj. érdem sor. aa) Késmárki ág. hitv. lyceumi értesitv. bb) Kolosvári r. k. főgymn. ifj. érdem sor. cc) Sátoralja-ujhelyi r. k. algymn. érdem sor. dd) Tatai algymn. ifj. érdem sor. ee) Budai kir. főreal tanod a ífj. érdem sor. ff) Gyönki ref. gymn. értesitv. gg) N.-enyedi Bethlen-főtanoda tanitó és tanuló személyz. és közvizsgáinak kimutatása. hh) Beszt.-bányai r. k. állam főgymn. értesitvénye. ii) A kolosvári r. k. főgymn. dalárdától jelentés. kk) Jahrbuch d. communal-Oberreal gymn. zu Wien. ll) Pesti kir. kath. állami. tudósitv. mm) Maros-vásárhelyi főtanoda közvizsgáinak kimutatása. nn) Pápai ref. főtanodáról értesités. oo) Debreczeni főisk. értesitvénye. 16. Szendi Lajos II. th. urtól: Lossius Luc. Adnotationes scholasticae in Evangelia. Wittenbergae. 1656. 12 r. bk. (hiányos). 17. Szabó Gábor főiskolai segéd könyvtárnok urtól. a) (Fazékas M.) Ludas Matyi egy eredeti magyar rege. Bécs, 1815. b) ugyan az, Bécs, 1817. (a kettő egy kötésben). c) Toldi F. A m. némz. irodalom története. I. II. kötet (egy dbban). Pest, 1851. 18. T. Komlóssy Imre ur. Jegyző-könyve az 1868. sept. 19–21. Debreczenben tartott országos dalár közgyűlésnek. 19. T. Thamássy Károly urtól: a) a kir. m. term. tud. társ. története, alapitásától fogva máig. Irta Kátai Gábor. Pest, 1868. 8. f. b) Brassai S. Nem csak az anyag halhatatlan. Kolosvár. 1865. 8. f. c) A kir. m. term. tud. társulat közlönye VI. kötet, 3 füz. és VII. köt. 1. 2. 3. füz. Pest, 1867. 1868. 8. f. d) A kir. m. term. tud. társ. évi jelentése, tagjairól és 1867. évi működéséről. Szerk. Dr. Kátai Gábor. Pest. 1868. 8. f. e) Knöpfer Vilmos: két népszerű term. tud. felolvasás nők számára. Kolosvárt, 1767. 8 f. f) Kátai Gábor. Emlékbeszéd, Bugát Pál

felett Pest. 1867. 4. f. g) Frits K. Über die periodischen Erscheinungen am Wolkenhimmel. Prag, 1846 4. foszl. h) Jellinek K. und Frits K. Jahrbücher der k. k. Central-Anstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus neue Folge III. Band. Jahrgang 1866. 4. f. i) Kubinyi Franz Dr. Andreas Zipser. Ein Lebensbild, Pest, 1866. 8. f. 20. T. Rácz Károly, s. lelk. urtól: a) porosz ezüst garas, 1867. b) Kis ezüst német pénz. 1787-böl. 21. T. Szabó Gábor, segéd könyvtárnok urtól: Oratio ad proceres et nobiles regni Hungariae, 1790. Typis parisinis. 4. fed. 22. T. Sárvári Jakab urtól: Napi közlöny a m. orvosok és természet vizsgálók, Egerben 1868. tartott XIII. nagy gyűléséről, 1. 2. 3. 4. 5. számok. 4. 23. A prágai egyetem igazgatóságától: Ordnung d. Vorlesungen an d. Univers. Prag. in Wintersemester, 1868–69. 24. Mélt. gróf Teleki Sándor ur fiai Gyula és József urfiaktól, Chronica Marci. Edid. Gust. Emich. Pesten, 1867. 4 diszkötés. 25. Sárvári Jakab urtól: egri r. hadi. főgymn. tudósitványa. 1867/8. 26. Főtiszt. Superintendens urtól: a tiszántuli ref. egyház kerület 1868. évi oct. 1. stb. napjain tartott gyűlésnek j. könyve fol. Debr. 1868. T. Gelencei Pál tanár urtól. Assignat de cinquánte sols 1793. franczia kis papir pénz. 28. Egy névtelentől. T. Buzás Pál ur által: a) II. Ferdinánd k. ez. magy. pénz. 1630. I. Leopold 3-asa 1684. 29. Telegdi Gyula urtól: Faustina kis ez. rom. pénzt. 30. Molnár Mihály főisk. pedellustól: ezüsttel bevont ál róm. kis pénz. Töredezett, megfejtetlen. 31. Oláh Gyula I. b. urtol: Terentii Comoediae sex. Cura Erasmi et Melanchtonis. Vratislaviae. 1592. 12-r (romlpfed). 32. T. Oláh Károly ügyvéd urtól és Budaházi Ödön I. b. hallgató urtól: Romanorum imperatorum effigies. Opera et studio J. B. de Cavalleriis, Romad, 1590. (1592). 8 bk. 33. A m. tud. academiától: a) Évkönyvek XI. 9. 10. b) Archeol. közlemények, VII. 1. 2: c) Nyelvtudom. közlemények, VI. 1. 2. 3. d) Statistikai és nemzet gazd. közlemények IV. I. 2. V. I. e) Magy. történelmi tár. XIII. f) Magy. tört. Emlékek. I. oszt. Okmánytárak XI. kötet. g) Magy. tört. Emlékek, II. oszt. Irók. 8. 19. 23. 1. 2. kötet. h) Magy. nyelvszótára, V. I. i) Magy. tud. acad. Almanach, 1868. 1. 2. k) M. tud. acad. értesitő 1867. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 1868. 1–15. l) Értekezések a tört. tud. köréből. VII. m) Értekezések a törv. tud. köréből. III. IV. V. n) Értekezések a philos. oszt. köréből. IV. V. VI. VII. VIII. o) Értekezések a mathemat. oszt. köréből I. II. III. p) Értekezések a term. tud. köréből IV–XII. p) Értekezések a nyelv- és széptud. oszt. köréből. I. II. 34. A m. k. ministeriumtól: Kenessey Albert. Jelentés gr. Mikó minister urhoz a havrei tengerészeti kiállitás alkalmából. Pest. 1868. 8. f. 35. Az org. gyülési elnökségtől: a) Főrendi ház j. könyve, 17–22 iv. b) Főrendi ház irománya 32–52 iv, c) Főrendi ház naplója, 40–53 iv. 36. Ngos. Szilágyi Ferencz, nyugalm. isk. tanácsos urtól: Szilágyi Ferencz: a heidelbergai káté és a protest. autonomia. Pest, 1869. 8. f. 37. T. Szakál Lajos ossz. gyülési követ urtói. Czimbalom. Eredeti népdalok. Pest, 1868. 8. vköt. aranyozott vág. 38. T. Sárvári Jakab urtól. Takács Bern. Carmina selecta. Comaromii, 1866. 8 f. 39. T. Debreczeni Lajos urtól: Schwarz C. Zur Geschichte d. neuesten Theologie II. Aufl. Leipz, 1856. b) Planc: Geschichte des prot. Lehr-begriffs, I. II. III. 1. 2. IV. V. 1. 2. VI. Bel. Leipz. VI. 91–2800. c) Finsler kirchl. Statistik der Schweiz 1. 2. Abthlg. Zürich, 1854. 8. d) Schenkel D. Das Wesen d. Protestantismus I. Bel. Schaffhausen. 1845. 8 f. e) Florey G. R. Predigten würfe. VI. Bdchen Leipz. 1844. 8 f. f) H. Blairs Predigten, 1. 3. Bd. Leipz. 1781.

1791. 8 f. g) Sack A. F. W. Predigten I. III. VI. Thl. Magdeburg. Berlin, 1759–1759. 8 pfed. h) Löffler Predigten I. II. III. Bd. Jena u. Leipz. 1798–1805. 8 f. i) Lengyel Jós. templombeli predikatiok, I. II. III. db. Debr. 1828. 8 lpf. k) Marheinecke, Phil. Institutiones symbolicae. In usum lectionum. Edit III. Berolini. 1839. 8 lpfed. l) Dávid zsóltárai. Ford. Mendelsohn után Rosenthal Móricz. I. II. rész Budán, 1841. 8 fbk. m) Varga Ist. Exegètica Theologia 1 db. Debreczen, 1807. 8 fbk. (Összesen 27 db.) 40. A tiszán inneni főt. egyh. kerület elnökségétől: a Tiszán inneni ref. egyh. kerűlet, 1868. sept. 22. 23. tartott közgyülésének jkönyve. 41. T. Veres László tanár urtól: Nyárády János emlékezete. 1867. 42. Főtiszt. Superintendens urtól: a ref. egyh. egyetemes tanügyi bizottmánya. 1869. jun. 4–6. értekezletének jkönyve. 43. Beöthy Gábor főisk. II. b. tanulótól: Calendarium Cleri agriensis ad a. 1861. Agriae, 16, r. 44. Sz. k. Debreczen város könyvnyomdai igazgatóságától: a) Zagyva Imre, templomban mondandó imádságok. Debr. 1868. b) Ladányi G. magy. alkotmány tört. Debr. 1869. c) Imre Sándor, magy. mondattan III. kiad. Debr. 1868. d) Konrád Gy. költeményei. Debr. 1868. e) Veres László: Magyarorsz. földrajza II. kiad. Debr. 1869. f) P. Balogh Péter beszéde 1868. oct. 22. Debr. 1868. g) Bonyhai Jós. Hasznos mulattató. Debr. 1869. h) Debreczeni szinház emlénye, 1868. Debr. 1868. h) (bis) Törvény czik, (1868. 40.) a véderőről. Debr. 1868. i) Értesitvény a debr. főiskoláról, 1867/8. Debr. 1868. k) Debr. Ügyvéd egylet észrevétele a bélyeg és illetek adó szabályokra. l) J. könyv az a.-szabolcsi Tiszaszabályozó Társulat, 1868. aug. 8. gyűléséről. m) Tiszántuli ref. egyh. kerület, 1868. okt. gyűlés jkönyve. Debr. 1868. n) Debr. orsz. gazd. tanintézet növendékeinek jegyzéke. Debreczen, 1868. o) Dalár-közgyűlés jkönyve 1868. sept. p) Debr. keresk. testület vasárnapi isk. növendékei, 1867/8. q) Debr. r. kath. gymn. ifj. érdemsorozata, 1867/8. r) Alperesi értesités Jassik Menyhért s társainak, Debreczen város ellen inditott perében. 45. T. Ladányi Gedeon tanár urtól: Ladányi G. m. alkotm. tört. II. kiad. oct. 1869. 46. Schwarz Ign. II. b. főisk. tanulótól: a) Le noble Zulime. Novelle historique Amsterd: 1718. b) Chevigni: La science des persones de cour. Amsterd, 1729. c) Az emberi nemzetnek története. I. köt. Budán, 1810. 8. 47. Trocsányi Lajos urtól, öt sou értékü franczia assignata, 1793-ból. 48. A kolosvári ref. főtanoda t. igazgatójától: a) közvizsgálatok rendje, 1867/8. b) Az erdélyi ref. fő- és közép tanodák értekezletének jkönyve. (Kőnyomat). 49. T. Kovács Lajos polgármester urtól: sz. k. Debreczen város polgármesterének, 1868. évi jelentése. Debreczen, 1869. 50. Nt. Révész Imre urtól: Steinacker G. Zur Verfassungsfrage der evang. Kirche in Deutschland. Leípzig, 1862. 51. T. Varga János nyugalm. m. kir. főmérnök urtól: a) Alkotmányos naptár. Szerk. Jánosi Ferencz. Pest, 1868. (A naptári rész hiján, mely visszatartatott). 8. b) A nemzeti közbecsület védpaizsa, az 1847/8. törvény lelkéből. Pozsony, 1848. 8. f. 52. Szabó Gábor, főisk. segéd könyvtárnok urtól: a) Budai E. Magyarország historiájához való toldalék (kézirat), 4. pk. b) Daguerveotyp. Poson, 1841. c) Három értekezés, Hunyadi Székely János törvényes születésének megbizonyitására. Közli P. Thewrwok Jós. Posony, 1825. d) Szeberényi Johan. Gallii Doctrina de Cerebro Posonii, 1811. 8. e) Glosz A. Wie viel eutdeckte bis jetzt die neuere Naturwissenschaft? Braunschweig, 1859. 8. f) Büchner L. Aus Natur und Wissenschaft. Leipz, 1862. 8. g) Piederit Th. Gehirn und Geist. Leipz, 1863. 8. h) Reclam C. Geist und Körper in ihren Wechselbeziehungen. Leipz, 1859. 8. i) Scheve G. Katechismus der Phrenologie. IV. Aufl. Leipz, 1860. k) Scheve G. Phrenologische Reisebilder. Cöshen, 1863. 53. S. pataki tanár Finkei József urtól: Szofoklesz szinművei, 1–4. füz. S.-Patak, 1850.

54. T. Tormai Károly pestvári főorvostól: adatok az élet és halálozási viszonyok statistikájához. Pest, 1868. 55. Komlóssy Miklós gymn. tanulótól: Leunis Leitfaden für den ersten Unterricht in der Naturgeschichte. I. Lief. Zoologie. Hannover, 1858. 56. Gergely K. Gönczi H. és Rácz K. s. lelkész uraktól: egyházi beszédek ünnepkövetek számára. 1 f. 57. Telegdi Lajos könyvárus urtól: 1865/8 orsz. gyülési törvény czikkek. Debr., 1869. 16 r. 58. Buzás Pál tanár urtól: cserép darabok Máté pusztáról, hol kert ásás alkalmával a föld szin alatt mintegy 4 láb mélységre egész sorban találtattak. 59. Az erd. orsz. muzeum-egylettől: erd. muzeum-egylet évkönyvei. V. köt. 1 füz. Kolosvár, 1869. 4 f. 60. T. Rácz Károly s. lelkész urtól: a) Bekenntniss Schriften und Formulare der Niederländisch reform. Kirche in Elberfeld. Elberfeld, 1850. 8 f. b) Kohlbrüge H. F. Wozu das alte Testament? III. Aufl. Elberfeld, 1855. 8 f. 61. Ferenczi Elek I. b. tanuló urtól: a) egy fekete kő (lapis lydius) véső-darab. Találtatott N.-Kállóban a vár helyén szántáskor 1868-ban. b) Három db. kis ez. pénz, megfejtetlenek, értéktelenek. 62. T. Kovács János tanár ur által több gymn. tanulótól: a) öt centimes fr. rézp. 1885. b) Magyarhoni poltura r. p. 1704. c) I. Leopold 1 krsa 1790-ből. d) Max. Jos. bajor kir. kis r. p. 1808-ból. e) I. Ferd. kis magy. ez. p. 1539-ből. f) Frankfurt város kis ez. vp. 1865-ből. g) I. Ferd. magyarhoni kis r. p. 1557-ből. h) Egy 6 kros német bankjegy, 1849-ből. 63. T. Kovács János ur által, Osváth Imre gymn. tanulótól: urna db. cserép. Találtatott M.-Keresztes mellett az uj szőllős kertben, hol az ugarkovák is találtatnak. 64. Főt. Superint. urtól: a) tiszántuli ref. egyh. kerület statiszt. állapotának kimutatása, 1869. évre. Debr. 1869. 4. b) A tiszántuli ref. egyh. kerület 1869. ápril. gyűlésének jkönyve. 65. Molnár Aladár minist. tanácsos urtól: népiskolai könyvtár I. évi foly. IV. füz. (Legujabb Robinson). Pest. 1869. 8 fol. 66. A nm. m. kir. belügy ministeriumtól: Movimento della Navigazione e commerzio in Trieste. 1868. Trieste, 1869. 8 f. 67. T. Harsányi Gábor városi tanácsnok urtól: egy sarkantyu-taréj. Találtatott Czuczán a debreczeni határban. 68. Fogthűi János I. b. tanulótól: a) M. Terézia polturája, 1763. b) M. Terézia kis rézp. c) I. Josef cs. kis ez. p. 1710. d) III. Károly kir ez. p. 1713. e) Ernst Jósef salzburgi érseké, 1690. f) I. Leopoldé, 1695. g) Kopott kis ez. p. (a c–g alattiak átfurtak). h) Ferdinánd kis ez. magy. p. 1536. i) Ferdinándé n. a. 1540. k) U. az 1537. l) U. az 1538. l) (bis) II. Mátyásé u. az 1614. m) Gordianus nagy rézp. n) Ugyanazé kisebb rézp. o) Prébusé kissebb rézp. p) Valentinian igen kis rézp. q) Aurelian r. Constantius jun. nob. c. kis r. s) Gratianus. t) Constantinus. u) Ugyanaz (Mind kis rézpénz). 69. T. Jámbor Mihály orvos urtól: Zehetmayer Grundzüge der Percussion und Auscultation. Wien, 1843. 8 vk. b) Meiszner Die Heitzung mit erwärmter Luft. Wíen, 1827. 8 f. c) Chelius sebészség, ford Bugát Pál, I. II. III. köt. Buda, 1836–39. 8 f. 70. Ns. kir. Debreczen város könyvnyomdájától szokásos ajándékul: a) Hamar L. Bíboros hölgy, Pest, 1869. 16 f. b) 1865/8. évi törvény czikkek, Debreczen, 1869. 16 r. f. c) Kovács Ferencz: Magyarország és Austria statistikája, Debreczen, 1869. 8 f. d) Révész Imre, egyházi beszédek. Robertson nyomán, III, füz. Debr. 1869. 8 f. e) Ker. egyh. tört. rövid vázlata, Debr. 1869. 8 f. f) Szinházi emlény, Debr. 1869. 8 f. g) Sz. k. Debreczen város polg. mesterének 1868. évi ügykezelés eredményét előtüntető. Jelentése, Debr. 1869. 8 f. h) A nm. magy. kir. belügyministeriumhoz, Debreczen város felterjesztése a légszesz világitás ügyében, u. o. i) A debreczeni ipar- és keresk. bank alapszabályai, u. o. k) H.-böszörményi Takarék-

pénztár alapszabályai. u. o. l) Zenede igazg. Jelentés, 1867/8. évről, u. o. m) Az 1868. 40. 41. 42. törvény czikkek, u. o. n) A debreczeni keresk. ifjuság önképző egyletének alapszabályai, u. o. o) Kérdések, melyeket a szesz adó megvitatása végett a pénzügy minister intézett, u. o. p) Tiszántuli ref. egyh. kerület statist. állapotának kimutatása, 1869-re, u. o. q) Debreczen város költségelőirányzata 1869-re, u. o. r) Tek. városi törvényszékhez, fol. u. o. s) Alperesi értesités, Wein Dániel elleni perben, u. o. t) Általános kerti szabályok, u. o. u) A tiszántuli ref. egyh. kerület jkönyve, 1869. ápril. tartott gyűléséről. 71. Heckenast G. könyvárus urtól: a) Mihályi K. Prima gramaticae latinae Palaestra, 1. 2. Pest, 1868. b) Corzan-Avendano G. mértani példatár, Pest, 1868. 72. T. Szepessi Imre tanár urtól: jelen viszonyaink az ó class irodalomhoz. Bécs, 1868. 73. Aigner és Rautman könyvárus uraktól: Császár K. a csillagos ég, (h. é. nélk.) 74. Iskolai értesitők, az 1868/9. isk. tanévre: a) t. cz. igazgatóságoktól. Jelesen: felsőlővei ev. tanintézetek, rőczei ev. gymnasium, soproni ev. lyceum, nyiregyházi ev. algymnasium, marosvásárhelyi ref. főtanoda, selmeczi ev. lyceum, késmárki ev. lyceum, aszódi ev. gymn., posoni ev. főiskola, békés csabai ev. algymnas, pesti kegyes rendi r. főgymnasium, debreczeni országos tanintézet, rimaszombati egy. prot. gymn., miskolczi ref. lyceum, pesti ág. hitv. gymn. (1867/8. is), szászsebesi ev. algymn., losonczi h. hitv. hat osztályu gymnasium ig. 75. Tek. Sárvári Jakab urtól: a) Sebők László polgári házasság. Eger, 1868. b) Opusculum theologicum in quo quaeritur: an possit princeps in sua ditione retinere haereticos etc. Tyrnaviae, 1721. c) Peculiares principum Hung. in eccl. Dei praerogativae, s. l. 1707. d) Budai E. Homiletica. Leirta Szabó Pál, 1810. (kézirat). e) Almanach de la literatura du theatre, 1858. Páris. f) Vancia Joan, Biografia synoptica. Oradea-Mare, 1863. g) Magyarhoni ág. hitv. evang. egyház névsora. Pest, 1848. 8 f. h) Pesti műegylet évkönyve, 1853. Pest. i) Tormássy János Superintendens püspöki felszenteltetése alkalmatosságával mondott beszédek, Báthori Gábor és Benedek Mihálytól. Szeged, 1809. k) Keresztesi Jósef: Uj teremtett állat. Pred. midőn a váradi eccl. uj öröm esztendőt szentel. 1784. N.-Váradon. 76. T. Rácz Károly s. lelkész urtól: I. Jósef 3-asa ez. p. 1707-ből. 2. A természetrajzi gyüjtemény szaporodása 1868/9-ik iskolai évben. a) Ajándékok. 1. Stoll Béla VI-ik oszt. tanuló ajándékozott 30 darab nagybányai kitűnő szép ásványt. 2. Ozsváth Pál VI-ik oszt. tanuló, egy 26 fajból s 52 darabból álló tojás gyűjteményt. 3. Pallay Miklós orvos, egy törpe papagályt. 4. Hajdu Mihály, négy függő darázs fészket. 5. Margitay Gábor mérnök, Élesdről egy ős tulok álkapcza darabot 3 foggal. 6. Sárközy István II. oszt. tanuló, egy bokros palánka (clavaria coralloides) gombát a cseréről. 7. Otrokocsi Végh János, két darut. 8. Váczi József élesdi ref. lelkész egy gyönyörü alaku mész-szivagot. 9. Horváth Lajos VI. oszt. tanuló, két fiók héjját és 22 darab kagylót. 10. Török Gábor VII. oszt. tanuló, két csecsemő sünt. 11. Vay Elemér V. oszt. tanuló, egy disz db. kagylót. (Carclium echinarum). 12. Bárczay Elemér V. oszt. tanuló. egy darab Burányt. 13. Zagyva Imre debreczeni ref. lelkész, egy egy fejü, de két törzsü macska kölyköt. 14. Garbais Ferencz pénzügyi titkár, egy adelsbergi vérgyét. 15. A magyar tud. Akadémia: Dr. Szabó József ur által az Ungmegyében leesett lebkőnek egy darabját.

b) Szerzemények. 1. Dr. Friwaldszky Imre, 355 darabból álló madár gyüjteménye, a hozzá való góth izlésben készitett s körül üvegezett disz szekrénnyel együtt aláirás utján. 2. Brehm és Platow utazó kereskedőktől: 1 majom, 1 macska, 1 patkány és 1 vakond csontváz, 1 Eszkimó, 1 Zulu-Kaffer, 2 majom és 1 delphin kaponya, 1 Krokodil, 1 delphin, 1 Czibeth, 1 Cuati (nasua), 1 Känguruh, 1 repülő Máki, 3 Kolibri és 4 Borsár faj, 1 Molúki Rák, 1 Czápa, 1 Sün-hal, (diodon). 1 Paizs­hal, 1 Fűrész-hal ormány, 1 Hal-Salamandra, 1 Aspergillum, 10 Kagyló, 1 Kazuár tojás, a Lodoicea sechellarum pálmának egy nagy gyümölcse, egy braziliai ösmeretlen gyümölcs, 2 Gorgonia, 1 Maeandrina, egy ösmeretlen Korall, és egy pár Iramszarvas agancs. A múzeum a szünnapok kivételével, minden vasárnap d. e. X–XII-ig nyitva van a látogatóknak, d. u. pedig nyáron IV–VI-ig, télen II–IV-ig, a muzeumra felügyelő tanár az e czélokból előre jelentkezett társaságoknak szabad előadást szokott tartani. 3. Adományok az 1868/9. iskolai évben, a tápintézet és szolgatanulók számára.

4. Alaptőke részére. Néhai Kiss Sándor volt kabai lakos végrendeletileg adományozott 40 frtot. 5. A tanári nyug- és gyámintézet javára. a) Nagy-Becskerekről néhány lelkesb. egyháztagok küldtek, 13 frt. 10 krt. b) A bereghi egyházmegyéből gyült, 3 frt. 69 kr.

XI. ÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT. Érettségi vizsgára bocsáttattak a II-od évi bölcsészet hallgatók közül 83-an. Ezeken kívül egy jelentkezett olyan, ki némely tantárgyakból gyengének találtatván az 1867-ik évi érettségi vizsgálat alkalmával vissza vettetett és 4 magán tanuló, összesen tehát 88-an. Ezek közül kitünően érettnek nyilvánittatott 9, elegendő érettnek 79.

XII. ZÁRJELENTÉS. A jövő 1869/70-ik tanévben a beirások október 1–8-ik napjáig tartatnak. A gymnasiumban a javitó vizsgálat a VI. osztályban október 1-ső napján, a többi osztályokban október 6-án fog tartatni. Igazgató tanárok lesznek: az akadémiában Imre Sándor, a gymnasiumban Tóth József tanárok.

1

Jövő 1869/70-ik isk. év kezdetén az ócska épület a XV-ik lakszobáig le fog romboltatni, az ujra épités tekintetéből; a még fenmaradt szobák részint osztálytermekül, részint képezdészek és szolga tanulók lakhelyeül fognak szolgálni.